ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 379

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

49. évfolyam
2006. december 28.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

*

A Tanács 1997/2006/EK rendelete (2006. december 19.) a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 2092/91/EGK rendelet módosításáról ( 1 )

1

 

*

A Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról

5

 

*

A Bizottság 1999/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes nyergek behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

11

 

*

A Bizottság 2000/2006/EK rendelete (2006. december 20.) az 1870/2005/EK rendeletnek Bulgária és Románia Európai Unióhoz való csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról

37

 

*

A Bizottság 2001/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a tojásra vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló 1907/90/EGK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről szóló 2295/2003/EK rendeletnek Románia és Bulgária az Európai Unióhoz való csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról

39

 

*

A Bizottság 2002/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 795/2004/EK rendelet módosításáról

47

 

*

A Bizottság 2003/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezésével kapcsolatos kiadásoknak az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) által történő finanszírozására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

49

 

*

A Bizottság 2004/2006/EK rendelete (2006. december 22.) a gabonaintervenciós központok meghatározásáról szóló 2273/93/EGK rendelet módosításáról és az említett rendeletnek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel való kiigazításáról

54

 

*

A Bizottság 2005/2006/EK rendelete (2006. december 22.) a Malajziából és Tajvanról származó szintetikus vágott poliészter szálakra ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

65

 

*

A Bizottság 2006/2006/EK rendelete (2006. december 22.) a 950/2006/EK rendeletnek a Horvátországból származó cukortermékek éves vámkontingenseivel történő kiegészítése céljából való módosításáról

95

 

*

A Bizottság 2007/2006/EK rendelete (2006. december 22.) egyes orvostechnikai eszközökben, in vitro diagnózishoz és laboratóriumi reagensekben történő ipari felhasználásra szánt, 3. kategóriába tartozó anyagból nyert köztes termékek behozatala és tranzitforgalma tekintetében az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról és módosításáról ( 1 )

98

 

*

A Bizottság 2008/2006/EK rendelete (2006. december 22.) a Horvátországból, Bosznia és Hercegovinából, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból, Szerbiából, Montenegróból, valamint Koszovóból származó baby beef-termékekre vonatkozóan 2007. évre megállapított vámkontingensek alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról

105

 

 

A Bizottság 2009/2006/EK rendelete (2006. december 27.) a tej és tejtermékek export-visszatérítésének megállapításáról

117

 

 

A Bizottság 2010/2006/EK rendelete (2006. december 27.) a tej- és tejtermékágazat egyes termékeinek 2007 első felére a Közösség által kizárólag a behozatali engedély alapján megnyitott kvóták keretében rendelkezésre álló mennyiségeinek meghatározásáról

121

 

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

Tanács

 

*

A Tanács határozata (2006. december 21.) a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról

123

 

 

Bizottság

 

*

A Bizottság határozata (2006. december 22.) a dimetenamidnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2006) 6895. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

125

 

*

A Bizottság határozata (2006. december 22.) a foszalonnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2006) 6897. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

127

 

 

Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok

 

*

A Tanács 2006/1011/KKBP közös álláspontja (2006. december 21.) a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont végrehajtásáról

129

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

28.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 379/1


A TANÁCS 1997/2006/EK RENDELETE

(2006. december 19.)

a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 2092/91/EGK rendelet módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

Az egyszerűsítés és egységesség céljából konkrét intézkedésekkel szükséges felgyorsítani az ökológiai élelmiszerekre és termelésre vonatkozó európai cselekvési terv végrehajtását.

(2)

A Közösségbe behozott ökológiai termékek esetében akkor engedélyezhető, hogy az ökológiai termelésre utaló címkével kerüljenek forgalomba a Közösség piacán, ha azokat a közösségi jogszabályok szerinti vagy azokkal egyenértékű termelési szabályoknak és ellenőrzési rendszereknek megfelelően állították elő.

(3)

Ezért el kell ismerni azokat a harmadik országokat, amelyeknek termelési előírásai és ellenőrzési rendszerei egyenértékűek a Közösségben alkalmazottakkal, és ezekről az országokról jegyzéket kell összeállítani. El kell ismerni azokat az ellenőrző szerveket vagy hatóságokat, amelyek jogosultak az elismert harmadik országok jegyzékében nem szereplő országokban ellenőrzéseket végezni, és ezekről is jegyzéket kell készíteni. A harmadik országok olyan gazdasági szereplői számára, amelyek közvetlenül a közösségi szabályoknak megfelelően termelnek, lehetővé kell tenni, hogy tevékenységüket alávessék a Bizottság által e célból kijelölt ellenőrző szerveknek és hatóságoknak.

(4)

A mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendelet (2) lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy 2006. december 31-ig bizonyos feltételekkel engedélyezzék az importőrök számára egyedi termékek forgalmazását a Közösség piacán. A rendeletet módosítani kell annak érdekében, hogy a megjelölt időponttól kezdődően az új behozatali rendszer léphessen a jelenlegi behozatali rendszer helyébe.

(5)

A nemzetközi kereskedelem megzavarásának elkerülése érdekében indokolt kiterjeszteni a tagállamok azon jogát, hogy az új behozatali rendszer működtetéséhez szükséges intézkedések meghozataláig eseti alapon továbbra is engedélyezzék az importőrök számára termékek forgalmazását a Közösség piacán, különös tekintettel az olyan ellenőrző szervek vagy hatóságok elismerésére, amelyek jogosultak az elismert harmadik országok jegyzékében nem szereplő országokban ellenőrzéseket végezni.

(6)

A 2092/91/EGK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2092/91/EGK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 10. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a 9. cikkben említett ellenőrzési rendszer keretében ellenőrzés alatt álltak, vagy a 11. cikknek megfelelően hozták be azokat;

a 11. cikk (6) bekezdésének megfelelően behozott termékek esetében azonban az ellenőrzési rendszer alkalmazásakor a 9. cikkben — és különösen annak (4) bekezdésében — megállapított követelményekkel egyenértékű követelményeknek kell teljesülniük.”

2.

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

(1)   Harmadik országból behozott terméket ökológiai termelési módszerre utaló címkével ellátva akkor lehet forgalomba hozni a Közösség piacán, ha:

a)

a termék megfelel az e rendelet 5. és 6. cikkében megállapított rendelkezéseknek;

b)

valamennyi gazdasági szereplő – beleértve az exportőröket is – alávetette tevékenységét a (2) bekezdés szerint elismert ellenőrző szervnek vagy hatóságnak; és

c)

az érintett gazdasági szereplők bármikor olyan dokumentációval tudnak szolgálni az importőrök vagy a nemzeti hatóságok számára, amely lehetővé teszi az utolsó műveletet végrehajtó gazdasági szereplő és az ellenőrzése alá tartozó terméktípus vagy termékskála megállapítását, valamint lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy az említett szereplő megfelel-e az a) és b) pont rendelkezéseinek, továbbá az érvényességi időtartam ellenőrzését.

(2)   A Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással elismeri az (1) bekezdés b) pontjában említett ellenőrző szerveket és hatóságokat, beleértve a 9. cikkben említett ellenőrző szerveket és hatóságokat is, amelyek jogosultak a harmadik országbeli ellenőrzések elvégzésére és az (1) bekezdés c) pontjában említett dokumentáció kiállítására, és összeállítja ezen ellenőrző szervek és hatóságok jegyzékét.

Az ellenőrző szervek teljesítik az EN 45011 európai szabványban vagy az ISO 65 »Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények« című útmutatónak az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában legutóbb közzétett változatában meghatározott követelményeket. Az akkreditáló szerv elvégzi az ellenőrző szerv tevékenységének rendszeres helyszíni ellenőrzését, nyomon követését és többéves újraértékelését.

Az elismerés iránti kérelmek elbírálása során a Bizottság felkéri az ellenőrző szervet vagy hatóságot, hogy minden szükséges tájékoztatást adjon meg. A Bizottság szakértőket bízhat meg azzal a feladattal, hogy a helyszínen vizsgálják meg a termelési szabályokat és az érintett ellenőrző szerv vagy ellenőrző hatóság által a harmadik országban végrehajtott ellenőrzési tevékenységeket.

Az elismert ellenőrző szervek vagy hatóságok benyújtják az akkreditáló szerv vagy adott esetben az illetékes hatóság által készített, tevékenységük rendszeres helyszíni ellenőrzéséről, felügyeletéről és többéves újraértékeléséről szóló értékelő jelentéseket.

A Bizottság az értékelő jelentések alapján a tagállamok közreműködésével – az elismerések rendszeres felülvizsgálatával – biztosítja az elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok megfelelő felügyeletét. A felügyelet jellegét a szabálytalanságoknak vagy az e rendeletben vagy a rendelet rendelkezései megszegésének előfordulására irányuló kockázatelemzés határozza meg.

(3)   Harmadik országból behozott terméket ökológiai termelési módszerre utaló címkével ellátva akkor is lehet forgalomba hozni a Közösség piacán, ha:

a)

a terméket az 5. és 6. cikkben megállapított, a Közösségben az ökológiai termelésre vonatkozó termelési szabályokkal egyenértékű termelési előírásoknak megfelelően állították elő;

b)

a gazdasági szereplőkre a 8. és 9. cikkben említett intézkedésekkel azonos ellenőrző intézkedések vonatkoznak, és ezen ellenőrző intézkedéseket folyamatosan és hatékonyan alkalmazzák;

c)

a gazdasági szereplők az érintett termék harmadik országbeli előállításának, feldolgozásának és forgalmazásának valamennyi szakaszában alávetik tevékenységüket a (4) bekezdés szerint elismert ellenőrző rendszernek, vagy az (5) bekezdés szerint elismert ellenőrző szervnek vagy hatóságnak; és

d)

a termék tanúsítvánnyal rendelkezik, amelyet valamely harmadik országnak a (4) bekezdés szerint elismert illetékes hatóságai vagy ellenőrző szervei, vagy az (5) bekezdés szerint elismert ellenőrző szerv vagy ellenőrző hatóság bocsátott ki, és amely igazolja, hogy a termék megfelel az e bekezdésben meghatározott feltételeknek.

A tanúsítvány eredeti példányának az első címzett telephelyéig kísérnie kell az árut. Ezt követően az importőr legalább két évig köteles megőrizni a tanúsítványt, és az ellenőrző szerv, valamint adott esetben az ellenőrző hatóság rendelkezésére bocsátani.

(4)   A Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással elismerheti azokat a harmadik országokat, amelyek termelési rendszere megfelel az 5. és 6. cikkben megállapítottakkal egyenértékű szabályoknak, valamint amelyek ellenőrző intézkedései azonos hatékonyságúak a 8. és 9. cikkben megállapított intézkedésekével, és összeállíthatja ezen országok jegyzékét. Az egyenértékűség elbírálásakor figyelembe kell venni a Codex Alimentarius CAC/GL 32 iránymutatásait.

Az elismerés iránti kérelmek elbírálása során a Bizottság felkéri a harmadik országot, hogy minden szükséges tájékoztatást adjon meg. A Bizottság szakértőket bízhat meg azzal a feladattal, hogy a helyszínen vizsgálják meg az érintett harmadik ország termelési szabályait és ellenőrzési rendszerét.

Az elismert harmadik országok minden év március 31-ig az ellenőrző intézkedések meghozataláról és végrehajtásáról szóló rövid éves jelentést küldenek a Bizottságnak.

A Bizottság az éves jelentésekben található tájékoztatás alapján a tagállamok közreműködésével – az elismerések rendszeres felülvizsgálatával – biztosítja az elismert harmadik országok megfelelő felügyeletét. A felügyelet jellegét a szabálytalanságoknak vagy az e rendeletben vagy a rendelet rendelkezései megszegésének előfordulására irányuló kockázatelemzés határozza meg.

(5)   Olyan termékek esetében, amelyeket nem az (1) bekezdés szerint hoznak be, vagy nem a (4) bekezdés szerint elismert országból hoznak be, a Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással elismerheti azokat az ellenőrző szerveket és hatóságokat, beleértve a 9. cikkben említett ellenőrző szerveket és hatóságokat is, amelyek a (3) bekezdés céljából jogosultak a harmadik országbeli ellenőrzések elvégzésére és a tanúsítványok kiállítására, és összeállítja ezen ellenőrző szervek és hatóságok jegyzékét. Az egyenértékűség elbírálásakor figyelembe kell venni a Codex Alimentarius CAC/GL 32 iránymutatásait.

A Bizottság megvizsgál minden elismerés iránti kérelmet, amelyet valamely harmadik ország ellenőrző szerve vagy hatósága nyújtott be.

Az elismerés iránti kérelmek elbírálása során a Bizottság felkéri az ellenőrző szervet vagy hatóságot, hogy minden szükséges tájékoztatást adjon meg. Az akkreditáló szerv, vagy adott esetben az illetékes hatóság elvégzi az ellenőrző szerv vagy hatóság tevékenységének rendszeres helyszíni ellenőrzését, nyomon követését és többéves újraértékelését A Bizottság szakértőket bízhat meg azzal a feladattal, hogy a helyszínen vizsgálják meg a termelési szabályokat és az érintett ellenőrző szerv vagy ellenőrző hatóság által a harmadik országban végrehajtott ellenőrzési tevékenységeket.

Az elismert ellenőrző szervek vagy hatóságok benyújtják az akkreditáló szerv vagy adott esetben az illetékes hatóság által készített, tevékenységük rendszeres helyszíni ellenőrzéséről, nyomon követéséről és többéves újraértékeléséről szóló értékelő jelentéseket.

A Bizottság az értékelő jelentések alapján a tagállamok közreműködésével – az elismerések rendszeres felülvizsgálatával – biztosítja az elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok megfelelő felügyeletét. A felügyelet jellegét a szabálytalanságoknak vagy az e rendeletben vagy a rendelet értelmében megállapított rendelkezések megszegésének előfordulására irányuló kockázatelemzés határozza meg.

(6)   2007. január 1-jétől az (5) bekezdés szerint elismert ellenőrző szervek és hatóságok első jegyzékének közzétételét követő 12 hónapig valamely tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az importőrök számára azon tagállamban, amelyben a 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentették tevékenységüket, hogy a (4) bekezdésben említett jegyzékben nem szereplő harmadik országokból behozott termékeket forgalmazzanak, amennyiben az importőrök megfelelően bizonyítják, hogy a (3) bekezdés a) és b) pontjában említett feltételek teljesülnek. Ha a feltételek már nem teljesülnek, az engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni. Az engedélyek legkésőbb az (5) bekezdés szerint elismert ellenőrző szervek és hatóságok első jegyzékének közzétételét követő 24 hónap múlva lejárnak. A behozott terméknek az engedélyező tagállam illetékes hatósága által a tanúsítványok kiállítására felhatalmazott hatóság vagy szerv által kiadott tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.

A tanúsítvány eredeti példányának az első címzett telephelyéig kísérnie kell az árut; ezt követően az importőr legalább két évig köteles megőrizni a tanúsítványt, és az ellenőrző szerv, valamint adott esetben az ellenőrző hatóság rendelkezésére bocsátani.

Valamennyi tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az e bekezdés értelmében megadott valamennyi engedélyről, beleértve a termelési előírásokra és az érintett ellenőrző intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást.

A 14. cikkben említett bizottság valamely tagállam kérésére vagy a Bizottság kezdeményezésére megvizsgálja az e bekezdés értelmében megadott engedélyt. Amennyiben a vizsgálat megállapítja, hogy az e cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett feltételek nem teljesülnek, a Bizottság felszólítja az engedélyező tagállamot az engedély visszavonására.

Az érintett tagállam illetékes hatósága által e bekezdés értelmében valamely importőrnek 2006. december 31. előtt megadott, harmadik országból behozott termékek forgalmazására szóló engedély legkésőbb 2007. december 31-én érvényét veszti.

(7)   A Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással elfogadja e cikk alkalmazásának részletes szabályait, különös tekintettel az alábbiakra:

a)

a harmadik országok, ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok elismerésekor követendő kritériumok és eljárások, beleértve az elismert harmadik országok, ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékének közzétételét; és

b)

az e cikk (1) bekezdésében említett dokumentáció, valamint a (3) bekezdés d) pontjában és (6) bekezdésében említett tanúsítvány, figyelembe véve az elektronikus tanúsítvány előnyeit, többek között a csalás elleni fokozott védelmet.”

3.

A 16. cikk (3) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

4.

A III. melléklet C. pontja a következőképpen módosul:

a)

Az első bekezdés második franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

az első címzett a 11. cikk (3) bekezdésének d) pontjában és a 11. cikk (6) bekezdésében említett olyan természetes vagy jogi személy, amely részére a szállítmányt leszállítják, és amely azt további feldolgozás vagy a Közösség piacán történő forgalmazás céljából átveszi.”; és

b)

Az 5. pont első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ellenőrző szerv vagy hatóság ellenőrzi a C. rész 2. pontjában említett készletet és pénzügyi nyilvántartást, a 11. cikk (3) bekezdésének d) pontjában vagy a 11. cikk (6) bekezdésében említett ellenőrzési tanúsítványt és a 11. cikk (1) bekezdésében említett dokumentációt.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. KORKEAOJA


(1)  2006. december 28-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL L 198., 1991.7.22., 1. o. A legutóbb a 780/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 137., 2006.5.25., 9. o.) módosított rendelet.


28.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 379/5


A BIZOTTSÁG 1998/2006/EK RENDELETE

(2006. december 15.)

a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikkére,

kihirdetve e rendelet tervezetét (2),

az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy rendeletben állapítsa meg azt a küszöbértéket, amely alatt a támogatási intézkedéseket úgy kell tekinteni, hogy azok nem felelnek meg a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, és ezért nem tartoznak a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési eljárás alá.

(2)

A Bizottság alkalmazta a Szerződés 87. és 88. cikkét, és számos határozatban külön tisztázta a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatás fogalmát. A Bizottság kezdetben az állami támogatásra vonatkozó csekély összegű (de minimis) szabályról (3) szóló értesítésben és azt követően az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben (4) kifejtette azon csekély összegű (de minimis) felső határral kapcsolatos álláspontját, amely alatt a 87. cikk (1) bekezdését nem kell alkalmazni. Az említett rendelet alkalmazása során nyert tapasztalatok fényében – tekintettel az infláció, illetve a bruttó hazai termék Közösségen belüli alakulására – szükséges a 69/2001/EK rendeletben meghatározott feltételek némelyikének felülvizsgálata és azon rendelet helyettesítése.

(3)

Tekintettel a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésének ágazatára, a halászati és akvakultúra ágazatokra vonatkozó speciális szabályokat és a kockázatot, hogy ezen ágazatokban az e rendeletben meghatározottnál kisebb összegű támogatások is megfelelhetnek a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, e rendelet nem vonatkozik ezen ágazatokra. A szállítási ágazat fejlődése miatt, különösen pedig azt követően, hogy számos szállítási tevékenység liberalizációja után szerkezetátalakításra került sor, már nem helyénvaló, hogy a közlekedési ágazatot kizárják a csekély összegű (de minimis) támogatásokról szóló rendelet hatálya alól E rendelet hatályát tehát ki kell terjeszteni a szállítási ágazat egészére. Az általános csekély összegű (de minimis) felső határt azonban ki kell igazítani annak érdekében, hogy figyelembe vegye a közúti árufuvarozási és a személyszállítási ágazatban tevékeny vállalkozások kis méretét. Ugyanezen okok miatt, továbbá tekintettel az ágazatban fennálló túlkínálatra, valamint a közutak túlterheltségére és a teherszállításra vonatkozó közlekedéspolitika célkitűzéseire, a teherszállító járműveknek a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozások általi megvásárolására nyújtott támogatást ki kell zárni. Ez nem vonja kétségbe a Bizottság – e rendeleten kívül más közösségi szabályokban követett – azon megközelítését, mely szerint az állami támogatások tekintetében pártolja a tisztább és környezetbarátabb járműveket. Tekintettel a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló, 2002. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendeletre (5), e rendelet nem alkalmazandó a szénágazatra.

(4)

Tekintettel egyrészről a mezőgazdasági termékek, és másrészről a nem mezőgazdasági termékek feldolgozása és marketingje közötti hasonlóságokra, e rendelet mindamellett a mezőgazdasági termékek feldolgozására és marketingjére alkalmazandó, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos feltételek. Sem a termék első eladásához szükséges, gazdaságon belül végzett tevékenységek, mint például gabonafélék betakarítása, vágása, cséplése, tojások csomagolása stb., sem pedig a viszonteladóknak és feldolgozóknak történő első eladás ebből a szempontból nem tekinthető feldolgozásnak vagy marketingnek. E rendelet hatályba lépésétől a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy marketingjével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás a továbbiakban nem tartozik a mezőgazdasági és halászati ágazatban az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2004. október 6-i 1860/2004/EK bizottsági rendelet (6) hatálya alá. Az 1860/2004/EK rendeletet tehát ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az Európai Közösségek Bírósága megállapította, hogy ha a Közösség jogszabályt alkotott a mezőgazdaság egy adott ágazatában a piac közös szervezéséről, a tagállamoknak tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely ezt sértheti vagy alóla kivételeket teremthet. Ennél az oknál fogva a rendelet nem alkalmazható olyan támogatásra, amelynek összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre. Olyan csekély összegű (de minimis) támogatásra sem alkalmazható, amely az elsődleges termelőkkel való megosztási kötelezettséghez kapcsolódik.

(6)

E rendelet nem alkalmazható a csekély összegű (de minimis) exporttámogatásokra, illetve az importtermékekkel szemben a belföldi termékeket előnyben részesítő csekély összegű (de minimis) támogatásokra. Különösen nem alkalmazható más országokban lévő értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez nyújtott támogatás finanszírozására. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új, vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeire adott támogatások általában nem jelentenek exporttámogatást.

(7)

E rendelet nem alkalmazandó a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (7) értemében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra, tekintettel azokra a nehézségekre, amelyek az ilyen típusú vállalkozásoknak nyújtott támogatás bruttó támogatástartalmának meghatározásához kapcsolódnak.

(8)

A Bizottság tapasztalatainak figyelembevételével megállapítható, hogy bármely hároméves időszak során a 200 000 euro határt el nem érő támogatás nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet és/vagy nem torzítja a versenyt, illetve nem fenyeget annak torzításával, és ezért nem tartozik a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése hatálya alá. A közúti szállításban működő vállalkozások tekintetében ezt a felső határt 100 000 euróban kell megállapítani

(9)

Az e célból figyelembe veendő évek az érintett tagállamban az adózási szempontból a vállalkozás által alkalmazott pénzügyi éveknek felelnek meg. Az érintett hároméves időszakot „gördülő” módszerrel kell értékelni, tehát minden egyes új csekély összegű (de minimis) támogatás odaítélésekor az érintett pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás teljes összegét kell figyelembe venni. E célból figyelembe kell venni az adott tagállam által nyújtott támogatást, még akkor is, ha azt részben vagy teljesen közösségi forrásokból finanszírozzák. A csekély összegű (de minimis) felső határt túllépő támogatás nem osztható fel több kisebb részre abból a célból, hogy a részek e rendelet hatálya alá tartozzanak.

(10)

A Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó elvekkel összhangban a csekély összegű (de minimis) támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezettre ruházzák.

(11)

A különböző közösségi szabályokban megszabott maximális támogatási intenzitások kijátszásának elkerülése érdekében a csekély összegű (de minimis) támogatás ugyanazon támogatható költségek tekintetében nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.

(12)

Az átláthatóság, az egyenlő elbánás és a csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó felső határ helyes alkalmazása céljából célszerű, hogy valamennyi tagállam ugyanazt a számítási módszert alkalmazza. E számítás megkönnyítése érdekében és a csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó szabály alkalmazása jelenlegi gyakorlatának megfelelően a készpénzben nem megjelenő támogatási összegeket bruttó támogatási egyenértékre számolják át. A vissza nem térítendő támogatásokon kívüli transzparens típusú támogatások vagy a több részletben odaítélt juttatások vagy támogatások támogatástartalmának kiszámításakor az ilyen jellegű támogatás odaítélése idején érvényes piaci kamatlábat kell alkalmazni. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok egységes, átlátható és egyszerű alkalmazása érdekében e rendelet alkalmazásában a piaci kamatláb tekintendő referencia rátának, amelyet a Bizottság objektív kritériumok alapján időszakosan rögzít, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy az interneten közzétesz. A nyújtott biztosítékok és a kedvezményezetthez kapcsolódó kockázatok miatt szükség lehet azonban arra, hogy a minimális rátát további bázispontokkal emeljék.

(13)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony ellenőrzés céljából e rendelet csak átlátható csekély összegű (de minimis) támogatásokra alkalmazandó. Egy támogatás abban az esetben átlátható, ha előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatástartalom anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni. Ilyen pontos számítás végezhető például a készpénz formájában nyújtott támogatások, kamattámogatások és a maximalizált összegű adókedvezmény vonatkozásában. A tőkeinjekciókból álló támogatás nem tekintendő csekély összegű (de minimis) támogatásnak, kivéve, ha az állami tőkeinjekció teljes összege alacsonyabb a csekély összegű (de minimis) felső határnál. A kockázatitőke-befektetési intézkedésekből álló támogatás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban (8) előírtak alapján nem tekinthető átlátható csekély összegű (de minimis) támogatásnak, kivéve ha az érintett kockázati tőkebefektetési program minden egyes célvállalkozásnak csupán az adott csekély összegű (de minimis) felső határig nyújt tőkét. A hitelekből álló támogatást átlátható csekély összegű (de minimis) támogatásként kell kezelni, amennyiben a bruttó támogatástartalmat a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatok alapján számították ki.

