ISSN 1725-5090 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
50. évfolyam |
Tartalom |
|
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező |
Oldal |
|
|
RENDELETEK |
|
|
|
||
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
||
|
|
|
|
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező |
|
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
Bizottság |
|
|
|
2007/534/EK |
|
|
* |
||
|
|
2007/535/EK |
|
|
* |
||
|
|
Európai Központi Bank |
|
|
|
2007/536/EK |
|
|
* |
|
|
III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok |
|
|
|
AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK |
|
|
|
2007/537/KKBP |
|
|
* |
||
|
|
AZ EU-SZERZŐDÉS VI. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK |
|
|
|
2007/538/EK |
|
|
* |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező
RENDELETEK
28.7.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/1 |
A BIZOTTSÁG 895/2007/EK RENDELETE
(2007. július 27.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
(2) |
A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2007. július 28-án lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. július 27-én.
a Bizottság részéről
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 756/2007/EK rendelettel (HL L 172., 2007.6.30., 41. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2007. július 27-i bizottsági rendelethez
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
TR |
90,5 |
ZZ |
90,5 |
|
0707 00 05 |
TR |
124,3 |
ZZ |
124,3 |
|
0709 90 70 |
TR |
87,5 |
ZZ |
87,5 |
|
0805 50 10 |
AR |
62,0 |
UY |
54,4 |
|
ZA |
60,1 |
|
ZZ |
58,8 |
|
0806 10 10 |
BR |
161,0 |
EG |
160,0 |
|
MA |
144,4 |
|
TR |
178,8 |
|
ZZ |
161,1 |
|
0808 10 80 |
AR |
94,8 |
AU |
160,4 |
|
BR |
89,4 |
|
CL |
98,7 |
|
CN |
100,6 |
|
NZ |
105,2 |
|
US |
106,2 |
|
ZA |
101,5 |
|
ZZ |
107,1 |
|
0808 20 50 |
AR |
84,6 |
CL |
76,9 |
|
NZ |
80,2 |
|
TR |
137,4 |
|
ZA |
117,4 |
|
ZZ |
99,3 |
|
0809 10 00 |
TR |
172,4 |
ZZ |
172,4 |
|
0809 20 95 |
CA |
324,1 |
TR |
283,0 |
|
US |
326,2 |
|
ZZ |
311,1 |
|
0809 30 10, 0809 30 90 |
TR |
155,2 |
ZZ |
155,2 |
|
0809 40 05 |
IL |
73,8 |
ZZ |
73,8 |
(1) Az országok nómenklatúráját a 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
28.7.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/3 |
A BIZOTTSÁG 896/2007/EK RENDELETE
(2007. július 27.)
az Indiából származó dihidro-mircenol behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,
a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,
mivel:
1. AZ ELJÁRÁS
1.1. Az eljárás megindítása
(1) |
A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában2006. november 11-én közzétett értesítésében (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az Indiából származó dihidro-mircenol Közösségbe történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindítását. |
(2) |
A dömpingellenes eljárást az alábbi – a közösségi dihidro-mircenol- gyártás jelentős részét, jelen esetben több mint 25 %-át képviselő – közösségi gyártók: a Destilaciones Bordas Chinchurreta S.A. és a Sensient Fragrances S.A. (a továbbiakban: a panaszosok) által 2006. szeptember 29-én benyújtott panaszt követően indították meg. Az említett termékek dömpingjére és az abból eredő súlyos károkra a panaszban felhozott bizonyítékokat a Bizottság az eljárás kezdeményezéséhez elegendőnek ítélte. |
1.2. Érintett felek és ellenőrző látogatások
(3) |
Az eljárás megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a panaszosokat, más ismert közösségi gyártókat, India exportáló gyártóit, az ismert érintett felhasználókat és importőröket, valamint társulásaikat és India képviselőit. Az érdekelt feleknek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül lehetőséget biztosítottak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek. Minden érdekelt fél, aki ilyen kérést nyújtott be, és igazolni tudta, hogy meghallgatását különleges okok indokolják, meghallgatási lehetőséget kapott. |
(4) |
Tekintettel az indiai exportáló gyártók és a Közösségbe importáló importőrök nyilvánvalóan nagy számára, az alaprendelet 17. cikkével összhangban az eljárás megindításáról szóló értesítésben mintavételt irányoztak elő a dömping meghatározására. Annak érdekében, hogy a Bizottságnak lehetősége legyen eldönteni, vajon szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, lehetősége legyen a minta kiválasztására, valamennyi indiai exportáló gyártót és közösségbeli importőrt felkérték, hogy jelentkezzen a Bizottságnál, és az eljárás megindításáról szóló értesítésnek megfelelően nyújtson alapvető tájékoztatást a 2005. október 1. és 2006. szeptember 30. közötti időszak során az érintett termékkel kapcsolatos tevékenységeiről. A felkérés ellenére az eljárás megindításáról szóló értesítésben megjelölt határidőn belül mindössze két indiai exportáló gyártó és az érintett áru két közösségbeli importőre jelentkezett és nyújtott tájékoztatást a mintavétel vonatkozásában. Ezért úgy döntöttek, hogy nincs szükség a mintavételre. |
(5) |
A Bizottság kérdőívet küldött valamennyi ismert érintett félnek és valamennyi más olyan félnek, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül ilyet igényeltek. |
(6) |
A kérdőívre két indiai exportáló gyártó, a hasonló termék négy közösségbeli gyártója, két – az exportáló gyártókhoz nem kapcsolódó – importőr és egy közösségbeli felhasználó adott választ. |
(7) |
A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping, az abból eredő kár és a közösségi érdek ideiglenes meghatározásához szükségesnek ítélt, és ellenőrző látogatásokat tett a következő vállalatok létesítményeiben:
|
1.3. Vizsgálati időszak
(8) |
A dömpinggel és a kárral kapcsolatos vizsgálat a 2005. október 1. és 2006. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárfelmérés szempontjából lényeges tendenciák tekintetében a Bizottság a 2003. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszak adatait elemezte (a továbbiakban: érintett időszak). |
2. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK
2.1. Érintett termék
(9) |
Az érintett termék az Indiából származó, legalább 93 tömegszázalékos tisztaságú dihidro-mircenol (a továbbiakban: érintett termék), amelyet rendszerint az ex 2905 22 90 KN-kód alá sorolnak be. |
(10) |
Az érintett termék színtelen vagy halványsárga, erőteljes, friss zöldcitromra, citrusvirágra emlékeztető és édeskés illatú, terpénes háttérillatú vagy anélküli, paraffinolajban és alkoholban oldódó, vízben nem oldódó folyadék. Az aciklikus terpén-alkoholok családjába tartozik. Kémiai neve 2,6-dimetilokt-7-en-2-ol (CAS-szám: 18479-58-8). |
(11) |
Az érintett terméket általában mosó- és tisztítószerek, valamint szappanok illatanyagaként, valamint a citrom- és citrusillatú parfümök alapillataként használják. |
2.2. Hasonló termék
(12) |
Megállapították, hogy az érintett termék és az Indiában gyártott és az ottani hazai piacon értékesített dihidro-mircenol és a közösségi gazdasági ágazat által a Közösségben belül gyártott és értékesített dihidro-mircenol ugyanazokkal az alapvető kémiai és műszaki jellemzőkkel és végfelhasználással rendelkezik. Következésképpen e termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ideiglenesen hasonlónak tekintendők. |
3. DÖMPING
3.1. Rendes érték
(13) |
A rendes érték meghatározását illetően a Bizottság először a két együttműködő exportáló gyártó vonatkozásában meghatározta, hogy az exportáló gyártóknak a hasonló termékre vonatkozó belföldi értékesítése a Közösségbe irányuló teljes exportértékesítésükkel összehasonlítva reprezentatív-e. Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján csak az egyik együttműködő vállalat hasonló termékre vonatkozó belföldi értékesítését találták reprezentatívnak, mivel ennél a vállalatnál a hazai értékesítés mennyisége meghaladta a Közösség felé történő teljes exportértékesítési mennyiség 5 %-át. |
(14) |
A Bizottság ezt követően e vállalat vonatkozásában a tisztaság alapján azonosította a hasonló termék azon belföldön értékesített típusait, amelyek azonosak, vagy közvetlenül összehasonlíthatóak a Közösségbe irányuló kivitel során értékesített típusokkal. Minden ilyen típusra vonatkozóan megállapították, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában a belföldi eladások kellően reprezentatívak-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése akkor minősült kellően reprezentatívnak, ha a típus belföldi értékesítésének összvolumene a vizsgálati időszak során elérte a Közösségbe exportált összehasonlítható terméktípus értékesítési összvolumenének legalább 5 %-át. Ez a helyzet állt fenn valamennyi, a Közösségbe exportált terméktípusokkal összehasonlítható, a belföldi piacon értékesített terméktípus esetében. |
(15) |
A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy az érintett termék egyes típusainak belföldi értékesítése, amelyeket belföldön reprezentatív mennyiségben értékesítettek, az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósuló értékesítésnek tekinthető-e. Ez oly módon történt, hogy megállapították az egyes exportált terméktípusokra vonatkozóan a független fogyasztóknak történő nyereséges belföldi értékesítés részarányát. |
(16) |
Mivel valamennyi terméktípus esetében a hazai piacon az eladások mennyiségének több mint 80 %-a a kiszámított előállítási költségekkel megegyező, vagy annál magasabb nettó áron történt, és mivel ugyanakkor az eladási ár súlyozott átlaga nem volt kevesebb, mint az előállítási költség, a rendes értéket terméktípusonként az adott típus valamennyi hazai eladási árának súlyozott átlagaként állapították meg, tekintet nélkül arra, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e. |
(17) |
A vizsgálati időszak során a hasonló termékre vonatkozó reprezentatív hazai értékesítéssel nem rendelkező exportáló gyártó (lásd a (13) preambulumbekezdést) esetében a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően a másik exportáló gyártó által a rendes kereskedelmi forgalomban használt belföldi ár alapján határozták meg (lásd a (14)–(16) preambulumbekezdést). |
3.2. Exportár
(18) |
A két exportáló gyártó valamennyi értékesítése közvetlenül független fogyasztókhoz irányult a Közösségben. Ezen értékesítések esetében az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésével összhangban a közösségi független fogyasztók által ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árak alapján állapították meg. |
3.3. Összehasonlítás
(19) |
A rendes érték és az exportár közötti összehasonlítást gyártelepi paritáson végezték el. A tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették az árak összehasonlíthatóságát érintő tényezők különbségeit. Megfelelő és indokolt esetben valamennyi exportáló gyártó esetében beszámították a fuvarozási, tengeri fuvarozási és biztosítási költségek, az anyagmozgatási, rakodási és járulékos költségek, az árengedmények, a jutalékok, a hitelköltségek és az importilletékek eltéréseit. |
3.4. Dömpingkülönbözetek
(20) |
Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően a két együttműködő exportáló gyártóra vonatkozó dömpingkülönbözet megállapítására a terméktípusonkénti, fentiek szerint meghatározott rendes érték súlyozott átlagának és a terméktípusonkénti, fentiek szerint meghatározott exportár súlyozott átlagának összehasonlítása alapján került sor. |
(21) |
Ennek alapján az ideiglenes dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következők:
|
(22) |
A együtt nem működő exportáló gyártókra vonatkozó dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján határozták meg. Ezért elsőként az együttműködés fokát állapították meg. Az Indiából származó importra vonatkozó Eurostat-adatok és az együttműködő exportáló gyártók által jelentett Közösségbe irányuló exportmennyiség összehasonlítása azt mutatta, hogy az együttműködés szintje magas (több mint 80 %-os) volt. Ennélfogva, és mivel semmi sem utalt arra, hogy az együtt nem működő vállalatok alacsonyabb szinten dömpingeltek volna, úgy találták helyesnek, ha a többi – a vizsgálatban együtt nem működő – vállalat számára a dömpingkülönbözetet a két együttműködő vállalat esetében megállapított legmagasabb szinten határozzák meg. Ez az álláspont összhangban van a közösségi intézmények állandó gyakorlatával, továbbá alkalmazását szükségesnek tekintették az együttműködésre való ösztönzés érdekében. Következésképpen a maradék dömpingkülönbözetet 7,5 %-os értékben határozták meg. |
4. KÁR
4.1. A közösségi termelés és a közösségi gazdasági ágazat
(23) |
A Közösségen belül a hasonló terméket öt gyártó gyártja. Következtetésképpen az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében ezen öt közösségi gyártó termelése tekintendő a teljes közösségi termelésnek. |
(24) |
Az öt közösségi gyártó közül összesen négyen válaszoltak a kérdőívre. Egy válaszadó azonban nem támogatta kifejezetten a panaszt, azaz nem foglalt állást e tekintetben. Ezért ez a vállalat nem képezhette a közösségi gazdasági ágazat részét, következésképpen válaszait nem vették figyelembe a kár elemzése során. E vállalat helyzetét azonban figyelembe vették és megvizsgálták a kárt okozó tényezők között az 5. részben (Okozati összefüggések). |
(25) |
A három fennmaradó együttműködő gyártó a hasonló termék teljes közösségi termelésének több mint 40 %-át képviseli. Meg kell jegyezni, hogy egyik vállalat a vizsgálati időszakban jelentős mennyiségben importált Indiából dihidro-mircenolt. Az importtevékenység azonban nem tartozott e vállalat fő üzleti tevékenységei közé, és úgy tekintették, hogy erre az importra a jelentősen nyomott árú dömpingelt behozatalra való reakcióként került sor, elsősorban azért, hogy a vállalat javítsa pénzügyi helyzetét és fenntarthassa a hasonló termék saját gyártását. Ezért nem tekinthető indokoltnak e gyártó kizárása a közösségi gazdasági ágazat meghatározásából. |
(26) |
Ebből adódóan arra a következtetésre jutottak, hogy az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a (25) preambulumbekezdésben említett három közösségi gyártó alkotja a közösségi gazdasági ágazatot. A továbbiakban e gyártókra „közösségi gazdasági ágazatként” hivatkoznak. |
4.2. A vonatkozó közösségi piac meghatározása
(27) |
Annak megállapítása céljából, hogy a közösségi gazdasági ágazat kárt szenvedett-e és a fogyasztás és a közösségi gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó különféle gazdasági mutatók meghatározása céljából megvizsgálták, hogy a közösségi gazdasági ágazat hasonló termékének termelését figyelembe kell-e venni az elemzés során és ha igen, milyen mértékben. |
(28) |
A dihidro-mircenolt intermedierként használják olyan származékok, mint a tetrahidro-mircenol és a mircetol, valamint illatanyagok gyártása során. A vizsgálat során megállapították, hogy a közösségi gazdasági ágazat a dihidro-mircenol bizonyos mennyiségét (a teljes termelési mennyiség kb. 10 %-át) maga használta fel a fent említett célokra. E célból a dihidro-mircenolt ugyanazon vállalaton belül számla nélkül egyszerűen átadták, és nem értékesítették a szabad piacon, mivel a gyártó maga használta fel a további feldolgozás és/vagy illatanyaggyártás során. E helyzetet kötött felhasználásnak nevezik. |
(29) |
A közösségi gazdasági ágazat a dihidro-mircenolt a közösségbeli és harmadik országokbeli kapcsolt vállalkozásoknak is értékesítette viszonteladás céljából vagy saját használatra. A vizsgálat során azonban megállapítást nyert, hogy ezek az értékesítések nem tekinthetők kötött felhasználásnak, tehát kötött piacon történő értékesítésnek, mivel ezek piaci árakon történtek és a vásárlóknak módjukban állt a szállító szabad megválasztása. Éppen ellenkezőleg, ezek szabadpiaci értékesítésnek tekintendők. |
(30) |
A kötött felhasználás és a szabadpiac közötti különbségtétel azért helyénvaló a kárelemzés során, mivel a kötött – ez esetben a gyártó általi – felhasználásra szánt termékek nem állnak közvetlen versenyben az importtal. Ezzel szemben a szabadpiaci értékesítésre szánt termelés a megállapítások szerint közvetlen versenyben állt az érintett termék behozatalával. |
(31) |
A közösségi gazdasági ágazat helyzetének minél teljesebb bemutatása érdekében a Bizottság beszerezte és elemezte a dihidro-mircenollal kapcsolatos tevékenységek teljes körére vonatkozó adatokat, és ezt követően megállapította, hogy a termelés a kötött felhasználást vagy a szabadpiacot szolgálja-e. |
(32) |
A közösségi gazdasági ágazatra vonatkozó alábbi gazdasági mutatók tekintetében megállapítást nyert, hogy az alapos elemzésnek és értékelésnek a szabadpiacon uralkodó helyzetre kell összpontosítania: a közösségi piaci értékesítés volumenére és az eladási árakra, a piaci részesedésre, a növekedésre, a nyereségességre, a beruházások megtérülésére, a pénzforgalomra, az export volumenére és áraira. |
(33) |
A többi gazdasági mutató vonatkozásában azonban az derült ki a vizsgálat során, hogy azok csupán a teljes tevékenységre utalva vizsgálhatók meg alaposan. Valójában a (mind a kötött, mind pedig a szabadpiacra szánt) termelés, a kapacitás, a kapacitáskihasználás, a beruházások, a készletek, a foglalkoztatás, a termelékenység, a bérek, a tőkebevonási képesség a teljes tevékenység függvénye, függetlenül attól, hogy a termelés a kötött piacra vagy szabadpiaci értékesítésre történik-e. |
(34) |
Végül meg kell jegyezni, hogy a közösségi gazdasági ágazat által történő kötött felhasználás fejlődését az 5. részben (Okozati összefüggések) önálló kártényezőként vizsgálták annak megállapítása érdekében, hogy befolyásolta-e az ágazat helyzetét. |
4.3. Közösségi fogyasztás
(35) |
A közösségi fogyasztást a közösségi gyártók a közösségi piacon történő szabad értékesítésre vagy kötött felhasználásra szánt termelésének mennyisége, valamint a Közösségbe irányuló behozatal mennyiségéről az Eurostat által rendelkezésre bocsátott adatok alapján állapították meg. |
(36) |
Az Eurostat-adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy valószínűleg a dihidro-mircenolon kívüli termékek is szerepelnek a statisztikában, mivel a dihidro-mircenol egy ex KN-kód alá tartozik. Az Eurostat adatait ezért összehasonlították a közösségi gazdasági ágazat piaci információival. Ennek eredményeképpen a vizsgálat során nem vették figyelembe a Japánból származó behozatalt, mivel feltételezték, hogy ezek egyáltalán nem tartalmaznak dihidro-mircenolt, hiszen ezen terméket az információk szerint Japánban nem gyártják. A Japánon kívüli harmadik országokból származó behozatalra vonatkozó Eurostat-adatok megfelelően pontosnak tűntek (pl. valószínűleg nem tartalmazták a dihidro-mircenolon kívüli termékek jelentős mennyiségeit, amelyek lényegesen torzítanák az adatokat), ezért ezen adatokat nem igazították ki a kárra és az okozati összefüggésre vonatkozó vizsgálat céljából. |
(37) |
A figyelembe vett időszak első felében a dihidro-mircenol közösségi piaca viszonylag kiegyensúlyozott volt. 2005-ben növekedni kezdett, és a vizsgálati időszakban a 2003-as szinthez képes 23 %-os növekedést ért el (azaz mintegy 4 400 000 kilogramm volt).
