ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 386

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

49. évfolyam
2006. december 29.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1889/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének (a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze) létrehozásáról

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1890/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó közösségi felmérések szervezéséről szóló 571/88/EGK tanácsi rendeletnek a 2007–2009 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret, valamint a Bulgária és Románia számára nyújtható maximális közösségi hozzájárulás tekintetében történő módosításáról

12

 

*

A Tanács 1891/2006/EK rendelete (2006. december 18.) az Európai Közösségnek az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás genfi szövegéhez való csatlakozása hatálybalépése érdekében a 6/2002/EK és 40/94/EK rendelet módosításáról

14

 

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

Tanács

 

*

A Tanács Határozata (2006. március 27.) az Európai Közösség és a Marokkói Királyság közötti, a légiközlekedési szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

17

Megállapodás az Európai Közösség és a Marokkói királyság között a légiközlekedési szolgáltatások egyes kérdéseiről

18

 

*

A Tanács határozata (2006. december 18.) az Európai Közösségnek az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás 1999. július 2-án Genfben elfogadott Genfi Szövegéhez való csatlakozásának jóváhagyásáról

28

 

*

A Tanács határozata (2006. december 18.) az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának a nyelvhasználati szabályok vonatkozásában való módosításáról

44

 

*

A Tanács határozata (2006. december 18.) az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága eljárási szabályzatának a nyelvhasználati szabályok vonatkozásában való módosításáról

45

 

*

A Tanács határozata (2006. december 18.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény módosításának az Európai Közösség részéről történő megkötéséről

46

 

*

A Tanács Határozata (2006. december 19.) az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megfelelőség-értékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás felülvizsgálatáról szóló, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodás megkötéséről

50

 

*

A Tanács és a tagállamok kormányainak a tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott határozat (2006. december 4.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság között létrejött euro-mediterrán légiközlekedési megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról ( 1 )

55

Euro-mediterrán légiközlekedési megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről a Marokkói királyság között

57

 

 

Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusok

 

*

A Tanács 2006/960/IB kerethatározata (2006. december 18.) az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről

89

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

29.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 386/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1889/2006/EK RENDELETE

(2006. december 20.)

a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének (a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze) létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 179. cikke (1) bekezdésére, valamint 181a. cikkének (2) bekezdésére

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1)

A Közösség külső támogatásának hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele érdekében a támogatás megtervezése és nyújtása céljából új keretre született javaslat. A 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet (2) létrehozza a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok számára nyújtott közösségi támogatás Előcsatlakozási Támogatási Eszközét (IPA). A 2006. október 24-i 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) létrehozza az EU európai szomszédsági politikája számára közvetlen támogatást nyújtó Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközt (ENPI). A 2006. december 20-i 1889/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) létrehozza a Fejlesztési Együttműködési és Gazdasági Együttműködési Finanszírozási Eszközt. 2006. december 20-i 1889/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) finanszírozási eszközt hoz létre az iparosodott és más magas jövedelmű országok és területekkel folytatott együttműködés terén. A 2006. november 15-i 171/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) létrehozza a finanszírozási Stabilitási Eszközt, amely a válsághelyzetekben és a kialakulóban lévő válságokban, valamint a különös globális és transzregionális fenyegetések esetén nyújt támogatást. Ez a rendelet létrehozza az a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdításának finanszírozási eszközét (a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze), amely független harmadik országok kormányai vagy egyéb hatóságok hozzájárulásától.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban.

(3)

A demokrácia és a jogállamiság, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítása, fejlesztése és megszilárdítása, a Közösség fejlesztési politikájának, valamint a harmadik országokkal folytatott gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködésének elsődleges célja (6). A demokratikus elvek és az emberi jogok tiszteletben tartására, előmozdítására és védelmére irányuló kötelezettségvállalás a Közösség harmadik országokkal meglévő szerződéses kapcsolatainak egyik alapvető eleme (7).

(4)

E finanszírozási eszköz hozzájárul az Európai Fejlesztési Konszenzusról szóló – Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság által 2005. december 20-án elfogadott – fejlesztési politikai nyilatkozat (8) célkitűzéseinek eléréséhez. E konszenzus hangsúlyozza, hogy „az emberi jogok védelme, a helyes kormányzás és a demokratizálódás felé tett előrelépések alapvető fontossággal bírnak a szegénység csökkentése és a fenntartható fejlődés szempontjából”, és ennek révén hozzájárulnak a millenniumi fejlesztési célok megvalósításához.

(5)

Minthogy az Európai Fejlesztési Konszenzus ismételten kimondta, hogy a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak előmozdítása az alapvető emberi jogok és a társadalmi igazságosság kérdései közé tartoznak, illetve hozzájárulnak a millenniumi fejlesztési célok, a kairói cselekvési program, valamint a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény végrehajtásához, e rendeletben is jelentős szerepet kap a nemek közötti egyenlőség szempontja.

(6)

Ez a finanszírozási eszköz hozzájárul az Európai Unióról szóló Szerződés 11. cikke (1) bekezdésének értelmében létrehozott, illetve az EU-iránymutatásai alapján alakított uniós közös kül- és biztonságpolitikának a demokrácia és a jogállamiság fejlesztésére és konszolidációjára, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartására irányuló célkitűzésének eléréséhez.

(7)

A demokrácia és a jogállamiság fejlesztéséhez és konszolidációjához, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásához történő közösségi hozzájárulás a Nemzetközi Emberi Jogi Kódexben, és az Egyesült Nemzetek keretében elfogadott bármely más emberi jogi eszközben megállapított általános elvekben, valamint a vonatkozó regionális emberi jogi eszközökben gyökerezik.

(8)

A demokrácia és az emberi jogok szétválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz. A szólásszabadság és az egyesülési szabadság a politikai pluralizmus és a demokratikus fejlődés előfeltételei, míg a demokratikus kontroll és a hatáskörök szétválasztása alapvető a független igazságszolgáltatás és a jogállamiság fenntartásához, amelyek viszont az emberi jogok hatékony védelméhez szükségesek.

(9)

Az emberi jogok az egyetemesen elfogadott nemzetközi normák tükrében képezik vizsgálat tárgyát, de a demokráciát egy belülről létrejövő olyan folyamatnak is kell tekinteni, amely kiterjed a társadalom valamennyi rétegére, valamint számos intézményre, főként a demokratikus nemzeti parlamentekre, amelynek biztosítania kell a részvételt, a képviseletet, az érzékenységet és az elszámoltathatóságot. Noha az emberi jogok kultúrájának kiépítésére és fenntartására, valamint a demokráciának a polgárok számára való működőképessé tételére irányuló feladat különösen sürgős és nehéz a kialakulóban lévő demokráciákban, alapvetően olyan folyamatos kihívás, amelynek megfelelni elsősorban az érintett ország népének feladata, anélkül hogy ez csökkentené a nemzetközi közösség elkötelezettségét.

(10)

Annak érdekében, hogy a fenti kérdésekkel a demokráciára és az emberi jogokra irányuló európai kezdeményezés jogalapjául szolgáló és 2006. december 31-én lejáró, a demokrácia, a jogállamiság fejlesztése és megszilárdítása, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása általános céljának megvalósításához hozzájáruló fejlesztési együttműködési műveletek megvalósításával szembeni követelmények meghatározásáról szóló, 1999. április 29-i 975/1999/EK tanácsi rendelet (9), és a közösségi együttműködési politika keretében a demokrácia fejlesztése és megszilárdítása, valamint a jogállamiság, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának általános célját harmadik országokban elősegítő, a fejlesztési együttműködési műveleteken kívüli közösségi műveletek végrehajtására vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 1999. április 29-i 976/1999 tanácsi rendelet (10) lejárta után is hatékony, átlátható, időszerű és rugalmas módon tudjanak foglalkozni, olyan egyedi pénzügyi forrásokra és egy olyan egyedi finanszírozási eszközre van szükség, amelyek képesek továbbra is függetlenül működni, miközben továbbra is kiegészítik és erősítik a kapcsolódó külső támogatásokra szolgáló közösségi eszközöket, valamint az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodást (11) és a humanitárius segítségnyújtást.

(11)

Az e rendelet szerinti közösségi támogatás arra irányul, hogy kiegészítse a demokráciával és az emberi jogokkal kapcsolatos EU-s politikák végrehajtásának különféle, a politikai párbeszédtől és a diplomáciai lépésektől a pénzügyi és technikai együttműködés különféle eszközeiig – beleértve mind a földrajzi, mind pedig a tematikus programokat – terjedő egyéb eszközeit. Ezen kívül ki fogja egészíteni a Stabilitási Eszköz fokozottan válságokhoz kapcsolódó beavatkozásait.

(12)

Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz, a Fejlesztési Együttműködési és a Gazdasági Együttműködési Eszköz, az AKCS-országokkal megkötött Cotonou-i Megállapodás, az iparosodott és más magas jövedelmű országok és területekkel folytatott együttműködés eszköze és a Stabilitási Eszköz értelmében elért együttműködés keretében a partnerországokkal meghatározott intézkedések mellett és azok kiegészítéseként a Közösség e rendelet értelmében különösen olyan támogatást nyújt, ami az emberi jogokkal és a demokratizálódással kapcsolatos globális, regionális, nemzeti és kérdéseket a civil társadalommal partnerségben kezeli, vagyis kiterjed az államtól független, az emberi jogok és a demokrácia előmozdítása terén aktív csoportok és egyének által folytatott társadalmi tevékenységek valamennyi típusára.

(13)

Ezen túlmenően, miközben a demokráciával és az emberi jogokkal kapcsolatos céloknak egyre növekvő mértékben kell az összes külső segítséggel történő finanszírozási eszköz középpontjában lennie, az e rendelet szerinti közösségi támogatás – globális jellegénél és a harmadik országok kormányainak és egyéb állami hatóságainak hozzájárulásától való cselekvési függetlenségénél fogva – egy különös kiegészítő és kiegészítő szereppel fog rendelkezni. Ez lehetővé teszi az érzékeny emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdések – köztük a migránsok emberi jogainak gyakorlása, a menedékkérők és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jogai – tekintetében a civil társadalommal folytatott együttműködést, rugalmasságot biztosítva ahhoz, hogy reagáljanak a változó körülményekre vagy támogassák az innovációt. Közösségi kapacitást is biztosít ahhoz, hogy nemzetközi szinten fejezzék ki és támogassák azon egyedi célokat és intézkedéseket, amelyek földrajzilag nem kapcsolódnak, és nem is kötődnek a válságokhoz, viszont transznacionális megközelítést tehetnek szükségessé, vagy pedig mind a Közösségen belül, mind harmadik országokban végzett műveletekkel járhatnak. Biztosítja a szükséges keretet a különböző műveletekhez, például támogatást nyújt az EU – politikai összhangot, egységesített irányítási rendszert és közös működési normákat igénylő – választási megfigyelő küldöttségei számára.

(14)

A demokrácia fejlesztése és megszilárdítása e rendelet értelmében magában foglalja a demokratikus parlamenteket és azon képességüket, hogy támogassák és előrevigyék a demokratikus reformfolyamatokat. Ezért a nemzeti parlamenteket mint az e rendelet szerinti finanszírozásra jogosult testületeket kellene bevonni, amennyiben ez a rendelet céljainak megvalósításához szükséges, kivéve, ha a javasolt intézkedés egy kapcsolódó közösségi külső segítségnyújtási eszközből is finanszírozható.

(15)

„A külső támogatások területén a Bizottság által képviselt Közösség és a tagállamok közötti működési koordináció megerősítéséről” szóló 2001. január 21-i iránymutatások hangsúlyozzák a demokratizálódás támogatása és az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása világszintű előmozdításának területén meglévő uniós külső támogatások fokozott koordinációjának szükségességét. A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy támogatási intézkedéseik összhangban legyenek egymással, kiegészítsék egymást és összefüggnek egymással, elkerülve az átfedéseket és a többszörözéseket. A Bizottságnak és a tagállamoknak kell törekedniük a szorosabb koordinációra a többi támogatóval. A fejlesztési együttműködés terén a közösségi politikának a tagállamok által folytatott politikákhoz képest kiegészítő jellegűnek kell lennie.

(16)

A demokrácia és az emberi jogok előmozdítására irányuló közösségi támogatás jelentősége és hatálya arra szólítja fel a Bizottságot, hogy törekedjen rendszeres és gyakori információcserére az Európai Parlamenttel.

(17)

A Bizottságnak a programozási folyamathoz megfelelő lehető leghamarabbi időpontban kell konzultálnia a civil társadalom képviselőivel, valamint más adományozókkal és szereplőkkel annak érdekében, hogy megkönnyítse hozzájárulásaikat, valamint hogy biztosítsa azt, hogy a támogatási tevékenységek a lehető legjobban kiegészítsék egymást.

(18)

A Közösségnek képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan reagáljon kivételes körülmények esetén, valamint az előre nem látott igényekre, annak érdekében, hogy fokozza a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása tekintetében tett kötelezettségvállalásának hitelességét és hatékonyságát azokban az országokban, ahol ilyen helyzetek felmerülnek. Ez szükségessé teszi azt, hogy a Bizottságnak lehetősége legyen dönteni a stratégiai dokumentumok hatálya alá nem tartozó egyedi intézkedésekről. Ez a támogatásirányítási eszköz megfelel az egyéb külső támogatási finanszírozási eszközökben szereplő támogatásirányítási eszközöknek.

(19)

A Közösségnek szintén képesnek kell lennie az emberi jogok védelmezői által támasztott speciális igényekre való rugalmas és időben történő válaszadásra olyan ad hoc intézkedéseken keresztül, amelyekre nem vonatkozik pályázati felhívás kiírásának kötelezettsége. Ezen túlmenően a nemzeti jogszabályok szerint jogi személyiséggel nem rendelkező alanyok is jogosultak lehetnek támogatásra a költségvetési rendeletben foglalt feltételek szerint.

(20)

Ez a rendelet létrehozza a 2007-2013-as időszakra vonatkozó pénzügyi keretösszeget, ami a költségvetési hatóság fő referenciaösszege lesz az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 37. pontja (12) szerint.

(21)

A finanszírozás jogalapjául szolgáló, az oktatás és a képzés terén európai szintű tevékenységet folytató szervezeteket támogató, illetve meghatározott tevékenységeket előmozdító közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 791/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (13) 2006 végén történő lejártán túl az Emberi Jogokkal és a Demokratizálódással Foglalkozó Európai Egyetemközi Központ számára – amely az emberi jogok és a demokratizálódás témájában európai mesterfokozatot nyújt –, továbbá az EU–ENSZ ösztöndíjprogram részére pénzügyi támogatást kell biztosítani.

(22)

Az Európai Unió választási megfigyelő küldöttségei jelentősen és eredményesen járulnak hozzá a demokratikus folyamatokhoz a harmadik országokban (14). A demokratikus folyamatok azonban lényegesen túlmutatnak magán a választási folyamaton. Az EU választási megfigyelő küldöttségei ezért nem kaphatnak aránytalan részt a rendelet alapján rendelkezésre álló teljes finanszírozásból.

(23)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (15) összhangban kell elfogadni.

(24)

Az arányosság elvével összhangban e rendelet alapvető céljainak elérése érdekében szükséges és helyénvaló megállapítani a demokrácia és az emberi jogok európai eszközére vonatkozó szabályokat. Ez a rendelet – a Szerződés 5. cikkének harmadik bekezdésével összhangban – nem lépi túl az kívánt cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

CÉLKITŰZÉSEK ÉS HATÁLY

1. cikk

Célkitűzések

(1)   Ez a rendelet létrehozza a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét, amely alapján a Közösség – a harmadik országokkal folytatott fejlesztési együttműködésre, valamint gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködésre vonatkozó közösségi politika keretén belül, összhangban az Európai Unió külpolitikájának egészével – támogatást nyújt a demokrácia és a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának fejlesztéséhez és konszolidációjához.

(2)   Az ilyen támogatás különösen a következőkre irányul:

a)

az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának erősítése és megfigyelése, ahogy azt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és más nemzetközi és regionális emberi jogi eszközok is kijelenti, továbbá a demokrácia és a demokratikus reformok elősegítése és megszilárdítása a harmadik országokban elsősorban a civil társadalmi szervezetek támogatása révén, valamint támogatás az emberi jogok védelmezői és az elnyomás és a visszaélés áldozatai számára és a velük való szolidaritás, továbbá az emberi jogok és a demokrácia elősegítése terén tevékenykedő civil társadalom erősítése;

b)

az emberi jogok védelmére, elősegítésére és nyomon követésére és a demokrácia és a jogállamiság előmozdítására vonatkozó nemzetközi és regionális keret támogatása és erősítése, valamint e kereteken belül a civil társadalom tevékeny szerepének megerősítése;

c)

a választási folyamatokba vetett bizalom kiépítése és azok megbízhatóságának erősítése, különösen a választási megfigyelési küldöttségek révén és az ezekben a folyamatokban részt vevő helyi civil társadalmi szervezetek támogatása által.

2. cikk

Hatály

(1)   Az 1. és 3. cikkre tekintettel a közösségi támogatás a következő területekhez kapcsolódik:

a)

a részvételen alapuló képviseleti demokrácia – beleértve a parlamenti demokráciát – és a demokratizálódási folyamatok előmozdítása és hangsúlyozása, elsősorban a civil társadalmi szervezeteken keresztül, többek között az alábbiakban felsorolt területeken:

i.

az egyesülési és gyülekezési szabadság, a személyek akadálytalan mozgásának elősegítése, a lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadság, beleértve a művészi és kulturális kifejezés szabadságát, a független média, az információhoz való akadálytalan hozzáférés, valamint e szabadságjogok gyakorlását gátló adminisztratív akadályok lebontását célzó intézkedések, beleértve a cenzúra elleni küzdelmet;

ii.

a jogállamiság erősítése, az igazságszolgáltatás függetlenségének előmozdítása, a jogi és intézményi reformok támogatása és értékelése és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés elősegítése;

iii.

a Nemzetközi Büntetőtörvényszék, az ad hoc nemzetközi törvényszékek, az átmeneti igazságszolgáltatási, illetve a fegyverszüneti és megbékélési folyamatok előmozdítása és megerősítése;

iv.

a hatékony és átlátható demokratikus elszámoltathatóság és felügyelet – beleértve a biztonsági és igazságügyi szektor felügyeletét – elérésére irányuló reformok támogatása, a korrupció elleni intézkedések ösztönzése;

v.

a politikai pluralizmus és a parlamenti demokrácia előmozdítása; a polgárok helyi, regionális és nemzeti szintű demokratikus reformfolyamatokban való politikai részvételének fejlesztése, különös tekintettel a peremre szorult társadalmi rétegekre;

vi.

a férfiak és nők egyenlő részvételének támogatása a társadalmi, gazdasági és politikai életben és az esélyegyenlőség, illetve a nők egyenlő részvételének és egyenlő politikai képviseletének támogatása;

vii.

a csoportérdekek békés összeegyeztetésének megkönnyítését célzó intézkedések támogatása, beleértve az emberi jogokhoz és a demokratizálódáshoz kapcsolódó bizalomépítő intézkedések támogatását.

b)

az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdítása és védelme, amint az az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és egyéb, a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogokkal kapcsolatos nemzetközi és regionális eszközökben szerepel, elsősorban a civil társadalmi szervezetek révén és többek között az alábbiakhoz kapcsolódóan:

i.

a halálbüntetés eltörlése, a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés megakadályozása, valamint a kínzások áldozatainak rehabilitációja;

ii.

az emberi jogok védelmezőinek támogatása és védelme „Az egyének, a csoportok, és a társadalmi szervek joga és felelőssége az egyetemesen elismert emberi jogok és alapvető szabadságjogok elősegítésére és védelmére” című ENSZ-nyilatkozat 1. cikkének megfelelően;

iii.

a rasszizmus és az idegengyűlölet, valamint a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy más meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján, illetve bármilyen egyéb alapon történő megkülönböztetés elleni küzdelem;

iv.

a bennszülött népek jogai, valamint a kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó személyek jogai;

v.

a nők jogai, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményben és annak fakultatív jegyzőkönyveiben meghatározottaknak megfelelően, beleértve a női nemi szerv megcsonkításával, a kényszerházasságokkal, a becsületbeli okokból elkövetett bűncselekményekkel, az embercsempészettel és a nők ellen elkövetett erőszak bármely formájával szembeni intézkedéseket is;

vi.

a gyermekek jogai, a gyermekek jogairól szóló egyezményben és annak fakultatív jegyzőkönyveiben meghatározottaknak megfelelően, beleértve a gyermekmunka, a gyermekkereskedelem és gyermekprostitúció, valamint a gyermekek katonának való besorozása és katonaként való bevetése elleni küzdelmet is;

vii.

a fogyatékkal élők jogai;

viii.

a legfontosabb munkaügyi normák és a vállalatok társadalmi felelősségének előmozdítása;

ix.

oktatás, képzés és ellenőrzés az emberi jogok és a demokrácia területén, valamint az (1) bekezdés a) pontjának vii. alpontjában szereplő területen;

x.

az emberi jogok védelmében és előmozdításában, valamint az (1) bekezdés a) pontjának vii. alpontjában említett intézkedésekben résztvevő helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi civil társadalmi szervezetek támogatása;

c)

az emberi jogok, az igazságszolgáltatás a jogállamiság védelmére és a demokrácia előmozdítására vonatkozó nemzetközi keret támogatása, különösen a következőkkel:

i.

támogatás nyújtása az emberi jogokra, az igazságszolgáltatásra, a jogállamiságra és a demokráciára vonatkozó nemzetközi és regionális eszközök tekintetében;

ii.

a civil társadalom és a nemzetközi és regionális kormányközi szervezetek közötti együttműködés elősegítése, valamint az emberi jogokkal, az igazságszolgáltatással, a jogállamisággal és a demokráciával kapcsolatos nemzetközi és regionális eszközök nyomon követését és végrehajtását segítő civil társadalmi tevékenységek támogatása;

iii.

a nemzetközi humanitárius jog betartásának előmozdítása;

d)

a demokratikus választási eljárásokba vetett bizalom kiépítése, megbízhatóságának és átláthatóságának növelése, különösen a következőkön keresztül:

i.

az Európai Unió választási megfigyelési küldöttségeinek kiküldése;

ii.

a választási folyamatot nyomon követő egyéb intézkedések;

iii.

a regionális és helyi szintű civil társadalmi szervezetek választási megfigyelő kapacitásainak növeléséhez való hozzájárulás, és a választási folyamatban való részvételt, illetve a folyamat utólagos ellenőrzését fokozó kezdeményezéseik támogatása;

iv.

az Európai Unió választási megfigyelési küldöttségei ajánlásainak végrehajtását célzó intézkedések támogatása, elsősorban a civil társadalmi szervezeteken keresztül.

(2)   Szükség esetén figyelembe kell venni a nemek közötti egyenlőség, a gyermekek jogainak, a bennszülött népek jogainak, a fogyatékkal élő személyek jogainak, valamint az emancipáció, a részvétel, a veszélyeztetett csoportok hátrányos megkülönböztetésének tilalma és az elszámoltathatóság elvének előmozdítását és védelmét az e rendeletben említett valamennyi támogatási intézkedésben.

(3)   Az e rendeletben említett támogatási intézkedéseket harmadik országok területén kell végrehajtani, vagy azoknak közvetlenül kell kapcsolódniuk a harmadik országokban felmerülő helyzetekhez, illetve globális vagy regionális műveletekhez.

3. cikk

A közösségi támogatás kiegészítő jellege és összhangja

(1)   Az e rendelet szerinti közösségi támogatás összhangban áll a fejlesztési együttműködésre vonatkozó közösségi politikai kerettel és az Európai Unió külpolitikájával általában, valamint kiegészíti a kapcsolódó, külső támogatásokhoz fenntartott közösségi eszközök keretében nyújtott támogatást és az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodásban előírt támogatást. Az e rendelet szerinti kiegészítő közösségi támogatás a kapcsolódó külső támogatásokhoz fenntartott eszközök keretében végzett tevékenységek hatékonyságának növelése érdekében nyújtható.

(2)   A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet alapján elfogadott intézkedések összhangban legyenek a Közösség átfogó stratégiai politikai keretével, különösen a fenti eszközök célkitűzéseivel, valamint más, vonatkozó közösségi intézkedésekkel.

(3)   A közösségi és a tagállami támogatási intézkedések hatékonyságának és összhangjának fokozása érdekében a Bizottság – mind a határozathozatal, mind pedig a történések szintjén – biztosítja a saját tevékenységei, valamint a tagállamok tevékenységei közötti szoros koordinációt. A koordináció magában foglalja a támogatási ciklus különböző szakaszaiban folytatott rendszeres konzultációkat és a lényeges információk gyakori cseréjét a többi adományozóval is, különösen a támogatott terület szintjén.

(4)   A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és vele rendszeresen eszmecserét folytat.

(5)   A Bizottság rendszeres információcserére törekszik a civil társadalommal minden szinten, a harmadik országokban is.

II. CÍM

VÉGREHAJTÁS

4. cikk

A végrehajtás általános kerete

Az e rendelet szerinti közösségi támogatást a következő intézkedéseken keresztül kell végrehajtani végre:

a)

a stratégiai dokumentum és adott esetben annak módosításai;

b)

az éves cselekvési programok;

c)

egyedi intézkedések.

d)

ad hoc intézkedések;

5. cikk

A stratégiai dokumentumok és azok módosításai

(1)   A stratégiai dokumentumok meghatározzák az e rendelet szerinti közösségi támogatásra vonatkozó közösségi stratégiát, a Közösség prioritásait, a nemzetközi helyzetet és a főbb partnerek tevékenységeit. E dokumentumoknak összhangban kell lenniük e rendelet általános céljaival, célkitűzeivel, hatályával és elveivel.

(2)   A stratégiai dokumentumok meghatározzák a Közösség általi finanszírozásra kiválasztott, prioritást élvező területeket, az egyedi célkitűzéseket, a várható eredményeket és a teljesítménymutatókat. Ezen felül megadják – mind az átfogó, mind pedig prioritást élvező területenkénti – jelzésértékű pénzügyi eloszlást; ez adott esetben besorolás formájában is megadható.

(3)   A stratégiai dokumentumokat és azok módosítását vagy kiterjesztését a 17. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell elfogadni. Azok nem terjedhetnek túl az e rendelet érvényességi időszakán. A stratégiai dokumentumokat félidőben, valamint szükség esetén ad hoc jelleggel felül kell vizsgálni.

(4)   Az együttműködési tevékenységeik közötti kiegészítő jelleg előmozdítása érdekében a Bizottság és tagállamok, valamint az adományozók és a szereplők – beleértve a civil társadalom képviselőit – a programozási eljárás korai szakaszában információt cserélnek és konzultálnak egymással.

6. cikk

Éves cselekvési programok

(1)   A 7. cikk sérelme nélkül a Bizottság az 5. cikkben említett stratégiai dokumentumok és módosításaik alapján éves cselekvési programokat fogad el.

(2)   Az éves cselekvési programok meghatározzák az elérni kívánt célokat, a beavatkozás területeit, a várható eredményeket, az irányítási eljárásokat és a tervezett finanszírozás teljes összegét. Figyelembe veszik a közösségi támogatás végrehajtására vonatkozó korábbi tapasztalatokat. A programok tartalmazzák a finanszírozandó műveletek leírását, feltüntetik az egyes műveletek tekintetében szétosztandó összegeket, és tartalmazzák a végrehajtás tervezett menetrendjét. A célkitűzéseknek mérhetőknek kell lenniük, és rendelkezniük kell időhöz kötött viszonyítási pontokkal.

(3)   Az éves cselekvési programokat és azok bármely módosítását vagy kiterjesztését a 17. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell elfogadni. Amennyiben az éves cselekvési programok módosításai vonatkozásukban nem haladják meg a kiosztott teljes összeg 20 %-át, úgy az ilyen módosításokat a Bizottság fogadja el. Erről tájékoztatja a 17. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot.

(4)   Amennyiben egy éves cselekvési programot még nem fogadtak el, a Bizottság az 5. cikkben említett stratégiai dokumentumok alapján az éves cselekvési programokra vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal megegyező szabályok és eljárások szerint kivételesen elfogadhat az éves cselekvési programban elő nem írt intézkedéseket.

7. cikk

Egyedi intézkedések

(1)   Az 5. cikktől eltérően, előre nem látott és kellően alátámasztott igények vagy kivételes körülmények esetén a Bizottság a stratégiai dokumentumokban nem szereplő egyedi intézkedéseket fogadhat el.

(2)   Az egyedi intézkedések meghatározzák az elérni kívánt célokat, a tevékenységi területeket, a várható eredményeket, az irányítási eljárásokat és a finanszírozás teljes összegét. Az intézkedések tartalmazzák a finanszírozandó műveletek leírását, feltüntetik az egyes műveletek tekintetében szétosztandó összegeket, és tartalmazzák a végrehajtás tervezett menetrendjét. Tartalmazzák továbbá az egyedi intézkedések végrehajtása során nyomon követendő teljesítménymutatók típusának meghatározását.

(3)   Amennyiben az ilyen intézkedések költsége eléri vagy meghaladja a 3 000 000 EUR összeget, a Bizottság azokat a 17. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban fogadja el.

(4)   Az 3 000 000 EUR összeget el nem érő egyedi intézkedések vonatkozásában a Bizottság az intézkedéseket a határozat elfogadásától számított 10 munkanapon belül tájékoztatás céljából megküldi a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek.

8. cikk

Támogatási intézkedések

(1)   Az e rendelet szerinti közösségi finanszírozás kiterjedhet az ezen rendelet végrehajtásához, valamint célkitűzéseinek eléréséhez közvetlenül szükséges tevékenységek – mint például tanulmányok, ülések, információs, a tudatosság növelését célzó, képzési és közzétételi tevékenységek, ideértve a civil társadalomból érkező partnerek képzését és oktatását célzó intézkedések – előkészítésével, nyomon követésével, ellenőrzésével, vizsgálatával és értékelésével kapcsolatos kiadásokra, az információcserét szolgáló számítógépes hálózatokkal kapcsolatos kiadásokra, és bármely más, a program irányításához szükséges igazgatási vagy technikai segítségnyújtási kiadásokra. Adott esetben kiterjedhet a támogatási intézkedések közösségi jellegének hangsúlyozására irányuló cselekvésekkel, a támogatási intézkedések célkitűzéseinek és eredményeinek az érintett országok nyilvánossága számára történő kifejtésére irányuló tevékenységekkel kapcsolatos kiadásokra.

(2)   A közösségi finanszírozás kiterjedhet az igazgatási támogatással foglalkozó bizottsági küldöttségeknél az e rendelet alapján finanszírozott műveletek irányítása kapcsán felmerülő szükséges kiadásokra.

(3)   A Bizottság az 5. cikkben említett stratégiai dokumentumokban nem szereplő támogatási intézkedéseket a 7. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban fogadja el.

