ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 148

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

50. évfolyam
2007. június 9.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

 

A Bizottság 637/2007/EK rendelete (2007. június 8.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

 

A Bizottság 638/2007/EK rendelete (2007. június 8.) a cukorágazat egyes termékeire az 1002/2006/EK rendelet által a 2006/2007-es gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

3

 

*

A Bizottság 639/2007/EK rendelete (2007. június 8.) az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről és a 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 78. alkalommal történő módosításáról

5

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Bizottság

 

 

2007/392/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. május 21.) az oxidemeton-metilnek a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2007) 2098. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

7

 

 

2007/393/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. június 6.) a diazinonnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2007) 2339. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

9

 

 

2007/394/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. június 7.) a 90/377/EGK tanácsi irányelvnek az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó adatok összegyűjtésénél alkalmazott módszer tekintetében történő módosításáról ( 1 )

11

 

 

2007/395/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. június 7.) a Holland Királyság által az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése alapján a rövidláncú klórozott paraffinok felhasználására vonatkozóan bejelentett nemzeti rendelkezésekről (az értesítés a C(2007) 2361. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

17

 

 

2007/396/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. június 8.) az etaboxámnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétele céljából részletes vizsgálatra benyújtott dokumentáció teljességének elvi elismeréséről szóló 2004/409/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (az értesítés a C(2007) 2336. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

24

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a nyers gyémántok nemzetközi kereskedelmében a kimberleyi folyamat tanúsítási rendszere végrehajtásáról szóló 2368/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2007. június 1-jei 613/2007/EK bizottsági rendelethez (HL L 141., 2007.6.2.)

25

 

*

Helyesbítés a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2006. október 17-i 1549/2006/EK bizottsági rendelethez (HL L 301., 2006.10.31.)

27

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

9.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/1


A BIZOTTSÁG 637/2007/EK RENDELETE

(2007. június 8.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. június 9-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 8-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2007. június 8-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

MA

64,6

TR

94,2

ZZ

79,4

0707 00 05

JO

167,1

TR

162,3

ZZ

164,7

0709 90 70

TR

98,7

ZZ

98,7

0805 50 10

AR

54,4

ZA

51,7

ZZ

53,1

0808 10 80

AR

93,3

BR

74,3

CA

102,0

CL

85,7

CN

71,8

NZ

105,2

US

108,9

UY

55,1

ZA

95,3

ZZ

88,0

0809 10 00

IL

196,3

TR

203,0

ZZ

199,7

0809 20 95

TR

409,4

US

338,3

ZZ

373,9


(1)  Az országok nómenklatúráját a 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


9.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/3


A BIZOTTSÁG 638/2007/EK RENDELETE

(2007. június 8.)

a cukorágazat egyes termékeire az 1002/2006/EK rendelet által a 2006/2007-es gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikkére,

mivel:

(1)

A fehér cukor, a nyerscukor és egyes szirupok irányadó árát, valamint a behozatalukra vonatkozó kiegészítő vám összegét a 2006/2007-es gazdasági évre az 1002/2006/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 626/2007/EK bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A jelenleg a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az említett összegeket a 951/2006/EK rendeletben foglalt általános és részletes rögzítési szabályoknak megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2006/2007-es gazdasági évre az 1002/2006/EK rendelet által rögzített, a 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok módosultak, és a jelen rendelet mellékletében szerepelnek.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. június 9-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 8-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb a 2011/2006/EK rendelettel (HL L 384., 2006.12.29., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 178., 2006.7.1., 24. o. A 2031/2006/EK rendelettel (HL L 414., 2006.12.30., 43. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 179., 2006.7.1., 36. o.

(4)  HL L 145., 2007.6.7., 3. o.


MELLÉKLET

A fehércukor, a nyerscukor és az 1702 90 99 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok 2007. június 9-től alkalmazandó módosított összegei

(EUR)

KN-kód

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege

1701 11 10 (1)

19,15

6,73

1701 11 90 (1)

19,15

12,54

1701 12 10 (1)

19,15

6,54

1701 12 90 (1)

19,15

12,02

1701 91 00 (2)

23,43

14,01

1701 99 10 (2)

23,43

9,00

1701 99 90 (2)

23,43

9,00

1702 90 99 (3)

0,23

0,41


(1)  A 318/2006/EK tanácsi rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén (HL L 58., 2006.2.28., 1. o.).

(2)  A 318/2006/EK rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén.

(3)  1 %-os szacharóztartalom esetén.


9.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/5


A BIZOTTSÁG 639/2007/EK RENDELETE

(2007. június 8.)

az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről és a 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 78. alkalommal történő módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a tálibokkal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésére,

mivel:

(1)

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azokat a személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(2)

2007. június 1-én az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának szankciós bizottsága arról határozott, hogy módosítja azon személyek, csoportok és szervezetek listáját, melyekre vonatkozóan a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell. Az I. mellékletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében megállapítottak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 8-án.

a Bizottság részéről

Eneko LANDÁBURU

külkapcsolatokért felelős főigazgató


(1)  HL L 139., 2002.5.29., 9. o. A legutóbb az 553/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 131., 2007.5.23., 16. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

A „Természetes személyek” pontban az „Abu Hafs the Mauritanian (»a mauritániai«) (másképpen: Mahfouz Ould al-Walid, Khalid Al-Shanqiti, Mafouz Walad Al-Walid, Mahamedou Ouid Slahi); született 1975.1.1.” bejegyzés helyébe a következő kerül:

„Mahfouz Ould Al-Walid (alias a) Abu Hafs the Mauritanian (»a mauritániai«) , b) Khalid Al-Shanqiti, c) Mafouz Walad Al-Walid). Születési idő: 1975.1.1.”


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Bizottság

9.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/7


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. május 21.)

az oxidemeton-metilnek a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról

(az értesítés a C(2007) 2098. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2007/392/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő tizenkét éves időszakon belül engedélyezhetik az irányelv I. mellékletében nem szereplő olyan hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amelyek az irányelvről szóló értesítés időpontja után két évvel már forgalomban voltak, miközben ezen anyagokat munkaprogram keretében fokozatosan megvizsgálják.

(2)

A 451/2000/EK (2) és a 703/2001/EK (3) bizottsági rendelet megállapítja a 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából meg kell vizsgálni. E jegyzékben szerepel az oxidemeton-metil.

(3)

Az oxidemeton-metil esetében az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatások vizsgálata a 451/2000/EK és a 703/2001/EK rendelet előírásaival összhangban történt, a bejelentő által javasolt felhasználási célok vonatkozásában. Az említett rendeletek kijelölik továbbá a referens tagállamokat, amelyek feladata a megfelelő értékelő jelentések és ajánlások benyújtása az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA) a 451/2000/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Az oxidemeton-metil esetében a referens tagállam Franciaország volt, amely 2004. május 3-án minden lényeges információt benyújtott.

(4)

A tagállamok és az EFSA szakmai értékelésnek vetették alá az értékelő jelentést, majd azt 2006. június 23-án az oxidemeton-metil hatóanyagú növényvédő szerek kockázatértékeléséről szóló szakértői értékelésből levont EFSA-következtetés formájában (4) benyújtották a Bizottsághoz. A tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében felülvizsgálta e jelentést, majd az oxidemeton-metilről szóló bizottsági felülvizsgálati jelentés formájában 2006. szeptember 29-én véglegesítette.

(5)

E hatóanyag értékelése során több aggály is felmerült. A rendelkezésre álló adatok alapján nem volt bizonyítható, hogy a felhasználók expozíciója elfogadható lenne. A rendelkezésre álló információk alapján aggályok merültek fel a hatóanyagéval megegyező toxicitású metabolitok kapcsán, és nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy olyan mértékben vannak jelen, amely esetleg mérgező. Aggályok merültek fel ezenkívül a szerrel dolgozók (kezelők), a munkások és a közelben tartózkodók expozíciójával kapcsolatban is.

(6)

A Bizottság felkérte a bejelentőt, tegye meg észrevételeit a szakértői értékelés eredményeire vonatkozóan és jelezze szándékát, hogy továbbra is támogatni kívánja-e a hatóanyagot. A bejelentő megtette észrevételeit, amelyeket körültekintően megvizsgáltak. A bejelentő által felhozott érvek ellenére sem sikerült azonban elhárítani a fenti aggályokat, és az EFSA szakértői ülések alkalmával benyújtott és értékelt információk alapján végzett vizsgálatok nem bizonyították be, hogy a javasolt felhasználási körülmények között az oxidemeton-metilt tartalmazó növényvédő szerek általában várhatóan megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt követelményeknek.

(7)

Ezért az oxidemeton-metil nem vehető fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

(8)

Intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az oxidemeton-metilt tartalmazó növényvédő szerek engedélyei meghatározott határidőn belül visszavonásra kerüljenek, hogy megújításukra ne kerüljön sor, és hogy az ilyen termékekre ne adjanak ki új engedélyeket.

(9)

Az oxidemeton-metilt tartalmazó növényvédő szerek megsemmisítésére, tárolására, forgalomba hozatalára és a meglévő készletek felhasználására szolgáló, egy adott tagállam által esetlegesen engedélyezett türelmi időt legfeljebb tizenkét hónapban kell megállapítani annak érdekében, hogy a meglévő készleteket egy további termesztési időszakban felhasználhassák.

(10)

Ez a határozat nem sérti a kérelmezők azon jogát, hogy a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének rendelkezései szerint az oxidemeton-metilnek a fenti irányelv I. mellékletébe történő felvételére irányulóan kérelmet nyújtsanak be.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az oxidemeton-metil nem kerül felvételre a 91/414/EGK irányelv I. mellékletében szereplő hatóanyagok jegyzékébe.

2. cikk

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy:

a)

az oxidemeton-metilt tartalmazó növényvédő szerek engedélyét 2007. november 21-ig visszavonják;

b)

az oxidemeton-metilt tartalmazó növényvédő szereket e határozat közzétételét követően nem engedélyezik, illetve engedélyüket nem újítják meg.

3. cikk

A tagállamok által a 91/414/EGK irányelv 4. cikkének (6) bekezdése rendelkezéseinek értelmében esetlegesen biztosított türelmi idő a lehető legrövidebb legyen, és legkésőbb 2008. november 21-én járjon le.

4. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. május 21-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o. A legutóbb a 2007/25/EK bizottsági irányelvvel (HL L 106., 2007.4.24., 34. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 55., 2000.2.29., 25. o. A legutóbb az 1044/2003/EK rendelettel (HL L 151., 2003.6.19., 32. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 98., 2001.4.7., 6. o.

(4)  EFSA Scientific Report (2006) 86, 1-96, Conclusion regarding the peer review of pesticide risk assessment of oxydemeton-methyl.


9.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/9


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. június 6.)

a diazinonnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról

(az értesítés a C(2007) 2339. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2007/393/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-I 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül engedélyezhetik az irányelv I. mellékletében nem szereplő olyan hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amelyek az irányelvről szóló értesítés időpontja után két évvel már forgalomban voltak, miközben e hatóanyagokat egy munkaprogram keretében fokozatosan megvizsgálják.

(2)

A 451/2000/EK (2) és a 703/2001/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzékben szerepel a diazinon.

(3)

A diazinon esetében a bejelentő által javasolt felhasználási célokra vonatkozóan az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokat a 451/2000/EK és a 703/2001/EK rendeletekben meghatározott rendelkezésekkel összhangban értékelték. Az említett rendeletek kijelölik továbbá a referens tagállamokat, melyek feladata a vonatkozó értékelő jelentések és ajánlások benyújtása az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA) a 451/2000/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban. A diazinon esetében a referens tagállam Portugália volt, amely 2004. július 9-én benyújtotta az összes vonatkozó információt.

(4)

A tagállamok és az EFSA szakértői értékelésnek vetették alá az értékelő jelentést, majd azt 2006. június 23-án a diazinon hatóanyagú növényvédő szerek kockázatértékeléséről szóló szakértői értékelésből levont EFSA-következtetés (4) formájában benyújtották a Bizottsághoz. A jelentést a Bizottság a tagállamokkal közösen az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretein belül felülvizsgálta, majd a diazinonról szóló bizottsági felülvizsgálati jelentésként 2006. szeptember 29-én véglegesítette.

(5)

E hatóanyag értékelése során több aggály is felmerült. A rendelkezésre álló adatok alapján nem volt bizonyítható, hogy a szerrel dolgozók (kezelők), munkások vagy a közelben tartózkodók expozíciója elfogadható lenne. Továbbá nem áll rendelkezésre elegendő információ bizonyos rendkívül mérgező szennyeződésekről, és nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy ezek olyan mértékben vannak jelen, amely esetleg mérgező vagy ökotoxikológiai hatású.

(6)

A Bizottság felkérte a bejelentőt, hogy tegye meg észrevételeit a szakértői értékelés eredményeire vonatkozóan, és jelezze szándékát, hogy továbbra is támogatni kívánja-e a hatóanyagot. A bejelentő benyújtotta észrevételeit, amelyeket körültekintően megvizsgáltak. A felhozott érvek ellenére azonban a fenti aggályok továbbra is fennállnak, és az EFSA szakértői ülések alkalmával benyújtott és megvizsgált információk alapján végzett értékelések nem bizonyították, hogy a javasolt felhasználási körülmények között a diazinont tartalmazó növényvédő szerek általában várhatóan megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt követelményeknek.

(7)

A diazinon ezért nem vehető fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

(8)

Intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a diazinont tartalmazó növényvédő szerek engedélyei meghatározott határidőn belül visszavonásra kerüljenek, hogy meghosszabbításukra ne kerüljön sor, valamint hogy ilyen termékekre ne adjanak ki új engedélyeket.

(9)

A diazinont tartalmazó növényvédő szerek megsemmisítésére, tárolására, forgalomba hozatalára és a meglévő készletek felhasználására a tagállamok által engedélyezett türelmi idő nem haladhatja meg a tizenkét hónapot, hogy a meglévő készleteket egy további vegetációs időszakban felhasználhassák.

(10)

E határozat nem sérti a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének rendelkezései szerint a diazinonnak a szóban forgó irányelv I. mellékletébe történő felvételére irányuló kérelem benyújtását.

(11)

Az ebben a határozatban foglalt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A diazinon nem kerül felvételre a 91/414/EGK irányelv I. mellékletében szereplő hatóanyagok jegyzékébe.

2. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy:

a)

a diazinont tartalmazó növényvédő szerek engedélye 2007. december 6-ig visszavonásra kerül;

b)

a diazinont tartalmazó növényvédő szerekre e határozat kihirdetését követően nem adnak ki, illetve nem hosszabbítanak meg engedélyt.

3. cikk

A tagállamok által a 91/414/EGK irányelv 4. cikke (6) bekezdése rendelkezéseinek értelmében biztosított türelmi idő a lehető legrövidebb legyen, és legkésőbb 2008. december 6-án járjon le.

4. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 6-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o. A legutóbb a 2007/25/EK bizottsági irányelvvel (HL L 106., 2007.4.24., 34. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 55., 2000.2.29., 25. o. A legutóbb az 1044/2003/EK rendelettel (HL L 151., 2003.6.19., 32. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 98., 2001.4.7., 6. o.

(4)  EFSA Scientific Report (2006) 85, 1–73., Conclusion regarding the peer review of pesticide risk assessment of diazinon.


9.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/11


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. június 7.)

a 90/377/EGK tanácsi irányelvnek az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó adatok összegyűjtésénél alkalmazott módszer tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

(2007/394/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról szóló, 1990. június 29-i 90/377/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 6. cikkére,

mivel:

(1)

A 90/377/EGK irányelv részletesen szabályozza az ipari végfelhasználókat gázzal és villamos energiával ellátó vállalatok által nyújtott információk formáját, tartalmát és egyéb sajátosságait.

(2)

Az árinformációk összegyűjtésének módszerét folyamatosan frissíteni kell annak érdekében, hogy összhangban legyen a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) által kialakított villamosenergia- és gázversenypiacok valóságos működésével, figyelembe véve azt is, hogy egyes szolgáltatók már mindkét piacon jelen vannak.

(3)

A 90/377/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 90/377/EGK irányelv 7. cikkében említett tanácsadó bizottság véleményével,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 90/377/EGK irányelv mellékletei helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 7-én.

a Bizottság részéről

Andris PIEBALGS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 185., 1990.7.17., 16. o. A legutóbb a 2006/108/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 414. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 176., 2003.7.15., 37. o. A legutóbb a 2006/653/EK bizottsági határozattal (HL L 270., 2006.9.29., 72. o.) módosított irányelv.

(3)  HL L 176., 2003.7.15., 57. o.


MELLÉKLET

I. MELLÉKLET

GÁZÁRAK

Az ipari végfelhasználók (1) vonatkozásában meghatározott gázáradatok összegyűjtése és összeállítása az alábbi módszer alkalmazásával történik:

a)

A jelentésben az ipari végfelhasználók által a fővezetéken keresztül saját célra vételezett földgázra vonatkozó árakat kell feltüntetni.

b)

Az ipari gázfogyasztás minden formáját tekintetbe kell venni. Nem alkotják azonban a rendszer részét azok a felhasználók, amelyek

a gázt erőműben vagy kapcsolt hő- és villamos erőműben villamos energia előállítására használják,

gázfelhasználása nem energia célú (pl. vegyipar),

gázfelhasználása évi 4 000 000 GJ-t meghaladó mennyiségű.

c)

A regisztrált árak alapvetően az éves gázfogyasztás szintje alapján meghatározott felhasználói csoportok rendszerén alapulnak.

d)

Az árakkal kapcsolatos adatok összegyűjtése évente kétszer, minden hat hónapos periódus elején (januárban és júliusban) történik, és arra az átlagárra vonatkozik, amelyet az ipari végfelhasználók a megelőző hat hónapos időszakban fizettek a gázért. Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának küldendő első jelentés a 2008. január 1-jei állapotra vonatkozik.

e)

Az árakat nemzeti pénznem/gigajoule kifejezéssel kell megadni. A felhasznált energia egységét a bruttó fűtőérték (GCV) alapján kell mérni.

f)

Az áraknak tartalmazniuk kell az összes fizetendő díjat: hálózati díjak, plusz elfogyasztott energia, mínusz az árengedmények vagy kedvezmények, plusz az egyéb díjak (mérő bérleti díja, állandó költségek stb.). A csatlakozási díjat nem szabad az árakba beszámítani.

g)

Az árakat nemzeti átlagárként kell megadni.

h)

A tagállamok költséghatékony eljárásokat dolgoznak ki és alkalmaznak, biztosítva az alábbi szabályok szerint működő reprezentatív adat-összeállítási rendszert:

A súlyozott átlagárakat képviselő adatokhoz a vizsgált gázszolgáltatók piaci részesedését használják súlytényezőként. Számtani átlagárak csak akkor adhatók meg, ha súlyozott értékek nem számíthatók ki. A tagállamok minden esetben gondoskodnak arról, hogy a felmérés a nemzeti piac reprezentatív részét fedje le.

A piaci részesedés megállapításának a gázszolgáltatók által az ipari végfelhasználók részére kiszámlázott gáz mennyiségén kell alapulnia. Amennyiben lehetséges, a piaci részesedést minden felhasználói csoport vonatkozásában külön kell kiszámítani. A súlyozott átlagár kiszámítására használt információkat a bizalmas adatokra vonatkozó szabályok betartásával a tagállam kezeli.

Az adatok bizalmas kezelése érdekében az áradatokat csak abban az esetben kell közölni, ha az érintett tagállamban a j) pontban felsorolt kategóriákba egyenként legalább három felhasználó tartozik.

i)

Háromféle árszintet kell megadni:

adók és járulékok nélküli ár,

héa és egyéb visszatérítendő adók nélküli ár,

az összes adót és járulékot (héát is) tartalmazó ár.

j)

A gázárakat az ipari végfelhasználók következő kategóriáiban kell felmérni:

Ipari végfelhasználó

Éves fogyasztás (GJ)

Legalacsonyabb

Legmagasabb

I1. csoport

 

< 1 000

I2. csoport

1 000

< 10 000

I3. csoport

10 000

< 100 000

I4. csoport

100 000

< 1 000 000

I5. csoport

1 000 000

<= 4 000 000

k)

Kétévente egyszer, a januári áradatok közlésével együtt jelentést kell tenni az alkalmazott adat-összeállítási rendszerről az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának; a jelentés tartalmazza különösen a felmérés leírását és hatókörét (a felmérésben szereplő szolgáltatók száma, összesített piaci részesedésük stb.), valamint a súlyozott átlagárak kiszámításához használt kritériumokat, továbbá az egyes felhasználói csoportok összesített fogyasztását. Az összeállítási rendszerre vonatkozó első jelentést a 2008. január 1-jei helyzetre vonatkozóan kell megtenni.

l)

Évente egyszer, a januári árjelentéssel együtt jelenteni kell az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala felé a közölt árakat befolyásoló főbb átlagos jellemzőket és tényezőket, minden felhasználói csoport vonatkozásában.

