ISSN 1725-5090 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 88 |
|
![]() |
||
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
50. évfolyam |
|
|
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező |
|
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
Bizottság |
|
|
|
2007/193/EK |
|
|
* |
||
|
|
2007/194/EK |
|
|
* |
||
|
|
2007/195/EK |
|
|
* |
||
|
|
AJÁNLÁSOK |
|
|
|
2007/196/EK |
|
|
* |
A Bizottság ajánlása (2007. március 28.) a furán élelmiszerekben való előfordulásának ellenőrzéséről ( 1 ) |
|
|
III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok |
|
|
|
AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK |
|
|
|
2007/197/KKBP |
|
|
* |
|
|
|
(1) EGT vonatkozású szöveg |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező
RENDELETEK
29.3.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 88/1 |
A TANÁCS 329/2007/EK RENDELETE
(2007. március 27.)
a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 60. és 301. cikkére,
tekintettel a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekre vonatkozó, 2006. november 20-i 2006/795/KKBP tanácsi közös álláspontra (1),
tekintettel a Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2006. október 14-én elfogadta az 1718 (2006) sz. határozatot, amelyben elítélte a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (a továbbiakban: Észak-Korea) által 2006. október 9-én végrehajtott atomkísérletet, úgy határozott, hogy az a nemzetközi békét és biztonságot egyértelműen veszélyeztette, és az Egyesült Nemzetek Szervezetének valamennyi tagállamát korlátozó intézkedések alkalmazására kötelezte. |
(2) |
A 2006/795/KKBP közös álláspont rendelkezik az 1718 (2006) sz. határozatban foglalt korlátozó intézkedések végrehajtásáról, mindenekelőtt azon áruk és technológiák exportjának tilalmáról, amelyek hozzájárulhatnak Észak-Korea nukleáris programjához, egyéb tömegpusztító fegyverekhez vagy ballisztikus rakétákhoz kapcsolódó programjaihoz, továbbá az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásának tilalmáról, az áruk és technológiák Észak-Koreából való beszerzésének tilalmáról, a luxuscikkek Észak-Koreába irányuló exportjának vonatkozó tilalomról, valamint az említett észak-koreai programokban részt vevő vagy azokat támogató személyek, jogalanyok és szervek pénzeszközeinek és gazdasági forrásainak befagyasztásáról. |
(3) |
Ezen intézkedések az Európai Közösséget létrehozó Szerződés hatálya alá tartoznak, és ezért – különösen a tagállamok mindegyikében a gazdasági szereplők általi egységes alkalmazásuk biztosítása céljából – azok végrehajtásához a Közösség tekintetében közösségi jogszabályokra van szükség. |
(4) |
Ez a rendelet eltér a harmadik országokba irányuló exportra és az onnan származó importra egységes szabályokat megállapító meglévő közösségi jogszabályoktól, különösen a kettős felhasználású termékek és technológia kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2000. június 22-i 1334/2000/EK tanácsi rendelettől (2); ezen termékek és technológia többsége ezen rendelet hatálya alá tartozik. |
(5) |
Pontosítani kell az áruk és technológiák kiviteli engedélyezésére, valamint a kapcsolódó technikai segítségnyújtás engedélyezésére vonatkozó eljárást. |
(6) |
A gyorsaság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a Szankcióbizottság vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadandó, az árukat és technológiát tartalmazó jegyzék közzétételére, valamint – adott esetben – e jegyzéknek a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletben (3) meghatározott Kombinált Nómenklatúrában foglalt hivatkozási számokkal való kiegészítésére. |
(7) |
A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy szükség esetén módosítsa a luxuscikkek jegyzékét, tekintetbe véve – más igazságszolgáltatási szervek által készített jegyzékekre is figyelemmel – a szankcióbizottság által a luxuscikkekre vonatkozó korlátozások végrehajtásának elősegítése érdekében esetleg kiadott bármely meghatározást vagy iránymutatást. |
(8) |
A gyorsaság érdekében – a Szankcióbizottság vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa megállapításai alapján – a Bizottságot fel kell hatalmazni azon személyek, jogalanyok vagy szervek listájának módosítására, amelyek pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait be kell fagyasztani. |
(9) |
A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. |
(10) |
Az e rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
E rendelet alkalmazásában:
1. |
„szankcióbizottság”: az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1718 (2006) sz. határozatának (12) bekezdése értelmében létrehozott bizottság; |
2. |
„Észak-Korea”: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság; |
3. |
„technikai segítségnyújtás”: a javításhoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, összeszereléshez, teszteléshez, karbantartáshoz és minden egyéb technikai szolgáltatáshoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás, amely lehet betanítás, tanácsadás, képzés, munkatapasztalatok vagy készségek átadása, vagy konzultációs szolgáltatások, ideértve a szóbeli segítségnyújtást is; |
4. |
„pénzeszközök”: befektetett pénzügyi eszközök és juttatások minden fajtája, beleértve, de nem kizárólag a következőket:
|
5. |
„pénzeszközök befagyasztása”: a pénzeszközök minden olyan mozgásának, átutalásának, megváltoztatásának, felhasználásának, a hozzájuk való hozzáférésnek, vagy a velük való kereskedés megakadályozása, amelynek következtében a pénzeszközök mennyisége, összege, helye, tulajdona, birtoklása, jellege, rendeltetése vagy bármely egyéb tulajdonsága oly módon változna meg, hogy az lehetővé tenné a pénzeszközök felhasználását, a portfolió-kezelést is beleértve; |
6. |
„gazdasági források”: bármilyen materiális vagy immateriális, ingó vagy ingatlan eszköz, amelyek nem pénzeszköz, de felhasználható pénzeszközök, termékek vagy szolgáltatások megszerzésére; |
7. |
„gazdasági források befagyasztása”: a gazdasági források pénzeszközök, termékek vagy szolgáltatások megszerzésére történő felhasználásának bármilyen módon való megakadályozása, beleértve, de nem kizárólag azok eladását, bérbeadását, vagy jelzáloggal való megterhelését; |
8. |
„a Közösség területe”: azon tagállamok területe, ideértve légterüket is, amelyekre – a Szerződésben megállapított feltételek szerint – a Szerződést alkalmazni kell. |
2. cikk
(1) Tilos:
a) |
az I. mellékletben felsorolt áruk és technológia – beleértve a szoftverek – közvetlenül vagy közvetve történő értékesítése, szállítása, átadása vagy kivitele bármilyen észak-koreai természetes vagy jogi személy, jogalany vagy szerv részére, vagy az országban történő felhasználásra, függetlenül az említett áruk és technológia közösségi vagy Közösségen kívüli eredetétől; |
b) |
az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel, amelyeknek célja vagy hatása az a) pontban említett tilalmak megkerülése. |
(2) Az I. melléklet tartalmaz bármely olyan cikket, anyagot, felszerelést, árut vagy technológiát – a szoftvereket is beleértve – amelyek az 1334/2000/EK rendelet meghatározása szerint kettős felhasználásúak, és amelyek a Szankcióbizottság vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának meghatározása szerint hozzájárulhatnak Észak-Korea nukleáris programjához, valamint egyéb tömegpusztító fegyverekhez vagy ballisztikus rakétákhoz kapcsolódó programjaihoz. Nem tartalmaz azonban az EU közös katonai listáján (4) szereplő árukat és technológiát.
(3) Tilos az I. mellékletben felsorolt áruk vagy technológia Észak-Koreából történő beszerzése, behozatala vagy szállítása, függetlenül attól, hogy az érintett cikk Észak-Koreából származik-e vagy sem.
3. cikk
(1) Tilos:
a) |
az EU közös katonai listáján vagy az I. mellékletben felsorolt árukkal és technológiával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett technikai segítségnyújtás, valamint az EU közös katonai listáján vagy az I. mellékletben felsorolt áruk beszerzésével, előállításával, karbantartásával és használatával kapcsolatos technikai segítségnyújtás bármilyen észak-koreai természetes vagy jogi személy, jogalany vagy szerv részére, vagy az országban történő felhasználásra; |
b) |
az EU közös katonai listáján vagy az I. mellékletben felsorolt árukkal és technológiával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett finanszírozást vagy pénzügyi támogatást nyújtani – beleértve különösen az említett cikkek értékesítésével, beszerzésével, átadásával vagy kivitelével kapcsolatos, vagy az ahhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra irányuló támogatásokat, kölcsönöket és exporthitel-biztosítást – bármely észak-koreai természetes vagy jogi személy, jogalany vagy szerv részére, vagy az országban történő felhasználásra; |
c) |
az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel, amelyek célja vagy hatása az a) vagy a b) pontban említett tilalmak megkerülése. |
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tiltások nem vonatkoznak azon nem harci járművekre, amelyeknek ballisztikai védelemre irányuló gyártása vagy erre irányuló anyagokkal történő felszerelése kizárólag az EU és tagállamai személyzete védelmi céljait szolgálja Észak-Koreában.
4. cikk
Tilos:
a) |
a III. mellékletben felsorolt luxuscikkek akár közvetlenül, akár közvetve történő értékesítése, szállítása, átadása vagy kivitele Észak-Koreába; |
b) |
az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel, amelyek célja vagy hatása az a) pontban említett tilalmak megkerülése. |
5. cikk
(1) Amennyiben konkrét esetben a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjától vagy a 3. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjától vagy a 4. cikk a) pontjától való eltérésre van szükség, az érintett eladó, szállító, átadó fél, exportőr vagy szolgáltató megfelelően indokolt kérelmet nyújthat be az adott tagállam II. mellékletben felsorolt honlapokon megjelölt illetékes hatóságaihoz. A kérelmet fogadó tagállam – miután meggyőződött az eltérés indokoltságáról – egyedi jóváhagyási kérelmet nyújt be az ENSZ Biztonsági Tanácsához.
(2) Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) bekezdés szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsához benyújtott jóváhagyási kérelmekről.
(3) Amennyiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyja az egyedi jóváhagyási kérelmet, a tagállamok II. mellékletben felsorolt honlapokon megjelölt illetékes hatóságai – az általuk megfelelőnek tartott feltételekkel – engedélyezhetik az értékesítést, beszerzést, átadást, kivitelt vagy technikai segítségnyújtást.
6. cikk
(1) A IV. mellékletben felsorolt személyekhez, jogalanyokhoz vagy szervekhez tartozó, ezek tulajdonában lévő, vagy ezek által birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást be kell fagyasztani. A IV. mellékletnek tartalmazza azon személyeket, jogalanyokat és szerveket, amelyeket a Szankcióbizottság vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ENSZ BT 1718 (2006) sz. határozata (8) bekezdésének d) pontja alapján kijelöl.
(2) A IV. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, jogalanyok vagy szervek számára vagy javára semmilyen pénzeszközt vagy gazdasági forrást sem közvetve, sem közvetlenül nem lehet rendelkezésre bocsátani.
(3) Tilos az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel, amelyek célja vagy hatása az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedések közvetlen vagy közvetett kijátszása.
7. cikk
(1) A 6. cikktől eltérve a tagállamok II. mellékletben felsorolt honlapokon megjelölt illetékes hatóságai az általuk megfelelőnek tartott feltételek mellett engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források felszabadítását vagy azok rendelkezésre bocsátását, annak megállapítása után, hogy az érintett pénzeszközök vagy gazdasági források:
a) |
a IV. mellékletben felsorolt személyek és eltartott családtagjaik alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek, beleértve az élelmiszerek, lakásbérleti díjak vagy jelzálogkölcsön-részletek, gyógyszerek és orvosi ellátás, adók, biztosítási díjak és közüzemi díjak kifizetését is; |
b) |
kizárólag jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felmerülő ésszerű mértékű szakértői díjak kifizetését, és azzal kapcsolatos kiadások megtérítését szolgálják; vagy |
c) |
kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források folyamatos kezelésével vagy fenntartásával kapcsolatos díjak vagy szolgáltatási díjak megfizetését szolgálják; és |
feltéve, hogy az érintett tagállam értesítette a Szankcióbizottságot ezen megállapításáról és engedélyezési szándékáról, és a Szankcióbizottság ezen intézkedés tekintetében az értesítést követő öt munkanapon belül nem emelt kifogást.
(2) A 6. cikktől eltérve, a tagállamok II. mellékletben felsorolt honlapokon megjelölt illetékes hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források felszabadítását vagy azok rendelkezésre bocsátását, annak megállapítása után, hogy a pénzeszközök vagy gazdasági források rendkívüli kiadásokhoz szükségesek, és feltéve hogy ennek megállapításáról a tagállam értesítette a Szankcióbizottságot, és hogy e megállapítást a bizottság jóváhagyta.
(3) Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az (1) és (2) bekezdés szerint megadott bármely engedélyről.
8. cikk
A 6. cikktől eltérve a tagállamok II. mellékletben felsorolt honlapokon megjelölt illetékes hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
a) |
a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások 2006. október 14-e előtt keletkezett bírósági, közigazgatási vagy választottbírósági zálogjog, vagy azon időpont előtt hozott bírósági, közigazgatási vagy választottbírósági ítélet hatálya alá tartoznak; |
b) |
a pénzeszközöket vagy gazdasági forrásokat kizárólag ilyen zálogjoggal biztosított vagy ilyen ítéletben érvényesként elismert követelések kielégítésére fogják használni, az ilyen követelésekkel rendelkező személyek jogaira alkalmazandó irányadó törvényekben és rendelkezésekben meghatározott korlátokon belül; |
c) |
a zálogjog vagy az ítélet nem a IV. mellékletben felsorolt valamely személy, jogalany vagy szerv javát szolgálja; |
d) |
a zálogjog vagy az ítélet elismerése nem ellentétes az érintett tagállam közrendjével; |
e) |
a zálogjogról vagy az ítéletről a tagállam értesítette a Szankcióbizottságot. |
9. cikk
(1) A 6. cikk (2) bekezdése nem akadályozza a Közösség pénzügyi intézményeit vagy hitelintézeteit abban, hogy harmadik felek által átutalt pénzösszegeket írjanak jóvá a felsorolt természetes vagy jogi személyek, jogalanyok vagy szervek befagyasztott számláira, amennyiben az ilyen jóváírások szintén be lesznek fagyasztva. A pénzügyi intézmény vagy hitelintézet haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságokat az ilyen ügyletekről.
(2) A 6. cikk (2) bekezdését nem kell alkalmazni befagyasztott számlákon az alábbiak jóváírására:
a) |
kamat vagy az ilyen számlák egyéb hozama; vagy |
b) |
olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetések, amelyeket 2006. október 14. előtt kötöttek, vagy amelyek ezen időpontot megelőzően merültek fel, |
amennyiben az ilyen kamat, egyéb hozam vagy kifizetés a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban befagyasztásra kerül.
10. cikk
(1) A jelentéstételre, titoktartásra és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályok sérelme nélkül a természetes és jogi személyek, jogalanyok és szervek:
a) |
az állandó lakóhelyük vagy a székhelyük szerinti tagállam II. mellékletben felsorolt honlapokon megjelölt illetékes hatóságai részére haladéktalanul megadnak minden olyan – például a 6. cikknek megfelelően befagyasztott számlákra és pénzösszegekre vonatkozó – információt, amely elősegíti e rendelet betartását, és ezt az információt közvetlenül vagy az érintett tagállamokon keresztül átadják a Bizottságnak; |
b) |
az ilyen információ ellenőrzése tekintetében együttműködnek a II. mellékletben felsorolt honlapokon megjelölt illetékes hatóságokkal. |
(2) A Bizottság a hozzá közvetlenül beérkezett minden további információt az érintett tagállam rendelkezésére bocsát.
(3) Az e cikkel összhangban nyújtott vagy kapott bármely információ kizárólag arra a célra használható fel, amelyre azt nyújtották vagy kapták.
11. cikk
A pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása, vagy a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának megtagadása – amennyiben e döntést jóhiszeműen hozták, abban a meggyőződésben, hogy az intézkedés e rendelettel összhangban áll – nem vonja maga után a végrehajtó természetes vagy jogi személy, jogalany vagy szerv, vagy ezek igazgatóinak vagy alkalmazottainak felelősségét, kivéve ha bizonyítást nyer, hogy a pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások befagyasztása vagy visszatartása gondatlanság eredménye.
12. cikk
A Bizottság és a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják egymást az e rendelet értelmében hozott intézkedésekről és átadják egymásnak a rendelkezésükre álló, e rendelettel összefüggő egyéb vonatkozó információkat, különös tekintettel a jogsértési és végrehajtási problémákkal, valamint a nemzeti bíróságok által hozott ítéletekkel kapcsolatos információkra.
13. cikk
A Bizottság felhatalmazást kap:
a) |
az I. mellékletnek a Szankcióbizottság vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által megállapítottak alapján történő módosítására, és – adott esetben – e mellékletnek a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúrában foglalt hivatkozási számokkal való kiegészítésére; |
b) |
a II. melléklet módosítására a tagállamok által biztosított információk alapján; |
c) |
a III. melléklet módosítására – a Szankcióbizottság által esetleg kiadott bármely meghatározás vagy iránymutatás értelmében, és figyelembe véve más igazságszolgáltatási szervek által készített jegyzékeket – a benne foglalt áruk jegyzéke pontosításának vagy módosításának céljából, vagy e mellékletnek – amennyiben szükséges vagy helyénvaló – a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúrában foglalt hivatkozási számokkal való kiegészítésére; |
d) |
a IV. mellékletnek a Szankcióbizottság vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által tett megállapítások alapján történő módosítására; és |
e) |
az I. vagy a IV. mellékletnek a Tanács által a 2006/795/KKBP közös álláspont alapján hozott határozatok alapján történő módosítására. |
14. cikk
(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértéséért alkalmazható szankciókra vonatkozó szabályokat, és megteszik a szükséges intézkedéseket azok alkalmazásának biztosítására. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
(2) A tagállamok e rendelet hatálybalépése után haladéktalanul értesítik a Bizottságot e szabályokról, valamint bármely azt követő módosításról.
15. cikk
(1) A tagállamok kijelölik az e rendeletben említett illetékes hatóságokat és megjelölik azokat a II. mellékletben felsorolt honlapokon, vagy azokon keresztül.
