ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 198

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

50. évfolyam
2007. július 31.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács 906/2007/EK rendelete (2007. július 23.) a Japánból származó televíziós kamerarendszerek behozatalára vonatkozó 1910/2006/EK rendelettel elrendelt dömpingellenes intézkedések időközi felülvizsgálatának megszüntetéséről és az 1910/2006/EK rendelettel elrendelt dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezéséről

1

 

*

A Tanács 907/2007/EK rendelete (2007. július 23.) az Oroszországból származó karbamid behozatalára kivetett dömpingellenes vámnak a 384/96/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti lejárati felülvizsgálatot követően történő hatályon kívül helyezéséről és az Oroszországból származó ilyen behozatalok 11. cikk (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatainak megszüntetéséről

4

 

 

A Bizottság 908/2007/EK rendelete (2007. július 30.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

20

 

 

A Bizottság 909/2007/EK rendelete (2007. július 30.) a gabonafélék, a lisztek és a búzából vagy rozsból készült dara és durva őrlemény exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

22

 

 

A Bizottság 910/2007/EK rendelete (2007. július 30.) a gabonafélékre járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

24

 

 

A Bizottság 911/2007/EK rendelete (2007. július 30.) a maláta exportjára adható visszatérítések rögzítéséről

26

 

 

A Bizottság 912/2007/EK rendelete (2007. július 30.) a malátára járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

28

 

 

A Bizottság 913/2007/EK rendelete (2007. július 30.) a gabonaágazat termékeire és a rizsre a közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók keretében alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

30

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Bizottság

 

 

2007/539/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. július 4.) a Japánból származó egyes kamerarendszerek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

32

 

 

2007/540/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. július 30.) a 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a halon 2402 bulgáriai használata tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2007) 3594. számú dokumentummal történt)

35

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

31.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/1


A TANÁCS 906/2007/EK RENDELETE

(2007. július 23.)

a Japánból származó televíziós kamerarendszerek behozatalára vonatkozó 1910/2006/EK rendelettel elrendelt dömpingellenes intézkedések időközi felülvizsgálatának megszüntetéséről és az 1910/2006/EK rendelettel elrendelt dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A.   HATÁLYBAN LÉVŐ INTÉZKEDÉSEK

(1)

A 2042/2000/EK tanácsi rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámokat vetettek ki a jelenleg az ex 8525 80 19, ex 8528 49 35, ex 8528 49 91, ex 8528 59 90, ex 8529 90 92, ex 8529 90 97, ex 8537 10 91, ex 8537 10 99 és 8543 70 90 (KN-kódok 2007. január 1-jétől) bejelentett, Japánból származó televíziós kamerarendszerek behozatalára.

(2)

2006 decemberében a Tanács az említett intézkedéseket az 1910/2006/EK rendelettel (3) megerősítette, lejárati felülvizsgálattá terjesztve ki az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban (a továbbiakban: eredeti intézkedések).

B.   ELJÁRÁS

(3)

2006. április 4-én a Bizottsághoz panasz érkezett a Japánból származó egyes kamerarendszerek behozatalának az állítások szerint kárt okozó dömpingjével kapcsolatban.

(4)

A panaszt a közösségi gyártók nevében a Grass Valley Nederland BV nyújtotta be, amelynek termelése az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében az egyes kamerarendszerek közösségi gyártásának jelentős részét teszi ki.

(5)

A panasz egyértelmű bizonyítékot szolgáltatott az említett termék dömpingelésére és az abból eredő jelentős kár meglétére, és ezt elegendőnek tekintették a dömpingellenes eljárás megindításának indokolásához.

(6)

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (4) (a továbbiakban: értesítés az eljárás megindításáról) dömpingellenes eljárást indított a jelenleg az ex 8525 80 19, ex 8525 80 91, ex 8528 49 10, ex 8528 49 35, ex 8528 49 91, ex 8528 59 10, ex 8528 59 90, ex 8529 90 92, ex 8529 90 97, ex 8537 10 91, ex 8537 10 99, ex 8543 70 90 és ex 9002 90 00 (KN-kódok 2007. január 1-jétől) KN-kóddal bejelentett, Japánból származó egyes kamerarendszerek Közösségbe irányuló behozatalával kapcsolatban.

(7)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés meghatározása szerint a terméket – amelyeket egyben vagy külön-külön importáltak – Japánból származó egyes kamerarendszerek alkotják, melyek a következőkből állnak:

a)

kamerafej:

i.

integrált képkeresővel vagy képkereső-csatlakozóval rendelkezik, illetve amely képkereső csatlakoztatására alkalmas;

ii.

integrált optikai blokkal, elülső egységgel vagy hasonló eszközzel (lásd a lenti leírást), vagy ezek csatlakoztatására szolgáló csatlakozóval rendelkezik, illetve amelyhez a fenti eszközök csatlakoztathatók;

iii.

vagy egy egységet alkotva és közös házban a kameraadapterrel, vagy külön;

b)

kameraadapter. A kamerafejjel egybeépítve vagy különálló egységként;

c)

optikai blokk, elülső egység vagy hasonló eszköz egy vagy több képérzékelővel, amelynek esetében a fényérzékeny letapogatási terület hasznos átmérője legalább 6 mm. A kamerafejjel egybeépítve vagy különálló egységként;

d)

kamera-képkereső. A kamerafejjel egybeépítve vagy különálló egységként;

e)

a kamerához kábel vagy drótnélküli csatlakozás révén csatlakoztatott bázisállomás vagy kameravezérlő egység (camera control unit, CCU);

f)

egyetlen kamera vezérlésére (pl. színbeállításra, lencse- vagy fényrekesznyitásra) szolgáló működésvezérlő panel (Operational Control Panel, OCP);

g)

több távoli kamera ellenőrzésére és beállítására szolgáló fő vezérlőpanel (Master Control Panel, MCP) vagy fő beállítóegység (Master Set-up Unit, MSU);

h)

a nagyméretű stúdióobjektív (box lens) csatlakoztatására szolgáló illesztőegység, mint pl. a Large Lens Adapter vagy a SuperXpander, amely lehetővé teszi, hogy a hordozható kamerarendszerek ilyen objektíveket használjanak.

Nem követelmény, hogy a kamerarendszerek minden esetben tartalmazzák a fenti tartozékokat.

A kamerarendszerek fentiekben ismertetett különböző tartozékai (a kamerafej kivételével) külön-külön nem működőképesek, és nem kompatibilisek az adott gyártó által előállított kamerarendszerektől eltérő kamerarendszerekkel.

A termék nem foglalja magában azokat a lencséket és rögzítőket, amelyek nem találhatók egy házban a kamerafejjel.

Az érintett termék alkalmas műsorközvetítésre, hírműsor felvételére és digitális filmgyártásra, illetve felhasználható professzionális alkalmazásokban. A professzionális alkalmazások körébe tartozik (többek között, de nem kizárólag): e rendszerek alkalmazása belső és külső terjesztésre szolgáló oktatási, szórakoztatási, promóciós és dokumentációs videofelvételek készítésére.

(8)

Az eredeti intézkedések hatálya alá tartozó termék teljes mértékben megfelel a fenti termékleírásnak.

(9)

Ennélfogva a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján ugyanazzal az értesítéssel megindította a 2042/2000/EK rendelet időközi felülvizsgálatát. Ezen időközi felülvizsgálat célja a 2042/2000/EK rendelet módosítása vagy hatályon kívül helyezése, amennyiben megállapításra kerül, hogy a Japánból származó egyes kamerarendszerekre intézkedéseket kell elrendelni, mely rendelkezések vonatkoznának a 2042/2000/EK rendelet intézkedéseinek hatálya alá tartozó televíziós kamerarendszerekre is. Ebben az esetben a 2042/2000/EK rendelettel elrendelt intézkedések fenntartása már nem lenne megfelelő, és a 2042/2006/EK rendelet megfelelő módosítása válna szükségessé.

(10)

A 2042/2000/EK rendelet 2006. december 29-én járt volna le. Ezen időpontot megelőzően, a (2) preambulumbekezdésben említettek szerint, a Tanács a 2006. december 22-én hatályba lépett 1910/2006/EK rendelettel kiterjesztette a hatályban lévő végleges dömpingellenes intézkedéseket a televíziós kamerarendszerekre. A 2042/2006/EK rendelet vonatkozásában indított felülvizsgálatot így automatikusan kiterjesztették az 1910/2006/EK rendeletre.

(11)

A Bizottság a vizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette az érintett exportáló gyártókat, az importőröket, importőrszövetségeket és exportőrszövetségeket, az exportáló ország képviselőit, a felhasználókat, a nyersanyagszállítókat, valamint a panaszos közösségi gyártót. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék és meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül, ezenkívül pedig kérdőíveket küldtek valamennyi érdekelt fél számára.

C.   A PANASZ VISSZAVONÁSA, AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE ÉS A HATÁLYBAN LÉVŐ VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE

(12)

2007. április 12-én a Bizottsághoz intézett levelében a Grass Valley Nederland B.V. hivatalosan visszavonta panaszát. Ugyanebben a levélben a Grass Valley jelezte, hogy már nem támogatja az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban végzett lejárati felülvizsgálat nyomán az 1910/2006/EK rendelettel bevezetett, a Japánból származó televíziós kamerarendszerekre vonatkozó eredeti intézkedések fenntartását.

(13)

Az alaprendelet 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően a panasz visszavonása esetén az eljárás megszüntethető, kivéve, ha a megszüntetés sérti a Közösség érdekeit.

(14)

Erre tekintettel a Bizottság a 2007/539/EK határozattal (5) megszüntette a Japánból származó egyes kamerarendszerek Közösségbe irányuló behozatalára vonatkozó eljárást, mivel a vizsgálat során nem merült fel olyan szempont, amely azt jelezte volna, hogy a megszüntetés ellentétes a közösségi érdekkel.

(15)

A (8) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a Japánból származó televíziós kamerarendszerekre – amelyek az egyes kamerarendszerekre vonatkozó eljárás termékkörébe tartoznak – szintén végleges dömpingellenes vámokat vetettek ki.

(16)

A (12) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a közösségi ipar az említett levélben hivatalosan visszavonta ezen intézkedések melletti támogatását, és kérte hatályon kívül helyezésüket.

(17)

Ezért úgy határoztak, hogy a meglévő intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni, mivel a vizsgálat során nem merült fel olyan szempont, amely azt jelezte volna, hogy a hatályon kívül helyezés ellentétes a közösségi érdekkel.

D.   KÖVETKEZTETÉS

(18)

Az érdekelt felek megfelelő tájékoztatásban részesültek, és lehetőséget kaptak észrevételeik közlésére. Nem érkezett olyan észrevétel, amely azt jelezte volna, hogy az időközi felülvizsgálat megszüntetése és a hatályos dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése ellentétes lenne a közösségi érdekkel.

(19)

Ennek megfelelően a jelenlegi felülvizsgálatot be kell fejezni és a Japánból származó televíziós kamerarendszerek behozatalára hatályban lévő végleges dömpingellenes vámokat hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1910/2006/EK rendelet felülvizsgálata befejeződik, és a Japánból származó televíziós kamerarendszerek behozatalára vonatkozó, az 1910/2006/EK rendelettel bevezetett végleges dömpingellenes vámok hatályukat vesztik.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

L. AMADO


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 244., 2000.9.29., 38. o. A legutóbb az 1909/2006/EK rendelettel (HL L 365., 2006.12.21., 1. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 365., 2006.12.21., 7. o.

(4)  HL C 117., 2006.5.18., 8. o.

(5)  H L L 198., 2007.7.31., 32. o.


31.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/4


A TANÁCS 907/2007/EK RENDELETE

(2007. július 23.)

az Oroszországból származó karbamid behozatalára kivetett dömpingellenes vámnak a 384/96/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti lejárati felülvizsgálatot követően történő hatályon kívül helyezéséről és az Oroszországból származó ilyen behozatalok 11. cikk (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatainak megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet), és különösen annak 11. cikke (2) és (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A.   AZ ELJÁRÁS

1.   Hatályos intézkedések

(1)

A Tanács 1995 márciusában a 477/95/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Orosz Föderációból (a továbbiakban: Oroszország) származó karbamid behozatalára. A kivetett vám összege a 115 ECU/tonna és a közösségi határparitáson számított, vámfizetés előtti nettó ár különbözete volt, amennyiben ez utóbbi ár alacsonyabb. Az ezen intézkedésekhez vezető vizsgálat a továbbiakban: eredeti vizsgálat. Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti lejárati felülvizsgálatot követően a Tanács a 901/2001/EK rendelettel (3) úgy határozott, hogy ezen intézkedéseket fenn kell tartani. A jelenleg hatályban lévő intézkedések (a továbbiakban: meglévő intézkedések) formája a 115 EUR/tonna minimumimportáron alapuló változó mértékű vám. Az intézkedések fenntartásához vezető felülvizsgálat a továbbiakban: a korábbi lejárati felülvizsgálat.