(14)

E rendelet nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy, a tagállam által elfogadott intézkedés a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében az e rendeletben nem említett egyéb indokok alapján nem tekinthető állami támogatásnak, például tőkeinjekció esetén, mivel az ilyen jellegű intézkedésről a piaci magánbefektető elve szerint döntöttek

(15)

Szükséges a jogbiztonság megteremtése olyan kezességvállalási programok esetében, amelyek nem befolyásolják a kereskedelmet, és nem torzítják a versenyt, valamint amelyekre vonatkozóan elegendő adat áll rendelkezésre a lehetséges hatások megbízható felméréséhez Jelen rendelet ezért egy, az általános 200 000 euró összegű általános csekély összegű (de minimis) felső határt a kezességgel biztosított egyedi hitel teljes összegén alapuló speciális felső határral cseréli fel. Ezt a felső határt olyan módszer alapján helyénvaló kiszámolni, amely értékeli az életképes vállalkozásoknak nyújtott hiteleket fedező kezességvállalási program támogatástartalmát. A módszer, valamint azok az adatok, amelyek alapján a kezességvállalásra vonatkozó speciális felső határt kiszámolják, kizárják az alkalmazási körükből azokat a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat, amelyeket a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás említ. Ezért ezt a speciális felső határt sem a kezességvállalási programon kívül nyújtott ad hoc egyedi támogatásokra, sem a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatásra, sem pedig az alapul szolgáló ügyletekre vonatkozó olyan – hitelnek nem számító – kezességvállalások, mint például a részvény-ügyletekre adott garanciák. A speciális felső határt azon tény alapján kell meghatározni, hogy – figyelembe véve a 13 %-os maximális kamatszintet (nettó nemfizetési hányad), amely a közösségi kezességvállalási programok tekintetében a legrosszabb esetet képviseli – az 1 500 000 EUR összegű garancia esetében úgy lehet tekinteni, hogy bruttó támogatástartalma azonos az általános csekély összegű (de minimis) felső határral. Ezt az összeget 750 000 euróra kell csökkenteni azon vállalkozások tekintetében, amelyek a közúti szállítás terén működnek Csak az alapul szolgáló hitel 80 %-át lefedő garanciák tartoznak e speciális felső határ hatálya alá. A garanciában foglalt bruttó támogatástartalom értékelésére a tagállamok alkalmazhatnak olyan módszertant is, amelyet állami támogatásokról szóló bizottsági rendelet – mint például a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet (9) – alapján történő bejelentése után a Bizottság elfogadott, amennyiben a jóváhagyott módszertan kifejezetten a jelen rendelet alkalmazásával összefüggésben foglalkozik a kérdéses garanciák és alapul szolgáló tranzakciók típusaival.

(16)

A tagállam által tett bejelentést követően a Bizottság megvizsgálhatja, vajon a támogatási intézkedés, amely nem tartalmaz készpénztámogatást, kölcsönt, garanciát, tőkeinjekciót vagy kockázatitőke-befektetést, olyan bruttó támogatástartalomhoz vezet-e, amely nem lépi túl a csekély összegű (de minimis) felső határt, és ezért e rendelet rendelkezéseinek hatálya alá tartozhat.

(17)

A Bizottság feladata, hogy biztosítsa az állami támogatásra vonatkozó szabályok betartását, különös tekintettel a csekély összegű (de minimis) szabály alapján nyújtott támogatások e szabályoknak való megfelelésére. A Szerződés 10. cikkében megállapított együttműködési alapelvnek megfelelően a tagállamoknak e feladat megvalósítását a szükséges mechanizmus létrehozásával kell elősegíteniük annak érdekében, hogy a csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó szabály alapján az ugyanazon vállalkozásnak folyósított támogatás teljes összege három év viszonylatában ne haladja meg a 200 000 eurót. Ennek eléréséhez, amikor a csekély összegű (de minimis) támogatást odaítélik, a tagállamok e rendeletre hivatkozva tájékoztatják az érintett vállalkozást a támogatás összegéről és annak csekély összegű (de minimis) jellegéről. Ezen túlmenően a támogatás odaítélését megelőzően az érintett tagállamoknak nyilatkozatot kell kapniuk a vállalkozástól az érintett és az azt megelőző két pénzügyi év során odaítélt egyéb csekély összegű (de minimis) támogatásokról, és körültekintően ellenőrizniük kell, vajon az újabb csekély összegű (de minimis) támogatással nem lépik-e túl a csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó felső határt. Alternatív megoldásként lehetővé kell tenni, hogy a felső határ betartása egy központi nyilvántartáson keresztül is biztosítható legyen, illetve az Európai Beruházási Alap által felállított kezességvállalási programok esetében az intézmény maga hozhassa létre a kedvezményezettek jegyzékét és kérhesse a tagállamoktól, hogy tájékoztassák a kedvezményezetteket a kapott csekély összegű (de minimis) támogatásról.

(18)

A 69/2001/EK rendelet 2006. december 31-én hatályát veszti. Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a 69/2001/EK rendelet nem terjedt ki a szállítási ágazatra, amely eddig nem részesült csekély összegű (de minimis) támogatásban; továbbá figyelembe véve azt is, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása ágazatában alkalmazandó csekély összegű (de minimis) támogatás összege nagyon korlátozott, valamint feltéve, hogy teljesülnek bizonyos feltételek, e rendeletet alkalmazni kell a hatályba lépését megelőzően odaítélt azon támogatásokra, amelyeket a szállítási ágazatban és a mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása ágazatában tevékenykedő vállalkozásoknak nyújtottak. Ezen túlmenően e rendelet nem befolyásolja a 69/2001/EK rendelet értelmében annak alkalmazási időszakában nyújtott egyedi támogatásokat.

(19)

Tekintettel a Bizottság tapasztalataira és különösen arra, hogy általában milyen gyakran szükséges felülvizsgálni az állami támogatási politikát, célszerű e rendelet alkalmazási idejét korlátozni. Amennyiben e rendelet meghosszabbítás nélkül hatályát veszti, az e rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű (de minimis) támogatással kapcsolatosan egy hat hónapos átmeneti időszaknak kell a tagállamok rendelkezésére állnia,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

1.   E rendeletet valamennyi ágazat vállalkozásai részére odaítélt támogatásra alkalmazni kell, a következők kivételével:

a)

a 104/2000/EK tanácsi rendelet (10) hatálya alá tartozó, halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatás;

b)

a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás;

c)

a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozásoknak nyújtott támogatás, az alábbi esetekben:

i)

amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,

ii)

amennyiben a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ;

d)

harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás; értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás;

e)

az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás;

f)

az 1407/2002/EK rendelet értelmében a szénágazatban tevékenységet folytató vállalkozásoknak nyújtott támogatás.

g)

a teherszállító járművek megvásárlására a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozások számára nyújtott támogatás;

h)

a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás.

2.   E rendelet alkalmazásában:

a)

„mezőgazdasági termékek”: az EK-Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a halászati termékeket;

b)

„mezőgazdasági termékek feldolgozása”: mezőgazdasági terméken végrehajtott olyan művelet, amelynek eredményeképp ugyancsak mezőgazdasági termék jön létre, kivéve az állati vagy növényi termék első eladásához szükséges, gazdaságon belül történő előkészítő tevékenységeket;

c)

„mezőgazdasági termék marketingje”: eladás céljából történő birtoklás vagy bemutatás, eladási ajánlat, szállítás vagy bármely egyéb piacra jutást elősegítő tevékenység, kivéve az elsődleges termelő részéről a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első eladást, valamint a termék első eladását előkészítő tevékenységeket; az elsődleges termelő részéről a végső felhasználóknak történő eladást marketingnek kell tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helyiségben történik.

2. cikk

Csekély összegű (de minimis) támogatás

1.   Amennyiben a támogatással kapcsolatos rendelkezések megfelelnek ezen cikk (2)–(5) bekezdésében megállapított feltételeknek, úgy azokat úgy kell tekinteni, hogy nem teljesítik a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése valamennyi szempontját, és ezért nem tartoznak a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá.

2.   Bármely három pénzügyi év időszakában bármely vállalkozás részére odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás összege nem haladhatja meg a 200 000 eurót. Bármely három pénzügyi év időszakában a közúti szállítás terén működő vállalkozás részére odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás összege nem haladhatja meg a 100 000 eurót. E felső határok a csekély összegű (de minimis) támogatás formájától és a kitűzött céltól függetlenül alkalmazandók, valamint tekintet nélkül arra, hogy a tagállam által biztosított támogatást teljesen vagy részben közösségi eredetű forrásokból finanszírozzák. Az időszakot az érintett tagállamban a vállalkozás által alkalmazott pénzügyi évekre hivatkozva kell meghatározni.

Amennyiben egy támogatási program keretében nyújtott támogatás teljes összege túllépi e felső határt, az esetben a támogatás összege nem mentesíthető e rendelet alapján még az említett felső határt meg nem haladó rész esetében sem. Ilyen esetben e támogatási intézkedés vonatkozásában nem igényelhető mentesítés e rendelet alapján sem annak odaítélésekor, sem pedig későbbi időpontban.

3.   A (2) bekezdésben meghatározott felső határt készpénzben odaítélt támogatásként kell kifejezni. Az összes használt számadatot bruttó számnak kell tekinteni, azaz bármely adózás vagy egyéb levonás előtti adatnak. Amennyiben a támogatást nem vissza nem térítendő támogatásként, hanem más formában nyújtják, a támogatás összege a bruttó támogatástartalom lesz.

A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékére kell diszkontálni. A diszkontálás céljára és a bruttó támogatástartalom kiszámításához az odaítélése idején érvényes referencia rátát kell alkalmazni.

4.   E rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazandó, amelyekhez előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatástartalom anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni („átlátható támogatás”), különösen:

a)

A hitelekből álló támogatás átlátható csekély összegű (de minimis) támogatásként kezelendő, amennyiben a bruttó támogatástartalmat a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatok alapján számították ki.

b)

A tőkeinjekciókból álló támogatás nem tekintendő átlátható csekély összegű (de minimis) támogatásnak, kivéve, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összegű (de minimis) felső határt.

c)

A kockázati tőkebefektetési intézkedésekből álló támogatás nem tekintendő átlátható csekély összegű (de minimis) támogatásnak, kivéve ha az érintett kockázati tőkebefektetési program minden egyes célvállalkozásnak csupán az adott csekély összegű (de minimis) felső határig nyújt tőkét.

d)

A kezességvállalási program keretében a pénzügyi nehézségekkel nem küzdő kis- és középvállalkozásoknak nyújtott egyedi támogatás csak akkor kezelendő átlátható csekély összegű (de minimis) támogatásként, ha az ilyen program keretében nyújtott, alapul szolgáló hitel garantált összege vállalkozásonként nem több 1 500 000 eurónál. A kezességvállalási program keretében a pénzügyi nehézségekkel nem küzdő, a közúti szállításban működő vállalkozásoknak nyújtott egyedi támogatás csak akkor kezelendő átlátható csekély összegű (de minimis) támogatásként, ha az ilyen program keretében nyújtott, alapjául szolgáló hitel garantált összege vállalkozásonként nem haladhatja meg a 750 000 eurót. Ha az alapul szolgáló hitel garantált összege csak e felső határ adott hányadát teszi ki, akkor a garancia bruttó támogatástartalma esetében úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott alkalmazandó felső határnak. A garancia nem lépheti túl az alapul szolgáló hitel 80 %-át. A kezességvállalási programok átláthatónak tekintendők, ha i) a program végrehajtását megelőzően a garanciák bruttó támogatástartalmának értékelésére használt módszertant a Bizottság elfogadta, miután e módszertant egy állami támogatásokról szóló bizottsági rendelet alapján bejelentették, és ii) a jóváhagyott módszertan kifejezetten a jelen rendelet alkalmazásával összefüggésben foglalkozik a kérdéses garanciák és alapul szolgáló tranzakciók típusaival.

5.   Azonos támogatható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.

3. cikk

Ellenőrzés

1.   Amennyiben egy tagállam csekély összegű (de minimis) támogatást szándékozik nyújtani egy vállalkozásnak, írásban tájékoztatnia kell a vállalkozást a támogatás előrelátható összegéről (bruttó támogatástartalomban kifejezve) és annak csekély összegű (de minimis) jellegéről, kifejezetten utalva e rendeletre és hivatkozva annak címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére. Amennyiben a csekély összegű (de minimis) támogatást egy (támogatási) program keretében különböző vállalkozásoknak nyújtják, és e vállalkozásoknak a rendszer keretében különböző egyedi támogatásokat nyújtanak, az érintett tagállam e kötelezettség teljesítése érdekében választhatja azt, hogy a vállalkozásokkal közli a program keretében nyújtandó maximális támogatási összegnek megfelelő meghatározott összeget. Ilyen esetben a meghatározott összeg annak megállapítására szolgál, hogy betartották-e a 2. cikk (2) bekezdésében megszabott felső határt. A támogatás odaítélését megelőzően az érintett vállalkozás írásos vagy elektronikus formában készített nyilatkozatot juttat el a tagállamhoz a megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben kapott valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatásról.

A tagállam az új csekély összegű (de minimis) támogatást csak azt követően nyújthatja, ha ellenőrizte, hogy az nem fogja az érintett pénzügyi év és az azt megelőző két pénzügyi év során a vállalkozás által abban a tagállamban kapott csekély összegű (de minimis) támogatások teljes összegét a 2. cikk (2) bekezdésében foglalt felső határ feletti szintre emelni.

2.   Amennyiben egy tagállam a csekély összegű (de minimis) támogatások egy olyan központi nyilvántartását vezeti, amely a tagország bármely hatósága által odaítélt valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatással kapcsolatos információt tartalmazza, az (1) bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó attól a pillanattól fogva, hogy a nyilvántartás három évet átfogó időszakot ölel fel.

Ha egy tagállam olyan kezességvállalási program keretében nyújt támogatást, amely meghatalmazás alapján az Európai Beruházási Alapon keresztül az EU költségvetésből finanszírozott garanciát biztosít, az (1) bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó.

Ilyen esetekben a következő ellenőrző rendszer alkalmazandó:

a)

az Európai Beruházási Alap – azon információk alapján, amelyeket a pénzügyi közvetítők kötelesek az EBA számára biztosítani – évente elkészíti a támogatások kedvezményezettjeinek, illetve az egyes kedvezményezettek által kapott bruttó támogatástartalom listáját. Az Európai Beruházási Alap ezen információkat eljuttatja az érintett tagállamokhoz és a Bizottsághoz; és

b)

az érintett tagállamok ezen információkat eljuttatják a végső kedvezményezettekhez három hónapon belül azt követően, hogy ezen információkat Európai Beruházási Alaptól megkapták; valamint

c)

Az érintett tagállamoknak nyilatkozatot kell kapniuk az egyes kedvezményezettektől arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett által kapott csekély összegű (de minimis) támogatás teljes összege nem lépte túl a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határt. Abban az esetben, ha egy vagy több kedvezményezett tekintetében túllépték a felső határt, az érintett tagállamnak biztosítania kell, hogy a felső határt túllépő támogatást a Bizottságnak bejelentsék vagy a kedvezményezettől behajtsák.

3.   A tagállamok rögzítik és nyilvántartják az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos valamennyi információt. E nyilvántartások tartalmaznak minden olyan információt, amely annak bizonyításához szükséges, hogy e rendelet feltételei teljesültek. Az egyedi csekély összegű (de minimis) támogatásokat érintő nyilvántartásokat azok odaítélése időpontjától számított 10 évig kell megőrizni. A csekély összegű (de minimis) támogatási programot érintő nyilvántartásokat a program keretében nyújtott legutolsó egyedi támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 évig kell megőrizni. Írásbeli kérelemre az érintett tagállam 20 munkanapon, vagy a kérelemben rögzített hosszabb határidőn belül a Bizottság rendelkezésére bocsátja mindazt az információt, amit a Bizottság szükségesnek tart annak értékeléséhez, hogy e rendelet feltételei teljesülnek-e, különösen a bármely vállalkozás által kapott de minimis támogatás teljes összege vonatkozásában.

4. cikk

Módosítás

Az 1860/2004/EK rendelet 2. cikke a következőképpen módosul:

a)

az 1. pontban szereplő „feldolgozás és marketing” szavakat el kell hagyni;

b)

a 3. pontot el kell hagyni.

5. cikk

Átmeneti intézkedések

1.   Ezt a rendeletet alkalmazni kell a hatálybalépése előtt odaítélt azon támogatásokra, amelyeket a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak és a mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozásoknak nyújtottak, amennyiben az teljesíti az 1. és 2. cikkben megállapított feltételeket. A Bizottság az e feltételeknek eleget nem tevő támogatásokat a vonatkozó keretszabályok, iránymutatások, közlemények és értesítések alapján értékeli.

2.   Amennyiben bármely 2001. február 2-a és 2007. június 30-a között nyújtott csekély összegű (de minimis) egyedi támogatás megfelel a 69/2001/EK rendeletben megállapított feltételeknek, azokat úgy kell tekinteni, hogy nem teljesítik a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése valamennyi szempontját, és ezért nem tartoznak a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá.

3.   E rendelet időbeli hatályának lejárta után az e rendelet feltételeit teljesítő valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatás további hathónapos időszakra érvényesen végrehajtható.

6. cikk

Hatálybalépés és időbeli hatály

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-től2013. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 15-én.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja


(1)  HL L 142., 1998.5.14., 1. o.

(2)  HL C 137., 2006.6.10., 4. o.

(3)  HL C 68., 1996.3.6., 9. o.

(4)  HL L 10., 2001.1.13., 30. o.

(5)  HL L 205., 2002.8.2., 1. o.

(6)  HL L 325., 2004.10.28., 4. o.

(7)  HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(8)  HL C 194., 2006.8.18., 2. o.

(9)  HL L 302., 2006.11.1., 29. o.

(10)  HL L 17., 2000.1.21., 22. o.


28.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 379/11


A BIZOTTSÁG 1999/2006/EK RENDELETE

(2006. december 20.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes nyergek behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   Eljárás megindítása

(1)

2006. február 22-én panasz érkezett a Bizottsághoz a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) származó egyes nyergekkel kapcsolatban. A panaszt az alaprendelet 5. cikke alapján a European Saddle Manufacturers Association (Európai Nyeregkészítők Egyesülése, a továbbiakban: a panaszos) nyújtotta be az egyes nyergek teljes közösségi gyártásának jelentős részét, ez esetben több mint 99 %-át képviselő gyártók nevében.

(2)

E panasz bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére, és az abból eredő jelentős kárra vonatkozóan, amely elegendőnek minősült ahhoz, hogy eljárás megindítását indokolja.

(3)

Az eljárást a 2006. április 7-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett (2), az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételével kezdeményezték.

2.   Az eljárásban érintett felek

(4)

A Bizottság hivatalosan értesítette a kínai népköztársaságbeli exportáló gyártókat, az ismert érintett importőröket, kereskedőket, felhasználókat, szállítókat és egyesüléseket, a Kínai Népköztársaság képviselőit, valamint a panaszos közösségi gyártókat és az eljárás megindításában érdekelt más ismert közösségi gyártókat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek.

(5)

Annak érdekében, hogy az exportáló gyártóknak, amennyiben olyan szándékuk lenne, lehetőségük nyíljon piacgazdasági elbánásra vagy egyéni elbánásra irányuló kérelem benyújtására, a Bizottság az érintettnek tekinthető kínai exportáló gyártóknak megküldte a kérelemhez szükséges nyomtatványokat. Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján az exportáló gyártók három csoportja és egy egyéni exportáló gyártó nyújtott be a piacgazdasági elbánás, vagy – arra az esetre, ha a vizsgálat azt állapítaná meg, hogy nem feleltek meg a piacgazdasági elbánás feltételeinek – egyéni elbánás iránti kérelmet.

(6)

Tekintettel a kínai népköztársaságbeli exportáló gyártók, a közösségi importőrök és gyártók nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban a vizsgálat során mintavételt alkalmazhat a dömping és a kár megállapítása céljából.

(7)

Annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja dönteni, szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, mintát tudjon venni, valamennyi kínai népköztársaságbeli exportáló gyártót, közösségi importőrt és közösségi gyártót felkérték arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál és – az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározottak szerint – adjon alapvető információkat az érintett termékkel kapcsolatban a vizsgálati időszak során (2005. január 1. és 2005. december 31. között) végzett tevékenységéről.

(8)

Ami az exportáló gyártókat illeti, tekintettel arra, hogy a vizsgálatban a vállalatok három csoportja és egyetlen egyéni vállalat működött együtt, úgy döntöttek, hogy nincs szükség mintavételre.

(9)

A közösségi gyártók esetében, az alaprendelet 17. cikkével összhangban, a közösségi nyereggyártás legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján olyan mintát választottak ki, amely a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható. A közösségi gyártóktól kapott információk alapján két különböző tagállamban öt vállalatot választottak ki. A gyártási mennyiség tekintetében a, mintavételbe bevont öt vállalat a teljes közösségi gyártás 86 %-át képviselte. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett felekkel konzultáltak, és azok nem emeltek kifogást. Ezenkívül felkérték a többi közösségi gyártót, hogy adjanak meg bizonyos általános adatokat a kárelemzéshez. Az importőrök esetében továbbá az alaprendelet 17. cikkével összhangban az érintett termék legnagyobb reprezentatív közösségi behozatali mennyisége alapján olyan mintát választottak ki, amely a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható. A különböző importőröktől kapott adatok alapján és a benyújtott adatok eltérő minőségének figyelembevételével két importőrt választottak ki mintának egy tagállamban. A mintába felvett két importőr adja az érintett termék közösségi behozatalának 21 %-át. A felhasználóktól érkezett válaszok kis számára való tekintettel az a döntés született, hogy a felhasználók esetében nincs szükség mintavételre.

(10)

A Bizottság kérdőíveket küldött a számára ismert valamennyi érintett félnek, valamint mindazoknak a vállalatoknak, amelyek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkeztek. Négy kínai népköztársaságbeli exportáló gyártótól és Brazíliából, az analóg országból egy gyártó küldött be választ. A mintába felvett öt közösségi gyártótól is hiánytalanul kitöltött kérdőívek érkeztek be. Habár négy importőr válaszolt a mintavételi formanyomtatványra, csak kettő működött együtt azáltal, hogy hiánytalanul kitöltött kérdőívet nyújtott be. A nyergek négy felhasználója is beküldte továbbá a hiánytalanul kitöltött kérdőívet. Emellett még egy nyersanyag-beszállítótól is hiánytalanul kitöltött kérdőív érkezett be.

(11)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping, az ebből eredő kár és a közösségi érdek ideiglenes megállapítása szempontjából szükségesnek tartott, és ellenőrző látogatásokat tett a következő vállalatok telephelyén:

a)

Közösségi gyártók

Selle Royal SpA, Pozzoleone, Olaszország

Selle Italia srl, Rossano Veneto, Olaszország

Bassano Selle srl, Riese Pio X, Olaszország

Selle SMP SAS, Casalserugo, Olaszország

pph ABI sp.j., Nasielsk, Lengyelország;

b)

Exportáló gyártók a Kínai Népköztársaságban

Cionlli csoport

Cionlli Bicycle (Taicang) Co., Ltd.

Shunde Hongli Bicycle Parts Co., Ltd., Sunde

Safe Strong Bicycle Parts Shenzhen Co., Ltd., Sencsen

Cionlli Bicycle (Tianjin) Co., Ltd., Tiencsin,

Giching csoport

Giching Bicycle Parts (Shenzhen) Co., Ltd., Sencsen

Velo Cycle (Kunshan) Co., Ltd., Kunsan,

Justek csoport

Jiangyin Justek Vehicle Co., Ltd., Csiangjin

Jiangyin Justek Communication Equipment Co., Ltd., Csiangjin

Tianjin Justek Vehicle Co., Ltd., Tiencsin,

Viscount Vehicle (Shenzhen) Co., Ltd., Sencsen;

c)

Kapcsolatban álló vállalatok a Kínai Népköztársaságban és Tajvanon

Cionlli Bicycle (Tianjin)CO., Ltd, Tiencsin

Cionlli Industrial Co., Ltd;

d)

Kapcsolatban nem álló közösségi importőr

Buechel GmbH, Fulda, Németország.

(12)

Figyelembe véve annak szükségességét, hogy a piacgazdasági elbánásban esetlegesen nem részesülő exportáló gyártók számára rendes értéket állapítsanak meg, a rendes érték egy analóg ország – ez esetben Brazília – adatai alapján történő megállapítása céljából ellenőrzést végeztek a következő vállalat telephelyén:

e)

Brazíliai gyártó

Royal Ciclo Indústria de Componentes Ltda, Rio do Sul.

3.   Vizsgálati időszak

(13)

A dömpingre és a károkra irányuló vizsgálat a 2005. január 1. és december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. Az okozott kár értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2002. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak).

B.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

1.   Az érintett termék

(14)

Az érintett termék (a továbbiakban: érintett termék vagy nyereg) a Kínai Népköztársaságból származó, motor nélküli kétkerekű és más kerékpárok (áruszállításra szolgáló tricikli is) vagy segédmotorral ellátott kerékpárok oldalkocsival is, valamint a fitneszgépek és szobai kondicionálógépek egyes nyergei és a nyergek lényeges részei (alap, nyeregpárna vagy huzat). Az érintett terméket rendszerint a 8714 95 00, az ex 8714 99 90 és az ex 9506 91 10 KN-kód alá sorolják be.

(15)

A nyereg rendre az alábbi három részből áll: az alapot vagy támasztékot, amelyre a nyerget ráfeszítik, általában műanyagból, fröccsöntőeljárással készítik; a párna, amelyet az alapra ráfeszítenek, hogy kényelmes legyen a nyereg, különböző szintetikus habokból vagy más anyagokból is készülhet; a szintetikus anyagból vagy természetes bőrből készült, a párnát és az alap széleit fedő huzat adja meg a nyereg tapintását és esztétikai tulajdonságait. Akárcsak a fenti három elem, rendszerint a nyereg is tartalmaz egy fémből csatlakoztató szerkezetet, például villát vagy bilincset és lehet benne rugós vagy elasztomer ütéselnyelő szerkezet is.

(16)

Az érintett terméket kerékpárokon és hasonló járműveken, illetve helyhez kötött szerkezeteken használják, mint a fitneszgépek. A vizsgálat azt mutatta ki, hogy a formák, anyagok és a gyártási eljárások különbségei ellenére az érintett termék különböző típusai ugyanazokkal a fizikai és műszaki alaptulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvetően ugyanarra a célra használják őket. Ennélfogva azokat az eljárás céljából egyetlen terméket alkotónak kell tekinteni.

2.   A hasonló termék

(17)

A vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi gazdasági ágazat által a Közösségben előállított és értékesített nyergek, a kínai belföldi piacon előállított és értékesített nyergek, a Kínai Népköztársaságból a Közösségbe importált nyergek, valamint a Brazíliában előállított és értékesített nyergek alapvető fizikai és technikai jellemzői azonosak, és a termékek azonos rendeltetésűek.

