ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 70

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

50. évfolyam
2007. március 9.


Tartalom

 

Oldal

 

*

Az olvasóhoz

1

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának 49. számú előírásához (UN/ECE) – Egységes rendelkezések a sűrítéses gyújtású és földgázüzemű motoroknak, a cseppfolyós probán-bután gázüzemű (pb-gázüzemű) külső gyújtású motoroknak, valamint a sűrítéses gyújtású és földgázüzemű motorral, illetve pb-gázüzemű külső gyújtású motorral rendelkező járműveknek a motor szennyezőanyag-kibocsátása tekintetében való jóváhagyásáról (HL L 375., 2006.12.27.)

3

 

*

Helyesbítés az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának 83. számú előírásához (UN/ECE) – Egységes rendelkezések járművek jóváhagyására vonatkozóan a kibocsátott szennyező anyagok tekintetében a motor üzemanyagigénye szerint (HL L 375., 2006.12.27.)

171

 

*

Helyesbítés az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának 123. számú előírásához (UN/ECE) – Egységes rendelkezések a gépjárműveknél használható alkalmazkodó mellső világítási rendszerek (AFS) jóváhagyására vonatkozóan (HL L 375., 2006.12.27.)

355

 

*

Helyesbítés az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának 124. számú előírásához (UN/ECE) – Egységes rendelkezések a gépkocsik és pótkocsijaik kerekeinek jóváhagyására vonatkozóan (HL L 375., 2006.12.27.)

413

 

*

Helyesbítés a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló, 2003. december 18-i 2286/2003/EK bizottsági rendelethez (HL L 343., 2003.12.31.)

439

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


9.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 70/1


AZ OLVASÓHOZ

BG

:

Настоящият брой на Официален вестник е публикуван на испански, чешки, датски, немски, естонски, гръцки, английски, френски, италиански, латвийски, литовски, унгарски, малтийски, нидерландски, полски, португалски, словашки, словенски, фински и шведски език.

Поправката, включена в него, се отнася до актове, публикувани преди разширяването на Европейския съюз от 1 януари 2007 г.

ES

:

El presente Diario Oficial se publica en español, checo, danés, alemán, estonio, griego, inglés, francés, italiano, letón, lituano, húngaro, maltés, neerlandés, polaco, portugués, eslovaco, esloveno, finés y sueco.

Las correcciones de errores que contiene se refieren a los actos publicados con anterioridad a la ampliación de la Unión Europea del 1 de enero de 2007.

CS

:

Tento Úřední věstník se vydává ve španělštině, češtině, dánštině, němčině, estonštině, řečtině, angličtině, francouzštině, italštině, lotyštině, litevštině, maďarštině, maltštině, nizozemštině, polštině, portugalštině, slovenštině, slovinštině, finštině a švédštině.

Oprava zde uvedená se vztahuje na akty uveřejněné před rozšířením Evropské unie dne 1. ledna 2007.

DA

:

Denne EU-Tidende offentliggøres på dansk, engelsk, estisk, finsk, fransk, græsk, italiensk, lettisk, litauisk, maltesisk, nederlandsk, polsk, portugisisk, slovakisk, slovensk, spansk, svensk, tjekkisk, tysk og ungarsk.

Berigtigelserne heri henviser til retsakter, som blev offentliggjort før udvidelsen af Den Europæiske Union den 1. januar 2007.

DE

:

Dieses Amtsblatt wird in Spanisch, Tschechisch, Dänisch, Deutsch, Estnisch, Griechisch, Englisch, Französisch, Italienisch, Lettisch, Litauisch, Ungarisch, Maltesisch, Niederländisch, Polnisch, Portugiesisch, Slowakisch, Slowenisch, Finnisch und Schwedisch veröffentlicht.

Die darin enthaltenen Berichtigungen beziehen sich auf Rechtsakte, die vor der Erweiterung der Europäischen Union am 1. Januar 2007 veröffentlicht wurden.

ET

:

Käesolev Euroopa Liidu Teataja ilmub hispaania, tšehhi, taani, saksa, eesti, kreeka, inglise, prantsuse, itaalia, läti, leedu, ungari, malta, hollandi, poola, portugali, slovaki, slovneeni, soome ja rootsi keeles.

Selle parandustega viidatakse aktidele, mis on avaldatud enne Euroopa Liidu laienemist 1. jaanuaril 2007.

EL

:

Η παρούσα Επίσημη Εφημερίδα δημοσιεύεται στην ισπανική, τσεχική, δανική, γερμανική, εσθονική, ελληνική, αγγλική, γαλλική, ιταλική, λεττονική, λιθουανική, ουγγρική, μαλτέζικη, ολλανδική, πολωνική, πορτογαλική, σλοβακική, σλοβενική, φινλανδική και σουηδική γλώσσα.

Τα διορθωτικά που περιλαμβάνει αναφέρονται σε πράξεις που δημοσιεύθηκαν πριν από τη διεύρυνση της Ευρωπαϊκής Ένωσης την 1η Ιανουαρίου 2007.

EN

:

This Official Journal is published in Spanish, Czech, Danish, German, Estonian, Greek, English, French, Italian, Latvian, Lithuanian, Hungarian, Maltese, Dutch, Polish, Portuguese, Slovak, Slovenian, Finnish and Swedish.

The corrigenda contained herein refer to acts published prior to enlargement of the European Union on 1 January 2007.

FR

:

Le présent Journal officiel est publié dans les langues espagnole, tchèque, danoise, allemande, estonienne, grecque, anglaise, française, italienne, lettone, lituanienne, hongroise, maltaise, néerlandaise, polonaise, portugaise, slovaque, slovène, finnoise et suédoise.

Les rectificatifs qu'il contient se rapportent à des actes publiés antérieurement à l'élargissement de l'Union européenne du 1er janvier 2007.

IT

:

La presente Gazzetta ufficiale è pubblicata nelle lingue spagnola, ceca, danese, tedesca, estone, greca, inglese, francese, italiana, lettone, lituana, ungherese, maltese, olandese, polacca, portoghese, slovacca, slovena, finlandese e svedese.

Le rettifiche che essa contiene si riferiscono ad atti pubblicati anteriormente all'allargamento dell'Unione europea del 1o gennaio 2007.

LV

:

Šis Oficiālais Vēstnesis publicēts spāņu, čehu, dāņu, vācu, igauņu, grieķu, angļu, franču, itāļu, latviešu, lietuviešu, ungāru, maltiešu, holandiešu, poļu, portugāļu, slovāku, slovēņu, somu un zviedru valodā.

Šeit minētie labojumi attiecas uz tiesību aktiem, kas publicēti pirms Eiropas Savienības paplašināšanās 2007. gada 1. janvārī.

LT

:

Šis Oficialusis leidinys išleistas ispanų, čekų, danų, vokiečių, estų, graikų, anglų, prancūzų, italų, latvių, lietuvių, vengrų, maltiečių, olandų, lenkų, portugalų, slovakų, slovėnų, suomių ir švedų kalbomis.

Čia išspausdintas teisės aktų, paskelbtų iki Europos Sąjungos plėtros 2007 m. sausio 1 d., klaidų ištaisymas.

HU

:

Ez a Hivatalos Lap spanyol, cseh, dán, német, észt, görög, angol, francia, olasz, lett, litván, magyar, máltai, holland, lengyel, portugál, szlovák, szlovén, finn és svéd nyelven jelenik meg.

Az itt megjelent helyesbítések elsősorban a 2007. január 1-jei európai uniós bővítéssel kapcsolatos jogszabályokra vonatkoznak.

MT

:

Dan il-Ġurnal Uffiċjali hu ppubblikat fil-ligwa Spanjola, Ċeka, Daniża, Ġermaniża, Estonjana, Griega, Ingliża, Franċiża, Taljana, Latvjana, Litwana, Ungeriża, Maltija, Olandiża, Pollakka, Portugiża, Slovakka, Slovena, Finlandiża u Żvediża.

Il-corrigenda li tinstab hawnhekk tirreferi għal atti ppubblikati qabel it-tkabbir ta' l-Unjoni Ewropea fl-1 ta' Jannar 2007.

NL

:

Dit Publicatieblad wordt uitgegeven in de Spaanse, de Tsjechische, de Deense, de Duitse, de Estse, de Griekse, de Engelse, de Franse, de Italiaanse, de Letse, de Litouwse, de Hongaarse, de Maltese, de Nederlandse, de Poolse, de Portugese, de Slowaakse, de Sloveense, de Finse en de Zweedse taal.

De rectificaties in dit Publicatieblad hebben betrekking op besluiten die vóór de uitbreiding van de Europese Unie op 1 januari 2007 zijn gepubliceerd.

PL

:

Niniejszy Dziennik Urzędowy jest wydawany w językach: hiszpańskim, czeskim, duńskim, niemieckim, estońskim, greckim, angielskim, francuskim, włoskim, łotewskim, litewskim, węgierskim, maltańskim, niderlandzkim, polskim, portugalskim, słowackim, słoweńskim, fińskim i szwedzkim.

Sprostowania zawierają odniesienia do aktów opublikowanych przed rozszerzeniem Unii Europejskiej dnia 1 stycznia 2007 r.

PT

:

O presente Jornal Oficial é publicado nas línguas espanhola, checa, dinamarquesa, alemã, estónia, grega, inglesa, francesa, italiana, letã, lituana, húngara, maltesa, neerlandesa, polaca, portuguesa, eslovaca, eslovena, finlandesa e sueca.

As rectificações publicadas neste Jornal Oficial referem-se a actos publicados antes do alargamento da União Europeia de 1 de Janeiro de 2007.

RO

:

Prezentul Jurnal Oficial este publicat în limbile spaniolă, cehă, daneză, germană, estonă, greacă, engleză, franceză, italiană, letonă, lituaniană, maghiară, malteză, olandeză, polonă, portugheză, slovacă, slovenă, finlandeză şi suedeză.

Rectificările conţinute în acest Jurnal Oficial se referă la acte publicate anterior extinderii Uniunii Europene din 1 ianuarie 2007.

SK

:

Tento úradný vestník vychádza v španielskom, českom, dánskom, nemeckom, estónskom, gréckom, anglickom, francúzskom, talianskom, lotyšskom, litovskom, maďarskom, maltskom, holandskom, poľskom, portugalskom, slovenskom, slovinskom, fínskom a švédskom jazyku.

Korigendá, ktoré obsahuje, odkazujú na akty uverejnené pred rozšírením Európskej únie 1. januára 2007.

SL

:

Ta Uradni list je objavljen v španskem, češkem, danskem, nemškem, estonskem, grškem, angleškem, francoskem, italijanskem, latvijskem, litovskem, madžarskem, malteškem, nizozemskem, poljskem, portugalskem, slovaškem, slovenskem, finskem in švedskem jeziku.

Vsebovani popravki se nanašajo na akte objavljene pred širitvijo Evropske unije 1. januarja 2007.

FI

:

Tämä virallinen lehti on julkaistu espanjan, tšekin, tanskan, saksan, viron, kreikan, englannin, ranskan, italian, latvian, liettuan, unkarin, maltan, hollannin, puolan, portugalin, slovakin, sloveenin, suomen ja ruotsin kielellä.

Lehden sisältämät oikaisut liittyvät ennen Euroopan unionin laajentumista 1. tammikuuta 2007 julkaistuihin säädöksiin.

SV

:

Denna utgåva av Europeiska unionens officiella tidning publiceras på spanska, tjeckiska, danska, tyska, estniska, grekiska, engelska, franska, italienska, lettiska, litauiska, ungerska, maltesiska, nederländska, polska, portugisiska, slovakiska, slovenska, finska och svenska.

Rättelserna som den innehåller avser rättsakter som publicerades före utvidgningen av Europeiska unionen den 1 januari 2007.


Helyesbítések

9.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 70/3


Helyesbítés az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának 49. számú előírásához (UN/ECE) – Egységes rendelkezések a sűrítéses gyújtású és földgázüzemű motoroknak, a cseppfolyós probán-bután gázüzemű (pb-gázüzemű) külső gyújtású motoroknak, valamint a sűrítéses gyújtású és földgázüzemű motorral, illetve pb-gázüzemű külső gyújtású motorral rendelkező járműveknek a motor szennyezőanyag-kibocsátása tekintetében való jóváhagyásáról

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 375., 2006. december 27. )

A 49. számú előírás helyesen::

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának 49. számú előírása (UN/ECE) – Egységes rendelkezések a sűrítéses gyújtású és földgázüzemű motoroknak, a cseppfolyós probán-bután gázüzemű (pb-gázüzemű) külső gyújtású motoroknak, valamint a sűrítéses gyújtású és földgázüzemű motorral, illetve pb-gázüzemű külső gyújtású motorral rendelkező járműveknek a motor szennyezőanyag-kibocsátása tekintetében való jóváhagyásáról

3. javított változat

Amely magába foglalja a következőket:

01-es módosítássorozat – Hatálybalépés dátuma: 1990. május 14.

02-es módosítássorozat – Hatálybalépés dátuma: 1992. december 30.

A 02-es módosítássorozat 1. helyesbítése, amely a következő letéteményes általi körbeküldés hatálya alá esik:

C.N.232.1992.TREATIES-32, kelt: 1992. szeptember 11.

A 02-es módosítás sorozat 2. helyesbítése a következő letéteményes általi körbeküldés hatálya alá esik:

C.N.353.1995.TREATIES-72, kelt: 1995. november 13.

1. helyesbítés a 2. javított változathoz (Hibajegyzék – csak angol nyelvű)

1. kiegészítés a 02-es módosítássorozathoz – Hatálybalépés dátuma: 1996. május 18.

2. kiegészítés a 02-es módosítássorozathoz – Hatálybalépés dátuma: 1996. augusztus 28.

A 02-es módosítássorozat 1. kiegészítésére vonatkozó 1. helyesbítés a következő letéteményes általi körbeküldés hatálya alá esik:

C.N.426.1997.TREATIES-96, kelt: 1997. november 21.

A 02-es módosítássorozat 1. kiegészítésére vonatkozó 2. helyesbítés a következő letéteményes általi körbeküldés hatálya alá esik:

C.N.272.1999.TREATIES-2, kelt: 1999. április 12.

A 02-es módosítássorozat 2. kiegészítésére vonatkozó 1. helyesbítés a következő letéteményes általi körbeküldés hatálya alá esik:

C.N.271.1999.TREATIES-1, kelt: 1999. április 12.

03-as módosítássorozat – Hatálybalépés dátuma: 2001. december 27.

04-es módosítássorozat – Hatálybalépés dátuma: 2003. január 31.

1.   HATÁLY

Ez az előírás a 25 km/órát meghaladó tervezési sebességű, 3,5 tonna összsúlyt meghaladó M1  (1), valamint M2, M3, N1, N2 és N3 kategóriájú (2) gépjárművek meghajtására szolgáló sűrítéses gyújtású és földgázüzemű motorok, valamint PB-gázüzemű külső gyújtású motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátására vonatkozik.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1.   „vizsgálati ciklus”: meghatározott fordulatszámon és nyomatékkal elvégzett vizsgálati programpontok sora, amelyeket a motor állandósult üzemi állapotában (ESC-vizsgálat) vagy átmeneti üzemi állapotában (ETC-, ELR-vizsgálat) hajtanak végre;

2.2.   „motor (motorcsalád) jóváhagyása”: a motortípus (motorcsalád) jóváhagyása a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok és légszennyező részecskék kibocsátási szintjének szempontjából;

2.3.   „dízelmotor”: a sűrítéses gyújtás elvén működő motor;

„gázmotor”: földgázzal vagy propán-bután gázzal (PB-gázzal) működtetett motor;

2.4.   „motortípus”: olyan motorok kategóriája, amelyek ezen irányelv 1. mellékletében rögzített fő jellemzőik tekintetében nem különböznek egymástól;

2.5.   „motorcsalád”: egy gyártó motorjainak csoportja, amelyek kipufogógáza ezen irányelv 1. mellékletének 2. függeléke szerint meghatározott kialakításuk folytán hasonló kipufogógáz-kibocsátási jellemzőkkel rendelkezik; a család minden tagjának meg kell felelnie a vonatkozó kibocsátási határértékeknek;

2.6.   „alapmotor”: a motorcsaládból kiválasztott olyan motor, amelynek szennyezőanyag-kibocsátási jellemzői az egész motorcsaládra jellemzőek;

2.7.   „gáz-halmazállapotú szennyező anyag”: szén-monoxid, szénhidrogének (dízelmotoroknál CH1,85, PB-gáz esetén CH2,525 arányt, etanolüzemű dízelmotoroknál pedig CH3O0,5 molekulát feltételezve), nem metán szénhidrogének (dízelüzemanyagoknál CH1,85, PB-gáz esetén CH2,525, földgáznál pedig CH2,93 arányt feltételezve), metán (földgáznál CH4 arányt feltételezve) és nitrogén-oxidok, ez utóbbiak nitrogén-dioxid (NO2) egyenértékben kifejezve;

„légszennyező részecskék”: mindazon anyagok, amelyek egy meghatározott szűrőközegen összegyűlnek a kipufogógáz tiszta, szűrt levegővel oly módon történő hígítása után, hogy a hőmérséklet ne haladja meg a 325 K (52 °C) értéket;

2.8.   „füst”: a dízelmotor kipufogógáz-áramában lebegő részecskék, amelyek a fényt elnyelik, visszaverik, vagy megtörik;

2.9.   „hasznos teljesítmény”: azon „EGB kW”-ban kifejezett teljesítmény, amely a fékpadon a forgattyús tengely vagy annak megfelelője végén, a 24. előírásban meghatározott teljesítménymérési módszer szerint mérhető.

2.10.   „a gyártó által megadott legnagyobb teljesítmény (Pmax)”: a gyártó által a jóváhagyási kérelemben megadott legnagyobb teljesítmény, „EGB kW”-ban (hasznos teljesítményben) kifejezve;

2.11.   „százalékos terhelés”: egy adott motorfordulatszám mellett rendelkezésre álló legnagyobb nyomaték törtrészét jelenti;

2.12.   „ESC-vizsgálat”: az ezen előírás 5.2. bekezdése szerint, állandósult állapotban lefolytatott, 13 üzemmódból álló vizsgálati ciklus;

2.13.   „ELR-vizsgálat”: az ezen előírás 5.2. bekezdése szerint lefolytatott, állandó motorfordulatszámon alkalmazott terhelési fokozatok sorozatából álló vizsgálati ciklus;

2.14.   „ETC-vizsgálat”: az ezen előírás 5.2. bekezdése szerint lefolytatott, 1 800, másodpercről másodpercre változó átmeneti üzemmódból álló vizsgálati ciklus;

2.15.   „motor üzemi fordulatszám-tartománya”: a motor üzemeltetése során leggyakrabban használt fordulatszám-tartomány, amely az ezen előírás 4. mellékletében meghatározott alacsony és magas fordulatszám között helyezkedik el;

2.16.   „alacsony fordulatszám (nlo)”: az a legalacsonyabb motorfordulatszám, amelynél a motor a gyártó által megadott legnagyobb teljesítmény 50 %-át adja le;

2.17.   „magas fordulatszám (nhi)”: az a legmagasabb motorfordulatszám, amelynél a motor a gyártó által megadott legnagyobb teljesítmény 70 %-át adja le;

2.18.   „A, B és C motorfordulatszám”: azok a vizsgálati fordulatszámok a motor üzemi fordulatszám-tartományán belül, amelyeket az ezen előírás 4. mellékletének 1. függelékében meghatározott módon az ESC- és ELR-vizsgálatok során kell alkalmazni;

2.19.   „ellenőrzési tartomány”: az A és C motorfordulatszámok közötti és a 25 és 100 százalékos terhelés közötti terület;

2.20.   „referencia-fordulatszám (nref)”: az a 100 százalékos fordulatszámérték, amelyet az ezen előírás 4. mellékletének 2. függelékében meghatározott módon az ETC-vizsgálat relatív fordulatszámértékeinek denormalizálásához kell használni;

2.21.   „opacitásmérő”: olyan készülék, amely a fénykioltás elvének alkalmazásával a füst opacitásának mérésére szolgál;

2.22.   „földgáztartomány”: az EN 437 európai szabvány 1993. novemberi kiadásában meghatározott H és L tartományok egyike;

2.23.   „önalkalmazkodási képesség”: a motor olyan eszköze, amely lehetővé teszi a levegő–üzemanyag arány állandó értéken tartását;

2.24.   „újrakalibrálás”: a földgázmotor finom beszabályozása annak érdekében, hogy egy másik földgáztartományban ugyanazok legyenek a motor jellemzői (teljesítménye, üzemanyag-fogyasztása);

2.25.   „Wobbe-index (alsó: Wl; vagy felső: Wu)”: az egységnyi térfogatú gáz megfelelő fűtőértékének és az azonos referenciaviszonyok mellett mért relatív sűrűsége négyzetgyökének hányadosa:

Formula

2.26.   „λ-eltolási tényező (Sλ)”: az a kifejezés, amely a motorvezérlő rendszer megkívánt flexibilitását írja le a λ levegőfelesleg-hányados változása esetén, ha a motor a tiszta metántól különböző összetételű gázzal üzemel (az Sλ kiszámítását lásd a 8. mellékletben).

2.27.   „EEV”: olyan fokozottan környezetkímélő jármű (Enhanced Environmentally Friendly Vehicle), amelynek hajtómotorja kielégíti az ezen előírás 5.2.1 bekezdésében szereplő táblázatok C sorában megadott megengedett szennyezőanyag-kibocsátási határértékeket;

2.28.   „hatástalanító berendezés”: minden olyan eszköz, amely a kibocsátáscsökkentő rendszer bármely összetevőjének vagy funkciójának működésbe hozása, működésének modulálása, késleltetése vagy kikapcsolása céljából üzemeltetési változókat (pl. a jármű sebességét, a motor fordulatszámát, az alkalmazott sebességfokozatot, a hőmérsékletet, a beszívott levegő nyomását, illetve más paramétereket) mér, érzékel vagy azokra reagál, úgy, hogy a jármű szokásos körülmények között történő használata során felmerülő feltételek mellett a kibocsátáscsökkentő berendezés hatásfoka csökken, hacsak az eszköz használata nem alapvető része az alkalmazott kibocsátás-tanúsítási vizsgálati eljárásoknak;

2.29.   „kiegészítő vezérlőberendezés”: egy motorra vagy járműre szerelt olyan rendszer, funkció vagy szabályozási stratégia, amelyet a motor és/vagy segédberendezésének védelmére használnak olyan üzemi körülmények ellen, amelyek károsodást vagy meghibásodást okozhatnának, vagy pedig amelyet a motor indításának megkönnyítésére használnak. Kiegészítő vezérlő berendezésnek tekinthető olyan stratégia vagy intézkedés is, amelyről kielégítően bemutatták, hogy nem hatástalanító berendezés;

2.30.   „ésszerűtlen kibocsátáscsökkentő stratégia”: bármely stratégia vagy intézkedés, amely az alkalmazandó kibocsátás-csökkentési vizsgálati eljárásokban várt mérték alá csökkenti a kibocsátáscsökkentő rendszer hatékonyságát, amikor a jármű normál használati feltételek között üzemel.

Image

2.31.   Jelölések és rövidítések

2.31.1.   Vizsgálati paraméterek jelölései

Jelölés

Egység

Meghatározás

AP

m2

Az izokinetikus mintavevő szonda keresztmetszeti területe

AT

m2

A kipufogócső keresztmetszeti területe

CEE

Etán-hatásfok

CEM

Metán-hatásfok

C1

Szén 1 egyenértékű szénhidrogén

conc

ppm/térf. %

Koncentrációt jelző alsó index

D0

m3/s

A térfogat-kiszorításos szivattyú kalibrációs függvényének metszéke

DF

Hígítási tényező

D

Bessel-függvény állandója

E

Bessel-függvény állandója

EZ

g/kWh

A szabályozási pont interpolált NOx-kibocsátása

fa

Laboratóriumi légköri tényező

fc

s–1

A Bessel-szűrő kikapcsolási frekvenciája

FFH

Üzemanyagfüggő tényező a nedves koncentrációnak száraz koncentrációra való átszámításához

FS

Sztöchiometrikus együttható

GAIRW

kg/h

A beszívott levegő tömegárama nedves alapon

GAIRD

kg/h

A beszívott levegő tömegárama száraz alapon

GDILW

kg/h

A hígítólevegő tömegárama nedves alapon

GEDFW

kg/h

Egyenértékű hígított kipufogógáz-tömegáram nedves alapon

GEXHW

kg/h

Kipufogógáz-tömegáram nedves alapon

GFUEL

kg/h

Az üzemanyag tömegárama

GTOTW

kg/h

A hígított kipufogógáz tömegárama nedves alapon

H

MJ/m3

Fűtőérték

HREF

g/kg

Az abszolút nedvességtartalom referenciaértéke (10,71 g/kg)

Ha

g/kg

A beszívott levegő abszolút nedvességtartalma

Hd

g/kg

A hígítólevegő abszolút nedvességtartalma

HTCRAT

mól/mól

Hidrogén/szén arány

I

Egyedi üzemmódot jelölő alsó index

K

Bessel-állandó

K

m–1

Fényelnyelési tényező

KH,D

Nedvességkorrekciós tényező NOx-ra dízelmotor esetén

KH,G

Nedvességkorrekciós tényező NOx-ra gázmotor esetén

KV

 

CFV kalibrációs függvény

KW,a

Száraz–nedves korrekciós tényező a beszívott levegőre

KW,d

Száraz–nedves korrekciós tényező a hígítólevegőre

KW,e

Száraz–nedves korrekciós tényező a hígított kipufogógázra

KW,r

Száraz–nedves korrekciós tényező a hígítatlan kipufogógázra

L

%

A legnagyobb nyomatékhoz viszonyított százalékos nyomaték a vizsgált motornál

La

m

Tényleges optikai úthossz

M

 

A térfogat-kiszorításos szivattyú kalibrációs függvényének meredeksége

Mas

g/h vagy g

A kibocsátás tömegáramát jelző alsó index

MDIL

kg

A részecske-mintavevő szűrőkön áthaladt hígítólevegő-minta tömege

Md

mg

Az összegyűjtött hígítólevegő részecskemintájának tömege

Mf

mg

Az összegyűjtött részecskeminta tömege

Mf,p

mg

Az elsődleges szűrőn összegyűjtött részecskeminta tömege

Mf,b

mg

A másodlagos szűrőn összegyűjtött részecskeminta tömege

MSAM

kg

A részecske-mintavevő szűrőn átáramlott hígítottkipufogógáz-minta tömege

MSEC

kg

A másodlagos hígítólevegő tömege

MTOTW

kg

Összes CVS-tömeg a ciklus alatt, nedves alapon

MTOTW,i

kg

Pillanatnyi CVS-tömeg, nedves alapon

N

%

Fényelnyelés (átlátszatlanság)

NP

A térfogat-kiszorításos szivattyú összes fordulata a ciklus alatt

NP,i

A térfogat-kiszorításos szivattyú fordulatainak száma egy időköz alatt

N

min–1

A motor fordulatszáma

nP

s–1

A térfogat-kiszorításos szivattyú fordulatszáma

nhi

min–1

Magas motorfordulatszám

nlo

min–1

Alacsony motorfordulatszám

nref

min–1

Referencia-motorfordulatszám az ETC teszthez

pa

kPa

A motor által beszívott levegő telítési gőznyomása

pA

kPa

Abszolút nyomás

pB

kPa

Teljes légnyomás

pd

kPa

A hígítólevegő telítési gőznyomása

ps

kPa

Száraz légköri nyomás

p1

kPa

Nyomásesés a szivattyú szívócsonkjánál

P(a)

kW

A vizsgálat során felszerelendő segédberendezések által felvett teljesítmény

P(b)

kW

A vizsgálat során leszerelendő segédberendezések által felvett teljesítmény

P(n)

kW

Nem korrigált hasznos teljesítmény

P(m)

kW

A fékpadon mért teljesítmény

Ω

Bessel-állandó

Qs

m3/s

CVS térfogatáram

q

Hígítási arány

r

Az izokinetikus szonda és a kipufogócső keresztmetszeti területének aránya

Ra

%

A beszívott levegő relatív nedvességtartalma

Rd

%

A hígítólevegő relatív nedvességtartalma

Rf

A FID (lángionizációs detektor) választényezője

ρ

kg/m3

Sűrűség

S

kW

A fékpad beállítása

Si

m–1

Pillanatnyi füstérték

Sλ

λ-eltolási tényező

T

K

Abszolút hőmérséklet

Ta

K

A beszívott levegő abszolút hőmérséklete

t

s

Mérési idő

te

s

Villamos reakcióidő

tf

s

A szűrő reakcióideje a Bessel-függvényhez

tp

s

Fizikai reakcióidő

Δt

s

Az egymás után felvett füstadatok között eltelt idő (= 1/mintavétel gyakorisága)

Δti

s

A pillanatnyi CFV-áram időköze

τ

%

A füst fényáteresztése

V0

m3/ford

A térfogat-kiszorításos szivattyú térfogatárama tényleges viszonyok között

W

Wobbe-index

Wact

kWh

Az ETC-ciklus tényleges munkája

Wref

kWh

Az ETC-ciklus referenciamunkája

WF

Súlyozási tényező

WFE

Effektív súlyozási tényező

X0

m3/ford

A térfogat-kiszorításos szivattyú térfogatáramának kalibrációs függvénye

Yi

m–1

1 másodperces Bessel-átlagolású füstérték

2.31.2.   A kémiai összetevők jelölései

CH4

Metán

C2H6

Etán

C2H5OH

Etanol

C3H8

Propán

CO

Szén-monoxid

DOP

Dioktilftalát

CO2

Szén-dioxid

HC

Szénhidrogének

NMHC

Nem metán szénhidrogének

NOx

Nitrogén-oxidok

NO

Nitrogén-monoxid

NO2

Nitrogén-dioxid

PT

Részecskék

2.31.3.   Rövidítések

CFV

Kritikus áramlású Venturi-cső (critical flow Venturi)

CLD

Kemilumineszcens (kémiai lumineszcencia elvén működő) detektor (chemiluminescent detector)

ELR

Európai terhelésireakció-vizsgálat (European Load Response Test)

ESC

Európai állandósult állapotú ciklus (European Steady State Cycle)

ETC

Európai átmeneti ciklus (European Transient Cycle)

FID

Lángionizációs detektor

GC

Gázkromatográf

HCLD

Fűtött kemilumineszcens (kémiai lumineszcencia elvén működő) detektor (heated chemiluminescent detector)

HFID

Fűtött lángionizációs detektor

LPG

Propán-bután gáz (liquified petroleum gas)

NDIR

Nemdiszperzív infravörös-abszorpció elvén működő gázelemző készülék (non-dispersive infrared analyser)

NG

Földgáz

NMC

Nem metán eltávolító (non-methane cutter)

3.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.   Jóváhagyási kérelem a motorra, mint önálló műszaki egységre

3.1.1.   Egy motortípusnak a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok és légszennyező részecskék kibocsátási szintje szempontjából történő típusjóváhagyása iránti kérelmet a motor gyártójának vagy a gyártó jogszerűen meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

3.1.2.   A kérelemhez három példányban kell mellékelni a szükséges dokumentumokat. Ezeknek legalább az ezen előírás 1. mellékletében említett alapvető motorjellemzőket tartalmazniuk kell.

