A TANÁCS 1966/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

a halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus rögzítéséről és jelentéséről, valamint a távérzékelés eszközeiről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1)	A 2371/2002/EK tanácsi rendelet (1) létrehozza a halászati erőforrásoknak a közös halászati politika alapján történő védelmét és fenntartható kiaknázását biztosító keretrendszert.

(2)

A halászati erőforrások védelmére és fenntartható kiaknázására irányuló célkitűzések a vizekhez és az erőforrásokhoz való hozzáférést szabályozó feltételekkel valósíthatók meg, jelesül a halfogások és a halászati erőkifejtés korlátozásával, és a halászati technikákra, a halászfelszerelésekre és a fogások méreteire vonatkozó technikai intézkedések elfogadásával.

(3)

Ennélfogva, a halászati lehetőségekkel való eredményes gazdálkodás és az említett célkitűzések megvalósítása érdekében szükséges a halászati tevékenységek legmegfelelőbb eszközökkel történő felügyelete. A kifogott mennyiségek ellenőrzése főképpen a fogásokra, a kirakodásra, az átrakodásra, a szállításra és az értékesítésre vonatkozó adatok gyűjtésével, míg a halászati erőkifejtés ellenőrzése leginkább a hajó tulajdonságaival, a halászás időtartamával és a felhasznált halászfelszereléssel kapcsolatos információ gyűjtésével valósul meg. Továbbá, a távirányítási technológiák lehetővé teszik a halászati tevékenységek ellenőrzését végző hatóságok számára az egy adott övezetben tartózkodó hajók figyelemmel kísérését. Mindezen eszközök együttes alkalmazása növeli az összegyűjtött információk pontosságát.

(4)

A 2371/2002/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése, illetőleg 23. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Tanácsnak 2004-ben határozatot kell hoznia a halászati tevékenységekre – beleértve a fogások kirakodását vagy átrakodását – és az értékesítési bizonylatra vonatkozó információ elektronikus rögzítésére és továbbítására, valamint egy távérzékelő eszköz felszerelésére vonatkozó kötelezettségekről.

(5)	A tagállamok és más országok az elektronikus adatrögzítés és jelentéstétel, valamint a távérzékelés területén az utóbbi években több kísérleti projektet is elvégeztek. Ezek a projektek megalapozottnak és költséghatékonynak bizonyultak.

(6)	A közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló 2847/93/EGK rendelet (2) 6. cikke elrendeli a közösségi halászhajók parancsnoka számára hajónapló vezetését a műveletekről.

(7)	A 2371/2002/EK rendelet 22. cikke elrendeli, hogy a halászati termékeket a halászhajókról csak nyilvántartásba vett vevőnek vagy nyilvántartásba vett árverésen lehet eladni.

(8)

A 2847/93/EGK rendelet 9. cikke elrendeli, hogy a tagállamok engedélyével bíró, a halászati termékek első forgalomba hozataláért felelős árverési központok vagy egyéb szervek vagy személyek átadják az első forgalomba hozatal alkalmával az értékesítési bizonylatot azon tagállam illetékes hatóságainak, amelynek területén az első forgalomba hozatal megtörtént.

(9)

A 2847/93/EGK rendelet 8. cikke előírja valamennyi olyan közösségi halászhajó parancsnoka vagy annak képviselője számára, amelynek teljes hossza 10 méter vagy annál nagyobb, nyilatkozat benyújtását minden út után a kirakodást követő 48 órán belül annak a tagállamnak az illetékes hatóságai részére, ahol a kirakodás megtörténik.

(10)

A 2847/93/EGK rendelet 9. cikke előírja továbbá, hogy amennyiben a halászati termékek első forgalomba hozatalára nem abban a tagállamban kerül sor, amelyben a termékek kirakodásra kerültek, akkor az első forgalomba hozatal felügyeletéért felelős tagállam biztosítja, hogy az adott termékek kirakodásának felügyeletéért felelős hatósághoz a lehető leghamarabb eljusson az értékesítési bizonylat másodpéldánya.

(11)	A 2847/93/EGK rendelet 19. cikke elrendeli, hogy a tagállamok hozzanak létre számítógépes adatbázist, valamint egy érvényesítési rendszert, amely különösen a gyűjtött adatok összevetését és ellenőrzését foglalja magában.

(12)	A 2847/93/EGK rendelet 9. cikke azt is elrendeli, hogy az átvételi nyilatkozat birtokosának – felelősségi körébe tartozó – átvételi nyilatkozatot kell benyújtania az illetékes hatóságnak, amennyiben a termékeket nem kínálják fel eladásra, vagy egy későbbi időpontban kívánják eladásra felkínálni.

(13)	A távérzékelést csak akkor lehet igénybe venni, amikor egyértelmű érvek szólnak a hagyományos ellenőrzési eszközök – úgymint az illegálisan működő halászhajók felderítését szolgáló halászati járőrhajók és repülőgépek – kizárólagos használatához viszonyított költségelőnyök mellett.

(14)	Ennélfogva meg kell teremteni az elektronikus adatrögzítés és jelentéstétel, valamint a távérzékelés ellenőrzési célú felhasználásának feltételeit.

(15)	Az illetékes nemzeti hatóságok által az ellenőrzési és vizsgálati célokból történő információcseréhez használandó formátumokat a végrehajtási szabályokban kell részletesen meghatározni.

(16)	A tagállamok szabadon dönthetnek a lobogójuk alatt hajózó hajók által felhasznált adatok továbbításának formátumáról.

(17)	Az ellenőrzési technológiák bevezetéséhez szükséges beruházások a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szóló 861/2006/EK/tanácsi rendelet (3) keretében támogatásra jogosultak.

(18)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (4) összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Elektronikus adatrögzítés és jelentéstétel

(1)   A közösségi halászhajó parancsnoka elektronikusan rögzíti a halászati tevékenységre vonatkozó információkat, amelyeket a vonatkozó közösségi jogszabályok értelmében a hajónaplóban és az átrakodási nyilatkozatban rögzít, majd azokat elektronikus úton eljuttatja a lobogó szerinti állam illetékes hatóságának.

(2)   A közösségi halászhajó parancsnoka vagy annak képviselője elektronikusan rögzíti a halászati tevékenységre vonatkozó információkat, amelyeket a vonatkozó közösségi jogszabályok értelmében kirakodási nyilatkozatban rögzít, majd azokat elektronikus úton eljuttatja a lobogó szerinti állam illetékes hatóságának.

(3)   A halászati termékek első értékesítésével kapcsolatos értékesítési bizonylatot és adott esetben az átvételi nyilatkozatot elektronikusan rögzítik és továbbítják azon illetékes hatóságoknak, amelyek területén az első forgalomba hozatal – nyilvántartásba vett vevő, nyilvántartásba vett árverés vagy a halászati termékek első forgalomba hozásáért felelős, a tagállam engedélyével bíró jogalany vagy személy révén – megtörténik.

(4)   A tagállamok létrehozzák azokat a szükséges igazgatási és technikai struktúrákat, amelyek lehetővé teszik számukra az (1), (2) és (3) bekezdésben említett, legalább a hajónaplóban, az átrakodási nyilatkozatban, a kirakodási nyilatkozatban, az értékesítési bizonylatban, valamint az átvételi nyilatkozatban szereplő információk elektronikus úton történő fogadását, kezelését, összevetését és továbbítását.

2. cikk

Az adatok időszakossága és hitelessége

(1)   A halászhajó parancsnoka a hajónaplóban szereplő, vonatkozó adatokat legalább évente egyszer továbbítja. Emellett a lobogó szerinti állam illetékes hatóságának kérésére is elküldi az említett adatokat. Minden esetben továbbítja a hajónaplóban szereplő, vonatkozó adatokat az utolsó halászati művelet befejeztével és a kikötőbe érkezés előtt.

(2)   A lobogó szerinti állam illetékes hatósága által rögzített, a hajónaplóban, az átrakodási nyilatkozatban és a kirakodási nyilatkozatban szereplő adatokat a nemzeti joggal összhangban meghatározott feltételek szerint kell hitelesnek tekinteni.

(3)   A valamely tagállam illetékes hatósága által rögzített, az első értékesítési bizonylatban és az átvételi nyilatkozatban szereplő információt és adatokat a nemzeti joggal összhangban meghatározott feltételek szerint kell hitelesnek tekinteni.

3. cikk

Fokozatos bevezetés

(1)   Az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatok elektronikus rögzítésének és továbbításának kötelezettsége a 24 m teljes hosszúságot meghaladó halászhajók kapitányára az 5. cikkben említett végrehajtási szabályok hatálybalépésétől számított 24 hónapon belül, a 15 m teljes hosszúságot meghaladó halászhajók kapitányára a végrehajtási szabályok hatálybalépésétől számított 42 hónapon belül alkalmazandó.

(2)   Az (1) bekezdés rendelkezései ellenére valamely tagállam az 5. cikkben említett végrehajtási szabályok hatálybalépését 12 hónappal követő időponttól kezdődően kötelezheti vagy felhatalmazhatja a lobogója alatt hajózó, (1) bekezdésben említett, valamint a legfeljebb 15 m teljes hosszúságú halászhajók kapitányát az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében szereplő adatok elektronikus rögzítésére és továbbítására.

(3)   A tengerparttal rendelkező tagállamok illetékes hatóságai fogadják a lobogó szerinti tagállamtól kapott elektronikus jelentéseket, amelyek a (2) bekezdésben említett halászhajókról származó adatokat tartalmazzák.

(4)   Az értékesítési bizonylatok és adott esetben átvételi nyilatkozatok elektronikus rögzítésére és továbbítására vonatkozó kötelezettség 2009. január 1-jétől alkalmazandó az olyan nyilvántartásba vett vevőre, nyilvántartásba vett árverésre vagy a halászati termékek első értékesítéséért felelős, a tagállam engedélyével bíró jogalanyra vagy személyre, akinek/amelynek a halászati termékekből származó értékesítésének éves pénzügyi forgalma meghaladja a 400 000 eurót.

4. cikk

Távérzékelés

2009. január 1-jétől, és amennyiben egyértelmű érvek szólnak az illegálisan működő halászhajók felderítését szolgáló hagyományos ellenőrzési eszközökhöz viszonyított költségelőnyök mellett, a tagállamok biztosítják, hogy a halászati felügyelő központjaik megfelelő technikai kapacitással rendelkezzenek, amely lehetővé teszi számukra, hogy a hajómegfigyelési rendszer által fogadott adatokat összevessék a hajóknak a műholdak, vagy más egyenértékű rendszerek segítségével a földre eljuttatott, távérzékelés útján készült képek alapján meghatározott helyzetével, annak érdekében, hogy egy adott övezetben értékelhető legyen a halászhajók jelenléte.

5. cikk

Részletes szabályok

E rendelet részletes végrehajtási szabályait a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell elfogadni. Ezek a szabályok különösen a következőket határozzák meg:

(1)	Azokat a feltételeket, amelyek szerint a nemzeti illetékes hatóságok vizsgálati és ellenőrzési célú információcserét folytatnak, a titoktartás és annak egyidejű biztosítása mellett, hogy a tengerparttal rendelkező tagállamok hozzáférhessenek ezen információhoz.

(2)	A továbbítandó üzenetek tartalmát.

(3)	A nemzeti illetékes hatóságok által a vizsgálati és ellenőrzési célú információcsere során használandó formátumokat.

(4)	Az értékesítési bizonylat és az átvételi nyilatkozat adatainak rögzítésére és benyújtására vonatkozó feltételeket.

(5)	Azokat a rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik egy tagállam számára az elektronikus jelentéstételi kötelezettség halászhajókra való kiterjesztését a 3. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint.

(6)	Az elektronikus kirakodási nyilatkozatok benyújtására vonatkozó kötelezettség alóli mentességeket, valamint a tengerparttal rendelkező tagállamnak az említett mentességekről történő tájékoztatása feltételeit és az értesítési előírásokat.

(7)	Az üzemeltetőre nehezedő adminisztratív teher csökkentése érdekében fennálló, a közösségi szabályozás bizonyos ellenőrzési rendelkezései alóli, azon halászhajókra vonatkozó mentességeket, amelyek az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében említett információkat elektronikusan rögzítik és továbbítják.

(8)	Az 1. cikkben említett adatok technikai probléma esetén való rögzítésére és továbbítására vonatkozó rendelkezéseket.

6. cikk

Hatálybalépés

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

A TANÁCS 1967/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1)	A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet (1) előírásait alkalmazni kell a Földközi-tengerre.

(2)

A Tanács a 98/392/EK határozattal (2) megkötötte az Egyesült Nemzetek tengeri jogi egyezményét, amely elveket és szabályokat tartalmaz a nyílt tengerek élő erőforrásainak védelmére és kezelésére vonatkozóan. Ezen egyezmény rendelkezéseinek megfelelően a Közösség erőfeszítéseket tesz az élővízi erőforrások kezelésének és megőrzésének más part menti államokkal való összehangolására.

(3)

A 98/416/EK határozat (3) értelmében a Közösség a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: FÁHB-megállapodás) szerződő fele. A FÁHB-megállapodás keretet biztosít a földközi-tengeri erőforrások védelmére és kezelésére vonatkozó regionális együttműködésnek oly módon, hogy a FÁHB-megállapodás hatálya alá tartozó területeken a szerződő felekre kötelező ajánlásokat fogad el.

(4)	A földközi-tengeri halászat biológiai, társadalmi és gazdasági jellemzői a Közösség számára konkrét irányítási keret kidolgozását teszik szükségessé.

(5)	A Közösség az élővízi erőforrások és tengeri ökoszisztémák védelme és megőrzése, valamint az ezek fenntartható kiaknázásának biztosítása érdekében foganatosítandó intézkedések tekintetében az elővigyázatos megközelítés alkalmazására vállalt kötelezettséget.

(6)

Az e rendeletben meghatározott irányítási rendszer a közösségi hajók által akár közösségi, akár nemzetközi vizeken, harmadik országok által a tagállami halászati zónákban, vagy az Unió polgárai által a Földközi-tenger nyílt vizein végzett, a földközi-tengeri halállományok kifogásával kapcsolatos műveletekre terjed ki.

(7)	A tudományos kutatás szabadsága érdekében azonban ez a rendelet nem alkalmazható a tudományos kutatási célból szükséges műveletekre.

(8)	Hatékony irányítási keretet kell kidolgozni a Közösség és a tagállamok közötti feladatok megfelelő megosztásán keresztül.

(9)

A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (4) által egyes tengeri fajokra vonatkozóan már biztosított, és a tagállamok joghatósága alá tartozó tengeri vizekre alkalmazandó szigorú védelmet ki kell terjeszteni a Földközi-tenger nyílt vizeire is.

(10)

A mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségről szóló jegyzőkönyv létrehozásáról és e jegyzőkönyv mellékleteinek elfogadásáról szóló, 1999. október 22-i 1999/800/EK tanácsi határozat (5) (barcelonai egyezmény) a földközi térség számára jelentős területek védelmére vonatkozó rendelkezéseken túlmenően a veszélyeztetett vagy fenyegetett fajok, illetve azon fajok jegyzékét is megállapítja, amelyek kiaknázása szabályozott.

(11)

Az új tudományos szakvélemények figyelembevétele érdekében az egyes földközi-tengeri halászati erőforrások védelmére vonatkozó intézkedéseket meghatározó, 1994. június 27-i 1626/94/EK tanácsi rendeletben (6) előírtak helyébe lépő, új technikai intézkedéseket kell elfogadni. Figyelembe kell venni továbbá a földközi-tengeri halászati erőforrásoknak a közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló cselekvési terv főbb elemeit is.

(12)	Az 1626/94/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(13)	El kell kerülni a méreten aluli egyedek túlzott mértékű kifogását. Ennek érdekében – figyelembe véve a helyi biológiai körülményeket – védeni kell egyes, a fiatal egyedek gyűjtőhelyéül szolgáló területeket.

(14)	Meg kell tiltani vagy szigorúbban kell szabályozni a tengeri környezetre káros, vagy az egyes halállományok kimerülését okozó halászfelszerelések használatát.

(15)

A fiatal egyedek pusztulási aránya további növekedésének elkerülése, valamint a halászhajók által okozott, elpusztult tengeriélőlény-hulladék jelentős csökkentése érdekében növelni kell az egyes tengeri élőlények halászatához használt vonóhálók, fenékhálók és hosszú horogsoros hálók hálószembőségét és horogméretét, és kötelezővé kell tenni a négyzetes szemű hálók használatát.

(16)	Az átmeneti időszak biztosítása érdekében a fenékvonóhálók hálószembőségének növelését megelőzően meg kell határozni a vonóhálók felszerelésének egyes olyan sajátosságait, amelyek javítják a jelenleg használt hálószembőség szelektivitását.

(17)

A fenntartható földközi-tengeri halászat megvalósításának legfőbb eszköze a halászati erőkifejtés irányítása. Ennek érdekében meg kell határozni a passzív halászfelszerelések főbb típusainak általános méreteit egy olyan tényező korlátozása céljából, amely a kifejtett halászati erőfeszítésre hatással van.

(18)	A halnevelő területek és az érzékeny élőhelyek védelme, valamint a földközi-tengeri halászat szociális fenntarthatóságának előmozdítása érdekében a tengerparti területek egy részét a szelektív halászfelszerelést használó kisipari jellegű halászat számára kell fenntartani.

(19)

Egyes tengeri élőlényekre vonatkozóan meg kell határozni a legkisebb halzsákmánymennyiséget, mind azok kiaknázásának javítása, mind pedig azon szabályok lefektetése érdekében, amelyek alapján a tagállamok kialakíthatják a part menti halászatra vonatkozó irányítási rendszereiket. Ennek érdekében az egyes halászfelszerelések szelektivitásának a lehető legteljesebb mértékben meg kell felelnie az ilyen halászfelszereléssel kifogott, egyes fajokra vagy fajcsoportokra meghatározott legkisebb halzsákmánymennyiségnek.