(2) A tagállamok e rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul értesítik a Bizottságot az illetékes hatóságaikról, és minden későbbi módosításról.
16. cikk
E rendeletet alkalmazni kell:
a) |
a Közösség területén; |
b) |
egy adott tagállam joghatósága alá tartozó bármely légi jármű vagy bármely hajó fedélzetén; |
c) |
a Közösség területén belül vagy azon kívül tartózkodó minden olyan személyre, aki valamely tagállam állampolgára; |
d) |
minden olyan jogi személyre, jogalanyra vagy szervre, amely valamely tagállam területén székhellyel rendelkezik vagy valamely tagállam joga szerint hozták létre; |
e) |
a részben vagy teljes egészében a Közösségen belül bármilyen üzleti tevékenységet folytató minden jogi személyre, jogalanyra vagy szervre. |
17. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. március 27-én.
a Tanács részéről
az elnök
P. STEINBRÜCK
(1) HL L 322., 2006.11.22., 32. o.
(2) HL L 159., 2000.6.30., 1. o. A legutóbb a 394/2006/EK rendelettel (HL L 74., 2006.3.13., 1. o.) módosított rendelet.
(3) HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 129/2007/EK rendelettel (HL L 56., 2007.2.23., 1. o.) módosított rendelet.
(4) A lista jelenlegi változatát e Hivatalos Lap 58. oldalán tették közzé.
I. MELLÉKLET
A 2. és 3. cikkben említett áruk és technológia
A. |
Áruk (kellő időben kiegészítendő) |
B. |
Technológia (kellő időben kiegészítendő) |
II. MELLÉKLET
Az 5., 7., 8., 10. és 15. cikkben említett illetékes hatóságokra vonatkozó információkat tartalmazó honlapok és az Európai Bizottság címe az értesítések tekintetében
|
BELGIUM http://www.diplomatie.be/eusanctions |
|
BULGÁRIA (kellő időben kiegészítendő) |
|
CSEH KÖZTÁRSASÁG http://www.mfcr.cz/mezinarodnisankce |
|
DÁNIA http://www.um.dk/da/menu/Udenrigspolitik/FredSikkerhedOgInternationalRetsorden/Sanktioner/ |
|
NÉMETORSZÁG http://www.bmwi.de/BMWi/Navigation/Aussenwirtschaft/Aussenwirtschaftsrecht/embargos.html |
|
ÉSZTORSZÁG http://web-visual.vm.ee/est/kat_622/ |
|
GÖRÖGORSZÁG http://www.ypex.gov.gr/www.mfa.gr/en-US/Policy/Multilateral+Diplomacy/International+Sanctions/ |
|
SPANYOLORSZÁG www.mae.es/es/MenuPpal/Asuntos/Sanciones+Internacionales |
|
FRANCIAORSZÁG http://www.diplomatie.gouv.fr/autorites-sanctions/ |
|
ÍRORSZÁG www.dfa.ie/un_eu_restrictive_measures_ireland/competent_authorities |
|
OLASZORSZÁG http://www.esteri.it/UE/deroghe.html |
|
CIPRUS http://www.mfa.gov.cy/sanctions |
|
LETTORSZÁG http://www.mfa.gov.lv/en/security/4539 |
|
LITVÁNIA http://www.urm.lt |
|
LUXEMBOURG http://www.mae.lu/sanctions |
|
MAGYARORSZÁG http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/nemzetkozi_szankciok.htm |
|
MÁLTA http://www.doi.gov.mt/EN/bodies/boards/sanctions_monitoring.asp |
|
HOLLANDIA http://www.minbuza.nl/sancties |
|
AUSZTRIA (kellő időben kiegészítendő) |
|
LENGYELORSZÁG http://www.msz.gov.pl |
|
PORTUGÁLIA http://www.min-nestrangeiros.pt |
|
ROMÁNIA http://www.mae.ro/index.php?unde=doc&id=32311&idlnk=1&cat=3 |
|
SZLOVÉNIA http://www.mzz.gov.si/si/zunanja_politika/mednarodna_varnost/omejevalni_ukrepi/ |
|
SZLOVÁKIA http://www.foreign.gov.sk |
|
FINNORSZÁG http://formin.finland.fi/kvyhteistyo/pakotteet |
|
SVÉDORSZÁG (kellő időben kiegészítendő) |
|
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG www.fco.gov.uk/competentauthorities |
Az Európai Bizottság címe az értesítések tekintetében:
European Commission |
DG External Relations |
Directorate A. Crisis Platform and Policy Coordination in CFSP |
Unit A.2. Crisis Management and Conflict Prevention |
CHAR 12/106 |
B-1049 Bruxelles/Brussel (Belgium) |
E-mail: relex-sanctions@ec.europa.eu |
Tel.: (32 2) 295 55 85, 299 11 76 |
Fax: (32 2) 299 08 73 |
III. MELLÉKLET
A 4. cikkben említett luxuscikkek jegyzéke
1. |
Tisztavérű ló |
2. |
Kaviár és kaviárpótló |
3. |
Szarvasgomba és az abból készült termékek |
4. |
Jó minőségű borok (beleértve a pezsgőket), szesz és szeszes italok |
5. |
Jó minőségű szivarok és kis alakú szivarok (cigarillos) |
6. |
Luxusparfümök, toalettvizek és kozmetikai termékek, beleértve szépségápoló készítményeket és sminkeket |
7. |
Jó minőségű bőr, nyergesáruk és utazási cikkek, kézitáskák és hasonló cikkek |
8. |
Jó minőségű ruházat, ruházati kiegészítők és cipők (anyaguktól függetlenül) |
9. |
Kézicsomózású szőnyegek, kéziszövésű szőnyegek és faliszőnyegek |
10. |
Gyöngyök, drágakövek és féldrágakövek, gyöngyből készült cikkek, ékszer, arany- és ezüstművesáruk |
11. |
Érme és bankjegy, ha nem törvényes fizetőeszköz |
12. |
Evőeszközök nemesfémből vagy nemesfémmel bevonva vagy plattírozva |
13. |
Jó minőségű asztali eszközök porcelánból, kínai porcelánból, kőagyagáru, cserépáru vagy finomkerámia |
14. |
Jó minőségű ólomkristály üvegtermékek |
15. |
Nagy értékű elektronikai háztartási cikkek |
16. |
Nagy értékű elektromos/elektronikus vagy optikai hang- és képfelvevő és -lejátszó berendezés |
17. |
Személyek szárazföldi, légi vagy vízi úton történő szállítására használt luxusjárművek, valamint ezek tartozékai és pótalkatrészei |
18. |
Luxus fali- és karórák, és ezek alkatrészei |
19. |
Jó minőségű hangszerek |
20. |
Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek |
21. |
Sí-, golf-, búvár- és vízisport-cikkek és felszerelések |
22. |
Billiárdhoz, automatikus bowlinghoz, kaszinójátékhoz és érmékkel vagy bankjegyekkel üzemelő játékhoz használatos cikkek és felszerelések |
IV. MELLÉKLET
A 6. cikkben említett személyek, csoportok és szervezetek jegyzéke
A. |
Természetes személyek (kellő időben kiegészítendő) |
B. |
Jogi személyek, jogalanyok és szervek (kellő időben kiegészítendő) |
29.3.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 88/12 |
A BIZOTTSÁG 330/2007/EK RENDELETE
(2007. március 28.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
(2) |
A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2007. március 29-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. március 28-án.
a Bizottság részéről
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2007. március 28-i bizottsági rendelethez
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
IL |
271,1 |
MA |
100,0 |
|
SN |
320,6 |
|
TN |
137,2 |
|
TR |
178,4 |
|
ZZ |
201,5 |
|
0707 00 05 |
JO |
171,8 |
MA |
64,1 |
|
TR |
160,8 |
|
ZZ |
132,2 |
|
0709 90 70 |
MA |
59,7 |
TR |
111,8 |
|
ZZ |
85,8 |
|
0709 90 80 |
EG |
242,2 |
IL |
80,8 |
|
ZZ |
161,5 |
|
0805 10 20 |
CU |
47,3 |
EG |
45,4 |
|
IL |
50,3 |
|
MA |
51,0 |
|
TN |
57,6 |
|
TR |
54,2 |
|
ZZ |
51,0 |
|
0805 50 10 |
IL |
64,2 |
TR |
52,4 |
|
ZZ |
58,3 |
|
0808 10 80 |
AR |
77,0 |
BR |
77,2 |
|
CA |
101,7 |
|
CL |
89,3 |
|
CN |
73,9 |
|
NZ |
114,6 |
|
US |
106,8 |
|
UY |
65,8 |
|
ZA |
87,2 |
|
ZZ |
88,2 |
|
0808 20 50 |
AR |
75,0 |
CL |
95,8 |
|
CN |
54,5 |
|
ZA |
77,3 |
|
ZZ |
75,7 |
(1) Az országok nómenklatúráját a 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
29.3.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 88/14 |
A BIZOTTSÁG 331/2007/EK RENDELETE
(2007. március 28.)
a cukorágazat egyes termékeire az 1002/2006/EK rendelet által a 2006/2007-es gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1),
tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikkére,
mivel:
(1) |
A fehér cukor, a nyerscukor és egyes szirupok irányadó árát, valamint a behozatalukra vonatkozó kiegészítő vám összegét a 2006/2007-es gazdasági évre az 1002/2006/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette. Ezen árakat és vámokat legutóbb az 262/2007/EK bizottsági rendelet (4) módosította. |
(2) |
A jelenleg a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az említett összegeket a 951/2006/EK rendeletben foglalt általános és részletes rögzítési szabályoknak megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 2006/2007-es gazdasági évre az 1002/2006/EK rendelet által rögzített, a 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok módosultak, és a jelen rendelet mellékletében szerepelnek.
2. cikk
Ez a rendelet 2007. március 29-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. március 28-án.
a Bizottság részéről
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb a 2011/2006/EK rendelettel (HL L 384., 2006.12.29., 1. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 178., 2006.7.1., 24. o. A 2031/2006/EK rendelettel (HL L 414., 2006.12.30., 43. o.) módosított rendelet.
(3) HL L 179., 2006.7.1., 36. o.
(4) HL L 72., 2007.3.13., 12. o.
MELLÉKLET
A fehércukor, a nyerscukor és az 1702 90 99 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok 2007. március 29-től alkalmazandó módosított összegei
(EUR) |
||
KN-kód |
Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege |
Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege |
1701 11 10 (1) |
20,09 |
6,26 |
1701 11 90 (1) |
20,09 |
11,88 |
1701 12 10 (1) |
20,09 |
6,07 |
1701 12 90 (1) |
20,09 |
11,37 |
1701 91 00 (2) |
26,55 |
11,96 |
1701 99 10 (2) |
26,55 |
7,44 |
1701 99 90 (2) |
26,55 |
7,44 |
1702 90 99 (3) |
0,27 |
0,38 |
(1) A 318/2006/EK tanácsi rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén (HL L 58., 2006.2.28., 1. o.).
(2) A 318/2006/EK rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén.
(3) 1 %-os szacharóztartalom esetén.
29.3.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 88/16 |
A BIZOTTSÁG 332/2007/EK RENDELETE
(2007. március 27.)
a vasúti közlekedés statisztikai adatainak továbbításához szükséges technikai előírásokról
(EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló, 2002. december 16-i 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Meg kell határozni, hogy milyen formátumban szükséges továbbítani a Bizottságnak (Eurostat) a vasúti közlekedési adatokat, amelyek megfelelően részletesek ahhoz, hogy azokat gyorsan és költséghatékony módon lehessen feldolgozni. |
(2) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (2) létrehozott statisztikai programbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A Bizottság (Eurostat) számára továbbítandó adatok technikai formátumára vonatkozó előírásokat a melléklet tartalmazza.
A tagállamoknak a 2007-es referenciaévre és az azt követő évekre vonatkozó adatokhoz e formátumot kell alkalmazniuk.
2. cikk
A 91/2003/EK rendelet értelmében rendelkezésre bocsátott adatokat és metaadatokat a nemzeti hatóságok által kijelölt szervezeteknek elektronikus formában kell továbbítaniuk a Bizottság (Eurostat) egypontos adatbeviteli rendszerébe. Az adattovábbításnak meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsere-szabványoknak.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. március 27-én.
a Bizottság részéről
Joaquín ALMUNIA
a Bizottság tagja
(1) HL L 14., 2003.1.21., 1. o. Az 1192/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 167., 2003.7.4., 13. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.
MELLÉKLET
AZ ADATTOVÁBBÍTÁS TECHNIKAI FORMÁTUMA
1. ADATSTRUKTÚRA
Az egyes adatrekordok, amelyeket negyedévenként, évenként vagy ötévenként meg kell küldeni az Eurostatnak, 9 adatkészletből állnak, melyek mindegyike megfelel a 91/2003/EK rendelet valamely mellékletének. Ezek az adatkészletek a következő adatokat tartalmazzák:
— |
az áruszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok – részletes jelentés (A. melléklet), |
— |
az áruszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok – egyszerűsített jelentés (B. melléklet), |
— |
a személyszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok – részletes jelentés (C. melléklet), |
— |
a személyszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok – egyszerűsített jelentés (D. melléklet), |
— |
az áru- és személyszállításra vonatkozó negyedéves statisztikai adatok (E. melléklet), |
— |
az áru- és személyszállításra vonatkozó ötévenkénti regionális statisztikai adatok (F. melléklet), |
— |
ötévenkénti statisztikai adatok a vasúthálózat forgalmi áramlásáról (G. melléklet), |
— |
baleseti statisztikai adatok (H. melléklet), |
— |
a vasúti vállalkozások listája, amelyekre vonatkozóan statisztikai adatokat szolgáltatnak (I. melléklet). |
A B. és D. melléklet meghatározza az egyszerűsített jelentésre vonatkozó követelményeket, amelyeket a tagállamok az A. és C. mellékletben meghatározott, általánosan alkalmazott részletes jelentés helyett használhatnak az olyan vállalkozások esetében, amelyek a 91/2003/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésében meghatározott küszöbértékek alatt vannak.
2. A MEZŐK LISTÁJA
A 91/2003/EK rendelet értelmében mindegyik melléklethez egy-egy adatkészletet kell rendelni egydimenziós adatállomány formájában, pontosvesszőt (;) használva a mezők elválasztásához. A C. adatkészlet kivételével minden adatkészletnek tartalmaznia kell adatot a mellékletben előírt valamennyi kötelező táblázatra vonatkozóan. Az egyes rekordokban minden adatkészlet esetében meg van határozva a mezők száma. Azaz minden mezőnek meg kell jelennie akkor is, ha üres (az üres mezőt két egymást követő mezőelválasztó jelzi).
Az egyes mezők leírása az alábbiakban olvasható:
— |
„Mező száma”: azonosítja a mező pozícióját a rekordon belül, |
— |
„Mező neve”: vagy a 91/2003/EK rendeletben szereplő változóra vonatkozik, vagy a rekordot azonosító belső azonosítóra, |
— |
„Leírás”: a mező tartalmának rövid leírása, |
— |
„Kódolás”: az A2 és A4 táblázatban egyes mezőket a 91/2003/EK rendelet J–K. melléklete alapján kódolnak. A további kódolási szabályok itt találhatóak. A 91/2003/EK rendelet végrehajtására vonatkozó iránymutatásban az Eurostat további, a kódolásra vonatkozó magyarázatot és ajánlásokat ad, |
— |
„Mező típusa”: azt jelzi, hogy a mező számszerű mennyiséget vagy szöveget tartalmaz-e, minden számszerű mennyiséget egész számként kell megadni, |
— |
„Legnagyobb hosszúság”: egy adott mezőben az adatok legnagyobb várható hosszúsága. A túl hosszú adatokat nem lehet betölteni, |
— |
„A bizalmas adat jelzése” (FlagC) jelzi, hogy a rekordot a tagállam bizalmasnak tekinti (a 322/97/EK tanácsi rendelet (1) 13. cikkének (1) bekezdése és az 1588/90/Euratom, EGK tanácsi rendelet (2) 2. cikke), |
— |
a „bizalmas adat közzététele engedélyezésének jelzése” (FlagD) jelzi, hogy a tagállam által szolgáltatott bizalmas adat közzétehető (a 322/97/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése és az 1588/90/Euratom, EGK rendelet 5. cikkének (4) bekezdése). Ez alapján a Bizottság jól körülhatárolt esetekben jogosult a tagállam véleményének felülbírálására. Ez a következő módon történik: ha a FlagC=1, a FlagD=1-et FlagD=0-ra változtatják. |
Adatkészlet az A. melléklet számára: Az áruszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok – részletes jelentés
Mező száma |
Mező neve |
Leírás |
Kódolás |
Mező típusa |
Legnagyobb hosszúság |
Speciális kódok a hiányzó értékekhez |
||||||||||||||||||
1 |
RCount |
Adatszolgáltató ország |
ISO-3166-alpha2 nómenklatúra (kivéve: „UK” az Egyesült Királyság esetében) |
Szöveg |
2 |
|
||||||||||||||||||
2 |
DsetID |
Adatkészlet-azonosító |
A1-től A9-ig |
Szöveg |
2 |
|
||||||||||||||||||
3 |
Year |
Az adatkészlet éve |
4 számjegy |
Szöveg |
4 |
|
||||||||||||||||||
4 |
Period |
Referencia-időszak |
A0 |
Szöveg |
2 |
|
||||||||||||||||||
5 |
TransID |
Szállítás típusa |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||||||||||||||
6 |
Goods |
Árutípus |
a rendelet J. melléklete |
Szöveg |
2 |
|
||||||||||||||||||
7 |
DGoods |
Veszélyes áruk típusa |
a rendelet K. melléklete |
Szöveg |
3 |
|
||||||||||||||||||
8 |
LDG |
Berakodási ország |
ISO-3166-alpha2 nómenklatúra (kivéve: „UK” az Egyesült Királyság esetében) |
Szöveg |
2 |
XX |
||||||||||||||||||
9 |
UNL |
Kirakodási ország |
ISO-3166-alpha2 nómenklatúra (kivéve: „UK” az Egyesült Királyság esetében) |
Szöveg |
2 |
XX |
||||||||||||||||||
10 |
Consgmt |
A szállítmány típusa |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||||||||||||||
11 |
TTU |
Szállítási egység típusa |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||||||||||||||
12 |
Tonnes |
Áruszállítás összesen |
Tonna |
Számszerű |
10 |
|
||||||||||||||||||
13 |
Tkm |
Áruszállítás összesen 1 000 tonnekm |
1 000 tonnakm |
Számszerű |
10 |
|
||||||||||||||||||
14 |
NbrITU |
Intermodális szállítási egység száma |
Intermodális szállítási egység száma |
Számszerű |
8 |
|
||||||||||||||||||
15 |
TeuITU |
Intermodális szállítási egységek TEU-ban |
TEU (20 láb egyenértékű egység) |
Számszerű |
8 |
|
||||||||||||||||||
16 |
TrainKM |
Vasúti áruszállítás 1 000 km-en |
1 000 vonatkm |
Számszerű |
8 |
|
||||||||||||||||||
17 |
FlagC |
Bizalmas adat jelzése |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||||||||||||||
18 |
FlagD |
Az adatterjesztés engedélyezésének jelzése |
|
Szöveg |
1 |
|
Az A. melléklet adatait tartalmazó egydimenziós adatállományban minden egyes rekord 18 mezőből áll. A lenti táblázatban szürkével vannak jelölve azok a mezők, amelyeket az A. melléklet különböző táblázatai számára meg kell adni. A fehér cellák a rekord üres mezőinek felelnek meg. A kulcsmezőket csillag jelzi. A kulcsmezők értékei kombinációjának a rekordban az adatállományon belül egyetlen kulcsértéket kell képeznie. Kettős kulcsértékek esetén az állományt nem lehet szabályosan betölteni.
