ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 183

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

50. évfolyam
2007. július 13.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

 

A Bizottság 814/2007/EK rendelete (2007. július 12.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

*

A Bizottság 815/2007/EK rendelete (2007. július 12.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről Εξαιρετικό παρθένο ελαιόλαδο Τροιζηνία (Exeretiko partheno eleolado Trizinia) (OEM)

3

 

*

A Bizottság 816/2007/EK rendelete (2007. július 12.) a 3448/93/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított, Törökországból behozott egyes árukra alkalmazandó éves vámkontingensek megnyitásáról

5

 

 

A Bizottság 817/2007/EK rendelete (2007. július 12.) a vajra szóló export-visszatérítés meg nem állapításáról az 581/2004/EK rendeletben meghatározott folyamatos pályázati eljárás keretében

12

 

 

A Bizottság 818/2007/EK rendelete (2007. július 12.) a kérelmek teljesítése százalékos mértékének és a visszatérítés végleges mértékének meghatározásáról a B rendszerű kiviteli engedélyek esetében a gyümölcs- és zöldségágazatban (paradicsom, narancs, citrom és alma)

13

 

 

A Bizottság 819/2007/EK rendelete (2007. július 12.) az A3 rendszerű kiviteli engedélyek kibocsátásáról a gyümölcs- és zöldségágazatban (paradicsom, narancs, citrom, csemegeszőlő, alma és őszibarack)

15

 

 

A Bizottság 820/2007/EK rendelete (2007. július 12.) a további feldolgozás nélkül exportált fehér cukorra és nyerscukorra vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról

17

 

 

A Bizottság 821/2007/EK rendelete (2007. július 12.) a 958/2006/EK rendelet által előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a fehér cukorra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről

19

 

 

A Bizottság 822/2007/EK rendelete (2007. július 12.) a 38/2007/EK rendelet által előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a fehér cukorra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről

20

 

*

A Bizottság 823/2007/EK rendelete (2007. július 12.) a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók számára az ICES VIII és IX övezetben (közösségi vizek és harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizek) a villás tőkehalra irányuló halászat tilalmáról

21

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Tanács

 

 

2007/490/EK

 

*

A Tanács határozata (2007. június 5.) a németországi túlzott költségvetési hiányról szóló 2003/89/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

23

 

 

2007/491/EK

 

*

A Tanács határozata (2007. július 10.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó iránymutatásokról

25

 

 

Bizottság

 

 

2007/492/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. január 24.) a Németország által a Biria-csoportnak nyújtott C 38/2005 (ex NN 52/2004) állami támogatásról (az értesítés a C(2007) 130. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

27

 

 

2007/493/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. február 7.) az Olaszország által a 17/2004 számú, Szicília régióra vonatkozó törvény 60. cikke alapján nyújtani kívánt C 34/2005 (ex N 113/2005) számú támogatási programról (az értesítés a C(2007) 284. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

41

 

 

2007/494/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. március 7.) a Portugália által a C 41/2004 (ex N 221/2004) számmal nyújtani kívánt állami támogatásról, beruházási támogatás az ORFAMA, Organização Fabril de Malhas S.A. részére (az értesítés a C(2007) 638. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

46

 

 

III   Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok

 

 

AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

 

*

A Tanács 2005/495/KKBP határozata (2005. október 11.) az Európai Unió és Brunei, Szingapúr, Malajzia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek közötti, ezen országoknak az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójában (acehi megfigyelőmisszió – AMM) való részvételére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről

51

Az Európai Unió és Brunei közötti, Bruneinek az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójában (acehi megfigyelőmisszió – AMM) való részvételére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött megállapodás

52

Az Európai Unió és Szingapúr közötti, ezen országnak az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójában (acehi megfigyelőmisszió – AMM) való részvételére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött megállapodás

58

Az Európai Unió és Malajzia közötti, ezen országnak az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójában (acehi megfigyelőmisszió – AMM) való részvételére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött megállapodás

64

Az Európai Unió és Thaiföld közötti, ezen országnak az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójában (acehi megfigyelőmisszió – AMM) való részvételére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött megállapodás

70

Az Európai Unió és a Fülöp-szigetek közötti, ezen országnak az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójában (acehi megfigyelőmisszió – AMM) való részvételére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött megállapodás

76

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

13.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/1


A BIZOTTSÁG 814/2007/EK RENDELETE

(2007. július 12.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. július 13-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 12-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 756/2007/EK rendelettel (HL L 172., 2007.6.30., 41. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2007. július 12-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

MK

48,1

TR

83,4

XS

23,6

ZZ

51,7

0707 00 05

TR

108,0

ZZ

108,0

0709 90 70

TR

87,6

ZZ

87,6

0805 50 10

AR

54,6

UY

71,5

ZA

55,4

ZZ

60,5

0808 10 80

AR

86,8

BR

83,3

CL

95,4

CN

104,9

NZ

97,9

US

104,5

UY

60,7

ZA

88,4

ZZ

90,2

0808 20 50

AR

78,2

CL

87,7

CN

59,8

NZ

144,9

ZA

114,1

ZZ

96,9

0809 10 00

TR

202,1

ZZ

202,1

0809 20 95

TR

284,1

US

501,5

ZZ

392,8

0809 30 10, 0809 30 90

TR

129,4

ZZ

129,4

0809 40 05

IL

128,3

ZZ

128,3


(1)  Az országok nómenklatúráját a 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


13.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/3


A BIZOTTSÁG 815/2007/EK RENDELETE

(2007. július 12.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről Εξαιρετικό παρθένο ελαιόλαδο „Τροιζηνία” (Exeretiko partheno eleolado „Trizinia”) (OEM)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdése első albekezdésének megfelelően és 17. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában Görögország az „Εξαιρετικό παρθένο ελαιόλαδο »Τροιζηνία« (Exeretiko partheno eleolado »Trizinia«)” elnevezés bejegyzésére vonatkozó kérelmét az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették (2).

(2)

Mivel nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás a Bizottsághoz, a szóban forgó elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletben található elnevezést be kell jegyezni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 12-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. Az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL C 128., 2006.6.1., 11. o. (helyesbítés: HL C 63., 2007.3.17., 7. o.).


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.5. osztály

Olajok és zsírok – extraszűz olívaolaj

GÖRÖGORSZÁG

Εξαιρετικό παρθένο ελαιόλαδο „Τροιζηνία” (Exeretiko partheno eleolado „Trizinia”) (OEM)


13.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/5


A BIZOTTSÁG 816/2007/EK RENDELETE

(2007. július 12.)

a 3448/93/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított, Törökországból behozott egyes árukra alkalmazandó éves vámkontingensek megnyitásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló, 1993. december 6-i 3448/93/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az EK–Törökország Társulási Tanács 1/95 határozata (2) megvalósítja a vámunió végső szakaszát. A határozat V. szakasza meghatározza a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi szabályozást.

(2)

Az EK–Törökország Társulási Tanács 1/97 határozata (3) egyes feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó szabályozást határoz meg.

(3)

Az EK–Törökország Társulási Tanács 1/2007 határozata (4) egyes feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi fejlesztéseket állapít meg, amelyek célja a vámunió elmélyítése és kiszélesítése, valamint az Unió 2004-es bővítését követő gazdasági konvergencia fokozása. Ezek a fejlesztések engedményeket foglalnak magukban vámmentes kontingensek formájában. Az ezeken a kontingenseken kívüli behozatalra továbbra is a jelenlegi kereskedelmi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (5) megállapítja a vámkontingensek kezelésére vonatkozó szabályokat. Az e rendelet által megnyitott vámkontingenseket e rendelkezéseknek megfelelően kell kezelni.

(5)

A 2006-ra és az azt követő évekre vonatkozóan a 3448/93/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes áruknak Törökországból az Európai Közösségbe való behozatalára alkalmazandó vámkontingensek megnyitásáról szóló, 2005. december 13-i 2026/2005/EK bizottsági rendeletet (6) hatályon kívül kell helyezni. A 2007. január 1. és a hatályon kívül helyezés között e rendelet alapján behozott mennyiségeket a megfelelő új kontingensekből le kell vonni.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak a Szerződés I. mellékletében nem szereplő feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó horizontális kérdésekkel foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott termékek Törökországból való behozatalára vonatkozó közösségi vámkontingensek 2007-től kezdődően minden évben január 1-jétől december 31-ig vannak megnyitva, a mellékletben foglalt feltételek szerint.

A kontingensek keretein belül a termékek beléptetéséhez az 1/2006 EK–Törökország vám-együttműködési bizottsági határozatnak megfelelő A.TR. szállítási bizonyítványt kell bemutatni.

2. cikk

Az 1. cikkben említett közösségi vámkontingenseket a Bizottság a 2454/93/EGK rendelet 308a., 308b. és 308c. cikkével összhangban kezeli.

3. cikk

A 2026/2005/EK rendelet hatályát veszti e rendelet hatálybalépésének napján. A 09.0232 tételszám alá tartozó termékekre vonatkozó vámkontingensből le kell vonni a 2026/2005/EK rendelet alapján 2007. január 1. és e rendelet hatálybalépése között behozott tésztafélék (09.0205 tételszám) mennyiségét.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 12-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök


(1)  HL L 318., 1993.12.20., 18. o. A legutóbb a 2580/2000/EK rendelettel (HL L 298., 2000.11.25., 5. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 35., 1996.2.13., 1. o.

(3)  HL L 126., 1997.5.17., 26. o.

(4)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(5)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 214/2007/EK rendelettel (HL L 62., 2007.3.1., 6. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 327., 2005.12.14., 3. o.


MELLÉKLET

A Törökországból származó feldolgozott mezőgazdasági termékek EU-ba irányuló behozatalára alkalmazandó vámmentes kontingensek

Tételszám

KN-kód

Termékmegnevezés

Éves vámmentes kontingens

(nettó tömeg tonnában)

 

(1)

(2)

(3)

09.0228

1704

Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül:

5 000

1704 10

– Rágógumi, cukorbevonattal vagy anélkül:

 

– – 60 tömegszázaléknál kevesebb szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is):

1704 10 11

– – – Lapka rágógumi

1704 10 19

– – – Más

 

– – 60 tömegszázaléknál kevesebb szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is):

1704 10 91

– – – Lapka rágógumi

1704 10 99

– – – Más

09.0229

1704 90

– Más:

10 000

1704 90 30

– – Fehér csokoládé

 

– – Más:

1704 90 51

– – – Massza, beleértve a marcipánt is, legalább 1 kg nettó tömegű kiszerelésben

1704 90 55

– – – Torokpasztilla és köhögés elleni cukorka

1704 90 61

– – – Cukorral bevont termékek

 

– – – Más:

1704 90 65

– – – – Gumicukorka és zselécukorka, beleértve a cukorka alakban megjelenő gyümölcsmasszát is

1704 90 71

– – – – Főzött édesség, töltött is

1704 90 75

– – – – Vajas karamellcukorka, égetett cukor és hasonló édességek (toffee)

 

– – – – Más:

1704 90 81

– – – – – Sajtolt tabletta

ex 1704 90 99

– – – – – Más:

 

– – – – – – 70 tömegszázaléknál kevesebb szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is)

 

– – – – – – 70 tömegszázalét vagy annál több szacharóztartalommal (beleértve) a szacharózban kifejezett invertcukrot is):

 

– – – – – – – halva és lokum

09.0230

1806

Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény:

5 000

1806 10

– Kakaópor, hozzáadott cukorral vagy más édesítőszerrel:

1806 10 20

– – Legalább 5 tömegszázalék, de kevesebb mint 65 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal

1806 20

– Más készítmények tömb, tábla vagy rúd formájában, legfeljebb 2 kg-os kiszerelésben és folyékony, kenhető, por, granulátum vagy más ömlesztett formában, tartályokban, vagy közvetlen, 2 kg feletti kiszerelésben:

1806 20 10

– – Legalább 31 tömegszázalék kakaóvaj-tartalommal vagy összesítve legalább 31 tömegszázalék kakaóvaj- és tejzsírtartalommal

1806 20 30

– – Összesítve legalább 25 tömegszázalék, de kevesebb mint 31 tömegszázalék kakaóvaj- és tejzsírtartalommal

 

– – Más:

1806 20 50

– – – Legalább 18 tömegszázalék kakaóvaj-tartalommal

1806 20 70

– – – Tejcsokoládé-morzsa

ex 1806 20 80

– – – Csokoládéízű bevonat:

 

– – – – 70 tömegszázaléknál kevesebb szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is)

ex 1806 20 95

– – – Más:

 

– – – – 70 tömegszázaléknál kevesebb szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is)

 

– Más, tömb, tábla vagy rúd formájában:

1806 31 00

– – Töltött

1806 32

– – Töltetlen:

1806 32 10

– – – Hozzáadott gabonával, gyümölccsel, vagy diófélékkel

1806 32 90

– – – Más

1806 90

– Más:

 

– – Csokoládé és csokoládétermékek:

 

– – – Csokoládé, töltött is:

1806 90 11

– – – – Alkoholtartalommal

1806 90 19

– – – – Más

 

– – – Más:

1806 90 31

– – – – Töltött

1806 90 39

– – – – Töltetlen

1806 90 50

– – Cukorkaáru és kakaótartalmú cukorhelyettesítő termékből készült cukorkapótló

1806 90 60

– – Kakaótartalmú kenhető termékek

1806 90 70

– – Kakaótartalmú készítmények italok készítéséhez

ex 1806 90 90

– – Más:

 

– – – 70 tömegszázaléknál kevesebb szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is)

09.0231

1901

Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; as 0401–0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz

900

1901 20 00

– Keverék és tészta a 1905 vtsz. alá tartozó pékáruk készítéséhez 1905

09.0232

1902

Tészta, főzve és töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, canelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is:

20 000

 

– Nyers tészta, nem töltve vagy másképp elkészítve:

1902 11 00

– – Tojást tartalmazó

1902 19

– – Más:

1902 19 10

– – – Közönséges búzaliszt- vagy búzakorpa-tartalom nélkül

1902 19 90

– – – Más

1902 20

– Töltött tészta, főzve, nyersen vagy másképpen elkészítve:

 

– – Más:

1902 20 91

– – – Főzve

1902 20 99

– – – Más

1902 30

– Más tészta:

1902 30 10

– – Szárítva

1902 30 90

– – Más

1902 40

– Kuszkusz:

1902 40 10

– – Nem elkészítve

1902 40 90

– – Más

09.0233

1904

Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (például kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában, pehely formában vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve:

500

1904 10

– Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer:

1904 10 10

– – Kukoricából

1904 10 30

– – Rizsből

1904 10 90

– – Más

09.0234

1904 20

– Pirítatlan gabonapehelyből vagy pirítatlan és pirított vagy puffasztott gabonapehely keverékéből előállított élelmiszer:

100

1904 20 10

– – Pirítatlan gabonapehely-alapú, müzli típusú készítmény

 

– – Más:

1904 20 91

– – – Kukoricából

1904 20 95

– – – Rizsből

1904 20 99

– – – Más

09.0235

1904 30 00

Bulgur búza

10 000

09.0236

1904 90

– Más:

2 500

1904 90 10

– – Rizs

1904 90 80

– – Más

09.0237

1905

Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostyák, üres gyógyszerkapszulák gyógyszergyártásnál történő alkalmazásra, pecsételőostyák, rizspapír és hasonló termékek:

10 000

 

– Édes keksz (biscuit); gofri és ostya:

1905 31

– – Édes keksz (biscuit):

 

– – – Csokoládéval vagy más kakaótartalmú készítménnyel részben vagy teljesen bevonva vagy borítva:

1905 31 11

– – – – Legfeljebb 85 gramm nettó tömegű kiszerelésben

1905 31 19

– – – – Más

 

– – – Más:

1905 31 30

– – – – Legalább 8 tömegszázalék tejzsírtartalommal

 

– – – – Más:

1905 31 91

– – – – – Szendvicskeksz

1905 31 99

– – – – – Más

09.0238

1905 32

– – Gofri és ostya:

3 000

1905 32 05

– – – 10 tömegszázalékot meghaladó víztartalommal

 

– – – Más:

 

– – – – Csokoládéval vagy más kakaótartalmú készítménnyel részben vagy teljesen bevonva vagy borítva:

1905 32 11

– – – – – Legfeljebb 85 gramm tömegű kiszerelésben

1905 32 19

– – – – – Más

 

– – – – Más:

1905 32 91

– – – – – Sózva, töltött is

1905 32 99

– – – – – Más

09.0239

1905 40

– Kétszersült, pirított kenyér és hasonló pirított termék:

120

1905 40 10

– – Kétszersült

1905 40 90

– – Más

09.0240

1905 90

– Más:

10 000

1905 90 10

– – Pászka

1905 90 20

– – Áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termékek

 

– – Más:

1905 90 30

– – – Kenyér, méz, tojás, sajt vagy gyümölcs hozzáadása nélkül, legfeljebb 5 tömegszázalék cukor- , és legfeljebb 5 tömegszázalék zsírtartalommal, szárazanyagra számítva

1905 90 45

– – – Keksz

1905 90 55

– – – Extrudált vagy puffasztott termék, ízesített vagy sózott

 

– – – Más:

1905 90 60

– – – – Hozzáadott édesítőszerrel

09.0242

2106

Másutt nem meghatározott, illetve nem említett élelmiszer-készítmények:

4 000

2106 10

– Fehérjekoncentrátumok és texturált fehérje-alapanyagok:

2106 10 80

– – Más

2106 90

– Más:

2106 90 98

– – – Más


13.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/12


A BIZOTTSÁG 817/2007/EK RENDELETE

(2007. július 12.)

a vajra szóló export-visszatérítés meg nem állapításáról az 581/2004/EK rendeletben meghatározott folyamatos pályázati eljárás keretében

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikke (3) bekezdése harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A bizonyos vajtípusokra vonatkozó export-visszatérítésekkel kapcsolatos állandó pályázati felhívás közzétételéről szóló, 2004. március 26-i 581/2004/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

A bizonyos tejtermékeket érintő export-visszatérítésekre vonatkozó pályázati eljárás megállapításáról szóló, 2004. március 26-i 580/2004/EK bizottsági rendelet (3) 5. cikkének értelmében, valamint a pályázati felhívásra benyújtott pályázatok megvizsgálását követően helyénvaló, hogy semmilyen visszatérítés ne kerüljön megállapításra a 2007. július 10-én végződő pályázati időszakra.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 581/2004/EK rendelettel megnyitott állandó pályázat 2007. július 10-én záruló pályázati időszakára, az említett rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott termékekre és rendeltetési helyekre visszatérítés nem kerül megállapításra.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. július 13-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 12-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 1913/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 90., 2004.3.27., 64. o. A legutóbb a 276/2007/EK rendelettel (HL L 76., 2007.3.16., 16. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 90., 2004.3.27., 58. o. A legutóbb a 128/2007/EK rendelettel (HL L 41., 2007.2.13., 6. o.) módosított rendelet.


13.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/13


A BIZOTTSÁG 818/2007/EK RENDELETE

(2007. július 12.)

a kérelmek teljesítése százalékos mértékének és a visszatérítés végleges mértékének meghatározásáról a B rendszerű kiviteli engedélyek esetében a gyümölcs- és zöldségágazatban (paradicsom, narancs, citrom és alma)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a 2200/96/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldségféléket érintő export-visszatérítések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. október 8-i 1961/2001/EK bizottsági rendeletre (2),

mivel:

(1)

A 134/2007/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza azokat az indikatív mennyiségeket, amelyekre B rendszerű kiviteli engedélyeket lehet kibocsátani.

(2)

A paradicsom, a narancs, a citrom és az alma a 2007. március 1. és június 30. között benyújtott, B rendszerű engedély iránti kérelmek tekintetében a visszatérítés végleges mértékét a visszatérítés indikatív mértékének szintjén kell megállapítani, valamint meg kell határozni azt a százalékos mértéket, ameddig a benyújtott kérelmek teljesítésre kerülnek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 134/2007/EK rendelet 1. cikke alapján 2007 március 1. és június 30. között benyújtott kiviteli engedély iránti kérelmek tekintetében a kérelem teljesíthetőségének százalékát és az alkalmazandó visszatérítési mértéket e rendelet melléklete rögzíti.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. július 13-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 12-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 47/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 7., 2003.1.11., 64. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 268., 2001.10.9., 8. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 52., 2007.2.21., 12. o.


MELLÉKLET

Az igényelt mennyiségek odaítélt százaléka és a visszatérítés mértéke a 2007. március 1. és június 30. között igényelt, B rendszerbe tartozó engedélyek vonatkozásában (paradicsom, narancs, citrom és alma)

Termék

Visszatérítés mértéke

(EUR/t)

Az igényelt mennyiségek odaítélt százaléka

Paradicsom

20

100 %

Narancs

28

100 %

Citrom

50

100 %

Alma

22

100 %


13.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/15


A BIZOTTSÁG 819/2007/EK RENDELETE

(2007. július 12.)

az A3 rendszerű kiviteli engedélyek kibocsátásáról a gyümölcs- és zöldségágazatban (paradicsom, narancs, citrom, csemegeszőlő, alma és őszibarack)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzHL L 157., 2007.6.11., 9. odésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazat piacainak közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 35. cikke (3) bekezdése harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 678/2007/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg, meghatározva a visszatérítések indikatív mértékét és azon indikatív mennyiségeket, amelyekre A3 rendszerű kiviteli engedélyek bocsáthatóak ki.

(2)

A benyújtott ajánlatok alapján rögzíteni kell a visszatérítések legnagyobb mértékét és az ezen legnagyobb mértékű visszatérítéseket feltüntető ajánlatok tekintetében az odaítélt mennyiségek százalékos arányát.

(3)

A paradicsom, narancs, citrom, csemegeszőlő, alma és őszibarack esetében az indikatív mennyiségre vonatkozó, a megpályázott mennyiségek keretein belül maradó engedélyek odaítéléséhez szükséges legnagyobb mérték nem haladja meg az indikatív mérték másfélszeresét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 678/2007/EK rendelet által megnyitott pályázat tekintetében a paradicsomra, narancsra, citromra, csemegeszőlőre, almára és őszibarackra vonatkozó visszatérítés legnagyobb mértéke és az odaítélt mennyiség százalékos aránya a mellékletben van meghatározva.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. július 13-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 12-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 47/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 7., 2003.1.11., 64. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 157., 2007.6.11., 9. o.


MELLÉKLET

Az A3 rendszerű kiviteli engedélyek kibocsátása a gyümölcs- és zöldségágazatban (paradicsom, narancs, citrom, csemegeszőlő, alma és őszibarack)

Termék

Visszatérítés legnagyobb mértéke

(EUR/t nettó)

A visszatérítés legnagyobb mértéke mellett igényelt mennyiségek odaítélt százaléka

Paradicsom

30

100 %

Narancs

100 %

Citrom

60

100 %

Csemegeszőlő

23

100 %

Alma

35

100 %

Őszibarack

20

100 %


13.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/17


A BIZOTTSÁG 820/2007/EK RENDELETE

(2007. július 12.)

a további feldolgozás nélkül exportált fehér cukorra és nyerscukorra vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A 318/2006/EK rendelet 32. cikke előírja, hogy a rendelet 1. cikkének (1) bekezdése b) pontjában felsorolt termékek világpiaci ára és a Közösségen belüli ára közti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A cukor piacának jelenlegi helyzetére tekintettel célszerű export-visszatérítést megállapítani a 318/2006/EK rendelet 32. és 33. cikkében meghatározott szabályokkal és egyes kritériumokkal összhangban.

(3)

A 318/2006/EK rendelet 33. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a visszatérítések a rendeltetési helynek megfelelően eltérőek lehetnek, ha a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges körülményei ezt szükségessé teszik.

(4)

Visszatérítést csak olyan termékek után lehet fizetni, amelyek a Közösségben szabadon mozoghatnak, és amelyek megfelelnek a 318/2006/EK rendelet követelményeinek.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 318/2006/EK rendelet 32. cikke szerinti export-visszatérítések nyújtandók az e rendelet mellékletében meghatározott termékekre az ugyanott meghatározott összegek erejéig.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. július 13-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 12-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb az 247/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 69., 2007.3.9., 3. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

2007. július 13-től a további feldolgozás nélkül exportált fehér cukorra és nyerscukorra vonatkozó export-visszatérítések (1)

Termékkód

Rendeltetési hely

Mértékegység

Visszatérítés összege

1701 11 90 9100

S00

EUR/100 kg

30,45 (2)

1701 11 90 9910

S00

EUR/100 kg

31,56 (2)

1701 12 90 9100

S00

EUR/100 kg

30,45 (2)

1701 12 90 9910

S00

EUR/100 kg

31,56 (2)

1701 91 00 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,3311

1701 99 10 9100

S00

EUR/100 kg

33,11

1701 99 10 9910

S00

EUR/100 kg

34,31

1701 99 10 9950

S00

EUR/100 kg

34,31

1701 99 90 9100

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,3311

NB: A rendeltetési helyek meghatározása a következő:

S00

:

minden rendeltetési hely, kivéve Albániát, Horvátországot, Bosznia és Hercegovinát, Szerbiát, Montenegrót, Koszovót, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot, Andorrát, Gibraltárt, Ceutát, Melillát, az Apostoli Szentszéket (Vatikánváros), Liechtensteint, Livigno és Campione d’Italia közigazgatási területét, Heligolandot, Grönlandot, a Feröer-szigeteket, valamint a Ciprusi Köztársaság azon területeit, ahol a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést.


(1)  Az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség közötti 1972. július 22-i megállapodást a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó rendelkezések tekintetében módosító, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodás megkötéséről szóló, 2004. december 22-i 2005/45/EK tanácsi határozat (HL L 23., 2005.1.26., 17. o.) értelmében az e mellékletben rögzített összegek 2005. február 1-jétől nem alkalmazandók.

(2)  Ez az összeg 92 %-os hozamú nyerscukorra alkalmazandó. Amennyiben az exportált nyerscukor hozama a 92 %-tól eltérő, az alkalmazandó visszatérítés összegét minden exportművelet esetében meg kell szorozni egy átváltási tényezővel, amelyet az exportált nyerscukornak a 318/2006/EK rendelet I. melléklete III. pontjának harmadik bekezdésével összhangban kiszámított hozamát 92-vel elosztva kapunk meg.


13.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/19


A BIZOTTSÁG 821/2007/EK RENDELETE

(2007. július 12.)

a 958/2006/EK rendelet által előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a fehér cukorra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére valamint harmadik albekezdése b) pontjára,

mivel:

(1)

A fehér cukorra alkalmazandó export-visszatérítéseknek a 2006/2007. gazdasági év vonatkozásában történő megállapítására irányuló folyamatos pályázati felhívásról szóló, 2006. június 28-i 958/2006/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik részleges pályázati felhívásokról.

(2)

A 958/2006/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében, és a 2007. július 12-én véget érő részleges pályázati felhívásra beérkezett ajánlatok vizsgálatát követően célszerű megállapítani a szóban forgó részleges pályázati felhívás keretében alkalmazandó export-visszatérítés maximális összegét.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

2007. július 12-én véget érő részleges pályázati felhívás keretében a 958/2006/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett termékre alkalmazandó maximális export-visszatérítés 39,313 EUR/100 kg.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. július 13-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 12-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb a 247/2007/EK rendelettel (HL L 69., 2007.3.9., 3. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 175., 2006.6.29., 49. o. A 203/2007/EK rendelettel (HL L 61., 2007.2.28., 3. o.) módosított rendelet.


13.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/20


A BIZOTTSÁG 822/2007/EK RENDELETE

(2007. július 12.)

a 38/2007/EK rendelet által előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a fehér cukorra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére valamint harmadik albekezdése b) pontjára,

mivel:

(1)

A Belgium, a Cseh Köztársaság, Spanyolország, Írország, Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Svédország intervenciós hivatala birtokában lévő cukor export célú viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról, 2007. január 17-i 38/2007/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik részleges pályázati felhívásokról.

(2)

A 38/2007/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében, és a 2007. július 11-ig véget érő részleges pályázati felhívásra beérkezett ajánlatok vizsgálatát követően célszerű megállapítani a szóban forgó részleges pályázati felhívás keretében alkalmazandó export-visszatérítés maximális összegét.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

2007. július 11-ig véget érő részleges pályázati felhívás keretében a 38/2007/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett termékre alkalmazandó maximális export-visszatérítés 445,05 EUR/tonna.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. július 13-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 12-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb a 247/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 69, 2007.3.9., 3 o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 11., 2007.1.18., 4. o. A 203/2007/EK rendelettel (HL L 61., 2006.2.28., 3. o.) módosított rendelet.