(2)

A Tanács 2003 decemberében a 2228/2003/EK rendelettel (4) a meglévő intézkedések módosítása nélkül szüntette meg az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság kezdeményezésével megindított részleges időközi felülvizsgálatot, amely célja annak megvizsgálása volt, hogy a hatályban lévő intézkedések formája megfelelő-e.

2.   Felülvizsgálat iránti kérelmek

(3)

A Bizottság 2005 augusztusában értesítést tett közzé (5) a meglévő intézkedések közelgő lejártáról. A Bizottsághoz 2006. február 9-én az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti – ezen intézkedéseket érintő – lejárati felülvizsgálat iránti kérelem, és az alaprendelet 11. cikkének (3) szerinti – az intézkedések formájára korlátozódó – részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem érkezett.

(4)

E kérelmeket az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége (European Fertilizer Manufacturers Association, EFMA, a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be azon gyártók nevében, amelyek termelése a karbamid teljes közösségi gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át teszi ki.

(5)

A kérelmező azt állította, és erről elegendő egyértelmű bizonyítékkal szolgált, hogy az intézkedések lejárta valószínűleg az Oroszországból (a továbbiakban: érintett ország) származó karbamid dömpingelt behozatalát és a közösségi ipart érintő károkozás folytatódását vagy megismétlődését eredményezné, és hogy az intézkedések jelenlegi formája nem elégséges a dömping káros hatásainak kivédésére.

(6)

Emellett 2006. szeptember 14-én a részvénytársaság formájában működő ásvány- és vegyipari vállalat, az „EuroChem” (a továbbiakban: EuroChem) – az az oroszországi karbamidexportáló gyártó, amelyre vonatkoznak a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések – a 901/2001/EK rendelet részleges időközi felülvizsgálata iránti kérelmet nyújtott be.

(7)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése szerinti kérelmében az EuroChem állításait elfogadható bizonyítékokkal támasztotta alá, amelyek szerint az intézkedések elrendelésének alapjául szolgáló körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósnak bizonyulnak. Az EuroChem bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a saját költségei és exportárai közötti összehasonlítás szerint a dömping szintje jóval a jelenlegi intézkedésben meghatározott szint alatt lenne. Ezért az EuroChem azt állítja, hogy a jelenlegi szintű intézkedések további alkalmazása – amelyek a kár megszüntetéséhez szükséges korábbiakban megállapított különbözet szintjén alapulnak – már nem szükségszerű a dömping ellensúlyozásának érdekében.

(8)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti lejárati felülvizsgálat, valamint az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti két részleges időközi felülvizsgálat megindítására, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) megindította e három felülvizsgálatot.

3.   Vizsgálat

3.1.   Vizsgálati időszak

(9)

A lejárati felülvizsgálat vonatkozásában a dömping és a károkozás folytatódásának és megismétlődésének vizsgálata a 2005. április 1-je és a 2006. március 31-e közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének felmérése szempontjából jelentőséggel bíró tendenciák vizsgálata a 2002-től a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: érintett időszak) terjedt ki. A részleges időközi felülvizsgálatban annak megvizsgálására használt időszak, hogy az intézkedések formája megfelelő-e, ugyanaz, mint a lejárati felülvizsgálat érintett időszaka. Az EuroChem általi dömping vizsgálatára korlátozott részleges időközi felülvizsgálat vizsgálati időszaka a 2005. októbert 1-jétől2006. szeptember 30-ig terjedő időszak.

3.2.   A vizsgálatban érintett felek

(10)

A Bizottság a két felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette az oroszországi exportáló gyártókat, az importőröket, az ismert érintett felhasználókat és szervezeteiket, az érintett exportáló ország képviselőit, a kérelmezőt, valamint az ismert közösségi gyártókat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és az értesítésben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(11)

A Bizottság hivatalosan értesítette az EuroChem-et, a dömping megvizsgálására korlátozódó részleges időközi felülvizsgálat kérelmezőjét, illetve Oroszország képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy írásban ismertethessék álláspontjukat és az értesítésben megállapított határidőn belül meghallgatást kérhessenek.

(12)

Minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tették a meghallgatást, aki azt kérelmezte, illetve aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(13)

A lejárati felülvizsgálat és az intézkedések formájára korlátozódó részleges időközi felülvizsgálat vonatkozásában figyelembe véve a közösségi gyártók és importőrök nyilvánvalóan nagy számát a Közösségen belül, és az exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számát Oroszországban, az alaprendelet 17. cikkével összhangban szükségesnek ítélték annak megvizsgálását, hogy kell-e mintavételt alkalmazni. Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, valóban szükség van-e mintavételre, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a fent felsorolt feleket az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérték, hogy a vizsgálat megindításától számított tizenöt napon belül jelentkezzenek, és bocsássák a Bizottság rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(14)

A Közösségbe importáló importőrök közül csak egyetlen importőr bocsátotta rendelkezésre az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat és fejezte ki szándékát a Bizottság szolgálataival történő további együttműködésre. Ezért úgy döntöttek, hogy az importőrök tekintetében nincs szükség mintavételre.

(15)

Kilenc közösségi gyártó töltötte ki helyesen a mintavételi formanyomtatványt, és egyezett bele hivatalosan a vizsgálat során történő további együttműködésbe. E kilenc vállalat közül négyet választottak ki mintának: ezeket a közösségi ipar szempontjából a termelési mennyiség és a karbamid Közösségben történő értékesítése tekintetében reprezentatívnak találtak. A mintában szereplő négy közösségi gyártó a felülvizsgálati időszakban a közösségi ipar össztermelésének (ahogyan az a (63) preambulumbekezdésében meghatározásra kerül) körülbelül 50 %-át, míg a fenti 9 közösségi gyártó a közösségi termelés körülbelül 60 %-át tette ki. Ez a minta volt az a közösségi ipar karbamidtermelési és -értékesítési mennyiségének legnagyobb olyan reprezentatív mintája, amelyet a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható volt.

(16)

Öt exportáló gyártó töltötte ki megfelelően, a határidő lejárta előtt a mintavételi formanyomtatványt, és egyezett bele hivatalosan a vizsgálat során történő további együttműködésbe. Ez az öt exportáló gyártó a felülvizsgálati időszak alatt a Közösségbe irányuló teljes oroszországi export 60 %-át tette ki.

(17)

Az alaprendelet 17. cikkével összhangban a Közösségbe irányuló karbamidkivitel legnagyobb mennyiségén alapuló, három exportáló gyártóból álló olyan minta kiválasztására került sor, amelyet a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható volt. A mintában szereplő e három exportáló gyártó a felülvizsgálati időszak alatt a Közösségbe irányuló teljes oroszországi export 50 %-át tette ki.

(18)

Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett felekkel konzultáltak a kiválasztott mintával kapcsolatban, és azok nem emeltek kifogást.

(19)

A rendelkezésre álló további információknak köszönhetően később kiderült, hogy a mintában szereplő három exportáló gyártók egyike valójában nem tartozik azon exportáló gyártók közé, amelyek a legnagyobb mennyiséget exportálják a Közösségbe. Ezért ezt az exportáló gyártót kizárták a mintából, és helyette a negyedik exportáló gyártót vették be. Az így módosított minta a felülvizsgálati időszak alatt a Közösségbe irányuló teljes oroszországi export 48 %-át tette ki.

(20)

Kérdőíveket küldtek ezért a mintában szereplő négy közösségi gyártónak, a mintában szereplő három oroszországi exportáló gyártónak, illetve valamennyi olyan importőrnek és felhasználónak, amely jelentkezett.

(21)

A kérdőívekre a mintában szereplő négy közösségi gyártótól és három oroszországi exportáló gyártótól, illetve egy nem kapcsolt importőrtől és a Közösségben található hét felhasználótól érkezett válasz. Továbbá számos importőr, felhasználó és ezek szervezetei tettek észrevételeket anélkül, hogy a kérdőívet kitöltötték volna.

(22)

A Bizottság megvizsgálta és ellenőrizte az elemzéshez szükségesnek tartott valamennyi információt, és a következő vállalatoknál tett ellenőrző látogatásokat:

a)

A mintában szereplő közösségi gyártók

Fertiberia S.A., Madrid, Spanyolország,

Nitrogénművek Zrt., Pétfürdő, Magyarország,

SKW Stickstoffwerke Piesteritz GmbH, Lutherstadt Wittenberg, Németország,

Yara S.A., Brüsszel, Belgium és kapcsolt gyártója, a Yara Sluiskil B.V., Sluiskil, Hollandia.

b)

A mintában szereplő oroszországi exportáló gyártók

a nyilvános részvénytársaság formájában működő ásvány- és vegyipari vállalat (Eurochem), Moszkva, Oroszország, valamint ennek két kapcsolt gyártó vállalata:

OJSC Azot (NAK Azot), Novomoskovsk, Oroszország, és

OJSC Nevinnomyssky Azot (Nevinka Azot), Nevinnomyssk, Oroszország,

JSC Minudobrenia, Perm, Oroszország,

JSC Acron, Velikij Novgorod, Oroszország.

B.   ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1.   Érintett termék

(23)

Az érintett termék ugyanaz, mint az eredeti vizsgálatban és a korábbi lejárati felülvizsgálatban szereplő termék, azaz a 3102 10 10 és a 3102 10 90 KN-kód alá tartozó, Oroszországból származó karbamid.

(24)

A karbamidot főként ammóniából állítják elő, amelyet földgázból nyernek. Folyékony vagy szilárd halmazállapotú lehet. A szilárd karbamid mezőgazdasági vagy ipari célokra használható. A mezőgazdasági célra használt karbamid talajon való szétterítéssel műtrágyaként vagy állati takarmány adalékaként használható fel. Az ipari célra használt karbamid egyes ragasztók és műanyagok nyersanyaga. A folyékony karbamid műtrágyaként és ipari célokra egyaránt felhasználható. Noha a karbamid különféle formákban létezhet (a fentebb említetteknek megfelelően), kémiai tulajdonságai alapvetően megegyeznek és e felülvizsgálat céljából egyetlen terméknek tekinthető.

2.   Hasonló termék

(25)

Az eredeti vizsgálatban és a korábbi lejárati felülvizsgálatban megállapítottaknak megfelelően e felülvizsgálat megerősítette, hogy az érintett termék, valamint a közösségi gyártók által a közösségi piacon előállított és értékesített karbamid, illetve az oroszországi belföldi piacon előállított és értékesített karbamid ugyanazon alapvető kémiai tulajdonságokkal és ugyanazon végfelhasználással rendelkezik. Ezért ezeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

C.   A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1.   A dömping folytatódása a felülvizsgálati időszak alatt

(26)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, vajon a felülvizsgálati időszak alatt történt-e dömping, és ha igen, valószínűsíthető-e, hogy az intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vezet.

1.1.   Általános észrevételek

(27)

A (16) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően öt oroszországi karbamidexportáló gyártó működött együtt a vizsgálatban. A felülvizsgálati időszak során ez az öt gyártó képviselte az Oroszországból származó karbamid Közösségbe irányuló behozatalának 60 %-át, azaz 1,39 millió tonnát. Az érintett termék Oroszországból származó, Közösségbe irányuló behozatala a közösségi felhasználás – amely a felülvizsgálati időszak során 8,98 millió tonnát tett ki – 16 %-át képviselte.

(28)

Az együttműködés szintje ezért magasnak tekinthető.

1.2.   Rendes érték

(29)

Megjegyzendő, hogy egy exportáló gyártó két olyan kapcsolt vállalatot irányít, amely karbamidot állít elő és exportál. A (19) preambulumbekezdésben említett minta ezért négy vállalatot tartalmaz.

(30)

Először azt ellenőrizték mind a négy vállalat esetében, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében e vállalatoknak a karbamid belföldi összértékesítése reprezentatív volt-e, azaz elérte vagy meghaladta-e a Közösségbe exportált érintett termék teljes értékesítési mennyiségének 5 %-át. A vizsgálat szerint mind a négy vállalat reprezentatív mennyiségű karbamidot értékesített a belföldi piacon.