|
DsetID |
|||||||||
Mező száma |
Mező neve |
A1 |
A2 |
A3 |
A4 |
A5 (3) |
A6 |
A7 |
A8 |
A9 |
1 |
RCount |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
2 |
DsetID |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
3 |
Year |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
4 |
Period |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
* |
5 |
TransID |
* |
|
* |
|
|
* |
* |
* |
|
6 |
Goods |
|
* |
|
|
|
|
|
|
|
7 |
DGoods |
|
|
|
* |
|
|
|
|
|
8 |
LDG |
|
|
* |
|
|
|
|
|
|
9 |
UNL |
|
|
* |
|
|
|
|
|
|
10 |
Consgmt |
|
|
|
|
* |
|
|
|
|
11 |
TTU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12 |
Tonnes |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
13 |
Tkm |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
14 |
NbrITU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
15 |
TeuITU |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
16 |
TrainKM |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
17 |
FlagC |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
18 |
FlagD |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Adatkészlet a B. melléklet számára: Az áruszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok – egyszerűsített jelentés
Mező száma |
Mező neve |
Leírás |
Kódolás |
Mező típusa |
Legnagyobb hosszúság |
Speciális kódok a hiányzó értékekhez |
||||||||||||||||||
1 |
RCount |
Adatszolgáltató ország |
ISO-3166-alpha2 nómenklatúra (kivéve: „UK” az Egyesült Királyság esetében) |
Szöveg |
2 |
|
||||||||||||||||||
2 |
DsetID |
Adatkészlet-azonosító |
B1-től B4-ig |
Szöveg |
2 |
|
||||||||||||||||||
3 |
Year |
Az adatkészlet éve |
4 számjegy |
Szöveg |
4 |
|
||||||||||||||||||
4 |
Period |
Referencia-időszak |
A0 |
Szöveg |
2 |
|
||||||||||||||||||
5 |
TransID |
Szállítási mód |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||||||||||||||
6 |
Tonnes |
Áruszállítás összesen |
Tonna |
Számszerű |
10 |
|
||||||||||||||||||
7 |
Tkm |
Áruszállítás összesen 1 000 tonnakm |
1 000 tonnakm |
Számszerű |
10 |
|
||||||||||||||||||
8 |
TrainKm |
Vasúti áruszállítás 1 000 vonatkm-ben |
1 000 vonatkm |
Számszerű |
8 |
|
||||||||||||||||||
9 |
FlagC |
Bizalmas adat jelzése |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||||||||||||||
10 |
FlagD |
Az adatterjesztés engedélyezésének jelzése |
|
Szöveg |
1 |
|
A B. melléklet adatait tartalmazó egydimenziós adatállományban minden egyes rekord 10 mezőből áll. A lenti táblázatban szürkével vannak jelölve azok a mezők, amelyeket a B. melléklet két táblázata számára meg kell adni. A fehér cellák a rekord üres mezőinek felelnek meg. A kulcsmezőket csillag jelzi. A kulcsmezők értékei kombinációjának a rekordban az adatállományon belül egyetlen kulcsértéket kell képeznie. Kettős kulcsértékek esetén az állományt nem lehet szabályosan betölteni.
|
DsetID |
||
Mező száma |
Mező neve |
B1 |
B2 |
1 |
RCount |
* |
* |
2 |
DsetID |
* |
* |
3 |
Year |
* |
* |
4 |
Period |
* |
* |
5 |
TransID |
* |
|
6 |
Tonnes |
|
|
7 |
Tkm |
|
|
8 |
TrainKM |
|
|
9 |
FlagC |
|
|
10 |
FlagD |
|
|
Adatkészlet a C. melléklet számára: Az áruszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok – részletes jelentés
Mező száma |
Mező neve |
Leírás |
Kódolás |
Mező típusa |
Legnagyobb hosszúság |
Speciális kódok a hiányzó értékekhez |
||||||||||||
1 |
RCount |
Adatszolgáltató ország |
ISO-3166-alpha2 nómenklatúra (kivéve: „UK” az Egyesült Királyság esetében) |
Szöveg |
2 |
|
||||||||||||
2 |
DsetID |
Adatkészlet-azonosító |
C1-től C5-ig |
Szöveg |
2 |
|
||||||||||||
3 |
Year |
Az adatkészlet éve |
4 számjegy |
Szöveg |
4 |
|
||||||||||||
4 |
Period |
Referencia-időszak |
A0 |
Szöveg |
2 |
|
||||||||||||
5 |
TransID |
Szállítási mód |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||||||||
6 |
LDG |
Berakodási ország |
ISO-3166-alpha2 nómenklatúra (kivéve: „UK” az Egyesült Királyság esetében) |
Szöveg |
2 |
XX |
||||||||||||
7 |
UNL |
Kirakodási ország |
ISO-3166-alpha2 nómenklatúra (kivéve: „UK” az Egyesült Királyság esetében) |
Szöveg |
2 |
XX |
||||||||||||
8 |
Pass |
Teljes személyszállítás |
Utasok |
Számszerű |
10 |
|
||||||||||||
9 |
Passkm |
Személyszállítás összesen 1 000 utaskilométerben |
1 000 utaskm |
Számszerű |
10 |
|
||||||||||||
10 |
TrainKm |
Vasúti személyszállítás 1 000 vonatkilométerben |
1 000 vonat-kilométer |
Számszerű |
8 |
|
||||||||||||
11 |
FlagC |
Bizalmas adat jelzése |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||||||||
12 |
FlagD |
Az adatterjesztés engedélyezésének jelzése |
|
Szöveg |
1 |
|
A C. melléklet adatait tartalmazó egydimenziós adatállományban minden egyes rekord 12 mezőből áll. A lenti táblázatban szürkével vannak jelölve azok a mezők, amelyeket a C. melléklet különböző táblázatai számára meg kell adni. A fehér cellák a rekord üres mezőinek felelnek meg. A kulcsmezőket csillag jelzi. A kulcsmezők értékei kombinációjának a rekordban az adatállományon belül egyetlen kulcsértéket kell képeznie. Kettős kulcsértékek esetén az állományt nem lehet szabályosan betölteni.
Az ideiglenes (C1 és C2 táblázat) és a végleges konszolidált adatokat (C3 és C4 táblázat) különböző időpontokban, ugyanazt a szerkezetet követve kell elküldeni.
|
DsetID |
|||||
Mező száma |
Mező neve |
C1 (4) |
C2 (4) |
C3 (5) |
C4 (5) |
C5 |
1 |
RCount |
* |
* |
* |
* |
* |
2 |
DsetID |
* |
* |
* |
* |
* |
3 |
Year |
* |
* |
* |
* |
* |
4 |
Period |
* |
* |
* |
* |
* |
5 |
TransID |
* 1 & 2 |
* 3 & 4 |
* 1 & 2 |
* 3 & 4 |
|
6 |
LDG |
|
* |
|
* |
|
7 |
UNL |
|
* |
|
* |
|
8 |
Pass |
|
|
|
|
|
9 |
Passkm |
|
|
|
|
|
10 |
TrainKM |
|
|
|
|
|
11 |
FlagC |
|
|
|
|
|
12 |
FlagD |
|
|
|
|
|
Adatkészlet a D. melléklet számára: A személyszállításra vonatkozó éves statisztikai adatok – egyszerűsített jelentés
Mező száma |
Mező neve |
Leírás |
Kódolás |
Mező típusa |
Legnagyobb hosszúság |
Speciális kódok a hiányzó értékekhez |
||||||
1 |
RCount |
Adatszolgáltató ország |
ISO-3166-alpha2 nómenklatúra (kivéve: „UK” az Egyesült Királyság esetében) |
Szöveg |
2 |
|
||||||
2 |
DsetID |
Adatkészlet-azonosító |
D1-től D2-ig |
Szöveg |
2 |
|
||||||
3 |
Year |
Az adatkészlet éve |
4 számjegy |
Szöveg |
4 |
|
||||||
4 |
Period |
Referencia-időszak |
A0 |
Szöveg |
2 |
|
||||||
5 |
Pass |
Teljes személyszállítás |
Utasok |
Számszerű |
10 |
|
||||||
6 |
Passkm |
Személyszállítás összesen 1 000 utaskilométerben |
1 000 utaskilométer |
Számszerű |
10 |
|
||||||
7 |
TrainKm |
Vasúti személyszállítás 1 000 vonatkilométerben |
1 000 vonatkilométer |
Számszerű |
8 |
|
||||||
8 |
FlagC |
Bizalmas adat jelzése |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||
9 |
FlagD |
Az adatterjesztés engedélyezésének jelzése |
|
Szöveg |
1 |
|
A D. melléklet adatait tartalmazó egydimenziós adatállományban minden egyes rekord 9 mezőből áll. A lenti táblázatban szürkével vannak jelölve azok a mezők, amelyeket a D. melléklet két táblázata számára meg kell adni. A fehér cellák a rekord üres mezőinek felelnek meg. A kulcsmezőket csillag jelzi. A kulcsmezők értékei kombinációjának a rekordban az adatállományon belül egyetlen kulcsértéket kell képeznie. Kettős kulcsértékek esetén az állományt nem lehet szabályosan betölteni.
|
DsetID |
||
Mező száma |
Mező neve |
D1 |
D2 |
1 |
RCount |
* |
* |
2 |
DsetID |
* |
* |
3 |
Year |
* |
* |
4 |
Period |
* |
* |
5 |
Pass |
|
|
6 |
Passkm |
|
|
7 |
TrainKM |
|
|
8 |
FlagC |
|
|
9 |
FlagD |
|
|
Adatkészlet az E. melléklet számára: Az áru- és személyszállításra vonatkozó negyedéves statisztikai adatok
Mező száma |
Mező neve |
Leírás |
Kódolás |
Mező típusa |
Legnagyobb hosszúság |
Speciális kódok a hiányzó értékekhez |
||||||
1 |
RCount |
Adatszolgáltató ország |
ISO-3166-alpha2 nómenklatúra (kivéve: „UK” az Egyesült Királyság esetében) |
Szöveg |
2 |
|
||||||
2 |
DsetID |
Adatkészlet-azonosító |
E1-től E2-ig |
Szöveg |
2 |
|
||||||
3 |
Year |
Az adatkészlet éve |
4 számjegy |
Szöveg |
4 |
|
||||||
4 |
Period |
Referencia-időszak |
Q1-töl to Q4-ig |
Szöveg |
2 |
|
||||||
5 |
Tonnes |
Áruszállítás összesen |
Tonna |
Számszerű |
10 |
|
||||||
6 |
Tkm |
Áruszállítás összesen 1 000 tonnakilométerben |
1 000 tonnakilométer |
Számszerű |
10 |
|
||||||
7 |
Pass |
Teljes személyszállítás |
Utasok |
Számszerű |
10 |
|
||||||
8 |
Passkm |
Személyszállítás összesen 1 000 utaskilométerben |
1 000 utaskilométer |
Számszerű |
10 |
|
||||||
9 |
FlagC |
Bizalmas adat jelzése |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||
10 |
FlagD |
Az adatterjesztés engedélyezésének jelzése |
|
Szöveg |
1 |
|
Az E. melléklet adatait tartalmazó egydimenziós adatállományban minden egyes rekord 10 mezőből áll. A lenti táblázatban szürkével vannak jelölve azok a mezők, amelyeket az E. melléklet két táblázata számára meg kell adni. A fehér cellák a rekord üres mezőinek felelnek meg. A kulcsmezőket csillag jelzi. A kulcsmezők értékei kombinációjának a rekordban az adatállományon belül egyetlen kulcsértéket kell képeznie. Kettős kulcsértékek esetén az állományt nem lehet szabályosan betölteni.
|
DsetID |
||
Mező száma |
Mező neve |
E1 |
E2 |
1 |
RCount |
* |
* |
2 |
DsetID |
* |
* |
3 |
Year |
* |
* |
4 |
Period |
* |
* |
5 |
Tonnes |
|
|
6 |
Tkm |
|
|
7 |
Pass |
|
|
8 |
Passkm |
|
|
9 |
FlagC |
|
|
10 |
FlagD |
|
|
Adatkészlet a H. melléklet számára: Baleseti statisztikai adatok
Mező száma |
Mező neve |
Leírás |
Kódolás |
Mező típusa |
Legnagyobb hosszúság |
Speciális kódok a hiányzó értékekhez |
||||||||||||||||||||||||
1 |
RCount |
Adatszolgáltató ország |
ISO-3166-alpha2 nómenklatúra (kivéve: „UK” az Egyesült Királyság esetében) |
Szöveg |
2 |
|
||||||||||||||||||||||||
2 |
DsetID |
Adatkészlet-azonosító |
H1-től H4-ig |
Szöveg |
2 |
|
||||||||||||||||||||||||
3 |
Year |
Az adatkészlet éve |
4 számjegy |
Szöveg |
4 |
|
||||||||||||||||||||||||
4 |
Period |
Referencia-időszak |
A0 |
Szöveg |
2 |
|
||||||||||||||||||||||||
5 |
AccID |
Baleset típusa |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||||||||||||||||||||
6 |
PersID |
Személy kategóriája |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||||||||||||||||||||
7 |
NbAccSign |
Jelentős balesetek száma |
Szám |
Számszerű |
8 |
|
||||||||||||||||||||||||
8 |
NbAccInj |
Súlyos sérüléssel járó balesetek száma |
Szám |
Számszerű |
8 |
|
||||||||||||||||||||||||
9 |
NbAccDGIn |
Veszélyes áruk szállításával kapcsolatos balesetek száma |
Szám |
Számszerű |
8 |
|
||||||||||||||||||||||||
10 |
NbAccDGRe |
Veszélyesáru-kibocsátással járó balesetek száma |
Szám |
Számszerű |
8 |
|
||||||||||||||||||||||||
11 |
NbPersK |
Balesetben elhunyt személyek száma |
Szám |
Számszerű |
8 |
|
||||||||||||||||||||||||
12 |
NbPersI |
Súlyosan sérült személyek száma |
Szám |
Számszerű |
8 |
|
A H. melléklet adatait tartalmazó egydimenziós adatállományban minden egyes rekord 12 mezőből áll. A lenti táblázatban szürkével vannak jelölve azok a mezők, amelyeket a H. melléklet táblázatai számára meg kell adni. A fehér cellák a rekord üres mezőinek felelnek meg. A kulcsmezőket csillag jelzi. A kulcsmezők értékei kombinációjának a rekordban az adatállományon belül egyetlen kulcsértéket kell képeznie. Kettős kulcsértékek esetén az állományt nem lehet szabályosan betölteni.