9. cikk

Ad hoz intézkedések

(1)   Az 5. cikktől eltérően a Bizottság ad hoc alapon is nyújthat kisebb összegű támogatást az emberi jogok védelme érdekében végzett sürgős tevékenységek költségeinek fedezése céljából.

(2)   A meghozott ad hoc intézkedésekről a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a tagállamokat.

10. cikk

Támogathatóság

(1)   A 14. cikk sérelme nélkül a 6., 7 és 9. cikkben említett támogatási intézkedések végrehajtása céljából a következő, független és elszámoltatható módon tevékenykedő testületek és szereplők jogosultak az e rendelet szerinti támogatásra:

a)

civil társadalmi szervezetek, beleértve a nem kormányzati nonprofit szervezeteket és független politikai alapítványokat, közösségi szervezetek, magánszektorba tartozó nonprofit ügynökségek, intézmények és szervezetek, valamint ezek helyi, nemzeti, regionális, és nemzetközi szintű hálózatai;

b)

állami szektorba tartozó nonprofit ügynökségek, intézmények és szervezetek, valamint ezek helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi szintű hálózatai;

c)

nemzeti, regionális és nemzetközi parlamentáris testületek, amennyiben ez szükséges ezen eszköz célkitűzéseinek megvalósításához, hacsak a javasolt intézkedést a külső támogatásokhoz fenntartott kapcsolódó közösségi eszközök keretében nem lehet finanszírozni;

d)

nemzetközi és regionális kormányközi szervezetek;

e)

természetes személyek, amennyiben ez e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

(2)   Kivételes és kellően alátámasztott esetben az (1) bekezdésben fel nem sorolt testületek vagy szereplők is támogathatók, amennyiben ez e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

11. cikk

Irányítási eljárások

(1)   Az e rendelet alapján finanszírozott támogatási intézkedéseket az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (16) és annak felülvizsgálatával összhangban, centralizáltan vagy a nemzetközi szervezetekkel közös irányítás révén kell vérehajtani az említett rendelet 53. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(2)   Társfinanszírozás esetén és más kellően indokolt esetekben a Bizottság az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikkével összhangban határozhat úgy, hogy a közhatalmi feladatokkal, és különösen a költségvetés-végrehajtási feladatokkal az említett rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett testületeket bízza meg.

12. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalások

(1)   A költségvetési kötelezettségvállalásokat a Bizottság által a 6., 7., 8. és 9. cikkel összhangban meghozott határozatok alapján kell megtenni.

(2)   A közösségi finanszírozás jogi formái a következők lehetnek, többek között:

a)

támogatási megállapodások, támogatási határozatok vagy hozzájárulási megállapodások;

b)

az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke szerinti megállapodások;

c)

közbeszerzési szerződések;

d)

munkaszerződések.

13. cikk

A finanszírozás típusai

(1)   A közösségi finanszírozás formái a következők lehetnek:

a)

projektek és programok;

b)

a 10. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett nemzetközi és regionális kormányközi szervezetek által benyújtott projektek finanszírozásához nyújtott támogatások;

c)

az emberi jogok védelmezőinek nyújtott kisebb támogatások a 2. cikk (1) bekezdés b) pontjának ii. alpontjában hivatkozottak szerint a 9. cikk (1) bekezdésében foglalt sürgős védelmi intézkedések finanszírozására;

d)

az ENSZ emberi jogi főbiztosi hivatala működési költségeinek támogatása;

e)

az Emberi Jogokkal és Demokratizálódással Foglalkozó Európai Egyetemközi Központ (EIUC) – különösen az emberi jogok és a demokratizálódás területén szerezhető európai mesterfokozat és az EU–ENSZ ösztöndíjprogram, melyek mindegyike teljes egészében hozzáférhető harmadik országok állampolgárai számára –, valamint az emberi jogokat és a demokratizálódást előmozdító egyéb oktatási, képzési és kutatási tevékenységekkel kapcsolatos működési költségeinek támogatása;

f)

az olyan nemzetközi alapokhoz való hozzájárulás, mint például a nemzetközi vagy a regionális szervezetek által irányított alapok;

g)

az Európai Unió választási megfigyelési küldöttségeinek hatékony végrehajtásával kapcsolatos emberi és anyagi források;

h)

az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 88. cikkében meghatározott közbeszerzési szerződések.

(2)   Az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések különösen következőkből származó társfinanszírozással támogathatók:

a)

tagállamok és helyi hatóságaik, és különösen köz- és állami jellegű ügynökségek;

b)

egyéb adományozó országok, és különösen köz- és állami jellegű ügynökségek;

c)

nemzetközi és regionális kormányközi szervezetek;

d)

társaságok, cégek, más magánszervezetek és vállalkozások, szakszervezetek, szakszervezeti szövetségek és egyéb nem állami szereplők.

(3)   Párhuzamos társfinanszírozás esetében a projektet vagy a programot számos, egyértelműen azonosítható összetevőre kell osztani, amelyeket a társfinanszírozást nyújtó különböző partnerek egyenként oly módon finanszíroznak, hogy a finanszírozás végső felhasználása mindig azonosítható legyen. Közös társfinanszírozás esetében a projekt vagy program teljes költsége megoszlik a társfinanszírozást nyújtó partnerek között, és a forrásokat oly módon csoportosítják, hogy a finanszírozási forrás azonosítása a projekt vagy program részeként végzett egyetlen meghatározott tevékenység tekintetében se legyen lehetséges.

(4)   Közös társfinanszírozás esetén a Bizottság – a közös intézkedések végrehajtása céljából – a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában említett testületek nevében pénzeszközöket fogadhat és kezelhet. Az ilyen pénzeszközöket az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 18. cikkével összhangban célhoz kötött bevételekként kell kezelni.

(5)   Társfinanszírozás esetében és egyéb megfelelően indokolt esetekben a Bizottság közhatalmi, és különösen a költségvetés-végrehajtási feladatokkal bízhatja meg az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett testületeket.

(6)   A közösségi támogatás nem használható fel adók, illetékek vagy díjak megfizetésére a kedvezményezett országokban.

14. cikk

Részvételi szabályok és származási szabályok

(1)   Az e rendelet alapján finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélésében való részvétel nyitva áll valamennyi olyan természetes személy előtt, akik a Közösség valamely tagállamának, az Európai Közösség által elismert csatlakozó vagy hivatalos tagjelölt országnak, vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamának állampolgárai, illetve olyan jogi személyek előtt, amelyek ezen országokban letelepedettek.

Az e rendelet alapján finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélésében való részvétel – az e rendelet erejénél fogva támogatható természetes vagy jogi személyeken túlmenően – nyitva áll valamennyi olyan természetes személy előtt is, akik egy, az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága által ekként meghatározott fejlődő ország állampolgárai, illetve olyan jogi személyek előtt, amelyek ilyen országokban letelepedettek. A Bizottság közzéteszi és naprakésszé teszi a fejlődő országoknak az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága által létrehozott jegyzékét, összhangban e jegyzék rendszeres felülvizsgálatával, és erről értesíti a Tanácsot.

(2)   Az e rendelet alapján finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélésében való részvétel nyitva áll valamennyi olyan természetes személy előtt is, akik bármely, az (1) bekezdésben említett országokon kívüli ország állampolgárai, illetve olyan jogi személyek előtt, amelyek ilyen országokban letelepedettek, amennyiben létrehozták a külső támogatásaikhoz való kölcsönös hozzáférést. Kölcsönös hozzáférést biztosítanak, amikor egy ország a tagállamok és az érintett kedvezményezett ország számára egyenlő feltételek mellett biztosít támogathatóságot.

Kölcsönös hozzáférést egy adott országra vagy egy adott regionális országcsoportra vonatkozó egyedi határozat útján állapítanak meg. E határozatot a 17. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell elfogadni, és az legalább egy évig marad hatályban.

(3)   Az e rendelet alapján finanszírozott támogatások odaítélésében és közbeszerzési szerződésekben való részvétel nyitva áll a nemzetközi szervezetek előtt.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés rendelkezései nem érintik a támogatható szervezetek egyes kategóriáinak részvételét jellegüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva az elvégzendő cselekvés célkitűzései tekintetében.

(5)   A szakértők bármely ország állampolgárai lehetnek. Ez nem érinti a közösségi beszerzési szabályokban megállapított minőségi és pénzügyi követelményeket.

(6)   Ha az e rendelet alapján finanszírozott intézkedéseket centralizáltan és közvetlenül, szakosított közösségi testületek, nemzetközi vagy nemzeti közszektorbeli testületek, vagy az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban a közfeladatot ellátó, a magánjog hatálya alá tartozó testületek megbízásával hajtják végre, az irányító jogi személy közbeszerzési és a támogatások odaítélésével kapcsolatos eljárásaiban való részvétel nyitva áll valamennyi olyan természetes személy előtt, akik – az (1) bekezdésben megállapított elvekkel összhangban – a közösségi szerződésekhez és támogatásokhoz hozzáféréssel rendelkező országok, vagy az igazgató hatóság szabályai és eljárási értelmében támogatható bármely más ország állampolgárai, illetve az olyan jogi személyek előtt, amelyek az ilyen országokban letelepedettek.

(7)   Amennyiben a közösségi támogatás egy nemzetközi szervezeten keresztül végrehajtott műveletre terjed ki, a megfelelő szerződéses eljárásokban való részvétel nyitva áll az e cikk értelmében támogatható valamennyi természetes személy és jogi személy előtt, valamint a szervezet szabályai értelmében támogatható valamennyi természetes személy és jogi személy előtt, ügyelve annak biztosítására, hogy valamennyi adományozót egyenlő bánásmódban részesítsenek. Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a beszállítások, anyagok és szakértők tekintetében.

(8)   Amennyiben a közösségi finanszírozás egy, a kölcsönösséggel érintett harmadik országgal, vagy egy regionális szervezettel, vagy egy tagállammal társfinanszírozott műveletre terjed ki, a megfelelő szerződéses eljárásokban való részvétel nyitva áll az e cikk értelmében támogatható valamennyi természetes személy és jogi személy előtt, valamint a harmadik ország, a regionális szervezet vagy a tagállam szabályai értelmében támogatható valamennyi természetes személy és jogi személy előtt. Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a beszállítások, anyagok és szakértők tekintetében.

(9)   Az e rendelet szerint finanszírozott szerződés alapján vásárolt valamennyi beszállításnak és anyagnak a Közösségből vagy egy, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott, támogatható országból kell származnia. Az e rendelet alkalmazásában használandó „származás” kifejezést a vonatkozó, vámügyi célok tekintetében megállapított származási szabályokról szóló közösségi jogszabályok határozzák meg.

(10)   A Bizottság – megfelelően indokolt esetekben – engedélyezheti a szomszédos országokkal hagyományos gazdasági, kereskedelmi vagy földrajzi kapcsolatokkal rendelkező országokból, vagy más harmadik országokból származó természetes és jogi személyek részvételét, és az eltérő származással bíró beszállítások és anyagok megvételét és felhasználását.

(11)   Az eltérések indokolhatók azon az alapon, hogy az érintett országok piacain a termékek és a szolgáltatások nem állnak rendelkezésre, a rendkívüli sürgősség miatt, vagy ha a támogathatósági szabályok egy projekt, egy program vagy egy cselekvés megvalósítását lehetetlenné vagy túlzott mértékben nehézzé tennék.

(12)   Azok a pályázók, akiknek a szerződéseket odaítélték, tiszteletben tartják az alapvető, nemzetközileg elfogadott munkaügyi normákat – mint például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető munkaügyi normáit, illetve az egyesülési szabadságról és a kollektív tárgyalásokról, a kényszer- és a kötelező munka megszüntetéséről, a foglalkoztatás és a foglalkozások tekintetében a megkülönböztetés megszüntetéséről, valamint a gyermekmunka eltörléséről szóló egyezményeit.

15. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   Az e rendelet végrehajtásából eredő minden megállapodás vagy szerződés, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (17), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló 1996. november 11-i 2185/96/ Euratom, EK, tanácsi rendelettel (18) és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1999. május 25-i 1073/1999/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) összhangban tartalmaz a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító rendelkezéseket, különösen a csalás, a korrupció és bármely más szabálytalanság tekintetében.

(2)   A megállapodások és a szerződések kifejezetten feljogosítják a Bizottságot és a Számvevőszéket, hogy valamennyi olyan vállalkozónál és alvállalkozónál rendelkezzenek a dokumentumok ellenőrzésére és a helyszíni ellenőrzésre irányuló hatáskörrel, akik közösségi finanszírozásban részesültek. Ezen felül kifejezetten engedélyezik a Bizottság számára, hogy a 2185/Euratom, EK rendeletben előírtaknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzen.

16. cikk

Értékelés

(1)   A Bizottság rendszeresen ellenőrzi és felülvizsgálja programjait, és értékeli – szükség esetén független külső értékelésen keresztül – a programozás hatékonyságát, koherenciáját és következetességét annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy teljesültek-e a célkitűzések, valamint hogy – a jövőbeli műveletek javítása céljából – lehetővé váljon számára ajánlások megfogalmazása. Az Európai Parlament vagy a Tanács független külső értékelésekre vonatkozó javaslatait megfelelően figyelembe kell venni.

(2)   A Bizottság tájékoztatás céljából megküldi értékelési jelentéseit a 17. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak és az Európai Parlamentnek. A tagállamok kérhetik egyedi értékelések megvitatását a 17. cikk (1) bekezdésében említett bizottságban. Az eredményeket tükrözni kell a programtervezésben és a forráselosztásban.

(3)   A Bizottság adott esetben valamennyi érdekeltet bevonja az e rendelet alapján nyújtott közösségi támogatás értékelési szakaszába. A tagállamokkal, nemzetközi szervezetekkel vagy más testületekkel közös értékeléseket ösztönzözni kell.

III. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottságot egy, a demokráciával és az emberi jogokkal foglalkozó bizottság (a továbbiakban: „bizottság”) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel. Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő 30 nap.

(3)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

18. cikk

Éves jelentés

(1)   A Bizottság megvizsgálja az e rendeletnek megfelelően elvégzett támogatási intézkedések végrehajtása tekintetében elért előrehaladást, és az Európai Parlament és a Tanács számára éves jelentést nyújt be a végrehajtásról és az eredményekről, valamint – amennyire lehetséges – a támogatás legfőbb eredményeiről és hatásairól. A jelentés az európai közösségi fejlesztési politika végrehajtásáról és a külső támogatás végrehajtásáról szóló éves jelentés, valamint az EU emberi jogokról szóló éves jelentésének szerves részét képezi.

(2)   Az éves jelentés információkat tartalmaz az előző év vonatkozásában a finanszírozott intézkedésekről, az ellenőrzési és értékelési gyakorlatok eredményeiről, az érintett partnerek részvételéről és – a globális, regionális, és országos intézkedéseknek megfelelő lebontásban – a költségvetési kötelezettségvállalások és kifizetések végrehajtásáról, valamint a támogatási területekről. A jelentés értékeli e rendelet célkitűzéseinek elérésével kapcsolatban a támogatás eredményeit, a lehető legnagyobb mértékben specifikus és mérhető mutatók felhasználásával.

19. cikk

Pénzügyi keretösszeg

Az e rendelet végrehajtása vonatkozásában a 2007–2013-as időszakra a pénzügyi keretösszeg 1 104 000 000 EUR. Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság a 2007–2013-as időszakra szóló pénzügyi terv korlátain belül engedélyezi.

20. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2010. december 31-ig benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy jelentést e rendelet első három éves végrehajtásának értékeléséről, adott esetben e rendelet szükséges módosításainak bevezetéséről szóló jogalkotási javaslattal együtt.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brusszelben, 2006. december 20.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

J. KORKEAOJA


(1)  Az Európai Parlament 2006. december 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2006. december 20-i határozata.

(2)  HL L 210., 2006.7.31., 82. o.

(3)  HL L 310., 2006.11.9., 1. o.

(4)  HL L 386., 2006.12.29., 1. o.

(5)  HL L 327., 2006.11.24., 1. o.

(6)  Az Európai Unió által az emberi jogok előmozdítása és a demokratizálódás terén a harmadik országokban játszott szerepről szóló, 2001. május 8-i bizottsági közlemény.

(7)  A demokratikus elvek és az emberi jogok tiszteletben tartásának a Közösség és a harmadik országok között létrejött megállapodásokba történő felvételéről szóló, 1995. május 23-i bizottsági közlemény.

(8)  HL C 46., 2006.2.24., 1. o.

(9)  HL L 120., 1999.5.8., 1. o. A legutóbb a 2110/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 344., 2005.12.27., 1. o.) módosított rendelet.

(10)  HL L 120., 1999.5.8., 8. o. A legutóbb a 2112/2005/EK rendelettel (HL L 344., 2005.12.27., 23. o.) módosított rendelet.

(11)  HL L 317., 2000.12.15., 3. o., HL L 385., 2004.12.29., 88. o.

(12)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(13)  HL L 138., 2004.4.30., 31. o.

(14)  A Bizottság 2000. április 11-i közleménye az EU választási segítségnyújtásáról és megfigyeléséről.

(15)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(16)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(17)  HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(18)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(19)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.


29.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 386/12


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1890/2006/EK RENDELETE

(2006. december 20.)

a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó közösségi felmérések szervezéséről szóló 571/88/EGK tanácsi rendeletnek a 2007–2009 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret, valamint a Bulgária és Románia számára nyújtható maximális közösségi hozzájárulás tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel Bulgária és Románia csatlakozási okmányára és különösen annak 56. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1)

Az 571/88/EGK (2) tanácsi rendelet arról rendelkezik, hogy a tagállamok a felmerülő költségekhez való hozzájárulásként felmérésenként egy maximális összegig térítésben részesülnek.

(2)

A mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó felmérések elvégzése a tagállamoktól és a Közösségtől is jelentős forrásokat igényel annak érdekében, hogy eleget lehessen tenni a közösségi intézmények tájékoztatási követelményeinek.

(3)

Tekintettel Bulgária és Románia csatlakozására, valamint az ezen új tagállamokban 2007-ben a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó felmérések elvégzésére, helyénvaló a felmérésenként adható maximális közösségi hozzájárulás meghatározása, erre a kiigazításra a csatlakozás miatt van szükség, és a csatlakozási okmányban nem szerepel.

(4)

E rendelet a program hátralévő részére vonatkozóan megállapítja a pénzügyi keretösszeget, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17.-i intézményközi megállapodás (3) 37. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során a költségvetési hatóság számára elsődleges hivatkozási pontként szolgál,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 571/88/EGK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 14. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következő francia bekezdésekkel egészül ki:

„–

2 000 000 EUR Bulgária számára,

2 000 000 EUR Románia számára.”

2.

A 14. cikk (1) bekezdésének harmadik, negyedik és ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E program végrehajtásának pénzügyi keretösszegét, beleértve az Eurofarm projekt végrehajtásához szükséges előirányzatokat, a 2007–2009 közötti időszakra vonatkozóan 20 400 000 EUR összegben határozzák meg.

Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság a pénzügyi keret korlátain belül engedélyezi.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk (1) bekezdését 2007. január 1.-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 20.

Az Európai Parlament részéről

Az elnök

J. BORRELL FONTELLES

A Tanács részéről

Az elnök

J. KORKEAOJA


(1)  Az Európai Parlament 2006. december 12-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2006. december 20-i határozata.

(2)  HL L 56., 1988.3.2., 1. o. A legutóbb a 204/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 34., 2006.2.7., 3. o.) módosított rendelet.

(3)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.


29.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 386/14


A TANÁCS 1891/2006/EK RENDELETE

(2006. december 18.)

az Európai Közösségnek az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás genfi szövegéhez való csatlakozása hatálybalépése érdekében a 6/2002/EK és 40/94/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 308. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

A közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet (1) létrehozta a formatervezési minták közösségi rendszerét, amellyel a vállalkozások egyetlen eljárási rendszerrel szerezhetnek a Közösség egész területén egységes hatályú és azonos oltalomban részesülő közösségi formatervezésiminta-oltalmat.

(2)

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által kezdeményezett és végrehajtott előkészületeket követően a Hágai Unióban tagsággal rendelkező és azzal nem rendelkező tagállamok, valamint az Európai Közösség részvételével az e célból Genfben megtartott diplomáciai konferencia 1999. július 2-án elfogadta az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodáshoz kapcsolódó genfi szöveget (a továbbiakban: a genfi szöveg).

(3)

A Tanács a 954 tanácsi határozattal (2) jóváhagyta az Európai Közösségnek az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás genfi szövegéhez történő csatlakozását, és felhatalmazta a Tanács elnökét, hogy a WIPO főigazgatójánál attól a naptól helyezze letétbe a csatlakozási okiratot, amikor a Tanács elfogadta a Közösségnek a genfi szöveghez történő csatlakozásának hatálybalépéséhez szükséges intézkedéseket. E rendelet tartalmazza az említett intézkedéseket.

(4)

A megfelelő intézkedéseket „A formatervezési minták nemzetközi lajstromozásáról” szóló új cím felvételével be kell építeni a 6/2002/EK rendeletbe.

(5)

A Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozásokkal kapcsolatos szabályoknak és eljárásoknak elvben azonosnak kell lenniük a közösségi formatervezési mintákkal kapcsolatos bejelentésekre alkalmazandókkal. Ezen elvnek megfelelően a Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozást a bejelentés elutasításának okaira vonatkozó vizsgálattal azonos vizsgálatnak kell alávetni, mielőtt az a lajstromozott közösségi formatervezési mintáéval azonos hatályt váltana ki. Ehhez hasonlóan a lajstromozott közösségi formatervezési mintával azonos hatályú nemzetközi lajstromozásnak a lajstromozott közösségi formatervezési mintára vonatkozó szabályokkal azonos megsemmisítési szabályok alá kell tartoznia.

(6)

A 6/2002/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

A Közösségnek a genfi szöveghez történő csatlakozása új bevételi forrást fog teremteni a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) számára. A közösségi védjegyről szóló, 2003. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendeletet (3) ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 40/94/EK rendelet 134. cikkének (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az egyéb bevételi források sérelme nélkül a bevételek a díjrendeletek alapján fizetendő díjak teljes összegéből, az Európai Közösségeket megjelölő nemzetközi lajstromozás tekintetében az e rendelet 140. cikkében említett, a Madridi Jegyzőkönyv szerinti díjak teljes összegéből és a Madridi Jegyzőkönyv részes feleinek kifizetett más összegekből, az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás tekintetében a 6/2002/EK rendelet 106c. cikkében említett, a genfi szöveg értelmében fizetendő díjak teljes összegéből és a genfi szöveg részes feleinek kifizetett más összegekből, valamint az Európai Közösségek általános költségvetése Bizottságra vonatkozó szakaszának külön megnevezésében szereplő, szükséges mértékű támogatásból állnak.”.

2. cikk

A 6/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 25. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

ha a közösségi formatervezési minta ütközik a bejelentés napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség időpontját – követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre az említett napot megelőzően adtak mintaoltalmat

i.

lajstromozott közösségi mintával vagy az ilyen minta bejelentésével;

vagy

ii.

valamely tagállamban lajstromozott korábbi mintával vagy annak bejelentésével;

vagy

iii.

az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodásnak az 1999. július 2-án Genfben elfogadott, és a 954/2006 tanácsi határozattal jóváhagyott genfi szövege (a továbbiakban: a genfi szöveg) szerint lajstromozott és a Közösségben hatályos formatervezésiminta-oltalmi joggal vagy annak bejelentésével;”

2.

A rendelet a XI. cím után a következő címmel egészül ki

„XIa. CÍM

A FORMATERVEZÉSI MINTÁK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSA

1. Szakasz

Általános rendelkezések

106a. cikk

A rendelkezések alkalmazása

(1)   E cím eltérő rendelkezésének hiányában e rendeletet és a 109. cikk értelmében az e rendelet végrehajtására elfogadott bármely rendeletet értelemszerűen alkalmazni kell a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája által fenntartott, ipari minták nemzetközi lajstromában szereplő, a Közösséget a genfi szöveg értelmében megjelölő lajstromozásokra (a továbbiakban: »nemzetközi lajstromozás« és »a Nemzetközi Iroda«).

(2)   Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozással kapcsolatos, a nemzetközi lajstromba tett bármilyen bejegyzés ugyanolyan hatállyal bír, mintha azt a Hivatal közösségi formatervezési mintákra vonatkozó lajstromába jegyezték volna be, és a Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozásnak a Nemzetközi Iroda Értesítőjében történő bármilyen közzététele ugyanolyan hatállyal bír, mintha azt a közösségi formatervezési minták értesítőjében tették volna közzé.

2. Szakasz

A közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozások

106b. cikk

A nemzetközi megjelölés benyújtására vonatkozó eljárás

A genfi szöveg 4. cikkének (1) bekezdése szerinti nemzetközi bejelentéseket közvetlenül a Nemzetközi Irodához kell benyújtani.

106c. cikk

Megjelölési díjak

A genfi szöveg 7. cikkének (1) bekezdésében említett, előírt megjelölési díjak helyébe egyéni megjelölési díj lép.

106d. cikk

Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás hatálya

(1)   A Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás a genfi szöveg 10. cikkének (2) bekezdése szerinti lajstromozási naptól ugyanolyan hatállyal bír, mint a lajstromozott közösségi formatervezési minta bejelentése.

(2)   Ha nem jelentettek be elutasítást vagy ha az elutasítást visszavonták, a Közösséget megjelölő formatervezési minta nemzetközi lajstromozása az (1) bekezdésben említett naptól ugyanolyan hatállyal bír, mint a formatervezési mintának a lajstromozott közösségi formatervezési mintaként történő lajstromozása.

(3)   A Hivatal a végrehajtási rendeletben megállapított feltételekkel összhangban információt nyújt a (2) bekezdésben említett nemzetközi lajstromozásokról.

106e. cikk

Elutasítás

(1)   A Hivatal a nemzetközi lajstromozás közzétételének napjától számított legfeljebb hat hónapon belül közli a Nemzetközi Irodával az elutasításról szóló értesítést, ha a nemzetközi lajstromozásra vonatkozó vizsgálat elvégzése során a Hivatal észleli, hogy az a formatervezési minta, amelyre az oltalmat igénylik, nem felel meg a 3. cikk a) pontjában szereplő meghatározásnak, vagy a közrendbe vagy a közerkölcs elfogadott elveibe ütközik.

Az értesítés tartalmazza az elutasítás okát.

(2)   A Közösségben a nemzetközi lajstromozás hatálya addig nem utasítható el, míg a jogosultnak nem adtak lehetőséget a Közösség tekintetében a nemzetközi lajstromozásról való lemondásra vagy észrevételek benyújtására.

(3)   Az elutasítás okaira irányuló vizsgálatra vonatkozó feltételeket a végrehajtási rendelet állapítja meg.

106f. cikk

A nemzetközi lajstromozás hatályának megsemmisítése

(1)   A Közösségben a nemzetközi lajstromozás hatálya a VI. és a VII. címben szereplő eljárással összhangban vagy a közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság által a bitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján részben vagy egészben semmisnek nyilvánítható.

(2)   Amennyiben a Hivatalnak tudomása van a megsemmisítésről, arról értesíti a Nemzetközi Irodát.”.

3. cikk

Ez a rendelet a genfi szöveg Európai Közösség tekintetében történő hatálybalépésének napján lép hatályba.

E rendelet hatálybalépésének napját az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

J.-E. ENESTAM


(1)  HL L 3., 2002.1.5., 1. o. A legutóbb a 2005. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(2)  Lásd e Hivatalos Lap 18. oldalát.

(3)  HL L 11., 1994.1.14., 1. o. A legutóbb a 2005. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.


II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Tanács

29.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 386/17


A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. március 27.)

az Európai Közösség és a Marokkói Királyság közötti, a légiközlekedési szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

(2006/953/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 80. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben annak 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2003. június 5-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat harmadik országokkal a meglévő kétoldalú megállapodások egyes rendelkezéseinek közösségi megállapodással történő felváltásáról.

(2)

A Bizottság a Közösség nevében tárgyalásokat folytatott a Marokkói Királysággal a légiközlekedési szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás), a Bizottságot a meglévő kétoldalú megállapodások egyes rendelkezéseinek közösségi megállapodással történő felváltása céljából a harmadik országokkal folytatandó tárgyalások megkezdésére felhatalmazó tanácsi határozat mellékletében foglalt mechanizmusokkal és irányelvekkel összhangban.

(3)

A Bizottság által megtárgyalt megállapodást - annak egy későbbi időpontban történő lehetséges megkötésére figyelemmel - alá kell írni és azt ideiglenesen alkalmazni kell,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről létrejött megállapodás aláírása – figyelemmel annak későbbi időpontban való megkötéséről szóló tanácsi határozatra – a Közösség részéről jóváhagyásra kerül.

A megállapodás szövege e határozat mellékletét képezi.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak a Közösség nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

A megállapodást annak hatálybalépéséig az azon napot követő hónap első napjától kell ideiglenesen alkalmazni, amelyen a szerződő Felek írásban értesítették egymást arról, hogy az ehhez szükséges eljárásoknak eleget tettek.

4. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy a megállapodás 8. cikke (2) bekezdésében előírt értesítést megtegye.

Kelt Brüsszelben, 2006. március 27.

a Tanács részéről

az elnök

M. GORBACH


MEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és a Marokkói királyság között a légiközlekedési szolgáltatások egyes kérdéseiről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG

egyrészről, valamint

A MAROKKÓI KIRÁLYSÁG

másrészről

(a továbbiakban: a Felek),

MEGÁLLAPÍTVA, hogy az Európai Közösség több tagállama és a Marokkói Királyság között kétoldalú légiközlekedési szolgáltatási megállapodások jöttek létre, amelyek az európai közösségi joggal ellentétes rendelkezéseket tartalmaznak,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy az Európai Közösség kizárólagos hatáskörrel rendelkezik számos olyan kérdést illetően, amelyre az Európai Közösség tagállamai és harmadik országok között létrejött kétoldalú légi közlekedési megállapodások kiterjedhetnek,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy az európai közösségi jog szerint a valamely tagállamban letelepedett közösségi légifuvarozóknak joguk van arra, hogy megkülönböztetéstől mentesen hozzáférjenek a tagállamok és harmadik országok közötti légi útvonalak piacához,

TEKINTETTEL az Európai Közösség és egyes harmadik országok között létrejött megállapodásokra, amelyek az ilyen harmadik országok állampolgárai számára lehetővé teszik, hogy az európai közösségi joggal összhangban engedélyezett légifuvarozók tulajdonjogát megszerezzék,

FELISMERVE, hogy az Európai Közösség tagállamai és a Marokkói Királyság között létrejött kétoldalú légiközlekedési szolgáltatási megállapodások azon rendelkezéseit, amelyek a közösségi joggal ellentétesek, teljes összhangba kell hozni a közösségi joggal az Európai Közösség tagállamai és a Marokkói Királyság közötti légiközlekedési szolgáltatások megbízható jogalapjának megteremtése és az ilyen légiközlekedési szolgáltatások folytonosságának fenntartása érdekében,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy az Európai Közösségnek e tárgyalások keretében nem célja az Európai Közösség és a Marokkói Királyság közötti légi forgalom mértékének növelése, a közösségi légi fuvarozók és a Marokkói Királyság légi fuvarozói közti egyensúly befolyásolása vagy a kétoldalú légiközlekedési megállapodások rendelkezéseinek a forgalmi jogok tekintetében történő kétoldalú módosítása,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Általános rendelkezések

(1)   E megállapodás alkalmazásában „tagállamok”: az Európai Közösség tagállamai.