(20)	A halállományok és más tengeri élőlények mesterséges helyreállítása vagy áttelepítése akadályozásának elkerülése érdekében engedélyezni kell az ilyen tevékenységek elvégzéséhez szükséges műveleteket, amennyiben azok megfelelnek az érintett faj fenntarthatóságára vonatkozó követelményeknek.

(21)

Mivel a hobbihalászat a Földközi-tengeren rendkívül fontos, biztosítani kell, hogy azt olyan módon végezzék, amely nem befolyásolja jelentősen a kereskedelmi halászatot, összeegyeztethető az élővízi erőforrások fenntartható kiaknázásával, és megfelel a Közösség által a regionális halászati szervezetek vonatkozásában vállalt kötelezettségeknek.

(22)

Számos, meghatározott földrajzi alterületre korlátozott földközi-tengeri halászati tevékenység egyedi jellegzetességeit, valamint az erőkifejtés-kezelési rendszerek szubregionális alkalmazásának hagyományát figyelembe véve olyan közösségi és nemzeti irányítási terveket kell kidolgozni, amelyek különösen az erőkifejtés-kezelést ötvözik egyedi technikai intézkedésekkel.

(23)

A halászati tevékenységek hatékony ellenőrzésének biztosítása érdekében, a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletben (7) meghatározottakat kiegészítő, vagy azoknál szigorúbb egyedi intézkedéseket kell foganatosítani. Különösen szükséges a jelenlegi 50 kg-os élősúly-egyenértékű küszöb csökkentése, a Földközi-tengeren fogott és a hajónaplóba kötelezően rögzítendő, hosszú távon vándorló és kisméretű nyílt tengeri fajoktól eltérő fajok esetében.

(24)

Mivel a Földközi-tengeren kifogott kardhal mennyiség több, mint 75 %-a a Közösség halászatából származik, helyénvaló irányítási intézkedések meghozatala. Ezen intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak megőrzését célzó technikai intézkedéseknek a hatáskörrel rendelkező regionális halászati szervezetektől kell származniuk. Ennek megfelelően a Bizottságnak – adott esetben – a FÁHB felé és az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) felé meg kell tennie a megfelelő javaslatokat. Amennyiben meghatározott időn belül nem jön létre megállapodás, ez nem akadályozza meg az EU-t abban, hogy ebből a célból – végleges többoldalú megállapodás létrejöttéig – kötelező intézkedéseket fogadjon el.

(25)	A Málta körüli vizekre vonatkozó halászattal kapcsolatos egyedi rendelkezéseket a csatlakozási szerződésben, és különösen annak 21. cikkében és III. mellékletében foglaltakkal összhangban a 813/2004/EK tanácsi rendelet már bevezette. Ezért helyénvaló e rendelkezések fenntartása.

(26)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (8) összhangban kell elfogadni.

(27)	Az e rendelet mellékleteire vonatkozó módosításokat ugyancsak az 1999/468/EK határozatnak megfelelően kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

(1)   E rendeletet alkalmazni kell:

a)

az élővízi erőforrások védelmére, kezelésére és kiaknázására, amennyiben ilyen tevékenységekre az alábbiak szerint kerül sor: i. a Földközi-tenger olyan tengeri vizein a nyugati hosszúság 5o 36'-től keletre (a továbbiakban: Földközi-tenger), amelyek a tagállamok szuverenitása vagy joghatósága alá tartoznak; ii. azokat közösségi halászhajók végzik a Földközi-tengeren az i. pontban említett vizeken kívül; iii. azokat a tagállamok állampolgárai végzik – a lobogó szerinti állam elsődleges felelősségének sérelme nélkül – a Földközi-tengeren, az i. pontban említett vizeken kívül; valamint

b)	a Földközi-tengeren kifogott halászati termékek értékesítésére.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazható a kizárólag tudományos vizsgálat céljából végzett olyan halászati műveletekre, amelyeket az érintett tagállam vagy tagállamok engedélyével és felügyelete alatt végeznek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„vontatott halászfelszerelés”: a pergetett horogsorok kivételével minden, a lehorgonyzott vagy lassan mozgó halászhajó motorteljesítménye által vontatott, vagy csörlőkkel húzott halászfelszerelés, beleértve különösen a vontatott hálókat és a kotróhálókat; a) „vontatott háló”: vonóhálók, valamint a hajón és parton lévő kerítőhálók; i. „vonóháló”: olyan kúp vagy piramis alakú, hátul egy zsákvégben záródó háló, amelynek aktív vontatását a hajó főmotorja látja el (a vonóhálótest), és amely a nyílásnál szárnyakkal bővíthető vagy merev kerethez szerelhető. A vízszintes nyitást vagy egy feszítőlap teszi lehetővé, vagy pedig egy változtatható formájú és méretű merevítő köteg vagy keret. Ezeket a hálókat vagy a tengerfenéken (fenékvonóháló), vagy pedig a vízben (nyílt tengeri vonóháló) lehet vontatni; ii. „hajón lévő kerítőháló”: kerítő halászfelszerelés és vontatott kerítőhálók, amelyeket mozgó vagy horgonyzott hajó kötelei és csörlői működtetnek vagy húznak, és azokat nem a hajó főmotorja vontatja; két oldalsó szárnyból és vagy egy középső, kanálformájú domborulatból, vagy pedig a leghátsó részen található zsákból áll és a célfajoktól függően a felszíntől a tengerfenékig működtethető; iii. „parton lévő kerítőháló”: a hajóról elhelyezett és a partról működtetett kerítő halászfelszerelés és vontatott kerítőhálók; b) „kotróháló”: vagy a hajó főmotorja által vontatott (hajó által vonatott kotróháló), vagy lehorgonyzott hajóról motoros csörlővel húzott (gépesített kotróháló), kagylók, csigák vagy szivacsok halászatára szolgáló felszerelés, amely változtatható formájú és méretű keretre vagy rúdra szerelt hálózsákból vagy fémkosárból áll, alsó részére lekerekített, éles vagy fogazott kotrókés rögzíthető, és amelyre csúsztatósaruk vagy ugródeszkák szerelhetők. Egyes kotróhálók hidraulikus felszereléssel vannak ellátva (hidraulikus kotróhálók). Sekély vízben hajóval vagy hajó nélkül, kézzel vagy kézi csörlővel húzott kotróhálók kagylók, csigák vagy szivacsok halászatára (kézi kotróhálók) e rendelet alkalmazásában nem minősülnek vontatott halászfelszerelésnek;

2.

„védett halászati terület”: földrajzilag meghatározott tengeri terület, amelyre vonatkozóan az élővízi erőforrások kiaknázása és megőrzése fejlesztésének, vagy a tengeri ökoszisztémák védelmének érdekében minden halászati tevékenység vagy egyes halászati tevékenységek ideiglenes vagy végleges tilalom vagy korlátozás alatt áll vagy állnak;

3.

„fenéken rögzített háló”: tükörháló, fenéken rögzített kopoltyúháló vagy kombinált fenéken rögzített háló; a) „tükörháló”: olyan rögzített halászfelszerelés, amely két vagy több, egy kötélre párhuzamosan felfüggesztett, a tengerfenékhez bármilyen módon rögzített vagy rögzíthető hálóból áll; b) „fenéken rögzített kopoltyúháló”: egyetlen hálódarabból álló, a tengerfenékhez bármilyen módon rögzített vagy rögzíthető háló, amelyet úszókkal és súlyokkal függőleges helyzetben tartanak a vízben, és amely a tengerfenék közelében tartja a halászfelszerelést vagy amely a vízoszlopban lebeg; c) „kombinált fenéken rögzített háló”: fenéken rögzített kopoltyúháló az alsó részt kitevő tükörhálóval kombinálva;

4.

„kerítőháló”: a halakat mindkét oldalról és alulról bekerítő háló. Ezek vagy fel vannak szerelve, vagy nincsenek szorítózsinórral felszerelve. a) „erszényes kerítőháló”: olyan kerítő halászfelszerelés, amelynél a hálófeneket összehúzzák a háló fenekén lévő szorítózsinór segítségével, amely a fenék-vontatókötél mentén több gyűrűn van átfűzve, így lehetővé teszi a háló összehúzását vagy összezárását. A kisméretű nyílt tengeri fajok, a nagyméretű nyílt tengeri fajok, vagy a tengerfenéken élő fajok erszényes kerítőhálókkal halászhatók;

5.

„csapda”: a fenéken rögzített vagy telepített halászfelszerelés, amely csapdául szolgál a tengeri fajok kifogásához. A csapda kosár, cserép, hordó vagy ketrec formájú, és az esetek többségében merev vagy félmerev, különböző anyagokból készült (fa, vessző, fémhuzal, dróthuzal) kerettel van ellátva, amelyet háló fedhet. A csapdákon egy vagy több sima végű tölcsér vagy nyílás van, amely lehetővé teszi a fajok bejutását a belső rekeszbe. Ezek használhatóak önállóan vagy csoportosan. Csoportos használat esetén a csapdák egy fő zsinórból álló, számos, a célfajoktól függően különböző hosszúságú és elhelyezésű mellékzsinórra vannak szerelve;

6.

„horogsor”: egy fő zsinórból álló, számos, a célfajoktól függően különböző hosszúságú és elhelyezésű mellékzsinórra (erősíték) szerelt horoggal ellátott halászfelszerelés. A horogsor elhelyezhető a tengerfelszínen akár függőlegesen, akár vízszintesen; rögzíthető a tengerfenéken vagy annak közelében (fenéken rögzített horogsor), vagy sodródhat a vízben vagy a tengerfelszínhez közel (felszíni horogsor);

7.

„horog”: rendszerint horgas véggel ellátott, hajlított, kihegyezett végű acéldrótdarab. A horog hegye lehet egyenes, vagy akár visszafelé görbülő; a horogszár lehet változó hosszúságú és formájú, keresztmetszete pedig hengeres (rendes) vagy lapos (kovácsolt). A horog teljes hosszúsága a horogszár teljes hosszúságát jelenti, a horognak a horogsorhoz való rögzítésre szolgáló, általában szem alakú fejétől a horogöböl aljáig mérve. A horog szélessége a legnagyobb vízszintesen mért távolság a horogszár külső részétől a horgas vég külső részéig;

8.	„hobbihalászat”: az élővízi erőforrásokat kikapcsolódási vagy sportcélból kiaknázó halászati tevékenység;

9.	„halászati célú, a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhely (FAD)”: bármely, a tengerfelszínen sodródó, a hosszú távon vándorló fajok fiatal egyedeit vagy kifejlett példányait a szerkezet alatt csoportosító szerkezet;

10.	„andráskereszt”: vagy a Pinna nobilis nevű kagyló, vagy a vörös korall tengerfenékről történő begyűjtése érdekében ollószerű mozgást végző markoló;

11.	„tengeri fűágy”: a tengeri növények túlnyomó jelenlétével jellemezhető tengerfenék-terület, vagy olyan terület, amelyen ilyen vegetáció élt és rehabilitációra szorul. A tengeri fű a Posidonia oceanica, Cymodocea nodosa, Zoostera marina és a Zoostera noltii közös megnevezésére szolgáló kifejezés;

12.

„koralltermő élőhely”: a „koralltermő” elnevezésű, egyedi biológiai közösség túlnyomó jelenlétével jellemezhető tengerfenék-terület, vagy olyan terület, amelyen ilyen közösség élt és rehabilitációra szorul. A koralltermő egy olyan rendkívül összetett biogén struktúra közös megnevezése, amelyet egy korábban létező köves altalajon vagy kemény alapon elsősorban a kérgesedő mésztartalmú vörös korallmoszat és olyan állati szervezetek, mint a Porifera, Ascidians, Cnidarians (szarukorall, legyezőkorall stb.), Bryozoans, Serpulids és az Annelids kiválasztási tevékenységéből származó mésztartalmú kőzetrétegnek más mészkőkötő szervezetekkel való folyamatos átfedése idéz elő;

13.

„mäerlágy”: a „mäerl” elnevezésű, egyedi biológiai közösség túlnyomó jelenlétével jellemezhető tengerfenék-terület, vagy olyan terület, amelyen ilyen közösség élt és rehabilitációra szorul. A mäerl egy olyan biogén struktúra közös megnevezése, amely kemény kalciumvázzal rendelkező, a tengerfenéken szabadon élő ágas, ágszerű vagy csomós formában növekvő több olyan vöröskorall-moszatfajt (Corallinaceae) jelöl, amelyek az iszap vagy a tengerfenéki homok fodrozódásaiban szaporodnak fel. A mäerlágyak rendszerint egyfajta vagy változó összetételű vörös algából épülnek fel, ilyenek különösen a Lithothamnion coralloides és a Phymatolithon calcareum;

14.

„közvetlen helyreállítás”: kiválasztott fajok vadon élő egyedeinek olyan vizekbe való kiengedése, amelyekben természetes módon fordulnak elő, a vízi környezet természetes szaporító közegének a halászati tevékenység rendelkezésére álló és/vagy a természetes állománygyarapodást szolgáló egyedszám növelésének céljára történő felhasználása érdekében;

15.	„áttelepítés”: az a folyamat, amelynek során egy fajt emberi eszközökkel szándékosan áttelepítenek és kiengednek olyan területekre, ahol már megtelepedett állományok élnek, és ahol az adott faj biztosítja a genetikai folytonosságot;

16.	„nem őshonos faj”: olyan faj, amelynek történetileg ismert természetes elterjedése az érintett területen kívülre esik;

17.	„bevezetés”: az a folyamat, amelynek során egy nem őshonos fajt emberi eszközökkel szándékosan átszállítanak és kiengednek olyan területre, amely történetileg ismert természetes elterjedésén kívülre esik.

II. FEJEZET

VÉDETT FAJOK ÉS ÉLŐHELYEK

3. cikk

Védett fajok

(1)   Tilos a 92/43/EGK irányelv IV. mellékletében említett tengeri fajok szándékos kifogása, fedélzeten való tartása, átrakodása és kirakodása, kivéve, ha arra vonatkozóan – a 92/43/EGK irányelv 16. cikkével összhangban – megfelelő eltérés engedélyezésére került sor.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az (1) bekezdésben említett tengeri fajok véletlenül kifogott egyedeinek fedélzeten való tartása, átrakodása vagy kirakodása megengedett, amennyiben ez a tevékenység szükséges az egyes állatok felépüléséhez nyújtott segítség biztosításához és feltéve, hogy az érintett illetékes nemzeti hatóságok megfelelő előzetes tájékoztatásban részesültek.

4. cikk

Védett élőhelyek

(1)   Tilos vonóhálóval, kotróhálóval, erszényes kerítőhálóval, hajón lévő kerítőhálóval, parton lévő kerítőhálóval vagy más hasonló hálóval különösen a Posidonia oceanica vagy más tengeri, virágos növények által alkotott fűágyak felett halászni.

Az első albekezdéstől eltérve, az ezen rendelet 18. cikkében vagy 19. cikkében előírt irányítási tervek keretén belül engedélyezhető erszényes kerítőháló, hajón lévő kerítőháló, vagy más olyan hasonló háló használata, amelynek teljes kivetési mélysége és a halászati műveletek során történő általános viselkedése azzal jár, hogy a szorítózsinór, a vezetőzsinór vagy a vontatókötelek nem érnek a tengeri fűágyhoz.

(2)   Tilos vonóhálóval, kotróhálóval, parton lévő kerítőhálóval vagy hasonló hálókkal koralltermő élőhelyek és a mäerlágyak felett halászni.

(3)   1 000 méternél nagyobb mélységben tilos a vontatott kotróhálók és vonóhálók használata.

(4)   Az (1) bekezdés első albekezdésében és a (2) bekezdésben meghatározott tilalmak e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve mindazon Natura 2000, valamint mindazon fokozottan védett területekre és mediterrán érdekeltségű fokozottan védett területekre alkalmazandók, amelyeket ezen élőhelyek megőrzése céljából vagy a 92/43/EGK irányelv, vagy az 1999/800/EK határozat jelölt ki.

(5)   Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve a fenéken vontatott hálókkal felszerelt, 12 méter teljes hosszméretet el nem érő vagy azzal megegyező hosszúságú, valamint a 85 kW-nál kevesebb vagy azzal megegyező motorteljesítményű, hagyományosan a Posidonia fűágyak felett halászatot folytató hajókkal történő halászatot a Bizottság engedélyezheti a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban a következő feltételekkel:

i.	Az érintett halászati tevékenységeket az e rendelet 19. cikkében foglalt irányítási terv szabályozza.

ii.	Az érintett halászati tevékenységek a Posidonia oceanica fűágyak által fedett területnek az irányítási tervben meghatározott területen belül nem több, mint 33 %-át érintik.

iii.	Az érintett halászati tevékenységek az érintett tagállam felségvizein belül a fűágyak nem több, mint 10 %-át érintik.

E bekezdés értelmében az engedélyezett halászati tevékenységek:

a)	megfelelnek a 8. cikk (1) bekezdésének h) pontjában, a 9. cikk (3) bekezdésének 2. pontjában, valamint a 23. cikkben foglalt követelményeknek;

b)	szabályozottnak kell lenniük annak szavatolása érdekében, hogy a III. mellékletben említett fajok kifogott mennyisége a legkisebb legyen.

A 9. cikk (3) bekezdésének (1) albekezdése azonban nem alkalmazandó.

Amikor egy, az e bekezdés rendelkezései szerint működő halászhajó köztámogatással kivonásra kerül a halászflottából, az adott halászati tevékenységre vonatkozó különleges halászati engedélyét visszavonják, és nem adják ki újra.