A táblázat személyek további két olyan kategóriáját tartalmazza, amelyek a későbbiekben szükségesek lehetnek: „5: Szintbeli kereszteződések használója”, illetve „6: Vasúti területen jogosulatlanul tartózkodó személy”.
|
DsetID |
||||
Mező száma |
Mező neve |
H1 |
H2 |
H3 |
H4 |
1 |
RCount |
* |
* |
* |
* |
2 |
DsetID |
* |
* |
* |
* |
3 |
Year |
* |
* |
* |
* |
4 |
Period |
* |
* |
* |
* |
5 |
AccID |
* |
|
* |
* |
6 |
PersID |
|
|
* |
* |
7 |
NbAccSign |
|
|
|
|
8 |
NbAccInj (6) |
|
|
|
|
9 |
NbAccDGIn |
|
|
|
|
10 |
NbAccDGRe |
|
|
|
|
11 |
NbPersK |
|
|
|
|
12 |
NbPersI |
|
|
|
|
Adatkészlet az I. melléklet számára
Mező száma |
Mező neve |
Leírás |
Kódolás |
Mező típusa |
Legnagyobb hosszúság |
Speciális kódok a hiányzó értékekhez |
||||||
1 |
RCount |
Adatszolgáltató ország |
ISO-3166-alpha2 nómenklatúra (kivéve: „UK” az Egyesült Királyság esetében) |
Szöveg |
2 |
|
||||||
2 |
DsetID |
Adatkészlet-azonosító |
I1 |
Szöveg |
2 |
|
||||||
3 |
Year |
Az adatkészlet éve |
4 számjegy |
Szöveg |
4 |
|
||||||
4 |
UCode |
Vállalkozás kódja (állandó marad az évek során) |
ISO-3166-alpha2 nómenklatúra (kivéve: „UK” az Egyesült Királyság esetében + 3 jegyű szám) |
Szöveg |
5 |
XX |
||||||
5 |
UName |
Vállalkozás neve |
|
Szöveg |
100 |
|
||||||
6 |
CountID |
Az ország neve, amelyben a vállalkozás székhelye található |
ISO-3166-alpha2 nómenklatúra (kivéve: „UK” az Egyesült Királyság esetében) |
Szöveg |
2 |
XX |
||||||
7 |
IntFret |
Teherszállítási tevékenység: nemzetközi |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||
8 |
Natfret |
Teherszállítási tevékenység: belföldi |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||
9 |
Intpass |
Személyszállítási tevékenység: nemzetközi |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||
10 |
Natpass |
Személyszállítási tevékenység: belföldi |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||
11 |
DsetA |
Az adatok szerepelnek az A. mellékletben |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||
12 |
DsetB |
Az adatok szerepelnek a B. mellékletben |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||
13 |
DsetC |
Az adatok szerepelnek a C. mellékletben |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||
14 |
DsetD |
Az adatok szerepelnek a D. mellékletben |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||
15 |
DsetE |
Az adatok szerepelnek az E. mellékletben |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||
16 |
DsetF |
Az adatok szerepelnek az F. mellékletben |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||
17 |
DsetG |
Az adatok szerepelnek a G. mellékletben |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||
18 |
DsetH |
Az adatok szerepelnek a H. mellékletben |
|
Szöveg |
1 |
|
||||||
19 |
Tonnes |
Összes teherszállítás (tonnában) |
Tonna |
Számszerű |
10 |
|
||||||
20 |
Tkm |
Összes teherszállítás (1 000 tonnakilométer) |
1 000 tonna-km |
Számszerű |
10 |
|
||||||
21 |
Pass |
Összes személyszállítás (utasok) |
Utasok száma |
Számszerű |
10 |
|
||||||
22 |
Passkm |
Összes személyszállítás (1 000 utaskilométer) |
1 000 utaskilométer |
Számszerű |
10 |
|
Az I. melléklet adatait tartalmazó egydimenziós adatállományban minden egyes rekord 22 mezőből áll. A következő táblázatban szereplő valamennyi mező szürke, mert az I. melléklet mindössze egy táblázatból áll. A szabadon választható mezők üresen hagyhatók. A kulcsmezőket csillag jelzi. A kulcsmezők értékei kombinációjának a rekordban az adatállományon belül egyetlen kulcsértéket kell képeznie. Kettős kulcsértékek esetén az állományt nem lehet szabályosan betölteni.
Mező száma |
Mező neve |
DsetID I1 |
1 |
RCount |
* |
2 |
DsetID |
* |
3 |
Year |
* |
4 |
UCode |
* |
5 |
UName (7) |
|
6 |
CountID |
|
7 |
IntFret |
|
8 |
Natfret |
|
9 |
Intpass |
|
10 |
Natpass |
|
11 |
DsetA |
|
12 |
DsetB |
|
13 |
DsetC |
|
14 |
DsetD |
|
15 |
DsetE |
|
16 |
DsetF |
|
17 |
DsetG |
|
18 |
DsetH |
|
19 |
Tonnes (8) |
|
20 |
Tkm (9) |
|
21 |
Pass (10) |
|
22 |
Passkm (11) |
|
3. HIÁNYZÓ ÉRTÉKEK
Egyes mezőknél az Eurostat a hiányzó értékeknél különleges kódok alkalmazását vagy más különleges értékeket ajánlhat (lásd a „hiányzó értékek különleges kódjai” oszlopot).
A 91/2003/EK rendelet végrehajtására vonatkozó iránymutatásokban további információ található.
4. ALTERNATÍV SZABVÁNYFORMÁTUMOK
A tagállamok használhatnak más, a fentiekben említett adatszerkezetet támogató szabványformátumokat is, amennyiben ezeket az Eurostat javasolja.
5. AZ ADATOK HITELESÍTÉSE AZ EUROSTAT ÁLTAL
Az Eurostat az adatok termelési adatbázisba történő áttöltése előtt néhány hitelesítő ellenőrzést végez a tagállamok által továbbított adatokon. Amennyiben jelentős számú rekord nem felel meg ezeknek az ellenőrzéseknek, az Eurostat értesíti a tagállamot a hibás rekordokról, és magyarázattal szolgál az adatok elfogadásának elutasítására. A tagállamot felkérik, hogy végezze el az adatok helyesbítését és ismételten küldje meg a teljes adatkészletet (nem csak a hibásnak ítélt rekordokat). Ez az eljárás szükséges ahhoz, hogy biztosítsa az adatok helyességét a különböző adatkészletek között és azokon belül.
6. AZ ADATKÉSZLET-ÁLLOMÁNY MEGNEVEZÉSE
A következő elnevezési szabályok alkalmazhatók az állományokra:
„RAIL_annex_frequency_CC_YYYY_period[_OptionalField].format”, ahol:
RAIL |
Vasúttal kapcsolatos adatokra |
|||||||||||||||||||||||||||
Annex |
Adatkészlet azonosítása (pl. a rendelet melléklete)
|
|||||||||||||||||||||||||||
Frequency |
|
|||||||||||||||||||||||||||
CC |
Adatszolgáltató ország: Az ISO3166-alpha2 használata, kivéve: UK az Egyesült Királyság esetében |
|||||||||||||||||||||||||||
YYYY |
Referenciaév (pl. 2004) |
|||||||||||||||||||||||||||
Period |
„0000” éves „0001” az első negyedévre „0002” a második negyedévre „0003” a harmadik negyedévre „0004” a negyedik negyedévre „0005” az ötévesre |
|||||||||||||||||||||||||||
[_OptionalField] |
Ez a mező 1–220 karaktert tartalmazhat (kizárólag a következő karakterek közül: A–Z, 0–9 vagy _). Ezt a mezőt nem az Eurostat eszközeivel értelmezik. |
|||||||||||||||||||||||||||
.format |
Fájlformátum: (pl. „CSV” a „Comma Separated Value” (vesszővel elválasztott érték), „GES” a GESMES esetében) |
A rendelet egyes mellékleteihez és az időszakhoz egy-egy állományt kell küldeni.
Példa:
A „RAIL_E_Q_FR_2004_0002.csv” állomány az az adatállomány, amely a rendelet E. melléklete számára a franciaországi adatokat tartalmazza 2004 második negyedévére.
7. A TOVÁBBÍTÁS MÓDSZERE
Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe. Ez a módszer biztosítja a bizalmas adatok biztonságos továbbítását.
(1) HL L 52., 1997.2.22., 1. o.
(2) HL L 151., 1990.6.15., 1. o.
(3) Az A5 táblázat szabadon választható.
(4) Ideiglenes adatok.
(5) Végleges konszolidált adatok.
(6) A súlyos sérüléssel járó balesetek száma nem kötelező változó a H1 táblázatban.
(7) A vállalkozás neve nem kötelező változó.
(8) A teherszállítás összesen (tonnában) nem kötelező változó.
(9) A teherszállítás összesen (1 000 tkm-ben) (tonnában) nem kötelező változó.
(10) A személyszállítás összesen (utasok) nem kötelező változó.
(11) A személyszállítás összesen (1 000 utaskilométerben) (utas-km) nem kötelező változó.
29.3.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 88/29 |
A BIZOTTSÁG 333/2007/EK RENDELETE
(2007. március 28.)
az élelmiszerek ólom-, kadmium-, higany-, szervetlen vegyületben lévő ón-, 3-MCPD- és benzo(a)pirén-tartalmának hatósági ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat módszereinek megállapításáról
(EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendelet (2) a közegészség védelme céljából úgy rendelkezik, hogy maximális határértékeket kell meghatározni az élelmiszerekben található egyes szennyező anyagokra. |
(2) |
Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló, 2006. december 19-i 1881/2006/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza az élelmiszerekben előforduló ólom, kadmium, higany, szervetlen vegyületben lévő ón, 3-MCPD és benzo(a)pirén felső határértékeit. |
(3) |
A 882/2004/EK rendelet meghatározza az élelmiszerek hatósági ellenőrzésének általános elveit. Bizonyos esetekben azonban pontosabb rendelkezésekre van szükség annak biztosítására, hogy a hatósági ellenőrzéseket a Közösségben összehangoltan végzik. |
(4) |
A bizonyos élelmiszerek ólom-, kadmium-, higany-, 3-MCPD-, szervetlen vegyületben lévő ón- és benzo(a)piréntartalmának hatósági ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat módszereit az élelmiszerek ólom-, kadmium, higany- és 3-MCPD-tartalmának hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek meghatározásáról szóló, 2001. március 8-i 2001/22/EK bizottsági irányelv (4), az élelmiszerkonzervek óntartalmának hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 2004. február 12-i 2004/16/EK bizottsági irányelv (5), illetve az élelmiszerek benzo(a)pirén-tartalmának hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 2005. február 4-i 2005/10/EK bizottsági irányelv (6) határozza meg. |
(5) |
Az élelmiszerek ólom-, kadmium-, higany-, szervetlen vegyületben lévő ón-, 3-MCPD- és benzo(a)pirén-tartalmának hatósági ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat módszereire vonatkozó rendelkezések sok esetben hasonlítanak egymásra. Ezért a jogszabályok áttekinthetősége érdekében ezeket a rendelkezéseket helyénvaló egyetlen jogi aktusba foglalni. |
(6) |
A 2001/22/EK, 2004/16/EK és 2005/10/EK irányelvet tehát hatályon kívül kell helyezni, és a helyükbe új rendeletet kell léptetni. |
(7) |
Az ebben a rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Az 1881/2006/EK rendelet mellékletének 3., 4. és 6. szakaszában felsorolt élelmiszerek ólom-, kadmium-, higany-, szervetlen vegyületben lévő ón-, 3-MCPD- és benzo(a)pirén-tartalmának hatósági ellenőrzése céljából végzett mintavételt és vizsgálatot e rendelet mellékletével összhangban kell végezni.
(2) Az (1) bekezdést a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni.
2. cikk
A 2001/22/EK, a 2004/16/EK és a 2005/10/EK irányelv hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozást e rendeletre történő hivatkozásként kell érteni.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2007. június 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. március 28-án.
a Bizottság részéről
Markos KYPRIANOU
a Bizottság tagja
(1) HL L 165., 2004.4.30., 1. o. Az 1791/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 37., 1993.2.13., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.
(3) HL L 364., 2006.12.20., 5. o.
(4) HL L 77., 2001.3.16., 14. o. A legutóbb a 2005/4/EK irányelvvel (HL L 19., 2005.1.21., 50. o.) módosított irányelv.
(5) HL L 42., 2004.2.13., 16. o.
(6) HL L 34., 2005.2.8., 15. o.
MELLÉKLET
A. RÉSZ
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Fogalommeghatározások e melléklet alkalmazásában:
„tétel” |
: |
egy élelmiszercikk azonosítható, egyszerre szállított mennyisége, amelyről a hatósági ellenőr megállapította, hogy [származás, fajta, csomagolási típus, csomagoló, feladó vagy jelölések szempontjából] közös jellemzőkkel bír. Hal esetében a hal méretének is összehasonlíthatónak kell lennie; |
„altétel” |
: |
egy nagy tétel kijelölt része, amelyen a mintavételi eljárást alkalmazzák. Minden egyes altételnek fizikailag elkülönítettnek és azonosíthatónak kell lennie; |
„egyedi minta” |
: |
a tétel vagy az altétel egy adott helyéről vett anyagmennyiség; |
„egyesített minta” |
: |
a tételből vagy altételből vett összes egyedi minta együttese. Az egyesített minta reprezentatívnak tekinthető azon tétel vagy altétel tekintetében, amelyből vették; |
„laboratóriumi minta” |
: |
a laboratórium részére szánt minta. |
B. RÉSZ
MINTAVÉTELI MÓDSZEREK
B.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
B.1.1. Személyzet
A mintavételt egy, a tagállam által felhatalmazott személy végzi.
B.1.2. Mintavételre szánt anyag
Minden megvizsgálandó tételből vagy altételből külön-külön kell mintát venni.
B.1.3. Óvintézkedések
A mintavétel során óvintézkedéseket kell tenni minden olyan változás elkerülésére, amely befolyásolná a szennyezőanyag-tartalmat, károsan befolyásolná a vizsgálati meghatározást vagy csorbítaná az egyesített minták reprezentativitását.
B.1.4. Egyedi minták
Az egyedi mintákat lehetőség szerint a tétel vagy az altétel különböző, egymástól távoli helyeiről kell venni. Az ezen eljárástól történő eltéréseket fel kell jegyezni az e melléklet B.1.8. pontjában előírt mintavételi jegyzőkönyvbe.
B.1.5. Az egyesített minta előállítása
Az egyesített mintát az összes egyedi minta egyesítésével kell előállítani.
B.1.6. Végrehajtási, védekezési és döntési célú minták
A végrehajtási, védekezési és döntési célú mintákat a homogenizált egyesített mintából kell elkülöníteni, amennyiben ez az eljárás nem ellentétes az adott tagállam élelmiszer-ipari vállalkozók jogaira vonatkozó jogszabályaival.
B.1.7. A minták csomagolása és szállítása
Minden mintát olyan tiszta, semleges edénybe kell helyezni, amely megfelelő védelmet nyújt a szennyeződések, az edény belső fala általi adszorpció miatti komponensveszteség és a szállítás okozta károsodások ellen. Minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni a minta összetételében a szállítás vagy a tárolás során esetleg bekövetkező változás elkerülése érdekében.
B.1.8. A minták lezárása és címkézése
A hatósági felhasználásra vett mintákat a mintavétel helyszínén le kell zárni, és a tagállamok szabályainak megfelelően azonosítóval kell ellátni.
A mintavételről jegyzőkönyvet kell felvenni – amely alapján a tétel vagy altétel egyértelműen azonosítható (a tétel számát fel kell tüntetni) –, feljegyezve benne a mintavétel időpontját és helyét, továbbá minden olyan további információt, amely segítheti az elemzést végző személy munkáját.
B.2. MINTAVÉTELI TERVEK
Amennyiben az altétel fizikailag elkülöníthető, a nagy tételeket altételekre kell osztani. Az ömlesztett szállítmányok formájában forgalmazott termékek (pl. gabonafélék) esetében az 1. táblázatot kell alkalmazni. Egyéb termékekre a 2. táblázatot kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a tétel tömege nem mindig pontosan többszöröse az altételek tömegének, az altétel tömege meghaladhatja az említett tömeget, de legfeljebb 20 %-kal.
Az egyesített mintának legalább 1 kg tömegűnek vagy 1 liter térfogatúnak kell lennie, kivéve, amikor ez nem lehetséges, pl. amikor a minta egy csomagból vagy egységből áll.
A tételből vagy az altételből veendő egyedi minták legkisebb számát a 3. táblázat szerint kell meghatározni.
Folyékony ömlesztett termékek esetében a tételt vagy altételt kézi vagy gépi eszközökkel közvetlenül a mintavételt megelőzően a lehetőségekhez mérten alaposan össze kell keverni, amennyiben ez nem befolyásolja a termék minőségét. Ebben az esetben feltételezhető a szennyező anyagok homogén eloszlása egy adott tételen vagy altételen belül. Így elegendő három egyedi mintát venni egy tételből vagy altételből az egyesített minta előállításához.
Az egyedi minták tömegének hasonlónak kell lenniük. Az egyedi minta tömege vagy térfogata legalább 100 g vagy 100 ml legyen, úgy, hogy az egyesített minta tömege, illetve térfogata legalább 1 kg, illetve 1 liter körül legyen. Az ezen módszertől történő eltéréseket fel kell jegyezni az e melléklet B.1.8. pontjában előírt mintavételi jegyzőkönyvbe.
1. táblázat
Tételek altételekre való felosztása ömlesztett szállítmányok formájában forgalmazott termékek esetében
A tétel tömege (tonna) |
Az altételek tömege vagy száma |
≥ 1 500 |
500 tonna |
> 300 és < 1 500 |
3 altétel |
≥ 100 és ≤ 300 |
100 tonna |
< 100 |
— |
2. táblázat
Tételek altételekre való felosztása egyéb termékek esetében
A tétel tömege (tonna) |
Az altételek tömege vagy száma |
≥ 15 |
15–30 tonna |
< 15 |
— |
3. táblázat
Egy tételből vagy altételből kivételre kerülő egyedi minták legkisebb száma
A tétel/altétel tömege vagy térfogata (kg vagy liter) |
A vételezendő egyedi minták minimális száma |
< 50 |
3 |
≥ 50 és ≤ 500 |
5 |
> 500 |
10 |
Ha a tétel vagy altétel egyedi csomagokból vagy egységekből áll, akkor az egyesített minta előállításához szükséges csomagok vagy egységek számát a 4. táblázat tartalmazza.
4. táblázat
Az egyesített minta előállításához felhasználandó csomagok vagy egységek (egyedi minták) száma, ha a tétel vagy altétel különálló csomagokból vagy egységekből áll
A tételt/altételt képező csomagok vagy egységek száma |
A vételezendő csomagok vagy egységek száma |
≤ 25 |
Legalább egy csomag vagy egység |
26–100 |
Hozzávetőlegesen 5 %, de legalább 2 csomag vagy egység |
> 100 |
Hozzávetőlegesen 5 %, de legfeljebb 10 csomag vagy egység |
A szervetlen vegyületben lévő ón legmagasabb határértékei egy-egy konzervdoboz tartalmára vonatkoznak, azonban gyakorlati okokból az egyesített mintavételi megközelítést kell alkalmazni. Amennyiben az egyesített konzervminta vizsgálati eredménye közel esik a szervetlen vegyületben lévő ón felső határértékéhez, de még alatta van, és feltételezhető, hogy az egyes konzervdobozok esetén az érték meghaladja a legmagasabb határértéket, további vizsgálatok végrehajtása válhat szükségessé.
B.3. MINTAVÉTEL A KISKERESKEDELMI FÁZISBAN
Kiskereskedelmi fázisban az élelmiszerekből lehetőség szerint az e melléklet B.1. és B.2. pontjában leírt mintavételi rendelkezések szerint kell mintát venni.
