I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

26.6.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/7

A BIZOTTSÁG 722/2007/EK RENDELETE

(2007. június 25.)

az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., V., VI., VIII., IX. és XI. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikkére,

mivel:

(1)

A 999/2001/EK rendelet megállapítja az állatokban előforduló fertőző agyvelőbántalmak (TSE) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályokat. A rendeletet az élő állatok és az állati eredetű termékek előállítása és forgalomba hozatala során, valamint egyes különleges esetekben ezek kivitele tekintetében alkalmazni.

(2)

A 999/2001/EK rendelet 5. cikke előírja, hogy a tagállamok vagy harmadik országok, illetve azok régióinak (a továbbiakban: országok vagy régiók) BSE-státusát (szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma) három kategóriába történő besorolással kell meghatározni. Az említett rendelet II. melléklete megállapítja az országok vagy régiók BSE-státusa meghatározásának szabályait. Az említett rendelet 5. cikke emellett előírja, hogy miután a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) kialakított egy eljárást az országok kategóriába való besorolására, az országok közösségi besorolását át kell értékelni.

(3)	A 999/2001/EK rendelet V. melléklete a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok gyűjtésének és megsemmisítésének, a rendelet IX. melléklete pedig az élő állatok, embriók, petesejtek és állati eredetű termékek Közösségbe történő behozatalának szabályait határozza meg.

(4)	Az Állat-egészségügyi Világszervezet 2005. májusi közgyűlésén elfogadtak egy új, egyszerűsített eljárást a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmával (BSE) kapcsolatos kockázat tekintetében a tagállamok három kategória alapján történő besorolására.

(5)	A 999/2001/EK rendeletet az 1923/2006/EK rendelet módosította az új, egyszerűsített besorolási rendszer a közösségi jogba való átültetése érdekében. Az említett módosítást követve a 999/2001/EK rendelet II., V. és IX. mellékletét az új besorolási rendszer figyelembevételével módosítani kell.

(6)

Mivel a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) vagy (4) bekezdésével összhangban nem hoztak döntést az országok besorolásáról, a 9. cikk és a VI. melléklet rendelkezései nem voltak alkalmazandók. Tekintettel arra, hogy az új besorolási rendszert 2007. július 1-jétől kell alkalmazni, valamint a melléklet és a tudományos bizonyítékokon alapuló átmeneti intézkedések értelmében alkalmazandó szabályok, illetve a cikkek módosításainak összehangolása érdekében a VI. mellékletet módosítani kell.

(7)

A 999/2001/EK rendelet VIII. melléklete megállapítja az élő állatok, a belőlük származó sperma, embrió, petesejt és állati eredetű termékek forgalomba hozatalának és kivitelének feltételeit. A melléklet C. fejezete meghatározza a bizonyos állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozó feltételeket. Ezeket a feltételeket az új besorolási rendszer figyelembevétele érdekében módosítani kell.

(8)

A 999/2001/EK rendelet XI. melléklete D. részének 5. pontja megállapítja az 1996. augusztus 1-je előtt az Egyesült Királyság területén született vagy nevelt szarvasmarhafélék Közösségen belüli kereskedelmére és a szarvasfélékből származó hústermékek Közösségbe irányuló behozatalára vonatkozó intézkedéseket. Az emberi egészség védelme érdekében, illetve állat-egészségügyi védelmi okokból ezeket az intézkedéseket 2007. július 1-je után továbbra is fenn kell tartani.

(9)

Az egyértelműség és egységesség érdekében az Egyesült Királyság területén 1996. augusztus 1-je előtt született vagy nevelt szarvasmarhafélék Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országokba irányuló kivitelére vonatkozó rendelkezéseket a VIII. mellékletnek kell tartalmaznia, míg a szarvasfélékből származó hústermékek behozatalára vonatkozó rendelkezéseket a IX. mellékletnek kell tartalmaznia.

(10)

A 999/2001/EK rendelet XI. mellékletében szereplő, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokra vonatkozó átmeneti intézkedések alkalmazását meg kell szüntetni minden ország vagy régió tekintetében, közvetlenül az adott ország vagy régió besorolására vonatkozó határozat elfogadásának időpontját követően. Ezért a XI. mellékletet hatályon kívül kell helyezni.

(11)	A 999/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet II, V., VI., VIII., IX. és XI. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 25-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 147., 2001.5.31., 1. o. Legutóbb az 1923/2006/EK rendelettel (HL L 404., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

A 999/2001/EK rendelet II., V., VI., VIII., IX. és XI. melléklete a következőképpen módosul:

A 999/2001/EK rendelet II. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

A BSE-STÁTUS MEGHATÁROZÁSA

A. FEJEZET

Kritériumok

A tagállamok, harmadik országok vagy azok régiói (a továbbiakban: országok vagy régiók) BSE-státusát az a)–e) pontban meghatározott kritériumok szerint kell megállapítani.

Az ország vagy régió esetében:

a)	a B. fejezet rendelkezései alapján kockázatelemzést végeznek, amely a BSE-előfordulás valamennyi potenciális tényezőjét, valamint az országban vagy a régióban való eddigi előfordulását azonosítja;

b)	a BSE folyamatos ellenőrzését és nyomon követését lehetővé tevő rendszert vezetnek be, amely elsősorban a B. fejezetben ismertetett kockázatokra vonatkozik, és amely megfelel a D. fejezetben meghatározott minimális ellenőrzési követelményeknek;

az állatorvosok, mezőgazdasági termelők, valamint a szarvasmarhafélék szállításával, forgalmazásával és levágásával foglalkozó munkavállalók számára folyamatos ismertető program szervezése annak érdekében, hogy ösztönözzék az e melléklet D. fejezetében meghatározott célzott szubpopulációkban a BSE-vel egyező klinikai tünetek eseteinek jelentését;

d)	kötelezettség hatályba léptetése arra vonatkozóan, hogy a BSE-vel egyező klinikai tünetekkel rendelkező szarvasmarhafélék esetében bejelentést tegyenek és vizsgálatot indítsanak;

e)	a b) pontban említett ellenőrzési és nyomonkövetési rendszer keretében összegyűjtött agy- vagy egyéb szöveteken az egyik engedélyezett laboratórium vizsgálatot végez el.

B. FEJEZET

Kockázatelemzés

1. A kockázatelemzés struktúrája

A kockázatelemzések az előfordulás felméréséből és expozíciós felmérésből állnak.

2. Az előfordulás felmérése (külső kihívás)

2.1.

Az előfordulás felmérése felméri annak valószínűségét, hogy a BSE kórokozója már bekerült-e az országba vagy régióba a BSE kórokozójával esetlegesen fertőzött árucikkek által, vagy már jelen van-e az adott országban vagy régióban.

Ilyen esetben az alábbi kockázati tényezőket kell figyelembe venni:

a)	a BSE kórokozójának jelenléte vagy hiánya az adott országban vagy régióban, és amennyiben a kórokozó jelen van, előfordulási aránya az ellenőrzési tevékenységek eredménye alapján;

b)	hús- és csontliszt vagy tepertő készítése a belföldi, BSE-vel fertőzött kérődzőpopulációból;

c)	importált hús- és csontliszt vagy tepertő;

d)	szarvasmarha-, juh- és kecskefélék behozatala;

e)	importált takarmány és takarmányösszetevők;

f)	kérődzőkből származó, emberi fogyasztásra szánt importált termékek, amelyek tartalmazhatnak az V. melléklet 1. pontjában felsorolt szöveteket, és amelyekkel a szarvasmarhaféléket etethették;

g)	kérődzőkből származó importált termékek a szarvasmarhaféléknél történő in vivo használat céljából.

2.2.	Azokat a különleges felszámolási programokat, ellenőrzést és más járványügyi vizsgálatokat (különösen a szarvasmarha-populációban végzett BSE-ellenőrzés), melyek a 2.1. pontban felsorolt kockázati tényezőkkel függnek össze, az előfordulás felmérésének elvégzésekor figyelembe kell venni.

3. Expozíciós felmérés

Az expozíciós felmérés felméri annak valószínűségét, hogy a szarvasmarhafélék a BSE kórokozójával fertőződtek-e, a következők figyelembevételével:

a)	a BSE-kórokozó ismételt felbukkanása és felerősödése azáltal, hogy a szarvasmarhafélét kérődzőkből származó hús- vagy csontliszttel, tepertővel vagy ezekkel szennyezett más takarmánnyal vagy takarmányösszetevővel etették;

b)	kérődzőtetemek (beleértve az elhullott állományból származót is), melléktermékek és vágóhídi hulladék felhasználása, az állati hulladékok feldolgozására szolgáló eljárások paraméterei és az állati takarmány gyártásában alkalmazott eljárások;

c)	etették-e a kérődzőket kérődzőkből származó hús- és csontliszttel és tepertővel, beleértve az állati takarmány fertőzésének elkerülése érdekében hozott intézkedéseket;

d)	a szarvasmarha-populáción a BSE tekintetében végzett ellenőrzés szintje az adott időpontig, valamint az ellenőrzés eredményei.

