ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 171

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

50. évfolyam
2007. június 29.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 715/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről ( 1 )

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 716/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a külföldi leányvállalatok szerkezetére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikákról ( 1 )

17

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 717/2007/EK rendelete (2007. június 27.) a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming), valamint a 2002/21/EK irányelv módosításáról ( 1 )

32

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

29.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 715/2007/EK RENDELETE

(2007. június 20.)

a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság javaslatára (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A belső piac egy belső határok nélküli térség, ahol biztosítani kell az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. E célból működik a gépjárművek átfogó közösségi típusjóváhagyási rendszere, amelyet a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv (3) hozott létre. A gépjárművek kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó műszaki követelményeket ezért harmonizálni kell a tagállamonként eltérő követelmények elkerülése érdekében, valamint hogy biztosított legyen a környezet magas szintű védelme.

(2)

Ez a rendelet a 70/156/EGK irányelv szerinti közösségi típusjóváhagyási eljáráshoz kapcsolódóan elfogadott több önálló szabályozási aktus egyike. Ezért az említett irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(3)

Az Európai Parlament kérésére új szabályozási megközelítést vezettek be az EU járművekre vonatkozó joganyagában. Ezért ez a rendelet a járművek kibocsátására vonatkozó alapvető rendelkezéseket állapítja meg, míg a műszaki előírásokat a komitológiai eljárások szerint elfogadott végrehajtási intézkedések határozzák majd meg.

(4)

2001 márciusában a Bizottság elindította a „Tiszta levegőt Európának” (Clean Air For Europe, CAFE) programot, amelynek fő elemeit egy 2005. május 4-i közlemény körvonalazza. Ennek eredményeként egy 2005. szeptember 21-i közleménnyel elfogadtásra került a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégia. A tematikus stratégia egyik következtetése szerint a levegőminőségre vonatkozó európai uniós célok eléréséhez a közlekedési ágazat (légi, tengeri és szárazföldi közlekedés), a háztartások és az energia-, mezőgazdasági és ipari ágazat kibocsátásának további csökkentésére van szükség. A járművek kibocsátásainak csökkentését ezzel összefüggésben egy átfogó stratégia keretében kell megközelíteni. Az Euro 5-ös és a Euro 6-os norma a részecskekibocsátások és az ózon prekurzorok (például a nitrogén-oxidok és szénhidrogének) kibocsátásának csökkentésére irányuló intézkedések egyike.

(5)

Az EU levegőminőségi céljainak megvalósítása a járművek kibocsátásának csökkentésére irányuló folyamatos erőfeszítést igényel. Ezért az ipari ágazatot egyértelműen tájékoztatni kell a jövőbeni kibocsátási határértékekről. Ebből a megfontolásból e rendelet az Euro 5-ös normán túlmenően az Euro 6 szakaszra előirányzott kibocsátási határértékeket is tartalmazza.

(6)

Különösen a dízelmeghajtású gépjárművek nitrogénoxid-kibocsátását kell jelentősen csökkenteni a levegőminőség javítása és a szennyezési határértékek betartása érdekében. Ehhez el kell érni az Euro 6 szakasz ambiciózus határértékeit, anélkül, hogy le kellene mondani a dízel motor üzemanyag-fogyasztással, valamint szénhidrogén- és szénmonoxid-kibocsátással kapcsolatos előnyeiről. A nitrogén-oxid csökkentésére vonatkozó lépés korai kitűzése már most biztosítja a járműgyártók számára, hogy terveiket hosszú távra és európai léptékben alakíthassák ki.

(7)

A kibocsátási előírások meghatározása során fontos figyelembe venni azok hatásait a piacokra és a gyártók versenyképességére, az üzleti vállalkozások számára felmerülő közvetlen és közvetett költségeket és az innováció ösztönzése, a levegőminőség javulása, az egészségügyi kiadások csökkenése és a várható élettartam növekedése terén jelentkező előnyöket, valamint a szén-dioxid kibocsátásra gyakorolt átfogó hatásait.

(8)

A belső piac működésének javításához – különösen az áruk szabad mozgása, a letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében – szükséges egyrészről a korlátlan hozzáférés a járműjavítási információkhoz a műszaki információk megtalálásához használható szabványosított formátumban, másrészről a járműjavítási és -karbantartási információs szolgáltatások piacán folyó valóságos verseny. Ezen információk nagy hányada a fedélzeti diagnosztikai (OBD-) rendszerekhez és azok más járműrendszerekkel való interakciójához kapcsolódik. Helyénvaló meghatározni a gyártók internetes oldalai által követendő műszaki előírásokat, valamint a kis- és középvállalkozások számára elfogadható hozzáférést biztosító célzott intézkedéseket. Az összes gazdasági szereplő bevonásával megállapított közös szabványok, mint pl. az OASIS (4)-formátum elősegíthetik a gyártók és a szolgáltatók közötti információcserét. Kezdetben tehát meg kell követelni az OASIS formátum műszaki előírásainak használatát, és kérni kell a Bizottságot arra, hogy szólítsa fel a CEN/ISO-t, hogy az OASIS-formátum időbeni cseréje érdekében fejlessze normává ezt a dokumentumot.

(9)

E rendelet hatálybalépését követően legkésőbb négy évvel a Bizottság felülvizsgálja az összes járműjavítási és -karbantartási információhoz hozzáférést biztosító rendszer működését, annak meghatározása érdekében, hogy szükséges-e egy típusjóváhagyásról szóló felülvizsgált keretirányelvben egybefoglalni a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket. Ha a járművekkel kapcsolatos valamennyi információhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket az említett irányelvbe illesztik, akkor az e rendeletben foglalt megfelelő rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni, feltéve hogy a javítási és karbantartási információkhoz való hozzáférés joga a jelenlegi szinten marad.

(10)

A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie a még nem szabályozott kibocsátásokat, amelyek az új üzemanyag összetételek, motortechnológiák és kibocsátáscsökkentő rendszerek egyre szélesebb körben való használata következtében jelennek meg, és szükség esetén e kibocsátások szabályozása érdekében javaslatot kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(11)

Az alacsony nitrogénoxid- és részecskekibocsátású, alternatív üzemanyaggal működő járművek bevezetése és fenntartása érdekében, és hogy ezzel egyidejűleg ösztönözzék a benzinmeghajtású járművek kibocsátásának csökkentését, ez a rendelet külön határértékeket vezet be a szénhidrogének és a nem-metán szénhidrogének össztömegére vonatkozóan.

(12)

Továbbra is erőfeszítéseket kell tenni a szigorúbb kibocsátási értékhatárok érvényesítése érdekében, beleértve a széndioxid-kibocsátások csökkentését, garantálva, hogy ezen értékhatárok a használatban levő járművek tényleges teljesítményére vonatkozzanak.

(13)

Az ultrafinomrészecske-kibocsátások csökkentése érdekében (PM 0,1 μm-re vagy kevesebbre) a Bizottságnak a lehető leghamarabb, de legkésőbb az Euro 6 szakasz hatálybalépésekor a jelenleg használt tömegalapú megközelítés mellett meg kell határoznia a részecskeszámon alapulót is. A részecskeszámon alapuló megközelítésnek az ENSZ-EGB Légszennyezőrészecske-vizsgáló Program (Particulate Measurement Programme – PMP) eredményeire kell támaszkodnia, és figyelembe kell vennie a már elfogadott ambiciózus környezetvédelmi célokat.

(14)

Ahhoz, hogy a kibocsátott részecsketömeg és -szám laboratóriumi mérése minél többször megismételhető legyen, a Bizottságnak egy új mérési eljárást kell elfogadnia a mostani helyett. Ezt a lehető leghamarabb, de legkésőbb az Euro 6 szakasz hatálybalépésekor kell megtenni a PMP eredményei alapján. Az új mérési eljárás bevezetését követően újra be kell állítani az e rendeletben rögzített, a kibocsátott részecskék-tömegére vonatkozó határértékeket, mivel az új eljárás alacsonyabb szintű tömeget rögzít, mint a jelenlegi.

(15)

A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie, hogy átdolgozásra szorul-e az Új Európai Menetciklus, amely az EK-típusjóváhagyással kapcsolatos kibocsátási szabályok alapját képező vizsgálati eljárás. Lehetséges, hogy a járműspecifikációk és a vezetői viselkedés változásai a vizsgálati ciklusok korszerűsítését vagy felváltását teszik szükségessé. Elképzelhető, hogy átdolgozásra van szükség ahhoz, hogy a valóságos kibocsátások megfeleljenek a típusjóváhagyás során mért értékeknek. Mérlegelni kell a hordozható kibocsátásmérő berendezések alkalmazását és a túllépést tiltó („not-to-exceed”) szabályozási koncepció bevezetését is.

(16)

A jármű használata során a kibocsátás-csökkentés szempontjából fontos szerepet töltenek be az OBD-rendszerek. A valós kibocsátás csökkentésének fontossága miatt a Bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia az ilyen rendszerekre vonatkozó követelményeket és a hibafigyelésnél alkalmazott küszöbértékeket.

(17)

Szabványosítani kell a járművek üzemanyag-fogyasztásának és szén-dioxid kibocsátásának mérési módszerét, hogy a tagállamok közötti kereskedelmet technikai akadályok ne gátolhassák. Azt is biztosítani kell továbbá, hogy a vásárlók és fogyasztók tájékoztatása objektív és pontos legyen.

(18)

A Bizottságnak a jövőbeni kibocsátási normákra irányuló javaslata elkészítése előtt tanulmányokat kell végeznie annak megállapítására, hogy továbbra is szükséges-e a gépjármű-kategóriák felbontása további csoportokra, és alkalmazhatók-e tömegtől független kibocsátási határértékek.

(19)

A tagállamoknak képesnek kell lennie arra, hogy pénzügyi ösztönzőkkel felgyorsítsák a közösségi szinten elfogadott követelményeket teljesítő járművek forgalomba hozatalát. Ezeknek az ösztönzőknek azonban meg kell felelniük a Szerződés rendelkezéseinek, különösen az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak. Ez a belső piac torzulásainak megelőzéséhez szükséges. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy a kibocsátást figyelembe vegyék a gépjárműadók számításának alapjában.

(20)

Mivel a gépjárművek általi kibocsátásra és üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó joganyag több mint 35 év alatt alakult ki, és jelenleg több mint 24 irányelvben oszlik el, tanácsos ezeket az irányelveket egy új rendelettel és néhány végrehajtási intézkedéssel helyettesíteni. A rendelet biztosítja majd, hogy a részletes műszaki rendelkezések közvetlenül alkalmazandók lesznek a gyártókra, a jóváhagyó hatóságokra és a műszaki szolgálatokra, és hogy azok sokkal gyorsabban és hatékonyabban korszerűsíthetőek lesznek. A 70/220/EGK irányelvet (5), a 72/306/EGK irányelvet (6), a 74/290/EGK irányelvet (7), a 80/1268/EGK irányelvet (8), a 83/351/EGK irányelvet (9), a 88/76/EGK irányelvet (10), a 88/436/EGK irányelvet (11), a 89/458/EGK irányelvet (12), a 91/441/EGK irányelvet (13), a 93/59/EGK irányelvet (14), a 94/12/EK irányelvet (15), a 96/69/EK irányelvet (16), a 98/69/EK irányelvet (17), a 2001/1/EK irányelvet (18), a 2001/100/EK irányelvet (19) és a 2004/3/EK irányelvet (20) ezért hatályon kívül kell helyezni. Ezen kívül a tagállamoknak hatályon kívül kell helyezniük a hatályon kívül helyezett irányelveket átültető jogszabályokat.

(21)

A gépjárművek kibocsátására vonatkozó jogszabályok hatályának pontosítása céljából úgy kell módosítani a járművek hajtására használt kompressziós gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása, valamint a járművek hajtására használt, földgáz- vagy PB-gázüzemű külső gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2005. szeptember 28-i 2005/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (21), hogy az kiterjedjen valamennyi nehézjárművre, ezáltal nyilvánvalóvá téve, hogy ez a rendelet a kis teljesítményű járművekre vonatkozik.

(22)

A hatályos irányelvekről az e rendeletre történő zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében e rendeletnek csak a hatálybalépését követő bizonyos időszak eltelte után kellene alkalmazandónak lennie. Ezen időszak alatt azonban a gyártóknak lehetőséget kell adni annak megválasztására, hogy járműveikre a hatályos irányelvek vagy e rendelet szerint kívánnak jóváhagyást szerezni. Másfelől, a pénzügyi ösztönzőkre vonatkozó rendelkezéseknek közvetlenül e rendelet hatálybalépése után alkalmazandónak kell lenniük. A hatályos irányelvek alapján megadott típusjóváhagyások érvényességét e rendelet hatálybalépése nem befolyásolja.

(23)

A hatályos irányelvek és az e rendelet közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében az Euro 5 szakaszban számolni kell bizonyos kivételekkel, a különös szociális igények teljesítésére tervezett járművek tekintetében. Ezek a kivételek az Euro 6 szakasz hatálybalépésével megszűnnek.

(24)

A rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak (22) megfelelően kell elfogadni.

(25)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy bevezesse a I. mellékletbe a részecskeszám-alapú határértékeket és hogy állapítsa meg újra az említett mellékletben szereplő tömegalapú határértékeket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(26)

A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy állapítson meg külön típusjóváhagyási eljárásokat, vizsgálatokat és követelményeket, valamint egy módosított eljárást a részecskeszám és tömeg szerinti határértékek mérésére, valamint hogy intézkedéseket fogadjon el a hatástalanító berendezések használata, a járműjavítási és karbantartási információk hozzáférhetősége, valamint a kibocsátások mérésére szolgáló vizsgálati ciklusok tekintetében. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(27)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a belső piac kiteljesítését a gépjárművek kibocsátásaira vonatkozó közös műszaki követelmények bevezetésén keresztül, valamint annak biztosítását, hogy a független piaci szereplők ugyanúgy hozzáférjenek a járműjavítási és karbantartási információkhoz, mint a hivatalos forgalmazók és szervizek – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1)   Ez a rendelet közös technikai követelményeket határoz meg gépjárművek („járművek”) és pótalkatrészek– így például a kibocsátáscsökkentő pótberendezések – típusjóváhagyására kibocsátásuk tekintetében.

(2)   Emellett a rendelet szabályokat határoz meg a kibocsátáscsökkentő berendezések üzemelés közbeni megfelelésére, élettartamára, a fedélzeti diagnosztikai (OBD-) rendszerekre, az üzemanyag-fogyasztás mérésére és a járműjavítási és -karbantartási információk hozzáférhetőségére.

2. cikk

Hatály

(1)   Ezt a rendeletet a 70/156/EGK irányelv II. mellékletében meghatározott, 2 610 kg referenciatömeget meg nem haladó M1, M2, N1 és N2 kategóriájú járművekre kell alkalmazni.

(2)   A gyártó kérésére az e rendelet szerint megadott típusjóváhagyás kiterjeszthető az (1) bekezdésben meghatározott járműveken kívül a 70/156/EGK irányelv II. mellékletében meghatározott, 2 840 kg referenciatömeget meg nem haladó M1, M2, N1 és N2 kategóriájú járművekre, amelyek megfelelnek az e rendeletben és végrehajtási intézkedéseiben megállapított feltételeknek.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet és végrehajtási intézkedései alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1.

„hibrid jármű”: olyan jármű, amely hajtását legalább két különböző energiaátalakító és két különböző (a járművön elhelyezett) energiatároló rendszer biztosítja;

2.

„különös szociális igények teljesítésére tervezett járművek”: M1 kategóriájú dízelüzemű járművek, amelyek:

a)

a 70/156/EGK irányelv szerinti, különleges rendeltetésű járművek, amelyek referenciatömege meghaladja a 2 000 kg-ot;

b)

2 000 kg referenciatömeget meghaladó és a vezetőt is beleszámolva 7 vagy több személy szállítására tervezett járművek, kivéve 2012. szeptember 1-jétől kezdődő hatállyal a 70/156/EGK irányelvben meghatározott M1G kategóriájú járműveket;

vagy

c)

1 760 kg referenciatömeget meghaladó, kifejezetten kereskedelmi célból gyártott, kerekes szék járművön belüli használatára alkalmas járművek;

vagy

3.

„referenciatömeg”: a menetkész jármű tömege, a járművezető 75 kg-mal figyelembe vett átlagtömegével csökkentve, és 100 kg átlagtömeggel megnövelve;

4.

„gáz-halmazállapotú szennyező anyagok”: a kipufogógázzal kibocsátott szén-monoxid, nitrogén-oxidok nitrogén-dioxid egyenértékben kifejezve (NO2) és szénhidrogének;

5.

„légszennyező részecskék”: a kipufogógáz azon összetevői, amelyeket a kipufogócsőnél a hígított kipufogógázból 52 °C (325 K) maximális hőmérsékleten távolítanak el az átlagos kibocsátás ellenőrzéséhez használt vizsgálati eljárásnál meghatározott szűrőkkel;

6.

„kipufogócső kibocsátás”: a kibocsátott gáz-halmazállapotú szennyező anyagok és légszennyező részecskék;

7.

„párolgási kibocsátás”: a gépjármű üzemanyag-ellátó rendszeréből kibocsátott szénhidrogéngőz, ami különbözik a kipufogócsőnél történő kibocsátástól;

8.

„forgattyúház”: azok a motoron belüli vagy kívüli terek, amelyeket olyan belső vagy külső vezetékek kötnek össze az olajteknővel, amelyeken keresztül a gázok és gőzök kiszivároghatnak;

9.

„fedélzeti diagnosztikai” vagy „OBD-rendszer”: olyan kibocsátás-szabályozást szolgáló rendszer, amely számítógép-memóriában tárolt hibakódok segítségével képes meghatározni az üzemzavar valószínűsíthető helyét;

10.

„hatástalanító berendezés”: bármely olyan tervezési elem, amely érzékeli a hőmérsékletet, a járműsebességét, a motor fordulatszámát (a percenkénti fordulatszámot), a sebességfokozatot, a kipufogó- és szívócsővezetékben keletkező vákuumot vagy bármely más paramétert a kibocsátást szabályozó rendszer bármely részének működésbe hozása, működésének modulálása, késleltetése vagy kikapcsolása céljából, és amely bizonyos, a jármű szokásos körülmények közötti üzemeltetése és használata során ésszerűen várható feltételek mellett csökkenti a kibocsátást szabályozó rendszer hatásfokát;

11.

