ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 156

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

50. évfolyam
2007. június 16.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács 671/2007/EK rendelete (2007. június 11.) a burgonyakeményítő-gyártási kvótarendszer létrehozásáról szóló 1868/94/EK tanácsi rendelet módosításáról

1

 

 

A Bizottság 672/2007/EK rendelete (2007. június 15.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

4

 

 

A Bizottság 673/2007/EK rendelete (2007. június 15.) az 1898/2005/EK rendelet II. címével megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 33. egyedi pályázati eljárássról

6

 

 

A Bizottság 674/2007/EK rendelete (2007. június 15.) a gabonaágazatban 2007. június 16-tól alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

7

 

 

A Bizottság 675/2007/EK rendelete (2007. június 15.) a 09.4195 és a 09.4182 tételszámú kontingens keretében behozott, Új-Zélandról származó vajra vonatkozó, 2007 júniusának első tíz napja során benyújtott behozatali engedély iránti kérelmek elfogadásának mértékéről

10

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

A Tanács 2007/33/EK irányelve (2007. június 11.) a burgonya-fonálféreg elleni védekezésről és a 69/465/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről

12

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Bizottság

 

 

2007/414/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. február 21.) állami támogatásról – C 36/2004 (ex N 220/2004) – Portugália – Támogatás közvetlen külföldi beruházáshoz a CORDEX, Companhia Industrial Têxtil S.A. részére (az értesítés a C(2007) 474. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

23

 

 

2007/415/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. június 13.) a karboszulfánnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2007) 2463. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

28

 

 

2007/416/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. június 13.) a karbofuránnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2007) 2467. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

30

 

 

2007/417/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. június 13.) a diuronnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2007) 2468. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

32

 

 

2007/418/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. június 14.) az európai uniós vegyipar versenyképességével foglalkozó magas szintű csoport felállításáról

34

 

 

MEGÁLLAPODÁSOK

 

 

Tanács

 

*

Tájékoztatás az Európai Közösség és az Orosz Föderáció közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás hatálybalépéséről

37

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés az európai audiovizuális és on-line információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról szóló, 2006. december 20-i 2006/952/EK európai parlamenti és tanácsi ajánláshoz (HL L 378., 2006.12.27.)

38

 

 

 

*

Az Olvasóhoz(lásd a hátsó borító belső oldalán)

s3

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

16.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/1


A TANÁCS 671/2007/EK RENDELETE

(2007. június 11.)

a burgonyakeményítő-gyártási kvótarendszer létrehozásáról szóló 1868/94/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

Az 1868/94/EK tanácsi rendelet (2) melléklete meghatározza a burgonyakeményítőt termelő tagállamok 2005/2006-os és 2006/2007-es gazdasági évre szóló burgonyakeményítő-kvótáit.

(2)

A kvóták Közösségen belüli elosztása – az 1868/94/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően – a Bizottság Tanácsnak benyújtott jelentése alapján történik. A Tanácsnak benyújtott jelentés szerint a keményítőpiac alakulásának vizsgálatakor figyelembe kell venni a cukorágazat közös piacának szervezését érintő legújabb reformot. A cukorreform teljes alkalmazása azonban fokozatosan kerül bevezetésre. Ezért amíg megmutatkoznak e reform burgonyakeményítő-ágazatot érintő első hatásai, a 2006/2007-es gazdasági év kvótáit két évvel meg kell hosszabbítani.

(3)

A burgonyakeményítőt gyártó tagállamoknak további két évig a 2006/2007-es gazdasági évre elfogadott kvóták alapján kell elosztaniuk kvótáikat valamennyi burgonyakeményítő-gyártó között.

(4)

A 2007/2008-as gazdasági évre meghatározott alkvótákból le kell vonni az 1868/94/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésével összhangban a 2006/2007-es gazdasági évben rendelkezésre álló alkvótákon felül felhasznált mennyiségeket.

(5)

Ezért az 1868/94/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1868/1994/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. és a 3. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. cikk

(1)   A burgonyakeményítő-termelő tagállamok részére a melléklet szerinti kvóták kerülnek megállapításra a 2007/2008-as és a 2008/2009-es gazdasági évre.

(2)   Valamennyi, a mellékletben említett burgonyakeményítő-gyártó tagállam a 2006/2007-es gazdasági évre rendelkezésre álló alkvóták alapján osztja el a kvótát a burgonyakeményítő-gyártó vállalkozások között a 2007/2008-as és a 2008/2009-es gazdasági évben történő felhasználás céljából, a második albekezdés alkalmazására figyelemmel.

A 2007/2008-as gazdasági évben az egyes termelők rendelkezésére álló részkvótákat ki kell igazítani a 2006/2007-es gazdasági év során a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban a kvótán felül felhasznált mennyiségek figyelembevételével.

3. cikk

A Bizottság 2009. január 1-jét megelőzően a megfelelő javaslatok kíséretében jelentést nyújt be a Tanácsnak a kvótarendszer Közösségen belüli működéséről. A jelentésben beszámol a burgonyakeményítő és gabonakeményítő piacán bekövetkezett fejleményekről.”

2.

A melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2007. június 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

H. SEEHOFER


(1)  A 2007. április 24-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL L 197., 1994.7.30., 4. o. A legutóbb a 941/2005/EK rendelettel (HL L 159., 2005.6.22., 1. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

„MELLÉKLET

Burgonyakeményítő-kvóták a 2007/2008-as és a 2008/2009-es gazdasági évben

(tonna)

Cseh Köztársaság

33 660

Dánia

168 215

Németország

656 298

Észtország

250

Spanyolország

1 943

Franciaország

265 354

Lettország

5 778

Litvánia

1 211

Hollandia

507 403

Ausztria

47 691

Lengyelország

144 985

Szlovákia

729

Finnország

53 178

Svédország

62 066

Összesen

1 948 761”


16.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/4


A BIZOTTSÁG 672/2007/EK RENDELETE

(2007. június 15.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. június 16-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 15-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2007. június 15-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

MA

46,7

TR

89,0

ZZ

67,9

0707 00 05

JO

151,2

TR

94,6

ZZ

122,9

0709 90 70

TR

95,0

ZZ

95,0

0805 50 10

AR

51,4

ZA

64,2

ZZ

57,8

0808 10 80

AR

92,0

BR

82,0

CL

93,2

CN

94,6

NZ

99,4

US

101,5

ZA

97,0

ZZ

94,2

0809 10 00

IL

156,1

TR

217,4

ZZ

186,8

0809 20 95

TR

287,0

US

329,7

ZZ

308,4

0809 30 10, 0809 30 90

CL

101,3

US

206,5

ZA

88,3

ZZ

132,0

0809 40 05

CL

134,4

IL

164,9

ZZ

149,7


(1)  Az országok nómenklatúráját a 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


16.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/6


A BIZOTTSÁG 673/2007/EK RENDELETE

(2007. június 15.)

az 1898/2005/EK rendelet II. címével megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 33. egyedi pályázati eljárássról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

A tejszín, vaj és vajkoncentrátum közösségi piacon történő értékesítésére vonatkozó intézkedések tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2005. november 9-i 1898/2005/EK rendelettel (2) összhangban az intervenciós ügynökségek folyamatos pályázati eljárás útján eladhatnak bizonyos mennyiséget az általuk tárolt intervenciós vajkészletekből, és támogatást nyújthatnak tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra. A fenti rendelet 25. cikke előírja, hogy az egyes egyedi pályázati felhívásokra beérkező pályázatok figyelembevételével az intervenciós vajra minimális értékesítési árat, a tejszínre, vajra, vajkoncentrátumra pedig maximális támogatást kell megállapítani. A rendelet előírja továbbá, hogy az ár vagy a támogatás változhat a vaj tervezett felhasználása, zsírtartalma és a bedolgozási eljárás szerint. Az 1898/2005/EK rendelet 28. cikkében említett feldolgozási biztosíték összegét ennek megfelelően kell megállapítani.

(2)

A beérkezett pályázatok vizsgálata alapján a pályázati eljárás nem folytatandó.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1898/2005/EK rendelet II. címével megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 33. egyedi pályázati eljárás nem folytatandó.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. június 16-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 15-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 308., 2005.11.25., 1. o. A legutóbb a 2107/2005/EK rendelettel (HL L 337., 2005.12.22., 20. o.) módosított rendelet.


16.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/7


A BIZOTTSÁG 674/2007/EK RENDELETE

(2007. június 15.)

a gabonaágazatban 2007. június 16-tól alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának részletes szabályairól (importvámok a gabonaágazatban) szóló, 1996. június 28-i 1249/96/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002, az ex 1005 (a hibrid vetőmag kivételével), valamint az ex 1007 (a vetésre szánt hibridek kivételével) KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám egyenlő az e termékek behozatalára érvényes, 55 %-kal megnövelt, majd a szállítmányra vonatkozó CIF-importárral csökkentett intervenciós árral. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a cikk (2) bekezdésében említett behozatali vám kiszámítása céljából a szóban forgó termékekre szabályos időközönként meg kell állapítani a reprezentatív CIF-importárakat.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében az 1001 10 00, 1001 90 91, ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), 1002 00, 1005 10 90, 1005 90 00 és 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám kiszámításához az ugyanezen rendelet 4. cikkében leírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló rögzíteni a behozatali vámokat a 2007. június 16-tól az új behozatali vám hatálybalépése napjáig tartó időszakra,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A gabonaágazatban 2007. június 16-tól alkalmazandó, az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett behozatali vámokat e rendelet I. melléklete határozza meg a II. mellékletben ismertetett adatok alapján.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. június 16-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 15-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o. A legutóbb az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 161., 1996.6.29., 125. o. A legutóbb az 1816/2005/EK rendelettel (HL L 292., 2005.11.8., 5. o.) módosított rendelet.


I. MELLÉKLET

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett termékek 2007. június 16-tól alkalmazandó behozatali vámjai

KN-kódszám

Áru megnevezése

Behozatali vám (1)

(EUR/t)

1001 10 00

DURUMBÚZA, kiváló minőségű

0,00

közepes minőségű

0,00

gyenge minőségű

0,00

1001 90 91

KÖZÖNSÉGES BÚZA, vetőmag

0,00

ex 1001 90 99

KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével

0,00

1002 00 00

ROZS

0,00

1005 10 90

KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével

0,00

1005 90 00

KUKORICA, a vetőmag kivételével (2)

0,00

1007 00 90

CIROKMAG, a vetésre szánt hibrid kivételével

0,00


(1)  A Közösségbe az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező árukra az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében az importőr a következő vámcsökkentésben részesülhet:

3 EUR/t, ha a kirakodási kikötő a Földközi-tengeren van,

2 EUR/t, ha a kirakodási kikötő Dániában, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján van.

(2)  Az importőr 24 EUR/t átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek.


II. MELLÉKLET

Az I. mellékletben rögzített vámok kiszámításánál figyelembe vett adatok

1.6.2007–14.6.2007

1.

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

(EUR/t)

 

Közönséges búza (1)

Kukorica

Durumbúza, kiváló minőségű

Durumbúza, közepes minőségű (2)

Durumbúza, gyenge minőségű (3)

Árpa

Tőzsde

Minneapolis

Chicago

Tőzsdei jegyzés

164,25

114,42

FOB-ár, USA

180,51

170,51

150,51

151,47

Öböl-beli árnövelés

12,63

Nagy-tavaki árnövelés

10,96

2.

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

Szállítási költség: Mexikói-öböl–Rotterdam

36,68 EUR/t

Szállítási költség: Nagy-tavak–Rotterdam

36,77 EUR/t


(1)  14 EUR/t árnövelés együtt (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).

(2)  10 EUR/t árcsökkentés (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).

(3)  30 EUR/t árcsökkentés (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).


16.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/10


A BIZOTTSÁG 675/2007/EK RENDELETE

(2007. június 15.)

a 09.4195 és a 09.4182 tételszámú kontingens keretében behozott, Új-Zélandról származó vajra vonatkozó, 2007 júniusának első tíz napja során benyújtott behozatali engedély iránti kérelmek elfogadásának mértékéről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a tejre és tejtermékekre vonatkozó behozatali szabályok és a vámkontingensek megnyitása tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. december 14-i 2535/2001/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 35a. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

Az Új-Zélandról származó vaj behozatalára vonatkozóan a 2535/2001/EK rendelet IIIA. mellékletében említett 09.4195 és 09.4182 tételszámú vámkontingens keretében, 2007. június 1. és 10. között benyújtott és a Bizottságnak 2007. június 13-ig bejelentett engedélykérelmek a rendelkezésre álló mennyiségeket meghaladó mennyiségeket érintenek, ezért az igényelt mennyiségekre elosztási együtthatót kell megállapítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az Új-Zélandról származó vaj behozatalára vonatkozóan a 2535/2001/EK rendelet értelmében, 2007. június 1. és 10. között benyújtott és a Bizottságnak 2007. június 13-ig bejelentett, a 09.4195 és a 09.4182 tételszámú vámkontingenshez kapcsolódó engedélykérelmeket el kell fogadni, az e rendelet mellékletében meghatározott elosztási együtthatók alkalmazására figyelemmel.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 15-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 341., 2001.12.22., 29. o. A legutóbb a 487/2007/EK rendelettel (HL L 114., 2007.5.1., 8. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

A kontingens tételszáma

Elosztási együttható

09.4195

20,172164 %

09.4182

100 %


IRÁNYELVEK

16.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/12


A TANÁCS 2007/33/EK IRÁNYELVE

(2007. június 11.)

a burgonya-fonálféreg elleni védekezésről és a 69/465/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1)

A közönséges burgonya-fonálféreg elleni védekezésről szóló, 1969. december 8-i 69/465/EGK tanácsi irányelv elfogadása óta (1) jelentős fejődés ment végbe a burgonya-fonálféreg fajok és populációk nómenklatúráját, biológiáját, járványtanát, valamint eloszlási formájukat illetően.

(2)

A Globodera pallida (Stone) Behrens (európai populációk) és a Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens (európai populációk) burgonya-fonálférgek a burgonyát károsító szervezeteknek minősülnek.

(3)

A 69/465/EGK irányelv rendelkezései újbóli megvizsgálásra kerültek és ezen újbóli vizsgálat eredményeként azokat nem találták elégségesnek. Ezért átfogóbb rendelkezések elfogadására van szükség.

(4)

A rendelkezéseknek figyelembe kell venniük, hogy hatósági vizsgálatokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy azok a szántóföldek, ahol vetőburgonya termesztésére szánt vetőburgonyát és ültetésre szánt növények termesztésére használt egyes növényeket ültetnek vagy tárolnak, mentesek legyenek a burgonya-fonálféregtől.

(5)

A vetőburgonya termesztésére szánt burgonyán kívüli burgonya termesztésére használt szántóföldeken évente hatósági felméréseket kell végezni a burgonya-fonálféreg eloszlásának meghatározása érdekében.

(6)

Az ilyen hatósági vizsgálatok és felmérések tekintetében mintavételezési és vizsgálati eljárásokat kell megállapítani.

(7)

Figyelemmel kell lenni a kórokozó elterjedésének módozataira.

