1.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

1.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/3

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002, az ex 1005 (a hibrid vetőmag kivételével), valamint az ex 1007 (a vetésre szánt hibridek kivételével) KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám egyenlő az e termékek behozatalára érvényes, 55 %-kal megnövelt, majd a szállítmányra vonatkozó CIF-importárral csökkentett intervenciós árral. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a cikk (2) bekezdésében említett behozatali vám kiszámítása céljából a szóban forgó termékekre szabályos időközönként meg kell állapítani a reprezentatív CIF-importárakat.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében az 1001 10 00, 1001 90 91, ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), 1002 00, 1005 10 90, 1005 90 00 és 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám kiszámításához az ugyanezen rendelet 4. cikkében leírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló rögzíteni a behozatali vámokat a 2007. március 1-jetől az új behozatali vám hatálybalépése napjáig tartó időszakra,

1.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/6

(1)

A 2454/93/EGK bizottsági rendelet (2) a vámkontingensek kezelésére vonatkozó rendszert hozott létre. A behozatali adminisztratív terhek és költségek csökkentése, valamint a kezelés egységességének elősegítése érdekében rendelkeztek arról, hogy egyes vámkontingensek kritikusnak tekintendők. A rendszerre vonatkozó tapasztalatok és a tagállamok, valamint a Bizottság közötti elektronikus adatcsere egyre növekvő alkalmazása rámutatott arra, hogy a kritikus minősítés meghatározásához használt követelmények a közösségi saját források veszélyeztetése nélkül tovább enyhíthetők. Ennek megfelelően a vámkontingens akkor minősül kritikusnak, ha az induló kontingensmennyiség 90 %-át használták fel a jelenlegi rendszerben meghatározott 75 % helyett.

(2)

A behozatallal és a kivitellel kapcsolatos megfigyelési adatok szükségessége jelentősen nőtt. Következésképpen áruk felügyelete esetében a tagállamoknak a mostani rendszerben meghatározottaknál gyakrabban kellene részletes adatokat szolgáltatni a Bizottság részére a szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámáru-nyilatkozatok vagy a kiviteli nyilatkozatok tekintetében. Amennyiben az egyszerűsített eljárás szerinti vámáru-nyilatkozat kibocsátásának időpontjában nem vagy csak részben állnak rendelkezésre ezek az adatok, később kell azokat benyújtani.

(3)

A 2454/93/EGK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

1.

A 308a. cikk (10) bekezdésében a „10 ECU” kifejezés helyébe a „10 EUR” kifejezés lép.

2.

A 308c. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 308d. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:

„308d. cikk

(1)   Ha közösségi felügyeletre van szükség, a tagállamok hetente legalább egy alkalommal közlik a Bizottsággal a szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámáru-nyilatkozatokra vagy a kiviteli nyilatkozatokra vonatkozó adatokat.

A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal a bizottság keretében annak meghatározása érdekében, hogy milyen adatok szükségesek a szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámáru-nyilatkozatokról vagy a kiviteli nyilatkozatokról.

(2)   Az 1. pont szerinti adatokat bizalmasan kell kezelni.

A tagállamokra vonatkozó konszolidált adatok azonban hozzáférhetőek minden tagállam jogosult felhasználói számára.

A tagállamok a Vámkódexbizottság keretében együttműködnek a Bizottsággal a konszolidált adatokhoz való jogszerű hozzáférésre vonatkozó gyakorlati szabályok meghatározásában.

(3)   Bizonyos termékek esetében a felügyelet bizalmasan történik.

(4)   Amennyiben a 253–267. és a 280–289. cikkek szerinti egyszerűsített eljárások keretében az e cikk 1. pontjában hivatkozott adatok nem állnak rendelkezésre, a tagállamoknak a kiegészített vagy a kiegészítő vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat kell közölniük a Bizottsággal.”

1.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/8

(1)

Az 1177/2003/EK rendelet egységes keretet teremtett a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó, a nemzeti és az európai szintű jövedelmekre, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés szintjére és összetételére vonatkozó, összehasonlítható és aktuális keresztmetszeti és longitudinális adatokat tartalmazó közösségi statisztika módszeres előállításához.

