30.12.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 391/1

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1906/2006/EK RENDELETE

(2006. december 18.)

a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 167. cikkére és 172. cikkének második bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Számvevőszék véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)

Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (4) létrejött a hetedik keretprogram. A Bizottság köteles gondoskodni a keretprogram és egyedi programjai végrehajtásáról, különös tekintettel ezek pénzügyi vonatkozásaira.

(2)

A hetedik keretprogram végrehajtása az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (5) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) és a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel (6) (a továbbiakban: a végrehajtási szabályok) összhangban történik.

(3)	A hetedik keretprogramot ezen túlmenően az állami támogatásokra, ezen belül különösen a kutatás-fejlesztési tevékenység állami támogatására vonatkozó szabályokkal – jelenleg a kutatás-fejlesztési tevékenység állami támogatásának közösségi kerete (7) – összhangban kell végrehajtani.

(4)

A bizalmas adatok kezelését valamennyi vonatkozó közösségi jogszabály szabályozza, ideértve az intézmények belső szabályait is, például – a biztonsági rendelkezések tekintetében – eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozatot (8).

(5)

A vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére vonatkozó szabályoknak olyan következetes, átfogó és átlátható rendszert kell létrehozniuk, amely biztosítja a lehető leghatékonyabb végrehajtást, figyelembe véve a hetedik keretprogram minden résztvevője számára az egyszerűsített eljárásokon keresztül történő könnyű hozzáférés szükségességét az arányosság elvével összhangban.

(6)	A szabályoknak könnyíteniük kell továbbá a keretprogramban részt vevők által létrehozott szellemi tulajdon kiaknázását, figyelembe véve azt is, hogy a résztvevő mely módon szervezheti meg nemzetközi szinten tevékenységét, ugyanakkor védve a többi résztvevő és a Közösség jogos érdekeit.

(7)	A hetedik keretprogramnak elő kell segítenie a Közösség legkülső régiói, valamint minél szélesebb körben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételét, ideértve a KKV-kat is.

(8)	A következetesség és az átláthatóság érdekében a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV-k) meghatározása tekintetében a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (9) alkalmazandó.

(9)	Mind általában, mind a hetedik keretprogram keretében megvalósuló közvetett cselekvésekre különösen meg kell határozni a részvétel minimumfeltételeit. Meg kell határozni különösen a résztvevők számára és székhelyére vonatkozó szabályokat.

(10)	Indokolt, hogy bármely jogalany szabadon részt vehessen a projektekben, ha a minimumfeltételek teljesülnek. A minimumot meghaladó részvételnek hozzá kell járulnia az érintett közvetett tevékenység hatékony végrehajtásához.

(11)	A nagyrészt tagállamokból vagy társult országokból álló, az európai kutatás területén az együttműködés fejlesztése iránt elkötelezett nemzetközi szervezeteket ösztönözni kell arra, hogy részt vegyenek a hetedik keretprogramban.

(12)	Az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, 2001. november 27-i 2001/822/EK tanácsi határozatból („tengerentúli társulási határozat”) (10) következik, hogy a tengerentúli országok és területek jogalanyai jogosultak részt venni a hetedik keretprogramban.

(13)

A nemzetközi együttműködésre a Szerződés 164. és 170. cikkében meghatározott célokkal összhangban lehetővé kell tenni a harmadik országokban székhellyel rendelkező jogalanyok, valamint a nemzetközi szervezetek részvételét. Kívánatos azonban megkövetelni, hogy e partnerek részvételét indokolja az a hozzájárulás, amelyet a hetedik keretprogram céljainak megvalósítása érdekében tesznek.

(14)	A fentiekben említett célokkal összhangban meg kell állapítani a közvetett cselekvések résztvevőinek nyújtandó közösségi finanszírozás feltételeit.

(15)

A résztvevők érdekeit szem előtt tartva a hatodik keretprogramban alkalmazott költségszámítási rendszerből hatékony és zökkenőmentes átmenetet kell biztosítani. A hetedik keretprogram nyomon követési folyamatában ezért figyelembe kell venni e változás költségvetési hatását, különösen a résztvevők adminisztratív terheire gyakorolt hatást.

(16)

A Bizottságnak a költségvetési rendelet, annak végrehajtási szabályai és e rendelet előírásain túlmenően meg kell határoznia további, a pályázatok beadására, értékelésére és kiválasztására, a támogatások odaítélésére, valamint a résztvevők jogorvoslati eljárásaira vonatkozó szabályokat és eljárásokat is. Meg kell határoznia különösen a független szakértők igénybevételére vonatkozó szabályokat.

(17)

Indokolt, hogy a Bizottság a költségvetési rendelet és végrehajtási szabályai előírásain túlmenően meghatározzon további, a hetedik keretprogram közvetett tevékenységeiben részt vevő jogalanyok jogi és pénzügyi életképességének megítélésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat is. Ezeknek a szabályoknak megfelelő egyensúlyra kell törekedniük a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme, valamint a jogalanyok hetedik keretprogramban való részvételének egyszerűsítése és megkönnyítése között.

(18)

Ezzel összefüggésben a költségvetési rendelet és a végrehajtási szabályok, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (11) szabályozzák többek között a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét, a csalás és a szabálytalanságok elleni küzdelmet, a Bizottság által követelt összegek behajtásának eljárásait, a szerződéskötési és a támogatási eljárásból való kizárást és a kapcsolódó szankciókat, valamint a Bizottság és a Számvevőszék által a Szerződés 248. cikkének (2) bekezdése alapján végzett ellenőrzéseket, vizsgálatokat és helyszíni szemléket.

(19)	A Közösség pénzügyi hozzájárulásainak indokolatlan késedelem nélkül el kell jutniuk a résztvevőkhöz.

(20)

Az egyes cselekvésekre létrehozandó megállapodásoknak az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendeletben (12) megállapított eljárásokkal összhangban rendelkezniük kell a Bizottság vagy a Bizottság meghatalmazottja felügyelettel és pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos jogköréről, a Számvevőszék által végzendő ellenőrzésekről, valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által végzett helyszíni ellenőrzésekről.

(21)

A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie a hetedik keretprogram keretében végzett közvetett tevékenységeket, valamint magát a hetedik keretprogramot és annak egyedi programjait. A Bizottságnak ahhoz, hogy biztosítsa a közvetett tevékenységek végrehajtásának hatékony és koherens nyomon követését és értékelését, megfelelő információs rendszert kell létrehoznia és fenntartania.

(22)	A hetedik keretprogramnak tükröznie kell és elő kell mozdítania az európai kutatói chartában és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexében (13) megállapított általános elveket, miközben tiszteletben tartja azok önkéntes jellegét.

(23)	A kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a résztvevők az alkalmasnak ítélt körben oltalmat biztosítsanak a cselekvések során létrehozott szellemi tulajdonnak, és felhasználják és terjesszék az eredményeket.

(24)

A szellemi tulajdonjogok tulajdonosai jogainak tiszteletben tartása mellett ezeknek a szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a résztvevők és adott esetben a tagállamokban vagy társult országokban székhellyel rendelkező kapcsolt jogalanyaik a kutatási munka végrehajtásához, illetve a kutatási munkából eredő ismeretek felhasználásához szükséges mértékben hozzáférhessenek az általuk a projekt rendelkezésére bocsátott információkhoz és a kutatási munkából eredő ismeretekhez.

(25)

Megszűnik a hatodik keretprogramban egyes résztvevők számára előírt azon kötelezettség, hogy konzorciumi partnereikért pénzügyi felelősséget kell vállalniuk. Ezzel összefüggésben létre kell hozni egy résztvevői garanciaalapot, amelyet a Bizottság kezel, és amely fedezi a kötelezettségeiket nem teljesítő partnerek részéről esedékessé váló, de vissza nem fizetett összegeket. Ez a megközelítés hozzájárul különösen a KKV-k részvételének egyszerűsítéséhez és megkönnyítéséhez, ugyanakkor a hetedik keretprogramnak megfelelő módon védi a Közösség pénzügyi érdekeit.

(26)	A rendelet hatálya nem terjed ki a Szerződés 171. cikke alapján létrehozott közös vállalkozásoknak és egyéb struktúráknak nyújtott, valamint a Szerződés 169. cikke alapján nyújtott pénzügyi hozzájárulásra.

(27)	A rendelet tiszteletben tartja és figyelembe veszi az alapvető jogokat és alapelveket, melyeket különösen az Európai Unió alapjogi chartája foglal magában.

(28)

Annak érdekében, hogy a támogatható nagyméretű európai KTF-cselekvésekben előmozdítsa a magánszektorból származó befektetéseket, a Közösség pénzügyi támogatást nyújthat az Európai Befektetési Bank (EBB) számára kockázatkezelési kapacitása növelésére, miáltal (i) adott kockázati szint mellett nagyobb volumenű EBB-kölcsön folyósítására nyílik lehetőség, és (ii) kockázatosabb európai KTF-cselekvések finanszírozására is nyílik lehetőség, mint amelyek közösségi támogatás hiányában lennének finanszírozhatók.

(29)

A Közösség a költségvetési rendeletnek megfelelően többek között a következő módokon nyújthat pénzügyi támogatást: a) pályázati felhívások alapján végrehajtott közbeszerzés útján, áruk vagy szolgáltatások szerződésben rögzített árán keresztül; b) támogatásokkal; c) szervezeteknek fizetett tagdíj révén; d) a 17. cikkben meghatározott független szakértők honoráriumán keresztül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza, hogy a vállalkozások, a kutatóközpontok, az egyetemek és egyéb jogalanyok milyen szabályok szerint vehetnek részt a 1982/2006/EK határozat III. mellékletének a) részében meghatározott finanszírozási rendszerek igénybevételével egy vagy több résztvevő által végrehajtott cselekvésekben (a továbbiakban: közvetett cselekvések).

A rendelet a költségvetési rendelet és a végrehajtási szabályok rendelkezéseivel összhangban meghatározza a hetedik keretprogram keretében végrehajtott közvetett cselekvések résztvevőinek nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás szabályait is.

A hetedik keretprogram keretében végrehajtott kutatás eredményeire vonatkozóan a rendelet meghatározza az új információk és jogok bármely arra alkalmas eszközzel történő közreadására vonatkozó szabályokat az új információk és jogok védelmére irányuló eljárás érdekében történő közreadás kivételével, de beleértve a tetszőleges eszközzel történő közzétételt is (a továbbiakban: terjesztés).

A rendelet meghatározza az új információknak és jogoknak a szóban forgó közvetett cselekvéstől eltérő kutatási tevékenységekben, termék vagy eljárás kifejlesztésében, létrehozásában és forgalomba hozatalában, illetőleg szolgáltatás létrehozásában és nyújtásában történő közvetlen vagy közvetett hasznosítására (a továbbiakban: felhasználás) vonatkozó szabályokat is.

