5.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/1

(1)

Egyes tagállamok számára különös nehézséget jelent vidékfejlesztési programjaiknak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (1) értelmében történő finanszírozása. Ezen tagállamok számára – vidékfejlesztési politikájuk megerősítése céljából – lehetővé kell tenni az önkéntes moduláció rendszerének alkalmazását. Ezt a lehetőséget biztosítani kell azoknak a tagállamoknak, amelyek az 1259/1999/EK tanácsi rendelet 4. cikke által megállapított választható modulációs rendszerről az 1782/2003/EK tanácsi rendelet által megállapított kötelező modulációs rendszerre történő áttérésre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. szeptember 22-i 1655/2004/EK bizottsági rendeletnek (2) megfelelően már önkéntes modulációt alkalmaznak, vagy amelyek számára a 1698/2005/EK rendelet 70. cikkének (4a) bekezdése értelmében eltérést engedélyeztek a közösségi támogatás társfinanszírozására vonatkozó követelmény alól. Az önkéntes modulációnak az 1782/2003/EK rendelet (3) 2. cikkének d) pontja szerinti közvetlen kifizetések csökkentésének formájában kell megvalósulnia úgy, hogy az e csökkentésnek megfelelő pénzeszközöket az 1698/2005/EK rendelet értelmében vidékfejlesztési programok finanszírozására használják. A közvetlen kifizetéseknek az önkéntes moduláció vonatkozásában alkalmazott csökkentései kiegészítik az 1782/2003/EK rendelet 10. cikkében meghatározott kötelező moduláció alkalmazásából származó csökkentéseket.

(2)

Az önkéntes moduláció adminisztratív végrehajtásának elősegítése érdekében az önkéntes modulációra alkalmazandó szabályokat az 1782/2003/EK rendelet 10. cikke szerinti kötelező modulációra alkalmazandó szabályokhoz kell igazítani, beleértve a számítási alapot is.

(3)

A kistermelők különleges helyzetének figyelembevétele érdekében az önkéntes moduláció alkalmazása esetén kiegészítő támogatási összeget kell odaítélni, csakúgy, mint a kötelező moduláció esetében. Az említett kiegészítő összegnek meg kell egyeznie a közvetlen kifizetések első 5 000 EUR-jára alkalmazott önkéntes modulációból származó összeggel, a Bizottság által meghatározott felső határokon belül.

(4)

Az önkéntes modulációt már alkalmazó tagállamok tekintetében – a felesleges adminisztratív terhek, valamint az olyan, évek óta alkalmazott végrehajtási szabályokkal való ütközés elkerülése érdekében, amelyekhez a mezőgazdasági termelők a gyakorlatban és gazdasági értelemben már hozzászoktak – a lehető legnagyobb mértékben törekedni kell arra, hogy az ebben a rendeletben megállapított új önkéntes modulációs rendszer ne térjen el a meglevő mechanizmustól. Ezért helyénvalónak tűnik, hogy e rendelet hatálybalépésekor az önkéntes modulációt alkalmazó tagállamoknak jogában álljon fenntartani jelenlegi rendszerük bizonyos jól kialakított elemeit, amellett, hogy elkerülik a mezőgazdasági termelők közötti indokolatlan egyenlőtlen bánásmódot. Ezenfelül annak érdekében, hogy az új rendszer összhangban álljon az egységes támogatási rendszer végrehajtási módjaival, a régiónként eltérő mértékű önkéntes moduláció alkalmazásának lehetőségével kizárólag az olyan tagállamok élhetnek majd, amelyek az 1782/2003/EK rendelet 58. cikkében előírtak szerint regionális szinten alkalmazzák az egységes támogatási rendszert.

(5)

Az önkéntes moduláció alkalmazásából származó pénzeszközök felhasználása nem függ az EMVA hozzájárulásának az 1698/2005/EK rendelet szerinti felső határaitól. Ezért az említett rendelettől való eltérésekről rendelkezni kell. A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (4) alapján az EMVA-ra alkalmazandó előfinanszírozási szabályok e pénzeszközök tekintetében nem alkalmazandók.

(6)

Az önkéntes moduláció alkalmazására vonatkozó tudatos döntéshozatal érdekében a tagállamok részletes értékelést készítenek a moduláció lehetséges hatásairól, különös tekintettel a mezőgazdasági termelőknek a moduláció függvényében alakuló gazdasági helyzetére és a mezőgazdasági ágazaton belüli viszonylagos helyzetére. Az önkéntes moduláció végrehajtásának hatását az önkéntes modulációt alkalmazó tagállamok szigorúan ellenőrzik. A Bizottságot – a szakpolitika esetleges továbbfejlesztésére tekintettel – tájékoztatni kell a hatásvizsgálat és az ellenőrzés eredményeiről.

(7)

Az önkéntes modulációt a vidékfejlesztés közösségi finanszírozásának tágabb összefüggésében kell vizsgálni. Az önkéntes moduláció hozzájárulását többek között a tagállamok hatásvizsgálataira figyelemmel kell elemezni. Ezen elemzés alapján a Bizottság 2008 vége előtt jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben felvázolja a rendszer végrehajtása során addig nyert tapasztalatokat.

(8)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni.

(9)

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott kiadások éves felső határának meghatározásakor figyelembe kell venni az önkéntes moduláció alkalmazásából származó összegeket, valamint az 1290/2005/EK rendeletbe be kell illeszteni a különösen az önkéntes modulációra vonatkozó részletes szabályok elfogadásának lehetőségét.

(10)

Az 1290/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

a)

amelyek e rendelet hatálybalépésekor az 1655/2004/EK rendelet 1. cikkében említett közvetlen kifizetések csökkentéseinek rendszerét alkalmazzák; vagy

b)

amelyek számára az 1698/2005/EK rendelet 70. cikkének (4a) bekezdése értelmében eltérést engedélyeztek a közösségi támogatás társfinanszírozására vonatkozó követelmény alól,

a)

az 1. cikk (3) bekezdésétől eltérve nem alkalmazza az említett bekezdés második albekezdésének rendelkezéseit; és/vagy

b)

az 1. cikk (4) bekezdésétől eltérve objektív szempontok alapján regionálisan differenciált mértékeket alkalmaz. Az érintett tagállamok bármely régiója esetében a maximális mérték 20 %.

a)

az önkéntes moduláció éves mértékei valamennyi régióra lebontva, valamint az egész területre vonatkozóan;

b)

az önkéntes moduláció keretében csökkentendő éves teljes összeg;

c)

adott esetben az 1. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett kiegészítő támogatási összeg fedezéséhez szükséges éves teljes kiegészítő összegek;

d)

a b) és c) pontban említett összegek megállapítására használt statisztikai és egyéb háttéradatok.

a)

az önkéntes modulációra vonatkozó egységes nemzeti mérték esetében alkalmazott számítás;

b)

a regionálisan differenciált mértékeket alkalmazó tagállamok esetében a tagállamok által a 3. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint közölt összegek vagy a 3. cikk (3) bekezdésében előírt frissített összegek.

a)

az 1698/2005/EK rendelet 90. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás, amelynek hatálya különösen az önkéntes modulációnak a vidékfejlesztési programozásba történő integrációjára vonatkozó rendelkezésekre terjed ki, vagy megfelelő esetben;

b)

az 1290/2005/EK rendelet 41. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás, amelynek hatálya különösen az önkéntes modulációra vonatkozó pénzgazdálkodást szabályozó rendelkezésekre, valamint az 1655/2004/EK rendelet 1. cikkében említett közvetlen kifizetések kiegészítő csökkentései rendszerének az e rendeletben előírt rendszerbe való beillesztésére terjed ki.

1.

Az 12. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság meghatározza azokat az összegeket, amelyeket az 1782/2003/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének, valamint 143d. és 143e. cikkének, továbbá a 378/2007/EK (6) tanácsi rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az EMVA rendelkezésére bocsátanak.

2.

A 42. cikk bevezető szövegében a második mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az említett szabályok különösen a következőket foglalják magukban:”

5.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/5

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

5.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/7

(1)

A 950/2006/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett összesítésből kiderült, hogy a 950/2006/EK rendelet 24. cikke értelmében a kedvezményes cukorra vonatkozóan megállapított szállítási kötelezettségekből bizonyos cukormennyiségek még rendelkezésre állnak a 09.4318 tételszám esetében.

(2)

E körülmények között a Bizottságnak jeleznie kell, hogy az érintett korlátok már nem minősülnek elértnek,

5.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/8

(1)

Az egységes támogatási rendszer keretében támogatható hektárszámra vonatkozóan az 1782/2003/EK rendelet 44. cikkében megadott fogalommeghatározást a 2012/2006/EK tanácsi rendelet (2) olyan értelemben módosította, hogy az immáron kiterjed az olajfákkal beültetett területekre is.

(2)

Az 1782/2003/EK rendeletnek a 2012/2006/EK rendelet által módosított 20. cikke önkéntessé teszi az olajbogyó-termesztési földrajzi információs rendszer használatát azon tagállamok számára, amelyek nem alkalmazzák az előbb említett rendelet IV. címének 10b. fejezetében az olajfaligetek tekintetében biztosított támogatást. E módosításból következően indokolt módosítani a 796/2004/EK bizottsági rendeletnek (3) az egységes kérelmek tartalmáról szóló 12. cikkét az olajbogyótermő parcellák tekintetében, továbbá az 1973/2004/EK bizottsági rendelet (4) XXIV. mellékletének 1. és 3. pontját a támogatható olajfák fogalommeghatározását és a támogatható hektárszámnak a támogatási jogosultságok megállapítása céljából történő kiszámítását illetően.

