ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 86

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

50. évfolyam
2007. március 27.


Tartalom

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Oldal

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Bizottság

 

 

2007/175/EK

 

*

A Bizottság határozata (2006. július 19.) a Hollandia által végrehajtani tervezett, Appingedam szélessávú infrastruktúráját érintő C 35/2005 állami támogatásról (az értesítés a C(2006) 3226. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

1

 

 

2007/176/EK

 

*

A Bizottság határozata (2006. december 11.) az elektronikus hírközlő hálózatokra, az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra és a kapcsolódó eszközökre és szolgáltatásokra vonatkozó szabványoknak és/vagy előírásoknak minden korábbi változat helyébe lépő jegyzékéről (az értesítés a C(2006) 6364. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

11

 

 

2007/177/EK

 

*

Az Európai Közösség és a Chilei Köztársaság közötti, az állatok és állati termékek, növények és növényi termékek és más áruk kereskedelmére és az állatjóllétre alkalmazandó egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekről szóló megállapodás szerint felállított közös irányítóbizottság 1/2006 határozata (2006. november 9.) a megállapodás IV. melléklete IC., IIIA., IIIB. és XI. függelékének módosításáról

20

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Bizottság

27.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/1


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. július 19.)

A Hollandia által végrehajtani tervezett, Appingedam szélessávú infrastruktúráját érintő C 35/2005 állami támogatásról

(az értesítés a C(2006) 3226. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2007/175/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az említett cikkeknek (1) megfelelően, és tekintettel ezekre az észrevételekre,

mivel:

I.   ELJÁRÁS

(1)

Az Essent Kabelkom (a továbbiakban Essent) hálózatüzemeltető 2004. november 2-án kelt (és CP 212/2004 számon 2004. november 18-án iktatott) levelében nem hivatalos panaszt nyújtott be a Bizottsághoz. A panasz a Hollandia északi részén fekvő Appeingedam város üvegszálas hálózatának (lakásokig elvezetett üvegszál – Fibre to the Home vagy FTTH) állami támogatásával kapcsolatos. Az Essent időközben megerősítette, hogy panaszát hivatalos panasznak kell tekinteni.

(2)

Az Essent, amely Hollandia második legnagyobb hálózatüzemeltetője, és többek között Appingedamban is üzemeltet kábelhálózatot, 2004 szeptemberében egy holland bírósághoz fordult ez ügyben (2). A bíróság az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése alapján utasította Appingedam várost, hogy a tervezett támogatás nyújtásáról értesítse a Bizottságot, működjön együtt a Bizottsággal, és szüntesse meg a hálózat további bővítését.

(3)

A holland hatóságok 2005. február 3-án iktatott levelükben „a jogbiztonság érdekében” értesítették a Bizottságot az intézkedésről, megjegyezve, hogy az intézkedés nem minősül állami támogatásnak. 2005. március 31-én a Bizottság további információkat kért a holland hatóságoktól. A holland hatóságok – a határidő meghosszabbítása után – 2005. augusztus 4-én kelt, 2005. augusztus 16-án iktatott levelükben válaszoltak.

(4)

A Bizottság 2005. október 20-i levelében tájékoztatta a holland hatóságokat, hogy az érintett intézkedéssel kapcsolatban megindította az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hivatalos vizsgálati eljárást („határozat a vizsgálati eljárás megindításáról”). A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában2005. december 16-án tették közzé (3). A Bizottság felkérte az érintett feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az intézkedéssel kapcsolatban.

(5)

A holland hatóságok 2006. január 3-i levelükben tették meg észrevételeiket a vizsgálati eljárás elindításáról szóló határozattal kapcsolatban. A Bizottsághoz a következő érdekelt felektől érkeztek további észrevételek:

Essent Kabelcom B.V. a 2006. január 13-i levelében;

VECAI a 2006. január 13-i levelében;

egy nevének elhallgatását kérő iparági szövetség a 2006. február 16-i levelében.

(6)

Az érdekelt felek észrevételeit 2006. május 3-án a Bizottság továbbította a holland hatóságoknak. A hatóságok 2006. június 7-én tájékoztatták a Bizottságot, hogy a kézhez kapott észrevételekkel kapcsolatban nem tesznek megjegyzést.

II.   AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

II.1.   Háttér

(7)

Appingedam város úgy véli, hogy a vállalkozások és a lakosság fejlett szélessávú szolgáltatásokkal való általános ellátásának biztosítása érdekében állami beavatkozással kell támogatni az appingedami FTTH hálózat megépítését (4). A város szerint ugyan az Essent és a KPN távközlési szolgáltató biztosítja Appingedamban az internetes hozzáférést, de nem biztosítanak fejlett szélessávú szolgáltatásokat. Miután a magánbefektetők és üzemeltetők nem mutattak érdeklődést, hogy piaci feltételek mellett részt vegyenek a projektben, a város úgy döntött, hogy anyagiakkal támogatja a fejlesztést.

II.2.   A tervezett intézkedés

(8)

A tervezett üvegszálas hálózat passzív rétege (szolgalmak, csövek, üvegszál, stb.) egy, a város által létrehozott és ellenőrzött közalapítvány (Stichting Glasvezelnet Appingedam, a továbbiakban: az alapítvány) tulajdonában lenne. A passzív réteg becsült beruházási költsége 4,9 millió EUR. Az összegre Appingedam városa fogja a hitelt vagy a hitelgaranciát nyújtani. Kezdetben nem tervezték, hogy a passzív réteg kiépítését nyilvános pályázat útján valósítják meg. Azután a város, ahogy az a holland hatóságok 2005. augusztus 4-i levelében áll, úgy döntött, hogy a passzív réteg megépítését nyilvános pályázati eljárás tárgyává teszi.

(9)

A passzív rétegre alapozva egy aktív réteget működtetnének, ahonnan a működtető kizárólag nagykereskedelmi szolgáltatásokat kínálna szolgáltatók részére, akik azután szélessávú szolgáltatásokat nyújtanának a végfelhasználóknak (háztartásoknak és vállalkozásoknak). Az aktív réteg (telekommunikációs eszközök, hálózatirányítás stb.) becsült költsége 1 és 1,3 millió EUR között van. Az aktív alkotóelemek becsült gazdasági élettartama 5 és 8 év között van.

(10)

A holland hatóságok kezdetben azt állították, hogy az aktív réteg tulajdonosa és finanszírozója egy magánbefektetők által létrehozott szervezet lesz (Stichting Damsternet). A projekt kezdeti szakaszában nem volt ismert az összes lehetséges magánbefektető. A hatóságok szerint […] (5), […] és […] érdeklődést mutatott.

(11)

A holland hatóságok a 2005. augusztus 4-i levelükben ugyanakkor azt állították, hogy a város valójában nyilvános pályázat útján kívánja odaítélni az aktív réteg koncesszióját – beleértve a hálózat üzemeltetését is – egy üzemeltetőnek (továbbiakban: az üzemeltető). A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján nem tervezik, hogy az üzemeltetőn kívül más elektronikus hírközlési szolgáltató is közvetlenül hozzáférhessen a passzív réteghez.

(12)

Ebben a fázisban tisztázatlan, hogy a koncessziót milyen pénzügyi feltételekkel adnák meg. A koncessziós szerződés tervezete kimondja, hogy a koncessziótulajdonos évente koncessziós díjat fizet az alapítvány részére. Az alapítvány „az éves pénzforgalom legfeljebb 80 %-nak megfelelő összegre” tartana igényt. Negatív pénzforgalom esetén az alapítvány eltekintene a díjfizetéstől. Ebben az esetben csak a koncessziós szerződés mellékletében megállapított minimális díjfizetést követelné meg. A melléklet azonban még nem tartalmazza díjak várható összegét.

II.3.   Az érintett termék- vagy szolgáltatáspiacok

(13)

Amennyiben Appingedamban megépülne a szélessávú hálózat, az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nagykereskedelmi hozzáférést használnák, hogy kiskereskedelmi szélessávú szolgáltatásokat kínáljanak a végfelhasználóknak. Ennélfogva Appingedamban a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi piacot egyaránt érinti a város által finanszírozott, tervezett szélessávú hálózat megvalósítása.

(14)

Az appingedami szélessávú szolgáltatások kiskereskedelmi piacán a KPN és az Essent is kínál szélessávú szolgáltatásokat a végfelhasználóknak: jelenleg az Essent egészen 5Mbit/s, a KNP 6Mbit/s letöltési sebességig. Mind az Essent, mind a KPN kínál „triple play” szolgáltatáscsomagot (telefon, internet, digitális/analóg TV). A KPN nagykereskedelmi hozzáférése alapján más internetszolgáltatók is tudnak szélessávú szolgáltatásokat kínálni. A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján 2006 folyamán az Essent eléri a 8 Mbit/s letöltési sebességet, felső kategóriás termékként pedig akár 15Mbit/s-t is fog kínálni (6). Továbbá mind a KPN, mind az Essent rendelkezik az általuk kínált szolgáltatások sávszélesség-kapacitásának további növeléséhez szükséges technikai háttérrel, saját meglévő hálózatuk felhasználásával.

(15)

A nagykereskedelmi piacok tekintetében Appingedam város beavatkozásának az a célja, hogy az üzemeltetőn keresztül elérhetővé tegyen egy nagykereskedelmi üvegszálas hálózatot, és a nagykereskedelmi szélessávú szolgáltatásokat nagy sávszélességű üvegszálas csatlakozáson keresztül biztosítsa (7). Ami a Bizottság ajánlásában érintett piacoknak (8) tekintett nagykereskedelmi piacokat illeti, a tervezett intézkedés feltehetőleg két meghatározott piacot fog – közvetve vagy közvetlenül – érinteni: az előfizetői hurok átengedésének nagykereskedelmi piacát (az ajánlás 11. számú piaca) és a szélessávú hozzáférés nagykereskedelmi piacát (az ajánlás 12. számú piaca). Appingedamban a KPN kínál nagykereskedelmi hozzáférést szélessávú szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz (9).

II.4.   A hivatalos vizsgálati eljárás megindításának indokai

(16)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja alapján kétségeinek adott hangot az intézkedés közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Az intézkedés szükségességével kapcsolatban az eljárás megindításáról szóló határozat kétségbe vonja, hogy az appingedami helyzet valóban „a piac működésképtelenségének” lényeges elemeit jeleníti-e meg.

(17)

Az eljárás megindításáról szóló határozat megállapítja, hogy a szélessávú hozzáférés Appingedamban már rendelkezésre áll, bár a jelenleg nyújtott szolgáltatások nem hasonlíthatóak össze teljes mértékben a tervezett hálózaton keresztül nyújtható szolgáltatásokkal. Következésképpen úgy ítéli meg, hogy a meglévő hálózat és a tervezett intézkedés között a nyújtott szolgáltatások és hálózati lefedettség tekintetében jelentős az átfedés.

(18)

A Bizottság először is feltételezi, hogy nehezen képzelhetőek el olyan lakossági és üzleti felhasználók számára nyújtott alkalmazások vagy szolgáltatások, amelyeket ne lehetne a meglévő hálózat szélessávú szolgáltatásainak felhasználásával biztosítani. Egyrészt a tervezett FTTH-hálózaton keresztül nyújtott kiskereskedelmi és nagykereskedelmi szolgáltatások, másrészt a meglévő hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatások között a helyettesíthetőség foka magas. Ennélfogva a közeljövőben az intézkedés következtében kialakuló versenytorzulás nagyfokú lehet.

(19)

A holland hatóságok által tervezett intézkedés azt a komoly kockázatot hordozza magában, hogy az állami beavatkozás miatt kiszorulnak a piaci szereplők meglévő és jövőbeni beruházásai. Ennek megfelelően az eljárás megindításáról szóló határozat kimondta, hogy ilyen körülmények mellett kétséges, hogy a tervezett intézkedés és az állami támogatás, mint olyan alkalmazása ebben az esetben arányos-e a kitűzött céllal.

III.   A BIZOTTSÁGHOZ ÉRKEZETT ÉSZREVÉTELEK

III.1.   Harmadik felek észrevételei

(20)

A Bizottsághoz három érdekelt féltől érkezett észrevétel: az Essenttől, a VECAI-tól és egy neve elhallgatását kérő ipari szövetségtől.

(21)

Az Essent kábelüzemeltető a CPB (10) által közzétett jelentésre hivatkozva azt állítja, hogy Appingedamban nem tapasztalható a piac működésképtelensége. A CPB megvizsgálta a piaci működésképtelenség lehetséges jelenlétét a hollandiai szélessávú piacon (11), és úgy találta, hogy a holland szélessávú piacon nem tapasztalható a piac működésképtelensége. A jelentés szerint a szakpolitikai intézkedések nem alapozhatóak a piaci működésképtelenségre. Az Essent szerint a gazdasági miniszter a holland parlamentnek címzett 2005. december 5-én kelt levelében, melyet a Bizottságnak bemutattak, egyetértett a CPB következtetésével.

(22)

Az Essent állítja továbbá, hogy Appingedam nem tekinthető szociális és gazdasági elmaradottsággal küzdő periférikus régiónak. Azok a szolgáltatások, amelyeket a város az oktatás, az egészségügy és az időskorúak ellátása tekintetében nyújtani kíván, megvalósíthatóak a meglévő hálózaton keresztül is. Az Essent egyetért a Bizottság következtetésével, miszerint nehéz olyan alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat elképzelni, amelyek nyújthatóak az FTTH hálózaton keresztül, de nem nyújthatóak a meglévő hálózatokon. Az Essent szerint ezenkívül a szélessávú hozzáférés appingedami árai sem magasabbak, mint Hollandia bármely más részén.