C. FEJEZET

A kategóriák meghatározása

I. ELHANYAGOLHATÓ BSE-KOCKÁZATOT JELENTŐ ORSZÁG VAGY RÉGIÓ

Olyan ország vagy régió:

1.	amelyben a B. fejezettel összhangban kockázatelemzést végeztek annak érdekében, hogy azonosítsák az eddigi és jelenlegi kockázati tényezőket;

2.	amely bebizonyította, hogy megfelelő tudományos intézkedéseket hozott az alábbiakban meghatározott releváns időszakra az egyes azonosított kockázatok kezelésére;

3.	amely bebizonyította, hogy bevezették a B. típusú ellenőrzést a D. fejezettel összhangban, és a fejezet 2. táblázatában foglaltakkal összhangban teljesült a megfelelő pontcél; valamint

amelyre

a következő helyzetek valamelyike érvényes:

i.	az országban vagy régióban nem fordult elő BSE, illetve a BSE bármely előfordulása esetében bebizonyították, hogy behozatalból származott, és teljes mértékben megsemmisítésre került;

ii.	az e melléklet A. fejezetének c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumokat legalább az elmúlt hét év során betartották; valamint

iii.	megfelelő szintű ellenőrzés és vizsgálat során bebizonyították, hogy a kérődzőket legalább az elmúlt nyolc év során nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel;

vagy a következő helyzetek valamelyike érvényes:

i.	az adott ország vagy régió belföldi állományában előfordul BSE egyszer vagy többször, de minden belföldi, BSE-vel fertőzött állat több mint 11 éve született;

ii.	az A. fejezet c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumokat legalább az elmúlt hét év során betartották; valamint

iii.	megfelelő szintű ellenőrzés és vizsgálat során bebizonyították, hogy a kérődzőket legalább az elmúlt nyolc év során nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel;

iv.

az országban vagy a régióban található következő élő állatokat véglegesen azonosították, mozgásuk ellenőrzés alatt áll, és levágáskor vagy elhullásukkor teljesen megsemmisítik őket:

—	a BSE valamennyi előfordulása,

—	minden olyan szarvasmarhaféle, amely élete első évében a BSE-vel fertőzött állattal nevelkedett annak élete első évében, és amely a vizsgálatok szerint ugyanazt a potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztotta az adott időszak során, vagy

—	ha a második francia bekezdésben említett vizsgálat eredményei nem egyértelműek, minden szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel fertőzött egyedekkel egy állományban született, annak születése első 12 hónapján belül.

II. ELLENŐRZÖTT BSE-KOCKÁZATOT JELENTŐ ORSZÁG VAGY RÉGIÓ

Olyan ország vagy régió:

1.	amelyben a B. fejezetben foglalt információkkal összhangban kockázatfelmérést végeztek annak érdekében, hogy azonosítsák az eddigi és jelenlegi kockázati tényezőket;

2.	amely bebizonyította, hogy megfelelő intézkedéseket hozott az összes azonosított kockázat kezelésére, de ezen intézkedéseket a releváns időszak során nem hajtották végre;

3.	amely bebizonyította, hogy A. típusú ellenőrzést vezettek be a D. fejezettel összhangban, és a fejezet 2. táblázatában foglaltakkal összhangban teljesült a releváns pontcél. A B. típusú ellenőrzés helyettesítheti az A. típusú ellenőrzést, ha a releváns pontcél teljesült; valamint

amelyre

a következő helyzetek valamelyike érvényes:

az országban vagy a régióban nem fordult elő BSE, illetve a BSE bármely előfordulása esetében bebizonyították, hogy behozatalból származott, és teljes mértékben megsemmisítésre került, az A. fejezet c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumok teljesültek, és megfelelő szintű ellenőrzéssel és vizsgálattal bebizonyították, hogy a kérődzőket nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel;

ii.	az A. fejezet c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumokat hét évnél rövidebb időtartamon belül betartották, és/vagy

iii.	nem bizonyítható, hogy a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel való etetését nyolc éve ellenőrzik;

vagy a következő helyzetek valamelyike érvényes:

i.	az ország vagy a régió belföldi állományában előfordul BSE, az A. fejezet c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumok teljesültek, és megfelelő szintű ellenőrzés és vizsgálat során bebizonyították, hogy a kérődzőket nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel;

ii.	az e melléklet A. fejezetének c)–e) pontjában megfogalmazott kritériumokat hét évnél rövidebb időtartamon belül betartották; és/vagy

iii.	nem bizonyítható, hogy a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel való etetését legalább nyolc éve ellenőrzik;

iv.

—	a BSE valamennyi előfordulása, valamint

—	minden olyan szarvasmarhaféle, amely élete első évében a BSE-vel fertőzött állattal nevelkedett annak élete első évében, és amely a vizsgálatok szerint ugyanazt a potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztotta az adott időszak során, vagy

—	ha a második francia bekezdésben említett vizsgálat eredményei nem egyértelműek, minden szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel fertőzött egyedekkel egy állományban született, annak születése első 12 hónapján belül.

III. MEGHATÁROZATLAN BSE-KOCKÁZATOT JELENTŐ ORSZÁG VAGY RÉGIÓ

Olyan ország vagy régió, amelynek BSE-státusa meghatározását még nem végezték el, vagy amely nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyeket egy országnak vagy régiónak teljesítenie kell annak érdekében, hogy valamelyik kategóriába besorolják.

D. FEJEZET

Minimális ellenőrzési követelmények

1. Az ellenőrzés típusai

E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	A. típusú ellenőrzés Az A. típusú ellenőrzés legalább 1 a 100 000-ből előfordulási határértékkel (1) lehetővé teszi a BSE kimutatását a felnőtt szarvasmarhafélék populációjában az érintett országban vagy régióban, 95 %-os megbízhatósági arány mellett.

B. típusú ellenőrzés

A B. típusú ellenőrzés legalább 1 az 50 000-ből előfordulási határértékkel lehetővé teszi a BSE kimutatását a felnőtt szarvasmarhafélék populációjában az érintett országban vagy régióban, 95 %-os megbízhatósági arány mellett.

A B. típusú ellenőrzés az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országban vagy régióban végezhető el a kockázatelemzés következtetéseinek megerősítése céljából, például az azonosított kockázati tényezők csökkentésére irányuló intézkedések eredményességének bizonyításával, olyan ellenőrzéssel, amelynek célja, hogy minél nagyobb valószínűséggel kimutassa, ha az ilyen intézkedések eredménytelenek lennének.

A B. típusú ellenőrzés az ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országokban vagy régiókban végezhető el, miután a releváns pontcélt A. típusú ellenőrzéssel sikerült elérni, annak érdekében, hogy fenntartsák az A. típusú ellenőrzéssel szerzett információkba vetett bizalmat.

E melléklet alkalmazásában az ellenőrzés céljából a szarvasmarhafélék következő négy szubpopulációját azonosították:

a)	30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel megegyező magatartásbeli vagy klinikai tüneteket mutat (klinikailag gyanús állatok);

b)	30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, amely nem járóképes, fekvő, vagy segítség nélkül nem tud felemelkedni, illetve járni, kényszervágásra küldött vagy levágást megelőzően rendellenes tünetekkel vizsgált, 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle (sérülés miatti vagy kényszervágás);

c)	30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, melyet elhullva találtak, vagy a gazdaságban, szállítás közben, illetve vágóhídon vágtak le (elhullott állomány);

d)	36 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle rendes vágásra.

2. Ellenőrzési stratégia

2.1.

Az ellenőrzési stratégiát úgy alakítják ki, hogy biztosítsák azt, hogy a minta reprezentatív az ország vagy régió állományára nézve, és hozzátartozik az olyan demográfiai tényezők figyelembevétele is, mint a termelési típus vagy a földrajzi elhelyezkedés, valamint a kulturálisan egyedi állattenyésztői gyakorlatok esetleges hatása. Az alkalmazott megközelítést és feltételezéseket teljes mértékben dokumentálni kell, és a dokumentációt hét évig meg kell őrizni.

2.2.

A BSE-re vonatkozó ellenőrzési stratégia végrehajtása érdekében az adott országnak dokumentált feljegyzéseket vagy megbízható becsléseket kell alkalmaznia a felnőtt szarvasmarhafélék populációja korbeli megoszlásáról és a BSE-vel vizsgált szarvasmarhafélék számáról, korcsoportonként és szubpopulációnként az adott országban vagy régióban.

3. Pontértékek és pontcélok

Az ellenőrzési mintáknak meg kell felelniük a 2. táblázatban meghatározott pontcéloknak az 1. táblázatban rögzített »pontértékek« alapján. Minden klinikailag gyanús állatot meg kell vizsgálni, figyelmen kívül hagyva az összegyűjtött pontokat. Egy adott ország a négy szubpopuláció közül legalább háromból mintát vételez. Az összegyűjtött minták összpontszámát legfeljebb hét egymást követő éven át kell gyűjteni a pontok célszámának elérése érdekében. Az összesen összegyűjtött pontokat rendszeresen összehasonlítják egy adott ország vagy régió pontjainak célszámával.

1. táblázat

Az adott szubpopuláció és korkategória állományánál összegyűjtött ellenőrzési pontértékek

Ellenőrzési szubpopuláció
Rendes vágás (2)	Elhullott állomány (3)	Kényszervágás (4)	Klinikailag gyanús állatok (5)
Kor ≥ 1 éves és < 2 éves
0,01	0,2	0,4	N/A
Kor ≥ 2 éves és < 4 éves (fiatal felnőtt)
0,1	0,2	0,4	260
Kor ≥ 4 éves és < 7 éves (felnőtt)
0,2	0,9	1,6	750
Kor ≥ 7 éves és < 9 éves (idősebb felnőtt)
0,1	0,4	0,7	220
Kor ≥ 9 éves (idős)
0,0	0,1	0,2	45

2. táblázat

Egy adott ország vagy régió különböző felnőtt szarvasmarhaféle-populációi méreteinek pontcéljai

Országok vagy régiók számára kijelölt pontcélok
Felnőtt szarvasmarhaféle-populáció mérete (24 hónapos és idősebb)	A. típusú ellenőrzés	B. típusú ellenőrzés
≥ 1 000 000	300 000	150 000
800 000–1 000 000	240 000	120 000
600 000–800 000	180 000	90 000
400 000–600 000	120 000	60 000
200 000–400 000	60 000	30 000
100 000–200 000	30 000	15 000
50 000–100 000	15 000	7 500
25 000–50 000	7 500	3 750

4. Specifikus célkijelölés

Egy ország vagy régió minden egyes, fent ismertetett szubpopulációjában az adott ország megvizsgálhatja azokat a szarvasmarhaféléket, melyeket olyan országból vagy régióból származóként azonosítottak, ahol a BSE-t kimutatták, és az olyan szarvasmarhaféléket, amelyek olyan országokból vagy régiókból származó, potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztottak, ahol a BSE-t kimutatták.

