6.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/1

(1)

A Közösség legkülső régióiban a halászati ágazat nehézségekkel küzd és különösen a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében elismert kedvezőtlen adottságok folytán, elsősorban az európai kontinensre történő szállítás költségeiből fakadóan egyes halászati termékek forgalomba hozatalakor többletkiadásokra kényszerül.

(2)

Annak érdekében, hogy egyes halászati termékek versenyképessége a Közösség egyéb régióiból származó hasonló termékekkel szemben ne gyengüljön, a Közösség 1992-től kezdve intézkedéseket vezetett be a halászati ágazatban jelentkező ilyen többletköltségek ellentételezésére. A 2003-tól 2006-ig terjedő időszakra vonatkozó intézkedéseket a 2328/2003/EK tanácsi rendelet (3) állapítja meg. Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére benyújtott bizottsági jelentés alapján az egyes halászati termékek forgalomba hozatalával járó többletköltségek ellentételezését szolgáló intézkedéseket 2007 után is indokolt fenntartani.

(3)

Tekintettel az érintett legkülső régiókban érvényesülő eltérő forgalmazási feltételekre, valamint a fogás, az állományok és a piaci kereslet ingadozásaira, indokolt az érintett tagállamokra hagyni – tagállamonként megszabott előirányzat-kereteken belül – az ellentételezésre jogosult halászati termékek, azok legnagyobb mennyiségei és az ellentételezési összegek meghatározását.

(4)

A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy az érintett halászati termékek körét, a mennyiségeket és az ellentételezési összegeket a tagállamonként megszabott előirányzat-kereteken belül differenciáltan is meghatározhassák. Engedélyezni kell továbbá, hogy a tagállamok az ellentételezési tervüket kiigazíthassák, amennyiben azt a feltételek megváltozása indokolja.

(5)

A tagállamoknak olyan ellentételezési összeget kell meghatározniuk, amely lehetővé teszi a legkülső régiók kedvezőtlen adottságok folytán, különösen pedig a termékeknek az európai kontinensre történő szállítása miatt jelentkező többletköltségek megfelelő kiegyenlítését. A túlkompenzálás elkerülése érdekében az összegnek a támogatás által kiegyenlített többletköltségekkel arányosnak kell lennie, és semmilyen körülmények között sem haladhatja meg az európai kontinensre történő szállítás költségei és az egyéb kapcsolódó költségek 100 %-át. Az ellentételezésnek ebből a célból figyelembe kell vennie a többletköltségek mértékét befolyásoló más típusú állami beavatkozásokat.

(6)

E rendelet célkitűzéseinek megfelelő elérése és a közös halászati politika szabályai betartásának biztosítása érdekében a támogatásnak a közös halászati politika rendelkezéseivel összhangban kifogott és feldolgozott halászati termékekre kell korlátozódnia.

(7)

Az ellentételezési rendszer hatékony és megfelelő működéséhez a tagállamoknak arról is meg kell győződniük, hogy a támogatás kedvezményezettjei gazdasági szempontból életképesek, és a végrehajtás rendszere lehetővé teszi a támogatás szabályszerű alkalmazását.

(8)

Az ellentételezési rendszer megfelelő ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében az érintett tagállamoknak évente jelentést kell benyújtaniuk a rendszer működéséről.

(9)

Az ellentételezési rendszer 2013 után történő folytatásáról meghozandó döntés megalapozása érdekében a Bizottságnak a rendszer megszűnése előtt kellő időben, független értékelésen alapuló jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

(10)

Az ellentételezési rendszer céljára előirányzott közösségi kiadásokat az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap keretében, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (4) 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjával összhangban közvetlen, központi irányítással kell finanszírozni.

(11)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni.