Amennyiben ez nem lehetséges, más mintavételi módszer is alkalmazható a kiskereskedelmi szakaszban, feltéve, hogy az kielégítően reprezentatív a mintavétel alapjául szolgáló tételre vagy altételre nézve.
C. RÉSZ
A MINTA ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS VIZSGÁLATA
C.1. A LABORATÓRIUMOKRA VONATKOZÓ MINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK
A laboratóriumoknak a 882/2004/EK rendelet (1) 12. cikkében meghatározott követelményeknek kell megfelelniük.
A laboratóriumoknak részt kell venniük az IUPAC/ISO/AOAC felügyelete alatt kidolgozott International Harmonised Protocol for Proficiency Testing of (Chemical) Analytical Laboratories (Nemzetközi harmonizált jegyzőkönyv a (kémiai) analitikai laboratóriumok jártassági vizsgálatáról) című útmutatónak (2) megfelelő jártassági vizsgálatokban.
A laboratóriumoknak képesnek kell lenniük annak igazolására, hogy rendelkeznek belső minőség-ellenőrzési eljárásokkal. Ilyen eljárás található az ISO/AOAC/IUPAC Guidelines on Internal Quality Control in Analytical Chemistry Laboratories (Kémiai analitikai laboratóriumokban alkalmazott belső minőség-ellenőrzésről szóló ISO/AOAC/IUPAC iránymutatások) (3) című kiadványban.
Lehetőség szerint az analitikai pontosságot megfelelő, tanúsított referenciaanyag felhasználásával kell kiértékelni.
C.2. A MINTA ELŐKÉSZÍTÉSE
C.2.1. Óvintézkedések és általános szempontok
Alapkövetelmény reprezentatív és homogén laboratóriumi minta nyerése anélkül, hogy másodlagos szennyeződés történne.
A laboratóriumban átvett valamennyi mintaanyagot fel kell használni a laboratóriumi minta előállításához.
Az 1881/2006/EK rendeletben meghatározott felső határértékeknek történő megfelelésről a laboratóriumi mintákban megállapított értékek alapján kell dönteni.
C.2.2. Különleges minta-előkészítési eljárások
C.2.2.1. Különleges eljárások az ólom, a kadmium, a higany és a szervetlen vegyületben lévő ón esetében
A vizsgálatot végző személynek biztosítania kell, hogy a minták ne szennyeződjenek a minta előkészítése során. Amennyiben lehetséges, a mintával kapcsolatba kerülő műszerek és berendezések nem tartalmazhatják a meghatározandó fémeket, és azokat semleges hatású anyagból, pl. műanyagból, úgymint polipropilénből, politetrafluoretilénből (PTFE) stb. kell készíteni. Azokat savval meg kell tisztítani a szennyeződés kockázatának csökkentésére. Vágóélként jó minőségű rozsdamentes acélt lehet használni.
A szóban forgó termékek esetén számos megfelelő, sajátos minta-előkészítési módszer használható. Az „Élelmiszerek – Nyomelemek meghatározása – Alkalmassági követelmények, általános megfontolások és minta-előkészítés” című CEN-szabványban (4) leírt módszerek megfelelőnek bizonyultak, ám más eljárások is megfelelőek lehetnek.
A szervetlen vegyületekben lévő ón esetében ügyelni kell arra, hogy az összes anyag oldatba kerüljön, mivel ismert, hogy könnyen előfordulhatnak veszteségek, különösen a különféle oldhatatlan Sn(IV)-oxidokat eredményező hidrolízis miatt.
C.2.2.2. Különleges eljárások a benzo(a)pirén esetében
A vizsgálatot végző személynek biztosítania kell, hogy a minták ne szennyeződjenek a minta előkészítése során. A tárolóedényeket használat előtt magas tisztaságú acetonnal vagy hexánnal kell kiöblíteni a szennyeződés esélyének csökkentése érdekében. Amennyiben lehetséges, a mintával kapcsolatba kerülő berendezéseket és műszereket semleges hatású anyagból kell készíteni, például alumíniumból, üvegből vagy csiszolt rozsdamentes acélból. A polipropilénből, PTFE-ből stb. készült műanyagok használata kerülendő, mivel ezek az anyagok adszorbeálhatják a vizsgált komponenst.
C.2.3. A laboratórium által átvett minta kezelése
A teljes egyesített mintát finomra kell őrölni (ahol szükséges), és alaposan össze kell keverni bizonyítottan teljes homogenizációt eredményező eljárás alkalmazásával.
C.2.4. Végrehajtási, védekezési és döntési célú minták
A végrehajtási, védekezési és döntési célú mintákat a homogenizált anyagból kell elkülöníteni, ha ez az eljárás nem ellentétes az adott tagállam élelmiszer-ipari vállalkozások jogaira vonatkozó mintavételi jogszabályaival.
C.3. ANALITIKAI MÓDSZEREK
C.3.1. Fogalommeghatározások
A következő meghatározásokat kell alkalmazni:
„r” |
= |
megismételhetőség: az az érték, amelynél meghatározott valószínűség (általában 95 %) mellett az egyedi, megismételhető körülmények között (azaz ugyanazon minta, ugyanazon kezelőszemély, ugyanazon berendezés, ugyanazon laboratórium és a tesztek elvégzése között eltelt rövid idő) kapott teszteredmények közötti abszolút különbség kisebb lesz és így r = 2,8 × sr. |
„sr” |
= |
a megismételhető körülmények között kapott eredményekből számított szórás. |
„RSDr” |
= |
a megismételhető körülmények között kapott eredményekből számított relatív szórás [(sr/
|
„R” |
= |
Reprodukálhatóság: az az érték, amelynél meghatározott valószínűség (általában 95 %) mellett a reprodukálható körülmények között (pl. azonos anyag különböző laboratóriumok laboránsai által vizsgálva, standardizált vizsgálati módszert alkalmazva) végzett egyedi vizsgálatok eredményeinek abszolút különbsége kisebb lesz; R = 2,8 × sR. |
„sR” |
= |
a reprodukálható körülmények között kapott eredményekből számított szórás. |
„RSDR” |
= |
a reprodukálható körülmények között kapott eredményekből számított relatív szórás [(sR/
|
„LOD” |
= |
kimutatási határ: az a legkisebb mért tartalom, amelyből elfogadható statisztikai bizonyossággal lehet a vizsgált anyag jelenlétére következtetni. A kimutatási határ számszerűen egyenlő a vakpróbák középértéke szórásának háromszorosával (n > 20). |
„LOQ” |
= |
meghatározási határ: a vizsgált anyag azon legkisebb mennyisége, amely még elfogadható statisztikai biztonsággal mérhető. Ha a kimutatási határ körüli koncentrációtartományban mind a mérési pontosság, mind a precizitás állandó, a meghatározási határ számszerűen egyenlő a vakpróbák középértéke szórásának hat–tízszeresével (n > 20). |
„HORRATr” |
= |
a megfigyelt RSDr elosztva a Horwitz-egyenlet alapján becsült RSDr-értékkel (5), feltételezve, hogy r = 0,66R. |
„HORRATR” |
= |
a megfigyelt RSDR-érték elosztva a Horwitz-egyenlet alapján számított RSDR -értékkel. |
„u” |
= |
standard mérési bizonytalanság. |
„U” |
= |
a kiterjesztett mérési bizonytalanság, 2-es kiterjesztési tényezővel számolva, ami kb. 95 %-os konfidenciaszintnek felel meg (U = 2u). |
„Uf” |
= |
a standard mérési bizonytalanság felső határa. |
C.3.2. Általános rendelkezések
Az élelmiszer-ellenőrzés céljára használt vizsgálati módszereknek a 882/2004/EK rendelet III. mellékletének 1. és 2. pontjában foglalt rendelkezéseknek kell megfelelniük.
A teljes óntartalom megállapítására szolgáló vizsgálati módszerek alkalmasak a szervetlen vegyületben lévő óntartalom hatósági ellenőrzésére.
A bor ólomtartalmának vizsgálati módszerét a 2676/90/EGK bizottsági rendelet (6) mellékletének 35. fejezete határozza meg.
C.3.3. Egyedi követelmények
C.3.3.1. Alkalmassági kritériumok
Amennyiben az élelmiszerek szennyezőanyag-tartalmának meghatározására a közösségi rendelkezések nem írnak elő semmilyen egyedi módszert, a laboratóriumok bármilyen igazolt vizsgálati módszert alkalmazhatnak (a módszert lehetőség szerint tanúsított referenciaanyaggal kell igazolni), amennyiben a választott módszer megfelel az 5–7. táblázatban szereplő egyedi alkalmassági kritériumoknak.
5. táblázat
Az ólom, kadmium, higany és szervetlen vegyületben lévő ón vizsgálati módszereire vonatkozó alkalmassági kritériumok
Paraméter |
Érték/megjegyzés |
Alkalmazhatóság |
Az 1881/2006/EK rendeletben megadott élelmiszerek |
LOD |
Szervetlen vegyületben lévő ón esetében kevesebb, mint 5 mg/kg. Más elemek esetében kevesebb, mint az 1881/2006/EK rendeletben előírt felső határérték egytizede, kivéve, ha a maximális ólomtartalom 100 μg/kg alatt van. Ez utóbbi esetben a LOD kevesebb, mint a felső határérték egyötöde. |
LOQ |
Szervetlen vegyületben lévő ón esetében kevesebb, mint 10 mg/kg. Más elemek esetében kevesebb, mint az 1881/2006/EK rendeletben előírt felső határérték egyötöde, kivéve, ha a maximális ólomtartalom 100 μg/kg alatt van. Ez esetben kevesebb, mint a felső határérték kétötöde. |
Precízió |
2 alatti HORRATr- vagy HORRATR -értékek |
Visszanyerés |
A D.1.2. pont rendelkezései alkalmazandóak |
Specificitás |
Mátrix- vagy spektrális interferenciától mentes |
6. táblázat
A 3-MCPD vizsgálati módszereire vonatkozó alkalmassági követelmények
Követelmény |
Ajánlott érték |
Koncentráció |
Vakérték |
kevesebb, mint a LOD |
— |
Visszanyerés |
75–110 % |
összes |
LOD |
a szárazanyag alapján legfeljebb 5 μg/kg |
|
LOQ |
a szárazanyag alapján legfeljebb 10 μg/kg |
— |
Precízió |
< 4 μg/kg |
20 μg/kg |
< 6 μg/kg |
30 μg/kg |
|
< 7 μg/kg |
40 μg/kg |
|
< 8 μg/kg |
50 μg/kg |
|
< 15 μg/kg |
100 μg/kg |
7. táblázat
A benzo(a)pirén vizsgálati módszereire vonatkozó alkalmassági kritériumok
Paraméter |
Érték/megjegyzés |
Alkalmazhatóság |
az 1881/2006/EK rendeletben megadott élelmiszerek |
LOD |
kevesebb, mint 0,3 μg/kg |
LOQ |
kevesebb, mint 0,9 μg/kg |
Precízió |
2 alatti HORRATr- vagy HORRATR-értékek |
Visszanyerés |
50–120 % |
Specificitás |
Mátrix- vagy spektrális interferenciától mentes, pozitív kimutatás ellenőrzése |
C.3.3.2. Célszerűségi elv
Amennyiben korlátozott számú teljesen igazolt vizsgálati módszer áll rendelkezésre, alternatívaként alkalmazható a célszerűségi elv a vizsgálati módszer elfogadhatóságának értékelésére. Hatósági ellenőrzésre azok a módszerek alkalmasak, amelyek esetében az eredmények standard mérési bizonytalansága kevesebb, mint az alábbi képlettel kiszámított legnagyobb standard mérési bizonytalanság:
ahol:
|
Uf a legnagyobb standard mérési bizonytalanság (μg/kg); |
|
LOD a módszer kimutatási határa (μg/kg); |
|
C a kérdéses koncentráció (μg/kg); |
|
α olyan konstans numerikus tényező, melyet a C értékétől függően használnak. Az alkalmazandó értékeket a 8. táblázat tartalmazza. |
8. táblázat
Az α konstans numerikus értékei az ebben a pontban megadott képletben, a kérdéses koncentrációtól függően
C (μg/kg) |
α |
≤ 50 |
0,2 |
51–500 |
0,18 |
501–1 000 |
0,15 |
1 001–10 000 |
0,12 |
> 10 000 |
0,1 |
D. RÉSZ
EREDMÉNYEK JELENTÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE
D.1. JELENTÉSTÉTEL
D.1.1. Az eredmények megadása
Az eredményeket ugyanabban a mértékegységben és (legalább) annyi tizedesjegy pontossággal kell megadni, ahogy a felső határértékek szerepelnek az 1881/2006/EK rendeletben.
D.1.2. A visszanyerés kiszámítása
Amennyiben a vizsgálati módszer extrakciós lépést tartalmaz, a vizsgálati eredményt a visszanyerési rátával korrigálni kell. Ebben az esetben fel kell tüntetni a visszanyerés mértékét.
Amennyiben a vizsgálati módszer nem jár extrakciós lépéssel (pl. fémeknél), az eredményt visszanyerési korrekció nélkül lehet jelenteni, feltéve, hogy – lehetőség szerint megfelelően igazolt referenciaanyag használata révén – bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a mérési bizonytalanságot figyelembe véve elérték a szükséges igazolt koncentrációt (azaz a mérés nagy pontosságáról). Amennyiben az eredményt visszanyerési korrekció nélkül jelentik, ezt jelezni kell.
D.1.3. Mérési bizonytalanság
A vizsgálati eredményt x +/– U formában kell jelenteni, ahol x a vizsgálati eredmény, U a kiterjesztett mérési bizonytalanság, a kiterjesztési tényező 2, amely körülbelül 95 %-os konfidenciaszintet eredményez. (U = 2u).
A vizsgálatot végző személynek figyelembe kell vennie a Jelentés a vizsgálati eredmények, a mérési bizonytalanság, a visszanyerési tényezők és az EU élelmiszerre és takarmányra vonatkozó jogszabályainak kapcsolatáról című jelentést (7).
D.2. AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE
D.2.1. A tétel vagy altétel elfogadása
A tétel vagy altétel akkor elfogadható, ha a laboratóriumi minta vizsgálati eredménye nem haladja meg az 1881/2006/EK rendeletben meghatározott vonatkozó felső határértéket, figyelembe véve a kiterjesztett mérési bizonytalanságot és – amennyiben a vizsgálati módszer során extrakciót alkalmaztak – az eredmény visszanyerési korrekcióját.
D.2.2. A tétel vagy altétel elutasítása
A tétel vagy altétel nem elfogadható, ha a laboratóriumi minta vizsgálati eredménye minden kétséget kizáróan meghaladja az 1881/2006/EK rendeletben meghatározott vonatkozó felső határértéket, figyelembe véve a kiterjesztett mérési bizonytalanságot és – amennyiben a vizsgálati módszer során extrakciót alkalmaztak – az eredmény visszanyerési korrekcióját.
D.2.3. Alkalmazhatóság
A megerősítéshez alkalmazandó mintavételből nyert vizsgálati eredményekre a jelen értelmezési szabályok érvényesek. A védekezési vagy döntési célokra végzett vizsgálatok esetében a nemzeti szabályok alkalmazandók.
(1) A 2076/2005/EK bizottsági rendelet (HL L 338., 2005.12.22., 83. o.) 18. cikkével módosított rendelet.
(2) The international harmonized protocol for the proficiency testing of analytical chemistry laboratories. M. Thompson, S. L. R. Ellison and R. Wood, Pure Appl. Chem., 2006, 78, 145–96.
(3) Szerkesztette: M. Thompson és R. Wood, Pure Appl. Chem., 1995, 67, 649–666.
(4) EN 13804:2002 szabvány, Foodstuffs – Determination of trace elements – Performance criteria, general considerations and sample preparation, CEN, Rue de Stassart 36, B-1050 Brüsszel.
(5) M. Thompson, Analyst, 2000, 125, 385–386.
(6) HL L 272., 1990.10.3., 1. o. A legutóbb az 1293/2005/EK rendelettel (HL L 205., 2005.8.6., 12. o.) módosított rendelet.
(7) http://europa.eu.int/comm/food/food/chemicalsafety/contaminants/sampling_en.htm
29.3.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 88/39 |
A BIZOTTSÁG 334/2007/EK RENDELETE
(2007. március 28.)
a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
(EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1592/2002/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a termékeknek, alkatrészeknek és berendezéseknek meg kell felelniük a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény (a továbbiakban: Chicagói Egyezmény) 16. mellékletében szereplő környezetvédelmi követelményeknek, kivéve a 16. melléklet függelékeit; az említett 16. melléklet I. kötetét 2002 márciusában, II. kötetét 1999 novemberében adták ki. |
(2) |
A Chicagói Egyezmény és annak mellékletei az 1592/2002/EK rendelet elfogadása óta módosultak. |
(3) |
Ezért az 1592/2002/EK rendeletet ki kell igazítani a rendelet 54. cikkének (3) bekezdésében említett eljárással összhangban. |
(4) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1592/2002/EK rendelet 54. cikkével létrehozott, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1592/2002/EK rendelet 6. cikkében az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A termékeknek, alkatrészeknek és berendezéseknek meg kell felelniük a 2005. november 24-i formájában hatályos Chicagói Egyezmény 16. mellékletének I. kötetének 8. módosításában és II. kötetének 5. módosításában foglalt környezetvédelmi előírásoknak, kivéve a 16. melléklet függelékeit.”
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. március 28-án.
a Bizottság részéről
Jacques BARROT
alelnök
(1) HL L 240., 2002.9.7., 1. o. A legutóbb az 1701/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 243., 2003.9.27., 5. o.) módosított rendelet.