5. BSE-ellenőrzési modell

A BSE jelenlétének/előfordulásának felmérésére egy ország választhatja a teljes BsurvE-modellt vagy más, a BsurvE-en alapuló módszert.

6. Fenntartó ellenőrzés

Ha a pontcél teljesült, annak érdekében, hogy egy ország vagy régió státusát továbbra is ellenőrzött BSE-kockázatot jelentőnek vagy elhanyagolható BSE-kockázatot jelentőnek lehessen nevezni, az ellenőrzés a B. típusú ellenőrzésre csökkenthető (amennyiben az összes többi mutató kedvező marad). Az e fejezetben meghatározott követelmények további betartása érdekében azonban a folyamatos éves ellenőrzésben a négy előírt szubpopuláció közül továbbra is szerepelnie kell legalább háromnak. Emellett minden olyan szarvasmarhafélét meg kell vizsgálni, melynél klinikailag feltételezhető a BSE-fertőzés, figyelmen kívül hagyva az összegyűjtött pontokat. A szükséges pontcél elérését követően egy ország vagy régió éves ellenőrzése összegének legalább a B. típusú ellenőrzés célkitűzéseihez szükséges teljes összeg egyhetedét el kell érnie.”

Az V. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„V. MELLÉKLET:

KÜLÖNLEGES FERTŐZÉSI VESZÉLYT JELENTŐ ANYAGOK

1. A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok fogalommeghatározása

A következő szöveteket különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak kell nyilvánítani, ha ellenőrzött vagy meghatározatlan kockázatot jelentő tagállamból, harmadik országból vagy régióból származó állatból származnak:

a szarvasmarhafélék tekintetében:

i.	a 12 hónaposnál idősebb állatok koponyája az alsó állkapocs kivételével, beleértve az agyat és a szemeket, valamint a gerincvelő;

ii.	a 24 hónaposnál idősebb állatok gerincoszlopa a farokcsigolyák, a nyaki, mellkasi és ágyéki csigolyák tövis- és harántnyúlványai, valamint a középső keresztcsonti taréj és a keresztcsont szárnyai kivételével, de beleértve a gerincalapi idegdúcokat és a gerincvelőt; valamint

iii.	bármilyen korú állatok mandulája, belei a patkóbéltől (duodenum) a végbélig (rectum) és a bélfodra.

juh- és kecskefélék tekintetében

i.	a 12 hónaposnál idősebb, illetve olyan állatok koponyája, beleértve az agyat és a szemet, mandulája és gerincveleje, amelyek állandó metszőfoga áttörte a fogínyt; valamint

ii.	bármilyen korú állat lépe és csípőbele.

2. Eltérés a tagállamok számára

Az 1. ponttól eltérve az említett pontban felsorolt szöveteket, amelyek elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamból származnak, továbbra is különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak kell tekinteni.

3. Jelölés és megsemmisítés

A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat színezőanyaggal kell megfesteni, vagy eltávolításukat követően más módon azonnal megjelölni, és ártalmatlanítani az 1774/2002/EK rendeletben és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésében megállapított rendelkezésekkel összhangban.

4. A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítása

4.1.

A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag eltávolítása a következő helyeken végezhető:

a)	vágóhidak vagy adott esetben más vágási helyek;

b)	szarvasmarhafélék gerincoszlopa esetében darabolóüzemek;

c)	adott esetben az 1774/2002/EK rendelet 10. cikkében említett közbenső kezelésre szánt üzemek vagy az 1774/2002/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdése c) pontjának iv., vi. és vii. alpontja értelmében engedélyezett és nyilvántartásba vett felhasználók és gyűjtőközpontok.

4.2.

A 4.1. ponttól eltérve a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolításához használt alternatív vizsgálat a következő feltételekkel engedélyezhető:

a)	a vágóhidakon valamennyi olyan állaton el kell végezni a vizsgálatot, amelyekből el kell távolítani a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot;

semmilyen, emberi fogyasztásra vagy állatok takarmányozására szánt, szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből előállított termék nem hagyhatja el a vágóhidat azelőtt, hogy az illetékes hatóság meg ne kapta és el ne fogadta volna a vizsgálatok eredményét valamennyi potenciálisan fertőzött levágott állatot illetően, ha valamelyikükben BSE-t állapítottak meg;

ha egy alternatív vizsgálat pozitív eredményt mutat, a 3. pontnak megfelelően a vágóhídon esetlegesen beszennyeződött szarvasmarha-, juh- vagy kecskeféléből származó minden anyagot megsemmisítenek, hacsak a test valamennyi részét, az érintett állat bőrét is beleértve, be nem tudják azonosítani és nem tudják elkülönítve tárolni.

4.3.

A 4.1. ponttól eltérve a tagállamok határozhatnak úgy, hogy engedélyezik:

a)	a juh- és kecskefélék gerincvelejének a kifejezetten e célra engedélyezett darabolóüzemben történő eltávolítását;

b)	a szarvasmarha gerincoszlopának a kifejezetten e célra engedélyezett, ellenőrzött és nyilvántartott hentesüzletben történő eltávolítását a vágott állati testekből, illetve azok részeiből;

c)	szarvasmarhafélék fejhúsának a kifejezetten e célra engedélyezett darabolóüzemben történő lefejtését a 9. pontban meghatározott rendelkezésekkel összhangban.

4.4.

A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítására vonatkozó, e fejezetben meghatározott szabályok nem vonatkoznak az 1774/2002/EK rendeletben meghatározott, 1. kategóriába tartozó anyagokra, melyeket az illetékes hatóság felügyelete mellett veszélyeztetett vagy védett dögevőmadár-fajok etetéséhez használnak.

5. A mechanikai úton elválasztott húsra vonatkozó intézkedések

Az 5. cikk (2) bekezdésében említett egyedi döntések mellett és a 9. cikk (3) bekezdésétől eltérve valamennyi tagállamban tilos lesz csontok vagy csonttal darabolt marha-, juh- és kecskehús felhasználása mechanikai úton elválasztott hús előállításához.

6. A szövetek roncsolásával kapcsolatos intézkedések

Az 5. cikk (2) bekezdésében említett egyedi határozatoktól függetlenül és a 8. cikk (3) bekezdésétől eltérve mindaddig, amíg valamennyi tagállamot nem nyilvánítják elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országnak, tilos a központi idegrendszer szöveteinek roncsolása – amely a megfelelő kábítás után egy hosszúkás, bot alakú eszköznek a koponyaüregbe vezetésével történik – olyan szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék esetében, amelyek húsát emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra szánják.

7. A szarvasmarhafélék nyelvének leválasztása

Az emberi fogyasztásra vagy állatok takarmányozására szánt, bármilyen korú szarvasmarhafélék nyelvét a vágóhídon a nyelvcsont nyelvnyúlványára csőrszerűen ejtett keresztirányú vágással kell leválasztani.

8. A szarvasmarhafélék fejhúsának lefejtése

8.1.

A 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhák fejhúsát a hatáskörrel rendelkező hatóság által elismert ellenőrző rendszerrel összhangban a vágóhídon kell lefejteni, a fejhúsnak a központi idegrendszer szöveteivel való esetleges szennyeződése megelőzése érdekében. A rendszernek legalább az alábbi intézkedéseket kell tartalmaznia:

a)	a fejhús lefejtése egy erre kijelölt, a vágóvonal egyéb részeitől fizikailag elkülönített helyen történik;

amennyiben a fejhús lefejtése előtt a fejet eltávolítják a szállítószalagról vagy az akasztóhorogról, át nem eresztő és tartós tömítéssel lezárják a homloki nyílást és az öreglyukat. Amennyiben az agytörzsből mintát vesznek BSE-re irányuló laboratóriumi vizsgálat céljából, az öreglyukat a mintavételt követően azonnal le kell zárni;

c)	tilos a fejhús lefejtése, amennyiben a szem megsérült, vagy közvetlenül a vágást megelőzően, illetve azt követően kiesett, vagy bármely egyéb olyan károsodást szenvedett, amely a fejnek a központi idegrendszer szöveteivel való szennyeződését okozhatta;

d)	tilos a fejhús lefejtése olyan fejről, amelyet nem a második francia bekezdésnek megfelelő módon zártak le;

e)	az általános higiéniai szabályok sérelme nélkül meghatározott munkaelőírásokat kell alkalmazni a fejhús lefejtésekor bekövetkező szennyeződésének megelőzésére, különösen olyan esetben, ha a második francia bekezdésben említett tömítés kiesett, vagy a folyamat során a szem megsérült;

f)	a központi idegrendszer szöveteinek kimutatására szolgáló megfelelő laboratóriumi vizsgálatot magában foglaló mintavételi tervet kell alkalmazni annak ellenőrzése céljából, hogy megfelelően végrehajtják-e a szennyeződés csökkentését célzó intézkedéseket.

8.2.

A 8.1. pont előírásaitól eltérve a tagállamok úgy határozhatnak, hogy a szarvasmarhafélék fejhúsának lefejtése tekintetében olyan alternatív ellenőrző rendszert alkalmaznak a vágóhídon, amely a fejhúsnak a központi idegrendszer szöveteivel való szennyeződése egyenértékű csökkenését eredményezi. A központi idegrendszer szöveteinek kimutatására szolgáló megfelelő laboratóriumi vizsgálatot magában foglaló mintavételi tervet kell alkalmazni annak ellenőrzése céljából, hogy megfelelően végrehajtják-e a szennyeződés csökkentését célzó intézkedéseket. Az ezen eltérést alkalmazó tagállamok az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot ellenőrző rendszerükről és a mintavételezés eredményéről.

8.3.	Ha a lefejtés a szarvasmarhaféle fejének a szállítószalagról vagy akasztóhorogról való levétele nélkül történik, a 8.1. és a 8.2. pont nem alkalmazandó.