(12)

A közvetlen, központi pénzügyi irányítás tekintetében a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezésével kapcsolatos kiadásoknak az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) által történő finanszírozására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 21-i 2003/2006/EK bizottsági rendeletet (6) kell alkalmazni,

—

Azori-szigetek,

—

Madeira,

—

Kanári-szigetek,

—

Francia Guyana, és

—

Réunion.

a)

a termelők;

b)

az 1. cikkben említett régiók kikötőiben lajstromozott és ott üzemeltetett hajók tulajdonosai vagy üzemeltetői, vagy az ilyen üzemeltetők társulásai; és

c)

a feldolgozó- és az értékesítési ágazat szereplői, vagy e szereplők társulásai, akiknél az érintett termékek forgalomba hozatalával összefüggésben többletköltségek merülnek fel.

a)

védelem és kezelés;

b)

nyomon követhetőség;

c)

osztályozási előírások.

a)

harmadik országok hajói fogtak, a Venezuela lobogója alatt közlekedő, közösségi vizeken tevékenykedő halászhajók kivételével;

b)

olyan közösségi halászhajók fogtak, amelyeket nem az 1. cikkben felsorolt régiók valamely kikötőjében lajstromoztak;

c)

harmadik országokból hoztak be;

d)

jogellenes, nem bejelentett vagy szabályozatlan halászatból nyernek.

a)

minden egyes halászati termék esetében az érintett régió kedvezőtlen adottságai miatt felmerülő többletköltségeket, különösen az európai kontinensre történő szállítás költségét; és

b)

minden olyan egyéb állami beavatkozást, amely a többletköltségek mértékét befolyásolja.

a)

:

Azori-szigetek és Madeira

:

4 283 992 EUR;

b)

:

Kanári-szigetek

:

5 844 076 EUR;

c)

:

Francia Guyana és Réunion

:

4 868 700 EUR.

6.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/5

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

6.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/7

(1)

Az egyes alpesi és hegyi fajtájú, nem vágásra szánt bikákra, tehenekre és üszőkre vonatkozó behozatali vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2007. június 14-i 659/2007/EK rendelet (3) vámkontingenseket nyitott meg marha- és borjúhús-ágazatbeli termékek behozatala érdekében.

(2)

A 2007. július 1-jétől2008. június 30-ig terjedő időszakra a 09.4196 tételszámú vámkontingenshez kapcsolódó behozatali jogok tekintetében benyújtott kérelmek nagyobb mennyiségre vonatkoznak, mint ami rendelkezésre áll. Ezért indokolt a kérelmezett mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható megállapításával meghatározni, hogy a behozatali jogok milyen mértékben ítélhetők oda,

6.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/8

(1)

Az 536/2007/EK rendelet vámkontingenseket nyitott meg a baromfihús-ágazat termékeinek behozatalára vonatkozóan.

(2)

2007 júniusának első hét napján a 2007. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan a rendelkezésre álló mennyiségnél kisebb mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Helyénvaló tehát meghatározni azt a mennyiséget, amelyre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiséget hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiséghez,

6.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/9

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének és az 1785/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ezen rendeletek 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árfolyamjegyzései, illetve árai és ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Az 1785/2003/EK rendelet 13. cikkének értelmében a visszatérítéseket egyfelől a gabonafélék, a rizs és a tört rizs rendelkezésre álló készletei aktuális helyzetének és távlati alakulásának, valamint a Közösség piacán érvényes áraiknak, illetve a gabonafélék, a rizs, a tört rizs és a gabonaágazatba tartozó termékek világpiaci árainak figyelembevételével kell rögzíteni. Ugyanezen cikkek értelmében fontos biztosítani továbbá a gabonafélék és a rizs piacainak kiegyensúlyozottságát, valamint az árak és a kereskedelem természetes alakulását, illetve emellett figyelembe kell venni a tervezett export gazdasági vonatkozásait és a Közösség piacán fellépő zavarok elkerüléséhez fűződő érdeket is.

(3)

A gabonafélékből és rizsből előállított termékek import- és exportrendszeréről szóló 1518/95/EK bizottsági rendelet (3) 2. cikke meghatározta azokat a konkrét kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámításánál.

