9.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

9.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/3

(1)

A 318/2006/EK rendelet III. melléklete megállapítja a cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelésének nemzeti és regionális szintű kvótáit. E kvótákat a 2007/2008-as gazdasági évre legkésőbb 2007. február végéig ki kell igazítani.

(2)

A kiigazítások különösen a 318/2006/EK rendelet 8. és 9. cikkének alkalmazásából következnek, amelyek értelmében kiegészítő cukorkvóták, illetve kiegészítő és pótlólagos izoglükózkvóták kiosztására kerülhet sor. A kiigazításnak figyelembe kell vennie a tagállamok tájékoztatásait, amelyeket a cukor belső piaca és a kvótarendszer irányítása tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 2006. június 29-i 952/2006/EK bizottsági rendelet (2) 12. cikke ír elő. A tájékoztatásokat 2007. január 31-ig kellett eljuttatni a Bizottsághoz, és azoknak tartalmazniuk kell különösen a tájékoztatás időpontjában már kiosztott kiegészítő és pótlólagos kvótákat.

(3)

A termelők 2007. szeptember 30-ig kérhetnek kiegészítő cukorkvótát. A pótlólagos izoglükózkvótát a tagállamok által megállapított feltételek szerint osztják ki. A 2007/2008-as gazdasági évre kiosztott, de a 2007. január 31-ig megtett tájékozatásokban nem szereplő kiegészítő és pótlólagos kvótákat a 318/2006/EK rendelet III. mellékletében megállapított, 2008. február vége előtti következő kvótakiigazítás során figyelembe veszik.

(4)

A 318/2006/EK rendelet III. mellékletében megállapított kvótakiigazítás következik a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. február 20-i 320/2006/EK rendelet (3) 3. cikkének alkalmazásából is, amely a kvótáról lemondó termelők számára szerkezetátalakítási támogatást biztosít. Ezért a szerkezetátalakítás rendszerének keretében szükséges figyelembe venni a 2007/2008-as gazdasági évben lemondott kvótamennyiségeket.

(5)

Ezért indokolt a 318/2006/EK rendelet III. mellékletének ennek megfelelő módosítása.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

9.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/5

(1)

Az 1268/1999/EK tanácsi rendelet közösségi támogatást vezetett be a csatlakozni szándékozó közép- és kelet-európai országok – beleértve különösen Bulgáriát és Romániát – előcsatlakozási mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedéseire az előcsatlakozási időszakban (a továbbiakban: a SAPARD-program).

(2)

Bulgária és Románia csatlakozási okmányának 29. cikke előírja, hogy amennyiben a SAPARD-program keretében egyes intézkedésekkel kapcsolatosan tett többéves kötelezettségvállalások időszaka túllépi a SAPARD-program keretében történő kifizetések végleges, engedélyezhető időpontját, a fennmaradó kötelezettségvállalásokat 2007–2013 közötti vidékfejlesztési program keretében kell fedezni.

(3)

A SAPARD-program számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyet a csatlakozás után az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelettel (2) támogatnak.

(4)

Az e két támogatástípus közötti áttérés megkönnyítése érdekében meg kell határozni azon időszakot, amely alatt a SAPARD-program keretében kötelezettséget lehet vállalni a kedvezményezettek felé.

(5)

Meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyekkel az 1268/1999/EK rendelet alapján jóváhagyott, de az említett rendelet alapján már nem finanszírozható projekteket áthelyezik a vidékfejlesztési programozásba.

(6)

E rendelet nem sérti a Bulgária és Románia vonatkozásában a mezőgazdasági kiadások terén a megfelelő intézkedések mechanizmusának létrehozásáról szóló, 2006. szeptember 26-i 1423/2006/EK bizottsági rendeletet (3).

(7)

Az 1268/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1999. december 22-i 2759/1999/EK bizottsági rendelet (4) 12. cikkének rendelkezéseivel összhangban el kell végezni a SAPARD-program utólagos értékelését. Biztosítani kell, hogy ezen értékeléseket 2006 után, azaz a SAPARD-program 1268/1999/EK rendelettel összhangban előírt támogathatósági időszakán túl is elvégezhetik és finanszírozhatják.

(8)

Az Európai Közösség képviseletében eljáró Európai Bizottság többéves finanszírozási megállapodásokat („MAFA-k”) és éves finanszírozási megállapodásokat („AFA-k”) kötött egyrészt Bulgáriával, másrészt Romániával.

(9)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó területeken, a Bulgária és Románia, valamint a Közösség közötti kapcsolatokat 2007. január 1-jétől – azaz ezen államok Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjától – a közösségi jog szabályozza. Elvben a különleges jogszabályokat nem igénylő kétoldalú megállapodások továbbra is hatályban maradnak, amennyiben nem mondanak ellent a kötelező közösségi jognak. Bizonyos területeken a MAFA-k és az AFA-k olyan szabályokat írnak elő, amelyek eltérnek a közösségi jogtól, de nem ellentétesek egy kötelező rendelkezéssel sem. Mindamellett helyénvaló előirányozni, hogy a SAPARD-dal kapcsolatban az új tagállamoknak – amennyire lehetséges – ugyanazokat a szabályokat kell követniük, mint amelyek a közösségi jog más területein hatályosak.

(10)

Emiatt – bizonyos eltérésekre és módosításokra is figyelemmel – helyénvaló rendelkezni a MAFA-k és AFA-k alkalmazhatóságának fenntartásáról. Egyes rendelkezésekre ugyanakkor a továbbiakban nincs szükség amiatt, hogy a Közösség többé már nem harmadik országokkal, hanem tagállamokkal foglalkozik, és az új tagállamokra közvetlenül a közösségi jog rendelkezései vonatkoznak. Az ilyen MAFA-rendelkezéseket ezért hatályon kívül kell helyezni. A MAFA-k és AFA-k alkalmazása folytonosságának biztosítása érdekében e változások 2007. január 1-jétől alkalmazandók.

(11)

Az előcsatlakozási stratégia keretében a csatlakozni szándékozó országoknak nyújtandó támogatás összehangolásáról és a 3906/89/EGK rendelet módosításáról szóló, 1999. június 21-i 1266/1999/EK tanácsi rendelet (5), valamint a csatlakozni szándékozó közép- és kelet-európai országok előcsatlakozási mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedéseinek az előcsatlakozási időszakban történő közösségi támogatásáról szóló 1268/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó pénzügyi rendelkezések megállapításáról szóló, 2000. június 7-i 2222/2000/EK bizottsági rendelet (6) jogalapot biztosít a Bizottság számára ahhoz, hogy a SAPARD-program alapján nyújtott támogatás kezelését eseti alapon átruházza a kérelmező országok végrehajtó szerveire. A MAFA-kat e lehetőségre alapozva kötötték meg. A tagállamokkal kapcsolatban azonban a közösségi jog nem írja elő az irányítási eljárás átruházását, hanem a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (7) 6. cikkében említett kifizető ügynökségek számára nemzeti szinten akkreditációs eljárást ír elő. Mellékletük A. szakaszának 4. cikkében a MAFA-k alapvetően azonos akkreditációs eljárásról rendelkeznek. A tagállamok tekintetében így a továbbiakban nem kell rendelkezni a támogatás kezelésének átruházásáról. Emiatt helyénvaló eltérni e rendelkezésektől.