|
4.4. Az érintett országból származó behozatal
4.4.1. Az érintett országból érkező dömpingelt behozatal mennyisége, ára és piaci részesedése
(38) |
Az érintett terméknek a Közösségbe irányuló dömpingelt importja 2004-ben igen jelentősen, több mint 1 600 %-kal nőtt. Ezt követően 2005-ben majdnem megduplázódott, azután a vizsgált időszak végén lelassult, a vizsgált időszak elejéhez képest 2 963 %-os növekedéssel zárva, tehát a 2003-ban behozott 25 000 kilogramm a vizsgálati időszak végére elérte a 760 000 kilogrammot.
|
(39) |
Az átlagos importár 2004-ben mintegy 20 %-kal csökkent, 2005-ben elérte eredeti szintjét, és a vizsgálati időszak során 11 %-kal nőtt. Ahogyan ez a (41) és a (42) preambulumbekezdésből látható, az importárak a vizsgálati időszakban jelentősen a közösségi ágazat árai alatt maradtak.
|
(40) |
Az Indiából származó dömpingelt behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban csaknem 17 százalékponttal nőtt, tehát a 2003-ban fennálló 0,7 %-ról 17,3 %-ra a vizsgálati időszakban. A behozatal mennyiségének fent ismertetett gyors növekedése és a változatlan közösségi fogyasztás következtében 2004-ben jelentős piaci részesedésre tettek szert. Az indiai exportőrök piaci részesedése az értékesítési mennyiségek növekedése ellenére a vizsgálati időszakban abszolút értékben 2,4 százalékponttal csökkent. Szem előtt tartva azonban, hogy a közösségi fogyasztás csak 23 %-kal növekedett a figyelembe vett vizsgálati időszak során, nyilvánvaló, hogy az indiai dömpingelt behozatalnak a közösségi piacon való jelenléte sokkal jelentősebb mértékben növekedett az időszakban.
|
4.4.2. Alákínálás
(41) |
Az alákínálás elemzésének céljából az együttműködő exportáló gyártók importárait összehasonlították a közösségi gazdasági ágazat áraival az egyes közvetlenül összehasonlítható (a tisztaság alapján) terméktípusoknak a vizsgálati időszak során érvényes árának súlyozott átlaga alapján. A közösségi gazdasági ágazat árait gyártelepi paritásra igazították, és azokat a vámmal növelt, CIF közösségi határparitásos importárakkal vetették össze. Az árak összehasonlítását azonos kereskedelmi szinten, szükség esetén megfelelően kiigazítva, és a visszatérítések és árengedmények levonásával végezték el. |
(42) |
Az együttműködő exportáló gyártók árai alapján a tapasztalt alákínálási különbözetek a közösségi gazdasági ágazat árainak százalékában kifejezve 5,8 % és 7,4 %. |
4.5. A közösségi gazdasági ágazat helyzete
(43) |
Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amely hatást gyakorol a közösségi gazdasági ágazat helyzetére. |
(44) |
Emlékeztetni kell arra, hogy a hasonló terméknek a közösségi ágazat általi kötött felhasználását figyelembe kell venni a kár elemzése során. Bizonyos kármutatókat ezért a szabadpiacon uralkodó helyzetre összpontosítva vizsgáltak meg, míg mások csak a teljes tevékenység alapján voltak alaposan megvizsgálhatók (lásd a (27)–(34) preambulumbekezdést). |
a) Termelés, kapacitás és kapacitáskihasználás
(45) |
A hasonló terméknek a közösségi gazdasági ágazat általi termelése 6 %-kal nőtt az érintett időszakban. A termelés 2004-ben kiegyensúlyozott volt, enyhe 2 %-os növekedést mutatott 2005 során és további 4 százalékponttal nőtt a vizsgálati időszakban. Mivel a termelési kapacitás változatlan maradt, annak kihasználása a termelésnövekedéssel párhuzamosan enyhén emelkedett. A vizsgálati időszakban a kapacitáskihasználás 73 %-os volt.
|
b) Készletek
(46) |
A készletek 2003 és a vizsgálati időszak között összességükben növekedtek. A 2004-es csúcs egybeesik az értékesítésnek az alábbi (47) preambulumbekezdésben ismertetett hirtelen visszaesésével. A vizsgálati időszakban a készletszint 8 %-kal magasabb volt, mint 2003-ban.
|
c) Értékesítési mennyiségek, eladási árak és piaci részesedés
(47) |
A közösségi gazdasági ágazat saját termelésének a Közösség szabad piacán való értékesítése 2004-ben hirtelen 7 %-kal csökkent. 2005-ben az értékesítési mennyiségek ismét növekedni kezdek és valamivel eredeti szintjük fölé emelkedtek, azután a vizsgálati időszak során 19 százalékpontos növekedést mutattak. A 2005-ben és a vizsgálati időszakban bekövetkezett megnövekedett fogyasztás (lásd a (37) preambulumbekezdést) miatt azonban a közösségi gazdasági ágazat piaci helyzete nem erősödött. Éppen ellenkezőleg, az ágazat csak nehezen tudta megtartani a piaci részesedését. A közösségi termelés átlagos eladási árai tükrözték a piaci fejleményeket. 2004-ben 22 %-kal drasztikusan csökkentek, 2005-ben újabb 10 %-os csökkenést mutattak, és a vizsgálati időszakban nagyjából állandóak maradtak.
|
d) Nyereségesség
(48) |
A figyelembe vett időszak folyamán drasztikusan romlott a közösségi gazdasági ágazat nyereségessége. Míg az ágazat 2003-ban 12,3 %-os nyereséget könyvelt el, a közösségi gazdasági ágazat szabadpiaci értékesítésre szánt hasonló termékének termelése – az értékesítési mennyiségek és az árak területén bekövetkezett, fent ismertetett csökkenéssel párhuzamosan – jelentősen veszteségesnek bizonyult 2004-ben. 2005-ben a veszteség megduplázódott és a vizsgálati időszakban a közösségi gazdasági ágazat csaknem 17 %-os veszteséget szenvedett.
|
e) Beruházások, a beruházások megtérülése, pénzforgalom és tőkebevonási képesség
(49) |
Az érintett időszakban jelentősen csökkent a beruházások száma, a vizsgálati időszakban 2003-as szintjének csak 7 %-át érte el, ami jól tükrözi azt, hogy a gazdasági ágazat korszerű felszerelésekkel dolgozik. Amint a (45) preambulumbekezdés alatti táblázatban is látható, nem történtek beruházások a termelési kapacitás növelése érdekében, bár várható volt, hogy a dihidro-mircenol piaca továbbra is növekvő tendenciát fog mutatni. A beruházások megtérülése, amit a közösségi gazdasági ágazat nettó eredménye és a beruházásainak nettó könyv szerinti értékének viszonyaként fejeznek ki, követte a beruházások és az eredmények alakulását. Konkrétan, a 2003. évi 13,7 %-ról a vizsgálati időszakra – 26,9 %-ra csökkent. A közösségi gazdasági ágazat pénzforgalma hasonlóképpen jelentősen csökkent. Míg 2003-ban a pénzforgalom 1 300 000 EUR körül volt, a vizsgálati időszakban a pénzkiáramlás már csak 60 000 EUR körül volt. Valamennyi fenti mutató egyértelműen bizonyítja, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem tudott tőkét bevonni.
|
f) Növekedés
(50) |
A közösségi gazdasági ágazat megtartotta piaci részesedését, azonban ezért – többek között a pénzkiáramlásban jelentkező – jelentős veszteségekkel fizetett. Következésképpen a közösségi gazdasági ágazat a piac növekedését nem tudta kihasználni. |
g) Foglalkoztatás, termelékenység és bérek
(51) |
A termelés növekedése ellenére csökkent a közösségi gazdasági ágazat hasonló termék előállításában részt vevő alkalmazottainak száma (lásd a (45) preambulumbekezdést). A vizsgálati időszakban a foglalkoztatás 15 %-kal alacsonyabb volt, mint 2003-ban. A teljes munkaerőköltség ennek ellenére nőtt. A munkaerőköltség 2004-ben 13 %-os emelkedést mutatott, 2005-ben nagyjából állandó volt és ezt követően a vizsgálati időszakban kis mértékben csökkent, elérve így a 2003-as szintnél 6 %-kal magasabb szintet. Az érintett időszakban az átlagos munkaerőköltség 24 %-kal nőtt. A növekedés oka az infláció (Spanyolországban 2004-ben és 2005-ben mintegy 3 %) és a foglalkoztatási szerkezetben bekövetkezett változás (a szakképzett munkaerő magasabb aránya) volt. A termelés/alkalmazott/év mutatóban kifejezett termelékenység 2003 és a vizsgálati időszak között 24 %-kal nőtt.
