6.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 143/1

(1)

A 2007/246/KKBP közös állásponttal módosított 2007/140/KKBP közös álláspont (2) többek között tiltja a fegyverekkel és azokhoz kapcsolódó valamennyi felszereléssel kapcsolatos technikai és pénzügyi segítségnyújtást, finanszírozást és beruházást bármely iráni személy, jogalany vagy szerv részére vagy Iránban történő felhasználás céljára.

(2)

Ezen intézkedések az Európai Közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartoznak, és ezért – különösen annak biztosítása érdekében, hogy azokat valamennyi tagállam gazdasági szereplői egységesen alkalmazzák – végrehajtásukhoz a Közösség tekintetében közösségi jogi aktust kell elfogadni.

(3)

A 423/2007/EK tanácsi rendelet (3) a módosítás előtti 2007/140/KKBP közös állásponttal összhangban álló, Iránnal szembeni korlátozó intézkedéseket vezetett be. A 2007/246/KKBP közös álláspont figyelembevétele érdekében az új tilalmakat indokolt beilleszteni a rendeletbe. A rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek kihirdetése napján hatályba kell lépnie,

a)

A 2. cikkben a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik, és a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2)   Az I. melléklet nem tartalmazza az Európai Unió közös katonai listáján (4) szereplő árukat és technológiákat.

b)

Az 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Tilos:

Az e bekezdésben meghatározott tilalmak nem vonatkoznak a ballisztikai védelmet nyújtó eszközökkel gyártott vagy ellátott, kizárólag az EU és tagállamai Iránban tartózkodó személyzetének védelmét szolgáló nem harci járművekre.”

c)

A 8. cikk a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

d)

A 11. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

6.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 143/3

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

6.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 143/5

(1)

A 09.4366 (2006–2007) és 09.4337 (2007–2008) tételszám alatt elérhető mennyiséggel egyenlő vagy azt meghaladó összmennyiségre nyújtottak be behozataliengedély-kérelmeket az illetékes hatóságokhoz a 2007. május 28. és június 1. közötti héten a 950/2006/EK rendelettel, illetőleg Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel a cukorágazatra vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2006. december 13-i 1832/2006/EK bizottsági rendelettel (3) összhangban.

(2)

E körülmények között helyénvaló, hogy a Bizottság odaítélési együtthatót állapítson meg a rendelkezésre álló mennyiséggel arányos engedélykibocsátás érdekében, és hogy értesítse a tagállamokat a kijelölt határérték eléréséről,

6.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 143/9

(1)

Az 1483/2006/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárást nyitott meg a tagállamok intervenciós hivatalainak birtokában lévő gabonafélék közösségi piacon történő viszonteladására.

(2)

Figyelembe véve a kukorica Közösségen belüli piacának helyzetét és a gabonafélék iránti kereslettel kapcsolatban az utóbbi hetek során a különböző régiókban észlelhető változásokat, az intervenció keretében tárolt gabonafélékből egyes tagállamokban további mennyiségeket kell rendelkezésre bocsátani. Következésképpen engedélyezni kell az érintett tagállamok intervenciós hivatalai számára, hogy Magyarország esetében a kukoricát illetően 500 000 tonnával megemeljék a pályázati eljáráson meghirdetett mennyiséget.

(3)

Következésképpen az 1483/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

6.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 143/14

(1)

A 41/2007/EK rendelet I. A. melléklete megállapítja az ICES IV övezetben a homoki angolnára irányulóan folytatott kísérleti halászatra vonatkozó fogási korlátozásokat. Az említett mellékletben a vonatkozó fogási korlátozásokhoz fűzött lábjegyzetekkel összhangban a Bizottság megállapíthatja azokat a feltételeket, amelyek mellett a homoki angolna nagy mennyiségével kapcsolatos kísérleti halászatra vonatkozó kvóták lehalászhatók.

(2)

A 41/2007/EK rendelet II. D. mellékletének 1. pontja értelmében az említett II. D. mellékletben megállapított feltételek az ICES IIIa és IV övezetben, valamint a IIa övezet közösségi vizein 16 mm-nél kisebb szembőségű, fenéken vontatott zsákhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló vontatott halászeszközzel halászó közösségi hajókra vonatkoznak. Eltérő előírás hiányában, illetve a Közösség és Norvégia közötti konzultációk vagy megállapodások következtében e feltételek azokra a harmadik országbeli hajókra is vonatkoznak, amelyek jogosultak az ICES IV övezet közösségi vizein homoki angolnára halászni.

(3)

A homoki angolna a Közösség és Norvégia között területileg megoszló északi-tengeri állomány, amellyel kapcsolatban azonban a két fél jelenleg nem folytat közös gazdálkodást. A Közösség és Norvégia közötti konzultációt követően a két fél 2007. március 30-án megállapodott a homoki angolna északi-tengeri kísérleti halászatának feltételeiről. Az említett megállapodást be kell építeni a közösségi jogba.

(4)

A 41/2007/EK rendelet IID. mellékletének 8. pontja értelmében a homoki angolnára vonatkozó halászati lehetőségek mielőbbi meghatározása érdekében a kísérleti halászatot áprilisban és május első felében végzik. Ezért a homoki angolna 2007. évi, északi-tengeri kísérleti halászatának feltételeit mielőbb meg kell teremteni,

a)

Norvégia nem használta fel teljes mértékben az általa 2005-ben alkalmazott összes halászati erőkifejtés 30 %-át; valamint

b)

a 20 000 tonnás fogási korlátozás nem merült ki.

6.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 143/16

(1)

2003. december 2-án jelentette be Németország hivatalosan a Bizottságnak a Ludwigshafen (Baden-Württemberg) és Münchsmünster (Bajorország) közötti etilénszállítási csővezeték-projekt tervezett támogatását.

(2)

2005. január 12-én Németország a jelzett intézkedésről, amely véleménye szerint általános infrastrukturális intézkedés, nem pedig állami támogatás, jogbiztonsági okokból hivatalos bejelentést tett.

(3)

2005. március 16-án a Bizottság a feltételezett állami támogatással kapcsolatban megindította a hivatalos vizsgálati eljárást. Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában2005. április 26-án tették közzé (2). A Bizottság felkérte az összes érdekelt felet, hogy tegyék meg észrevételeiket.

(4)

Németország 2005. április 19-én a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására válaszolva észrevételt adott át (l. 5. szakasz).

(5)

Észrevételek különböző érdekelt felektől érkeztek. Pozitív észrevételek érkeztek az Association of Petrochemicals Producers in Europe – APPE (Európai Petrolkémiai Szövetség), egyes, a projektben közvetlenül nem érdekelt bajor vállalkozástól (Mineraloelraffinerie Oberrhein GmbH & Co. KG (Miro), Bayernoil Raffineriegesellschaft mbH, Industriepark Gersthofen Service GmbH & Co. KG – IGS) és Ausztriától, a 2005. május 2-i, május 12-i, május 17-i, június 3-i, illetve június 8-i levelekben. Egy petrolkémiai gyártó ellenben, amely nem szeretné, ha név szerint megemlítenék, 2005. május 24-én bírálatának adott hangot. Ausztria észrevételét annak ellenére figyelembe vették, hogy az csak a Hivatalos Lapban megadott 30 napos időtartamot követően érkezett be.

(6)

A beérkezett észrevételeket 2005. június 16-án és 20-án továbbították Németországnak, észrevételezésre való felkéréssel együtt.

(7)

Németország 2005. július 14-én reagált az érdekeltek megjegyzéseire.

(8)

2005. október 28-án a Bizottság további felvilágosításokat kért, amelyeket Németország 2005. november 24-i levelében adott meg.