A jelentés a következőket tartalmazza:

a szolgáltatott energia összmennyisége és az átlagos legnagyobb fogyasztói igény alapján kiszámolt átlagos terhelési tényezők az ipari végfelhasználók tekintetében felhasználói csoportonként,

a megszakítható ellátás esetén nyújtott kedvezmények ismertetése,

az állandó díjak, mérő bérleti díjak és egyéb, nemzeti szempontból lényeges díjak ismertetése.

m)

Évente egyszer, a januári jelentéssel együtt be kell nyújtani az ipari végfelhasználónak eladott gáz vonatkozásában a kivetett adók mértékéről és számítási módjáról szóló jelentést, valamint az adók ismertetését is. Az ismertetésnek tartalmaznia kell a rendszerköltségek fedezésére szolgáló, nem adójellegű járulékokat és közszolgáltatási kötelezettségeket is.

Az adók ismertetésének három világosan elkülönülő részt kell tartalmaznia:

az ipari végfelhasználónak adott számlán fel nem tüntetett adók, járulékok, nem adójellegű járulékok, illetékek és más fiskális terhek; az e pontban leírt tételek bekerülnek az »adók és járulékok nélküli ár« árszintről készített jelentésbe,

az ipari végfelhasználónak adott számlán feltüntetett és számukra vissza nem térítendőnek minősülő adók és járulékok; az e pontban leírt tételek bekerülnek a »héa és egyéb visszatérítendő adók nélküli ár« árszintről készített jelentésbe,

az ipari végfelhasználónak adott számlán feltüntetett hozzáadottérték-adó (héa) és más visszatérítendő adók; az e pontban leírt tételek bekerülnek »az összes adót és járulékot (héát is) tartalmazó ár« árszintről készített jelentésbe.

A számításba vehető adók, járulékok, nem adójellegű járulékok és fiskális terhek vázlatos felsorolása:

hozzáadottérték-adó,

koncessziós díjak; ezek rendszerint a hálózatok vagy egyéb gázberendezések által elfoglalt földterület, illetve állami vagy magántulajdon használati engedélyére és díjaira vonatkoznak,

környezetvédelmi adók és járulékok; ezek rendszerint a megújuló energiaforrások vagy a kapcsolt hő- és villamos energia támogatásával, vagy a szén-dioxid, kén-dioxid vagy egyéb, éghajlatváltozást előidéző anyagok kibocsátása miatti terhekkel kapcsolatosak,

az energiaágazathoz kapcsolódó más adók vagy járulékok; a közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó díjak, az energiaszabályozó hatóságok finanszírozására szolgáló járulékok stb.,

az energiaágazathoz nem kapcsolódó egyéb adók vagy járulékok; az elfogyasztott energia után fizetendő nemzeti, helyi vagy regionális adók, a gázelosztást érintő adók stb.

A jövedelemadók, ingatlanadók, a gépjármű-üzemanyagok jövedéki adója, útadók, hírközlési engedélyek, üzemi rádió és üzleti reklám adói, engedélyek illetékei, hulladékot terhelő adók stb. nem vehetők figyelembe s kimaradnak az ismertetésből, mert ezek kétségkívül az üzemi költségek részét képezik és más iparágakra és tevékenységekre is vonatkoznak.

n)

Azokban a tagállamokban, ahol egyetlen társaság látja el az ipari eladásokat, a jelentést ennek a társaságnak kell megtennie. Azokban a tagállamokban, amelyekben több társaság működik, a jelentést egy független statisztikai testületnek kell benyújtania.

II. MELLÉKLET

VILLAMOSENERGIA-ÁRAK

Az ipari végfelhasználók (2) tekintetében a villamosenergia-áradatok összegyűjtése és összeállítása az alábbi módszer alkalmazásával történik:

a)

A jelentésben az ipari végfelhasználók által saját célra vételezett villamos energiára vonatkozó árakat kell feltüntetni.

b)

Az ipari villamosenergia-fogyasztás minden formáját tekintetbe kell venni.

c)

A regisztrált árak alapvetően az éves villamosenergia-fogyasztás szintje alapján meghatározott felhasználói csoportok rendszerén alapulnak.

d)

Az árral kapcsolatos adatok összegyűjtése évente kétszer, minden hat hónapos periódus elején (januárban és júliusban) történik, és arra az átlagárra vonatkozik, amelyet az ipari végfelhasználók a megelőző hat hónapos időszakban fizettek a villamos energiáért. Az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának küldendő első jelentés a 2008. január 1-jei állapotra vonatkozik.

e)

Az árakat nemzeti pénznem/kWh kifejezéssel kell megadni.

f)

Az áraknak minden fizetendő díjat tartalmazniuk kell: hálózati díjak, plusz elfogyasztott energia, mínusz az árengedmények vagy kedvezmények, plusz az egyéb díjak (kapacitásdíjak, az energia felhasználókhoz való eljuttatásával kapcsolatos díjak, mérő bérleti díja stb.). A csatlakozási díjat nem szabad az árakba beszámítani.

g)

Az árakat nemzeti átlagárként kell megadni.

h)

A tagállamok költséghatékony eljárásokat dolgoznak ki és alkalmaznak, biztosítva az alábbi szabályok szerint működő reprezentatív adat-összeállítási rendszert:

A súlyozott átlagárakat képviselő adatokhoz a vizsgált villamosenergia-szolgáltatók piaci részesedését használják súlytényezőként. Számtani átlagárak csak akkor adhatók meg, ha súlyozott értékek nem számíthatók ki. A tagállamok minden esetben gondoskodnak arról, hogy a felmérés a nemzeti piac reprezentatív részét fedje le.

A piaci részesedés megállapításának a villamosenergia-szolgáltatók által az ipari végfelhasználók részére kiszámlázott villamos energia mennyiségén kell alapulnia. Amennyiben lehetséges, a piaci részesedést minden felhasználói csoport vonatkozásában külön kell kiszámítani. A súlyozott átlagár kiszámítására használt információkat a bizalmas adatokra vonatkozó szabályok betartásával a tagállam kezeli.

Az adatok bizalmas kezelése érdekében az áradatokat csak abban az esetben kell közölni, ha az érintett tagállamban a j) pontban felsorolt kategóriákba egyenként legalább három felhasználó tartozik.

i)

Háromféle árszintet kell megadni:

adók és járulékok nélküli ár,

héa és egyéb visszatérítendő adók nélküli ár,

az összes adót és járulékot (héát is) tartalmazó ár.

j)

A villamosenergia-árakat az ipari felhasználók következő kategóriáiban kell felmérni:

Ipari végfelhasználó

Éves fogyasztás (MWh)

Legalacsonyabb

Legmagasabb

IA. csoport

 

< 20

IB. csoport

20

< 500

IC. csoport

500

< 2 000

ID. csoport

2 000

< 20 000

IE. csoport

20 000

< 70 000

IF. csoport

70 000

<= 150 000

k)

Kétévente egyszer, a januári áradatok közlésével együtt jelentést kell tenni az alkalmazott adat-összeállítási rendszerről az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának; a jelentés tartalmazza különösen a felmérés leírását és hatókörét (a felmérésben szereplő szolgáltatók száma, összesített piaci részesedésük stb.), valamint a súlyozott átlagárak kiszámításához használt kritériumokat, továbbá az egyes felhasználói csoportok összesített fogyasztását. Az összeállítási rendszerre vonatkozó első jelentést a 2008. január 1-jei helyzetre vonatkozóan kell megtenni.

l)

Évente egyszer, a januári árjelentéssel együtt jelenteni kell az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala felé a közölt árakat befolyásoló főbb átlagos jellemzőket és tényezőket, minden felhasználói csoport vonatkozásában.

A jelentés a következőket tartalmazza:

a szolgáltatott energia összmennyisége és az átlagos legnagyobb fogyasztói igény alapján kiszámolt átlagos terhelési tényezők az ipari végfelhasználók tekintetében felhasználói csoportonként,

egy feszültséghatárokat bemutató táblázat országok szerint,

az állandó díjak, mérő bérleti díjak és egyéb, nemzeti szempontból lényeges díjak ismertetése.

m)

Évente egyszer, a januári árjelentéssel együtt be kell nyújtani az ipari végfelhasználónak eladott villamos energia vonatkozásában a kivetett adók mértékéről és számítási módjáról szóló jelentést, valamint az adók ismertetését is. Az ismertetésnek tartalmaznia kell a rendszerköltségek fedezésére szolgáló, nem adójellegű járulékokat és közszolgáltatási kötelezettségeket is.

Az adók ismertetésének három világosan elkülönülő részt kell tartalmaznia:

az ipari végfelhasználónak adott számlán fel nem tüntetett adók, járulékok, nem adójellegű járulékok, illetékek és más fiskális terhek; az e pontban leírt tételek bekerülnek az »adók és járulékok nélküli ár« árszintről készített jelentésbe,

az ipari végfelhasználónak adott számlán feltüntetett és számukra vissza nem térítendőnek minősülő adók és járulékok; az e pontban leírt tételek bekerülnek a »héa és más visszatérítendő adók nélküli ár« árszintről készített jelentésbe,

az ipari végfelhasználónak adott számlán feltüntetett hozzáadott érték adó (héa) és más visszatérítendő adók; az e pontban leírt tételek bekerülnek »az összes adót és járulékot (héát is) tartalmazó ár« árszintről készített jelentésbe.

