I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

7.8.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 205/1

A TANÁCS 893/2007/EK RENDELETE

(2007. július 23.)

az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Kiribati Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdésével és a 300. cikk (3) bekezdésének első albekezdésével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1)	A Közösség tárgyalásokat folytatott a Kiribati Köztársasággal egy halászati partnerségi megállapodásról, amely a Kiribati felségterületéhez és joghatósága alá tartozó vizeken halászati lehetőségeket biztosít a közösségi hajóknak.

(2)	A tárgyalások eredményeként létrejövő új halászati partnerségi megállapodást a felek 2006. július 19-én parafálták.

(3)	A Közösségnek érdekében áll az említett megállapodás jóváhagyása.

(4)	Meg kell határozni a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztásának módját,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Kiribati Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodást a Közösség nevében a Tanács jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e rendelethez.

2. cikk

A megállapodás jegyzőkönyve által rögzített halászati lehetőségek a tagállamok között a következők szerint kerülnek elosztásra:

—	erszényes kerítőhálós hajók

Franciaország:

Spanyolország:

a rendelkezésre álló engedélyek 27 %-a

a rendelkezésre álló engedélyek 73 %-a

—	horogsoros hajók

Spanyolország:

Portugália:

6 hajó

Ha e tagállamok engedélykérelmei nem merítik ki a jegyzőkönyvben rögzített halászati lehetőségeket, a Bizottság figyelembe veheti bármely más tagállam engedélykérelmét is.

3. cikk

Azok a tagállamok, amelyek hajói az 1. cikkben említett megállapodás keretében halásznak, a közösségi halászhajók harmadik országok vizein és a nyílt tengereken való fogásainak megfigyelése tekintetében a 2847/93/EGK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2001. március 14-i 500/2001/EK bizottsági rendelettel (1) összhangban értesítik a Bizottságot a kiribati halászati övezetben fogott egyes halállományok mennyiségéről.

4. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak a Közösséget jogilag kötelező aláírására jogosult személyeket.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

L. AMADO

(1) HL L 73., 2001.3.15., 8. o.

HALÁSZATI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Kiribati Köztársaság között

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: „Közösség”,

egyrészről,

és

A KIRIBATI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: „Kiribati”,

másrészről,

a továbbiakban együtt: „a felek”,

FIGYELEMMEL a Közösség és Kiribati közötti – különösen a Cotonoui Megállapodás keretében megvalósuló – szoros munkakapcsolatra, és az e kapcsolat elmélyítésére irányuló kölcsönös óhajukra,

FIGYELEMBE VÉVE a két fél azon kívánságát, hogy az együttműködés révén előmozdítsa a halászati erőforrások felelősségteljes kiaknázását,

TEKINTETTEL az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezményére és az Egyesült Nemzetek halállományokról szóló megállapodására,

FELISMERVE, hogy Kiribati az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezményének megfelelően az alapvonalaktól számított 200 tengeri mérföldig terjedő övezetben felségjogot és joghatóságot gyakorol,

TUDATÁBAN a FAO 1995. évi konferenciáján elfogadott, a felelősségteljes halászat magatartási kódexében megállapított elvek fontosságának,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy az élő tengeri erőforrások hosszú távú védelmére és fenntartható kiaknázásának biztosítására kölcsönös érdekük szerint együttműködjenek a felelősségteljes halászat bevezetésének előmozdításában,

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy ezen együttműködésnek olyan – akár együttesen, akár külön-külön megtett – kezdeményezések és intézkedések formájában kell megvalósulnia, amelyek kiegészítik egymást, biztosítva a szakpolitikák összehangoltságát, valamint az erőfeszítések szinergiáját,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy e célból létrehozzák a Kiribati kormánya által követett ágazati politikáról szóló párbeszédet, azonosítják az e politika hatékony végrehajtásának biztosításához megfelelő eszközöket, valamint e folyamatba bevonják a gazdasági és civil társadalmi szereplőket,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy meghatározzák a közösségi hajók által Kiribati vizein végzett halászati tevékenységek, valamint az e vizeken a felelősségteljes halászat bevezetése érdekében nyújtott közösségi támogatás irányadó feltételeit,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy a halászati iparban és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekben szorosabb gazdasági együttműködést folytassanak olyan közös vállalkozások létrehozásával és fejlesztésével, amelyekben mindkét fél társaságai érdekeltséggel rendelkeznek,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:

1. cikk

Hatály

Ez a megállapodás a következők tekintetében irányadó elveket, szabályokat és eljárásokat határozza meg:

a)	gazdasági, pénzügyi, műszaki és tudományos együttműködés a halászati ágazatban Kiribati vizein a felelősségteljes halászat bevezetése, a halászati erőforrások védelmének és fenntartható kiaknázásának biztosítása, valamint Kiribati halászati ágazatának fejlesztése céljából;

b)	a közösségi halászhajók Kiribati vizeire történő bejutásának feltételei;

együttműködés a kiribati vizeken folytatott halászat ellenőrzésének kialakításában az ellenőrzési szabályok és feltételek betartásának, a halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó intézkedések hatékonyságának, valamint a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemnek a biztosítására;

d)	társaságok közötti partnerség, amelynek célja a halászati ágazatban a gazdasági tevékenységek és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek közös érdekből történő fejlesztése.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a)	„kiribati hatóságok”: Kiribati kormánya;

b)	„közösségi hatóságok”: az Európai Bizottság;

c)	„kiribati vizek”: Kiribati felségterülete vagy joghatósága alá tartozó vizek;

„halászat”: halak tényleges vagy megkísérelt halászata, fogása, elejtése, megölése vagy begyűjtése, beleértve minden olyan tevékenységet, amely valószínűsíthetően halak halászatát vagy megkísérelt halászatát, illetve azok fogását, elejtését, megölését vagy begyűjtését eredményezi, vagy bármely olyan tevékenységet, amely a fenti tevékenységek bármelyikét támogatja vagy előkészíti;

e)	„halászhajó”: bármely, kereskedelmi halászat céljára használt vagy ilyen célra átalakított hajó, beleértve a halászati műveletekben részt vevő segédhajókat, helikoptereket és könnyű repülőgépeket;

f)	„közösségi hajó”: a Közösség valamely tagállamának lobogója alatt hajózó és a Közösségben lajstromozott halászhajó;

g)	„közös vállalkozás”: halászati vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységek végzése céljából a felek hajótulajdonosai vagy nemzeti vállalkozásai által Kiribatin létrehozott kereskedelmi társaság;

h)	„vegyes bizottság”: a Közösség és Kiribati képviselőiből álló bizottság, amelynek feladatait e megállapodás 9. cikke ismerteti;

i)	„átrakodás”: a halászhajón található fogás egy részének vagy egészének áttétele egy másik halászhajóra a kikötőben;

j)	„hajótulajdonos”: bármely, a halászhajóért jogilag felelős személy, aki a hajó által végzett tevékenységeket irányítja és ellenőrzi;

k)	„AKCS-tengerészek”: a Cotonoui Megállapodást aláíró nem európai országokból származó valamennyi tengerész. Ennek alapján a kiribati tengerészek AKCS-tengerészeknek számítanak.

3. cikk

E megállapodás végrehajtásának elvei és célkitűzései

(1) A felek vállalják, hogy a FAO felelősségteljes halászatról szóló kódexében megállapított elvek, valamint a Kiribati vizein halászó különböző flották közötti megkülönböztetésmentesség elve alapján e vizeken előmozdítják a felelősségteljes halászatot, a földrajzi régióban lévő fejlődő országok között megkötött megállapodások, köztük a kölcsönös halászati megállapodások sérelme nélkül.

(2) A felek együttműködnek a kiribati kormány által elfogadott halászati ágazati politika végrehajtása eredményeinek nyomon követése céljából, és politikai párbeszédet kezdenek a szükséges reformokról. A felek konzultálnak az e területen való esetleges intézkedések elfogadása céljából.

(3) A felek az e megállapodás alapján végrehajtott intézkedések, programok és tevékenységek értékeléseinek elvégzésében is együttműködnek. Az értékelések eredményeit a 9. cikkben meghatározott vegyes bizottság elemzi.

(4) A felek vállalják, hogy e megállapodást a felelősségteljes gazdasági és társadalmi kormányzás elveivel összhangban hajtják végre, tiszteletben tartva a halállományok állapotát.

(5) A kiribati és/vagy AKCS-tengerészek közösségi hajókon történő alkalmazása tekintetében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) az alapvető munkahelyi elvekről és jogokról szóló nyilatkozata az irányadó, amely a megfelelő szerződésekhez való jog és a munkavégzés általános feltételei vonatkozásában alkalmazni kell. Ez különösen az egyesülési szabadságra és a kollektív tárgyalásokhoz való jog hathatós elismerésére, valamint a munkavállalás és foglalkoztatás tekintetében a megkülönböztetés megszüntetésére vonatkozik.

4. cikk

Tudományos együttműködés

(1) A megállapodás hatályának ideje alatt a Közösség és Kiribati közösen figyelemmel kíséri a kiribati halászati övezet erőforrásainak állapotát.

(2) A felek a tudományos ülés következtetései és a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény alapján a 9. cikkben meghatározott vegyes bizottság keretében konzultálnak egymással, és szükség esetén közös megállapodással intézkedéseket hoznak a halászati erőforrások fenntartható kezelésének biztosítására.

(3) A felek – akár közvetlenül, akár az érintett nemzetközi szervezeteken belül – konzultálnak egymással a nagy távolságra vándorló halállományok kezelésének és védelmének biztosítása és a kapcsolódó tudományos kutatásban való együttműködés céljából.

5. cikk

A közösségi hajók bejutása a kiribati vizekre

(1) Kiribati vállalja, hogy e megállapodással összhangban – beleértve annak jegyzőkönyvét és mellékletét – halászati övezetében a közösségi hajók számára engedélyezi halászati tevékenységek végzését.

(2) Az e megállapodás által szabályozott halászati tevékenységekre Kiribati hatályos törvényei és rendelkezései vonatkoznak. A kiribati hatóságok értesítik a Közösséget az említett jogszabályok bármely változásáról, valamint minden olyan jogszabályról, amely hatással lehet a halászat szabályozására.

(3) Kiribati felelősséget vállal a jegyzőkönyvben szereplő, a halászatra vonatkozó ellenőrzési rendelkezések hathatós alkalmazásáért. A közösségi hajók együttműködnek az ilyen ellenőrzések elvégzéséért felelős kiribati hatóságokkal. A kiribati hatóságok által a halállomány védelme érdekében megtett halászatszabályozási lépések objektív és tudományos ismérveken alapulnak. Ezeket megkülönböztetés nélkül alkalmazni kell a közösségi, kiribati és külföldi hajókra, az azonos földrajzi régió fejlődő országaival megkötött megállapodások sérelme nélkül, ideértve a kölcsönös halászati megállapodásokat is.

(4) A Közösség vállalja, hogy megtesz minden szükséges lépést annak érdekében, hogy hajói megfeleljenek e megállapodás rendelkezéseinek és a Kiribati joghatósága alá tartozó vizeken folytatott halászatra irányadó jogszabályoknak.

6. cikk

Engedélyek

(1) A közösségi hajók csak az e megállapodás alapján kiállított, érvényes halászati engedély birtokában halászhatnak Kiribati halászati övezetében.

(2) A hajók halászati engedélyének megszerzésére vonatkozó eljárást, a hajótulajdonosok által fizetendő díjakat és a fizetési módokat a jegyzőkönyv melléklete határozza meg.

7. cikk

Pénzügyi ellentételezés

(1) A Közösség pénzügyi ellentételezést nyújt Kiribatinak a jegyzőkönyvben és a mellékletekben megállapított körülményekkel és feltételekkel összhangban. Ez az egyszeri ellentételezés a következő két kapcsolódó elemből tevődik össze:

a)	a közösségi hajók hozzáférése Kiribati halászterületeihez; és

b)	közösségi pénzügyi támogatás a felelősségteljes halászat előmozdítására és a kiribati vizek halászati erőforrásainak fenntartható kiaknázására.

(2) A pénzügyi ellentételezésnek a fenti bekezdésben említett elemét a felek közötti, a jegyzőkönyvvel összhangban történt közös megegyezéssel azonosított, a kiribati kormány által meghatározott halászati ágazati politikával összefüggésben elérendő célkitűzésekre figyelemmel, valamint a halászati politika végrehajtására vonatkozó éves és többéves programmal összhangban határozzák meg és kezelik.

(3) A Közösség által nyújtott pénzügyi ellentételezés kifizetése évente, a jegyzőkönyvben megállapított szabályok alapján, valamint e megállapodásnak és jegyzőkönyvnek az összeg következő okok miatt történő esetleges módosítására vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel történik:

a)	a kiribati vizeken a halászati tevékenységeket megakadályozó, természeti jelenségeken kívüli súlyos körülmények;

b)	a közösségi hajóknak nyújtott halászati lehetőségek közös megállapodással történő csökkentése az érintett állományok kezelése céljából, amennyiben a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény alapján az erőforrások fenntartható védelme és kiaknázása érdekében azt szükségesnek ítélik;

c)	a közösségi hajóknak megadott halászati lehetőségeknek a felek közös megállapodásával történő növelése, amennyiben a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény alapján az erőforrások állapota azt lehetővé teszi;

d)	a kiribati halászati ágazati politika végrehajtására nyújtott közösségi pénzügyi támogatás feltételeinek átértékelése, amennyiben a felek által megállapított éves és többéves programozási eredmények azt indokolják;

e)	e megállapodásnak a 12. cikk szerinti felmondása;

f)	e megállapodás alkalmazásának a 13. cikk rendelkezései szerinti felfüggesztése.

8. cikk

Az együttműködés előmozdítása a gazdasági szereplők és a civil társadalom szintjén

(1) A felek ösztönzik a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködést a halászati ágazatban és a kapcsolódó ágazatokban. A felek az e célból esetlegesen meghozandó különféle intézkedések összehangolása érdekében konzultálnak egymással.

(2) A felek ösztönzik a halászati technikákra és eszközökre, a halászati termékek tartósítására és ipari feldolgozására vonatkozó információk cseréjét.

(3) A felek törekednek arra, hogy az üzlet- és a beruházásfejlesztés számára kedvező környezet kialakításának ösztönzésével műszaki, gazdasági és kereskedelmi téren kedvező feltételeket teremtsenek a felek vállalkozásai közötti kapcsolatok előmozdításához.

(4) A két fél kötelezettséget vállal a kiribati és a közösségi gazdasági szereplők közötti cselekvési terv végrehajtására, amelynek célja a közösségi hajók helyi kirakodásának fejlesztése.

(5) A felek különösen ösztönzik a közös érdekeket képviselő közös vállalkozások létrehozását, amelyek szigorúan betartják a kiribati és közösségi jogszabályokat.

9. cikk

Vegyes bizottság

(1) E megállapodás alkalmazásának ellenőrzése érdekében vegyes bizottság jön létre. A vegyes bizottság a következő feladatokat látja el:

a)	a megállapodás végrehajtásának, értelmezésének és alkalmazásának ellenőrzése és különösen a 7. cikk (2) bekezdésében említett éves és többéves programozás meghatározása, illetve végrehajtásának értékelése;

b)	megfelelő összekötő biztosítása a halászattal kapcsolatos közös érdekű kérdésekhez;

c)	fórumként való eljárás az e megállapodás értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő viták békés rendezéséhez;

d)	szükség esetén a halászati lehetőségek és következésképpen a pénzügyi ellentételezés mértékének újraértékelése;

e)	bármely más, a felek által közös megegyezéssel megállapított feladat.

(2) A vegyes bizottság évente legalább egyszer, a Közösségben és Kiribatin felváltva – vagy a felek által közös megegyezéssel kijelölt egyéb helyen – ülésezik, és az üléseken az ülésnek otthont adó fél elnököl. Bármelyik fél kérésére rendkívüli ülést tartanak.

10. cikk

A megállapodás hatálya alá tartozó földrajzi terület

Ezt a megállapodást egyrészt azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés – a Szerződésben meghatározott feltételekkel – alkalmazandó, másrészt Kiribati területén.

11. cikk

Időtartam

E megállapodás a hatálybalépésétől számított hatéves időtartamra alkalmazandó; a megállapodás további hatéves időszakokra megújítható, kivéve, ha azt a 12. cikkel összhangban fel nem mondják.

12. cikk

Felmondás

(1) E megállapodást bármelyik fél felmondhatja olyan súlyos körülmények esetén, mint például az érintett állományok leépülése, annak felfedezése, hogy a közösségi hajóknak nyújtott halászati lehetőségek kiaknázása csak kis részben valósítható meg, vagy a jogellenes, be nem jelentett vagy szabályozatlan halászat elleni küzdelem tekintetében tett kötelezettségvállalások betartásának a felek általi elmulasztása.

(2) Az érintett fél a kezdeti időszak, vagy minden további időszak lejárati időpontja előtt legalább hat hónappal írásban értesíti a másik felet a megállapodás felmondására vonatkozó szándékáról.

(3) Az előző bekezdésben említett értesítés elküldése után a felek konzultációt kezdenek.

(4) A 7. cikkben említett pénzügyi ellentételezés kifizetése a felmondás hatálybalépésének évében arányosan és időarányosan csökken.

13. cikk

Felfüggesztés

(1) E megállapodás alkalmazása a megállapodásban megállapított rendelkezések alkalmazása tekintetében fellépő súlyos nézeteltérés esetén bármelyik fél kezdeményezésére felfüggeszthető. Az érdekelt félnek a felfüggesztésre vonatkozó szándékát írásban, legalább három hónappal a felfüggesztés hatálybalépésének időpontja előtt kell bejelentenie. Ezen értesítés kézhezvétele után a felek konzultációt kezdenek a nézeteltérések békés rendezése érdekében.

(2) A 7. cikkben említett pénzügyi ellentételezés kifizetését a felfüggesztés időtartamának megfelelően arányosan és időarányosan csökkentik.

14. cikk

Jegyzőkönyv és melléklet

A jegyzőkönyv és a melléklet e megállapodás szerves részét képezi.

15. cikk

A nemzeti jog alkalmazandó rendelkezései

A kiribati vizeken tevékenykedő közösségi halászhajók tevékenységei a Kiribatin alkalmazandó jogszabályok hatálya alá tartoznak, hacsak e megállapodás, annak jegyzőkönyve, melléklete és függelékei erről másképpen nem rendelkeznek.

16. cikk

Felülvizsgálati záradék

E megállapodás alkalmazásának harmadik évében a felek felülvizsgálhatják a megállapodás rendelkezéseit, és szükség esetén módosíthatják azokat.

17. cikk

Hatályon kívül helyezés

Hatálybalépésekor e megállapodás hatályon kívül helyezi a 2003. szeptember 16-án hatályba lépett, az Európai Gazdasági Közösség és a Kiribati Köztársaság között létrejött, a kiribati partoknál folytatott halászatról szóló halászati megállapodást, és annak helyébe lép.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a megállapodás, amely két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, szlovák, szlovén, spanyol és svéd nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles, azon a napon lép hatályba, amelyen a felek értesítik egymást az elfogadásához szükséges eljárásaik befejezéséről.

JEGYZŐKÖNYV

az Európai Közösség és a Kiribati Köztársaság közötti, a Kiribati partjainál folytatott halászatról szóló halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségeknek és pénzügyi ellentételezésnek a 2006. szeptember 16-tól2012. szeptember 15-ig terjedő időszakra történő megállapításáról

1. cikk

Alkalmazási időszak és halászati lehetőségek

(1) A megállapodás 6. cikke alapján Kiribati éves halászati engedélyeket ad közösségi tonhalhalászhajóknak a nyugat-csendes-óceáni erszényes kerítőhálós halászat igazgatásáról szóló palaui megállapodásban (a továbbiakban: „a palaui megállapodás”) megállapított kereteken belül.

(2) A 2006. szeptember 16-ával kezdődő hatéves időszakra vonatkozóan a megállapodás 5. cikke alapján engedélyezett halászati lehetőségek a következők:

Nagy távolságra vándorló halfajok (az Egyesült Nemzetek 1982-es egyezményének 1. mellékletében felsorolt fajok)

—	erszényes kerítőhálós hajók: 4 hajó,

—	horogsoros halászhajók: 12 hajó.

(3) A jegyzőkönyv alkalmazásának második évétől kezdődően, és a megállapodás 9. cikkének d) pontja, valamint a jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, a Közösség kérelmére a jegyzőkönyv 1. cikkének (2) bekezdésében az erszényes kerítőhálós hajókra vonatkozóan nyújtott halászati engedélyek száma növelhető, ha az erőforrások ezt lehetővé teszik, valamint a palaui megállapodással az éves korlátozások és a tonhalállományra vonatkozó, objektív és tudományos kritériumokon – többek között a Csendes-óceáni Közösség Titkársága által évente közzétett „Western and Central Pacific Tuna Fishery Overview and Status of Stocks” című kiadványon – alapuló megfelelő értékeléssel összhangban.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdést e jegyzőkönyv 4. és 5. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel kell alkalmazni.

(5) A közösségi hajók csak akkor halászhatnak Kiribati vizein, ha az e megállapodás alapján, a jegyzőkönyv mellékletével összhangban kiállított érvényes halászati engedéllyel rendelkeznek.

2. cikk

Pénzügyi ellentételezés – fizetési szabályok

(1) A megállapodás 7. cikkében említett pénzügyi ellentételezés egyrészt az 1. cikkben említett időszakra vonatkozóan – az évi 6 400 tonna referencia-űrtartalomnak megfelelő – évi 416 000 EUR-s összegből, másrészt pedig egy évi 62 400 EUR-s külön összegből tevődik össze, amely utóbbi összeget a kiribati halászati ágazati politika keretében indított kezdeményezések támogatására és végrehajtására kell fordítani. Ez az egyedi összeg a megállapodás 7. cikkében meghatározott, egyszeri pénzügyi ellentételezés szerves részét képezi.

(2) Az (1) bekezdést e jegyzőkönyv 4., 5. és 7. cikkére is figyelemmel kell alkalmazni.

(3) A Közösség e jegyzőkönyv alkalmazásának időszaka alatt évente fizeti az (1) bekezdésben meghatározott tételek összegét, azaz 478 400 EUR-t.

(4) Amennyiben a közösségi hajók Kiribati vizein ejtett fogásainak összmennyisége meghaladja a jegyzőkönyv 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott évi 6 400 tonnát, a pénzügyi ellentételezésnek a jegyzőkönyv 2. cikkének (1) bekezdésében megállapított összege (416 000 EUR) minden egyes további kifogott tonna után 65 EUR-val emelkedik. A Közösség által kifizetett teljes éves összeg azonban nem haladhatja meg a (3) bekezdésben említett összeg kétszeresét (956 800 EUR). Ha a közösségi hajók által kifogott mennyiségek meghaladják a teljes éves összeg kétszeresének megfelelő mennyiséget, az e határértéket meghaladó mennyiségért járó összeget a következő évben kell kifizetni.

(5) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi ellentételezés kifizetését az első év tekintetében legkésőbb 2007. június 30-ig, azt követően pedig legkésőbb 2008., 2009., 2010, 2011. és 2012. június 30-ig kell teljesíteni.

(6) A 7. cikk rendelkezéseire is figyelemmel az említett ellentételezés felhasználása a kiribati hatóságok kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(7) A pénzügyi ellentételezésnek a jegyzőkönyv 7. cikkének (1) bekezdésében megjelölt részét a kiribati kormány nevében a pénzügyminisztérium által az ANZ Bank of Kiribati Ltd (Betio, Tarawa) banknál nyitott 4. számú kormányzati számlára („Fisheries Development Fund”) kell folyósítani. A pénzügyi ellentételezés fennmaradó részét a kiribati kormány nevében a pénzügyminisztérium által az ANZ Bank of Kiribati Ltd (Betio, Tarawa) banknál nyitott 1. számú kormányzati számlára kell befizetni.

(8) Az előző jegyzőkönyv 5. cikkében megállapított intézkedéseket – amelyek annak lejártáig nem fizettek ki – a hatályos jegyzőkönyv keretében kell kifizetni.

3. cikk

Együttműködés a felelősségteljes halászatért – tudományos ülés

(1) A felek vállalják, hogy Kiribati vizein előmozdítják a felelősségteljes halászatot a FAO felelősségteljes halgazdálkodás magatartási kódexében meghatározott elvek és az e vizeken halászó különböző flották közötti megkülönböztetésmentesség elve alapján.

(2) E jegyzőkönyv hatályának ideje alatt a Közösség és a kiribati hatóságok figyelemmel kísérik a kiribati halászati övezet erőforrásainak állapotát.

(3) A megállapodás 4. cikkével összhangban a felek a palaui megállapodás szerződő feleinek éves ülésének következtetései és a Csendes-óceáni Közösség Titkársága által elvégzett éves állományfelmérés alapján – adott esetben egy tudományos ülést követően – konzultálnak egymással a 9. cikkben előírt vegyes bizottság keretében. Kiribati a Közösséggel egyetértésben a közösségi hajók tevékenységére vonatkozóan a halászati erőforrások fenntartható kezelését biztosító intézkedéseket fogadhat el.

4. cikk

A halászati lehetőségek közös megegyezéssel történő felülvizsgálata

(1) Az 1. cikkben említett halászati lehetőségek közös megegyezéssel növelhetők, amennyiben a palaui megállapodás felei éves ülésének következtetései, valamint a Csendes-óceáni Közösség Titkársága által az állományok állapotára vonatkozóan végzett éves felülvizsgálat megerősíti, hogy az emelés nem veszélyezteti a kiribati erőforrások fenntartható kezelését. Ebben az esetben a 2. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi ellentételezés összegét arányosan és időarányosan emelni kell.

Az Európai Közösség által fizetett pénzügyi ellentételezés teljes összege azonban nem haladhatja meg a 2. cikk (1) bekezdésében feltüntetett összeg kétszeresét. Amennyiben a közösségi hajók által kifogott mennyiségek meghaladják a felülvizsgált teljes éves összegnek megfelelő mennyiségek kétszeresét, az e határértéket meghaladó mennyiségért járó összeget a következő évben kell kifizetni.

(2) Ellenben, ha a felek az 1. cikkben említett halászati lehetőségek csökkentésében állapodnak meg, a pénzügyi ellentételezés összegét arányosan és időarányosan csökkenteni kell.

(3) A halászati lehetőségek különböző hajókategóriák közötti elosztása a felek közös megegyezésével szintén felülvizsgálható, feltéve, hogy a változtatások összhangban állnak a 3. cikkben említett tudományos ülésen azon halállományok kezelésével kapcsolatban elfogadott ajánlásokkal és állásfoglalásokkal, amelyekre ez az újraelosztás hatással lehet. A felek megállapodnak a pénzügyi ellentételezés megfelelő kiigazításáról, ha a halászati erőforrások újraelosztása azt indokolja.

5. cikk

A tonhalon kívüli fajokra vonatkozó halászati lehetőségek

(1) Ha a közösségi hajók az 1. cikkben nem említett halászati tevékenységekben érdekeltek, a felek konzultálnak egymással, mielőtt a kiribati hatóságok bármilyen engedélyt kiadnának. Adott esetben a felek megállapodnak az új halászati lehetőségekre alkalmazandó feltételekről, és ha szükséges, módosítják a jegyzőkönyvet és annak mellékletét.

(2) A felek bármely fél kérésére konzultációt tartanak, és eseti alapon meghatározzák a kiribati vizeken folytatandó felderítő halászat szempontjából lényeges fajokat, feltételeket és egyéb paramétereket.

(3) A felderítőhalászatot a felek adott esetben egy közigazgatási megállapodással közösen elfogadott paramétereknek megfelelően hajtják végre. A felderítőhalászatra vonatkozó engedélyek legfeljebb három hónapos időszakra adhatók meg.

(4) Amennyiben a felek úgy értékelik, hogy a felderítőhalászati utak meggyőző eredményeket hoztak, a kiribati kormány a jegyzőkönyv lejártáig új fajokra vonatkozóan is adhat halászati lehetőségeket a közösségi flottának. Ilyenkor a jegyzőkönyv 2. cikkének (1) bekezdésében említett pénzügyi ellentételezést értelemszerűen növelni kell.

6. cikk

A pénzügyi ellentételezés kifizetésének vis maior miatti felfüggesztése és felülvizsgálata

(1) Amennyiben Kiribati kizárólagos gazdasági övezetében természeti jelenségeken kívüli rendellenes körülmények megakadályozzák a halászati tevékenységek végzését, az Európai Közösség – a felek közötti konzultációt követően, amelyet bármely fél kérésétől számítva két hónapon belül kell megtartani – felfüggesztheti a jegyzőkönyv 2. cikkének (1) bekezdésében előírt pénzügyi ellentételezés fizetését, feltéve, hogy a Közösség a felfüggesztés időpontjában esedékes összegeket már teljes egészében kifizette.

(2) A pénzügyi ellentételezés újból megkezdődik, amint a felek a konzultációk után kölcsönös egyetértéssel megállapítják, hogy a halászati tevékenységek végzését megakadályozó körülmények megszűntek, és/vagy a helyzet lehetővé teszi a halászati tevékenységek folytatását.

(3) A közösségi hajók számára a 6. cikk értelmében megadott engedélyek érvényessége a halászati tevékenység felfüggesztésének időtartamával azonos időtartammal meghosszabbodik.

7. cikk

A felelősségteljes halászat előmozdítása a kiribati vizeken

(1) A 2. cikkben meghatározott pénzügyi ellentételezés összegének 30 %-át az első évben a kiribati kormány halászati politikájának keretében tett kezdeményezések támogatására és végrehajtására kell felhasználni. E célra a második évben az ellentételezés 40 %-át, a harmadik évben és azt követően pedig annak 60 %-át kell fordítani.

A megfelelő összeget Kiribati a felek közötti megegyezéssel meghatározott célkitűzések, valamint az e célkitűzések megvalósítására irányuló éves és többéves programok szerint használja fel.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása céljából a Közösség és Kiribati a megállapodás 9. cikkében előírt vegyes bizottság keretében a jegyzőkönyv hatálybalépésekor, de legkésőbb három hónappal a jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontját követően megállapodik egy többéves ágazati programban és annak alkalmazási szabályaiban, ideértve különösen a következőket:

a)	éves és többéves iránymutatások, amelyek alapján a pénzügyi ellentételezés (1) bekezdésben megállapított százaléka és a 2007-ben végrehajtandó kezdeményezésekre elkülönített összeg felhasználásra kerül;

éves és többéves célok, amelyek a fenntartható és felelősségteljes halászat kialakítását szolgálják, figyelembe véve a nemzeti halászati politika vagy egyéb szakpolitika keretében Kiribati által megállapított olyan prioritásokat, amelyek kapcsolódnak a felelősségteljes és fenntartható halászat előmozdításához, vagy hatással vannak arra;

c)	a minden évben megkapott eredmények értékelésére vonatkozó kritériumok és eljárások.

(3) A többéves ágazati program vagy a 2007-es kezdeményezésekre fordítandó egyedi összegek bármely javasolt módosítását a vegyes bizottság keretében mindkét félnek jóvá kell hagynia.

(4) Kiribati minden évben megállapítja az (1) bekezdésben említett százalékaránynak megfelelő értéket a többéves program végrehajtása céljából. A jegyzőkönyv alkalmazásának első évében a többéves ágazati program vegyes bizottság keretében történő elfogadásakor a Közösséget tájékoztatni kell a tervezett felhasználásról. Valamennyi ezt követő alkalmazási évet illetően Kiribati az előző év március 1-jéig tájékoztatja a Közösséget a felhasználás módjáról.

(5) Ha a többéves ágazati program végrehajtása eredményeinek éves értékelése azt indokolja, az Európai Közösség kérheti a 2. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi ellentételezés módosítását annak érdekében, hogy a program végrehajtásához rendelt pénzügyi források összegét a program eredményeihez igazítsák.