(2)   Az I. mellékletben felsorolt valamennyi megállapodásban az adott megállapodásban szerződő félként szereplő tagállam állampolgáraira való hivatkozásokat az Európai Közösség tagállamainak állampolgáraira való hivatkozásként kell értelmezni.

(3)   Az I. mellékletben felsorolt valamennyi megállapodásban az adott megállapodásban szerződő félként szereplő tagállam légifuvarozóira vagy légitársaságaira való hivatkozásokat az adott tagállam által kijelölt légifuvarozókra vagy légitársaságokra való hivatkozásként kell értelmezni.

2. cikk

Tagállam általi kijelölés

(1)   A II. melléklet a) és b) pontjában felsorolt cikkek vonatkozó rendelkezései helyébe az e cikk (2) és (3) bekezdésének rendelkezései lépnek az érintett tagállam légifuvarozójának kijelölése, a légifuvarozó részére a Marokkói Királyság által megadott engedélyek és jogosítványok, valamint a légifuvarozó ilyen engedélyeinek vagy jogosítványainak megtagadása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása tekintetében.

(2)   A tagállam általi kijelölés kézhezvételét követően a Marokkói Királyság a legrövidebb eljárási időn belül megadja a megfelelő engedélyeket és jogosítványokat, feltéve hogy:

i.

a légifuvarozó az Európai Közösséget létrehozó szerződés értelmében a kijelölő tagállamban telepedett le, és az európai közösségi jognak megfelelő érvényes üzemeltetési engedéllyel rendelkezik;

ii.

a működési engedély kiadásáért felelős tagállam gyakorolja és tartja fenn a légifuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését, és az illetékes légiforgalmi hatóság a kijelölésben egyértelműen meg van határozva;

valamint

iii.

a légifuvarozó közvetlenül vagy többségi tulajdon révén a tagállamok és/vagy a tagállamok állampolgárai, és/vagy a III. mellékletben felsorolt egyéb államok és/vagy azok állampolgárai tulajdonában van és marad, és mindenkor ezen államok és/vagy állampolgárok tényleges ellenőrzése alatt áll.

(3)   A Marokkói Királyságnak jogában áll a tagállam által kijelölt légifuvarozó engedélyeit vagy jogosítványait megtagadni, visszavonni, felfüggeszteni vagy korlátozni, amennyiben:

i.

a légifuvarozó az Európai Közösséget létrehozó szerződés értelmében nem a kijelölő tagállamban telepedett le, vagy nem rendelkezik az európai közösségi jognak megfelelő érvényes üzemeltetési engedéllyel;

ii.

nem a működési engedély kiadásáért felelős tagállam gyakorolja és tartja fenn a légifuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését, vagy az illetékes légiforgalmi hatóság a kijelölésben nincs egyértelműen meghatározva;

vagy

iii.

a légifuvarozó közvetlenül vagy többségi tulajdon révén nem a tagállamok és/vagy a tagállamok állampolgárai, és/vagy a 3. mellékletben felsorolt egyéb államok és/vagy azok állampolgárai tulajdonában van, és nem azok tényleges ellenőrzése alatt áll.

Az e bekezdés szerinti jogának gyakorlása során a Marokkói Királyság nem alkalmazhat a nemzetiség alapján megkülönböztetést a közösségi légifuvarozók között.

(4)   A II. melléklet a) és b) pontjában felsorolt cikkek vonatkozó rendelkezései helyébe az e cikk (5) és (6) bekezdésének rendelkezései lépnek a Marokkói Királyság légifuvarozójának kijelölése, a légifuvarozó részére az érintett tagállam által megadott engedélyek és jogosítványok, valamint a légifuvarozó ilyen engedélyeinek vagy jogosítványainak megtagadása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása tekintetében.

(5)   A Marokkói Királyság általi kijelölés kézhezvételét követően a tagállam a legrövidebb eljárási időn belül megadja a megfelelő engedélyeket és jogosítványokat, feltéve hogy:

i.

a légifuvarozó a Marokkói Királyság területén telepedett le, és a marokkói jognak megfelelő érvényes üzemeltetési engedéllyel vagy bármely más, azzal egyenértékű dokumentummal rendelkezik rendelkezik;

ii.

a Marokkói Királyság gyakorolja és tartja fenn a légifuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését;

valamint

iii.

a légifuvarozó közvetlenül vagy többségi tulajdon révén a Marokkói Királyság és/vagy annak állampolgárai vagy a tagállamok és/vagy a tagállamok állampolgárai tulajdonában van és marad, és mindenkor a Marokkói Királyság és/vagy annak állampolgárai vagy a tagállamok és/vagy a tagállamok állampolgárai tényleges ellenőrzése alatt áll, kivéve, ha az I. mellékletben felsorolt alkalmazandó megállapodás kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz e tekintetben.

(6)   Az érintett tagállamnak jogában áll a Marokkói Királyság által kijelölt légifuvarozó engedélyeit vagy jogosítványait megtagadni, visszavonni, felfüggeszteni vagy korlátozni, amennyiben:

i.

a légifuvarozó nem a Marokkói Királyság területén telepedett le vagy nem rendelkezik a marokkói jognak megfelelő érvényes üzemeltetési engedéllyel vagy bármely más, azzal egyenértékű dokumentummal;

ii.

nem a Marokkói Királyság gyakorolja és tartja fenn a légifuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését;

vagy

iii.

a légifuvarozó közvetlenül vagy többségi tulajdon révén nem a Marokkói Királyság és/vagy annak állampolgárai vagy a tagállamok és/vagy a tagállamok állampolgárai tulajdonában van, és nem azok tényleges ellenőrzése alatt áll, kivéve, ha az I. mellékletben felsorolt alkalmazandó megállapodás kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz e tekintetben.

3. cikk

A szabályozási ellenőrzéshez kapcsolódó jogok

(1)   A II. melléklet c) pontjában felsorolt cikkeket kiegészítik az e cikk (2) bekezdésének rendelkezései.

(2)   Amennyiben egy tagállam olyan légifuvarozót jelöl ki, amelynek szabályozási ellenőrzését egy másik tagállam gyakorolja és tartja fenn, a Marokkói Királyságnak a légifuvarozót kijelölő tagállam és a Marokkói Királyság között létrejött megállapodásban foglalt biztonsági rendelkezések szerinti jogai a biztonsági előírásoknak az adott másik tagállam általi elfogadása, végrehajtása és betartása során, valamint az adott légifuvarozó üzemeltetési engedélye tekintetében ugyanúgy érvényesülnek.

4. cikk

A repülőgép-üzemanyag megadóztatása

(1)   A II. melléklet d) pontjában felsorolt cikkeket kiegészítik az e cikk (2) bekezdésének rendelkezései.

(2)   Bármely ellenkező értelmű rendelkezés ellenére a II. melléklet d) pontjában felsorolt megállapodások bármelyikében foglaltak nem akadályozhatják meg a tagállamokat abban, hogy adókat, illetékeket, vámokat vagy díjakat vessenek ki a területükön a Marokkói Királyság által kijelölt légifuvarozó azon légijárműve által felhasznált üzemanyagra, amely az adott tagállam területének egy pontja és az adott tagállam területének egy másik pontja vagy egy másik tagállam területe között üzemel.

5. cikk

Viteldíjak

(1)   A II. melléklet e) pontjában felsorolt cikkeket kiegészítik az e cikk (2) bekezdésének rendelkezései.

(2)   Az I. mellékletben felsorolt és a II. melléklet e) pontjában foglalt rendelkezést tartalmazó megállapodás alapján a Marokkói Királyság által kijelölt légifuvarozó(k)nak a teljes mértékben az Európai Közösségen belüli légi útvonalakon üzemelő járataira vonatkozóan kiszabott viteldíjak az európai közösségi jog hatálya alá tartoznak.

(3)   Az I. mellékletben felsorolt és a II. melléklet e) pontjában foglalt rendelkezést tartalmazó megállapodás alapján a tagállamok által kijelölt légifuvarozó(k)nak a teljes mértékben a Marokkón belüli légi útvonalakon üzemelő járataira vonatkozóan kiszabott viteldíjak a marokkói jog hatálya alá tartoznak.

6. cikk

A megállapodás mellékletei

E megállapodás mellékletei a megállapodás elválaszthatatlan részét képezik.

7. cikk

Felülvizsgálat vagy módosítás

A Felek kölcsönös megegyezés alapján bármikor felülvizsgálhatják vagy módosíthatják ezt a megállapodást.

8. cikk

Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás

(1)   Ez a megállapodás azon a napon lép hatályba, amelyen a Felek írásban értesítik egymást arról, hogy az ehhez szükséges belső eljárásoknak eleget tettek.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a Felek megegyeznek abban, hogy a megállapodást ideiglenesen alkalmazzák az azt a napot követő hónap első napjától kezdve, amelyen a Felek értesítik egymást arról, hogy a szükséges eljárások lezárultak.

(3)   A tagállamok és a Marokkói Királyság között létrejött azon megállapodásokat és egyéb szerződéseket, amelyek e megállapodás aláírásának napján még nem léptek hatályba, és amelyeket nem alkalmaznak ideiglenesen, az I. melléklet b) pontja sorolja fel. Ezt a megállapodást minden ilyen megállapodásra és szerződésre azok hatálybalépésének vagy ideiglenes alkalmazásának napjától alkalmazni kell.

9. cikk

Megszűnés

(1)   Amennyiben az I. mellékletben felsorolt valamelyik megállapodás megszűnik, e megállapodás minden olyan rendelkezése, amely az érintett megállapodásra vonatkozik, ugyanebben az időben szintén megszűnik.

(2)   Abban az esetben, ha az I. mellékletben felsorolt valamennyi megállapodás megszűnik, ez a megállapodás ugyanebben az időben szintén megszűnik.

FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

Kelt ban/ben, án/én, két/két eredeti példányban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és arab nyelven.

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

Za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

För Europeiska gemenskapens vägnar

Image 1

Image 2

Image 3

Por el Reino de Marruecos

Za Marocké království

For Kongeriget Marokko

Für das Königreich Marokko

Maroko Kuningriigi nimel

Για το Βασίλειο του Μαρόκου

For the Kingdom of Morocco

Pour le Royaume du Maroc

Per il Regno del Marocco

Marokas Karalistes vārdā

Maroko Karalystès vardu

A Marokkói Királyság részéről

Għar-Renju tal-Marokk

Voor het Koninkrijk Marokko

W imieniu Królestwa Marokańskiego

Pelo Reino de Marrocos

Za Marocké kráľovstvo

Za Kraljevino Maroko

Marokon kuningaskunnan puolesta

För Konungariket Marocko

Image 4

Image 5

I. MELLÉKLET

a)

A Marokkói Királyság és az Európai Közösség tagállamai között létrejött kétoldalú légiközlekedési szolgáltatási megállapodások, amelyeket e megállapodás aláírásának napján már megkötöttek, aláírtak és/vagy ideiglenesen alkalmaznak

a Belga Királyság kormánya és Őfelsége Marokkó Királyának kormánya között létrejött légiközlekedési megállapodás, kelt Rabatban, 1958. január 20-án (a továbbiakban: a Belgium–Marokkó megállapodás);

az 1958. január 20-i jegyzékváltással kiegészítve;

legutóbb a Rabatban, 2002. június 11-én kelt egyetértési nyilatkozattal módosítva.

a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és az Őfelsége Marokkó Királyának kormánya között létrejött légiközlekedési megállapodás, kelt Rabatban, 1961. május 8-án, amely vonatkozásában a Cseh Köztársaság jogutódlási nyilatkozatot tett (a továbbiakban: a Marokkó–Cseh Köztársaság megállapodás).

a Dán Királyság kormánya és a Marokkói Királyság kormánya között létrejött légiközlekedési szolgáltatási megállapodás, kelt Rabatban, 1977. november 14-én (a továbbiakban: a Marokkó–Dánia megállapodás);

az 1977. november 14-i jegyzékváltással kiegészítve.

a Német Szövetségi Köztársaság és a Marokkói Királyság között létrejött légiközlekedési megállapodás, kelt Bonnban, 1961. október 12-én (a továbbiakban: a Marokkó–Németország megállapodás);

a Bonnban, 1991. december 12-én kelt egyetértési nyilatkozattal módosítva.

az 1997. április 9-i és az 1998. február 16-i jegyzékváltással módosítva.

legutóbb a Rabatban, 1998. július 15-én kelt egyetértési nyilatkozattal módosítva.

a Görög Köztársaság kormánya és a Marokkói Királyság kormánya között létrejött légiközlekedési megállapodás, kelt Athénban, 1998. október 6-án (a továbbiakban: a Marokkó–Görögország megállapodás);

az Athénben, 1998. október 6-án kelt egyetértési nyilatkozattal együttes olvasatban.

a Spanyolország kormánya és a Marokkói Királyság kormánya között létrejött légiközlekedési megállapodás, kelt Madridban, 1970. július 7-én (a továbbiakban: a Marokkó–Spanyolország megállapodás);

legutóbb a 2003. augusztus 12-i és a 2003. augusztus 25-i levélváltással kiegészítve.

a Francia Köztársaság kormánya és Őfelsége Marokkó Királyának kormánya között létrejött légiközlekedési megállapodás, kelt Rabatban, 1957. október 25-én (a továbbiakban: a Marokkó–Franciaország megállapodás).

az Olasz Köztársaság kormánya és Őfelsége Marokkó Királyának kormánya között létrejött légiközlekedési megállapodás, kelt Rómában, 1967. július 8-án (a továbbiakban: a Marokkó–Olaszország megállapodás);

a Rómában, 2000. július 13-án kelt egyetértési nyilatkozattal módosítva;

legutóbb a 2001. október 17-i és a 2002. január 3-i jegyzékváltással módosítva.

a Lett Köztársaság kormánya és a Marokkói Királyság kormánya között létrejött légiközlekedési megállapodás, kelt Varsóban, 1999. május 19-én (a továbbiakban: a Marokkó–Lettország megállapodás).

a Luxemburgi Nagyhercegség kormánya és Őfelsége Marokkó Királyának kormánya között létrejött légiközlekedési megállapodás, kelt Bonnban, 1961. július 5-én (a továbbiakban: a Marokkó–Luxemburg megállapodás).

a Magyar Népköztársaság és a Marokkói Királyság között létrejött légiközlekedési megállapodás, kelt Rabatban, 1967. március 21-én (a továbbiakban: a Marokkó–Magyarország megállapodás).

a Máltai Köztársaság kormánya és Őfelsége Marokkó Királyának kormánya között létrejött légiközlekedési megállapodás, kelt Rabatban, 1983. május 26-án (a továbbiakban: a Marokkó–Málta megállapodás).

az Őfelsége Hollandia Királynőjének kormánya és Őfelsége Marokkó Királyának kormánya között létrejött légiközlekedési megállapodás, kelt Rabatban, 1959. május 20-án (a továbbiakban: a Marokkó–Hollandia megállapodás).

az osztrák szövetségi kormány és a Marokkói Királyság kormánya között létrejött légiközlekedési megállapodás, kelt Rabatban, 2002. február 27-én (a továbbiakban: a Marokkó – Ausztria megállapodás).

a Lengyel Népköztársaság kormánya és a Marokkói Királyság kormánya között létrejött légiközlekedési megállapodás, kelt Rabatban, 1969. november 29-én (a továbbiakban: a Marokkó–Lengyelország megállapodás).

a Portugália és a Marokkói Királyság kormánya között létrejött légiközlekedési megállapodás, kelt Rabatban, 1958. április 3-án (a továbbiakban: a Marokkó–Portugália megállapodás);

a Lisszabonban, 1975. december 19-én kelt jegyzőkönyvvel kiegészítve;

legutóbb a Lisszabonban, 2003. november 17-én kelt jegyzőkönyvvel kiegészítve.

a Svéd Királyság kormánya és a Marokkói Királyság kormánya között létrejött légiközlekedési megállapodás, kelt Rabatban, 1977. november 14-én (a továbbiakban: a Marokkó–Svédország megállapodás);

az 1977. november 14-i jegyzékváltással kiegészítve.

a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kormánya és a Marokkói Királyság kormánya között létrejött légiközlekedési szolgáltatási megállapodás, kelt Londonban, 1965. október 22-én (a továbbiakban: a Marokkó–Egyesült Királyság megállapodás);

az 1968. október 10-i és október 14-i jegyzékváltással módosítva;

a Londonban, 1997. március 14-én kelt jegyzőkönyvvel módosítva;

a Rabatban, 1997. október 17-én kelt jegyzőkönyvvel módosítva.

b)

Légiközlekedési szolgáltatási megállapodások és egyéb szerződések, amelyeket a Marokkói Kiralyság és az Európai Közösség tagállamai parafáltak vagy aláírtak, és amelyek e megállapodás aláírásának napján még nem léptek hatályba, és amelyeket nem alkalmaznak ideiglenesen

a Holland Királyság kormánya és a Marokkói Királyság kormánya között létrejött légiközlekedési szolgáltatás megállapodás, amelyet I. mellékletként a Hágában, 2001. június 20-án kelt egyetértési nyilatkozathoz csatoltak (a továbbiakban: a Marokkó–Hollandia parafált megállapodás);

II. MELLÉKLET

Az 1. mellékletben felsorolt megállapodásokban szereplő és a megállapodás 2–5. cikkében említett cikkek jegyzéke

a)

Tagállam általi kijelölés:

a Marokkó–Belgium megállapodás 18. cikke;

a Marokkó–Cseh Köztársaság megállapodás 13. cikke;

a Marokkó–Dánia megállapodás 3. cikke;

a Marokkó–Németország megállapodás 3. cikke;

a Marokkó–Görögország megállapodás 3. cikke;

a Marokkó–Spanyolország megállapodás 3. cikke;

a Marokkó–Franciaország megállapodás 12. cikke;

a Marokkó–Olaszország megállapodás 14. cikke;

a Marokkó–Lettország megállapodás 3. cikke;

a Marokkó–Luxemburg megállapodás 14. cikke;

a Marokkó–Magyarország megállapodás 3. cikke;

a Marokkó–Málta megállapodás 16. cikke;

a Marokkó–Hollandia megállapodás 17. cikke;

a Marokkó–Hollandia parafált megállapodás 3. cikke;

a Marokkó–Ausztria megállapodás 3. cikke;

a Marokkó–Lengyelország megállapodás 7. cikke;

a Marokkó–Portugália megállapodás 13. cikke;

a Marokkó–Svédország megállapodás 3. cikke;

a Marokkó–Egyesült Királyság megállapodás 3. cikke.

b)

Az engedélyek vagy jogosítványok megtagadása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása:

a Marokkó–Belgium megállapodás 5. cikke;

a Marokkó–Cseh Köztársaság megállapodás 7. cikke;

a Marokkó–Dánia megállapodás 4. cikke;

a Marokkó–Németország megállapodás 4. cikke;

a Marokkó–Görögország megállapodás 4. cikke;

a Marokkó–Spanyolország megállapodás 4. cikke;

a Marokkó–Franciaország megállapodás 6. cikke;

a Marokkó–Olaszország megállapodás 7. cikke;

a Marokkó–Lettország megállapodás 4. cikke;

a Marokkó–Luxemburg megállapodás 7. cikke;

a Marokkó–Magyarország megállapodás 8. cikke;

a Marokkó–Málta megállapodás 9. cikke;

a Marokkó–Hollandia megállapodás 4. cikke;

a Marokkó–Hollandia parafált megállapodás 4. cikke;

a Marokkó–Ausztria megállapodás 4. cikke;

a Marokkó–Lengyelország megállapodás 8. cikke;

a Marokkó–Portugália megállapodás 6. cikke;

a Marokkó–Svédország megállapodás 4. cikke;

a Marokkó–Egyesült Királyság megállapodás 4. cikke.

c)

Szabályozási ellenőrzés:

a Marokkó–Németország megállapodás 9a. cikke;

a Marokkó–Görögország megállapodás 7. cikke;

a Marokkó–Olaszország megállapodás 5a. cikke;

a Marokkó–Luxemburg megállapodás 5. cikke;

a Marokkó–Magyarország megállapodás 6. cikke;

a Marokkó–Hollandia parafált megállapodás 17. cikke.

d)

A repülőgép-üzemanyag megadóztatása

a Marokkó–Belgium megállapodás 7. cikke;

a Marokkó–Cseh Köztársaság megállapodás 3. cikke;

a Marokkó–Dánia megállapodás 6. cikke;

a Marokkó–Németország megállapodás 6. cikke;

a Marokkó–Görögország megállapodás 10. cikke;

a Marokkó–Spanyolország megállapodás 5. cikke;

a Marokkó–Franciaország megállapodás 3. cikke;

a Marokkó–Olaszország megállapodás 3. cikke;

a Marokkó–Lettország megállapodás 14. cikke;

a Marokkó–Luxemburg megállapodás 3. cikke;

a Marokkó–Magyarország megállapodás 4. cikke;

a Marokkó–Málta megállapodás 3. cikke;

a Marokkó–Hollandia megállapodás 6. cikke;

a Marokkó–Hollandia parafált megállapodás 10. cikke;

a Marokkó–Ausztria megállapodás 9. cikke;

a Marokkó–Lengyelország megállapodás 3. cikke;

a Marokkó–Portugália megállapodás 3. cikke;

a Marokkó–Svédország megállapodás 6. cikke;

a Marokkó–Egyesült Királyság megállapodás 5. cikke.

e)

Viteldíjak az Európai Közösségen belül

a Marokkó–Belgium megállapodás 19. cikke;

a Marokkó–Cseh Köztársaság megállapodás 19. cikke;

a Marokkó–Dánia megállapodás 9. cikke;

a Marokkó–Németország megállapodás 9. cikke;

a Marokkó–Görögország megállapodás 13. cikke;

a Marokkó–Spanyolország megállapodás 11. cikke;

a Marokkó–Franciaország megállapodás 17. cikke;

a Marokkó–Olaszország megállapodás 20. cikke;

a Marokkó–Lettország megállapodás 10. cikke;

a Marokkó–Luxemburg megállapodás 20. cikke;

a Marokkó–Magyarország megállapodás 17. cikke;

a Marokkó–Málta megállapodás 19. cikke;

a Marokkó–Hollandia megállapodás 18. cikke;

a Marokkó–Hollandia parafált megállapodás 6. cikke;

a Marokkó–Ausztria megállapodás 13. cikke;

a Marokkó–Lengyelország megállapodás 19. cikke;

a Marokkó–Portugália megállapodás 18. cikke;

a Marokkó–Svédország megállapodás 9. cikke;

a Marokkó–Egyesült Királyság megállapodás 9. cikke.

III. MELLÉKLET

A megállapodás 2. cikkében említett egyéb államok jegyzéke

a)

Az Izlandi Köztársaság (az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás értelmében)

b)

A Liechtensteini Hercegség (az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás értelmében);

c)

A Norvég Királyság (az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás értelmében);

d)

A Svájci Államszövetség (az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légiközlekedési megállapodás értelmében)


29.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 386/28


A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. december 18.)

az Európai Közösségnek az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás 1999. július 2-án Genfben elfogadott Genfi Szövegéhez való csatlakozásának jóváhagyásáról

(2006/954/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 308. cikkére, 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének második mondatával, és 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1)

A Szerződés 308. cikkén alapuló, a közösségi formatervezési mintákról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet (1) célja egy olyan piac létrehozása, amely megfelelően működik, és a nemzeti piacokéhoz hasonló feltételeket kínál. Annak érdekében, hogy ilyen piac jöjjön létre, és egyre inkább egységes piaccá váljon, az említett rendelet létrehozta a közösségi formatervezési minták rendszerét, amellyel a vállalkozások egyetlen eljárás során szerezhetnek a Közösség egész területén egységes hatályú és azonos oltalomban részesülő közösségi formatervezésiminta-oltalmat.

(2)

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által kezdeményezett és végrehajtott előkészületeket követően a Hágai Unióban tagsággal rendelkező és azzal nem rendelkező tagállamok, valamint az Európai Közösség részvételével az e célból Genfben megtartott diplomáciai értekezlet 1999. július 2-án elfogadta az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodáshoz kapcsolódó Genfi Szöveget (a továbbiakban: a Genfi Szöveg).

(3)

A Genfi Szöveget azért fogadták el, hogy az ipari mintáknak az 1934. június 2-án elfogadott Londoni Szövegben és az 1960. november 28-án elfogadott Hágai Szövegben előírt nemzetközi letétbe helyezési rendszerébe néhány újítást vezessenek be.

(4)

A Genfi Szöveg célkitűzése a nemzetközi lajstromozás hágai rendszerének az új tagokra történő kiterjesztése, valamint a rendszer vonzóbbá tétele a bejelentők számára. A Londoni Szöveghez és a Hágai Szöveghez képest az egyik fő újítás az, hogy a Genfi Szöveg részes felévé válhatnak olyan kormányközi szervezetek, amelyek formatervezési mintáknak a szervezet egész területére kiterjedő hatályú oltalma nyújtására feljogosított hivatalt tartanak fenn.

(5)

A formatervezési minták lajstromozását végző regionális hivatallal rendelkező kormányközi szervezeteknek a Genfi Szöveg részes felévé válását lehetővé tevő eszközt azért vezették be, hogy különösen a Közösség számára lehetővé váljon a Szöveghez – és így a Hágai Unióhoz – való csatlakozás.

(6)

A Genfi Szöveg 2003. december 23-án lépett hatályba, és 2004. április 1-jén kezdték meg alkalmazását. 2003. január 1-jétől a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fogadni kezdte a lajstromozott közösségi formatervezési mintákra irányuló bejelentéseket, az első bejelentés időpontja pedig 2003. április 1-je volt.

(7)

A közösségi formatervezési minták rendszere és a Genfi Szöveggel létrehozott nemzetközi lajstromozási rendszer kiegészítik egymást. A közösségi formatervezési minták rendszere a formatervezési mintáknak a Közösség területének egészére kiterjedő, teljes és egységesített regionális lajstromozási rendszerét biztosítja. A Hágai Megállapodás a megjelölt szerződő felek területén a formatervezésiminta-oltalom megszerzésére irányuló eljárásokat központosító szerződést alkot.

(8)

A közösségi formatervezési minták rendszere és a Genfi Szöveg szerinti nemzetközi lajstromozási rendszer közötti kapcsolat megteremtése lehetővé tenné a szerzők számára, hogy egyetlen nemzetközi bejelentéssel szerezzenek oltalmat formatervezési mintáikra a közösségi formatervezési minták rendszere alapján a Közösségben, valamint a Genfi Szöveg által érintett területeken a Közösségen belül és azon kívül.

(9)

Ezen túlmenően a közösségi formatervezési minták rendszere és a Genfi Szöveg szerinti nemzetközi lajstromozási rendszer közötti kapcsolat megteremtése előmozdítja a gazdasági tevékenységek harmonikus fejlődését, kiküszöböli a verseny torzulását, költséghatékony, valamint fokozza a belső piac integrációját és annak működését. A Közösségnek ezért a közösségi formatervezési minták rendszerének egyre vonzóbbá tétele érdekében csatlakoznia kell a Genfi Szöveghez.

(10)

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – a Közösségnek a Genfi Szöveghez történő csatlakozását követően – képviselje a Közösséget a Hágai Unió közgyűlésén.

(11)

Ez a határozat nem érinti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy nemzeti formatervezési mintáik tekintetében részt vegyenek a Hágai Unió közgyűlésén,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A hatáskörébe tartozó ügyekre tekintettel az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás 1999. július 2-án elfogadott Genfi Szövegét (a továbbiakban: a Genfi Szöveg) a Közösség nevében a Tanács jóváhagyja.

A Genfi Szöveg e határozat mellékletét képezi.

2. cikk

(1)   A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy letétbe helyezze a csatlakozási okiratot a Szellemi Tulajdon Világszervezete főigazgatójánál attól a naptól kezdve, amelyen a Tanács és a Bizottság elfogadja a közösségi formatervezési mintára vonatkozó jogszabályok és a Genfi Szöveg közötti kapcsolat megteremtéséhez szükséges intézkedéseket.

(2)   Az e határozat mellékletét képező nyilatkozatokat a csatlakozási okiratban teszik meg.

3. cikk

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy képviselje az Európai Közösséget a Hágai Unió közgyűlésének a Szellemi Tulajdon Világszervezete égisze alatt tartott ülésein.

(2)   A közösségi formatervezési minták tekintetében a Közösség hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben a Közösség nevében a Bizottság folytat tárgyalásokat a Hágai Unió közgyűlésén, a következő szabályoknak megfelelően:

a)

a Közösség által a közgyűlésben esetlegesen képviselt álláspontot a Tanács megfelelő munkacsoportjában vagy – ha ez nem lehetséges – a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében végzett munka során összehívott, helyszíni üléseken alakítják ki;

b)

a 6/2002/EK rendelet módosításával kapcsolatos határozatok vagy a Tanács egyhangúságot igénylő egyéb jogi aktusai tekintetében a közösségi álláspontot a Tanács egyhangúlag fogadja el a Bizottság javaslata alapján;

c)

a közösségi formatervezési mintáról szóló jogszabályokat érintő egyéb határozatok vonatkozásában a közösségi álláspontot a Tanács minősített többséggel fogadja el a Bizottság javaslata alapján.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 18-i

a Tanács részéről

az elnök

J.-E. ENESTAM


(1)  HL L 3., 2002.1.5., 1. o. A 2003. évi Csatlakozási Okmánnyal módosított rendelet.