Az érintett tagállamok megfigyelési tervet készítenek, és e rendelet hatálybalépésétől kezdődően háromévente jelentést tesznek a Bizottságnak a fenéken vontatott hálókkal folytatott tevékenység által érintett Posidonia oceanica fűágyak állapotáról, valamint az engedéllyel rendelkező hajók jegyzékéről. Az első jelentést 2009. július 31. előtt kell eljuttatni a Bizottsághoz.

(6)   A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket az e cikk alkalmazásában védelemre szoruló élőhelyek tudományos meghatározását és feltérképezését célzó tudományos adatok összegyűjtésének biztosítása érdekében.

III. FEJEZET

VÉDETT HALÁSZATI TERÜLETEK

5. cikk

A védett halászati területek kialakítását célzó információs eljárás

A tagállamok első alkalommal 2007. december 31. előtt tájékoztatják a Bizottságot a védett halászati területek létrehozásáról, valamint az azokra alkalmazandó lehetséges irányítási intézkedésekről mind a joghatóságuk alá tartozó vizeken vonatkozóan, mind azokon túlmenően, az olyan területekre vonatkozóan, amelyek esetében a halnevelő területeknek, a szaporodóhelyeknek vagy a tengeri ökoszisztémának a halászat káros hatásaival szembeni védelme különleges intézkedéseket kíván meg.

6. cikk

Közösségi védett halászati területek

(1)   A Tanács az e rendelet elfogadását követő két éven belül és az e rendelet 5. cikkében előírt információ, valamint bármely más, ugyanilyen célú helytálló információ alapján további, halászattól védett területeket jelöl ki alapvetően a tagállamok felségvizein túli területeken, az ilyen területeken tiltott vagy engedélyezett halászati tevékenységek vonatkozásában.

(2)   A Tanács ezt követően – az új, vonatkozó tudományos ismeretek fényében – egyéb, halászattól védett területeket is kijelölhet, vagy módosíthatja ezek határát és irányítási szabályait.

(3)   A tagállamok és a Bizottság megteszik a szükséges lépéseket a tudományos információk megfelelő összegyűjtésének biztosítása érdekében, az e cikkel összhangban védendő területek tudományos meghatározása és feltérképezése céljából.

7. cikk

Védett nemzeti halászati területek

(1)   A tagállamok az e rendelet elfogadását követő két éven belül és az e rendelet 5. cikkében előírt információk alapján – az e rendelet hatálybalépésének idején már létező védett halászati területekre tekintettel – további, halászattól védett területeket jelölnek ki felségvizeiken, ahol az élővízi erőforrások megőrzésének és kezelésének, vagy a tengeri ökoszisztémák védettségi helyzete fenntartásának vagy javításának érdekében a halászati tevékenység betiltható vagy korlátozható. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai határoznak az említett védett területeken használható halászfelszerelésekről, valamint a megfelelő – a közösségi jogszabályoknál nem kevésbé szigorú – technikai szabályokról.

(2)   A tagállamok ezt követően – az új, vonatkozó tudományos ismeretek fényében – egyéb, halászattól védett területeket is kijelölhetnek, vagy módosíthatják az (1) bekezdésben megállapított határokat és irányításra vonatkozó szabályokat. A tagállamok és a Bizottság megteszik a szükséges lépéseket a tudományos információk megfelelő összegyűjtésének biztosítása érdekében, az e cikkel összhangban védendő területek tudományos meghatározása és feltérképezése céljából.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedésekről értesíteni kell a Bizottságot. Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a tagállamok értesítik a Bizottságot az egyedi intézkedések szükségességét alátámasztó tudományos, technikai és jogi indokokról.

(4)   Amennyiben egy tagállam felségvizein belül található, halászati védettségre javasolt terület várhatóan hatással lesz egy másik tagállam hajóira, a terület kijelölésére csak a Bizottsággal, illetve az érintett tagállammal és regionális tanácsadó testülettel – a 2371/2002/EK rendelet 8. cikkének (3)–(6) bekezdésében megállapított eljárással összhangban – folytatott konzultációt követően kerülhet sor.

(5)   Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy a halászati irányítási intézkedések, amelyekről a (3) bekezdés értelmében értesítést kapott, nem biztosítanak kielégítően magas szintű védelmet az erőforrásokra és a környezetre nézve, a tagállamot – a vele folytatott konzultációt követően – az intézkedés módosítására kérheti, vagy javasolhatja, hogy az érintett vizek tekintetében a Tanács jelöljön ki védett halászati területeket, vagy fogadjon el halászati irányítási intézkedéseket.

IV. FEJEZET

KORLÁTOZÁSOK A HALÁSZFELSZERELÉSEKRE VONATKOZÓAN

8. cikk

Tiltott halászfelszerelések és halászati gyakorlatok

(1)   Az alábbiakat tilos halászati céllal használni vagy a fedélzeten tartani:

a)	mérgező anyagok, altatószerek vagy maró anyagok;

b)	elektromos sokkolók;

c)	robbanóanyagok;

d)	összekeverve robbanékony elegyet képező anyagok;

e)	vontatott eszközök vörös korall vagy másfajta korallok, illetve korallszerű szervezetek begyűjtésére;

f)	légkalapács, vagy egyéb, ütve működő eszköz, különösen a sziklák között ásó kagylók begyűjtésére;

g)	„andráskereszt” és hasonló markolók vörös korall vagy másfajta korallok, illetve korallszerű szervezetek begyűjtésére;

h)	40 mm-nél kisebb szembőségű háló fenékvonóhálós hajókon.

(2)   Nem engedélyezett a fenéken rögzített hálók használata az alábbi fajok kifogására: germon (Thunnus alalunga), kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus), kardhal (Xiphias gladius), aranyosfejű hal (Brama brama), cápák (Hexanchus griseus; Cetorhinus maximus; Alopiidae; Carcharinidae; Sphyrnidae; Isuridae és Lamnidae).

A fentiektől eltérve, a fenti első albekezdésben említett cápafajok véletlenül, járulékosan kifogott, háromnál nem több egyede a fedélzeten tartható vagy kirakodható, amennyiben az adott faj nem tartozik a közösségi jogszabályok értelmében védettnek minősülő fajok közé.

(3)   Tilos a datolyakagyló (Lithophaga litophaga), valamint a közönséges fúrókagyló (Pholas dactylus) kifogása, fedélzeten való tartása, átrakodása, kirakodása, raktározása, értékesítése és eladásra történő kiállítása vagy megvételre kínálása.

(4)   Tilos a nyílpuskák használata, amennyiben azt víz alatti légzőkészülékkel (búvár légzőkészülékkel) együtt, vagy napnyugta és napkelte között használják.

(5)   Tilos az ikrás nőstény languszta (Palinuridae spp.), valamint az ikrás nőstény európai homár (Homarus gammarus) kifogása, fedélzeten való tartása, átrakodása, kirakodása, raktározása, értékesítése és eladásra történő kiállítása vagy megvételre kínálása. Az ikrás nőstény langusztát, valamint az ikrás nőstény európai homárt véletlenszerű kifogásuk után vagy azonnal vissza kell engedni a tengerbe, vagy az e rendelet 18. vagy 19. cikkének értelmében felállított irányítási tervek keretében felhasználhatók közvetlen helyreállítás vagy áttelepítés céljára.

9. cikk

Legkisebb szembőség

(1)   Tilos vontatott hálót, kerítőhálót vagy kopoltyúhálót halászati céllal felhasználni és a fedélzeten tárolni, kivéve ha a háló legkisebb szemeket tartalmazó részén a szembőség megfelel e cikk (3)–(6) bekezdésének.

(2)   A szembőséget a 129/2003/EK bizottsági rendeletben (9) megállapított eljárás alapján kell meghatározni.

(3)   A (4) bekezdésben említettektől eltérő vontatott hálók esetében a legkisebb szembőség:

1.	2008. június 30-ig: 40 mm;

2.

2008. július 1-jétől az 1. pontban említett hálót a zsákvégnél 40 mm-es szembőségű négyzetes szemű háló, vagy a hajótulajdonos kellően indokolt kérésére 50 mm-es, rombusszemű háló váltja fel. Az előző albekezdéssel kapcsolatosan a halászhajók a két hálófajta közül csak az egyiknek a használatára és fedélzeten való tartására kapnak engedélyt.

3.	A Bizottság e bekezdés végrehajtásáról 2012. június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelynek alapján – és a tagállamoktól 2011. december 31-ig beérkezett információkra építve – szükség esetén megfelelő kiigazításokat javasol.

(4)   A szardínia és szardella halászatára használt vonóhálók esetében, amennyiben az osztályozást követően ezen fajták az élő súlyban számított fogás legalább 80 %-át teszik ki, a legkisebb szembőség 20 mm.

(5)   Kerítőhálók esetében a legkisebb szembőség 14 mm.

(6)	a) A fenéken rögzített kopoltyúhálók esetében a szembőség nem lehet 16 mm-nél kisebb. b) A nagyszemű vörösdurbincs halászatára használt fenéken rögzített kopoltyúhálók esetében, amennyiben ezen faj az élő súlyban számított fogás legalább 20 %-át teszi ki, a legkisebb szembőség 100 mm.

(7)   A tagállamok eltérést engedélyezhetnek a (3), (4) és (5) bekezdésben megállapított rendelkezésektől a 19. cikkben említett irányítási tervben érintett, hajón lévő, valamint parti kerítőhálók esetében, feltéve hogy az érintett halászat igen szelektív, a tengeri környezetre gyakorolt hatása elhanyagolható mértékű, és a 4. cikk (5) bekezdésében foglalt rendelkezések nem érintik.

(8)   A tagállamok naprakész tudományos és technikai indoklással támasztják alá az ilyen eltérésre vonatkozó kérelmüket.

10. cikk

Legkisebb horogméret

Tilos a 3,95 cm teljes hossznál rövidebb, valamint 1,65 cm-nél nem szélesebb horgokból álló horogsor halászati célú felhasználása és fedélzeten való tárolása valamennyi horogsoros halászhajó esetében, amely az osztályozást követően az élő súlyban számított fogás 20 %-ánál többet kitevő nagyszemű vörösdurbincsot (Pagellus bogaraveo) rakod ki vagy szállít fedélzetén.

11. cikk

A vonóhálók tartozékai és felépítése

(1)   A szemeket a háló egyik részén sem lehet a 3440/84/EGK bizottsági rendelet (10) által megengedettektől vagy az e rendelet I. mellékletének a) pontjában felsoroltaktól eltérő eszközökkel eltömni, vagy a szembőséget más módon csökkenteni.

(2)   A vonóhálók felszereléseinek az e rendelet I. mellékletének b) pontjában felsorolt technikai előírásoknak kell megfelelniük.

12. cikk

A halászfelszerelések méretei

Tilos a II. mellékletben meghatározott méreteknek nem megfelelő halászfelszerelések fedélzetre vitele vagy tengeren való felhasználása.

13. cikk

A halászfelszerelések használatára vonatkozó legkisebb távolságok és mélységek

(1)   Tilos vontatott halászfelszerelést használni a parttól számított három tengeri mérföld távolságon vagy az 50 m-es izobáton belül, ahol ez a mélység a parttól számított kisebb távolságon belül érhető el.

Az első albekezdéstől eltérve engedélyezett a kotróhálók használata 3 tengeri mérföldön belül, a mélységtől függetlenül, feltéve hogy a kagylóktól eltérő fajok kifogott mennyisége nem haladja meg a kifogott mennyiség élő súlyban mért 10 %-át.

(2)   Tilos vonóhálót használni a parttól számított 1,5 tengeri mérföld távolságon belül. Tilos hajó által vonatott kotróhálót és a hidraulikus kotróhálót használni a parttól számított 0,3 tengeri mérföldön belül.

(3)   Tilos erszényes kerítőhálót használni a parttól számított 300 méter távolságon vagy az 50 m-es izobáton belül, ahol ez a mélység a parttól számított kisebb távolságon belül érhető el.

Erszényes kerítőhálót nem lehet használni olyan mélységben, amely kisebb magának az erszényes kerítőhálónak az e rendelet II. mellékletében mért teljes kivetési mélysége 70 %-ánál.

(4)   Tilos szivacshalászati célra kotróhálókat használni az 50 méteres izobáton, illetve a parttól számított 0,5 tengeri mérföld távolságon belül.

(5)   Valamely tagállam kérésére a Bizottság a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően eltérést engedélyez az (1), (2) és (3) bekezdéstől, amikor az eltérést különleges földrajzi adottságok indokolják, mint például egy tagállam teljes partvonalához viszonyított partszakaszainak korlátozott mérete vagy a vonóhálós halászatra alkalmas halászterületek korlátozott kiterjedése, ott, ahol az érintett halászati tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt hatása nem számottevő, és az eltérés korlátozott számú hajót érint, valamint feltéve, hogy az érintett halászati tevékenységek más felszereléssel nem végezhetők, és ezek a halászati üzemek érintettek valamely, a 18. cikkben és a 19. cikkben említett irányítási tervben. A tagállamok naprakész tudományos és technikai indoklással támasztják alá az ilyen eltérésre vonatkozó kérelmüket.

(6)   A (2) bekezdéstől eltérve, 2007. december 31-ig átmenetileg használható vonóháló a parttól 1,5 tengeri mérföldnél kisebb távolságban, feltéve hogy a víz az 50 méteres izobátnál mélyebb.

(7)   A (3) bekezdéstől eltérve, 2007. december 31-ig átmenetileg használható erszényes kerítőháló a parttól 300 méternél kisebb távolságban vagy az 50 méteres izobátnál sekélyebb, de legalább a 30 méteres izobáttal azonos mélységű vízben. 2007. december 31-ig átmenetileg használható erszényes kerítőháló olyan mélységben, amely kisebb magának az erszényes kerítőhálónak az e rendelet II. mellékletében mért teljes kivetési mélysége 70 %-ánál.

(8)   A (2) bekezdéstől eltérve, 2007. december 31-ig átmenetileg használható mind hajó által vontatott kotróháló, mind hidraulikus kotróháló a parttól 0,3 tengeri mérföldnél kisebb távolságban.

(9)   Az (5) bekezdésben említett eltérés csak a tagállamok által már engedélyezett halászati tevékenységekre és olyan hajókra alkalmazható, amelyek több mint öt évre visszamenően rendelkeznek feljegyzett halászati teljesítménnyel, és aminek következtében nem áll be jövőbeli növekedés a halászati erőkifejtésben.

Az engedéllyel rendelkező halászhajók, valamint ezek jellemzőinek jegyzékét – amely összehasonlítást tartalmaz ezen hajóflottának a 2000. január 1-jei jellemzőivel – 2007. április 30-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz.

Ezen túlmenően e halászati tevékenységek:

a)	megfelelnek a 4. cikkben, a 8. cikk (1) bekezdésének h) pontjában, a 9. cikk (3) bekezdésének 2. pontjában, valamint a 23. cikkben foglalt követelményeknek;

b)	nem zavarják a vonóhálóktól, kerítőhálóktól vagy más hasonló vontatott hálóktól különböző felszereléssel rendelkező hajók tevékenységét;

c)	szabályozottnak kell lenniük annak szavatolása érdekében, hogy a kagylók kivételével a III. mellékletben említett fajok kifogott mennyisége a legkisebb legyen;

d)	nem irányulhatnak lábasfejűekre.

Az érintett tagállamok megfigyelési tervet készítenek, és e rendelet hatálybalépésétől kezdődően háromévente jelentést tesznek a Bizottságnak. Az első jelentést 2009. július 31. előtt kell eljuttatni a Bizottsághoz. Ezen jelentések fényében a Bizottság e rendelet 18. cikkével vagy 19. cikkének (9) bekezdésével összhangban intézkedéseket tehet.

(10)   Az e rendelet 4. cikkének (5) bekezdése szerint eltérést élvező halászati tevékenységek számára – és a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően – az (1) és a (2) bekezdéstől eltérést kell engedélyezni.

(11)   A (2) bekezdéstől eltérve engedélyezett a vonóháló használata a parttól számított 0,7 és 1,5 tengeri mérföld között, amennyiben:

—	a tenger mélysége legalább az 50 méteres izobáttal azonos mélységű,

—	különleges földrajzi adottságok indokolják, mint például egy tagállam teljes partvonalához viszonyított partszakaszainak korlátozott mérete vagy a vonóhálós halászatra alkalmas halászterületek korlátozott kiterjedése,

—	a tengeri környezetre gyakorolt hatása nem számottevő,

—	a tevékenység eleget tesz a (9) bekezdés harmadik albekezdése a) és b) pontjának,

—	a tagállamok által már engedélyezettek tekintetében ez nem eredményez növekedést a halászati erőkifejtésben.

A tagállamok 2007. szeptember 30-ig közlik a Bizottsággal ezen eltérés alkalmazásának módját. Az értesítés tartalmazza az engedéllyel rendelkező halászhajók és a tengeren és szárazföldön földrajzi koordinátákkal meghatározott halászati zónák jegyzékét is.

Az érintett tagállamok figyelemmel kísérik az érintett zónákban folytatott halászati tevékenységeket, és biztosítják a tudományos értékelést. A tudományos értékelés eredményeit e rendelet hatálybalépésétől kezdődően háromévente közölni kell a Bizottsággal. Az első jelentést 2009. július 31-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz.

Amennyiben a Bizottság a tagállamok által a második és harmadik albekezdésnek megfelelően megküldött értesítések, vagy új tudományos szakvélemény alapján úgy ítéli meg, hogy az eltérés feltételei nem teljesülnek, az érintett tagállamot – a vele folytatott konzultációt követően – az eltérés módosítására kérheti, vagy megfelelő intézkedéseket javasolhat a Tanácsnak az erőforrások és a környezet védelmére vonatkozóan.