(4)

Egyes feldolgozott termékek vonatkozásában a nyújtandó visszatérítés mértékét, termékektől függően, azok hamu-, nyerscellulóz-, maghéj-, fehérje-, zsír- vagy keményítőtartalma függvényében differenciálni kell, mivel e tartalom különösen jól mutatja a feldolgozott termék által ténylegesen tartalmazott alapanyag mennyiségét.

(5)

Ami a maniókagyökeret és más trópusi gyökereket és gumókat, valamint a belőlük készült lisztet illeti, a szóba jöhető export gazdasági vonatkozásai, különös tekintettel ezeknek a termékeknek a jellegére és eredetére, jelenleg nem teszik szükségessé export-visszatérítés rögzítését. A gabonafélékből készült egyes feldolgozott termékek esetében a Közösség nemzetközi kereskedelemben való részvételének kis jelentősége jelenleg nem teszi szükségessé export-visszatérítés rögzítését.

(6)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(7)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(8)

Egyes kukorica felhasználásával készült feldolgozott termékeket hőkezelésnek vethetnek alá, ami felveti annak a veszélyét, hogy olyan visszatérítés megállapítására kerül sor, amely nem felel meg a termék minőségének. Szükségesnek mutatkozik pontosítani, hogy az ilyen termékek, amelyek előkocsonyásított keményítőt tartalmaznak, nem részesülhetnek export-visszatérítésben.

(9)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

6.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/12

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és az 1785/2003/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése a mindkét rendelet 1. cikkében felsorolt termékek esetén export-visszatérítést biztosít a világpiacon tapasztalható árfolyamok és árak és a Közösségen belüli árak közti különbségek fedezésére.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (3) határozza meg azokat a termékeket, amelyek esetén meg kell szabni a visszatérítési rátát; amelyet akkor kell alkalmazni, ha a termékeket az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében vagy az 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt termékek formájában exportálják.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésével összhangban a 100 kilogrammra vonatkozó visszatérítési rátát minden egyes érintett alaptermék esetén minden hónapra meg kell határozni.

(4)

Az azokra a visszatérítésekre bevezetett kötelezettségvállalások, amelyeket a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékek exportjára kívánnak nyújtani, kockázatossá válhatnak a magas visszatérítési ráta előzetes rögzítése miatt. Emiatt az ilyen jellegű helyzetekre tekintettel óvintézkedések bevezetésére van szükség, anélkül azonban, hogy a hosszú időtartamú szerződések megkötését ezzel meghiúsítanák. A visszatérítések előzetes rögzítése esetére meghatározott különleges visszatérítési ráták meghatározása olyan intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy ezek a különféle célkitűzések egyidejűleg teljesülhessenek.

(5)

Figyelemmel az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a tésztakészítményeknek a Közösségből az Egyesült Államokba történő kiviteléről szóló, a 87/482/EGK tanácsi rendelettel (4) jóváhagyott egyezségre, a rendeltetési hely alapján különbséget kell tenni az 1902 11 00 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek visszatérítése esetén.

(6)

Az 1043/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) és (3) bekezdése alapján csökkentett export-visszatérítési rátát kell meghatározni, figyelembe véve az alkalmazandó termelési visszatérítés mennyiségét, az 1722/93/EGK bizottsági rendeletnek (5) megfelelően a termékek előállításának feltételezett időszaka alatt felhasznált érintett alaptermékek esetére.

(7)

A szeszesitalok esetén az előállítás során felhasznált gabonafélék ára csekély hatást gyakorol. Mindazonáltal az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozási szerződésének 19. jegyzőkönyve biztosítja a közösségi gabonaféléknek a gabonaalapú szeszesitalok gyártásában történő felhasználásának elősegítését célzó, szükséges intézkedések meghozatalát. Következésképpen szükség van a szeszesitalok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó visszatérítési ráták megfelelő módosítására.

(8)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

6.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/16

(1)

A borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet (2) 63. cikke (7) bekezdése az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásainak keretében megkötött, a mezőgazdaságra vonatkozó megállapodásban rögzített mennyiségi korlátok és kiadások keretei közé korlátozta a borágazat termékeire nyújtott export-visszatérítések odaítélését.