A számításba vehető adók, járulékok, nem adójellegű járulékok és fiskális terhek vázlatos felsorolása:

hozzáadottérték-adó,

koncessziós díjak; ezek rendszerint a hálózatok vagy egyéb villamos berendezések által elfoglalt földterület, állami vagy magántulajdon használati engedélyére és díjaira vonatkoznak,

környezetvédelmi adók és járulékok; ezek rendszerint a megújuló energiaforrások vagy a kapcsolt hő- és villamos energia támogatásával, vagy a szén-dioxid, kén-dioxid vagy egyéb, éghajlatváltozást előidéző anyagok kibocsátása miatti terhekkel kapcsolatosak,

nukleáris és más ellenőrzési adók: nukleáris létesítmények leállítási díjai, felügyelete és egyéb díjai stb.,

az energiaágazathoz kapcsolódó más adók vagy járulékok; a közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó díjak, az energiaszabályozó hatóságok finanszírozására szolgáló járulékok stb.,

az energiaágazathoz nem kapcsolódó egyéb adók vagy járulékok; az elfogyasztott energia után fizetendő nemzeti, helyi vagy regionális adók, a villamosenergia-elosztást érintő adók stb.

A jövedelemadók, ingatlanadók, a nem villamosenergia-előállításhoz használt olajtermékek és üzemanyagok, valamint a gépjármű-üzemanyag jövedéki adói, útadók, hírközlési engedélyek, üzemi rádió és üzleti reklám adói, engedélyek illetékei, hulladékot terhelő adók stb. nem vehetők figyelembe és kimaradnak az ismertetésből, mert kétségkívül az üzemi költségek részét képezik és más iparágakra és tevékenységekre is vonatkoznak.

n)

Évente egyszer, a januári áradatok benyújtásával együtt jelentést kell tenni az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala felé a villamosenergia-árak fő alkotóelemeiről. A villamosenergia-árak fő alkotóelemekre történő lebontásának a következő módszeren kell alapulnia:

Felhasználói csoportonként teljes villamosenergia-árnak minősül a következők végösszege: a »hálózat« ára, az »energia és ellátás« ára (az energia előállításától a felhasználóhoz való eljuttatásáig terjedő műveletek a hálózat igénybevételének kivételével), valamint az összes adó és járulék:

a »hálózat« ára az átviteli és elosztási díjtételekhez kapcsolódó bevétel és (ha lehetséges) a megfelelő, felhasználói csoportonkénti kWh mennyiség közötti arány. Ha nem állnak rendelkezésre csoportonkénti kWh-adatok, becslést kell végezni,

az »energia és ellátás« árát úgy kapjuk meg, hogy a teljes árból kivonjuk a »hálózat« árát, valamint az összes adót és járulékot,

adók és járulékok. Ez az összetevő további lebontást igényel:

a »hálózat« árait terhelő adók és járulékok,

az »energia és ellátás« árait terhelő adók és járulékok,

héa és egyéb visszatérítendő adók.

MEGJEGYZÉS: Ha elkülönítetten beazonosíthatók kiegészítő szolgáltatások, azokat az alábbi két fő összetevő egyikébe kell besorolni:

a »hálózat« ára a következő költségeket foglalja magában: átviteli és elosztási díjtételek, átviteli és elosztási veszteségek, hálózati költségek, ügyfélszolgálati tevékenységek, rendszerszolgáltatási költségek és a mérő bérleti díja,

az »energia és ellátás« ára a következő költségeket foglalja magában: előállítás, aggregálás, kiegyenlítő energia, szolgáltatott energia költségei, vevőszolgálat, ügyfélszolgálati menedzsment, mérési és más ellátási költségek,

egyéb speciális költségek: ez a tétel azokat a költségeket foglalja magában, amelyek nem hálózati költségek, energia- és ellátási költségek vagy adók; amennyiben felmerülnek ilyen költségek, azokat elkülönítetten kell jelenteni.

o)

Azokban a tagállamokban, ahol egyetlen társaság látja el az ipari eladásokat, a jelentést ennek a társaságnak kell megtennie. Azokban a tagállamokban, amelyekben több társaság működik, a jelentést egy független statisztikai testületnek kell benyújtania.


(1)  Ipari végfelhasználónak tekinthető az egyéb nem lakossági felhasználó is.

(2)  Ipari végfelhasználónak tekinthető az egyéb nem lakossági felhasználó is.


9.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/17


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. június 7.)

a Holland Királyság által az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése alapján a rövidláncú klórozott paraffinok felhasználására vonatkozóan bejelentett nemzeti rendelkezésekről

(az értesítés a C(2007) 2361. számú dokumentummal történt)

(Csak a holland nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2007/395/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

I.   TÉNYEK

(1)

A Holland Királyság Európai Unió melletti Állandó Képviseletén keresztül az Európai Bizottságnak címzett, 2006. december 8-i levélben a holland kormány az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdésére hivatkozva bejelentette a Bizottságnak a rövidláncú klórozott paraffinok (a továbbiakban: SCCP-k) felhasználására vonatkozó nemzeti rendelkezéseit, melyek fenntartását szükségesnek tartja az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó 76/769/EGK tanácsi irányelv huszadik módosításáról (rövidláncú klórozott paraffinok) szóló, 2002. június 25-i 2002/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) elfogadását követően.

(2)

A 2006. december 8-i a Holland Királyság második bejelentése a 2002/45/EK irányelv rendelkezéseitől való eltérésre vonatkozóan. Hollandia 2003. január 17-én nyújtotta be a meglévő nemzeti rendelkezések fenntartására irányuló első kérelmét. A 2004/1/EK határozatában (2) a Bizottság úgy határozott, hogy Hollandia részben fenntarthatja nemzeti rendelkezéseit 2006. december 31-ig.

1.   Az EK-Szerződés 95. cikkének (4) és (6) bekezdése

(3)

Az EK-Szerződés 95. cikkének (4) és (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(4)   Ha azt követően, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el, egy tagállam a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekről a rendelkezésekről és fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot.

(…)

(6)   A Bizottság az értesítéstől számított hat hónapon belül a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket jóváhagyja vagy elutasítja, miután ellenőrizte, hogy az érintett rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.”

2.   A 2002/45/EK irányelv és a nemzeti rendelkezések

2.1.   A 2002/45/EK irányelv

(4)

Az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/769/EGK tanácsi irányelv (3) módosított változatában egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozására vonatkozóan állapít meg szabályokat. Az irányelv 1. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó az I. mellékletben felsorolt veszélyes anyagokra és készítményekre.

(5)

Az EK-Szerződés 95. cikkének jogalapja szerint elfogadott 2002/45/EK irányelv a 76/769/EGK irányelv I. mellékletét új 42. ponttal egészítette ki, mely C10–C13 alkánok és klór (SCCP-k) forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozóan állapít meg szabályokat. A 42. pont 1. alpontja szerint az SCCP-k nem hozhatók forgalomba egyéb anyagok vagy készítmények anyagaként vagy összetevőjeként történő alkalmazás céljából 1 %-nál magasabb koncentrációban:

fémmegmunkálásra,

bőr zsírozására.

(6)

A 42. pont 2. alpontja előírja, hogy 2003. január 1-jéig az Európai Bizottság a tagállamokkal és az OSPAR-bizottsággal együttműködve, az SCCP-k egészségügyi és környezeti kockázataival kapcsolatos bármely vonatkozó, új tudományos adat fényében felülvizsgálja az SCCP-k összes egyéb felhasználását és e felülvizsgálat eredményéről tájékoztatja az Európai Parlamentet.

(7)

A 2. cikk (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamok az irányelvet átültető rendelkezéseket legkésőbb 2004. január 6-tól alkalmazzák.

(8)

A 76/769/EGK irányelvet 2009. június 1-jén hatályon kívül helyezik és helyébe a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) lép. Az SCCP anyagcsoport az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 42. pontjában szerepel, a 2002/45/EK irányelvben előírt korlátozásokkal.

2.2.   Nemzeti rendelkezések

(9)

A Hollandia által bejelentett nemzeti rendelkezéseket 1999. november 3-án határozat útján vezették be, mely a rövidláncú klórozott paraffinok egyes felhasználásainak tilalmára vonatkozóan állapított meg szabályokat (klórozott paraffinokról szóló határozat, vegyi anyagokról szóló törvény (WMS)) (Staatsblad van het Koninkrijk der Nederlanden, Jaargang 1999, 478).

(10)

Az 1. cikk előírja, hogy a határozat a 10–13 láncú – beleértve a szénatomokat –, és legalább 48 tömegszázalék klórozási fokkal rendelkező klórozott alkánokra vonatkozik. A 2. cikk (1) bekezdésének értelmében az 1. cikkben szereplő SCCP-k nem használhatók fel:

a)

lágyítószerként festékben, bevonatban vagy tömítőanyagban;

b)

fémmegmunkáláshoz használt folyadékokban;

c)

gyulladásgátlóként gumiban, műanyagban vagy textilben.

3.   Az SCCP-kre vonatkozó háttérinformációk

(11)

Az SCCP-knek, azok felhasználásának és a létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló, 1993. március 23-i 793/93/EGK tanácsi rendelet (5) keretében végzett kockázatértékelés eredményeinek a részletes leírását a 2004/1/EK határozat I. szakaszának 4. pontja tartalmazza. E szakasz csak a 2004. január óta rendelkezésre álló új információkra összpontosít.

(12)

A korábbi kockázatértékelés eredményei, illetve azoknak a toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottság (CSTEE) által végzett felülvizsgálatai alapján a Bizottság a 793/93/EGK rendelet 10. cikke alapján elfogadta az egyes elsőbbségi anyagok importőrei, illetve gyártói számára a létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló 793/93/EGK tanácsi rendeletnek megfelelő vizsgálatvégzési és tájékoztatási kötelezettség előírásáról szóló 642/2005/EK rendeletet (6). E rendelet felkéri a gazdasági ágazatot, hogy szolgáltasson további információkat a környezetterhelésről és a biológiai lebomlási szimulációs vizsgálatról a felezési idő meghatározására tengeri környezetben, mely információk szükségesnek tűnnek a megbízhatóbb kockázatértékeléshez.