14. cikk

A halászfelszerelések használata tekintetében a legkisebb szembőségre és a parttól számított legkisebb távolságra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)   A 9. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében említett bármely olyan halászfelszerelés, amelynek a legkisebb szembősége az ott megállapítottnál kisebb, és amelynek használata az 1994. január 1-jén hatályos nemzeti jogszabályokkal összhangban áll, 2010. május 31-ig használható még akkor is, ha nem felel meg a 13. cikk (9) bekezdésében előírt követelményeknek.

(2)   A 13. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett bármely olyan halászfelszerelés, amelynek használatára a parttól számított kisebb távolságra kerül sor az ott megállapítottnál, és amelynek használata az 1994. január 1-jén hatályos nemzeti jogszabályokkal összhangban áll, 2010. május 31-ig használható, még akkor is, ha nem felel meg a 13. cikk (9) bekezdésében előírt követelményeknek.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés alkalmazandó, kivéve ha a Tanács – a Bizottság javaslata alapján, valamint a tudományos bizonyítékok fényében – minősített többséggel eljárva másképpen dönt.

V. FEJEZET

A TENGERI ÉLŐLÉNYEK LEGKISEBB MÉRETEI

15. cikk

A tengeri élőlények legkisebb méretei

(1)   A III. mellékletben meghatározott legkisebb méretnél kisebb tengeri élőlényt (a továbbiakban: méreten aluli tengeri élőlény) tilos kifogni, a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, szállítani, tárolni, értékesíteni, kiállítani vagy megvételre kínálni.

(2)   A tengeri élőlények méretét a IV. melléklettel összhangban kell megmérni. Amennyiben több mérési módszer is engedélyezett, a tengeri élőlények akkor minősülnek előírt méretűnek, ha a kiszámított méretek közül legalább egy megegyezik a vonatkozó legkisebb mérettel, vagy nagyobb annál.

(3)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az emberi fogyasztás céljából kirakodott apró szardíniára, amennyiben azt – a 19. cikkben említett irányítási tervben megállapított nemzeti rendelkezésekkel összhangban történő engedélyezés mellett – hajón vagy parton levő kerítőhálóval fogták, feltéve hogy az érintett szardíniaállomány a biztonságos biológiai határon belül van.

16. cikk

A halállomány közvetlen helyreállítása és áttelepítése

(1)   A 15. cikktől eltérve lehetőség van a méreten aluli tengeri élőlényeknek az állomány közvetlen helyreállítása vagy áttelepítése céljából, a tevékenység helyéül szolgáló tagállam engedélyével és joghatósága alatt történő kifogására, élő állapotban való fedélzeten tartására, átrakodására, kirakodására, szállítására, tárolására, értékesítésére, kiállítására vagy megvételre kínálására.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a méreten aluli tengeri élőlények (1) bekezdésben említett célból történő kifogása az érintett fajokra alkalmazandó közösségi kezelési intézkedéseknek megfelelő módon történjen.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott célokra kifogott tengeri élőlényeket vagy vissza kell juttatni a tengerbe, vagy extenzív akvakultúra céljára kell felhasználni. Amennyiben ezt követően újra kifogják őket, lehetőség van értékesítésükre, tárolásukra, kiállításukra vagy megvételre kínálásukra, feltéve hogy megfelelnek a 15. cikkben meghatározott követelményeknek.

(4)   Tilos a nem őshonos fajták bevezetése, áttelepítése és közvetlen helyreállítása, kivéve ha az a 92/43/EGK tanácsi irányelv 22. cikkének b) pontjával összhangban történik.

VI. FEJEZET

NEM KERESKEDELMI CÉLÚ HALÁSZAT

17. cikk

Hobbihalászat

(1)   Hobbihalászat céljára tilos vontatott hálók, kerítőhálók, erszényes kerítőhálók, hajó által vontatott kotróhálók, gépesített kotróhálók, kotróhálók, tükörhálók és kombinált fenéken rögzített hálók használata. Hobbihalászati célokra tilos horogsort használni a hosszú távon vándorló fajok esetében.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a hobbihalászat az e rendelet célkitűzéseinek és szabályainak megfelelő módon folyjon.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a hobbihalászat során kifogott tengeri élőlények ne kerüljenek piaci forgalomba. Mindazonáltal – kivételként – a sportversenyeken fogott fajok piaci értékesítésének engedélyezésére lehetőség van, feltéve ha az eladásból származó bevételt jótékonysági célokra használják fel.

(4)   A tagállamok intézkedéseket hoznak a hobbihalászat során kifogott halmennyiségre vonatkozó adatok nyilvántartása és külön gyűjtésének biztosítása céljából, a 973/2001/EK tanácsi rendelet (11) I. mellékletében felsorolt és a Földközi-tengerben előforduló, hosszú távon vándorló fajok tekintetében.

(5)   A tagállamok szabályozzák a nyílpuskával történő víz alatti halászatot, különös tekintettel a 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében.

(6)   A tagállamok értesítik a Bizottságot az e cikk alapján elfogadott valamennyi intézkedésről.

VII. FEJEZET

IRÁNYÍTÁSI TERVEK

18. cikk

Közösségi szintű irányítási tervek

(1)   A Tanács irányítási terveket fogadhat el adott földközi-tengeri halászati tevékenységekre, különösen a tagállami felségvizeken teljesen vagy részben kívül eső területeken. Ezek a tervek tartalmazhatják különösen a következőket:

a)	halászati erőkifejtésre vonatkozó irányítási intézkedések;

b)	egyedi technikai intézkedések, adott esetben beleértve az e rendelettől való átmeneti eltéréseket is, amennyiben az eltérések a halászati tevékenységekhez szükségesek, és feltéve, hogy az irányítási terv biztosítja az érintett erőforrások fenntartható kiaknázását;

c)	a hajó-ellenőrzési rendszer, vagy más, hasonló rendszer kötelező használatának kiterjesztése a 10 és 15 méter közötti teljes hosszúságú hajókra;

d)	a bizonyos halászfelszereléseknek vagy az irányítási terv keretében kötelezettséget vállaló hajóknak fenntartott zónákra való átmeneti vagy állandó korlátozás.

Az irányítási tervek az 1627/94/EK rendelettel (12) összhangban rendelkeznek a különleges halászati engedélyek kiadásáról.

Az 1627/94/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének rendelkezései ellenére, a 10 méter teljes hosszúságot el nem érő hajók számára a különleges halászati engedély kötelezettség előírható.

(2)   A tagállamok és/vagy a Földközi-tengerért felelős regionális tanácsadó testület javaslatokat nyújthat be a Bizottságnak az irányítási tervek elkészítésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan. A Bizottság ezekre a kérésekre a kézhezvételüktől számított három hónapon belül válaszol.

(3)   A tagállamok és a Bizottság biztosítják az irányítási tervek megfelelő tudományos nyomon követését. Különösen a rövid élettartamú fajokat kiaknázó halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos irányítási intézkedéseket kell minden évben felülvizsgálni, a halállomány-utánpótlás erősségében valószínűleg bekövetkező változások figyelembevétele érdekében.

19. cikk

Irányítási tervek a felségvizeken folytatott egyes halászati tevékenységekre vonatkozóan

(1)   A tagállamok 2007. december 31-ig irányítási terveket fogadnak el a felségvizeik területén folytatott, vonóhálót, hajón vagy parton levő kerítőhálót, kerítő halászfelszereléseket és kotróhálót használó halászati tevékenységekre vonatkozóan. Ezekre az irányítási elvekre alkalmazni kell a 2371/2002/EK rendelet 6. cikkének (2) és (3) bekezdését, valamint (4) bekezdésének első albekezdését.

(2)   A tagállamok ezt követően a vonatkozó új tudományos ismeretek alapján más irányítási terveket is készíthetnek.

(3)   A tagállamok biztosítják az irányítási tervek megfelelő tudományos nyomon követését. Különösen a rövid élettartamú fajokat kiaknázó halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos irányítási intézkedéseket kell minden évben felülvizsgálni, a halállomány-utánpótlás erősségében valószínűleg bekövetkező változások figyelembevétele érdekében.

(4)   Az irányítási tervek magukban foglalhatnak az e rendelet rendelkezésein túlmenő intézkedéseket is, az alábbi célokból:

a)	a halászfelszerelés szelektivitásának növelése;

b)	a hulladékmennyiség csökkentése;

c)	a halászati erőkifejtés korlátozása.

(5)   Az irányítási tervbe foglalandó intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a célkitűzésekkel, a célokkal és a várható időtartammal, és tekintettel kell lenniük:

a)	az állomány vagy az állományok védettségi állapotára;

b)	az állomány vagy az állományok biológiai jellemzőire;

c)	azon halászati tevékenységek jellemzőire, amelyek során az állományokat kifogják;

d)	az intézkedéseknek az érintett halászati tevékenységekre gyakorolt gazdasági hatására.

(6)   Az irányítási tervek az 1627/94/EK rendelettel összhangban rendelkeznek a különleges halászati engedélyek kiadásáról.

Az 1627/94/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének rendelkezései ellenére, a 10 méter teljes hosszúságot el nem érő hajók számára a különleges halászati engedély kötelezettség előírható.

(7)   Az (1) bekezdésben említett irányítási tervekről 2007. szeptember 30-ig értesíteni kell a Bizottságot, annak érdekében, hogy az a terv elfogadása előtt benyújthassa észrevételeit. A (2) bekezdésben említett irányítási tervekről hat hónappal a hatálybalépés előírt időpontja előtt értesíteni kell a Bizottságot. A Bizottság tájékoztatja a tervekről a többi tagállamot.

(8)   Amennyiben egy irányítási terv várhatóan befolyással lesz egy másik tagállam hajóira, annak elfogadására csak a Bizottsággal, az érintett tagállammal és regionális tanácsadó testülettel – a 2371/2002/EK rendelet 8. cikkének (3)–(6) bekezdésében megállapított eljárással összhangban – folytatott konzultációt követően kerülhet sor.

(9)   Amennyiben a Bizottság a (7) bekezdésben említett értesítés vagy új tudományos szakvélemény alapján úgy ítéli meg, hogy az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján elfogadott irányítási terv nem biztosít kielégítően magas szintű védelmet az erőforrásokra és a környezetre nézve, a tagállamot – a vele folytatott konzultációt követően – a terv módosítására kérheti vagy megfelelő intézkedéseket javasolhat a Tanácsnak az erőforrások és a környezet védelmére vonatkozóan.

VIII. FEJEZET

ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

20. cikk

Célfajok kifogott mennyisége

(1)   A 9. cikk (4) és (6) bekezdésében, a 10. cikk (1) bekezdésében és a 13. cikk (1) bekezdésében említett százalékos arányokat az osztályozást követően a fedélzeten található vagy a kirakodott összes tengeri élőlény élősúlyban számított arányaként kell kiszámítani. Ezeket egy vagy több reprezentatív minta alapján lehet kiszámítani.

(2)   Az olyan halászhajók esetében, amelyekből nagy mennyiségű vízi élőlényt rakodtak át más hajókba, az (1) bekezdésben említett százalékos arányok kiszámításakor az átrakodott mennyiséget kell figyelembe venni.

21. cikk

Átrakodás

Kizárólag a 2847/93/EGK rendelet 6. cikkével összhangban hajónaplót vezető halászhajó-parancsnokok rakodhatnak át tengeri élőlényt más hajókba, vagy fogadhatnak saját hajójukon más hajóról származó ilyen rakományt.

22. cikk

Kijelölt kikötők

(1)   A fenékvonóhálós, nyílttengeri vonóhálós, erszényes kerítőhálós, felszíni hosszú horogsoros hajókkal, hajó által vonatott kotróhálókkal és hidraulikus kotróhálókkal kifogott tengeri élőlényeket először kizárólag a tagállamok által kijelölt valamely kikötőben lehet kirakodni és piaci forgalomba hozni.

(2)   A tagállamok 2007. április 30-ig megküldik a Bizottságnak a kijelölt kikötők jegyzékét. A Bizottság a jegyzéket továbbítja a többi tagállamnak.

23. cikk

A kifogott mennyiség ellenőrzése

A 2847/93/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

24. cikk

A FÁHB-megállapodás hatálya alá tartozó területen halászati engedéllyel rendelkező hajók nyilvántartása

(1)   2007. június 1. előtt valamennyi tagállam a szokásos adatfeldolgozó csatornán keresztül megküldi a Bizottságnak az olyan, 15 méter teljes hosszúságot meghaladó, a tagállam lobogója alatt hajózó és az adott tagállam területén bejegyzett hajók jegyzékét, amelyeknek a tagállam a halászati engedély kibocsátása révén a FÁHB-területen halászati tevékenységet engedélyez.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jegyzéknek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a)	a hajó közösségi flotta-nyilvántartási száma (CFR) és a 26/2004/EK bizottsági rendelet (13) I. mellékletében meghatározott külső jelölése;

b)	a halászatra és/vagy átrakodásra engedélyezett időszak;

c)	az alkalmazott halászfelszerelés.

(3)   A Bizottság 2007. július 1. előtt megküldi a jegyzéket a FÁHB igazgatási titkárságára abból a célból, hogy ezek a hajók bekerülhessenek a 15 méter teljes hosszúságot meghaladó, a FÁHB-megállapodás hatálya alá tartozó területen halászati engedéllyel rendelkező hajók FÁHB-nyilvántartásába.

(4)   Az (1) bekezdésben említett jegyzéken végrehajtott bármilyen változtatást jelezni kell a Bizottságnak a FÁHB igazgatási titkárságára történő továbbítás céljából, ugyanazt az eljárást alkalmazva, legalább 10 nappal azelőtt, hogy a FÁHB-területen a hajó a halászati tevékenységet megkezdi.

(5)   Azok a 15 méter teljes hosszúságot meghaladó közösségi halászhajók, amelyek nem szerepelnek az (1) bekezdésben említett jegyzékben, nem halászhatnak, nem tarthatnak a fedélzeten, nem rakodhatnak át vagy nem rakodhatnak ki semmilyen fajú halat vagy kagylót a FÁHB-területen.

(6)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a következők biztosítására:

a)

kizárólag azon, a saját lobogójuk alatt hajózó hajók, amelyek szerepelnek az (1) bekezdésben említett jegyzékben és rendelkeznek a fedélzeten a tagállamok által kibocsátott halászati engedéllyel, jogosultak az engedélyben meghatározott feltételek szerint a FÁHB-területen halászati tevékenységet folytatni;

b)

nem kapnak halászati engedélyt azok a hajók, amelyek jogellenes, szabályozatlan vagy be nem jelentett halászatot (IUU-halászat) folytatnak a FÁHB-területen vagy máshol, kivéve ha az új tulajdonosok megfelelő igazoló okmányokat mutatnak be arra vonatkozóan, hogy az előző tulajdonosoknak és üzemeltetőknek már nincs semmilyen jogi, haszonszerzési vagy pénzügyi érdekeltségük a hajóikat illetően, vagy nem gyakorolnak azok felett semmilyen ellenőrzési jogot, illetve hajóik soha nem vesznek részt IUU-halászatban és ahhoz semmilyen módon nem kapcsolódnak;

c)

a tagállamok nemzeti jogszabályai a lehetséges mértékben megtiltják a tagállam lobogója alatt hajózó, az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő hajók tulajdonosainak és üzemeltetőinek, hogy a FÁHB-megállapodás hatálya alá tartozó területen részt vegyenek a FÁHB-jegyzékben nem szereplő hajók által folytatott halászati tevékenységekben vagy azokhoz bármilyen módon kapcsolódjanak;

d)	a tagállamok nemzeti jogszabályai – a lehetséges mértékben – megkövetelik a tagállam lobogója alatt hajózó, az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő hajók tulajdonosaitól, hogy a lobogó szerinti tagállamban állampolgársággal vagy jogi személyiséggel rendelkezzenek;

e)	a tagállam hajói megfelelnek valamennyi idevonatkozó FÁHB védelmi és kezelési intézkedésnek.

(7)   A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a 15 méter teljes hosszúságot meghaladó, a FÁHB-jegyzékben nem szereplő hajók által kifogott halak és kagylók halászatának, fedélzeten való tartásának, átrakodásának és kirakodásának megtiltására.

(8)   A tagállamok haladéktalanul közölnek a Bizottsággal minden olyan információt, amely alapján okkal gyanítható, hogy 15 méter teljes hosszúságot meghaladó, FÁHB-jegyzékben nem szereplő hajók a FÁHB-megállapodás hatálya alá tartozó területen halat és kagylót halásznak vagy rakodnak át.

IX. FEJEZET

A HOSSZÚ TÁVON VÁNDORLÓ HALFAJOKRA VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK

25. cikk

Kardhalhalászat

A Tanács 2007. december 31. előtt határoz a fiatal kardhalak földközi-tengeri védelmét biztosító technikai intézkedésekről.