(12)

Egyrészről az Európai Közösség képviseletében eljáró Európai Bizottság, másrészről a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia (a továbbiakban: a 2004-ben csatlakozott tagállamok) ugyancsak kötöttek többéves finanszírozási megállapodásokat (a továbbiakban: MAFA-k) és éves finanszírozási megállapodásokat (a továbbiakban: AFA-k).

(13)

Az egyrészről az Európai Közösséget képviselő Európai Bizottság, másrészről a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia között megkötött többéves finanszírozási megállapodások és éves finanszírozási megállapodások alkalmazásának érvényben tartásáról és a többéves finanszírozási megállapodásoktól és az 1266/1999/EK és a 2222/2000/EK tanácsi rendelettől való bizonyos eltérések engedélyezéséről szóló, 2004. augusztus 4-i 1419/2004/EK bizottsági rendeletben (8) a Bulgáriával és Romániával kötött MAFA-k és AFA-k tekintetében e rendeletben foglalt rendelkezésekhez hasonlókat fogadtak el a 2004-ben csatlakozott tagállamokkal kötött MAFA-k és AFA-k tekintetében. Ezen intézkedéseket azonban azzal a céllal fogadták el, hogy megkönnyítsék a SAPARD-programról a vidékfejlesztésre történő áttérést, így azok 2007. április 30-án hatályukat vesztik.

(14)

A tapasztalatok fényében megállapították, hogy ezen intézkedések nem pusztán a SAPARD-programról a vidékfejlesztésre történő áttérést, hanem főleg a 2004-ben csatlakozó tagállamokra vonatkozóan a SAPARD-program alatt elkezdett programok befejezését érintik. Az 1268/1999/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdése megállapítja, hogy ebben az esetben a rendeletet továbbra is alkalmazni kell.

(15)

Ezért e rendeletben helyénvaló előírni az 1419/2004/EK rendeletben megállapítottakkal megegyező intézkedések elfogadását, hogy rendelkezzenek a 2004-ben csatlakozott tagállamokra vonatkozóan a SAPARD-program alatt elkezdett programok befejezéséről, mivel azok még nem zárultak le. Az 1419/2004/EK rendeletben foglalt intézkedések alkalmazásának megszűnésekor, azaz 2007. május 1-jétől ezen intézkedések alkalmazandók.

(16)

A MAFA melléklete A. szakasza 12. cikkének (7) bekezdésével összhangban, a támogatás-visszautalási döntésről szóló határozattal összhangban visszafizetendő összeget le kell vonni a Bizottsághoz benyújtott következő kifizetési kérelemből. A 12. cikk (8) bekezdése előírja, hogy a támogatás-visszautalási döntésről szóló határozattal összhangban visszafizetendő összeget nem kell visszautalni a programhoz. Mindkét rendelkezés alkalmazása az összeg kétszeres levonását eredményezné a kedvezményezett ország számára elkülönített SAPARD-összegből. Ezért el kell hagyni azt a rendelkezést, miszerint ezen összeget le kell vonni a Bizottsághoz benyújtott következő kifizetési kérelemből.

(17)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Agrárstrukturális és Vidékfejlesztési Bizottság, valamint a Mezőgazdasági Alapok Bizottságának véleményével,

a)

az A. szakasz 1. és 3. cikkei; a MAFA-k vagy AFA-k e cikkeire történő bármely hivatkozást azonban úgy kell értelmezni, mint az A. szakasz 4. cikke szerinti nemzeti akkreditációs döntésre történő hivatkozást;

b)

az A. szakasz 14. cikkének 2.6. és 2.7. pontjai;

c)

a C. szakasz 2., 3., 4., 5., 6. és 8. cikkei; végül

d)

a G. szakasz.

a)

az A. szakasz 1. és 3. cikkei; a MAFA-k vagy AFA-k e cikkeire történő bármely hivatkozást azonban úgy kell értelmezni, mint az A. szakasz 4. cikke szerinti nemzeti akkreditációs döntésre történő hivatkozást;

b)

az A. szakasz 14. cikkének 2.6. és 2.7. pontjai;

c)

a C. szakasz 2., 3., 4., 5., 6. és 8. cikkei;

d)

az F. szakasz 8. tétele; végül

e)

a G. szakasz.

9.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/16

(1)

Az 1431/94/EK tanácsi rendelet (3) I. mellékletében 1. csoportszámmal meghirdetett, 09.4410 tételszámmal ellátott, a 0207 14 10, 0207 14 50 és 0207 14 70 KN-kódú termékekre (fagyasztott csirkedarabok) vonatkozó vámkontingens kizárólag Brazíliát illeti meg.

(2)

Az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikke 6. pontja és XXVIII. cikke értelmében folytatott tárgyalások útján az Európai Közösség és Brazília között levélváltás formájában létrejött – a 2006/963/EK tanácsi határozattal (4) jóváhagyott – megállapodás 2 332 tonna mennyiségű, 0 %-os vámtételű éves baromfihús-behozatali vámkontingensről rendelkezik bizonyos (0207 14 10, 0207 14 50 és 0207 14 70 KN-kódú) csirkedarabok tekintetében.

(3)

Az 1. csoportszámú vámkontingenst indokolt e mennyiséggel megnövelni.

(4)

Ezért az 1431/94/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság véleményével,

9.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/18

(1)

A 318/2006/EK rendelet 32. cikke előírja, hogy a rendelet 1. cikkének (1) bekezdése b) pontjában felsorolt termékek világpiaci ára és a Közösségen belüli ára közti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A cukor piacának jelenlegi helyzetére tekintettel célszerű export-visszatérítést megállapítani a 318/2006/EK rendelet 32. és 33. cikkében meghatározott szabályokkal és egyes kritériumokkal összhangban.

(3)

A 318/2006/EK rendelet 33. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a visszatérítések a rendeltetési helynek megfelelően eltérőek lehetnek, ha a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges körülményei ezt szükségessé teszik.

(4)

Visszatérítést csak olyan termékek után lehet fizetni, amelyek a Közösségben szabadon mozoghatnak, és amelyek megfelelnek a 318/2006/EK rendelet követelményeinek.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

9.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/20

(1)

A fehér cukorra alkalmazandó export-visszatérítéseknek a 2006/2007. gazdasági év vonatkozásában történő megállapítására irányuló folyamatos pályázati felhívásról szóló, 2006. június 28-i 958/2006/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik részleges pályázati felhívásokról.

(2)

A 958/2006/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében, és a 2007. március 8-ig véget érő részleges pályázati felhívásra beérkezett ajánlatok vizsgálatát követően célszerű megállapítani a szóban forgó részleges pályázati felhívás keretében alkalmazandó export-visszatérítés maximális összegét.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

9.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/21

(1)

A 318/2006/EK rendelet 32. cikke előírja, hogy a rendelet 1. cikkének (1) bekezdése c), d) és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci ára és a Közösségen belüli ára közti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A cukor piacának jelenlegi helyzetére tekintettel célszerű export-visszatérítést megállapítani a 318/2006/EK rendelet 32. és 33. cikkében meghatározott szabályokkal és egyes kritériumokkal összhangban.

(3)

A 318/2006/EK rendelet 33. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a visszatérítések a rendeltetési helynek megfelelően eltérőek lehetnek, ha a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges körülményei ezt szükségessé teszik.

(4)

Visszatérítést csak olyan termékek után lehet fizetni, amelyek a Közösségben szabadon mozoghatnak, és amelyek megfelelnek a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendelet (2) követelményeinek.