3.1.3.   Az 5. szakaszban meghatározott jóváhagyási vizsgálatok elvégzésével megbízott műszaki szolgálat részére át kell adni egy, az 1. mellékletben leírtak szerinti „motortípus” jellemzőinek megfelelő motort.

3.2.   Jóváhagyási kérelem egy járműtípusra annak motorja szempontjából

3.2.1.   Egy járműtípusnak a motorja gáz-halmazállapotú szennyező anyagok és légszennyező részecskék kibocsátása szempontjából történő jóváhagyása iránti kérelmet a jármű gyártójának vagy a gyártó jogszerűen meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

A kérelemhez három példányban kell mellékelni a szükséges dokumentumokat. Ezeknek legalább a következőket kell tartalmazniuk:

3.2.2.1.   Az 1. mellékletben említett alapvető motorjellemzők;

3.2.2.2.   Az 1. mellékletben említett, motorral kapcsolatos alkatrészek leírása;

3.2.2.3.   A beépített motortípusra vonatkozó típusjóváhagyási értesítés (2A. melléklet) egy példánya.

3.3.   Jóváhagyási kérelem egy jóváhagyott motorral felszerelt járműtípusra

3.3.1.   Egy járműnek a jóváhagyott dízelmotorja vagy -motorcsaládja gáz-halmazállapotú szennyező anyagok és légszennyező részecskék kibocsátása szempontjából, és jóváhagyott gázmotorja vagy -motorcsaládja gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási szintje szempontjából történő jóváhagyása iránti kérelmet a motor gyártójának vagy a gyártó jogszerűen meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

A kérelemhez három példányban kell mellékelni a szükséges dokumentumokat, valamint a következő adatokat:

3.3.2.1.   a járműtípus, és a motorhoz kapcsolódó járműrészek leírását, amely – adott esetben – tartalmazza az 1. mellékletben megadott adatokat, és a járműtípusba önálló műszaki egységként beépített motorra vagy – adott esetben – motorcsaládra vonatkozó típusjóváhagyási értesítés (2A. melléklet) egy példányát.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.   Általános üzemanyag-jóváhagyás

Általános üzemanyag-jóváhagyást a következő követelmények teljesülése esetén adnak:

4.1.1.   Dízel üzemanyag esetében: ha ezen előírás 3.1., 3.2. vagy 3.3. bekezdése szerint egy motor vagy jármű teljesíti az ezen előírás 5. mellékletében leírt referencia-üzemanyaggal kapcsolatos, az alábbi 5., 6. és 7. bekezdésekben foglalt követelményeket, akkor az adott motor- vagy járműtípust jóvá kell hagyni.

Földgáz esetében az alapmotorról ki kell mutatni, hogy a kereskedelemben kapható, bármilyen összetételű üzemanyaghoz alkalmazkodni tud. Földgáz esetében általában kétféle üzemanyag létezik, magas fűtőértékű üzemanyag (H-gáz) és alacsony fűtőértékű üzemanyag (L-gáz), de mindkét tartomány meglehetősen széles, és a gázok jelentős mértékben különböznek egymástól a Wobbe-indexszel kifejezett energiatartalmukban és λ-eltolási tényezőjükben (Sλ). A Wobbe-index és a λ-eltolási tényező kiszámítására szolgáló képletek a 2.25. és 2.26. bekezdésben találhatók. A 0,89 és 1,08 közötti λ-eltolási tényezőjű földgázokat (0,89 ≤ Sλ ≤ 1,08) a H-tartományba, míg az 1,08 és 1,19 közötti λ-eltolási tényezőjű földgázokat (1,08 ≤ Sλ ≤ 1,19) az L-tartományba tartozónak tekintik. A referencia-üzemanyagok összetétele az Sλ lehetséges szélsőséges értékeit tükrözi.

Az alapmotornak ki kell elégítenie ezen előírás követelményeit a 6. mellékletben meghatározott GR (1. üzemanyag) és G25 (2. üzemanyag) referencia-üzemanyagokkal anélkül, hogy a két vizsgálat között az üzemanyag változása miatt bármilyen utánállítást végeznének. Az üzemanyag-váltás után azonban le lehet folytatni egy mérés nélküli, egy ETC-cikluson át tartó alkalmazkodási menetet. A vizsgálat előtt az alapmotort be kell járatni a 4. melléklet 2. függelékének 3. bekezdésében leírt eljárás alkalmazásával.

4.1.2.1.   A gyártó kérésére a motort egy harmadik üzemanyaggal (3. üzemanyag) is be lehet vizsgálni, ha a λ-eltolási tényező (Sλ) 0,89 (vagyis a GR alsó értéke) és 1,19 (vagyis a G25 felső értéke) között van, például ha a 3. üzemanyag kereskedelemben kapható üzemanyag. Ennek a vizsgálatnak az eredményei alapul szolgálhatnak a gyártás megfelelőségének kiértékelésénél.

Olyan földgázüzemű motor esetében, amely önalkalmazkodó mind a H-gázok, mind pedig az L-gázok tartományában, és amelynél egy kapcsolóval át lehet váltani a H-tartomány és az L-tartomány között, az alapmotort a 6. mellékletben meghatározott megfelelő referencia-üzemanyaggal a kapcsoló mindegyik állásában vizsgálni kell az egyes tartományok tekintetében. A H-tartományba eső gázokra a két üzemanyag a GR (1. üzemanyag) és a G23 (3. üzemanyag), az L-tartományba eső gázokra pedig a G25 (2. üzemanyag) és a G23 (3. üzemanyag). Az alapmotornak anélkül kell a kapcsoló mindkét állásában teljesítenie ezen előírás követelményeit, hogy az adott kapcsolóállás mellett végzett két vizsgálat között az üzemanyag-ellátó rendszerben bármilyen utánállítást végeznének. Az üzemanyag-váltás után azonban le lehet folytatni egy mérés nélküli, egy ETC-cikluson át tartó alkalmazkodási menetet. A vizsgálat előtt az alapmotort be kell járatni a 4. melléklet 2. függelékének 3. bekezdésében leírt eljárás alkalmazásával.

4.1.3.1.   A gyártó kérésére a motort a G23 helyett egy harmadik üzemanyaggal (3. üzemanyag) is be lehet vizsgálni, ha a λ-eltolási tényező (Sλ) 0,89 (vagyis a GR alsó értéke) és 1,19 (vagyis a G25 felső értéke) között van, például ha a 3. üzemanyag kereskedelemben kapható üzemanyag. Ennek a vizsgálatnak az eredményei alapul szolgálhatnak a gyártás megfelelőségének kiértékelésénél.

4.1.4.   Földgázüzemű motorok esetén a szennyezőanyag-kibocsátási eredmények viszonyszámát (r) minden egyes szennyező anyagra az alábbiak szerint kell meghatározni:

Formula

vagy

Formula

és

Formula

PB-gázüzemű motor esetében az alapmotorról ki kell mutatni, hogy a kereskedelemben kapható, bármilyen összetételű üzemanyaghoz alkalmazkodni tud. PB-gáz esetében a C3/C4 összetétel változik. A referencia-üzemanyagok tükrözik ezeket az eltéréseket. Az alapmotornak anélkül kell a 7. mellékletben meghatározott „A” és „B” referencia-üzemanyagokkal ezen előírás követelményeit kielégítenie, hogy a két vizsgálat között az üzemanyag változása miatt bármilyen utánállítást végeznének. Az üzemanyag-váltás után azonban le lehet folytatni egy mérés nélküli, egy ETC-cikluson át tartó alkalmazkodási menetet. A vizsgálat előtt az alapmotort be kell járatni a 4. melléklet 2. függelékének 3. bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazásával.

4.1.5.1.   A szennyezőanyag-kibocsátási eredmények viszonyszámát (r) az alábbiak szerint kell meghatározni az egyes szennyező anyagokra:

Formula

4.2.   Üzemanyag-tartományra korlátozott jóváhagyás megadása

Üzemanyag-tartományra korlátozott jóváhagyás a következő követelmények teljesítése esetén adható meg:

Kipufogógáz-kibocsátási jóváhagyás földgázüzemű, vagy a H-gázok, vagy pedig az L gázok tartományával történő üzemelésre kialakított motorra.

Az alapmotort a megfelelő tartományra a 6. mellékletben meghatározott megfelelő referencia-üzemanyaggal kell vizsgálni. A H-tartományba eső gázokra a két üzemanyag a GR (1. üzemanyag) és a G23 (3. üzemanyag), az L-tartományba eső gázokra pedig a G25 (2. üzemanyag) és a G23 (3. üzemanyag). Az alapmotornak anélkül ki kell elégítenie ezen előírás követelményeit, hogy a két vizsgálat között az üzemanyag változása miatt bármilyen utánállítást végeznének. Az üzemanyag-váltás után azonban le lehet folytatni egy mérés nélküli, egyetlen ETC-cikluson át tartó alkalmazkodási menetet. A vizsgálat előtt az alapmotort be kell járatni a 4. melléklet 2. függelékének 3. bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazásával.

4.2.1.1.   A gyártó kérésére a motort a G23 helyett egy harmadik üzemanyaggal (3. üzemanyag) is be lehet vizsgálni, ha a λ-eltolási tényező (Sλ) 0,89 (vagyis a GR alsó értéke) és 1,19 (vagyis a G25 felső értéke) között van, például ha a 3. üzemanyag kereskedelemben kapható üzemanyag. Ennek a vizsgálatnak az eredményei alapul szolgálhatnak a gyártás megfelelőségének kiértékelésénél.

4.2.1.2.   A szennyezőanyag-kibocsátási eredmények viszonyszámát (r) az alábbiak szerint kell meghatározni az egyes szennyező anyagokra:

Formula

vagy

Formula

és

Formula

4.2.1.3.   A felhasználóhoz történő leszállításkor egy, a motoron elhelyezett címkén (lásd a 4.11. bekezdést) szerepelnie kell, hogy a motort milyen gáztartományra hagyták jóvá.

Kipufogógáz-kibocsátási jóváhagyás egy földgáz- vagy PB-gázüzemű, egy meghatározott összetételű gázzal történő üzemelésre kialakított motorra.

4.2.2.1.   Az alapmotornak ki kell elégítenie a szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó követelményeket a 7. mellékletben meghatározottak szerint, vagyis földgázmotor esetében a GR és a G25, PB-gázüzemű motor esetében pedig az „A” és a „B” referencia-üzemanyagokkal.

Az üzemanyag-ellátó rendszer finombeállítása a vizsgálatok között megengedett. A finombeállítás az üzemanyag-adatbázis újrakalibrálását jelenti anélkül, hogy akár az alapvető szabályozási stratégia, akár az adatbázis alapvető szerkezete megváltozna. Szükség esetén megengedett az üzemanyag-áramlás mértékével közvetlen kapcsolatban álló elemek (például befecskendező fúvókák) kicserélése.

4.2.2.2.   A gyártó kérésére a motor bevizsgálható a GR és a G23, vagy a G25 és a G23 referencia-üzemanyagokkal, amely esetben a típusjóváhagyás ennek megfelelően csak a gázok H-, illetve L-tartományára érvényes.

4.2.2.3.   A felhasználóhoz történő leszállításkor egy, a motoron elhelyezett címkén (lásd a 4.11. bekezdést) szerepelnie kell, hogy a motort milyen üzemanyag-összetételre kalibrálták.

FÖLDGÁZÜZEMŰ MOTOROK JÓVÁHAGYÁSA

 

4.1. bekezdés:

Általános üzemanyag-jóváhagyás megadása

Vizsgálatok száma

Az „r” kiszámítása

4.2. bekezdés:

Üzemanyagra korlátozott jóváhagyás megadása

Vizsgálatok száma

Az „r” kiszámítása

Lásd a 4.1.2. bekezdést: Tetszőleges üzemanyag-összeté tel hez alkalmazkodó földgázüzemű motor

GR (1) és G25 (2)

a gyártó kérésére a motor más, kereskedelmi forgalomban kapható üzemanyaggal (3) is vizsgálható,

ha Sλ = 0,89 – 1,19

2

(max. 3)

Formula

illetve, további üzemanyaggal történő vizsgálat esetén

Formula

és

Formula

 

 

 

Lásd a 4.1.3. bekezdést: Kapcsolóval működő, önalkalmazkodó földgázüzemű motor

GR (1) és G23 (3) a H-tartományhoz

és

G25 (2) és G23 (3) az L-tartományhoz

a gyártó kérésére a G23 helyett a motor más, kereskedelmi forgalomban kapható üzemanyaggal (3) is vizsgálható,

ha Sλ = 0,89 – 1,19

2 a H-tartományhoz és

2 az L-tartományhoz

a kapcsoló megfelelő állása mellett

4

Formula

és

Formula

 

 

 

Lásd a 4.2.1. bekezdést: H- vagy L-tartományú gázzal üzemeltetett földgázüzemű motor

 

 

 

GR (1) és G23 (3) a H-tartományhoz

vagy

G25 (2) és G23 (3) az L-tartományhoz

a gyártó kérésére a G23 helyett a motor más, kereskedelmi forgalomban kapható üzemanyaggal (3) is vizsgálható,

ha Sλ = 0,89 – 1,19

2 a H-tartományhoz

vagy

2 az L-tartományhoz

2

Formula

a H-tartományhoz

vagy

Formula

az L-tartományhoz

Lásd a 4.2.2. bekezdést: Egy meghatározott összetételű üzemanyaggal működtetett földgázüzemű motor

 

 

 

GR (1) és G25 (2),

a vizsgálatok között a finombeállítás megengedett

a gyártó kérésére a motor vizsgálható a következő üzemanyagokkal:

GR (1) és G23 (3) a H-tartományhoz

vagy

G25 (2) és G23 (3) az L-tartományhoz

2

vagy

2 a H-tartományhoz

vagy

2 az L-tartományhoz

2

 

PB-GÁZÜZEMŰ MOTOROK JÓVÁHAGYÁSA

 

4.1. bekezdés:

Általános üzemanyag-jóváhagyás megadása

Vizsgálatok száma

Az „r” kiszámítása

4.2. bekezdés:

Üzemanyagra korlátozott jóváhagyás megadása

Vizsgálatok száma

Az „r” kiszámítása

Lásd a 4.1.5. bekezdést:

Tetszőleges üzemanyag-össze té tel hez alkalmazkodó PB-gázüzemű motor

„A” üzemanyag és „B” üzemanyag

2

Formula

 

 

 

Lásd a

4.2.2. bekezdést:

Egy meghatározott összetételű üzemanyaggal való üzemelésre kialakított PB-gázüzemű motor

 

 

 

„A” üzemanyag és „B” üzemanyag,

a vizsgálatok között a finombeállítás megengedett

2

 

4.3.   Egy motorcsalád egy tagjának szennyezőanyag-kibocsátási jóváhagyása

4.3.1.   A 4.3.2. bekezdésben említett eset kivételével az alapmotorra vonatkozó jóváhagyást minden további vizsgálat nélkül ki kell terjeszteni a motorcsalád minden tagjára, abba a tartományba tartozó minden üzemanyag-összetételre (a 4.2.2. bekezdésben leírt motorok esetében), vagy arra az üzemanyag-tartományra (a 4.1. vagy 4.2. bekezdésben leírt motorok esetében), amelyre az alapmotort jóváhagyták.

4.3.2.   Második vizsgálati motor

Abban az esetben, ha egy motorcsaládhoz tartozó motor vagy egy jármű e motor szempontjából történő jóváhagyásának kérésekor a jóváhagyó hatóság úgy ítéli meg, hogy a kiválasztott alapmotor tekintetében a benyújtott kérelem nem képviseli teljes mértékben az ezen előírás 1. függelékének meghatározása szerinti motorcsaládot, a jóváhagyó hatóság egy másik, és ha szükséges, egy további referencia vizsgálati motort választhat ki és vizsgálhat meg.

4.4.   Minden jóváhagyott típushoz hozzá kell rendelni egy jóváhagyási számot. Ennek első két számjegye azt jelzi, hogy a jóváhagyás kiadásának időpontjában melyik módosítássorozat tartalmazta az előírás legutóbbi jelentősebb műszaki módosításait (jelenleg ez 04, amely a 04-es módosítássorozatnak felel meg). Ugyanaz a szerződő fél nem rendelheti hozzá ugyanazt a számot egy másik motor- vagy járműtípushoz.

4.5.   Egy motor- vagy járműtípus ezen előírás szerinti jóváhagyásáról, annak kiterjesztéséről, elutasításáról, illetve gyártásuk végleges leállításáról az ezen előírás 2A., illetve 2B. mellékletében található mintának megfelelő nyomtatványon tájékoztatni kell azokat az 1958. évi egyezményt aláíró feleket, akik a jelen előírást alkalmazzák. E tájékoztatásnak a típusvizsgálat során mért értékeket is tartalmaznia kell.

Minden ezen előírás szerint jóváhagyott motortípusnak megfelelő motorra és minden ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak megfelelő járműre jól látható és könnyen hozzáférhető helyen egy nemzetközi jóváhagyási jelet kell elhelyezni, amely a következőkből áll:

4.6.1.   Egy körben lévő „E” betű, majd a jóváhagyást megadó ország megkülönböztető száma (3);

4.6.2.   Ennek az előírásnak a száma, majd egy „R” betű, kötőjel, végül a 4.4.1. bekezdésben leírt körtől jobbra található jóváhagyási szám.

A jóváhagyási jelnek azonban az „R” betű után még egy további karaktert is kell tartalmaznia, hogy megkülönböztesse azokat a szennyezőanyag-kibocsátási határértékeket, amelyekre a jóváhagyást megadták. Azon jóváhagyások esetében, amelyeket az 5.2.1. bekezdésben található vonatkozó táblázat(ok) A sorában olvasható határértékeknek való megfelelés jelölésére adtak ki, az „R” betű után egy római „I”-es következik. Azon jóváhagyások esetében, amelyeket az 5.2.1. bekezdésben található vonatkozó táblázat(ok) B1 sorában olvasható határértékeknek való megfelelés jelölésére adtak ki, az „R” betű után egy római „II”-es következik. Azon jóváhagyások esetében, amelyeket az 5.2.1. bekezdésben található vonatkozó táblázat(ok) B2 sorában olvasható határértékeknek való megfelelés jelölésére adtak ki, az „R” betű után egy római „III”-as következik. Azon jóváhagyások esetében, amelyeket az 5.2.1. bekezdésben található vonatkozó táblázat(ok) C sorában olvasható határértékeknek való megfelelés jelölésére adtak ki, az „R” betű után egy római „IV”-es következik.

Földgázüzemű motorok esetében a jóváhagyási jelnek a nemzeti szimbólum után tartalmaznia kell egy utótagot annak jelzésére, hogy a jóváhagyást milyen gáztartományra adták ki. Ez a jelölés a következő:

4.6.3.1.1.   H a H-gáztartományra jóváhagyott és kalibrált motor esetében;

4.6.3.1.2.   L az L-gáztartományra jóváhagyott és kalibrált motor esetében;

4.6.3.1.3.   HL a H- és L-gáztartományra egyaránt jóváhagyott és kalibrált motor esetében;

4.6.3.1.4.   Ht olyan motor esetében, amelyet egy bizonyos összetételű, H-gáztartományba tartozó gázra hagytak jóvá és kalibráltak, és amely átalakítható egy másik H-gáztartományba tartozó adott gázra a motor üzemanyagellátó-rendszerének finomhangolásával;

4.6.3.1.5.   Lt olyan motor esetében, amelyet egy bizonyos összetételű, L-gáztartományba tartozó gázra hagytak jóvá és kalibráltak, és amely átalakítható egy másik L-gáztartományba tartozó adott gázra a motor üzemanyagellátó-rendszerének finomhangolásával;

4.6.3.1.6.   HLt olyan motor esetében, amelyet egy bizonyos összetételű, H- vagy L-gáztartományba tartozó gázra hagytak jóvá és kalibráltak, és amely átalakítható egy másik H- vagy L-gáztartományba tartozó adott gázra a motor üzemanyagellátó-rendszerének finomhangolásával.

4.7.   Ha a jármű vagy a motor a megállapodáshoz csatolt más előírás(ok) alapján jóváhagyott típusnak is megfelel, abban az országban, amely ezen előírás alapján jóváhagyta azt, a 4.6.1. bekezdésben előírt szimbólumot nem kell megismételni. Ilyen esetben a 4.6.1. bekezdésben előírt szimbólumtól jobbra, függőleges oszlopokban fel kell tüntetni minden olyan előírásnak a számát, jóváhagyási számát és további szimbólumait, amely szerint ezen előírás alapján jóváhagyást adtak ki.

4.8.   A jóváhagyási jelet a gyártó által a jóváhagyott típusú eszközre erősített adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

4.9.   Ezen előírás 3. mellékletében példák mutatják be a jóváhagyási jelek lehetséges elhelyezését.

A műszaki egységként jóváhagyott motorokon a típusjóváhagyási jelen kívül az alábbiakat kell feltüntetni:

4.10.1.   a motor gyártójának védjegye vagy kereskedelmi neve,

4.10.2.   a gyártó kereskedelmi meghatározása.

4.11.   Címkék

Földgáz- vagy PB-gázüzemű, üzemanyag-tartományra korlátozott típusjóváhagyással rendelkező motoroknál az alábbi címkék alkalmazhatók:

4.11.1.   Tartalom

Az alábbi információkat kell megadni:

A 4.2.1.3. bekezdés szerinti esetben a címkén fel kell tüntetni: „CSAK H-TARTOMÁNYBA TARTOZÓ FÖLDGÁZZAL ÜZEMELTETHETŐ”. L-tartományba tartozó földgáz esetén a „H” helyett értelemszerűen „L” betűt kell használni.

A 4.2.2.3. bekezdés szerinti esetben a címkén fel kell tüntetni: „CSAK … ELŐÍRÁSNAK MEGFELELŐ FÖLDGÁZZAL ÜZEMELTETHETŐ” vagy pedig „CSAK … ELŐÍRÁSNAK MEGFELELŐ PB-GÁZZAL ÜZEMELTETHETŐ”. A 6. illetve a 7. melléklet megfelelő táblázatában (táblázataiban) szereplő valamennyi információt meg kell adni a motor gyártója által előírt egyes összetevőkkel és határértékekkel együtt.

A betűknek és számoknak legalább 4 mm magasaknak kell lenniük.

Megjegyzés: Ha a fenti címke helyhiány miatt nem helyezhető el, egyszerűsített kódot kell alkalmazni. Ebben az esetben az összes fenti információt tartalmazó magyarázó megjegyzéseknek könnyen hozzáférhetőnek kell lennie minden olyan személy számára, aki az üzemanyag-tartályt feltölti, illetve karbantartást vagy javítást végez a motoron és tartozékain, továbbá az érintett hatóságok számára. A magyarázó megjegyzések helyét és tartalmát a gyártónak és a jóváhagyó hatóságnak közös megegyezéssel kell meghatároznia.

4.11.2.   Tulajdonságok

A címkéknek a motor hasznos élettartama során épségben kell maradniuk. A címkéknek könnyen olvashatóknak, a betűknek és számoknak eltávolíthatatlanoknak kell lenniük. Ezenfelül a címkéket úgy kell felerősíteni, hogy rögzítésük a motor hasznos élettartama alatt kitartson, és a címkéket azok megsemmisítése vagy olvashatatlanná tétele nélkül ne lehessen eltávolítani.

4.11.3.   Elhelyezés

A címkéket a motor olyan részéhez kell rögzíteni, amely annak rendes üzemeléséhez szükséges, és amelyet normál esetben a motor élettartama során nem kell kicserélni. Ezenfelül a címkéket úgy kell elhelyezni, hogy miután a motort a működéséhez szükséges összes segédberendezéssel felszerelték, egy átlagos személy is jól láthassa őket.

4.12.   Abban az esetben, ha egy járműtípus típusjóváhagyását a motor szempontjából kérik, a 4.11. bekezdésben meghatározott jelet az üzemanyag-betöltőnyílás közelében is el kell helyezni.

4.13.   Abban az esetben, ha egy jóváhagyott motorral felszerelt járműtípus típusjóváhagyását kérik, a 4.11. bekezdésben meghatározott jelet az üzemanyag-betöltőnyílás közelében is el kell helyezni.

5.   ELŐÍRÁSOK ÉS VIZSGÁLATOK

5.1.   Általános megjegyzések

5.1.1.   Kibocsátáscsökkentő berendezések

5.1.1.1.   Azokat az alkatrészeket, amelyek hatással lehetnek a dízelmotorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátására, illetve a gázmotorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátására, úgy kell megtervezni, legyártani, összeszerelni és felszerelni, hogy a motor normális üzemben megfeleljen az ebben az előírásban előírt követelményeknek.

5.1.2.   A kibocsátáscsökkentő berendezések funkciói

5.1.2.1.   Hatástalanító berendezések és/vagy ésszerűtlen kibocsátáscsökkentő stratégia alkalmazása tilos.

Egy kiegészítő vezérlő berendezés akkor szerelhető fel egy motorra vagy egy járműre, ha a berendezés:

5.1.2.2.1.   csak az 5.1.2.4. bekezdésben meghatározottaktól eltérő feltételek között működik, vagy

5.1.2.2.2.   csak ideiglenesen lép működésbe az 5.1.2.4. bekezdésben megadott feltételek között olyan céllal, mint pl. a motor károsodás elleni védelme, a levegőkezelő berendezés károsodás elleni védelme, füstkezelés, hidegindítás vagy bemelegítés, vagy

5.1.2.2.3.   csak fedélzeti (műszerfali) jelzések hozzák működésbe olyan céllal, mint pl. az üzembiztonság vagy a szükségüzemmód-stratégiák biztosítása.

5.1.2.3.   Az 5.1.2.4. bekezdésben meghatározott körülmények között működő és a szokásos kibocsátás-vizsgálati ciklusok során alkalmazotthoz képest eltérő vagy módosított motorvezérlő stratégiába való átváltást eredményező motorvezérlő berendezés, funkció, rendszer vagy beavatkozás alkalmazása akkor engedélyezett, ha – az 5.1.3. és/vagy az 5.1.4. bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelően – teljes mértékben ki lett mutatva, hogy az intézkedés nem csökkenti a kibocsátáscsökkentő berendezés hatékonyságát. Minden egyéb esetben az ilyen berendezést hatástalanító berendezésnek kell tekinteni.

5.1.2.4.   Az 5.1.2.2. bekezdés alkalmazásában a nyugalmi és átmeneti üzemállapotra meghatározott alkalmazási körülmények a következők:

(i)

1 000 métert meg nem haladó tengerszint feletti magasság (vagy azzal egyenértékű 90 kPa légnyomás),

(ii)

283 K és 303 K (10 °C és 30 °C) közötti környezeti hőmérséklet,

(iii)

343 és 368 K (70-95 °C) közötti hűtőközeg-hőmérséklet.

5.1.3.   Az elektronikus kibocsátáscsökkentő rendszerekre vonatkozó különös követelmények

5.1.3.1.   Dokumentációs követelmények

A gyártónak rendelkezésre kell bocsátania egy dokumentációs csomagot, amely biztosítja a rendszer alapvető terveinek, továbbá azon eszközöknek a megismerését, amelyekkel a kimeneti változókat vezérli, legyen a vezérlés akár közvetlen, akár közvetett.

A dokumentációnak az alábbi két részből kell állnia:

(a)

A hivatalos dokumentációs csomag, amelyet a műszaki szolgálat számára kell benyújtani a típusjóváhagyás iránti kérelemmel együtt, és amelynek tartalmaznia kell a rendszer teljes leírását. Ez a dokumentáció lehet rövid, azonban bizonyítékot kell szolgáltatnia arról, hogy valamennyi olyan kimeneti adat meghatározása megtörtént, amelyet a különböző egységek bemenő adatainak szabályozási tartományából előállított mátrix lehetővé tesz. Ezt az információt az ezen előírás 3. bekezdésében előírt dokumentációhoz kell csatolni.