29.3.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 88/40 |
A BIZOTTSÁG 335/2007/EK RENDELETE
(2007. március 28.)
az 1702/2003/EK rendeletnek a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések környezetvédelmi tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapítása tekintetében történő módosításáról
(EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. és 6. cikkére,
mivel:
(1) |
Az 1592/2002/EK rendelet egyik célja a tagállamok által a Chicagói Egyezmény értelmében vállalt kötelezettségek teljesítésének támogatása az Egyezmény előírásainak közös értelmezésére és egységes végrehajtására szolgáló alapok nyújtásával. |
(2) |
Az 1592/2002/EK rendelet végrehajtását a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 24-i 1702/2003/EK bizottsági rendelet (2) szabályozta. |
(3) |
Az 1702/2003/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a termékekhez, alkatrészekhez és berendezésekhez a mellékletben (a 21. részben) meghatározott bizonyítványokat kell kiállítani. |
(4) |
Az 1702/2003/EK rendelet VI. függeléke közli azt a 45. számú EASA-űrlapot, amelyet a zajbizonyítványok kiállításához kell használni. |
(5) |
A Chicagói Egyezmény 16. függelékének I. kötetében szereplő, a zajbizonyítványok kezelésére vonatkozó szabályokat és iránymutatásokat 2005. február 23-án módosították. |
(6) |
Az 1702/2003/EK rendelet egyes rendelkezéseit ezért ki kell igazítani annak érdekében, hogy melléklete összhangba kerüljön az Egyezmény 16. függelékének I. kötetével. |
(7) |
Ezért az 1702/2003/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
(8) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések az 1592/2002/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdése b) pontjának és 14. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által kiadott véleményen alapulnak. |
(9) |
A rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak az 1592/2002/EK rendelet 54. cikkének (3) bekezdésében létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1702/2003/EK rendelet mellékletének 21. része a következőképpen módosul:
1. |
A 21A.204. pont (Kérelem) b) bekezdésének ii. alpontjából a következő mondatot törölni kell: „Ez az információ szerepel a repülési kézikönyvben, ha a repülési kézikönyvet a szóban forgó légi járműre vonatkozó alkalmazandó légialkalmassági alapkövetelmény előírja.” |
2. |
A 21A.204. pont (Kérelem) b) bekezdésének 2. pontja i. alpontjából a következő mondatot törölni kell: „Ez az információ szerepel a repülési kézikönyvben, ha a repülési kézikönyvet a szóban forgó légi járműre vonatkozó alkalmazandó légialkalmassági alapkövetelmény előírja.” |
3. |
A VI. függelék helyébe e rendelet melléklete lép. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. március 28-án.
a Bizottság részéről
Jacques BARROT
alelnök
(1) HL L 240., 2002.9.7., 1. o. A legutóbb az 1701/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 243., 2003.9.27., 5. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 243., 2003.9.27., 6. o. A 706/2006/EK rendelettel (HL L 122., 2006.5.9., 16. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
A mellékletben (21. rész) a VI. függelék – 45. számú EASA-űrlap: Zajbizonyítvány helyébe a következő lép:
29.3.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 88/43 |
A BIZOTTSÁG 336/2007/EK RENDELETE
(2007. március 28.)
a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet II. mellékletének a Romániára vonatkozó referencia-zsírtartalom tekintetében történő módosításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1788/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (5) bekezdésének második albekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1788/2003/EK rendelet II. mellékletében meghatározott referencia-zsírtartalomnak a rendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározottak szerint történő felülvizsgálata céljából Románia jelentést nyújtott be a Bizottságnak, amelyben a hivatalos felmérés adatai alapján a 2004. évi tényleges tejtermelésre vonatkozóan részletesen bemutatja a zsírtartalommal kapcsolatos eredményeket és trendeket. |
(2) |
A jelentés szerint és a Bizottság szolgálatainak vizsgálata alapján indokolt az 1788/2003/EK rendelet II. mellékletben meghatározott referencia-zsírtartalmat Romániára vonatkozóan kiigazítani. |
(3) |
Az e rendeletben előírt intézkedés összhangban van a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1788/2003/EK rendelet II. mellékletben meghatározott „35,93” referenciaérték helyébe Romániára vonatkozóan „38,5” lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2007. április 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. március 28-án.
a Bizottság részéről
Mariann FISCHER BOEL
a Bizottság tagja
(1) HL L 270., 2003.10.21., 123. o. A legutóbb az 1406/2006/EK rendelettel (HL L 265., 2006.9.26., 8. o.) módosított rendelet.
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
HATÁROZATOK
Bizottság
29.3.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 88/44 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2006. április 26.)
egy vállalati összefonódásnak a Közös Piaccal és az EGT-megállapodással való összeegyeztethetőségéről
(COMP/M.3916 sz. ügy – T-Mobile Austria/tele.ring)
(az értesítés a C(2006) 1695. számú dokumentummal történt)
(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)
(2007/193/EK)
A Bizottság 2006. április 26-án a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) és különösen annak 8. cikkének (2) bekezdése értelmében határozatot fogadott el egy egyesülési ügyben. A határozat teljes szövegének nem bizalmas változata az ügy hiteles nyelvén és a Bizottság munkanyelvein megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html
A HATAROZAT ÖSSZEFOGLALASA
(1) |
Ez az ügy a 139/2004/EK tanácsi rendelet („összefonódás-ellenőrzési rendelet”) 4. cikke alapján bejelentett művelettel foglalkozik, mely szerint a német Deutsche Telekom AG (a továbbiakban: Deutsche Telekom) csoporthoz tartozó T-Mobile Austria GmbH (a továbbiakban: T-Mobile, Ausztria) teljes irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a tele.ring csoport (a továbbiakban: tele.ring, Ausztria) felett. |
(2) |
A T-Mobile és a tele.ring mobil távközlési hálózatokat üzemeltet Ausztriában, és egyaránt tevékenyek a végső felhasználókhoz kapcsolódó kis-, valamint a nagykereskedelmi piacon. |
(3) |
A bejelentett ügylet szerint a T-Mobile megvásárolja a tele.ring összes részvényét. |
(4) |
A piaci vizsgálat feltárta, hogy az osztrák piacon a végső felhasználóknak nyújtott mobil telekommunikációs szolgáltatások ellátásában az összeolvadás nagyon súlyos akadályt jelentene a tényleges verseny szempontjából, elsősorban az egyoldalúság miatt. A felek által bejelentett kötelezettségvállalások azonban képesek a versenyt érintő aggodalmak eloszlatására. |
1. A releváns termékpiacok
(5) |
A releváns termékpiacok meghatározására irányuló piaci vizsgálat megerősítette, hogy a végső felhasználóknak nyújtott mobil telekommunikációs szolgáltatások piaca egységes, és hogy nem szükséges további megkülönböztetést tenni, például a fogyasztói típusok, beszédalapú telefónia és adatszolgáltatás, 2G és 3G hálózatok tekintetében. |
(6) |
A hívásvégződtetési szolgáltatások nagykereskedelmét illetően mindegyik szolgáltató hálózata saját egységes piacot képvisel, ahogyan azt a Bizottság korábbi határozatai, valamint az elektronikus hírközlés ágazatának termék- és szolgáltatáspiacairól szóló bizottsági ajánlás (2) írja. |
(7) |
A nemzetközi roaming szolgáltatások nagykereskedelmét illetően mindkét cég kínál ilyet ügyfeleinek, ennélfogva külföldi mobiltelefon-szolgáltatókkal nemzetközi roamingmegegyezéseket írtak alá. A különböző osztrák mobiltelefon-hálózatok mind a bejövő, mind a kimenő forgalom tekintetében versenyeznek egymással. |
2. A releváns földrajzi piacok
(8) |
A releváns földrajzi piacok meghatározására irányuló piaci vizsgálat megerősítette, hogy a végső felhasználóknak nyújtott mobil telekommunikációs szolgáltatások földrajzi hatóköre a hívásvégződtetési és a nemzetközi roamingszolgáltatások nagykereskedelméhez hasonlóan nemzeti jellegű, azaz Ausztriára korlátozódik. |
3. Az érintett piacok és a verseny elemzése
(9) |
A bejelentett összeolvadás a végső felhasználóknak kínált mobil telekommunikációs szolgáltatások piacát érinti, amelyen jelenleg négy cég működtet 2G/GSM és 3G/UMTS technológián alapuló mobiltelefon-hálózatokat, valamint egy cég, a Hutchison (a továbbiakban: H3G) kizárólag 3G/UMTS technológiával dolgozik. Az öt hálózatüzemeltető a szolgáltatások széles körét kínálja ügyfeleinek. Az összeolvadás után az új T-Mobile/tele.ring vállalkozás a Mobilkomhoz (3) hasonló méretűre növelné piacát (körülbelül [30–40] (4) %, attól függően, hogy a forgalmat vagy az ügyfelek számát nézik), a másik két cégnek a harmadik és negyedik helyet hagyva (körülbelül [10–20] * %-nyi piaci részesedés a ONE, valamint [0–10] * % a H3G számára). A független szolgáltatók jelentéktelen szerepet játszanak az osztrák piacon. A YESSS!, a ONE diszkont márkája is csak nagyon korlátozott piaci részesedéssel rendelkezik, ezért nem tekinthető versenytársnak a többi szolgáltató szintjén, mivel a szolgáltatásoknak csak korlátozott választékát nyújtja. |
(10) |
A javasolt összeolvadás koordinálatlan jelenségek kialakulásához vezetne, még akkor is, ha a T-Mobile az egyesülés után nem válna a legnagyobb piaci szereplővé. A piaci részesedés elemzése alapján arra lehet következtetni, hogy az elmúlt három évben a tele.ring játszotta a legaktívabb szerepet a piacon az agresszív árstratégia sikeres megvalósításában. Ennek eredményeképpen jelentősen megnövelte piaci részesedését, miközben a többi szolgáltató piaci részesedése nagyrészben azonos maradt vagy kismértékben csökkent. A Herfindahl–Hirschman-index (HHI) kiszámítása megmutatta, hogy a koncentráció szintje már most is magas, és az összeolvadás után jelentősen megnövekedne. Bár a T-Mobile költséghatékonysági érvekre hivatkozik, a felek nem tudták kimutatni, hogy ez a fogyasztók hasznára lenne. |
(11) |
A szolgáltatóváltás arányát elemezve azt állapították meg, hogy az összes szolgáltatót váltó ügyfél 50 %-a a tele.ringhez váltott, továbbá a T-Mobile-t és a Mobilkomot elhagyó ügyfeleknek több mint a fele szerződött a tele.ringhez. Az elemzés megerősíti, hogy a tele.ring jelentős versenybe kényszerítette mindkét nagy szolgáltatót. |
(12) |
Az osztrák piaci felügyelet és az AK Wien fogyasztói érdekképviselet adatait felhasználva, a különböző hálózatüzemeltetők tarifái alapján az átlagos percdíj elemzése megmutatta, hogy a tele.ring volt a legaktívabb piaci szereplő. Árai a legalacsonyabbak közé tartoztak, ezáltal elsősorban a T-Mobile és a Mobilkom szolgáltatókat […] * kényszerítette erőteljes versenyre. A H3G szorosan követte a tele.ring árait, míg a ONE harmadik piaci szereplőként inkább a T-Mobile-hoz és a Mobilkomhoz közelített. |
(13) |
Általában véve azt, hogy egy szolgáltató számára mennyire vonzó agresszív árajánlatok segítségével új ügyfelekkel bővíteni meglévő hálózatát, ügyfélbázisának mérete határozza meg. Annak eldöntésénél, hogy agresszív árpolitikát alkalmazzon-e, a szolgáltatónak mérlegelnie kell az alacsonyabb tarifák által szerzett új ügyfelektől származó extra bevétel várható nyereségét, illetve meglévő ügyfeleinek legalább közép- és hosszú távon nyújtandó kényszerű árcsökkentésből származó csökkenő jövedelmezőség kockázatát. Általában véve a jövedelmezőségben bekövetkező veszteség kockázata annál nagyobb, minél nagyobb a meglévő ügyfélbázis. Következésképpen a tele.ring kis ügyfélbázissal kezdett, amelyet agresszív árpolitikával kellett növelnie, hogy elérje a szükséges méretet. Ezzel szemben a múltban sem a Mobilkom, sem a T-Mobile nem tett hasonló lépéseket, különösen agresszív ajánlatokat. |
(14) |
Az árakat befolyásoló további tényező a hálózat szerkezete és kapacitása. Miközben a Mobilkom, a T-Mobile, a ONE és a tele.ring hálózata nagyobb különbségek megléte nélkül lefedi az ország területét, a H3G hálózata jelenleg csak az osztrák népesség mintegy 50 %-át fedi le. Hogy a maradék területet is lefedje, a H3G a Mobilkommal kötött belföldi roamingmegállapodástól függ. Ennélfogva a H3G hálózatán kívül nem tudja elérni a méretgazdaságosságot, ez pedig kihatással van jelenlegi árképzésére. |
(15) |
Az összeolvadás után a T-Mobile […] *-t szeretne csinálni a tele.ring jeladó állomásaiból, és […] *. Ennélfogva az összeolvadás nemcsak […] *, de egy viszonyítási elemzés azt is megmutatta, hogy […] *. Mindazonáltal a meglévő kapacitásban levő […] * kedvezőtlenül befolyásolhatja a versenyt. |
(16) |
Egyik megmaradó versenytárs sem tűnik képesnek a tele.ring szerepének betöltésére az összeolvadás után. A H3G nem tekinthető teljesen önálló hálózatüzemeltetőnek, mivel csak korlátozott lefedéssel rendelkezik, és a Mobilkommal kötött belföldi roamingmegállapodástól függ. Továbbá a cég a korlátozottan rendelkezésre álló 3G/UMTS frekvenciaspektrumra támaszkodik. A ONE fő márkája mindeddig nem folytatott agresszív árazást. Rövid idővel ezelőtt indította YESSS! nevű diszkontmárkáját, amely alacsonyabb tarifákat kínál ugyan, de csak korlátozott mobiltelefon-szolgáltatásokkal, ezért nem tekinthető a többi szolgáltatóval azonos szinten lévő versenytársnak. |
(17) |
Bár a szerződő felek azt állítják, hogy a tele.ring agresszív árstratégiája hamarosan véget érne, a tele.ring releváns belső dokumentumai azt mutatják, hogy […] *. A kifogásközlésre adott válaszukban a felek továbbá azzal érvelnek, hogy […] *. […] * azonban nem volt hatással a tele.ring agresszív árajánlataira. |
(18) |
A hívásvégződtetés nagykereskedelmi piacán a javasolt összeolvadás nem okozna problémákat a verseny terén, sem horizontális, sem vertikális irányban. Nincs átfedés, mivel mindegyik hálózat külön piacot képvisel, és az inputhoz való hozzáférés terén sem áll fenn a kizárás veszélye, különösen mivel ezen szolgáltatások árazásának szabályozását az osztrák piaci felügyelet végzi, áraik pedig lefelé mozognak, 2009-ben érve el a minden szolgáltató által alkalmazandó alapárat. |
(19) |
A nemzetközi roaming nagykereskedelmét illetően a javasolt összeolvadás nem okozna problémát a verseny terén, mivel a felek és versenytársaik többoldalú nemzetközi roamingmegállapodásokat kötöttek, amelyek segítségével mind a kimenő, mind a bejövő hívások terén ellátják ügyfeleiket. Noha úgy tűnik, a roamingpartnerek előzetes kiválasztása bevett gyakorlat, az osztrák hálózatüzemeltetők egyike sincs jelentős erőfölényben a nemzetközi roaming terén Ausztriában. |
Következtetés
(20) |
Ennélfogva az a következtetés vonható le, hogy a javasolt összeolvadás a bejelentett formában valószínűleg jelentősen akadályozná a hatékony versenyt az osztrák piacon a végső felhasználóknak nyújtott mobil telekommunikációs szolgáltatások terén. |
4. Afelek által felkínált kötelezettségvállalások
(21) |
A fent említett, a végső felhasználóknak nyújtott mobil telekommunikációs szolgáltatások piacát érintő kétségek eloszlatása érdekében a szerződő felek az alább felsorolt kötelezettségvállalásokat tették. |
(22) |
Összegezve a kötelezettségvállalások biztosítják, hogy a T-Mobile elad két, jelenleg a tele.ring használatában álló 5 MHz-es 3G/UMTS frekvenciablokkot a kisebb piaci részesedéssel rendelkező versenytársaknak, amit az osztrák piaci felügyeletnek és a Bizottságnak jóvá kell hagynia. Legalább egy frekvenciablokkot a H3G (5) kap meg. A T-Mobile eladja továbbá a tele.ring mobil kommunikációs jeladó állomásainak nagy részét, így körülbelül [10–20] * % marad a T-Mobile tulajdonában a tele.ring ügyfeleinek integrálásához. A tele.ring jeladó állomásainak mintegy […] * kerül a H3G-hez, és amennyiben a ONE-t érdekli, akkor […] * a ONE-hoz kerül. Továbbá a H3G a T-Mobile-tól […] *-t kap. |
(23) |
A T-Mobile és a H3G 2006. február 28-án jogilag kötelező „feltételjegyzéket” írt alá, amelyben megegyeztek a frekvenciacsomag és a mobil jeladó állomások átadásának alapvető feltételeiről […] *. |
5. Az előterjesztett kötelezettségvállalások értékelése
(24) |
Amint azt a Bizottság által elvégzett piacvizsgálat eredményei megerősítették, e kötelezettségvállalások elegendőnek tekinthetők a végső felhasználóknak nyújtott mobil telekommunikációs szolgáltatások piacára vonatkozó versennyel kapcsolatban támasztott aggályok orvoslására. |
(25) |
Ennélfogva a felek által vállalt kötelezettségek alapján megállapítható, hogy a bejelentett összeolvadás nem jelent jelentős akadályt a közös piaci verseny vagy annak jelentős része szempontjából a végső felhasználóknak nyújtott mobil telekommunikációs szolgáltatások nyújtását illetően. A bejelentett összefonódás tehát az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (2) bekezdése, valamint az EGT-megállapodás 57. cikke alapján összeegyeztethetőnek minősül a közös piaccal. |
(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.
(2) HL L 114., 2003.5.8., 45. o.
(3) A Telekom Austriához tartozik.
(4) A szöveg egyes részeit átdolgozták, hogy ne tartalmazzanak bizalmas adatokat; ezeket a részeket szögletes zárójel és egy csillag jelzi.
(5) Lásd a (24) preambulumbekezdést.