(5)

Az export-visszatérítések kiegyenlíthetik a Közösség és a harmadik ország kivitele közötti versenykülönbséget. Egyes közeli, illetve a közösségi termékeknek preferenciális behozatali elbánást biztosító harmadik országbeli rendeltetési helyekre történő közösségi kivitelek jelenleg rendkívül kedvező versenyhelyzetben vannak. Ezért az e rendeltetési helyekre történő kivitelek visszatérítését meg kell szüntetni.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

9.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/23

(1)

A 2007. február 23-án alkalmazandó, a mellékletben felsorolt, és a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, áru formában exportált termékekre vonatkozó visszatérítési rátákat a Bizottság 181/2007 rendelete (2) rögzíti.

(2)

Az 181/2007 rendeletben foglalt szabályoknak és feltételeknek a Bizottság számára hozzáférhető jelenlegi információkra történő alkalmazásából következik, hogy a jelenleg alkalmazandó visszatérítési ráták a mellékletben feltüntetett módon változnak,

9.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/25

(1)

A Belgium, a Cseh Köztársaság, Spanyolország, Írország, Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Svédország intervenciós hivatala birtokában lévő cukor export célú viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról, 2007. január 17-i 38/2007/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik részleges pályázati felhívásokról.

(2)

A 38/2007/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében, és a 2007. március 7-ig véget érő részleges pályázati felhívásra beérkezett ajánlatok vizsgálatát követően célszerű megállapítani a szóban forgó részleges pályázati felhívás keretében alkalmazandó export-visszatérítés maximális összegét.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

9.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/26

(1)

A 936/2006/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot hirdetett meg közönséges búza exportjára szóló export-visszatérítésekre egyes harmadik országokba irányuló kivitel tekintetében.

(2)

A gabonák export-visszatérítésének odaítéléséről és a gabonapiacon kialakuló zavarok esetén hozandó intézkedésekről szóló 1766/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó bizonyos részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 29-i 1501/95/EK bizottsági rendele (3) 7. cikke alapján a Bizottság úgy dönt, hogy – a meghirdetett pályázatok alapján – nem hirdet ki nyertest.

(3)

Figyelembe véve mindenekelőtt az 1501/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott szempontokat, maximális export-visszatérítés rögzítése nem indokolt.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

9.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/27

(1)

A 2004/109/EK irányelv megállapítja az átláthatósági követelmények harmonizációjának általános elveit a szavazati jogok vagy szavazati jogot biztosító meglévő részvények megszerzésére feljogosító pénzügyi eszközök birtoklása tekintetében. Arra törekszik, hogy az értékpapír-kibocsátókról szóló pontos, átfogó és időszerű információk közzététele révén kialakuljon és tartós maradjon a befektetői bizalom. Ezenkívül azáltal, hogy a kibocsátóktól megköveteli, hogy tájékozódjanak a gazdasági társaságok jelentősebb értékpapír-állományaira kiható mozgásokról, biztosítani próbálja, hogy az utóbbiak a nyilvánosságot folyamatosan tájékoztatni tudják.

(2)

Az átláthatósági követelményekre irányadó szabályok végrehajtási szabályait is úgy kell kialakítani, hogy magas szinten biztosítsák a befektetők védelmét, növeljék a piac hatékonyságát és alkalmazásuk egységes legyen.

(3)

Ami azokat az eljárási szabályokat illeti, amelyek szerint a befektetőket tájékoztatni kell arról, hogy a kibocsátó mely székhely szerinti tagállamot választotta, az ilyen döntéseket a 2004/109/EK irányelv szerinti szabályozott tájékoztatással azonos eljárásnak megfelelően helyénvaló közzétenni.

(4)

Ami a féléves pénzügyi kimutatások kivonatának minimális tartalmát illeti – amennyiben a kimutatás nem a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően készült –, nem nyújthat félrevezető képet a kibocsátó eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről és gazdálkodási eredményéről. A féléves beszámolók tartalmának a kibocsátó teljesítményéről adott rendszeres információáramlással biztosítania kell a befektetők számára a megfelelő átláthatóságot, és ezeket az információkat olyan módon kell bemutatni, hogy könnyű legyen azokat az előző évről szóló éves beszámolóban megadott információkkal összehasonlítani.

(5)

Azoknak a részvénykibocsátóknak, amelyek a nemzetközi számviteli standardok (IAS) és a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint készítik konszolidált mérlegüket, a 2004/109/EK irányelv szerinti éves és féléves beszámolókban a kapcsolt felekkel folytatott ügyletekre ugyanazt a meghatározást kell alkalmazniuk. Azok a részvénykibocsátók, amelyek nem készítenek konszolidált mérleget és nem kötelesek alkalmazni az IAS-t és az IFRS-t, a 2004/109/EK irányelv szerinti féléves beszámolóikban a kapcsolt felekkel folytatott ügyletekre a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolóiról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK tanácsi irányelvben (3) megadott meghatározást alkalmazzák.

(6)

A jelentős értékpapír-állományok 2004/109/EK irányelv szerinti bejelentési kötelezettsége alóli mentesség előnyeinek kihasználása céljából a kizárólag beszámítás vagy teljesítés céljára megszerzett részvények esetében a „rövid elszámolási ciklus” maximális hosszának a lehető legrövidebbnek kell lennie.

(7)

Annak érdekében, hogy az érintett illetékes hatóság figyelemmel kísérhesse a jelentős értékpapír-állományokra vonatkozó bejelentési kötelezettségre az árjegyzők számára érvényes eltérés betartását, az eltérés előnyeiben részesülni kívánó árjegyzőnek tudatnia kell, hogy árjegyzőként tevékenykedik vagy szándékozik tevékenykedni, és azt, hogy mely részvényekben vagy pénzügyi eszközökben.

(8)

Különösen fontos az árjegyzői tevékenység teljesen átlátható folytatása. Az árjegyzőnek ezért – a megfelelő illetékes hatóság kérésére – képesnek kell lennie az adott értékpapír-kibocsátóval kapcsolatos tevékenységek meghatározására, különösen az árjegyzői tevékenységek céljára fenntartott részvények, illetve pénzügyi eszközök tekintetében.

(9)

A kereskedési napok beosztása esetében a működés megkönnyítése érdekében helyénvaló, hogy a határidőket a kibocsátó tagállamának kereskedési napjaira vonatkoztatva számítsák ki. Az átláthatóság fokozása érdekében azonban minden illetékes hatóság számára elő kell írni, hogy a befektetőket és a piaci szereplőket tájékoztatniuk kell a területükön található vagy működő különféle szabályozott piacok kereskedési napjainak beosztásáról.

(10)

A jelentős értékpapír-állományok bejelentési követelményei tekintetében helyénvaló meghatározni – akár egyénileg, akár kollektíven – a kötelezettség keletkezésének időpontját, valamint azt, hogy ennek a kötelezettségnek a meghatalmazottak esetében hogyan kell megfelelni.

(11)

Indokoltan feltételezhető, hogy a természetes személyek vagy a jogi személyek nagyfokú gondossággal járnak el, amikor jelentős értékpapír-állományokat szereznek meg vagy idegenítenek el. Ebből következik, hogy az ilyen személyek vagy jogi személyek nagyon gyorsan tudomást szereznek az ilyen megszerzésekről vagy elidegenítésekről, vagy a szavazati jogok gyakorlásának lehetőségéről, és ezért a kérdéses ügyletet követően indokolt csak egy nagyon rövid időszakot meghatározni olyan időszakként, amelynek elteltével úgy tekintendő, hogy tudomásuk van ezekről.