„kibocsátáscsökkentő berendezés”: a jármű kipufogócsőnél történő és párolgási kibocsátások csökkentését és/vagy korlátozását szolgáló alkatrészei;

12.

„eredeti kibocsátáscsökkentő berendezés”: olyan kibocsátáscsökkentő berendezés vagy ilyen berendezések együttese, amelyre kiterjed az adott járműre megadott típusjóváhagyás;

13.

„kibocsátáscsökkentő pótberendezés”: olyan kibocsátáscsökkentő berendezés vagy ilyen berendezések együttese, amelyet az eredeti kibocsátáscsökkentő berendezés pótlására szántak, és amelyre a 70/156/EGK irányelvben meghatározott önálló műszaki egységként jóváhagyás szerezhető;

14.

„járműjavítási és -karbantartási információ”: minden olyan információ, amely a jármű hibájának megállapításához, a jármű karbantartásához, ellenőrzéséhez, időszakos felülvizsgálatához, javításához, újraprogramozásához vagy újraindításához szükséges, és amelyet a gyártók hivatalos forgalmazóik és szervizeik rendelkezésére bocsátanak, az ilyen információk későbbi módosításait és kiegészítéseit is ideértve. Ez az információ kiterjed az alkatrészek vagy berendezések járműre való felszereléséhez szükséges valamennyi információra;

15.

„független gazdasági szereplők”: azok a hivatalos forgalmazókon és szervizeken kívüli vállalkozások, amelyek a gépjárművek javításában és karbantartásában közvetlenül vagy közvetve részt vesznek, különösen a javítók, a javító felszerelések, eszközök vagy pótalkatrészek gyártói vagy forgalmazói, a műszaki tájékoztatók megjelentetői, az autóklubok, a közúti segélyszolgálatok, az ellenőrzési és vizsgálati szolgáltatásokat kínáló gazdasági szereplők, az alternatív üzemanyaggal működő járművek berendezéseit szerelők, a gyártók és javítók számára képzést kínáló gazdasági szereplők;

16.

„bioüzemanyag”: a közlekedés számára biomasszából gyártott folyékony vagy gázhalmazállapotú üzemanyag;

17.

„alternatív üzemanyaggal működő jármű”: az a jármű, amelyet úgy terveznek, hogy legyen képes legalább egy olyan üzemanyaggal működni, amely légköri hőmérsékleten és nyomáson gázhalmazállapotú, vagy alapjában véve nem ásványi olajszármazék.

II. FEJEZET

A GYÁRTÓK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÖTELEZETTSÉGEI

4. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)   A gyártók kötelesek bizonyítani, hogy minden új jármű, amelyet a Közösségben értékesítenek, regisztrálnak vagy üzembe helyeznek, az e rendeletben és annak végrehajtási intézkedéseiben foglaltaknak megfelelően típusjóváhagyással rendelkezik. A gyártóknak azt is bizonyítaniuk kell, hogy a Közösségben értékesített vagy üzembe helyezett minden típusjóváhagyást igénylő új kibocsátáscsökkentő pótberendezés az e rendeletben és annak végrehajtási intézkedéseiben foglaltaknak megfelelően típusjóváhagyással rendelkezik.

Ezek a kötelezettségek magukban foglalják az I. mellékletben meghatározott kibocsátási határértékek és az 5. cikkben említett végrehajtási intézkedések teljesítését is.

(2)   A gyártók kötelesek biztosítani a gyártás megfelelőségét, a kibocsátáscsökkentő berendezések élettartamát és az üzemelés közbeni megfelelést ellenőrző típusjóváhagyási eljárások elvégzését.

Továbbá, a gyártó műszaki intézkedéseinek biztosítaniuk kell, hogy e rendelet értelmében, a kipufogócsőnél és a párolgással keletkező szennyező anyag kibocsátást, a jármű rendes üzemeltetési feltételek szerinti normál élettartama folyamán hatékonyan korlátozzák. Ezért az üzemelés közbeni megfelelésre vonatkozó intézkedéseket 5 évvel bezárólag, illetve 100 000 km megtétele után, attól függően, hogy melyik van előbb, ellenőrizni kell. A kibocsátáscsökkentő berendezések típusjóváhagyás céljából végzett élettartam-vizsgálata 160 000 kilométer után esedékes. Ennek érdekében a gyártó számára lehetővé kell tenni a próbapados „öregedési” tesztelést, a (4) bekezdésben említett végrehajtási intézkedésekkel összhangban.

Az üzemelés közbeni megfelelést, különösen a kipufogócső kibocsátásoknál ellenőrizni kell az I. mellékletben megállapított kibocsátási határértékekhez képest. A párolgási kibocsátások és az alacsony környezeti hőmérsékleten történő kibocsátások ellenőrzésének javítása érdekében az ellenőrzési eljárásokat felül kell vizsgálnia a Bizottságnak.

(3)   A gyártóknak egy, a vásárlás időpontjában a jármű vásárlójának átadandó dokumentumban meg kell határozniuk a széndioxid-kibocsátásra és az üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó számadatokat.

(4)   A (2) és (3) bekezdés végrehajtására vonatkozó konkrét eljárásokat és követelményeket a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

5. cikk

Követelmények és vizsgálatok

(1)   A gyártó köteles olyan felszereléssel ellátni a járművet, hogy a kibocsátásokat valószínűsíthetően befolyásoló alkatrészek tervezése, kialakítása és összeállítása lehetővé tegye a jármű számára a rendes használat során az e rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek való megfelelést.

(2)   Tilos a kibocsátáscsökkentő berendezések hatásfokát csökkentő hatástalanító berendezések használata. A tilalom nem vonatkozik az alábbi esetekre:

a)

a berendezés használata a motor sérülés vagy baleset elleni védelme és a jármű biztonságos üzemeltetése szempontjából indokolt;

b)

a berendezés a motorindításra vonatkozó követelmények teljesítésén túl nem üzemel;

vagy

c)

a vizsgálati eljárások alapjában véve olyan feltételek mellett folynak, amelyekkel ellenőrizhető a párolgási kibocsátás és az átlagos kibocsátás a kipufogócsőnél.

(3)   A típusjóváhagyás e bekezdésben meghatározott konkrét eljárásait, vizsgálatait és követelményeit, valamint a (2) bekezdés végrehajtására vonatkozó követelményeket – amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak – a 15. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás szerint kell elfogadni. Ide tartozik a következőkkel kapcsolatos követelmények meghatározása:

a)

kipufogócső kibocsátások, ideértve a vizsgálati ciklusokat, az alacsony környezeti hőmérsékletet, az üresjárati fordulatszámnál tapasztalható kibocsátásokat, a füst átlátszatlanságát és az utókezelő rendszerek működését és felújítását;

b)

párolgási kibocsátások és kibocsátások a forgattyúházból;

c)

az OBD-rendszerek és a kibocsátáscsökkentő berendezések üzemelés közbeni teljesítménye;

d)

kibocsátáscsökkentő berendezések élettartama, kibocsátáscsökkentő pótberendezések, üzemelés közbeni megfelelés, gyártásmegfelelőség és közlekedésre való alkalmasság;

e)

üvegházhatású gázok kibocsátásának és az üzemanyag-fogyasztásnak a mérése;

f)

hibrid járművek és alternatív üzemanyagú járművek;

g)

a típusjóváhagyások és követelmények kiterjesztése a kis mennyiséget gyártókra;

h)

a vizsgálóberendezések;

valamint

i)

referencia-üzemanyagok, úgymint benzin, gázolaj, gázhalmazállapotú üzemanyagok és bioüzemanyagok, úgymint bioetanol, biodízel és biogáz.

A fenti követelmények, amennyiben alkalmazhatók, a járművekre azok üzemanyagának típusától függetlenül vonatkoznak.

III. FEJEZET

A JÁRMŰJAVÍTÁSI ÉS -KARBANTARTÁSI INFORMÁCIÓK HOZZÁFÉRHETŐSÉGE

6. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)   A gyártók kötelesek internetes oldalakon keresztül szabványosított formátumban korlátlan hozzáférést biztosítani a független gazdasági szereplők számára a járműjavítási és -karbantartási információkhoz azonnal és gyorsan elérhető, a hivatalos forgalmazók és szervizek számára biztosított szolgáltatáshoz vagy hozzáféréshez képest megkülönböztetést nem jelentő módon. E cél elérésének elősegítése érdekében az információkat kezdetben az OASIS-formátum (23) műszaki követelményeivel összhangban kell szolgáltatni. A gyártók ezenkívül képzési anyagot bocsátanak a független gazdasági szereplők, valamint a hivatalos forgalmazók és szervizek rendelkezésére.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információk tartalmazzák a következőket:

a)

egyértelmű járműazonosítás;

b)

szervizkönyvek;

c)

műszaki kézikönyvek;

d)

alkatrészekre és hibaazonosításra vonatkozó információk (például a mérések legkisebb és legmagasabb elméleti értékei);

e)

bekötési vázlatok;

f)

diagnosztikai hibakódok (a gyártóra jellemző kódokat is beleértve);

g)

a járműtípusra vonatkozó szoftverkalibrációs azonosítási szám;

h)

a védett eszközökre és berendezésekre vonatkozó, valamint azok révén szolgáltatott információk,

és

i)

az adatok rögzítésére vonatkozó információk, valamint a kétirányú felügyeleti és vizsgálati adatok.

(3)   Egy adott járműgyártó elosztóhálózatában részes hivatalos forgalmazókat vagy szervizeket e rendelet alkalmazásában független gazdasági szereplőknek kell tekinteni, amennyiben olyan járművek javítását és karbantartását végzik, amelyek esetében nem tagjai a járműgyártó elosztóhálózatának.

(4)   Az információs rendszer karbantartásának céljára szolgáló információk kivételével a járműjavítási és -karbantartási információknak mindenkor hozzáférhetőeknek kell lenniük.

(5)   Az OBD-kompatibilis cserealkatrészek vagy szervizalkatrészek, diagnosztikai eszközök és vizsgálóberendezések gyártása és karbantartása céljából a gyártók kötelesek megkülönböztetés nélkül minden érdeklődő alkatrész-, diagnosztikai eszköz vagy vizsgálóberendezés-gyártó vagy javító számára megadni a megfelelő OBD-, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkat.

(6)   Az alternatív üzemanyagú gépjárművekben alkalmazott autóipari felszerelések tervezése és gyártása céljából a gyártók kötelesek a megfelelő OBD-, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkat, megkülönböztetéstől mentesen, az alternatív üzemanyagú gépjárművek autóipari felszerelései minden érdekelt gyártójának, beszerelőjének vagy javítójának rendelkezésére bocsátani.

(7)   EK-típusjóváhagyás és a nemzeti típusjóváhagyás kérésekor a gyártónak bizonyítania kell a típusjóváhagyást végző hatóság számára az e rendeletnek való megfelelést a járműjavítási és -karbantartási, valamint az (5) bekezdésben említett információk hozzáférhetősége tekintetében. Abban az esetben, ha ezek az információk az adott időpontban még nem állnak rendelkezésre, vagy még nem felelnek meg az ebben a rendeletben és végrehajtási intézkedéseiben foglaltaknak, a gyártónak a típusjóváhagyás időpontjától számított hat hónapon belül biztosítania kell azokat. Amennyiben ezen az időszakon belül nem bizonyítja a megfelelést, a jóváhagyást végző hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket a megfelelőség biztosítása érdekében.

A járműjavítási és -karbantartási információk későbbi módosításait és kiegészítéseit a gyártónak ugyanakkor kell hozzáférhetővé tennie internetes oldalain, valamint ezzel párhuzamosan a hivatalos szervizek számára is.

7. cikk

A járműjavítási és -karbantartási információk hozzáférési díja

(1)   A gyártók ésszerű és arányos díjat számíthatnak fel az e rendelet hatálya alá tartozó járműjavítási és karbantartási információkhoz való hozzáférésért; a díj akkor nem ésszerű vagy arányos, ha akadályozza a hozzáférést azáltal, hogy nem veszi figyelembe, hogy a független gazdasági szereplő milyen mértékben veszi azt igénybe.

(2)   A gyártók a járműjavítási és -karbantartási információkat napi, havi és éves időtartamra kötelesek hozzáférhetővé tenni, és az információk hozzáférési díja a hozzáférhetővé tétel időtartama szerint változik.

8. cikk

Végrehajtási intézkedések

A 6. és 7. cikkek végrehajtásához szükséges intézkedéseket – amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak – a 15. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ez magában foglalja az OBD-információk, valamint a járműjavítási és -karbantartási információk rendelkezésre bocsátásának módjával kapcsolatos műszaki előírások meghatározását és frissítését, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozások sajátos igényeire.

9. cikk

Jelentés

A Bizottság 2011. július 2-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférés rendszerének működéséről, különös tekintettel a versenyre, illetve a belső piac működésére gyakorolt hatásra, valamint a környezeti előnyökre. A jelentésben ki kell térni arra, hogy helyes volna-e a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre vonatkozó összes rendelkezést egy típusjóváhagyásról szóló, felülvizsgált keretirányelvben egységesíteni.

IV. FEJEZET

A TAGÁLLAMOK KÖTELEZETTSÉGEI

10. cikk

Típusjóváhagyás

(1)   2007. július 2-től kezdődő hatállyal a nemzeti hatóságok nem tagadhatják meg a gyártó által kért EK-típusjóváhagyás vagy nemzeti típusjóváhagyás megadását egy új járműtípusra a járművek kibocsátásaival vagy üzemanyag-fogyasztásával kapcsolatos okokból, illetve nem tilthatják meg egy új jármű nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy üzembe helyezését akkor, ha az érintett jármű e rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek, valamint különösen az I. melléklet 1. táblázatában meghatározott Euro 5, illetve az I. melléklet 2. táblázatában meghatározott Euro 6 határértékeknek megfelel.

(2)   2009. szeptember 1-től, illetve az N1 kategória II. és III. osztályába és az N2 kategóriába tartozó járművek esetében 2010. szeptember 1-től a nemzeti hatóságoknak meg kell tagadniuk az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását a kibocsátásokkal vagy üzemanyag-fogyasztással kapcsolatos okokból azokra az új járműtípusokra, amelyek e rendeletnek és a végrehajtási intézkedéseinek és különösen a mellékleteknek nem felelnek meg, kivéve az I. melléklet 2. táblázatában meghatározott Euro 6 határértékeket. A kipufogócső kibocsátásra vonatkozó vizsgálatnak a különös szociális igények teljesítésére tervezett járművekre alkalmazott határértékei megegyeznek az N1 kategória III. osztályára alkalmazott értékekkel.

(3)   2011. január 1-jétől, illetve az N1 kategória II. és III. osztályába és az N2 kategóriába tartozó járművek, valamint a különös szociális igények teljesítésére tervezett járművek esetében 2012. január 1-jétől, azon új járművek esetében, amelyek e rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek – különösen a mellékleteknek, kivéve az I. melléklet 2. táblázatában foglalt Euro 6 határértékeket – nem felelnek meg, a nemzeti hatóságoknak úgy kell tekinteniük, hogy a megfelelőségi igazolások már nem érvényesek a 70/156/EGK irányelv 7. cikke (1) bekezdésében foglaltak céljára, és a kibocsátásokkal vagy üzemanyag-fogyasztással kapcsolatos okokból meg kell tiltaniuk az ilyen járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését és üzembe helyezését. A kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozó vizsgálatnak a különös szociális igények teljesítésére tervezett járművekre alkalmazott határértékei megegyeznek az N1 kategória III. osztályára alkalmazott értékekkel.

(4)   2014. szeptember 1-jétől, valamint az N1 kategória II. és III. osztályába és az N2 kategóriába tartozó járművek esetében 2015. szeptember 1-jétől a nemzeti hatóságoknak meg kell tagadniuk az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását a kibocsátásokkal vagy üzemanyag-fogyasztással kapcsolatos okokból azokra az új járműtípusokra, amelyek nem felelnek meg e rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek, valamint különösen az I. melléklet 2. táblázatában meghatározott Euro 6 határértékeknek.

(5)   2015. szeptember 1-jétől, valamint az N1 kategória II. és III. osztályába és az N2 kategóriába tartozó járművek esetében 2016. szeptember 1-jétől azon új járművek esetében, amelyek nem felelnek meg e rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek, valamint különösen az I. melléklet 2. táblázatában meghatározott Euro 6 határértékeknek, a nemzeti hatóságoknak úgy kell tekinteniük, hogy a megfelelőségi igazolások már nem érvényesek a 70/156/EGK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglaltak céljára, és a kibocsátásokkal vagy üzemanyag-fogyasztással kapcsolatos okokból meg kell tiltaniuk az ilyen járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését és üzembe helyezését.

11. cikk

A pótalkatrészek típusjóváhagyása

(1)   A nemzeti hatóságoknak meg kell tiltaniuk az e rendelet szerint jóváhagyott járművekbe szánt kibocsátáscsökkentő pótberendezések értékesítését, illetve járműbe szerelését, ha azok nem olyan típusúak, mint amelyre a típusjóváhagyást e rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek megfelelően megadták.

(2)   A nemzeti hatóságok továbbra is kiterjeszthetik az EK-típusjóváhagyásokat az e rendeletet megelőző szabványokhoz igazodó kibocsátáscsökkentő pótberendezésekre az eredeti feltételek szerint. A nemzeti hatóságoknak meg kell tiltaniuk az ilyen kibocsátáscsökkentő pótberendezések értékesítését vagy járműre szerelését, kivéve, ha azok olyan típusúak, mint amelyre a megfelelő típusjóváhagyást megadták.

(3)   Az alkatrészek típusjóváhagyására vonatkozó követelmények elfogadása előtt típusjóváhagyott járművekbe történő beszerelésre szánt kibocsátáscsökkentő berendezések mentesülnek az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelmények alól.

12. cikk

Pénzügyi ösztönzők

(1)   A tagállamok rendelkezhetnek pénzügyi ösztönzők alkalmazásáról az e rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek megfelelő sorozatban gyártott járművek tekintetében.

Ezeknek az ösztönzőknek minden olyan, a tagállam piacán értékesítésre kínált új járműre érvényesnek kell lennie, amely a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott időpontokat megelőzően eleget tesz legalább az I. melléklet 1. táblázatában foglalt kibocsátási határértékeknek; ezek az ösztönzők az ott meghatározott időpontokban megszűnnek.