(2)

Az 1177/2003/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének f) pontja szerint végrehajtási intézkedések szükségesek az EU-SILC keresztmetszeti komponensébe évente bevonni kívánt másodlagos célterületek és célváltozók listájának meghatározásához. A 2008. évre össze kell állítani a túlzott eladósodottság és a pénzügyi kirekesztés modulban szereplő másodlagos célváltozók listáját. Ezt a változók kódjaira és meghatározásaira vonatkozó rendelkezésnek kell kísérnie.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a statisztikai programbizottság véleményével,

1.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/16

(1)

A Bizottsághoz az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján kérelmet nyújtottak be az Indiából származó egyes grafitelektróda-rendszerek behozatalára bevezetett dömpingellenes intézkedések lehetséges kijátszásának kivizsgálására.

(2)

A kérelmet 2007. január 15-én az Európai Szén- és Grafitszövetség (ECGA) nyújtotta be egyes grafitelektróda-rendszerek közösségi gyártói nevében.

(3)

A lehetséges kijátszásban érintett termék elektromos kemencékben használatos grafitelektróda – amelynek sűrűsége 1,65 g/cm3 vagy annál nagyobb, és elektromos ellenállása 6,0 μΩ.m vagy annál kisebb, az ex 8545 11 00 KN-kód alá tartozik (TARIC-kód: 8545110010) –, és az ilyen elektródákhoz használt érintkezők – amelyek az ex 8545 90 90 KN-kód (TARIC-kód: 8545909010) alá tartoznak –, akár együtt, akár külön importálták őket Indiából (a továbbiakban: az érintett termék). Ezek a kódok csak tájékoztató jellegűek.

(4)

A vizsgált termékek egyes Indiából származó, 75 mm vagy annál nagyobb átmérőjű mesterséges grafitrudak (a továbbiakban: a vizsgált termék), amelyet rendszerint az ex 3801 10 00 KN-kód (TARIC-kód: 3801100010) alatt jelentenek be. Ez a kód csak tájékoztató jellegű. A vizsgált termék az érintett termék gyártási folyamatában megjelenő köztes termék, amely már magában hordozza a későbbi termék alapvető tulajdonságait.

(5)

A jelenleg hatályban lévő és esetlegesen kijátszott intézkedések az 1629/2004/EK tanácsi rendeletben (2) meghatározott dömpingellenes intézkedések.

(6)

A kérelem első látásra elégségesnek tűnő bizonyítékot tartalmaz arra, hogy az érintett termék importjára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket a vizsgált termék importálásával kijátsszák.

(7)

A bizonyítékot a következőképpen terjesztették elő:

(8)

A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték indokolja az alaprendelet 13. cikkének megfelelő vizsgálat elindítását, továbbá a vizsgált termék behozatalai nyilvántartásba vételének elrendelését az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban.

(9)

A Bizottság az általa a vizsgálathoz szükségesnek ítélt információk beszerzése érdekében kérdőíveket küld a jelenlegi intézkedésekhez vezető vizsgálatban együttműködő exportőröknek/gyártóknak és az indiai exportőrök/gyártók szövetségeinek, továbbá a közösségi importőröknek és közösségi importőrök szövetségeinek, valamint az indiai hatóságoknak. Vizsgálatot érintő információt adott esetben a közösségi iparágtól is bekérhetnek.

(10)

Az érdekelt feleknek haladéktalanul kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal, legkésőbb a 3. cikkben megállapított határidő leteltéig, hogy megtudják, szerepelnek-e a panaszban, és amennyiben szükséges, kérdőívet igényeljenek az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tekintettel arra, hogy az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidő valamennyi érdekelt félre vonatkozik.

(11)

A Bizottság értesíti az indiai hatóságokat a vizsgálat megindításáról, és továbbítja számukra a kérelem egy példányát.

(12)

Valamennyi érintett felet felkérik, hogy álláspontját írásban ismertesse, illetve hogy azt alátámasztó bizonyítékokat szolgáltasson. A Bizottság meghallgathatja továbbá azon érdekelt feleket, akik írásos kérelmükben bizonyítják, hogy különös okuk van a meghallgatásra.

(13)

Az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vizsgált termék importja mentesíthető a regisztráció vagy az intézkedések alól, amennyiben az ilyen import nem valósítja meg az intézkedések kijátszását.