9. Szarvasmarhafélék fejhúsának lefejtése engedélyezett darabolóüzemekben

A 8. ponttól eltérve a tagállamok dönthetnek a szarvasmarhafélék fejhúsának az e célra engedélyezett darabolóüzemben történő leválasztása engedélyezése mellett, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a)	tárolása és a vágóhídról a darabolóüzembe történő szállítása során a darabolóüzembe történő szállításra szánt fejeket állványra kell függeszteni;

mielőtt a fejet átraknák a szállítószalagról vagy az akasztóhorogról az állványra, át nem eresztő, tartós tömítéssel lezárják a homloki nyílást, valamint az öreglyukat. Amennyiben az agytörzsből mintát vesznek BSE-re irányuló laboratóriumi vizsgálat céljából, az öreglyukat a mintavételt követően azonnal le kell zárni;

olyan fejet, amelyen nem a b) pont szerint végezték el a tömítést, amelyben a szem megsérült vagy közvetlenül a vágást megelőzően, illetve azt követően kiesett, vagy bármely egyéb olyan károsodást szenvedett, amely a fejnek a központi idegrendszer szöveteivel való szennyeződését okozhatta, ki kell zárni a kifejezetten e célra engedélyezett darabolóüzembe történő szállításból;

d)	a központi idegrendszer szöveteinek kimutatására szolgáló megfelelő laboratóriumi vizsgálatot magában foglaló mintavételi tervet kell a vágóhíd számára alkalmazni annak ellenőrzése céljából, hogy megfelelően végrehajtják-e a szennyeződés csökkentését célzó intézkedéseket;

a fejhús lefejtését az illetékes hatóság által elismert ellenőrző rendszerrel összhangban kell végezni, a fejhúsnak a központi idegrendszer szöveteivel való esetleges szennyeződése megelőzése érdekében. A rendszernek legalább a következőket kell tartalmaznia:

i.	minden egyes fejet szemrevételezés útján ellenőrizni kell szennyeződés vagy sérülésre utaló jelek tekintetében és a tömítés megfelelő voltát illetően, mielőtt megkezdenék a fejhús lefejtését;

ii.

tilos a fejhús lefejtése olyan fejről, amely nincs helyesen tömítve, a szem sérült, vagy bármely egyéb olyan károsodást szenvedett, amely a fejnek a központi idegrendszer szöveteivel való szennyeződését okozhatta. Tilos a fejhús lefejtése olyan fejekről is, amelyek esetében felmerül az ilyen fejtől eredő szennyeződés gyanúja;

iii.	az általános higiéniai szabályok sérelme nélkül meghatározott munkaelőírásokat kell alkalmazni a fejhús szállításakor és lefejtésekor bekövetkező szennyeződésének megelőzésére, különösen olyan esetben, ha a tömítés kiesett, vagy a folyamat során a szem megsérült;

f)	a központi idegrendszer szöveteinek kimutatására szolgáló megfelelő laboratóriumi vizsgálatot magában foglaló mintavételi tervet kell alkalmazni a darabolóüzem számára annak ellenőrzése céljából, hogy megfelelően végrehajtják-e a szennyeződés csökkentését célzó intézkedéseket.

10. A kereskedelemre és kivitelre vonatkozó szabályok

10.1.

A tagállamok csak akkor határozhatnak úgy, hogy engedélyezik különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot tartalmazó fej vagy nem vágott állati test más tagállamba történő szállítását, ha az adott másik tagállam megállapodott az ilyen anyag fogadásáról, és jóváhagyta a kivitelre és szállításra vonatkozó különleges feltételeket.

10.2.

A 10.1. ponttól eltérve a gerincoszlopon kívül más különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot nem tartalmazó vágott állati test, hasított féltest, nagykereskedelmi értékesítés céljából legfeljebb három részre darabolt féltest, valamint negyed test – beleértve az idegdúcok dorzális gyökerét – másik tagállamba szállítható az utóbbi előzetes beleegyezése nélkül.

10.3.

A szarvasmarha-, juh- és kecskefélék különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat tartalmazó fejének és friss húsának a Közösségből történő kivitele tilos.

11. Ellenőrzések

11.1.

A tagállamok gyakori hatósági ellenőrzést végeznek, hogy megvizsgálják az e mellékletben foglalt előírások helyes alkalmazását, és biztosítsák a szennyeződés elkerüléséhez szükséges intézkedések meghozatalát, különösen vágóhidakon, darabolóüzemekben vagy más olyan helyeken, ahol különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag eltávolítására kerül sor, mint például a hentesüzletek vagy az 4.1. c) pontban említett létesítmények.

11.2.

A tagállamok rendszert hoznak létre annak biztosítására és ellenőrzésére, hogy a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat a 999/2001/EK rendelettel, valamint az 1774/2002/EK rendelettel összhangban kezelik és távolítják el.

11.3.

Megfelelő ellenőrző rendszert kell alkalmazni a gerincoszlop eltávolítására az 1. a) pontban meghatározottak szerint. A rendszernek legalább a következő intézkedéseket kell magában foglalnia:

a)	amennyiben nem szükséges eltávolítani a gerincoszlopot, a szarvasmarhafélék gerincoszlopot tartalmazó vágott testét vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeit jól látható kék csíkkal kell jelölni az 1760/2000/EK rendeletben említett címkén;

a hússzállítmány kereskedelmi okmányán fel kell tüntetni az olyan szarvasmarhafélék vágott testének vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeinek a számára vonatkozó különleges információt, amelyből el kell távolítani a gerincoszlopot, illetve amelyből nem kell eltávolítani a gerincoszlopot. Adott esetben behozatal esetén a különleges információkat a 136/2004/EK bizottsági rendelet (6) 2. cikkének (1) bekezdésében említett dokumentumban fel kell tüntetni;

c)	a hentesüzleteknek legalább egy évig meg kell őrizniük a b) pontban említett kereskedelmi dokumentumokat.

3.	A VI. melléklet helyébe a következő szöveg lép: „VI. MELLÉKLET KÉRŐDZŐKTŐL SZÁRMAZÓ ANYAGBÓL ELŐÁLLÍTOTT VAGY AZT TARTALMAZÓ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK A 9. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT”

A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

Az A. fejezet a következőképpen módosul:

i.	Az I. rész címe helyébe a következő szöveg lép:

ii.	A II. rész helyébe a következő szöveg lép: »II. A szarvasmarhafélékre vonatkozó feltételek Az Egyesült Királyság biztosítja, hogy az 1996. augusztus 1-je előtt területén született és nevelt szarvasmarhaféléket területéről nem szállítják más tagállamokba vagy harmadik országokba.«

A C. fejezet helyébe a következő szöveg lép:

„C. FEJEZET

Bizonyos állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozó feltételek

A. SZAKASZ

termékek

A következő állati eredetű termékek mentesülnek a 16. cikk (3) bekezdésében említett tilalom alól, amennyiben olyan szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származnak, amelyekre a B. szakasz feltételei teljesülnek:

—	friss hús,

—	darált hús,

—	húskészítmények,

—	húsipari termékek.

B. SZAKASZ

követelmények

Az A. szakaszban említett termékeknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a)	az állatokat, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termék származik, nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel, és mind levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták őket;

az állatokat, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termék származik, nem úgy vágták le, hogy előbb a koponyaüregbe befecskendezett gázzal elkábították, vagy ugyanezzel a módszerrel azonnal leölték volna őket, illetőleg kábítás után a központi idegrendszer szöveteit a koponyaüregükbe bevezetett, megnyúlt rúd alakú eszközzel elroncsolták volna;

a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termékek nem a következőkből készültek:

i.	az V. melléklet meghatározása szerinti különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag;

ii.	a csontozási folyamatok során feltárt ideg- és nyirokszövetek; valamint

iii.	szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék csontjaiból származó, mechanikusan elválasztott hús.”

A IX. melléklet a következőképpen módosul:

a)	az A. fejezetet el kell hagyni;

a B., C. és D. fejezet helyébe a következő szöveg lép:

„B. FEJEZET

Szarvasmarhafélék behozatala

A. SZAKASZ

elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

Az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarhafélék behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

a)	az állatok olyan országban vagy régióban születtek és nevelkedtek folyamatosan, amely a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;

b)	az állatokat maradandó azonosító rendszerrel azonosítják, amely lehetővé teszi, hogy visszakövethetők legyenek az anyaállatig és a származási állományig, és nem a II. melléklet C. fejezetének I. része 4. b) pontjának iv. alpontjában ismertetett veszélyeknek kitett szarvasmarhafélék; valamint

az érintett ország belföldi állományában előforduló BSE esetén az állatok azt követően születtek, hogy hatályba lépett a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő etetésére vonatkozó tilalom, vagy a BSE utolsó belföldi előfordulásának születését követően, ha az állat a takarmányozási tilalom hatálybalépését követően született.

B. SZAKASZ

ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

Az ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarhafélék behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

a)	az ország vagy régió a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;

b)	az állatokat maradandó azonosító rendszerrel azonosítják, amely lehetővé teszi, hogy visszakövethetők legyenek az anyaállatig és a származási állományig, és nem a II. melléklet C. fejezetének II. része 4. b) pontjának iv. alpontjában ismertetett veszélyeknek kitett szarvasmarhafélék;

c)	az állatok azt követően születtek, hogy hatályba lépett a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő etetésére vonatkozó tilalom, vagy a BSE utolsó belföldi előfordulásának születését követően, ha az állat a takarmányozási tilalom hatálybalépését követően született.

C. SZAKASZ

meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

A meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarhafélék behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

a)	az országot vagy régiót nem sorolták kategóriába a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban, vagy meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;

b)	az állatokat maradandó azonosító rendszerrel azonosítják, amely lehetővé teszi, hogy visszakövethetők legyenek az anyaállatig és a származási állományig, és nem a II. melléklet C. fejezetének II. része 4. b) pontjának iv. alpontjában ismertetett veszélyeknek kitett szarvasmarhafélék;

az állatok legalább két évvel azt követően születtek, hogy hatályba lépett a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő etetésére vonatkozó tilalom, vagy a BSE utolsó belföldi előfordulásának születését követően, ha az állat a takarmányozási tilalom hatálybalépését követően született.