(9)

A 2005. év vége óta számos érintkezés és kiterjedt levelezés volt a szövetségi német és a bajor hatóságok, a bajor ipar és a Bizottság képviselői között.

(10)

Ennek keretében továbbított Németország 2006. február 8-án egy levelet, majd további leveleket a BASF, a Borealis, a Clariant, az Infraserv Gendorf, az Infraserv Hoechst, a MOL Csoport, az OMV (Österreichische Mineralölverwaltung Aktiengesellschaft) Austria, az OMV Germany, a Ruhr Oel GmbH (ROG) részéről, valamint egy levelet az Aethylen-Rohrleitungs-Gesellschaft (ARG) konzorcium és az Ethylen-Pipeline Süd GmbH & Co. KG (EPS) konzorcium, mint a tervezett támogatás lehetséges címzettjeitől. 2006. február 21-én Bajorország további észrevételeket adott át, az Infraserv Hoechst levelének átdolgozott változatával együtt. 2006. február 5-én, a petrolkémiai gyártó, amely véleményét 2005. május 24-én fejtette ki, további észrevételt adott át, amelyben – feltéve hogy Rotterdam és Bajorország között a nyitott hozzáférést biztosítják – a tervezett támogatást már pozitívabban ítélte meg.

(11)

2006. július 24-i levelében, amelyhez egy sor további igazolást mellékelt, Németország átadta a csővezeték-projekt támogatására vonatkozó átdolgozott javaslatát. A levelet kiegészítették a 2006. augusztus 14-i és szeptember 7-i levelek, amelyek kifejezetten a Landesanstalt für Aufbaufinanzierung Förderbank Bayern (a továbbiakban „LfA”), a Bajor Szabad Állam (Freistaat Bayern) kizárólagos tulajdonában álló hitelintézetnek a projektben való részvételére vonatkoztak.

(12)

A projekt egy 357 km hosszú, évi 400 000 tonna szállítási kapacitású csővezeték megépítését jelenti Ludwigshafentől Münchsmünsterig. Jelenleg Ludwigshafen és Münchmünster között etilénszállítás nincs. Az 1. táblázat a várható szállítási mennyiségeket mutatja. Mivel az etilén előállítása és felhasználása eltérően alakul, az első évben nettó áramlás a várakozások szerint Ludwigshafen felé lesz, míg a későbbi években ez megfordulna. A táblázat a Basell polietiléngyárának felrobbanását (1. 24. preambulumbekezdés) még nem veszi figyelembe. Amennyiben a létesítményt hasonló kapacitással újjáépítik, kevésbé lesz valószínű a 2015. évben történő bezárása, úgyhogy a nettó áramlás 2015-től jelentősen visszaesne. Ha kibővített kapacitással építenék újjá, akkor a szállítási mennyiségek az előrejelzés teljes időszakára alacsonyabbak lennének.

1.   táblázat

Feltételezett szállítási mennyiségek (1 000/tonna/évben)

(13)

A szállítási díj meghatározása az Aethylen-Rohrleitungs-Gesellschaft díjszabása szerint történik, pl. tonnánként 34,21 EUR a teljes hosszra, avagy 0,0957 EUR metrikus tonnára és kilométerre számítva. Ezek a díjak a konzorcium tagjaira és a csővezeték egyéb felhasználóira egyaránt érvényesek, és azokat évente, független értékelés alapján kiigazítják.

(14)

A tervezett csővezeték építése előreláthatólag 154 M euróba fog kerülni, vagyis 14 M euróval többe, mint amennyit Németország eredetileg előirányzott. A várhatóan magasabb összköltséget a magasabb építési költségek (ideértve a jogok megszerzését és a környezetvédelmi intézkedéseket), valamint a magasabb működési költségek (áram, biztosítás) okozzák. Az előkészítő jogi lépéseket követően 2006-ig el kell készülniük a szükséges tanulmányoknak, a csővezeték 2007-ben épülne meg és – az eredeti projekt szerint – 2007-ben állítanák üzembe. A szükséges engedélyek megszerzésével kapcsolatos eljárás keretében az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv (4) szerinti környezeti hatásvizsgálat elvégzésére kerül sor.

(15)

A tervezett csővezeték üzemeltetése a közös szállító elve szerint és a szabad hozzáférés alapján („common carrier/open access”), a megkülönböztetésmentes díjszabás elve („non-discriminatory fees”) és a minimális haszon elve („minimum profit”) szerint történik. A csővezetéket az összes etiléngyártó és -átvevő ugyanazokkal a feltételekkel veheti igénybe. A csővezeték kapacitástartalékát úgy alakítják ki, hogy ezeket az elveket tiszteletben lehessen tartani (a rendelkezésre álló tartalékkapacitás kb. 50 %-ot tesz ki). Ezeket a feltételeket legalább 25 éven keresztül biztosítani kell.

(16)

A Bajor Szabad Állam 44,85 M euro összegű hozzájárulás teljesítését tervezi, ami 150 M eurós beruházási költség mellett 29,9 %-ot tesz ki, illetve a lehetséges legmagasabb, 154 M eurós költségek 29,1 %-ának felel meg. A tervezett beruházás a 2004 – 2008. évek között a következőképpen oszlik meg: 4,5 M EUR a 2004. évben, 7,8 M EUR a 2005., évben, 54,2 M EUR a 2006. évben, 86 M EUR a 2007. évben és 1,5 M EUR a 2008. évben. A támogatás a költségek 29,9 %-át nem haladhatja meg, és amennyiben az összköltség 150 M EUR alatt lenne, ennek megfelelően csökkenteni kell.

(17)

A projekt Németország kijelentése szerint a Bajor Szabad Állam által adott támogatás nélkül gazdasági szempontból nem lenne jövedelmező, hiszen a szállítási költségek ennél sokkal magasabbak (54,6 EUR per tonna), és ezáltal nem lennének már versenyképesek. Emellett a várható belső megtérülés még a 44,85 M EUR összegű tervezett támogatással és a konzorciális partnerek számára adódó közvetett előnyök figyelembevételével együtt is mindössze 1,2 %-ot tehet majd ki. Ezenkívül nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Basell-létesítmény kibővített kapacitással történő újjáépítése esetén a szállított mennyiség és ezáltal a tőke megtérülése is alacsonyabbnak adódna (lásd 24. preambulumbekezdés).

(18)

A támogatás címzettje az Ethylen-Pipeline Süd GmbH & Co. KG („EPS”) (5), egy konzorcium, amelyhez a BASF AG, a Borealis Polymere GmbH, a Clariant GmbH, az OMV Deutschland GmbH, a ROG, a Vinnolit GmbH & Co. KG és a Wacker Chemie GmbH petrolkémiai vállalatok (6), valamint az LfA Förderbank Bayern (7) tartozik.

(19)

Az etilén színtelen gáz, és a legegyszerűbb telítetlen szénhidrogén (alkén). Ezt az olefint rendszerint petrolkémiai létesítményekben (gőzkrakkolókban) kőolajból nyerik (vagy – az Európában szokásos módon – nyersbenzin formájában, vagy gáz formájában); ennek során meghatározott arányokban etilén és propilén keletkezik. Az etilén képezi az alapot a polimerek széles választéka számára (pl. polietilén, PVC és polisztirol), amelyeket aztán műanyagok előállítására használnak fel, számos alkalmazásra.