(14)

Tekintettel arra, hogy az esetleges kijátszás a Közösségen belül valósul meg, az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése alapján mentességet lehet biztosítani a vizsgált termék azon importőrei számára, akik bizonyítani tudják, hogy az intézkedések hatálya alá tartozó egyetlen gyártóval sem állnak kapcsolatban. A mentességet kérelmezni kívánó importőröknek a bizonyítékokkal teljeskörűen alátámasztott kérelmüket az e rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell benyújtaniuk.

(15)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján nyilvántartást kell vezetni a vizsgált termék importjáról, hogy amennyiben a vizsgálat a kijátszás tényét alátámasztja, úgy az Indiából származó import nyilvántartásba vételének napjára visszamenőleg lehessen a megfelelő mértékű dömpingellenes vámot kivetni.

(16)

A hatékony ügyvitel érdekében határidőket kell megállapítani, amelyeken belül:

(17)

Figyelembe kell venni, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többségének gyakorlása attól függ, hogy a felek az e rendelet 3. cikkében említett időtartamon belül jelentkeznek-e.

(18)

Azokban az esetekben, amikor valamelyik érdekelt fél megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférés megadását, vagy az információkat más módon nem biztosítja a megszabott határidőkön belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, rá vonatkozóan az alaprendelet 18. cikkével összhangban átmeneti vagy végleges ténymegállapításokat lehet tenni, legyenek azok akár megerősítő, akár nemleges jellegűek.

(19)

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek bármelyike hamis vagy félrevezető információt szolgáltatott, azt figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényeket lehet felhasználni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, előfordulhat, hogy számára az eredmény kevésbé lesz kedvező, mint abban az esetben, ha együttműködött volna,

Európai Bizottság

Kereskedelmi Főigazgatóság

H. Igazgatóság

J-79 5/16 Iroda

1049 Brüsszel

Belgium

Fax: (32-2) 295 65 05

1.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/19

(1)

A Bizottsághoz az alaprendelet 23. cikkének (2) bekezdése alapján kérelmet nyújtottak be az Indiából származó egyes grafitelektróda-rendszerek behozatalára vonatkozó kiegyenlítő intézkedések állítólagos kijátszásának kivizsgálására.

(2)

A kérelmet 2007. január 15-én az Európai Szén- és Grafitszövetség (ECGA) nyújtotta be egyes grafitelektróda-rendszerek közösségi gyártói nevében.

(3)

A lehetséges kijátszásban érintett termék elektromos kemencékben használatos grafitelektróda – amelynek sűrűsége 1,65 g/cm3 vagy annál nagyobb, és elektromos ellenállása 6,0 μΩ.m vagy annál kisebb, az ex 8545 11 00 KN-kód alá tartozik (TARIC-kód: 8545110010) – és az ilyen elektródákhoz használt érintkezők – amelyek az ex 8545 90 90 KN-kód (TARIC-kód: 8545909010) alá tartoznak –, akár együtt, akár külön importálták őket Indiából (a továbbiakban: az érintett termék). Ezek a kódok csak tájékoztató jellegűek.

(4)

A vizsgált termékek egyes Indiából származó 75 mm vagy annál nagyobb átmérőjű mesterséges grafitrudak (a továbbiakban: a vizsgált termék), amelyet rendszerint az ex 3801 10 00 KN-kód (TARIC-kód: 3801100010) alatt jelentenek be. Ez a kód csak tájékoztató jellegű. A vizsgált termék az érintett termék gyártási folyamatában megjelenő köztes termék, amely már magában hordozza a későbbi termék alapvető tulajdonságait.

(5)

A jelenleg hatályban lévő és állítólagosan kijátszott intézkedések az 1628/2004/EK tanácsi rendeletben (2) meghatározott kiegyenlítő intézkedések.

(6)

A kérelem első látásra elégségesnek tűnő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az érintett termék importjára vonatkozó kiegyenlítő intézkedéseket a vizsgált termék importálásával kijátsszák.

(7)

A bizonyítékot a következőképpen terjesztették elő:

(8)

A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték igazolja az alaprendelet 23. cikkének megfelelő vizsgálat elindítását, továbbá a vizsgált termék behozatalai nyilvántartásba vételének elrendelését, az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban.