(13)

Az érintett iparszövetség (Euro Chlor) 2004-ben azt az információt szolgáltatta, hogy 2001 óta tovább csökkent az SCCP-k felhasználása valamennyi alkalmazást illetően. Az EU textil- és gumifelhasználása 2003-ban a 2001-es szint egyharmadára esett vissza és a csökkenés tovább folytatódott 2004-ben (különösen a textilben, festékben, tömítőanyagban és ragasztóban történő felhasználás terén). Ugyanezen időszak alatt a tömítőanyagban/ragasztóban történő felhasználás is csökkent 50 %-kal. 2003-ban még volt némi felhasználás fémmegmunkáláshoz alkalmazott folyadékokban, de ez a felhasználás a 2002/45/EK irányelv hatálybalépését követően 2004-ben megszűnt. Az összes alkalmazáshoz felhasznált rövidláncú klórozott paraffinok teljes mennyisége 2003-ban nem érte el az 1 000 tonnát, 2004-ben pedig a 600 tonnát (7). A 642/2005/EK bizottsági rendeletre válaszul a gazdasági ágazat további analítikai laboratóriumi vizsgálatokat végzett. E vizsgálatok előzetes eredményei azt sugallják, hogy az SCCP-k teljesíthetik a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) anyagokra vonatkozó követelményeket. Amint a laboratórium megerősíti a végleges eredményeket, a végleges vizsgálati jelentést eljuttatják az Egyesült Királyság – a 793/93/EGK rendeletnek megfelelően referens tagállam – hatóságaihoz.

(14)

Az Egyesült Királyság – mint az SCCP-k referens tagállama – 2005. augusztusában aktualizálta az SCCP-kre vonatkozó környezeti kockázatértékelést (a továbbiakban: aktualizált kockázatértékelés), melyet az új és meglévő anyagok műszaki bizottságának 2005. évi 3. ülésén (TCNES III 2005) vitattak meg és fogadtak el. Egyes esetekben megváltoztatták a korábbi következtetéseket és különböző környezeti végpontoknál olyan új kockázatokat tártak fel az alkalmazásokra vonatkozóan mint textil esetében a hátsó bevonatban gyulladásgátlóként való felhasználás, festékben és bevonatban történő ipari célú felhasználás, a gumi kombinált keverése és átalakítása. A 2004. évi SCCP-kre vonatkozó, tonnában kifejezett mennyiségi adatokon alapuló értékelés pontosítása azonban módosított következtetéseket eredményezett, mely felhívta a figyelmet a textilek hátsó bevonatához való felhasználásból és a gumi kombinált keveréséből és átalakításából eredő kockázatokra. Az elfogadott, aktualizált kockázatértékelést a közeljövőben jelenteti meg a Bizottság. Az aktualizált kockázatértékelést 2007 második felében adott esetben értékelés céljából elküldik az egészségügyi és környezeti kockázatokkal foglalkozó tudományos bizottságnak (SCHER).

(15)

A fentiekben ismertetett közösségi intézkedéseken és fellépéseken kívül más közösségi jogszabályok is vonatkoznak az SCCP-kre. A vízpolitika területén az elsőbbségi anyagok jegyzékének megállapításáról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló, 2001. november 20-i 2455/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (8) a Víz Keretirányelv 16. cikke (3) bekezdésének értelmében felvette az SCCP-ket az elsőbbségi veszélyes anyagok közé. A Víz Keretirányelv értelmében a Bizottság szabályozási javaslatokat terjeszt elő az érintett anyagok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeinek megszüntetésére vagy fokozatos megszüntetésére, az anyagok elfogadását követő 20 éven belül, és javaslatokat dolgoz ki a felszíni vizekben, üledékben és biótában jelen lévő koncentrációkra vonatkozó minőségi előírásokra vonatkozóan.

(16)

2006. július 17-én a Bizottság a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról szóló és a 2000/60/EK irányelvet módosító irányelvre vonatkozó javaslatot fogadott el. E javaslat fenntartja az SCCP-k elsőbbségi veszélyes anyagnak minősülő osztályozását és környezetminőségi előírásokat állapít meg ezen anyagok felszíni vizekben való koncentrációira. A javaslat nem tartalmaz különleges szabályozási intézkedéseket elsőbbségi anyagokra, mivel számos környezetvédelmi intézkedés más, meglévő közösségi jogszabályok hatálya alá tartozik és mivel költséghatékonyabbnak és arányosabbnak tűnik a tagállamok számára, hogy – adott esetben és a meglévő közösségi jogszabályok végrehajtásának kiegészítéseként – megfelelő szabályozási intézkedéseket vegyenek fel az egyes vízgyűjtő kerületekre kidolgozandó intézkedési programba, a 2000/60/EK irányelv 11. cikkével összhangban.

(17)

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra (POP-ok) vonatkozó két nemzetközi eszköz rendelkezéseit hajtja végre: a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló UNECE-egyezményhez csatolt jegyzőkönyv a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (10) és a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló stockholmi egyezmény (11). E rendelet 2004. május 20-án lépett hatályba. A rendelet túlmutat a nemzetközi megállapodásokon azáltal, hogy célul tűzi ki a nemzetközileg elismert POP-ok előállításának és felhasználásának megszüntetését.

(18)

Sem a 850/2004/EK rendelet, sem a két nemzetközi egyezmény nem tartalmaz különleges szabályokat az SCCP-kre vonatkozóan. Mindazonáltal mindkét egyezmény tartalmaz mechanizmusokat további anyagok felvételére és a felvételre javasolt anyagok értékelésére vonatkozó eljárásokra.

(19)

A Bizottság – az Európai Közösség nevében – és azok a tagállamok, melyek a POP-jegyzőkönyv részes felei, 2005. szeptember 9-én javasolták az SCCP-k felvételét a jegyzőkönyv II. mellékletébe és ezáltal a jegyzőkönyv módosítását. 2006. szeptemberi ülésén a jegyzőkönyv alapján a további anyagok felvételére irányuló javaslatok felülvizsgálata céljából létrehozott munkacsoport támogatta a dosszié azon következtetését, miszerint az SCCP-ket POP-oknak kell tekinteni a jegyzőkönyv összefüggésében és hogy a kockázati profil elegendő információt tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az SCCP-k nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légköri szállítódásra (LRAT) képesek. A munkacsoport általánosságban arra a következtetésre jutott, hogy a veszélyjellemzők és a nyomon követésre vonatkozó információk az LRAT-nak tulajdonítható környezeti hatások potenciálját tekintve indikatívak. A „Track B” (kockázatkezelési opció) SCCP-re vonatkozó felülvizsgálatában szereplő információk megbízhatóak voltak a munkacsoport szerint, bár kiegészítő információkra volt szükség a különböző kockázatkezelési intézkedések társadalmi-gazdasági értékelésének több szempontja esetében. 2006. decemberében a jegyzőkönyv részes felei figyelembe vették a munkacsoport által az SCCP-kre vonatkozó dosszié műszaki tartalmával kapcsolatban javasolt következtetéseket és megállapodtak abban, hogy a szóban forgó anyagot POP-nak kell tekinteni a jegyzőkönyv értelmében, továbbá felkérték a munkacsoportot, hogy folytassa az SCCP-k „Track B” általi felülvizsgálatát és dolgozzon ki kockázatkezelési stratégiát.

(20)

Ezenkívül a Bizottság – az Európai Közösség nevében – és azok a tagállamok, melyek a stockholmi egyezmény részes felei, 2006. június 29-én javasolták az SCCP-k felvételét az egyezmény vonatkozó mellékleteibe és ezáltal a mellékletek módosítását. 2006. november 6–10-i második ülésén a POP felülvizsgáló bizotttság arra a következtetésre jutott, hogy az SCCP-k megfelelnek az egyezmény D. mellékletében felsorolt vizsgálati követelményeknek, a POPRC-2/8 határozat (12) szerint. E határozat azt is ajánlja, hogy kockázatiprofil-tervezetet kell készíteni az egyezmény E. mellékletének megfelelően.

(21)

Amennyiben az SCCP-ket esetlegesen felveszik a stockholmi egyezmény valamely vonatkozó mellékletébe, az Európai Bizottság ennek megfelelően olyan intézkedéseket fog javasolni a 76/769/EGK irányelv vagy a 850/2004/EK rendelet keretében, melyek a meglévő korlátozások szigorításához vezetnének.

II.   AZ ELJÁRÁS

(22)

A Holland Királyság 2003. január 17-i első bejelentéséhez kapcsolódó eljárási lépéseket az EK-Szerződés 95. cikke (4) bekezdésével összhangban a 2004/1/EK bizottsági határozat II. szakasza mutatja be.

(23)

2003. december 16-án – a 95. cikk (6) bekezdése alapján – a Bizottság bejelentette a Holland Királyságnak azonos dátumú 2004/1/EK határozatát, amellyel a Bizottság jóváhagyta a Hollandia által az SCCP-kre vonatkozóan 2003. január 21-én bejelentett nemzeti rendelkezéseket, amennyiben azok nem vonatkoznak az SCCP-k mint 1 %-nál alacsonyabb koncentrációjú egyéb anyagok és készítmények alkotórészeiként való felhasználására az alábbi anyagokban: lágyítószerként festékben, bevonatban vagy tömítőanyagban és gyulladásgátlóként gumiban vagy textilben. Ez az eltérés 2006. december 31-ig volt érvényben.

(24)

A 2004/1/EK határozat – mely engedélyezte Hollandia számára nemzeti rendelkezéseinek részleges fenntartását – elfogadását követően Hollandia nem módosította a nemzeti intézkedéseket az említett határozat rendelkezéseinek való megfelelés érdekében.

(25)

Ehelyett Hollandia az Európai Bíróságtól a 2004/1/EK határozat megsemmisítését kérte az EK-Szerződés 230. cikke alapján (hivatkozás: T-234/04, C-103/04 korábbi ítélet) és ez az ügy még mindig függőben van az Elsőfokú Bíróságnál. Kérelmében Hollandia vitatja, hogy engedélyezésre lenne szükség a 2002/45/EK irányelvben nem szereplő SCCP-k alkalmazásaira vonatkozó nemzeti intézkedések végrehajtásához.