8. cikk

Viták – a jegyzőkönyv alkalmazásának felfüggesztése

(1) A felek között a jegyzőkönyv rendelkezéseinek értelmezésével és annak alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákról a felek a megállapodás 9. cikkében előírt vegyes bizottság keretében konzultálnak, amelyet – ha szükséges – rendkívüli ülésre kell összehívni.

(2) A 9. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül e jegyzőkönyv alkalmazása bármely fél kezdeményezésére felfüggeszthető, ha a felek közötti vita súlyosnak ítélhető, és a vegyes bizottság keretében az (1) bekezdésnek megfelelően folytatott konzultációk sem vezettek a vita békés rendezéséhez.

(3) A jegyzőkönyv alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó szándékát az érdekelt fél írásban, legalább három hónappal a felfüggesztés hatálybalépésének időpontja előtt jelenti be.

(4) Felfüggesztés esetén a felek a jogvita békés rendezése céljából folytatják a konzultációt. Megegyezés esetén folytatódik a jegyzőkönyv alkalmazása, a pénzügyi ellentételezés összege pedig a jegyzőkönyv alkalmazása felfüggesztésének időtartama függvényében arányosan és időarányosan csökken.

9. cikk

A jegyzőkönyv alkalmazásának a fizetés elmaradása miatti felfüggesztése

A 6. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, ha a Közösség nem teljesíti a 2. cikkben előírt kifizetéseket, e jegyzőkönyv alkalmazása – a következő feltételek mellett – felfüggeszthető:

a)	az illetékes kiribati hatóságok értesítést küldenek az Európai Bizottságnak, amelyben jelzik a kifizetés elmaradását. Az Európai Bizottság elvégzi a megfelelő ellenőrzést, és ha szükséges, legkésőbb az értesítés kézhezvételétől számított 60 munkanapon belül teljesíti a kifizetést;

b)	kifizetés hiányában vagy az e jegyzőkönyv 2. cikkének (6) bekezdésében előírt határidőig a fizetés elmaradásának megfelelő indokolása hiányában az illetékes kiribati hatóságok jogosultak a jegyzőkönyv alkalmazásának felfüggesztésére. Erről haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot;

c)	a jegyzőkönyv alkalmazása a kérdéses kifizetés teljesítésekor folytatódik.

10. cikk

Nemzeti jog

A kiribati vizeken tevékenykedő közösségi halászhajók tevékenységei a Kiribatin alkalmazandó jogszabályok hatálya alá tartoznak, hacsak a megállapodás, e jegyzőkönyv, annak melléklete és függelékei erről másképpen nem rendelkeznek.

11. cikk

Felülvizsgálati záradék

E jegyzőkönyv, annak melléklete és függelékei alkalmazásának harmadik évében a felek felülvizsgálhatják e jegyzőkönyv, a melléklet és a függelékek rendelkezéseit, és szükség esetén módosíthatják azokat.

12. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az Európai Közösség és a Kiribati Köztársaság között létrejött, a Kiribati partjainál folytatott halászatról szóló megállapodás melléklete hatályát veszti, és helyébe e jegyzőkönyv melléklete lép.

13. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a jegyzőkönyv mellékletével és függelékeivel együtt azon a napon lép hatályba, amikor a felek értesítik egymást az ahhoz szükséges eljárások befejezéséről.

(2) E jegyzőkönyv rendelkezéseit 2006. szeptember 16-tól kell alkalmazni.

MELLÉKLET

A közösségi hajók által a Kiribati halászati övezetben folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó feltételek

I. FEJEZET

LAJSTROMOZÁS ÉS ENGEDÉLYEK

1. SZAKASZ

Lajstromozás

1. A közösségi hajók Kiribati halászati övezetében folytatott halászati tevékenysége az illetékes kiribati hatóságok által kibocsátott lajstromozási számhoz kötött.

2. A lajstromozásért a halászatért felelős kiribati hatóságok által e célból előírt, az I. függelékben meghatározott mintának megfelelő nyomtatványon kell folyamodni.

3. A lajstromozás feltétele a kérelmező hajó 15 cm × 20 cm nagyságú fényképének a kézhezvétele, valamint a jegyzőkönyv 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban a hajónként 600 EUR összegű, bármilyen levonástól mentes lajstromozási díjnak a kiribati kormány által vezetett 1. számú számlára történő befizetése.

2. SZAKASZ

Engedélyek

1. A kiribati halászati övezetben való halászatra az Európai Közösség és a Kiribati Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi ellentételezés megállapításáról szóló jegyzőkönyv értelmében csak a jogosult hajók kaphatnak engedélyt a megállapodás hatálybalépésének időpontjától 2012. szeptember 15-ig.

2. A hajók halászati jogosultságának feltétele, hogy sem a tulajdonosukat, sem a kapitányukat nem tiltották el a Kiribatin való halászattól. Helyzetüknek a kiribati közigazgatás szempontjából rendezettnek kell lennie abban az értelemben, hogy eleget tettek minden korábbi, a Közösséggel kötött megállapodás keretében Kiribati partjainál folytatott halászati tevékenységükből eredő kötelezettségnek.

3. A halászati engedélyért folyamodó valamennyi közösségi hajót képviselhet egy Kiribatin állandó lakhellyel rendelkező ügynök. E képviselő nevét és címét fel kell tüntetni az engedélykérelemben. Azonban minden olyan halászati engedélyt kérő hajót, amely kiribati kikötőben szándékozik ki- vagy átrakodni, a Kiribatin állandó lakhellyel rendelkező ügynöknek kell képviselnie.

4. A Közösség illetékes hatóságai legalább 15 munkanappal az engedély kérelmezett érvényességi időpontja előtt Kiribati halászatért felelős minisztériuma elé terjesztik minden olyan hajó kérelmét, amely a megállapodás keretében halászni szándékozik.

5. A kérelmeket a halászatért felelős kiribati minisztériumhoz az I. függelékben szereplő mintának megfelelő nyomtatványon kell benyújtani.

6. Minden engedélykérelemhez a következő iratokat kell csatolni:

—	az engedély érvényességi idejére vonatkozó díj befizetését igazoló bizonylat,

—	minden olyan egyéb irat vagy tanúsítvány, amelyet e jegyzőkönyv értelmében a hajó típusa szerint alkalmazandó egyedi rendelkezések alapján megkövetelnek.

7. A díjat a jegyzőkönyv 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban a kiribati kormány által vezetett 1. számú számlára kell befizetni bármilyen levonástól mentesen.

8. A díjak tartalmaznak minden nemzeti és helyi adót. E díjak azonban nem foglalják magukban a kikötői díjakat, az átrakodási díjakat és a szolgáltatásnyújtások költségeit.

9. Az engedélyeket a fenti 6. pontban említett iratok átvételét követő 15 munkanapon belül valamennyi hajóra vonatkozóan Kiribati halászatért felelős minisztériuma adja ki–az Európai Bizottság kiribati képviseletén (a továbbiakban: a Képviselet) keresztül – a hajótulajdonosok vagy azok ügynökei részére.

10. Ha az engedély aláírásakor a Képviselet irodái zárva vannak, az engedély adott esetben közvetlenül a hajótulajdonos ügynökének is elküldhető; a Képviseletnek ilyenkor el kell küldeni az engedély másolatát.

11. Az engedélyt egy meghatározott hajó nevére állítják ki, és az nem ruházható át.

12. Azonban az Európai Közösség kérésére, és igazolt vis maior esetén valamely hajó engedélye az érvényességi idő hátralévő részére újabb díj fizetése nélkül helyettesíthető egy másik, azonos kategóriába tartozó hajó részére kiállított új engedéllyel. Ebben az esetben egy esetleges kiegészítő fizetés meghatározásához a fogások szintjének kiszámításakor a két hajó teljes fogásainak összegét veszik figyelembe.

13. A pótolandó hajó tulajdonosa vagy képviselője az érvénytelenített engedélyt a Képviseleten keresztül benyújtja Kiribati halászatért felelős minisztériumának.

14. Az új engedély azon a napon lép hatályba, amikor a hajótulajdonos az érvénytelenített engedélyt visszaszolgáltatja Kiribati halászatért felelős minisztériumának. A képviseletet tájékoztatni kell az engedély átengedéséről.

15. Az engedélyt mindig a fedélzeten kell tartani. A fizetési előlegről szóló, a Bizottság által a kiribati hatóságoknak megküldött értesítés kézhezvételekor azonban a hajót fel kell venni a halászatra jogosult hajók jegyzékébe, amelyet a halászati szemléért felelős kiribati hatóságokhoz kell elküldeni. Az említett jegyzék másolata maga az engedély kézhezvételéig faxon megkapható; a másolatot a hajón kell tartani.

3. SZAKASZ

Érvényesség és díjak

1. Az engedélyek érvényességi ideje egy év. Az engedélyek megújíthatók.

2. A kiribati halászati övezetben ejtett fogás után fizetendő díj összege tonnánként 35 EUR a kerítőhálós tonhalhalászhajók és a felszíni horogsoros hajók esetében.

3. Az engedélyeket a következő átalánydíjösszegek illetékes nemzeti hatóságokhoz történő befizetését követően állítják ki:

—	kerítőhálós tonhalhalászhajónként 21 000 EUR, ami a nagy távolságra vándorló halfajok és a kapcsolódó fajok évi 600 tonnás fogásáért fizetendő díjnak felel meg,

—	felszíni horogsoros tonhalhalászhajónként 4 200 EUR, ami a nagy távolságra vándorló halfajok és a kapcsolódó fajok évi 120 tonnás fogásáért fizetendő díjnak felel meg.

4. Az n. év címén járó díjak végső elszámolását a Európai Közösségek Bizottsága fogadja el legkésőbb az n+1. év június 30-ig a valamennyi hajótulajdonos által elkészített, és a tagállamok fogási adatainak ellenőrzésére illetékes tudományos intézetek – mint például az IRD (Institut de recherche pour le développement), az IEO (Instituto Español de Oceanografia) és az IPIMAR (Instituto de Investigação das Pescas e do Mar) – és a Csendes-óceáni Közösség Titkársága (SPC) által megerősített fogási nyilatkozatok alapján.

5. A kimutatást ellenőrzés és jóváhagyás céljából egyszerre kell közölni Kiribati halászatért felelős minisztériumával és a hajótulajdonosokkal. A kiribati hatóságok a benyújtás időpontját követő 30 napon belül kellően megindokolt érvek alapján vitathatják a kimutatást. Nézeteltérés esetén a vegyes bizottsághoz kell fordulni. Ha a meghatározott határidőn belül nem érkezik észrevétel, a kimutatást el kell fogadni.

6. A hajótulajdonosnak minden pótlólagos fizetést bármilyen levonástól mentesen legkésőbb a következő év szeptember 30-ig kell teljesíteniük az illetékes kiribati hatóságok részére a kiribati kormány által vezetett 1. számú számlára történő befizetéssel, összhangban a jegyzőkönyv 2. cikkének (7) bekezdésével.

7. Abban az esetben, ha a végleges kimutatás az e szakasz 3. pontjában említett előlegnél kisebb összeg esedékességét állapítja meg, a hajótulajdonos nem igényelheti vissza a különbözetet.

II. FEJEZET

HALÁSZATI ÖVEZETEK

1. A hajók felhatalmazást kapnak halászati tevékenységek végzésére a kiribati halászati övezetben azon területek kivételével, amelyeket a 83005-FLC térkép lezárt területként jelöl meg – a kiribati kormány halászati rendeletével (Cap. 33), valamint a tengeri övezetekről szóló törvényével (Nyilatkozat) összhangban. Kiribati az említett halászati övezetet érintő bármely módosítást legalább két hónappal annak alkalmazása előtt közli a Bizottsággal.

2. A halászat semmi esetre sem engedélyezett az alábbi területeken:

—	az alapvonalaktól számított 12 tengeri mérföldön belül,

—	bármely, a halak csoportosulását előidéző, lehorgonyzott eszköztől számított három tengeri mérföldön belül, amelyeknek földrajzi koordinátákkal jelölt helyzetét be kell jelenteni.

3. Különösen az erszényes kerítőhálós hajók esetében tilos a halászat a Tarawa-, a Kanton- és a Kiritimati-sziget alapvonalaitól számított 60 tengeri mérföldön belül.

III. FEJEZET

A FOGÁSOK BEJELENTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÉS A KIRAKODÁSI NYILATKOZATOK

1. A kapitányok a IV. függelékben leírt módon, faxon vagy e-mailen időpont megjelölésével tájékoztatják a halászati igazgatót az engedélyezett hajó földrajzi helyzetéről és a fedélzetén lévő fogásról a következő esetekben:

—	legalább 24 órával a kiribati halászati övezetbe való belépés előtt, illetve haladéktalanul a halászati övezet elhagyása után,

—	a belépési jelentést vagy az utolsó heti jelentést követően a kiribati halászati övezetben eltöltött időszak minden keddjén,

—	legalább 48 órával Kiribati bármely kikötőjébe való belépés becsült időpontja előtt, illetve haladéktalanul a kikötő elhagyása után,

—	haladéktalanul a fogás engedélyezett hűtőhajóra történő átrakodása után; valamint

—	legalább 24 órával a hajó valamely engedélyezett tartályhajóból való feltankolása előtt.

Ezt a tájékoztatást faxon a (686) 21120/22287-es számra, vagy e-mailen a következő címre kell küldeni: flue@mfmrd.gov.ki.

2. Ha egy hajót azon érnek, hogy a halászati igazgató értesítése nélkül halászik, az a kiribati nemzeti jogszabályok megsértésének minősül.

Az engedély érvényességének egyéves időszakában a nyilatkozatok tartalmazzák az adott hajó által a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság (WCPFC) ellenőrzése alá tartozó övezetben megtett valamennyi útja során ejtett fogásokat. Az új hajóút kezdete a WCPFC-övezetben ejtett fogások minden egyes átrakodásától vagy kirakodásától számítandó.

3.1. A hajók a fogási adatokat a hajónapló megfelelő formanyomtatványán közlik, összhangban a 2. függelékben található mintával. Azokra az időszakokra vonatkozóan, amikor a hajó nem a kiribati kizárólagos gazdasági övezetben tartózkodik, a hajónaplóba a „Kiribati kizárólagos gazdasági övezetén kívül” bejegyzést kell beírni, vagy a WCPFC-övezet egy másik part menti államához tartozó, megfelelő kizárólagos gazdasági övezet nevét.

4. Egy közösségi hajó által a kiribati vizeken megtett út időtartama e melléklet alkalmazásában a következők szerint kerül megállapításra:

—	vagy a kiribati halászati övezetbe való belépés és az övezet elhagyása között eltelt időszak,

—	vagy a kiribati halászati övezetbe való belépés és az átrakodás közötti időszak alapján,

—	vagy a kiribati halászati övezetbe való belépés és a Kiribatin történő kirakodás közötti időszak alapján.

5. Minden olyan hajó, amely számára e megállapodás keretében engedélyezték a Kiribati vizein való halászatot, köteles a fogásait közölni az illetékes kiribati hatóságokkal annak érdekében, hogy e hatóságok ellenőrizhessék azon kifogott mennyiségeket, amelyeket az e melléklet I. fejezete 3. szakaszának 4. pontjában meghatározott eljárásnak megfelelően az illetékes tudományos intézetek hitelesítenek. A fogások közlésének szabályai a következők:

—

Az eredeti hajónaplót az adott időszakban megtett hajóút végét követő 45 napon belül be kell nyújtani az illetékes kiribati hatóságoknak, illetve ajánlott levélben vagy futárral el kell küldeni Kiribati halászatért felelős minisztériumának. A másolatokat elektronikus úton vagy faxon egyszerre kell elküldeni a lobogó szerinti tagállamnak és Kiribati halászatért felelős minisztériumának.

—	A formanyomtatványokat olvashatóan és nyomtatott betűkkel kell kitölteni, és a hajó kapitányának vagy törvényes képviselőjének alá kell írnia azokat.

6. E fejezet rendelkezéseinek be nem tartása esetére a kiribati kormány fenntartja magának a jogot, hogy az alakiságok teljesítéséig felfüggessze az adott hajó engedélyét, illetve hogy a hajó tulajdonosával szemben a hatályos kiribati jogszabályokban előírt szankciókat alkalmazza.

7. A halászati igazgató és a hajótulajdonosok mindaddig megőrzik a faxüzenet vagy az e-mail másolatát, amíg mindkét fél egyet nem ért az 1. fejezetben említett befizetendő díjak végleges kimutatásával.

8. Az erszényes kerítőhálós hajók tulajdonosai valamennyi, teljesen vagy részben a kiribati halászati övezetben megtett halászati út befejezését követően benyújtják a kirakodási igazolás egy példányát. Ha ezt a rendelkezést nem tartják be, a halászati igazgató fenntartja magának a jogot, hogy az alakiságok teljesítéséig felfüggessze a jogsértő hajó engedélyét, illetve hogy alkalmazza a kiribati nemzeti jog által előírt szankciókat.

IV. FEJEZET

TENGERÉSZEK FELVÉTELE

1. A tonhalhalászhajók és a felszíni horogsoros hajók tulajdonosai vállalják az AKCS-országok – beleértve Kiribatit is – állampolgárainak alkalmazását a következő feltételekkel és korlátozásokkal:

—	a kerítőhálós tonhalhalászflotta esetében a kiribati halászati övezetben folytatott tonhalhalászat idejére legalább hat AKCS-tengerészt kell felvenni,

—	a felszíni horogsoros halászflotta esetében a kiribati halászati övezetben folytatott tonhalhalászat idejére legalább négy AKCS-tengerészt kell felvenni.

2. A hajótulajdonosok törekszenek további kiribati tengerészek felvételére.

3. A hajótulajdonosok az AKCS-országok – beleértve Kiribatit is – illetékes hatóságai által benyújtott listákról szabadon választják ki a hajójukra felvételre kerülő tengerészeket.

4. A kiribati állampolgárokkal való szerződéskötés esetén – e cikk 1. pontjával összhangban – a hajótulajdonos vagy annak képviselője az illetékes kiribati hatóságokat tájékoztatja az érintett hajóra felvett kiribati tengerészek nevéről és a legénységben betöltött tisztségükről.

5. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatát teljes egészében alkalmazni kell a közösségi hajókra felvett tengerészekre. Ez különösen vonatkozik az egyesülési szabadságra, a munkavállalók szervezkedési jogának hathatós elismerésére, valamint a foglalkoztatásból eredő hátrányos megkülönböztetés felszámolására.

6. A kiribati tengerészek munkaszerződését – e cikk 1. pontjával összhangban – a hajótulajdonosok képviselője (képviselői) és a tengerészek és/vagy a kiribati tengerügyi hatóságokkal kapcsolatban álló szakszervezeteik, illetve azok képviselői kötik meg. A szerződés másolatát valamennyi aláíró fél megkapja. E szerződések biztosítják a tengerészek számára, hogy részesei legyenek a rájuk alkalmazandó szociális biztonsági rendszernek, amely halál, betegség és baleset esetére szóló biztosítást foglal magában.

7. A helyi tengerészek fizetését a hajótulajdonosok fedezik. A fizetés összegét a hajótulajdonosok vagy képviselőik és az érintett AKCS-ország hatóságai közötti közös megállapodással kell megállapítani az engedélyek kiadása előtt. A helyi tengerészek javadalmazási feltételei azonban nem lehetnek rosszabbak, mint a kiribati legénységre alkalmazandók, és semmi esetre sem lehetnek rosszabbak az ILO-normáknál.

8. A közösségi hajókon alkalmazott valamennyi tengerész a beszállásra javasolt időpontot megelőző napon jelentkezik a kijelölt hajó kapitányánál. Ha a tengerész nem jelenik meg a felvételére előírt napon és időpontban, a hajótulajdonos automatikusan mentesül a tengerész felvételének kötelezettsége alól.

9. Ha az előző pontban foglaltaktól eltérő okokból kifolyólag nem vesznek fel AKCS-tengerészeket, az érintett közösségi hajók tulajdonosai napi 20 EUR összegben megállapított átalánydíjat kötelesek fizetni az érintett AKCS-ország vizein folytatott halászat valamennyi napjára. Az említett összeget legkésőbb az e melléklet I. fejezete 2. szakaszának 6. pontjában meghatározott határidőn belül kell kifizetni. A Kiribati kizárólagos gazdasági övezetébe való belépéskor a közösségi hajótulajdonosok értesítést küldenek a hajójuk fedélzetén lévő AKCS-tengerészek számáról.

10. Ezt az összeget a helyi tengerészek képzésére fordítják, és azt az érintett AKCS-országok hatóságai által megjelölt számlára kell befizetni.

V. FEJEZET

TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

A hajók betartják az WCPFC által az adott térségben használt halászeszközökre és azok műszaki jellemzőire elfogadott intézkedéseket és ajánlásokat, valamint betartanak minden egyéb, a halászati tevékenységükre alkalmazandó műszaki intézkedést.

VI. FEJEZET

MEGFIGYELŐK

1. A hajó lajstromozásának időpontjában valamennyi közösségi hajó 400 EUR összeggel hozzájárul egy „halászati megfigyelőkre vonatkozó projekt alapjához”, amelyet a jegyzőkönyv 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban a kiribati kormány által vezetett 2. számú számlára kell befizetni bármilyen levonástól mentesen.

2. A kiribati vizeken a megállapodás értelmében halászatra feljogosított hajók fedélzetükre felveszik a Kiribati által kijelölt megfigyelőket az alábbi feltételekkel:

—	A WCPFC kérésére a közösségi halászhajók az említett hatóságok által kijelölt megfigyelőt vesznek fel, akinek feladata a kiribati vizeken ejtett fogások ellenőrzése.

—	A WCPFC elkészíti azon hajók jegyzékét, amelyeknek megfigyelőt kell felvenniük, valamint a kijelölt megfigyelők listáját. Ezeket a jegyzékeket naprakészen kell tartani. Azokat elkészítésükkor azonnal, naprakésszé tételüket követően pedig három hónapon belül továbbítani kell az Európai Bizottsághoz.

—	A WCPFC az engedély kiadásának időpontjában, vagy legkésőbb 15 nappal a megfigyelő felvételének tervezett időpontja előtt közli a hajótulajdonossal vagy annak képviselőjével a hajó fedélzetére felveendő megfigyelő nevét.

3. A megfigyelő egy hajóút idejére marad a fedélzeten. A WCPFC kifejezett kérésére azonban ez az időtartam több hajóútra is kiterjedhet, az adott hajó útjainak átlagos időtartama alapján. Ezt akkor kéri az illetékes WCPFC, amikor az adott hajóra felveendő megfigyelő nevét közlik.

4. A megfigyelő felvételének feltételeit a hajótulajdonos vagy annak képviselője és az illetékes WCPFC közötti közös megegyezéssel kell meghatározni.

5. A megfigyelőt a hajótulajdonos által kiválasztott kikötőben, a kijelölt hajók jegyzékének bejelentését követően, a kiribati vizeken tervezett első hajóút elején veszik fel.

6. Az érintett hajótulajdonosok két héten belül, tíznapos felmondási idővel közlik, hogy a megfigyelőket mikor és az alrégió melyik kikötőjében kívánják felvenni.

7. Abban az esetben, ha a megfigyelőket az alrégión kívüli országban veszik fel, a megfigyelő utazási költségeit a hajó tulajdonosa viseli. Ha egy olyan hajó, amelynek a fedélzetén regionális megfigyelő tartózkodik, elhagyja a régióhoz tartozó vizeket, a hajótulajdonos költségére minden intézkedést meg kell tenni annak biztosítására, hogy a megfigyelőt a lehető leghamarabb hazaszállítsák.

8. Ha a megfigyelő nincs a megbeszélt helyen és időben, és az azt követő tizenkét órán belül sem jelenik meg, a hajótulajdonos automatikusan mentesül azon kötelezettség alól, hogy a megfigyelőt fedélzetére felvegye.

9. A megfigyelőket tisztként kell kezelni. A megfigyelők a következő feladatokat végzik:

—	a hajók halászati tevékenységeinek megfigyelése,

—	a halászati műveleteket végző hajók földrajzi helyzetének ellenőrzése,

—	tudományos programok keretében biológiai mintavételek végzése,

—	kimutatás készítése a használt halászeszközökről,

—	a kiribati vizeken halászott fogások hajónaplóba bejegyzett adatainak ellenőrzése,

—	a járulékos fogások százalékos arányának ellenőrzése és a visszaengedett forgalomba hozható halfajok mennyiségének becslése,

—	a halászati adatok bármilyen megfelelő eszközzel, hetente történő közlése, beleértve az elsődleges és a járulékos halfogások mennyiségét is.

10. A hajó kapitánya minden hatáskörébe tartozó intézkedést meghoz annak érdekében, hogy biztosítsa a megfigyelők fizikai biztonságát és kényelmét feladataik végzése közben.

11. A megfigyelőknek feladataik ellátásához minden szükséges eszközt rendelkezésre kell bocsátani. A kapitány hozzáférést biztosít számukra a feladataik elvégzéséhez szükséges kommunikációs eszközökhöz, a hajó halászati tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó iratokhoz, elsősorban a hajónaplóhoz és a navigációs könyvhöz, valamint a hajó azon részeihez, amelyek megkönnyítik megfigyelői feladataik teljesítését.

12. A megfigyelők a hajón való tartózkodásuk alatt:

—	mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hajóra való felvételük körülményei, valamint a hajó fedélzetén való tartózkodásuk ne szakítsa meg és ne zavarja a halászati műveleteket,

—	tiszteletben tartják a hajó fedélzetén található javakat és eszközöket, továbbá az említett hajóhoz tartozó valamennyi irat bizalmas jellegét.

13. A megfigyelési időszak végén, de még a hajó elhagyása előtt a megfigyelők jelentést készítenek, és azt továbbítják a WCPFC-nek, egy másolatot pedig a hajó kapitányának.

14. A hajótulajdonosok saját költségükre – a hajó lehetőségeihez mérten – biztosítják a megfigyelőknek a tisztek részére járó elszállásolást és étkeztetést.

15. A megfigyelő fizetését és társadalombiztosítási járulékait a WCPFC fedezi.

16. A felek a lehető leghamarabb konzultálnak az érintett harmadik országokkal a regionális megfigyelői rendszer meghatározásáról és az illetékes regionális halászati szervezet kiválasztásáról. A regionális megfigyelői rendszer kiépítéséig a megállapodás keretében a kiribati halászati övezetben folytatott halászatra engedéllyel rendelkező hajók – regionális megfigyelők helyett –az illetékes kiribati hatóságok által, a fent említett szabályok szerint kijelölt megfigyelőket vesznek fel.

VII. FEJEZET

ELLENŐRZÉS

1. Az Európai Közösség naprakészen tartja azon hajók jegyzékét, amelyek részére e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően halászati engedélyt állítottak ki. Ezt a jegyzéket az elkészítésekor, majd minden egyes naprakésszé tételekor közlik a halászati felügyeletért felelős kiribati hatóságokkal.

2. Az övezetbe való belépés és az onnan való kilépés

—

A közösségi hajók a kiribati halászati övezetbe való belépési vagy onnan való kilépési szándékukról a be-és kilépés előtt legalább három órával a IV. függelékben leírtak szerint értesítik Kiribati halászati felügyeletért felelős hatóságait. A hajón lévő teljes mennyiségekről és fajokról is nyilatkoznak.

—	A kilépésről való értesítéskor a hajók közlik a földrajzi helyzetüket is. E bejelentéseket elsősorban faxon, annak hiányában – a faxszal nem felszerelt hajók esetében – rádión vagy e-mailen keresztül kell megtenni.

—	Ha egy hajót olyan tevékenységen érnek tetten, amelyről nem értesítette az illetékes kiribati hatóságokat, a hajót jogsértőnek kell tekinteni.

—	A halászati engedélyek kiadásakor a hajókat a lényeges fax- és telefonszámokról, valamint az e-mail címről is tájékoztatni kell.

3. Ellenőrzési eljárások

—	A kiribati vizeken halászati tevékenységet folytató közösségi hajók kapitányai lehetővé teszik és megkönnyítik minden olyan kiribati tisztviselő fedélzetre szállását és munkájának végzését, akiknek feladata a halászati tevékenységek vizsgálata és ellenőrzése.

—	E tisztviselők fedélzeten való jelenléte nem haladhatja meg a feladataik ellátásához szükséges időtartamot.

—	A kikötőben végzett valamennyi vizsgálat és ellenőrzés végén igazolást kell kiállítani a hajó kapitánya részére.

4. A hajók jelzései

A közösségi hajóknak a FAO-szabályoknak megfelelő külső jelzéssel kell rendelkezniük.

5. Műholdas megfigyelés

Az e megállapodás keretében halászó valamennyi közösségi hajót az V. függelékben meghatározott rendelkezések szerint műhold segítségével megfigyelik. E rendelkezések a Kiribati kormánya által a kiribati halászhajók műholdas nyomon követéséért felelős szerv tevékenységének megkezdéséről szóló, a Küldöttségnek küldött értesítést követő tizedik napon lépnek hatályba.

6. A hajó átvizsgálása

—	Az illetékes kiribati hatóságok legfeljebb 24 órán belül tájékoztatják az Európai Bizottságot és a lobogó szerinti államot a kiribati vizeken tartózkodó valamely közösségi hajó által elkövetett minden jogsértésről, illetve az ennek következtében alkalmazott valamennyi szankcióról.

—	A lobogó szerinti állam és az Európai Bizottság egyidejűleg rövid és tömör jelentést kap azokról a körülményekről és indokokról, amelyek a jogsértést feltáró átvizsgáláshoz vezettek.

7. Átvizsgálási jegyzőkönyv

—	A hajó kapitánya az illetékes kiribati hatóságok által felvett jegyzőkönyvben szereplő hatósági ténymegállapítás után aláírja a jegyzőkönyvet.

—	Ez az aláírás nem sérti a védelem azon jogait és eszközeit, amelyeket a kapitány a számára felrótt jogsértéssel szemben érvényesíthet.

—	A kapitány a kiribati hatóságok által megjelölt kikötőbe vezeti hajóját. Kisebb súlyú jogsértés esetén az illetékes kiribati hatóság az átvizsgált hajónak engedélyezheti a halászati tevékenység folytatását.

8. Az átvizsgálás rendezése

—	Mielőtt bírósági eljárásra kerülne sor, a feltételezett jogsértést meg kell próbálni peren kívüli eljárással rendezni. Ezt az eljárást legkésőbb a kikötőbe való behajózást követően öt munkanapon belül be kell fejezni.

—	Peren kívüli eljárás esetén az alkalmazandó pénzbírság összegét a kiribati jogszabályoknak megfelelően kell megállapítani.

—

Abban az esetben, ha az ügyet nem sikerül peren kívüli eljárással rendezni, és az egy illetékes bíróság elé kerül, a hajó tulajdonosa – az átvizsgálás költségei, valamint a jogsértés elkövetőire kiszabható pénzbírság és a rájuk terhelhető helyreállítási költségek figyelembevételével megállapított összegű – banki biztosítékot helyez letétbe a kiribati hatóságok által kijelölt bankszámlán.

—

A banki biztosíték nem követelhető vissza a bírósági eljárás befejezése előtt. Azt felszabadítják, amennyiben a bírósági eljárás nem elmarasztaló ítélettel zárul. Ha az elmarasztaló ítélet következtében kiszabott bírság összege a letétbe helyezett biztosítéknál kisebb, az illetékes kiribati hatóságok felszabadítják a fennmaradó összeget.

—

A hajót akkor adják ki, és legénysége akkor hagyhatja el a kikötőt, ha:

—	teljesítették a peren kívüli eljárásból eredő kötelezettségeket, vagy

—	a tulajdonos bírósági eljárás befejeződéséig letette a c) pontban említett banki biztosítékot, és azt az illetékes kiribati hatóságok elfogadták.