(9)

A Bizottság az általa a vizsgálathoz szükségesnek ítélt információk beszerzése érdekében kérdőíveket küld azon exportőröknek/gyártóknak, indiai exportőrök/gyártók szövetségeinek, közösségi importőröknek és közösségi importőrök szövetségeinek, amelyek a jelenlegi intézkedésekhez vezető vizsgálatban együttműködtek, valamint az indiai hatóságoknak. Vizsgálatot érintő információt adott esetben a közösségi iparágtól is bekérhetnek.

(10)

Az érdekelt feleknek haladéktalanul kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal, legkésőbb a 3. cikkben megállapított határidő leteltéig, hogy megtudják, szerepelnek-e a panaszban, és amennyiben szükséges, kérdőívet igényeljenek az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tekintettel arra, hogy az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidő valamennyi érdekelt félre vonatkozik.

(11)

A Bizottság értesíti az indiai hatóságokat a vizsgálat megindításáról, és továbbítja számukra a kérelem egy példányát.

(12)

Valamennyi érintett felet felkérik, hogy álláspontját írásban ismertesse, illetve hogy azt alátámasztó bizonyítékokat szolgáltasson. A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, akik írásos kérelmükben bizonyítják, hogy különös okuk van a meghallgatásra.

(13)

Az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdésével összhangban a vizsgált termék importja mentesíthető a regisztráció vagy az intézkedések alól, amennyiben az import nem valósítja meg az intézkedések kijátszását.

(14)

Tekintettel arra, hogy az esetleges kijátszás a Közösségen belül valósul meg, az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése alapján mentességet lehet biztosítani a vizsgált termék azon importőrei számára, akik bizonyítani tudják, hogy az intézkedések hatálya alá tartozó egyetlen gyártóval sem állnak kapcsolatban. A mentességet kérelmezni kívánó importőröknek a bizonyítékokkal teljeskörűen alátámasztott kérelmüket az e rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell benyújtaniuk.

(15)

Az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján nyilvántartást kell vezetni a vizsgált termék importjáról, hogy amennyiben a vizsgálat a kijátszás tényét alátámasztja, úgy az Indiából származó import nyilvántartásba vételének napjára visszamenőleg lehessen a megfelelő mértékű kiegyenlítő vámot kivetni.

(16)

A hatékony ügyvitel érdekében határidőket kell megállapítani, amelyeken belül:

(17)

Figyelembe kell venni, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többségének gyakorlása attól függ, hogy a felek az e rendelet 3. cikkében említett időtartamon belül jelentkeznek-e.

(18)

Azokban az esetekben, amikor valamelyik érdekelt fél megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférés megadását, vagy az információkat más módon nem biztosítja a megszabott határidőkön belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, rá vonatkozóan az alaprendelet 28. cikkével összhangban átmeneti vagy végleges ténymegállapításokat lehet tenni, legyenek azok akár megerősítő, akár nemleges jellegűek.

(19)

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek bármelyike hamis vagy félrevezető információt szolgáltatott, azt figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényeket lehet felhasználni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 28. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, előfordulhat, hogy számára az eredmény kevésbé lesz kedvező, mint abban az esetben, ha együttműködött volna,

Európai Bizottság

Kereskedelmi Főigazgatóság

H. Igazgatóság

J-79 5/16 Iroda

B-1049 Brüsszel

Fax: (32-2) 295 65 05

1.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/22

(1)

Az Európai Közösség és az Argentin Köztársaság között levélváltás formájában létrejött és a 2006/930/EK tanácsi határozattal (2) jóváhagyott, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság engedményes listáin szereplő engedményeknek ezen országok Európai Közösséghez való csatlakozása során történő módosításáról szóló megállapodás (3) vámkontingensek megnyitását írja elő a borra vonatkozóan.

(2)

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (4) egységes szerkezetbe foglalta a vámáru-nyilatkozatok elfogadásának időrendi sorrendje szerint igénybe veendő vámkontingensek kezelésének szabályait.