(18)

A Bizottság ezért ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ezeket a termékeket hasonló terméknek kell tekinteni.

C.   DÖMPING

1.   Piacgazdasági elbánás

(19)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatokban a rendes értéket a 2. cikk (1)–(6) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azon gyártók esetében, amelyek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeknek megfelelnek.

(20)

Röviden és kizárólag a hivatkozás megkönnyítése érdekében összefoglalva, a piacgazdasági elbánás feltételei a következők:

1.

Az üzleti döntések és a költségek a piaci jelzésekhez igazodnak, jelentősebb állami beavatkozás nélkül; a fontosabb ráfordítások alapjában véve a piaci értékeket tükrözik.

2.

A vállalkozás egyetlen átlátható könyvelést vezet, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően kapcsolatban nem álló könyvvizsgálatnak vetnek alá, és amelyet minden területen alkalmaznak.

3.

A korábbi, nem piacgazdasági rendszerből nem öröklődtek át jelentős torzulások.

4.

A csődre és a tulajdonra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak.

5.

A valutaváltások piaci árfolyamon történnek.

(21)

Az exportáló gyártók két csoportja és egy egyéni exportáló gyártó kért piacgazdasági elbánást az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján, és a megadott határidőn belül válaszolt az exportáló gyártók piacgazdasági elbánás iránti kérelmét tartalmazó nyomtatványra. E gyártók telephelyén a Bizottság megvizsgálta és ellenőrizte a piacgazdasági elbánás iránti kérelmekben előterjesztett és az általa szükségesnek tartott valamennyi információt. A vizsgálat kiderítette, hogy csak az exportáló gyártók két csoportja részesülhet piacgazdasági elbánásban, ám az exportáló gyártók egy csoportjának és az egyéni exportáló gyártónak a kérelmét el kellett utasítani.

(22)

Az egyéni exportáló gyártó esetében a vizsgálat azt állapította meg, hogy a vállalat nem felel meg a fent említett, 1. és 3. kritériumban foglalt követelményeknek. Arról van szó, hogy a vállalat nem tudta bizonyítani, hogy üzleti döntéseit a piac jelzései alapján, jelentős állami beavatkozás nélkül hozza meg, főleg amiatt, hogy a belföldi, illetve az exportpiacokon eladható mennyiségeket a társasági alapszabály korlátozza, amelyet állami jóváhagyás nélkül nem lehet módosítani. Ráadásul a vállalat nem tudta bizonyítani, hogy a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből nem maradtak fenn torzulások, és különösképpen a földhasználati jogok megszerzését nem tudta dokumentumokkal alátámasztani.

(23)

Emellett az exportáló gyártók egyik csoportja mind a piacgazdasági elbánás iránti kérelmében, mind a dömpingellenes kérdőívre adott válaszában elmulasztotta bejelenteni egy fontos belföldi vevővel fennálló kapcsolatát. A kapcsolatra csak akkor derült fényt, amikor az exportáló gyártók telephelyein összehasonlító ellenőrzéseket végeztek. A Bizottság következetesen azt a politikát követi, hogy a kapcsolatban álló vállalatok csoportja esetében a piacgazdasági vagy egyéni elbánásra vonatkozó döntést egyszerre hozza meg. Emiatt a piacgazdasági vagy egyéni elbánásban részesítéshez szükség lett volna a kapcsolatban álló vállalat teljes körű együttműködésére, hogy pontosan fel lehessen térképezni az érintett termékkel kapcsolatos tevékenységeit, a piacgazdasági elbánás feltételeinek való megfelelését és a kapcsolatnak a két vállalat közötti tranzakciókra gyakorolt hatását. Ez nem történt meg, mivel a kapcsolatban álló vállalat nem működött együtt a vizsgálat során. A Bizottság emiatt nem volt abban a helyzetben, hogy ezt a vállalatcsoportot piacgazdasági vagy egyéni elbánásban részesítse. Meg kell jegyezni, hogy ez a kérdés az exportőrök belföldi eladásainak nagyon jelentős részét érintette. Ráadásul ez a szándékos mulasztás kételyeket támaszt a Bizottsághoz benyújtott többi adat és dokumentum megbízhatóságával szemben is. Tekintettel a mulasztásra és arra a fontos szerepre, amelyet az a piacgazdasági elbánás elemzésében és a dömpinggel kapcsolatos döntések meghozatalában játszik, ami az exportőrök csoportja által szolgáltatott adatokon nyugszik, azt állapították meg, hogy az alaprendelet 18. cikke szerint hamis és félrevezető adatokat szolgáltattak. A vállalatot azonnal tájékoztatták azokról a tényekről, amelyek alapján az általa szolgáltatott adatokat figyelmen kívül szándékoztak hagyni, és egyben lehetőséget biztosítottak számára, hogy az alaprendelet 18. cikke (4) bekezdésének megfelelően további magyarázatokkal szolgáljon. A vállalat magyarázatai azonban nem voltak kielégítők, és nem tudták meggyőzni a Bizottságot arról, hogy az általuk benyújtott adatok nem félrevezetők, továbbá nem tudták eloszlatni a vállalat által szolgáltatott további adatok megbízhatóságát övező kételyeket sem. Ily módon úgy kell tekinteni, hogy az exportáló gyártók e csoportja nem működött együtt a vizsgálatban, és a piacgazdasági vagy egyéni elbánás iránti kérelmét el kell utasítani.

(24)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy kifejtsék a fenti megállapításokkal kapcsolatos észrevételeiket.

(25)

Ezen az alapon az exportáló gyártók két csoportja részesült piacgazdasági elbánásban:

Cionlli Bicycle (Taicang) Co. Ltd., és kapcsolatban álló vállalatai

Giching Bicycle parts (Shenzhen) Co. Ltd., és kapcsolatban álló vállalatai.

2.   Egyéni elbánás

(26)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint vám megállapítása esetén az említett cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában az egész országra kiterjedő vámot szabnak ki, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok képesek bizonyítani, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi követelménynek megfelelnek.

(27)

A piacgazdasági elbánásban nem részesíthető exportáló gyártó egyéni elbánást is kért arra az esetre, ha nem részesül piacgazdasági elbánásban. A vállalat egyéni elbánás iránti kérelmét azonban szintén elutasították, mivel a vállalat nem teljesítette a 9. cikk (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételt, vagyis azt, hogy az exportáraknak és az exportra szánt mennyiségeknek szabadon meghatározhatóknak kell lenniük.

3.   A rendes érték

a)   A rendes érték meghatározása a piacgazdasági elbánásban részesített exportáló gyártók esetén

(28)

A rendes érték meghatározása érdekében a Bizottság először is valamennyi érintett exportáló gyártóra vonatkozóan megállapította, hogy annak teljes belföldi nyeregértékesítése a Közösségbe irányuló teljes exportértékesítéséhez viszonyítva reprezentatív-e. Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően az exportáló gyártó belföldi értékesítése akkor minősül reprezentatívnak, ha belföldi értékesítésének összvolumene eléri a Közösségbe exportált értékesítési összvolumenének legalább 5 %-át.

(29)

A piacgazdasági elbánásban részesülő két vállalatcsoportban öt vállalat gyárt nyergeket exportra, közülük három belföldre is értékesít. Egy további vállalat belföldön értékesít, de nem exportál.

(30)

A Bizottság ezt követően az összes belföldi értékesítésük alapján reprezentatívnak minősített exportáló gyártók esetében meghatározta azokat a belföldön értékesített nyeregtípusokat, amelyek a Közösségbe exportra eladott típusokkal azonosak vagy közvetlenül összehasonlíthatók voltak.

(31)

Minden ilyen típusra vonatkozóan megállapították, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában a belföldi eladások kellően reprezentatívak-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése akkor minősült kellően reprezentatívnak, ha a típus belföldi értékesítésének összvolumene a vizsgálati időszak során elérte a Közösségbe exportált összehasonlítható terméktípus értékesítési összvolumenének legalább 5 %-át.

(32)

A Bizottság ezt követően az összes vállalat minden érintett terméktípusánál azt is megvizsgálta, hogy annak reprezentatív mennyiségben történő belföldi értékesítése a rendes kereskedelmi forgalomban valósult-e meg az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően, és ehhez meghatározták a belföldi piacon a független vevők számára történő nyereséges értékesítés arányát.

(33)

Amennyiben egy bizonyos nyeregtípus a gyártási költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó értékesítési áron eladott értékesítési volumene az adott típus teljes értékesítésének több mint 80 %-át képviselte, és ahol az említett típus súlyozott átlagára megegyezett a gyártási költséggel vagy meghaladta azt, a rendes értéket a tényleges belföldi ár alapján állapították meg. Ezt az árat az adott típus a vizsgálati időszak során történő összes belföldi értékesítésének súlyozott átlagára alapján számították ki, függetlenül attól, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem.

(34)

Amennyiben egy bizonyos nyeregtípus nyereséges értékesítéseinek mennyisége a típus összes eladási mennyiségének legfeljebb 80 %-át képviselte, vagy ha a típus súlyozott átlagára az előállítási költség alatt maradt, az egyes terméktípusok rendes értékét a tényleges belföldi ár alapján számították ki, kizárólag a típus nyereséges értékesítéseinek súlyozott átlagát véve, feltéve hogy az ilyen eladások a típus összes eladási mennyiségének legalább 10 %-át tették ki.

(35)

Végül amennyiben bármely nyeregtípus nyereséges eladási mennyisége nem érte el a típus összes eladási mennyiségének 10 %-át, úgy tekintették, hogy a szóban forgó típust elégtelen mennyiségben értékesítették ahhoz, hogy a belföldi árak a rendes érték megállapításához megfelelő alapul szolgálhassanak.

(36)

Amikor az exportáló gyártó által értékesített adott típus belföldi árai nem voltak alkalmazhatók, számtanilag képzett rendes értéket alkalmaztak.

(37)

Az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban a rendes értéket úgy számították ki, hogy minden exportőrnek az exportált típusokkal kapcsolatos előállítási költségeihez – adott esetben kiigazítva – hozzáadtak egy, az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek) jelentő ésszerű összeget. Az eladási, általános és adminisztratív költségeket és a nyereséget minden esetben az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésében meghatározott módszerek szerint állapították meg. E célból a Bizottság megvizsgálta, hogy a felmerült SGA-költségek és az érintett exportáló gyártók által a belföldi piacon realizált nyereség megbízható adatokat mutat-e.

(38)

A tényleges belföldi értékesítési, általános és igazgatási költségeket akkor tekintették megbízhatónak, ha az érintett vállalat teljes hazai eladási mennyiségét a Közösségbe irányuló exporteladásainak mennyiségével összehasonlítva reprezentatívnak lehetett tekinteni. A belföldi haszonkulcsot azon típusok belföldi értékesítései alapján állapították meg, amelyeket rendes kereskedelmi forgalomban értékesítettek. E célból a fent meghatározott módszert alkalmazták.

(39)

Három, reprezentatív belföldi értékesítéssel rendelkező vállalat esetében az derült ki, hogy az exportált érintett termék legtöbb típusát a belföldi piacon rendes kereskedelmi forgalomban értékesítették. Azoknál a típusoknál, ahol nem ez volt a helyzet, a rendes értéket a fent megállapított módszer alkalmazásával számították ki valamennyi érintett vállalat esetében az értékesítési, általános és igazgatási költségek, illetve a nyereségre vonatkozó információk felhasználásával.

(40)

A reprezentatív belföldi értékesítéssel nem rendelkező két vállalat esetében az értékesítési, általános és igazgatási költségekre vonatkozó összeget a belföldi értékesítésekkel rendelkező négy vállalat átlagos értékesítési, általános és igazgatási költségei, valamint nyeresége alapján határozták meg.

b)   A rendes érték meghatározása a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártó esetében

i.   Analóg ország

(41)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes értéket az analóg országban alkalmazott árak, vagy pedig számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni.

(42)

A vizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte abbéli szándékát, hogy a rendes érték meghatározásához Brazíliát kívánja felhasználni megfelelő analóg országként, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(43)

Egyetlen piacgazdasági elbánásban nem részesülő kínai népköztársaságbeli exportáló gyártó sem ellenezte ezt a javaslatot.

(44)

Ugyanakkor egy importőr és egy piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártó úgy érvelt, hogy Brazília nem a legmegfelelőbb analóg ország, és hogy erre a célra inkább Tajvant vagy Mexikót kellene kiválasztani.

(45)

Tajvan tekintetében megállapítható, hogy noha ebben az országban fejlett a kerékpáralkatrész-gyártó gazdasági ágazat, a gyártás legjavát a Kínai Népköztársaságba helyezték át. Ennek megfelelően a tajvani központú nyeregkészítők többségükben azonosak lennének azokkal a vállalatokkal vagy kapcsolatban álló vállalatokkal, amelyek a Kínai Népköztársaságból a Közösségbe állítólag dömpingelt árakon exportálnak. Emellett az említett csoportokon belüli rendes munkamegosztás azt jelenti, hogy csak néhány magasabb haszonkulccsal előállítható különleges modellt gyártanak Tajvanon, míg a közép- és alsókategóriás modellek túlnyomó többségének gyártását költségvonzati okokból a Kínai Népköztársaságba telepítik át. Ezért nem valószínű, hogy a Tajvanon gyártott nyeregmodellek árai és költségei a lennének a legalkalmasabbak arra, hogy a Kínai Népköztársaságban gyártott nyergek rendes értékének megállapításához alapul szolgáljanak.

(46)

Mexikó nyílt és versenyképes piaccal rendelkező országnak tekinthető, amely a brazil piac kb. egy nyolcadát teszi ki. A Bizottság két ismert mexikói gyártóval is felvette a kapcsolatot, de egyikük sem kívánt együttműködni.

(47)

Brazília tekintetében a vizsgálat kimutatta, hogy az ország piaca az érintett termék vonatkozásában versenyképes: legalább három, különböző nagyságú belföldi gyártóval, és a belföldi fogyasztás (évi 8–9 millió nyereg) kb. 15 %-ának megfelelő, harmadik országokból származó behozatallal rendelkezik. Egy exportáló gyártó azt állította, hogy a kevés gyártó miatt a brazil piac versenyképessége kétséges. Ugyanakkor a vizsgálat kimutatta, hogy az egyik brazil gyártó piaci erőfölényét semmi sem bizonyítja, mint ahogy azt sem, hogy az árakat nem versenyképes módon állapították meg. Ezért nem volt ok azt feltételezni, hogy Tajvanon vagy Mexikóban a nyersanyagokhoz való hozzáférés, a költségek és egyéb gyártási feltételek jobban hasonlítanának a kínai népköztársaságbeli állapothoz, mint Brazíliában. Ezért a brazil piacot megfelelőnek ítélték a rendes érték meghatározása céljából.

(48)

A három ismert brazil exportáló gyártóval felvették a kapcsolatot, és közülük egy vállalat vállalta az együttműködést. Így ennek a gyártónak kérdőívet küldtek, és a válaszában közölt adatokat a helyszínen ellenőrizték. Ez az együttműködő gyártó kapcsolatban áll az egyik közösségi gyártóval, de nincs ok feltételezni azt, hogy ez befolyásolná az adatok megbízhatóságát – ezt ugyanis a vállalat telephelyén ellenőrizték.

(49)

Az előbbiekben említettekre tekintettel az az ideiglenes következtetés vonható le, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésével összhangban Brazília a leginkább megfelelő hasonló ország.

ii.   A rendes érték

(50)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes érték meghatározása az analóg ország gyártójától kapott ellenőrzött információ alapján történt, azaz a fenti módszer szerint a brazil piacon az összehasonlítható terméktípusok után fizetett vagy fizetendő árak alapján.

(51)

A rendes értéket a brazil piacon az összehasonlítható terméktípusok után fizetett vagy fizetendő valamennyi ár alapján határozták meg, mivel az ügyletekről megállapították, hogy azokat a rendes kereskedelmi forgalomban bonyolították.

4.   Exportárak

(52)

Valamennyi exportáló gyártó végzett a Közösségbe irányuló exportértékesítést, vagy közvetlenül a független közösségi fogyasztók felé, vagy a Hongkongban, a Brit Virgin-szigeteken és Tajvanon telephellyel rendelkező kapcsolatban álló vagy kapcsolatban nem álló kereskedelmi vállalatokon keresztül.

(53)

Mivel az érintett terméket közvetlenül exportálták független közösségi fogyasztóknak, az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdése szerint az exportárakat az érintett termék után ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg.

(54)

Amennyiben az értékesítéseket egy Közösségen kívüli kapcsolatban álló kereskedőn keresztül végezték, az exportárat az első független közösségi fogyasztó által fizetett viszonteladási ár alapján határozták meg.

5.   Összehasonlítás

(55)

A rendes értéket és az exportárakat a gyártelepi ár alapján hasonlították össze. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően. A szállítási és biztosítási, a kezelési és járulékos költségek, a csomagolás, a hitel- és banki költségek tekintetében minden olyan esetben elvégezték a megfelelő kiigazításokat, amikor azokat ésszerűnek, helyesnek és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottnak ítélték.

(56)

A tajvani kapcsolatban álló vállalatokon keresztül lebonyolított értékesítések tekintetében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i. pontja értelmében kiigazításra került sor, mivel e vállalatokról megállapítást nyert, hogy hasonló feladatokat látnak el, mint a jutalékos alapon dolgozó ügynök. Mivel az értékesítési, általános és igazgatási költségek kapcsolatban álló vállalat általi felosztása nem volt megbízhatónak tekinthető, e kiigazítás alapjául egy kapcsolatban nem álló kereskedőtől származó, SGA-költségekkel és a nyereséggel kapcsolatos adatok szolgáltak.

6.   Dömpingkülönbözetek

a)   A piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártóknál

(57)

A piacgazdasági elbánásban részesülő vállalatok tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésében előírtak szerint összehasonlították a Közösségbe exportált érintett termék valamennyi típusa rendes értékének súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusa exportárának súlyozott átlagával.

(58)

A Bizottság következetes gyakorlatává vált, hogy a dömpingkülönbözet meghatározása szempontjából egyetlen szervezetnek tekintse a kapcsolatban álló exportáló gyártókat vagy az ugyanahhoz a csoporthoz tartozó exportáló gyártókat, és ezért ezek tekintetében egyetlen dömpingkülönbözetet állapítson meg. Ez elsősorban azért alakult így, mert az egyéni dömpingkülönbözetek a dömpingellenes intézkedések kijátszására ösztönözhetnék a feleket, és így azáltal, hogy lehetővé tennék azt, hogy a kapcsolatban álló exportáló gyártók közösségi exportjukat a legalacsonyabb egyéni dömpingkülönbözettel rendelkező társaságon keresztül bonyolítsák, hatástalanná tennék az intézkedéseket.

(59)

E gyakorlattal összhangban az ugyanabba a csoportba tartozó, kapcsolatban álló exportáló gyártókat egyetlen jogi személyként kezelték, és számukra egyetlen dömpingkülönbözetet állapítottak meg, amelyet az egyes csoportok együttműködő gyártói dömpingkülönbözeteinek súlyozott átlaga alapján számítottak ki.

(60)

Ennek alapján a vámfizetés nélküli, közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett, súlyozott átlagú ideiglenes dömpingkülönbözetek a következők:

Vállalat

Ideiglenes dömpingkülönbözet

Cionlli Bicycle (Taicang) Co. Ltd., Shunde Hongli Bicycle Parts Co. Ltd. és Safe Strong Bicycle Parts Shenzhen Co. Ltd.

7,5 %

Giching Bicycle parts (Shenzhen) Co. Ltd. és Velo Cycle Kunshan Co. Ltd.

0 %

b)   Az összes többi exportáló gyártó esetében

(61)

A Kínai Népköztársaság összes többi exportőrére alkalmazandó, az egész országra vonatkozó dömpingkülönbözet kiszámításához a Bizottság először megállapította az együttműködés mértékét. Az összehasonlítást a három együttműködő exportáló gyártó által visszaküldött kérdőíveken feltüntetett teljes exportált mennyiség és a (71) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint kiszámított, a Kínai Népköztársaságból szárma teljes dömpingelt behozatal között végezték el. A megállapított százalékos arány 23 % volt. A Bizottság ezen az alapon úgy ítélte meg, hogy az együttműködés alacsony szintű.

(62)

Ezért megfelelőnek ítélték az egész országra vonatkozó dömpingkülönbözetnek az alábbiak súlyozott átlagaként való megállapítását:

a sem a piacgazdasági, sem egyéni elbánásban nem részesülő együttműködő exportőr esetében megállapított súlyozott dömpingkülönbözet, és

ugyanezen exportőr reprezentatív terméktípusaira érvényes legmagasabb dömpingkülönbözet, mivel semmi sem utalt arra, hogy az együttműködést megtagadó exportáló gyártók alacsonyabb szinten dömpingeltek volna.

(63)

Ezen az alapon a dömping egész országra vonatkozó szintjét ideiglenesen a vámfizetés nélküli, közösségi határparitáson számított CIF ár 30,9 %-ában állapították meg.

D.   KÁR

1.   Közösségi gyártás

(64)

A Közösségen belül az érintett terméket az ismeretek szerint kilenc gyártó gyártja, amelyek nevében a panaszt benyújtották. E kilenc gyártó telephelye Olaszországban, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban és Portugáliában van, és tevékenységük a vizsgálati időszak alatt a közösségi gyártás 99 %-át tette ki.

(65)

Emellett egyetlen olyan közösségi gyártó szerepelt a kezdeményezési szakaszban, amelyik nem tartozott a panaszosok közé. Tekintettel a kilenc panaszos gyártó, valamint a panaszosok közé nem tartozó egyetlen közösségi gyártó gyártási volumenére, a hasonló termék összes gyártása a vizsgálati időszakban elérte a 16 165 936 darabot.

2.   Közösségi gazdasági ágazat

(66)

A következő közösségi gyártók támogatták a panaszt:

Selle Royal SpA, Pozzoleone, Olaszország, alábbi kapcsolatban álló vállalatával:

Brooks England Ltd., West Midlands, Egyesült Királyság

Selle Royal srl, Rossano Veneto, Olaszország, alábbi kapcsolatban álló vállalatával:

Bassano Selle srl, Riese Pio X, Olaszország

Selle SMP SAS, Casalserugo, Olaszország

pph ABI sp.j., Nasielsk, Lengyelország

Iberoselle Fabrica de Selins Lda., Agueda, Portugália

Selle Montegrappa snc, Ramon di Loria, Olaszország

Selle San Marco SpA, Rossano, Olaszország.

(67)

Mivel ez a kilenc panaszos együttműködő közösségi gyártó (a mintába felvettek, illetve abba be nem kerültek is) a hasonló termék közösségi gyártásának 99 %-át képviseli, az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ők alkotják a közösségi gazdasági ágazatot. A vizsgálat során a mintába felvett közösségi gyártók (a továbbiakban: a mintába felvett gyártók) a vizsgálati időszak alatt a teljes közösségi nyereggyártás 86 %-át adták. A többi közösségi gyártót felkérték, hogy a kárelemzéshez adjanak meg bizonyos általános adatokat.

3.   Közösségi fogyasztás

(68)

A közösségi fogyasztást a közösségi piacon a mintába felvett öt közösségi gyártó, a mintában nem szereplő négy gyártó, a panaszban nem érintett közösségi gyártó által a közösségi piacon értékesített, valamint az Eurostat adatai alapján a Kínai Népköztársaságból, illetve egyéb harmadik országokból származó, vonatkozó KN-kód alatt érkező behozatalok alapján állapították meg. Amint azt a fenti (14) preambulumbekezdés is említi, az érintett termék jelenleg a 8714 95 00, ex 8714 99 90 és az ex 9506 91 10 KN-kódok alatt szerepel. A két utóbbi KN-kóddal (ex 8714 99 90 és ex 9506 91 10) kapcsolatos Eurostat-adatok az egyéb kerékpáralkatrészekre és gyakorló berendezésekre is vonatkoznak. Mivel e két tágabb kategóriából nem lehetett kiválasztani a kizárólag a nyeregre vonatkozó adatokat, az a döntés született, hogy a behozatali statisztikákat csak az egyik KN-kód – nevezetesen a 8714 95 00 – alapján állítják össze. Következésképpen elképzelhető, hogy a közösségi fogyasztás megállapításához figyelembe vett behozatali volument kis mértékben alábecsülték.

(69)

A fenti adatok alapján megállapítást nyert, hogy a figyelembe vett időszak folyamán a fogyasztás 17 %-kal – a 2002-es 20 701 027 darabról 2005-re 24 179 012 darabra – nőtt.

1.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Közösségi fogyasztás (db)

20 701 027

21 688 470

23 357 359

24 179 012

Index

100

105

113

117

4.   Nyeregbehozatal a Kínai Népköztársaságból

a)   Dömpingkülönbözet, behozatali volumen és piaci részesedés

(70)

A korábbiakban említettek szerint a folyamatban levő vizsgálat kimutatta, hogy a Kínai Népköztársaság vonatkozásában megállapított átlagos dömpingkülönbözet meghaladja az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében említett de minimis küszöböt, és hogy a Kínai Népköztársaságból származó behozatali volumen az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdése szerint nem elhanyagolható.

(71)

A behozatali volument az Eurostat adatai alapján állapították meg. Amint azt a fenti (68) preambulumbekezdés is említi, elképzelhető, hogy az alábbiakban megadott behozatali adatokat kis mértékben alábecsülték. Emellett az Eurostat 100 kg-onként, és nem darabszám szerint készít statisztikákat a kerékpárnyereg behozataláról. Ezért darabonként 500 grammban állapították meg a Kínából származó importált nyereg átlagos súlyát, mivel ezt a súlyt jelentette egy exportáló gyártó és egy kapcsolatban nem álló importőr.

(72)

A Kínai Népköztársaságból származó behozatalok a figyelembe vett időszak alatt több mint megnégyszereződtek. Ez lényegében azt jelentette, hogy a 2002-es 1 416 814 darabról a vizsgálati időszakban 6 276 749 darabra nőtt a behozatalok száma. Ennek megfelelően a piaci részesedés a 2002-es 7 %-ról a vizsgálati időszak során 26 %-ra emelkedett. E fejleményt egy mindössze 17 %-os – azaz a Kínai Népköztársaságból származó behozatalok emelkedésétől valamivel elmaradó – növekedést elérő fogyasztás figyelembevételével kell szemlélni.