(31)

Annak megállapítása céljából, hogy a karbamid belföldi piacon történő értékesítése a rendes kereskedelmi forgalom keretében történt-e, meg kellett állapítani az előállítási költséget. E tekintetben megjegyzendő, hogy az energiaköltségek – például a villamos energia és gáz – teszik ki az előállítási költségek nagy részét és az előállítási összköltségek jelentős hányadát. Az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése alapján megvizsgálták, hogy a vizsgált termék előállításával és értékesítésével kapcsolatos költségeket az érintett felek nyilvántartásai megfelelően tükrözték-e.

(32)

A vizsgálat nem mutatta ki, hogy a villamos energia nem tükröződött volna ésszerűen a nyilvántartási adatokban. Ebben az összefüggésben többek között megjegyezték, hogy az oroszországi gyártók által a felülvizsgálati időszak során a villamos energiáért fizetett árak más országokhoz, például Kanadához és Norvégiához viszonyítva összhangban voltak a nemzetközi piaci árakkal. Ugyanez nem mondható el azonban a gázárakról.

(33)

A gázellátást illetően az energiapiacokra szakosodott, nemzetközileg elismert források által közölt adatok alapján azt állapították meg, hogy az oroszországi gyártók által fizetett ár rendkívül alacsony volt. Tájékoztató jelleggel: ez az ár az Oroszországból származó földgáz exportárának egyötöde volt, és a közösségi gyártók által fizetett gázáraknál is jelentősen alacsonyabb volt. E tekintetben minden rendelkezésre álló adat azt mutatja, hogy az oroszországi belföldi gázárakat szabályozták, így a földgáz nem szabályozott piacain fizetett áraknál jóval alacsonyabbak voltak. Mivel a négy vállalat nyilvántartása nem tükrözte megfelelően a gázárakat, ezért ezeket az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének megfelelően ki kellett igazítani. A mintában szereplő vállalatok előállítási költségét ennek megfelelően kiigazították.

(34)

Az oroszországi belföldi piachoz kapcsolódó torzításmentes gázárak hiányában és az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésével összhangban a gázárakat „más megfelelő adatok alapján, többek között más reprezentatív piacokról származó információk alapján” kell megállapítani. A kiigazított ár az orosz gáz német-cseh határparitáson (Waidhaus), nettó szállítási költségekkel számított, exportra értékesített átlagárán alapult. Mivel Waidhaus az EU-ba – amely az oroszországi gáz legfőbb piaca, és árai ésszerűen tükrözik a költségeket – irányuló oroszországi gázeladás fő csomópontja, ezért reprezentatív piacnak tekinthető.

(35)

Az előállítási költségek fent említett kiigazítása után csak két vállalatnak volt rendes kereskedelmi forgalom keretében megvalósuló reprezentatív belföldi értékesítése. E két vállalat tekintetében ezért a rendes érték az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint a hasonló terméknek a vállalatok által történő belföldi értékesítésén alapult.

(36)

A két másik vállalat tekintetében a rendes értéket a (35) preambulumbekezdésben említett rendes kereskedelmi forgalom keretében megvalósuló reprezentatív belföldi értékesítéssel rendelkező két gyártó belföldi értékesítési árai alapján állapították meg, az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően. Az információk bizalmas jellege miatt ezen információk nem közölhetők részletesen, mivel az információkat szolgáltató két vállalat egyike kapcsolatban áll az egyik olyan vállalattal, amelyik számára a rendes értéket megállapították. Ezért amennyiben az információk nyilvánosságra kerülnének, a vállalat kiszámíthatná a másik vállalat bizalmas adatait.

1.3.   Exportár

(37)

Minden olyan esetben, amikor az érintett terméket független közösségi fogyasztó részére exportálták, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz a ténylegesen megfizetett vagy megfizetendő exportárak alapján határozták meg.

(38)

Egyetlen exportáló gyártó esetében – amely egy Svájcban található kapcsolt kereskedőn keresztül értékesített – az exportárat e kapcsolt kereskedőnek a független fogyasztók felé történő viszonteladási árai alapján számították ki. Kiigazítást végeztek a vásárlás és a viszonteladás között felmerülő valamennyi költség tekintetében, ideértve a szállítási, az értékesítési, az általános és az igazgatási kiadásokat, illetve az ésszerű haszonkulcsot.

1.4.   Összehasonlítás

(39)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi alapon történt. A tisztességes összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazítások formájában figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát érintő tényezők eltéréseit. Ennek megfelelően adott esetben elvégezték a kiigazításokat a szállítás, a kezelés, a rakodási és a kiegészítő költségek, a hitelezési költségek, a jutalékok és a csomagolási költségek eltérései vonatkozásában, és e kiigazításokat hiteles bizonyítékokkal támasztották alá.

1.5.   A dömping folytatódása

(40)

A dömpingkülönbözet meghatározása az egyes exportáló gyártók tekintetében a rendes érték súlyozott átlagának és az exportár súlyozott átlagának az összehasonlítása alapján történt, az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban.

(41)

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a felülvizsgálati időszak folyamán jórészt a korábbi lejárati felülvizsgálatban megállapítottnál kisebb mértékű dömpingre került sor. A dömpingkülönbözetek értéke – közösségi határparitáson számított vámfizetés nélküli CIF-ár százalékában kifejezve – azonban jelentős, azaz 6 %–23 % között mozog.

2.   A dömping folytatódásának valószínűsége

2.1.   A meglévő intézkedések megszüntetésének hatása a dömpingelt importra

(42)

Amint az (1) preambulumbekezdésben említésre került, a hatályban lévő intézkedések formája a 115 EUR/tonna minimumimportár. Mivel eredetileg e minimunimportár hatással volt az Oroszországból a Közösségbe irányuló karbamid behozatalának exportáraira, ezek az árak – amint azt a (67) preamubulumbekezdésben is látni fogjuk – 2003 óta jelentősen a minimumimportár felett voltak; a felülvizsgálati időszakban az átlagos oroszországi exportárak 68 %-kal a minimumimportár fölött voltak.

(43)

Ebből levonható az a következtetés, hogy a jelenleg hatályos intézkedések sem az oroszországi karbamidexport áraira, sem pedig mennyiségére nem voltak hatással. Következésképpen nem valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése hatással lesz az Oroszországból származó export áraira vagy mennyiségére.

(44)

A fentiek ellenére a vizsgálat az alábbiakban ismertetetek szerint kitért i. a meglévő oroszországi szabad kapacitás és a lehetséges új kapacitás, valamint ii. az egyéb értékesítéseknek a Közösségbe történő lehetséges átirányítása esetleges hatásaira.

2.2.   Szabad kapacitás

(45)

A kérelmező a felülvizsgálat iránti kérelmében bizonyítékkal szolgált arról, hogy összesen kilenc olyan projekt működik majd, amely a 2005–2007 közötti időszakban – az átalakításoknak, a bővítéseknek és a kapacitáshiány megszüntetésének köszönhetően – lényeges új oroszországi kapacitást jelent, ami a jelenlegi kapacitás legalább 10 %-os növekedésének felel meg.

2.2.1.   Együttműködő gyártók

(46)

A meglévő szabad kapacitás lehetséges hatásait megvizsgálták. A mintában szereplő oroszországi gyártóknak sikerült körülbelül 5 %-kal megnövelniük gyártási kapacitásukat, miközben az érintett időszakban termelésüket körülbelül 15 %-kal növelték. Ezért névleges szabad kapacitásuk jelentősen, 170 000 tonnára (a gyártási kapacitás körülbelül 6 %-ra) csökkent.

 

2002

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Kapacitás

2 567 648

2 567 648

2 567 648

2 640 100

2 686 591

Termelés

2 179 525

2 213 096

2 364 564

2 537 327

2 516 367

Szabad kapacitás

388 123

354 552

203 084

102 773

170 224

(47)

A kérelemben említett kilenc projektből összesen öt az együttműködő exportáló gyártókat érintette. Két projekt az érintett időszakban már befejeződött, ezért a felülvizsgálati időszakhoz képest nem biztosít további kapacitást. Az egyik felsorolt projekt vonatkozásában csak jelentéktelen kapacitásnövekedést állapítottak meg.

(48)

Azon két legnagyobb projekt tekintetében, amelyek a (46) preambulumbekezdésben említett kapacitásnövekedés nagy részét teszik ki, megállapították, hogy a vállalat nem kizárólag a karbamidkapacitásba ruház be, hanem a karbamid-formaldehid gyantához, valamint a karbamid- és az ammónium-nitrát-oldatokhoz hasonló termékek felhasználóipari termelési eszközeibe is. E projektek vagy előrehaladott állapotban vannak, vagy pedig a felülvizsgálati időszak után már lezárultak. Feltételezhető tehát, hogy e projekt kapacitásának legfőbb részét nem fogják független fogyasztóknak értékesíteni, hanem nyersanyagnak fogják használni e felhasználóipari termékekhez. A következő bekezdés ezért nem veszi figyelembe ezt a részt.

(49)

A fentiekből az következik, hogy becslések szerint e három projekt körülbelül 150 000–200 000 tonna további kapacitást eredményez, amely a független fogyasztóknak értékesíthető. Ez a felülvizsgálati időszakban az Oroszországból a Közösségbe irányuló teljes export 10–15 %-ának, vagyis a közösségi piac 1,5–2 %-os lehetséges piaci részesedésének felel meg.

2.2.2.   Az együtt nem működő gyártók

(50)

A kérelmező által benyújtott információk szerint a teljes szabad kapacitás (az oroszországi termelési kapacitás százalékában kifejezve) összhangban van az együttműködő gyártók számára megállapított szabad kapacitással. Úgy tekinthető tehát, hogy az együtt nem működő gyártók is körülbelül a gyártási kapacitás 5 %-át kitevő szabad kapacitással rendelkeznek, amely a felülvizsgálati időszakban a becslések szerint körülbelül 140 000 tonna volt.

(51)

A kérelemben említett kilenc projektből összesen négy az együtt nem működő exportáló gyártókat érintette. E projektek felbecslése a rendelkezésre álló adatok alapján történt. Megállapították, hogy az egyik projekt nem az érintett termékre, hanem a metanolra vonatkozott. Az egyik projekt az érintett időszakban már befejeződött, ezért a felülvizsgálati időszakhoz képest nem biztosít további kapacitást. Egy másik projekt jelentéktelen, évi 1 millió EUR-nál kevesebb értékű beruházásra vonatkozott, ezért becslések szerint ennek nincs mérhető hatása az oroszországi kapacitásra. A negyedik projekt körülbelül 100 000 tonna kapacitásnövelést eredményezhet, ami a felülvizsgálati időszakban az Oroszországból a Közösségbe irányuló teljes export körülbelül 7 %-ának, vagyis a közösségi piac 1 %-os lehetséges piaci részesedésének felel meg.

2.2.3.   Következtetés a szabad kapacitásról

(52)

A vizsgálat kimutatta, hogy a rendelkezésre álló további kapacitás középtávon körülbelül 500 000 tonna lesz. Mivel a további mennyiség jelentős részét ugyanakkor – az átalakításoknak, a bővítéseknek és a kapacitáshiány megszüntetésének köszönhetően – nyersanyagnak fogják használni felhasználóipari termékekhez, az a következtetés vonható le, hogy e mennyiségnek körülbelül a fele áll majd rendelkezésre a független fogyasztóknak történő értékesítésre.

(53)

Mivel az oroszországi belföldi piac kicsi – és ez valószínűleg a jövőben is így marad – a termelésben bekövetkezett növekedés az exportra irányul. Mivel a névleges kapacitás oroszországi gyártók által történő kihasználása körülbelül 95 %, exportra csupán korlátozott további mennyiség áll rendelkezésre.

(54)

A meglévő szabad kapacitás és a közeljövőben létrehozandó, nem saját felhasználásra termelt további kapacitás összesen körülbelül 550 000–600 000 tonnát jelent majd, ami a felülvizsgálati időszakban a Közösségbe irányuló oroszországi behozatal körülbelül 40 %-ának, azaz a közösségi piacon történő lehetséges piaci részesedés 6 %-ának felel meg. A kérelmező által benyújtott, műtrágyára szakosodott tanácsadók által készített előrejelzés szerint ugyanakkor a karbamid iránti világszintű igény növekedése a világszintű kapacitás növekedésével összhangban fog történni. Az exportra rendelkezésre álló további mennyiségek tehát automatikusan azokra a régiókra irányulhatnak, ahol a további kereslet felmerül. Feltételezhető tehát, hogy a Közösségbe irányuló oroszországi export kizárólag a kereslet növekedésével arányosan növekszik jelentős mértékben, azaz az ilyen többletexport nem fog kedvezőtlenül hatni a közösségi piac árszintjére.