(20)

Az etilén érzéstelenítő hatású, fulladást okozó, nagyon gyúlékony gáz, amely a levegővel robbanásveszélyes elegyet alkot, és a legmagasabb veszélyességi osztályba van besorolva. Nagyon kevés kivételtől eltekintve – amikor szállítása a költséges tengeri úton történik – a gázt ezért kizárólag a gyártót és az átvevőt közvetlenül összekötő csővezetéken szállítják. A hatvanas évek óta egyedi vállalatok, vagy az ARG-hez hasonló konzorciumok az etilén szállítására egy sor etilénszállítási csővezeték-rendszert építettek (ezek hossza különböző, és gyakran csak helyi jelentőséggel bírnak). Az etilénszármazékok többségének szállítása ezzel szemben sokkal egyszerűbb.

(21)

A Németország által megadott számok szerint Nyugat-Európa 2002 végén 23,2 M tonnányi termelési kapacitással rendelkezett, amiből több mint 10 M tonna jutott csak Németországra és a Benelux-országokra. 2002 és 2003 között a termelés 2,6 %-kal, 20,7 M tonnára emelkedett. Mivel Nyugat-Európában a felhasználás a termelést meghaladja, 2002-ben összesen 0,24 M tonnát importálni kellett. Közép- és Kelet-Európában (ideértve a tíz új tagállamot) a gyártási kapacitás 2002 végén 2,24 M tonnát tett ki, míg a felhasználás 2 M tonna körül volt.

(22)

Az etilén iránti kereslet a műanyagok iránti kereslettel, ez utóbbi viszont a GDP növekedésével korrelál. Ebből a következő évekre az adódik, hogy az etilénfelhasználás körülbelül 2 %-kal nő Nyugat-Európában, és körülbelül 5,5 %-kal Közép- és Kelet-Európában. Azok az etiléngyártók, akik csővezetékekhez nem kapcsolódnak, közvetett módon, az etilénszármazékok piacain folyó versenyen keresztül versenyeznek egymással.

(23)

Európában a petrolkémiai ipar hosszú ideje nagyon eredményes, miközben a versenyképességi nyomás egyre nagyobb, a környezetvédelemmel kapcsolatos szigorúbb követelmények és a Közel-Keletről, az ott olcsón rendelkezésre álló gázból származó polietilén erősebb versenye miatt. Mivel azonban a gáz alkalmazása esetén kevesebb melléktermék keletkezik, Európa ilyen szempontból műszaki versenyelőnnyel rendelkezik. Ezenkívül fontos szerepet játszanak a szállítási költségek, különösen az Európa belsejébe irányuló szállításoknál. A közel-keleti gyártási kapacitások kiépítésére szolgáló beruházásokra rendszerint azzal a szándékkal kerül sor, hogy Kína és más délkelet-ázsiai országok gyorsan növekvő piacát ellássák. Amennyiben azonban ezeken a piacokon a növekedés üteme bármilyen okból kifolyólag visszaesne, az európai vegyiparnak mindenképpen erősebb versennyel kellene számolnia a Közel-Kelet részéről.

(24)

Bajorországban az etiléngyártás két etilén-üzemből áll, amelyek Münchsmünster-Gendorf-Burghausen körzetében találhatók és az OMV-hez illetve a Ruhr-Öl Germany céghez tartoznak. Van továbbá egy sor etilénátvevő, akik az etilénből polietilént és más termékeket állítanak elő: Basell GmbH (Münchsmünster), Clariant GmbH, Vinnolit GmbH & Co. KG (Gendorf), Borealis Polymere GmbH, Wacker-Chemie (Burghausen). A Basell létesítményében 2005. december 12-én volt egy nagyobb incidens, a polietiléngyártás folytatásához nagy összegű beruházásokra van szükség. Eddig még az újjáépítésről döntés nem történt; a Basell utal arra, hogy a Ludwigshafenből Münchmünsterbe tartó csővezeték megépülése is jelentőséggel bír.

(25)

A 2. táblázat az érdekelt vállalatok etilén-előállítását és a közöttük végbemenő szállításokat mutatja be.

2.   táblázat

Jelenlegi gyártás és szállítások

Tonnában (2003. évi adatok)

(26)

A Németország által történő teljesítéseket követően az a szándék, hogy a tervezett csővezeték egy egész Európára kiterjedő olefin-vezetékhálózat részévé válik. A már meglévő etilénvezetékek összességükben jelenleg mintegy 2 500 – 3 000 km-t tesznek ki, amelyhez az iparág körülbelül 50 %-a van csatlakoztatva, az USA-beli 100 %-kal szemben. A meglévő, és egymással összeköttetésben nem álló regionális csővezeték-rendszerek a következők:

(27)

A tervezett csővezeték a Münchsmünster és Gendorf/Burghausen, valamint a Ludwigshafen és Wesseling közötti meglévő csővezetékekhez kapcsolódna. Ezenkívül elképzelhetők lennének további bővítések a csővezeték-hálózaton, mint például

Ezekkel a bővítésekkel a tervezett csővezeték jelentős kapcsolatot képvisel Nyugat- és Kelet-Európa petrolkémiai ipara között.

(28)

Németország 2006. február 8-i leveléhez csatolt levélben az OMV – amely Bajorországban (Burghausen) és Ausztriában (Schwechat bei Wien) telephelyekkel rendelkezik és schwechati kapacitásait nemrégiben bővítette ki – annak a szándékának adott hangot, hogy amennyiben az EPS-projekt ügyében pozitív döntés születik, felállít egy munkacsoportot, amely egy meglévő schwechati csővezetéket (körülbelül 150 km nyugatra) etilénszállítási csővezetékké való átalakításával és Burghausenig való meghosszabbításával foglalkozna. Az OMV a munkacsoporttól 2006 végére várna eredményeket. Emellett a vállalat tájékoztatást adott egy ehhez a projekthez kapcsolódó, 7-14 év múlva megvalósítható tanulmányra adott megbízásról. A MOL Csoport (ehhez a cégcsoporthoz tartozik a szlovák Slovnaft és a magyar TVK), amely Közép-Európában az élen áll és az EPS-projektben nem vesz részt, szintén támogatja az EPS-projektet, elsőbbséget adna azonban a meglévő ukrán etilénvezetékkel való összeköttetésnek, Szlovákián (Pozsony) és Magyarországon keresztül (Százhalombatta (Budapest)/Tiszaújváros). A Bizottság és Németország közötti megbeszélések során további megvalósíthatósági tanulmányok bejelentésére került sor, pl. a Cseh Köztársaság felé, a kelet-németországi Leuna és Lengyelország között (a lengyel PKN Orlen vállalat irányításával), valamint Franciaországban, Ludwigshafen és Carling között (a BASF és a Total irányításával).

(29)

Az ipar számára fontos, hogy kellően nagy olefinvezeték-hálózathoz csatlakozzon, mivel ezáltal csökkennek a nyersanyagellátás regionális szűk keresztmetszetei, javul az ellátás biztonsága és fokozódhat az új beruházások helyszínének rugalmassága. Ezért lép fel az Industrieband is annak érdekében, hogy az etilén- és/vagy propilénszállítás elkülönült rendszereit össze kellene kapcsolni és ki kellene bővíteni, hogy átfogó csővezeték-hálózat jöjjön létre az olefinek számára (8).

(30)

Németország és a Ludwigshafen és Münchsmünster között megépítendő vonalhoz hozzákapcsolandó csővezetékek tulajdonosai az eljárás során közölték a Bizottsággal, hogy ezekre a csővezetékekre a közös szállító elve és a szabad hozzáférés alapelvét érvényesülne. A következő csővezetékekről van szó:

(31)

Németország állítása szerint az egész Európára kiterjedő csővezetékhálózat és különösen ez az elképzelés hosszú távra biztosítaná Bajorország petrolkémiai iparának jövőjét és az iparágban meglévő mintegy 17 700 munkahelyet.