(8)

A rendelkezéseknek figyelembe kell venniük, hogy a burgonya-fonálféreg elleni védekezés hagyományosan vetésforgóval történik, mivel felismerték, hogy többéves kihagyás a burgonya termesztésében jelentős mértékben csökkenti a férgek populációját. A vetésforgót újabban ellenálló burgonyafajták használatával egészítik ki.

(9)

A tagállamoknak ezen túlmenően – amennyiben szükséges – további vagy szigorúbb intézkedéseket hozhatnak, feltéve, hogy ez nem akadályozza a burgonya Közösségen belüli mozgását, kivéve, amennyiben azt a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelv (2) megállapítja. Az ilyen intézkedésekről értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(10)

A 69/465/EGK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(11)

Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a burgonya-fonálféreg eloszlásának meghatározását, elterjedésének megakadályozását, valamint az ellene történő védekezést, a tagállamok nem tudják kielégítő módon megvalósítani, és ezért ezen irányelv nagyságrendje és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(12)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (3) összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I.   FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Ez az irányelv a tagállamok által a Globodera pallida (Stone) Behrens (európai populációk) és a Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens (európai populációk) (a továbbiakban: burgonya-fonálféreg) ellen meghozandó, az eloszlásuk meghatározására, elterjedésük megelőzésére, és az ellenük való védekezésre irányuló intézkedéseket állapítja meg.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

hatósági vagy hatóságilag: egy tagállamnak a 2000/29/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott felelős hatósági testületei által megállapított, engedélyezett, vagy elvégzett;

b)

ellenálló burgonyafajta: olyan fajta, amely a termesztés során jelentősen gátolja a burgonya-fonálféreg egy konkrét populációjának fejlődését;

c)

vizsgálat: a burgonya-fonálféreg egy adott szántóföldön való jelenlétének meghatározására irányuló módszertani eljárás;

d)

felmérés: a burgonya-fonálféreg egy tagállam területén történő eloszlásának meghatározására irányuló, meghatározott időszakban lefolytatott módszertani eljárás.

3. cikk

(1)   A tagállam felelős hatósági testületei – annak biztosítása érdekében, hogy egy szántóföldön a növény-egészségügyi feltételek a burgonya-fonálféreg kockázata tekintetében homogének legyenek – meghatározzák, hogy az ezen irányelv alkalmazásában mi minősül szántóföldnek. Ennek során megbízható tudományos és statisztikai alapelveket, a burgonya-fonálféreg biológiáját, a szántóföld megművelését és a burgonya-fonálféreg gazdanövényeinek adott termesztési rendszereit kell figyelembe venniük az adott tagállamban. A szántóföld meghatározására vonatkozó részletes kritériumokról hatóságilag értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2)   A szántóföld meghatározására vonatkozó kritériumokkal kapcsolatos további rendelkezések a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadhatók el.

II.   FEJEZET

KIMUTATÁS

4. cikk

(1)   A tagállamok előírják, hogy egy, a burgonya-fonálféreg jelenlétére irányuló hatósági vizsgálatot olyan szántóföldön kell elvégezni, ahol ültetésre szánt növények előállítására használt, az I. mellékletben felsorolt növényeket vagy vetőburgonya előállítására szánt vetőburgonyát szándékoznak ültetni vagy tárolni.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt hatósági vizsgálat az utolsó termésnek a szántóföldről történő betakarítása és az (1) bekezdésben említett növények vagy vetőburgonya elültetése közötti időszakban kerül elvégzésre. Korábban is elvégezhető, amely esetben e vizsgálat eredményeit tartalmazó olyan igazoló okmánynak kell rendelkezésre állnia, amely megerősíti, hogy nem találtak burgonya-fonálférget, valamint az I. melléklet 1. pontjában felsorolt burgonya vagy egyéb gazdanövény nem volt jelen a vizsgálat időpontjában, és a vizsgálat óta azokat ott nem termesztik.

(3)   Az (1) bekezdésben említettektől eltérő és 2010. július 1-jét megelőzően elvégzett hatósági vizsgálatok eredményei a (2) bekezdésben említett igazolásnak tekinthetők.

(4)   Ha egy tagállam felelős hatósági testületei megállapították, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye, akkor az (1) bekezdésben említett hatósági vizsgálat az alábbiak vonatkozásában nem kötelező:

a)

az I. mellékletben felsorolt, ültetésre szánt növények termesztésére használt növényeknek egy hatóságilag meghatározott területen elhelyezkedő, egybefüggő termőhelyen belüli ültetése;

b)

a vetőburgonya előállítására szánt vetőburgonyának egy hatóságilag meghatározott területen elhelyezkedő, egybefüggő termőhelyen belüli ültetése;

c)

az I. melléklet 2. pontjában felsorolt ültetésre szánt növények termesztésére használt növények, ahol a betakarított növényeket alávetik a III. melléklet III. szakasza A) pontjában említett hatóságilag jóváhagyott intézkedéseknek.

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) és (3) bekezdésben említett vizsgálatok eredményeiről hatósági feljegyzés készüljön, és azokat a Bizottság számára hozzáférhetővé teszik.

5. cikk

(1)   Az olyan szántóföldek esetében, amelyeken vetőburgonya termesztésére szánt vetőburgonyát vagy ültetésre szánt növények termesztésére használt, az I. melléklet 1. pontjában felsorolt növényeket szándékoznak ültetni vagy tárolni, a 4. cikk (1) bekezdésében említett hatósági vizsgálat a II. mellékletnek megfelelő mintavételezést és a burgonya-fonálféreg jelenlétére irányuló vizsgálatot tartalmaz.

(2)   Az olyan szántóföldek esetében, amelyeken vetőburgonyát vagy az ültetésre szánt növények termesztésére szánt, az I. melléklet 2. pontjában felsorolt növényeket szándékoznak ültetni vagy tárolni, a 4. cikk (1) bekezdésében említett hatósági vizsgálat a II. mellékletnek megfelelő mintavételezést és a burgonya-fonálféreg jelenlétére irányuló vizsgálatot, vagy a III. melléklet I. szakaszában meghatározott ellenőrzést tartalmaz.

6. cikk

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a burgonya-fonálféreg eloszlására irányuló hatósági felmérésekre sor kerüljön a vetőburgonya termesztésén kívüli burgonya termesztésére használt szántóföldeken.

(2)   A hatósági felmérések a II. melléklet 2. pontjának megfelelő mintavételezést és a burgonya-fonálféreg jelenlétére irányuló vizsgálatot tartalmaznak, és azokat a III. melléklet II. szakaszával összhangban kell elvégezni.

(3)   A III. melléklet II. szakaszának megfelelően a hatósági felmérések eredményeiről a Bizottságot írásban értesítik.

7. cikk

Ha a 4. cikk (1) bekezdésében említett hatósági vizsgálat és más, a 4. cikk (3) bekezdésében említett hatósági vizsgálatok eredményeként nem találtak burgonya-fonálférget, akkor a tagállam felelős hatósági testületei biztosítják, hogy ezen információról hatósági feljegyzés készüljön.

8. cikk

(1)   Ha a 4. cikk (1) bekezdésében említett hatósági vizsgálat kimutatja egy szántóföldön a burgonyafonálféreg-fertőzést, akkor a tagállam felelős hatósági testületei biztosítják, hogy ezen információról hatósági feljegyzés készüljön.

(2)   Ha a 6. cikk (1) bekezdésében említett hatósági felmérés kimutatja egy szántóföldön a burgonyafonálféreg-fertőzést, akkor a tagállam felelős hatósági testületei biztosítják, hogy ezen információról hatósági feljegyzés készüljön.

(3)   Hatóságilag fertőzöttnek kell minősíteni az olyan szántóföldről származó burgonyát vagy az I. mellékletben felsorolt olyan növényeket, amelyek egy olyan szántóföldről származnak, amelynek burgonyafonálféreg-fertőzöttségéről az e cikk (1) vagy a (2) bekezdésében említetteknek megfelelően hatósági feljegyzés készült, vagy amelyek olyan talajjal érintkeztek, amelyben burgonya-fonálférget találtak.

III.   FEJEZET

VÉDEKEZÉSI INTÉZKEDÉSEK

9. cikk

(1)   A tagállamok előírják, hogy olyan szántóföldön, amelynek fertőzöttségéről a 8. cikk (1) vagy a 8. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően hatósági feljegyzés készült:

a)

nem ültethető vetőburgonya termesztésére szánt burgonya; és

b)

nem ültethetők vagy tárolhatók az I. mellékletben említett, újraültetésre szánt növények. Mindazonáltal az adott szántóföldön ültethetők az I. melléklet 2. pontjában felsorolt növények feltéve, hogy e növényeket alávetik a III. melléklet III. szakaszának A) pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott intézkedéseknek úgy, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének azonosítható kockázata.

(2)   A vetőburgonya termesztésére szánt burgonyán kívüli burgonya ültetésére használt olyan szántóföldek esetében, amelyeknek fertőzöttségéről a 8. cikk (1) vagy a 8. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően hatósági feljegyzés készült, a tagállamok felelős hatósági testületei előírják, hogy e szántóföldeket legalább alá kell vetni a burgonya-fonálféreg kiirtását célzó, hatósági védekezési programnak.

Az e cikk (2) bekezdésében említett program figyelembe veszi az érintett tagállamban a burgonya-fonálféreg gazdanövényeinek adott termesztési és forgalomba hozatali rendszerét, a jelen lévő burgonya-fonálféreg populációjának jellemzőit, a IV. melléklet I. szakaszában meghatározott legmagasabb ellenállási szintű ellenálló burgonyafajták használatát, és adott esetben egyéb intézkedéseket. A biztonság tagállamok közti összehasonlítható szintjeinek biztosítása céljából e programról írásban kell tájékoztatni a Bizottságot és a többi tagállamot.

A 69/465/EGK irányelv 10. cikkének (1) bekezdése alapján már értesítésre került burgonyafajtákon kívüli burgonyafajták ellenállási fokát az ezen irányelv IV. mellékletének I. szakaszában megállapított, a standard pontszámokat jelölő táblázat szerint határozzák meg. Az ellenállás vizsgálatát az ezen irányelv IV. mellékletének II. szakaszában meghatározott eljárásnak megfelelően kell elvégezni.

10. cikk

(1)   A tagállamok előírják, hogy a 8. cikk (3) bekezdése szerint fertőzöttnek minősített burgonya vagy az I. mellékletben felsorolt növények vonatkozásában

a)

nem ültethető a vetőburgonya és az I. melléklet 1. pontjában felsorolt gazdanövények, kivéve, ha a tagállam felelős hatósági testületeinek felügyelete mellett, a (2) bekezdés szerint elfogadott olyan tudományos bizonyítékon alapuló, megfelelő módszer alkalmazásával fertőtlenítették azokat, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye;

b)

az ipari feldolgozásra vagy osztályozásra szánt burgonyát hatóságilag jóváhagyott, a III. melléklet III. szakasza B) pontjának megfelelő intézkedéseknek kell alávetni;

c)

nem ültethetők az I. melléklet 2. pontjában felsorolt növények, kivéve, ha a III. melléklet III. szakaszának A) pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott intézkedéseknek vetették alá azokat, és így már nem fertőzőek.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett módszerekre vonatkozó előírásokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

11. cikk

(1)   A 2000/29/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok előírják, hogy – a féregfajok összetételében, a patotípusban, vagy a virulenciacsoportban beálló kivételes változással kapcsolatosan egy ellenálló burgonyafajta hatékonyságának összeomlásából vagy az abban bekövetkezett változásból eredően – a területükön a burgonya-fonálféreg gyanított előfordulását vagy megerősített jelenlétét saját felelős hatósági testületei részére be kell jelenteni.

(2)   Az (1) bekezdés szerint jelentett minden eset vonatkozásában a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a burgonya-fonálféreg fajokat és – adott esetben – az érintett patotípust vagy virulenciacsoportot megfelelő módszerekkel megvizsgálják és visszaigazolják.

(3)   A (2) bekezdésben említett visszaigazolásokra vonatkozó adatokat minden évben legkésőbb december 31-ig írásban meg kell küldeni a Bizottságnak és a többi tagállamnak.

(4)   Az e cikk (2) bekezdésében említett megfelelő módszerek a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadhatók el.

12. cikk

A tagállamok minden évben legkésőbb január 31-ig írásban megküldik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azon új burgonyafajták jegyzékét, amelyeket a hatósági vizsgálat ellenállónak talált a burgonya-fonálféreggel szemben. A tagállamok megadják azokat a fajokat, patotípusokat, virulenciacsoportokat vagy populációkat, amelyekkel szemben a fajták ellenállóak, továbbá az ellenállás fokát, valamint azt az évet, amelyben az ellenállásuk megállapításra került.

13. cikk

Ha a III. melléklet III. szakaszának C) pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott intézkedések meghozatalát követően a burgonya-fonálféreg jelenlétét nem erősítik meg, akkor a tagállam felelős hatósági testületei biztosítják a 4. cikk (5), a 8. cikk (1) és a 8. cikk (2) bekezdésében említett hatósági nyilvántartás naprakésszé tételét, és visszavonnak minden, a szántóföldet érintő korlátozást.

14. cikk

A 2000/29/EK irányelv 3. és 5. cikkének sérelme nélkül, a tagállamok – a 77/93/EGK tanácsi irányelv I–V. mellékletében szereplő károsító szervezetek, növények, növényi eredetű termékek és egyéb áruk kísérlet vagy tudományos célú tevékenység, valamint fajtaszelekciós munka céljából a Közösség területére, vagy annak egyes védett övezeteibe történő beléptetésére vagy ezeken belüli mozgatására vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 1995. július 26-i 95/44/EK bizottsági irányelvben (4) megállapított rendelkezésekkel összhangban – kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, valamint fajtaszelekciós munka céljából eltéréseket engedélyezhetnek az ezen irányelv 9. és 10. cikkében említett intézkedésektől.

IV.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

A tagállamok saját termesztésükkel kapcsolatban olyan kiegészítő vagy szigorúbb intézkedéseket fogadhatnak el, amelyek a burgonya-fonálféreg elleni védekezéshez vagy elterjedése megelőzéséhez szükségesek lehetnek, amennyiben ezen intézkedések összhangban vannak a 2000/29/EK irányelvvel.

Ezen intézkedésekről írásban tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

16. cikk

A tudományos vagy műszaki ismeretek fejlődésére figyelemmel a mellékletekben végrehajtandó módosításokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

17. cikk

(1)   A Bizottság munkáját a Növény-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időszak három hónap.

18. cikk

(1)   A tagállamok legkésőbb 2010. június 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az ezen irányelv közötti megfelelési táblázatot haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Ezeket a rendelkezéseket 2010. július 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

19. cikk

A 69/465/EGK irányelv 2010. július 1-jétől hatályát veszti.

20. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 2007. június 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

H. SEEHOFER


(1)  HL L 323., 1969.12.24., 3. o. A legutóbb az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(2)  HL L 169., 2000.7.10., 1. o. A legutóbb a 2006/35/EK bizottsági irányelvvel (HL L 88., 2006.3.25., 9. o.) módosított irányelv.