(12)

A jelentős értékpapír-állományok összesítésének kötelezettsége alóli mentességet csak azoknak az anyavállalatoknak szabad biztosítani, amelyek be tudják bizonyítani, hogy leányvállalati alapkezelő társaságaik vagy befektetési vállalkozásaik teljesítik az elégséges függetlenségi feltételeket. A teljes átláthatóság biztosítása érdekében előzőleg egy erre vonatkozó nyilatkozatot meg kell küldeniük az érintett illetékes hatóságnak. E tekintetben fontos, hogy az értesítés tegyen említést arról az illetékes hatóságról, amely az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelvben (4) rögzített feltételek alapján felügyeli az alapkezelő társaságok tevékenységeit, függetlenül attól, hogy azok a szóban forgó irányelv értelmében engedélyezettek-e vagy sem, feltéve hogy az utóbbi esetben azok felügyeletét nemzeti jogszabályok keretében látják el.

(13)

A 2004/109/EK irányelv alkalmazásában a pénzügyi eszközöket figyelembe kell venni a jelentős értékpapír-állományok bejelentése szempontjából, amennyiben az ilyen eszközök a birtokosnak feltétel nélküli jogot biztosítanak a mögöttes részvények megszerzésére, illetve a döntésétől függ, hogy lejáratkor a mögöttes részvényeket szerzi-e meg, vagy készpénzt kap. Következésképpen a pénzügyi eszközöket nem szabad úgy tekinteni, hogy tartalmazzák azokat az eszközöket, amelyek révén a birtokos attól függően kaphat részvényeket, hogy a mögöttes részvények árfolyama egy adott időpontban egy bizonyos szintet elér-e. A pénzügyi eszközök nem tekinthetők úgy sem, hogy magukban foglalják azokat az eszközöket, amelyek az eszköz kibocsátója vagy harmadik fél számára lejáratkor az eszköz birtokosa számára részvényeket vagy készpénzt juttatnak.

(14)

A 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) I. mellékletének C. szakaszában felsorolt pénzügyi eszközök közül azok, amelyeket e bizottsági irányelv 11. cikkének (1) bekezdése nem említ, a 2004/109/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősülnek pénzügyi eszköznek.

(15)

A 2004/109/EK irányelv magas szintű követelményeket állapít meg a szabályozott információk terjesztése területén. Az információk egyszerű rendelkezésre állása, ami azt jelenti, hogy a befektetőknek aktívan kell azokat keresniük, ennek az irányelvnek az alkalmazásában ezért nem elégséges. Ennek megfelelően az információterjesztésnek magában kell foglalnia, hogy a kibocsátók – a befektetők elérése érdekében – aktívan terjesztik az információkat a médiának.

(16)

A szabályozott információk terjesztésére vonatkozó minőségi minimum-előírások ahhoz szükségesek, hogy a befektetők – még akkor is, ha a kibocsátóétól különböző tagállamban vannak – a szabályozott információkhoz ugyanolyan hozzáféréssel rendelkezzenek. A kibocsátóknak gondoskodniuk kell arról, hogy ezeket a minimum-előírásokat betartsák, akár saját maguk terjesztik a szabályozott információkat, akár harmadik felet bíznak meg azzal, hogy ezt a nevükben megtegye. Az utóbbi esetben a harmadik félnek képesnek kell lennie a megfelelő feltételek mellett történő terjesztésre, és megfelelő mechanizmusokkal kell rendelkeznie, amelyek révén meggyőződhet arról, hogy a kapott szabályozott információk a megfelelő kibocsátótól származnak, és nem áll fenn az adatsérülés vagy a közzé nem tett bizalmas információkhoz való jogosulatlan hozzáférés veszélye. Amikor a harmadik fél más szolgáltatásokat nyújt vagy más feladatokat lát el, mint például a média, az illetékes hatóságok, az értéktőzsdék vagy a hivatalosan kijelölt tárolási mechanizmusért felelős jogi személy, az ilyen szolgáltatásokat vagy feladatokat világosan el kell különíteni a szabályozott információk terjesztéséhez kapcsolódó szolgáltatásoktól és feladatoktól. Az információknak a médiával való közlésekor a kibocsátóknak vagy harmadik feleknek – az információk feldolgozásának megkönnyítése és meggyorsítása érdekében – az elektronikus eszközöket és az adott területen szabványos formátumokat kell előnyben részesíteniük.

(17)

Mindezeken túlmenően, a minimumszabályok révén a szabályozott információkat úgy kell terjeszteni, hogy a lehető legszélesebb körben biztosítható legyen a nyilvános hozzáférés, és amikor lehetséges, a nyilvánosságot a kibocsátó székhely szerinti tagállamán belül és azon kívül egyidejűleg kell megvalósítani. Ez nem sérti a tagállamoknak azt a jogát, hogy a kibocsátókat a szabályozott információk egy részének vagy egészének folyóiratokban történő közzétételét kérjék, továbbá nem sérti a kibocsátók azon jogát sem, hogy a szabályozott információkat saját maguk vagy mások weboldalain tegyék hozzáférhetővé a befektetők számára.

(18)

Egyenértékűség akkor állapítható meg, amikor harmadik országok általános közzétételi szabályai biztosítják a felhasználók számára a kibocsátók helyzetének érthető és nagyjából egyenértékű felmérését, amely képessé teszi őket arra, hogy hasonló döntéseket hozzanak, mint ha a 2004/109/EK irányelvben foglalt követelmények szerint biztosították volna tájékoztatásukat, még követelmények különbözősége esetén is. Az egyenértékűséget azonban a vonatkozó információk lényegére kell korlátozni, és a 2004/109/EK irányelv által meghatározott határidőkhöz képest semmiféle kivétel nem fogadható el.

(19)

Annak megállapításához, hogy egy harmadik országbeli kibocsátó a 2004/109/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt követelményekkel egyenértékű követelményeket támaszt-e, fontos a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a hirdetmények terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelettel (6) való összhang biztosítása, különösen a korábbi pénzügyi információkkal foglalkozó olyan tételek esetében, amelyeket a tájékoztatóban szerepeltetni kell.

(20)

Ami a függetlenséggel kapcsolatos követelmények egyenértékűségét illeti, az alapkezelő társaságok vagy befektetési vállalkozások harmadik országban bejegyzett anyavállalata számára lehetővé kell tenni, hogy részesüljön a 2004/109/EK irányelv 12. cikkének (4) vagy (5) bekezdése szerinti kedvezményben, függetlenül attól, hogy a harmadik ország joga engedélyhez köti-e az ellenőrzése alatt álló alapkezelő társaság vagy befektetési vállalkozás számára az alapkezelési vagy portfóliókezelési tevékenységek folytatását, feltéve hogy a függetlenség bizonyos feltételeit betartják.