13.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/21


A BIZOTTSÁG 823/2007/EK RENDELETE

(2007. július 12.)

a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók számára az ICES VIII és IX övezetben (közösségi vizek és harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizek) a villás tőkehalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 26. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 21. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A közösségi halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó, 2007-es és 2008-as halászati lehetőségeinek rögzítéséről szóló, 2006. december 19-i 2015/2006/EK tanácsi rendelet (3) meghatározza a 2007. és 2008. évi kvótákat.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információk szerint az e rendelet mellékletében említett állományoknak a mellékletben szereplő tagállam lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban lajstromozott halászhajók általi halászata kimerítette a 2007-re megállapított kvótát.

(3)

Ezért szükséges megtiltani ezen állomány halászatát, valamint a fedélzeten való tárolását, átrakodását és kirakodását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében említett tagállam számára 2007-re meghatározott, a mellékletben említett állományra vonatkozó halászati kvótát a mellékletben jelzett időponttól számítva kimerítettnek kell tekinteni.

2. cikk

Tilalmak

A mellékletben említett tagállam lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban lajstromozott halászhajóknak az e rendelet mellékletében említett állományokra vonatkozó halászata a mellékletben meghatározott időponttól számítva tilos. E halászhajók számára ezen időpont után a már kifogott állományok fedélzeten való tárolása, átrakodása és kirakodása is tilos.

3. cikk

Hatálybalépés

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 12-én.

a Bizottság részéről

Fokion FOTIADIS

halászati és tengerészeti főigazgató


(1)  HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

(2)  HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1967/2006/EK rendelettel (HL L 409., 2006.12.30., 9. o., a HL L 36., 2007.2.8., 6. o. szerint helyesbítve) módosított rendelet.

(3)  HL L 384., 2006.12.29., 28. o.


MELLÉKLET

szám

19

Tagállam

FRANCIAORSZÁG

Állomány

GFB/89-

Faj

Villás tőkehal (Phycis blennoides)

Övezet

Az ICES VIII és IX övezet közösségi vizei, valamint a harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizei

Időpont

2007.6.17.


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Tanács

13.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/23


A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. június 5.)

a németországi túlzott költségvetési hiányról szóló 2003/89/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(2007/490/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 104. cikke (12) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)

A Szerződés 104. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság ajánlását követően a 2003/89/EK tanácsi határozat (1) megállapította, hogy Németországban túlzott költségvetési hiány áll fenn. A Tanács megállapította, hogy az államháztartási hiány 2002-ben a GDP 3,7 %-a volt, ami jelentősen meghaladta a GDP 3 %-ának megfelelő, a Szerződésben előirányzott referenciaértéket, míg a bruttó államadósság szintje tekintetében a várakozások a GDP 60,9 %-át jelezték, ami kevéssel a GDP 60 %-ának megfelelő, a Szerződésben előirányzott referenciaérték felett van.

(2)

2003. január 21-én a Szerződés 104. cikkének (7) bekezdésével és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Tanács ajánlást intézett Németországhoz azzal a céllal, hogy a lehető leggyorsabban és legkésőbb 2004-ig szüntesse meg a túlzott hiány állapotát. Az ajánlást nyilvánosságra hozták. A 2003. november 25-i tanácsi következtetések eredményeként kialakult egyedi helyzetre és az Európai Bíróság 2004. július 13-i döntésére (3) tekintettel, a 2005. évet kell a túlzott hiány kiigazítására meghatározott releváns határidőnek tekinteni.

(3)

A Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyvvel összhangban a Bizottság szolgáltatja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyv alkalmazásának részeként az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet 4. cikkével összhangban a tagállamoknak évente kétszer, konkrétan április 1-jéig és október 1-jéig közölniük kell a költségvetési hiányra, az államadósságra és más kapcsolódó változókra vonatkozó adatokat (4).

(4)

A Németország által 2006 februárjában küldött előzetes értesítést követően a Bizottság által szolgáltatott tényleges adatok azt jelezték, hogy a túlzott költségvetési hiányt nem igazították ki 2005-re. Az 1467/97/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban és a Bizottság ajánlása alapján 2006. március 14-én a Tanács a Szerződés 104. cikkének (9) bekezdése alapján azonnal határozatot hozott, amely felszólította Németországot a hiány csökkentésére szükségesnek ítélt intézkedések megtételére a túlzott hiány megszüntetése érdekében, a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2007-ig (5). A Tanács különösen arról határozott, hogy 2006-ban és 2007-ben Németországnak biztosítania kell az egyszeri és átmeneti intézkedések nélküli, ciklikus hatásoktól megtisztított egyenlegének legalább egy százalékpontot kitevő kumulatív javulását.

(5)

A Szerződés 104. cikke (12) bekezdésének megfelelően a túlzott hiányról szóló tanácsi határozatot a Bizottság ajánlása alapján hatályon kívül kell helyezni, ha az érintett tagállamban a túlzott hiányt a Tanács véleménye szerint korrigálták.

(6)

A Németország által 2007. április 1-jét megelőzően tett értesítést követően a Bizottság (Eurostat) által a 3605/93/EK rendelet 8. cikkével összhangban szolgáltatott adatok, valamint a Bizottság szolgálatainak 2007. tavaszi előrejelzése alapján a következő végkövetkeztetések igazolhatók:

az államháztartási hiány a 2002-es 3,7 %-ról 2003-ban a GDP 4,0 %-ára nőtt, 2004-ben a GDP 3,7 %-ára, 2005-ben pedig a GDP 3,2 %-ára csökkent, végül pedig 2006-ban a GDP 1,7 %-ára. Ez alacsonyabb, mint a stabilitási program 2006. februári naprakésszé tett változatában kitűzött, a GDP 3,3 %-ának megfelelő cél, és jóval alacsonyabb a GDP 3 %-ának megfelelő referenciaértéknél, a Tanács által kitűzött határidő lejárata előtt egy évvel,

a kedvező ciklikus feltételek korábbi éveiben Németország nem hagyott elegendő költségvetési mozgásteret a 2002 és 2005 közötti, meghosszabbodott lassú növekedési időszaknak az évenkénti 0,5 %-os átlagos reál GDP-növekedés befogadásához. A 2005-ig megvalósított adócsökkentések sorozata tovább terhelte a költségvetést, míg a kiadási oldal kiegyenlítő intézkedéseit csak bizonyos késéssel hajtották végre. A konszolidációs intézkedések közé tartozott a közszféra béreinek korlátozása, amelyhez a munkatársak számának csökkentése, továbbá a közegészségügyi rendszer 2004-es reformja, valamint a támogatások és a beruházások csökkentése társult, továbbá az a tény, hogy a bérek kis mértékben való növekedése a magánszektorban tompította a nyugdíjkiadásokat. Továbbá 2006-ban a közvetlen adók – különösen a nyereséghez kapcsolódók – lényegesen erősebb bevételt eredményeztek, mint amit a gazdasági fejlemények sugalltak volna. A ciklikusan igazított egyenleg 2002-től folyamatosan javult, jelentős egyszeri intézkedések alkalmazása nélkül. A GDP százalékában kifejezett strukturális egyenleg (azaz az egyszeri és az egyéb átmeneti intézkedések nélküli egyenleg) közel egy százalékponttal javult, különösen 2006-ban,

2007-re a Bizottság szolgálatainak 2007. tavaszi előrejelzése a hiány további, a GDP 0,6 %-ának megfelelő csökkenését vetítette előre, amit a folytatódó jelentős GDP-növekedés, valamint leginkább az egységes héa-kulcs 2007 januárjában 16 %-ról 19 %-ra való növekedése (egyszeri intézkedéseket nem jeleztek előre) eredményez. A 2007. tavaszi értesítésben a német hatóságok a 2007. évi hiányt a GDP 1,2 %-ára becsülték. Emellett a Bizottság szolgálatai 2007-ben a strukturális egyenlegnek a GDP százalékában kifejezett javulását 0,75 százalékpontra prognosztizálják. Ily módon úgy tűnik, hogy Németország eleget tesz a 2006-ban és 2007-ben kumulatív értelemben vett, a strukturális egyensúlyban való legalább egy százalékpontos javulásról szóló kérésnek. 2008-ra a tavaszi előrejelzés szerint, változatlan gazdaságpolitika mellett a hiány a GDP 0,3 %-ára csökken. Ez azt jelzi, hogy a hiány hiteles és fenntartható módon a GDP 3 %-os felső határértéke alá került. Változatlan gazdaságpolitika mellett 2008-ban a strukturális hiány a várakozások szerint csak kis mértékben csökken. Ezt a középtávú költségvetési célkitűzés felé szükséges előrelépés tükrében kell vizsgálni, amely Németország esetében a strukturális értelemben egyensúlyi költségvetést jelenti,

miután az adóssághányad a 2002. évi GDP 60,3 %-áról a 2005. évi GDP 67,9 %-ának megfelelő csúcsértékre emelkedett, az 2006-ra stabilizálódott, és a Bizottság szolgálatainak 2007. tavaszi előrejelzése szerint 2007-ben a GDP 65,4 %-ára csökken, majd 2008-ra – változatlan gazdaságpolitikát feltételezve – körülbelül 63,5 %-ra, így jutva közelebb a referenciaértékhez, gyorsabban, mint azt a stabilitási program legutóbbi aktualizálása előrejelzi.

(7)

A Tanács véleménye szerint Németországban a túlzott hiány korrekciója megtörtént, ezért a 2003/89/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az általános értékelésből az a következtetés vonható le, hogy Németországban a túlzott hiány kiigazítása megtörtént.

2. cikk

A 2003/89/EK határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Németországi Szövetségi Köztársaság a címzettje.

Kelt Luxembourgban, 2007. június 5-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. TEIXEIRA DOS SANTOS


(1)  HL L 34., 2003.2.11., 16. o.

(2)  HL L 209., 1997.8.2., 6. o. A legutóbb az 1056/2005/EK rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 5. o.) módosított rendelet.

(3)  A C-27/04 sz. Bizottság kontra Tanács ügyben hozott ítélet, EBHT [2004] I-6649.

(4)  HL L 332., 1993.12.31., 7. o. A legutóbb a 2103/2005/EK rendelettel (HL L 337., 2005.12.22., 1. o.) módosított rendelet.

(5)  A Tanács 2006/344/EK határozata (HL L 126., 2006.5.13., 20. o.).


13.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/25


A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. július 10.)

a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó iránymutatásokról

(2007/491/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 128. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére (3),

mivel:

(1)

A lisszaboni stratégia 2005-ös reformja a növekedésre és foglalkoztatásra helyezte a hangsúlyt. A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2005. július 12-i 2005/600/EK tanácsi határozat (4) mellékletébe foglalt európai foglalkoztatási stratégia foglalkoztatási iránymutatásait és a tagállamok és a közösség gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatásokról (2005–2008) szóló, 2005. július 12-i 2005/601/EK tanácsi ajánlásba (5) foglalt átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat a Tanács integrált csomagként fogadta el, aminek révén az európai foglalkoztatási stratégia vezető szerepet tölt be a lisszaboni stratégia foglalkoztatással és munkaerőpiaccal kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósításában.

(2)

Az Uniónak a lisszaboni stratégia három (gazdasági, szociális és környezetvédelmi) területén mozgósítania kell valamennyi megfelelő nemzeti és közösségi eszközt – beleértve a kohéziós politikát –, hogy jobban kihasználhassa e területek szinergiáit a fenntartható fejlődés általános keretein belül.

(3)

A foglalkoztatási iránymutatásokat és az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat csak háromévenként kell teljesen felülvizsgálni, a közbeeső évek során 2008-ig a naprakésszé tételeket szigorúan a hatékony végrehajtáshoz szükséges mértékű stabilitás biztosítására kell korlátozni.

(4)

A tagállamok nemzeti reformprogramjainak a Bizottság elért eredményekről szóló éves jelentésében és a közös foglalkoztatási jelentésben szereplő vizsgálata azt tükrözi, hogy a tagállamoknak továbbra is minden lehetséges erőfeszítést meg kell tenniük az alábbi prioritást élvező kérdések megoldására:

a foglalkoztatottak körének bővítése és a foglalkoztatottak megtartása, továbbá a munkaerő-kínálat növelése és a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése,

a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása, és

az emberi erőforrásba való beruházás növelése az oktatás és a különböző készségek javítása révén.

(5)

A 2006. március 23–24-i Európai Tanács hangsúlyozta a foglalkoztatáspolitikáknak a lisszaboni stratégia keretében betöltött központi szerepét, valamint a foglalkoztatási lehetőségek kiemelt kategóriákban történő, életciklus-megközelítésen alapuló növelésének szükségességét. Ezzel összefüggésben jóváhagyta a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumot, amely arra irányul, hogy tovább fokozza a nemek közötti esélyegyenlőség elvének érvényesülését, és lendületet adjon a nők kilátásainak és lehetőségeinek széles körben történő javításához.

(6)

A munkavállalói mobilitás akadályainak a Szerződésben (a csatlakozási szerződéseket is beleértve) kidolgozott eltávolításával a belső piac működésének erősödnie, növekedési és foglalkoztatási potenciáljának pedig növekednie kell.

(7)

A nemzeti reformprogramok Bizottság általi vizsgálatának és az Európai Tanács következtetéseinek fényében most a hatékony és időben történő végrehajtásra kell összpontosítani, különös figyelmet fordítva a 2005–2008-as iránymutatásokban közösen megállapított mennyiségi célokra.

(8)

A közösségi finanszírozás – különösen az Európai Szociális Alap – felhasználásának programozásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a foglalkoztatási iránymutatásokat.

(9)

Tekintettel az iránymutatás-csomag átfogó jellegére, a tagállamoknak teljeskörűen végre kell hajtaniuk az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2007/600/EK tanácsi határozat mellékletébe foglalt, a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokat fenn kell tartani 2007-re vonatkozóan, és azokat a tagállamoknak foglalkoztatáspolitikáik alakítása során figyelembe kell venniük.

2. cikk

E határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. TEIXEIRA DOS SANTOS


(1)  2007. február 15-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  2007. április 25-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  2007. február 2-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4)  HL L 205., 2005.8.6., 21. o.

(5)  HL L 205., 2005.8.6., 28. o.


Bizottság

13.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/27


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. január 24.)

a Németország által a Biria-csoportnak nyújtott C 38/2005 (ex NN 52/2004) állami támogatásról

(az értesítés a C(2007) 130. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/492/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

azt követően, hogy az érintett feleket az említett cikkeknek megfelelően felkérte észrevételeik megtételére (1), és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

I.   ELJÁRÁS

(1)

2002. január 23-án és 2002. augusztus 20-án a Bizottsághoz panasz érkezett a Biria-csoportnak nyújtott, állami kezesség formájában megvalósuló állami támogatásról.

(2)

A Bizottság és Németország közötti levélváltást követően Németország 2003. január 24-én kelt és 2003. január 28-án iktatott levelében értesítette a Bizottságot, hogy visszavonta a Bizottság engedélyéhez kötött kezesség tervezett vállalását. A panaszost erről a 2003. február 17-i levélben értesítették.

(3)

2003. július 1-én kelt, 2003. július 9-én iktatott levelében, valamint a 2003. augusztus 8-án kelt, 2003. szeptember 5-én iktatott levelében a panaszos további információkat küldött a Biria-csoportnak nyújtandó másik állami kezességről, valamint állami részesedésekről a csoport vállalkozásaiban.

(4)

A Bizottság 2003. szeptember 9-én kelt levelében információkat kért, melyeket Németország 2003. október 14-én kelt, 2003. október 16-án iktatott levelében küldött meg. A Bizottság 2003. december 9-én kelt levelében további információkat kért, melyeket Németország 2004. március 19-én kelt, ugyanaznap iktatott levelében küldött meg.

(5)

2004. október 18-án a Bizottság információnyújtási rendelkezést hozott, mivel kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a Biria-csoportnak nyújtott támogatási intézkedések megfelelnek-e azoknak a programoknak, amelyek alapján azokat nyújtották. Az információnyújtási rendelkezésre adott válaszában Németország 2005. január 31-én kelt, és ugyanaznap iktatott levelében további információkat küldött.

(6)

2005. október 20-án a Bizottság megindította a hivatalos vizsgálati eljárást három állítólagos állami támogatással kapcsolatban. Ugyanabban a határozatában a Bizottság megállapította, hogy több más, állítólag jogellenesen nyújtott támogatási intézkedés vagy nem minősül támogatásnak, vagy azokat már engedélyezett támogatási programok alapján, és azokkal összhangban nyújtották. A Bizottság határozata megjelent az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság felszólította az érdekelt feleket, hogy tegyék meg a szóban forgó támogatási intézkedéssel kapcsolatos észrevételeiket. Észrevételek érkeztek egy névtelenségét kérő harmadik fél 2006. január 27-én kelt, 2006. január 30-án iktatott levelében, a Prophete GmbH & Co KG, a Rheda-Wiedenbrück, és a Pantherwerke AG (Löhne) vállalatok február 6-án kelt, aznap iktatott levelében, a Vaterland-Werke GmbH & Co. KG (Neuenrade) vállalat 2006. február 6-án kelt, aznap iktatott levelében, valamint a 2006. február 27-én kelt, aznap iktatott levelében.

(7)

Ezeket az észrevételeket megküldték Németországnak a 2006. február 6-án és 2006. március 2-án kelt levelekben. Németország 2006. április 5-én kelt, 2006. április 7-én iktatott levelében, valamint 2006. május 12-én kelt, aznap iktatott levelében válaszolt.

(8)

Németország 2006. január 23-án kelt, aznap iktatott levelében küldte meg észrevételeit a hivatalos vizsgálati eljárás megindításával kapcsolatban.

(9)

A Bizottság 2006. február 6-án kelt levelében kiegészítő információkat kért, melyeket Németország 2006. április 5-én kelt, 2006. április 7-én iktatott levelében küldött meg. A Bizottság 2006. július 19-én további információkat kért, melyeket Németország 2006. szeptember 25-én kelt, 2006. szeptember 26-án iktatott levelében küldött meg.

II.   LEÍRÁS

2.1.   A kedvezményezett vállalkozás

(10)

A Biria-csoport kerékpárgyártással és kerékpárok forgalmazásával foglalkozik. A csoport anyavállalata, a Biria AG székhelye a szászországi Neukirchben van, mely az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatott terület.

(11)

2003-ban a csoport forgalma 93,2 millió EUR volt (2002: 83,8 millió EUR) és 3,7 millió EUR nyereséget ért el (2002: 5,8 millió EUR veszteség). A csoport 2003-ban 415 főt foglalkoztatott (2002: 490 foglalkoztatott), és ezért nagyvállalatnak minősül.

(12)

Az anyavállalat, a Biria AG 2003-ban alakult a (régi) Biria AG és egyik leányvállalata, a Sachsen Zweirad GmbH összefonódásával. Ezzel egyidőben a vállalkozás neve Sachsen Zweirad GmbH-ról Biria GmbH-ra változott. 2005 áprilisában a Biria GmbH részvénytársasággá alakult (Biria AG). 2003-ban a Biria GmbH (mai nevén Biria AG) éves forgalma 55,7 millió EUR, nyeresége 3,6 millió EUR volt. A Biria AG egyedüli tulajdonosa Mehdi Biria úr.

(13)

Az anyavállalaton kívül a csoport legfontosabb vállalkozásai a Bike Systems GmbH & Co Thüringer Zweiradwerk KG (a továbbiakban: Bike Systems) – ez a vállalkozás a Bike Systems Betriebs- und Beteiligungsgesellschaft mbH (a továbbiakban: BSBG) vállalkozáson keresztül, mely a Biria leányvállalata, tartozik a Biriához – és a Checker Pig GmbH.

(14)

A Bike Systems székhelye a türingiai Nordhausenben van, mely az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint támogatott terület. 2003-ban a Bike Systems forgalma 6,1 millió EUR volt, és 0,6 millió EUR veszteséget könyvelt el. 157 főt foglalkoztatott. A Bike Systems kizárólag kerékpárokat gyárt a BSBG anyavállalatnak (bérmunkaszerződés keretében). A BSBG felelős a kerékpárok forgalmazásáért.

(15)

A Checker Pig GmbH székhelye a szászországi Drezdában van, mely az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatott terület. 2003-ban a Checker Pig GmbH forgalma 6,9 millió EUR volt, és 0,4 millió EUR veszteséget könyvelt el. 43 főt foglalkoztatott.

(16)

2005. november 7-én a Biria AG eladta eszközeinek nagy részét egy magántőkealap, a Lone Star csoport két vállalkozásának. Az ingatlanok a Biria AG tulajdonában maradtak, melyeket előbbi bérbead a Lone Star csoportnak. Az eszközöket 11,5 millió euróért értékesítették. Egy külső szakértő a szóban forgó eszközök piaci árát 10,7 millió euróban állapította meg. Jelenleg a Lone Star csoport vállalkozása/i szemmel láthatóan a Biria GmbH név alatt működnek.

(17)

A Németország által közölt információk alapján az értékesítés nyitott, transzparens és feltételhez nem kötött felhívás keretében történt. A felhívást közzétették az interneten és több nyomtatott sajtótermékben. Az új befektető részesedésére több lehetőséget terveztek, pl. eszközvásárlás (asset-deal) útján, melynek során „en bloc” valamennyi eszközt megvásárolnak, vagy részesedésvásárlás útján. A Lone Star végül az eszközöket asset-deal keretében vette át.

(18)

Németország szerint a vállalkozás értékesítését már a hivatalos vizsgálati eljárást megindító 2005. október 20-i bizottsági határozatot megelőzően kezdték meg. Az ajánlattétel első határideje 2005. október 4-én járt le.

2.2.   A pénzügyi intézkedések

(19)

1. intézkedés: 2001. márciusában a Deutsche Ausgleichsbank (egy szövetségi, támogatásokkal foglalkozó bank) egyik leányvállalata, a gbb Beteiligungs-AG (a továbbiakban: gbb) a Bike System vállalkozásba 2010 végéig tartó futamidővel 2 070 732 EUR csendes betétet vitt be. Németország szerint a részesedés megszerzése piaci feltételek mellett történt és emiatt az nem képezett állami támogatást.

(20)

2. intézkedés: 2003. március 20-án Szászország szabadállam 80 %-os kezességet vállalt a Sachsen Zweirad GmbH javára nyújtott 5,6 millió EUR működési hitelre, melynek futamideje eredetileg 2008 végén jár le. A kezességet 2004 januárjában visszaadták, és a Biria GmbH javára nyújtott kezesség váltotta fel (lásd 3. intézkedés). A kezességet a Szászország szabadállam kezességről szóló irányelve (3) szerint nyújtották, mely a Bizottság által jóváhagyott támogatási program.

(21)

3. intézkedés: 2003. december 9-én Szászország szabadállam 80 %-os kezességet vállalt a Biria GmbH (ma: Biria AG) javára nyújtott 24 875 000 EUR működési hitelre, melynek célja a forgalom tervezett növelésének finanszírozása és a csoport finanszírozási koncepciójának átdolgozása volt. A hitel a következőkből áll: 8 millió EUR kölcsön a működési hitel törlesztésére, 7,45 millió EUR folyószámlahitel, és 9,425 millió EUR szezonális finanszírozási igényekre. A kezességet a Szászország szabadállam kezességről szóló irányelve szerint nyújtották, mely a Bizottság által jóváhagyott támogatási program. A kezességet ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a Sachsen Zweirad GmbH javára nyújtott kezességet (2. intézkedés) visszaadják. Emiatt a kezességet csak 2004. január 5-én nyújtották, miután a Sachsen Zweirad javára nyújtott kezességet visszaadták.

III.   A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKAI

(22)

A hivatalos vizsgálati eljárást azért indították meg, mert a Bizottság kétségbe vonta, hogy a csendes betétre piaci feltételek mellett került sor. A Bizottság értelmezése szerint a Bike Systems a csődből csődterv elfogadásával került ki, a vállalat kilátásai ezért bizonytalanok voltak. Emiatt a vállalatot abban az időpontban nehéz helyzetben levő vállalatnak kellett volna tekinteni. A Bizottság kétségbe vonta, hogy az ellentételezés a kockázatot tekintve megfelelő lett volna, valamint azt, hogy a csendes részesedés biztosítása piaci feltételek mellett történt. Az EK-Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdéseiben foglalt mentességek vonatkozásában a Bizottság nem rendelkezett információval arról, hogy teljesültek-e a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban (4) (a továbbiakban: közösségi iránymutatás) meghatározott feltételek.

(23)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításának másik oka a Bizottság előzetes következtetése volt, mely szerint az engedélyezett támogatási program feltételei, melyek alapján a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH javára a kezességet állítólagosan vállalták, nem teljesültek, és emiatt nem esnek e támogatási program hatálya alá. A Bizottság álláspontja szerint a kezesség nyújtásakor a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH nehéz helyzetben levő vállalatok voltak. Mivel emellett a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH nagyvállalkozások, a kezességeket a támogatási program szerint egyenként kellett volna bejelenteni a Bizottságnak. Az EK-Szerződés 87. cikke (2) és (3) bekezdéseiben foglalt mentességek esetleges alkalmazása tekintetében a Bizottság kétségbe vonta, hogy teljesültek a közösségi iránymutatás feltételei.

IV.   AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI

(24)

A Bizottsághoz észrevételek érkeztek egy névtelenségét kérő harmadik féltől, valamint a Prophete GmbH & Co. KG, a Pantherwerke AG és a Vaterland-Werke GmbH & Co. KG vállalatoktól.

4.1.   A névtelenségét kérő versenytárs észrevétele

(25)

A névtelenségét kérő versenytárs hivatalos vizsgálati eljárás megindításával kapcsolatos észrevétele szerint a Biria AG a 24,5 millió EUR állami kezességnek köszönhetően a kerékpárokat az előállítási költség alatti áron tudta eladni a versenytárs vevőinek, annak ellenére, hogy a versenytárs a leggazdaságosabb németországi helyszínen termel.

(26)

A Biria AG 2003-ban továbbá csak azért tett szert nyereségre, mert a pénzintézetek lemondtak követeléseikről, melyek 8,567 millió eurót tettek ki. Ezt követően 2004-ben és 2005-ben a Biria AG ismét veszteséget halmozott fel.

(27)

A versenytárs felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy a Biriát asset-deal keretében adták el a Lone Star-nak. Ennek során a Sachsen-LB és a Mittelständische Beteiligungsgesellschaft valószínűleg lemondott követelései nagy részéről. A Lone Star csoporthoz tartozó új Biria GmbH átvette a régi Biria AG összes eszközét.

4.2.   Prophete GmbH & Co. KG és Pantherwerke AG

(28)

A Prophete GmbH & Co. KG és a Pantherwerke AG (a továbbiakban: Prophete és Pantherwerke) hivatalos vizsgálati eljárás megindításával kapcsolatos észrevétele szerint a Biria az állami támogatás miatt olyan árakon tud eladni, amelyek rendes piaci feltételek mellett nem elképzelhetőek. Mindkét vállalkozás a Biria versenytársa, és emiatt a támogatás közvetlenül érinti őket.

(29)

A Biria-csoport Németországban a legnagyobb kerékpárgyártó, évente kb. 700 000 darab kerékpárral. A Biria-csoport vállalkozásai a kerékpár-piac két szegmensében működnek, a nem szakosodott kereskedelemben és a szakosodott nagykereskedelemben.

(30)

A nem szakosodott kereskedelembe tartozik a nagyobb kiskereskedelmi láncok és a csomagküldés által lebonyolított teljes kiskereskedelem. A kerékpárok ára ebben a szegmensben általában 100 és 199 EUR közé esik. A Prophete és a Pantherwerke becslései szerint ezen a piacon kb. 1,5 millió kerékpárt értékesítenek, a Biria 650 000 eladott kerékpárral ebből a szegmensből kb. 50 %-kal részesedik.

(31)

A Prophete és a Pantherwerke szerint a Biria-csoport a szakosodott nagykereskedelemben erőfölénnyel rendelkezik. Ebben a piaci szegmensben 150 000–200 000 kerékpárt értékesítenek. A szakosodott nagykereskedelemben az ár akár 400 EUR is lehet. A Pantherwerke ebben a szegmensben a Biria közvetlen versenytársa.

(32)

A Prophete és a Pantherwerke megállapítja, hogy a Biria-csoport árajánlatai évek óta folyamatosan alacsonyabbak a más gyártók árainál. Gazdaságilag ez a különbség nem indokolható, mivel piaci erőfölénye miatt a Biria-csoport beszerzései ugyan nagyobb volumenűek, ez azonban nem mutatkozik meg kedvezőbb feltételekben. A Prophete és a Pantherwerke úgy érvelnek, hogy a Biria-csoport alacsony eladási árai miatt a vállalkozás az utóbbi években jelentős veszteségeket szenvedett el.

(33)

A csendes betéttel kapcsolatban a Prophete és a Pantherwerke kétségbe vonja, hogy egy magánbefektető, tekintve a Bike Sytems 2001 márciusi gazdasági helyzetét, belement volna ilyen részesedésbe.

(34)

A Prophete és a Pantherwerke a közösség támogatásról szóló rendelkezéseivel összeegyeztethetetlennek tartja a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria javára 2003-ban és 2004-ben vállalt két kezességet. A Prophete és a Pantherwerke szerint a kedvezményezett vállalatok nehéz helyzetben voltak a kezesség vállalásakor. Az új Biria vállalkozást a két korábbi vállalkozás jogutódjának kell tekinteni, melyekből létrejött. Az újonnan alapított vállalkozás nyitómérlege nem mérvadó.