A rendelet meghatározza az új információkra és jogokra és a meglévő információkra és jogokra vonatkozó használati engedélyek és felhasználói jogok (a továbbiakban: hozzáférési jogok) szabályait is.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A költségvetési rendeletben és a végrehajtási szabályokban előírt fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:

1.

„jogalany”: minden olyan természetes személy vagy a székhelye szerinti nemzeti jog, vagy a közösségi jog vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében eljárva jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat. Természetes személy esetén a jogalany székhelyére történő hivatkozás a szokásos tartózkodási helyre történő hivatkozásként értendő;

2.	„kapcsolt jogalany”: minden olyan jogalany, amely egy résztvevő közvetlen vagy közvetett ellenőrzése vagy a résztvevőével megegyező közvetlen vagy közvetett ellenőrzés alá tartozik, ahol az ellenőrzés a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott bármely formát jelentheti;

3.

„méltányos és ésszerű feltételek”: megfelelő feltételek, többek között az esetleges pénzügyi feltételek, figyelembe véve a hozzáférés iránti kérelemmel kapcsolatos különleges körülményeket, például azoknak az új és meglévő információknak és jogoknak a tényleges vagy potenciális értékét, amelyekhez hozzáférést kérnek, és/vagy a tervezett felhasználás alkalmazási területét, időtartamát vagy egyéb jellemzőit;

4.

„új információk és jogok”: az adott közvetett tevékenység révén keletkezett eredmények – beleértve az információkat is –, függetlenül attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy sem. Az ilyen eredmények közé tartoznak a szerzői jogokhoz, a formatervezési mintaoltalmi jogokhoz, a szabadalmi jogokhoz, a növényfajta-oltalomhoz vagy ezekhez hasonló oltalmi formákhoz kapcsolódó jogok is;

5.

„meglévő információk és jogok”: a támogatási megállapodáshoz való csatlakozást megelőzően a résztvevők birtokában lévő információk, valamint az ilyen információkhoz kapcsolódó szerzői jogok és más szellemi tulajdonjogok, amelyekre vonatkozóan a résztvevők a támogatási megállapodáshoz való csatlakozásukat megelőzően nyújtottak be kérelmet, és amelyek szükségesek a közvetett tevékenység végrehajtásához vagy a közvetett tevékenység eredményeinek felhasználásához;

6.	„résztvevő”: közvetett tevékenységhez hozzájáruló jogalany, amely e rendelet alapján a Közösség vonatkozásában jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik;

7.	„kutatószervezet”: olyan, nonprofit szervezetként létrehozott jogalany, amely egyik fő tevékenységeként kutatással vagy technológiafejlesztéssel foglalkozik;

8.	„harmadik ország”: nem tagállam állam;

9.	„társult ország”: olyan harmadik ország, amely szerződő fele olyan, a Közösséggel kötött nemzetközi megállapodásnak, amelynek értelmében vagy amely alapján az adott ország pénzügyi hozzájárulást ad a hetedik keretprogram egészéhez vagy egy részéhez;

10.	„nemzetközi szervezet”: a Közösség kivételével bármely olyan kormányközi szervezet, amely a nemzetközi közjog szerint jogi személyiséggel rendelkezik, valamint az ilyen nemzetközi szervezet által létrehozott szakosodott ügynökség;

11.	„nemzetközi európai érdekszervezet”: nemzetközi szervezet, amelyben a tagok többsége az Európai Közösség tagállama vagy társult ország, és amelynek elsődleges célja a tudományos és technológiai együttműködés elősegítése Európában;

12.	„nemzetközi együttműködésben partner ország”: olyan harmadik ország, amelyet a Bizottság alacsony jövedelmű, alsó középszintű jövedelmű vagy felső középszintű jövedelmű országként határoz meg, és amelyet a munkaprogram ekként megjelöl;

13.	„közszervezet”: bármely jogalany, amelyet a nemzeti közjog ekként határoz meg, valamint a nemzetközi szervezet;

14.	„KKV-k”: a 2003/361/EK ajánlás 2003. május 6-i változatának értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozások;

15.	„munkaprogram”: a Bizottság által valamely, a 1982/2006/EK határozat 3. cikke értelmében vett egyedi program végrehajtására elfogadott terv;

16.	„finanszírozási rendszerek”: a közvetett cselekvések közösségi finanszírozásának mechanizmusai a 1982/2006/EK határozat III. mellékletének a) része szerint;

17.	„egyedi csoportok”: az egyedi programban és/vagy munkaprogramban meghatározott „egyedi csoportokra javára végzett kutatás” kedvezményezettjei;

18.	„KTF-kivitelező”: olyan jogalany, amely a 1982/2006/EK határozat III. mellékletében megjelölt egyedi csoportok javára létrehozott finanszírozási rendszerekben kutatási vagy technológiai fejlesztési tevékenységeket végez.

3. cikk

Titoktartás

A támogatási megállapodásban, a kijelölési okmányban vagy a szerződésben megállapított feltételeknek megfelelően a Bizottság és a résztvevők a számukra bizalmasként megjelölt adatokat, ismereteket és dokumentumokat kötelesek bizalmasan kezelni.

II. FEJEZET

RÉSZVÉTEL

1. SZAKASZ

Minimumfeltételek

4. cikk

Általános elvek

(1)   A valamely tagállamban, társult országban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozások, egyetemek, kutatóközpontok és egyéb jogalanyok jogosultak részt venni közvetett cselekvésben, amennyiben az ebben a fejezetben megállapított minimumfeltételek teljesülnek, ideértve a 12. cikk alapján esetleg meghatározott feltételeket is.

Az 5. cikk (1) bekezdésében, valamint a 7., 8. és 9. cikkben említett olyan közvetett cselekvések esetén azonban, amelyekben a minimumfeltételek tagállamban székhellyel rendelkező jogalany részvétele nélkül is kielégíthetők, a közvetett cselekvésnek támogatnia kell a Szerződés 163. és 164. cikkében kitűzött célok megvalósítását.

(2)   Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (a továbbiakban: KKK) a tagállamokban székhellyel rendelkező jogalanyokkal megegyező módon, velük azonos jogokkal és kötelezettségekkel vehet részt a közvetett cselekvésekben.

5. cikk

Minimumfeltételek

(1)   A közvetett cselekvésekre vonatkozó minimumfeltételek a következők:

a)	a cselekvésben legalább három olyan jogalanynak kell részt vennie, amelyek mindegyikének székhelye tagállamban vagy társult országban van, és amelyek közül egyiknek a székhelye sincs ugyanabban a tagállamban vagy társult államban, mint bármely másiké;

b)	a 6. cikk értelmében mindhárom jogalanynak függetlennek kell lennie egymástól.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontja szempontjából a KKK-t, a nemzetközi európai érdekszervezetet és a közösségi jog alapján létrehozott jogalanyt mint résztvevőt úgy kell tekinteni, hogy székhelye az ugyanazon cselekvés többi résztvevőjének székhelye szerinti tagállamoktól vagy társult országoktól eltérő tagállamban vagy társult országban van.

6. cikk

Függetlenség

(1)   Két jogalany függetlennek tekintendő, ha egyik sem gyakorol közvetlen vagy közvetett ellenőrzést a másik felett, és a két jogalany nem áll ugyanazon közvetlen vagy közvetett ellenőrzés alatt.

(2)   Az (1) bekezdés szempontjából az ellenőrzés különösen a következő formák valamelyikét öltheti:

a)	az adott jogalany esetében a kibocsátott részvények névértéke több mint 50 %-ának vagy az adott jogalanyban a részvényesi, illetve tulajdonosi szavazatok többségének közvetlen vagy közvetett birtoklása;

b)	a jogalanyban a döntéshozatali jogkör de facto vagy de jure közvetett vagy közvetlen birtoklása.

(3)   A jogalanyok között fennálló következő viszonyok azonban önmagukban nem tekintendők ellenőrzésnek:

a)	a kibocsátott részvények névértékének több mint 50 %-át vagy a részvényesi, illetve tulajdonosi szavazatok többségét közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon állami befektetési társaság, intézményi befektető vagy kockázatitőke-társaság birtokolja;

b)	az adott jogalanyok felett ugyanazon közszervezet gyakorolja a tulajdonosi vagy a felügyeleti jogokat.

7. cikk

Nemzetközi együttműködésben partner országok érdekében végzett egyedi együttműködési tevékenységeket szolgáló közvetett tevékenységek

Az olyan közös munkán alapuló projektek esetében, amelyek a munkaprogramban meghatározott, nemzetközi együttműködésben partner országok érdekében végzett, egyedi együttműködési tevékenységeket szolgálnak, az alábbi minimumfeltételeket kell teljesíteni:

a)	a projektben legalább négy jogalanynak kell részt vennie;

b)	az a) pontban említett jogalanyok közül legalább kettő székhelyének tagállamban vagy társult országban kell lennie, de nem lehet két jogalanynak ugyanabban a tagállamban vagy társult országban székhelye;

c)	az a) pontban említett jogalanyok közül legalább kettő székhelyének nemzetközi együttműködésben partner országban kell lennie, de két jogalanynak nem lehet ugyanabban a nemzetközi együttműködésben partner országban a székhelye, kivéve, ha a munkaprogram ettől eltérően rendelkezik;

d)	a 6. cikk értelmében az a) pontban említett mind a négy jogalanynak függetlennek kell lennie egymástól.

8. cikk

Koordinációs és támogatási cselekvések, a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvések

A koordinációs és támogatási cselekvésekben, valamint a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvésekben minimumfeltételként legalább egy jogalanynak kell részt vennie.

Az első bekezdés nem alkalmazandó azokra a tevékenységekre, amelyek célja a kutatási tevékenységek koordinálása.

9. cikk

„Felderítő” kutatási projektek

Az Európai Kutatási Tanács keretében finanszírozott „felderítő” kutatási projekteket támogató közvetett cselekvésekben minimumfeltételként legalább egy, tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező jogalanynak kell részt vennie.

10. cikk

Egyetlen résztvevő

Ha a közvetett cselekvés minimumfeltételeit teljesítik olyan jogalanyok, amelyek együttesen egyetlen jogalanyt alkotnak, akkor ez utóbbi egyedüli résztvevője lehet közvetett cselekvésnek, ha székhelye tagállamban vagy társult országban van.

11. cikk

Nemzetközi szervezetek és harmadik országban székhellyel rendelkező jogalanyok

A jelen fejezetben előírt minimumfeltételek és az egyedi programokban vagy a vonatkozó munkaprogramokban lefektetett további feltételek teljesülése esetén a közvetett cselekvések nyitva állnak a nemzetközi szervezetek és a harmadik országban székhellyel rendelkező jogalanyok részvétele előtt.