(55)

Nem jelenthető ki tehát, hogy az oroszországi szabad kapacitás befolyásolná a Közösségbe irányuló oroszországi dömpingelt export mennyiségét.

2.3.   Az egyéb értékesítések Közösségbe történő irányításának valószínűsége

(56)

A felülvizsgálati időszakban a mintában szereplő exportáló gyártók Közösségbe irányuló, gyártelepi alapon számított exportárai körülbelül 1–5 %-kal alacsonyabbak voltak, mint az egyéb harmadik országokba irányuló exportárak. A belföldi árak szintén meghaladták a Közösségbe irányuló exportárakat, különösen a távoli területeken található vállalatok vonatkozásában; ez a szállítási költségek jelentős különbségének tudható be.

(57)

A kérelmező azzal érvelt, hogy a karbamid gyártási kapacitásába jelentős beruházások történnek, főképpen Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Állításai szerint ez az új kapacitás kevesebb lehetőséget hagy majd az oroszországi exportőrök számára, hogy egyéb piacokon jelenjenek meg, ami azt eredményezi, hogy több oroszországi karbamidot exportálnak majd a Közösségbe. Az (54) preambulumbekezdésben említett előrejelzések alapján azonban megállapították, hogy e beruházások nem lesznek jelentős hatással a kereslet/kínálat általános egyensúlyára, mivel a becslések szerint az általános kereslet az általános kapacitással összhangban fog növekedni.

(58)

Nem jelenthető ki tehát, hogy az áruknak a Közösségbe történő átirányítása befolyásolná a Közösségbe irányuló oroszországi dömpingelt export mennyiségét.

2.4.   Következtetés a dömping folytatódásának valószínűségéről

(59)

A fent elvégzett elemzés és különösen a jelenlegi intézkedéseknek a Közösségbe irányuló exportárakra gyakorolt hatásának hiánya alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a dömping valószínűleg folytatódni fog.

D.   A KÖZÖSSÉGI IPAR MEGHATÁROZÁSA

(60)

A Közösségen belül a hasonló terméket 16 gyártó állítja elő: ezek termelése becslések szerint az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében a teljes közösségi termelést alkotja. A 16 vállalatból 8 az EU 2004-es bővítésének köszönhetően lett közösségi gyártó.

(61)

A 16 közösségi gyártó közül 9 vállalat működött együtt a vizsgálatban, és a felülvizsgálati kérelem mindegyiket említette. Három másik gyártó a határidőkön belül jelentkezett és elküldte a mintavétel céljából kért információkat. A továbbiakban ugyanakkor nem tanúsítottak együttműködést. Egyetlen közösségi gyártó sem ellenezte a felülvizsgálat iránti kérelmet.

(62)

Ennek megfelelően a 9 együttműködő gyártó a következő:

Achema AB (Litvánia),

AMI Agrolinz Melamine International GmbH (Ausztria),

Chemopetrol, a.s. (Cseh Köztársaság),

Duslo, a. s. (Szlovák Köztársaság),

Fertiberia S.A. (Spanyolország),

Grande Paroisse S.A. (Franciaország),

Nitrogénművek Zrt. (Magyarország),

SKW Stickstoffwerke Piesteritz GmbH (Németország),

Yara: a következő vállalatok konszolidációja: Yara France S.A. (Franciaország), Yara Italia S.p.a. (Olaszország), Yara Brunsbuttel GmbH (Németország) és Yara Sluiskil B.V. (Hollandia) (7).

(63)

Mivel a felülvizsgálati időszak során ez a 9 vállalat tette ki a teljes közösségi termelés körülbelül 60 %-át, úgy tekinthető, hogy a fenti 9 közösségi gyártó felelős a hasonló termék teljes közösségi gyártásának jelentős részéért. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ők alkotják a közösségi ipart, és a továbbiakban közösségi iparként történik rájuk hivatkozás. A 7 együtt nem működő közösségi gyártó a továbbiakban: egyéb közösségi gyártók.

(64)

A fentiekben jelzettek szerint egy négy vállalatból álló minta kiválasztására került sor. Valamennyi kiválasztott közösségi gyártó együttműködést tanúsított, és a határidőkön belül elküldte a kitöltött kérdőívet. Ezenkívül a fennmaradó öt együttműködő gyártó rendben szolgáltatta a kárelemzéshez szükséges bizonyos általános adatokat.

E.   A KÖZÖSSÉGI PIAC HELYZETE

1.   Felhasználás a közösségi piacon

(65)

A tényleges közösségi karbamidfelhasználást a kérelmező által benyújtott, illetve az EU-importra vonatkozó Eurostat-adatok alapján állapították meg. Mivel 2004-ben az EU-t kibővítették, az elemzés egyértelműsége és egységessége kedvéért a felhasználást az EU-25 piaca alapján állapították meg az érintett időszak egészére. Mivel a vizsgálatot azelőtt kezdték el, hogy a Közösség Bulgáriával és Romániával kibővült volna, az elemzés az EU-25 helyzetére korlátozódik.

(66)

2002 és a felülvizsgálati időszak között a közösségi felhasználás 4 %-kal növekedett.

 

2002

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Teljes közösségi felhasználás összesen (tonna)

8 651 033

8 945 707

8 954 402

8 873 804

8 978 696

Index (2002 = 100)

100

103

104

103

104

2.   Az Oroszországból származó behozatal mennyisége, piaci részesedése és importára

(67)

Az Oroszországból származó behozatal mennyisége, piaci részesedése és átlagos importára az alábbiakban meghatározottak szerint alakult. Az alábbi mennyiségek és ártendenciák az Eurostat adatain alapulnak.

 

2002

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Behozott mennyiség

(tonna)

1 375 543

1 429 565

1 783 742

1 404 863

1 393 277

Index (2002 = 100)

100

104

130

102

101

Piaci részesedés

16 %

16 %

20 %

16 %

16 %

A behozatal ára

(EUR/tonna)

119

133

154

180

193

Index (2002 = 100)

100

112

129

151

162

(68)

Az oroszországi behozatal mennyisége és piaci részesedése a teljes érintett időszakban viszonylag állandó volt, kivéve a 2004-es kiugró értéket, amely azzal magyarázható, hogy a 2004. május 1-jei bővítés előtt az EU-10 tagállamok felhalmozták készleteiket. Az oroszországi importárak az érintett időszakban 119 EUR/tonnáról 193 EUR/tonnára emelkedtek. E változás a (85) preambulumbekezdésben is bemutatott kedvező piaci feltételeket tükrözi.

(69)

Az oroszországi importárak adatai azt mutatják, hogy az érintett időszak elején (2002) az oroszországi gyártók a 115 EUR/tonna minimumimportár feletti árszinten exportáltak a Közösségbe.

(70)

A felülvizsgálati időszak alákínálási árszintjének kiszámítása céljából a közösségi ipar nem kapcsolt fogyasztóinak felszámított gyártelepi árait összehasonlították az érintett ország együttműködő exportáló gyártóinak CIF közösségi határparitáson számított – megfelelően kiigazított – importárával a kirakodási ár megjelenítése érdekében. Az összehasonlításból kiderült, hogy az Oroszországból származó behozatal nem kínált alá a közösségi ipar árainak.

3.   Behozatal más országokból

(71)

Az érintett időszakban a más harmadik országokból származó behozatal mennyiségét a lenti táblázat tartalmazza. Az alábbi mennyiségek és ártendenciák szintén az Eurostat adatain alapulnak.

 

2002

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Az Egyiptomból származó behozatal mennyisége (tonna)

579 830

629 801

422 892

385 855

457 056

Piaci részesedés

7 %

7 %

5 %

4 %

5 %

Az Egyiptomból származó behozatal ára (EUR/tonna)

149

163

178

220

224

A Romániából származó behozatal mennyisége (tonna)

260 298

398 607

235 417

309 195

239 335

Piaci részesedés

3 %

4 %

3 %

3 %

3 %

A Romániából származó behozatal ára

(EUR/tonna)

123

142

175

197

209

A Horvátországból származó behozatal mennyisége (tonnában)

126 400

179 325

205 921

187 765

187 362

Piaci részesedés

1 %

2 %

2 %

2 %

2 %

A Horvátországból származó behozatal ára (EUR/tonna)

125

135

145

172

177

A fentiekben nem említett országokból származó behozatal mennyisége (tonna)

663 940

605 063

536 345

580 311

492 659

Piaci részesedés

8 %

7 %

6 %

7 %

5 %

A fentiekben nem említett országokból származó behozatal ára (EUR/tonna)

128

172

169

206

216

(72)

Megjegyzendő, hogy 2002 és a felülvizsgálati időszak között Egyiptom és Románia egyaránt csökkentette behozatali mennyiségét, miközben Horvátország a felülvizsgálati időszakban 126 000 tonnáról 187 000 tonnára növelte behozatali mennyiségét. Horvátország közösségi piaci részesedése ugyanakkor állandó, 1–2 % körül maradt. Az exportárakat illetően Egyiptom az érintett időszakban a közösségi ipar árainál magasabb árakon exportált a Közösségbe, és Románia 2004-től úgyszintén. Ezzel ellentétben a horvátországi árak az érintett időszakban alacsonyabbak voltak, mint a közösségi ipar árai. Horvátország ugyanakkor az érintett időszakban nem emelte piaci részesedését a közösségi piacon. Megjegyzendő, hogy 2002 januárja óta a 92/2002/EK tanácsi rendelet (8) értelmében a Horvátországból történő behozatalra 9,01 EUR/tonna dömpingellenes vámot vetnek ki.

4.   A közösségi ipar gazdasági helyzete

(73)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amely hatást gyakorol a közösségi ipar helyzetére.

4.1.   Előzetes megjegyzések

(74)

A bevált gyakorlatnak megfelelően abban az esetben, amikor mintavétel történik, bizonyos kármutatókat (termelés, termelési kapacitás, termelékenység, készletek, értékesítési mennyiségek, piaci részesedés, növekedés és foglalkoztatás) a közösségi ipar egészére nézve elemeznek (a közösségi ipar – lásd a következő táblázatokat), míg az egyes vállalatok teljesítményével kapcsolatos kármutatókat (vagyis az árat, a nyereségességet, a béreket, a beruházásokat és azok megtérülését, a pénzforgalmat és a tőkebevonási képességet) a mintában szereplő közösségi gyártók szintjén összegyűjtött információk alapján vizsgálják meg (a mintában szereplő közösségi gyártók – lásd a következő táblázatokat).

4.2.   A közösségi ipar egészére vonatkozó adatok

a)    Termelés

(75)

A közösségi ipar teljes termelési mennyisége – ideértve a saját szükségletek kielégítésére használt termelést – 2002 és a felülvizsgálati időszak között állandó (4,3 tonna) volt, kivéve a 2003-as alacsony ideiglenes emelkedést. A teljes termelésen belül a saját szükségletek kielégítésére használt termelés részesedése tulajdonképpen állandó (a teljes termelés körülbelül 20 %-a) volt, ami azt mutatja, hogy ez nem lehet hatással a közösségi ipar kárhelyzetére.

 

2002

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Közösségi ipar – termelés (tonna)

4 311 986

4 540 021

4 331 387

4 369 705

4 322 214

Index (2002 = 100)

100

105

100

101

100

Közösségi ipar – a saját szükségletek kielégítésére használt termelés

832 919

837 701

842 643

899 173

893 573

Index (2002 = 100)

100

101

101

108

107

Az össztermelés %-ában

19,3 %

18,5 %

19,5 %

20,6 %

20,7 %

b)    Kapacitás és kapacitáskihasználtsági mutatók

(76)

A termelési kapacitás 2002 és a felülvizsgálati időszak között kis mértékben (5 %) növekedett. Figyelembe véve az állandó közösségi ipar termelési mennyiségét, a kapacitáskihasználtsági mutató az érintett időszakban kis mértékben csökkent (2002-ben 84 %, míg a felülvizsgálati időszakban 81 % volt). A korábbi lejárati felülvizsgálatban említetteknek megfelelően ugyanakkor a karbamid-előállításban használt ammónia egyéb műtrágyák előállítására is használható. Ennek megfelelően a karbamid-előállítás kapacitáskihasználtsági mutatóját az egyéb műtrágyák fejlesztése is befolyásolja, így ez a kármutató kevésbé mérvadó.