9. Átrakodás

—	Minden közösségi hajónak, amely a kiribati vizekről származó fogásait át kívánja rakodni, a műveletet kiribati kikötőkben vagy kikötői területen kell elvégeznie.

—	A hajók tulajdonosai legalább 48 órával a kirakodást megelőzően – a IV. függelékkel összhangban – jelentik az illetékes kiribati hatóságoknak a következő információkat:

—

Az átrakodást a kiribati halászati övezetből való kilépésnek kell tekinteni. A hajóknak ezért az illetékes kiribati hatóságoknak be kell nyújtaniuk a IIIA. és a IIIB. függelék szerinti hajónaplót, és nyilatkozniuk kell arról, hogy folytatják-e a halászatot vagy elhagyják Kiribati halászati övezetét.

—	A kiribati halászati övezetben tilos az ott ejtett vagy a fentiekben nem említett bármely fogás átrakodása. Minden személy, aki megsérti az e rendelkezésben előírtakat, a kiribati jogszabályokban előírt szankciókkal sújtható.

10. A Kiribati valamely kikötőjében ki- vagy átrakodási műveletet végző közösségi hajók kapitányai a kiribati ellenőrök részére lehetővé teszik és megkönnyítik e műveletek ellenőrzését. A vizsgálat végén a hajó kapitánya megkapja a vizsgálati jelentés másolatát.

Függelékek

I.	A Kiribati Köztársaság halászhajólajstromába való felvétel iránti kérelem formanyomtatványa

II.	Halászati engedély iránti kérelem formanyomtatványa

IIIA.

A dél-csendes-óceáni régióban halászó erszényes kerítőhálós hajók naplója

IIIB.

A dél-csendes-óceáni régióban halászó horogsoros hajók naplója

IV.	A jelentésekre vonatkozó részletes szabályok

V.	VMS-jegyzőkönyv

I. függelék

A Kiribati Köztársaság halászhajólajstromába való felvétel iránti kérelem formanyomtatványa

II. függelék

Halászati engedély iránti kérelem

IIIA. függelék

A dél-csendes-óceáni régióban halászó erszényes kerítőhálós hajók naplója

IIIB. függelék

A dél-csendes-óceáni régióban halászó horogsoros hajók naplója

IV. függelék

A JELENTÉSEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

Jelentések a halászati igazgatónak

Tel.: (686) 210 99, fax: (686) 211 20, e-mail: flue@mfmrd.gov.ki

1. Az övezetbe való belépésre vonatkozó jelentés

24 órával a halászati övezetébe történő belépés előtt:

a)	jelentéstételi kód (ZENT);

b)	lajstromozási vagy engedélyszám;

c)	hívójel vagy jelzőbetűk;

d)	belépés dátuma (NN–HH–ÉÉ);

e)	belépés időpontja (GMT);

f)	belépés helyének koordinátái;

a fedélzeten lévő összes fogás tömeg és fajok szerint:

BONITÓ (SJ)___.__(Mt)

SÁRGAÚSZÓJÚ TONHAL (YF)___.__(Mt)

EGYÉB (OT)___.__(Mt)

pl.: ZENT/89TKS-PS001TN/JJAP2/11.10.89/0635Z/0230N;17610E/SK-510:YF-120:OT-10

2. Az övezet elhagyására vonatkozó jelentés

Közvetlenül a halászati övezet elhagyása után:

a)	jelentéstételi kód (ZDEP);

b)	lajstromozási vagy engedélyszám;

c)	hívójel vagy jelzőbetűk;

d)	kilépés dátuma;

e)	kilépés időpontja (GMT);

f)	kilépés helyének koordinátái;

a fedélzeten lévő összes fogás tömeg és fajok szerint:

BONITÓ (SJ)___.__(Mt)

SÁRGAÚSZÓJÚ TONHAL (YF)___.__(Mt)

EGYÉB (OT)___.__(Mt)

h)	az övezetben kihalászott összes fogás tömeg és fajok szerint (mint a fedélzeten lévő fogás);

i)	halászati napok összesen (azon napok tényleges száma, amikor halászatot folytattak) pl.: ZDEP/89TKS-PS001TN/JJAP2/21.10.89/1045Z/0125S;16730E/SJ-450:YF-190:OT-4/SJ-42:BE-70:OT-1/14

3. Heti helymeghatározási és fogásjelentés az övezetben való tartózkodás ideje alatt

A halászati övezetben való tartózkodás ideje alatt minden kedden, a belépést követő jelentés vagy az utolsó heti jelentés után:

a)	jelentéstételi kód (WPCR);

b)	lajstromozási vagy engedélyszám;

c)	hívójel vagy jelzőbetűk;

d)	WPCR dátuma (NN:HH:ÉÉ);

e)	földrajzi helyzet a jelentés leadásakor;

fogás az utolsó jelentés óta:

BONITÓ (SJ)___.__(Mt)

SÁRGAÚSZÓJÚ TONHAL (YF)___.__(Mt)

EGYÉB (OT)___.__(Mt);

g)	halászati napok az utolsó jelentés óta pl.: WPCR/89TKS-PS001TN/JJAP2/11.12.89/0140N;16710W/SJ-23:YF-9:OT-2.0/7

4. A kikötőbe történő – többek között átrakodás, készletek feltöltése, legénység partra lépése vagy vészhelyzet miatti – belépéséről szóló jelentés

legalább 48 órával a hajó kikötőbe történő belépése előtt:

a)	jelentéstételi kód (PENT);

b)	lajstromozási vagy engedélyszám;

c)	hívójel vagy jelzőbetűk;

d)	belépés dátuma (NN:HH:ÉÉ);

e)	földrajzi helyzet a jelentés leadásakor;

f)	kikötő neve;

g)	érkezés becsült időpontja (LST) nn.hh:óópp;

a fedélzeten lévő összes fogás tömeg és fajok szerint:

BONITÓ (SJ)___.__(Mt)

SÁRGAÚSZÓJÚ TONHAL (YF)___.__(Mt)

EGYÉB (OT)___.__(Mt);

i)	kikötő felkeresésének oka pl.: PENT/89TKS-PS001TN/JJAP2/24.12.89/0130S;17010E/BETIO/26.12:1600L/SJ-562:YF-150:OT-4/TRANSSHIPPING

5. Kikötő elhagyása

Közvetlenül a kikötő elhagyása után:

a)	jelentéstételi kód (PDEP);

b)	lajstromozási vagy engedélyszám;

c)	hívójel vagy jelzőbetűk;

d)	jelentéstétel dátuma (GMT) NN–HH–ÉÉ;

e)	kikötő neve;

f)	távozás dátuma és időpontja (LST) nn.hh:óópp;

a fedélzeten lévő összes fogás tömeg és fajok szerint:

BONITÓ (SJ)___.__(Mt)

SÁRGAÚSZÓJÚ TONHAL (YF)___.__(Mt)

EGYÉB (OT)___.__(Mt);

h)	következő úti cél pl.: PDEP/89TKS-PS001TN/JJAP2/30.12.89/BETIO/29.12:1600L/SJ-0.0:YF-0.0:OT-4/FISHING GROUND

6. Belépés vagy távozás egy lezárt területre/területről

Legalább 12 órával a belépés előtt és azonnal a zárt terület elhagyását követően:

a)	jelentés típusa (ENCA belépés és DECA kilépés esetén);

b)	lajstromozási vagy engedélyszám;

c)	hívójel vagy jelzőbetűk;

d)	ENCA vagy DECA dátuma;

e)	ENCA vagy DECA időpontja (GMT) nn.hh:óópp;

f)	ENCA vagy DECA földrajzi helyzete (egy ívperc pontossággal);

g)	sebesség és útirány;

h)	ENCA oka pl.: ENCA/89TKS-PS001TN/JJAP2/30.12.89:1645Z/0130S;17010E/7:320/ENTER PORT

7. Üzemanyag-felvételről szóló értesítés

Legalább 24 órával az engedélyezett tankhajóból történő üzemanyag-felvétel előtt:

a)	jelentés típusa (FUEL);

b)	lajstromozási vagy engedélyszám;

c)	hívójel vagy jelzőbetűk;

d)	jelentéstétel időpontja (GMT);

e)	jelentés küldésének helye (egy ívperc pontossággal);

f)	fedélzeten lévő üzemanyag mennyisége (kiloliter);

g)	üzemanyag-felvétel becsült dátuma;

h)	üzemanyag-felvétel becsült helye;

i)	tankhajó neve pl.: FUEL/89TKS-PS001TN/JJAP2/06.02.90/0130S;17010E/35/08.02.90/0131S;17030E/CHEMSION

8. Üzemanyag-felvételi tevékenységre vonatkozó jelentés

Közvetlenül az engedélyezett tankhajóból történő üzemanyag-felvétel után.

a)	jelentés típusa (BUNK);

b)	lajstromozási vagy engedélyszám;

c)	hívójel vagy jelzőbetűk;

d)	az üzemanyag-felvétel kezdetének napja és időpontja (GMT) NN–HH–ÉÉ: óópp;

e)	az üzemanyag-felvétel kezdeti földrajzi helyzete;

f)	a felvett üzemanyag mennyisége kiloliterben;

g)	az üzemanyag-felvétel befejezésének időpontja (GMT);

h)	az üzemanyag-felvétel befejező földrajzi helyzete;

i)	tankhajó neve pl.: BUNK/89TKS-S001TN/JJAP2/08.02.90:1200Z/0131S;17030E/160/08.02.90:1800Z/0131S;17035E/CRANE PHOENIX

9. Átrakodási tevékenységre vonatkozó jelentés

Valamely engedélyezett kiribati kikötőben egy engedélyezett szállítóhajóra történt átrakodás után közvetlenül:

a)	jelentés típusa (TSHP);

b)	lajstromozási vagy engedélyszám;

c)	hívójel vagy jelzőbetűk;

d)	átrakodás dátuma (NN–HH–ÉÉ);

e)	átrakodási kikötő;

átrakodott fogás tömeg és fajok szerint:

BONITÓ SJ) ___.__(Mt)

SÁRGAÚSZÓJÚ TONHAL (YF)___.__(Mt)

EGYÉB (OT)___.__(Mt);

g)	hűtőhajó neve;

h)	fogás rendeltetési helye pl.: TSHP/89TKS-PS001TN/JJAP2/11.12.89/BETIO/SJ-450:YF-150:OT-0.0/JAPANSTAR/PAGO PAGO

10. Zárójelentés

A hajóútnak más (Kiribatin kívül található) kikötőben – ideértve a működési kikötőt vagy a hazai kikötőt – a fogás kirakodásával történő befejezését követő 48 órán belül:

a)	jelentés típusa (COMP);

b)	hajó neve;

c)	engedély száma;

d)	hívójel vagy jelzőbetűk;

e)	kirakodás dátuma (NN–HH–ÉÉ);

kirakodott fogás fajok szerint:

BONITÓ (SJ)___.__(Mt)

SÁRGAÚSZÓJÚ TONHAL (YF)___.__(Mt)

EGYÉB (OT)___.__(Mt);

g)	kikötő neve pl.: COMP/89TKS-PS001TN/JJAP2/26.12.89/SJ-670:YF-65:OT-0.0/BETIO

V. függelék

Jegyzőkönyv (VMS)

a Kiribati kizárólagos gazdasági övezetében halászó közösségi halászhajók műholdas nyomkövetésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról

1. E jegyzőkönyv rendelkezései kiegészítik az Európai Közösség és a Kiribati Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségeknek és pénzügyi ellentételezésnek a 2006. szeptember 16-tól2012. szeptember 15-ig terjedő időszakra történő meghatározásáról szóló jegyzőkönyvet, és alkalmazásuk az említett jegyzőkönyv melléklete VII. fejezetének („Ellenőrzés”) 5. pontjával összhangban történik.

2. Az Európai Közösség és Kiribati közötti halászati megállapodás keretében halászó valamennyi 15 méternél hosszabb halászhajót műhold segítségével nyomon követik, amikor azok Kiribati kizárólagos gazdasági övezetében tartózkodnak.

A műholdas nyomkövetés céljából Kiribati hatóságai közlik a közösségi féllel Kiribati kizárólagos gazdasági övezetének földrajzi szélességi és hosszúsági koordinátáit.

Kiribati hatóságai ezeket az adatokat elektronikus formátumban továbbítják, tizedfokokban kifejezve (WGS 84).

3. A felek kicserélik az X.25 címekre vonatkozó adatokat, valamint az 5. és 7. pontban meghatározott feltételeknek megfelelően az ellenőrző központjaik közötti elektronikus kommunikáció keretében alkalmazott előírásokat. Ezek az adatok magukban foglalják a következőket (amennyiben léteznek): az ellenőrző központok közötti általános kommunikációhoz használatos nevek, telefon-, telex- és telefaxszámok, valamint elektronikus címek (internet vagy X.400).

4. A hajók földrajzi helyzetét 500 m-nél kisebb hibahatárral és 99 %-os konfidenciaszinten kell meghatározni.

5. Amennyiben a megállapodás keretében halászó és a közösségi jogszabályok értelmében műholddal nyomon követett hajó belép Kiribati kizárólagos gazdasági övezetébe, a lobogó szerinti állam ellenőrző központja a későbbi helymeghatározási jelentéseket legalább háromórás gyakorisággal közli a kiribati halászati felügyelő központtal (a hajó azonosító jele, hosszúsági fok, szélességi fok, irány és sebesség). Ezeket az üzeneteket helymeghatározási jelentésként azonosítják.

6. A 5. pontban említett üzeneteket X.25-ös formátumban, vagy bármely más biztonsági protokollal, elektronikus úton kell továbbítani. Az üzeneteket valós időben kell közölni a II. táblázatban szereplő formátumnak megfelelően.

7. Amennyiben a halászhajó fedélzetére telepített műholdas nyomkövető rendszer meghibásodik vagy elromlik, a hajó kapitánya faxon kellő időben elküldi a lobogó szerinti állam ellenőrző központjának és a kiribati halászati felügyelő központnak az 5. pontban meghatározott információkat. Ilyen körülmények között nyolcóránként kell globális helymeghatározási jelentést küldeni. Ez a globális helymeghatározási jelentés magában foglalja a hajónak a kapitány által az 5. pontban előírt feltételek szerint háromóránként rögzített földrajzi helyzetét.

A lobogó szerinti állam ellenőrző központja ezeket az üzeneteket haladéktalanul megküldi a kiribati halászati felügyelő központnak. A meghibásodott berendezést legfeljebb egy hónapos határidőn belül meg kell javítani vagy ki kell cserélni. Ezen időszak elteltével az adott hajónak el kell hagynia Kiribati kizárólagos gazdasági övezetét.

8. A lobogó szerinti államok ellenőrző központjai nyomon követik hajóik mozgását Kiribati vizein. Abban az esetben, ha a hajók nyomon követése nem az előírt feltételeknek megfelelően történik, erről haladéktalanul értesítik a kiribati halászati felügyelő központot, és a 7. pontban előírt eljárás válik alkalmazandóvá.

9. Ha a kiribati halászati felügyelő központ megállapítja, hogy a lobogó szerinti állam nem közli az 5. pontban előírt adatokat, erről haladéktalanul értesíti az Európai Bizottság illetékes szolgálatait.

10. Az e rendelkezéseknek megfelelően a másik féllel közölt megfigyelési adatok kizárólag az Európai Közösség és Kiribati közötti halászati megállapodás keretében halászó közösségi flottának a kiribati hatóságok általi ellenőrzésére és felügyeletére szolgálnak. Ezek az adatok semmilyen körülmények között sem közölhetők más felekkel.

11. A műholdas nyomkövető rendszer szoftver- és hardverösszetevőinek megbízhatóknak kell lenniük, és nem tehetik lehetővé a földrajzi helyzetek bármilyen meghamisítását, továbbá nem lehetnek manuálisan manipulálhatók.

A rendszernek teljes mértékben automatikusnak és a környezeti feltételektől függetlenül mindenkor működőképesnek kell lennie. Tilos a műholdas nyomkövető rendszer megsemmisítése, megrongálása, üzemképtelenné tétele vagy működésének bármilyen egyéb módon történő befolyásolása.

A hajó kapitánya gondoskodik arról, hogy:

—	az adatokat ne módosítsák,

—	a műholdas nyomkövető rendszer berendezéséhez kapcsolódó antennát vagy antennákat ne takarják le,

—	a műholdas nyomkövető eszközök áramellátását semmi se szakítsa meg, valamint

—	a műholdas nyomkövető berendezést ne távolítsák el a hajóról.

12. A felek megállapodnak abban, hogy bármely fél kérésre kicserélik a műholdas nyomkövetéshez használt berendezésre vonatkozó valamennyi információt annak igazolására, hogy e rendelkezések alkalmazásában minden berendezés teljesen megfelel a másik fél követelményeinek.

13. Az e rendelkezések értelmezésével és azok végrehajtásával kapcsolatban felmerült jogviták esetén a felek a megállapodás 9. cikkében előírt vegyes bizottság keretében konzultálnak.

14. A felek megállapodnak abban, hogy szükség esetén e rendelkezéseket felülvizsgálják.

VMS-üzenetek küldése Kiribati részére

Helymeghatározási jelentés

Adat	Kód	Kötelező/nem kötelező	Megjegyzések
A jelentés kezdete	SR	K	A rendszerre vonatkozó adat – a jelentés kezdetét jelzi
Címzett	AD	K	Az üzenetre vonatkozó adat – címzett. Az ország ISO Alpha 3 kódja
Feladó	FR	K	Az üzenetre vonatkozó adat – feladó. Az ország ISO Alpha 3 kódja
Lobogó szerinti állam	FS	N
Üzenettípus	TM	K	Az üzenetre vonatkozó adat – „POS” üzenettípus
Rádióhívójel	RC	K	A hajóra vonatkozó adat – a hajó rádióhívójelének nemzetközi jelzése
A szerződő fél belső referenciaszáma	IR	N	A hajóra vonatkozó adat – a szerződő fél egyedi száma (a lobogó szerinti állam ISO-3 kódja, amelyet egy szám követ)
Külső lajstromszám	XR	K	A hajóra vonatkozó adat – a hajó oldalán lévő szám
Földrajzi szélesség	LA	K	A hajó helyzetére vonatkozó adat – helyzet fokban és percben É/D FFPP (WGS-84)
Földrajzi hosszúság	LO	K	A hajó helyzetére vonatkozó adat – helyzet fokban és percben K/NY FFFPP (WGS-84)
Irány	CO	K	A hajó útja 360°-os skálán
Sebesség	SP	K	A hajó sebessége tíz csomóban
Dátum	DA	K	A hajó földrajzi helyzetére vonatkozó adat – a helyzet rögzítésének UTC dátuma (ÉÉÉÉHHNN)
Óra	TI	K	A hajó földrajzi helyzetére vonatkozó adat – a helyzet rögzítésének UTC időpontja (ÓÓPP)
A jelentés vége	ER	K	A rendszerre vonatkozó adat – a jelentés végét jelzi

Karakterkészlet: ISO 8859.1

Az adatátvitel a következőképpen épül fel:

—	kettős perjel (//) és egy kód jelzi a jelentés elejét,

—	egyes perjel (/) jelzi a kód és az adat közötti elválasztást.

A nem kötelező adatokat a jelentés eleje és vége közé kell illeszteni.

A kiribati kizárólagos gazdasági övezet határai

A kizárólagos gazdasági övezet koordinátái

A Kiribati Halászati Felügyelő Központ (HFK) adatai

HFK neve:

SSN tel.:

SSN fax:

SSN e-mail:

DSPG tel.:

DSPG fax:

X25 cím =

Belépési/kilépési nyilatkozatok:

7.8.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 205/35

A TANÁCS 894/2007/EK RENDELETE

(2007. július 23.)

a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság és az Európai Közösség közötti halászati partnerségi megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére, összefüggésben 300. cikkének (2) bekezdésével és 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1)	A Közösség és a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság megtárgyalt és parafált egy halászati partnerségi megállapodást, amely halászati lehetőségeket biztosít a közösségi halászoknak a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság joghatósága alá tartozó vizeken.

(2)	A Közösségnek érdekében áll az említett megállapodás jóváhagyása.

(3)	Fontos meghatározni a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztásának kulcsát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság és az Európai Közösség közötti halászati partnerségi megállapodást a Közösség nevében a Tanács jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e rendelethez.

2. cikk

A megállapodás jegyzőkönyve által rögzített halászati lehetőségek a tagállamok között a következő kulcs szerint kerülnek elosztásra:

Halászati kategória	A hajó típusa	Tagállam	Engedélyek vagy kvóta
tonhalhalászat	fagyasztóval felszerelt kerítőhálós tonhalhalászó hajók	Spanyolország	13
tonhalhalászat	fagyasztóval felszerelt kerítőhálós tonhalhalászó hajók	Franciaország	12
tonhalhalászat	felszíni horogsoros halászhajók	Spanyolország	13
tonhalhalászat	felszíni horogsoros halászhajók	Portugália	5

Ha e tagállamok engedélykérelmei nem merítik ki a jegyzőkönyvben rögzített halászati lehetőségeket, a Bizottság figyelembe veheti bármely más tagállam engedélykérelmét is.

3. cikk

Azok a tagállamok, amelyek hajói e megállapodás keretében halásznak, értesítik a Bizottságot a São Tomé és Príncipe halászati övezetében kifogott valamennyi halmennyiségről, a közösségi halászhajók harmadik országok vizein és a nyílt tengereken való fogásainak megfigyelése tekintetében a 2847/93/EGK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2001. március 14-i 500/2001/EK bizottsági rendelet (1) által meghatározott szabályok szerint.

4. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak a Közösség nevében a Közösséget jogilag kötelező aláírására jogosult személy(eke)t.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

L. AMADO

(1) HL L 73., 2001.3.15., 8. o.

HALÁSZATI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS

São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság és az Európai Közösség között

SÃO TOMÉ ÉS PRÍNCIPE DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG,

a továbbiakban: São Tomé és Príncipe,

és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

a továbbiakban: a Közösség,

a továbbiakban együtt: a felek,

FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és São Tomé és Príncipe közötti szoros együttműködési kapcsolatokat – különösen a cotonoui egyezmény keretében –, valamint e kapcsolatok megerősítésének közös igényét,

FIGYELEMBE VÉVE a két fél azon kívánságát, hogy az együttműködés révén előmozdítsa a halászati erőforrásainak felelősségteljes kiaknázását,

SZEM ELŐTT TARTVA az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezményének rendelkezéseit,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy alkalmazzák az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságtól (a továbbiakban: ICCAT) származó határozatokat és ajánlásokat,

TUDATÁBAN a FAO 1995. évi konferenciáján elfogadott, a felelősségteljes halgazdálkodás magatartási kódexében megállapított elvek fontosságának,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a kölcsönös érdekeik mentén együttműködjenek a felelősségteljes halászat létrehozása érdekében, a tengeri biológiai erőforrások hosszú távú védelmének és fenntartható kiaknázásának biztosítására,

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy ezen együttműködésnek a két fél akár együttes, akár egyoldalú kezdeményezései és tevékenységei egymást kiegészítő voltán kell alapulnia, ami biztosítja a politikák koherenciáját és az erőfeszítések összhangját,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy e célból létrehozzák a São Tomé és Príncipe kormánya által követett ágazati politikáról szóló párbeszédet, azonosítják az e politika hatékony végrehajtásának biztosításához megfelelő eszközöket, valamint e folyamatba bevonják a gazdasági és civil társadalmi szereplőket,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy megállapítsák a São Tomé és Príncipe-i vizeken a közösségi hajók halászati tevékenységeire, valamint az ugyanezen vizeken a felelősségteljes halászat megteremtéséhez nyújtott közösségi támogatásra vonatkozó szabályokat és feltételeket,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy a halászati ágazatban és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekben szorosabb gazdasági együttműködést folytassanak olyan közös vállalkozások létrehozása és fejlesztése útján, amelyekben mindkét fél vállalkozásai érdekeltséggel rendelkeznek,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Tárgy

E megállapodás az alábbiak tekintetében irányadó elveket, szabályokat és eljárásokat határoz meg:

—

gazdasági, pénzügyi, műszaki és tudományos együttműködés a halászati ágazatban, amelynek célja a felelősségteljes halászat előmozdítása São Tomé és Príncipe halászati övezetében, a halászati erőforrások védelmének és fenntartható kiaknázásának biztosítására, valamint São Tomé és Príncipe halászati ágazatának fejlesztésére,

—	a közösségi halászhajóknak São Tomé és Príncipe halászati övezeteibe történő bejutásának feltételei,

—

együttműködés a São Tomé és Príncipe halászati övezeteiben folytatott halászat ellenőrzési szabályainak tekintetében, a fenti feltételek betartásának, a halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó intézkedések hatékonyságának, valamint a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem biztosítására,

—	a vállalkozások közötti partnerségek, amelyek célja a halászati ágazatban a gazdasági, és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek közös érdekből történő fejlesztése.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a)	„São Tomé és Príncipe hatóságai”: São Tomé és Príncipe kormánya;

b)	„közösségi hatóságok”: az Európai Bizottság;

c)	„São Tomé és Príncipe halászati övezete”: a halászat tekintetében São Tomé és Príncipe felségterülete vagy joghatósága alá tartozó vizek;

d)	„halászhajó”: minden hajó, amelyet az élő vízi erőforrások kereskedelmi célú kiaknázására szereltek fel;

e)	„közösségi hajó”: a Közösség valamely tagállamának lobogója alatt hajózó és a Közösségben lajstromozott halászhajó;

f)	„vegyes bizottság”: a Közösség és São Tomé és Príncipe képviselőiből álló bizottság, amelynek feladatait e megállapodás 9. cikke ismerteti;

g)	„átrakodás”: a halászhajón található fogás egy részének vagy egészének áttétele egy másik halászhajóra a kikötőben vagy a tengeren;

h)	„rendellenes körülmények”: természeti jelenségeken kívüli olyan körülmények, amelyekre a feleknek nincs érdemleges befolyása, és amelyek akadályozzák a halászati tevékenységek folytatását São Tomé és Príncipe vizein;

i)	„AKCS-tengerészek”: a Cotonoui Megállapodást aláíró nem európai országokból származó valamennyi tengerész. Ennek alapján egy São Tomé és Príncipe-i tengerész AKCS-tengerésznek számít;

j)	„járulékos fogások”: az Egyesült Nemzetek 1982-es egyezményének 1. mellékletében nem szereplő fajok bármilyen mennyiségű fogása.

3. cikk

A megállapodás végrehajtását ösztönző elvek és célkitűzések

(1) A felek vállalják, hogy az övezetben halászó különböző flottákra a megkülönböztetésmentesség elvét alkalmazva São Tomé és Príncipe vizein előmozdítják a felelősségteljes halászatot, a földrajzi régióban lévő fejlődő országok között megkötött megállapodások sérelme nélkül, a kölcsönös halászati megállapodásokat is beleértve.

(2) A felek együttműködnek a São Tomé és Príncipe-i kormány halászati ágazati politikájának végrehajtása érdekében, és e célból a szükséges reformokról politikai párbeszédet kezdeményeznek. A felek az e területet érintő intézkedések elfogadása előtt konzultálnak egymással.

(3) A felek az e megállapodás alapján – akár közösen, akár egyoldalúan – végrehajtott intézkedések, programok és fellépések előzetes, kísérő és utólagos értékeléseinek elvégzésében is együttműködnek.

(4) A felek vállalják, hogy e megállapodást a felelősségteljes gazdasági és társadalmi kormányzás elveivel összhangban hajtják végre, figyelemmel a tengeri erőforrások állapotának megőrzésére is.

(5) Az AKCS-tengerészeknek a közösségi hajókon történő alkalmazására a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munkahelyi alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozata az irányadó, amely teljes mértékben alkalmazandó a megfelelő szerződések keretében és a munkavégzés általános feltételei vonatkozásában. Ez különösen az egyesülési szabadságra és a kollektív tárgyalásokhoz való jog tényleges elismerésére, valamint a munkavállalás és foglalkoztatás tekintetében a megkülönböztetés kizárására vonatkozik.

4. cikk

Tudományos együttműködés

(1) A megállapodás alkalmazási időszaka alatt a Közösség és São Tomé és Príncipe törekednek arra, hogy figyelemmel kísérjék a São Tomé és Príncipe-i halászati övezet erőforrásainak állapotát és alakulását.

(2) A felek az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) keretében elfogadott ajánlások és állásfoglalások, valamint a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények fényében konzultálnak a megállapodás 9. cikkében előírt vegyes bizottság keretében annak érdekében, hogy adott esetben – egy tudományos értekezletet és közös megállapodást követően – a közösségi hajók tevékenységét érintő, a halászati erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásra vonatkozó intézkedéseket fogadjanak el.

(3) A felek vállalják, hogy akár közvetlenül, akár szubregionális szinten a COREP (a Guineai-öböl Regionális Halászati Bizottsága) keretében, illetve az illetékes nemzetközi szervezetekben konzultációt folytatnak az atlanti-óceáni biológiai erőforrások kezelése és védelme, illetve az idevágó tudományos kutatásban való együttműködés céljából.

5. cikk

A közösségi hajók hozzáférése a São Tomé és Príncipe vizein lévő halászterületekhez

(1) São Tomé és Príncipe vállalja, hogy e megállapodással összhangban – beleértve annak jegyzőkönyvét és mellékletét – halászati övezetében engedélyezi a közösségi hajók számára halászati tevékenységek folytatását.

(2) Az e megállapodás hatálya alá tartozó halászati tevékenységekre São Tomé és Príncipe törvényei és rendeletei vonatkoznak. São Tomé és Príncipe hatóságai értesítik a Közösséget e jogszabályok bármilyen módosításáról.

(3) São Tomé és Príncipe vállalja, hogy minden szükséges intézkedést meghoz a jegyzőkönyvben szereplő, a halászatra vonatkozó ellenőrzési rendelkezések hathatós alkalmazásáért. A közösségi hajók együttműködnek az ilyen ellenőrzés elvégzéséért felelős São Tomé és Príncipe-i hatóságokkal.

(4) A Közösség vállalja, hogy megtesz minden szükséges lépést annak érdekében, hogy hajói megfeleljenek e megállapodás rendelkezéseinek és a São Tomé és Príncipe joghatósága alá tartozó vizeken folytatott halászatra irányadó jogszabályoknak.

6. cikk

Engedélyek

(1) A közösségi hajók csak az e megállapodás és a hozzá csatolt jegyzőkönyv alapján kiállított halászati engedély birtokában halászhatnak São Tomé és Príncipe halászati övezeteiben.

(2) A hajók halászati engedélyének megszerzésére vonatkozó eljárást, a hajótulajdonosok által fizetendő díjakat és a fizetési módokat a jegyzőkönyv melléklete határozza meg.

7. cikk

Pénzügyi ellentételezés

(1) A Közösség a jegyzőkönyvben és a mellékletekben megállapított feltételekkel összhangban pénzügyi ellentételezést nyújt São Tomé és Príncipének. Ezt az ellentételezést az alábbi két vonatkozó elem alapján határozzák meg:

a)	a közösségi hajók hozzáférése a São Tomé és Príncipe-i vizekhez és tengeri erőforrásokhoz; és

b)	közösségi pénzügyi támogatás a felelősségteljes halászat előmozdítására, és a São Tomé és Príncipe-i vizek halászati erőforrásainak fenntartható kiaknázására.