29.3.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 88/47 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2006. november 14.)
egy összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeegyeztethetőnek való nyilvánításáról
(COMP/M.4180. sz. ügy – Gaz de France/Suez)
(az értesítés a C(2006) 5419. számú dokumentummal történt)
(Csak a francia nyelvű szöveg hiteles)
(2007/194/EK)
2006. november 14-én a Bizottság összefonódással kapcsolatos ügyben határozatot fogadott el a vállalatok közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdése értelmében. A határozat teljes szövegének nem bizalmas jellegű, hiteles nyelvű változata a versenypolitikai főigazgatóság honlapján, az alábbi internetcímen található: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_fr.html
A. A FELEK
(1) |
A GDF energiával foglalkozó vállalatcsoport, amely jelen van a gázellátás és az ahhoz kapcsolódó összes energiaszolgáltatási tevékenységben; tevékenysége révén jelen van a földgáz feltárásában, kitermelésében, szállításában, tárolásában, elosztásában és eladásában, elsősorban Franciaországban, de Belgiumban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Luxemburgban, Magyarországon és Spanyolországban is. A Gaz de France Belgiumban a Centricával közösen gyakorolja az ellenőrzést az SPE (2) felett, amelyik tevékenysége révén megtalálható a belga elektromosáram- és földgázpiacon, valamint foglalkozik energiaellátási szolgáltatásokkal is. |
(2) |
A Suez vállalatcsoport az iparban és a közüzemi szolgáltatások területén tevékenykedik. A vállalatcsoport szerkezeti felépítése a két tevékenységi kör, az energia és a környezetvédelem négy működési ágazatából tevődik össze. A Suez energiával foglalkozó főbb vállalkozásai az energiaszolgáltatási ágazatban az Electrabel (elektromos áram és gáz), a Distrigaz (gáz), a Fluxys (gázszállítás és -tárolás), az Elyo (2006 januárja óta a Suez Energy Servicesnek felel meg), a Fabricom, a GTI, az Axima és a Tractebel Engineering. A felek által rendelkezésre bocsátott tájékoztatás szerint, a Suez Energie Europe 27,5 %-os kisebbségi részesedéssel bír az Elia felett, amely a belga elektromos áramszolgáltató hálózat üzemeltetője. |
B. ÜZEMELTETÉS
(3) |
A bejelentett művelet szerint a GDF magába olvasztaná a Suezt, amely megszűnne jogalanyként tovább létezni. Az összefonódásra vonatkozó javaslatot a két vállalatcsoport rendkívüli közgyűlésén minősített többségi szavazással történő elfogadásra terjesztik elő, és az említett javaslat nem teszi szükségessé nyilvános ajánlattétel meghirdetését a Suez részvényei vonatkozásában. A két vállalatcsoport igazgatótanácsai, a Suez részéről 2006. február 25-én és a GDF részéről 2006. február 26-án, külön-külön már elfogadták az összefonódásra vonatkozó javaslatot. Az összefonódás a részvények egyenként végrehajtott cseréje révén valósul meg. |
(4) |
Az összefonódást csak akkor lehet végrehajtani, ha a francia parlament elfogadja a 2004. augusztus 9-i törvény módosítását, amelynek célja, hogy a francia állam 50 % alá csökkentse részesedését a GDF részvényei felett. |
(5) |
Az említett meggondolások alapján, a bejelentett művelet az összefonódásokról szóló 139/2004/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében összefonódásnak minősül. |
C. VERSENYELEMZÉS
1. Az összefonódás révén a versennyel kapcsolatban felmerült problémák
(6) |
A Bizottság határozatában úgy véli, hogy az összefonódás négy ágazatban jelentősen akadályozná a versenyt: Belgiumban a földgázágazatban, Franciaországban a földgázágazatban, Belgiumban az elektromos áram ágazatában és Franciaországban a hőellátó ágazatban. |
A földgázágazat Belgiumban
(7) |
Ami a földgázágazat helyzetét illeti Belgiumban, az alábbi piacokon vannak a tényleges versenyt gátló jelentős akadályok (az érintett ország nagyságával arányosan meghatározva) a H-gáz- és/vagy az L-gáz-ellátás vonatkozásában:
A felek halmozott, nagyon magas piaci részesedéssel rendelkeznének, aminek következtében erőfölényre tennének szert az említett piacok mindegyikén. |
(8) |
Az összefonódás kiszorítaná a legjobb pozícióban lévő történelmi üzemeltetőt. Ráadásul, egyetlen más vállalatcsoportnak nem állna módjában olyan szintű versenykényszert teremteni, mint a GDF-nek. Megállapítható, hogy a GDF jelentős piaci részesedése azokból az előnyökből származik, amelyek a szóban forgó vállalat kiváltságai és előnyei, és amelyekkel egyetlen új vetélytárs sem rendelkezik. Azon túlmenően, hogy egy nagy szomszédos ország történelmi üzemeltetőjéről van szó, mely a gázágazatban kiterjedt és változatos részesedéssel bír, és különös tekintettel a cseppfolyósított földgázra, a GDF Belgiumban a H-gáz-tárolást illetően elsőbbségi hozzáféréssel, valamint, Franciaországban, a belga határhoz közel a GDF az L-gáz tárolására szolgáló kapacitással rendelkezik, a GDF ezenkívül társtulajdonosa néhány, Belgiumon áthaladó gázvezetéknek, és közös ellenőrzést gyakorol néhány bemeneti pont felett, oly módon, hogy rendelkezik néhány bemeneti pont tárolási kapacitása felett. Ami például az L-gázt illeti, a belga piac néhány új versenytársa, mint például a Nuon és az Essent, csak a Suez és GDF segítségével tud gázhoz jutni, amelyeket hosszú távú szerződés köt a […] (3)-hoz, és […] fedezi ez utóbbi Belgiumba és Franciaországba irányuló teljes exportját. |
(9) |
A határozat végül aláhúzza, hogy a piacra történő belépést akadályozó korlátokat emeltek, amelyek megerősítik a korábban említett piaci részesedés halmozódásából adódó horizontális irányú kihatást. Az említett akadályok a gázhoz történő hozzáférésre (az összefonódásban részt vevő feleknek a Belgiumba importált gáz legnagyobb részéhez van hozzáférésük és a hosszú távú importszerződések majdnem teljes mennyisége felett rendelkeznek), az infrastruktúrához való hozzáférésre (beleértve a feleknek a Fluxys, a hálózat üzemeltetője felett gyakorolt ellenőrzését, a tranzithálózatnak a Distrigaz által történő üzemeltetését, az elégtelen beérkező kapacitást, a hálózat túlterheltségét), a cseppfolyósított földgázra történő hozzáférésre (Belgiumban az egyetlen, Zeebruggében található terminál, amelyet a Fluxys LNG, a Suez leányvállalata üzemeltet), a Belgiumban található H-gáz-tárolókhoz történő hozzáférésre (a GDF által birtokolt francia tárolókapacitás a legjobb alternatív megoldás Belgium területén kívül), a minőségi követelmények meghatározására, valamint a zeebruggei terminálban a likviditás hiányára vonatkoznak. Amennyiben jelentős számú akadály már az összefonódás előtt létezett, az összefonódás azok közül néhány (mint például a gázvezetékek tulajdonjoga, valamint a kapacitás és a tárolás igénybevétele) megerősítéséhez hozzájárult. |
A földgázágazat Franciaországban
(10) |
Ami Franciaország földgázágazatát illeti, a szóban forgó földrajzi piacok az ország öt, kiegyenlített zónára történő felosztásán alapulnak: az északi, a nyugati, a keleti, a déli és a délkeleti zóna. Az utolsóként említett zóna legfontosabb szállítási hálózatát a Total Infrastructure Gaz de France (TIGF) üzemelteti, amely a Total 100 %-os leányvállalata, a négy előbbi zóna hálózatát pedig a GDF Réseau transport (GRT gaz) üzemelteti, amely a GDF 100 %-os leányvállalata. A piaci elemző tanulmányok szerint, az öt kiegyensúlyozott zónára a verseny megkülönböztethető jellemzői vonatkoznak, amint azt a különböző zónák között meglévő túlterheltség is mutatja. |
(11) |
Figyelembe véve az említett ötzónás földrajzi megosztást, a határozat a tényleges versenyre vonatkozó fontos akadályokra hívja fel a figyelmet a következő piacokat illetően:
A GDF mindenezeken a piacokon erőfölénnyel rendelkezik. A Suez (Distrigaz) eltűnése a piacról mindenképpen megerősíti az uralkodó piaci szereplő helyzetét azáltal, hogy az eltávolítja egyik legjobb helyzetben lévő és legerősebb versenytársát. |
(12) |
Belgiumhoz hasonlóan, a határozat ismerteti, hogy a gázhoz és az infrastruktúrához való hozzáférésre vonatkozó, a piacon való megjelenést nehezítő akadályok milyen módon erősítik meg az összefonódás horizontális irányú kihatását. Ami a gázhoz való hozzáférést illeti, az összefonódásban érdekelt feleknek hozzáférésük van a Franciaországba importált gáz döntő mennyiségéhez, és majdnem minden hosszú távú szerződés fölött rendelkeznek. Ami a gáz-infrastruktúrát illeti, ezek majdnem teljes egésze a GDF birtokában van vagy közvetlen módon, vagy a 100 %-os tulajdonban lévő GRT gaz közvetítése révén (kivéve azokat, amelyek a délnyugati zónában találhatók és a Total üzemelésében állnak). |
A villamosenergia-ágazat Belgiumban
(13) |
A határozat a következő piacokon, a tényleges versenyt gátló fontos akadályokra vonatkozik:
|
(14) |
Az összefonódás horizontális irányú kihatásán kívül, a határozat rámutat az említett művelet bizonyos függőleges irányú kihatására, amelyek megerősítik a Suez erőfölényben lévő helyzetét az elektromos energia piacán Belgiumban. |
(15) |
Mivel a gáz olyan nyersanyag, amelyet az elektromos áram előállítására használnak, a határozat rámutat, hogy a feleknek lehetőségük van és érdekükben áll a gáz árának, különösen a gázüzemű erőművek változó igényű gázellátása költségeinek emelése. |
(16) |
A határozat ezenkívül aláhúzza, hogy a felek részletesen ismerni fogják versenytársaik legjelentősebb gázüzemű erőműveinek költségeit, következésképpen árpolitikájukat és termelési politikájukat. |
(17) |
Mivel maguk a felek az ELIA legjelentősebb energiaellátói a kiegyenlítő áram- és kiegészítő szolgáltatások terén, a határozat rámutat, a feleknek lehetőségük van arra és érdekükben áll, hogy emeljék a kiegyenlítő áram és kiegészítő szolgáltatások költségeit a versenytársak számára. |
(18) |
A határozat szerint, a negyedik, aggodalomra okot adó tény a terv függőleges irányú kihatása szempontjából az, hogy a Suez egyetlen olyan versenytársa tűnik el a piacról, amelynek módjában áll a kis vállalkozásoknak és a háztartási fogyasztóknak kettős (gáz és elektromos áram) ellátására vonatkozó ajánlattal szolgálni. |
(19) |
A határozat ismerteti, hogy a piacon való megjelenés jelentős akadályai i. az elektromos áram előállítási kapacitásának hozzáférése terén; ii. a zöld bizonyítványok beszerzése és a CHP (kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés) terén; iii. az elektromos áram nem folyékony állapotú kereskedelme; és iv. a szállítási és elosztási infrastruktúra terén, miért erősítik az összefonódás horizontális hatásait. |
Távfűtési hálózatok Franciaországban
(20) |
Számos, a két fél által biztosított, „energiához kapcsolódó szolgáltatás” közül, egyikük esetében az összefonódás problémát okoz a versenyt illetően: ez a városi közszolgáltatási távfűtési hálózatok („réseau de chaleur”) üzemeltetési igazgatás hatásköre átruházásának nemzetiként meghatározott piaca Franciaországban. |
(21) |
A helyi önkormányzatok hosszú távú (12 évtől 24 évig tartó) szerződéseket kötnek a távfűtési hálózatok üzemeltetésére ajánlattételi szerződések útján, amiben, a gyakorlat szerint, csak néhány, arra specializálódott francia vállalat vesz részt. A következő energiaszolgáltatókról van szó: a Dalkia (Veolia vállalatcsoport), SES-Elyo (Suez vállalatcsoport), Soccram (Thion vállalatcsoport) és a Cogac (Cofathec-Coriance, GDF vállalatcsoport). A Cogac (GDF vállalatcsoport) a Soccram (Thion vállalatcsoport) részvényeinek jelentős részével rendelkezik, és minden valószínűséggel közös irányítást gyakorol az utóbbi vállalat felett. |
(22) |
Az összefonódás eredményeként, a felek a piac legjelentősebb szereplőivé válnak. A Cogac (GDF vállalatcsoport), amely eddig a partizán szerepét töltötte be a piacon, összefonódás révén, ezentúl megszűnik, ami a koordináció hiányát jelzi a piacon. |
(23) |
Ráadásul a GDF pozíciója, mint az erőfölénnyel rendelkező általános gázellátó mindazon piaci szereplők számára, amelyek a franciaországi távfűtési hálózatok üzemeltetésére kiírt ajánlati felhíváson részt vesznek, további tényezőt jelent, amely csökkenti a verseny nyomását az említett piacon. |
2. A felek által felajánlott kötelezettségvállalások
(24) |
A Bizottság által felvázolt, a versenyt érintő problémák megoldása érdekében a felek 2006. szeptember 20-án benyújtották kötelezettségvállalásaikat. |
(25) |
A piaci szereplők által benyújtott és a Bizottság által megvizsgált válaszok túlnyomó többségükben azt mutatták, hogy az említett kötelezettségvállalások nem elegendőek az összefonódás által okozott, a versenyt érintő problémák megoldására. |
(26) |
Miután a Bizottság tájékoztatta a feleket a piaci szereplőkkel történt megbeszélés eredményéről, azok 2006. október 13-án módosították kezdeti kötelezettségvállalásaikat. |
A 2006. október 13-i kötelezettségvállalások
(27) |
A felek által benyújtott kötelezettségvállalások öt fő elemből állnak:
|
A kötelezettségvállalások értékelése a Bizottság által
(28) |
A vizsgálat keretében már korábban szerzett információk értékelésére alapozva, elsősorban a piaci szereplőkkel korábban folytatott megbeszélések alapján, a Bizottság úgy véli, hogy a 2006. október 13-án, a felek által benyújtott kötelezettségvállalások a Bizottság részére lehetővé teszik annak egyértelmű megállapítását, miszerint, anélkül hogy a piac megvizsgálására újból szükség lenne, az említett kötelezettségvállalások elegendőek a fent említett bejelentett műveletet érintő, a versenyre vonatkozó problémák megoldására, ami elsősorban a következő okok miatt érvényes úgy Belgiumra, mint Franciaországra:
|
D. VÉGKÖVETKEZTETÉSEK
(29) |
A bejelentés szerinti összefonódás számos piacon jelentős módon akadályozná a versenyt. A 2006. október 13-án a felek által javasolt módosított vállalások elegendőek ahhoz, hogy megszüntessék a versennyel kapcsolatos, megállapított problémákat. Ezért a határozat megállapítja, hogy azzal a kikötéssel, hogy a felek tiszteletben tartják a 2006. október 13-án javasolt, majd 2006. november 6-án megismételt kötelezettségvállalásaikat, az összefonódás a közös piaccal összeegyeztethető. |
(30) |
A Bizottság e határozata megállapítja, hogy a bejelentett művelet a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikke (2) bekezdése értelmében összeegyeztethető. |
(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.
(2) A GDF és a Centrica egyenként 50-50 %-kal rendelkezik egy holdingtársaság részvényei felett, amelyik 2005-ben megvásárolta az SPE részvényeinek 51 % -át. A GDF és a Centrica közösen gyakorolják az ellenőrzést az SPE felett. Az SPE korábbi tulajdonosai, az ALG és a Publilum egy másik holdingtársaság révén birtokolják az SPE részvényeinek 49 %-át, de nem gyakorolnak felette ellenőrzést.
(3) E dokumentum bizonyos részét törölték bizalmas információk közlésének elkerülése érdekében; a törölt részek kapcsos zárójelben találhatók és csillaggal vannak jelölve.
(4) A Suez vállalatcsoport (a Distrigaz révén) már jelentős erőpozíciót alakított ki magának a gázellátók ipari nagyfogyasztóinak körében, és mint franciaországi vízellátó (a Lyonnaise des eaux révén) már több millió háztartási fogyasztóval áll kapcsolatban, és ez utóbbi szolgáltató, a háztartási fogyasztók piacának 2007. július elsejei megnyitása után a legkedvezőbb helyzetben lesz a GDF-fel való versenyben.
(5) E határozat meghozatalának időpontjában, a GDF üzemelteti az egyetlen gázüzemű erőművet Franciaországban, és szállítja a szükséges gázt az üzemeltetéshez.
(6) A versenypiacon az elektromos áram árát az az erőmű állapítja meg, amely egy adott időpontban az elektromos energiát a legmagasabb határköltséggel állítja elő, tehát az az energiaszolgáltató, amelyik az ajánlati görbe legmagasabb pontján helyezkedik el (amit az elektromos ágazatban gyakran hívnak „érdemi görbének”).