|
h) A dömpingkülönbözet mértéke, helyreállás a korábbi dömping vagy szubvenció hatásaiból
(52) |
A tényleges dömpingkülönbözet nagyságának a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatása – figyelembe véve az érintett országból származó dömpingelt behozatal volumenét és árait – nem tekinthető elhanyagolhatónak. |
(53) |
Emellett semmi nem utalt arra, hogy a vizsgálati időszak során a közösségi gazdasági ágazat kezdett volna helyreállni a korábbi dömpingelt vagy szubvencionált behozatal hatásaiból. |
4.6. A kárra vonatkozó következtetés
(54) |
Az érintett időszakban az Indiából származó alacsony árú dömpingelt behozatal drasztikusan emelkedett. Az érintett termék dömpingelt behozatalának mennyisége 2003 és a vizsgálati időszak között több mint 3 000 %-kal növekedett. A vizsgálati időszakban a dömpingelt behozatal a dihidro-mircenol közösségi piacának 17 %-át tette ki, míg 2003-ban a piaci részesedése 0,7 % volt. |
(55) |
A dihidro-mircenol közösségi fogyasztásának az érintett időszak alatti 23 %-os növekedése ellenére a közösségi gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban a 2003. évi szinttel megegyező részesedést tudott csak szerezni a közösségi piacon, ami különösen a 2005-ben és a vizsgálat időszakban bekövetkezett termelésértékesítése növekedésnek köszönhető. A közösségi gazdasági ágazat gazdasági mutatóinak fenti elemzése azonban rávilágított arra, hogy a piaci részesedés fenntartása csak jelentős – a beruházások megtérülésének csökkenésében és a pénzkiáramlásban megmutatkozó – veszteségek árán volt lehetséges. A kár főként a közösségi gazdasági ágazat árainak jelentős csökkenésében mutatkozott meg, ami közvetlen és számottevően negatív hatással volt e vállalatok pénzügyi helyzetére. A közösségi gazdasági ágazat árai a 2003. évi 4,55 euróról a vizsgálati időszakra 3,15 euróra estek vissza. Ezt a visszaesést nem kísérte a előállítási költségek ugyanilyen mértékű csökkenése. Ezért a közösségi gazdasági ágazat 2004-ben veszteséges volt, és a dihidro-mircenolnak a közösségi piacon történő értékesítéséből származó vesztesége 2005-ben és a vizsgálati időszakban tovább nőtt, amikor az értékesítéséből származó árbevételek alig fedezték a közösségi gazdasági ágazat állandó költségeit. Ez a helyzet hosszú távon egyértelműen nem tartható fenn. |
(56) |
Mindezen tényezők figyelembe vételével átmenetileg úgy kell tekinteni, hogy a közösségi gazdasági ágazat elszenvedte az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésében említett jelentős kárt. |
5. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK
5.1. Bevezetés
(57) |
A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy vajon a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt az érintett termék dömpingelt importja okozta-e. Annak biztosítása érdekében, hogy más tényezők által esetleg okozott károkat ne a dömpingelt importnak tulajdonítsák, megvizsgálták azokat a dömpingelt importon kívüli ismert tényezőket is, amelyek ugyancsak kárt okozhattak a közösségi gazdasági ágazatnak. |
5.2. A dömpingelt import hatásai
(58) |
Emlékeztetni kell arra, hogy a vizsgálat rámutatott, hogy az Indiából származó dihidro-mircenol közvetlen versenytársa a közösségi gazdasági ágazat által előállított és értékesített dihidro-mircenolnak, hiszen a két termék ugyanazokkal az alapvető kémiai jellemzőkkel rendelkezik, helyettesítheti egymást, és azonos csatornákon forgalmazzák őket. |
(59) |
Az érintett országból származó dömpingelt behozatal mennyiségének jelentős növekedése (csaknem 3 000 %) és a közösségi piacon való részesedésében bekövetkezett növekedés (majdnem 17 százalékpontos) egybeesett a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének romlásával. Ez a csökkenés többek között a közösségi gazdasági ágazat árszintjének zuhanásában mutatkozott meg, ami az ugyanezen időszakban elért pénzügyi eredmény romlását eredményezte. A dömpingelt behozatal árait jelentős mértékben a közösségi gazdasági ágazat árai alatt határozták meg, így joggal jelenthető ki, hogy a dömpingelt behozatal felelős az árak leszorításáért, amelynek következtében romlott a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzete. |
(60) |
Az egyik fél úgy érvelt, hogy az érintett termék számos indiai gyártója felhagyott e termék előállításával, és így csökkentette Indiában az érintett termék termelési kapacitását. Ez a fél azt állította, hogy az Indiából származó behozatal az említett okokból nem fenyegette a közösségi gyártókat károkozással. E tekintetben a vizsgálat megerősítette, hogy néhány, a (2) preambulumbekezdésben említett panaszban szereplő gyártó a vizsgálati időszakban felhagyott a dihidro-mircenol előállításával, azonban azt is megállapították, hogy új kapacitást hoztak létre. 2005-ben legalább egy új dihidro-mircenol-gyártó jelent meg Indiában. Éppen ezért az állítást el kell utasítani. |
(61) |
Tekintettel az egyfelől a jelentős mértékben a közösségi gazdasági ágazat árai alatt meghatározott dömpingelt behozatal hirtelen megnövekedése, másfelől a közösségi gazdasági ágazatban bekövetkezett árleszorítás és romló pénzügyi helyzet között egyértelműen megállapított időbeli egybeesésre, a Bizottság arra az ideiglenes megállapításra jutott, hogy a dömpingelt behozatal meghatározó szerepet játszott a közösségi gazdasági ágazat hátrányos helyzetének létrejöttében. |
5.3. Más tényezők hatásai
5.3.1. Más közösségi gyártók teljesítménye
(62) |
Amint az a (23)–(26) preambulumbekezdésben megállapításra került, a hasonló terméknek öt gyártója van a Közösségben, azonban két gyártó nem tekinthető a közösségi gazdasági ágazat részének. E két vállalat értékesítési mennyiségének és piaci részesedésének elemzésére az alábbiakban kerül sor. A bizalmas adatkezelés miatt a tényleges adatok nem közölhetők. Ezért csak mutatók szerepelnek a táblázatban. |
(63) |
A figyelembe vett időszakban a más közösségi gyártók által termelt dihidro-mircenol Közösségben történő értékesítése 12 %-kal csökkent. Piaci részesedésük még jelentősebb mértékben, 28 %-kal csökkent, ami annak tudható be, hogy ugyanebben az időszakban a piac bővült.
|
(64) |
A fentieket figyelembe véve ideiglenesen megállapítható, hogy a két másik közösségi gyártó teljesítménye nem okozott kárt a közösségi gazdasági ágazatnak. |
5.3.2. A közösségi gazdasági ágazat általi kötött felhasználás
(65) |
A (27)–(34) preambulumbekezdésben leírtak szerint a közösségi gazdasági ágazatnak a hasonló termékkel kapcsolatos tevékenységei közé tartozik többek között e terméknek a származékok és/vagy illatanyagok előállítása céljából történő kötött felhasználása. Ahogy azt az előző preambulumbekezdésekben kifejtették, helyénvalónak találták a közösségi gazdasági ágazat általi kötött felhasználásnak a kármutatók elemzéséből való kizárását (ahol értelmezhető), és annak más tényezőkkel együtt – mint például a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár más lehetséges okai – történő vizsgálatát. |
(66) |
A közösségi gazdasági ágazat általi kötött felhasználás a figyelembe vett időszak során enyhén csökkent. 2004-ben 14 %-os csökkenést mutatott, ezt követően 2005-ben további 14 százalékponttal csökkent, és a vizsgálati időszakban mintegy 240 000 kilogrammra nőtt, ami még mindig 5 %-kal kevesebb, mint a 2003-ban mért mennyiség. Arányait tekintve a kötött felhasználás a teljes termelési mennyiség mintegy 10 %-át tette ki, kivéve a 2005-ös évet, amikor 8 %-ra csökkent.
|
(67) |
A fentiek alapján, és figyelembe véve, hogy a kötött felhasználás a közösségi gazdasági ágazat termelésének csak 10 %-át teszi ki, átmenetileg levonható a következtetés, hogy fejlődése nem járulhatott hozzá jelentős mértékben a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz. |
5.3.3. A közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye
(68) |
Mennyiségi téren a közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye a figyelembe vett időszakban kis mértékben javult. Az exportértékesítés mennyisége 2004-ben 8 %-kal, 2005-ben pedig további 12 százalékponttal nőtt, ezt követően a vizsgálati időszakban visszaesett, így a 2003-as szintnél 4 %-kal magasabb szintet ért el. A lenti táblázatban látható, hogy az egységárak terén 2003 és a vizsgálati időszak között 26 %-os csökkenés következett be. Meg kell azonban jegyezni, hogy az exportértékesítési árak kisebb mértékben csökkentek, mint a közösségi eladási árak és abszolút értékben sokkal magasabbak maradtak az előbbieknél.
|
(69) |
E tekintetben átmenetileg levonható a következtetés, hogy a közösségi gazdasági ágazat exportteljesítménye nem járult hozzá jelentős mértékben az elszenvedett jelentős kárhoz. |
5.3.4. Más harmadik országokból származó behozatal
(70) |
Megvizsgálták az Indián kívüli harmadik országokból származó behozatalt is. Emlékeztetni kell arra, hogy a (36) preambulumbekezdésben említett okokból nem vették figyelembe az Eurostat adatai alapján ismert, Japánból származó behozatalt. E vizsgálat céljára az említetteken kívül nem korrigálták az Eurostat adatait. |
(71) |
A lenti táblázatból kitűnik, hogy a figyelembe vett időszak során csökkent a más harmadik országokból származó behozatal mennyisége. A 2004-ben és 2005-ben tapasztalt zuhanást követően a vizsgálati időszakban ez a behozatal ismét növekedésnek indult, és végül a 2003-as értéknél 4 %-kal kisebb értéket ért el. Ez a fejlemény egyértelműen egybeesik a behozatal árainak 2004-ben és 2005-ben tapasztalt növekedésével, és ezt követően a vizsgálati időszakban bekövetkezett csökkenésével. Abszolút számokban kifejezve a harmadik országokból származó behozatal árszintje a teljes figyelembe vett időszak közben jelentősen az Indiából származó behozatal árszintje fölött volt (lásd a (39) preambulumbekezdést). A harmadik országokból származó behozatalnak a közösségi piacból való részesedése a mennyiségének és a piac bővülésének megfelelően változott; 2003 és a vizsgálati időszak között 22 %-kal csökkent.
|
(72) |
A fentieket figyelembe véve megállapítást nyert, hogy az Indián kívüli harmadik országokból származó behozatal nem okozott kárt a Közösség gazdasági ágazatának. |
5.3.5. A kárt a Közösség magának okozta
(73) |
Csupán egy fél érvelt úgy, hogy a kárt a Közösség magának okozta, mert a panaszosok a hasonló termék gyártása során használt fő nyersanyagtól függnek, tehát nincsenek versenyhelyzetben a Közösség vagy a világ más gyártóival szemben. E tekintetben a vizsgálat során nem állapítottak meg a panaszosok, más közösségi gyártók és az indiai együttműködő gyártók által használt fő nyersanyagok forrásai vagy árai terén jelentkező számottevő különbségeket, amelyek igazolhatták volna az említett állításokat. Ezért az állítást el kell utasítani. |
5.4. Következtetés az okozati összefüggésekről
(74) |
Igazolódott, hogy a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt – amelyet különösen az eladási egységáraknak a pénzügyi helyzet romlását eredményező csökkenése jellemez – az érintett országból származó dömpingelt behozatal okozta. Noha a kötött felhasználás és az exportteljesítmény bizonyos mértékben hozzájárult a közösségi gyártók teljesítményének romlásához, alakulásuk nem szakította meg a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazatnak kárt okozó helyzet közötti okozati összefüggést. |
(75) |
A fenti elemzés fényében, amely megfelelően megkülönböztette és elválasztotta egymástól a közösségi gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatását és a dömpingelt import hátrányos hatását, megerősítést nyer, hogy ezen egyéb tényezők nem módosítják azt a tényt, hogy a megállapított kár a dömpingelt behozatalnak tudható be. |
(76) |
Ezért ideiglenesen megállapítást nyert, hogy az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének értelmében az érintett országból származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatnak. |
6. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK
6.1. Általános megjegyzések
(77) |
A Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömpingre vonatkozó átmeneti következtetés ellenére létezik-e olyan kényszerítő ok, amely alapján adott esetben az intézkedések elfogadása ellentétes lenne a közösségi érdekkel. E célból, és az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban, mérlegelték a bevezetendő intézkedéseknek az eljárásban érintett összes félre gyakorolt hatását, valamint annak a következményeit is, ha nem fogadják el az intézkedéseket. |
6.2. A közösségi gazdasági ágazat érdeke
(78) |
A hátrányok vizsgálata nyilvánvalóvá tette, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak kárt okozott a dömpingelt behozatal. A dömpingelt behozatal mennyiségének elmúlt években tapasztalt nagymértékű növekedése jelentősen leszorította a nagy- és kiskereskedelmi árakat. A közösségi gazdasági ágazat piaci helyzete és az előállítási költségeket döntően befolyásoló szabadpiaci értékesítés mennyiségének fenntartása érdekében arra kényszerül, hogy az állandó költségeket alig fedező árakon értékesítse a termékeket. |
(79) |
Ebben a helyzetben az intézkedések bevezetése nélkül a közösségi gazdasági ágazat helyzete hosszú távon nem lenne fenntartható. Bár a dihidro-mircenol előállításban közvetlenül viszonylag kevés munkavállaló vesz részt, de a munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatás egy spanyol földrajzi térséget érintene leginkább, ahol a közösségi termelés nagy része összpontosul. Az intézkedések bevezetése és ezzel egyidejűleg az importárak nem dömpingelt szintre történő visszaállítása esetén a közösségi gazdasági ágazat tisztességes körülmények között, megfelelő komparatív előnyök alapján versenyezhetne a behozott termékekkel. A közösségi gazdasági ágazat értékesítési mennyisége várhatóan növekedne és kihasználhatná a méretgazdaságosságból származó előnyöket. Ezenkívül várható, hogy a közösségi gazdasági ágazat a dömpingelt behozatal által okozott árleszorítás enyhülését arra használja, hogy mérsékelten növelje eladási árait, mivel az intézkedések meg fogják szüntetni a vizsgálati időszakban megállapított áralákínálást. Az intézkedések várhatóan kedvező hatásai lehetővé tennék a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy javítson kritikus pénzügyi helyzetén. |
(80) |
Az intézkedések bevezetése ezért egyértelműen érdeke a közösségi gazdasági ágazatnak. Az intézkedések bevezetésének elmaradása a dihidro-mircenol közösségbeli gyártásának megszűnését, sőt gyárak bezárását eredményezné. |
6.3. A felhasználók és fogyasztók érdeke
(81) |
Fogyasztói szervezetek nem éltek az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdésében biztosított joggal: nem jelentkeztek, és információt sem szolgáltattak. Ez okból, és mivel a dihidro-mircenolt más intermedier vagy végtermék gyártása során csak nyersanyagként vagy összetevőként használják (lásd a (11) és a (28) preambulumbekezdést), a vizsgálatot az intézkedéseknek a fogyasztókra gyakorolt hatására korlátozták. A dihidro-mircenolt általában mosó- és tisztítószerek, szappanok és bizonyos parfümök illatanyagaként használják. Az érintett ágazatok tehát a mosó- és tisztítószerek, szépségápolási és testápoló termékek gyártói. 13 ismert közösségbeli dihidro-mircenol-felhasználónak és négy illatanyaggyártó szövetségnek küldték el a kérdőíveket. Más információk mellett a Bizottság észrevételeket kért arra vonatkozóan, hogy a dömpingellenes intézkedések meghozatala a Közösség érdekében állna-e, és ezek az intézkedések hogyan érintenék őket. |
(82) |