(b)

Egy kiegészítő anyag, amely bemutatja mindazon jellemzőket, amelyeket a kiegészítő vezérlőberendezések módosítanak, továbbá a berendezés működésének határfeltételeit. A kiegészítő anyag tartalmazza továbbá valamennyi üzemmódra az üzemanyag-rendszer szabályozásának logikáját, az időzítési stratégiákat és a „ki-be” kapcsolási pontokat.

A kiegészítő anyagnak ezen kívül tartalmaznia kell a kiegészítő vezérlőberendezések alkalmazásának indoklását, és további anyagokat és vizsgálati adatokat a motorra vagy a járműre szerelhető kiegészítő vezérlőberendezésnek a kipufogógáz szennyezőanyag-kibocsátására gyakorolt hatásáról.

Ez a kiegészítő anyag szigorúan bizalmas marad, megőrzéséért a gyártó felel, de a típusjóváhagyás alkalmával vagy a típusjóváhagyás érvényességi ideje során bármikor betekintés céljából rendelkezésre kell bocsátania.

Annak eldöntésére, hogy valamely stratégia vagy intézkedés a 2.28. és a 2.30. bekezdés értelmében hatástalanító berendezésnek vagy ésszerűtlen kibocsátáscsökkentő stratégiának tekintendő-e, a jóváhagyó hatóság és/vagy a műszaki szolgálat kiegészítésképpen előírhatja az ETC-eljárás szerinti NOx-szűrővizsgálatot is, amely akár a típusvizsgálat, akár a gyártás megfelelőségének ellenőrzése kapcsán elvégezhető.

5.1.4.1.   Ezen előírás 4. mellékletének 4. függelékében meghatározott követelmények alternatívájaként az ETC-szűrővizsgálat során a NOx-kibocsátás meghatározásához hígítatlan kipufogógázból is lehet mintát venni, és a 2001. szeptember 15-i ISO/FDIS 16 183 szabvány műszaki előírásait kell alkalmazni.

5.1.4.2.   Annak eldöntése során, hogy valamely stratégia vagy intézkedés a 2.28. és 2.30. bekezdés értelmében hatástalanító eszköznek vagy ésszerűtlen kibocsátáscsökkentő stratégiának tekintendő-e, az adott NOx-határértékre további 10 %-os tűrést kell alkalmazni.

Az 5.2.1. bekezdés táblázatainak A sora szerinti jóváhagyáshoz a szennyezőanyag-kibocsátást hagyományos dízelmotorok – beleértve azokat a motorokat is, amelyek elektronikus üzemanyag-befecskendező berendezéssel, kipufogógáz-visszakeringető rendszerrel (EGR) és/vagy oxidációs katalizátorokkal vannak felszerelve – ESC- és ELR-vizsgálatával kell meghatározni. A korszerű kipufogógáz-utókezelő rendszerrel – ideértve a nitrogénoxid-semlegesítő katalizátorokat és/vagy a részecskecsapdákat is – felszerelt dízelmotorokat ezenfelül ETC-vizsgálattal is meg kell vizsgálni.

Az 5.2.1. bekezdés táblázatainak B1 vagy B2 sora, illetve C sora szerinti jóváhagyási vizsgálathoz a szennyezőanyag-kibocsátást ESC-, ELR- és ETC-vizsgálatokkal kell meghatározni.

Gázmotorok esetében a gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátást ETC-vizsgálattal kell meghatározni.

Az ESC- és ELR-vizsgálati eljárás leírása a 4. melléklet 1. függelékében, az ETC-vizsgálati eljárás leírása a 4. melléklet 2. és 3. függelékében található.

A vizsgálatra benyújtott motor által kibocsátott gáz-halmazállapotú légszennyező anyagok és légszennyező részecskék szintjét adott esetben a 4. mellékletben leírt módszerrel kell megmérni. A 4. melléklet 4. függeléke írja le a gáz-halmazállapotú légszennyező anyagok és légszennyező részecskék méréséhez ajánlott analitikus rendszereket és a részecskék mintavételezéséhez ajánlott rendszereket. A műszaki szolgálat más módszereket vagy elemző készülékeket is jóváhagyhat, ha úgy találja, hogy azok egyenértékű eredményeket adnak. Egyetlen laboratórium esetén akkor mondjuk, hogy a mért vizsgálati eredmények egyenértékűek, ha azok az itt leírt referenciarendszerek valamelyike által adott eredményektől legfeljebb 5 %-os eltérést mutatnak. A részecske-kibocsátásra vonatkozóan csak a teljes átáramlású hígítórendszer van elismerve referenciarendszerként. Ahhoz, hogy az előírásba új rendszert lehessen felvenni, az egyenértékűség megállapítását az ISO 5725 szabványban leírt, több laboratórium által elvégzett vizsgálat ismételhetőségének és reprodukálhatóságának számításaira kell alapozni.

5.2.1.   Határértékek

A szén-monoxid, az összes szénhidrogén, a nitrogén-oxidok és a részecskék ESC-vizsgálattal meghatározott fajlagos tömege és a füst ELR-vizsgálattal meghatározott fényelnyelése nem haladhatja meg az 1. táblázatban megadott értékeket.

Azon dízelmotoroknál, amelyeket ETC-vizsgálattal is vizsgálnak, és különösen a gázmotoroknál, a szén-monoxid, a nem metán szénhidrogének, a metán (ha van), a nitrogén-oxidok és a részecskék (ha vannak) fajlagos tömege nem haladhatja meg a 2. táblázatban megadott értékeket.

1. táblázat

Határértékek – ESC- és ELR-vizsgálat

Sor

Szén-monoxid tömege (CO) g/kWh

Szénhidrogének tömege (HC) g/kWh

Nitrogén-oxidok tömege (NOx) g/kWh

Részecskék tömege (PT) g/kWh

Füst

m–1

A (2000)

2,1

0,66

5,0

0,10

0,13 (4)

0,8

B1 (2005)

1,5

0,46

3,5

0,02

0,5

B2 (2008)

1,5

0,46

2,0

0,02

0,5

C (EEV)

1,5

0,25

2,0

0,02

0,15


2. táblázat

Határértékek – ETC-vizsgálatok (6)

Sor

Szén-monoxid tömege (CO) g/kWh

Nem metán szénhidrogének tömege (NMHC) g/kWh

Metán tömege (CH4) (7) g/kWh

Nitrogén-oxidok tömege (NOx) g/kWh

Részecskék tömege(PT) (8) g/kWh)

A (2000)

5,45

0,78

1,6

5,0

0,16

0,21 (5)

B1 (2005)

4,0

0,55

1,1

3,5

0,03

B2 (2008)

4,0

0,55

1,1

2,0

0,03

C (EEV)

3,0

0,40

0,65

2,0

0,02

5.2.2.   Szénhidrogén-mérés dízelmotoroknál és gázüzemű motoroknál

5.2.2.1.   A gyártó választhatja azt a megoldást, hogy az összes szénhidrogén (THC) tömegét mérjék az ETC-vizsgálat során a nem metán szénhidrogének tömegének mérése helyett. Ebben az esetben az összes szénhidrogén tömegére vonatkozó határérték azonos a 2. táblázatban a nem metán szénhidrogének tömegére megadott értékkel.

5.2.3.   A dízelmotorokra vonatkozó különös követelmények

5.2.3.1.   A nitrogén-oxidok fajlagos tömege, amelyet az ESC-vizsgálat ellenőrzési tartományának véletlenszerűen kiválasztott ellenőrzési pontjain mértek, nem haladhatja meg 10 %-nál nagyobb mértékben a szomszédos vizsgálati üzemmódok alapján interpolált értékeket (lásd a 4. melléklet 1. függelékének 4.6.2 és 4.6.3 bekezdését).

5.2.3.2.   Az ELR-vizsgálat véletlenszerű vizsgálati fordulatszámánál mért füstérték nem haladhatja meg a két szomszédos vizsgálati fordulatszám legmagasabb füstértékét 20 %-nál nagyobb mértékben, vagy a határérték 5 %-ánál nagyobb mértékben, attól függően, hogy melyik a nagyobb.

6.   A JÁRMŰBE TÖRTÉNŐ BEÉPÍTÉS

A motor járműbe történő beépítésének a motor típusjóváhagyása tekintetében meg kell felelnie az alábbi jellemzőknek:

6.1.1.   A szívási vákuum nem lehet nagyobb a típusjóváhagyott motorra a 2A. mellékletben megadott értéknél.

6.1.2.   A kipufogógáz-ellennyomás nem lehet nagyobb a típusjóváhagyott motorra a 2A. mellékletben megadott értéknél.

6.1.3.   A motor üzemeltetéséhez szükséges segédberendezések teljesítményfelvétele nem lehet nagyobb a típusjóváhagyott motorra a 2A. mellékletben megadott értéknél.

7.   MOTORCSALÁD

7.1.   A motorcsaládot meghatározó paraméterek

A motorgyártó által meghatározott motorcsalád olyan alapvető jellemzőkkel is definiálható, amelyek közösek a motorcsaládon belül. Egyes esetekben a paraméterek kölcsönhatásban lehetnek egymással. Ezeket a hatásokat szintén figyelembe kell venni annak biztosítására, hogy egy családba csak hasonló kipufogógáz-kibocsátási jellemzőkkel bíró motorok kerüljenek.

Annak érdekében, hogy a motorokat ugyanazon motorcsaládba tartozónak lehessen tekinteni, a következő alapvető paramétereknek kell általánosan jellemzőnek lenni rájuk:

7.1.1.   Munkaciklus:

2 ütemű

4 ütemű

7.1.2.   Hűtőközeg:

levegő

víz

olaj

7.1.3.   Gázmotoroknál és utókezelővel felszerelt motoroknál

hengerek száma

(az alapmotorénál kisebb hengerszámú dízelmotorok ugyanahhoz a motorcsaládhoz tartozónak tekinthetők, feltéve, hogy az üzemanyagrendszer minden egyes hengerhez külön adagolja az üzemanyagot).

7.1.4.   Az egyes hengerek űrtartalma:

a motoroknak 15 %-os teljes szóráson belül kell lenniük

7.1.5.   A levegőbeszívás rendszere:

atmoszférikus szívás

feltöltött

feltöltött, levegőhűtővel

7.1.6.   Az égéstér típusa/kialakítása:

előkamrás

örvénykamrás

nyílt kamrás

7.1.7.   Szelepek és nyílások – elrendezés, méret és darabszám:

hengerfej

hengerpalást

forgattyúház

7.1.8.   Üzemanyag-befecskendező rendszer (dízelmotorok):

szivattyúsoros befecskendező

soros szivattyú

elosztó rendszerű adagolószivattyú

egyedi elemes

adagoló-porlasztó

7.1.9.   Üzemanyag-ellátó rendszer (gázmotorok):

keverőegység

gázbevezetés/-befecskendezés (egypontos, többpontos)

folyadék-befecskendezés (egypontos, többpontos)

7.1.10.   Gyújtási rendszer (gázmotorok)

7.1.11.   Vegyes jellemzők:

kipufogógáz-visszavezető rendszer

vízbefecskendezés/emulzió

másodlagos levegő befecskendezése

feltöltőlevegőt visszahűtő rendszer

7.1.12.   A kipufogógáz utókezelése:

háromutas katalizátor

oxidációs katalizátor

redukciós katalizátor

hőreaktor

részecskecsapda

7.2.   Az alapmotor kiválasztása

7.2.1.   Dízelmotorok

A család alapmotorját azon elsődleges kritérium alapján kell kiválasztani, hogy a gyártó által megadott legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszámnál melyik motornál a legnagyobb a löketenkénti üzemanyag-szállítás. Ha több motor is megfelel ennek az elsődleges feltételnek, az alapmotort azon másodlagos kritérium alapján kell kiválasztani, hogy melyik motornál a legnagyobb a löketenkénti üzemanyag-szállítás a névleges fordulatszámnál. Bizonyos esetekben a jóváhagyó hatóság úgy ítélheti meg, hogy a család legrosszabb szennyezőanyag-kibocsátási értékét egy második motor vizsgálata jellemezheti a legjobban. Így a jóváhagyó hatóság egy második motort is kiválaszthat a vizsgálathoz olyan tulajdonságok alapján, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a család motorjai közül ennek lehet a legnagyobb a szennyezőanyag-kibocsátása.

Ha az egy családba tartozó motorok olyan változó tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyekről feltételezhető, hogy hatással vannak a szennyezőanyag-kibocsátásra, ezeket a tulajdonságokat is azonosítani kell, és figyelembe kell venni az alapmotor kiválasztásánál.

7.2.2.   Gázmotorok

A család alapmotorját azon elsődleges kritérium alapján kell kiválasztani, hogy melyik motornak a legnagyobb a hengertérfogata. Ha több motor is megfelel ennek az elsődleges feltételnek, az alapmotort egy másodlagos kritérium alapján kell kiválasztani, az alábbi sorrendben:

a legnagyobb löketenkénti üzemanyag-szállítás a gyártó által megadott névleges teljesítményhez tartozó fordulatszámnál,

a legnagyobb előgyújtás,

a legkisebb mértékű kipufogógáz-visszakeringetés,

levegőszivattyú hiánya vagy a legkisebb tényleges levegőszállítású szivattyú.

Bizonyos esetekben a jóváhagyó hatóság úgy ítélheti meg, hogy a család legrosszabb szennyezőanyag-kibocsátási értékét egy második motor vizsgálata jellemezheti a legjobban. Így a jóváhagyó hatóság egy második motort is kiválaszthat a vizsgálathoz olyan tulajdonságok alapján, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a család motorjai közül ennek lehet a legnagyobb a szennyezőanyag-kibocsátása.

8.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

A gyártás-megfelelőségi eljárásoknak meg kell felelniük a megállapodás 2. függelékében (E/EGB/324-E/EGB/TRANS/505/Rev.2) foglaltaknak, a következő követelményekkel:

8.1.   Minden ezen előírás által előírt jóváhagyási jellel ellátott motort és járművet úgy kell legyártani, hogy a jóváhagyási értesítésben és annak mellékleteiben megadott leírás tekintetében megfeleljen a jóváhagyott típusnak.

8.2.   Általános szabály, hogy a gyártás szennyezőanyag-kibocsátás szempontjából való megfelelőségét a jóváhagyási értesítésben és annak mellékleteiben megadott leírás alapján ellenőrzik.

Amennyiben mérni kell a szennyezőanyag-kibocsátást, és egy motor jóváhagyásának egy vagy több kiterjesztése is van, a vizsgálatokat a szóban forgó kiterjesztésre vonatkozó információs csomagban leírt motoro(ko)n kell elvégezni.

Egy szennyezőanyag-vizsgálatnak alávetett motor megfelelősége:

Miután a motort átadták a hatóságoknak, a gyártó többé semmiféle beállítást sem végezhet a kiválasztott motorokon.

8.3.1.1.   Három motort kell véletlenszerűen kiválasztani a sorozatból. Azokat a motorokat, amelyeken az 5.2.1. bekezdés táblázatainak A sora szerinti jóváhagyás céljából csak az ESC- és ELR-vizsgálatot vagy csak az ETC-vizsgálatot kell elvégezni, ezeknek az alkalmazandó vizsgálatoknak kell alávetni a gyártás megfelelőségének ellenőrzéséhez. A hatóság egyetértésével minden más, az 5.2.1. bekezdés táblázatainak A, B1 vagy B2, illetve C sora szerint jóváhagyást kapott motort vagy az ESC- és ELR-ciklussal, vagy pedig az ETC-ciklussal kell vizsgálni a gyártás megfelelőségének ellenőrzéséhez. A határértékek az előírás 5.2.1. bekezdésében szerepelnek.

8.3.1.2.   A vizsgálatokat ezen előírás 1. függelékének megfelelően hajtják végre, ha az illetékes hatóság meg van elégedve a gyártás szórásának gyártó által megadott értékével.

A vizsgálatokat ezen előírás 2. függelékének megfelelően hajtják végre, ha az illetékes hatóság nincs megelégedve a gyártás szórásának gyártó által megadott értékével.

A gyártó kérésére a vizsgálatokat ezen előírás 3. függeléke szerint is el lehet végezni.

8.3.1.3.   Egy motor mintavételes vizsgálata alapján egy sorozat gyártását megfelelőnek kell tekinteni, ha a vonatkozó függelékben alkalmazott vizsgálati kritériumok alapján az összes szennyező anyaggal kapcsolatban „megfelelő” döntés született, és nem megfelelőnek kell tekinteni, ha egyetlen szennyező anyaggal kapcsolatban is „nem megfelelő” döntés született.

Ha egy szennyező anyagra nézve „megfelelő” döntés született, ezt a döntést más szennyező anyagokkal kapcsolatos döntés érdekében végzett további vizsgálatok nem változtathatják meg.

Ha nem született „megfelelő” döntés valamennyi szennyező anyagra, és nem született „nem megfelelő” döntés egyetlen szennyező anyagra sem, a vizsgálatot egy másik motoron kell elvégezni (lásd a 2. ábrát).

Ha nem született döntés, a gyártó bármikor elhatározhatja a vizsgálat leállítását. Ebben az esetben a „nem megfelelő” döntést kell rögzíteni.

A vizsgálatokat újonnan gyártott motorokon kell elvégezni. A gázüzemű motorokat a 4. melléklet 2. függelékének 3. bekezdésében meghatározott eljárással be kell járatni.

8.3.2.1.   A gyártó kérésére azonban el lehet végezni a vizsgálatokat olyan dízel- vagy gázmotorokon, amelyeket a 8.4.2.2. bekezdésben említett időtartamnál hosszabb, de 100 órát meg nem haladó ideig járattak be. Ebben az esetben a bejáratást a gyártó végzi el, akinek vállalnia kell, hogy semmit nem állít át ezeken a motorokon.

8.3.2.2.   Ha a gyártó kéri, hogy a 8.4.2.2.1. bekezdés szerint végezhesse el a bejáratást, az elvégezhető:

minden vizsgálandó motoron,

vagy

az első vizsgálandó motoron, egy változási együttható alábbiak szerinti meghatározásával:

az első vizsgálandó motoron megmérik a szennyezőanyag-kibocsátást nulla órakor és „x” óra elteltével,

minden egyes szennyező anyagra kiszámítják a szennyezőanyag-kibocsátás nulla és „x.” óra közötti időtartamra vonatkozó változási együtthatóját:Formula

Ennek értéke egynél kisebb is lehet.

A következő motorokat nem kell bejáratásnak alávetni, de a nulla órához tartozó szennyezőanyag-kibocsátásukat a változási együtthatóval módosítani kell.

Ebben az esetben a következő értékeket kell figyelembe venni:

az első motor „x.” óránál mért értékei,

a többi motor nulla óránál mért értékei, megszorozva a változási együtthatóval.

8.3.2.3.   A dízelmotoroknál és a PB-gázüzemű motoroknál ezeket a vizsgálatokat el lehet végezni a kereskedelemben kapható üzemanyagokkal. A gyártó kérésére azonban az 5., illetve a 7. mellékletben leírt referencia-üzemanyagok is használhatók. A jelen előírás 4. bekezdésében leírt vizsgálatokat így minden gázmotornál legalább két referencia-üzemanyaggal kell elvégezni.

8.3.2.4.   Földgázüzemű motoroknál valamennyi vizsgálat elvégezhető kereskedelemben kapható üzemanyaggal a következő módon:

(i)

H-jelű motoroknál a H-tartományba tartozó, kereskedelemben kapható üzemanyaggal (0,89 ≤ Sλ ≤ 1,00),

(ii)

L-jelű motoroknál az L-tartományba tartozó, kereskedelemben kapható üzemanyaggal (1,00 ≤ Sλ ≤ 1,19),

(iii)

HL-jelű motoroknál a λ-eltolási tényező szélső értékei közé eső, kereskedelemben kapható üzemanyaggal (0,89 ≤ Sλ ≤ 1,19).

A gyártó kérésére azonban a 6. mellékletben leírt referencia-üzemanyagok is használhatók. Ebben az esetben az ezen előírás 4. bekezdésében leírt vizsgálatokat kell elvégezni.

8.3.2.5.   Ha kereskedelemben kapható üzemanyagot használva vita támad a gázüzemű motorok meg nem felelése miatt, a vizsgálatokat olyan referencia-üzemanyaggal kell elvégezni, amellyel az alapmotort vizsgálták, vagy egy olyan, a 4.1.3.1. és 4.2.1.1. bekezdésben említetett esetleges 3. üzemanyaggal, amellyel az alapmotort vizsgálhatták volna. Ekkor az eredményt számítással kell módosítani, a 4.1.3.2., 4.1.5.1. és 4.2.1.2. bekezdésben leírt megfelelő „r”, „ra” vagy „rb” tényező(k) alkalmazásával. Ha az r, ra vagy rb egynél kisebb, nem kell korrekciót végezni. A mért és a számított eredményeknek azt kell igazolniuk, hogy a motor minden vonatkozó üzemanyaggal (1., 2., adott esetben pedig 3. üzemanyag földgázüzemű motorok esetén, valamint A és B üzemanyag PB-gázüzemű motorok esetén) megfelel a határértékeknek.

8.3.2.6.   Az egy meghatározott összetételű üzemanyaggal való működésre kialakított gázüzemű motor gyártás-megfelelőségi vizsgálatait azzal az üzemanyaggal kell elvégezni, amelyre a motort kalibrálták.

Image

9.   A NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS SZANKCIONÁLÁSA

9.1.   Az ezen előírás szerint egy motor- vagy járműtípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha a 8.1. bekezdésben foglalt követelményeket nem teljesítik, vagy ha a motor(ok), illetve jármű(vek) nem kap(nak) „megfelelő” minősítést a 8.3. bekezdésben előírt vizsgálatok során.

9.2.   Amennyiben az 1958. évi egyezményt aláíró és ezen előíráset alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy általa korábban megadott jóváhagyást, erről köteles az ezen előírás 2A., illetve 2B. mellékletében található mintának megfelelő értesítés megküldésével azonnal tájékoztatni az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

10.   A JÓVÁHAGYOTT TÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

A jóváhagyott típus minden módosításáról értesíteni kell a típust jóváhagyó igazgatási szervet. A szervezet ezt követően a következőket teheti:

10.1.1.   Úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a módosított típus mindenféleképpen továbbra is megfelel a követelménynek; vagy

10.1.2.   További vizsgálati jelentést kér a vizsgálatokat végző műszaki szolgálattól.

10.2.   A jóváhagyás megerősítéséről, illetve elutasításáról – a módosítások meghatározásával együtt – a 4.5. bekezdésben meghatározott eljárás szerint értesíteni kell az egyezményt aláíró és ezen előíráset alkalmazó feleket.

10.3.   A jóváhagyás kiterjesztését kiadó illetékes hatóságnak hozzá kell rendelnie a kiterjesztéshez egy sorszámot, és erről az ezen előírás 2A., illetve 2B. mellékletében található mintának megfelelő értesítés megküldésével tájékoztatnia kell az 1958. évi egyezményt aláíró és ezen előírást alkalmazó feleket.

11.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Amennyiben a jóváhagyás birtokosa teljes mértékben felhagy egy ezen előírás szerint jóváhagyott típus gyártásával, erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A vonatkozó értesítés kézhezvétele után az adott hatóságnak az ezen előírás 2A., illetve 2B. mellékletében található mintának megfelelő értesítés megküldésével tájékoztatnia kell az 1958. évi egyezményt aláíró és ezen előírást alkalmazó feleket.

12.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

12.1.   Általános megjegyzések

12.1.1.   A 04-es módosítássorozat hivatalos hatálybalépési dátumától kezdve az ezen előírást alkalmazó egyik szerződő fél sem utasíthatja el az EGB-jóváhagyásoknak ezen, 04-es módosítássorozattal módosított előírás szerint történő megadását.

12.1.2.   A 04-es módosítássorozat hatálybalépési dátumától az ezen előírást alkalmazó szerződő feleknek csak akkor kell EGB-jóváhagyásokat megadniuk, ha a motor megfelel ezen, 04-es módosítássorozattal módosított előírás rendelkezéseinek.

A motoron el kell végezni az ezen előírás 5.2. bekezdésében meghatározott vonatkozó vizsgálatokat, és a motornak az alábbi 12.2.1., 12.2.2. és 12.2.3. bekezdések szerint meg kell felelnie az ezen előírás 5.2.1. bekezdésében részletezett vonatkozó szennyezőanyag-kibocsátási határértékeknek.

12.2.   Új típusjóváhagyások

12.2.1.   A 12.4.1. bekezdés rendelkezéseire is tekintettel, az ezen előírást alkalmazó szerződő feleknek az ezen előíráson végrehajtott 04-es módosítássorozat hatálybalépési dátumától kezdődően csak akkor kell megadniuk az EGB-jóváhagyást egy motorhoz, ha az kielégíti az ezen előírás 5.2.1. bekezdésében lévő táblázatok A, B1, B2 vagy C sorában szereplő vonatkozó szennyezőanyag-kibocsátási határértékeket.

12.2.2.   A 12.4.1. bekezdés rendelkezéseire is tekintettel, az ezen előírást alkalmazó szerződő feleknek 2005. október 1-jétől kezdődően csak akkor kell megadniuk az EGB-jóváhagyást egy motorhoz, ha az kielégíti az ezen előírás 5.2.1. bekezdésében lévő táblázatok B1, B2 vagy C sorában szereplő vonatkozó szennyezőanyag-kibocsátási határértékeket.

12.2.3.   A 12.4.1. bekezdés rendelkezéseire is tekintettel, az ezen előírást alkalmazó szerződő feleknek 2008. október 1-jétől kezdődően csak akkor kell megadniuk az EGB-jóváhagyást egy motorhoz, ha az kielégíti az ezen előírás 5.2.1. bekezdésében lévő táblázatok B2 vagy C sorában szereplő vonatkozó szennyezőanyag-kibocsátási határértékeket.

12.3.   A régi típusjóváhagyások érvényességének vége

12.3.1.   A 04-es módosítássorozat hivatalos hatálybalépési dátumától kezdve – a 12.3.2. és a 12.3.3. bekezdések rendelkezéseinek kivételével – a 03-as módosítássorozattal módosított előírás szerint kiadott típusjóváhagyások érvényüket vesztik, amennyiben a jóváhagyást kiadó szerződő fél nem értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet arról, hogy a jóváhagyott motortípus a fenti 12.2.1. bekezdés szerint megfelel a 04-es módosítássorozattal módosított előírás rendelkezéseinek.

12.3.2.   A típusjóváhagyás kiterjesztése

12.3.2.1.   Az alábbi 12.3.2.2. és 12.3.2.3. bekezdést csak azokra az új, kompressziós gyújtású motorokra és kompressziós gyújtású motor által hajtott új járművekre kell alkalmazni, amelyek típusjóváhagyása az ezen előírás 5.2.1. bekezdésében szereplő táblázatok A sorának követelményei alapján történt.

12.3.2.2.   Az 5.1.3. és 5.1.4. bekezdés alternatívájaként a gyártó bemutathatja a műszaki szolgálatnak az 1. mellékletben leírt alapmotor jellemzőinek megfelelő motor ETC-módszerrel elvégzett NOx-szűrővizsgálatának eredményeit, figyelembe véve az 5.1.4.1. és az 5.1.4.2. bekezdések rendelkezéseit. A gyártónak emellett biztosítania kell egy írásos nyilatkozatot arról, hogy a motor nem alkalmaz semmilyen hatástalanító berendezést vagy ésszerűtlen kibocsátáscsökentő stratégiát (lásd a 2. bekezdésben leírt meghatározásokat).

12.3.2.3.   A gyártónak emellett írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a NOx-szűrővizsgálat eredményei és az alapmotorra vonatkozóan az 5.1.4. bekezdésben megadott adatok az 1. mellékletben leírt motorcsalád mindegyik motortípusára jellemzőek.

12.3.3.   Gázmotorok

2003. október 1-jétől a 03-as módosítássorozattal módosított előírás alapján gázmotorokhoz megadott típusjóváhagyások érvényüket vesztik, amennyiben a jóváhagyást kiadó szerződő fél nem értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet arról, hogy a jóváhagyott motortípus a fenti 12.2.1. bekezdés szerint megfelel a 04-es módosítássorozattal módosított előírás rendelkezéseinek.

12.3.4.   2006. október 1-jétől a 04-es módosítássorozattal módosított előírás alapján megadott típusjóváhagyások érvényüket vesztik, amennyiben a jóváhagyást kiadó szerződő fél nem értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet arról, hogy a jóváhagyott motortípus a fenti 12.2.2. bekezdés szerint megfelel a 04-es módosítássorozattal módosított előírás rendelkezéseinek.

12.3.5.   2009. október 1-től a 04-es módosítássorozattal módosított előírás alapján megadott típusjóváhagyások érvényüket vesztik, amennyiben a jóváhagyást kiadó szerződő fél nem értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet arról, hogy a jóváhagyott motortípus a fenti 12.2.3. bekezdés szerint megfelel a 04-es módosítássorozattal módosított előírás rendelkezéseinek.

12.4.   Cserealkatrészek használatban lévő járművekhez

12.4.1.   Az ezen előírást alkalmazó szerződő felek folytathatják a jóváhagyások kiadását azon motorokhoz, amelyek megfelelnek bármely korábbi módosítássorozattal módosított előírás követelményeinek, illetve a 04-es módosítássorozattal módosított előírás bármely szintjének, amennyiben a motort olyan használatban lévő járműben felhasználandó cseredarabnak szánják, amely a forgalomba helyezése idején kielégítette a vonatkozó korábbi szabvány előírásait.

13.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS IGAZGATÁSI SZERVEK MEGNEVEZÉSE ÉS CÍME

Az 1958. évi egyezményt aláíró és ezen előírást alkalmazó feleknek át kell adniuk az Egyesült Nemzetek Szervezetének titkársága számára a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat kiadó, illetve a más országok által kibocsátott jóváhagyások engedélyezését, kiterjesztését, elutasítását vagy visszavonását tanúsító nyomtatványokat fogadó igazgatási szervek nevét és címét.