(23)

A VECAI, a hollandiai kábeltársaságok szakmai szövetsége a tervezett állami támogatást összeegyeztethetetlennek tartja az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontjával. A VECAI szerint az állami támogatás ebben a szektorban közvetlenül torzítaná a versenyt ezen az intenzív verseny által jellemzett piacon.

(24)

A VECAI szerint a hollandiai szélessávú szolgáltatások piacán nincs jelen a piaci működésképtelensége. Állítását bizonyítandó az Essent által is említett CPB-jelentésre és a gazdasági miniszter levelére hivatkozik. A jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúra igen fejlett szélessávú szolgáltatások nyújtására alkalmas. A VECAI szerint a tervezett beruházások inkább megkettőznék, mintsem kiegészítenék a már meglévő infrastruktúrát.

(25)

A VECAI állítja továbbá, hogy Appingedam nem tekinthető periférikus régiónak. A VECAI szerint ezen felül az a tény, hogy a város egyszerre az infrastruktúra tulajdonosa és „hatóság” (engedélyeket, szolgalmat ad, stb.) – bizonyos körülmények mellett – összeférhetetlenséget eredményezhet. A szélessávú kezdeményezések támogatásával kialakulhat a közösségi és magántevékenységek közötti konfliktus kockázata.

(26)

A neve elhallgatását kérő ipari szövetség javasolta, hogy a Bizottság ösztönözze a nyilvános passzív infrastruktúrák telepítését. A szövetség szerint a szolgáltatások és az infrastruktúra szétválasztása csökkentheti a piacra lépés korlátait, és serkentheti a versenyt, miközben elősegíti az innovációt. A szövetség véleménye szerint a versenyszabályoknak az általános jólét fokozására kellene irányulniuk, nem a meglévő piaci szereplők védelmére.

(27)

A szövetség szerint nincs szükség állami támogatásra, ha a meglévő infrastruktúra tulajdonosai megállapodásra jutnak infrastruktúrájuk más elektronikus hírközlési szolgáltatók számára történő rendelkezésre bocsátásáról, és a hozzáférést tisztességesen, költségalapon biztosítják. Ellenkező esetben valóban piaci működésképtelenség lépne fel, és a hatóságoknak biztosítani kellene a beavatkozás lehetőségét.

III.2.   A holland hatóságok észrevételei

(28)

Az eljárás megindításáról szóló határozatra adott válaszukban a holland hatóságok nem cáfoltak a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatban felhozott egyetlen érvet sem. A holland hatóságok számos dokumentumot (pl. kutatási jelentéseket) nyújtottak be, amelyek szerintük megmagyarázzák az intézkedés okait és a hálózat lehetséges használatát.

(29)

A jelentések a tervezett hálózat lehetséges alkalmazásaira fektetik a hangsúlyt. A holland hatóságok – érvelésük szerint – azért döntöttek az üvegszálas hálózat mellett, mivel a jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúra nem nyújtja a kívánt sávszélesség-kapacitást és szolgáltatás-minőséget. A tervezett infrastruktúra lehetővé tenné a gyors internet-csatlakozást, a videó-konferenciát, az igény szerinti videószolgáltatást (video on demand) az interaktív játékokat/TV-t és az IP-VPN-t (12).

(30)

A tervezett FTTH hálózaton keresztül nyújtható szolgáltatásokat és alkalmazásokat fontosnak tartják a város saját feladatainak ellátása (pl. e-kormányzati szolgáltatások nyújtása), az egészségügyi ellátás (pl. távolsági orvosi segítségnyújtás és együttműködés különböző, az egészségügyi ellátásban érintett intézmények között) és az oktatás (pl. távtanulási alkalmazások) szempontjából. Ebben az összefüggésben a holland hatóságok megemlítik, hogy Appingedamban magas a munkanélküliek és az idősek aránya, akiknek szükségük van a fejlett szélessávú szolgáltatásokra.

IV.   AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS MEGLÉTE

(31)

A holland hatóságok különféle érveket hoztak fel annak igazolására, hogy az intézkedés nem jelent állami támogatást, illetve a projekt csupán a „közinfrastruktúra” kiépítésére vonatkozik.

IV.1.   Általános infrastruktúra?

(32)

A holland hatóságok szerint a vizsgált intézkedés nem tartozik az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésének hatálya alá, sokkal inkább tipikus állami feladatnak tekintendő, mivel olyan általános „köz-” infrastruktúrát biztosít, amely valamennyi fél számára azonos feltételekkel áll rendelkezésre.

(33)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez az eset akkor állhatna fenn, ha állami feladatok körébe tartozó, a köz számára történő szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúráról lenne szó, amely a szolgáltatás követelményeinek teljesítésére korlátozódik. Ezen kívül olyan létesítménynek kellene lennie, amelyet a piac valószínűleg nem biztosít, mert gazdaságilag nem lenne nyereséges, és üzemeltetésekor nem szabad előnyben részesíteni egyetlen adott vállalkozást sem.

(34)

Ezért a Bizottság véleménye szerint a projekt nem minősíthető olyan általános infrastruktúrának, amely az állami támogatás ellenőrzésének hatályán kívül esik. Bizonyos, például a közlekedési ágazatban meglévő infrastruktúrákkal szemben, melyek minden potenciális használó számára azonos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett szabadon hozzáférhetők, és amelyeket nem a piac biztosít (épít és/vagy üzemeltet) tisztán üzleti feltételekkel, ezt a fajta infrastruktúrát általában magánbefektetők építik ki, habár nem szükségszerűen olyan feltételek mellett, ahogyan azt Appingedam város tervezi a tárgyalt intézkedés kapcsán.

(35)

Ahogy a KPN és az Essent appingedami jelenléte is mutatja, az elektronikus hírközléshez szükséges helyi hálózat biztosítása nem kizárólagos állami szolgáltatás, hanem az ilyen hálózatokat általában azok a szolgáltatók építik ki, amelyek elektronikus hírközlési szolgáltatásokat is nyújtanak a háztartások és az üzleti felhasználók számára. A tervezett intézkedés így bizonyos fokig megkettőz egyes piaci kezdeményezéseket, vagy olyan szolgáltatások biztosítását teszi lehetővé, amelyek már rendelkezésre állnak.

(36)

A versenytorzulás hiánya nem velejáró jellemzője az ilyenfajta szolgáltatásoknak, de ezt minden esetben ellenőrizni kell. Az Appingedamban kialakult piaci helyzetben az intézkedés torzítja vagy torzulással fenyegeti a versenyt azáltal, hogy versenyez a már meglévő magánbefektetők hálózataival, és elriasztja a hasonló szolgáltatásokba a jövőben beruházni szándékozó magánbefektetőket.

(37)

A Bizottság tehát úgy ítéli meg, hogy az appingedami projekt inkább az állami támogatás ellenőrzésének hatálya alá tartozik, és nem tekinthető olyan általános infrastruktúrának, amelynek a köz részére történő biztosítása az állami feladatok közé tartozik.

IV.2.   Általános gazdasági érdekű szolgáltatás biztosítása?

(38)

Bár a holland hatóságok kifejezetten nem utaltak általános gazdasági érdekű szolgáltatás létére, az a kérdés, hogy az appingedami FTTH hálózat biztosítása általános gazdasági érdekű szolgáltatást képvisel-e, vizsgálat tárgyát képezi.

(39)

A tagállamok általában nagy mértékű szabadságot élveznek annak megítélésében, hogy egy szolgáltatás általános gazdasági érdekű szolgáltatás-e, tiszteletben tartva az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát, amely megállapította az iránymutató elveket (13).

(40)

A vizsgált intézkedésnél a cél az aktív réteg üzemeltetője és a város/ alapítvány közötti szerződéses kapcsolat létrehozása, amely inkább a köz- és magánszféra hagyományos partnerségének szabályaira utal, mint megbízás egy általános gazdasági érdekű szolgáltatásra és annak végrehajtása. Ezt a következtetést lehet levonni a holland kormánynak az intézkedéssel kapcsolatos kommunikációjából és dokumentációjából is, amelyek sehol sem említik az „általános gazdasági érdekű szolgáltatás” kifejezést, sem hasonló fogalmakat. Ellentétben azokkal az ügyekkel, amelyekben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az állami támogatás egy általános gazdasági érdekű szolgáltatás ellentételezése – lásd a Pyrénées-Atlantiques  (14) ügyben született határozatot –, itt sem az alapítvány, sem az üzemeltető nem rendelkezett egyértelmű általános gazdasági érdekű szolgáltatás-megbízással szélessávú hozzáférés biztosítására a köz, a lakosság és a vállalkozások számára, vidéki és távol eső területeken, ahol más üzemeltető nem biztosít általánosan elérhető és megfizethető szélessávú hozzáférést.

(41)

A Pyrénées-Atlantiques ügyben az intézkedés közvetlen célja az volt, hogy a nagykereskedelmi hálózaton keresztül lehetővé tegye a nagyközönség részére a szélessávú szolgáltatást egy korlátozott szélessávú lefedettséggel rendelkező országrészben. Ezek a feltételek nem vonatkoznak Appingedamra, ahol már két hálózaton keresztül is biztosított a szélessávú szolgáltatás.

(42)

Mivel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az intézkedés nem képvisel általános gazdasági érdekű szolgáltatást, nem tartja szükségesnek az intézkedés értékelését az Altmark  (15) ítéletben meghatározott egyéb kritériumok szerint.

IV.3.   Appingedam város nem viselkedik magánbefektetőként

(43)

A holland hatóságok azt állítják, hogy a város és az alapítvány részéről történő beruházás pontosan azért szükséges, mert a piaci szereplők nem kívánnak befektetni az appingedami passzív FTTH hálózatba, mivel a beruházás várható megtérülése nem elégséges ahhoz, hogy indokolja a piaci feltételekkel történő befektetést.

(44)

A holland hatóságok szerint a város számos banktól kérte a hálózat passzív rétege beruházásának finanszírozását, de a Bank Nederlandse Gemeenten (BNG) kivételével valamennyi bank visszautasította a projekt finanszírozását. A BNG azért volt kész hitelt nyújtani a városnak, mivel a BNG csak a hitel kedvezményezettje – azaz a város – hitelképességét értékelte, nem az alapítvány által létrehozott FTTH hálózat megépítését vagy összességében a teljes projektet.

(45)

Ennélfogva a város beruházása az alapítványba és az alapítvány beruházása a passzív hálózatba nem felel meg a „piacgazdasági befektető elvének”, mivel egy piaci résztvevő nem fektetett volna be a passzív rétegbe, amit a város tapasztalt, amikor magánbefektetőkkel tárgyalt.

IV.4.   Állami támogatás értékelése

(46)

A holland hatóságok az eljárás megindításáról szóló határozatot megelőző első beadványukban előadták, hogy az intézkedés négy egymástól elhatárolható szintjének egyike sem tartalmaz állami támogatást. Az alapítványnak – szerintük – a projektből nem származna előnye, és még ha előnye származna is, az nem lenne hatással a tagállamok közti kereskedelemre. A hatóságok véleménye szerint sem az aktív réteg üzemeltetője, sem a kiskereskedelmi szolgáltatások biztosítói nem részesülnek állami támogatásban. Az üzemeltető piaci mértékű nagykereskedelmi árat számít fel (kell felszámítania) a kiskereskedelmi szolgáltatás biztosítóinak, ahogyan ezt a jelenlegi infrastruktúra esetében is történik. Ha a Bizottság garanciát kérne a várostól, hogy az üzemeltető piaci árakat alkalmaz, úgy a város ezt rögzítené az alapítvány és az üzemeltető közötti szerződésben.

(47)

Végezetül a holland hatóságok előadják, hogy az ATLAS-üggyel (16) ellentétben az appingedami hálózatot többnyire gazdasági tevékenységet nem folytató háztartások/a lakosság kiszolgálására fogják használni. Ha kapnak is támogatást az appingedami vállalatok, az nem haladja meg az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű („de minimis”) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben (17) megengedett támogatási intenzitást.

(48)

A Bizottság már az eljárás megindításáról szóló határozatban (18) is megállapította, hogy a holland hatóságok nem szolgáltattak olyan információkat, amelyek alátámasztanák ezeket az érveket. A holland hatóságok az eljárás megindításáról szóló határozatot követően sem szolgáltattak semmilyen további bizonyítékot, amely alátámasztaná az ezekkel a pontokkal kapcsolatos érvelésüket.

(49)

Az EK-szerződés és az egységes ítélkezési gyakorlat szerint a 87. cikk (1) bekezdése értelmében egy intézkedés állami támogatásnak minősül, amennyiben:

tagállamok által vagy állami forrásból valósul meg a beavatkozás;

előnyben részesít bizonyos vállalkozásokat vagy áruk termelését;

torzítja vagy torzítással fenyegeti a versenyt, és

hátrányosan befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(50)

Appingedam városa hitelt nyújt vagy hitelgaranciát vállal. Ennélfogva a hálózat passzív rétegének finanszírozásához szükséges pénzeszközök legalább egy részét Appingedam városa biztosítaná. Ezeket a pénzeszközöket ezért állami forrásoknak kell tekinteni (19).

(51)

A város által nyújtott hitel vagy garancia számos szereplő számára jelent előnyt:

(52)

A város által létrehozott és működtetett alapítvány lenne hálózat passzív rétegének tulajdonosa. Az alapítvány bocsátja a hálózatot az üzemeltető rendelkezésére. A passzív réteg megépítése és bérbeadása gazdasági tevékenységnek tekinthető, ezért az alapítvány az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vállalkozásnak minősíthető.