Egy gyártó küldte vissza a kitöltött kérdőívet, aki számos mosó- és tisztítószer és testápoló előállításával foglalkozik. A gyártó rámutatott, hogy a vizsgált termék mennyisége a köztes és végfelhasználásban elhanyagolhatóan csekély. Emellett e vállalat nem Indiából származó dihidro-mircenolt használ, tehát nem tudott teljes körű adatokat szolgáltatni. Ezen felhasználó azonban azt feltételezte, hogy az intézkedések bevezetése ellátáshiányhoz és megnövekedett árakhoz vezethetne, ami hosszú távon a parfümösszetételek árvezérelt megváltozását eredményezhetné. Ezenkívül csak egy felhasználó jelentkezett a Bizottságnál és azt nyilatkozta, hogy nem Indiából származó dihidro-mircenolt használ. Ez a vállalat nem fejtette ki álláspontját az intézkedések lehetséges hatásairól. A képviseleti szervek nem válaszoltak a kérdőívekre. |
(83) |
A beérkezett álláspontokkal kapcsolatban a vizsgálat megállapította, hogy a dihidro-mircenol tekintetében valószínűleg nem kell ellátási hiánnyal számolni, mivel a közösségi gazdasági ágazat kapacitáskihasználása a vizsgálati időszakban csak 73 % volt (lásd a (45) preambulumbekezdést). A dihidro-mircenolt ezenkívül számos, Indián kívüli harmadik országban is gyártják. Emellett a megállapított mérsékelt dömpingkülönbözet miatt nem várható az árak jelentős növekedése. E tekintetben és figyelembe véve, hogy a dihidro-mircenol a származékos termékek árára elhanyagolgató hatást gyakorol, átmenetileg levonható az a következtetés, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése valószínűleg nem lenne jelentős hatással a közösségbeli felhasználók helyzetére. |
6.4. A nem kapcsolódó közösségi importőrök és kereskedők érdekei
(84) |
Az érintett termék huszonhét közösségbeli importőrével/kereskedőjével vették fel a kapcsolatot. E vállalatok közül hárman értesítették a Bizottságot, hogy nem importálnak Indiából dihidro-mircenolt. Végül csak két, az exportáló gyártókhoz nem kapcsolódó importőr válaszolt a kérdőívre. Egyikőjük jelezte, hogy a vizsgálati időszakban felhagyott az Indiából történő behozatallal, mert a szállítója úgy döntött, hogy kizárólag bizonyos más forgalmazókon keresztül értékesíti a terméket. Ez az importőr nem tett észrevételt az intézkedések lehetséges hatásaival kapcsolatban, mert nyilvánvalóan már nem volt érintett. A másik együttműködő importáló esetében az érintett termék közösségbeli értékesítése a teljes forgalom kevesebb mint 20 %-át tette ki és az Indiából származó érintett termék teljes behozatalából való részesedése igen csekély volt. E vállalat nem tett észrevételt a meghozandó intézkedéseknek a saját üzleti tevékenységére gyakorolt lehetséges hatásával kapcsolatban. A vállalat csak jelezte, hogy az intézkedések arra ösztönöznék az indiai gyártókat, hogy hatékonyságuk fokozásával alkalmazkodjanak a helyzethez, míg a közösségi gyártók védelme által lehetővé tennék azok számára, hogy fenntartsák gazdaságtalan termelésüket és nem kényszerítenék őket a szerkezetátalakításra. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a (79) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően a dömpingellenes intézkedések az említett állításokkal ellentétben lehetővé tennék a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy növeljék értékesítésük mennyiségét, és javítsanak kritikus pénzügyi helyzetükön, ami ennek következtében lehetőséget biztosítana a gyártás hatékonyságának javítására. Ezt az érvet ezért el kell utasítani. |
(85) |
A fent említett okokból és figyelembe véve a nem kapcsolódó közösségbeli importőrök/kereskedők alacsony szintű együttműködését, átmenetileg azt a következtetést vonták le, hogy a dömpingellenes intézkedések nem lennének határozottan kedvezőtlen hatással helyzetükre. |
6.5. A közösségi érdekre vonatkozó következtetés
(86) |
A fenti elemzés szerint a közösségi gazdasági ágazatnak érdekében áll az intézkedések bevezetése, mivel azok várhatóan visszafogják a dömpingelt áron érkező nagy mennyiségű behozatalt és kiküszöbölik az ezen behozatallal járó alulárazást, amelyek bizonyítottan jelentős negatív hatást gyakoroltak a közösségi gazdasági ágazat helyzetére. A Közösség többi gyártója számára várhatóan ugyancsak előnyösek lesznek az intézkedések. |
(87) |
Az elemzés azt is bizonyította, hogy a felhasználókat nem fogják jelentősen érinteni a dömpingellenes intézkedések. |
(88) |
Az érintett termék független közösségbeli importőreinek/kereskedőinek csekély mértékű együttműködése nem tette lehetővé érdekeik beható elemzését. Az a következtetés vonható le azonban, hogy ezek a piaci szereplők azért döntöttek úgy, hogy nem működnek együtt a vizsgálat során, mert tevékenységüket nem érintené hátrányosan, ha az Indiából származó dihidro-mircenol behozatalára vonatkozóan dömpingellenes intézkedéseket vezetnének be. |
(89) |
Összességében az a következtetés adódik, hogy az intézkedések bevezetése, azaz a kárt okozó dömping kiiktatása a közösségi gazdasági ágazat számára lehetővé tenné tevékenységei fenntartását, és azok a kedvezőtlen hatások, amelyekkel az intézkedések bizonyos más gazdasági szereplőkre nézve járhatnak a Közösségben, nem aránytalanul nagyok a közösségi gazdasági ágazat esetében jelentkező kedvező hatásokhoz képest. |
(90) |
A fentiek alapján arra az átmeneti következtetésre jutottak, hogy ebben az esetben nem áll fenn a közösségi érdekből fakadó olyan kényszerítő ok, amely miatt a dömpingellenes intézkedéseket ne lehetne bevezetni. |
7. IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK
(91) |
A dömpinggel, az abból adódó kárral és a közösségi érdekkel kapcsolatban levont ideiglenes következtetéseket tekintetbe véve ideiglenes intézkedéseket kell elrendelni az Indiából származó behozatalra a dömpingelt behozatal által a közösségi gazdasági ágazatnak okozott további károk megelőzése érdekében. |
7.1. A kár megszüntetéséhez szükséges mérték
(92) |
Az ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket oly módon kell meghatározni, hogy megfelelő szintűek legyenek a dömpingelt import által a közösségi gazdasági ágazatnak való károkozás megszüntetéséhez, de ne haladják meg a megállapított dömpingkülönbözetet. A kárt okozó dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor figyelembe vették, hogy az intézkedéseknek lehetőséget kell adniuk a közösségi gazdasági ágazatnak arra, hogy költségeit úgy tudja fedezni, és olyan adózás előtti nyereségre tegyen szert, amelyet a megszokott versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül elérhetne. |
(93) |
A rendelkezésre álló információk alapján előzetesen megállapították, hogy a forgalom 5 %-ának megfelelő haszonkulcs tekinthető megfelelő szintnek, amelyet a közösségi gazdasági ágazat a károsító dömping nélkül várhatóan elérhetett volna. 2003-ban, az Indiából származó dömpingelt behozatal megugrása előtt a közösségi gazdasági ágazat a hasonló termék szabadpiacon történő értékesítése által 12,3 %-os nyereségre tett szert (lásd a (48) preambulumbekezdést). Helyénvalónak tartották azonban e nyereség kiigazítását annak érdekében, hogy tükrözze azt a tényt, hogy a dihidro-mircenol közösségi piaca és világpiaca nőtt, és új kapacitásokat létesítettek, aminek következtében az átlagos árszint – a dömpingelt behozataltól függetlenül – enyhén csökkent, míg az egységnyi előállítási költség nagyjából változatlan maradt. Ezért a dömpingelt import nélkül a 12 %-os nyereség nem tűnt ésszerűen igazoltnak, ehelyett a jelenlegi helyzetben a forgalom 5 %-át jelentő haszonkulcsot megfelelőbbnek tartották. |
(94) |
A szükséges árnövekedést – az alákínálásra vonatkozó számítások során megállapított – súlyozott import átlagárnak a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon értékesített termékek hátrányt nem okozó árának átlagával való összehasonlítása alapján határozták meg. Az összehasonlításból származó különbséget ezt követően az átlagos CIF paritású importérték százalékában fejezték ki. Ezek a különbségek mindkettő együttműködő indiai exportáló gyártó esetében a megállapított dömpingkülönbözet fölött voltak. |
7.2. Ideiglenes intézkedések
(95) |
Az előzőekben kifejtettekre tekintettel megfontolták, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az együttműködő exportáló gyártókra ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni a megállapított dömpingkülönbözet szintjén. |
(96) |
Emlékeztetni kell arra, hogy az együttműködés szintje magas volt, és ezért helyénvalónak tartották, hogy a többi vállalatra, amelyek nem működtek együtt a vizsgálat során, az együttműködő gyártókra kivetett legmagasabb vám szintjén vessenek ki vámot (lásd a (22) preambulumbekezdést). Ezért a maradványvám mértéke 7,5 %. |
(97) |
A fentiek alapján az Indiára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám mértéke az alábbi:
|
(98) |
Az ebben a rendeletben a vállalatokra meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételt a jelen vizsgálat ténymegállapításai alapján határozták meg. Ezért a jelenlegi vizsgálat alatt e vállalat tekintetében megállapított helyzetet tükrözi. E vámtétel (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó vámmal) így kizárólag az Indiából származó és e vállalat – tehát a konkrétan meghatározott jogi személy – által előállított termékek behozatalára alkalmazandó. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében név és cím szerint kifejezetten meg nem nevezett vállalat által gyártott importált termék, ideértve a kifejezetten említett vállalattal kapcsolatban álló szervezeteket is, nem részesülhet e vámtétel előnyeiből; azokra az „összes többi vállalatra” érvényes vámot kell kivetni. |
(99) |
A vállalatspecifikus egyedi dömpingellenes vámtétel alkalmazása iránti kérelmet (például a szervezet nevének megváltozását követően, vagy új gyártó vagy értékesítő szervezetek létesítését követően) haladéktalanul el kell juttatni a Bizottsághoz minden releváns információval együtt, különös tekintettel például az említett névváltozással vagy a termelő és értékesítő szervezetek említett változásával kapcsolatos, a vállalatnak a termeléshez, a belföldi értékesítéshez és az exportértékesítéshez kapcsolódó tevékenységeinek változására. A Bizottság adott esetben – a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően – a rendeletet az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok jegyzékének naprakésszé tételével megfelelően módosítani fogja. |
(100) |
A dömpingellenes vám megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a maradványvám szintje nemcsak a nem együttműködő exportáló gyártókra vonatkozik, hanem azokra a gyártókra is, akik a vizsgálati időszak során egyáltalán nem exportáltak a Közösségbe. Az utóbbi vállalatok azonban – amennyiben megfelelnek az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében megfogalmazott követelményeknek – helyzetük egyéni elbírálása érdekében kérelmet nyújthatnak be az említett cikk szerinti felülvizsgálatra. |
8. ZÁRÓ RENDELKEZÉS
(101) |
A tisztességes ügyintézés érdekében rögzíteni kell egy időszakot, amelyen belül az érdekelt felek, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül jelentkeztek, írásban kifejthetik álláspontjukat, és meghallgatást kérhetnek. Továbbá ki kell jelenteni, hogy az e rendelet céljait szolgáló vámkivetést érintő megállapítások ideiglenesek, amelyeket végleges vám meghatározása esetén valószínűleg újra mérlegelni kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Az Indiából származó, az ex 2905 22 90 KN-kód (2905229010 TARIC-kód) alá tartozó legalább 93 tömegszázalékos tisztaságú dihidro-mircenol behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kerül kivetésre.
(2) Az (1) bekezdésben leírt és az alább felsorolt vállalatok által előállított termékek vámfizetés előtti, közösségi határparitásos nettó ára alapján alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:
Gyártó |
Dömpingellenes vám |
Kiegészítő TARIC-kód |
Neeru Enterprises, Rampur, India |
3,3 % |
A827 |
Összes többi vállalat |
7,5 % |
A999 |
(3) Az (1) bekezdésben említett termék közösségi szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.
(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
2. cikk
A 384/96/EK rendelet 20. cikkének sérelme nélkül az érdekelt felek az e rendelet hatálybalépésétől számított egy hónapon belül kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és szempontoknak a közlését, amelyek alapján ezt a rendeletet elfogadták, írásban ismertethetik álláspontjukat, és kérhetik a Bizottság általi szóbeli meghallgatásukat.
A 384/96/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének megfelelően az érintett felek e rendelet alkalmazásával kapcsolatban észrevételeket tehetnek a hatálybalépésének időpontját követő egy hónapon belül.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
E rendelet 1. cikkét egy hat hónapos időszak során kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. július 27-én.
a Bizottság részéről
Peter MANDELSON
a Bizottság tagja
(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.
(2) HL C 275., 2006.11.11., 25. o.
28.7.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/20 |
A BIZOTTSÁG 897/2007/EK RENDELETE
(2007. július 27.)
a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1623/2000/EK bizottsági rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. és 36. cikkére,
mivel:
(1) |
Az 1623/2000/EK bizottsági rendelet (2) 13. cikke (1) bekezdésének második albekezdése a bor alkoholtartalmának növelésére szolgáló must támogatási rendszerének keretében eltérést ír elő a C. III. a) és a C. III. b) övezeten kívüli szőlőtermő övezetből származó mustra, a 2006/2007. borászati év végéig terjedő hatállyal. Addig is, amíg a borpiac közös szervezésének a 2008/2009. borászati évre tervezett reformja nem hoz mélyebb változásokat e támogatási rendszerben, indokolt az említett eltérés hatályát a 2007/2008. borászati év végéig meghosszabbítani. |
(2) |
Az 1623/2000/EK rendelet 52. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése a 2001/2002-től 2006/2007-ig terjedő borászati évekre a lepárlási rendszertől való eltérést ír elő az olyan szőlőfajtákból készült borra, amelyek besorolásuk alapján egyszerre minősülnek borszőlőnek és eredetmegjelöléssel ellátott borpárlat előállításához való szőlőnek. Az eltérés a „szokásosan termelt mennyiség” térfogatbeli meghatározására vonatkozik. Addig is, amíg a borpiac közös szervezésének a 2008/2009. borászati évre tervezett reformja nem hoz mélyebb változásokat e rendszerben, indokolt az említett eltérés hatályát a 2007/2008. borászati év végéig meghosszabbítani. |
(3) |
Az 1623/2000/EK rendelet 63a. cikke (2) bekezdésének első bekezdése százalékos arányt állapít meg, amelynek erejéig a termelők részt vehetnek a megtermelt bor élelmezési célú alkohollá való lepárlásában. Indokolt megállapítani a 2007/2008. borászati évre vonatkozó százalékos arányt. |
(4) |
Az 1623/2000/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
(5) |
Mivel a következő borászati év 2007. augusztus 1-jén kezdődik, ugyanezen időpontot indokolt e rendelet alkalmazásának kezdetéül megjelölni. |
(6) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1623/2000/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 13. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében a „2003/2004-től 2006/2007-ig” szövegrész helyébe a „2003/2004-től 2007/2008-ig” szövegrész lép. |
2. |
Az 52. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésében a „2001/2002-től 2006/2007-ig” szövegrész helyébe a „2001/2002-től 2007/2008-ig” szövegrész lép. |
3. |
A 63a. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép: „A 2004/2005., a 2005/2006., a 2006/2007. és a 2007/2008. borászati évre megállapított százalékos arány 25 %.” |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
2007. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. július 27-én.
a Bizottság részéről
Mariann FISCHER BOEL
a Bizottság tagja
(1) HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 194., 2000.7.31., 45. o. A legutóbb a 2016/2006/EK rendelettel (HL L 384., 2006.12.29., 38. o.) módosított rendelet.