C. FEJEZET

Szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből származó állati eredetű termékek behozatala

A. SZAKASZ

termékek

Az alábbiakban felsorolt, a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) meghatározása szerinti szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből származó, állati eredetű termékekre a származási ország BSE-kockázatának kategóriájától függően a B., C. és D. szakaszban meghatározott feltételek vonatkoznak:

—	friss hús,

—	darált hús és húskészítmények,

—	húsipari termékek,

—	kisütött állati zsiradék,

—	tepertő, valamint

—

zselatin.

B. SZAKASZ

elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

Az A. szakaszban említett, elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

a)	az ország vagy régió a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;

b)	az állatok, amelyekből szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termékek készültek, az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országban születtek és nevelkedtek folyamatosan, és mind levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták őket;

ha az ország vagy régió belföldi állományában BSE jelenlétét mutatták ki:

i.	az állatok azt követően születtek, hogy hatályba lépett a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel és tepertővel történő etetésére vonatkozó tilalom; vagy

ii.

a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termékek nem tartalmaznak a 999/2001/EK rendelet V. mellékletében meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot, illetve szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék csontjából készült, mechanikusan elválasztott húst, illetve nem azokból készültek.

C. SZAKASZ

ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

Az A. szakaszban említett, az ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarha-, juh- és kecskefélék behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

a)	az ország vagy régió a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;

b)	az állatokat, amelyekből szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó, állati eredetű termékek készültek, mind levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták;

az állatokat, amelyekből a kivitelre szánt szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termék származik, nem úgy vágták le, hogy előbb a koponyaüregbe befecskendezett gázzal elkábították, vagy ugyanezzel a módszerrel azonnal leölték volna őket, illetőleg kábítás után a központi idegrendszer szöveteit a koponyaüregükbe bevezetett, megnyúlt rúd alakú eszközzel elroncsolták volna;

Az 1. d) ponttól eltérve a gerincoszlopon kívül más különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot nem tartalmazó vágott állati test, hasított féltest, nagykereskedelmi értékesítés céljából legfeljebb három részre darabolt féltest, valamint negyed test – beleértve az idegdúcok dorzális gyökerét – másik tagállamba importálható.

3.	Amennyiben nem szükséges eltávolítani a gerincoszlopot, a szarvasmarhafélék gerincoszlopot tartalmazó vágott testét vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeit kék csíkkal kell jelölni az 1760/2000/EK rendeletben említett címkén.

Az olyan szarvasmarhafélék vágott testének vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeinek a számára vonatkozó különleges információt, amelyből el kell távolítani a gerincoszlopot, illetve amelyből nem kell eltávolítani a gerincoszlopot, behozatal esetében a 136/2004/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett dokumentumhoz kell csatolni.

D. SZAKASZ

meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal

Az A. szakaszban említett, meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarha-, juh- és kecskefélék behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

a)	az állatokat, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termék származik, nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel, és mind levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták őket;

a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termékek nem a következőkből készültek:

i.	az V. melléklet meghatározása szerinti különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag;

ii.	a csontozási folyamatok során feltárt ideg- és nyirokszövetek;

iii.	szarvasmarha-, juh- és kecskefélék csontjaiból származó, mechanikusan elválasztott hús.

Az 1. c) ponttól eltérve a gerincoszlopon kívül más különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot nem tartalmazó vágott állati test, hasított féltest, nagykereskedelmi értékesítés céljából legfeljebb három részre darabolt féltest, valamint negyed test – beleértve az idegdúcok dorzális gyökerét – másik tagállamba importálható.

3.	Amennyiben nem szükséges eltávolítani a gerincoszlopot, a szarvasmarhafélék gerincoszlopot tartalmazó vágott testét vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeit jól látható kék csíkkal kell jelölni az 1760/2000/EK rendeletben említett címkén.

A szarvasmarhafélék vágott testének vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeinek – amelyből el kell távolítani a gerincoszlopot, illetve amelyből nem kell eltávolítani a gerincoszlopot – a számára vonatkozó különleges információt behozatal esetében a 136/2004/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett dokumentumhoz kell csatolni.

D. FEJEZET

Szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati melléktermékek és feldolgozott termékek behozatala

A. SZAKASZ

Állati melléktermékek

Ez a fejezet az 1774/2002/EK rendeletben említett, szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó következő állati melléktermékekre és feldolgozott termékekre vonatkozik:

—	kiolvasztott zsírok,

—	kedvtelésből tartott állatok eledele,

—	vérkészítmények,

—	feldolgozott állati fehérje,

—	csont és csontkészítmények,

—	a 3. kategóriába tartozó anyagok, és

—

zselatin.

B. SZAKASZ

Az A. szakaszban említett, szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati melléktermékek és feldolgozott termékek behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:

a)	az állati melléktermék nem tartalmaz az V. melléklet meghatározása szerinti különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot vagy szarvasmarha-, juh- és kecskefélék csontjából származó mechanikusan elválasztott húst, és nem is ilyenből készült;

az állatokat, amelyekből az állati eredetű termék származik, nem úgy vágták le, hogy előbb a koponyaüregbe befecskendezett gázzal elkábították, vagy ugyanezzel a módszerrel azonnal leölték volna őket, illetőleg a központi idegrendszer szöveteit a koponyaüregükbe bevezetett, megnyúlt rúd alakú eszközzel elroncsolták volna;

vagy

az állati melléktermék csak olyan szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó anyagot tartalmaz, illetve olyanból származik, amelyek a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országként vagy régióként besorolt országban vagy régióban születtek, nevelkedtek folyamatosan és kerültek levágásra.

Az F. fejezet helyébe a következő szöveg lép:

„F. FEJEZET

Tenyésztett és vad szarvasfélékből származó állati eredetű termékek behozatala

Mikor a tenyésztett szarvasfélékből származó, a 853/2004/EK rendelettel meghatározott friss húst, darált húst, húskészítményeket és hústermékeket Kanadából vagy az Egyesült Államokból a Közösségbe importálják, az egészségügyi bizonyítvány mellett az alábbiakat tartalmazó, az előállító ország illetékes hatósága által aláírt nyilatkozat szükséges:

»Ez a termék belsőségektől és gerincvelőtől mentes olyan tenyésztett szarvasféle húsát tartalmazza, vagy kizárólag olyan tenyésztett szarvasféle húsából származik, melynek szöveteiben a krónikus sorvadásos betegséget patológiailag, immunokémiailag vagy más illetékes hatóság által elismert diagnosztikai módszerrel megvizsgálták és negatív eredményt kaptak, továbbá nem olyan állomány állatai közül származik, ahol krónikus sorvadásos betegséget állapítottak meg, vagy annak gyanúja hivatalosan felmerült.«

Mikor a vad szarvasfélékből származó, a 853/2004/EK rendelettel meghatározott friss húst, darált húst, húskészítményeket és hústermékeket Kanadából vagy az Egyesült Államokból a Közösségbe importálják, az egészségügyi bizonyítvány mellett az alábbiakat tartalmazó, az előállító ország illetékes hatósága által aláírt nyilatkozat szükséges:

»Ez a termék belsőségektől és gerincvelőtől mentes olyan vad szarvasféle húsát tartalmazza, vagy kizárólag olyan vad szarvasféle húsából származik, melynek szöveteiben a krónikus sorvadásos betegséget patológiailag, immunokémiailag vagy más illetékes hatóság által elismert diagnosztikai módszerrel megvizsgálták, és negatív eredményt kaptak, továbbá nem olyan régió állatai közül származik, ahol krónikus sorvadásos betegséget állapítottak meg az utóbbi három év során, vagy annak gyanúja hivatalosan felmerült.«”

d)	A G. fejezetet el kell hagyni.

6.	A XI. mellékletet el kell hagyni.

(1) Az előfordulási határértéket a megcélzott pontokban kifejezett tesztfelmérés méretének meghatározására használják. Ha a tényleges előfordulás nagyobb, mint a kiválasztott előfordulási határérték, valószínű, hogy a felmérés betegséget mutat ki.

(2) 36 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle rendes vágásra.

(3) 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, melyet elhullva találtak, vagy a gazdaságban, szállítás közben, illetve vágóhídon vágtak le (elhullott állomány).

(4) 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, amely nem járóképes, fekvő, vagy segítség nélkül nem tud felemelkedni, illetve járni, kényszervágásra küldött, vagy levágást megelőzően rendellenes tünetekkel vizsgált, 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle (sérülés miatti vagy kényszervágás).

(5) 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel megegyező magatartásbeli vagy klinikai tüneteket mutat (klinikailag gyanús állatok).

(6) HL L 21., 2004.1.28., 11. o.”

(7) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.”

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

26.6.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/24

A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. június 18.)

a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló 2001/264/EK határozat módosításáról

(2007/438/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 207. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2006. szeptember 15-i 2006/683/EK, Euratom tanácsi határozatra (1) és különösen annak 24. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Unió Tanácsának a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozat (2) mellékletében foglalt biztonsági szabályzatának 1. és 2. függeléke tartalmazza a nemzeti biztonsági hatóságok jegyzékét, valamint a nemzeti biztonsági minősítések összehasonlító táblázatát. Az Európai Unió Tanácsa biztonsági szabályzatának 1. és 2. függelékét legutóbb a 2001/264/EK határozat módosításáról szóló, 2005. július 12-i 2005/571/EK tanácsi határozat (3) módosította.

(2)	2005. április 25-én a Bolgár Köztársaság és Románia aláírta az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést, amely 2007. január 1-jén lépett hatályba.

(3)	A 2001/264/EK határozat 2. cikkének (2) bekezdése szerint a tagállamok megfelelő intézkedésekkel biztosítják, hogy az EU minősített információk kezelésekor a Tanács biztonsági szabályzatát betartsák.

