30.5.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/1

---

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 48. sz. előírása – Egységes rendelkezések járműveknek a világító és fényjelző berendezések felszerelése tekintetében történő jóváhagyására

47. melléklet: 48. számú előírás

4. javított változat (az 1. módosítással)

Valamennyi hatályos szöveget tartalmazza a következővel bezárólag:

03. módosítássorozat, hatálybalépés napja: 2006. október 10.

TARTALOM

RENDELET

1.	Alkalmazási terület

2.	Fogalommeghatározások

3.	Jóváhagyási kérelem

4.	Jóváhagyás

5.	Általános előírások

6.	Egyedi előírások

7.	A járműtípusra vagy a járműtípus világító és fényjelző berendezéseinek felszerelésére vonatkozó jóváhagyás módosítása, illetve kiterjesztése

8.	A gyártás megfelelősége

9.	Szankciók a gyártás nem megfelelősége esetén

10.	A gyártás végleges leállítása

11.	A jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelős műszaki szolgálatok és az adminisztratív szervezeti egységek neve és címe

12.	Átmeneti rendelkezések

MELLÉKLETEK

1. melléklet

Értesítés egy járműtípus jóváhagyásának a világító- és fényjelző berendezések felszerelése tekintetében történő megadásáról, elutasításáról, kiterjesztéséről vagy visszavonásáról, illetve egy adott járműtípus gyártásának a világító- és fényjelző berendezések tekintetében történő végleges leállításáról a 48. számú előírás alapján

2. melléklet

A jóváhagyási jelek feltüntetése

3. melléklet

Lámpafelületek, referenciatengely és referencia-középpont, valamint a geometriai láthatóság szögei

4. melléklet

A piros fényű lámpák láthatósága elölről és a fehér fényű lámpák láthatósága hátulról

5. melléklet

A tompított fényszóró függőleges irányú beállításához figyelembe veendő terhelési állapotok

6. melléklet

A tompított fénynyaláb irányváltozásának mérése a terhelés függvényében

7. melléklet

Az ezen előírás 6.2.6.1.1. bekezdésében megadott kezdeti beállítás jelzése

8. melléklet

A fényszóró-beállító berendezések ezen előírás 6.2.6.2.2. bekezdésében említett vezérlő szerkezetei

9. melléklet

A gyártás megfelelőségének ellenőrzése

10. melléklet

A lehetséges fényforrások példái

11. melléklet

A láthatósági jelölések láthatósága a jármű hátulja és oldala felől

1.   ALKALMAZÁSI TERÜLET

Ez az előírás a közúti közlekedésre szánt, felépítménnyel rendelkező vagy anélküli, legalább négy kerékkel ellátott, olyan gépjárművek jóváhagyására vonatkozik, amelynek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h-t, a sínen futó járművek, a mezőgazdasági és erdészeti traktorok és a közüzemi járművek kivételével.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1.   A jármű jóváhagyása: a jármű jóváhagyása tekintettel a világító- és fényjelző berendezések számára és felszerelésük módjára.

2.2.   Járműtípus a világító- és fényjelző berendezések felszerelése tekintetében: olyan járművek, amelyek a 2.2.1–2.2.4. bekezdésben említett lényeges szempontokban egymástól nem térnek el.

Hasonlóképpen nem tekinthetők „eltérő típusú járműnek” a következők: az olyan járművek, amelyek a 2.2.1–2.2.4. bekezdés értelmében ugyan mutatnak eltéréseket, de nem olyan mértékben, hogy azok megváltoztatnák az érintett járműtípusra előírt lámpák fajtáját, számát, elhelyezkedését és geometriai láthatóságát, a tompított fénynyaláb dőlésszögét, továbbá az engedélyezett kiegészítő lámpákkal felszerelt, vagy anélküli járművek sem:

2.2.1.

a gépjármű mérete és külső formája;

2.2.2.

a berendezések száma és elhelyezése;

2.2.3.

a fényszóró-beállító rendszer;

2.2.4.

a felfüggesztőrendszer.

2.3.   Keresztirányú sík: a jármű hosszirányú középsíkjára merőleges függőleges sík.

2.4.   Üres jármű: a jármű vezető, személyzet, utasok és teher nélkül, de tüzelőanyaggal teljesen feltöltve, pótkerékkel és a rendes esetben szállított szerszámokkal együtt.

2.5.   Terhelt jármű: a gyártó által meghatározott műszakilag megengedett legnagyobb terhelés mértékéig megrakott jármű, a gyártó az 5. mellékletben leírt módszerrel összhangban e tömeg tengelyek közötti elosztását is meghatározza.

2.6.   Berendezés: egy vagy több feladat végrehajtására használt elem vagy elemcsoport.

2.7.   Lámpa: az úttest megvilágítására vagy a közlekedés többi résztvevőjének szóló fényjelzések kibocsátására szolgáló készülék. Lámpának minősül a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa és a fényvisszaverő is. Ezen előírás alkalmazásában az M2 és az M3 kategóriájú járművekre vonatkozó 107. számú előírás szerinti fénykibocsátó hátsó rendszámtáblák és az utastéri ajtóvilágítási rendszerek nem minősülnek lámpának.

2.7.1.   Fényforrás (1)

2.7.1.1.   Fényforrás: a látható sugárzás kibocsátását szolgáló egy vagy több elem, amelyet egy vagy több átlátszó burkolat és a mechanikai vagy elektromos kapcsolat alapjául szolgáló alap alkot.

A fényforrást egy fényirányító külső kilépő része is alkothatja, amennyiben az a beépített külső lencsével nem rendelkező, osztott világító- vagy fényjelző rendszer részét képezi.

2.7.1.1.1.   Cserélhető fényforrás: olyan fényforrás, amelynek kialakítása lehetővé teszi a berendezés foglalatába való, szerszám nélküli beillesztését, illetve a foglalatból való kivételét.

2.7.1.1.2.   Cserélhető fényforrás: olyan fényforrás, amelynek kialakítása lehetővé teszi a berendezés foglalatába való, szerszám nélküli beillesztését, illetve a foglalatból való kivételét;

fényforrásmodul esetén: olyan fényforrás, amely kizárólag annak a fényforrásmodulnak a cseréjével együtt cserélhető, amelyhez a fényforrás rögzítve van.

2.7.1.1.3.   Fényforrásmodul: a berendezés olyan optikai része, amely az adott berendezésre jellemző, egy vagy több nem cserélhető fényforrást tartalmaz, és kizárólag szerszám(ok) használatával távolítható el a berendezésből. A fényforrásmodul kialakítása olyan, hogy függetlenül a szerszám(ok) használatától, mechanikusan nem cserélhető fel más jóváhagyott cserélhető fényforrással.

2.7.1.1.4.   Izzószálas fényforrás: (izzólámpa) olyan fényforrás, ahol a látható sugárzást kibocsátó elemet egy vagy több, hősugárzást kibocsátó fűtött izzószál alkotja.

2.7.1.1.5.   Gázkisüléses fényforrás: olyan fényforrás, amelynél a látható sugárzás kibocsátására szolgáló elem elektrolumineszcenciát/-fluoreszcenciát keltő ívfény.

2.7.1.1.6.   Világító dióda (light-emitting diode, LED): olyan fényforrás, amelynél a látható sugárzás kibocsátására szolgáló elemet egy vagy több injekciós lumineszcenciát/injekciós fluoreszcenciát keltő szilárdtest érintkezési hely alkotja.

2.7.1.2.   Elektronikus fényforrás-szabályozó: az áramforrás és a fényforrás között lévő, a fényforrás tápfeszültségét és/vagy áramellátását szabályozó egy vagy több alkatrész.

2.7.1.2.1.   Fénycsőelőtét (ballaszt): az áramforrás és a fényforrás között lévő elektronikus fényforrás-szabályozó, amely a gázkisüléses fényforrás elektromos áramának stabilizálására szolgál.

2.7.1.2.2.   Gyújtóelektróda: a gázkisüléses fényforrás ívét beindító elektronikus fényforrás-szabályozó.

2.7.2.   Egyenértékű lámpák: azonos funkciót ellátó és a járművet nyilvántartó ország által engedélyezett lámpák; az ilyen lámpák jellemzői eltérhetnek a jóváhagyáskor a járműre felszerelt lámpák jellemzőitől azzal a feltétellel, hogy azok ezen előírás követelményeinek megfelelnek.

2.7.3.   Független lámpák: külön átvilágított felülettel, (2) külön fényforrással és külön lámpatesttel rendelkező lámpák.

2.7.4.   Csoportosított lámpák: külön átvilágított felülettel (2) és külön fényforrással, de közös lámpatesttel rendelkező berendezések.

2.7.5.   Kombinált lámpák: külön átvilágított felületekkel (2), de közös fényforrással és közös lámpatesttel rendelkező berendezések.

2.7.6.   Összeépített lámpák: külön fényforrással vagy különböző módon működő (például optikai, mechanikus vagy elektromos paraméter különbség) egyetlen fényforrással, közös vagy részben közös átvilágított felülettel (3) és közös lámpatesttel rendelkező berendezések.

2.7.7.   Egyfunkciós lámpa: valamely berendezés olyan része, amely egyetlen világító- vagy fényjelző funkciót lát el.

2.7.8.   Elrejthető lámpa: olyan lámpa, amely használaton kívül részben vagy egészben elrejthető. Ez elérhető mozgatható fedél, a lámpa helyzetének megváltoztatása vagy más egyéb alkalmas eszköz segítségével. A „süllyeszthető” kifejezést különösen olyan elrejthető lámpa leírására használjuk, amely helyzetének megváltoztatásával a karosszériába besüllyeszthető.

2.7.9.   Távolsági (országúti) fényszóró: a jármű előtt nagy távolságban az úttest megvilágítására szolgáló lámpa.

2.7.10.   Tompított fényszóró: az úttestet a jármű előtt megvilágító lámpa, amely nem vakítja el, és indokolatlanul nem zavarja a szemben közlekedő járművezetőt vagy a közlekedés más résztvevőit.

2.7.11.   Irányjelző lámpa: olyan lámpa, amely a közlekedés többi résztvevője számára jelzi, hogy a jármű vezetőjének szándékában áll megváltoztatni a jármű haladási irányát jobbra vagy balra.

Az irányjelző lámpa vagy lámpák a 97. számú előírás rendelkezéseivel összhangban is használható, illetve használhatók.

2.7.12.   Féklámpa: a jármű mögött közlekedők számára azt jelző lámpa, hogy a jármű hosszirányú mozgása szándékosan lassul.

2.7.13.   Hátsórendszámtábla-megvilágító készülék: a hátsó rendszámtábla részére fenntartott hely megvilágítására használt berendezés; az ilyen berendezés több optikai összetevőből is állhat.

2.7.14.   Első helyzetjelző lámpa: a jármű jelenlétének és szélességének elölnézetből történő jelzésére használt lámpa.

2.7.15.   Hátsó helyzetjelző lámpa: hátulnézetből a jármű jelenlétét és szélességét jelző lámpa.

2.7.16.   Fényvisszaverő prizma: a jármű jelenlétét a járműtől független fényforrás fényének visszaverésével a fényforrás közelében tartózkodó megfigyelő számára jelző eszköz.

Ezen előírás alkalmazásában nem minősül fényvisszaverőnek a következő:

2.7.16.1.

a fényvisszaverő rendszámtábla;

2.7.16.2.

az ADR-ben (Európai megállapodás a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról) megnevezett fényvisszaverő jelzések;

2.7.16.3.

azon egyéb fényvisszaverő táblák és jelzések, amelyeket valamely nemzeti követelmények szerint egyes jármű-kategóriák vagy üzemmódok esetében kell alkalmazni;

2.7.16.4.

a 104. számú előírás szerint D vagy E osztályba sorolt, és a nemzetközi követelményekkel összhangban egyéb célokra, például hirdetésre használt fényvisszaverő anyagok.

2.7.17.   Láthatósági jelzés: a jármű oldalról vagy hátulnézetből való láthatóságát a járműtől független fényforrás fényének visszaverésével a fényforrás közelében tartózkodó megfigyelő számára javító eszköz.

2.7.17.1.   Körvonaljelzés a jármű vízszintes és a függőleges méreteit (hossz, szélesség és magasság) jelző láthatósági jelzés.

2.7.17.1.1.   Teljes körvonaljelzés: a jármű körvonalát folyamatos vonallal jelző körvonaljelzés.

2.7.17.1.2.   Részleges körvonaljelzés: a jármű vízszintes méreteit folyamatos vonallal, függőleges méreteit pedig a jármű felső sarkainak megjelölésével jelző körvonaljelzés.

2.7.17.2.   Vonaljelzés: a jármű vízszintes méreteit (hossz és szélesség) folyamatos vonallal jelző láthatósági jelzés.

2.7.18.   Elakadásjelző: a jármű valamennyi irányjelző lámpájának egyidejű működtetésével annak jelzése, hogy a jármű a közlekedés többi résztvevője számára pillanatnyilag veszélyt jelent.

2.7.19.   Első ködlámpa: olyan lámpa, amely javítja az úttest megvilágítását köd, hóesés, sűrű eső vagy porfelhő esetén.

2.7.20.   Hátsó ködlámpa: olyan lámpa, amely a járművet hátulról sűrű ködben jobban láthatóvá teszi.

2.7.21.   Hátrameneti lámpa: olyan lámpa, amely az úttestet a jármű mögött világítja meg, és a közlekedés többi résztvevője számára jelzi, hogy a jármű hátrafelé mozog, vagy hátrafelé elindul.

2.7.22.   Várakozást jelző lámpa: az a lámpa, amely felhívja a figyelmet a lakott területen álló jármű jelenlétére. Ilyen esetben helyettesíti az első és hátsó helyzetjelző lámpát.

2.7.23.   Méretjelző lámpa: a jármű külső széle közelében és a tetejéhez a lehető legközelebb elhelyezett lámpa, amely jelzi a jármű teljes szélességét. Egyes járművek és pótkocsik esetében e lámpa a jármű helyzetjelző lámpáinak kiegészítésére szolgál, hogy különösen a jármű kiterjedésére hívja fel a figyelmet.

2.7.24.   Oldalsó helyzetjelző lámpa: oldalról nézve a jármű jelenlétét jelző lámpa.

2.7.25.   Nappali menetjelző lámpa: menetirányban előre néző olyan lámpa, amelynek az a rendeltetése, hogy a haladó járművet nappal jobban láthatóvá tegye (4).

2.7.26.   Kanyarodási lámpa: olyan lámpa, amely kiegészítő megvilágítást ad az útnak a jármű első sarkához közel eső azon oldalára, ahova a jármű be fog fordulni.

2.7.27.   Objektív fényáram: a cserélhető fényforrás fényáramának tervezési értéke. Akkor teljesül, ha – a megfelelő tűrésen belül – a cserélhető fényforrást a fényforrás adatlapján megállapított tápárammal a meghatározott feszültségen táplálják.

2.8.   Világítófelület: a „világítóberendezés”, a „fényjelző berendezés” vagy a „fényvisszaverő” átlátható külső felületének egészét vagy csak egy részét jelenti, a berendezés gyártója által a jóváhagyás kéréséhez csatolt rajzon közölt módon (lásd a 3. mellékletet).

2.9.   Átvilágított felület: (lásd a 3. mellékletet).

2.9.1.   Világítóberendezés átvilágított felülete (2.7.9., 2.7.10., 2.7.19., 2.7.21. és 2.7.26. bekezdés): a fényszórótükör teljes apertúrájának a vetülete, illetve a vetítőlencse elliptikus tükrével rendelkező fényszórók esetén a fényszórótükör teljes apertúrájának a keresztirányú síkba eső ortogonális vetülete. Ha a világítóberendezésnek nincs fényszórótükre, a 2.9.2. bekezdés szerinti meghatározást kell alkalmazni. Ha a lámpa világítófelülete a fényszórótükör teljes apertúrájának csak egy részére terjed ki, csupán e rész vetületét kell számításba venni.

Tompított fényszóró esetén az átvilágított felületet a sötéten maradó rész határvonalának a lámpaüvegen látható vetülete határolja. Amennyiben a fényszórótükör és az üveg egymáshoz viszonyítva állítható, közepes beállítást kell alkalmazni.

2.9.2.   Fényjelző berendezés fényvisszaverőtől eltérő átvilágított felülete (2.7.11–2.7.15., 2.7.18., 2.7.20. és 2.7.22–2.7.25. bekezdés): a lámpa vonatkoztatási tengelyére merőleges és a külső átlátszó felületét érintő síkra vetített ortogonális vetület; e vetületet az e síkban fekvő ernyők széleinek burkolata határolja, és ezek mindegyike a teljes fénymennyiségnek csupán 98 %-át engedi át a vonatkoztatási tengely irányában.

A lámpa alsó, felső és oldalsó határvonalának meghatározására csupán a vízszintes és a függőleges éllel rendelkező ernyőket kell figyelembe venni a jármű külső széleitől való távolság és a talaj feletti magasság meghatározásához.

Az átvilágított felület más alkalmazásainál, pl. távolság két lámpa vagy feladat között, az átvilágított felület kerületének alakját használják. Az ernyő párhuzamos marad, de más irányítás használata megengedhető.

Olyan fényjelző berendezés esetében, amelynek átvilágított felülete vagy teljesen vagy részben más funkciót is tartalmaz, vagy van nem átvilágított felülete is, az átvilágított felületet mint magát a világítófelületet lehet figyelembe venni.

2.9.3   Fényvisszaverő átvilágított felülete (2.7.16. bekezdés): – amint azt a kérelmező az alkatrész jóváhagyási eljárása során bejelenti a fényvisszaverőhöz – a fényvisszaverő derékszögű vetülete a vonatkoztatási tengelyére merőleges és a fényvisszaverők optikai rendszerének legszélső részeiként bejelentett síkokkal határos síkban és párhuzamos annak tengelyével. A berendezés alsó, felső és oldalsó éleinek meghatározásához csak a vízszintes és a függőleges síkokat kell figyelembe venni.

2.10.   Látható felület: adott megfigyelési irányban a gyártó vagy megfelelően meghatalmazott képviselője kérése szerint a következőket jelenti:

vagy az átvilágított felület határának a lencse külső felületére kivetített (a–b);

vagy a világítófelület (c–d);

ortogonális vetülete a megfigyelési irányra merőleges és a lencse legszélső pontját érintő síkra (lásd ennek az előírásnak a 3. mellékletét).

2.11.   Referenciatengely: a lámpa jellemző tengelye, amelyet a lámpa gyártója vonatkoztatási irányként határoz meg (H = 0°, V = 0°) fotometriai méréseknél a láthatósági zóna szögeinek és a lámpa járművön való elhelyezésének meghatározásakor.

2.12.   Referencia-középpont: a referenciatengely és a külső világítófelület metszéspontját jelenti; ezt a lámpa gyártója határozza meg.

2.13.   Geometriai láthatóság szögei: azon legkisebb térszögű zónát meghatározó szögek, amelyeken belül a lámpa átvilágított felületének láthatónak kell lennie. E térszögű tartományt az a gömbcikk határozza meg, amelynek középpontja egybeesik a lámpa vonatkoztatási középpontjával, és amelynek vízszintes metszete az útfelülettel párhuzamosan helyezkedik el. E gömbcikkeket a vonatkoztatási tengelytől kiindulva határozzák meg. A β vízszintes szög a hosszúságnak, az α függőleges szög a szélességnek felel meg. A geometriai láthatósági szögeken belül nem lehet semmiféle olyan akadály, amely távolról nézve gátolja a lámpa látható felületének bármely részéből a fény terjedését.

A lámpához közelebbi mérések végrehajtásakor párhuzamos eltolást kell alkalmazni a megfigyelő irányába azonos pontosság eléréséhez.

Ez nem vonatkozik a geometriai láthatóság szögein belüli azon akadályokra, amelyek a típusjóváhagyáskor is léteztek.

Amennyiben a lámpa felszerelésekor a jármű valamely további része elrejti a lámpa látható felületének valamely részét, bizonyítékot kell szolgáltatni arra, hogy a lámpa akadályok által nem rejtett része megfelel a berendezés mint optikai egység jóváhagyásához előírt fotometriai értékeknek (lásd ennek az előírásnak a 3. mellékletét). Ha azonban a vízszintes alatti geometriai láthatóság függőleges szöge 5°-ra csökkenthető (a lámpa a talajszinttől számítva 750 mm-nél alacsonyabban helyezkedik el), a felszerelt optikai egység fénymérési mezejét a vízszintes alá 5°-kal csökkenthetik.