28.7.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/22 |
A BIZOTTSÁG 898/2007/EK RENDELETE
(2007. július 27.)
a 41/2007/EK tanácsi rendeletnek a IIa és IV ICES-övezetben a sprattállományra vonatkozó fogási korlátozások tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról szóló, 2006. december 21-i 41/2007/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 41/2007/EK rendelet IA. melléklete előzetes fogási korlátozásokat állapít meg a spratt tekintetében a IIa és IV ICES-övezetre. |
(2) |
A rendelet 5. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság a 2007 első félévében összegyűjtött tudományos információk fényében felülvizsgálhatja a fogási korlátozásokat. |
(3) |
Figyelembe véve a 2007 első félévében összegyűjtött tudományos információkat, az érintett övezetek tekintetében ki kell igazítani a sprattra vonatkozó fogási korlátozásokat. |
(4) |
A 41/2007/EK rendelet IA. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(5) |
A spratt rövid élettartamú faj, ezért a fogási korlátozásokat a lehető leghamarabb érvényre kell juttatni olyan késedelmek elkerülésére, amelyek az állomány túlhalászásához vezethetnének. |
(6) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúra-ágazati Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 41/2007/EK rendelet IA. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. július 27-én.
a Bizottság részéről
Joe BORG
a Bizottság tagja
(1) HL L 15., 2007.1.20., 1. o. A legutóbb a 754/2007/EK rendelettel (HL L 172., 2007.6.30., 26. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
A 41/2007/EK rendelet IA. melléklete a következőképpen módosul:
A IIa és IV ICES-övezet tekintetében a sprattállományra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő bejegyzés lép:
|
|
|||||||
Belgium |
1 917 |
Elővigyázatossági TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |
||||||
Dánia |
151 705 |
|||||||
Németország |
1 917 |
|||||||
Franciaország |
1 917 |
|||||||
Hollandia |
1 917 |
|||||||
Svédország |
1 330 (1) |
|||||||
Egyesült Királyság |
6 325 |
|||||||
EK |
167 028 |
|||||||
Norvégia |
18 812 (2) |
|||||||
Feröer-szigetek |
||||||||
TAC |
195 000 |
(1) A homoki angolnával együtt.
(2) Kizárólag a IV ICES-övezet közösségi vizein halászható.
(3) Ez a mennyiség a IV ICES-övezetben és a VIa övezetben az ÉSZ 56° 30′-tól északra halászható le. A kék puha tőkehal bármely járulékos fogását be kell számítani a kék puha tőkehalra a VIa, VIb és VII ICES-övezet tekintetében megállapított kvótába.
(4) A 32 mm-nél kisebb szembőségű hálókat alkalmazó halászatok esetén 1 832 tonna hering fogható. Amennyiben az 1 832 tonnában megállapított heringkvóta kimerül, a 32 mm-nél kisebb szembőségű hálót alkalmazó halászat tilos.
(5) Az ellenőrző halászatok során zsákmányolt fogások tekintetében az erőkifejtés 2 %-ának megfelelő és legfeljebb 2 500 tonna mennyiség lehet homoki angolna.”
28.7.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/24 |
A BIZOTTSÁG 899/2007/EK RENDELETE
(2007. július 27.)
a 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Kombinált Nómenklatúrának a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben előírt módosulása miatt, egyes ózonlebontó anyagok és ózonlebontó anyagokat tartalmazó keverékek KN-kódjának kiigazítása céljából történő módosításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1549/2006/EK bizottsági rendelettel (2) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletben (3) előírt 2007. évi Kombinált Nómenklatúrában módosultak egyes termékek Kombinált Nómenklatúra szerinti kódjai (KN-kódjai). A 2037/2000/EK rendelet ózonréteget lebontó anyagokról és ózonréteget lebontó anyagokat tartalmazó keverékekről szóló IV. melléklete hivatkozik néhány ilyen KN-kódra. Ezért ezt a mellékletet ki kell igazítani. Mivel nagyszámú módosításról van szó, az egyértelműség érdekében célszerű a teljes melléklet helyett újat elfogadni. |
(2) |
A 2037/2000/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(3) |
Mivel az 1549/2006/EK rendelet 2007. január 1-jén lépett hatályba, ezt a rendeletet is ettől a naptól kell alkalmazni. |
(4) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2037/2000/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 2037/2000/EK rendelet IV. melléklete helyébe az e rendelet mellékletében található szöveg lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Rendelkezéseit 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. július 27-én.
a Bizottság részéről
Stavros DIMAS
a Bizottság tagja
(1) HL L 244., 2000.9.29., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 301., 2006.10.31., 1. o.
(3) HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 733/2007/EK rendelettel (HL L 169., 2007.6.29., 1. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
„IV. MELLÉKLET
Az I. és III. mellékletben említett anyagok csoportja, Kombinált Nómenklatúra szerinti kódja (1) és megnevezése
Csoport |
KN-kód |
Megnevezés |
I. csoport |
2903 41 00 |
Triklór-fluor-metán |
2903 42 00 |
Diklór-difluor-metán |
|
2903 43 00 |
Triklór-trifluor-etán |
|
2903 44 10 |
Diklór-tetrafluor-etán |
|
2903 44 90 |
Klór-pentafluor-etán |
|
II. csoport |
2903 45 10 |
Klór-trifluor-metán |
2903 45 15 |
Pentaklór-fluor-etán |
|
2903 45 20 |
Tetraklór-difluor-etán |
|
2903 45 25 |
Heptaklór-fluor-propán |
|
2903 45 30 |
Hexaklór-difluor-propán |
|
2903 45 35 |
Pentaklór-trifluor-propán |
|
2903 45 40 |
Tetraklór-tetrafluor-propán |
|
2903 45 45 |
Triklór-pentafluor-propán |
|
2903 45 50 |
Diklór-hexafluor-propán |
|
2903 45 55 |
Klór-heptafluor-propán |
|
III. csoport |
2903 46 10 |
Bróm-klór-difluor-metán |
2903 46 20 |
Bróm-trifluor-metán |
|
2903 46 90 |
Dibróm-tetrafluor-etán |
|
IV. csoport |
2903 14 00 |
Tetraklór-metán (szén-tetraklorid) |
V. csoport |
2903 19 10 |
1,1,1-triklór-etán (metil-kloroform) |
VI. csoport |
2903 39 11 |
Bróm-metán (metil-bromid) |
VII. csoport |
2903 49 30 |
Hidrobróm-fluor-metán, -etán vagy -propán |
VIII. csoport |
2903 49 10 |
Hidroklór-fluor-metán, -etán vagy -propán |
IX. csoport |
ex 2903 49 80 |
Bróm-klór-metán |
Keverékek |
3824 71 00 |
Klórfluor-szénhidrogéneket (CFC-k) tartalmazó keverékek hidroklórfluor-szénhidrogén- (HCFC), perfluor-szénhidrogén- (PFC) vagy hidrofluor-szénhidrogén- (HFC) tartalommal is |
3824 72 00 |
Brómklór-difluor-metánokat, bróm-trifluor-metánokat vagy dibróm-tetrafluor-etánokat tartalmazó keverékek |
|
3824 73 00 |
Hidrobrómfluor-szénhidrogéneket (HBFC-k) tartalmazó keverékek |
|
3824 74 00 |
Hidroklórfluor-szénhidrogéneket (HCFC-k) tartalmazó keverékek perfluor-szénhidrogén- (PFC) vagy hidrofluor-szénhidrogén- (HFC) tartalommal is, de klórfluor-szénhidrogén- (CFC) tartalom nélkül |
|
3824 75 00 |
Szén-tetrakloridot tartalmazó keverékek |
|
3824 76 00 |
1,1,1-triklór-etánt (metil-kloroform) tartalmazó keverékek |
|
3824 77 00 |
Bróm-metánt (metil-bromid) vagy bróm-klór-metánt tartalmazó keverékek |
(1) A kód előtt szereplő »ex« előtag arra utal, hogy a »Megnevezés« oszlopban jelzett anyagokon túlmenően az alszám alá más anyagok is tartozhatnak.”
28.7.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/26 |
A BIZOTTSÁG 900/2007/EK RENDELETE
(2007. július 27.)
a fehér cukorra alkalmazandó export-visszatérítéseknek a 2007/2008-as gazdasági év végéig történő megállapítására irányuló folyamatos pályázati felhívásról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke (4) bekezdésére és 40. cikke (1) bekezdésének g) pontjára,
mivel:
(1) |
Figyelembe véve a Közösség és a világ cukorpiacának helyzetét, a 2007/2008-as gazdasági év végéig fehér cukor kivitelére irányuló folyamatos pályázati felhívást kell kiírni, aminek alkalmával – tekintettel a cukorra vonatkozó világpiaci árak esetleges ingadozására – az export-visszatérítések meghatározásáról is rendelkezni kell. |
(2) |
A cukorra alkalmazandó export-visszatérítés megállapítására irányuló pályázati felhívásnak a 318/2006/EK rendelet 32. cikkében meghatározott általános szabályait indokolt alkalmazni. |
(3) |
Az export-visszatérítésben részesült cukorágazati termékeknek a Közösségbe történő újrabehozatalával vagy visszajuttatásával kapcsolatos visszaélések elkerülése érdekében indokolt a nyugat-balkáni országok esetében eltekinteni az export-visszatérítés megállapításától. |
(4) |
A 318/2006/EK tanácsi rendelet 32. és 33. cikkének megfelelően export-visszatérítések határozhatók meg a közösségi és harmadik országokból származó kivitel árai közötti versenyhátrányt okozó különbség fedezésére. Az egyes közeli rendeltetési helyekre és a közösségi termékeknek kedvezményes behozatali elbánást biztosító harmadik országokba irányuló közösségi kivitel jelenleg különösen kedvező versenyhelyzetben van. Ezért meg kell szüntetni az e rendeltetési helyekre irányuló kivitel utáni export-visszatérítéseket. |
(5) |
Figyelembe véve a művelet sajátos jellegét, a folyamatos pályázati felhívás keretében kiadott kiviteli engedélyek tekintetében megfelelő rendelkezéseket szükséges megállapítani, különösen az engedélyek kibocsátásának határidejét és érvényességének időtartamát, valamint a biztosíték összegét illetően, továbbá az engedélyből származó kiviteli kötelezettség teljesítéséhez elegendő mennyiség vonatkozásában. A mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2000. június 9-i 1291/2000/EK bizottsági rendeletben (2) és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó exportlefölözések és -terhek részletes közös alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 1989. január 19-i 120/89/EGK bizottsági rendeletben (3) foglalt rendelkezések alkalmazását azonban továbbra is elő kell írni. |
(6) |
A 2007 augusztusától kezdődő részleges pályázati felhívások tekintetében e rendelet rendelkezései lépnek a 2006/2007-es gazdasági évre a fehér cukor exportját érintő visszatérítések meghatározására vonatkozó folyamatos pályázati felhívásról szóló, 2006. június 28-i 958/2006/EK bizottsági rendelet (4) rendelkezései helyébe. Ezért az átláthatóság és a jogi egyértelműség érdekében helyénvaló az említett rendeletet 2007. augusztus 1-jével hatályon kívül helyezni. |
(7) |
Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Folyamatos pályázati felhívásra kerül sor a 1701 99 10 KN-kód alá tartozó fehér cukorra alkalmazandó export-visszatérítés – Andorra, Gibraltár, Ceuta, Melilla, Apostoli Szentszék (Vatikáni Városállam), Liechtenstein, Livigno és Campione d’Italia közigazgatási területe, Helgoland, Grönland, a Feröer-szigetek, valamint Ciprus azon területei, ahol a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést, Albánia, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Szerbia (5), Montenegró és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kivételével – valamennyi rendeltetési hely vonatkozásában történő megállapítása céljából. E folyamatos pályázati felhívás érvényességi ideje alatt részleges pályázati felhívásokat írnak ki.
(2) A folyamatos pályázati felhívásra 2008. szeptember 25-ig lehet jelentkezni.
2. cikk
(1) A pályázati felhívásról szóló értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé. A tagállamok ennek alapján fogalmazzák meg a pályázati felhívásról szóló azon értesítést, amelyet máshol közzétehetnek vagy közzétetethetnek.
(2) A pályázati felhívásról szóló értesítésben többek között fel kell tüntetni a pályázati feltételeket.
(3) Az értesítés módosítható a folyamatos pályázati felhívás érvényességi ideje alatt. Az értesítést akkor módosítják, ha a pályázati feltételekben időközben változás következik be.
3. cikk
(1) Az első részleges pályázati felhívásnál az ajánlatok benyújtásának időszaka:
a) |
2007. augusztus 1-jén kezdődik; |
b) |
2007. augusztus 9-én, brüsszeli idő szerint 10.00 órakor ér véget. |
(2) Az ezt követő részleges pályázati felhívásoknál az ajánlatok benyújtásának időszaka:
a) |
az előző részleges pályázati felhívásra előírt időszak végét követő első munkanapon kezdődik; |
b) |
az alábbi napokon, brüsszeli idő szerint 10.00 órakor ér véget:
|
4. cikk
(1) Az e pályázati eljárással kapcsolatos pályázatokat a tagállam illetékes hatóságának kell címezni, faxon vagy elektronikus levélben, feltéve, ha az illetékes hatóság az adattovábbítás ezen formáit elfogadja.
A tagállam illetékes hatóságai előírhatják, hogy az elektronikus pályázatokat az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) értelmében vett, fokozott biztonságú elektronikus aláírásnak kell kísérnie.
(2) Az ajánlat csak az alábbi feltételek teljesülése esetén érvényes:
a) |
A pályázatokban fel kell tüntetni az alábbiakat:
|
b) |
az ajánlatok benyújtására megszabott határidő lejárta előtt igazolást nyújtanak be arról, hogy az ajánlattevő letétbe helyezte az ajánlat szerinti biztosítékot; |
c) |
az ajánlat legalább 250 tonna fehér cukor kiviteléről szól; |
d) |
az ajánlat nyilatkozatot tartalmaz, amelyben az ajánlattevő vállalja, hogy sikeres ajánlat esetén a 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti határidőn belül a kivitelre szánt fehércukor-mennyiségekre kiviteli engedélyt vagy engedélyeket kérelmez; |
e) |
az ajánlat tartalmazza az ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy a kivitelre kerülő termék a 1701 99 10 KN-kód alá tartozó, kifogástalan kereskedelmi minőségű fehér cukor; |
f) |
az ajánlat tartalmazza az ajánlattevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy amennyiben ajánlata sikeres lesz:
|
(3) Nem lehet figyelembe venni az olyan ajánlatot, amelyet nem az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően nyújtottak be, vagy amely más feltételeket tartalmaz, mint amelyek ebben a pályázati felhívásban szerepelnek.
(4) Benyújtás után az ajánlat nem vonható vissza.