(21)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának véleményével,

a)

a folyó pénzügyi év első hat hónapjának végén készült mérleget és a közvetlenül azt megelőző pénzügyi év végén készült összehasonlító mérleget;

b)

a folyó pénzügyi év első hat hónapjára vonatkozó eredménykimutatást, ehhez az ezen irányelv hatálybalépésétől számított két év elteltével az előző pénzügyi év hasonló időszakára szóló összehasonlító információkat is mellékelve.

a)

elegendő információt kell tartalmazniuk annak biztosítására, hogy a féléves pénzügyi kimutatások kivonata összehasonlítható legyen az éves pénzügyi kimutatásokkal;

b)

elegendő információt és magyarázatot kell tartalmazniuk annak biztosítására, hogy a felhasználó helyesen értelmezze az érintett féléves időszakban az összegeket érintő olyan lényeges változásokat és tendenciákat, amelyek a mérlegben és az eredménykimutatásban is tükröződnek.

a)

a kapcsolt felekkel kötött olyan ügyleteket, amelyekre a folyó pénzügyi év első hat hónapjában került sor és amelyek az adott időszakban jelentős mértékben befolyásolták a vállalat pénzügyi helyzetét vagy a teljesítményét;

b)

a legutóbbi éves beszámolóban ismertetett, kapcsolt felekkel kötött ügyleteknél bekövetkezett esetleges változások, amelyek a folyó pénzügyi év első hat hónapjában jelentős mértékben befolyásolhatták a vállalat pénzügyi helyzetét vagy teljesítményét.

a)

nem avatkozhat be sem közvetlen vagy közvetett utasításokkal, sem bármely más módon az alapkezelő társaságot vagy a befektetési vállalkozást megillető szavazati jogok gyakorlásába;

b)

az alapkezelő társaság vagy befektetési vállalkozás szabadon, az anyavállalattól függetlenül gyakorolhatja az általa kezelt eszközökhöz kapcsolódó szavazati jogokat.

a)

az alapkezelő társaságok és befektetési vállalkozások megnevezését tartalmazó jegyzéket, megjelölve az azokat felügyelő illetékes hatóságokat, vagy azt, hogy nem felügyeli őket illetékes hatóság, de az érintett kibocsátók említése nélkül;

b)

arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy mindegyik ilyen alapkezelő társaság vagy befektetési vállalkozás esetében az anyavállalat megfelel az (1) bekezdésben rögzített feltételeknek.

a)

az anyavállalat és az alapkezelő társaság, illetve a befektetési vállalkozás szervezeti felépítése biztosítja a szavazati jogoknak az anyavállalattól független gyakorlását;

b)

a szavazati jogok gyakorlásának módjáról döntő személyek egymástól függetlenül járnak el;

c)

amennyiben az anyavállalat az alapkezelő társaság, illetve befektetési vállalkozás ügyfele, vagy pedig az alapkezelő társaság, illetve a befektetési társaság eszközeiben jelentős részesedéssel rendelkezik, létezik egyértelmű írásos meghatalmazás az anyavállalat és az alapkezelő társaság, illetve a befektetési vállalkozás közötti közvetlen ügyfélkapcsolatra.

a)

a szavazati jogok szempontjából kialakult helyzet;

b)

adott esetben azoknak az ellenőrzés alatt álló vállalkozásoknak a láncolata, amelyeken keresztül a pénzügyi eszközöket ténylegesen birtokolja;

c)

a küszöbérték elérésének vagy túllépésének időpontja;

d)

a lehívási időszakkal rendelkező pénzügyi eszközöknél annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölése, amikor a részvényeket megszerzi vagy megszerezheti, ha van ilyen;

e)

az eszköz lejáratának vagy érvényességének időpontja;

f)

a birtokos azonosítása;

g)

a mögöttes kibocsátó megnevezése.

a)

annak a személynek a nevét, aki az információkat a médiával közölte;

b)

a biztonsági intézkedésekre vonatkozó részleteket;

c)

az információk médiával való közlésének napját és időpontját;

d)

az információk közléséhez használt közvetítő eszközt;

e)

adott esetben a kibocsátó által a szabályozott információkra elrendelt embargóra vonatkozó részleteket.

a)

a kibocsátó üzleti vállalkozásának alakulásáról, teljesítményéről és helyzetéről szóló tárgyilagos áttekintést, ismertetve a felmerült főbb kockázatokat és bizonytalanságokat annak érdekében, hogy az áttekintés kiegyensúlyozott és átfogó elemzést adjon a kibocsátó üzleti vállalkozásának és helyzetének alakulásáról és teljesítményéről, az üzleti vállalkozás méretének és összetettségének megfelelően;

b)

a pénzügyi év vége óta bekövetkezett bármely fontos esemény ismertetését;

c)

a kibocsátó várható jövőbeli fejlődésének ismertetését.

a)

a vonatkozó időszak áttekintését;

b)

a pénzügyi év fennmaradó hat hónapjára vonatkozóan a kibocsátó várható jövőbeli fejlődésének ismertetését;

c)

a részvények kibocsátói számára, amennyiben nincs folyamatban közzététel, a kapcsolt felekkel kötött főbb ügyletek.

a)

a pénzügyi kimutatások megfelelnek-e az alkalmazandó beszámolási keretrendszernek vagy a számviteli standardok együttesének;

b)

a vezetés beszámolójában a vezetés által adott áttekintés mennyire felel meg a valóságnak.

a)

a részvények kibocsátói számára az osztalékok kiszámítása és az osztalékfizetésre való képesség;

b)

minden kibocsátó számára, a minimális tőkével és vagyonnal szembeni követelmények és a likviditási kérdések.

a)

olyan kibocsátó esetében, amelynek számára engedélyezett, hogy saját, szavazati jogot biztosító részvényeinek legfeljebb 5 %-át birtokolja, minden alkalommal be kell jelentenie az említett küszöbérték elérését vagy túllépését;

b)

olyan kibocsátó esetében, amelynek számára engedélyezett, hogy saját, szavazati jogot biztosító részvényeinek legfeljebb 5 % és 10 % közötti arányát birtokolja, minden alkalommal be kell jelentenie az 5 %-os küszöbérték vagy a maximális küszöbérték elérését vagy túllépését;

c)

olyan kibocsátó esetében, amelynek számára engedélyezett, hogy saját, szavazati jogot biztosító részvényeinek több mint 10 %-át birtokolja, minden alkalommal be kell jelentenie az 5 %-os küszöbérték vagy a 10 %-os küszöbérték elérését vagy túllépését.

a)

az alapkezelő társaság vagy befektetési vállalkozás minden körülmények között szabadon, az anyavállalattól függetlenül gyakorolhatja az általa kezelt eszközökhöz fűződő szavazati jogokat;

b)

az alapkezelő társaság vagy befektetési vállalkozás összeférhetetlenség fennállása esetén nem lehet tekintettel az anyavállalat vagy bármely más, az anyavállalat ellenőrzése alatt álló vállalkozás érdekeire.

9.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/37

(1)

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a gépjárművek vezetőinek menetirányú látóterére vonatkozó jóváhagyásáról szóló előírás-tervezete (2) megszünteti a szerződő felek közötti gépjármű-kereskedelem gyakorlati korlátait ezen aspektusok tekintetében, magas szintű biztonság szavatolása mellett.

(2)

Helyénvaló ezért meghatározni a Közösség álláspontját az említett előírás-tervezet tekintetében, és ennélfogva rendelkezni arról, hogy a Közösség – amelyet a Bizottság képvisel – a tervezet mellett szavazzon.

(3)

Az előírás-tervezet a Közösség gépjármű-típusjóváhagyási rendszerének részévé válik, ugyanis a gépjárművek vezetőinek látóterére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1977. szeptember 27-i 77/649/EGK tanácsi irányelv (3) hatóköre hasonló ezen előírás-tervezetéhez,

9.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/39

(1)

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának az elmozdult csomagokkal szemben utasvédelmet biztosító, az eredeti járműfelszereltségnek részét nem képező elválasztó rendszereknek a jóváhagyásáról szóló rendelettervezete (a továbbiakban: ENSZ-EGB-rendelettervezet) (2) megszünteti a szerződő felek között a gépjármű-kereskedelem technikai korlátait ezen alkatrészekre vonatkozóan, ugyanakkor biztosítja a biztonság és a környezetvédelem magas szintjét.