(53)

A Bizottság rendelkezésére álló információk szerint a passzív réteget a város finanszírozza az alapítvány közreműködése nélkül. Az alapítvány a hálózat használatáért valószínűleg nem fizetne díjat. Amint a (43)–(45) bekezdés ismertette, úgy tűnik, hogy Apppingedam városának a passzív rétegbe történő beruházása nincs összhangban a piacgazdasági befektető elvével. Ennélfogva a város által az alapítványnak nyújtott állami pénzeszközök az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében az alapítványt előnyben részesítik.

(54)

A holland hatóságok megerősítették, hogy a passzív infrastruktúra üzemeltetésének koncesszióját nyilvános pályázat útján döntik el. Nyilvános pályázat esetén a nyertes szállító részére az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti előny minimalizálható.

(55)

Jóllehet a nyílt pályázat eredményeként a projekt nem hozna kiemelkedő nyereséget az üzemeltetőnek, ugyanakkor olyan feltételek mellett férne hozzá a passzív réteghez, amelyek valószínűleg – a fent leírt okokból – nem tükröznék a város és/vagy az alapítvány részéről a hálózat megépítése során felmerülő költségeket, és nem úgy lennének megállapítva, hogy maximalizálják a város projektből származó bevételeit. Habár a (8) és (9) bekezdésben leírtak szerint nem tisztázott, hogy a koncessziót milyen pénzügyi feltételekkel ítélnék meg, valószínű, hogy a hozzáférés ára – az állami beavatkozásnak köszönhetően – a felmerülő költségek alatt lesz, és feltehetően nem egy hasonló passzív réteghez való hozzáférés piaci árán fog alapulni.

(56)

Az üzemeltető ennél fogva állami finanszírozású hálózat felhasználásával üzemeltetne, és olyan feltételekkel léphetne be a nagykereskedelmi szolgáltatások piacára, amelyek máshogyan nem elérhetőek. Ennélfogva az állami beavatkozás az üzemeltető számára előnyt jelent.

(57)

Még ha az üvegszálas optikai hálózathoz az üzemeltetőn keresztül történő hozzáférés minden érdekelt elektronikus hírközlési szolgáltató számára átlátható és azonos feltételek mellett lenne elérhető, akkor is valószínű, hogy a hozzáférés ára – az állami támogatásnak köszönhetően – alacsonyabb lesz a költségeknél, és feltehetően nem hasonló nagykereskedelmi szélessávú szolgáltatások piaci árán fog alapulni. Ezért a szolgáltatók előnyt fognak élvezni, hiszen lehetőségük lesz a nagy sebességű kiskereskedelmi szélessávú szolgáltatások piacára belépni, és olyan feltételekkel gazdasági tevékenységet folytatni, amely a piacon máshogyan nem érhető el.

(58)

A fent említett tényezők azt sugallják, hogy az üzemeltetőnek, a szolgáltatónak és más távközlési szolgáltatóknak biztosított előny az appingedami háztartások és vállalkozók számára is előnnyé válhat. A háztartásokra nem vonatkoznak az állami támogatásról szóló szabályok, de az adott térség vállalkozásai hasznát láthatják a szélesebb körű szolgáltatásoknak és azoknak az áraknak, amelyek alacsonyabbak, mint amit a tisztán kereskedelmi feltételek mellett, például bérelt vonalas vagy műholdkapcsolatos szolgáltatásokért jelenleg kérnek. Ezenkívül ezek a vállalkozások előnyt élvezhetnek a Hollandia más területein működő vállalkozásokhoz képest is. A holland hatóságok hozzátették azonban, hogy a végfelhasználók valamennyien kis- és középvállalkozások (KKV-k), de nem adtak magyarázatot rá, hogy ezt a csoportot miért kellene állami támogatásban részesíteni. Ezenfelül a támogatás egyértelműen nem korlátozódik a végfelhasználókra.

(59)

A hatóságok megismételték, hogy még ha az appingedami vállalkozások állami támogatásban részesülnek is, a támogatás mértéke nem haladja meg a 69/2001/EK rendeletben megállapított támogatási intenzitást. A Bizottság elismeri, hogy az egyes üzleti végfelhasználók számára nyújtott előny a de minimis támogatási küszöb alatt lenne. Ugyanakkor nem kizárható, hogy a támogatás meghaladja az említett rendeletben megállapított mértéket, vagy sérti az állami támogatás halmozhatóságának szabályait.

(60)

A tervezett állami beavatkozás megváltoztatja a jelenlegi appingedami piaci feltételeket a nagy sebességű szélessávú szolgáltatások (az üzemeltető) nagykereskedelmi piacára történő támogatott belépés lehetővé tételével, valamint azáltal, hogy lehetővé teszi a szolgáltatók megjelenését – többek között – a kiskereskedelmi szélessávú- és távközlési szolgáltatások szomszédos piacain. Amikor a jelenlegi szolgáltatók – az Essent és a KPN – úgy döntöttek, hogy beruháznak a hálózatba, illetve azt fenntartják, számításaikat arra a feltételezésre alapozták, hogy más elektronikus hírközlési szolgáltatóknak az új hálózat kiépítésének teljes költségét viselniük kellene, vagy piaci árat kellene fizetniük a nagykereskedelmi szolgáltatásokhoz történő hozzáférésért, amely helyzet a tervezett állami beavatkozás után már valószínűleg nem állna fenn. Az a tény, hogy új hálózat válik hozzáférhetővé, feltehetőleg a piaci ár alatti feltételekkel, versenytorzuláshoz vezet a kiskereskedelmi szélessávú szolgáltatások és más, elektronikus szolgáltatások szomszédos piacain is.

(61)

Mivel az állami beavatkozás hatással lehet más tagállamok távközlési üzemeltetőire, az intézkedés hatással van a kereskedelemre. A távközlési piacokon fokozódik a verseny az elektronikus hírközlési szolgáltatások biztosítói és azon szolgáltatók között, amelyek többnyire a tagállamok közötti kereskedelem tárgyát képező tevékenységeket folytatnak. Például számos, Hollandiában működő hálózatüzemeltető és internetszolgáltató tartozik olyan nemzetközi csoportokhoz, amelyek egész Európában szolgáltatnak, és befektetésekkel rendelkeznek nem csak Hollandiában, hanem más országokban is.

(62)

A fentiek figyelembe vételével a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az állami források által finanszírozott projekt előnyt biztosít az alapítvány, az üzemeltető és a szolgáltatók számára, és – legalábbis részben – gazdasági előnyt jelenthet az Appingedamban működő üzleti vállalkozások számára. A projekt továbbá torzítja a versenyt, és befolyásolja a tagállamok közti kereskedelmet.

(63)

Miután bebizonyosodott, hogy az intézkedések az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősülnek, szükséges megvizsgálni azt is, hogy az intézkedés összeegyeztethető-e a közös piaccal.

V.   AZ ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG ÉRTÉKELÉSE

(64)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése az állami támogatás tilalmának általános elvét írja elő a Közösségen belül. Az EK-Szerződés 87. cikkének (2) bekezdése és 87. cikkének (3) bekezdése azokat az eseteket határozza meg, amelyek kivételt képeznek a 87. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános összeegyeztethetetlenség alól.

(65)

A 87. cikk (2) bekezdése a 87. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott állami támogatás általános tilalmának automatikus kivételeit határozza meg. A 87. cikk (2) bekezdésében meghatározott kivételek egyike sem alkalmazható erre az esetre. A projekt nem tekinthető a 87. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében szociális jellegűnek, és a támogatás nem kizárólag az egyéni felhasználókat érinti.

(66)

A 87. cikk (3) bekezdésének b) és d) pontjában megfogalmazott kivételek szintén nem alkalmazhatóak. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy Appingedam olyan térségben fekszik, amely regionális támogatásra jogosult (20) ennélfogva az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontjának értelmében elméletileg regionális támogatásra jogosult. A Bizottság az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja alapján iránymutatásokat állapított meg a regionális támogatásokról (továbbiakban: iránymutatások) (21). Az intézkedés azonban ezen iránymutatások alapján sem indokolható az alábbi (67) bekezdésben leírt okok miatt:

(67)

Az intézkedés nem egy meghatározott regionális támogatási rendszeren alapul, továbbá csak az érintett régió egy városában egy bizonyos ágazatnak kedvez. Az iránymutatás szerint azonban: „egyedi ad hoc támogatás folyósítása, vagy egyetlen tevékenységi területre korlátozott támogatás […] befolyásolhatja az érintett piacon zajló versenyt (ebben az esetben: a többi üzemeltetőt), a regionális fejlesztésre gyakorolt hatása pedig valószínűleg túl korlátozott.[…] A Bizottság úgy gondolja, hogy […]az ilyen támogatás nem teljesíti a(z) [irányelvben meghatározott] követelményeket  (22)”.

(68)

A Bizottság további iránymutatásokat és keretszabályokat állapított meg azon állami támogatásokra vonatkozóan, amelyek esetlegesen az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontjában megfogalmazott kivételek alá eshetnek. Egyetlen ilyen iránymutatás sem alkalmazható erre az esetre. Mivel a beavatkozásra nem vonatkozik egyetlen más létező iránymutatás vagy keretszabály sem, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az intézkedés közös piaccal való összeegyeztethetőségét közvetlenül az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja (23) alapján kell értékelni.

(69)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja szerint a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető „egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben”.

(70)

A támogatás az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja szerinti kivétel hatálya alá tartozhat, amennyiben az intézkedés közösségi érdekű célra irányul, a cél eléréséhez szükséges és a kitűzött céllal arányos mértékben.

(71)

Ennélfogva a Bizottság megvizsgálja, hogy:

(a)

a tervezett támogatás egy jól meghatározható közösségi érdekű cél megvalósítására irányul-e, pl. a piaci működésképtelenséget orvosolja-e, vagy más közérdekű célra irányul-e, mint amilyen például a kohézió megteremtése.

Ebben az esetben azt is értékelni kell, hogy

(b)

a támogatási intézkedés alkalmas lehet-e a közérdekű cél elérésére, ehhez a következő kérdésekre kell választ adni:

(i)

a támogatási intézkedés a megfelelő eszköz-e, pl. alkalmas-e a támogatás a cél megvalósítására, vagy léteznek-e más, egyértelműen jobb eszközök ugyanilyen eredmény elérésére?

(ii)

van-e az intézkedésnek ösztönző hatása, pl. megváltoztatja-e a támogatás a vállalatok viselkedését?

(iii)

arányos-e a támogatási intézkedés a megvalósítandó céllal, pl. el lehetne-e érni ugyanilyen viselkedésváltozást kevesebb támogatással, vagy kevesebb torzulással járó eszközzel?

(c)

korlátozottak-e a versenyt érintő torzulások és a kereskedelmet érintő hatások úgy, hogy pozitívnak tekinthető az egyenleg?

(72)

A Bizottságnak értékelnie kell, hogy fennáll-e olyan piaci működésképtelenség a hollandiai szélessáv-piacon, közelebbről pedig Appingedamban, amelyet állami támogatással orvosolni lehetne. A legfrissebb adatok (24) megerősítik, hogy a holland piacot a verseny magas foka és bőséges szélessávú kínálat jellemzi. A szélessáv elterjedtsége az EU-n belül itt a legmagasabb arányú (2006 közepéig körülbelül 30 %-os, és gyorsan növekszik).

(73)

A holland szélessávú piac jellemzője a gyors fejlődés. Az elektronikus hírközlési szolgáltatók, hálózatüzemeltetők és internetszolgáltatók nagyon nagy kapacitású szélessávú szolgáltatást fognak bevezetni a holland piacon a közeljövőben (25). Várható, hogy a következő évek során állami támogatás nélkül kiépítik a „következő generációs hálózatokat” (26). Ezenkívül a harmadik generációs mobilüzemeltetők jelenleg indítják el mobil szélessávú szolgáltatásukat Hollandiában. A Bizottság rendelkezésére álló információk szerint ezek a szolgáltatások Hollandia területének már mintegy 70 %-án elérhetőek (27).

(74)

A Bizottság rendelkezésére álló tényszerű információk alapján (CPB jelentés, bizottsági jelentés, OECD elemzés, stb.) egyértelmű jelek utalnak arra, hogy a piaci erők biztosítják a megfelelő lefedettséget és a kívánt mennyiségű szolgáltatást a holland szélessávú piacon (28). Továbbá a tervezett állami befektetéssel járó beavatkozás kiszorító hatással fenyegeti a magánkezdeményezéseket, és nem eredményezi a szélessávú szolgáltatások kínálatának javulását.

(75)

A CPB-jelentés egyértelműen megállapítja, hogy általánosságban nincs jelen piaci működésképtelenség a hollandiai szélessávú piacokon, a vállalkozások kellő ösztönzést kapnak a szélessávba történő befektetéshez, a legjobb kormánypolitika a háttérben maradás politikája, amikor is a piaci erőkre hagyatkoznak. A jelentés megállapítja, hogy a meglévő piaci működésképtelenség korlátozott, és főként a piaci erővel és minimális gyártási problémákkal kapcsolatos. A jelentés szerint a holland szabályozó, az OPTA szabályozási gyakorlata és bizonyos kutatásra és fejlesztésre szánt támogatások mindkét kérdést megfelelő módon kezelik (29).