MELLÉKLET

Az 1999. július 2-i Genfi Szöveg

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk:

rtelmező rendelkezések

2. cikk:

A Szerződő Felek joga által biztosított egyéb oltalom és egyes nemzetközi egyezmények alkalmazhatósága

I. FEJEZET:

NEMZETKÖZI BEJELENTÉS ÉS NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁS

3. cikk:

Jogosultság a nemzetközi bejelentés benyújtására

4. cikk:

A nemzetközi bejelentés benyújtására vonatkozó eljárás

5. cikk:

A nemzetközi bejelentés tartalma

6. cikk:

Elsőbbség

7. cikk:

Megjelölési díjak

8. cikk:

Hiánypótlás

9. cikk:

A nemzetközi bejelentés bejelentési napja

10. cikk:

Nemzetközi lajstromozás, a nemzetközi lajstromozás napja, a nemzetközi lajstromozás közzététele és nem nyilvános másolatai

11. cikk:

A közzététel halasztása

12. cikk:

Elutasítás

13. cikk:

A minta egységével kapcsolatos különleges követelmények

14. cikk:

A nemzetközi lajstromozás hatálya

15. cikk:

Megsemmisítés

16. cikk:

A nemzetközi lajstromozásokkal kapcsolatos változások és egyéb adatok bejegyzése

17. cikk:

A nemzetközi lajstromozás kezdeti időtartama, megújítása és az oltalmi idő

18. cikk:

Tájékoztatás a közzétett nemzetközi lajstromozásról

II. FEJEZET:

IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

19. cikk:

Több állam közös hivatala

20. cikk:

A Hágai Unió tagsága

21. cikk:

Közgyűlés

22. cikk:

Nemzetközi Iroda

23. cikk:

Pénzügyek

24. cikk:

Végrehajtási Szabályzat

III. FEJEZET:

FELÜLVIZSGÁLAT ÉS MÓDOSÍTÁS

25. cikk:

E szöveg felülvizsgálata

26. cikk:

Egyes cikkek közgyűlés általi módosítása

IV. FEJEZET:

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikk:

Csatlakozás e szöveghez

28. cikk:

A megerősítések és csatlakozások hatályossá válásának időpontja

29. cikk:

A fenntartások kizárása

30. cikk:

A Szerződő Felek nyilatkozatai

31. cikk:

Az 1934. évi és az 1960. évi szövegek alkalmazása

32. cikk:

E szöveg felmondása

33. cikk:

E szöveg nyelvei; Aláírás

34. cikk:

Letéteményes

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Értelmező rendelkezések

E szöveg alkalmazásában

(i)

„Hágai Megállapodás”: az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló Hágai Megállapodás, amelynek új elnevezése a továbbiakban az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás;

(ii)

„e szöveg”: az e szöveggel létrehozott Hágai Megállapodás;

(iii)

„Végrehajtási Szabályzat”: az e szöveghez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat;

(iv)

„előírt”: a Végrehajtási Szabályzatban előírt;

(v)

„Párizsi Egyezmény”: az ipari tulajdon oltalmára 1 883. március 20-án, Párizsban létesült Párizsi Egyezmény felülvizsgált és módosított szövege;

(vi)

„nemzetközi lajstromozás”: az ipari minták nemzetközi lajstromozása e szöveg alapján;

(vii)

„nemzetközi bejelentés”: a nemzetközi lajstromozásra irányuló bejelentés;

(viii)

„nemzetközi lajstrom”: a nemzetközi lajstromozásokra vonatkozó olyan adatoknak a Nemzetközi Iroda által fenntartott hivatalos gyűjteménye, amelyek bejegyzését e szöveg vagy a Végrehajtási Szabályzat írja elő vagy teszi lehetővé, függetlenül a hordozótól, amelyen ezeket az adatokat tárolják;

(ix)

„személy”: a természetes és a jogi személy;

(x)

„bejelentő”: az a személy, akinek a nevében a nemzetközi bejelentést megtették;

(xi)

„jogosult”: az a személy, akinek a javára a nemzetközi lajstromozást a nemzetközi lajstromba bejegyzik;

(xii)

„kormányközi szervezet”: az a kormányközi szervezet, amely a 27. cikk (1) bekezdésének (ii) pontja alapján e szöveg részesévé válhat;

(xiii)

„Szerződő Fél”: az az állam vagy kormányközi szervezet, amely részese e szövegnek;

(xiv)

„bejelentő szerinti Szerződő Fél”: az a Szerződő Fél vagy a Szerződő Felek egyike, amelytől a bejelentő nemzetközi bejelentéshez való jogosultsága származik annak révén, hogy e Szerződő Fél tekintetében a 3. cikkben meghatározott feltételek legalább egyikét kielégíti; ha a bejelentő nemzetközi bejelentéshez való jogosultsága a 3. cikk alapján kettő vagy több Szerződő Féltől származhat, a „bejelentő szerinti Szerződő Fél” az, amelyet a nemzetközi bejelentésben ilyenként megjelöltek;

(xv)

„a Szerződő Fél területe”: ha a Szerződő Fél állam, ennek az államnak a területe, ha pedig a Szerződő Fél kormányközi szervezet, az a terület, amelyen az e kormányközi szervezetet létrehozó szerződés alkalmazandó;

(xvi)

„hivatal”: az az intézmény, amelyet a Szerződő Fél hatáskörrel ruházott fel arra, hogy a területére kiterjedő hatállyal ipari mintaoltalmat adjon;

(xvii)

„vizsgáló hivatal”: az a hivatal, amely hivatalból vizsgálja az ipari mintaoltalmi bejelentéseket, legalább annak megállapítása céljából, hogy az ipari minta megfelel-e az újdonság követelményének;

(xviii)

„megjelölés”: az arra irányuló kérelem, hogy a nemzetközi lajstromozás hatálya kiterjedjen valamely Szerződő Fél területére; az ilyen megjelölésen a nemzetközi lajstromba történő bejegyzést is érteni kell;

(xix)

„megjelölt Szerződő Fél”, illetve „megjelölt hivatal”: az a Szerződő Fél, illetve annak a Szerződő Félnek a hivatala, amelyet megjelöltek;

(xx)

„1934. évi szöveg”: a Hágai Megállapodás 1934. június 2-án, Londonban aláírt szövege;

(xxi)

„1960. évi szöveg”: a Hágai Megállapodás 1960. november 28-án, Hágában aláírt szövege;

(xxii)

„1961. évi kiegészítő szöveg”: az 1961. november 18-án, Monacóban, az 1934. évi szöveg kiegészítéseként aláírt szöveg;

(xxiii)

„1967. évi kiegészítő szöveg”: a Hágai Megállapodáshoz kapcsolódó, 1967. július 14-én, Stockholmban aláírt – módosított – kiegészítő szöveg;

(xxiv)

„Unió”: az 1925. november 6-i Hágai Megállapodással létrehozott, az 1934. és az 1960. évi szövegekkel, az 1961. évi és az 1967. évi kiegészítő szövegekkel és e szöveggel fenntartott Hágai Unió;

(xxv)

„közgyűlés”: a 21. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közgyűlés vagy az azt helyettesítő más testület;

(xxvi)

„Szervezet”: a Szellemi Tulajdon Világszervezete;

(xxvii)

„főigazgató”: a Szervezet főigazgatója;

(xxviii)

„Nemzetközi Iroda”: a Szervezet Nemzetközi Irodája;

(xxix)

„megerősítési okirat”: a megerősítési, az elfogadási és a jóváhagyási okirat.

2. cikk

A Szerződő Felek joga által biztosított egyéb oltalom és egyes nemzetközi egyezmények alkalmazhatósága

(1)   A Szerződő Felek joga és egyes nemzetközi egyezmények] E szöveg rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek joga által biztosított magasabb szintű oltalmat, a művészeti és iparművészeti alkotások nemzetközi szerzői jogi szerződésekben és egyezményekben biztosított védelmét, valamint az ipari mintáknak a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodás mellékletét képező, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás által biztosított oltalmat.

(2)   [A Párizsi Egyezménynek való megfelelés követelménye] Mindegyik Szerződő Félnek meg kell felelnie a Párizsi Egyezmény ipari mintákra vonatkozó rendelkezéseinek.

I. FEJEZET

NEMZETKÖZI BEJELENTÉS ÉS NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁS

3. cikk

Jogosultság a nemzetközi bejelentés benyújtására

Nemzetközi bejelentést annak az államnak az állampolgára vagy ott honos jogi személy nyújthat be, amely Szerződő Fél, vagy olyan kormányközi szervezet tagja, amely Szerződő Fél, továbbá az, akinek állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telepe a Szerződő Felek valamelyikének területén található.

4. cikk

A nemzetközi bejelentés benyújtására vonatkozó eljárás

1.   [Közvetlen vagy közvetett benyújtás]

a)

A nemzetközi bejelentés a bejelentő választása szerint benyújtható közvetlenül a Nemzetközi Irodához, vagy a bejelentő szerinti Szerződő Fél hivatalán keresztül.

b)

Az a) pont nem zárja ki, hogy bármelyik Szerződő Fél nyilatkozatban értesítse a főigazgatót arról, hogy hivatalán keresztül nemzetközi bejelentés nem nyújtható be.

2.   [Továbbítási díj közvetett benyújtás esetén] Bármelyik Szerződő Fél hivatala megkövetelheti, hogy a rajta keresztül benyújtott nemzetközi bejelentések után – részére és saját javára – a bejelentő továbbítási díjat fizessen.

5. cikk

A nemzetközi bejelentés tartalma

(1)   [A nemzetközi bejelentés kötelező tartalma] A nemzetközi bejelentést az előírt nyelven vagy az előírt nyelvek egyikén kell elkészíteni, és annak tartalmaznia kell vagy ahhoz csatolni kell

(i)

az e szöveg szerinti nemzetközi lajstromozásra irányuló kérelmet;

(ii)

a bejelentőre vonatkozó, előírt adatokat;

(iii)

a nemzetközi bejelentés tárgyát képező ipari minta ábrázolását az előírt példányszámban vagy – a bejelentő választása szerint – több különböző ábrázolását az előírt módon; ha azonban az ipari minta síkbeli, és az (5) bekezdés szerint kérelmet nyújtottak be a közzététel halasztása iránt, a nemzetközi bejelentéshez az ábrázolások helyett az ipari minta előírt számú mintapéldánya is csatolható;

(iv)

annak a terméknek vagy termékeknek az előírt módon történő megjelölését, amelyekben az ipari minta megtestesül, vagy amelyekkel kapcsolatban az ipari mintát alkalmazni kívánják;

(v)

a megjelölt Szerződő Felek megnevezését;

(vi)

az előírt díjakat;

(vii)

bármely más előírt adatot.

(2)   [A nemzetközi bejelentés további kötelező tartalmi elemei]

a)

Bármelyik Szerződő Fél, amelynek hivatala vizsgáló hivatal, és amelynek jogszabályai az e szöveghez való csatlakozás időpontjában az ipari mintaoltalmi bejelentés bejelentési napjának elismerését ahhoz a feltételhez kötik, hogy a bejelentés tartalmazza-e a b) pontban meghatározott kellékek bármelyikét, e kellékekről nyilatkozatban értesítheti a főigazgatót.

b)

Az a) pont szerinti nyilatkozat a következő kellékekre vonatkozhat:

(i)

a bejelentés tárgyát képező ipari minta szerzőjének azonosítására vonatkozó adatok;

(ii)

a bejelentés tárgyát képező ipari minta ábrázolásának vagy jellemzőinek rövid leírása;

(iii)

igénypont.

c)

Ha a nemzetközi bejelentés olyan Szerződő Fél megjelölését tartalmazza, amely az a) pont alapján nyilatkozatot tett, a bejelentésnek az előírt módon tartalmaznia kell az ilyen nyilatkozatban megjelölt kellékeket is.

(3)   [A nemzetközi bejelentés egyéb lehetséges tartalma] A nemzetközi bejelentés tartalmazhatja, illetve ahhoz csatolni lehet a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott egyéb kellékeket is.

(4)   [Több ipari minta egy nemzetközi bejelentésben] Az előírt feltételek figyelembevételével a nemzetközi bejelentésbe két vagy több ipari minta is foglalható.

(5)   [A közzététel halasztására irányuló kérelem] A nemzetközi bejelentés a közzététel halasztására irányuló kérelmet is tartalmazhat.

6. cikk

Elsőbbség

(1)   [Az elsőbbség igénylése]

a)

A nemzetközi bejelentés olyan nyilatkozatot is tartalmazhat, amelyben a Párizsi Egyezmény 4. cikke alapján egy vagy több, a Párizsi Egyezményben részes országban vagy a Kereskedelmi Világszervezet valamely Tagjában, vagy ilyen országra vagy Tagra kiterjedő hatállyal benyújtott korábbi bejelentés elsőbbségét igénylik.

b)

A Végrehajtási Szabályzat előírhatja, hogy az a) pontban említett nyilatkozat a nemzetközi bejelentés benyújtását követően is megtehető. Ebben az esetben a Végrehajtási Szabályzatban meg kell határozni azt a legkésőbbi időpontot, ameddig az ilyen nyilatkozat megtehető.

(2)   [A nemzetközi bejelentés mint az elsőbbséget megalapozó bejelentés] A nemzetközi bejelentés a bejelentés napjától kezdődően, annak további sorsától függetlenül a Párizsi Egyezmény 4. cikke szerinti szabályszerűen benyújtott bejelentéssel egyenértékű.

7. cikk

Megjelölési díjak

(1)   [Előírt megjelölési díj] Az előírt díjaknak tartalmazniuk kell – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – megjelölési díjat minden egyes megjelölt Szerződő Félre vonatkozóan.

(2)   [Egyéni megjelölési díj] Bármely Szerződő Fél, amelynek hivatala vizsgáló hivatal, továbbá bármely Szerződő Fél, amely kormányközi szervezet, nyilatkozatban értesítheti a főigazgatót arról, hogy minden egyes nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban, amelyben megjelölték, és az ilyen nemzetközi bejelentésből származó bármely nemzetközi lajstromozás megújításával kapcsolatban az (1) bekezdésben említett előírt megjelölési díj helyébe egyéni megjelölési díj lép, amelynek összegét a nyilatkozatban feltüntetik, és amely további nyilatkozattal módosítható. Ezt az összeget az említett Szerződő Fél meghatározhatja az oltalom, illetve annak minden egyes megújítása időtartamára, illetve az oltalomnak az említett Szerződő Fél által engedélyezett leghosszabb időtartamára. Ez az összeg azonban nem haladhatja meg azt az összeget, amelynek a bejelentőtől való átvételére az adott Szerződő Fél hivatala jogosult lenne az oltalomnak azonos időre, azonos számú ipari mintára történő megadása esetén, csökkentve ezt az összeget a nemzetközi eljárásból származó megtakarításokkal.

(3)   [A megjelölési díjak átutalása] Az (1) és a (2) bekezdésben említett megjelölési díjakat a Nemzetközi Iroda utalja át azoknak a Szerződő Feleknek, amelyekre vonatkozóan e díjakat megfizették.

8. cikk

Hiánypótlás

(1)   [A nemzetközi bejelentés vizsgálata] Ha a Nemzetközi Iroda úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi bejelentés a Nemzetközi Iroda részéről történő átvételekor nem felel meg e szöveg és a Végrehajtási Szabályzat követelményeinek, felhívja a bejelentőt, hogy pótolja az előírt határidőn belül a felhívásban megjelölt hiányokat.

(2)   [A hiánypótlás elmaradása]

a)

Ha a bejelentő a felhívásnak az előírt határidőn belül nem tesz eleget, a nemzetközi bejelentést – a b) pontban foglalt kivétellel – visszavontnak kell tekinteni.

b)

Ha a hiányok az 5. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal vagy olyan különleges követelménnyel kapcsolatosak, amelyről a Szerződő Fél a főigazgatót a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően értesítette, és a bejelentő a felhívásnak az előírt határidőn belül nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, mintha a nemzetközi bejelentésben az említett Szerződő Felet nem jelölték volna meg.

9. cikk

A nemzetközi bejelentés bejelentési napja

(1)   [Közvetlen bejelentés] Ha a nemzetközi bejelentést közvetlenül a Nemzetközi Irodához nyújtják be, a bejelentés bejelentési napja – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az a nap, amelyen a Nemzetközi Iroda a nemzetközi bejelentést átvette.

(2)   [Közvetett bejelentés] Ha a nemzetközi bejelentést a bejelentő szerinti Szerződő Fél hivatalán keresztül nyújtják be, a bejelentés napját az előírt módon kell megállapítani.

(3)   [A nemzetközi bejelentés egyes hiányai] Ha a nemzetközi bejelentés a Nemzetközi Iroda általi átvétele időpontjában nem elégíti ki azokat a követelményeket, amelyek a bejelentési nap előírtak szerint történő elismeréséhez szükségesek, a bejelentési nap az a nap, amelyen a Nemzetközi Iroda a hiánypótlást átvette.

10. cikk (1)

Nemzetközi lajstromozás, a nemzetközi lajstromozás napja, a nemzetközi lajstromozás közzététele és nem nyilvános másolatai

(1)   [Nemzetközi lajstromozás] A Nemzetközi Iroda a nemzetközi bejelentés tárgyát képező valamennyi ipari mintát haladéktalanul lajstromozza a nemzetközi bejelentés vagy – a hiánypótlásra a 8. cikkel összhangban történő felhívás esetén – a felhívásnak megfelelő hiánypótlás átvételekor. A lajstromozásra attól függetlenül sor kerül, hogy a közzétételt a 11. cikk értelmében elhalasztják-e.

(2)   [A nemzetközi lajstromozás napja]

a)

A nemzetközi lajstromozás napja – a b) pontban foglalt eltéréssel – a nemzetközi bejelentés bejelentési napja.

b)

Ha a nemzetközi bejelentés a Nemzetközi Iroda részéről történő átvétel napján nem elégíti ki az 5. cikk (2) bekezdése alapján előírt követelményeket, a nemzetközi lajstromozás napja a hiánypótlás Nemzetközi Iroda általi átvételének napja és a nemzetközi bejelentés bejelentési napja közül a későbbi időpont.

(3)   [Közzététel]

a)

A nemzetközi lajstromozást a Nemzetközi Iroda közzéteszi. Az ilyen közzétételt az összes Szerződő Fél területén elégséges nyilvánosságra jutásnak kell tekinteni, és a jogosulttól egyéb nyilvánosságra hozatal nem követelhető meg.

b)

A Nemzetközi Iroda a nemzetközi lajstromozás közzétételének másolatát megküldi minden egyes megjelölt hivatal részére.

(4)   [A nyilvánosság kizárása a közzétételt megelőzően] Az (5) bekezdésben és a 11. cikk (4) bekezdésének b) pontjában foglalt kivételekkel a Nemzetközi Iroda a közzétételt megelőzően a nemzetközi bejelentést és a nemzetközi lajstromozást nem teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

(5)   [Nem nyilvános másolatok]

a)

A Nemzetközi Iroda a lajstromozást követően haladéktalanul megküldi a nemzetközi lajstromozás másolatát a nemzetközi bejelentéshez mellékelt minden egyéb nyilatkozattal, irattal és mintapéldánnyal együtt a nemzetközi bejelentésben megjelölt valamennyi olyan hivatalnak, amely arról értesítette a Nemzetközi Irodát, hogy ilyen másolatot kíván kapni.

b)

A hivatal a nemzetközi lajstromozás Nemzetközi Iroda általi közzétételéig a nemzetközi lajstromozásról a Nemzetközi Iroda által megküldött másolatot nem teheti a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, és az említett másolatot csak a nemzetközi lajstromozás, illetve az olyan Szerződő Félnél vagy Szerződő Félre kiterjedő hatállyal benyújtott ipari mintaoltalmi bejelentések vizsgálata során használhatja fel, amely tekintetében joghatósággal rendelkezik. A hivatal – a nemzetközi lajstromozás jogosultja kivételével – különösen nem teheti hozzáférhetővé a nemzetközi lajstromozás tartalmát nem hivatali személyek számára, kivéve az olyan közigazgatási vagy bírósági eljárás céljaira történő hozzáférhetővé tételt, amely a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló nemzetközi bejelentésre való jogosultság tárgyában folyik. Ilyen közigazgatási vagy bírósági eljárás esetén a nemzetközi lajstromozás tartalmát kizárólag az eljárásban részt vevők ismerhetik meg, akiket a tudomásukra jutottak tekintetében titoktartási kötelezettség terhel.

11. cikk

A közzététel halasztása

(1)   [A Szerződő Felek közzététel halasztására vonatkozó rendelkezései]

a)

Ha a Szerződő Fél jogszabályai szerint az ipari minta közzétételének halasztása az előírtnál rövidebb időtartamra kérhető, a Szerződő Fél nyilatkozatban köteles értesíteni a főigazgatót a halasztás lehetséges időtartamáról.

b)

Ha a Szerződő Fél jogszabályai nem teszik lehetővé az ipari minta közzétételének halasztását, a Szerződő Fél erről nyilatkozatban köteles értesíteni a főigazgatót.

(2)   [A közzététel halasztása] Ha a nemzetközi bejelentés a közzététel halasztására irányuló kérelmet tartalmaz, a közzététel időpontja

(i)

az előírt időtartam lejártának napja, ha a nemzetközi bejelentésben megjelölt Szerződő Felek egyike sem tette meg az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot,

vagy

(ii)

a nyilatkozatban meghatározott időtartam lejártának napja vagy – több ilyen megjelölt Szerződő Fél esetén – a nyilatkozataikban meghatározott legrövidebb időtartam lejártának napja, ha a nemzetközi bejelentésben megjelölt Szerződő Felek bármelyike az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatot tett.

(3)   [A halasztás iránti kérelmek elbírálása, ha az alkalmazandó jog szerint nincs helye halasztásnak] Ha a közzététel halasztását kérik, és a nemzetközi bejelentésben megjelölt Szerződő Felek bármelyike az (1) bekezdés b) pontja alapján olyan nyilatkozatot tett, amely szerint jogszabályai nem teszik lehetővé a közzététel halasztását,

(i)

a Nemzetközi Iroda erről – a (ii) pontban foglalt kivétellel – értesíti a bejelentőt; ha az előírt határidőn belül a bejelentő a Nemzetközi Irodához intézett írásbeli nyilatkozatában nem vonja vissza az említett Szerződő Fél megjelölését, a Nemzetközi Iroda a közzététel halasztására irányuló kérelmet figyelmen kívül hagyja;

(ii)

a Nemzetközi Iroda az említett Szerződő Fél megjelölését figyelmen kívül hagyja, és erről a bejelentőt értesíti, ha a nemzetközi bejelentéshez az ipari minta ábrázolásai helyett az ipari minta mintapéldányait csatolták.

(4)   [A korábbi közzétételre, illetve a nemzetközi lajstromozáshoz történő különleges hozzáférésre irányuló kérelem]

a)

A jogosult a (2) bekezdés szerinti halasztási időtartam alatt bármikor kérheti a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező bármely vagy valamennyi ipari minta közzétételét. Ebben az esetben az ilyen ipari minta vagy minták tekintetében a halasztás időtartamát a kérelem Nemzetközi Iroda által történő kézhezvételének napján kell lejártnak tekinteni.

b)

A jogosult a (2) bekezdés szerinti halasztási időtartam alatt bármikor kérheti a Nemzetközi Irodát, hogy az általa megnevezett harmadik személy részére a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező bármely vagy valamennyi ipari mintáról kivonatot adjon, vagy tegye lehetővé számára azok megtekintését.

(5)   [Lemondás és korlátozás]

a)

Ha a jogosult a (2) bekezdés szerinti halasztási időtartam alatt valamennyi megjelölt Szerződő Fél tekintetében lemond a nemzetközi lajstromozásról, a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező ipari minta vagy minták közzétételét mellőzni kell.

b)

Ha a jogosult a (2) bekezdés szerinti halasztási időtartam alatt a nemzetközi lajstromozást valamennyi megjelölt Szerződő Fél tekintetében a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező egy vagy több ipari mintára korlátozza, a korlátozással nem érintett ipari minta vagy minták közzétételét mellőzni kell.

(6)   [Közzététel és az ábrázolások benyújtása]

a)

Az e cikk rendelkezései szerint alkalmazandó halasztási időtartamok bármelyikének lejártakor a Nemzetközi Iroda az előírt díjak megfizetése esetén a nemzetközi lajstromozást közzéteszi. Ha a díjakat nem fizetik meg az előírtaknak megfelelően, a nemzetközi lajstromozást törölni, közzétételét pedig mellőzni kell.

b)

Ha a nemzetközi bejelentéshez az 5. cikk (1) bekezdése (iii) pontjának megfelelően az ipari minta egy vagy több mintapéldányát csatolták, a jogosultnak a bejelentésbe foglalt valamennyi ipari minta ábrázolását az előírt példányszámban és határidőn belül be kell nyújtania a Nemzetközi Irodához. Ennek elmulasztása esetén a nemzetközi lajstromozást törölni, közzétételét pedig mellőzni kell.

12. cikk

Elutasítás

(1)   [Az elutasításra való jogosultság] Ha a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező ipari minta vagy ipari minták bármelyike nem felel meg a megjelölt Szerződő Fél jogszabályai által megkívánt oltalomképességi feltételeknek, e Szerződő Fél hivatala a nemzetközi lajstromozás hatályát e Szerződő Fél területére kiterjedően részben vagy egészben elutasíthatja. Nem utasítható el azonban – sem részben, sem egészben – a nemzetközi lajstromozás hatálya abból az okból, hogy az annak alapjául szolgáló nemzetközi bejelentés nem felel meg a Szerződő Fél jogszabályai szerinti olyan alaki vagy tartalmi követelményeknek, amelyek az e szövegben vagy a Végrehajtási Szabályzatban foglaltaktól eltérőek, vagy azokat meghaladják.

(2)   [Értesítés az elutasításról]

a)

A nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítását a hivatal az előírt határidőn belül értesítésben közli a Nemzetközi Irodával.

b)

Az elutasításról szóló értesítésben meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló valamennyi okot.

(3)   [Az elutasításról szóló értesítés továbbítása; jogorvoslatok]

a)

A Nemzetközi Iroda haladéktalanul továbbítja az elutasításról szóló értesítés másolatát a jogosultnak.

b)

A jogosultat ugyanazok a jogorvoslatok illetik meg, mint amelyek őt a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező ipari mintákra az elutasításról szóló értesítést közlő hivatalra irányadó jogszabályok alapján tett ipari mintaoltalmi bejelentések tekintetében megilletnék. Ezeknek a jogorvoslatoknak legalább az újbóli vizsgálat vagy az elutasítás felülvizsgálata, illetve az elutasítás elleni fellebbezés lehetőségére kell kiterjedniük.

(4) (2)   [Az elutasítás visszavonása] Az elutasításról szóló értesítést közlő hivatal az ilyen értesítést részben vagy egészben bármikor visszavonhatja.

13. cikk

A minta egységével kapcsolatos különleges követelmények

(1)   [Értesítés a különleges követelményekről] Az a Szerződő Fél, amelynek jogszabályai az e szöveghez való csatlakozása időpontjában előírják, hogy az egy bejelentésbe foglalt minták feleljenek meg a minta egysége, az előállítás egysége vagy a használat egysége követelményének, vagy hogy ugyanahhoz a készlethez vagy összeállításhoz tartozzanak, illetve, hogy egyetlen bejelentésben csupán egy független és önálló minta oltalma legyen igényelhető, erről nyilatkozatban értesítheti a főigazgatót. Mindazonáltal, ez a nyilatkozat nem érinti a bejelentőnek az 5. cikk (4) bekezdése szerinti jogát arra, hogy egy nemzetközi bejelentésbe több ipari mintát foglaljon, még akkor sem, ha olyan Szerződő Felet is megjelölt, amelyik ilyen nyilatkozatot tett.

(2)   [A nyilatkozat hatálya] Az ilyen nyilatkozatot tevő Szerződő Fél hivatala a 12. cikk (1) bekezdése szerint jogosult a nemzetközi lajstromozás hatályának területére kiterjedően történő elutasítására, ha a Szerződő Fél által a nyilatkozatban meghatározott követelmények nem teljesülnek.

(3)   [A lajstromozás megosztása esetén fizetendő további díjak] Ha a (2) bekezdés szerinti elutasításról szóló értesítést követően az érintett hivatal előtt a nemzetközi lajstromozást az értesítésben megjelölt elutasítási ok elhárítása érdekében megosztják, a hivatal az elutasítási ok elhárításához szükséges minden egyes további nemzetközi bejelentés után díj megfizetését írhatja elő.

14. cikk

A nemzetközi lajstromozás hatálya

(1)   [Az alkalmazandó jog alapján tett bejelentéssel megegyező hatály] A nemzetközi lajstromozás a nemzetközi lajstromozás napjától kezdődően valamennyi megjelölt Szerződő Fél tekintetében legalább ugyanolyan hatályú, mint a Szerződő Fél jogszabályai alapján szabályszerűen tett ipari mintaoltalmi bejelentés.

(2)   [Az alkalmazandó jog alapján keletkező oltalommal megegyező hatály]

a)

Minden egyes megjelölt Szerződő Fél területén, amelynek hivatala nem közölt a 12. cikknek megfelelően elutasításról szóló értesítést, a nemzetközi lajstromozás legkésőbb az elutasításról szóló értesítés közlésére nyitva álló határidő lejártának napjától vagy – ha a Szerződő Fél a Végrehajtási Szabályzat szerinti nyilatkozatot tett – legkésőbb az e nyilatkozatban megjelölt időponttól ugyanolyan hatályú, mint az ipari mintára a Szerződő Fél jogszabályai alapján megadott oltalom.

b) (3)

Ha a megjelölt Szerződő Fél hivatala elutasításról szóló értesítést közölt, és ezt az értesítést utóbb részben vagy egészben visszavonta, a nemzetközi lajstromozás legkésőbb az elutasítás visszavonásának időpontjától a visszavonással nem érintett részében a Szerződő Fél területén ugyanolyan hatályú, mint a Szerződő Fél jogszabályai alapján az ipari mintaoltalom megadása.

c)

A nemzetközi lajstromozás e bekezdés szerinti hatályát az ilyen lajstromozás tárgyát képező ipari mintára vagy mintákra kell alkalmazni, ahogyan azok a Nemzetközi Irodához a megjelölt hivataltól beérkeztek, illetve – adott esetben – ahogyan azokat az e hivatal előtti eljárásban módosítják.

(3)   [A bejelentő szerinti Szerződő Fél megjelölésének hatályára vonatkozó nyilatkozat]

a)

Az a Szerződő Fél, amelynek hivatala vizsgáló hivatal, nyilatkozatban értesítheti a főigazgatót, hogy ha bejelentő szerinti Szerződő Félnek minősül, a nemzetközi bejelentésben történő megjelölésének nincs hatálya.

b)

Ha azt a Szerződő Felet, amelyik megtette az a) pont szerinti nyilatkozatot, a nemzetközi bejelentésben mind bejelentő szerinti Szerződő Félként, mind pedig megjelölt Szerződő Félként feltüntetik, a Nemzetközi Iroda e Szerződő Fél megjelölését figyelmen kívül hagyja.

15. cikk

Megsemmisítés

(1)   [A védekezés lehetőségének biztosítása] A megjelölt Szerződő Fél illetékes hatóságai nem mondhatják ki a nemzetközi lajstromozás hatályának e Szerződő Fél területére kiterjedő, részben vagy egészben történő megsemmisítését anélkül, hogy a jogosult kellő időben lehetőséget kapott volna jogainak védelmére.

(2)   [A megsemmisítésről szóló értesítés] Annak a Szerződő Félnek a hivatala, amelynek területére kiterjedően a nemzetközi lajstromozás hatályát megsemmisítették, értesíteni köteles a Nemzetközi Irodát, ha az ilyen megsemmisítésről tudomása van.