(32)

A Bizottság azért indította meg a hivatalos vizsgálati eljárást, mert kételkedett Németország azon állításában, hogy a hozzájárulás nem állami támogatásnak, hanem általános infrastrukturális intézkedésnek minősül. A Bizottság kételkedett a támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetőségében is. A környezetvédelemmel, a közlekedésbiztonsággal és az utak tehermentesítésével kapcsolatos előnyök nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben ismerhetők fel. De ha a csővezeték Bajorország vegyipara számára stratégiai jelentőséggel bírna is, mégiscsak megengedhetetlen versenytorzuláshoz vezethet. A projekt számított jövedelmezősége ugyan alacsony, de úgy tűnik, a meglévő etilén- és propiléngyártók számára jelentős közvetett előnyökkel járhat. A vezeték mentén működő vállalatok között a csővezetéken nagy mennyiségek forgalmazhatók, de ezzel egyidejűleg más régiókba is lehetővé válik a szállítás, ezáltal közvetlen verseny alakulhat ki más, Bajorországon, Baden-Württembergen és Rheinland-Pfalzon kívüli gyártók etilénjével szemben. Nem zárható ki a propilénpiacra gyakorolt jelentős hatás sem.

(33)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy ez a projekt bizonyos mértékig hasonlít a Rotterdam, Antwerpen és a Ruhr-vidék közötti propilénvezetékre, amelyhez a Bizottság a támogatást 2004. június 16-án jóváhagyta (11). Vannak azonban lényeges különbségek: A csővezeték két végpontja között nem szállítanak nagy mennyiségű etilént, és a vízi vagy vasúti szállítás a propilénvezeték esetében valós alternatíva volt; csak az etilénvezeték esetében irányoztak elő díjengedményeket a nagyobb mennyiségekre, hosszú távú szerződéseket és előrendeléseket, ami a Bizottságban kétségeket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy egyfelől a konzorciális partnerek, másfelől a többi felhasználó számára a feltételek valóban azonosak; az előirányzott támogatás intenzitása a Bizottság megállapításai szerint 50 % körül van, míg a másik esetben 30 % alatti.

(34)

A hivatalos vizsgálati eljárás keretében beérkezett levelek között vannak az APPE és Ausztria támogató észrevételei, amelyek utalnak az Európa számára adódó előnyökre és a csővezeték-hálózatnak az olefinekre való kiterjesztésére. A projektben közvetlenül részt nem vevő bajor vállalkozások, a Miro, a Bayernoil és az IGS is pozitívan nyilatkozott, főként a projektnek a bajorországi petrolkémiai ipar jövőjével kapcsolatos jelentősége miatt. A magát megnevezni nem kívánó etiléngyártó azonban május 24-én kifejtette, hogy a csővezeték esetében egy tisztán regionális védekezést jelentő beruházásról van szó, amelynek az a célja, hogy a helyi gyártókat piaci előnyhöz juttassák, az olefinipar versenyképessége viszont ezáltal semmiképp sem javulna. Ellenben teljes mértékben támogatna egy átfogó olefinvezeték-rendszert Európában.

(35)

Az EPS-projektben közvetlenül érdekeltek, Németország 2006. február 8-i leveléhez csatolt levelükben, egyhangúlag támogatják a projektet, azt az átfogó európai hálózat felé tett első lépésként nevezték. Az OMV és a MOL részletesebb észrevételeket tett (l. 28. preambulumbekezdés). Ami a tervezett és a meglévő vezetékek közötti összeköttetést illeti, a BASF, az Infraserv Gendorf és az Infraserv Hoechst a szabad hozzáféréssel és a megkülönböztetés-mentes díjszabással egyetért (l. 30. preambulumbekezdés).

(36)

2006. február 5-én az a versenytárs, amely név szerint szerepelni nem akar, egy további észrevételt nyújtott be a Bizottságnak, amelyben a projektet pozitíven ítéli meg, amennyiben mindkét, Bajorországot az ARG-rendszerrel összekötő magántulajdonú csővezetéket megnyitják.

(37)

Németország a hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásához fűzött észrevételében kitartott amellett, hogy az intézkedés nem állami támogatás, mivel szelektív előny biztosítására nem kerül sor, és megkülönböztetés-mentes, minden felhasználó számára nyitva álló infrastruktúráról lenne szó. Németország hangsúlyozta továbbá, hogy figyelembe véve az etilén szállításával kapcsolatos nehézségeket, a beruházások nagyságát és hosszú távú jellegét, valamint az etilén és a propilén közötti kölcsönös összefüggést, ha akár egyetlen érdekelt visszalépne a bajor etiléngyártó és -átvevő iparban, az a többi ipari szereplő számára következményekkel járó dominóhatást váltana ki: egy gyártóüzem bezárásával a fennmaradó létesítmények jövedelmezősége csökkenne, ami az etilén más gyártóinál és átvevőinél további bezárásokat vonna maga után. Ily módon a munkavállalók esetleg jelentős számban veszítenék el állásukat. A Basell münchsmünsteri létesítményében bekövetkezett robbanás egy ilyen láncreakció kezdetét jelentheti. Németország hangsúlyozza, hogy a projekt az átfogó európai hálózatba tagolódik be, hogy a csővezeték sajátos jelentőségű egy olyan elszigetelt terület számára, mint Bajorország, és hogy a bajor rendszer kudarca a többi európai területre is következményekkel járna, mivel a bajor csővezeték fontos kapcsolódást képvisel Nyugat-Európa csővezetékei és a Kelet-Európában már meglévő, illetve tervezett csővezetékek között. Németország utalt a projekt várható pozitív hatásaira az európai ipar ellátásbiztonságának, rugalmasságának és világméretű versenyképességének szempontjából. A támogatás szerinte egy piaci hiányosságot korrigál, mivel közpénzekből történő támogatás nélkül a projekt nem gazdaságos. Németország hangsúlyozta továbbá, hogy még a tervezett, 70 M EUR összegű támogatás mellett is, a várható belső megtérülési ráta az EPS számára mindössze 1,3 % körül lenne, ami azt jelenti, hogy a részt vevő vállalatok elsősorban a hosszú távú ellátásbiztonságban érdekeltek, nem pedig a rövid távú nyereségben. Németország hozzáfűzte továbbá, hogy a projekt a versenyt nem torzítaná, mivel a résztvevők a minimális nyereség elvét elfogadják, és a csővezetékhez való hozzáférés feltételei egyetlen felhasználót sem diszkriminálnak.

(38)

Németország aláhúzta a projekt gyakorlatilag egyöntetű támogatottságát. Ami a név szerint szerepelni nem kívánó versenytárs bíráló észrevételét illeti, Németország utalt arra, hogy az európai hálózatot támogatná, amelyhez – az adott versenytárs felfogásával ellentétben – az EPS-projektre szükség van. A két magántulajdonú csővezetékhez való kapcsolódást illetően Németország rámutatott egyfelől arra, hogy a diszkriminációk kialakulását és a csővezeték-tulajdonosok részéről a pozíciókkal való visszaélést a versenyjog megakadályozza, másfelől pedig arra, hogy az EPS és a magántulajdonú csővezetékek tulajdonosai között tárgyalások vannak folyamatban, a szabad hozzáférés együttes biztosítása érdekében. A projekt alacsony nyereségtartalmára utalva Németország tagadta a Bizottságnak azt a feltételezését, miszerint a támogatás intenzitása a szükségesnél nagyobb lenne. Németország részletes információkat adott át a támogatható költségekkel, a tőke hozadékának kiszámításával, a piaci helyzettel (ezen belül a propilénnel és a származékokkal) kapcsolatban, a harmadik országokból származó behozatalról, a becsült szállítandó mennyiségekről, valamint a projektben közvetlenül érdekeltek gyártásáról illetve felhasználásáról és az EPS-csővezetékhez hozzákapcsolandó csővezetékekről.