12. cikk

További feltételek

A jelen fejezetben előírt minimumfeltételeken túlmenően az egyedi programok és a munkaprogramok további feltételeket írhatnak elő a résztvevők minimális számára vonatkozóan.

Az egyedi programok és a munkaprogramok a közvetett cselekvés jellegének és céljainak függvényében előírhatnak további feltételeket a résztvevők típusára és indokolt esetben székhelyére vonatkozóan is.

2. SZAKASZ

Eljárások

1. alszakasz

Pályázati felhívás

13. cikk

Pályázati felhívás

(1)   A Bizottság a vonatkozó egyedi programokban és munkaprogramokban meghatározott követelményekkel összhangban pályázati felhívásokat ad ki közvetett tevékenységekre, amelyek címzettjei lehetnek egyedi célcsoportok – például KKV-k – is.

A végrehajtási szabályokban előírt közzétételen kívül a Bizottság a pályázati felhívásokat a hetedik keretprogram internetes oldalain, egyedi információs csatornákon, valamint a tagállamok és a társult országok által létrehozott nemzeti kapcsolattartási pontokon keresztül teszi közzé.

(2)   A pályázati felhívásban a Bizottság szükség esetén megjelöli, ha a pályázók nem kötelesek konzorcium-megállapodást kötni.

(3)   A pályázati felhívásokban világos céloknak kell szerepelniük annak biztosítása érdekében, hogy az pályázók ne pályázzanak feleslegesen.

14. cikk

Kivételek

A Bizottság nem ír ki pályázati felhívást:

a)	a végrehajtási szabályokkal összhangban az egyedi programokban, vagy ha az egyedi program lehetővé teszi a munkaprogramokban kedvezményezettek megnevezését, a munkaprogramokban megnevezett jogalanyok által végrehajtandó koordinációs és támogatási cselekvésekre;

b)	a költségvetési rendeletben előírt közbeszerzési eljárás szabályainak hatálya alá tartozó árubeszerzés vagy szolgáltatás céljára szolgáló koordinációs és támogatási tevékenységek;

c)	a független szakértők kijelölésével kapcsolatos koordinációs és támogatási cselekvésekre;

d)	egyéb olyan cselekvésekre, amelyek esetében ezt a költségvetési rendelet vagy a végrehajtási szabályok előírják.

2. alszakasz

A pályázatok értékelése és kiválasztása, a támogatások odaítélése

15. cikk

Értékelés, kiválasztás és odaítélés

(1)   A Bizottság az pályázati felhívásra beérkező pályázatokat az egyedi programban és a munkaprogramban előírt értékelési elvek, kiválasztási kritériumok és támogatás-odaítélési kritériumok alapján értékeli.

a)

Az „Együttműködés” és a „Kapacitások” programra a következő kritériumok vonatkoznak: — tudományos és/vagy technológiai kiválóság; — az egyedi programok céljainak való megfelelés; — a projekt eredményeinek fejlesztése, terjesztése és felhasználása révén gyakorolt lehetséges hatás; — a végrehajtás és az irányítás minősége és hatékonysága.

b)

Az „Emberek” programra a következő kritériumok vonatkoznak: — tudományos és/vagy technológiai kiválóság; — az egyedi program céljainak való megfelelés; — a pályázók (kutatók/szervezetek) minőségi és végrehajtási kapacitása, valamint a további haladást illető lehetőségei; — a javasolt tevékenység minősége a tudományos képzés és/vagy tudásátadás szempontjából.

c)	Az „Ötletek” program keretében végzett „felderítő” kutatási tevékenységek támogatására kizárólag a kiválósági kritérium vonatkozik. A koordinációs és támogatási tevékenységek esetében a projektekkel kapcsolatos kritériumokat lehet alkalmazni.

E kereteken belül a munkaprogram meghatározza az értékelés és a kiválasztás kritériumait, és további követelményeket, súlyozásokat és küszöböket állapíthat meg, vagy a kritériumok alkalmazására vonatkozóan további részleteket határozhat meg.

(2)   Nem választható ki az a pályázat, amely alapvető etikai elveket sért, vagy nem felel meg az egyedi programban, a munkaprogramban vagy a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek. Az ilyen pályázatok az értékelési, a kiválasztási és az odaítélési eljárásokból bármikor kizárhatók.

(3)   A pályázatokat az értékelés eredményeinek megfelelően rangsorolni kell. A finanszírozásra vonatkozó döntéseket e rangsor alapján kell meghozni.

16. cikk

A benyújtás, az értékelés, a kiválasztás és az odaítélés eljárásai

(1)   Ha a pályázati felhívás kétlépcsős értékelési eljárást ír elő, akkor az értékelés második szakaszában csak azok a pályázatok vesznek részt, amelyek bizonyos korlátozott számú kritérium alapján történő értékelés eredményeként az első szakaszban megfelelőnek bizonyultak.

(2)   Ha a pályázati felhívás kétlépcsős benyújtási eljárást ír elő, akkor a második szakaszban csak azok a pályázók kapnak felhívást részletes pályázat benyújtására, amelyek pályázata megfelelt az első szakaszbeli értékelésen.

Valamennyi pályázót a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatják az első szakaszbeli értékelés eredményeiről.

(3)   A Bizottság elfogadja és közzéteszi a pályázatok benyújtására vonatkozó eljárás, valamint a kapcsolódó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárások szabályait, és iránymutatásokat tesz közzé az pályázók számára, beleértve az értékelőknek szánt útmutatást is. Meghatározza különösen a pályázatok benyújtására vonatkozó kétlépcsős eljárás részletes szabályait (többek között az első szakaszbeli pályázatok, valamint a második szakaszbeli részletes pályázatok hatálya és jellege tekintetében), valamint a kétlépcsős értékelési eljárás szabályait.

A Bizottság tájékoztatást nyújt és jogorvoslati eljárásokat dolgoz ki a pályázók számára.

(4)   A Bizottság szabályokat fogad el és tesz közzé annak biztosítására, hogy a közvetett tevékenységek résztvevői létezésének, jogállásának és pénzügyi kapacitásának ellenőrzése következetes módon történjék.

A Bizottság nem ismétli meg az ellenőrzést, kivéve abban az esetben, ha megváltozik az érintett résztvevő helyzete.

17. cikk

Független szakértők kijelölése

(1)   A Bizottság független szakértőket jelöl ki a pályázatok értékelésének segítésére.

A 14. cikkben említett koordinációs és támogatási tevékenységek esetében független szakértőket csak akkor kell kijelölni, ha azt a Bizottság helyénvalónak ítéli.

(2)   A független szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik és ismereteik alapján kell kiválasztani. Ha a független szakértőknek minősített információkkal kell dolgozniuk, kinevezésükhöz elő kell írni a megfelelő biztonsági ellenőrzés elvégzését.

A független szakértőket az alkalmas jelöltek jegyzékének összeállítása céljából magánszemélyeknek kiírt pályázati felhívások, valamint az érintett szervezetek – például nemzeti kutatóügynökségek, kutatási intézmények vagy vállalkozások – részére kibocsátott felhívások alapján kell meghatározni és kiválasztani.

Ha szükségesnek ítéli meg, a Bizottság a jegyzékekben nem szereplő, de megfelelő szaktudással rendelkező személyt is felkérhet.

Megfelelő intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy független szakértői csoportok kijelölésekor a nemek között ésszerű egyensúly álljon fenn.

A „felderítő” kutatási projektek esetében a Bizottság a szakértőket az Európai Kutatási Tanács Tudományos Tanácsának javaslata alapján jelöli ki.

(3)   A független szakértő kijelölésekor a Bizottság megtesz minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy a szakértő részéről a véleményezésre szánt üggyel kapcsolatban ne álljon fenn összeférhetetlenség.

(4)   A Bizottság kinevezési okmány mintát (a továbbiakban: kinevezési okmány) fogad el, amely nyilatkozatot tartalmaz arról, hogy a szakértő részéről a kinevezéskor nem áll fenn összeférhetetlenség, valamint arról, hogy a szakértő vállalja, hogy tájékoztatja a Bizottságot, ha a véleményezés vagy feladatai elvégzése során összeférhetetlenség merül fel. A Bizottság a Közösség nevében minden független szakértővel külön-külön kinevezési okmányt hoz létre.

(5)   A Bizottság a megfelelő médiumokban évente egyszer közzéteszi azon független szakértők jegyzékét, akik a hetedik keretprogramban és az egyedi programokban közreműködtek.

3. alszakasz

Végrehajtás és támogatási megállapodás

18. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A résztvevők végrehajtják a közvetett cselekvést, és ennek érdekében minden szükséges és ésszerű intézkedést megtesznek. A közvetett cselekvés résztvevői a Közösség vonatkozásában együttesen és egyedileg végzik a munkát.

(2)   A Bizottság a 19. cikk (8) bekezdésében előírt minta alapján, az érintett finanszírozási rendszer jellemzőinek figyelembevételével elkészíti a Közösség és a résztvevők közötti támogatási megállapodást.

(3)   A résztvevők nem vállalhatnak a támogatási megállapodással összeegyeztethetetlen kötelezettségeket.

(4)   Ha valamely résztvevő nem teljesíti kötelezettségeit a közvetett tevékenység technikai végrehajtása tekintetében, a többi résztvevő akkor is kiegészítő közösségi hozzájárulás nélkül köteles teljesíteni a támogatási megállapodást, kivéve akkor, ha a Bizottság ez alól kifejezetten felmentést ad.

(5)   Ha egy tevékenység végrehajtása ellehetetlenül vagy a résztvevők azt nem hajtják végre, a Bizottság gondoskodik a tevékenység megszüntetéséről.

(6)   A résztvevők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság értesüljön minden olyan eseményről, amely hatással lehet a közvetett tevékenység végrehajtására vagy a Közösség érdekeire.

(7)   Ha a támogatási megállapodás erről rendelkezik, a résztvevők az elvégzendő munka egyes elemeit alvállalkozásban harmadik felekre bízhatják.

(8)   A Bizottság jogorvoslati eljárásokat dolgoz ki a résztvevők számára.

19. cikk

A támogatási megállapodás általános rendelkezései

(1)   A támogatási megállapodás a 1982/2006/EK határozattal, e rendelettel, a költségvetési rendelettel és a végrehajtási szabályokkal, valamint a közösségi jog általános elveivel összhangban meghatározza a résztvevők Közösséggel szemben fennálló jogait és kötelezettségeit.

A támogatási megállapodás ugyanezen feltételekkel összhangban meghatározza azon jogalanyok jogait és kötelezettségeit is, amelyek a közvetett cselekvés végrehajtása során válnak résztvevővé.