(3)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(4)  HL L 184., 1995.8.3., 34. o. A legutóbb a 97/46/EK bizottsági irányelvvel (HL L 204., 1997.7.31., 43. o.) módosított irányelv.


I. MELLÉKLET

A 4. cikk (1), a 4. cikk (2), 4. cikk (4), az 5. cikk (1), az 5. cikk (2), a 8. cikk (3) bekezdésében, a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 10. cikk (1) bekezdésében említett növények jegyzéke

1.

Gyökeres gazdanövények:

 

Capsicum spp.,

 

Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ex Farw.,

 

Solanum melongena L.

2.

a)

Egyéb gyökeres növények:

 

Allium porrum L.,

 

Beta vulgaris L.,

 

Brassica spp.,

 

Fragaria L.,

 

Asparagus officinalis L.

b)

Az alábbiak talajban termesztett és ültetésre szánt – a III. melléklet III. szakaszának A) pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott intézkedések hatálya alá nem tartozó – hagymái, gumói és rizómái azok kivételével, amelyek esetében akár a csomagolásukkal, akár más eszközzel bizonyítható, hogy azokat növény- vagy vágott virágtermesztést hivatásszerűen nem végző végső felhasználónak történő értékesítésre szánták:

 

Allium ascalonicum L.,

 

Allium cepa L.,

 

Dahlia spp.,

 

Gladiolus Tourn. Ex L.,

 

Hyacinthus spp.,

 

Iris spp.,

 

Lilium spp.,

 

Narcissus L.,

 

Tulipa L.


II. MELLÉKLET

1.

Az 5. cikk (1) és az 5. cikk (2) bekezdésében említett hatósági vizsgálattal kapcsolatos mintavételezés és vizsgálat vonatkozásában:

a)

a mintavételezés legalább 1 500 ml talaj/ha szabványméretű, legalább 100 leszúrás/ha-ból, és lehetőség szerint egy, a teljes szántóföldre kiterjedő, a mintavételezési pontok közötti legalább 5 méter szélességű és legfeljebb 20 méter hosszúságú, négyszögletes hálóból gyűjtött talajmintát tartalmaz. Az egész mintát további vizsgálatra – például férgek kivonása, fajtaazonosítás és, adott esetben, patotípus/virulenciacsoport meghatározása – használják fel;

b)

a vizsgálat a Globodera pallidára és a Globodera rostochiensisre vonatkozó növény-egészségügyi eljárásokban vagy diagnosztikai protokollokban leírt, a burgonya-fonálféreg kivonása tekintetében meghatározott módszereket tartalmazza: EPPO szabványok.

2.

A 6. cikk (2) bekezdésében említett hatósági felméréssel kapcsolatos mintavételezés és vizsgálat vonatkozásában:

a)

a mintavételezés:

az 1. pontban meghatározott mintavételezés legalább 400 ml/ha talajminta-mérettel,

vagy

a gyökerek szemrevételezéses vizsgálatát követően legalább 400 ml talajt tartalmazó célzott mintavételezés, amennyiben vannak látható tünetek,

vagy

a betakarítást követően legalább 400 ml, a burgonyához kapcsolódó talajt tartalmazó mintavételezés feltéve, hogy a szántóföld, ahol a burgonyát termesztették, visszakövethető;

b)

a vizsgálat az 1. pontban említett vizsgálat.

3.

A korábbiaktól eltérve az 1. pontban említett szabvány mintaméret egy minimálisan 400 ml talaj/ha-ra csökkenthető, feltéve, hogy:

a)

létezik azt igazoló okmány, hogy a hatósági vizsgálatot megelőző hat évben nem termesztettek burgonyát vagy az I. melléklet 1. pontjában felsorolt egyéb gazdanövényt, illetve ezek a szántóföldben nem voltak jelen;

vagy

b)

az utolsó két, egymást követő hatósági vizsgálat során nem találtak burgonya-fonálférget az 1 500 ml talaj/ha mintákban, és nem termesztettek burgonyát vagy az I. melléklet 1. pontjában felsorolt más gazdanövényt – kivéve azokat, amelyekhez szükség van a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelő hatósági vizsgálatra – az első hatósági vizsgálatokat követően;

vagy

c)

az utolsó, legalább 1 500 ml talaj/ha mintaméretből álló hatósági vizsgálat során nem találtak burgonya-fonálférget vagy élő tartalom nélküli burgonyafonálféreg-cisztákat, és nem termesztettek burgonyát vagy az I. melléklet 1. pontjában felsorolt más gazdanövényt – kivéve azokat, amelyekhez szükség van a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelő hatósági vizsgálatra – az utolsó hatósági vizsgálatot követően.

2010. július 1. előtt elvégzett egyéb hatósági vizsgálatok eredményei a b) és a c) alpontban említett hatósági vizsgálatnak tekinthetők.

4.

A korábbiaktól eltérve az 1. és 3. pontban említett mintaméret lecsökkenthető a 8 és 4 hektárnál nagyobb szántóföldek esetén:

a)

az 1. pontban említett szabvány méret esetén, az első 8 ha-t az ott meghatározott mérettel kell mintavételezni, majd minden további hektár esetén ez minimum 400 ml talaj/ha-ra csökkenthető;

b)

a 3. pontban említett csökkentett méret esetén az első 4 ha-t az ott meghatározott mérettel kell mintavételezni, majd minden további hektár esetén ez minimum 200 ml talaj/ha-ra tovább csökkenthető.

5.

A 3. és 4. pontban említett, csökkentett mintaméret használatát a 4. cikk (1) bekezdésében említett további hatósági vizsgálatoknál is fel lehet használni mindaddig, amíg burgonya-fonálférget nem találnak az érintett szántóföldben.

6.

A korábbiaktól eltérve a talajmintának az 1. pontban említett szabványmérete minimum 200 ml talaj/ha-ra csökkenthető feltéve, ha a szántóföld egy burgonyafonálféreg-mentesnek nyilvánított területen helyezkedik el, továbbá ha kijelölése, fenntartása és felmérése az erre vonatkozó növény-egészségügyi intézkedésekhez megállapított nemzetközi szabványokkal összhangban történik. Az ilyen területekre vonatkozó adatokról a Bizottság és a többi tagállam hivatalos, írásbeli értesítést kap.

7.

A talajminta minimális mérete minden esetben 100 ml talaj/szántóföld kell, hogy legyen.


III. MELLÉKLET

I.   SZAKASZ

ELLENŐRZÉS

Az 5. cikk (2) bekezdése vonatkozásában, a 4. cikk (1) bekezdésében említett hatósági vizsgálat azt állapítja meg, hogy az ellenőrzés időpontjában teljesül-e a következő kritériumok valamelyike:

a megfelelő, hatóságilag jóváhagyott vizsgálat eredményein alapulva az utolsó 12 év során visszamenőleg nem volt a szántóföldben burgonya-fonálféreg,

vagy

ismert a termesztési előtörténet, amely szerint az utolsó 12 év során nem termesztettek a szántóföldön burgonyát vagy az I. melléklet 1. pontjában felsorolt más gazdanövényeket.

II.   SZAKASZ

FELMÉRÉSEK

A 6. cikk (1) bekezdésében említett hatósági felméréseket a vetőburgonya termesztésére szánt burgonyán kívüli burgonya termesztésére használt termelőterület legalább 0,5 %-án végzik el. A megelőző tizenkét hónapos időszakra vonatkozó felmérések eredményeiről április 1-ig értesítik a Bizottságot.

III.   SZAKASZ

HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK

A)

A 4. cikk (4) bekezdésének c) pontjában, a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 10. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és az I. melléklet 2.b) pontjában említett hatóságilag jóváhagyott intézkedések a következők:

1.

megfelelő módszerekkel végzett fertőtlenítés, annak érdekében, hogy ne álljon fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének azonosítható veszélye;

2.

a talaj lemosással vagy kefével történő eltávolítása egészen addig, amíg az gyakorlatilag mentes lesz a talajmaradványoktól úgy, hogy ne álljon fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének azonosítható veszélye.

B)

A 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, hatóságilag jóváhagyott intézkedések hatóságilag jóváhagyott hulladékártalmatlanító eljárásokkal rendelkező feldolgozó vagy osztályozó üzembe történő szállítás, amelyek vonatkozásában megállapították, hogy nem áll fenn a burgonya-fonálféreg elterjedésének veszélye.

C)

A 13. cikkben említett, hatóságilag elfogadott intézkedések a 8. cikk (1) bekezdésében és a 8. cikk (2) bekezdésében említett, hatóságilag fertőzöttnek minősített szántóföldön újólag történő hatósági mintavételezés, valamint a II. mellékletben meghatározott módszerek valamelyikét alkalmazó azon vizsgálat, amelyet a burgonya-fonálféreg jelenlétének pozitív megerősítésétől vagy az utolsó burgonyaterméstől számított legalább hat éves időszakot követően végeznek el. Ezen időszak legkevesebb 3 évre csökkenthető, ha megtették a megfelelő, hatóságilag jóváhagyott védekezési intézkedéseket.


IV. MELLÉKLET

I.   SZAKASZ

ELLENÁLLÁSI FOK

A burgonyának a burgonya-fonálféregre való fogékonysági fokát a 9. cikk (2) bekezdésében említett, a következő standard pontszámokat jelölő táblázatnak megfelelően határozzák meg.

A 9-es pontszám a legmagasabb ellenállási szintet jelöli.

Relatív fogékonyság (%)

Pontszám

< 1

9

1,1–3

8

3,1–5

7

5,1–10

6

10,1–15

5

15,1–25

4

25,1–50

3

50,1–100

2

> 100

1

II.   SZAKASZ

AZ ELLENÁLLÁSI VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS

1.

A vizsgálat elvégzésére karanténlétesítményben – szabadföldön, üvegházban vagy klímakamrában – kerül sor.

2.

A vizsgálatot legalább 1 liter talajt (vagy megfelelő szubsztrátot) tartalmazó edényekben végzik.

3.

A vizsgálat során a talajhőmérséklet nem haladhatja meg a 25 °C-ot, és megfelelő öntözést kell biztosítani.

4.

A vizsgálati vagy kontrollfajta elültetésekor minden egyes vizsgálati vagy kontrollfajta esetében egy csíraszemet kell használni. Egy kivételével az összes szár eltávolítása ajánlott.

5.

A „Désirée” burgonyafajtát minden vizsgálat során standard fogékony kontrollfajtaként kell használni. Belső ellenőrzésként további, teljesen fogékony, helyi jelentőségű kontrollfajták hozzáadása lehetséges. A standard fogékony kontrollfajta megváltoztatható, ha kutatások azt jelzik, hogy más fajták megfelelőbbek vagy könnyebben hozzáférhetők.

6.

A burgonya-fonálféreg alábbi standard populációit használják a Ro1, Ro5, Pa1 és a Pa3 patotípusok ellen:

 

Ro1: Ecosse populáció

 

Ro5: Harmerz populáció

 

Pa1: Scottish populáció

 

Pa3: Chavornay populáció

Ez kiegészülhet egyéb, helyi jelentőségű burgonya-fonálféreg populációkkal is.

7.

A felhasznált standard populáció azonosítását megfelelő módszerek alkalmazásával kell ellenőrizni. Ajánlatos, hogy legalább két ellenálló fajtát vagy két ismert ellenálló képességgel rendelkező, különböző standard klónt használjanak a vizsgálati kísérletekben.

8.

A burgonya-fonálféreg inokulum (Pi) talaj-milliliterenként összesen 5 fertőző tojásból és lárvából kell, hogy álljon. A keltetési kísérletekben a beoltandó burgonya-fonálférgek számát ajánlatos talaj-milliliterenként meghatározni. A burgonya-fonálféreg beoltható cisztaként vagy szuszpenzióban a tojás és a lárva kombinációjaként is.

9.

Az inokulumként használt burgonyafonálféregciszta-tartalom életképessége legalább 70 %-os kell, hogy legyen. A cisztáknak lehetőleg 6–24 hónaposaknak kell lenniük, és azokat a közvetlen felhasználás előtt legalább 4 hónapon keresztül 4 °C-on kell tartani.

10.

A vizsgálatot minden egyes burgonya-fonálféreg populáció és vizsgált burgonyafajta kombinációban 4 ismétlésben (edényben) kell elvégezni. A standard fogékony kontrollfajta esetében ajánlatos legalább 10 ismétlést alkalmazni.

11.

A vizsgálat időtartama legalább 3 hónap, és a fejlődő nőivarú egyedek érettségét a kísérlet megszakítása előtt ellenőrizni kell.

12.

A 4 ismétlésből származó burgonyafonálféreg-cisztákat ki kell vonni és edényenként külön-külön megszámolni.

13.

A standard fogékony kontrollfajtán az ellenállási vizsgálat végén megjelenő végső populációt (Pf) úgy kell meghatározni, hogy az összes cisztát minden ismétlésben, a tojásokat és a lárvákat pedig legalább 4 ismétlésben megszámolják.

14.

A standard fogékony kontrollfajtán legalább hússzoros (Pf/Pi) szaporodási arányt kell elérni.

15.

A standard fogékony kontrollfajta variációs együtthatója (CV) nem haladhatja meg a 35 %-ot.

16.

A vizsgált burgonyafajtának a standard fogékony kontrollfajtával szembeni relatív fogékonyságát a következő képletnek megfelelően százalékban kell meghatározni, illetve kifejezni:

Pfvizsgált fajta/Pfstandard fogékony kontrollfajta × 100 %.

17.

Ha a vizsgált burgonyafajta több, mint 3 %-os relatív fogékonysággal rendelkezik, akkor elegendő a cisztákat megszámolni. Azokban az esetekben, amikor a relatív fogékonyság 3 %-nál kevesebb, a cisztákon túlmenően a tojásokat és a lárvákat is meg kell számolni.

18.

Amennyiben az első évben végzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy egy fajta valamelyik patotípusra teljesen fogékony, akkor nem szükséges ezeket a vizsgálatokat a második évben megismételni.

19.

A vizsgálatok eredményeit egy másik évben elvégzett, legalább még egy próbával kell megerősíteni. E két évben a relatív fogékonyság számtani átlagát kell használni a standard pontszámoknak megfelelő pontszám kiszámítására.


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Bizottság

16.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/23


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. február 21.)

állami támogatásról – C 36/2004 (ex N 220/2004) – Portugália – Támogatás közvetlen külföldi beruházáshoz a CORDEX, Companhia Industrial Têxtil S.A. részére

(az értesítés a C(2007) 474. számú dokumentummal történt)

(Csak a portugál nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/414/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdése első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felkérték az érdekelteket, hogy az említett cikkeknek (1) megfelelően nyújtsák be észrevételeiket és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

I.   ELJÁRÁS

(1)

Portugália 2004. május 5-én kelt (a Bizottságnál 2004. május 19-én iktatott) levelében értesítette a Bizottságot a CORDEX, Companhia Industrial Têxtil S.A. (a továbbiakban: CORDEX) részére nyújtani kívánt támogatásról, melynek célja e vállalat brazíliai beruházásának finanszírozásához segítséget nyújtani. A Bizottság kérésére 2004. augusztus 31-i (szeptember 6-án iktatott) és 2004. szeptember 13-i (szeptember 16-án iktatott) levelében Portugália kiegészítő információkat bocsátott rendelkezésre.