X. FEJEZET

A MÁLTA KÖRÜLI VIZEKRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK

26. cikk

A Málta körüli 25 mérföldes igazgatási övezet

(1)   A közösségi hajóknak a máltai szigetek partvonalától számított 25 tengeri mérföldig terjedő övezetbe (a továbbiakban: az igazgatási övezet) való belépését az alábbiak szerint kell szabályozni:

a)	az igazgatási övezeten belüli halászat a 12 méter teljes hosszúságot el nem érő, és vontatott felszereléstől eltérő felszerelést használó halászhajókra korlátozódik;

b)	az ezen hajók halászati összkapacitásban kifejezett teljes halászati erőkifejtése nem haladhatja meg a 2000–2001-ben megállapított átlagos szintet, amely 1 950 hajónak felel meg, 83 000 kW motor összteljesítménnyel és 4 035 GT űrtartalommal.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve a 24 méter teljes hosszúságot meg nem haladó vonóhálós halászhajók számára az igazgatási övezet – az e rendelet V. mellékletének a) részében meghatározott – bizonyos területein engedélyezni kell a halászatot, az alábbi feltételekkel:

a)	az igazgatási zónában halászati tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező vonóhálós halászhajók halászati összkapacitása nem haladhatja meg a 4 800 kW-os felső értéket;

b)

a 200 méteres mélység feletti halászati tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező bármely vonóhálós halászhaló halászati kapacitása nem haladhatja meg a 185 kW-ot; a 200 méteres izobátot szaggatott vonallal kell meghatározni, amelynek útpontjait az e rendelet V. mellékletének b) része sorolja fel;

c)

az igazgatási övezetben halászó vonóhálós halászhajóknak a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1627/94/EK rendelet 7. cikkével összhangban különleges halászati engedéllyel kell rendelkezniük, valamint szerepelniük kell az érintett tagállamok által évente a Bizottság számára rendelkezésre bocsátott jegyzéken, amely a 26/2004/EK rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint tartalmazza a hajó külső jelölését és közösségi flotta-nyilvántartási számát (CFR);

d)	a halászati kapacitás a) és b) pontban megállapított határértékeit időszakonként újra kell értékelni, a halállományok védelmére kifejtett hatásukra vonatkozó, tudományos testületektől származó szakvéleményt követően.

(3)   Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában említett halászati összkapacitás meghaladja a 24 méter teljes hosszúságot el nem érő vagy az azzal megegyező hosszúságú, és a 2000–2001-es referencia-időszakban az igazgatási övezetben működő vonóhálós halászhajók halászati összkapacitását (a továbbiakban: halászati referenciakapacitás), a Bizottság a 29. cikkben megállapított eljárással összhangban elosztja a tagállamok között ezt a halászati kapacitástöbbletet, figyelembe véve az engedélyt kérő tagállamok érdekeit.

A halászati referenciakapacitás 3 600 kW-nak felel meg.

(4)   A (3) bekezdésben említett halászati kapacitástöbbletre vonatkozó különleges halászati engedélyeket csak az e cikk alkalmazásának időpontjában a közösségi flottanyilvántartásban szereplő hajók számára lehet kibocsátani.

(5)   Amennyiben az igazgatási övezetben való halászati tevékenység folytatására a (2) bekezdés c) pontjával összhangban engedéllyel rendelkező vonóhálós halászhajók halászati összkapacitása meghaladja a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felső értéket, minthogy a (2) bekezdés d) pontjában előírt felülvizsgálat után az csökkent, a Bizottság a halászati kapacitást a tagállamok között a következők alapján osztja el:

a)	a 2000–2001-es időszakban az övezetben halászati tevékenységet folytató hajóknak megfelelő, kW-ban kifejezett halászati kapacitás szerepel az első helyen;

b)	a bármely más időszakban az övezetben halászó hajóknak megfelelő, kW-ban kifejezett halászati kapacitás szerepel a második helyen;

c)	a bármely egyéb hajóknak megfelelő halászati kapacitást a tagállamok között kell elosztani, figyelembe véve az engedélyt kérő tagállamok érdekeit.

(6)   Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve az erszényes kerítőhálóval vagy horogsorral halászó hajók, valamint a 27. cikkel összhangban aranymakrélát halászó hajók számára engedélyezni kell az igazgatási övezetben a halászati tevékenységet. Az 1627/94/EK rendelet 7. cikkével összhangban különleges halászati engedélyt kell számukra kiállítani, és szerepelniük kell a valamennyi tagállam által évente a Bizottság számára rendelkezésre bocsátott jegyzéken, amely a 26/2004/EK rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint tartalmazza a hajó külső jelölését és közösségi flotta-nyilvántartási számát (CFR). A halászati erőkifejtést valamiképpen ellenőrizni kell annak érdekében, hogy megőrizzék ezen halászati tevékenységek fenntarthatóságát az övezetben.

(7)   Minden, a (2) bekezdéssel összhangban halászati tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező, hajómegfigyelési rendszerrel el nem látott vonóhálós halászhajó parancsnokának jeleznie kell a saját hatóságai, valamint a part menti állam hatóságai számára az igazgatási övezetbe való belépést, valamint annak elhagyását.

27. cikk

Aranymakréla-halászat

(1)   Minden évben január 1. és augusztus 5. között tilos az igazgatási övezetben az aranymakréla (Coryphaena spp.) halászata a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyeknél.

(2)   Az övezetbeli aranymakréla-halászatban részt vevő hajók száma nem haladhatja meg a 130-at.

(3)   A máltai hatóságok minden évben legkésőbb június 30-ig útvonalakat állapítanak meg a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyekre vonatkozóan, és ezeket az útvonalakat elosztják a közösségi halászhajók között. A Máltától eltérő állam lobogója alatt hajózó közösségi halászhajók a 12 mérföldes övezeten belül nem kaphatnak engedélyt a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek útvonalának használatára.

A 29. cikkben megállapított eljárással összhangban a Bizottság meghatározza a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek útvonalai meghatározásának és elosztásának szempontjait.

(4)   Az aranymakréla-halászat folytatására engedéllyel rendelkező halászhajók számára az 1627/94/EK rendelet 7. cikkével összhangban különleges halászati engedélyt kell kiállítani, és szerepelniük kell az érintett tagállam által évente a Bizottság számára rendelkezésre bocsátott jegyzéken, amely a 26/2004/EK rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint tartalmazza a hajó külső jelölését és közösségi flotta-nyilvántartási számát (CFR). Az 1627/94/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésétől eltérve a 10 méter teljes hosszúságot el nem érő hajóknak különleges halászati engedéllyel kell rendelkezniük.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Döntéshozatali eljárás

Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a Tanács a Szerződés 37. cikkében említett eljárással összhangban jár el.

29. cikk

Végrehajtási szabályok

Az e rendelet 26. és 27. cikke végrehajtásának részletes szabályait a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

30. cikk

Módosítások

A mellékletek módosításait a 2371/2002/EK rendelet 30. cikke (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

31. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1626/94/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályát vesztett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, és a VI. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.

32. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

I. MELLÉKLET

A vonóhálók tartozékainak és felszereléseinek technikai feltételei

Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában:

a)	„többfonalú háló”: két vagy több zsinegből készített olyan háló, ahol a csomók közti zsinegek a zsineg szerkezetének roncsolása nélkül szétválaszthatók;

b)	„csomózás nélküli háló”: olyan háló, amelyben a hálószemek négy oldala hozzávetőleg egyenlő hosszúságú, és a hálószemek sarkát a hálószemek két egymás melletti oldala zsinegének a fonadéka képezi;

c)	„négyzetes szemű háló”: olyan háló, amely a hálószemek szárai által formált párhuzamos vonalakból álló két sorozatból épül fel, ahol az egyik sorozat párhuzamosan, a másik pedig merőlegesen helyezkedik el a háló hossztengelyéhez képest;

d)	„vonóhálótest”: a vonóháló elülső részén lévő, kúp alakú rész;

e)	„hosszabbítóelem”: a vonóhálótest és a zsákvég közötti, egy vagy több mezőből álló, nem kúp alakú rész;

f)	„zsákvég”: a vonóhálótest azonos szembőségű hálóból álló leghátsó része, amely vagy hengeres, vagy kúpos alakú, amelynek haránt keresztmetszetű részei azonos vagy csökkenő sugarú kört képeznek;

g)	„ballon zsákvég”: bármely, egy vagy több mezőből álló, azonos szembőségű zsákvég, amelynél a hálószemek száma a hátsó rész felé növekszik, a haránthossz és a zsákvég kerületének a háló hossztengelyéhez képest történő meghosszabbodását eredményezve;

h)

„zseb típusú zsákvég”: bármely olyan zsákvég, amelynek függőleges magassága a zsákvég hátsó része felé csökken, és amelynek haránt keresztmetszetű része hozzávetőlegesen egy állandó vagy csökkenő főtengelyű ellipszis. A zsákvég hátsó része vagy egyetlen összehajtott mezőből áll, vagy a leghátsó felső és alsó mezőknek a háló hossztengelyéhez viszonyított haránt irányú összefűzéséből;

i)	„haránt összefűző kötél”: bármely, a zsákvég hátsó végében a háló hossztengelyéhez képest keresztirányban, a két felső és alsó mező csatlakozása, vagy az egyetlen hátsó mező hajlata mentén futó külső vagy belső kötél. Lehet az oldalsó összefűző kötél meghosszabbítása, vagy egy különálló kötél;

j)	rombuszalakú hálószemből készült vonóháló bármely keresztmetszetének „kerülete-körmérete” úgy számítandó ki, hogy a keresztmetszetben lévő hálószemek számát a kifeszített szembőséggel meg kell szorozni;

k)	négyzetes hálószemből készült vonóháló bármely keresztmetszetének „kerülete-körmérete” úgy számítandó ki, hogy a keresztmetszetben lévő hálószemek számát a hálószem szélének hosszúságának meg kell szorozni.

A)   A vonóhálók engedélyezett tartozékai

1.	A 3440/84/EGK rendelet 8. cikkétől eltérve a zseb típusú zsákvég kiürítésre használt nyílásának lezárására mind a háló hossztengelyéhez képest keresztirányú, mind hosszanti cipzáras mechanikus szerkezet használható.

2.	A keresztirányú cipzárt a zsákvég hátsó hálószemeitől legfeljebb 1 méteres távolságban kell elhelyezni.

B)   A felszerelésre vonatkozó követelmények

1.	A vonóhálók esetében tilos a ballon zsákvég. A zsákvégben az azonos szembőségű hálószemek száma a zsákvég kerületének egyetlen pontján sem növekedhet a zsákvég elülső végétől a hátsó vége felé.

2.

A vonótest hátsó részének (a kúpos alakú résznek) a kerülete vagy a hosszabbító elemnek (a nem elvékonyodó résznek) a kerülete a szigorú értelemben vett zsákvég elülső végének kerületénél nem lehet kisebb. A négyzetes szemű zsákvég esetében különösen a vonóhálótest leghátsó részének kerülete vagy a hosszabbító elemnek a kerülete a szigorú értelemben vett zsákvég kerületének 2–4-szerese.

3.

Bármely vontatott hálóba négyzetes szemű hálómezők illeszthetők be, és ezeket a hosszabbító elem elé kell helyezni, vagy a hosszabbító elem eleje és a zsákvég hátsó része közé bárhová. Semmiképpen sem fedhetik el sem belső, sem külső tartozékok. Csomózás nélküli hálóból vagy csúszásmentes csomókból készült hálóból kell készülnie, és úgy kell beilleszteni, hogy a halászat során a hálószemek mindig teljes mértékben nyitva maradjanak. A négyzetes szemű hálómezők további műszaki előírásaira vonatkozó részletes szabályokat az e rendelet 29. cikkében megállapított eljárással összhangban kell elfogadni.

4.	Ehhez hasonlóan a vonóhálók szelektivitásának javítására irányuló, a fenti b) pont 3) alpontjában említettől eltérő technikai eszközöket az e rendelet 29. cikkében említett eljárással összhangban kell engedélyezni.

5.	Tilos a fedélzeten szállítani vagy használni bármely olyan vontatott hálót, melynek zsákvége részben vagy egészben a négyzetes vagy rombuszalakú hálószemestől eltérő hálóanyagból készült, kivéve abban az esetben, ha azt az e rendelet 29. cikkében említett eljárásnak megfelelően engedélyezték.

6.	A (4)–(5) bekezdés nem vonatkozik azon hajón lévő kerítőhálókra, melyek esetében a zsákvég szembősége 10 mm-nél kisebb.

7.

A 3440/84/EGK rendelet 6. cikkének (4) bekezdését módosítva, a fenékvonóhálós halászhajók esetében az erősítő zsák szembősége nem lehet 120 mm-nél kisebb, ha a zsákvég szembősége 60 mm-nél kevesebb. Ezt a rendelkezést csak a Földközi-tengerre kell alkalmazni, az egyéb közösségi vizeket nem érinti. Amennyiben a zsákvég szembősége 60 mm vagy ennél több, a 3440/84/EGK rendelet 6. cikkének (4) bekezdését kell alkalmazni.

8.	A zseb típusú zsákvégnek nem lehet egynél több kiürítésre használt nyílása.

9.	A haránt összefűző kötél hossza nem lehet a zsákvég kerületének 20 %-nál kevesebb.

10.	A 3440/84/EGK rendelet 6. cikke szerinti erősítő zsák kerülete nem lehet kevesebb, mint a fenékvonóhálók zsákvége kerületének 1,3-szerese.

11.	Tilos a fedélzeten szállítani vagy használni bármely olyan vontatott hálót, amelynek zsákvége részben vagy egészben a 3,0 mm fonalvastagságot meghaladó, egyszálas fonalból álló hálóanyagból készült.

12.	Tilos a fedélzeten szállítani vagy használni bármely olyan vontatott hálót, melynek zsákvége részben vagy egészben többszálas fonalból álló hálóanyagokból készült.

13.	A 6 mm fonalvastagságot meghaladó hálóanyagok használata a fenékvonóháló minden részén tilos.

II. MELLÉKLET

A halászfelszerelés jellemzőire vonatkozó követelmények

Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában:

(1)	A hálók hosszát a felín hossza határozza meg. A fenéken rögzített hálók és az eresztőhálók hosszát szintén a súly vagy a térfogat alapján kell meghatározni.

(2)	A háló mélységét nedves, a felínre merőlegesen kifeszített állapotban a hálószemek (csomókkal együtt számított) magasságának összeadásával kell meghatározni.

1.   Kotróhálók

A kotróhálók maximális szélessége 3 m, kivéve a szivacsok halászatára használt kotróhálókat.

2.   Kerítőhálók (erszényes kerítőhálók, szorítózsinór nélküli kerítőhálók)

A hálók hossza legfeljebb 800 m, a hálók mélysége legfeljebb 120 m, kivéve a tonhal fogásához használt kerítőhálókat.

3.   Fenéken rögzített hálók

3.1.

Tükörhálók és fenéken rögzített kopoltyúhálók (1) A tükörhálók maximális mélysége nem haladhatja meg a 4 métert. (2) A fenéken rögzített kopoltyúháló maximális mélysége nem haladhatja meg a 10 métert. (3) Tilos a fedélzeten tartani vagy felállítani hajónként 6 000 m-nél hosszabb tükörhálót, fenéken rögzített kopoltyúhálót, figyelembe véve, hogy 2008 januárjától egyetlen halász esetén ezek a hálók nem haladhatják meg a 4 000 métert, amelyhez egy második halász esetén további 1 000, egy harmadik halász esetén pedig még további 1 000 méter adódhat. 2007. december 31-ig ezen hálók nem haladhatják meg az 5 000 métert egyetlen halász vagy második halász esetén, és a 6 000 métert harmadik halász esetén. (4) A fenéken rögzített kopoltyúháló fonalának vagy műanyag szálának átmérője nem haladhatja meg a 0,5 mm-t. (5) A (2) bekezdéstől eltérve az 500 m-nél rövidebb maximális hosszúságú fenéken rögzített kopoltyúháló maximális mélysége 30 m lehet. Tilos a fedélzeten tartani vagy felállítani 500 m-nél hosszabb fenéken rögzített kopoltyúhálót, amennyiben az a (2) bekezdésben rögzített 10 m maximális mélységet meghaladja.

3.2.

Kombinált fenéken rögzített hálók (tükörhálók + kopoltyúhálók) (1) A kombinált fenéken rögzített hálók maximális mélysége nem haladhatja meg a 10 métert. (2) Tilos a fedélzeten tartani vagy felállítani hajónként 2 500 m-nél hosszabb kombinált fenéken rögzített hálót. (3) A kopoltyúháló fonalának vagy műanyag szálának átmérője nem haladhatja meg a 0,5 mm-t. (4) Az (1) bekezdéstől eltérve az 500 m maximális hosszúságú kombinált fenéken rögzített háló maximális mélysége 30 m lehet. Tilos a fedélzeten tartani vagy felállítani 500 m-nél hosszabb kombinált fenéken rögzített hálót, amennyiben az a (1) bekezdésben rögzített 10 m maximális mélységet meghaladja.

4.   Fenéken rögzített horogsor

(1)	Tilos a fedélzeten tartani vagy felállítani fedélzeten tartózkodó személyenként 1 000-nél több horgot azzal, hogy hajónként a horgok teljes maximális száma 5 000-en belül marad.

(2)	Az (1) bekezdéstől eltérve a 3 napnál hosszabb halászatra induló hajók a fedélzeten maximálisan 7 000 horgot tárolhatnak.

5.   Csapdák mélytengeri rákfélék halászatához

Tilos a fedélzeten tartani vagy elhelyezni hajónként 250-nél több csapdát.

6.   Felszíni (lebegő) horogsor

Tilos a fedélzeten tartani vagy elhelyezni:

(1)	Hajónként 2 000 horgot a kékúszójú tonhalat (Thunnus thynnus) halászó hajók esetében, amennyiben osztályozást követően ez a faj az élősúlyban számított fogás legalább 70 %-át teszi ki.

(2)	Hajónként 3 500 horgot a kardhalat (Xyphias gladius) halászó hajók esetében, amennyiben osztályozást követően ez a faj az élősúlyban számított fogás legalább 70 %-át teszi ki.

(3)	Hajónként 5 000 horgot a germont (Thunnus alalunga) halászó hajók esetében, amennyiben osztályozást követően ez a faj az élősúlyban számított fogás legalább 70 %-át teszi ki.

(4)	Az (1), (2) és (3) albekezdéstől eltérve a 2 napnál hosszabb halászatra induló hajók a fedélzeten azonos számú póthorgot tarthatnak.