(2)

Helyénvaló ezért meghatározni a Közösség álláspontját az ENSZ-EGB-rendelettervezet tekintetében, és rendelkezni arról, hogy a Közösség – amelyet a Bizottság képvisel – a tervezet mellett szavazzon.

(3)

Mivel az ENSZ-EGB-rendelettervezet nem eredeti járműfelszereltségre tartalmaz előírásokat, nem kell beépíteni a közösségi gépjármű-típusjóváhagyási rendszerbe,

9.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 69/40

(1)

2006. január 24-én a Bizottság egy bejelentést kapott, amelyben az INEOS Group Limited („Ineos”) vállalkozás bejelentette azt a szándékát, hogy megszerzi az ellenőrzést, eszközök megvásárlása révén, a British Petroleum Group („BP”) által ellenőrzött BP etilén-oxid/etilén-glikol üzletág („BP Dormagen üzletág”) felett.

(2)

Az Ineos egy tőkeegyesítő társaság az Egyesült Királyságban, amelynek világszerte vannak különféle, kizárólagos tulajdonában lévő leányvállalatai a köztes termékek és speciális vegyszerek gyártása, forgalmazása, értékesítése és reklámozása területén. 2006. december 16-án az Ineos megszerezte az Innovene-t, amely korábban a BP olefinekkel, származékokkal és finomítással foglalkozó vállalkozása volt (a BP Dormagen üzletág kivételével, amelynek megszerzése a jelen határozat tárgya). Az Innovene egy sor petrolkémiai terméket – ezen belül olefineket és származékaikat – és egy sor finomítói terméket gyárt (2). Ezt a műveletet a Bizottság 2005. december 9-én átengedte (COMP/M.4005 ügyszám – Ineos/Innovene, a „fő ügylet”).

(3)

A BP Dormagen üzletág, amely egyetlen, Köln/Dormagen (Németország) területén található üzemből áll, jelenleg a BP ellenőrzése alatt áll, és etilén-oxid („EO”) és etilén-glikolok („EG vagy glikolok”) gyártásával foglalkozik.

(4)

A Vállalat-összefonódási Tanácsadó Bizottság 2006. július 28-i, 143. ülésén a Bizottságtól kapott, az átengedés megadásáról szóló határozattervezetre kedvező véleményt adott (3).

(5)

A meghallgatási tisztviselő 2006. július 26-án kelt jelentésében azt az álláspontot foglalta el, hogy a felek meghallgatás iránti jogát tiszteletben tartották (3).

(6)

Amikor a Bizottság a fő ügyletet megvizsgálta, felmérte az etilén-oxid („EO”) és számos származéka („EOD-k”), különösen az alkohol-etoxilátok, a glikoléterek („GE-k”) és az etanolaminok („EOA-k”) piacát. A Bizottság megállapította, hogy a fő ügylet a horizontálisan és vertikálisan kapcsolódó piacokon nem vet fel komoly kételyeket a közös piaccal való összeegyeztethetőség szempontjából.

(7)

A BP Dormagen üzletág csak EO és EG termékeket gyárt és értékesít. Az Ineos a vegyszerek széles skáláját gyártja, ezen belül EO-t és EO-származékokat (ideértve az EG-ket). Következésképpen a BP Dormagen üzletágnak az Ineos által felajánlott megszerzéséből eredően horizontális átfedések csak az EO-val és az EG-kel kapcsolatban keletkeznek. Emellett vertikális kapcsolatok az EO-t megelőzően léteznek (az etilén tekintetében) és az EO-t követően (az EO származékai tekintetében).

(8)

Az EO színtelen gáz, amelyet az etilén részleges oxidálásával állítanak elő. Az EO etiléntartalma 82 %, és veszélyes termék, mivel erősen tűz- és robbanásveszélyes. Ezenkívül mérgező és rákkeltő. Az EO tisztítatlan állapotban EG-k előállítására használható fel, vagy tovább tisztítható.

(9)

Az EG-k köztes vegyi anyagok, amelyeket főként az EO nem katalitikus hidratálásával állítanak elő. Az EG-k az EGT teljes EO-fogyasztásának 37,5 %-át teszik ki, és csak integrált EO-gyártók állítják elő.

(10)

Az EO feldolgozásának alternatív módja további tisztítása: a tisztított EO ekkor különféle más vegyipari köztes termékek előállítására használható fel. A tisztított EO legnagyobb részét az integrált EO-előállítók saját maguk használják fel ezt követően, EO-származékok előállítására, a maradékot kívülállóknak értékesítik, amelyek az EO-előállítókkal az EO különféle származékainak piacain versenyben állnak.

(11)

A Bizottság az etilén-oxidot korábbi ügyekben már megvizsgálta (4). Akkor az EO számára egy külön piacot határozott meg, annak alacsony behelyettesíthetősége miatt, különösen ha közvetlen nyersanyagként használják kémiai reakciók során. Az ebben az ügyben végzett vizsgálat megerősítette a termékpiacnak ezt a meghatározását.

(12)

Mivel kívülállóknak csak tisztított EO-t adnak el, a verseny felmérése ebben az esetben a tisztított EO piacára koncentrálódott. Az eljárások egy késői szakaszában az Ineos azt állította, hogy a tisztított EO-t tovább lehetne bontani magas fokozatú EO-ra („HG-EO”) illetve alacsony fokozatú EO-ra („LG-EO”), a tisztátalanságok (főként az aldehidtartalom) szintjétől függően. A piac vizsgálata azonban megerősítette, hogy az érintett termékpiacnak a tisztított EO tisztasági szintek szerinti további felosztására nincs szükség, mivel kívülállóknak csak H-G EO-t adtak el.

(13)

A Bizottság megvizsgálta azt is, hogy különbséget kell-e tenni a hosszú távú szállítási szerződések között aszerint, hogy az EO-t olyan ügyfeleknek szállítják, amelyeknek üzemei az EO szállítójának telephelyén vagy ahhoz közel vannak, és amelyekhez csővezetékkel kapcsolódik („telephelyi”) vagy más ügyfeleknek szállítják („telephelyen kívül”), amelyek kiszolgálása más módon, például teherautóval vagy vasúton történik. A Bizottság azt találta, hogy voltak bizonyos különbségek az árszintekben, a szerződések időtartamában és a vásárolt mennyiségekben e két szállítási módszer között. A Bizottságnak azonban erről a kérdésről nem kellett döntenie, mivel az ügylet a hatékony versenyt jelentősen nem akadályozná, függetlenül attól, hogy a telephelyi és telephelyen kívüli szállításokat egyetlen, vagy két külön piacnak tekintik-e.

(14)

Az Ineos azt állította, hogy az EG-k külön termékpiacot alkotnak, ami összhangban van a Bizottság előző határozatával (5). Egy ezt követő határozatában (6) azonban a Bizottság azt állapította meg, hogy a keresleti oldal megfontolásai szükségessé tehetik az EG különböző típusainak megkülönböztetését. Ezek a következők: a monoetilén-glikol („MEG”), a dietilén-glikol („DEG”) és a trietilén-glikol („TEG”). A MEG teszi ki a termelés nagy többségét (mintegy 90 %-át), a fennmaradó termelés pedig a DEG (mintegy 9 %) és a TEG (mintegy 1 %) között oszlik meg.