(73)

Egy kapcsolatban nem álló importőr állítása szerint a behozatali statisztikákat túlbecsülték, mivel a panaszban a nyergenként 400 grammos átlagsúly szerepelt. A vállalat azt állította, hogy a Kínai Népköztársaságból importált nyergek átlagos súlya 600 és 800 gramm közé tehető. Ugyanakkor ugyanez a vállalat a telephelyén tett ellenőrző látogatás során megerősítette, hogy a Kínai Népköztársaságból származó importált nyergek átlagos súlya 500 gramm volt, ami megegyezik a Bizottság által a 100 kg-onként megadott Eurostat-adatok átváltására használt súllyal. Ez az importőr azzal érvelt, hogy a Kínai Népköztársaságból származó behozatalokra vonatkozó statisztikák inflálódtak, mivel abban a nyeregvédő huzat behozatala is szerepelt. Amint az a fenti (71) preambulumbekezdésben olvasható, a behozatali statisztikák csak egy KN-kód (8714 95 00 KN-kód) alapján készültek, amely nem azonos azzal, ami alatt az üléshuzatok rendszerint szerepelnek, ezért az importőr állítása megalapozatlan.

2.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Behozatal (db)

1 416 814

2 048 240

4 351 842

6 276 749

Index

100

145

307

443

Piaci részesedés

7 %

9 %

19 %

26 %

b)   Árak

(74)

A Kínai Népköztársaságból származó nyeregbehozatal súlyozott átlagára a figyelembe vett időszak alatt évről évre folyamatosan – átlagosan 21 %-kal – csökkent, azaz 2002 és a vizsgálati időszak között a darabonkénti 1,4 euróról 1,1 euróra.

3.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Súlyozott közösségi határparitáson számított CIF-átlagár (euro/tonna)

1,4

1,3

1,1

1,1

Index

100

91

75

79

c)   Alákínálás

(75)

Az alákínálás mértékének megállapítása érdekében a Bizottság elemezte a vizsgálati időszakra vonatkozó adatokat. A közösségi gazdasági ágazat vonatkozó eladási árai a független vevők esetében alkalmazott árak voltak, szükség esetén a gyártelepi árszintre kiigazítva, azaz a Közösségen belüli szállítási költségeken kívül és az engedmények és a visszatérítések levonását követően. A különböző nyeregtípusok esetében megállapított árakat – amelyeket a keret, a nyeregpárna, a huzat, a villa és a súly szerint határoznak meg – összehasonlították az exportőrök kedvezménymentes eladási áraival, amelyeket adott esetben hozzáigazítottak a közösségi határparitáson számított CIF-árhoz, figyelembe véve egy közösségi importőr által viselt vámkezelési (1,2 %) és a behozatal utáni költségekhez.

(76)

A súlyozott átlag alákínálási különbözet kiszámításához az együttműködő exportáló gyártók exportárait vették figyelembe. A vizsgálati időszak alatt az együttműködő gyártók súlyozott átlag alákínálási különbözete elérte a 67,3 %-ot. Emellett az összes – azaz a kínai népköztársaságbeli együttműködő és nem együttműködő gyártóktól származó – nyeregbehozatalt tekintve az Eurostat adatain alapuló átlagos alákínálási különbözetből látható, hogy a vizsgálati időszak idején hasonló, 70,1 %-os átlagos alákínálási különbözet volt jellemző.

5.   A közösségi gazdasági ágazat helyzete

(77)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a dömpingelt behozataloknak a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata a gazdasági ágazat helyzete szempontjából valamennyi jelentős gazdasági tényező és mutató értékelését magában foglalta a figyelembe vett időszak folyamán.

(78)

Ezt az elemzést a mintába felvett vállalatokra nézve hajtották végre. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzetéről teljes kép álljon rendelkezésre, azon mutatók esetében, amelyekről megbízható információk álltak rendelkezésre a közösségi gazdasági ágazat egészét illetően, az alábbiakban ezen információkat is közölték. Ennek alapján a gazdasági ágazat teljesítményét – amelyet olyan tényezők segítségével mértek, mint az árak, bérek, beruházás, nyereség, a beruházások megtérülése, a pénzáramlás és a tőkebevonási képesség – a mintavételbe bevont vállalatoktól kapott információk alapján állapították meg. Az olyan kárt okozó tényezőket, mint a piaci részesedés, az értékesítések volumene és a gyártás, a teljes közösségi gazdasági ágazatra nézve állapították meg.

a)   Gyártás

(79)

A teljes gazdasági ágazat gyártási volumenének alakulása a figyelembe vett időszak során egyértelműen negatív tendenciát mutatott. Míg 2002-ben a gyártási volumen elérte a 19 546 740 darab nyerget, a vizsgálati időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat mindössze 16 165 936 darab nyerget állított elő, ami közel 3,5 millió darabbal (17 %-kal) kevesebb, mint 2002-ben. Mivel a nyergek gyártása általában kizárólag a vevőktől érkező megrendelés alapján történik, a gyártási mennyiség csökkenése közvetlenül összefügg a közösségi gazdasági ágazat által előállított nyergek iránti kereslet visszaesésével.

4.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Gyártás (db)

19 546 740

19 022 491

17 698 103

16 165 936

Index

100

97

91

83

b)   Gyártási kapacitás és kapacitáskihasználási arányok

(80)

A gyártási kapacitást a közösségi gazdasági ágazat gyártási egységeinek névleges kapacitása alapján állapították meg, figyelembe véve a gyártásban történt technikai megszakításokat, valamint azt a tényt, hogy egyes esetekben a kapacitás egy részét egyéb, azonos gyártási folyamatban, azonos gyártósoron előállított termékekre – pl. kerekes székek kormányrúdja – használták fel.

(81)

A figyelembe vett időszakban a nyereggyártási kapacitás 5 %-kal – a 2002-es 29 492 120 darabról a vizsgálati időszakra 30 921 920 darabra – nőtt. A gyártási kapacitás e szerény növekedése a 2004-es beruházásoknak köszönhető, valamint annak, hogy a vizsgálati időszakban néhány új – a versenykerékpárok előállításához is használt – terméktípus gyártását is megkezdték. A kapacitáskihasználás aránya jól tükrözi a gyártásban és a keresletben mutatkozó visszaesést. Ez az arány a figyelembe vett időszak alatt folyamatosan csökkent: a kihasználás aránya a vizsgálati időszakban mindössze 45 % volt.

5.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Gyártási kapacitás (db)

29 492 120

29 215 880

29 354 000

30 921 920

Index

100

99

100

105

Kapacitáskihasználás

60 %

59 %

53 %

45 %

c)   Készletek

(82)

Az év végi készletek tekintetében a gyártás nagy része rendelésre készül. Ezért, miközben a készletek terén 35 %-os csökkenés volt tapasztalható a megfigyelési időszakban, megállapították, hogy ebben az esetben a készletek nem voltak a kár releváns mutatói.

6.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Készletek (db)

1 365 040

1 192 612

1 000 376

884 829

Index

100

87

73

65

d)   Beruházások

(83)

2002 és 2003 között a hasonló termék gyártásába történt beruházások értéke 3 808 057 euróról 1 664 147 euróra csökkent. 2004-ben a közösségi gyártók fokozták beruházásaikat, és a korábbi évhez képest az összeg közel kétszeresét, azaz 3 381 996 eurót fordítottak beruházásra. A vizsgálati időszak alatt a beruházások értéke elérte a 3 638 962 eurót, ami 4 %-kal kevesebb, mint a 2002-ben, a figyelembe vett időszak elején elért szint. A vizsgálat során kimutatták, hogy az épületekbe, üzemekbe és gépekbe való beruházás célja elsősorban a gyártási kapacitás fenntartása volt, és csak 2004-ben és a vizsgálati időszakban volt jellemző, hogy azt – noha kisebb mértékben, de – új terméktípusok kifejlesztésére fordították volna. A fent említett alacsony kapacitáskihasználást figyelembe véve a beruházásokra egyetlen esetben sem az általános gyártási volumen növelése céljából került sor.

(84)

A vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi gazdasági ágazat világszinten is vezető szerepet tölt be terméktervezés és a nyergekkel kapcsolatos innováció tekintetében. 2000 és a vizsgálati időszak között a közösségi gyártók több mint ezer új nyeregtípust terveztek és forgalmaztak. A kutatás-fejlesztési terület a közösségi gazdasági ágazat forgalmának közel 8–10 %-át teszi ki. E vezető szerep megtartása érdekében a közösségi gazdasági ágazatnak még akkor is fenn kell tartania bizonyos beruházási szintet, ha a kapacitáskihasználási szint alacsony.

7.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Beruházások (euro)

3 808 057

1 664 147

3 381 996

3 638 962

Index

100

44

89

96

e)   Értékesítések volumene és piaci részesedés

(85)

A nyergek értékesítése két csatornán keresztül zajlik: az eredeti felszerelés gyártója (OEM) és a „vevőszolgálat”. Az első esetben a nyergeket azért adják el, hogy egy új kerékpárra szereljék őket, a második esetben a nyergek egy használt kerékpárnyereg helyébe kerülnek. Megállapítást nyert, hogy az eredetiberendezés-gyártó eladások a teljes piac közel 60 %-át, míg az értékesítés utáni szolgáltatási ágazat (vevőszolgálat) annak kb. 40 %-át teszi ki. A gumiabroncsok mellett a nyergek a kerékpár leggyakrabban cserélt alkatrészei.

(86)

A teljes közösségi gazdasági ágazat értékesítési mennyiségei a figyelembe vett időszak során 20 %-kal – 15 109 569 darabról a vizsgálati időszakban 12 139 162 darabra – csökkentek, azaz a közösségi gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban közel 3 millió nyereggel adott el kevesebbet, mint 2002-ben. A 2003-ban tapasztalt enyhe, 1 %-os növekedés után az értékesítési volumen terén bekövetkezett veszteség 2004-ben és a vizsgálati időszakban hangsúlyosabb volt.

(87)

Értékben kifejezve a teljes figyelembe vett időszak során közösségi gazdasági ágazat általi nyeregeladások mindössze 1 %-kal nőttek. A közösségi piacon megvalósult eladások értéke 5 %-kal – a 2002-es 54 460 180 euróról 2003-ra 56 978 530 euróra, majd később, 2004-ben 58 052 609 euróra – nőtt. Ugyanakkor a vizsgálati időszakban a közösségi gazdasági ágazat eladásainak értéke a korábbi évhez képest közel 3 millió euróval csökkent. Azt a tényt, amely szerint az értékben kifejezett eladások nem követték a volumenben kifejezett eladások alakulásának tendenciáját, az átlagárak alábbiakban tárgyalt növekedése magyarázza.

(88)

Az értékesítési volumen csökkenésével egy időben a közösségi piaci részesedés is jelentősen – a 2002-es 81 %-ról a vizsgálati időszakban 58 %-ra – csökkent. Másképpen: a közösségi gazdasági ágazat a Kínai Népköztársaságból származó növekvő behozatal miatt 23 százalékpontos piaci részesedésvesztést könyvelhetett el a teljes figyelembe vett időszak alatt.

8.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Eladások értéke (euro)

54 460 180

56 978 530

58 052 609

55 228 738

Index

100

105

107

101

Eladások az EK-ban (db)

15 109 569

15 024 427

13 803 151

12 139 162

Index

100

99

91

80

Piaci részesedés

81 %

77 %

67 %

58 %

f)   Árak

(89)

A közösségi gazdasági ágazat átlagos eladási egységára a figyelembe vett időszak során 25 %-kal nőtt. Ez az áremelkedés egyfelől az egész gazdasági ágazatot érintő megemelkedett nyersanyagköltségekkel, másfelől az alacsony technológiájú (low-technology) terméktípusokról a csúcstechnológiával (high-technology) készült terméktípusokra való átállással magyarázható, ez utóbbiakba ugyanis drágább nyersanyagokat építenek be, és előállításuk is munkaigényesebb.

(90)

A nyereggyártásban előforduló legfontosabb nyersanyagok a műanyag héjszerkezet, a huzat, a poliuretán, a sín és a bilincs. E nyersanyagok ára közvetetten kapcsolódik a kőolaj és a különböző fémek árának alakulásához. A nyersanyag a nyereg gyártási költségeinek egyik legfontosabb komponense, ami a teljes gyártási költség közel felét teszi ki, és közvetlenül befolyásolja az eladási árak alakulását.

(91)

Megállapítást nyert, hogy a nyersanyagok átlagárai 2002 és 2003 között nem változtak, de 2003-tól fogva – és még a vizsgálati időszakban is – emelkedésnek indultak, amit jól tükröznek a közösségi gazdasági ágazat magasabb eladási árai.

(92)

Az egyik, kapcsolatban nem álló importőr azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat árainak emelkedését a fogyasztói kereslet változása okozta. A vállalat érvelése szerint az alacsony árú kerékpárok – és ennek megfelelően az olcsó nyergek – iránti kereslet csökkent, míg a drágább, minőségi nyergek iránti kereslet nőtt. Ezt az állítást cáfolja az a tény, hogy a Kínai Népköztársaságból származó olcsó behozatal relatív értelemben vett növekedése nagyobb arányú volt, mint a (72) preambulumbekezdésben említett általános közösségi nyeregfogyasztás.

9.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Súlyozott átlagár (euro/db)

3,6

3,8

4,2

4,5

Index

100

106

117

125

g)   Nyereségesség és pénzáramlás

(93)

A figyelembe vett időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat nettó forgalmának súlyozott átlagos nyereségessége szembetűnően – a 2002-es 3,8 %-ról a vizsgálati időszakra mindössze 0,4 %-ra – csökkent. Míg a nyereségesség 2003-ban 5 %-kal nőtt, 2004-ben 3,1 %-kal csökkent, végül a vizsgálati időszakban 0,4 %-on állapodott meg. Az alacsony haszonkulcs annak a következménye, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem volt képes arra, hogy a nyersanyagárak növekedését kellő mértékben a vevőkre hárítsa át.

10.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Adózás előtti haszonkulcs

3,8 %

5,0 %

3,1 %

0,4 %

A közösségi gazdasági ágazat a vizsgálati időszak alatt 3 990 473 eurós pénzáramlást generált, ami közel 1,1 millió euróval – azaz 22 %-kal – kevesebb, mint 2002-ben. A közösségi gazdasági ágazat továbbra is tetemes likviditását az a tény magyarázza, hogy olyan tőkeigényes ágazatról van szó, amely magas értékvesztéssel jár. Általában megfigyelhető, hogy a közösségi gazdasági ágazat likviditása és nyereségessége hasonló tendencia szerint alakult.

11.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Pénzáramlás (euro)

5 084 871

6 655 555

6 574 821

3 990 473

Index

100

131

129

78

h)   A nettó eszközállomány megtérülése

(94)

A nettó eszközállomány megtérülését a hasonló termék adózás előtti nettó nyereségét kifejezve számították ki az állóeszközök nettó könyv szerinti értékének arányában a hasonló termékekre elosztva. Ez a mutató a nyereségességhez hasonlóan alakult, a 2002-es 12 %-ról a vizsgálati időszakban mindössze 1 %-ra csökkent.

12.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

A nettó eszközállomány megtérülése

12 %

16 %

10 %

1 %

i)   Tőkebevonási képesség

(95)

A közösségi gazdasági ágazat részéről nem érkezett panasz vagy utalás arra vonatkozóan, hogy nehézségekbe ütközött volna, amikor tevékenységeihez tőkét akart bevonni, ezért az a megállapítás tehető, hogy a közösségi gazdasági ágazat mint egész a figyelembe vett időszakban képes volt tevékenységeihez tőkét bevonni.

j)   Foglalkoztatás és bérek

(96)

A közösségi gazdasági ágazatban a foglalkoztatás mértéke nem változott a figyelembe vett időszakban. A 2003-ban és 2004-ben megfigyelt enyhe növekedést követően a közösségi gazdasági ágazatban teljes munkaidőben 418 fő dolgozott a vizsgálati időszakban, ami hasonló a 2002-es helyzethez. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a közösségi gyártók gyártásuk jelentős részét a Közösségben működő egyéb kis- és középvállalkozásokhoz szervezik ki, míg néhány esetben gyakorlatilag a teljes gyártási folyamatot egyéb kis- és középvállalatok végzik. Ezért a nyeregkészítésben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak összlétszáma jóval magasabb, mint a közösségi gazdasági ágazat által közvetlenül alkalmazott munkavállalók száma. Becslések szerint a hasonló termék előállításában dolgozó munkavállalók összlétszáma legalább háromszor magasabb – azaz a vizsgálati időszakban mintegy 1 200 fő. Az éves átlagbérek a bérköltségekhez hasonlóan alakultak: a figyelembe vett időszakban 5 %-kal – a 2002-es 7 784 339 euróról a vizsgálati időszakban 8 190 911 euróra – emelkedtek, ami nem éri el a Közösségben ugyanezen időszakban mért inflációs rátát.

13.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Foglalkoztatottak

421

434

456

418

Index

100

103

108

99

Bérköltség (euro/év)

11 427 812

12 136 974

12 319 136

12 121 976

Index

100

106

108

106

Bérek (euro/év)

7 784 339

8 136 410

8 428 090

8 190 911

Index

100

105

108

105

k)   Termelékenység

(97)

Az egy főre jutó, éves, gyártásban mért termelékenység 2002-ben elérte a 42 225 darabot, majd folyamatos csökkenés után a vizsgálati időszakban 33 317 darabon állt meg. Ezt a csökkenést a gyártási volumen csökkenése okozta.

14.   táblázat

 

2002

2003

2004

2005 (vizsgálati időszak)

Termelékenység (db/alkalmazott)

42 225

39 752

34 388

33 317

Index

100

94

81

79

l)   Növekedés

(98)

Miközben a közösségi fogyasztás 2002 és a vizsgálati időszak között 17 %-kal nőtt, a közösségi gazdasági ágazat eladási volumene ugyanezen időszak alatt nem változott. Így a közösségi gazdasági ágazat eladásai a keresletnél jóval kisebb mértékben csökkentek a figyelembe vett időszak folyamán. Másrészt a Kínai Népköztársaságból származó behozatal piaci részesedése 19 százalékponttal nőtt.

m)   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingből való talpra állás

(99)

Ami a tényleges dömpingkülönbözet nagyságának a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatását illeti, figyelembe véve a Kínai Népköztársaságból származó behozatal mennyiségét és árait, ezt a hatást nem lehet elhanyagolhatónak tekinteni.

(100)

A közösségi gazdasági ágazat nem tudott talpra állni a korábbi dömping és a támogatás által okozott hatásokból.

6.   A kárra vonatkozó következtetés

(101)

A kármutatók elemzése rámutatott arra, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzete a figyelembe vett időszak alatt jelentősen romlott. A kármutatók többsége (nettó értékesítés volumene, gyártási volumen, kapacitáskihasználás, nyereségesség, a beruházások megtérülése, pénzforgalom és foglalkoztatás) negatív tendenciát mutat a figyelembe vett időszakban.

(102)

Ennek ellenére néhány kármutató (nettó eladási érték, tőkebevonási képesség) egyenletesen alakult, sőt, volt, amelyik pozitív tendenciát mutatott (eladási átlagár, gyártási kapacitás és zárókészletek). Azonban az eladási árak és a nettó eladási érték a vizsgálati időszak alatti növekedése nem a közösségi gazdasági ágazat helyzetében beálló javulásnak tulajdonítható, hanem a megnövekedett nyersanyagárak mellett annak a következménye, hogy a közösségi gazdasági ágazat a nagyobb értékű terméktípusok gyártására állt át. A (82) preambulumbekezdésben említett zárókészletek – az adott gazdasági ágazat sajátosságaira tekintettel – az okozott kár meghatározásánál nem tekinthetők mérvadónak.

(103)

Mivel a nyereséggel kapcsolatos mutatók nagyrészt negatívan alakultak, a helyzet orvoslásának elmulasztása a gazdasági ágazat életképességét veszélyezteti. Mivel a közösségi gazdasági ágazatot tőkeigényes vállalkozásként működő kis- és középvállalkozások alkotják, valójában igen valószínűtlen, hogy a közösségi gazdasági ágazat az adott szinten hosszabb ideig pénzügyileg életképes maradjon.

(104)

Az előzőekben ismertetettekre tekintettel az a következtetés vonható le, hogy a közösségi gazdasági ágazat az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kárt szenvedett.

E.   OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1.   Bevezetés

(105)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék dömpingelt behozatala okozott-e olyan mértékű kárt a közösségi gazdasági ágazatnak, amely jelentősnek minősülhet. Ezenfelül a dömpingelt behozatalon kívüli más olyan ismert tényezőket is megvizsgáltak, amelyek egyidejűleg károsíthatták a közösségi gazdasági ágazatot, annak érdekében, hogy az e tényezők által okozott károkat ne tulajdonítsák a dömpingelt behozatalnak.

2.   A dömpingelt behozatal hatása

(106)

A Kínai Népköztársaságból származó behozatal a figyelembe vett időszak folyamán megnégyszereződött, pontosabban a mennyiséget tekintve 343 %-kal, a piaci részesedés tekintetében pedig 19 százalékponttal nőtt. Ugyanakkor valamennyi kínai népköztársaságbeli exportáló gyártó átlagárait tekintve 70,1 %-kal alákínált a közösségi gazdasági ágazat átlagárainak a vizsgálati időszak alatt. A Kínai Népköztársaságból származó behozatal volumenének számottevő növekedése és piaci térnyerése a figyelembe vett időszak alatt, a közösségi gazdasági ágazat áraihoz képest töredékáron, egybeesett a közösségi gazdasági ágazat általános pénzügyi helyzetének ugyanezen időszakban tapasztalt nyilvánvaló romlásával.

(107)

Míg a Kínai Népköztársaságból származó behozatal egységárai a figyelembe vett időszakban folyamatosan – 21 %-kal – csökkentek (a 2002-es 1,4 euróról a vizsgálati időszakra 1,1 euróra), a közösségi gazdasági ágazat árai ugyanebben az időszakban 26 %-kal – a 2002-es 3,6 euróról a vizsgálati időszakra 4,5 euróra – növekedtek. Ez az ellentétes irányú áralakulás csak részben magyarázható a Közösségben és a Kínai Népköztársaságban gyártott nyergek különféle termékösszetételével. Ezenfelül a közösségi gyártók bizonyítékokat nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy a legtöbb nyersanyag hozzáférhetősége és ára a Közösségben és a Kínai Népköztársaságban azonos. Rámutattak arra is, hogy a Közösségben a nyergek nyersanyagára a figyelembe vett időszakban növekedett. Néhány kínai népköztársaságbeli exportáló gyártó a nyersanyagár alatti áron értékesítette termékét a Közösségnek, ami egyértelműen azt mutatja, hogy ebben a helyzetben az alacsony árak nem a kínai népköztársaságbeli gyártók komparatív előnyéből adódnak, hanem a dömpingmagatartásból.

(108)

A Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal e tisztességtelen árazási magatartása lenyomta a közösségi gazdasági ágazat árait, így azok még a nyersanyagárak emelkedését sem tudták fedezni. Ezt a közösségi gazdasági ágazat nyereségességének jelentős csökkenése is megerősítette.

(109)

A fenti megfontolások alapján nyilvánvaló, hogy a Kínai Népköztársaságból érkező alacsony árú, a közösségi gazdasági ágazat árainak jelentős mértékben alákínáló behozatalnak meghatározó szerepe volt a közösségi gazdasági ágazat helyzetének romlásában, ami különösen a gyártási és eladási mennyiség, valamint a piaci részesedés csökkenésében, továbbá a nyereségesség határozott visszaesésében tükröződik.

3.   Egyéb tényezők hatása

a)   A Kínai Népköztársaságból származó nem dömpingelt behozatal

(110)

Egy exportáló gyártó esetében a megállapított dömpingkülönbözet a de minimis küszöb alatt volt. Ennélfogva e vállalat behozatalát a fenti kárelemzés során nem vették figyelembe. A Kínai Népköztársaságból származó valamennyi behozatalból ennek az exportáló gyártónak a behozatala 28 % és 33 % között volt 2002-ben és 2003-ban, 18 % és 23 % között 2004-ben és 12 % és 17 % között a vizsgálati időszak alatt. A vállalat átlagárai mégis jelentősen alákínáltak a közösségi gazdasági ágazat árainak a figyelembe vett időszakban. Azonban a vállalat átlagos alákínálási különbözete jóval kisebb volt a dömpinget gyakorló vállalatokénál. Tekintettel arra, hogy e vállalat importja nem volt számottevő, és a figyelembe vett időszakban erőteljesen csökkent, arra a következtetésre jutottak, hogy ezen exportáló gyártó nem dömpingelt behozatala nem szakította meg az okozati összefüggést, miszerint a Kínai Népköztársaságból származó behozatalok jelentős kárt okoztak a közösségi gazdasági ágazatnak.

b)   Az érintett országon kívüli harmadik országokból származó behozatal

(111)

Az Eurostat és a vizsgálat folyamán gyűjtött információk szerint elsősorban Tajvanról, Indiából és Vietnamból mint legfontosabb harmadik országokból importáltak nyerget.

(112)

A Tajvanról származó behozatal 1 145 000 darabot tett ki 2002-ben, a figyelembe vett időszak alatt pedig 25 %-kal, a vizsgálati időszakra 1 429 200 darabra nőtt. A Tajvanról importált nyergek piaci részesedése 2002-ben és a vizsgálati időszakban egyaránt 6 % volt. A tajvani behozatal a közösségi gazdasági ágazat áraihoz hasonló áron történt. Mivel a Tajvanról származó behozatal piaci részesedése nem növekedett, hanem stabilan 6 %-os maradt a figyelembe vett időszakban, és árai a közösségi gazdasági ágazat áraihoz hasonló szinten voltak, a Tajvanról származó behozatal nem gyakorolt negatív hatást a közösségi gazdasági ágazat helyzetére.

(113)

Az Indiából származó behozatal a 2002-es 204 200 darabról a vizsgálati időszakra 30 %-kal, 264 600 darabra emelkedett. Az Indiából származó behozatal átlagárai a figyelembe vett időszak egésze alatt jóval a Kínai Népköztársaságból származó behozatal árszintje alatt maradtak. Az Indiából származó behozatal ára 2002-ben 0,63 euro volt, 2003-ban 0,91 euróra emelkedett, azután erősen esett (0,47 euróra), majd a vizsgálati időszakban 0,6 eurós szintet ért el. E behozatalok azonban csak 1 %-os piaci részesedést jelentenek a figyelembe vett időszak egésze alatt. Ennélfogva az a következtetés vonható le, hogy az Indiából származó behozatal alacsony árszintje ellenére nem gyakorolt jelentős hatást a közösségi gazdasági ágazat helyzetére.