(5) Az ajánlat tartalmazhat olyan kikötést, hogy csak akkor tekinthető benyújtottnak, ha az alábbi feltételek egyike vagy mindkettő teljesül:
a) |
az export-visszatérítés maximális összegét a szóban forgó ajánlatok benyújtására megszabott határidő lejártának napján állapítják meg; |
b) |
az ajánlat, ha sikeresnek minősül, a megpályázott mennyiség egészére vagy egy meghatározott részére vonatkozik. |
5. cikk
(1) Minden ajánlattevő köteles az e pályázati felhívás alapján kivitelre szánt fehér cukor után 100 kilogrammonként 11 euro összegű biztosítékot letétbe helyezni.
A sikeres ajánlattevők esetében ez a biztosíték fogja képezni – a 12. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül – a kiviteli engedélyhez kapcsolódó biztosítékot a 11. cikk (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásakor.
(2) Az ajánlattevő választhat, hogy az (1) bekezdésben említett biztosítékot készpénzben helyezi letétbe, vagy az ajánlattétel szerinti tagállam által megszabott kritériumoknak megfelelő intézet által nyújtott garancia formájában.
(3) Az (1) bekezdésben említett biztosítékot fel kell szabadítani:
a) |
az ajánlattevők által sikertelenül megpályázott mennyiségekre vonatkozóan; |
b) |
a sikeres ajánlattevők esetében a fehér cukor 100 kilogrammjaként 10 euro erejéig, ha a kapcsolódó kiviteli engedély iránti kérelmüket elmulasztották benyújtani a 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti határidőig; |
c) |
a sikeres ajánlattevők esetében arra a mennyiségre, amelyre vonatkozóan az 1291/2000/EK rendelet 31. cikkének b) pontja és 32. cikke (1) bekezdése b) pontja i. alpontja értelmében teljesítették – az 1291/2000/EK rendelet 35. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően – az e rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett engedélyből adódó kiviteli kötelezettséget. |
Az első albekezdés b) pontjában említett esetben a biztosíték felszabadítható részét adott esetben csökkenteni kell az export-visszatérítésnek a szóban forgó részleges pályázati felhívásra megállapított maximális összege és a következő részleges pályázati felhívásra megállapított maximális összege közötti különbözettel, ha az utóbbi összeg az előbbinél magasabb.
Az a biztosíték, illetőleg a biztosítéknak az a része, amely nem szabadult fel, a vis maior esetét kivéve elvész az olyan cukormennyiségek tekintetében, amelyekre vonatkozóan a megfelelő kötelezettségeket nem teljesítették.
(4) Vis maior esetén az érintett tagállam illetékes hatósága meghozza a biztosíték felszabadítására vonatkozó azon intézkedéseket, amelyeket az érintett fél által felhozott körülmények miatt szükségesnek tart.
6. cikk
(1) Az ajánlatokat a szóban forgó illetékes hatóság bontja fel, a nyilvánosság kizárásával. Az ajánlatok felbontásánál jelen lévők titoktartásra kötelesek.
(2) Az e rendelet rendelkezéseinek megfelelően benyújtott, elfogadható ajánlatokat a tagállamoknak névtelenül kell továbbítani a Bizottság felé, és azoknak legkésőbb az ajánlatok benyújtására vonatkozó, a pályázati felhívásban szereplő heti határidő lejárta után egy óra harminc perccel be kell érkezniük a Bizottsághoz.
Ha egyetlen ajánlat sincs, a tagállamok erről is ugyanezen határidőn belül értesítik a Bizottságot.
7. cikk
(1) A beérkezett ajánlatok értékelése után részleges pályázati felhívásonként maximális mennyiség állapítható meg.
(2) Olyan döntés is hozható, hogy egy adott részleges pályázati felhívásról nem intézkednek.
8. cikk
(1) Ha a Bizottság úgy dönt, hogy intézkedik a pályázati felhívásról, a 318/2006/EK rendelet 39. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően meghatározza az export-visszatérítés maximális összegét. Az összeg megállapításánál többek között figyelembe kell venni a cukorpiac közösségi és világpiaci helyzetét és várható alakulását.
(2) A 9. cikk alkalmazásának sérelme nélkül az olyan ajánlattevő minősül sikeresnek, aki ajánlatában az export-visszatérítés maximális összegét vagy annál alacsonyabb összeget jelölt meg.
9. cikk
(1) Ha megállapítottak maximális mennyiséget az adott részleges pályázati felhívásnál, sikeres ajánlattevőnek az minősül, aki ajánlatában a legalacsonyabb export-visszatérítési összeget jelölte meg. Ha az említett ajánlat nem meríti ki teljesen a maximális mennyiséget, a mennyiség kimerüléséig további sikeres ajánlattevőket jelölnek ki az ajánlatban szereplő export-visszatérítési összegek növekvő sorrendjében.
(2) Ha az (1) bekezdésben előírt odaítélési szabályt alkalmazva valamely ajánlatot már csak a maximális mennyiség túllépésével lehetne elfogadni, a szóban forgó ajánlattevő csak a maximális összeg kimerítéséhez elegendő mennyiségre nézve minősül sikeresnek. Azokat az ajánlatokat, amelyekben azonos export-visszatérítés szerepel, és amelyek összesen akkora mennyiségre vonatkoznak, hogy elfogadásuk a maximális mennyiség túllépését okozná, az alábbiak valamelyike szerint fogadják el:
a) |
az érintett ajánlattevők között szétosztva az egyes ajánlatokban szereplő teljes mennyiségek arányában; vagy |
b) |
az ajánlattevők között szétosztva a rögzítendő maximális tonnamennyiség erejéig; vagy |
c) |
sorshúzással. |
10. cikk
(1) Az érintett tagállam illetékes hatósága haladéktalanul értesíti az ajánlattevőket a pályázati felhívásban való részvételük eredményéről. Az említett hatóság ezenkívül megküldi a sikeres ajánlattevőknek az odaítélésről szóló nyilatkozatot.
(2) Az odaítélésről szóló nyilatkozatban legalább az alábbiak szerepelnek:
a) |
a pályázati felhívásra való hivatkozás; |
b) |
a kivitelre szánt fehér cukor mennyisége; |
c) |
a b) pontban említett fehércukor-mennyiség kivitele után folyósítandó export-visszatérítés 100 kilogrammonkénti összege euróban kifejezve. |
11. cikk
(1) Minden sikeres ajánlattevő jogosult arra, hogy a (2) bekezdés szerinti feltételekkel kiállítsák számára az odaítélt mennyiségre vonatkozó kiviteli engedélyt, feltüntetve benne az ajánlatban szereplő visszatérítést.
(2) A sikeres ajánlattevő köteles az 1291/2000/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a neki odaítélt mennyiségre vonatkozó kiviteli engedély iránti kérelmet benyújtani, amely – a 120/89/EGK rendelet 12. cikkétől eltérve – nem vonható vissza.
A kérelmet legkésőbb az alábbi időpontok valamelyikéig be kell nyújtani:
a) |
a következő héten lebonyolításra kerülő részleges pályázati felhívás időpontját megelőző utolsó munkanap; |
b) |
a következő hét utolsó munkanapja, ha arra a hétre nincs kiírva részleges pályázati felhívás. |
(3) A sikeres ajánlattevőnek exportálnia kell az ajánlatban szereplő mennyiséget, illetőleg e kötelezettség elmulasztása esetén meg kell fizetnie a 12. cikk (3) bekezdésében említett összeget.
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett jogot és kötelezettségeket átruházni nem lehet.
12. cikk
(1) Az engedélyek érvényességének megállapításához az 1291/2000/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A részleges pályázati felhívás keretében kiadott kiviteli engedélyek kiállításuk napjától a részleges pályázati felhívás hónapját követő ötödik naptári hónap végéig érvényesek.
(3) A vis maior esetét kivéve az engedély jogosultja köteles az illetékes hatóságnak meghatározott összeget fizetni azon mennyiség után, amelynek tekintetében a 11. cikk (2) bekezdése szerinti kiviteli engedélyből eredő kiviteli kötelezettségnek nem tett eleget, ha az 5. cikk (1) bekezdése szerinti biztosíték kevesebb, mint az engedély utolsó érvényességi napján hatályos, a 318/2006/EK rendelet 33. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti export-visszatérítés és az említett engedélyben szereplő visszatérítés különbsége.
Az első albekezdésben említett kifizetendő összeg egyenlő az első albekezdésben említett különbség és az 5. cikk (1) bekezdésében említett biztosíték különbségével.
13. cikk
A 958/2006/EGK rendelet 2007. augusztus 1-jétől hatályát veszti.
14. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. július 27-én.
a Bizottság részéről
Mariann FISCHER BOEL
a Bizottság tagja
(1) HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb a 247/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 69., 2007.3.9., 3. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 152., 2000.6.24., 1. o. A legutóbb az 1913/2006/EK rendelettel (HL L 365., 2006.12.21., 52. o.) módosított rendelet.
(3) HL L 16., 1989.1.20., 19. o. A legutóbb az 1847/2006/EK rendelettel (HL L 355., 2006.12.15., 21. o.) módosított rendelet.
(4) HL L 175., 2006.6.29., 49. o. A legutóbb a 203/2007/EK rendelettel (HL L 61., 2007.2.28., 2. o.) módosított rendelet.
(5) Beleértve az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. határozata szerint az Egyesült Nemzetek fennhatósága alatt álló Koszovót.
(6) HL L 13., 2000.1.19., 12. o.
28.7.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/31 |
A BIZOTTSÁG 901/2007/EK RENDELETE
(2007. július 27.)
egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
A 2658/87/EGK rendelethez csatolt Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében szükséges az e rendelet mellékletében említett áruk besorolásáról szóló intézkedések elfogadása. |
(2) |
A 2658/87/EGK rendelet meghatározta a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet valamely más közösségi rendelkezéssel hoznak létre az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából. |
(3) |
Az említett általános szabályok értelmében az e rendelet mellékletében található táblázat 1. oszlopában leírt árukat, a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján, a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell besorolni. |
(4) |
Szükséges rendelkezni arról, hogy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, az áruk Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználhatja. |
(5) |
A Vámkódexbizottság nem adott ki véleményt az elnök által meghatározott határidőn belül, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell besorolni.
2. cikk
A 2913/92/EGK rendelet 12. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítás három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználható.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. július 27-én.
a Bizottság részéről
Danuta HÜBNER
a Bizottság tagja
(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 733/2007/EK rendelettel (HL L 169., 2007.6.29., 1. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
Árumegnevezés |
Besorolás (KN-kód) |
Indokolás |
(1) |
(2) |
(3) |
A termék a „vörös bokor” néven is ismert rooibos növény (Aspalathus linearis) feldarabolt, erjesztett és szárított leveléből és felső szárrészéből készül. Szüretelés után a zöld leveleket és a felső szárrészt 2–5 mm hosszúságú darabokra vágják. Ezt követően azokat összezúzzák, megerjesztik és megszárítják. A terméket elsősorban forrázatok készítésére használják. |
1212 99 70 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, valamint az 1212, 1212 99 és 1212 99 70 KN-kód szövege határozza meg. Az 1211 vámtarifaszám alá nem sorolható, mert a terméket elsősorban nem az e vámtarifaszám szövegezésében szereplő célokra („… elsősorban illatszer, gyógyszer vagy rovarirtó szer, gombaölő szer vagy hasonlók gyártására”) használják. Következésképpen a termék máshová nem sorolt és máshol nem említett, főként emberi fogyasztásra használt más növényi termékként sorolandó be a 1212 vámtarifaszám alá. |
28.7.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/33 |
A BIZOTTSÁG 902/2007/EK RENDELETE
(2007. július 27.)
egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
A 2658/87/EGK rendelethez csatolt Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében szükséges az e rendelet mellékletében említett áruk besorolásáról szóló intézkedések elfogadása. |
(2) |
A 2658/87/EGK rendelet meghatározta a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet valamely más közösségi rendelkezéssel hoznak létre az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából. |
(3) |
Az említett általános szabályok értelmében az e rendelet mellékletében található táblázat 1. oszlopában leírt árukat, a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján, a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell besorolni. |
(4) |
Szükséges rendelkezni arról, hogy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, az áruk Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználhatja. |
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell besorolni.
2. cikk
A 2913/92/EGK rendelet 12. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítás három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználható.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. július 27-én.
a Bizottság részéről
Danuta HÜBNER
a Bizottság tagja
(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 733/2007/EK rendelettel (HL L 169., 2007.6.29., 1. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
Árumegnevezés |
Besorolás (KN-kód) |
Indokolás |
(1) |
(2) |
(3) |
0 °C és – 5 °C közötti hőmérsékletű, de nem teljesen fagyott, egész fokhagymafejek (Allium sativum). |
0703 20 00 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, valamint a 0703 és 0703 20 00 KN-kód szövege határozza meg. A termék nem sorolható a 0710 vámtarifaszám alá, mert az nem „fagyasztott” a 7. árucsoport értelmében (lásd a 7. árucsoporthoz tartozó Harmonizált Rendszer magyarázat általános rendelkezésének harmadik bekezdését). A terméket ezért a 0703 vámtarifaszám alá kell besorolni hűtött fokhagymaként. |
28.7.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/35 |
A BIZOTTSÁG 903/2007/EK RENDELETE
(2007. július 27.)
egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
A 2658/87/EGK rendelethez csatolt Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében szükséges az e rendelet mellékletében említett áruk besorolásáról szóló intézkedések elfogadása. |
(2) |
A 2658/87/EGK rendelet meghatározta a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet valamely más közösségi rendelkezéssel hoznak létre az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából. |
(3) |
Az említett általános szabályok értelmében az e rendelet mellékletében található táblázat 1. oszlopában leírt árukat, a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján, a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell besorolni. |
(4) |
Szükséges rendelkezni arról, hogy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, az áruk Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználhatja. |
(5) |
A Vámkódexbizottság nem adott ki véleményt az elnök által meghatározott határidőn belül, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell besorolni.
2. cikk
A 2913/92/EGK rendelet 12. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítás három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználható.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. július 27-én.
a Bizottság részéről
Franco FRATTINI
alelnök
(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 733/2007/EK rendelettel (HL L 169., 2007.6.29., 1. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
Árumegnevezés |
Besorolás (KN-kód) |
Indokolás |
||||||||||||||
(1) |
(2) |
(3) |
||||||||||||||
32 mm × 21 mm-es lapocskák, a következő összetevőkkel (tömegszázalékban):
Lecitin, aszpartám, nátrium szacharin, aceszulfám K, neoheszperidin DC, E102 színezék, E133 színezék. A terméket „leheletfrissítő lapocskaként” forgalmazzák, amely a nyelvre helyezve felolvad. |
2106 90 98 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, valamint a 2106, 2106 90 és 2106 90 98 KN-kód szövege határozza meg. A termék nem sorolható be a szájápoló készítmények 3306 vámtarifaszáma alá, mivel nem tartalmazza a speciálisan a szájüreg tisztántartására szolgáló összetevőket. A terméket emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-készítmény kategóriába kell besorolni a 2106 vámtarifaszám értelmében, mivel tápértékkel rendelkező anyagokat tartalmaz (2106 vámtarifaszámhoz fűzött Harmonizált Rendszer magyarázat, 1. bekezdés, A., és 2. bekezdés, B. 9. pontja). |
28.7.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/37 |
A BIZOTTSÁG 904/2007/EK RENDELETE
(2007. július 27.)
egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
A 2658/87/EGK rendelethez csatolt Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében szükséges az e rendelet mellékletében említett áruk besorolásáról szóló intézkedések elfogadása. |
(2) |
A 2658/87/EGK rendelet meghatározta a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet valamely más közösségi rendelkezéssel hoznak létre az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából. |
(3) |
Az említett általános szabályok értelmében az e rendelet mellékletében található táblázat 1. oszlopában leírt árukat, a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján, a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell besorolni. |
(4) |
Szükséges rendelkezni arról, hogy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, az áruk Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználhatja. |
(5) |
A Vámkódexbizottság nem adott ki véleményt az elnök által meghatározott határidőn belül, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell besorolni.
