20.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

20.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/3

(1)

A piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2000. július 25-i 1623/2000/EK bizottsági rendelet (2) többek között meghatározza a borpiac közös szervezéséről szóló, 1987. március 16-i 822/87/EGK tanácsi rendelet (3) 35., 36. és 39. cikkében, valamint az 1493/1999/EK rendelet 27., 28. és 30. cikkében említett lepárlással nyert, és az intervenciós hivataloknál tárolt alkoholkészlet elhelyezésének részletes szabályait.

(2)

Az 1623/2000/EK rendelet 92. cikkével összhangban versenytárgyalási eljárást kell indítani kizárólag az üzemanyag-ágazatban történő, bioetanolként való Közösségen belüli felhasználásra szánt boralkohol értékesítésére a közösségi boralkoholkészletek csökkentése, illetve az 1623/2000/EK rendelet 92. cikkével összhangban elismert vállalkozások folyamatos ellátásának biztosítása érdekében.

(3)

Az euro bevezetésével kapcsolatos agromonetáris intézkedések megállapításáról szóló, 1998. december 15-i 2799/98/EK tanácsi rendelettel (4) összhangban 1999. január 1-jétől az ajánlati árat és a biztosítékokat euróban kell kifejezni, és a kifizetéseket is euróban kell teljesíteni.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

a)

a 96/2007 EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

b)

a 97/2007 EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

c)

a 98/2007 EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

d)

a 99/2007 EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

e)

a 100/2007 EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

f)

a 101/2007 EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

g)

a 102/2007 EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

h)

a 103/2007 EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

i)

a 104/2007 EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

j)

a 105/2007 EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

k)

a 106/2007 EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

l)

a 107/2007 EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

m)

a 108/2007 EK hivatkozási számú tétel 53 380,74 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában.

a)

a 100 térfogat-százalékos alkohol után hektoliterenként fizetendő 4 EUR ajánlati biztosítéknak a szóban forgó alkoholt tároló érintett intervenciós hivatalnál történt letétbe helyezéséről szóló igazolást;

b)

az ajánlattevő nevét és címét, az ajánlati felhívás hivatkozási számát, a 100 térfogat-százalékos alkohol hektoliterenkénti, euróban meghatározott ajánlati árát;

c)

az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy tiszteletben tartja a szóban forgó versenytárgyalási eljárásra vonatkozó valamennyi rendelkezést;

d)

az ajánlattevő nyilatkozatát, amelyben:

a)

értelemszerűen alkalmazhatják az 1623/2000/EK rendelet 102. cikkében előírt rendelkezéseket;

b)

a magmágneses rezonanciaelemzés alkalmazásával ellenőrzéseket végezhetnek a mintákon az alkohol jellegének vizsgálatára vonatkozóan a végső felhasználás során.

20.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/11

(1)

A 85/611/EGK irányelv tartalmaz néhány, esetenként egymással összefüggő fogalommeghatározást azon befektetési eszközökre vonatkozóan, amelyekkel az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (a továbbiakban: ÁÉKBV) foglalkozhatnak; ilyen például az átruházható értékpapírok és a pénzpiaci eszközök meghatározása.

(2)

A 85/611/EGK irányelv elfogadása óta jelentősen bővült a pénzügyi piacokon forgalmazott pénzügyi eszközök választéka, így bizonytalanság alakult ki azt illetően, hogy bizonyos pénzügyi eszközök e fogalommeghatározások körébe tartoznak-e. A fogalommeghatározások alkalmazását övező bizonytalanság az irányelv többféle értelmezéséhez vezethet.