(2)   A támogatási megállapodás szükség szerint előírja, hogy a közösségi pénzügyi hozzájárulás mely része alapul a támogatható költségek megtérítésén, és mely része átalányfinanszírozáson (ideértve az egységre vetített költségskálát is) vagy átalányösszegeken.

(3)   A támogatási megállapodás meghatározza, hogy a konzorcium összetételében bekövetkező mely változások teszik szükségessé pályázati felhívás előzetes közzétételét.

(4)   A támogatási megállapodásban elő kell írni, hogy a résztvevők a kérdéses közvetett cselekvés végrehajtásáról rendszeres időközi jelentéseket bocsátanak a Bizottság rendelkezésére.

(5)   A támogatási megállapodás szükség szerint előírhatja, hogy a Bizottságot előzetesen értesíteni kell az új információk és jogok tulajdonjogának harmadik félre történő átruházására irányuló esetleges szándékról.

(6)   Ha a támogatási megállapodás a résztvevők számára olyan tevékenységek elvégzését írja elő, amelyek harmadik felek javát szolgálják, a résztvevők kötelesek ezt széles körben nyilvánosságra hozni, és a harmadik feleket átlátható, méltányos és részrehajlástól mentes módon beazonosítani, értékelni és kiválasztani. Ha a munkaprogram lehetővé teszi, a támogatási megállapodás előírhat kritériumokat e harmadik felek kiválasztására. A Bizottság a harmadik felek kiválasztásával szemben kifogási jogot tart fenn.

(7)   A támogatási megállapodás határidőt szabhat a résztvevőknek a rendeletben említett értesítési kötelezettség teljesítésére.

(8)   A Bizottság e rendelettel összhangban és a tagállamokkal szoros együttműködésben kidolgozza a támogatási megállapodás mintáját. Amennyiben szükségesnek bizonyul a támogatási megállapodás mintájának jelentős módosítása, a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben a megfelelő módon felülvizsgálja azt.

(9)   A támogatási megállapodás mintájának tükröznie kell az európai kutatói chartában és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexében megállapított általános elveket. Adott esetben ki kell terjednie az oktatással minden szinten fennálló szinergiákra; a tudományos kérdésekről és a kutatási eredményekről a kutatók közösségén kívül, a széles közvélemény részvételével folytatandó párbeszéd előmozdítására való készségre és képességre; a nők kutatásban történő részvételét és szerepét fokozó tevékenységekre; valamint a kutatás társadalmi-gazdasági vonatkozásaival foglalkozó tevékenységekre.

(10)   A támogatási megállapodás előírja, hogy a Bizottság vagy bármely általa felhatalmazott képviselő és a Számvevőszék felügyeletet és pénzügyi ellenőrzést gyakorol.

20. cikk

A hozzáférési jogokra, a felhasználásra és a terjesztésre vonatkozó rendelkezések

(1)   A támogatási megállapodásban meg kell határozni az egyes résztvevők hozzáférési jogokkal, felhasználással és terjesztéssel összefüggő jogait és kötelezettségeit, amennyiben ez a rendelet ezeket a jogokat és kötelezettségeket nem szabályozza.

Ebből a célból a támogatási megállapodásban elő kell írni, hogy a résztvevők kötelesek a Bizottságnak tervet benyújtani az új ismeretek felhasználásáról és terjesztéséről.

(2)   A támogatási megállapodás meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek alapján a résztvevők kifogással élhetnek az új ismeretek felhasználásának és terjesztésének a Bizottság egyes, felhatalmazással rendelkező képviselői által történő technológiai ellenőrzésével szemben.

21. cikk

A megszűnésre vonatkozó rendelkezések

A támogatási megállapodásban elő kell írni a megállapodás teljes vagy részleges megszűnésének eseteit különösen e rendelet megsértésével, a teljesítés elmaradásával és a szerződésszegéssel összefüggésben, és meg kell határozni, milyen következményekkel jár a résztvevőkre nézve, ha valamely résztvevő nem teljesíti kötelezettségeit.

22. cikk

Különös rendelkezések

(1)   A meglévő kutatási infrastruktúra és adott esetben az új kutatási infrastruktúra támogatását szolgáló közvetett cselekvések esetében a támogatási megállapodás tartalmazhat olyan, a titoktartásra, a nyilvánosságra, a hozzáférési jogokra és a kötelezettségvállalásokra vonatkozó különös rendelkezéseket, amelyek érinthetik az infrastruktúra felhasználóit.

(2)   A kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató közvetett cselekvések esetében a támogatási megállapodás tartalmazhat olyan, a titoktartásra, a hozzáférési jogokra és a kötelezettségvállalásokra vonatkozó különös rendelkezéseket, amelyek a cselekvés által kedvezményezett kutatókat érintik.

(3)   A biztonsági kutatás területén folytatott közvetett tevékenységek esetében a támogatási megállapodás egyedi rendelkezéseket határozhat meg különösen a konzorcium összetételében történt változásokra, a titoktartásra, az információk minősítésére és a tagállamok tájékoztatására, az eredmények terjesztésére, a hozzáférési jogokra, az új információk és jogok tulajdonjogának átruházására és azok felhasználására vonatkozóan.

(4)   A (3) bekezdésben említettektől eltérő biztonsági kérdésekkel foglalkozó közvetett tevékenységek esetében a támogatási megállapodás szükség szerint ugyancsak tartalmazhat ilyen egyedi rendelkezéseket.

(5)   A „felderítő” kutatási tevékenységek esetében a támogatási megállapodás a terjesztésre vonatkozóan egyedi rendelkezéseket határozhat meg.

23. cikk

Aláírás és csatlakozás

A támogatási megállapodás a koordinátor és a Bizottság aláírásával lép hatályba.

A támogatási megállapodás minden olyan résztvevőre alkalmazandó, amely formálisan csatlakozott hozzá.

4. alszakasz

Konzorcium

24. cikk

Konzorcium-megállapodás

(1)   Ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, a közvetett tevékenység valamennyi résztvevője megállapodást (a továbbiakban: konzorcium-megállapodás) köteles kötni, többek között az alábbiak szabályozására:

a)	a konzorcium belső szervezete;

b)	a közösségi pénzügyi hozzájárulás elosztása;

c)	a terjesztésre, a felhasználásra és hozzáférési jogokra vonatkozó, a III. fejezetben foglalt szabályokat, valamint a támogatási megállapodás vonatkozó rendelkezéseit kiegészítő szabályok;

d)	a belső viták rendezése, beleértve a hatáskörrel való visszaélés eseteit;

e)	a résztvevők közötti, a felelősségre, a kártérítésre és a titoktartásra vonatkozó megállapodások.

(2)   A Bizottság iránymutatást hoz létre és tesz közzé azon főbb kérdésekre vonatkozóan, amelyekre a résztvevők a konzorcium-megállapodásaikban kitérhetnek, beleértve a KKV-k részvételének elősegítésére irányuló rendelkezéseket.

25. cikk

Koordinátor

(1)   A közvetett tevékenységben részt venni kívánó jogalanyok koordinátort jelölnek ki maguk közül a következő feladatoknak e rendelettel, a költségvetési rendelettel, a végrehajtási szabályokkal és a támogatási megállapodással összhangban történő ellátására:

a)	annak figyelemmel kísérése, hogy a közvetett tevékenység résztvevői teljesítik-e kötelezettségeiket;

b)	annak ellenőrzése, hogy a támogatási megállapodásban megjelölt jogalanyok eleget tesznek a támogatási megállapodáshoz történő csatlakozás szükséges alaki követelményeinek;

c)	a közösségi pénzügyi hozzájárulás átvétele és szétosztása a konzorcium-megállapodással és a támogatási megállapodással összhangban;

d)	a közösségi pénzügyi hozzájárulás szempontjából lényeges nyilvántartások és pénzügyi elszámolások vezetése, valamint a Bizottság tájékoztatása a közösségi pénzügyi hozzájárulásnak a 24. cikk (1) bekezdése b) pontjával és a 36. cikkel összhangban való szétosztásáról;

e)	a résztvevők közötti hatékony és korrekt párbeszéd érdekében közvetítői szerep vállalása, valamint rendszeres jelentéstétel a résztvevőknek és a Bizottságnak a projekt előrehaladásáról.

(2)   A koordinátort a támogatási megállapodásban meg kell jelölni.

(3)   Új koordinátor kijelöléséhez a Bizottság írásos jóváhagyása szükséges.

26. cikk

A konzorcium változásai

(1)   A közvetett tevékenységek résztvevői a konzorcium-megállapodás megfelelő rendelkezéseivel összhangban megállapodhatnak új résztvevő felvételéről vagy valamely meglévő résztvevő eltávolításáról.

(2)   A folyamatban lévő tevékenységhez csatlakozó jogalany köteles csatlakozni a támogatási megállapodáshoz.

(3)   Egyedi esetekben, amennyiben a támogatási megállapodás előírja, a konzorcium versenyfelhívást tesz közzé, és ezt konkrét tájékoztatási támogató eszközök, különösen a hetedik keretprogram internetes oldalai, szakmai sajtótermékek és kiadványok, valamint a tagállamok és a társult országok által a tájékoztatás és támogatás céljából létrehozott nemzeti kapcsolattartási pontok felhasználásával széles körben hirdeti.

A konzorcium a pályázatokat a 15. és a 17. cikkben előírt elvek alapján az eredeti tevékenységre irányadó kritériumok szerint, a konzorcium által kijelölt független szakértők segítségével értékeli.

(4)   A konzorcium bármely, az összetétele megváltoztatására irányuló javaslatról értesíti a Bizottságot, amely az értesítéstől számított 45 napon belül kifogással élhet.

Ha az összetétel megváltoztatására a konzorcium a támogatási megállapodás más olyan módosításaival együtt tesz javaslatot, amelyek közvetlenül nem függnek össze az összetétel megváltoztatásával, akkor ezekhez a változtatásokhoz a Bizottság írásos jóváhagyása szükséges.

5. alszakasz

A programok és a közvetett tevékenységek nyomon követése és értékelése, információszolgáltatás

27. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1)   A Bizottság a 19. cikk (4) bekezdése értelmében benyújtott, az elért eredményekről szóló rendszeres jelentések alapján nyomon követi a közvetett tevékenységek végrehajtását.

A Bizottság különösen a 20. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében benyújtott, az új információk és jogok felhasználására és terjesztésére vonatkozó tervek végrehajtását követi nyomon.

Ehhez a Bizottság igénybe veheti a 17. cikkel összhangban kijelölt független szakértők segítségét.

(2)   A Bizottság létrehoz és fenntart egy olyan információs rendszert, amely eredményes és összehangolt nyomon követést tesz lehetővé a hetedik keretprogram során.

A 3. cikkre is figyelemmel, a Bizottság minden megfelelő médiumban tájékoztatást nyújt a finanszírozott projektekről.