(114)

A Vietnamból származó behozatal tekintetében az Eurostat statisztikái igen alacsony, 4 400 darabos nyeregimportról tanúskodnak 2002-ben, ez a vizsgálati időszak alatt 136 600 darabra emelkedett. A Vietnamból származó behozatal ára a Kínai Népköztársaságból való behozatal árainak szintjén volt. Azonban India esetéhez hasonlóan a vietnami behozatal piaci részesedése 2002-ben és 2003-ban 1 % alatt volt, majd 2004-ben és a vizsgálati időszakban éppen hogy csak elérte az 1 %-ot. Így az a következtetés vonható le, hogy e behozatalok nem gyakoroltak jelentős hatást a közösségi gazdasági ágazat helyzetére.

(115)

Ennélfogva levonható az ideiglenes következtetés, miszerint a nem a Kínai Népköztársaságból származó behozatal nem járult hozzá a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár kialakulásához.

c)   A szellemi tulajdonjogok megsértése

(116)

Mint korábban a (84) preambulumbekezdésben említették, a közösségi gazdasági ágazat forgalmának 8–10 %-át K + F beruházásokra fordítja. E beruházások magukban foglalják a testtartásra irányuló tanulmányokat, teszteléseket és az új nyeregmodellek megtervezését. Egyes közösségi gyártók azt állították, hogy bizonyos kínai népköztársaságbeli exportáló gyártók egyszerűen lemásolják a szabadalmaztatott európai termékeket, és ezáltal árelőnyt tudnak képezni a közösségi gyártókhoz képest, ami a Kínai Népköztársaságból származó nyeregbehozatal alacsony árában nyilvánul meg. Másrészről egy kapcsolatban nem álló importőr arra tett panaszt, hogy hamisítványok nemcsak a Kínai Népköztársaságból érkeznek, hanem a közösségi gyártók között is sor került egy ilyen tárgyú peres ügyre. Elismert tény, hogy a hamisítás ebben a gazdasági ágazatban fontos kérdés, és valóban súlyosbíthatta a közösségi gazdasági ágazat helyzetét. Mindenesetre a közösségi gazdasági ágazat által a szellemi tulajdonjogok megsértése révén okozott veszteségek nem oly mértékűek, hogy megszakítsák a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti szoros okozati kapcsolatot. Szintén meg kell jegyezni, hogy még ha a Kínai Népköztársaságból származó behozatal részesült is a szellemi tulajdonjogok megsértésével járó előnyökből, azt nem lehet újabb tényezőnek tekinteni, mivel e jogsértés ugyancsak a dömpingelt behozatallal lenne kapcsolatban.

4.   Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(117)

Az egyrészt a Kínai Népköztársaságból származó dömpingelt behozatal növekedése, a piaci részesedés növekedése és a megállapított alákínálás, valamint másrészről a közösségi gazdasági ágazat helyzetének nyilvánvaló romlása közötti időbeli egybeesés arra enged következtetni, hogy a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt a dömpingelt behozatal okozta, az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében. Elemeztek más tényezőket is, de azokról megállapították, hogy nem kiváltó okai az elszenvedett kárnak.

(118)

A fenti elemzés alapján – amely a közösségi gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló valamennyi ismert tényező hatásait megfelelően megkülönböztette és elkülönítette a dömpingelt behozatal káros hatásától – azt az ideiglenes következtetést vonták le, hogy a Kínai Népköztársaságból származó nyeregbehozatal jelentős kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatnak az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében.

F.   KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

(119)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálták, hogy a kárt okozó dömpingre vonatkozó megállapítás ellenére fennállnak-e kényszerítő okok annak a következtetésnek a levonására, hogy az intézkedések elfogadása ebben az esetben nem közösségi érdek. E tekintetben mérlegelni kell a lehetséges intézkedéseknek az eljárásba bevont felekre gyakorolt várható hatását és annak a következményeit is, ha nem hoznak intézkedéseket.

1.   Közösségi gazdasági ágazat

(120)

A közösségi gazdasági ágazat sérelmes helyzete abból eredt, hogy nehézséget jelentett számára felvenni a versenyt az alacsony árú, dömpingelt behozatallal.

(121)

Az intézkedések bevezetése lehetővé tenné a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy növelje eladásai mennyiségét és visszanyerje piaci részesedését, ezzel jobb méretgazdaságosságot eredményezzen, és így elérje a szükséges nyereségszintet, amely indokolja a – versenyképessége fenntartását biztosító – gyártóberendezéseibe és a kutatásba való folyamatos beruházásokat.

(122)

Egy importőr azt állította, hogy az egyik közösségi gyártó piaci erőfölényben van, állítását azonban nem bizonyította megalapozottan. Mivel a figyelembe vett időszak egésze alatt legalább tíz különböző versenyző közösségi gyártó állított elő nyerget, és a vizsgálat során semmilyen, a fenti állítást alátámasztó tényt nem tártak fel, a panaszt elutasították.

(123)

Ha az intézkedéseket nem vezetik be, a közösségi gazdasági ágazat helyzete tovább romlik. Nem lesz képes új technológiákba beruházni, és nem fog tudni hatékonyan versenyezni a harmadik országokból érkező behozatallal. Ezenfelül ha az intézkedéseket nem vezetik be, a közösségi gazdasági ágazat továbbra is elesne attól a lehetőségtől, hogy jelen legyen a középkategóriás nyergek kiterjedt piacán, ennélfogva képtelen lesz elosztani állandó költségeit. Ráadásul néhány vállalatnak fel kellene hagynia a hasonló termék gyártásával, el kellene bocsátania alkalmazottait, amint ez egy közösségi gyártó esetében 2005-ben már megtörtént. Ezért az a következtetés vonható le, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése a közösségi gazdasági ágazatnak érdekében áll.

2.   A kapcsolatban nem álló importőrök érdeke

(124)

Az importőrök közül csak két, kapcsolatban nem álló importőr válaszolt a kérdőívre, közülük egynél került sor ellenőrző látogatásra. A szóban forgó két, kapcsolatban nem álló importőr által importált érintett termék mennyisége a Kínai Népköztársaságból a Közösségbe irányuló teljes behozatal 21 %-át, és a közösségi fogyasztás 7 %-át adta.

(125)

Tekintettel arra, hogy a nyergek behozatalának nagy része az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrökön keresztül érkezik a Közösségbe, e kapcsolatban nem álló importőrök behozatala az összes többi, kapcsolatban nem álló importőrre vonatkozóan reprezentatívnak tekinthető.

(126)

Az érintett terméknek a Kínai Népköztársaságból származó behozatala mindkét kapcsolatban nem álló importőr esetében teljes nyeregbehozataluk 100 %-át tette ki. Az egyik importőrnél a nyergek megfelelő eladási értéke az importőr vizsgálati időszak alatti teljes forgalmának 8 %-át adta. A Kínai Népköztársaságból importált nyergek eladása a vizsgálati időszak alatt nyereséges volt. Azonban a nyeregeladások nyereségessége 0,7 százalékponttal alatta maradt a vállalat általános nyereségességének, amely a vizsgálati időszakban 2–6 % között mozgott. A másik importőr esetében a vizsgálati időszak alatt importált nyergek eladási értéke csak 1,2 %-a volt a vállalat teljes forgalmának, és a nyergek eladási nyereségessége összhangban volt a vállalat általános nyereségességével. A más importőrök által rendelkezésre bocsátott információk alapján feltételezhető, hogy e két importőr helyzete a Kínai Népköztársaságból nyerget importáló importőrök túlnyomó többsége vonatkozásában reprezentatív.

(127)

Mivel mindkét vállalat csak a Kínai Népköztársaságból importált nyerget, az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések bevezetése e vállatok pénzügyi helyzetére valóban negatív hatást gyakorolhat. Azonban figyelembe véve, hogy a nyeregeladás a vállalatok teljes forgalmának és nyereségének csak kis része, nem várható, hogy az intézkedések jelentős pénzügyi hatással legyenek e két importőr általános helyzetére. E vállalatok akár azon vállalatcsoporttól is importálhattak nyerget, amelynél nem állapítottak meg dömpinget, akár más harmadik országokból, például Tajvanról.

3.   A felhasználók érdeke

(128)

Az érintett termék négy felhasználója, illetve forgalmazója válaszolt a Bizottság által kiküldött kérdőívre. Ezek olyan vállalatok, amelyek a kerékpárok összeszereléséhez egyaránt felhasználnak a Közösségben gyártott és importált nyergeket. A négy vállalat a vizsgálati időszak alatt összesen 1 255 655 darab nyerget használt fel, amelyek több mint a fele (55 %-a) a Kínai Népköztársaságból származott. A Kínai Népköztársaságból származó és a négy vállalat által felhasznált importált nyergek száma a vizsgálati időszakban a közösségi gazdasági ágazat értékesítési volumenének 5,7 %-át adta, a nyergek közösségi összfogyasztásának pedig 2,9 %-át. A kerékpár-összeszerelők tekintetében megállapították, hogy a nyereg egy kész kerékpár összköltségéhez képest csak kis költségösszetevőt jelent. A nyereg átlagosan – az adott modelltől függően – egy kerékpár összköltségének 1–4 %-át teszi ki.

(129)

A négy felhasználó közül kettő kijelentette, hogy a dömpingellenes vám kivetése várhatóan nem gyakorolna jelentős hatást vállalkozásukra, mivel a nyergek árának emelkedése valószínűleg a végső fogyasztóra hárulna. Ezenfelül azzal érveltek, hogy a közösségi gazdasági ágazatban gyártott és értékesített, illetve a Kínai Népköztársaságból importált nyergek közötti árkülönbség olyan mértékű, hogy a Kínai Népköztársaságból származó nyereg a dömpingellenes vám kivetése után is versenyképes maradna.

(130)

A két másik felhasználó nem bocsátotta rendelkezésre beadványa nem bizalmas változatát. Ennélfogva – a 19. cikk (3) bekezdésével összhangban – ezt az információt ideiglenesen figyelmen kívül hagyták.

(131)

Egy exportáló gyártó azt állította, hogy a nyeregbehozatalra vonatkozó intézkedések bevezetése nem szolgálja a Közösség érdekét, mivel további veszélynek tenné ki az európai kerékpárgyártó gazdasági ágazat életképességét. A vállalat érvelése szerint a közösségi gyártóknak be kellene szüntetniük összeszerelési tevékenységüket, és ahelyett – a kerékpárokra kivetett dömpingellenes vám ellenére – kész kerékpárokat kellene importálniuk a Kínai Népköztársaságból. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az exportőröknek nincs álláspontjuk a közösségi érdek meghatározásával kapcsolatban. Azonban az érvelés lényegét megvizsgálták. Minthogy a négy kerékpárnyereg-felhasználó közül kettő kijelentette, hogy a dömpingellenes vám kivetése várhatóan nem gyakorolna jelentős hatást vállalkozásukra, mert a nyereg ára egy kerékpár előállításának összköltségéhez képest kicsi, az érvelést mindenféleképpen el kell utasítani.

(132)

Tekintettel arra, hogy a négy vállalat a nyergek jelentős részét (45 %-át) a Közösségben szerezte be, és mivel egy kerékpár teljes összeszerelésének összköltségében a nyereg fontossága viszonylag elenyésző, arra a következtetésre jutottak, hogy a nyergekre kivetett dömpingellenes intézkedések költségekre gyakorolt hatása nem befolyásolná jelentősen a felhasználók összköltségét. Még ha lenne is ilyen hatás, igen valószínű, hogy az importált nyergek felhasználói át tudnák hárítani a többletköltséget.

4.   A nyersanyagszállítók és a fogyasztók érdekei

(133)

Egy nyersanyagszállító töltötte ki a kérdőívet. Ez a vállalat a nyereg fém alkatrészeit adja el a közösségi gyártóknak, pontosabban vasból, acélból, titánból, vanádiumból, mangán- vagy szénacélból vázakat és rugókat. A vállalat támogatja a dömpingellenes vámok kivetését, mivel attól a közösségi gazdasági ágazat gyártási mennyiségének növekedését és következésképpen az általa kínált nyersanyagok iránti kereslet megnövekedését reméli.

(134)

A fenti megállapítások alapján és a fogyasztói szervezetektől érkező egyéb adatok vagy reakciók hiányában az a következtetés vonható le, hogy a javasolt intézkedések fogyasztókra gyakorolt hatása valószínűleg elhanyagolható.

5.   A közösségi érdekre vonatkozó következtetés

(135)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy a közösségi érdek alapján nincs olyan kényszerítő indok, amely a dömpingellenes vámok kivetése ellen szólna.

G.   IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1.   Kármegszüntetési szint

(136)

A dömpinggel, az ebből származó kárral, az okozati összefüggéssel és a közösségi érdekkel kapcsolatban levont végkövetkeztetéseket figyelembe véve ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon a közösségi gazdasági ágazatnak.

(137)

Olyan szintű intézkedéseket kell bevezetni, amelyek elégségesek az említett behozatal által okozott kár megszüntetéséhez, de nem lépik túl a megállapított dömpingkülönbözetet. A káros dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor úgy ítélték meg, hogy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik a közösségi gazdasági ágazat számára előállítási költségeinek fedezését és általában olyan, adózás előtti ésszerű nyereség elérését, amelyet a gazdasági ágazat ilyen típusú gazdasági ágazatban rendes versenyfeltételek mellett, azaz a dömpingelt behozatal hatása nélkül, a hasonló termék Közösségben történő értékesítése révén elérne. Az e számításnál használt adózás előtti haszonkulcsot a forgalom 5 %-ában határozták meg, amelyet a kerékpáralkatrész-gyártókkal – beleértve a (67) preambulumbekezdésben meghatározott közösségi gyártókat – kapcsolatos korábbi vizsgálatok során megállapított nyereségességre alapoztak.

(138)

A szükséges áremelést ezután az importárakra képzett – az alákínálásra (lásd a fenti (75) preambulumbekezdést) vonatkozó számításokban meghatározott – súlyozott átlagnak a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon eladott termékek kárt nem okozó átlagárával történő összehasonlítással állapították meg. A kárt nem okozó árat úgy kapták meg, hogy a közösségi gazdasági ágazat eladási árát kiigazították a vizsgálati időszak során keletkezett vesztességgel/nyereséggel és hozzáadták a fent említett haszonkulcsot. Az összehasonlításból származó bármely különbség később a teljes CIF-importérték százalékos arányában került kifejezésre.

(139)

Az összes többi kínai népköztársaságbeli exportőr egész országra vonatkozó kármegszüntetési szintjének kiszámítása érdekében emlékeztetni kell arra, hogy ezek a vállalatok alig működtek együtt. Ennélfogva a kárkülönbözetet az együttműködő exportőr tekintetében kiszámított különbözet súlyozott átlagaként és ugyanezen exportőr által exportált reprezentatív típusokra megállapított legmagasabb különbözetek alapján számították ki.

(140)

A kárkülönbözetek sokkal magasabbak voltak, mint a megállapított dömpingkülönbözetek.

2.   Ideiglenes intézkedések

(141)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság úgy véli, hogy a megállapított dömpingkülönbözet szintjén ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni, de az az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban nem haladhatja meg a fent kiszámított kárkülönbözetet.

(142)

Az e rendeletben meghatározott, vállalatokra vonatkozó egyedi dömpingellenes vámot a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Ezért ezek az említett vizsgálat során megállapított helyzetet tükrözik e vállalatokkal kapcsolatban. Ezek a vámtételek (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó, egész országra vonatkozó vámmal) így kizárólag az érintett országból származó és e vállalatok – tehát az említett jogalanyok – által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Azon importtermékek esetében, amelyeket bármely más, e dokumentum rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten nem említett vállalat állított elő, beleértve azokat a jogalanyokat is, amelyek kapcsolt viszonyban állnak a konkrétan említettekkel, nem alkalmazhatók ezek a vámtételek, így azok esetében az „összes többi vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(143)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy eladási egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz (3) kell intézni, haladéktalanul mellékelve minden vonatkozó információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, valamint a hazai és exporteladásokhoz kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például az ilyen névváltozással vagy a gyártási és eladási egységben bekövetkezett változással függnek össze. A Bizottság adott esetben – a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően – a rendeletet az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok jegyzékének naprakésszé tételével megfelelően módosítani fogja. A dömpingellenes vám megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében az országos vám szintje azokra a gyártókra is vonatkozik, amelyek a vizsgálati időszak során egyáltalán nem exportáltak a Közösségbe.

(144)

A fentiek alapján az ideiglenes vámtételek a következők:

Cionlli Bicycle (Taicang) Co. Ltd., Shunde Hongli Bicycle Parts Co. Ltd. és Safe Strong Bicycle Parts Shenzhen Co. Ltd.

7,5 %

Giching Bicycle parts (Shenzhen) Co. Ltd. és Velo Cycle Kunshan Co. Ltd.

0 %

Összes többi vállalat

30,9 %

3.   Különleges ellenőrzés

(145)

Annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék az intézkedések – a vámtételek közötti jelentős különbségek által lehetővé váló – kijátszásának kockázatát, ebben az esetben különleges intézkedések elrendelését tartják szükségesnek a célból, hogy biztosítsák a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazását. Kizárólag a vonatkozó exportáló gyártó által előállított érintett termék behozatala részesülhet az érintett gyártó számára kiszámított külön dömpingkülönbözetben. E különleges intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

(146)

A tagállamok vámhatóságai előtt olyan érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni, amely megfelel az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számlával nem kísért behozatalra az összes többi vállalatra alkalmazandó dömpingellenes maradékvám vonatkozik.

(147)

Emlékeztetni kell arra, hogy amennyiben az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének volumene jelentősen megnő a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően, ez a mennyiségi növekedés esetleg önmagában is úgy ítélhető meg, mint a kereskedelmi szerkezet az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett megváltozása az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Ilyen körülmények között és amennyiben a feltételek fennállnak, az intézkedések kijátszás elleni vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között kiterjedhet az egyedi vámtételek eltörlése szükségességének, és az egész országra vonatkozó vám ebből következő kivetésének vizsgálatára.

H.   ZÁRÓ RENDELKEZÉS

(148)

A megfelelő ügyvitel érdekében rögzíteni kell azt az időszakot, amelyen belül az érdekelt felek, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül jelentkeztek, írásban kifejthetik álláspontjukat, és meghallgatást kérhetnek. Ezenkívül fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az e rendelet alkalmazásában a dömpingellenes vámok kivetésével kapcsolatban tett megállapítások ideiglenes jellegűek, és adott esetben a végleges vámok meghatározása céljából újra kell értékelni azokat,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Ideiglenes dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínai Népköztársaságból származó, motor nélküli kétkerekű és más kerékpárok (áruszállításra szolgáló tricikli is) vagy segédmotorral ellátott kerékpárok oldalkocsival is, valamint a fitneszgépek és szobai kondicionálógépek egyes nyergeire és a nyergek lényeges alkatrészeire, mint alap, nyeregpárna vagy huzat, amelyeket a 8714 95 00, ex 8714 99 90 és az ex 9506 91 10 KN-kódok (8714999081 és 9506911010 TARIC-kód) alá sorolnak be.

(2)   Az alább felsorolt vállalatok által előállított termékek vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árára alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következőképpen alakulnak:

Vállalat

Dömpingellenes vám

Kiegészítő TARIC-kód

Cionlli Bicycle (Taicang) Co. Ltd., Shunde Hongli Bicycle Parts Co. Ltd. és Safe Strong Bicycle Parts Shenzhen Co. Ltd.

7,5 %

A787

Giching Bicycle parts (Shenzhen) Co. Ltd. és Velo Cycle Kunshan Co. Ltd.

0 %

A788

Összes többi vállalat

30,9 %

A999

(3)   A (2) bekezdésben felsorolt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtétel alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak egy olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amely megfelel a mellékletben meghatározott követelményeknek. Ha ilyen számlát nem mutatnak be, az összes többi vállalatra vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(4)   Az (1) bekezdésben említett termék közösségi szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

(5)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

A 384/96/EK tanácsi rendelet 20. cikkének sérelme nélkül az érdekelt felek az e rendelet hatálybalépésétől számított egy hónapon belül kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és megfontolásoknak a kiszolgáltatását, amelyek alapján ezt a rendeletet elfogadták, írásban ismertethetik álláspontjukat, és kérelmezhetik a Bizottság általi szóbeli meghallgatásukat.

A 384/96/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése értelmében az érintett felek megjegyzéseket tehetnek e rendelet alkalmazása tekintetében annak hatálybalépésétől számított egy hónapon belül.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

E rendelet 1. cikkét egy hat hónapos időszak során kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 20-án.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL C 84., 2006.4.7., 4. o.

(3)  European Commission, Directorate-General for Trade, Direction B, 1049 Brussels, Belgium (Európai Bizottság, Kereskedelmi Főigazgatóság, B. Igazgatóság, B-1049 Brüsszel, Belgium).


Melléklet

Az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében említett érvényes kereskedelmi számlának tartalmaznia kell egy, a vállalat egy tisztviselője által aláírt nyilatkozatot a következő formában:

1.

A kereskedelmi számlát kiállító vállalat tisztviselőjének neve és beosztása.

2.

Az alábbi nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla alá tartozó, az Európai Közösségbe történő kivitelre értékesített [mennyiség] nyerget a(z) [vállalat neve és címe] [kiegészítő TARIC-kód] állította elő a Kínai Népköztársaságban. Kijelentem, hogy az e számlán megadott információ teljes, és megfelel a valóságnak.”


28.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 379/37


A BIZOTTSÁG 2000/2006/EK RENDELETE

(2006. december 20.)

az 1870/2005/EK rendeletnek Bulgária és Románia Európai Unióhoz való csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel Románia és Bulgária csatlakozási szerződésére, különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel Románia és Bulgária csatlakozási okmányára, különösen annak 41. cikkére,

mivel:

(1)

Átmeneti intézkedéseket kell meghatározni annak érdekében, hogy a romániai és bulgáriai importőrök is részesülhessenek a vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről és harmadik országokból behozott fokhagymára vonatkozó származási bizonyítványok rendszerének bevezetéséről szóló, 2005. november 16-i 1870/2005/EK bizottsági rendelet (1) előírásai nyújtotta előnyökből. Ezek az intézkedések ki kell terjedjenek a referenciamennyiség meghatározására, valamint a hagyományos és az új importőrökre vonatkozó meghatározásokra.

(2)

Az 1870/2005/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gyümölcs- és Zöldségpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1870/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az első bekezdés 5. pontjának c) pontja helyébe a következő lép:

„c)

azon hagyományos importőrök esetében, akik 2003 és 2005 között hoztak be fokhagymát Bulgáriába és/vagy Romániába, az alábbi időszakok egyikében behozott legnagyobb fokhagyma-mennyiség:

i.

a 2003-as, 2004-es vagy 2005-ös naptári év;

ii.

vagy a 2003/04-es, 2004/05-ös vagy 2005/06-os behozatali időszak;

d)

az a), b) vagy c) pont hatálya alá nem tartozó hagyományos importőrök esetében azt a legnagyobb behozott fokhagyma-mennyiségét kell figyelembe venni, amelyet az 565/2002/EK rendelet vagy e rendelet értelmében kapott behozatali engedéllyel az első három lezárult behozatali időszak egyike alatt hoztak be.”

b)

A második bekezdés helyébe a következő lép:

„A referenciamennyiség kiszámításakor nem veszik figyelembe a 2006. december 31-i összetételű Közösségből vagy Romániából és Bulgáriából származó fokhagyma.”

c)

A szöveg a következő bekezdéssé egészül ki:

„Bulgária és Románia a c) pontban említett két módszer közül az egyiket alkalmazza valamennyi hagyományos importőr esetében, méghozzá objektív kritériumokkal összhangban oly módon, hogy a piaci szereplők ezáltal egyenlő elbánásban részesüljenek.”

2.

A 3. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve a 2006/07-es, 2007/08-as és 2008/09-es behozatali időszakban és kizárólag Bulgáriában és Romániában:

a)

„hagyományos importőröknek” tekintendők azok az importőrök, akár természetes, akár jogi személyek, egyének vagy a nemzeti jogszabályokkal összhangban létrehozott üzemeltetői csoportok, akik bizonyítani tudják, hogy:

i.

az előző behozatali időszakok közül legalább kettőben fokhagymát hoztak be olyan származási országból, amely nem a 2006. december 31-i összetételű Közösség tagja, és nem Bulgária vagy Románia;

ii.

a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett gyümölcs- és zöldségtermékekből az előző naptári év folyamán legalább 50 tonnát hoztak be;

iii.

az i. és ii. pontban említett behozatal Bulgáriába vagy Romániába irányult, ahol az említett importőr székhelye található;

b)

„új importőröknek” tekintendők azok az importőrök, akik nem hagyományos importőrök az a) pont értelmében, akár kereskedők, természetes vagy jogi személyek, egyének vagy a nemzeti jogszabályokkal összhangban létrehozott üzemeltetői csoportok, akik bizonyítani tudják, hogy:

i.

a két előző naptári évben legalább 50 tonna feldolgozott gyümölcs- és zöldségterméket hoztak be a 2200/96/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének megfelelően a 2006. december 31-i összetételű Közösségen vagy Bulgárián és Románián kívüli származási országból;

ii.

az i. pontban említett behozatal Bulgáriába vagy Romániába irányult, ahol az említett importőr székhelye található.”

3.

A II. melléklet a következőképpen módosul:

a)

A spanyol nyelvű bejegyzés elé a következő bejegyzést kell beilleszteni:

„—

bolgár nyelven: Мито 9,6 % – Регламент (ЕО) № 1870/2005,”;

b)

A portugál nyelvű bejegyzés után a következő bejegyzést kell beilleszteni:

„—

román nyelven: Taxa vamală: 9,6 % – Regulamentul (CE) nr. 1870/2005,”.

4.

A III. melléklet a következőképpen módosul:

a)

A spanyol nyelvű bejegyzés elé a következő bejegyzést kell beilleszteni:

„—

bolgár nyelven: Лицензия, издадена и валидна само за тримесечие от 1 (месец) до 28/29/30/31 (месец)”;

b)

A portugál nyelvű bejegyzés után a következő bejegyzést kell beilleszteni:

„—

rolgár nyelven: Лицензия, издадена и валидна само за тримесечие от 1 (месец) до 28/29/30/31 (месец)”.