(2)

A 883/2001/EK rendelet 9. cikke megállapítja azokat a körülményeket, amelyek különleges intézkedések meghozatalára jogosítják fel a Bizottságot az e megállapodás keretében előírt mennyiség és a rendelkezésre álló költségvetés meghaladásának elkerülése érdekében.

(3)

A 2007. július 4-ig a kiviteli engedélyek iránti kérelmekkel kapcsolatban a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján a 2007. augusztus 31-ig tartó időszakra, a 883/2001/EK rendelet 9. cikkének (5) bekezdésében említett, 1. Afrika, 3. Kelet-Európa és 4. Nyugat-Európa rendeltetési zónára vonatkozóan fennáll a veszélye a még rendelkezésre álló mennyiség túllépésének, amennyiben korlátozások nélkül állítanak ki a visszatérítést előre rögzítő kiviteli engedélyeket. Ezért következésképpen meg kell határozni egy százalékos együtthatót a 2007. július 1. és 3. között benyújtott igények elfogadására, és 2007. szeptember 16-ig fel kell függeszteni az e zónára vonatkozóan igényelt engedélyek kiállítását, valamint az új engedélyek benyújtását,

6.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/17

(1)

A bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról szóló, 2006. december 21-i 41/2007/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat ír elő a 2007. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett állományoknak a mellékletben szereplő tagállam lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban lajstromozott hajók általi halászata kimerítette a 2007-re megállapított kvótát.

(3)

Ezért szükséges megtiltani ezen állomány halászatát, valamint a fedélzeten való tárolását, átrakodását és kirakodását,

6.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/19

(1)

A Szerződés 104. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Tanács, a Bizottság ajánlására a 2005/186/EK határozattal (1) megállapította, hogy Máltán túlzott költségvetési hiány áll fenn. A Tanács jelezte, hogy az államháztartási hiány 2003-ban a GDP 9,7 %-át tette ki, amiből a GDP 2,9 %-ának megfelelő rész egyszeri művelet eredménye volt, ami meghaladta a Szerződésben előirányzott, a GDP 3 %-ának megfelelő referenciaértéket, miközben a bruttó államadósság szintje a GDP 72 %-ának felelt meg, és várható volt, hogy 2004-ben meghaladja a Szerződésben előirányzott 60 %-os referenciaértéket.

(2)

2004. július 5-én a Szerződés 104. cikkének (7) bekezdésével és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Tanács ajánlást intézett Máltához azzal a céllal, hogy legkésőbb 2006-ig szüntesse meg a túlzott hiány állapotát. Az ajánlást nyilvánosságra hozták.

(3)

A Szerződés 104. cikke (12) bekezdésének megfelelően a túlzott hiányról szóló tanácsi határozatot a Bizottság ajánlása alapján hatályon kívül kell helyezni, ha az érintett tagállamban a túlzott hiányt a Tanács véleménye szerint korrigálták.

(4)

A Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyvvel összhangban a Bizottság nyújtja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyv alkalmazásának részeként az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet (3) 4. cikkével összhangban a tagállamoknak évente kétszer, konkrétan április 1-jéig és október 1-jéig közölniük kell a költségvetési hiányra, az államadósságra és más kapcsolódó változókra vonatkozó adatokat.

(5)

Málta 2007. április 1-je előtti bejelentését és a bizottsági szolgálatok 2007. tavaszi előrejelzését követően, a 3605/93/EK rendelet 8g. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság (Eurostat) által közölt adatok alapján a következő következtetések vonhatók le:

(6)

A Tanács véleménye szerint a máltai túlzott hiány korrekciója megtörtént, ezért a 2005/186/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

6.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/21

(1)