(15)

Ebben az esetben a piaci szereplők többsége jelezte, hogy az EG-ket tovább fel kellene osztani három piacra, a MEG-re, a DEG-re és a TEG-re, mivel ezeket nagyon különböző alkalmazásokban használják fel, és egymással semmilyen mértékben nem helyettesíthetők. A kínálati oldal szempontjából azonban a MEG, a DEG és a TEG gyártása végig együtt történik, és mindig nagyon hasonló arányokban állítják ezeket elő. A piac pontos meghatározása eldöntetlen maradt, mivel az ügylet az EG-k tekintetében a hatékony versenyt az alternatív termékpiaci meghatározások egyike szerint sem akadályozná jelentősen.

(16)

Előző határozataiban (7) a Bizottság az EO piacának földrajzi kiterjedését Nyugat-Európára valószínűsítette (amelyet EGT plusz Svájcként határozott meg), mindazonáltal a piac pontos meghatározása eldöntetlen maradt. Ebben az esetben az érintett termelő üzemek Antwerpenben (Belgiumban), Laverában (Franciaországban) és Dormagenben (Németországban) találhatók. Az Ineos azt állította, hogy a piac az egész EGT-re kiterjed, mivel az EO-t ezekből az üzemekből nagy távolságokra szállítják (az Ineos adatai szerint egyes esetekben 1 000 km-nél is távolabbra, bár a szállítások többsége 600 km-en belülre irányul). Az ügyfelek nagy többsége és a versenytársak legalább fele úgy véli azonban, hogy földrajzi értelemben a piac regionális. A szállítási távolságok a jelek szerint 0 km és 800 km között vannak, a nagy többség pedig, a szállítási költségek és a termék veszélyessége miatt, 0 és 600 km között van.

(17)

A szállítási távolsággal kapcsolatos korlátok miatt a Bizottság az EO lehetséges regionális piacait a következőképpen határozta meg: i. Egyesült Királyság és Írország; ii. északi országok (Norvégia, Svédország és Finnország); iii. kontinentális Északnyugat-Európa vagy „KÉNYE” (Hollandia, Dánia, Belgium, Luxemburg, Németország, Ausztria, Közép- és Észak-Franciaország); iv. a Földközi-tenger medencéje (Olaszország, Portugália, Dél-Franciaország és Spanyolország); valamint v. Közép- és Kelet-Európa. Emellett a Bizottság kiderítette, hogy a regionális árkülönbségek és a korlátozott kereskedelmi áramlások révén ez a földrajzi piacfelosztás megerősödőben van. Az EO pontos földrajzi piacának meghatározására azonban nem is volt szükség, mivel a Bizottság kiderítette, hogy az ügylet a hatékony versenyt jelentősen nem akadályozná egyik lehetséges földrajzi piacon sem (az EGT-méretű földrajzi piacon vagy a KÉNYE-piacon, amely az egyetlen olyan regionális piac, amelyen mindkét fél tevékenykedik).

(18)

Az Ineos azt állította – az előző határozatok érvelésével összhangban (8) – hogy az érintett földrajzi piac az EG-k számára legalábbis Nyugat-Európát, de akár a világot jelenti. Ez azért van így, mert az EG-k nem veszélyes termékek, és következésképpen könnyen szállíthatók. Az árak világszinten összehasonlíthatók, az EGT-be irányuló behozatal pedig – főként a Közel-Keletről és Oroszországból – az EGT teljes fogyasztásának körülbelül 13 %-át képviseli.

(19)

A piac vizsgálatára reagálók túlnyomó többsége megerősítette, hogy a földrajzi piac legalábbis az EGT-re kiterjed. A határozat szempontjából azonban a piac pontos meghatározása eldöntetlen maradt, mivel az ügylet a közös piacon vagy annak egy részén a hatékony versenyt az alternatív földrajzi piacok meghatározásainak egyike szerint sem akadályozná jelentősen.

(20)

Az EO EGT-n belüli piacának átfogó mérete, beleértve a saját felhasználásra kerülő termelést, mintegy 3 000 kt/év (kilotonna évente). A kereskedelmi piac a teljes termelés mintegy 18 %-a, vagyis kb. 560 kt/év, amiből értékben mintegy 33 %-ot tesznek ki a telephelyi ügyfelek és 67 %-ot a telephelyen kívüli ügyfelek.

(21)

A piac szerkezete szempontjából az ügylet a három legnagyobb EO-szállító közül kettőnek az összefonódása, ami az EO érintett termék- vagy földrajzi piacainak bármely ésszerű meghatározása szerint 45 % feletti egyesített piaci részarányt hoz létre. Az egyesített vállalkozás legközvetlenebb versenytársa, a Shell az átfogó kereskedelmi piac mintegy 15–25 %-át képviseli, mind a telephelyi, mind a telephelyen kívüli szállításokban. Az összes fennmaradó versenytárs 10 % alatti (de sokuk 5 % alatti) piaci részaránnyal rendelkezik, mind az összesített, mind a telephelyen kívüli eladásokban.

(22)

Figyelembe véve azonban, hogy a kereskedelmi piac a teljes termelésnek csak egy meglehetősen kis részét teszi ki, az átfogó termelés viszonylag kis változásai a kereskedelmi piacra jelentős hatást gyakorolhatnak. Ennek eredményeként a Bizottság értékelésében az integrált termelők belső EO-felhasználására és annak a kívülállók számára történő értékesítésre gyakorolt hatására koncentrált. A Bizottság megvizsgálta az EO szállításával kapcsolatos feltételeket és különösen azokat a tényezőket, amelyek az egyesített vállalkozás magatartását az EO kereskedelmi piacán megszabhatják.

(23)

Ehhez a Bizottság meghatározta azokat a fő vonatkozásokat, amelyektől az EO rendelkezésre állása függ a kereskedelmi piacon: – az EO-előállítási kapacitás, – a tisztítókapacitás, – az EO ezt követő felhasználásai, különösen az EG-k és más felhasználások közötti megosztás, – a többlet-EO belső felhasználásának és/vagy a kereskedelmi piacon történő értékesítésének ösztönzői.

(24)

Először is a Bizottság felmérte, hogy jelenleg a felek versenytársai elegendő pótlólagos kapacitással rendelkeznek-e az EO-ból ahhoz, hogy a kereskedelmi piacot ellássák. E tekintetben a tisztítási kapacitás a döntő, mivel a kereskedelmi piacon az értékesítés csak tisztított EO-t jelent. A vizsgálat megmutatta, hogy bár a felek üzemei a pótlólagos tisztítási kapacitás fontos részét képviselik, a versenytársaik pótlólagos kapacitásai a felek versenyellenes magatartását korlátozhatnák, mivel a viszonylag kicsi kereskedelmi piachoz képest jelentős volumeneket képviselnek.

(25)

Ebben az ügyben a Bizottság értékelésének fontos része volt az is, hogy a tisztított EO és az EG-k termelése közötti kapcsolatra összpontosítottak. Az EG-k előállításának csökkentése az integrált termelőket (azokat a termelőket, amelyek mind EO-t, mind EG-ket gyártanak) képessé teheti arra, hogy megnöveljék a tisztított EO-termelésüket. Ez a kapcsolat azon a tényen alapul, hogy mindkét termék ugyanazt a nyersanyagot használja fel (a tisztítatlan EO-t), következésképpen pedig az EG-k előállításában történt csökkenés olyan tisztítatlan EO-t szabadít fel, amely felhasználható lett volna a tisztított EO többletmennyiségeinek előállítására – a tisztítási kapacitások korlátaitól függően.