(35)

A két kezesség vállalása sérti az egyszeri támogatás elvét, mivel a Biria-csoport vállalkozásainak üzleti tevékenységét ismételten csak állami segítséggel lehetett volna fenntartani.

(36)

Nem került sor semmiféle, a versenytársakat érő hátrányos hatások kiegyenlítésére irányuló kompenzációs intézkedésre. Eltekintettek a Biria-csoport piaci jelenlétének korlátozásától. A csoport koncepciója sokkal inkább arra irányult, hogy agresszív árpolitikával kiterjessze üzleti tevékenységét. A Biria bejelentette a honlapján, hogy 2005-ben 850 000 eladott kerékpárral kívánja növelni értékesítéseit 2004-hez képest. A Prophete és a Pantherwerke továbbá utal arra a sajtóközleményre, mely szerint a Biria AG tulajdonosa az üzletet eladta a Lone Star magántőke-alapnak.

4.3.   Vaterland-Werke GmbH & Co. KG

(37)

A Vaterland-Werke GmbH & Co. KG (a továbbiakban: Vaterland-Werke) hivatalos vizsgálati eljárás megindításával kapcsolatos észrevételében kifejti, hogy a Biria csoport évente 700 000–800 000 kerékpárral Németországban a legnagyobb kerékpár-gyártó. Ehhez hasonlítható nagyságrenddel a MIFA Mitteldeutsche Fahrradwerke rendelkezik, évente 700 000 kerékpárral; más gyártók csupán 250 000–400 000 kerékpárt gyártanak.

(38)

A Vaterland-Werke és a Biria a nem szakosodott kereskedelem piaci szegmensében működik, ami magában foglalja a nagyobb kiskereskedelmi láncokat és a nagy csomagküldő vállalkozásokat. Ebben a szegmensben élénk verseny folyik, a Biria közismert agresszív versenymagatartásáról, melyet az előállítási költségek alatti áraira épít. Az ilyen magatartás csak külső finanszírozási források mellett lehetséges, a Biria esetében az állami támogatások miatt. Ez veszélyezteti az olyan kisebb versenytársak létét, melyek nem részesülnek állami támogatásban. A Vaterland-Werke e tekintetben különösen érintett, a szabad kapacitások nem köthetők le más megbízásokkal. Mivel a piacot túlkapacitás jellemzi, a valamely gyártó általi, állami támogatás segítségével történő kapacitásbővítés más versenytársak hátrányára történne.

(39)

A csendes betéttel kapcsolatban a Vaterland-Werke kétségbe vonja, hogy egy magánbefektető, tekintve a Bike Sytems 2001 márciusi gazdasági helyzetét, belement volna ilyen részesedésbe.

(40)

A Vaterland-Werke a közösség támogatásról szóló rendelkezéseivel összeegyeztethetetlennek tartja a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria javára 2003-ban és 2004-ben vállalt két kezességet. A kedvezményezett vállalkozások a kezesség vállalásakor nehéz helyzetben voltak. Az új Biria vállalkozást a két korábbi vállalkozás jogutódjának kell tekinteni, melyekből létrejött. Az újonnan alapított vállalkozás nyitómérlege nem mérvadó.

(41)

A két kezesség nyújtása sérti az egyszeri támogatás elvét, mivel a Biria-csoport vállalkozásainak üzleti tevékenységét ismételten csak állami segítséggel lehetett volna fenntartani.

(42)

Nem került sor semmiféle, a versenytársakat érő hátrányos hatások kiegyenlítésére irányuló kompenzációs intézkedésre. Eltekintettek a Biria-csoport piaci jelenlétének korlátozásától. A csoport koncepciója sokkal inkább arra irányult, hogy agresszív árpolitikával kiterjessze üzleti tevékenységét. A Biria bejelentette a honlapján, hogy 2005-ben 850 000 eladott kerékpárral kívánja növelni értékesítéseit 2004-hez képest. A Vaterland-Werke továbbá utal arra a sajtóközleményre, mely szerint a Biria AG tulajdonosa a vállalkozást eladta a Lone Star magántőke-alapnak.

V.   NÉMETORSZÁG ÉSZREVÉTELEI

(43)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításával kapcsolatos észrevételében Németország azt az álláspontot képviseli, hogy a gbb csendes betétjére piaci feltételek mellett került sor. Németország egyetért a Bizottsággal abban, hogy egy hagyományos kölcsönhöz képest egy csendes részesedés nagyobb kockázattal jár. A csendes részesedés feltételeit azonban úgy alakították, hogy megfeleljen a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapításának módjáról szóló bizottsági közleményben (5) foglalt rendelkezéseknek. E közlemény szerint a referencia-kamatláb olyan minimális érték, mely különleges, kockázattal járó esetekben növelhető. Ilyen esetekben a prémium 400 bázispontot, vagy akár többet is elérhet.

(44)

A csendes betét ellentételezése németországi információk szerint 12,25 % (8,75 % fix és 3,5 % nyereségtől függően). Ez az érték 600 bázisponttal több a Bizottság által megállapított 6,33 %-os referenciakamatnál. A gbb ezzel figyelembe vette, hogy a vállalkozás átalakítási fázisban volt, és ezért a csendes részesedés kockázata a vállalkozás újbóli orientálódása és a hiányzó biztosítékok miatt magasabb volt. Erre a további kockázatra 200 további bázispontot számoltak.

(45)

A csendes részesedés melletti döntést továbbá azon előrejelzés alapján hozták meg, mely szerint a vállalkozás forgalma a 2001. évi 0,89 millió euróról 2003-ban 3,38 millió euróra növekszik. Németország emiatt arra a következtetésre jut, hogy a csendes betét 12,25 %-ban megállapított ellentételezése megfelel a kockázatnak. Németország úgy véli, hogy nem fontos az a tény, hogy az ellentételezés egy része rugalmas, mivel ez csendes részesedések esetében megszokott, és megfelel a piacgazdasági szabályoknak megfelelően cselekvő befektető magatartásának.

(46)

A Sachsen Zweirad GmbH javára nyújtott kezességgel kapcsolatban Németország kifejti, hogy a vállalat a kezesség nyújtásakor nem volt nehéz helyzetben, és egyik jelét sem mutatta a közösségi iránymutatásokban a nehéz helyzetben levő vállalatokat meghatározó jellemzőknek. A vállalat többek között 2003-ban (a Biriával való októberi egyesülésig) 404 millió EUR pozitív sajáttőkével rendelkezett, és 2,1 millió EUR nyereséget könyvelt el. A vállalkozás gazdasági helyzete a 2001/2002. évihez képest 2003-ban javult, egyrészt a 2002 végén bevezetett konszolidációs erőfeszítések, másrészt a kedvezőbb piaci helyzet miatt.

(47)

A vállalkozás likviditás tekintetében ugyan nehéz helyzetben volt, de ez nem adott okot aggodalomra. Nem állt fenn a veszélye annak, hogy a magán pénzintézetek nem hosszabbítják meg hiteleiket. A magas kamatfizetések sem vezettek likviditási problémákhoz, ahogy azt a Bizottság állítja.

(48)

A Biria GmbH (azóta Biria AG) javára vállalt kezességgel kapcsolatban Németország kifejti, hogy azt a Biria-csoport új koncepciója alapján nyújtották, amely a csoport szervezésének ésszerűsítését és a beszerzés, a gyártáshoz kapcsolódó felelősség és a forgalmazás koncentrálását irányozta elő a Biria GmbH-nál. A forgalomnövelés finanszírozási szükségletei mellett a koncepció kiterjedt a csoport teljes finanszírozásának átalakítására.

(49)

Németország szerint a Biria GmbH (most Biria AG) a kezesség vállalásakor nem volt nehéz helyzetben levő vállalat. E tekintetben különbséget kell tenni a régi és az új Biria AG között. Az új vállalatot csak akkor lehetett volna nehéz helyzetben levő vállalatnak tekinteni, ha örökölte volna a régi vállalat nehéz helyzetét (amennyiben a régi vállalat nehéz helyzetben lett volna). Az új Biria AG esetében azonban nem ez a helyzet állt fenn. Az új Biria AG a régi Biria AG és a Sachsen Zweirad GmbH összefonódásával jött létre. Az összefonódás során a Sachsen Zweirad GmbH, mely semmiképpen sem volt nehéz helyzetben, volt a gazdasági erőfölényben lévő fél. Emiatt nem lehet automatikusan abból kiindulni, hogy az új Biria AG nehéz helyzetben lett volna. Még ha a régi Biria AG nehéz helyzetben lett is volna, a Sachsen Zweirad GmbH-val való összefonódás eredményeképpen az új Biria AG nem lett volna automatikusan nehéz helyzetben.

(50)

Németország utalt továbbá arra, hogy az egyik magán pénzintézet azért vonult vissza a vállalkozás finanszírozásából, mert egy összefonódás miatt megváltozott a bank stratégiája. A két fennmaradó pénzintézet a magánbankkal egyidőben fejezte be tevékenységét. Ezt azonban nem lehet a bizalomvesztés jelének tekinteni, mivel a pénzintézetek egyike a továbbiakban két külön projekt finanszírozásához is hozzájárult.

(51)

Németország továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria AG összefonódása nem azt a célt szolgálta, hogy kikerüljék a támogatásokra vonatkozó előírásokat, illetve a vállalat nehéz helyzetben levő vállalatnak történő minősítését. Az összefonódás a vállalatcsoport új koncepciójának eredménye volt.

(52)

A névtelenségét kérő versenytárs észrevételével kapcsolatban Németország kifejtette, hogy a versenytárs és a Biria árstruktúráját bemutató adatok nem hasonlíthatók össze. A versenytárs forgalma nőtt, miközben a Biria-csoport értékesítései csökkentek. A versenytárs esetében kiszámított EBITDA (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) ezzel egyidőben csökkent, míg a Biria-csoporté nem változott. Ebből az következik, hogy a Biria-csoport nem dömpingárakon értékesít, hanem sokkal inkább arról van szó, hogy a versenytárs alkalmazott a Biria-csoporthoz képest agresszívebb árakat.

(53)

A gazdasági hátrányok, amelyeket a versenytárs a Biria-csoport magatartása miatt állítólagosan elszenvedett, nem bizonyíthatók tényekkel, és összefüggésében sem mutathatók be. Emellett egy versenyalapon működő piacon megszokott, hogy egy versenytárs valamely vállalkozásnál alacsonyabb árakat alkalmaz.

(54)

A Biria-csoport eszközeinek a Lone Star csoport számára történt, a versenytárs által említett értékesítésével kapcsolatban Németország részleteket közölt az értékesítés menetéről, valamint a magán és állami kezesek kielégítéséről.

(55)

A Prophete, a Pantherwerke és a Vaterland-Werke észrevételeivel kapcsolatban Németország felhívja a figyelmet arra, hogy a kerékpár-piac három, és nem két szegmensből áll, mint ahogy azt az említett vállalatok állítják. A három szegmens a szaküzletek, a csomagküldők és az önkiszolgáló területek szegmense. A Biria helyzete a csomagküldés terén erős, de nem annyira az agresszív árpolitika, hanem sokkal inkább a just-in-time szállítások miatt. Az önkiszolgáló területek szegmensében a MIFA AG vezet, miközben a Biria részesedése 10 % alatti.

(56)

Németország visszautasítja a Vaterland-Werke állítását, miszerint a Biria agresszív árpolitikával tervezné üzleti tevékenységének bővítését, és e tekintetben utal az eljárás során már megküldött információkra. Németország ismerteti, hogy a Biria AG 2003-ban 670 000 kerékpárt gyártott, és a termelés azóta csökken.

VI.   ÉRTÉKELÉS

6.1.   A kedvezményezett vállalkozás

(57)

A támogatásokat a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH (jelenleg Biria AG) vállalatoknak, valamint a Biria GmbH leányvállalatának, a Bike Systems vállalatnak nyújtották. 2005. november 7-én a Biria AG eladta eszközeinek nagy részét egy magántőke-alap, a Lone Star csoport két vállalkozásának. A Bizottság megállapítja, hogy a megküldött információk szerint az eladást nyitott, transzparens és feltételhez nem kötött felhívás előzte meg. Németország szerint az eszközök eladási értékét egy szakértő 10,7 millió euróra becsülte. A Lone Star csoport által fizetett 11,5 millió EUR tehát meghaladta a becsült árat.

(58)

A Bizottság a számára megküldött információk alapján arra a következtetésre jut, hogy nincsenek arra utaló jelek, hogy a Lone Star csoport a támogatások miatt bármilyen formában előnyben részesült volna, és így a Lone Star csoport a Biria GmbH (jelenleg Biria AG) és a Bike Systems vállalatoknak nyújtott támogatások közvetlen vagy közvetett kedvezményezettje lenne.

6.2.   Állítólag piaci feltételek mellett végzett intézkedés

(59)

Németország értelmezése szerint a gbb Bike Systems vállalatban való csendes betétje (1. intézkedés) piaci feltételek mellett történt. A csendes részesedés kockázata hátrasorolt kölcsön kockázatának felel meg, és emiatt magas kockázatú kölcsönként kell kezelni. Csőd vagy felszámolás esetén a csendes részesedést csak azt követően fizetik vissza, hogy valamennyi más tartozást kiegyenlítettek. A csendes részesedéshez kapcsolódó kockázat emiatt meghaladja az olyan beruházáshoz nyújtott rendes bankkölcsön kockázatát, melyet a bank feltételei mellett biztosítanak, és amely a Bizottság által meghatározott referencia-kamatlábat tükrözi. Az ilyen részesedés ellentételezésének emiatt jóval a Bizottság által megállapított referencia-kamatláb fölött kell lennie.

(60)

A részesedés időpontjában a bizottsági referencia-kamatláb 6,33 % volt. A részesedés tekintetében 8,75 %-os fix, valamint nyereségtől függő, változó 3,5 %-os ellentételezésben állapodtak meg. A megállapított ellentételezés ezért magasabb, mint a bizottsági referencia-kamatláb.

(61)

Azonban a Bike Systems vállalat csődterv segítségével épp akkor került ki a csődből. A vállalat kilátásai bizonytalanok voltak, mivel csak kismértékben került sor üzemi szerkezetátalakításra. A vállalat a 2001. évi beszámoló szerint abban az évben még mindig veszteséges volt. A sajáttőke továbbra is negatív volt, ami viszont a csendes tartalékok miatt nem vezetett csődhöz. Emiatt a vállalatot abban az időpontban nehéz helyzetben levő vállalatnak kell tekinteni.

(62)

A Bizottság emiatt úgy véli, hogy az ellentételezés a kockázatot tekintve nem volt megfelelő, valamint, hogy a csendes részesedés nem piaci feltételek mellett történt. A részesedés emiatt a Bike Systemet olyan előnyös helyzetbe juttatta, amihez a vállalkozás a piacon nem jutott volna hozzá.

6.3.   Állítólagosan engedélyezett támogatási programokból fedezett támogatások

(63)

A Sachsen Zweirad GmbH vállalkozásnak működési hitel céljából nyújtott 5,6 millió eurós kezességet (2. intézkedés), és a Biria GmbH (jelenleg Biria AG) vállalkozásnak működési hitel céljából nyújtott 24,875 millió eurós kezességet (3. intézkedés) Szászország szabadállam kezességre vonatkozó szabályozása szerint nyújtották. Az engedélyezett támogatási program szerint kezességek új beruházások esetében 5 millió német márkát (2,6 millió euro) meghaladó kölcsönök esetében nyújthatók, illetve meghatározott esetekben beruházások utófinanszírozására, valamint üzemi eszközök egészséges vállalkozásoknak történő beszerzésére vállalhatók. Kivételes esetekben engedélyezhető konszolidáció vagy szerkezetátalakítás finanszírozása. Egy nagyvállalat szerkezetátalakításához nyújtott kezességeket azonban egyenként kell a Bizottságnál bejelenteni.

(64)

Németország szerint a szabályozás feltételeit betartották, és a kezességek emiatt összhangban állnak a szabályozással. Németország szerint a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH (ma Biria AG) a kezességek vállalásakor nem volt nehéz helyzetben. A kezességekkel a működési hitel törlesztését fedezték, amit a támogatási program engedélyez.

(65)

A Bizottság szerint a kezességek nem voltak összeegyeztethetőek azzal a támogatási programmal való összeegyeztethetőségét, amelynek alapján azokat állítólagosan nyújtották. Németország véleményével szemben a Bizottság – amint az később részletes ismertetésre kerül – azt az álláspontot képviseli, hogy a Sachsen Zweirad GmbH a kezesség 2003. márciusi nyújtásakor, valamint a Biria GmbH a kezesség 2003. decemberi nyújtásakor nehéz helyzetben levő vállalat volt. A nehéz helyzetben levő vállalat szerkezetátalakításához nyújtott kezességeket azonban egyenként kell a Bizottságnál bejelenteni.

(66)

Németország szerint a Sachsen Zweirad GmbH egyikét sem mutatta azoknak a jellemzőknek, amelyek a közösségi iránymutatásokban a nehéz helyzetben levő vállalatokat meghatározzák (6). A Bizottság utal arra, hogy a közösségi iránymutatások 6. pontjában felsorolt tipikus jellemzők, melyek meghatározzák a nehéz helyzetben levő vállalatot, csupán támpontokat nyújtanak arra, hogy mikor tekinthető egy vállalat nehéz helyzetben levőnek, azonban nem tekintendők olyan feltételeknek, melyeknek halmozottan teljesülniük kell. A Sachsen Zweirad GmbH 2001-ben a rendes üzleti tevékenységek eredménye szerint 1 274 000 EUR veszteséget, 2002-ben pedig 733 000 EUR veszteséget könyvelt el. A veszteségeket a Biria anyavállalat vette át eredményátutalási megállapodás keretében. A forgalom 2002-ben 2001-hez képest csökkent.

(67)

A 2002. évi beszámoló szerint a Sachsen Zweirad GmbH likviditási problémákkal is küzdött. A beszámoló kifejezetten említi, hogy a Sachsen Zweirad GmbH feszült likviditási helyzetben volt az árukészlet előfinanszírozásával járó magas kiadások, valamint a csoporton belüli növekedés miatt. A beszámoló szerint a vállalat túlélését csak úgy lehetett biztosítani, ha a bankok hajlandóak voltak a meglévő hiteleket fenntartani, illetve azok összetételét megváltoztatni.

(68)

Németország szerint nem állt fenn a veszélye annak, hogy a magán pénzintézetek nem hosszabbítják meg hiteleiket. Mindez azonban nem változtat azon a megállapításon, hogy a vállalat likviditási helyzete feszült volt. Az üzleti beszámoló szerint a legtöbb hitel fennmaradó futamideje kevesebb mint öt év volt, ami az üzleti tevékenység finanszírozását tekintve semmiképp sem optimális, és a vállalat szempontjából növeli a kockázatokat. Emellett a rövid lejáratú hitelek magas (bár 2002-ben 2001-hez képest enyhén alacsonyabb) kamatfizetésekkel jártak, ami tovább terhelte a vállalkozás likviditását.

(69)

A Bizottság emiatt arra a következtetésre jut, hogy a Sachsen Zweirad GmbH a kezesség vállalásakor nehéz helyzetben levő vállalat volt, és a kezességet ennek megfelelően szerkezetátalakítást célzó kezességnek kell tekinteni. Mivel nagyvállalatok esetében az ilyen kezesség vállalását a Bizottságnál egyenként kell bejelenteni, nem teljesültek az engedélyezett támogatási program feltételei, amelyek alapján a kezességet állítólagosan vállalták, és a kezesség így nem esik e támogatási program hatálya alá.

(70)

A Biria GmbH (ma Biria AG) vállalatot 2003. október 1-i hatállyal alapították a régi Biria AG és a Sachsen Zweirad GmbH leányvállalat összefonódásával.

(71)

Németország véleménye szerint a Biria GmbH (ma: Biria AG) vállalatot egyértelműen meg kell különböztetni a régi Biria AG és a Sachsen Zweirad GmbH vállalattól, mivel az összefonódás miatt új vállalat jött létre. Emiatt azt a kérdést, hogy ez a vállalat a kezesség vállalásakor, vagyis 2004. december 9-én nehéz helyzetben volt-e, az újonnan létrejött vállalkozás nyitómérlege alapján kell megválaszolni. A nyitómérleg alapján megállapítható, hogy a Biria GmbH nem tekinthető nehéz helyzetben levő vállalatnak.

(72)

A Bizottság nem ért egyet ezzel az érveléssel. Az összefonódással létrejött Biria GmbH vállalatot nem lehet a régi Biria AG és a Sachsen Zweirad GmbH vállalatoktól különállónak tekinteni, mivel a két vállalat összefonódásával jött létre. Másrészt könnyű lenne kikerülni, hogy gazdasági alanyok összefonódásával vagy új vállalatok alapításával a vállalatot ne nehéz helyzetben levő vállalatnak minősítsék. 2002-ben a volt Biria AG is veszteségeket könyvelt el, és ugyanúgy, mint a Sachsen Zweirad GmbH, likviditási problémákkal küzdött. A Biria GmbH átvette a régi Biria AG és a Sachsen Zweirad GmbH valamennyi adósságát és kötelezettségét. A Biria GmbH tulajdonában emellett ugyanazok az eszközök állnak és üzleti tevékenysége megegyezik a régi Biria AG és a Sachsen Zweirad GmbH tevékenységével. A Bizottság emiatt úgy véli, hogy a Biria GmbH átvette a régi Biria AG és a Sachsen Zweirad GmbH nehéz helyzetét.

(73)

A Sachsen Zweirad GmbH Németország szerint az összefonódás erőfölénnyel rendelkező fele. A Sachsen Zweirad GmbH nem volt nehéz helyzetben, ami miatt nem feltételezhető automatikusan, hogy az új Biria AG nehéz helyzetben lett volna. Németország érvelésével szemben a Bizottságnak az az álláspontja, hogy a Sachsen Zweirad GmbH nehéz helyzetben volt. Következésképpen az új Biria GmbH a Sachsen Zweirad GmbH nehéz helyzetét is „örökölte”.

(74)

A 2003. évi üzleti beszámoló szerint 2003-ban folytatódott a Biria-csoport szerkezetátalakítása és újraszervezése. Ez a folyamat 2002-ben kezdődött, és kiterjedt a csoport finanszírozásának átalakítására. A Szászország szabadállam által a 24,875 millió eurós kölcsönért vállalt kezesség alapján a Biria-csoport új koncepciót dolgozott ki tevékenységei középtávú finanszírozására. Az új finanszírozási koncepció előirányozta a kamatlábak jelentős kiigazítását, és ezáltal a magas kamatterhek mérséklését.

(75)

Ezzel egyidőben átalakították a banki követelések összetételét: három bank vállalta, hogy lemond 8 567 000 eurónyi követeléséről – ez az összeg úgy tűnik, hogy követeléseiknek jóval több mint 50 %-ának felel meg – a fennmaradó követelések haladéktalan kiegyenlítése fejében. Következésképpen a kölcsön, melynek fedezete a 3. intézkedésben említett 80 %-os kezesség, a működési hitel törlesztését szolgáló 8 millió EUR kölcsönből, 7,45 millió EUR folyószámlahitelből és 9,425 millió EUR szezonális finanszírozást szolgáló kölcsönből áll.

(76)

A Biria GmbH (ma Biria AG) ezért a kezesség nyújtásakor komoly likviditási problémákkal küzdött és ez alapján nehéz helyzetben levő vállalat volt. Ezt a megállapítást alátámasztja az is, hogy három bank kivonult a Biria tevékenységeinek finanszírozásából, és arra is készen álltak, hogy követeléseik nagy részéről lemondjanak, amennyiben a fennmaradó követeléseket haladéktalanul kiegyenlítik. Ez azt mutatja, hogy a bankok komolyan kétségbe vonták egyrészt, hogy a Biria vissza tudja fizetni adósságait, másrészt pedig a vállalat jövedelmezőségét.

(77)

Németország ezzel szemben úgy érvel, hogy a bankok csupán üzleti stratégiájuk irányváltása miatt vonultak ki a finanszírozásból. A Bizottság megállapítja, hogy a bankok kintlevő követeléseik valószínűleg kb. 50 %-áról mondtak le. Ez még a bankok új üzleti stratégiája esetében is arra utaló jel, hogy a hitelintézetek igen valószínűtlennek tartották a kölcsön teljes visszafizetését.

(78)

A Bizottság emiatt arra a következtetésre jut, hogy a Biria GmbH a kezesség nyújtásakor nehéz helyzetben levő vállalat volt, és a kezességet ennek megfelelően szerkezetátalakítást célzó kezességnek kell tekinteni. Mivel nagyvállalatok esetében az ilyen kezesség nyújtását a Bizottságnak egyenként kell bejelenteni, nem teljesültek az engedélyezett támogatási program feltételei, amelyek alapján a kezességet állítólagosan nyújtották, és a kezesség így nem esik e támogatási program hatálya alá.

6.4.   Állami támogatás az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdése értelmében

(79)

Az EK-Szerződés 87. cikke alapján a tagállamok által vagy állami forrásból juttatott bármilyen támogatások, melyek bizonyos vállalatok vagy termelési ágazatok előnyben részesítésével torzítják a versenyt, vagy azzal fenyegetnek, összeegyeztethetetlenek a közös piaccal, amennyiben befolyásolják a tagállamok közötti kereskedelmet. Az Európai Közösség bíróságainak ítélkezési gyakorlata szerint a kereskedelem befolyásolásának kritériuma akkor teljesül, amikor a kedvezményezett vállalkozás olyan üzleti tevékenységet folytat, amely érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(80)

A csendes betétet (1. intézkedés) a gbb nyújtotta. Németország információi szerint a részesedésre az ún. gbb „Eigenprogramm” keretében került sor, vagyis nem tartalmaz állami támogatást. A Bizottság azonban megállapítja, hogy a gbb a részesedés vásárlásakor teljes mértékben a Deutsche Ausgleichsbank irányítása alatt állt, mely Németország egyik állami támogatásokkal foglalkozó bankja, közintézmény, melynek feladata a német gazdaság közérdeket szolgáló támogatása. A gbb ezenkívül támogatással kapcsolatos feladatokat lát el. A gbb például a kelet-németországi konszolidációs és növekedési alapért (Konsolidierungs- und Wachstumsfonds Ostdeutschland) volt felelős, feladata sajáttőke rendelkezésre állítása volt keletnémet középvállalkozásoknak sajáttőke-bázisuk erősítése céljából. A Bizottság emiatt úgy véli, hogy ezt az intézkedést állami intézkedésnek kell tekinteni. Amint az az 59–62. pontokban szerepel, az intézkedés olyan előnyben részesítette a Bike Systems vállalkozást, amire a piacon nem került volna sor.

(81)

A 2. és 3. intézkedésként feltüntetett kezességeket Szászország tartomány vállalta, emiatt azok állami forrásból származnak, és azokat az államnak kell tulajdonítani. A kezesség előnyhöz juttatja a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH (ma: Biria AG) vállalkozást, mivel a két vállalkozás a piacon nem ugyanazokkal a feltételekhez jutott volna a kezességekhez.

(82)

A Bike Systems, a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH vállalatok kerékpárokat gyártanak. Mivel e termék kereskedelme határokon átnyúló, fennáll a veszélye annak, hogy az intézkedések torzítani fogják a versenyt, és befolyásolják a tagállamok közötti kereskedelmet. A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy a csendes betét és a két kezesség az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, a két kezességet pedig nem az engedélyezett támogatási program szerint vállalták. Az 1., 2. és 3. intézkedések tehát új támogatást képeznek, és azokat ennek megfelelően kell értékelni.

(83)

A csendes betét támogatási eleme a Bizottság értelmezése szerint különbsége annak a ellentételezésnek, amit a Bike Systems a csendes betétért a szabad piacon fizetett volna, valamint a ténylegesen kifizetett ellentételezésnek. Mivel a csendes betét idején a Bike Systems nehéz helyzetben volt, és a részesedés magas kockázattal járt, a támogatási elem a csendes betét akár 100 %-át is elérheti, mivel piacgazdasági szabályoknak megfelelően cselekvő befektető nem járult volna hozzá ilyen betéthez (lásd az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (7) 3.2. pontját).

(84)

A referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapításának módjáról szóló bizottsági közlemény (8) szerint a referencia-kamatlábak a közép- és hosszú lejáratú, szokásos biztosítékkal fedezett kölcsönök után felszámított kamatlábak átlagos szintjét fejezik ki. Továbbá az így meghatározott referencia-kamatláb olyan minimális érték, amely különleges kockázattal járó helyzetekben emelhető (például ha egy vállalkozás nehéz helyzetbe kerül, vagy a bankok által általában kért biztosíték hiányzik). Ilyen esetekben a prémium 400 bázispontot, vagy akár többet is elérhet. Egy csendes betét nem kölcsön, azonban magas kockázatú kölcsönhöz hasonlítható, mivel csőd esetében valamennyi más követelés – beleértve a hátrasorolt kölcsönöket – mögé sorolják.