2.14.   Befoglaló szélesség külső pontja: a jármű bármely oldalán a jármű középsíkjával párhuzamos síkban fekvő külső pont, amely a befoglaló szélességének külső pontjával esik egybe, nem tekintve a következő kinyúlásokat:

2.14.1.

a gumiabroncsok talajjal érintkező felületének közelébe eső része és az abroncsmanométerek csatlakozói;

2.14.2.

a kerekekre felszerelt blokkolásgátlók;

2.14.3.

visszapillantó tükrök;

2.14.4.

oldalsó irányjelző lámpák, méretjelző lámpák, első és hátsó helyzetjelző lámpák, várakozást jelző lámpák, fényvisszaverők és oldalsó helyzetjelző lámpák;

2.14.5.

a járműre erősített vámzárak és e vámzárak rögzítő és védő szerelvényei.

2.15.   Teljes szélesség: a fenti 2.14. bekezdésben meghatározott két függőleges sík közötti távolság.

2.16.   Egyes és többszörös lámpák:

2.16.1.   Egyes lámpa:

a)	a berendezés vagy a berendezés egy része, amelynek egy világító vagy fényjelző funkciója, egy vagy több fényforrása és a referenciatengely irányában egy átlátszó, folytonos, illetve két vagy több külön részből összetett felülete van, vagy

b)

két független – azonos vagy nem azonos –, azonos funkciójú lámpából álló összeállítás, amelyeket „D” lámpatípusként hagytak jóvá, amelyek úgy vannak felszerelve, hogy átlátszó felületük vetületének a referenciatengely irányába eső vetülete az említett látható felületek referenciatengely irányába eső vetületeit körülvevő legkisebb négyszögből legalább 60 % területet foglal el.

2.16.2.   Kettős lámpa vagy páros lámpa: a lámpa sáv alakú egyetlen világítófelülete abban az esetben, ha ez a sáv a jármű hosszirányú középsíkjára szimmetrikusan és mindkét oldalon a jármű befoglaló szélességének külső pontjától legalább 0,4 m-en belül helyezkedik el, és legalább 0,8 m hosszú; e felület megvilágítását legalább két, a világítófelület széléhez a lehető legközelebb elhelyezkedő fényforrásnak kell biztosítania; az átvilágított felület több egymás melletti elemből is állhat, ha az egyes világítófelületek keresztirányú síkra eső vetületei az említett egyes világítófelületek vetületeit körülvevő legkisebb négyszög területének legalább 60 százalékát lefedik.

2.17.   Az ugyanazon irányban világító két lámpa közötti távolság a referenciatengely irányában látható két felület közötti legrövidebb távolság. Ha a két lámpa közötti távolság bizonyíthatóan kielégíti ennek az előírásnak a követelményeit, úgy a látható felületek pontos széleit nem kell meghatározni.

2.18.   Működés-visszajelző lámpa: olyan fény- vagy hangjelzés (vagy ezekkel egyenértékű egyéb jelzés), amely a berendezés bekapcsolt és megfelelően működő állapotát jelzi.

2.19.   Bekapcsolás-visszajelző lámpa: olyan fény- vagy hangjelzés (vagy ezekkel egyenértékű egyéb jelzés), amely a berendezés bekapcsolt állapotát jelzi, de nem jelzi a berendezés megfelelően működő állapotát.

2.20.   Szabadon választható lámpa: amelynek felszerelése a gyártó szabad belátására van bízva.

2.21.   Talaj: az a felület, amelyen a jármű áll, alapvetően vízszintesnek kell lennie.

2.22.   A jármű mozgatható részei: a kocsiszekrény azon szerkezetei vagy egyéb részei, amelyek helyzete szerszámok használata nélkül változtatható döntéssel, forgatással vagy csúsztatással. Nem tartoznak ide a billenthető tehergépkocsi vezetőfülkék.

2.23.   Mozgatható rész rendes üzemi helyzete: a jármű gyártója által valamely mozgatható rész álló járműnél történő rendeltetésszerű használatára megadott helyzete(i).

2.24.   A jármű rendes használati állapota:

2.24.1.

gépjármű esetében a jármű mozgásra kész állapota, amikor annak hajtómotorja működik és mozgatható részei a 2.23. bekezdésben meghatározott rendes helyzetben vannak;

2.24.2.

és pótkocsi esetében, amikor a pótkocsit az 2.24.1. bekezdésben leírt állapotban lévő vontató gépjárműhöz csatlakoztatták és mozgatható részei az 2.23. bekezdésben meghatározott rendes helyzet(ek)ben vannak.

2.25.   Jármű álló helyzete:

2.25.1

gépjármű esetében, amikor a mozdulatlan jármű hajtómotorja nem működik és mozgatható részei a 2.23. bekezdésben meghatározott rendes helyzet(ek)ben vannak;

2.25.2.

és pótkocsi esetében, amikor a pótkocsit az 2.25.1. bekezdésben leírt állapotban lévő vontató gépjárműhöz csatlakoztatták és mozgatható részei a 2.23. bekezdésben meghatározott rendes helyzet(ek)ben vannak.

2.26.   Kanyarvilágítás: az útkanyart fokozott mértékben megvilágító világítás.

3.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.   Valamely járműtípus jóváhagyási kérelmét a világító- és fényjelző berendezések elhelyezésére vonatkozóan a gyártó cég vagy annak hivatalosan meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2.   A kérelemhez három példányban csatolni kell a következő dokumentumokat és adatokat:

3.2.1.

a járműtípus leírása a 2.2.1–2.2.4. bekezdésben említett jellemzők szempontjából, a terhelésre vonatkozó korlátozások, különösen a csomagtér legnagyobb megengedett terhelhetősége;

3.2.2.

a gyártó által világító- és fényjelző berendezések felszerelésére előírt berendezések jegyzéke. A jegyzék minden egyes funkcióra több készüléktípust is tartalmazhat. Minden egyes típust egyértelműen azonosítani kell (alkatrész, típus-jóváhagyási jel, gyártó neve stb.); azonkívül a jegyzék minden funkcióra tartalmazhatja a következő kiegészítő megjegyzést is: „vagy egyenértékű berendezések”;

3.2.3.

a teljes világító- és fényjelző berendezés vázlatrajza, a különböző berendezések járművön való elhelyezkedésének bemutatásával;

3.2.4.

amennyiben szükséges, az ezen előírás követelményeinek való megfelelés igazolására minden egyes lámpához vázlatrajz(ok), a 2.9. bekezdésben meghatározott átvilágított felületek, a 2.8. bekezdésben meghatározott világítófelület, a 2.11. bekezdésben meghatározott referenciatengely és a 2.12. bekezdésben meghatározott referencia-középpont bemutatásával. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa (2.7.13. bekezdés) esetében ezekre az adatokra nincs szükség;

3.2.5.

a kérelem tartalmazza a látható felület (2.10. bekezdés) meghatározására alkalmazott módszer ismertetését.

3.3.   A fenti 3.2.2. bekezdésben előírt teljes világító és fényjelző berendezéssel ellátott és a jóváhagyandó járműtípusra jellemző üres járművet át kell adni a jóváhagyási vizsgálatokkal megbízott műszaki szolgálatnak.

3.4.   Az ennek az előírásnak az I. mellékletben meghatározott dokumentumot csatolni kell a típus-jóváhagyási dokumentációhoz.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.   Ha az ezen előírás szerinti jóváhagyásra átadott jármű típusa a jegyzékben felsorolt valamennyi készülék tekintetében kielégíti ennek az előírásnak a követelményeit, akkor a járműtípust jóvá kell hagyni.

4.2.   Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. A szám első két számjegye (jelenleg 03, a 03. módosítássorozatnak megfelelően) a jóváhagyás időpontjában az előírás legújabb jelentős műszaki módosítását magában foglaló módosítássorozatot jelöli. Ugyanazon Szerződő fél nem rendelheti ugyanazon jóváhagyási számot másik járműtípushoz, sem pedig azonos, a fenti 3.2.2. bekezdésben említett jegyzékben nem felsorolt berendezéssel felszerelt járműtípus hoz, az ezen előírás 7. bekezdésének rendelkezései alapján.

4.3.   A járműtípus, illetve az alkatrész ezen előírás szerinti jóváhagyásáról, a jóváhagyás kiterjesztéséről, elutasításáról, illetve a járműtípus vagy alkatrész gyártásának végleges leállításáról az előírás 1. mellékletében található mintának megfelelő formanyomtatványon értesíteni kell az 1958. évi megállapodás ezen előírást alkalmazó szerződő feleit.

4.4.   Minden olyan járművön, amely megfelel a jelen előírás szerint jóváhagyott típusnak, a jóváhagyási értesítésen megadott, könnyen hozzáférhető helyen, jól láthatóan fel kell tüntetni a nemzetközi jóváhagyási jelet, amely:

4.4.1.

„E” betű és a jóváhagyást megadó ország megkülönböztető száma (5) egy körben elhelyezve;

4.4.2.

a 4.4.1. bekezdésben előírt körtől jobbra az előírás száma, melyet „R” betű, majd kötőjel és a jóváhagyási szám követ.

4.5.   Ha a jármű megegyezik egy olyan járműtípussal, amelyet a megállapodáshoz csatolt egy vagy több más előírás szerint ugyanabban az országban hagytak jóvá, amely az ezen előírás szerinti jóváhagyást is megadta, a 4.4.1. bekezdésben előírt jelképet nem kell megismételni; ilyen esetben az összes olyan előírás számát, jóváhagyási számát és kiegészítő jeleit, amelyek szerint a jóváhagyást megadták ugyanabban az országban, amely a jelen előírás szerint is megadta a jóváhagyást, a 4.4.1. bekezdésben előírt jelkép jobb oldalán függőleges oszlopokban kell feltüntetni.

4.6.   A jóváhagyási jelet jól olvashatóan és eltávolíthatatlan módon kell feltüntetni.

4.7.   A jóváhagyási jelet a gyártó által felszerelt adattáblán vagy ahhoz közel kell elhelyezni.

4.8.   Az előírás 2. melléklete példákat mutat be a jóváhagyási jel feltüntetésére.

5.   ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

5.1.   A világító- és fényjelző berendezéseket úgy kell felszerelni, hogy a 2.24., 2.24.1. és 2.24.2. bekezdésben meghatározott rendes feltételek mellett és a jármű rendeltetésszerű működésével együtt járó rezgések ellenére azok megőrizzék az ebben az előírásban megadott jellemzőiket, és a járművet képessé tegyék az előírás követelményeinek betartására. Különösen ki kell zárni a lámpák nem szándékos elállítódásának lehetőségét.

5.2.   A 2.7.9., 2.7.10. és a 2.7.19. bekezdésben leírt világítólámpákat úgy kell felszerelni, hogy azok irányának helyes beállítása egyszerűen elvégezhető legyen.

5.3.   Minden fényjelző berendezés esetében, beleértve az oldalfalakra szerelt berendezéseket is, a járműre történt felszerelést követően a vonatkoztatási tengelynek párhuzamosnak kell lennie a jármű útfelfekvési síkjával; továbbá oldalsó fényvisszaverők és oldalsó helyzetjelző lámpák esetében merőlegesnek kell lennie a jármű hosszirányú középsíkjára, valamint minden más fényjelző berendezés esetében párhuzamosnak kell lennie az említett síkkal. A megengedett tűrés bármely irányban ± 3°. Továbbá, amennyiben a gyártó a felszerelésre vonatkozóan különleges előírásokat határozott meg, azokat teljesíteni kell.

5.4.   Különleges előírások hiányában a lámpák magasságának és beállításának ellenőrzése sík, vízszintes felületre helyezett terheletlen járművön történik a 2.24., 2.24.1. és a 2.24.2. bekezdésben meghatározott feltételek mellett.

5.5.   Különleges előírások hiányában a párt alkotó lámpák(at):

5.5.1.

a hosszirányú középsíkot tekintve, szimmetrikusan kell felszerelni a járműre (ennek megállapítására a lámpa külső geometriai alakját, nem pedig a 2.9. bekezdésben említett átvilágított felület szélét kell figyelembe venni);

5.5.2.

a jármű hosszirányú középsíkjához viszonyítva helyzetének egymáshoz viszonyítva is szimmetrikusnak kell lennie; e követelmény nem érvényes a lámpa belső szerkezete tekintetében;

5.5.3.

ugyanazon fotometriai követelményeknek kell megfelelniük; és

5.5.4.

közel azonos fotometriai tulajdonságokkal kell rendelkezniük.

5.6.   Aszimmetrikus külső formájú járművek esetében a fenti követelményeket a lehetőséghez képest kell betartani.

5.7.   Csoportosított, kombinált vagy összeépített lámpák

5.7.1.   A lámpák egymással csoportosíthatók, kombinálhatók vagy kölcsönösen összeépíthetők, feltéve hogy megfelelnek a színre, helyzetre, beállításra, geometriai láthatóságra, elektromos csatlakozásokra és – létezésük esetén – az egyéb követelményekre vonatkozó valamennyi előírásnak.

5.7.1.1.   Ha azonban a féklámpát és az irányjelző lámpát csoportosítják, minden vízszintes vagy függőleges egyenes, amely átmegy a vonatkoztatási tengelyre, ezen feladatokra kijelölt átlátszó felületének vetületére merőleges síkon, ne metsszen kettőnél több olyan határvonalat, amely elválasztja a különböző színek szomszédos területeit.

5.7.2.   Amennyiben egyetlen lámpa átlátszó felületét két vagy több különböző rész alkotja, akkor ennek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

5.7.2.1.   Vagy az átlátszó anyag külső felületét érintő és a referenciatengelyre merőleges síkon a külön rész vetületének teljes területe ne foglaljon el a legkisebb négy oldallal körbevett térbe írt említett vetület 60 százaléknál kevesebbet, vagy a két szomszédos/érintő külön rész között a távolság ne haladja meg a 15 mm-t, amikor azt a vonatkoztatási tengelyre merőlegesen mérik.

5.8.   A talaj feletti legnagyobb magasságot az átvilágított felület legmagasabb pontjától, a talaj feletti legkisebb magasságot a referenciatengely irányában a látható felület legalacsonyabb pontjától kell mérni.

Tompított fényszóró esetében a talaj feletti legkisebb magasságot az optikai rendszer (pl. fényszórótükör, lencse, vetítőlencse) valóságos fénykilépésének legalacsonyabb pontjától kell mérni, függetlenül annak felhasználásától.

Ha a talaj feletti (legnagyobb és legkisebb) magasság bizonyíthatóan kielégíti ennek az előírásnak a követelményeit, úgy semmilyen felület pontos széleit nem kell meghatározni.

5.8.1.   A szélesség tekintetében az elhelyezkedést a teljes szélességre vonatkozóan a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabbi látható felület szélétől, valamint a lámpák közötti távolságra vonatkozóan a referenciatengely irányában a látható felületek belső szélétől kell meghatározni.

Ha az elhelyezkedés a szélesség tekintetében bizonyíthatóan kielégíti ennek az előírásnak a követelményeit, úgy egyik felület pontos szélét sem kell meghatározni.

5.9.   Külön előírások hiányában az alábbi 6.18.7. bekezdésnek megfelelő irányjelző, az elakadásjelző lámpák és a sárga oldalsó helyzetjelző lámpák kivételével egyetlen lámpa sem bocsáthat ki villogó fényt.

5.10.   A 2.7. bekezdésben meghatározott lámpák nem bocsáthatnak ki előrefelé megtévesztésre alkalmas piros fényt, valamint a 2.7. bekezdésben meghatározott lámpa nem bocsáthat ki megtévesztésre alkalmas fehér fényt hátrafelé, a hátrameneti lámpa által kibocsátott fény kivételével. A jármű belsejében felszerelt világítóberendezéseket nem kell figyelembe venni. Kétség esetén e követelményt a következőképpen kell igazolni:

5.10.1.

A piros fényű lámpa előlről való láthatósága esetén – a leghátsó oldalsó helyzetjelző lámpa kivételével – a piros fényű lámpa látható felületének nem szabad közvetlenül láthatónak lennie az olyan megfigyelő számára, aki a 4. melléklet szerinti 1. zónában mozog.

5.10.2.

A fehér fényű lámpa hátulról való láthatósága esetén a fehér lámpa látható felületének nem szabad közvetlenül láthatónak lennie az olyan megfigyelő számára, aki a jármű mögött 25 m-rel elhelyezkedő keresztirányú sík 2. zónájában mozog (lásd a 4. mellékletet).

5.10.3.

A megfigyelő szemszögéből az 1. és a 2. zónát a következő határolja: 5.10.3.1. a magasság tekintetében két olyan vízszintes sík, amely a talaj felett 1 m, illetve 2,2 m magasságban helyezkedik el; 5.10.3.2. a szélességet illetően: a jármű hosszirányú középsíkjától kifelé előre, illetve hátrafelé 15°-os szöget bezáró két olyan függőleges sík, amely keresztezi a jármű teljes külső szélességét határoló és a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos függőleges síkok érintkezési pontját vagy pontjait; amennyiben több érintkezési pont van, a legelső az első síknak, a leghátsó a hátsó síknak felel meg.

5.11.   Az elektromos rendszert úgy kell kialakítani, hogy az első és a hátsó helyzetjelző lámpák, ha vannak, a méretjelző lámpák és az oldalsó helyzetjelző lámpák, valamint a hátsó rendszerszámtábla-megvilágító lámpa csak egyszerre legyenek be- és kikapcsolhatók. E követelmény nem alkalmazandó első és hátsó helyzetjelző lámpák, valamint az említett lámpákkal kombinált, vagy kölcsönösen összeépített oldalsó helyzetjelző lámpák várakozást jelző lámpaként történő használatakor, valamint amennyiben az oldalsó helyzetjelző lámpák villogása megengedett.

5.12.   Az elektromos rendszert úgy kell kialakítani, hogy csak a távolsági, a tompított fényszórók, valamint az első és a hátsó ködlámpák legyenek bekapcsolhatók, ha az 5.11. bekezdésben említett lámpák is bekapcsolt állapotban vannak. Mindazonáltal e követelmény nem alkalmazandó a távolsági és a tompított fényszóróra, ha az azokkal adott figyelmeztető fényjelzés a tompított vagy távolsági fényszóró rövid idejű ismétlődő felvillantása vagy a tompított és a távolsági fényszóró rövid időtartamú váltakozó felvillantása.

5.13.   Visszajelző lámpa

Amennyiben ez az előírás a bekapcsolás-visszajelző lámpa alkalmazását írja elő, helyette a működés-visszajelző lámpa is alkalmazható.

5.14.   Elrejthető lámpák

5.14.1.   Tilos a lámpákat elrejteni, a használaton kívül elrejthető távolsági és tompított fényszórók, valamint az első ködfényszórók kivételével.

5.14.2.   Az elrejtőkészülék üzemzavara esetén a lámpáknak üzemi helyzetben kell maradniuk, amennyiben már használatban vannak, vagy szerszámok használata nélkül üzemi helyzetbe mozdíthatónak kell lenniük.

5.14.3.   A lámpák üzemi helyzetbe mozdítását és bekapcsolását egyetlen vezérlőszerkezet alkalmazásával kell elérni, kizárva annak lehetőségét, hogy azokat bekapcsolás nélkül üzemi helyzetbe lehessen mozdítani. Azonban csoportosított távolsági és tompított fényszórók esetén a fent említett vezérlőszerkezetnek csak a tompított fényszórókat kell működtetnie.

5.14.4.   A vezetőülésből a vezetőnek nem lehet módja a bekapcsolt fényszóró mozgásának megállítására üzemi helyzetének elérése előtt. Ha fennáll annak a veszélye, hogy a fényszórók mozgása előidézheti más közlekedők elvakítását, csak végleges helyzetük elérését követően lehet azokat bekapcsolni.

5.14.5.   Az elrejtőkészülék – 30 °C és + 50 °C közötti hőmérséklete esetén a fényszórónak a vezérlőszerkezet működésbe lépésének pillanatától számítva 3 másodpercen belül el kell érnie nyitott helyzetét.

5.15.   A lámpák által kibocsátott fények színei a következők:

távolsági fényszóró	:	fehér
tompított fényszóró	:	fehér
ködfényszóró	:	fehér vagy sárga
hátrameneti lámpa	:	fehér
irányjelző lámpa	:	borostyánsárga
elakadásjelző	:	borostyánsárga
féklámpa	:	piros
hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa	:	fehér
első helyzetjelző lámpa	:	fehér
hátsó helyzetjelző lámpa	:	piros
hátsó ködlámpa	:	piros
várakozást jelző lámpa	:	elöl fehér, hátul piros, illetve borostyánsárga, ha egybe építették az irányjelző lámpával vagy az oldalsó helyzetjelző lámpával
oldalsó helyzetjelző lámpa	:	borostyánsárga; azonban lehet piros, ha a leghátsó oldalsó helyzetjelző lámpát csoportosították, kombinálták vagy kölcsönösen összeépítették a hátsó helyzetjelző lámpával, a hátsó méretjelző lámpával, a hátsó ködlámpával, a féklámpával, vagy a hátsó fényvisszaverővel csoportosították, vagy átvilágított felületük egy része közös
méretjelző lámpa	:	elöl fehér, hátul piros
nappali menetjelző lámpa	:	fehér
hátsó, nem háromszög alakú fényvisszaverő	:	piros
hátsó, háromszög alakú fényvisszaverő	:	piros
első, nem háromszög alakú fényvisszaverő	:	a beeső fény színével azonos (6)
oldalsó, nem háromszög alakú fényvisszaverő	:	borostyánsárga; azonban a leghátsó oldalsó fényvisszaverő piros lehet, ha a hátsó helyzetjelző lámpával, a hátsó méretjelző lámpával, a hátsó ködlámpával, a féklámpával vagy a leghátsó piros, oldalsó helyzetjelző lámpával közösen az átvilágított felület részeként csoportosították
kanyarodási lámpa	:	fehér
láthatósági jelzés	:	fehér vagy sárga oldalt; piros vagy sárga hátul. (7)

5.16.   Lámpák száma

5.16.1.   A járműre szerelt lámpák számának meg kell egyeznie a 6.1–6.20. bekezdésben megadott számadattal (számadatokkal).