(2) A pénzügyi ellentételezésnek a fenti (1) bekezdés a) pontjában említett elemét a felek által a jegyzőkönyvvel összhangban történt közös megegyezéssel azonosított, a São Tomé és Príncipe kormánya által meghatározott halászati ágazati politikával összefüggésben elérendő célkitűzésekkel, valamint a halászati politika végrehajtására vonatkozó éves és többéves programmal összhangban határozzák meg és kezelik.

a)	rendellenes körülmények;

b)	a közösségi hajóknak megadott, az érintett állománygazdálkodási intézkedéseknek megfelelően a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény alapján az erőforrás fenntartható védelméhez és kiaknázásához szükségesnek ítélt halászati lehetőségek közös megállapodással történő csökkentése;

c)	a közösségi hajóknak megadott halászati lehetőségeknek a felek közös megállapodásával történő növelése, amennyiben a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján az erőforrások állapota azt lehetővé teszi;

d)	a São Tomé és Príncipének a halászati ágazati politika végrehajtására nyújtott közösségi pénzügyi támogatás feltételeinek átértékelése, amennyiben azt a felek által megállapított éves és többéves programozási eredmények azt indokolják;

e)	e megállapodás felmondása annak 13. cikke rendelkezéseinek megfelelően;

f)	e megállapodás alkalmazásának felfüggesztése annak 12. cikke rendelkezéseinek megfelelően.

8. cikk

Az együttműködés előmozdítása a gazdasági szereplők között és a civil társadalomban

(1) A felek ösztönzik a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködést a halászati ágazatban és a kapcsolódó ágazatokban. A felek az e célból esetlegesen meghozható különböző intézkedések összehangolása érdekében konzultálnak egymással.

(2) A felek vállalják, hogy előmozdítják a halászati technikákra és a halászeszközökre, a halászati termékek tartósítására és ipari feldolgozására vonatkozó információk cseréjét.

(4) A felek különösen ösztönzik közös vállalkozások létrehozását – a São Tomé és Príncipe-i és közösségi jogszabályok szigorú betartásával –, amelyek közös érdekeket képviselnek.

9. cikk

Vegyes bizottság

(1) E megállapodás alkalmazásának ellenőrzése érdekében vegyes bizottság jön létre. A vegyes bizottság a következő feladatokat látja el:

a)	a megállapodás végrehajtásának, értelmezésének és alkalmazásának ellenőrzése és különösen a 7. cikk (2) bekezdésében említett éves és többéves programozás meghatározása, illetve végrehajtásának értékelése;

b)	a kölcsönös érdekbe tartozó, halászattal kapcsolatos kérdések megválaszolásához szükséges kapcsolatok biztosítása, különösen a fogási adatok statisztikai elemzése terén;

c)	fórumként való eljárás az e megállapodás értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő viták békés rendezéséhez;

d)	szükség esetén a halászati lehetőségek és következésképpen a pénzügyi ellentételezés szintjének újraértékelése;

e)	bármely más, a felek által kölcsönösen megállapított feladat.

(2) A vegyes bizottság évente legalább egyszer ülésezik – a Közösségben és São Tomé és Príncipén felváltva –, és az üléseken az ülésnek otthont adó fél elnököl. Bármelyik fél kérésére rendkívüli ülést tartanak.

10. cikk

A megállapodás hatálya alá tartozó földrajzi terület

Ezt a megállapodást egyrészt azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés – az említett Szerződésben meghatározott feltételekkel – alkalmazandó, másrészt São Tomé és Príncipe területén.

11. cikk

Időtartam

E megállapodást a hatálybalépésétől számított négyéves időszakban kell alkalmazni; a megállapodás hallgatólagosan további négyéves időszakokra meghosszabbítható, a 13. cikkel összhangban történő felmondás esetét kivéve.

12. cikk

Felfüggesztés

(1) E megállapodás alkalmazása a felek bármelyikének kezdeményezésére felfüggeszthető a megállapodásban megállapított rendelkezések alkalmazása tekintetében meglévő súlyos nézeteltérés esetén. A felfüggesztéshez az érintett fél a felfüggesztés hatálybalépésének időpontja előtt legalább három hónappal írásbeli értesítést küld szándékáról. Ezen értesítés kézhezvétele után a felek konzultációt kezdenek a nézeteltérések békés rendezése érdekében.

(2) A 7. cikkben említett pénzügyi ellentételezés a felfüggesztés időtartamának megfelelően arányosan és időarányosan csökken.

13. cikk

Felmondás

(3) Az előző bekezdésben említett értesítés elküldése után a felek konzultációt kezdenek.

(4) A 7. cikkben említett pénzügyi ellentételezés a felmondás hatálybalépésének évében arányosan és időarányosan csökken.

14. cikk

Jegyzőkönyv és melléklet

A jegyzőkönyv és a melléklet e megállapodás szerves részét képezi.

15. cikk

A nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezései

A São Tomé és Príncipe vizein tevékenykedő közösségi halászhajók tevékenységei a São Tomé és Príncipén alkalmazandó jogszabályok hatálya alá tartoznak, kivéve, ha a megállapodás, e jegyzőkönyv és annak melléklete, illetve függelékei erről másképpen nem rendelkeznek.

16. cikk

Hatályon kívül helyezés

Hatálybalépésekor e megállapodás hatályon kívül helyezi az 1984. február 25-én hatályba lépett, az Európai Közösség és a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság között létrejött, a São Tomé és Príncipe partjainál folytatott halászatról szóló halászati megállapodást, és annak helyébe lép.

Az Európai Közösség és a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság közötti, a São Tomé és Príncipe partjainál folytatott halászatról szóló partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi ellentételezés 2006. június 1. és 2010. május 31. közötti időszakra történő megállapításáról szóló jegyzőkönyv azonban az 1. cikkének (1) bekezdésében szereplő időszak alatt alkalmazásban marad és e megállapodás szerves részévé válik.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a megállapodás, amely két-két eredeti példányban készült angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, és amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles, azon a napon lép hatályba, amelyen a felek írásban értesítik egymást az elfogadásához szükséges eljárásuk befejezéséről.

JEGYZŐKÖNYV

a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság és az Európai Közösség közötti, a São Tomé és Príncipe partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi ellentételezés 2006. június 1. és 2010. május 31. közötti időszakra történő megállapításáról

1. cikk

Alkalmazási időszak és halászati lehetőségek

(1) A 2006. június 1-jével kezdődő négyéves időszakra vonatkozóan a megállapodás 5. cikke alapján engedélyezett halászati lehetőségek a következők:

Nagy távolságra vándorló halfajok (az Egyesült Nemzetek 1982-es egyezményének 1. mellékletében felsorolt fajok):

—	fagyasztóval felszerelt kerítőhálós tonhalhalászó hajók: 25 hajó,

—	felszíni horogsoros halászhajók: 18 hajó.

(2) Az (1) bekezdést e jegyzőkönyv 4. és 5. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel kell alkalmazni.

(3) Az Európai Közösség valamely tagállamának zászlaja alatt hajózó hajók csak akkor végezhetnek halászati tevékenységet São Tomé és Príncipe vizein, ha rendelkeznek az e jegyzőkönyv keretében és az e jegyzőkönyv mellékletében leírt szabályok szerint kiállított halászati engedéllyel.

2. cikk

Pénzügyi ellentételezés – kifizetési szabályok

(1) A megállapodás 7. cikkében szereplő pénzügyi ellentételezés egyrészt az 1. cikkben szereplő időszakra vonatkozóan egy – az évi 8 500 tonna referencia-űrtartalomnak megfelelő – 552 500 EUR éves összegből, másrészt egy évi 1 105 000 EUR egyszeri összegből áll, amely utóbbit a São Tomé és Príncipe halászati ágazati politikájának keretében tett kezdeményezések támogatására és végrehajtására kell fordítani. Ez az egyedi összeg a megállapodás 7. cikkében meghatározott, egyszeri pénzügyi ellentételezés szerves részét képezi.

(2) Az (1) bekezdést e jegyzőkönyv 4., 5. és 7. cikkére is figyelemmel kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott összeget, azaz 663 000 EUR-t a Közösség évente, e jegyzőkönyv alkalmazásának időszaka alatt fizeti.

(4) Ha a közösségi hajók által a São Tomé és Príncipe-i vizeken halászott fogások összmennyisége meghaladja az évi 8 500 tonnát, az 552 500 EUR pénzügyi ellentételezés teljes összege minden egyes további kifogott tonna után 65 EUR-val emelkedik. A Közösség által kifizetett teljes éves összeg azonban nem haladhatja meg referencia-űrtartalomnak megfelelő összeg kétszeresét (azaz 1 105 000 EUR-t). Ha a közösségi hajók által kifogott mennyiség meghaladja a teljes éves összeg kétszeresének megfelelő mennyiséget (17 000 tonna), az e határértéket meghaladó mennyiségért járó összeget a következő évben kell kifizetni.

(5) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi ellentételezés kifizetését az első év tekintetében legkésőbb 2007. május 15-éig, a következő évek tekintetében pedig legkésőbb 2007., 2008. és 2009. július 31-ig kell teljesíteni.

(6) A 6. cikk rendelkezéseire is figyelemmel az említett ellentételezés felhasználása São Tomé és Príncipe hatóságainak kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(7) A pénzügyi ellentételezés összegét a São Tomé és Príncipe hatóságai által kijelölt pénzügyi intézménynél nyitott São Tomé és Príncipe-i kincstári számlára kell folyósítani.

3. cikk

Együttműködés a felelősségteljes halászatért – Tudományos együttműködés

(1) A felek vállalják, hogy a São Tomé és Príncipe vizein halászó különböző flották közötti megkülönböztetésmentesség elve alapján előmozdítják a felelősségteljes halászatot az említett vizeken.

(2) A jegyzőkönyv alkalmazási időszaka alatt a Közösség és São Tomé és Príncipe törekednek arra, hogy figyelemmel kísérjék a São Tomé és Príncipe-i halászati övezet erőforrásainak állapotát és alakulását.

(3) A felek vállalják a felelősségteljes halászatra vonatkozó szubregionális szintű együttműködés előmozdítását, különösen a COREP keretén belül.

(4) A megállapodás 4. cikkének megfelelően a felek az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) keretében elfogadott ajánlások és állásfoglalások, valamint a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények fényében konzultálnak a megállapodás 9. cikkében előírt vegyes bizottság keretében annak érdekében, hogy – adott esetben egy szubregionális szintű tudományos ülést követően – közös megegyezéssel intézkedéseket fogadjanak el a közösségi hajók tevékenységét érintő, a halászati erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásra vonatkozóan.

4. cikk

A halászati lehetőségek közös megegyezéssel történő felülvizsgálata

(1) Az 1. cikkben említett halászati lehetőségek közös megegyezéssel bővíthetők, amennyiben – a 3. cikk (4) bekezdésében említett tudományos ülés következtetései alapján – ez a bővítés nem sérti a São Tomé és Príncipe-i halászati erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást. Ilyen esetben a 2. cikk (1) bekezdésében említett 552 000 EUR pénzügyi ellentételezés összegét arányosan és időarányosan emelni kell. Ugyanakkor az Európai Közösség által kifizetett, és a referencia-űrtartalomra vonatkozó pénzügyi ellentételezés teljes összege nem haladhatja meg az 552 500 EUR összeg kétszeresét. Ha a közösségi hajók által évente kifogott mennyiség meghaladja a 8 500 tonna kétszeresét (17 000 tonna), az e határértéket meghaladó mennyiségért járó összeget a következő évben kell fizetni.

(2) Ellenben, ha a felek az 1. cikkben említett halászati lehetőségek csökkentésében állapodnak meg, a pénzügyi ellentételezés összegét arányosan és időarányosan csökkenteni kell.

(3) A halászati lehetőségek különböző hajókategóriák közötti elosztása a felek közös megegyezésével szintén felülvizsgálható, feltéve, hogy a változtatások összhangban állnak a 3. cikkben említett tudományos ülésen azon állományok kezelésével kapcsolatban elfogadott ajánlásokkal és állásfoglalásokkal, amelyekre a halászati lehetőségek újraelosztása hatással lehet. A felek megállapodnak a pénzügyi ellentételezés megfelelő kiigazításáról, ha a halászati lehetőségek újraelosztása azt indokolja.

5. cikk

Új halászati lehetőségek

Abban az esetben, ha a közösségi halászhajók olyan halászati tevékenységet kívánnak végezni, amelyekről az 1. cikk nem rendelkezik, a Közösség konzultál São Tomé és Príncipével az új tevékenységek esetleges engedélyezéséről. Adott esetben a felek megállapodnak az új halászati lehetőségekre vonatkozó feltételekben, és ennek megfelelően módosítják e jegyzőkönyvet és mellékletét.

6. cikk

A pénzügyi ellentételezés kifizetésének rendellenes körülmények miatt történő felfüggesztése és felülvizsgálata

(1) Abban az esetben, ha – a természeti jelenségeken kívüli – rendellenes körülmények akadályozzák a halászati tevékenységek végzését São Tomé és Príncipe kizárólagos gazdasági övezetében, az Európai Közösség felfüggesztheti a 2. cikk (1) bekezdésében előírt pénzügyi ellentételezés kifizetését. A felfüggesztésről szóló határozat meghozatalára a felek közötti konzultációt követően, az egyik fél kezdeményezésétől számított két hónapon belül kerülhet sor, feltéve, hogy az Európai Közösség a felfüggesztés időpontjáig esedékes összegeket teljes mértékben kifizette.

(2) A pénzügyi ellentételezés fizetését ismét megkezdik azt követően, hogy a két fél konzultált egymással és egyetért abban, hogy a halászati tevékenységek végzését akadályozó körülmények elhárultak és/vagy az adott helyzet lehetővé teszi a halászati tevékenységek folytatását.

(3) A közösségi hajók számára kiadott engedélyek érvényessége – mivel azokat a pénzügyi ellentételezés fizetésével egy időben felfüggesztik – a halászati tevékenység felfüggesztésének időtartamával megegyező időtartammal meghosszabbodik.

7. cikk

A felelősségteljes halászat előmozdítása São Tomé és Príncipe vizein

(1) A 2. cikkben megállapított pénzügyi ellentételezés teljes összegének (663 000 EUR) 50 %-át (azaz 331 500 EUR-t) évente a São Tomé és Príncipe kormánya által meghatározott halászati ágazati politika keretében tett kezdeményezések támogatására és végrehajtására kell fordítani.

Az említett összeget São Tomé és Príncipe a felek által az alábbi (2) bekezdésnek megfelelően kölcsönös egyetértésben meghatározott célok és az azok megvalósítására vonatkozó éves és többéves programozás alapján kezeli, összhangban a São Tomé és Príncipe-i halászati politika keretében a halászati ágazat fenntartható és felelősségteljes irányításának biztosítására vonatkozóan megállapított prioritásokkal.

(2) Az előző bekezdés rendelkezéseinek végrehajtása céljából a Közösség és São Tomé és Príncipe a megállapodás 9. cikkében előírt vegyes bizottság keretében São Tomé és Príncipe javaslata alapján a jegyzőkönyv hatálybalépésekor, de legkésőbb három hónappal a jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontját követően megállapodik egy többéves ágazati programban és annak alkalmazási szabályaiban, ideértve különösen a következőket:

a)	éves és többéves iránymutatások, amelyek alapján a pénzügyi ellentételezés (1) bekezdésben megállapított százaléka és az évente végrehajtandó kezdeményezésekre elkülönített összeg felhasználásra kerül;

éves és többéves célok, amelyek a fenntartható és felelősségteljes halászat kialakítását szolgálják, figyelembe véve a nemzeti halászati politika vagy egyéb szakpolitika keretében São Tomé és Príncipe által megállapított olyan prioritásokat, amelyek kapcsolódnak a felelősségteljes és fenntartható halászat előmozdításához, vagy hatással vannak arra;

c)	az évente elért eredmények értékelésére szolgáló kritériumok és eljárások;

d)	az (1) bekezdésben említett pénzügyi ellentételezés teljes összege százalékának esetleges felülvizsgálata, amire e jegyzőkönyv alkalmazásának első évét követő években nyílik lehetőség.

(3) A többéves ágazati program vagy az éves kezdeményezésekre fordítandó egyedi összegek bármely javasolt módosítását a vegyes bizottság keretében mindkét félnek jóvá kell hagynia.

(4) São Tomé és Príncipe minden évben megállapítja az (1) bekezdésben említett százalékaránynak megfelelő értéket a többéves program végrehajtása céljából. A jegyzőkönyv alkalmazásának első évében a többéves ágazati program vegyes bizottság keretében történő elfogadásakor a Közösséget tájékoztatni kell a tervezett felhasználásról. Valamennyi elkövetkező év vonatkozásában São Tomé és Príncipe az előző év szeptember 1-jéig tájékoztatja a Közösséget a felhasználás módjáról.

(5) Ha a többéves ágazati program végrehajtása eredményeinek éves értékelése azt indokolja, az Európai Közösség kérheti a 2. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi ellentételezés módosítsák annak érdekében, hogy a program végrehajtásához rendelt pénzügyi források összegét a program eredményességének megfelelően kiigazítsák.

8. cikk

Viták – a jegyzőkönyv alkalmazásának felfüggesztése

(1) A felek között az e jegyzőkönyv rendelkezéseinek értelmezésével és annak alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákról a felek a megállapodás 9. cikkében előírt vegyes bizottság keretében konzultálnak, amelyet – ha szükséges – rendkívüli ülésre kell összehívni.

(4) Felfüggesztés esetén a felek jogvita békés rendezése céljából folytatják a konzultációt. Megegyezés esetén folytatódik a jegyzőkönyv alkalmazása, a pénzügyi ellentételezés összege pedig a jegyzőkönyv alkalmazása felfüggesztésének időtartama függvényében arányosan és időarányosan csökken.

9. cikk

A jegyzőkönyv alkalmazásának a fizetés elmaradása miatti felfüggesztése

a)	São Tomé és Príncipe illetékes hatóságai értesítést küldenek az Európai Bizottságnak, amelyben jelzik a kifizetés elmaradását. Az Európai Bizottság elvégzi a megfelelő ellenőrzéseket, és ha szükséges, az értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb 60 napon belül teljesíti a kifizetést.

Kifizetés hiányában vagy az e jegyzőkönyv 2. cikkének (5) bekezdésében előírt határidőig a fizetés elmaradásának megfelelő indokolása hiányában São Tomé és Príncipe illetékes hatóságai jogosultak e jegyzőkönyv alkalmazásának felfüggesztésére. Erről haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot.

c)	A jegyzőkönyv alkalmazása a kérdéses kifizetés teljesítésekor folytatódik.

10. cikk

A nemzeti jog alkalmazandó rendelkezései

A São Tomé és Príncipe-i vizeken tevékenykedő közösségi halászhajók tevékenységei a São Tomé és Príncipén alkalmazandó jogszabályok hatálya alá tartoznak, kivéve, ha a megállapodás, e jegyzőkönyv és annak melléklete, illetve függelékei erről másképpen nem rendelkeznek.

11. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az Európai Gazdasági Közösség és a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság között létrejött, a São Tomé és Príncipe partjainál folytatott halászatról szóló megállapodás melléklete hatályát veszti, és helyébe e jegyzőkönyv melléklete lép.

12. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a jegyzőkönyv és melléklete azon a napon lép hatályba, amikor a felek értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges eljárások befejezéséről.

(2) A jegyzőkönyvet és mellékletét 2006. június 1-jétől kell alkalmazni.

MELLÉKLET

A közösségi hajók által a São Tomé és Príncipe halászati övezetében folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó feltételek

I. FEJEZET

AZ ENGEDÉLYKÉRELMEKRE ÉS AZ ENGEDÉLYEK KIADÁSÁRA ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

1. SZAKASZ

Az engedélyek kiadása

1. A São Tomé és Príncipe halászati övezetében való halászatra csak a jogosult hajók kaphatnak engedélyt.

2. A hajó jogosultságának feltétele, hogy sem a tulajdonosát, sem a kapitányát, sem magát a hajót nem tiltották el a São Tomé és Príncipe partjainál folytatott halászati tevékenységektől. E hajók helyzete a São Tomé és Príncipe-i közigazgatás felé rendezett kell legyen abban az értelemben, hogy eleget tettek minden korábbi, a Közösséggel kötött megállapodás keretében São Tomé és Príncipe partjainál folytatott halászati tevékenységükből eredő kötelezettségnek.

3. A Közösség illetékes hatóságai legalább 15 munkanappal az engedély kérelmezett érvényességi időpontja előtt São Tomé és Príncipe halászatért felelős minisztériuma elé terjesztik (elektronikus úton) minden olyan hajó kérelmét, amely a megállapodás keretében halászni szándékozik.

4. A kérelmeket a halászatért felelős minisztériumhoz, az 1. függelékben szereplő mintának megfelelő nyomtatványon kell benyújtani. São Tomé és Príncipe hatóságai minden szükséges intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy biztosítsák az engedélykérelmek intézése során kapott adatok bizalmas kezelését. Ezeket az adatokat kizárólag a halászati megállapodás végrehajtásának keretében szabad felhasználni.

5. Minden engedélykérelemhez a következő iratokat kell csatolni:

—	az érvényességi időszakra esedékes átalánydíj előlegének befizetéséről szóló igazolás,

—	minden olyan egyéb irat vagy tanúsítvány, amelyet e jegyzőkönyv értelmében a hajó típusa szerint alkalmazandó egyedi rendelkezések alapján megkövetelnek.

6. A díj befizetését a jegyzőkönyv 2. cikke (7) bekezdésének megfelelően a São Tomé és Príncipe hatóságai által megjelölt számlára kell teljesíteni.

7. A díjak a kikötői illetékek és szolgáltatások költségei kivételével magukban foglalnak minden nemzeti és helyi adót.

8. Az engedélyeket a fenti 5. pontban említett iratok átvételét követő 15 munkanapon belül valamennyi hajóra vonatkozóan São Tomé és Príncipe illetékes hatóságai adják ki–az Európai Bizottság São Tomé és Príncipe-i képviseletén keresztül – a hajótulajdonosok vagy azok ügynökei részére.

9. Az engedélyt egy meghatározott hajó nevére állítják ki, és az nem ruházható át.

10. Azonban az Európai Közösség kérésére és igazolt vis maior esetén egy hajó engedélye az érvényességi idő hátralévő részére újabb díj fizetése nélkül helyettesíthető egy másik, a jegyzőkönyv 1. cikke szerint azonos kategóriába tartozó hajó részére kiállított új engedéllyel. Ebben az esetben egy esetleges kiegészítő fizetés meghatározásához a fogások szintjének kiszámításakor a két hajó teljes fogásainak összegét veszik figyelembe.

11. A pótolt hajó tulajdonosának vagy ügynökének az Európai Bizottság São Tomé és Príncipe-i képviseletén keresztül vissza kell adnia az érvénytelenített engedélyt São Tomé és Príncipe halászatért felelős minisztériumának.

12. Az új engedély azon a napon lép hatályba, amikor a hajótulajdonos az érvénytelenített engedélyt visszaszolgáltatja São Tomé és Príncipe halászatért felelős minisztériumának. Az Európai Bizottság gaboni képviseletét tájékoztatni kell az engedély átruházásáról.

13. Az engedélyt mindig a fedélzeten kell tartani. Az Európai Közösség naprakész jegyzéktervezetet tart fenn azokról a hajókról, amelyek e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban halászati engedélykérelmet adtak be. A jegyzéktervezetet elkészültekor, majd minden azt követő módosításakor közlik São Tomé és Príncipe hatóságaival. A jegyzéktervezet, valamint az Európai Bizottság által São Tomé és Príncipe hatóságai számára fizetendő előleg teljesítéséről szóló értesítés átvételét követően São Tomé és Príncipe illetékes hatóságai a hajót felveszik a halászatra jogosult hajók jegyzékébe, és erről értesítik a halászati felügyeletért felelős hatóságokat. Ebben az esetben e lista hiteles másolatát megkaphatja a hajótulajdonos, és azt a halászati engedély helyett és helyén tarthatja a fedélzeten addig, amíg ez utóbbit ki nem állítják.

2. SZAKASZ

Az engedély feltételei – díjak és előlegek

1. Az engedélyek érvényességi ideje egy év. Az engedélyek megújíthatók.

2. A São Tomé és Príncipe halászati övezetében kifogott zsákmány után fizetendő díj összege tonnánként 35 EUR a kerítőhálós tonhalhalászó hajók és a felszíni horogsoros hajók esetében.

3. Az engedélyeket a következő átalánydíjösszegeknek az illetékes nemzeti hatóságokhoz történő befizetését követően állítják ki:

—	5 250 EUR kerítőhálós tonhalhalászó hajónként, amely évi 150 tonna után fizetendő díjnak felel meg,

—	1 925 EUR felszíni horogsoros hajónként, amely évi 55 tonna után fizetendő díjnak felel meg.

4. A tagállamok minden év június 15-ig közlik az Európai Bizottsággal az előző év során kifogott halak mennyiségét az alábbi 5. pontban említett tudományos intézetek által igazolt adatoknak megfelelően.

5. Az n. év címén járó díjak végső elszámolását a Európai Közösségek Bizottsága fogadja el legkésőbb az n+1. év július 31-ig a valamennyi hajótulajdonos által elkészített, és a tagállamok fogási adatainak ellenőrzésére illetékes tudományos intézetek – mint például az Institut de recherche pour le développement (IRD), az Instituto Español de Oceanografia (IEO) és az Instituto de Investigação das Pescas e do Mar (IPIMAR) – által megerősített fogási nyilatkozatok alapján.

6. A kimutatást megküldik São Tomé és Príncipe halászatért felelős minisztériumának, valamint a hajótulajdonosoknak.

7. A kerítőhálós tonhalhalászó hajók esetében 150 tonnát, a horogsoros hajók esetében 55 tonnát meghaladó kifogott mennyiség után járó – tonnánként 35 EUR összegű – esetleges pótbefizetéseket a hajótulajdonosok São Tomé és Príncipe illetékes hatóságai számára legkésőbb az n+1. év augusztus 31-ig teljesítik, az e fejezet 1. szakaszának 6. pontjában említett bankszámlára.

8. Abban az esetben, ha a végleges kimutatás az e szakasz 3. pontjában említett előlegnél kisebb összeg esedékességét állapítja meg, a hajótulajdonos nem igényelheti vissza a különbözetet.

II. FEJEZET

HALÁSZATI ÖVEZETEK

1. A közösségi hajók halászati tevékenységeiket az alapvonalaktól számított 12 tengeri mérföldön kívüli vizeken végezhetik a kerítőhálós tonhalhalászó hajók és felszíni horogsoros hajók esetében.

2. Kivétel nélkül minden halászati tevékenység tilos São Tomé és Príncipe és Nigéria közös hasznosításra szánt övezetében, amelyet a 3. függelékben megállapított koordináták jelölnek ki.

III. FEJEZET

A FOGÁSI NYILATKOZATOK RENDSZERE

1. E melléklet alkalmazásában valamely közösségi hajó által a São Tomé és Príncipe-i vizeken végzett halászat időtartama a következők szerint kerül megállapításra:

—	vagy a São Tomé és Príncipe halászati övezetébe történő belépés és az onnan való kilépés közötti időtartam,

—	vagy a São Tomé és Príncipe halászati övezetébe történő belépés és az átrakodás közötti időtartam alapján.

2. Minden olyan hajó, amely számára e megállapodás keretében engedélyezték a São Tomé és Príncipe vizein való halászatot, köteles a fogásait közölni São Tomé és Príncipe illetékes hatóságaival annak érdekében, hogy e hatóságok ellenőrizhessék azon kifogott mennyiségeket, amelyeket az e melléklet I. fejezete 2. szakaszának 4. pontjában meghatározott eljárásnak megfelelően az illetékes tudományos intézetek validálnak. A fogások közlésének szabályai a következők:

2.1.

A nyilatkozatok az e melléklet I. fejezete 2. szakaszának megfelelő engedély éves érvényességi időszaka alatt a hajó által valamennyi kihajózás alkalmával zsákmányolt fogást tartalmazzák. A nyilatkozatok fizikai hordozón lévő eredeti példányait az említett időszakban végzett utolsó kihajózás végét követő 45 nappal kell benyújtani São Tomé és Príncipe halászatért felelős minisztériumához.

2.2.

A hajók a fogási adatokat a hajónaplónak megfelelő formanyomtatványon közlik, amelynek mintája a 2. függelékben található. Azokra az időszakokra vonatkozóan, amikor a hajó nem a São Tomé és Príncipe-i halászati övezetben tartózkodik, a hajónaplóba a „São Tomé és Príncipe halászati övezetén kívül” bejegyzést kell beírni.

2.3.	A nyomtatványokat olvashatóan kell kitölteni, és a hajó kapitányának vagy annak törvényes képviselőjének alá kell írnia azokat.

3. A vegyes bizottság bármelyik fél kérésére ülést tarthat a halászati tevékenységekre vonatkozó adatok összehasonlítására.

4. E fejezet rendelkezéseinek be nem tartása esetére São Tomé és Príncipe kormánya fenntartja magának a jogot, hogy az alakiságok teljesítéséig felfüggessze az adott hajó engedélyét, illetve hogy a hajó tulajdonosával szemben a São Tomé és Príncipén hatályos jogszabályokban előírt büntetést alkalmazza. Erről tájékoztatni kell az Európai Bizottságot és a lobogó szerinti tagállamot.

IV. FEJEZET

ÁTRAKODÁS

A felek együttműködnek a São Tomé és Príncipe-i kikötőkben vagy kikötői területeken történő átrakodás és a kirakodás lehetőségeinek javítása céljából.

1. Átrakodások:

Azon közösségi tonhalhalászó hajók, amelyek fogásaikat valamely São Tomé és Príncipe-i kikötőben vagy kikötői területen szándékoznak átrakodni, a São Tomé és Príncipe halászati övezetében kifogott zsákmány után fizetendő díjnak a melléklet I. fejezete 2. szakaszának 2. pontjában feltüntetett összegéből tonnánként 5 EUR engedményben részesülnek.

Ezt a rendszert e jegyzőkönyv alkalmazásának első évétől kezdve minden közösségi hajóra alkalmazni kell a fogások végső elszámolásakor megállapított mennyiség legfeljebb 50 %-áig (ahogyan az a melléklet III. fejezetében szerepel).

2. Az átrakodott mennyiségek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat a vegyes bizottság első ülése határozza meg.

3. Értékelés:

A pénzügyi ösztönzések mértékét, valamint a fogások végső elszámolásának legmagasabb százalékarányát a vegyes bizottságon belül igazítják ki az érintett év folyamán végrehajtott átrakodások társadalmi-gazdasági hatásának fényében.

V. FEJEZET

TENGERÉSZEK FELVÉTELE

1. A tonhalhalászó hajók és a felszíni horogsoros hajók tulajdonosai vállalják az AKCS-országok állampolgárainak alkalmazását a következő feltételekkel és korlátozásokkal:

—	a kerítőhálós tonhalhalászó flotta esetében a harmadik ország halászati övezetében folytatott tonhalhalászat ideje alatt a foglalkoztatott tengerészek legalább 20 %-a AKCS-országokból származik,

—	a felszíni horogsoros tonhalhalászó flotta esetében a harmadik ország halászati övezetében folytatott halászat ideje alatt a foglalkoztatott tengerészek legalább 20 %-a AKCS-országokból származik.

2. A hajótulajdonosok törekszenek további, São Tomé és Príncipéről származó tengerészek felvételére.

3. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatát teljes egészében alkalmazni kell a közösségi hajókra felvett tengerészekre. Ez különösen vonatkozik az egyesülési szabadságra, a munkavállalók szervezkedési jogának hathatós elismerésére, valamint a foglalkoztatásból eredő hátrányos megkülönböztetés felszámolására.

4. Az AKCS-tengerészek munkaszerződését – amelynek egy-egy példányát az aláírók megkapják – a hajótulajdonosok ügynöke(i) és a tengerészek és/vagy szakszervezeteik vagy képviselőik között kell megkötni. E szerződések biztosítják a tengerészek számára a rájuk vonatkozó társadalombiztosítási szolgáltatásokat, amelyek között szerepel a halál, betegség és baleset esetére szóló biztosítás.