 

2002

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Közösségi ipar – termelési kapacitás

(tonna)

5 109 600

5 153 906

5 156 743

5 402 760

5 362 590

Index (2002 = 100)

100

101

101

106

105

Közösségi ipar – kapacitáskihasználás

84 %

88 %

84 %

81 %

81 %

Index (2002 = 100)

100

104

100

96

96

c)    Készletek

(77)

A közösségi ipar zárókészleteinek szintje az érintett időszak alatt változékony volt. 2002–2005 között 27 %-os növekedést regisztráltak, ugyanakkor a felülvizsgálati időszak utolsó három hónapjában (2006 január–március) meredek csökkenés történt. A készletek szintjének nagy mértékű változékonysága az értékesítések idényszerűségével magyarázható, illetve azzal, hogy a saját szükségletek kielégítésére használt karbamidot és a szabad piacon értékesített karbamidot együtt tárolják. A készletek szintje ezért kevésbé mérvadó kármutató.

 

2002

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Közösségi ipar – zárókészletek (tonna)

253 853

238 888

262 194

322 766

223 941

Index (2002 = 100)

100

94

103

127

88

d)    Értékesítési mennyiség

(78)

A közösségi ipar közösségi piacon végzett értékesítése 2002 és a felülvizsgálati időszak között kis mértékben, azaz 3 %-kal csökkent.

 

2002

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Közösségi ipar – az EK értékesítési mennyisége (tonna)

3 155 215

3 242 758

3 054 663

2 996 471

3 048 955

Index (2002 = 100)

100

103

97

95

97

e)    Piaci részesedés

(79)

A közösségi ipar piaci részesedése az érintett időszakban szintén kis mértékben csökkent: 2002-ben 36,5 %, a felülvizsgálati időszakban 34,0 % volt.

 

2002

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

A közösségi ipar piaci részesedése

36,5 %

36,3 %

34,1 %

33,8 %

34,0 %

Index (2002 = 100)

100

99

93

93

93

f)    Növekedés

(80)

A közösségi ipar az érintett időszakban a kis mértékben (4 %) növekvő piacon piaci részesedést (1,5 százalékpontot) veszített. A közösségi ipar által elveszített piaci részesedést nem az oroszországi behozatal vette át, hiszen amint azt a (67) preambulumbekezdésben is említettük, az oroszországi behozatal 2002 és a felülvizsgálati időszak között állandó volt. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az egyéb országokból származó behozatal piaci részesedése 3,5 százalékponttal csökkent, azt a következtetést kell levonni, hogy a közösségi ipar által elveszített piaci részesedést az egyéb közösségi gyártók vették át.

g)    Foglalkoztatás

(81)

A közösségi ipar foglalkoztatási szintje 2002 és a felülvizsgálati időszak között 6 %-kal csökkent, míg a termelés kis mértékben növekedett, ami a termelékenység növekedését tükrözi.

 

2002

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Közösségi ipar – az érintett termékhez kapcsolódó foglalkoztatás

1 233

1 228

1 157

1 161

1 164

Index (2002 = 100)

100

100

94

94

94

h)    Termelékenység

(82)

A közösségi ipar egyes alkalmazottaira eső éves termelés 2002 és a felülvizsgálati időszak között 6 %-kal növekedett, ami annak tulajdonítható, hogy a közösségi ipar állandó termelése mellett a foglalkoztatás szintje ugyanilyen mértékben csökkent.

 

2002

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Közösségi ipar – termelékenység

(tonna/alkalmazott)

3 497

3 697

3 744

3 764

3 713

Index (2002 = 100)

100

106

107

108

106

i)    A dömpingkülönbözet nagysága

(83)

A jelenlegi dömpingkülönbözet nagyságának a közösségi iparra a felülvizsgálati időszakban gyakorolt hatása a következők miatt jelentéktelennek tekinthető, és a mutató nem mérvadó: i. az Oroszországból származó import mennyisége az érintett időszakban viszonylag állandó szinten volt, ii. az oroszországi importárak ugyanezen időszakban jelentős mértékben növekedtek, iii. a felülvizsgálati időszakban nem volt alákínálás, és iv. a közösségi ipar általános pénzügyi helyzete.

j)    A korábbi dömping hatásaiból való felépülés

(84)

A fentebb és az alábbiakban megvizsgált mutatók egyértelműen azt mutatják, hogy a közösségi ipar gazdasági és pénzügyi helyzete jelentősen javult.

4.3.   A mintában szereplő közösségi gyártókra vonatkozó adatok

a)    Értékesítési árak és a belföldi árakat befolyásoló tényezők

(85)

A közösségi ipar mintában szereplő gyártói nem kapcsolt fogyasztóknak felszámolt átlagos eladási egységárai 2002 és a felülvizsgálati időszak között jelentősen emelkedtek, tükrözve a karbamid kedvező nemzetközi piaci feltételeit ugyanezen időszakban.

 

2002

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

A mintában szereplő közösségi gyártók – közösségi piaci egységár (EUR/tonna)

137

149

164

188

199

Index (2002 = 100)

100

109

120

137

145

b)    Bérek

(86)

2002 és a felülvizsgálati időszak között az éves alkalmazottankénti bérköltség mérsékelten, 11 %-kal növekedett.

 

2002

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

A mintában szereplő közösségi gyártók – éves alkalmazottankénti bérköltség

(ezer EUR)

47

50

50

52

52

Index (2002 = 100)

100

106

106

111

111

c)    Beruházások

(87)

A mintában szereplő négy gyártó által előállított hasonló termékhez kapcsolódó éves beruházások alakulása az érintett időszakban kedvezően alakult, vagyis 2002 és a felülvizsgálati időszak között 10 %-kal emelkedett, noha megfigyelhetők voltak bizonyos ingadozások.

 

2002

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

A mintában szereplő közösségi gyártók – nettó beruházás (ezer EUR)

116 186

114 079

128 191

140 967

128 259

Index (2002 = 100)

100

98

110

121

110

d)    Nyereségesség és a beruházások megtérülése

(88)

A mintában szereplő gyártók nyereségessége 2002 és a felülvizsgálati időszak között jelentős javulást mutatott, és a felülvizsgálati időszakban 16,9 %-os szintet ért el. Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy az eredeti vizsgálatban azt állapították meg, hogy káros dömping hiányában 5 %-os haszonkulcs érhető el. A beruházások megtérülése – a beruházások nettó könyv szerinti értékére jutó eredmény százalékában kifejezve – nagyjából a nyereségességi tendenciát követte. Az érintett időszakban több mint háromszorosára nőtt.

 

2002

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

A mintában szereplő közösségi gyártók – nyereségesség a nem kapcsolt vevőknek történő közösségi értékesítések esetében (nettó értékesítések százalékában)

7,3 %

10,9 %

17,7 %

18,4 %

16,9 %

Index (2002 = 100)

100

149

242

252

232

A mintában szereplő közösségi gyártók – beruházások megtérülése (a nyereség a beruházások nettó könyv szerinti értékének százalékában kifejezve)

13,3 %

27,2 %

45,7 %

47,0 %

45,9 %

Index (2002 = 100)

100

205

344

353

345

e)    Pénzáramlás és tőkebevonási képesség

(89)

A pénzforgalom az érintett időszakban több mint háromszorosára nőtt. Ez összhangban van az általános nyereségesség és a beruházások megtérülése alakulásával az érintett időszakban.

 

2002

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

A mintában szereplő közösségi gyártók – pénzáramlás (ezer EUR)

30 283

52 110

84 340

99 110

105 287

Index (2002 = 100)

100

172

279

327

348

(90)

A vizsgálat nem tárt fel semmiféle olyan nehézséget, amellyel a mintában szereplő közösségi gyártóknak a tőkebevonás terén szembe kellett volna nézniük.

5.   Következtetés

(91)

A közösségi ipar piaci részesedése és a közösségi piacon történő értékesítésének mennyisége 2002 és a felülvizsgálati időszak között kis mértékben csökkent. Összehasonlítván azonban a meglévő intézkedések (amelyek 1995 óta vannak hatályban) fenntartását eredményező 2001-es korábbi lejárati felülvizsgálatot megelőző időszakkal, a közösségi ipar általános pénzügyi helyzete az érintett időszakban nagy mértékben javult.

(92)

A mintában szereplő gyártók nyereségessége az érintett időszakban számottevően megnövekedett: az érintett időszak minden egyes évében jelentősen meghaladta az eredeti vizsgálatban célként kitűzött haszon szintjét. A beruházások megtérülése és a pénzforgalom szintén többszörösére emelkedett. A közösségi ipar termelési mennyisége változatlan maradt. A mintában szereplő gyártók értékesítési árai az érintett időszak egészében kedvezőtlenül alakultak. A bérek kis mértékben emelkedtek, és a közösségi ipar folytatta beruházásait.

(93)

Megjegyzendő, hogy a közösségi ipar nyereségességének igen kedvező alakulása akkor ment végbe, amikor a Közösségbe irányuló oroszországi (noha dömpingelt) exportárak jelentősen a minimumimportár fölött voltak. Az oroszországi exportárak ezért az érintett időszakban nem befolyásolták a közösségi ipart.

(94)

A Bizottság megállapításainak közzététele után a kérelmező azzal érvelt, hogy a karbamidipar vonatkozásában a hosszú távú nyereségességi követelményeknek (értékesítési hozammal számolva) adófizetés után 25 %-osnak kellene lenniük. Ez körülbelül 36 %-os adófizetés előtti forgalmi nyereségnek felelne meg. A kérelmező azt állította, hogy ezt az új ammónium/karbamid komplexum felállítási költsége indokolja, amely 11 %-os beruházási megtérülést kívánna meg (amely az állítások szerint 36 %-os adófizetés előtti forgalmi nyereséggel egyenlő). Ebben a tekintetben megjegyzendő, hogy a kérelmező ezen eljárás keretében eddig nem tűzött ki ilyen magas hasznot, és hogy az eredeti vizsgálatban azt állapították meg, hogy káros dömping hiányában 5 %-os haszonkulcs érhető el. Továbbá az Elsőfokú Bíróság T-210/95 sz. ügyben hozott ítéletében megerősítette, hogy „… a kérdéses kárt megszüntető kitűzött haszon kiszámítása során a Tanács által alkalmazott haszonkulcsnak arra a haszonkulcsra kell korlátozódnia, amelyet a közösségi ipar a dömpingelt import hiányában és rendes versenyfeltételek között ésszerűen el tudna érni.” (9) Ugyanebben az ügyben azt is megerősítették, hogy „…az alaprendelet alapján nem igazolható az az érv, amely szerint a közösségi intézményeknek azt a haszonkulcsot kellene alkalmazniuk, amely biztosítja a közösségi ipar fennmaradását és/vagy a megfelelő tőkehozamot.” (10) Ebben az esetben ugyanakkor a kérelmező nem szolgált bizonyítékkal arról, hogy a dömpingelt import hiányában a közösségi ipar képes lenne az említett szintet elérni. Azt sem mutatta ki, hogy a közösségi ipar mekkora haszonkulcsot tudna elérni a dömpingelt import hiányában. A kérelmet ezért el kellett vetni.

(95)

Az fent említettekből az a következtetés vonható le, hogy a közösségi ipart érő jelentős károkozás nem folytatódik tovább.

F.   A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(96)

Mivel az érintett országból származó behozatal jelenleg nem okoz jelentős kárt, az elemzés arra összpontosított, hogy a meglévő intézkedések megszüntetése esetén mennyi a valószínűsége a jelentős kár megismétlődésének. Ebben a tekintetben azt vizsgálták, gyakorolnak-e hatást a meglévő intézkedések az oroszországi importmennyiségekre és árakra. Megvizsgálták továbbá a meglévő oroszországi szabad kapacitás és az esetleges új kapacitás lehetséges hatásait, illetve annak lehetőségét, hogy az oroszországi gyártók értékesítéseit esetleg a Közösségbe irányítják.