(3)   A 1982/2006/EK határozat 7. cikkében említett nyomon követés és értékelés az ezen rendelet alkalmazásához kapcsolódó szempontokat is magában foglal, különösen olyanokat, amelyek a KKV-k vonatkozásában lényegesek, valamint kitér a költségkalkulációs rendszerben a hatodik keretprogrammal összehasonlítva bekövetkezett változások költségvetési hatásaira és a résztvevők adminisztratív terheit érintő hatásaira.

(4)   A Bizottság a hetedik keretprogramban és annak egyedi programjaiban előírt értékelés segítésére, valamint – amennyiben szükséges – a korábbi keretprogramok értékelésére a 17. cikkel összhangban független szakértőket jelöl ki.

(5)   Továbbá, a Bizottság a 17. cikkel összhangban kijelölt független szakértőkből csoportokat állíthat fel a közösségi kutatáspolitika megtervezésével és végrehajtásával kapcsolatos tanácsadásra.

28. cikk

Tájékoztatás

(1)   Kellő tekintettel a 3. cikkre, a Bizottság kérésre bármely tagállam vagy társult ország rendelkezésére bocsát bármely, valamely közvetett tevékenység keretében elvégzett munkából eredő új információkkal és joggal kapcsolatos, a Bizottság birtokában lévő hasznos információt, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)	a kérdéses információ a közrend szempontjából érdeklődésre tarthat számot;

b)	a résztvevők nem adtak alapos és elegendő indokot a kérdéses információ kiadásának megtagadására.

(2)   Az (1) bekezdés alapján adott tájékoztatás semmilyen körülmények között nem jelenti a Bizottság vagy a résztvevők bármely jogának vagy kötelezettségének a tájékoztatás címzettjére történő átruházását.

A tájékoztatás címzettje ugyanakkor köteles a megkapott információt bizalmasan kezelni, kivéve akkor, ha a kérdéses információ nyilvánosságra kerül vagy azt a résztvevők nyilvánosságra hozzák, vagy ennek hiányában ha a kérdéses információt a részvevők titoktartási korlátozás nélkül bocsátották a Bizottság rendelkezésére.

3. SZAKASZ

Közösségi pénzügyi hozzájárulás

1. alszakasz

Finanszírozási jogosultság és a támogatás formái

29. cikk

Finanszírozási jogosultság

(1)   Közösségi pénzügyi hozzájárulásban részesülhetnek a közvetett tevékenységben részt vevő alábbi jogalanyok:

a)	bármely, tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező vagy a közösségi jog alapján létrehozott jogalany;

b)	bármely, európai érdekű nemzetközi szervezet;

c)	bármely, nemzetközi együttműködésben partner országban székhellyel rendelkező jogalany.

(2)   Az európai érdekű nemzetközi szervezettől eltérő nemzetközi szervezet, illetőleg nem társult vagy nemzetközi együttműködésben nem partner harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany részvétele esetén akkor adható közösségi pénzügyi hozzájárulás, ha a következő feltételek legalább egyike teljesül:

a)	a hozzájárulás lehetőségéről az egyedi program vagy a vonatkozó munkaprogram rendelkezik;

b)	a hozzájárulás alapvető fontosságú a közvetett tevékenység végrehajtásához;

c)	a finanszírozásról a Közösség és a jogalany székhelye szerinti ország között fennálló kétoldalú tudományos és technológiai megállapodás vagy bármely más egyezség rendelkezik.

30. cikk

A támogatás formái

(1)   A 1982/2006/EK III. mellékletének a) részében meghatározott támogatásokra irányuló közösségi pénzügyi hozzájárulásnak a támogatható költségek teljes vagy részleges megtérítésén kell alapulnia.

A közösségi pénzügyi hozzájárulás öltheti ugyanakkor átalányfinanszírozás (ideértve az egységköltségek táblázatát is) vagy átalányösszegek szerinti finanszírozás formáját is, és a támogatható költségek megtérítése átalányfinanszírozással és átalányösszegekkel együttesen is alkalmazható. A közösségi pénzügyi hozzájárulás ösztöndíj vagy díj formájában is adható.

(2)   A munkaprogramokban és a pályázati felhívásokban meg kell határozni a támogatásnak az érintett tevékenységekben alkalmazandó formáit.

(3)   A nemzetközi együttműködésben partner országokból érkező résztvevők a közösségi pénzügyi hozzájárulást az átalányösszegek szerinti finanszírozás formájában is választhatják. A Bizottság a költségvetési rendelettel összhangban állapítja meg az alkalmazandó átalányösszegeket.

31. cikk

A támogatható költségek megtérítése

(1)   A támogatásokkal finanszírozott közvetett tevékenységekhez a résztvevők társfinanszírozást kötelesek biztosítani.

A támogatható költségek megtérítésén alapuló közösségi pénzügyi hozzájárulás nem eredményezhet nyereséget.

(2)   A cselekvés végrehajtása után, a támogatás kifizetésekor figyelembe kell venni a bevételeket.

(3)   A közvetett cselekvés végrehajtása során felmerülő költségek akkor minősülnek támogathatónak, ha megfelelnek valamennyi következő követelménynek:

a)	ténylegesek;

b)	a cselekvés időtartama alatt merültek fel, kivéve a zárójelentés költségeit, ha erről a támogatási megállapodás külön rendelkezik;

c)	megállapításuk a résztvevő rendes számviteli és gazdálkodási elvei és gyakorlata szerint történik, és kizárólag a közvetett cselekvés céljainak és várt eredményeinek elérése érdekében, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveit szem előtt tartva kerültek felhasználásra;

d)	szerepelnek a résztvevő könyvelésében és kifizetésre kerültek; harmadik fél hozzájárulása esetén szerepelnek a harmadik fél könyvelésében;

e)

nem tartalmaznak nem támogatható költségeket, különösen azonosítható közvetett adókat (a hozzáadottérték-adót is ideértve), illetékeket, fizetendő kamatokat, lehetséges jövőbeni veszteségekre és díjakra képzett tartalékokat, árfolyamveszteségeket, a tőkehozamhoz kapcsolódó költségeket, más közösségi projektben elszámolt, felmerült vagy megtérített költségeket, adósság- és adósságszolgálati terheket, túlzott vagy meggondolatlan kiadásokat és egyéb olyan költségeket, amelyek nem felelnek meg az a)–d) pont feltételeinek.

Az a) pont szempontjából átlagos személyi költségek akkor vehetők figyelembe, ha megfelelnek a résztvevőnél alkalmazott gazdálkodási elveknek és számviteli gyakorlatnak, és nem térnek el jelentősen a tényleges költségektől.

(4)   A közösségi pénzügyi hozzájárulást a teljes közvetett tevékenység költségeire vetítve kell kiszámítani, megtérítésének azonban az egyes résztvevők által bejelentett költségeken kell alapulnia.

32. cikk

Közvetlen támogatható költségek és közvetett támogatható költségek

(1)   A támogatható költségeket a cselekvéshez közvetlenül társítható költségek (a továbbiakban: közvetlen támogatható költségek) és esetleg a cselekvéshez közvetlenül nem társítható, de a cselekvéshez társítható közvetlen támogatható költségekkel közvetlen összefüggésben felmerülő költségek (a továbbiakban: közvetett támogatható költségek) alkotják.

(2)   A résztvevők költségeinek megtérítése azok közvetlen és közvetett támogatható költségei alapján történik.

A 31. cikk (3) bekezdése c) pontjának megfelelően a résztvevők egyszerűsített módszert alkalmazhatnak a közvetett támogatható költségeik kiszámítására, amennyiben ez összhangban áll rendes számviteli és gazdálkodási elveikkel és gyakorlatukkal. Az e tekintetben követendő elveket a támogatási megállapodás mintája tartalmazza.

(3)   A támogatási megállapodás – különösen koordinációs és támogatási tevékenységek, valamint adott esetben kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató tevékenységek esetében – előírhatja, hogy a közvetett támogatható költségek megtérítése az alvállalkozói szerződésekre fordított közvetlen támogatható költségek nélkül számított közvetlen támogatható költségek egy meghatározott maximális százalékára korlátozandó.

(4)   A (2) bekezdéstől eltérve, a közvetett támogatható költségek fedezésére a résztvevő választhatja az alvállalkozói szerződésekre fordított közvetlen támogatható költségek nélkül vagy a harmadik felek költségeinek megtérítése nélkül számított összes közvetlen támogatható költsége átalányát.

A Bizottság a költségvetési rendelettel és végrehajtási szabályaival összhangban, az érintett tényleges közvetett költségek lehető legpontosabb közelítése alapján megállapítja a megfelelő átalányokat.

(5)   Azok a nonprofit közszervezetek, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, kutatószervezetek és KKV-k, amelyek az érintett tevékenységre vonatkozó tényleges közvetett költségeiket nem tudják bizonyossággal meghatározni, azokban az esetekben, amikor olyan finanszírozási rendszerekben vesznek részt, amelyek a 33. cikkben említett kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeket foglalnak magukban, a 2010. január 1. előtt lezáruló pályázati felhívások keretében odaítélt támogatások esetében választhatják az összes közvetlen támogatható költség 60 %-ának megfelelő átalányértéket.

A (2) bekezdésben említett általános elv teljes körű alkalmazására való áttérés megkönnyítése céljából a Bizottság a 2009. december 31. után lezáruló pályázati felhívások keretében odaítélt támogatások esetében is megállapítja az átalányérték megfelelő szintjét, amely az érintett tényleges közvetett költségek közelítése, de nem kevesebb, mint 40 %. Ez az érintett tevékenységre vonatkozó tényleges közvetett költségeiket bizonyossággal meghatározni nem tudó nonprofit közjogi szervezetek, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, kutatószervezetek, valamint KKV-k részvételének értékelésén alapul.

(6)   A támogatási megállapodás mintájának valamennyi átalányértéket tartalmaznia kell.

33. cikk

A támogatás felső korlátja

(1)   Kutatási és technológiafejlesztési tevékenység esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 50 %-át fedezheti.

A nonprofit közszervezetek, a közép- és felsőfokú oktatási intézmények, a kutatószervezetek és a KKV-k esetén azonban a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 75 %-át fedezheti.

A biztonsággal kapcsolatos kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek tekintetében, az erősen korlátozott piacméretű és a piac összeomlása kockázatának kitett területek képességfejlesztése érdekében, valamint az új fenyegetésekre válaszul adott gyorsított eszközfejlesztés esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 75 %-át fedezheti.

(2)   Demonstrációs tevékenység esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 50 %-át fedezheti.

(3)   „Felderítő” kutatási tevékenységgel, koordinációs és támogatási tevékenységgel, valamint kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató tevékenységgel támogatott tevékenység esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 100 %-át fedezheti.