(85)

A 61. pont szerint a Bike Systems helyzete, mivel épp akkor zárták le a csődeljárást, bizonytalan volt. A vállalat kilátásai bizonytalanok voltak, mivel csak kismértékben került sor üzemi szerkezetátalakításra. A 61. pont szerint a vállalatot ezért nehéz helyzetben levő vállalatnak kell tekinteni. Ezen túlmenően a csendes betét esetében nem álltak rendelkezésre biztosítékok, ez növeli a nemteljesítés kockázatát. A hiányzó biztosítékokon kívül tovább növeli a nemteljesítés kockázatát, hogy a csendes betétet csőd esetében valamennyi más kölcsön mögé sorolják.

(86)

A Bizottság emiatt jelen esetben úgy véli, hogy a Bike Systemsnek olyan kamatot kellett volna megállapítania, amely megfelelt volna legalább a nehéz helyzet miatt 400 bázisponttal, és a hiányzó biztosítékok miatt további 400 bázisponttal kiegészített referencia-kamatlábnak. A Bizottság ezenkívül megfelelőnek tartja további 200 bázispont hozzáadását, mivel csőd esetében a csendes részesedést hátrasorolják. Ez összhangban áll a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapításának módjáról szóló bizottsági közleménnyel, mely előirányozza, hogy különleges kockázattal járó helyzetekben, például ha egy vállalkozás nehéz helyzetbe kerül, vagy a bankok által általában kért biztosíték hiányzik, a prémium 400 pontot, vagy akár ennél többet is elérhet. A támogatási elem emiatt egyenlő az 1 000 bázisponttal kiegészített referenciakamat és a csendes betét tényleges ellentételezésének különbségével.

(87)

A támogatási elem kiszámításakor csak részben vehető figyelembe a 3,5 %-os változó ellentételezés, mivel az nyereségfüggő volt. A vállalat azonban nehéz helyzetben volt, a nyereségre vonatkozó kilátások nem voltak egyértelműek. A Bizottság emiatt indokoltnak tartja, hogy a változó ellentételezésnek csak a felét, vagyis 1,75 %-ot vegyék figyelembe. Tényleges ellentételezésnek, mely része a támogatási elem kiszámításának, a fix 8,75 %-os részt és a változó, 3,75 %-os ellentételezés felét kell tekinteni, ami összesen 10,5 %-os kamatnak felel meg. A támogatási elem emiatt egyenlő az 1 000 bázisponttal kiegészített referenciakamat és a 10,5 %-os ellentételezés különbségével.

(88)

A 2. és a 3. intézkedésben felsorolt kezességeknek köszönhetően a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH a pénzpiacokon megszokottakhoz képest kedvezőbb feltételek mellett jutott kölcsönhöz. A 2. és a 3. intézkedés kezességének támogatási eleme egyenlő a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH által a kölcsönért piaci feltételek (vagyis kezesség nélkül) mellett fizetendő kamat és a kezesség mellett nyújtott kölcsön kamatának különbségével. Ez a különbség felelne meg annak a prémiumnak, amit egy piacgazdasági szabályoknak megfelelően cselekvő kezes ezekért a kezességekért kért volna. Mivel a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH nehéz helyzetben volt a kezesség vállalásakor és a megfelelő kölcsönök nyújtásakor, a támogatási elem a kezességek akár 100 %-át is elérheti, mivel kezesség nélkül senki sem nyújtott volna kölcsönt (9).

(89)

A referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapításának módjáról szóló bizottsági közlemény (10) szerint a referencia-kamatlábak a közép- és hosszú lejáratú, szokásos biztosítékkal fedezett kölcsönök után felszámított kamatlábak átlagos szintjét fejezik ki. Továbbá az így meghatározott referencia-kamatláb olyan minimális érték, amely különleges kockázattal járó helyzetekben emelhető (például ha egy vállalkozás nehéz helyzetbe kerül, vagy a bankok által általában kért biztosíték hiányzik). Ilyen esetekben a prémium 400 bázispontot, vagy akár többet is elérhet.

(90)

A 66–78. pontok szerint a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH a kezesség vállalásakor nehéz helyzetben levő vállalatok voltak. A Sachsen Zweirad GmbH-nak nyújtott kölcsön és az ahhoz kapcsolódó kezesség további kockázatot jelentett a felajánlott rendkívül gyenge biztosítékok miatt. A Sachsen Zweirad GmbH részére nyújtott kölcsönhöz kapcsolódó kezesség biztosítéka csupán a csoport vállalkozásainak készfizetői kezessége volt. Az ilyen készfizetői kezességek gazdasági értéke nagyon csekély.

(91)

A Bizottság emiatt jelen esetben úgy véli, hogy a Sachsen Zweirad GmbH-nak olyan kamatot kellett volna megállapítania, amely megfelelt volna legalább a nehéz helyzet miatt 400 bázisponttal és a kevés biztosíték miatt további 400 bázisponttal kiegészített referencia-kamatlábnak. Következésképpen a kezesség támogatási eleme megegyezik a 800 bázisponttal kiegészített referenciakamat és a tényleges kamatnak a különbségével, amely mellett a kezességgel fedezett kölcsönt nyújtották.

(92)

A Biria GmbH-nak nyújtott kölcsön és az ahhoz kapcsolódó kezességvállalás tekintetében a rendelkezésre bocsátott biztosítékok gazdasági értéke magasabb volt, mint a Sachsen Zweirad GmbH számára nyújtott kölcsönhöz kapcsolódó kezesség mögötti biztosítékoké. Ennek ellenére ezek a biztosítékok még mindig elmaradtak az ilyen esetekben követelt szokásos biztosítékoktól. A Biria GmbH esetében vállalt kezesség biztosítéka a Bike Systems 15 millió eurós vagyonát terhelő, első helyre sorolt telekadósság. A telekadósság azonban egy másik, 2 millió eurós kölcsön mögé sorolt telekadósság. Következésképpen az első helyre sorolt telekadósság a teljes kölcsönösszeg alig 50 %-át fedezte. A többi biztosíték – telekadósság, a követelések átruházása, a csoport vállalkozásainak tulajdonában levő áruk átruházása és a Biria GmbH tulajdonosának készfizetői kezessége – gazdasági értéke alacsony.

(93)

A Bizottság emiatt jelen esetben úgy véli, hogy a Biria GmbH-nak olyan kamatot kellett volna megállapítania, amely megfelelt volna legalább a nehéz helyzet miatt 400 bázisponttal, és a kevés biztosíték miatt további 300 bázisponttal kiegészített referencia-kamatlábnak (vö. a Sachsen Zweirad GmbH esetében vállalt kezességre a nagyon kevés biztosíték miatt felszámított 400 bázisponttal). Következésképpen a kezesség támogatási eleme megegyezik a 700 bázisponttal kiegészített referenciakamat és annak a tényleges kamatnak a különbségével, amely mellett a kezességgel fedezett kölcsönt nyújtották.

6.5.   Az EK-Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti kivételek

(94)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdése mentességet irányoz elő az állami támogatások (1) bekezdésben említett általános tilalmával kapcsolatban.

(95)

Az EK-Szerződés 87. cikke (2) bekezdésében említett mentességek ebben az esetben nem alkalmazhatók, mivel a támogatási intézkedések nem szociális jellegűek, és azokat nem magánszemély fogyasztónak nyújtották; azokat nem természeti csapások vagy rendkívüli események által okozott károk helyreállítására és nem a Németországi Szövetségi Köztársaság Németország felosztása által érintett egyes területei gazdaságának nyújtották.

(96)

Nem alkalmazhatóak az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) és d) pontjában említett mentességek sem, melyek közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására nyújtott vagy a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásokra vonatkoznak.

(97)

Így az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint az ezekre épülő közösségi iránymutatásokban meghatározott mentességek maradnak.

(98)

A Bizottság először megállapítja, hogy a Bike System székhelye az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatott területen található, mely részesülhet regionális támogatásokból. Németország – a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárás megindításakor ismertetett kétségei ellenére – nem küldött arra vonatkozó információkat, hogy teljesülnek-e a regionális támogatások nyújtásának a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatásokban (11) meghatározott feltételei.

(99)

A közösségi iránymutatások további, mentességre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. Mivel a támogatást 2001. márciusában nyújtották, az 1999. október 9-i közösségi iránymutatásokat (12) kell alkalmazni. A Bizottságnak nincsenek olyan információi, melyek szerint a támogatást a közösségi iránymutatások alapján az EK-Szerződéssel összeegyeztethetőnek lehetne tekinteni. A szerkezetátalakításhoz nyújtott támogatást a közösségi iránymutatásokban megvalósítható szerkezetátalakítási terv végrehajtásához kötik, melynek során el kell kerülni a verseny aránytalan torzulását, a támogatást pedig minimálisra kell korlátozni. A Bizottság által az eljárás megindításakor ismertetett kétségek ellenére Németország nem küldött semmilyen információt, mely alapján ezek a feltételek teljesültek. A Bizottság ezért arra az eredményre jut, hogy nem teljesülnek a közösségi iránymutatások feltételei.

(100)

Továbbá a szóban forgó intézkedés esetében nem alkalmazható a többek között a kutatás-fejlesztésre, a környezetvédelemre, a kis- és középvállalkozásoknak, a foglalkoztatásra és képzésre vagy a kockázati tőkéhez nyújtott támogatásokra érvényes közösségi iránymutatások és rendeletek egyike sem. Mivel az intézkedés nem közös érdekű célt szolgál, a támogatás az EK-Szerződéssel összeegyeztethetetlen működési támogatást jelent.

(101)

A Bizottság megállapítja, hogy a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH székhelye az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti támogatott területen van. Ennek ellenére az e pontban említett mentesség és az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett regionális rendelkezések nem alkalmazhatóak, mivel a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH nehéz helyzetben voltak, és a támogatási intézkedések nem egy meghatározott térség gazdasági fejlődésének előmozdítását célozták.

(102)

A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy csak a közösségi iránymutatások alkalmazhatók. Mivel a támogatásokat 2003. márciusában és decemberében nyújtották, az 1999. október 9-i közösségi iránymutatásokat (13) kell alkalmazni.

(103)

A támogatás nyújtását szerkezetátalakítási terv végrehajtásához kötik, melynek időtartama lehetőleg korlátozott, és amely méltányos határidőn belül hosszú távon visszaállítja a vállalat jövedelmezőségét a jövőbeni üzemi feltételekre vonatkozó reális elképzelésekre építve. A Bizottság által az eljárás megindításakor kifejtett kétségek ellenére Németország nem küldött semmilyen információt, mely szerint a kezességeket reális, a vállalat jövedelmezőségének helyreállítását célzó szerkezetátalakítási terv keretében nyújtották volna.

(104)

Továbbá olyan intézkedéseket kell hozni, melyek lehetőség szerint enyhítik a támogatás versenytársakra gyakorolt hátrányos hatásait. A legtöbb esetben ez azt jelenti, hogy a szerkezetátalakítás lezárását követően korlátozzák a vállalkozás jelenlétét a saját piacán vagy piacain. A Bizottság nem rendelkezik információkkal az érintett piacról, valamint a Biria-csoport érintett piacból való részesedéséről. Nem érkeztek információk esetleges kompenzációs intézkedésekről sem, melyek korlátoznák a vállalkozás jelenlétét a piacon. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a Biria-csoport terjeszkedett a Checker Pig és a Bike Systems 2001. évi átvételével.

(105)

A támogatás összegének mindenképpen a szerkezetátalakításhoz szükséges minimumra kell korlátozódnia, a vállalkozás és a részvényesek rendelkezésre álló finanszírozási eszközei figyelembevétele mellett. A támogatás kedvezményezettjének továbbá jelentős mértékben hozzá kell járulnia a szerkezetátalakítási tervhez saját forrásokkal, vagy piaci feltételek melletti külső forrásokkal. Mivel a támogatást nem szerkezetátalakítási terv alapján nyújtották, a Bizottság nem rendelkezik információkkal a támogatás kedvezményezettjének hozzájárulásáról, valamint arról, hogy a támogatás szükséges minimumra korlátozódott-e.

(106)

A közösségi iránymutatások alapján szerkezetátalakítási támogatások csak egy alkalommal nyújthatók. Amennyiben a szóban forgó vállalkozás korábban már részesült szerkezetátalakítási támogatásban, és a szerkezetátalakítás kevesebb mint tíz éve fejeződött be, a Bizottság rendszerint csak rendkívüli és előre nem látható körülmények esetében engedélyezi újabb szerkezetátalakítási támogatás nyújtását.

(107)

A Sachsen Zweirad GmbH 1996 áprilisában és 1998 márciusában állami részesedés formájában összesen 1 278 200 eurónyi, engedélyezett támogatási program alapján nyújtott szerkezetátalakítási támogatásban részesült. Mivel a Sachsen Zweirad GmbH szerkezetátalakításának lezárása óta kevesebb mint tíz év telt el, és a Bizottság nem tud rendkívüli és előre nem látható körülményekről, a két kezesség vállalásakor nem tartották be az egyszeri támogatás alapelvét.

(108)

A Bizottság ezért arra az eredményre jut, hogy nem teljesülnek a közösségi iránymutatások feltételei.

(109)

Továbbá a 2. és 3. intézkedés esetében nem alkalmazható a többek között a kutatás-fejlesztésre, a környezetvédelemre, a kis- és középvállalkozásoknak, a foglalkoztatásra és képzésre vagy a kockázati tőke esetében nyújtott támogatásokra érvényes közösségi iránymutatások és rendeletek egyike sem. Mivel az intézkedések nem közös érdekű célt szolgálnak, a támogatások az EK-Szerződéssel összeegyeztethetetlen működési támogatásokat jelentenek.

VII.   KÖVETKEZTETÉS

(110)

A Bizottság ezért arra az eredményre jut, hogy a gbb Bike Systems-ben való 1 070 732 eurós részesedése, a Sachsen Zweirad GmbH-nak nyújtott 5,6 millió eurónyi kölcsön 80 %-ára irányuló kezességvállalás, valamint a Biria GmbH-nak (ma Biria AG) nyújtott 24 875 000 eurónyi kölcsön 80 %-ára irányuló kezességvállalás állami támogatást jelent, és nem teljesülnek a közös piaccal való összeegyeztethetőség feltételei,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Németország által a Bike Systems GmbH & Co. Thüringer Zweiradwerk KG, a Sachsen Zweirad GmbH és a Biria GmbH (ma Biria AG) részére nyújtott állami támogatás összeegyeztethetetlen a közös piaccal. A támogatás a következő intézkedésekre terjedt ki:

a)

1. intézkedés: 2 070 732 eurónyi csendes betét a Bike Systems GmbH & Co. Thüringer Zweiradwerk KG vállalatban. A támogatási elem megegyezik az 1 000 bázisponttal kiegészített referenciakamat és a csendes betét ellentételezésének (a fix ellentételezés és a változó ellentételezés felének összege) különbségével.

b)

2. intézkedés: a Sachsen Zweirad GmbH javára vállalt 4 480 000 eurónyi kezesség. A támogatási elem megegyezik a 800 bázisponttal kiegészített referenciakamatnak és annak a kamatnak a különbségével, amely mellett a kezességgel fedezett kölcsönt nyújtották.

c)

3. intézkedés: a Biria GmbH (ma Biria AG) javára vállalt 19 900 000 eurónyi kezesség. A kezesség támogatási eleme megegyezik a 700 bázisponttal kiegészített referenciakamatnak és annak a kamatnak a különbségével, amely mellett a kezességgel fedezett kölcsönt nyújtották.

2. cikk

(1)   Németország minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az 1. cikkben említett, jogellenesen rendelkezésre bocsátott támogatást visszatéríttesse a kedvezményezettől.

(2)   A csendes betétet és a Biria GmbH (ma Biria AG) javára vállalt kezességet e határozat közzétételétől számított két hónapon belül meg kell szüntetni.

(3)   Amennyiben a nemzeti eljárás lehetővé teszi a határozat azonnali, tényleges végrehajtását, a visszatérítés haladéktalanul a nemzeti eljárás szerint történik.

(4)   A visszatéríttetendő támogatás tartalmazza a kamatokat is attól az időponttól kezdődően, hogy a jogellenes támogatás a kedvezményezett rendelkezésére állt, a visszatérítés napjáig bezárólag.

(5)   A kamatok kiszámítására a 794/2004/EK bizottsági rendelet (14) V. fejezetének rendelkezései szerint kerül sor.

3. cikk

Az e határozatról szóló értesítéstől számított két hónapon belül Németország tájékoztatja a Bizottságot az annak való megfelelés érdekében hozott vagy tervezett intézkedésekről. Ez a mellékletben található kérdőívvel történik. Németország ezenkívül megküldi a Bizottságnak azokat az írásos dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy a jogellenes támogatás kedvezményezettjével szemben megindították a visszatérítési eljárást.

4. cikk

E határozat címzettje a Németországi Szövetségi Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2007. január 24-én.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja


(1)  HL C 2., 2006.1.5., 14. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  Eredeti nyelvű jogalap: N 73/1993 Bürgschaftsrichtlinie des Freistaats Sachsen, SG(93) D/9273, 1993.6.7.

(4)  HL C 288., 1999.10.9., 2. o.

(5)  HL C 273., 1997.9.9., 3. o.

(6)  Lásd a 4. lábjegyzetet.

(7)  HL C 71., 2000.3.11., 14. o.

(8)  Lásd az 5. lábjegyzetet.

(9)  Lásd a 7. lábjegyzetet.

(10)  Lásd az 5. lábjegyzetet.

(11)  HL C 74., 1998.3.10., 9. o.

(12)  Lásd a 4. lábjegyzetet.

(13)  Lásd a 4. lábjegyzetet.

(14)  HL L 140., 2004.4.30., 1. o.


MELLÉKLET

A Bizottság C(2007) 130 határozatának végrehajtására vonatkozó információk

1.   A visszatéríttetendő összeg kiszámítása

1.1.   Adja meg a következő részleteket a kedvezményezett rendelkezésére bocsátott jogellenes támogatások összegéről:

A kifizetés időpontja (1)

A támogatás összege (2)

Pénznem

Kedvezményezett

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megjegyzések:

1.2.   Részletesen ismertesse, hogy a visszatérítendő támogatás utáni kamatokat hogyan számítják ki.

2.   A támogatás(ok) visszatéríttetésére tervezett és már foganatosított intézkedések

2.1.   Kérem, sorolja fel egyenként a támogatások haladéktalan és eredményes visszatéríttetésére tervezett és már foganatosított intézkedéseket. Ismertesse azt is, hogy a nemzeti jogban milyen alternatív intézkedésekre van még lehetőség a visszatéríttetés végrehajtására. Kérem, nevezze meg a már foganatosított/tervezett intézkedések jogalapját.

2.2.   Kérem, nevezze meg azt az időpontot, amikor előreláthatólag a támogatás teljes összegét visszafizetik.

3.   Már visszakövetelt támogatás

3.1.   Adja meg a következő részleteket a kedvezményezettől már visszatéríttetett támogatásokról:

Időpont (3)

Visszatérített összeg

Pénznem

Kedvezményezett

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.2.   Kérem, mellékelje a táblázat 3.1 pontjában felsorolt visszafizetések számláit.


(1)  Az az időpont, amikor a támogatást vagy annak részletét a kedvezményezett rendelkezésére bocsátották (amennyiben egy intézkedés több részletből és ellentételezésből áll, külön sorokat használjon).

(2)  A kedvezményezettnek nyújtott támogatási összeg (bruttó támogatási egyenérték).

(3)  A támogatás visszatéríttetésének időpontja.


13.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/41


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. február 7.)

az Olaszország által a 17/2004 számú, Szicília régióra vonatkozó törvény 60. cikke alapján nyújtani kívánt C 34/2005 (ex N 113/2005) számú támogatási programról

(az értesítés a C(2007) 284. számú dokumentummal történt)

(Csak az olasz nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/493/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felhívta az érdekelt feleket, hogy az említett cikkeknek (1) megfelelően tegyék meg észrevételeiket,

mivel:

I.   ELJÁRÁS

(1)

Az olasz hatóságok 2005. március 9-i levelükben az EK-Szerződés 88. cikkének 3. bekezdése értelmében értesítették a Bizottságot a 17/2004. számú „Programozási és pénzügyi rendelkezések a 2005-ös esztendőre” című regionális törvény 60. cikke által előírt támogatási intézkedésről.

(2)

A Bizottság 2005. március 29-én és 2005. június 10-én kelt levelében további információkat kért a bejelentett intézkedésről.

(3)

Az olasz hatóságok a Bizottság 2005. április 27-i emlékeztetőjét követően 2005. május 18-i levelükben, valamint 2005. július 12-i és 2005. július 14-i levelükben válaszoltak.

(4)

2005. szeptember 21-i levelében a Bizottság tájékoztatta Olaszországot azon határozatáról, hogy az intézkedéssel kapcsolatban megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(5)

A Bizottság eljárás kezdeményezéséről szóló határozatát kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a támogatással kapcsolatban.

(6)

A Bizottság semmilyen észrevételt nem kapott az érdekelt felektől.

(7)

Az olasz hatóságok 2005. november 10-én kelt, a Bizottságnál 2005. november 15-i keltezéssel nyilvántartásba vett levelükben arra kérték a Bizottságot, hogy függessze fel az eljárást, mivel a C-475/2003 számú ügyben a Bíróság ítéletét várják a termelési tevékenységekre kirótt regionális adónak (IRAP) a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 33. cikkének (1) bekezdésével való összeférhetőségére vonatkozóan: egységes adóalap-megállapítás (3). Ezt a kérést később a 2006. augusztus 2-i levélben megerősítették egy 2006. július 11-i kérelmet követően. 2006. október 3-án a Bíróság elismerte az IRAP-nak a 77/388/EGK irányelv 33. cikkének (1) bekezdésével való összeegyeztethetőségét (4).

(8)

Az olasz hatóságok 2006. május 8-án kelt, a Bizottságnál 2006. május 11-i keltezéssel nyilvántartásba vett levelükben tájékoztatták a Bizottságot a 17/2004 számú regionális törvény 60. cikkének módosításáról, kijelentvén, hogy a kérdéses intézkedés az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet (5) hatálya alá tartozik nemcsak a Bizottság jóváhagyásáig, hanem „abban az esetben is, ha a Bizottság elutasító határozatot fogad el”.

II.   AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

II.1.   Az intézkedés célja

(9)

Az olasz hatóságok szerint az intézkedés célja az új vállalkozások létrejöttének ösztönzése, valamint a Szicíliában működő és más olasz régiókban elhelyezkedő vállalkozások közötti szakadék csökkentése, mivel Szicíliában az életszínvonal túlzottan alacsony, illetve az alulfoglalkoztatottság az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint jelentősnek minősül.

(10)

Ezenkívül a kérdéses intézkedésnek az lenne a célja, hogy Szicíliában növelje a beruházási lehetőségeket a biztonsági szabványok és a bűnmegelőzés fejlesztése által.

II.2.   Az intézkedés jogalapja

(11)

A 17/2004 számú Legge Regionale [regionális törvény] 60. cikkének 1. albekezdése rendelkezik arról, hogy az IRAP (a termelési tevékenységekre kirótt regionális adó) kulcsát 2005-ben 1 %-kal, 2006-ban 0,75 %-kal, 2007-ben pedig 0,5 %-kal csökkentsék a szövetkezetek esetében (pontosabban a „società cooperative a mutualità prevalente” esetében), az olasz polgári törvénykönyv értelmében (6).

(12)

A 17/2004 számú regionális törvény 60. cikkének 2. albekezdése ugyanezt a kedvezményt kiterjeszti az 1931. június 18-i 773. számú királyi rendeletben meghatározott biztonsági szolgáltatásokat nyújtó társaságokra is, amely rendelet meghatározza, hogy a prefektus milyen feltételekkel engedélyezheti szerveknek, illetve magánszemélyeknek, hogy ingó- vagy ingatlan javak biztonságát vagy védelmét biztosító, illetve magánnyomozói szolgáltatást nyújtsanak (7).

(13)

Az IRAP adókulcs csökkentéseiről a szicíliai regionális hatóságok döntöttek, élve a nemzeti jog által minden olasz régió számára elismert azon joggal, hogy módosítsák az adókulcsot (8).

II.3.   Az intézkedés költségvetése

(14)

Az olasz hatóságok szerint a 60. cikknek a költségvetésre gyakorolt hatása körülbelül 2 millió euróra becsülhető a teljes 2005–2007 közötti időszakra vonatkozóan.

II.4.   Halmozódás

(15)

Tilos a kérdéses intézkedés egyéb helyi, regionális, nemzeti, vagy közösségi programokból ugyanazon támogatható kiadások fedezésére kapott támogatásokkal történő halmozása.

II.5.   Az intézkedés időtartama

(16)

A 17/2004 számú regionális törvény 2004. december 29-én lépett hatályba, de a 60. cikk elrendeli, hogy az intézkedés a „de minimis” rendelet hatálya alá tartozik a Bizottság jóváhagyásáig. A 2006. május 16-i levélben az olasz hatóságok megindokolták, hogy az intézkedés abban az esetben is a „de minimis” rendelet hatálya alá tartozik, ha a Bizottság elutasító határozatot fogad el.

(17)

A programot három adóévre alkalmazzák 2005-től 2007-ig.

III.   AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKAI

(18)

2005. szeptember 21-i levelében a Bizottság megerősítette, hogy a bejelentett támogatás állami támogatásnak minősül a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében, mivel állami forrásokat igényel, szelektív, bizonyos ágazatokra és/vagy bizonyos vállalkozási kategóriákra irányul, előnyt ad az ilyen vállalkozásoknak más, ugyanolyan szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokkal szemben, torzíthatja a versenyt és közösségi szinten befolyásolhatja a kereskedelmet.

(19)

Az eljárás megindításának egyik oka annak a ténynek tulajdonítható, hogy a Bizottság nem volt képes kizárni annak lehetőségét, hogy az intézkedésnek a Közösségen belüli kereskedelemre gyakorolt hatásai nem állnak szemben a közös érdekkel, figyelembe véve továbbá, hogy a program alapján a kedvezményezettek nem kötelesek ellentételezni az ilyen torzításokat.

(20)

A Bizottság ezenkívül kétségbe vonta, hogy a bejelentett intézkedés kielégíti a regionális állami támogatásokra vonatkozó közösségi iránymutatások (a továbbiakban iránymutatások) feltételeit (9). Az intézkedés ugyanis az értesítés szerint a szicíliai szövetkezetek működéséhez és a biztonsági szolgáltatásokhoz nyújt támogatást.

(21)

Az iránymutatások 4.15. pontja szerint a működési támogatások akkor nyújthatók, ha igazolható a regionális fejlődéshez való hozzájárulásuk, illetve azt előmozdító természetük, és ha mértékük arányos az enyhíteni kívánt hátrányokkal. E tekintetben a Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy az olasz hatóságok képesek igazolni a működési támogatást jogosságát, bizonyítva az esetleges hátrányok létezését és felmérve azok fontosságát.

(22)

A Bizottság kétségeit fejezte ki afelől, hogy a 17/2004 számú regionális törvény 60. cikkének 1. albekezdése által elrendelt működési támogatás összeegyeztethető a közös piaccal azon tény alapján, hogy hozzájárulna új vállalkozások létrejöttéhez és csökkentené a szicíliai, illetve az Olaszország más területein működő vállalkozások közötti különbségeket. Ebben a tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy nem világos az IRAP valamennyi szövetkezet esetében történő csökkentése és az új szicíliai vállalkozások létrehozása közötti kapcsolat, illetve hogy az olasz hatóságok erre vonatkozóan semmilyen magyarázattal nem szolgáltak.

(23)

Az értesítésben az olasz hatóságok azt állították, hogy a szicíliai vállalkozások szerkezeti hátrányokkal küzdenek, mivel Szicília elszigetelt, kifejezetten legkülső régió, amely igen távol helyezkedik el a kontinensen található gazdasági központoktól. E tekintetben a Bizottság megállapítja, hogy azok a régiók tekintendők legkülső régióknak, amelyeket az az Európai Unióról szóló szerződéshez csatolt, a Közösség legkülső régióiról szóló 26. nyilatkozat szerinti mindenre kiterjedő jegyzékben (10) meghatároznak. Ezenkívül a támogatás, úgy tűnik, nem alkalmas a Szicília elszigetelt jellegéhez kapcsolódó problémák elhárítására, mivel nem mutat semmilyen kapcsolatot a szigetjelleghez fűződő járulékos költségekkel, mint például a szállítási költségekkel.