1.   A meglévő intézkedések importmennyiségekre és árakra gyakorolt hatásának hiánya

(97)

A lenti táblázatban bemutatottaknak megfelelően az érintett termék Közösségbe irányuló oroszországi exportárai 2002 óta mindig a 115 EUR/tonna minimumimportár felett voltak, sőt, 2003 és az érintett időszak vége között ezek az árak jelentősen nagyobbak voltak, mint a minimumimportár. A közösségi piacra irányuló átlagos oroszországi exportárak a felülvizsgálati időszakban a minimumimportárnál 68 %-kal magasabbak voltak. Ebből világosan kiderül, hogy a meglévő intézkedések – legalábbis 2003 óta – nem befolyásolták az oroszországi exportárakat.

 

Átlagos egységár (EUR/tonna)

2002

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Átlagos oroszországi exportár

119

133

154

180

193

Minimumimportár

115

115

115

115

115

A minimumimportár feletti oroszországi árak (%)

3 %

16 %

34 %

56 %

68 %

Forrás: Eurostat (oroszországi exportárak).

(98)

A ceteris paribus elvének megfelelően ezért semmi sem indokolja, hogy az oroszországi exportáló gyártók a meglévő intézkedések megszüntetése esetén alacsonyabb árakat alkalmaznának, hiszen előtte sikerült jóval magasabb árakat fenntartaniuk.

(99)

A (67) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően továbbá az oroszországi exportőrök a közösségi piacra irányuló exportmennyiségeiket az érintett időszakban viszonylag állandó szinten tartották, noha a meglévő intézkedéseknek 2002 óta nem volt gyakorlati hatása az exportárakra és ezáltal nem akadályozták az oroszországi behozatal növekedését.

(100)

A ceteris paribus elvének megfelelően ezért valószínűtlen, hogy a meglévő intézkedések megszüntetésének esetén az oroszországi exportáló gyártók további mennyiségeket értékesítenének a közösségi piacon, hiszen ezek az intézkedések nem befolyásolták az oroszországi behozatali mennyiséget.

(101)

Ebből az a következtetés vonható le, hogy mivel a meglévő intézkedések nem voltak hatással sem az oroszországi exportőrök által alkalmazott exportárakra, sem a közösségi importőrök által ugyanezen importokért fizetett árakra, sem pedig a Közösségbe irányuló oroszországi export mennyiségére, az intézkedések megszüntetésének valószínűleg nem lesz semmilyen hatása ezen árakra vagy mennyiségekre. Az intézkedések megszüntetése ezért nem lenne hatással a közösségi ipar helyzetére. Ennek megfelelően nem mondható el, hogy a meglévő intézkedések megszüntetése esetén a közösségi iparnak okozott kár valószínűleg megismétlődne.

(102)

A fenti következtetés ellenére a vizsgálat (mint ahogyan azt később részletezzük) kitért a közösségi ipar azon különböző állításaira, amelyek a meglévő oroszországi szabad kapacitás és a lehetséges új kapacitás, valamint az oroszországi gyártók egyéb értékesítéseinek a Közösségbe történő lehetséges átirányítása esetleges hatásaira vonatkoznak.

2.   Az oroszországi szabad kapacitás

(103)

A (46) és az (50) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a mintában szereplő oroszországi vállalatok közül a felülvizsgálati időszakban egyik sem rendelkezett jelentős szabad kapacitással, és az oroszországi gyártók teljes szabad kapacitása a becslések szerint összesen körülbelül 5 % volt. A vizsgálat megállapításai ebben a tekintetben teljes mértékben megegyeznek a kérelmező által állítottakkal.

(104)

Az (52) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően kiderült, hogy a kérelmező által említett kilenc projektnek várhatóan nem lesz jelentős kedvezőtlen hatása a közösségi piacra, hiszen az ilyen projektek által termelt további mennyiség jelentős részét kötött felhasználásra fogják szánni. Emellett, mint ahogyan azt az (54) preambulumbekezdésben már említettük, a Közösségbe irányuló oroszországi behozatal csupán akkor növekedne számottevő mértékben, ha a kereslet is ugyanilyen mértékben növekedne, ebben az esetben pedig az ilyen további behozatalnak nem lenne kedvezőtlen hatása a közösségi piacon uralkodó árszintre.

(105)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy az oroszországi gyártóknak – az átalakítás, a bővítés és a kapacitáshiány megszüntetése miatt – csupán korlátozott további mennyiségek állnak rendelkezésre a megnövelt értékesítések céljára. Ez azt jelenti, hogy az oroszországi gyártók az oroszországi szabad kapacitás alapján nem tudnák jelentősen megnövelni a közösségi piacra irányuló exportmennyiségüket.

3.   Az egyéb értékesítések Közösségbe történő átirányításának valószínűsége

(106)

A (67) preambulumbekezdésben már jeleztük, hogy a közösségi piacra irányuló oroszországi import mennyisége az érintett időszakban viszonylag állandó, azaz az érintett időszakban a közösségi felhasználás piaci részesedésének 16 %-a volt, kivéve a 2004-es kiugró (körülbelül 20 %-os) értéket. Mindez annak ellenére történt, hogy – amint azt fentebb szemléltettük – a meglévő intézkedéseknek az érintett időszakban nem volt gyakorlati hatása az exportárakra és az exportmennyiségekre, és ezáltal nem akadályozták az oroszországi behozatal növekedését.

(107)

A vizsgálat kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban a mintában szereplő exportáló gyártók Közösségbe irányuló, gyártelepi alapon számított exportárai körülbelül 1–5 %-kal alacsonyabbak voltak, mint az egyéb harmadik országokba irányuló exportárak. Az (56) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a gyártelepi alapon számított oroszországi belföldi értékesítési árak magasabbak voltak a Közösségbe irányuló exportáraknál, különösen a távoli területeken található vállalatok vonatkozásában; ez a szállítási költségek már említett jelentős különbségének tudható be. Ez alapján kijelenthető, hogy ami az árakat illeti, az egyéb főbb piacokhoz képest a közösségi piac nem különösebben vonzó az oroszországi gyártók számára.

(108)

Amint azt az (57) preambulumbekezdésben említettük továbbá, a kérelmező azt állította, hogy különösen az Észak-Afrikában (Algériában és Egyiptomban) és a Közel-Keleten (Iránban) létrehozott további kapacitásokból származó termelés valószínűleg nyomást fog gyakorolni a világszintű árakra, és így csökkenti az oroszországi exportőrök azon kapacitását, hogy e piacokra bekerüljenek; ennek következtében pedig exportmennyiségeiket a közösségi piacon növelnék. E tekintetben azonban az (54) preambulumbekezdésben említett előrejelzések alapján megállapították, hogy e beruházások nem lesznek jelentős hatással a világszintű kereslet/kínálat egyensúlyra, mivel a becslések szerint az általános kereslet az általános kapacitással összhangban fog növekedni. A vizsgálat továbbá kimutatta, hogy az orosz vállalatok jelentős részesedéseket veszítettek az ázsiai (különösen a kínai népköztársaságbeli) és az afrikai piacokon, és hogy sikerül helytállniuk a latin-amerikai piacok nyomásának. Figyelembe véve a kereslet/kínálat előre megjósolt általános egyensúlyát, valószínűtlennek tűnik az az érv, amely szerint az oroszországi exportáló gyártók mindenhol piaci részesedést veszíthetnek, csak Európában nem.

(109)

A kérelmező azt állította, hogy az oroszországi gyártók igazságtalan költségelőnye (amely a gázár vonatkozásában történő kettős árképzésnek tulajdonítható) többek között az oroszországi exportőrök jelentős alákínálásához vezethet, amennyiben a kereslet/kínálat nemzetközi egyensúlya kedvezőtlenné válna. Ugyan ezt nem lehet kizárni – mivel a vizsgálat kimutatta, hogy a gázárak tekintetében történő kettős árképzés valóban jelentősen torzította az oroszországi exportőrök költségszerkezetét –, ugyanakkor a lehetséges alákínálás nem az intézkedések megszüntetésének egyenes következménye lenne, hanem egyéb körülményeknek lenne tulajdonítható.

(110)

Nem vonható le tehát az a következtetés, hogy az intézkedések megszüntetésének következményeképp az oroszországi gyártók a közösségi piacra kívánnák átirányítani a jelenleg harmadik országokba exportált vagy a belföldi piacon értékesített mennyiségek bárminemű jelentős részét, illetve hogy csökkentenék áraikat, noha nem zárható ki, hogy ez más körülmények miatt bekövetkezhet.

4.   A károkozás megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetés

(111)

Amint a fentiekből kiderült, a meglévő intézkedések nem voltak hatással sem az oroszországi exportőrök által alkalmazott exportárakra, sem a közösségi importőrök által ugyanezen importokért fizetett árakra, sem pedig a Közösségbe irányuló oroszországi export mennyiségére. Ugyanakkor az Oroszországból származó dömpingelt import folytatódása ellenére a közösségi ipart nem érte kár. A meglévő intézkedések hatályon kívül helyezésének ezért semmilyen hatása nem lesz az oroszországi exportárakra vagy mennyiségekre, így nem lesz hatással a közösségi ipar helyzetére sem.

(112)

Emellett a kérelmező által felhozott egyéb külső tényezők elemzése nem kérdőjelezte meg a fenti következtetést, mivel e külső tényezők nem is jelezik, hogy lehetséges lenne a közösségi piacra irányuló oroszországi behozatal mennyiségének növekedése és az ár csökkenése.

(113)

A fentiek alapján nem mondható el, hogy a meglévő intézkedések megszüntetése esetén a közösségi iparnak okozott kár valószínűleg megismétlődne.

G.   DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(114)

Minden felet tájékoztattak azon lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a meglévő intézkedések hatályon kívül helyezésére vonatkozó ajánlást szándékoznak tenni. Egyúttal határidőt is biztosítottak számukra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően ismertessék észrevételeiket.

(115)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésének megfelelően az Oroszországból származó karbamid behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni és az eljárást meg kell szüntetni.

(116)

Figyelembe véve a (109) preambulumbekezdésben említett körülményeket – azaz, hogy a gázárak tekintetében Oroszország kettős árképzést alkalmaz, ami számottevően torzítja az oroszországi exportőrök költségszerkezetét –, szükségszerűnek tűnik az Oroszországból származó karbamid behozatalának figyelmes nyomon követése annak érdekében, hogy gyors és megfelelő intézkedést lehessen hozni, amennyiben a helyzet úgy kívánja.

(117)

Mivel az előző preambulumbekezdésekkel összhangban a meglévő intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni és az eljárást meg kell szüntetni, azt a részleges időközi felülvizsgálatot, amely célja annak megvizsgálása volt, hogy az intézkedések formája megfelelő-e, illetve azt a részleges időközi felülvizsgálatot, amely az EuroChem dömpingjének vizsgálatára korlátozódott, szintén meg kell szüntetni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3102 10 10 és a 3102 10 90 KN-kód alá tartozó, Oroszországból származó karbamid behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám hatályát veszti, és az ilyen importra vonatkozó eljárás befejeződik.

2. cikk

A 3102 10 10 és a 3102 10 90 KN-kód alá tartozó, Oroszországból származó karbamid behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatai befejeződnek.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

L. AMADO


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 49., 1995.3.4., 1. o.

(3)  HL L 127., 2001.5.9., 11. o.

(4)  HL L 339., 2003.12.24., 1. o.

(5)  HL C 209., 2005.8.26., 2. o.

(6)  HL C 105., 2006.5.4., 12. o.; HL C 23., 2007.2.1., 8. o.

(7)  Meg kell jegyezni, hogy amint az az eredeti vizsgálatban és a korábbi lejárati felülvizsgálatban említésre került, a „Hydro Agri” elnevezésű vállalat neve „Yara”-ra módosult.

(8)  HL L 17., 2002.1.19., 1. o. A legutóbb a 73/2006/EK rendelettel (HL L 12., 2006.1.18., 1. o.) módosított rendelet.

(9)  T-210/95 sz. EFMA kontra Tanács ügy, [1995] EBHT-II-3291, 60. pont.

(10)  Ibid, 59. pont.