Az olyan pénzügyi ösztönzők, amelyek kizárólag az I. melléklet 2. táblázatában foglalt kibocsátási határértékeket teljesítő járművekre vonatkoznak, olyan új járművek esetében adhatók, amelyeket a tagállam piacán a 10. cikk (3) bekezdésében megjelölt időpontoktól kezdődően kínáltak eladásra, a 10. cikk (5) bekezdésében megjelölt időpontok előtt; az ösztönzők a 10. cikk (5) bekezdésében meghatározott időpontokban megszűnnek.

(2)   A tagállamok pénzügyi ösztönzőket nyújthatnak a használatban lévő járművek átalakításához és a nem megfelelő járművek leselejtezéséhez.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett pénzügyi ösztönzők összege egyik járműtípus esetében sem lépheti túl az I. mellékletben meghatározott kibocsátási határértékek teljesítésének biztosítására bevezetett műszaki berendezések többletköltségét, a járműbe való beszerelés költségét is beleértve.

(4)   A Bizottságot kellő időben tájékoztatni kell az (1) és (2) bekezdésben említett pénzügyi ösztönzők bevezetésére vagy megváltoztatására vonatkozó tervekről.

13. cikk

Szankciók

(1)   A tagállamoknak meg kell határozniuk az e rendelet rendelkezéseinek gyártók általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó rendelkezéseket, és meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket azok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok ezekről a rendelkezésekről 2009. január 2-ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az azokat érintő minden későbbi módosítást is.

(2)   A szankcióval járó jogsértések típusai a következők:

a)

hamis nyilatkozattétel a jóváhagyási eljárások, illetve a visszavonáshoz vezető eljárások során;

b)

a típusjóváhagyás, illetve az üzemelés közbeni megfelelés vizsgálati eredményeinek meghamisítása;

c)

olyan adatok vagy műszaki előírások visszatartása, amelyek a típusjóváhagyás visszavonásához vagy megvonásához vezethetnek;

d)

hibás berendezések alkalmazása;

és

e)

az információhoz való hozzáférés megtagadása.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Az előírások újrafogalmazása

(1)   A Bizottság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a metánkibocsátást figyelembe vegye a széndioxid-kibocsátás számítása során. Amennyiben szükséges, a Bizottság javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a metánkibocsátás ellenőrzéséről, vagy korlátozásáról.

(2)   A Járműelőírások Harmonizálásának Világfóruma (World Forum for Harmonization of Vehicle Regulations) védnöksége alatt folyó ENSZ-EGB légszennyezőrészecske-mérő program befejezését követően, de legkésőbb az Euro 6 hatálybalépésekor a Bizottság elfogadja a következő intézkedéseket, amelyek célja többek között e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, a meglévő ambiciózus környezetvédelmi célok gyengítése nélkül:

a)

e rendelet módosítása a 15. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban abból a célból, hogy újból beállítsa az e rendelet I. mellékletében megállapított részecsketömeg-alapú határértékeket, és ugyanebben a mellékletben olyan részecskeszám-alapú határértékeket vezessen be, amelyek nagyjából megfelelnek a benzinre és gázolajra vonatkozó tömegalapú határértékeknek;

b)

egy átdolgozott részecskemérési eljárás és részecskeszám-alapú határérték elfogadása, a 15. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással.

(3)   A bizottság folyamatosan felülvizsgálja az 5. cikk (3) bekezdésében említett eljárásokat, vizsgálatokat és követelményeket, valamint a kibocsátások mérésére használt vizsgálati ciklusokat. Ha a felülvizsgálat kimutatja, hogy az említettek már nem megfelelők, illetve nem tükrözik a valós kibocsátásokat, akkor azokat ki kell igazítani oly módon, hogy azok a valós közúti vezetés által generált kibocsátásokat megfelelően tükrözzék. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló szükséges rendelkezéseket, a 15. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)   A Bizottság folyamatosan felülvizsgálja az 5. cikk (3) bekezdésében említett követelmények és vizsgálatok tárgyát képező szennyező anyagokat. Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy további szennyező anyagok kibocsátásának szabályozása vált szükségessé, akkor javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet megfelelő módosítására.

(5)   A Bizottság felülvizsgálja az I. melléklet 4. táblázatában megszabott kibocsátási határértékeket a kipufogócsőnél jelen levő szénmonoxid- és a szénhidrogén- kibocsátás tekintetében, hideg állapotban történő indítást követő vizsgálat segítségével, és adott esetben javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a kibocsátási értékhatárok szigorítására.

(6)   A 2005/55/EK irányelv vonatkozó mellékleteit a 15. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell módosítani, oly módon, hogy azok tartalmazzák az irányelv hatálya alá eső valamennyi gépjárműtípusra vonatkozó követelményeket.

15. cikk

A bizottság eljárása

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő 3 hónap.

(3)   Az e bekezdésre való hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

16. cikk

A 70/156/EGK és a 2005/55/EK irányelv módosítása

(1)   A 70/156/EGK irányelv az e rendelet II. mellékletében foglaltaknak megfelelően módosul.

(2)   A 2005/55/EK irányelv a következőképpen módosul:

a)

A cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 28-i 2005/55/EK irányelve a nehézjárművek és motorok kibocsátásuk tekintetében történő típusjóváhagyásáról (Euro IV és V)”;

b)

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

»jármű«: a 70/156/EGK irányelv 2. cikkében meghatározott jármű, amelynek referenciatömege meghaladja a 2 610 kg-ot;

b)

»motor«: a jármű meghajtását biztosító erőforrás, amelyre önálló műszaki egységként a 70/156/EGK irányelv 2. cikkében meghatározottak szerint típusjóváhagyás adható;

c)

»kiemelten környezetbarát jármű (EEV)«: olyan motorral meghajtott jármű, amely megfelel az I. melléklet 6.2.1. pontja táblázatainak C. sorában meghatározott megengedett kibocsátási határértékeknek.”;

c)

Az I. melléklet 1. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

„1.

Ez az irányelv a gáz-halmazállapotú szennyezőanyagok és légszennyező részecskék szabályozására, a kibocsátáscsökkentő berendezések hasznos élettartamára, az üzemben lévő járművek/motorok és az összes gépjármű fedélzeti diagnosztikai rendszerének (OBD-rendszerének) megfelelőségére, valamint az 1. cikkben meghatározott motorokra alkalmazandó, kivéve azokat az M1, N1, N2 és M2 kategóriájú járműveket, amelyekre a 715/2007/EK rendelet (24) szerint típusjóváhagyást adtak.

17. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az alábbi irányelvek 2013. január 2-től hatályukat vesztik:

a 70/220/EGK irányelv,

a 72/306/EGK irányelv,

a 74/290/EGK irányelv,

a 77/102/EGK irányelv,

a 78/665/EGK irányelv,

a 80/1268/EGK irányelv,

a 83/351/EGK irányelv,

a 88/76/EGK irányelv,

a 88/436/EGK irányelv,

a 89/458/EGK irányelv,

a 91/441/EGK irányelv,

a 93/59/EGK irányelv,

a 93/116/EK irányelv,

a 94/12/EK irányelv,

a 96/44/EK irányelv,

a 96/69/EK irányelv,

a 98/69/EK irányelv,

a 98/77/EK irányelv,

az 1999/100/EK irányelv,

az 1999/102/EK irányelv,

a 2001/1/EK irányelv,

a 2001/100/EK irányelv,

a 2002/80/EK irányelv,

a 2003/76/EK irányelv,

a 2004/3/EK irányelv.

(2)   A gépjárművekre vonatkozó 70/157/EGK, 70/220/EGK, 72/245/EGK, 72/306/EGK, 80/1268/EGK és 80/1269/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló, 1989. július 17-i 89/491/EGK bizottsági irányelv (25) II. és V. melléklete 2013. január 2-től hatályát veszti.

(3)   A hatályukat vesztett irányelvekre történő hivatkozások az e rendeletre való hivatkozásként értelmezendők.

(4)   A tagállamok 2013. január 2-től hatályon kívül helyezik az (1) bekezdésben említett irányelvek alapján elfogadott végrehajtási jogszabályaikat.

18. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2009. január 3-tól kell alkalmazni, a 10. cikk (1) bekezdése és a 12. cikk kivételével, amelyeket 2007. július 2-től kell alkalmazni.

(3)   Az 5. cikk (3) bekezdésében és a 14. cikk (6) bekezdésében említett módosításokat vagy végrehajtási intézkedéseket legkésőbb 2008. július 2-ig kell elfogadni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2007. június 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

G. GLOSER


(1)  HL C 318., 2006.12.23., 62. o.

(2)  Az Európai Parlament 2006. december 13-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2007. május 30-i határozata.

(3)  HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2006/96/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 81. o.) módosított irányelv.

(4)  Organization for the Advancement of Structured Information Standards.

(5)  A Tanács 1970. március 20-i 70/220/EGK irányelve (HL L 76., 1970.4.6., 1. o.) a gépjárművek kibocsátásai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekkel kapcsolatos tagállami jogszabályok közelítéséről. A legutóbb a 2003/76/EK bizottsági irányelvvel (HL L 206., 2003.8.15., 29. o.) módosított irányelv.

(6)  A Tanács 1972. augusztus 2-i 72/306/EGK irányelve (HL L 190., 1972.8.20., 1. o.) a járművekben használt dízelmotorok szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről. A legutóbb a 2005/21/EK bizottsági irányelvvel (HL L 61., 2005.3.8., 25. o.) módosított irányelv.

(7)  A Tanács 1974. május 28-i 74/290/EGK irányelve (HL L 159., 1974.6.15., 61. o.) a gépjárművek külső gyújtású motorjainak kipufogógázai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/220/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról. A 2006/101/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 238. o.) módosított irányelv.

(8)  A Tanács 1980. december 16-i 80/1268/EGK irányelve (HL L 375., 1980.12.31., 36. o.) a gépjárművek tüzelőanyag-fogyasztására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről. A legutóbb a 2004/3/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 49., 2004.2.19., 36. o.) módosított irányelv.

(9)  A Tanács 1983. június 16-i 83/351/EGK irányelve (HL L 197., 1983.7.20., 1. o.) a gépjárművek külső gyújtású motorjainak kipufogógázai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/220/EGK irányelv módosításáról.

(10)  A Tanács 1987. december 3-i 88/76/EGK irányelve (HL L 36., 1988.2.9., 1. o.) gépjárművek motorjainak kipufogógázai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/220/EGK irányelv módosításáról.

(11)  A Tanács 1988. június 16-i 88/436/EGK irányelve (HL L 214., 1988.8.6., 1. o.) gépjárművek motorjainak kipufogógázai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (dízelmotorok légszennyezőrészecske-kibocsátásának korlátozásáról) szóló 70/220/EGK irányelv módosításáról.

(12)  A Tanács 1989. július 18-i 89/458/EGK irányelve (HL L 226., 1989.8.3., 1. o.) az 1,4 liter hengerűrtartalom alatti személygépjárművekre vonatkozó európai kibocsátási szabványok tekintetében a gépjárművek külső gyújtású motorjainak kipufogógázai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/220/EGK irányelv módosításáról.

(13)  A Tanács 1991. június 26-i 91/441/EGK irányelve (HL L 242., 1991.8.30., 1. o.) a gépjárművek kibocsátásai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/220/EGK irányelv módosításáról.

(14)  A Tanács 1993. június 28-i 93/59/EGK irányelve (HL L 186., 1993.7.28., 21. o.) a gépjárművek kibocsátásai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/220/EGK irányelv módosításáról.

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 1994. március 23-i 94/12/EK irányelve (HL L 100., 1994.4.19., 42. o.) a gépjárművek kibocsátásai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekről.

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 1996. október 8-i 96/69/EK irányelve (HL L 282., 1996.11.1., 64. o.) a gépjárművek kibocsátásai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/220/EGK irányelv módosításáról.

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 13-i 98/69/EK irányelve (HL L 350., 1998.12.28., 1. o.) a gépjárművek kibocsátásai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekről.

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. január 22-i 2001/1/EK irányelve (HL L 35., 2001.2.6., 34. o.) a gépjárművek kibocsátásai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekről szóló 70/220/EGK irányelv módosításáról.

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. december 7-i 2001/100/EK irányelve (HL L 16., 2002.1.18., 32. o.) a gépjárművek kibocsátása által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/220/EGK tanácsi irányelv módosításáról.

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/3/EK irányelve (HL L 49., 2004.2.19., 36. o.) a 70/156/EGK és 80/1268/EGK tanácsi irányelvnek az N1 kategóriájú gépjárművek széndioxid-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának mérése tekintetében történő módosításáról.

(21)  HL L 275., 2005.10.20., 1. o. A legutóbb a 2006/51/EK bizottsági irányelvvel (HL L 152., 2006.6.7., 11. o.) módosított irányelv.

(22)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK tanácsi határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított irányelv.

(23)  Az „OASIS-formátum” az SC2-D5 sz. OASIS-dokumentum (Gépjárműjavítási információk formátuma -- Format of Automotive Repair Information) műszaki előírásait jelenti, 1.0. verzió, 2003. május 28. (elérhető: http://www.oasis-open.org/committees/download.php/2412/Draft%20Committee%20Specification.pdf) és a SC1-D2 sz. OASIS-dokumentum (Gépjárművekre vonatkozó követelmények leírása – Autorepair Requirements Specification) 3.2., 3.5., 3.6., 3.7. és 3.8. szakasza 6.1. verzió, 2003. január 10. (elérhető: http://lists.oasis-open.org/archives/autorepair/200302/pdf00005.pdf), kizárólag nyitott szöveges és grafikus formátumok.

(24)  HL L 171., 2007.6.29., 1. o.

(25)  HL L 238., 1989.8.15., 43. o.


I. MELLÉKLET

KIBOCSÁTÁSI HATÁRÉRTÉKEK

1. táblázat

Euro 5 kibocsátási határértékek

 

Referenciatömeg

(RM)

(kg)

Határértékek

Szén-monoxid tömege

(CO)

Összes szénhidrogén tömege

(THC)

Nem-metán szénhidrogének tömege

(NMHC)

Nitrogén-oxidok tömege

(NOx)

Összes szénhidrogén és nitrogén-oxid együttes tömege

(THC + NOx)

Részecskék tömege

(PM)

Részecskék száma (1)

(PM)

L1

(mg/km)

L2

(mg/km)

L3

(mg/km)

L4

(mg/km)

L2 + L4

(mg/km)

L5

(mg/km)

L6

(#/km)

Kategória

Osztály

 

PI

CI

PI

CI

PI

CI

PI

CI

PI

CI

PI (2)

CI

PI

CI

M

Összes

1 000

500

100

68

60

180

230

5,0

5,0

 

 

N1

I

RM ≤ 1 305

1 000

500

100

68

60

180

230

5,0

5,0

 

 

II

1 305 < RM ≤ 1 760

1 810

630

130

90

75

235

295

5,0

5,0

 

 

III

1 760 < RM

2 270

740

160

108

82

280

350

5,0

5,0

 

 

N2

 

 

2 270

740

160

108

82

280

350

5,0

5,0

 

 

Rövidítések: PI = külső gyújtású, CI = kompressziós gyújtású.


2. táblázat

Euro 6 kibocsátási határértékek

 

Referenciatömeg

(RM)

(kg)

Határértékek

Szén-monoxid tömege

(CO)

Összes szénhidrogén tömege

(THC)

Nem-metán szénhidrogének tömege

(NMHC)

Nitrogén-oxidok tömege

(NOx)

Összes szénhidrogén és nitrogén-oxid együttes tömege

(THC + NOx)

Részecskék tömege

(PM)

Részecskék száma (3)

(PM)

L1

(mg/km)

L2

(mg/km)

L3

(mg/km)

L4

(mg/km)

L2 + L4

(mg/km)

L5

(mg/km)

L6

(#/km)

Kategória

Osztály

 

PI

CI

PI

CI

PI

CI

PI

CI

PI

CI

PI (4)

CI

PI

CI

M

Összes

1 000

500

100

68

60

80

170

5,0

5,0

 

 

N1

I

RM ≤ 1 305

1 000

500

100

68

60

80

170

5,0

5,0

 

 

II

1 305 < RM ≤ 1 760

1 810

630

130

90

75

105

195

5,0

5,0

 

 

III

1 760 < RM

2 270

740

160

108

82

125

215

5,0

5,0

 

 

N2

 

 

2 270

740

160

108

82

125

215

5,0

5,0

 

 

Rövidítések: PI = külső gyújtású, CI = kompressziós gyújtású.


3. táblázat

Kibocsátási határérték a párolgási kibocsátás vizsgálatához

Párolgási kibocsátás tömege (g/vizsgálat)

2,0


4. táblázat

Kibocsátási határérték a kipufogócsőnél történő szénmonoxid- és szénhidrogén-kibocsátás hidegindítás utáni vizsgálatához

Vizsgálati hőmérséklet 266 K (–7 °C)

Gépjárműkategória

Osztály

Szén-monoxid tömege (CO)

L1 (g/km)

Szénhidrogének tömege (HC)

L2 (g/km)

M

15

1,8

N1

I

15

1,8

II

24

2,7

III

30

3,2

N2

 

30

3,2


(1)  Számalapú előírást kell meghatározni a lehető leghamarabb, de legkésőbb az Euro 6 hatálybalépésekor.

(2)  A külső gyújtású motorokra vonatkozó részecsketömeg normák csak a közvetlen befecskendezésű benzinmotorokra vonatkoznak.

(3)  Ebben a szakaszban számalapú előírást határoznak meg.

(4)  A külső gyújtású motorokra vonatkozó részecsketömeg normák csak a közvetlen befecskendezésű benzinmotorokra vonatkoznak.


II. MELLÉKLET

A 70/156/EGK irányelv módosítása

A 70/156/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk az utolsó francia bekezdés után az alábbi mondattal egészül ki:

„Ha ebben az irányelvben önálló irányelvre vagy rendeletre történik hivatkozás, akkor ez egyúttal a végrehajtási intézkedéseikre is vonatkozik.”

2.