5. Az AKCS-tengerészek fizetését a hajótulajdonosok fedezik. A fizetés összegét a hajótulajdonosok vagy ügynökeik és a tengerészek és/vagy szakszervezeteik vagy képviselőik közötti közös megállapodással kell megállapítani. Ugyanakkor az AKCS-tengerészek javadalmazási feltételei nem lehetnek kedvezőtlenebbek a legénységre saját országukban alkalmazandó feltételeknél, és semmi esetre sem lehetnek kedvezőtlenebbek az ILO szabályainál.

6. Minden tengerésznek, akit közösségi hajón alkalmaznak, meg kell jelennie a kijelölt hajó kapitányánál a felvételére javasolt dátumot megelőző napon. Ha a tengerész nem jelenik meg a felvételére előírt napon és időpontban, a hajótulajdonos automatikusan mentesül a tengerész felvételének kötelezettsége alól.

7. Ha az előző pontban foglaltaktól eltérő okokból kifolyólag nem vesznek fel helyi tengerészeket, az érintett közösségi hajók tulajdonosai napi 20 USD-s összegben megállapított átalánydíjat kötelesek fizetni a São Tomé és Príncipe-i vizeken folytatott halászat valamennyi napjára. Az említett összeget legkésőbb az e melléklet I. fejezete 2. szakaszának 7. pontjában meghatározott határidőn belül kell kifizetni.

VI. FEJEZET

TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

1. A közösségi halászhajók betartják az ICCAT által az adott térségben használt halászeszközökre és azok műszaki jellemzőire elfogadott intézkedéseket és ajánlásokat, valamint betartanak minden egyéb, a halászati tevékenységeikre alkalmazandó technikai intézkedést.

2. A kerítőhálós tonhalhalászó hajók járulékos halfogását be kell jelenteni São Tomé és Príncipe halászati igazgatósága számára, amely gondoskodik annak átvételéről és kirakodásáról.

3. A felek közös megegyezéssel rendelkezést hoznak az előző pont hatékony végrehajtására, vagy a megállapodás 9. cikkében említett vegyes bizottság első ülésén egy alternatív megoldásban állapodnak meg. A vegyes bizottság e tekintetben minden lehetséges megoldást megvizsgál, ideértve a kerítőhálós hajók azon kötelezettségét is, hogy a São Tomé és Príncipe halászati igazgatósága által a kisipari halászat támogatására fenntartott valamely pénzügyi alapba éves hozzájárulást kell fizetniük, amely a járulékos fogások értéke egy részének felel meg.

VII. FEJEZET

MEGFIGYELŐK

1. A megállapodás keretében a São Tomé és Príncipe-i vizeken folytatott halászatra feljogosított hajók az illetékes regionális halászati szervezet által kijelölt megfigyelőket vesznek fel a fedélzetre az alábbiakban meghatározott feltételek szerint:

1.1.	Az illetékes hatóságok kérésére a közösségi halászhajók az említett hatóságok által kijelölt megfigyelőt vesznek fel a hajóra, akinek feladata a São Tomé és Príncipe-i vizeken halászott fogások ellenőrzése.

1.2.

Az illetékes hatóság elkészíti azon hajók jegyzékét, amelyeknek megfigyelőt kell felvenniük, valamint az ellenőrzésre kijelölt megfigyelők listáját. Ezeket a jegyzékeket naprakészen kell tartani. Azokat elkészítésükkor azonnal, naprakésszé tételüket követően pedig három hónapon belül továbbítani kell az Európai Bizottsághoz.

1.3.	Az illetékes hatóság az engedély kiadásának időpontjában, vagy legkésőbb 15 nappal a megfigyelő felvételének tervezett időpontja előtt közli a hajótulajdonossal vagy annak ügynökével a hajó fedélzetére felveendő megfigyelő nevét.

2. A megfigyelő egy hajóút idejére marad a fedélzeten. São Tomé és Príncipe illetékes hatóságainak kifejezett kérésére azonban ez az időtartam több hajóútra is kiterjedhet, az adott hajó útjainak átlagos időtartama alapján. Ezt akkor kéri az illetékes hatóság, amikor az adott hajóra felveendő megfigyelő nevét közli.

3. A megfigyelők felvételének feltételeit a hajótulajdonosok vagy azok ügynökei és az illetékes hatóság közötti közös megállapodással kell meghatározni.

4. A megfigyelőt a hajótulajdonos által kiválasztott kikötőben, a kijelölt hajók jegyzékének bejelentését követően, a São Tomé és Príncipe-i halászati vizeken tervezett első hajóút elején veszik fel.

5. Az érintett hajótulajdonosok két héten belül, tíznapos felmondási idővel közlik, hogy a megfigyelőket mikor és az alterület melyik kikötőjében kívánják felvenni.

6. Abban az esetben, ha a megfigyelőket az alterületen kívüli országban veszik fel, a megfigyelő utazási költségeit a hajó tulajdonosa viseli. Ha egy olyan hajó, amelynek a fedélzetén regionális megfigyelő tartózkodik, elhagyja a régióhoz tartozó vizeket, a hajótulajdonos költségére minden intézkedést meg kell tenni annak biztosítására, hogy a megfigyelőt a lehető leghamarabb hazaszállítsák.

7. Ha a megfigyelő nincs a megbeszélt helyen és időben, és az azt követő tizenkét órán belül sem jelenik meg, a hajótulajdonos automatikusan mentesül azon kötelezettség alól, hogy a megfigyelőt fedélzetére felvegye.

8. A megfigyelőket a fedélzeten tisztként kell kezelni. Amikor a hajó São Tomé és Príncipe vizein tevékenykedik, a megfigyelők a következő feladatokat látják el:

8.1.	a hajók halászati tevékenységeinek megfigyelése;

8.2.	a halászati műveleteket végző hajók földrajzi helyzetének ellenőrzése;

8.3.	tudományos programok keretében biológiai mintavételek végzése;

8.4.	kimutatás készítése a használt halászeszközökről;

8.5.	a São Tomé és Príncipe-i vizeken halászott fogások hajónaplóba bejegyzett adatainak ellenőrzése;

8.6.	a járulékos fogások százalékos arányának ellenőrzése és a visszaengedett forgalomba hozható halfajok mennyiségének becslése;

8.7.	a halászati adatok közlése bármely megfelelő eszközzel, beleértve az elsődleges és a járulékos halfogások mennyiségét is.

9. A hajó kapitánya minden, a hatáskörébe tartozó intézkedést meghoz annak érdekében, hogy biztosítsa a megfigyelők fizikai biztonságát és kényelmét feladataik végzése közben.

10. A megfigyelők rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges minden eszközzel. A kapitány hozzáférést biztosít számukra a feladataik elvégzéséhez szükséges kommunikációs eszközökhöz, a hajó halászati tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó iratokhoz, elsősorban a hajónaplóhoz és a navigációs könyvhöz, valamint a hajó azon részeihez, amelyek megkönnyítik megfigyelői feladatainak teljesítését.

11. A megfigyelők a hajón való tartózkodásuk alatt:

11.1.

mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hajóra való felvételük körülményei, valamint a hajó fedélzetén való tartózkodásuk ne szakítsa meg és ne zavarja a halászati műveleteket;

11.2.

tiszteletben tartják a hajó fedélzetén található javakat és eszközöket, továbbá az említett hajóhoz tartozó valamennyi irat bizalmas jellegét.

12. A megfigyelési időszak végén, de még a hajó elhagyása előtt a megfigyelők jelentést készítenek, és azt továbbítják a illetékes hatóságokhoz, egy másolatot pedig az Európai Bizottsághoz. A jelentést a kapitány jelenlétében kell aláírni, aki azt kiegészítheti vagy kiegészíttetheti minden olyan észrevétellel, amelyet hasznosnak tart, és amelyeket szintén aláír. A jelentés egy másolatát a megfigyelő kiszállásakor át kell adni a hajó kapitányának.

13. A hajótulajdonosok saját költségükre – a hajó lehetőségeihez mérten – biztosítják a megfigyelőknek a tisztek részére járó elszállásolást és étkeztetést.

14. A megfigyelők fizetését és társadalombiztosítási járulékait az illetékes hatóságok fedezik.

15. A felek a lehető leghamarabb konzultálnak az érintett harmadik országokkal a regionális megfigyelői rendszer meghatározásáról és az illetékes regionális halászati szervezet kiválasztásáról. A regionális megfigyelői rendszer kiépítéséig a megállapodás keretében a São Tomé és Príncipe halászati övezetében folytatott halászatra engedéllyel rendelkező hajók – regionális megfigyelők helyett – a São Tomé és Príncipe illetékes hatóságai által, a fent említett szabályok szerint kijelölt megfigyelőket vesznek fel.

VIII. FEJEZET

ELLENŐRZÉS

1. Összhangban az e melléklet I. fejezete 1. szakaszának 13. pontjával, az Európai Közösség naprakészen tartja azon hajók jegyzékét, amelyek részére e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően halászati engedélyt állítottak ki. Ezt a jegyzéket az elkészítésekor, majd minden egyes naprakésszé tételekor közlik São Tomé és Príncipe halászati felügyeletért felelős hatóságaival.

2. A jegyzéktervezet, valamint az Európai Bizottság által a parti államok hatóságai számára küldött (az e melléklet I. fejezete 2. szakaszának 3. pontjában említett) előleg kifizetéséről szóló értesítés átvételét követően São Tomé és Príncipe illetékes hatóságai felveszik a hajót a halászatra jogosult hajók jegyzékébe, és erről értesítik a halászati felügyeletért felelős hatóságokat. Ebben az esetben a hajótulajdonos megkaphatja e jegyzék hiteles másolatát, és azt a halászati engedély helyett és helyén tarthatja a fedélzeten addig, amíg ez utóbbit ki nem állítják.

3. Az övezetbe való belépés és az onnan való kilépés

3.1.

A közösségi hajók a São Tomé és Príncipe halászati övezetébe való belépési vagy onnan való kilépési szándékukról a be- és kilépés előtt legalább három órával értesítik São Tomé és Príncipe halászati felügyeletért felelős hatóságait, valamint nyilatkoznak a hajón lévő összes mennyiségről és a fajokról.

3.2.	A kilépésről való értesítéskor a hajók közlik a földrajzi helyzetüket is. Ezeket a közléseket elsősorban faxon (+ 239 222 828) vagy e-mailen (dpescas1@cstome.net), illetve ezek hiányában rádión (hívókód: reggel 8-tól 12 óráig 12,00 Hz, délután 14-től 17 óráig 8 634 Hz) kell megtenni.

3.3.	Ha egy hajót olyan tevékenységen érnek tetten, amelyről São Tomé és Príncipe illetékes hatóságait nem értesítette, e hajót jogsértő hajónak kell tekinteni.

3.4.	A fax- és telefonszámot, valamint az e-mail címet is a halászati engedély kiadásakor kell közölni.

4. Ellenőrzési eljárások

4.1.	A São Tomé és Príncipe vizein halászati tevékenységet folytató közösségi hajók kapitányai lehetővé teszik és megkönnyítik minden olyan São Tomé és Príncipe-i tisztviselő fedélzetre szállását és munkájának végzését, akiknek feladata a halászati tevékenységek vizsgálata és ellenőrzése.

4.2.	E tisztviselők fedélzeten való jelenléte nem haladhatja meg a feladataik ellátásához szükséges időtartamot.

4.3.	Minden egyes vizsgálat és ellenőrzés végén igazolást kell kiállítani a hajó kapitánya részére.

5. Műholdas ellenőrzés

5.1.

Az e megállapodás keretében halászó valamennyi közösségi hajót a 4. függelékben meghatározott rendelkezések szerint műholdon keresztül nyomon követik. E rendelkezések az Európai Bizottság gaboni küldöttségének a São Tomé és Príncipe kormánya által a São Tomé és Príncipe-i halászati felügyelő központ (FMC) tevékenységének megkezdéséről történő értesítését követő tizedik napon lépnek hatályba.

6. A hajó átvizsgálása

6.1.	São Tomé és Príncipe illetékes hatóságai legfeljebb 24 órán belül tájékoztatják az Európai Bizottságot és a lobogó szerinti államot egy közösségi hajónak a São Tomé és Príncipe-i halászati vizeken történő minden átvizsgálásáról, és az annak következtében alkalmazott valamennyi szankcióról.

6.2.	A lobogó szerinti állam és az Európai Bizottság egyidejűleg rövid és tömör jelentést kap azokról a körülményekről és indokokról, amelyek ezen átvizsgáláshoz vezettek.

7. Átvizsgálási jegyzőkönyv

7.1.	A hajó kapitánya a São Tomé és Príncipe illetékes hatósága által felvett jegyzőkönyvben szereplő hatósági ténymegállapítás után aláírja az iratot.

7.2.

Ez az aláírás nem sérti a védelem azon jogait és eszközeit, amelyeket a kapitány a számára felrótt jogsértéssel szemben érvényesíthet. Amennyiben a kapitány megtagadja a jegyzőkönyv aláírását, annak okairól írásban ad tájékoztatást, és a felügyelő az „aláírás megtagadása” bejegyzést vezeti a jegyzőkönyvbe.

7.3.	A kapitánynak a São Tomé és Príncipe hatóságai által kijelölt kikötőbe kell vezetnie a hajóját. Kisebb súlyú jogsértés esetén São Tomé és Príncipe illetékes hatósága engedélyezheti az átvizsgált hajónak a halászati tevékenységek folytatását.

8. Egyeztető értekezlet átvizsgálás esetén

8.1.

Mielőtt esetleges intézkedéseket hoznának a kapitánnyal vagy a legénységével szemben, illetve bármilyen fellépést terveznének a rakomány vagy a hajó felszerelése tekintetében – kivéve azokat, amelyek a feltételezett jogsértésre vonatkozó bizonyítékok megőrzésére szolgálnak –, az említett információkról való tudomásszerzést követő egy munkanapon belül egyeztető értekezletet kell tartani az Európai Bizottság és São Tomé és Príncipe illetékes hatóságai között, adott esetben az érintett tagállam képviselőjének részvételével.

8.2.

Az értekezlet során a felek kicserélnek egymás között minden olyan iratot vagy információt, amely segíthet tisztázni a megállapított tények körülményeit. A hajó tulajdonosát vagy annak képviselőjét tájékoztatni kell az egyeztetés eredményéről és mindazokról az intézkedésekről, amelyek a hajó átvizsgálásából következhetnek.

9. Az átvizsgálás rendezése

9.1.	Mielőtt bírósági eljárásra kerülne sor, meg kell próbálni peren kívüli eljárással rendezni a feltételezett jogsértést. Ezt az eljárást legkésőbb az átvizsgálást követő három munkanapon belül be kell fejezni.

9.2.	Peren kívüli eljárás esetén az alkalmazandó pénzbírság összegét a São Tomé és Príncipe-i szabályozásnak megfelelően kell megállapítani.

9.3.

Abban az esetben, ha az ügyet nem sikerül peren kívüli eljárással rendezni, és az ügy az illetékes bíróság elé kerül, a hajó tulajdonosa – az átvizsgálás költségei, valamint a jogsértés elkövetőire kiszabható pénzbírság és a rájuk terhelhető helyreállítási költségek figyelembevételével megállapított összegű – banki biztosítékot helyez letétbe a São Tomé és Príncipe hatóságai által kijelölt banknál.

9.4.

A banki biztosíték nem követelhető vissza a bírósági eljárás befejezése előtt. Amennyiben az eljárás ítélet nélkül zárul, a biztosítékot felszabadítják. Ha az elmarasztaló ítélet következtében kiszabott bírság összege a letétbe helyezett biztosítéknál kisebb, a fennmaradó összeget São Tomé és Príncipe illetékes hatóságai felszabadítják.

9.5.

A hajót akkor adják ki, és a legénysége akkor hagyhatja el a kikötőt, ha:

—	teljesítették a peren kívüli eljárásból eredő kötelezettségeket, vagy

—	bírósági eljárás esetén a tulajdonos letette a fenti 9.3. pontban említett banki biztosítékot, és azt São Tomé és Príncipe illetékes hatóságai elfogadták.

10. Átrakodások

10.1.

Minden közösségi hajónak, amely a São Tomé és Príncipe-i vizekről származó fogásait át kívánja rakodni, São Tomé és Príncipe-i kikötőkben és/vagy kikötői területen kell elvégeznie ezt a műveletet.

10.2.

A hajók tulajdonosai legalább 24 órával az átrakodás előtt jelentik São Tomé és Príncipe illetékes hatóságainak a következő információkat:

—	az átrakodó halászhajók neve,

—	a szállítóhajó neve, IMO-száma és lobogó szerinti állama,

—	az átrakni szándékozott mennyiség tonnában, fajonkénti bontásban,

—	az átrakodás napja és helye.

10.3.

Az átrakodást a São Tomé és Príncipe halászati övezetéből való kilépésnek kell tekinteni. A hajók kapitányai a fogási nyilatkozatokat eljuttatják São Tomé és Príncipe illetékes hatóságaihoz, és közlik akár a halászat folytatására, akár a São Tomé és Príncipe halászati övezetéből való kilépésre vonatkozó szándékukat.

10.4.

São Tomé és Príncipe halászati övezetében tilos a fogások minden olyan átrakodási művelete, amely nem tartja tiszteletben a fenti pontokban foglaltakat. Minden személy, aki megsérti az e rendelkezésben előírtakat, a São Tomé és Príncipe-i jogszabályokban előírt szankciókkal sújtható.

11. A São Tomé és Príncipe valamely kikötőjében ki- vagy átrakodási műveletet végző közösségi hajók kapitányai a São Tomé és Príncipe-i ellenőrök részére lehetővé teszik és megkönnyítik e műveletek ellenőrzését. A kikötői vizsgálat vagy ellenőrzés végén a hajó kapitány megkapja a vizsgálati és ellenőrzési jelentés másolatát, illetve egy igazolást.

Függelékek

1.	Az engedélykérelem formanyomtatványa

2.	ICCAT hajónapló

3.	A halászati tilalom alatt álló halászati övezet koordinátái

4.	A műholdas hajómegfigyelési rendszerre (VMS) alkalmazandó rendelkezések és São Tomé és Príncipe halászati övezetének koordinátái

1. függelék

2. függelék

AZ ICCAT TONHALHALÁSZATRA VONATKOZÓ HAJÓNAPLÓJA

3. függelék

Földrajzi szélesség				Földrajzi hosszúság
Fok	Perc	Másodperc		Fok	Perc	Másodperc
03	02	22	N	07	07	31	E
02	50	00	N	07	25	52	E
02	42	38	N	07	36	25	E
02	20	59	N	06	52	45	E
01	40	12	N	05	57	54	E
01	09	17	N	04	51	38	E
01	13	15	N	04	41	27	E
01	21	29	N	04	24	14	E
01	31	39	N	04	06	55	E
01	42	50	N	03	50	23	E
01	55	18	N	03	34	33	E
01	58	53	N	03	53	40	E
02	02	59	N	04	15	11	E
02	05	10	N	04	24	56	E
02	10	44	N	04	47	58	E
02	15	53	N	05	06	03	E
02	19	30	N	05	17	11	E
02	22	49	N	05	26	57	E
02	26	21	N	05	36	20	E
02	30	08	N	05	45	22	E
02	33	37	N	05	52	58	E
02	36	38	N	05	59	00	E
02	45	18	N	06	15	57	E
02	50	18	N	06	26	41	E
02	51	29	N	06	29	27	E
02	52	23	N	06	31	46	E
02	54	46	N	06	38	07	E
03	00	24	N	06	56	58	E
03	01	19	N	07	01	07	E
03	01	27	N	07	01	46	E
03	01	44	N	07	03	07	E
03	02	22	N	07	07	31	E

4. függelék

Jegyzőkönyv (VMS)

a São Tomé és Príncipe kizárólagos gazdasági övezetében halászó közösségi hajók műholdas nyomkövetésére vonatkozó rendelkezések meghatározásáról

1. E jegyzőkönyv rendelkezései kiegészítik az Európai Közösség és a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság közötti, a São Tomé és Príncipe partjainál folytatott halászatról szóló partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi ellentételezés 2006. június 1. és 2010. május 31. közötti időszakra történő megállapításáról szóló jegyzőkönyvet, és alkalmazásuk az említett jegyzőkönyv melléklete VIII. fejezetének („Ellenőrzés”) 5. pontjával összhangban történik.

2. Az Európai Közösség és São Tomé és Príncipe közötti halászati megállapodás keretében halászó valamennyi 15 méternél hosszabb halászhajót műhold segítségével nyomon követik, amikor azok São Tomé és Príncipe kizárólagos gazdasági övezetében tartózkodnak.

A műholdas nyomon követés céljából São Tomé és Príncipe hatóságai közlik a közösségi féllel São Tomé és Príncipe kizárólagos gazdasági övezetének koordinátáit (földrajzi szélességi és hosszúsági fokok).

A São Tomé és Príncipe hatóságai ezeket az adatokat elektronikus formátumban továbbítják, tizedfokokban kifejezve (WGS-84).

3. A felek kicserélik az X.25 címekre vonatkozó adatokat, valamint az 5. és 7. pontban meghatározott feltételeknek megfelelően az ellenőrző központjaik közötti elektronikus kommunikáció keretében alkalmazott előírásokat. Ezek az adatok – amennyire csak lehetséges – tartalmazzák az ellenőrző központok közötti általános kommunikációhoz használatos neveket, telefon-, telex- és telefaxszámokat, valamint elektronikus címeket (internet vagy X.400).

4. A hajók földrajzi helyzetét 500 m-nél kisebb hibahatárral és 99 %-os konfidenciaszinten kell meghatározni.

5. Amennyiben a megállapodás keretében halászó és a közösségi jogszabályok értelmében műholddal nyomon követett hajó visszatér São Tomé és Príncipe kizárólagos gazdasági övezetébe, a lobogó szerinti állam ellenőrző központja a későbbi helyzetjelentéseket legalább háromórás gyakorisággal közli a São Tomé és Príncipe-i halászati felügyelő központtal (FMC) (a hajó azonosító jele, hosszúsági fok, szélességi fok, irány és sebesség). Ezeket az üzeneteket helymeghatározási jelentésként azonosítják.

7. Műszaki probléma vagy a halászhajó fedélzetére telepített műholdas nyomkövető rendszer meghibásodása esetén az adott hajó kapitánya faxon kellő időben közli a lobogó szerinti állam ellenőrző központjával és a São Tomé és Príncipe-i halászati megfigyelő központtal az 5. pontban meghatározott információkat. Ilyen helyzetben 9 óránként kell globális helymeghatározási jelentést küldeni. Ez a globális helymeghatározási jelentés magában foglalja a hajónak a kapitány által az 5. pontban előírt feltételek szerint háromóránként rögzített földrajzi helyzetét.

A lobogó szerinti állam ellenőrző központja azonnal megküldi ezeket az üzeneteket a São Tomé és Príncipe-i halászati megfigyelő központnak. A meghibásodott berendezést legfeljebb egy hónapos határidőn belül meg kell javítani vagy ki kell cserélni. Ezen időszak elteltével az adott hajó köteles elhagyni São Tomé és Príncipe kizárólagos gazdasági övezetét.

8. A lobogó szerinti államok ellenőrző központjai felügyelik a hajóik mozgását São Tomé és Príncipe vizein. Abban az esetben, ha a hajók megfigyelése nem az előírt feltételeknek megfelelően történik, erről haladéktalanul értesítik a São Tomé és Príncipe-i halászati felügyelő központot, és a 7. pontban előírt eljárás válik alkalmazandóvá.

9. Ha a São Tomé és Príncipe-i halászati felügyelő központ megállapítja, hogy a lobogó szerinti állam nem közli az 5. pontban előírt adatokat, erről haladéktalanul értesíti az Európai Bizottság illetékes szolgálatait.

10. Az e rendelkezéseknek megfelelően a másik féllel közölt megfigyelési adatok kizárólag az Európai Közösség és São Tomé és Príncipe közötti halászati megállapodás keretében halászó közösségi flottának a São Tomé és Príncipe hatóságai által történő ellenőrzésére és felügyeletére szolgálnak. Ezek az adatok semmilyen körülmények között sem közölhetők más felekkel.

A hajó kapitánya gondoskodik arról, hogy:

—	az adatokat ne módosítsák,

—	a műholdas nyomkövető rendszer berendezéséhez kapcsolódó antennát vagy antennákat ne takarják le,

—	a műholdas nyomkövető eszközök áramellátását semmi se szakítsa meg,

—	a műholdas nyomkövető rendszer berendezését ne szereljék szét.

14. A felek megállapodnak abban, hogy szükség esetén e rendelkezéseket felülvizsgálják.

VMS-üzenetek küldése São Tomé és Príncipe részére

Helymeghatározási jelentés

Adat	Kód	Kötelező/nem kötelező	Megjegyzések
A jelentés kezdete	SR	K	A rendszerre vonatkozó adat – a jelentés kezdetét jelzi
Címzett	AD	K	Az üzenetre vonatkozó adat – címzett. Az ország ISO Alpha 3 kódja
Feladó	FR	K	Az üzenetre vonatkozó adat – feladó. Az ország ISO Alpha 3 kódja
Lobogó szerinti állam	FS	N
Üzenettípus	TM	K	Az üzenetre vonatkozó adat – „POS” üzenettípus
Rádióhívójel	RC	K	A hajóra vonatkozó adat – a hajó rádióhívójelének nemzetközi jelzése
A szerződő fél belső referenciaszáma	IR	N	A hajóra vonatkozó adat – a szerződő fél egyedi száma (a lobogó szerinti állam ISO-3 kódja, amelyet egy szám követ)
Külső lajstromszám	XR	K	A hajóra vonatkozó adat – a hajó oldalán lévő szám
Földrajzi szélesség	LA	K	A hajó helyzetére vonatkozó adat – helyzet fokban és percben É/D FFPP (WGS-84)
Földrajzi hosszúság	LO	K	A hajó helyzetére vonatkozó adat – helyzet fokban és percben K/NY FFFPP (WGS-84)
Irány	CO	K	A hajó útja 360°-os skálán
Sebesség	SP	K	A hajó sebessége tíz csomóban
Dátum	DA	K	A hajó földrajzi helyzetére vonatkozó adat – a helyzet rögzítésének UTC dátuma (ÉÉÉÉHHNN)
Óra	TI	K	A hajó földrajzi helyzetére vonatkozó adat – a helyzet rögzítésének UTC időpontja (ÓÓPP)
A jelentés vége	ER	K	A rendszerre vonatkozó adat – a jelentés végét jelzi

Karakterkészlet: ISO 8859.1

Az adatátvitel a következőképpen épül fel:

—	kettős perjel (//) és egy kód jelzi a jelentés elejét,

—	egyes perjel (/) jelzi a kód és az adat közötti elválasztást.

A nem kötelező adatokat a jelentés eleje és vége közé kell illeszteni.

São Tomé és Príncipe kizárólagos gazdasági övezetének határai

A São Tomé és Príncipe-i halászati felügyelő központ adatai

Az FMC neve:

SSN tel.:

SSN fax:

SSN e-mail:

DSPG tel.:

DSPG fax:

X25 cím =

Belépési/kilépési nyilatkozatok:

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

7.8.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 205/63

A TANÁCS 2007/533/IB HATÁROZATA

(2007. június 12.)

a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 30. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára, 31. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára, valamint 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-i egyezmény (2) (Schengeni Egyezmény) IV. címének rendelkezései értelmében felállított Schengeni Információs Rendszer (SIS) és az annak alapján kifejlesztett SIS 1+ lényeges eszközt jelent az Európai Unió keretébe illesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében.

(2)

A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről szóló, 2001. december 6-i 2424/2001/EK tanácsi rendelet (3) és 2001/886/IB tanácsi határozat (4) értelmében a Bizottságot bízták meg a SIS második generációjának (SIS II) kifejlesztésével. A SIS II a Schengeni Egyezménnyel létrehozott SIS helyébe lép.

(3)

E határozat az Európai Unióról szóló szerződés (EU-Szerződés) hatálya alá tartozó kérdések tekintetében hozza létre a SIS II szabályozásához szükséges jogalapot. A SIS II létesítéséről, működtetéséről és felhasználásáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) az Európai Közösséget létrehozó szerződés (Szerződés) hatálya alá tartozó kérdések tekintetében hozza létre a SIS II szabályozásához szükséges jogalapot.

(4)	Az a tény, hogy a SIS II szabályozásához szükséges jogalap önálló jogi eszközökből áll, nem befolyásolja azt az elvet, hogy a SIS II egyetlen információs rendszert alkot, amelyet ekként kell működtetni. Ezen jogi eszközök bizonyos rendelkezéseinek ezért azonosnak kell lenniük.

(5)

A SIS II-nek olyan kiegyenlítő intézkedést kell képeznie, amely hozzájárul az Európai Unióban a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége magas biztonsági szintjének fenntartásához azáltal, hogy támogatja a rendőri és igazságügyi hatóságok közötti, büntetőügyekben folytatott operatív együttműködést.

(6)

Szükséges meghatározni a SIS II céljait, műszaki felépítését és finanszírozását, és megállapítani a működésére és felhasználására vonatkozó szabályokat, valamint meghatározni a felelősségi köröket, a rendszerbe beviendő adatok kategóriáit, az adatbevitel céljait, bevitelük feltételeit, az adatokhoz való hozzáféréssel rendelkező hatóságokat, a figyelmeztető jelzések összekapcsolását, továbbá az adatfeldolgozásra és a személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat.

(7)	A SIS II-nek egy központi rendszert (Központi SIS II), valamint a nemzeti alkalmazásokat kell magában foglalnia. A Központi SIS II és a kapcsolódó kommunikációs infrastruktúra működtetésével összefüggő kiadások az Európai Unió általános költségvetését terhelik.

(8)	Ki kell dolgozni egy kézikönyvet, amely megállapítja a figyelmeztető jelzés alapján szükségessé váló intézkedésre vonatkozó egyes kiegészítő információk cseréjére vonatkozó részletes szabályokat. Valamennyi tagállam nemzeti hatóságainak biztosítania kell ezen információk cseréjét.

(9)

Egy átmeneti időszak alatt a Bizottságnak kell felelnie a Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek üzemeltetési igazgatásáért. A zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében azonban a Bizottság e felelősséget részben vagy egészben átruházhatja két, nemzeti közszférában működő szervre. Hosszú távon, és a Bizottság hatásvizsgálatát – amely az alternatív pénzügyi, üzemeltetési és szervezeti lehetőségek alapos elemzését tartalmazza – és jogalkotási javaslatait követően létre kell hozni egy igazgató hatóságot, amely az említett feladatok ellátásáért felel. Az átmeneti időszak időtartama nem haladhatja meg az e határozat alkalmazásának megkezdésétől számított öt évet.

(10)

A SIS II-nek tartalmaznia kell a beutazás vagy tartózkodás megtagadása esetén kiadott figyelmeztető jelzéseket. A figyelmeztető jelzéseken túl helyénvaló rendelkezni az átadási és kiadatási eljárásokhoz szükséges kiegészítő információ cseréjéről is. Különösen az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (6) 8. cikkében említett adatokat kell a SIS II-ben feldolgozni.

(11)	Lehetővé kell tenni olyan kiegészítő adatok fordításának a SIS II-be történő felvételét, amelyeket az európai elfogatóparancs alapján történő átadás vagy kiadatás céljából vittek be.

(12)

A SIS II-nek figyelmeztető jelzéseket kell tartalmaznia eltűnt személyekre vonatkozóan – védelmük biztosítása vagy fenyegető veszély elhárítása érdekében –, bírósági eljárásban keresett személyekre vonatkozóan, személyekre vagy tárgyakra vonatkozóan leplezett vagy célzott ellenőrzés céljából, valamint lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozóan.

(13)

A figyelmeztető jelzéseket nem lehet a SIS II-ben a céljaik eléréséhez szükséges időnél tovább tárolni. A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket általános elvként három év elteltével automatikusan törölni kell a SIS II-ből. A tárgyakra vonatkozó, rejtett ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából bevitt figyelmeztető jelzéseket öt év elteltével automatikusan törölni kell a SIS II-ből. A lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket tíz év elteltével automatikusan törölni kell a SIS II-ből. A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseknek a rendszerben tartására vonatkozó határozatoknak átfogó egyedi elbíráláson kell alapulniuk. A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket a tagállamoknak a felülvizsgálati időtartamon belül felül kell vizsgálniuk, és statisztikát kell vezetniük a személyekre vonatkozó, meghosszabbított megőrzési időtartamú figyelmeztető jelzések számáról.