(3)

A 85/611/EGK irányelv egységes alkalmazása érdekében, valamint annak elősegítése érdekében, hogy a tagállamok egyformán értelmezzék, hogy valamely ÁÉKBV foglalkozhat-e az eszközök bizonyos csoportjával, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a fogalommeghatározásokat a 85/611/EGK irányelv alapelveinek megfelelően értelmezzék – például a kockázatmegosztást és a kockázatok korlátozását szabályozó alapelveknek, vagy azon alapelveknek, amelyek azt szabályozzák, hogy az ÁÉKBV a befektetők kérésére visszaválthatja-e befektetési jegyeit, és a befektetési jegyek kibocsátásakor vagy visszaváltásakor meghatározható-e nettó eszközértéke –, az illetékes hatóságokat és a piaci résztvevőket e tekintetben pontosabb tájékoztatással kell ellátni. A pontosabb tájékoztatás az ÁÉKBV-k határokon átnyúló értékesítéseire vonatkozó értesítési eljárás hatékony alkalmazását is megkönnyíti.

(4)

Az ezen irányelvben szereplő pontosítások önmagukban semmilyen új magatartási vagy működési kötelezettséget nem jelentenek az illetékes hatóságok és a piaci résztvevők számára. Ahelyett, hogy részletesen felsorolnák a pénzügyi eszközöket és ügyleteket, azokat az alapvető kritériumokat tisztázzák, amelyek segítenek megállapítani, hogy egy pénzügyi eszköz valamely meghatározás körébe tartozik-e vagy sem.

(5)

Annak megállapításakor, hogy egy ÁÉKBV foglalkozhat-e valamely eszközzel, nemcsak azt kell megvizsgálni, hogy az eszköz az e szöveg által pontosított meghatározások körébe tartozik-e, hanem a 85/611/EGK irányelv többi követelésének betartását is. A nemzeti illetékes hatóságok az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága (CESR) révén együttműködhetnének egymással a 85/611/EGK irányelv egyéb követelményeivel kapcsolatos felügyeleti feladataik – például az ellenőrzési és kockázatkezelési eljárások – elvégzése során, a pontosítások mindennapos gyakorlati alkalmazása tekintetében kialakítandó közös megközelítések és a termékútlevél akadálytalan működésének biztosítása érdekében.

(6)

A 85/611/EGK irányelv kizárólag formális jogi szempontból határozza meg az átruházható értékpapírok fogalmát. Ennek megfelelően az átruházható értékpapírok meghatározása alkalmazható többféle, különböző tulajdonságokkal és likviditási szinttel rendelkező pénzügyi termékre is. Minden ilyen pénzügyi termék esetében biztosítani kell az átruházható értékpapírok meghatározása és az irányelv egyéb rendelkezései közötti következetességet.

(7)

A zárt végű befektetési alapok olyan eszközök, amelyek esetében a 85/611/EGK irányelv nem említi meg kifejezetten, hogy az ÁÉKBV-k foglalkozhatnak velük. Azonban a zárt végű befektetési alapok befektetési jegyeit gyakran kezelik átruházható értékpapírként, amit gyakran az indokol, hogy szabályozott piacon jegyzik. Ezért tisztázni kell a piaci résztvevőkkel és az illetékes hatóságokkal, hogy a zárt végű befektetési alapok befektetési jegyei az átruházható értékpapírok fogalomkörébe tartoznak-e. A nemzeti illetékes hatóságok a CESR révén közösen kidolgozhatnák a zárt végű befektetési alapokra vonatkozó kritériumok napi szintű gyakorlati alkalmazásának egységes megközelítését, különös tekintettel a vállalatirányítási mechanizmusokkal kapcsolatos alapvető minimumkövetelményekre.

(8)

További jogbiztonságra van szükség a tekintetben is, hogy átruházható értékpapírnak minősülnek-e az egyéb, magában a 85/611/EGK irányelvben nem feltétlenül említett eszközök eredményességéhez kapcsolódó vagy ilyen eszközökkel fedezett pénzügyi eszközök. Tisztázni kell, hogy amennyiben az eszköz alapjául szolgáló vagy más komponenséhez fűződő kapcsolat olyan elemnek minősül, amely beágyazott származékos terméknek tekintendő, a pénzügyi eszköz a származékos elemet tartalmazó átruházható értékpapírok alcsoportjába tartozik. Következésképpen a származékos termékek 85/611/EGK irányelv szerinti kritériumait ezen elem esetében alkalmazni kell.