1. függelék

A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATI ELJÁRÁSA, HA A SZÓRÁS KIELÉGÍTŐ

1.   Ez a függelék a gyártás szennyezőanyag-kibocsátás szempontjából tekintett megfelelőségének igazolására szolgáló eljárást írja le arra az esetre, ha a gyártó által megadott gyártási szórás kielégítő.

2.   Legalább három motorból álló mintanagyság mellett a mintavételi eljárás úgy van meghatározva, hogy annak valószínűsége, hogy a tétel átmenjen a vizsgálaton 40 %-nyi hibás motor mellett, 0,95 (a gyártó kockázata = 5 %), míg annak valószínűsége, hogy a tételt elfogadják 65 %-nyi hibás motor mellett, 0,10 (a fogyasztó kockázata = 10 %).

3.   Az előírás 5.2.1. bekezdésében megadott valamennyi szennyező anyagra a következő eljárást kell alkalmazni (lásd a 2. ábrát):

Legyen:

L

=

a szennyező anyag határértékének természetes logaritmusa;

xi

=

a minta i-edik motorján mért érték természetes logaritmusa;

s

=

a gyártási szórás becsült értéke (a mérések természetes logaritmusának vétele után);

n

=

a minták aktuális száma.

4.   A határértékre vonatkoztatott szórások összegét minden mintára az alábbi képlettel kell kiszámítani:

Formula

5.   Ekkor:

ha a vizsgálati statisztika eredménye nagyobb, mint a mintanagyságra a 3. táblázatban megadott megfelelési küszöbérték, a szennyező anyagra „megfelelő” döntés születik,

ha a vizsgálati statisztika eredménye kisebb, mint a mintanagyságra a 3. táblázatban megadott elutasítási küszöbérték, a szennyező anyagra „nem megfelelő” döntés születik,

egyéb esetben egy további motort kell megvizsgálni az előírás 8.3.1. bekezdése szerint, és a számítási eljárást az egy további elemmel megnövelt mintára kell alkalmazni.

3. táblázat

Az 1. függelék mintavételi eljárásának elfogadási és elutasítási küszöbértékei

Minta legkisebb nagysága: 3

Vizsgált motorok összes száma (mintanagyság)

Elfogadási küszöbérték An

Elutasítási küszöbérték Bn

3

3,327

–4,724

4

3,261

–4,790

5

3,195

–4,856

6

3,129

–4,922

7

3,063

–4,988

8

2,997

–5,054

9

2,931

–5,120

10

2,865

–5,185

11

2,799

–5,251

12

2,733

–5,317

13

2,667

–5,383

14

2,601

–5,449

15

2,535

–5,515

16

2,469

–5,581

17

2,403

–5,647

18

2,337

–5,713

19

2,271

–5,779

20

2,205

–5,845

21

2,139

–5,911

22

2,073

–5,977

23

2,007

–6,043

24

1,941

–6,109

25

1,875

–6,175

26

1,809

–6,241

27

1,743

–6,307

28

1,677

–6,373

29

1,611

–6,439

30

1,545

–6,505

31

1,479

–6,571

32

–2,112

–2,112

2. függelék

HA GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATI ELJÁRÁSA A A SZÓRÁS NEM KIELÉGÍTŐ VAGY NEM ISMERT

1.   Ez a függelék a gyártás szennyezőanyag-kibocsátás szempontjából tekintett megfelelőségének igazolására szolgáló eljárást írja le arra az esetre, ha a gyártó által megadott gyártási szórás nem kielégítő vagy nem áll rendelkezésre.

2.   Legalább három motorból álló mintanagyság mellett a mintavételi eljárás úgy van meghatározva, hogy annak valószínűsége, hogy a tétel átmenjen a vizsgálaton 40 %-nyi hibás motor mellett, 0,95 (a gyártó kockázata = 5 %), míg annak valószínűsége, hogy a tételt elfogadják 65 %-nyi hibás motor mellett, 0,10 (a fogyasztó kockázata = 10 %).

3.   Az előírás 5.2.1. bekezdésében megadott szennyező anyagok értékeit lognormális eloszlásúnak tekintjük, és természetes logaritmusukat véve kell őket transzformálni.

Jelölje m0 és m a legkisebb, illetve a legnagyobb mintaszámot (m0 = 3 és m = 32), és jelölje n az aktuális mintaszámot.

4.   Ha egy sorozatban mért értékek természetes logaritmusai x1, x2, …, xi, és L a szennyező anyag határértékének természetes logaritmusa, akkor meg kell határozni az alábbiakat:

és

di = xi – L

Formula

Formula

5.   Az elfogadási (An) és az elutasítási (Bn) küszöbértékek az érvényes mintanagyság függvényében a 4. táblázatban szerepelnek. A vizsgálati statisztika eredménye a Formulaarányszám, amellyel a következő módon állapítható meg, hogy a sorozat megfelelt-e vagy sem:

m0 ≤ n ≤ m értékekre:

a sorozat megfelel, ha Formula

a sorozat nem felel meg, ha Formula

újabb mérést kell végezni, ha Formula

6.   Megjegyzések

Az alábbi rekurzív képletek jól használhatók a vizsgálati statisztika egymást követő értékeinek kiszámításához:

Formula

Formula

Formula

4. táblázat

A 2. függelék mintavételi eljárásának elfogadási és elutasítási küszöbértékei

Minta legkisebb nagysága: 3

Vizsgált motorok összes száma (mintanagyság)

Elfogadási küszöbérték An

Elutasítási küszöbérték Bn

3

–0,80381

16,64743

4

–0,76339

7,68627

5

–0,72982

4,67136

6

–0,69962

3,25573

7

–0,67129

2,45431

8

–0,64406

1,94369

9

–0,61750

1,59105

10

–0,59135

1,33295

11

–0,56542

1,13566

12

–0,53960

0,97970

13

–0,51379

0,85307

14

–0,48791

0,74801

15

–0,46191

0,65928

16

–0,43573

0,58321

17

–0,40933

0,51718

18

–0,38266

0,45922

19

–0,35570

0,40788

20

–0,32840

0,36203

21

–0,30072

0,32078

22

–0,27263

0,28343

23

–0,24410

0,24943

24

–0,21509

0,21831

25

–0,18557

0,18970

26

–0,15550

0,16328

27

–0,12483

0,13880

28

–0,09354

0,11603

29

–0,06159

0,09480

30

–0,02892

0,07493

31

–0,00449

0,05629

32

0,03876

0,03876

3. függelék

A GYÁRTÓ KÉRÉSÉRE TÖRTÉNŐ GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉGI VIZSGÁLAT ELJÁRÁSA

1.   Ez a függelék a gyártás szennyezőanyag-kibocsátás szempontjából tekintett megfelelőségének igazolására szolgáló eljárást írja le arra az esetre, ha az a gyártó kérésére történik.

2.   Legalább három motorból álló mintanagyság mellett a mintavételi eljárás úgy van meghatározva, hogy annak valószínűsége, hogy a tétel átmenjen a vizsgálaton 30 %-nyi hibás motor mellett, 0,90 (a gyártó kockázata = 10 %), míg annak valószínűsége, hogy a tételt elfogadják 65 %-nyi hibás motor mellett, 0,10 (a fogyasztó kockázata = 10 %).

3.   Az előírás 5.2.1. bekezdésében megadott valamennyi szennyező anyagra a következő eljárást kell alkalmazni (lásd a 2. ábrát):

Legyen:

L

=

a szennyező anyag határértéke;

xi

=

a minta i-edik motorján mért érték;

n

=

a minták aktuális száma.

4.   Ki kell számítani a mintára a vizsgálati statisztikát, számszerűen megadva a nem megfelelő motorok számát, azaz ahol xi ≥ L:

5.   Ekkor:

ha a vizsgálati statisztika eredménye nem nagyobb, mint a mintanagyságra az 5. táblázatban megadott elfogadási küszöbérték, a szennyező anyagra elfogadási döntés születik,

ha a vizsgálati statisztika eredménye nem kisebb, mint a mintanagyságra az 5. táblázatban megadott elutasítási küszöbérték, a szennyező anyagra elutasítási döntés születik,

egyéb esetben egy további motort kell megvizsgálni az előírás 8.3.1. bekezdése szerint, és a számítási eljárást az egy további elemmel megnövelt mintára kell alkalmazni.

Az 5. táblázat elfogadási és elutasítási küszöbértékei az ISO 8422/1991 nemzetközi szabvány segítségével kerültek kiszámításra.

5. táblázat

A 3. függelék mintavételi eljárásának elfogadási és elutasítási küszöbértékei

Minta legkisebb nagysága: 3

Vizsgált motorok összes száma (mintanagyság)

Elfogadási küszöbérték

Elutasítási küszöbérték

3

3

4

0

4

5

0

4

6

1

5

7

1

5

8

2

6

9

2

6

10

3

7

11

3

7

12

4

8

13

4

8

14

5

9

15

5

9

16

6

10

17

6

10

18

7

11

19

8

9

1. MELLÉKLET

A(Z ALAP)MOTOR ALAPVETŐ JELLEMZŐI ÉS A VIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ ADATOK (9)

1.   MOTOR LEÍRÁSA

1.1.   Gyártó: …

1.2.   A gyártó motorkódja: …

1.3.   Munkaciklus: négyütemű/kétütemű (10)

A hengerek száma és elrendezése: …

1.4.1.   Furat: … mm

1.4.2.   Löket: … mm

1.4.3.   Gyújtási sorrend: …

1.5.   A motor űrtartalma: … cm3

1.6.   Térfogat-kompresszió viszony (11): …

1.7.   Az égéstér és a dugattyúfenék rajza(i): …

1.8.   A szívó és kipufogó nyílások legkisebb keresztmetszete: … cm2

1.9.   Alapjárati sebesség: … ford/perc

1.10.   Legnagyobb leadott teljesítmény: … kW … ford/perc fordulatszámon

1.11.   A motor legnagyobb megengedett fordulatszáma: … ford/perc

1.12.   Legnagyobb leadott nyomaték: … Nm … ford/perc fordulatszámon

1.13.   A gyújtás rendszere: sűrítéses gyújtás/külső gyújtás (10)

1.14.   Üzemanyag: dízel/PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL/etanol (9)

Hűtőrendszer

Folyadékos

1.15.1.1.   A folyadék jellege: …

1.15.1.2.   Keringetőszivattyú(k): van/nincs (10)

1.15.1.3.   Jellemzők vagy gyártmány(ok) és típus(ok) (ha van): …

1.15.1.4.   A hajtás(ok) áttételi viszonyszáma(i) (ha van): …

Levegő

1.15.2.1.   Ventilátor: van/nincs (10)

1.15.2.2.   Jellemzők vagy gyártmány(ok) és típus(ok) (ha van): …

1.15.2.3.   A hajtás(ok) áttételi viszonyszáma(i) (ha van): …

Gyártó által megengedett hőmérséklet

1.16.1.   Folyadékhűtésnél: Maximális kilépő hőmérséklet: … K

1.16.2.   Léghűtésnél: … Referenciapont: …

Legmagasabb hőmérséklet a referenciapontnál: … K

1.16.3.   Legmagasabb levegő-hőmérséklet a szívóoldali közbenső hűtő (intercooler) kilépőjénél (ha van): … K

1.16.4.   A legmagasabb kipufogógáz-hőmérséklet a kipufogócsőnek (-csöveknek) a kipufogó-szívócső (-csövek) vagy a turbófeltöltő külső peremével (peremeivel)

szomszédos pontján: … K

1.16.5.   Üzemanyag hőmérséklete: min. … K, max. … K

dízelmotoroknál a befecskendező szivattyú belépőn, földgázüzemű motoroknál a nyomásszabályzó utolsó fokozatánál.

1.16.6.   Üzemanyag nyomása: min. … kPa, max. … kPa

a nyomásszabályzó utolsó fokozatánál, csak földgázüzemű gázmotorok esetén.

1.16.7.   Kenőanyag hőmérséklete: min. … K, max. … K

Feltöltő: van/nincs (10)

1.17.1.   Gyártmány: …

1.17.2.   Típus: …

1.17.3.   A rendszer leírása

(pl. legnagyobb töltőnyomás, feltöltőnyomás-határoló szelep, ha van): …

1.17.4.   Közbenső hűtő (intercooler): van/nincs (10)

1.18.   Levegőszívó rendszer

Legnagyobb megengedhető szívási vákuum névleges motorfordulatszámnál és 100 %-os terhelésnél a 24. sz. előírásban megadottak szerint és az ott előírt üzemi

körülmények között: … kPa

1.19.   Kipufogórendszer

Legnagyobb megengedhető ellennyomás névleges motorfordulatszámnál és 100 %-os terhelésnél a 24. sz. előírásban megadottak szerint és az ott előírt üzemi

körülmények között: … kPa

Kipufogórendszer térfogata: … dm3

2.   LÉGSZENNYEZÉS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

2.1.   A kartergázok visszavezetésére szolgáló berendezés (leírás és rajzok): …

További kibocsátáscsökkentő berendezések (ha van, és más cím alatt nem szerepel)

Katalizátor: van/nincs (10)

2.2.1.1.   Gyártmány(ok): …

2.2.1.2.   Típus(ok): …

2.2.1.3.   A katalizátorok és elemek száma: …

2.2.1.4.   A katalizátor(ok) mérete, alakja és térfogata: …

2.2.1.5.   A katalitikus hatás típusa: …

2.2.1.6.   Teljes nemesfémtöltet: …

2.2.1.7.   Relatív koncentráció: …

2.2.1.8.   Hordozó (szerkezet és anyag): …

2.2.1.9.   Cellasűrűség: …

2.2.1.10.   A katalizátor(ok) házának típusa: …

2.2.1.11.   A katalizátor(ok) elhelyezése (helye és referenciatávolsága a kipufogó-vezetékben): …

Oxigénérzékelő: van/nincs (10)

2.2.2.1.   Gyártmány(ok): …

2.2.2.2.   Típus: …

2.2.2.3.   Elhelyezés: …

Levegőbefecskendezés: van/nincs (10)

2.2.3.1.   Típus (pulzáló levegő, levegőszivattyú stb.): …

EGR (kipufogógáz-visszavezető rendszer): van/nincs (10)

2.2.4.1.   Jellemzők (áramló mennyiség stb.): …

Részecskecsapda: van/nincs (10)

2.2.5.1.   A részecskecsapda mérete, alakja és térfogata: …

2.2.5.2.   A részecskecsapda típusa és kialakítása: …

2.2.5.3.   Elhelyezés (referenciatávolság a kipufogócsőben): …

2.2.5.4.   A regenerálás módja vagy rendszere, leírás és/vagy rajz: …

Más rendszerek: vannak/nincsenek (10)

2.2.6.1.   Leírás és működés: …

3.   ÜZEMANYAG-ELLÁTÁS

Dízelmotorok

3.1.1.   Tápszivattyú

Nyomás (11): … kPa vagy jelleggörbe (10): …

Befecskendező rendszer

Szivattyú

3.1.2.1.1.   Gyártmány(ok): …

3.1.2.1.2.   Típus(ok): …

3.1.2.1.3.   Szállítóteljesítmény: … mm3  (11) ütemenként … ford/perc motorfordulatszámnál, teljes befecskendezéssel, vagy jelleggörbe (10)  (11): …

Meg kell adni az alkalmazott módszert: motoron/szivattyú-próbapadon (10)

Ha nyomásfokozót alkalmaznak, meg kell adni az üzemanyag-szállítás jellemzőit és a feltöltőnyomás értékét a motor fordulatszámának függvényében.

Előbefecskendezés

3.1.2.1.4.1.   Az előbefecskendezés görbéje (11): …

3.1.2.1.4.2.   A befecskendezés statikus időzítése (11): …

Befecskendező csővezeték

3.1.2.2.1.   Hossz: … mm

3.1.2.2.2.   Belső átmérő: … mm

Befecskendező(k)

3.1.2.3.1.   Gyártmány(ok): …

3.1.2.3.2.   Típus(ok): …

3.1.2.3.3.   Nyitási nyomás: … kPa (11)

vagy jelleggörbe (10)  (11): …

Vezérlő

3.1.2.4.1.   Gyártmány(ok): …

3.1.2.4.2.   Típus(ok): …

3.1.2.4.3.   Fordulatszám, amelynél teljes terhelés mellett a lezárás megkezdődik: … ford/perc

3.1.2.4.4.   Legnagyobb terheletlen fordulatszám: … ford/perc

3.1.2.4.5.   Alapjárati sebesség: … ford/perc

Hidegindító rendszer

3.1.3.1.   Gyártmány(ok): …

3.1.3.2.   Típus(ok): …

3.1.3.3.   Leírás: …

Indító segédberendezés: …

3.1.3.4.1.   Gyártmány: …

3.1.3.4.2.   Típus: …

Gázüzemű motorok (12)

3.2.1.   Üzemanyag: Földgáz/PB-gáz (10)

Nyomásszabályzó(k) vagy elpárologtató/nyomásszabályzó(k) (11)

3.2.2.1.   Gyártmány(ok): …

3.2.2.2.   Típus(ok): …

3.2.2.3.   Nyomáscsökkentő fokozatok száma: …

3.2.2.4.   Nyomás az utolsó fokozaton: min. … kPa, max. … kPa

3.2.2.5.   Fő állítási pontok száma: …

3.2.2.6.   Alapjárati beállítási pontok száma: …

3.2.2.7.   Jóváhagyás száma a … előírásnak megfelelően: …

Üzemanyag-ellátó rendszer: keverőegység/gázbefecskendezés/folyadék-befecskendezés/közvetlen befecskendezés (10)

3.2.3.1.   Keverék dússágának szabályozása: …

3.2.3.2.   A rendszer leírása és/vagy görbe és rajzok: …

3.2.3.3.   Jóváhagyás száma a … előírásnak megfelelően: …

Keverőegység

3.2.4.1.   Szám: …

3.2.4.2.   Gyártmány(ok): …

3.2.4.3.   Típus(ok): …

3.2.4.4.   Elhelyezés: …

3.2.4.5.   Beállítási lehetőségek: …

3.2.4.6.   Jóváhagyás száma a … előírásnak megfelelően: …

Befecskendezés a szívócsőbe

3.2.5.1.   Befecskendezés: egypontos/többpontos (10)

3.2.5.2.   Befecskendezés: folyamatos/szimultán időzített/szekvenciálisan időzített (10)

Befecskendező berendezés

3.2.5.3.1.   Gyártmány(ok): …

3.2.5.3.2.   Típus(ok): …

3.2.5.3.3.   Beállítási lehetőségek: …

3.2.5.3.4.   Jóváhagyás száma a … előírásnak megfelelően: …

Tápszivattyú (ha van): …

3.2.5.4.1.   Gyártmány(ok): …

3.2.5.4.2.   Típus(ok): …

3.2.5.4.3.   Jóváhagyás száma a … előírásnak megfelelően: …

Befecskendező(k): …

3.2.5.5.1.   Gyártmány(ok): …

3.2.5.5.2.   Típus(ok): …

3.2.5.5.3.   Jóváhagyás száma a … előírásnak megfelelően: …

Közvetlen befecskendezés

Befecskendező szivattyú/nyomásszabályzó (10)

3.2.6.1.1.   Gyártmány(ok): …

3.2.6.1.2.   Típus(ok): …

3.2.6.1.3.   Befecskendezés időzítése: …

3.2.6.1.4.   Jóváhagyás száma a … előírásnak megfelelően: …

Befecskendező(k)

3.2.6.2.1.   Gyártmány(ok): …

3.2.6.2.2.   Típus(ok): …

3.2.6.2.3.   Nyitási nyomás vagy jelleggörbe (11): …

3.2.6.2.4.   Jóváhagyás száma a … előírásnak megfelelően: …

Elektronikus szabályzóegység (ECU)

3.2.7.1.   Gyártmány(ok): …

3.2.7.2.   Típus(ok): …

3.2.7.3.   Beállítási lehetőségek: …

Földgázüzemanyag-specifikus berendezések

1. változat (kizárólag többféle, meghatározott összetételű üzemanyagra jóváhagyott motorok esetében)

3.2.8.1.1.   Az üzemanyag összetétele:

metán (CH4):

alap: … mól %

min. … mól %

max. … mól %

etán (C2H6):

alap: … mól %

min. … mól %

max. … mól %

propán (C3H8):

alap: … mól %

min. … mól %

max. … mól %

bután (C4H10):

alap: … mól %

min. … mól %

max. … mól %

C5/C5+:

alap: … mól %

min. … mól %

max. … mól %

oxigén (O2):

alap: … mól %

min. … mól %

max. … mól %

inert (N2, He stb.):

alap: … mól %

min. … mól %

max. … mól %

Befecskendező(k)

3.2.8.1.2.1.   Gyártmány(ok):

3.2.8.1.2.2.   Típus(ok):

3.2.8.1.3.   Egyéb (ha van)

3.2.8.2.   2. változat (kizárólag többféle, meghatározott összetételű üzemanyagra vonatkozó jóváhagyások esetében)

4.   SZELEPIDŐZÍTÉS

4.1.   A legnagyobb szelepemelkedés és a nyitási és zárási szögek a holtpontokhoz képest, vagy egyenértékű adatok: …

4.2.   Referencia- és/vagy beállítási tartományok (10): …

5.   GYÚJTÁSI RENDSZER (CSAK SZIKRAGYÚJTÁSÚ MOTOROK ESETÉN)

5.1.   A gyújtási rendszer típusa:

közönséges tekercs és gyertyák/egyedi tekercs és gyertyák/gyertyán lévő tekercs/egyéb (jelölje meg) (10)

Gyújtásvezérlő egység

5.2.1.   Gyártmány(ok): …

5.2.2.   Típus(ok): …

5.3.   Előgyújtási görbe/előgyújtási térkép (10)  (11): …

5.4.   Gyújtás időzítése (11): … fok a felső holtpont előtt … ford/perc fordulatszámnál és … kPa abszolút szívócső-nyomásnál.

Gyújtógyertyák

5.5.1.   Gyártmány(ok): …

5.5.2.   Típus(ok): …

5.5.3.   Rés beállítása: … mm

Gyújtótekercs(ek)

5.6.1.   Gyártmány(ok): …

5.6.2.   Típus(ok): …

6.   A MOTOR ÁLTAL HAJTOTT BERENDEZÉSEK

A motort a 24. sz. előírásban megadottak szerinti és az ott előírt üzemi körülmények közötti működéshez szükséges segédberendezésekkel (pl. ventilátorral, vízszivattyúval stb.) kell a vizsgálatra benyújtani.

6.1.   A vizsgálathoz felszerelendő segédberendezések

Ha a fékpadon lévő motorra lehetetlen vagy nem célszerű felszerelni a segédberendezéseket, az általuk felvett teljesítményt meg kell állapítani, és a vizsgálati ciklus(ok) teljes üzemeltetési tartományára vonatozóan le kell vonni azt a mért motorteljesítményből.

6.2.   A vizsgálathoz leszerelendő segédberendezések

Azokat a segédberendezéseket, amelyek csak a jármű működéséhez szükségesek (pl. levegőkompresszor, légkondicionáló rendszer stb.) a vizsgálat idejére le kell szerelni. Ha a segédberendezéseket nem lehet leszerelni, az általuk felvett teljesítményt meg kell állapítani, és a vizsgálati ciklus(ok) teljes üzemeltetési tartományára vonatkozóan hozzá kell adni a mért motorteljesítményhez.

7.   KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK A VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEKRŐL

A használt kenőanyag

7.1.1.   Gyártmány: …

7.1.2.   Típus: …

(Ha a kenőanyagot és az üzemanyagot keverik, meg kell adni a keverékben lévő olaj százalékos arányát): …

A motor által hajtott berendezések (ha van ilyen)

A segédberendezések által felvett teljesítményt csak akkor kell meghatározni,

ha a motor működéséhez szükséges segédberendezések nincsenek a motorra szerelve,

és/vagy

ha a motor működéséhez nem szükséges segédberendezések vannak a motorra szerelve.

7.2.1.   Felsorolás és azonosító adatok: …

7.2.2.   A különböző megadott motorfordulatszámoknál felvett teljesítmény:

Berendezés

Különböző motorfordulatszámoknál felvett teljesítmény (kW)

Alapjárat

Alacsony fordulatszám

Magas fordulatszám

A fordulatszám (13)

B fordulatszám (13)

C fordulatszám (13)

Referencia-fordulatszám (14)

P(a)

A motor működéséhez szükséges segédberendezések

(le kell vonni a mért motor-teljesítményből)

lásd a 6.1. pontot.

 

 

 

 

 

 

 

P(b)

A motor működéséhez nem szükséges segédberendezések

(hozzá kell adni a mért motor-teljesítményhez)

lásd a 6.2. pontot.

 

 

 

 

 

 

 

8.   A MOTOR MŰKÖDÉSI ADATAI

8.1.   Motor-fordulatszámok (15)

Alacsony fordulatszám (nlo): … ford/perc

Magas fordulatszám (nhi): … ford/perc

az ESC- és ELR-ciklusokhoz

Alapjárat: … ford/perc

A fordulatszám: … ford/perc

B fordulatszám: … ford/perc

C fordulatszám: … ford/perc

az ETC-ciklushoz

Referencia-fordulatszám: … ford/perc

8.2.   Motorteljesítmény (a 24. sz. előírás rendelkezéseinek megfelelően mérve) kW-ban

 

Motor fordulatszáma

Alapjárat

A fordulatszám (13)

B fordulatszám (13)

C fordulatszám (13)

Referencia-fordulatszám (14)

P(m)

A fékpadon mért teljesítmény

 

 

 

 

 

P(a)

A vizsgálathoz felszerelendő segédberendezések által felvett teljesítmény (6.1. pont)

ha fel vannak szerelve

ha nincsenek felszerelve

0

0

0

0

0

P(b)

A vizsgálathoz leszerelendő segédberendezések által felvett teljesítmény (6.2. pont)

ha fel vannak szerelve

ha nincsenek felszerelve

0

0

0

0

0

P(n)

A motor hasznos teljesítménye

= P(m) – P(a) + P(b)

 

 

 

 

 

A fékpad beállításai (kW)

A fékpadot az ESC- és ELR-vizsgálathoz és az ETC-vizsgálat referenciaciklusához a 8.2. bekezdésben szereplő P(n) leadott motorteljesítmény alapján kell beállítani. Ajánlatos a motort a „nettó” üzemi felszereltséggel szerelni a fékpadra. Ebben az esetben a P(m) és a P(n) azonos. Ha a motort nem lehetséges vagy nem célszerű „nettó” felszereltséggel üzemeltetni, a fékpad beállításait a fenti képlet alkalmazásával a „nettó” felszereltségre kell korrigálni.

8.3.1.   ESC- és ELR-vizsgálatok

A fékpad beállításait a 4. melléklet 1. függelékének 1.2. bekezdésében megadott képlet szerint kell kiszámítani.

Százalékos terhelés

A motor fordulatszáma

Alapjárat

A fordulatszám

B fordulatszám

C fordulatszám

10

 

 

 

25

 

 

 

50

 

 

 

75

 

 

 

100

 

 

 

 

8.3.2.   ETC-vizsgálat

Ha a motort nem „nettó” felszereltséggel vizsgálják, a 4. melléklet 2. függelékének 2. bekezdése szerint meghatározott mért teljesítménynek vagy mért ciklusmunkának hasznos teljesítményre vagy hasznos ciklusmunkára való átalakítására szolgáló korrekciós képletet a motorgyártónak kell benyújtania a ciklus teljes üzemeltetési tartományára, és azt a műszaki szolgálatnak kell jóváhagynia.