Az „önálló irányelv” szavak után a „vagy rendelet” szavak kerülnek betoldásra az alábbi rendelkezésekben:

2. cikk 1. francia bekezdés; 2. cikk 9. francia bekezdés; 2. cikk. 10. francia bekezdés; 2. cikk. 14. francia bekezdés; 3. cikk (1) bekezdés; 3. cikk (4) bekezdés; 4. cikk (1) bekezdés c) pont; 4 cikk (1) bekezdés d) pont; 5 cikk (5) bekezdés; 6 cikk (3) bekezdés; 7 cikk (2) bekezdés; 13 cikk (4) bekezdés; 13. cikk (5) bekezdés; I. melléklet első bekezdés; III. melléklet III. rész; IV. melléklet II. rész első bekezdés; V. melléklet 1(a) szakasz; V. melléklet 1(b) szakasz; V. melléklet 1(c) szakasz; VI. melléklet, az EK-jármű-típusjóváhagyási bizonyítvány 2. oldala; VII. melléklet 1. pont 4. szakasz; VII. melléklet 1. lábjegyzet; X. melléklet 2.1. szakasz; X. melléklet 3.3. szakasz; XI. melléklet 4. függelék, Betűmagyarázat: X.; XII. melléklet B2. szakasz; XIV. melléklet 2(a) szakasz; XIV. melléklet 2(c) szakasz; XIV. melléklet 2(d) szakasz.

3.

Az „önálló irányelvek” szavak után a „vagy rendeletek” szavak kerülnek betoldásra az alábbi rendelkezésekben:

2. cikk 8. francia bekezdés; 3 cikk (1) bekezdés; 3. cikk (2) bekezdés; 4. cikk (1) bekezdés a) pont első és második francia bekezdése; 4. cikk (1) bekezdés b) pont; 4. cikk (3) bekezdés; 5. cikk (4) bekezdés harmadik albekezdés; 5. cikk (6) bekezdés; 8. cikk (2) bekezdés; 8. cikk (2) bekezdés c) pont; 9. cikk (2) bekezdés; 10. cikk (2) bekezdés; 11. cikk (1) bekezdés; 13. cikk (2) bekezdés; 14. cikk (1) bekezdés i. pont; Mellékletek listája: a XIII. melléklet címe; I. melléklet első bekezdés; IV. melléklet I. rész első és második sor; IV. melléklet II. rész a táblázat 1. lábjegyzete; V. melléklet 1(b) szakasz; V. melléklet 3. szakasz; V. melléklet 3(a) szakasz; V. melléklet 3(b) szakasz; VI. melléklet 1. és 2. pont; VI. melléklet, az EK-jármű-típusjóváhagyási bizonyítvány 2. oldala; X. melléklet 2.2. szakasz; X. melléklet 2.3.5. szakasz; X. melléklet 3.5. szakasz; XII. melléklet, cím; XIV. melléklet, 1.1. szakasz; XIV. melléklet 2(c) szakasz.

4.

Az „irányelv” szó után a „vagy rendelet” szavak kerülnek betoldásra az alábbi rendelkezésekben:

5. cikk (3) bekezdés harmadik albekezdés; IV. melléklet I. rész, a táblázat X. lábjegyzete; VI. melléklet, az EK-jármű-típusjóváhagyási bizonyítvány 2. oldala a táblázatok címsora; VII. melléklet (1) bekezdés 2. szakasz; VII. melléklet (1) bekezdés 3. szakasz; VII. melléklet (1) bekezdés 4. szakasz; VIII. melléklet, 1., 2., 2.1., 2.2. és 3. szakasz; IX. melléklet, az M1 kategóriájú teljes vagy befejezett járművek részére 2. oldala, 45., 46.1. és 46.2. pont pont; IX. melléklet, az M2 és M3 kategóriájú teljes vagy befejezett járművek részére 2. oldala, 45. és 46.1. pont; IX. melléklet, az N1, N2 és N3 kategóriájú teljes vagy befejezett járművek részére 2. oldala, 45. és 46.1. pont; IX. melléklet, az M1 kategóriájú nem teljes járművek részére 2. oldala, 45. és 46.1. pont; IX. melléklet, az M2 és M3 kategóriájú nem teljes járművek részére 2. oldala, 45. és 46.1. pont; IX. melléklet, az N1, N2 és N3 kategóriájú nem teljes járművek részére 2. oldala, 45. és 46.1. pont; X. melléklet 2. lábjegyzet; X. melléklet 1.2.2. szakasz; XI. melléklet, 4. függelék, Betűmagyarázat: N/A; XV. melléklet, a táblázat címe.

Az „irányelv” szó után a „vagy rendelet” szavak kerülnek betoldásra az alábbi rendelkezésekben:

IX. melléklet, az M1 kategóriájú teljes vagy befejezett járművek részére 2. oldala; IX. melléklet, az M2 és M3 kategóriájú teljes vagy befejezett járművek részére 2. oldala; IX. melléklet, az N1, N2 és N3 kategóriájú teljes vagy befejezett járművek részére 2. oldala; IX. melléklet, az M1 kategóriájú nem teljes járművek részére 2. oldala; IX. melléklet, az M2 és M3 kategóriájú nem teljes járművek részére 2. oldala; IX. melléklet, az N1, N2 és N3 kategóriájú nem teljes járművek részére 2. oldala, XV. melléklet.

5.

A 8. cikk (2) bekezdésének c) pontjában az „irányelv(ek)” szó/szavak után a „vagy rendelet(ek)” szavak kerülnek betoldásra.

6.

A IV. melléklet I. részében a táblázat fejléce és a 2. pont helyébe az alábbiak lépnek:

„Tárgy

Az irányelv/rendelet száma

Hivatkozás a Hivatalos Lapra

Alkalmazhatóság

M1

M2

M3

N1

N2

N3

O1

O2

O3

O4

2. Kibocsátások/Információkhoz való hozzáférés

…/…/EK

…/…/EK

L …, …, … o.

X (1)

X (1)

 

X (1)

X (1)

 

 

 

 

 

7.

A IV. melléklet I. részében a 11. és a 39. pontot el kell hagyni.

8.

A VII. melléklet 4. pontjában az „irányelv” szó után a „vagy rendelet” szavak kerülnek betoldásra.

9.

A VII. melléklet 5. pontjában a „legutóbbi irányelv” szavak után a „vagy rendelet” szavak kerülnek betoldásra.

10.

A XI. melléklet 1. függelékében a táblázat fejléce és a 2. pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„Sorszám

Tárgy

Az irányelv/rendelet száma

M1 ≤ 2 500 (1) kg

M1 > 2 500 (1) kg

M2

M3

2

Kibocsátások/Információk-hoz való hozzáférés

…/…/EK

…/…/EK

Q

G + Q

G + Q”

 

11.

A XI. melléklet 1. függelékében a 11. és a 39. pontot el kell hagyni.

12.

A XI. melléklet 2. függelékében a táblázat fejléce és a 2. pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„Sorszám

Tárgy

Az irányelv/rendelet száma

M1

M2

M3

N1

N2

N3

O1

O2

O3

O4

2

Kibocsátások/Információk-hoz való hozzáférés

…/…/EK

…/…/EK

A

A

 

A

A”

 

 

 

 

 

13.

A XI. melléklet 2. függelékében a 11. és a 39. pontot el kell hagyni.

14.

A XI. melléklet 3. függelékében a táblázat fejléce és a 2. pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„Sorszám

Tárgy

Az irányelv/rendelet száma

M2

M3

N1

N2

N3

O1

O2

O3

O4

2

Kibocsátások/Információk-hoz való hozzáférés

…/…/EK

…/…/EK

Q

 

Q

Q”

 

 

 

 

 

15.

A XI. melléklet 3. függelékében a 11. pontot el kell hagyni.

16.

A XI. melléklet 4. függelékében a táblázat fejléce és a 2. pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„Sorszám

Tárgy

Az irányelv/rendelet száma

N kategóriájú mozgó daru

2

Kibocsátások/Információkhoz való hozzáférés

…/…/EK

…/…/EK

N/A”

17.

A XI. melléklet 4. függelékében a 11. pontot el kell hagyni.


(1)  A 2 610 kg értéket nem meghaladó referenciatömeggel bíró járművekre. A gyártó kérésére azokra a járművekre is alkalmazható, amelyek referenciatömege nem haladja meg a 2 840 kg-ot.”


29.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/17


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 716/2007/EK RENDELETE

(2007. június 20.)

a külföldi leányvállalatok szerkezetére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikákról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Központi Bankkal véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A külföldi leányvállalatok szerkezetére és az egész gazdaságban kifejtett tevékenységére vonatkozó rendszeres és jó minőségű közösségi statisztikák nélkülözhetetlenek a külföldi ellenőrzés alatt álló vállalkozások Európai Unió gazdaságára gyakorolt hatásának megfelelő értékeléséhez. Ez megkönnyítené a belső piac hatékonyságának figyelemmel kísérését, valamint a gazdaságok fokozatos integrációját is a globalizáció eredményeként. Ebben az összefüggésben a multinacionális vállalkozások játszanak vezető szerepet, de a kis- és középvállalkozások is érintettek lehetnek külföldi ellenőrzésben.

(2)

A szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPs) végrehajtása és felülvizsgálata, valamint a további megállapodásokról folytatott jelenlegi és jövőbeli tárgyalások segítése érdekében rendelkezésre kell állniuk a megfelelő statisztikai adatoknak.

(3)

A liberalizációs folyamat tekintetében a gazdasági, versenyügyi, a vállalkozási, a kutatási, a technikai fejlesztési, valamint a foglalkoztatási politikák elkészítéséhez szükségesek a külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikák ahhoz, hogy mérhetőek legyenek a külföldi ellenőrzésnek az egyes országokban és ágazatokban a foglalkoztatásra, a bérekre és a termelékenységre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásai.

(4)

A létező közösségi jogszabályok alapján biztosított, és a tagállamokban rendelkezésre álló adatok nem elégségesek, alkalmatlanok vagy nem eléggé összehasonlíthatóak ahhoz, hogy a Bizottság munkájának megbízható alapjául szolgáljanak.

(5)

A184/2005/EK rendelet (3) létrehozza a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikák rendszeres elkészítéséről szóló közös keretet. Mivel a fizetésimérleg-statisztikák csak részben fedik le a GATS-ban foglalt adatokat, elengedhetetlen, hogy rendszeresen készüljenek a külföldi leányvállalatokra vonatkozó részletes statisztikák.

(6)

A vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló, 1996. december 20-i 58/97/EK, Euratom tanácsi rendelet (4), valamint a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről szóló, 1993. március 15-i 696/93/EGK tanácsi rendelet (5) a Közösségben található vállalkozások szerkezetére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikák összegyűjtésére, összeállítására, továbbítására és értékelésére szolgáló közös keretet hozott létre.

(7)

A Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelettel (6) összhangban a nemzeti számlák összeállításához a külföldi leányvállalatokra vonatkozó, összehasonlítható, teljes és megbízható üzleti statisztikákra van szükség.

(8)

A szolgáltatások nemzetközi kereskedelmére vonatkozó statisztikákról szóló ENSZ kézikönyv (Manual on Statistics of International Trade in Services of the United Nations), a Nemzetközi Valutaalap fizetésimérleg-kézikönyvének (Balance of Payments Manual) 5. kiadása, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által kidolgozott, a közvetlen külföldi befektetések referenciadefiníciója (Benchmark Definition on foreign direct investment) és a gazdasági globalizáció mutatóinak kézikönyve (Handbook on Economic Globalisation Indicators) együttesen határozza meg a külföldi leányvállalatokra vonatkozó nemzetközi összehasonlítható statisztikák összeállításának általános szabályait.

(9)

Egyes meghatározott közösségi statisztikák előállítása a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendeletben (7) meghatározott szabályok alapján történik.

(10)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a külföldi leányvállalatokra vonatkozó összehasonlítható statisztikák előállítását szolgáló közös statisztikai előírások létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért az az intézkedés terjedelme és hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(11)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (8) összhangban kell elfogadni.

(12)

Különösen hatáskört kell ruházni a Bizottságra az I. és II. mellékletben található fogalommeghatározások és a III. mellékletben szereplő részletezési szint módosítására, valamint az I. és II. melléklet ebből fakadó módosítására, a kísérleti tanulmányok eredményeinek alkalmazására, valamint a megfelelő közös minőségi előírásoknak és a minőségjelentések tartalmának és gyakoriságának meghatározására. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és nem alapvető új elemek hozzáadásával e rendelet nem alapvető elemeinek módosítására, illetve kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében megállapított ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(13)

A 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (9) létrehozott Statisztikai Programbizottsággal és a 2006/856/EK tanácsi határozattal (10) létrehozott monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottsággal konzultációt folytattak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgyi hatály

E rendelet létrehozza a külföldi leányvállalatok szerkezetére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállításának közös keretét.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

„Külföldi leányvállalat” olyan, az összeállítást készítő országban honos gazdasági egység, amely felett egy nem az összeállítást készítő országban honos szervezeti egység gyakorol ellenőrzést, illetve olyan, az összeállítást készítő országban nem honos gazdasági egység, amely felett egy az összeállítást készítő országban honos szervezeti egység gyakorol ellenőrzést.

b)

„Ellenőrzés” egy gazdasági egység általános politikája meghatározásának képessége, szükség esetén a megfelelő ügyvezetők kiválasztásával. Ebben az értelemben „A” gazdasági egység akkor tekintendő „B” szervezeti egység által ellenőrzöttnek, ha „B” – akár közvetlenül vagy közvetve – ellenőrzi a részvényesek szavazati arányának vagy a részvényeknek több mint felét.

c)

„Külföldi ellenőrzés” során az ellenőrzést gyakorló szervezeti egység nem abban az országban honos, mint ahol az a szervezeti egység honos, amely felett ellenőrzést gyakorol.

d)

„Fióktelepek” külföldi ellenőrzés alatt álló gazdasági egységtől függő, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező telep. Ezeket a 696/93/EGK rendelet melléklete B. szakaszának (Szervezeti egység/magyarázó megjegyzés) 3.f) pontja értelmében „kvázi tőkeegyesítő gazdasági egységnek” kell tekinteni.

e)

„Külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikák” a külföldi leányvállalatok átfogó tevékenységét leíró statisztikák.

f)

„Külföldi leányvállalatokra vonatkozó belső statisztikák” olyan statisztikák, amelyek azon külföldi leányvállalatok tevékenységét írják le, amelyek az összeállítást készítő országban honosak.

g)

„Külföldi leányvállalatokra vonatkozó külső statisztikák” olyan statisztikák, amelyek külföldön működő azon külföldi leányvállalatok tevékenységét írják le, amelyek az összeállítást készítő országban honos szervezeti egység ellenőrzése alatt állnak.

h)

„Külföldi leányvállalat végső ellenőrzését gyakorló szervezeti egység” az a szervezeti egység, amely felett a külföldi leányvállalat ellenőrzési láncolatában más szervezeti egység nem gyakorol ellenőrzést.

i)

„Gazdasági egység”, „telep” és „szervezeti egység” a 696/93/EGK rendeletben meghatározott jelentéssel rendelkezik.

3. cikk

Adatszolgáltatás

A tagállamok eljuttatják a Bizottságnak (Eurostatnak) a külföldi leányvállalatokra vonatkozó adatokat az I., II. és III. mellékletben említett mutatókra, gazdasági tevékenységek és földrajzi bontás szerint.

4. cikk

Adatforrások

(1)   A tagállamok eleget téve a 6. cikkben említett minőségi feltételeknek, az általuk relevánsnak és megfelelőnek ítélt bármely forrás felhasználásával összegyűjthetik az e rendeletben előírt információkat.

(2)   Az adatszolgáltatásra kötelezett természetes és jogi személyeknek a válaszadáskor be kell tartaniuk a tagállamokban az e rendelettel összhangban történő adatgyűjtésért felelős nemzeti intézmények által megállapított határidőket és meghatározásokat.

(3)   Amennyiben az előírt adatok ésszerű költségráfordítás mellett nem gyűjthetők össze, a legmegbízhatóbb becslések – beleértve a nulla értékeket is – továbbíthatók.

5. cikk

Kísérleti tanulmányok

(1)   A Bizottság programot állít össze olyan kísérleti tanulmányokra, amelyeket a 322/97/EK rendelet 2. cikke értelmében a nemzeti hatóságok készítenek el önkéntes alapon a külföldi leányvállalatok belső és külső statisztikáira vonatkozó további változókról és bontásokról.

(2)   A kísérleti tanulmányok elkészítésére az adatgyűjtés helytállósága és megvalósíthatósága értékelése céljából kerül sor, tekintettel az adatok hozzáférhetőségéből fakadó előnyökre a statisztikai rendszer költségei és a vállalatokra nehezedő teher vonatkozásában.

(3)   A kísérleti tanulmányokra vonatkozó bizottsági programnak összhangban kell lennie az I. és II. melléklettel.

(4)   A kísérleti tanulmányok következtetései alapján a Bizottság a 10. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban elfogadja a külföldi leányvállalatok belső és külső statisztikáival kapcsolatos szükséges végrehajtási intézkedéseket.

(5)   A kísérleti tanulmányokat 2010. július 19-ig kell elkészíteni.

6. cikk

Minőségi előírások és jelentések

(1)   A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek a közös minőségi előírásoknak megfelelően továbbított adatok minőségének biztosítása érdekében.

(2)   A tagállamok eljuttatják a Bizottságnak (az Eurostatnak) a továbbított adatok minőségéről szóló jelentést (minőségjelentés).

(3)   A közös minőségi előírásokat, valamint a minőségjelentések tartalmát és gyakoriságát a Bizottság állapítja meg a 10. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban.

(4)   A Bizottság értékeli a továbbított adatok minőségét.

7. cikk

Ajánlások kézikönyve

A Bizottság a tagállamokkal folytatott szoros együttműködésben közzéteszi az ajánlások kézikönyvét, amely fogalommeghatározásokat és az e rendeletnek megfelelően előállított közösségi statisztikákra vonatkozó kiegészítő útmutatót tartalmaz.

8. cikk

Ütemterv és eltérések

(1)   A tagállamok az I. és II. mellékletben megállapított végrehajtási ütemterv alapján állítják össze az adatokat.

(2)   Az átmeneti időszakban, amely nem haladhatja meg az I. és II mellékletben említett első referenciaévtől számított négy évet, a Bizottság a 10. cikk (2) bekezdésében foglalt szabályozási eljárás szerint, korlátozott időtartamra, eltéréseket engedélyezhet e rendelet rendelkezéseitől a tagállamok számára, amennyiben nemzeti rendszerük jelentős hozzáigazítást igényel.

9. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   Az e rendelet végrehajtására vonatkozó következő intézkedéseket a 10. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási eljárásnak megfelelően kell elfogadni:

a)

az eredmények tagállamok általi továbbítására vonatkozó alaki követelmények és eljárás megállapítása; valamint

b)

eltérések engedélyezése a tagállamok számára a 8. cikk (2) bekezdése alapján, amennyiben nemzeti rendszerük jelentős hozzáigazítást igényel, beleértve a kísérleti tanulmányokból fakadó új követelményektől való eltérések engedélyezését is.

(2)   A következő intézkedések célja e rendelet nem alapvető elemeinek módosítása, beleértve a nem alapvető elemekkel való kiegészítését is, amelyeket a 10. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni:

a)

az I. és II. mellékletben szereplő fogalommeghatározások és a III. mellékletben szereplő részletezési szint módosítása, valamint az I. és II. melléklet ebből fakadó módosításai;

b)

az 5. cikk (4) bekezdése szerinti kísérleti tanulmányok eredményeinek alkalmazása;

és

c)

a közös minőségi előírásoknak, valamint a minőségjelentések tartalmának és időszakosságának meghatározása a 6. cikk (3) bekezdése szerint.

(3)   Különös figyelmet kell fordítani azon elvre, hogy ezen intézkedések haszna meghaladja a ráfordított költségeket, valamint arra, hogy a tagállamokra vagy vállalkozásokra csak korlátozott mértékben rójanak további pénzügyi terheket.

10. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottságot a Statisztikai Programbizottság (továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében említett időtartam három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4)   Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok a bizottság ülésein megfigyelőként vehetnek részt.

11. cikk

Együttműködés a monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottsággal

E rendelet végrehajtása során a Bizottság kikérheti a monetáris, pénzügyi és fizetési-mérleg statisztikákkal foglalkozó bizottság véleményét, a bizottság hatáskörébe tartozó minden ügy tekintetében, különös tekintettel az adatok gyűjtését és statisztikai feldolgozását, valamint az eredmények feldolgozását és továbbítását érintő gazdasági és műszaki fejlődéshez való igazításra.

12. cikk

A végrehajtásról szóló jelentés

A Bizottság e rendelet végrehajtásáról 2012. július 19-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés különösen:

a)

értékeli az előállított statisztikák minőségét;

b)

értékeli a Közösség, a tagállamok és az előállított statisztikák készítői és felhasználói számára keletkezett hasznokat a költségekhez viszonyítva;

c)

értékeli a kísérleti tanulmányok elkészítésében való előrelépést és azok végrehajtását;

és

d)

meghatározza a kapott eredmények és a felmerült költségek fényében szükségesnek minősülő lehetséges javítások és módosítások területeit.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2007. június 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

G. GLOSER


(1)  HL C 144., 2005.6.14., 14. o.

(2)  Az Európai Parlament 2006. december 12-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2007. május 25-i határozata.

(3)  HL L 35., 2005.2.8., 23. o. A 602/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 106., 2006.4.19., 10. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 14., 1997.1.17., 1. o. A legutóbb az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 76., 1993.3.30., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 310., 1996.11.30., 1. o. A legutóbb az 1267/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 180., 2003.7.18., 1. o.) módosított rendelet.

(7)  HL L 52., 1997.2.22., 1. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

(8)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(9)  HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

(10)  HL L 332., 2006.11.30., 21. o.


I. MELLÉKLET

KÖZÖS MODUL A KÜLFÖLDI LEÁNYVÁLLALATOKRA VONATKOZÓ BELSŐ STATISZTIKÁK TEKINTETÉBEN

1. SZAKASZ

Statisztikai egység

A statisztikai egységek a gazdasági egységek és minden fióktelepük, amely a 2. cikkben található fogalommeghatározások alapján külföldi ellenőrzés alatt áll.

2. SZAKASZ

Mutatók

A vállalkozások szerkezeti statisztikái mutatóinak meghatározásáról szóló, 1998. december 17-i 2700/98/EK bizottsági rendelet (1) mellékletében meghatározott következő mutatókat kell összeállítani:

Kód

Cím

11 11 0

Gazdasági egységek száma

12 11 0

Árbevétel

12 12 0

Termelési érték

12 15 0

Tényezőköltségen számított hozzáadott érték

13 11 0

Termékek és szolgáltatások összes beszerzése

13 12 0

Változatlan formában történő újraeladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások

13 31 0

Személyi jellegű kifizetések

15 11 0

Bruttó tárgyi eszköz beruházások

16 11 0

Foglalkoztatottak száma

22 11 0

A szervezeten belüli összes K + F ráfordítás (2)

22 12 0

K + F tevékenységben foglalkoztatott összes létszám (2)

Amennyiben a foglalkoztatottak száma nem hozzáférhető, helyette az alkalmazottak számát (16 13 0 kód) kell összegyűjteni.

A szervezeten belüli összes K + F ráfordítás (22 11 0 kód) mutatóit és a K + F tevékenységben foglalkoztatott összes létszám (22 12 0 kód) mutatóit csak a C, D, E és F NACE gazdasági ágban szereplő tevékenységek esetén kell összegyűjteni.

A J NACE gazdasági ág esetén csak a gazdasági egységek számát, az árbevételt (3) és a foglalkoztatottak számát (vagy helyette az alkalmazottak számát) kell összegyűjteni.

3. SZAKASZ

A részletezési szint

Az adatokat a „végső ellenőrzést gyakorló szervezeti egység” fogalmának megfelelően, a 2-IN szintű földrajzi bontást a III. fejezetben meghatározottak szerinti 3. szintű tevékenységi bontással és a 3. szintű földrajzi bontást az összes tevékenységgel kombinálva kell biztosítani.

4. SZAKASZ

Az első referenciaév és a gyakoriság

1.

Az első referenciaév, amelyre vonatkozóan az éves statisztikákat össze kell állítani, az e rendelet hatálybalépésének naptári éve.

2.

A tagállamok az ezt követő minden naptári évre vonatkozóan adatokat kell szolgáltatniuk.

3.

A szervezeten belüli összes K + F ráfordítás (22 11 0 kód) mutatóira és a K + F tevékenységben foglalkoztatott összes létszámra (22 12 0 kód) vonatkozó adatokat először a 2007-es referenciaévben kell összegyűjteni.

5. SZAKASZ

Az eredmények továbbítása

Az eredményeket a referenciaév végétől számított 20 hónapon belül kell továbbítani.

6. SZAKASZ

Jelentések és kísérleti tanulmányok

1.

A tagállamok eljuttatnak a Bizottságnak az e közös modul céljából összeállított statisztikai adatok fogalommeghatározásait, szerkezetét és hozzáférhetőségét tartalmazó jelentést.

2.

Az e mellékletben található részletezési szintet illetően a Bizottság kísérleti tanulmányokat kezdeményez, amelyeket az e rendelet 5. cikkének megfelelően a 322/97/EK rendelet 2. cikke értelmében a nemzeti hatóságok készítenek el.

3.

A kísérleti tanulmányokat abból a célból fogják elkészíteni, hogy értékeljék az adatok megszerzésének megvalósíthatóságát, figyelembe véve az adatok hozzáférhetősége által biztosított hasznokat, valamint az összegyűjtés költségét és a vállalkozások terheit.

4.

A kísérleti tanulmányokat a következő mutatókra kell elkészíteni:

Kód

Cím

 

Termékek és szolgáltatások exportja

 

Termékek és szolgáltatások importja

 

Termékek és szolgáltatások csoporton belüli exportja

 

Termékek és szolgáltatások csoporton belüli importja

Az exportot, az importot, a csoporton belüli importot és csoporton belüli exportot termékekre és szolgáltatásokra kell bontani.

5.

A kísérleti tanulmányok elkészítésének célja az is, hogy megvizsgálják a NACE M, N és O nemzetgazdasági ágba tartozó tevékenységekre vonatkozó adatok összegyűjtésének megvalósíthatóságát. Célja továbbá megvizsgálni a NACE G, H, I, K, M, N és O nemzetgazdasági ágba tartozó tevékenységekben érintett szervezetek szervezeten belüli összes K + F ráfordítására (22 11 0 kód) és a K + F tevékenységben foglalkoztatott összes létszámára (22 12 0 kód) vonatkozó adatok összegyűjtésének megvalósíthatóságát. A kísérleti tanulmányok további célja az adatoknak a 2. szakaszban meghatározott módon, a foglalkoztatottak száma alapján felállított létszám-kategóriák szerinti bontásának fontossága, megvalósíthatósága és költségeinek értékelése.


(1)  HL L 344., 1998.12.18., 49. o. A legutóbb az 1670/2003/EK rendelettel (HL L 244., 2003.9.29., 74. o.) módosított rendelet.

(2)  A 22 11 0. és a 22 12 0. változót minden második évben jelenteni kell. Amennyiben az árbevétel főösszege vagy a NACE 1.1. javított kiadás C–F. nemzetgazdasági ág valamelyik ágazatában alkalmazott személyek száma a tagállamban kevesebb, mint a közösségi főösszeg 1 %-a, a 22 11 0. és a 22 12 0. mutatóra vonatkozó statisztikák összegyűjtéséhez szükséges információt e rendelet céljából nem kell összegyűjteni.

(3)  A NACE 1.1. javított kiadása 65. ágazatában az árbevételt termelési értékre kell cserélni.


II. MELLÉKLET

KÖZÖS MODUL A KÜLFÖLDI LEÁNYVÁLLALATOKRA VONATKOZÓ KÜLSŐ STATISZTIKÁK SZÁMÁRA

1. SZAKASZ

Statisztikai egység

A statisztikai egységek azon külföldi gazdasági egységek és azok fióktelepei, amelyek a 2. cikkben található fogalommeghatározások alapján az összeállítást készítő országban honos szervezeti egység ellenőrzése alatt állnak.

2. SZAKASZ

Mutatók

A 2700/98/EK rendelet mellékletében meghatározott következő mutatókat kell összeállítani:

Kód

Cím

12 11 0

Árbevétel

16 11 0

Foglalkoztatottak száma

11 11 0

Gazdasági egységek száma

Amennyiben a foglalkoztatottak száma nem áll rendelkezésre, az alkalmazottak számát (kódja: 16 13 0) kell megadni.

3. SZAKASZ

A részletezési szint

Az adatokat a III. mellékletben meghatározott külföldi leányvállalatok helye szerinti országok, valamint tevékenységük alapján részletezve kell szolgáltatni. Az elhelyezkedés országai alapján és a tevékenység alapján történő részletezést a következőképpen kell kombinálni:

a földrajzi bontás 1. szintje, kombinálva a tevékenység alapján történő bontás 2. szintjével,

a földrajzi bontás 2-OUT szintje, kombinálva a tevékenység alapján történő bontás 1. szintjével,

a földrajzi bontás 3. szintje, kombinálva az összes tevékenységre vonatkozó adatokkal.

4. SZAKASZ

Az első referenciaév és a gyakoriság

(1)

Az első referenciaév, amelyre vonatkozóan az éves statisztikákat össze kell állítani, az e rendelet hatálybalépésének naptári éve.

(2)

A tagállamok ezt követően minden naptári évre vonatkozóan biztosítják az adatokat.

5. SZAKASZ

Az eredmények továbbítása

Az eredményeket a referenciaév végétől számított 20 hónapon belül kell továbbítani.

6. SZAKASZ

Jelentések és kísérleti tanulmányok

(1)

A tagállamok eljuttatnak a Bizottságnak az e közös modul céljából összeállított statisztikai adatok fogalommeghatározásait, szerkezetét és hozzáférhetőségét tartalmazó jelentést.

(2)

Az e mellékletben található részletezési szintet illetően a Bizottság kísérleti tanulmányokat kezdeményez, amelyeket a 322/97/EK rendelet 2. cikke és e rendelet 5. cikke értelmében a nemzeti hatóságok készítenek el.

(3)

A kísérleti tanulmányokat abból a célból fogják elkészíteni, hogy értékeljék az adatok megszerzésének megvalósíthatóságát, figyelembe véve az adatok hozzáférhetősége által biztosított hasznokat, valamint az összegyűjtés költségeit és a vállalkozások terheit.

(4)

A kísérleti tanulmányokat a következő mutatók figyelembevételével kell elkészíteni:

Kód

Cím

13 31 0

Személyi jellegű kifizetések

 

Termékek és szolgáltatások exportja

 

Termékek és szolgáltatások importja

 

Termékek és szolgáltatások csoporton belüli exportja

 

Termékek és szolgáltatások csoporton belüli importja

12 15 0

Tényezőköltségen számított hozzáadott érték

15 11 0

Bruttó tárgyi eszköz beruházások


III. MELLÉKLET

A FÖLDRAJZI ÉS TEVÉKENYSÉG ALAPJÁN RÉSZLETEZETT INFORMÁCIÓK SZINTJEI

A földrajzi bontás szintjei

1. szint

 

2-OUT szint

(1. szint + 24 ország)

V2

EU-27-en kívül

V2

EU-27-en kívül

 

 

IS

Izland

 

 

LI

Liechtenstein

 

 

NO

Norvégia

CH

Svájc

CH

Svájc

 

 

HR

Horvátország

RU

Orosz Föderáció

RU

Orosz Föderáció

 

 

TR

Törökország

 

 

EG

Egyiptom

 

 

MA

Marokkó

 

 

NG

Nigéria

 

 

ZA

Dél-Afrika

CA

Kanada

CA

Kanada

US

Amerikai Egyesült Államok

US

Egyesült Államok

 

 

MX

Mexikó

 

 

AR

Argentína

BR

Brazília

BR

Brazília

 

 

CL

Chile

 

 

UY

Uruguay

 

 

VE

Venezuela

 

 

IL

Izrael

CN

Kína

CN

Kína

HK

Hong kong

HK

Hong Kong

IN

India

IN

India

 

 

ID

Indonézia

JP

Japán

JP

Japán

 

 

KR

Dél-Korea

 

 

MY

Malajzia

 

 

PH

Fülöp-szigetek

 

 

SG

Szingapúr

 

 

TW

Tajvan

 

 

TH

Thaiföld

 

 

AU

Ausztrália

 

 

NZ

Új-Zéland

Z8

EU-27-en kívül, nem felosztott

Z8

EU-27-en kívül, nem felosztott

C4

Off-shore pénzügyi központok

C4

Off-shore pénzügyi központok

Z7

Több mint egy tagállam UCI (1) -ja által végzett egyenlő ellenőrzés

Z7

Több mint egy tagállam UCI (1) -ja által végzett egyenlő ellenőrzés


2-IN szint

A1

Világ összesen (mindenki, beleértve az adat-összeállítást végző országot is)

Z9

A világ többi országa (az adat-összeállítást végző ország kivételével)

A2

Az adat-összeállítást végző ország által ellenőrzött

V1

EU-27 (EU-27-en belül) az adat-összeállítást végző ország kivételével

BE

Belgium

BG

Bulgária

CZ

Cseh Köztársaság

DK

Dánia

DE

Németország

EE

Észtország

IE

Írország

GR

Görögország

ES

Spanyolország

FR

Franciaország

IT

Olaszország

CY

Ciprus

LV

Lettország

LT

Litvánia

LU

Luxemburg

HU

Magyarország

MT

Málta

NL

Hollandia

AT

Ausztria

PL

Lengyelország

PT

Portugália

RO

Románia

SI

Szlovénia

SK

Szlovákia

FI

Finnország

SE

Svédország

UK

Egyesült Királyság

Z7

Több mint egy tagállam UCI-ja (2) által végzett egyenlő ellenőrzés

V2

EU-27-en kívül

AU

Ausztrália

CA

Kanada

CH

Svájc

CN

Kína

HK

Hong Kong

IL

Izrael

IS

Izland

JP

Japán

LI

Liechtenstein

NO

Norvégia

NZ

Új-Zéland

RU

Orosz Föderáció

TR

Törökország

US

Egyesült Államok

C4

Off-shore pénzügyi központok

Z8

EU-27-en kívül, nem felosztott


3. szint

AD

Andorra

EE

Észtország (3)

KZ

Kazahsztán

QA

Katar

AE

Egyesült Arab Emirátusok

EG

Egyiptom

LA

Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság

RO

Románia (3)

AF

Afganisztán

ER

Eritrea

LB

Libanon

RS

Szerbia

AG

Antigua és Barbuda

ES

Spanyolország (3)

LC

Saint Lucia

RU

Orosz Föderáció

AI

Anguilla

ET

Etiópia

LI

Liechtenstein

RW

Ruanda

AL

Albánia

FI

Finnország (3)

LK

Srí Lanka

SA

Szaúd-Arábia

AM

Örményország

FJ

Fidzsi-szigetek

LR

Libéria

SB

Salamon-szigetek

AN

Holland Antillák

FK

Falkland-szigetek (Malvin-szigetek)

LS

Lesotho

SC

Seychelle-szigetek

AO

Angola

FM

Mikronéziai Szövetségi Államok

LT

Litvánia (3)

SD

Szudán

AQ

Antarktisz

FO

Feröer-szigetek

LU

Luxemburg (3)

SE

Svédország (3)

AR

Argentína

FR

Franciaország (3)

LV

Lettország (3)

SG

Szingapúr

AS

Amerikai Szamoa

GA

Gabon

LY

Líbiai Arab Szocialista Népi Közösség

SH

Szent Ilona

AT

Ausztria (3)

GD

Grenada

MA

Marokkó

SI

Szlovénia (3)

AU

Ausztrália

GE

Grúzia

MD

Moldovai Köztársaság

SK

Szlovákia (3)

AW

Aruba

GG

Guernsey

ME

Montenegró

SL

Sierra Leone

AZ

Azerbajdzsán

GH

Ghána

MG

Madagaszkár

SM

San Marino

BA

Bosznia és Hercegovina

GI

Gibraltár

MH

Marshall-szigetek

SN

Szenegál

BB

Barbados

GL

Grönland

MK (5)

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

SO

Szomália

BD

Banglades

GM

Gambia

ML

Mali

SR

Suriname

BE

Belgium (3)

GN

Guinea

MM

Mianmar

ST

São Tomé és Príncipe

BF

Burkina Faso

GQ

Egyenlítői-Guinea

MN

Mongólia

SV

El Salvador

BG

Bulgária (3)

GR

Görögország (3)

MO

Makaó

SY

Szíriai Arab Köztársaság

BH

Bahrein

GS

Dél-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek

MP

Északi-Mariana-szigetek

SZ

Szváziföld

BI

Burundi

GT

Guatemala

MR

Mauritánia

TC

Turks- és Caicos-szigetek

BJ

Benin

GU

Guam

MS

Montserrat

TD

Csád

BM

Bermuda

GW

Bissau-Guinea

MT

Málta (3)