(39)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint a közös piaccal összeegyeztethetetlen bármiféle állami, vagy állami forrásokból juttatott támogatás, amely bizonyos vállalkozások vagy gyártási ágak kedvezményezése révén a versenyt meghamisítja vagy meghamisíthatja, amennyiben a tagállamok közötti kereskedelemre hatással van.

(40)

Azt a támogatást, amelyet Németország nyújtani kíván, közvetlenül egy állami hatóság nyújtaná. Állami forrásokról van szó.

(41)

A csővezeték üzemeltetője, az EPS, a szállítási szolgáltatóként gazdasági tevékenységet folytat, és ezáltal a 87. cikk (1) bekezdése szerinti vállalkozásnak tekintendő.

(42)

Mivel a támogatás a konzorcium számára lehetővé teszi a csővezeték megépítését és 25 éven keresztül történő üzemeltetését, anélkül hogy annak összes költségét viselnie kellene, ezáltal gazdasági előnyben részesül. Mivelhogy a csővezeték-beruházás az etilén és a propilén, valamint az etilénszármazékok gyártási kapacitásaiba történő jelenlegi és tervezett beruházásokkal szorosan összefügg, a támogatás révén nemcsak a szállítás, de az etilén és az etilénszármazékok gyártása tekintetében is előny keletkezik.

(43)

Ezt az előnyt szelektívnek kell tekinteni, és a csővezeték „nyilvános infrastruktúrának” nem ismerhető el. A közlekedési infrastruktúrák építésének vagy üzemeltetésének állami finanszírozása azonban nem mindig tekintendő a 87. cikk (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatásnak. Az ilyen infrastruktúrákat többnyire azért hozzák közpénzekből létre, „mivel az ármechanizmus nem eléggé hatékony ennek lehetővé tételére. Az olyan javak, mint az infrastruktúra, rendszerint nem oszthatók fel, és ezeket a polgárok díjazás ellenében vagy díjmentesen közösen használhatják. Egy ilyen, az állam által rendelkezésre bocsátott közjavak nem csupán bizonyos vállalkozások vagy gazdasági ágazatok javát, hanem az egész társadalomét szolgálják (a kizárólagosságmentesség alapelve)” (12). Nemcsak a tulajdoni helyzet, hanem más kritériumok is meghatározóak.

(44)

A szóban forgó esetben az infrastruktúra – a kikötőkkel, repülőterekkel és autópályákkal ellentétben – nem mindenkit, hanem egyedül a gazdasági ágazat gazdasági érdekeit szolgálja. Előnyöket kizárólag egyes vállalkozásoknak biztosít – ebben az esetben a gazdasági szereplők nagyon korlátozott számának, a vegyipar egy adott ágazatában, egy bizonyos tagállam egy bizonyos részében. A csővezeték csak etilénszállításra alkalmas, és az összes konzorciális partner az etilén gyártója vagy átvevője, amelyeknek a csővezetékhez közvetlen érdekük fűződik. A csővezeték a konzorcium tulajdonában marad, a használati korlátozások pedig, amelyek a támogatás nyújtásának előfeltételét képezik, csak 25 évre érvényesek. A csővezeték építésére és üzemeltetésére nyilvános pályázatot írtak ki. Következésképpen szelektív projektről van szó.

(45)

Ehhez hozzájárul, hogy a vegyi anyagok csővezetékeinek építése általában nem tartozik az állam hatósági feladatkörébe. Ilyen csővezetékek építése során gazdasági tevékenységről van szó, amely rendszerint az ipar illetékességi körébe és érdekeltségébe tartozik. Az EPS a csővezeték-építéssel és a tervezett szállítási szolgáltatásokkal olyan gazdasági tevékenységet végez, amely által beruházása – közvetlenül és közvetve – megtérülhet. A vegyi anyagok csővezetékeibe eszközölt beruházásokkal kapcsolatos döntések gyakran a gyártási kapacitásokkal kapcsolatos beruházásokra és eszközkivonásokra vonatkozó döntések szerves részét képezik. Egyes, újabban épült csővezetékek támogatások nélkül, mások támogatás mellett épültek; ezeket a támogatásokat azonban az állami regionális támogatásokra vonatkozó közösségi előírások alapján vagy környezetvédelmi megfontolások miatt engedélyezték.

(46)

Az Európai Közösségek Bíróságainak állandó ítélkezési gyakorlata szerint a kereskedelem korlátozásának feltétele akkor teljesül, ha a kedvezményben részesített vállalat olyan gazdasági tevékenységet folytat, amely a tagállamok közti kereskedelem tárgyát képezi. Ha nemcsak az etilént, hanem a propilént és az etilén- és propilénszármazékokat is figyelembe vesszük, akkor a Bizottság megállapítása szerint a konzorciális partnerek gazdasági tevékenységére ez ráillik. A támogatásból eredő előny következésképpen a tagállamok közötti versenyt torzítja, vagy annak torzításával fenyeget.

(47)

Ez az értékelés feltár bizonyos párhuzamosságokat a C67/03, C68/03 és C69/03 támogatási ügyekhez képest, ahol olyan támogatásról volt szó, amelyet Németország, Hollandia illetve Belgium adott egy propilénvezeték létesítéséhez Rotterdamból Antwerpenen át Ruhr-vidékre. Ezekben a támogatási ügyekben a Bizottság jóváhagyó döntést hozott, és ennek során világosan kifejtette, hogy a támogatás állami támogatást képvisel (13).

(48)

A megnevezett okokból az intézkedés az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatást jelent.

(49)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdése bizonyos kivételeket, illetve felmentéseket irányoz elő az állami támogatásoknak az (1) bekezdésben szereplő tilalma alól. A Bizottság különböző iránymutatásokban és a közösségi keretszabályokban meghatározta, hogy ezek a kivételek és felmentések milyen körülmények között alkalmazhatók. Ezek az iránymutatások és közösségi keretszabályok azonban a szóban forgó esetben nem alkalmazhatók. Így az állami környezetvédelmi támogatásokról szóló közösségi keretszabályban (14) rögzített előírások csak azokra az állami támogatásokra érvényesek, amelyek a címzett számára lehetővé teszik saját környezetszennyezésének mérséklését, nem alkalmazhatók azonban az olyan beruházásokra, amelyek a támogatás címzettjének versenytársainál eredményeznek kisebb környezetszennyezést. A csővezetéken történő etilénszállítás sem tekinthető az eljárásnak az etiléngyártásra való, a környezetvédelem értelmében vett alkalmazásának, hanem külön szolgáltatásnak tekintendő. Ezt még egyértelműbbé teszi, hogy a csővezetéket egy új jogalany építi meg, amely egyes-egyedül azzal a céllal jött létre, hogy a csővezetéket létrehozza és az etilén szállításában szolgáltatásokat teljesítsen. Annak ellenére, hogy az EPS üzletrész-tulajdonosai az etilén gyártásában és feldolgozásában tevékenykednek, az új tevékenység esetében elsősorban a szállításról van szó. Ezenkívül jelenleg nincs etilénszállítás Ludwigshafen és Münchsmünster között. A projekt tehát nem vezet közvetlenül az érintett vállalkozások emissziójának csökkentéséhez. Sokkal inkább egy új szállítási tevékenység jön létre a projekt révén, amely bizonyos mértékig szükségképpen emissziókhoz vezet, és a környezetet megterheli. A környezetvédelmi támogatásokról szóló közösségi keretszabály ezért a szóban forgó esetben nem alkalmazható.