1. MELLÉKLET

1. függelék

A MOTORHOZ KAPCSOLÓDÓ JÁRMŰRÉSZEK JELLEMZŐI

1.   Szívórendszer-vákuum névleges motorfordulatszámnál és

100 %-os terhelésnél: … kPa

2.   A kipufogórendszer ellennyomása névleges motorfordulatszámnál és

100 %-os terhelésnél: … kPa

3.   A kipufogórendszer térfogata: … cm3

4.   A motor működéséhez szükséges segédberendezések felvett teljesítménye a 24. sz. előírásban megadottak szerint és az ott előírt üzemi körülmények között

Berendezés

Különböző motorfordulatszámoknál felvett teljesítmény (kW)

Alapjárat

Alacsony fordulat-szám

Magas fordulat-szám

A fordulat-szám (16)

B fordulat-szám (16)

C fordulat-szám (16)

Referencia-fordulatszám (17)

P(a)

A motor működéséhez szükséges segédberendezések

(le kell vonni a mért motorteljesítményből)

lásd az 1. melléklet 6.1. pontját

 

 

 

 

 

 

 

1. MELLÉKLET

2. függelék

A MOTORCSALÁD ALAPVETŐ JELLEMZŐI

1.   KÖZÖS PARAMÉTEREK

1.1.   Munkaciklus: …

1.2.   Hűtőközeg: …

1.3.   Hengerek száma (18): …

1.4.   Az egyes hengerek űrtartalma: …

1.5.   A levegőbeszívás módja: …

1.6.   Az égéstér típusa/kialakítása: …

1.7.   Szelepek és nyílások – elrendezés, méret és darabszám: …

1.8.   Üzemanyag-ellátó rendszer: …

1.9.   Gyújtási rendszer (gázüzemű motorok): …

1.10.   Egyéb jellemzők:

a feltöltő hűtőrendszere (18): …

kipufogógáz-visszavezetés (18): …

vízbefecskendezés/emulgálás (18): …

levegő-befecskendezés (18): …

1.11.   Kipufogógáz-utókezelés (18): …

A rendszer kapacitása és a löketenkénti üzemanyag-szállítás közötti azonos (vagy az alapmotornál a legkisebb)

arány kimutatása, a következő számú diagram(ok)nak megfelelően: …

2.   MOTORCSALÁD-JEGYZÉK

A dízelmotorcsalád neve: …

2.1.1.   A család motorjainak leírása:

 

 

 

 

 

Alapmotor

Motortípus

 

 

 

 

 

A hengerek száma

 

 

 

 

 

Névleges fordulatszám (ford/perc)

 

 

 

 

 

Löketenkénti üzemanyag-szállítás (mm3)

 

 

 

 

 

Névleges effektív teljesítmény (kW)

 

 

 

 

 

Legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszám (ford/perc)

 

 

 

 

 

Löketenkénti üzemanyag-szállítás (mm3)

 

 

 

 

 

Maximális nyomaték (Nm)

 

 

 

 

 

Alacsony alapjárati fordulatszám (ford/perc)

 

 

 

 

 

Hengertérfogat

(az alapmotor %-ában)

 

 

 

 

100

A gázmotorcsalád neve: …

2.2.1.   A család motorjainak leírása:

 

 

 

 

 

Alapmotor

Motortípus

 

 

 

 

 

Hengerek száma

 

 

 

 

 

Névleges fordulatszám (ford/perc)

 

 

 

 

 

Löketenkénti üzemanyag-szállítás (mg)

 

 

 

 

 

Névleges effektív teljesítmény (kW)

 

 

 

 

 

Legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszám (ford/perc)

 

 

 

 

 

Löketenkénti üzemanyag-szállítás (mm3)

 

 

 

 

 

Maximális nyomaték (Nm)

 

 

 

 

 

Alacsony alapjárati fordulatszám (ford/perc)

 

 

 

 

 

Hengertérfogat (az alapmotor %-ában)

 

 

 

 

100

Gyújtásidőzítés

 

 

 

 

 

A kipufogógáz-visszakeringetés árama

 

 

 

 

 

Levegőszivattyú van/nincs

 

 

 

 

 

A levegőszivattyú tényleges árama

 

 

 

 

 

1. MELLÉKLET

3. függelék

A CSALÁDHOZ TARTOZÓ MOTORTÍPUS ALAPVETŐ JELLEMZŐI (19)

1.   A MOTOR LEÍRÁSA

1.1.   Gyártó: …

1.2.   A gyártó motorkódja: …

1.3.   Munkaciklus: négyütemű/kétütemű (20)

A hengerek száma és elrendezése: …

1.4.1.   Furat: … mm

1.4.2.   Löket: … mm

1.4.3.   Gyújtási sorrend: …

1.5.   A motor térfogata: … cm3

1.6.   Térfogat-kompresszió viszony (21): …

1.7.   Az égéstér és a dugattyúfenék rajza(i): …

1.8.   A szívó- és kipufogó nyílások legkisebb keresztmetszete: … cm2

1.9.   Alapjárati fordulatszám: … ford/perc

1.10.   Legnagyobb hasznos teljesítmény: … kW … ford/perc fordulatszámnál

1.11.   Legnagyobb megengedett motorfordulatszám: … ford/perc

1.12.   Legnagyobb leadott nyomaték: … Nm … ford/perc fordulatszámnál

1.13.   A gyújtás rendszere: sűrítéses gyújtás/külső gyújtás (20)

1.14.   Üzemanyag: dízel/PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL/etanol (19)

Hűtőrendszer

Folyadékos

1.15.1.1.   A folyadék jellege: …

1.15.1.2.   Keringetőszivattyú(k): van/nincs (20)

1.15.1.3.   Jellemzők vagy gyártmány(ok) és típus(ok) (ha értelmezhető): …

1.15.1.4.   A meghajtás áttételi viszonyszáma(i) (ha értelmezhető): …

Levegő

1.15.2.1.   Ventilátor: van/nincs (20)

1.15.2.2.   Jellemzők vagy gyártmány(ok) és típus(ok) (ha értelmezhető): …

1.15.2.3.   A meghajtás áttételi viszonyszáma(i) (ha értelmezhető): …

A gyártó által megengedett hőmérséklet

1.16.1.   Folyadékhűtés: Legmagasabb kilépő hőmérséklet: … K

1.16.2.   Léghűtés: referenciapont: …

Legmagasabb hőmérséklet a referenciaponton: … K

1.16.3.   Legmagasabb levegő-hőmérséklet a szívóoldali közbenső hűtő (intercooler) kilépőjénél (ha értelmezhető): … K

1.16.4.   A legmagasabb kipufogógáz-hőmérséklet a kipufogócsőnek (-csöveknek) a kipufogó-szívócső (-csövek) vagy a turbófeltöltő külső peremével (peremeivel) szomszédos pontján: … K

1.16.5.   Az üzemanyag hőmérséklete: min. … K, max. … K

dízelmotoroknál a befecskendező szivattyú belépőn, gázüzemű motoroknál a nyomásszabályzó utolsó fokozatánál.

1.16.6.   Az üzemanyag nyomása: min. … kPa, max. … kPa

a nyomásszabályzó utolsó fokozatánál, csak földgázüzemű gázmotorok esetén.

1.16.7.   A kenőanyag hőmérséklete: min. … K, max. … K

Feltöltő: van/nincs (20)

1.17.1.   Gyártmány: …

1.17.2.   Típus: …

1.17.3.   A rendszer leírása (pl. a legnagyobb töltőnyomás, feltöltőnyomás-határoló szelep, ha van): …

1.17.4.   Közbenső hűtő (intercooler): van/nincs (20)

1.18.   Levegőbeszívó rendszer

Legnagyobb megengedhető szívási vákuum névleges motorfordulatszámnál és 100 %-os terhelésnél a 24. sz. előírásban megadottak szerint és az ott előírt üzemi körülmények között: … kPa

1.19.   Kipufogórendszer

Legnagyobb megengedhető kipufogógáz-ellennyomás névleges motorfordulatszámnál és 100 %-os terhelésnél a 24. sz. előírásban megadottak szerint és az ott előírt üzemi körülmények között: … kPa

A kipufogórendszer térfogata: … cm3

2.   LÉGSZENNYEZÉS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

2.1.   A kartergázok visszavezetésére szolgáló berendezés (leírás és rajzok): …

További kibocsátáscsökkentő berendezések (ha van, és más cím alatt nem szerepel)

Katalizátor: van/nincs (20)

2.2.1.1.   A katalizátorok és elemek száma: …

2.2.1.2.   A katalizátor(ok) mérete, alakja és térfogata: …

2.2.1.3.   A katalitikus hatás típusa: …

2.2.1.4.   Teljes nemesfémtöltet: …

2.2.1.5.   Relatív koncentráció: …

2.2.1.6.   Hordozó (szerkezet és anyag): …

2.2.1.7.   Cellasűrűség: …

2.2.1.8.   A katalizátor(ok) házának típusa: …

2.2.1.9.   A katalizátor(ok) elhelyezése (helye és referenciatávolsága a kipufogó vezetékben): …

Oxigénérzékelő: van/nincs (20)

2.2.2.1.   Típus: …

Levegőbefecskendezés: van/nincs (20)

2.2.3.1.   Típus (pulzáló levegő, levegőszivattyú stb.): …

EGR (kipufogógáz-visszavezető rendszer): van/nincs (20)

2.2.4.1.   Jellemzők (áramló mennyiség stb.): …

Részecskecsapda: van/nincs (20)

2.2.5.1.   A részecskecsapda mérete, alakja és térfogata: …

2.2.5.2.   A részecskecsapda típusa és kialakítása: …

2.2.5.3.   Elhelyezés (referenciatávolság a kipufogócsőben): …

2.2.5.4.   A regenerálás módja vagy rendszere, leírás és/vagy rajz: …

Más rendszerek: vannak/nincsenek (20)

2.2.6.1.   Leírás és működés: …

3.   ÜZEMANYAG-ELLÁTÁS

Dízelmotorok

3.1.1.   Tápszivattyú

Nyomás (21): … kPa vagy jelleggörbe (20): …

Befecskendező rendszer

Szivattyú

3.1.2.1.1.   Gyártmány(ok): …

3.1.2.1.2.   Típus(ok): …

3.1.2.1.3.   Szállítóteljesítmény: … mm3  (21) ütemenként … ford/perc motorfordulatszámnál, teljes befecskendezéssel, vagy jelleggörbe (20)  (21): …

Meg kell adni az alkalmazott módszert: motoron/szivattyú-próbapadon (20)

Ha nyomásfokozót alkalmaznak, meg kell adni az üzemanyag-szállítás jellemzőit és a feltöltőnyomás értékét a motor fordulatszámának függvényében.

Előbefecskendezés

3.1.2.1.4.1.   Az előbefecskendezés görbéje (21): …

3.1.2.1.4.2.   A befecskendezés statikus időzítése (21): …

Befecskendező csővezeték

3.1.2.2.1.   Hossz: … mm

3.1.2.2.2.   Belső átmérő: … mm

Befecskendező(k)

3.1.2.3.1.   Gyártmány(ok): …

3.1.2.3.2.   Típus(ok): …

3.1.2.3.3.   Nyitási nyomás: … kPa (21)

vagy jelleggörbe (20)  (21): …

Vezérlő

3.1.2.4.1.   Gyártmány(ok): …

3.1.2.4.2.   Típus(ok): …

3.1.2.4.3.   Az a fordulatszám, amelynél teljes terhelés mellett a lezárás megkezdődik: … ford/perc

3.1.2.4.4.   Legnagyobb terheletlen fordulatszám: … ford/perc

3.1.2.4.5.   Alapjárati fordulatszám: … ford/perc

Hidegindító rendszer

3.1.3.1.   Gyártmány(ok): …

3.1.3.2.   Típus(ok): …

3.1.3.3.   Leírás: …

Indító segédberendezés: …

3.1.3.4.1.   Gyártmány: …

3.1.3.4.2.   Típus: …

Gázüzemű motorok

3.2.1.   Üzemanyag: földgáz/PB-gáz (20)

Nyomásszabályzó(k) vagy elpárologtató/nyomásszabályzó(k) (20)

3.2.2.1.   Gyártmány(ok): …

3.2.2.2.   Típus(ok): …

3.2.2.3.   Nyomáscsökkentő fokozatok száma: …

3.2.2.4.   Nyomás az utolsó fokozaton: min. … kPa, max. … kPa

3.2.2.5.   Fő állítási pontok száma: …

3.2.2.6.   Alapjárati beállítási pontok száma: …

3.2.2.7.   Jóváhagyási szám: …

Üzemanyag-ellátó rendszer: keverőegység/gázbefecskendezés/folyadék-befecskendezés/közvetlen befecskendezés (20)

3.2.3.1.   Keverék dússágának szabályozása: …

3.2.3.2.   A rendszer leírása és/vagy görbe és rajzok: …

3.2.3.3.   Jóváhagyási szám: …

Keverőegység

3.2.4.1.   Szám: …

3.2.4.2.   Gyártmány(ok): …

3.2.4.3.   Típus(ok): …

3.2.4.4.   Elhelyezés: …

3.2.4.5.   Beállítási lehetőségek: …

3.2.4.6.   Jóváhagyási szám: …

Befecskendezés a szívócsőbe

3.2.5.1.   Befecskendezés: egypontos/többpontos (20)

3.2.5.2.   Befecskendezés: folyamatos/szimultán időzített/szekvenciálisan időzített (20)

Befecskendező berendezés

3.2.5.3.1.   Gyártmány(ok): …

3.2.5.3.2.   Típus(ok): …

3.2.5.3.3.   Beállítási lehetőségek: …

3.2.5.3.4.   Jóváhagyási szám: …

Tápszivattyú (ha van): …

3.2.5.4.1.   Gyártmány(ok): …

3.2.5.4.2.   Típus(ok): …

3.2.5.4.3.   Jóváhagyási szám: …

Befecskendező(k): …

3.2.5.5.1.   Gyártmány(ok): …

3.2.5.5.2.   Típus(ok): …

3.2.5.5.3.   Jóváhagyási szám: …

Közvetlen befecskendezés

Befecskendező szivattyú/nyomásszabályzó (20)

3.2.6.1.1.   Gyártmány(ok): …

3.2.6.1.2.   Típus(ok): …

3.2.6.1.3.   A befecskendezés időzítése: …

3.2.6.1.4.   Jóváhagyási szám: …

Befecskendező(k)

3.2.6.2.1.   Gyártmány(ok): …

3.2.6.2.2.   Típus(ok): …

3.2.6.2.3.   Nyitási nyomás vagy jelleggörbe (21): …

3.2.6.2.4.   Jóváhagyási szám: …

Elektronikus szabályzóegység (ECU)

3.2.7.1.   Gyártmány(ok): …

3.2.7.2.   Típus(ok): …

3.2.7.3.   Beállítási lehetőségek: …

Földgázüzemanyag-specifikus berendezések

1. változat (kizárólag többféle, meghatározott összetételű üzemanyagra jóváhagyott motorok esetében)

3.2.8.1.1.   Az üzemanyag összetétele:

metán (CH4):

alap: … mól %

min. … mól %

max. … mól %

etán (C2H6):

alap: … mól %

min. … mól %

max. … mól %

propán (C3H8):

alap: … mól %

min. … mól %

max. … mól %

bután (C4H10):

alap: … mól %

min. … mól %

max. … mól %

C5/C5+:

alap: … mól %

min. … mól %

max. … mól %

oxigén (O2):

alap: … mól %

min. … mól %

max. … mól %

inert (N2, He stb.):

alap: … mól %

min. … mól %

max. … mól %

Befecskendező(k)

3.2.8.1.2.1.   Gyártmány(ok): …

3.2.8.1.2.2.   Típus(ok): …

3.2.8.1.3.   Egyéb (ha van)

3.2.8.2.   2. változat (kizárólag többféle, meghatározott összetételű üzemanyagra vonatkozó jóváhagyások esetében)

4.   SZELEPIDŐZÍTÉS

4.1.   A legnagyobb szelepemelkedés, illetve a nyitási és zárási szögek a holtpontokhoz képest, vagy egyenértékű adatok: …

4.2.   Referencia és/vagy beállítási tartományok (20): …

5.   GYÚJTÁSI RENDSZER (CSAK SZIKRAGYÚJTÁSÚ MOTOROK ESETÉN)

5.1.   A gyújtási rendszer típusa: közönséges tekercs és gyertyák/egyedi tekercs és gyertyák/gyertyán lévő tekercs/egyéb (jelölje meg) (20)

Gyújtásvezérlő egység

5.2.1.   Gyártmány(ok): …

5.2.2.   Típus(ok): …

5.3.   Előgyújtási görbe/előgyújtási térkép (20)  (21): …

5.4.   A gyújtás időzítése (21): … fok a felső holtpont előtt … ford/perc fordulatszámnál és … kPa abszolút szívócső-nyomásnál

Gyújtógyertyák

5.5.1.   Gyártmány(ok): …

5.5.2.   Típus(ok): …

5.5.3.   A rés beállítása: … mm

Gyújtótekercs(ek)

5.6.1.   Gyártmány(ok): …

5.6.2.   Típus(ok): …

2A. MELLÉKLET

Image

Image

2B. MELLÉKLET

Image

Image

3. MELLÉKLET

A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELHELYEZÉSE

(Lásd a jelen előírás 4.6. bekezdését.)

„I.” JÓVÁHAGYÁS (A sor)

(Lásd a jelen előírás 4.6.3. bekezdését.)

A. modell

Az A sorban meghatározott szennyezőanyag-kibocsátási határértékek szerint jóváhagyott dízel- vagy PB-gázüzemű motorok.

Image

B. modell

Az A sorban meghatározott szennyezőanyag-kibocsátási határértékek szerint jóváhagyott földgázüzemű motorok. A nemzeti szimbólumot követő utótag a jelen előírás 4.6.3.1. bekezdésében foglaltak szerint megállapított üzemanyag-besorolást jelöli.

Image

A motorra/járműre erősített fenti jóváhagyási jelek azt jelzik, hogy az adott motor-/járműtípust az Egyesült Királyságban (E11), a 49. sz. előírásnak megfelelően és a 042439 jóváhagyási számmal hagyták jóvá. Ez a jóváhagyás azt jelöli, hogy a jóváhagyott berendezés a 04-es módosítássorozattal módosított 49. sz. előírás követelményeivel összhangban van, és kielégíti a jelen előírás 5.2.1. bekezdésében részletezett vonatkozó határértékeket.

„II.” JÓVÁHAGYÁS (B1 sor)

(Lásd a jelen előírás 4.6.3. bekezdését.)

C. modell

A B1 sorban meghatározott szennyezőanyag-kibocsátási határértékek szerint jóváhagyott dízel- vagy PB-gázüzemű motorok.

Image

D. modell

A B1 sorban meghatározott szennyezőanyag-kibocsátási határértékek szerint jóváhagyott földgázüzemű motorok. A nemzeti szimbólumot követő utótag a jelen előírás 4.6.3.1. bekezdésében foglaltak szerint megállapított üzemanyag-besorolást jelöli.

Image

A motorra/járműre erősített fenti jóváhagyási jel azt jelzi, hogy az adott motor-/járműtípust az Egyesült Királyságban (E11), a 49. sz. előírásnak megfelelően és a 042439 jóváhagyási számmal hagyták jóvá. Ez a jóváhagyás azt jelöli, hogy a jóváhagyott berendezés a 04-es módosítássorozattal módosított 49. sz. előírás követelményeivel összhangban van, és kielégíti a jelen előírás 5.2.1. bekezdésében részletezett vonatkozó határértékeket.

„III.” JÓVÁHAGYÁS (B2 sor)

(Lásd a jelen előírás 4.6.3. bekezdését.)

E. modell

A B2 sorban meghatározott szennyezőanyag-kibocsátási határértékek szerint jóváhagyott dízel- vagy PB-gázüzemű motorok.

Image

F. modell

A B2 sorban meghatározott szennyezőanyag-kibocsátási határértékek szerint jóváhagyott földgázüzemű motorok. A nemzeti szimbólumot követő utótag a jelen előírás 4.6.3.1. bekezdésében foglaltak szerint megállapított üzemanyag-besorolást jelöli.

Image

A motorra/járműre erősített fenti jóváhagyási jel azt jelzi, hogy az adott motor-/járműtípust az Egyesült Királyságban (E11), a 49. sz. előírásnak megfelelően és a 042439 jóváhagyási számmal hagyták jóvá. Ez a jóváhagyás azt jelöli, hogy a jóváhagyott berendezés a 04-es módosítássorozattal módosított 49. sz. előírás követelményeivel összhangban van, és kielégíti a jelen előírás 5.2.1. bekezdésében részletezett vonatkozó határértékeket.

„IV.” JÓVÁHAGYÁS (C sor)

(Lásd a jelen előírás 4.6.3. bekezdését.)

G. modell

A C sorban meghatározott szennyezőanyag-kibocsátási határértékek szerint jóváhagyott dízel- vagy PB-gázüzemű motorok.

Image

H. modell

A C sorban meghatározott szennyezőanyag-kibocsátási határértékek szerint jóváhagyott földgázüzemű motorok. A nemzeti szimbólumot követő utótag a jelen előírás 4.6.3.1. bekezdésében foglaltak szerint megállapított üzemanyag-besorolást jelöli.

Image

A motorra/járműre erősített fenti jóváhagyási jel azt jelzi, hogy az adott motor-/járműtípust az Egyesült Királyságban (E11), a 49. sz. előírásnak megfelelően és a 042439 jóváhagyási számmal hagyták jóvá. Ez a jóváhagyás azt jelöli, hogy a jóváhagyott berendezés a 04-es módosítássorozattal módosított 49. sz. előírás követelményeivel összhangban van, és kielégíti a jelen előírás 5.2.1. bekezdésében részletezett vonatkozó határértékeket.

EGY VAGY TÖBB ELŐÍRÁS SZERINT JÓVÁHAGYOTT MOTOR/JÁRMŰ

(Lásd a jelen előírás 4.7. bekezdését.)

I. modell

Image

A motorra/járműre erősített fenti jóváhagyási jel azt jelzi, hogy az adott motor-/járműtípust az Egyesült Királyságban (E11), a 49. sz. előírásnak (IV. szennyezőanyag-kibocsátási szintnek) és a 24. sz. előírásnak (22) megfelelően hagyták jóvá. A jóváhagyási számok első két számjegye azt jelzi, hogy az egyes jóváhagyások kiadásakor a 49. sz. előírás a 04-es módosítássorozatot, a 24. sz. előírás pedig a 03-as módosítássorozatot tartalmazta.

4. MELLÉKLET

VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

1.   BEVEZETÉS

Ez a melléklet a vizsgált motor gáz-halmazállapotú összetevő-, részecske- és füstkibocsátásának meghatározási módszerét írja le. Három vizsgálati ciklus leírása következik, amelyeket az előírás 5.2. bekezdésének rendelkezései szerint kell végrehajtani:

1.1.1.   az ESC, amely egy állandósult állapotú, 13 üzemmódban lefolytatott ciklusból áll,

1.1.2.   az ELR, amely átmeneti terhelési fokozatokból áll különböző fordulatszámoknál, amelyek egyetlen vizsgálati eljárás szerves részei, és amelyeket egy időben kell elvégezni,

1.1.3.   az ETC, amely átmeneti üzemmódok másodpercről-másodpercre változó egymásutánjából áll.

1.2.   A vizsgálatot próbapadra szerelt, fékpaddal összekapcsolt motorral kell végezni.

1.3.   Mérési elv

A motor kipufogógázában lévő mérendő szennyező anyagok: a gáz-halmazállapotú összetevők (szén-monoxid, összes szénhidrogén a dízelmotoroknál csak az ESC-vizsgálatnál; nem metán szénhidrogének dízelmotoroknál és gázmotoroknál csak az ETC-vizsgálatnál; metán a gázmotoroknál csak az ETC-vizsgálatnál és a nitrogén-oxidok), a részecskék (dízelmotoroknál; gázmotoroknál csak a C fázisban) és a füstölést (dízelmotoroknál csak az ELR-vizsgálatnál). Ezenfelül a szén-dioxidot gyakran használják nyomjelző gázként a részleges vagy teljes átáramlású hígító rendszerek hígítási arányának meghatározására. A bevett szakmai gyakorlat szerint ajánlatos a szén-dioxid általános mérése a próbajáratás alatti mérési problémák felderítésére.

1.3.1.   ESC-vizsgálat

Az üzemmeleg motor üzemállapotainak egy előírt egymásutánja alatt folyamatosan vizsgálni kell a kipufogógáz fenti komponens-kibocsátásait a hígítatlan kipufogógázból vett minta alapján. A vizsgálati ciklus egy sor, a dízelmotorok jellemző üzemeltetési tartományát felölelő fordulatszám- és terhelési üzemmódból áll. Minden egyes üzemmódban meg kell határozni mindegyik gáz-halmazállapotú szennyező anyag koncentrációját, a kipufogógáz-áramot és a motor teljesítményét, majd a mért értékeket súlyozni kell. A részecskemintát előkészített külső levegővel kell felhígítani. A teljes vizsgálati eljárás alatt egy mintát kell venni és alkalmas szűrőkön összegyűjteni. Az egyes kibocsátott szennyező anyagok gramm/kilowattórában (g/kWh) kifejezett mennyiségét a jelen melléklet 1. függelékében leírtak szerint kell kiszámítani. Továbbá az ellenőrzési tartománynak a műszaki szolgálat által kiválasztott három vizsgálati pontján (23)/mérni kell a NOx mennyiségét, és a mért értékeket össze kell hasonlítani azokkal az értékekkel, amelyeket a vizsgálati ciklusnak a kiválasztott vizsgálati pontokat körülvevő üzemmódjaiból számítottak ki. A NOx ellenőrzése biztosítja a motor szennyezőanyag-kibocsátása csökkentésének hatékonyságát a motor tipikus üzemeltetési tartományán belül.

1.3.2.   ELR-vizsgálat

Az előírt terhelésre adott reakció vizsgálata során füstölésmérő segítségével elemezni kell a bemelegedett motor füstjét. A vizsgálat a motor állandó fordulatszámon történő, 10 %-tól 100 %-ig terjedő terheléséből áll, három különböző motorfordulatszámnál. Ezenfelül egy, a műszaki szolgálat által kiválasztott negyedik terhelési fokozaton is el kell végezni a vizsgálatot (23), és ennek értékét össze kell vetni az előző terhelési fokozatok értékeivel. A füst csúcsértékét a jelen melléklet 1. függelékében leírt átlagoló algoritmussal kell megállapítani.

1.3.3.   ETC-vizsgálat

A bemelegedett motor üzemállapotai mellett végzett, előírás szerinti tranziens ciklus során, amely jól közelíti a tehergépkocsikba és buszokba épített nagy teljesítményű motorok úttípustól függő menetjellegét, a fenti szennyező anyagokat a teljes kipufogógáz-mennyiségnek előkészített külső levegővel történt felhígítása után kell vizsgálni. A motorfékpad nyomaték- és fordulatszám-visszajelzéseit használva a teljesítményt a ciklus idejének figyelembevételével összesíteni kell, ami a motor által a ciklus alatt végzett munkát adja meg. Meg kell határozni a NOx és a szénhidrogének (HC) koncentrációját a ciklus alatt, a gázelemző készülék jeleinek integrálásával. A CO, CO2 és a nem metán szénhidrogének (NMHC) koncentrációja a gázelemző készülék jeleinek integrálásával vagy zsákos mintavétellel határozható meg. A részecskék mennyiségének meghatározásához megfelelő szűrőkön arányos mennyiségű mintát kell összegyűjteni. A hígított kipufogógáz áramát a kibocsátott szennyező anyagok tömegének kiszámításához az egész ciklusra meg kell határozni. A kibocsátott szennyező anyagok tömegértékeit a motor munkájára kell vonatkoztatni, hogy a jelen melléklet 2. függelékében leírtak szerint grammokban kapjuk meg az egyes szennyező anyagok kilowattóránként (kWh) kibocsátott mennyiségét.

2.   VIZSGÁLATI FELTÉTELEK

2.1.   A motor vizsgálati körülményei

2.1.1.   Meg kell mérni a motor által beszívott levegő Kelvinben kifejezett abszolút hőmérsékletét (Ta) és a kPa-ban kifejezett száraz légköri nyomást (ps), és az alábbi előírások szerint meg kell határozni az F paramétert:

a)

dízelmotorokra:

Feltöltés nélküli és mechanikailag túltöltött motorok:

Formula

Turbófeltöltős motorok a beszívott levegő hűtésével vagy anélkül:

Formula

b)

gázüzemű motorokra:

Formula

2.1.2.   A vizsgálat érvényessége

A vizsgálat érvényességéhez az F paraméternek olyannak kell lenni, hogy teljesüljön a következő:

0,96 ≤ F ≤ 1,06

2.2.   Feltöltőlevegő-hűtéses motorok

A feltöltőlevegő hőmérsékletét fel kell jegyezni, és annak a gyártó által megadott legnagyobb teljesítménynek megfelelő fordulatszámnál és a teljes terhelésnél ± 5 K-en belül kell lennie az 1. melléklet 1. függelékének 1.16.3. bekezdésében megadott legnagyobb feltöltőlevegő-hőmérséklethez képest. A hűtőközeg hőmérsékletének legalább 293 K-nek (20 °C) kell lennie.

Ha a vizsgáló állomás rendszerét vagy külső fúvót használnak, a megadott legnagyobb teljesítménynek megfelelő fordulatszámnál és teljes terhelés mellett a feltöltőlevegő hőmérsékletének ± 5 K-en belül kell lennie az 1. melléklet 1.16.3. bekezdésében megadott legnagyobb feltöltőlevegő-hőmérséklethez képest. A fenti feltételek teljesítéséhez szükséges feltöltőlevegő-hűtő beállítást kell használni az egész vizsgálati ciklus alatt.

2.3.   A motor levegőellátó rendszere

Olyan motor-levegőszívó rendszert kell alkalmazni, amely a megadott legnagyobb teljesítménynek megfelelő fordulatszámon és teljes terheléssel működő motor levegőszívó ellenállásának felső határához képest ± 100 Pa-on belül van.

2.4.   A motor kipufogórendszere

Olyan kipufogórendszert kell alkalmazni, amelynek kipufogógáz-ellennyomása a megadott legnagyobb teljesítménynek megfelelő fordulatszámon és teljes terheléssel működő motor kipufogógáz-ellennyomásának felső határához képest ±1 000 Pa-on belül van, és amely a gyártó által megadott érték ± 40 %-án belül eső térfogatú. Használható a vizsgáló állomás rendszere is, ha az a motor tényleges üzemi körülményeit reprezentálja. A kipufogórendszernek meg kell felelnie a 4. melléklet 4. függelékének 3.4. bekezdésében és a 4. melléklet 6. függelékének 2.2.1. (EP) és 2.3.1. (EP) bekezdésében leírt kipufogógáz-mintavételi követelményeknek.

Ha a motor kipufogógáz-utókezelő berendezéssel van ellátva, a kipufogócső átmérőjének az utókezelő berendezést tartalmazó expanziós szakasz elejéhez vezető részen legalább 4 csőátmérőnyi hosszon olyannak kell lennie, mint a gépjárműbe épített állapotban. A kipufogó-gyűjtőcső pereme vagy a turbófeltöltő kilépő csonkja és a kipufogógáz-utókezelő berendezés közötti távolságnak ugyanakkorának kell lennie, mint a gépjárműbe épített állapotban, vagy a gyártó által megadott határok közé kell esnie. A kipufogógáz-ellennyomásnak vagy ellenállásnak meg kell felelnie ugyanezeknek a fenti kritériumoknak, mértéke pedig egy szeleppel legyen szabályozható. Az utókezelő berendezés tartályát a mérés nélküli vizsgálati menetek és a motor jelleggörbéjének felvétele során el lehet távolítani, és egy olyan tartállyal lehet helyettesíteni, amelyben inaktív katalizátortartó van.