(3)

A 796/2004/EK rendelet 33. cikke megállapítja az 1782/2003/EK rendeletnek a kenderállományban kimutatható tetrahidrokannabinol-tartalom ellenőrzésére vonatkozó feltételek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályokat. 2007-től a rost előállításától eltérő hasznosításra szánt kender termelése az 1782/2003/EK rendelet III. címének 4. fejezete értelmében az egységes területalapú támogatási rendszer keretén belüli földhasználatnak minősíthető. Következésképpen a 796/2004/EK rendelet 33. cikkét és II. mellékletét ennek megfelelően ki kell igazítani.

(4)

A 796/2004/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagállamok megküldték a Bizottságnak a 2006-ban vetett kenderfajták tetrahidrokannabinol-tartalmának megállapítása céljából elvégzett vizsgálatok eredményeit. Ezeket az eredményeket figyelembe kell venni a következő gazdasági években közvetlen kifizetésre jogosult kenderfajták jegyzékének, valamint a 2007/2008-as gazdasági évre ideiglenesen engedélyezett fajták jegyzékének összeállításakor. A tetrahidrokannabinol-tartalom ellenőrzésére e fajták közül néhányat alá kell vetni a 796/2004/EK rendelet I. mellékletében meghatározott „B” eljárás szerinti vizsgálatnak.

(5)

2007-től az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 5. fejezetében az energianövényekre vonatkozóan biztosított támogatást az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamokban is be kell vezetni. Az energianövények termesztéséhez nyújtott támogatással kapcsolatos, a növényi kultúrák csoportjaira vonatkozó szabályokat szintén alkalmazni kell a szóban forgó új tagállamokra.

(6)

A 263/2006/EK bizottsági rendelet (5) hatályon kívül helyezte a 796/2004/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdését. Az 1973/2004/EK rendelet 136. cikkét ezért ennek megfelelően ki kell igazítani.

(7)

A 270/2007/EK rendelet módosította a cukorrépának az energiatermékek előállítása céljából történő lehetséges felhasználására vonatkozó szabályokat. Következésképpen helyénvaló azonos feltételeket elfogadni e növénynek a területpihentetési rendszer keretében támogatható földterületen történő termesztésére vonatkozóan.

(8)

A 796/2004/EK és az 1973/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

A 953/2006/EK tanácsi rendelet (6), a 2012/2006/EK és a 270/2007/EK rendelet által bevezetett módosításokat 2007. január 1-jétől kell alkalmazni. Ennek megfelelően az e rendeletben előírt vonatkozó módosításokat is ugyanettől az időponttól kell alkalmazni.

(10)

Az ebben a rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak a Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottságának véleményével,

1.

A 12. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Azokban a tagállamokban, amelyekben az olajbogyó-termesztési földrajzi információs rendszer részét képezi az 1782/2003/EK rendelet 20. cikkében említett, a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszernek, az olajbogyótermő parcellákra vonatkozóan a mezőgazdasági termelő rendelkezésére bocsátott grafikus anyagnak minden egyes olajbogyótermő parcella tekintetében tartalmaznia kell a támogatható olajfák számát és parcellán belüli elhelyezkedését, továbbá az 1973/2004/EK rendelet XXIV. mellékletének 3. pontjával összhangban, olajbogyó-termesztési FIR-hektárban meghatározott olajbogyótermő területet.”

2.

A 33. cikk (4) és (5) bekezdésének első és második albekezdésében el kell hagyni a „rost” szót.

3.

A II. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

1.

A 136. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„136. cikk

A 796/2004/EK rendelet alkalmazása

Az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikke (6) bekezdése harmadik albekezdésének sérelme nélkül az egységes területalapú támogatási rendszerre a 796/2004/EK rendeletet kell alkalmazni, kivéve annak 7. cikkét, 8. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontját, 12. cikke (1) bekezdésének c) pontját és (2) bekezdését, 13. cikke (2)–(8) bekezdését, 14. cikke (2) és (3) bekezdését, 16. és 17. cikkét, 21. cikke (3) bekezdését, 24. cikke (1) bekezdésének b), d) és e) pontját, 26. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontját és (2) bekezdésének b), c) és d) pontját, 27. cikke (2) bekezdésének g), h), i) és j) pontját, 28. cikke (1) bekezdésének d) pontját, 30. cikke (3) bekezdését, 31. cikkét, 34–40. cikkét, 49. cikke (2) bekezdését, 50. cikke (2), (4), (5) és (6) bekezdését, 51–64. cikkét, 69. cikkét és 71. cikke (1) bekezdését.”

2.

A 143. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

3.

A XXIV. melléklet a következőképpen módosul:

5.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/12

(1)

Románia és Bulgária Európai Unióhoz való csatlakozása miatt a 753/2002/EGK bizottsági rendeletben (2) bizonyos módosításokat kell végrehajtani.

(2)

A 753/2002/EK rendelet 28. cikke a földrajzi jelzéssel ellátott asztali borokra vonatkozóan egyedi szabályokat ír elő, és felsorolja a tagállamok különböző régióiban az ilyen borok megnevezésére használt kifejezéseket. Ezt a jegyzéket ki kell egészíteni a Bulgáriában és Romániában használt megfelelő kifejezésekkel.

(3)

A hagyományos egyedi kifejezéseknek a 753/2002/EK rendelet 29. cikkében foglalt jegyzékét és a szóban forgó rendelet 23. cikkében említett kiegészítő hagyományos kifejezések jegyzékét ki kell egészíteni a Bulgáriában és a Romániában használt megfelelő kifejezésekkel.

(4)

A 753/2002/EK rendelet II. melléklete felsorolja a földrajzi jelzést magukban foglaló és a borok címkéin feltüntethető szőlőfajtaneveket és szinonimáikat. Az említett mellékletet ki kell egészíteni a Bulgáriában és Romániában e rendelet alkalmazásának időpontjában használt megfelelő kifejezésekkel.

(5)

A „Tokaji” név egy, Magyarország és Szlovákia közös határán átnyúló régióban termelt, „meghatározott termőhelyről származó minőségi bor” megjelölésére szolgál, ugyanakkor szerepel a „Tocai italico”, a „Tocai friulano” és a „Tokay pinot gris” olasz, illetve francia szőlőfajtanevekben is. A három említett szőlőfajtanév és a földrajzi jelzés együttélése időbeli korláthoz (2007. március 31.) van kötve, és az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság között 1993. november 23-án létrejött, 2004. május 1. óta az „acquis” részét képező kétoldalú megállapodás eredménye. 2007. április 1-jétől kezdődő hatállyal a három említett szőlőfajtanevet törölni kell a 753/2002/EK rendelet II. mellékletéből, a „Tocai friulano” szőlőfajtanevet pedig a „Friulano” új szőlőfajtanévvel kell felváltani.

(6)

Végezetül a 753/2002/EK rendelet III. melléklete felsorolja a borok címkéin szereplő vagy feltüntethető hagyományos kifejezéseket. A mellékletet ki kell igazítani egyrészt néhány további, Cipruson használt hagyományos kifejezés, másrészt a Bulgáriában és a Romániában használt hagyományos kifejezések figyelembevétele érdekében.

(7)

A 753/2002/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.

A 28. cikk első bekezdése a következőképpen módosul:

2.

A 29. cikk a következőképpen módosul:

3.

A II. melléklet helyébe e rendelet I. melléklete lép.

4.

A III. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

5.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/21

(1)

Az európai közszolgálat emberi erőforrásainak harmonizáltabb megközelítése érdekében az Európai Védelmi Ügynökség személyzeti szabályzatának rendelkezéseit össze kell hangolni az Európai Közösség tisztviselői személyzeti szabályzatának és egyéb alkalmazottai alkalmazási feltételeinek hasonló rendelkezéseivel, különös tekintettel az újrabeilleszkedési támogatással, a távozási díjjal, az eltartott gyermek után járó támogatással, a megkülönböztetésmentesség elvének tiszteletben tartásával, valamint az osztályvezetővé, igazgatóvá vagy főigazgatóvá kinevezett alkalmazottak számára biztosított előnyökkel kapcsolatos rendelkezésekre. Ugyanezen okból figyelembe kell venni az Európai Közösség tisztviselői személyzeti szabályzatának és egyéb alkalmazottai alkalmazási feltételeinek e rendelkezései alkalmazása során szerzett tapasztalatokat.

(2)

Az Európai Védelmi Ügynökség személyzeti szabályzatának rendelkezéseit össze kell hangolni az Európai Közösség tisztviselői személyzeti szabályzatának és egyéb alkalmazottai alkalmazási feltételeinek hasonló rendelkezéseivel, miközben tiszteletben kell tartani az Európai Védelmi Ügynökség személyzetének az e módosítások hatályba lépése előtt szerzett jogait, és figyelembe kell venni jogos elvárásaikat.

(3)

Az Európai Védelmi Ügynökség személyzeti szabályzatának 2004-es elfogadása óta a szövegben több következetlenséget észleltek. Ezeket ki kell javítani.

(4)

Az Európai Védelmi Ügynökség 2004/676/EK határozatban foglalt személyzeti szabályzatát ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 5. cikk (4) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az (1) bekezdés alkalmazásában fogyatékkal élőnek minősül az a személy, akit maradandó, vagy maradandónak mutatkozó fizikai vagy szellemi károsodás ért. A károsodást a 37. cikkben előírt eljárás szerint határozzák meg.”