2. cikk

Ez a rendelet kizárólag Bulgária és Románia csatlakozási szerződésének hatálybalépése esetén, annak hatálybalépése napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 20-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 300., 2005.11.17., 19. o. A legutóbb a 991/2006/EK rendelettel ( HL L 179., 2006.7.1., 15. o.) módosított rendelet.


28.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 379/39


A BIZOTTSÁG 2001/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

a tojásra vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló 1907/90/EGK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről szóló 2295/2003/EK rendeletnek Románia és Bulgária az Európai Unióhoz való csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel Bulgária és Románia csatlakozási szerződésére és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel Bulgária és Románia csatlakozási okmányára és különösen annak 56. cikkére,

mivel:

(1)

Románia és Bulgária az Európai Unióhoz való csatlakozására tekintettel a 2295/2003/EK bizottsági rendeletben (1) helyénvaló elvégezni bizonyos technikai jellegű módosításokat.

(2)

A 2295/2003/EK rendelet I., II. és V. melléklete bejegyzéseket tartalmaz a 2006. december 31-i összetételű Közösség valamennyi hivatalos nyelvén. E bejegyzéseket bolgár és román nyelven is fel kell tüntetni e mellékletekben.

(3)

Ezért a 2295/2003/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2295/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az illetékes hatóság a csomagolóközpontot megkülönböztető jóváhagyási számmal látja el, amely a következő betűjelek egyikét tartalmazza:

BE

Belgium

BG

Bulgária

CZ

Cseh Köztársaság

DK

Dánia

DE

Németország

EE

Észtország

GR

Görögország

ES

Spanyolország

FR

Franciaország

IE

Írország

IT

Olaszország

CY

Ciprus

LV

Lettország

LT

Litvánia

LU

Luxemburg

HU

Magyarország

MT

Málta

NL

Hollandia

AT

Ausztria

PL

Lengyelország

PT

Portugália

RO

Románia

SI

Szlovénia

SK

Szlovákia

FI

Finnország

SE

Svédország

UK

Egyesült Királyság”

2.

Az I., a II. és az V. melléklet e rendelet mellékletével összhangban módosul.

2. cikk

Ez a rendelet kizárólag Bulgária és Románia csatlakozási szerződésével együtt, annak hatálybalépése napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 21-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 340., 2003.12.24., 16. o. A legutóbb a 89/2006/EK rendelettel (HL L 15., 2006.1.20., 30. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

A 2295/2003/EK rendelet mellékletei a következőképpen módosulnak:

(1)

Az I. melléklet helyébe a következő lép:

„I. MELLÉKLET

1.   Minőségmegőrzési idő:

Nyelvkód

a tojáson

a csomagoláson

BG

срок на годност

срок на годност

ES

Cons. pref.

Consúmase preferentemente antes del

CS

Spotřebujte or S.

Spotřebujte do

DA

Mindst holdbar til or M.H.

Mindst holdbar til

DE

Mind. haltbar or M.H.D.

Mindestens haltbar bis

ET

Parim enne or PE

Parim enne

EL

Ανάλωση πριν από

Ανάλωση κατά προτίμηση πριν από

EN

Best before or B.B. (1)

Best before

FR

à cons. de préf. av. or DCR (1)

A consommer de préférence avant le

IT

Entro

da consumarsi preferibilmente entro

LV

Izlietot līdz or I.L. (1)

Izlietot līdz

LT

Geriausi iki or G (1)

Geriausi iki

HU

Min. meg. or M.M. (1)

Minőségét megőrzi

MT

L-aħjar jintuża sa

L-aħjar jintuża sa

NL

Tenm. houdb. tot or THT (1)

Tenminste houdbaar tot

PL

Najlepiej spożyć przed or N.S.P. (1)

Najlepiej spożyć przed

PT

Cons. pref.

A consumir de prefêrencia antes de

RO

d.d.m.

A se consuma, de preferință, înainte de

SK

Minimálna trvanlivosť do or M.T.D. (1)

Minimálna trvanlivosť do

SL

Uporabno najmanj do or U.N.D. (1)

Uporabno najmanj do

FI

parasta ennen

parasta ennen

SV

bäst före

Bäst före

2.   Csomagolás ideje:

Nyelvkód

a tojáson

a csomagoláson

BG

Дата на опаковане

Дата на опаковане

ES

Emb.

Embalado el:

CS

Baleno or D. B. (2)

Datum balení

DA

Pakket

Pakket den:

DE

Verp.

Verpackt am:

ET

Pakendamiskuupäev or PK

Pakendamiskuupäev:

EL

Συσκευασία

Ημερομηνία συσκευασίας:

EN

Packed or pkd

Packing date:

FR

Emb. le

Emballé le:

IT

Imb.

Data d'imballaggio:

LV

Iepakots

Iepakots

LT

Supakuota or PK (2)

Pakavimo data

HU

Csom.

Csomagolás dátuma

MT

Ippakkjat

Data ta’ l-ippakkjar:

NL

Verp.

Verpakt op:

PL

Zapakowano w dniu or ZWD

Zapakowano w dniu

PT

Emb.

Embalado em:

RO

Amb.

Ambalat la

SK

Balené dňa or B.D.

Balené dňa

SL

Pakirano or Pak.

Datum pakiranja

FI

Pakattu

Pakattu:

SV

förp. Den

Förpackat den:

3.   Ajánlott értékesítési idő:

Nyelvkód

 

BG

Препоръчителна дата за продажба

ES

Vender antes

CS

Prodat do

DA

Sidste salgsdato

DE

Verkauf bis

ET

Viimane soovitav müügikuupäev or VSM

EL

Πώληση

EN

Sell by

FR

à vend. préf. av. or DVR (3)

IT

racc.

LV

Realizēt līdz

LT

Parduoti iki

HU

Forgalomba hozható: …-ig

MT

Għandu jinbiegħ sa

NL

Uiterste verkoopdatum or Uit. verk. dat.

PL

Sprzedaż do dnia

PT

Vend. de pref. antes de

RO

A se vinde înainte de

SK

Predávať do

SL

Prodati do

FI

viimeinen myyntipäivä

SV

sista försäljningsdag

4.   A tojásrakás dátuma:

Nyelvkód

 

BG

Дата на снасяне

ES

Puesta

CS

Sneseno

DA

Læggedato

DE

Gelegt am

ET

Munemiskuupäev

EL

Ωοτοκία

EN

Laid

FR

Pondu le

IT

Dep.

LV

Izdēts

LT

Padėta

HU

Tojás rakás napja

MT

Tbiedu

NL

Gelegd op

PL

Zniesione w dniu

PT

Postura

RO

Produs la

SK

Znáška

SL

Zneseno

FI

munintapäivä

SV

värpta den”

(2)

A II. melléklet helyébe a következő lép:

„II. MELLÉKLET

A tojótyúktartási mód 13. cikkben említett megjelölésére alkalmazott kifejezések: a) a csomagoláson; b) a tojáson

Nyelvkód

 

1

2

3

BG

a)

яйца от кокошки – свободно отглеждане на открито

яйца от кокошки – подово отглеждане

яйца от кокошки – клетъчно отглеждане

b)

яйца от кокошки – свободно отглеждане на открито

яйца от кокошки – подово отглеждане

яйца от кокошки – клетъчно отглеждане

ES

a)

Huevos de gallinas camperas

Huevos de gallinas criadas en el suelo

Huevos de gallinas criadas en jaula

b)

Camperas

Suelo

Jaula

CS

a)

Vejce nosnic ve volném výběhu

Vejce nosnic v halách

Vejce nosnic v klecích

b)

Výběh

Hala

Klec

DA

a)

Frilandsæg

Skrabeæg

Buræg

b)

Frilandsæg

Skrabeæg

Buræg

DE

a)

Eier aus Freilandhaltung

Eier aus Bodenhaltung

Eier aus Käfighaltung

b)

Freiland

Boden

Käfig

ET

a)

Vabalt peetavate kanade munad

Õrrekanade munad

Puuris peetavate kanade munad

b)

Vabapidamine or V

Õrrelpidamine or Õ

Puurispidamine or P

EL

a)

Αυγά ελεύθερης βοσκής

Αυγά αχυρώνα

Αυγά κλωβοστοιχίας

b)

Eλεύθερης βοσκής

Αχυρώνα

Κλωβοστοιχία

EN

a)

Free range eggs

Barn eggs

Eggs from caged hens

b)

Free range or F/range

Barn

Cage

FR

a)

Œufs de poules élevées en plein air

Œufs de poules élevées au sol

Œufs de poules élevées en cage

b)

Plein air

Sol

Cage

IT

a)

Uova da allevamento all'aperto

Uova da allevamento a terra

Uova da allevamento in gabbie

b)

Aperto

A terra

Gabbia

LV

a)

Brīvās turēšanas apstākļos dētās olas

Kūtī dētas olas

Sprostos dētas olas

b)

Brīvībā dēta

Kūtī dēta

Sprostā dēta

LT

a)

Laisvai laikomų vištų kiaušiniai

Ant kraiko laikomų vištų kiaušiniai

Narvuose laikomų vištų kiaušiniai

b)

Laisvų

Ant kraiko

Narvuose

HU

a)

Szabad tartásban termelt tojás

Alternatív tartásban termelt tojás

Ketreces tartásból származó tojás

b)

Szabad t.

Alternatív

Ketreces

MT

a)

Bajd tat-tiġieg imrobbija barra

Bajd tat-tiġieġ imrobbija ma’ l-art.

Bajd tat-tiġieġ imrobbija fil-gaġeġ

b)

Barra

Ma’ l-art

Gaġġa

NL

a)

Eieren van hennen met vrije uitloop

Scharreleieren

Kooieieren

b)

Vrije uitloop

Scharrel

Kooi

PL

a)

Jaja z chowu na wolnym wybiegu

Jaja z chowu ściółkowego

Jaja z chowu klatkowego

b)

Wolny wybieg

Ściółka

Klatka

PT

a)

Ovos de galinhas criadas ao ar livre

Ovos de galinhas criadas no solo

Ovos de galinhas criadas em gaiolas

b)

Ar livre

Solo

Gaiola

RO

a)

Ouă de găini crescute în aer liber

Ouă de găini crescute în hale la sol

Ouă de găini crescute în baterii

b)

Aer liber

Sol

baterii

SK

a)

Vajcia z chovu na voľnom výbehu

Vajcia z podostieľkového chovu

Vajcia z klietkového chovu

b)

Voľný výbeh

Podstieľkové

Klietkové

SL

a)

Jajca iz proste reje

Jajca iz hlevske reje

Jajca iz baterijske reje

b)

Prosta reja

Hlevska reja

Baterijska reja

FI

a)

Ulkokanojen munia

Lattiakanojen munia

Häkkikanojen munia

b)

Ulkokanan

Lattiakanan

Häkkikanan

SV

a)

Ägg från utehöns

Ägg från frigående höns inomhus

Ägg från burhöns

b)

Frigående (alt. Frig.) ute

Frigående (alt. Frig.) inne

Burägg”

(3)

Az V. melléklet helyébe a következő lép:

„V. MELLÉKLET

A 16. cikk (6) bekezdésében említett megjegyzések

:

bolgár nyelven

:

яйца, предназначени изключително за преработка, съгласно член 16, параграф 6 от Регламент (ЕО) № 2295/2003.

:

spanyol nyelven

:

huevos destinados exclusivamente a la transformación, de conformidad con lo dispuesto en el apartado 6 del artículo 16 del Reglamento (CE) no 2295/2003.

:

cseh nyelven

:

vejce určená výhradně ke zpracování v souladu s čl. 16, odst. 6 Nařízení (ES) č. 2295/2003.

:

dán nyelven

:

æg, der udelukkende er bestemt til forarbejdning, jf. artikel 16, stk. 6, i forordning (EF) nr. 2295/2003.

:

német nyelven

:

Eier ausschließlich bestimmt zur Verarbeitung gemäß Artikel 16 Absatz 6 der Verordnung (EG) Nr. 2295/2003.

:

észt nyelven

:

eranditult ümbertöötlemisele kuuluvad munad, vastavalt määruse (EÜ) nr 2295/2003 artikli 16 lõikele 6.

:

görög nyelven

:

αυγά που προορίζονται αποκλειστικά για την μεταποίησή τους, σύμφωνα με το άρθρο 16, παράγραφος 6 του κανονισμού (ΕΚ) αριθ. 2295/2003.

:

angol nyelven

:

eggs intended exclusively for processing in accordance with Article 16(6) of Regulation (EC) No 2295/2003.

:

francia nyelven

:

œufs destinés exclusivement à la transformation, conformément à l’article 16, paragraphe 6, du règlement (CE) no 2295/2003.

:

olasz nyelven

:

uova destinate esclusivamente alla trasformazione, in conformità dell’articolo 16, paragrafo 6, del regolamento (CE) n. 2295/2003.

:

lett nyelven

:

olas, kas paredzētas tikai pārstrādei, saskaņā ar regulas (EK) Nr. 2295/2003 16. panta 6. punktu.

:

litván nyelven

:

tik perdirbti skirti kiaušiniai, atitinkantys Reglamento (EB) Nr. 2295/2003 16 straipsnio 6 dalies reikalavimus.

:

magyar nyelven

:

A 2295/2003/EK rendelet 16. cikke (6) bekezdésének megfelelően kizárólag feldolgozásra szánt tojás.

:

máltai nyelven

:

bajd destinat esklussivament għall-konverżjoni, f’konformità ma’ l-Artikolu 16, Paragrafu 6 tar-Regolament (KE) Nru 2295/2003.

:

holland nyelven

:

eieren die uitsluitend bestemd zijn voor verwerking, overeenkomstig artikel 16, lid 6, van Verordening (EG) nr. 2295/2003.

:

lengyel nyelven

:

jaja przeznaczone wyłącznie dla przetwórstwa, zgodnie z artykułem 16, paragraf 6 rozporządzenia (WE) nr 2295/2003.

:

portugál nyelven

:

ovos destinados exclusivamente à transformação, em conformidade com o n.o 6 do artigo 16.o do Regulamento (CE) n.o 2295/2003.

:

román nyelven

:

ouă destinate exclusiv procesării, conform articolului 16 alineatul 6 din Regulamentul (CE) nr. 2295/2003.

:

szlovák nyelven

:

vajcia určené výhradne na spracovanie podľa článku 16, odsek 6 nariadenia (ES) č. 2295/2003.

:

szlovén nyelven

:

jajca namenjena izključno predelavi, v skladu s 6. odstavkom 16. čelna uredbe (CE) št. 2295/2003.

:

finn nyelven

:

Yksinomaan jalostettaviksi tarkoitettuja munia asetuksen (EY) N:o 2295/2003 16 artiklan 6 kohdan mukaisesti.

:

svéd nyelven

:

Ägg uteslutande avsedda för bearbetning, i enlighet med artikel 16.6 i förordning (EG) nr 2295/2003.”


(1)  A rövidítés használata esetén a rövidítés jelentését egyértelműen fel kell tüntetni a csomagoláson.

(2)  A rövidítés használata esetén a rövidítés jelentését egyértelműen fel kell tüntetni a csomagoláson.

(3)  A rövidítés használata esetén a rövidítés jelentését egyértelműen fel kell tüntetni a csomagoláson.


28.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 379/47


A BIZOTTSÁG 2002/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 795/2004/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 145. cikke c) pontjára,

mivel:

(1)

A 795/2004/EK bizottsági rendelet (2) 2005-től bevezeti az egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó szabályokat.

(2)

Az 1782/2003/EK rendelet 54. cikke (3) bekezdése előírja, hogy a mezőgazdasági termelő köteles kivonni a termelésből a területpihentetési támogatásra jogosult hektárszámnak megfelelő területet, valamint az említett rendelet 56. cikk (1) bekezdése szerint a pihentetett földterület nem használható általános értelemben vett mezőgazdasági célra.

(3)

A 795/2004/EK rendelet 32. cikke (1) bekezdése értelmében a pihentetett területeknek a legkésőbb január 15-én kezdődő és legkorábban augusztus 31-én végződő időszak alatt ilyen állapotban kell maradniuk.

(4)

A Bizottság gyakran állapított meg eltérést e szabályok alól a természeti csapásokkal – különösen a szárazsággal – sújtott régiók mezőgazdasági termelői takarmányszükségletének kielégítése céljából. A helyi természeti csapások egyedi körülményei kellő időben történő elemzést és döntést kívánnak meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi helyzet megfelelő és időben történő kezeléséhez helyénvaló lenne, hogy a tagállamok hozzák meg a kivételes körülmények által indokolt ilyen döntéseket.

(5)

Helyénvaló lenne tehát, hogy a tagállamok hozzák meg az adott régió mezőgazdasági üzemei földterületét lényegesen sújtó, súlyos természeti csapások elismerésére vonatkozó és annak engedélyezésére irányuló döntéseket, hogy valamennyi érintett termelő kellő időben használhassa állati takarmányozási célra a pihentetett földterületet és jelentsék azt be a Bizottságnak. A tagállamok bejelentik a Bizottságnak az ilyen nemzeti döntéseket és különösen az igazoló kedvezőtlen időjárási feltételeket.

(6)

A 795/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az ebben a rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak a Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 795/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 32. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Az 1782/2003/EK rendelet 40. cikke (4) bekezdése c) pontjában említett esetekben a tagállam engedélyezheti, hogy valamennyi érintett termelő állati takarmányozási célra használhassa a pihentetett földterületet az egységes kérelem évében. A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak biztosítására, hogy az engedély által érintett pihentetett területet ne használják jövedelmező célra és különösen, hogy ne értékesítsék a pihentetett földterületen termesztett takarmányt.

A tagállamok az engedélyezésre vonatkozó döntéseiket, illetve azok igazolását közlik a Bizottsággal.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 21-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb az 1405/2006/EK rendelettel (HL L 265., 2006.9.26., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 141., 2004.4.30., 1. o. A legutóbb az 1291/2006/EK rendelettel (HL L 236., 2006.8.31., 20. o.) módosított rendelet.


28.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 379/49


A BIZOTTSÁG 2003/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezésével kapcsolatos kiadásoknak az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) által történő finanszírozására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 35. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (2) 3. cikke (2) bekezdésének f) pontja előírja, hogy Európai Mezőgazdasági Garanciaalapnak (EMGA) a halászati termékek piacával kapcsolatos kiadásait központi irányítás mellett kell kezelni.

(2)

A 104/2005/EK rendelet 35. cikke meghatározza a tagállamoknál felmerülő kiadások típusait.

(3)

E kiadások finanszírozása a Bizottság és a tagállamok közötti közvetlen központi irányítás szabályai alapján történik.

(4)

A közösségi pénzeszközökkel való hatékony és eredményes gazdálkodás és a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme érdekében az 1290/2005/EK rendelet előír bizonyos kötelezettségeket a tagállamok számára az alapok irányítása és ellenőrzése tekintetében, valamint kiköti, hogy a tagállamoknak tájékoztatást kell adniuk az e kötelezettségek teljesítését biztosító jogi és közigazgatási keretrendszerükről, továbbá – amennyiben szabálytalanságokat tárnak fel ezen alapok kezelésében – be kell hajtaniuk a jogtalanul kifizetett összegeket. Ezenkívül a 104/2000/EK rendelet 35. cikke alapján finanszírozott kiadásokkal összefüggésben a Közösség pénzügyi érdekeit az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletben (3), az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendeletben (5), valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletben (6) a pénzügyi érdekek védelmével kapcsolatban előírt vonatkozó szabályok védik.

(5)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében – amire különösen azért van szükség, mert első lépésben maguk a tagállamok bocsátják rendelkezésre a pénzeszközöket a 104/2000/EK rendelet 35. cikkében említett kiadások fedezésére, mielőtt a Bizottság félévente visszatéríti kiadásaikat – a tagállamoknak össze kell gyűjteniük a kiadásokkal összefüggő lényeges információkat, és azokat a kiadásigazoló nyilatkozattal együtt el kell küldeniük a Bizottságnak.

(6)

A Bizottságnak a kiadásigazoló nyilatkozatok és az azokhoz mellékelt kísérődokumentumok alapján félévente kell visszatérítenie a tagállamok kiadásait.

(7)

Ezen információkat elektronikus úton kell elküldeni annak érdekében, hogy a Bizottság azokat hatékonyan használhassa fel.

(8)

Annak elkerülésére, hogy a tagállamok más-más átváltási árfolyammal számoljanak a termelői szervezetek számára az eurótól eltérő pénznemben kifizetett támogatások elszámolásánál, illetve a kiadásigazoló nyilatkozat elkészítésekor, indokolt előírni, hogy az érintett tagállamok kiadásigazoló nyilatkozataikban a kedvezményezetteknek történő kifizetések folyósításakor alkalmazott átváltási arányt alkalmazzanak. Az alkalmazandó átváltási árfolyamokat a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet mechanizmusai által biztosított bizonyos összegek kiszámítása során alkalmazandó árfolyamokra vonatkozó meghatározó ügyleti tények meghatározásáról szóló 1925/2000/EK tanácsi rendelet (7) szerinti meghatározó ügyleti tényeknek megfelelően kell megállapítani.

(9)

Annak érdekében, hogy legyen jogalapja az első referencia-időszakban teljesített kifizetéseknek e rendeletet visszamenőleges hatállyal 2006. október 16-tól kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezésével kapcsolatban a tagállamoknál felmerült kiadásoknak az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) által történő finanszírozása tekintetében megállapítja a 104/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározást kell alkalmazni:

„Kiadások”: a 104/2000/EK rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében említett, a tagállamoknál felmerült kiadások.

3. cikk

Illetékes hatóság

Valamennyi tagállam kijelöli az e rendelet végrehajtásáért felelős illetékes hatóságot, és arról tájékoztatja a Bizottságot.

4. cikk

Kiadásigazoló nyilatkozatok

(1)   Valamennyi tagállam a mellékletben szereplő minta alapján készíti el a kiadásigazoló nyilatkozatot. A kiadásigazoló nyilatkozat az Európai Közösségek költségvetésének nómenklatúrája szerint és kiadástípusonként – a tagállamok számára rendelkezésre bocsátott részletes nómenklatúra alapján – lebontott adatokat tartalmazó kimutatás. Ez a következőkre terjed ki:

a)

az előző hathónapos referencia-időszakban felmerült kiadások;

b)

a pénzügyi év kezdetétől az előző hathónapos referencia-időszak végéig felmerült összes kiadás.

(2)   Valamennyi tagállam gyűjt minden, a kiadásigazoló nyilatkozat szempontjából lényeges információt.

(3)   A referencia-időszakok az október 16-tól április 15-ig, illetve április 16-tól október 15-ig tartó hat hónapos időszakok.

(4)   A kiadásigazoló nyilatkozat tartalmazhat javításokat a korábbi referencia-időszakokban bejelentett összegekre vonatkozóan.

(5)   A tagállamok illetékes hatóságai a kiadásigazoló nyilatkozatot és a (2) bekezdésben említett információkat a Bizottságnak elektronikus úton legkésőbb május 10-én, illetőleg november 10-én nyújtják be.

5. cikk

Félévenkénti kifizetések

(1)   A kiadások finanszírozásához szükséges előirányzatokat a Bizottság félévenkénti visszatérítések formájában bocsátja rendelkezésre (a továbbiakban: félévenkénti kifizetések).

A félévenkénti kifizetések összegét a tagállamok által a 4. cikkel összhangban benyújtott kiadásigazoló nyilatkozat alapján határozzák meg.

(2)   A félévenkénti kifizetéseket valamennyi tagállamnak 60 napon belül teljesítik azt követően, hogy a Bizottság megkapta az adott tagállam teljes kiadásigazoló nyilatkozatát. A nyilatkozat akkor tekinthető teljesnek, ha a nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Bizottság nem kér további információt.

(3)   A félévenkénti kifizetések Bizottság általi folyósításáig a kiadások fedezéséhez szükséges forrásokat a tagállamok biztosítják.

6. cikk

Alkalmazandó átváltási arányok

Kiadásigazoló nyilatkozatukban a tagállamok az 1925/2000/EK rendelet szerinti megfelelő, meghatározó ügyleti tényeket megelőzően az Európai Központi Bank által rögzített legutóbbi átváltási arányt alkalmazzák.

7. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2006. október 16-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 21-én.

a Bizottság részéről

Joe BORG

a Bizottság tagja


(1)  HL L 17., 2000.1.21., 22. o. A legutóbb az 1759/2006/EK rendelettel (HL L 335., 2006.12.1., 3. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o. A legutóbb a 320/2006/EK rendelettel (HL L 58., 2006.2.28., 42. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(4)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(5)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(6)  HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(7)  HL L 230., 2000.9.12., 7. o.


MELLÉKLET

KIADÁSIGAZOLÓ NYILATKOZATOK

Az Európai Közösségek költségvetésének nómenklatúrája szerint, valamint kiadástípusonként lebontott adatok

A Bizottság részére elektronikus levél útján elküldendő kiadásigazoló nyilatkozat tartalma

A nyilatkozat fejléce

A nyilatkozat fejléce a következő adatokat tartalmazza:

az üzenettípus és az adatokat küldő tagállam azonosítója. (Megjegyzés: az azonosítót annak ellenőrzésére használják fel, hogy a nyilatkozatot továbbító felhasználó az adott tagállamtól valóban kapott-e erre felhatalmazást). Az azonosítót a Bizottság küldi el Önöknek,

a nyilatkozatban foglalt kiadási időszak,

a nyilatkozat nyelve.

A nyilatkozat törzsrésze

A nyilatkozat törzsrésze az EMGA nómenklatúrájának valamennyi aljogcímére vonatkozóan a következő adatokat tartalmazza:

az aljogcím azonosítója (pl. 110201002610033),

az aljogcím megnevezése a nyilatkozat fejlécében megjelölt nyelven,

tárgyidőszakra (N) bejelentett összeg és a pénzügyi év kezdete óta tett nyilatkozatok halmozott összege. Minden összeget euróban kell bejelenteni.

Befejező rész

Az összes aljogcím felsorolása után az alábbiak következnek:

tárgyidőszakra (N) bejelentett teljes összeg és a pénzügyi év kezdete óta tett nyilatkozatok teljes halmozott összege,

megjegyzések rovata.