16. cikk

A nemzetközi lajstromozásokkal kapcsolatos változások és egyéb adatok bejegyzése

(1)   [Változások és egyéb adatok bejegyzése] A Nemzetközi Iroda az előírt módon bejegyzi a nemzetközi lajstromba

(i)

a nemzetközi lajstromozás jogosultjának személyében bekövetkező valamennyi változást, bármelyik vagy az összes Szerződő Fél és a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező bármelyik vagy az összes ipari minta vonatkozásában, feltéve, hogy a jogutód jogosult a 3. cikk alapján nemzetközi bejelentés benyújtására,

(ii)

a jogosult nevében vagy címében bekövetkezett bármely változást,

(iii)

a bejelentő vagy a jogosult által adott képviseleti megbízást és az ilyen képviseletre vonatkozó bármely egyéb jelentős tényt,

(iv)

a jogosult lemondását a nemzetközi lajstromozásról bármelyik vagy valamennyi megjelölt Szerződő Fél tekintetében,

(v)

a nemzetközi lajstromozásnak a jogosult részéről a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező egy vagy több ipari mintára történő korlátozását bármelyik vagy valamennyi megjelölt Szerződő Fél tekintetében,

(vi)

a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező ipari minták egyike vagy mindegyike tekintetében a nemzetközi lajstromozás hatályának a Szerződő Fél területére kiterjedő, a megjelölt Szerződő Fél illetékes hatóságai által történő megsemmisítését,

(vii)

bármely egyéb, a nemzetközi lajstromozás tárgyát képező bármely vagy valamennyi ipari mintán fennálló jogokra vonatkozó, a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott jelentős tényt.

(2)   [A nemzetközi lajstromba történő bejegyzés hatálya] Az (1) bekezdés (i), (ii), (iv), (v), (vi) és (vii) pontja alapján tett bejegyzés ugyanolyan hatályú, mint az egyes érintett Szerződő Felek hivatalai által vezetett lajstromba tett bejegyzés, kivéve, ha a Szerződő Fél nyilatkozatban értesíti a főigazgatót arról, hogy az (1) bekezdés (i) pontja alapján tett bejegyzés hatálya a Szerződő Félre nem terjed ki mindaddig, amíg a Szerződő Fél hivatala a nyilatkozatban meghatározott nyilatkozatokat és iratokat át nem vette.

(3)   [Díjak] Az (1) bekezdés szerinti bármely bejegyzés díj megfizetéséhez köthető.

(4)   [Közzététel] A Nemzetközi Iroda az (1) bekezdés alapján tett bármely bejegyzésről értesítést tesz közzé. Az értesítés közzétételének másolatát mindegyik érintett Szerződő Fél hivatalának megküldi.

17. cikk

A nemzetközi lajstromozás kezdeti időtartama, megújítása és az oltalmi idő

(1)   [A nemzetközi lajstromozás kezdeti időtartama] A nemzetközi lajstromozással a nemzetközi lajstromozás napjától számított ötéves kezdeti időtartamra keletkezik oltalom.

(2)   [A nemzetközi lajstromozás megújítása] A nemzetközi lajstromozás az előírt eljárásnak megfelelően, az előírt díjak megfizetése mellett további öt–öt éves időtartamra megújítható.

(3)   [Az oltalmi idő a megjelölt Szerződő Felek területén]

a)

A nemzetközi lajstromozás megújítása esetén az oltalmi idő mindegyik megjelölt Szerződő Fél területén – a b) pontban foglalt kivétellel – a nemzetközi lajstromozás napjától számított tizenöt év.

b)

Ha a megjelölt Szerződő Fél jogszabályai szerint megadott ipari mintaoltalom esetén az oltalmi idő e jogszabályok értelmében 15 évnél hosszabb, a nemzetközi lajstromozás megújítása esetén az oltalmi idő hossza megegyezik a Szerződő Fél jogszabályaiban meghatározott oltalmi idővel.

c)

Mindegyik Szerződő Fél nyilatkozatban értesíti a főigazgatót az oltalomnak a jogszabályai által megengedett leghosszabb időtartamáról.

(4)   [A korlátozott megújítás lehetősége] A nemzetközi lajstromozás az összes vagy bármely Szerződő Fél, illetve a lajstromozás tárgyát képező összes vagy bármely ipari minta tekintetében újítható meg.

(5)   [A megújítás bejegyzése és közzététele] A Nemzetközi Iroda a megújítást a nemzetközi lajstromba bejegyzi, és az erre vonatkozó értesítést közzéteszi. Az értesítés közzétételének másolatát mindegyik érintett Szerződő Fél hivatalának megküldi.

18. cikk

Tájékoztatás a közzétett nemzetközi lajstromozásról

(1)   [Tájékoztatás] A Nemzetközi Iroda az előírt díj megfizetése mellett a közzétett nemzetközi lajstromozással kapcsolatban a nemzetközi lajstrom tartalmáról bárki számára kérelemre kivonatot ad, illetve a nemzetközi lajstrom tartalmával kapcsolatos adatokat szolgáltat.

(2)   [Hitelesítés alóli mentesség] A nemzetközi lajstromról a Nemzetközi Iroda által kiadott kivonatok nem vethetők alá a Szerződő Felek területén irányadó hitelesítési előírásoknak.

II. FEJEZET

IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Több állam közös hivatala

(1)   [Közös hivatalról szóló értesítés] Ha több olyan állam, amely e szöveg részese, egységesíteni kívánja, illetve több olyan állam, amely e szöveg részesévé kíván válni, egységesítette az ipari mintákra vonatkozó belső jogszabályait, ezek az államok értesíthetik a főigazgatót arról, hogy

(i)

nemzeti hivatalaik helyébe egy közös hivatal lép,

és

(ii)

területük teljes egészét, amelyre az egységes jogot alkalmazni kell, e szöveg 1. cikkének, 3–18. cikkének és 31. cikkének alkalmazásában egyetlen Szerződő Félnek kell tekinteni.

(2)   [Az értesítés időpontja] Az (1) bekezdés szerinti értesítés időpontja

(i)

az olyan államok esetében, amelyek e szöveg részesévé kívánnak válni, a 27. cikk (2) bekezdése szerinti iratok letétbe helyezésének időpontja;

(ii)

az e szövegben részes államok esetében a belső jogszabályaik egységesítését követő bármely időpont.

(3)   [Az értesítés hatálybalépésének időpontja] Az (1) és (2) bekezdésben említett értesítés hatálybalépésének időpontja

(i)

az olyan államok esetében, amelyek e szöveg részesévé kívánnak válni, az az időpont, amelytől kezdődően e szöveg ezekre az államokra kötelező;

(ii)

az e szövegben részes államok esetében az értesítésnek a főigazgató által a többi Szerződő Féllel való közlése napjától számított három hónap vagy az értesítésben megjelölt bármely későbbi időpont.

20. cikk

A Hágai Unió tagsága

A Szerződő Felek ugyanannak a Hágai Uniónak a tagjai, mint amelynek az 1934. évi vagy 1960. évi szövegben részes államok a tagjai.

21. cikk

Közgyűlés

(1)   [Összetétel]

a)

A Szerződő Felek ugyanazon közgyűlés tagjai, mint azok az államok, amelyekre az 1967. évi kiegészítő szöveg 2. cikke kötelező.

b)

A közgyűlésen a közgyűlés mindegyik tagját egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők segíthetnek. Mindegyik küldött csak egy Szerződő Felet képviselhet.

c)

Az Uniónak azok a tagjai, amelyek a közgyűlésnek nem tagjai, megfigyelőként vehetnek részt az üléseken.

(2)   [Feladatok]

a)

A közgyűlés

(i)

foglalkozik minden olyan kérdéssel, amely az Unió fenntartásával és fejlesztésével, illetve e szöveg alkalmazásával kapcsolatos;

(ii)

gyakorolja azokat a jogokat, illetve ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel e szöveg vagy az 1967. évi kiegészítő szöveg kifejezetten felruházta, illetve amelyeket számára előírt;

(iii)

útmutatást ad a főigazgatónak a felülvizsgálati értekezletek előkészítésére és határoz az ilyen értekezlet összehívásáról;

(iv)

módosítja a Végrehajtási Szabályzatot;

(v)

felülvizsgálja és jóváhagyja a főigazgató Unióval kapcsolatos jelentéseit és tevékenységét, és az Unió hatáskörébe tartozó ügyekben ellátja őt minden szükséges iránymutatással;

(vi)

megállapítja az Unió munkatervét, elfogadja kétéves költségvetését, és jóváhagyja a zárszámadást;

(vii)

elfogadja az Unió pénzügyi szabályzatát;

(viii)

olyan bizottságokat és munkacsoportokat alakít, amelyeket megfelelőnek tart az Unió célkitűzéseinek megvalósításához;

(ix)

az (1) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel megállapítja, hogy ülésein megfigyelői minőségben mely államok, kormányközi szervezetek és nem-kormányzati szervezetek vehetnek részt;

(x)

megtesz minden egyéb szükséges intézkedést az Unió célkitűzéseinek előmozdítására, és e szövegnek megfelelően eleget tesz minden egyéb feladatának.

b)

A Szervezet által igazgatott más, az uniót is érintő kérdésekben a döntés előtt a közgyűlés meghallgatja a Szervezet koordinációs bizottságának véleményét.

(3)   [Határozatképesség]

a)

Adott kérdésben való szavazás esetén a közgyűlés akkor határozatképes, ha az e kérdésben szavazati joggal rendelkező államok fele jelen van.

b)

Az a) ponttól eltérően a közgyűlés akkor is hozhat határozatot, ha ülésén azon tagjainak, amelyek az adott kérdésben szavazati joggal rendelkező államok, kevesebb mint a fele, de legalább egyharmada jelen van, ebben az esetben azonban a határozat – az ügyrendi határozatok kivételével – csak a következő feltételekkel érvényes. A Nemzetközi Iroda az említett határozatokat közli azokkal a közgyűlésről távol maradt tagokkal, amelyek az adott kérdésben szavazati joggal rendelkező államok, és felkéri őket, hogy a kézbesítést követő három hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidő lejártakor az ekként szavazó vagy tartózkodó ilyen tagok száma legalább annyi, mint amennyi az ülésen a határozatképességhez hiányzott, a határozat érvényessé válik, feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is fennáll.

(4)   [Döntéshozatal a közgyűlésen]

a)

A közgyűlés döntései során egyhangúságra törekszik.

b)

Ha a döntés nem hozható meg egyhangúlag, az adott ügyben szavazással kell határozni. Ebben az esetben

(i)

mindegyik Szerződő Fél, amelyik állam, egy szavazattal rendelkezik, és csak a saját nevében szavazhat,

és

(ii)

mindegyik Szerződő Fél, amelyik kormányközi szervezet, szavazhat tagállamai helyett, ez esetben annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagállama e szöveg részese; nem szavazhat az ilyen kormányközi szervezet, ha bármelyik tagállama gyakorolja a szavazáshoz való jogát, és vice versa.

c)

Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag azokra az államokra vonatkoznak, amelyekre az 1967. évi kiegészítő szöveg 2. cikke kötelező, azon Szerződő Felek, amelyekre az 1967. évi kiegészítő szöveg 2. cikke nem kötelező, nem rendelkeznek szavazati joggal, ugyanakkor a csak Szerződő Feleket érintő ügyekben kizárólag az utóbbiaknak van szavazati joga.

(5)   [Többség]

a)

A 24. cikk (2) bekezdésében és a 26. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével a közgyűlés határozatait a leadott szavazatok kétharmados többségével hozza meg.

b)

A tartózkodás szavazatként nem vehető figyelembe.

(6)   [Ülésszakok]

a)

A közgyűlést a főigazgató kétévenként egyszer hívja össze rendes ülésszakra, – a kivételes esetektől eltekintve – a Szervezet közgyűlésével azonos időben és helyen.

b)

A közgyűlést a főigazgató rendkívüli ülésszakra hívja össze a tagok egynegyedének kérelme vagy saját kezdeményezése alapján.

c)

Az ülésszak napirendjét a főigazgató készíti elő.

(7)   [Eljárási szabályzat] A közgyűlés elfogadja saját eljárási szabályzatát.

22. cikk

Nemzetközi Iroda

(1)   [Igazgatási feladatok]

a)

A nemzetközi lajstromozást és az ezzel kapcsolatos teendőket, valamint az Uniót érintő egyéb igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda végzi.

b)

A Nemzetközi Iroda különösen a közgyűlés, valamint a közgyűlés által létrehozott szakértői bizottságok és munkacsoportok üléseit készíti elő, és a titkársági teendőket látja el.

(2)   [Főigazgató] A főigazgató az Unió legfőbb tisztségviselője, és ő képviseli az Uniót.

(3)   [A közgyűlés ülésszakain kívüli ülések] A közgyűlés által létrehozott bizottságok és munkacsoportok üléseit, továbbá minden egyéb, az Unióval kapcsolatos ügyekkel foglalkozó ülést a főigazgató hív össze.

(4)   [A Nemzetközi Iroda szerepe a közgyűlésen és más üléseken]

a)

A főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül vesznek részt a közgyűlés valamennyi ülésén, a közgyűlés által létrehozott bizottságok és munkacsoportok ülésein, továbbá minden egyéb, a főigazgató által az Unió keretein belül összehívott ülésen.

b)

A főigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselő hivatalból ellátja a közgyűlés, a bizottságok, a munkacsoportok és az a) pontban említett egyéb ülések titkári teendőit.

(5)   [Értekezletek]

a)

A Nemzetközi Iroda készíti elő a felülvizsgálati értekezleteket a közgyűlés útmutatásai szerint.

b)

A Nemzetközi Iroda az ilyen előkészítés során tanácskozhat kormányközi szervezetekkel, nemzetközi, valamint nemzeti nem-kormányzati szervezetekkel.

c)

A főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül részt vesznek a felülvizsgálati értekezletek vitáiban.

(6)   [Egyéb feladatok] A Nemzetközi Iroda ellátja az e szöveg vonatkozásában rábízott minden egyéb feladatot is.

23. cikk

Pénzügyek

(1)   [Költségvetés]

a)

Az Uniónak költségvetése van.

b)

Az Unió költségvetése magában foglalja az Unió saját bevételeit és kiadásait, továbbá a Szervezet által igazgatott uniók közös költségeinek költségvetéséhez való hozzájárulást is.

c)

Azokat a költségeket, amelyek nem kizárólag az Unióra, hanem a Szervezet által igazgatott egy vagy több más unióra is hárulnak, az uniók közös költségének kell tekinteni. Az Uniónak az ilyen közös költségekben való részesedése az Unió ezekben való érdekeltségével arányos.

(2)   [Más uniók költségvetéseivel való összehangolás] Az Unió költségvetését a Szervezet által igazgatott többi unió költségvetésével való összehangolás követelményeinek kellő figyelembevételével kell megállapítani.

(3)   [A költségvetés forrásai] Az Unió költségvetésének forrásai a következők:

(i)

a nemzetközi lajstromozással összefüggő díjak;

(ii)

a Nemzetközi Iroda által az Unióval kapcsolatban nyújtott egyéb szolgáltatások fejében fizetendő díjak;

(iii)

a Nemzetközi Irodának az Unióval kapcsolatos kiadványai értékesítéséből származó bevételek, illetve e kiadványok szerzői jogdíja;

(iv)

adományok, hagyatékok és támogatások;

(v)

bérleti díjak, kamatok és egyéb vegyes bevételek.

(4)   [A díjak megállapítása; a költségvetés szintje]

a)

A (3) bekezdés (i) pontjában említett díjak összegét a közgyűlés állapítja meg a főigazgató javaslata alapján. A (3) bekezdés (ii) pontjában említett díjak összegét a főigazgató állapítja meg, és azokat a közgyűlés következő ülésszakán történő jóváhagyásukig ideiglenesen alkalmazni kell.

b)

A (3) bekezdés (i) pontjában említett díjak összegét úgy kell megállapítani, hogy az Unió díjakból és egyéb forrásokból származó bevételei elegendőek legyenek legalább a Nemzetközi Iroda Unióval kapcsolatos kiadásainak fedezésére.

c)

Ha a költségvetést az új költségvetési időszak kezdete előtt nem fogadják el, az – a pénzügyi szabályzat rendelkezéseinek megfelelően – az előző évi költségvetéssel megegyező szintű.

(5)   [Forgótőkealap] Az Uniónak forgótőkealapja van, amelyet a többletbevételekből és – ha az így szerzett bevétel nem elegendő – az Unió tagjainak egyszeri befizetéseiből kell képezni. Ha az alap elégtelennek bizonyul, a közgyűlés annak növelését rendeli el. A befizetési hányadokat és a fizetési feltételeket a főigazgató javaslatára a közgyűlés határozza meg.

(6)   [A székhely szerinti állam által folyósított előlegek]

a)

A Szervezet székhelyegyezménye, amelyet azzal az állammal kötöttek, amelynek területén a Szervezet székhelye található, rendelkezik arról, hogy a forgótőkealap elégtelensége esetén ez az állam előleget folyósít. Az előleg összegét és nyújtásának feltételeit az érintett állam és a Szervezet között esetenként kötött különmegállapodások határozzák meg.

b)

Mind az a) pontban említett állam, mind pedig a Szervezet jogosult arra, hogy írásbeli értesítéssel felmondja az előlegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás az értesítés évének végétől számított három év elteltével lép hatályba.

(7)   [Pénzügyi ellenőrzés] A pénzügyi ellenőrzést a pénzügyi szabályzat rendelkezéseivel összhangban az Unió egy vagy több tagállama vagy külső könyvvizsgálók végzik. Ezeket – egyetértésükkel – a közgyűlés jelöli ki.

24. cikk

Végrehajtási Szabályzat

(1)   [Szabályozott kérdések] A Végrehajtási Szabályzat rendelkezik e szöveg végrehajtásának szabályairól. Ezek a szabályok – különösen – az alábbiakra vonatkozó rendelkezéseket foglalnak magukban:

(i)

olyan kérdések, amelyekkel kapcsolatban azt ez a szöveg kifejezetten előírja;

(ii)

az e szöveg rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos vagy azt segítő bármely további szabály;

(iii)

bármely igazgatási előírás, kérdés vagy eljárás.

(2)   [A Végrehajtási Szabályzat egyes rendelkezéseinek módosítása]

a)

A Végrehajtási Szabályzat meghatározhatja, hogy egyes rendelkezései csak egyhangúlag vagy négyötödös többséggel módosíthatók.

b)

Ahhoz, hogy a Végrehajtási Szabályzat valamely rendelkezésének későbbi módosítása során az egyhangúságot vagy a négyötödös többséget ne alkalmazzák, egyhangú döntés szükséges.

c)

Ahhoz, hogy a Végrehajtási Szabályzat valamely rendelkezésének későbbi módosítása során az egyhangúságot vagy a négyötödös többséget alkalmazzák, négyötödös többség szükséges.

(3)   [Az e szöveg és a Végrehajtási Szabályzat közötti ellentmondások] E szöveg és a Végrehajtási Szabályzat rendelkezései közötti ellentmondás esetén e szöveg rendelkezései az irányadók.

III. FEJEZET

FELÜLVIZSGÁLAT ÉS MÓDOSÍTÁS

25. cikk

E szöveg felülvizsgálata

(1)   [Felülvizsgálati értekezletek] E szöveget a Szerződő Felek értekezlete vizsgálhatja felül.

(2)   [Egyes cikkek felülvizsgálata vagy módosítása] A 21., a 22., a 23. és a 26. cikket a felülvizsgálati értekezlet vagy – a 26. cikknek megfelelően – a közgyűlés módosíthatja.

26. cikk

Egyes cikkek közgyűlés általi módosítása

(1)   [Módosítási javaslatok]

a)

A 21., a 22., a 23. és e cikk közgyűlés általi módosítására vonatkozó javaslatot a Szerződő Felek bármelyike vagy a főigazgató nyújthatja be.

b)

E javaslatokat a főigazgató a közgyűlésen való tárgyalásukat megelőzően legalább hat hónappal közli a Szerződő Felekkel.

(2)   [Többség] Az (1) bekezdésben említett cikkek módosításához kétharmados többség szükséges, kivéve a 21. cikk és e bekezdés módosítását, amelyek elfogadása négyötödös többséget igényel.

(3)   [Hatálybalépés]

a)

Ha a b) pont nem alkalmazható, az (1) bekezdésben említett cikkek módosítása egy hónappal azt követően lép hatályba, hogy a főigazgatóhoz az olyan Szerződő Felek háromnegyedének, amelyek a módosítás elfogadásakor a közgyűlés tagjai voltak, és a módosítás kérdésében szavazati joggal rendelkeztek, az irányadó alkotmányos eljárásuknak megfelelő, írásos elfogadó nyilatkozata beérkezett.

b)

A 21. cikk (3) és (4) bekezdésének, továbbá e pontnak a módosítása nem lép hatályba, ha a közgyűlés általi elfogadását követő hat hónapon belül a Szerződő Felek bármelyike a főigazgatót az ilyen módosítás elfogadásának elutasításáról értesíti.

c)

Mindegyik módosítás, amely e bekezdés rendelkezései szerint hatályba lép, kötelező valamennyi olyan államra és kormányközi szervezetre, amely a módosítás hatálybalépése időpontjában Szerződő Fél, vagy amely későbbi időpontban válik Szerződő Féllé.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikk

Csatlakozás e szöveghez

(1)   [Feltételek] A (2) és (3) bekezdésben, továbbá a 28. cikkben foglaltak kivételével

(i)

e szöveget a Szervezet bármely tagállama aláírhatja, és annak részesévé válhat;

(ii)

bármely olyan hivatalt fenntartó kormányközi szervezet, amelynél ipari mintaoltalom szerezhető arra a területre kiterjedően, amelyre a kormányközi szervezetet létrehozó szerződés alkalmazandó, e szöveget aláírhatja, és annak részesévé válhat, feltéve, hogy a kormányközi szervezet tagállamainak legalább egyike tagja a Szervezetnek, és a hivatal tekintetében nem tettek a 19. cikk szerinti nyilatkozatot.

(2)   [Megerősítés és csatlakozás] Az (1) bekezdésben említett bármely állam vagy kormányközi szervezet letétbe helyezhet

(i)

megerősítési okiratot, amennyiben e szöveget aláírta,

vagy

(ii)

csatlakozási okiratot, amennyiben ezt a szöveget nem írta alá.

(3)   [A letétbe helyezés hatálybalépése]

a)

A megerősítési vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése – a b), c) és d) pontban foglalt kivétellel – az okirat letétbe helyezésének napján válik hatályossá.

b)

Az olyan államok esetében, amelyek területére kiterjedő ipari mintaoltalom egy olyan kormányközi szervezet hivatalán keresztül szerezhető, amelynek az adott állam tagja, a megerősítési vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése a kormányközi szervezet által történő letétbe helyezés napján válik hatályossá, ha ez az okiratnak az említett állam által történő letétbe helyezésénél későbbi időpont.

c)

Az olyan megerősítési vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése, amely a 19. cikk szerinti nyilatkozatot tartalmaz, vagy ahhoz ilyen nyilatkozatot csatoltak, azon a napon lép hatályba, amelyen a nyilatkozatot tevő államok csoportjának legutolsóként eljáró tagja az okiratát letétbe helyezte.

d)

A megerősítési vagy csatlakozási okirat olyan nyilatkozatot is tartalmazhat, vagy ahhoz olyan nyilatkozat is csatolható, amely szerint az okirat mindaddig nem tekinthető letétbe helyezettnek, ameddig a nyilatkozatban megjelölt, az e szöveg részesévé válás feltételeit teljesítő másik állam vagy kormányközi szervezet okiratát, vagy két másik állam okiratát, vagy egy állam és egy kormányközi szervezet okiratát letétbe nem helyezték. Azt az okiratot, amelyhez ilyen nyilatkozatot mellékeltek, vagy amely ilyen nyilatkozatot tartalmaz, azon a napon kell letétbe helyezettnek tekinteni, amelyen a benne foglalt feltétel teljesült. Ha azonban a nyilatkozatban megjelölt okirathoz is csatoltak ilyen nyilatkozatot, vagy az maga is ilyen nyilatkozatot tartalmaz, az okiratot az utóbbi nyilatkozatban meghatározott feltétel teljesülése napján kell letétbe helyezettnek tekinteni.

e)

A d) pont szerinti nyilatkozat – részben vagy egészben – bármikor visszavonható. A visszavonás azon a napon válik hatályossá, amelyen a visszavonásról szóló értesítés a főigazgatóhoz beérkezik.

28. cikk

A megerősítések és csatlakozások hatályossá válásának időpontja

(1)   [Figyelembe vett okiratok] E cikk alkalmazásában kizárólag a 27. cikk (1) bekezdésében meghatározott államok és kormányközi szervezetek által letétbe helyezett és a 27. cikk (3) bekezdése szerint hatályossá vált megerősítési vagy csatlakozási okiratok vehetők figyelembe.

(2)   [E szöveg hatálybalépése] E szöveg három hónappal azt követően lép hatályba, hogy hat állam letétbe helyezte megerősítési vagy csatlakozási okiratát, feltéve, hogy közülük – a Nemzetközi Iroda legfrissebb éves statisztikái szerint – legalább három megfelel a következő feltételek legalább egyikének:

(i)

legalább 3 000 ipari mintaoltalmi bejelentést tettek az adott államban, vagy az adott államra kiterjedő hatállyal,

vagy

(ii)

harmadik államokbeli illetőséggel rendelkező személyek legalább 1 000 ipari mintaoltalmi bejelentést tettek az adott államban vagy az adott államra kiterjedő hatállyal.

(3)   [A megerősítések és a csatlakozások hatálybalépése]

a)

Azokra az államokra vagy kormányközi szervezetekre, amelyek megerősítési vagy csatlakozási okirataikat e szöveg hatálybalépését legalább három hónappal korábban helyezték letétbe, e szöveg a hatálybalépésétől kezdődően kötelező.

b)

Minden más államra vagy kormányközi szervezetre e szöveg a megerősítési vagy csatlakozási okirataik letétbe helyezését követő három hónap elteltével vagy az okiratban meghatározott bármely későbbi időpontban válik kötelezővé.

29. cikk

A fenntartások kizárása

E szöveggel kapcsolatban fenntartás nem tehető.

30. cikk

A Szerződő Felek nyilatkozatai

(1)   [A nyilatkozatok megtételének időpontja] A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja, az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontja, a 7. cikk (2) bekezdése, a 11. cikk (1) bekezdése, a 13. cikk (1) bekezdése, a 14. cikk (3) bekezdése, a 16. cikk (2) bekezdése vagy a 17. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozat megtehető

(i)

a 27. cikk (2) bekezdése szerinti időpontban letétbe helyezett okirattal egyidejűleg, ebben az esetben a nyilatkozat attól a naptól hatályos, amelyen a nyilatkozatot tevő államra vagy kormányközi szervezetre e szöveg kötelezővé vált,

vagy

(ii)

az okirat letétbe helyezésének a 27. cikk (2) bekezdése szerinti időpontját követően, ebben az esetben a nyilatkozat a főigazgatóhoz való beérkezését követő három hónap elteltével vagy a nyilatkozatban megjelölt bármely későbbi időpontban válik hatályossá, azt azonban csak azokra a nemzetközi lajstromozásokra kell alkalmazni, amelyek esetében a nemzetközi lajstromozás napja azonos vagy későbbi, mint a nyilatkozat hatályossá válásának napja.

(2)   [Közös hivatallal rendelkező államok nyilatkozata] Az (1) bekezdéstől eltérően, az olyan állam által tett nyilatkozat, amelyik másik állammal vagy államokkal közösen a 19. cikk (1) bekezdése szerint arról értesítette a főigazgatót, hogy nemzeti hivatalaik helyébe közös hivatal lép, csak akkor lép hatályba, ha e másik állam vagy államok is megteszik a megfelelő nyilatkozatokat.

(3)   [A nyilatkozatok visszavonása] Az (1) bekezdésben említett nyilatkozatok bármelyike a főigazgatóhoz intézett értesítéssel bármikor visszavonható. A visszavonás az értesítés főigazgatóhoz való beérkezésétől számított három hónap elteltével vagy az abban megjelölt bármely későbbi időpontban válik hatályossá. A 7. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozat visszavonása nem érinti a visszavonás hatályossá válása előtt benyújtott nemzetközi bejelentéseket.

31. cikk

Az 1934. évi és az 1960. évi szövegek alkalmazása

(1)   [Az 1934. évi és az 1960. évi szövegben egyaránt részes államok közötti viszony] Kizárólag ez a szöveg alkalmazandó az olyan államok kölcsönös kapcsolataiban, amelyek részesei e szövegnek és az 1934. évi vagy az 1960. évi szövegnek is. Ezeknek az államoknak mindazonáltal – az esettől függően – kölcsönös kapcsolataikban az 1934. évi vagy az 1960. évi szöveget kell alkalmazniuk azokra az ipari mintákra, amelyeket a Nemzetközi Irodánál azt megelőzően helyeztek letétbe, hogy e szöveg kölcsönös kapcsolataikban alkalmazandóvá vált.

(2)   [E szövegben és az 1934. évi vagy az 1960. évi szövegben egyaránt részes államok, és az e szövegben nem részes, de az 1934. évi vagy az 1960. évi szövegben részes államok közötti viszony]

a)

Az az állam, amelyik részese mind az 1934. évi, mind pedig e szövegnek, az 1934. évi szöveget alkalmazza továbbra is az olyan államokkal való kapcsolataiban, amelyek csak az 1934. évi szövegnek részesei, anélkül, hogy az 1960. évi vagy e szöveg részesei lennének.

b)

Az az állam, amelyik részese mind az 1960. évi, mind pedig e szövegnek, az 1960. évi szöveget alkalmazza továbbra is az olyan államokkal való kapcsolataiban, amelyek csak az 1960. évi szövegnek részesei, anélkül hogy e szöveg részesei lennének.

32. cikk

E szöveg felmondása

(1)   [Értesítés] E szöveget a Szerződő Felek bármelyike a főigazgatóhoz intézett nyilatkozattal felmondhatja.

(2)   [Hatálybalépés] A felmondás a főigazgatóhoz való beérkezésétől számított egy év elteltével vagy az abban meghatározott későbbi időpontban válik hatályossá. A felmondás nem érinti e szöveg alkalmazását a folyamatban lévő nemzetközi bejelentésekre, valamint a felmondás hatályossá válásának napján hatályos, a felmondó Szerződő Felet érintő nemzetközi lajstromozásokat.

33. cikk

E szöveg nyelvei; Aláírás

(1)   [Eredeti szöveg; hivatalos szöveg]

a)

E szöveg egy-egy eredeti példányban angol, arab, kínai, francia, orosz és spanyol nyelven készült; az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyformán hiteles.

b)

A hivatalos szöveget a közgyűlés által megjelölt egyéb nyelveken az érintett kormányokkal való tárgyalást követően a főigazgató állapítja meg.

(2)   [Az aláírásra nyitva álló határidő] E szöveg az elfogadásától számított egy évig áll nyitva aláírásra a Szervezet székhelyén.