(14)

A SIS II-nek lehetővé kell tennie a biometrikus adatok feldolgozását az érintett személyek megbízható azonosítása érdekében. Ugyanezen összefüggésben, a megfelelő biztosítékokra, különösen az érintett személy hozzájárulására és az ilyen adatok jogszerű feldolgozása céljainak szigorú korlátozására is figyelemmel a SIS II-nek lehetővé kell tennie azon egyének adatainak feldolgozását is, akiknek a személyazonosságával visszaéltek, annak érdekében, hogy elkerüljék a téves azonosításukkal okozott kellemetlenségeket.

(15)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a figyelmeztető jelzésekhez megjegyzést – úgynevezett megjelölést – csatoljanak, hogy a figyelmeztető jelzés alapján foganatosítandó intézkedést a területén nem hajtják végre. Ha a figyelmeztető jelzést letartóztatás és átadás céljából adták ki, e határozatban semmi nem értelmezhető a 2002/584/IB kerethatározatban foglalt rendelkezésektől való eltérésként vagy a rendelkezések alkalmazásának megakadályozásaként. A figyelmeztető jelzés megjelöléssel való ellátására vonatkozó döntés csak a megtagadás említett kerethatározatban foglalt indokain alapulhat.

(16)

Ha a figyelmeztető jelzéshez megjelölést csatolnak és az átadás céljából letartóztatandó személy holléte ismertté válik, a személy hollétéről minden esetben tájékoztatni kell a figyelmeztető jelzést kibocsátó igazságügyi hatóságot, amely úgy határozhat, hogy a 2002/584/IB kerethatározat rendelkezéseinek megfelelően európai elfogatóparancsot továbbít az illetékes igazságügyi hatóság számára.

(17)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a SIS II-ben a figyelmeztető jelzések között kapcsolatokat hozzanak létre. Egy tagállam által két vagy több figyelmeztető jelzés között létrehozott kapcsolat nem lehet hatással a foganatosítandó intézkedésre, a megőrzési időtartamra vagy a figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférési jogokra.

(18)

A SIS II-ben e határozat alkalmazásában feldolgozott adatok nem továbbíthatók harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára és nem bocsáthatók azok rendelkezésére. Ugyanakkor helyénvaló az Európai Unió és az Interpol közötti együttműködés megerősítése az útlevéladatok hatékony cseréjének elősegítése révén. Amennyiben a SIS II-ből személyes adatok kiadására kerül sor az Interpol számára, e személyes adatoknak megfelelő szintű, szigorú biztosítékokat és feltételeket tartalmazó megállapodás által garantált védelmet kell élvezniük.

(19)

Az Európa Tanácsnak az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezményét valamennyi tagállam megerősítette. Az egyezmény a szabályozott jogok és kötelezettségek vonatkozásában bizonyos határok között kivételeket és korlátozásokat tesz lehetővé. Az e határozat végrehajtása keretében feldolgozott személyes adatok védelmét az említett egyezmény elveivel összhangban kell biztosítani. Amennyiben szükséges, az egyezményben megállapított elveket e határozatban ki kell egészíteni vagy pontosítani kell.

(20)	Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának személyes adatoknak a rendőrségi ágazatban való felhasználása szabályozására irányuló, 1987. szeptember 17-i R (87) 15. ajánlásában foglalt elveket figyelembe kell venni a személyes adatok e határozat alkalmazásában történő rendőrségi feldolgozása során.

(21)

A Bizottság javaslatot nyújtott be a Tanácsnak a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló kerethatározatra vonatkozóan, amelyet 2006 végéig el kell fogadni, és alkalmazni kell azokra a személyes adatokra, amelyeket a Schengeni Információs Rendszer második generációjának keretei között, valamint e határozat értelmében a kiegészítő információk cseréjének keretében dolgoznak fel.

(22)

A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7) és különösen annak az adatfeldolgozás titkosságára és biztonságára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a személyes adatoknak a közösségi intézmények vagy szervek általi feldolgozására, amikor azok a SIS II üzemeltetési igazgatásáért való felelősségükből eredő feladataikat olyan tevékenységek végzése során látják el, amelyek egészben vagy részben a közösségi jog hatálya alá esnek. A személyes adatok SIS II-ben történő feldolgozása részben a közösségi jog hatálya alá esik. A személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó szabályok következetes és egységes alkalmazása megköveteli annak tisztázását, hogy amikor a Bizottság e határozat alkalmazásában személyes adatokat dolgoz fel, a 45/2001/EK rendelet alkalmazandó. A 45/2001/EK rendeletben meghatározott elveket – ahol szükséges – e határozatban ki kell egészíteni vagy pontosítani kell.

(23)

A titoktartás tekintetében az Európai Közösségek SIS II-vel kapcsolatban alkalmazott és tevékenykedő tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(24)

Helyénvaló, hogy nemzeti ellenőrző hatóságok ellenőrizzék a személyes adatok tagállamok általi feldolgozásának jogszerűségét, az EK-szerződés 286. cikkében előírt független ellenőrző szerv létrehozásáról szóló, 2003. december 22-i 2004/55/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (8) értelmében kinevezett európai adatvédelmi biztosnak pedig a közösségi intézmények és szervek személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységeit kell felügyelnie, figyelembe véve, hogy a közösségi intézmények és szervek feladatai magukkal az adatokkal kapcsolatban korlátozott mértékűek.

(25)	A tagállamoknak és a Bizottságnak is ki kell dolgoznia egy biztonsági tervet a biztonsági kötelezettségek konkrét végrehajtásának elősegítése érdekében, és a biztonsági kérdések közös nézőpontból történő kezelése érdekében együtt kell működniük egymással.

(26)

Az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-i egyezmény (9) (a továbbiakban: Europol-egyezmény) adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a SIS II adatok Europol általi feldolgozásakor, ideértve az Europol-egyezmény értelmében felállított közös ellenőrző hatóságnak az Europol tevékenységei ellenőrzésére vonatkozó hatáskörét, valamint a személyes adatok Europol általi jogosulatlan feldolgozásáért való felelősséget.

(27)

A bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozat (10) adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a SIS II adatok Eurojust általi feldolgozásakor, ideértve az említett határozat értelmében felállított közös ellenőrző szervnek az Eurojust tevékenységei ellenőrzésére vonatkozó hatáskörét, valamint a személyes adatok Eurojust általi jogosulatlan feldolgozásáért való felelősséget.

(28)

Az átláthatóság biztosítása érdekében Bizottságnak, illetve amikor létrehozásra került, az igazgató hatóságnak kétévente jelentést kell készítenie a Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra gyakorlati működéséről – többek között annak biztonságáról – és a kiegészítő információk cseréjéről. A Bizottságnak négyévente átfogó értékelést kell kiadnia.

(29)

A SIS II meghatározott vonatkozásait, mint például az adatbevitelre – többek között a figyelmeztető jelzések beviteléhez szükséges adatok bevitelére –, az adatok frissítésére, törlésére és lekérdezésére vonatkozó technikai szabályokat, a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségére és fontossági sorrendjére vonatkozó szabályokat, a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatokat és a kiegészítő információk cseréjét – azok technikai jellege, részletességi szintje és a rendszeres frissítésük szükségessége miatt – nem lehet e rendelet rendelkezéseivel kimerítően lefedni. Az ilyen vonatkozások tekintetében a végrehajtási hatásköröket a Bizottságra kell ruházni. A figyelmeztető jelzések lekérdezésére vonatkozó technikai szabályoknak figyelembe kell venniük a nemzeti alkalmazások zökkenőmentes működését. A Bizottság által elvégzendő hatásvizsgálat eredményétől függően az igazgató hatóság létrehozásakor döntés születik arról, hogy a végrehajtási intézkedések milyen mértékben tartozzanak e szerv hatáskörébe.

(30)	E határozatnak meg kell határoznia a végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadására irányuló eljárást. Az e határozat és az 1987/2006/EK rendelet értelmében foganatosítandó végrehajtási intézkedések elfogadására irányuló eljárásnak azonosnak kell lennie.

(31)

Helyénvaló az olyan figyelmeztető jelzések tekintetében átmeneti intézkedéseket megállapítani, amelyeket a Schengeni Egyezménnyel összhangban a SIS 1+-ban adtak ki, és amelyeket majd a SIS II-be átvezetnek. A schengeni vívmányok néhány rendelkezését meghatározott ideig továbbra is alkalmazni kell, amíg a tagállamok meg nem vizsgálták e figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségét az új jogi kerettel. A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségét kiemelten kell vizsgálni. Továbbá, a SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzések minden módosítása, kiegészítése, helyesbítése vagy frissítése, vagy egy ilyen figyelmeztető jelzésre vonatkozó találat esetén haladéktalanul meg kell vizsgálni, hogy az megfelel-e az e határozatban foglalt rendelkezéseknek.

(32)	Szükséges a SIS műveleteire rendelt költségvetés azon fennmaradó része tekintetében külön rendelkezéseket megállapítani, amely nem része az Európai Unió általános költségvetésének.

(33)

Mivel a tagállamok nem tudják a meghozandó intézkedés céljait, nevezetesen egy közös információs rendszer létrehozását és szabályozását kielégítően megvalósítani, és ezért azt az intézkedés léptéke és hatásai miatt csak közösségi szinten lehet megvalósítani, a Tanács intézkedéseket fogadhat el az EK-Szerződés 5. cikkében foglalt, és az EU-Szerződés 2. cikkében említett szubszidiaritás elvével összhangban. Az EK-Szerződés 5. cikkében foglalt arányosság elvével összhangban, e határozat nem haladja meg az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(34)	E határozat tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen az Európai Unió alapjogi chartája ismer el.

(35)

Az Egyesült Királyság az EU-Szerződéshez és az EK-Szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkével, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat (11) 8. cikke (2) bekezdésével összhangban részese ennek a határozatnak.

(36)

Írország az EU-Szerződéshez és az EK-Szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkével, valamint Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat (12) 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban részese ennek a határozatnak.

(37)	E határozat nem sérti a 2000/365/EK és a 2002/192/EK határozatban foglalt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a schengeni vívmányokban való részleges részvételére vonatkozó szabályokat.

(38)

Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (13) értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló 1999/437/EK tanácsi határozat (14) 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak.

(39)

Meg kell állapodni arra vonatkozóan, hogy Izland és Norvégia képviselői részt vehessenek a Bizottságot végrehajtási hatáskörének gyakorlásában segítő bizottságok munkájában. A fent említett megállapodáshoz csatolt, az Európai Unió Tanácsa és az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Bizottságot annak végrehajtó hatásköreinek gyakorlásában segítő bizottságokról szóló levélváltás (15) előrevetített egy ilyen jellegű megállapodást.

(40)

Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról aláírt megállapodás értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztése, amelyek a 2004/849/EK (16) és a 2004/860/EK (17) tanácsi határozatok 4. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben az 1999/437/EK határozat 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak.

(41)	Meg kell állapodni arra vonatkozóan, hogy Svájc képviselői részt vehessenek a Bizottságot végrehajtási hatáskörének gyakorlásában segítő bizottságok munkájában. A fent említett megállapodáshoz csatolt, a Közösség és Svájc közötti levélváltás előrevetített egy ilyen jellegű megállapodást.

(42)	E határozat a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése és a 2005-ös csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(43)	Az Egyesült Királyság, Írország és Svájc tekintetében e határozatot a schengeni vívmányoknak ezen államokra való alkalmazásáról szóló megfelelő jogi eszközökben meghatározott eljárásoknak megfelelően megállapított időponttól kell alkalmazni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A SIS II létrehozása és általános célja

(1) Létrejön a Schengeni Információs Rendszer második generációja (a továbbiakban: SIS II).

(2) A SIS II célja – e határozatnak megfelelően – az e rendszer útján szolgáltatott információk felhasználásával a tagállamok területén a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségén belül az Európai Unióban egy magas biztonsági szint biztosítása, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is, valamint az EK-Szerződés harmadik részének IV. címében foglalt, a személyeknek a tagállamok területén való mozgására vonatkozó rendelkezéseknek az alkalmazása.

2. cikk

Hatály

(1) E határozat létrehozza a személyekre vagy tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseknek a SIS II-ben történő feldolgozásának, valamint a kiegészítő információk és adatok büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés céljából történő cseréjének feltételeit és eljárásait.

(2) E határozat megállapítja továbbá a SIS II technikai felépítésére, a tagállamok és a 12. cikkben említett igazgató hatóság feladataira, az általános adatfeldolgozásra, valamint az érintett személyek jogaira és a felelősségre vonatkozó rendelkezéseket.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E határozat alkalmazásában:

a)	„figyelmeztető jelzés”: a SIS II-be bevitt adatok halmaza, amely az illetékes hatóságok számára lehetővé teszi, hogy egy foganatosítandó egyedi intézkedés céljából valamely személyt vagy tárgyat azonosítsanak;

„kiegészítő információ”: a SIS II-ben nem tárolt, de a SIS II figyelmeztető jelzésekkel összefüggő információ, amelynek cseréjére a következő esetekben kerül sor:

i.	annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok valamely figyelmeztető jelzés rendszerbe történő bevitelekor konzultáljanak, vagy tájékoztassák egymást;

ii.	találatot követően, a megfelelő intézkedés foganatosításának lehetővé tétele érdekében;

iii.	amikor a szükséges intézkedést nem lehet meghozni;

iv.	amikor a SIS II-adatok minősége ügyében járnak el;

v.	amikor a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége és elsőbbsége ügyében járnak el;

vi.	amikor a hozzáférési jog gyakorlása ügyében járnak el;

„kiegészítő adat”: a SIS II-ben tárolt és a SIS II figyelmeztető jelzéseivel összekapcsolt, az illetékes hatóságok számára azonnal hozzáférhető adat, amennyiben azon személynél, aki vonatkozásában a SIS II-be adatbevitel történt („érintett”), az e rendszerben végrehajtott lekérdezések eredménye találatot jelez;

d)	„személyes adat”: a valamely azonosított vagy azonosítható természetes személyre („az érintett”) vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlenül vagy közvetve azonosítható;

„személyes adatok feldolgozása” („feldolgozás”): a személyes adatokkal automatikus vagy nem automatikus módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, azaz gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés, illetve megsemmisítés.

(2) Az ebben a határozatban a 2002/584/IB kerethatározat rendelkezéseire való bármilyen hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja az Európai Unió és harmadik államok között az EU-Szerződés 24. és 38. cikke alapján, személyek elfogatóparancs alapján történő átadása céljából kötött megállapodások megfelelő rendelkezéseit is, amelyek az ezen elfogatóparancsoknak a Schengeni Információs Rendszeren keresztüli továbbítását írják elő.

4. cikk

A SIS II műszaki felépítése és működtetése

(1) A SIS II a következőkből áll:

központi rendszer (Központi SIS II), amely a következőkből áll:

—	egy adatbázist, a „SIS II adatbázist” tartalmazó műszaki támogató funkció (CS-SIS),

—	egységes nemzeti interfész (NI-SIS);

b)	nemzeti rész (N.SIS II) minden egyes tagállamban, amelyek a Központi SIS II-vel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből állnak. Az N.SIS II a SIS II adatbázisának teljes vagy részleges másolatából álló adatfájlt (nemzeti másolat) tartalmazhat;

c)	a CS-SIS és az NI-SIS közötti kommunikációs infrastruktúra (kommunikációs infrastruktúra), amely a SIS II adatok, valamint a 7. cikk (2) bekezdésében említett SIRENE irodák közötti adatcsere céljára rendelt kódolt virtuális hálózatot képez.

(2) A SIS II-adatok bevitele, frissítése, törlése és lekérdezése a különféle N.SIS II-rendszereken keresztül történik. A nemzeti másolat az ilyen másolatot használó valamennyi tagállam területén való automatizált lekérdezések céljára szolgál. Nem lehetséges a többi tagállam N.SIS II adatfájljaiban való keresés.

(3) A technikai felügyeletet és igazgatást ellátó elsődleges CS-SIS Strasbourgban (Franciaország), az e rendszer meghibásodása esetén az elsődleges CS-SIS minden funkcióját biztosítani képes tartalék CS-SIS pedig Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) található.

(4) A CS-SIS nyújtja a SIS II adatbázisába történő SIS-II adatok beviteléhez és feldolgozásához, valamint az ebben történő kereséshez szükséges szolgáltatásokat. Azon tagállamok számára, amelyek nemzeti másolatot használnak, a CS-SIS a következőket nyújtja:

a)	a nemzeti másolatok online frissítése;

b)	a nemzeti másolatok és a SIS II adatbázisának összehangolása és egységessége;

c)	a nemzeti másolatok inicializálásának és visszaállításának művelete.

5. cikk

Költségek

(1) A Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra felállításának, működtetésének és fenntartásának költségeit az Európai Unió általános költségvetése viseli.

(2) E költségek tartalmazzák a CS-SIS vonatkozásában a 4. cikk (4) bekezdésében említett szolgáltatás nyújtásának biztosítása érdekében végzett munka költségeit.

(3) Minden egyes N.SIS II felállításának, működtetésének és fenntartásának költségeit az érintett tagállam viseli.

II. FEJEZET

A TAGÁLLAMOK FELADATAI

6. cikk

Nemzeti rendszerek

Az egyes tagállamok felelnek az N.SIS II rendszerük felállításáért, működtetéséért és fenntartásáért, valamint az N.SIS II rendszerüknek az NI-SIS-szel történő összeköttetéséért.

7. cikk

N.SIS II hivatal és SIRENE iroda

(1) Minden egyes tagállam kijelöli azt a hatóságot (N.SIS II hivatal), amely a saját N.SIS II rendszeréért központilag felelős.

Ez a hatóság felelős az N.SIS II zökkenőmentes működéséért és biztonságáért, biztosítja az illetékes hatóságok SIS II-höz való hozzáférését, és hozza meg az e határozatban foglalt rendelkezések betartásának biztosításához szükséges intézkedéseket.

Figyelmeztető jelzéseit minden egyes tagállam az N.SIS II hivatalon keresztül továbbítja.

(2) Minden egyes tagállam kijelöli a 8. cikkben említett összes kiegészítő információ cseréjét biztosító hatóságot (SIRENE iroda), a SIRENE kézikönyv rendelkezéseinek megfelelően.

Ezen irodák koordinálják a SIS II-be bevitt információk minőségének ellenőrzését is Az irodák az említett célokból hozzáféréssel rendelkeznek a SIS II-ben feldolgozott adatokhoz.

(3) A tagállamok tájékoztatják az igazgató hatóságot az N.SIS II hivatalukról és SIRENE irodájukról. Az igazgató hatóság közzéteszi ezek jegyzékét a 46. cikk (8) bekezdésében említett jegyzékkel együtt.

8. cikk

Kiegészítő információk cseréje

(1) A kiegészítő információk cseréje a SIRENE kézikönyv rendelkezéseivel összhangban és a kommunikációs infrastruktúra felhasználásával történik. Amennyiben a kommunikációs infrastruktúra nem áll rendelkezésre, a tagállamok más, kellően biztonságos műszaki eszközöket alkalmazhatnak a kiegészítő információk cseréjére.

(2) A kiegészítő információkat kizárólag olyan célokra lehet felhasználni, amelyekkel összefüggésben azokat továbbították.

(3) A más tagállamok által tett, kiegészítő információra vonatkozó kérelmeket a lehető leghamarabb meg kell válaszolni.

(4) A kiegészítő információk cseréjére vonatkozó részletes szabályokat a SIRENE kézikönyvben, a 67. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni, az igazgató hatóságot létrehozó eszköz rendelkezéseinek sérelme nélkül.

9. cikk

Műszaki megfelelés

(1) Az adatok gyors és eredményes továbbításának érdekében az egyes tagállamok saját N.SIS II rendszerük felállításakor betartják a CS-SIS és az N.SIS II közötti kompatibilitás biztosítása céljából megállapított protokollokat és műszaki eljárásokat. Ezeket a protokollokat és műszaki eljárásokat a 67. cikkben említett eljárásnak megfelelően állapítják meg, az igazgató hatóságot létrehozó eszköz rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(2) Amennyiben egy tagállam nemzeti másolatot használ, a CS-SIS által nyújtott szolgáltatások révén biztosítja, hogy a nemzeti másolatban tárolt adatok – a 4. cikk (4) bekezdésében említett automatikus frissítések révén – megegyezzenek és összhangban álljanak a SIS II adatbázisával, továbbá hogy a nemzeti másolatában végrehajtott lekérdezés azonos eredményt adjon a SIS II adatbázisban végzett lekérdezéssel.

10. cikk

Biztonság tagállami szinten

(1) Saját N.SIS II rendszerével összefüggésben minden egyes tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket – beleértve egy biztonsági tervet is–a következők érdekében:

a)	az adatok fizikai védelme, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló készenléti tervek elkészítése által;

b)	a személyes adatok feldolgozásához használt adatfeldolgozó eszközökhöz való hozzáférés megakadályozása illetéktelen személyek számára (hozzáférés-ellenőrzés);

c)	az adathordozók jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy eltávolításának megakadályozása (adathordozók ellenőrzése);

d)	adatok jogosulatlan bevitelének, a tárolt személyes adatokba való jogosulatlan betekintésnek, valamint ezen adatok jogosulatlan megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása (tárolás ellenőrzése);

e)	távadat-feldolgozó eszközt használó jogosulatlan személy gépi adatfeldolgozó rendszerhez való hozzáférésének megakadályozása (felhasználó ellenőrzése);

f)	annak biztosítása, hogy azok a személyek, akik a gépi adatfeldolgozó rendszer használatára jogosultak, csak a hozzáférési engedélyükben meghatározott adatokhoz, és csak egyéni és egyedi felhasználói azonosítóval, valamint bizalmas hozzáférési móddal férjenek hozzá (adathozzáférés ellenőrzése);

annak biztosítása, hogy a SIS II-höz vagy az adatfeldolgozó eszközökhöz hozzáférési joggal rendelkező valamennyi hatóság dolgozza ki az adatokhoz való hozzáférésre, valamint az adatok bevitelére, frissítésére, törlésére és lekérdezésére jogosult személyek feladat- és hatáskörét rögzítő leírásokat, és ezeket kérelmükre haladéktalanul bocsássa a 60. cikkben említett nemzeti ellenőrző hatóságok rendelkezésére (személyi biztonsági intézkedések);

h)	annak biztosítása, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy adattovábbító berendezés alkalmazásával személyes adatok mely szervekhez továbbíthatók (adattovábbítás ellenőrzése);

i)	annak biztosítása, hogy utólag is ellenőrizhető és megállapítható legyen, milyen személyes adatokat vittek be a gépi adatfeldolgozó rendszerekbe, hogy ki, mikor és milyen célból végezte az adatok bevitelét (bevitel ellenőrzése);

j)	a személyes adatok jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása a személyes adatok átadása vagy az adathordozók szállítása során, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (adatátvitel ellenőrzése);

k)	az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességének figyelemmel kísérése és az e határozatnak való megfelelés biztosításához szükséges, belső ellenőrzéssel kapcsolatos szervezeti intézkedések megtétele (önellenőrzés).

(2) A tagállamok a kiegészítő információkat érintő adatcsere biztonsága tekintetében az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoznak.

11. cikk

Titoktartás – tagállamok

Minden egyes tagállam – nemzeti jogszabályainak megfelelően – meghatározott szakmai titoktartási vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz az összes olyan személyre és szervre, aki/amely SIS II-adatokkal és kiegészítő információkkal köteles dolgozni. Ez a kötelezettség azt követően is fennáll, hogy e személyek szolgálati vagy munkavállalásra irányuló jogviszonya megszűnik, vagy e szervek megszüntetik tevékenységüket.

12. cikk

Napló vezetése nemzeti szinten

(1) Annak ellenőrzése céljából, hogy a lekérdezés jogszerű-e vagy sem, az adatfeldolgozás jogszerűségének figyelemmel kísérése, az önellenőrzés, az N.SIS II megfelelő működésének biztosítása, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának szavatolása érdekében a nemzeti másolatokat nem használó tagállamok biztosítják, hogy a személyes adatokhoz való minden hozzáférés és a személyes adatok CS-SIS-szel való valamennyi cseréje az N.SIS II-ben rögzítésre kerül.

(2) A nemzeti másolatokat felhasználó tagállamok biztosítják, hogy a SIS II-adatokhoz való minden hozzáférés és a SIS II-adatok valamennyi cseréje rögzítésre kerül az (1) bekezdésben meghatározott célokból. Ez nem vonatkozik a 4. cikk (4) bekezdésében említett feldolgozási módokra.

(3) A naplóbejegyzések tartalmazzák különösen a figyelmeztető jelzések kiadásának korábbi adatait, az adatátadás dátumát és időpontját, a lekérdezéshez használt adatokat, az átadott adatokra való hivatkozást és az illetékes hatóság, valamint az adatfeldolgozásért felelős személy nevét egyaránt.

(4) A naplóbejegyzéseket csak az (1) és (2) bekezdésben meghatározott célra lehet felhasználni, és elkészítésük után legkorábban egy, legkésőbb pedig három évvel törölni kell azokat. A figyelmeztető jelzések kiadásának korábbi adatait tartalmazó naplóbejegyzéseket a figyelmeztető jelzések törlését követő egy–három év elteltével kell törölni.

(5) A naplóbejegyzések hosszabb ideig megőrizhetők, ha már megkezdett ellenőrzési eljárás céljából szükségesek.

(6) A lekérdezés elfogadhatóságának ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzése, az önellenőrzés, az N.SIS II megfelelő működésének biztosítása, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának szavatolása érdekében – hatáskörük korlátain belül, továbbá erre vonatkozó kérés esetén – hozzáféréssel rendelkeznek e naplóbejegyzésekhez annak biztosítása céljából, hogy azok el tudják látni feladataikat.

13. cikk

Önellenőrzés

A tagállamok biztosítják, hogy a SIS II adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye a szükséges intézkedéseket az e határozatnak való megfelelés biztosítására, valamint hogy szükség esetén együttműködjön a nemzeti ellenőrző hatósággal.

14. cikk

A személyzet képzése

A SIS II-höz hozzáférési joggal rendelkező hatósági személyzet a SIS II-ben tárolt adatok feldolgozására történő feljogosítása előtt megfelelő képzést kap az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról, valamint tájékoztatják a vonatkozó bűncselekményekről és büntetésekről.

III. FEJEZET

AZ IGAZGATÓ HATÓSÁG KÖTELEZETTSÉGEI

15. cikk

Üzemeltetési igazgatás

(1) Az átmeneti időszakot követően a Központi SIS II üzemeltetési igazgatásáért az igazgató hatóság (igazgató hatóság) felel, amelyet az Európai Unió általános költségvetéséből finanszíroznak. Az igazgató hatóság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy a Központi SIS II tekintetében – a költség-haszon elemzésre is figyelemmel – mindenkor a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazzák.

(2) Az igazgató hatóság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó következő feladatokért is:

a)	felügyelet;

b)	biztonság;

c)	a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolat koordinációja.

(3) A Bizottság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó minden egyéb feladatért, különösen a következőkért:

a)	a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok;

b)	beszerzés és felújítás;

c)	szerződéses ügyek.

(4) Mielőtt az igazgató hatóság megkezdi tevékenységét, átmenetileg a Bizottság felel a Központi SIS II üzemeltetési igazgatásáért. A Bizottság ezen irányítási és költségvetés-végrehajtási feladatok gyakorlásával az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelettel (18) összhangban megbízhat két különböző országbeli, nemzeti közszférában működő szervet.

(5) A (4) bekezdésben említett egyes nemzeti közszférában működő szerveknek meg kell felelniük különösen az alábbi kiválasztási kritériumoknak:

a)	bizonyítottan hosszú távra visszatekintő tapasztalattal kell rendelkeznie valamely nagyléptékű, a 4. cikk (4) bekezdésében említett funkciókkal rendelkező információs rendszer működtetése tekintetében;

b)	a 4. cikk (4) bekezdésében említettekhez hasonló funkciókkal rendelkező információs rendszer szolgáltatási és biztonsági követelményeit illetően hosszú távra visszatekintő szakértelemmel kell rendelkeznie;

c)	elegendő számú és tapasztalt személyzettel kell rendelkeznie, amely birtokában van a SIS II által megkövetelt, nemzetközi együttműködési környezetben végzett munkához szükséges megfelelő szakmai és nyelvi ismereteknek;

d)	biztonságos és testre szabott intézményi infrastruktúrával kell rendelkeznie, amely különösen képes valamely nagyléptékű informatikai rendszer tartalék rendszerének és folyamatos működésének biztosítására; valamint

e)	olyan igazgatási környezetben kell működnie, amely lehetővé teszi számára feladatainak megfelelő elvégzését és az összeférhetetlenség elkerülését.

(6) A Bizottság a (4) bekezdésben említett megbízást megelőzően, valamint azt követően rendszeres időközönként tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a megbízás feltételeiről, pontos hatályáról és a feladatokkal megbízott szervekről.

(7) Ha a Bizottság a (4) bekezdésnek megfelelően az átmeneti időszakban átruházza feladatát, biztosítania kell, hogy az átruházás teljes mértékben az EK-Szerződésben meghatározott intézményi rendszer által megállapított kereteken belül maradjon. Különösen biztosítania kell azt, hogy az átruházás ne érintse hátrányosan az akár a Bíróság, akár a Számvevőszék, akár az európai adatvédelmi biztos által, az európai uniós jog alapján végzett, hatékony ellenőrzési mechanizmusokat.

(8) A Központi SIS II üzemeltetési igazgatása magában foglalja az összes olyan feladatot, amely a Központi SIS II-nek a napi 24 órán keresztül, heti 7 napon át történő működtetéséhez e határozatnak megfelelően szükséges, így különösen a rendszer zökkenőmentes üzemeltetéséhez szükséges karbantartási munkákat és technikai fejlesztéseket.

16. cikk

Biztonság

(1) Az igazgató hatóság a Központi SIS II-vel, a Bizottság pedig a kommunikációs infrastruktúrával összefüggésben meghozza a szükséges intézkedéseket – beleértve egy biztonsági tervet is – a következők érdekében:

a)	az adatok fizikai védelme, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló készenléti tervek elkészítése által;

b)	a személyes adatok feldolgozásához használt adatfeldolgozó létesítményekhez való hozzáférés megakadályozása illetéktelen személy számára (hozzáférés-ellenőrzés);

c)	az adathordozók jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy eltávolításának megakadályozása (adathordozók ellenőrzése);

d)	adatok jogosulatlan bevitelének, a tárolt személyes adatokba való jogosulatlan betekintésnek, valamint ezen adatok jogosulatlan megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása (tárolás ellenőrzése);

e)	távadat-feldolgozó eszközt használó jogosulatlan személyek megakadályozása a gépi adatfeldolgozó rendszerek használatában (felhasználó ellenőrzése);

f)	annak biztosítása, hogy azok a személyek, akik a gépi adatfeldolgozó rendszer használatára jogosultak, csak a hozzáférési engedélyükben meghatározott adatokhoz, és csak egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal, valamint bizalmas hozzáférési móddal férjenek hozzá (adathozzáférés ellenőrzése);

az adatokhoz vagy az adatfeldolgozó eszközökhöz való hozzáférésre jogosult személyek feladat- és hatáskörét rögzítő munkaköri leírások kidolgozása, és kérése esetén ezeknek a 61. cikkben említett európai adatvédelmi biztos számára való késedelem nélküli rendelkezésre bocsátása (személyi biztonsági intézkedések);

h)	annak biztosítása, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy adattovábbító berendezés alkalmazásával személyes adatok mely szervekhez továbbíthatók (adattovábbítás ellenőrzése);

i)	annak biztosítása, hogy utólag is ellenőrizhető és megállapítható legyen, milyen személyes adatokat vittek be a gépi adatfeldolgozó rendszerekbe, hogy ki és mikor végezte az adatok bevitelét (bevitel ellenőrzése);

j)	a személyes adatok jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása a személyes adatok átadása vagy az adathordozók szállítása során, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (adatátvitel ellenőrzése);

k)	az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességének ellenőrzése és az e határozatnak való megfelelés biztosításához szükséges, belső ellenőrzéssel kapcsolatos szervezeti intézkedések megtétele (önellenőrzés).