7.   Vonóhálók

A vonóhálók felínjének, fenék-vontatókötélének, kerületének vagy körméretének legnagyobb méretét szabályozó műszaki előírásokat a több hálóból álló vonóhálókban lévő hálók maximális számával együtt 2007 októberéig kell elfogadni az e rendelet 30. cikkében meghatározott eljárással összhangban.

III. MELLÉKLET

A tengeri élőlények legkisebb méretei

Tudományos megnevezés	Közönséges elnevezés	Legkisebb méret
1. Halak
Dicentrarchus labrax	tengeri sügér	25 cm
Diplodus annularis	gyűrűs durbincs	12 cm
Diplodus puntazzo	hegyesorrú durbincs	18 cm
Diplodus sargus	fehér durbincs	23 cm
Diplodus vulgaris	kétsávos durbincs	18 cm
Engraulis encrasicolus  (14)	szardella	9 cm
Epinephelus spp.	csíkossügér	45 cm
Lithognathus mormyrus	csíkos durbincs	20 cm
Merluccius merluccius  (16)	szürke tőkehal	20 cm
Mullus spp.	tengeri márna	11 cm
Pagellus acarne	spanyol durbincs	17 cm
Pagellus bogaraveo	vörösdurbincs	33 cm
Pagellus erythrinus	közönséges vörösdurbincs	15 cm
Pagrus pagrus	közönséges durbincs	18 cm
Polyprion americanus	roncssügér	45 cm
Sardina pilchardus  (15)	szardínia	11 cm
Scomber spp.	makréla	18 cm
Solea vulgaris	közönséges nyelvhal	20 cm
Sparus aurata	aranydurbincs	20 cm
Trachurus spp.	fattyúmakréla	15 cm
2. Rákfélék
Homarus gammarus	homár	300 mm TH 105 mm PH
Nephrops norvegicus	norvég homár	20 mm PH 70 mm TH
Palinuridae	langusztarákok	90 mm PH
Parapenaeus longirostris	piros ostorgarnéla	20 mm PH
3. Kagylók
Pecten jacobeus	fésűkagyló	10 cm
Venerupis spp.	Vénusz-kagyló	25 mm
Venus spp.	Vénusz-kagyló	25 mm
TH: teljes hossz; PH: páncél hossza.

IV. MELLÉKLET

A tengeri élőlények méretének mérése

1.	Bármely hal méretét, amint az 1. ábra mutatja, az orrcsúcstól a farokúszó végéig kell mérni.

2.

A norvég homárt (Nephrops norvegicus) a 2. ábrán bemutatott módon kell mérni: — vagy a páncél hossza alapján, a középvonallal párhuzamosan, a szem végétől a páncél hátsó szélének középpontjáig, vagy — a teljes hossz alapján, az orr (rostrum) csúcsától a farokpáncél (telson) hátsó végéig, a sörtéket nem beleszámítva.

3.

A homárt (Homarus gammarus) a 3. ábrán bemutatott módon kell mérni: — vagy a páncél hossza alapján, a középvonallal párhuzamosan, a szem végétől a páncél hátsó szélének középpontjáig, vagy — a teljes hossz alapján, az orr (rostrum) csúcsától a farokpáncél (telson) hátsó végéig, a sörtéket nem beleszámítva.

4.	A langusztát (Palinuridae), amint a 4. ábra mutatja, a páncél hossza alapján, a középvonallal párhuzamosan, a rostrum csúcsától a páncél hátsó szélének középpontjáig kell mérni.

5.	A kagylókat, amint az 5. ábra mutatja, a héj legszélesebb részén kell mérni.

1. ábra

2. ábra	3. ábra
(Nephrops)	(Homarus)
a) A páncél hossza b) Teljes hossz

4. ábra

5. ábra

V. MELLÉKLET

A máltai szigetek körüli 25 mérföldes igazgatási övezet

a)

A máltai szigetek körül vonóhálós halászhajóval való halászatra engedélyezett területek: földrajzi koordináták A. zóna H. zóna A1 – ÉSZ 36,0172o, KH 14,1442o H1 – ÉSZ 35,6739o, KH 14,6742o A2 – ÉSZ 36,0289o, KH 14,1792o H2 – ÉSZ 35,4656o, KH 14,8459o A3 – ÉSZ 35,9822o, KH 14,2742o H3 – ÉSZ 35,4272o, KH 14,7609o A4 – ÉSZ 35,8489o, KH 14,3242o H4 – ÉSZ 35,5106o, KH 14,6325o A5 – ÉSZ 35,8106o, KH 14,2542o H5 – ÉSZ 35,6406o, KH 14,6025o A6 – ÉSZ 35,9706o, KH 14,2459o   B. zóna I. zóna B1 – ÉSZ 35,7906o, KH 14,4409o I1 – ÉSZ 36,1489o, KH 14,3909o B2 – ÉSZ 35,8039o, KH 14,4909o I2 – ÉSZ 36,2523o, KH 14,5092o B3 – ÉSZ 35,7939o, KH 14,4959o I3 – ÉSZ 36,2373o, KH 14,5259o B4 – ÉSZ 35,7522o, KH 14,4242o I4 – ÉSZ 36,1372o, KH 14,4225o B5 – ÉSZ 35,7606o, KH 14,4159o   B6 – ÉSZ 35,7706o, KH 14,4325o   C. zóna J. zóna C1 – ÉSZ 35,8406o, KH 14,6192o J1 – ÉSZ 36,2189o, KH 13,9108o C2 – ÉSZ 35,8556o, KH 14,6692o J2 – ÉSZ 36,2689o, KH 14,0708o C3 – ÉSZ 35,8322o, KH 14,6542o J3 – ÉSZ 36,2472o, KH 14,0708o C4 – ÉSZ 35,8022o, KH 14,5775o J4 – ÉSZ 36,1972o, KH 13,9225o D. zóna K. zóna D1 – ÉSZ 36,0422o, KH 14,3459o K1 – ÉSZ 35,9739o, KH 14,0242o D2 – ÉSZ 36,0289o, KH 14,4625o K2 – ÉSZ 36,0022o, KH 14,0408o D3 – ÉSZ 35,9989o, KH 14,4559o K3 – ÉSZ 36,0656o, KH 13,9692o D4 – ÉSZ 36,0289o, KH 14,3409o K4 – ÉSZ 36,1356o, KH 13,8575o   K5 – ÉSZ 36,0456o, KH 13,9242o E. zóna L. zóna E1 – ÉSZ 35,9789o, KH 14,7159o L1 – ÉSZ 35,9856o, KH 14,1075o E2 – ÉSZ 36,0072o, KH 14,8159o L2 – ÉSZ 35,9956o, KH 14,1158o E3 – ÉSZ 35,9389o, KH 14,7575o L3 – ÉSZ 35,9572o, KH 14,0325o E4 – ÉSZ 35,8939o, KH 14,6075o L4 – ÉSZ 35,9622o, KH 13,9408o E5 – ÉSZ 35,9056o, KH 14,5992o   F. zóna M. zóna F1 – ÉSZ 36,1423o, KH 14,6725o M1 – ÉSZ 36,4856o,KH 14,3292o F2 – ÉSZ 36,1439o, KH 14,7892o M2 – ÉSZ 36,4639o,KH 14,4342o F3 – ÉSZ 36,0139o, KH 14,7892o M3 – ÉSZ 36,3606o, KH 14,4875o F4 – ÉSZ 36,0039o, KH 14,6142o M4 – ÉSZ 36,3423o, KH 14,4242o   M5 – ÉSZ 36,4156o, KH 14,4208o G. zóna N. zóna G1 –ÉSZ 36,0706o, KH 14,9375o N1 – ÉSZ 36,1155o, KH 14,1217o G2 – ÉSZ 35,9372o, KH 15,0000o N2 – ÉSZ 36,1079o, KH 14,0779o G3 – ÉSZ 35,7956o, KH 14,9825o N3 – ÉSZ 36,0717o, KH 14,0264o G4 – ÉSZ 35,7156o, KH 14,8792o N4 – ÉSZ 36,0458o, KH 14,0376o G5 – ÉSZ 35,8489, KH 14,6825 N5 – ÉSZ 36,0516o, KH 14,0896o   N6 – ÉSZ 36,0989o, KH 14,1355o

b)

A 200 méteres izobát mentén néhány útpont földrajzi koordinátája a 25 mérföldes igazgatási övezeten belül ID Szélesség Hosszúság 1 36,3673o É 14,5540o K 2 36,3159o É 14,5567o K 3 36,2735o É 14,5379o K 4 36,2357o É 14,4785o K 5 36,1699o É 14,4316o K 6 36,1307o É 14,3534o K 7 36,1117o É 14,2127o K 8 36,1003o É 14,1658o K 9 36,0859o É 14,152o K 10 36,0547o É 14,143o K 11 35,9921o É 14,1584o K 12 35,9744o É 14,1815o K 13 35,9608o É 14,2235o K 14 35,9296o É 14,2164o K 15 35,8983o É 14,2328o K 16 35,867o É 14,4929o K 17 35,8358o É 14,2845o K 18 35,8191o É 14,2753o K 19 35,7863o É 14,3534o K 20 35,7542o É 14,4316o K 21 35,7355 É 14,4473o K 22 35,7225o É 14,5098o K 23 35,6951o É 14,5365o K 24 35,6325o É 14,536o K 25 35,57o É 14,5221o K 26 35,5348o É 14,588o K 27 35,5037o É 14,6192o K 28 35,5128o É 14,6349o K 29 35,57o É 14,6717oK 30 35,5975o É 14,647oK 31 35,5903o É 14,6036o K 32 35,6034o É 14,574o K 33 35,6532o É 14,5535o K 34 35,6726o É 14,5723o K 35 35,6668o É 14,5937o K 36 35,6618o É 14,6424o K 37 35,653oÉ 14,6661o K 38 35,57o É 14,6853oK 39 35,5294o É 14,713o K 40 35,5071o É 14,7443oK 41 35,4878o É 14,7834o K 42 35,4929o É 14,8247o K 43 35,4762o É 14,8246o K 44 36,2077o É 13,947o K 45 36,1954o É 13,96o K 46 36,1773o É 13,947o K 47 36,1848o É 13,9313o K 48 36,1954o É 13,925o K 49 35,4592o É 14,1815o K 50 35,4762o É 14,1895o K 51 35,4755o É 14,2127o K 52 35,4605o É 14,2199o K 53 35,4453o É 14,1971o K

VI. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

Az 1626/94/EK rendelet	Jelen rendelet
1. cikk (1) bekezdés	1. cikk (1) bekezdés
1. cikk (2) bekezdés, első albekezdés	7. cikk, 17. cikk és 19. cikk
1. cikk (2) bekezdés, második albekezdés	3. cikk
2. cikk (1) és (2) bekezdés	8. cikk
2. cikk (3) bekezdés	13. cikk (5) bekezdés, 17. cikk és 19. cikk
3. cikk (1) bekezdés, első albekezdés	13. cikk (1) bekezdés, első albekezdés és (5) bekezdés
3. cikk (1) bekezdés, második albekezdés	13. cikk (5) bekezdés, 14. cikk (2) és (3) bekezdés, 19. cikk
3. cikk (1) bekezdés, harmadik (1a) albekezdés	4. cikk, 13. cikk (9) bekezdés, 13. cikk (10) bekezdés, 19. cikk
3. cikk (2) bekezdés	13. cikk (1) bekezdés, második albekezdés, 8. cikk és 19. cikk
3. cikk (3) bekezdés	4. cikk, 13. cikk (10) bekezdés és 19. cikk
3. cikk (4) bekezdés	13. cikk (3) és (7) bekezdés és 19. cikk
4. cikk	7. cikk
5. cikk	12. cikk és II. melléklet
6. cikk (1) bekezdés, első albekezdés és 6. cikk (2) bekezdés	9. cikk (1) és (2) bekezdés
6. cikk (1) bekezdés, második albekezdés	9. cikk (7) bekezdés, 14. cikk (1) és (3) bekezdés
6. cikk (3) bekezdés	II. melléklet, Fogalommeghatározások
7. cikk	22. cikk
8. cikk (1) és (3) bekezdés	15. cikk, III. melléklet és IV. melléklet
8a. cikk	26. cikk
8b. cikk	27. cikk
9. cikk	1. cikk (2) bekezdés
10a. cikk	29. cikk
11. cikk	32. cikk
I. melléklet	3. cikk és 4. cikk
II. melléklet	11. cikk, I. melléklet és II. melléklet
III. melléklet	9. cikk (3), (4) és (5) bekezdés
IV. melléklet	III. melléklet
V. melléklet b) pont	V. melléklet

A TANÁCS 1968/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

az Írországért Nemzetközi Alap részére nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulásról (20072010)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 308. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1)

Az Írországért Nemzetközi Alapot 1986-ban hozta létre az Írországért Nemzetközi Alapról szóló, Írország kormánya, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormánya között 1986. szeptember 18-án megkötött megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) annak érdekében, hogy az 1985. november 15-i angol–ír megállapodásban meghatározott egyik célkitűzés végrehajtásaként előmozdítsa a gazdasági és társadalmi haladást, és Írország-szerte bátorítsa a nacionalisták és az unionisták közötti kapcsolatot, párbeszédet és megbékélést.

(2)

A Közösség – felismervén, hogy az Alap célkitűzései tükrözik a közösségi célkitűzéseket – 1989 óta pénzügyi hozzájárulást nyújtott az Alap számára. Az Írországért Nemzetközi Alap részére nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulásról szóló, 2005. január 24-i 177/2005/EK tanácsi rendelet (1) értelmében a 2005. és a 2006. évre egyaránt évi 15 millió eurót különítettek el a közösségi költségvetésből a 2005–2006-os időszakra. Az említett rendelet 2006. december 31-én hatályát veszti.

(3)

A 177/2005/EK rendelet 5. cikkének megfelelően elvégzett értékelések megerősítették, hogy továbbra is szükség van az Alap tevékenységeinek támogatására, és tovább kell erősíteni a célkitűzések szinergiáit és a koordinációt a strukturális alapok beavatkozásaival, különös tekintettel a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelettel (2) összhangban felállított, az Észak-Írországban és Írország határ menti megyéiben a békéért és a megbékélésért indított különprogramra (a továbbiakban: PEACE program)

(4)

Az észak-írországi békefolyamat 2006. december 31-ét követően is igényli az Alap közösségi támogatását. Az észak-írországi békefolyamat terén tett különleges erőfeszítések elismeréseként a 2007–2013-as időszakra a strukturális alapokból további támogatást allokáltak a PEACE program részére – az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet II. mellékletének 22. pontja szerint.

(5)	Az Európai Tanács 2005. december 15–16-i brüsszeli ülésén felszólította a Bizottságot arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az Alapnak biztosított folyamatos EU-támogatás céljából, mivel az a 2010-ig tartó tevékenységének utolsó, meghatározó szakaszába lép.

(6)	A rendelet fő célkitűzése, hogy támogassa a békét és megbékélést olyan tevékenységek révén, melyek a strukturális alapokhoz tartozóknál szélesebb körűek, és meghaladják a gazdasági és szociális kohézióra vonatkozó közösségi politika kereteit.

(7)	Az Alapnak nyújtott közösségi hozzájárulás a 2007., 2008., 2009. és 2010. évre vonatkozó pénzügyi hozzájárulás formájában történik, és ily módon az Alappal egyidejűleg ér véget.

(8)	A közösségi hozzájárulás allokálásakor az Alapnak elsőbbséget kell biztosítania a határokon vagy közösségeken átnyúló projektekhez oly módon, hogy azok kiegészítsék a PEACE program által a 2007–2010-es időszakban finanszírozott tevékenységeket.

(9)	A megállapodással összhangban az Alap valamennyi pénzügyi támogatója megfigyelőként részt vesz az Írországért Nemzetközi Alap igazgatótanácsának ülésein.

(10)	Elengedhetetlenül fontos, hogy biztosítható legyen a megfelelő koordináció az Alap tevékenységei és a közösségi strukturális alapok által a Szerződés 159. cikke értelmében finanszírozott tevékenységek – különösen a PEACE program – között.

(11)	Az Alap által nyújtott támogatás kizárólag abban az esetben tekinthető hatékonynak, ha fenntartható gazdasági és társadalmi javulást eredményez, és nem más köz- vagy magánkiadások helyettesítésére kerül felhasználásra.

(12)	2008. július 1. előtt el kell készíteni az Alapot lezáró rendelkezések felülvizsgáló értékelését.

(13)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (3) 38. pontja értelmében e rendelet a program egész időtartamára tartalmaz pénzügyi referenciaösszeget, anélkül, hogy ez érintené a költségvetési hatóságnak a Szerződésben meghatározott hatáskörét.

(14)	Az Alapnak nyújtott közösségi hozzájárulás összege a 2007., 2008., 2009. és 2010. évre folyó értéken évi 15 millió EUR.

(15)

A tevékenység végső (2006–2010 közötti) szakaszát elindító, „Sharing this Space” („Térmegosztás”) elnevezésű Alap-stratégia a következő négy kulcsterületre összpontosul: a megbékélést elősegítő alapok kialakítása a leginkább marginalizált közösségek tekintetében, a kapcsolatok előmozdítása a megosztott közösségek közötti áthidalás révén, egy integráltabb társadalom felé történő elmozdulás, valamint az örökség hátrahagyása. Következésképpen, mind az Alap, mind e rendelet végső célja az, hogy ösztönözze a közösségek közötti megbékélést.

(16)	A Közösség támogatása hozzájárul majd a tagállamok és népeik közötti szolidaritás erősítéséhez.