A Tanács a 2004/917/EK tanácsi határozattal (1) – a Bizottságnak a Szerződés 104. cikke (6) bekezdése szerinti ajánlását követően – úgy határozott, hogy Görögországban túlzott hiány áll fenn. A Tanács megállapította, hogy az államháztartás hiánya 2003-ban a GDP 3,2 %-a volt, ami meghaladta a Szerződésben előirányzott, a GDP 3 %-ának megfelelő referenciaértéket, miközben a bruttó államadósság szintje a GDP 103 %-ának felelt meg, ami jóval meghaladja a Szerződésben előirányzott 60 %-os referenciaértéket. Több alkalommal felülvizsgálták a 2003. évi államháztartási hiányra és a bruttó államadósságra vonatkozó számadatokat. A legfrissebb adatok szerint a hiány a GDP 6,2 %-át, az adósság pedig a GDP 107,8 %-át tette ki.

(2)

2004. július 6-án a Szerződés 104. cikkének (7) bekezdésével és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Tanács ajánlást intézett Görögországhoz azzal a céllal, hogy legkésőbb 2005-ig szüntesse meg a túlzott hiányt. Az ajánlást nyilvánosságra hozták.

(3)

A Tanács 2005. január 19-én a 2005/334/EK tanácsi határozatban (3), összhangban a 104. cikk (8) bekezdésével és a Bizottság ajánlása alapján, úgy határozott, hogy Görögország nem tett hatékony intézkedéseket a Tanácsnak a 104. cikk (7) bekezdése értelmében tett ajánlására. A Tanács 2005. február 17-én a 2005/441/EK tanácsi határozatban a Bizottság ajánlására úgy határozott (4), hogy a 104. cikk (9) bekezdésével összhangban felszólítja Görögországot a túlzott hiány megszüntetéséhez szükségesnek ítélt hiánycsökkentési intézkedések megtételére, és egy évvel, 2006-ra meghosszabbította a kiigazításra adott határidőt.

(4)

A Szerződés 104. cikke (12) bekezdésének megfelelően a túlzott hiány fennállásáról szóló tanácsi határozatot hatályon kívül kell helyezni, ha az érintett tagállamban a túlzott hiányt a Tanács véleménye szerint kiigazították.

(5)

A Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyvvel összhangban a Bizottság biztosítja az eljárás végrehajtására szolgáló adatokat. A jegyzőkönyv alkalmazásának részeként az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet (5) 4. cikkével összhangban a tagállamoknak évente kétszer, nevezetesen április 1-jéig és október 1-jéig közölniük kell a költségvetési hiányra, az államadósságra és más kapcsolódó változókra vonatkozó adatokat.

(6)

Görögország 2007. április 1-jei jelentését és a Bizottság szolgálatainak 2007. tavaszi előrejelzését követően a 3605/93/EK rendelet 8 g. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság (Eurostat) által közölt adatok alapján a következő következtetések vonhatók le:

(7)

A görög statisztikai hatóságok javították eljárásaikat, ami a statisztikai eltérések jelentős csökkenését és az államháztartási adatok általánosan jobb minőségét eredményezte. A görög hatóságok elkötelezettek az államháztartási statisztikák javítását szolgáló cselekvési terv teljes körű végrehajtása mellett. Ennek eredményeként az Eurostat visszavonta fenntartásait a ténylegesen jelentett adatok minőségével kapcsolatban.

(8)

A Tanács véleménye szerint a görögországi túlzott hiány kiigazítása megtörtént, ezért a 2004/917/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

6.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/23

(1)

A Tanács 2006. január 24-én elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2006. január 26-tól2010. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló 2006/116/EK határozatot (1).