5.17.   Valamennyi lámpa szerelhető mozgatható elemre is, amennyiben az 5.18., 5.19. és 5.20. bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek.

5.18.   A hátsó helyzetjelző lámpákat, hátsó irányjelző lámpákat és háromszög alakú, valamint nem háromszög alakú, hátsó fényvisszaverőket csak abban az esetben lehet mozgó elemre szerelni, ha:

5.18.1.

ha a mozgatható elemek valamennyi rögzített helyzetében a mozgatható elemeken lévő lámpák kielégítik az azokra a lámpákra vonatkozó valamennyi elhelyezési, geometriai láthatósági és fénytani követelményt. Ha a fenti funkciókat két „D” jelzésű lámpa (lásd a 2.16.1. bekezdést) összeszerelésével érik el, e lámpák közül csak az egyiknek kell megfelelnie a fenti követelményeknek; vagy

5.18.2.

amennyiben a fenti funkciók ellátása érdekében további lámpákat szerelnek fel és üzemeltetnek, amikor a mozgatható rész rögzített helyzetben van, feltéve hogy ezek a további lámpák kielégítik a mozgó alkatrészre szerelt lámpákra alkalmazandó valamennyi elhelyezési, geometriai láthatósági és fénytani követelményt.

5.19.   Amikor a mozgatható részek a „rendes üzemi helyzettől” eltérő helyzetben vannak, az azokra szerelt berendezések nem okozhatnak indokolatlan kényelmetlenséget a közlekedés többi résztvevője számára.

5.20.   Amikor valamely mozgatható részre szereltek lámpát, és a mozgatható rész a rendes üzemi helyzetben (helyzetekben) van, a lámpának mindig vissza kell térnie az ezzel az előírással összhangban a gyártó által meghatározott helyzetbe (helyzetekbe). Tompított fényszórók és ködfényszórók esetén e követelményt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a mozgatható részek tízszeri rendes helyzetükből történő elmozdítása, majd visszatérése után az elmozdítható alkatrész minden egyes működtetése után mérten a lámpák foglalatához viszonyított egyik szög változási értéke sem tér el 0,15 százaléknál nagyobb mértékben a 10 mért érték átlagától. Ha ezt az értéket meghaladják, akkor a 6.2.6.1.1. bekezdésben meghatározott mindegyik határértéket e túllépés mértékével kell módosítani a megengedett dőléstartomány csökkentése érdekében a járműnek a 6. melléklet szerinti ellenőrzésekor.

5.21.   Az első és hátsó helyzetjelző lámpáknak, az első és hátsó irányjelző lámpáknak és fényvisszaverőknek a referenciatengely irányába eső látható felületét a fényjelző berendezéssel ellátott vagy anélküli mozgatható részek a rendes üzemi helyzettől eltérő valamennyi rögzített helyzetben legfeljebb 50 százalékban rejthetik el.

Amennyiben ez a követelmény a gyakorlatban nem valósítható meg:

5.21.1.

a fent jelzett lámpákra vonatkozó valamennyi elhelyezési, geometriai láthatósági és fénytani követelménynek megfelelő kiegészítő lámpákat kell működésbe hozni, amennyiben e lámpáknak a referenciatengely irányába eső látható felületét több, mint 50 százalékban rejti el a mozgatható rész; vagy

5.21.2.

az adatközlő lapon (az 1. melléklet 10.1. pontja) található megjegyzés tájékoztatja a többi hatóságot arról, hogy a mozgatható részek a látható felület több, mint 50 százalékát elrejthetik a referenciatengely irányában; és a járműben egy figyelmeztetés tájékoztatja a felhasználót arról, hogy a mozgatható részek egyes helyzetében (helyzeteiben) a közlekedés többi résztvevőjét figyelmeztetni kell a jármű közúti jelenlétére; például elakadásjelző háromszög, vagy a közúti közlekedésre vonatkozó nemzeti követelményeknek megfelelő egyéb eszköz segítségével.

5.21.3.

Az 5.21.2. bekezdés nem vonatkozik a fényvisszaverőkre.

5.22.   A fényvisszaverők kivételével, amennyiben egy lámpa nem hozható működésbe egy fényforrás beszerelésével, alkalmazása még olyan esetben sem kívánatos, ha azon megtalálható a jóváhagyási jel.

5.23.   A lámpákat a járműre úgy szereljék fel, hogy a fényforrást a jármű gyártójának utasítsa szerint helyesen cserélhessék különleges, nem a gyártó által biztosított szerszámok használata nélkül. Ez a követelmény nem alkalmazandó a következőkre:

a)	nem cserélhető fényforrással jóváhagyott készülékek;

b)	a 99. számú előírás szerint jóváhagyott fényforrással rendelkező készülékek.

5.24.   A hátsó helyzetjelző lámpa fényjelző funkciójának ideiglenes cseréje megengedhető, amennyiben a hiba esetén helyettesített funkció szín, erősség és elhelyezés tekintetében azonos a nem működő funkcióval, és ha a helyettesítő készülék működőképes marad és folytatja eredeti biztonsági feladatának teljesítését. A csere ideje alatt a műszerfalra helyezett visszajelző lámpa (lásd ennek az előírásnak a 2.18. bekezdését) jelzi a meghibásodást és a javítás szükségességét.

6.   EGYEDI ELŐÍRÁSOK

6.1.   Távolsági fényszóró

6.1.1.   Alkalmazás

Gépjárműveken kötelező. Pótkocsikon tilos.

6.1.2.   Darabszám

Kettő vagy négy.

N3 kategóriás járműveknél:

Két további távolsági fényszóró felszerelése megengedett.

Amennyiben a járművet négy elrejthető fényszóróval szerelték fel, két további távolsági fényszóró felszerelése csak nappali fényjelzés céljára megengedett (lásd az 5.12. bekezdést).

6.1.3.   Elrendezés

Nincs különleges előírás.

6.1.4.   Elhelyezés

6.1.4.1.   Keresztirányban: nincs különleges előírás.

6.1.4.2.   Magasságban: nincs különleges előírás.

6.1.4.3.   Hosszirányban: a jármű elején és úgy kell felszerelni, hogy a kibocsátott fény a visszapillantó tükrön és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén keresztül a jármű vezetőjét sem közvetlenül, sem közvetve ne zavarja.

6.1.5.   Geometriai láthatóság

Az átvilágított felület láthatóságát – beleértve a megfigyelés irányában meg nem világított területek láthatóságát is – biztosítani kell azon területen belül, amelyet az átvilágított felület kerületén kiinduló és a fényszóró vonatkoztatási tengelyével legalább 5°-os szöget bezáró alkotók határolnak. A geometriai láthatóság szögeinek kezdőpontja a világítófelület vetületének kerülete a fényszórótükör legtávolabbi részével érintőleges keresztirányú síkban.

6.1.6.   Irány

Előrefelé.

A jármű egy-egy oldalán legfeljebb egy távolsági fényszóró úgy mozoghat, hogy az az útkanyar bevilágítását eredményezze.

6.1.7.   Elektromos kapcsolás

6.1.7.1.   A távolsági fényszórók bekapcsolása történhet egyidejűleg vagy párosával. Amennyiben még két külön távolsági fényszórót szerelnek fel – amit a 6.1.2. bekezdés csak az N3 kategóriába sorolt járműveknél enged meg – egyidejűleg legfeljebb csak két pár világíthat. A tompított fényszóró távolsági fényszóróra történő átkapcsolásakor legalább egy pár távolsági fényszórónak kell bekapcsolódnia. A távolsági fényszóró tompított fényszóróra való átkapcsolásakor valamennyi távolsági fényszórónak egyszerre kell kikapcsolódnia.

6.1.7.2.   A tompított fényszórók a távolsági fényszórókkal egyidejűleg bekapcsolva maradhatnak.

6.1.7.3.   Amennyiben négy elrejthető fényszórót szereltek fel, felemelt helyzetüknek meg kell akadályoznia minden további felszerelt fényszóró egyidejű működését, ha azokat nappali fényjelzés kibocsátására szánták (az 5.12. bekezdésben meghatározottaknak megfelelően).

6.1.8.   Visszajelző lámpa

A bekapcsolás-visszajelző alkalmazása kötelező.

6.1.9.   Egyéb követelmények

6.1.9.1.   Az egyidejűleg bekapcsolható fényszórók együttes legnagyobb fényerőssége nem haladhatja meg a 225 000 cd értéket, amely a 75 referenciaértéknek felel meg.

6.1.9.2.   Ezt a legnagyobb fényerősséget az egyes fényszórókon feltüntetett egyedi referenciaértékek összege adja. Mindegyik „R” vagy „CR” jelű fényszórónak a „10” referenciaértéket kell adni.

6.2.   Tompított fényszórók

6.2.1.   Alkalmazás

Gépjárműveken kötelező. Pótkocsikon tilos.

6.2.2.   Darabszám

Kettő.

6.2.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.2.4.   Elhelyezés

6.2.4.1.   Keresztirányban: a referenciatengely irányából látható felületnek azon része, amely legtávolabbra van a jármű hosszirányú középsíkjától, legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

A referenciatengely irányából látható felületek belső szélei legalább 600 mm-re legyenek egymástól. Ez nem alkalmazandó azonban az M1 és N1 kategóriába sorolt járművekre; valamennyi egyéb gépjárműkategória esetén ez a távolság 400 mm-re csökkenthető, ha a jármű teljes szélessége kevesebb 1 300 mm-nél.

6.2.4.2.   Magasságban: a talajszint felett legalább 500 mm-re, de legfeljebb 1 200 mm-re. Az N3G kategóriás járműveknél (terepjárók (8)) a legnagyobb magasság 1 500 mm-ig növelhető.

6.2.4.3.   Hosszirányban: a jármű elején. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény sem közvetlenül, sem közvetve nem zavarja a jármű vezetőjét a visszapillantó tükrön és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.

6.2.5.   Geometriai láthatóság

A 2.13. bekezdésben részletesen meghatározott α és β szögekkel van definiálva:

α	=	15° felfelé és 10° lefelé,
β	=	45° kifelé és 10° befelé.

Mivel a tompított fényszórókhoz előírt fotometriai értékek nem fedik le a teljes geometriai látóteret, a fennmaradó térben legkevesebb 1 cd érték szükséges típus-jóváhagyási célokra. A fényszóró közelében lévő felületek vagy más berendezések nem okozhatnak olyan másodlagos hatásokat, amelyek zavarhatják a közlekedés többi résztvevőjét.

6.2.6.   Irány

Előrefelé.

6.2.6.1.   Függőleges irány

6.2.6.1.1.   A tompított fénynyaláb metszetének kezdeti, lefelé irányuló dőlését, amit a vezetőülésben elhelyezkedő személlyel terhelt üres járművön kell beállítani, a jármű gyártójának 0,1 százalékos pontossággal kell megadnia és ezt jól látható és eltávolíthatatlan módon kell jeleznie minden járművön a 7. mellékletben látható szimbólummal, a fényszórók közelében, vagy a gyártó adattábláján.

A fent említett, lefelé irányuló dőlés értékét a 6.2.6.1.2. bekezdéssel összhangban határozzák meg.

6.2.6.1.2.   A tompított fényszóró terheletlen járművön mért látható felülete alsó szélének méterben meghatározott szerelési magasságától (h) függően a tompított fénynyaláb metszete függőleges dőlésének az 5. melléklet statikus feltételei mellett a következő határok között kell maradnia, valamint a kezdeti célértékek a következők:

h < 0,8 határértékek : – 0,5 százalék és – 2,5 százalék között kezdeti célérték : – 1,0 százalék és – 1,5 százalék között

0,8 ≤ h ≤ 1,0 határértékek : – 0,5 százalék és – 2,5 százalék között kezdeti célérték : – 1,0 százalék és – 1,5 százalék között vagy a gyártó megítélése alapján, határértékek : – 1,0 százalék és – 3,0 százalék között kezdeti célérték : – 1,5 százalék és – 2,0 százalék között Ebben az esetben a járműtípus-jóváhagyási kérelemnek tartalmaznia kell, hogy a két változat közül melyiket kell használni.

h > 1,0 határértékek : – 1,0 százalék és – 3,0 százalék között kezdeti célérték : – 1,5 százalék és – 2,0 százalék között

A fenti határértékeket és a kezdeti célértékeket az alábbi grafikon foglalja össze.

Az N3G (terepjáró) kategóriájú járművek esetén, amelyeknél a fényszórók 1 200 mm magasság felett helyezkednek el, a fénynyaláb metszete függőleges dőlése a következő határértékek közötti: – 1,5 százalék és – 3,5 százalék.

A kezdeti célérték a következő határértékek közötti: – 2 százalék és – 2,5 százalék.

6.2.6.2.   Fényszóró-beállító berendezés

6.2.6.2.1.   Abban az esetben, ha a fényszóró-beállító szükséges a 6.2.6.1.1. és a 6.2.6.1.2. bekezdés követelményeinek teljesítéséhez, a berendezésnek automatikusnak kell lennie.

6.2.6.2.2.   Mindazonáltal megengedettek folytonosan vagy szakaszosan kézileg működtethető berendezések is, amennyiben rendelkeznek egy olyan nyugalmi helyzettel, amelyben a lámpák visszaállíthatók a 6.2.6.1.1. bekezdésben meghatározott kezdeti dőlésre a szokásos állítócsavarok segítségével.

Az ilyen kézileg állítható berendezéseknek a vezetőülésből kell működtethetőnek lenniük.

A folyamatosan állítható berendezéseket el kell látni a tompított fénynyaláb állítását megkövetelő terhelési feltételeket jelző vonatkoztatási jellel.

A szakaszosan állítható berendezéseken a beállítható pozíciók számának biztosítania kell a 6.2.6.1.2. bekezdésben előírt értéktartományok betartását az 5. mellékletben meghatározott valamennyi terhelési feltétel mellett.

E berendezések esetében is egyértelműen jelezni kell a berendezés vezérlőszerkezete közelében az 5. mellékletben található és a tompított fényszóró állítását igénylő terhelési feltételeket (lásd a 8. mellékletet).

6.2.6.2.3.   A 6.2.6.2.1. és a 6.2.6.2.2. bekezdésben leírt szerkezetek hibája esetén a tompított fény nem foglalhat el olyan helyzetet, amelyben a tompítás kisebb, mint amekkora mértékű a berendezés meghibásodásakor volt.

6.2.6.3.   Mérési eljárás

6.2.6.3.1.   A kezdeti dőlés beállítása után a tompított fénynyaláb függőleges dőlését százalékban, statikus feltételek mellett kell mérni az 5. mellékletben meghatározott terhelési feltételek mellett.

6.2.6.3.2.   A tompított fénynyaláb lejtésének a terhelés függvényében történő mérését a 6. mellékletben meghatározott vizsgálati eljárással összhangban kell végrehajtani.

6.2.6.4.   Vízszintes irány

Egy vagy mindkét tompított fényszóró vízszintes iránya módosítható úgy, hogy az útkanyart megvilágítsa, amennyiben az egész fénysugarat vagy a világos-sötét határvonalat mozgatják, a világos-sötét határvonal töréspontját nem metszi a jármű súlyponti pályájának vonala a jármű elejétől olyan távolságra, amely nagyobb, mint a megfelelő tompított fényszóró szerelési magasságának százszorosa.

6.2.7.   Elektromos kapcsolás

A tompított fényszóróra történő átkapcsoláskor a kapcsolószerkezetnek egyidejűleg ki kell kapcsolnia minden távolsági fényszórót.

A tompított fényszórók a távolsági fényszórókkal egyidejűleg bekapcsolva maradhatnak.

A 98. számú előírás szerinti tompított fényszórók esetén a gázkisüléses fényforrás a távolsági fényszóró működésekor bekapcsolva marad.

A tompított fényszórón belül vagy a megfelelő fő fényszóróval (kiéve a távolsági fényszórót) egyesített vagy kölcsönösen egybeépített tompított fényszórón belül elhelyezett kiegészítő fényforrás hozhatja működésbe a kanyarvilágítást, amennyiben a jármű súlyponti pályájának vonalának vízszintes görbületi sugara 500 m vagy kevesebb. Ezt a gyártó számítással vagy a típusjóváhagyásért felelős hatóság által elfogadott más módon bizonyíthatja.

A tompított fényszórókat automatikusan BE- vagy KIkapcsolhatja. Azonban minden esetben lehetségesnek kell lennie a tompított fényszóró kézzel való be- és kikapcsolásának.

6.2.8.   Visszajelző lámpa

A visszajelző választható.

Abban az esetben azonban, amikor az egész fénynyaláb vagy a világos-sötét határvonal töréspontját mozgatják a kanyarvilágítás megvalósítása érdekében, a működést ellenőrző visszajelző kötelező; ennek villogó figyelmeztető fénynek kell lennie, amely a világos-sötét határvonal töréspontja elmozdulásának hibás működése esetén kapcsol be.

6.2.9.   Egyéb követelmények

Az 5.5.2. bekezdés követelményeit nem kell alkalmazni tompított fényszórókra.

A 2 000 lument meghaladó objektív fényáramú fényforrással rendelkező tompított fényszórót kizárólag a 45. számú előírás szerinti fényszórótisztító berendezéssel (berendezésekkel) együttesen lehet felszerelni. (9) Emellett a függőleges dőlés szempontjából a fenti 6.2.6.2.2. bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

Kizárólag a 98. vagy 112. számú előírásoknak megfelelő tompított fényszóró használható kanyarvilágításra.

Amennyiben a kanyarvilágítást a teljes fénynyaláb vagy a világos-sötét határvonal töréspontjának vízszintes mozgatásával valósítják meg, ez csak akkor léphet működésbe, ha a jármű előre mozog; e rendelkezés nem alkalmazandó, ha a kanyarvilágítást a jobbra forduláshoz használják a jobb oldali közlekedésű forgalomban (balra fordulás a bal oldali közlekedésnél).

6.3.   Ködfényszórók

6.3.1.   Alkalmazás

Gépjárműveken megengedett. Pótkocsikon tilos.

6.3.2.   Darabszám

Kettő.

6.3.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.3.4.   Elhelyezés

6.3.4.1.   Keresztirányban: a látható felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabbi, a referenciatengely irányába eső pontja legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

6.3.4.2.   Magasságban:

minimum	:	A talajszint felett legalább 250 mm-re.
maximum	:	Az M1 és az N1 kategóriájú járművek esetén a talajszint felett legfeljebb 800 mm-re. Az egyéb járműkategóriák esetén nincs maximális magasság.

A látható felületen a referenciatengely irányában azonban egyetlen pont sem lehet magasabban, mint a látható felületen a tompított fényszóró vonatkozatási tengelyének irányában lévő legmagasabb pont.

6.3.4.3.   Hosszirányban: a jármű elején. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény sem közvetlenül, sem közvetve nem zavarja a jármű vezetőjét a visszapillantó tükrön és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.

6.3.5.   Geometriai láthatóság

A 2.13. bekezdésben részletesen meghatározott α és β szögekkel van definiálva:

α	=	5° felfelé és lefelé,
β	=	45° kifelé és 10° befelé.

6.3.6.   Irány

Előrefelé.

A ködfényszóró világítási iránya nem változhat az elkormányzási szöggel.

Úgy kell előrefelé beállítani, hogy indokolatlanul ne vakítsa el vagy zavarja a szembejövő járművezetőt vagy a közlekedés más résztvevőit.

6.3.7.   Elektromos kapcsolás

A ködfényszóróknak a távolsági fényszóróktól, tompított fényszóróktól vagy a távolsági és tompított fényszórók bármely kombinációjától függetlenül ki- és bekapcsolhatónak kell lenniük.

6.3.8.   Visszajelző lámpa

A bekapcsolás-visszajelző alkalmazása kötelező. Független, nem villogó figyelmeztető fény.

6.3.9.   Egyéb követelmények

Nincs.

6.4.   Hátrameneti lámpa

6.4.1.   Alkalmazás

Kötelező gépjárműveken és az O2, O3 és O4 kategóriába tartozó pótkocsikon. Az O1 kategóriájú pótkocsikon választható.