(17)	E rendelet elfogadása szükséges a Közösség célkitűzéseinek a közös piaci működésben történő eléréséhez. Mivel a Szerződés kifejezetten nem rendelezik a szükséges hatáskörökről, ezért ezt a rendeletet a Szerződés 308. cikke alapján kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Írországért Nemzetközi Alap (a továbbiakban: Alap) végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg a 2007–2010. évi időszakra 60 millió EUR.

Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi keret korlátain belül.

2. cikk

Az Alapnak nyújtott pénzügyi hozzájárulást az Írországért Nemzetközi Alapról szóló, Írország kormánya, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormánya között létrejött, 1986. szeptember 18-i megállapodással (a továbbiakban: megállapodás) összhangban kell felhasználni.

A támogatások allokálásakor az Alap elsőbbséget biztosít a határokon vagy közösségeken átnyúló projekteknek oly módon, hogy azok kiegészítsék a strukturális alapok – és különösen a PEACE program – által finanszírozott, Észak-Írországban és Írország határ menti megyéiben zajló tevékenységeket.

A támogatás felhasználása oly módon történik, hogy fenntartható gazdasági és társadalmi javulást eredményezzen az érintett területeken. A támogatás nem használható fel más köz- és magánkiadások helyettesítésére.

3. cikk

A Bizottság megfigyelőként képviseli a Közösséget az Alap Igazgatótanácsának (a továbbiakban: Igazgatótanács) ülésein.

Az Alap megfigyelőként képviselteti magát a PEACE-program és adott esetben a strukturális alapok más beavatkozásainak támogatás-felügyeleti bizottságának az ülésein.

4. cikk

A Bizottság, az Alap Igazgatótanácsával együttműködve, valamennyi szinten megfelelő eljárásokat határoz meg az Alap és a strukturális alapok érintett beavatkozásai, különösen a PEACE-program szerint felállított irányító hatóságok és végrehajtó szervek közötti koordináció támogatása érdekében.

5. cikk

A Bizottság – az Alap Igazgatótanácsával együttműködve – megfelelő közzétételi és tájékoztatási eljárásokat határoz meg az Alapból finanszírozott projektekhez nyújtott közösségi hozzájárulás nyilvánosságra hozatala érdekében.

6. cikk

Az Alap legkésőbb 2008. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak az Alap tevékenységeinek lezárására vonatkozó stratégiáját, amely a következőket tartalmazza:

a)	cselekvési terv, amely tartalmazza a tervezett kifizetéseket és a felszámolás előre látható időpontját;

b)	eljárás a kötelezettségvállalások visszavonására;

c)	az Alap lezárásakor meglévő maradványösszegek és megkapott kamatok kezelése.

Az Alap részére történő következő kifizetések feltétele, hogy a Bizottság jóváhagyja a lezárási stratégiát. Amennyiben a lezárási stratégia 2008. június 30-ig nem kerül benyújtásra, úgy az Alap részére addig szünetelnek a kifizetések, ameddig a stratégia meg nem érkezik.

7. cikk

(1)   A hozzájárulásokat a Bizottság kezeli.

A (2) bekezdésre is figyelemmel az éves hozzájárulások részletekben való kifizetése a következőképpen történik:

a)	az első, 40 %-os előleg folyósítására azt követően kerül sor, hogy a Bizottság megkapta az Alap Igazgatótanácsának elnöke által aláírt kötelezettségvállalást, amely szerint az Alap betartja – ezzel a rendelettel összhangban – a hozzájárulás nyújtásához kapcsolódó feltételeket;

b)	a második, 40 %-os előleget hat hónappal később folyósítják;

c)	az utolsó, 20 %-os részlet folyósítására azután kerül sor, hogy a Bizottság megkapta és elfogadta az Alap éves tevékenységéről készült jelentést és a kérdéses évre vonatkozó, ellenőrzött zárszámadást.

(2)   A Bizottság – egy-egy részlet kifizetése előtt – az egyes kifizetések tervezett időpontjában megvizsgálja az Alap pénzügyi szükségleteit az Alap készpénzegyenlege alapján. Amennyiben a vizsgálat szerint az Alap pénzügyi szükségletei nem indokolják valamely részlet kifizetését, úgy az érintett kifizetés felfüggesztésre kerül. A Bizottság a felfüggesztésre vonatkozó határozatot az Alap által benyújtott új információk alapján felülvizsgálja, és a kifizetéseket azok indokoltsága esetén haladéktalanul tovább folyósítja.

8. cikk

Olyan művelet esetében, amely valamely strukturális alap beavatkozása keretében pénzügyi támogatásban részesül vagy részesülhet, az Alapból származó hozzájárulás csak akkor biztosítható, ha a strukturális alapokból származó támogatásnak és az Alapból származó hozzájárulás 40 %-ának összege nem haladja meg a művelet összes támogatható költségének 75 %-át.

9. cikk

Az utolsó közösségi kifizetés után hat hónappal, vagy – amennyiben az korábban bekövetkezik, úgy – legkésőbb a 6. cikk első bekezdésének a) pontjában említett stratégiában előirányzott felszámolási időpont előtt hat hónappal be kell nyújtani a Bizottsághoz a végső jelentést, és ennek tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy értékelje a támogatás végrehajtását és a célkitűzések elérését.

10. cikk

Az utolsó évi hozzájárulás a 7. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi szükségletelemzést követően kerül kifizetésre, feltéve, hogy az Alap teljesítménye megfelel a 6. cikkben említett lezárási stratégiának.

11. cikk

A kiadások támogathatóságának végső időpontja 2013. december 31.

12. cikk

Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti.

AZ EU–BULGÁRIA TÁRSULÁSI TANÁCS 1/2006 HATÁROZATA

(2006. május 31.)

a feldolgozott mezőgazdasági termékeknek az Európa-megállapodás 3. jegyzőkönyve szerinti kereskedelmének továbbfejlesztéséről

(2006/1001/EK)

A TÁRSULÁSI TANÁCS,

tekintettel az egyfelől az Európai Közösségek és tagállamaik, másfelől a Bolgár Köztársaság közötti társulást létrehozó Európa-megállapodásra (1) és különösen annak 3. jegyzőkönyve 1. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európa-megállapodás kereskedelmi vonatkozásait kiigazító jegyzőkönyvvel (2) felváltott szövegű 3. jegyzőkönyv megállapítja a feldolgozott mezőgazdasági termékeknek a Közösség és Bulgária közötti kereskedelmére vonatkozó szabályokat. A 3. jegyzőkönyvet legutóbb az EK–Bulgária Társulási Tanács 2/2002 határozata (3) módosította.

(2)

A csatlakozásra való felkészülés során a gazdasági konvergencia megkönnyítése, valamint – bizonyos feldolgozott mezőgazdasági termékek esetében e termékek kereskedelmének teljes liberalizálásával, más termékek esetében a vámok csökkentése vagy vámkontingensek megállapítása révén – engedmények meghatározása érdekében a közelmúltban új kereskedelmi továbbfejlesztések megtárgyalására került sor.

(3)

A 3. jegyzőkönyv 1. cikkének (2) bekezdése szerint a Társulási Tanács határoz a jegyzőkönyv I. és II. mellékletében említett vámok bármiféle módosításáról, és a vámkontingensek növeléséről vagy eltörléséről. Az alkalmazott vámok csökkenthetőek a feldolgozott mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos kölcsönös engedményekből következő csökkentésekre adott válaszul.

(4)

Bizonyos áruk behozatalára nem kell vámokat alkalmazni. Bizonyos más árukra vámkontingenseket kell nyitni; ezeket a kontingenseket csökkenteni kell azoknak az áruknak a mennyiségével, amelyek a Bulgáriából származó egyes feldolgozott mezőgazdasági termékek behozatalára és egyes feldolgozott termékek Bulgáriába irányuló kivitelére vonatkozó autonóm és átmeneti intézkedésekről szóló, 2004. szeptember 24-i 1676/2004/EK rendeletnek (4) megfelelően és a Bolgár Minisztertanács a legutóbb a 2004.11.2-i 293. rendeletével módosított 2004.9.27-i 262. rendeletének megfelelően 2004. október 1-jétől kezdődően alkalmazott vámkontingensek hatálya alá tartoznak.

(5)

A feldolgozott mezőgazdasági termékekre nem adható export-visszatérítés, a 3448/93/EK tanácsi rendeletnek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer és az ilyen visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (5) értelmében.

(6)	A Bulgáriából származó és a Közösségbe exportált feldolgozott mezőgazdasági termékekre nem adható export-visszatérítés,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

2004. október 1-jétől az I. mellékletben szereplő vámokat kell alkalmazni az ott felsorolt, Bulgáriából származó és a Közösségbe exportált áruk behozatalára.

2004. október 1-jétől a II. mellékletben szereplő vámokat kell alkalmazni az ott felsorolt, a Közösségből származó áruk Bulgáriába történő behozatalára.

2. cikk

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés I. mellékletében nem felsorolt, a Közösségből származó és Bulgáriába exportált feldolgozott mezőgazdasági termékek nem jogosultak az 1043/2005/EK rendelet szerinti export-visszatérítésekre.

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés I. mellékletében nem felsorolt, Bulgáriából származó és a Közösségbe exportált feldolgozott mezőgazdasági termékek nem jogosultak export-visszatérítésre Bulgáriában.

Amikor technikai követelményeket kell elfogadni az export-visszatérítések eltörlésének következtében, azokról értelemszerűen a Bizottságnak vagy a bolgár jogalkotásnak kell határoznia.

3. cikk

A III. mellékletben és a IV. mellékletben említett vámkontingenseket 2004. október 1-je és december 31-e között, és a következő év január 1-je és december 31-e között kell megnyitni, az azokban foglalt feltételek szerint.

A 2004. évre szóló volumeneket időarányosan, negyedére kell csökkenteni, kivéve a 09.5463, 09.5487 és 09.5479 rendelési számon szereplő vámkontingenseket.

Az 1676/2004/EK rendeletnek megfelelően megnyitott vámkontingensekben szereplő és 2004. október 1-je után szabad forgalomba bocsátott mennyiségeket teljes mértékben be kell számítani a III. mellékletben meghatározott vámkontingensek mennyiségébe.

A 09.5463, 09. 5487 és a 09.5479 rendelési szám szerinti, a Bulgáriából származó egyes feldolgozott mezőgazdasági termékeknek az Európai Közösségbe történő behozatalára alkalmazandó vámkontingensek felfüggesztéséről és megnyitásáról, szóló, 2002. augusztus 8-i 1446/2002/EK rendelet (6) szerint megnyitott vámkontingensekben szereplő, 2004. január 1. és szeptember 30. között szabad forgalomba bocsátott mennyiségeket teljes mértékben be kell számítani a III. mellékletben meghatározott vámkontingensek mennyiségébe.

A Bulgáriában vámkontingensekben szereplő és 2004. október 1-je után szabad forgalomba bocsátott mennyiségeket teljes mértékben be kell számítani a IV. mellékletben meghatározott vámkontingensek mennyiségébe.

4. cikk

Ez a határozat az elfogadását követő hónap első napján lép hatályba.

I. MELLÉKLET

Bulgáriából származó áruknak a Közösségbe történő behozatalára alkalmazandó vámok