(26)

A Holland Királyság Európai Unió melletti Állandó Képviseletén keresztül az Európai Bizottságnak címzett, 2006. december 8-i levélben a holland kormány az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdésére hivatkozva másodszor jelentette be a Bizottságnak az SCCP-k felhasználására vonatkozó azon nemzeti rendelkezéseit, melyeket fenn kíván tartani a 2002/45/EK irányelv elfogadását követően.

(27)

A 2006. december 8-i bejelentés tárgya megegyezik a 2003. január 17-eivel, vagyis a veszélyes anyagokról szóló törvény keretében a klórozott paraffinokról szóló határozat rendelkezéseinek jóváhagyása. Mivel Hollandia bejelentései nem tartalmaznak új nemzeti rendelkezéseket, a Bizottság feltételezi, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések megegyeznek a 2003. januárjában bejelentettekkel: a rövidláncú klórozott paraffinok egyes felhasználásainak tilalmára vonatkozóan szabályokat megállapító 1999. november 3-i határozat (klórozott paraffinokról szóló határozat, vegyi anyagokról szóló törvény (WMS)) (Staatsblad van het Koninkrijk der Nederlanden, Jaargang 1999, 478).

(28)

2006. december 15-i és 20-i levelében a Bizottság tájékoztatta a holland kormányt, hogy megkapta az EK-Szerződés 95. cikke (4) bekezdése szerinti bejelentést és hogy a 95. cikk (6) bekezdése szerinti vizsgálatra megállapított hat hónapos időszak 2006. december 9-én, vagyis az értesítés beérkezését követő napon kezdődik.

(29)

A Bizottság 2007. január 30-i levelében tájékoztatta a többi tagállamot a Hollandiától kapott bejelentésről. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (13) szereplő értesítésre vonatkozó közleményt is megjelentetett annak érdekében, hogy tájékoztassa a többi érdekelt felet azokról a nemzeti rendelkezésekről, melyeket Hollandia fenn kíván tartani, valamint ennek indokairól. Az észrevételek benyújtására megállapított határidőn (a megjelenést követő 30 nap) belül sem a tagállamok, sem más érdekelt felek nem nyújtottak be észrevételeket.

III.   VIZSGÁLAT

1.   Az elfogadhatóság vizsgálata

(30)

A 2004/1/EK határozat (38) és (39) preambulumbekezdésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Holland Királyság által benyújtott kérelem elfogadható volt. E határozat az említett határozatra hivatkozik. Mindazonáltal célszerű emlékeztetni azokra a szempontokra, melyek esetében a bejelentett nemzeti rendelkezések összeegyeztethetetlenek a 2002/45/EK irányelv követelményeivel.

(31)

Összegezve, a bejelentett nemzeti rendelkezések az alábbi szempontokat illetően eltérnek a 2002/45/EK irányelv követelményeitől:

Hollandiában tilos a legalább 48 tömegszázalék klórozási fokkal rendelkező SCCP-k felhasználása lágyítószerként festékben, bevonatban vagy tömítőanyagban és gyulladásgátlóként gumiban, műanyagban vagy textilben, ugyanakkor az irányelv nem korlátozza forgalomba hozatalukat és felhasználásukat.

Hollandiában tilos anyagok és készítmények fémmegmunkáláshoz alkalmazott folyadékokban történő felhasználása, melyek esetében a legalább 48 tömegszázalék klórozási fokkal rendelkező SCCP-k alkotórészekként jelen vannak, ugyanakkor az irányelv nem korlátozza forgalomba hozatalukat és felhasználásukat, amennyiben az SCCP-k 1 %-nál alacsonyabb koncentrációban fordulnak elő.

2.   Értékelés

(32)

Az EK-Szerződés 95. cikke (4) bekezdésével és (6) bekezdése első albekezdésével összhangban a Bizottságnak meg kell győződnie arról, hogy valamennyi olyan feltétel teljesül-e, mely lehetővé teszi egy tagállam számára, hogy egy harmonizált közösségi intézkedéstől eltérő nemzeti rendelkezéseit fenntartsa az említett cikk rendelkezései szerint.

(33)

A Bizottságnak különösen azt kell megvizsgálnia, hogy a nemzeti rendelkezéseket az EK-Szerződés 30. cikkében szereplő lényeges követelmények indokolják-e vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosak és nem lépik-e túl a jogos célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. Ezenkívül, amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy a nemzeti rendelkezések teljesítik a fenti feltételeket, ellenőriznie kell a 95. cikk (6) bekezdése alapján, hogy a nemzeti rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

(34)

Megjegyzendő, hogy a Bizottságnak – az EK-Szerződés 95. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő figyelembevételével – a 95. cikk (4) bekezdése alapján bejelentett nemzeti intézkedések indokoltságának ellenőrzése során a bejelentő tagállam által felhozott „indokokra” kell támaszkodnia. Ez azt jelenti, hogy – az EK-Szerződés rendelkezéseinek megfelelően – a kérelmet benyújtó tagállamot terheli az arra vonatkozó bizonyítás felelőssége, hogy a nemzeti intézkedések indokoltak-e. Tekintettel az EK-Szerződés 95. cikkének (4) és (6) bekezdésével létrehozott eljárási keretre – beleértve különösen a határozatok elfogadására vonatkozó egyértelmű határidőket –, a Bizottságnak rendszerint a kérelmező tagállam által benyújtott elemek helytállóságának vizsgálatára kell szorítkoznia, anélkül, hogy indoklást kellene keresnie.

(35)

Mindazonáltal, ha a Bizottság olyan információk birtokában van, melyek azon közösségi harmonizációs intézkedés felülvizsgálatát tehetik szükségessé, melytől eltérnek a bejelentett nemzeti rendelkezések, a Bizottság figyelembe veheti ezeket az információkat a bejelentett nemzeti rendelkezések vizsgálatakor.

2.1.   Lényeges követelmények fennállása

(36)

A nemzeti rendelkezésekre vonatkozó lényeges követelmények fennállását a 2004/1/EK határozat III. szakaszának 2. pontja vizsgálta részletesen. Az említett határozat megállapításai szerint ((55) és (56) preambulumbekezdés) a nemzeti rendelkezéseket – amennyiben tiltják az SCCP-k mint a fémmegmunkálás egyéb anyagai és készítményei alkotórészeiként történő felhasználását – a környezet védelmének szükségszerűsége indokolhatja. Amennyiben nincs más olyan információ, mely azt sugallná, hogy a jogos célkitűzés kevésbé korlátozó intézkedésekkel is elérhető – különösen pl. az SCCP-kre mint egyéb anyagok és készítmények alkotórészeire megállapított alacsonyabb koncentrációs határérték bevezetésével –, azt a következtetést vonták le, hogy a nemzeti rendelkezések valószínűleg nem lépik túl az adott célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(37)

Ezenkívül a 2004/1/EK határozat (66) preambulumbekezdése az SCCP-k anyagként történő egyéb felhasználását illetően arra a következtetésre jutott, hogy figyelembe véve az elővigyázatosság elvét, a nemzeti rendelkezések – amennyiben tiltják az SCCP-k egyéb felhasználását – korlátozott ideig hatályban maradhatnak annak érdekében, hogy ne szakadjanak meg a jövőbeli kockázatértékelés szempontjából indokoltnak tűnhető, meglévő intézkedések.

(38)

A 2004/1/EK határozat (68) preambulumbekezdése arra a következtetésre jutott, hogy az SCCP-k mint egyéb anyagok és készítmények alkotórészei felhasználásának tilalma az SCTEE 2003. október 3-i azon véleményén alapul, mely szerint a nemzeti rendelkezések nem indokoltak, kivéve műanyagok esetében, ahol problémák merülhetnek fel.

(39)

Összegezve, a 2004/1/EK határozat engedélyezte a nemzeti rendelkezéseket, amennyiben azok nem vonatkoztak az 1 %-nál alacsonyabb kocentrációjú SCCP-k mint egyéb anyagok és készítmények alkotórészei felhasználására az alábbi anyagokban: lágyítószerként festékben, bevonatban vagy tömítőanyagban és gyulladásgátlóként gumiban vagy textilben. A határozat alapjául szolgáltak az abban az időben rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok és az elővigyázatosság elve.

(40)

Új kérelmében Hollandia 2003-hoz képest nem szolgáltat új információkat.

(41)

Másfelől olyan európai szintű fejlemények történtek, melyek kibővítették a meglévő tudásbázist. A 642/2005/EK rendeletben előírt biológiai lebomlási vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy az ásványosodási arány olyan alacsony, hogy teljesül a PBT-re megállapított perzisztenciakövetelmény.

(42)

Az Egyesült Királyság hatóságai által a TCNES III 2005. évi ülésén bemutatott aktualizált kockázatértékelés-tervezet rámutatott, hogy egyes alkalmazások esetében új kockázatokat tártak fel; és az SCCP-felhasználásra vonatkozó legújabb adatokra támaszkodott. Az Egyesült Királyság előadója különösen felhívta a figyelmet az SCCP-nek a textilek hátsó bevonatához és a gumi kombinált keveréséhez/átalakításához történő felhasználásából eredő új kockázatokra. Az írásbeli eljárás keretében elfogadott, aktualizált kockázatértékelést a közeljövőben jelenteti meg a Bizottság. Adott esetben a SCHER-nek továbbítják felülvizsgálat céljából.

(43)

Amennyiben a feltárt új kockázatok további kockázatkezelési intézkedéseket tesznek szükségessé az SCCP-k fémmegmunkáláson és bőrzsírozáson kívüli felhasználása esetén, a Bizottság a 2002/45/EK irányelvben már elfogadottakon kívül egyéb kockázatcsökkentő intézkedéseket fogad el. Az e további korlátozások pontos hatálya egyelőre még tisztázatlan. Ezenkívül az SCCP-knek az UNECE POP-jegyzőkönyvébe és a POP-okra vonatkozó stockholmi egyezménybe való felvételére irányuló közösségi javaslatok folyamatban lévő értékelései, valamint az anyagok egyik vagy mindkét nemezetközi egyezménybe való lehetséges felvétele ahhoz vezethetnek, hogy további korlátozásokra kerül sor a 850/2004/EK rendelet keretében.

(44)

Mindenesetre lehetséges, hogy e további korlátozások olyan felhasználásokat érintenek, melyeket jelenleg még engedélyeznek a közösségi jogszabályok, de a holland nemzeti jog már tilt.