(2)

A Bizottság 2004. november 19-i levelében tájékoztatta Portugáliát határozatáról, amely szerint a szóban forgó támogatás ügyében megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(3)

A portugál hatóságok 2005. január 7-i (2005. január 11-én iktatott) levelükben benyújtották a fent említett eljárással kapcsolatos észrevételeiket.

(4)

Az eljárás megindítására vonatkozó bizottsági határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) közzétételre került. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket.

(5)

A Bizottsághoz érkeztek észrevételek az érdekelt felektől, melyeket továbbított a portugál hatóságok felé, hogy foglaljanak állást az ügyben, melyet a 2005. május 20-án kelt (2005. május 25-én iktatott) levelükben meg is tettek.

(6)

A Bizottság 2005. szeptember 26-i levelében kiegészítő információkat kért, melyre Portugália 2005. november 9-i (2005. november 10-én iktatott) levelében válaszolt. A portugál hatóságok az utolsó kiegészítő információkat 2005. december 22-i (2005. december 23-án iktatott) levelükben juttatták el a Bizottsághoz.

II.   A TÁMOGATÁS RÉSZLETES LEÍRÁSA

(7)

A CORDEX köteleket gyártó, ovari székhelyű vállalat, a régióra az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjában leírtak vonatkoznak. A vállalatot 1969-ben alapították, és szintetikus alapú (polipropilén és polietilén) kötelek, illetve zsinegek, valamint mezőgazdasági zsinegek („binder” és „baler twine”) és egyéb szizáltermékek gyártására szakosodott. A támogatás hivatalos bejelentésekor a CORDEX 259 dolgozót foglalkoztatott. Abban az évben (2004) közel 25 millió eurós forgalmat bonyolított le. A CORDEX egyben két másik résztvevő vállalat tulajdonosa is, melyek ugyanazon régióban működnek: a 2001-ben alapított FLEX 2000 és a 2003-ban alapított CORDENET. A három vállalat összességében körülbelül 415 dolgozót (3) foglalkoztat.

(8)

A projekt lényege új vállalat – a Cordebras Lda. – létrehozása Brazíliában, mely kizárólag takarmánypréseléshez használt zsinegek gyártásával foglalkozna; ez főként a mezőgazdaságban alkalmazott termék. Ezen beruházással a CORDEX növelni kívánja szizáltermékei gyártási mennyiségét, és ki kívánja használni a Brazíliában rendelkezésre álló olcsóbb nyersanyagot és a munkaerőt. Brazília világelsőnek számít e nyersanyag (szizálszál) előállításában, és az ottani munkaerőköltség a portugáliai költségek körülbelül egyharmadát teszi ki.

(9)

Ezzel a projekttel a CORDEX ugyanakkor új piacokat is kíván szerezni, főként az USA-ban, Kanadában és a MERCOSUL országokban. Mindenek előtt a Brazíliában előállított szizáltermékek egy részét Portugáliába importálják egyrészt késztermékként, másrészt félkész termék (4) formájában. Utóbbi esetben a terméket olaj alapú speciális kezelés alá vetnék és újratekercselnék, valamint újracsomagolnák a piaci értékesítés előtt.

(10)

A vizsgált beruházás tervezett költsége 2 678 630 eurót tesz ki, mely az új cég, a Cordebras Lda. alaptőkéjének felel meg. A projektet 2002-ben fejezték be és jelenleg már működik.

(11)

A CORDEX támogatási kérelmet nyújtott be a portugál hatóságoknál hivatkozván arra a programra, mely a portugál vállalatok nemzetköziesítését kívánja elősegíteni (5). A hivatkozott program szerint a nagyvállalatoknak nyújtott támogatásokat be kell jelenteni a Bizottságnak. Bár a CORDEX még 2000-ben, a projekt megvalósításának kezdete előtt benyújtotta támogatási kérelmét, Portugália ezt belügyi jellegű késedelmek miatt csak 2004. januárjában jelentette be a Bizottságnál.

(12)

A bejelentett intézkedés egy 401 795 euro összegű adózási ösztönzőt foglal magában, mely a beruházás tervezett költségének 15 %-át teszi ki.

III.   AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKAI

(13)

A Bizottság az eljárás megindítására vonatkozó határozátában bejelentette, hogy az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak szempontjából értékelni fogja a fent nevezett intézkedést, annak megállapítása céljából, hogy a támogatás gazdasági tevékenység fejlődésének elősegítésére irányul-e anélkül, hogy kedvezőtlen hatást gyakorolna a kereskedelmi cserékre, ellentétben állva a közösségi érdekekkel.

(14)

A Bizottság egységesen az alábbi kritériumokat mérlegelte, melyeket korábban már alkalmazott a nagyvállalatoknak közvetlen külföldi beruházási projektek finanszírozásához nyújtandó támogatások (6) esetében: a támogatás tartalmaz-e burkolt exportálási elemeket; a foglalkoztatásra gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásokat mind a származási, mind pedig a fogadó országban; az áthelyezés kockázatait; az intézkedés hatását arra a régióra, ahol a támogatás kedvezményezettje működik; a támogatás szükségességét, nevezetesen a támogatás várható kihatását a közösségi ipar nemzetközi versenyképességére és/vagy bizonyos harmadik országokbeli beruházási projektekhez kapcsolódó kockázatait tekintetbe véve.

(15)

A Bizottság ezzel összefüggésben arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás egy kezdeti termelői beruházás céljára kerül engedélyezésre és nem tartalmazott burkolt exportálási elemeket. Szintén nem vezet a munkahelyek Portugáliából Brazíliába történő áthelyezéséhez, mivel a CORDEX fenn kívánja tartani a meglevő foglalkoztatási szintet Portugáliában. Az a tény, hogy az új, Brazíliában épülő üzem új gépállománnyal lesz felszerelve és a munkaerőt is helyben toborozzák, még jobban lecsökkentette a kihelyezés kockázatát.

(16)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a portugál hatóságok érvelése, miszerint ez az első nemzetköziesítési lépés a CORDEX-nél, amely nem ismeri a brazil piacot, nagyobb mértékű kockázatot rejt magában, mivel egy ismeretlen piacra irányul a beruházás. Ebből logikusan az következne, hogy sikertelenség esetén ennek a vállalatra gyakorolt pénzügyi hatása jelentős lenne, tekintettel arra, hogy a beruházási költségek a forgalom közel 12 %-át teszik ki. Ezen felül a vállalat a támogatási kérelmet a projekt megkezdése előtt nyújtotta be, amely azt a benyomást kelti, hogy az intézkedés eleget tesz az „ösztönzés feltételének”, melyet a regionális célú állami támogatásokról szóló Közösségi Iránymutatások (7) általában előírnak.

(17)

Mindezek figyelembevételével a Bizottság hangot adott kételyeinek a támogatás az érintett uniós iparág versenyképességének egészére gyakorolt hatásával kapcsolatban. A Bizottság megjegyezte, hogy a Brazíliában előállított termékek egy része valószínűleg versenyezni fog (más termékekkel – ford.) az EU piacán és hogy nem rendelkezik egyéb információval a kedvezményezett vagy a piac jelentőségét illetően, sem pedig azzal kapcsolatban, hogy milyen hatása lesz az intézkedésnek arra a régióra, ahol a CORDEX található. Ebből következően, a Bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy eldöntse az akkori bírálati szakaszban, hogy a támogatás megfelel-e az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában szereplő kivételnek.

(18)

A BIHR, egy francia vállalat azt nyilatkozta, hogy a CORDEX brazíliai beruházása portugál gyártók egyéb beruházásainak következtében jött létre és hogy ezek a vállalatok más brazil és amerikai versenytársaikkal együtt Európában a BIHR szizáltermelését veszélyeztetik. A BIHR-t szintén aggasztja az a tény, hogy a támogatás erősítheti a CORDEX pozícióját a szintetikus alapú zsinegek piacán.

(19)

Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg egy másik francia cég, a Sainte Germaine is, mely szintén Európában állított elő szintetikus termékeket és később Brazíliába helyezte át szizálgyártó tevékenységét. A Sainte Germaine azt is állítja, hogy a portugál cégeknek az az előnye származik a Brazíliában történő beruházásokból, hogy folyamatosan tudják importálni a terméket Európába úgy, hogy jelentősen alacsonyabb vámot fizetnek.

(20)

Egy másik cég, amely nevének elhallgatását kérte, hasonló észrevételeket tett, megerősítvén, hogy a támogatás versenyelőnyhöz juttatná a CORDEX-et a zsinegek piacán.

(21)

Portugália megjegyezte, hogy a Brazíliában történő beruházás a CORDEX stratégiájának egyik elemét képezi, melynek célja megtartani a portugáliában végzett tevékenységek széles körét és a foglalkoztatás jelenlegi szintjét. A CORDEX továbbra is Portugáliában állítana elő szizáltermékeket, melyek nyersanyagát félkész, illetve késztermék formájában Brazíliából, szintén a Cordebras Lda.-tól importálnák, majd azok továbbfeldolgozása után megnövelt értékű szizáltermékek születnének. Ezen tevékenységek magukban foglalják a „baler twine” típusú mezőgazdasági zsineg csomagolásának módosítását, melyet a vevő kívánságainak megfelelően importálnak (pl. a méret vagy címkézés szempontjából), ezzel is hozzájárulván a csomagolóipar foglalkoztatottságának támogatásához a régióban, ahol a CORDEX működik.

(22)

A brazíliai beruházás folyományaként a CORDEX két új vállalatot is alapított OVAR-ban (a FLEX és a CORDENET cégeket, hab- és hálótermékek előállítására). Ez a lépés egyrészt a cégek közötti munkaerő átcsoportosításhoz vezetett, másrészt a három ovari cég összfoglalkoztatási szintjének enyhe növekedését eredményezte: a dolgozók száma 2000-ben 358 volt, ami 2005-ben 415-re emelkedett. A nemrég alapított brazil leányvállalat, a Cordebras Lda., közel 145 dolgozót foglalkoztat.

(23)

A portugál hatóságok szerint a CORDEX terjeszkedési stratégiája, melynek részét képezi a brazíliai beruházás, következésképpen pozitív hatást gyakorol egy olyan régió, mint az ovari foglalkoztatottsági szintjének fenntartására, amely országos átlagban igen magas munkanélküliségi szintet mutat. Emellett szintén hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez Baía államban (Brazília), ahol a Cordebras Lda. székhelye található.

(24)

A harmadik érdekelt felek észrevételeire vonatkozólag a portugál hatóságok megerősítették, hogy a CORDEX a brazíliából importált szizáltermékek esetében azonos feltételekkel és azonos vámfizetési kötelezettségekkel rendelkezik, mint bármely más uniós termelő és hogy a támogatás csökkentett összege, melyet a CORDEX-nek kívánnak nyújtani, valószínűsíthetően nem fog semmilyen jelentős hatást gyakorolni a közösségi piacra. A portugál hatóságok nézőpontjából a CORDEX brazíliai beruházása szükségszerű volt, mivel segít ellentételezni az alacsonyabb előállítási költség előnyét kihasználó országok (az afrikai országok és Brazília) (8) növekvő exporttevékenységével járó hatásokat.

(25)

Végül Portugália kijelentette, hogy annak a ténye, hogy a beruházás közfinanszírozás nélkül valósult meg, nem róható fel a vállalatnak, mely a projektet banki hitelek segítségével és saját tőke bevonásával vitte tovább annak reményében, hogy megkapja az állami támogatást, melyre az erre vonatkozó nemzeti rendszer (9) keretén belül pályázott.

IV.   ÉRTÉKELÉS

(26)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében olvasható, hogy egy tagállam részéről vagy állami eszközökből bármilyen formában nyújtott támogatás, amely torzítja vagy torzíthatja a gazdasági versenyt azzal, hogy előnyben részesít bizonyos vállalatokat vagy bizonyos áruk gyártását, összeegyeztethetetlen a közös piaccal, amennyiben befolyásolja a tagállamok közti kereskedelmet.

Az szóban forgó ügyben folytatandó eljárás megindítására vonatkozó határozatában a Bizottság úgy döntött, hogy a támogatás az alábbi indokok alapján az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esik:

Egy portugál vállalat új, brazíliai termelőegysége létrehozásának támogatásával, annak nemzetköziesedését kezdeményezvén, a bejelentett intézkedés egy meghatározott céget, illetve bizonyos termékeket részesít előnyben. A Bizottság tekintetbe veszi, hogy az Európai Unió vállalatai résézre közvetlen külföldi beruházáshoz folyósított támogatások összehasonlíthatók az azon vállalatoknak nyújtott támogatásokkal, melyek szinte teljes termelésüket a Közösségen kívülre exportálják. Ilyen esetekben, a piacok egymástól való kölcsönös függése miatt, amelyeken a közösségi piaci szereplők tevékenykednek, nem kizárt, hogy egy ilyen támogatás torzítja a Közösségen belüli versenyt (10).

Portugália kijelentette, hogy a beruházás szintén támogatja a kedvezményezett tevékenységét Portugáliában, (valamint abban az országban is, ahol maga a beruházás megvalósul), valószínűsíthetően befolyásolva ezzel a közösségi piacot.

A támogatás finanszírozása állami eszközökből történik. Ezen megállapítást Portugália nem vonta kétségbe, mivel megerősítette azt.

(27)

Figyelembe véve, hogy amennyiben a támogatás nem lenne összeegyeztethető az érvényben levő iránymutatásokkal, illetve keretrendszerrel, a Bizottság jelezte, hogy megvizsgálja mennyiben bizonyulna összeegyeztethetőnek a támogatás az EK-Szerződéss 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában szereplő kivétellel, mely megengedi a támogatás folyósítását gazdasági tevékenység fejlődésének elősegítése céljából, amennyiben az nem módosítja a kereskedelmi cserék feltételeit olyan mértékben, ami ellentétes a közösségi érdekekkel. A Bizottság következésképpen értékelni fogja, hogy ez a támogatás hozzájárul-e a szizálgyártás és/vagy más gazdasági tevékenységek fejlődéséhez az Európai Unión belül, anélkül, hogy hátrányosan befolyásolná a tagállamok közötti kereskedelmi cserék feltételeit.

(28)

Az eljárás megindítására vonatkozó határozatában a Bizottság hangsúlyozta azt is, hogy figyelembe vesz számos kritériumot, melyeket korábban már alkalmazott a nagyvállalatoknak közvetlen külföldi beruházási projektek finanszírozásához nyújtandó támogatási ügyeinek esetében, (lásd a 14. sz. bekezdést), és melyek arra irányultak, hogy egyensúlyt teremtsenek a támogatás előnyei – melyek hozzájárulnak az EU iparának nemzetközi versenyképességéhez (pl. hogy a támogatás szükséges-e tekintetbe véve a harmadik országban megvalósítandó projekthez kapcsolódó kockázatokat), és annak az EU piacára gyakorolt lehetséges negatív hatásai között.