2. cikk
A 2913/92/EGK rendelet 12. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítás három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználható.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. július 27-én.
a Bizottság részéről
Franco FRATTINI
alelnök
(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 733/2007/EK rendelettel (HL L 169., 2007.6.29., 1. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
Árumegnevezés |
Besorolás (KN-kód) |
Indokolás |
||||||||
(1) |
(2) |
(3) |
||||||||
„Pasta filata” típusú sajt tömb alakban, készült rennin és hőkedvelő baktérium (pl. Streptococcus thermophilus) tejhez történő hozzáadásával. A tejsavót az alvasztás után elválasztják. Az alvadékot ezután körülbelül 80 °C-ra hevítik. A alvadékot gyúrják és nyújtják, hogy szálas szerkezetet vegyen fel. A terméket ezután a megfelelő méretűre (1–3 kg) darabolják, és sózzák. A sajtot érlelő fóliába csomagolják, és az előállítása után egy-két hétig alacsony hőmérsékleten (2–4 °C) tárolják. A sajt összetétele a következő (tömegszázalékban):
A sajtnak enyhe, vajas, kissé sós íze van. Többek között pizza feltétként használatos. |
0406 10 20 |
A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, valamint a 0406, 0406 10 és 0406 10 20 KN-kód szövege határozza meg. A termék a friss sajt objektív jellemzőivel és tulajdonságaival bír, különösen összetételét, küllemét és ízét tekintve, és röviddel az előállítása után fogyasztható (0406 vámtarifaszámhoz tartozó Harmonizált Rendszer magyarázat első bekezdés 1. pontja). Ezért nem sorolható be a 0406 90 alszám alá, amely az előző alszámok alatt említettektől eltérő, „más sajtokra” vonatkozik. |
28.7.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/39 |
A BIZOTTSÁG 905/2007/EK RENDELETE
(2007. július 27.)
a vaj minimális értékesítési árának meghatározásáról a 2771/1999/EK rendeletben nevezett folyamatos pályáztatás keretében kiadott 68. egyenkénti pályázati felhívásra
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a tej és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke c) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A vaj- és tejszínpiaci intervenciót szabályzó 1255/1999/EK tanácsi rendelet (2) alkalmazásának részletes szabályait meghatározó, 1999. december 16-i 2771/1999/EK bizottsági rendelet 21. cikkének megfelelően az intervenciós ügynökségek az általuk tárolt vaj bizonyos mennyiségét folyamatos pályáztatás keretében értékesítésre ajánlották fel. |
(2) |
Figyelemmel az egyenkénti pályázati felhívásokra beérkezett ajánlatokra, minimális értékesítési árat határoznak meg, vagy pedig döntés születik arra vonatkozóan, hogy a 2771/1999/EK rendelet 24a. cikke szerint nem történik szerződéskötés. |
(3) |
Figyelemmel a beérkezett pályázatokra, a minimum eladási árat meg kell állapítani. |
(4) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 2771/1999/EK rendeletnek megfelelő 68. egyenkénti pályázati felhívás esetén, amelyet illetően az arra vonatkozó pályázati beadási határidő 2007. július 24-én lejárt, a vaj minimum értékesítési árát 200,00 EUR/100 kg-ban kell meghatározni.
2. cikk
Ez a rendelet 2007. július 28-án lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. július 27-én.
a Bizottság részéről
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 1913/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 333., 1999.12.24., 11. o. A legutóbb a 688/2007/EK rendelettel (HL L 159., 2007.6.20., 36. o.) módosított rendelet.
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
HATÁROZATOK
Bizottság
28.7.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/40 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2006. szeptember 13.)
az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke alapján megindított eljárásról
(COMP/F/38.456. sz. ügy – bitumen (NL))
(az értesítés a C(2006) 4090. számú dokumentummal történt)
(Csak a holland, angol, francia és német nyelvű szöveg hiteles)
(2007/534/EK)
1. A JOGSÉRTÉS ÖSSZEFOGLALÁSA
(1) |
Ezen határozat címzettjei részt vettek az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikkének egyszeri, folyamatosan fennálló megsértésében, az útépítési bitumen árának Hollandia területén történő rögzítésével. |
1.1. Az útépítési bitumen szektor
(2) |
A bitumen az üzemanyag előállításakor keletkező melléktermék. Általában különleges kőolajak lepárlása során jön létre. A különböző kőolajakból és finomított összetételeikből különböző bitumentípusokat állítanak elő, amelyek a teljesítmény fokozása érdekében polimerek hozzáadásával tovább változtathatók. A bitument elsősorban az aszfaltgyártásban használják kötőanyagként, más anyagok összetartására. A bitumentermékek fennmaradó része különböző ipari területeken kerül felhasználásra. |
(3) |
A jelen határozat tárgyát képezi minden olyan bitumentermék, amelyet az útépítéshez és hasonló tevékenységekhez használnak. Itatott aszfaltnak, útburkoló bitumennek és aszfaltbitumennek is nevezik. A továbbiakban útépítési bitumenként fogunk hivatkozni rá. |
(4) |
A vizsgálat azt mutatta, hogy a kartell Hollandia egész területére kiterjedt. Becsült mérete 2001-ben, a jogsértés fennállásának utolsó teljes évében megközelítőleg 62 millió eurós nagyságrendű volt. Az egyezség jellemző sajátossága, hogy nemcsak az eladók játszottak össze – mint az általában szokásos – hanem az eladók és a vásárlók is. Kilenc útépítési bitument szállító cégből nyolc és a terméket vásárló hat (jelenleg öt) legnagyobb útépítő vállalat vett részt a kartellben. |
(5) |
Az alább felsorolt címzettek Hollandia területét lefedve az EK-Szerződés 81. cikkének egyszeri, folyamatosan fennálló megsértésében vettek részt, melynek fő jellegzetessége az volt, hogy az eladók és vásárlók közösen határozták meg a szóban forgó termék árát és az arra vonatkozó engedményeket. |
1.2. A jogsértés címzettjei és időtartama
(6) |
Az alább felsorolt vállalkozások és jogi személyeik (némelyikük anyavállalatként felelős) vettek részt a jogsértésben, a megadott időszakban. Kérjük annak figyelembevételét, hogy bizonyos vállalkozások esetén e határozat címzettje egynél több jogi személy:
|
1.3. A kartell működése
(7) |
Az összejátszó gyakorlatok a következők szerint csoportosíthatók: alapvetően az útépítési bitumen árrögzítésének hollandiai gyakorlatára vonatkoztak a beszállítók és a fő vásárlók, valamint ezen beszállítók és a kisebb mennyiségben vásárlók között. |
(8) |
A bizonyítékok a kartell 1994. április 1. és 2002. április 15. közötti fennállását igazolják, és megerősítik, hogy az útépítési bitumen bruttó eladási és vásárlási árát rendszeresen közösen határozták meg, a kartellben részt vevő útépítők egységes engedményt kaptak a bruttó árból, míg a más útépítők számára tehető engedmény mértéke kisebb volt. |
(9) |
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bitumenbeszállítók csoportja és az útépítők csoportja közötti, az útépítési bitumen Hollandiában érvényes bruttó áraira és az azzal kapcsolatos engedményekre vonatkozó előkészítő és közös találkozók rendszere az abból következő megállapodásokkal együtt egyetlen átfogó rendszert alkot, ezért egyetlen jogsértésnek számít a Szerződés 81. cikkével szemben. |
2. BÍRSÁGOK
2.1. Alapösszeg
(10) |
A bírság alapösszegét a jogsértés súlyosságától és időtartamától függően határozzák meg. |
Súlyosság
(11) |
A jogsértés súlyosságának vizsgálatakor a Bizottság figyelembe veszi a jogsértés jellegét, tényleges piaci hatását – amennyiben mérhető – és az érintett földrajzi piac méretét. |
(12) |
A jogsértés jellegét tekintve az a tény, hogy az befolyásolta és lefedte a közös piac jelentős részét, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen határozat címzettjeiként szereplő vállalkozások a Szerződés 81. cikkét igen súlyosan megsértették. |
Megkülönböztetett bánásmód
(13) |
Az igen súlyos jogsértések kategóriáján belül a kiszabható bírságok skálája lehetővé teszi a vállalkozásokkal szembeni eltérő bánásmódot, hogy figyelembe vegyék az egyes vállalkozások tényleges gazdasági képességét a verseny jelentős károsítására. Erre akkor van szükség, ha – mint ebben az esetben is – jelentős eltérések mutatkoznak a jogsértésben részt vevő vállalkozások piaci részesedésében. |
(14) |
A vállalkozásokat hat kategóriába sorolták az érintett piacon 2001-ben a jogsértés fennállásának utolsó teljes évében fennálló viszonylagos fontosságuk alapján. |
Kellő elrettentés
(15) |
A Bizottság megjegyzi, hogy ezen eljárás során a Shell, a BP, a Total és a Kuwait Petroleum világméretű forgalma a 2005-ös pénzügyi évben – az ezen határozatot megelőző pénzügyi évben – 246, 203, 143, illetve 37 milliárd EUR volt. Minden más vállalat világméretű forgalma 10 milliárd EUR alatt maradt. |
(16) |
A Bizottság az eset körülményeit figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy a 10 milliárd eurót nem meghaladó világméretű forgalmat lebonyolító cégek esetében a bírság kiszabásakor nem szükséges szorzókat alkalmazni a kellőképpen elrettentő hatás elérése érdekében. A Bizottság csak a Shell, a BP, a Total és a Kuwait Petroleum esetében veszi fontolóra az eset körülményeinek figyelembevételével megszabott tényezővel való felszorzást. |
Időtartam
(17) |
A jogsértés időtartamának megfelelően 1,5-től 8 évig terjedő egyéni szorzót alkalmaznak (lásd fentebb a (6) preambulumbekezdést). |
2.2. Súlyosbító és enyhítő körülmények
Súlyosbító körülmények
(18) |
A jogsértés időtartama alatt a Shell már korábbi, kartelltevékenységet tiltó bizottsági határozatok tárgyát képezte (1). Ez a visszaesés súlyosbító körülménynek számít, és indokolja a Shell-re kiszabott bírság alapösszegének 50 %-kal való növelését. |
(19) |
A vizsgálat időtartama alatt a KWS megtagadta az együttműködést, arra kényszerítve az ellenőröket, hogy a nemzeti versenyhatósághoz és a rendőrséghez forduljanak segítségért. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez az akadályozás súlyosbító körülménynek számít, és indokolja a KWS-re kiszabott bírság alapösszegének 10 %-kal való növelését. |
(20) |
A bitumenbeszállítók között a Shell-re, a bitumenvásárlók között pedig a KWS-re kiemelt felelősség hárul a kartell megszervezésében és vezetésében játszott szerepükért. Ők képezték a kartell működésének hajtóerejét. Ez a szerep indokolja a Shell-re és a KWS-re kiszabott bírság alapösszegének 50 %-kal való növelését. |
2.3. A 10 %-os forgalmi küszöb alkalmazása
(21) |
Az 1/2003/EK tanácsi rendelet (2) 23. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vállalkozásra kiszabott bírság nem haladhatja meg a forgalom 10 %-át. Ezt a küszöböt alkalmazták az Esha (Esha Holding BV, Smid & Hollander BV és Esha Port Services Amsterdam BV), valamint a Klöckner Bitumen BV esetében kiszabott bírság kiszámításánál. |
2.4. A 2002-es engedékenységi nyilatkozat alkalmazása
Mentesség
(22) |
A BP értesítette elsőként a Bizottságot a hollandiai bitumenkartell létezéséről, a Bizottság pedig az engedékenységi közlemény 15. pontja értelmében bírságok alóli feltételes mentességet adott a BP-nek. A BP teljes mértékben, folyamatosan és eredményesen együttműködött a Bizottsággal az igazgatási eljárás során. A BP legkésőbb akkor hagyott fel a feltételezett jogsértésben való részvétellel, amikor az engedékenységi közlemény keretében bizonyítékot nyújtott be, és nem tett lépéseket az irányba, hogy egyéb vállalatokat kényszerítsen a jogsértésben való részvételre. Ezért a BP teljesen mentesül a bírságok alól. |
23. pont b) alpontja, első francia bekezdés (30–50 %-os csökkentés)
(23) |
A Kuwait Petroleum volt a következő vállalkozás, amely kérelmezte a Bizottságtól az engedékenységi közlemény alkalmazását, és elsőként teljesítette az annak 21. pontjában megfogalmazott követelményeket. A Kuwait Petroleum által szolgáltatott bizonyíték természeténél fogva segített a Bizottságnak a kérdéses tények bizonyításában, ennélfogva újabb értékes bizonyítékot jelentett a Bizottság tulajdonában lévőkhöz viszonyítva. Ez nagyon értékesnek bizonyult, mivel megerősítette a már rendelkezésre álló információt, és a Bizottság tulajdonában lévő információval együtt segítette a Bizottságot a jogsértés bizonyításában. Figyelembe kell venni, hogy a BP nem vett részt rendszeresen a bitumennel kapcsolatos, a vásárlókkal együtt tartott konzultációs üléseken, a Kuwait Petroleum pedig elsőként szolgáltatott közvetlen bizonyítékot a kartell működésének eme központi elemére vonatkozóan. Ennélfogva az engedékenységi nyilatkozat 23. pontjával összhangban a Kuwait Petroleumra kiszabott bírság összege 30 és 50 % közötti értékben csökkenthető. |
(24) |
A Kuwait Petroleumra kiszabandó bírság összegének pontos csökkentéséhez figyelembe kell venni, hogy a Kuwait Petroleum engedékenységi kérelme és a később beszolgáltatott bizonyítékok részletességüknél fogva lehetővé tették a Bizottságnak a kérdéses tények bizonyítását. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a kérelmet több mint tizenegy hónappal a bizottsági vizsgálat után nyújtották be, és csak azután, hogy a Bizottság írásban megkérte az érintetteket, hogy adjanak részletes felvilágosítást a történtekről. Ezenfelül a Bizottság súlyosnak tekinti, hogy a Kuwait Petroleum később megmásította az ExxonMobilnak a kartellben való állítólagos részvételére vonatkozóan tett bizonyos fontos kijelentéseit, és ezeket a Bizottság nem használhatta fel bizonyítékként a vállalat ellen. Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Kuwait Petroleum a rá egyébként kiszabott bírság összegének 30 %-os csökkentésére jogosult. |
Egyéb engedékenységi kérelmek
(25) |
Az engedékenységi nyilatkozat B. szakasza értelmében a Shell is nyújtott be kérelmet, de a jelentős hozzáadott érték hiánya miatt nem az ellentételezés nem javasolt. |
(26) |
A Nynäs és a Total is arra hivatkozik, hogy önkéntes alapon szolgáltatott a Bizottságnak önmagára nézve terhes információt. A Bizottság azonban úgy ítéli meg, hogy a szolgáltatott információ nem eléggé értékes ahhoz, hogy a Bizottság a büntetés csökkentését javasolja. |
(27) |
A Wintershall azt állítja, hogy a BP mentességi kérelme rá is vonatkozik. De a Wintershall még mindig a BP-től független vállalkozás, és nem a Wintershall, hanem a BP folyamodott mentességért a Bizottsághoz. |
3. HATÁROZAT
(28) |
A következő vállalatok megsértették a Szerződés 81. cikkét azáltal, hogy a megadott időszakban rendszeresen közösen meghatározták az útépítési bitumen hollandiai eladásának és vásárlásának bruttó árát, a kartellben részt vevő útépítőknek a bruttó árból adott egységes kedvezmény mértékét, és a többi útépítő számára a bruttó árból adható kisebb maximum kedvezmény mértékét:
|
(29) |
Az előző preambulumbekezdésben említett jogsértésekre az alábbi bírságokat szabjuk ki:
|
(30) |
A fentebb felsorolt vállalkozások, amennyiben ezt még nem tették meg, kötelesek azonnal beszüntetni a (28) preambulumbekezdésben részletezett jogsértést. Tartózkodniuk kell a (28) preambulumbekezdésben leírt jogsértéssel azonos bármilyen cselekedet vagy magatartás megismétlésétől, továbbá az olyan cselekedetektől és magatartástól, amelyeknek azonos vagy hasonló célja vagy hatása van. |
(31) |
E határozat teljes szövegének nem titkos változatát az ügy hiteles nyelvein közzéteszik a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, a http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html címen |
(1) A Bizottság 1986. április 23-i 86/398/EGK határozata egy, az EGK-Szerződés 85. cikke szerinti eljárásról (IV/31,149 – Polipropilén, HL L 230., 1986.8.18., 1. o.) és a Bizottság 1994. július 27-i 94/599/EK határozata egy, az EGK-Szerződés 85. cikke szerinti eljárásról (IV/31865 – PVC II, HL L 239., 1994.9.14., 14. o.).