2.5.   Hűtőrendszer

Olyan motorhűtő rendszert kell alkalmazni, amelynek teljesítménye elég nagy ahhoz, hogy a gyártó által előírt rendes üzemi hőmérsékleteket fenntartsa.

2.6   Kenőolaj

A vizsgálat során használt kenőolaj adatait az 1. melléklet 7.1. bekezdése szerint fel kell jegyezni, és a vizsgálati eredményekhez kell csatolni.

2.7.   Üzemanyag

Az üzemanyagnak az 5., 6. vagy 7. mellékletben megadott referencia-üzemanyagnak kell lennie.

Az üzemanyag hőmérsékletét és a mérési pontot a gyártónak az 1. melléklet 1.16.5. bekezdésében megadott határokon belül kell megadnia. Az üzemanyag hőmérséklete nem lehet alacsonyabb, mint 306 K (33 °C). Ha nincs külön megadva, a hőmérsékletnek 311K ± 5K-nek (38 °C ± 5 °C) kell lennie az üzemanyag-ellátó rendszerbe való belépésnél.

Földgáz- és PB-gázüzemű motoroknál az üzemanyag hőmérsékletének és a mérési pontnak az 1. melléklet 1.16.5. bekezdésében vagy az 1. melléklet 3. függelékének 1.16.5. bekezdésében megadott határok között kell lennie, ha a motor nem alapmotor.

2.8.   A kipufogógáz-utókezelő rendszerek vizsgálata

Ha a motor fel van szerelve kipufogógáz-utókezelő berendezéssel, a vizsgálati ciklus(ok) során mért szennyezőanyag-kibocsátásnak reprezentatívnak kell lennie az üzemi szennyezőanyag-kibocsátás vonatkozásában. Amennyiben ezt nem lehet egyetlen ciklussal elérni (pl. periodikusan regenerálódó részecskeszűrők miatt), több vizsgálati ciklust kell lefolytatni, és a vizsgálatok eredményeit átlagolni és/vagy súlyozni kell. A pontos eljárásról a motor gyártójának és a műszaki szolgálatnak kell a megfelelő szakmai szabályok alapján megegyeznie.

4. MELLÉKLET

1. függelék

ESC ÉS ELR VIZSGÁLATI CIKLUSOK

1.   A MOTOR ÉS A FÉKPAD BEÁLLÍTÁSAI

1.1.   Az A, B és C motorfordulatszámok megállapítása

Az A, B és C motorfordulatszámokat a gyártónak kell megadnia az alábbi előírásoknak megfelelően:

Az nhi magas fordulatszámot az 1. melléklet 1. függelékének 8.2. bekezdése szerint megadott P(n) legnagyobb hasznos teljesítmény 70 %-át számításba véve kell megállapítani. Az nhi az a legmagasabb motorfordulatszám, amelynél a teljesítménygörbén ez a teljesítményérték előfordul.

Az nlo alacsony fordulatszámot az 1. melléklet 1. függelékének 8.2 pontja szerint megadott P(n) legnagyobb hasznos teljesítmény 50 %-át számításba véve kell megállapítani. Az nlo az a legalacsonyabb motorfordulatszám, amelynél a teljesítménygörbén ez a teljesítményérték előfordul.

Az A, B és C motorfordulatszámokat az alábbiak szerint kell kiszámítani:

A fordulatszám

=

nlo + 25 % (nhi – nlo)

B fordulatszám

=

nlo + 50 % (nhi – nlo)

C fordulatszám

=

nlo + 75 % (nhi – nlo)

Az A, B és C motorfordulatszámokat az alábbi módszerek valamelyikével kell igazolni:

a)

A 24. sz. előírás szerinti motorteljesítmény-jóváhagyás során az nhi és az nlo pontos meghatározására kiegészítő vizsgálati pontokat is ki kell mérni. A teljesítménygörbéből meg kell állapítani a legnagyobb teljesítményt, az nhi és az nlo értékét, az A, B és C motorfordulatszámokat pedig a fenti előírások szerint kell kiszámítani.

b)

A motor jelleggörbéjét fel kell venni a teljes terhelési görbe mentén, a legnagyobb terheletlen fordulatszámtól az alapjárati fordulatszámig, 1 000 fordulat/perc tartományonként legalább 5 mérési pontot felvéve, és további mérési pontokat alkalmazva a megadott legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszámhoz képest ± 50 ford/perc fordulatszámon belül. A jelleggörbéből meg kell állapítani a legnagyobb teljesítményt, az nhi és az nlo értékét, az A, B és C motorfordulatszámokat pedig a fenti előírások szerint kell kiszámítani.

Ha a mért A, B és C motorfordulatszámok a gyártó által megadott fordulatszámokhoz képest ± 3 %-on belül vannak, a szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálatok során a gyártó által megadott motorfordulatszámokat kell használni. Ha az eltérés bármelyik motorfordulatszám esetében 3 %-nál nagyobb, a szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálatok során a mért fordulatszámokat kell használni.

1.2.   A fékpad-beállítások meghatározása

Az 1. melléklet 1. függelékének 8.2. bekezdésében meghatározott „nettó” feltételek közötti, előírt vizsgálati üzemmódokhoz tartozó nyomatékértékek kiszámításához kísérleti úton meg kell állapítani a teljes terheléshez tartozó nyomatéki görbét. Ha a motor segédberendezéseket is meghajt, akkor az azok által felvett teljesítményt is figyelembe kell venni. A fékpad beállításait az egyes vizsgálati üzemmódokhoz – az alapjárati vizsgálat kivételével – az alábbi képlettel kell kiszámítani:

Formula

ha a vizsgálatot „nettó” körülmények között végzik;

Formula

ha a vizsgálatot nem „nettó” körülmények között végzik,

ahol

s

=

a fékpad beállítási értéke, kW

P(n)

=

hasznos motorteljesítmény az 1. melléklet 1 függelékének 8.2. bekezdése szerint, kW

L

=

százalékos terhelés a 2.7.1. bekezdés szerint,

P(a)

=

a felszerelendő segédberendezések által felvett teljesítmény, az 1. melléklet 1. függelékének 6.1. bekezdése szerint,

P(b)

=

a leszerelendő segédberendezések által felvett teljesítmény, az 1. melléklet 1. függelékének 6.2. bekezdése szerint.

2.   ESC-VIZSGÁLAT

A gyártó kívánságára a mérési ciklus előtt a motor és kipufogórendszer kondicionálása céljából mérés nélküli vizsgálati menet alkalmazható.

2.1.   A mintavevő szűrők előkészítése

Legalább egy órával a vizsgálat megkezdése előtt minden szűrő(pár)t zárt, de nem tömített Petri-csészébe és azzal együtt egy mérőkamrába kell helyezni stabilizálás céljából. A stabilizálási időszak végén minden szűrő(pár)t le kell mérni, és a tárasúlyt fel kell jegyezni. Ezután a szűrő(pár)t zárt Petri-csészében vagy légmentesen lezárt szűrőtartóban kell addig tárolni, amíg nem lesz rá szükség a vizsgálathoz. Ha a szűrő(pár) a mérőkamrából történt eltávolítása utáni nyolc órán belül nem kerül felhasználásra, használat előtt ismét kondicionálni kell, és újra le kell mérni.

2.2.   A mérőberendezés felszerelése

A műszereket és a mintavevő szondákat az előírásoknak megfelelően kell felszerelni. Ha a kipufogógáz hígításához teljes átáramlású hígító rendszert használnak, a kipufogócső végét be kell kötni a rendszerbe.

2.3.   A hígítórendszer és a motor indítása

A hígítórendszert és a motort el kell indítani és be kell melegíteni addig, amíg a hőmérséklet- és nyomásértékek a gyártó ajánlása és a bevett szakmai gyakorlat szerint a teljes terheléshez tartozó értékeken nem stabilizálódnak.

2.4.   A részecskeminta-vevő rendszer elindítása

A részecske-mintavevő rendszert el kell indítani, és megkerülő vezetéken (by-pass) át kell járatni. A hígítólevegő háttér-részecskeszintje a hígítólevegő részecskeszűrőn történő áteresztésével állapítható meg. Szűrt hígítólevegő használata esetén egy mérés végezhető a vizsgálat előtt vagy után. Ha nem szűrt hígítólevegőt használnak, a mérés elvégezhető a ciklus elején és végén, és az értékek átlagolhatók.

2.5.   A hígítási arány beállítása

A hígítólevegőt úgy kell beszabályozni, hogy a hígított kipufogógáz hőmérséklete közvetlenül az elsődleges szűrő előtt mérve egyik üzemmódnál se lépje túl a 325 K (52 °C)-t. A (q) hígítási aránynak legalább 4-nek kell lennie.

Azoknál a rendszereknél, amelyek CO2 vagy NOx koncentráció-mérést használnak a hígítási arány szabályozásához, a hígítólevegő CO2- vagy NOx-tartalmát minden vizsgálat előtt és után meg kell mérni. A hígítólevegő vizsgálat előtt és után mért CO2 és NOx háttérkoncentráció-értékeinek egymáshoz képest 100 ppm-en (CO2), illetve 5 ppm-en (NOx) belül kell lenniük.

2.6.   A gázelemző készülékek ellenőrzése

A gázelemző készülékeket le kell nullázni, és be kell kalibrálni.

2.7.   A vizsgálati ciklus

2.7.1.   A fékpadon végzett vizsgálat során a következő, 13 üzemmódból álló ciklust kell elvégezni a vizsgált motoron:

Üzemmód száma

Motor fordulat-száma

Százalékos terhelés

Súlyozási tényező

Üzemmód időtartama

1

alapjárat

0,15

4 perc

2

A

100

0,08

2 perc

3

B

50

0,10

2 perc

4

B

75

0,10

2 perc

5

A

50

0,05

2 perc

6

A

75

0,05

2 perc

7

A

25

0,05

2 perc

8

B

100

0,09

2 perc

9

B

25

0,10

2 perc

10

C

100

0,08

2 perc

11

C

25

0,05

2 perc

12

C

75

0,05

2 perc

13

C

50

0,05

2 perc

2.7.2.   A vizsgálat menete

A vizsgálatsorozatot el kell indítani. A vizsgálatokat a 2.7.1. bekezdésben megadott üzemmód-számok sorrendjében kell elvégezni.

A motort minden üzemmódban az előírt ideig kell járatni; a motorfordulatszám és a terhelés beállítását az első 20 másodpercben kell elvégezni. A fordulatszámot a megadott értékhez képest ± 50 fordulat/perc értéken belül, a megadott nyomatékot pedig a vizsgált fordulatszámhoz tartozó legnagyobb nyomatékhoz képest ± 2 %-on belül kell tartani.

A gyártó kérésére a vizsgálatsorozat megfelelő számban megismételhető ahhoz, hogy nagyobb részecsketömeget lehessen összegyűjteni a szűrőn. A gyártónak részletes leírást kell adnia az adatok kiértékeléséről és a számítási eljárásokról. A gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátást csak az első ciklus alatt kell megállapítani.

2.7.3.   A gázelemző készülék reagálása

A gázelemző készülék kimenő adatait szalagos regisztrálókészülékkel kell rögzíteni, vagy egy egyenértékű adatgyűjtő rendszerrel kell mérni, miközben a kipufogógáz az egész vizsgálati ciklus alatt átáramlik a gázelemző készülékeken.

2.7.4.   Részecske-mintavétel

A teljes vizsgálati eljáráshoz egy pár szűrőt (elsődleges és másodlagos szűrő, lásd a 4. melléklet 4. függelékében) kell használni. A vizsgálati ciklus leírásában meghatározott üzemmódonkénti súlyozási tényezőket a ciklus minden üzemmódjában a kipufogógáz tömegáramával arányos minta vételével kell figyelembe venni. Ezt a minta átáramlási sebességének, a mintavétel idejének és/vagy a hígítási aránynak a megfelelő beállításával lehet elérni, úgy, hogy az effektív súlyozási tényezőknek az 5.6. bekezdésben meghatározott kritériuma teljesüljön.

Az üzemmódonkénti mintavételi időtartamnak 0,01 súlyozási tényezőnként legalább 4 másodpercnek kell lennie. A mintavételt minden egyes üzemmód során a lehető legkésőbb kell elvégezni. A részecske-mintavétel nem fejeződhet be az egyes üzemmódok vége előtti 5. másodpercnél korábban.

2.7.5.   A motor üzemállapotai

A részecske-mintavétel alatt, de legalább az egyes üzemmódok utolsó perce során a fordulatszámra és terhelésre vonatkozó követelmények (lásd a 2.7.2. bekezdést) betartása mellett minden üzemmódban fel kell jegyezni a motor fordulatszámát és terhelését, a beszívott levegő hőmérsékletét és nyomáscsökkenését, a kipufogógáz hőmérsékletét és ellennyomását, az üzemanyag-áramot és a levegő- vagy kipufogógáz-áramot, a feltöltőlevegő hőmérsékletét, az üzemanyag hőmérsékletét és nedvességtartalmát.

A számításhoz szükséges egyéb kiegészítő adatokat fel kell jegyezni (lásd a 4. és 5. bekezdést).

2.7.6.   Az NOx vizsgálata az ellenőrzési tartományban

Az NOx ellenőrzési tartományon belüli vizsgálatát közvetlenül a 13. üzemmód befejezése után kell elvégezni. A mérések megkezdése előtt a motort a 13. üzemmódban három percen keresztül kondicionálni kell. A három mérést az ellenőrzési tartomány műszaki szolgálat által kiválasztott különböző helyein (24) kell elvégezni. Az egyes mérések időtartamának 2 percnek kell lennie.

A mérési eljárás azonos a 13 üzemmódra kiterjedő ciklus során végzett NOx-méréssel, és azt a jelen függelék 2.7.3., 2.7.5. és 4.1. bekezdése, valamint a 4. melléklet 4. függelékének 3. bekezdése szerint kell elvégezni.

A számítást a 4. bekezdés szerint kell elvégezni.

2.7.7.   A gázelemző készülék ismételt ellenőrzése

A szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálat után az ellenőrzés megismétléséhez egy nullázó gázt és a korábbival azonos felsőérték-kalibráló gázt kell használni. A vizsgálat akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a vizsgálatot megelőző és a vizsgálatot követő mérési eredmények közötti különbség kisebb, mint a felsőérték-kalibráló gáz értékének 2 %-a.

3.   ELR-VIZSGÁLAT

3.1.   A mérőberendezés felszerelése

A füstölésmérőt és a mintavevő szondákat, ha vannak, a kipufogó hangtompítója vagy, ha felszerelték, bármely utókezelő berendezés után kell elhelyezni, a készülék gyártója által előírt általános felszerelési előírásnak megfelelően. Ezenfelül, ahol értelmezhető, az ISO 11614 10. bekezdésének követelményeit is be kell tartani.

A nullpont és a skála végkitérésének ellenőrzése előtt a füstölésmérőt fel kell melegíteni, és stabilizálni kell a készülék gyártójának ajánlása szerint. Ha a füstölésmérő a mérőoptika bekormozódásának megakadályozása céljából öblítőlevegő-rendszerrel is el van látva, ezt is aktiválni kell, és be kell állítani a gyártó ajánlásainak megfelelően.

3.2.   A füstölésmérő ellenőrzése

A nullpont és a skála végkitérésének ellenőrzését a fényelnyelés-leolvasási üzemmódban kell elvégezni, mivel az opacitásskála két valóban meghatározható kalibrációs pontot nyújt, nevezetesen a 0 % és a 100 %-os fényelnyelést. A fényelnyelési együttható ekkor korrekt módon kiszámítható a mért fényelnyelés és a füstölésmérő gyártója által megadott LA alapján, amikor a készüléket a vizsgálat céljából visszaállítják a k leolvasási üzemmódba.

A füstölésmérő fénysugarának elzárása nélkül a leolvasást 0,0 % ± 1,0 % opacitásra kell beszabályozni. Amikor az érzékelőt nem éri fénysugár, a leolvasást 100,0 % ± 1,0 % opacitásra kell beszabályozni.

3.3.   A vizsgálati ciklus

3.3.1.   A motor kondicionálása

A motor és a rendszer bemelegítését legnagyobb teljesítménnyel kell végezni a gyártó ajánlásai szerinti motorparaméterek stabilizálása céljából. Az előkondicionáló fázisnak az is feladata, hogy a kipufogórendszerben a korábbi vizsgálatok során lerakódott anyagok ne befolyásolják az éppen végzett vizsgálat eredményét.

Ha a motor stabilizálódott, a ciklust az előkondicionáló fázis befejezésétől számított 20 ± 2 másodpercen belül meg kell kezdeni. A gyártó kérésére a mérési ciklus előtt további kondicionálás céljából mérés nélküli vizsgálati menet végezhető.

3.3.2.   A vizsgálat menete

A vizsgálat három egymást követő terhelési fokozatból áll a 4. melléklet 1.1. bekezdésében foglaltaknak megfelelően meghatározott három A (1. ciklus), B (2. ciklus) és C (3.ciklus) motorfordulatszám mellett, amelyet egy, a műszaki szolgálat által kiválasztott, az ellenőrzési tartományon belüli motorfordulatszámnál és ugyancsak a szolgálat által meghatározott 10 % és 100 % közé eső terhelés mellett elvégzett 4. ciklus követ (24). A fékpadon végzett vizsgálat során a 3. ábrán látható alábbi műveletsorozatot kell végrehajtani a vizsgált motoron.

Image

(a)

A motort az A fordulatszámon és 10 %-os terheléssel kell működtetni 20 ± 2 másodpercig. Az előírt fordulatszámot ± 20 ford/perc értéken belül, az előírt nyomatékot a vizsgálati fordulatszámon lehetséges legnagyobb nyomaték ± 2 %-án belül kell tartani.

(b)

A megelőző szakasz végén a gázkart gyorsan teljesen nyitott helyzetbe kell állítani, és 10 ± 1 másodpercig ott kell tartani. A megfelelő fékpadterhelést kell alkalmazni ahhoz, hogy a motor fordulatszáma a szakasz első 3 másodpercében ± 150 ford/perc, a szakasz további részében ± 20 ford/perc pontossággal fennmaradjon.

(c)

Az (a) és (b) pontban leírt műveletsorozatot kétszer meg kell ismételni.

(d)

A harmadik terhelési lépés befejeztével a motort 20 ± 2 másodpercen belül a B fordulatszámra és 10 %-os terhelésre kell beállítani.

(e)

A B fordulatszámon járó motorral végre kell hajtani az (a)-(c) műveletsorozatot.

(f)

A harmadik terhelési lépés befejeztével a motort 20 ± 2 másodpercen belül a C fordulatszámra és 10 %-os terhelésre kell beállítani.

(g)

A C fordulatszámon járó motorral végre kell hajtani az (a)-(c) műveletsorozatot.

(h)

A harmadik terhelési lépés befejeztével a motort 20 ± 2 másodpercen belül a kiválasztott fordulatszámra és bármely, 10 %-nál nagyobb terhelésre kell beállítani.

(i)

A kiválasztott fordulatszámon járó motorral végre kell hajtani az (a)-(c) műveletsorozatot.

3.4.   A ciklus érvényessége

Az egyes vizsgálati fordulatszámoknál mért átlagos füstértékek (az egyes vizsgálati fordulatszámoknál a három egymást követő terhelési lépésből a jelen függelék 6.3.3. bekezdése szerint kiszámított SVA, SVB, SVC) relatív szórásának kisebbnek kell lennie az átlagérték 15 %-ánál vagy az előírás 1. táblázatában megadott határérték 10 %-ánál, attól függően, hogy melyik a nagyobb. Ha a különbség nagyobb, a műveletsorozatot addig kell ismételni, amíg 3 egymást követő terhelési lépés ki nem elégíti az érvényességi feltételeket.

3.5.   A füstölésmérő ismételt ellenőrzése

A füstölésmérő vizsgálat utáni nullapont-eltolódása nem haladhatja meg az előírás 1. táblázatában megadott határérték ± 5 %-át.

4.   A GÁZ-HALMAZÁLLAPOTÚ SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁS KISZÁMÍTÁSA

4.1.   Az adatok kiértékelése

A gáz-halmazállapotú szennyező anyagok kiértékeléséhez az egyes üzemmódok utolsó 30 másodpercének diagramon szereplő értékeit kell átlagolni, és az egyes üzemmódok HC (szénhidrogén), CO és NOx átlagos koncentrációit (conc) az átlagos diagram-értékekből és a megfelelő kalibrációs adatokból kell meghatározni. Másféle adatrögzítés is használható, amennyiben az egyenértékű adatokat biztosít.

Az ellenőrzési tartományban végzett NOx-vizsgálatnál a fenti követelmények csak az NOx-ra vonatkoznak.

A GEXHW kipufogógáz-áramot, illetve, ha azt választják, a GTOTW hígított kipufogógáz-áramot a 4. melléklet 4. függelékének 2.3. bekezdése szerint kell meghatározni.

4.2.   Száraz/nedves korrekció

Ha a mérés nem nedves alapon történt, a mért koncentrációt az alábbi képletek szerint át kell számítani nedves alapúra.

conc (nedves) = KW × conc (száraz)

Hígítatlan kipufogógáz esetében:

Formula

és

Formula

Hígított kipufogógáz esetén:

Formula

vagy

Formula

A hígítólevegő esetén:

A beszívott levegő esetén:

(ha eltér a hígítólevegőtől)

KW,d = 1 – KW1

KW,a = 1 – KW2

Formula

Formula

Formula

Formula

ahol

Ha, Hd

=

g víz/kg száraz levegő

Rd, Ra

=

a hígító-/belépő levegő relatív nedvességtartalma, %

pd, pa

=

a hígító-/belépő levegő telítési gőznyomása, kPa

pB

=

teljes légköri nyomás, kPa

4.3.   NOx korrekció a nedvességtartalom és a hőmérséklet vonatkozásában

Mivel az NOx-kibocsátás függ a környező levegő állapotától, az NOx-koncentrációt korrigálni kell a környező levegő hőmérsékletének és nedvességtartalmának figyelembevételével, az alábbi képletekben megadott tényezőkkel:

Formula

ahol:

A

=

0,309 GFUEL/GAIRD – 0,0266

B

=

–0,209 GFUEL/GAIRD + 0,00954

Ta

=

a levegő hőmérséklete, K

Ha

=

a beszívott levegő nedvességtartalma, g víz/kg száraz levegő

Formula

Ra

=

a beszívott levegő relatív nedvességtartalma, %

pa

=

a beszívott levegő telítési gőznyomása, kPa

pB

=

teljes légköri nyomás, kPa

4.4.   A szennyezőanyag-kibocsátás tömegáramának kiszámítása

A szennyezőanyag-kibocsátás tömegáramát (g/h) minden egyes üzemmódra az alábbiak szerint kell kiszámítani, feltétezve, hogy 273 K (0 °C) hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson a kipufogógáz sűrűsége 1,293 kg/m3:

(1)

=

NOx tömeg

=

0,001587 × NOx conc × KH,D × GEXHW

(2)

=

COtömeg

=

0,000966 × COconc × GEXHW

(3)

=

HCtömeg

=

0,000479 × HCconc × GEXHW

ahol NOx conc, COconc és HCconc  (25) a 4.1. bekezdésben meghatározott átlagos koncentrációk (ppm) a hígítatlan kipufogógázban.

Ha a gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátást teljes átáramlású hígító rendszerrel határozzák meg, az alábbi képleteket kell alkalmazni:

(1)

=

NOx tömeg

=

0,001587 × NOx conc × KH,D × GTOTW

(2)

=

COtömeg

=

0,000966 × COconc × GTOTW

(3)

=

HCtömeg

=

0,000479 × HCconc × GTOTW

ahol a NOx conc, COconc és HCconc  (25) a 4. melléklet 2. függelékének 4.3.1.1. bekezdése szerint meghatározott átlagos korrigált háttér-koncentrációk (ppm) a hígított kipufogógázban az egyes üzemmódokban.

4.5.   A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátások kiszámítása

A kibocsátásokat (g/kWh) minden egyes komponensre a következőképpen kell kiszámítani:

Formula

Formula

Formula

A fenti számításhoz használt (WF) súlyozótényezők a 2.7.1. bekezdés szerintiek.

4.6.   Az ellenőrzési tartomány értékeinek kiszámítása

A 2.7.6. bekezdés szerint kiválasztott három ellenőrzési pontban meg kell mérni, és a 4.6.1. bekezdésnek megfelelően ki kell számítani a NOx-kibocsátást, és a vizsgálati ciklusnak a szóban forgó ellenőrzési ponthoz legközelebb eső üzemmódjaiból a 4.6.2. bekezdés szerint interpolációval is meg kell határozni annak értékét. Ezután a mért értékeket a 4.6.3. bekezdés szerint össze kell vetni az interpolált értékekkel.

4.6.1.   A fajlagos kibocsátás számítása

Az egyes (Z) ellenőrzési pontokban a kibocsátott NOx értékét a következőképpen kell kiszámítani:

NOx tömeg,Z

=

0,001587 × NOx conc,Z × KH,D × GEXHW

NOx,Z

=

NOx tömeg,Z / P(n)Z

4.6.2.   A szennyezőanyag-kibocsátás értékének meghatározása a vizsgálati ciklus alapján

A NOx-kibocsátást minden egyes ellenőrzési pontban a ciklusnak a kiválasztott Z ellenőrzési pontot a 4. ábrán látható módon körülvevő négy legközelebbi üzemmódjából kell interpolálni. Ezekre az (R, S, T, U) üzemmódokra a következő meghatározások érvényesek:

(R) fordulatszám = (T) fordulatszám = nRT

(S) fordulatszám = (U) fordulatszám = nSU

(R) százalékos terhelés = (S) százalékos terhelés

(T) százalékos terhelés = (U) százalékos terhelés.

A kiválasztott Z ellenőrzési ponton a következőképpen kell kiszámítani a NOx-kibocsátást:

EZ

=

ERS + (ETU – ERS) · (MZ – MRS) / (MTU – MRS)

és:

ETU

=

ET + (EU – ET) · (nZ – nRT) / (nSU – nRT)

ERS

=

ER + (ES – ER) · (nZ – nRT)/(nSU – nRT)

MTU

=

MT + (MU – MT) · (nZ – nRT) / (nSU – nRT)

MRS

=

MR + (MS – MR) · (nZ – nRT) / (nSU – nRT)

ahol

ER, ES, ET, EU

=

a környező üzemmódok fajlagos NOx-kibocsátása a 4.6.1. bekezdés szerint számítva

MR, MS, MT, MU

=

a motor nyomatéka a környező üzemmódokban

Image

4.6.3.   Az NOx-kibocsátási értékek összehasonlítása

A Z ellenőrzési ponton mért fajlagos NOx-kibocsátás (NOx,Z) a következőképpen hasonlítható össze az interpolált értékkel (EZ):

NOx,diff = 100 × (NOx,z – Ez) / Ez

5.   A RÉSZECSKE-KIBOCSÁTÁS KISZÁMÍTÁSA

5.1.   Az adatok kiértékelése

A részecskék mennyiségének kiértékeléséhez minden üzemmódban fel kell jegyezni a szűrőkön áthaladó minta össztömegét (MSAM,i).

A szűrőket vissza kell helyezni a mérőkamrába, és legalább egy órán keresztül, de 80 óránál nem hosszabb ideig kondicionálni kell őket, majd el kell végezni a mérlegelést. Fel kell jegyezni a szűrők összsúlyát, majd ebből ki kell vonni a tárasúlyt (lásd a jelen függelék 1. bekezdését). Az Mf részecsketömeg az elsődleges és a másodlagos szűrőn összegyűlt részecskék tömegének összege.

Háttérkorrekció alkalmazása esetén fel kell jegyezni a szűrőkön áthaladó hígítólevegő (MDIL) tömegét és a részecskék (Md) tömegét. Ha több mérést is végeztek, az Md/MDIL hányadost minden egyes mérésre ki kell számítani, és a kapott értékeket átlagolni kell.

5.2.   Részleges átáramlású hígítórendszer

A részecske-kibocsátás véglegesként közlendő vizsgálati eredményeit a következő lépésekkel kell megállapítani. Mivel többféle hígításiarány-szabályozás használható, különböző számítási módszerek vonatkoznak a GEDFW-re. Minden számításnak az egyes üzemmódok mintavételi időszak alatti átlagértékein kell alapulnia.

5.2.1.   Izokinetikus rendszerek

GEDFW,i = GEXHW,i × qI

Formula

ahol r az izokinetikus szonda és a kipufogócső keresztmetszetének aránya:

Formula

5.2.2.   CO2- vagy NOx-koncentrációt mérő rendszerek

GEDFW,i = GEXHW,i × qi

Formula

ahol

concE

=

az indikátorgáz nedves koncentrációja a hígítatlan kipufogógázban

concD

=

az indikátorgáz nedves koncentrációja a hígított kipufogógázban

concA

=

az indikátorgáz nedves koncentrációja a hígítólevegőben

A száraz alapon mért koncentrációt a jelen függelék 4.2. bekezdése szerint nedves alapra kell átszámítani.