(9)

Ahhoz, hogy valamely pénzügyi eszköz a 85/611/EGK irányelv értelmében a pénzpiaci eszközök fogalomkörébe tartozzon, követelmény, hogy megfeleljen bizonyos kritériumoknak, azaz általában pénzpiacon forgalmazzák, likvid legyen, és értéke legyen mindenkor pontosan meghatározható. Bizonyos piaci gyakorlatokat figyelembe véve biztosítani kell e kritériumok egységes alkalmazását. Tisztázni kell azt is, hogy a kritériumok a 85/611/EGK irányelv egyéb elveivel összhangban értelmezendők. A pénzpiaci eszközök fogalmát ki kell terjeszteni a szabályozott piacon nem jegyzett vagy nem forgalmazott pénzügyi eszközökre, amelyekre a 85/611/EGK irányelv az általános pénzpiaci eszközökön túlmenően további kritériumokat határoz meg. Ezért e kritériumok tisztázása szükséges volt mind a befektetők védelmére vonatkozó követelmények tekintetében, mind az irányelv – például annak 37. cikkéből eredően a portfóliók likviditására vonatkozó – elveit figyelembe véve.

(10)

A 85/611/EGK irányelv értelmében a származékos pénzügyi eszközöket likvid pénzügyi eszközöknek kell tekinteni, amennyiben megfelelnek az irányelvben meghatározott kritériumoknak. Biztosítani kell ezen kritériumok egységes alkalmazását, és azt is tisztázni kell, hogy ezeket a kritériumokat az irányelv egyéb rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni. Azt is le kell szögezni, hogy amennyiben a hitelderivatívák megfelelnek ezeknek a kritériumoknak, a 85/611/EGK irányelv értelmében származékos pénzügyi eszközöknek minősülnek, ezért likvid pénzügyi eszközökként kezelhetők.

(11)

A pénzügyi indexeken alapuló származékos eszközökkel kapcsolatban különösen sürgető a pontosítások elvégzése. Jelenleg számos olyan pénzügyi index van, amely valamely származékos eszköz alapjául szolgál. Ezen indexek összetétele vagy összetevőinek súlyozása változhat. Minden esetben biztosítani kell, hogy az ÁÉKBV képes legyen teljesíteni – a 85/611/EGK irányelv 37. cikkéből eredően – a portfólió likviditása, továbbá a nettó eszközérték meghatározása tekintetében fennálló kötelezettségeit, és ezeket a kötelezettségeket nem érinthetik hátrányosan a származékos termék alapjául szolgáló eszköz jellemzői. Tisztázni kell, hogy az olyan pénzügyi indexeken alapuló származékos termékek, amelyek összetétele kellő mértékben diverzifikált, és amelyek megfelelő viszonyítási eszközt jelentenek annak a piacnak a számára, amelyre vonatkoznak, valamint amelyek esetében megfelelő információk állnak rendelkezésre az index összetételére és kiszámítására nézve, a likvid pénzügyi eszközökként kezelendő származékos termékek csoportjába tartoznak. A nemzeti illetékes hatóságok a CESR révén együttműködhetnének egymással annak érdekében, hogy közös megközelítéseket dolgozzanak ki e kritériumok mindennapos gyakorlati alkalmazására az olyan indexek tekintetében, amelyek az irányelv szerint nem megfelelő eszközként meghatározott eszközökön alapszanak.