(2)

Henrik HAMMAR, Chris HEISTER, Roger KALIFF, Lars NORDSTRÖM, Lisbeth RYDEFJÄRD és Catarina TARRAS-WAHLBERG lemondását követően a Régiók Bizottsága hat tagjának helye betöltetlen maradt. Lena CELION, Agneta GRANBERG, Ulla NORGREN, Endrick SCHUBERT, Catarina SEGERSTEN-LARSSON, Christina TALLBERG és Åsa ÖGREN lemondását követően a Régiók Bizottsága hét póttagjának helye betöltetlen maradt. Kent PERSSON hivatali idejének lejártát követően egy póttag helye betöltetlen maradt. Lisbeth RYDEFJÄRD, korábbi (időközben lemondott) póttag helye taggá történő kinevezését követően betöltetlen maradt;

a)

tagként:

továbbá

b)

póttagként:

a)

továbbá

b)

6.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/25

(1)

A Szerződés 153. cikke az Európai Közösség feladatául szabja a fogyasztóvédelem magas színvonalának biztosítását, ennek érdekében a fogyasztók tájékoztatáshoz és az érdekeik védelmét célzó önszerveződéshez való jogának megerősítését. A 163. cikk értelmében a Közösség köteles ösztönözni az ipar nemzetközi versenyképességének erősödését, és segíteni a vállalkozásokat abban, hogy – egyebek mellett közös szabványok meghatározása útján – teljes mértékben kihasználhassák a belső piac lehetőségeit. A 157. cikk a Közösség és a tagállamok feladataként jelöli meg a kezdeményezéseknek kedvező környezet kialakításának ösztönözését, valamint a szakpolitikákban rejlő ipari lehetőségek jobb kihasználásának elősegítését.

(2)

„Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) Európában: lépések egy politikai keret felé” című közleményében (a továbbiakban: közlemény) (1) a Bizottság bejelentette, hogy létre kívánja hozni a rádiófrekvenciás azonosítással (a továbbiakban: RFID) foglalkozó szakértői csoportot, amelynek keretében az érdekeltek – a körülmények teljes megértése, valamint a közleményben megfogalmazott aggályokkal összefüggő teendőkről nyújtandó tanácsadás céljából – párbeszédet folytathatnak egymással.

(3)

Ezért szakértői csoportot kell létrehozni az RFID területén, és meg kell határozni feladatait és felépítését.

(4)

Kívánatos, hogy a csoport lehetővé tegye a fogyasztói szervezetek, a piaci szereplők, valamint a nemzeti és az európai hatóságok – ideértve az adatvédelmi hatóságokat is – közötti párbeszédet.

(5)

A csoport tagjaival kapcsolatos személyes adatokat a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) megfelelően kell kezelni.

(6)

Célszerű meghatározni azt az időtartamot, amelyen belül ezt a határozatot alkalmazni kell. A Bizottság kellő időben meg fogja vizsgálni az alkalmazási időtartam meghosszabbításának lehetőségét,

a)

tartalmi tanácsokat ad a Bizottságnak a közszervek és más érdekeltek által az RFID használata tekintetében alkalmazandó elvekről elfogadandó ajánláshoz, valamint a területet érintő egyéb bizottsági kezdeményezésekhez;

b)

iránymutatásokat dolgoz ki az RFID-alkalmazások kívánatos működéséről, ennek során figyelembe veszi az érdekeltek álláspontját, a hosszú távú felhasználókat érintő kérdéseket, valamint az RFID-technológiák gazdasági és társadalmi vonatkozásait;

c)

támogatja a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy támogassa az RFID-ben rejlő lehetőségekre és kihívásokra irányuló tagállami és lakossági szintű tudatosságnövelő kezdeményezéseket;

d)

objektív információkat ad és elősegíti a tapasztalatok és a helyes gyakorlati megoldások cseréjét az RFID-technológiákban rejlő lehetőségek és kihívások terén, ideértve az európai gazdaságot és társadalmat szolgáló alkalmazásokat is; objektív információkat ad az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó, valamint az egyéb politikai aggályokkal összefüggő közösségi és nemzeti keretszabályozásokról.

a)

a civil társadalom részéről:

b)

az érdekeltek részéről:

a)

azoknak a tagállamoknak a képviselőit, amelyek a szakértői csoport megbízatási ideje alatt az Európai Unió elnökségét adják;

b)

az adatvédelmi hatóságok képviselőit.

a)

elméleti és gyakorlati szakembereket;

b)

műszaki szakértőket, különösen a hálózatba szervezett RFID-rendszerek következő generációja („a tárgyak internete”) tekintetében;

c)

jogi szakértőket, akik a hatályos jogról adnak szakvéleményt.