6.4.2.   Darabszám

6.4.2.1.   Egy berendezés kötelező, és egy második választható az M1 kategóriás gépjárműveken és minden más olyan járművön, amelynek hossza nem haladja meg a 6 000 mm-t.

6.4.2.2.   Két berendezés kötelező és kettő választható valamennyi olyan jármű esetén, amelynek hossza meghaladja a 6 000 mm-t, kivéve az M1 kategóriás járműveket.

6.4.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.4.4.   Elhelyezés

6.4.4.1.	:	Keresztirányban	:	nincs különleges követelmény.
6.4.4.2.	:	Magasságban	:	a talajszint felett legalább 250 mm-re, de legfeljebb 1 200 mm-re.
6.4.4.3.	:	Hosszirányban	:	a jármű hátsó részén.

Ha azonban felszerelték, a 6.4.2.2. bekezdésben említett két választható berendezést a jármű oldalára, vagy hátuljára kell felszerelni a 6.4.5. és 6.4.6. bekezdés követelményeinek megfelelően.

6.4.5.   Geometriai láthatóság

A 2.13. bekezdésben részletesen meghatározott α és β szögekkel definiálva:

α	=	15° felfelé és 5° lefelé,
β	=	45° jobbra és balra, ha csak egy berendezés van, 45° kifelé és 30° befelé, ha két lámpa van.

A 6.4.2.2. bekezdésben említett két választható berendezés referenciatengelye – ha az említett berendezéseket a jármű oldalára szerelték fel – irányuljon oldalirányba vízszintesen 10 ± 5° elhajlással a jármű hosszirányú középsíkjához viszonyítva.

6.4.6.   Irány

Hátrafelé

A 6.4.2.2. bekezdésben említett két választható berendezés esetén, amennyiben ezek a jármű oldalára vannak felszerelve, a 6.4.5. bekezdés korábban említett követelményeit nem kell alkalmazni. Azonban e berendezések referenciatengelye a jármű hosszirányú középsíkjához viszonyítva legfeljebb vízszintesen 15°-ban irányulhat hátrafelé.

6.4.7.   Elektromos kapcsolás

6.4.7.1.   Az elektromos kapcsolás olyan, hogy a lámpa csak bekapcsolt hátrameneti sebességfokozat esetében és csak akkor világíthat, ha a motor elindítására és leállítására szolgáló gyújtáskapcsoló olyan pozícióban van, amelyben lehetséges a motor működtetése. Ha a két feltétel valamelyike nem teljesül, akkor nem világíthat és nem maradhat kigyulladt állapotban.

6.4.7.2.   Emellett a 6.4.2.2. bekezdésben említett két választható berendezés elektromos csatlakozása olyan, hogy e berendezések csak akkor világítanak, ha az 5.11. bekezdésben említett lámpákat bekapcsolták.

Az előre való, lassú haladás esetén a jármű oldalára szerelt berendezések bekapcsolása megengedett. E célból a berendezéseket külön kapcsolóval, kézzel kell bekapcsolni és kikapcsolni, és a hátrameneti fokozat kikapcsolását követően is bekapcsolva maradhatnak. Azonban amennyiben a jármű előremeneti sebessége meghaladja a 10 km/h-t, akkor e berendezés automatikusan kikapcsol, és egészen addig kikapcsolt állapotban marad, amíg szándékosan be nem kapcsolják.

6.4.8.   Visszajelző lámpa

A visszajelző lámpa választható.

6.4.9.   Egyéb követelmények

Nincs.

6.5.   Irányjelző lámpa

6.5.1.   Alkalmazás (lásd az alábbi ábrán)

Alkalmazása kötelező. Az irányjelző lámpák típusait kategóriákba sorolták (1., 1a., 1b., 2a., 2b., 5. és 6.), és valamely adott járműre történő felszerelésük egy meghatározott elrendezést („A” és „B”) tesz lehetővé.

Az „A” elrendezés valamennyi gépjárműre érvényes.

A „B” elrendezés csak pótkocsikra érvényes.

6.5.2.   Darabszám

Az elrendezéssel összhangban.

6.5.3.   Elrendezések (lásd az alábbi ábrát)

A:   Két első irányjelző lámpa a következő kategóriákból:

1a. vagy 1b., amennyiben e lámpa referenciatengelye irányából látható felületének széle és a tompított fényszóró, illetve az első ködlámpa, ha van, referenciatengelye irányából látható felületének szegélye közötti távolság legalább 40 mm,

1a. vagy 1b., amennyiben e lámpa referenciatengelye irányából látható felületének széle és a tompított fényszóró, illetve első ködlámpa, ha van, vonatkozási tengelye irányából látható felületének széle közötti távolság nagyobb 20 mm-nél, de kisebb 40 mm-nél,

1b., amennyiben e lámpa referenciatengelye irányából látható felületének széle és a tompított fényszóró, illetve első ködlámpa, ha van, vonatkozási tengelye irányából látható felületének széle közötti távolságlegfeljebb 20 mm;

két hátsó irányjelző lámpa (2a. vagy 2b. kategória);

két kiegészítő lámpa (2a. vagy 2b. kategória) valamennyi M2, M3, N2, N3 kategóriájú járművön.

két oldalsó irányjelző lámpa az 5. vagy a 6. kategóriából (minimumkövetelmények):   5. valamennyi M1 kategóriás járműre; a 6 m-t meg nem haladó hosszúságú N1, M2 és M3 kategóriás járművekre;   6. valamennyi N2 és N3 kategóriás járműre, a 6 m-nél nagyobb hosszúságú N1, M2 és M3 kategóriás járműre.

Minden esetben megengedett az 5. kategóriás oldalsó irányjelző lámpák 6. kategóriás oldalsó irányjelző lámpákkal való helyettesítése.

Amennyiben olyan lámpákat szereltek fel, amelyek kombinálják az első irányjelző lámpa (1., 1a. és 1b. kategória), az oldalsó irányjelző lámpa (5. és 6. kategória) funkcióit, felszerelhető két további oldalsó irányjelző lámpa (5. és 6. kategória) a 6.5.5. bekezdésben említett láthatósági követelmények betartása érdekében.

B:   Két hátsó irányjelző lámpa (2a. vagy 2b. kategória).

két kiegészítő lámpa (2a. vagy 2b kategória) valamennyi O2, O3, és O4 kategóriájú járművön.

6.5.4.   Elhelyezés

6.5.4.1.   Keresztirányban: a referenciatengely irányába eső látható felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabb lévő széle legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától. Ez a feltétel nem vonatkozik a kiegészítő hátsó lámpákra.

A referenciatengelyek irányából látható két felület belső széle közti távolság legalább 600 mm legyen.

A távolság 400 mm-re csökkenthető, amennyiben a jármű teljes szélessége 1 300 mm-nél kisebb.

6.5.4.2.   Magasságban: a talajszint felett.

6.5.4.2.1.   Az 5. és 6. kategóriába tartozó oldalsó irányjelző lámpák világítófelületének magassága:

legalább	:	350 mm távolságban legyen az M1 és N1 kategóriás járműveknél, és 500 mm távolságban valamennyi egyéb kategóriájú járműnél a legalacsonyabb ponttól; és
legfeljebb	:	1 500 mm távolságban a legmagasabb ponttól mérve.

6.5.4.2.2.   Az 1., 1a., 1b., 2a. és 2b. kategóriájú irányjelző lámpák magassága legalább 350 mm vagy legfeljebb 1 500 mm az 5.8. bekezdéssel összhangban mérten.

6.5.4.2.3.   Ha a jármű szerkezetének jellege nem teszi lehetővé a fent ismertetett módon mért felső határok betartását, és kiegészítő lámpák nincsenek, akkor ezek 2 300 mm-re növelhetők az 5. és 6. kategóriájú oldalsó irányjelző lámpák, és 2 100 mm-re az 1., 1a., 1b., 2a. és 2b. kategóriájú irányjelző lámpák esetében.

6.5.4.2.4.   Ha kiegészítő lámpák vannak felszerelve, akkor azokat a 6.5.4.1. bekezdés alkalmazandó követelményeinek megfelelően, a lámpák szimmetriájának megfelelő magasságba és a felépítmény alakja által megengedett, de a kötelező lámpák felett legalább 600 mm-es függőleges távolságba kell felszerelni.

6.5.4.3.   Hosszirányban (lásd az alábbi ábrát)

Az oldalsó irányjelző lámpa (5. és 6. kategória) világítófelülete és a jármű teljes hosszúságának első határát jelző keresztirányú sík közötti távolság nem haladhatja meg az 1 800 mm-t. M1 és N1 kategóriájú járműveknél azonban, és minden más kategóriás járműnél, amennyiben a jármű szerkezetének jellege lehetővé teszi a láthatósági szögek minimális értékeinek betartását, ez a távolság növelhető 2 500 mm-re.

6.5.5.   Geometriai láthatóság

6.5.5.1.   Vízszintes szögek: (lásd az alábbi ábrán)

Függőleges szögek: 15° a vízszintes felett és alatt az 1., 1a., 1b., 2a., 2b. és 5. kategóriájú irányjelző lámpák esetén. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a lámpák a talajszinttől 750 mm-nél alacsonyabban helyezkednek el. A 6. kategóriájú irányjelző lámpák esetében 30° a vízszintes felett és 5° a vízszintes alatt. A vízszintes feletti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a választható lámpák a talajszinttől legalább 2 100 mm-re helyezkednek el.

Ábra (lásd a 6.5. bekezdést)

6.5.5.2.   vagy a gyártó választásának megfelelően az M1 és N1 kategóriájú járművek esetén (10):

Az első és hátsó irányjelzők, valamint az oldalsó helyzetjelző lámpák esetén:

A vízszintes szögeket lásd az alábbi ábrán:

Függőleges szögek: 15° a vízszintes felett és alatt. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a lámpák a talajszinttől 750 mm-nél alacsonyabban helyezkednek el.

Ahhoz, hogy láthatónak minősüljön, a lámpának rendelkeznie kell legalább 12,5 négyzetcentiméternyi látható felület korlátlan láthatóságával, kivéve az 5. és 6. kategóriájú oldalsó irányjelzőket. Minden fényvisszaverő olyan világító felületének területét, amely nem enged át fényt, ki kell zárni.

6.5.6.   Irány

A gyártó előírásainak megfelelően, ha ilyenek vannak.

6.5.7.   Elektromos kapcsolás

Az irányjelzőknek a többi lámpától függetlenül bekapcsolhatónak kell lenniük. A jármű azonos oldalán lévő összes irányjelzőt ugyanazon vezérlőszerkezetnek kell be- és kikapcsolnia; és szakaszosan kell felvillanniuk.

A 6 méternél kisebb hosszúságú M1 és N1 kategóriájú járműveken – a fenti 6.5.5.2. bekezdésnek megfelelő elrendezéssel – a borostyánsárga oldalsó irányjelző lámpák, ha ilyeneket felszereltek, szintén ugyanolyan frekvenciával (fázisban) villognak, mint az irányjelző lámpák.

6.5.8.   Visszajelző lámpa

A működés-visszajelző lámpa alkalmazása kötelező első és hátsó irányjelző lámpákhoz. Lehet optikai, akusztikai vagy mindkettő. Optikai visszajelző esetén villogó lámpának kell lennie, ami az oldalsó irányjelzőket kivéve bármely irányjelző hibás működése esetén kialszik, vagy villogás nélkül égve marad, vagy észlelhető frekvenciaváltozást mutat. Ha a működés-ellenőrző visszajelző csak hangjelzést ad, akkor annak jól hallhatónak kell lennie és jelentős frekvenciaváltozást kell mutatnia az első vagy hátsó irányjelző lámpák bármelyikének meghibásodása esetén.

Ha a gépjármű pótkocsi vontatására alkalmas, azt fel kell szerelni a pótkocsi irányjelzőjét ellenőrző külön visszajelző lámpával, kivéve amikor a vontató visszajelzője lehetővé teszi az egész járműszerelvény bármely irányjelző lámpája meghibásodásának észlelését.

A pótkocsik választható irányjelző lámpái esetén a működés-visszajelző lámpa nem kötelező.

6.5.9.   Egyéb követelmények

A villogási frekvencia 90 ± 30 percenként.

Az irányjelző kapcsolását a fény kigyulladásának legfeljebb 1 másodperc, kialvásának legfeljebb 1,5 másodperc késedelemmel kell követnie. Ha a gépjárművet pótkocsi vontatására felszerelték, az irányjelző kapcsolójának a pótkocsi irányjelzőjét is működtetnie kell. A zárlat kivételével bármely irányjelző működési zavara esetén a többi lámpának tovább kell villognia, azonban a villogás frekvenciája ez esetben az előírttól eltérhet.

6.6.   Elakadásjelző

6.6.1.   Alkalmazás

Alkalmazása kötelező.

A jelzést az irányjelző lámpák egyidejű működtetésével kell adni, a fenti 6.5. bekezdés követelményeinek megfelelően.

6.6.2.   Darabszám

A 6.5.2. bekezdésnek megfelelően.

6.6.3.   Elrendezés

A 6.5.3. bekezdésnek megfelelően.

6.6.4.   Elhelyezés

6.6.4.1.   Keresztirányban:

A 6.5.4.1. bekezdésnek megfelelően.

6.6.4.2.   Magasságban:

A 6.5.4.2. bekezdésnek megfelelően.

6.6.4.3.   Hosszirányban:

A 6.5.4.3. bekezdésnek megfelelően.

6.6.5.   Geometriai láthatóság

A 6.5.5. bekezdésnek megfelelően.

6.6.6.   Irány

A 6.5.6. bekezdésnek megfelelően.

6.6.7.   Elektromos kapcsolás

Az irányjelzőt egy vezérlőkapcsolóval kell be- és kikapcsolni, és szakaszosan kell felvillannia.

A 6 méternél kisebb hosszúságú M1 és N1 kategóriájú járműveken – a fenti 6.5.5.2. bekezdésnek megfelelő elrendezéssel – a borostyánsárga oldalsó irányjelző lámpák, ha ilyeneket felszereltek, szintén ugyanolyan frekvenciával (fázisban) villognak, mint az irányjelző lámpák.

6.6.8.   Visszajelző lámpa

A bekapcsolás-visszajelző alkalmazása kötelező. Ez olyan villogó jelzőlámpa lehet, amely együtt működhet a 6.5.8. bekezdésben előírt visszajelzővel vagy visszajelzőkkel.

6.6.9.   Egyéb követelmények

A 6.5.9. bekezdésnek megfelelően. Ha a gépjárművet pótkocsi vontatására felszerelték, az elakadásjelző vezérlőkapcsolójának a pótkocsi irányjelző lámpáit is működtetni kell. Az elakadásjelzőnek akkor is működőképesnek kell lennie, ha a motor indítását és leállítását vezérlő kapcsoló olyan állásban van, amely kizárja a motor működését.

6.7.   Féklámpa

6.7.1.   Alkalmazás

S1 vagy S2 kategóriájú berendezések	:	valamennyi járműkategória esetén kötelező.
S3 kategóriájú berendezések	:	kötelező az M1 és N1 kategóriájú járműveken, a vezetőfülkével felszerelt és nyitott rakfelületű járművek kivételével; az egyéb járműkategóriák esetén választható.

6.7.2.   Darabszám

Két S1 vagy S2 és egy S3 kategóriájú készülék valamennyi járműkategóriára.

6.7.2.1.   Azt az esetet kivéve, amikor S3 kategóriájú berendezés van felszerelve, két opcionális, S1 vagy S2 kategóriájú berendezést lehet felszerelni az M2, M3, N2, N3, O2, O3, és O4 kategóriába tartozó járművekre.

6.7.2.2.   Ha a jármű hosszirányú középsíkja nem rögzített felépítmény elemén helyezkedik el, hanem egy vagy két mozgatható járműelemet választ el egymástól (pl. ajtókat) és nincsen elegendő hely egyedi S3 kategóriás készülék beépítésére a hosszirányú középsíkon az ilyen mozgatható elem(ek) felett:

a)	vagy két S3 kategóriás „D” típusú berendezés építhető be;

b)	vagy egy S3 kategóriájú berendezés szerelhető fel a hosszirányú középsíktól jobbra vagy balra eltolva.

6.7.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.7.4.   Elhelyezés

6.7.4.1.   Keresztirányban:

Az M1 és N1 kategóriájú járművek esetén: Az S1 vagy S2 kategóriájú berendezések esetén az átvilágított felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabbi, a referenciatengely irányába eső pontja legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

A referenciatengely irányában a látható felületek belső szélei között a távolságra nincsenek külön követelmények.

Valamennyi egyéb járműkategória esetén: Az S1 vagy S2 kategóriájú berendezések esetén a referenciatengely irányában a látható felületek belső szélei között a távolság legalább 600 mm. A távolság 400 mm-re csökkenthető, amennyiben a jármű teljes szélessége 1 300 mm-nél kisebb.

S3 kategóriájú készülékek esetén: a referencia-középpont a jármű hosszirányú középsíkjába esik. Amennyiben két S3 kategóriás berendezés van felszerelve – a 6.7.2. bekezdésnek megfelelően –, e berendezések a hosszirányú középsíkhoz a lehető legközelebb helyezkednek el, a sík egyes oldalain egy-egy.

Amennyiben a 6.7.2. bekezdés szerint megengedett az S3 kategóriás lámpának a hosszirányú középsíkhoz képest eltolva való beépítése, akkor ez az eltolás a hosszirányú középsík és a lámpa referencia középpontja között nem haladhatja meg a 150 mm-t.

6.7.4.2.   Magasságban:

6.7.4.2.1.   Az S1 vagy S2 kategóriájú berendezések esetén: a talajszint felett legalább 350 mm és legfeljebb 1 500 mm (2 100 mm, ha a felépítmény alakja miatt lehetetlen betartani az 1 500 mm-es értéket).

Ha kiegészítő lámpák vannak felszerelve, akkor azokat a lámpák szimmetriájának megfelelő magasságba és a felépítmény alakja által megengedett, de a kötelező lámpák felett legalább 600 mm-es függőleges távolságba kell felszerelni.

6.7.4.2.2.   S3 kategóriájú készülékeknél a látható felülete alsó szélét érintő vízszintes sík:

a)	vagy legfeljebb 150 mm-re legyen a hátsó ablaküveg szabad felületének alsó szélét érintő vízszintes sík alatt;

b)	vagy a talajszint felett legalább 850 mm-re.

Mindazonáltal az S3 kategóriájú berendezés látható felületét alulról érintő vízszintes sík az S1 vagy S2 kategóriájú készülékek látható felülete felső szélét érintő vízszintes sík felett legyen.

6.7.4.3.   Hosszirányban:

Az S1 vagy S2 kategóriájú berendezések esetén	:	a jármű hátsó részén.
S3 kategóriájú készülékek esetén	:	nincs különleges követelmény.

6.7.5.   Geometriai láthatóság

Vízszintes szög	:	Az S1 vagy S2 kategóriájú berendezések esetén: 45° a jármű hossztengelyétől jobbra és balra; S3 kategóriájú készülékek esetén: 10° a jármű hossztengelyétől jobbra és balra;
Függőleges szögek	:	Az S1 vagy S2 kategóriájú berendezések esetén: 15° a vízszintes felett és alatt. Mindazonáltal a vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa elhelyezési magassága 750 mm-nél kevesebb. A vízszintes feletti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a választható lámpák a talajszinttől legalább 2 100 mm-re helyezkednek el. S3 kategóriájú készülékek esetén: 10° a vízszintes felett és 5° a vízszintes alatt.

6.7.6.   Irány

A jármű hátsó részén.

6.7.7.   Elektromos kapcsolás

6.7.7.1.   Valamennyi féklámpának egyszerre kell felgyulladnia, ha a fékrendszer a 13. és a 13-H. számú előírás szerinti megfelelő jelet adja.

6.7.7.2.   A féklámpáknak nem kell működni, ha a motor indítását és leállítását vezérlő kapcsoló olyan állásban van, amely kizárja a motor működését.

6.7.8.   Visszajelző lámpa

A visszajelző lámpa választható. A visszajelző lámpa, ha van, olyan működés-visszajelző lámpa, amely a féklámpa meghibásodása esetén kigyullad.

6.7.9.   Egyéb követelmények

6.7.9.1.   Az S3 kategóriájú berendezés nem építhető egybe semmiféle más lámpával.

6.7.9.2.   Az S3 kategóriájú berendezés felszerelhető a járművön belül és azon kívülre is.

6.7.9.2.1.   Amennyiben a járművön belülre szerelik fel:

a kibocsátott fény a visszapillantó tükrön vagy a jármű egyéb felületén (pl. hátsó ablakon) keresztül nem zavarhatja a gépjárművezetőt.

6.8.   Hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa

6.8.1.   Alkalmazás

Alkalmazása kötelező.

6.8.2.   Darabszám

Ahány darab a rendszámtábla helyének megvilágítását biztosítja.