(24)

Ezenkívül az olasz hatóságok azt állították, hogy a mikrovállalkozások gyakorisága magasabb finanszírozási költségeket és több munkaerő alkalmazását eredményezi; a munkaerő és az eladósodottság költsége az IRAP adóalap-megállapítás nagy részét képezi, ami a szicíliai vállalkozásokat sújtja. A Bizottság megjegyezte, hogy mivel a szicíliai gazdaság problémáját is a mikrovállalkozások gyakorisága és az abból adódó következmények okozzák, az IRAP általános, bármilyen méretű szövetkezetek számára történő csökkentése nem jelent megoldást, mivel nem a mikrovállalkozásokat célozza. A támogatást nem is csak a mikrovállalkozások számára kellene nyújtani.

(25)

A Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy a tényleges adókulcsok közötti különbségek, amelyeket az olasz hatóságok feltártak, minden adó esetében beigazolódnak és saját természetükből adódnak. Mindazonáltal ez nem tűnik elegendő indoknak ahhoz, hogy különböző típusú vállalkozásoknak állami támogatást nyújtsanak, és a vizsgált esetben az olasz hatóságok nem nyújtottak konkrét bizonyítékokat arra a tényre vonatkozóan, hogy a szövetkezeteket túlzott mértékben sújtanák a ténylegesen magas IRAP adókulcsok.

(26)

Ezenkívül a Bizottság kétségeit fejezte ki az olasz hatóságok által felhasznált adatok megalapozottsága felől annak bizonyítására, hogy egy „átlagos” szicíliai vállalkozás, amelynek forgalma 10 millió euro vagy annál alacsonyabb, és tíznél kevesebb alkalmazottal működik az ipari ágazatban – kivéve a vegyi- és a kőolajipari vállalatokat –, az információs technológia és a turisztikai/szállodai ágazatban magasabb IRAP adót folyósítana egy hasonló tulajdonságokkal rendelkező, „átlagos” lombardiai vállalatnál. Mivel a 17/2004 számú regionális törvény 60. cikkének 1. albekezdése bármely méretű és bármely ágazatban működő szövetkezet számára ad támogatást, valójában csak azoknak az adatoknak az alkalmazása, amely azokra a vállalkozásokra vonatkoznak, amelyeknek forgalma 10 millió euro, vagy annál alacsonyabb, tíznél kevesebb alkalmazottal működik az ipari ágazatban, – kivéve a vegyi- és a kőolajipari vállalatokat – nem tűnik alkalmasnak a kérdéses intézkedés arányosságának bizonyítására.

(27)

Egyéb kétségek merültek fel az olasz hatóságok által nyújtott azon információkat illetően, amelyek a 17/2004 számú regionális törvény 60. cikkének 2. albekezdése által elrendelt működési támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségének bizonyítását szolgálták.

(28)

Az értesítésben az olasz hatóságok azt állították, hogy a 17/2004 számú regionális törvény 60. cikkének 2. albekezdése a biztonsági szabványok és a bűnmegelőzés fejlesztése által hozzájárul a beruházási lehetőségek növeléséhez Szicíliában. Az olasz hatóságok hangsúlyozták, hogy az átlagos felügyeleti szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás magasabb IRAP adót folyósít az Olaszország más régióiban működő átlagos vállalkozásokhoz képest, részben azért, mert a szicíliai biztonsági szolgáltatást nyújtó társaságok munkaerőköltség/nettó termelési érték aránya átlagosan magasabb, mint az Olaszország más régióiban működő vállalkozások esetében, részben pedig a szicíliai munkaerő piac merevsége miatt, amelyet az alkalmazottak alacsony mobilitása jellemez.

(29)

E pontra vonatkozóan a Bizottság azt állítja, hogy a 17/2004 számú regionális törvény 60. cikkének 2. albekezdése és a szicíliai beruházási lehetőségeknek a biztonsági szabványok fejlesztése által történő növelése közötti kapcsolatot, valamint a szicíliai felügyeleti szolgáltatást nyújtó társaságok Olaszország más régióiban működő vállalkozásokhoz képest magasabb költségeinek okaihoz nem fűztek elégséges magyarázatot. A szicíliai munkaerőpiac más régiók munkaerőpiacához képest – úgy tűnik – nem mutat olyan vonásokat, amelyek igazolnák az ágazatban a magasabb fizetéseket.

(30)

Ezenkívül a Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy figyelembe kell-e vegye az olasz hatóságok által alkalmazott érveket, amelyek szerint a prefektus vámmal (az úgynevezett „törvényességi” vámokkal) sújthatja/terhelheti meg az ágazat szolgáltatásainak árait, illetve azt, hogy szükséges az ágazat alkalmazottainak szaktudását honorálni. A Bizottság úgy véli, hogy ezek az okok nem világítják meg a törvényességi vámok különbségeiből adódóan a szicíliai munkaerő költségeinek növekedésére gyakorolt hatást.

(31)

A Bizottság ezért kifejtette, hogy szükségesnek tartja a kérdés mélyebbre ható elemzését, amely esetleg tartalmazhatná érdekelt harmadik felek észrevételeit is. A Bizottság csak az érdekelt harmadik felek észrevételeinek mérlegelése után döntheti el, hogy az olasz hatóságok által javasolt intézkedés a közös érdekkel ellenkező módon hat-e a kereskedelmi feltételekre.

IV.   AZ OLASZORSZÁG ÁLTAL BENYÚJTOTT ÉSZREVÉTELEK

(32)

Sem az olasz hatóságoktól, sem érdekelt harmadik felektől nem érkeztek be olyan észrevételek, amelyek tisztáznák a hivatalos eljárás elindítása során megfogalmazott kétségeket.

V.   AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

V.1.   Törvényesség

(33)

A támogatási program felfüggesztési záradékkal történő bejelentésével és a Bizottság felhatalmazására várva annak a de minimis rendelet alapján történő végrehajtásával, az olasz hatóságok kielégítették az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárási követelményeket.

V.2.   A program állami támogatás jellege

(34)

A Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés állami támogatásnak minősül az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében az alábbi okokból:

V.2.1.   Állami források jelenléte

(35)

Az intézkedés megkívánja állami források alkalmazását, mivel Szicília régió elesik a kedvezményezett adóterhének csökkenésével megegyező összegű adóbevételektől.

V.2.2.   Gazdasági előny

(36)

Az intézkedés a tényleges adóteher csökkenéséből származó gazdasági előnyhöz juttatja a kedvezményezettet, ami pénzügyi előnyként jelentkezik az alacsonyabb adókötelezettség következtében, amelyből a vállalkozások rögtön a csökkentés alkalmazásának éveiben hasznot húznak.

V.2.3.   A szelektív jelleg megléte, mivel az intézkedés „egyes vállalkozásoknak vagy egyes termelőknek” kedvez

(37)

Az IRAP-ra vonatkozó nemzeti törvény kimondja, hogy minden régió jogosult az adó 4,25 %-ával növelni vagy csökkenteni az alap adókulcsot legfeljebb egy százalékponttal növelve vagy csökkentve; ez tehát egy szimmetrikusan alkalmazott adórendszert tükröz, amely minden régiót képessé tesz jogilag és ténylegesen is az adó növelésére vagy csökkentésére, és ez önmagában nem kíván állami támogatást.

(38)

A Bizottság a múltban úgy határozott (11), hogy az adókulcs alakításának e korlátozott lehetőségei természetüknél fogva szimmetrikusak legyenek, és így az egyes régiók ne élhessenek azzal a lehetőséggel, hogy autonóm mérlegelési jogkörükön belül ágazatonként és adóalanyonként megkülönböztetett adókulcsokat alkalmaznak, és ezáltal ne nyújtsanak állami támogatást. Ezt a következtetést nem érvényteleníti a C-88/2003 („Azori-szigetek”) ügyben hozott ítélet (12).

(39)

Mindenesetre a bejelentett ügyben Szicília régió nem korlátozta közbelépését a nemzeti törvény által meghatározott autonóm mérlegelési jogkörére, hanem élt azon lehetőségével, hogy meghatározott ágazatokra és adófizetőkre különböző adókulcsokat hozzon létre, amelyek alacsonyabbak a régióban általában akalmazandó adókulcsnál. Ugyanis:

a)

a 17/2004 számú regionális törvény 60. cikkének 1. albekezdése egyedül a szicíliai szövetkezetek számára biztosít előnyt, ezért a program potenciális kedvezményezettjei közül kizárja azokat a bármely ágazatban működő szicíliai vállalkozásokat, amelyek nem szövetkezeti formával rendelkeznek;

b)

a 17/2004 számú regionális törvény 60. cikkének 2. albekezdése előnyt nyújt, amennyiben az intézkedés olyan gazdasági tevékenységnek kedvez, amely felügyeleti szolgáltatás biztosítását tartalmazza. Másrészt a felügyeleti szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások az alábbi szolgáltatásokat nyújtják: i. értékek időszakos letétbe helyezése, javak és személyek szállítása és kísérete; ii. tulajdonfelügyelet; iii. irattározásra szakosodott létesítmények kezelése; valamint iv. biztonsági berendezések és rendszerek gyártása. A Bizottság szerint ezen szolgáltatások egy részét nyújthatják olyan vállalkozások, amelyek az alkalmazandó állami jogszabály (773/1931 számú királyi rendelet) értelmében nem magánfelügyeletet gyakorló intézmények.

V.2.4.   A verseny torzítása

(40)

Az ítélkezési gyakorlat (13) szerint ahhoz, hogy egy intézkedés torzítsa a versenyt, elegendő, hogy a támogatás igénybevevője versenyben álljon a verseny számára nyitott további vállalkozásokkal.

(41)

A Bizottság megjegyzi, hogy a 17/2004 számú regionális törvény 60. cikkének 1. és 2. albekezdése szerinti intézkedések, úgy tűnik, torzítják a versenyt és befolyásolják a tagállamok közötti kereskedelmet, mivel mentesítik a kedvezményezettet egy olyan tehertől, amelyet máskülönben viselniük kellene.

(42)

A kérdéses esetben az olasz hatóságok által átadott információk szerint a kedvezményezettek mindenféle méretű, mindenféle ágazatban működő szövetkezetek (a 17/2004 számú regionális törvény 60. cikkének 1. albekezdése). Mivel a szövetkezetek a verseny számára nyitott piacokon versenyeznek más vállalkozásokkal, a 17/2004 számú regionális törvény 60. cikkének 1. albekezdése alkalmas a verseny torzítására és a kereskedelem befolyásolására az ítélkezési gyakorlat értelmében. Hasonlóképpen a Bizottság is úgy véli, hogy a 17/2004 számú regionális törvény 60. cikkének 2. albekezdése szerinti intézkedés torzítja a versenyt és befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(43)

A Bizottság a fenti szempontokat figyelembe véve arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt támogatás állami támogatást képez.

V.3   Összeegyeztethetőség

(44)

Mivel az intézkedés a 87. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a Szerződés 87. cikke (2) és (3) bekezdéseinek eltérései fényében értékelni kell összeegyeztethetőségét. A Szerződés 87. cikkének (2) bekezdése által az egyes fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatásokra, a természeti katasztrófa vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatásokra és a Német Szövetségi Köztársaság meghatározott régióinak gazdasága számára nyújtott támogatásokra vonatkozóan előírt eltérések nem alkalmazhatók a jelen ügyben. Az intézkedés nem tekinthető fontos, közös európai érdeket szolgáló projektnek, és nem is az a célja, hogy az olasz gazdaság súlyos zavarát orvosolja, amint a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontja előírja. Az intézkedés esetében a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott eltérés sem alkalmazható, amely értelmében az egyes tevékenységek, vagy régiók fejlesztését megkönnyíteni kívánó támogatások csak akkor lennének engedélyezhetők, ha nem befolyásolják hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Végül a támogatásnak nem célja a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott kultúra és a kulturális örökség megőrzésének előmozdítása sem.

(45)

A 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja értelmében azon támogatások engedélyezettek, amelyeket olyan térségek fejlesztésére szánnak, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság. Szicília olyan térség, amelyre érvényes ez az eltérés.

(46)

A Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatban kifejtette a (18)–(31) preambulumbekezdésben összefoglalt kételyeit, amelyek miatt megkérdőjelezte, hogy az intézkedés esetében alkalmazható-e a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott eltérés. A Bizottság az Olaszország és az érdekelt harmadik felek részéről küldött észrevételek hiányában csak azt tudja megállapítani, hogy e kételyei beigazolódtak.

VI.   KÖVETKEZTETÉS

(47)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Olaszország által bejelentett, a fenti, (11)–(17) preambulumbekezdésben leírt intézkedés nem egyeztethető össze a közös piaccal, az intézkedés esetében az EK-szerződésben meghatározott egyetlen eltérés sem alkalmazható, tehát azt be kell tiltani. Az olasz hatóságok szerint a támogatást mindezidáig nem nyújtották, tehát nem kell visszatéríteni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Olaszország által a 17/2004. sz. regionális törvény 60. cikke alkalmazásával nyújtani kívánt támogatás állami támogatásnak minősül.

Az első bekezdésben meghatározott támogatás nem egyeztethető össze a közös piaccal és ezért nem nyújtható.

2. cikk

Olaszország az e határozatról szóló értesítést követő két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a határozatnak való megfelelés érdekében tett intézkedésekről.

3. cikk

E határozat címzettje Olaszország.

Kelt Brüsszelben, 2007. február 7-én.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja


(1)  HL C 82., 2006.4.5., 71. o.

(2)  Lásd az 1. számú megjegyzést.

(3)  HL L 145., 1977.6.13., 1. o.

(4)  Az Európai Közösségek Bíróságának 2006. október 3-i ítélete. Banca popolare di Cremona Soc.coop.arl kontra Agenzia Entrate Ufficio Cremona, még nem tették közzé.

(5)  HL L 10., 2001.1.13., 30. o.

(6)  A 2003. január 17-i 6/2003 számú törvényerejű rendelet 8. cikkével módosított olasz polgári törvénykönyv VI. címe.

(7)  Az 1931. június 18-i 773. számú királyi rendelet IV. címe, valamint későbbi módosításai és kiegészítései. A prefektus a már meglévő intézmények fontossági számára való tekintettel is megtagadhatja az engedélyt.

(8)  1997. december 15-i 446. számú, az IRAP-ról szóló törvényerejű rendelet.

(9)  HL C 74., 1998.3.10., 9. o.

(10)  Az iránymutatások 27. oldalán lévő lábjegyzet (lásd a 9. számú megjegyzést).

(11)  A Bizottság 2005. december 7-i C(2005)4675 határozata – N 198/05 sz. állami támogatási ügy – „Adótámogatás a támogatott területeken munkahelyek létesítésére, IRAP csökkentések – 80/2005 számú törvény 11b. cikk”. Olyan esetek, amelyek kapcsán a Bizottság nem emel kifogást: HL C 42., 2006.2.18., 3. o.

(12)  A Bíróság 2006. szeptember 6-i ítélete – Portugál Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága, még nem tették közzé.

(13)  T-214/95 számú Het Vlaamse Gewest kontra Bizottság ügy, EBHT [1998] II-717.


13.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/46


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. március 7.)

a Portugália által a C 41/2004 (ex N 221/2004) számmal nyújtani kívánt állami támogatásról, beruházási támogatás az ORFAMA, Organização Fabril de Malhas S.A. részére

(az értesítés a C(2007) 638. számú dokumentummal történt)

(Csak a portugál nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/494/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdése első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felkérték az érdekelt feleket, hogy az említett rendelkezéseknek (1) megfelelően nyújtsák be észrevételeiket, és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

I.   ELJÁRÁS

(1)

Portugália 2004. május 5-i (2004. május 19-én iktatott) levelében értesítette a Bizottságot azon szándékáról, miszerint támogatást kíván nyújtani az ORFAMA, Organização Fabril de Malhas S.A. (a továbbiakban: ORFAMA) számára azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a vállalat Lengyelországban megvalósítandó beruházásának finanszírozásához. A Bizottság 2004. július 15-i levelében további információkat kért, amire Portugália 2004. szeptember 30-i (2004. október 5-én iktatott) levelében válaszolt.

(2)

A Bizottság 2004. december 6-i levelében tájékoztatta Portugáliát határozatáról, amely szerint a szóban forgó támogatás ügyében megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(3)

A portugál hatóságok 2005. február 4-i (2005. február 9-én iktatott) levelükben közölték a fent említett eljárással kapcsolatos észrevételeiket.

(4)

Az eljárás megindítására vonatkozó bizottsági határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) közzétételre került. A Bizottság felkérte az ügyben érdekelt harmadik feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket. Az ügyre vonatkozólag semmilyen észrevétel nem került benyújtásra.

II.   A TÁMOGATÁS RÉSZLETES LEÍRÁSA

(5)

Az ORFAMA kötött ruhaneműket gyártó, bragai székhelyű vállalat, a régióra az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjában leírtak vonatkoznak. A vállalatot 1970-ben alapították, 655 dolgozót foglalkoztat, és éves forgalma megközelíti a 25 millió eurót. Ezenfelül egy másik ruhaipari cég, a „Marrantex” résztulajdonosa 45 %-ban. A vállalat termékei nagy részét az Európai Unióban (50 %), az Egyesült Államokban és Kanadában (38 %), valamint Japánban (5 %) (3) értékesíti.

(6)

A projekt két lengyelországi, lódzi székhelyű textilipari vállalat, az Archimode SP és a Wartatex SP megszerzését foglalja magában. Mindkét vállalat ruhaipari termékek előállításával foglalkozik.

(7)

Az ORFAMA 1995-ben alvállalkozói keretek között kezdte meg az együttműködést a lengyel cégekkel, amelyek az ORFAMA forgalmának közel 30 %-át termelik ki. Ezt követően az ORFAMA úgy döntött, hogy megvásárolja a két lengyel vállalatot, hogy megszilárdítsa jelenlétét a lengyel és a kelet-európai piacokon.

(8)

A portugál hatóságok hangsúlyozták, hogy az ORFAMA továbbra is fenntartaná a jelenleg Portugáliában létrehozott termelői kapacitást, és nem kívánja azt Lengyelországba áthelyezni. A projekt célja növelni a termelés volumenét, termelői kapacitást felszabadítani Portugáliában nagyobb értékű termékek gyártására és bejutni Németország, valamint Kelet-Európa piacaira.

(9)

A portugál hatóságok megállapították, hogy a projekt elősegítené az Európai Unió textilipara versenyképességének erősítését, mivel mind az ORFAMA, mind pedig a lengyel vállalatok egyre erősödő ázsiai, elsősorban kínai konkurenciával kerülnek szembe. A projekt 1999 decemberében valósult meg.

(10)

A két vállalat megszerzéséhez szükséges beruházás 9 217 516 euro összeget tett ki az alábbi megoszlásban: 8 900 205 euro az Archimode és 317 311 euro a Wartatex részére. Az ORFAMA a beruházás 97 %-át banki kölcsönökből, a fennmaradó részt pedig saját tőke bevonásával finanszírozta.

(11)

Portugália az ORFAMA számára 921 752 euro összegű adójóváírást kíván biztosítani, amely a fenti projekttel kapcsolatos teljes támogatható beruházási költség 10 %-ának felel meg.

(12)

Az intézkedést egy portugál program keretében jelentették be, mely program a gazdasági szereplők (4) nemzetköziesedését és modernizálását célozza meg. Ez a program előírja, hogy a nagyvállalatoknak nyújtandó támogatások egyedi elbírálás alapján kerüljenek bejelentésre.

(13)

A portugál hatóságok kifejtették, hogy a támogatási kérelem 2000. március 31-én került benyújtásra. A projekt röviddel ezen dátum előtt valósult meg stratégiai okok miatt, feltételezvén, hogy az erre vonatkozó portugál jogi szabályozás keretében jogosult lesz a támogatásra. Belső (adminisztrációs) késedelmek miatt a portugál hatóságok csak 2004 januárjában jelentették be a támogatást.

III.   AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKAI

(14)

A Bizottság az eljárás megindítására vonatkozó határozatában bejelentette, hogy az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak szempontjából értékelni fogja a fent nevezett intézkedést, annak megállapítása céljából, hogy a támogatás gazdasági tevékenység fejlődésének elősegítésére irányul-e anélkül, hogy ellentétben állva a közösségi érdekekkel kedvezőtlen hatást gyakorolna a kereskedelmi cserék feltételeire.

(15)

Hasonlóképpen, a Bizottság megerősítette, hogy megvizsgálja az intézkedést azon kritériumok alapján, amelyeket általában a nagyvállalatoknak közvetlen külföldi beruházási projektek finanszírozásához nyújtandó támogatások esetében mérlegel, figyelembe véve annak analógiáját más, az EU-n kívülre irányuló beruházási támogatási ügyekkel. Ilyen módon az intézkedés bejelentésre került azon portugál program keretében, amely a portugál vállalatok nemzetköziesedésének ösztönzésére irányul. Megjegyzendő, hogy Lengyelország sem a projekt végrehajtása idején, sem pedig a támogatási kérelem benyújtásakor nem volt még az Európai Unió tagja. Ennek következtében a beruházás jogosult volt a közvetlen külföldi beruházás besorolásra az erre vonatkozó portugál támogatási program keretében.

(16)

Ilyen esetekben a Bizottság általában mérlegeli az intézkedés előnyeit abból a szempontból, hogy mennyiben járul hozzá a szóban forgó európai uniós ipari szektor nemzetközi versenyképességéhez, illetve milyen esetleges negatív hatásai lennének a Közösségre nézve az áthelyezés kockázatai, valamint a foglalkoztatás szempontjából. A Bizottság szintén figyelembe veszi a támogatás szükségszerűségét, a szóban forgó országban történő beruházással járó kockázati tényezőkre tekintettel, valamint a vállalat szükségleteit a KKV-k szükségleteivel szemben. Egy további kritérium az esetleges pozitív regionális hatásra vonatkozik. Végül a Bizottság minden, az exporttal kapcsolatos tevékenységre irányuló támogatást kizárt.

(17)

Ebben az összefüggésben a Bizottság arra következtetésre jutott, hogy mivel a beruházás az Európai Unió egyik tagállamában történik meg, valószínűsíthető, hogy a támogatás közösségi piacra gyakorolt hatása nagyobb lesz, mint egy harmadik országban megvalósítandó támogatási projekt esetében.

(18)

A Bizottság azt a kérdést is feltette, mi lenne a támogatás hatása a foglalkoztatásra és egyéb tényezőkre az érintett régiókban, illetve a szóban forgó iparágak számára a két országban, valamint hogy ugyanez a projekt nem kapott-e támogatást Lengyelországban.

(19)

Szintén kétséges, hogy valóban szükséges-e a támogatás és/vagy ösztönzőként szolgált-e a kérelmező részére, hogy megvalósítsa a beruházást, különösképpen tekintettel arra, hogy a projekt már azelőtt megvalósításra került, mielőtt az ORFAMA kérelmezte volna az állami támogatást. Végül a Bizottság megkérdőjelezte azt a tényt is, hogy tekinthető-e a beruházás „kezdeti beruházásnak”, a regionális célú állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások (5) alapján. A Bizottság felkérte Portugáliát, hogy tegye meg észrevételeit és szolgáltasson kiegészítő információkat, amelyek elősegítik a szóban forgó ügy értékelését.

IV.   A PORTUGÁL HATÓSÁGOK RÉSZÉRŐL TETT ÉSZREVÉTELEK

(20)

A portugál hatóságok megjegyezték, hogy a beruházás az Európai Unióban valósul meg, és hozzájárul a kelet-európai piacokkal ápolt gazdasági kapcsolatok erősítéséhez. A portugál hatóságok közölték, hogy az ORFAMA, az Archimode és a Wartatex cégek magas munkanélküliségi mutatókkal rendelkező régiókban működnek. A textilipar Lengyelországban 331 000, Portugáliában 95 446 munkahelyet biztosít. A szektor foglalkoztatottsági szintje Portugáliában 2000 és 2003 között 15 százalékpontos csökkenést mutatott. Portugália ezzel összefüggésben kijelentette, hogy az ORFAMA beruházása hozzájárul a foglalkoztatás szintjének fenntartásához mind a származási, mind pedig a fogadó országban, ami pozitív hatást gyakorol a szóban forgó régiókra.

(21)

A portugál hatóságok kijelentették, hogy a támogatás szükségességét az a tény is alátámasztja, hogy ez az ORFAMA első közvetlen külföldi beruházási projektje, mely jelentős, 9 217 516 euro összegű pénzügyi erőfeszítést igényel, és amelyből 8 978 362 eurót banki kölcsönök fedeztek, a maradék összeget pedig a vállalat saját forrásból biztosította. A támogatás kompenzálná az ORFAMA-t e pénzügyi erőfeszítés tekintetében.

(22)

Szintén e projekt célja modernizálni a lengyel vállalatok termelését és információs technológiáját, elősegítvén ezzel a termelékenység növelését, a termékek minőségének és az energiahatékonyság javítását. A vállalat az ipari parkot is bővíteni kívánja. A portugál hatóságok véleménye szerint a projekt ezzel hozzájárult az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában hivatkozott gazdasági tevékenység fejlődésének elősegítéséhez.

(23)

Végül Portugália azzal érvelt, hogy a támogatás nem gyakorolna negatív hatást a közösségen belüli kereskedelemre. A szóban forgó beruházás csupán egy, már létező kereskedelmi kapcsolatot szilárdítana meg az alvállalkozói viszonyból a tulajdonosi keretek közé történő átmenet által. Ezt a tényt alátámasztandó, a portugál hatóságok statisztikákat bocsátottak rendelkezésre, amelyek azt mutatják, hogy az ORFAMA forgalma Lengyelországban az 1999-től (a beruházás megvalósításának éve) 2003-ig terjedő időszakban stabil maradt. Ugyanebben az időszakban az ORFAMA Európai Unióban realizált teljes forgalma csökkenést mutatott.

(24)

Hasonlóképpen a szóban forgó termékek exportja Lengyelországból az EU-ba szintén visszaesést mutatott ezen időszakban.

(25)

Az ügyre vonatkozólag semmilyen észrevétel nem került benyújtásra harmadik fél részéről.

V.   ÉRTÉKELÉS

(26)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében olvasható, hogy „egy tagállam részéről vagy állami eszközökből bármilyen formában nyújtott támogatás, amely torzítja vagy torzíthatja a gazdasági versenyt azzal, hogy előnyben részesít bizonyos vállalatokat vagy bizonyos áruk gyártását, összeegyeztethetetlen a közös piaccal, amennyiben befolyásolja a tagállamok közti kereskedelmet”.

(27)

A Bizottság 2004. december 6-i határozatában arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás az alábbi indokok alapján az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esik: támogatván az ORFAMA-t lengyelországi beruházása megvalósításában, a hivatkozott intézkedés előnyben részesít egy adott vállalatot, illetve bizonyos áruk gyártását; az EU szóban forgó szektorának, azaz textiliparának kereskedelme jelentős, így a támogatás feltehetően torzulásokat okozna az EU-n belüli gazdasági versenyben; a támogatást állami eszközökből finanszírozzák. A portugál hatóságok a fenti megállapításokat nem vonták kétségbe, így azok ezáltal megerősítést nyertek.

(28)

A Bizottság jelezte, hogy megvizsgálja a támogatás összeegyeztethetőségét az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak szempontjából, amely jóváhagyja a „bizonyos gazdasági (…) tevékenységek fejlődésének elősegítésére irányuló” támogatásokat, amennyiben azok nem változtatnak a kereskedelmi cserék feltételein, ellentétben állva ilyen módon a közösségi érdekekkel. Következésképpen a Bizottság határozik afelől, hogy a támogatás hozzájárul-e a kötöttáruk gyártásának és/vagy más gazdasági tevékenységek fejlődéséhez az Európai Unióban, anélkül, hogy hátrányosan befolyásolná a tagállamok közötti kereskedelem feltételeit.

(29)

Az eljárás megindítására vonatkozó határozatában a Bizottság hangsúlyozta azt is, hogy figyelembe vesz számos kritériumot, amelyeket korábban már alkalmazott a nagyvállalatok közvetlen külföldi beruházási projektjeihez nyújtandó támogatási ügyek esetében (lásd a (16) preambulumbekezdést), és amelyek arra irányultak, hogy egyensúlyt teremtsenek a támogatás előnyei, amelyek hozzájárulnak az EU szóban forgó iparágának nemzetközi versenyképességéhez (pl. hogy a támogatás szükséges-e tekintetbe véve az adott országban megvalósítandó projekthez kapcsolódó kockázatokat) és annak az EU piacára gyakorolt lehetséges negatív hatásai között.

(30)

Az állami támogatásokra vonatkozó jogszabály alapelvként kezeli, hogy ahhoz, hogy egy támogatás a közös piaccal összeegyeztethető legyen, bizonyítani kell, hogy a kedvezményezett részéről ez egy olyan kiegészítő tevékenységre irányul, amely a támogatás nem folyósítása esetén nem kerülne megvalósításra. Ellenkező esetben a támogatás csak a versenyhelyzet torzítására korlátozódna bármilyen pozitív hatás kifejtése nélkül.

(31)

A Bizottság már az eljárás megindítására vonatkozó határozatában megfogalmazta kétségeit afelől, hogy szükséges-e a támogatás ahhoz, hogy az ORFAMA megvalósítsa a hivatkozott beruházást.