(4)	Bulgária és Románia csatlakozásának figyelembevétele érdekében az (1) preambulumbekezdésben említett függelékekben, technikai szempontból módosítani kell a 2001/264/EK határozatot,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 2001/264/EK határozat 1. és 2. függeléke helyébe az e határozat mellékletében található szöveg lép.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2007. június 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

F.-W. STEINMEIER

(1) HL L 285., 2006.10.16., 47. o. A legutóbb a 2007/4/EK, Euratom határozattal (HL L 1., 2007.1.4., 9. o.) módosított határozat.

(2) HL L 101., 2001.4.11., 1. o. A legutóbb a 2005/952/EK határozattal (HL L 346., 2005.12.29., 18. o.) módosított határozat.

(3) HL L 193., 2005.7.23., 31. o.

MELLÉKLET

„

1. függelék

A nemzeti biztonsági hatóságok jegyzéke

BELGIUM

Nationale veiligheidsoverheid/

Autorité nationale de sécurité

FOD Buitenlandse Zaken, Buitenlandse Handel en Ontwikkelingssamenwerking/SPF affaires étrangères, commerce extérieur et coopération au développement

Karmelietenstraat 15/Rue des Petits Carmes 15

B-1000 Brussel/B-1000 Bruxelles

Tel. secretariaat/secrétariat: (32-2) 501 45 42

Fax (32-2) 501 45 96

BULGÁRIA

Държавна комисия по сигурността на информацията

ул. Ангел Кънчев 1

София 1000

България

Телефон: (359-2) 921 59 11

Факс: (359-2) 987 37 50

State Commission on Information Security

1 Angel Kanchev Str.

BG-1000 Sofia

Телефон: (359-2) 921 59 11

Факс: (359-2) 987 37 50

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Národní bezpečnostní úřad

(National Security Authority)

Na Popelce 2/16

CZ-150 06 Praha 56

Tel.: (420) 257 28 33 35

Fax: (420) 257 28 31 10

DÁNIA

Politiets Efterretningstjeneste

Klausdalsbrovej 1

DK-2860 Søborg

Telefon (45) 33 14 88 88

Fax (45) 33 43 01 90

Forsvarets Efterretningstjeneste

Kastellet 30

DK-2100 København Ø

Telefon (45) 33 32 55 66

Fax (45) 33 93 13 20

NÉMETORSZÁG

Bundesministerium des Innern

Referat IS 4

Alt-Moabit 101 D

D-11014 Berlin

Telefon (49-1) 88 86 81 15 26

Fax (49-1) 888 68 15 15 26

ÉSZTORSZÁG

Estonian National Security Authority

Security Department

Ministry of Defence of the Republic of Estonia

Sakala 1

EE-15094 Tallinn

Tel: + 372/7170 077, + 372/7170 030

Faks: + 372/7170 213

GÖRÖGORSZÁG

Γενικό Επιτελείο Εθνικής Αμύνης (ΓΕΕΘΑ)

Διακλαδική Διεύθυνση Στρατιωτικών Πληροφοριών (ΔΔΣΠ)

Διεύθυνση Ασφαλείας και Αντιπληροφοριών

ΣΤΓ 1020

Χολαργός — Αθήνα

Ελλάδα

Τηλέφωνα:

(30-210) 657 20 09 (ώρες γραφείου)

(30-210) 657 20 10 (ώρες γραφείου)

Φαξ

(30-210) 642 64 32

(30-210) 652 76 12

Hellenic National Defence General Staff (HNDGS)

Military Intelligence Sectoral Directorate

Security Counterintelligence Directorate

GR-STG 1020

Holargos — Athens

Τηλέφωνα:

(30-210) 657 20 09 (ώρες γραφείου)

(30-210) 657 20 10 (ώρες γραφείου)

Φαξ

(30-210) 642 64 32

(30-210) 652 76 12

SPANYOLORSZÁG

Autoridad Nacional de Seguridad

Oficina Nacional de Seguridad

Avenida Padre Huidobro s/n

Carretera Nacional Radial VI, km 8,5

E-28023 Madrid

Tel.	(34) 913 72 57 07 (34) 913 72 50 27

Fax (34) 913 72 58 08

FRANCIAORSZÁG

Secrétariat général de la défense nationale

Service de sécurité de défense (SGDN/SSD)

51, boulevard de la Tour-Maubourg

F-75700 Paris 07 SP

Tél. (33) 171 75 81 77

Fax (33) 171 75 82 00

ÍRORSZÁG

National Security Authority

Department of Foreign Affairs

80 St Stephens Green

Dublin 2

Telephone: + 353-1-478 08 22

Fax + 353-1-478 14 84

OLASZORSZÁG

Presidenza del Consiglio dei Ministri

Autorità Nazionale per la Sicurezza

Cesis III Reparto (UCSi)

Via di Santa Susanna, 15

I-1187 Roma

Tel. (39) 06 61 17 42 66

Fax (39) 06 488 52 73

CIPRUS

Υπουργείο Άμυνας

Στρατιωτικό Επιτελείο του Υπουργού

Εθνική Αρχή Ασφάλειας (ΕΑΑ)

Υπουργείο Άμυνας

Λεωφόρος Εμμανουήλ Ροΐδη 4

1432 Λευκωσία

Κύπρος

Τηλέφωνα: (357-22) 80 75 69, (357-22) 80 76 43, (357-22) 80 77 64, (357) 99 35 80 00

Φαξ (357-22) 30 23 51

Ministry of Defence

Minister’s Military Staff

National Security Authority (NSA)

4 Emanuel Roidi street

CY-1432 Nicosia

Τηλέφωνα: (357-22) 80 75 69, (357-22) 80 76 43, (357-22) 80 77 64, (357) 99 35 80 00

Φαξ (357-22) 30 23 51

LETTORSZÁG

National Security Authority of Constitution Protection

Bureau of the Republic of Latvia

Miera iela 85 A

LV-1001 Rīga

Tālrunis: (371) 702 54 18

Fakss: (371) 702 54 54

LITVÁNIA

National Security Authority of the Republic of Lithuania

Gedimino pr. 40/1 LTL-2600 Vilnius

Telefonas: (370) 5 266 32 05

Faksas: (370) 5 266 32 00

LUXEMBURG

Autorité nationale de sécurité

Boîte postale 2379

L-1023 Luxembourg

Tél.	(352) 47 82 210 central (352) 47 82 253 direct

Fax (352) 47 82 243

MAGYARORSZÁG

Nemzeti Biztonsági Felügyelet

Pf.: 2

H-1357 Budapest

Telefon: (36-1) 346 96 52

Fax: (36-1) 346 96 58

MÁLTA

Ministeru tal-Ġustizzja u l-Affarijiet Interni

P.O. Box 146

MT-Valletta

Telefown: + 356/21 24 98 44

Fax + 356/25 69 53 21

HOLLANDIA

Ministerie van Binnenlandse Zaken en Koninkrijksrelaties

Postbus 20010

NL-2500 EA Den Haag

Telefoon: + 31/70/320 44 00

Fax 31/70/320 07 33

Ministerie van Defensie

Beveiligingsautoriteit

Postbus 20701

NL-2500 ES Den Haag

Telefoon: + 31/70/318 70 60

Fax 31/70/318 75 22

AUSZTRIA

Informationssicherheitskommission

Bundeskanzleramt

Ballhausplatz 2

A-1014 Wien

Telefon (43-1) 531 15 25 94

Fax (43-1) 531 15 26 15

LENGYELORSZÁG

Agencja Bezpieczeństwa Wewnętrznego – ABW

Departament Ochrony Informacji Niejawnych

ul. Rakowiecka 2 A

00-993 Warszawa

Polska

Tel.: (48-22) 585 73 60

Faks: (48-22) 585 85 09

Służba Kontrwywiadu Wojskowego

Biuro Ochrony Informacji Niejawnych

ul. Oczki 1

02-007 Warszawa

Polska

Tel.: (48-22) 684 12 47

Faks: (48-22) 684 10 76

PORTUGÁLIA

Presidência do Conselho de Ministros

Autoridade Nacional de Segurança

Avenida Ilha da Madeira, 1

P-1400-204 Lisboa

Tel.: (+351) 21 301 17 10

Fax: (+351) 21 303 17 11

ROMÁNIA

Romanian ANS – ORNISS

Strada Mureș nr. 4

RO-012275 București

Telefon: (40-21) 224 58 30

Fax: (40-21) 224 07 14

SZLOVÉNIA

Urad Vlade RS za varovanje tajnih podatkov

Gregorčičeva 27

SI-1000 Ljubljana

Tel. (386-1) 478 13 90

Faks (386-1) 478 13 99

SZLOVÁKIA

Národný bezpečnostný úrad

(National Security Authority)