(2) Az igazgató hatóság a kommunikációs infrastruktúrán keresztül történő, a kiegészítő információkat érintő adatcsere biztonsága tekintetében az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoz.

17. cikk

Titoktartás az igazgató hatóság szintjén

(1) Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 17. cikkének sérelme nélkül, az igazgató hatóság az e határozat 11. cikkében előírt normákhoz hasonlóan megfelelő szakmai titoktartási vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyzetének valamennyi olyan tagjára, aki SIS II-adatokkal köteles dolgozni. Ez a kötelezettség azt követően is fennáll, hogy e személyek szolgálati vagy munkavállalásra irányuló jogviszonya megszűnik, vagy e szervek megszüntetik tevékenységeiket.

(2) Az igazgató hatóság a kommunikációs infrastruktúrán keresztül történő, a kiegészítő információkat érintő adatcsere bizalmas jellege tekintetében az (1) bekezdésben említettekkel egyenértékű intézkedéseket hoz.

18. cikk

Napló vezetése központi szinten

(1) Az igazgató hatóság biztosítja, hogy a 12. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltak céljából a személyes adatokhoz történő valamennyi hozzáférés és ezen adatok minden cseréje a CS-SIS-ben rögzítésre kerüljön.

(2) A naplóbejegyzések tartalmazzák különösen a figyelmeztető jelzések kiadásának korábbi adatait, az adatátadás dátumát és időpontját, a lekérdezéshez használt adatokat, a továbbított adatokra való hivatkozást és az adatfeldolgozásért felelős, illetékes hatóság azonosítását.

(3) A naplóbejegyzéseket csak az (1) bekezdésben meghatározott célokra lehet felhasználni, és elkészítésük után legkorábban egy, legkésőbb pedig három évvel törölni kell azokat. A figyelmeztető jelzések kiadásának korábbi adatait tartalmazó naplóbejegyzéseket a figyelmeztető jelzések törlését követő egy–három év elteltével kell törölni.

(4) A naplóbejegyzések hosszabb ideig megőrizhetők, ha már megkezdett figyelemmel kísérési eljárás céljából szükségesek.

(5) A lekérdezés jogszerűségének ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok az adatfeldolgozás jogszerűségének figyelemmel kísérése, az önellenőrzés, a CS-SIS megfelelő működésének biztosítása, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának szavatolása érdekében – hatáskörük korlátain belül, továbbá erre vonatkozó kérés esetén – hozzáféréssel rendelkeznek e naplóbejegyzésekhez annak biztosítása céljából, hogy azok el tudják látni feladataikat.

19. cikk

Tájékoztató kampány

A Bizottság a nemzeti ellenőrző hatóságokkal és az európai adatvédelmi biztossal együttműködésben a SIS II működésének megkezdésekor tájékoztató kampányt indít, amelyben tájékoztatja a nyilvánosságot a célokról, a tárolt adatokról, a hozzáféréssel rendelkező hatóságokról és az egyének jogairól. Létrehozását követően az igazgató hatóság – a nemzeti ellenőrző hatóságokkal és az európai adatvédelmi biztossal együttműködésben – rendszeresen szervez ilyen kampányokat. A tagállamok nemzeti ellenőrző hatóságaikkal együttműködésben kidolgozzák és végrehajtják a polgárok SIS II-ről való általános tájékoztatásához szükséges politikákat.

IV. FEJEZET

ADATKATEGÓRIÁK ÉS MEGJELÖLÉS

20. cikk

Adatkategóriák

(1) A 8. cikk (1) bekezdésének vagy e határozatnak a kiegészítő adatok tárolására vonatkozó rendelkezései sérelme nélkül a SIS II csak az egyes tagállamok által szolgáltatott, és a 26., 32., 34., 36. és 38. cikkben megállapított célokra megkövetelt adatkategóriákat tartalmazza.

(2) Az adatkategóriák a következők:

a)	olyan személyek, akikre figyelmeztető jelzést adtak ki;

b)	a 36. és 38. cikkben említett tárgyak.

(3) Az olyan személyekre vonatkozó információ, akikre figyelmeztető jelzést adtak ki, nem haladja meg a következőket:

a)	családi név (nevek) és utónév (nevek), születési név és korábban használt nevek, valamint bármely álnév (nevek), adott esetben külön bejegyzésben;

b)	bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;

c)	születési hely és idő;

nem;

e)	fényképek;

f)	ujjlenyomatok;

g)	állampolgárság(ok);

h)	az érintett személynél van-e fegyver, erőszakot alkalmazhatnak-e, vagy szökésben vannak-e;

i)	a figyelmeztető jelzés oka;

j)	a figyelmeztető jelzést kiadó hatóság;

k)	a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló határozatra való hivatkozás;

l)	a foganatosítandó intézkedés;

m)	a SIS II-ben kiadott egyéb figyelmeztető jelzésekkel való kapcsolat(ok), az 52. cikkel összhangban;

n)	a bűncselekmény típusa.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett adatok beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat a 67. cikkben említett eljárással összhangban kell megállapítani, az igazgató hatóságot létrehozó eszköz rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(5) A (3) bekezdésben említett adatok lekérdezéséhez szükséges technikai szabályok a 46. cikk (2) bekezdésének megfelelően hasonlóak a CS-SIS-ben, a nemzeti másolatokban és a technikai másolatokban végzett lekérdezések esetében.

21. cikk

Arányosság

A figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak el kell döntenie, hogy az adott eset kellően megalapozott, a tárgyra vonatkozó és jelentős-e ahhoz, hogy indokolja a figyelmeztető jelzés SIS II-be történő bevitelét.

22. cikk

A fényképekre és ujjlenyomatokra vonatkozó egyedi szabályok

A 20. cikk (3) bekezdésének e) és f) pontjában említett fényképek és ujjlenyomatok az alábbi feltételekkel használhatók fel:

a fényképek és ujjlenyomatok az adatminőségre vonatkozó minimum-előírások teljesülésének biztosítása érdekében csak különleges minőségi ellenőrzést követően vihetők be a rendszerbe. A különleges minőségi ellenőrzés részletes leírását a 67. cikkben említett eljárással összhangban kell elkészíteni, az igazgató hatóságot létrehozó jogszabály rendelkezéseinek sérelme nélkül;

b)	fényképek és ujjlenyomatok kizárólag olyan személy személyazonosságának megerősítésére használhatók, akit a SIS II-ben végzett alfanumerikus keresés alapján találtak meg;

amint technikailag megoldható, az ujjlenyomatok arra is felhasználhatók, hogy személyeket biometrikus azonosítójuk alapján azonosítsanak. Mielőtt e funkciót a SIS II-be bevezetnék, a Bizottság a szükséges technológia rendelkezésre állásáról és alkalmazhatóságáról jelentést terjeszt elő, amelyre vonatkozóan az Európai Parlamenttel konzultációt folytat.

23. cikk

A figyelmeztető jelzések bevitelének követelményei

(1) Személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés a 20. cikk (3) bekezdésének a), d), l) és – adott esetben – k) pontjában említett adatok hiányában nem vihető be.

(2) Ezenfelül – amennyiben rendelkezésre állnak – a 20. cikk (3) bekezdésében felsorolt összes többi adatot be kell vinni.

24. cikk

A megjelölésre vonatkozó általános rendelkezések

(1) Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a 26., 32. vagy 36. cikkel összhangban kiadott figyelmeztető jelzés érvényre juttatása nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze, a figyelmeztető jelzéshez a későbbiekben olyan értelmű megjelölés csatolását kérheti, hogy a figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedést a területén ne hajtsák végre. A megjelölést a figyelmeztető jelzést rögzítő tagállam SIRENE irodája csatolja.

(2) Ahhoz, hogy a tagállamok elő tudják írni megjelölés csatolását a 26. cikkel összhangban kiadott figyelmeztető jelzéshez, a kiegészítő információk cseréje útján valamennyi tagállamot automatikusan értesíteni kell az adott kategóriába tartozó új figyelmeztető jelzésekről.

(3) Ha különösen sürgős vagy súlyos esetekben a kiadó tagállam az intézkedés végrehajtását kéri, az intézkedést végrehajtó tagállam megvizsgálja, hogy engedélyezni tudja-e a parancshoz csatolt megjelölés visszavonását. Ha az intézkedést végrehajtó tagállam ezt vissza tudja vonni, a foganatosítandó intézkedések haladéktalan végrehajtásának biztosítása érdekében megteszi a szükséges lépéseket.

25. cikk

Átadás céljából letartóztatandó személyekre kiadott figyelmeztető jelzésekhez csatolt megjelölések

(1) Ha a 2002/584/IB kerethatározatot kell alkalmazni, a letartóztatás elkerülését célzó megjelölést kizárólag akkor kell az átadás céljából letartóztatandó személyekre kiadott figyelmeztető jelzésekhez csatolni, ha a nemzeti jog szerint az európai elfogatóparancs végrehajtása tekintetében illetékes igazságügyi hatóság a végrehajtás megtagadásának valamely indoka alapján megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását, és ha a megjelölés csatolását kérték.

(2) Megjelölésnek az átadás céljából letartóztatandó személyekre kiadott figyelmeztető jelzésekhez való csatolása – a nemzeti jog szerint illetékes igazságügyi hatóság rendelkezése szerint, általános utasítás alapján vagy egyedi esetben – azonban akkor is kérhető, ha nyilvánvaló, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni.

V. FEJEZET

ÁTADÁS VAGY KIADATÁS CÉLJÁBÓL LETARTÓZTATANDÓ SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK

26. cikk

A figyelmeztető jelzések kiadásának céljai és feltételei

(1) Az európai elfogatóparancs alapján átadás céljából vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó adatok a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam igazságügyi hatóságának kérésére bevitelre kerülnek.

(2) Az átadás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó adatok szintén bevitelre kerülnek az Európai Unió és harmadik országok között az EU-Szerződés 24. és 38. cikke alapján, személyek elfogatóparancs alapján történő átadása céljából kötött megállapodásoknak megfelelően kiadott elfogatóparancsok alapján, amelyek az ezen elfogatóparancsoknak a Schengeni Információs Rendszeren keresztüli továbbítását írják elő.

27. cikk

Átadás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó kiegészítő adatok

(1) Ha egy személy az európai elfogatóparancs alapján átadás céljából áll körözés alatt, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az európai elfogatóparancs egy eredeti példányát is beviszi a SIS II-be.

(2) A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az európai elfogatóparancs fordításának egy példányát is beviheti az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén.

28. cikk

Átadás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó kiegészítő információk

A figyelmeztető jelzést a SIS II-ben átadás céljából való letartóztatás érdekében rögzítő tagállam kiegészítő információk cseréje révén valamennyi tagállammal közli a 2002/584/IB kerethatározat 8. cikkének (1) bekezdésében említett információkat.

29. cikk

Kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó kiegészítő információk

(1) A figyelmeztető jelzést a SIS II-ben kiadatási célból rögzítő tagállam a következő adatokat valamennyi tagállammal közli a kiegészítő információk cseréje révén:

a)	a letartóztatási kérelmet kibocsátó hatóság;

b)	rendelkezésre áll-e elfogató parancs vagy ezzel azonos joghatású egyéb okmány, illetve végrehajtható ítélet;

c)	a bűncselekmény jellege és jogi minősítése;

d)	a bűncselekmény elkövetési körülményeinek leírása, beleértve a helyet, az időpontot és azon személy bűncselekményben való részvételének módját, akire vonatkozóan a figyelmeztető jelzést kiadták;

e)	amennyire lehetséges, a bűncselekmény következményei;

f)	illetve a figyelmeztető jelzés végrehajtása szempontjából hasznos vagy szükséges bármely egyéb információ.

(2) Nem kell közölni az (1) bekezdésben említett adatokat, amennyiben a 27. vagy 28. cikkben említett adatok már átadásra kerültek, és azokat a végrehajtó tagállam elegendőnek tartja a figyelmeztető jelzés végrehajtásához.

30. cikk

Az átadás céljából vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések átváltása

Amennyiben a letartóztatást azért nem lehet foganatosítani, mert a megkeresett tagállam a 24. vagy 25. cikkben a megjelölésekre vonatkozóan meghatározott eljárásokkal összhangban azt megtagadja, vagy mert a kiadatás céljából történő letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés esetében valamely vizsgálat nem fejeződött be, a megkeresett tagállamnak a figyelmeztető jelzést az érintett személy hollétének közlésére irányuló figyelmeztető jelzésnek kell tekintenie.

31. cikk

Az átadás vagy kiadatás céljából letartóztatandó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtása

(1) A SIS II-be a 26. cikkel összhangban, a 27. cikkben említett kiegészítő adatokkal együtt bevitt figyelmeztető jelzés a 2002/584/IB kerethatározattal összhangban kibocsátott európai elfogatóparanccsal egyenértékű és azonos joghatályú, ha azt a kerethatározatot alkalmazni kell.

(2) Amennyiben a 2002/584/IB kerethatározat nem alkalmazandó, a SIS II-be a 26. és 29. cikkel összhangban bevitt figyelmeztető jelzés azonos jogi hatállyal rendelkezik, mint az 1957. december 13-i európai kiadatási egyezmény 16. cikke szerinti vagy a kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 1962. június 27-i Benelux szerződés 15. cikke szerinti ideiglenes letartóztatás iránti megkeresés.

VI. FEJEZET

ELTŰNT SZEMÉLYEKRE KIADOTT FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK

32. cikk

A figyelmeztető jelzések kiadásának céljai és feltételei

(1) A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának megkeresésére a SIS II-be be kell vinni az olyan eltűnt személyekre vonatkozó adatokat, akiket saját védelmük érdekében védelem alá kell helyezni és/vagy hollétüket meg kell állapítani.

(2) A következő kategóriákba sorolható eltűnt személyek adatai vihetők be:

eltűnt személyek, akiket védelem alá kell helyezni:

i.	saját biztonságuk érdekében;

ii.	fenyegetés elhárítása érdekében;

b)	eltűnt személyek, akiket nem szükséges védelem alá helyezni.

(3) A (2) bekezdés a) pontja kizárólag azokra a személyekre vonatkozik, akiket valamely illetékes hatóság határozata alapján zárt intézetbe kell helyezni.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés különösen a kiskorúakra vonatkozik.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a SIS II-be bevitt adatok tartalmazzák, hogy az eltűnt személy a (2) bekezdésben említett kategóriák melyikébe tartozik.

33. cikk

Figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtása

(1) Amennyiben a 32. cikkben említett személyek hollétét megállapítják, az illetékes hatóságok – a (2) bekezdésre is figyelemmel – közlik az érintett személyek hollétét a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal. A 32. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett esetekben, amennyiben a nemzeti jog erre lehetőséget biztosít, útjuk folytatásának megakadályozása érdekében biztonságos helyre vihetik őket.

(2) Nagykorú, eltűnt és megtalált személyre vonatkozó adatok közlése – az illetékes hatóságok közötti közlés kivételével – csak az érintett hozzájárulásával történhet. Az illetékes hatóságok azonban közölhetik a személy eltűnését bejelentő, érdekelt személlyel, hogy a figyelmeztető jelzést törölték, mivel a személyt megtalálták.

VII. FEJEZET

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTELÜK ÉRDEKÉBEN KERESETT SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK

34. cikk

A figyelmeztető jelzések kiadásának céljai és feltételei

A tagállamok az illetékes hatóságok megkeresésére a tartózkodási hely vagy lakóhely közlése céljából adatokat visznek be a SIS II-be az alábbi személyekre vonatkozóan:

tanúk;

b)	azon személyek, akiket büntetőeljárással kapcsolatban az igazságügyi hatóságok előtti megjelenésre beidéztek vagy beidézés céljából keresnek annak érdekében, hogy számot adjanak azokról a cselekményekről, amelyek miatt büntetőeljárás folyik ellenük;

c)	azon személyek, akik részére büntetőítéletet vagy – abból a célból, hogy számot adjanak azokról a cselekményekről, amelyek miatt büntetőeljárás folyik ellenük – a büntetőeljárással kapcsolatos egyéb okiratot kell kézbesíteni;

d)	azon személyek, akiknek szabadságvesztés-büntetés letöltése céljából megjelenésre felhívást kell kézbesíteni.

35. cikk

Figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtása

A kért információkat a megkereső tagállammal a kiegészítő információk cseréje útján kell közölni.

VIII. FEJEZET

SZEMÉLYEKRE ÉS TÁRGYAKRA VONATKOZÓAN REJTETT ELLENŐRZÉS VAGY CÉLZOTT ELLENŐRZÉS CÉLJÁBÓL KIADOTT FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK

36. cikk

A figyelmeztető jelzések kiadásának céljai és feltételei

(1) A személyekre, gépjárművekre, hajókra, légi járművekre és konténerekre vonatkozó adatokat rejtett ellenőrzés vagy a 37. cikk (4) bekezdése szerinti célzott ellenőrzés céljából a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam nemzeti jogával összhangban kell bevinni.

(2) Ilyen figyelmeztető jelzést bűncselekmények üldözésének, valamint a közbiztonság veszélyeztetése megakadályozásának céljából lehet kiadni:

a)	amennyiben egyértelmű utalás van arra, hogy egy személy a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésében említett típusú súlyos bűncselekmény elkövetését tervezi vagy súlyos bűncselekményt követ el; vagy

b)	amennyiben egy személy átfogó értékelése – különösen az általa elkövetett múltbeli bűncselekmények – alapján okkal feltételezhető, hogy az adott személy a jövőben is súlyos a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdésében említett típusú bűncselekményeket fog elkövetni.

(3) Ezenkívül a nemzetbiztonságért felelős hatóságok megkeresésére és a nemzeti joggal összhangban figyelmeztető jelzést lehet kiadni, ha konkrét utalás van arra, hogy a 37. cikk (1) bekezdésében említett információkra az érintett személy általi súlyos fenyegetés, vagy a külső vagy belső nemzetbiztonságot veszélyeztető egyéb súlyos fenyegetés elhárítása érdekében van szükség. Az e bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést kiadó tagállam erről a többi tagállamot tájékoztatja. Minden egyes tagállam meghatározza, hogy mely hatóságokhoz kell ezeket az információkat továbbítani.

(4) Figyelmeztető jelzés adható ki gépjárművekre, hajókra, légi járművekre és konténerekre, amennyiben egyértelmű utalás van arra, hogy azok a (2) bekezdésben említett súlyos bűncselekményekhez vagy a (3) bekezdésben említett súlyos fenyegetésekhez kapcsolódnak.

37. cikk

Figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtása

(1) Rejtett ellenőrzés vagy célzott ellenőrzés céljából – amikor a határellenőrzésre vagy az ország területén egyéb rendőrségi és vámellenőrzésre kerül sor – az alábbi információk közül valamennyi vagy néhány gyűjthető és közölhető a figyelmeztető jelzést kiadó hatósággal:

a)	az a tény, hogy megtalálták azt a személyt vagy járművet, hajót, légi járművet vagy konténert, akire vagy amelyre nézve a figyelmeztető jelzést kiadták;

b)	az ellenőrzés helye, ideje vagy oka;

c)	az utazás útvonala és az úti cél;

d)	az érintett személyt kísérő személyek vagy a gépjármű, hajó vagy légi jármű utasai, akikről megalapozottan feltételezhető, hogy az érintett személlyel kapcsolatban vannak;

e)	a használt gépjármű, hajó, légi jármű vagy konténer;

f)	a szállított tárgyak;

g)	a személy vagy a gépjármű, hajó, légi jármű vagy konténer holléte megállapításának körülményei.

(2) Az (1) bekezdésben említett információkat a kiegészítő információk cseréje útján kell közölni.

(3) Az (1) bekezdésben említett információgyűjtés során a tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az ellenőrzés rejtett jellege ne kerüljön veszélybe.

(4) A célzott ellenőrzés során a 36. cikkben említett célok megvalósítása érdekében személyeket, gépjárműveket, hajókat, légi járműveket, tartályokat és szállított tárgyakat a nemzeti jognak megfelelően lehet átvizsgálni. Ha a célzott ellenőrzésre valamely tagállam nemzeti joga alapján nincs törvényes lehetőség, helyette e tagállamban automatikusan rejtett ellenőrzést kell alkalmazni.

IX. FEJEZET

LEFOGLALANDÓ VAGY BÜNTETŐELJÁRÁSBAN BIZONYÍTÉKKÉNT FELHASZNÁLANDÓ TÁRGYAKRA VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK

38. cikk

A figyelmeztető jelzések kiadásának céljai és feltételei

(1) A lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó keresett tárgyakra vonatkozó adatokat a SIS II-ben rögzítik.

(2) A rendszerben a könnyen azonosítható tárgyak alábbi kategóriáit kell rögzíteni:

a)	50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjárművek, továbbá hajók és légi járművek;

b)	750 kg-t meghaladó saját tömegű utánfutók, továbbá lakókocsik, ipari berendezések, külső motorok és konténerek;

c)	lőfegyverek;

d)	ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett kitöltetlen hivatalos okmányok;

e)	ellopott, jogellenesen felhasznált, elveszett vagy érvénytelenített kiállított személyazonosító iratok, mint útlevelek, személyazonosító igazolványok, vezetői engedélyek, tartózkodási engedélyek és úti okmányok;

f)	ellopott, jogellenesen használt, elveszett vagy érvénytelenített járműforgalmi engedélyek és rendszámtáblák;

g)	bankjegyek (feljegyzett sorszámú bankjegyek);

h)	ellopott, jogellenesen használt, elveszett vagy érvénytelenített értékpapírok és fizetőeszközök, mint csekkek, hitelkártyák, kötvények és részvények.

(3) A (2) bekezdésben említett adatok beviteléhez, frissítéséhez, törléséhez és lekérdezéséhez szükséges technikai szabályokat a 67. cikkben említett eljárással összhangban kell megállapítani, az igazgató hatóságot létrehozó jogszabály rendelkezéseinek sérelme nélkül.

39. cikk

Figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtása

(1) Ha egy lekérdezés nyomán kiderül, hogy a megtalált tárgy vonatkozásában már létezik figyelmeztető jelzés, az adatok közötti egyezést megállapító hatóság a szükséges intézkedések összehangolása érdekében kapcsolatba lép a figyelmeztető jelzést kiadó hatósággal. E célból e határozatnak megfelelően személyes adatok is közölhetők.

(2) Az (1) bekezdésben említett információkat a kiegészítő információk cseréje útján kell közölni.

(3) A tárgyat megtaláló tagállam a szükséges intézkedéseket nemzeti jogával összhangban hajtja végre.

X. FEJEZET

A FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEKHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSHEZ ÉS AZ AZOK MEGŐRZÉSÉHEZ VALÓ JOG

40. cikk

A figyelmeztető jelzésekhez hozzáférési joggal rendelkező hatóságok

(1) A SIS II-be bevitt adatokhoz való hozzáférés, valamint az ilyen adatok közvetlen, vagy a SIS II adatainak másolatában történő lekérdezésének joga kizárólag a következő feladatokat ellátó hatóságoknak van fenntartva:

a)	határellenőrzés a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) összhangban;

b)	az adott tagállam területén végzett egyéb rendőrségi és vámellenőrzések és azoknak a kijelölt hatóságok általi összehangolása.

(2) A SIS II-be bevitt adatokhoz való hozzáférés és az ilyen adatok közvetlen lekérdezésének joga ugyanakkor feladataik gyakorlása során a nemzeti jogszabályokban meghatározott, többek között a büntetőeljárásokban a közvád emelésére és a vádemelés előtti bírói vizsgálatra illetékes nemzeti igazságügyi hatóságokat, valamint koordinációs hatóságaikat is megilleti.

(3) Az e cikkben említett hatóságokat fel kell venni a 46. cikk (8) bekezdésében említett jegyzékbe.

41. cikk

Az Europol hozzáférése a SIS II-adatokhoz

(1) Az Európai Rendőri Hivatal (Europol) saját megbízatásán belül, valamint a 26., 36. és 38. cikknek megfelelően jogosult a SIS II-höz hozzáférni és az abba bevitt adatokat közvetlenül lekérdezni.

(2) Amennyiben az Europol valamely lekérdezés folyamán a SIS II-ben figyelmeztető jelzést talál, az Europol az Europol-egyezményben meghatározott csatornákon keresztül tájékoztatja erről a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot.

(3) A SIS II-ben végzett lekérdezés révén szerzett információ felhasználásához az érintett tagállam beleegyezése szükséges. Amennyiben a tagállam engedélyezi az ilyen információ felhasználását, annak kezelésére az Europol-egyezmény az irányadó. Az Europol kizárólag az érintett tagállam beleegyezésével továbbíthat ilyen információt harmadik országok vagy harmadik szervek részére.

(4) Az Europol az érintett tagállamtól az Europol-egyezményben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően további információt kérhet.

(5) Az Europol:

a)	a 12. cikk rendelkezéseivel összhangban minden hozzáférését és általa végzett lekérdezést rögzít;

a (3) és (4) bekezdés sérelme nélkül, nem kapcsolja össze a SIS II részeit, és az ott lévő, számára hozzáférhető adatokat nem továbbítja semmilyen, az Europol által vagy az Europolnál működtetett számítógépes rendszerbe adatgyűjtés és -feldolgozás céljára, továbbá nem tölti le és más módon sem másolja le a SIS II részeit;

c)	a SIS II-ben rögzített adatokhoz való hozzáférést az erre külön engedéllyel rendelkező Europol-munkatársakra korlátozza;

d)	elfogadja és alkalmazza a 10. és 11. cikkben előírt intézkedéseket;

e)	az Europol-egyezmény 24. cikke által létrehozott közös ellenőrző hatóság számára lehetővé teszi az Europol azon tevékenységének felülvizsgálatát, amelyet a SIS II-ben rögzített adatokhoz való hozzáférésre és az adatlekérdezésre vonatkozó joga gyakorlása során végez.

42. cikk

Az Eurojust hozzáférése a SIS II-adatokhoz

(1) Az Eurojust nemzeti tagjai és segítőik megbízása tartalmazza a SIS II-be a 26., 32., 34. és 38. cikkel összhangban bevitt adatokhoz való hozzáférésre és azok lekérdezésére vonatkozó jogosultságot.

(2) Amennyiben az Eurojust egy nemzeti tagja valamely lekérdezés folyamán a SIS II-ben figyelmeztető jelzést talál, tájékoztatja erről a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot. Az ilyen lekérdezés során szerzett információk bármilyen továbbítása harmadik országok és harmadik szervek felé kizárólag a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam beleegyezésével lehetséges.

(3) E cikkben semmi nem értelmezhető úgy, hogy érintse a 2002/187/IB határozat azon rendelkezéseit, amelyek az adatvédelemre és az ilyen adatoknak az Eurojust nemzeti tagjai vagy azok segítői által történő jogosulatlan vagy hibás feldolgozása miatti felelősségre vonatkoznak, sem úgy, hogy érintse az említett határozattal értelmében létrehozott közös ellenőrző szerv hatáskörét.

(4) Az Eurojust nemzeti tagjai vagy segítői által végzett hozzáféréseket és lekérdezéseket, továbbá azon adatok minden felhasználását is, amelyekhez hozzáfértek, a 12. cikk rendelkezéseivel összhangban rögzíteni kell.

(5) A SIS II részeit tilos összekapcsolni, továbbá az ott található, a nemzeti tagok és segítőik által hozzáférhető adatokat tilos átküldeni bármilyen, az Eurojust által vagy az Eurojustnál üzemeltetett számítógépes rendszerbe adatgyűjtés és -feldolgozás céljára, valamint tilos a SIS II bármely részét letölteni.

(6) A SIS II-be bevitt adatokhoz való hozzáférés a nemzeti tagokra és segítőikre korlátozódik, és nem terjeszthető ki az Eurojust személyzetére.

(7) A 10. és 11. cikkben előírt rendelkezéseket el kell fogadni és alkalmazni kell.

43. cikk

A hozzáférés korlátozása

A felhasználók, az Europol, valamint az Eurojust nemzeti tagjai és segítőik csak a feladataik elvégzéséhez szükséges adatokhoz férhetnek hozzá.

44. cikk

A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési időtartama

(1) A SIS II-be e határozat alapján bevitt, személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon céloknak az eléréséhez szükséges, amelyek érdekében az adatokat bevitték.

(2) A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az annak a SIS II-be való bevitelétől számított három éven belül felülvizsgálja a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét. A 36. cikk szerinti, személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések esetében ez az időtartam egy év.

(3) Adott esetben az egyes tagállamok saját nemzeti joguknak megfelelően rövidebb felülvizsgálati időtartamokat állapítanak meg.

(4) A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a felülvizsgálati időtartamon belül, átfogó egyedi elbírálás alapján, amelyet rögzíteni kell, határozhat úgy, hogy a figyelmeztető jelzést a rendszerben tartja, amennyiben ez a figyelmeztető jelzés kiadásának célja miatt szükségesnek bizonyul. Ebben az esetben a (2) bekezdést a meghosszabbításra is alkalmazni kell. A figyelmeztető jelzés meghosszabbítását közölni kell a CS-SIS-szel.

(5) A figyelmeztető jelzéseket a (2) bekezdés szerinti felülvizsgálati időszak elteltével automatikusan törlik. Ez nem alkalmazandó abban az esetben, ha a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a meghosszabbítást a (4) bekezdésnek megfelelően közölte a CS-SIS-szel. A CS-SIS az adatoknak a rendszerből történő programozott törléséről négy hónappal korábban automatikusan tájékoztatja a tagállamokat.

(6) A tagállamok statisztikát vezetnek a (4) bekezdéssel összhangban meghosszabbított megőrzési időtartamú figyelmeztető jelzések számáról.

45. cikk

A tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési időtartam

(1) A SIS II-be e határozat alapján bevitt, tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon céloknak az eléréséhez szükséges, amelyek érdekében az adatokat bevitték.

(2) A 36. cikknek megfelelően bevitt, tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések legfeljebb öt évig tárolhatók.

(3) A 38. cikknek megfelelően bevitt, tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések legfeljebb tíz évig tárolhatók.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett megőrzési időtartam meghosszabbítható, amennyiben az a figyelmeztető jelzés kiadásának célja tekintetében szükségesnek bizonyul. Ilyen esetben a (2) és (3) bekezdést a meghosszabbításra is alkalmazni kell.

XI. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ADATFELDOLGOZÁSI SZABÁLYOK

46. cikk

A SIS II adatok feldolgozása

(1) A tagállamok a 20., 26., 32., 34., 36. és 38. cikkben megállapított adatokat csak az ugyanazon cikkben említett egyes figyelmeztetőjelzés-kategóriák tekintetében megállapított célokra dolgozhatják fel.

(2) Az adatok csak technikai célból másolhatók, feltéve, hogy a másolás szükséges a 40. cikkben említett hatóságok általi közvetlen lekérdezéshez. Az e határozatban foglalt rendelkezések vonatkoznak a másolatokra is. A valamely tagállam által kiadott figyelmeztető jelzések nem másolhatók át az N.SIS II-ből más nemzeti adatállományokba.