2.

A 10. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az ideiglenes alkalmazott a szerződéskötésre jogosult hatóság engedélye nélkül egyetlen kormánytól vagy az Ügynökségen kívüli más helyről sem fogadhat el semmiféle elismerést, kitüntetést, kedvezményt, ajándékot vagy fizetséget, kivéve, ha azzal a kinevezését megelőzően, illetve katonai vagy egyéb állampolgári kötelezettség teljesítése céljából biztosított külön szabadsága során nyújtott szolgálatait ismerik el.”

3.

A 21. cikk második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az előző albekezdés rendelkezései nem alkalmazandók azon ideiglenes alkalmazottra vagy volt ideiglenes alkalmazottra, aki a fellebbezési tanács vagy a fegyelmi tanács előtt tesz tanúvallomást olyan ügyben, amely valamely ideiglenes alkalmazottat vagy volt ideiglenes alkalmazottat érint.”

4.

A 27. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

5.

A 36. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 39. cikk a következőképpen módosul:

7.

A 40. cikk második albekezdését el kell hagyni.

8.

Az 59. cikk (9) bekezdését el kell hagyni.

9.

A 63. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az V. melléklet 6. cikkében meghatározott újrabeilleszkedési támogatásra azon ideiglenes alkalmazott jogosult, aki négy év szolgálati időt teljesített. Azon ideiglenes alkalmazott, aki több mint egy, de kevesebb mint négy év szolgálati időt teljesített, a szolgálati idejével arányos újrabeilleszkedési támogatásra jogosult, a töredékévek figyelmen kívül hagyásával.”

10.

Az V. melléklet a következő cikkel egészül ki:

„2a. cikk

A 2. cikk (1) bekezdésétől eltérve az eltartott gyermek után nyújtott támogatás helyébe az alábbi időszakokban a következő összegek lépnek:

A fenti összegeket minden alkalommal felül kell vizsgálni, amikor a díjazást a személyzeti szabályzat 59. cikke alapján felülvizsgálják.”

11.

Az V. melléklet 3. cikke (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A 2. cikk (2) bekezdése értelmében minden, 5. életévét nem betöltött vagy általános iskolai, illetve középiskolai nappali képzésben még nem részt vevő eltartott gyermek esetében a támogatás összege az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

A fenti összegeket minden alkalommal felül kell vizsgálni, amikor a díjazást a személyzeti szabályzat 59. cikke alapján felülvizsgálják.”

12.

A VI. melléklet 1. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

(1)   Az az alkalmazott, akinek szolgálati jogviszonya nem elhalálozás vagy rokkantság miatt szűnik meg, szolgálati jogviszonyának megszűnésekor az alábbi kifizetésekre jogosult:

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, az az alkalmazott, aki a nyugdíjjogosultság megszerzése vagy fenntartása érdekében szolgálata megkezdése óta egy általa választott, az (1) bekezdésben meghatározott kritériumoknak megfelelő nemzeti nyugdíjrendszerbe, magán nyugdíjrendszerbe vagy nyugdíjpénztárba fizetett be, és akinek szolgálati jogviszonya nem elhalálozás vagy rokkantság miatt szűnik meg, a szolgálat megszűnésekor távozási díjra jogosult, amelynek összege megfelel az EVÜ-nél teljesített szolgálat során szerzett nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai értékének. Ilyen esetekben a 90. vagy 131. cikk alkalmazásával a nemzeti nyugdíjrendszerben való nyugdíjjogosultság megszerzése vagy fenntartása érdekében történt kifizetéseket le kell vonni a távozási díjból.

(3)   Amennyiben az alkalmazott szolgálati jogviszonya beosztásából való eltávolítással szűnik meg, a fizetendő távozási díj összegét vagy adott esetben az átutalandó biztosításmatematikai egyenértéket a személyzeti szabályzat 146. cikkének megfelelően hozott döntés alapján kell meghatározni.”

5.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/24

5.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/25

(1)

Egy versenytárs által benyújtott panasz alapján a Bizottság tájékoztatást kapott arról, hogy Franciaország támogatást nyújt a Laboratoire national de métrologie et d’essais (a továbbiakban „LNE”) (2) számára.

(2)

A 2003. szeptember 3-án, 2004. február 11-én és 2004. június 7-én kelt levelében a Bizottság felszólította a francia hatóságokat, hogy nyújtsanak tájékoztatást az állam által az LNE számára nyújtott pénzügyi támogatásról. A francia hatóságok 2003. november 7-én, 2004. április 5-én és 2004. augusztus 6-án kelt levelükben átadták az információkat.

(3)

2005. július 5-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta Franciaországot azon határozatáról, hogy egyes intézkedések tekintetében megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárást. Franciaország a 2005. november 4-én és a 2006. április 19-én kelt levélben átadta az eljárás megindításáról szóló határozatban kért információkat.

(4)

A Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozatát közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3). A Bizottság felhívta az érdekelteket a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(5)

Az érdekeltek részéről észrevételek érkeztek a Bizottsághoz e témában. A Bizottság ezeket továbbította Franciaországnak, hogy az megjegyzéseket fűzhessen hozzájuk. Franciaország észrevételei 2006. március 1-jén érkeztek be.

(6)

2006. június 6-án a Bizottság kiegészítő kérdéseket küldött. A francia hatóságok 2006. augusztus 2-án küldték el válaszaikat, amelyeket ugyanaznap iktattak a Bizottságnál.

(7)

A Laboratoire national d’essais 1901-ben jött létre a Conservatoire National des Arts et Métiers keretében mint a Nemzeti Oktatásügyi Minisztérium felügyelete alatt álló közintézmény. 1978-ban a termékek és szolgáltatások fogyasztóinak védelméről és tájékoztatásáról szóló, 1978. január 10-i 78-23. törvény értelmében elnyerte az ipari és kereskedelmi jellegű közintézmény (EPIC) jogállását. E jogforrás értelmében a Laboratoire national d’essais-t a következő feladatokkal bízták meg: „valamennyi, a fogyasztók védelme és tájékoztatása vagy a termékminőség javítása szempontjából hasznos tanulmányozási, kutatási, konzultációs, szakértői, vizsgálati, ellenőrzési munka, valamint technikai segítségnyújtási szolgáltatás elvégzése”. Felhatalmazást kapott továbbá arra, hogy „a minisztériumok számára és azok kérelme alapján a rendeletek és szabványok kidolgozásához szükséges vizsgálati módszereket tanulmányozzon”, valamint hogy „minőségi tanúsítványokat állítson ki”, és az állam nevében biztosítsa a kérdéses területekért felelős nemzetközi szervekkel folytatott kapcsolattartást. 2005-ben a Laboratoire national d’essais további feladatot kapott: a nemzeti tudományos mérésügy vezetését (ami korábban a „Bureau national de métrologie”– a továbbiakban „BNM” közérdekű csoportosulás [groupement d’intérêt public] feladata volt), és így jött létre a Laboratoire national de métrologie et d’essais.

(8)

A hatóságok számára nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatán kívül az LNE a szolgáltatások széles skáláját kínálja a vállalkozások számára, amelyeket a termékek életciklusának minden szakaszában négy alaptevékenysége révén nyújt; ez utóbbiak a mérés, a vizsgálat, a minősítés és a képzés. Rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek révén számos területen (4) folytat szabványosított vagy rendelésre végzett vizsgálati programokat. Ügyfelei ipari vállalkozások, termékforgalmazói társaságok, közintézmények, fogyasztói szervezetek, igazságügyi és bírósági szakértők, biztosítótársaságok és hatóságok (5).

(9)

Az LNE az épületeket és felszereléseket egyidejűleg használja az állam által rábízott feladatok ellátására és a harmadik személyeknek nyújtott szolgáltatások teljesítésére.

(10)

Az LNE olyan európai és nemzetközi szervezetek mellett tevékenykedik, mint a CEN (Európai Szabványügyi Bizottság), az Eurolab (Mérő, Vizsgáló és Analitikai Laboratóriumok Nemzeti Egyesületeinek Európai Föderációja), az EOTC (Európai Vizsgálati és Tanúsítási Szervezet) és az ILAC (International Laboratory Accreditation Committee).

(11)

700 munkatársa van 30 multidiszciplináris csoportba osztva, és 55 000 m2-nyi laboratóriummal rendelkezik, amelyből 10 000 m2 Párizsban, 45 000 m2 Trappes-ban található.

(12)

Az LNE képviselettel rendelkezik Ázsiában (LNE-Asia Hongkongban (6) és az Egyesült Államokban (G-MED North America leányvállalat Washingtonban). E tevékenységek mindenesetre szerény mértékűek.

(13)

2005-ben a bevételek elérték a 65 millió eurót, a nyereség a 0,7 millió eurót.

(14)

1997-től az állam által az LNE-re ruházott megbízatás szerepel a francia hatóságok és az intézmény között négyéves időtartamra létrejött teljesítményszerződésekben. Az első teljesítményszerződés hatálya 1997-től 2001-ig, a másodiké 2001-től 2004-ig terjedt. A harmadik szerződést a 2005–2008 közötti időszakra kötötték.