(3)

A Közösség által a levélváltás formájában létrejött megállapodás értelmében vállalt kötelezettségekkel összhangban ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

a)

20 000 hl borra vonatkozó (erga omnes) vámkontingens (vámtételszám: 2204 29 65 és 2204 29 75), a kontingensen belüli mennyiségre vonatkozó vámtarifa 8 EUR/hl (a kontingens tételszáma: 09.0095),

b)

40 000 hl borra vonatkozó (erga omnes) vámkontingens (vámtételszám: 2204 21 79 és 2204 21 80), a kontingensen belüli mennyiségre vonatkozó vámtarifa 10 EUR/hl (a kontingens tételszáma: 09.0097).

1.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/23

(1)

A 2004/17/EK irányelv 30. cikke előírja, hogy az irányelvben említett bármely tevékenység folytatására irányuló szerződések nem tartozhatnak ezen irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. A piaci belépés akkor minősül szabadnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazta az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő közösségi jogszabályokat.

(2)

E jogszabályokat a 2004/17/EK irányelv XI. melléklete tartalmazza, amely irányelv a villamosenergia-ágazat tekintetében a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1996. december 19-i 96/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) hivatkozik. A 96/92/EK irányelv helyébe a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) lépett, amely még nyitottabbá teszi a piacot. A gázágazat tekintetében a XI. melléklet a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló,1998. június 22-i 98/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (4) említi. A 98/30/EK irányelv helyébe a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) lépett, amely előírja a piac nyitottabbá tételét.

(3)

A 2004/17/EK irányelv 62. cikkének (2) bekezdése értelmében az említett irányelv szolgáltatásnyújtásra irányuló tervpályázatokra irányadó szabályokról szóló III. címe nem vonatkozik az érintett tagállamban olyan tevékenység végzésére szervezett tervpályázatokra, amelynél bizottsági határozat állapította meg a 30. cikk (1) bekezdésének alkalmazhatóságát, vagy amelynek vonatkozásában az említett bekezdés ugyanazon cikk (4) bekezdésének második vagy harmadik albekezdése, illetve (5) bekezdésének negyedik albekezdése értelmében alkalmazhatónak minősül.

(4)

Az Egyesült Királyság által benyújtott kérelem az angliai, skóciai és walesi nagy- és kiskereskedelmi villamosenergia- és gázszolgáltatásra vonatkozik. A némi hasonlóság ellenére, az egyes termékek jellemzői – különösen a nagyon korlátozott helyettesíthetőség – miatt indokolt egyetlen „energiapiac” helyett két különböző termékpiacról, azaz gázpiacról és villamosenergia-piacról beszélni.

(5)

Tekintettel az e kérelem által érintett három földrajzi terület villamosenergia-piacainak egységes jegyeire, valamint az Egyesült Királyság és a Közösség egyéb hálózatai közötti csatlakozások korlátozott kapacitására (6), Angliát, Skóciát és Walest kell a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek értékelése tekintetében az érintett villamosenergia-piacot alkotónak tekinteni. A gáz tekintetében azt is meg kell állapítani, hogy Nagy-Britannia jelenti az érintett földrajzi piacot, mivel – ahogyan azt a British Office of Fair Trade (Brit Tisztességes Kereskedelem Hivatala) megjegyezte – ez jelenti a gáz kereskedelmi rendszerének határát: bár a Bacton-Zeebrugge rendszerösszekötőn keresztül folyik gázkereskedelem a kontinentális Európával, az értékesített mennyiség viszonylag kicsi. Ugyanez érvényes Nagy-Britannia és Észak-Írország (nem tartozik e határozat hatálya alá), valamint az Ír Köztársaság közötti kereskedelem mennyiségére. E következtetések összhangban vannak a Bizottság által a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek benyújtott „Jelentés a belső gáz- és villamosenergia-piac létrehozása terén elért haladásról” (a továbbiakban: a 2005-ös jelentés) című közlemény (7) következő megállapításával: „a gáz- és villamosenergia-piacok az EU-ban gazdasági értelemben továbbra is nemzeti piacként működnek”.

(6)

Ez – és az e határozatban szereplő többi – értékelés kizárólag a 2004/71/EK irányelv alkalmazásában, és a versenyszabályok alkalmazásának sérelme nélkül készült.