34. cikk

Letéteményes

E szöveg letéteményese a főigazgató.

NYILATKOZAT

a közvetlen benyújtásról

A Tanács elnöke e csatlakozási okiratnak a WIPO főigazgatójánál történő letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatot csatolja a csatlakozási okirathoz:

„Az Európai Közösség nyilatkozik, hogy hivatalán keresztül nem nyújthatók be nemzetközi bejelentések.”

NYILATKOZAT

az egyéni díjrendszerről

A Tanács elnöke e csatlakozási okiratnak a WIPO főigazgatójánál történő letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatot csatolja a csatlakozási okirathoz:

„Az Európai Közösség nyilatkozik, hogy valamennyi olyan nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban, amelyben megjelölték, valamint az ilyen nemzetközi bejelentésből eredő bármely nemzetközi lajstromozás megújításával kapcsolatban a Genfi Szöveg 7. cikkének (1) bekezdésében említett előírt megjelölési díj helyébe egyéni megjelölési díj lép, amelynek összege:

62 EUR formatervezési mintánként a nemzetközi bejelentési szakaszban;

31 EUR formatervezési mintánként a megújítási szakaszban.”

NYILATKOZAT

az európai közösségbeli oltalmi időről

A Tanács elnöke e csatlakozási okiratnak a WIPO főigazgatójánál történő letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatot csatolja a csatlakozási okirathoz:

„Az Európai Közösség nyilatkozik, hogy a jogszabályaiban előírt maximális oltalmi idő 25 év.”


(1)  A 10. cikk elfogadásakor a diplomáciai értekezlet úgy ítélte meg, hogy e cikkben semmi nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a bejelentő vagy az engedélyes vagy a bejelentő vagy engedélyes hozzájárulásával más személy hozzáférjen a nemzetközi bejelentéshez vagy a nemzetközi lajstromozáshoz.

(2)  A 12. cikk (4) bekezdésének, a 14. cikk (2) bekezdése b) pontjának és a 18. szabály (4) pontjának elfogadásakor a diplomáciai értekezlet úgy ítélte meg, hogy az elutasításnak egy olyan hivatal által történő visszavonása, amely az elutasításról szóló értesítést már közölte, olyan értelmű nyilatkozat formájában is megtehető, hogy az érintett hivatal úgy határoz, elfogadja azon ipari minták – vagy némely olyan ipari minta – vonatkozásában a nemzetközi lajstromozás hatályát, amely mintákra az elutasításról szóló értesítés vonatkozott. Az is egyértelmű volt, hogy a Hivatal – az elutasításról szóló értesítés közlésére megengedett időszakon belül – tehet olyan értelmű nyilatkozatot, hogy úgy határoz, elfogadja a nemzetközi lajstromozás hatályát, még akkor is, ha nem közölt ilyen, az elutasításról szóló értesítést.

(3)  Lásd a 12. cikk (4) bekezdéséhez kapcsolódó lábjegyzetet.


29.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 386/44


A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. december 18.)

az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának a nyelvhasználati szabályok vonatkozásában való módosításáról

(2006/955/EK, Euratom)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 64. cikkére,

az Európai Közösséget létrehozó szerződés 245. cikkének második bekezdésében, illetve az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 160. cikkének második bekezdésében említett eljárásnak megfelelően,

tekintettel a Bíróság kérelmére,

tekintettel a Bizottság 2006. december 12-i véleményére,

tekintettel az Európai Parlament 2006. december 13-i véleményére,

mivel a Bolgár Köztársaság és Románia csatlakozásával a bolgár és a román az Európai Unió hivatalos nyelve lesz és e nyelveket az eljárási szabályzat által meghatározott eljárási nyelvek között fel kell tüntetni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösségek Bíróságának 1991. június 19-i eljárási szabályzata (HL L 176., 1991.7.4., 7. o., a következő helyesbítéssel: HL L 383., 1992.12.29., 117. o.) az 1995. február 21-i (HL L 44., 1995.2.28., 61. o.), 1997. március 11-i (HL L 103., 1997.4.19., 1. o., a következő helyesbítéssel: HL L 351., 1997.12.23., 72. o.), 2000. május 16-i (HL L 122., 2000.5.24., 43. o.), 2000. november 28-i (HL L 322., 2000.12.19., 1. o.), 2001. április 3-i (HL L 119., 2001.4.27., 1. o.), 2002. szeptember 17-i (HL L 272., 2002.10.10., 24. o., a következő helyesbítéssel: HL L 281., 2002.10.19., 24. o.), 2003. április 8-i (HL L 147., 2003.6.14., 17. o.), 2004. április 19-i (HL L 132., 2004.4.29., 2. o.), 2004. április 20-i (HL L 127., 2004.4.29., 107. o.), 2005. július 12-i (HL L 203., 2005.8.4., 19. o.), 2005. október 18-i (HL L 288., 2005.10.29., 51. o.) módosításokkal, a következőknek megfelelően módosul:

a 29. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az eljárás nyelve angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák vagy szlovén.”

2. cikk

Ez a határozat a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

Az Európai Bíróság eljárási szabályzatának bolgár, illetve román nyelvű szövege az előző bekezdésben említett szerződés hatálybalépését követően kerül elfogadásra.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

J.-E. ENESTAM


29.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 386/45


A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. december 18.)

az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága eljárási szabályzatának a nyelvhasználati szabályok vonatkozásában való módosításáról

(2006/956/EK, Euratom)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 64. cikkére,

az Európai Közösséget létrehozó szerződés 245. cikkének második bekezdésében, illetve az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 160. cikkének második bekezdésében említett eljárásnak megfelelően,

tekintettel a Bíróság kérelmére,

tekintettel az Európai Parlament 2006. december 13-i véleményére,

tekintettel a Bizottság 2006. december 12-i véleményére,

mivel a Bolgár Köztársaság és Románia csatlakozásával a bolgár és a román az Európai Unió hivatalos nyelve lesz és e nyelveket az eljárási szabályzat által meghatározott eljárási nyelvek között fel kell tüntetni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának 1991. május 2-i eljárási szabályzata (HL L 136., 1991. május 30., 1. o.), az 1994. szeptember 15-i (HL L 249., 1994.9.24., 17. o.), 1995. február 17-i (HL L 44., 1995.2.28., 64. o.), 1995. július 6-i (HL L 172., 1995.7.22., 3. o.), 1997. március 12-i (HL L 103., 1997.4.19., 6. o., a következő helyesbítéssel: HL L 351., 1997.12.23., 72. o.), 1999. május 17-i (HL L 135., 1999.5.29., 92. o.), 2000. december 6-i (HL L 322., 2000.12.19., 4. o.), 2003. május 21-i (HL L 147., 2003.6.14., 22. o.), 2004. április 19-i (HL L 132., 2004.4.29., 3. o.), 2004. április 21-i (HL L 127., 2004.4.29., 108. o.) és 2005. október 12-i (HL L 298., 2005.11.15., 1. o.) módosításokkal, a következőknek megfelelően módosul:

a 35. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az eljárás nyelve angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák vagy szlovén.”.

2. cikk

Ez a határozat a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatának bolgár, illetve román nyelvű szövege az előző bekezdésben említett szerződés hatálybalépését követően kerül elfogadásra.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

J.-E. ENESTAM


29.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 386/46


A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. december 18.)

a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény módosításának az Európai Közösség részéről történő megkötéséről

(2006/957/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával és 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1)

Az ENSZ EGB keretei között létrejött, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény (a továbbiakban: az Aarhusi Egyezmény) a környezeti ügyek tekintetében jogokat biztosít a nyilvánosságnak és kötelezettségeket ró a felekre és a közigazgatási hatóságokra az információkhoz való hozzáférésre, a nyilvánosság részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozóan.

(2)

Az Európai Közösség a Szerződés és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésének értelmében hatáskörrel rendelkezik a tagállamaival együtt olyan nemzetközi szerződések megkötésére, amelyek elősegítik a Szerződés 174. cikkének (1) bekezdésében meghatározott célok megvalósulását, valamint a belőlük eredő kötelezettségek teljesítésére.

(3)

A Közösség 1998. június 25-én írta alá az Aarhusi Egyezményt. Az egyezmény 2001. október 30-án lépett hatályba. Az egyezményt a Közösség 2005. február 17-én a 2005/370/EK tanácsi határozattal (1) hagyta jóvá.

(4)

A felek második, 2005 május 25-27-én tartott tanácskozása elfogadta az Aarhusi Egyezmény módosítását, amely konkrétabbá teszi a géntechnológiával módosított szervezetekkel (GMO-k) kapcsolatos döntések meghozatalában a nyilvánosság részvételével összefüggésben a felekre háruló kötelezettségeket. A GMO-kra irányadó közösségi jog, ezen belül különösen a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK irányelv (2) és a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK rendelet (3) olyan rendelkezéseket tartalmaz a nyilvánosságnak a GMO-kkal kapcsolatos döntések meghozatalában történő részvételére vonatkozóan, amelyek összhangban vannak az Aarhusi Egyezmény módosításával.

(5)

Az Aarhusi Egyezmény módosítása 2005. szeptember 27. óta nyitva áll arra, hogy a felek azt megerősítsék, elfogadják vagy jóváhagyják. Az Európai Közösségnek és tagállamainak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék a ratifikációs, az elfogadási, illetve a jóváhagyási okirataik lehetőség szerint egyidőben történő letétbe helyezését.

(6)

Az Aarhusi Egyezmény módosítását jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Aarhusi Egyezménynek a géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatos döntéshozatalban a nyilvánosságnak biztosítandó részvétel tekintetében történő módosítása a Közösség nevébenjóváhagyásra kerül.

Az Aarhusi Egyezmény módosításának szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

(1)   A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje azt a személyt vagy azokat a személyeket, aki(k) jogosult(ak) a módosítás jóváhagyási okiratát az Aarhusi Egyezmény 14. cikkével összhangban az Egyesült Nemzetek főtitkáránál letétbe helyezni.

(2)   Az Európai Közösség és az Aarhusi Egyezményben részes tagállamok erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a módosításra vonatkozó ratifikációs, elfogadási, illetve jóváhagyási okirataikat minél hamarabb, de legkésőbb 2008. február 1-jéig letétbe helyezzék.

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 18.

a Tanács részéről

az elnök

J.-E. ENESTAM


(1)  HL L 124., 2005.5.17., 1. o.

(2)  HL L 106., 2001.4.17., 1. o. A legutóbb az 1830/2003/EK rendelettel (HL L 268., 2003.10.18., 24. o.) módosított irányelv.

(3)  HL L 268., 2003.10.18., 1. o.


MELLÉKLET

A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésrŐl, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történö részvételéröl és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény módosítása

6. cikk (11) bekezdés

A bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(11)   A 3. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül e cikk rendelkezései nem alkalmazandók azokra a döntésekre, amelyek géntechnológiával módosított szervezetek szándékos környezetbe juttatásának és forgalomba hozatalának engedélyezésére vonatkoznak.”.

6a. cikk

Az egyezmény szövege a 6. cikket követően a következő, új cikkel egészül ki:

„6a. cikk

A nyilvánosság részvétele a géntechnológiával módosított szervezetek szándékos környezetbe juttatásával és forgalomba hozatalával összefüggŐ döntések meghozatalában

(1)   Azon döntések meghozatala előtt, amelyek géntechnológiával módosított szervezetek szándékos környezetbe juttatásának és forgalomba hozatalának engedélyezésére vonatkoznak, a felek az Ia. mellékletben előírt feltételeknek megfelelően, kellő időben érdemi tájékoztatást nyújtanak, és biztosítják a nyilvánosság részvételét.

(2)   E cikk (1) bekezdésének rendelkezései alapján a felek olyan követelményeket írnak elő, amelyek kiegészítik és kölcsönösen támogatják a biológiai biztonságra irányadó nemzeti szabályozási keretüket, és összhangban vannak a biológiai biztonságról szóló Cartagenai Jegyzőkönyvben kitűzött célokkal.”

Ia. melléklet

Az egyezmény szövege az I. mellékletet követően a következő, új melléklettel egészül ki:

„Ia. melléklet

A 6A. Cikkben említett feltételek

(1)

Valamennyi fél – szabályozási keretén belül – rendelkezik az érdemi tájékoztatásról és a nyilvánosság döntéshozatalban való részvételéről a 6a. cikk rendelkezéseiben szabályozott döntések tekintetében; meghatározza ennek ésszerű időkeretét oly módon, hogy a nyilvánosságnak a javasolt döntésekkel kapcsolatban lehetősége legyen érdemben kifejezni véleményét.

(2)

Szabályozási keretükben a felek az adott esetnek megfelelően jogosultak kivételeket tenni a nyilvánosság részvételére e mellékletben előírt eljárás alól:

a)

ha a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) szándékos környezetbe juttatása nem forgalomba hozatal céljából valósul meg, akkor azzal a feltétellel, hogy:

i.

az érintett fél szabályozási keretén belül hasonló biológiai-földrajzi körülmények között korábban már jóváhagytak ilyen környezetbe juttatást;

és

ii.

hasonló ökológiai rendszerekre vonatkozóan a kérdéses GMO környezetbe juttatásáról kellő tapasztalat áll rendelkezésre.

b)

a GMO-k forgalomba hozatala esetében pedig azzal a feltétellel, hogy:

i.

a forgalomba hozatalt az érintett fél szabályozási keretében korábban már jóváhagyták;

vagy

ii.

a forgalomba hozatal kutatás vagy fajgyűjteményben való tárolás céljából történik.

(3)

A 4. cikk rendelkezéseivel összhangban a titoktartásra alkalmazandó jogszabályok sérelme nélkül valamennyi fél megfelelő módon, kellő időben és hatékonysággal a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja a területén a GMO-k szándékos környezetbe juttatására vagy forgalomba hozatalára vonatkozóan benyújtott engedélyezési kérelem összefoglalását, valamint – adott esetben a biológiai biztonságra vonatkozó nemzeti keretszabályozással összhangban – az értékelő jelentést.

(4)

A felek semmilyen körülmények között nem tekinthetik titkosnak a következő információkat:

a)

a szóban forgó géntechnológiával módosított szervezet vagy szervezetek általános leírása, a szándékos környezetbe juttatás iránti engedély kérelmezőjének neve és címe, a szándékolt felhasználás, valamint az adott esetnek megfelelően a környezetbe juttatás helye;

b)

a szóban forgó géntechnológiával módosított szervezet vagy szervezetek figyelemmel kísérésére és a vészhelyzeti beavatkozásra vonatkozó eljárások és tervek;

c)

a környezetvédelmi kockázatfelmérés.

(5)

Valamennyi fél gondoskodik a döntéshozatali eljárások átláthatóságáról, és lehetővé teszi a nyilvánosság számára az eljárásokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést. Ezek az információk magukban foglalhatják például a következőket:

i.

a lehetséges döntések természete;

ii.

a döntéshozatalért felelős közigazgatási hatóság;

iii.

az (1) bekezdés alapján a nyilvánosság részvétele érdekében tett intézkedések;

iv.

azon közigazgatási hatóság megjelölése, amelytől az ügyre vonatkozó információk beszerezhetők;

v.

azon közigazgatási hatóság megjelölése, amelynél észrevételek tehetők, valamint az észrevételek megtételére vonatkozó időbeli korlátozások.

(6)

Az (1) bekezdés alapján hozott rendelkezéseknek lehetővé kell tenniük, hogy megfelelő módon bárki benyújthasson minden olyan észrevételt, információt, elemzést vagy véleményt, amelyet a szándékos környezetbe juttatással, többek között a forgalomba hozatallal kapcsolatban lényegesnek tart.

(7)

Valamennyi fél erőfeszítéseket tesz annak biztosítására, hogy a GMO-k szándékos környezetbe juttatásának, többek között forgalomba hozatalának engedélyezésére vonatkozó döntések meghozatala során a döntéshozó kellő súllyal figyelembe vegye a nyilvánosságnak az (1) bekezdés alapján biztosított részvételéből származó eredményeket.

(8)

A felek rendelkeznek arról, hogy az e melléklet rendelkezéseinek hatálya alá tartozó, a közigazgatási hatóságok által meghozott döntések szövege, valamint a döntések alapjául szolgáló indokok és megfontolások a nyilvánosság számára hozzáférhetők legyenek.”


29.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 386/50


A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. december 19.)

az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megfelelőség-értékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás felülvizsgálatáról szóló, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodás megkötéséről

(2006/958/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére, annak 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Bizottság a Közösség nevében tárgyalásokat folytatott a Svájci Államszövetséggel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megfelelőség-értékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás felülvizsgálatáról.

(2)

A megállapodást meg kell kötni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megfelelőség-értékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás felülvizsgálatáról szóló, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodás a Közösség nevében jóváhagyásra kerül.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak a Közösséget jogilag kötelező aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodás 2. cikkében előírt diplomáciai jegyzéknek a Közösség nevében történő átadására jogosult személy(eke)t.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 19.

a Tanács részéről

az elnök

J. KORKEAOJA


MEGÁLLAPODÁS

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megfelelőség-értékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás felülvizsgálatáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG

(a továbbiakban: a felek),

a megfelelőség-értékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás

(a továbbiakban: a megállapodás) megkötését követően;

MIVEL a megállapodás 2002. június 1-jén hatályba lépett;

MIVEL szükség van a megállapodás működésének egyszerűsítésére;

MIVEL a megállapodás 1., 5., 6., 7., 8., 9., 10. és 11. cikke hivatkozik az I. mellékletben felsorolt megfelelőség-értékelő testületekre;

MIVEL a megállapodás 2. cikke hivatkozik az ISO/IEC útmutató 1996. évi kiadásának 2. részében és az EN 45020 európai szabvány 1993. évi kiadásában megállapított meghatározásokra;

MIVEL a megállapodás 4. cikke a megállapodás alkalmazását azokra a termékekre korlátozza, amelyek a felektől a nem kedvezményes származási szabályok alapján származnak;

MIVEL a megállapodás 6. cikke hivatkozik a 11. cikkben megállapított eljárásokra;

MIVEL a megállapodás 8. cikke hivatkozik a bizottság elnökére;

MIVEL a megállapodás 9. cikke hivatkozik a megállapodás értelmében elismert megfelelőség-értékelő testületek koordinációs és összehasonlító munkájára;

MIVEL a megállapodás 10. cikke létrehozza azt a bizottságot, amely a megfelelőség-értékelő testületek 1. mellékletbe való felvételéről, illetve a mellékletből való törlésükről határoz;

MIVEL a megállapodás 11. cikke megállapítja a megfelelőség-értékelő testületek 1. mellékletbe való felvételéhez vagy a mellékletből való törlésükhöz kapcsolódó eljárást;

MIVEL a megállapodás 12. cikke megállapítja az információcserére vonatkozó kötelezettségeket;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a 11. cikkben végrehajtott módosítás figyelembe vétele érdekében az „1. mellékletben felsorolt testületek” kifejezést törölni kell, és helyébe az 1., 5., 6., 7., 8., 9., 10. és 11. cikkben az „elismert megfelelőség-értékelő testületek” kifejezésnek kell lépnie;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a megállapodás minden olyan alkalommal történő módosításának elkerülése érdekében, amikor a vonatkozó ISO/IEC útmutató meghatározásai változásokkal egészülnek ki, az említett útmutató meghatározott kiadásaira vonatkozó hivatkozást törölni kell a 2. cikkből, és helyébe az ISO és az IEC által megállapított meghatározásokra való általános hivatkozásnak kell lépnie;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy mivel a 45020 európai szabványban (1993. évi kiadás) megállapított meghatározásokra való hivatkozás érvényességét vesztette, a hivatkozást törölni kell a 2. cikkből;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a felek közötti kereskedelem, valamint a megállapodás működésének egyszerűsítése céljából a felektől származó termékek vonatkozásában törölni kell a megállapodás alkalmazásának korlátozását a 4. cikkből;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a megállapodás egyszerűsítése céljából a 6. cikk egyes rendelkezéseit törölni kell a 11. cikkben megállapított megegyező rendelkezések ismétlésének elkerülése érdekében;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy annak tükrözése érdekében, hogy a bizottság társelnökeit a felek biztosítják, a bizottság elnökére való hivatkozást törölni kell a 8. cikkből;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a felek közötti kereskedelem egyszerűsítése, valamint a megállapodás működése átláthatóságának biztosítása érdekében a 8. cikket ki kell egészíteni az elismert megfelelőség-értékelő testületek esetleges felfüggesztésének az elismert megfelelőség-értékelő testületek listáján való feltüntetéséhez kapcsolódó kötelezettséggel;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy megállapodásban foglaltak egyszerűsítése érdekében a 9. cikket ki kell egészíteni a kijelölő hatóságok azon kötelességével, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek az elismert megfelelőség-értékelő testületek megfelelő együttműködése érdekében;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a 10. cikket ki kell egészíteni azzal, hogy a megállapodás működésének egyszerűsítése érdekében a megfelelőség-értékelő testületek elismerését vagy elismerésük visszavonását érintő, a bizottság által hozott határozatok szükségességét a másik fél által vitatott esetekre kell korlátozni;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a megállapodás működésének egyszerűsítése érdekében a 11. cikkben egy, a megfelelőség-értékelő testületek elismerésére, elismerésük visszavonására, hatáskörük módosításra vagy felfüggesztésükre vonatkozó egyszerűbb eljárást kell megállapítani;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a fokozott átláthatóság érdekében a 12. cikket ki kell egészíteni a vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekre, valamint a kijelölő hatóságokra és az illetékes hatóságokra vonatkozó változásokhoz kapcsolódó írásbeli értesítés kötelezettségével;

A MEGÁLLAPODÁS ALÁBBI MÓDON TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSÁBAN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

A megállapodás módosításai

(1)   Az 1. cikk a következőképpen módosul:

i.

Az (1) bekezdésben az „1. mellékletben felsorolt testületek” kifejezés helyébe az „e megállapodás eljárásaival összhangban elismert testületek” (a továbbiakban: „elismert megfelelőség-értékelő testületek”) kifejezés lép.

ii.

A (2) bekezdésben az „1. mellékletben felsorolt testületek” kifejezés helyébe az „elismert megfelelőség-értékelő testületek” kifejezés lép.

(2)   A 2. cikk (2) bekezdése helyébe a következő lép:

„Az ISO és az IEC által megállapított meghatározások alkalmazhatók az e megállapodásban szereplő, megfelelőség-értékeléshez kapcsolódó általános rendelkezések jelentésének megállapítása céljából.”

(3)   A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. Cikk

Származás

E megállapodás rendelkezései a hatálya alá tartozó termékekre vonatkoznak, tekintet nélkül azok származására.”

(4)   Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. Cikk

Elismert megfelelőség-értékelő testületek

A felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás 11. cikkében előírt eljárással összhangban elismert megfelelőség-értékelő testületek megfelelnek a megfelelőség-értékelésre való jogosultság követelményeinek.”

(5)   A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. Cikk

Kijelölő hatóságok

(1)   A felek vállalják annak biztosítását, hogy kijelölő hatóságaikat felruházzák a szükséges hatáskörrel és illetékességgel, hogy joghatóságuk alapján a megfelelőség-értékelő testületeket kijelöljék, illetve a kijelölt megfelelőség-értékelő testületek kijelölését visszavonják, vagy hogy a kijelölt megfelelőség-értékelő testületeket felfüggesszék, illetve felfüggesztésüket megszüntessék.

(2)   A megfelelőség-értékelő testületek kijelölése céljából a kijelölő hatóságoknak az 1. melléklet IV. szakaszának vonatkozó rendelkezéseit tekintetbe véve, figyelembe kell venniük a 2. mellékletben megállapított, a kijelölésre vonatkozó általános alapelveket. A kijelölő hatóságok ugyanezen alapelveket veszik figyelembe kijelölés visszavonása, felfüggesztés vagy felfüggesztés megszüntetése esetén.”

(6)   A 7. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdésben az „1. mellékletben felsorolt és az illetékességükbe tartozó megfelelőség-értékelő testületek” kifejezés helyébe az „illetékességükbe tartozó elismert megfelelőség-értékelő testületek” kifejezés lép.

(7)   A 8. cikk a következőképpen módosul:

i.

Az (1) bekezdés első albekezdésében az „1. mellékletben felsorolt” kifejezés helyébe az „elismert megfelelőség-értékelő testületek által” kifejezés lép.

ii.

Az (1) bekezdés második albekezdésében a „és a bizottság elnökének” szövegrészt törölni kell.

iii.

A (4) bekezdés az első mondatot követően a következő mondattal egészül ki: „Az ilyen jellegű felfüggesztést fel kell tüntetni az 1. mellékletben említett elismert megfelelőség-értékelő testületek közös listáján.”.

(8)   A 9. cikk a következőképpen módosul:

i.

A (2) bekezdésben „az illetékességük alá tartozó, és az 1. mellékletben felsorolt megfelelőség-értékelő testületek” kifejezés helyébe „az illetékességük alá tartozó elismert megfelelőség-értékelő testületek” kifejezés lép.

ii.

A (3) bekezdésben az „1. mellékletben felsorolt megfelelőség-értékelő testületek” kifejezés helyébe az „elismert megfelelőség-értékelő testületek” kifejezés lép; továbbá a bekezdés az első mondatot követően a következő mondattal egészül ki: „A kijelölő hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek az elismert megfelelőség-értékelő testületek megfelelő együttműködése érdekében.”.

(9)   A 10. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(9)„(4)   A bizottság bármely, e megállapodáshoz kapcsolódó kérdést megvizsgálhat. A bizottság hatásköre kiterjed különösen:

a)

a 7. cikkben előírt ellenőrzések végrehajtására vonatkozó eljárás kidolgozására;

b)

a 8. cikkben előírt ellenőrzések végrehajtására vonatkozó eljárás kidolgozására;

c)

a 8. cikk értelmében vitatott, megfelelőség-értékelő testületek elismerésére vonatkozó határozatokra;

d)

a 8. cikk értelmében vitatott, elismert megfelelőség-értékelő testületek elismerésének visszavonására vonatkozó határozatokra;

e)

a megállapodás hatásainak vizsgálata, valamint az 1. melléklet megfelelő szakaszainak módosítása céljából a 12. cikk alapján az egyik fél által a másik fél tudomására hozott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések vizsgálatára.”

(10)   A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. Cikk

A megfelelőség-értékelő testületek elismerése, elismerésük visszavonása, hatáskörük módosítása, illetve felfüggesztésük

(10)(1)   A megfelelőség-értékelő testületek elismerésére az 1. melléklet vonatkozó fejezeteiben megállapított követelményeknek megfelelően az alábbi eljárást kell alkalmazni:

a)

Az a fél, amelynek szándékában áll egy megfelelőség-értékelő testület elismertetése, javaslatáról írásban értesíti a másik felet, valamint az elismerés céljából mellékeli azokat a vonatkozó információkat, amelyekre a másik fél igényt tart.

b)

Amennyiben a másik fél egyetért a javaslattal és nem fejezi ki ellenvetését a javaslat értesítésének kézhezvételétől számított 60 napon belül, a kérdéses megfelelőség-értékelő testületet az 5. cikk feltételei szerint elismert megfelelőség-értékelő testületnek kell tekinteni.

c)

Amennyiben a másik fél 60 napon belül írásban ellenvetését fejezi ki, a 8. cikket kell alkalmazni.

(2)   A felek a joghatóságuk alá tartozó megfelelőség-értékelő testületek elismerését visszavonhatják, felfüggeszthetik, illetve megszüntethetik a felfüggesztést. Az érintett fél határozatáról, valamint annak időpontjáról haladéktalanul, írásban értesíti a másik felet. A visszavonás, a felfüggesztés, illetve a felfüggesztés megszüntetése ettől az időponttól lép hatályba. Az ilyen jellegű visszavonást vagy felfüggesztést fel kell tüntetni az elismert megfelelőség-értékelő testületek 1. mellékletben említett közös listáján.

(3)   A felek javasolhatják a joghatóságuk alá tartozó elismert megfelelőség-értékelő testületek hatáskörének módosítását. A hatáskör kiterjesztésére és szűkítésére a 11. cikk (1), illetve (2) bekezdésében előírt eljárások alkalmazandók.

(4)   Kivételes körülmények között a feleknek lehetőségük nyílik vitatni a másik fél joghatóságuk alá tartozó elismert megfelelőség-értékelő testület műszaki hozzáértését. Ilyen esetekben a 8. cikket kell alkalmazni.

(5)   A felek nem kötelesek azokat a jelentéseket, tanúsítványokat, engedélyeket és megfelelőségi jeleket elismerni, amelyeket egy adott megfelelőség-értékelő testület az elismerésének visszavonása vagy annak felfüggesztése időpontját követően bocsátott ki. A felek továbbra is elismerik azokat a jelentéseket, tanúsítványokat, engedélyeket és megfelelőségi jeleket, amelyeket egy adott megfelelőség-értékelő testület elismerésének visszavonása időpontját megelőzően bocsátott ki, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a felelős kijelölő hatóság korlátozta, illetve megszüntette azok érvényességét. Az a fél, amelynek joghatósága alatt a felelős kijelölő hatóság működik, írásban értesíti a másik felet valamennyi érvényességet korlátozó vagy megszüntető változásról.”

11.   A 12. cikk a következőképpen módosul:

i.

A (2) bekezdés az „értesíti” kifejezést megelőzően az „írásban” szóval egészül ki.

ii.

A cikk a (2) bekezdést követően a következő szövegű (2a) bekezdéssel egészül ki: „A felek írásban értesítik egymást a kijelölő hatóságaikat, valamint az illetékes hatóságaikat érintő változásokról.”

2. Cikk

Hatálybalépés

E megállapodást a felek saját eljárásuknak megfelelően erősítik meg vagy hagyják jóvá. A megállapodás azt az időpontot követő második hónap első napján lép hatályba, hogy a felek diplomáciai jegyzéket váltanak, amelyben megerősítik az e megállapodás elfogadásához szükséges vonatkozó eljárásaik teljesítését.

3. Cikk

Nyelvek

(1)   Ez a megállapodás két-két eredeti példányban, angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

(2)   Ez a megállapodás, valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megfelelőség-értékelés kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén nyelvű fordítására a lehető legrövidebb időn belül sor kerül. A bizottság felhatalmazással rendelkezik e nyelvi változatok jóváhagyására. Amint e jóváhagyásra sor kerül, az (1) bekezdésben felsorolt nyelvi változatokhoz hasonlóan e nyelvi változatok szintén hitelesnek számítanak.

FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott, kellően felhatalmazott személyek aláírták ezt a Megállapodást.


29.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 386/55


A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI ÁLTAL ELFOGADOTT HATÁROZAT

(2006. december 4.)

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság között létrejött euro-mediterrán légiközlekedési megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/959/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 80. cikke (2) bekezdésére, a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával és a 300. cikk (4) bekezdésével összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy az euro-mediterrán légiközlekedési megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokat kezdjen Marokkói Királysággal.