(15)

E szerződések feladatokat állapítanak meg az intézmény mint nemzeti mérésügyi laboratórium, továbbá mint kutatási szervezet számára, valamint az állam javára végrehajtandó technikai segítségnyújtási feladatokat tartalmaznak, csakúgy, mint a vállalkozások számára történő segítségnyújtással kapcsolatos feladatokat a vizsgálatok és a megfelelési tanúsítvány területén.

(16)

Az LNE-ről szóló, 1978. március 10-i 78-280 rendelet előírja, hogy „az intézmény forrásai különösen: (…) az állam, a helyhatóságok, a közintézmények és bármely közjogi vagy magánjogi szervezet által nyújtott támogatás (…)” (7). Erre alapulva az LNE ez idáig működési támogatásban (8) és befektetési támogatásban részesült:

(17)

A francia hatóságok szerint a működési és befektetési támogatásokat az Ipari Minisztérium és a BNM ítélte oda az LNE „közfeladatainak ellentételezésére”. Ezek lényegében olyan támogatásnak minősülnek, amelyek célja az említett feladatok végrehajtása során keletkező költségek fedezése. E támogatások jogalapja a francia parlament által évről évre megszavazott költségvetési törvény.

(18)

A befektetési támogatások között szerepelnek a két, a helyszín után „Trappes 3” és „Trappes 4” elnevezésű laboratóriumkomplexum megépítésével kapcsolatos támogatások (1. és 2. fázis). E támogatásokat az Ipari és Környezetvédelmi Minisztérium, a BNM, valamint az Île-de-France régió és Yvelines Általános Tanácsa ítélte oda.

(19)

Az LNE kereskedelmi tevékenységeiből származó forrásokból is részesül. A kereskedelmi terület árbevétele az LNE összbevételének még mindig több, mint 50 %-át tette ki a vizsgált időszakban, 2005-ben elérve a 63 %-ot.

(20)

Az LNE a vizsgálati, mérésügyi, tanúsítási, kalibrálási, képzési, valamint kutatási és fejlesztési szolgáltatások piacán jelenik meg. Az LNE a fent említett szolgáltatásokat többek között a fogyasztási cikkek ágazatában, a gyógyászati és egészségügyi ágazatban, az anyagok/csomagolás/építési termékek és ipari termékek ágazatában nyújtja.

(21)

E piacok nyitva állnak a verseny előtt az Európai Közösségben. Az LNE különösen az európai irányelvek által előírt tanúsítások piacán áll versenyben más szervezetekkel, csakúgy, mint számtalan megfelelőségértékelési intézménnyel, a más tagállamok hatóságai által megállapított nemzeti szabványok (mint például a német GS) odaítélésére történő felhatalmazása következtében.

(22)

Előzetes vizsgálata során a Bizottság feltárta, hogy e szakaszban nem lehet pontosan értékelni az LNE-re ruházott egyes feladatok közérdekű szolgáltatási jellegét, sem pedig dönteni az érintett tevékenységek kereskedelmi vagy nem kereskedelmi jellegéről.

(23)

A Bizottság tehát kétségeit fejezte ki a nem gazdasági tevékenységeiből vagy befektetési projektjeiből vagy egy állami megbízatása végrehajtásából eredő költségek ellentételezésére az LNE számára odaítélt működési és befektetési támogatások összegének indokoltságával kapcsolatban. A különböző jellegű, ráadásul pontosan nem körülhatárolható tevékenységek elkülönített elszámolásának hiányában az LNE felhasználhatja az állami támogatások egy részét a versenyszférában folytatott tevékenységei igazgatásához is. Ez egyenértékű lenne az említett tevékenységek kereszttámogatásával, ami az EK-Szerződés 87. cikke értelmében állami támogatásnak minősülne.

(24)

A Bizottság szerint a versenyző tevékenységek javára szolgáló kereszttámogatás előnyben részesítené az LNE-t az európai szintű versenyszabályoknak alávetett piacokon nyújtott szolgáltatásai tekintetében. Ez tehát érintené a Közösségen belüli kereskedelmet.

(25)

A támogatásokat az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (9) 1. cikkének f) pontja értelmében jogellenes támogatásnak kellene tekinteni.

(26)

Jelen esetben ezen összeférhetetlenségre az EK-Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdésében megállapított kivételek nem lennének alkalmazhatóak.

(27)

Ami az EK-Szerződés 86. cikkének (2) bekezdését illeti, az kizárólag az állam javára végrehajtott közérdekű feladatok körébe tartozó gazdasági tevékenységekre vonatkozik. Ugyanakkor az ügy előzetes elemzését követően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a jelenleg rendelkezésére álló információkból nem következik, hogy az állam által a teljesítményszerződés keretében az LNE-re ruházott feladatokat feltétlenül gazdasági jellegűnek lehetne tekintetni. Az sem tűnik ki, hogy az LNE által a versenyszférában nyújtott szolgáltatások az közérdekű szolgáltatástól elkülönült feladatok lennének. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy e szakaszban a Szerződés 86. cikkének (2) bekezdésére nem lehet hivatkozni a szóban forgó intézkedések összeegyeztethetősége érdekében.

(28)

Három érdekelt nyújtott be észrevételt az eljárás folyamán:

(29)

E gyakran hasonló észrevételeket a (30)–(32) preambulumbekezdés foglalja össze és csoportosítja témakörönként.

(30)

Először, az LNE-re bízott közfeladat nem egyértelműen meghatározott. Így lehetetlen az LNE versenytársai számára, hogy meghatározzák az esetleges közszolgáltatási kötelezettségek és a kereskedelmi tevékenységek közötti határt. Ezenkívül ezek nem rendelkeznek az annak objektív és átlátható ellenőrzéséhez szükséges eszközökkel, hogy az LNE az államtól kapott támogatásokat kizárólag a közszolgáltatási kötelezettségeire fordítja. Ugyanígy területi önkormányzatok is folyósítottak támogatást, például a trappes-i telephely kibővítésére, ahol kereskedelmi tevékenységeket folytatnak. Az LNE nem lát el olyan feladatokat sem, mint az állam képviselete egyes nemzetközi szervekben (az Intertek jelezte például, hogy állami ellentételezés nélkül vesz részt az AFNOR és a CEN bizottságaiban). Ezenkívül, a szóban forgó támogatásokat előzetes bejelentés nélkül adták; azok tehát jogellenesek, és ennélfogva semmisek.

(31)

Másodszor az LNE állami vállalkozás jogállásából kifolyólag számos sajátos előnnyel rendelkezik, mint az önbiztosítás és általánosabban a biztosítások meg nem fizetése, sajátos munkajogi szabályok, különösen a nyugdíjat és a munkanélküliségi biztosítási rendszert érintően, az okiratok fejlécében a köztársaság logóinak használatához fűződő jog, a hivatalos vagy a hivatalos laboratóriumhoz kapcsolódó kép használata, tényleges hozzájárulás kutatási adókedvezmény keretében és ingyenes archiválás. Másfelől az LNE előnyben részesül a vámigazgatási szervek révén is, amelyek az LNE szolgáltatásait veszik igénybe, vagy amelyek arra kötelezik a vállalkozásokat, hogy az LNE szolgáltatásait vegyék igénybe, kizárva ezzel más laboratóriumokat.

(32)

Harmadszor az állami támogatások torzítják a versenyt, különösen nemzetközi szinten. Másrészről az LNE számos telephellyel rendelkezik külföldön.

(33)

A 2005. november 4-én és 2006. április 19-én kelt két levélben Franciaország közölte észrevételeit a Bizottsággal a hivatalos vizsgálati eljárásnak az LNE számára nyújtott pénzügyi támogatást érintő megindításával kapcsolatban, és átadta az LNE tevékenységeinek elszámolásával kapcsolatos kiegészítő információkat.

(34)

Franciaország először is hangsúlyozza, hogy a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról szóló, 1980. június 25-i 80/723/EGK bizottsági irányelv (10) 4. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett kritériumok teljesülnek. Ez felmenti az LNE-t az elkülönített elszámolás alkalmazásával és megőrzésével kapcsolatos kötelezettség alól.

(35)

A francia hatóságok hangsúlyozzák mindazonáltal, hogy az LNE 1990 óta analitikus könyveléssel rendelkezik. Ez utóbbit 2005-ben felülvizsgálták, hogy megfeleljen az állam és az LNE közötti, a 2005–2008 közötti időszakra szóló keretszerződésnek. Ez lehetővé teszi az elszámolások teljes elkülönítését a kereskedelmi és az állami terület között, és igazolja különösen az LNE által nyújtott kereskedelmi szolgáltatások jövedelmezőségét, függetlenül a számára juttatott éves támogatástól, amelyet a közfeladatokra fordítanak.

(36)

Az alkalmazott módszer a teljes költségelszámolás módszere: az LNE a különböző feladataiban és tevékenységeiben közvetlenül vagy közvetve közreműködő analitikai központokra tagolódik. A kiadások és bevételek összege a lehető legtisztábban oszlik meg:

(37)

Az LNE alkalmazottai egy adatgyűjtő szoftveren keresztül számolják el munkaóráikat. A tevékenység jellegéből következően a munkaórák közvetlenek (operatív részlegek) vagy közvetettek (operatív részlegek és funkcionális részlegek), figyelembe véve, hogy az általános költségek a kiegészítő központok (funkcionális részlegek és költségközpontok) költségeiből állnak.

(38)

A kiegészítő központok költségeit ezután megosztják a fő központok között a munkaegységek vagy elosztási kulcsok függvényében (létszám, bértömeg, informatikai állomások száma, a helyiségek területe, azok hő- és klímaszabályozási rendszerének minősége).