5.2.3.   CO2-mérést és a szénmérleg módszerét használó rendszerek (26)

Formula

ahol

CO2D

=

CO2-koncentráció a hígított kipufogógázban

CO2A

=

CO2-koncentráció a hígítólevegőben

(koncentrációk térfogatszázalékban nedves alapon)

Ez az egyenlet a szénmérleg elvén alapul (a motorba bevitt szénatomok CO2 alakjában távoznak), és a következő lépések során vezethető le:

GEDFW,i = GEXHW,i × qi

Formula

és

5.2.4.   Áramlásméréses rendszerek

GEDFW,i = GEXHW,i × qi

Formula

5.3.   Teljes átáramlású hígítórendszer

A részecske-kibocsátás közlendő vizsgálati eredményeit a következő lépésekkel kell megállapítani. Minden számításnak az egyes üzemmódok mintavételi időszak alatti átlagértékein kell alapulnia.

GEDFW,i = GTOTW,i

5.4.   A részecske-tömegáram kiszámítása

A részecske-tömegáramot a következőképpen kell kiszámítani:

Formula

ahol

Formula

Formula

i = 1,…n

ami az egész vizsgálati ciklusra a mintavételi időszak egyes üzemmódjai átlagértékeinek összegzésével van meghatározva.

A részecske-tömegáram a háttér figyelembevételével az alábbiak szerint korrigálható:

Formula

Ha több mérést is végeznek, az (Md/MDIL) az (Md/MDIL) átlagos értékével helyettesítendő.

DFi = 13,4 / (conc CO2 + (conc CO + conc HC)×10–4)) az egyes üzemmódokra

vagy

DFi = 13,4 / concCO2 az egyes üzemmódokra.

5.5.   A fajlagos kibocsátás kiszámítása

A fajlagos részecske-kibocsátást a következőképpen kell kiszámítani:

Formula

5.6.   Effektív súlyozási tényező

A WFE,i effektív súlyozási tényező az egyes üzemmódokra az alábbiak szerint számítható ki:

Formula

A tényleges súlyozási tényezők értéke nem térhet el ± 0,003-nél (alapjárati üzemmódban ± 0,005-nél) nagyobb mértékben a 2.7.1. bekezdésben felsorolt súlyozási tényezőktől.

6.   A FÜSTÖLÉSI ÉRTÉKEK KISZÁMÍTÁSA

6.1.   Bessel-algoritmus

A 6.3.1. bekezdés szerint konvertált mért pillanatnyi füstértékekből Bessel-algoritmus segítségével kell kiszámítani az 1 másodperces átlagértékeket. Az algoritmus egy aluláteresztő másodrendű szűrőt emulál, használata iterációs számítást igényel az együtthatók megállapításához. Ezek az együtthatók a füstölésmérő rendszer válaszidejétől és a mintavétel gyakoriságától függenek. Ezért ha a rendszer válaszideje és/vagy a mintavétel gyakorisága megváltozik, a 6.1.1. bekezdésben foglaltakat meg kell ismételni.

6.1.1.   A szűrő válaszidejének és a Bessel-állandóknak a kiszámítása

A szükséges Bessel-válaszidő (tF) a füstölésmérő rendszernek a 4. melléklet 4. függelékének 5.2.4. bekezdésében leírtak szerinti fizikai és elektromos válaszidejétől függ, és az alábbi összefüggésből számítható ki:

Formula

ahol

tp

=

a fizikai válaszidő, mp

te

=

az elektromos válaszidő, mp

A szűrő levágási frekvenciájának (fc) becslésére szolgáló számítások 0,01 mp-nél nem hosszabb idő alatt bekövetkező 0-ról 1-re ugró bemenetet vesznek alapul (lásd a 8. mellékletet). A válaszidő úgy van meghatározva, mint az az idő, ami azon két időpont között telik el, amikor a Bessel-kimenet eléri ennek az ugrásnak a 10 %-át (t10), illetve amikor eléri a 90 %-át (t90). Ezt az fc iterációjával kell megkapni, amíg t90 – t10 ≈ tf nem lesz. Az fc első iterációját az alábbi képlet adja meg:

fc = π / (10 × tF)

Az E és K Bessel-állandókat a következő egyenletekkel kell kiszámítani:

Formula

K = 2 × E × (D × Ω2 – 1) – 1

ahol

D

=

0,618034

Δt

=

1 / mintavételi gyakoriság

Ω

=

1 / [tan(π × Δt × fc)]

6.1.2.   A Bessel-algoritmus számítása

E és K értékének felhasználásával az 1 mp-es Bessel átlagolt válaszidőt egy Si tranziens bemenő jelre az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Yi

=

Yi–1 + E × (Si + 2 × Si–1 + Si–2 – 4 × Yi–2) + K × (Yi–1 – Yi–2)

ahol

Si–2 = Si–1 = 0

Si = 1

Yi–2 = Yi–1 = 0

A t10 és t90 időket interpolálni kell. A t90 és a t10 közötti időkülönbség meghatározza az ehhez az fc értékhez tartozó tF válaszidőt. Ha ez a válaszidő nem közelíti meg eléggé a kívánt válaszidőt, az iterációt folytatni kell addig, amíg a tényleges válaszidő nem közelíti meg 1 %-on belül a kívánt válaszidőt, az alábbiak szerint:

Formula

6.2.   Az adatok kiértékelése

A füstmérési értékek mintáit legalább 20 Hz-es gyakorisággal kell venni.

6.3.   A füst meghatározása

6.3.1.   Az adatok konvertálása

Mivel minden füstölésmérő alapvető mért értéke a fényáteresztés, a füstértékeket a (τ) fényáteresztésről az alábbiak szerint kell a (k) fényelnyelési együtthatóra konvertálni:

Formula

és N = 100 – τ

ahol

k

=

a fényelnyelési együttható, m–1

LA

=

a készülék gyártója által megadott tényleges optikai úthossz, m

N

=

fényelnyelés, %

τ

=

átlátszóság, %

A konverziót bármilyen további adatfeldolgozás előtt el kell végezni.

6.3.2.   A Bessel átlagolt füstérték kiszámítása

A helyes fc levágási frekvencia az, ami a kívánt tf szűrő-válaszidőt eredményezi. Ennek a frekvenciának a 6.1.1. bekezdésben leírt iterációs eljárással történő meghatározása után ki kell számítani a megfelelő E és K Bessel-állandókat. Ezután a Bessel-algoritmust kell a 6.1.2. bekezdésben leírtak szerint alkalmazni a pillanatnyi füstnyomra (k-érték):

Yi

=

Yi–1 + E × (Si + 2 × Si–1 + Si–2 – 4 × Yi–2) + K × (Yi–1 – Yi–2)

A Bessel-algoritmus rekurzív jellegű. Így bizonyos Si–1 és Si–2 kezdeti bemenő értékekre és Yi–1 és Yi–2 kezdeti kimenő értékekre van szükség az algoritmus elindításához. Ezek 0-nak vehetők fel.

A három, A, B és C fordulatszámhoz tartozó összes terhelési fokozatban minden egyes füstnyom egyedi Yi értékei közül a legnagyobb 1 mp-es értéket képviselő Ymax-ot kell kiválasztani.

6.3.3.   Végeredmény

Az (SV) átlagos füstértékeket az egyes ciklusokra (vizsgálati fordulatszámokra) az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Az A vizsgálati fordulatszámra:

=

SVA

=

(Ymax1,A + Ymax2,A + Ymax3,A) / 3

A B vizsgálati fordulatszámra:

=

SVB

=

(Ymax1,B + Ymax2,B + Ymax3,B) / 3

A C vizsgálati fordulatszámra:

=

SVC

=

(Ymax1,C + Ymax2,C + Ymax3,C) / 3

ahol

Ymax1, Ymax2, Ymax3

=

a legnagyobb 1 mp-es Bessel átlagos füstérték a három terhelési lépcső mindegyikére

A végleges értéket a következőképpen kell kiszámítani:

SV

=

(0,43 × SVA) + (0,56 × SVB) + (0,01 × SVC)

4. MELLÉKLET

2. függelék

ETC VIZSGÁLATI CIKLUS

1.   A MOTOR JELLEGGÖRBE-FELVÉTEL ELJÁRÁSA

1.1.   A jelleggörbe-felvételi fordulatszám-tartomány meghatározása

Az ETC-ciklusnak a vizsgálóállásban való előállításához a motor jelleggörbéjét a vizsgálati ciklus előtt fel kell venni a fordulatszám-nyomaték görbe meghatározásához. A legkisebb és legnagyobb felvételi fordulatszámok az alábbiak:

Legkisebb felvételi fordulatszám

=

alapjárati fordulatszám

Legnagyobb felvételi fordulatszám

=

nhi × 1,02 vagy az a fordulatszám, ahol a teljes terhelés melletti nyomaték nullára esik, aszerint, hogy melyik a kisebb.

1.2.   A motorteljesítmény jelleggörbéjének felvétele

A motort a legnagyobb teljesítményen járatva be kell melegíteni, hogy a motor paraméterei a gyártó ajánlásának és a bevett szakmai gyakorlatnak megfelelően stabilizálódjanak. Ha a motor üzeme stabilizálódott, a motor jelleggörbéjét az alábbiak szerint kell felvenni:

A motort terhelésmentesíteni kell, és alapjáraton kell járatni.

A motort a befecskendező szivattyú teljes terhelésnek megfelelő állása mellett a legkisebb felvételi fordulatszámon kell járatni.

Növelni kell a motor fordulatszámát 8 ± 1 ford/perc/mp átlagos ütemben, a legkisebb felvételi fordulatszámtól a legnagyobb felvételi fordulatszámig. A motor fordulatszámát és nyomatékát legalább másodpercenként egy pontnyi mintavételi gyakorisággal fel kell jegyezni.

1.3.   A jelleggörbe elkészítése

Az 1.2. bekezdés szerint felvett összes adatpontot – közöttük lineáris interpolációt alkalmazva – össze kell kötni. Az eredményül kapott nyomatéki görbe a jelleggörbe, és ezt kell a 2. bekezdésben leírtak szerint a motorciklus normalizált nyomatékértékeinek a vizsgálati ciklus tényleges nyomatékértékeire való konvertálásához használni.

1.4.   Más felvételi módok

Ha a gyártó úgy gondolja, hogy a fenti felvételi technika megbízhatatlan, vagy egy adott motort nem megfelelően reprezentál, más felvételi technikák is használhatók. Ezeknek az alternatív technikáknak teljesíteniük kell a leírt felvételi eljárásoknak azt a célját, hogy a vizsgálati ciklus során elért minden motorfordulatszámnál a legnagyobb rendelkezésre álló nyomatékot meghatározzák. Az ebben a bekezdésben leírt felvételi technikáktól biztonsági vagy reprezentativitási okokból való eltérést a műszaki szolgálatnak kell indoklással együtt jóváhagynia. Regulátorral vagy turbófeltöltővel felszerelt motoroknál azonban semmi esetre sem használható a motorfordulatszám folyamatos csökkentésének módszere.

1.5.   Megismételt vizsgálatok

Egy motor jelleggörbéjét nem kell minden egyes vizsgálati ciklus előtt felvenni, kivéve, ha:

az utolsó felvétel óta a szakmai szabályok szerint ésszerűtlenül hosszú idő telt el,

vagy

a motoron olyan fizikai módosításokat vagy új beállításokat végeztek, amelyek hatással lehetnek a motor teljesítőképességére.

2.   A REFERENCIA VIZSGÁLATI CIKLUS LÉTREHOZÁSA

A tranziens vizsgálati ciklus e melléklet 3. függelékében van leírva A nyomaték és fordulatszám normalizált értékeit az alábbiak szerint át kell alakítani tényleges értékekre, ez szolgáltatja a referenciaciklust.

2.1.   Tényleges fordulatszám

A fordulatszámot (fsz.) a következő egyenlet használatával kell denormalizálni:

Formula

Az (nref) referencia-fordulatszám a 3. függelékben található motorfékpad-programban megadott 100 %-os fordulatszám értékeknek felel meg. Definíciója a következő (lásd az előírás 1. ábráját):

nref = nlo + 95 % × (nhi – nlo)

ahol nhi és nlo vagy az előírás 2. bekezdése szerint, vagy a 4. melléklet 1. függelékének 1.1. bekezdése szerint van meghatározva.

2.2.   Tényleges nyomaték

A nyomaték a megfelelő fordulatszámhoz tartozó legnagyobb nyomatékra van normalizálva. A referenciaciklus nyomatéki értékeit az 1.3. pontban megállapított jelleggörbe segítségével az alábbiak szerint kell denormalizálni:

Formula

a 2.1. bekezdésben meghatározott megfelelő tényleges fordulatszámra.

Az („m”) hajtási pontok negatív nyomatéki értékei a referenciaciklus létrehozásához denormalizált értékeket vesznek fel, amelyet az alábbi módszerek valamelyikével kell meghatározni:

a kapcsolódó fordulatszámponton rendelkezésre álló pozitív nyomaték 40 %-a, negatív előjellel,

a motor legkisebb felvételi fordulatszámáról legnagyobb felvételi fordulatszámra való hajtásához szükséges negatív nyomaték felvétele,

a motor alapjáraton és referencia-fordulatszámon történő hajtásához szükséges negatív nyomaték meghatározása és lineáris interpolálás e két pont között.

2.3.   Példa a denormalizálási eljárásra

Példaként az alábbi vizsgálati pontokat denormalizáljuk:

fordulatszám %

=

43

nyomaték %

=

82

Ha adottak az alábbi értékek:

referencia-fordulatszám:

=

2 200 ford/perc

alapjárati sebesség

=

600 ford/perc

az eredmények:

tényleges fordulatszám

=

Formula

tényleges nyomaték

=

Formula

ahol a jelleggörbe szerint a megfigyelt legnagyobb nyomaték 1 288 ford/perc fordulatszámon 700 Nm.

3.   A SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁSI VIZSGÁLAT

A gyártó kívánságára a mérési ciklus előtt a motor és kipufogórendszer kondicionálása céljából mérés nélküli vizsgálati menet alkalmazható.

A földgáz- és PB-gázüzemű motorokat az ETC-vizsgálattal kell bejáratni. A motornak legalább két ETC-cikluson keresztül, de mindaddig járnia kell, amíg az egy ETC-ciklus alatt mért CO-kibocsátás legalább 10 %-kal meg nem haladja az előző ETC-ciklus alatt mért CO-kibocsátást.

3.1.   A mintavevő szűrők előkészítése (ha értelmezhető)

Legalább egy órával a vizsgálat megkezdése előtt minden szűrő(pár)t stabilizálás céljából zárt, de nem tömített Petri-csészébe, majd azzal együtt mérőkamrába kell helyezni. A stabilizálási időszak végén minden szűrő(pár)t le kell mérni, és a tárasúlyt fel kell jegyezni. Ezután a szűrő(pár)t zárt Petri-csészében vagy légmentesen lezárt szűrőtartóban kell tárolni addig, amíg nem lesz rá szükség a vizsgálathoz. Ha a szűrő(pár) a mérőkamrából történt eltávolítása utáni nyolc órán belül nem kerül felhasználásra, használat előtt ismét kondicionálni kell, és újra le kell mérni.

3.2.   A mérőberendezés felszerelése

A műszereket és a mintavevő szondákat az előírásoknak megfelelően kell felszerelni. A kipufogócső végét a teljes átáramlású hígító rendszerbe be kell kötni.

3.3.   A hígítórendszer és a motor indítása

A hígítórendszert és a motort el kell indítani, és be kell melegíteni addig, amíg a hőmérséklet- és nyomásértékek a gyártó ajánlása és a bevett szakmai gyakorlat szerint a teljes terheléshez tartozó értékeken nem stabilizálódnak.

3.4.   A részecske-mintavevő rendszer elindítása (ha értelmezhető)

A részecske-mintavevő rendszert el kell indítani, és megkerülő vezetéken (by-pass) át kell járatni. A hígítólevegő háttér-részecskeszintje a hígítólevegő részecskeszűrőn történő áteresztésével állapítható meg. Szűrt hígítólevegő használata esetén egy mérés végezhető a vizsgálat előtt vagy után. Ha nem szűrt hígítólevegőt használnak, a mérés elvégezhető a ciklus elején és végén, és az értékek átlagolhatók.

3.5.   A teljes átáramlású hígítórendszer beállítása

A teljes hígított kipufogógáz-áramot úgy kell beszabályozni, hogy a rendszerben ne következzék be nedvesség-lecsapódás, és a szűrő felületének legmagasabb hőmérséklete legfeljebb 325 K (52 °C) legyen (lásd a 4. melléklet 6. függelékének 2.3.1. bekezdésében a DT részt).

3.6.   A gázelemző készülékek ellenőrzése

A gázelemző készülékeket le kell nullázni, és be kell kalibrálni Mintavevő zsákok használata esetén azokat ki kell üríteni.

3.7.   A motor indításának folyamata

A stabilizált motort a gyártó által a kezelési útmutatóban ajánlott eljárással, vagy indítómotorral vagy pedig fékpaddal kell elindítani. A vizsgálat tetszés szerint indítható a motor kikapcsolása nélkül akár közvetlenül a motor előkondicionálási fázisából is, amikor a motor elérte az alapjárati fordulatszámot.

3.8.   A vizsgálati ciklus

3.8.1.   A vizsgálat menete

A vizsgálati műveletsorozatot akkor kell elindítani, amikor a motor elérte az alapjárati fordulatszámot. A vizsgálatot az e függelék 2. bekezdésében meghatározott referenciaciklusnak megfelelően kell elvégezni. A motorfordulatszám és -nyomaték beállítási pontok utasításait 5 Hz vagy annál nagyobb gyakorisággal kell kiadni (10 Hz az ajánlott). A vizsgálati ciklus során a visszajelzett motorfordulatszámot és -nyomatékot másodpercenként legalább egyszer fel kell jegyezni, és a jeleket elektronikus úton lehet szűrni.

3.8.2.   A gázelemző készülék reagálása

A motor, vagy – amennyiben a ciklus közvetlenül az előkondicionálási fázisból indul – a vizsgálati műveletsorozat indításakor a mérőberendezést is el kell indítani, és ezzel egy időben kell:

a hígítólevegő mintavételét vagy elemzését megkezdeni,

a hígított kipufogógáz mintavételét vagy elemzését megkezdeni,

a hígított kipufogógáz mennyiségének (CVS), valamint az előírt hőmérsékletek és nyomások mérését megkezdeni,

a fékpad által visszajelzett fordulatszám- és nyomatékadatok rögzítését megkezdeni.

A szénhidrogének (HC) és a NOx-ok értékét a hígítóalagútban 2 Hz-es frekvenciával folyamatosan kell mérni. Az átlagos koncentrációkat az elemzőkészülék teljes vizsgálati ciklus alatt adott jeleinek összesítésével kell meghatározni. A rendszer válaszideje 20 másodpercnél nem lehet hosszabb, és szükség esetén azt össze kell hangolni a CVS-áramlás ingadozásaival és a mintavételi idő/vizsgálati ciklus eltolódásaival. A CO, CO2, NMHC (nem metán szénhidrogének) és CH4 értékeit összesítéssel vagy a mintavevő zsákban a ciklus alatt összegyűlt koncentrációjuk elemzésével kell meghatározni. A hígítólevegőben található gáz-halmazállapotú szennyező anyagok koncentrációját összesítéssel vagy a háttérzsákba történő begyűjtéssel kell meghatározni. Minden más értékre másodpercenként legalább egy mérést (1 Hz) kell feljegyezni.

3.8.3.   Részecske-mintavétel (ha értelmezhető)

A motor, vagy – amennyiben a ciklus közvetlenül az előkondicionálási fázisból indul – a vizsgálati műveletsorozat indításakor a részecske-mintavevő rendszert a megkerülő vezetékről át kell kapcsolni részecske-mintavételre.

Ha nem alkalmaznak áramláskiegyenlítést, akkor a mintavevő szivattyú(ka)t úgy kell beállítani, hogy a részecske-mintavevő szondán vagy az átvezető csövön átáramló mennyiség a beállított áramlási mennyiséghez képest ± 5 %-on belül maradjon. Ha áramláskiegyenlítést (azaz arányos mintaáram-szabályozást) alkalmaznak, akkor ki kell mutatni, hogy a főalagút áramának és a részecskeminta áramának aránya nem tér el ± 5 %-nál nagyobb mértékben a beállított értéktől (kivéve a mintavétel első 10 másodpercét).

Megjegyzés: Kettős hígítás esetén a mintaáram a mintavevő szűrőkön áthaladó áram és a másodlagos hígítólevegő áramának nettó különbsége.

Az átlagos hőmérsékletet és nyomást a gázmennyiségmérő(k) vagy az áramlásmérő műszerek belépési pontján fel kell jegyezni. Ha a beállított áramlási mennyiséget a szűrő nagy részecsketerhelése miatt nem lehet fenntartani a teljes ciklus alatt (± 5 %-on belül), akkor a vizsgálatot érvényteleníteni kell. A vizsgálatot meg kell ismételni kisebb áramlási mennyiséggel és/vagy nagyobb átmérőjű szűrővel.

3.8.4.   A motor leállása

Ha a motor a vizsgálati ciklus során bármikor leáll, a motort újra kell kondicionálni, ismét el kell indítani, és a vizsgálatot meg kell ismételni. Ha a vizsgálati ciklus során bármelyik szükséges vizsgálati berendezés elromlik, a vizsgálatot érvényteleníteni kell.

3.8.5.   Üzemelés a vizsgálat után

A vizsgálat befejeztével a hígított kipufogógáz térfogatának mérését, a gáz beáramlását a gyűjtőzsákokba és a részecskeminta-szivattyút le kell állítani. Integráló gázelemző rendszer használata esetén a mintavételt addig kell folytatni, amíg a rendszer válaszidői le nem telnek.

Ha gyűjtőzsákokat használtak, a bennük lévő gáz koncentrációját a lehető leghamarabb, de legkésőbb a vizsgálati ciklus befejezésétől számított 20 perc elteltével elemezni kell.

A szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálat után a gázelemző készülékek újraellenőrzéséhez egy nullázógázt és a korábban használt felsőérték-kalibráló gázt kell használni. A vizsgálat akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a vizsgálatot megelőző és a vizsgálatot követő mérési eredmények közötti különbség kisebb, mint a felsőérték-kalibráló gáz értékének 2 %-a.

Dízelmotorok esetében a részecskeszűrőket legkésőbb egy órával a vizsgálat befejezése után vissza kell helyezni a mérőkamrába, és lemérés előtt legalább egy órán át, de 80 óránál nem hosszabb ideig csukott, de nem légmentesen zárt Petri-csészében kondicionálni kell.

3.9.   A vizsgálat ellenőrzése

3.9.1.   Az adatok eltolása

A visszajelzés és a referenciaciklus értékei közötti időeltolódás torzító hatásának csökkentése érdekében az egész motorfordulatszám és -nyomaték visszajelzési jelszekvenciát a referencia fordulatszám- és nyomatékszekvenciához képest siettetni vagy késleltetni lehet. Ha a visszajelzett jeleket eltolják, akkor a fordulatszámot és a nyomatékot is azonos mértékben és irányba el kell tolni.

3.9.2.   A ciklus munkájának kiszámítása

A ciklus Wact (kWh) tényleges munkáját a motor valamennyi feljegyzett fordulatszám- és nyomatékérték-párjából kell kiszámítani. Ezt a visszajelzett adatok minden eltolása után el kell végezni, amennyiben ezt az opciót választják. A ciklus Wact tényleges munkáját a referenciaciklus Wref munkájával történő összehasonlításhoz és a fékpadi fajlagos szennyezőanyag-kibocsátás (lásd a 4.4. és az 5.2. bekezdést) kiszámításához kell használni. Azonos módszert kell alkalmazni a referencia- és a tényleges motorteljesítmény összesítéséhez. Ha szomszédos referenciaértékek vagy szomszédos mért értékek közötti értékeket kell meghatározni, akkor lineáris interpolációt kell alkalmazni.

A referencia- és a tényleges ciklus munkájának összesítésekor minden negatív nyomatéki értéket nullával kell egyenlővé tenni, és így kell beszámítani. Ha az összesítés 5 Hertznél kisebb frekvenciával történik, és ha adott idő alatt a nyomaték értéke pozitívról negatívra vagy negatívról pozitívra változik, a negatív részt ki kell számítani, és nullával kell egyenlővé tenni. A pozitív részt bele kell számítani az összesített értékbe.

A Wact-nak a Wref-hez képest csak –15 %-kal, illetve +5 %-kal szabad eltérnie.

3.9.3.   A vizsgálati ciklus érvényességének statisztikája

A visszajelzett fordulatszám-, nyomaték- és teljesítményértékek referenciaértékekre vonatkoztatott lineáris regresszióját meg kell határozni. Ezt a visszajelzett adatok minden eltolása után el kell végezni, amennyiben ezt az opciót választják. A legkisebb négyzetek módszerét kell alkalmazni, ahol a legjobban illeszkedő egyenlet az alábbi alakú:

y = mx + b

ahol

y

=

a fordulatszám (ford/perc), nyomaték (Nm) vagy teljesítmény (kW) visszajelzett (tényleges) értéke

m

=

a regressziós egyenes meredeksége

x

=

a fordulatszám (ford/perc), nyomaték (Nm) vagy teljesítmény (kW) referenciaértéke

b

=

a regressziós egyenes és az y tengely metszéspontja

Minden regressziós egyenesre ki kell számítani az y becslésének x-re vonatkozó standard hibáját (SE) és a determinációs együtthatót (r2).

Az elemzést ajánlatos 1 Hz gyakorisággal elvégezni. Minden negatív referencianyomaték-értéket és a hozzá kapcsolódó visszajelzett értéket törölni kell a ciklus nyomatéka és teljesítménye érvényességi statisztikáinak számításából. Ahhoz, hogy egy vizsgálat érvényesnek legyen tekinthető, teljesíteni kell a 6. táblázat kritériumait.

6. táblázat

A regressziós egyenes tűrései

 

Fordulatszám

Nyomaték

Teljesítmény

Az Y becslésének standard hibája (SE) X-re vonatkoztatva

max. 100 ford/perc

A teljesítmény felvétele során mért maximális nyomaték legfeljebb 13 %-a (15 %)

A teljesítmény felvétele során mért maximális teljesítmény legfeljebb 8 %-a (15 %)

A regressziós egyenes meredeksége, m

0,95 – 1,03

0,83 – 1,03

0,89 – 1,03

(0,83 – 1,03)

Determinációs együttható, r2

min. 0,9700

(min. 0,9500)

min. 0,8800

(min. 0,7500)

min. 0,9100

(min. 0,7500)

A regressziós egyenes metszéspontja az Y tengellyel, b

± 50 ford/perc

± 20 Nm vagy a max. nyomaték ± 2 %-a (± 20 Nm vagy ± 3 %), amelyik nagyobb

± 4 kW vagy a max. teljesítmény ± 2 %-a (± 4 kW vagy ± 3 %), amelyik nagyobb

2005. október 1-jéig a zárójelben szereplő értékek használhatók gázmotorok típusjóváhagyásához.

7. táblázat

A regresszió analízisből törölhető pontok

Feltételek

Törlendő pontok

Teljes terhelés és a nyomaték-visszajelzés ≠ referencianyomaték

Nyomaték és/vagy teljesítmény

Terheletlen, nem alapjárati pont és a nyomaték-visszajelzés > referencianyomaték

Nyomaték és/vagy teljesítmény

Terheletlen/zárt fojtószelep, alapjárati pont és fordulatszám > referencia alapjárati fordulatszám

Fordulatszám és/vagy teljesítmény

4.   A GÁZ-HALMAZÁLLAPOTÚ SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁS KISZÁMÍTÁSA

4.1.   A hígított kipufogógáz áramának meghatározása

A ciklus során áthaladt hígított kipufogógáz teljes áramát (kg/vizsgálat) a ciklus során végzett mérések és az áramlásmérő berendezés megfelelő kalibrációs adatai alapján kell kiszámítani (V0 a PDP-hez vagy KV a CFV-hez, a 4. melléklet 5. függelékének 2. bekezdésében leírtak szerint). Az alábbi képleteket kell használni, ha a ciklus alatt a hígított kipufogógáz hőmérsékletét hőcserélő segítségével állandó értéken tartják (± 6 K a PDP-CVS-nél, ± 11 K a CFV-CVS-nél, lásd a 4. melléklet 6. függelékének 2.3. bekezdését). (PDP = térfogat-kiszorításos szivattyú, CFV = kritikus áramlású Venturi-cső)

A PDP-CVS rendszer esetében:

MTOTW

=

1,293 × V0 × NP × (pB – p1) × 273 / (101,3 × T)

ahol

MTOTW

=

a ciklus során átáramló hígított kipufogógáz tömege nedves alapon, kg

V0

=

a vizsgálati körülmények között fordulatonként átszivattyúzott gáz térfogata, m3/fordulat

NP

=

a szivattyúnak a vizsgálat során megtett összes fordulata

pB

=

légköri nyomás a vizsgálókamrában, kPa

p1

=

légköri értékhez képesti szívás a szivattyú belépő nyílásánál, kPa

T

=

a hígított kipufogógáz átlagos hőmérséklete a szivattyú belépő nyílásánál a ciklus alatt, K

A CFV-CVS rendszer esetében:

MTOTW = 1,293 × t × Kv × pA / T 0,5

ahol

MTOTW

=

a ciklus során átáramló hígított kipufogógáz tömege nedves alapon, kg

t

=

a ciklus ideje, s

KV

=

a kritikus átáramlású Venturi-cső kalibrációs együtthatója normál körülményekre,

pA

=

abszolút nyomás a Venturi-cső belépőjénél, kPa

T

=

abszolút hőmérséklet a Venturi-cső belépőjénél, K

Áramláskiegyenlítőt tartalmazó (azaz hőcserélő nélküli) rendszer használata esetén ki kell számítani a pillanatnyi tömegkibocsátást, és összesíteni kell azt a teljes ciklusra. Ebben az esetben a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömegét a következőképpen kell kiszámítani.