6.8.3.   Elrendezés

Olyan módon, hogy az biztosítsa a rendszámtábla helyének megvilágítását.

6.8.4.   Elhelyezés

6.8.4.1.	:	Keresztirányban	:	olyan módon, hogy biztosítsa a rendszámtábla helyének megvilágítását.
6.8.4.2.	:	Magasságban	:	olyan módon, hogy biztosítsa a rendszámtábla helyének megvilágítását.
6.8.4.3.	:	Hosszirányban	:	olyan módon, hogy biztosítsa a rendszámtábla helyének megvilágítását.

6.8.5.   Geometriai láthatóság

Olyan módon, hogy az biztosítsa a rendszámtábla helyének megvilágítását.

6.8.6.   Irány

Olyan módon, hogy az biztosítsa a rendszámtábla helyének megvilágítását.

6.8.7.   Elektromos kapcsolás

Az 5.11. bekezdésnek megfelelően.

6.8.8.   Visszajelző lámpa

A visszajelző lámpa választható. Ha van, ezt a funkciót az első és a hátsó helyzetjelző lámpák visszajelzője látja el.

6.8.9.   Egyéb követelmények

Ha a hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa kombinálva van a hátsó helyzetjelző lámpával, és ez utóbbi egybe van építve a féklámpával vagy a hátsó ködlámpával, akkor a hátsó rendszámtábla-megvilágító lámpa fénytani jellemzői módosulhatnak a féklámpa vagy a hátsó ködlámpa világítása idején.

6.9.   Első helyzetjelző lámpa

6.9.1.   Alkalmazás

Valamennyi gépjárművön kötelező.

Pótkocsikon 1 600 mm szélességen felül kötelező.

Választható az olyan pótkocsikon, amelyek szélessége nem haladja meg az 1 600 mm-t.

6.9.2.   Darabszám

Kettő.

6.9.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.9.4.   Elhelyezés

6.9.4.1.   Keresztirányban: a látható felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabbi, a referenciatengely irányába eső pontja legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

Pótkocsi esetében a referenciatengely irányból látható felületnek az a pontja, amely legtávolabbra esik a jármű hosszirányú középsíkjától, legfeljebb 150 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

A referenciatengelyek irányából látható két felület belső szélei közötti távolság a következő:

Az M1 és N1 kategóriájú járművek esetén: nincs külön követelmény.

Valamennyi egyéb járműkategória esetén: legalább 600 mm. A távolság 400 mm-re csökkenthető, amennyiben a jármű teljes szélessége 1 300 mm-nél kisebb.

6.9.4.2.   Magasságban: a talajszint felett legalább 350 mm és legfeljebb 1 500 mm (a maximum 2 100 mm lehet O1 és O2 kategóriás járműveknél, vagy minden más olyan jármű-kategóriánál, ahol a jármű felépítményének alakja miatt az 1 500 mm-t nem lehet betartani).

6.9.4.3.   Hosszirányban: nincs különleges előírás.

6.9.4.4.   Amennyiben az első helyzetjelző lámpát egy másik lámpával kölcsönösen egybeépítették, úgy a másik lámpa referenciatengelyének irányából látható felületét kell felhasználni az elhelyezési követelményeknek (6.9.4.1–6.9.4.3. bekezdés) való megfelelőség ellenőrzésénél.

6.9.5.   Geometriai láthatóság

6.9.5.1.   A két első helyzetjelző lámpa vízszintes szögei:

45° befelé és 80° kifelé.

Pótkocsik esetében a belső szög 5°-ra csökkenthető.

Függőleges szögek:

15° a vízszintes felett és alatt. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a lámpák a talajszinttől 750 mm-nél alacsonyabban helyezkednek el.

6.9.5.2.   M1 és N1 kategóriájú járműveknél – a 6.9.5.1. bekezdés változataként – a gyártó vagy a gyártó meghatalmazott képviselőjének kívánságára, és csak ha oldalsó irányjelző lámpát helyeztek el a járművön:

Vízszintes szög: 45° kifele és 45° befele.

Függőleges szögek: 15° a vízszintes alatt és fölött. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a lámpák a talajszinttől 750 mm-nél alacsonyabban helyezkednek el.

Azért, hogy látható legyen, a lámpát legalább 12,5 négyzetcentiméteres tisztán látható felülettel kell ellátni. Minden fényvisszaverő olyan világító felületének területét, amely nem enged át fényt, ki kell zárni.

6.9.6.   Irány

Előre.

6.9.7.   Elektromos kapcsolás

Az 5.11. bekezdésnek megfelelően.

6.9.8.   Visszajelző lámpa

A bekapcsolás-visszajelző alkalmazása kötelező. Ez a visszajelző nem villogó fényű. Ha a műszerfal világítása csak az első irányjelző lámpákkal egyidejűleg kapcsolható be, úgy a visszajelző alkalmazása nem kötelező.

6.9.9.   Egyéb követelmények

Amennyiben egy vagy több infravörös sugárzású generátor van felszerelve az első helyzetjelző lámpa elé, akkor ezeket csak akkor lehet működésbe hozni, ha a megegyező oldalon lévő fényszóró is be van kapcsolva, és a jármű előre haladó mozgást végez. Amennyiben a generátorral azonos oldalon lévő első helyzetjelző lámpa vagy fényszóró meghibásodik, az infravörös sugárzású generátor(ok) automatikusan kikapcsol(nak).

6.10.   Hátsó helyzetjelző lámpa

6.10.1.   Alkalmazás

Alkalmazása kötelező.

6.10.2.   Darabszám

Kettő.

6.10.2.1.   Azt az esetet kivéve, amikor méretjelző lámpák vannak felszerelve, két opcionális helyzetjelző lámpa szerelhető az M2, M3, N2, N3, O2, O3, és O4 kategóriájú valamennyi járműre.

6.10.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.10.4.   Elhelyezés

6.10.4.1.   Keresztirányban: a látható felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabbi, a referenciatengely irányába eső pontja legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától. Ez a feltétel nem vonatkozik a kiegészítő hátsó lámpákra.

A referenciatengelyek irányából látható két felület belső szélei közötti távolság a következő:

Az M1 és N1 kategóriájú járművek esetén: nincs külön követelmény.

Valamennyi egyéb járműkategória esetén: legalább 600 mm. A távolság 400 mm-re csökkenthető, amennyiben a jármű teljes szélessége 1 300 mm-nél kisebb.

6.10.4.2.   Magasságban: a talajszint felett legalább 350 mm és legfeljebb 1 500 mm (2 100 mm, ha a felépítmény alakja miatt lehetetlen betartani az 1 500 mm-es értéket). Ha kiegészítő lámpák vannak felszerelve, akkor azokat a 6.10.4.1. bekezdés alkalmazandó követelményeinek, a lámpák szimmetriájának megfelelő magasságba és a felépítmény alakja által megengedett, de a kötelező lámpák felett legalább 600 mm-es függőleges távolságba kell felszerelni.

6.10.4.3.   Hosszirányban: a jármű hátsó részén.

6.10.5.   Geometriai láthatóság

6.10.5.1.   Vízszintes szög: 45° befelé és 80° kifelé.

Függőleges szögek: 15° a vízszintes alatt és fölött. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a lámpák a talajszinttől 750 mm-nél alacsonyabban helyezkednek el. A vízszintes feletti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a választható lámpák a talajszinttől legalább 2 100 mm-re helyezkednek el.

6.10.5.2.   M1 és N1 kategóriás járműveknél – a 6.10.5.1. bekezdés változataként – a gyártó vagy a gyártó meghatalmazott képviselőjének kívánságára, és csak amennyiben hátsó oldalsó helyzetjelző lámpát szereltek a járműre.

Vízszintes szög: 45° kifele és 45° befele.

Függőleges szögek: 15° a vízszintes alatt és fölött. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a lámpák a talajszinttől 750 mm-nél alacsonyabban helyezkednek el.

Azért, hogy látható legyen, a lámpát legalább 12,5 négyzetcentiméteres tisztán látható felülettel kell ellátni. Minden fényvisszaverő olyan világító felületének területét, amely nem enged át fényt, ki kell zárni.

6.10.6.   Irány

Hátrafelé.

6.10.7.   Elektromos kapcsolás

Az 5.11. bekezdésnek megfelelően.

6.10.8.   Visszajelző lámpa

A bekapcsolás-visszajelző alkalmazása kötelező. Ezt az első helyzetjelző lámpa visszajelzőjével kell kombinálni.

6.10.9.   Egyéb követelmények

Nincs.

6.11.   Hátsó ködlámpa

6.11.1.   Alkalmazás

Alkalmazása kötelező.

6.11.2.   Darabszám

Egy vagy kettő.

6.11.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.11.4.   Elhelyezés

6.11.4.1.   Keresztirányban: amennyiben csak egyetlen hátsó ködlámpa van, annak helye a járműnek azon az oldalán van, amely ellentétes a járművet nyilvántartó országban előírt közlekedési iránnyal. A lámpa referencia-középpontja elhelyezkedhet a jármű hosszirányú középsíkjában is.

6.11.4.2.   Magasságban: a talajszint felett legalább 250 mm-re, de legfeljebb 1 000 mm-re. Az N3G kategóriájú járművek (terepjárók) esetén a legnagyobb magasság 1 200 mm-ig növelhető.

6.11.4.3.   Hosszirányban: a jármű hátsó részén.

6.11.5.   Geometriai láthatóság

A 2.13. bekezdésben részletesen meghatározott α és β szögekkel van definiálva:

α	=	5° felfelé és 5° lefelé;
ß	=	25° jobbra és balra.

6.11.6.   Irány

Hátrafelé.

6.11.7.   Elektromos kapcsolás

Olyan kialakítású, hogy:

6.11.7.1.   A hátsó ködlámpát csak akkor lehet bekapcsolni, ha a távolsági fényszóró, a tompított fényszóró vagy az első ködlámpa be van kapcsolva;

6.11.7.2.   A hátsó ködlámpa (ködlámpák) a többi lámpától függetlenül kikapcsolható(k);

6.11.7.3.   A következők egyikét kell alkalmazni:

6.11.7.3.1.   a hátsó ködlámpa (ködlámpák mindaddig folyamatosan működnek, amíg a helyzetjelző lámpákat ki nem kapcsolják és ezt követően az újbóli szándékos bekapcsolásig a hátsó ködlámpa (ködlámpák) kikapcsolt állapotban marad(nak);

6.11.7.3.2.   a kötelező visszajelző lámpa (6.11.8.) mellett kiegészítéseként – legalább akusztikai – figyelmeztetést kell adni arra az esetre, ha a gyújtást kikapcsolták, vagy a gyújtáskulcsot kihúzták, és a gépjárművezető ajtaja nyitva van, függetlenül a 6.11.7.1. bekezdésben említett lámpák be- vagy kikapcsolt állapotától, és amíg a hátsó ködlámpa kapcsolója „bekapcsolt” állásban van.

6.11.7.4.   A 6.11.7.1. és a 6.11.7.3. bekezdés rendelkezéseinek kivételével, a hátsó ködlámpa (lámpák) működését más lámpa be-, vagy kikapcsolása nem befolyásolhatja.

6.11.8.   Visszajelző lámpa

A bekapcsolás-visszajelző alkalmazása kötelező. Független, nem villogó figyelmeztető fény.

6.11.9.   Egyéb követelmények

A hátsó ködlámpa és az egyes féklámpák közötti távolság minden esetben 100 mm-nél nagyobb.

6.12.   Várakozást jelző lámpa

6.12.1.   Alkalmazás

Választható olyan gépjárműveken, amelyeknek hossza nem haladja meg a 6 métert, szélessége pedig a 2 métert.

Alkalmazása valamennyi további járművön tilos.

6.12.2.   Darabszám

Az elrendezéssel összhangban.

6.12.3.   Elrendezés

Vagy két lámpa elöl és két lámpa hátul, vagy pedig egy-egy lámpa mindkét oldalon.

6.12.4.   Elhelyezés

6.12.4.1.   Keresztirányban: a látható felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabbi, a referenciatengely irányába eső pontja legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

Továbbá, ha két lámpa van felszerelve, azok a jármű egy-egy oldalán legyenek.

6.12.4.2.   Magasságban:

Az M1 és N1 kategóriájú járművek esetén: nincs külön követelmény.

Valamennyi egyéb járműkategória esetén: a talajszint felett legalább 350 mm és legfeljebb 1 500 mm (2 100 mm, ha a jármű felépítményének alakja miatt lehetetlen a méretet 1 500 mm-en belül tartani).

6.12.4.3.   Hosszirányban: nincs különleges követelmény.

6.12.5.   Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 45° kifelé, előre és hátrafelé.

Függőleges szögek: 15° a vízszintes alatt és fölött. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a lámpa magassága 750 mm-nél kisebb.

6.12.6.   Irány

Olyan módon, hogy a lámpa megfeleljen az előre és hátrafelé való láthatóság követelményeinek.

6.12.7.   Elektromos kapcsolás

A kapcsolásnak lehetővé kell tennie, hogy a jármű egyik oldalán lévő várakozást jelző lámpa (várakozást jelző lámpák) bekapcsolható(k) legye(nek) bármelyik más lámpa bekapcsolása nélkül.

A várakozást jelző lámpa (lámpák) és – adott esetben – az első és a hátsó helyzetjelző lámpa az alábbi 6.12.9. bekezdéssel összhangban akkor is működtethető, ha a motort indító berendezés olyan állásban van, amely kizárja a motor működését. Tilos az olyan berendezés alkalmazása, amely az ilyen lámpát az idő függvényében automatikusan kikapcsolja.

6.12.8.   Visszajelző lámpa

Bekapcsolás-visszajelző választható. Ha van, nem lehet összetéveszthető az első és hátsó helyzetjelző lámpa visszajelző lámpájával.

6.12.9.   Egyéb követelmények

E lámpa funkciója úgy is biztosítható, hogy egyidejűleg bekapcsolják a jármű ugyanazon oldalán lévő első és hátsó helyzetjelző lámpákat.

6.13.   Méretjelző lámpa

6.13.1.   Alkalmazás

Kötelező az olyan járműveken, amelyeknek szélessége meghaladja a 2,10 m-t. Választható az olyan járműveken, amelyeknek szélessége 1,80 m és 2,10 m között van. A vezetőfülkével felszerelt alvázak esetén a hátsó méretjelző lámpa alkalmazása választható.

6.13.2.   Darabszám

Kettő elölről és kettő hátulról látható.

6.13.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.13.4.   Elhelyezés

6.13.4.1.   Keresztirányban:

Első és hátsó: a lehető legközelebb a jármű befoglaló szélességének külső pontjához. Ez a feltétel teljesültnek minősül, amennyiben az átvilágított felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabbi, a referenciatengely irányába eső pontja legfeljebb 400 mm-re van a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

6.13.4.2.   Magasságban:

Elöl: gépjárművek – a lámpa referenciatengelye irányából látható felület felső szélét érintő vízszintes sík nem lehet alacsonyabban, mint a szélvédő üveg átlátható zónájának felső szélét érintő vízszintes sík.

Pótkocsikon és félpótkocsikon – a jármű szélességére, szerkezetére és üzemelési előírásaira és a lámpák szimmetriájára vonatkozó követelményeknek megfelelő legnagyobb magasság.

Hátul: A jármű szélességére, szerkezetére és üzemelési előírásaira, és a lámpák szimmetriájára vonatkozó követelményeknek megfelelő legnagyobb magasságban.

6.13.4.3.   Hosszirányban: nincs különleges követelmény.

6.13.5.   Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 80° kifelé.

Függőleges szögek: 5° a vízszintes felett és 20° a vízszintes alatt.

6.13.6.   Irány

Olyan módon, hogy a lámpa megfeleljen az előre és hátrafelé való láthatóság követelményeinek.

6.13.7.   Elektromos kapcsolás

Az 5.11. bekezdésnek megfelelően.

6.13.8.   Visszajelző lámpa

A visszajelző lámpa választható. Amennyiben mégis van, funkcióját a mellső és hátsó irányjelző lámpák visszajelzője látja el.

6.13.9.   Egyéb követelmények

Amennyiben valamennyi egyéb követelmény teljesül, a jármű ugyanazon oldalán elölről és hátulról látható lámpa egy berendezésbe egyesíthető.

A méretjelző lámpa helyzete a megfelelő helyzetjelző lámpához viszonyítva olyan, hogy a kérdéses két lámpa megfelelő referenciatengelyeinek irányából látható felületei egymáshoz legközelebbi pontjainak a keresztirányú függőleges síkra eső vetülete közötti távolság legalább 200 mm legyen.

6.14.   Hátsó, nem háromszög alakú fényvisszaverő

6.14.1.   Alkalmazás

Gépjárműveken kötelező.

Pótkocsikon választható, amennyiben más hátsó fényjelző készülékekkel vannak csoportosítva.

6.14.2.   Darabszám

Kettő, amelyek teljesítménye kielégíti a 3. számú előírásnak az IA. vagy IB. osztályú fényvisszaverő készülékekre vonatkozó követelményeit. Kiegészítő fényvisszaverő berendezések és anyagok (ideértve az alábbi 6.1.4.4. bekezdésnek nem megfelelő két fényvisszaverőt) alkalmazása megengedett, amennyiben azok nem befolyásolják hátrányosan a kötelező világító- és fényjelző berendezések hatásosságát.

6.14.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.14.4.   Elhelyezés

6.14.4.1.   Keresztirányban: az átvilágított felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabb eső pontja legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

A referenciatengelyek irányából látható két felület belső szélei közötti távolság a következő:

Az M1 és N1 kategóriájú járművek esetén: nincs külön követelmény.

Valamennyi egyéb járműkategória esetén: legalább 600 mm.

A távolság 400 mm-re csökkenthető, amennyiben a jármű teljes szélessége 1 300 mm-nél kisebb.

6.14.4.2.   Magasságban: a talajszint felett legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm (1 500 mm, ha a jármű felépítményének alakja miatt lehetetlen a méretet 900 mm-en belül tartani).

6.14.4.3.   Hosszirányban: a jármű hátsó részén.

6.14.5.   Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 30° befelé és kifelé.

Függőleges szögek: 10° a vízszintes felett és alatt. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverők a talajszinttől 750 mm-nél alacsonyabban helyezkednek el.

6.14.6.   Irány

Hátrafelé.

6.14.7.   Egyéb követelmények

A fényvisszaverő világító felületének lehetnek közös részei a jármű hátsó részén elhelyezett bármelyik más lámpa látható felületével.

6.15.   Hátsó, háromszög alakú fényvisszaverő

6.15.1.   Alkalmazás

Pótkocsikon kötelező.

Gépjárműveken tilos.

6.15.2.   Darabszám

Kettő, amelyek teljesítménye kielégíti a 3. számú előírásnak a IIIA. vagy IIIB. osztályú fényvisszaverőkre vonatkozó követelményeit. Kiegészítő fényvisszaverő berendezések és anyagok (ideértve az alábbi 6.15.4. bekezdésnek nem megfelelő két fényvisszaverőt) alkalmazása megengedett, amennyiben azok nem befolyásolják hátrányosan a kötelező világító- és fényjelző berendezések hatásosságát.

6.15.3.   Elrendezés

A háromszög csúcsa felfelé áll.

6.15.4.   Elhelyezés

6.15.4.1.   Keresztirányban: az átvilágított felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabb eső pontja legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

A fényvisszaverők belső szélei legalább 600 mm-re legyenek egymástól. A távolság 400 mm-re csökkenthető, amennyiben a jármű teljes szélessége 1 300 mm-nél kisebb.

6.15.4.2.   Magasságban: a talajszint felett legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm (1 500 mm, ha a jármű felépítményének alakja miatt lehetetlen a méretet 900 mm-en belül tartani).

6.15.4.3.   Hosszirányban: a jármű hátsó részén.

6.15.5.   Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 30° befelé és kifelé.

Függőleges szögek: 15° a vízszintes felett és alatt. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverő a talajszinttől 750 mm-nél alacsonyabban helyezkedik el.

6.15.6.   Irány

Hátrafelé.

6.15.7.   Egyéb követelmények

A fényvisszaverő világító felületének lehetnek közös részei a jármű hátsó részén elhelyezett bármelyik más lámpa látható felületével.

6.16.   Első, nem háromszög alakú fényvisszaverők:

6.16.1.   Alkalmazás

Pótkocsikon kötelező.

Kötelező olyan gépkocsikon, amelyeknek minden előre irányuló lámpája és fényszórója elrejthető.

Más gépjárműveken megengedett.

6.16.2.   Darabszám

Kettő, amelyek teljesítménye kielégíti a 3. számú előírásnak az IA. vagy IB. osztályú fényvisszaverő készülékekre vonatkozó követelményeit. Kiegészítő fényvisszaverő berendezések és anyagok (ideértve az alábbi 6.16.4. bekezdésnek nem megfelelő két fényvisszaverőt) alkalmazása megengedett, amennyiben azok nem befolyásolják hátrányosan a kötelező világító- és fényjelző berendezések hatásosságát.