(7)

A villamos energia tekintetében az Egyesült Királyság a 96/92/EK irányelv mellett a 2003/54/EK irányelvet is végrehajtotta és alkalmazza. A gáz tekintetében az Egyesült Királyság a 98/30/EK irányelv mellett a 2003/55/EK irányelvet is végrehajtotta. Ebből következően – és a 30. cikk (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban – a piacra való belépés nem tekinthető korlátozottnak sem a villamos energia, sem a gáz tekintetében.

(8)

A versenynek való közvetlen kitettséget több mutató alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jellegű. A 2005-ös jelentésben a Bizottság megállapította, hogy „sok nemzeti piac az ipar nagyfokú koncentrációját mutatja, ami gátolja a hatékony verseny kifejlődését” (8). Következésképpen a Bizottság úgy ítélte meg, hogy „a nemzeti piacokon folyó verseny egyik fokmérője a három legnagyobb termelő (villamos energia) és nagybani szolgáltató (gáz) teljes piaci részesedése” (9). A legutolsó rendelkezésre álló információk szerint a három legnagyobb villamosenergia-termelő összesített piaci részesedése a teljes termelés 39 %-a (10), míg a három legnagyobb gázszolgáltató összesített piaci részesedése a nagykereskedelmi piacon 36 % (11). Mindkét szintet kellően alacsonynak kell tekinteni, és ezeket a versenynek való közvetlen kitettség jeleként kell figyelembe venni.

(9)

A verseny tekintetében szintén megfelelő mutató a likviditás mértéke, mivel a villamosenergia- és gázszolgáltatás terén zajló verseny feltételeit nagymértékben befolyásolja a nagykereskedelmi piacot jellemző likviditás. Az Egyesült Királyságban a villamos energia nagykereskedelmi piaca bilaterális kereskedelmi piacként jellemezhető, ahol az ügyletek közvetítők útján zajlanak. Több mint egy energiatőzsde létezik, azonban az UKPX volumene a legnagyobb. A nagykereskedelmi piac elsődleges szereplői közé tartoznak a termelési kapacitást előállítók; a termelési kapacitás körülbelül 70 %-át 8 vállalat állítja elő. Az Egyesült Királyság esetében az energia többszöri megvásárlása és értékesítése a felhasznált mennyiségnek körülbelül háromszorosát teszi ki (12). Az ilyen mértékű likviditást kielégítőnek kell értékelni, azaz ez a mutató egy jól működő és versenyképes nagykereskedelmi piacra utal. A gázágazat esetében a többszöri megvásárlást és értékesítést kielégítőnek kell tekinteni, mivel a teljes felhasználás két-háromszorosát teszi ki (13). A kiskereskedelmi szinten szintén megfelelő számú szereplő van jelen, mivel hat fő szolgáltató tevékenykedik a háztartási piacon, és további vállalatok aktívak a nagy felhasználók ágazatában (14). A gázpiacon szintén elegendő számú aktív résztvevő van jelen, és e piacot a következőképpen lehet jellemezni: „Az (Egyesül Királyság) gázpiacán a verseny jelentős mértékű, a nagykereskedelemben 10 vállalat vesz részt tevékenyen. A villamos áram esetében a belföldi szállítási piacon a többséget 6 vállalat jelenti… (amelyek közül)… öt új belépő a gázszolgáltatás piacán. A nagy felhasználók, amelyek közé sok jelentős olajvállalat tartozik, közvetlenül a nagykereskedelmi piacon vásárolnak.” (15). Ezeket a tényezőket tehát a versenynek való közvetlen kitettség mutatójaként kell értékelni.

(10)