31.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/20


A BIZOTTSÁG 908/2007/EK RENDELETE

(2007. július 30.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. július 31-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 30-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 756/2007/EK rendelettel (HL L 172., 2007.6.30., 41. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2007. július 30-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

MK

60,9

TR

59,9

XS

52,4

ZZ

57,7

0707 00 05

TR

92,9

ZZ

92,9

0709 90 70

TR

87,1

ZZ

87,1

0805 50 10

AR

56,8

UY

57,7

ZA

60,2

ZZ

58,2

0806 10 10

BR

161,0

EG

152,5

MA

149,9

TR

179,5

ZZ

160,7

0808 10 80

AR

95,0

AU

160,4

BR

86,2

CL

84,5

CN

83,6

NZ

101,6

US

105,4

ZA

101,2

ZZ

102,2

0808 20 50

AR

59,6

CL

80,4

NZ

98,3

TR

140,4

ZA

109,5

ZZ

97,6

0809 10 00

TR

174,2

ZZ

174,2

0809 20 95

CA

324,1

TR

286,3

US

338,2

ZZ

316,2

0809 30 10, 0809 30 90

TR

162,2

ZZ

162,2

0809 40 05

IL

108,5

ZZ

108,5


(1)  Az országok nómenklatúráját a 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


31.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/22


A BIZOTTSÁG 909/2007/EK RENDELETE

(2007. július 30.)

a gabonafélék, a lisztek és a búzából vagy rozsból készült dara és durva őrlemény exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci jegyzései és árai, valamint ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) egyes szabályait megállapító 1. cikke említ, az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának.

(3)

A liszteket, a búzából vagy rozsból készült darát és durva őrleményt illetően az ezekre a termékekre alkalmazandó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(5)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)

Ezeknek a szabályoknak a gabonafélék piacának mindenkori helyzetére és különösen e termékek Közösségen belüli és világpiaci jegyzéseire, illetve áraira való alkalmazása a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 1. cikkének a), b) és c) pontjában említett, változatlan állapotú termékek – a maláta kivételével – export-visszatérítései a mellékletben ismertetett összegekben kerültek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. augusztus 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 30-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o. A legutóbb a 735/2006/EK rendelettel (HL L 169., 2007.6.29., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1996/2006/EK rendelettel (HL L 398., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

a Bizottság 2007. július 30-i, a gabonafélék, a lisztek és a búzából vagy rozsból készült dara és durva őrlemény exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről szóló rendeletéhez

A termékek kódja

Viszonylat

Mértékegység

A visszatérítések összege

1001 10 00 9200

EUR/t

1001 10 00 9400

A00

EUR/t

0

1001 90 91 9000

EUR/t

1001 90 99 9000

A00

EUR/t

1002 00 00 9000

A00

EUR/t

0

1003 00 10 9000

EUR/t

1003 00 90 9000

A00

EUR/t

1004 00 00 9200

EUR/t

1004 00 00 9400

A00

EUR/t

0

1005 10 90 9000

EUR/t

1005 90 00 9000

A00

EUR/t

0

1007 00 90 9000

EUR/t

1008 20 00 9000

EUR/t

1101 00 11 9000

EUR/t

1101 00 15 9100

C01

EUR/t

0

1101 00 15 9130

C01

EUR/t

0

1101 00 15 9150

C01

EUR/t

0

1101 00 15 9170

C01

EUR/t

0

1101 00 15 9180

C01

EUR/t

0

1101 00 15 9190

EUR/t

1101 00 90 9000

EUR/t

1102 10 00 9500

A00

EUR/t

0

1102 10 00 9700

A00

EUR/t

0

1102 10 00 9900

EUR/t

1103 11 10 9200

A00

EUR/t

0

1103 11 10 9400

A00

EUR/t

0

1103 11 10 9900

EUR/t

1103 11 90 9200

A00

EUR/t

0

1103 11 90 9800

EUR/t

Megj: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a Bizottság módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelete (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) határozza meg.

C01

:

Minden harmadik ország Albánia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Liechenstein és Svájc kivételével.


31.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/24


A BIZOTTSÁG 910/2007/EK RENDELETE

(2007. július 30.)

a gabonafélékre járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a gabonafélék exportjára az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazandó visszatérítést kell alkalmazni, erre irányuló kérelem esetén, az olyan exportra, amelyet az engedély érvényességi időtartama alatt bonyolítanak le. Ebben az esetben a visszatérítésre korrekciós tényező alkalmazható.

(2)

Az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) lehetővé teszi egy korrekciós tényező alkalmazását az 1784/2003/EK rendelet 1. cikkének a), b) és c) pontjában meghatározott termékek vonatkozásában. Ezt a korrekciós tényezőt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében szereplő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani.

(3)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a korrekciós tényező differenciálását egyes termékek tekintetében, rendeltetési helyük szerint.

(4)

A korrekciós tényezőt ugyanazon eljárás szerint kell rögzíteni, mint a visszatérítést. A korrekciós tényező a két rögzítés közötti időszakban módosítható.

(5)

A fent említett rendelkezésekből adódóan a korrekciós tényező e rendelet mellékletének megfelelően került rögzítésre.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 1. cikke a), b) és c) pontjában említett termékek – a maláta kivételével – előzetesen rögzített mértékű export-visszatérítéseire alkalmazandó korrekciós tényező a mellékletben került rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. augusztus 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 30-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o. A legutóbb a 735/2007/EK rendelettel (HL L 169., 2007.6.29., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb a 1996/2006/EK rendelettel (HL L 398., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

a Bizottság 2007. július 30-i rendeletéhez, a gabonafélékre járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

(EUR/t)

Termékkód

Viszonylat

Jelenleg

8

1. időszak

9

2. időszak

10

3. időszak

11

4. időszak

12

5. időszak

1

6. időszak

2

1001 10 00 9200

1001 10 00 9400

A00

0

0

0

0

0

1001 90 91 9000

1001 90 99 9000

C01

0

0

0

0

0

1002 00 00 9000

A00

0

0

0

0

0

1003 00 10 9000

1003 00 90 9000

C02

0

0

0

0

0

1004 00 00 9200

1004 00 00 9400

C03

0

0

0

0

0

1005 10 90 9000

1005 90 00 9000

A00

0

0

0

0

0

1007 00 90 9000

1008 20 00 9000

1101 00 11 9000

1101 00 15 9100

C01

0

0

0

0

0

1101 00 15 9130

C01

0

0

0

0

0

1101 00 15 9150

C01

0

0

0

0

0

1101 00 15 9170

C01

0

0

0

0

0

1101 00 15 9180

C01

0

0

0

0

0

1101 00 15 9190

1101 00 90 9000

1102 10 00 9500

A00

0

0

0

0

0

1102 10 00 9700

A00

0

0

0

0

0

1102 10 00 9900

1103 11 10 9200

A00

0

0

0

0

0

1103 11 10 9400

A00

0

0

0

0

0

1103 11 10 9900

1103 11 90 9200

A00

0

0

0

0

0

1103 11 90 9800

Megjegyzés: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) határozza meg.

A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK bizottsági rendelet (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.) határozza meg.

C01

:

Minden harmadik ország Albánia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Liechenstein és Svájc kivételével.

C02

:

Algéria, Szaúd-Arábia, Bahrein, Egyiptom, Egyesült Arab Emírségek, Irán, Irak, Izrael, Jordánia, Kuvait, Libanon, Líbia, Marokkó, Mauritánia, Omán, Quatar, Szíria, Tunézia és Jemen.

C03

:

Minden ország Norvégia, Svájc és Liechenstein kivételével.


31.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/26


A BIZOTTSÁG 911/2007/EK RENDELETE

(2007. július 30.)

a maláta exportjára adható visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árai, illetve árfolyamjegyzései és ugyanezen termékek Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

A visszatérítéseket azoknak az összetevőknek a figyelembevételével kell rögzíteni, amelyeket az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) 1. cikke említ.

(3)

A malátára vonatkozó visszatérítést a szóban forgó termékek előállításához szükséges gabonamennyiség figyelembevételével kell kiszámítani. Ezek a mennyiségek az 1501/95/EK rendeletben kerültek rögzítésre.

(4)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(5)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(6)

E szabályok alkalmazása a gabonaágazat piacainak jelenlegi helyzetére és különösen e termékeknek a Közösségen belüli és a világpiaci jegyzéseire, illetve áraira, a mellékletben ismertetett összegek szerinti visszatérítés rögzítését eredményezi.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A malátára irányadó, az 1784/2003/EK rendelet 1. cikk bekezdés c) pontjában említett export-visszatérítések a mellékletben ismertetett összegekben kerültek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. augusztus 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 30-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o. A legutóbb a 735/2007/EK rendelettel (HL L 169., 2007.6.29., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb az 1996/2006/EK rendelettel (HL L 398., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

a Bizottság 2007. július 30-i rendeletéhez, a maláta exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

A termékek kódja

Viszonylat

Mértékegység

A visszatérítések összege

1107 10 19 9000

A00

EUR/t

0,00

1107 10 99 9000

A00

EUR/t

0,00

1107 20 00 9000

A00

EUR/t

0,00

MEGJ.: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.) határozza meg.

A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK rendelet (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.) határozza meg.


31.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/28


A BIZOTTSÁG 912/2007/EK RENDELETE

(2007. július 30.)

a malátára járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK (1) tanácsi rendeletre és különösen annak 15. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a gabonafélék exportjára az engedély iránti kérelem beadásának napján alkalmazandó visszatérítést kell alkalmazni, erre irányuló kérelem esetén, az olyan exportra, amelyet az engedély érvényességi időtartama alatt bonyolítanak le. Ebben az esetben a visszatérítésre korrekciós tényező alkalmazható.

(2)

Az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az export-visszatérítések megadása, valamint a gabonaágazatban zavar esetén foganatosítandó intézkedések tekintetében való alkalmazásának egyes szabályait megállapító 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendelet (2) lehetővé teszi egy korrekciós tényező alkalmazását az 1784/2003/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott maláta vonatkozásában. Ezt a korrekciós tényezőt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében szereplő tényezők figyelembevételével kell kiszámítani.

(3)

A fentiekben hivatkozott rendelkezésekből következik, hogy a korrekciós tényezőt e rendelet mellékletének megfelelően kell rögzíteni.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdésében említett, a maláta exportjára vonatkozó, előzetesen rögzített visszatérítésekre alkalmazandó korrekciós tényező a mellékletben került rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. augusztus 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 30-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o. A legutóbb a 735/2007/EK rendelettel (HL L 169., 2007.6.29., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 147., 1995.6.30., 7. o. A legutóbb a 1996/2006/EK rendelettel (HL L 398., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

A Bizottság 2007. július 30-i rendeletéhez a malátára járó visszatérítésre alkalmazandó korrekciós tényező rögzítéséről

MEGJ.: A termékkódokat, valamint az „A” sorozatú viszonylatok kódjait a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).

A viszonylatok numerikus kódjait a 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg bizottsági (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.).

(EUR/t)

A termékek kódja

Viszonylat

Folyó

8

1. időszak

9

2. időszak

10

3. időszak

11

4. időszak

12

5. időszak

1

1107 10 11 9000

A00

0

0

0

0

0

0

1107 10 19 9000

A00

0

0

0

0

0

0

1107 10 91 9000

A00

0

0

0

0

0

0

1107 10 99 9000

A00

0

0

0

0

0

0

1107 20 00 9000

A00

0

0

0

0

0

0


(EUR/t)

A termékek kódja

Viszonylat

6. időszak

2

7. időszak

3

8. időszak

4

9. időszak

5

10. időszak

6

11. időszak

7

1107 10 11 9000

A00

0

0

0

0

0

0

1107 10 19 9000

A00

0

0

0

0

0

0

1107 10 91 9000

A00

0

0

0

0

0

0

1107 10 99 9000

A00

0

0

0

0

0

0

1107 20 00 9000

A00

0

0

0

0

0

0


31.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/30


A BIZOTTSÁG 913/2007/EK RENDELETE

(2007. július 30.)

a gabonaágazat termékeire és a rizsre a közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók keretében alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 14. cikkének (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A mezőgazdasági termékek élelmiszersegélyként való juttatásával kapcsolatban felmerülő kiadások közösségi finanszírozásáról szóló, 1974. október 21-i 2681/74/EGK tanácsi rendelet (3) 2. cikke úgy rendelkezik, hogy a felmerült ráfordításoknak az a hányada, amely a közösségi szabályokkal összhangban rögzített, kérdéses termékexport-visszatérítésekre vonatkozik, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegét terheli.

(2)

A közösségi élelmiszersegély-akciók költségvetésének megállapítását és kezelését megkönnyítendő, valamint annak érdekében, hogy a tagállamok megismerhessék a közösségi részvétel mértékét a nemzeti élelmiszersegély-akciók finanszírozásában, szükségesnek mutatkozik meghatározni az ilyen akciókra adott visszatérítések szintjét.