(45)

Ilyen körülmények között és figyelembe véve az elővigyázatosság elvét, a Hollandia által alkalmazott nemzeti rendelkezések összességükben indokoltnak tekinthetők egészen addig, amíg közösségi intézkedések nem kerülnek elfogadásra – a legújabb tudományos adatok teljes figyelembevétele mellett – a 76/769/EGK irányelv vagy a 850/2004/EK rendelet keretében.

2.2.   A tagállamok közötti önkényes megkülönböztetésnek vagy a kereskedelem rejtett korlátozásának, valamint a belső piac működését gátló akadályoknak a hiánya

2.2.1.   Az önkényes megkülönböztetés hiánya

(46)

A 95. cikk (6) bekezdése értelmében a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a tervezett intézkedések nem képezik-e önkényes megkülönböztetés eszközét. A Bíróság esetjoga szerint annak érdekében, hogy ne kerüljön sor megkülönböztetésre, a hasonló helyzeteket nem eltérő módon kell kezelni, eltérő helyzeteket pedig nem azonos módon kell kezelni.

(47)

A nemzeti rendelkezések általánosak és az SCCP-k felhasználására vonatkoznak függetlenül attól, hogy az anyagokat Hollandiában állították-e elő vagy más tagállamból hozták-e be. Ellenkező bizonyíték hiányában az a következtetés vonható le, hogy a nemzeti rendelkezések nem tekinthetők önkényes megkülönböztetés eszközeinek.

2.2.2.   A kereskedelem rejtett korlátozásának hiánya

(48)

Azok a nemzeti rendelkezések, melyek a közösségi irányelvnél szigorúbban korlátozzák a termékek felhasználását, rendszerint korlátoznák a kereskedelmet, mivel a Közösség többi tagállamában jogszerűen forgalmazott és felhasznált termékeket – a felhasználás tilalma miatt – várhatóan nem lehetne forgalmazni az érintett tagállamban. A 95. cikk (6) bekezdésében szereplő előfeltételek célja az olyan korlátozások indokolatlan alkalmazásának megakadályozása, melyek a (4) és (5) bekezdésben megállapított követelményeken alapulnak és melyek valójában a termékek más tagállamokból történő behozatalának megakadályozását célzó gazdasági intézkedések, vagyis a nemzeti termelés közvetett védelmét szolgálják.

(49)

A korábbiakban megállapítottak szerint a nemzeti rendelkezések valódi célja a környezet védelme az SCCP-k felhasználásából eredő kockázatokkal szemben. Olyan bizonyítékok hiányában, melyek azt sugallnák, hogy a nemzeti rendelkezések valójában a nemzeti termelés védelmét célzó intézkedések, az a következtetés vonható le, hogy nem tekinthetők a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának.

2.2.3.   A belső piac működését gátló akadályok hiánya

(50)

E feltétel nem értelmezhető úgy, hogy akadályozza a belső piac megvalósítását valószínűleg befolyásoló bármely nemzeti intézkedés elfogadását. Valójában a belső piac megvalósítását és működtetését célzó harmonizációs intézkedésektől eltérő bármely nemzeti intézkedés alapjában véve valószínűleg hat a belső piacra. Következésképpen az EK-Szerződés 95. cikkében meghatározott eljárás hasznos jellegének megőrzése érdekében a belső piac működését gátló akadály fogalmát a 95. cikk (6) bekezdésének összefüggésében úgy kell értelmezni, mint a kitűzött céllal kapcsolatos aránytalan hatást.

(51)

Megállapították, hogy környezetvédelmi okokból ideiglenesen fenntarthatók a nemzeti rendelkezések és hogy a rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, az egyetlen rendelkezésre álló eszközt jelentik annak biztosításához, hogy Hollandia fenntarthassa a nagyfokú védelmet. A Bizottság ezért úgy véli, a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések kijelöléséig az a következtetés vonható le, hogy teljesül az a feltétel, miszerint semmi ne akadályozza a belső piac működését.

IV.   KÖVETKEZTETÉS

(52)

Az e határozat I. szakaszának 3. pontjában leírtak szerint számos, közösségi szintű kezdeményezésre került sor annak céljából, hogy összegyűjtsék a 2004/1/EK határozat elfogadásakor az SCCP-k kockázatértékelését övező bizonytalanságok megszüntetéséhez vagy csökkentéséhez szükséges információkat. Az aktualizált kockázatértékelés eredményei azt jelzik, hogy további kockázatok merültek fel, melyek valószínűleg azt teszik szükségessé, hogy a Bizottság megfelelő kockázatkezelő intézkedéseket fogadjon el.

(53)

A stockholmi egyezmény és az UNECE környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (POP-ok) szóló jegyzőkönyve keretében folyamatban van az SCCP-k felülvizsgálata, ami e nemzetközi jogi eszközökbe való felvételüket eredményezheti. Ez közösségi intézkedések bevezetéséhez vezetne a 850/2004/EK rendelet keretében.

(54)

Mivel a közösségi szinten elfogadandó ezen új intézkedések hatálya kiterjedhet a 76/769/EGK irányelv értelmében jelenleg még engedélyezett, de a holland nemzeti jog által már betiltott SCCP-k felhasználására és figyelembe véve az elővigyázatosság elvét, az a következtetés vonható le, hogy környezetvédelmi okokból ideiglenesen fenntarthatók a nemzeti rendelkezések és hogy nem lépik túl a célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket, amennyiben tiltják az SCCP-k mint egyéb anyagok és készítmények alkotórészei felhasználását az alábbi anyagokban: fémmegmunkáláshoz alkalmazott folyadékokban, gyulladásgátlóként gumiban, műanyagban vagy textilben és lágyítószerként festékben, bevonatban és tömítőanyagban. Emiatt eltérést kell biztosítani a nemzeti rendelkezéseknek azok teljességében.

(55)

Ezenkívül a nemzeti rendelkezések – amennyiben ideiglenesen fenntarthatók – nem képezik a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

(56)

Ennélfogva a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti rendelkezések a fent meghatározott mértékben jóváhagyhatók. A Bizottság azonban úgy véli, hogy a jóváhagyásnak hatályát kell vesztenie, amint az SCCP-kre vonatkozó közösségi intézkedéseket a 76/769/EGK irányelv vagy a 850/2004/EK rendelet keretében – attól függően, melyik a legalkalmasabb eszköz – elfogadják,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Hollandia által 2006. december 8-án bejelentett, SCCP-kre vonatkozó nemzeti rendelkezéseket a 95. cikk (4) bekezdése szerint jóváhagyják.

2. cikk

E határozat, melynek címzettje a Holland Királyság, a következő két időpont közül a korábbi napon veszti hatályát:

a 76/769/EGK irányelv I. mellékletét az SCCP-k tekintetében kiigazító bizottsági irányelv hatálybalépése,

a 850/2004/EK rendeletet az SCCP-k tekintetében módosító rendelet hatálybalépése.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 7-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök


(1)  HL L 177., 2002.7.6., 21. o.

(2)  HL L 1., 2004.1.3., 20. o.

(3)  HL L 262., 1976.9.27., 201. o. A legutóbb a 2006/139/EK bizottsági irányelvvel (HL L 384., 2006.12.29., 94. o.) módosított irányelv.

(4)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(5)  HL L 84., 1993.4.5., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 107., 2005.4.28., 14. o.

(7)  Az SCCP-kre vonatkozó, felülvizsgált kockázatértékelésről szóló jelentéstervezet számadatai, 2005. augusztus.

(8)  HL L 331., 2001.12.15., 1. o.

(9)  HL L 158., 2004.4.30., 7. o. A legutóbb a 323/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 85., 2007.3.27., 3. o.) módosított rendelet.

(10)  A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezmény – mely az UNECE-régió környezetvédelmi problémáival foglalkozik tudományos együttműködés és szakpolitikai tárgyalások formájában – nyolc jegyzőkönyvvel egészül ki, melyek a felek által a levegőt szennyező kibocsátásaik csökkentése céljából bevezetendő különleges intézkedéseket jelölnek ki. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (POP-ok) szóló jegyzőkönyvet 1998-ban írták alá és 2003. október 23-án lépett hatályba. E jegyzőkönyvet az Európai Közösség 2004. április 30-án erősítette meg.

(11)  A 2001. május 22-i stockholmi egyezmény globális szerződés, melynek célja a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP-ok) környezetbe történő kibocsátásának megszüntetése vagy csökkentése. 2004. május 17-én lépett hatályba. Az Európai Közösség 2004. november 16-án erősítette meg ezen egyezményt.

(12)  Elérhetőség: http://www.pops.int/documents/meetings/poprc_2/meeting_docs/report/default.htm

(13)  HL C 21., 2007.1.30., 5. o.


9.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/24


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. június 8.)

az etaboxámnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétele céljából részletes vizsgálatra benyújtott dokumentáció teljességének elvi elismeréséről szóló 2004/409/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(az értesítés a C(2007) 2336. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2007/396/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1), és különösen annak 6. cikkének (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Egyesült Királyság 2003. szeptember 30-án kérelmet kapott az LG Life Science Ltd.-től az etaboxám hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére vonatkozóan.

(2)

A 2004/409/EK bizottsági határozat (2) megerősítette, hogy az előzetes vizsgálat alapján a dosszié „teljes”, abban az értelemben, hogy elvben kielégíti a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási követelményeket.

(3)

A tagállamok ezzel lehetőséget kaptak az etaboxámot tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó ideiglenes engedélyek kiadására, a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Egyetlen tagállam sem élt ezzel a lehetőséggel.

(4)

Az Egyesült Királyság jelezte a Bizottságnál, hogy a dosszié részletes vizsgálatakor kiderült, számos, a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében előírt lényeges adat nem volt megtalálható. Ezek javarészt toxikológiai vonatkozásúak voltak. Ezért az etaboxámra vonatkozó dosszié nem tekinthető teljesnek.

(5)

A 2004/409/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(6)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2004/409/EK határozat hatályát veszti.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 8-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o. A legutóbb a 2007/25/EK bizottsági irányelvvel (HL L 106., 2007.4.24., 34. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 151., 2004.4.30., 25. o.