KN-kód	Árumegnevezés	Vám
(1)	(2)	(3)	(4)	(5)	(6)
		2004.10.1-től 2004.12.31-ig ( %)	2005.1.1-től 2005.12.31-ig ( %)	2006.1.1-től 2006.12.31-ig ( %)	2007.1.1-től kezdődően ( %)
0403	Író, aludttej, tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej, tejföl sűrítve, cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával, ízesítve, gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is:
0403 10	– Joghurt:
	– – Ízesítve, gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is:
	– – – Por, granulátum vagy más szilárd alakban, tejzsírtartalma:
0403 10 51	– – – – Legfeljebb 1,5 tömegszázalék	0 % + 64,1 EUR/100 kg	0	0	0
0403 10 53	– – – – 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék	0 % + 87,9 EUR/100 kg	0	0	0
0403 10 59	– – – – 27 tömegszázalékot meghaladó	0 % + 113,9 EUR/100 kg	0	0	0
	– – – Más, tejzsírtartalma:
0403 10 91	– – – – Legfeljebb 3 tömegszázalék	0 % + 8,3 EUR/100 kg	0	0	0
0403 10 93	– – – – 3 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék	0 % + 11,4 EUR/100 kg	0	0	0
0403 10 99	– – – – 6 tömegszázalékot meghaladó	0 % + 17,9 EUR/100 kg	0	0	0
0403 90	– Más:
	– – Ízesítve, gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadásával is:
	– – – Por, granulátum vagy más szilárd alakban, a tejzsírtartalma:
0403 90 71	– – – – Legfeljebb 1,5 tömegszázalék	0 % + 64,1 EUR/100 kg	0	0	0
0403 90 73	– – – – 1,5 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 27 tömegszázalék	0 % + 87,9 EUR/100 kg	0	0	0
0403 90 79	– – – – 27 tömegszázalékot meghaladó	0 % + 113,9 EUR/100 kg	0	0	0
	– – – Más, tejzsírtartalma:
0403 90 91	– – – – Legfeljebb 3 tömegszázalék	0 % + 8,3 EUR/100 kg	0	0	0
0403 90 93	– – – – 3 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 6 tömegszázalék	0 % + 11,4 EUR/100 kg	0	0	0
0403 90 99	– – – – 6 tömegszázalékot meghaladó	0 % + 17,9 EUR/100 kg	0	0	0
0405	Vaj és tejből nyert más zsír és olaj; kenhető tejkészítmények (vajkrém):
0405 20	– Kenhető tejkészítmények (vajkrém):
0405 20 10	– – Legalább 39 tömegszázalék, de kevesebb, mint 60 tömegszázalék zsírtartalommal	0	0	0	0
0509 00	Állati eredetű természetes szivacs:
0509 00 90	– Más	0	0	0	0
0710	Zöldség (nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is), fagyasztva:
0710 40 00	– Csemegekukorica	0	0	0	0
0711	Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban:
0711 90	– Más zöldség, zöldségkeverékek:
	– – Zöldségfélék:
0711 90 30	– – – Csemegekukorica	0	0	0	0
1302	Növényi nedv és kivonat; pektintartalmú anyag, pektinát és pektát; agar-agar és más növényi anyagból nyert nyálka és dúsító modifikálva (átalakítva) is:
	– Növényi nedvek és kivonatok:
1302 13 00	– – Komlóból	0	0	0	0
1302 20	– Pektintartalmú anyagok, pektinátok és pektátok:
1302 20 10	– – Száraz	0	0	0	0
1302 20 90	– – Más	0	0	0	0
1505	Gyapjúzsír és ennek zsíros származékai (beleértve a lanolint is):
1505 00 10	– Nyers gyapjúzsír	0	0	0	0
1517	Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy ezek frakciói étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vtsz. alá tartozó étkezési zsír vagy olaj és ezek frakciói kivételével:
1517 10	– Margarin, a folyékony margarin kivételével:
1517 10 10	– – 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal	0 % + 19,1 EUR/100 kg	0 % + 12,7 EUR/100 kg	0 % + 6,3 EUR/100 kg	0
1517 90	– Más:
1517 90 10	– – 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal	0 % + 19,1 EUR/100 kg	0	0	0
	– – Más:
1517 90 93	– – – Étkezésre alkalmas keverék vagy készítmény, sütőforma kenésére	1,9	0	0	0
1518 00	Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói főzve, oxidálva, víztelenítve, szulfurálva, hővel fújva vagy polimerizálva vákuumban vagy közömbös gázban, vagy vegyileg másképp átalakítva, a 1516 vtsz. alá tartozók kivételével; ebbe az árucsoportba tartozó, másutt nem említett állati vagy növényi zsír vagy olaj vagy ezek frakciói étkezésre alkalmatlan keveréke vagy készítménye:
1518 00 10	– Linoxin	0	0	0	0
1518 00 91	– – Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói főzve, oxidálva, víztelenítve, szulfurálva, hővel fújva vagy polimerizálva vákuumban vagy közömbös gázban, vagy vegyileg másképp átalakítva, a 1516 vtsz. alá tartozók kivételével	0	0	0	0
	– – Más:
1518 00 95	– – – Étkezésre nem alkalmas keverék vagy készítmény állati vagy növényi zsírból vagy olajból vagy ezek frakcióiból:	0	0	0	0
1518 00 99	– – – Más	0	0	0	0
1521	Növényi viasz (a trigliceridek kivételével), méhviasz, más rovarviasz és cetvelő, finomítva vagy színezve is:
1521 90	– Más:
1521 90 99	– – – Más	0	0	0	0
1522 00	Degras; zsíros anyagok és állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai:
1522 00 10	– Degras	0	0	0	0
1702	Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup ízesítő- vagy színezőanyagok hozzáadása nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor:
1702 50 00	– Vegytiszta gyümölcscukor	0	0	0	0
1702 90	– Más, beleértve az invertcukrot és más cukor vagy cukorszirup-keveréket, 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva:
1702 90 10	– – Vegytiszta malátacukor	0	0	0	0
1704	Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is), kakaótartalom nélkül:
1704 10	– Rágógumi, cukorbevonattal is:
	– – 60 tömegszázaléknál kevesebb szacharóztartalommal (beleértve az invertcukrot szacharózban kifejezve is):
1704 10 11	– – – Rágógumi, lapka alakú	0	0	0	0
1704 10 19	– – – Más	0	0	0	0
	– – 60 tömegszázalék vagy azt meghaladó szacharóztartalommal (beleértve az invertcukrot szacharózban kifejezve is):
1704 10 91	– – – Rágógumi, lapka alakú	,0	0	0	0
1704 10 99	– – – Más	0	0	0	0
1704 90	– Más:
1704 90 10	– – 10 tömegszázalékot meghaladó szacharóztartalmú édesgyökér-kivonat, más anyag hozzáadása nélkül	0	0	0	0
1704 90 30	– – Fehér csokoládé	0	0	0	0
	– – Más:
1704 90 51	– – – Massza, beleértve a marcipánt is, legalább 1 kg nettó tömegű kiszerelésben	0	0	0	0
1704 90 55	– – – Torokpasztilla és köhögés elleni cukorka	0	0	0	0
1704 90 61	– – – Cukorral bevont termékek	0	0	0	0
	– – – Más:
1704 90 65	– – – – Gumicukorka és zselécukorka, beleértve a cukorka alakban megjelenő gyümölcsmasszát is	0	0	0	0
1704 90 71	– – – – Főzött édesség, töltött is	0	0	0	0
1704 90 75	– – – – Vajas karamellcukorka, égetett cukor és hasonló édességek (toffee)	0	0	0	0
	– – – – Más:
1704 90 81	– – – – – Sajtolt tabletta	0	0	0	0
ex 1704 90 99 (TARIC-kód 1704909910)	– – – – – Más (kivéve a legalább 70 tömegszázalék szacharóztartalommal rendelkező termékeket (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is):	0	0	0	0
1806	Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény:
1806 10	– Kakaópor cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával:
1806 10 20	– – Legalább 5, de kevesebb mint 65 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglukóz-tartalommal	0	0	0	0
1806 10 30	– – Legalább 65 tömegszázalék, de kevesebb mint 80 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglukóz-tartalommal	0	0	0	0
1806 20	– Más készítmény tömb, tábla vagy rúd formában, továbbá folyadék, massza, por, szemcse vagy más ömlesztett alakban, tartályban vagy más közvetlen csomagolásban, 2 kg-nál nagyobb tömegben:
1806 20 10	– – Legalább 31 tömegszázalék kakaóvaj-tartalommal vagy összesítve legalább 31 tömegszázalék kakaóvaj- és tejzsírtartalommal	0	0	0	0
1806 20 30	– – Összesítve legalább 25 tömegszázalék, de kevesebb mint 31 tömegszázalék kakaóvaj- és tejzsírtartalommal	0	0	0	0
	– – Más:
1806 20 50	– – – Legalább 18 tömegszázalék kakaóvaj-tartalommal	0	0	0	0
1806 20 70	– – – Tejcsokoládé-morzsa	0	0	0	0
ex 1806 20 80 (TARIC-kód 1806208010)	– – – Csokoládéízű bevonat (kivéve a legalább 70 tömegszázalék szacharóztartalommal rendelkező termékeket (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is))	0	0	0	0
ex 1806 20 95 TARIC-kód (1806209510)	– – – Más (kivéve a legalább 70 tömegszázalék szacharóztartalommal rendelkező termékeket (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is))	0	0	0	0
	– Más, tömb, tábla vagy rúd alakban:
1806 31 00	– – Töltött	(7)	0	0	0
1806 32	– – Töltetlen:
1806 32 10	– – – Gabona, gyümölcs, vagy diófélék hozzáadásával	(7)	0	0	0
1806 32 90	– – – Más	(7)	0	0	0
1806 90	– Más:
	– – Csokoládé és csokoládés termék:
	– – – Csokoládé, töltött is:
1806 90 11	– – – – Alkoholtartalommal	(7)	0	0	0
1806 90 19	– – – – Más	(7)	0	0	0
	– – – Más:
1806 90 31	– – – – Töltött	(7)	0	0	0
1806 90 39	– – – – Töltetlen	(7)	0	0	0
1806 90 50	– – Cukorkaáru és kakaótartalmú cukorhelyettesítő termékből készült cukorkapótló	(7)	0	0	0
1806 90 60	– – Kakaótartalmú kenhető termékek	(7)	0	0	0
1806 90 70	– – Kakaótartalmú készítmények italok készítéséhez	(7)	0	0	0
ex 1806 90 90 (TARIC-kód 1806909011 és 1806909091)	– – Más (kivéve a legalább 70 tömegszázalék szacharóztartalommal rendelkező termékeket (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is)	(7)	0	0	0
1901	Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401-0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, másutt nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz:
1901 10 00	– Gyermektápszer, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve	0	0	0	0
1901 20 00	– Keverék és tészta a 1905 vtsz. alá tartozó pékáruk készítéséhez	0	0	0	0
1901 90	– Más:
	– – Malátakivonat:
1901 90 11	– – – Legalább 90 tömegszázalék szárazanyagtartalommal	0	0	0	0
1901 90 19	– – – Más	0	0	0	0
	– – Más:
1901 90 91	– – – Tejzsír-, szacharóz-, izoglukóz-, gyümölcscukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy kevesebb mint 1,5 % tejzsír-, 5 % szacharóz- (beleértve az invertcukrot is) vagy izoglukóz-, 5 % gyümölcscukor- vagy keményítőtartalommal, kivéve a 0401–0404 vtsz-ok alá tartozó árukból készült por alakú élelmiszer-készítményeket	0	0	0	0
1902	Tészta, főzve és töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is:
	– Nem főtt tészta, nem töltve vagy másképp nem elkészítve:
1902 11 00	– – Tojástartalommal	0	0	0	0
1902 19	– – Más:
1902 19 10	– – – Közönséges búzaliszt- vagy búzakorpa-tartalom nélkül	0	0	0	0
1902 19 90	– – – Más	0	0	0	0
1902 20	– Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is:
	– – Más:
1902 20 91	– – – Főzve	0	0	0	0
1902 20 99	– – – Más	0	0	0	0
1902 30	– Más tészta:
1902 30 10	– – Szárított	0	0	0	0
1902 30 90	– – Más	0	0	0	0
1902 40	– Kuszkusz (búzadarakása):
1902 40 10	– – Nem elkészítve	0	0	0	0
1902 40 90	– – Más	0	0	0	0
1903 00 00	Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, mindezek pehely, szem, gyöngy és hasonló formában	0	0	0	0
1904	Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában, pehely formában vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve:
1904 10	– Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer:
1904 10 10	– – Kukoricából	0	0	0	0
1904 10 30	– – Rizsből	0	0	0	0
1904 10 90	– – Más	0	0	0	0
1904 20	– Pirítatlan gabonapehelyből vagy pirítatlan és pirított vagy puffasztott gabonapehely keverékéből előállított élelmiszer:
1904 20 10	– – Pirítatlan gabonapehely-alapú, müzli típusú készítmény	0	0	0	0
	– – Más:
1904 20 91	– – – Kukoricából	0	0	0	0
1904 20 95	– – – Rizsből	0	0	0	0
1904 20 99	– – – Más	0	0	0	0
1904 30 00	– Bulgur búza	0	0	0	0
1904 90	– Más:
1904 90 10	– – Rizsből	0	0	0	0
1904 90 80	– – Más	0	0	0	0
1905	Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termék:
1905 10 00	– Ropogós kenyér („knäckebrot”)	0	0	0	0
1905 20	– Mézeskalács és hasonló:
1905 20 10	– – 30 tömegszázaléknál kevesebb szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is)	0	0	0	0
1905 20 30	– – Legalább 30 tömegszázalék, de kevesebb mint 50 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is)	0	0	0	0
1905 20 90	– – Legalább 50 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is)	0	0	0	0
	– Édes keksz (biscuit); gofri és ostya
1905 31	– – Édes keksz (biscuit):
	– – – Csokoládéval vagy más kakaótartalmú készítménnyel részben vagy teljesen bevonva vagy borítva:
1905 31 11	– – – – Legfeljebb 85 gramm nettó tömegű kiszerelésben	0	0	0	0
1905 31 19	– – – – Más	0	0	0	0
	– – – Más:
1905 31 30	– – – – Legalább 8 tömegszázalék tejzsírtartalommal	0	0	0	0
	– – – – Más:
1905 31 91	– – – – – Szendvicskeksz (biscuit)	0	0	0	0
1905 31 99	– – – – – Más	0	0	0	0
1905 32	– – Gofri és ostya:
1905 32 05	– – – 10 tömegszázalékot meghaladó víztartalommal	0	0	0	0
	– – – Más
	– – – – Csokoládéval vagy más kakaótartalmú készítménnyel részben vagy teljesen bevonva vagy borítva:
1905 32 11	– – – – – Legfeljebb 85 gramm tömegű kiszerelésben	0	0	0	0
1905 32 19	– – – – – Más	0	0	0	0
	– – – – Más:
1905 32 91	– – – – – Sózva, töltött is	0	0	0	0
1905 32 99	– – – – – Más	0	0	0	0
1905 40	– Kétszersült, pirított kenyér és hasonló pirított termék:
1905 40 10	– – Kétszersült	0	0	0	0
1905 40 90	– – Más	0	0	0	0
1905 90	– Más:
1905 90 10	– – Pászka	0	0	0	0
1905 90 20	– – Áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termékek	0	0	0	0
	– – Más:
1905 90 30	– – – Kenyér, méz, tojás, sajt vagy gyümölcs hozzáadása nélkül, legfeljebb 5 tömegszázalék cukor-, és legfeljebb 5 tömegszázalék zsírtartalommal, szárazanyagra számítva	0	0	0	0
1905 90 45	– – – Biscuit	0	0	0	0
1905 90 55	– – – Extrudált vagy puffasztott termék, ízesített vagy sózott	0	0	0	0
	– – – Más:
1905 90 60	– – – – Édesítőanyag hozzáadásával	0	0	0	0
2001	Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész, ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság):
2001 90	– Más:
2001 90 30	– – Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)	0	0	0	0
2001 90 40	– – Jamgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal	0	0	0	0
2001 90 60	– – Pálmafacsúcsrügy	0	0	0	0
2004	Más zöldség, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozók kivételével:
2004 10	– Burgonya:
	– – Más:
2004 10 91	– – – Liszt, dara vagy pelyhesített formában	0	0	0	0
2004 90	– Más zöldség és zöldségkeverék:
2004 90 10	– – Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)	0	0	0	0
2005	Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozók kivételével:
2005 20	– Burgonya:
2005 20 10	– – Liszt, dara vagy pelyhesített formában	0	0	0	0
2005 80 00	– Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)	0	0	0	0
2008	Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag vagy alkohol hozzáadásával is:
	– Diófélék, földimogyoró és más mag, egymással keverve is:
2008 11	– – Földimogyoró:
2008 11 10	– – – Amerikai mogyoróvaj	0	0	0	0
2008 91 00	– – Pálmafacsúcsrügy	0	0	0	0
2008 99	– – Más:
2008 99 85	– – – – – Kukorica, a csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) kivételével	0	0	0	0
2008 99 91	– – – – – Yamgyökér, édes burgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal	0	0	0	0
2101	Kávé-, tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen termékeken vagy kávén, teán, matéteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, valamint ezeknek kivonata, eszenciája, koncen- trátuma:
	– Kávékivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen a termékeken vagy kávén alapuló készítmények:
2101 11	– – Kivonat, eszencia vagy koncentrátum:
2101 11 11	– – – Legalább 95 tömegszázalék kávé alapú szárazanyag-tartalommal	0	0	0	0
2101 11 19	– – – Más	0	0	0	0
2101 12	– – Ezen kivonatokon, eszenciákon vagy koncentrátumokon vagy kávén alapuló készítmények:
2101 12 92	– – – Kávékivonat, -eszencia vagy koncentrátumalapú	0	0	0	0
2101 12 98	– – – Más	0	0	0	0
2101 20	– Tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen termékeken, vagy teán és matéteán alapuló készítmények:
2101 20 20	– – Kivonat, eszencia vagy koncentrátum	0	0	0	0
	– – Készítmények:
2101 20 98	– – – Más	0	0	0	0
2101 30	– Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, ezek kivonata, eszenciája és koncentrátuma:
	– – Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé:
2101 30 11	– – – Pörkölt cikória	0	0	0	0
2101 30 19	– – – Más	0	0	0	0
	– – Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé kivonata, eszenciája és koncentrátuma:
2101 30 91	– – – Pörkölt cikóriából	0	0	0	0
2101 30 99	– – – Más	0	0	0	0
2102	Élesztő (aktív vagy nem aktív); más egysejtű, nem élő mikroorganizmus (a 3002 vtsz. alatti vakcinák kivételével); elkészített sütőpor:
2102 10	– Aktív élesztő:
2102 10 10	– – Élesztőkultúra	0	0	0	0
	– – Sütőélesztő
2102 10 90	– – Más	0	0	0	0
2102 20	– Nem aktív élesztő; más egysejtű, nem élő mikroorganizmus:
	– – Nem aktív élesztő:
2102 20 11	– – – Tabletta, kocka vagy más hasonló formában, vagy legfeljebb 1 kg nettó tömegű kiszerelésben	0	0	0	0
2102 20 19	– – – Más	0	0	0	0
2102 30 00	– Elkészített sütőpor	0	0	0	0
2103	Mártás (szósz) és ennek előállítására szolgáló készítmény; ételízesítő keverék; mustárliszt és -dara, elkészített mustár:
2103 10 00	– Szójamártás	0	0	0	0
2103 20 00	– Paradicsomketchup és más paradicsommártás	2,5	0	0	0
2103 30	– Mustárliszt és –dara, elkészített mustár:
2103 30 90	– – Elkészített mustár	0	0	0	0
2103 90	– Más:
2103 90 90	– – Más	0	0	0	0
2104	Leves és erőleves és ezek előállítására szolgáló készítmény; homogenizált, összetett élelmiszer-készítmény:
2104 10	– Leves és erőleves és ezek előállítására szolgáló készítmény:
2104 10 10	– – Szárított	3	0	0	0
2104 10 90	– – Más	3	0	0	0
2104 20 00	– Homogenizált, összetett élelmiszer-készítmény	3,6	0	0	0
2105 00	Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is:
2105 00 10	– Tejzsírtartalom nélkül vagy az ilyen zsírokból 3 tömegszázaléknál kevesebbet tartalmazó	0 % + 13,5 EUR/100 kg Max 17,4 % + 8,4 EUR/100 kg	0	0	0
	– Tejzsírtartalma:
2105 00 91	– – Legalább 3, de 7 tömegszázaléknál kevesebb	0 % + 25,9 EUR/100 kg Max 16,2 % + 6,3 EUR/100 kg	0	0	0
2105 00 99	– – Legalább 7 tömegszázalék	0 % + 36,4 EUR/100 kg Max 16 % + 6,2 EUR/100 kg	0	0	0
2106	Másutt nem említett élelmiszer-készítmény:
2106 10	– Fehérjekoncentrátum és texturált fehérje:
2106 10 20	– – Tejzsír-, szacharóz-, izoglukóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül, vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz vagy izoglukóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal	0	0	0	0
2106 10 80	– – Más	0	0	0	0
2106 90	– Más:
2106 90 10	– – Sajtfondü	0	0	0	0
2106 90 20	– – Összetett alkoholos készítmények, az illatanyag-alapúak kivételével, italok előállításához	0	0	0	0
	– – Más:
2106 90 92	– – – Tejzsír-, szacharóz-, izoglukóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül, vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz vagy izoglukóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal	0	0	0	0
2202	Víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével:
2202 10 00	– Víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve	0	0	0	0
2202 90	– Más:
2202 90 10	– – Nem tartalmaz a 0401–0404 vtsz. alá tartozó terméket, illetve ezeknek a zsiradékát	0	0	0	0
2205	Vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve:
2205 10	– Legfeljebb 2 literes palackban (tartályban):
2205 10 10	– – Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 18 térfogatszázalék	0	0	0	0
2205 90	– Más:
2205 90 10	– – Tényleges alkoholtartalma legfeljebb 18 térfogatszázalék	0	0	0	0
2403	Más feldolgozott dohány és feldolgozott dohánypótló; „homogenizált” vagy „visszanyert” dohány (dohányfólia); dohánykivonat és -eszencia:
2403 10	– Fogyasztási dohány (elszívásra), bármilyen mennyiségű dohánypótló-tartalommal is:
2403 10 10	– – Legfeljebb 500 g nettó tömegű kiszerelésben	50,5	33,7	16,8	0
2403 10 90	– – Más	50,5	33,7	16,8	0
	– Más:
2403 91 00	– – „Homogenizált” vagy „visszanyert” dohány (dohányfólia)	11,1	7,4	3,7	0
2403 99	– – Más:
2403 99 10	– – – Rágódohány és tubák	28	18,7	9,3	0
2403 99 90	– – – Más	11,1	7,4	3,7	0
3301	Szilárd és vízmentes illóolajok (terpénmentesek is); rezinoidok; kivont oleorezinek; illóolaj-koncentrátum szilárd és vízmentes is zsírban, szilárd olajban, viaszban vagy hasonló anyagban, amelyet hideg abszorbció vagy macerálás útján nyernek; illóolajok terpénmentesítésekor nyert terpéntartalmú melléktermék; illóolajok vizes desztillátuma és vizes oldata:
3301 90	– Más:
3301 90 10	– – Illóolaj terpénmentesítésekor nyert terpéntartalmú melléktermék	0	0	0	0
	– – Kivont oleorezinek:
3301 90 90	– – Más	0	0	0	0
3302	Illatanyagkeverékek, valamint az iparban nyersanyagként használt keverékek, amelyek egy vagy több ilyen anyagon alapulnak (beleértve az alkoholos oldatokat is); más illatanyag-készítmény italgyártáshoz:
3302 10	– Élelmiszer- és italgyártáshoz használt fajták:
	– – Az italgyártásban használt fajták:
	– – – Egy italfajtára jellemző összes ízesítő anyagot tartalmazó készítmények:
	– – – – Más:
3302 10 21	– – – – – Tejzsír-, szacharóz-, izoglukóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül, vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz vagy izoglukóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal	0	0	0	0
3302 10 29	– – – – – Más	0	0	0	0