(26)

Az Ineos azt állította, hogy a MEG-et ingatermékként használják, ami lehetővé teszi, hogy az EO előállítói a piaci feltételek függvényében váltsanak oda-vissza az EO szállítása, illetve más EO-származékok között. Ennek bizonyítására az Ineos két ökonometriai tanulmányt mutatott be, annak kimutatására, hogy a múltban a felek versenytársai, az Ineos és a BP Dormagen üzletág üzemeinek kiesésére reagálva, növelni tudták a tisztított EO termelését, a glikolok előállításának kárára. Megállapítást nyert, hogy az EO értékesítésének az érintett üzemek részéről történt csökkentéseit (bizonyos mértékig) ellensúlyozták a versenytársak megnövelt EO-eladásai.

(27)

A Bizottság megállapította, hogy ezek a tanulmányok, bizonyos korlátaik ellenére, jelezték, hogy ezek a versenytársak képesek fellépni az egyesített vállalkozás versenyellenes magatartásával szemben.

(28)

A Bizottság ezután becslést készített arról, hogy mekkora lehet a glikolok és a tisztított EO közötti lehetséges kilengés, a kapacitási korlátok figyelembevételével. A Bizottság megállapította, hogy a glikolok termelésében bekövetkező legnagyobb előrejelezhető csökkenés esetén a glikolokról a tisztított EO irányába történő lehetséges kilengés az összefonódott vállalkozás egyoldalú áremelése esetén az EO kereskedelmi piacára akkora mennyiségeket hozna, amelyek a piac jelenlegi összesített méretéhez képest jelentősek.

(29)

A Bizottság figyelembe vette a Közel-Keleten és Ázsiában most belépő új glikolkapacitások által az európai piaci helyzetre gyakorolt hatást is. Azt állapította meg, hogy ezek az új EO-termelési kapacitások valószínűleg megnövelnék az EG-knek az EGT-be irányuló kivitelét, és hogy ennek eredményeként az EG-termelés csökkenésére lehet számítani az EGT-ben. Ez aztán megnövelné az EO rendelkezésre állását az EGT-ben, harmadik feleknek történő értékesítés számára, és más EO-származékok házon belüli előállítására.

(30)

Ennek megfelelően a Bizottság helyénvalónak tartotta, hogy a művelet hatását előretekintő módon értékelje, vagyis az előrejelzés és a jövőben indokoltan várható fejlemények kapcsán.

(31)

A Bizottság vizsgálata azt mutatta, hogy az EO teljes pótlólagos kapacitása az elkövetkező években az EGT-ben várhatóan nőni fog, a kihasználtsága pedig alacsonyabb lesz. Bár a pótlólagos tisztítási kapacitás a közeljövőben várhatóan csökkenni fog, mivel a kereskedelmi piac viszonylag kicsi, és lényeges növekedése a közeljövőben nem várható, a fennmaradó tisztítási kapacitás mégiscsak korlátként viselkedhet az egyesített vállalkozás által végrehajtott egyoldalú áremelések számára.

(32)

Kiegészítésképpen, a glikoloknak az EO európai kereskedelmi piacára a Közel-Keletről történő behozatalában várt emelkedés hatásának felmérése érdekében, figyelembevételre került, hogy az EO termelőinél milyen jövőbeli ösztönzők vannak a kereskedelmi piac ellátására. Az EO glikolokkal kapcsolatos fogyasztásában előrejelzett esés ellensúlyozásához és az EO-előállításnál a kihasználtságnak a lehető legmagasabb szinten való megtartásához az EO-termelőknek új elhelyezési lehetőségeket kellene találniuk EO-szállításaikhoz. Mivel az összes egyéb EO-származékhoz (a glikolokon kívül) és a kereskedelmi piacon tisztított EO-ra van szükség, az európai EO-előállítók számára meglenne az ösztönzés arra, hogy jelenlegi tisztítási kapacitásaikat növeljék.

(33)

A Bizottság megállapította, hogy az EO-termelés tisztítási szakaszainak bővítése kevésbé költséges, és gyakran nem kell hozzá társulniuk más beruházásoknak az üzemen belül. Feltételezve, hogy a versenytársak jelenlegi tisztítási kapacitásaikat meg tudják növelni, hogy felszívhassák a glikolok előállításában várható csökkenést, ezeknek a növekményeknek a mértéke függ attól, hogy az EO előállítói belsőleg mennyi EO-t használnak fel az EOD-okhoz, mennyire képesek EOD-kapacitásaikat növelni, és milyen ösztönzőik vannak arra, hogy az EO-t belsőleg használják fel, vagy a kereskedelmi piacon értékesítsék.

(34)

A Bizottság vizsgálata feltárta, hogy a közeljövőben az integrált termelők EOD-kapacitásai részlegesen korlátokba ütköznek, az EOD-ok iránti megnövekedett kereslet miatt. Az EOD termelési kapacitásának megnövelése költségesebb és időigényesebb, mint az EO tisztítási kapacitásaié. Következésképpen a glikolok EGT-beli termeléscsökkenésnek eredményeképpen felszabaduló tisztított EO-t az EOD-ok megnövelt termelése az integrált termelőknél nem szívja fel teljes mértékben. Következésképpen a kereskedelmi piac rendelkezésére fog állni.

(35)

Ezért elvethető, hogy az EO kereskedelmi piacán a hatékony verseny jelentős akadálya lenne. Az EO-ügyfeleknek lesznek más szállítási lehetőségeik, amelyek az egyesített vállalkozás magatartásának korlátozására elegendőek lesznek.

(36)

A világ EG-termelését és -fogyasztását mintegy 17 000 kt/évre becsülik, amiből az EGT termelése körülbelül 1 700 kt/év, mintegy 1 950 kt/év kereslethez. Az elmúlt években a világkereslet viszonylag stabil volt, különösen a poliészter textíliákhoz felhasznált MEG iránti kereslet miatt Kínában és a Távol-Keleten. Ez aztán számottevő új EG-kapacitásba történő beruházásokra ösztönzött Ázsiában és a Közel-Keleten, amelyek a következő néhány évben kezdenek termelni.

(37)

A Bizottság vizsgálata jelezte, hogy az egyesített vállalkozás piaci részaránya a globális kereskedelmi piacon egyetlen lehetséges termékpiac-meghatározás szerint sem haladta meg az 5 %-ot. Az EGT-méretű kereskedelmi piacon az egyesített vállalkozás részaránya egyik érintett termékpiac tekintetében sem haladta meg a 20 %-ot. Az egyesített vállalkozás különféle erős versenytársak, mint például a BASF, a MEGlobal, a Sabic, a Shell, a Clariant, valamint a behozatal versenyével is szembesül.

(38)

Az egyesített vállalkozás korlátozott piaci részarányára, a hasonló vagy nagyobb piaci részaránnyal rendelkező jelentős versenytársak jelenlétére, és a glikolok európai gyártásának előrejelzett (a megnövekedett behozatalból eredő) visszaesésére való tekintettel a Bizottság megállapította, hogy a javasolt ügylet az EG piacán versenypolitikai aggályokat nem vet fel.

(39)

A fent ismertetett okokból a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt összefonódás a hatékony versenyt – főleg domináns pozíció létrejöttének vagy erősödésének eredményeként – a közös piacon vagy annak egy számottevő részén jelentősen nem akadályozza. Az összefonódást ezért a vállalatfúziós rendelet 8. cikkének (1) bekezdése és az EGT-megállapodás 57. cikke értelmében a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.