Budatínska 30

P.O. Box 16

850 07 Bratislava 57

Slovenská republika

Tel.: (421-2) 68 69 23 14

Fax: (421-2) 63 82 40 05

FINNORSZÁG

Kansallinen turvallisuusviranomainen

Ulkoasiainministeriö/Turvallisuusyksikkö

Kanavakatu 3 A

PL 176

FI-00161 Helsinki

P. (358-9) 16 05 55 10

F. (358-9) 16 05 55 16

SVÉDORSZÁG

Utrikesdepartementet

SSSB

S-103 39 Stockholm

Telefon (46-8) 405 54 44

Fax (46-8) 723 11 76

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

UK National Security Authority

PO Box 49359

GB-London SW1P 1LU

Telephone: + 44-020 7930 8768

Fax + 44-020 7821 8604

2. függelék

Biztonsági minősítések összehasonlító táblázata

EU-Minősítés	Très secret UE/EU top secret	Secret UE	Confidentiel UE	Restreint UE
Belgium	Très Secret Zeer Geheim	Secret Geheim	Confidentiel Vertrouwelijk	Diffusion restreinte Beperkte Verspreiding
Bulgária	Cтpoгo ceкретно	Ceкретно	Поверително	За служебно ползване
Cseh Köztársaság	Přísně tajné	Tajné	Důvěrné	Vyhrazené
Dánia	Yderst hemmeligt	Hemmeligt	Fortroligt	Til tjenestebrug
Németország	Streng geheim	Geheim	VS (1) — Vertraulich	VS — Nur für den Dienstgebrauch
Észtország	Täiesti salajane	Salajane	Konfidentsiaalne	Piiratud
Görögország	Άκρως Απόρρητο Abr: ΑΑΠ	Απόρρητο Abr: (ΑΠ)	Εμπιστευτικό Αbr: (ΕΜ)	Περιορισμένης Χρήσης Abr: (ΠΧ)
Spanyolország	Secreto	Reservado	Confidencial	Difusión Limitada
Franciaország	Très Secret Défense (2)	Secret Défense	Confidentiel Défense	Néant (3)
Írország	Top Secret	Secret	Confidential	Restricted
Olaszország	Segretissimo	Segreto	Riservatissimo	Riservato
Ciprus	Άκρως Απόρρητο Αbr: (AΑΠ)	Απόρρητο Αbr: (ΑΠ)	Εμπιστευτικό Αbr: (ΕΜ)	Περιορισμένης Χρήσης Αbr: (ΠΧ)
Lettország	Sevišķi slepeni	Slepeni	Konfidenciāli	Dienesta vajadzībām
Litvánia	Visiškai slaptai	Slaptai	Konfidencialiai	Riboto naudojimo
Luxemburg	Très Secret Lux	Secret Lux	Confidentiel Lux	Restreint Lux
Magyarország	Szigorúan titkos!	Titkos!	Bizalmas!	Korlátozott terjesztésű!
Málta	L-Ghola Segretezza	Sigriet	Kunfidenzjali	Ristrett
Hollandia	STG Zeer Geheim	STG Geheim	STG Confidentieel	Departementaalvertrouwelijk
Ausztria	Streng Geheim	Geheim	Vertraulich	Eingeschränkt
Lengyelország	Ściśle Tajne	Tajne	Poufne	Zastrzeżone
Portugália	Muito Secreto	Secreto	Confidencial	Reservado
Románia	Strict secret de importanță deosebită	Strict secret	Secret	Secret de serviciu
Szlovénia	Strogo tajno	Tajno	Zaupno	Interno
Szlovákia	Prísne tajné	Tajné	Dôverné	Vyhradené
Finnország	ERITTÄIN SALAINEN	SALAINEN	LUOTTAMUKSELLINEN	KÄYTTÖ RAJOITETTU
Svédország	Kvalificerat hemlig	Hemlig	Hemlig	Hemlig
Egyesült Királyság	Top Secret	Secret	Confidential	Restricted

NATO-minősítés	Cosmic Top Secret	NATO Secret	NATO Confidential	NATO Restricted
NYEU-minősítés	Focal Top Secret	WEU Secret	WEU Confidential	WEU Restricted

”

(1) Németország: VS = Verschlusssache.

(2) Franciaország: a Trés Secret Défense minősítést, amely a kormány kiemelt kérdéseit érinti, kizárólag a miniszterelnök felhatalmazásával lehet módosítani.

(3) Franciaország nem alkalmazza a »DIFFUSION RESTREINTE« minősítés nemzeti rendszerében. A »RESTREINT UE« minősítésű iratokat Franciaország hatályos nemzeti törvényeivel és rendeleteivel összhangban, a Tanács biztonsági szabályzatában előírtaknál semmivel sem kevésbé szigorúan kezeli és védi.

26.6.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/32

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. június 25.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes magnezittéglák behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló 2005/704/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(2007/440/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 8. és 9. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A. MEGLÉVŐ INTÉZKEDÉSEK

(1)	2005. októberében a Tanács az 1659/2005/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó egyes magnezittéglák behozatalára (a továbbiakban: az érintett termék).

(2)	A Bizottság a 2005/704/EK határozattal (3) elfogadta a Yingkou Qinghua Refractories Co. Ltd. (a továbbiakban: a vállalat) árra vonatkozó kötelezettségvállalását.

B. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS MEGSZEGÉSE

1. A kötelezettségvállalás

a) A vállalat kötelezettségvállalásból fakadó kötelezettségei

(3)	A kötelezettségvállalás keretében a vállalat többek között beleegyezett, hogy az érintett terméket nem értékesíti a kötelezettségvállalásban meghatározott minimálárak alatt az Európai Közösségben.

(4)	A kötelezettségvállalás arra is kötelezi a vállalatot, hogy negyedéves jelentés formájában rendszeres és részletes tájékoztatást nyújtson a Bizottság számára az érintett terméknek az Európai Közösségen belüli értékesítéséről.

(5)

A kötelezettségvállalás teljesítésének biztosítása érdekében a vállalat vállalta, hogy az említett negyedéves jelentésekben feltüntetett adatok pontosságának és valódiságának ellenőrzése érdekében lehetővé teszi telephelyein a helyszíni ellenőrzéseket, továbbá, hogy a Bizottság által szükségesnek ítélt valamennyi információt rendelkezésre bocsátja.

b) A kötelezettségvállalás további rendelkezései

(6)	Ezenfelül, amint azt a kötelezettségvállalás előírja, a kötelezettségvállalás Európai Bizottság általi elfogadása a bizalmon alapul, és az Európai Bizottsággal kialakított bizalmi kapcsolatot sértő bármely cselekedet elégséges indokot szolgáltat a kötelezettségvállalás azonnali visszavonására.

(7)

Ezenfelül, amint azt a kötelezettségvállalás előírja, a határozatra vonatkozó körülményeknek a kötelezettségvállalás elfogadásának idején fennálló körülményekhez viszonyított, a kötelezettségvállalás végrehajtási időszaka alatt beálló bármely változása a kötelezettségvállalás elfogadásának Európai Bizottság általi visszavonásához vezethet.

2. Ellenőrző látogatás a vállalatnál

(8)	Ellenőrző látogatásra került sor a vállalat telephelyén a Kínai Népköztársaságban.

(9)

Az ellenőrző látogatás előtt két nappal a vállalat benyújtotta 2006 második és harmadik negyedévére vonatkozó kötelezettségvállalási jelentésének javított változatát. A benyújtott javítások többek között öt ügylet kifizetési határidejének meghosszabbítására vonatkoztak. A fizetési határidők e kiigazításai a minimálár alatti árakat eredményeztek.

(10)

Ezenfelül az ellenőrző látogatás során megállapították, hogy az Európai Közösségbe irányuló kereskedelem szerkezete a dömpingellenes intézkedések bevezetése után megváltozott. A meglévő intézkedések bevezetését eredményező vizsgálat ideje alatt a vállalat kizárólag az érintett terméket értékesítette a Közösségben. Az intézkedések bevezetését követően a vállalat más termékeket is kezdett közösségi ügyfeleinek eladni.

(11)

A kereskedelem szerkezetének e változása hat a kötelezettségvállalásra, mivel a keresztkompenzáció komoly veszélyét rejti magában, azaz a kötelezettségvállalásban nem szereplő terméket mesterségesen alacsony áron értékesíthetik a kötelezettségvállalásban szereplő termék minimálárának kompenzációjaként.

(12)	Az ilyesfajta kompenzáció esetleges meglétének további felmérése érdekében a vállalatot felkérték, hogy mutassa be a kötelezettségvállalásban nem szereplő termékről az Európai Közösségen belüli és azon kívüli ügyfelek számára kiállított számlák másolatát.

(13)

A vállalat azzal érvelt, hogy a más termékek árelemzése nem alkalmas a keresztkompenzáció megállapítására, mivel e termékek minősége és ára ügyfél szerint is változó. Erre válaszul a vállalatot felkérték, hogy bocsásson rendelkezésre egy, a különböző minőségek és ügyfelek szerint lebontott árjegyzéket, ám a vállalat ezt visszautasította azt állítván, hogy ez az intézkedések hatálya alá nem tartozó termékek esetében bizalmas információ.

(14)

Végül a vállalat öt, 2005-ben és 2006-ban kiállított számla másolatát nyújtotta be a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó termékekre vonatkozóan. Egy számlát egy olyan vevőnek állítottak ki, aki ugyanabban az időben a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméket is vásárolt, egy másikat olyan közösségi vevőnek állítottak ki, aki az érintett terméket nem a vállalattól vette. A további három számlát nem közösségi vevőknek állították ki.

(15)

Az öt vevő által vásárolt áruk különböző minőségét figyelembe véve megállapították, hogy annak a közösségi vevőnek felszámított ár, amelyik a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékből is vásárolt, számottevően alacsonyabb volt a hasonló minőségért annak a közösségi vevőnek felszámított árnál, amelyik nem vásárolt a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékből. Hasonló árkülönbséget alkalmaztak a nem közösségi vevők esetében is. Ez az árpolitika ennélfogva egyértelműen jelzi, hogy ténylegesen keresztkompenzációt alkalmaztak.

3. A kötelezettségvállalás elfogadása visszavonásának okai

(16)	A vállalat a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék valamennyi értékesítésére vonatkozó minimálár betartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette, amint az a fenti, (9) preambulumbekezdésben szerepelt.

(17)	Ezenfelül a dömpingellenes intézkedések bevezetését követő kereskedelmi szerkezetváltozás a keresztkompenzáció komoly veszélyéhez vezetett, így a Bizottság a jövőben nem tudja hatékonyan ellenőrizni a kötelezettségvállalást, ennélfogva az megvalósíthatatlanná válik.

(18)	A kereskedelem szerkezetének e változása lehetővé tette a vállalat számára, hogy a minimáláras eladásokért cserébe mesterségesen alacsony árakkal kompenzálja a közösségi vevőket azon áruk esetében, amelyek nem tartoztak a kötelezettségvállalás hatálya alá.