TF

Francia Déli Területek

BN

Brunei Darussalam

GY

Guyana

MU

Mauritius

TG

Togo

BO

Bolívia

HK

Hong Kong

MV

Maldív-szigetek

TH

Thaiföld

BR

Brazília

HM

Heard-sziget és McDonald-szigetek

MW

Malawi

TJ

Tádzsikisztán

BS

Bahamák

HN

Honduras

MX

Mexikó

TK

Tokelau

BT

Bhután

HR

Horvátország

MY

Malajzia

TM

Türkmenisztán

BV

Bouvet-sziget

HT

Haiti

MZ

Mozambik

TN

Tunézia

BW

Botswana

HU

Magyarország (3)

NA

Namíbia

TO

Tonga

BY

Fehéroroszország

ID

Indonézia

NC

Új-Kaledónia

TP

Kelet-Timor

BZ

Belize

IE

Írország (3)

NE

Niger

TR

Törökország

CA

Kanada

IL

Izrael

NF

Norfolk-sziget

TT

Trinidad és Tobago

CC

Kókusz-szigetek

IM

Man-sziget

NG

Nigéria

TV

Tuvalu

CD

Kongói Demokratikus Köztársaság

IN

India

NI

Nicaragua

TW

Tajvan, Kína tartománya

CF

Közép-afrikai Köztársaság

IO

Brit indiai-óceáni terület

NL

Hollandia (3)

TZ

Tanzániai Egyesült Köztársaság

CG

Kongó

IQ

Irak

NO

Norvégia

UA

Ukrajna

CH

Svájc

IR

Iráni Iszlám Köztársaság

NP

Nepál

UG

Uganda

CI

Elefántcsontpart

IS

Izland

NR

Nauru

UK

Egyesült Királyság (3)

CK

Cook-szigetek

IT

Olaszország (3)

NU

Niue

UM

Az Amerikai Egyesült Államok Külső Szigetei

CL

Chile

JE

Jersey

NZ

Új-Zéland

US

Egyesült Államok

CM

Kamerun

JM

Jamaica

OM

Omán

UY

Uruguay

CN

Kína

JO

Jordánia

PA

Panama

UZ

Üzbegisztán

CO

Kolumbia

JP

Japán

PE

Peru

VA

Apostoli Szentszék (Vatikáni Városállam)

CR

Costa Rica

KE

Kenya

PF

Francia Polinézia

VC

Saint Vincent és a Grenadine

CU

Kuba

KG

Kirgizisztán

PG

Pápua Új-Guinea

VE

Venezuela

CV

Zöld-fok

KH

Kambodzsa

PH

Fülöp-szigetek

VG

Brit Virgin-szigetek

CX

Karácsony-sziget

KI

Kiribati

PK

Pakisztán

VI

Virgin-szigetek, USA

CY

Ciprus (3)

KM

Comore-szigetek

PL

Lengyelország (3)

VN

Vietnám

CZ

Cseh Köztársaság (3)

KN

Saint Kitts és Nevis

PN

Pitcairn- szigetek

VU

Vanuatu

DE

Németország (3)

KP

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea)

PS

Palesztin megszállt területek

WF

Wallis és Futuna

DJ

Dzsibuti

KR

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea)

PT

Portugália (3)

WS

Szamoa

DK

Dánia (3)

KW

Kuvait

PW

Palau

YE

Jemen

DM

Dominika

KY

Kajmán-szigetek

PY

Paraguay

 

 

DO

Dominikai Köztársaság

 

 

 

 

ZA

Dél-Afrika

DZ

Algéria

 

 

 

 

ZM

Zambia

EC

Ecuador

Z8

EU-27-en kívül, nem felosztott

 

 

ZW

Zimbabwe

A2

Az adat-összeállítást végző ország által ellenőrzött

Z7

Több mint egy tagállam UCI-ja által végzett egyenlő ellenőrzés (4)

 

 

 

 


A tevékenység szerinti lebontás szintjei

1. szint

2. szint

 

 

NACE 1.1 javított kiadás (6)

ÖSSZES TEVÉKENYSÉG

ÖSSZES TEVÉKENYSÉG

C–O nemzetgazdasági ág (az L kivételével)

BÁNYÁSZAT ÉS KŐFEJTÉS

BÁNYÁSZAT

C nemzetgazdasági ág

amelyben:

 

kőolaj- és földgázkitermelés

11. ágazat

FELDOLGOZÓIPAR

FELDOLGOZÓIPAR

D nemzetgazdasági ág

Élelmiszer, ital, dohány gyártása

DA nemzetgazdasági alág

Textília, textiláru gyártása

DB nemzetgazdasági alág

Faipari gyártás, kiadói, nyomdai tevékenység, fafeldolgozás

DD és DE nemzetgazdasági alág

ÖSSZESEN textil- és faipari tevékenységek

 

Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag-gyártás

23. ágazat

Vegyi anyag, -termék gyártása

24. ágazat

Gumi, műanyag termék gyártása

25. ágazat

Kőolaj-, vegyipari, gumi és műanyag termékek gyártása

ÖSSZESEN Kőolaj-, vegyipari, gumi és műanyag termékek gyártása

 

Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása

DJ nemzetgazdasági alág

Gép, berendezés gyártása

29. ágazat

ÖSSZESEN fémipari és gépipari termékek

 

Iroda, számítógépgyártás

30. ágazat

Híradástechnikai termék, készülék gyártása

32. ágazat

Iroda, számítógép, RTV, híradástechnikai készülékek

ÖSSZES iroda, számítógép, RTV, híradástechnikai készülékek

 

Közúti járműgyártása

34. ágazat

Egyéb jármű gyártása

35. ágazat

Járművek, egyéb járművek

ÖSSZESEN járművek, egyéb járművek

 

Máshova nem sorolt feldolgozóipar

 

VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-, VÍZELLÁTÁS

VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-, VÍZELLÁTÁS

E. nemzetgazdasági ág

ÉPÍTŐIPAR

ÉPÍTŐIPAR

F nemzetgazdasági ág

ÖSSZESEN SZOLGÁLTATÁSOK

ÖSSZESEN SZOLGÁLTATÁSOK

 

KERESKEDELEM, JAVÍTÁS

KERESKEDELEM, JAVÍTÁS

G nemzetgazdasági ág

Járműkereskedelem, javítás, üzemanyag-kiskereskedelem

50. ágazat

Nagykereskedelem

51. ágazat

Kiskereskedelem

52. ágazat

SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS

SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS

H nemzetgazdasági ág

SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS

SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS

I nemzetgazdasági ág

Szállítás és raktározás

60., 61., 62., 63. ágazat

Szárazföldi; csővezetékes szállítás

60. ágazat

Vízi szállítás

61. ágazat

Légi szállítás

62. ágazat

Szállítást kiegészítő tevékenység, utazásszervezés

63. ágazat

Posta, távközlés

64. ágazat

Postai, futárpostai tevékenység

64.1. alágazat

Távközlés

64.2. alágazat

PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

J. nemzetgazdasági ág

Pénzügyi közvetítés

65. ágazat

Biztosítás

66. ágazat

Pénzügyi kiegészítő tevékenység

67. ágazat

INGATLANÜGYLETEK

K nemzetgazdasági ág, 70. ágazat

KÖLCSÖNZÉS

K nemzetgazdasági ág, 71. ágazat

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TEVÉKENYSÉG ÉS AHHOZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TEVÉKENYSÉG

K nemzetgazdasági ág, 72. ágazat

KUTATÁS, FEJLESZTÉS

KUTATÁS, FEJLESZTÉS

K nemzetgazdasági ág, 73. ágazat

EGYÉB GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS

EGYÉB GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS

K. nemzetgazdasági ág, 74. ágazat

Jogi, gazdasági tevékenység;

74.1. szakágazat

Jogi tevékenység

74.11. szakágazat

Számviteli, szakértői tevékenység

74.12. szakágazat

Piac- és közvélemény-kutatás

74.13. szakágazat

Üzletviteli tanácsadás

74.14. szakágazat

Vagyonkezelés

74.15. szakágazat

Mérnöki tevékenység

74.2. szakágazat

Hirdetés

74.4. szakágazat

Máshova nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységséget segítő szolgáltatás

743., 745., 746., 747., 748. szakágazat

OKTATÁS

M nemzetgazdasági ág

EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

N nemzetgazdasági ág

EGYÉB KÖZÖSSÉGI SZEMÉLYI SZOLGÁLTATÁS

O nemzetgazdasági ág, 90. ágazat

ÉRDEKKÉPVISELET

O nemzetgazdasági ág, 91. ágazat

SZÓRAKOZTATÁS, KULTÚRA, SPORT

SZÓRAKOZTATÁS, KULTÚRA, SPORT

O nemzetgazdasági ág, 92. ágazat

Film-, videogyártás, rádió-televízió műsorszolgáltatás, egyéb szórakoztatás

92.1., 922., 92.3. alágazat

Hírügynökségi tevékenység

92.4. alágazat

Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység

92.5. alágazat

Sporttevékenység és egyéb szabadidős tevékenység

92.6., 92.7. alágazat

EGYÉB SZOLGÁLTATÁS

O. nemzetgazdasági ág, 93. ágazat

Nem felosztott

 


3. szint (NACE 1.1. javított kiadás)

Tétel

Részletezés kötelező szintje

Összes gazdasági tevékenység

C–K nemzetgazdasági ág

Bányászat és kőfejtés

C nemzetgazdasági ág

Feldolgozóipar

D nemzetgazdasági ág

DA–DN minden nemzetgazdasági alág

15–37. minden ágazat

Összesítések:

Csúcstechnológia (HIT)

24.4., 30., 32., 33., 35.3.

Közepesen csúcstechnológia (MHT)

24. kivéve a 24.4., 29., 31., 34., 35.2., 35.4., 35.5.

Közepesen alacsony szintű technológia (MLT)

23., 25–28., 35.1.

Alacsony szintű technológia (LOT)

15–22., 36., 37.

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

E nemzetgazdasági ág

Minden ágazat (40. és 41.)

Építőipar

F nemzetgazdasági ág (45. ágazat)

Minden alágazat (45.1–45.5.)

Nagy és kiskereskedelem, gépjárművek, motorkerékpárok; fogyasztási cikkek javítása

G nemzetgazdasági ág

Minden ágazat (50–52.)

50.1.+50.2.+50.3., 50.4., 50.5., 51.1–51.9. alágazat

52.1–52.7. alágazat

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

H nemzetgazdasági ág (55. ágazat)

55.1–55.5. alágazat

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

I nemzetgazdasági ág

Összes ágazat

60.1., 60.2., 60.3., 63.1.+63.2., 63.3., 63.4., 64.1., 64.2. alágazat

Pénzügyi közvetítés

J nemzetgazdasági ág

Összes ágazat

Ingatlanügyletek gazdasági szolgáltatás

K nemzetgazdasági ág

70. ágazat

71. ágazat, 71.1.+71.2., 71.3. és 71.4. alágazat

72. ágazat, 72.1–72.6. alágazat

73. ágazat

74. ágazat, 74.1–74.4. és 74.5–74.8. összesítés


(1)  A külföldi leányvállalat végső ellenőrzését gyakorló szervezeti egység.

(2)  Külföldi leányvállalat végső ellenőrzését gyakorló szervezeti egység.

(3)  Csak a belső statisztika számára.

(4)  Külföldi leányvállalat végső ellenőrzését gyakorló szervezeti egység a tevékenység szerinti bontás szintjei.

(5)  Ideiglenes kód, amely nem érinti az országnak a jelenleg az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül folyó tárgyalások lezárást követően adandó végleges elnevezését.

(6)  Az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló, 1990. október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendelet (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.). A legutóbb az 1893/2006/EK rendelettel módosított rendelet.


29.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/32


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 717/2007/EK RENDELETE

(2007. június 27.)

a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming), valamint a 2002/21/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban (2),

mivel:

(1)

A nemzeti szabályozó hatóságok, valamint a fogyasztók és a közösségi intézmények aggasztónak találják a nyilvános mobiltelefon-hálózatot igénybe vevők (diákok, üzletemberek és turisták) által a mobiltelefon használatáért a Közösségen belüli utazások során fizetendő ár magas szintjét. A túlzott mértékű fogyasztói árak oka az, hogy a külföldi hazai hálózat üzemeltetője magas nagykereskedelmi árakat szab, és hogy gyakran az ügyfél saját hálózatának üzemeltetője magas fogyasztói felárat kér. A nagykereskedelmi ár csökkenése nem mindig érinti az ügyfelet. Bár az utóbbi időkben egyes üzemeltetők kedvezőbb feltételeket és alacsonyabb árakat kínáló tarifacsomagokat vezettek be ügyfeleik számára, bizonyítható, hogy a költségek és az árak közötti kapcsolat továbbra sem olyan, mint amilyen teljes piaci verseny esetén lenne.

(2)

Az egyének mobilitásán alapuló európai szociális, oktatási és kulturális térség létrehozásának meg kell könnyítenie az emberek közötti kapcsolattartást, hogy megvalósuljon a valódi „Európa a polgárokért”.

(3)

Az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (hozzáférési irányelv) (3); az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (engedélyezési irányelv) (4); az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) (5); az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) (6); valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (7) (a továbbiakban együtt: az elektronikus hírközlés 2002. évi keretszabályozása) az elektronikus hírközlés közösségi belső piacának létrehozására és a verseny ösztönzése révén a magas szintű fogyasztóvédelemre irányul.

(4)

Ez a rendelet nem lehet elszigetelt intézkedés, hanem a Közösségen belüli barangolás vonatkozásában kiegészíti és támogatja az elektronikus hírközlés 2002. évi keretszabályozását. E keretszabályozás nem biztosított megfelelő eszközöket a nemzeti szabályozó hatóságok számára ahhoz, hogy a Közösségen belüli barangolás árszabása tekintetében hatékony intézkedéseket hozhassanak, és így nem biztosítja a barangolási szolgáltatások belső piacának akadálytalan működését. E rendelet e helyzet javításának megfelelő eszköze.

(5)

Az elektronikus hírközlés 2002. évi keretszabályozása azon az elven alapul, hogy ex ante szabályozó kötelezettségek csak akkor írhatók elő, ha nincs hatékony verseny, és olyan eljárást biztosít, amely szerint a nemzeti szabályozó hatóságoknak rendszeresen elemezniük kell a piacot és felül kell vizsgálniuk a kötelezettségeket, és ennek nyomán ex ante kötelezettségeket kell előírniuk azon üzemeltetők tekintetében, amelyek jelentős piaci erővel rendelkeznek. Az eljárás elemei magukba foglalják a Bizottságnak a 2002/21/EK irányelv alapján előzetes szabályozás alá vonható érintett piacoknak az elektronikus hírközlési ágazat érintett termék- és szolgáltatáspiacairól szóló ajánlásával (8) (a továbbiakban: ajánlás) összhangban történő meghatározását, ezen piacoknak a Bizottságnak az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások közösségi keretszabályozása szerinti piacelemzésről és a jelentős piaci erő eszerinti meghatározásáról szóló iránymutatásaival (9) összhangban történő elemzését, a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetők kijelölését, valamint ex ante kötelezettségek előírását ezen üzemeltetők számára.

(6)

Az ajánlás értelmében a nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti nemzetközi barangolás nagykereskedelmi nemzeti piaca olyan érintett piac, amely ex ante szabályozás alá vonható. A nemzeti szabályozó hatóságok tevékenysége azonban (külön-külön és az európai szabályozók csoportja keretében) a Közösségen belüli barangolás nemzeti nagykereskedelmi piacainak elemzése során bebizonyította, hogy még egyetlen nemzeti szabályozó hatóság sem tudott hatásosan fellépni a nemzetközi barangolás magas nagykereskedelmi árai ellen, mivel nehéz megállapítani, hogy mely vállalkozások rendelkeznek jelentős piaci erővel, tekintettel a nemzetközi barangolás különleges körülményeire, így a szolgáltatás határokon átnyúló természetére.

(7)

A nemzetközi barangolási szolgáltatások kiskereskedelme tekintetében az ajánlás a nemzetközi barangolás egyetlen kiskereskedelmi piacát sem minősíti érintett piacnak, többek között azért, mert kiskereskedelmi szinten nemzetközi barangolási szolgáltatás önmagában nem rendelhető meg, csak az ügyfél hazai szolgáltatójánál megvásárolt nagyobb szolgáltatáscsomag részeként.

(8)

Továbbá, a nemzeti szabályozó hatóságok, amelyek az ország területén állandó lakóhellyel rendelkező mobiltelefonálók érdekeit hivatottak megvédeni és érvényesíteni, nem képesek ellenőrizni a látogatott hálózat egy másik tagállamban található üzemeltetőjét, aki nemzetközi barangolási szolgáltatást nyújt a szóban forgó ügyfeleknek. Ez az akadály csökkentheti a tagállamoknak a lakóhelyen alapuló jogalkotói hatáskörükben meghozott fogyasztóvédelmi intézkedéseik érvényesülését is.

(9)

Ennek megfelelően a tagállamokra nyomás nehezedik, hogy a nemzetközi barangolási díjak tekintetében intézkedéseket hozzanak, azonban az elektronikus hírközlés 2002. évi keretszabályozása szerint a nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosított előzetes beavatkozásra irányuló szabályozás nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a szóban forgó hatóságok e különleges területen érdemben felléphessenek a fogyasztók érdekében.

(10)

Továbbá, az Európai Parlament 2004. évi európai elektronikus hírközlési szabályozásról és piacokról szóló állásfoglalása (10) felszólítja a Bizottságot, hogy a határokon átnyúló mobiltelefon-forgalom magas költségei csökkentésére újabb kezdeményezéseket dolgozzon ki, míg az Európai Tanács 2006. március 23-i és 24-i ülésének egyik következtetése értelmében a megújult lisszaboni stratégia gazdasági növekedési és termelékenységi céljainak eléréséhez elengedhetetlenek a célirányos, hatékony és integrált információs és kommunikációs technológiai (IKT) szakpolitikák – mind európai, mind nemzeti szinten –, és ennek összefüggésében megjegyezték a barangolási díjak csökkentésének fontosságát a versenyképesség szempontjából.