(76)

Kifejezetten az appingedami kiskereskedelmi piacot illetően mind a KPN, mind az Essent kínál a kiskereskedelmi piacon kiskereskedelmi szélessávú szolgáltatásokat. Az Essent jelenleg egészen 5Mbit/s, a KNP 6Mbit/s sebességig. Mind az Essent, mind a KPN kínál „triple play” szolgáltatást (telefon, internet, digitális/analóg TV). Mindkét vállalkozás rendelkezik azokkal a technikai lehetőségekkel, amelyeket fel fognak használni arra, hogy meglévő hálózataik alapján szolgáltatásuk sávszélesség-kapacitását továbbfejlesszék, amennyiben elegendő igény lesz az ilyenfajta szolgáltatásokra. Más internetszolgáltatóknak is van lehetősége szélessávú szolgáltatást kínálni a KPN nagykereskedelmi szolgáltatásai alapján.

(77)

A nagykereskedelmi piacokat illetően a holland szabályozó, az OPTA bizonyos piacokra korlátozó intézkedéseket alkalmazott a jelentős piaci erővel bíró üzemeltetővel, KPN-nel szemben. A KPN a hálózatához nagykereskedelmi hozzáférést és szélessávú szolgáltatások nyújtásához szükséges szolgáltatásokat is kínál (30). Egyes kábelüzemeltetők, nevezetesen az Essent szintén kínál egyfajta nagykereskedelmi szélessávú hozzáférést harmadik feleknek a holland piacon (31).

(78)

A Bizottság által eddig vizsgált, szélessávhoz nyújtott állami támogatással kapcsolatos esetekben a Bizottság valóban úgy ítélte meg, hogy a nagykereskedelmi hálózatok állami támogatása megfelelő és arányos eszköz lehet a piaci működésképtelenség és/vagy finanszírozási hiány elemeinek kiküszöbölésére. Ugyanakkor azokban az esetekben, amelyek általában „fehér” vagy „szürke” területeket (32) érintettek, a piac nem nyújtotta a szélessávú szolgáltatások versenyképes kínálatát, vagy strukturális akadályai voltak a szélessáv megépítésének (33).

(79)

A holland hatóságok azzal érvelnek, hogy a „jövő tartalomszolgáltatásai és alkalmazásai” olyan hálózatot kívánnak meg, amelynek kapacitása nagyobb, mint amit a meglévő réz vagy réz-üvegszál hibrid kábel hálózatok biztosítani tudnak. A vizsgálatokból kiderül, hogy nehéz elképzelni olyan rövid- illetve középtávú tömegpiaci alkalmazásokat, amelyek nyújtásához ne felelnének meg a jelenlegi hálózatok (34). Ez azt jelenti, hogy a „következő generációs hálózatokon” keresztül nyújtott, és a meglévő hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatások között a helyettesíthetőség foka magas, ezért a belátható jövőben az intézkedés által okozott potenciális piactorzulás számottevő marad.

(80)

Összegzésül levonható a következtetés, hogy nincsen olyan piaci működésképtelenség az appingedami szélessávú piacon, amely pénzügyi állami támogatást tesz szükségessé.

(81)

Jóllehet Appingedam Hollandia periférikus régiójában található, a beavatkozás olyan várost érint, ahol a szélessávú kis- és nagykereskedelmi szolgáltatások különböző elektronikus hírközlési szolgáltatókon és hálózatokon keresztül, más régiókhoz hasonló feltételekkel és áron már elérhetők.

(82)

A korábban említett CPB-jelentés megállapítja, hogy nincs bizonyíték „arra, hogy Hollandiában létezik földrajzi vagy szociális digitális választóvonal. A szélessáv majdnem minden régióban elérhető. A legtöbb fogyasztó hozzávetőlegesen 80 internet előfizetés közül választhat a sűrűn lakott területeken és körülbelül 30 közül a távoli vidékeken.” A jelentés megemlíti, hogy lehetséges, hogy létezik szociális választóvonal (az idősek alulreprezentáltak a szélessáv használatban), de a kormány kereslet oldali intézkedésekkel ösztönzi ezeket a személyeket az Internet használatra, például ismeretterjesztő kampányokkal (35).

(83)

Következésképpen a tárgyalt intézkedés nem irányul a kohéziós politika céljának elérésére. Az állami támogatás nem szükséges az appingedami szélessáv kínálat elősegítéséhez, ugyanakkor aránytalanul torzítja a versenyt. Ennélfogva közösségi érdekű cél hiánya miatt az intézkedés nem felel meg az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában megállapított összeegyeztethetőségi kritériumoknak.

VI.   KÖVETKEZTETÉS

(84)

A fenti okokból a Bizottság arra következtet, hogy az intézkedés az alapítvány, az üvegszálas hálózat üzemeltetője és a kiskereskedelmi szélessávú szolgáltatás biztosítója számára állami támogatásnak minősül. Miután a támogatás nem irányul bizonyos gazdasági tevékenység formák vagy bizonyos régiók gazdaságának fejlesztésére anélkül, hogy a közérdekkel ellentétesen bizonyos mértékig kedvezőtlenül ne befolyásolná a kereskedelmi feltételeket, a támogatás nem indokolható az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján, és ennélfogva összeegyeztethetetlen a közös piaccal.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az az állami támogatás, amelyet Hollandia az appingedami szélessávú hálózat fejlesztésére szándékozik nyújtani, összeegyeztethetetlen a közös piaccal.

Ezért ebből az okból kifolyólag a támogatási intézkedést nem szabad végrehajtani.

2. cikk

Hollandia a határozat kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot az e határozat végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről.

3. cikk

E határozat címzettje a Holland Királyság.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 19.

A Bizottság részéről

Neelie KROES

A Bizottság tagja


(1)  HL C 321, 2005.12.16., 7. o.

(2)  Az említett AQ8920 LJ számú ügy megtalálható a www.rechtspraak.nl oldalon.

(3)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(4)  A szélessávú szolgáltatások olyan „állandó kapcsolatot biztosító” kommunikációs szolgáltatások, amelyek nagy mennyiségű adat továbbítását teszik lehetővé, és a kommunikációs hálózati technológiák („platformok”) különféle kombinációjának hasznosításával nyújthatóak. A technológiák alapulhatnak vezetékes vagy rádióhullám alapú átviteli infrastruktúrán, és helyettesíthetik vagy kiegészíthetik egymást az adott helyzetnek megfelelően. A jelenlegi lakossági piacon elérhető szélessávú szolgáltatások általában 512 Kbit/s – 1 Mbit/s letöltési sebességet biztosítanak. Üzleti felhasználóknál ennél sokkal nagyobb letöltési sebességre van szükség.

(5)  Bizalmas információk

(6)  Az Essen által a Bizottságnak szolgáltatott adatok alapján.

(7)  Jelenleg a vezetékekhez és a sötét (megvilágítatlan) üvegszálakhoz történő nagykereskedelmi hozzáférés piaca nem szerepel a Bizottság elektronikus távközlési szolgáltatások érintett piacaira vonatkozó ajánlásában. Ezért legalábbis jelenleg nem létezik az elektronikus hírközlésre vonatkozó európai keretszabályozásban kifejezett rendelkezés arról, hogy harmadik fél részére biztosítani kell-e a hozzáférést a vezeték- illetve üvegszál-infrastruktúrához, az elektronikus hírközlési ágazaton belüli, a 2002/21/EK irányelvvel összhangban az előzetes szabályozásra alkalmas, érintett termék- és szolgáltatáspiacokról szóló, 2003. február 11-i 2003/311/EK bizottsági ajánlás alapján (HL L 114., 2003.május 8., 45. o.).

(8)  Lásd a 2. lábjegyzetet.

(9)  A KPN jelentős piaci erővel rendelkezik az előfizetői hurok átengedésének nagykereskedelmi piacán és egyes bérelt vonalak nagykereskedelmi piacán. Ennélfogva a KPN-nek be kell tartania a szélessávú szolgáltatások fontos bemeneteit – úgymint a helyi hurkot és a bérelt vonalak nagykereskedelmét – érintő hozzáférési szabályokat. Ezenfelül a KPN önként biztosít bitfolyam hozzáférést, amely nagykereskedelmi hozzáférési termék.

(10)  A Centraal Planbureau független gazdasági elemzéseket készítő kutatóintézet. A CPB összetételét tekintve független, de formálisan a központi kormányzathoz tartozik.

(11)  Gátolja a piaci működésképtelenség a szélessáv kilátásait? Centraal Planbureau, 2005. december

(12)  Internet-protokoll alapú virtuális magánhálózat szolgáltatások.

(13)  Ahogy a Bizottság azt korábban kifejtette a szélessávú szolgáltatások hozzáférése kapcsán, például a francia „Pyrénées-Atlantiques” régió szélessávú projektjével kapcsolatos határozat 46. bekezdésében, az N381/04 sz. „Pyrénées-Atlantiques” (Franciaország) ügyben 2004. november 16-án hozott bizottsági határozat, Hivatalos Lap C 162, 2005. július 2., 5. o.

(14)  Lásd a 11. lábjegyzetet.

(15)  A C-280/00 sz. Altmark Trans és Regierungspräsidium Magdeburg ügyben 2003. július 24-én hozott ítélet, EBHT 2003., I-7747 o.

(16)  Lásd az N 213/2003 sz. egyesült királyságbeli ATLAS-projekt ügyben 2004. szeptember 9-én hozott bizottsági határozatot; szélessávú infrastruktúra-rendszer üzleti parkok számára.

(17)  HL L 10, 2001.1.13, 30. o.

(18)  10. bekezdés

(19)  Ahogy az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a felelősségvállalások és kezességek formájában adott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (HL C 71, 2000.3.11. 14. o.) 2.1.2. pontja előírja, az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdése értelmében állami támogatásról akkor is lehet szó, ha a felelősségvállalás értelmében nem történt az állam részéről kifizetés. Ezenfelül, jóllehet nem történt közvetlen és egyértelmű állami forrás-átengedés, mégis állami források bevonására kerül sor, lásd a C-200/97 Ecotrade kontra AFS ügyben 1998. december 1-jén hozott ítélet (EBHT I-7907 o.) 43. pontját, a T-204/97 és T-270/97 EPAC egyesített ügyekben 2000. június 13-án hozott ítélet (EBHT II-2267 o.) 80. és 81. pontját.

(20)  Hollandia 2000–2006-os regionális támogatás térképe (N 228/2000 állami támogatás, 2000.8.8., hiv. SG (2000) D/106075).

(21)  Iránymutatás a regionális állami támogatási intézkedésekről, HL C 74., 1998.3.10.

(22)  Lásd iránymutatás, 2. fejezet, alkalmazási kör, 10. o.

(23)  A Bizottság más ügyekben is ezt az eljárást alkalmazta, lásd például az Egyesült Királyság állami támogatásaira vonatkozó határozatokat: 2004.12.14-én kelt N126/04 sz. „Szélessáv a KKV-k számára Linconshire-ben”, 2004.11.16-án kelt N199/04 sz. „Szélessáv üzleti alapok”, 2004.11.16-án kelt N307/04 sz. „Szélessáv Skóciában – távoli és vidéki területek” határozat

(Lásd: http://europa.eu.int/comm/secretariat_general/sgb/state_aids/).

(24)  Európai elektronikus hírközlési szabályozás és piacok 2005 (11. jelentés), COM (2006)68., 2006. 02.20. A 2005. októberi adatok alapján a vezetékes inkumbens szolgáltató piaci részesedése a szélessávú kiskereskedelmi vonalak piacán körülbelül 44 %, a DSL vonalak kiskereskedelmi részesedése körülbelül 72 %. Ezenkívül az inkumbens szolgáltatók száma a DSL kiskereskedelmi vonalak esetében tovább csökken; az OECD 2005. decemberi szélessávú statisztikája is mutatja, hogy szélessáv területén Hollandia az élen járó országok között található: www.oecd.org/sti/ict/broadband.

(25)  A Bizottság birtokában lévő információk alapján az Essent 100 Mbit/s-t biztosító szimmetrikus „Ethernet az otthonba” („Ethernet to the Home”) megoldást tesztel, a UPC 2006 folyamán tervezi 50 Mbit/s-et biztosító szolgáltatásának hollandiai bevezetését, a KPN pedig az 50 Mbit/s-nél nagyobb sebességet biztosító VDSL szolgáltatás elindítására készül.

(26)  Lásd például OPTA: KPN s Next Generation Network: All-IP, Vitairat, 2006. május 22.

(27)  Vö. http://145.7.218.175/covcheck/main.asp és http://umtscoveragetool.vodafone.nl/UMTSdekking.html#. A KPN weboldala megemlíti, hogy az UMTS Hollandia 130 városában 9 millió ember számára elérhető: http://www.kpn.com/kpn/show/id=716554 .

(28)  A Holland lakosság egy kis részének még mindig nincs szélessávú hozzáférése, pl. mert túl messze laknak a helyi telefonközponttól ahhoz, hogy digitális előfizetői vonal (DSL) szolgáltatást igénybe tudjanak venni, és/vagy nincs hozzáférésük kábeltelevíziós hálózathoz.

(29)  CPB jelentés, 103. o.

(30)  A KPN jelentős piaci erővel rendelkezik az előfizetői hurok átengedésének nagykereskedelmi piacán és a bérelt vonalak egyedi nagykereskedelmi piacán. Ennélfogva a KPN-nek be kell tartania a szélessávú szolgáltatások fontos bemeneteit – úgymint a helyi hurkot és a bérelt vonalak nagykereskedelmét – érintő hozzáférési szabályokat. Ezen felül a KPN önkéntesen biztosít hozzáférést bizonyos szélessáv szolgáltatóknak.