(4)   Az irányítási tevékenységek esetében – a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolásokat is beleértve –, valamint az (1), (2) és (3) bekezdésben nem szabályozott egyéb tevékenységek esetében a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 100 %-át fedezheti.

Az első albekezdésben említett egyéb tevékenységek közé tartozik többek között a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató finanszírozási rendszerek hatálya alá nem tartozó tevékenységek keretében végzett képzés, a koordináció, a hálózatépítés és a terjesztés.

(5)   Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásában a közösségi pénzügyi hozzájárulás meghatározásakor a támogatható költségeket és a bevételeket kell figyelembe venni.

(6)   Az (1)–(5) bekezdés adott esetben olyan közvetett tevékenységekre is alkalmazandó, amelyek teljes egészükben átalányfinanszírozás vagy átalányösszegek szerinti finanszírozás formájában részesülnek közösségi támogatásban.

34. cikk

A támogatható költségek jelentése és könyvvizsgálói hitelesítése

(1)   A támogatható költségekről, az előfinanszírozás kamatjövedelméről és az érintett közvetett tevékenységgel összefüggésben felmerülő bevételekről, valamint adott esetben a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolásokról szabályos időközönként jelentést kell benyújtani a Bizottságnak, a költségvetési rendelettel és a végrehajtási szabályokkal összhangban.

A jelentésben meg kell jelölni és – adott esetben – a tevékenység végeztével igazolással meg kell erősíteni a kérdéses tevékenységhez kapcsolódó társfinanszírozás meglétét.

(2)   A költségvetési rendelettől és a végrehajtási szabályoktól eltérve, a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolás kizárólag akkor kötelező, ha a résztvevő számára a közvetett tevékenység tekintetében teljesített időközi kifizetések és egyenlegkifizetések teljes összege 375 000 EUR vagy azt meghaladó összeg.

A 2 éves vagy annál rövidebb időtartamú közvetett tevékenységek esetében azonban elegendő egyetlen igazolást kérni a résztvevőtől a projekt végén a pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan.

Nincs szükség a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolásokra a teljes egészében átalányösszegek vagy átalányfinanszírozás révén megtérített közvetett tevékenységek esetében.

(3)   A közszervezetek, a kutatószervezetek és a közép- és felsőfokú oktatási intézmények az (1) bekezdésben előírt, a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolást arra jogosult köztisztviselővel is elkészíttethetik.

35. cikk

Kiválósági hálózatok

(1)   A kiválósági hálózatoknak nyújtandó támogatás formáit a munkaprogramban kell meghatározni.

(2)   Ha a kiválósági hálózatoknak nyújtandó közösségi pénzügyi hozzájárulás átalányösszeg formájában történik, azt a kiválósági hálózatban részt vevő kutatók száma és a tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. Az átalányösszeg kiszámításához évente és kutatónként 23 500 EUR egységösszeget kell figyelembe venni.

Az egységösszeget a Bizottság a költségvetési rendelettel és a végrehajtási szabályokkal összhangban igazítja ki.

(3)   A munkaprogramnak meg kell határoznia az átalányösszeg legnagyobb összegének kiszámításához maximálisan figyelembe vehető résztvevő- és – adott esetben – kutatószámot. Ugyanakkor adott esetben a pénzügyi hozzájárulás összegének meghatározásához előírt maximumnál több résztvevő is részt vehet.

(4)   A kifizetés részletekben történik.

A részleteket a közös munkaprogram végrehajtásában elért előrehaladás szerint, a kutatási erőforrások és kapacitások integráltságának a konzorciummal közösen megállapított és a támogatási megállapodásban előírt mutatók segítségével történő mérése alapján kell folyósítani.

2. alszakasz

Kifizetés, szétosztás, visszakövetelés és garanciák

36. cikk

Kifizetés és szétosztás

(1)   A közösségi pénzügyi hozzájárulást a koordinátoron keresztül, indokolatlan késedelem nélkül kell a résztvevőknek kifizetni.

(2)   A koordinátor olyan nyilvántartást vezet, amelyből bármikor megállapítható, hogy a közösségi finanszírozásból mely résztvevő mekkora részt kapott.

A koordinátor ezt az információt kérésre közli a Bizottsággal.

37. cikk

Visszakövetelés

A Bizottság a költségvetési rendelettel összhangban határozatot hozhat pénzeszközök visszaköveteléséről.

38. cikk

Kockázatfedezési mechanizmus

(1)   Az egyes résztvevők pénzügyi felelőssége – az (2) és (5) bekezdésre is figyelemmel – a saját tartozásukra korlátozódik.

(2)   A Közösség számára fizetendő összegek behajtásának elmaradásával kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében a Bizottság a melléklettel összhangban létrehoz egy résztvevői garanciaalapot (a továbbiakban: az Alap) és működteti azt.

Az Alap által eredményezett kamatjövedelmet hozzá kell adni az Alaphoz, és az kizárólag a melléklet 3. pontjában foglalt célokat szolgálhatja, a 4. pont sérelme nélkül.

(3)   Egy támogatott közvetett tevékenység résztvevője által az Alap részére nyújtott hozzájárulás nem haladhatja meg a résztvevő számára nyújtandó közösségi pénzügyi hozzájárulás 5 %-át. A tevékenység végén az összeget, amellyel a résztvevő hozzájárult az Alaphoz, a koordinátoron keresztül vissza kell fizetni a résztvevőnek, az (4) bekezdésre is figyelemmel.

(4)   Ha az Alap által eredményezett kamatjövedelem nem elégséges a Közösség számára fizetendő összegek fedezéséhez, a Bizottság a résztvevőnek visszafizetendő összegből levonhatja a résztvevőnek nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 1 %-át.

(5)   Az (4) bekezdésben említett levonás nem alkalmazandó a közszervezetekre, a közvetett tevékenység azon résztvevőire, amelyek részvételéért tagállam vagy társult ország garanciát vállalt, valamint a közép- és felsőfokú oktatási intézményekre;

(6)   A Bizottság kizárólag a koordinátorok, és a közvetett tevékenységekhez 500 000 EUR-t meghaladó közösségi pénzügyi hozzájárulást kérvényező, a (5) bekezdésben említettektől eltérő résztvevők pénzügyi kapacitását ellenőrzi előzetesen, kivéve, ha olyan kivételes körülmények állnak fenn, amikor a már rendelkezésre álló információk alapján joggal kétségbe vonható e résztvevők pénzügyi kapacitása.

(7)   Az Alapot úgy kell tekinteni, hogy az elegendő garanciát jelent a költségvetési rendelet keretei között. A résztvevőktől nem lehet további garanciát vagy biztosítékot kérni vagy követelni.

III. FEJEZET

TERJESZTÉS, FELHASZNÁLÁS ÉS HOZZÁFÉRÉSI JOGOK

1. SZAKASZ

Új információk és jogok

1. alszakasz

Tulajdonjog

39. cikk

Az új információk és jogok tulajdonjoga

(1)   A (3) bekezdésben említetteken kívüli közvetett tevékenységek keretén belül végzett munkából származó új információk és jogok azon résztvevő tulajdonát képezik, amelynek munkájából ezen új információk és jogok származnak.

(2)   Ha egy résztvevő alkalmazottja vagy egyéb személyzete jogosult igényt tartani az új információkkal kapcsolatos jogokra, a résztvevőnek biztosítania kell, hogy ezek a jogok a támogatási megállapodásban előírt kötelezettségeivel összeegyeztethető módon legyenek gyakorolhatók.

(3)   Az új információk és jogok a Közösség tulajdonát képezik:

a)	a költségvetési rendeletben előírt közbeszerzési eljárás szabályainak hatálya alá tartozó árubeszerzés vagy szolgáltatás céljára szolgáló koordinációs és támogatási tevékenységek esetében;

b)	a független szakértőkkel kapcsolatos koordinációs és támogatási tevékenységek esetében.

40. cikk

Az új információk és jogok közös tulajdona

(1)   Ha az új információk és jogok több résztvevő közösen végzett munkájából származnak, és a munka egy-egy résztvevőre eső részét nem lehet meghatározni, akkor az érintett résztvevők ezen új információk és jogok tekintetében közös tulajdonjoggal rendelkeznek.

A résztvevők az említett közös tulajdonjog megosztására és gyakorlásának feltételeire vonatkozóan a támogatási megállapodás feltételeivel összhangban megállapodást kötnek.

(2)   Ha még nem kötöttek közös tulajdonjogra vonatkozó megállapodást, akkor a közös tulajdonnal rendelkező jogalanyok mindegyike jogosult harmadik félnek a használati engedély továbbadásának kizárásával nem kizárólagos használati engedélyt adni, a következő feltételekkel:

a)	a többi közös tulajdonost előzetesen értesíteni kell;

b)	a többi közös tulajdonosnak ésszerű és méltányos ellentételezést kell adni.

(3)   A Bizottság kérésre iránymutatást ad a közös tulajdonjogra vonatkozó megállapodásba belefoglalandó lehetséges szempontokról.

41. cikk

Konkrét csoportok tulajdonjoga új információk és jogok felett

Egyedi csoportok javára végzett cselekvések esetén a 39. cikk (1) bekezdése és a 40. cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az érintett résztvevők eltérő megállapodása hiányában ilyenkor az új információk és jogok azon résztvevők közös tulajdonát képezik, amelyek a közvetett cselekvéssel kedvezményezett konkrét csoporthoz tartoznak.

Ha az új információk és jogok tulajdonosai nem tagjai az említett csoportnak, a tulajdonosoknak biztosítaniuk kell, hogy a csoport az említett új információk és jogok tekintetében rendelkezzen mindazokkal a jogokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a támogatási megállapodás technikai mellékletében foglaltak szerint azokat használni és terjeszteni tudja.

42. cikk

Új információk és jogok átruházása

(1)   Az új információk és jogok tulajdonosa – a (2)–(5) bekezdésre és a 43. cikkre is figyelemmel – bármely jogalanyra átruházhatja ezeket.

(2)   Ha egy résztvevő az új információk és jogok tulajdonjogát átruházza, a támogatási megállapodással összhangban az új tulajdonosra az ilyen új információkkal és jogokkal kapcsolatos kötelezettségeit is át kell ruháznia, beleértve a valamely további tulajdonosra való átruházásuk kötelezettségét is.

(3)   Titoktartási kötelezettségére is figyelemmel, ha egy résztvevőnek hozzáférési jogokat kell átruháznia, akkor erről köteles az adott tevékenység többi résztvevőjét előzetesen értesíteni, és őket az új információk és jogok új tulajdonosára vonatkozó, a támogatási megállapodás szerinti hozzáférési joguk gyakorlásához szükséges információkkal ellátni.