(39)

A fő analitikai központok teljes költségét másodszor is elszámolják a tevékenységek terhére, két költségtényező alapján:

(40)

E második tényező célja az amortizációs és infrastrukturális költségek megfelelő hozzárendelése az LNE tevékenységeihez (az infrastrukturális költségek a fenntartási, üzemi és ingatlankezelési egységek közvetett költségeiből állnak).

(41)

Egy fő analitikai központ (operatív részleg, átlagosan hat személy) szintjén minden területre kiszámítják a hasznosulás mértékét, súlyozva azt az eszköz értékével. A közvetlenül a felszerelésekhez kapcsolódó amortizációs és infrastrukturális költségek így e mértékkel arányosan elszámolhatók mind a kereskedelmi, mind az állami terület terhére.

(42)

A közvetlen költségeket és az analitikai központ egyéb általános költségeit a részleg alkalmazottai által elszámolt közvetlen munkaórák arányában számolják el a kereskedelmi vagy állami tevékenységek terhére.

(43)

2005-ben az eszközök tényleges hasznosulásának mértéke az állami és a kereskedelmi területen lehetővé tette az egyes eszközök infrastrukturális és amortizációs költségeinek a használattal arányos egyedi megosztását. Ezen egyedi megosztások összege adja az összesített számadatot 2005 tekintetében.

(44)

Az 1993–2004 közötti évek tekintetében ez az egyedi megosztás nem volt megvalósítható. Ezért a hasznosulás mértékének általános mutatóját alkalmazták. Ez az általános mutató az egyes eszközök egyedi hasznosulási mértékének az eszköz értékével történő súlyozásával jött létre. E mutató értéke 2005 tekintetében 44 % a kereskedelmi és 56 % az állami terület tekintetében. E hasznosulási mértékekhez felszerelésről felszerelésre egy 7 500 euróval egyenlő vagy annál magasabb beszerzési értéket rendeltek a Laboratoire főbb felszerelései, azaz közel 1 200 eszköz tekintetében, amelyek az LNE eszközei és felszerelései összessége értékének 70 %-át teszik ki.

(45)

Franciaország mindazonáltal a költségmegosztási számításaiban, így tehát az állami és a kereskedelmi terület eredményeinek becslésekor körültekintőbb, 50/50 megosztási arányt alkalmaz az 56/44 arány helyett. Ez körülbelül 10 %-os biztonsági ráhagyásnak felel meg (az 56-ból 6 pontnak).

(46)

A fent említett mintavételben az épületek nem szerepelnek, de az analitikus könyvelésben a hasznosulási arányok 2/3–1/3 arányú megoszlást mutatnak az állami terület javára.

(47)

Az LNE-nek az 1993–2004 közötti időszakra vonatkozó elszámolásait így újra lehet értékelni a Bizottság kérelmének megfelelően, hogy azok kiterjedjenek a termelés állandó általános költségeire akár a kereskedelmi, akár az állami területen, amikor a könyvelésben ezeket „vegyes” költségekként vették figyelembe. Az alkalmazott módszer az IAS 2 nemzetközi számviteli szabványban megfogalmazott elven alapul, amely szerint a termelés állandó általános költségeit a termelési létesítmények szokásos kapacitása alapján a termelési költségekhez kell rendelni.

(48)

Franciaország másodsorban emlékeztet az LNE-re ruházott közfeladattal kapcsolatos tevékenységre, és kifejti, hogy az LNE az egyediség azon elvének alávetett EPIC, amely elvet a valamely közfeladat ellátására egyedileg létrehozott valamennyi közintézményre alkalmazni kell. Franciaország a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján (11) ezt követően arra hivatkozik, hogy az LNE vállalkozás közfeladatai általános gazdasági érdekű szolgáltatások, mivel az LNE olyan eszközöket alkalmaz, amelyeket nem használna, ha kizárólag a saját kereskedelmi érdekét venné figyelembe. A 2005–2008. évi keretszerződésben szereplő feladatok így határozott és sajátos gazdasági jelleget öltenek. Végül az ítélkezési gyakorlat (12) kiemeli egyrészről, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatás működtetésével megbízott vállalkozásokat olyan közhatalmi jogi aktus útján kell e feladattal megbízni, amely pontosan meghatározza a közszolgáltatási kötelezettségek tartalmát, másrészről hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak egy tagállam által történő meghatározását a Bizottság kizárólag nyilvánvaló hiba esetén kérdőjelezheti meg. Franciaország úgy véli, hogy az EPIC-ek meghatározásuknál fogva megfelelnek a fent említett kritériumoknak.

(49)

Harmadszor Franciaország szerint az LNE-nek a közszolgáltatási kötelezettségeiért odaítélt ellentételezés nem minősül tiltott állami támogatásnak. Az Altmark-ügyben hozott ítéletben (13) szereplő négy együttes feltétel ugyanis teljesül. Ezenfelül az elemzés azt mutatja, hogy a közszolgáltatással járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásról szóló közösségi keretszabály (14) (a továbbiakban „keretszabály”) rendelkezéseit betartják. Másodsorban minden, Franciaország ellen meghozott szankció sértené az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak a közszolgáltatással járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozatot (15). E határozat 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja ugyanis meghatározott feltételekkel, amelyeknek az LNE megfelel, megállapítja az ilyen ellentételezések összeegyeztethetőségét.

(50)

A trappes-i telephelyek számára a területi önkormányzatok és az állam által juttatott támogatások az LNE-re ruházott közfeladatok megvalósításához szükséges eszközöket finanszírozták.

(51)

Ezenkívül az érintett piacokra vonatkozó elemzés alapján Franciaország bizonyítani kívánja, hogy az ülés napján nincsenek szabálytalan, azaz az LNE számára a szóban forgó piaci szektorokban kizsákmányoló árak alkalmazását lehetővé tevő kereszttámogatások.

(52)

Végül Franciaország úgy véli, hogy az LNE nem rendelkezik jelentős piaci részesedéssel, mivel az nemzeti szinten 4,2 %-ra, európai szinten 1 %-ra becsülhető.

(53)

Negyedszer Franciaország kifejti, hogy az Île-de-France kis- és középvállalkozásainak (KKV) adott kereskedelmi engedmény illeszkedik a Bizottság által 1989-ben jóváhagyott program (16) keretébe, amelyhez bármely laboratórium csatlakozhat, beleértve a panaszosokat is. Az Île-de-France régió által odaítélt támogatások összege 61 000 euróra emelkedett 1995 óta. E támogatások valódi kedvezményezettjei az említett KKV-k voltak. Másrészről Franciaország nem találta nyomát az Agence de l’environnement et de la maîtrise de l’énergie (Környezetvédelmi és Energia Ügynökség – ADEME) által az LNE számára nyújtott, hivatkozott támogatásnak.

(54)

Ötödször Franciaország megjegyzi, hogy a Direction générale des douanes et droits indirects (Vámügyekkel és Közvetlen Adókkal Foglalkozó Főigazgatóság – DGDDI) vizsgálatai elvégzéséhez saját laboratóriumait vagy a Direction générale de la concurrence, de la consommation et de la répression des fraudes (Versenypolitikai, Fogyasztóvédelmi és Csalás Elleni Főigazgatóság – DGCCRF) laboratóriumait vette igénybe, mivel ezek rendelkeznek ad hoc műszaki alkalmassággal (például sok vizsgálatot végeztek el játékokon a vámigazgatási szervek egyik laboratóriumában). Az ezzel ellentétes esetben a DGDDI külső laboratóriumokhoz fordult, amelyek között szerepel többek között az LNE is. A laboratórium megválasztása az adott szabályozás alkalmazásával kapcsolatos kompetenciáinak függvényében zajlik. Így a DGDDI fordulhat például a védőmaszkok tekintetében az Institut national de recherche et de sécuritéhez (Nemzeti Kutatási és Biztonsági Intézet) vagy az építési termékek tekintetében a Centre scientifique et technique du bâtiment-hoz (Épületek Tudományos és Technikai Központja).

(55)

Ezen eljárás tárgya az LNE számára a közigazgatási szervek által 1993 és 2005 között nyújtott éves működési támogatások és befektetési támogatások.

(56)

A nem gazdasági tevékenységekre a versenyszabályokat nem kell alkalmazni. Helyénvaló tehát először vizsgálni az LNE állami területen folytatott tevékenységeinek gazdasági vagy nem gazdasági jellegét (17).

(57)

Minden olyan tevékenység gazdasági tevékenységnek minősül, amely áruk vagy szolgáltatások adott piacon történő kínálatával jár (18). Jacobs főtanácsnoknak a C-222/04. számú ügyben tett indítványa szerint az annak az értékeléséhez szükséges lényeges kritérium, hogy egy tevékenység gazdasági jellegű-e, annak ismerete, hogy a tevékenységet folytathatja-e legalább elvben magánvállalkozás haszonszerzés céljából.

(58)

Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy valamennyi, a fogyasztók védelme és tájékoztatása vagy a termékminőség javítása szempontjából hasznos tanulmányozási, kutatási, konzultációs, szakértői, vizsgálati, ellenőrzési munka, valamint technikai segítségnyújtási szolgáltatás, amelyet az LNE általános érdekű feladata keretében végez, szolgáltatásnyújtásnak felel meg az érintett piacon, és hogy e szolgáltatásokat kínálhatná elvben egy haszonorientált vállalkozás is. Az állam által az LNE-re ruházott feladatok így gazdasági jellegűek (19).