(31)  Például az Essent WBA-t nyújt az Introweb internetszolgáltatónak (habár kizárólag üzleti felhasználók részére), a Stichting CAI Harderwijk és a Kabel Noord kábelüzemeltető WBA-t nyújt a Chello internetszolgáltatónak és a Cogas kábelüzemeltető WBA-t nyújt az @Home internetszolgáltatónak; lásd. NL/2005/0281 sz. nagykereskedelmi szélessávú hozzáférés Hollandiában ügyet – észrevételek a 2005. december 2-i 2002/21/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdésének megfelelően.

(32)  A „fehér területeken” nincsen semmilyen szélessávú szolgáltatás, a „szürke területek” egyfajta természetes monopóliumhoz hasonlítanak, ahol a hálózat fölött egyetlen üzemeltető rendelkezik, amely nem engedélyezi az alap infrastruktúrához való hozzáférést. Appingedamot ezzel szemben „fekete területnek” lehet tekintetni, ahol a piaci helyzetet a különféle szélessávú szolgáltatások elérhetősége jellemzi, legalább két – egymással versengő – infrastruktúrán keresztül (mint a telefon és kábeltelevíziós hálózatok). A csak „fekete területet” lefedő projektek esetén nagy a veszélye, hogy az állami beavatkozás kiszorítja a jelenlegi és jövőbeli magánbefektetéseket.

(33)  A Bizottság a legutóbbi N284/05 sz. „Regionális Szélessávú Program – Metropolitan Area Network (MAN) program II. és III. fázisa” ír ügyben hozott 2006. március 8-i bizottsági határozatában a súlyos „szélessávú elmaradottságot” és az ír piac sajátosságait (alternatív infrastruktúra hiánya, lakosságeloszlási minták, a szélessáv inkumbens szolgáltató általi nagyon késői bevezetése, stb.) figyelembe véve elfogadta a nyitott nagykereskedelmi szélessávú infrastruktúra elindításához biztosított állami támogatást olyan területeket is, ahol az inkumbens üzemeltető már biztosította az alapvető szélessávú szolgáltatásokat.

(34)  Lásd például: UK Broadband Stakeholder Group, Predicting UK Future Residential Bandwidth Requirements, 2006. május; IDATE, Etude sur le développement du très haut débit en France, 2006 március.

(35)  Az említett CPB-jelentés 14. o.


27.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/11


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. december 11.)

az elektronikus hírközlő hálózatokra, az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra és a kapcsolódó eszközökre és szolgáltatásokra vonatkozó szabványoknak és/vagy előírásoknak minden korábbi változat helyébe lépő jegyzékéről

(az értesítés a C(2006) 6364. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2007/176/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre („keretirányelv”) (1) és különösen annak 17. cikke (1) bekezdésére,

a hírközlési bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az elektronikus hírközlő hálózatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások és a kapcsolódó eszközök és szolgáltatások harmonizált rendelkezésre bocsátásának ösztönzése céljából az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétették a vonatkozó szabványok és/vagy előírások átmeneti jegyzékét (2).

(2)

Az átmeneti jegyzék a 90/387/EGK irányelv (3) szerinti keretszabályozásra és a 2002/21/EK irányelv szerinti, jelenleg hatályos keretszabályozásra egyaránt hivatkozott. A jegyzéket 2006 márciusában kiegészítették és módosították (4).

(3)

Ezért az átmeneti jegyzéken túllépve a szabványokról olyan jegyzéket szükséges összeállítani és közzétenni, amely az említett hirdetmények helyébe lép.

(4)

A szabványok felülvizsgált jegyzékét a tagállamok szakértőivel és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézettel (ETSI) együttműködésben állították össze,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A szabványok jegyzéke

(1)   Létrejön az elektronikus hírközlő hálózatokra, az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra és a kapcsolódó eszközökre és szolgáltatásokra vonatkozó szabványok és/vagy előírások jegyzéke.

A jegyzék a szabványok jegyzékének 2002. december 31-én, illetőleg 2006. március 23-án közzétett előző változata helyébe lép.

Ez a közlemény kiegészíti a bérelt vonalak minimális készletére vonatkozó szabványoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában2003. július 25-én közzétett jegyzékét.

(2)   A szabványok jegyzékét, amely a mellékletben szerepel, közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2. cikk

A címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 11-én.

a Bizottság részéről

Viviane REDING

a Bizottság tagja


(1)  HL L 108., 2002.4.24., 33. o.

(2)  HL C 331., 2002.12.31., 32. o.

(3)  HL L 192., 1990.7.24., 1. o. Az irányelvet a 2002/21/EK irányelvvel hatályon kívül helyezték.

(4)  HL C 71., 2006.3.23., 9. o.


MELLÉKLET

Magyarázó megjegyzés az elektronikus hírközlő hálózatokra, az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra és a kapcsolódó eszközökre és szolgáltatásokra vonatkozó szabványok és/vagy előírások jegyzékének mostani változatához

A keretirányelv (a 2002/21/EK irányelv) 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság az elektronikus hírközlő hálózatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások és a kapcsolódó eszközök és szolgáltatások harmonizált rendelkezésre bocsátásának ösztönzéséhez alapul szolgáló jegyzéket állít össze és tesz közzé az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a vonatkozó szabványokról és/vagy előírásokról, ezzel biztosítva a szolgáltatások közötti interoperabilitást és növelve a felhasználók választási szabadságát.

Ez a közlemény a korábbi – a „régi” keretszabályozásra (azaz a 97/51/EK irányelvvel módosított 90/387/EGK irányelv 5. cikkére) és a jelenleg hatályos keretszabályozásra (azaz a 2002/21/EK irányelv 17. cikkére) egyaránt hivatkozó – átmeneti szabványjegyzék (2002/C 331/04) helyébe lép. Ez a hirdetmény a szabványjegyzék 2006. március 23-i, az interaktív digitális televíziózással összefüggő módosításának (2006/C 71/04) (1) is a helyébe lép. E szabványjegyzék közzététele nem érinti a harmonizált jellemzőkkel rendelkező bérelt vonalak minimális készletét és a kapcsolódó szabványokat, amelyeket a 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 18. cikkében említenek és a 2003. július 24-i 2003/548/EK határozatban (2) tettek közzé.

A keretirányelv 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban, ha a jegyzékben nincs vonatkozó szabvány és/vagy előírás, a tagállamoknak az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott szabványok és/vagy előírások alkalmazására, illetőleg – ilyen szabványok és/vagy előírások hiányában – a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) vagy a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) által elfogadott nemzetközi szabványok és/vagy ajánlások alkalmazására kell ösztönözniük.

Az itt közölt jegyzék az érintett területekre vonatkozó, válogatott szabványokat és/vagy előírásokat tartalmaz. Az átmeneti szabványjegyzékhez (2002/C 331/04) képest kevesebb szabvány és/vagy előírás került bele a jegyzékbe, mivel a keretirányelv 17. cikkének (2) bekezdése már megköveteli a tagállamoktól, hogy olyan, az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott szabványok alkalmazására is ösztönözzenek, amelyek nem szerepelnek a szabványjegyzékben.

A szabványjegyzék az alábbi kritériumok figyelembevételével készült. E kritériumokat a tagállamokkal és a hírközlési bizottsággal együttműködésben állították össze, majd nyilvános konzultáción jóváhagyták őket.

A felülvizsgált jegyzéknek olyan szabványokat és/vagy előírásokat kívánatos magában foglalnia:

amelyek az elektronikus hírközlő hálózatok összekapcsolására és az ilyen hálózatokhoz való hozzáférésre és/vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások közötti interoperabilitásra vonatkoznak, a teljes körű felhasználói interoperabilitáshoz és a felhasználók választási szabadságához feltétlenül szükséges mértékig;

amelyek alkalmazása nem jár túl magas költséggel a várható haszonhoz képest (arányosság);

és amelyek megfelelnek az egyik vagy mindkét alábbi kritériumnak:

különböző érdekelt felek tulajdonában és üzemeltetésében lévő – akár határokon átívelő – rendszereket elhatároló, kulcsfontosságú kapcsolódási felületekre vonatkozó szabványok és előírások, különösen az interoperabilitás súlyos és valószínű eseteinek és a választási szabadság hiányának elhárítására alkalmas szabványok és/vagy előírások;

a jelenlegi piaci viszonyokhoz igazodó, fejlődő és jövővel rendelkező szabványok és/vagy előírások.

A felülvizsgált jegyzéknek nem helyénvaló tartalmaznia:

kiforrott, tovább már nem fejlődő hálózatokra és szolgáltatásokra vonatkozó szabványokat és/vagy előírásokat;

jelenleg még a fejlesztés korai szakaszában lévő hálózatokra és szolgáltatásokra vonatkozó szabványokat és/vagy előírásokat;

az (1) bekezdés (c) albekezdéséből adódóan olyan szabványokat és/vagy előírásokat, amelyeknél az interoperabilitásról és a választási szabadságról maga a piac gondoskodik, mivel fogyasztói igény vagy ipari érdek fűződik hozzá.

A fenti (1) és (2) pontban megjelölt kritériumok ellenére különös figyelmet indokolt fordítani:

a jelenleg nemzeti vagy európai szintű szabályozásra használt szabványokra és/vagy előírásokra: ezeknél előbb fel kell mérni a jegyzékből való törlés hatását.

azokra a szabványokra és/vagy előírásokra, amelyekhez – a nemzeti vagy a közösségi jog értelmében – olyan közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése kötődik, amelyeknek alkalmazásához a piaci szereplőknek nem fűződik gazdasági érdeke.

ELŐSZÓ

1.   Általánosságok

Az alább felsorolt szabványok és/vagy előírások képezik a szabványoknak és/vagy előírásoknak az K(2006)6364 2006/XII/11 bizottsági határozat 1. cikkében említett jegyzékét.

A keretirányelv (a 2002/21/EK irányelv) 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság az elektronikus hírközlő hálózatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások és a kapcsolódó eszközök és szolgáltatások harmonizált rendelkezésre bocsátásának ösztönzéséhez alapul szolgáló jegyzéket állít össze és tesz közzé az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a vonatkozó szabványokról és/vagy előírásokról.

Ha az előző bekezdésben említett szabványok és /vagy előírások nincsenek megfelelően alkalmazva, és ezért a szolgáltatások interoperabilitása egy vagy több tagállamban nem biztosítható, a keretirányelv 17. cikkének (4) bekezdésében megállapított eljárás szerint kötelezővé tehető a szóban forgó szabványok és/vagy előírások alkalmazása.

A szabványjegyzéket rendszeresen felülvizsgálják, tekintettel az új technológiákból és a piac változásaiból eredő követelményekre. Az érdekelt feleket ekkor felkérik, hogy tegyék meg vonatkozó észrevételeiket.

A hírközlési bizottság (3) véleményt nyilváníthatott a jegyzék azon vonatkozásairól, amelyek a keretirányelv 17. cikkéhez kapcsolódnak.

Nem tartoznak e dokumentum tárgykörébe a rádióberendezésekre és a távközlő végberendezésekre vonatkozó 1999/5/EK irányelv alapján elfogadott, majd az Európai Unió Hivatalos lapjában közzétett szabványok.

2.   A szabványjegyzék szerkezete

I. fejezet: Kötelező szabványok és/vagy előírások

II. fejezet: Transzparens átviteli teljesítmény

III. fejezet: Nyilvános felhasználói felületek

IV. fejezet: Összekapcsolás és hozzáférés

V. fejezet: Szolgáltatások és jellemzők

VI. fejezet: Számozás és címzés

VII. fejezet: A szolgáltatás minősége

VIII. fejezet: Hírközlési szolgáltatások

3.   A jegyzékben szereplő szabványok és előírások jogi helyzete

Az I. fejezetben szereplő szabványok és/vagy előírások jogi helyzete eltér a többi fejezetben felsoroltakétól.

Az I. fejezetben felsorolt szabványok és/vagy előírások használata kötelező. A szabványok és/vagy előírások a keretirányelv 17. cikkének (4) bekezdésében megállapított eljárás szerint kötelezővé tehetők. A keretirányelv 17. cikkének (4) bekezdése értelmében, „[h]a a Bizottság kötelezővé kívánja tenni egyes szabványok, illetve előírások alkalmazását, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában hirdetményt tesz közzé, és minden érintett felet észrevételezésre hív fel”. A Bizottság – a 22. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban – kötelezően alkalmazandóvá teszi a szóban forgó szabványokat és/vagy előírásokat, kötelező szabványként és/vagy előírásként tüntetve fel őket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett szabványjegyzékben.

A II.–VIII. fejezetben felsorolt szabványokat és/vagy előírások használata kívánatos, de alkalmazásuk jogilag nem kötelező. A keretirányelv 17. cikkének (2) bekezdése értelmében „[a] tagállamok a szolgáltatásnyújtásra, valamint a műszaki interfészek, illetve hálózati funkciók biztosítására vonatkozóan ösztönzik az [...] említett szabványok, illetve előírások alkalmazását annyiban, amennyiben ez a szolgáltatások együttműködési képességének biztosításához és a felhasználók választási szabadságának fokozásához feltétlenül szükséges”. Az ajánlott szabványokra és/vagy előírásokra tehát úgy kell tekintetni, mint amelyek kötelező szabványokká és/vagy előírásokká válhatnak, amint a hatóságok olyan piactorzulási jelenségeket tapasztalnak, amelyek annak tudhatók be, hogy az ajánlott szabványokat és/vagy előírásokat nem tartják be eléggé.