(2) HL L 1., 2003.1.4., 1. o. A legutóbb az 1419/2006/EK rendelettel (HL L 269., 2006.9.28., 1. o.) módosított rendelet.
28.7.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/45 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2007. július 27.)
az Indiából származó dihidro-mircenol behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megszüntetéséről
(2007/535/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 1997. október 6-i 2026/97/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 14. cikkére,
a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,
mivel:
A. AZ ELJÁRÁS
(1) |
A Bizottság 2006. november 11-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az Indiából származó és rendesen az ex 2905 22 90 KN-kóddal bejelentett, legalább 93 tömegszázalékos tisztaságú dihidro-mircenol Közösségbe történő behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindítását. |
(2) |
A szubvencióellenes eljárást az alaprendelet 10. cikke alapján indították meg, a következő közösségi gyártók által 2006. szeptember 29-én benyújtott panasz alapján: Destilaciones Bordas Chinchurreta S.A. és Sensient Fragrances S.A. (a továbbiakban: panaszosok), amelyek termelése a dihidro-mircenol teljes közösségi gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki. A panasz prima facie bizonyítékot tartalmazott az érintett termék támogatására és az abból eredő jelentős kár meglétére, és ezt a Bizottság elegendőnek ítélte ahhoz, hogy az eljárás megindítását indokoltnak tekintse. |
(3) |
A Bizottság a vizsgálat megindításáról hivatalosan tájékoztatta India hatóságait, az indiai exportáló gyártókat, valamint a tudomása szerint érintett importőröket, felhasználókat, ezek szövetségeit, illetve a panaszosokat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül álláspontjukat írásban ismertessék és szóbeli meghallgatást kérjenek. |
B. A PANASZ VISSZAVONÁSA
(4) |
A panaszosok 2007. május 25-én a Bizottsághoz intézett levelükben hivatalosan visszavonták panaszukat. |
(5) |
Az alaprendelet 14. cikke (1) bekezdésének megfelelően, amennyiben egy benyújtott panaszt visszavonnak – ha az eljárás megszüntetése nem sérti a Közösség érdekeit –, az eljárás megszüntethető. |
(6) |
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi eljárást meg kell szüntetni, mivel a vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely arra utalna, hogy az eljárás megszüntetése sértené a Közösség érdekeit. Az érdekelt feleket a Bizottság ennek megfelelően tájékoztatta, és lehetőséget adott észrevételeik megtételére. A felek nem emeltek kifogást. |
(7) |
A fentieknek megfelelően a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az Indiából származó dihidro-mircenol Közösségbe történő behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárást kiegyenlítő intézkedések elrendelése nélkül meg kell szüntetni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
Egyetlen cikk
Az Indiából származó és az ex 2905 22 90 KN-kód alá besorolható, legalább 93 tömegszázalékos tisztaságú dihidro-mircenol behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megszűnik.
Kelt Brüsszelben, 2007. július 27-én.
a Bizottság részéről
Peter MANDELSON
a Bizottság tagja
(1) HL L 288., 1997.10.21., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.
(2) HL C 275., 2006.11.11., 29. o.
Európai Központi Bank
28.7.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/46 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA
(2007. július 20.)
az Európai Központi Bank devizatartalékokat megtestesítő eszközeinek nemzeti központi bankok általi kezeléséről, valamint az ilyen eszközöket érintő műveletek jogi dokumentációjáról szóló EKB/2006/28 iránymutatás módosításáról
(EKB/2007/6)
(2007/536/EK)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 105. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésére,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikke harmadik francia bekezdésére és 12.1. és 30.6. cikkére,
mivel:
(1) |
Az Alapokmány 30.1. cikke értelmében az Európai Központi Bankot („EKB”) a közös valutát bevezető tagállamok nemzeti központi bankjai („NKB-k”) látják el devizatartalékokat megtestesítő eszközökkel, és az teljeskörűen jogosult a ráruházott devizatartalékok birtoklására és kezelésére. |
(2) |
Az Alapokmány 9.2. és a 12.1. cikkének értelmében az EKB egyes feladatait végrehajthatja az NKB-kon keresztül, és folyamodhat az NKB-khoz egyes műveletek elvégzése végett. Az EKB ennek megfelelően úgy tekinti, hogy az NKB-k az EKB megbízásából járnak el és kezelik az EKB részére átruházott devizatartalékokat. |
(3) |
Az Európai Központi Bank devizatartalékokat megtestesítő eszközeinek nemzeti központi bankok általi kezeléséről, valamint az ilyen eszközöket érintő műveletek jogi dokumentációjáról szóló, 2006. december 21-i EKB/2006/28 iránymutatás (1) alapján minden egyes részt vevő tagállam NKB-ja az EKB devizatartalékokat megtestesítő eszközeit érintő műveleteket az EKB megbízásából az iránymutatásban megkövetelt jogi dokumentálás mellett köteles lebonyolítani. |
(4) |
Az EKB/2006/28 iránymutatásban szereplő „európai országok” meghatározását úgy kell módosítani, hogy előkészítsék a tagállamok EMU-ba való jövőbeni belépését. |
(5) |
Abból a célból, hogy felvegyenek az elfogadható instrumentumok listájába egy olyan, tőzsdén kívüli származékos műveleteknek minősülő kamatláb-swapügyletekhez kapcsolódó eszközt, ahol a kitettség egy bizonyos szint felett biztosítékkal fedezett, az EKB/2006/28 iránymutatás tovább módosítandó, hogy előírja a kamatláb-swapügyletek tőzsdén kívüli származékos műveletekként való dokumentálását, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
1. cikk
Az EKB/2006/28 iránymutatás a következőképpen módosul:
1. |
Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép: „Ezen iránymutatás alkalmazásában:
|
2. |
A 3. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az EKB devizatartalékokat megtestesítő eszközeit érintő minden műveletet az e cikkben megkövetelt jogi dokumentálás mellett kell lebonyolítani. Az Igazgatóság azonban dönthet az ezen iránymutatás I. melléklete 1. pontja c) albekezdésében vagy 2. pontja c) albekezdésében meghatározott mintaszerződések alkalmazása mellett az iránymutatás I. melléklete 1. pontja a) albekezdésében vagy 2. pontja a) albekezdésében meghatározott megállapodás helyett egy tagállam esetében az euro bevezetésekor, amennyiben az EKB által elfogadható formátummal és tartalommal rendelkező jogi értékelés nem áll rendelkezésre a feltüntetett mintaszerződés az adott tagállamban való alkalmazásáról. Az Igazgatóság haladéktalanul értesíti a Kormányzótanácsot az e rendelkezés szerinti bármilyen döntésről. (2) Az EKB devizatartalékokat megtestesítő eszközeit érintő minden olyan, fedezeti biztosítékkal ellátott műveletet, amely visszavásárlási megállapodást, fordított visszavásárlási megállapodást, buy/sell-back agreementet, sell/buy-back agreementet és az EKB devizatartalékokat megtestesítő eszközeit érintő tőzsdén kívüli derivatív műveleteket foglal magában, az I. mellékletében meghatározott megállapodások alapján dokumentálnak, amelyek formáját az EKB hagyja jóvá és módosíthatja időről időre.” |
3. |
Az I. melléklet 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
2. cikk
Ez az iránymutatás 2007. július 27-én lép hatályba.
3. cikk
Ennek az iránymutatásnak azon tagállamok NKB-jai a címzettjei, amelyek bevezették az eurót.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2007. július 20-án.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Jean-Claude TRICHET
(1) HL C 17., 2007.1.28., 5. o.
III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
28.7.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/48 |
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG DARFUR/6/2007 HATÁROZATA
(2007. július 18.)
az Európai Unió szudáni különleges képviselője katonai tanácsadójának kinevezéséről
(2007/537/KKBP)
A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 25. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Unió által az Afrikai Uniónak a szudáni Darfur térségben és Szomáliában tevékenykedő missziói számára biztosított polgári-katonai támogató fellépésről szóló, 2005. július 18-i 2005/557/KKBP tanácsi együttes fellépésre (1), és különösen annak 4. cikkére,
mivel:
(1) |
A Tanács 2007. április 19-én elfogadta a Torben BRYLLE-nek az Európai Unió szudáni különleges képviselőjévé (EUKK) történő kinevezéséről szóló 2007/238/KKBP határozatot (2). |
(2) |
A szudáni EUKK többek között biztosítja az Afrikai Uniónak a szudáni Darfur térségben tevékenykedő missziója (AMIS) számára biztosított uniós hozzájárulás koordinációját és koherenciáját. Az AMIS-nek szóló koherens és időben érkező uniós segítségnyújtás biztosítása érdekében – a 2005/557/KKBP együttes fellépés 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban – az Afrikai Unió addisz-abebai parancsnoklási rendjén belül az EU érintett szereplőivel, valamint az adminisztratív ellenőrző és irányító központtal való koordináció napi feladatait egy politikai, egy katonai és egy rendőri tanácsadóból álló, az EUKK felügyelete alá tartozó, addisz-abebai székhelyű EU-koordinációs sejt látja el. |
(3) |
A 2005/557/KKBP együttes fellépés 4. cikkével a Tanács felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot az EUKK katonai tanácsadójának a főtitkár/főképviselő – az EUKK ajánlásán alapuló – javaslata alapján való kinevezésére. |
(4) |
Az EUKK ajánlását követően a főtitkár/főképviselő javasolta, hogy Michel BILLARD ezredest nevezzék ki az EUKK új katonai tanácsadójává. |
(5) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 6. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Európai Unió védelmi vonatkozású határozatainak és tevékenységeinek kidolgozásában és végrehajtásában, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
Michel BILLARD ezredest a szudáni EUKK katonai tanácsadójává nevezik ki.
2. cikk
Ez a határozat 2007. július 24-én lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2007. július 18-án.
a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről
az elnök
C. DURRANT PAIS
(1) HL L 188., 2005.7.20., 46. o. A 2007/245/KKBP együttes fellépéssel (HL L 106., 2007.4.24., 65. o.) módosított együttes fellépés.
(2) HL L 103., 2007.4.20., 52. o.
AZ EU-SZERZŐDÉS VI. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
28.7.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 196/49 |
AZ EUROPOL IGAZGATÓTANÁCSÁNAK HATÁROZATA
(2007. július 18.)
megállapodás az Europol által alkalmazott feltételek és eljárások ügyében, átvéve az 1999. november 16-i, az Europol alkalmazottaknak kifizetett bérekre és egyéb javadalmazásokra vonatkozó, Europol által fizetett adók tekintetében hozott Europol igazgatási tanácsi döntésének mellékletében említett összegeket
(2007/538/EK)
AZ EUROPOL IGAZGATÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió Szerződésének K.3 cikke és az Europol-egyezmény 41. cikkének (3) bekezdése alapján összeállított, az Europol, a hozzá tartozó szervek tagjai, aligazgatók és alkalmazottak kiváltságaira és mentességeire vonatkozó jegyzőkönyvre (1), és különösen annak 10. cikkére,
mivel:
(1) |
A tanács 2007. június 12-én, 2006. július 1-ig visszamenőleges hatállyal az Europol tisztviselők béreinek és egyéb javadalmazásainak 1,5 %-os változásáról döntött. |
(2) |
Az igazgatótanács 2007. július 18-án úgy döntött, hogy az igazgatótanács 1999. november 16-i döntésének mellékletében található 4. cikkben feltüntetett összegeket (2) a 2007. június 12-i tanácsi döntés értelmében az 1. pontban meghatározott mértékben és időpontban emeli. |
(3) |
Az igazgatótanács 2007. július 18-i döntéséhez hasonlóan az így kapott értékeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell közzétenni, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
2006. július 1-jei hatállyal:
1. |
Az igazgatótanács 1999. november 16-i döntésének mellékletében található 4. cikk első mondatában feltüntetett összeg 113,68 EUR-ra módosul. |
2. |
Az igazgatótanács 1999. november 16-i döntésének mellékletében található 4. cikkben található táblázat euróban megadott értékei a következőképpen módosulnak:
|
2. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.
Kelt Hágában, 2007. július 18-án.
Jaime FERNANDES
Az igazgatótanács elnöke
(1) HL C 221., 1997.7.19., 2. o.
(2) HL C 65., 2001.2.28., 8. o.