6.16.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.16.4.   Elhelyezés

6.16.4.1.   Keresztirányban: az átvilágított felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabb eső pontja legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

Pótkocsi esetén az átvilágított felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabbi pontja legfeljebb 150 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

A referenciatengelyek irányából látható két felület belső szélei közötti távolság a következő:

Az M1 és N1 kategóriájú járművek esetén: nincs külön követelmény.

Valamennyi egyéb járműkategória esetén: legalább 600 mm. A távolság 400 mm-re csökkenthető, amennyiben a jármű teljes szélessége 1 300 mm-nél kisebb.

6.16.4.2.   Magasságban: a talajszint felett legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm (1 500 mm, ha a jármű felépítményének alakja miatt lehetetlen a méretet 900 mm-en belül tartani).

6.16.4.3.   Hosszirányban: a jármű elején.

6.16.5.   Geometriai láthatóság

Vízszintes szög, 30° befelé és kifelé. Pótkocsik esetében a belső szög 10°-ra csökkenthető. Ha a pótkocsi szerkezete miatt ez a szög nem elégíthető ki a kötelező fényvisszaverőkkel, úgy további (kiegészítő) fényvisszaverőket kell felszerelni, szélességi elhelyezési korlátozás nélkül (lásd a 6.16.4.1. bekezdést); ezek a kötelező fényvisszaverőkkel együtt biztosítják a szükséges láthatósági szöget.

Függőleges szögek: 10° a vízszintes felett és alatt. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverők a talajszinttől 750 mm-nél alacsonyabban helyezkednek el.

6.16.6.   Irány

Előrefelé.

6.16.7.   Egyéb követelmények

A fényvisszaverő világító felületének lehetnek közös részei a jármű hátsó részén elhelyezett bármelyik más lámpa látható felületével.

6.17.   Oldalsó, nem háromszög alakú fényvisszaverő

6.17.1.   Alkalmazás

Kötelező	:	Minden olyan gépjárművön, amelynek hossza meghaladja a 6 m-t. Valamennyi pótkocsin.
Választható	:	Minden olyan gépjárművön, amelynek hossza nem haladja meg a 6 m-t.

6.17.2.   Darabszám

Annyi legyen, hogy kielégítsék a hosszirányú elhelyezésre vonatkozó követelményeket. E berendezések teljesítménye kielégíti a 3. számú előírás IA. vagy IB. osztályú fényvisszaverőkre vonatkozó követelményeit. Kiegészítő fényvisszaverő berendezések és anyagok (ideértve az alábbi 6.17.4. bekezdésnek nem megfelelő két fényvisszaverőt) alkalmazása megengedett, amennyiben azok nem befolyásolják hátrányosan a kötelező világító- és fényjelző berendezések hatásosságát.

6.17.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.17.4.   Elhelyezés

6.17.4.1.   Keresztirányban: nincs különleges követelmény.

6.17.4.2.   Magasságban: a talajszint felett legalább 250 mm és legfeljebb 900 mm (1 500 mm, ha a jármű felépítményének alakja miatt lehetetlen a méretet 900 mm-en belül tartani).

6.17.4.3.   Hosszirányban: Legalább egy fényvisszaverőt a jármű középső harmadában kell felszerelni; a legelső fényvisszaverő legfeljebb 3 m-re legyen a jármű elejétől, pótkocsi esetében e távolság mérésekor figyelembe kell venni a vonórudat is.

Két szomszédos fényvisszaverő közötti távolság a 3 m-t nem haladhatja meg. Ez azonban nem vonatkozik az M1 és N1 kategóriájú járművekre.

Ha a jármű szerkezeti kialakítása miatt nem lehet megfelelni ennek a követelménynek, akkor ez a távolság 4 m-re növelhető. A leghátsó fényvisszaverő és a jármű hátsó vége közötti távolság nem haladhatja meg az 1 m-t. Olyan gépjárművek esetén, amelyeknek hossza nem haladja meg a 6 m-t, elegendő egy oldalsó fényvisszaverő készüléket felszerelni a jármű hosszának első harmadán belül és/vagy az utolsó harmadán belül.

6.17.5.   Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 45° előre és hátrafelé.

Függőleges szögek: 10° a vízszintes felett és alatt. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha a fényvisszaverő a talajszinttől 750 mm-nél alacsonyabban helyezkedik el.

6.17.6.   Irány

Oldalra.

6.17.7.   Egyéb követelmények

Az oldalsó fényvisszaverő világított felületének lehetnek közös részei bármelyik más oldalsó helyzetjelző lámpa világító felületével.

6.18.   Oldalsó helyzetjelző lámpák

6.18.1.   Alkalmazás

Kötelező: Valamennyi olyan járművön, amelynek hossza több, mint 6 m, a vezetőfülkével felszerelt alvázak kivételével; a pótkocsik hosszméretébe a vonórúd hossza is beleértendő. Az SM1 típusú oldalsó helyzetjelző lámpa alkalmazása valamennyi járműkategóriánál kötelező; SM2 típusú oldalsó helyzetjelző lámpák azonban alkalmazhatók M1 kategóriájú járműveken.

Emellett a 6 m-es hosszúságnál rövidebb M1 és N1 kategóriájú olyan járművön oldalsó helyzetjelző lámpát kell használni, amennyiben kielégítik a 6.9.5.2. bekezdésnek megfelelő első helyzetjelző lámpák és a 6.10.5.2. bekezdésnek megfelelő hátsó helyzetjelző lámpák csökkentett geometriai láthatósági követelményeit.

Választható:

Valamennyi egyéb járművön.

Ezeken SM1 vagy SM2 típusú oldalsó helyzetjelző lámpák alkalmazhatók.

6.18.2.   Legkisebb szám oldalanként

Annyi, hogy a hosszirányú elhelyezésre vonatkozó előírásokat kielégítse.

6.18.3.   Elrendezés

Nincs különleges előírás.

6.18.4.   Elhelyezés

6.18.4.1.   Keresztirányban: nincs különleges előírás.

6.18.4.2.   Magasságban: a talajszint felett legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm (2 100 mm, ha a jármű felépítményének alakja miatt lehetetlen a méretet 1 500 mm-en belül tartani).

6.18.4.3.   Hosszirányban: legalább egy oldalsó helyzetjelző lámpát a jármű középső harmadába kell felszerelni; a legelső oldalsó helyzetjelző lámpa legfeljebb 3 m-re legyen a jármű elejétől, pótkocsik esetében e távolság méréséhez figyelembe kell venni a vonórúd hosszúságát. Két szomszédos oldalsó helyzetjelző lámpa közötti távolság legfeljebb 3 m lehet. Ha a jármű szerkezeti kialakítása miatt nem lehet megfelelni ennek a követelménynek, akkor ez a távolság 4 m-re növelhető.

A leghátsó oldalsó helyzetjelző lámpa és a jármű hátsó vége közötti távolság az 1 m-t nem haladhatja meg.

Az olyan járművek esetén azonban, amelyeknek hossza nem haladja meg a 6 m-t, és az olyan járműveken, amelyek csupán alvázra épített vezetőfülkéből állnak, elegendő felszerelni egy oldalsó helyzetjelző lámpát a jármű hosszának első harmadában és/vagy egyet annak az utolsó harmadában.

6.18.5.   Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 45° előre és hátrafelé, mindazonáltal azokon a járműveken, amelyekre oldalsó helyzetjelző lámpák felszerelése választható, ez a számérték 30°-ra csökkenthető.

Ha a járművet oldalsó helyzetjelző lámpákkal látják el, amelyeket a 6.5.5.2. bekezdésnek megfelelő első és hátsó irányjelző lámpák és/vagy a 6.9.5.2. és a 6.10.5.2. bekezdésnek megfelelő helyzetjelző lámpák csökkent geometriai láthatóságának kiegészítésére használnak, a szögek a jármű eleje és vége felé 45° és a jármű közepe felé 30° (lásd a fenti 6.5.5.2. bekezdés ábráját).

Függőleges szögek: 10° a vízszintes felett és alatt. A vízszintes alatti függőleges szög 5°-ra csökkenthető, ha az oldalsó helyzetjelző lámpa a talajszinttől 750 mm-nél alacsonyabban helyezkedik el.

6.18.6.   Irány

Oldalra.

6.18.7.   Elektromos kapcsolás

A 6 méternél rövidebb M1 és N1 kategóriájú járművek borostyánsárga oldalsó helyzetjelző lámpái beköthetők villogó módban, amennyiben ez a villogás ugyanolyan szakaszossággal és frekvenciával történik, mint az irányjelző lámpák villogása a jármű azonos oldalán.

Valamennyi egyéb járműkategória esetén: nincs különleges előírás.

6.18.8.   Visszajelző lámpa

A visszajelző lámpa választható. Ha van, akkor funkcióját az első és hátsó helyzetjelző lámpákhoz szükséges visszajelző lámpa látja el.

6.18.9.   Egyéb követelmények

Amennyiben a leghátsó oldalsó helyzetjelző lámpát hátsó ködlámpával és/vagy féklámpával egybeépített hátsó helyzetjelző lámpával egyesítik, úgy az oldalsó helyzetjelző lámpa fénytani jellemzői módosulhatnak a hátsó ködlámpa vagy féklámpa bekapcsolásakor.

A hátsó oldalsó helyzetjelző lámpa borostyánszínű, amennyiben a hátsó irányjelző lámpával együtt villan fel.

6.19.   Nappali menetjelző lámpa (11)

6.19.1.   Alkalmazás

Gépjárműveken megengedett. Pótkocsikon tilos.

6.19.2.   Darabszám

Kettő.

6.19.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.19.4.   Elhelyezés

6.19.4.1.   Keresztirányban: a látható felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabbi, a referenciatengely irányába eső pontja legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

A referenciatengelyek irányából látható felületek belső szélei között a távolság legalább 600 mm.

A távolság 400 mm-re csökkenthető, amennyiben a jármű teljes szélessége 1 300 mm-nél kisebb.

6.19.4.2.   Magasságban: a talajszint felett legalább 250 mm és legfeljebb 1 500 mm.

6.19.4.3.   Hosszirányban: a jármű elején. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a kibocsátott fény sem közvetlenül, sem közvetve nem zavarja a jármű vezetőjét a visszapillantó tükrön és/vagy a jármű egyéb fényvisszaverő felületén keresztül.

6.19.5.   Geometriai láthatóság

Vízszintes szög: 20° kifelé és 20° befelé.

Függőleges irányban: 10° felfelé és 10° lefelé.

6.19.6.   Irány

Előrefelé.

6.19.7.   Elektromos kapcsolás

Ha felszerelik, a nappali lámpát automatikusan bekapcsolja, ha a motort elindító és leállító berendezés olyan állásban van, amely lehetővé teszi a motor működését. A nappali menetfény automata bekapcsolóját szerszám használata nélkül is működésbe lehet hozni és üzemen kívül lehet helyezni. A nappali lámpa automatikusan kikapcsol, amikor a fényszórót bekapcsolják, kivéve akkor, amikor az utóbbit arra használják, hogy felvillanó figyelmeztető fényt adjon rövid időre.

6.19.8.   Visszajelző lámpa

A bekapcsolás-visszajelző lámpa választható.

6.19.9.   Egyéb előírások

Nincs.

6.20.   Kanyarodási lámpa

6.20.1.   Alkalmazás

Gépjárműveken megengedett.

6.20.2.   Darabszám

Kettő.

6.20.3.   Elrendezés

Nincs különleges követelmény.

6.20.4.   Elhelyezés

6.20.4.1.   Keresztirányban: a látható felületnek a jármű hosszirányú középsíkjától legtávolabbi, a referenciatengely irányába eső pontja legfeljebb 400 mm-re lehet a jármű befoglaló szélességének külső pontjától.

6.20.4.2.   Hosszirányban: elölről 1 000 mm-nél nem lehet távolabb.

6.20.4.3.   Magasságban:

legalább	:	A talajszint felett legalább 250 mm-re.
maximum	:	A talajszint felett legfeljebb 900 mm-re.

A látható felületen a referenciatengely irányában azonban egyetlen pont sem lehet magasabban, mint a látható felületen a tompított fényszóró referenciatengelyének irányában lévő legmagasabb pont.

6.20.5.   Geometriai láthatóság

A 2.13. bekezdésben meghatározott α és β szöggel definiálva:

α	=	10° felfelé és lefelé,
β	=	30–60° kifelé.

6.20.6.   Irány

Olyan módon, hogy a lámpa megfeleljen a geometriai láthatóság követelményeinek.

6.20.7.   Elektromos kapcsolás

A kanyarodási lámpa úgy csatlakozik, hogy ne lépjen működésbe csak akkor, ha a távolsági vagy a tompított fényszórót ugyanakkor már bekapcsolták.

A kanyarodási lámpa a jármű egyik oldalán automatikusan bekapcsolható, amikor az irányjelzőt a jármű ugyanazon oldalán bekapcsolták és/vagy amikor az elkormányzási szög az egyenes iránytól eltér a jármű ezen oldala felé.

A kanyarodási lámpa automatikusan kikapcsolható, ha az irányjelzőt kikapcsolják és/vagy az elkormányzási szög visszatér egyenes irányú helyzetébe.

6.20.8.   Visszajelző lámpa

Nincs.

6.20.9.   Egyéb követelmények

A kanyarodási lámpát 40 km/óra sebesség felett nem lehet működésbe hozni.

6.21.   Láthatósági jelzés

6.21.1.   Alkalmazás

6.21.1.1.   Tilos: az M1 és O1 kategóriájú járműveken.

6.21.1.2.   Kötelező:

6.21.1.2.1.

hátul: teljes körvonaljelzés a 2 100 mm szélességet meghaladó, következő kategóriájú járművek esetén: a) N2, a 7,5 tonnát meghaladó legnagyobb tömeg esetén és N3 (a vezetőfülkével felszerelt alvázak, a befejezetlen járművek és a félpótkocsik nyerges vontatói kivételével) b) O3 és O4

6.21.1.2.2.

oldalt: 6.21.1.2.2.1. részleges körvonaljelzés a 6 000 mm hosszúságot meghaladó (a pótkocsik vonórúdjával együtt), a következő kategóriákba tartozó járművek esetén: a) N2, a 7,5 tonnát meghaladó legnagyobb tömeg esetén és N3 (a vezetőfülkével felszerelt alvázak, a befejezetlen járművek és a félpótkocsik nyerges vontatói kivételével) b) O3 és O4

6.21.1.2.3.

Azonban amennyiben a formára, szerkezetre, kialakításra vagy az üzemeltetésre vonatkozó követelmények lehetetlenné teszik a kötelező körvonaljelzés felszerelését, vonaljelzés szerelhető fel.

6.21.1.3.   Választható:

6.21.1.3.1.

a fenti 6.21.1.1. és 6.21.1.2. bekezdésben másként meg nem határozott valamennyi járműkategóriában, ideértve a félpótkocsik nyerges vontatóinak vontatóegységét és a vezetőfülkével felszerelt alvázak vezetőfülkéit;

6.21.1.3.2.

részleges vagy teljes körvonaljelzés alkalmazható a kötelező vonaljelzés helyett és teljes körvonaljelzés alkalmazható a kötelező részleges körvonaljelzés helyett.

6.21.2.   Darabszám

Az alkalmazással összhangban.

6.21.3.   Elrendezés

A láthatósági jelzés a lehető legközelebb helyezkedik el a vízszintes és a függőleges irányhoz, a jármű alakjára, szerkezetére, kialakítására és üzemelésére vonatkozó követelményeknek megfelelően.

6.21.4.   Elhelyezés

6.21.4.1.   Keresztirányban:

6.21.4.1.1.   A láthatósági jelzésnek a lehető legközelebb kell elhelyezkednie a jármű széléhez.

6.21.4.1.2.   A járműre szerelt láthatósági jelzéselemek összes vízszintes hossza legalább a jármű teljes szélessége 80 %-ának felel meg, az egyes elemek esetleges vízszintes átfedésétől eltekintve.

6.21.4.1.3.   Azonban amennyiben a gyártó a típusjóváhagyásért felelős hatóság megelégedésére bizonyítani tudja, hogy a fenti 6.21.4.1.2. bekezdésben említett érték elérése nem lehetséges, az összes hosszúság 60 százalékra csökkenthető, és ezt a tájékoztató dokumentumban és a vizsgálati jelentésben is fel kell tüntetni (12).

6.21.4.2.   Hosszirányban:

6.21.4.2.1.   A láthatósági jelölés a lehető legközelebb helyezkedik el a jármű végeihez, és 600 mm-en belül a jármű (vagy a félpótkocsik vontatóegységei esetében a fülke) mindegyik végéig nyúlik;

6.21.4.2.1.1.

a gépjárművek esetén a jármű a jármű mindegyik vége, illetve a félpótkocsik vontatói esetén a fülke mindegyik vége;

6.21.4.2.1.2.

a pótkocsik esetén a jármű mindegyik vége (a vonórúd kivételével).

6.21.4.2.2.   A járműre szerelt láthatósági jelzéselemek összes vízszintes hossza az egyes elemek esetleges vízszintes átfedésétől eltekintve legalább a következő 80 %-ának felel meg:

6.21.4.2.2.1.

a gépjárművek esetén a jármű a hossza, a fülke nélkül, illetve a félpótkocsik vontatói esetén, ha felszerelték, a fülke hossza;

6.21.4.2.2.2.

a pótkocsik esetén a jármű hossza (a vonórúd kivételével).

6.21.4.2.3.   Azonban amennyiben a gyártó a típusjóváhagyásért felelős hatóság megelégedésére bizonyítani tudja, hogy a fenti 6.21.4.2.2. bekezdésben említett érték elérése nem lehetséges, az összes hosszúság 60 százalékra csökkenthető, és ezt a tájékoztató dokumentumban és a vizsgálati jelentésben is fel kell tüntetni (12).

6.21.4.3.   Magasságban:

6.21.4.3.1.   A vonaljelzések és a körvonaljelzések alacsonyabb eleme(i):

A lehető legalacsonyabban a következő tartományon belül:

Minimum	:	a talajszint felett legalább 250 mm-re.
Maximum	:	a talajszint felett legfeljebb 1 500 mm-re.

Azonban elfogadható a 2 100 mm-es legnagyobb felszerelési magasság, amennyiben a műszaki feltételek nem teszik lehetővé az 1 500 mm-es legnagyobb értéknek való megfelelést, vagy – szükség esetén – ha eleget kell tenni a 6.21.4.1.2., 6.21.4.1.3., 6.21.4.2.2. és a 6.21.4.2.3. bekezdés követelményeinek, vagy amennyiben a műszaki feltételek nem teszik lehetővé a vonaljelzés vagy a körvonaljelzés alacsonyabb elemének (elemeinek) vízszintes elhelyezését.

6.21.4.3.2.   A körvonaljelzés felső eleme(i):

A lehető legmagasabban, de a jármű felső legtávolabbi pontjától mért 400 mm-en belül.

6.21.5.   Láthatóság

A láthatósági jelölés láthatónak minősül, amennyiben a jelölés megvilágított felületének legalább 80 százaléka látható az alábbi megfigyelési síkok bármely pontján elhelyezkedő megfigyelő szemszögéből:

6.21.5.1.   a hátsó láthatósági jelölés esetén (lásd a 11. melléklet 1. ábráját) a megfigyelési sík merőleges a jármű legvégétől 25 m-re elhelyezkedő jármű hossztengelyére, és a következő határolja:

6.21.5.1.1.

a magasság tekintetében két olyan vízszintes sík, amelyek a talaj felett 1 m, illetve 3,0 m magasságban helyezkednek el,

6.21.5.1.2.

a szélesség tekintetében a jármű hosszirányú középsíkjától kifelé 15°-os szöget bezáró két függőleges sík, amelyek keresztezik a jármű teljes szélességét határoló, a jármű hosszirányú középsíkjával párhuzamos függőleges síkok metszéspontjait és a jármű végét körülhatároló, a jármű hossztengelyére merőleges síkot;

6.21.5.2.   az oldalsó láthatósági jelölés esetén (lásd a 11. melléklet 2. ábráját) a megfigyelési sík párhuzamos a jármű legvégétől 25 m-re elhelyezkedő jármű hosszirányú középsíkjával, és a következő határolja:

6.21.5.2.1.

a magasság tekintetében két olyan vízszintes sík, amelyek a talaj felett 1 m, illetve 3,0 m magasságban helyezkednek el,

6.21.5.2.2.

a szélesség tekintetében a jármű hossztengelyére merőleges síktól kifelé 15°-os szöget bezáró két függőleges sík, amelyek keresztezik a jármű teljes hosszát és a befoglaló szélesség külső pontját határoló, a jármű hossztengelyére merőleges függőleges síkokat.