(2)

A Bizottság a Közösség és tagállamai nevében tárgyalásokat folytatott a Marokkói Királysággal az euro-mediterrán légi közlekedési megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás) a Bizottságnak a tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról szóló tanácsi határozattal összhangban.

(3)

A megállapodást 2005. december 14-én Marrakesh-ben parafálták.

(4)

A Bizottság által folytatott tárgyalások eredményeként létrejött megállapodást – egy későbbi időpontban történő lehetséges megkötésére is figyelemmel – a Közösségnek és a tagállamoknak alá kell írniuk és ideiglenesen alkalmazniuk kell.

(5)

A Közösségnek és a tagállamoknak a megállapodás 22. cikke értelmében felállított vegyes bizottságban, valamint a megállapodás 23. cikkében előírt választottbírósági eljárásban való részvétele, valamint a megállapodás egyes rendelkezéseinek végrehajtása – többek között a védintézkedések elfogadása, a forgalmi jogok megadása és visszavonása, valamint egyes biztonsági és védelmi kérdések – tekintetében eljárási szabályokat szükséges meghatározni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZTAK:

1. cikk

Aláírás és ideiglenes alkalmazás

(1)   Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság között létrejött euro-mediterrán légi közlekedési megállapodás a Közösség nevében jóváhagyásra kerül, figyelemmel a megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra.

(2)   A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak a Közösség nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t, figyelemmel a megállapodás megkötésére.

(3)   A megállapodást, annak hatálybalépésig a 30. cikkének (1) bekezdésével összhangban kell alkalmazni.

(4)   A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

Vegyes bizottság

(1)   A megállapodás 22. cikke értelmében létrehozott vegyes bizottságban a Közösséget és a tagállamokat a Bizottság és a tagállamok képviselői képviselik.

(2)   A vegyes bizottságban a megállapodás mellékleteivel – kivéve az I. melléklettel (Kölcsönösen elfogadott szolgáltatások és meghatározott útvonalak) és a IV. melléklettel (Átmeneti rendelkezések) – kapcsolatos módosításokra vonatkozó, valamint a megállapodás 7. vagy 8. cikkének hatálya alá tartozó bármely kérdésben a Közösség és a tagállamok álláspontját a Bizottság fogadja el, a Tanács által kijelölt és a tagállamok képviselőiből álló különbizottsággal történő konzultációt követően.

(3)   A Közösség hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó egyéb vegyes bizottsági határozatok tekintetében a Közösség és tagállamai álláspontját a Tanács fogadja el – minősített többséggel eljárva – a Bizottság javaslata alapján.

(4)   A tagállamok hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó egyéb vegyes bizottsági határozatok tekintetében képviselendő álláspontot a Tanács fogadja el egyhangú határozattal, a Bizottság vagy a tagállamok javaslata alapján.

(5)   A Közösség és a tagállamok álláspontját a vegyes bizottságban a Bizottság képviseli a kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozó területek kivételével, amely esetben az álláspontot a Tanács elnöksége vagy – amennyiben a Tanács úgy határoz – a Bizottság képviseli.

3. cikk

Választottbírósági eljárás

(1)   A megállapodás 23. cikke szerinti választottbírósági eljárások során a Közösséget és a tagállamokat a Bizottság képviseli.

(2)   A megállapodás 23. cikkének (6) bekezdése szerinti jogok vagy kiváltságok alkalmazásának korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó döntésről a Tanács határoz a Bizottság javaslata alapján. A Tanács minősített többséggel határoz.

(3)   A Közösség hatáskörébe tartozó ügyek vonatkozásában a megállapodás 23. cikke értelmében hozandó bármely egyéb megfelelő intézkedésről a Bizottság határoz, a tagállamok képviselőiből álló – a Tanács által kijelölt – különbizottság segítségével.

4. cikk

Védintézkedések

(1)   A megállapodás 24. cikke szerinti védintézkedések meghozataláról szóló határozatot – saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérelmére – a Bizottság hozza meg, a Tanács által kijelölt és a tagállamok képviselőiből álló különbizottság segítségével.

(2)   Amennyiben valamely tagállam védintézkedések alkalmazását kéri a Bizottságtól, kérelme alátámasztása érdekében átadja a Bizottság részére az annak indoklásához szükséges információkat. A Bizottság egy hónapon belül – sürgős esetben 10 munkanapon belül – határoz a kérelemről, és határozatáról tájékoztatja a Tanácsot és a tagállamokat. A Bizottság határozatát bármely tagállam a Tanács elé terjesztheti az értesítéstől számított tíz munkanapon belül. A Tanács a beterjesztéstől számított egy hónapon belül eltérő határozatot hozhat. A Tanács minősített többséggel határoz.

5. cikk

A Bizottság tájékoztatása

(1)   A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot valamely marokkói légi fuvarozó engedélyének megtagadására, visszavonására, felfüggesztésére vagy korlátozására vonatkozó minden, a megállapodás 3. vagy 4. cikke szerint elfogadott döntésükről.

(2)   A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a megállapodás 14. cikke alapján általuk benyújtott vagy kézhez kapott kérelmekről vagy értesítésekről.

(3)   A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a megállapodás 15. cikke alapján általuk benyújtott vagy kézhez kapott kérelmekről vagy értesítésekről.

Kelt Brüsszelben 2006. december 4.

a Tanács részéről

az elnök

M. PEKKARINEN


EURO-MEDITERRÁN LÉGIKÖZLEKEDÉSI MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről a Marokkói királyság között

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

AZ PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Közösséget létrehozó szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok, valamint

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség,

egyrészről, és

A MAROKKÓI KIRÁLYSÁG, a továbbiakban: Marokkó,

másrészről,

azzal az óhajjal, hogy előmozdítsák a légifuvarozók közötti tisztességes piaci versenyen, valamint a minimális kormányzati beavatkozáson és szabályozáson alapuló nemzetközi légiközlekedési rendszer létrehozását,

azzal az óhajjal, hogy megkönnyítsék a nemzetközi légiközlekedési lehetőségek bővülését – többek között a légiközlekedési hálózatok fejlesztése révén – annak érdekében, hogy eleget tegyenek az utasok és a szállítók megfelelő légiközlekedési szolgáltatások iránti igényeinek,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy lehetővé tegyék a légifuvarozók számára, hogy nyílt piacon versenyképes árakat és szolgáltatásokat nyújthassanak az utazóközönségnek és a fuvaroztatóknak,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a légiközlekedési ipar minden ágazata – a légifuvarozók munkavállalóit is beleértve – részesüljön a liberalizált megállapodás előnyeiből,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a nemzetközi légi közlekedésben a biztonság és a védelem legmagasabb szintjét biztosítsák, újfent hangsúlyozva a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, a légi közlekedés működését károsan befolyásoló és a közvéleménynek a polgári repülésbe vetett bizalmát aláásó olyan cselekedetek, vagy azokkal való fenyegetések miatti súlyos aggodalmukat, melyek a légijárművek biztonsága ellen irányulnak,

TUDOMÁSUL VÉVE a Chicagóban 1944. december 7-én aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülési Egyezményben foglaltakat,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy egyenlő feltételeket biztosítsanak a légifuvarozók számára,

ELISMERVE, hogy az állami támogatások hátrányosan befolyásolhatják a légifuvarozók közötti versenyt, és veszélyeztethetik ezen megállapodás alapvető célkitűzéseit,

MEGERŐSÍTVE a környezetvédelem jelentőségét a nemzetközi légiközlekedési politika kidolgozása és végrehajtása során, valamint elismerve a szuverén államok jogát arra, hogy e célból megfelelő intézkedéseket hozzanak,

MEGÁLLAPÍTVA a fogyasztóvédelem jelentőségét, beleértve a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló, 1999. május 28-án Montrealban kelt egyezményben megkövetelt védelmet, amennyiben mindkét fél ezen egyezmény részes fele,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a meglévő légiközlekedési megállapodások keretére építve megnyissák a piacokhoz való hozzáférést, és hogy a fogyasztók, a légifuvarozók, a munkaerő és a közösségek mindkét oldalon a legnagyobb előnyöket élvezzék,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről Marokkó közötti megállapodás az euro-mediterrán légiközlekedési kapcsolatokban precedenst képezhet az ezen alapvető gazdasági ágazat liberalizációjából származó előnyök fokozása érdekében,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy az ilyen megállapodás célja annak fokozatos, de átfogó alkalmazása, valamint hogy egy megfelelő mechanizmus biztosítani tudja a közösségi jogszabályokkal való egyre teljesebb harmonizációt,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

Fogalommeghatározások

Eltérő rendelkezés hiányában, e megállapodás alkalmazásában:

1.

„kölcsönösen elfogadott szolgáltatás” és „meghatározott útvonal”: az ezen megállapodás 2. cikke és I. melléklete szerinti nemzetközi légi közlekedés;

2.

„megállapodás”: e megállapodás, annak mellékletei és módosításai;

3.

„légi közlekedés”: utasok, poggyász, áru és postai küldemények légijárművön, külön vagy együttesen, közszolgáltatásként, díj vagy ellenszolgáltatás ellenében történő szállítása, amely – a kétségek elkerülése végett – magában foglalja a menetrendszerű és nem menetrendszerű (charter) légi közlekedést, valamint a tisztán áruszállító járatokat;

4.

„társulási megállapodás”: az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló, Brüsszelben, 1996. február 26-án kelt euro-mediterrán megállapodás;

5.

„közösségi működési engedély”: az Európai Közösségben letelepedett légifuvarozóknak a légifuvarozók engedélyezéséről szóló, 1992. július 23-i 2407/92/EGK tanácsi rendelettel összhangban adott és fenntartott működési engedély;

6.

„egyezmény”: a Chicagóban 1944. december 7-én aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény, beleértve:

a)

az Egyezmény 94. cikkének a) pontja értelmében hatályba lépett valamennyi módosítást, amelyet Marokkó és az Európai Közösség tagállama vagy tagállamai is megerősítettek, amennyiben az adott kérdés szempontjából releváns; valamint

b)

az egyezmény 90. cikkének értelmében ahhoz elfogadott valamennyi mellékletet vagy módosítást, amennyiben az ilyen melléklet vagy módosítás bármely adott időpontban Marokkó és az Európai Közösség tagállama vagy tagállamai vonatkozásában is hatályba lépett, amennyiben ezen kérdés szempontjából releváns;

7.

„teljes költség”: a szolgáltatásnyújtás költségének, az adminisztratív átalányköltségek tekintetében felszámított ésszerű díjnak, valamint – adott esetben – a környezetvédelmi költségeket tükröző és állampolgárságra való tekintet nélkül kiszabott valamennyi alkalmazandó díjnak az összege;

8.

„felek”: egyrészről a Közösség vagy a tagállamok, illetve a Közösség és tagállamai, a hatáskörüknek megfelelően, és másrészről Marokkó;

9.

„állampolgár”: a marokkói fél esetében bármely, marokkói állampolgársággal rendelkező személy vagy jogalany, illetve az európai fél esetében valamely tagállam állampolgárságával rendelkező személy vagy jogalany, amennyiben a jogalany a marokkói fél esetében marokkói állampolgársággal rendelkező személyek vagy jogalanyok, illetve az európai fél esetében valamely tagállam vagy az V. mellékletben meghatározott harmadik országok egyikének állampolgárságával rendelkező személyek vagy jogalanyok – közvetlen vagy többségi részesedés általi – állandó, tényleges ellenőrzése alatt áll;

10.

„támogatások”: a hatóságok vagy regionális szervezetek vagy egyéb állami szervezetek által nyújtott bármely pénzügyi hozzájárulás, azaz amennyiben:

a)

valamely kormányzat, regionális szerv vagy más állami szervezet gyakorlata pénzeszközök, például juttatások, kölcsönök vagy tőkeinjekció közvetlen átruházását, pénzeszközöknek a vállalkozás részére történő lehetséges közvetlen átruházását, vagy a vállalkozás kötelezettségeinek, például kölcsöngaranciáknak az átvállalását foglalja magában;

b)

valamely kormányzat, regionális szerv vagy más állami szervezet egyébként esedékes bevételéről lemondtak vagy azt nem hajtották be;

c)

valamely kormányzat, regionális szerv vagy egyéb állami szervezet az általános infrastruktúrától eltérő árukat vagy szolgáltatásokat biztosít, vagy árukat szerez be vagy szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve;

d)

valamely kormányzat, regionális szerv vagy egyéb állami szervezet kifizetéseket hajt végre valamely finanszírozási mechanizmus részére, vagy egy magánszervet bíz meg, illetve utasít, hogy hajtson végre egy vagy több, az a), b) és c) pontban ismertetett olyan feladatfajtát, amelyek rendes körülmények között a kormányra hárulnának, és valójában gyakorlatilag nem különböznek a kormányok által általában követett gyakorlattól;

és ezáltal előnyt biztosítanak;

11.

„nemzetközi légi közlekedés”: az egynél több állam területe feletti légtérben áthaladó légi közlekedés;

12.

„ár”: utasok, poggyász és/vagy áru (a postai küldemények kivételével) légi közlekedésben – adott esetben a nemzetközi légi közlekedéssel összefüggő felszíni közlekedést is beleértve – történő szállítása tekintetében a légifuvarozók vagy képviselőik által alkalmazott díjak és az ilyen díjak alkalmazásának feltételei;

13.

„használati díj”: a légitársaságokra a repülőtér, a repülőtér környezetvédelmi, léginavigációs vagy légiközlekedés-védelmi létesítményeinek vagy szolgáltatásainak – beleértve a kapcsolódó szolgáltatásokat és létesítményeket is – igénybevételéért kiszabott díj;

14.

„SESAR”: az egységes európai égbolt műszaki megvalósítása, amely biztosítja az új generációs légiforgalmi szolgáltatási rendszerek koordinált, összehangolt kutatását, fejlesztését és felhasználását;

15.

„terület”: a Marokkói Királyság tekintetében a szuverenitása vagy joghatósága alá tartozó (a kontinensen és a szigeteken fekvő) földterületek, belvizek és felségvizek, valamint az Európai Közösség vonatkozásában az Európai Közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó (a kontinensen és a szigeteken fekvő) földterületek, belvizek és felségvizek, az említett Szerződésben vagy bármely jogutód okmányban meghatározott feltételek szerint; e megállapodás Gibraltár repülőterére történő alkalmazása nem sérti a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság által a repülőtér helyéül szolgáló terület szuverenitásával kapcsolatos jogvitában elfoglalt jogi álláspontokat; és Gibraltár repülőterének a 2006. szeptember 18-án a tagállamok között létező uniós légiközlekedési intézkedések tekintetében való felfüggesztése folytatását a Gibraltár repülőteréről szóló, 2006. szeptember 18-án Cordobában elfogadott miniszteri nyilatkozat feltételeinek megfelelően; valamint

16.

„illetékes hatóságok”: a III. mellékletben meghatározott kormányzati szervek vagy jogalanyok. Az illetékes hatóságok jogállására vonatkozó nemzeti jogszabályok bármely módosításáról az érintett szerződő fél értesíti a másik szerződő felet.

I. CÍM

GAZDASÁGI RENDELKEZÉSEK

2. Cikk

Forgalmi jogok

(1)   Amennyiben az I. melléklet másként nem rendelkezik, a felek a másik fél légifuvarozói által folytatott nemzetközi légi közlekedés tekintetében az alábbi jogokat biztosítják a másik félnek:

a)

a területén leszállás nélkül történő átrepülés joga;

b)

a területén való leszállás joga, amennyiben az nem utasok felvételére vagy leszállítására, poggyász, áru és/vagy postai küldemény légifuvarozásba történő felvételére vagy kirakására szolgál (nem-kereskedelmi célú leszállás);

c)

meghatározott útvonalon kölcsönösen elfogadott szolgáltatás nyújtása során a területén való leszállás joga utasok, áru és/vagy postai küldemény légifuvarozásba – külön vagy együttesen – történő felvétele vagy leszállítása/kirakása érdekében; valamint

d)

e megállapodásban meghatározott egyéb jogok.

(2)   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az:

a)

feljogosítja Marokkó légifuvarozóit bármely EK-tagállam területén ezen EK-tagállam területének egy másik pontja felé tartó utasok, poggyász, áru és/vagy postai küldemény ellentételezés melletti fedélzetre való felvételére;

b)

feljogosítja a Közösség légifuvarozóit Marokkó területén Marokkó területének egy másik pontja felé tartó utasok, poggyász, áru és/vagy postai küldemény ellentételezés melletti fedélzetre való felvételére.

3. Cikk

Engedélyezés

Az egyik fél valamely légifuvarozója által benyújtott, működési engedélyre irányuló kérelem kézhezvételekor a másik fél illetékes hatóságai a lehető legrövidebb eljárási időn belül megadják a megfelelő engedélyeket, amennyiben:

a)

marokkói légifuvarozó esetében:

a légifuvarozó gazdasági tevékenységének székhelye és adott esetben létesítő okirat szerinti székhelye Marokkóban van, és engedélyét, valamint minden egyéb kapcsolódó okmányát a Marokkó jogszabályainak megfelelően szerezte;

Marokkó gyakorolja vagy tartja fenn a légifuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését; valamint

a légifuvarozó tulajdonjoga közvetlenül vagy többségi részesedés révén Marokkó és/vagy marokkói állampolgárok kezében van és marad, valamint tényleges ellenőrzését Marokkó és/vagy marokkói állampolgárok végzik, vagy tulajdonjoga közvetlenül vagy többségi részesedés révén az EK-tagállamok és/vagy EK-tagállamok állampolgárai kezében van és tényleges ellenőrzését az EK-tagállamok és/vagy EK-tagállamok állampolgárai végzik;

b)

a Közösség légifuvarozója esetében:

a légifuvarozó gazdasági tevékenységének székhelye és adott esetben létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Közösséget létrehozó szerződés értelmében valamelyEK-tagállam területén van, és közösségi működési engedéllyel rendelkezik; valamint

a légifuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését a légi üzemeltetői engedély kiadásáért felelős EK-tagállama gyakorolja és tartja fenn, valamint egyértelműen meghatározták az illetékes légiforgalmi hatóságot;

a légifuvarozó tulajdonjoga közvetlenül vagy többségi részesedés révén az EK-tagállamok és/vagy EK-tagállamok állampolgárai, vagy az V. mellékletben felsorolt egyéb államok és/vagy ezen államok állampolgárai kezében van;

c)

a légifuvarozó megfelelő minősítéssel rendelkezik ahhoz, hogy megfeleljen a kérelmet vagy kérelmeket elbíráló fél által a nemzetközi légi közlekedés tekintetében rendszerint alkalmazott törvények és rendelkezések értelmében meghatározott feltételeknek; valamint

d)

a 14. cikkben (Repülésbiztonság) és a 15. cikkben (A légiközelekdés védelme) foglalt rendelkezéseket fenntartják és alkalmazzák.

4. Cikk

Engedélyek visszavonása

(1)   Bármely fél illetékes hatóságának jogában áll a másik fél légifuvarozója üzemeltetési engedélyeit visszavonni, felfüggeszteni vagy korlátozni, vagy a másik fél légifuvarozójának működését egyéb módon felfüggeszteni vagy korlátozni, amennyiben:

a)

marokkói légifuvarozó esetében:

a légifuvarozó gazdasági tevékenységének székhelye és adott esetben létesítő okirat szerinti székhelye nem Marokkóban van, és engedélyét, valamint bármely egyéb kapcsolódó okmányát nem a Marokkói Királyság jogszabályainak megfelelően szerezte;

nem Marokkó gyakorolja és tartja fenn a légifuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését;

vagy

a légifuvarozó tulajdonjoga közvetlenül vagy többségi részesedés révén nem Marokkó és/vagy marokkói állampolgárok vagy EK-tagállamok és/vagy EKtagállamok állampolgárai kezében van, valamint tényleges ellenőrzését nem Marokkó és/vagy marokkói állampolgárok vagy EK-tagállamok és/vagy EK-tagállamok állampolgárai végzik;

b)

a Közösség légifuvarozója esetében:

a légifuvarozó gazdasági tevékenységének székhelye és adott esetben létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Közösséget létrehozó szerződés értelmében nem valamely EK-tagállam területén van, vagy nem rendelkezik közösségi működési engedéllyel;

a légifuvarozó tényleges szabályozási ellenőrzését nem a légi üzemeltetői engedély kiadásáért felelős EK-tagállam gyakorolja és tartja fenn, vagy nem határozták meg egyértelműen az illetékes légiforgalmi hatóságot;

vagy

a légifuvarozó tulajdonjoga közvetlenül vagy többségi részesedés révén nem EK-tagállamok és/vagy EK-tagállamok állampolgárai, vagy az V. mellékletben felsorolt egyéb államok és/vagy államok állampolgárai kezében van, valamint tényleges ellenőrzését nem EK-tagállamok és/vagy EK-tagállamok állampolgárai, vagy az V. mellékletben felsorolt egyéb államok és/vagy államok állampolgárai végzik;

c)

a légifuvarozó nem tett eleget az e megállapodás 6. cikkében (Jogszabályok alkalmazása) említett törvényeknek és rendelkezéseknek;

vagy

d)

a 14. cikkben (Repülésbiztonság) és a 15. cikkben (A légiközelekdés védelme) foglalt rendelkezéseket nem tartják fenn és nem alkalmazzák.

(2)   Az e cikkben meghatározott jogok – amennyiben nincs szükség azonnali intézkedések megtételére az (1) bekezdés c) és d) pontjának való további meg nem felelés megelőzése céljából – kizárólag a másik fél illetékes hatóságaival folytatott konzultációt követően gyakorolhatók.

5. Cikk

Beruházás

Egy Marokkói légifuvarozó valamely EK-tagállam vagy annak állampolgárai többségi tulajdonjogához vagy tényleges ellenőrzéséhez, illetve közösségi légifuvarozó Marokkó vagy annak állampolgárai kezében lévő többségi tulajdonjogához vagy tényleges ellenőrzéséhez az e megállapodás által létrehozott vegyes bizottság előzetes határozata szükséges.

Ez a határozat meghatározza az e megállapodás szerinti kölcsönösen elfogadott szolgáltatások nyújtására, valamint a harmadik országok és a felek közötti szolgáltatásokra vonatkozó feltételeket. E megállapodás 22. cikkének (9) bekezdése nem vonatkozik az ilyen típusú határozatokra.

6. Cikk

Jogszabályok alkalmazása

(1)   Az egyik fél területére történő belépéskor, ott tartózkodáskor, valamint kilépéskor a másik fél légifuvarozóinak be kell tartaniuk a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légijárműveknek az adott fél területére történő belépésével, valamint onnan történő kilépésével kapcsolatos, illetve a légijárművek üzemeltetésére és navigálására vonatkozó, az adott fél területén alkalmazandó törvényeket és rendelkezéseket.

(2)   Az egyik fél területére történő belépéskor, ott tartózkodáskor, valamint kilépéskor a másik fél légifuvarozói által szállított utasoknak, személyzetnek vagy árunak meg kell felelniük – illetve azok nevében meg kell felelni – a légijárművel szállított utasoknak, személyzetnek vagy árunak az adott fél területére történő belépésére, valamint onnan történő kilépésére vonatkozó, az adott fél területén alkalmazandó törvényeknek és rendelkezéseknek (ideértve a belépéssel, vámkezeléssel, bevándorlással, útlevelekkel, vámeljárásokkal, karanténnal vagy – postai küldemények esetén – a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezéseket).

7. Cikk

Verseny

E megállapodás alkalmazásában – amennyiben a megállapodás nem tartalmaz egyedi szabályokat – a társulási megállapodás IV. címe II. fejezetének („Verseny és más gazdasági rendelkezések”) rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. Cikk

Támogatások

(1)   A felek elismerik, hogy a légifuvarozók részére nyújtott állami támogatások torzítják a versenyt, vagy a verseny torzulásával fenyegetnek azáltal, hogy a légiközlekedési szolgáltatások nyújtása tekintetében előnyben részesítenek egyes vállalkozásokat, valamint hogy azok veszélyeztetik a megállapodás alapvető célkitűzéseit, és összeegyeztethetetlenek a nyitott légtér elvével.

(2)   Amennyiben az egyik fél egy jogszerű célkitűzés elérése érdekében elengedhetetlennek ítéli valamely, e megállapodás keretében üzemeltetett légifuvarozó vagy légifuvarozók állami támogatását, az ilyen támogatásoknak a célkitűzéssel arányosnak, átláthatónak kell lenniük, továbbá a másik fél légifuvarozóira gyakorolt kedvezőtlen hatásukat a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Az ilyen támogatást nyújtó fél haladéktalanul tájékoztatja a másik felet az ilyen támogatás nyújtására irányuló szándékáról, valamint annak az e megállapodásban meghatározott követelményekkel való összeegyeztethetőségéről.

(3)   Amennyiben az egyik fél úgy véli, hogy a másik fél által vagy adott esetben a felektől eltérő ország állami vagy kormányzati szerve által nyújtott támogatás összeegyeztethetetlen a (2) bekezdésben meghatározott követelményekkel, a 22. cikk értelmében kérheti a vegyes bizottság összehívását a kérdés megvizsgálása és a jogosnak talált aggályokra való megfelelő válaszok kidolgozása érdekében.

(4)   Amennyiben valamely vita a vegyes bizottság keretei között nem rendezhető, a felek fenntartják a jogot szubvencióellenes intézkedéseik alkalmazásának lehetőségére.

(5)   E cikk rendelkezései nem sértik a feleknek a felek területén érvényben lévő, az alapvető légi szolgáltatási és közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó törvényeit és rendelkezéseit.

9. Cikk

Kereskedelmi lehetőségek

(1)   A felek légifuvarozói képviseleti irodákat hozhatnak létre a másik fél területén a légi közlekedés és a kapcsolódó tevékenységek reklámozása és értékesítése céljából.

(2)   A felek légifuvarozói – a másik fél belépésre, tartózkodásra és munkavállalásra vonatkozó törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban – a másik fél területére bevihetik és ott fenntarthatják a légiközlekedési szolgáltatások nyújtásához szükséges irányító, értékesítési, műszaki, üzemeltetési és egyéb szakmai személyzetet.

(3)

a)

Az alábbi b) pont sérelme nélkül, a másik fél területén történő földi kiszolgálás tekintetében minden légifuvarozónak jogában áll:

i.

saját földi kiszolgálását („saját kiszolgálás”) maga végezni, vagy választása szerint

ii.

teljes vagy részleges földi kiszolgálást nyújtó, egymással versenyben álló szolgáltatók közül választani, amennyiben a felek törvényei és rendelkezései az ilyen szolgáltatók számára lehetővé teszik a piacra jutást, és amennyiben ilyen szolgáltatók jelen vannak a piacon.

b)

A földi kiszolgálás alábbi kategóriái, azaz „a poggyász”-kezelés, „a forgalmi előtér” kezelése, „az üzemanyag és olaj” kezelése, valamint – „a teherárunak és a postai küldeménynek” a repülőtér épülete és a légijármű közötti fizikai kezelése tekintetében – a teheráru és postai küldemény kezelése esetében az a) pont i. és ii. alpontja szerinti jogok kizárólag a másik fél területén hatályos törvényeknek és rendelkezéseknek megfelelő egyedi korlátozásoknak vethetők alá. Amennyiben az ilyen korlátozások nem teszik lehetővé a saját kiszolgálást, és amennyiben nem létezik valódi verseny a földi kiszolgálást nyújtó szolgáltatók között, minden ilyen szolgáltatást egyenlően és megfelelő mértékben hozzáférhetővé kell tenni valamennyi légifuvarozó számára; az ilyen szolgáltatások díjai nem haladhatják meg azok összköltségét, beleértve az eszközérték-csökkenés utáni ésszerű megtérülést.

(4)   Mindkét fél bármely légifuvarozója közvetlenül és/vagy – a légifuvarozó szabad mérlegelése szerint – értékesítési ügynökein vagy a légifuvarozó által kijelölt egyéb közvetítőn keresztül értékesítheti a másik fél területén légiközlekedési szolgáltatásait. Minden légifuvarozó jogosult ilyen szállítási szolgáltatást értékesíteni, és bármely személy jogosult ilyen szállítási szolgáltatást a terület pénznemében vagy szabadon átváltható pénznemekben megvásárolni.

(5)   Minden légifuvarozó jogosult a helyi bevételek átváltására és a másik fél területéről saját országa vagy – kérelemre és amennyiben az nem összeegyeztethetetlen az általánosan alkalmazott törvényekkel vagy rendelkezésekkel – a választása szerinti ország vagy országok területére történő átutalására. Az átváltást és átutalást haladéktalanul, korlátozás vagy adó megállapítása nélkül, a légifuvarozó átutalásra vonatkozó alapkérelme benyújtásának napján a folyó ügyletekre és átutalásra érvényes átváltási árfolyamon kell engedélyezni.

(6)   A felek légifuvarozói jogosultak a másik fél területén a helyi pénznemben fizetni a helyi kiadásokért, az üzemanyag-vásárlást is beleértve. A felek légifuvarozói a másik fél területén szabad mérlegelésük szerint a helyi valutaátváltási szabályozás szerint szabadon átváltható pénznemben is fizethetnek az ilyen kiadásaikért.

(7)   A megállapodás hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtása vagy kínálása tekintetében a felek bármely légifuvarozója együttműködési kereskedelmi – például helybérleti (blocked space) vagy helymegosztási (code share) – megállapodásokat köthet:

a)

a felek bármely légifuvarozójával; valamint

b)

harmadik ország bármely légifuvarozójával; valamint

c)

bármely felszíni, szárazföldi vagy tengeri fuvarozóval;

amennyiben: i. az ilyen megállapodás valamennyi résztvevője rendelkezik a megfelelő engedéllyel; és ii. a megállapodások megfelelnek az ilyen megállapodásokban általában alkalmazott biztonsági és versenyjogi követelményeknek. A helymegosztási megállapodás keretében értékesített személyszállítási szolgáltatások tekintetében a vásárlót az értékesítés helyén, de legalábbis a beszállást megelőzően tájékoztatni kell arról, hogy mely fuvarozó üzemelteti a szolgáltatás egyes szakaszait.