Az üzenet szintaxisa

Image

A rovatok leírása

Megnevezés

Formátum

Leírás

A nyilatkozat fejléce: az adatelem előfordulása = 1

[IDENTIFICATION] *

 

A Halászati Főigazgatóság által adott azonosító kód

[PERIOD] *

Dátum (ÉÉÉÉHH)

Kiadási időszak

[LANGUAGE] *

(2 karakter)

Nyelv ISO-kódja

A nyilatkozat törzsrésze: az adatelem előfordulása = 1-től n-ig

[SUBITEM] *

Szám (15)

Aljogcím

[DESCRIPTION] *

Szabad szöveg (600)

Az aljogcím megnevezése

[AMOUNT ] *

Szám (15,2)

Bejelentett összeg

[AMOUNT CUMUL] *

Szám (15,2)

Halmozott összeg

Befejező rész: az adatelem előfordulása = 1

[AMOUNT TOT ] *

Szám (15,2)

Bejelentett végösszeg

[AMOUNT CUMUL TOT] *

Szám (15,2)

Halmozott végösszeg

[COMMENT]

Szabad szöveg (80)

Megjegyzések

A *-gal jelölt rovatok kitöltése kötelező.

Példa

Image


28.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 379/54


A BIZOTTSÁG 2004/2006/EK RENDELETE

(2006. december 22.)

a gabonaintervenciós központok meghatározásáról szóló 2273/93/EGK rendelet módosításáról és az említett rendeletnek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel való kiigazításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel Bulgária és Románia csatlakozási szerződésére és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel Bulgária és Románia csatlakozási okmányára és különösen annak 56. cikkére,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke a) pontjára,

mivel:

(1)

Egyes tagállamok módosítási kérelmet nyújtottak be bizonyos, a 2273/93/EGK bizottsági rendelet (2) mellékletében felsorolt intervenciós központok tekintetében, hogy azok megfelelőbb helyre kerüljenek vagy jobban megfeleljenek a vonatkozó követelményeknek. Helyénvaló helyt adni e kérelmeknek.

(2)

Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel szükséges ezen új tagállamokban is meghatározni az intervenciós központokat, és felvenni azokat a 2273/93/EGK rendelettel létrehozott jegyzékbe.

(3)

A 2273/93/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2273/93/EGK rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2007. január 1-jétől kell alkalmazni. A melléklet 1., 2. és 6. pontja azonban Bulgária és Románia csatlakozási szerződésére is figyelemmel, annak hatálybalépésétől kezdve alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 22-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 207., 1993.8.18., 1. o. Legutóbb az 1805/2004/EK rendelettel (HL L 318., 2004.10.19., 9. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

A 2273/93/EGK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

A cím, a táblázatot megelőző magyarázó megjegyzések, valamint az oszlopok megnevezései helyébe az alábbi szöveg lép:

1.

Знакът + означава, че определеното място се счита за интервенционен център за въпросния вид зърно.

2.

Знакът – означава, че определеното място не трябва да се счита за интервенционен център за въпросния вид зърно.

1.

El signo + significa que el lugar indicado se considera centro de intervención para el cereal en cuestión.

2.

El signo – significa que el lugar indicado no ha de considerarse centro de intervención para el cereal en cuestión.

1.

Označení + znamená, že uvedené místo je považováno za intervenční centrum pro příslušnou obilovinu.

2.

Označení – znamená, že uvedené místo není považováno za intervenční centrum pro příslušnou obilovinu.

1.

Tegnet + angiver, at det anførte sted betragtes som interventionscenter for den pågældende kornsort.

2.

Tegnet – angiver, at det anførte sted ikke betragtes som interventionscenter for den pågældende kornsort.

1.

Das Zeichen + bedeutet, dass der angegebene Ort als Interventionsort für die betreffende Getreideart gilt.

2.

Das Zeichen – bedeutet, dass der angegebene Ort nicht als Interventionsort für die betreffende Getreideart gilt.

1.

Märge + näitab, et tähistatud piirkonda käsitletakse nimetatud teravilja sekkumiskeskusena.

2.

Märge – näitab, et tähistatud piirkonda ei käsitleta nimetatud teravilja sekkumiskeskusena.

1.

Το σημείο + καθορίζει ότι ο αναγραφόμενος τόπος θεωρείται ως κέντρο παρεμβάσεως για τα εν λόγω σιτηρά.

2.

Το σημείο – καθορίζει ότι ο αναγραφόμενος τόπος δεν θεωρείται ως κέντρο παρεμβάσεως για τα εν λόγω σιτηρά.

1.

The sign + indicates that the location shown is treated as an intervention centre for the cereal in question.

2.

The sign – indicates that the location shown is not to be treated as an intervention centre for the cereal in question.

1.

Le signe + précise que le lieu indiqué est considéré comme centre d'intervention pour la céréale en cause.

2.

Le signe – précise que le lieu indiqué n'est pas à considérer comme centre d'intervention pour la céréale en cause.

1.

Il segno + significa che il luogo indicato è considerato centro d'intervento per il cereale in causa.

2.

Il segno – significa che il luogo indicato non è da considerarsi centro di intervento per il cereale in causa.

1.

Zīme + norāda uz to, ka šī vieta uzskatāma par intervences centru minētajiem graudaugiem.

2.

Zīme – norāda uz to, ka šī vieta nav uzskatāma par intervences centru minētajiem graudaugiem.

1.

Ženklas + nurodo, kad tam tikri produktai yra sandėliuojami intervencinėje agentūroje.

2.

Ženklas – nurodo, kad tam tikri produktai nėra sandėliuojami intervencinėje agentūroje.

1.

A + jel azt jelzi, hogy a feltüntetett hely a kérdéses gabonaféle szempontjából intervenciós központnak minősül.

2.

A – jel azt jelzi, hogy a feltüntetett hely a kérdéses gabonaféle szempontjából nem minősül intervenciós központnak.

1.

Het teken + geeft aan, dat deze plaats interventiecentrum is voor de betrokken graansoort.

2.

Het teken – geeft aan, dat deze plaats geen interventiecentrum is voor de betrokken graansoort.

1.

Znak + oznacza, że wskazane miejsce traktuje się jako centrum interwencji w odniesieniu do danego zboża.

2.

Znak – oznacza, że wskazanego miejsca nie należy traktować jako centrum interwencji w odniesieniu do danego zboża.

1.

O sinal + significa que a localidade indicada é considerada centro de intervenção para o cereal em questão.

2.

O sinal – significa que a localidade indicada não é considerada centro de intervenção para o cereal em questão.

1.

Semnul „+” indică faptul că locul menționat este considerat ca si centru de intervenție pentru cereala în cauză.

2.

Semnul „–” indică faptul că locul menționat nu este considerat ca si centru de intervenție pentru cereala în cauză.

1.

Znamienko + označuje, že uvedené miesto sa považuje za intervenčné centrum pre daný druh obilniny.

2.

Znamienko – označuje, že uvedené miesto sa nepovažuje za intervenčné centrum pre daný druh obilniny.

1.

Znak + pomeni, da se prikazana lokacija šteje za intervencijski center za zadevno žito.

2.

Znak – pomeni, da se prikazana lokacija ne šteje za intervencijski center za zadevno žito.

1.

Merkki + ilmaisee, että mainittu paikka on kyseisen viljan interventiokeskus.

2.

Merkki – ilmaisee, että mainittu paikka ei ole kyseisen viljan interventiokeskus.

1.

Tecknet + indikerar att platsen används för intervention av det aktuella spannmålsslaget.

2.

Tecknet – indikerar att platsen inte används för intervention av det aktuella spannmålsslaget

1

2

4

5

6

7

Интервенционен

Centros de intervención

Intervenční centrum

Interventionscentre

Interventionsort

Sekkumiskeskus

Κέντρα παρεμβάσεως

Intervention centres

Centres d'intervention

Centri di intervento

Intervences centri

Intervencinis centras

Intervenciós központok

Interventiecentrum

Centrum interwencji

Centros de intervencão

Centre de intervenție

Intervenčné centrum

Intervencijski center

Interventiokeskus

Interventionsort

Обикновена пшеница

Trigo blando

Pšenice setá

Blød hvede

Weichweizen

Harilik nisu

Σίτος μαλακός

Common wheat

Froment tendre

Frumento tenero

Mīkstie kvieši

Paprastieji kviečiai

Búza

Zachte tarwe

Pszenica zwyczajna

Trigo mole

grâu comun

Pšenica obyčajná

Navadna pšenica

Tavallinen vehnä

Vete

Ечемик

Cebada

Ječmen

Byg

Gerste

Oder

Κριθή

Barley

Orge

Orzo

Mieži

Miežiai

Árpa

Gerst

Jęczmień

Cevada

orz

Jačmeň

Ječmen

Ohra

Korn

Твърда пшеница

Trigo duro

Pšenice tvrdá

Hård hvede

Hartweizen

Kōva nisu

Σίτος σκληρός

Durum wheat

Froment dur

Frumento duro

Cietie kvieši

Kietieji kviečiai

Durumbúza

Durum tarwe

Pszenica durum

Trigo duro

Grâu dur

Psenica tvrdá

Trda pšenica

Durumvehnä

Durumvete

Царевица

Maíz

Kukuřice

Majs

Mais

Mais

Αραβόσιτος

Maize

Maïs

Granturco

Kukurūza

Kukurūzai

Kukorica

Maïs

Kukurydza

Milho porumb

Kukurica

Koruza

Maissi

Majs

Сорго

Sorgo

Čirok

Sorghum

Sorghum

Sorgo

Σόργο

Sorghum

Sorgho

Sorgo

Sorgo

Sorgas

Cirok

Sorgho

Sorgo

Sorgo

sorg

Cirok

Sirek

Durra

Sorgum”

2.

A „BELGIQUE” című szakasz elé a következő szakaszt be kell szúrni:

1

2

4

5

6

7

„БЪЛГАРИЯ

Бургаска област

Айтос

+

Бургас

+

+

+

Карнобат

+

+

Варненска област

Варна

+

+

+

Вълчи дол

+

+

+

Провадия

+

+

+

Великотърновска и Габровска област

Велико Търново

+

+

+

Павликени

+

Свищов

+

+

+

Видинска област

Дунавци

+

+

+

Врачанска област

Бяла Слатина

+

+

+

Враца

+

+

+

Мизия

+

+

+

Добричка област

Балчик

+

+

+

+

Белгун

+

Генерал Тошево

+

+

+

Добрич

+

+

 

+

Каварна

+

Карапелит

+

Шабла

+

+

+

Ловешка област

Ловеч

+

+

Монтана област

Лом

+

+

+

Монтана

+

+

Пернишка област, София-град и София област

Перник

+

Плевенска област

Гулянци

+

Левски

+

+

+

Плевен

+

+

+

Пловдивска и Смолянска област

Пловдив

+

+

Разградска област

Исперих

+

+

+

Кубрат

+

Разград

+

+

+

Русенска област

Бяла

+

+

+

Русе

+

+

+

Силистренска област

Алфатар

+

Дулово

+

+

+

Силистра

+

+

+

Тутракан

+

+

+

Сливенска област

Нова Загора

+

+

Сливен

+

+

+

Старозагорска област

Гълъбово

+

Стара Загора

+

+

+

Чирпан

+

Търговищка област

Попово

+

+

+

Търговище

+

+

+

Хасковска и Кърджалийска област

Хасково

+

+

Шуменска област

Каспичан

+

+

+

Хитрино

+

Ямболска област

Елхово

+

+

+

Стралджа

+

Ямбол

+

+

+

–”

3.

A „BELGIQUE” című szakasz a következőképpen módosul:

a)

az „Ath” központot törölni kell;

b)

a „Liege” központ után be kell illeszteni a „Seneffe” központot a közönséges búza és az árpa tekintetében.

4.

A „BUNDESREPUBLIK DEUTSCHLAND” című szakasz a következőképpen módosul:

a)

a „Brandenburg” rovatban a „Gusow” központ nevének helyébe a „Gusow-Platkow” elnevezés lép;

b)

a „Sachsen-Anhalt” rovatban a „Vahldorf” központ nevének helyébe a „Niedere Börde” elnevezés lép.

5.

A „FRANCE” megnevezésű szakasz a következőképpen módosul:

a)

a „Creuse-23” megye alatti szöveg a következőképpen módosul:

i.

a „Reterre” központot törölni kell;

ii.

a „Maison-Feyne” központra vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

„Maison-Feyne

+

+

–”;

b)

a „Haute-Loire-43” megye alatti szöveg a következőképpen módosul:

i.

a „Brioude” központra vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

„Brioude

+

–”;

ii.

a „Le Puy” központot törölni kell;

c)

a „Puy-de-Dôme-63” megye alatt az „Issoire” központra vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

„Issoire

+

–”;

d)

a „Somme-80” megyére vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

„Somme-80

Abbeville

+

+

Beauquesne

+

+

Languevoisin

+

+

+

Moislains

+

+

+

Montdidier

+

+

+

Poix-de-Picardie

+

+

Saleux

+

+

–”

6.

A „NEDERLAND” című szakasz után a következő szakaszt be kell szúrni:

1

2

4

5

6

7

„ROMÂNIA

Alba

Blaj

+

+

Sebeș

+

+

Alba iulia

+

Arad

Arad

+

+

+

+

Pecica

+

+

+

Chișinău-criș

+

+

+

Pâncota

+

+

+

Argeș

Miroși

+

+

+

Bascov

+

+

+

Topoloveni

+

+

Bacău

Sascut

+

+

Bihor

Oradea

+

+

+

Salonta

+

+

+

Marghita

+

+

+

Săcuieni

+

+

+

Bistrita năsăud

Lechinta

+

Botoșani

săveni

+

+

Brăila

Făurei

+

+

Însurătei

+

+

Brăila

+

+

Movila miresei

+

+

Brașov

Codlea

+

Buzău

Pogoanele

+

+

Buzău

+

+

Râmnicu sărat

+

+

Mihăilești

+

+

Caraș-severin

Grădinari

+

Călărași

Călărași

+

+

+

fundulea

+

+

+

Lehliu

+

+

+

Vlad țepeș

+

+

+

Cluj

Gherla

+

Constanța

Medgidia

+

+

+

Cobadin

+

+

+

N. Bălcescu

+

+

+

Negru vodă

+

+

+

Casimcea

+

+

+

Covasna

Covasna

+

Tg. Secuiesc

+

Ozun

+

Dâmbovița

Titu

+

+

Găiești

+

+

Răcari

+

+

Tărgoviște

+

+

Dolj

Băilești

+

+

+

Leu

+

+

+

Dobrești

+

+

+

Moțăței

+

+

+

Filiași

+

+

+

Portărești

+

+

+

Galați

Tecuci

+

Independența

+

+

Galați

+

+

Berești

+

Matca

+

+

Giurgiu

Giurgiu

+

+

+

Mihăilești

+

+

+

Băneasa

+

+

+

Izvoarele

+

+

+

Gorj

Tg. cărbunești

+

Harghita

Sânsimion

+

Hunedoara

Hațeg

+

Ialomița

Tăndărei

+

+

Fetești

+

+

+

Slobozia

+

+

Urziceni

+

+

Fierbinți

+

+

Iași

Iași

+

+

Ilfov

Balotești

+

+

+

Dragomirești Vale

+

+

+

Maramureș

Ulmeni

+

Mehedinți

Prunișor

+

+

+

Vânju mare

+

+

+

Mureș

Luduș

+

+

Tg. Mureș

+

+

Neamț

Roman

+

Olt

Drăgănești olt

+

+

+

Caracal

+

+

+

Piatra olt

+

+

+

Slatina

+

+

+

Corabia

+

+

+

Prahova

Ploiești

+

Satu Mare

Carei

+

+

+

Satu Mare

+

+

+

Tășnad

+

+

+

Sanislau

+

+

+

Sălaj

Jibou

+

Sibiu

Agnita

+

Suceava

Fălticeni

+

Teleorman

Videle

+

+

+

Drăgănești Vlașca

+

+

+

Alexandria

+

+

+

Roșiorii de Vede

+

+

+

Dobrotești

+

+

+

Turnu Măgurele

+

+

+

Timiș

Timișoara

+

+

+

Lugoj

+

+

+

Deta

+

+

+

Sânicolau Mare

+

+

+

Topolovătu Mare

+

+

+

Orțișoara

+

+

+

Tulcea

Tulcea

+

+

Babadag

+

+

Cataloi

+

+

Baia

+

+

Vaslui

Bârlad

+

Vaslui

+

Huși

+

Vâlcea

Drăgășani

+

Vrancea

Focșani

+

Gugești

+

Pădureni

+

–”

7.

Az „ÖSTERREICH” című szakszban az „Ennsdorf” központra vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

„Ennsdorf

+

+

+

–”

8.

A „ČESKÁ REPUBLIKA” című szakasz a következőképpen módosul:

a)

a „Středočeský kraj” régió alatti szöveg a következőképpen módosul:

i.

a „Lysa n. L.” és a „Beroun” központot törölni kell;

ii.

a szöveg a következõkkel egészül ki:

„Mesice

+

Zdice

+

–”;

b)

a „Karlovarský kraj” régió alatti szöveg a következőképpen módosul:

„Karlovarský kraj

Nebanice

+

–”;

c)

a „Jihomoravský kraj” régió alatti szöveg a következőképpen módosul:

i.

a „Hodonice” központra vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

„Hodonice

+

–”;

ii.

a szöveg a következőkkel egészül ki:

„Hosteradicee

+

–”;

d)

a „Moravskoslezský kraj” régióban a „Mesto Albrechtice” központot a közönséges búza tekintetében fel kell venni.

9.

A „LIETUVA” megnevezésű szakasz a következőképpen módosul:

a)

az „Alytus” központra vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

„Alytus

+

+

–”;

b)

a „Marijampole” központra vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

„Marijampole

+

+

–”;

c)

a szöveg a következőkkel egészül ki:

„Pakruojis

+

+

–”.

10.

A „MAGYARORSZÁG” című szakasz a következőképpen módosul:

a)

a „Kaposvar” központra vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

„Kaposvar

+

+

+

+”;

b)

az „Encs” központra vonatkozó sor helyébe a következő szöveg lép:

„Encs

+

+

+

–”.

11.

A „SLOVENSKO” megnevezésű szakaszban a a „Košický kraj” régióra vonatkozó szöveg a következõkkel egészül ki:

„Dobra

+

–”.


28.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 379/65


A BIZOTTSÁG 2005/2006/EK RENDELETE

(2006. december 22.)

a Malajziából és Tajvanról származó szintetikus vágott poliészter szálakra ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (1) módosított, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (2) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   Eljárás kezdeményezése

(1)

2006. április 12-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3) közzétett értesítéssel („az eljárás megindításáról szóló értesítés”) bejelentette a Malajziából és Tajvanról származó szintetikus vágott poliészter szálak behozatalát érintő dömpingellenes eljárás megindítását.

(2)

A Bizottság a dömpingellenes eljárást a Közösség összes szintetikus vágott poliészterszál-termelésének nagyobb részét, jelen esetben több mint 50 %-át képviselő termelők nevében a Comité International de la Rayonne et des Fibres Synthétiques (CIRFS, a továbbiakban: a panaszos) által 2006. március 3-án benyújtott panaszt követően indította meg. Az említett termékek dömpingjére és az abból eredő súlyos károkra a panaszban felhozott bizonyítékokat a Bizottság az eljárás kezdeményezéséhez elegendőnek ítélte.

2.   Hatályos intézkedések

(3)

2005 márciusában 428/2005/EK (4) rendeletével a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból és Szaúd-Arábiából származó vágott poliészter szálak behozatalára, a Koreai Köztársaságból származó vágott poliészter szál behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot pedig módosította. Ezen kívül végleges dömpingellenes intézkedések vannak hatályban a Fehéroroszországból származó vágott poliészter szálak behozatalára (5).

3.   Az eljárásban érintett felek

(4)

A Bizottság hivatalosan értesítette a malajziai és tajvani exportáló gyártókat, az importőröket/kereskedőket és egyesületeiket, az ismert érintett szállítókat és felhasználókat, az érintett exportáló országok képviselőit, valamint a panaszost és valamennyi ismert közösségi termelőt az eljárás megindításáról. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és az értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(5)

Tekintettel a panaszban felsorolt tajvani exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, valamint a közösségi importőrök és gyártók nagy számára, a Bizottság a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban a vizsgálat során mintavételt alkalmazhat a dömping és a kár megállapítása céljából.

(6)

Annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja dönteni, szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, kiválasszon egy mintát, valamennyi tajvani gyártót, közösségi gyártót és importőrt felkérték arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál és – az eljárás kezdeményezéséről szóló értesítésben meghatározottak szerint – adjon alapvető információkat az érintett termékkel kapcsolatban 2005. január 1. és december 31. között végzett tevékenységeiről (a továbbiakban: a „vizsgálati időszak” (VI)).

(7)

Kilenc tajvani vállalat válaszolt a mintavételi kérdésekre. A kilenc vállalatból nyolc jelentette ki, hogy a vizsgálati időszak alatt exporteladásokat végzett. A Közösségbe irányuló VI alatti bejelentett exportmennyiség több mint 80 %-át képviselő négy vállalatot vették fel a mintába. A kiválasztott minta a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható legnagyobb reprezentatív kiviteli mennyiségen alapult. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultáltak a tajvani hatóságokkal, és azok nem emeltek kifogást. A minta a következő vállalatokból áll:

Far Eastern Textile Ltd.

Nan Ya Plastics Corporation

Tung Ho Spinning Weaving & Dyeing Co., Ltd.

Tuntex Distinct Corporation és a hozzá kapcsolódó Tuntex Synthetic Corporation.

(8)

Ami az Európai Közösség importőreit illeti, csak három, nem kapcsolódó importőr jelentkezett és bocsátotta rendelkezésre a megadott határidőn belül a kért információt. Ezért mintavételre nem volt szükség. A Bizottság kérdőíveket küldött a három nem kapcsolódó importőrnek, de közülük kettőt később nem együttműködőnek ítélt, mivel azok a nekik elküldött teljes kérdőívet nem töltötték ki.

(9)

A közösségi gazdasági ágazatba tartozó gyártók közül csak hárman jelentkeztek, bocsátották rendelkezésre a megadott határidőn belül a kért információt, és jelentették ki, hogy készek válaszolni a kérdőívre. Ezért mintavételre nem volt szükség.

(10)

A Bizottság kérdőíveket küldött minden ismert érintett félnek és/vagy minden további vállalatnak, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül jelentkezett. Válaszok érkeztek két malajziai exportáló gyártótól, négy, a mintában szereplő exportáló gyártótól, az egyik tajvani exportáló gyártóhoz kapcsolódó egy vállalattól, valamint három közösségi gyártótól, egy nem kapcsolódó közösségi importőrtől, egy nyersanyag-beszállítótól és hét felhasználótól.

(11)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping, az abból eredő kár és a közösségi érdek ideiglenes meghatározásához szükségesnek ítélt. Az alábbi vállalatok telephelyein került sor ellenőrző látogatásokra:

a)

Közösségi gyártók:

Advansa GmbH, Hamm, Németország

Wellman International Ltd., Kells, Írország

La Seda de Barcelona, Barcelona, Spanyolország

b)

Nem kapcsolódó importőr:

SIMP SPA, Verrone, Olaszország

c)

Felhasználók:

Tharreau Industries, Chemillé, Franciaország

Libeltex, Meulebeke, Belgium

d)

Malajziai exportáló gyártók:

Hualon Corporation (M) Sdn. Bhd., Kuala Lumpur

Penfibre Sdn. Bhd., Penang

e)

Tajvani exportáló gyártók:

Far Eastern Textile Ltd., Taipei

Nan Ya Plastics Corporation, Taipei

Tung Ho Spinning Weaving & Dyeing Co., Ltd., Taipei

Tuntex Distinct Corporation, Hsichih, Taipei County, és a a vele kapcsolatban álló Tuntex Synthetic Corporation, Hsichih, Taipei County.

4.   Vizsgálati időszak

(12)

A dömpingre és kárra vonatkozó vizsgálat a 2005. január 1-tőldecember 31-ig terjedő időszakra vonatkozott (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI). A kárelemzéshez kapcsolódó tendenciák vizsgálata a 2002. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak, a károkozás vizsgálatának időszaka vagy KVI) terjedt ki.

B.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

5.   Az érintett termék

(13)

Az érintett termék az 5503 20 00 KN-kód alá sorolt, nem kártolt, nem fésült vagy más módon fonásra nem előkészített szintetikus vágott poliészter szál. Általában vágott poliészter szálként említik.

(14)

A termék alapanyag, amelyet a textilipari termékek gyártási folyamatának különféle szakaszaiban használnak fel. A vágott poliészter szálakat a Közösség vagy fonásra, azaz textíliák előállításához szálak gyártására használja fel, más szálakkal keverve, mint a pamut és a gyapjú, vagy pedig a fonástól eltérő alkalmazásokhoz, például töltőanyagként, azaz bizonyos textiltermékek, pl. ülőpárnák, gépkocsiülések és kabátok kitöltésére vagy kitömésére.

(15)

A terméket különböző terméktípusokként értékesítik, amelyek az egyes jellemzők – súly, szakítószilárdság, fényezés és szilikonkezelés – alapján különböztethetők meg, vagy a termékcsaládokba való besorolásuk alapján, mint rendes, üreges, és kétágú szálak, valamint a különleges jellemzők alapján, mint a színezett vagy háromágú szálak. A gyártás szempontjából megkülönöztethetők az érintetlen nyersanyagokból gyártott vágott poliészter szálak és az újrahasznosított poliészterből készülő regenerált vágott poliészter szálak. Végül a minőség lehet a szabványosnál gyengébb vagy első osztályú.

(16)

A vizsgálat kimutatta, hogy a (13) preambulumbekezdésben meghatározott érintett termék valamennyi típusa ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, és ugyanazokra a célokra használható annak ellenére, hogy az előző preambulumbekezdésben meghatározott számos tényező tekintetében eltérnek egymástól. Ezért, és a jelenlegi dömpingellenes eljárás céljára, az érintett termék minden típusát egy terméknek kell tekinteni.

6.   A hasonló termék

(17)

Az érintett termék és a Közösségben, a közösségi iparág által előállított és értékesített vágott poliészter szál, valamint a két exportáló országban előállított és azok hazai piacán értékesített vágott poliészter szál azonos fizikai és kémiai jellemzőkkel és alapvető felhasználási területekkel rendelkezik. Ezért az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése szerint ideiglenesen azonosnak tekintendők.