6.21.6.   Irány

6.21.6.1.   Oldalt:

A lehető legközelebb ahhoz, hogy párhuzamos legyen a jármű hosszirányú középsíkjára, a jármű alakjára, szerkezetére, kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó követelményeknek megfelelően.

6.21.6.2.   Hátul:

A lehető legközelebb ahhoz, hogy párhuzamos legyen a jármű keresztirányú síkjára, a jármű alakjára, szerkezetére, kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó követelményeknek megfelelően.

6.21.7.   Egyéb követelmények

6.21.7.1.   A láthatósági jelölés folyamatosnak minősül, amennyiben a két szomszédos eleme közötti távolság a lehető legkisebb, és nem haladja meg a legrövidebb szomszédos elem hosszának 50 százalékát.

6.21.7.2.   A részleges körvonaljelzés esetén mindegyik felső sarkot két, egymással 90°-os szöget bezáró, egyenként legalább 250 mm hosszúságú vonal jelöli.

6.21.7.3.   A jármű hátuljára szerelt láthatósági jelzés és az egyes kötelező féklámpák közötti távolság 200 mm-nél nagyobb.

6.21.7.4.   Amennyiben a 70. számú előírás 01. módosítássorozatának megfelelő hátsó jelölőtáblák vannak felszerelve, ezeket – a gyártó döntésének megfelelően – a hátsó láthatósági jelölés részének lehet tekinteni a láthatósági jelölés hosszának és a láthatósági jelölésnek a jármű oldalától való távolságának számítása alkalmazásában.

6.21.7.5.   A járművön a láthatósági jelölések elhelyezésére kijelölt helyeknek lehetővé kell tenniük a legalább 60 mm széles jelölések felszerelését.

7.   A JÁRMŰTÍPUSRA VAGY A JÁRMŰTÍPUS VILÁGÍTÓ ÉS FÉNYJELZŐ BERENDEZÉSEINEK FELSZERELÉSÉRE VONATKOZÓ JÓVÁHAGYÁS MÓDOSÍTÁSA, ILLETVE KITERJESZTÉSE

7.1.   A jármű típusának, illetve a világító és fényjelző berendezései elhelyezésének vagy a fenti 3.2.2. bekezdésben említett jegyzéknek bármilyen módosításáról értesítik a jármű típusát jóváhagyó hatóságot. A hatóság ilyen esetben:

7.1.1.

úgy ítélheti meg, hogy a változásoknak valószínűleg nem lesz jelentős kedvezőtlen hatása, és a jármű ezekkel együtt eleget tesz a követelményeknek; vagy

7.1.2.

további vizsgálati jelentést kérhet a vizsgálatok lefolytatásáért felelős műszaki szolgálattól.

7.2.   A jóváhagyás megerősítését vagy elutasítását – a változások feltüntetésével együtt – közölni kell a megállapodás ezen előírást alkalmazó szerződő feleivel a fenti 4.3. bekezdés szerinti eljárásnak megfelelően.

7.3.   A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és erről az előírás 1. mellékletében szereplő minta szerinti közlemény-formanyomtatványon tájékoztatja az 1958. évi megállapodás ezen előírást alkalmazó többi szerződő felét.

8.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

A gyártási eljárásoknak meg kell felelniük a megállapodás 2. függelékében (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/2. változat) előírt feltételeknek és az alábbi követelményeknek:

8.1.   Az előírás értelmében jóváhagyott valamennyi járművet a jóváhagyott típusnak megfelelően kell gyártani az 5. és 6. bekezdésben megállapított követelmények betartásával.

8.2.   A jóváhagyás jogosultja különösen:

8.2.1.

biztosítja a járművek minőségének hatékony ellenőrzésére irányuló eljárások meglétét a fenti 5. és 6. bekezdésben megállapított követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos valamennyi szempont tekintetében;

8.2.2.

biztosítja, hogy mindegyik típusú járműre vonatkozóan legalább az ennek az előírásnak a 9. mellékletében előírt vizsgálatokat elvégezzék, vagy azokat a fizikai ellenőrzéseket, amelyekből egyenértékű adatok nyerhetők;

8.3.   Az illetékes hatóság az ebben az előírásban megállapított bármely vizsgálatot elvégezheti. Ezeket a vizsgálatokat szúrópróbaszerűen kiválasztott mintadarabokon kell lefolytatni, anélkül, hogy fennakadást idéznének elő a gyártó szállítási kötelezettségeinek teljesítésében.

8.4.   Az illetékes hatóság arra törekszik, hogy évente egyszer ellenőrző vizsgálatot végezzen. Ez azonban az illetékes hatóság döntése, és annak függvénye, hogy mennyire bízik a jóváhagyott típussal egyező gyártmány hatásos ellenőrzését biztosító intézkedésekben. Abban az esetben, ha negatív eredményeket rögzítenek, az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy valamennyi szükséges lépést megtegyék a gyártás megfelelőségének ismételt megteremtése érdekében.

9.   SZANKCIÓK A GYÁRTÁS NEM MEGFELELŐSÉGE ESETÉN

9.1.   Az előírás szerint jóváhagyott egy adott járműtípusra adott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a követelmények, illetve ha a jóváhagyási jellel ellátott jármű nem felel meg a jóváhagyott típusnak.

9.2.   Amennyiben a megállapodásnak az ezen előírást alkalmazó szerződő fele visszavonja az előzőleg kiadott jóváhagyást, az előírás 1. mellékletében levő mintának megfelelő értesítéssel azonnal értesíti erről azokat a szerződő feleket, akik ezt az előírást alkalmazzák.

10.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen beszünteti az előírás szerint jóváhagyott valamely járműtípus gyártását, erről értesíti a jóváhagyási hatóságot. A hatóság ezt az információt a kézhezvételt követően az előírás 1. mellékletében található mintának megfelelő közlemény-formanyomtatvány útján továbbítja a megállapodás ezen előírást alkalmazó többi szerződő felének.

11.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK LEFOLYTATÁSÁÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS AZ ADMINISZTRATÍV SZERVEZETI EGYSÉGEK NEVE ÉS CÍME

Az 1958-as megállapodás ezen előírást alkalmazó szerződő felei közlik az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok végzéséért felelős műszaki szolgálatok, valamint a jóváhagyást megadó hatóságok – amelyekhez a jóváhagyás megadására, kiterjesztésére vagy elutasítására vagy visszavonására vonatkozó, más országokban kiadott formanyomtatványokat kell küldeni – nevét és címét.

12.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

12.1.   A 03. módosítássorozat hivatalos hatálybalépésének időpontjától kezdve az ezt az előírást alkalmazó szerződő fél nem utasíthatja vissza a 03. módosítássorozattal módosított ezen előírás szerinti jóváhagyást.

12.2.   A 03. módosítássorozat hatálybalépésének napjától számított 12 hónap eltelte után az ezt az előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adnak jóváhagyást, amennyiben a jóváhagyandó járműtípus megfelel a 03. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeinek.

12.3.   Az ezt az előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el a jóváhagyás kiterjesztését az ezen előírás előző módosítássorozatára vonatkozóan.

12.4.   Az ezt az előírást alkalmazó szerződő felek folytatják a jóváhagyás megadását azokra a járműtípusokra, amelyek megfelelnek a 03. módosítássorozat hatálybalépésének napját követő 12 hónapos időtartam folyamán a módosítások előző sorozatával módosított ezen előírás követelményeinek.

12.5.   Az ezt az előírást alkalmazó szerződő fél nem utasíthatja el ennek az előírásnak a 03. módosítássorozata szerint jóváhagyott járműtípus nemzeti vagy regionális típusjóváhagyását.

12.6.   Az ezen előírás 03. módosítássorozatának hatálybalépését követő 36 hónapig az ezt az előírást alkalmazó szerződő fél nem utasíthatja vissza ezen előírás 03. módosítássorozata szerint jóváhagyott járműtípus nemzeti vagy regionális típusjóváhagyását.

12.7.   Az ezen előírás 03. módosítássorozatának hatálybalépését követő 36 hónap elteltével kezdődően az ezt az előírást alkalmazó szerződő felek visszautasíthatják az olyan jármű első nemzeti vagy regionális nyilvántartásba vételét (első forgalomba helyezését), amely nem felel meg az ezen előírás 03. módosítássorozata követelményeinek.

12.8.   60 hónappal az ezen előírás 03. módosítássorozatának hatálybalépése napját követően az ezen előírás szerinti jóváhagyások a 03. módosítássorozattal módosított ezen előírás követelményeinek megfelelő járműtípusok kivételével érvényüket vesztik.

12.9.   A fenti átmeneti rendelkezések ellenére azok a szerződő felek, akik részéről ennek az előírásnak az alkalmazása a legújabb módosítássorozat hatálybalépése napja után lép hatályba, nem kötelesek elfogadni az olyan jóváhagyásokat, amelyeket ennek az előírásnak valamely előző módosítássorozatával összhangban adtak meg.

12.10.   A 12.7. vagy a 12.8. bekezdés rendelkezései ellenére a járműtípusoknak az előírás előző módosítássorozatai szerinti olyan jóváhagyásai, amelyeket a 03. módosítássorozat nem érint, érvényben maradnak és az előírást alkalmazó szerződő felek a továbbiakban is elfogadják ezeket.

12.11   Amíg az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát másként nem értesíti, Japán kijelenti, hogy a világító és fényjelző berendezések elhelyezése tekintetében Japán csak a megállapodáshoz csatolt ezen előírás azon kötelezettségeit tekinti magára nézve kötelezőnek, amelyek az M1 és N1 kategóriájú járművekre vonatkoznak.

12.12.   A 02. módosítássorozat 7. kiegészítése hatálybalépésének napjától az ezt az előírást alkalmazó szerződő fél nem utasíthatja vissza a 02. módosítássorozat 7. kiegészítésével módosított ezen előírás szerinti jóváhagyás megadását.

12.13.   A 02. módosítássorozat 7. kiegészítésének hatálybalépése napjától számított 30 hónaptól kezdődően az ezen előírást alkalmazó szerződő fél csak akkor adhat ki EGK-típusjóváhagyást, ha a jóváhagyandó járműtípus megfelel a 02. módosítássorozat 7. kiegészítésével módosított előírás rendelkezéseinek.

12.14.   Az ezt az előírást alkalmazó szerződő felek nem utasítják el a jóváhagyás kiterjesztését az ezen előírás előző módosítássorozatára vonatkozóan, ideértve a 02. módosítássorozat 6. kiegészítését is.

12.15.   A fenti 12.14. bekezdésben említett időpont előtt az ezen előírás alapján megadott EGB-jóváhagyások, beleértve az ilyen jóváhagyások kiterjesztését is, határozatlan ideig érvényesek maradnak.

---

(1)  A magyarázatot lásd a 10. mellékletben.

(2)  A hátsó rendszámtáblát megvilágító világítóberendezések és az irányjelzők esetén (5. és 6. kategória), a világítófelület hiánya esetén az „átvilágított felület” lép a helyébe.

(3)  A hátsó rendszámtáblát megvilágító világítóberendezések és az irányjelzők esetén (5. és 6. kategória), a világítófelület hiánya esetén az „átvilágított felület” lép a helyébe.

(4)  A nemzeti követelmények más készülékek alkalmazását is megengedhetik ennek a funkciónak az ellátására.

(5)  1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Szerbia és Montenegró, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 (üres), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Belarusz, 29 – Észtország, 30 (üres), 31 – Bosznia és Hercegovina, 32 – Lettország, 33 (üres), 34 – Bulgária, 35 (üres), 36 – Litvánia, 37 – Törökország, 38 (üres), 39 – Azerbajdzsán, 40 – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, 41 (üres), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyásokat a tagállamai adják saját EGB-jelüket használva), 43 – Japán, 44 (üres), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna, 47 – Dél-Afrika, 48 – Új-Zéland, 49 – Ciprus, 50 – Málta, 51– Koreai Köztársaság, 52 – Malajzia, 53 – Thaiföld. A következő számokat további országoknak jelölik ki, időrendi sorrendben aszerint, hogy a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodást mikor ratifikálják vagy e megállapodáshoz mikor csatlakoznak, és az így kijelölt számokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára közli a megállapodás szerződő feleivel.

(6)  Fehér vagy színtelen fényvisszaverőnek is nevezik.

(7)  Az ezt az előírást alkalmazó Szerződő Felet semmi nem akadályozza meg abban, hogy területén sárga vonal vagy körvonal használatát engedélyezze hátul.

(8)  Amint azt a járműszerkezetekről szóló közös határozat (R.E.3) 7. melléklete meghatározza (a legutóbb a 4. módosítással módosított TRANS/WP.29/78/Rev.1/Amend.2 dokumentum).

(9)  Az adott előírások szerződő felei továbbra is tilthatják a mechanikus tisztítórendszerek alkalmazását, a „PL” jelölésű műanyag lencsével rendelkező fényszórók felszerelését.

(10)  Az oldalsó irányjelző hátrafele láthatóságának „holtteréhez” megadott 5°-os szög felső határértéket képvisel. d ≤ 2,50 m.

(11)  E berendezés felszerelése a nemzeti szabályozás alapján megtiltható.

(12)  E rendelkezés ezen előírás 03. módosítássorozatának a hatálybalépése hivatalos napját követő 5 évig alkalmazandó.

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

30.5.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/68

---

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) 51. sz. rendelete – Egységes rendelkezések a legalább négykerekű gépjárművek jóváhagyásáról, tekintettel azok zajkibocsátására

50. függelék: 51. rendelet

1. javított változat

Valamennyi hatályos szöveget tartalmazza a következővel bezárólag:

5. kiegészítés a 02-es módosítássorozathoz – Hatálybalépés dátuma: 2007. június 18.

TARTALOMJEGYZÉK

RENDELET

1.

Hatály

2.	Fogalommeghatározások

3.	Jóváhagyási kérelem

4.

Jelölések

5.	Jóváhagyás

6.

Jellemzők

7.	A jóváhagyott járműtípus módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése

8.	A gyártás megfelelősége

9.	A nem megfelelő gyártás szankcionálása

10.	A gyártás végleges leállítása

11.	Átmeneti rendelkezések

12.	A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és igazgatási szervek megnevezése és címe

MELLÉKLETEK

1. melléklet

Közlemény a járműtípusok jóváhagyására, annak kiterjesztésére, elutasítására vagy visszavonására, illetve azok gyártásának végleges leállítására vonatkozóan, tekintettel azok 51. rendelet szerinti zajkibocsátására

2. melléklet

A jóváhagyási jel elhelyezése

3. melléklet

A gépjárművek által keltett zaj mérésének módszerei és eszközei (A. mérési módszer)

4. melléklet

A járművek osztályozása

5. melléklet

Szálas anyagokat tartalmazó kipufogórendszerek

6. melléklet

Sűrített levegő által keltett zaj

7. melléklet

A gyártás megfelelőségének ellenőrzése

8. melléklet

A vizsgálati helyszín jellemzői

9. melléklet

A B. mérési módszer szerinti járművizsgálati adatok

10. melléklet

A gépjárművek által keltett zaj mérésének módszerei és eszközei (B. mérési módszer)

1.   HATÁLY

Ez a rendelet zaj vonatkozásában az M és N (1) kategóriájú járművekre vonatkozik.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E rendelet alkalmazásában:

2.1.   „jármű jóváhagyása” – egy járműtípus jóváhagyása zajszint szempontjából;

2.2.   „járműtípus” – azon gépjárművek csoportja, amelyek nem különböznek lényegesen egymástól az alábbi jellemzők vonatkozásában:

2.2.1.

a karosszéria alakja, ill. anyagai (különös tekintettel a motortérre és annak hangszigetelésére);

2.2.2.

a jármű hosszúsága és szélessége;

2.2.3.

a motor típusa (külső vagy kompressziós gyújtású, két- vagy négyütemű, alternáló- vagy forgódugattyús), a hengerek száma és űrtartalma, a porlasztók száma és típusa, illetve a befecskendező rendszer típusa, a szelepek elrendezése, a motor legnagyobb névleges teljesítménye és az annak megfelelő motorfordulatszám(ok), illetve az elektromotor típusa;

2.2.4.

az erőátviteli rendszer, a sebességfokozatok és az áttételi viszonyszám;

2.2.5.

az alábbi 2.3. és 2.4. bekezdésben meghatározott hangtompító rendszer;

2.2.6.

A 2.2.2. és a 2.2.4. bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, az azonos típusú motorral és/vagy eltérő teljes áttételi viszonyszámmal rendelkező, de nem az M1 és N1  (1) kategóriába tartozó járművek is tekinthetők azonos típusba tartozónak.

Amennyiben azonban a fenti eltérések másik vizsgálati módszert tesznek szükségessé, ezeket az eltéréseket típusváltozatként kell értékelni.

2.3.   „hangtompító rendszer” – a gépjármű és annak kipufogógáza által keltett zaj korlátozásához szükséges alkatrészek egy teljes készlete;

2.4.   „különféle típusú hangtompító rendszerek” – olyan hangtompító rendszerek, amelyek lényegesen eltérnek egymástól az alábbi jellemzők vonatkozásában:

2.4.1.

a 4.1. bekezdésben meghatározott alkatrészeik különböző kereskedelmi nevet vagy védjegyet viselnek;

2.4.2.

az alkatrészeket alkotó anyagok jellemzői különböznek, ill. az alkatrészek alakja vagy mérete eltér, az eltérő felületkezelési eljárás (horganyzás, alumínium bevonat stb.) nem jelent típuseltérést;

2.4.3.

legalább egy alkatrész működési elve eltérő;

2.4.4.

az alkatrészek összeszerelése eltérő;

2.4.5.

a szívórendszer és/vagy a kipufogó rendszer hangtompítóinak száma eltérő.

2.5.   „hangtompító rendszer alkatrésze” – az önálló alkatrészek egyikét jelenti, amelyik a többivel együtt a hangtompító rendszert alkotja.

Ilyen alkatrészek különösen a kipufogó rendszer csővezetéke, az expanziós kamra (v. kamrák), ill. maga a hangtompító.

2.5.1.   A légszűrő csak abban az esetben tekintendő alkatrésznek, ha a megléte alapvető fontosságú az előírt hangszint-határértékek megfigyeléséhez.

2.5.2.   A kipufogó-gyűjtőcsövek nem tekintendők a hangtompító rendszer alkatrészeinek.

2.6.   „legnagyobb tömeg” – a járműgyártó által bejelentett műszakilag megengedett legnagyobb tömeg (ez a tömegérték meghaladhatja a nemzeti hatóságok által engedélyezett legnagyobb tömeget).

2.7.   „(névleges) motorteljesítmény” – a motor kW-ban (ECE) kifejezett és a 85. rendelet szerint az ECE (az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága) módszerével mért teljesítménye.

2.8.   „jármű menetkész tömege (mro)” – a jármű karosszériával együtt mért, vontató jármű esetén a vontatáshoz használt csatlakozómű tömegét is tartalmazó önsúlya, illetve, amennyiben a gyártó a karosszériát és/vagy a csatlakozóművet nem szereli fel, a karosszéria vezetőfülkével együtt mért tömege, amely tartalmazza a hűtőközeg, az olajok, a 90 %-ig feltöltött üzemanyag és a 100 %-ig feltöltött egyéb folyadékok tömegét – a különböző felhasznált vizek kivételével –, a szerszámok, a pótkerék és a gépjárművezető (75 kg) tömegét, valamint a kocsikísérő üléssel felszerelt buszoknál és távolsági buszoknál a kocsikísérő tömegét (75 kg).

2.9.   „névleges motorfordulatszám, S” – az a gyártó által megadott, min-1-ben (fordulat/perc) kifejezett motorfordulatszám, amelyen a motor a 85. rendelet szerint meghatározott legnagyobb névleges hasznos teljesítményét leadja.

Ha a legnagyobb névleges hasznos teljesítményt a motor több fordulatszámon is eléri, a legnagyobb ilyen fordulatszámot kell használni.

2.10.   „fajlagos teljesítménymutató (PMR)” – egy, a gyorsulás kiszámítására használt, dimenzió nélküli numerikus mennyiség (lásd a 10. melléklet 3.1.2.1.1. bekezdését).

2.11.   „referenciapont” – az alábbiak szerint meghatározott pont:

2.11.1.

M1 és N1 kategória: — orrmotoros járművek esetében: a jármű elülső vége, — középmotoros járművek esetében: a jármű középpontja, — farmotoros járművek esetében: a jármű hátulsó vége.

2.11.2.

M2, M3, N2 és N3 kategória: a motornak a jármű orrához legközelebb eső oldala.

2.12.   „motor” – az erőforrás, a leszerelhető tartozékok nélkül.

2.13.   „célgyorsulás” – városi körülmények között, részlegesen nyitott gázszabályozó mellett érvényes gyorsulási érték, amelyet statisztikai mérésekből vezetnek le.

2.14.   „referenciagyorsulás” – az az előírt gyorsulás, amelyet próbapályán végzett gyorsulási vizsgálat során kell elérni.