(29)

Ezzel összefüggésben a Bizottságnak kételyei voltak, hogy mi lesz az intézkedés hatása a közösségi piacra és az érintett uniós iparág versenyképességének egészére nézve; másrészről nem rendelkezik információval a kedvezményezett helyzetéről az EU-beli versenytársakkal szemben és arról sem, milyen hatása lesz az intézkedésnek arra a régióra, ahol a CORDEX található (lásd a 17. sz. bekezdést).

(30)

Az állami támogatásokra vonatkozó törvénykezés főszabályként kezeli, hogy ahhoz, hogy egy támogatás a közös piaccal összeegyeztethető legyen, bizonyítani kell, hogy a kedvezményezett részéről ez egy olyan kiegészítő tevékenységre irányul, mely a támogatás nem-folyósítása esetén nem kerül megvalósításra. Különben a támogatás csak torzítja a versenyt, anélkül, hogy bármilyen pozitív hatást gyakorolna. A Bizottság hangsúlyozta, hogy amennyiben a vállalat még a projekt beindítása előtt pályázza meg a támogatást, létezik néhány utalás arra vonatkozólag, milyen esetben felel meg az intézkedés a „támogatási feltételek”-nek, melyeket általában a regionális állami támogatások szabályrendszere (11) ír elő. Mindezek ellenére, a fentiek nem bizonyítják egyértelműen, hogy a támogatás valóban szükségszerű-e az EU iparának nemzetközi versenyképessége és/vagy az egyes harmadik országokban megvalósítani kívánt beruházási projektekkel járó kockázatok szempontjából.

(31)

A Bizottság 2004. november 19-i határozatában megemlítette a portugál hatóságok érvelését, mely szerint egy brazíliai beruházás a CORDEX számára nagyobb kockázatot jelentene mint egy EU-ban megvalósítandó, a brazil valuta előrejelezhetetlensége miatt. Főként pedig azért, mert a CORDEX első nemzetköziesedési lépéséről van szó és a vállalatnak nem voltak korábbi tapasztalatai a brazil piacról (12).

(32)

A Bizottsághoz az eljárás megindításakor eljuttatott információkból kiderül, hogy a CORDEX néhány versenytársa mégis tett beruházásokat Brazíliában (eltekintve a brazil valuta látszólagos előrejelezhetetlenségétől). Elsősorban a Quintas & Quintas S.A., a CORDEX egyik portugál versenytársa, amely a portugál hatóságok tájékoztatása alapján termelőegységet létesített Brazíliában (Brascorda) anélkül, hogy bármilyen támogatást igényelt volna tőlük. Következésképpen nincs olyan tényező, amely a piac bármilyen általános hiányosságát mutatná hasonló típusú projektek esetében, amely valószínűsíthetően akadályozná a CORDEX-et vagy versenytársait, hogy közpénzek igénybe vétele nélkül végezzenek beruházásokat Brazíliában.

(33)

Bár ez volt a CORDEX első nemzetköziesedési lépése, a portugál hatóságok szintén nem tudtak semmilyen különleges akadály meglétéről beszámolni, amely e vállalat esetében felmerült volna a szóban forgó beruházás megvalósításához. Például, annak ellenére, hogy a CORDEX viszonylag kis méretétű, emiatt alacsony (a KKV-k küszöbértéke alatti) forgalmat realizáló vállalat, a portugál hatóságok nem említettek semmiféle hátrányos tényezőt, azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy a CORDEX kereskedelmi bankoknál vegyen fel hitelt; sőt úgy tűnik, hogy a vállalatnak sikerült e beruházást saját erőből és kereskedelmi kölcsönök által finanszírozni.

(34)

A Bizottság kijelenti, hogy a fent említett információk alapján Portugália nem tudta bizonyítani, hogy a CORDEX a támogatás nélkül nem lett volna képes megvalósítani a szóban forgó brazíliai beruházást és hogy a támogatás szükségszerű volt a cég brazíliai projektjében rejlő kockázatokat illetően. A Bizottság hangsúlyozza, hogy maga a tény, miszerint a CORDEX idáig állami támogatások bevonása nélkül végezte mindezen tevékenységeket, azt mutatja, hogy a támogatás nem volt szükségszerű.

(35)

A rendelkezésre álló információk alapján, körülbelül 12 uniós szizálgyártó cég működik a közösségi piacon. Ebből öt Portugáliában működik és az EU szizáltermelésének közel 81 %-át tudhatja magáénak (13). Ezen vállalatok mindegyike állít elő szintetikus alapanyagú cikkeket, köteleket és szizálzsinegeket. E vállalatok legtöbbjének a szintetikus szálak gyártása a fő tevékenységi köre. A CORDEX is így működik (a szizálgyártás a termelőkapacitás csupán körülbelül 20 %-át teszi ki). Ami a mezőgazdasági célú felhasználást illeti, a szizál és a szintetikus szálak bizonyos mértékben helyettesíthetőek.

(36)

2003-ban a CORDEX piaci részesedése körülbelül 6,6 % volt a szizáltermékek szegmensében a közösségi piacon. Amennyiben viszont a Cordebras Lda.-tól származó termékek értékesítését is figyelembe vesszük, a CORDEX részesedése a közösségi piacon 17,7 %-ra emelkedik (14). Ezzel kapcsolatban a portugál hatóságok azt közölték, hogy a Cordebras exportjának közel 47 %-a (2003-ban körülbelül 2 210 tonna) a közösségi piacra irányult.

(37)

Tekintettel a Cordebras Lda. által gyártott szizál magas százalékarányára, amely (a CORDEX által) kerül importálásra az EU-ba, a Bizottság úgy határozott, hogy a támogatás jelentősen befolyásolná a versenyt a közösségi piacon. Ezen felül a támogatás a CORDEX pozícióját is tovább erősítené az EU-ban, valószínűsíthetően hatást gyakorolván a piac egyéb szegmenseire is, ahol a CORDEX és versenytársai jelen vannak. Ezeket a tényeket a versenytársak által tett észrevételek is megerősítik, bizonyítván ezzel, hogy a támogatás súlyos torzulásokat okozna a kötelek, szizálzsinegek, valamint a szintetikus zsinegek piaci versenyében.

(38)

A támogatás összeegyeztethetőségének értékelésekor a Bizottságnak gondosan mérlegelnie kell az intézkedés EU-n belül gyakorolt pozitív és negatív hatásai közötti egyensúlyt, valamint meg kell határoznia, mennyiben ellensúlyozzák a Közösségre gyakorolt pozitív hatások a közösségi piacon belüli versenyre és kereskedelemre gyakorolt negatív hatásokat. A fent hivatkozott információk alapján a Bizottság úgy látja, hogy nincsenek bizonyítékok, melyek alátámasztanák, hogy a CORDEX részére, annak brazíliai beruházásához nyújtandó támogatás ténylegesen hozzájárulna az európai ipar versenyképességének javításához. A támogatás valószínűsíthetően a kedvezményezett helyzetét erősítené versenytársai kárára, melyek nem kapnak állami támogatásokat. Nem bizonyított tehát, hogy a támogatás bármilyen pozitív hatással lenne a Közösségre, mely ellensúlyozná annak a közösségi piacon belüli versenyre és kereskedelemre gyakorolt negatív hatását.

(39)

A fentiek alapján, a Bizottság úgy döntött, hogy nem állnak rendelkezésre olyan bizonyítékok, melyek alapján a támogatás szükségszerű lenne ahhoz, hogy a CORDEX megvalósítsa a szóban forgó beruházást Brazíliában. Másrészről a támogatás valószínűsíthetően torzítja a közösségi piacon belüli versenyt. Ebből következően a Bizottság döntése értelmében a CORDEX részére nyújtandó állami támogatás, melynek célja egy Brazíliában megvalósítandó közvetlen beruházás, a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja értelmében nem járul hozzá a gazdasági tevékenységek fejlődéséhez, anélkül, hogy ne gyakorolna kedvezőtlen hatást a kereskedelmi cserék feltételeire, olyan mértékben, ami ellentétes a közösségi érdekekkel, lévén következésképpen összeegyeztethetetlen a közösségi piaccal,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 401 795 euro összegben megjelölt adózási ösztönző, melyet Portugália a CORDEX, Companhia Industrial Têxtil S.A. részére, Brazíliában történő közvetlen külföldi beruházás finanszírozása céljából kíván nyújtani, nem összeegyeztethető a közös piaccal, mivel nem teljesíti az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában feltüntetett kritériumokat.

2. cikk

E határozat címzettje a Portugál Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2007. február 21-én.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja


(1)  HL C 35., 2005.2.10., 2. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  2005. évre vonatkozó adatok.

(4)  Portugália kifejtette, hogy a „baler twine” típusú, Brazíliában gyártott mezőgazdasági zsineg felhasználható kész- vagy félkész termékként, ebben az esetben egyéb termékek, pl. szőnyegek, dísztárgyak alapanyagaként vagy a hagyományos csomagolás területén.

(5)  N 96/99, HL C 375., 1999.12.24., 4. o.

(6)  Lásd a C 77/97 számú (LiftGmbH – Doppelmayr, Áustria) támogatási ügyet, HL L 142., 1999.6.5., 32. o. és a C 47/02 számú (Vila Galé-Cintra) támogatási ügyet, HL L 61., 2004.2.27., 76. o.

(7)  Lásd a Közösségi Iránymutatások 4.2 pontját, mely az érvényben levő regionális állami támogatásokra vonatkozik az intézkedés bejelentésének pillanatában: „a támogatási kérelmet a projektek megkezdése előtt kell benyújtani”, HL C 74., 1998.3.10., 13. o.

(8)  E hatóságok szerint a Portugáliában előállított szizál EU-beli értékesítése 12,3 %-kal csökkent 1999 és 2004 között, elsősorban az import növekedése miatt.

(9)  Lásd a 5. lábjegyzetet.

(10)  Lásd az Európai Bíróság C-142/87 számú „Tubemeuse” eljárásában hozott ítéletét, 1990, I-959, 35. §.

(11)  Lásd a 7. lábjegyzetet.

(12)  Lásd a hasonló témájú, C 47/02 számú támogatási ügyet (Vila Galé-Cintra)

(13)  2003. évi adatok.

(14)  Portugália által rendelkezésre bocsátott adatok a 2003. évi EU-15 feltételezett fogyasztása alapján.


16.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/28


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. június 13.)

a karboszulfánnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról

(az értesítés a C(2007) 2463. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/415/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül engedélyezhetik az irányelv I. mellékletében nem szereplő olyan hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amelyek az irányelvről szóló értesítés időpontja után két évvel már forgalomban voltak, miközben e hatóanyagokat munkaprogram keretében fokozatosan megvizsgálják.

(2)

A 451/2000/EK (2) és a 703/2001/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzékben szerepel a karboszulfán.

(3)

A karboszulfán esetében a bejelentő által javasolt felhasználási célokra vonatkozóan az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokat a 451/2000/EK és a 703/2001/EK rendeletben meghatározott rendelkezésekkel összhangban értékelték. Ezek a rendeletek kijelölik továbbá a referens tagállamokat, melyek feladata a vonatkozó értékelő jelentések és ajánlások benyújtása az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA) a 451/2000/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban. A karboszulfán esetében a referens tagállam Belgium volt, amely 2004. augusztus 11-én minden vonatkozó információt benyújtott.

(4)

A tagállamok és az EFSA szakértői értékelés keretében megvizsgálták az értékelő jelentést, majd azt 2006. július 28-án a karboszulfán hatóanyagú növényvédő szerek kockázatértékeléséről szóló szakértői értékelésből levont EFSA-következtetés (4) formájában benyújtották a Bizottsághoz. A jelentést a Bizottság a tagállamokkal közösen az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretein belül felülvizsgálta, majd a Bizottságnak a karboszulfánról készített felülvizsgálati jelentéseként 2006. november 24-én véglegesítette.

(5)

E hatóanyag értékelése során számos aggály merült fel. A karboszulfán használata során kockázatot jelentő metabolitok jelentkeznek. Ez aggodalomra ad okot a fogyasztók expozíciójával és a talajvíz szennyeződésének lehetséges kockázatával kapcsolatban. A bejelentő által a törvényes határidőn belül szolgáltatott adatok azonban nem tették lehetővé ezen aggályok tisztázását. Emellett a technikai hatóanyag (vagyis a piacon értékesített hatóanyag) jelentős szennyeződéseket tartalmaz, melyek közül legalább egy (az N-nitroszodibutilamin) rákkeltő hatású. A technikai hatóanyag szennyeződésének mértéke aggodalomra ad okot. A bejelentő által a törvényes határidőn belül szolgáltatott adatok nem tartalmaztak elegendő információt ezen aggály tisztázására. Ennek eredményeként a felhasználókat érő kockázatot nem lehetett megfelelően felmérni. Végezetül a bejelentő által a törvényes határidőn belül szolgáltatott adatok nem foglalkoztak megfelelően a madarakra, emlősökre, vízi szervezetekre, méhekre, nem célzott ízeltlábúakra, földigilisztákra, nem célzott talajlakó mikroorganizmusokra és növényekre jelentett kockázattal. Ezért továbbra is számos aggály áll fenn az ezen fajokra vonatkozó kockázatértékeléssel kapcsolatban. Ennek következtében a rendelkezésre álló információk alapján nem lehetett azt a következtetést levonni, hogy a karboszulfán eleget tesz a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvétel követelményeinek.

(6)

A Bizottság felkérte a bejelentőt, tegye meg észrevételeit a szakértői értékelés eredményeire vonatkozóan, és jelezze szándékát, hogy továbbra is támogatni kívánja-e a hatóanyagot. A bejelentő benyújtotta észrevételeit, amelyeket körültekintően megvizsgáltak. A bejelentő által felhozott érvek ellenére azonban nem sikerült elhárítani a fenti aggályokat, és az EFSA szakértői ülések alkalmával benyújtott és értékelt információk alapján végzett vizsgálatok nem bizonyították, hogy a javasolt felhasználási körülmények között a karboszulfánt tartalmazó növényvédő szerek általában várhatóan megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt követelményeknek.

(7)

Ezért a karboszulfán nem vehető fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

(8)

Intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a karboszulfánt tartalmazó növényvédő szerek engedélyei meghatározott határidőn belül visszavonásra kerüljenek, valamint meghosszabbításukra ne kerüljön sor, és ilyen termékekre ne adjanak ki új engedélyeket.

(9)

A karboszulfánt tartalmazó növényvédő szerek meglévő készleteinek megsemmisítésére, tárolására, forgalomba hozatalára és felhasználására a tagállamok által engedélyezett türelmi idő – amelynek célja, hogy a meglévő készleteket egy további vegetációs időszakban felhasználhassák – nem haladhatja meg a tizenkét hónapot.

(10)

Ez a határozat nem sérti a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének rendelkezései szerint a karboszulfánnak a szóban forgó irányelv I. mellékletébe történő felvételére irányuló kérelem benyújtását.

(11)

Az ebben a határozatban foglalt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A karboszulfán nem kerül felvételre a 91/414/EGK irányelv I. mellékletében szereplő hatóanyagok jegyzékébe.

2. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy:

a)

a karboszulfánt tartalmazó növényvédő szerek engedélye 2007. december 13-ig visszavonásra kerül;

b)

a karboszulfánt tartalmazó növényvédő szerekre e határozat kihirdetését követően nem adnak ki, illetve nem hosszabbítanak meg engedélyeket.

3. cikk

A tagállamok által a 91/414/EGK irányelv 4. cikkének (6) bekezdése rendelkezéseinek értelmében esetlegesen biztosított türelmi idő a lehető legrövidebb legyen, és legkésőbb 2008. december 13-án lejár.

4. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 13-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o. A legutóbb a 2007/31/EK bizottsági irányelvvel (HL L 140., 2007.6.1., 44. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 55., 2000.2.29., 25. o. A legutóbb az 1044/2003/EK rendelettel (HL L 151., 2003.6.19., 32. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 98., 2001.4.7., 6. o.

(4)  Az EFSA tudományos jelentése (2006) 91., 1–84., Következtetések a karboszulfán szakértői értékelésével kapcsolatban.


16.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/30


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. június 13.)

a karbofuránnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról

(az értesítés a C(2007) 2467. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/416/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésére,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül engedélyezhetik olyan, az irányelv I. mellékletében nem felsorolt hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amely hatóanyagok az irányelvről szóló értesítés időpontja után két évvel már forgalomban voltak, miközben e hatóanyagokat munkaprogram keretében fokozatosan vizsgálják.

(2)

A 451/2000/EK (2) és a 703/2001/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvételük céljából értékelni kell. E jegyzékben szerepel a karbofurán.

(3)

A karbofurán esetében a bejelentő által javasolt felhasználásokra vonatkozóan az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokat a 451/2000/EK és a 703/2001/EK rendeletekben meghatározott rendelkezésekkel összhangban értékelték. Ezek a rendeletek kijelölik továbbá a referens tagállamokat, melyek feladata a vonatkozó értékelő jelentések és ajánlások benyújtása az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA) a 451/2000/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban. A karbofurán tekintetében a referens tagállam Belgium volt, és 2004. augusztus 2-án minden vonatkozó információt benyújtottak.

(4)

A tagállamok és az EFSA, annak értékelő munkacsoportja keretében szakértői értékelésnek vetették alá az értékelő jelentést, amelyet 2006. július 28-án benyújtottak a Bizottsághoz a karbofurán hatóanyagú növényvédő szerek kockázatértékeléséről szóló szakértői értékelésről szóló EFSA-következtetés formájában (4). A tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottságban felülvizsgálta a jelentést, amelyet a Bizottság karbofuránról szóló felülvizsgálati jelentése formájában 2006. november 24-én véglegesítettek.

(5)

E hatóanyag értékelése során számos aggodalom is felmerült. A talajvíz szennyezésének kockázatértékelését nem lehetett elvégezni, különösen azért nem, mert a bejelentő által a törvényes határidőkön belül szolgáltatott adatok nem nyújtottak elegendő információt egyes veszélyes jellegű metabolitokról. A fogyasztói kockázatértékelést, amely aggodalomra adott okot az érzékeny fogyasztói csoportok, különösen a gyerekek akut expozíciója miatt, sem lehetett véglegesíteni a vonatkozó maradványokkal kapcsolatos információhiány miatt. Továbbá, a bejelentő által a törvényes határidőkön belül szolgáltatott adatok nem voltak elegendők ahhoz, hogy lehetővé tegyék az EFSA számára a hatóanyag ökotoxikológiai hatásainak értékelését. Következésképpen a madarak, az emlősök, a vízi szervezetek, a méhek, a nem célszervezet ízeltlábúak, a földigiliszták, és a talajban élő nem célszervezetek kockázatértékelése továbbra is aggodalomra ad okot. A rendelkezésre álló információk alapján ezért nem volt lehetséges arra a következtetésre jutni, hogy a karbofurán megfelelt a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvétel kritériumainak.

(6)

A Bizottság felkérte a bejelentőt, hogy nyújtsa be észrevételeit a szakértői értékelés eredményeire, valamint arra vonatkozóan, hogy továbbra is támogatni kívánja-e a hatóanyagot. A bejelentő benyújtotta észrevételeit, amelyeket körültekintően megvizsgáltak. A bejelentő által felhozott érvek ellenére azonban nem sikerült elhárítani a felmerült aggodalmakat, és az EFSA szakértői ülések során benyújtott és értékelt információk alapján végzett vizsgálatok nem bizonyították, hogy a javasolt felhasználási feltételek között a karbofuránt tartalmazó növényvédő szerek általában várhatóan megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt követelményeknek.

(7)

Ezért a karbofurán nem vehető fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

(8)

Intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a karbofuránt tartalmazó növényvédő szerek engedélyei záros határidőn belül visszavonásra kerüljenek, valamint megújításukra ne kerüljön sor, és ilyen termékekre ne adjanak ki új engedélyeket.

(9)

A karbofuránt tartalmazó növényvédő szerek megsemmisítésére, tárolására, forgalomba hozatalára és a meglévő készletek elhasználására a tagállamok által biztosított bármely türelmi idő nem haladhatja meg a tizenkét hónapot, hogy a meglévő készleteket egy további termesztési időszakban elhasználhassák.

(10)

Ez a határozat nem sérti a bejelentők azon jogát, hogy a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének rendelkezései szerint a karbofuránnak a fenti irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvételére irányulóan kérelmet nyújtsanak be.

(11)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A karbofurán nem kerül felvételre a 91/414/EGK irányelv I. mellékletében szereplő hatóanyagok jegyzékébe.

2. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy:

a)

a karbofuránt tartalmazó növényvédő szerek engedélye 2007. december 13-ig visszavonásra kerüljön;

b)

a karbofuránt tartalmazó növényvédő szereket e határozat kihirdetését követően ne engedélyezzék, illetőleg engedélyüket ne újítsák meg.

3. cikk

A tagállamok által a 91/414/EGK irányelv 4. cikke (6) bekezdésének rendelkezései értelmében biztosított bármely türelmi idő a lehető legrövidebb legyen, és legfeljebb 2008. december 13-án lejár.

4. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 13-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o. A legutóbb a 2007/31/EK bizottsági irányelvvel (HL L 140., 2007.6.1., 44. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 55., 2000.2.29., 25. o. A legutóbb az 1044/2003/EK rendelettel (HL L 151., 2003.6.19., 32. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 98., 2001.4.7., 6. o.

(4)  Az EFSA 90. tudományos jelentése (2006), 1–88. o. A karbofuránról szóló szakértői értékelésből levont következtetések.


16.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/32


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. június 13.)

a diuronnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról

(az értesítés a C(2007) 2468. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/417/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül engedélyezhetik az irányelv I. mellékletében nem szereplő olyan hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amelyek az irányelvről szóló értesítés időpontja után két évvel már forgalomban voltak, miközben e hatóanyagokat egy munkaprogram keretében fokozatosan vizsgálják.

(2)

A 451/2000/EK (2) és a 703/2001/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogram második szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, illetőleg a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelendő hatóanyagok jegyzékét. E jegyzékben szerepel a diuron.

(3)

A diuron esetében a bejelentő által javasolt felhasználási célokra vonatkozóan az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokat a 451/2000/EK és a 703/2001/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban értékelték. Ezek a rendeletek kijelölik továbbá a referens tagállamokat, melyek feladata a vonatkozó értékelő jelentések és javaslatok benyújtása az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA) a 451/2000/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésével összhangban. A diuron esetében Dánia volt a referens tagállam, amely 2003. szeptember 19-én minden lényeges információt benyújtott.

(4)

A tagállamok és az EFSA szakértői értékelésnek vetették alá az értékelő jelentést, és a diuron hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok felméréséről szóló szakértői értékelésből levont EFSA-következtetés (4) formájában 2005. január 14-én benyújtották a Bizottsághoz. A tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében felülvizsgálták a jelentést, majd a Bizottság diuronról szóló felülvizsgálati jelentéseként 2006. november 24-én véglegesítették.

(5)

E hatóanyag értékelése során számos aggály is felmerült. A bejelentőtől származó adatok értékelése kimutatta, hogy a felhasználók még védőfelszereléssel is ki vannak téve az anyag olyan mennyiségének, amely meghaladja a megengedhető kezelői expozíciós szintet (az AOEL-t). Az egyes metabolitok lebomlási folyamatát ábrázoló adatok hiánya, valamint a bejelentő optimista feltételezése miatt, amely szerint az alkalmazott dózis a gyakorlatban jelentősen alacsonyabbnak tekinthető, a talajvízszennyezés esetleges kockázatáról nem lehetett következtetéseket levonni. Hasonlóképpen a rendelkezésre álló adatok alapján nem mutatták ki, hogy a madarak és emlősök expozíciója elfogadható.

(6)

A Bizottság felkérte a bejelentőt, tegye meg észrevételeit a szakértői értékelés eredményeire vonatkozóan, és jelezze szándékát, hogy továbbra is támogatni kívánja-e a hatóanyagot. A bejelentő megtette észrevételeit, amelyeket körültekintően megvizsgáltak. A felhozott érvek ellenére azonban a fenti aggályok továbbra is fennállnak, és az EFSA szakértői ülések alkalmával benyújtott és megvizsgált információk alapján végzett értékelések nem bizonyították, hogy a javasolt felhasználási körülmények között a diuront tartalmazó növényvédő szerek általában várhatóan megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt követelményeknek.

(7)

Ezért a diuron nem vehető fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

(8)

Intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a diuront tartalmazó növényvédő szerekre már kiadott engedélyeket meghatározott határidőn belül visszavonják, azokat ne hosszabbítsák meg, és ilyen szerekre új engedélyeket ne adjanak ki.

(9)

A tagállamok által a diuront tartalmazó növényvédő szerek meglévő készleteinek megsemmisítésére, tárolására, forgalomba hozatalára és felhasználására engedélyezett türelmi időt legfeljebb 12 hónapban kell megállapítani annak érdekében, hogy a meglévő készleteket még legfeljebb egy további vegetációs időszak során felhasználhassák.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A diuron hatóanyagként nem kerül felvételre a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

2. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy:

a)

A diuront tartalmazó növényvédő szerekre kiadott engedélyeket 2007. december 13-ig visszavonják,

b)

2007. június 16-tól a diuront tartalmazó növényvédő szerekre a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében előírt eltérés keretében nem adnak ki, illetve nem hosszabbítanak meg engedélyeket.

3. cikk

A tagállamok által a 91/414/EGK irányelv 4. cikke (6) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban megállapított türelmi idő a lehető legrövidebb, és legkésőbb 2008. december 13-án lejár.

4. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 13-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o. A legutóbb a 2007/31/EK bizottsági irányelvvel (HL L 140., 2007.6.1., 44. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 55., 2000.2.29., 25. o. A legutóbb az 1044/2003/EK rendelettel (HL L 151., 2003.6.19., 32. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 98., 2001.4.7., 6. o.

(4)  Az EFSA 25. tudományos jelentése (2005), 1–58. o., A diuron szakértői értékeléséből levont következtetés.


16.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/34


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. június 14.)

az európai uniós vegyipar versenyképességével foglalkozó magas szintű csoport felállításáról

(2007/418/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)

A Szerződés 157. cikkének (1) bekezdése a Közösségre és a tagállamokra ruházta azt a feladatot, hogy biztosítsák a közösségi ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. A 157. cikk (2) bekezdése nevezetesen arra szólítja fel a tagállamokat, hogy a Bizottsággal kapcsolatot tartva konzultáljanak egymással, és amennyiben szükséges, hangolják össze fellépésüket. A Bizottság megtehet minden hasznos kezdeményezést az összehangolás előmozdítása érdekében.

(2)

„A Közösség lisszaboni programjának végrehajtásáról: Politikai keretek az EU gyáriparának megerősítésére – egy integráltabb iparpolitikai megközelítés felé” című közleményében (1) a Bizottság bejelentette az európai vegyipar versenyképességével foglalkozó magas szintű munkacsoport megalakítására vonatkozó szándékát.

(3)

Helyénvaló tehát felállítani egy szakértői csoportot az uniós vegyipar versenyképességének területén, és meghatározni annak feladatait és felépítését.

(4)

A csoport első feladata, hogy gazdasági és statisztikai elemzésnek vesse alá azokat a tényezőket, amelyek a vegyipari ágazat gyors strukturális változásait meghatározzák, illetve az egyéb olyan tényezőket, amelyek befolyásolják az európai vegyipar versenyhelyzetét. A csoportnak ezen elemzés alapján és a vegyipar versenyképességének növelése céljából (a fenntartható fejlődés célkitűzésével összhangban) egy sor ágazatspecifikus politikai ajánlást kell megfogalmaznia. Figyelembe véve, hogy a REACH-re vonatkozó 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) csupán 2007. június 1-jén lépett hatályba, illetve hogy fő operatív rendelkezései csak 12 hónappal később lesznek alkalmazandók, nem lenne helyénvaló, ha a csoport a REACH-hez közvetlenül kapcsolódó témákat is vizsgálná.

(5)

A csoportnak a következőkből kell állnia: a Bizottság, a tagállamok, az Európai Parlament és a megfelelő érdekelt felek (a vegyipar és a további felhasználók) képviselői, illetve a civil társadalom (többek között a fogyasztók, a szakszervezetek, a nem kormányzati szervezetek és a kutatás/felsőoktatás képviselői).

(6)

A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (3) mellékletében megállapított bizottsági biztonsági szabályok sérelme nélkül meg kell állapítani azokat a szabályokat, amelyek szerint a tagok információkat hozhatnak nyilvánosságra.

(7)

A csoport tagjainak személyes adatait a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kell kezelni.

(8)

E határozat alkalmazását célszerű határozott időtartamhoz kötni. A Bizottság kellő időben megfontolja, indokolt-e az alkalmazás időtartamát meghosszabbítani,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az európai uniós vegyipar versenyképességével foglalkozó magas szintű csoport

E határozat elfogadása napján létrejön az európai uniós vegyipar versenyképességével foglalkozó magas szintű csoport (a továbbiakban: csoport).

2. cikk

Feladat

(1)   A csoport a közösségi vegyipar versenyképességét meghatározó témákkal foglalkozik. Feladatai közé tartozik különösképpen, hogy:

a)

gazdasági és statisztikai elemzésnek vesse alá azokat a tényezőket, amelyek a vegyipari ágazat gyors strukturális változásait meghatározzák, illetve az egyéb olyan tényezőket, amelyek befolyásolják az európai vegyipar versenyhelyzetét;

b)

segítséget nyújtson a Bizottságnak a vegyipar versenyképességéhez kapcsolódó kérdések megoldásában;

c)

egy sor ágazatspecifikus politikai ajánlást fogalmazzon meg a közösségi és tagállami szintű politikai döntéshozók, a gazdasági ágazat és a civil társadalmi szervezetek számára.

(2)   A csoport nem foglalkozik a REACH-ről szóló 1907/2006/EK rendelethez közvetlenül kapcsolódó ügyekkel, illetve nem ellenőrzi ennek működését.

3. cikk

Konzultáció

(1)   A Bizottság bármely olyan kérdés kapcsán konzultálhat a csoporttal, amely az uniós vegyipar versenyképességére vonatkozik.