(8)

a)

A személyszállítás tekintetében a felszíni fuvarozást végző szolgáltatók nem tartoznak a légi közlekedésre vonatkozó törvények és rendelkezések hatálya alá kizárólag azon az alapon, hogy az ilyen felszíni fuvarozást a légifuvarozó a saját nevében végzi. A felszíni fuvarozást végző szolgáltatók szabad mérlegelésük szerint dönthetnek arról, hogy együttműködési megállapodásokat kötnek-e. Az ilyen megállapodásokra vonatkozó döntés meghozatala során a felszíni fuvarozást végző szolgáltatók figyelembe vehetik többek között a fogyasztók érdekeit, valamint a technikai, gazdasági, térbeli és kapacitásbeli korlátokat.

b)

E megállapodás bármely egyéb rendelkezése ellenére a felek légifuvarozói és közvetett árufuvarozási szolgáltatói korlátozás nélkül igénybe vehetnek továbbá a nemzetközi légi közlekedéshez kapcsolódó bármilyen felszíni árufuvarozást Marokkó és az Európai Közösség vagy harmadik országok területén lévő bármely pontra vagy pontról, beleértve a vámhivatallal rendelkező valamennyi repülőtérre és repülőtérről való szállítást is, és beleértve adott esetben a vámszabad raktárban lévő áru fuvarozására a hatályos törvények és rendelkezések alapján vonatkozó jogo(ka)t is. Az ilyen – felszínen vagy légi úton haladó – áru vámkezelésre jogosult, illetve azzal a repülőtéri vámhivatalhoz lehet fordulni. A légifuvarozók maguk gondoskodhatnak saját felszíni fuvarozásukról, vagy biztosíthatják azt egyéb felszíni fuvarozóval kötött megállapodás révén, beleértve a más légifuvarozók által üzemeltetett felszíni fuvarozást és a közvetett légi árufuvarozó szolgáltatókat is. Az ilyen intermodális árufuvarozási szolgáltatásokat kínálhatják a kombinált légi- és a felszíni fuvarozásra együttesen kiszabott áron, amennyiben a fuvaroztatót nem tévesztik meg az ilyen fuvarozás tényleges adatai tekintetében.

10. Cikk

Vámok és illetékek

(1)   Az egyik fél területére történő megérkezéskor a másik fél légifuvarozói által a nemzetközi légi közlekedésben üzemeltetett légijárművek, szokásos berendezéseik, az üzem- és kenőanyagok, a műszaki fogyóeszközök, földi berendezéseik, a tartalék alkatrészek (a hajtóműveket is beleértve), a légijárművek készletei (beleértve, de nem kizárólag az utasok által a repülés alatt korlátozott mennyiségben megvásárolható vagy elfogyasztható élelmiszereket, italokat és égetett szeszes italokat, dohányárut és egyéb termékeket), valamint egyéb, kizárólag a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légijármű üzemeltetésére vagy kiszolgálására szolgáló vagy azzal kapcsolatban használt cikkek – viszonossági alapon – mentesek a) a Közösség nemzeti vagy helyi hatóságai által kivetett és b) nem a nyújtott szolgáltatások költségén alapuló valamennyi importkorlátozás, vagyon- és tőkeadó, vám, jövedéki adó, valamint a hasonló díjak és illetékek alól, feltéve hogy e berendezések és készletek a légijármű fedélzetén maradnak.

(2)   Viszonossági alapon mentesek továbbá az e cikk (1) bekezdésében említett adók, vámok, díjak és illetékek alól, a nyújtott szolgáltatás költségén alapuló illetékek kivételével:

a)

valamely fél területére – ésszerű határokon belül – bevitt vagy ott beszerzett, és a másik fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légifuvarozójának a területről eltávozó légijárművén való felhasználás céljából a légijármű fedélzetére felvitt készletek, még abban az esetben is, ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán használják fel, ahol azokat a fedélzetre felvitték;

b)

az egyik fél területére a másik fél légifuvarozója által a nemzetközi légi közlekedésben használt légijármű műszaki kiszolgálása, karbantartása vagy javítása céljából bevitt földi berendezések és tartalék alkatrészek (beleértve a hajtóműveket is);

c)

valamely fél területére a másik fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légifuvarozójának légijárművén való felhasználás céljából bevitt vagy ott beszerzett kenőanyagok és műszaki fogyóeszközök, még abban az esetben is, ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán használják fel, ahol azokat a fedélzetre felvitték; valamint

d)

valamely fél területére – a felek vámjogszabályai értelmében – bevitt vagy ott beszerzett, és a másik fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légifuvarozójának a területről eltávozó légijárművén való felhasználás céljából a légijármű fedélzetére felvitt nyomtatott kiadványok, még abban az esetben is, ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán használják fel, ahol azokat a fedélzetre felvitték;

e)

a repülőtereken vagy teheráru terminálokon felhasználandó biztonsági és védelmi berendezések.

(3)   Ez a megállapodás nem mentesíti az egyik fél által a területén a légifuvarozók részére szolgáltatott üzemanyagot az (1) bekezdésben említettekhez hasonló adók, vámok, díjak és illetékek alól. Az egyik fél területére történő belépéskor, ott tartózkodáskor, valamint kilépéskor a másik fél légifuvarozóinak be kell tartaniuk az adott területen a légijármű-üzemanyag értékesítésére, beszerzésére és felhasználására vonatkozó törvényeket és rendelkezéseket.

(4)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett berendezéseket és készleteket felszólításra a megfelelő hatóságok felügyelete vagy ellenőrzése alá kell helyezni.

(5)   Az e cikkben biztosított mentességek abban az esetben is igénybe vehetők, ha az egyik fél légifuvarozói az (1) és (2) bekezdésben meghatározott árucikkek kölcsönbeadása vagy a másik fél területén történő átadása érdekében olyan légifuvarozóval kötöttek szerződést, amelynek részére a másik fél hasonló mentességeket biztosít.

(6)   A megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a feleket abban, hogy adókat, járulékokat, vámokat, díjakat vagy illetékeket vessenek ki az utasok részére értékesített, nem a fedélzeten történő fogyasztásra szánt árukra, a területükön belüli két olyan pont között üzemeltetett légijárat működtetésének egy szakasza során, ahol a beszállás vagy a kiszállás engedélyezett.

11. Cikk

Használati díjak

(1)   A felek nem vetnek ki a másik fél légifuvarozóira a saját, hasonló nemzetközi légi szolgáltatásokat nyújtó légifuvarozóikra kivetettnél magasabb használati díjakat, illetve nem engedélyezik azok kivetését.

(2)   Megemelt vagy új díjak kizárólag a díjak megállapításáért felelős illetékes hatóságok és a felek légifuvarozói közötti megfelelő konzultációt követően vethetők ki. A felhasználókat ésszerű időn belül értesíteni kell a használati díjak módosítására irányuló valamennyi javaslatról annak érdekében, hogy a módosítások végrehajtása előtt ismertethessék álláspontjaikat. A felek ösztönzik az olyan információcserét is, amely a díjak – e cikk elveinek megfelelő – ésszerűségének, megalapozottságának és arányosságának pontos értékeléséhez lehet szükséges.

12. Cikk

Díjszabás

Az e megállapodás értelmében nyújtott légiközlekedési szolgáltatások díjai szabadon kerülnek megállapításra és nem képezik jóváhagyás tárgyát, azonban azokról – kizárólag tájékoztatás céljából – értesítés kérhető. A teljes mértékben a Közösség területén történő fuvarozás díja a közösségi jog hatálya alá tartozik.

13. Cikk

Statisztika

A felek illetékes hatóságai kérelemre a másik fél illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátják az egyik fél engedéllyel rendelkező légifuvarozója által a kölcsönösen elfogadott szolgáltatások keretében lebonyolított, a másik fél területére irányuló vagy onnan kiinduló forgalomra vonatkozó információkat és statisztikát, ugyanolyan formában, amint azt az engedéllyel rendelkező légifuvarozók a nemzeti illetékes hatóságok számára elkészítették és benyújtották. A felek illetékes hatóságai által a másik fél illetékes hatóságaitól kérelmezhető, forgalomra vonatkozó további statisztikai adatok átadása – bármely fél kérelmére – a vegyes bizottságban folytatott megbeszélések tárgyát képezi.

II. CÍM

SZABÁLYOZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

14. Cikk

Repülésbiztonság

(1)   A felek a Közösség repülésbiztonságra vonatkozó, a VI. melléklet A. pontjában meghatározott jogszabályainak megfelelően járnak el, az alábbiakban meghatározott feltételek szerint.

(2)   A felek biztosítják, hogy amennyiben az egyik fél által bejegyzett és a másik fél területén lévő, a nemzetközi légiforgalom számára nyitott repülőtereken leszálló légijármű tekintetében felmerül az egyezmény alapján meghatározott nemzetközi légiközlekedési biztonsági előírások be nem tartásának a gyanúja, azt az adott másik fél illetékes hatóságai a fedélzetre és a légijármű környezetére kiterjedő, a forgalmi előtéren elvégzett ellenőrzésnek vetik alá a légijármű és személyzete okmányainak, valamint a légijármű és annak berendezései látható állapotának vizsgálata érdekében.

(3)   Bármely fél bármikor kérheti konzultáció lefolytatását a másik fél által fenntartott biztonsági előírások tekintetében.

(4)   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az korlátozza valamely fél illetékes hatóságainak azon hatáskörét, hogy megfelelő és azonnali intézkedéseket hozzon minden olyan esetben, amikor megbizonyosodik arról, hogy valamely légijármű, termék vagy tevékenység esetleg:

a)

nem felel meg – az alkalmazandó jogi eszköz függvényében – az egyezmény alapján vagy a VI. melléklet A. részében meghatározott jogszabályokban megállapított minimumszabályoknak,

b)

komoly – a (2) bekezdésben említett ellenőrzés során megállapított – aggodalomra ad okot abban a tekintetben, hogy a légijármű vagy a légijármű üzemeltetése nem felel meg – az alkalmazandó jogi eszköz függvényében – az egyezmény alapján vagy a VI. melléklet A. pontjában meghatározott jogszabályokban megállapított minimumszabályoknak,

vagy

c)

komoly aggodalomra ad okot abban a tekintetben, hogy nem valósul meg – az alkalmazandó jogi eszköz függvényében – az egyezmény alapján vagy a VI. melléklet A. pontjában meghatározott jogszabályokban megállapított minimumszabályok tényleges fenntartása és alkalmazása.

(5)   Amennyiben az egyik fél illetékes hatóságai a (4) bekezdés szerinti intézkedést hoznak, arról – az ilyen intézkedés megindokolásával – haladéktalanul értesítik a másik fél illetékes hatóságait.

(6)   Amennyiben a (4) bekezdés alkalmazásában hozott intézkedéseket az azok alapjául szolgáló ok megszűnése után nem szüntetik meg, bármelyik fél a vegyes bizottság elé utalhatja a kérdést.

15. Cikk

A légi közlekedés védelme

(1)   Mivel a polgári légijárművek, utasaik és személyzetük biztonságának védelme a nemzetközi légiszolgáltatások nyújtásának alapvető előfeltétele, a felek újólag megerősítik a polgári légi közlekedés biztonságának a jogellenes beavatkozásokkal szembeni védelmére irányuló kölcsönös kötelezettségeiket, és különösen a Chicagói Egyezményből, a légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló, 1963. szeptember 14-én Tokióban aláírt egyezményből, a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló, 1970. december 16-án Hágában aláírt egyezményből, a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1971. szeptember 23-án Montrealban aláírt egyezményből, a nemzetközi polgári légi közlekedést szolgáló repülőtereken elkövetett erőszakos, jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, 1988. február 24-én Montrealban aláírt jegyzőkönyvből, valamint a plasztikus robbanóanyagok, azok felderítése céljából történő megjelöléséről szóló, 1991. március 1-jén Montrealban aláírt egyezményből, amennyiben ezen egyezményeknek mindkét fél részes fele, valamint a polgári légi közlekedés biztonságára vonatkozó valamennyi egyéb olyan egyezményből és jegyzőkönyvből amelyeknek mindkét fél részese eredő kötelezettségeiket.

(2)   A felek kérelemre minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a polgári légijárművek jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények, és az ilyen légijármű, utasai és személyzete, a repülőterek és a léginavigációs berendezések biztonsága ellen irányuló jogellenes cselekmények, valamint a polgári légi közlekedés biztonságát fenyegető bármely egyéb veszély megakadályozása érdekében.

(3)   A felek az egymással fenntartott kapcsolataikban a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által megállapított és a Chicagói Egyezmény mellékletét képező, a légi közlekedés védelmére vonatkozó előírásoknak és – amennyiben alkalmazzák azokat – javasolt gyakorlatnak megfelelően járnak el, amennyiben az ilyen védelmi rendelkezések a felekre vonatkoznak. Mindkét fél előírja, hogy a területén bejegyzett légijárművek üzemeltetői, azon üzemeltetők, amelyek gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó lakóhelye a területükön van, valamint a területükön lévő repülőterek üzemeltetői ezen légiközlekedés-védelmi rendelkezéseknek megfelelően járjanak el.

(4)   Mindkét fél biztosítja a hatékony intézkedések megtételét saját területén a légijárművek védelme, az utasok és csomagjaik átvizsgálása, valamint a személyzetnek, a teherárunak (a poggyászt is beleértve) és a légijárművön található készleteknek a beszállás vagy berakodás előtt és közben történő megfelelő ellenőrzése érdekében, továbbá biztosítja, hogy ezeket az intézkedéseket a veszély növekedésének megfelelően kiigazítják. A felek egyetértenek abban, hogy a másik fél előírhatja légifuvarozóik számára a (3) bekezdésben említett légiközlekedés-védelmi előírások betartását az adott másik fél területére történő belépés, az onnan történő kilépés, illetve az ott tartózkodás során. A felek jóindulatúan járnak el a másik félnek az egyes konkrét veszélyekkel szembeni, ésszerű különleges védelmi intézkedések megtételére irányuló kérelme tekintetében is.

(5)   Polgári légijármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ilyen veszély fennállása, vagy más, az ilyen légijármű, annak utasai és személyzete, repülőterek vagy léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmény vagy annak veszélye esetén a felek segítséget nyújtanak egymásnak a kommunikáció elősegítése és más, az ilyen cselekmény vagy veszély gyors és biztonságos megszüntetésére szolgáló megfelelő intézkedések megtétele révén.

(6)   Amennyiben valamelyik fél megalapozottan véli úgy, hogy a másik fél nem e cikk légiközlekedés-védelmi rendelkezéseinek megfelelően járt el, azonnali konzultációt kérhet a másik féltől.

(7)   Ezen megállapodás 4. cikkének (Engedélyek visszavonása) sérelme nélkül, amennyiben az ilyen kérelem benyújtásától számított tizenöt (15) napon belül nem sikerül kielégítő megegyezésre jutni, az alapot szolgáltat mindkét fél légifuvarozói üzemeltetési engedélyének és műszaki engedélyének visszatartására, visszavonására, korlátozására vagy feltételekhez kötésére.

(8)   Azonnali és rendkívüli fenyegetés esetében a felek a tizenöt (15) nap letelte előtt ideiglenes intézkedéseket hozhatnak.

(9)   A (7) bekezdéssel összhangban hozott bármely intézkedést meg kell szüntetni, amint a másik fél teljesíti e cikk rendelkezéseit.

16. Cikk

Légiforgalmi szolgáltatás

(1)   A felek a VI. melléklet B. részében meghatározott jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően járnak el, az alábbiakban meghatározott feltételek alapján.

(2)   A felek a lehető legszorosabb együttműködés mellett kötelezik el magukat a légiforgalmi szolgáltatás területén az egységes európai égbolt Marokkóra történő kiterjesztése céljából, a jelenlegi biztonsági előírások és az európai általános légiforgalmi előírások összhatékonyságának javítása, valamint a kapacitások optimalizálása és a késések csökkentése érdekében.

(3)   Az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok alkalmazásának a területükön történő egyszerűsítése érdekében:

a)

Marokkó megteszi a szükséges intézkedéseket a légiforgalmi szolgáltatás intézményi szerkezetének az egységes európai égbolthoz történő igazítása érdekében, különösen a léginavigációs szolgáltatóktól legalább működésükben független, vonatkozó nemzeti felügyeleti szervek létrehozása révén; valamint

b)

A Közösség társul Marokkóval a léginavigációs szolgálatok, a légtér és az interoperabilitás területére vonatkozó, az egységes európai égbolt célkitűzéséből eredő operatív kezdeményezések tekintetében, különösen Marokkó erőfeszítéseinek a funkcionális légtérblokkok kialakításába való korai bevonása vagy a SESAR megfelelő koordinálása révén.

17. Cikk

Környezetvédelem

(1)   A felek a VI. melléklet C. részében meghatározott, a légi közlekedésre vonatkozó közösségi jogszabályoknak megfelelően járnak el.

(2)   Ezen megállapodás rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy korlátozzák valamely fél illetékes hatóságainak arra irányuló hatáskörét, hogy azok megfelelő intézkedéseket hozzanak a megállapodás értelmében végzett nemzetközi légi közlekedés környezetre gyakorolt hatásának kiküszöbölése vagy egyéb módon történő kezelése céljából, feltéve hogy az ilyen intézkedéseket állampolgárságra való tekintet nélkül alkalmazzák.

18. Cikk

Fogyasztóvédelem

A felek a VI. melléklet D. részében meghatározott, a légi közlekedésre vonatkozó közösségi jogszabályoknak megfelelően járnak el.

19. Cikk

Számítógépes helyfoglalási rendszerek

A felek a VI. melléklet E. részében meghatározott, a légi közlekedésre vonatkozó közösségi jogszabályoknak megfelelően járnak el.

20. Cikk

Szociális szempontok

A felek a VI. melléklet F. részében meghatározott, a légi közlekedésre vonatkozó közösségi jogszabályoknak megfelelően járnak el.

III. CÍM

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

21. Cikk

Értelmezés és végrehajtás

(1)   A felek meghoznak valamennyi megfelelő – általános vagy egyedi – intézkedést az e megállapodásból eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében, valamint tartózkodnak bármely olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetné e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását.

(2)   Mindkét fél felelős a megállapodásnak, valamint különösen a VI. mellékletben felsorolt, a légi közlekedésre vonatkozó rendeleteknek és irányelveknek a területén való megfelelő végrehajtásáért.

(3)   Mindkét fél megad a másik félnek minden szükséges információt és segítséget az esetleges jogsértésekre vonatkozó, a másik fél által e megállapodásnak megfelelően, saját hatáskörében elvégzett vizsgálatok esetében.

(4)   Amennyiben a felek az e megállapodás által rájuk ruházott hatáskör keretében a másik fél érdekeltségébe tartozó és a másik fél hatóságait vagy vállalkozásait érintő kérdésben járnak el, a másik fél illetékes hatóságait – a végső döntést megelőzően – teljes körűen tájékoztatják, és lehetőséget biztosítanak részére észrevételek tételére.

22. Cikk

Vegyes bizottság

(1)   Létrejön a felek képviselőiből álló bizottság (a továbbiakban: vegyes bizottság), amely felel e megállapodás alkalmazásáért és biztosítja annak megfelelő végrehajtását. E célból ajánlásokat tesz és határozatokat hoz az e megállapodásban meghatározott esetekben.

(2)   A vegyes bizottság határozatait együttesen fogadja el, és azok a felekre nézve kötelező erővel bírnak. A felek azokat saját szabályozásuknak megfelelően hajtják végre.

(3)   A vegyes bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. Mindkét fél kérheti ülés összehívását.

(4)   Bármely fél kérheti a vegyes bizottság ülésének összehívását az e megállapodás értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó bármely kérdés megoldása érdekében is. Az ülést a lehető legkorábbi időpontra kell összehívni, de – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb a kérelem kézhez vételétől számított két hónapon belül.

(5)   E megállapodás megfelelő végrehajtása érdekében a felek információt cserélnek és – bármely fél kérésére – konzultációkat tartanak a vegyes bizottság keretében.

(6)   A vegyes bizottság – határozatával – eljárási szabályzatot fogad el.

(7)   Amennyiben valamelyik fél úgy véli, hogy a vegyes bizottság egy határozatát a másik fél nem megfelelően hajtja végre, az előbbi kérheti a kérdésnek a vegyes bizottság keretében történő megvitatását. Amennyiben a vegyes bizottság a megkeresését követő két hónapon belül nem tud döntést hozni a kérdésben, a kérelmező fél a 24. cikk alapján megfelelő átmeneti védintézkedéseket hozhat.

(8)   A vegyes bizottság határozatai tartalmazzák a felek általi végrehajtás időpontját és valamennyi egyéb információt, amelyek érinthetik a gazdasági szereplőket.

(9)   A (2) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a vegyes bizottság nem hoz határozatot a megkeresését követő hat hónapon belül az elé utalt kérdésben, a felek a 24. cikk alapján megfelelő átmeneti védintézkedéseket hozhatnak.

(10)   A vegyes bizottság megvizsgálja a többségi részesedéssel zajló kétoldalú beruházásokat érintő kérdéseket, illetve a felek légifuvarozóinak tényleges ellenőrzésében történt változásokat.

(11)   A vegyes bizottság segíti az együttműködést továbbá azáltal, hogy:

a)

ösztönzi a biztonság, a védelem, a környezetvédelem, a légiközlekedési infrastruktúra (a résidőt is beleértve) és a fogyasztóvédelem területén a szakértői szintű, új jogszabályi vagy szabályozási kezdeményezésekről és fejleményekről szóló eszmecseréket;

b)

rendszeresen vizsgálja a megállapodás alkalmazása során – különösen a munkavállalás területén – jelentkező szociális hatásokat, és megfelelő válaszokat dolgoz ki a jogosnak talált aggályokra;

és

c)

mérlegeli a megállapodás továbbfejlesztésének lehetséges területeit, többek között ajánlásokat tesz a megállapodás módosítására.

23. Cikk

Vitarendezés és választottbíráskodás

(1)   Bármelyik fél a vegyes bizottsághoz utalhatja az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos, a 22. cikk alapján nem rendezett vitákat. E cikk alkalmazásában a társulási megállapodás keretében létrehozott Társulási Tanács jár el vegyes bizottságként.

(2)   A vegyes bizottság határozattal dönt a vitákról.

(3)   A felek meghozzák a (2) bekezdésben említett határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(4)   Amennyiben a vitát a (2) bekezdéssel összhangban nem lehet rendezni, az ügyet – bármely fél kérésére – egy három választottbíróból álló választottbírói testület elé kell utalni, az alábbiakban meghatározott eljárással összhangban:

a)

mindkét fél kinevez egy választottbírót a választottbíróság általi választottbíráskodás iránti kérelemről a másik fél által diplomáciai úton eljuttatott értesítés kézhezvételétől számított hatvan (60) napon belül; a harmadik választottbírót a másik két választottbíró nevezi ki azt ezt követő hatvan (60) napon belül. Amennyiben az egyik fél a megállapított határidőn belül nem nevezett ki választottbírót, vagy a harmadik választottbíró kinevezése a megállapított határidőn belül nem történt meg, bármelyik fél felkérheti az ICAO Tanácsának elnökét, hogy nevezzen ki választottbírót vagy adott esetben választottbírókat;

b)

a fenti a) pont értelmében kinevezett harmadik választottbíró egy harmadik állam állampolgára, és a választottbíróság elnökeként jár el;

c)

a választottbíróság eljárási szabályzatot fogad el; valamint

d)

a választottbíróság végső határozatára is figyelemmel, a választottbíráskodás kezdeti költségei a felek között egyenlően oszlanak meg.

(5)   A választottbíróság bármely ideiglenes vagy végső határozata kötelező a felekre nézve.

(6)   Amennyiben valamelyik fél a választottbíróság e cikknek megfelelően hozott határozatáról szóló értesítéstől számított harminc (30) napon belül nem teljesíti az említett határozatban foglaltakat, a másik fél – e mulasztás fennálltáig – korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a vétkes félnek e megállapodás alapján biztosított jogokat vagy kiváltságokat.

24. Cikk

Védintézkedések

(1)   A felek megteszik az e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges általános vagy egyedi intézkedéseket. Gondoskodnak arról, hogy az e megállapodásban meghatározott célkitűzések teljesüljenek.

(2)   Ha a felek egyike úgy véli, hogy a másik fél nem teljesítette a megállapodásból eredő valamely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket hozhat. A védintézkedéseket tárgyi és időbeli hatályuk tekintetében a helyzet megoldásához vagy a megállapodás egyensúlyának fenntartásához okvetlenül szükséges mértékre kell korlátozni. Elsődlegesen olyan intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek a megállapodás végrehajtásában a legkisebb zavart okozzák.

(3)   A védintézkedések foganatosítását mérlegelő fél a vegyes bizottságon keresztül értesíti a többi felet, és valamennyi lényegi információt a rendelkezésükre bocsátja.

(4)   A felek a kölcsönösen elfogadható megoldás elérése érdekében a vegyes bizottság keretében haladéktalanul konzultációt indítanak.

(5)   A 3. cikk d) pontja, a 4. cikk d) pontja és a 14–15. cikk sérelme nélkül, az érintett fél nem hozhat védintézkedéseket a (3) bekezdés szerinti értesítés időpontját követő egy hónap végéig, kivéve ha a (4) bekezdés szerinti konzultációs eljárás a megállapított határidő lejárta előtt befejeződik.

(6)   Az érintett fél haladéktalanul értesíti a vegyes bizottságot a hozott intézkedésekről, és valamennyi lényegi információt a rendelkezésére bocsátja.

(7)   Az e cikk alapján hozott valamennyi intézkedést fel kell függeszteni, amint a vétkes fél eleget tesz e megállapodás rendelkezéseinek.

25. Cikk

A megállapodás földrajzi hatálya

A felek – a megállapodás kétoldalú jellegének elismerése mellett – tudomásul veszik, hogy a megállapodás az 1995. november 28-i barcelonai nyilatkozatban előirányzott euro-mediterrán partnerség hatálya alá tartozik. A felek folyamatos párbeszéd mellett kötelezik el magukat e megállapodásnak a barcelonai folyamattal való összhangja érdekében, különös tekintettel annak lehetőségére, hogy a megállapodást a hasonló légiközlekedési megállapodások figyelembevétele érdekében kölcsönös egyetértésben módosítsák.

26. Cikk

Más megállapodásokhoz való viszony

(1)   E megállapodás rendelkezései a Marokkó és az EK-tagállamok közötti kétoldalú megállapodások vonatkozó rendelkezései helyébe lépnek. Az ilyen kétoldalú megállapodásokból eredő, e megállapodás hatálya alá nem tartozó hatályos forgalmi jogok azonban továbbra is gyakorolhatók, feltéve hogy az EK-tagállamok és állampolgáraik között nem tesznek hátrányos megkülönböztetést.

(2)   Amennyiben a felek többoldalú megállapodás szerződő felévé válnak, vagy jóváhagynak valamely, az ICAO vagy más nemzetközi szervezet által elfogadott, e megállapodás hatálya alá tartozó kérdéseket érintő határozatot, a vegyes bizottság keretében konzultálnak annak meghatározása céljából, hogy e fejlemények figyelembevétele érdekében felül kell-e vizsgálni e megállapodást.

(3)   E megállapodás nem sérti az ICAO esetleges jövőbeni ajánlásainak alkalmazásával kapcsolatban a két fél által hozandó döntéseket. A felek nem hivatkozhatnak e megállapodásra vagy annak bármely részére abból a célból, hogy az alapján tiltakozzanak az ICAO által mérlegelt, e megállapodás hatálya alá tartozó bármely kérdésre vonatkozó alternatív politika ellen.

27. Cikk

Módosítások

(1)   Amennyiben valamely fél felül kívánja vizsgálni e megállapodás rendelkezéseit, erről értesíti a vegyes bizottságot. A megállapodás elfogadott módosítása a megfelelő belső eljárások lezárását követően lép hatályba.

(2)   A vegyes bizottság – az egyik Fél javaslatára és e cikkel összhangban – a megállapodás mellékleteinek módosításáról határozhat.

(3)   E megállapodás nem sérti – a megkülönböztetésmentesség elvének és e megállapodás rendelkezéseinek tiszteletben tartására is figyelemmel – a felek azon jogát, hogy a légi közlekedés területén vagy a VI. mellékletben említett társult területen egyoldalúan új jogszabályokat fogadjanak el vagy meglévő jogszabályaikat módosítsák.

(4)   Amennyiben valamely fél új jogszabályt fogad el, a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről a másik felet, és konzultációt indít. Az egyik fél kérésére a vegyes bizottság keretében előzetes véleménycserére kerülhet sor.

(5)   Amennyiben valamely fél a légi közlekedésre vagy a VI. mellékletben említett társult területre vonatkozó új jogszabályt vagy jogszabály-módosítást fogad el, erről a másik felet legkésőbb az elfogadást követő harminc napon belül értesíti. Az ezt követő hatvan napon belül a vegyes bizottság – bármely fél kérésére – véleménycserét tart az új jogszabály vagy módosítás e megállapodás megfelelő végrehajtására gyakorolt hatásáról.

(6)   A vegyes bizottság:

a)

határozatot fogad el e megállapodás VI. mellékletének felülvizsgálatáról a kérdéses új jogszabály vagy módosítás – szükség esetén viszonossági alapon történő – beillesztése érdekében;

b)

határozatot fogad el, amelyben megállapítja, hogy a kérdéses új jogszabály vagy módosítás összhangban áll e megállapodással;

vagy

c)

határoz az egyéb, ésszerű határidőn belül elfogadandó intézkedésekről, e megállapodás megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében.

28. Cikk

A megállapodás megszűnése

(1)   Ez a megállapodás határozatlan időre szól.

(2)   Bármely fél, bármely időpontban diplomáciai úton írásban értesítheti a másik felet azon döntéséről, hogy a megállapodást fel kívánja mondani. A felmondásról szóló értesítést egyidejűleg az ICAO-nak is meg kell küldeni. A megállapodás az értesítés másik fél általi kézhezvételét követő tizenkét hónappal szűnik meg, kivéve ha a felmondásról szóló értesítést ezen időtartam lejárta előtt visszavonják.

(3)   E megállapodás hatályát veszti, illetve felfüggesztésre kerül, amennyiben a társulási megállapodás hatályát veszti, illetve felfüggesztésre kerül.

29. Cikk

Az ICAO-nál és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkárságánál történő nyilvántartásba vétel

Ezt a megállapodást és valamennyi módosítását az ICAO és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkársága nyilvántartásba veszi.

30. Cikk

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

(1)   Ezt a megállapodást ideiglenesen, a felek nemzeti jogszabályaival összhangban, az aláírás időpontjától kezdődően alkalmazni kell.

(2)   E megállapodás a felek között folytatott diplomáciai jegyzékváltás során a legutolsóként küldött jegyzék keltét követő egy hónappal lép hatályba, mely jegyzékekben a felek megerősítik, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges valamennyi eljárás lezárult. E jegyzékváltás céljából a Marokkói Királyság az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága számára megküldi az Európai Közösségnek és tagállamainak szóló diplomáciai jegyzékét, az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága pedig megküldi a marokkói Királyságnak az Európai Közösség és tagállamai diplomáciai jegyzékét. Az Európai Közösség és tagállamai diplomáciai jegyzéke tartalmazza valamennyi tagállam azon közleményét, melyben megerősítik, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások lezárultak.

FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott, kellően felhatalmazott személyek aláírták ezt a Megállapodást.

Kelt Brüsszelben, a kettőezer hatodik év december havának tizenkettedik napján, két-két példányban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és arab nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Pour le Royaume de Belgique

Voor het Koninkrijk België

Für das Königreich Belgien

Image 6

Za Českou republiku

Image 7

På Kongeriget Danmarks vegne

Image 8

Für die Bundesrepublik Deutschland

Image 9

Eesti Vabariigi nimel

Image 10

Για την Ελληνική Δημοκρατία