A többi résztvevő ugyanakkor írásos megállapodásban lemondhat arról a jogáról, hogy előzetesen külön értesítést kapjon minden olyan esetben, ha egy adott résztvevő tulajdonjogát egy konkrétan megnevezett harmadik félre ruházza át.

(4)   A (3) bekezdés első albekezdésében előírt értesítést követően bármely másik résztvevő kifogással élhet a tulajdonjog átruházásával szemben azzal az indokkal, hogy az átruházás hátrányosan befolyásolná a hozzáférési jogait.

Ha bármely másik résztvevő igazolja, hogy a tulajdonjog-átruházás hátrányosan befolyásolná jogait, a tervezett átruházás mindaddig nem valósulhat meg, amíg az érintett résztvevők megállapodásra nem jutnak.

(5)   Adott esetben a támogatási megállapodás előírhatja, hogy a Bizottságot előzetesen értesíteni kell bármely tervezett tulajdonjog-átruházásról vagy a kizárólagos engedély olyan harmadik fél számára tervezett bármely megadásáról, amelynek székhelye a hetedik keretprogramhoz nem társult harmadik országban van.

43. cikk

Az európai versenyképesség megőrzése és etikai elvek

A Bizottság kifogással élhet az új információk és jogok tulajdonjogának vagy az új információkra és jogokra vonatkozó kizárólagos engedélynek a hetedik keretprogramhoz nem társult harmadik országban székhellyel rendelkező harmadik felek részére történő átruházásával, illetőleg megadásával szemben, ha úgy véli, hogy ez nem felel meg az európai gazdaság versenyképességének növeléséhez fűződő érdeknek, vagy az etikai elvekkel illetve biztonsági megfontolásokkal összeegyeztethetetlen.

Ilyen esetekben a tulajdonjog átruházása vagy a kizárólagos használati engedély megadása mindaddig nem történhet meg, ameddig a Bizottság elegendőnek nem tartja a meghozandó védintézkedéseket.

2. alszakasz

Oltalom, közzététel, terjesztés és felhasználás

44. cikk

Az új információk és jogok oltalma

(1)   Az ipari vagy kereskedelmi felhasználásra alkalmas új információk és jogok tulajdonosának biztosítania kell azok megfelelő és hatékony oltalmát, kellően figyelembe véve a saját jogos érdekeit, valamint az érintett közvetett tevékenység többi résztvevőjének jogos érdekeit, ezen belül különösen kereskedelmi érdekeit.

Ha egy résztvevő, aki az új információknak és jogoknak nem tulajdonosa, a saját jogos érdekére hivatkozik, bármikor bizonyítani kell tudnia, hogy jogos érdeke aránytalanul nagy kárt szenvedne.

(2)   Ha az új információk és jogok ipari vagy kereskedelmi felhasználásra alkalmasak, és tulajdonosuk nem gondoskodik azok védelméről, és a 42. cikknek megfelelően nem ruházza át más résztvevőre, a tagállamokban vagy társult országokban székhellyel rendelkező kapcsolt jogalanyokra vagy a tagállamokban vagy társult országokban székhellyel rendelkező bármely más harmadik félre az új információkat és jogokat az azokkal járó kötelezettségekkel együtt, akkor a Bizottság értesítéséig nem kerülhet sor terjesztési tevékenységekre.

A Bizottság az érintett résztvevő egyetértésével ilyen esetekben átveheti a szóban forgó új információk és jogok tulajdonjogát, és intézkedéseket hozhat megfelelő és hatékony oltalmukra. Az érintett résztvevő csak akkor utasíthatja vissza egyetértése megadását, ha igazolni tudja, hogy jogos érdekei aránytalanul nagy kárt szenvednének.

45. cikk

A közösségi pénzügyi támogatás megjelölése

Az új információkkal és jogokkal kapcsolatban megjelenő minden kiadványban, minden, a résztvevők által vagy nevében benyújtott szabadalmi bejelentésben és minden egyéb terjesztés során – akár vizuális eszközök útján is – hivatkozni kell arra, hogy a szóban forgó új információk és jogok közösségi pénzügyi támogatás segítségével jöttek létre.

E hivatkozás feltételeit a támogatási megállapodásban kell megállapítani.

46. cikk

Felhasználás és terjesztés

(1)   A résztvevők kötelesek a tulajdonukban lévő új információkat és jogokat felhasználni vagy gondoskodni azok felhasználásáról.

(2)   Az egyes résztvevők kötelesek gondoskodni arról, hogy a tulajdonukban lévő új információk és jogok terjesztése a lehető leggyorsabban történjék. Ennek elmaradása esetén a Bizottság jogosult az új információk és jogok terjesztésére. A támogatási megállapodás határidőket tűzhet ki erre vonatkozóan.

(3)   A terjesztési tevékenységeknek összeegyeztethetőnek kell lenniük a szellemi tulajdonjogok oltalmával, a titoktartási kötelezettségekkel és az új információk és jogok tulajdonosának jogos érdekeivel.

(4)   Minden egyes terjesztési tevékenységről előzetesen értesíteni kell a többi érintett résztvevőt.

Az értesítést követően bármely érintett résztvevő kifogással élhet, ha úgy véli, hogy az új vagy a meglévő információihoz vagy jogaihoz fűződő jogos érdekei aránytalanul nagy kárt szenvedhetnek. Ilyenkor csak akkor kerülhet sor a terjesztésre, ha megfelelő lépések történtek e jogos érdekek védelme érdekében.

2. SZAKASZ

Hozzáférési jogok a meglévő és az új információkhoz és jogokhoz

47. cikk

Meglévő információk és jogok

A résztvevők írásos megállapodásban meghatározhatják, mely meglévő információkra és jogokra van szükség a közvetett cselekvéshez, és adott esetben kizárhatnak bizonyos meglévő információkat és jogokat.

48. cikk

Alapelvek

(1)   A hozzáférési jogokra vonatkozó igényeket írásban kell beadni.

(2)   Az új vagy meglévő információk és jogok tulajdonosának beleegyezése nélkül a hozzáférési jogok nem jogosítanak használati engedély kiadására.

(3)   Az új és a meglévő információkra és jogokra vonatkozóan kizárólagos engedély adható, azzal a feltétellel, hogy az összes többi résztvevő írásban megerősíti, hogy lemond az azokra vonatkozó hozzáférési jogáról.

(4)   A (3) bekezdés sérelme nélkül a résztvevők vagy harmadik felek számára az új vagy a meglévő információk és jogok tekintetében hozzáférési jogokat biztosító megállapodásnak gondoskodnia kell arról, hogy fennmaradjon a többi résztvevő hozzáférési jogának lehetősége.

(5)   Az 49. és 50. cikk, valamint a támogatási megállapodás sérelme nélkül, egy adott tevékenység résztvevői mihamarabb kötelesek tájékoztatni egymást minden, a meglévő információkra és jogokra vonatkozó hozzáférési jogok biztosítását érintő korlátozásról, valamint minden egyéb olyan korlátozásról, amely lényegesen befolyásolhatja a hozzáférési jogok biztosítását.

(6)   Ha egy közvetett cselekvésben valamely résztvevő részvétele megszűnik, az semmilyen módon nem érinti a kérdéses résztvevő arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a támogatási megállapodásban meghatározott előírások és feltételek szerint hozzáférési jogokat biztosítson az adott cselekvés többi résztvevője számára.

49. cikk

Közvetett cselekvés végrehajtását szolgáló hozzáférési jogok

(1)   Az új információkra és jogokra vonatkozóan a közvetett cselekvés minden olyan résztvevőjének hozzáférési jogot kell biztosítani, amelynek erre a közvetett cselekvés keretében végzendő munkájához szüksége van.

Ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen kell biztosítani.

(2)   A meglévő információkra és jogokra vonatkozóan a közvetett cselekvés minden olyan résztvevőjének hozzáférési jogot kell biztosítani, amelynek erre a közvetett cselekvés keretében végzendő munkájához szüksége van, feltéve, hogy az érintett résztvevő jogosult e hozzáférési jog biztosítására.

Ha a támogatási megállapodáshoz történő csatlakozás előtt az összes résztvevő eltérő értelmű megállapodást nem kötött, ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen kell biztosítani.

A KTF-szereplők a meglévő információkra és jogokra vonatkozó hozzáférési jogokat jogdíjmentesen kötelesek biztosítani.

50. cikk

A felhasználást szolgáló hozzáférési jogok

(1)   Ha saját új információik és jogaik felhasználásához szükséges, az ugyanazon közvetett tevékenység résztvevőit megilletik az új információkhoz és jogokhoz való hozzáférési jogok.

Ezeket a hozzáférési jogokat – a megállapodásra figyelemmel – vagy ésszerű és méltányos feltételekkel, vagy jogdíjmentesen kell biztosítani.

(2)   Ha saját új információik és jogaik felhasználásához szükséges, a közvetett tevékenység résztvevőit megilletik a meglévő információkhoz és jogokhoz való hozzáférési jogok, feltéve, hogy az érintett résztvevő jogosult e hozzáférési jogok megadására.

Ezeket a hozzáférési jogokat – a megállapodásra figyelemmel – vagy ésszerű és méltányos feltételekkel, vagy jogdíjmentesen kell biztosítani.

(3)   A tagállamokban vagy társult országokban székhellyel rendelkező kapcsolt jogalanyokat is megilletik az új és a meglévő információkhoz és jogokhoz való, az (1) és (2) bekezdésben említett hozzáférési jogok, ugyanazon feltételek mellett, mint azokat a résztvevőket, amelyek ellenőrzése alá tartoznak, kivéve, ha a támogatási megállapodás vagy a konzorcium-megállapodás másként rendelkezik.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti hozzáférési jogokra legkésőbb egy évvel a következő események valamelyikét követően nyújtható be igény:

a)	a közvetett tevékenység vége;

b)	az adott meglévő vagy új információk és jogok tulajdonosa részvételének megszűnése.

Az érintett résztvevők azonban eltérő határidő alkalmazásában állapodhatnak meg.

(5)   Valamennyi érintett tulajdonos egyetértése esetén a KTF-kivitelező részére további kutatási tevékenység folytatása céljából az új információkra és jogokra vonatkozóan biztosítani kell a hozzáférési jogokat, megállapodás szerint, ésszerű és méltányos feltételekkel.

(6)   A KTF-kivitelező a közvetett tevékenységből származó új információk és jogok felhasználásához szükséges meglévő információkhoz és jogokhoz jogdíjmentesen vagy – a támogatási megállapodás aláírását megelőzően meghatározottak szerint – méltányos és ésszerű feltételek mellett hozzáférést biztosít.