6.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/31

(1)

Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát, amelynek III. fejezete tartalmazza az EU-ban és harmadik országokban egyaránt meghozandó, az elterjedés elleni küzdelemre irányuló intézkedések listáját.

(2)

Az Európai Unió aktívan hajtja végre az EU-stratégiát, valamint annak III. fejezetében felsorolt intézkedéseket, különösen a multilaterális intézmények által végrehajtott egyedi projektek támogatására felszabadított pénzügyi források biztosítása révén.

(3)

Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott Átfogó Atomcsend-szerződés (CTBT) aláíró államai úgy határoztak, hogy a CTBT hatékony végrehajtásának céljából – a CTBT Szervezetének (CTBTO) létrehozásáig – felállítanak egy jogképességgel felruházott előkészítő bizottságot.

(4)

A Tanács 2003. november 17-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek és a hordozóeszközök elterjedésének megakadályozásáról szóló többoldalú megállapodások egyetemessé tételéről és megerősítéséről szóló 2003/805/KKBP közös álláspontot (1).

(5)

A CTBT mielőbbi hatálybalépése és egyetemessé tétele, valamint a CTBTO előkészítő bizottsága monitoring- és ellenőrzési rendszerének megerősítése a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia fontos célkitűzései.

(6)

A CTBTO előkészítő bizottsága a (4) és (5) preambulumbekezdésekben említettekkel megegyező célkitűzések elérésére törekszik, valamint elvállalta annak meghatározását, hogy ellenőrzési rendszerüket miként lehetne a legmegfelelőbb módon megerősíteni az ellenőrzési rendszer végrehajtásában közreműködő aláíró államok személyi állománya részére szakértelem és képzés kellő időben való biztosítása révén. Ezért helyénvaló a CTBTO előkészítő bizottságát megbízni ezen együttes fellépés technikai végrehajtásával.

(7)

A Tanács 2006. március 20-án elfogadta az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezete (CTBTO) előkészítő bizottságának az ellenőrzésre vonatkozó képzés és kapacitásépítés terén, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia intézkedéseinek végrehajtása keretében folytatott tevékenységeinek támogatásáról szóló 2006/243/KKBP együttes fellépést (2).

(8)

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által 2006 októberében végrehajtott nukleáris kísérlet tovább hangsúlyozta a CTBT mielőbbi hatálybalépésének fontosságát és a CTBTO monitoring- és ellenőrzési rendszere meggyorsított kiépítésének szükségességét,

a)

a CTBTO monitoring- és ellenőrzési rendszere képességeinek megerősítése, beleértve a radionuklidok érzékelését;

b)

a CTBTO monitoring- és ellenőrzési rendszere operatív teljesítményének növelése, többek között a helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó részletes szabályok tesztelése és érvényesítése révén.

a)

támogatásnyújtás kapacitásfejlesztéshez a nemesgázra vonatkozó monitoring és ellenőrzés terén;

b)

támogatásnyújtás a helyszíni ellenőrzések terén folytatott Integrált Terepgyakorlat 2008 (IFE08/OSI) előkészítéséhez, elvégzéséhez és értékeléséhez.

a)

15 hónappal a Bizottság és a CTBTO előkészítő bizottsága közötti finanszírozási megállapodás megkötését követően, vagy

b)

az elfogadását követő 12 hónap elteltével, ha ez idő alatt nem került sor a finanszírozási megállapodás megkötésére.

6.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/39

(1)

1997. április 29-én hatályba lépett a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény (CWC). Az egyezmény célja – a vegyi fegyverek részes államok általi kifejlesztésének, gyártásának, megszerzésének, felhalmozásának, megtartásának, átadásának és használatának tilalmával – a tömegpusztító fegyverek egy teljes kategóriájának felszámolása. A részes államoknak egyúttal a joghatóságuk alá tartozó (természetes vagy jogi) személyek irányában meg kell tenniük a tilalom végrehajtásához szükséges lépéseket.