(11)

Az elektronikus hírközlés 2002. évi keretszabályozásának célja – akkori nyilvánvaló megfontolások alapján – a tagállamok közötti valamennyi kereskedelmi korlátozás felszámolása volt az általa harmonizált területeken, többek között a barangolási díjakat érintő intézkedések révén. Ez azonban nem akadályozhatja a harmonizált szabályok más megfontolások alapján történő módosítását, megtalálva a magas szintű fogyasztóvédelem elérésének a leghatékonyabb eszközét miközben javítják a belső piac működési feltételeit.

(12)

Módosítani kell ezért az elektronikus hírközlés 2002. évi keretszabályozását, különösen a keretirányelvet annak érdekében, hogy el lehessen térni az egyébként alkalmazandó szabályoktól – nevezetesen, hogy jelentős piaci erő hiányában a kínált szolgáltatások ára kereskedelmi megállapodás révén legyen megállapítható –, és ezáltal olyan kiegészítő szabályozási kötelezettségek előírását tegyék lehetővé, amelyek megfelelnek a Közösségen belüli barangolási szolgáltatások sajátos jellemzőinek.

(13)

A kis- és a nagykereskedelmi barangolási piac olyan egyedi sajátosságokkal rendelkezik, amelyek a 2002. évi keretszabályozás értelmében rendelkezésre álló eljárásokon túlmenő, kivételes intézkedéseket tesznek indokolttá.

(14)

A barangolást végző ügyfelek érdekének védelmében kis- és nagykereskedelmi szinten egyaránt szabályozási kötelezettségeket kell előírni, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a Közösségen belüli barangolási szolgáltatások nagykereskedelmi árának csökkenése – kellő ösztönzés hiányában – nem feltétlenül eredményezi a barangolás kiskereskedelmi árának csökkenését. Másrészt pedig, amennyiben a kiskereskedelmi ár csökkentését célzó intézkedések nem irányulnak az ezen szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó nagykereskedelmi költségek szintjéhez, sérülhet a Közösségen belüli barangolási piac rendes működése.

(15)

E szabályozási kötelezettségeket a lehető leghamarabb hatályba kell léptetni, ésszerű időt biztosítva az érintett üzemeltetőknek, hogy áraikat és kínált szolgáltatásaikat az ezeknek való megfelelés érdekében kiigazíthassák, valamint azokat valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazni kell.

(16)

Közös megközelítést kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a földfelszíni nyilvános mobiltelefon-hálózatot használók Közösségen belüli utazásaik során ne fizessenek túlzott árat a Közösségen belüli barangolási szolgáltatások keretében történő beszédhívások kezdeményezéséért és fogadásáért, ezáltal a fogyasztók magas szintű védelemben részesüljenek, de a mobilüzemeltetők közötti verseny is fennmaradjon, valamint megőrizzék az innovációra való ösztönzést és a fogyasztói választást is. Az érintett szolgáltatások határokon átnyúló természetére tekintettel közös megközelítés szükséges ahhoz, hogy a mobilüzemeltetőknek egyetlen, objektív kritériumokon alapuló, egységes, koherens keretszabályozáson belül működhessenek.

(17)

A leghatékonyabb és legarányosabb megközelítés, amelynek révén szabályozható a Közösségen belüli barangolásos híváskezdeményezések és -fogadások díja, egy legmagasabb átlagos percenkénti nagykereskedelmi díj közösségi szintű megállapítása és a kiskereskedelmi díjak eurotarifa bevezetése révén történő korlátozása. Az átlagos nagykereskedelmi díj bármely két, Közösségen belüli üzemeltető között egy meghatározott időtartam folyamán alkalmazandó.

(18)

Az eurotarifát olyan szinten kell megállapítani, amely megfelelő árrést garantál az üzemeltetők számára és ösztönözi az olcsóbb, versenyképes barangolási ajánlatokat. Az üzemeltetőknek aktívan kell ajánlaniuk az eurotarifát valamennyi barangolást végző ügyfelük számára ingyenes, világos és átlátható módon.

(19)

Ez a szabályozási megközelítés biztosítja, hogy a Közösségen belüli barangolási díjak az eddiginél jobban tükrözzék a szolgáltatásnyújtás alapjául szolgáló költségeket. Ezért a barangolást végző ügyfeleknek kínálható legmagasabb eurotarifának ésszerű árrést kell biztosítania a barangolási szolgáltatások nyújtásának nagykereskedelmi költségéhez képest, ugyanakkor lehetővé kell tennie, hogy az üzemeltetők is szabadon versenyezhessenek, azáltal hogy eltérő kínálatot ajánlanak, és az árszerkezetüket a piaci feltételekhez és a fogyasztói igényekhez igazítják. Ez a szabályozási megközelítés nem alkalmazandó az értéknövelt szolgáltatásokra.

(20)

E szabályozási megközelítésnek könnyen végrehajthatónak és figyelemmel kísérhetőnek kell lennie, hogy minél kevesebb adminisztratív terhet rójon mind az előírásai által érintett üzemeltetőkre, mind a felügyeletéért és kikényszerítéséért felelős nemzeti szabályozó hatóságokra. Ezért átláthatónak és egyértelműnek kell lennie valamennyi Közösségen belüli mobiltelefon-ügyfél számára. Ezenkívül biztonságosnak és kiszámíthatónak kell lennie a nagy- és kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat nyújtó üzemeltetők számára. E rendeletben ezért pénzügyi fogalmak révén meg kell határozni a percenkénti nagy- és kiskereskedelmi díjak legmagasabb szintjét.

(21)

A legmagasabb átlagos percenkénti nagykereskedelmi díjat úgy kell megállapítani, hogy figyelemmel legyen egy Közösségen belüli barangolásos hívás lebonyolításában előforduló különböző elemekre, különösen a mobil hálózatokon való híváskezdeményezések és -végződtetések díjára, beleértve az általános költségeket, valamint a jelzéstovábbítást és a tranzitálást. A híváskezdeményezés és -végződtetés legmegfelelőbb referenciaértéke a Közösségen belüli mobilhálózati üzemeltetők átlagos mobilvégződtetési díja, amely a nemzeti szabályozó hatóságoktól származó és a Bizottság által közzétett információkon alapul. Az e rendelet által megállapított legmagasabb átlagos percenkénti díjakat ezért úgy kell meghatározni, hogy figyelembe vegyék az átlagos mobilvégződtetési díjakat, ami a felmerülő költségek referenciaértékeként szolgál. A legmagasabb átlagos percenkénti nagykereskedelmi díjakat évente csökkenteni kell a nemzeti szabályozó hatóságok által időről időre előírt mobilvégződtetési díjak csökkentésének figyelembe vétele céljából.

(22)

A kiskereskedelmi szinten alkalmazandó eurotarifának biztosítania kell a barangolást végző ügyfél számára, hogy egy szabályozott barangolási híváskezdeményezésért vagy -fogadásáért nem kell túlzott árat fizetnie, de egyúttal elegendő árrés marad a hazai üzemeltetőknek ahhoz, hogy megkülönböztethessék az ügyfeleknek felkínált termékeket.

(23)

Minden fogyasztónak biztosítani kell olyan egyszerű barangolási díjszabás választhatóságát, amely többletdíjak és előfeltételek nélkül sem haladja meg a szabályozott díjhatárokat. A nagykereskedelmi költségek és a kiskereskedelmi árak közötti ésszerű árrés biztosítja az üzemeltetők számára a kiskereskedelmi szinten jelentkező valamennyi barangolással kapcsolatos különleges költség fedezését, beleértve a marketingköltségek és a készüléktámogatás megfelelő részét is, és megfelelő megtérülést biztosít számukra. Az eurotarifa olyan megfelelő eszköz, amely védelmet nyújt a fogyasztóknak, az üzemeltető számára pedig rugalmasságot biztosít. A nagykereskedelmi szinttel összhangban az eurotarifa legmagasabb szintjeinek is évente csökkenni kell.

(24)

Az új barangolást végző ügyfeleket teljes körűen tájékoztatni kell a Közösségben létező, barangolási díjszabásokról, beleértve az eurotarifával összhangban álló díjszabásokat is. A meglévő barangolást végző ügyfeleknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egy eurotarifával összhangban álló új díjszabást, vagy bármely más barangolási díjszabást válasszanak meghatározott időn belül. Azon meglévő barangolást végző ügyfelek esetében, akik e meghatározott időn belül nem választanak, helyénvaló különbséget tenni azok között, akik már a rendelet hatálybalépése előtt kiválasztottak egy adott barangolási díjszabást vagy -csomagot, és azok között, akik nem választottak. Az utóbbi ügyfeleket automatikusan az e rendeletnek megfelelő díjszabásban kell részesíteni. Azon barangolást végző ügyfelek, akik az egyéni igényeiknek megfelelő adott barangolási díjszabásokat vagy -csomagokat vesznek igénybe, és amelyeket ennek alapján választottak, az általuk korábban kiválasztott díjszabásnál vagy -csomagnál maradnak, amennyiben az aktuális díjfeltételeikre való emlékeztetést követően a megfelelő határidőn belül nem jelzik módosítási szándékukat. Az ilyen adott barangolási díjszabások és -csomagok magukba foglalhatnak például átalánydíjakat, nem nyilvános díjszabásokat, rögzített barangolási díjakkal növelt díjszabásokat, a legmagasabb eurotarifánál alacsonyabb percdíjakat, illetve kapcsolási díjakat tartalmazó díjszabásokat.

(25)

A Közösségen belüli kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak meghatározott időtartammal kell rendelkezniük, hogy áraikat az e rendeletben megállapított korlátokhoz igazíthassák.

(26)

Hasonlóképpen kiigazítási időtartamot kell biztosítani a Közösségen belüli nagykereskedelmi barangolási szolgáltatásokat nyújtók számára, hogy megfelelhessenek az e rendeletben megállapított korlátoknak.

(27)

Mivel e rendelet előírja, hogy az elektronikus hírközlés 2002. évi keretszabályozását alkotó irányelvek nem sérthetik a mobil-beszédhívások Közösségen belüli barangolási díjainak szabályozására irányuló különös intézkedéseket, és mivel e rendelet előírhatja, hogy a Közösségen belüli barangolási szolgáltatások nyújtói változtassák meg a barangolás kiskereskedelmi díjszabását annak érdekében, hogy e rendelet előírásainak megfeleljenek, ezek a változtatások nem keletkeztethetnek jogosultságot a mobiltelefont használó ügyfeleknek arra, hogy az elektronikus hírközlés 2002. évi keretszabályozását átültető nemzeti törvények alapján felmondják a szerződéseiket.

(28)

E rendelet nem sértheti a fogyasztóknak kínált innovatív ajánlatokat, amelyek az e rendeletben meghatározottak szerinti legmagasabb eurotarifánál előnyösebbek, hanem inkább ösztönöznie kell a barangolást végző ügyfeleknek alacsonyabb áron kínált innovatív ajánlatokat. E rendelet nem írhatja elő barangolási díjak újbóli bevezetését ott, ahol ezeket már eltörölték, és nem írhatja elő meglévő barangolási díjak felemelését az e rendeletben meghatározott szintekre.

(29)

A hazai szolgáltatók felkínálhatnak egy méltányos, minden szolgáltatásra kiterjedő havi átalánydíjat, amelyhez nem kapcsolódnak díjkorlátok. Ez az átalánydíj a Közösségen belül magában foglalhatja a Közösségen belüli hang- és/vagy adatátviteli szolgáltatásokat (beleértve a rövid szöveges üzeneteket (SMS) és a multimédiás üzenetküldő szolgáltatást (MMS)).

(30)

Annak érdekében, hogy e rendelet rendelkezései minden mobiltelefon beszélgetéseket folytató felhasználó számára előnyösek lehessenek, a kiskereskedelmi árazásra vonatkozó előírásokat egyaránt alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a barangolást végző ügyfél feltöltőkártyás vagy számlás szerződést kötött-e hazai szolgáltatójával, valamint attól is, hogy a hazai szolgáltató saját hálózattal rendelkezik-e, virtuális mobilhálózat-üzemeltető-e, illetve mobil-beszédhívási szolgáltatások viszonteladója-e.

(31)

Ha a Közösségen belüli mobilszolgáltatók úgy találják, hogy az együttműködtethetőség és a végpontok közötti összeköthetőségből fakadó előnyök az ügyfeleik számára veszélyeztetve vannak a más tagállamokban működő mobilhálózat-üzemeltetőkkel kötött, barangolásra vonatkozó megállapodásaik megszűnése illetve a megszűnés veszélye miatt, vagy ügyfeleiknek egy másik tagállamban nem tudnak szolgáltatásokat nyújtani, mivel egyetlen nagykereskedelmi hálózatszolgáltatóval sem létezik megállapodásuk, a nemzeti szabályozó hatóságok szükség esetén élhetnek a hozzáférési irányelv 5. cikkében foglalt hatáskörrel a megfelelő hozzáférés és összekapcsolás biztosítása céljából, hogy garantálják az ilyen végpontok közötti összeköthetőséget és együttműködtethetőséget, figyelembe véve a keretirányelv 8. cikkében foglalt célokat, különösen az elektronikus hírközlési szolgáltatások teljes körűen működő egységes piacának megteremtését.

(32)

Annak érdekében, hogy a Közösségen belüli szabályozott barangolásos híváskezdeményezés és -fogadás kiskereskedelmi árai átláthatóbbak legyenek, valamint a barangolást végző ügyfeleknek segítsenek a könnyebb döntéshozatalban mobiltelefonjuk használatáról külföldön, a mobiltelefon-szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a barangolást végző ügyfeleik számára, hogy ingyenesen, könnyen kapjanak információkat a látogatott tagállamban beszédhívás kezdeményezésekor és fogadásakor rájuk érvényes barangolási díjakról. Továbbá, a szolgáltatóknak ingyenesen további információkat kell nyújtaniuk ügyfeleik kérésére a látogatott tagállamban a beszédhívások, SMS-ek és MMS-ek kezdeményezése vagy fogadása, valamint egyéb adatátviteli szolgáltatások percdíjára és egységenkénti díjára (hozzáadottérték-adóval) vonatkozólag.

(33)

Az átláthatóság azt is megköveteli, hogy a szolgáltatók előfizetés átvételekor, valamint a díjak megváltozásakor minden alkalommal tájékoztatást nyújtsanak a barangolási díjakról, különösen az eurotarifáról és – amennyiben kínálatukban szerepel – a minden szolgáltatást magában foglaló átalánydíjról. A hazai szolgáltatóknak megfelelő eszközök segítségével, például számlákon, az Interneten keresztül, televíziós reklámokkal vagy közvetlenül a címzetthez küldött levélben kell tájékoztatást nyújtaniuk a barangolási díjakról. A hazai szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a barangolást végző ügyfeleik tudomással bírnak a szabályozott díjszabások hozzáférhetőségéről, valamint ezen ügyfeleiknek világos és elfogulatlan tájékoztatót kell küldeniük, amely ismerteti az eurotarifa feltételeit és a jogot az arra, illetve arról történő átállásra.

(34)

Az elektronikus hírközlés 2002. évi keretszabályozása szerinti feladatok elvégzéséért felelős nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítani kell a szükséges hatásköröket arra, hogy az illetékességi területükön felügyeljék és érvényesítsék az e rendeletben foglalt kötelezettségeket. Nyomon kell követniük a Közösségen belül barangolást végző mobiltelefonos ügyfeleknek nyújtott beszéd- és adatátviteli szolgáltatások árazásának alakulását is, beleértve adott esetben a Közösség legkülső térségeiben lebonyolított barangolásos híváskezdeményezések és fogadások költségbeli sajátosságait, és e költségek nagykereskedelmi piacon történő megtérülésének szükségét, továbbá azt, hogy nem használnak-e forgalmat terelő technikákat a kínálat ügyfeleket károsító korlátozására. Biztosítaniuk kell, hogy az érdekelt felek naprakész tájékoztatást kapjanak e rendelet alkalmazásáról, és félévenként nyilvánosságra kell hozniuk az ilyen nyomon követési vizsgálatok eredményeit. Tájékoztatást kell nyújtani külön-külön a vállalati, az előfizetéses és a feltöltőkártyás ügyfelekről.

(35)

A Közösség legkülső térségeiben, ahol a mobiltelefon engedélyek eltérnek az ország többi területén kiadottaktól, az országon belüli barangolás esetében a díjakat a közösségi barangolási piacon alkalmazott díjakkal megegyező mértékben kell csökkenteni. E rendelet végrehajtása nem eredményezheti az országon belüli barangolási szolgáltatásokat használó ügyfelek kevésbé kedvező árazási bánásmódját a Közösségen belüli barangolási szolgáltatásokat használó ügyfelekkel szemben. Ennek érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok a közösségi jognak megfelelő, kiegészítő intézkedéseket hozhatnak.

(36)

Tekintettel arra, hogy a beszédhívásos telefonálás mellett egyre nagyobb teret nyernek az új mobil adatátviteli szolgáltatások, e rendeletnek lehetővé kell tennie az e szolgáltatások piaci változásainak nyomon követését is. A Bizottságnak ezért szintén nyomon kell követnie a barangolásos adatátviteli szolgáltatások – beleértve az SMS-t és az MMS-t – piacát is.

(37)

A tagállamoknak rendelkezniük kell az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciórendszerről.

(38)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen olyan közös megközelítés létrehozását, amely biztosítja, hogy a nyilvános mobiltelefon-hálózatot a Közösségen belül külföldön igénybe vevő felhasználók ne fizessenek túl magas árakat a beszédhívás-kezdeményezéssel és -fogadással összefüggő Közösségen belüli barangolási szolgáltatásokért, és ezáltal magas szintű fogyasztóvédelmet ér el, miközben védelemben részesíti a mobilszolgáltatók közötti versenyt is– a tagállamok nem tudják megfelelő módon, biztonságosan, összehangoltan és kellő időben megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(39)

E közös megközelítést egy korlátozott időszakra kell létrehozni. E rendelet a Bizottság által végzett felülvizsgálat fényében meghosszabbítható vagy módosítható. A Bizottságnak felül kell vizsgálnia e rendelet eredményességét, és azt, hogy mennyiben járul hozzá a keretszabályozás végrehajtásához, valamint a belső piac zavartalan működéséhez, ezen kívül meg kell vizsgálnia e rendeletnek a kisebb közösségi mobiltelefon- szolgáltatókra és ezen szolgáltatóknak a Közösségen belüli barangolási piacon elfoglalt helyzetére gyakorolt hatását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet közös megközelítést hoz létre, amely biztosítja, hogy a nyilvános mobiltelefon-hálózatot felhasználók a Közösségen belüli utazásaik során ne fizessenek túlságosan magas árat a Közösségen belüli barangolási szolgáltatásokért hívások kezdeményezése és fogadása során, ezáltal hozzájárul a belső piac zavartalan működéséhez, miközben magas szintű fogyasztóvédelmet ér el, és védelemben részesíti a mobilszolgáltatók közötti versenyt is, valamint egyaránt megőrzi az innovációs kezdeményezéseket és a fogyasztók szabad választását. E rendelet szabályokat állapít meg a Közösségen belül kezdeményezett és végződő beszédhívásokkal összefüggő nemzetközi barangolási szolgáltatások nyújtásáért a mobilszolgáltatók által beszedhető díjakról, és alkalmazása egyaránt kiterjed a hálózatüzemeltetők közötti nagykereskedelmi díjakra és a hazai szolgáltatók által beszedett kiskereskedelmi díjakra.