2.15.   „sebességváltó-áttétel súlyozási tényezője, k” – egy dimenzió nélküli numerikus mennyiség, amelyet két sebességváltó-áttétel gyorsulási és állandó sebesség mellett végzett vizsgálatok során kapott vizsgálati eredményeinek összesítésére használnak.

2.16.   „részleges teljesítmény tényező, kp” – a járművek gyorsulási és állandó sebesség mellett végzett vizsgálatai során kapott eredmények súlyozott összesítéséhez használt dimenzió nélküli numerikus mennyiség.

2.17.   „előgyorsítás” – egy gyorsulásszabályozó eszköz használatát jelenti az AA′ vonal előtt az AA′ és a BB′ vonalak közötti stabil gyorsulás elérése céljából.

2.18.   „rögzített sebességváltó-áttételek” – olyan sebességváltó-szabályozást jelent, amelynél a sebességváltó-fokozat nem változtatható meg a vizsgálat során.

3.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.   Egy járműtípus zajszennyezés szempontjából történő jóváhagyása iránti kérelmet a jármű gyártójának vagy a gyártó jogszerűen meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

3.2.   A kérelemhez az alább felsorolt dokumentumokat, illetve részletadatokat kell három példányban mellékelni:

3.2.1.

a járműtípus leírása a fenti 2.2. bekezdésben említett tételek figyelembevételével. Meg kell adni a motortípust és a járműtípust azonosító számokat és/vagy jelöléseket;

3.2.2.

a hangtompító rendszert alkotó, megfelelően azonosított alkatrészek listája;

3.2.3.

az összeállított hangtompító rendszer rajza és járművön belüli elhelyezésének feltüntetése;

3.2.4.

gyors megkeresést és beazonosítást lehetővé tevő részletes rajz valamennyi alkatrészről és az azokban felhasznált anyagok meghatározása.

3.3.   A 2.2.6. bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a jóváhagyási vizsgálatokat végző műszaki szolgálat választja ki a jármű gyártójával egyetértésben azt az adott típust képviselő járművet, amelynek a legkisebb a menetkész tömege, a legrövidebb a hossza, és megfelel a 3. melléklet 3.1.2.3.2.3. bekezdésében megadott specifikációnak.

3.4.   A jóváhagyási vizsgálatokat végző műszaki szolgálat kérésére a jármű gyártójának kiegészítésképpen át kell adnia a hangtompító rendszer és egy legalább akkora hengerűrtartalommal és legnagyobb névleges teljesítménnyel rendelkező motor mintapéldányát, mint a típusjóváhagyásra átadott járműbe szerelt motoré.

3.5.   A típusjóváhagyás megadása előtt az illetékes hatóságnak ellenőriznie kell a gyártás-megfelelőség hatékony ellenőrzését biztosító feltételek kielégítő meglétét.

4.   JELÖLÉSEK

4.1.   A hangtompító rendszer alkatrészein, a rögzítőelemek és a csövek kivételével, fel kell tüntetni:

4.1.1.

a hangtompító rendszer és annak alkatrészei gyártójának kereskedelmi nevét vagy védjegyét; és

4.1.2.

a gyártó kereskedelmi leírását.

4.2.   Ezeknek a jelöléseknek a beszerelést követően is tisztán olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lenniük.

4.3.   Egy adott alkatrészen több jóváhagyási szám is szerepelhet, amennyiben több csere-hangtompítórendszer alkatrészeként is jóváhagyták.

5.   JÓVÁHAGYÁS

5.1.   A típusjóváhagyást csak akkor kell megadni, ha

a)	a 3. mellékletben leírt A. mérési módszer szerint végzett vizsgálatok alapján a járműtípus megfelel az alábbi 6. és 7. bekezdésben foglalt követelményeknek, és

b)

2007. július 1-jétől kezdődően és legfeljebb két éven keresztül az adott járműtípuson a 10. mellékletben leírt B. mérési módszer szerint elvégzett vizsgálatok eredményeit csatolták a 9. mellékletben található vizsgálati jelentéshez, és eljuttatták azokat az Európai Bizottsághoz és mindazokhoz a szerződő felekhez, akik ezen adatok iránt igényüket bejelentették. Nem tartoznak ebbe a körbe azok a vizsgálatok, amelyeket az 51. rendeletnek megfelelő, meglévő jóváhagyások kiterjesztése kapcsán végeznek el. E nyomon követési eljárás szempontjából továbbá nem tekintendő egy jármű új típusúnak, amennyiben csak a 2.2.1. és a 2.2.2. bekezdésben foglaltak tekintetében mutat eltérést.

5.2.   Minden jóváhagyott típushoz hozzá kell rendelni egy jóváhagyási számot. Ennek első két számjegye azt jelzi, hogy a jóváhagyás kiadásának időpontjában melyik módosítássorozat tartalmazta a rendelet legutóbbi jelentősebb műszaki módosításait (jelenleg ez 02, amely az 1995. április 18-án hatályba lépett 02-es módosítássorozatnak felel meg). Ugyanaz a szerződő fél nem rendelheti hozzá ugyanazt a számot másik járműtípushoz, illetve ugyanahhoz a járműtípushoz, ha az más típusú hangtompító rendszerrel van felszerelve.

5.3.   Egy járműtípus e rendelet szerinti jóváhagyásáról, annak kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról, illetve a járműtípus gyártásának végleges leállításáról az e rendelet 1. mellékletében található mintának megfelelő nyomtatványon tájékoztatni kell azokat a Megállapodást aláíró feleket, akik e rendeletet alkalmazzák.

5.4.   Minden e rendelet szerint jóváhagyott járműtípusnak megfelelő járműre egy, a jóváhagyási nyomtatványon meghatározott jól látható és könnyen hozzáférhető helyen egy nemzetközi jóváhagyási jelet kell elhelyezni, amely a következőkből áll:

5.4.1.

egy körben lévő „E” betű, majd a jóváhagyást megadó ország megkülönböztető száma (2);

5.4.2.

ennek a rendeletnek a száma, majd egy „R” betű, kötőjel, végül az 5.4.1. bekezdésben előírt körtől jobbra található jóváhagyási szám.

5.5.   Ha a jármű megfelel egy, a Megállapodáshoz csatolt más rendelet(ek) keretében jóváhagyott járműtípusnak, abban az országban, amely e rendelet keretében jóváhagyta azt, az 5.4.1. bekezdésben előírt szimbólumot nem kell megismételni. Ilyen esetben abban az országban, amely e rendelet keretében jóváhagyta a járműtípust, az 5.4.1. bekezdésben előírt jelöléstől jobbra, függőleges oszlopokban fel kell tüntetni mindazon rendeletek számát, jóváhagyási számát és további jelöléseit, amelyek keretében a járműtípust jóváhagyták.

5.6.   A jóváhagyási jelölésnek tisztán olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

5.7.   A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre erősített adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

5.8.   Ennek a rendeletnek a 2. mellékletében példák mutatják be a jóváhagyási jelek lehetséges elhelyezését.

6.   ELŐÍRÁSOK

6.1.   Általános előírások

6.1.1.   A járművet, annak motorját és hangtompító rendszerét úgy kell megtervezni, kialakítani és összeszerelni, hogy a jármű normál használat során az előforduló rezgések ellenére is meg tudjon felelni e rendelet rendelkezéseinek.

6.1.2.   A hangtompító rendszert úgy kell megtervezni, kialakítani és összeszerelni, hogy ésszerű mértékben ellen tudjon állni azoknak a korróziós jelenségeknek, amelyeknek a jármű igénybevételi körülményeiből adódóan ki van téve.

6.2.   A zajszintekre vonatkozó előírások

6.2.1.   Mérési módszerek

6.2.1.1.   A jóváhagyásra beadott járműtípus által keltett zajt e rendelet 3. mellékletben leírt két módszerrel kell megmérni: a mozgásban lévő járműre és az álló járműre vonatkozóan (3); az elektromotor-hajtású járművek esetében csak a mozgó jármű zajkibocsátását kell megmérni.

A 2 800 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb tömegű járművek esetében a 6. mellékletben leírt jellemzőknek megfelelő, sűrített levegő által keltett zajt mérő kiegészítő vizsgálatot is kell végezni az álló járművön, amennyiben a sűrített levegővel működő fékberendezés a jármű részét képezi.

6.2.1.2.   A fenti 6.2.1.1. bekezdés rendelkezései szerint mért két értéknek szerepelnie kell a vizsgálati jelentésben és e rendelet 1. mellékletében található mintának megfelelő nyomtatványon.

A fenti 6.2.1.1. bekezdésben megadott módon mért eredményeknek szerepelniük kell a vizsgálati jelentésben és a 1. mellékletben található mintának megfelelő tanúsítványban.

6.2.2.   Zajszint-határértékek

6.2.2.1.   Az alábbi 6.2.2.2. bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel, a járműtípusoknak e rendelet 3. mellékletének 3.1. bekezdésében leírt módszerrel mért zajszintje nem haladhatja meg a következő határértékeket:

Járműkategóriák		Határértékek (dB(A))
6.2.2.1.1.	A vezető ülésével együtt legfeljebb kilenc ülőhellyel felszerelhető, személyszállító járművek	74
6.2.2.1.2.	A vezető ülésével együtt kilencnél több üléssel rendelkező és 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb tömegű, személyszállító járművek
6.2.2.1.2.1.	150 kW-nál (EGB) kisebb motorteljesítmény esetében	78
6.2.2.1.2.2.	150 kW (EGB) vagy annál nagyobb motorteljesítmény esetében	80
6.2.2.1.3.	A vezető ülésével együtt kilencnél több üléssel rendelkező járművek; áruszállító járművek
6.2.2.1.3.1.	2 tonna megengedett legnagyobb tömegig	76
6.2.2.1.3.2.	2 és 3,5 tonna közötti megengedett legnagyobb tömeg esetében	77
6.2.2.1.4.	3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb tömegű, áruszállító járművek
6.2.2.1.4.1.	75 kW-nál (EGB) kisebb motorteljesítmény esetében	77
6.2.2.1.4.2.	75 kW (EGB) vagy annál nagyobb, de 150 kW-nál (EGB) kisebb motorteljesítmény esetében	78
6.2.2.1.4.3.	150 kW (EGB) vagy annál nagyobb motorteljesítmény esetében	80

6.2.2.2.   Ugyanakkor

6.2.2.2.1.   azoknál a 6.2.2.1.1. és 6.2.2.1.3. bekezdésben említett járműtípusoknál, amelyek sűrítéses gyújtású, ill. közvetlen befecskendezésű belsőégésű motorral vannak felszerelve, a határértékeket 1 dB(A) értékkel meg kell emelni;

6.2.2.2.2.   azoknál a terepjáró (4) járműtípusoknál, amelyek megengedett legnagyobb tömege meghaladja a 2 tonnát, a határértékeket meg kell emelni:

6.2.2.2.2.1.

1 dB(A) értékkel, amennyiben 150 kW-nál (EGB) kisebb teljesítményű motorral vannak felszerelve;

6.2.2.2.2.2.

2 dB(A) értékkel, amennyiben 150 kW (EGB) vagy annál nagyobb teljesítményű motorral vannak felszerelve.

6.2.2.2.3.   azoknál a 6.2.2.1.1. bekezdésben meghatározott járműtípusoknál, amelyek négynél több előremeneti fokozattal rendelkező sebességváltóval vannak ellátva, és motorjuk legnagyobb teljesítménye meghaladja a 140 kW (EGB) értéket, valamint amelyek megengedett legnagyobb teljesítmény/megengedett legnagyobb tömeg aránya meghaladja a 75 kW/t-át, a határértéket 1 dB(A) értékkel meg kell emelni, amennyiben az a sebesség, amivel a jármű hátulsó része harmadik sebességfokozatban áthalad a BB′ vonalon nagyobb, mint 61 km/h.

6.3.   A szálas anyagokat tartalmazó kipufogórendszerekre vonatkozó előírások

6.3.1.   Az 5. mellékletben leírt követelményeket kell alkalmazni.

7.   A JÓVÁHAGYOTT JÁRMŰTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

7.1.   A járműtípus minden módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó igazgatási szervet. A szervezet ezt követően a következőket teheti:

7.1.1.

Úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a gépjármű egyébként továbbra is megfelel a követelményeknek, vagy

7.1.2.

További vizsgálati jelentést ír elő a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat számára.

7.2.   A jóváhagyás megerősítéséről, illetve elutasításáról – a módosítások meghatározásával együtt – a fenti 5.3. bekezdésben meghatározott eljárás szerint értesíteni kell azokat a Megállapodást aláíró feleket, amelyek e rendeletet alkalmazzák.

7.3.   A jóváhagyás kiterjesztését megadó illetékes hatóságnak hozzá kell rendelnie a kiterjesztéshez egy sorszámot, és erről a rendelet 1. mellékletében található mintának megfelelő értesítés megküldésével tájékoztatnia kell azokat az 1958. évi megállapodást aláíró feleket, amelyek e rendeletet alkalmazzák.

8.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

8.1.   Az e rendelet szerint jóváhagyott járműveket úgy kell legyártani, hogy a fenti 6. bekezdésben meghatározott követelmények tekintetében megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

8.2.   A 8.1. bekezdésben foglalt követelmények teljesítésének ellenőrzésére megfelelő gyártásellenőrzést kell alkalmazni.

8.3.   A jóváhagyás birtokosa különösképpen:

8.3.1.   biztosítja, hogy megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre a termékminőség eredményes ellenőrzéséhez;

8.3.2.   hozzáféréssel rendelkezik az összes jóváhagyott típus ellenőrzéséhez szükséges berendezésekhez;

8.3.3.   biztosítja a vizsgálati eredmények rögzítését és a csatolt dokumentumok rendelkezésre állását a jóváhagyó hatóság egyetértésével meghatározott ideig;

8.3.4.   elemzi minden egyes vizsgálattípus eredményeit azzal a céllal, hogy ellenőrizze és biztosítsa a termék jellemzőinek állandóságát, ugyanakkor lehetőséget adjon az ipari termelés kisebb módosításaira;

8.3.5.   biztosítja, hogy minden egyes terméktípuson legalább az e rendelet 7. mellékletében előírt vizsgálatokat lefolytassák;

8.3.6.   biztosítja, hogy ha bármely mintavétel vagy vizsgálati mintadarab egy adott vizsgálattípus tekintetében nem megfelelő gyártásra utal, további mintadarabokat vételezzenek, és újból vizsgálatot végezzenek. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni a vonatkozó gyártás megfelelőségének helyreállítása érdekében.

8.4.   A típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság bármikor, bármelyik gyártóegységnél ellenőrizheti a gyártásmegfelelőség ellenőrzési módszereit.

8.4.1.   Minden egyes ellenőrző szemle alkalmával az ellenőrzést végző személy rendelkezésére kell bocsátani a vizsgálati könyveket és a gyártásellenőrzési jegyzőkönyveket.

8.4.2.   Az ellenőrnek jogában áll szúrópróbaszerűen mintákat venni, és azokat a gyártó laboratóriumában megvizsgáltatni. A legkisebb mintaszámot a gyártó saját vizsgálatainak eredményei alapján állapíthatják meg.

8.4.3.   Ha a minőségi színvonal kifogásolhatónak tűnik, vagy szükségesnek látszik ellenőrizni a 8.4.2. bekezdés szerinti vizsgálatok érvényességét, az ellenőrnek újabb mintákat kell vennie, hogy azokat a típus-jóváhagyási vizsgálatokat elvégző műszaki szolgálat részére elküldjék.

8.4.4.   Az illetékes hatóság az e rendeletben előírt bármely vizsgálatot lefolytathatja.

8.4.5.   Az illetékes hatóság által végrehajtott ellenőrző szemlékre rendes körülmények között kétévente egy alkalommal kerül sor. Abban az esetben, ha az egyik ilyen ellenőrző szemle során nem megfelelő eredményt regisztráltak, az illetékes hatóságnak biztosítania kell minden szükséges intézkedés megtételét a gyártásmegfelelőség mielőbbi helyreállítása érdekében.

9.   A NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS SZANKCIONÁLÁSA

9.1.   E rendelet szerint egy adott járműtípusra vonatkozóan kiadott jóváhagyás visszavonható, ha a fent meghatározott követelmények nem teljesülnek.

9.2.   Amennyiben a Megállapodást aláíró és e rendeletet alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy általa korábban megadott jóváhagyást, erről köteles az e rendelet 1. mellékletében található mintának megfelelő értesítés megküldésével azonnal tájékoztatni a rendeletet alkalmazó többi szerződő felet.

10.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

10.1.   Amennyiben a jóváhagyás birtokosa teljes mértékben felhagy egy e rendelet szerint jóváhagyott járműtípus gyártásával, erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A vonatkozó értesítés kézhezvétele után az adott hatóságnak az e rendelet 1. mellékletében található mintának megfelelő értesítés megküldésével tájékoztatni kell erről azokat az 1958. évi megállapodást aláíró feleket, amelyek e rendeletet alkalmazzák.

11.   ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK

11.1.   A 02-es módosítássorozat hivatalos hatálybalépési dátumától kezdve az e rendeletet alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el az EGB-jóváhagyásoknak ezen, 02-es módosítássorozattal módosított rendelet szerint történő megadását.

11.2.   1995. október 1-jétől kezdődően az e rendeletet alkalmazó szerződő felek csak akkor adhatnak ki EGB-jóváhagyásokat, ha a jóváhagyásra beadott járműtípus megfelel a 02-es módosítássorozattal módosított ezen rendelet követelményeinek.

11.3.   1996. október 1-jétől az e rendeletet alkalmazó szerződő felek elutasíthatják azoknak a gépjárműveknek az első nemzeti regisztrációját (első forgalomba helyezését), amelyek nem felelnek meg az e rendelet 02-es módosítássorozatában foglalt követelményeknek.

12.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS IGAZGATÁSI SZERVEK MEGNEVEZÉSE ÉS CÍME

Azoknak az 1958. évi megállapodást aláíró feleknek, amelyek alkalmazzák ezt a rendeletet, át kell adniuk az Egyesült Nemzetek Szervezetének titkársága számára a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat kiadó, illetve a más országok által kibocsátott jóváhagyások engedélyezését, kiterjesztését, elutasítását vagy visszavonását tanúsító nyomtatványokat fogadó igazgatási szervek nevét és címét.

---

(1)  A Consolidated Resolution of the Construction of Vehicles (R.E.3) (Járművek gyártásáról szóló egységes szerkezetbe foglalt határozat (3. átdolgozott kiadás)) (a legutóbb a 4. módosítással módosított TRANS/WP.29/78/1. jav. vált./2. módosítás) 7. mellékletében meghatározottak szerint.

(2)  1 – Németország, 2 – Franciaország, 3 – Olaszország, 4 – Hollandia, 5 – Svédország, 6 – Belgium, 7 – Magyarország, 8 – Cseh Köztársaság, 9 – Spanyolország, 10 – Jugoszlávia, 11 – Egyesült Királyság, 12 – Ausztria, 13 – Luxemburg, 14 – Svájc, 15 – (üres), 16 – Norvégia, 17 – Finnország, 18 – Dánia, 19 – Románia, 20 – Lengyelország, 21 – Portugália, 22 – Orosz Föderáció, 23 – Görögország, 24 – Írország, 25 – Horvátország, 26 – Szlovénia, 27 – Szlovákia, 28 – Fehéroroszország, 29 – Észtország, 30 – (üres), 31 – Bosznia Hercegovina, 32 – Lettország, 33 – (üres), 34 – Bulgária, 35–36 – (üres), 37 – Törökország, 38–39 – (üres), 40 – Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság, 41 – (üres), 42 – Európai Közösség (a jóváhagyásokat a tagállamok adják ki saját EGB jelükkel), 43 – Japán, 44 – (üres), 45 – Ausztrália, 46 – Ukrajna és 47 – Dél-afrikai Köztársaság. Az ezt követő számokat kronológiai sorrendben azokhoz az országokhoz kell rendelni, amelyek később csatlakoznak vagy ratifikálják a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodást, és az ily módon hozzárendelt számokról az Egyesült Nemzetek Szövetsége főtitkárának kell tájékoztatnia a Megállapodást aláíró feleket.

(3)  Az álló járművön végzett vizsgálatnak az a célja, hogy a használatban lévő járművek ezen ellenőrzési módszerét használó hivatalok számára a szükséges referenciaértékekkel szolgáljon.

(4)  Összhangban a Consolidated Resolution on the Construction of Vehicles (R.E.3) (TRANS/WP.29/78/Rev.1/Amend.2, annex 7/Rev.2) (Járművek gyártásáról szóló egységes szerkezetbe foglalt határozat [R.E.3], [KÖZL/WP.29/78/1. jav. vált./2. mód., 7. melléklet/2. jav. vált.]) dokumentumban szereplő fogalommeghatározásokkal.

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---