(50)

Nem alkalmazhatók az EK-Szerződés V. (közlekedési) fejezete szerinti, a támogatások összeegyeztethetőségével kapcsolatos rendelkezések sem. Az EK-Szerződés 73. cikke szerint a közlekedés koordinálásának szükségességével kapcsolatos támogatások a Szerződéssel összeegyeztethetők. Az EK-Szerződés 80. cikke azonban korlátozza a közlekedési fejezetben szereplő rendelkezések alkalmazási területét: „Ez a fejezet a vasúti, közúti és belföldi hajózási forgalomra vonatkozik.” A 73. cikk tehát a szóban forgó esetre nem alkalmazható.

(51)

A csővezeték egy nagyobb, egész Európára kiterjedő etilénszállítási csővezeték-hálózat része, amelyhez az európai petrolkémiai iparnak fűződik érdeke, beleértve azokat a vállalkozásokat, amelyek a szállítási területeken találhatók. A Bizottság különféle iránymutatásai és közösségi keretszabályai erre nem vonatkoznak. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a támogatásra adott felmentés közvetlenül az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján lehetséges-e. Ennek a rendelkezésnek a keretében megvizsgálandó, hogy az intézkedés a Közösség céljait szolgálja-e, szükséges és arányos-e, és a versenyt milyen mértékben torzíthatja.

(52)

A tervezett csővezeték központi szerepet játszik az egész Európára kiterjedő etilénszállító csővezeték-hálózat szempontjából, amely a jelenleg meglévő hálózatokat a különféle, a közös piac különböző részein található, összeköttetéssel nem rendelkező „ipari szigetekkel” kötné össze. Egy ilyen hálózat javítja általában az európai gazdaság és különösen a petrolkémiai ipar versenyképességét, ami a Közösség érdekeivel megegyezik, hiszen a versenyképesség az egyik központi lisszaboni célkitűzés. Németország helyesen állapítja meg, hogy a csővezeték megnöveli az ellátás rugalmasságát és biztonságát – pl. balesetek vagy a szükséges karbantartási munkák esetén –, ezáltal pedig az összköltség csökken, valamint az etilén és az etilénszármazékok gyártási és szállítási feltételei javulnak. A hálózat a nyersanyagellátás regionális szűk keresztmetszeteit is csökkenti. Hozzájárul továbbá a jelenlegi probléma megoldásához, amely abból adódik, hogy az etilén iránti és a propilén iránti kereslet növekedése nem ugyanolyan arányú, mint ezeknek az anyagoknak a kémiai gyártási folyamat eredményeként keletkező, tényleges egymásközi aránya. A hálózat növelné a rugalmasságot az új beruházások telephelyeinek kiválasztása során is, ami lehetővé tenné, hogy a gyártók olyan gyártási telephelyeket válasszanak, ahol a költségek a legalacsonyabbak. Ezek azok az indokok, amelyek miatt általános az a vélekedés, hogy a hálózat a petrolkémiai ipar számára nagy jelentőséggel bír (15).

(53)

Ezenfelül a csővezeték-hálózat az összes etiléngyártó és -felhasználó számára lehetővé teszi, hogy a csővezeték mentén vagy a vele összekapcsolódó hálózatok mentén értékesítsenek vagy vásároljanak. Ezáltal a csővezeték kiszélesíti a térbeli érintett piacot, amely jelenleg a bajor termelők esetében Bajorországra korlátozódik. A szokásos piaci feltételeknek megfelelő ügyletek, mint a „swapping” (csereügylet) révén egy térbeli szempontból megnövekedett érintett piac előnye végső soron a piac minden szereplőjére kiterjedne, ezért abból kell kiindulni, hogy a hálózat nemcsak a versenyképességet, de az érdekeltek közötti piaci versenyt is erősíti. Ez ismét lényeges késztetést jelent a további költségcsökkentésre és a versenyképesség fokozására az érintett iparágban.

(54)

A hálózat kiszélesítése minden, a hálózathoz csatlakozó vállalkozás számára előnnyel jár, bár a Bizottság tisztában van azzal a körülménnyel, hogy például az ARG-területtel való összeköttetés a bajor ipar számára fontosabb, mint magának az ARG-területnek a számára.

(55)

Azoknak a bizonyítékoknak és a kötelezettségvállalásoknak ellenére, amelyeket Németország és az érdekelt felek a 28. preambulumbekezdés szerinti projekt kapcsán felhoztak, a Bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a csővezetékhez való csatlakozás egyes esetekben még nem végleges. Vonatkozik ez azokra a csővezetékekre, amelyek Bajorországot a Cseh Köztársasággal, illetve Ausztriával és Szlovákiával kötnék össze, és amelyek nagy jelentőséggel bírnának a hálózat továbbfejlesztése szempontjából. Rendelkezésre állnak azonban bizonyítékok arról, hogy a projekt mögött álló üzleti logika és a projekt kifejezett támogatottságának köszönhetően, az összes érdekelt és érintett fél (ezen belül az osztrák hatóságok) részéről, ezeknek a csatlakozásoknak a megvalósítása valószínű, akkor is, ha teljes mértékben ezeknek a projekteknek a kivitelezése sem biztosított. A szóban forgó eset sajátos körülményeinek megfelelően azonban nem lenne reális elvárni, hogy az ilyen bizonytalansági elemek elkerülhetőek legyenek. Ennek a csővezetéknek a megépítése számottevő költségeket jelent. Ezenfelül az ilyen beruházási döntések szorosan összefüggnek további beruházási és eszközkivonási döntésekkel magánál az etilén- és propiléngyártó kapacitásnál, amelyek szintén magas költségekkel járnak. Magától értetődik, hogy mindezeket a döntéseket a várható piaci fejleményekkel körültekintően össze kell hangolni. Ez az oka annak, hogy a hálózat teljes kiépítéséhez bizonyos időre lesz szükség. A tervezett csővezetéket a teljes hálózat létrehozása és a bizonytalanság csökkentése érdekében tett első lépésnek kell tekinteni. Ha ellenben a tervezett csővezeték-beruházás nem történne meg, az azt is jelentené, hogy a tervezett teljes hálózat többé biztosan nem jöhetne létre. A bajor csővezeték ilyen szempontból döntő összeköttetést biztosít Nyugat-Európa és a Közép- és Kelet-Európában lévő további csővezetékek között.

(56)

Amint azt a 30. preambulumbekezdés kifejti, a tervezett csővezetékhez hozzákapcsolandó vezetékek üzemeltetői – ennek a versenyjogi ügynek a megítélése kapcsán és a német versenyjogból adódó előírásokon túlmenően – kötelezettséget vállaltak a szabad és megkülönböztetés-mentes hozzáférés biztosítására. Ez a beleegyezés hozzájárul a Közösség által szorgalmazott torzításmentes versenyhez. Megnöveli a piac átláthatóságát, fokozza a versenyt és hozzájárul a versenytorzulások megakadályozásához, amelyek egyébként felléphetnének. A Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy mindezek a csővezetékek elfogadják a „közös szállító elvét” és a szabad hozzáférés alapelvét, és úgy véli, hogy ezek az alapelvek nagy jelentőséggel bírnak a jövőbeli csővezetékek szempontjából is. Megállapítja, hogy ezeket az alapelveket már néhány más csővezetéknél is alkalmazzák, különösen azoknál, amelyek az ARG-rendszer részét képezik, és ott, ahol a csővezetékek üzemeltetése kifejezetten a jelzett alapelvek szerint történik, az érintett tagállamok versenyszabályai korlátozni tudják a verseny torzulásait.