A keretirányelv 17. cikkével összhangban az említett jegyzék célja, hogy „az elektronikus hírközlő hálózatok, elektronikus hírközlési szolgáltatások, a kapcsolódó eszközök és szolgáltatások összehangolt szolgáltatásának ösztönzéséhez alapul szolgál[jon]” (első bekezdés), „a szolgáltatások együttműködési képességének biztosítás[a] és a felhasználók választási szabadságának fokozás[a]” érdekében (második bekezdés). Ezt kell szem előtt tartani olyan szabvány és/vagy előírás alkalmazásakor, amelyben több változat szerepel, vagy amely vagylagos feltételeket tartalmaz.

A keretirányelv 17. cikkének (5) és (6) bekezdése értelmében, „[h]a a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az [...] említett szabványok, illetve előírások már nem járulnak hozzá a harmonizált elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, vagy már nem felelnek meg a fogyasztói igényeknek, vagy hátráltatják a technológiai fejlődést, [...] törli azokat a [...] szabvány-, illetve előírásjegyzékből”.

Az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások keretszabályozásában előfordulhatnak olyan rendelkezések, amelyek bizonyos vállalkozások számára kötelezővé teszik a jegyzék I. fejezetében felsoroltakon kívül további szabványok és/vagy előírások alkalmazását is.

4.   A szabvány és/vagy előírás változata

Ha a szabvány és/vagy előírás verziószáma nincs megjelölve, a jegyzék szempontjából az a változat mérvadó, amely a közzététel időpontjában volt érvényben.

Ahol a jegyzék több részből álló szabványt és/vagy előírást említ, eltérő rendelkezés hiányában az adott szabvány és/vagy előírás összes részét és alrészét kell érteni. Bizonyos, egyértelműen jelzett esetekben a szabványnak és/vagy előírásnak csak egyes részei kerültek bele a jegyzékbe.

5.   Műszaki szabványok és előírások

A jegyzékben említett szabványok és előírások nagy része a korábbi és a mostani ETSI-nómenklatúra szerint egyaránt szerepel az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) dokumentumai között. A különböző ETSI-dokumentumfajták meghatározása az „ETSI Directives” címszó alatt a következő internetcímen érhető el: http://portal.etsi.org/directives/

E dokumentumfajták közül a legfontosabbak:

Az ETSI jelenlegi nómenklatúrája szerinti dokumentumfajták:

Műszaki előírás, TS: főként normatív rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket egy műszaki testület hagyott jóvá.

Műszaki jelentés, TR: főként tájékoztató jellegű elemeket tartalmaz, amelyeket egy műszaki testület hagyott jóvá.

Szabvány, ES: főként normatív, az ETSI tagsága által jóváhagyott rendelkezéseket tartalmaz.

Kézikönyv, EG: főként tájékoztató jellegű, az ETSI tagsága által jóváhagyott elemeket tartalmaz.

Különleges jelentés, SR: hivatkozási célokra nyilvánosan elérhetővé tett információkat tartalmaz.

Európai szabvány (távközlési sorozat), EN: standstill-lel (moratóriummal) és nemzeti átültetéssel összefüggő normatív rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket nemzetközi szabványügyi szervezetek és/vagy nemzeti küldöttségek hagytak jóvá.

Harmonizált szabvány: olyan EN (távközlési szorozat), amelynek kidolgozására a 98/34/EK és a 98/48/EK irányelv értelmében az ETSI meghatalmazást kapott a Bizottságtól, és amelynek tervezetét az „új megközelítéssel” kapcsolatos irányelvben szereplő vonatkozó alapkövetelmények figyelembevételével készítették el, továbbá amelynek hivatkozási adatait közzétették az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.

Az ETSI korábbi nómenklatúrája szerinti azon dokumentumfajták, amelyekre e jegyzékben hivatkozás esik:

Európai távközlési szabvány, ETS: standstill-lel (moratóriummal) és nemzeti átültetéssel összefüggő normatív rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket nemzetközi szabványügyi szervezetek és/vagy nemzeti küldöttségek hagytak jóvá.

Műszaki ETSI-jelentés, ETR: tájékoztató jellegű elemeket tartalmaz, amelyeket egy műszaki testület hagyott jóvá.

6.   Az említett dokumentumok beszerzési helyei

Az ETSI kiadóhivatala

levelezési cím:

ETSI

650 Route des Lucioles

F-06921 Sophia Antipolis Cedex

Franciaország

tel (33-4) 92 94 42 41

fax (33-4) 93 95 81 33

elektronikus cím: publications@etsi.fr

honlap: http://www.etsi.org/services_products/freestandard/home.htm

ETSI-dokumentumok közvetlen letöltése az alábbi címen kérhető: http://pda.etsi.org/pda/queryform.asp

A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) értékesítési és marketing osztálya (az ITU-T dokumentumai esetében)

levelezési cím:

ITU

Place des Nations

CH-1211 Genève 20

Svájc

tel:

(41 -22) 730 61 41 (angol nyelven)

(41 -22) 730 61 42 (francia nyelven)

(41 -22) 730 61 43 (spanyol nyelven)

fax: (41 -22) 730 51 94

elektronikus cím: sales@itu.int

honlap: http://www.itu.int

7.   Hivatkozások uniós jogszabályokra

Az alábbiakban felsoroljuk a jegyzékben hivatkozott jogszabályokat; ezekhez a http://europa.eu.int/information_society/topics/telecoms/regulatory/index_en.htm internetcímen lehet hozzáférni.

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (Keretirányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 33. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/19/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról (Hozzáférési irányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 7. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/22/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (Egyetemes szolgáltatási irányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 51. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31., 27. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/20/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről (Engedélyezési irányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 21. o.)

A Bizottság 2000/417/EK ajánlása az előfizetői hurok átengedéséről (HL L 156., 2000.6.29., 44. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2887/2000/EK rendelete a helyi hurok átengedéséről (HL L 336., 2000.12.30., 4. o.)

A Bizottság 2005. január 21-i2005/57/EK ajánlása az Európai Unióban a bérelt vonalak biztosításáról(1. rész – bérelt vonalak nagykereskedelmi értékesítésének biztosítási feltételei1) (az értesítés a B(2005) 103. számú dokumentummal történt) (HL L 24., 2005.1.27., 27. o.)

A Bizottság 2005. március 29-i2005/268/EK ajánlása a bérelt vonalak biztosításáról az Európai Unióban – 2. rész – Nagykereskedelmi bérelt vonalak részáramköreinek árazási vonatkozásai (az értesítés a C(2005) 951. számú dokumentummal történt) (HL L 83., 2005.4.1., 52. o.)

A Bizottság 2003. július 25-i2003/558/EK ajánlása a helymeghatározással kibővített segélyhívó rendszerek alkalmazásában az elektronikus hírközlő hálózatban a hívó helymeghatározó adatainak feldolgozásáról (HL L 189., 2003.7.29., 49. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1999. március 9-i1999/5/EK irányelve a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről (HL L 91., 1999.4.7., 10. o.)

A Tanács 2001. október 23-i2001/792/EK határozata a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén a fokozott együttműködés előmozdítását segítő közösségi eljárás kialakításáról (HL L 297., 2001.11.15., 7. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i676/2002/EK határozata az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról (Rádióspektrum-határozat) (HL L 108., 2002.4.24., 1. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 98/34/EK irányelve a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról, a 98/48/EK irányelvvel módosítva (HL L 204., 1998.7.21., 37. o.)

A Bizottság 2004. július 30-i közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a digitális interaktív televíziós szolgáltatások együttműködési képességéről, COM(2004)541

A Bizottság 2006. február 2-i közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a digitális interaktív televíziós szolgáltatások együttműködési képességének felülvizsgálatáról a 2004. július 30-i COM(2004)541 közleménynek megfelelően, COM(2006)37

8.   Fogalommeghatározások és rövidítések

Fogalommeghatározások

A 7. szakaszban felsorolt uniós jogszabályokban szereplő fogalommeghatározások az irányadók.

Rövidítések

E dokumentum alkalmazásában:

3GPP

harmadik generációs partnerségi projekt

API

alkalmazásiprogram-interfész

DAB

digitális hangműsorszórás

DVB

digitális képműsorszórás

ETSI

Európai Távközlési Szabványügyi Intézet

GSM

a mobil távközlés globális rendszere

ISDN

az integrált szolgáltatások digitális hálózata

IP

internetprotokoll

IPAT

internetprotokoll-alapú terminálhozzáférés

ITU

Nemzetközi Távközlési Unió

MHEG

multimédiás és hipermédiás szakértői csoport

MHP

Multimedia Home Platform (interaktív televíziós szabvány)

NGN

újgenerációs hálózatok

NTP

hálózati végpont

OSA

nyílt szolgáltatások elérése

PoI

összekapcsolási pont

PSTN

nyilvános kapcsolt telefonhálózat

QoS

szolgáltatásminőség

ULL

átengedett helyi hurok

UMTS

egyetemes mobiltávközlési rendszer

WML

vezeték nélküli leíró nyelv

WTVML

a vezeték nélküli televíziózás leíró nyelve, WTML néven is ismert

AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLŐ HÁLÓZATOKRA, AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA ÉS A KAPCSOLÓDÓ ESZKÖZÖKRE ÉS SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABVÁNYOK ÉS/VAGY ELŐÍRÁSOK JEGYZÉKE

Eszközök és szolgáltatások

A szabványokat és/vagy előírásokat tartalmazó jegyzék közzétételének az a célja, hogy a közösségbeli felhasználók érdekeinek megfelelően harmonizált elektronikus hírközlési szolgáltatásnyújtásra ösztönözzön, továbbá hogy biztosítsa az interoperabilitást és támpontul szolgáljon a keretszabályozás alkalmazásához. A jegyzék összeállításánál az volt a fő szempont, hogy a vonatkozó irányelvekhez kapcsolódó szabványokra és/vagy előírásokra kerüljön a hangsúly. A szabványoknak és/vagy előírásoknak a jegyzékbe való felvételénél érvényesülő kritériumokat a magyarázó megjegyzés fejti ki.

I. FEJEZET

1.   Kötelező szabványok

E dokumentumban nem szerepel kötelező szabvány.

A szabványok és/vagy előírások a keretirányelv 17. cikkének (4) bekezdésében megállapított eljárás szerint kötelezővé tehetők. Ha a Bizottság kötelezővé kívánja tenni egyes szabványok és/vagy előírások alkalmazását, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában hirdetményt tesz közzé és minden érintett felet észrevételezésre szólít fel.

II. FEJEZET

2.   Transzparens átviteli teljesítmény

2.1.   Harmadik felek hozzáférése a helyi hurokhoz

Interfészek és/vagy a szolgáltatás jellemzői

Hivatkozás

Megjegyzések

Spektrumgazdálkodás a fémvezetékes hozzáférési hálózatoknál; 1. rész: Meghatározások és a jelek adattára

ETSI TR 101830-1 (1.1.1 változat)

 

III. FEJEZET

3.   Nyilvános felhasználói felületek (NTP)

Bizonyos piaci feltételek esetén (4) a nemzeti szabályozó hatóság kötelezheti a hálózatüzemeltetőket, hogy egyes hálózati elemek és a hozzájuk kapcsolódó eszközök vonatkozásában teljesítsék az ésszerű hozzáférési és a felhasználási igényeket.

Ebbe a szabványjegyzékbe nem vettek fel szabványt és/vagy előírást, mivel egyetlen sem bizonyult a magyarázó megjegyzésben meghatározott kritériumoknak megfelelőnek.

IV. FEJEZET

4.   Összekapcsolás és hozzáférés

Arra, aki elektronikus hírközlő hálózatot, illetőleg elektronikus hírközlési szolgáltatást bocsát rendelkezésre, a hozzáférési irányelv rendelkezései értelmében különös kötelezettségek róhatók összekapcsolás és/vagy hozzáférés tekintetében.

Az ULL-re és a bitfolyamra vonatkozó szabványok és/vagy előírások a II. fejezetben szerepelnek.

4.1.   Alkalmazásiprogram-interfészek

Interfészek és/vagy a szolgáltatás jellemzői

Hivatkozás

Megjegyzések

Nyílt szolgáltatások elérése (OSA); Alkalmazásiprogram-interfész (API/ Parlay 3)

ETSI ES 201915 sorozat

 

Nyílt szolgáltatások elérése (OSA); Alkalmazásiprogram- interfész (API/ Parlay 4)

ETSI ES 202915 sorozat

 

Nyílt szolgáltatások elérése (OSA); Alkalmazásiprogram-interfész (API/ Parlay 5)

ETSI ES 203915 sorozat

 

Testre szabott UMTS-hálózati alkalmazások a jobb mobilhálózat-szervezésért (UMTS Customized Applications for Mobile network Enhanced Logic – CAMEL) 3. szakasz; a CAMEL alkalmazási részének specifikációja

ETSI TS 129078

 

Nyílt szolgáltatások UMTS-hálózati elérése (OSA); alkalmazási program interfész (API); 1. rész: Áttekintés

ETSI TS 129198-1

 

UMTS-szolgáltatások nyílt hálózati architektúrája Program interfész – 2. rész

ETSI TR 129998

 

4.2.   Hozzáférés a hálózati eszközökhöz és szolgáltatásokhoz

Ebbe a szabványjegyzékbe nem vettek fel szabványt és/vagy előírást, mivel egyetlen sem bizonyult a magyarázó megjegyzésben meghatározott kritériumoknak megfelelőnek.