(32)

A rendelkezésre álló információk alapján az ORFAMA az EU piacán szilárd alapokkal bíró gyártó cég, amely neves márkák részére, ugyanakkor saját márkanév alatt is állít elő termékeket. A portugál hatóságok ezzel kapcsolatban azzal érveltek, hogy az ORFAMA első közvetlen külföldi beruházási projektjéről van szó, amely egyrészt a lengyel piac szerkezeti és konjunkturális adottságait (nevezetesen, hogy Lengyelország akkoriban az EU-csatlakozás egyeztetési fázisában volt), másrészt maga a kérelmező és annak származási országa gazdaságának szerkezeti tényezőit tekintve is kockázatokat hordoz magában. Mindezek ellenére Portugália nem részletezte, miből állnak ezek a kockázatok.

(33)

A portugál hatóságok kijelentették, hogy a támogatás szükségességét az a tény is alátámasztja, hogy ez az ORFAMA első közvetlen külföldi beruházási projektje. Mindazonáltal a Bizottság erre vonatkozóan hangsúlyozza, hogy az ORFAMA kereskedelmi kapcsolatai az Archimode és a Wartatex cégekkel még a 90-es években jöttek létre; egy olyan időszakban, amikor az ORFAMA alvállalkozói keretek között kezdte gyártatni ruházati termékeit ezekkel a cégekkel. 1995-ben e két lengyel cég termelése az ORFAMA forgalmának már közel 30 %-át tette ki. Ebből következően az ORFAMA már azelőtt elég tapasztalatot szerzett e két cég működéséről, mielőtt megkezdte volna a projekt végrehajtását, valamint elég információval rendelkezett mind a lengyel, mind pedig a nemzetközi piacról. Így a támogatás kedvezményezettje részben már elérte célját a termelés kiterjesztésére és a lengyel, illetve a szomszédos piacokra való bejutást illetően még azelőtt, mielőtt megszerezte volna a fenti cégeket vagy kérelmezte volna a támogatást. Portugália megerősíteni látszik ezt az állítást arra a megállapításra reagálva, hogy az ORFAMA döntése a lengyelországi beruházásról részben ahhoz a tényhez kapcsolódik, miszerint már rendelkezett ismeretekkel a lengyel piacról és a megszerzett cégekről, csökkentvén ezzel a beruházással járó kockázatokat. Ennek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a kérdéses beruházás alapvetően a szóban forgó lengyel vállalatok megszerzésének pénzügyi műveletét foglalta magában egy már meglévő kereskedelmi kapcsolat alapján, nem pedig első jelentős külföldi beruházásként (6).

(34)

A Bizottság hangsúlyozza azt is, hogy a tény, miszerint az ORFAMA csak a projekt befejezése után kérelmezte a támogatást, nem teljesíti az „ösztönzés hatása” kritériumát, amelyet a regionális állami támogatásokra vonatkozó közösségi iránymutatások (7) rendszerint előírnak. Másrészről a Bizottság megállapítja, hogy az ORFAMA láthatólag képes volt finanszírozni a beruházást saját erő bevonásával és kereskedelmi kölcsönök útján, amelyekhez még a támogatás kérelmezése előtt hozzájutott.

(35)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság megállapítja, hogy Portugália nem bizonyította, hogy a javasolt támogatás szükséges a projekthez kapcsolódó bármilyen speciális kockázat ellensúlyozására.

(36)

A Bizottság már korábbi esetekben is kijelentette, hogy a közvetlen külföldi beruházásokhoz nyújtott támogatás valószínűsíthetően erősíti a kedvezményezett pénzügyi helyzetét és globális stratégiáját, befolyásolván ilyen módon annak pozícióját az EU piacán működő versenytársakkal szemben (8).

(37)

Portugália ezzel kapcsolatban úgy érvelt, hogy a beruházás célja magában foglalja az ORFAMA termelésének bővítését, amely Portugáliában időközben elérte a maximális kapacitáskihasználtságot, valamint azt is, hogy növekedjen a termelékenység a lengyelországi alacsonyabb költségek és az ottani rendszerint képzett és fiatalabb munkaerő kihasználása által. Ezenfelül a portugál hatóságok szerint ez a projekt szintén hozzájárulna a szóban forgó európai iparág erősítéséhez, bővítvén az EU-ból származó termékek kínálatát, és támogatván az európai uniós márkatermékeket az importálások növekvő konkurenciájával szemben. Portugália számára alapvetően fontos támogatásokat nyújtani hazai vállalatoknak, mint például az ORFAMA (és indirekt módon az Archmiode és a Wartatex cégeknek), hogy biztosítani lehessen az Európai Unió textiliparának versenyképességét az uniós piacon belül és a nemzetközi piacokon egyaránt.

(38)

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a jelen beruházás olyan országban valósult meg, amely közben az Európai Unió tagjává vált. A támogatás olyan iparágat (textil) érintene, amely mostanában jelentős nyomásnak van kitéve az importtevékenységek 2005. januári liberalizálása óta. Az EU más vállalatainak is érdekében állhat tevékenységük átszervezése az ORFAMA példájához hasonlóan, és ebben a vonatkozásban a támogatás az ORFAMA-t versenyelőnyhöz juttatná azon cégekkel szemben, amelyek nem részesülnek ilyen jellegű támogatásból.

(39)

Portugália azt is kiemelte, hogy a támogatás a szóban forgó régiók foglalkoztatási helyzetén is javítana mind Portugáliában, mind Lengyelországban (Braga és Lódz városát illetően), amelyek magas munkanélküliségi mutatókkal rendelkező területek (lásd a (20) preambulumbekezdést), ugyanakkor nem részletezte, milyen formában hatna a támogatás a foglalkoztatási helyzetre e régiókban.

(40)

Végül a Bizottság megállapítja, hogy amennyiben az ORFAMA beruházása mégis pozitív hatást gyakorolna a szóban forgó régiókra (ami nem került bizonyításra), az tulajdonképpen nem a támogatásnak lenne tulajdonítható, mivel ahogy fentebb már említésre került, a támogatásnak a jelen ügyre nézve semmilyen ösztönző hatása nincs, mivel a projekt még azelőtt befejezésre került, hogy az ORFAMA kérelmezte volna a támogatást, amely valójában nem volt szükséges a beruházás megvalósításához.

(41)

A támogatás összeegyeztethetőségének értékelésekor a Bizottság gondosan mérlegeli az intézkedés pozitív és negatív hatásai közötti egyensúlyt, valamint meghatározza, hogy a Közösségre gyakorolt pozitív hatások felülmúlják-e a közösségi piacon belüli versenyre és kereskedelemre gyakorolt negatív hatásokat. A fentiekre figyelemmel a Bizottság nem győződött meg arról, hogy az ORFAMA részére, annak lengyelországi beruházásához nyújtandó támogatás hozzájárulna az európai ipar versenyképességének javításához vagy a szóban forgó régiókra pozitív hatással lenne. Ellenben előfordulhat az is, hogy a támogatás a kedvezményezett helyzetén javít versenytársai kárára egy olyan piacon, amelyet intenzív verseny és kereskedelem jellemez, ahol a versenytársak nem részesülnek a támogatásból. Ebből következően a Bizottság megállapítja, hogy a támogatásnak nincsenek olyan pozitív hatásai a Közösségre, amelyek felülmúlnák annak a közösségi piacon belüli versenyre és kereskedelemre gyakorolt negatív hatását.

VI.   KÖVETKEZTETÉS

(42)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság megállapította, hogy a portugál hatóságok nem bizonyították, hogy a támogatás szükséges ahhoz, hogy az ORFAMA megvalósítsa a szóban forgó támogatást. A támogatás ennek következtében a közösségi piaci verseny torzítására korlátozódna anélkül, hogy a szóban forgó kedvezményezett részéről bármilyen kiegészítő tevékenység megtételéhez hozzájárulna. Ennek alapján nem lehet kijelenteni, hogy az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint a támogatás egy gazdasági tevékenység fejlődését segítené elő anélkül, hogy kedvezőtlen hatást gyakorolna a kereskedelmi cserék feltételeire, ellentétben állva a közösségi érdekekkel, így az összeegyeztethetetlen a közösségi piaccal,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 921 752 euro összegben megjelölt adózási ösztönző, amelyet Portugália az ORFAMA, Organização Fabril de Malhas S.A részére, annak lengyelországi beruházásához javasolt, nem összeegyeztethető a közös piaccal, mivel nem teljesíti az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában feltüntetett kritériumokat, ezért ez a támogatás nem engedélyezhető.

2. cikk

E határozat címzettje a Portugál Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2007. március 7-én.

a Bizottság nevében

Neelie KROES

a Bizottság tagja


(1)  HL C 14., 2005.1.20., 2. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  Minden itt megjelölt adat a bejelentésből származik.

(4)  N 96/99, HL C 375., 1999.12.24., 4. o.

(5)  Lásd a regionális állami támogatásokra vonatkozó közösségi iránymutatások 4.4. pontját, HL C 74., 1998.3.10., 9. o. A hivatkozott iránymutatásoknak megfelelően kezdeti beruházás alatt olyan állóeszköz-beruházás értendő, mely új létesítmény alapítására, meglévő létesítmény bővítésére vagy új tevékenység indítására irányul és amely (ésszerűsítés, változtatás vagy modernizálás által) lényeges változást okoz egy meglévő létesítmény termékében vagy előállítási folyamatában. Kezdeti beruházáson a támogatható költségek adott csoportja (földterület, épületek és létesítmények/berendezések, immateriális javak és/vagy bérköltségek) értendő.

(6)  A regionális állami támogatásokra vonatkozó közösségi iránymutatások 4.4. pontjában alkalmazotthoz hasonló fogalom, amely a „kezdeti beruházásra” utal; lásd az 5. sz. lábjegyzetet.

(7)  Lásd a regionális állami támogatásokra vonatkozó közösségi iránymutatások 4.2. pontját, amely meghatározza, hogy a támogatási kérelmet még a projektek végrehajtásának megkezdése előtt be kell nyújtani, hogy az ösztönzés kívánt hatásának megléte biztosítva legyen; lásd az 5. sz. lábjegyzetet.

(8)  Lásd az 1999/365/EK számú, a C 77/97 sz. eljárásban hozott bizottsági határozatot (Lift GmbH osztrák cég – Doppelmayr), HL L 142., 1999.6.5., 32. o.


III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok

AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

13.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/51


A TANÁCS 2005/495/KKBP HATÁROZATA

(2005. október 11.)

az Európai Unió és Brunei, Szingapúr, Malajzia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek közötti, ezen országoknak az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójában (acehi megfigyelőmisszió – AMM) való részvételére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel az elnökség ajánlására,

mivel:

(1)

2005. szeptember 9-én a Tanács elfogadta az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő Megfigyelő Missziójáról (Acehi Megfigyelő Misszió – AMM) szóló 2005/643/KKBP együttes fellépést (1).

(2)

Az együttes fellépés 10. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a harmadik államok részvételére vonatkozó részletes szabályozásnak – az Európai Unióról szóló szerződés 24. cikkével összhangban – megállapodás tárgyát kell képeznie.

(3)

2004. szeptember 13-án a Tanács felhatalmazta az elnökséget a jövőbeni polgári válságkezelési műveletek esetén harmadik országokkal folytatott tárgyalások – szükség esetén a főtitkár/főképviselő közreműködésével történő – megkezdésére abból a célból, hogy az Európai Unió és egy harmadik állam között harmadik államnak az Európai Unió polgári válságkezelési műveletében való részvételére vonatkozó megállapodásminta alapján megállapodást kössön. Ezen az alapon az elnökség tárgyalást folytatott Bruneivel, Szingapúrral, Malajziával, Thaifölddel és a Fülöp-szigetekkel, ezen államoknak az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójában (acehi megfigyelőmisszió – AMM) való részvételére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött megállapodásról.

(4)

A levélváltás formájában létrejött megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Unió és Brunei, Szingapúr, Malajzia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek közötti, ezen országoknak az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójában (acehi megfigyelőmisszió – AMM) való részvételére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött megállapodás az Európai Unió nevében jóváhagyásra kerül.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a levélváltás formájában létrejött megállapodásnak az Európai Uniót jogilag kötelező aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

Ez a határozat elfogadása napján lép hatályba.

4. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Luxembourgban, 2005. október 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

G. BROWN


(1)  HL L 234., 2005.9.10., 13. o. A legutóbb a 2006/607/KKBP együttes fellépéssel (HL L 246., 2006.9.8., 16. o.) módosított együttes fellépés.


FORDÍTÁS

Az Európai Unió és Brunei közötti, Bruneinek az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójában (acehi megfigyelőmisszió – AMM) való részvételére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött

MEGÁLLAPODÁS

Jakarta, 2005. október 26.

Excellenciás Uram!

Az indonéz kormány és a Szabad Aceh Mozgalom (GAM) között létrejött, 2005. augusztus 15-én Helsinkiben aláírt szándéknyilatkozat rendelkezik többek között az acehi megfigyelőmissziónak (AMM) az Európai Unió és a hozzájáruló ASEAN-országok által Acehben történő létrehozásáról. A szándéknyilatkozat rendelkezik továbbá az AMM jogállásáról, kiváltságairól és mentességeiről, tagjairól pedig az indonéz kormány és az Európai Unió (EU) dönt.

Ennek megfelelően engedje meg, hogy javaslatot tegyek e levél mellékletében azokra a rendelkezésekre vonatkozóan, amelyek országának az AMM-ben való részvételére, illetve az országa által rendelkezésre bocsátott személyi állományra vonatkoznak, amelynek jogállását, kiváltságait és mentességeit az indonéz kormány, az EU és a hozzájáruló ASEAN-országok közötti megállapodás határozza meg.

Lekötelezne, ha megerősítené a mellékletben foglalt rendelkezések elfogadását, továbbá az azzal való egyetértését, hogy ez a levél és melléklete az Ön válaszával együtt jogilag kötelező megállapodást hoz létre az EU és Brunei Darussalam kormánya között, amely az Ön válasza aláírásának napján lép hatályba, és az Ön országának az AMM-ben való részvételi időtartamáig marad hatályban.

Kérem, Excellenciás Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

 

I. MELLÉKLET

1.

Brunei Darussalam a szándéknyilatkozatban előírtak szerint, a következő rendelkezéseknek és az esetleg szükséges végrehajtási rendelkezéseknek megfelelően, továbbá az Európai Unió döntéshozatali autonómiájának sérelme nélkül részt vesz az AMM-ben.

2.

Az EU részvétele a Tanács által 2005. szeptember 9-én elfogadott, az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójáról (acehi megfigyelőmisszió – AMM) szóló együttes fellépésen alapul. Brunei Darussalam e melléklet rendelkezéseire is figyelemmel csatlakozik az együttes fellépés azon rendelkezéseihez, amelyek az országnak és személyi állományának az AMM-ben való részvételére vonatkoznak.

3.

Az EU részvételének befejezésére vonatkozó döntést az Európai Unió Tanácsa a Brunei Darussalammal folytatott konzultációt követően hozza meg, amennyiben Brunei Darussalam a döntés meghozatalának időpontjában még mindig hozzájárul az AMM-hez.

4.

Brunei Darussalam biztosítja, hogy az AMM-ben részt vevő személyi állománya a feladatát a következőkkel összhangban teljesíti:

az Európai Unió Tanácsa által 2005. szeptember 9-én elfogadott együttes fellépésnek, illetve annak esetleges módosításainak vonatkozó rendelkezései,

az Európai Unió Tanácsa által 2005. szeptember 9-én jóváhagyott műveleti terv (OPLAN),

az e megállapodás szerinti végrehajtási rendelkezések.

5.

A Brunei Darussalam által az AMM-hez kiküldött személyi állomány megbízatását kizárólag az AMM érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

6.

Brunei Darussalam kellő időben tájékoztatja az AMM misszióvezetőjét az AMM-hez való hozzájárulásában bekövetkező bármilyen változásról.

7.

Az AMM-hez kiküldött állomány számára a misszió megkezdésekor kötelező az orvosi vizsgálat, valamint a védőoltás, és rendelkeznie kell a Brunei Darussalam illetékes hatósága által kiállított igazolással arra vonatkozólag, hogy a megbízatás teljesítéséhez szükséges megfelelő egészségi állapotban van. Az AMM rendelkezésére bocsátott személyi állomány ennek az igazolásnak a másolatát bemutatja.

8.

Az AMM személyi állományának jogállását – beleértve a Brunei Darussalam által az AMM rendelkezésére bocsátott személyi állományt is – az indonéz kormány, az Európai Unió és a hozzájáruló ASEAN-országok közötti, az AMM jogállásáról, kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás szabályozza.

9.

A 8. szakaszban említett, a misszió jogállásáról szóló megállapodás sérelme nélkül Brunei Darussalam hatáskörrel rendelkezik az AMM-ben részt vevő állományát illetően.

10.

Brunei Darussalam nemzeti jogával összhangban és az AMM jogállásáról, kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás szerinti mentességekre is figyelemmel felel az AMM-ben való részvételével kapcsolatos bármely, a saját állománya tagjától érkező vagy vele kapcsolatos követelés kielégítéséért. Brunei Darussalam felel az állománya ellen irányuló – különösen jogi vagy fegyelmi – eljárások megindításáért, saját törvényeivel és rendeleteivel összhangban.

11.

Brunei Darussalam vállalja, hogy a levélváltás aláírásakor kölcsönösségen alapuló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy az AMM-ben részt vevő bármely állammal szembeni követeléseiről lemond. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta a II. mellékletben található.

12.

Az Európai Unió biztosítja, hogy tagállamai a levélváltás aláírásakor kölcsönösségen alapuló nyilatkozatot tesznek arra vonatkozóan, hogy Brunei Darussalamnak az AMM-ben való részvétele tekintetében követeléseikről lemondanak. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta a II. mellékletben található.

13.

A minősített információk cseréjére és biztonságára vonatkozó szabályok a III. mellékletben találhatók. További iránymutatást az illetékes hatóságok bocsáthatnak ki, beleértve az AMM misszióvezetőjét.

14.

Az AMM-ben részt vevő személyi állomány minden tagja teljes mértékben a saját nemzeti hatóságainak parancsnoksága alatt áll.

15.

A nemzeti hatóságok a műveleti ellenőrzést átruházzák az AMM misszióvezetőjére, aki a ráruházott parancsnokságot a parancsnoklás és ellenőrzés hierarchikus rendje szerint gyakorolja.

16.

A misszió vezetője vezeti az AMM tevékenységét, és látja el annak napi irányítását.

17.

A 2. szakaszban említett jogi eszközzel összhangban Brunei Darussalamot a művelet napi működtetésének terén ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az Európai Uniónak az AMM-ben részt vevő tagállamait.

18.

Az AMM misszióvezetője felelős az AMM személyi állományát érintő fegyelmi kérdésekért. Szükség esetén a fegyelmi eljárást az érintett nemzeti hatóság indítja meg.

19.

Brunei Darussalam az AMM-ben részt vevő nemzeti kontingensének képviseletére nemzetikontingens-képviselőt (NKK) nevez ki. Az NKK a nemzeti ügyekről jelentést tesz az AMM misszióvezetőjének, továbbá felel a kontingens fegyelméért.

20.

Brunei Darussalam vállalja a misszióban való részvételével járó összes költség fedezését.

21.

Brunei Darussalam nem járul hozzá az AMM működési költségvetésének finanszírozásához.

22.

A misszió végrehajtásának helyszínéül szolgáló államból származó természetes vagy jogi személyek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén Brunei Darussalam – felelőssége megállapítását követően – kártérítést fizet a 8. szakaszban említett, az AMM jogállására, kiváltságaira és a mentességeire vonatkozó megállapodásban meghatározott feltételek szerint.

23.

Az e megállapodás végrehajtásához szükséges bármely technikai és igazgatási megállapodás az Európai Unió Tanácsának főtitkára/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője vagy a misszióvezető és Brunei Darussalam megfelelő hatóságai között jön létre.

24.

E megállapodást egy hónapos írásbeli felmondással bármely fél felmondhatja.

25.

Az ezen megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a felek egymás között kizárólag diplomáciai úton rendezik.

II. MELLÉKLET

A 11. és 12. szakaszban említett kölcsönös nyilatkozatok szövege

Az EU-tagállamokra vonatkozó szöveg:

„Az EU Acehben tevékenykedő megfigyelőmissziójáról (acehi megfigyelőmisszió – AMM) szóló, 2005. szeptember 9-én az Európai Unió Tanácsa által elfogadott együttes fellépést alkalmazó EU-tagállamok a belső jogrendjük által megengedett mértékben, lehetőség szerint igyekeznek lemondani a Brunei Darussalammal szemben – saját állományuk tagjának sérülése, halála vagy a tulajdonukat képező és az AMM által használt bármely eszközt ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényeikről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

Brunei Darussalam személyi állományának tagja az AMM-mel kapcsolatos hivatali kötelességének teljesítése során okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelességszegés esetét, vagy

Brunei Darussalam tulajdonát képező eszközök használata okozta, amennyiben az adott eszközöket a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az AMM személyi állományának Brunei Darussalamból származó, ezeket az eszközöket használó tagja súlyos gondatlanságának vagy szándékos kötelességszegésének esetét.”

Brunei Darussalamra vonatkozó szöveg:

„A szándéknyilatkozat 5.3. bekezdésében említett AMM-ben és az EU Acehben tevékenykedő megfigyelőmissziójáról (acehi megfigyelőmisszió – AMM) szóló, 2005. szeptember 9-én az Európai Unió Tanácsa által elfogadott együttes fellépésben részt vevő Brunei Darussalam, a belső jogrendje által megengedett mértékben, lehetőség szerint igyekszik lemondani az AMM-ben részt vevő bármely más állammal szemben – saját állománya tagjának sérülése, halála vagy a tulajdonát képező és az AMM által használt bármely eszközt ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényeiről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

a személyi állomány tagja az AMM-mel kapcsolatos hivatali kötelességének teljesítése során okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelességszegés esetét, vagy

az AMM-ben részt vevő államok tulajdonát képező eszközök használata okozta, amennyiben az adott eszközöket a misszióval kapcsolatban használták, kivéve az AMM személyi állományának ezeket az eszközöket használó tagja súlyos gondatlanságának vagy szándékos kötelességszegésének esetét.”

III. MELLÉKLET

A minősített információk cseréjére és biztonságára vonatkozó szabályok

Az AMM szempontjából jelentős, legfeljebb RESTRICTED (RESTREINT UE) minősítési szintű minősített információknak az Európai Unió és Brunei Darussalam közötti cseréjére vonatkozó keretek létrehozása céljából a következő szabályokat kell alkalmazni.

Brunei Darussalam biztosítja azt, hogy a számára átadott uniós minősített információk (azaz minden olyan információ (nevezetesen: ismeret, amely bármely formában átadható), illetve anyag, amely előírás szerint védelmet élvez a jogosulatlan közzététellel szemben, és amely ezt a védelmet biztonsági minősítési eljárás során kapta) megőrizzék az EU-tól kapott biztonsági minősítésüket, valamint biztosítja ezeknek az információknak a Tanács biztonsági szabályzatán (1) alapuló következő szabályoknak megfelelő védelmét:

Brunei Darussalam nem használja fel az átadott, minősített uniós információkat semmilyen más célra, mint amelyre azokat Brunei Darussalam rendelkezésére bocsátották, illetve mint amelyeket az információ kibocsátója megállapított,

Brunei Darussalam nem fedi fel ezeket az információkat harmadik feleknek az EU előzetes beleegyezése nélkül,

Brunei Darussalam biztosítja, hogy a részére kiadott uniós minősített információkhoz való hozzáférést kizárólag olyan egyének számára engedélyezik, akikre érvényes a „szükséges ismeret” elve,

Brunei Darussalam biztosítja, hogy a minősített uniós információkhoz való hozzáférés engedélyezése előtt valamennyi, ezen információkhoz való hozzáférést kérő egyén tájékoztatást kapjon az információ minősítésének megfelelő, a védelmi biztonsági szabályzatban meghatározott követelményekről, és teljesítse azokat,

minősítési szintjük figyelembevételével a minősített uniós információkat Brunei Darussalam részére diplomáciai futárcsomagban, katonai postaszolgálat, biztonsági postaszolgálat, biztonságos távközlési eszközök vagy személyes szállítás útján kell továbbítani. Brunei Darussalam előzetesen értesíti az EU Tanácsának Főtitkárságát a minősített információk biztonságáért felelős szerv nevéről és címéről, valamint a pontos címekről, ahová az információkat és dokumentumokat továbbítani kell,

Brunei Darussalam biztosítja, hogy megfelelő fizikai biztonsági intézkedésekkel védjék mindazokat a helyiségeket, területeket, épületeket, irodákat, termeket, kommunikációs és információs rendszereket és hasonlókat, ahol minősített uniós információkat és dokumentumokat tárolnak és/vagy kezelnek,

Brunei Darussalam biztosítja, hogy a részére kiadott minősített uniós dokumentumokat azok átvételekor különleges nyilvántartásba vegyék. Brunei Darussalam biztosítja, hogy a részére kiadott minősített uniós dokumentumok másolatait, amelyeket az átvevő szerv készíthet, valamint ezek számát, terjesztését és megsemmisítését e különleges nyilvántartásba bejegyezzék,

Brunei Darussalam értesíti az EU Tanácsának Főtitkárságát a részére kiadott minősített uniós információk bármiféle veszélyeztetéséről. Ilyen esetben Brunei Darussalam vizsgálatot indít, és megteszi a megfelelő intézkedéseket a megismétlődés elkerülése érdekében.

E szabályok alkalmazásában a Brunei Darussalam által az Európai Unió számára átadott minősített információt uniós minősített információként kell kezelni, és azzal egyenértékű védelmi szintet kell számára biztosítani.

Amikor ez a megállapodás lejár vagy megszűnik, az ez alapján szolgáltatott vagy cserélt valamennyi minősített információ vagy anyag a megállapodásban foglalt rendelkezéseknek megfelelően továbbra is védelmet élvez.

Jakarta, 9 February 2006

Your Excellency,

I refer to your letter dated 26 October 2006 proposing the provisions which will apply to the personnel deployed by Brunei Darussalam related to the status, privileges and immunities of the Aceh Monitoring Mission (AMM) and its members, which are set out in the Annexes to this letter.

I have the honour to confirm the acceptance by the Government of Brunei Darussalam of the provisions set out in the said Annexes. I have the further honour to confirm that the above letter and this letter hereby constitutes an agreement between the Government of Brunei Darussalam and the European Union on the status, privileges and immunities of the AMM, which shall enter into force on the date of this letter. The agreement shall remain in force for the duration of Brunei Darussalam's participation in the AMM.

Brunei Darussalam participating in the AMM as referred to in paragraph 5.3 of the MoU and in the Joint Action adopted by the Council of the European Union on 9 September 2006 on the European Union Monitoring Mission in Aceh (Aceh Monitoring Mission — AMM) will endeavour, insofar as its internal legal systems so permits, to waive as far as possible claims against any other State participating in the AMM for injury, death of its personnel, or damage to, or loss of any assets owned by itself and used by the AMM if such injury, death or loss:

was caused by personnel in the execution of their duties in connection with the AMM, except in case of gross negligence or willful misconduct, or

arose from the use of any assets owned by States participating in the AMM, provided that the assets were used in connection with the mission and except in case of gross negligence or willful misconduct of AMM personnel using those assets.

Please, accept. Excellency, the assurances of my highest consideration.

Image

ABU BAKAR HAJI DONGLAH

Charge d'Affaires a.i.


(1)  HL L 101., 2001.4.11., 1. o. A dokumentum e levél mellékletét képezi.


FORDÍTÁS

Az Európai Unió és Szingapúr közötti, ezen országnak az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójában (acehi megfigyelőmisszió – AMM) való részvételére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött

MEGÁLLAPODÁS

Jakarta, 2005. október 26.

Excellenciás Uram!

Az indonéz kormány és a Szabad Aceh Mozgalom (GAM) között létrejött, 2005. augusztus 15-én Helsinkiben aláírt szándéknyilatkozat rendelkezik többek között az acehi megfigyelőmissziónak (AMM) az Európai Unió és a hozzájáruló ASEAN-országok által Acehben történő létrehozásáról. A szándéknyilatkozat rendelkezik továbbá az AMM jogállásáról, kiváltságairól és mentességeiről, tagjairól pedig az indonéz kormány és az Európai Unió (EU) dönt.

Ennek megfelelően engedje meg, hogy javaslatot tegyek e levél mellékletében azokra a rendelkezésekre vonatkozóan, amelyek országának az AMM-ben való részvételére, illetve az országa által rendelkezésre bocsátott személyi állományra vonatkoznak, amelynek jogállását, kiváltságait és mentességeit az indonéz kormány, az EU és a hozzájáruló ASEAN-országok közötti megállapodás határozza meg.