(57)

Előfordulhat, hogy a csővezeték, a csekélyebb szállítási költség és a leghatékonyabb szállítóeszköz felhasználása révén közvetve környezeti előnyökkel jár. Az olyan nyersanyagok csővezetékes szállítása, amilyen az etilén és a kőolaj, környezetkímélőbb, mint más szállítási módok, amelyek származékok és a végtermékek esetében használatosak. A műanyagok felhasználása nagyrészt az általános fogyasztási színvonaltól és az ipari termeléstől függ, és nincs ok annak feltételezésére, hogy ez Bajorországban másként lenne. Ha elvonatkoztatunk a csővezetéktől és elviekben feltételezzük, hogy az egész bajor petrolkémiai ipar összeomlik, akkor az etilénszármazékokat, valamint a köztes és a végtermékeket nagyobb mennyiségekben kellene Bajorországba szállítani. Ebből adódóan a csővezeték a felhasználók számára, teljes hosszában, lehetővé teszi, hogy gyártási kapacitásokba ruházzanak be, és ezáltal az ügyfelekhez közelebb eső gyártási telephelyük és/vagy olyan telephelyük legyen, amely a környezet számára kisebb megterhelést jelent. Mindenesetre a bajor petrolkémiai ipar teljes összeomlása meglehetősen valószínűtlen. Ez az oka annak, hogy a lehetséges előnyök túlságosan bizonytalanok ahhoz, hogy azokat a támogatás értékelése során pozitívumként lehessen figyelembe venni. Másfelől azonban abból kell kiindulni, hogy a csővezeték legalábbis a környezetre negatív hatást nem gyakorol.

(58)

A támogatás mértéke a szükséges minimális mértékre szorítkozik, és az eszköz a kitűzött cél elérésére alkalmasnak tűnik. A Németország által átadott adatokból kiderül, hogy a belső megtérülés körülbelül 1,2 % a konzorciális partnerek közvetett előnyeinek figyelembevételével, és jóval 1 % alatt van, ha csak a közvetlen előnyök figyelembevételére kerül sor. Az ilyen hozamok az ágazatban szokásos hozamokhoz képest alacsonyak. Ez okból kifolyólag abból kell kiindulni, hogy a projekt támogatás nélkül nem valósulhatna meg.

(59)

Utalni kell arra, hogy a támogatás intenzitása 29,1 %-ot tesz ki (és a 29,9 %-ot semmiképpen nem haladhatja meg); ezáltal jelentősen elmarad attól az 50 %-tól is, amely a bejelentésben szerepelt, és amelyre a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatát alapozta.

(60)

A támogatás arányosságát el kell ismerni, mivel a költségek legalább a kedvezményezetteknek kell viselniük. A 29,1 %-os támogatásintenzitás hasonló a környezetvédelmi támogatásokról szóló közösségi keretszabály vagy a regionális célkitűzésekkel rendelkező állami támogatásokról szóló iránymutatások szerint elfogadható támogatásintenzitáshoz. A többi, szabad hozzáférésű szállítási infrastruktúrákhoz elfogadható intenzitásnál alacsonyabb. A támogatás intenzitásánál fontosabb azonban a várható hozam, amely ebben az esetben 1,2 % körüli, ha figyelembe vesszük a konzorciális partnerek számára adódó közvetett előnyöket, és jóval 1 % alatti, ha csak a közvetlen előnyöket vesszük figyelembe.

(61)

A támogatás a versenyt elsősorban az etilénpiacon hamisítja meg. Egyfelől a támogatást az etilén termelési többletének Ludwigshafenbe történő „kivitelére” és esetlegesen az ARS-rendszerbe való továbbszállítására fogják felhasználni. Mivel a támogatás közvetlenül nem gyakorol hatást az előállítási költségekre, és még a szállítási költségek is felmerülnek, az árakra a hatás korlátozott lesz. Az OMV és a ROG közvetlen versenybe kerül az összekapcsolt hálózat mentén található telephelyeken működő etiléngyártókkal, ám az OMV és a Ruhr Oel kapacitásnövekedése az ARG-területen már meglévő kapacitáshoz képest csekély, a kedvezményezettek piaci részesedései pedig kicsik.

(62)

A támogatás ezenkívül meghamisítja a versenyt az etilénszármazékok, valamint a műanyagok köztes és késztermékeinek piacain. A támogatás révén ennek az ágazatnak az iparvállalatai Bajorországban hatékonyabban működhetnek. A versenyképességre és a versenyre gyakorolt ilyen hatások azonban közvetett jellegűek és nem feltétlenül erősek.

(63)

Ami a világméretű kínálati és keresleti feltételeket illeti, valószínűtlen, hogy az etiléntermelés megnövekedése Bajorországban említésre méltó visszaesést eredményezne a Közösség más részeiben. A műanyagok iránti kereslet többnyire az általános gazdasági növekedéssel párhuzamosan alakul. Így Nyugat-Európában 2 % körüli emelkedés várható, Kelet-Európában pedig 5,5 %-os növekedés. Azonkívül az etilénpiaci hatások Németországra, vagyis a bejelentést benyújtó tagállamra fognak összpontosulni. A csővezeték mentén a hatások Belgiumban és Hollandiában közvetett jellegűek lesznek, és szintén a kedvezményezettek létesítményeit érinthetik, különösen az Antwerpenben lévő BASF-gyárat.

(64)

Végül, a tervezett vezetékkel majd összekapcsolandó csővezetékek üzemeltetőinek beleegyezése megakadályozza a verseny meghamisítását ennek a csővezetéknek a különböző felhasználói körében. Amint azt már az 56. preambulumbekezdés kifejti, nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy a csővezetékek üzemeltetése a közös szállító elve és a szabad hozzáférés alapelve szerint történjen.

(65)

A Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában kételyeinek adott hangot a hosszú távú szerződések mérsékelt díjaival és a nagy mennyiségekkel kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban Németország tisztázta, hogy semmiféle ilyen árengedményt nem irányoznak elő, ami szintén pozitívan hat a versenyre, és csökkenti a piacra lépés akadályait.

(66)

A fent ismertetett okokból az következik, hogy a támogatás a Közösségnek érdekében áll, és ez a körülmény a várhatóan csekély versenytorzulásokat kiegyensúlyozza. A támogatás ezáltal a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető.

(67)

A támogatható beruházási költségek 29,9 %-át kitevő állami támogatás, amelyet Németország az EPS-konzorciumnak kíván adni, egy etilénszállító csővezeték építéséhez Ludwigshafen és Münchsmünster között, legfeljebb 44 850 000 EUR összegig, a közös piaccal összeegyeztethető,

—

az Ethylen-Pipeline Süd GmbH & Co. KG, a csővezeték megtervezéséért, megépítéséért és üzemeltetéséért felel, egy beltaggal, amely az Ethylen-Pipeline Süd Geschäftsführungs GmbH, tőkerészesedés nélkül, és több kültaggal, amelyek a társaság 700 000 eurós tőkéjében részesedéssel rendelkeznek, nevezetesen a BASF, az OMV és a Ruhr Oel, amelyek mindegyike 20 %-ot birtokol, valamint a Borealis, a Clariant, a Vinnolit és a Wacker, egyenként 10 %-kal (az LfA Förderbank Bayern sem beltagként, sem kültagként nem vesz részt az Ethylen-Pipeline Süd GmbH & Co. KG-ben, és a projekt finanszírozásáért sem vállal kezességet),

—

az Ethylen-Pipeline Süd Geschäftsführungs GmbH, amely az Ethylen-Pipeline Süd GmbH & Co. KG-t működteti, és amelynek 28 000 eurós társasági tőkéjében az LfA 25,1 %-ot birtokol; a tőke fennmaradó része az Ethylen-Pipeline Süd GmbH & Co. KG ipari partnereinek kezében van.