4.3.   Összekapcsolás

Interfészek és/vagy a szolgáltatás jellemzői

Hivatkozás

Megjegyzések

IPCablecom; 12. rész: Internetes jelátviteli protokoll (ISTP)

ETSI TS 101909-12

az IPCablecom hálózatok jelátviteli átjárójának az SS7-interfészét írja le

IPCablecom; 23. rész: Internetprotokoll-alapú terminálhozzáférés – Vonalvezérlő jelek (IPAT – LCS)

ETSI TS 101909-23

Az IPCablecom hálózatok 5.2 verziójú IPAT-jelinterfészét határozza meg

V. FEJEZET

5.   Szolgáltatások és jellemzők

5.1.   A hívó fél hollétének kiderítése

Interfészek és/vagy a szolgáltatás jellemzői

Hivatkozás

Megjegyzések

Vészhelyzeti helymeghatározási protokollok

ETSI TS 102164

 

Helymeghatározó szolgáltatások (LCS); Működési leírás; 2. szakasz (UMTS)

ETSI TS 123171

 

5.2.   Műsorszórási vonatkozások

A fontosnak ítélt ide vonatkozó szabványok és/vagy előírások a VIII. fejezetben szerepelnek.

5.3.   Díjszabási tájékoztatás (AoC)

Ebbe a szabványjegyzékbe nem vettek fel szabványt és/vagy előírást, mivel egyetlen sem bizonyult a magyarázó megjegyzésben meghatározott kritériumoknak megfelelőnek.

5.4.   Tudakozószolgálatok

Interfészek és/vagy a szolgáltatás jellemzői

Hivatkozás

Megjegyzések

Számítógépes tudakozó

az ITU-T E.115 ajánlása (1995.II.)

A nemzetközi nyilvános tudakozószolgáltatások ennek felhasználásával valósulnak meg

Nemzetközi nyilvános tudakozószolgáltatások

az ITU-T F.510 ajánlása

Nemzetközi előfizetői adatbázisok összekapcsolására is alkalmas

Tudakozók egységes specifikációja

az ITU-T F.515 ajánlása

 

5.5.   Névtelen hívás visszautasítása (ACR)

Noha az ACR-t szabványosították a PSTN/ISDN hálózatok tekintetében, jelenleg csak bizonyos alkalmazások felelnek meg a szabványoknak és/vagy előírásoknak, a GSM hálózatok tekintetében pedig az ACR nincs szabványosítva.

Ebbe a szabványjegyzékbe nem vettek fel szabványt és/vagy előírást, mivel egyetlen sem bizonyult a magyarázó megjegyzésben meghatározott kritériumoknak megfelelőnek.

VI. FEJEZET

6.   Számozás és címzés

6.1.   Közvetítőválasztás és közvetítő-előválasztás

Ebbe a szabványjegyzékbe nem vettek fel szabványt és/vagy előírást, mivel egyetlen sem bizonyult a magyarázó megjegyzésben meghatározott kritériumoknak megfelelőnek.

6.2.   Számhordozhatóság

Ebbe a szabványjegyzékbe nem vettek fel szabványt és/vagy előírást, mivel egyetlen sem bizonyult a magyarázó megjegyzésben meghatározott kritériumoknak megfelelőnek.

VII. FEJEZET

7.   A szolgáltatás minősége (QoS)

Interfészek és/vagy a szolgáltatás jellemzői

Hivatkozás

Megjegyzések

A felhasználóval kapcsolatos QoS-paraméterek meghatározása és mérése

ETSI EG202057 sorozat

(1–4. rész)

 

Távközlési szolgáltatások minősége;

ETSI EG 202009 sorozat

(1–3. rész)

A felhasználókat érintő paraméterek

Minőségi teljesítménymutatók meghatározása beszédátvitelnél és más, IP-hálózati hangfrekvenciás alkalmazásoknál

az ITU-T G.1020 ajánlása (beleértve az A. mellékletet)

 

Megjegyzés. Az egyetemes szolgáltatási irányelv 11. és 22. cikke értelmében a nemzeti szabályozó hatóságok meghatározott körülmények között megkövetelhetik bizonyos szabványok és/vagy előírások alkalmazását a létesítési időre és a szolgáltatásminőségre vonatkozó paraméterek, meghatározások és mérési módszerek tekintetében. A szóban forgó szabványokat és/vagy előírásokat az említett irányelv III. melléklete sorolja fel.

7.1.   A szolgáltatás színvonala

Interfészek és/vagy a szolgáltatás jellemzői

Hivatkozás

Megjegyzések

Multimédiás végfelhasználói QoS-besorolások

az ITU-T G.1010 ajánlása (2001.XI.)

 

7.2.   Hálózati teljesítménybeli célok

Ez a szabványjegyzék csak olyan szabványt és/vagy előírást tartalmaz, amely az IP-alapú szolgáltatásokra vonatkozik.

Interfészek és/vagy a szolgáltatás jellemzői

Hivatkozás

Megjegyzések

Hálózati teljesítménybeli célok az IP-alapú szolgáltatásoknál

az ITU-T Y.1541 ajánlása (beleértve a X. mellékletet, valamint az 1. és a 2. módosítást)

Bizonyos technológiáknál a tűréshatárok elbírálása eltérhet

A szolgáltatásminőség (QoS) alapjai és felépítése

ETSI TS 123107

(3GPP TS 23.107)

Az ITU-T Y.1541 ajánlásban és a TS 123107-ben szereplő QoS besorolások társítása

VIII. FEJEZET

8.   Hírközlési szolgáltatások

8.1.   Alkalmazásiprogram-interfészek

Interfészek és/vagy a szolgáltatás jellemzői

Hivatkozás

Megjegyzések

Digitális képműsorszórás (DVB); a Multimedia Home Platform (MHP) 1.1.1 verziójának specifikációja

ETSI TS 102812

1.2.1 változat

Digitális képműsor-szolgáltatás (DVB); a Multimedia Home Platform (MHP) 1.0.3 verziójának specifikációja

ETSI ES 201812

1.1.1 változat

korábban: TS 101812, 1.3.1 változat

MHEG-5 műsorszórási profil

ETSI ES 202184

1.1.1 változat

8.2.   Interaktív televíziós tartalom létrehozására vonatkozó szabványok és/vagy előírások

Interfészek és/vagy a szolgáltatás jellemzői

Hivatkozás

Megjegyzések

WTVML, a televíziós alkalmazások WML-alapú és -kompatibilis interaktív pehelysúlyú mikroböngészőjének specifikációja

ETSI TS 102322

1.1.1 változat

8.3.   Digitális műsorszórás

Interfészek és/vagy a szolgáltatás jellemzői

Hivatkozás

Megjegyzések

Digitális hangműsorszórás (DAB);

Egy virtuális gép: a DAB Java specifikációja

ETSI TS 101993

 


(1)  HL C 71., 2006.3.23., 9. o.

(2)  HL L 186., 2003.7.25., 43. o.

(3)  A bizottságot a keretirányelv 22. cikkével hozták létre

(4)  Lásd még a keretirányelv 8. cikkének (2) bekezdését.


27.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/20


AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A CHILEI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI, AZ ÁLLATOK ÉS ÁLLATI TERMÉKEK, NÖVÉNYEK ÉS NÖVÉNYI TERMÉKEK ÉS MÁS ÁRUK KERESKEDELMÉRE ÉS AZ ÁLLATJÓLLÉTRE ALKALMAZANDÓ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS SZERINT FELÁLLÍTOTT KÖZÖS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA

(2006. november 9.)

a megállapodás IV. melléklete IC., IIIA., IIIB. és XI. függelékének módosításáról

(2007/177/EK)

A BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Közösség és a Chilei Köztársaság közötti, az állatok és állati termékek, növények és növényi termékek és más áruk kereskedelmére és az állatjóllétre alkalmazandó egészségügyi és növény-egészségügyi (sanitary and phytosanitary, SPS) intézkedésekről szóló megállapodásra és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Chilével kötött SPS-megállapodás ideiglenesen 2003. február 1-jén lépett hatályba.

(2)

Az SPS-megállapodás IC. függelékét annak érdekében kell módosítani, hogy figyelembe vegyék az állatjólléti munkacsoport – közös irányítóbizottság által is támogatott – azon ajánlását, hogy a megállapodás hatályát az állatok szárazföldi és tengeri szállítására vonatkozó más állatjólléti előírásokra is kiterjesszék.

(3)

Az SPS-megállapodás IIIA. függelékét azért kell módosítani, hogy figyelembe vegyék a Közösség és Chile jogszabályaiban bekövetkezett változásokat.

(4)

Az SPS-megállapodás IIIB. függelékét azért kell módosítani, hogy figyelembe vegyék az 1. lábjegyzetet, amely megállapítja, hogy a közös irányítóbizottság határozat útján kiegészíti e függelék jegyzékeit.

(5)

Az SPS-megállapodás XI. függelékét azért kell módosítani, hogy figyelembe vegyék a megállapodáshoz kapcsolódó közösségi és chilei kapcsolattartási pontokban és honlapokban bekövetkezett változásokat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Chilei Köztársaság közötti SPS-megállapodás IC., IIIA., IIIB. és XI. függelékének helyébe az e határozat mellékletében található függelékek lépnek.

2. cikk

A két példányban kiállított határozatot a társelnökök vagy más, a felek nevében való eljárásra felhatalmazott személyek írják alá.

3. cikk

Ezt a határozatot közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Ez a határozat az aláírás napján lép hatályba.

Kelt Santiagóban, 2006. november 9-én.

a közös irányítóbizottság részéről

Lexy OROZCO

küldöttségvezető Chilei Köztársaság

Paul Van GELDORP

küldöttségvezető Közösség


Melléklet

IC. függelék

ÁLLATJÓLLÉTI ELŐÍRÁSOK

Előírások a következőkről:

állatok elkábítása és levágása,

állatok szárazföldi és tengeri szállítása.

IIIA. függelék

BEJELENTENDŐ ÁLLAT- ÉS HALBETEGSÉGEK, AMELYEK ESETÉBEN ELISMERT A FELEK STÁTUSA, ÉS AMELYEK ESETÉBEN RÉGIÓKBA SOROLÓ HATÁROZATOK HOZHATÓK

Betegségek

Közösségi jogalap

Chilei jogalap

Általános

Egyedi

Ragadós száj- és körömfájás

2003/85/EK, 64/432/EGK, 82/894/EGK,

2002/99/EK és 2004/68/EK irányelv

79/542/EGK határozat

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto no 644/51 del Ministerio de Agricultura

4.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

5.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura no 46/78

6.

Decreto no 142/84 del Ministerio de Agricultura

7.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

8.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

9.

Ley no 18617/87 del Ministerio de Agricultura

10.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

12.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

13.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

14.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

15.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero nos 1091/03, 1191/01, 1446/95, 1447/95, 1483/92, 1487/92, 1720/95, 1725/90, 1995/97, 2212/04, 23/00, 2337/03, 2374/97, 2375/97, 2379/97, 24/00, 2404/96, 2405/96, 25/00, 27/00, 2732/94, 2734/94, 2738/99, 2935/98, 2988/95, 316/92, 317/03, 3251/94, 3397/98, 35/01, 431/98, 487/00, 580/02, 624/99, 685/94, 833/02, 887/03, 937/95 y 938/91.

Sertések hólyagos betegsége

92/119/EGK, 64/432/EGK, 82/894/EGK, 2002/99/EK és 2004/68/EK irányelv

79/542/EGK határozat

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

4.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

5.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

6.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

7.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

8.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

9.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

10.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero nos 1598/91, 2337/03, 2375/97, 2379/97, 24/00, 25/00, 317/03, 3397/98, 431/98 y 685/94.

Hólyagos szájgyulladás

92/119/EGK, 82/894/EGK, 2002/99/EK és 2004/68/EK irányelv

79/542/EGK határozat

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

4.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

5.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

6.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

7.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

8.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

9.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

10.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero nos 1091/03, 1447/95, 1486/92, 1487/92, 1676/03, 1720/95, 1808/90, 1995/97, 2337/03, 2374/97, 2375/97, 2404/96, 2405/96, 2733/94, 2738/99, 2854/95, 2935/98, 317/03, 3274/94, 3393/96, 487/00, 580/02, 685/94 y 937/95.

Afrikai lópestis

90/426/EGK, 92/35/EGK és 82/894/EGK irányelv

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura no 644/37

4.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

5.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

6.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

7.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

8.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

9.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

10.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

12.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero nos 1357/94, 1357/94, 1486/92, 1598/91, 1676/03, 1806/90, 1808/90, 2337/03, 2375/97, 2496/94, 2733/94, 2854/95, 3274/94, 3393/96 y 431/98.

Afrikai sertéspestis

64/432/EGK, 82/894/EGK, 2002/60/EK, 2002/99/EK és 2004/68/EK irányelv

79/542/EGK határozat

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

4.

Decreto no 225/78 del Ministerio de Agricultura

5.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

6.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

7.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

8.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

9.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

10.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

12.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero nos 1598/91, 2337/03, 2375/97, 2379/97, 24/00, 25/00, 27/00, 317/03, 3397/98, 431/98 y 685/94.

Kéknyelv-betegség

82/894/EGK, 2004/68/EK és 2000/75/EK irányelv

79/542/EGK határozat

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

4.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

5.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

6.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

7.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

8.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

9.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

10.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero nos 1091/03, 1446/95, 1447/95, 1483/92, 1487/92, 1995/97, 2212/04, 2337/03, 2374/97, 2404/96, 2405/96, 2738/99, 2935/98, 35/01, 487/00, 580/02, 624/99 y 937/95.