További mutatóknak kell tekinteni a kiegyenlítő piacok mechanizmusait is a termelés és a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi piacok vonatkozásában egyaránt. Valójában „minden olyan piaci résztvevő, akinek nehézségbe ütközik termelési portfólióját megrendelőjének arculatához igazítani, a kiegyenlítő energia átviteli rendszerüzemeltetők által meghatározott eladási ára és a túltermelés e piaci résztvevő által kifizetett visszavásárlási ára közötti különbség miatt költségekkel számolhat. Ezeket az árakat a szabályozó hatóság közvetlenül kiróhatja az átviteli rendszerüzemeltetőkre; illetve olyan piaci alapú mechanizmus által rögzülhetnek, amelynek keretében az árakat a termelésüket felfelé vagy lefelé szabályozni kívánó egyéb termelők ajánlatai határozzák meg. (…) A kisebb piaci szereplők számára a legnagyobb nehézséget az átviteli rendszerüzemeltetőktől való felvásárlási ár és az eladási ár közötti számottevő különbség fennállásának kockázatát jelenti. Ez több tagállamban is előfordul, és várhatóan hátrányosan érinti a verseny alakulását. A nagy árkülönbség azt is jelentheti, hogy a csupán egy-két ipari termelő által uralt kiegyenlítő piacon nem kielégítő a verseny szintje. Ezeket a problémákat tovább súlyosbíthatja, ha a hálózati felhasználók helyzetüket nem tudják a valós időhöz igazítani.” (16). A BETTA (British Electricity Trading and Transmission Arrangements, Brit Villamosenergia-kereskedelmi és -átviteli Megállapodások) bevezetése óta Anglia, Skócia és Wales egységes kiegyenlítő piaccá váltak. E piac legfontosabb jellemzői (piaci alapú árképzés, félóránkénti „kapuzárás” és viszonylag kis árkülönbségek) okán e piac a versenynek való közvetett kitettség mutatójának tekintendő. Hasonlóan a gáz esetében, a kiegyenlítő árakat az átviteli rendszerüzemeltető által működtetett piaci mechanizmusok alapján számítják ki. Az egyenlőtlenségeket naponta kiegyenlítik, és rendszerint nincs jelentős különbség a vételi ár és az eladási ár között. E hátrányos megkülönböztetéstől mentes mechanizmus nem jelent akadályt a szolgáltatók számára.

(11)

Tekintettel az érintett termékek (a villamos energia és gáz) tulajdonságaira és a megfelelő kiváltó termék vagy szolgáltatás hiányára, a villamosenergia- és gázpiacon zajló verseny értékelése során az árverseny és az árképzés szerepe fokozatosan nő. A szolgáltatót váltó fogyasztók száma az árverseny természetes fokmérője, és mint ilyen, közvetlenül „a verseny hatékonyságának természetes jelzője. Ha kevés fogyasztó vált, valószínűleg gond van a piac működésével, még ha a hagyományos szolgáltatóval folytatandó újratárgyalás lehetőségéből eredő hasznokat nem is lenne szabad figyelmen kívül hagyni.” (17). Emellett „a végfelhasználókra vonatkozó szabályozott árak kulcsszerepet játszanak a fogyasztói magatartás alakulásában. (…) Noha az átmeneti időszakban indokolt az ellenőrzések fenntartása, ezek az ellenőrzések a befektetési igény mutatkozásával egyre nagyobb arányú torzulást okoznak” (18).

(12)

Az Egyesült Királyságban a villamosenergia-felhasználók három kategóriájának – a nagy és kiemelten nagy ipari felhasználók, az iparban és az üzletben tevékenykedő kis- és középvállalkozások, illetve a mikrovállalkozások és háztartási fogyasztók – váltási aránya az első két csoport esetében meghaladja a 70 %-ot, míg az utolsó kategóriában megközelíti az 50 %-ot (19), és a végfelhasználókra vonatkozó árak kontrollja 2002-ben megszűnt (20). A gáz esetében a felhasználók három kategóriájának – a nagy és kiemelten nagy ipari felhasználók, ideértve az erőműveket, az iparban és az üzletben tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat, illetve a mikrovállalkozásokat és háztartási fogyasztókat – váltási aránya az első két csoport esetében meghaladja a 70 %-ot, míg az utolsó kategóriában megközelíti az 50 %-ot (21). A végfelhasználókra vonatkozóan az árak kontrollja 2002-ben megszűnt. Az egyesült királyságbeli helyzet a váltás és a végfelhasználói árak ellenőrzése tekintetében kielégítő, és a versenynek való közvetlen kitettség mutatójának tekintendő.