(12)

A 85/611/EGK irányelv az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök alcsoportjaként ismeri el a származékos elemet tartalmazó eszközöket. Amennyiben valamely átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz származékos elemet tartalmaz, azzal nem válik az egész pénzpiaci eszköz származékos pénzügyi eszközzé, amely utóbbi már nem tartozna az átruházható értékpapír vagy a pénzpiaci eszköz fogalomkörébe. Ezért pontosítani kell, hogy mely pénzügyi származékos termék tekinthető más eszközbe ágyazott terméknek. Ezenkívül amennyiben egy származékos elemet átruházható értékpapírba vagy pénzpiaci eszközbe ágyaznak, fennáll annak a veszélye, hogy megkerülik a származékos termékekre vonatkozóan a 85/611/EGK irányelvben előírt szabályokat. Ezért az irányelv előírja a beágyazott származékos elem azonosítását és e szabályok betartását. A pénzügyi innovációkat figyelembe véve a beágyazott származékos elem azonosítása nem mindig nyilvánvaló. Az e tekintetben elérendő nagyobb biztonság érdekében meg kell határozni az ilyen elemek azonosításának kritériumait.

(13)

A 85/611/EGK irányelv értelmében az átruházható értékpapírokkal vagy a pénzpiaci eszközökkel kapcsolatos, a portfólió hatékony kezelésére irányuló technikák és eszközök nem tartoznak az átruházható értékpapírok és a pénzpiaci eszközök fogalomkörébe. E meghatározások pontosabb körvonalazása érdekében meg kell határozni az e technikák és eszközök körébe tartozó ügyletek kritériumait. Emlékeztetni kell arra is, hogy ezeket a technikákat és eszközöket az ÁÉKBV egyéb kötelezettségeivel összhangban kell értelmezni, különösen ami az ÁÉKBV kockázati profilját illeti. Azaz összhangban kell lenniük a 85/611/EGK irányelv kockázatkezelési és kockázatmegosztási szabályaival, valamint a fedezetlen eladásokra és kölcsönfelvételre vonatkozó korlátozásaival.

(14)

A 85/611/EGK irányelv meghatározza a kötvény- vagy részvényindexeket leképező ÁÉKBV fogalmának kritériumait. Azok az ÁÉKBV-k, amelyek megfelelnek ezeknek a kritériumoknak, rugalmasabb kezelésben részesülnek a kibocsátók koncentrációjának korlátozását illetően. Ezért ki kell dolgozni e kritériumok világos értelmezését, és biztosítani kell azok egységes alkalmazását minden tagállamban. Ezzel együtt tovább kell pontosítani, hogy mely ÁÉKBV tekinthető indexleképező ÁÉKBV-nek, így egyértelműbbé válnak azok a feltételek, amelyek alapján az indexleképező ÁÉKBV-k ilyen kedvezményes bánásmódban részesülnek.

(15)

Kikérték az Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottságának szakmai tanácsait.

(16)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az európai értékpapír-bizottság véleményével,

1.

a 85/611/EGK irányelv 1. cikkének (8) bekezdésében meghatározott átruházható értékpapírok;

2.

a 85/611/EGK irányelv 1. cikkének (9) bekezdésében meghatározott pénzpiaci eszközök;

3.

az ÁÉKBV 85/611/EGK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében szereplő meghatározásában említett likvid pénzügyi eszközök a származékos pénzügyi eszközök tekintetében;

4.

a 85/611/EGK irányelv 21. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésében említett, származékos eszközöket tartalmazó átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök;

5.

a 85/611/EGK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett, a portfólió hatékony kezelésének célját szolgáló technikák és eszközök;

6.

a 85/611/EGK irányelv 22a. cikkének (1) bekezdésében említett, indexleképező ÁÉKBV-k.