Helyesbítések

9.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/25


Helyesbítés a nyers gyémántok nemzetközi kereskedelmében a kimberleyi folyamat tanúsítási rendszere végrehajtásáról szóló 2368/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2007. június 1-jei 613/2007/EK bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 141., 2007. június 2. )

A 61. oldalon, a II. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

„III. MELLÉKLET

A tagállamok illetékes hatóságainak és a 2. és 19. cikkben említett feladataik listája

BELGIUM

Federale Overheidsdienst Economie, KMO, Middenstand en Energie, Dienst Vergunningen/Service Public Fédéral Economie, PME, Classes moyennes et Énergie, Service Licence,

Italiëlei 124, bus 71

B-2000 Antwerpen

Tel. (32-3) 206 94 70

Fax (32-3) 206 94 90

E-mail: kpcs-belgiumdiamonds@economie.fgov.be

A nyersgyémántoknak a 2368/2002/EK rendeletben előírt import- és exportszabályozását, valamint a vámjogi rendeltetést Belgiumban kizárólag az alábbi címen végzik:

The Diamond Office

Hovenierstraat 22

B-2018 Antwerpen

CSEH KÖZTÁRSASÁG

A nyersgyémántoknak a 2368/2002/EK rendeletben előírt import- és exportszabályozását, valamint a vámjogi rendeltetést a Cseh Köztársaságban kizárólag az alábbi címen végzik:

Generální ředitelství cel

Budějovická 7

140 96 Praha 4

Česká republika

Tel. (420-2) 61 33 38 41, (420-2) 61 33 38 59, cell (420-737) 213 793

Fax (420-2) 61 33 38 70

E-mail: diamond@cs.mfcr.cz

NÉMETORSZÁG

A nyersgyémántoknak a 2368/2002/EK rendeletben előírt import- és exportszabályozását, beleértve a közösségi tanúsítványok kibocsátását, Németországban kizárólag az alábbi hatóság végzi:

Hauptzollamt Koblenz

— Zollamt Idar-Oberstein —

Zertifizierungsstelle für Rohdiamanten

Hauptstraße 197

D-55743 Idar-Oberstein

Tel. (49-6781) 56 27-0

Fax (49-6781) 56 27-19

E-Mail: poststelle@zabir.bfinv.de

Az ezen rendelet 5. cikke (3) bekezdésének, 6., 9., 10. cikkének, 14. cikke (3) bekezdésének, 15. és 17 cikkének alkalmazásában, különösen a Bizottsággal szemben fennálló jelentéstételi kötelezettség tekintetében, Németországban az alábbi hatóság jár el:

Oberfinanzdirektion Koblenz

Zoll- und Verbrauchsteuerabteilung

Vorort Außenwirtschaftsrecht

Postfach 10 07 64

D-67407 Neustadt/Weinstraße

Tel. (49-6321) 89 43 49

Fax (49-6321) 89 48 50

E-Mail: diamond.cert@ofdko-nw.bfinv.de

ROMÁNIA

Autoritatea Națională pentru Protecția Consumatorilor

Direcția Metale Prețioase și Pietre Prețioase

Strada Georges Clemenceau Nr. 5, sectorul 1

București, România,

Cod poștal 010295

Tel. (40-21) 3184635, 3129890, 3121275

Fax (40-21) 3184635, 3143462

www.anpc.ro

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Government Diamond Office

Global Business Group

Room W 3.111.B

Foreign and Commonwealth Office

King Charles Street

London SW1A 2AH

Tel. (44-207) 008 6903

Fax (44-207) 008 3905

E-mail: GDO@gtnet.gov.uk”


9.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/27


Helyesbítés a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2006. október 17-i 1549/2006/EK bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 301., 2006. október 31. )

A 16. oldalon, az első oszlopban:

a következő szövegrész:

„6813 20”

helyesen:

„6813 20, 6813 81, 6813 89”.

A 16. oldalon, a 8522 90 KN-kód mellett a második oszlopban:

a következő szövegrész:

„Olyan szerelt egység és alegység, amelyet a 8520 90 vámtarifaszám alá tartozó készülékhez használnak és egymáshoz erősített vagy illesztett két vagy több alkatrészből vagy darabból áll”

helyesen:

„Olyan szerelt egységek és alegységek, amelyeket a 8519 81 95 és 8519 89 90 vámtarifaszámok alá tartozó készülékekhez használnak és egymáshoz erősített vagy illesztett két vagy több alkatrészből vagy darabból állnak”.

A 151. oldalon, a 2008 30 51 KN-kód mellett a második oszlopban:

a következő szövegrész:

„Grépfrútszeletek”

helyesen:

„Grépfrútszeletek, beleértve a pomelót”.

A 152. oldalon, a 2008 30 71 KN-kód mellett a második oszlopban:

a következő szövegrész:

„Grépfrútszeletek”

helyesen:

„Grépfrútszeletek, beleértve a pomelót”.

A 242. oldalon, a 30. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 4. pontjának l) alpontjában:

a következő szövegrész:

„otomia azaz colostomia, ileostomia és urostomia esetén történő használatra szánt eszköz, alakra vágott zsákok és tapadó lapkák vagy alaplemezek.”

helyesen:

„osztómiás felhasználásra szánt eszközök, azaz alakra vágott colostomia-, ileostomia- és urostomia-zacskók és azok öntapadós lapkái vagy alaplemezei.”

A 245. oldalon, a 3006 10 KN-kód mellett a második oszlopban:

a következő szövegrész:

„–

Steril sebészeti catgut, hasonló steril varróanyag és a sebészetben használt, ragasztóval ellátott steril gézszövet sebek lezárására; steril laminária és steril laminária tampon; steril felszívódó sebészeti vagy fogászati vérzéscsillapító:”

helyesen:

„–

Steril sebészeti catgut, hasonló steril sebészeti varróanyagok (beleértve a steril felszívódó sebészeti vagy fogászati fonalakat) és a sebészetben használt, ragasztóval ellátott steril gézszövet sebek lezárására; steril laminária és steril lamináriatamponok (sátrak); steril sebészeti vagy fogászati felszívódó vérzéscsillapítók; steril sebészeti vagy fogászati tapadásgátlók, a nem felszívódók is:”.

A 275. oldalon, a 3824 71 00 KN-kód mellett a második oszlopban:

a következő szövegrész:

„Kemény freonokat (CFC-k), bármilyen mennyiségű részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogéneket (HCFC-k), fluorozott szénhidrogéneket (PFC-k) vagy fluorozott szénhidrogéneket (HFC-k) tartalmazó”

helyesen:

„Klórfluor-szénhidrogéneket (CFC-k) tartalmazó, hidroklórfluor-szénhidrogén- (HCFC), perfluor-szénhidrogén- (PFC) vagy hidrofluor-szénhidrogén- (HFC) tartalommal is”.

A 276. oldalon, a 3824 73 00 KN-kód mellett a második oszlopban:

a következő szövegrész:

„Brómozott-fluorozott szénhidrogéneket tartalmazó (HBFC-k)”

helyesen:

„Hidrobrómfluor-szénhidrogéneket (HBFC-k) tartalmazó”.

A 276. oldalon, a 3824 74 00 KN-kód mellett a második oszlopban:

a következő szövegrész:

„Klórozott-fluorozott szénhidrogéneket (HCFC-k) bármilyen mennyiségű fluorozott szénhidrogéneket (PFC-k) vagy fluorozott szénhidrogéneket (HFC-k) tartalmazó, de kemény freonok (CFC-k) nélkül”

helyesen:

„Hidroklórfluor-szénhidrogéneket (HCFC-k) tartalmazó, perfluor-szénhidrogén- (PFC) vagy hidrofluor-szénhidrogén- (HFC) tartalommal is, de klórfluor-szénhidrogén- (CFC) tartalom nélkül”.

A 276. oldalon, a 3824 78 00 KN-kód mellett a második oszlopban:

a következő szövegrész:

„Kemény freonokat (CFC-k), bármilyen mennyiségű részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogéneket (HCFC-k), fluorozott szénhidrogéneket (PFC-k) vagy fluorozott szénhidrogéneket (HFC-k) tartalmazó”

helyesen:

„Perfluor-szénhidrogéneket (PFC-k) vagy hidrofluor-szénhidrogéneket (HFC-k) tartalmazó, de klórfluor-szénhidrogén- (CFC) vagy hirdroklórfluor-szénhidrogén- (HCFC) tartalom nélkül”.

A 420. oldalon, a 6406 99 60 KN-kód mellett a második oszlopban:

a következő szövegrész:

„Talp bőrből, mesterséges vagy rekonstruált bőrből”

helyesen:

„Talp bőrből vagy mesterséges bőrből”.

Az 519. oldalon, a 8406 10 00 KN-kód mellett a második oszlopban:

a következő szövegrész:

„Turbina hajózáshoz”

helyesen:

„Turbina tengeri hajózáshoz”.

Az 592. oldalon, a 8604 00 00 KN-kód mellett a második oszlopban:

a következő szövegrész:

„Vasúti vagy villamosvasúti karbantartó vagy szervizkocsi, is (pl. műhelykocsi, darus kocsi, talpfaaláverő, vágányrakó kocsi, mérőkocsi és vonalvizsgáló kocsi)”

helyesen:

„Vasúti vagy villamosvasúti karbantartó vagy szervizkocsi, önjáró is (pl. műhelykocsi, darus kocsi, talpfaaláverő, vágányrakó kocsi, mérőkocsi és vonalvizsgáló kocsi)”.

Az 594. oldalon, a 8702 KN-kód mellett a második oszlopban:

a következő szövegrész:

„Közforgalmú személyszállító gépjármű, a vezetőt is beleértve 10 vagy annál több személy szállítására”

helyesen:

„Gépjármű, a vezetőt is beleértve 10 vagy annál több személy szállítására”.

A 610. oldalon, a 90. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. pontjának a) alpontjában:

a következő szövegrész:

„…bőrből vagy mesterséges vagy rekonstruált bőrből…”

helyesen:

„…bőrből vagy mesterséges bőrből…”.

A 620. oldalon, a 9022 21 00 KN-kód előtti egy vonalas bontás szövegében a második oszlopban:

a következő szövegrész:

„… radiográf vagy készülék is:”

helyesen:

„… radiográf vagy radioterápiás készülék is:”.