29.3.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 88/51 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2007. március 27.)
a 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének kvótái gyártók és importőrök közötti kiosztása rendszerének a 2003-tól 2009-ig terjedő időszakra történő meghatározásáról
(az értesítés a C(2007) 819_2. számú dokumentummal történt)
(Csak az angol, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, litván, magyar, német, olasz, spanyol, svéd és szlovén nyelvű szöveg hiteles)
(2007/195/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésének ii. pontjára,
mivel:
(1) |
A közösségi intézkedések, különös tekintettel a 2037/2000/EK rendelettel felváltott, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 1994. december 15-i 3093/94/EK tanácsi rendeletben (2) foglaltakra, néhány év alatt a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének (HCFC-k) összes felhasználásának csökkenéséhez vezettek. |
(2) |
E csökkenéssel összefüggésben a gyártók és az importőrök egyedi kvótái a korábbi piaci részesedések és a szóban forgó anyagok ózonlebontó potenciálja alapján kerültek meghatározásra. |
(3) |
1997 óta ezen anyagok piaca a különféle felhasználási módok tekintetében nem változott. A habgyártási célú felhasználás 2003. január 1-jei betiltásáig a HCFC-k csaknem kétharmadát a habgyártásban használták fel. |
(4) |
Annak érdekében, hogy a nem habtermékeket előállító HCFC-felhasználók 2003. január 1-je után ne kerüljenek hátrányos helyzetbe – ami akkor történt volna, ha a kiosztási rendszer a HCFC-k habgyártási célú felhasználásában tapasztalható korábbi piaci részesedésen alapult volna –, új kiosztási rendszerről kell rendelkezni a HCFC-knek az említett időpont utáni, a nem habtermékek gyártásában való felhasználását illetően. A 2004 és 2009 közötti időszakra vonatkozóan a Bizottság úgy véli, hogy az a kiosztási rendszer a legmegfelelőbb, amely kizárólag a nem habtermékek gyártásához felhasznált HCFC-k figyelembevételével számított korábbi átlagos piaci részesedésen alapul. |
(5) |
Miközben az importőrök számára rendelkezésre álló kvótákat az 1999-es, százalékban kifejezett piaci részesedésüknek megfelelően, a 2004. május 1-jén csatlakozott tagállamok importőrei számára rendelkezésre álló kvótákat pedig a 2002-es és 2003-as, százalékban kifejezett piaci részesedésüknek megfelelően indokolt meghatározni, rendelkezni kell azon behozatali kvóták nyilvántartott HCFC-importőrök közötti újraosztásáról is, amelyeket az adott évben nem igényeltek vagy nem osztottak ki. |
(6) |
A 2037/2000/EK rendelet alapján a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének termelői és importkvótái 2003 és 2009 közötti felosztási rendszerét meghatározó, 2005. január 31-i 2005/103/EK bizottsági határozatot (3) módosítani kell annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a 2004. május 1-jén csatlakozott tagállamok gyártóira és importőreire vonatkozó felülvizsgált bázisévet, a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogénekre (VIII. csoport) vonatkozó, a 2005. évi csatlakozási okmánnyal módosított 2037/2000/EK rendelet III. mellékletében meghatározott megnövelt kvótát, valamint a 2007. január 1-jén csatlakozott tagállamok vállalkozásainak korábbi piaci részesedését. |
(7) |
A jogi egyértelműség és az átláthatóság érdekében ezért a 2005/103/EK határozat helyett újat kell elfogadni. |
(8) |
Az ebben a határozatban meghatározott intézkedések összhangban vannak a 2037/2000/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Fogalommeghatározások
E határozat alkalmazásában:
a) |
„hűtőipari piaci részesedés”: a hűtőipari célra szánt részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének egy-egy gyártó általi, 1997., 1998. és 1999. évi értékesítéseinek százalékban kifejezett átlagos piaci részaránya a hűtőipari felhasználás teljes piacán; |
b) |
„habgyártási piaci részesedés”: a habgyártási felhasználásra szánt részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének egy-egy gyártó általi, 1997., 1998. és 1999. évi értékesítéseinek százalékban kifejezett átlagos piaci részaránya a habgyártás teljes piacán; és |
c) |
„oldószerpiaci részesedés”: az oldószerként való felhasználásra szánt részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének egy-egy gyártó általi, 1997., 1998. és 1999. évi értékesítéseinek százalékban kifejezett átlagos piaci részaránya az oldószerként történő alkalmazás teljes piacán. |
2. cikk
A kvóták számításának alapja
A 2037/2000/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdése i. pontjának e) és f) alpontjában meghatározott számított szintek gyártókra eső részéből a hűtésre, habgyártásra és oldószerként felhasználható részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének indikatív mennyiségeit e határozat I. melléklete határozza meg.
Az egyes gyártóknak az egyes piacokon meglevő piaci részesedését a II. melléklet (4) határozza meg.
3. cikk
Gyártók kvótái
(1) 2007-ben a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének 2037/2000/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdése i. pontjának e) alpontjában meghatározott számított szintjéből az egyes gyártók által forgalomba hozatal és saját felhasználás céljából igénybe vehető kvóta nem haladhatja meg az alábbiak összegét:
a) |
a gyártó hűtőipari piaci részesedése a hűtőipari célra 2004-re előirányzott teljes indikatív mennyiségből; |
b) |
a gyártó oldószerpiaci részesedése az oldószerekre 2004-re előirányzott teljes indikatív mennyiségből. |
(2) 2008-ban és 2009-ben a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének 2037/2000/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdése i. pontjának f) alpontjában meghatározott számított szintjéből az egyes gyártók által forgalomba hozatal és saját felhasználás céljából igénybe vehető kvóta arányos elosztásban nem haladhatja meg az alábbiak összegét:
a) |
a gyártó hűtőipari piaci részesedése a hűtőipari célra 2004-re előirányzott teljes indikatív mennyiségből; |
b) |
a gyártó oldószerpiaci részesedése az oldószerekre 2004-re előirányzott teljes indikatív mennyiségből. |
4. cikk
Importőrök kvótái
A részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének azon számított szintje, amelyet az egyes importőrök forgalomba hozhatnak vagy saját célra felhasználhatnak, a 2037/2000/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdése i. pontjának d), e) és f) alpontjában meghatározott számított szintek százalékaként kifejezve nem haladhatja meg az adott importőr 1999-es százalékos piaci részesedését.
Ettől eltérve a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének azon számított szintje, amelyet az egyes, Csehországban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában működő importőrök forgalomba hozhatnak vagy saját célra felhasználhatnak, a 2037/2000/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdése i. pontjának d), e) és f) alpontjában meghatározott számított szintek százalékaként kifejezve nem haladhatja meg az adott importőr 2002-es és 2003-as százalékos piaci részesedésének átlagát.
Ugyanakkor minden olyan mennyiséget, amely nem hozható forgalomba, mert az arra jogosult importőrök nem igényeltek behozatali kvótát, ki kell osztani azon importőrök között, akik kaptak behozatali kvótát.
A ki nem osztott mennyiséget az importőrök között az egyes importőrökre vonatkozóan már megállapított kvóta nagyságával arányosan kell felosztani.
5. cikk
A 2005/103/EK határozat hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat e határozatra való hivatkozásokként kell értelmezni.
6. cikk
E határozatnak a következő vállalkozások a címzettjei:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kelt Brüsszelben, 2007. március 27-én.
a Bizottság részéről
Stavros DIMAS
a Bizottság tagja
(1) HL L 244., 2000.9.29., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 333., 1994.12.22., 1. o.
(3) HL L 33., 2005.2.5., 65. o.
(4) Mivel bizalmas információkat tartalmaz, a II. melléklet nem kerül kihirdetésre, és a címzettek sem kapnak róla értesítést.
I. MELLÉKLET
A 2006-ra, 2007-re és 2008-ra vonatkozó indikatív mennyiségek tonna/ózonlebontó potenciálban megadva
Piac |
2006 |
2007 |
2008 |
Hűtés |
2 054,47 |
2 094,63 |
1 744,59 |
Habgyártás |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
Oldószerek |
66,17 |
67,01 |
55,81 |
Összesen |
2 120,64 |
2 161,64 |
1 800,40 |
AJÁNLÁSOK
29.3.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 88/56 |
A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA
(2007. március 28.)
a furán élelmiszerekben való előfordulásának ellenőrzéséről
(EGT vonatkozású szöveg)
(2007/196/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 211. cikke második francia bekezdésére,
mivel:
(1) |
2004 májusában az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) közzétette annak a felmérésnek az eredményeit, amely a hőkezelt termékekben esetlegesen előforduló furán kimutathatóságát vizsgálta. A felmérés számos élelmiszerben kimutatta a furán jelenlétét (pl. dobozos és üveges konzervek, bébiétel, kávé, levesek és mártások stb.). |
(2) |
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság az élelmiszerláncban előforduló szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete megállapította, hogy ezek az eredmények mielőbbi lépéseket követelnek, és 2004. december 7-én tudományos jelentést készített a furán élelmiszerekben való előfordulásáról. |
(3) |
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján viszonylag kicsinek tűnik az eltérés a lehetséges emberi expozíció és a kísérleti állatokban rákkeltő hatásúnak bizonyult dózisok között, és a megbízható kockázatfelméréshez további, a toxicitással és az expozícióval kapcsolatos adatokra lenne szükség. |
(4) |
A hőkezelt élelmiszerekben előforduló furán mennyiségére vonatkozó, az Európai Közösség egészéből származó megbízható adatok összegyűjtése szükséges ahhoz, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság megbízható kockázatfelmérést végezhessen. 2007-ben és 2008-ban különös figyelmet kell fordítani az adatgyűjtésre. Ezt követően az adatgyűjtést rendszeres jelleggel folytatni kell. |
(5) |
Adatot kell gyűjteni a kereskedelmi forgalomba hozott élelmiszerekről egyrészt megvásárolt állapotukban, tekintet nélkül további elkészítési módjukra (pl. kávépor, gyümölcslé, felhasználás előtt felmelegítést nem igénylő dobozos és üveges konzervek), másrészt fogyasztáshoz történő laboratóriumi elkészítésüket követően (pl. megfőzött kávé, fogyasztás előtt felhevített dobozos és üveges konzervek). Az utóbbi esetben, amennyiben a címkén az elkészítés módja fel van tüntetve, ezt az eljárást kell követni. A friss összetevőkből otthon készült ételekre (pl. friss zöldségekből készült zöldségleves, házi pörkölt) nem vonatkozik ez az ellenőrző program, mivel az otthoni főzési gyakorlatnak az élelmiszerekben előforduló furán mennyiségére gyakorolt hatását célravezetőbb kísérleti projekt keretében felmérni. |
(6) |
Annak biztosítása érdekében, hogy a minták reprezentatívak legyenek a kiválasztott tétel egészére, az élelmiszerek ólom-, kadmium-, higany-, szervetlen ón-, 3-MCPD- és benzo(a)pirén-tartalmának hatósági ellenőrzése során alkalmazott mintavételi és analitikai módszereiről szóló, 2007. március 28-i 333/2007/EK bizottsági rendelet (1) mellékletének B. részében meghatározott mintavételi eljárást kell alkalmazni. A minta elemzését a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) III. mellékletének 1. és 2. pontjával összhangban kell végrehajtani. |
(7) |
Lényeges, hogy az analitikai eredményeket és az eredmények értékeléséhez szükséges speciális kiegészítő információkat az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság rendszeresen megkapja. Az adatközlés formáját az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság határozza meg. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság biztosítja azt, hogy az adatokat adatbázisban foglalják össze, |
AJÁNLJA,
1. |
A tagállamok 2007 és 2008 folyamán végezzenek ellenőrzéseket a hőkezelt élelmiszerekben a furán előfordulásának tekintetében. Az ellenőrzés egyrészt a kereskedelmi forgalomba hozott, megvásárolt állapotukban vizsgált, további elkészítésben nem részesülő élelmiszerekre (3), másrészt a kereskedelmi forgalomba hozott, fogyasztáshoz történő laboratóriumi elkészítést követően vizsgált élelmiszerekre (4) vonatkozik. |
2. |
A tagállamok rendszeresen nyújtsák be az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság számára az ellenőrzésre vonatkozó adatokat a hatóság által meghatározott formában. |
3. |
A tagállamok kövessék a 333/2007/EK rendelet mellékletének B. részében meghatározott mintavételi eljárást annak biztosítása érdekében, hogy a minták reprezentatívak legyenek a kiválasztott tétel egészére. Az elemzés előtt a mintát megfelelő gondossággal kell előkészíteni annak biztosítása érdekében, hogy a minta furántartalma ne módosuljon. |
4. |
A tagállamok a 882/2004/EK rendelet III. melléklete 1. és 2. pontjával összhangban végezzék el a furán vizsgálatát. |
Kelt Brüsszelben, 2007. március 28-án.
a Bizottság részéről
Markos KYPRIANOU
a Bizottság tagja
(1) Lásd e Hivatalos Lap 29 oldalát.
(2) HL L 191., 2004.5.28., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.
(3) Kereskedelmi forgalomba hozott élelmiszerek, tekintet nélkül esetleges további elkészítésre: pl. kávépor, gyümölcslevek, fogyasztás előtt felmelegítést nem igénylő üveges és dobozos konzervek.
(4) Kereskedelmi forgalomba hozott, fogyasztáshoz laboratóriumban elkészített élelmiszerek: pl. megfőzött kávé, felhasználás előtt felhevített dobozos és üveges konzervek. Amennyiben a címkén az elkészítés módja fel van tüntetve, ezt az eljárást kell követni. A friss összetevőkből otthon készült ételekre (pl. friss zöldségből készült zöldségleves, házi pörkölt) nem vonatkozik az ellenőrző program.
III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
29.3.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 88/58 |
AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS KATONAI LISTÁJA
(a Tanács 2007. március 19-én fogadta el)
(az Európai Unió fegyverkivitelről szóló magatartási kódexe által szabályozott eszközök)
(az Európai Unió 2006. február 27-én elfogadott közös katonai listáját teszi naprakésszé és váltja fel)
(2007/197/KKBP)
1. megjegyzés: Az „idézőjelben” lévő kifejezések definíciók. Fogalommeghatározásuk a listának „A listában szereplő kifejezések fogalommeghatározása” című mellékletében található.
2. megjegyzés: A vegyi anyagok névvel, illetőleg CAS-számmal vannak felsorolva. Az azonos szerkezeti képletű vegyi anyagok (beleértve a hidrátokat is) engedélykötelesek, függetlenül elnevezésüktől és CAS-számuktól. A CAS-számok segítenek annak megállapításában, hogy az adott vegyi anyag vagy keverék engedélyköteles-e, tekintet nélkül a nómenklatúrára. A CAS-szám nem használható egyedi azonosítóként, mivel a felsorolt vegyi anyagok egyes formáinak különböző CAS-számuk van, és a felsorolt vegyi anyagot tartalmazó keverékeknek is különböző CAS-számuk lehet.
ML1. |
Sima csövű fegyverek 20 mm-nél kisebb kaliberrel, más kézifegyverek és automata fegyverek 12,7 mm (0,50 hüvelyk/inch) vagy kisebb kaliberrel és tartozékok a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek:
1. megjegyzés: Az ML1. pont alapján nem engedélykötelesek a sport és vadászati célra használt sima csövű fegyverek. Ezek a fegyverek nem lehetnek kizárólag katonai célra tervezve vagy automata tüzelési módúak. 2. megjegyzés: Az ML1. pont alapján nem engedélykötelesek a kizárólag vaktöltényhez tervezett tűzfegyverek és amelyek nem képesek kilőni semmilyen engedélyezés alá vont lőszert. 3. megjegyzés: Az ML1. pont alapján nem engedélykötelesek azok a fegyverek, amelyek nem központi gyújtású (vagyis peremgyújtású) lőszert használnak és nem teljesen automata tüzelési rendszerűek. 4. megjegyzés: Az ML1. pont alapján nem engedélykötelesek a legfeljebb négyszeres nagyítású, elektronikus képfeldolgozás nélküli optikai fegyver célzókészülékek, amennyiben azokat nem kimondottan katonai felhasználás céljából tervezték vagy alakítottak át. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ML2. |
20 mm és ennél nagyobb kaliberű sima csövű fegyverek, más fegyverek és fegyverzetek 12,7 mm-nél (0,5 hüvelyk/inch) nagyobb kaliberrel, tűzvetők és tartozékok, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ML3. |
Lőszerek és mechanikus gyújtószerkezetek, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ML4. |
Bombák, torpedók, nem irányított és irányított rakéták, más robbanó eszközök és töltetek, valamint a hozzájuk tartozó eszközök és részegységek a következő felsorolás szerint, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek, és kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek: NB: Az irányítás és navigáció eszközei, lásd az ML11. pont megjegyzésének 7. pontját.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ML5. |
Tűzvezető, és kapcsolódó készültségi és riasztó eszközök, kapcsolódó rendszerek, ellenőrző, illesztő és ellentevékenység berendezései a következők szerint, amelyeket kifejezetten katonai célra terveztek, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és szerelvények:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ML6. |
Szárazföldi járművek és részegységeik, a következők szerint: NB: Az irányítás és navigáció eszközeinek tekintetében lásd az ML11. pont megjegyzésének 7. pontját.
NB: Lásd még az ML13. pont a) pontját. 1. megjegyzés: Az ML6. pont a) pontja magában foglalja az alábbiakat:
2. megjegyzés: Az ML6. pont a) pontja szerint engedélyköteles szárazföldi jármű kifejezetten katonai használatra történő átalakítása együtt jár olyan szerkezeti, elektromos vagy mechanikai változtatással, amely magában foglal egy vagy több kifejezetten katonai felhasználásra tervezett részegységet. Ilyen részegységek az alábbiak:
3. megjegyzés: Az ML6. pont nem vonja engedélyezés alá az olyan polgári gépkocsikat vagy teherautókat, amelyeket pénz- vagy értékszállításra terveztek vagy alakítottak át, és páncélzattal vagy ballisztikai védelemmel láttak el. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ML7. |
Vegyi vagy biológiai mérgező anyagok, „tömegoszlató anyagok”, radioaktív anyagok, kapcsolódó berendezések, összetevők és anyagok a következők szerint:
1. megjegyzés: Az ML7. pont b) és d) pontjai nem vonják engedélykötelezettség alá a következőket:
2. megjegyzés: Az ML7. pont h) pontjában és i) pontjának 2. alpontjában felsorolt sejtkultúrák és biológiai rendszerek kizárólagosak és ezek az alpontok nem vonják engedélyezés alá a polgári célt szolgáló sejteket vagy biológiai rendszereket, amelyeket például a mezőgazdaságban, gyógyszeriparban, egészségügyben, állatgyógyászatban, környezetvédelemben, hulladék feldolgozásban vagy élelmiszeriparban alkalmaznak. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ML8. |
„Energiahordozó anyagok” és kapcsolódó összetevők, a következők szerint: NB: Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C011. pontját. Technikai megjegyzések:
|