51. cikk

A felhasználói jogokra vonatkozó kiegészítő rendelkezések a „felderítő” kutatásra irányuló cselekvésekhez és az egyedi csoportok javára végzett cselekvésekhez

(1)   Az ugyanazon „felderítő” kutatási tevékenység résztvevőit jogdíjmentesen illetik meg a végrehajtáshoz vagy a további kutatási tevékenységek folytatásához szükséges új és meglévő információkra és jogokra vonatkozó hozzáférési jogok.

Amennyiben a támogatási megállapodás másként nem rendelkezik, a további kutatási tevékenységek folytatásától eltérő célokra történő felhasználáshoz szükséges hozzáférési jogokat jogdíjmentesen kell biztosítani.

(2)   Ha a cselekvéssel kedvezményezett konkrét csoportot olyan jogalany képviseli, amely a csoport helyett vesz részt a cselekvésben, ez a jogalany jogosult a számára biztosított hozzáférési jogok használati jogát mindazon tagjai részére továbbadni, amelyek székhelye valamely tagállamban vagy társult országban van.

IV. FEJEZET

EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK

52. cikk

(1)   A Közösség hozzájárulást nyújthat az Európai Beruházási Banknak (EBB) a bank által a hetedik keretprogramban kitűzött célok megvalósítása érdekében nyújtott kölcsönökhöz vagy garanciákhoz kapcsolódóan felmerülő kockázatok fedezéséhez (a továbbiakban: kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus).

(2)   Az EBB ezeket a kölcsönöket vagy garanciákat a méltányosság, az átláthatóság, a pártatlanság és az egyenlő bánásmód elve szerint nyújtja.

(3)   A Bizottság – a támogatási megállapodásban a munkaprogrammal összhangban meghatározandó feltételekkel – jogosult kifogással élni a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus egyes kölcsönökre vagy garanciákra való felhasználásával szemben.

V. FEJEZET

HATÁLYBALÉPÉS

53. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

---

(1)  2006. július 5-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL C 203., 2006.8.25., 1. o.

(3)  Az Európai Parlament 2006. november 30-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2006. december 18-i határozata.

(4)  HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

(5)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(6)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o. A legutóbb az 1248/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 227., 2006.8.19., 3. o.) módosított rendelet.

(7)  HL C 45., 1996.2.17., 5. o.

(8)  HL L 317., 2001.12.3., 1. o. A legutóbb a 2006/548/EK, Euratom határozattal (HL L 215., 2006.8.5., 38. o.) módosított határozat.

(9)  HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(10)  HL L 314., 2001.11.30., 1. o.

(11)  HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(12)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(13)  HL L 75., 2005.3.22., 67. o.

---

---

30.12.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 391/19

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. december 18.)

az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011)

(2006/969/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 7. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)	Az együttes nemzeti és európai erőfeszítések a kutatás és a képzés területén elsőrendű fontosságúak a gazdasági növekedés és az európai polgárok jólétének biztosítása szempontjából.

(2)

A hetedik keretprogram – különösen az oktatás, a képzés, a versenyképesség és az innováció, az ipar, a foglalkoztatás és a környezetvédelem területére vonatkozó fellépések mellett – kiegészíti a kutatáspolitika területén végzett, a lisszaboni stratégia végrehajtásához szükséges más uniós fellépéseket.

(3)	A hetedik keretprogram az európai kutatási térség létrehozása érdekében az előző keretprogram eredményeire épít, és az európai tudásalapú gazdaság és társadalom kifejlesztése érdekében továbbfejleszti azokat.

(4)	A Bizottságnak „Az energiaellátás biztonságára vonatkozó európai stratégia felé” című zöld könyve kiemeli a nukleáris energiának az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának, és Európa importált energiától való függőségének csökkentéséhez való hozzájárulását.

(5)	A Bizottság 2005. augusztus 24-én benyújtotta az előző öt évben végzett közösségi tevékenységek végrehajtásának és eredményeinek külső felméréséből levont következtetéseket, amelyekhez saját megfigyeléseit is csatolta.

(6)

A Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktorra (ITER) vonatkozó tárgyalási irányelveket módosító, 2004 november 26-i tanácsi határozat értelmében az ITER európai megvalósítása – a fúziós energia tágabb megközelítésének keretében – a hetedik keretprogram alapján végzett, fúziós energiával kapcsolatos kutatási tevékenységek központi eleme lesz.

(7)	A hetedik keretprogram végrehajtása lehetőséget teremt közös vállalkozásoknak a Szerződés 45-51. cikke szerinti létrehozására.

(8)

A hetedik keretprogram keretében támogatott kutatási tevékenységeknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető etikai elveket, beleértve azokat, amelyeket az Európai Unió alapjogi chartája tükröz. A tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport véleményeit továbbra is figyelembe kell venni.

(9)

E határozat a program teljes időtartamára meghatároz egy pénzügyi keretösszeget, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (3) 37. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára a fő hivatkozási alapot jelenti.

(10)	A hetedik keretprogram tekintetében fontos a pénzgazdálkodás hatékonyságának és eredményességének biztosítása, és a végrehajtást a lehető leghatékonyabb és a leginkább felhasználóbarát módon kell végezni, valamint minden résztvevő számára könnyű hozzáférést kell nyújtani.

(11)	A hetedik keretprogramban kellő figyelmet kell fordítani a nőknek a tudományban és a kutatásban betöltött szerepére és arra, hogy tovább fokozzák a nők aktív szerepvállalását a kutatásban.

(12)

A Közös Kutatóközpontnak (KKK) elő kell segítenie a közösségi politikák megfogalmazásához, kialakításához, végrehajtásához és nyomon követéséhez nyújtott ügyfélközpontú tudományos és technológiai támogatás nyújtását. E tekintetben hasznos, ha a KKK saját kompetenciája területein továbbra is független tudományos és technológiai referenciaközpontként működik az EU-ban.

(13)

A kölcsönös előnyhöz jutás érdekében a nemzetközi és a globális dimenziónak fontos szerepe van az európai kutatási tevékenységekben. A hetedik keretprogram nyitva áll az ehhez szükséges megállapodásokat megkötő országok számára, továbbá – projektek szintjén és kölcsönös előnyök alapján – harmadik országok intézményei és nemzetközi tudományos együttműködési szervezetek részvételére is.

(14)	A hetedik keretprogram a tagjelölt országok részére a közösségi vívmányok végrehajtásához és az Európai Kutatási Térségbe történő beilleszkedésükhöz nyújtott tudományos és technológiai támogatás révén elősegíti az Európai Unió bővítését.

(15)

Megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, és meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, alaptalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (4), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelet (5) és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló május 25-i 1074/1999/EK tanácsi rendelet (6) értelmében.

(16)	A Bizottság konzultált a tudományos és műszaki bizottsággal, és az véleményt nyilvánított,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A hetedik keretprogram elfogadása

A nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó többéves keretprogram (a továbbiakban: hetedik keretprogram) a 2007. január 1-jétől2011. december 31-ig terjedő időtartamra elfogadásra kerül.

2. cikk

Célkitűzések

(1)   A hetedik keretprogram a Szerződés 1. cikkében és 2. cikkének a) pontjában meghatározott általános célkitűzéseket követi, miközben hozzájárul az Európai Kutatási Térségre épülő tudásalapú társadalom megteremtéséhez.

(2)   A hetedik keretprogram a Közösség kutatási, technológiafejlesztési, nemzetközi együttműködési, technikai információ-terjesztési és -hasznosítási, valamint képzési tevékenységeit foglalja magában, két egyedi programra tagolódva:

Az első egyedi program a következőkre terjed ki:

a)	a fúziós energiára irányuló kutatás egy biztonságos, fenntartható, környezettisztelő és gazdaságilag életképes energiaforrás kifejlesztésének céljából;

b)	atommaghasadás és sugárvédelem különösképpen az atommaghasadás és az ionizáló sugárzás ipari és gyógyászati felhasználása biztonsági teljesítményének, forrás- és költséghatékonyságának növelése céljából.

A második egyedi program a Közös Kutatóközpont (KKK) nukleáris energia területén folytatott tevékenységeire terjed ki.

(3)   Az egyedi programok főbb irányvonalait az I. melléklet mutatja be.

3. cikk

A legnagyobb teljes összeg és az egyes tevékenységek részesedése

(1)   A 2007–2011-es időszakra vonatkozó hetedik keretprogram végrehajtására előirányzott teljes összeg 2 751 millió EUR. Ennek az összegnek a felosztása a következő (millió EUR-ben):

Kutatások a fúziós energia területén (7)	1 947
Atommaghasadás és sugárvédelem	287
A KKK nukleáris tevékenységei	517

(2)   A hetedik keretprogramban való közösségi pénzügyi részvétel részletes szabályait a II. melléklet tartalmazza.

4. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

Az e határozat keretében finanszírozott közösségi fellépések esetében a 2988/95/EK, Euratom rendeletet és a 2185/96/EK, Euratom rendeletet kell alkalmazni a közösségi jog rendelkezéseit érintő bármely jogsértésre, beleértve a hetedik keretprogram alapján előírt szerződési kötelezettségnek egy gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából eredő megsértését is, amely egy indokolatlan kiadási tétel következtében hátrányosan érinti vagy érintheti az Európai Unió általános költségvetését vagy az általa kezelt költségvetéseket egy indokolatlan kiadási tételen keresztül.

5. cikk

Etikai alapelvek

A hetedik keretprogram keretében végzett valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelvekkel összhangban kell végezni.

6. cikk

Felügyelet, értékelés és felülvizsgálat

(1)   A Bizottság folyamatosan és módszeresen felügyeli a hetedik keretprogram és annak egyedi programjai végrehajtását, és e felügyeleti tevékenység eredményeiről rendszeresen jelentést tesz, illetve terjeszti azokat.

(2)   Legkésőbb 2010-ben a Bizottság – külső szakértők bevonásával, a hatodik keretprogram utólagos értékelésére építve – a hetedik keretprogramra és annak egyedi programjaira irányuló, igazolt tényeken alapuló időközi értékelést készít. Ez az értékelés kiterjed a folyamatban lévő kutatási tevékenységek minőségére, a végrehajtás és az irányítás minőségére, valamint a meghatározott célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladásra.

(3)   A hetedik keretprogram befejezését követően a Bizottság független szakértőkkel a hetedik keretprogram alapjait, végrehajtását és eredményeit vizsgáló külső értékelést végeztet.

A Bizottság az értékelés következtetéseit, valamint kapcsolódó észrevételeit közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  2006. június 15-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL C 65., 2006.3.17., 9. o.

(3)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(4)  HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(5)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(6)  HL L 136., 1999.5.31., 8. o.

(7)  A fúziós energia kutatására előirányzott összegből legalább 900 millió EUR-t az ITER építésén kívüli, az I. mellékletben felsorolt tevékenységekre kell fordítani.

---

---

---