6.6.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 143/27

(1)

A 2037/2000/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdése i. pontjának d) alpontja és 4. cikke (2) bekezdése i. pontjának d) alpontja tiltja a metil-bromid 2004. december 31. után történő gyártását, behozatalát és forgalomba hozatalát minden alkalmazási célra, kivéve többek között (2) a 3. cikk (2) bekezdésének ii. pontja szerinti kritikus alkalmazási célokat és a montreali jegyzőkönyvet aláíró felek IX/6. határozatában megállapított kritériumok, továbbá minden olyan vonatkozó feltétel szerinti kritikus alkalmazási célt, amelyekről a felek megállapodtak. A kritikus alkalmazási célokra engedélyezett eltérések célja korlátozott mentesség biztosítása annak érdekében, hogy rendelkezésre álljon egy rövid idő az alternatívák bevezetésére.

(2)

A IX/6. határozat megállapítja, hogy a metil-bromid csak akkor minősül „kritikusnak”, ha a kérelmező meghatározza, hogy a metil-bromidnak az adott alkalmazási célra való rendelkezésre nem állása jelentős piaci zavart okozna; és hogy nem áll a felhasználó rendelkezésére olyan műszakilag és gazdaságilag kivitelezhető alternatíva vagy helyettesítő anyag, amely környezet- és egészségvédelmi szempontból elfogadható, és amely megfelelő a termesztett növények és a bejelentett körülmények szempontjából. Ezenkívül a metil-bromid esetleges kritikus alkalmazási célú gyártása és felhasználása csak akkor engedélyezhető, ha minden műszakilag és gazdaságilag kivitelezhető lépést megtettek a kritikus alkalmazási célra felhasznált mennyiség és a kapcsolódó metil-bromid-kibocsátás minimalizálására. A kérelmezőnek bizonyítania kell azt is, hogy megfelelően törekszik alternatív és helyettesítő anyagok értékelésére, kereskedelmi bevezetésére és a nemzeti szabályozó hatóság jóváhagyásának elnyerésére; és hogy kutatási programok vannak folyamatban az alternatív és helyettesítő anyagok kifejlesztésére és bevezetésére.

(3)

A Bizottság 40 javaslatot kapott hat tagállamtól a metil-bromid kritikus célú alkalmazására, így Franciaországtól (70 900 kg), Olaszországtól (640 000 kg), Lengyelországtól (27 900 kg), Spanyolországtól (322 840 kg), Hollandiától (120 kg) és az Egyesült Királyságtól (10 049 kg). A kérelmezett összmennyiség 1 071 809 kg volt.

(4)

A Bizottság alkalmazta a IX/6. határozatában és a 2037/2000/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének ii. pontjában meghatározott kritériumokat a 2007-ben kritikus alkalmazási célra engedélyezhető metil-bromid mennyiség meghatározására. A tagállamokkal konzultálva a Bizottság megállapította, hogy megfelelő alternatív anyagok állnak rendelkezésre a Közösségen belül, és terjedtek el a montreali jegyzőkönyv számos aláíró felénél abban az időszakban, ami a kritikus felhasználásra vonatkozó javaslatoknak a tagállamok általi összeállítása óta eltelt. Ennek eredményeképp a Bizottság meghatározta, hogy 521 836 kg metil-bromid használható fel 2007-ben a kritikus alkalmazási célok kielégítésére a tagállamokban, amelyek a metil-bromid használatát kérelmezték. Ez a mennyiség az Európai Közösség 1991. évi metil-bromid felhasználása 2,7 %-ának felel meg, és azt jelenti, hogy a metil-bromid több mint 97,3 %-át alternatív anyagokkal váltották fel. A kritikus alkalmazási célra vonatkozó kategóriák hasonlóak a montreali jegyzőkönyv aláíró feleinek tizennyolcadik ülésén meghozott XVIII/13. határozat (3) A. táblázatában meghatározottakhoz.

(5)

A 3. cikk (2) bekezdésének ii. pontja kötelezi a Bizottságot annak meghatározására, hogy mely felhasználók élvezhetik a kritikus alkalmazási célok előnyeit. Mivel a 17. cikk (2) bekezdése kötelezi a tagállamokat a metil-bromid alkalmazásában érintett személyzet minimális szakképzési követelményeinek meghatározására, és mivel a fertőtlenítés az egyetlen alkalmazási cél, a Bizottság megállapította, hogy kizárólag a metil-bromidos fertőtlenítést végző személyek azok a felhasználók, akik számára a tagállam javasolja és a Bizottság engedélyezi a metil-bromid kritikus alkalmazási célokra történő felhasználását. A fertőtlenítést végző személyek rendelkeznek a biztonságos alkalmazáshoz szükséges képesítéssel. A tagállamok eljárásokat léptettek életbe azoknak a területükön működő, fertőtlenítést végző személyeknek a kijelölésére, akik számára engedélyezett a metil-bromid kritikus alkalmazási célokra történő felhasználása.

(6)

A IX/6. határozat megállapítja, hogy a metil-bromid kritikus alkalmazási célokra történő előállítása és felhasználása csak akkor engedélyezhető, ha nem áll rendelkezésre metil-bromid meglévő felhalmozott raktárkészletből vagy újrahasznosított készletből. A 3. cikk (2) bekezdésének ii. pontja megállapítja, hogy a metil-bromid gyártása és behozatala csak akkor engedélyezhető, ha a felek egyikétől sem áll rendelkezésre visszagyűjtött vagy regenerált metil-bromid. A IX/6. határozattal és a 3. cikk (2) bekezdésének ii. pontjával összhangban a Bizottság meghatározta, hogy 31 605 kg raktárkészlet áll rendelkezésre kritikus alkalmazási célokra.

(7)

A 4. cikk (2) bekezdésének ii pontja kimondja, hogy – tekintettel a 4. cikk (4) bekezdésére – a gyártókon és importőrökön kívül más vállalkozások számára tilos a metil-bromid forgalomba hozatala és felhasználása 2005. december 31-ét követően. A 4. cikk (4) bekezdése megállapítja, hogy a 4. cikk (2) bekezdése nem vonatkozik a szabályozott anyagok forgalomba hozatalára és felhasználására, ha azokat a 3. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott felhasználók kritikus alkalmazásra irányuló engedélyezett kérelmeknek megfelelően használják. Ezért a gyártókon és importőrökön kívül a Bizottság által 2007-ben bejegyzett, fertőtlenítést végző személyek is forgalomba hozhatnak metil-bromidot, és felhasználhatják azt a kritikus alkalmazási célokra 2006. december 31. után. A fertőtlenítést végző személyek legtöbbször az importőrt kérik fel a metil-bromid-behozatal és -ellátás elvégzésére. A Bizottság által 2006-ban kritikus alkalmazási célokra bejegyzett, fertőtlenítést végző személyek a 2007. évre átvihetik a 2006-ban fel nem használt metil-bromidot (a továbbiakban: készlet). Az Európai Bizottság engedélyezési eljárásokat vezetett be azzal a céllal, hogy az ilyen metil-bromid készleteket csökkentsék, mielőtt további metil-bromid importálására vagy gyártására kerülne sor 2007-ben a kritikus alkalmazásra irányuló engedélyezett kérelmek teljesítése érdekében.

(8)

Mivel a metil-bromid kritikus alkalmazási célokra történő felhasználása 2007. január 1-jétől alkalmazandó, és annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt társaságok és gazdasági szereplők részesülhessenek az engedélyezési rendszerből, helyénvaló, hogy ezt a határozatot ettől az időponttól kell alkalmazni.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2037/2000/EK rendelet 18. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,