(13)

Tekintettel e mutatókra, és az ágazat általános angliai, skóciai és walesi helyzetére – különösen arra, hogy a hálózatok függetlenné váltak a termeléstől/ellátástól és arra, hogy a hálózati csatlakozásra hatékony szabályozás vonatkozik –, amely az Egyesült Királyság által benyújtott információkból, a 2005-ös jelentésből és annak technikai mellékletéből, valamint az előzetes jelentésből rajzolódik ki, a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó, a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltétele az angliai, skóciai és a walesi villamosenergia- és gázszolgáltatás tekintetében teljesítettnek tekintendő. A fenti (7) preambulumbekezdésben említettek szerint a piacra való korlátlan belépés másik feltétele teljesítettnek tekinthető. Következésképpen a 2004/17/EK irányelv nem alkalmazható abban az esetben, ha az ajánlatkérők a szerződést az e földrajzi területeken a villamosenergia-termelés és/vagy gáztermelés értékesítésének lehetővé tétele céljából ítélik oda, illetve ha az ajánlatkérők ugyanezeken a területeken történő tevékenység elvégzésére tervpályázatot hirdetnek. Emlékeztetni kell arra, hogy más tevékenységek gyakorlása – mint például a villamosenergia- és gázszolgáltatás – céljára odaítélt szerződések továbbra is a 2004/17/EK irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak.

(14)

E határozat alapját az Egyesült Királyság által benyújtott információk, a 2005-ös jelentés és a jelentés technikai mellékletében foglaltak alapján 2006 novemberében fennálló jogi és ténybeli helyzet képezi. E határozat felülvizsgálható, amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek nem teljesülnek.

(15)

Az e határozatban említett intézkedések összhangban vannak a közbeszerzési tanácsadó bizottság véleményével,

1.3.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/27

(1)

Egyes állatbetegségek kitörése vagy azok gyanúja esetén a Bizottság állatorvosi járványtannal kapcsolatos alapos szaktudással köteles segíteni a tagállamokat és harmadik országokat. A Mezőgazdasági és Halászati Tanácson belül az állat-egészségügyi szakemberek rendelkezésre állásának kérdése is felmerült.

(2)

A Bizottság az állategészségügy terén összegyűjtött alapos technikai szaktudás gyors hozzáférhetősége révén tudja teljesíteni feladatait, különösen az egyes állatbetegségek jelentősebb kitörése esetén.

(3)

Egy szakosodott szakértői csoport, mint például a Közösségi Állat-egészségügyi Sürgősségi Csoport, amelynek tagjai kérésre a Bizottság rendelkezésre állnak, sokkal hatékonyabban adja át a szaktudást, és sokkal hatékonyabban tud segíteni. Létre kell hozni egy ilyen csoportot, és meg kell határozni a szerepét, valamint feladatait.

(4)

Ahhoz, hogy a Közösségi Állat-egészségügyi Sürgősségi Csoport a Bizottság számára biztosítani tudja a kért állat-egészségügyi technikai segítséget, tagjait az érintett tagállamokba vagy harmadik országokba küldhetik. Ebben az esetben a csoport tagjainak együtt kell működniük az érintett tagállamok vagy harmadik országok illetékes hatóságaival.

(5)

A Közösségi Állat-egészségügyi Sürgősségi Csoportnak adott esetben más nemzetközi szakértői csoportokkal, mint például az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC), a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatallal (OIE), az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezettel (FAO), valamint az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) szorosan együttműködve kell dolgoznia a rendelkezésre álló szaktudás lehető leghatékonyabb alkalmazásának biztosítása érdekében.

a)

a betegségek felügyelésére, megfigyelésére, ellenőrzésére, és felszámolására vonatkozó, helyszíni tudományos, technikai és irányítási segítségnyújtás a betegségek kitörése vagy azok gyanúja által érintett tagállamok és harmadik országok illetékes hatóságaival szorosan együttműködve;

b)

a megfelelő diagnosztikai módszerre és járványtani vizsgálatokra vonatkozó tudományos szaktanácsadás a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) VII. mellékletében meghatározott érintett közösségi referencialaboratóriummal, valamint adott esetben más referencialaboratóriumokkal együttműködve;

c)

a tagállamok és a harmadik országok állat-egészségügyi szolgálatai, valamint a 882/2004/EK rendelet VII. mellékletében meghatározott érintett közösségi referencialaboratórium, és adott esetben más referencialaboratóriumok közötti együttműködés biztosítását szolgáló szakmai segítségnyújtás.

a)

a Bizottság kérésére bármikor, rövid időn belül rendelkezésre állnak;

b)

nem teszik közzé a csoport munkájának eredményeként tudomásukra jutott információkat, ha tájékoztatják őket azok bizalmas jellegéről.