(59)

A 87. cikk (1) bekezdése szerint egy intézkedés állami támogatásnak minősül, ha a következő négy együttes feltétel teljesül. Először állami intézkedésnek kell lennie vagy állami forrásból kell származnia. Másodszor az intézkedésnek előnyben kell részesítenie kedvezményezettjét. Harmadszor bizonyos vállalkozások előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget. Negyedszer ezen intézkedés érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(60)

Az állami költségvetésből adott támogatás nyilvánvalóan állami forrásnak minősül.

(61)

A „Bureau national de métrologie” közérdekű érdekcsoportosulást az állam felügyelte (20), mielőtt 2005-ben azt az LNE-be integrálták volna. Az LNE-nek a BNM-mel kötött szerződésekhez kapcsolódó forrásai tehát állami források.

(62)

A tagállamok helyi és regionális hatóságai által nyújtott támogatások, bármilyen legyen is e hatóságok jogállása vagy elnevezése, a Szerződés 87. cikke szerinti megfelelőségi vizsgálat alá tartoznak (21). Az Île-de-France Regionális Tanácsa és Yvelines Általános Tanácsa által folyósított támogatások állami források.

(63)

Ennélfogva valamennyi szóban forgó intézkedést állami forrásból finanszírozzák.

(64)

Az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében előnynek minősül valamennyi olyan intézkedés, amely különböző formában könnyíti egy vállalkozás költségvetésére rendszerint nehezedő terheket, és amely ezáltal a támogatással rokon (22).

(65)

A működési és befektetési támogatások könnyítenek az LNE költségvetésére általában nehezedő terheken. E támogatások így előnyt jelentenek az LNE számára.

(66)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése tiltja az olyan támogatásokat, amelyek előnyben részesítenek „bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését”, azaz a szelektív támogatásokat.

(67)

Mivel az ezen eljárás tárgyát képező intézkedések egyedüli kedvezményezettje az LNE, a szelektivitási feltétel nyilvánvalóan teljesül.

(68)

Ezenkívül helyénvaló emlékeztetni arra, hogy azok a támogatások, amelyek célja, hogy mentesítsenek egy vállalkozást azon költségektől, amelyeket általában viselniük kellene mindennapi irányításuk vagy szokásos tevékenységeik keretében, elvben torzítják a versenyfeltételeket (23).

(69)

Ebből kifolyólag a szóban forgó intézkedések, amelyek előnyben részesítik az LNE-t, alkalmasak a verseny torzítására.

(70)

A Bizottság megállapítja, hogy az érintett piacokon Közösségen belüli kereskedelem folyik. Az LNE 2005-ben az Európai Unióban 4 millió eurós bevételt realizált (Franciaországon kívül) és 2,35 millió eurós bevételt az Európai Unión kívül. 2000-ben Franciaország szerint az LNE bevételének 13 %-át realizálta Franciaországon kívül, azaz 9 %-ot az Európai Unióban és 4 %-ot azon kívül.

(71)

Végeredményben ahhoz, hogy a kereskedelem érintettségével kapcsolatos feltétel teljesüljön, a Bizottságnak nem azt kell megállapítania, hogy e támogatások a tagállamok közötti kereskedelemre tényleges hatást gyakorolnak, sem a verseny tényleges torzulását, hanem csak azt kell vizsgálnia, hogy e támogatások alkalmasak-e arra, hogy érintsék a kereskedelmet és torzítsák a versenyt.

(72)

Ezzel összefüggésben elegendő azt megállapítani, hogy azok a piacok, amelyeken az LNE aktívan szerepel, átnyúlnak a határokon és, hogy az LNE versenytársa a más tagállamokban letelepedett vállalkozásoknak és a nemzetközi piacon szereplő francia vállalkozásoknak. E tekintetben olyan ítélet született, hogy az olyan vállalkozásnak nyújtott valamennyi támogatás, amely a közösségi piacon folytat tevékenységet, alkalmas arra, hogy versenytorzulást okozzon, és érintse a tagállamok közötti kereskedelmet (24).

(73)

Ennek következtében Franciaország azon állítása, amely szerint a kereskedelem nem érintett az LNE elhanyagolható piaci részesedése miatt, nem elfogadható, annál is inkább, mivel a folyósított összegek messze nem elhanyagolhatóak.

(74)

A szóban forgó intézkedések megnehezítik azon közösségi szereplők kereskedelmi tevékenységét (25), akik szeretnének Franciaországban továbbfejlődni. Állami támogatás nélkül az LNE által folytatott műveletek terjedelme kisebb lenne, ami lehetővé tenné az LNE versenytársai által realizált bevétel növelését.

(75)

Úgy tekinthető, hogy az LNE helyzetét a Közösségen belüli kereskedelemben a más konkurens szereplőkhöz képest erősítő intézkedések érintik a tagállamok közötti kereskedelmet, és alkalmasak az e szereplők közötti verseny torzítására.

(76)

2003 júliusában az Altmark-ügyben hozott ítéletében (26) a Bíróság úgy határozott, hogy amennyiben egy állami intézkedést a kedvezményezett vállalkozások által a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében nyújtott szolgáltatásokkal szembeni ellenszolgáltatást jelentő ellentételezésnek kell tekinteni, oly módon, hogy e vállalkozások a valóságban nem részesülnek pénzügyi előnyben, és hogy az említett intézkedés tehát nem jár azzal a hatással, hogy kedvezőbb versenyhelyzetbe hozza e vállalkozásokat a versenytárs vállalkozásokhoz képest, ez az intézkedés nem tartozik a szerződés 87. cikke (1) bekezdésének alkalmazási körébe. Ennek érdekében az ítéletben említett négy együttes feltételnek teljesülnie kell.

(77)

Franciaország úgy véli, hogy az LNE számára közszolgáltatási kötelezettségeihez folyósított ellentételezés nem minősül tiltott állami támogatásnak, mivel a Bíróság által említett négy együttes feltétel teljesül.

(78)

A Bizottság nem osztja ezt a véleményt.

(79)

Az Altmark-ügyben hozott ítéletben megfogalmazott negyedik feltétel szerint ugyanis, ha a közszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért felelős vállalkozás kiválasztása egy konkrét esetben nem közbeszerzési eljárás keretében történik, amely lehetővé teszi a szolgáltatásnak a közösség számára a legalacsonyabb költség mellett történő nyújtására alkalmas jelölt kiválasztását, a szükséges ellentételezés szintjét azon költségek elemzése alapján kell meghatározni, amelyek egy átlagos, helyesen irányított és a kívánt közszolgáltatás követelményeinek való megfelelés tekintetében megfelelően felszerelt vállalkozásnál e kötelezettségek teljesítésével összefüggésben felmerülnek, figyelembe véve a kapcsolódó bevételeket és a kötelezettségek teljesítése tekintetében egy ésszerű nyereséget.

(80)

Franciaország az előző pontban kifejtett feltétel igazolására irányuló érvelésében annak megjegyzésére szorítkozik, hogy egy átlagos vállalkozás által esetlegesen viselt költségek elemzésének figyelembe kell vennie az LNE-re ruházott közfeladatok sokféleségét, amelyek vonatkoznak mind a szabványok alkalmazására, mind a különböző területeken (metrológia, egészségügy, környezet, ipar, fogyasztási cikkek, építési termékek, csomagolás és burkolás) folytatott alapkutatásra.

(81)

Franciaország nem adott át semmilyen elemzést egy „átlagos, helyesen irányított vállalkozás” költségeire vonatkozóan. Ezenkívül nem adott magyarázatot az LNE-nek egy ilyen átlagos vállalkozással való összehasonlításának esetleges lehetetlenségére.

(82)

A Bizottságnak nem áll módjában a közösségi ítélkezési gyakorlat által megkövetelt összehasonlítási elem ex nihilo megfogalmazása.

(83)

Ennélfogva a Bizottság úgy véli, hogy az Altmark-ügyben hozott ítéletben megfogalmazott negyedik feltétel nem teljesül.

(84)

A Franciaország által a keretszabály 13–17. pontjára tett elvi hivatkozás semmit nem változtat ezen az értékelésen.

(85)

Tekintettel a fenti megfontolások összességére, a Bizottság úgy véli, hogy a költségvetési támogatások, valamint a szóban forgó területi önkormányzatok által folyósított támogatások a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősülnek.

(86)

A Bizottság úgy véli, hogy ezen eljárás tekintetében semmilyen következménye nincs annak, hogy az 1978. évi rendelet finanszírozási rendszernek minősülhet. E rendelet ugyanis meglehetősen általános, és az állam, valamint a BNM által az LNE-nek nyújtott támogatások összegéről szóló határozatokat évente hozták meg, olyan indokok és feltételek szerint, amelyek évről évre különbözhettek. Az LNE-nek odaítélt éves működési támogatások, valamint a befektetési támogatások ennyiben új egyedi támogatásnak minősülnek.

(87)

E támogatásokat anélkül folyósították, hogy azokat a Bizottságnak előzetesen bejelentették volna. E támogatások tehát jogellenesek.

(88)

A 87. cikk (2) bekezdésében előírt eltérések, amelyek a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatásokra, a természeti csapások vagy rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatásokra, valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság egyes területein nyújtott támogatásokra vonatkoznak, nyilvánvalóan nem relevánsak a jelen esetben.