a)

amennyiben az ezen eszközökbe való befektetés az ÁÉKBV számára veszteséget jelent, a veszteség csak az ezekért kifizetett összegre korlátozódik;

b)

likviditásukkal nem veszélyeztetik az ÁÉKBV képességét arra, hogy megfeleljen a 85/611/EGK irányelv 37. cikkének;

c)

megbízható értékelés áll rendelkezésre róluk az alábbiak szerint:

d)

megfelelő információk állnak rendelkezésre róluk az alábbiak szerint:

e)

forgathatók;

f)

megvásárlásuk a 85/611/EGK irányelv értelmében összhangban áll az ÁÉKBV-k befektetési célkitűzéseivel, befektetési politikájával vagy mindkettővel;

g)

kockázatait megfelelően kezeli az ÁÉKBV kockázatkezelési eljárása.

a)

befektetési vállalatokként vagy befektetési alapként létrehozott zárt végű befektetési alapok befektetési jegyei, amelyek megfelelnek az alábbi kritériumoknak:

b)

kötelmi jog szerint létrehozott zárt végű befektetési alapok befektetési jegyei, amelyek megfelelnek az alábbi kritériumoknak:

c)

olyan pénzügyi eszközök, amelyek megfelelnek az alábbi kritériumoknak:

a)

a 85/611/EGK irányelv 19. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjával összhangban szabályozott piacon jegyzett vagy forgalmazott pénzügyi eszközök;

b)

nem jegyzett pénzügyi eszközök.

a)

kibocsátáskori futamideje legfeljebb 397 nap;

b)

hátralévő futamideje legfeljebb 397 nap;

c)

397 naponként legalább egyszer pénzpiaci feltételeknek megfelelő hozamkiigazítást hajtanak végre rajtuk;

d)

kockázati profiljuk, ezen belül hitel- és kamatkockázatuk vagy megfelel az a) vagy b) pontban említett futamidejű pénzügyi eszközökének, vagy a c) pontban említett hozamkiigazítást hajtanak végre azokon.

a)

lehetővé teszik, hogy az ÁÉKBV azzal az értékkel összhangban határozza meg a nettó eszközértéket, amelyen a portfólióban szereplő pénzügyi eszközt ki lehet cserélni jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet keretében;

b)

vagy piaci adatokon, vagy értékelési modelleken alapulnak, amelyekbe beleértendők az amortizált bekerülési értéken alapuló rendszerek is.

a)

megfelelnek a 3. cikk (2) bekezdésében szereplő kritériumok valamelyikének és a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt kritériumok mindegyikének;

b)

megfelelő információk állnak rendelkezésre róluk, beleértve olyan információkat, amelyek lehetőséget adnak az ilyen eszközökbe való befektetéshez kapcsolódó hitelkockázatok megfelelő értékelésére, figyelembe véve e cikk (2), (3) és (4) bekezdését;

c)

szabadon átruházhatók.

a)

a kibocsátott értékpapírral vagy a kibocsátási programmal kapcsolatos információk, valamint a kibocsátónak a pénzpiaci eszköz kibocsátását megelőző jogi és pénzügyi helyzetével kapcsolatos információk;

b)

az a) pontban említett információk rendszeres frissítése, különösen jelentős események bekövetkezésekor;

c)

az a) pontban említett információk ellenőrzése a kibocsátó utasításaitól független, erre alkalmas harmadik felek által;

d)

kibocsátott értékpapírról vagy a kibocsátási programról rendelkezésre álló, megbízható statisztikai adatok.

a)

a kibocsátással vagy a kibocsátási programmal kapcsolatos információk, valamint a kibocsátónak a pénzpiaci eszköz kibocsátását megelőző jogi és pénzügyi helyzetével kapcsolatos információk;

b)

az a) pontban említett információk rendszeres frissítése, különösen jelentős események bekövetkezésekor;

c)

a kibocsátott értékpapírról vagy a kibocsátási programról rendelkezésre álló megbízható statisztikai adatok vagy egyéb olyan adatok, amelyek lehetővé teszik ilyen eszközök esetében a befektetéshez kapcsolódó hitelkockázatok megfelelő értékelését.