Lekötelezne, ha megerősítené a mellékletben foglalt rendelkezések elfogadását, továbbá az azzal való egyetértését, hogy ez a levél és melléklete az Ön válaszával együtt jogilag kötelező megállapodást hoz létre az EU és Szingapúr kormánya között, amely az Ön válasza aláírásának napján lép hatályba, és az Ön országának az AMM-ben való részvételi időtartamáig marad hatályban.

Kérem, Excellenciás Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

 

I. MELLÉKLET

1.

Szingapúr a szándéknyilatkozatban előírtak szerint, a következő rendelkezéseknek és az esetleg szükséges végrehajtási rendelkezéseknek megfelelően, továbbá az Európai Unió döntéshozatali autonómiájának sérelme nélkül részt vesz az AMM-ben.

2.

Az EU részvétele a Tanács által 2005. szeptember 9-én elfogadott, az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójáról (acehi megfigyelőmisszió – AMM) szóló együttes fellépésen alapul. Szingapúr e melléklet rendelkezéseire is figyelemmel csatlakozik az együttes fellépés azon rendelkezéseihez, amelyek az országnak és személyi állományának az AMM-ben való részvételére vonatkoznak.

3.

Az EU részvételének befejezésére vonatkozó döntést az Európai Unió Tanácsa a Szingapúrral folytatott konzultációt követően hozza meg, amennyiben Szingapúr a döntés meghozatalának időpontjában még mindig hozzájárul az AMM-hez.

4.

Szingapúr biztosítja, hogy az AMM-ben részt vevő személyi állománya a feladatát a következőkkel összhangban teljesíti:

az Európai Unió Tanácsa által 2005. szeptember 9-én elfogadott együttes fellépésnek, illetve annak esetleges módosításainak vonatkozó rendelkezései,

az Európai Unió Tanácsa által 2005. szeptember 9-én jóváhagyott műveleti terv (OPLAN),

az e megállapodás szerinti végrehajtási rendelkezések.

5.

A Szingapúr által az AMM-hez kiküldött személyi állomány megbízatását kizárólag az AMM érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

6.

Szingapúr kellő időben tájékoztatja az AMM misszióvezetőjét az AMM-hez való hozzájárulásában bekövetkező bármilyen változásról.

7.

Az AMM-hez kiküldött állomány számára a misszió megkezdésekor kötelező az orvosi vizsgálat, valamint a védőoltás, és rendelkeznie kell a Szingapúr illetékes hatósága által kiállított igazolással arra vonatkozólag, hogy a megbízatás teljesítéséhez szükséges megfelelő egészségi állapotban van. Az AMM rendelkezésére bocsátott személyi állomány ennek az igazolásnak a másolatát bemutatja.

8.

Az AMM személyi állományának jogállását – beleértve a Szingapúr által az AMM rendelkezésére bocsátott személyi állományt is – az indonéz kormány, az Európai Unió és a hozzájáruló ASEAN-országok közötti, az AMM jogállásáról, kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás szabályozza.

9.

A 8. szakaszban említett, a misszió jogállásáról szóló megállapodás sérelme nélkül Szingapúr hatáskörrel rendelkezik az AMM-ben részt vevő állományát illetően.

10.

Szingapúr nemzeti jogával összhangban és az AMM jogállásáról, kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás szerinti mentességekre is figyelemmel felel az AMM-ben való részvételével kapcsolatos bármely, a saját állománya tagjától érkező vagy vele kapcsolatos követelés kielégítéséért. Szingapúr felel az állománya ellen irányuló – különösen jogi vagy fegyelmi – eljárások megindításáért, saját törvényeivel és rendeleteivel összhangban.

11.

Szingapúr vállalja, hogy a levélváltás aláírásakor kölcsönösségen alapuló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy az AMM-ben részt vevő bármely állammal szembeni követeléseiről lemond. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta a II. mellékletben található.

12.

Az Európai Unió biztosítja, hogy tagállamai a levélváltás aláírásakor kölcsönösségen alapuló nyilatkozatot tesznek arra vonatkozóan, hogy Szingapúrnak az AMM-ben való részvétele tekintetében követeléseikről lemondanak. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta a II. mellékletben található.

13.

A minősített információk cseréjére és biztonságára vonatkozó szabályok a III. mellékletben találhatók. További iránymutatást az illetékes hatóságok bocsáthatnak ki, beleértve az AMM misszióvezetőjét.

14.

Az AMM-ben részt vevő személyi állomány minden tagja teljes mértékben a saját nemzeti hatóságainak parancsnoksága alatt áll.

15.

A nemzeti hatóságok a műveleti ellenőrzést átruházzák az AMM misszióvezetőjére, aki a ráruházott parancsnokságot a parancsnoklás és ellenőrzés hierarchikus rendje szerint gyakorolja.

16.

A misszió vezetője vezeti az AMM tevékenységét, és látja el annak napi irányítását.

17.

A 2. szakaszban említett jogi eszközzel összhangban Szingapúrt a művelet napi működtetésének terén ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az Európai Uniónak az AMM-ben részt vevő tagállamait.

18.

Az AMM misszióvezetője felelős az AMM személyi állományát érintő fegyelmi kérdésekért. Szükség esetén a fegyelmi eljárást az érintett nemzeti hatóság indítja meg.

19.

Szingapúr az AMM-ben részt vevő nemzeti kontingensének képviseletére nemzetikontingens-képviselőt (NKK) nevez ki. Az NKK a nemzeti ügyekről jelentést tesz az AMM misszióvezetőjének, továbbá felel a kontingens fegyelméért.

20.

Szingapúr vállalja a misszióban való részvételével járó összes költség fedezését.

21.

Szingapúr nem járul hozzá az AMM működési költségvetésének finanszírozásához.

22.

A misszió végrehajtásának helyszínéül szolgáló államból származó természetes vagy jogi személyek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén Szingapúr – felelőssége megállapítását követően – kártérítést fizet a 8. szakaszban említett, az AMM jogállására, kiváltságaira és a mentességeire vonatkozó megállapodásban meghatározott feltételek szerint.

23.

Az e megállapodás végrehajtásához szükséges bármely technikai és igazgatási megállapodás az Európai Unió Tanácsának főtitkára/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője vagy a misszióvezető és Szingapúr megfelelő hatóságai között jön létre.

24.

E megállapodást egy hónapos írásbeli felmondással bármely fél felmondhatja.

25.

Az ezen megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a felek egymás között kizárólag diplomáciai úton rendezik.

II. MELLÉKLET

A 11. és 12. szakaszban említett kölcsönös nyilatkozatok szövege

Az EU-tagállamokra vonatkozó szöveg:

„Az EU Acehben tevékenykedő megfigyelőmissziójáról (acehi megfigyelőmisszió – AMM) szóló, 2005. szeptember 9-én az Európai Unió Tanácsa által elfogadott együttes fellépést alkalmazó EU-tagállamok a belső jogrendjük által megengedett mértékben, lehetőség szerint igyekeznek lemondani a Szingapúrral szemben – saját állományuk tagjának sérülése, halála vagy a tulajdonukat képező és az AMM által használt bármely eszközt ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényeikről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

Szingapúr személyi állományának tagja az AMM-mel kapcsolatos hivatali kötelességének teljesítése során okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelességszegés esetét, vagy

Szingapúr tulajdonát képező eszközök használata okozta, amennyiben az adott eszközöket a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az AMM személyi állományának Szingapúrból származó, ezeket az eszközöket használó tagja súlyos gondatlanságának vagy szándékos kötelességszegésének esetét.”

Szingapúrra vonatkozó szöveg:

„A szándéknyilatkozat 5.3. bekezdésében említett AMM-ben és az EU Acehben tevékenykedő megfigyelőmissziójáról (acehi megfigyelőmisszió – AMM) szóló, 2005. szeptember 9-én az Európai Unió Tanácsa által elfogadott együttes fellépésben részt vevő Szingapúr, a belső jogrendje által megengedett mértékben, lehetőség szerint igyekszik lemondani az AMM-ben részt vevő bármely más állammal szemben – saját állománya tagjának sérülése, halála vagy a tulajdonát képező és az AMM által használt bármely eszközt ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényeiről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

a személyi állomány tagja az AMM-mel kapcsolatos hivatali kötelességének teljesítése során okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelességszegés esetét, vagy

az AMM-ben részt vevő államok tulajdonát képező eszközök használata okozta, amennyiben az adott eszközöket a misszióval kapcsolatban használták, kivéve az AMM személyi állományának ezeket az eszközöket használó tagja súlyos gondatlanságának vagy szándékos kötelességszegésének esetét.”

III. MELLÉKLET

A minősített információk cseréjére és biztonságára vonatkozó szabályok

Az AMM szempontjából jelentős, legfeljebb RESTRICTED (RESTREINT UE) minősítési szintű minősített információknak az Európai Unió és Szingapúr közötti cseréjére vonatkozó keretek létrehozása céljából a következő szabályokat kell alkalmazni.

Szingapúr biztosítja azt, hogy a számára átadott uniós minősített információk (azaz minden olyan információ (nevezetesen: ismeret, amely bármely formában átadható), illetve anyag, amely előírás szerint védelmet élvez a jogosulatlan közzététellel szemben, és amely ezt a védelmet biztonsági minősítési eljárás során kapta) megőrizzék az EU-tól kapott biztonsági minősítésüket, valamint biztosítja ezeknek az információknak a Tanács biztonsági szabályzatán (1) alapuló következő szabályoknak megfelelő védelmét:

Szingapúr nem használja fel az átadott, minősített uniós információkat semmilyen más célra, mint amelyre azokat Szingapúr rendelkezésére bocsátották, illetve mint amelyeket az információ kibocsátója megállapított,

Szingapúr nem fedi fel ezeket az információkat harmadik feleknek az EU előzetes beleegyezése nélkül,

Szingapúr biztosítja, hogy a részére kiadott uniós minősített információkhoz való hozzáférést kizárólag olyan egyének számára engedélyezik, akikre érvényes a „szükséges ismeret” elve,

Szingapúr biztosítja, hogy a minősített uniós információkhoz való hozzáférés engedélyezése előtt valamennyi, ezen információkhoz való hozzáférést kérő egyén tájékoztatást kapjon az információ minősítésének megfelelő, a védelmi biztonsági szabályzatban meghatározott követelményekről, és teljesítse azokat,

minősítési szintjük figyelembevételével a minősített uniós információkat Szingapúr részére diplomáciai futárcsomagban, katonai postaszolgálat, biztonsági postaszolgálat, biztonságos távközlési eszközök vagy személyes szállítás útján kell továbbítani. Szingapúr előzetesen értesíti az EU Tanácsának Főtitkárságát a minősített információk biztonságáért felelős szerv nevéről és címéről, valamint a pontos címekről, ahová az információkat és dokumentumokat továbbítani kell,

Szingapúr biztosítja, hogy megfelelő fizikai biztonsági intézkedésekkel védjék mindazokat a helyiségeket, területeket, épületeket, irodákat, termeket, kommunikációs és információs rendszereket és hasonlókat, ahol minősített uniós információkat és dokumentumokat tárolnak és/vagy kezelnek,

Szingapúr biztosítja, hogy a részére kiadott minősített uniós dokumentumokat azok átvételekor különleges nyilvántartásba vegyék. Szingapúr biztosítja, hogy a részére kiadott minősített uniós dokumentumok másolatait, amelyeket az átvevő szerv készíthet, valamint ezek számát, terjesztését és megsemmisítését e különleges nyilvántartásba bejegyezzék,

Szingapúr értesíti az EU Tanácsának Főtitkárságát a részére kiadott minősített uniós információk bármiféle veszélyeztetéséről. Ilyen esetben Szingapúr vizsgálatot indít, és megteszi a megfelelő intézkedéseket a megismétlődés elkerülése érdekében.

E szabályok alkalmazásában Szingapúr által az Európai Unió számára átadott minősített információt uniós minősített információként kell kezelni, és azzal egyenértékű védelmi szintet kell számára biztosítani.

Amikor ez a megállapodás lejár vagy megszűnik, az ez alapján szolgáltatott vagy cserélt valamennyi minősített információ vagy anyag a megállapodásban foglalt rendelkezéseknek megfelelően továbbra is védelmet élvez.

Jakarta, 9 February 2006

Your Excellency

I write to you in your capacity as the European Union President in Indonesia. With reference to your predecessor H.E. Mr Charles Humphrey's letter of 26 October 2005, I have the honour, on behalf of the Government of Singapore, to confirm our acceptance of the provisions set out in the Annexes to that letter.

We also confirm that this reply, together with Mr Humphrey's letter and its Annexes, shall constitute a legally binding agreement between the EU and our country, which shall enter into force on the day of signature of this letter. We would also like to record our understanding that, specifically, Annex II to Mr Humphrey's letter constitutes the binding reciprocal declarations envisaged by paragraphs 11 and 12 of Annex I to his letter.

Please accept, Excellency, the assurances of my highest consideration.

Image

EDWARD LEE

Ambassador


(1)  HL L 101., 2001.4.11., 1. o. A dokumentum e levél mellékletét képezi.


FORDÍTÁS

Az Európai Unió és Malajzia közötti, ezen országnak az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójában (acehi megfigyelőmisszió – AMM) való részvételére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött

MEGÁLLAPODÁS

Jakarta, 2005. október 26.

Excellenciás Uram!

Az indonéz kormány és a Szabad Aceh Mozgalom (GAM) között létrejött, 2005. augusztus 15-én Helsinkiben aláírt szándéknyilatkozat rendelkezik többek között az acehi megfigyelőmissziónak (AMM) az Európai Unió és a hozzájáruló ASEAN-országok által Acehben történő létrehozásáról. A szándéknyilatkozat rendelkezik továbbá az AMM jogállásáról, kiváltságairól és mentességeiről, tagjairól pedig az indonéz kormány és az Európai Unió (EU) dönt.

Ennek megfelelően engedje meg, hogy javaslatot tegyek e levél mellékletében azokra a rendelkezésekre vonatkozóan, amelyek országának az AMM-ben való részvételére, illetve az országa által rendelkezésre bocsátott személyi állományra vonatkoznak, amelynek jogállását, kiváltságait és mentességeit az indonéz kormány, az EU és a hozzájáruló ASEAN-országok közötti megállapodás határozza meg.

Lekötelezne, ha megerősítené a mellékletben foglalt rendelkezések elfogadását, továbbá az azzal való egyetértését, hogy ez a levél és melléklete az Ön válaszával együtt jogilag kötelező megállapodást hoz létre az EU és Malajzia kormánya között, amely az Ön válasza aláírásának napján lép hatályba, és az Ön országának az AMM-ben való részvételi időtartamáig marad hatályban.

Kérem, Excellenciás Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

 

I. MELLÉKLET

1.

Malajzia a szándéknyilatkozatban előírtak szerint, a következő rendelkezéseknek és az esetleg szükséges végrehajtási rendelkezéseknek megfelelően, továbbá az Európai Unió döntéshozatali autonómiájának sérelme nélkül részt vesz az AMM-ben.

2.

Az EU részvétele a Tanács által 2005. szeptember 9-én elfogadott, az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójáról (acehi megfigyelőmisszió – AMM) szóló együttes fellépésen alapul. Malajzia e melléklet rendelkezéseire is figyelemmel csatlakozik az együttes fellépés azon rendelkezéseihez, amelyek az országnak és személyi állományának az AMM-ben való részvételére vonatkoznak.

3.

Az EU részvételének befejezésére vonatkozó döntést az Európai Unió Tanácsa a Malajziával folytatott konzultációt követően hozza meg, amennyiben Malajzia a döntés meghozatalának időpontjában még mindig hozzájárul az AMM-hez.

4.

Malajzia biztosítja, hogy az AMM-ben részt vevő személyi állománya a feladatát a következőkkel összhangban teljesíti:

az Európai Unió Tanácsa által 2005. szeptember 9-én elfogadott együttes fellépésnek, illetve annak esetleges módosításainak vonatkozó rendelkezései,

az Európai Unió Tanácsa által 2005. szeptember 9-én jóváhagyott műveleti terv (OPLAN),

az e megállapodás szerinti végrehajtási rendelkezések.

5.

A Malajzia által az AMM-hez kiküldött személyi állomány megbízatását kizárólag az AMM érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

6.

Malajzia kellő időben tájékoztatja az AMM misszióvezetőjét az AMM-hez való hozzájárulásában bekövetkező bármilyen változásról.

7.

Az AMM-hez kiküldött állomány számára a misszió megkezdésekor kötelező az orvosi vizsgálat, valamint a védőoltás, és rendelkeznie kell a Malajzia illetékes hatósága által kiállított igazolással arra vonatkozólag, hogy a megbízatás teljesítéséhez szükséges megfelelő egészségi állapotban van. Az AMM rendelkezésére bocsátott személyi állomány ennek az igazolásnak a másolatát bemutatja.

8.

Az AMM személyi állományának jogállását – beleértve Malajzia által az AMM rendelkezésére bocsátott személyi állományt is – az indonéz kormány, az Európai Unió és a hozzájáruló ASEAN-országok közötti, az AMM jogállásáról, kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás szabályozza.

9.

A 8. szakaszban említett, a misszió jogállásáról szóló megállapodás sérelme nélkül Malajzia hatáskörrel rendelkezik az AMM-ben részt vevő állományát illetően.

10.

Malajzia nemzeti jogával összhangban és az AMM jogállásáról, kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás szerinti mentességekre is figyelemmel felel az AMM-ben való részvételével kapcsolatos bármely, a saját állománya tagjától érkező vagy vele kapcsolatos követelés kielégítéséért. Malajzia felel az állománya ellen irányuló – különösen jogi vagy fegyelmi – eljárások megindításáért, saját törvényeivel és rendeleteivel összhangban.

11.

Malajzia vállalja, hogy a levélváltás aláírásakor kölcsönösségen alapuló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy az AMM-ben részt vevő bármely állammal szembeni követeléseiről lemond. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta a II. mellékletben található.

12.

Az Európai Unió biztosítja, hogy tagállamai a levélváltás aláírásakor kölcsönösségen alapuló nyilatkozatot tesznek arra vonatkozóan, hogy Malajziának az AMM-ben való részvétele tekintetében követeléseikről lemondanak. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta a II. mellékletben található.

13.

A minősített információk cseréjére és biztonságára vonatkozó szabályok a III. mellékletben találhatók. További iránymutatást az illetékes hatóságok bocsáthatnak ki, beleértve az AMM misszióvezetőjét.

14.

Az AMM-ben részt vevő személyi állomány minden tagja teljes mértékben a saját nemzeti hatóságainak parancsnoksága alatt áll.

15.

A nemzeti hatóságok a műveleti ellenőrzést átruházzák az AMM misszióvezetőjére, aki a ráruházott parancsnokságot a parancsnoklás és ellenőrzés hierarchikus rendje szerint gyakorolja.

16.

A misszió vezetője vezeti az AMM tevékenységét, és látja el annak napi irányítását.

17.

A 2. szakaszban említett jogi eszközzel összhangban Malajziát a művelet napi működtetésének terén ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az Európai Uniónak az AMM-ben részt vevő tagállamait.

18.

Az AMM misszióvezetője felelős az AMM személyi állományát érintő fegyelmi kérdésekért. Szükség esetén a fegyelmi eljárást az érintett nemzeti hatóság indítja meg.

19.

Malajzia az AMM-ben részt vevő nemzeti kontingensének képviseletére nemzetikontingens-képviselőt (NKK) nevez ki. Az NKK a nemzeti ügyekről jelentést tesz az AMM misszióvezetőjének, továbbá felel a kontingens fegyelméért.

20.

Malajzia vállalja a misszióban való részvételével járó összes költség fedezését.

21.

Malajzia nem járul hozzá az AMM működési költségvetésének finanszírozásához.

22.

A misszió végrehajtásának helyszínéül szolgáló államból származó természetes vagy jogi személyek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén Malajzia – felelőssége megállapítását követően – kártérítést fizet a 8. szakaszban említett, az AMM jogállására, kiváltságaira és a mentességeire vonatkozó megállapodásban meghatározott feltételek szerint.

23.

Az e megállapodás végrehajtásához szükséges bármely technikai és igazgatási megállapodás az Európai Unió Tanácsának főtitkára/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője vagy a misszióvezető és Malajzia megfelelő hatóságai között jön létre.

24.

E megállapodást egy hónapos írásbeli felmondással bármely fél felmondhatja.

25.

Az ezen megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a felek egymás között kizárólag diplomáciai úton rendezik.

II. MELLÉKLET

A 11. és 12. szakaszban említett kölcsönös nyilatkozatok szövege

Az EU-tagállamokra vonatkozó szöveg:

„Az EU Acehben tevékenykedő megfigyelőmissziójáról (acehi megfigyelőmisszió – AMM) szóló, 2005. szeptember 9-én az Európai Unió Tanácsa által elfogadott együttes fellépést alkalmazó EU-tagállamok a belső jogrendjük által megengedett mértékben, lehetőség szerint igyekeznek lemondani a Malajziával szemben – saját állományuk tagjának sérülése, halála vagy a tulajdonukat képező és az AMM által használt bármely eszközt ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényeikről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

Malajzia személyi állományának tagja az AMM-mel kapcsolatos hivatali kötelességének teljesítése során okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelességszegés esetét, vagy

Malajzia tulajdonát képező eszközök használata okozta, amennyiben az adott eszközöket a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az AMM személyi állományának Malajziából származó, ezeket az eszközöket használó tagja súlyos gondatlanságának vagy szándékos kötelességszegésének esetét.”

Malajziára vonatkozó szöveg:

„A szándéknyilatkozat 5.3. bekezdésében említett AMM-ben és az EU Acehben tevékenykedő megfigyelőmissziójáról (acehi megfigyelőmisszió – AMM) szóló, 2005. szeptember 9-én az Európai Unió Tanácsa által elfogadott együttes fellépésben részt vevő Malajzia, a belső jogrendje által megengedett mértékben, lehetőség szerint igyekszik lemondani az AMM-ben részt vevő bármely más állammal szemben – saját állománya tagjának sérülése, halála vagy a tulajdonát képező és az AMM által használt bármely eszközt ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényeiről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

a személyi állomány tagja az AMM-mel kapcsolatos hivatali kötelességének teljesítése során okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelességszegés esetét, vagy

az AMM-ben részt vevő államok tulajdonát képező eszközök használata okozta, amennyiben az adott eszközöket a misszióval kapcsolatban használták, kivéve az AMM személyi állományának ezeket az eszközöket használó tagja súlyos gondatlanságának vagy szándékos kötelességszegésének esetét.”

III. MELLÉKLET

A minősített információk cseréjére és biztonságára vonatkozó szabályok

Az AMM szempontjából jelentős, legfeljebb RESTRICTED (RESTREINT UE) minősítési szintű minősített információknak az Európai Unió és Malajzia közötti cseréjére vonatkozó keretek létrehozása céljából a következő szabályokat kell alkalmazni.

Malajzia biztosítja azt, hogy a számára átadott uniós minősített információk (azaz minden olyan információ (nevezetesen: ismeret, amely bármely formában átadható), illetve anyag, amely előírás szerint védelmet élvez a jogosulatlan közzététellel szemben, és amely ezt a védelmet biztonsági minősítési eljárás során kapta) megőrizzék az EU-tól kapott biztonsági minősítésüket, valamint biztosítja ezeknek az információknak a Tanács biztonsági szabályzatán (1) alapuló következő szabályoknak megfelelő védelmét:

Malajzia nem használja fel az átadott, minősített uniós információkat semmilyen más célra, mint amelyre azokat Malajzia rendelkezésére bocsátották, illetve mint amelyeket az információ kibocsátója megállapított,

Malajzia nem fedi fel ezeket az információkat harmadik feleknek az EU előzetes beleegyezése nélkül,

Malajzia biztosítja, hogy a részére kiadott uniós minősített információkhoz való hozzáférést kizárólag olyan egyének számára engedélyezik, akikre érvényes a „szükséges ismeret” elve,

Malajzia biztosítja, hogy a minősített uniós információkhoz való hozzáférés engedélyezése előtt valamennyi, ezen információkhoz való hozzáférést kérő egyén tájékoztatást kapjon az információ minősítésének megfelelő, a védelmi biztonsági szabályzatban meghatározott követelményekről, és teljesítse azokat,

minősítési szintjük figyelembevételével a minősített uniós információkat Malajzia részére diplomáciai futárcsomagban, katonai postaszolgálat, biztonsági postaszolgálat, biztonságos távközlési eszközök vagy személyes szállítás útján kell továbbítani. Malajzia előzetesen értesíti az EU Tanácsának Főtitkárságát a minősített információk biztonságáért felelős szerv nevéről és címéről, valamint a pontos címekről, ahová az információkat és dokumentumokat továbbítani kell,

Malajzia biztosítja, hogy megfelelő fizikai biztonsági intézkedésekkel védjék mindazokat a helyiségeket, területeket, épületeket, irodákat, termeket, kommunikációs és információs rendszereket és hasonlókat, ahol minősített uniós információkat és dokumentumokat tárolnak és/vagy kezelnek,

Malajzia biztosítja, hogy a részére kiadott minősített uniós dokumentumokat azok átvételekor különleges nyilvántartásba vegyék. Malajzia biztosítja, hogy a részére kiadott minősített uniós dokumentumok másolatait, amelyeket az átvevő szerv készíthet, valamint ezek számát, terjesztését és megsemmisítését e különleges nyilvántartásba bejegyezzék,

Malajzia értesíti az EU Tanácsának Főtitkárságát a részére kiadott minősített uniós információk bármiféle veszélyeztetéséről. Ilyen esetben Malajzia vizsgálatot indít, és megteszi a megfelelő intézkedéseket a megismétlődés elkerülése érdekében.

E szabályok alkalmazásában Malajzia által az Európai Unió számára átadott minősített információt uniós minősített információként kell kezelni, és azzal egyenértékű védelmi szintet kell számára biztosítani.

Amikor ez a megállapodás lejár vagy megszűnik, az ez alapján szolgáltatott vagy cserélt valamennyi minősített információ vagy anyag a megállapodásban foglalt rendelkezéseknek megfelelően továbbra is védelmet élvez.

Jakarta, 23 December 2005

Your Excellency,

I have the honour to refer to the abovementioned subject.

Firstly, I would like to express my appreciation to your letter dated 26 October 2005 regarding the participation of Malaysia in the Aceh Monitoring Mission (AMM) which was established after the signing of the Memorandum of Understanding (MoU) between the Government of Indonesia and the Free Aceh Movement (GAM) in Helsinki on 15 August 2005.

I have the honour to confirm, on behalf of the Government of Malaysia, its acceptance of the provisions set out in the Annexes as attached in your letter. I have further the honour to confirm that this letter, together with your letter and its Annexes, shall constitute a legally binding agreement, between the Government of Malaysia and the European Union, which shall enter into force on the date of this letter, and shall remain in force for the duration of Malaysia's participation in the AMM.

Please accept, Excellency, the assurances of my highest consideration.

Image

(DATO’ ZAINAL ABSDIN ZAIN)

Ambassador of Malaysia to the Republic of Indonesia


(1)  HL L 101., 2001.4.11., 1. o. A dokumentum e levél mellékletét képezi.


FORDÍTÁS

Az Európai Unió és Thaiföld közötti, ezen országnak az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójában (acehi megfigyelőmisszió – AMM) való részvételére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött

MEGÁLLAPODÁS

Jakarta, 2005. október 26.

Excellenciás Uram!

Az indonéz kormány és a Szabad Aceh Mozgalom (GAM) között létrejött, 2005. augusztus 15-én Helsinkiben aláírt szándéknyilatkozat rendelkezik többek között az acehi megfigyelőmissziónak (AMM) az Európai Unió és a hozzájáruló ASEAN-országok által Acehben történő létrehozásáról. A szándéknyilatkozat rendelkezik továbbá az AMM jogállásáról, kiváltságairól és mentességeiről, tagjairól pedig az indonéz kormány és az Európai Unió (EU) dönt.

Ennek megfelelően engedje meg, hogy javaslatot tegyek e levél mellékletében azokra a rendelkezésekre vonatkozóan, amelyek országának az AMM-ben való részvételére, illetve az országa által rendelkezésre bocsátott személyi állományra vonatkoznak, amelynek jogállását, kiváltságait és mentességeit az indonéz kormány, az EU és a hozzájáruló ASEAN-országok közötti megállapodás határozza meg.

Lekötelezne, ha megerősítené a mellékletben foglalt rendelkezések elfogadását, továbbá az azzal való egyetértését, hogy ez a levél és melléklete az Ön válaszával együtt jogilag kötelező megállapodást hoz létre az EU és Thaiföld kormánya között, amely az Ön válasza aláírásának napján lép hatályba, és az Ön országának az AMM-ben való részvételi időtartamáig marad hatályban.

Kérem, Excellenciás Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

 

I. MELLÉKLET

1.

Thaiföld a szándéknyilatkozatban előírtak szerint, a következő rendelkezéseknek és az esetleg szükséges végrehajtási rendelkezéseknek megfelelően, továbbá az Európai Unió döntéshozatali autonómiájának sérelme nélkül részt vesz az AMM-ben.