(2)   A csoport elnöke jelezheti a Bizottságnak, ha egy meghatározott kérdésben kívánatos lenne a csoporttal konzultálni.

4. cikk

Tagság – kinevezés

(1)   A csoport tagjait a Bizottság nevezi ki olyan tekintélyes szakértők közül, akik az európai vegyipar versenyképességéhez kapcsolódó területeken szaktudással rendelkeznek és felelősségteljes munkát végeznek.

(2)   A csoport legfeljebb 31 tagból (a Bizottság, az Európai Parlament, a tagállamok, a gazdasági ágazat és a civil társadalom képviselőiből) áll.

(3)   A csoport tagjait szakértelmük alapján személyükben nevezik ki. A csoport valamennyi tagja személyes képviselőt nevez ki az előkészítő alcsoportba (a továbbiakban: „sherpa” alcsoport).

(4)   A tagok hivatali ideje két év, amely a lejártakor meghosszabbítható, a tagok az (5) bekezdésnek megfelelően történő helyettesítésükig vagy hivatali idejük végéig maradnak hivatalban.

(5)   A tagok a hivatali idejük végéig terjedő időszakra abban az esetben helyettesíthetők, amennyiben:

a)

a tag lemond;

b)

a tag nem képes többé hatékonyan hozzájárulni a csoport tanácskozásaihoz;

c)

a tag nem teljesíti a Szerződés 287. cikke rendelkezéseit.

(6)   A kinevezett tagok nevét a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság honlapján hozzák nyilvánosságra. A tagok nevének rögzítését, feldolgozását és közzétételét a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani.

5. cikk

Működés

(1)   A csoport elnöki tisztét a Bizottság tölti be.

(2)   A megbeszéléseket, állásfoglalásokat, a fellépésekkel kapcsolatos tanácsokat és/vagy a csoport által ajánlandó politikai intézkedéseket a „sherpa” alcsoport készíti elő, amely a csoport üléseinek előkészítésében szorosan együttműködik a Bizottság szolgálataival.

(3)   A Bizottság egyetértésével és a csoport által meghatározott feladatkörrel a csoport ad hoc csoportokat hozhat létre meghatározott kérdések megvizsgálására. Megbízatásuk teljesítése után az ad hoc csoportokat fel kell oszlatni.

(4)   Amennyiben a Bizottság szükségesnek vagy hasznosnak ítéli, a Bizottság képviselője a napirenden szereplő témában járatos szakértőket vagy megfigyelőket hívhat meg a csoport munkájában, illetve az alcsoportok és az ad hoc csoportok tanácskozásain vagy munkáiban való részvételre.

(5)   A csoport, az ad hoc csoportok vagy az alcsoportok tanácskozásain vagy munkájában való részvétel keretében szerzett információk – amennyiben ezek a Bizottság szerint bizalmasak – nem terjeszthetők.

(6)   A csoport, a „sherpa” alcsoport és az egyéb alcsoportok a Bizottság által megállapított eljárásoknak és ütemtervnek megfelelően, általában a Bizottság hivatali helyiségeiben üléseznek. A titkársági szolgáltatásokat a Bizottság nyújtja. Az eljárások iránt érdeklődő egyéb bizottsági tisztviselők is részt vehetnek a csoport és alcsoportjai ülésein.

(7)   A csoport a Bizottság által elfogadott eljárásiszabályzat-minta alapján fogadja el eljárási szabályzatát.

(8)   A Bizottság az interneten vagy egyéb módon közzéteheti a csoport bármely összefoglalóját, következtetését, a következtetés részletét, vagy munkadokumentumát, az adott dokumentum eredeti nyelvén. Az eljárások és az időközi jelentések egy külön honlapon lesznek hozzáférhetők. A végső jelentést közvetlenül a csoport legutolsó ülése után teszik közzé.

6. cikk

Költségtérítés

A Bizottság a külső szakértők költségtérítéséről szóló szabályainak megfelelően a csoport tevékenységeinek keretében megtéríti a tagok, a „sherpa” csoport tagjai, a szakértők és a megfigyelők utazási, illetve adott esetben ellátási költségeit.

A csoport tagjai, a „sherpa” alcsoport tagjai, a szakértők és a megfigyelők szolgálataikért nem részesülnek díjazásban.

Az ülésekkel kapcsolatos kiadások azon éves költségvetés keretein belül téríthetők meg, amelyet a Bizottság illetékes osztálya különített el a csoport tevékenységére.

7. cikk

Alkalmazhatóság

E határozatot elfogadásának napjától számított két évig kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 14-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök


(1)  COM(2005) 474, 2005. október.

(2)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.; helyesbítve: HL L 136., 2007.5.29., 3. o.

(3)  HL L 317., 2001.12.3., 1. o. A legutóbb a 2006/548/EK, Euratom határozattal (HL L 215., 2006.8.5., 38. o.) módosított határozat.

(4)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.


MEGÁLLAPODÁSOK

Tanács

16.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/37


Tájékoztatás az Európai Közösség és az Orosz Föderáció közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás hatálybalépéséről

Az Európai Közösség és Oroszország közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás 2007. június 1-jén lépett hatályba, azt követően, hogy a megállapodás 22. cikkében előírt eljárást 2007. április 20-ig lefolytatták.


Helyesbítések

16.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/38


Helyesbítés az európai audiovizuális és on-line információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról szóló, 2006. december 20-i 2006/952/EK európai parlamenti és tanácsi ajánláshoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 378., 2006. december 27. )

A 2006/952/EK ajánlás helyesen:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2006. december 20.)

a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról az európai audiovizuális és online információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben

(2006/952/EK)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 157. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében említett eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

Az Európai Unió alapjogi chartájának (3) („a Charta”) 1. cikke kimondja az emberi méltóság sérthetetlenségét és előírja, hogy azt tiszteletben kell tartani és védelmezni kell. A Charta 24. cikke megállapítja, hogy a gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, valamint hogy a hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie.

(2)

Az Európai Unió politikai tevékenységének arra kell irányulnia, hogy megakadályozza az emberi méltóság tiszteletben tartása elvének bármilyen formában megvalósuló megsértését.

(3)

Az audiovizuális és információs szolgáltatások tartalmára vonatkozó jogi eszközöket kell elfogadni uniós szinten a kiskorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlődése védelmében, valamint annak megakadályozására, hogy a kiskorúak a számukra nem megfelelő, felnőtteknek szóló műsorokhoz hozzáférjenek.

(4)

Az új információs és kommunikációs technológiák folyamatos fejlődésével sürgőssé válik, hogy a Közösség az állampolgárok érdekeinek teljes és megfelelő védelmét nyújtsa e téren egyrészről az információs szolgáltatások szabad közvetítésének és szabad rendelkezésre bocsátásának garantálásával, másrészről pedig annak biztosításával, hogy azok tartalma jogszerű, tiszteletben tartja az emberi méltóság elvét és nem hat károsan a kiskorúak általános fejlődésére.

(5)

A Közösség már fellépett az audiovizuális és információs szolgáltatások területén annak érdekében, hogy megteremtse a televíziós műsorok és más információs szolgáltatások szabad mozgásának szükséges feltételeit, tiszteletben tartva a szabad verseny és a véleménynyilvánítás, valamint a tájékoztatás szabadságának alapelveit, de határozottabban kell e területen cselekednie, hogy olyan intézkedéseket fogadjon el, amelyek védik a fogyasztókat a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésre való izgatás ellen, illetve amelyek küzdenek az ilyen megkülönböztetés ellen. Az ilyen cselekvéseknek egyensúlyt kell teremteniük a személyhez fűződő jogok védelme és a véleménynyilvánítás szabadsága között, különös tekintettel a tagállamok felelősségére a gyűlöletkeltés vagy a megkülönböztetésre izgatás fogalmának nemzeti jogszabályaik és erkölcsi értékeik szerinti meghatározása során.

(6)

A kiskorúak és az emberi méltóság összehasonlítható, hatékony védelmének megvalósítását célzó nemzeti keretek ösztönzése által az európai audiovizuális és információs szolgáltatási ipar versenyképességének javításáról szóló, 1998. szeptember 24-i 98/560/EK tanácsi ajánlás (4) az első közösségi szintű jogi eszköz, amely (5) preambulumbekezdésében szól a kiskorúak és az emberi méltóság védelmének kérdéseiről a nyilvánosság számára bármilyen hordozó eszközön közvetített audiovizuális és információs szolgáltatással összefüggésben. A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelv (5) („a határok nélküli televíziózásról szóló irányelv”) 22. cikke a televíziós műsorszolgáltató tevékenységekkel kapcsolatosan kifejezetten rendelkezett a kiskorúak és az emberi méltóság védelmének kérdéséről.

(7)

Ajánlott, hogy a Tanács és a Bizottság a harmadik országokkal fennálló partnerségi megállapodások és együttműködési programok felülvizsgálatakor, illetve azok tárgyalásakor vagy megkötésekor különös figyelmet fordítson ezen ajánlás végrehajtására, tekintetbe véve az audiovizuális tartalmat előállítók és terjesztők, illetve az ilyen tartalmat és internet-hozzáférést szolgáltatók globális jellegét.

(8)

A 276/1999/EK határozatban (6) az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az internet biztonságosabb használatát a világhálón található tiltott és káros tartalom elleni küzdelemmel elősegítő többéves közösségi cselekvési tervet (a „biztonságosabb internet cselekvési terv”).

(9)

Az 1151/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (7) a „biztonságosabb internet cselekvési terv” időbeli hatályát két évvel meghosszabbította, és tárgyi hatályát úgy módosította, hogy abba belefoglalta az érintett nemzeti szintű szereplőkkel való információcserét és koordinációt elősegítő intézkedéseket, valamint a csatlakozó országok számára hozott különös rendelkezéseket.

(10)

A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) pontosít néhány jogi fogalmat és összehangol meghatározott szempontokat annak érdekében, hogy lehetővé tegye az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások számára a belső piac elveinek teljes körű hasznosítását. A 2000/31/EK irányelv számos rendelkezése ugyancsak kapcsolódik a kiskorúak és az emberi méltóság védelméhez, különösen a 16. cikk (1) bekezdésének e) pontja, amelynek értelmében a tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell a kiskorúak és az emberi méltóság védelmére vonatkozó magatartási kódexek kidolgozását.

(11)

Az új technológiák és a média területén bekövetkezett innováció révén változó médiapaletta szükségessé teszi, hogy ne csupán a gyermekek, de a szülők, a tanárok és a nevelők is megtanulják az audiovizuális és online információs szolgáltatások hatékony használatát.

(12)

Egészét tekintve az audiovizuális ágazat önszabályozása hatékony kiegészítő eszköznek bizonyul, de nem elégséges a kiskorúak védelmére a káros tartalmú üzenetekkel szemben. A véleménynyilvánítási szabadságon és az állampolgári jogok tiszteletén nyugvó európai audiovizuális térség kialakítása a nemzeti és európai jogalkotók, a szabályozó hatóságok, az iparágak, az egyesületek, az állampolgárok és a civil társadalom folyamatos párbeszédén kell, hogy alapuljon.

(13)

A 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1997. június 30-i 97/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) nyilvános konzultációja során javaslat született arra vonatkozólag, hogy a médiaismeretek szerepeljenek a 98/560/EK ajánlás által lefedett tárgykörök között.

(14)

A Bizottság ösztönzi az együttműködést, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét a jelenlegi ön- és együttszabályozó szervek között, amelyek – a közvetítés módjától függetlenül – az audiovizuális tartalom minősítésével vagy besorolásával foglalkoznak azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék minden felhasználó, de különösen a szülők, a tanárok és a nevelők számára, hogy jelenthessék a tiltott tartalmat és értékelhessék az audiovizuális és online információs szolgáltatások tartalmát, illetve azt a jogszerű tartalmat is, amely káros lehet a kiskorúak testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére.

(15)

Amint azt a 97/36/EK irányelvvel kapcsolatos nyilvános konzultáció alkalmával javasolták, helyénvaló a válaszadás jogát vagy az azzal egyenértékű jogorvoslatokhoz való jogot az online médiában alkalmazni, figyelembe véve a kérdéses médium és a szolgáltatás sajátos jellemzőit.

(16)

A nők és a férfiak médiában és reklámokban való ábrázolásáról szóló, 1995. október 5-i tanácsi állásfoglalás (10) felhívja a tagállamokat és a Bizottságot megfelelő intézkedések meghozatalára a férfiak és nők társadalombeli készségei és tehetsége sokrétű és valós ábrázolásának előmozdítása érdekében.

(17)

A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló irányelvre irányuló javaslata előterjesztésekor a Bizottság megjegyezte, hogy a nemek médiában, illetve reklámokban történő ábrázolása fontos kérdéseket vet fel a férfiak és nők méltóságának védelmével kapcsolatban, ugyanakkor a többi alapvető jog fényében, beleértve a média szabadságát és pluralizmusát, arra a következtetésre jutott, hogy e kérdéseket nem lenne helyénvaló az említett javaslatban megválaszolni, de további megfontolás tárgyává kell tenni azokat.

(18)

Az audiovizuális és online információs szolgáltatási ipart ösztönözni kell a tagállamok szintjén a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés bármilyen formájának – a véleménynyilvánítási és sajtószabadság megsértése nélkül történő – elkerülésére és az az ellen folytatott küzdelemre ezekben a médiumokban és minden reklámban, beleértve a reklámozás új technikáit is.

(19)

Ezen ajánlás kiterjed az új technológiai fejlesztésekre, és kiegészíti a 98/560/EK ajánlást. Ezen ajánlás hatálya a technológiai haladás fényében kiterjed az audiovizuális és online információs szolgáltatásokra, amelyekhez a nyilvánosság helyhez kötött vagy mobil elektronikus hálózatokon fér hozzá.

(20)

Ezen ajánlás nem akadályozza a tagállamokat a véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatos alkotmányos előírásaik és más jogszabályaik vagy jogi gyakorlataik alkalmazásában,

AJÁNLJA

I.

A tagállamoknak, hogy az audiovizuális és online információs szolgáltatási ipar fejlődésének előmozdítása érdekében tegyék meg a megfelelő intézkedéseket a kiskorúak és az emberi méltóság védelmének biztosítására valamennyi audiovizuális és online információs szolgáltatásban a következőképpen:

1.

Fontolják meg, hogy a hazai jogukba vagy gyakorlatukba az online médiával kapcsolatos válaszadás jogára vagy azzal egyenértékű jogorvoslathoz való jogra vonatkozó intézkedéseket vezetnek be, kellő tekintettel hazai és alkotmányos jogszabályi rendelkezéseikre, és azon lehetőség sérelme nélkül, hogy annak módját az egyes médiumtípusok sajátosságaihoz igazítsák.

2.