(2)   E rendelet szabályokat állapít meg az árak átláthatóságának javítása, valamint a Közösségen belüli barangolási szolgáltatások felhasználói által fizetendő díjakra vonatkozó tájékoztatás nyújtásának javítása céljából.

(3)   E rendelet a keretirányelv 1. cikkének (5) bekezdése értelmében egyedi intézkedésnek minősül.

(4)   Az e rendeletbe foglalt díjkorlátok mértékét euróban kell kifejezni. Ahol a 3. és a 4. cikk szerinti díjakat más valutákban denominálják, az e cikkek szerinti kezdeti díjkorlátokat azon valutákban az Európai Központi Bank által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek alapján, 2007. június 30-kor érvényes referencia átváltási árfolyam alkalmazásával kell meghatározni. A díjkorlátokban a 3. cikk (2) bekezdése és a 4. cikk (2) bekezdése alapján ezt követően bekövetkező csökkentések tekintetében a felülvizsgált értékeket a felülvizsgált értékek alkalmazásának időpontja előtt egy hónappal így közzétett referencia átváltási árfolyam alkalmazásával kell meghatározni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában a hozzáférési irányelv 2. cikkében, a keretirányelv 2. cikkében és az egyetemes szolgáltatási irányelv 2. cikkében megállapított fogalommeghatározásokat alkalmazni kell.

(2)   Az (1) bekezdésben említett fogalommeghatározásokon kívül a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

„eurotarifa”: a 4. cikkben előírt legmagasabb díjat meg nem haladó díjszabás, amelyet azon cikkel összhangban egy hazai szolgáltató a szabályozott barangolásos hívások nyújtásáért szedhet;

b)

„hazai szolgáltató”: egy vállalkozás, amely a barangolást végző ügyfélnek földfelszíni nyilvános mobiltelefon-szolgáltatásokat nyújt saját hálózatán keresztül, vagy virtuális mobilhálózat-üzemeltetőként, illetve viszonteladóként;

c)

„hazai hálózat”: egy tagállamon belüli földi nyilvános mobiltelefon-hálózat, amelynek révén egy hazai szolgáltató a barangolást végző ügyfélnek földfelszíni nyilvános mobiltelefon-szolgáltatásokat nyújt;

d)

„Közösségen belüli barangolás”: a barangolást végző ügyfél egy mobiltelefont vagy egyéb készüléket – a hazai hálózat üzemeltetője és a látogatott hálózat üzemeltetője közötti megállapodás alapján – Közösségen belüli hívásfogadásra vagy -kezdeményezésre akkor használ, amikor nem a saját hazai hálózata szerinti tagállamban tartózkodik;

e)

„szabályozott barangolásos hívás”: barangolást végző ügyfél olyan mobil-beszédhívása, amelyet egy látogatott hálózaton kezdeményeztek és a végződés szerinti nyilvános telefonhálózat a Közösségen belül található, vagy a barangolást végző ügyfél olyan hívásfogadása, amelyet a Közösségen belüli nyilvános telefonhálózatról kezdeményeztek és egy látogatott hálózaton fogadtak;

f)

„barangolást végző ügyfél”: földfelszíni nyilvános mobiltelefon-szolgáltatást a Közösségen belül található földfelszíni nyilvános mobiltelefon-hálózaton keresztül nyújtó szolgáltató ügyfele, aki olyan szerződéssel vagy megállapodással rendelkezik hazai szolgáltatójával, amely lehetővé teszi, hogy egy mobiltelefont vagy egyéb készüléket – a hazai hálózat üzemeltetője és a látogatott hálózat üzemeltetője közötti megállapodás alapján – a látogatott hálózaton híváskezdeményezésre vagy fogadásra használjon;

g)

„látogatott hálózat”: olyan földfelszíni nyilvános mobiltelefon-hálózat, amely a hazai hálózatétól eltérő tagállamban található, és amely lehetővé teszi, hogy a barangolást végző ügyfél – a hazai hálózat üzemeltetőjével kötött megállapodás alapján – hívásokat kezdeményezzen, illetve fogadjon.

3. cikk

Szabályozott barangolásos hívások nagykereskedelmi díjai

(1)   A látogatott hálózat üzemeltetője a barangolást végző ügyfél hazai hálózatának üzemeltetőjétől percenként legfeljebb 0,30 EUR-nak megfelelő átlagos nagykereskedelmi díjat szedhet a látogatott hálózatról kezdeményezett szabályozott barangolásos hívás nyújtásáért, beleértve többek között annak kezdeményezési, továbbítási és végződtetési költségét is.

(2)   Ezt az átlagos nagykereskedelmi díjat kell alkalmazni bármely két üzemeltető között, és azt tizenkét hónapos időszakra kell kiszámítani vagy e rendelet lejártáig hátralévő rövidebb időszakra. A legmagasabb átlagos nagykereskedelmi díjat 2008. augusztus 30-i 0,28 EUR-ra, 2009. augusztus 30-i 0,26 EUR-ra kell csökkenteni.

(3)   Az (1) bekezdésben említett átlagos nagykereskedelmi díjat úgy kell kiszámítani, hogy a vonatkozó időszak alatt az érintett üzemeltető Közösségen belüli nagykereskedelmi barangolásos árbevételét el kell osztani az értékesített nagykereskedelmi barangolásos percek számával. A látogatott hálózat üzemeltetőjének lehetősége van csúcsidős és csúcsidőn kívüli díjakat alkalmazni.

4. cikk

Szabályozott barangolásos hívások kiskereskedelmi díjai

(1)   A hazai szolgáltatók a (2) bekezdésben előírt eurotarifát világosan és átlátható módon teszik hozzáférhetővé és aktívan kínálják valamennyi barangolást végző ügyfelük részére. Az eurotarifa nem vonhat maga után semmilyen ezzel kapcsolatos előfizetést vagy más rögzített, illetve rendszeres díjat és valamennyi kiskereskedelmi díjszabással kombinálhatónak kell lennie.

Az erre vonatkozó ajánlat során a hazai szolgáltatóknak emlékeztetniük kell valamennyi barangolást végző ügyfelüket, akik 2007. június 30-i előtt különös barangolási díjszabást vagy csomagot választottak, az azon díjszabásra vagy csomagra alkalmazott feltételekre.

(2)   A hazai szolgáltató által saját barangolást végző ügyfelétől szedett (hozzáadottérték-adó nélküli) eurotarifa barangolásos hívásonként eltérő lehet, de híváskezdeményezés esetén legfeljebb 0,49 EUR/perc díjat, hívásfogadás esetén 0,24 EUR/perc díjat szedhet egy szabályozott barangolásos hívás nyújtásáért. A kezdeményezett hívások felső határa 2008. augusztus 30-i 0,46 EUR-ra csökken és 2009. augusztus 30-i 0,43 EUR-ra, a fogadott hívások felső határa pedig 0,22 EUR-ra, illetve 0,19 EUR-ra.

(3)   Valamennyi barangolást végző ügyfélnek fel kell kínálni a (2) bekezdésben szereplő díjszabást.

A hazai szolgáltatóknak 2007. július 30-ig valamennyi barangolást végző ügyfelük részére fel kell kínálniuk azt a lehetőséget, hogy eurotarifát, vagy másik barangolási díjszabást válasszanak szabadon, és két hónapot kell biztosítaniuk számukra arra, hogy hazai szolgáltatójuk tudomására hozzák választásukat. A kért díjszabást az ügyfél kérésének a hazai szolgáltatóhoz való beérkezését követő egy hónapon belül kell aktiválni.

Azon barangolást végző ügyfelek esetében, akik e két hónapon belül nem választottak díjszabást automatikusan a (2) bekezdésben előírt eurotarifát kell alkalmazni.

Azonban az a barangolást végző ügyfél, aki már 2007. június 30-i előtt különös barangolási díjszabást vagy csomagot választott szabadon – amely eltér attól a barangolási díjszabástól, amelybe ilyen választás hiányában sorolnák –, és aki e bekezdés értelmében nem választ másik díjszabást, a korábban általa választott díjszabásban vagy csomagban marad.

(4)   A (3) bekezdésben szereplő eljárás befejezését követően a barangolást végző ügyfél bármikor kérheti az eurotarifába történő átsorolását vagy abból való kilépését. A díjszabások közötti váltásnak a kérelem kézhezvételét követő egy munkanapon belül, ingyenesen kell megtörténnie, és nem köthető az előfizetés egyéb részeire vonatkozó feltételekhez és korlátozásokhoz. A hazai szolgáltató az érvényes barangolási díjszabás lejártát követően három hónapot meg nem haladó, előre meghatározott legrövidebb időtartamra elhalaszthatja a váltást.

5. cikk

A 3. és 6. cikk alkalmazása

(1)   A 3. cikket 2007. augusztus 30-tól kell alkalmazni.

(2)   A 6. cikk (1) és (2) bekezdését 2007. szeptember 30-tól kell alkalmazni.

6. cikk

A kiskereskedelmi díjak átláthatósága

(1)   A barangolást végző ügyfelek arra történő figyelmeztetése érdekében, hogy híváskezdeményezéskor és -fogadáskor barangolási díjak vonatkoznak rájuk, minden hazai szolgáltató köteles – kivéve, ha az ügyfél értesítette szolgáltatóját, hogy nem kívánja e szolgáltatást igénybe venni – automatikusan, indokolatlan késedelem nélkül, ingyenesen, rövid szöveges üzenetben alapvető, személyre szóló árazási tájékoztatást adni a barangolást végző ügyfélnek, amikor az a hazai hálózatától eltérő tagállam területére lép, a szóban forgó ügyfél által látogatott tagállamban történő híváskezdeményezésre és -fogadásra vonatkozó barangolási díjakról (hozzáadottérték-adóval együtt).

E személyre szóló, alapvető árazási tájékoztatásnak tartalmaznia kell az ügyfél díjcsomagjának megfelelően a látogatott tagállamon belüli, továbbá a hazai hálózata szerinti tagállamba irányuló hívások kezdeményezéséért, valamint a hívásfogadásért kiszabható legmagasabb díjakat. További tájékoztatás céljából ugyancsak tartalmaznia kell a (2) bekezdésben említett, ingyenesen hívható telefonszámot.

Annak az ügyfélnek, aki értesítetést küldött, hogy nem kívánja igénybe venni az automatikus rövid szöveges üzenetet, joga van e szolgáltatást bármikor és ingyenesen újból kérni szolgáltatójától.

A hazai szolgáltatóknak a személyre szóló árazási tájékoztatást a vak és gyengén látó ügyfelek részére, ha az ügyfél kéri, automatikusan és ingyenesen, beszédhívással kell nyújtaniuk.

(2)   Az (1) bekezdés kiegészítéseként, az ügyfélnek joga van ingyenesen mobil beszédhívás vagy SMS révén kérni és kapni a beszédhívásokra, SMS-re, MMS-re és más adatkommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó, barangolási díjszabásokról szóló, személyre szabott, részletesebb információt. Az ilyen kéréseket a hazai szolgáltató által erre a célra kijelölt ingyenesen hívható telefonszámon keresztül lehet intézni.

(3)   A hazai szolgáltatók szerződéskötésekor kötelesek minden felhasználót teljes körűen tájékoztatni az érvényes barangolási díjakról, különösen az eurotarifáról. Ezenkívül indokolatlan késedelem nélkül a díjakban bekövetkező minden változás alkalmával naprakész tájékoztatást kell adniuk barangolást végző ügyfeleiknek az érvényes barangolási díjakról.

A hazai szolgáltatók minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy minden ügyfelük tisztában legyen az eurotarifa hozzáférhetőségével Különösen pedig 2007. július 30-ig, érthető és nem részrehajló módon tájékoztatják az összes ügyfelet az eurotarifára vonatkozó feltételekről. Ezután ésszerű időközönként emlékeztetőt küldenek az összes olyan ügyfélnek, aki más díjszabást választott.

7. cikk

Felügyelet és jogérvényesítés

(1)   A nemzeti szabályozó hatóságok illetékességi területükön figyelemmel kísérik és felügyelik e rendelet betartását.

(2)   A nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek az e rendelet, és különösen a 3. és 4. cikk alkalmazására vonatkozó naprakész információkat az érintett felek számára könnyen hozzáférhető módon nyilvánosságra hozni.

(3)   A nemzeti szabályozó hatóságok a 11. cikkben előírt felülvizsgálatra történő felkészülés keretében, a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókban is figyelemmel kísérik a barangolást végző ügyfeleknek nyújtott beszéd- és adatkommunikációs szolgáltatások – köztük az SMS és az MMS – nagy- és kiskereskedelmi díjainak alakulását. A nemzeti szabályozó hatóságok a szomszédos tagállamok határ menti régióiban különös figyelmet fordítanak szándékolatlan barangolás sajátos eseteire, továbbá figyelemmel kísérik, hogy alkalmaznak-e a forgalomterelési technikákat az ügyfelek kárára. Az ilyen figyelemmel kísérés eredményeiről hathavonta tájékoztatják a Bizottságot, beleértve a vállalati, a számlás szerződéssel rendelkező és a feltöltőkártyás ügyfelekre vonatkozó egyedi információkat.

(4)   A nemzeti szabályozó hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy az e rendelet szerint kötelezett vállalkozásoktól bekérjék az e rendelet végrehajtását és érvényre juttatását érintő összes információt. Azon vállalkozások – a nemzeti szabályozó hatóságok kérésére, az előírt időszakon belül és részletességgel – késlekedés nélkül kötelesek kiadni ezeket az információkat.

(5)   A nemzeti szabályozó hatóságok saját kezdeményezésük alapján is felléphetnek az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében. Amennyiben szükséges, különösen a hozzáférési irányelv 5. cikke szerinti hatásköröket alkalmazhatják a megfelelő hozzáférés és összekapcsolás biztosítása érdekében, hogy ezáltal garantálják a barangolási szolgáltatások végpontok közötti kapcsolódását és összeköthetőségét.

(6)   A nemzeti szabályozó hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy az e rendeletben előírt kötelezettségek megszegését megállapítva előírhassák e jogsértés azonnali megszüntetését.

8. cikk

Vitarendezés

(1)   A valamely tagállamban elektronikus hírközlő hálózatot vagy szolgáltatást nyújtó vállalkozások között az e rendeletben megállapított kötelezettségekkel kapcsolatban kialakuló vita esetén a keretirányelv 20. és 21. cikkében meghatározott vitarendezési eljárásokat kell alkalmazni.

(2)   Az e rendelet hatálya alá tartozó kérdéssel kapcsolatban ügyfeleket vagy végfelhasználókat érintő megoldatlan vita esetén a tagállamok biztosítják az egyetemes szolgáltatási irányelv 34. cikkében meghatározott, peren kívüli vitarendezési eljárások hozzáférhetőségét.

9. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatásosaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok az említett előírásokról legkésőbb 2008. március 30-ig, és az ezeket érintő későbbi módosításokról pedig haladéktalanul kötelesek értesíteni a Bizottságot.

10. cikk

A 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) módosítása

A 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 1. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Ez az irányelv és a különös irányelvek nem érintik a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatokra vonatkozó nemzetközi barangolás szabályozása céljából elfogadott egyedi intézkedéseket.”.

11. cikk

Felülvizsgálat

(1)   A Bizottság 2008. december 30-i felülvizsgálja e rendelet működését, és jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság különösen értékeli, hogy e rendelet céljai megvalósultak-e. Jelentésében a Bizottság felülvizsgálja a barangolást végző ügyfeleknek nyújtott hang- és adatátviteli szolgáltatások – így az SMS és MMS – nagy- és kiskereskedelmi áraiban bekövetkezett változásokat, és adott esetben ajánlásokat fogalmaz meg e szolgáltatások szabályozásának szükségessége tekintetében. E célból a Bizottság felhasználhatja a 7. cikk (3) bekezdésének megfelelően nyújtott információkat.

(2)   Jelentésében a Bizottság értékeli, hogy figyelembe véve a piac alakulását és tekintettel mind a versenyre, mind a fogyasztóvédelemre, szükséges-e a rendelet hatályának a 13. cikkben említett időszakon túl történő meghosszabbítása, vagy módosítása, figyelembe véve a mobil hang- és adatátviteli szolgáltatások díjszabásának nemzeti szintű alakulását, valamint e rendeletnek a kisebb, független vagy új üzemeltetők versenyhelyzetére gyakorolt hatását. Ha a Bizottság ezt szükségesnek találja, javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

12. cikk

Bejelentési kötelezettség

A tagállamok 2007. augusztus 30-i közlik a Bizottsággal, hogy melyek az e rendelet alá tartozó feladatok elvégzéséért felelős nemzeti szabályozó hatóságok.

13. cikk

Hatálybalépés és lejárat

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2010. június 30-én hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 27-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

A. MERKEL


(1)  HL C 324., 2006.12.30., 42. o.

(2)  Az Európai Parlament 2007. május 23-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2007. június 25-i határozata.

(3)  HL L 108., 2002.4.24., 7. o.

(4)  HL L 108., 2002.4.24., 21. o.

(5)  HL L 108., 2002.4.24., 33. o.

(6)  HL L 108., 2002.4.24., 51. o.

(7)  HL L 201., 2002.7.31., 37. o. A 2006/24/EK irányelvvel módosított irányelv (HL L 105., 2006.4.13., 54. o.),

(8)  HL L 114., 2003.5.8., 45. o.

(9)  HL C 165., 2002.7.11., 6. o.

(10)  HL C 285. E, 2006.11.22., 143. o.