2.

Az EU részvétele a Tanács által 2005. szeptember 9-én elfogadott, az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójáról (acehi megfigyelőmisszió – AMM) szóló együttes fellépésen alapul. Thaiföld e melléklet rendelkezéseire is figyelemmel csatlakozik az együttes fellépés azon rendelkezéseihez, amelyek az országnak és személyi állományának az AMM-ben való részvételére vonatkoznak.

3.

Az EU részvételének befejezésére vonatkozó döntést az Európai Unió Tanácsa a Thaifölddel folytatott konzultációt követően hozza meg, amennyiben Thaiföld a döntés meghozatalának időpontjában még mindig hozzájárul az AMM-hez.

4.

Thaiföld biztosítja, hogy az AMM-ben részt vevő személyi állománya a feladatát a következőkkel összhangban teljesíti:

az Európai Unió Tanácsa által 2005. szeptember 9-én elfogadott együttes fellépésnek, illetve annak esetleges módosításainak vonatkozó rendelkezései,

az Európai Unió Tanácsa által 2005. szeptember 9-én jóváhagyott műveleti terv (OPLAN),

az e megállapodás szerinti végrehajtási rendelkezések.

5.

A Thaiföld által az AMM-hez kiküldött személyi állomány megbízatását kizárólag az AMM érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

6.

Thaiföld kellő időben tájékoztatja az AMM misszióvezetőjét az AMM-hez való hozzájárulásában bekövetkező bármilyen változásról.

7.

Az AMM-hez kiküldött állomány számára a misszió megkezdésekor kötelező az orvosi vizsgálat, valamint a védőoltás, és rendelkeznie kell a Thaiföld illetékes hatósága által kiállított igazolással arra vonatkozólag, hogy a megbízatás teljesítéséhez szükséges megfelelő egészségi állapotban van. Az AMM rendelkezésére bocsátott személyi állomány ennek az igazolásnak a másolatát bemutatja.

8.

Az AMM személyi állományának jogállását – beleértve Thaiföld által az AMM rendelkezésére bocsátott személyi állományt is – az indonéz kormány, az Európai Unió és a hozzájáruló ASEAN-országok közötti, az AMM jogállásáról, kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás szabályozza.

9.

A 8. szakaszban említett, a misszió jogállásáról szóló megállapodás sérelme nélkül Thaiföld hatáskörrel rendelkezik az AMM-ben részt vevő állományát illetően.

10.

Thaiföld nemzeti jogával összhangban és az AMM jogállásáról, kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás szerinti mentességekre is figyelemmel felel az AMM-ben való részvételével kapcsolatos bármely, a saját állománya tagjától érkező vagy vele kapcsolatos követelés kielégítéséért. Thaiföld felel az állománya ellen irányuló – különösen jogi vagy fegyelmi – eljárások megindításáért, saját törvényeivel és rendeleteivel összhangban.

11.

Thaiföld vállalja, hogy a levélváltás aláírásakor kölcsönösségen alapuló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy az AMM-ben részt vevő bármely állammal szembeni követeléseiről lemond. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta a II. mellékletben található.

12.

Az Európai Unió biztosítja, hogy tagállamai a levélváltás aláírásakor kölcsönösségen alapuló nyilatkozatot tesznek arra vonatkozóan, hogy Thaiföldnek az AMM-ben való részvétele tekintetében követeléseikről lemondanak. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta a II. mellékletben található.

13.

A minősített információk cseréjére és biztonságára vonatkozó szabályok a III. mellékletben találhatók. További iránymutatást az illetékes hatóságok bocsáthatnak ki, beleértve az AMM misszióvezetőjét.

14.

Az AMM-ben részt vevő személyi állomány minden tagja teljes mértékben a saját nemzeti hatóságainak parancsnoksága alatt áll.

15.

A nemzeti hatóságok a műveleti ellenőrzést átruházzák az AMM misszióvezetőjére, aki a ráruházott parancsnokságot a parancsnoklás és ellenőrzés hierarchikus rendje szerint gyakorolja.

16.

A misszió vezetője vezeti az AMM tevékenységét, és látja el annak napi irányítását.

17.

A 2. szakaszban említett jogi eszközzel összhangban Thaiföldet a művelet napi működtetésének terén ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az Európai Uniónak az AMM-ben részt vevő tagállamait.

18.

Az AMM misszióvezetője felelős az AMM személyi állományát érintő fegyelmi kérdésekért. Szükség esetén a fegyelmi eljárást az érintett nemzeti hatóság indítja meg.

19.

Thaiföld az AMM-ben részt vevő nemzeti kontingensének képviseletére nemzetikontingens-képviselőt (NKK) nevez ki. Az NKK a nemzeti ügyekről jelentést tesz az AMM misszióvezetőjének, továbbá felel a kontingens fegyelméért.

20.

Thaiföld vállalja a misszióban való részvételével járó összes költség fedezését.

21.

Thaiföld nem járul hozzá az AMM működési költségvetésének finanszírozásához.

22.

A misszió végrehajtásának helyszínéül szolgáló államból származó természetes vagy jogi személyek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén Thaiföld – felelőssége megállapítását követően – kártérítést fizet a 8. szakaszban említett, az AMM jogállására, kiváltságaira és a mentességeire vonatkozó megállapodásban meghatározott feltételek szerint.

23.

Az e megállapodás végrehajtásához szükséges bármely technikai és igazgatási megállapodás az Európai Unió Tanácsának főtitkára/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője vagy a misszióvezető és Thaiföld megfelelő hatóságai között jön létre.

24.

E megállapodást egy hónapos írásbeli felmondással bármely fél felmondhatja.

25.

Az ezen megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a felek egymás között kizárólag diplomáciai úton rendezik.

II. MELLÉKLET

A 11. és 12. szakaszban említett kölcsönös nyilatkozatok szövege

Az EU-tagállamokra vonatkozó szöveg:

„Az EU Acehben tevékenykedő megfigyelőmissziójáról (acehi megfigyelőmisszió – AMM) szóló, 2005. szeptember 9-én az Európai Unió Tanácsa által elfogadott együttes fellépést alkalmazó EU-tagállamok a belső jogrendjük által megengedett mértékben, lehetőség szerint igyekeznek lemondani a Thaifölddel szemben – saját állományuk tagjának sérülése, halála vagy a tulajdonukat képező és az AMM által használt bármely eszközt ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényeikről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

Thaiföld személyi állományának tagja az AMM-mel kapcsolatos hivatali kötelességének teljesítése során okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelességszegés esetét, vagy

Thaiföld tulajdonát képező eszközök használata okozta, amennyiben az adott eszközöket a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az AMM személyi állományának Thaiföldről származó, ezeket az eszközöket használó tagja súlyos gondatlanságának vagy szándékos kötelességszegésének esetét.”

Thaiföldre vonatkozó szöveg:

„A szándéknyilatkozat 5.3. bekezdésében említett AMM-ben és az EU Acehben tevékenykedő megfigyelőmissziójáról (acehi megfigyelőmisszió – AMM) szóló, 2005. szeptember 9-én az Európai Unió Tanácsa által elfogadott együttes fellépésben részt vevő Thaiföld, a belső jogrendje által megengedett mértékben, lehetőség szerint igyekszik lemondani az AMM-ben részt vevő bármely más állammal szemben – saját állománya tagjának sérülése, halála vagy a tulajdonát képező és az AMM által használt bármely eszközt ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényeiről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

a személyi állomány tagja az AMM-mel kapcsolatos hivatali kötelességének teljesítése során okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelességszegés esetét, vagy

az AMM-ben részt vevő államok tulajdonát képező eszközök használata okozta, amennyiben az adott eszközöket a misszióval kapcsolatban használták, kivéve az AMM személyi állományának ezeket az eszközöket használó tagja súlyos gondatlanságának vagy szándékos kötelességszegésének esetét.”

III. MELLÉKLET

A minősített információk cseréjére és biztonságára vonatkozó szabályok

Az AMM szempontjából jelentős, legfeljebb RESTRICTED (RESTREINT UE) minősítési szintű minősített információknak az Európai Unió és Thaiföld közötti cseréjére vonatkozó keretek létrehozása céljából a következő szabályokat kell alkalmazni.

Thaiföld biztosítja azt, hogy a számára átadott uniós minősített információk (azaz minden olyan információ (nevezetesen: ismeret, amely bármely formában átadható), illetve anyag, amely előírás szerint védelmet élvez a jogosulatlan közzététellel szemben, és amely ezt a védelmet biztonsági minősítési eljárás során kapta) megőrizzék az EU-tól kapott biztonsági minősítésüket, valamint biztosítja ezeknek az információknak a Tanács biztonsági szabályzatán (1) alapuló következő szabályoknak megfelelő védelmét:

Thaiföld nem használja fel az átadott, minősített uniós információkat semmilyen más célra, mint amelyre azokat Thaiföld rendelkezésére bocsátották, illetve mint amelyeket az információ kibocsátója megállapított,

Thaiföld nem fedi fel ezeket az információkat harmadik feleknek az EU előzetes beleegyezése nélkül,

Thaiföld biztosítja, hogy a részére kiadott uniós minősített információkhoz való hozzáférést kizárólag olyan egyének számára engedélyezik, akikre érvényes a „szükséges ismeret” elve,

Thaiföld biztosítja, hogy a minősített uniós információkhoz való hozzáférés engedélyezése előtt valamennyi, ezen információkhoz való hozzáférést kérő egyén tájékoztatást kapjon az információ minősítésének megfelelő, a védelmi biztonsági szabályzatban meghatározott követelményekről, és teljesítse azokat,

minősítési szintjük figyelembevételével a minősített uniós információkat Thaiföld részére diplomáciai futárcsomagban, katonai postaszolgálat, biztonsági postaszolgálat, biztonságos távközlési eszközök vagy személyes szállítás útján kell továbbítani. Thaiföld előzetesen értesíti az EU Tanácsának Főtitkárságát a minősített információk biztonságáért felelős szerv nevéről és címéről, valamint a pontos címekről, ahová az információkat és dokumentumokat továbbítani kell,

Thaiföld biztosítja, hogy megfelelő fizikai biztonsági intézkedésekkel védjék mindazokat a helyiségeket, területeket, épületeket, irodákat, termeket, kommunikációs és információs rendszereket és hasonlókat, ahol minősített uniós információkat és dokumentumokat tárolnak és/vagy kezelnek,

Thaiföld biztosítja, hogy a részére kiadott minősített uniós dokumentumokat azok átvételekor különleges nyilvántartásba vegyék. Thaiföld biztosítja, hogy a részére kiadott minősített uniós dokumentumok másolatait, amelyeket az átvevő szerv készíthet, valamint ezek számát, terjesztését és megsemmisítését e különleges nyilvántartásba bejegyezzék,

Thaiföld értesíti az EU Tanácsának Főtitkárságát a részére kiadott minősített uniós információk bármiféle veszélyeztetéséről. Ilyen esetben Thaiföld vizsgálatot indít, és megteszi a megfelelő intézkedéseket a megismétlődés elkerülése érdekében.

E szabályok alkalmazásában Thaiföld által az Európai Unió számára átadott minősített információt uniós minősített információként kell kezelni, és azzal egyenértékű védelmi szintet kell számára biztosítani.

Amikor ez a megállapodás lejár vagy megszűnik, az ez alapján szolgáltatott vagy cserélt valamennyi minősített információ vagy anyag a megállapodásban foglalt rendelkezéseknek megfelelően továbbra is védelmet élvez.

Jakarta, 9 December 2005

Your Excellency,

I have the honour to refer to your letter of 26 October 2005, together with its Annex, which reads as follows:

‘The Memorandum of Understanding (MoU) between the Government of Indonesia (GoI) and the Free Aceh Movement (GAM) signed at Helsinki on 15 August 2005, provides inter alia for the establishment by the European Union and ASEAN Contributing Countries of an Aceh Monitoring Mission (AMM) in Aceh (Indonesia). This MoU also provides that the status, privileges and immunities of the AMM and its members will be agreed between the GoI and the European Union (EU).

Accordingly, I have the honour to propose, in the Annex to this letter, the provisions which would apply to the participation of your country in the AMM, and the personnel deployed by your country, the status, privileges and immunities of which are set out in the agreement between the GoI, the EU and the ASEAN Contributing Countries.

I would be grateful if you could confirm your acceptance of the provisions set out in the Annex, and also confirm your understanding that this letter and its Annex, together with your reply, shall constitute a legally binding agreement between the EU and the Government of the Kingdom of Thailand, which shall enter into force on the day of signature of your reply, and shall remain in force for the duration of your country's participation in the AMM.

Please accept, Excellency, the assurances of my highest consideration.’

In reply, I have the honour to confirm, on behalf of the Government of the Kingdom of Thailand, its acceptance of the provisions set out in the Annex, and also confirm its understanding that this letter, together with your letter and its Annex, under reply, shall constitute a legally binding agreement between the Government of the Kingdom of Thailand and the EU, which shall enter into force on the date of this letter.

Accept, Excellency, the renewed assurances of my highest consideration.

Image

(ATCHARA SERIPUTRA)

Ambassador Extraordinary and Plenipotentiary of the Kingdom of Thailand to the Republic of Indonesia


(1)  HL L 101., 2001.4..11., 1. o. A dokumentum e levél mellékletét képezi.


FORDÍTÁS

Az Európai Unió és a Fülöp-szigetek közötti, ezen országnak az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójában (acehi megfigyelőmisszió – AMM) való részvételére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött

MEGÁLLAPODÁS

Jakarta, 2005. október 26.

Excellenciás Uram!

Az indonéz kormány és a Szabad Aceh Mozgalom (GAM) között létrejött, 2005. augusztus 15-én Helsinkiben aláírt szándéknyilatkozat rendelkezik többek között az acehi megfigyelőmissziónak (AMM) az Európai Unió és a hozzájáruló ASEAN-országok által Acehben történő létrehozásáról. A szándéknyilatkozat rendelkezik továbbá az AMM jogállásáról, kiváltságairól és mentességeiről, tagjairól pedig az indonéz kormány és az Európai Unió (EU) dönt.

Ennek megfelelően engedje meg, hogy javaslatot tegyek e levél mellékletében azokra a rendelkezésekre vonatkozóan, amelyek országának az AMM-ben való részvételére, illetve az országa által rendelkezésre bocsátott személyi állományra vonatkoznak, amelynek jogállását, kiváltságait és mentességeit az indonéz kormány, az EU és a hozzájáruló ASEAN-országok közötti megállapodás határozza meg.

Lekötelezne, ha megerősítené a mellékletben foglalt rendelkezések elfogadását, továbbá az azzal való egyetértését, hogy ez a levél és melléklete az Ön válaszával együtt jogilag kötelező megállapodást hoz létre az EU és a Fülöp-szigetek kormánya között, amely az Ön válasza aláírásának napján lép hatályba, és az Ön országának az AMM-ben való részvételi időtartamáig marad hatályban.

Kérem, Excellenciás Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

 

I. MELLÉKLET

1.

A Fülöp-szigetek a szándéknyilatkozatban előírtak szerint, a következő rendelkezéseknek és az esetleg szükséges végrehajtási rendelkezéseknek megfelelően, továbbá az Európai Unió döntéshozatali autonómiájának sérelme nélkül részt vesz az AMM-ben.

2.

Az EU részvétele a Tanács által 2005. szeptember 9-én elfogadott, az Európai Unió Acehben (Indonézia) tevékenykedő megfigyelőmissziójáról (acehi megfigyelőmisszió – AMM) szóló együttes fellépésen alapul. A Fülöp-szigetek e melléklet rendelkezéseire is figyelemmel csatlakozik az együttes fellépés azon rendelkezéseihez, amelyek az országnak és személyi állományának az AMM-ben való részvételére vonatkoznak.

3.

Az EU részvételének befejezésére vonatkozó döntést az Európai Unió Tanácsa a Fülöp-szigetekkel folytatott konzultációt követően hozza meg, amennyiben a Fülöp-szigetek a döntés meghozatalának időpontjában még mindig hozzájárul az AMM-hez.

4.

A Fülöp-szigetek biztosítja, hogy az AMM-ben részt vevő személyi állománya a feladatát a következőkkel összhangban teljesíti:

az Európai Unió Tanácsa által 2005. szeptember 9-én elfogadott együttes fellépésnek, illetve annak esetleges módosításainak vonatkozó rendelkezései,

az Európai Unió Tanácsa által 2005. szeptember 9-én jóváhagyott műveleti terv (OPLAN),

az e megállapodás szerinti végrehajtási rendelkezések.

5.

A Fülöp-szigetek által az AMM-hez kiküldött személyi állomány megbízatását kizárólag az AMM érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

6.

A Fülöp-szigetek kellő időben tájékoztatja az AMM misszióvezetőjét az AMM-hez való hozzájárulásában bekövetkező bármilyen változásról.

7.

Az AMM-hez kiküldött állomány számára a misszió megkezdésekor kötelező az orvosi vizsgálat, valamint a védőoltás, és rendelkeznie kell a Fülöp-szigetek illetékes hatósága által kiállított igazolással arra vonatkozólag, hogy a megbízatás teljesítéséhez szükséges megfelelő egészségi állapotban van. Az AMM rendelkezésére bocsátott személyi állomány ennek az igazolásnak a másolatát bemutatja.

8.

Az AMM személyi állományának jogállását – beleértve a Fülöp-szigetek által az AMM rendelkezésére bocsátott személyi állományt is – az indonéz kormány, az Európai Unió és a hozzájáruló ASEAN-országok közötti, az AMM jogállásáról, kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás szabályozza.

9.

A 8. szakaszban említett, a misszió jogállásáról szóló megállapodás sérelme nélkül a Fülöp-szigetek hatáskörrel rendelkezik az AMM-ben részt vevő állományát illetően.

10.

A Fülöp-szigetek nemzeti jogával összhangban és az AMM jogállásáról, kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás szerinti mentességekre is figyelemmel felel az AMM-ben való részvételével kapcsolatos bármely, a saját állománya tagjától érkező vagy vele kapcsolatos követelés kielégítéséért. A Fülöp-szigetek felel az állománya ellen irányuló – különösen jogi vagy fegyelmi – eljárások megindításáért, saját törvényeivel és rendeleteivel összhangban.

11.

A Fülöp-szigetek vállalja, hogy a levélváltás aláírásakor kölcsönösségen alapuló nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy az AMM-ben részt vevő bármely állammal szembeni követeléseiről lemond. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta a II. mellékletben található.

12.

Az Európai Unió biztosítja, hogy tagállamai a levélváltás aláírásakor kölcsönösségen alapuló nyilatkozatot tesznek arra vonatkozóan, hogy a Fülöp-szigeteknek az AMM-ben való részvétele tekintetében követeléseikről lemondanak. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta a II. mellékletben található.

13.

A minősített információk cseréjére és biztonságára vonatkozó szabályok a III. mellékletben találhatók. További iránymutatást az illetékes hatóságok bocsáthatnak ki, beleértve az AMM misszióvezetőjét.

14.

Az AMM-ben részt vevő személyi állomány minden tagja teljes mértékben a saját nemzeti hatóságainak parancsnoksága alatt áll.

15.

A nemzeti hatóságok a műveleti ellenőrzést átruházzák az AMM misszióvezetőjére, aki a ráruházott parancsnokságot a parancsnoklás és ellenőrzés hierarchikus rendje szerint gyakorolja.

16.

A misszió vezetője vezeti az AMM tevékenységét, és látja el annak napi irányítását.

17.

A 2. szakaszban említett jogi eszközzel összhangban a Fülöp-szigeteket a művelet napi működtetésének terén ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az Európai Uniónak az AMM-ben részt vevő tagállamait.

18.

Az AMM misszióvezetője felelős az AMM személyi állományát érintő fegyelmi kérdésekért. Szükség esetén a fegyelmi eljárást az érintett nemzeti hatóság indítja meg.

19.

A Fülöp-szigetek az AMM-ben részt vevő nemzeti kontingensének képviseletére nemzetikontingens-képviselőt (NKK) nevez ki. Az NKK a nemzeti ügyekről jelentést tesz az AMM misszióvezetőjének, továbbá felel a kontingens fegyelméért.

20.

A Fülöp-szigetek vállalja a misszióban való részvételével járó összes költség fedezését.

21.

A Fülöp-szigetek nem járul hozzá az AMM működési költségvetésének finanszírozásához.

22.

A misszió végrehajtásának helyszínéül szolgáló államból származó természetes vagy jogi személyek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén a Fülöp-szigetek – felelőssége megállapítását követően – kártérítést fizet a 8. szakaszban említett, az AMM jogállására, kiváltságaira és a mentességeire vonatkozó megállapodásban meghatározott feltételek szerint.

23.

Az e megállapodás végrehajtásához szükséges bármely technikai és igazgatási megállapodás az Európai Unió Tanácsának főtitkára/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője vagy a misszióvezető és a Fülöp-szigetek megfelelő hatóságai között jön létre.

24.

E megállapodást egy hónapos írásbeli felmondással bármely fél felmondhatja.

25.

Az ezen megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a felek egymás között kizárólag diplomáciai úton rendezik.

II. MELLÉKLET

A 11. és 12. szakaszban említett kölcsönös nyilatkozatok szövege

Az EU-tagállamokra vonatkozó szöveg:

„Az EU Acehben tevékenykedő megfigyelőmissziójáról (acehi megfigyelőmisszió – AMM) szóló, 2005. szeptember 9-én az Európai Unió Tanácsa által elfogadott együttes fellépést alkalmazó EU-tagállamok a belső jogrendjük által megengedett mértékben, lehetőség szerint igyekeznek lemondani a Fülöp-szigetekkel szemben – saját állományuk tagjának sérülése, halála vagy a tulajdonukat képező és az AMM által használt bármely eszközt ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényeikről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

a Fülöp-szigetek személyi állományának tagja az AMM-mel kapcsolatos hivatali kötelességének teljesítése során okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelességszegés esetét, vagy

a Fülöp-szigetek tulajdonát képező eszközök használata okozta, amennyiben az adott eszközöket a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az AMM személyi állományának a Fülöp-szigetekről származó, ezeket az eszközöket használó tagja súlyos gondatlanságának vagy szándékos kötelességszegésének esetét.”

A Fülöp-szigetekre vonatkozó szöveg:

„A szándéknyilatkozat 5.3. bekezdésében említett AMM-ben és az EU Acehben tevékenykedő megfigyelőmissziójáról (acehi megfigyelőmisszió – AMM) szóló, 2005. szeptember 9-én az Európai Unió Tanácsa által elfogadott együttes fellépésben részt vevő Fülöp-szigetek, a belső jogrendje által megengedett mértékben, lehetőség szerint igyekszik lemondani az AMM-ben részt vevő bármely más állammal szemben – saját állománya tagjának sérülése, halála vagy a tulajdonát képező és az AMM által használt bármely eszközt ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényeiről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

a személyi állomány tagja az AMM-mel kapcsolatos hivatali kötelességének teljesítése során okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelességszegés esetét, vagy

az AMM-ben részt vevő államok tulajdonát képező eszközök használata okozta, amennyiben az adott eszközöket a misszióval kapcsolatban használták, kivéve az AMM személyi állományának ezeket az eszközöket használó tagja súlyos gondatlanságának vagy szándékos kötelességszegésének esetét.”

III. MELLÉKLET

A minősített információk cseréjére és biztonságára vonatkozó szabályok

Az AMM szempontjából jelentős, legfeljebb RESTRICTED (RESTREINT UE) minősítési szintű minősített információknak az Európai Unió és a Fülöp-szigetek közötti cseréjére vonatkozó keretek létrehozása céljából a következő szabályokat kell alkalmazni.

A Fülöp-szigetek biztosítja azt, hogy a számára átadott uniós minősített információk (azaz minden olyan információ (nevezetesen: ismeret, amely bármely formában átadható), illetve anyag, amely előírás szerint védelmet élvez a jogosulatlan közzététellel szemben, és amely ezt a védelmet biztonsági minősítési eljárás során kapta) megőrizzék az EU-tól kapott biztonsági minősítésüket, valamint biztosítja ezeknek az információknak a Tanács biztonsági szabályzatán (1) alapuló következő szabályoknak megfelelő védelmét:

a Fülöp-szigetek nem használja fel az átadott, minősített uniós információkat semmilyen más célra, mint amelyre azokat a Fülöp-szigetek rendelkezésére bocsátották, illetve mint amelyeket az információ kibocsátója megállapított,

a Fülöp-szigetek nem fedi fel ezeket az információkat harmadik feleknek az EU előzetes beleegyezése nélkül,

a Fülöp-szigetek biztosítja, hogy a részére kiadott uniós minősített információkhoz való hozzáférést kizárólag olyan egyének számára engedélyezik, akikre érvényes a „szükséges ismeret” elve,

a Fülöp-szigetek biztosítja, hogy a minősített uniós információkhoz való hozzáférés engedélyezése előtt valamennyi, ezen információkhoz való hozzáférést kérő egyén tájékoztatást kapjon az információ minősítésének megfelelő, a védelmi biztonsági szabályzatban meghatározott követelményekről, és teljesítse azokat,

minősítési szintjük figyelembevételével a minősített uniós információkat a Fülöp-szigetek részére diplomáciai futárcsomagban, katonai postaszolgálat, biztonsági postaszolgálat, biztonságos távközlési eszközök vagy személyes szállítás útján kell továbbítani. A Fülöp-szigetek előzetesen értesíti az EU Tanácsának Főtitkárságát a minősített információk biztonságáért felelős szerv nevéről és címéről, valamint a pontos címekről, ahová az információkat és dokumentumokat továbbítani kell,

a Fülöp-szigetek biztosítja, hogy megfelelő fizikai biztonsági intézkedésekkel védjék mindazokat a helyiségeket, területeket, épületeket, irodákat, termeket, kommunikációs és információs rendszereket és hasonlókat, ahol minősített uniós információkat és dokumentumokat tárolnak és/vagy kezelnek,

a Fülöp-szigetek biztosítja, hogy a részére kiadott minősített uniós dokumentumokat azok átvételekor különleges nyilvántartásba vegyék. A Fülöp-szigetek biztosítja, hogy a részére kiadott minősített uniós dokumentumok másolatait, amelyeket az átvevő szerv készíthet, valamint ezek számát, terjesztését és megsemmisítését e különleges nyilvántartásba bejegyezzék,

a Fülöp-szigetek értesíti az EU Tanácsának Főtitkárságát a részére kiadott minősített uniós információk bármiféle veszélyeztetéséről. Ilyen esetben a Fülöp-szigetek vizsgálatot indít, és megteszi a megfelelő intézkedéseket a megismétlődés elkerülése érdekében.

E szabályok alkalmazásában Fülöp-szigetek által az Európai Unió számára átadott minősített információt uniós minősített információként kell kezelni, és azzal egyenértékű védelmi szintet kell számára biztosítani.

Amikor ez a megállapodás lejár vagy megszűnik, az ez alapján szolgáltatott vagy cserélt valamennyi minősített információ vagy anyag a megállapodásban foglalt rendelkezéseknek megfelelően továbbra is védelmet élvez.

Jakarta, 17 January 2006

Your Excellency,

I have the honor to refer to the letter of your predecessor as representative of the President of the Council of the European Union, H.E. Charles Humfrey, CMG, dated 26 October 2005, together with its Annex, which read as follows:

‘The Memorandum of Understanding (MoU) between the Government of Indonesia (GoI) and the Free Aceh Movement (GAM) signed at Helsinki on 15 August 2005, provides inter alia for the establishment by the European Union and ASEAN Contributing Countries of an Aceh Monitoring Mission (AMM) in Aceh, (Indonesia). This MoU also provides that the status, privileges and immunities of the AMM and its members will be agreed between the GoI and the European Union.

Accordingly, I have the honour to propose, in the Annex to this letter, the provisions which would apply to the participation of your country in the AMM, and the personnel deployed by your country, the status, privileges and immunities of which are set out in the agreement in the GoI, the EU and the ASEAN Contributing Countries.

I would be grateful if you could confirm your acceptance of the provisions set out in the Annex, and also confirm your understanding that this letter and its Annex, together with your reply, shall constitute a legally binding agreement between the EU and the Government of the Republic of the Philippines, which shall enter into force on the day of signature of your reply, and shall remain in force for the duration of your country's participation in the AMM.

Please accept, Excellency, the assurances of my highest consideration.’

In reply to this letter dated 26 October 2005, together with its Annex, I have the honor to confirm, on behalf of the Government of the Republic of the Philippines, its acceptance of the provisions set out in the Annex, and also confirm its understanding that this letter, shall constitute a legally binding agreement between the Government of the Republic of the Philippines and the European Union, which shall enter into force on the date of this letter.

Accept, Excellency, the renewed assurances of my highest consideration.

Image

SHULAN O. PRIMAVERA

Ambassador Extraordinary and Plenipotentiary of the Republic of the Philippines


(1)  HL L 101., 2001.4.11., 1. o. A dokumentum e levél mellékletét képezi.