C.   DÖMPING

7.   Általános módszerek

(18)

Az alábbiakban az általános módszertan leírása következik. Az érintett országokra vonatkozó dömpinggel kapcsolatos további megállapítások csak az egyes exportáló országokra vonatkozó különleges kérdésekkel foglalkoznak.

7.1.   Rendes érték

(19)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először minden együttműködő exportáló gyártó esetében megvizsgálta, hogy a vágott poliészter szálak általa folytatott belföldi értékesítése reprezentatív-e, vagyis az ilyen jellegű értékesítés teljes mennyisége kiteszi-e a gyártó Közösségbe irányuló teljes exportértékesítésének legalább 5 %-át.

(20)

A Bizottság ezt követően meghatározta a vágott poliészter szálak azon fajtáit, melyek azonosak vagy közvetlenül összevethetők a Közösségbe szánt exportra eladott termékfajtákkal. A terméktípus alapján történő megvizsgálás tekintetében, ahogyan azt a (17) preambulumbekezdés jelzi, a Bizottság belföldön értékesített és exportált terméktípusokat vizsgált, amelyek származása, vastagsága, összetétele, keresztmetszete, csillogása, színe, szilikonos kezelése, minősége és felhasználása közvetlenül összehasonlítható.

(21)

Az exportáló termelők által a hazai piacaikon értékesített, és a Közösségbe exportált vágott poliészter száltípusokkal közvetlenül összehasonlíthatónak ítélt száltípusok esetében meghatározták, hogy az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a hazai eladások kellőképpen reprezentatívak-e. A vágott poliészter szálak egy adott típusának hazai eladásait akkor tekintették kellően reprezentatívnak, ha e típus belföldi összértékesítési volumene a VI során elérte a Közösségbe exportált összehasonlítható típus teljes értékesítési volumenének 5 vagy ennél nagyobb százalékát.

(22)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a hazai piacon reprezentatív mennyiségben eladott vágott poliészter szálak egyes típusainak belföldi eladásai az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban a rendes kereskedelmi forgalomban történtek-e, és ebből a célból megállapította a kérdéses vágott polészterszál-típus független ügyfeleknek történő, jövedelmező eladásainak arányát.

(23)

Azokban az esetekben, amikor az előállítási költségnek megfelelő, vagy annál magasabb nettó eladási árú poliészter száltípus eladási mennyisége meghaladta az ilyen típus teljes eladási mennyiségének 80 %-át, és amikor ennek a típusnak a súlyozott átlagára megegyezett az előállítási költséggel, vagy meghaladta azt, a rendes értéket a tényleges belföldi ár alapján határozták meg, és a VI során történt összes hazai eladás súlyozott átlagárai alapján számították ki, tekintet nélkül arra, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e vagy sem.

(24)

Amennyiben egy terméktípus nyereséges értékesítésének mennyisége a típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-a, vagy annál kevesebb volt, vagy a típus súlyozott átlagára az előállítási költséget nem érte el, a rendes értéket a tényleges belföldi árra alapozták, amelyet kizárólag e típus nyereséges értékesítésének súlyozott átlaga alapján számítottak ki, feltéve, hogy ezek az értékesítések a típus teljes értékesítési mennyiségének 10 %-át, vagy annál többet képviseltek.

(25)

Amennyiben bármelyik terméktípus nyereséges eladásainak volumene a típus teljes értékesítési volumenének kevesebb mint 10 %-át tette ki, úgy ítélték meg, hogy a szóban forgó típus értékesített mennyisége nem elegendő ahhoz, hogy a belföldi ár megfelelő alapként szolgáljon a rendes érték meghatározásához.

(26)

Amennyiben az exportáló gyártó által értékesített egy bizonyos termék belföldi árát nem lehetett felhasználni a rendes érték megállapításához, más módszert kellett alkalmazni. Ilyen esetekben az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésével összhangban a rendes értéket úgy képezték, hogy az egyes exportáló gyártók saját gyártási költségeit ésszerű értékesítési, általános és igazgatási költségekkel (SG&A), valamint egy ésszerű haszonkulccsal egészítették ki.

(27)

Ebből a célból a Bizottság megvizsgálta, hogy a belföldi piacon az egyes érintett exportáló gyártók által felszámított értékesítési, általános és igazgatási költségek (SG&A) és az elért nyereség megbízható adatoknak minősülnek-e.

(28)

A tényleges belföldi SG&A-költségek akkor minősültek megbízhatóknak, amikor az érintett vállalat belföldi értékesítésének volumene az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében reprezentatívnak volt tekinthető. A belföldi haszonkulcsot a rendes kereskedelmi forgalomban történt belföldi értékesítés alapján határozzák meg.

(29)

Minden olyan esetben, amikor ezek a feltételek nem teljesültek, a Bizottság megvizsgálta, hogy a származási ország belföldi piacán más exportőrök vagy gyártók adatai nem használhatók-e fel az alaprendelet 2. cikk (6) bekezdésének a) pontjával összhangban. Amikor megbízható adatok csak egy exportáló gyártóra álltak rendelkezésre, az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének a) pontja szerint átlagot nem lehetett megállapítani, és ezért megvizsgálták, hogy az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételek – vagyis a termékek ugyanazon általános kategóriájának gyártására és értékesítésére vonatkozó adatok felhasználása a kérdéses exportőrre vagy gyártóra – teljesülnek-e. Amikor az SG&A és a haszon tekintetében ezek az adatok nem álltak rendelkezésre, vagy azokat az exportáló gyártó nem adta meg, az SG&A és a haszon megállapítása az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontjával összhangban történt, vagyis valamely más ésszerű módszer alapján.

7.2.   Exportárak

(30)

Mivel az érintett terméket a Közösségbe csak független vásárlóknak exportálták, az exportárakat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban állapították meg, azaz a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján.

7.3.   Összehasonlítás

(31)

A rendes értéket és az exportárakat a gyártelepi ár alapján hasonlították össze. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően. Minden olyan esetben elvégezték a megfelelő kiigazításokat, amikor azokat ésszerűnek, helyesnek és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottnak ítélték.

7.4.   Dömpingkülönbözetek

(32)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően az egyes exportáló gyártókra vonatkozó dömpingkülönbözet megállapítására a terméktípusonkénti rendes érték súlyozott átlagának és a terméktípusonkénti, fentiek szerint meghatározott exportár súlyozott átlagának összehasonlítása alapján került sor.

(33)

A Bizottság következetes gyakorlatává vált, hogy a dömpingkülönbözet meghatározása szempontjából a kapcsolatban álló exportáló gyártókat vagy az ugyanahhoz a csoporthoz tartozó exportáló gyártókat egy egységnek tekintse, és ezért ezek tekintetében egyetlen dömpingkülönbözetet állapítson meg. Ez különösen azért alakult így, mert az egyéni dömpingkülönbözetek kiszámításával a dömpingellenes intézkedések kijátszására ösztönözhetnék a feleket, és így azáltal, hogy lehetővé tennék a kapcsolt exportáló gyártók számára közösségi exportjuknak a legalacsonyabb egyéni dömpingkülönbözettel rendelkező társaságon keresztül történő bonyolítását, hatástalanná tennék az intézkedéseket.

(34)

E gyakorlattal összhangban az ugyanabba a csoportba tartozó, kapcsolatban álló exportáló gyártókat egyetlen egységként kezelték, és számukra egyetlen dömpingkülönbözetet állapítottak meg, amelyet az egyes csoportok együttműködő gyártói dömpingkülönbözeteinek súlyozott átlaga alapján számítottak ki.

(35)

Az alaprendelet 17. cikkével összhangban jelentkező, de a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók számára a dömpingkülönbözet megállapítására a mintában szereplő társaságok dömpingkülönbözeteinek súlyozott átlaga alapján került sor, az alaprendelet 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően.

(36)

A nem együttműködő exportáló gyártókra vonatkozó dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján határozták meg. Ennek érdekében először az együttműködés hiányának mértékét állapították meg, az együttműködő exportáló gyártók által bejelentett, a Közösségbe irányuló exportmennyiséget összehasonlítva az Eurostat megfelelő import-statisztikáival a vizsgálati időszakra vonatkozóan.

(37)

Mivel az együttműködés mértéke mindkét exportáló ország esetében alacsony volt, azaz az együttműködő exportáló gyártók kivitele mindkét ország esetében az országból érkező behozatal kevesebb, mint 80 %-át képviselte, a maradék dömpingkülönbözetet az együttműködő exportáló gyártók reprezentatív mennyiségű tranzakcióira megállapított legmagasabb dömpingkülönbözetek átlagának alapján állapították meg. Ezt a megközelítést azért is tartották szükségesnek, hogy elkerüljék az együttműködés megtagadásának megjutalmazását, és tekintettel arra a tényre, hogy nem voltak olyan jelek, miszerint egy nem együttműködő fél alacsonyabb szinten dömpingelt volna.

7.5.   Malajzia

(38)

A kérdőívre két exportáló gyártó válaszolt.

7.5.1.   Rendes érték

(39)

Az egyik együttműködő exportáló gyártó a hasonló termék tekintetében nem rendelkezett elegendő reprezentatív értékesítéssel a hazai piacon.

(40)

Ezért a rendes értéket a fenti, (26) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint állapították meg.

(41)

A vizsgálat feltárta, hogy a vállalat által benyújtott gyártási költségeket alulbecsülték, mivel a vizsgálati időszak alatt felmerült általános gyári költségeket (értékcsökkenést, bérleti díjat, béreket és karbantartást beleértve) SG&A (értékesítési, általános és igazgatási) költségekké sorolták át. A vállalat érvelése szerint ez a gyakorlat arra szolgál, hogy jelezze a termelőüzemek alacsony kapacitáskihasználási fokát. A felmerült tényleges költségek is tartalmazzák azonban az átsorolt általános gyári költségeket. Az a tény, hogy a vállalat teljes termelési kapacitásának csak egy részét használta ki, nem jelenti azt, hogy az üzemmel kapcsolatos költségek nem merülnek fel. Ilyen költségek valóban szerepeltek is a vállalat számviteli nyilvántartásaiban, és mivel közvetlenül kapcsolódtak a hasonló termék gyártásához, a bejelentett gyártási költséget korrigálni kellett.

(42)

Mivel a hasonló terméket hazai piacon nem értékesítették és nem állt rendelkezésre adat a termékek ugyanazon általános kategóriájáról a vizsgálati időszak alatt, az SG&A költségeket az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése c) pontja alapján határozták meg. Az SG&A költségeket különösen az összes termék hazai piacon történő összértékesítésére alapították. E költségeket a vizsgálati időszak alatt minden exportált típusnál hozzáadták a vállalat saját átlagos gyártási költségeihez.

(43)

A nyereség tekintetében egyéb ésszerű alap hiányában 5 %-os haszonkulcsot alkalmaztak. Az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontjában előírtaknak megfelelően ugyanis nem állt rendelkezésre olyan információ, amely arra utalt volna, hogy az ilyen módon meghatározott nyereség meghaladja más exportőrök vagy termelők által az azonos általános kategóriába tartozó termékek értékesítésével Malajzia hazai piacán szokásosan elért nyereséget.

(44)

A második együttműködő exportáló gyártó a hasonló termék reprezentatív hazai eladását mutatta fel a belső piacon. A rendes kereskedelmi forgalomban megvalósított hazai eladások azonban nem érték el az ahhoz szükséges mértéket, hogy a rendes érték a tényleges hazai árakon alapulhasson. Ezért a rendes árat ki kellett számítani. Az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése értelmében az SG&A kiadásokat a vállalatnak a hasonló termék gyártására és értékesítésére vonatkozó adataira alapozták. A haszonra pedig a másik exportáló gyártóhoz hasonlóan 5 %-os kulcsot alkalmaztak.

7.5.2.   Exportár

(45)

Mindkét exportáló gyártó értékesített közvetlenül közösségbeli független vevőknek. Ezért az exportárak megállapítása a Közösségben ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján történt, az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

7.5.3.   Összehasonlítás

(46)

A megfelelő összehasonlítás érdekében indokolt és igazolt esetben a szállítási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és járulékos költségek, a csomagolási költségek, a hitelnyújtási költségek, a kedvezmények és bankdíjak tekintetében kiigazították a különbségeket.

7.5.4.   Dömpingkülönbözetek

(47)

A megállapított dömpingkülönbözetek a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitásos importár százalékában kifejezve a következők:

Hualon Corporation (M) Sdn. Bhd., Kuala Lumpur 12,4 %

Penfibre Sdn. Bhd., Penang 14,7 %

Az összes többi vállalat 23,0 %.

7.6.   Tajvan

(48)

A kérdőívre a mintába kiválasztott négy exportáló gyártótól, valamint egy exportáló országbeli kapcsolódó vállalattól érkezett válasz.

(49)

Egy tajvani gyártó válaszolt a mintavételi nyomtatványra és egyéni vámot kért. A vállalat azonban a vizsgálati időszak alatt nem exportált szintetikus vágott szálat a Közösségbe és ezért nem lehetett exportáló gyártónak tekinteni. Ezért ennek a vállalatnak egyéni haszonkulcsot nem lehetett megállapítani, és így a többi tajvani gyártóra megállapított ideiglenes maradványvám alá esik. A vállalatot erről a döntésről értesítették, de nem válaszolt.

7.6.1.   Együttműködés hiánya

(50)

A vizsgálat feltárta, hogy két, a mintában szereplő exportáló gyártó hamis és félrevezető adatokat szolgáltatott a Bizottságnak.

(51)

Az egyik exportáló gyártó olyan hazai piacon értékesített mennyiségeket és értéket jelentett be, amely nem felelt meg a hasonló termék hazai ügyfeleknek szállított mennyiségének illetve értékének. Számos ügylet tekintetében kiderült, hogy a bejelentett mennyiségek nagyobbak és az értékek kisebbek voltak, mint a hazai fogyasztók által rendelt mennyiségek és értékek, amint a cég szállítási nyilvántartásából kiderült. Arra a következtetésre kellett tehát jutni, hogy a ténylegesen értékesített mennyiségek nem a Bizottságnak bemutatott számlákon megjelenő, hanem a hazai vevőknek eladott és a szállítási nyilvántartásban szereplő mennyiségek voltak.

(52)

A bejelentett eladási értékek tekintetében továbbá az is kiderült, hogy a vállalat fiktív ügyleteket adott hozzá a ténylegesekhez, hogy elhitesse, hogy az egy rendeléshez tartozó számlák összege megegyezik a rendelés összegével. A hozzáadott ügyletek szükségszerűen fiktív jellegűek voltak, hiszen a vállalat szállítási nyilvántartásában nem szerepeltek.

(53)

Hangsúlyozni kell, hogy a belső piacon zajló bejelentett ügyletekre vonatkozóan, amelyek meghamisított mennyiségeket és értékeket, és részben fiktív ügyleteket is tartalmaznak, a vállalat szállítóleveleket és számlákat mutatott be, amelyeket valóságosnak minősített. Mivel a bejelentett adatokat hamisnak találták, arra lehet következtetni, hogy az alapul szolgáló dokumentumokat is hamisították, hogy azok egyezzenek a bejelentett hamis adatokkal.

(54)

Ennélfogva a hazai egységárak és mennyiségek manipulálásával a vállalat hamis és félrevezető tájékoztatást adott a Bizottságnak.

(55)

Bebizonyosodott, hogy a másik exportáló gyártó is hamis és félrevezető információt szolgáltatott hazai eladásairól. Többek között olyan terméktípusok hazai ügyleteiről jelentett, amelyek nem egyeztek az ügyfél rendelésén szereplőkkel és a vállalat értékesítési osztályának rendelés-nyilvántartásában megjelenőkkel. Ez történt a leginkább exportált vágott poliészter száltípusok esetében, a Bizottságot tehát félrevezették, és a belső árak felhasználására késztették, miközben az érintett értékesítés kis volumene miatt nem volt reprezentatív az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében.

(56)

Továbbá annak érdekében, hogy igazoljon egy ügylettel kapcsolatos eltérést, és bebizonyítsa, hogy a szállított terméktípus azonos volt a Bizottságnak bejelentett terméktípussal, a vállalat hamis okmányt nyújtott be, amely egy ügyfél által a vállalat kérésére állítólag faxon küldött és aláírt szállítólevél másolata lett volna. Az okmány nem volt azonos az eredetivel, amelyet a vállalat előzőleg benyújtott. A terméktípus ugyanis nem egyezett, ami azt mutatja, hogy az állítólagos bizonyítékot a Bizottság félrevezetése céljából hamisították meg.

(57)

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a tajvani vállalatok az ügyfelek által aláírt szállítóleveleket megtartják annak bizonyítására, hogy a megrendelt mennyiségeket valóban kiszállították. Ezt mind az érintett exportáló gyártó, mind a többi meglátogatott exportáló gyártó megerősítette. Ennek ellenére, noha a Bizottság külön bekérte a vizsgálati időszakra vonatkozó szállítóleveleket, a helyszíni ellenőrzés során egyetlen ilyen okmányt nem tettek hozzáférhetővé. A vállalat tehát nemcsak a szükséges dokumentumokat nem nyújtotta be, hanem a vizsgálatot is jelentősen akadályozta.

(58)

Mivel mindkét vállalat hamis szállítóleveleket és számlákat tudott benyújtani a hazai ügyletek igazolására, és mivel az ilyen okmányok egy integrált rendszer részei, azt a következtetést kellett levonni, hogy az ebbe a rendszerbe tartozó okmányokat meg lehet hamisítani, és ennél fogva azok megbízhatatlanok lehetnek. A hamis és félrevezető információk természete és mértéke a vállalatok által benyújott összes adat megbízhatóságát megkérdőjelezi. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy az e vállalatok által megadott információk összességét figyelmen kívül hagyja az alaprendelet 18. cikke értelmében.

(59)

A vállalatokat ezt követően tájékoztatták az indokokról, amelyek alapján a Bizottság nem kívánta figyelembe venni az általuk megadott információt, és lehetőséget kaptak arra, hogy az alaprendelet 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban további magyarázatokkal szolgáljanak. A vállalatok által adott magyarázat azonban nem volt kielégítő és nem cáfolta a bizonyítékot, amely arra mutatott, hogy hamis és félrevezető információt szolgáltattak.

(60)

A dömpingkülönbözetet ezért ideiglenesen a rendelkezésre álló tények alapján határozták meg, az alaprendelet 18. cikkével összhangban.

7.6.2.   Rendes érték

(61)

A hasonló termék hazai értékesítése két együttműködő gyártó esetében volt reprezentatív.

(62)

Az egyik gyártó a hazai piacon értékesített mind vele kapcsolatban álló, mind pedig független ügyfeleknek. A vele kapcsolatban álló ügyfélnek eladott termékeket ezután független ügyfeleknek értékesítették tovább. Mivel a két kapcsolatban álló vállalat a gyártás és az értékesítés tekintetében is együttműködött, a Bizottság úgy vélte, hogy egyetlen gazdasági egységnek lehet őket tekinteni. Ezért amikor ez lehetséges volt, a rendes értéket az első független fogyasztó által a rendes kereskedelmi forgalom keretén belül fizetett vagy fizetendő ár alapján állapította meg.

(63)

A legtöbb, e két együttműködő által értékesített terméktípus esetében nem volt a rendes kereskedelmi forgalom keretein belül megvalósított elegendő hazai értékesítés és a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdése szerint ki kellett számítani. Ebben az esetben az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése értelmében az SG&A kiadásokat a vállalatnak a hasonló termék gyártására és rendes kereskedelmi forgalom keretein belül történő értékesítésére vonatkozó adataira alapozták.

7.6.3.   Exportár

(64)

Mindkét exportáló gyártónál az exportárakat a független ügyfelek által a Közösségben ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

7.6.4.   Összehasonlítás

(65)

A megfelelő összehasonlítás érdekében indokolt és igazolt esetben a szállítási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és járulékos költségek, a csomagolási költségek, a hitelnyújtási költségek, a kedvezmények és bankdíjak tekintetében kiigazították a különbségeket.

7.6.5.   Dömpingkülönbözetek

(66)

A mintában nem szereplő együttműködő vállalatoknál a dömpingkülönbözetet a mintában szereplő, a Közösségbe irányuló tajvani export több mint 12 %-át képviselő vállalatok dömpingkülönbözetének súlyozott átlaga alapján számították ki. Ennek érdekében a a két nem együttműködő exportáló gyártó számára megállapított dömpingkülönbözeteket, amelyek az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeken alapultak, nem számították be az átlagba, az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése értelmében.

(67)

A vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitáson számított importár százalékában kifejezett ideiglenes dömpingkülönbözetek a következők:

Far Eastern Textile Ltd., Taipei 29,5 %.

Nan Ya Plastics Corporation, Taipei 29,5 %,

Tung Ho Spinning Weaving & Dyeing Co., Ltd., Taipei 14,7 %

Tuntex Distinct Corporation, Hsichih, Taipei County 18,2 %

Tuntex Synthetic Corporation, Hsichih, Taipei County 18,2 %

A mintában nem szereplő együttműködő vállalatok: 16,5 %

Minden más vállalat 29,5 %.

D.   KÁROK

1.   A közösségi termelés

(68)

A vizsgálati időszakban a vágott poliészter szálakat a Közösségben 18 vállalat állította elő:

nyolc panaszos közösségi gyártó, amelyek közül három a vizsgálat idején teljes mértékben együttműködött a Bizottsággal,

hat, a panaszt teljes mértékben támogató, de az eljárásban együtt nem működő gyártó,

négy olyan gyártó, amely a panasz időszakában nem nyilvánított véleményt és az eljárásban nem működött együtt.

(69)

A fentiek alapján az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése értelmében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a közösségi össztermelést a fent említett vállalatok által gyártott vágott polészter szálak alkotják.

2.   A közösségi gazdasági ágazat

(70)

Amint a (8) preambulumbekezdésben szerepel, három közösségi gyártó jelentkezett, bocsátotta rendelkezésre a megadott határidőn belül a kért információt és kívánt válaszolni a kérdőívre. Kérdőívet küldtek ki tehát e három közösségi gyártónak, amelyek támogatták a panaszt és teljes mértékben együttműködtek a vizsgálatokban. Ezek a gyártók az érintett termék közösségi előállításának több mint 25 %-át képviselik, és ezért az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése és az 5. cikke (4) bekezdése értelmében ők alkotják a közösségi gazdasági ágazatot.

3.   A közösségi fogyasztás

(71)

A közösségi fogyasztást a következők alapján állapították meg: az érintett termék érintett országokból történő behozatalának mennyisége a megadott adatokra támaszkodva és az Eurostat adataival kiegészítve; az Eurostat adatai alapján a behozatal minden más olyan harmadik országból, amelyekről tudott, hogy az érintett terméket gyártják és a Közösségbe exportálják; ehhez hozzáadták mind a közösségi iparág, mind más közösségi gyártók által a közösségi piacon értékesített volument. Az utóbbiakhoz a (143) preambulumbekezdésben említett mini-kérdőívekben megadott adatokat, az egyáltalán nem együttműködő közösségi gyártók esetében pedig a panaszban szereplő adatokat használták fel.

(72)

Ezen az alapon a közösségi fogyasztás kissé emelkedett a vizsgált időszakban: 2002 és a VI között 3 %-kal nőtt. 2002 – 2003 között előbb 5 %-kal csökkent, majd több mint 8 %-kal emelkedett, és a VI alatt elérte a 834 093 tonnát.

1.   táblázat

Fogyasztás az EU-ban (volumen)

 

2002

2003

2004

VI = 2005

Fogyasztás (tonna)

810 226

771 298

825 969

834 093

Index

100

95

102

103

4.   Az érintett behozatalok hatásainak összesített értékelése

(73)

Először is megvizsgálták, hogy a Tajvanról és Malajziából származó behozatalokat összesítve kell-e értékelni az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének megfelelően.

(74)

A Bizottság megállapította, hogy:

az érintett országokból származó behozatalra vonatkozóan megállapított dömpingkülönbözetek az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésében meghatározott de minimis küszöbértékek felett voltak,

a két országból érkező behozatal mennyisége az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdése értelmében nem elhanyagolható, mivel az országok piaci részesedése a VI alatt 2–13 % volt, és

tekintetbe véve az ezekből az országokból származó behozatalok közötti, valamint az ezen behozatalok és a közösségi hasonló termékek közötti versenyfeltételeket, az összesített vizsgálat megfelelőnek tűnt. Ennek érdekében a Bizottság elemezte az exportőrök piaci magatartását az exportárak és volumenek szempontjából. Megállapították, hogy az alákínálás szintje, amely 43 %-tól 50 %-ig terjed, viszonylag hasonló, és a két ország értékesítési árai ugyanazokat a tendenciákat követik, mint a közösségi gazdasági ágazat által termelt és eladott hasonló termék. Azt is megállapították, hogy az exportőrök a közösségi gazdasági ágazatéhoz hasonló értékesítési csatornákat használnak, nevezetesen a független vevőknek történő közvetlen eladást. A vizsgálat ezen kívül megmutatta, hogy az érintett behozatalok és a hasonló termék fizikai és kémiai jellemzői azonosak, és ezért a típusok egymással állnak versenyben,

az alábbi táblázatból látható, hogy a Tajvanról és Malajziából érkező behozatal, különösen 2004 és a VI vége között, jelentősen megnövekedett.

(75)

Az említett okokból ideiglenesen arra a következtetésre jutottak, hogy az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kritériumok mindegyike teljesül, és a Tajvanról és Malajziából származó behozatalokat tehát összesítve kell értékelni.

5.   Behozatal az érintett országokból

5.1.   Az érintett behozatal mennyisége és piaci részesedése

(76)

A két országból érkező behozatal volumene 2002 és a VI között megkétszereződött. Míg a behozatal 2002-ben 62 574 tonnára rúgott, a VI alatt 127 890 tonnát ért el. 2002–2003 között előbb 5 %-kal csökkent, majd 115 %-kal nőtt a VI végéig. A behozatal növekedése különösen 2004 és a VI között volt jelentős: 76 %.

2.   táblázat

Behozatal az érintett országokból

Behozatal (tonna)

2002

2003

2004

VI

Tajvan

58 679

54 869

66 915

111 390

Index

100

94

114

190