(3) Hálózaton kívüli adatbázis kialakításával járó, a (2) bekezdésben említett technikai másolatok legfeljebb 48 órára hozhatók létre. Ez az időtartam rendkívüli helyzetben meghosszabbítható. A rendkívüli helyzet elmúltával e másolatokat meg kell semmisíteni.

A tagállamok naprakész nyilvántartást vezetnek az ilyen másolatokról, e nyilvántartást a nemzeti ellenőrző hatóságok rendelkezésére bocsátják, és biztosítják, hogy az e határozatban foglalt rendelkezéseket – különös tekintettel a 10. cikk rendelkezéseire – alkalmazzák a másolatokra.

(4) Az adatokhoz való hozzáférés csak a 40. cikkben említett nemzeti hatóságok hatáskörének korlátain belül és csak a megfelelően feljogosított személyzetnek engedélyezett.

(5) Az e határozat 26., 32., 34., 36. és 38. cikkében meghatározott figyelmeztető jelzésekben foglalt információknak minden, azoktól a céloktól eltérő feldolgozását, amelyek érdekében azokat a SIS II-be bevitték, egy konkrét ügyhöz kell kapcsolni, valamint a közrendet és a közbiztonságot közvetlenül fenyegető komoly veszély megelőzésének szükségességével, jelentős nemzetbiztonsági okkal vagy súlyos bűncselekmény megelőzése céljával kell megindokolni. E célból meg kell szerezni a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam előzetes engedélyét.

(6) Az adatok adminisztratív célokra nem használhatók fel.

(7) Az (1)–(6) bekezdésnek nem megfelelő adatfelhasználás az egyes tagállamok nemzeti jogának megfelelően rendeltetésellenes felhasználásnak minősül.

(8) Az egyes tagállamok megküldik az igazgató hatóság számára azoknak az illetékes hatóságoknak a jegyzékét, amelyek jogosultak a SIS II-ben található adatok e határozat szerinti közvetlen lekérdezésére, valamint a jegyzék valamennyi módosítását. Ez a jegyzék az egyes hatóságok tekintetében meghatározza, hogy mely adatokat és milyen célra kérdezhetnek le. Az igazgató hatóság biztosítja a jegyzéknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában évente történő közzétételét.

(9) Amennyiben a közösségi jog nem ír elő külön rendelkezéseket, az N.SIS II-be bevitt adatokra az egyes tagállamok joga alkalmazandó.

47. cikk

SIS II-adatok és nemzeti adatállományok

(1) A 46. cikk (2) bekezdése nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan SIS II-adatokat tároljanak, amelyekkel kapcsolatban a területükön intézkedésekre került sor. Az ilyen adatokat a nemzeti adatállományokban legfeljebb három évig lehet tárolni, kivéve, ha a nemzeti jog külön rendelkezései hosszabb megőrzési időtartamot írnak elő.

(2) A 46. cikk (2) bekezdése nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan adatokat tároljanak, amelyek egy konkrét, az adott tagállam által a SIS II-ben kiadott figyelmeztető jelzésben szerepelnek.

48. cikk

Tájékoztatás a figyelmeztető jelzés végre nem hajthatóságáról

Amennyiben egy kért intézkedés nem hajtható végre, a megkeresett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot.

49. cikk

A SIS II-ben feldolgozott adatok minősége

(1) A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felel az adatok pontosságáért, naprakészségéért és a SIS II-be való bevitel jogszerűségéért.

(2) Kizárólag a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam jogosult az általa bevitt adatok módosítására, kiegészítésére, helyesbítésére, frissítésére vagy törlésére.

(3) Ha a figyelmeztető jelzést kiadótól eltérő tagállam olyan bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek alapján feltehető, hogy egy adat ténybeli tévedést tartalmaz, vagy azt jogellenesen tárolják, erről – a kiegészítő információk cseréje révén – a lehető leghamarabb tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot, de legkésőbb tíz nappal azt követően, hogy a tévedésre utaló említett bizonyítékok a tudomására jutottak. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam ellenőrzi a közlést, és ha szükséges, a kérdéses adatot késedelem nélkül helyesbíti vagy törli.

(4) Ha a tagállamok két hónapon belül nem tudnak megállapodásra jutni, a figyelmeztető jelzést kiadótól eltérő tagállam az ügyet az európai adatvédelmi biztos elé terjeszti, aki az érintett nemzeti ellenőrző hatóságokkal közösen közvetítőként jár el.

(5) A tagállamok kiegészítő információkat cserélnek ki abban az esetben, amennyiben egy személy arra vonatkozó panaszt tesz, hogy a figyelmeztető jelzés nem rá vonatkozik. Ha az ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy ténylegesen létezik két különböző személy, a panasztevő személyt tájékoztatni kell az 51. cikkben említett rendelkezésekről.

(6) Amennyiben egy személy tekintetében a SIS II már tartalmaz figyelmeztető jelzést, az újabb figyelmeztető jelzést rögzítő tagállam a figyelmeztető jelzés rögzítéséről megállapodik az első figyelmeztető jelzést rögzítő tagállammal. E megállapodásra a kiegészítő információk cseréje alapján kerül sor.

50. cikk

Hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése

Amennyiben egy új figyelmeztető jelzés bevitele során arra derül fény, hogy a SIS II-ben már létezik egy ugyanazzal a személyazonosító adattal rendelkező személy, a következő eljárást kell követni:

a)	a SIRENE iroda kapcsolatba lép a megkereső hivatallal annak tisztázása érdekében, hogy a figyelmeztető jelzés ugyanarra a személyre vonatkozik-e;

amennyiben az ellenőrzés során kiderül, hogy az új figyelmeztető jelzéssel érintett személy és a SIS II-ben már szereplő személy ugyanaz, a SIRENE irodának a 49. cikk (6) bekezdésében említett, a több figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó eljárást kell alkalmaznia. Ha az ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy ténylegesen létezik két különböző személy, a SIRENE iroda jóváhagyja az új figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó megkeresést, és kiegészíti azt a téves azonosítások elkerüléséhez szükséges adatokkal.

51. cikk

Kiegészítő adatok a személyazonossággal való visszaélés kezelése érdekében

(1) Ha az a személy, akire a figyelmeztető jelzés ténylegesen vonatkozik, összetéveszthető egy olyan személlyel, akinek a személyazonosságával visszaéltek, a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam – az érintett személy kifejezett hozzájárulása alapján – a figyelmeztető jelzést kiegészíti az utóbbi személyre vonatkozó adatokkal a téves személyazonosítások hátrányos következményeinek elkerülése érdekében.

(2) Az olyan személyre vonatkozó adatokat, akinek a személyazonosságával visszaéltek, csak a következő célokból lehet felhasználni:

a)	az illetékes hatóság számára annak lehetővé tétele, hogy megkülönböztesse azt a személyt, akinek a személyazonosságával visszaéltek, attól a személytől, akire valójában a figyelmeztető jelzés vonatkozik;

b)	azon személy számára, akinek a személyazonosságával visszaéltek, annak lehetővé tétele, hogy igazolja személyazonosságát, és megerősítse, hogy személyazonosságával visszaéltek.

(3) E cikk alkalmazásában legfeljebb a következő személyes adatokat lehet a SIS II-be bevinni és ott tovább feldolgozni:

a)	családi név (nevek) és utónév (nevek), születési név és korábban használt nevek, valamint bármely álnév (nevek), adott esetben külön bejegyzésben;

b)	bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;

c)	születési hely és idő;

nem;

e)	fényképek;

f)	ujjlenyomatok;

g)	állampolgárság(ok);

h)	a személyazonosító okmány(ok) száma(i) és a kiállítás időpontja.

(4) A (3) bekezdésben említett adatok beviteléhez, frissítéséhez és törléséhez szükséges technikai szabályokat a 67. cikkben említett eljárással összhangban kell megállapítani, az igazgató hatóságot létrehozó eszköz rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(5) A (3) bekezdésben említett adatokat a megfelelő figyelmeztető jelzéssel egyidejűleg, vagy ha a személy ezt kéri, korábban törlik.

(6) A (3) bekezdésben említett adatokhoz csak a megfelelő figyelmeztető jelzéshez hozzáférési joggal rendelkező hatóságok férhetnek hozzá. Ezen hatóságok is csak a téves azonosítás elkerülése érdekében férhetnek hozzá az adatokhoz.

52. cikk

A figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok

(1) A tagállamok az általuk a SIS II-ben kiadott figyelmeztető jelzések között kapcsolatot hozhatnak létre. Az ilyen kapcsolat összefüggést teremt két vagy több figyelmeztető jelzés között.

(2) A kapcsolat létrehozása nem befolyásolja az egyes kapcsolt figyelmeztető jelzések alapján foganatosítandó egyedi intézkedéseket, vagy az egyes kapcsolt figyelmeztető jelzések megőrzési időtartamát.

(3) A kapcsolat létrehozása nem befolyásolja az e határozatban megállapított hozzáférési jogokat. A figyelmeztető jelzések bizonyos kategóriáihoz hozzáférési joggal nem rendelkező hatóságok nem látják az olyan figyelmeztető jelzésekre vonatkozó kapcsolatokat, amelyekhez nincs hozzáférésük.

(4) A tagállamok a figyelmeztető jelzések között csak akkor hozhatnak létre kapcsolatot, ha arra a megfelelő működés érdekében egyértelműen szükség van.

(5) A tagállamok a kapcsolatokat a nemzeti jogszabályaiknak megfelelően hozhatják létre, feltéve, hogy tiszteletben tartják az e cikkben meghatározott elveket.

(6) Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatnak egy másik tagállam általi létrehozása nemzeti jogával vagy nemzetközi kötelezettségeivel összeegyeztethetetlen, meghozhatja az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy nemzeti területéről ne lehessen hozzáférni a kapcsolathoz, vagy hogy a területén kívül található hatóságai ne férjenek ahhoz hozzá.

(7) A figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok létrehozására vonatkozó technikai szabályokat a 67. cikkben meghatározott eljárással összhangban fogadják el, az igazgató hatóságot létrehozó jogszabály rendelkezéseinek sérelme nélkül.

53. cikk

A kiegészítő információ célja és megőrzési időtartama

(1) A kiegészítő információk kicserélésének elősegítése céljából a tagállamok a SIRENE irodában a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló határozatokra vonatkozó hivatkozást tartanak.

(2) Az információcsere eredményeként a SIRENE iroda adatállományaiban tárolt személyes adatokat a hatóság csak annyi ideig tárolja, amennyi annak a célnak az eléréséhez szükséges, amely érdekében a személyes adatokat a hatóság rendelkezésére bocsátották. Az adatokat legkésőbb egy évvel azt követően, hogy az érintett személyre vonatkozó figyelmeztető jelzést törölték a SIS II-ből, minden esetben törölni kell.

(3) A (2) bekezdés nem sérti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti adatállományaikban olyan konkrét figyelmeztető jelzésekre vonatkozó adatokat tároljanak, amelyeket az érintett tagállam adott ki, vagy amelyekkel kapcsolatban a területén intézkedést foganatosítottak. Azt, hogy az ilyen adatállományokban mennyi ideig tárolhatók ilyen adatok, a nemzeti jog határozza meg.

54. cikk

Személyes adatok átadása harmadik felek számára

A SIS II-ben e határozat szerint feldolgozott adatok nem adhatók át és nem tehetők hozzáférhetővé harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára.

55. cikk

Ellopott, jogellenesen használt, elveszett vagy érvénytelenített útlevelekre vonatkozó adatok cseréje az Interpollal

(1) Az 54. cikktől eltérve – az Interpol és az Európai Unió közötti megállapodás megkötése függvényében – az ellopott, jogellenesen használt, elveszett vagy érvénytelenített útleveleknek a SIS II-be bevitt útlevélszámát, kiállítási országát és az okmány típusát ki lehet cserélni az Interpol tagjaival a SIS II és az Interpol ellopott vagy elveszett úti okmányokra vonatkozó adatbázisa közötti kapcsolat létesítésével. A megállapodásnak elő kell írnia, hogy a valamely tagállam által bevitt adatok továbbításához azon tagállam beleegyezése szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodásnak elő kell írnia, hogy a megosztott adatok az Interpol azon országokból származó tagjai számára legyenek csak hozzáférhetők, ahol biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme. E megállapodás megkötése előtt a Tanács a Bizottság véleményét kéri arra nézve, hogy személyes adatok Interpol által, valamint az Interpolban tagsággal rendelkező országok által végzett gépi adatfeldolgozás tekintetében a személyes adatok védelmének szintje megfelelő, és az alapvető jogokat és szabadságokat tiszteletben tartják.

(3) Az (1) bekezdésben említett megállapodás a tagállamok számára előírhatja továbbá – e határozat megfelelő, az ellopott, jogellenesen használt, elveszett vagy érvénytelenített útlevelekkel kapcsolatosan a SIS II-ben rögzített figyelmeztető jelzésekre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban – az Interpol ellopott vagy elveszett úti okmányokra vonatkozó adatbázisához való, SIS II-n keresztüli hozzáférést.

XII. FEJEZET

ADATVÉDELEM

56. cikk

Különleges adatkategóriák feldolgozása

Az Európa Tanácsnak az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezménye 6. cikkének első mondatában felsorolt adatkategóriák feldolgozása tilos.

57. cikk

Az Európa Tanács adatvédelmi egyezményének alkalmazása

Az e határozat alkalmazásában feldolgozott személyes adatok védelmére az Európa Tanácsnak az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezményével és annak módosításaival összhangban kerül sor.

58. cikk

Hozzáférési jog, a pontatlan adatok helyesbítése és a jogszerűtlenül tárolt adatok törlése

(1) A személyeknek azt a jogát, hogy hozzáférhessenek a SIS II-be e határozatnak megfelelően bevitt, rájuk vonatkozó adatokhoz, azon tagállam jogával összhangban kell gyakorolni, amely előtt erre a jogra hivatkoznak.

(2) Ha a nemzeti jog úgy rendelkezik, a nemzeti ellenőrző hatóság határoz arról, hogy közlik-e az információt, és ha igen, milyen módon.

(3) A figyelmeztető jelzést kiadótól eltérő tagállam csak akkor közölhet ilyen adatokkal kapcsolatos információkat, ha azt megelőzően a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam számára lehetőséget biztosított álláspontja ismertetésére. Erre a kiegészítő információk cseréje révén kerül sor.

(4) Ha ez a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos jogszerű feladatok végrehajtása vagy harmadik személyek jogainak és szabadságainak védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges, az érintettől megtagadják az információ közlését.

(5) Mindenkinek jogában áll a személyére vonatkozó téves ténybeli adatokat helyesbíttetni, vagy a személyére vonatkozó, jogellenesen tárolt adatokat töröltetni.

(6) Az érintett személyt a lehető leghamarabb, de legkésőbb 60 nappal a hozzáférési kérelem benyújtását követően – illetve ha a nemzeti jog rövidebb időszakot határoz meg, ennek figyelembevételével – tájékoztatni kell.

(7) Az érintettet a lehető leghamarabb, de legkésőbb az adathelyesbítési vagy adattörlési kérelme benyújtásától számított három hónapon belül – illetve ha a nemzeti jog rövidebb időszakot határoz meg, ennek figyelembevételével – tájékoztatni kell az adathelyesbítéshez és -törléshez való joga gyakorlását követően tett intézkedésekről.

59. cikk

Jogorvoslat

(1) Mindenkinek jogában áll bármely tagállam bíróságához vagy a nemzeti jog szerinti illetékes hatóságához keresetet benyújtani a rá vonatkozó figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó információk kiigazítása, törlése, megszerzése vagy a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos kártérítés céljából.

(2) A tagállamok kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy – a 64. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül – végrehajtják az (1) bekezdésben említett bíróságok vagy hatóságok jogerős határozatait.

(3) A Bizottság 2009. augusztus 23-ával értékeli a jogorvoslatra vonatkozó, e cikkben előírt szabályokat.

60. cikk

Az N.SIS II felügyelete

(1) Minden tagállam biztosítja, hogy egy független hatóság (nemzeti ellenőrző hatóság) függetlenül ellenőrzi a SIS II személyes adatok területükön történő feldolgozásának vagy a területükről történő továbbításának jogszerűségét, beleértve a kiegészítő információk cseréjét és további feldolgozását.

(2) A nemzeti ellenőrző hatóság gondoskodik saját N.SIS II rendszere keretében folytatott adatfeldolgozási műveletek legalább négyévente történő, a nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzéséről.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti ellenőrző hatóságaik rendelkezzenek az e határozat alapján rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal.

61. cikk

Az igazgató hatóság felügyelete

(1) Az európai adatvédelmi biztos ellenőrzi, hogy az igazgató hatóság e határozattal összhangban végzi-e a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységeit. A 45/2001/EK rendelet 46. és 47. cikkében említett feladatok és hatáskörök megfelelően alkalmazandók.

(2) Az európai adatvédelmi biztos gondoskodik az igazgató hatóság által folytatott, a személyes adatok feldolgozását érintő tevékenységek legalább négyévente történő, a nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzéséről. Az ellenőrzésről szóló jelentést el kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az igazgató hatóságnak, a Bizottságnak és a nemzeti ellenőrző hatóságoknak. Az ilyen jelentés elfogadása előtt az igazgató hatóságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtegye az észrevételeit.

62. cikk

A nemzeti ellenőrző hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés

(1) A nemzeti ellenőrző hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – hatáskörük keretein belül eljárva – aktívan együttműködnek egymással felelősségi körük keretein belül, és biztosítják a SIS II összehangolt felügyeletét.

(2) Hatáskörük keretein belül eljárva kicserélik egymás között a vonatkozó információkat, a közös ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásában egymást segítik, megvizsgálják az e határozattal kapcsolatos alkalmazási vagy értelmezési nehézségeket, tanulmányozzák a független felügyelet gyakorlása vagy az érintett jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására és szükség szerint előmozdítják az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismeretek terjesztését.

(3) A nemzeti ellenőrző hatóságok és az európai adatvédelmi biztos e célból évente legalább kétszer találkoznak. E találkozók költségei és azok törlesztése az európai adatvédelmi biztost terhelik. Az eljárási szabályzatot az első találkozó alkalmával kell elfogadni. A további munkamódszereket közösen dolgozzák ki, az igényeknek megfelelően. A tevékenységekről kétévente együttes jelentést kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az igazgató hatóságnak.

63. cikk

Adatvédelem az átmeneti időszakban

Amennyiben a Bizottság az átmeneti időszakban a 15. cikk (4) bekezdésének megfelelően átruházza feladatait, biztosítania kell, hogy az európai adatvédelmi biztos rendelkezzen a feladatainak teljes körű elvégzéséhez szükséges jogokkal és lehetőségekkel, beleértve a helyszíni ellenőrzések végrehajtását vagy annak a lehetőségét, hogy gyakorolja a 45/2001/EK rendelet 47. cikke által az európai adatvédelmi biztosra ruházott bármely más hatáskört.

XIII. FEJEZET

FELELŐSSÉG ÉS SZANKCIÓK

64. cikk

Felelősség

(1) Az egyes tagállamok nemzeti jogukkal összhangban felelősek az N.SIS II használata során bármely személynek okozott kárért. Ez vonatkozik a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam által okozott kárra is, ha ez utóbbi ténybelileg téves adatokat vitt be a rendszerbe, vagy az adatokat jogszerűtlenül tárolta.

(2) Ha az a tagállam, amely ellen keresetet indítottak, nem azonos a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal, ez utóbbi – kérelemre – köteles a kártérítésként kifizetett összegeket megtéríteni, kivéve, ha a megtérítést kérelmező tagállam az adatokat e határozat megsértésével használta fel.

(3) Amennyiben egy tagállam az e határozatból eredő kötelezettségeit nem teljesíti, és ezzel a SIS II-nek kárt okoz, az ilyen kárért e tagállam felelős, kivéve, amennyiben az igazgató hatóság vagy a SIS II-ben részt vevő más tagállam(ok) elmulasztotta (elmulasztották) megtenni a károkozás megelőzésére vagy hatásának minimalizálására irányuló ésszerű lépéseket.

65. cikk

Szankciók

A tagállamok biztosítják, hogy a SIS II-be bevitt adatok rendeltetésellenes felhasználására vagy a kiegészítő információknak e határozatba ütköző cseréjére a nemzeti joggal összhangban hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók vonatkozzanak.

XIV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

66. cikk

Figyelemmel kísérés és statisztika

(1) Az igazgató hatóság gondoskodik olyan eljárásokról, amelyek a SIS II működését – a teljesítménnyel, költséghatékonysággal, biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatban megállapított célkitűzések tekintetében – figyelemmel kísérik.

(2) A műszaki karbantartás, a jelentéstétel és a statisztikák céljából az igazgató hatóság hozzáféréssel rendelkezik a Központi SIS II-ben végzett feldolgozási művetekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

(3) Az igazgató hatóság minden évben statisztikákat tesz közzé, amelyek feltüntetik a figyelmeztető jelzések egyes kategóriáira jutó bejegyzések és találatok számát, továbbá azt, hogy a SIS II-be hány alkalommal léptek be, minden esetben megadva az összesített, valamint a tagállamok szerint lebontott számokat.

(4) Két évvel azután, hogy a SIS II megkezdte működését, majd ezt követően kétévente az igazgató hatóság az Európai Parlament és a Tanács részére jelentést nyújt be a Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra gyakorlati működéséről – többek között annak biztonságáról – és a kiegészítő információknak a tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről.

(5) Három évvel azután, hogy a SIS II megkezdte működését, majd ezt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít a Központi SIS II-ről és a kiegészítő információknak a tagállamok közötti két- és többoldalú cseréjéről. Ez az átfogó értékelés tartalmazza az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatát, annak felülvizsgálatát, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, e határozat Központi SIS II-re való alkalmazásának és a Központi SIS II biztonságának vizsgálatát, valamint a jövőbeni működésre vonatkozó esetleges következtetéseket. A Bizottság az értékelésről szóló jelentéseket megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(6) A tagállamok az igazgató hatóság és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (3), (4) és (5) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(7) Az igazgató hatóság a Bizottság rendelkezésére bocsátja az (5) bekezdésben említett átfogó értékeléshez szükséges információkat.

67. cikk

Szabályozási bizottság

(1) Az e cikkre történő hivatkozás esetén a Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselőjének elnökletével tevékenykedő szabályozási bizottság segíti. A Bizottság képviselője a foganatosítandó intézkedések tervezetét benyújtja a bizottsághoz. A bizottság a tervezetről véleményt nyilvánít olyan határidőn belül, amelyet az elnök a kérdés sürgősségének megfelelően állapíthat meg. A véleményt az EK-Szerződés 205. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavaz.

(2) A bizottság az elnök javaslatára az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett eljárásiszabályzat-minta alapján elfogadja eljárási szabályzatát.

(3) A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével. Amennyiben a tervezett intézkedések a bizottság véleményével nincsenek összhangban, vagy ha az nem adott véleményt, a Bizottság haladéktalanul javaslatot terjeszt a Tanács elé a foganatosítandó intézkedésekről.

(4) A Tanács a javaslatról a hozzá való előterjesztéstől számított két hónapon belül minősített többséggel határozhat. Ha ezen időszakon belül a Tanács minősített többséggel kifejezte, hogy a javaslat ellen van, a Bizottság azt felülvizsgálja. A Bizottság módosított javaslatot nyújthat be a Tanácshoz, újra benyújthatja a javaslatát, vagy jogalkotási javaslatot terjeszthet elő. Amennyiben a Tanács ezen időszak alatt nem fogadja el a javasolt végrehajtási jogi aktust, és tiltakozását sem fejezi ki a végrehajtási intézkedésekre vonatkozó javaslattal szemben, akkor a javasolt végrehajtási jogi aktust a Bizottság elfogadja.

(5) Az (1) bekezdésben említett bizottság feladatát 2007. augusztus 23-tól kezdődően látja el.

68. cikk

A schengeni vívmányok rendelkezéseinek módosítása

(1) Az EU-Szerződés hatálya alá tartozó kérdések vonatkozásában ez a határozat a 71. cikk (2) bekezdésében említett időpontban a Schengeni Egyezmény 64., valamint 92–119. cikke rendelkezéseinek helyébe lép, kivéve annak 102A. cikkét.

(2) Az EU-Szerződés hatálya alá tartozó kérdések vonatkozásában ez a határozat a 71. cikk (2) bekezdésében említett időpontban a schengeni vívmányok következő, az említett cikkek végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit is hatályon kívül helyezi (20):

a)	a Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata a Schengeni Információs Rendszer (SIS központi rész) létesítésének és működésének költségeire vonatkozó pénzügyi szabályzatról (SCH/Com-ex(93) 16);

b)	a Végrehajtó Bizottság 1997. október 7-i határozata a SIS fejlesztéséről (SCH/Com-ex(97) 24);

c)	a Végrehajtó Bizottság 1997. december 15-i határozata a C.SIS-re vonatkozó pénzügyi szabályzat módosításáról (SCH/Com-ex(97) 35);

d)	a Végrehajtó Bizottság 1998. április 21-i határozata a 15/18 kapcsolódási ponttal ellátott C.SIS-ről (SCH/Com-ex(98) 11);

e)	a Végrehajtó Bizottság 1997. április 25-i határozata a SIS II. előtanulmányára vonatkozó szerződés odaítéléséről (SCH/Com-ex (97) 2 rev. 2);

f)	a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a C. SIS létesítési költségeiről (SCH/Com-ex(99) 4);

g)	a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a SIRENE kézikönyv frissítéséről (SCH/Com-ex(99) 5);

h)	a Végrehajtó Bizottság 1996. április 18-i nyilatkozata a külföldi fogalmának meghatározásáról (SCH/Com-ex(96) decl. 5.);

i)	a Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i nyilatkozata a SIS szerkezetéről (SCH/Com-ex (99) decl. 2. rev.);

j)	a Végrehajtó Bizottság 1997. október 7-i határozata Norvégia és Izland hozzájárulásáról a C.SIS létesítési és működési költségeihez (SCH/Com-ex(97) 18).

(3) Az EU-Szerződés hatálya alá tartozó kérdések tekintetében a Schengeni Egyezmény felváltott cikkeire és a schengeni vívmányok e cikkeket végrehajtó vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozások az e határozatra történő hivatkozáskén kell értelmezni.

69. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2004/201/IB határozat, a 2005/211/IB határozat, a 2005/719/IB határozat, a 2005/727/IB határozat, a 2006/228/IB határozat, a 2006/229/IB határozat és a 2006/631/IB határozat a 71. cikk (2) bekezdésében említett időpontban hatályát veszti.

70. cikk

Átmeneti időszak és költségvetés

(1) A figyelmeztető jelzéseket át lehet vinni a SIS 1+-ból a SIS II-be. A tagállamok – biztosítva a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések elsőbbségét – gondoskodnak arról, hogy a SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzések tartalma a lehető leghamarabb, de legkésőbb a 71. cikk (2) bekezdésében említett időponttól számított három éven belül megfeleljen e határozat rendelkezéseinek. Ezen átmeneti időszak során a tagállamok továbbra is alkalmazhatják a Schengeni Egyezmény 94. és 95., valamint 97–100. cikkének rendelkezéseit a SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzések tartalma tekintetében, az alábbi szabályok figyelembevételével:

a SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzés tartalmának esetleges módosítása, kiegészítése, helyesbítése vagy frissítése esetén a tagállamok biztosítják, hogy a figyelmeztető jelzés a módosítás, kiegészítés, helyesbítés vagy frissítés időpontjától kezdődően megfeleljen e határozat rendelkezéseinek;

b)	a SIS 1+-ból a SIS II-be átvitt figyelmeztető jelzésre vonatkozó találat esetén a tagállamok haladéktalanul, de az adott figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedés késleltetése nélkül megvizsgálják, hogy az adott figyelmeztető jelzés megfelel-e e határozat rendelkezéseinek.

(2) A 71. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott időpontban fennálló, a Schengeni Egyezmény 119. cikkének rendelkezéseivel összhangban jóváhagyott költségvetési maradékösszeget a tagállamok részére vissza kell fizetni. A visszafizetendő összegeket a Végrehajtó Bizottságnak a Schengeni Információs Rendszer létesítésének és működésének költségeire vonatkozó pénzügyi szabályzatról szóló, 1993. december 14-i határozatában megállapított tagállami hozzájárulások alapján kell kiszámítani.

(3) A 15. cikk (4) bekezdésében említett átmeneti időszakban az e határozatban szereplő igazgató hatóság alatt a Bizottság értendő.

71. cikk

Hatálybalépés, alkalmazhatóság és migráció

(1) Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ez a határozat a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok számára a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok kormányait képviselő tagok egyhangú szavazatával eljáró Tanács által meghatározott időponttól alkalmazandó.

(3) A (2) bekezdésben említett időpont megállapítására akkor kerül sor, miután:

a)	elfogadták a szükséges végrehajtási intézkedéseket;

b)	a SIS 1+-ban teljeskörűen részt vevő valamennyi tagállam értesítette a Bizottságot arról, hogy megtette a SIS II-adatok feldolgozásához és a kiegészítő információk cseréjéhez szükséges műszaki és jogi lépéseket;

a Bizottság bejelentette, hogy a SIS II-nek a Bizottság és a tagállamok által közösen végzett átfogó tesztelése sikeresen befejeződött, és a Tanács előkészítő szervei jóváhagyták a tesztelés előterjesztett eredményeit, és megerősítették, hogy a SIS II teljesítményszintje legalábbis egyenértékű a SIS 1+ által elért szinttel;

d)	a Bizottság megtette a szükséges műszaki intézkedéseket annak érdekében, hogy a Központi SIS II és az érintett tagállamok N.SIS II rendszerét összekapcsolják.

(4) A Bizottság a (3) bekezdés c) pontjának megfelelően elvégzett tesztek eredményéről tájékoztatja az Európai Parlamentet.

(5) A Tanács által a (2) bekezdésnek megfelelően hozott határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Luxembourgban, 2007. június 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

W. SCHÄUBLE

(1) 2006. október 25-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 239., 2000.9.22., 19. o. Az 1160/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 191., 2005.7.22., 18. o.) módosított egyezmény.

(3) HL L 328., 2001.12.13., 4. o.

(4) HL L 328., 2001.12.13., 1. o.

(5) HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

(6) HL L 190., 2002.7.18., 1. o.

(7) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(8) HL L 12., 2004.1.17., 47. o.

(9) HL C 316., 1995.11.27., 2. o.

(10) HL L 63., 2002.3.6., 1. o.

(11) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(12) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(13) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(14) HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(15) HL L 176., 1999.7.10., 53. o.

(16) A Tanács 2004. október 25-i 2004/849/EK határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról (HL L 368., 2004.12.15., 26. o.).

(17) A Tanács 2004. október 25-i 2004/860/EK határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról (HL L 370., 2004.12.17., 78. o.).

(18) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(19) HL L 105., 2006.4.13., 1. o.

(20) HL L 239., 2000.9.22., 439. o.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 205

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	50. évfolyam 2007. augusztus 7.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 893/2007/EK rendelete (2007. július 23.) az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Kiribati Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodás megkötéséről	1
		Halászati Partnerségi Megállapodás egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Kiribati Köztársaság között	3
	*	A Tanács 894/2007/EK rendelete (2007. július 23.) a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság és az Európai Közösség közötti halászati partnerségi megállapodás megkötéséről	35
		Halászati Partnerségi Megállapodás São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság és az Európai Közösség között	36

	III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
	AZ EU-SZERZŐDÉS VI. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról	63

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Tanács
	2007/532/EK
*	A Tanács határozata (2007. július 23.) a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság és az Európai Közösség közötti megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi ellentételezés 2006. június 1. és 2010. május 31. közötti időszakra történő megállapításáról szóló jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásáról szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről	59
	Megállapodás levélváltás formájában a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság és az Európai Közösség közötti megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi ellentételezés 2006. június 1. és 2010. május 31. közötti időszakra történő megállapításáról szóló jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásáról	61