1.

székhelye az Európai Gazdasági Térségben található;

2.

székhelye a Tízek Csoportjába tartozó OECD-országban van;

3.

a kibocsátó legalább befektetési besorolású;

4.

a kibocsátó alapos vizsgálatával megállapítható, hogy az legalább a közösségi jogszabályokban megállapítottakkal egyenértékű prudenciális szabályok hatálya alatt áll.

a)

az alapjukul szolgáló eszközöket a következők közül egy vagy több képezi:

b)

az OTC származékos eszközök esetében megfelelnek a 85/611/EGK irányelv 19. cikke (1) bekezdése g) pontjának második és harmadik francia bekezdésében foglalt feltételeknek.

a)

lehetővé teszik az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett eszköz hitelkockázatának átruházását, függetlenül az eszközhöz kapcsolódó egyéb kockázatoktól;

b)

nem járnak a 85/611/EGK irányelv 19. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett eszközöktől eltérő eszközök teljesítésével vagy átruházásával, beleértve a készpénzformát is;

c)

megfelelnek a 85/611/EGK irányelv 19. cikke (1) bekezdése g) pontjának második és harmadik francia bekezdésében és e cikk (3) és (4) bekezdésében foglalt, az OTC származékos eszközökre vonatkozó feltételeknek;

d)

kockázataikat megfelelően kezeli az ÁÉKBV kockázatkezelési eljárása, valamint belső ellenőrzési mechanizmusai abban az esetben, ha fennáll annak a veszélye, hogy az ÁÉKBV és a származékos hiteleszközben részt vevő másik fél különböző információkkal rendelkezik, mivel az ügyletben részt vevő másik fél esetleg nem nyilvános információhoz jut olyan cégekkel kapcsolatban, amelyek eszközei a hitelderivatívák alapjául szolgálnak (underlying).

a)

az értékelés alapja vagy az eszköz megbízható aktuális piaci értéke, vagy amennyiben ilyen érték nem áll rendelkezésre, megfelelően elismert módszertant alkalmazó árazási modell;

b)

az értékelés ellenőrzését az alábbiak valamelyike végzi:

a)

kellő mértékben diverzifikáltak, azaz megfelelnek az alábbi kritériumoknak:

b)

megfelelő viszonyítási alapot jelentenek annak a piacnak a számára, amelyre vonatkoznak, azaz teljesülnek az alábbi kritériumok:

c)

azt megfelelően közzéteszik, azaz teljesülnek az alábbi kritériumok:

a)

ezen összetevő révén az alapszerződésként működő átruházható értékpapírhoz egyébként szükséges pénzáramok részben vagy egészben módosíthatók egy meghatározott kamat, pénzügyieszköz-árfolyam, devizaárfolyam, ár- vagy árfolyamindex, hitelbesorolás, hitelindex vagy más változónak megfelelően, tehát önálló származékos termékhez hasonlóan változhatnak;

b)

az összetevő gazdasági jellemzői és kockázatai nem függenek össze szorosan az alapszerződés gazdasági jellemzőivel és kockázataival;

c)

az összetevő jelentősen befolyásolja az átruházható értékpapír kockázati profilját és árazását.

a)

gazdaságilag megfelelőek, azaz költséghatékony módon valósulnak meg;

b)

egy vagy több alább felsorolt cél érdekében alkalmazzák azokat:

c)

kockázatait megfelelően kezeli az ÁÉKBV kockázatkezelési eljárása.

a)

nyilvánosan hozzáférhető;

b)

az index készítője független az indexet leképező ÁÉKBV-től.

20.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/20

(1)

A SIS II kifejlesztéséhez meg kell határozni a kommunikációs hálózatra és annak elemeire vonatkozó műszaki előírásokat, valamint a speciális hálózati követelményeket.

(2)

Megfelelő rendelkezéseket kell létrehozni a Bizottság és a tagállamok között, különösen a tagállamokban lévő egységes nemzeti interfész elemei tekintetében.