A PDP-CVS rendszer esetében:

MTOTW,i = 1,293 × V0 × NP,i × (pB – p1) × 273 / (101,3 ≅ T)

ahol

MTOTW,i

=

a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömege nedves alapon, kg

NP,i

=

a szivattyú által időintervallumonként megtett összes fordulat száma

A CFV-CVS rendszer esetében:

MTOTW,i

=

1,293 × Δti × KV × pA / T0,5

ahol

MTOTW,i

=

a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömege nedves alapon, kg

Δti

=

az időintervallum, mp

Ha a részecskék (MSAM) és a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok teljes mintatömege meghaladja a teljes CVS-áramlás (MTOTW) 0,5 %-át, a CVS-áramlást korrigálni kell az MSAM-ra, vagy a részecskeminta áramát vissza kell vezetni a CVS-be a (PDP vagy CFV) áramlásmérő berendezés elé.

4.2.   A NOx-korrekciója nedvességre

Mivel az NOx-kibocsátás függ a környező levegő állapotától, az NOx-koncentrációt az alábbi képletekben megadott tényezőkkel korrigálni kell a környező levegő nedvességtartalmára.

a)

dízelmotorokra:

Formula

b)

gázmotorokra:

Formula

ahol

Ha

=

a beszívott levegő nedvességtartalma, g víz/kg száraz levegő,

amelyben:

Formula

Ra

=

a beszívott levegő relatív nedvességtartalma, %

pa

=

a beszívott levegő telítési gőznyomása, kPa

pB

=

teljes légköri nyomás, kPa

4.3.   A kibocsátási tömegáram számítása

4.3.1.   Állandó tömegáramú rendszerek

Hőcserélővel ellátott rendszereknél a szennyező anyagok (g/vizsgálat) tömegét az alábbi összefüggésekkel kell meghatározni:

(1)

NOx TÖMEG

=

0,001587 · NOx conc · KH,D · MTOTW

(dízelmotorok)

(2)

NOx TÖMEG

=

0,001587 · NOx conc · KH,G · MTOTW

(gázmotorok)

(3)

CO TÖMEG

=

0,000966 · COconc · MTOTW

 

(4)

HC TÖMEG

=

0,000479 · HCconc · MTOTW

(dízelmotorok)

(5)

HC TÖMEG

=

0,000502 · HCconc · MTOTW

(PB-gázüzemű motorok)

(6)

HC TÖMEG

=

0,000552 · HCconc · MTOTW

(földgázüzemű motorok)

(7)

NMHC TÖMEG

=

0,000479 · NMHCconc · MTOTW

(dízelmotorok)

(8)

NMHC TÖMEG

=

0,000502 · NMHCconc · MTOTW

(PB-gázüzemű motorok)

(9)

NMHC TÖMEG

=

0,000516 · NMHCconc · MTOTW

(földgázüzemű motorok)

(10)

CH4 TÖMEG

=

0,000552 · CH4 conc · MTOTW

(földgázüzemű motorok)

ahol

NOx conc, COconc, HC conc  (27), NMHCconc, CH4 conc = az átlagos, háttérrel korrigált koncentrációk a teljes ciklusra, összesítés (kötelező a NOx-re és HC-re) vagy zsákos mérés alapján, ppm;

MTOTW

=

a hígított kipufogógáz 4.1. bekezdésben meghatározott teljes tömege a teljes ciklusra, kg

KH,D

=

a beszívott levegő teljes ciklusra átlagolt nedvességtartalma alapján a 4.2. bekezdésben megállapított nedvességkorrekciós tényező dízelmotorokra

KH,G

=

a beszívott levegő teljes ciklusra átlagolt nedvességtartalma alapján a 4.2. bekezdésben megállapított nedvességkorrekciós tényező gázmotorokra

A száraz alapon mért koncentrációkat nedves alapra kell átszámítani a 4. melléklet 1. függelékének 4.2. bekezdése szerint.

Az NMHCconc és a CH4 conc meghatározása az alkalmazott módszertől függ (lásd a 4. melléklet 4. függeléke 3.3.4. bekezdését). Az alábbiak szerint mindkét koncentrációt meg kell határozni, mégpedig úgy, hogy az NMHCconc megállapításához ki kell vonni a CH4 conc értéket a HCconc-ból:

a)

GC (gázkromatográf) módszer

NMHCconc = HCconc – CH4 conc

CH4 conc = mérés szerint

b)

NMC (nem metán szénhidrogéneket eltávolító) módszer

Formula Formula

ahol

HC (eltávolítóval)

=

HC-koncentráció, ha a mintagáz átáramlik az NMC-n

HC (eltávolító nélkül)

=

HC-koncentráció, ha a mintagáz elkerüli az NMC-t

CEM

=

a 4. melléklet 5. függelékének 1.8.4.1. bekezdése szerint meghatározott metán-hatásfok

CEE

=

a 4. melléklet 5. függelékének 1.8.4.2. bekezdése szerint meghatározott etán-hatásfok

4.3.1.1.   A háttérrel korrigált koncentrációk meghatározása

A szennyező anyagok nettó koncentrációjának megállapításához a hígítólevegőben lévő gáz-halmazállapotú szennyező anyagok átlagos háttér-koncentrációját le kell vonni a mért koncentrációkból. A háttér-koncentrációk átlagos értékét a mintavevő zsákos módszerrel vagy folyamatos méréssel és integrálással lehet meghatározni. A következő képletet kell használni.

conc = conce – concd · (1 – (1/DF))

ahol

conc

=

a szóban forgó szennyező anyag koncentrációja a hígított kipufogógázban, a szóban forgó szennyező anyag hígítólevegőben lévő mennyiségével korrigálva, ppm

conce

=

a szóban forgó szennyező anyagnak a hígított kipufogógázban mért koncentrációja, ppm

concd

=

a szóban forgó szennyező anyagnak a hígítólevegőben mért koncentrációja, ppm

DF

=

hígítási arány

A hígítási arányt a következőképpen kell kiszámítani:

Formula

ahol

CO2,conce

=

a hígított kipufogógáz CO2-koncentrációja, térfogat %

HCconce

=

a hígított kipufogógáz HC-koncentrációja, ppm C1

COconce

=

a hígított kipufogógáz CO-koncentrációja, ppm

FS

=

sztöchiometrikus tényező

A száraz alapon mért koncentrációkat a 4. melléklet 1. függelékének 4.2. bekezdése szerint nedves alapra kell átszámítani.

A sztöchiometrikus tényezőt a következőképpen kell kiszámítani:

Formula

ahol

x, y

=

CxHy üzemanyag-összetétel

Amennyiben az üzemanyag összetétele nem ismert, a következő sztöchiometrikus tényezőket lehet használni:

FS (dízelolaj)

=

13,4

FS (PB-gáz)

=

11,6

FS (földgáz)

=

9,5

4.3.2.   Áramláskiegyenlítéses rendszerek

A hőcserélő nélküli rendszereknél a szennyező anyagok (g/vizsgálat) tömegét a pillanatnyi kibocsátott szennyezőanyag-tömegek kiszámításával és a pillanatnyi értékeknek az egész ciklusra való összesítésével kell meghatározni. A háttérkorrekciót is közvetlenül a pillanatnyi koncentrációértékeken kell elvégezni. Az alábbi képleteket kell használni:

(1)

=

NOx tömeg

=

Formula (dízelmotorok)

(2)

=

NOx tömeg

=

Formula (gázmotorok)

(3)

=

COtömeg

=

Formula

(4)

=

HCtömeg

=

Formula (dízelmotorok)

(5)

=

HCtömeg

=

Formula (PB-gázmotorok)

(6)

=

HCtömeg

=

Formula (földgázmotorok)

(7)

=

NMHCtömeg

=

Formula (dízelmotorok)

(8)

=

NMHCtömeg

=

Formula (PB-gázmotorok)

(9)

=

NMHCtömeg

=

Formula (földgázmotorok)

(10)

=

CH4 tömeg

=

Formula (földgázmotorok)

ahol

conce

=

a szóban forgó szennyező anyagnak a hígított kipufogógázban mért koncentrációja, ppm

concd

=

a szóban forgó szennyező anyagnak a hígítólevegőben mért koncentrációja, ppm

MTOTW,i

=

a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömege (lásd a 4.1. bekezdést), kg

MTOTW

=

a hígított kipufogógáz teljes tömege a ciklus alatt (lásd a 4.1. bekezdést), kg

KH,D

=

a beszívott levegő teljes ciklusra átlagolt nedvességtartalma alapján a 4.2. bekezdésben megállapított nedvességkorrekciós tényező dízelmotorokra

KH,G

=

a beszívott levegő teljes ciklusra átlagolt nedvességtartalma alapján a 4.2. bekezdésben megállapított nedvességkorrekciós tényező gázmotorokra

DF

=

a 4.3.1.1. bekezdésben meghatározott hígítási arány

4.4.   A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátások kiszámítása

Az egyes összetevőkre az alábbi módon külön-külön ki kell számítani a szennyezőanyag-kibocsátási értékeket (g/kWh) az adott motortechnológiához az 5.2.1. és az 5.2.2. bekezdésben előírtaknak megfelelően:

Formula

=

NOx tömeg / Wact

(dízel- és gázüzemű motorok)

Formula

=

COtömeg / Wact

(dízel- és gázüzemű motorok)

Formula

=

HCtömeg / Wact

(dízel- és gázüzemű motorok)

Formula

=

NMHCtömeg / Wact

(dízel- és gázüzemű motorok)

Formula

=

CH4 tömeg / Wact

(földgázüzemű gázmotorok)

ahol

Wact

=

a ciklusnak a 3.9.2. bekezdés szerint meghatározott tényleges munkája, kWh.

5.   A RÉSZECSKEKIBOCSÁTÁS KISZÁMÍTÁSA (HA ÉRTELMEZHETŐ)

5.1.   A tömegáram kiszámítása

A részecsketömeget (g/vizsgálat) a következőképpen kell kiszámítani:

Formula

ahol

Mf

=

a ciklus alatt összegyűjtött részecskék tömege, mg

MTOTW

=

a hígított kipufogógáz 4.1. bekezdésben meghatározott teljes tömege a teljes ciklusra, kg

MSAM

=

a hígítóalagútból részecske-mintavétel céljából kivett hígított kipufogógáz tömege, kg

és

Mf

=

Mf,p + Mf,b, ha külön lettek mérve, mg

Mf,p

=

az elsődleges szűrőn összegyűjtött részecskék tömege, mg

Mf,b

=

a másodlagos szűrőn összegyűjtött részecskék tömege, mg

Kétszeres hígítórendszer használata esetén a másodlagos hígítólevegő tömegét le kell vonni a részecskeszűrőkön áthaladó kétszeres hígítású kipufogógáz-minta teljes tömegéből.

MSAM = MTOT – MSEC

ahol

MTOT

=

a részecskeszűrőn áthaladó kétszeresen hígított kipufogógáz tömege, kg

MSEC

=

a másodlagos hígítólevegő tömege, kg

Amennyiben a hígítólevegő részecske-háttérszintjét a 3.4. bekezdésnek megfelelően meghatározzák, a részecsketömeg a háttér figyelembevételével korrigálható. Ebben az esetben a részecsketömeget (g/vizsgálat) a következőképpen kell kiszámítani:

Formula

ahol

Mf, MSAM, MTOTW

=

lásd fent

MDIL

=

a háttérrészecske-mintavevő által begyűjtött elsődleges hígítólevegő tömege, kg

Md

=

az elsődleges hígítólevegőből begyűjtött háttérrészecskék tömege, mg

DF

=

a 4.3.1.1. bekezdésben meghatározott hígítási arány

5.2.   A fajlagos kibocsátás kiszámítása

A részecskekibocsátást (g/kWh) a következő módon kell kiszámítani:

Formula

ahol

Wact = a ciklusnak a 3.9.2. bekezdés szerint meghatározott tényleges munkája, kWh.

4. MELLÉKLET

3. függelék

ETC MOTOR-FÉKPADPROGRAM

Idő

Normál Fordulatszám

Normál Nyomaték

mp

%

%

1

0

0

2

0

0

3

0

0

4

0

0

5

0

0

6

0

0

7

0

0

8

0

0

9

0

0

10

0

0

11

0

0

12

0

0

13

0

0

14

0

0

15

0

0

16

0,1

1,5

17

23,1

21,5

18

12,6

28,5

19

21,8

71

20

19,7

76,8

21

54,6

80,9

22

71,3

4,9

23

55,9

18,1

24

72

85,4

25

86,7

61,8

26

51,7

0

27

53,4

48,9

28

34,2

87,6

29

45,5

92,7

30

54,6

99,5

31

64,5

96,8

32

71,7

85,4

33

79,4

54,8

34

89,7

99,4

35

57,4

0

36

59,7

30,6

37

90,1

„m”

38

82,9

„m”

39

51,3

„m”

40

28,5

„m”

41

29,3

„m”

42

26,7

„m”

43

20,4

„m”

44

14,1

0

45

6,5

0

46

0

0

47

0

0

48

0

0

49

0

0

50

0

0

51

0

0

52

0

0

53

0

0

54

0

0

55

0

0

56

0

0

57

0

0

58

0

0

59

0

0

60

0

0

61

0

0

62

25,5

11,1

63

28,5

20,9

64

32

73,9

65

4

82,3

66

34,5

80,4

67

64,1

86

68

58

0

69

50,3

83,4

70

66,4

99,1

71

81,4

99,6

72

88,7

73,4

73

52,5

0

74

46,4

58,5

75

48,6

90,9

76

55,2

99,4

77

62,3

99

78

68,4

91,5

79

74,5

73,7

80

38

0

81

41,8

89,6

82

47,1

99,2

83

52,5

99,8

84

56,9

80,8

85

58,3

11,8

86

56,2

„m”

87

52

„m”

88

43,3

„m”

89

36,1

„m”

90

27,6

„m”

91

21,1

„m”

92

8

0

93

0

0

94

0

0

95

0

0

96

0

0

97

0

0

98

0

0

99

0

0

100

0

0

101

0

0

102

0

0

103

0

0

104

0

0

105

0

0

106

0

0

107

0

0

108

11,6

14,8

109

0

0

110

27,2

74,8

111

17

76,9

112

36

78

113

59,7

86

114

80,8

17,9

115

49,7

0

116

65,6

86

117

78,6

72,2

118

64,9

„m”

119

44,3

„m”

120

51,4

83,4

121

58,1

97

122

69,3

99,3

123

72

20,8

124

72,1

„m”

125

65,3

„m”

126

64

„m”

127

59,7

„m”

128

52,8

„m”

129

45,9

„m”

130

38,7

„m”

131

32,4

„m”

132

27

„m”

133

21,7

„m”

134

19,1

0,4

135

34,7

14

136

16,4

48,6

137

0

11,2

138

1,2

2,1

139

30,1

19,3

140

30

73,9

141

54,4

74,4

142

77,2

55,6

143

58,1

0

144

45

82,1

145

68,7

98,1

146

85,7

67,2

147

60,2

0

148

59,4

98

149

72,7

99,6

150

79,9

45

151

44,3

0

152

41,5

84,4

153

56,2

98,2

154

65,7

99,1

155

74,4

84,7

156

54,4

0

157

47,9

89,7

158

54,5

99,5

159

62,7

96,8

160

62,3

0

161

46,2

54,2

162

44,3

83,2

163

48,2

13,3

164

51

„m”

165

50

„m”

166

49,2

„m”

167

49,3

„m”

168

49,9

„m”

169

51,6

„m”

170

49,7

„m”

171

48,5

„m”

172

50,3

72,5

173

51,1

84,5

174

54,6

64,8

175

56,6

76,5

176

58

„m”

177

53,6

„m”

178

40,8

„m”

179

32,9

„m”

180

26,3

„m”

181

20,9

„m”

182

10

0

183

0

0

184

0

0

185

0

0

186

0

0

187

0

0

188

0

0

189

0

0

190

0

0

191

0

0

192

0

0

193

0

0

194

0

0

195

0

0

196

0

0

197

0

0

198

0

0

199

0

0

200

0

0

201

0

0

202

0

0

203

0

0

204

0

0

205

0

0

206

0

0

207

0

0

208

0

0

209

0

0

210

0

0

211

0

0

212

0

0

213

0

0

214

0

0

215

0

0

216

0

0

217

0

0

218

0

0

219

0

0

220

0

0

221

0

0

222

0

0

223

0

0

224

0

0

225

21,2

62,7

226

30,8

75,1

227

5,9

82,7

228

34,6

80,3

229

59,9

87

230

84,3

86,2

231

68,7

„m”

232

43,6

„m”

233

41,5

85,4

234

49,9

94,3

235

60,8

99

236

70,2

99,4

237

81,1

92,4

238

49,2

0

239

56

86,2

240

56,2

99,3

241

61,7

99

242

69,2

99,3

243

74,1

99,8

244

72,4

8,4

245

71,3

0

246

71,2

9,1

247

67,1

„m”

248

65,5

„m”

249

64,4

„m”

250

62,9

25,6

251

62,2

35,6

252

62,9

24,4

253

58,8

„m”

254

56,9

„m”

255

54,5

„m”

256

51,7

17

257

56,2

78,7

258

59,5

94,7

259

65,5

99,1

260

71,2

99,5

261

76,6

99,9

262

79

0

263

52,9

97,5

264

53,1

99,7

265

59

99,1

266

62,2

99

267

65

99,1

268

69

83,1

269

69,9

28,4

270

70,6

12,5

271

68,9

8,4

272

69,8

9,1

273

69,6

7

274

65,7

„m”

275

67,1

„m”

276

66,7

„m”

277

65,6

„m”

278

64,5

„m”

279

62,9

„m”

280

59,3

„m”

281

54,1

„m”

282

51,3

„m”

283

47,9

„m”

284

43,6

„m”

285

39,4

„m”

286

34,7

„m”

287

29,8

„m”

288

20,9

73,4

289

36,9

„m”

290

35,5

„m”

291

20,9

„m”

292

49,7

11,9

293

42,5

„m”

294

32

„m”

295

23,6

„m”

296

19,1

0

297

15,7

73,5

298

25,1

76,8

299

34,5

81,4

300

44,1

87,4

301

52,8

98,6

302

63,6

99

303

73,6

99,7

304

62,2

„m”

305

29,2

„m”

306

46,4

22

307

47,3

13,8

308

47,2

12,5

309

47,9

11,5

310

47,8

35,5

311

49,2

83,3

312

52,7

96,4

313

57,4

99,2

314

61,8

99

315

66,4

60,9

316

65,8

„m”

317

59

„m”

318

50,7

„m”

319

41,8

„m”

320

34,7

„m”

321

28,7

„m”

322

25,2

„m”

323

43

24,8

324

38,7

0

325

48,1

31,9

326

40,3

61

327

42,4

52,1

328

46,4

47,7

329

46,9

30,7

330

46,1

23,1

331

45,7

23,2

332

45,5

31,9

333

46,4

73,6

334

51,3

60,7

335

51,3

51,1

336

53,2

46,8

337

53,9

50

338

53,4

52,1

339

53,8

45,7

340

50,6

22,1

341

47,8

26

342

41,6

17,8

343

38,7

29,8

344

35,9

71,6

345

34,6

47,3

346

34,8

80,3

347

35,9

87,2

348

38,8

90,8

349

41,5

94,7

350

47,1

99,2

351

53,1

99,7

352

46,4

0

353

42,5

0,7

354

43,6

58,6

355

47,1

87,5

356

54,1

99,5

357

62,9

99

358

72,6

99,6

359

82,4

99,5

360

88

99,4

361

46,4

0

362

53,4

95,2

363

58,4

99,2

364

61,5

99

365

64,8

99

366

68,1

99,2

367

73,4

99,7

368

73,3

29,8

369

73,5

14,6

370

68,3

0

371

45,4

49,9

372

47,2

75,7

373

44,5

9

374

47,8

10,3

375

46,8

15,9

376

46,9

12,7

377

46,8

8,9

378

46,1

6,2

379

46,1

„m”

380

45,5

„m”

381

44,7

„m”

382

43,8

„m”

383

41

„m”

384

41,1

6,4

385

38

6,3

386

35,9

0,3

387

33,5

0

388

53,1

48,9

389

48,3

„m”

390

49,9

„m”

391

48

„m”

392

45,3

„m”

393

41,6

3,1

394

44,3

79

395

44,3

89,5

396

43,4

98,8

397

44,3

98,9

398

43

98,8

399

42,2

98,8

400

42,7

98,8

401

45

99

402

43,6

98,9

403

42,2

98,8

404

44,8

99

405

43,4

98,8

406

45

99

407

42,2

54,3

408

61,2

31,9

409

56,3

72,3

410

59,7

99,1

411

62,3

99

412

67,9

99,2

413

69,5

99,3

414

73,1

99,7

415

77,7

99,8

416

79,7

99,7

417

82,5

99,5

418

85,3

99,4

419

86,6

99,4

420

89,4

99,4

421

62,2

0

422

52,7

96,4

423

50,2

99,8

424

49,3

99,6

425

52,2

99,8

426

51,3

100

427

51,3

100

428

51,1

100

429

51,1

100

430

51,8

99,9

431

51,3

100

432

51,1

100

433

51,3

100

434

52,3

99,8

435

52,9

99,7

436

53,8

99,6

437

51,7

99,9

438

53,5

99,6

439

52

99,8

440

51,7

99,9

441

53,2

99,7

442

54,2

99,5

443

55,2

99,4

444

53,8

99,6

445

53,1

99,7

446

55

99,4

447

57

99,2

448

61,5

99

449

59,4

5,7

450

59

0

451

57,3

59,8

452

64,1

99

453

70,9

90,5

454

58

0

455

41,5

59,8

456

44,1

92,6

457

46,8

99,2

458

47,2

99,3

459

51

100

460

53,2

99,7

461

53,1

99,7

462

55,9

53,1

463

53,9

13,9

464

52,5

„m”

465

51,7

„m”

466

51,5

52,2

467

52,8

80

468

54,9

95

469

57,3

99,2

470

60,7

99,1

471

62,4

„m”

472

60,1

„m”

473

53,2

„m”

474

44

„m”

475

35,2

„m”

476

30,5

„m”

477

26,5

„m”

478

22,5

„m”

479

20,4

„m”

480

19,1

„m”

481

19,1

„m”

482

13,4

„m”

483

6,7

„m”

484

3,2

„m”

485

14,3

63,8

486

34,1

0

487

23,9

75,7

488

31,7

79,2

489

32,1

19,4

490

35,9

5,8

491

36,6

0,8

492

38,7

„m”

493

38,4

„m”

494

39,4

„m”

495

39,7

„m”

496

40,5

„m”

497

40,8

„m”

498

39,7

„m”

499

39,2

„m”

500

38,7

„m”

501

32,7

„m”

502

30,1

„m”

503

21,9

„m”

504

12,8

0

505

0

0

506

0

0

507

0

0

508

0

0

509

0

0

510

0

0

511

0

0

512

0

0

513

0

0

514

30,5

25,6

515

19,7

56,9

516

16,3

45,1

517

27,2

4,6

518

21,7

1,3

519

29,7

28,6

520

36,6

73,7

521

61,3

59,5

522

40,8

0

523

36,6

27,8

524

39,4

80,4

525

51,3

88,9

526

58,5

11,1

527

60,7

„m”

528

54,5

„m”

529

51,3

„m”

530

45,5

„m”

531

40,8

„m”

532

38,9

„m”

533

36,6

„m”

534

36,1

72,7

535

44,8

78,9

536

51,6

91,1

537

59,1

99,1

538

66

99,1

539

75,1

99,9

540

81

8

541

39,1

0

542

53,8

89,7

543

59,7

99,1

544

64,8

99

545

70,6

96,1

546

72,6

19,6

547

72

6,3

548

68,9

0,1

549

67,7

„m”

550

66,8

„m”

551

64,3

16,9

552

64,9

7

553

63,6

12,5

554

63

7,7

555

64,4

38,2

556

63

11,8

557

63,6

0

558

63,3

5

559

60,1

9,1

560

61

8,4

561

59,7

0,9

562

58,7

„m”

563

56

„m”

564

53,9

„m”

565

52,1

„m”

566

49,9

„m”

567

46,4

„m”

568

43,6

„m”

569

40,8

„m”

570

37,5

„m”

571

27,8

„m”

572

17,1

0,6

573

12,2

0,9

574

11,5

1,1

575

8,7

0,5

576

8

0,9

577

5,3

0,2

578

4

0

579

3,9

0

580

0

0

581

0

0

582

0

0

583

0

0

584

0

0

585

0

0

586

0

0

587

8,7

22,8

588

16,2

49,4

589

23,6

56

590

21,1

56,1

591

23,6

56

592

46,2

68,8

593

68,4

61,2

594

58,7

„m”

595

31,6

„m”

596

19,9

8,8

597

32,9

70,2

598

43

79

599

57,4

98,9

600

72,1

73,8

601

53

0

602

48,1

86

603

56,2

99

604

65,4

98,9

605

72,9

99,7

606

67,5

„m”

607

39

„m”

608

41,9

38,1

609

44,1

80,4

610

46,8

99,4

611

48,7

99,9

612

50,5

99,7

613

52,5

90,3

614

51

1,8

615

50

„m”

616

49,1

„m”

617

47

„m”

618

43,1

„m”

619

39,2

„m”

620

40,6

0,5

621

41,8

53,4

622

44,4

65,1

623

48,1

67,8

624

53,8

99,2

625

58,6

98,9

626

63,6

98,8

627

68,5

99,2

628

72,2

89,4

629

77,1

0

630

57,8

79,1

631

60,3

98,8

632

61,9

98,8

633

63,8

98,8

634

64,7

98,9

635

65,4

46,5

636

65,7

44,5

637

65,6

3,5

638

49,1

0

639

50,4

73,1

640

50,5

„m”

641

51

„m”

642

49,4

„m”

643

49,2

„m”

644

48,6

„m”

645

47,5

„m”

646

46,5

„m”

647

46

11,3

648

45,6

42,8

649

47,1

83

650

46,2

99,3

651

47,9

99,7

652

49,5

99,9

653

50,6

99,7

654

51

99,6

655

53

99,3

656

54,9

99,1

657

55,7

99

658

56

99

659

56,1

9,3

660

55,6

„m”

661

55,4

„m”

662

54,9

51,3

663

54,9

59,8

664

54

39,3

665

53,8

„m”

666

52

„m”

667

50,4

„m”

668

50,6

0

669

49,3

41,7

670

50

73,2

671

50,4

99,7

672

51,9

99,5

673

53,6

99,3

674

54,6

99,1

675

56

99

676

55,8

99

677

58,4

98,9

678

59,9

98,8

679

60,9

98,8

680

63

98,8

681

64,3

98,9

682

64,8

64

683

65,9

46,5

684

66,2

28,7

685

65,2

1,8

686

65

6,8

687

63,6

53,6

688

62,4

82,5

689

61,8

98,8

690

59,8

98,8

691

59,2

98,8

692

59,7

98,8

693

61,2

98,8

694

62,2

49,4

695

62,8

37,2

696

63,5

46,3

697

64,7

72,3

698

64,7

72,3

699

65,4

77,4

700

66,1

69,3

701

64,3

„m”

702

64,3

„m”

703

63

„m”

704

62,2

„m”

705

61,6

„m”

706

62,4

„m”

707

62,2

„m”

708

61

„m”

709

58,7

„m”

710

55,5

„m”

711

51,7

„m”

712

49,2

„m”

713

48,8

40,4

714

47,9

„m”

715

46,2

„m”

716

45,6

9,8

717

45,6

34,5

718

45,5

37,1

719

43,8

„m”

720

41,9

„m”

721

41,3

„m”

722

41,4

„m”

723

41,2

„m”

724

41,8

„m”

725

41,8

„m”

726

43,2

17,4

727

45

29

728

44,2

„m”

729

43,9

„m”

730

38

10,7

731

56,8

„m”

732

57,1

„m”

733

52

„m”

734

44,4

„m”

735

40,2

„m”

736

39,2

16,5

737

38,9

73,2

738

39,9

89,8

739

42,3

98,6

740

43,7

98,8

741

45,5

99,1

742

45,6

99,2

743

48,1

99,7

744

49

100

745

49,8

99,9

746

49,8

99,9

747

51,9

99,5

748

52,3

99,4

749

53,3

99,3

750

52,9

99,3

751

54,3

99,2

752

55,5

99,1

753

56,7

99

754

61,7

98,8

755

64,3

47,4

756

64,7

1,8

757

66,2

„m”

758

49,1

„m”

759

52,1

46

760

52,6

61

761

52,9

0

762

52,3

20,4

763

54,2

56,7

764

55,4

59,8

765

56,1

49,2

766

56,8

33,7

767

57,2

96

768

58,6

98,9

769

59,5

98,8

770

61,2

98,8

771

62,1

98,8

772

62,7

98,8

773

62,8

98,8

774

64

98,9

775

63,2

46,3

776

62,4

„m”

777

60,3

„m”

778

58,7

„m”

779

57,2

„m”

780

56,1

„m”

781

56

9,3

782

55,2

26,3

783

54,8

42,8

784

55,7

47,1

785

56,6

52,4

786

58

50,3

787

58,6

20,6

788

58,7

„m”

789

59,3

„m”

790

58,6

„m”

791

60,5

9,7

792

59,2

9,6

793

59,9

9,6

794

59,6

9,6

795

59,9

6,2

796

59,9

9,6

797

60,5

13,1

798

60,3

20,7

799

59,9

31

800

60,5

42

801

61,5

52,5

802

60,9

51,4

803

61,2

57,7

804

62,8

98,8

805

63,4

96,1

806

64,6

45,4

807

64,1

5

808

63