A technológiai fejlesztések megkezdésének ösztönzése érdekében a műsorszóró szolgáltatásokra vonatkozó meglévő jogi és egyéb intézkedések mellett és azokkal összhangban, az érintett felekkel szoros együttműködésben segítsék elő azokat az alábbi cselekvéseket:

a)

melynek segítségével a kiskorúak képessé válnak az audiovizuális és online információs szolgáltatások felelős használatára, elsősorban azáltal, hogy a szülőket, tanárokat és nevelőket fokozottabban ráébresztik az új szolgáltatásokban rejlő lehetőségekre, illetve megismertetik velük azokat az eszközöket, melyek segítségével e szolgáltatások biztonságosabbá tehetők a kiskorúak számára, különösen a médiaismereti vagy médiaoktatási programok, valamint például az iskolai oktatás keretében zajló folyamatos képzés révén,

b)

melynek segítségével – adott esetben és szükség esetén – a kiskorúak számára nyújtott minőségi tartalom és szolgáltatások azonosítása és az azokhoz történő hozzáférés könnyebbé válik, beleértve a hozzáféréshez szükséges eszközök biztosítását az oktatási intézményekben és közterületen,

c)

melynek célja az állampolgároknak az internet által nyújtott lehetőségekről való szélesebb körű tájékoztatása.

A médiaismeretekkel kapcsolatos lehetséges cselekvésekre vonatkozó példákat a II. melléklet tartalmazza.

3.

A szakemberek, közvetítők és az internethez hasonló új kommunikációs médiumokat használók felelősségteljes magatartását mozdítsák elő a következő eszközökkel:

a)

az audiovizuális és online információs szolgáltatási ipar ösztönzése – a véleménynyilvánítási és sajtószabadság megsértése nélkül – a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés bármilyen formájának elkerülésére valamennyi audiovizuális és online információs szolgáltatás terén, valamint az ilyen megkülönböztetés elleni küzdelemre;

b)

az elővigyázatosság és a jogellenesnek minősülő oldalak bejelentésének ösztönzése a 2000/31/EK irányelv sérelme nélkül;

c)

magatartási kódex kidolgozása nemzeti és európai szinten, a szakemberekkel és a szabályozó hatóságokkal együttműködésben.

4.

A kiskorúakra káros, jogellenes internetes tevékenységek elleni küzdelmet szolgáló, valamint az internetet sokkal biztonságosabb médiummá tevő intézkedések ösztönzése; megfontolhatók többek között a következő intézkedések:

a)

a szolgáltatókra vonatkozó minőségi jelzés elfogadása, hogy minden felhasználó könnyen megbizonyosodhasson afelől, hogy az adott szolgáltató kötelezőnek ismer-e el magára nézve egy magatartási kódexet;

b)

az interneten folytatott jogellenes és/vagy gyanús tevékenységek bejelentésére szolgáló megfelelő eszközök létrehozása.

II.

Az audiovizuális és online információs szolgáltatási iparnak és más érintett feleknek, hogy:

1.

Dolgozzanak ki a kiskorúak érdekeit szolgáló pozitív intézkedéseket, beleértve az audiovizuális és online információs szolgáltatásokhoz való szélesebb körű hozzáférés megkönnyítését és az esetlegesen káros tartalom egyidejű kiszűrését, például szűrőrendszerek révén. Ilyen intézkedés lehet a harmonizáció a tagállamok szabályozó, önszabályozó és együttszabályozó szerveinek együttműködésén, valamint az olyan kérdésekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok átadásán keresztül, mint a közös leíró jelzések vagy a korhatár-besorolási kategóriák, illetve korhatárra és/vagy a tartalomra vonatkozó, az adott besorolási kategória ajánlásához vezető szempontokat jelölő figyelmeztető üzenetek, amelyek segítenék a felhasználókat az audiovizuális és online információs szolgáltatások tartalmának megítélésében. Ez például a III. mellékletben bemutatott lehetséges cselekvések révén valósulhat meg.

2.

Vizsgálják meg olyan szűrők létrehozásának lehetőségét, amelyek megakadályozzák az emberi méltóságot sértő információk interneten történő terjesztését.

3.

Dolgozzanak ki olyan intézkedéseket, amelyek fokozzák az interneten terjesztett anyagok tartalomminősítő rendszerének használatát.

4.

Fontoljanak meg hatékony eszközöket az audiovizuális és online információs szolgáltatások terén a nemen, fajon vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés bármilyen formájának elkerülésére és az az elleni küzdelemre, valamint a férfiak és nők társadalombeli készségei és tehetsége sokrétű és valós ábrázolásának előmozdítására.

TUDOMÁSUL VESZI, HOGY A BIZOTTSÁGNAK:

1.

Szándékában áll előmozdítani az internet és az online technológiák biztonságos használatára vonatkozó a 2005–2008-as többéves közösségi programmal kapcsolatosan az állampolgárokat Európa-szerte megcélzó, minden kommunikációs eszközt felhasználó tájékoztató cselekvéseket, amelyek célja a nyilvánosság tájékoztatása az internet előnyeiről és esetleges kockázatairól, felelősségteljes és biztonságos használatáról, a panasztétel módjáról, valamint a szülői felügyelet gyakorlásáról. Egyedi kampányok folytathatók egyes célcsoportok, így iskolák, szülői egyesületek és felhasználók tekintetében.

2.

Szándékában áll felmérni egy európai ingyenes telefonszám bevezetésének vagy egy létező szolgáltatás kiterjesztésének lehetőségét az internethasználóknak való segítségnyújtás céljából azáltal, hogy a rendelkezésre álló panasztételi mechanizmusokhoz és információforráshoz irányítja őket, illetve tájékoztatja a szülőket a szűrőszoftverek hatékonyságáról.

3.

Szándékában áll felmérni egy általános, a kiskorúakat és jogaikat tiszteletben tartó, felügyelt honlapoknak fenntartott második szintű domainnév (pl. .KID.eu) létrehozása támogatásának lehetőségét.

4.

Továbbra is építő jellegű és folyamatos párbeszédet tart fenn a tartalomszolgáltató szervezetekkel, a fogyasztói szervezetekkel és minden érintett féllel.

5.

Szándékában áll megkönnyíteni és támogatni az önszabályozó szervek hálózatba tömörülését és a közöttük megvalósuló tapasztalatcserét, valamint felmérni a magatartási kódexek és az önszabályozáson alapuló megközelítések hatékonyságát a kiskorúak lehető legmagasabb szintű védelmének biztosítása érdekében.

6.

Szándékában áll a tagállamok által nyújtott tájékoztatás alapján jelentést benyújtani az Európai Parlament és a Tanács részére az ezen ajánlásban foglalt intézkedések végrehajtásáról és hatékonyságáról, valamint szükség esetén felül kívánja vizsgálni ezt az ajánlást.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

J. KORKEAOJA

I. MELLÉKLET

INDIKATÍV IRÁNYMUTATÁSOK AZ ONLINE MÉDIÁVAL KAPCSOLATOSAN A VÁLASZADÁS JOGA VAGY AZZAL EGYENÉRTÉKŰ JOGORVOSLATOKHOZ VALÓ JOG BIZTOSÍTÁSÁRA HOZOTT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁHOZ NEMZETI SZINTEN, A NEMZETI JOGBAN VAGY GYAKORLATBAN

Cél: intézkedések bevezetése a tagállamok nemzeti jogába vagy gyakorlatába annak érdekében, hogy biztosított legyen az online médiával kapcsolatos válaszadás joga vagy az azzal egyenértékű jogorvoslatokhoz való jog, kellő tekintettel hazai vagy alkotmányos rendelkezéseikre, és azon lehetőség sérelme nélkül, hogy annak módját az egyes médiatípusok sajátosságaihoz igazítsák.

A „médium” kifejezés bármely kommunikációs eszközre vonatkozik, amelynek az a rendeltetése, hogy a nyilvánosság számára szerkesztett információt online terjesszen, mint például újságok, folyóiratok, rádió, televízió és internetalapú hírszolgáltatások.

A tagállamok által elfogadott polgári, közigazgatási vagy büntetőjogi rendelkezések sérelme nélkül, állampolgárságától függetlenül bármely természetes vagy jogi személynek, akinek jogos érdekeit – különösen, de nem kizárólag – hírnevét és becsületét egy kiadványban vagy adásban tények állításával megsértették, jogosultnak kell lennie a válaszadásra vagy az azzal egyenértékű jogorvoslatra. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a válaszadás vagy az azzal egyenértékű jogorvoslathoz való jog tényleges gyakorlását nem akadályozza indokolatlan feltételek kikötése.

A válaszadás jogának vagy az azzal egyenértékű jogorvoslathoz való jognak a tagállam joghatósága alá tartozó online médiumok vonatkozásában kell fennállnia.

A tagállamok meghozzák azon intézkedéseket, amelyek biztosítják a válaszadás joga vagy az azzal egyenértékű jogorvoslathoz való jog meglétét, és meghatározzák az ezek gyakorlása során követendő eljárást. A tagállamok biztosítják különösen, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre, és hogy az eljárások alkalmasak legyenek arra, hogy a válaszadás jogát vagy az azzal egyenértékű jogorvoslathoz való jogot a más tagállamokban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett természetes és jogi személyek megfelelően gyakorolhassák.

A válaszadás joga nemcsak jogszabályok, hanem együttszabályozási és önszabályozási intézkedések révén is biztosítható.

A válaszadás joga különösen megfelelő jogorvoslat az online környezetben, mivel lehetővé teszi a vitatott információra való azonnali reagálást, és technikailag könnyű csatolni az érintett személyek válaszait. A válaszadásra azonban a kérelem megalapozásától számított ésszerű időn belül, olyan időpontban és módon kell, hogy sor kerüljön, amely megfelel a kérelem tárgyát képező közzétételnek vagy adásnak.

Rendelkezni kell olyan eljárásokról, amelyek révén biztosított a bíróságok vagy hasonló független testületek általi felülvizsgálat a válaszadás jogához vagy az azzal egyenértékű jogorvoslathoz fűződő jog gyakorlásához kapcsolódó viták esetén.

A válaszadás joga vagy az azzal egyenértékű jogorvoslathoz való jog gyakorlására irányuló kérelem elutasítható, amennyiben a kérelmezőnek nem fűződik jogos érdeke e válasz közzétételéhez, vagy ha a válasz büntetendő cselekményt eredményezne, vagy amennyiben a tartalomszolgáltató polgári jogi eljárásban felelősségre vonható lenne, illetve az a közszemérem normáinak megsértésével járna.

A válaszadás joga nem érinti az azon személyek rendelkezésére álló egyéb jogorvoslati lehetőségeket, akiknek a méltósághoz, a becsülethez, a jó hírnévhez vagy a magánélet tiszteletben tartásához való jogát a média megsértette.

II. MELLÉKLET

Példák a médiaismeretekre vonatkozó lehetséges cselekvésekre:

a)

a tanárok és nevelők további képzése – a gyermekvédelmi szervezetekkel együttműködésben – az internet iskolai oktatásban történő használatáról, az internet esetleges kockázatainak tudatosítása érdekében, különös tekintettel a chatszobákra és fórumokra;

b)

külön internetképzés gyermekek számára egészen fiatal kortól, a szülők számára látogatható órákkal;

c)

az iskolai tanterv részét képző integrált oktatási megközelítés és médiaismereti programok, az internet felelősségteljes használatára vonatkozó tájékoztatás céljából;

d)

állampolgárokat célzó nemzeti kampányok szervezése minden kommunikációs média bevonásával az internet felelősségteljes használatára vonatkozó tájékoztatás érdekében;

e)

az internet esetleges kockázatairól szóló („biztonságos szörfözés az interneten”, „nem kívánt üzenetek szűrése”) és a káros vagy tiltott tartalomról való jelentés- vagy panasztételre lehetőséget nyújtó forródrótok létrehozásával kapcsolatos információs csomagok terjesztése;

f)

a telefonos forródrótokat létrehozó vagy azok teljesítményét javító megfelelő intézkedések a panaszok megtételének megkönnyítése, valamint a káros vagy tiltott tartalomra tett bejelentések lehetővé tétele érdekében.

III. MELLÉKLET

Példák az ágazatok és az érintett felek kiskorúak javát szolgáló lehetséges cselekvéseire:

a)

a felhasználó részére hatékony, naprakésszé tehető és felhasználóbarát szűrési rendszer rendszeres biztosítása valamely internetszolgáltatónál történő előfizetéskor;

b)

kifejezetten gyermekeknek szánt, a hozzáférés- vagy a mobiltelefon-szolgáltató által automatikus szűrési rendszerrel felszerelt szolgáltatásokhoz való hozzáférés nyújtása;

c)

kezdeményezések a rendelkezésre álló honlapok rendszeresen frissített leírásának szolgáltatására, elősegítendő a honlapok besorolását és tartalmuk minősítését;

d)

bannerek elhelyezése a keresőprogramokon, amelyek felhívják a figyelmet az internet felelősségteljes használatával kapcsolatos információk, valamint a telefonos forródrótok elérhetőségére.


(1)  HL C 221., 2005.9.8., 87. o.

(2)  Az Európai Parlament 2005. szeptember 7-i véleménye (HL C 193 E., 2006.8.17., 217. o.), a Tanács 2006. szeptember 21-i közös álláspontja (a Hivatalos lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament 2006. december 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  HL C 364., 2000.12.18., 1. o.

(4)  HL L 270., 1998.10.7., 48. o.

(5)  HL L 298., 1989.10.17., 23. o. A 97/36/EK irányelvvel (HL L 202., 1997.7.30., 60. o.) módosított irányelv.

(6)  HL L 33., 1999.2.6., 1. o. A legutóbb a 787/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 12. o.) módosított határozat.

(7)  HL L 162., 2003.7.1., 1. o.

(8)  HL L 178., 2000.7.17., 1. o.

(9)  HL L 202., 1997.7.30., 60. o.

(10)  HL C 296., 1995.11.10., 15. o.


16.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/s3


AZ OLVASÓHOZ

A legutóbbi bővítésből adódó helyzet következtében, a Hivatalos Lap bizonyos 2006. december 27-i, 29-i és 30-i számai egyszerűsített módon jelentek meg az EU akkori hivatalos nyelvein.

Döntés született a Hivatalos Lap említett számaiban szereplő jogi aktusok helyesbítésként történő újbóli megjelentetéséről a Hivatalos Lap hagyományos keretei között.

Ennek megfelelően a Hivatalos Lapnak azok a számai, amelyek a helyesbítéseket tartalmazzák, a bővítés előtti hivatalos nyelveken jelentek meg. A jogi aktusoknak az új tagállamok nyelveire történő fordításai az Európai Unió Hivatalos Lapjának különkiadásában látnak napvilágot, amely az intézmények és az Európai Központi Bank által 2007. január 1-jét megelőzően elfogadott szövegeket tartalmazza.

Az alábbi lista a 2006. december 27-én, 29-én és 30-án publikált HL-számokat és az azokhoz tartozó helyesbítéseket foglalja magában.

2006. december 27-i HL

Javított HL (2007)

L 370.

L 30.

L 371.

L 45.

L 373.

L 121.

L 375.

L 70.


2006. december 29-i HL

Javított HL (2007)

L 387.

L 34.


2006. december 30-i HL

Javított HL (2007)

L 396.

L 136.

L 400.

L 54.

L 405.

L 29.

L 407.

L 44.

L 408.

L 47.

L 409.

L 36.

L 410.

L 40.

L 411.

L 27.

L 413.

L 50.