(19)	A kereskedelem szerkezetének e változását a kötelezettségvállalás elfogadásának idején fennálló körülményekhez képest jelentős változásnak ítélik, amely – figyelembe véve a (10)–(12) preambulumbekezdésben leírt megállapításokat – a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonásához vezet.

(20)

Ezenfelül a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó termékek árjegyzékének visszatartásával a vállalat nem teljesítette a vonatkozó információ rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos, az alaprendelet 8. cikkének (7) bekezdésével összhangban lévő kötelezettségét és a kötelezettségvállalás előírásait.

(21)	Továbbá a vállalat vonakodása, hogy rendelkezésre bocsássa az említett árjegyzékeket, sértette a kötelezettségvállalás elfogadásának alapját képező bizalmi viszonyt.

4. Írásbeli beadványok

a) Arányosság

(22)

Az árra vonatkozó kötelezettség megszegését a vállalat elismerte. Azzal érvelt azonban, hogy valamennyi egyéb ügylet eladási ára szigorúan a minimálárnak megfelelően lett megszabva. Ezenfelül beadványuk szerint a végső ár nem volt sokkal alacsonyabb a minimálárnál. A vállalat ennek alapján úgy véli, hogy a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonása nem állna arányban az elkövetett kötelezettségszegéssel.

(23)

Ezen érvekre válaszul az arányosság kérdésével kapcsolatban rá kell mutatni, hogy a kötelezettségvállalás értelmében a vállalat vállalta annak biztosítását, hogy a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó valamennyi eladás nettó eladási ára legalább a kötelezettségvállalásban megszabott minimálár lesz.

(24)	Ezenfelül az alaprendeletben nem szerepel olyan közvetlen vagy közvetett feltétel, amely szerint a kötelezettségvállalás megszegésének tényét az eladások minimális százalékához vagy a minimálár minimális százalékához kellene kötni.

(25)	Ezt a megközelítést igazolja az Elsőfokú Bíróság joggyakorlata, mely szerint egy kötelezettségvállalás bárminemű megszegése elegendő a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonásához (4).

(26)	Ennek megfelelően a vállalat által az arányossággal kapcsolatban benyújtott érvek nem változtatnak a Bizottság véleményén, amely szerint a kötelezettségvállalást megszegték, és a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonása arányos annak megszegésével.

b) A kereskedelem szerkezetének megváltozása

(27)

A kereskedelem szerkezetének megváltozásával kapcsolatban a vállalat azzal érvelt, hogy nem szándékosan változtatta meg azt annak érdekében, hogy a minimálár hatálya alá tartozó eladásokért cserébe mesterségesen alacsony árakkal kompenzálja a közösségi vásárlókat azon termék esetében, amely nem tartozott a kötelezettségvállalás hatálya alá.

(28)

Érveik szerint a dömpingellenes intézkedések bevezetéséből és az érintett termék az EU-ba irányuló eladásának abból következő visszaeséséből fakadó áremelkedés vezetett ahhoz, hogy a vállalat új, az intézkedések hatályán kívüli termékeket kezdett értékesíteni azért, hogy fenntartsa a Közösséggel való kereskedelmet.

(29)

Erre válaszul hangsúlyozni kell, hogy a kereskedelmi szerkezet megváltozása – tekintet nélkül annak okára – már önmagában a keresztkompenzáció komoly veszélyét hordozza magában. A Bizottság állandó gyakorlata, hogy nem fogad el árra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, amennyiben a keresztkompenzáció veszélye jelentős. Következésképpen ha a kereskedelmi szerkezet ilyen irányban változik a kötelezettségvállalás alkalmazásának ideje alatt, e változás önmagában elég ahhoz, hogy a Bizottság visszavonja a kötelezettségvállalás elfogadását, mivel az kivitelezhetetlenné teszi a kötelezettségvállalás megfelelő ellenőrzését tekintet nélkül arra, hogy valóban sor került-e keresztkompenzációra.

(30)	Ennek megfelelően a vállalat által benyújtott érvek nem változtatnak a Bizottság álláspontján, miszerint a kereskedelem szerkezetének változása a keresztkompenzáció komoly veszélyéhez vezetett.

c) Kompenzációs modell

(31)

A vállalat szerint egy új termék piacra való bevezetésekor ésszerű stratégia és elterjedt üzleti gyakorlat kedvező árat ajánlani, ennélfogva nem lehet arra következtetni, hogy ténylegesen kompenzációra került sor, különösen, mivel az új termék értékesítési mennyisége egyáltalán nem volt elég a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék eladása során felmerülő veszteség teljes ellentételezéséhez.

(32)

Ezen érvre válaszul ki kell emelni, hogy a kedvező árat csak annak a vevőnek ajánlották fel, amelyik a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékből és más termékekből egyaránt vásárolt. Más közösségi vevő, amelyik nem vásárolt a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékből, nem kapott ilyen ajánlatot. Ennélfogva a tény, hogy azonos minőségért igen magas árat számítottak fel más közösségi vevők számára, megdönti ezt az érvelést, és azt az elgondolást támasztja alá, hogy ténylegesen keresztkompenzációra került sor.

(33)	A jelentősség és az arányosság kérdésével kapcsolatban hangsúlyozni kell továbbá, hogy a Bizottság a keresztkompenzáció tényének felmérésekor nem köteles bizonyítani, hogy az érintett termék eladásának csökkenése együtt járt az új termék eladásának növekedésével.

d) Információközlés

(34)	A vállalat ezen felül tagadta, hogy nem akarta rendelkezésre bocsátani a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó termékek árjegyzékét, és azt állította, hogy nincs általános árjegyzéke, mivel a különböző régiók különböző vevőire más-más árak vonatkoznak.

(35)	Erre válaszul emlékeztetni kell arra, hogy e probléma kezelése érdekében a vállalatot felkérték a rendelkezésre álló árjegyzékek átadására, de az vonakodott ezt megtenni mondván, hogy ez az intézkedések hatálya alá nem tartozó termékek esetében bizalmas információ.

(36)	Ennek megfelelően a vállalat által benyújtott érvek nem változtatnak a Bizottság álláspontján, miszerint a vállalat nem teljesítette a vonatkozó adatok ellenőrzésének lehetővé tételére vonatkozó, az alaprendelet 8. cikkének (7) bekezdésével összhangban lévő kötelezettségét.

C. A 2005/704/EK HATÁROZAT HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE

(37)

A fentiekre tekintettel a kötelezettségvállalás elfogadását vissza kell vonni, és a 2005/704/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni. Ennek megfelelően az érintett terméknek a vállalat általi behozatalára az 1659/2005/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében előírt végleges dömpingellenes vámot kell alkalmazni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 2005/704/EK határozat hatályát veszti.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 25-én.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 267., 2005.10.12., 1. o.

(3) HL L 267., 2005.10.12., 27. o.

(4) Lásd a T-51/96. sz. Miwon kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., II-1841. o.) 52. paragrafusát, a T-340/99. sz. Arne Mathisen AS kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., II-2905. o.) 80. paragrafusát.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 164

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	50. évfolyam 2007. június 26.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 719/2007/EK rendelete (2007. június 25.) az egyes, Libériával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 234/2004/EK rendelet módosításáról	1
		A Bizottság 720/2007/EK rendelete (2007. június 25.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	2
	*	A Bizottság 721/2007/EK rendelete (2007. június 25.) az 1290/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) általi finanszírozása és a tagállamok kifizető ügynökségei által végrehajtott közraktározási műveletek könyvelése tekintetében történő megállapításáról szóló 884/2006/EK bizottsági rendelet kiigazításáról	4
	*	A Bizottság 722/2007/EK rendelete (2007. június 25.) az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., V., VI., VIII., IX. és XI. mellékletének módosításáról ( 1 )	7

	Helyesbítések
*	Helyesbítés a mezőgazdasági üzemek közösségi tipológiájának kialakításáról szóló 85/377/EGK határozat módosításáról szóló, 2003. május 16-i 2003/369/EK bizottsági határozathoz (HL L 127., 2003.5.23.) (Magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 38. kötet, 564. o.)	36
*	Helyesbítés az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelethez (HL L 210., 2006.7.31.)	36

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	41,5
	MK	39,3
	TR	96,0
	ZZ	58,9
0707 00 05	JO	159,1
	TR	152,1
	ZZ	155,6
0709 90 70	TR	88,0
0709 90 70	ZZ	88,0
0805 50 10	AR	49,6
	TR	92,6
	UY	68,9
	ZA	59,5
	ZZ	67,7
0808 10 80	AR	91,1
	BR	93,8
	CA	102,7
	CL	84,7
	CN	80,2
	CO	90,0
	NZ	97,7
	US	108,0
	UY	91,5
	ZA	101,5
	ZZ	94,1
0809 10 00	TR	206,1
0809 10 00	ZZ	206,1
0809 20 95	TR	275,3
	US	382,9
	ZZ	329,1
0809 30 10, 0809 30 90	CL	101,4
	ZA	88,5
	ZZ	95,0
0809 40 05	IL	251,9
0809 40 05	ZZ	251,9

2006. december 27-i HL	Javított HL (2007)
L 370.	L 30.
L 371.	L 45.
L 373.	L 121.
L 375.	L 70.

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Tanács
	2007/438/EK
*	A Tanács határozata (2007. június 18.) a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló 2001/264/EK határozat módosításáról	24
	Bizottság
	2007/439/EK
*	A Bizottság határozata (2007. június 25.) a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférésre feljogosított kutatókat foglalkoztató szervezetek jegyzékének megállapításáról szóló 2004/452/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2007) 2565. számú dokumentummal történt) ( 1 )	30
	2007/440/EK
*	A Bizottság határozata (2007. június 25.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes magnezittéglák behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló 2005/704/EK határozat hatályon kívül helyezéséről	32

2006. december 30-i HL	Javított HL (2007)
L 396.	L 136.
L 400.	L 54.
L 405.	L 29.
L 407.	L 44.
L 408.	L 47.
L 409.	L 36.
L 410.	L 40.
L 411.	L 27.
L 413.	L 50.