Magas patogenitású madárinfluenza

92/40/EGK, 90/539/EGK, 82/894/EGK, 2002/99/EK és 2005/94/EK irányelv

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

4.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

5.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

6.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

7.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

8.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

9.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

10.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero nos 1357/94, 1597/97, 1598/91, 2313/03, 2337/03, 2375/97, 2809/96, 32/04, 3356/03, 3601/96, 431/98, 685/93, 535/03, 16/04, 4277/04, 6384/05, 6068/05, 872/06, 1846/06 y 2168/06.

Newcastle-betegség (NCD)

92/66/EGK, 90/539/EGK, 82/894/EGK és 2002/99/EK irányelv

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

4.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

5.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

6.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

7.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

8.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

9.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

10.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero nos 1357/94, 1597/97, 1598/91, 2313/03, 2337/03, 2375/97, 2809/96, 32/04, 3356/03, 3601/96, 431/98 y 685/93.

Kiskérődzők pestise

92/119/EGK, 82/894/EGK és 2002/99/EK irányelv

79/542/EGK határozat

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

4.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

5.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

6.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

7.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

8.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

9.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

10.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero nos 1357/94, 1446/95, 1483/92, 1725/90, 1995/97, 2212/04, 2337/03, 2375/97, 2734/94, 3251/94, 35/01 y 487/00.

Keleti marhavész

92/119/EGK, 64/432/EGK, 82/894/EGK, 2004/68/EK és 2002/99/EK irányelv

79/542/EGK határozat

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

4.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

5.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

6.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

7.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

8.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

9.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

10.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero nos 1091/03, 1191/01, 1357/94, 1446/95, 1447/95, 1483/92, 1487/92, 1598/91, 1720/95, 1725/90, 1995/97, 2212/04, 2337/03, 2374/97, 2375/97, 2379/97, 24/00, 2404/96, 2405/96, 25/00, 27/00, 2732/94, 2734/94, 2738/99, 2935/98, 2988/95, 316/92, 3251/94, 3397/98, 35/01, 431/98, 487/00, 580/02, 624/99, 685/94, 833/02, 887/03 y 937/95.

Klasszikus sertéspestis

80/217/EGK, 82/894/EGK, 64/432/EGK, 2001/89/EK, 2004/68/EK és 2002/99/EK irányelv

79/542/EGK határozat

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

4.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

5.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

6.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

7.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

8.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

9.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

10.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero nos 1598/91, 2337/03, 2375/97, 2379/97, 24/00, 25/00, 27/00, 317/03, 3397/98, 431/98 y 685/94.

Szarvasmarhák ragadós tüdőlobja

64/432/EGK, 82/894/EGK és 2004/68/EK irányelv

79/542/EGK határozat

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

4.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

5.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

6.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

7.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

8.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

9.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

10.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero nos 1091/03, 1357/94, 1447/95, 1487/92, 1598/91, 1720/95, 2212/04, 2337/03, 2374/97, 2375/97, 2404/96, 2405/96, 2738/99, 2935/98, 431/98, 580/02, 624/99, 833/02, 887/03 y 937/95.

Juhhimlő és kecskehimlő

92/119/EGK, 82/894/EGK és 2004/68/EK irányelv

79/542/EGK határozat

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

4.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

5.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

6.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

7.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

8.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

9.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

10.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero nos 1446/95, 1483/92, 1995/97, 2212/04, 2337/03, 2375/97, 2734/94, 3251/94, 35/01 y 487/00.

Rift-völgyi láz

92/119/EGK, 82/894/EGK és 2004/68/EK irányelv

79/542/EGK határozat

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

4.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

5.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

6.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

7.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

8.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

9.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

10.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero nos 1091/03, 1357/94, 1446/95, 1483/92, 1487/92, 1598/91, 1720/95, 1995/97, 2337/03, 2374/97, 2375/97, 2404/96, 2405/96, 2738/99, 2935/98, 316/92, 431/98, 487/00, 580/02, 624/99 y 937/95.

Bőrcsomósodáskór

92/119/EGK, 82/894/EGK és 2004/68/EK irányelv

79/542/EGK határozat

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

4.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

5.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

6.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

7.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

8.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

9.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

10.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero nos 1091/03, 1447/95, 1483/92, 1487/92, 1720/95, 2337/03, 2374/97, 2375/97, 2404/96, 2405/96, 2732/94, 2738/99, 2935/98, 580/02, 624/99 y 937/95.

Lovak venezuelai járványos agy- és gerincvelő-gyulladása

90/426/EGK és 82/894/EGK irányelv

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura no 644/37

4.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

5.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

6.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

7.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

8.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

9.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

10.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

12.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero nos 1486/92, 1676/03, 1808/90, 2496/94, 2733/94, 2854/95, 3274/94 y 3393/96.

Takonykór

90/426/EGK és 82/894/EGK irányelv

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

4.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

5.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

6.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

7.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

8.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

9.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

10.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola Ganadero nos 1357/94, 1486/92, 1598/91, 1676/03, 1806/90, 1808/90, 2496/94, 2733/94, 2854/95, 3393/96 y 431/98.

Tenyészbénaság

90/426/EGK és 82/894/EGK irányelv

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

4.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

5.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

6.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

7.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

8.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

9.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

10.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero nos 1486/92, 1676/03, 1808/90, 2496/94, 2854/95 y 3393/96.

Fertőző sertésbénulás

82/894/EGK irányelv

79/542/EGK határozat

1.

Decreto Ley no 176/24

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Agricultura, Industria y Colonización no 318/25

3.

Decreto con Fuerza de Ley Reglamento Reforma Agraria del Ministerio de Hacienda no 16/63

4.

Decreto no 73/85 del Ministerio de Agricultura

5.

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1143/85 modificada por la no 1762/97

6.

Ley 18755/89 modificada por la Ley 19263/94, ambas del Ministerio de Agricultura

7.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1254/91

8.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 1698/91

9.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 2153/97

10.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero, SAG no 3138/99

11.

Resolución del Servicio Agrícola y Ganadero no 1150/2000

Resoluciones del Servicio Agrícola y Ganadero nos 1598/91, 2379/97, 24/00, 25/00, 317/03, 3397/98, 431/98 y 685/94.

Pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása (IHN)

91/67/EGK, 82/894/EGK és 93/53/EGK irányelv

1.

Decreto Supremo del Ministerio de Economía no 319/01

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Economía no 626/01

Resoluciones del Servicio Nacional de Pesca nos 61/03, 729/03 y 392/04.

Pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS)

91/67/EGK, 82/894/EGK és 93/53/EGK irányelv

1.

Decreto Supremo del Ministerio de Economía no 319/01

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Economía no 626/01

Resoluciones del Servicio Nacional de Pesca nos 61/03, 729/03 y 392/04.

Lazacok fertőző anaemiája (ISA)

91/67/EGK, 82/894/EGK és 93/53/EGK irányelv

1.

Decreto Supremo del Ministerio de Economía no 319/01

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Economía no 626/01

Resoluciones del Servicio Nacional de Pesca nos 61/03, 729/03 y 392/04.

Bonamia ostreae

91/67/EGK, 95/70/EK és 82/894/EGK irányelv

1.

Decreto Supremo del Ministerio de Economía no 319/01

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Economía no 626/01

Resolución del Servicio Nacional de Pesca nos 1809/03.

Marteilia refringens

91/67/EGK, 95/70/EK és 82/894/EGK irányelv

1.

Decreto Supremo del Ministerio de Economía no 319/01

2.

Decreto Supremo del Ministerio de Economía no 626/01

Resolución del Servicio Nacional de Pesca nos 1809/03.

IIIB. függelék

BEJELENTENDŐ KÁRTEVŐK, AMELYEK ESETÉBEN ELISMERT A FELEK STÁTUSA, ÉS AMELYEK ESETÉBEN RÉGIÓKBA SOROLÓ HATÁROZATOK HOZHATÓK

A chilei helyzet tekintetében:

1.

Azon kártevők, amelyekről nem ismert, hogy Chile bármely részén előfordulnának, felsorolva a Servicio Agrícola y Ganadero 3080 sz., a Chile területén előforduló zárlati károsítókkal kapcsolatos régiókba sorolás feltételeinek megállapításáról szóló módosított állásfoglalásának 20. cikkében (Resolución No 3080 establece criterios de regionalización en relación a las plagas cuarentenarias para el territorio de Chile).

2.

Azon kártevők, amelyekről ismert, hogy Chilében előfordulnak, és hivatalos ellenőrzés alatt állnak, amint fel vannak sorolva a 3080. sz. módosított állásfoglalás 21. cikkében.

3.

Azon kártevők, amelyekről ismert, hogy Chilében előfordulnak, hivatalos ellenőrzés alatt állnak, és amelyekre vonatkozóan kártevőmentes területeket állapítottak meg, amint fel vannak sorolva a 3080. sz. módosított állásfoglalás 6. és 7. cikkében.

Az Európai Közösség helyzetének tekintetében:

1.

Azon kártevők, amelyekről nem ismert, hogy a Közösség bármely részében előfordulnának és a Közösség egészében vagy egy részében jelentőséggel bírnak, amint fel vannak sorolva a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló 2000/29/EK módosított tanácsi irányelv I. melléklete A. részének I. szakaszában és II. melléklete A. részének I. szakaszában.

2.

Azon kártevők, amelyekről tudott, hogy a Közösségben előfordulnak, és a Közösség egészében jelentőséggel bírnak, amint fel vannak sorolva a 2000/29/EK módosított irányelv I. melléklete A. részének II. szakaszában és II. melléklete A. részének II. szakaszában.

3.

Azon kártevők, amelyekről ismert, hogy a Közösségben előfordulnak, és amelyekre vonatkozóan kártevőmentes területeket állapítottak meg, amint fel vannak sorolva a 2000/29/EK módosított irányelv I. melléklete B. részében és II. melléklete B. részében.

XI.függelék

KAPCSOLATTARTÁSI PONTOK ÉS HONLAPOK

A.   Kapcsolattartási pontok

Chile esetében:

Departamento Acceso a Mercados

Dirección General de Relaciones Económicas Internacionales (DIRECON)

Ministerio de Relaciones Exteriores

Teatinos 180, piso 11

Santiago

Chile

Tel.: (56-2) 565 93 38

Fax: (56-2) 696 06 39

Egyéb fontos kapcsolatok:

Departamento Europa, África, y Medio Oriente

Dirección General de Relaciones Económicas Internacionales (DIRECON)

Ministerio de Relaciones Exteriores

Teatinos 180, piso 12

Santiago

Chile

Tel.: (56-2) 565 93 58

Fax: (56-2) 565 93 40

Jefe División de Protección Pecuaria

Servicio Agrícola y Ganadero (SAG)

Ministerio de Agricultura

Av. Bulnes 140, piso 7

Santiago

Chile

Tel.: (56-2) 345 14 01

Fax: (56-2) 345 14 03

Jefe División de Protección Agrícola

Servicio Agrícola y Ganadero (SAG)

Ministerio de Agricultura

Av. Bulnes 140, piso 3

Santiago

Chile

Tel.: (56-2) 345 12 02

Fax: (56-2) 345 12 03

Jefe División Asuntos Internacionales

Servicio Agrícola y Ganadero (SAG)

Ministerio de Agricultura

Av. Bulnes 140, piso 5

Santiago

Chile

Tel.: (56-2) 345 15 75

Fax: (56-2) 345 15 78

Jefe Departamento Sanidad Pesquera

Servicio Nacional de Pesca (SERNAPESCA)

Ministerio de Economía

Victoria 2832

Valparaiso

Chile

Tel.: (56-32) 81 92 02

Fax: (56-32) 81 92 00

Jefe División de Políticas Públicas Saludables y Promoción

Ministerio de Salud

Mac Iver 459, piso 8

Santiago

Chile

Tel.: (56-2) 574 04 93

Fax: (56-2) 664 90 55

A Közösség esetében:

El Director

DG SANCO Dirección D

Salud y Bienestar de los Animales

Comisión Europea

Dirección postal: Rue de la Loi 200

B-1049 Bruselas

Despacho: Rue Froissart 101

B-1040 Bruselas

Bélgica

Tel.: (32-2) 295 36 41

Fax: (32-2) 296 42 86

Egyéb fontos kapcsolatok:

El Director

DG SANCO Dirección E

Seguridad Alimentaria

Comisión Europea

Dirección postal: Rue de la Loi 200

B-1049 Bruselas

Despacho: Rue Belliard 232

B-1040 Bruselas

Bélgica

Tel.: (32-2) 295 34 30

Fax: (32-2) 295 02 85

El Director

DG SANCO Dirección F

Oficina Alimentaria y Veterinaria

Grange Dunsany

Co Meath

Irlanda

Tel.: (353-46) 617 58

Fax: (353-46) 618 97

B.   E-mailes kapcsolattartási pontok

Chile esetében:

acuerdo-chile-ue-sps@direcon.cl

A Közösség esetében:

sanco-ec-chile-agreement@ec.europa.eu

C.   Ingyenes honlapok

Chile esetében:

http://www.direcon.cl

http://www.sag.gob.cl

http://www.sernapesca.cl

http://ministeriodesalud.cl

A Közösség esetében:

http://ec.europa.eu/dgs/health_consumer/foodsafety.htm