(3)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkében és a 1785/2003/EK rendelet 13. cikkében az export-visszatérítésekre meghatározott általános szabályok és alkalmazási feltételek, a szükséges változtatásokkal, alkalmazandók az előbb említett műveletekre.

(4)

A rizs export-visszatérítésének kiszámításához figyelembe veendő sajátos kritériumok a 1785/2003/EK rendelet 14. cikkében kerültek meghatározásra.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A nemzetközi egyezmények és más kiegészítő programok keretében megvalósuló közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók, valamint egyéb, ingyenes ellátást jelentő közösségi akciók keretében a gabonaágazat termékei, valamint a rizs tekintetében alkalmazandó visszatérítések a mellékletnek megfelelően kerültek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. augusztus 1-jén lép hatályba.

E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 30-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o. A legutóbb a 735/2007/EK rendelettel (HL L 169., 2007.6.29., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 270., 2003.10.21., 96. o. A legutóbb a 797/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 144., 2006.5.31., 1. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 288., 1974.10.25., 1. o.


MELLÉKLET

a gabonaágazat termékeire és a rizsre a közösségi és nemzeti élelmiszersegély-akciók keretében alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről szóló 2007. július 30-i bizottsági rendelethez

(EUR/t-ban)

Termékkód

A visszatérítés összege

1001 10 00 9400

0,00

1001 90 99 9000

0,00

1002 00 00 9000

0,00

1003 00 90 9000

0,00

1005 90 00 9000

0,00

1006 30 92 9100

0,00

1006 30 92 9900

0,00

1006 30 94 9100

0,00

1006 30 94 9900

0,00

1006 30 96 9100

0,00

1006 30 96 9900

0,00

1006 30 98 9100

0,00

1006 30 98 9900

0,00

1006 30 65 9900

0,00

1007 00 90 9000

0,00

1101 00 15 9100

0,00

1101 00 15 9130

0,00

1102 10 00 9500

0,00

1102 20 10 9200

29,83

1102 20 10 9400

25,57

1103 11 10 9200

0,00

1103 13 10 9100

38,36

1104 12 90 9100

0,00

Megj.: A termékkódokat a módosított 3846/87/EGK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 366., 1987.12.24., 1. o.).


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Bizottság

31.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/32


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. július 4.)

a Japánból származó egyes kamerarendszerek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

(2007/539/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A.   A JELENLEGI VIZSGÁLAT

(1)

2006. április 4-én a Bizottsághoz panasz érkezett, miszerint egyes Japánból származó kamerarendszerek behozatala kárt okozó dömpingelt formában történik.

(2)

A panaszt a Grass Valley Nederland BV nyújtotta be a közösségi gyártók nevében, amelynek termelése az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése szerint egyes kamerarendszerek közösségi gyártásának jelentős részét teszi ki.

(3)

A panasz prima facie bizonyítékot tartalmazott a dömping és az abból eredő jelentős kár meglétére, és ezt a Bizottság elegendőnek ítélte ahhoz, hogy a dömpingellenes eljárás megindítását indokoltnak tekintse.

(4)

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (2) („Értesítés dömpingellenes eljárás megindításáról”) ennek megfelelően dömpingellenes eljárást indított a Japánból származó egyes, jelenleg az ex 8525 80 19, ex 8528 49 35, ex 8528 49 91, ex 8528 59 90, ex 8529 90 92, ex 8529 90 97, ex 8537 10 91, ex 8537 10 99 és a 8543 70 90 KN-kód (2007. január 1. óta érvényes KN-kódok) alá tartozó kamerarendszerek Közösségbe történő behozatalával kapcsolatban.

(5)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés a terméket mint Japánból származó egyes, az alábbiakat magában foglaló kamerarendszereket határozta meg:

a)

kamerafej:

i.

amely integrált képkeresővel vagy képkereső-csatlakozóval rendelkezik, illetve amely képkereső csatlakoztatására alkalmas;

ii.

amely integrált optikai blokkal, elülső egységgel vagy hasonló eszközzel (lásd a lenti leírást), vagy ezek csatlakoztatására szolgáló csatlakozóval rendelkezik, illetve amelyhez a fenti eszközöket csatlakoztatni lehet;

iii.

vagy egy egységet alkotva és közös házban a kameraadapterrel, vagy külön;

b)

kameraadapter. A kamerafejjel egybeépítve vagy különálló egységként;

c)

optikai blokk, elülső egység vagy hasonló eszköz egy vagy több képérzékelővel, amelynek esetében a fényérzékeny letapogatási terület hasznos átmérője legalább 6 mm. A kamerafejjel egybeépítve vagy különálló egységként;

d)

kamera-képkereső. A kamerafejjel egybeépítve vagy különálló egységként;

e)

a kamerához kábel vagy drótnélküli csatlakozás révén csatlakoztatott bázisállomás vagy kameravezérlő egység (camera control unit, CCU);

f)

egyetlen kamera vezérlésére (pl. színbeállításra, lencse- vagy fényrekesznyitásra) szolgáló működésvezérlő panel (Operational Control Panel, OCP);

g)

több távoli kamera ellenőrzésére és beállítására szolgáló fő vezérlőpanel (Master Control Panel, MCP) vagy fő beállítóegység (Master Set-up Unit, MSU);

h)

a nagyméretű stúdióobjektív (box lens) csatlakoztatására szolgáló illesztőegység, mint pl. a Large Lens Adapter vagy a SuperXpander, amely lehetővé teszi, hogy a hordozható kamerarendszerek ilyen objektíveket használjanak,

amelyeket együtt vagy külön importálnak, és amelyek Japánból származnak.

Nem követelmény, hogy a kamerarendszerek minden esetben tartalmazzák a fenti tartozékokat.

A kamerarendszerek fentiekben ismertetett különböző tartozékai (a kamerafej kivételével) külön-külön nem működőképesek, és nem kompatibilisek az adott gyártó által előállított kamerarendszerektől eltérő kamerarendszerekkel.

A termék nem foglalja magában azokat a lencséket és rögzítőket, amelyek nem találhatók egy házban a kamerafejjel.

Az érintett termék alkalmas műsorközvetítésre, hírműsor felvételére és digitális filmgyártásra, illetve felhasználható professzionális alkalmazásokban. A professzionális alkalmazások körébe tartozik (többek között, de nem kizárólag): e rendszerek alkalmazása belső és külső terjesztésre szolgáló oktatási, szórakoztatási, promóciós és dokumentációs videófelvételek készítésére.

(6)

A 2042/2000/EK tanácsi rendelet (3) által szabályozott termék – azaz Japánból származó televíziós kamerarendszerek, amelyek jelenleg az ex 8525 80 19, ex 8528 49 35, ex 8528 49 91, ex 8528 59 90, ex 8529 90 92, ex 8529 90 97, ex 8537 10 91, ex 8537 10 99 és a 8543 70 90 KN-kód alá sorolhatók be (2007. január 1. óta érvényes KN-kódok) – teljes mértékben megfelel a termék fent ismertetett meghatározásának. 2006 decemberében 1910/2006/EK rendeletével (4) a Tanács az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelő hatályvesztési eljárást követően megerősítette ezeket az intézkedéseket (a továbbiakban: eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedésekkel a párhuzamos 906/2007/EK tanácsi rendelet (5) foglalkozik.

(7)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a tudomása szerint érintett exportáló gyártókat, importőröket, valamint a tudomása szerint érintett importőrök vagy exportőrök szövetségeit, az exportáló ország képviselőit, a felhasználókat, a fogyasztói szervezeteket és a panaszos közösségi gyártókat a vizsgálat megindításáról. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül álláspontjukat írásban ismertessék és szóbeli meghallgatást kérjenek; a Bizottság továbbá kérdőíveket küldött valamennyi érdekelt félnek.

B.   A PANASZ VISSZAVONÁSA ÉS AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE

(8)

2007. április 12-én kelt, a Bizottsághoz intézett levelében a Grass Valley Nederland B.V. hivatalosan visszavonta panaszát.

(9)

Az alaprendelet 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően a panasz visszavonása esetén az eljárás megszüntethető, kivéve, ha a megszüntetés sérti a Közösség érdekeit.

(10)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi eljárást meg kell szüntetni, mivel a vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely arra utalna, hogy az eljárás megszüntetése sértené a Közösség érdekeit. Az érdekelt feleket a Bizottság ennek megfelelően tájékoztatta, és lehetőséget adott észrevételeik megtételére. Nem érkezett olyan észrevétel, amely azt jelezte volna, hogy a megszüntetés sértené a Közösség érdekeit.

(11)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Japánból származó egyes kamerarendszerek Közösségbe történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárást dömpingellenes intézkedések bevezetése nélkül meg kell szüntetni.

(12)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a tanácsadó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

A Japánból származó egyes kamerarendszerek Közösségbe történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszűnik.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 4-én.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL C 117., 2006.5.18., 8. o.

(3)  HL L 244., 2000.9.29., 38. o. A legutóbb az 1909/2006/EK rendelettel (HL L 365., 2006.12.21., 1. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 365., 2006.12.21., 7. o.

(5)  Lásd e Hivatalos Lap 1 oldalát.


31.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/35


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. július 30.)

a 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a halon 2402 bulgáriai használata tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2007) 3594. számú dokumentummal történt)

(2007/540/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (4) bekezdésének iv. pontjára,

mivel:

(1)

A Bizottság a 2037/2000/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének iv. pontjában előírt felülvizsgálat során és a tagállamokkal folytatott konzultációt követően a halon 2402 felhasználása tekintetében a következőket állapította meg.

(2)

Az ózonréteget lebontó anyagokról elfogadott Montreali Jegyzőkönyvben előírt kötelezettségeknek megfelelően a fejlett országokban 1994. január 1-jén megszűnt a halon 2402 gyártása. Azóta a szükséges halon 2402-t az alternatív termékekkel kiváltott halon tárolására kialakított létesítményekből kell beszerezni.

(3)

A halon 2402-t Bulgáriában katonai szárazföldi és vízi járműveken, valamint repülőgépeken elhelyezett bizonyos tűz- és robbanásvédelmi alkalmazásokban még használják. Románia arról számolt be, hogy már nem használ halon 2402-t.

(4)

A halonnal működő tűzoltó készülékek alternatív anyaggal működő tűzvédelmi eszközökre cserélése során figyelembe kell venni, milyen mértékben állnak rendelkezésre a környezet és az egészség szempontjából elfogadható, műszakilag és gazdaságilag egyaránt kivitelezhető alternatívák, illetve technológiák. A nem halonnal működő tűz- és robbanásvédelmi eszközök katonai alkalmazásokban történő bevezetését úgy kell ütemezni, hogy ne vesse vissza elfogadhatatlan mértékben a tagállamok védelmi képességét. Biztonsági és hatékonysági okokból az alternatív anyaggal működő tűzvédelmi eszközökre való áttérés gyakran külön költségvetési megfontolásokat és egy bizonyos átállási időt is igényel. Jelen pillanatban ezeknek az alkalmazásoknak nincs műszakilag és gazdaságilag kivitelezhető alternatívájuk.

(5)

A 2037/2000/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének v. pontja értelmében minden olyan, halont tartalmazó berendezést, amely nem szerepel a VII. mellékletben a kritikus alkalmazások jegyzékében, 2003. december 31-ig használaton kívül kellett helyezni, és a halont a 16. cikknek megfelelően vissza kellett nyerni. Ahhoz, hogy a halon 2402 felhasználása az Európai Unióhoz 2007. január 1-jén csatlakozott Bulgáriában a továbbiakban élvezhesse a kritikus alkalmazásokat megillető mentességet, a 2037/2000/EK rendelet VII. mellékletét módosítani kell oly módon, hogy lehetővé tegye ennek a tűzvédelmi anyagnak egyes alkalmazásokban történő használatát.

(6)

A 2037/2000/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2037/2000/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2037/2000/EK rendelet VII. melléklete e határozat melléklete szerint módosul.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 30-án.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 244., 2000.9.29., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

A 2037/2000/EK rendelet VII. melléklete a következő szöveggel egészül ki:

„A halon 2402 felhasználása csak Bulgáriában:

repülőgépeken a legénységi fülkék, a hajtóműgondolák, a rakterek, az üzemanyagtartály és a repülőgép külső burkolata közötti tér, valamint az üzemanyagtartály védelmére,

katonai szárazföldi és vízi járművekben a személyzet által használt helyiség és a gépház védelmére.”