(3)

Ez a határozat nem sérti a Bizottság egyéb, a SIS II kifejlesztéséhez kapcsolódó, különösen a biztonsági követelmények kialakításáról szóló határozatainak jövőbeni elfogadását.

(4)

A SIS II kifejlesztéséről a 2424/2001/EK rendelet és a 2001/886/IB tanácsi határozat (2) is rendelkezik. Annak érdekében, hogy a SIS II kifejlesztését szabályozó végrehajtási folyamat teljes egészében egységes legyen, e határozat rendelkezéseinek tükrözniük kell a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) vonatkozó hálózati követelmények megállapításáról szóló bizottsági határozat azon rendelkezéseit, amelyek a 2001/886/IB határozat alkalmazásában kerülnek elfogadásra.

(5)

Összhangban a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal (3), az Egyesült Királyság nem vett részt a 2424/2001/EK rendelet elfogadásában, így rá nézve az jogilag nem kötelező érvényű és nem alkalmazandó, mivel a rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti. Az Egyesült Királyság ebből következően nem címzettje ezen határozatnak.

(6)

Összhangban Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal (4), Írország nem vett részt a 2424/2001/EK rendelet elfogadásában, így rá nézve az jogilag nem kötelező érvényű és nem alkalmazandó, mivel a rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti. Írország ebből következően nem címzettje ezen határozatnak.

(7)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia álláspontjáról szóló jegyzőkönyv 5. cikkének megfelelően Dánia úgy határozott, hogy a 2424/2001/EK tanácsi rendeletet végrehajtja a dán jogon keresztül. A 2424/2001/EK rendelet ennek megfelelően a nemzetközi jog szerint kötelező erejű Dániára nézve.

(8)

Izland és Norvégia tekintetében a 2424/2001/EK rendelet, valamint a 2001/886/IB határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5) értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelentik, amelyek az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (6) 1. cikkének B. pontjában említett területhez tartoznak.

(9)

Svájc tekintetében a 2424/2001/EK rendelet, valamint a 2001/886/IB határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról aláírt megállapodás értelmében vett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztése, amelyek az említett megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozat 4. cikkének (1) bekezdésében említett területhez tartoznak.

(10)

E határozat a csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(11)

Az e határozatban foglalt intézkedések összhangban vannak a 2424/2001/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése által létrehozott bizottság véleményével,

20.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/29

(1)

A SIS II kifejlesztéséhez meg kell határozni a kommunikációs hálózatra és annak elemeire vonatkozó műszaki előírásokat, valamint a speciális hálózati követelményeket.

(2)

Megfelelő rendelkezéseket kell létrehozni a Bizottság és a tagállamok között, különösen a tagállamokban lévő egységes nemzeti interfész elemei tekintetében.

(3)

Ez a határozat nem sérti a Bizottság egyéb, a SIS II kifejlesztéséhez kapcsolódó, különösen a biztonsági követelmények kialakításáról szóló határozatainak jövőbeni elfogadását.

(4)

Mind a 2424/2001/EK tanácsi rendelet (2), mind a 2001. december 6-i 2001/886/IB határozat szabályozza a SIS II fejlesztését. Annak érdekében, hogy a SIS II kifejlesztését szabályozó végrehajtási folyamat teljes egészében egységes legyen, e határozat rendelkezéseinek tükrözniük kell a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) vonatkozó hálózati követelmények megállapításáról szóló bizottsági határozat azon rendelkezéseit, amelyek a 2424/2001/EK rendelet alkalmazásában kerülnek elfogadásra.

(5)

Az Egyesült Királyság az EU-Szerződéshez és az EK-Szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkének, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat (3) 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően részt vesz ebben a határozatban.

(6)

Írország az EU-Szerződéshez és az EK-Szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkének, valamint az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat (4) 5. cikkének (1) bekezdésével és 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz ebben a határozatban.