(89)

Ami a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésében foglalt eltéréseket illeti, a Bizottság megállapítja, hogy a szóban forgó támogatásoknak nem célja olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítása, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság, e támogatások nem minősülnek közös európai érdeket szolgáló projektnek, és nem irányulnak a francia gazdaságban bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére. Nem céljuk továbbá a kultúra és a kulturális örökség megőrzésének előmozdítása. A 87. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett eltérést érintően a Bizottság úgy véli, hogy az eljárás megindításakor kifejezett kétségek nem oszlottak el: a szóban forgó támogatások nem teszik lehetővé egyes területek vagy tevékenységek gazdasági fejlődésének előmozdítását.

(90)

E tekintetben jelezni kell, hogy sem a francia hatóságok, sem az érdekelt felek nem hivatkoztak a 87. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt eltérésekre az igazgatási eljárás során. Franciaország többek között úgy vélte, hogy a 87. cikk rendelkezései nem alkalmazhatók, mivel a vizsgált intézkedések nem torzítják a versenyt, és nem érintik a tagállamok közötti kereskedelmet.

(91)

A 86. cikk (2) bekezdése előírja, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások olyan mértékben tartoznak a szerződés szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok ellátását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.

(92)

A keretszabály 26. pontjának megfelelően a Bizottság a be nem jelentett támogatásokra az említett keretszabály rendelkezéseit alkalmazza, amennyiben a támogatást 2005. november 29-e után nyújtották, egyéb esetekben pedig a támogatás nyújtásakor hatályos rendelkezéseket.

(93)

Ezen eljárás a 2005. november 29-e előtt nyújtott támogatásokra irányul.

(94)

Ennélfogva helyénvaló az Európában nyújtott általános érdekű szolgáltatásokról szóló bizottsági közlemény (27) alkalmazása, amely a támogatásnyújtás időpontjában hatályban volt. E közlemény szerint, amennyiben egy közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában nyújtott támogatásra a versenyszabályokat kell alkalmazni, az e szabályokkal való összeegyeztethetőség három elven alapul:

(95)

A semlegesség elvének betartása jelen esetben nem okoz nehézséget.

(96)

Ami az LNE által végzett közfeladat általános gazdasági érdekű feladattá történő minősítését illeti, a Bizottság feladata, hogy a szóban forgó tevékenység gazdasági jellegét vizsgálja, és hogy ellenőrizze, hogy a tagállam nem követett-e el nyilvánvaló értékelési hibát annak általános érdekű feladattá történő minősítésével.

(97)

Korábban megállapítást nyert, hogy az LNE állami területen folytatott tevékenységei gazdasági tevékenységek.

(98)

Az általános érdekű minősítés tekintetében, azon ágazatokat kivéve, ahol ez a kérdés már közösségi szabályozás tárgyát képezi, a tagállamok széles körű mérlegelési hatáskörrel rendelkeznek, a Bizottság által felfedett nyilvánvaló mérlegelési hibára is figyelemmel.

(99)

Jelen esetben a Bizottság úgy véli, hogy az LNE közfeladatainak meghatározása, ahogyan az az 1978. évi alapító szövegből, és a 2005. évi kiegészítésekből is következik, kellően egyértelmű (28), és azzal kapcsolatban nem állnak fenn nyilvánvaló értékelési hibák a francia hatóságok részéről. Ezenkívül egy általános gazdasági érdekű szolgáltatás működtetésével megbízott vállalkozásokra e feladatot közhatalmi aktussal kell ráruházni. Jelen esetben az 1978. január 10-i 78-23 törvény és a 2005. évi rendeletek a közhatalom hivatalos aktusai. Ezenkívül 1997-től az állam által is aláírt keretszerződések pontosan és részletesen meghatározzák az LNE feladatait.

(100)

Az érintettek észrevételei, amelyek lényegében arra vonatkoztak, hogy az LNE versenytársai számára lehetetlen meghúzni a határt az LNE esetleges közszolgáltatási kötelezettségei és a kereskedelmi tevékenységei között, nem teszik semmissé ezt a következtetést. Gyakorlatilag a fent említett általános gazdasági érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységeknek és a kereskedelmi jellegű tevékenységeknek az EK-Szerződéssel összeegyeztethetetlen kereszttámogatások elkerülése érdekében történő elkülönített elszámolására vonatkozó követelményre utalnak. Ez utóbbi pontok vizsgálatára az alábbiakban kerül sor.

(101)

A 86. cikk (2) bekezdéséből következő arányosság azt foglalja magában, hogy az általános érdekű feladat teljesítéséhez alkalmazott eszközök ne okozzanak felesleges kereskedelmi torzulásokat. Közelebbről: helyénvaló annak biztosítása, hogy az EK-Szerződésre alkalmazott korlátozások ne haladják meg a feladat megfelelő végrehajtásának biztosításához szigorúan szükséges mértéket. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtását biztosítani kell, és a feladattal megbízott vállalkozásoknak módjukban kell, hogy álljon azon sajátos teher és nettó kiegészítő költségek viselése, amelyekkel ez a feladat jár.

(102)

A Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó támogatások illeszkednek az LNE általános érdekű feladatának keretébe.

(103)

Ennek keretében, ha az állam által folyósított éves ellentételezés alacsonyabb az LNE-nél az általános gazdasági érdekű szolgáltatás teljesítésével kapcsolatban felmerült nettó kiegészítő költségeknél vagy egyenlő azokkal, az arányosság elvét tiszteletben tartják. Ezt a tényt igazolja, ha az analitikus könyvelésében az állami és kereskedelmi terület bevételei és kiadásai helyes elszámolásának fényében az állami területnek az üzleti év összes támogatását magában foglaló eredménye negatív vagy nulla vagy ésszerű nyereséget mutat, figyelembe véve különösen az azon ágazatban folytatott tevékenységeket, amelyben az LNE működik.

(104)

A Bizottság megvizsgálta az LNE analitikus könyvelése tekintetében elfogadott módszert, hogy meggyőződjön arról, hogy az ténylegesen lehetővé teszi az általános gazdasági érdekű szolgáltatáshoz kapcsolódó valamennyi bevétel és kiadás azonosítását az 1993–2005 időszak tekintetében (29).

(105)

2005-ben az LNE analitikus könyvelése a teljes költségelszámoláson alapul, amely a teljesített tevékenységek pontos összeírására épül, az operatív (80) és a funkcionális részlegek (körülbelül 40) jelentős számának segítségével.

(106)

Az LNE kereskedelmi területének bevételei a teljesített szolgáltatásokból és más termékekből származó bevételeiből állnak, magukban foglalva például a személyzet elszámolt rendelkezésre bocsátását, az ügyfeleknek elszámolt díjakat és a kockázati értékvesztést.

(107)

Az állami terület bevételei magukban foglalják a „tanulmányozási” bevételeket, a Métrologie- (korábbi BNM-) szerződést, különböző bevételeket (például a nemzetközi műszaki együttműködésből eredőket), a működési támogatásokat és az eredménykimutatásba felvett befektetési támogatások rájuk eső részét.

(108)

Az eredménykimutatásba felvett befektetési támogatások állami területre eső része a területi önkormányzatok által folyósított befektetési támogatásokat foglalja magában. Ennélfogva a kérdéses támogatások, amelyek hozzájárultak az LNE-re ruházott közfeladatok megvalósításához szükséges eszközök finanszírozásához, szerepelnek az LNE-nek az általános gazdasági érdekű szolgáltatással kapcsolatos feladattal járó költségekért juttatott ellentételezés összegének elemzésében. Az épületek amortizációjának az állami terület és a kereskedelmi terület között történő 2/3–1/3 megoszlása megfelel a „Trappes 3” és „Trappes 4” épületek kihasználásának.

(109)

A kiadások ugyanilyen jellegűek a kereskedelmi és az állami terület között. Lényegében a következőképpen oszlanak meg: közvetlen munkaerő, beszerzések/alvállalkozás/közvetlen költségek, a közvetlen feladatok költségei, közvetett költségek, általános költségek, infrastrukturális és amortizációs költségek.

(110)

Ami közelebbről a kereskedelmi és az állami területen egyidejűleg használt eszközök amortizációs és infrastrukturális költségeit illeti, az analitikus könyvelés széles körben elfogadott módszereken alapul, ezen eszközök hasznosulási mértékének függvényében.

(111)

A Bizottság úgy véli, hogy az elvégzett mintavételezés, amely az LNE eszközei és felszerelései értékének 70 %-ára terjed ki, és amely a 44/56 elszámolási arány kialakításának megalapozására szolgál, kielégítő. Másfelől ezen átfogó megosztási aránynak a legdrágább felszerelésekre történő alkalmazása kiterjeszthető a kevésbé drága felszerelésekre is, amelyek a nehéz felszereléseket egészítik ki.

(112)

Ezenkívül, a 44/56 arány elfogadható a vizsgált időszak egésze tekintetében, mivel a kereskedelmi terület tevékenységei ott növekvő tendenciát mutatnak (30). Ésszerű tehát úgy ítélni meg, hogy az állami terület felszereléseinek 2005-ben megállapított hasznosulási mértéke az 1993–2004. évi időszak tekintetében minimálisnak tekinthető.

(113)

Ráadásul, a Bizottság úgy véli, hogy a francia hatóságok által a 1993–2004 közötti időszakra vonatkozó újbóli rendelkezésekben alkalmazott 10 %-os biztonsági határ nem eredményezi az állami területre elszámolt költségek túlbecslését, így tehát az adott esetben túlzott mértékű támogatások indokoltságát. A francia hatóságok megközelítése ezért körültekintő.

(114)

Ennélfogva a Bizottság egyrészről arra a következtetésre jut, hogy az LNE analitikus könyvelése megfelel az adott területen rendszerint elfogadott szabványoknak, és nem mutat jelentős sajátosságokat, valamint másrészről, hogy a területenkénti (31) elszámolások megállapítása tekintetében az 1993–2004 közötti időszak folyamán végzett újramegállapítások elfogadhatóak (32).

(115)

Az állami területnek az állami támogatásokat magukban foglaló éves eredményei, ahogyan az LNE analitikus könyvelésében szerepelnek, a következők:

(116)

1993 óta az állami terület, azaz az általános gazdasági érdekű szolgáltatás körébe tartozó tevékenységek eredményei általában hiányt mutattak, a szóban forgó támogatások odaítélése ellenére. Ahol többlet mutatkozik, az alacsonyabb, mint az állami területen realizált bevétel 2 %-a, vagy azzal egyenlő. Az 1993–2005 közötti időszak tekintetében a súlyozott eredmény 1,9 %-os mértékű veszteség.

(117)

Az ilyen, átlagosan negatív eredmények nyilvánvalóan alacsonyabbak annál, mint ami egy hasonló magánvállalkozás ésszerű nyeresége lenne.

(118)

Ezen túlmenően a Bizottság az 1998–2005 közötti időszak tekintetében részletesen vizsgálta az LNE és azon három érdekelt eredményeit és bevételét, amelyek az LNE-éhez hasonló tevékenységet folytatnak (34). Abból az következik, hogy a „bevételre számított nettó eredmény” aránya alacsonyabb az LNE tekintetében (– 3,2 % az LNE-nek az állami területen folytatott tevékenységei tekintetében, 0,6 % az LNE összes tevékenysége tekintetében), mint az érdekelteket illetően, akiknél az arányok 0 % és 4 % között találhatóak. Ez megerősíti, hogy az LNE által az állami területen realizált nyereségek ésszerű nyereségeknek tekinthetők.

(119)

Ennélfogva a Bizottság megállapítja, hogy az LNE nem részesült túlzott mértékű ellentételezésben az általános gazdasági érdekű szolgáltatások költségeiért 1993-tól. Az LNE-nek az 1993–2005 közötti időszak folyamán folyósított, közszolgáltatásért járó ellentételezések a Szerződés 86. cikkének (2) bekezdésével összeegyeztethető állami támogatásnak minősülnek.

(120)

Ebből következik, hogy nem szükséges ellenőrizni az LNE-nek nyújtott kereszttámogatások meglétét (35) a kereskedelmi területen folytatott tevékenységei tekintetében.

(121)

Helyénvaló észrevételezni, hogy amennyiben az LNE-nek az állami területen folytatott egyes – egyébként korlátozott – tevékenységeit nem kereskedelmi tevékenységnek kell tekinteni (36), és közhatalmi feladatokhoz kell hasonlítani, szükséges annak ellenőrzése is, hogy az állam által folyósított ellentételezések elmaradnak-e az említett feladatok végrehajtásakor felmerülő nettó költségektől, vagy egyenlőek-e azokkal (37).

(122)

Erre az elemzésre többek között a (115)–(120) preambulumbekezdésben sor került, és abból az következik, hogy nincs ok a szóban forgó ellentételezések helytelenítésére. Az elemzés mindazonáltal arra a következtetésre vezet, hogy az említett tevékenységek finanszírozása nem minősül állami támogatásnak.

(123)

Az ezen eljárás keretében benyújtott észrevételeikben egyes versenytársak megemlítettek olyan egyéb támogatásokat, amelyeknek esetleg az LNE volt a kedvezményezettje. Ezek az intézkedések nem képezik ennek az eljárásnak a tárgyát. Figyelembe véve a francia hatóságok válaszait, a Bizottság mindazonáltal úgy véli, hogy kellően tájékozott az őket illető álláspontjának elfogadásához.

(124)

Az Île-de-France régió által az LNE számára az LNE által a KKV-knak nyújtott kereskedelmi engedmények finanszírozása céljából folyósított támogatások teljes összege 61 000 euro volt 2003-ban. Amennyiben e támogatásokat az LNE számára (és nem a KKV-nak minősülő ügyfelek számára) nyújtott támogatásokként lehet elemezni, és amennyiben nem tartoznak létező támogatási programba (lásd az (54) preambulumbekezdést), megfelelnek az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet (38) 2. cikkében felsorolt feltételeknek. A Bizottság így ezt nem helytelenítheti.

(125)

A Bizottság megjegyzi egyébként, hogy az ADEME nem nyújtott semmilyen támogatást az LNE számára.

(126)

Sem a Francia Köztársaság hivatalos logóinak az LNE általi hivatkozott használata, sem az LNE nemzetközi szervek munkájában való részvételének mértéke nem tűnik relevánsnak jelen esetben. Az LNE logója különbözik a hivatalos logótól, amelyet kizárólag az állam használhat. Ami az állam egyes európai és nemzetközi fórumokon való képviseletét illeti (a Nemzetközi Mérésügyi Szervezet (OIML) és az Európai Mérésügyi Együttműködés (WELMEC) munkacsoportjai), az LNE tekintetében az imázsát illetően jelentkező előny nem hasonlítható állami támogatáshoz.

(127)

Az önbiztosítással, a munkavállalók tekintetében sajátos munkajogi rendszerrel vagy az ingyenes archiválással kapcsolatosan felhozott előnyök ténylegesen nem léteznek. Az LNE biztosítási kötvényei, amelyek 2004-ben egyébként több mint 300 000 eurós költséget jelentettek, hasonlóak a magánvállalkozásokkal kötött kötvényekhez. Az LNE alkalmazottai nem rendelkeznek olyan különleges jogállással, mint a közszolgálati jogállás, hanem a magánjog hatálya alatt állnak, mind a munkanélküliségi biztosítási rendszer mind a nyugdíjuk tekintetében. Végül az LNE nem részesül az ingyenes archiválás kedvezményében; ellenben a megfelelő közvetlen költségek 80 000 eurós nagyságrendűek voltak 2005-ben.

(128)

Az a tényleges hozzájárulás, amellyel az LNE a kutatási adókedvezmény keretében rendelkezik, nem minősül állami támogatásnak a 87. cikk (1) bekezdése értelmében, különösen mivel ez a hozzájárulás nem érint állami forrásokat. Ebből következik, hogy az LNE kutatói ad hoc értékelések alatt álltak az LNE kutatási területtel kapcsolatos állami kötelezettségei keretében. Másfelől, a kutatási adókedvezményt figyelembe vették az LNE bevételei és költségei között.

(129)

Ami azt a támogatást illeti, amelyet a vámigazgatási szervek juttattak az LNE-nek, ezt semmilyen pontos elem nem támasztotta alá. Úgy tűnik, a DGDDI saját laboratóriumaihoz, vagy a DGCCRF laboratóriumaihoz, vagy olyan külső laboratóriumokhoz fordult, amelyek között megtalálható az LNE, az Institut national de recherche et de sécurité, vagy a Centre scientifique et technique du bâtiment (CSTB) az építési termékek tekintetében.

(130)

Az 5.4. szakaszra is figyelemmel, az állam vagy a BNM költségvetéséből nyújtott támogatás formáját öltő, közszolgáltatásért járó ellentételezések, valamint a területi önkormányzatok támogatásai, amelyeket 1993 és 2005 között nyújtottak az LNE számára, állami támogatások.

(131)

A Bizottság megállapítja, hogy Franciaország jogellenesen nyújtotta a szóban forgó támogatásokat, a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésének megsértésével.

(132)

Mindazonáltal e támogatások összeegyeztethetőek a Szerződés 86. cikkének (2) bekezdésével.

(133)

E határozat nem érinti azt az állami garanciát, amelyben az LNE tevékenységei részesülhetnek a kereskedelmi területen e szervezet EPIC jogállásából kifolyólag. Ez a szempont, amely tekintetében a megfelelő intézkedésekre vonatkozó javaslattételre került sor a Szerződés 88. cikke (1) bekezdésének értelmében (39), későbbi határozatok tárgyát fogja képezni,

5.4.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 95/37

(1)

A 2006. október 4-i C(2006) 4332 végleges bizottsági határozat a 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan rögzítette a „nem konvergencia-célkitűzés” alapján az Európai Halászati Alapból (a továbbiakban: EHA) támogatható térségeknek szánt közösségi kötelezettségvállalási előirányzatok, a „konvergencia-célkitűzések” alapján az EHA-ból támogatható térségeknek szánt közösségi kötelezettségvállalási előirányzatok, és az EHA-ból finanszírozandó teljes közösségi kötelezettségvállalási előirányzat tagállamok közötti indikatív felosztását.

(2)

Azzal a céllal, hogy 2013-ig Bulgária és Románia is részesülhessen a EHA támogatásából, Bulgária és Románia vonatkozásában meg kell határozni a „konvergencia-célkitűzések” alapján az EHA-ból támogatható térségeknek szánt közösségi kötelezettségvállalási előirányzatok, és az EHA-ból finanszírozandó teljes közösségi kötelezettségvállalási előirányzat indikatív összegét.

(3)

A C(2006) 4332 végleges határozatot ennek megfelelően módosítani kell,