(2)

Az Európai Unió a CWC-t a fegyverek terjedése elleni és a leszerelésükkel kapcsolatos nemzetközi keretszabályozás kulcsfontosságú elemének, valamint a leszerelést és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó egyedülálló eszköznek tekinti, amelynek integritását és szigorú alkalmazását maradéktalanul biztosítani kell. Az Európai Unió valamennyi tagállama részes fele az egyezménynek.

(3)

A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) részes államai 2003. április 28. és május 9. között találkoztak Hágában a CWC első felülvizsgálati értekezletének megrendezése céljából. Az első felülvizsgálati értekezlet különösen az elismert fegyverkészletek megsemmisítésének folyamatát értékelte. Figyelembe vette a tudományok és a technológia terén az egyezmény megszövegezése óta megvalósult fejlődést. Az értekezlet továbbá áttekintette és újravizsgálta az egyezménynek a vegyipar ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseit. Az értekezlet egyúttal stratégiai iránymutatást nyújtott a CWC végrehajtásának következő szakaszát illetően.

(4)

A Tanács 2003. november 17-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek és a hordozóeszközök elterjedésének megakadályozásáról szóló többoldalú megállapodások egyetemessé tételéről és megerősítéséről szóló 2003/805/KKBP közös álláspontot (1). E közös álláspont értelmében a CWC az e többoldalú megállapodások egyikének minősül.

(5)

Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni európai uniós stratégiát, amely megismétli az EU elkötelezettségét a többoldalú szerződések rendszere mellett, valamint hangsúlyozza – többek között – a CWC és az OPCW alapvető szerepét a vegyi fegyverektől mentes világ megteremtésében.

(6)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2004. április 28-án egyhangúlag elfogadta az 1540 (2004) számú határozatot, amely a nemzetközi béke és biztonság elleni fenyegetésnek minősíti a tömegpusztító fegyverek és a hordozóeszközök terjedését. E határozat rendelkezéseinek végrehajtása hozzájárul a CWC végrehajtásához.

(7)

A Tanács 2004. november 22-én elfogadta az OPCW-nek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtásának keretében folytatott tevékenységeinek támogatásáról szóló 2004/797/KKBP első együttes fellépést (2). Ezt az együttes fellépést követte a 2005. december 12-én elfogadott 2005/913/KKBP együttes fellépés (3) és a 2007. március 19-én elfogadott 2007/185/KKBP együttes fellépés (4).

(8)

Az ENSZ Közgyűlése 2006. december 6-án konszenzussal határozatot fogadott el a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény végrehajtásáról.

(9)

A CWC következő, 2008. április 7. és 18. között megtartandó felülvizsgálati értekezletére figyelemmel indokolt az Európai Unió tagállamainak ezen értekezlet során iránymutatást nyújtó uniós megközelítés meghatározása,

a)

a második felülvizsgálati értekezleten közreműködik a CWC működésének teljes körű felülvizsgálatában, ideértve a részes államok Szerződés szerinti kötelezettségeinek végrehajtását is, valamint azon területek és eszközök azonosítását, amelyeken, illetve amelyek révén a jövőben további előrehaladásra kell törekedni;

b)

a második felülvizsgálati értekezlet eredményessége érdekében – az első felülvizsgálati értekezlet alkalmával létrehozott keret alapján – segíti a konszenzus kialakítását, és támogatja többek között az alábbi lényeges kérdéseket:

a)

tagállamok közötti megállapodás olyan, érdemi kérdésekkel foglalkozó javaslatokra vonatkozóan, amelyeket az Európai Unió saját nevében terjeszt az egyezmény részes államai elé megvitatás céljából a második felülvizsgálati értekezlet alkalmával;

b)

adott esetben az Európai Unióról szóló szerződés 18. cikkének megfelelően elnökségi lépések:

c)

az elnökség által a második felülvizsgálati értekezletet megelőzően, valamint annak folyamán tett uniós nyilatkozatok.