(7)

Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közti, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló 1999/437/EK tanácsi határozat (5) 1. cikkének G. pontjában említett területre vonatkoznak.

(8)

Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között megkötött, utóbbinak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben az e megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló 2004/849/EK tanácsi határozat (6) 4. cikkének (1) bekezdésével.

(9)

E határozat a csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2001/886/EK határozat 5. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

20.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/38

(1)

A Szerződés 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja az Európai Közösség és a tagállamok feladatául tűzte ki a személyek és a szolgáltatások szabad mozgását gátló akadályok eltörlését. A tagállamok állampolgárai számára a szabad mozgás magában foglalja különösen annak lehetőségét, hogy valamely szakmát önálló vállalkozóként vagy alkalmazottként a szakmai képesítés megszerzésének helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban gyakoroljanak. Ezenkívül a Szerződés 47. cikkének célja, hogy biztosítsa a megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek szabad mozgását a képesítések vonatkozásában szabályozott szakmák területén.

(2)

A szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (1) azért fogadták el, hogy biztosítsák a megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek szabad mozgását olyan esetekben, amikor az adott szakma gyakorlásához való jogot a tagállamok szabályozzák a képesítések vonatkozásában. Az említett irányelv tizenöt hatályos irányelvet foglal egységes szerkezetbe, és célja a képesítések elismerésével kapcsolatban fennálló szabályok egyszerűsítése, valamint az ideiglenes szolgáltatásnyújtás további könnyítése. Az irányelv végrehajtása, valamint a képesítések vonatkozásában szabályozott szakmák területén a belső piac megvalósítása érdekében a Bizottságnak szüksége lehet tanácsadó szerv keretében működő szakértők szakértelmére.

(3)

Ezért helyénvaló szakértői csoportot felállítani a szakmai képesítések elismerése területén, valamint meghatározni feladatait és felépítését.

(4)

A szakértői csoportnak segítenie kell a belső piac megvalósítását a képesítések vonatkozásában szabályozott szakmák területén.

(5)

A szakmai képesítések elismerésével foglalkozó koordinátorcsoportnak a tagállamok által a 2005/36/EK irányelv alapján kijelölt nemzeti koordinátorokból kell állnia. Az említett irányelv szerint e koordinátorok feladata, hogy elősegítsék az irányelv egységes alkalmazását, valamint összegyűjtsék az alkalmazása szempontjából fontos valamennyi információt.

(6)

A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (2) mellékletében megállapított bizottsági biztonsági szabályok sérelme nélkül meg kell állapítani azokat a szabályokat, amelyek szerint a csoport tagjai információkat hozhatnak nyilvánosságra.

(7)

A csoport tagjaira vonatkozó személyes adatokat a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően kell feldolgozni,

a)

a tagállami hatóságok és a Bizottság közötti együttműködés kialakítása a szakmai képesítések elismerésével kapcsolatos kérdésekben;

b)

a képesítések vonatkozásában szabályozott szakmákra kiható politikák alakulásának figyelemmel kísérése;

c)

a 2005/36/EK irányelv végrehajtásának megkönnyítése mindenekelőtt hasznos dokumentumok, mint például értelmezési iránymutatások kidolgozásával;

d)

az előző pontokban említett területeken szerzett tapasztalatokkal és a bevált gyakorlattal kapcsolatos információcsere.

20.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/40

(1)

A Tanács 2006. április 10-én elfogadta az egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2006/276/KKBP közös álláspontot (1). Ezek az intézkedések 2007. április 10-én hatályukat vesztik.

(2)

Figyelemmel a fehéroroszországi helyzetre, a 2006/276/KKBP közös álláspontot újabb tizenkét hónapra meg kell hosszabbítani,

20.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/41

1.

A 19. oldalon, a II. melléklet címében:

2.

A 19. oldalon, a táblázatban: