ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 358

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

49. évfolyam
2006. december 16.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

 

A Bizottság 1856/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

*

A Bizottság 1857/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról

3

 

 

A Bizottság 1858/2006/EK rendelete (2006. december 15.) bioetanolként való Közösségen belüli felhasználásra szánt boralkohol értékesítését célzó versenytárgyalási eljárás indításáról

22

 

*

A Bizottság 1859/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a 2007-es számviteli évre vonatkozó, adatszolgáltatási űrlaponkénti átalánydíjnak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat keretében való megállapításáról

30

 

*

A Bizottság 1860/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapításához adatokat szolgáltató üzemek kiválasztásáról szóló 1859/82/EGK rendelet módosításáról

31

 

*

A Bizottság 1861/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap formájáról szóló 2237/77/EGK rendelet módosításáról

33

 

*

A Bizottság 1862/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról szóló 622/2003/EK rendelet módosításáról ( 1 )

36

 

 

A Bizottság 1863/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az 1898/2005/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 22. egyedi pályázati eljárás tekintetében a vaj minimális értékesítési árának megállapításáról

38

 

 

A Bizottság 1864/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az 1898/2005/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 22. egyedi pályázati eljárás tekintetében a tejszín, a vaj és a vajkoncentrátum közösségi piacon történő értékesítésére vonatkozó maximális támogatás megállapításáról

40

 

 

A Bizottság 1865/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az 1898/2005/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 22. egyedi pályázati eljárás tekintetében a vajkoncentrátum maximális támogatásának megállapításáról

42

 

 

A Bizottság 1866/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a vaj minimális értékesítési árának meghatározásáról a 2771/1999/EK rendeletben nevezett folyamatos pályáztatás keretében kiadott 54. egyenkénti pályázati felhívásra

43

 

 

A Bizottság 1867/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a gabonaágazatban 2006. december 16-tól alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

44

 

*

A Bizottság 1868/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokból (AKCS-országok) származó mezőgazdasági termékek feldolgozásával készült mezőgazdasági termékekre és árukra alkalmazandó szabályokról szóló 2286/2002/EK tanácsi rendelet szarvasmarha-ágazatban történő alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 2247/2003/EK rendelet módosításáról

47

 

*

A Bizottság 1869/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodásban előírt, Svájcból származó, 160 kilogrammnál nagyobb tömegű élő szarvasmarhafélékre meghatározott behozatali vámkontingens alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2172/2005/EK rendelet módosításáról

49

 

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

Tanács

 

*

A Tanács határozata (2006. július 18.) az Európai Közösség és Barbados, Belize, a Kongói Köztársaság, a Fidzsi Köztársaság, a Guyanai Köztársaság, az Elefántcsontparti Köztársaság, Jamaica, a Kenyai Köztársaság, a Madagaszkári Köztársaság, a Malawi Köztársaság, a Mauritiusi Köztársaság, a Mozambiki Köztzársaság, a Suriname Köztársaság, Saint Kitts és Nevis, a Szváziföldi Királyság, a Tanzániai Egyesült Köztársaság, a Trinidad és Tobago Köztársaság, az Ugandai Köztársaság, a Zambiai Köztársaság, a Zimbabwei Köztársaság között a nádcukor 2005/2006-os szállítási időszakra vonatkozó garantált árairól szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás, valamint az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között a nádcukor 2005/2006-os szállítási időszakra vonatkozó garantált árairól szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről

51

 

 

Bizottság

 

*

A Bizottság határozata (2006. november 17.) az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló, az ITER-projekt közös megvalósítása érdekében létrejövő megállapodás és az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét megillető kiváltságokról és mentességekről szóló, az ITER-projekt közös megvalósítása érdekében létrejövő megállapodás ideiglenes alkalmazásáról (az értesítés a C(2006) 5557. számú dokumentummal történt)

60

Megállapodás az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról

62

Megállapodás az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét megillető kiváltságokról és mentességekről

82

 

*

A Bizottság határozata (2006. december 14.) a 2002/358/EK tanácsi határozat értelmében a Közösség és egyes tagállamai számára a Kiotói Jegyzőkönyv alapján előírt kibocsátási szintek meghatározásáról (az értesítés a C(2006) 6468. számú dokumentummal történt)

87

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/1


A BIZOTTSÁG 1856/2006/EK RENDELETE

(2006. december 15.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. december 16-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 15-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2006. december 15-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

052

118,3

204

77,5

999

97,9

0707 00 05

052

104,5

204

59,2

628

155,5

999

106,4

0709 90 70

052

134,0

204

70,1

999

102,1

0805 10 20

052

56,3

388

72,8

999

64,6

0805 20 10

052

30,7

204

61,3

999

46,0

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

052

69,1

624

71,9

999

70,5

0805 50 10

052

48,9

528

35,4

999

42,2

0808 10 80

388

107,5

400

86,4

404

94,2

720

73,3

999

90,4

0808 20 50

052

63,8

400

98,6

720

46,8

999

69,7


(1)  Az országok nómenklatúráját a 750/2005/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 126., 2005.5.19., 12. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.


16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/3


A BIZOTTSÁG 1857/2006/EK RENDELETE

(2006. december 15.)

a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjára,

közzétéve e rendelet tervezetét,

az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a Szerződés 87. cikkével összhangban kinyilvánítsa, hogy meghatározott feltételek mellett a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatás a közös piaccal összeegyeztethető, és nem tartozik a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség hatálya alá.

(2)

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (2) nem alkalmazandó a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre.

(3)

A Bizottság számos határozatában alkalmazta már a Szerződés 87. és 88. cikkét a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó kis- és középvállalkozásokra, és legutóbb a mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban (3) kifejtette ezzel kapcsolatos álláspontját. A Bizottság által az említett cikkek mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásokra történő alkalmazása során szerzett jelentős tapasztalat fényében indokolt, hogy a Bizottság – azzal a céllal, hogy biztosítsa a hatékony felügyeletet, valamint egyszerűsítse az adminisztrációt anélkül, hogy gyengítené a Bizottság által gyakorolt ellenőrzést – a 994/98/EK rendelettel ráruházott hatáskört is gyakorolja a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozások tekintetében, amennyiben a Szerződés 89. cikkét az ilyen termékekre alkalmazni kell.

(4)

Az elkövetkezendő évek során a mezőgazdaságnak a piac fejlődésével, a piacpolitikával és a kereskedelmi szabályokkal, a fogyasztói igényekkel és preferenciákkal, valamint a Közösség bővítésével kapcsolatosan felmerülő új körülményekhez és további változásokhoz kell alkalmazkodnia. E változások nemcsak a mezőgazdasági piacokat, hanem általában véve a vidéki térségek helyi gazdaságát is érintik. A vidékfejlesztési politikának törekednie kell a vidéki térségek versenyképességének helyreállítására és fokozására, és ennek érdekében hozzá kell járulnia e térségekben a munkahelyek megőrzéséhez és a munkahelyteremtéshez.

(5)

A kis- és középvállalkozások döntő szerepet töltenek be a munkahelyteremtésben és, általánosabban véve, a társadalmi stabilitás és a gazdasági hajtóerő egyik meghatározó tényezőjeként működnek. Mindazonáltal fejlődésüket gátolhatja a piac elégtelen működése. Gyakran nehezen jutnak tőkéhez vagy hitelhez egyes pénzpiacok kockázatkerülő természete folytán, valamint azért, mert esetleg csak korlátozott biztosítékokat tudnak nyújtani. Szűkös forrásaik következtében előfordulhat, hogy e vállalkozások csak korlátozott mértékben juthatnak információhoz, nevezetesen az új technológiát és a lehetséges piacokat illetően. E megfontolásokra tekintettel az e rendelettel mentesített támogatásoknak azt a célt kell szolgálniuk, hogy elősegítsék a kis- és középvállalkozások gazdasági tevékenységeinek fejlesztését, feltéve hogy az ilyen támogatás nem gyakorol a közös érdekkel ellentétes mértékű káros hatást a kereskedelmi feltételekre. E fejlesztéseket ösztönözni és támogatni kell a meglévő szabályok egyszerűsítésével, amennyiben e szabályokat alkalmazni kell a kis- és középvállalkozásokra.

(6)

A mezőgazdasági termékek Közösségen belül történő előállítását, feldolgozását és forgalmazását elsősorban a kis- és középvállalkozások végzik. Ugyanakkor jelentős különbségek vannak egyrészt az elsődleges előállítás szerkezete, másrészt pedig a mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása között. A mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása gyakran hasonlónak tűnik az ipari termékekéhez. Ezért célravezetőbbnek tűnhet eltérő megközelítést alkalmazni a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását illetően, és az ipari termékekre vonatkozó szabályok közé illeszteni be az e tevékenységekre vonatkozó előírásokat. Ezért – és az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és értékesítésével foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2003. december 23-i 1/2004/EK bizottsági rendelet (4) megközelítésével ellentétben – célszerű az elsődleges mezőgazdasági termelés jellegzetes igényeire irányuló mentesítő rendelet kidolgozása.

(7)

Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet (5) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (6) egyes, közösségi finanszírozás nélkül nyújtott tagállami támogatásban részesülő vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozóan már bevezette az egyedi állami támogatási szabályokat.

(8)

E rendelettel mentesíteni kell minden olyan támogatást, amely megfelel az itt megállapított követelményeknek, továbbá valamennyi támogatási programot, feltéve hogy az azok keretében nyújtható támogatások megfelelnek e rendelet valamennyi követelményének. A hatékony felügyelet biztosítása és az adminisztráció egyszerűsítése érdekében – a Bizottság által gyakorolt ellenőrzés gyengítése nélkül – a támogatási programoknak és a támogatási programokon kívül nyújtott egyedi támogatásoknak tartalmazniuk kell az e rendeletre való kifejezett hivatkozást.

(9)

Annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly jöjjön létre a támogatott ágazatban fellépő versenytorzító hatások lehető legkisebbre csökkentése és e rendelet célkitűzései között, nem mentesíthetők azon egyedi támogatások, amelyek meghaladnak egy meghatározott legnagyobb összeget, függetlenül attól, hogy az e rendelettel mentesített támogatási program keretében ítélik-e oda azokat.

(10)

E rendelet nem mentesítheti az exporttámogatásokat, illetve az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatásokat. Előfordulhat, hogy az ilyen támogatások összeegyeztethetetlenek a Közösség által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, vagy új, illetve meglévő termékek új piacra való bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeire nyújtott támogatás általában véve nem minősül exporttámogatásnak.

(11)

Az esetlegesen versenytorzító hatással járó különbségek megszüntetése, a kis- és középvállalkozásokat érintő különböző közösségi és nemzeti szintű kezdeményezések összehangolásának elősegítése, valamint az eljárási kérdések átláthatósága és a jogbiztonság érdekében a kis- és középvállalkozások e rendeletben használt fogalmának meg kell egyeznie a 70/2001/EK rendelet I. mellékletében megállapítottal.

(12)

A Bizottság kialakult gyakorlatával összhangban, és annak biztosítására, hogy a támogatások arányosak legyenek, és a szükséges összegre korlátozódjanak, a küszöbértékeket általános szabályként az elszámolható költségek köréhez viszonyított támogatási intenzitásban, és nem a legnagyobb támogatási összegben kell kifejezni.

(13)

Annak meghatározása érdekében, hogy egy adott támogatás e rendelet szerint összeegyeztethető-e a közös piaccal vagy sem, a támogatási intenzitást és így a támogatás támogatástartalom formájában kifejezett összegét kell figyelembe venni. A több részletben folyósított támogatás támogatástartalmának kiszámítása az odaítélés idején fennálló piaci kamatlábak alkalmazását kívánja meg. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok egységes, átlátható és egyszerű alkalmazása érdekében e rendelet alkalmazásában a piaci kamatlábak tekintendők referencia-kamatlábnak, amelyet a Bizottság időről időre objektív kritériumok alapján határoz meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint az interneten.

(14)

Az átláthatóság és a hatékony ellenőrzés biztosítása érdekében ez a rendelet csak az átlátható támogatási intézkedésekre alkalmazható. Ilyenek azok a támogatási intézkedések (például a vissza nem térítendő támogatások, a kamattámogatások és a maximált összegű pénzügyi ösztönzők), amelyek esetében a bruttó támogatási egyenértéket előre pontosan ki lehet számítani a támogatásra jogosult kiadások százalékában kifejezve anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni. Az állami kölcsönök átláthatónak tekinthetők, feltéve ha mögöttük a szokásos fedezet áll és nem járnak rendkívüli kockázattal, s ennélfogva nem minősülnek állami garanciaelemet tartalmazó programnak. Elvileg az állami kezességvállalást tartalmazó támogatási programok, illetve állami kezességvállalási elemet tartalmazó állami kölcsönök nem minősülnek átláthatónak. Mindazonáltal az ilyen állami támogatások átláthatónak tekinthetők, amennyiben a program bevezetése előtt az állami kezességvállalás támogatási intenzitásának kiszámításához alkalmazott módszer a Bizottságnak e rendelet elfogadását követően történő bejelentése után a Bizottság által elfogadásra került. A módszert a Bizottság a Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló közlemény alapján értékeli (7). Az állami részvétel és a kockázati tőkebefektetés formájában megvalósuló támogatás nem tekinthető átlátható támogatásnak. A nem átlátható támogatási intézkedéseket minden esetben be kell jelenteni a Bizottságnak. A nem átlátható támogatási intézkedésekről szóló értesítéseket a Bizottság legfőképpen a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó, az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokban szereplő szempontok fényében értékeli.

(15)

A Bizottságnak az agrárszektorban nyújtott állami támogatások értékelésével kapcsolatosan kialakult gyakorlatával összhangban nem szükséges különbséget tenni a kisvállalkozások és a középvállalkozások között. Egyes támogatási típusok esetén indokolt meghatározni az egy kedvezményezettnek nyújtható támogatás legnagyobb összegét.

(16)

A Bizottság tapasztalatának fényében a támogatások felső határát olyan szinten kell rögzíteni, amely megfelelő egyensúlyt teremt a támogatott ágazatban fellépő versenytorzító hatások lehető legkisebbre csökkentése, valamint az agrárszektorban működő kis- és középvállalkozások által folytatott gazdasági tevékenységek fejlesztésének előmozdítására irányuló célkitűzések között. A Közösség által finanszírozott támogatási intézkedésekkel fennálló koherencia érdekében a felső határokat össze kell hangolni az 1257/1999/EK rendeletben és az 1698/2005/EK rendeletben rögzített értékekkel.

(17)

Indokolt olyan további feltételeket megállapítani, amelyeknek az e rendelettel mentesített támogatási programoknak, illetve egyedi támogatásoknak eleget kell tenniük. Számításba kell venni a közös piacszervezések alapján fennálló valamennyi termelési, illetve közösségi támogatási korlátozást. Tekintettel a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjára, a támogatásnak általános szabályként nem lehet kizárólag az a hatása, hogy folyamatosan vagy időről időre csökkenti a kedvezményezettet szokásosan terhelő működési költségeket, továbbá arányosnak kell lennie azokkal a hátrányokkal, amelyeket a Közösség érdekében állónak ítélt társadalmi és gazdasági előnyök biztosítása érdekében fel kellene számolni. Az olyan állami támogatási intézkedések, amelyek célja egyszerűen a termelők pénzügyi helyzetének javítása, de amelyek semmilyen módon nem járulnak hozzá az ágazat fejlődéséhez, és különösen az olyan támogatások, amelyek odaítélésére kizárólag az ár, mennyiség vagy termelési egység, illetve egységnyi termelőeszköz alapján kerül sor, működési támogatásoknak minősülnek, amelyek összeegyeztethetetlenek a közös piaccal. Továbbá az ilyen támogatások valószínűleg zavarólag hatnak a közös piacszervezések mechanizmusainak működésére is. Ezért indokolt egyes támogatási típusokra korlátozni e rendelet alkalmazási körét.

(18)

E rendeletnek az elhelyezkedésre való tekintet nélkül mentesítenie kell a kis- és középméretű mezőgazdasági üzemeknek nyújtható támogatást. A beruházások és a munkahelyteremtés hozzájárulhat a kedvezőtlen helyzetű régiók és az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontja i., ii. és iii. alpontjában említett területek gazdasági fejlődéséhez. Az ezeken a területeken működő kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemek egyaránt szenvednek a terület strukturális hátrányai és a vállalkozás méretéből adódó nehézségek miatt. Emiatt helyénvaló, hogy az ezekben a térségekben működő kis- és középvállalkozások magasabban megállapított plafonértékeket élvezzenek.

(19)

A célirányos beruházási támogatásokból eredő torzulások kockázatának következtében, továbbá annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők szabadon dönthessenek arról, hogy milyen termékekbe fektetnek be, az e rendelettel mentesített beruházási támogatások nem korlátozódhatnak meghatározott mezőgazdasági termékekre. Ez a feltétel nem gátolhatja az egyes tagállamokat abban, hogy kizárjanak egyes mezőgazdasági termékeket az ilyen támogatások vagy támogatási programok köréből, nevezetesen olyan esetben, ha nincsenek szokásos piaci értékesítési lehetőségek. Továbbá egyes beruházástípusokat természetükből eredően ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(20)

Amennyiben a támogatás odaítélésére a Közösség szintjén újonnan bevezetett előírásokhoz való alkalmazkodás céljából kerül sor, a tagállamok nem hosszabbíthatják meg a mezőgazdasági termelők részére biztosított adaptációs időszakot az ilyen szabályok végrehajtásának elhalasztásával. Ezért egyértelműen meg kell állapítani azt az időpontot, amelytől az új jogszabályok már nem tekinthetők újonnan bevezetettnek.

(21)

A mezőgazdasággal kapcsolatos egyes tanácsi rendeletek meghatározott engedélyezési eljárást írnak elő a tagállamok által – gyakran közösségi finanszírozással egybekötve vagy annak kiegészítéseként – nyújtott támogatások kifizetésére vonatkozóan. Mindazonáltal az ilyen rendelkezések általában nem mentesítenek a Szerződés 88. cikke szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben az adott támogatás megfelel a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételeknek. Mivel az említett rendeletek egyértelműen meghatározzák az ilyen támogatásokra vonatkozó feltételeket, és/vagy ezeket az intézkedéseket e rendeletek meghatározott rendelkezései szerint kell közölni a Bizottsággal, nincs szükség a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésén alapuló további külön bejelentésre annak érdekében, hogy a Bizottság elvégezhesse az ilyen jellegű intézkedések értékelését. A jogbiztonság céljából e rendeletben hivatkozni kell az említett rendelkezésekre, és ezért nem szükséges a Szerződés 88. cikke alapján bejelenteni ezeket az intézkedéseket, amennyiben előzetesen biztosítható, hogy kizárólag kis- és középvállalkozások részesülnek ilyen támogatásban.

(22)

Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás minden esetben szükséges legyen, és ösztönzőleg hasson az egyes tevékenységek fejlesztésére, e rendelet nem mentesítheti az olyan tevékenységhez nyújtott támogatást, amelyre a kedvezményezett csupán piaci feltételek mellett is vállalkozna. Nem nyújtható visszamenőleges támogatás olyan tevékenységhez, amelyet a kedvezményezett már elvégzett.

(23)

E rendelet nem mentesítheti az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében más állami támogatással – a nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok által odaítélt támogatásokat is ideértve – vagy az 1698/2005/EK rendelet keretében odaítélt állami támogatással vagy közösségi támogatással halmozott támogatásokat, amennyiben az így halmozott összeg meghaladja az e rendeletben meghatározott egyes küszöbértékeket. Az ezen rendelet alapján mentesített támogatás nem kumulálható az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági és a halászati ágazat de minimis támogatásaira történő alkalmazásáról szóló, 2004. október 6-i 1860/2004/EK bizottsági rendelet (8) értelmében vett de minimis (csekély összegű) támogatással ugyanazon elszámolható kiadás vagy beruházási projekt tekintetében, amennyiben a halmozódás eredményeképpen a támogatásintenzitás meghaladná a rendeletben rögzített szintet.

(24)

Az átláthatóság és a hatékony ellenőrzés biztosítása érdekében a 994/98/EK rendelet 3. cikkével összhangban indokolt olyan szabványos formátum létrehozása, amelyben a tagállamok az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel céljából közlik az összefoglaló információkat a Bizottsággal, amikor támogatási program megvalósítására vagy ilyen programon kívüli egyedi támogatás odaítélésére kerül sor e rendelet alapján. Ugyanezen okokból indokolt szabályokat létrehozni a tagállamok által az e rendelet alapján mentesített támogatásokról vezetendő nyilvántartást illetően. A tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó éves jelentés céljából kívánatos, hogy a Bizottság kialakítsa erre vonatkozó konkrét követelményeit. Tekintettel a szükséges technológia széles körű rendelkezésre állására, az összefoglaló információt és az éves jelentést számítógépes formában kell elkészíteni.

(25)

Egy tagállam e rendeletben megállapított jelentéstételi kötelezettségének elmulasztása lehetetlenné teheti a Bizottság számára, hogy elvégezhesse a Szerződés 88. cikkének (1) bekezdésén alapuló ellenőrzési feladatát, és különösen annak felmérését, hogy az e rendelettel mentesített támogatások kumulatív gazdasági hatása a közös érdekkel ellentétes mértékű káros hatást gyakorol-e a kereskedelem feltételeire. Az állami támogatások kumulatív hatásának értékelése különösen szükséges abban az esetben, ha ugyanaz a kedvezményezett több forrásból is részesülhet támogatásban, ami egyre gyakrabban fordul elő a mezőgazdaságban. Ezért rendkívül fontos, hogy az e rendelet szerinti támogatások nyújtása előtt az egyes tagállamok mielőbb megfelelő információt bocsássanak a Bizottság rendelkezésére.

(26)

A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalatoknak szóló támogatásokra a más ágazatok kis- és középvállalkozásaira vonatkozóan a 70/2001/EK rendeletben foglalt szabályoknak kell vonatkozniuk. Az 70/2001/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(27)

Az 1/2004/EK rendelet értelmében mentesített állami támogatás továbbra is mentességet élvez, amennyiben az teljesíti a rendeletben foglalt valamennyi feltételt.

(28)

Indokolt átmeneti rendelkezéseket megállapítani az e rendelet hatálybalépése előtt nyújtott olyan támogatásokra vonatkozóan, amelyeket a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt kötelezettség megsértésével elmulasztottak bejelenteni.

(29)

E rendelet nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy bejelentsék a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokat. A bejelentéseket a Bizottság e rendelet figyelembevételével, a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó, az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások alapján értékeli. Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő bejelentések értékelésére először e rendelet figyelembevételével, majd – amennyiben az itt megállapított feltételek nem teljesülnek – a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó, agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások alapján kerül sor.

(30)

A Bizottság e téren szerzett tapasztalatainak és különösen az állami támogatási politika felülvizsgálatának általában szükséges gyakoriságának fényében indokolt korlátozni e rendelet alkalmazásának időtartamát. Amennyiben e rendelet meghosszabbítás nélkül vesztené hatályát, az e rendelettel már mentesített támogatási programok további hat hónapig mentesek maradnak, hogy a tagállamoknak legyen idejük alkalmazkodni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1.   FEJEZET

ALKALMAZÁSI KÖR, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS FELTÉTELEK

1. cikk

Alkalmazási kör

(1)   Ezt a rendeletet a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és középméretű mezőgazdasági üzemeknek nyújtott átlátható támogatásokra kell alkalmazni. A 9. cikk sérelme nélkül ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatban felmerülő kiadásokhoz nyújtott támogatásokra.

(2)   E rendelet 16. cikke (1) bekezdése a) pontjának sérelme nélkül, e rendelet nem alkalmazható:

a)

exporttal kapcsolatos tevékenységhez nyújtott támogatásra, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat létrehozásához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatásra;

b)

importárukkal szemben hazai termékek használatától függő támogatásra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet vonatkozásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1.

„támogatás”: a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésében megállapított valamennyi kritériumnak megfelelő intézkedés;

2.

„mezőgazdasági termék”:

a)

a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, a 104/2000/EK tanácsi rendelet (9) alkalmazási körébe tartozó halászati és akvakultúra-termékek kivételével;

b)

a 4502, a 4503 és a 4504 KN-kód alá tartozó termékek (parafatermékek);

c)

tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek, az 1898/87/EGK tanácsi rendelet (10) 3. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint;

3.

„mezőgazdasági termékek feldolgozása”: mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, ahol a keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve az olyan gazdálkodási tevékenységet, amely az első eladásra váró állati vagy növényi termék előkészítéséhez szükséges;

4.

„mezőgazdasági termékek forgalmazása”: értékesítés, értékesítésre való felkínálás, leszállítás vagy egyéb módon történő forgalomba hozatal céljából való birtoklás vagy kiállítás, kivéve az elsődleges termelő első eladását viszonteladóknak vagy feldolgozóknak, illetve bármely tevékenységet, amely a termék első eladásához szükséges; amennyiben az elsődleges termelő a végső fogyasztónak az ilyen fajta értékesítésre fenntartott helyszíntől eltérő helyen ad el, az forgalmazásnak minősül;

5.

„kis- és középvállalkozások” (KKV): a 70/2001/EK rendelet I. mellékletében meghatározottak szerinti kis- és középvállalkozások;

6.

„bruttó támogatási intenzitás”: a projekt elszámolható költségeinek százalékában kifejezett támogatási összeg. Valamennyi felhasznált számadatot a közvetlen adók levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást vissza nem térítendő támogatás formájában ítélik oda, a támogatási összeg a támogatási egyenérték. A több részletben kifizetendő támogatást az odaítélésekor érvényes értékére kell diszkontálni. A diszkontálásra és kedvezményes kamatozású kölcsön esetében a támogatástartalom kiszámítására az odaítélés idején érvényes referencia-kamatlábat kell használni;

7.

„minőségi termék”: az 1698/2005/EK rendelet 32. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelő termék;

8.

„természeti csapáshoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek”: olyan időjárási körülmények – így például fagy, jégeső, jég, eső vagy aszály –, amelyek a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagában az adott mezőgazdasági termelő szokásos éves termésének több mint 30 %-át elpusztítják;

9.

„kedvezőtlen helyzetű térségek”: a tagállamok által az 1257/1999/EK rendelet 17. cikke alapján meghatározott térségek;

10.

„az újonnan bevezetett minimumszabályoknak megfelelően eszközölt beruházás”:

a)

amennyiben a szabályok nem írnak elő átmeneti időszakot, azok a beruházások, amelyek ténylegesen elkezdődtek azt az időpontot követő legfeljebb két éven belül, amelytől ezeket a szabályokat a gazdasági szereplők számára kötelezővé kell tenni; vagy

b)

amennyiben a szabályok átmeneti időszakot írnak elő, azok a beruházások, amelyek ténylegesen elkezdődtek azt az időpontot megelőzően, amelytől ezeket a szabályokat a gazdasági szereplők számára kötelezővé kell tenni;

11.

„fiatal mezőgazdasági termelők”: az 1698/2005/EK rendelet 22. cikkében meghatározott mezőgazdasági terméket előállító termelők;

12.

„termelői csoport”: olyan csoport, amelyet azzal a céllal hoznak létre, hogy tagjai termelését és kibocsátását a közös piacszervezések célkitűzéseinek keretein belül – különösen a kínálat koncentrációja révén – közösen a piac követelményeihez igazítsa;

13.

„termelői szövetség”: olyan elismert termelői csoportokból álló szövetség, amely nagyobb léptékben ugyanazokat a célkitűzéseket követi;

14.

„elhullott állomány”: azok az állatok, amelyeket farmon, egy telephelyen vagy szállítás közben végleges kórisme birtokában vagy anélkül eutanázia alkalmazásával leöltek, vagy ott elpusztultak (beleértve a halva született vagy meg nem született állatokat) és nem emberi fogyasztás céljából vágták le őket;

15.

„a TSE- és BSE-vizsgálatok költségei”: minden költség, beleértve a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) X. mellékletének C. fejezetével összhangban végzett vizsgálatokhoz szükséges minták vizsgálati készleteinek, valamint a minták levételének, szállításának, vizsgálatának, tárolásának és megsemmisítésének költségeit;

16.

„a nehéz helyzetben lévő vállalkozások”: a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások (12) szerinti vállalkozások;

17.

„pótló beruházás”: az a beruházás, amely egy új és korszerű épülettel vagy géppel egyszerűen lecseréli a meglévő épületet vagy gépet, vagy annak részeit, anélkül, hogy legalább 25 %-kal növelné a termelési kapacitást vagy alapvetően megváltoztatná a termelés jellegét vagy az alkalmazott technológiát. Sem egy legalább 30 éves mezőgazdasági épület teljes lebontása és korszerű épülettel való felcserélése, sem egy mezőgazdasági épület teljes felújítása nem tekinthető pótló beruházásnak. Egy felújítás akkor tekinthető teljes felújításnak, amennyiben költségei az új épület értékének legalább 50 %-át teszik ki;

18.

„átlátható támogatás”: azok a támogatási intézkedések, amelyek esetében a bruttó támogatási egyenértéket a támogatásra jogosult kiadások százalékában kifejezve ex ante pontosan ki lehet számítani kockázatértékelés elvégzése nélkül is (ilyenek például a vissza nem térítendő támogatásokat, kamattámogatásokat és maximált összegű pénzügyi ösztönzőket alkalmazó intézkedések).

3. cikk

A mentesség feltételei

(1)   Az a támogatási programon kívüli átlátható egyedi támogatás, amely megfelel e rendelet valamennyi feltételének, a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy a 20. cikk (1) bekezdésében előírt összefoglaló információt benyújtották, és a támogatás kifejezetten utal e rendeletre, hivatkozva annak címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére.

(2)   Az e rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek megfelelő átlátható támogatási program a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy:

a)

az ilyen program keretében odaítélhető támogatások megfelelnek az e rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek;

b)

a program kifejezetten utal e rendeletre, hivatkozva annak címére és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére;

c)

a 20. cikk (1) bekezdésében előírt összefoglaló információt benyújtották.

(3)   A (2) bekezdésben említett program alapján nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy a közvetlenül nyújtott támogatás megfelel e rendelet valamennyi feltételének.

(4)   Azokról a támogatásokról, amelyek nem tartoznak ezen vagy a 994/98/EK rendelet 1. cikke alapján elfogadott más rendeletek, vagy az ezen rendelet 17. cikkében felsorolt rendeletek hatálya alá, a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésével összhangban kell értesíteni a Bizottságot. Ezeket a támogatásokat a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó, az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokban lefektetett szempontokkal összhangban kell értékelni.

2.   FEJEZET

TÁMOGATÁSI KATEGÓRIÁK

4. cikk

Mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházás

(1)   A Közösségen belüli gazdaságokban mezőgazdasági termékek elsődleges előállítása céljából végrehajtott beruházáshoz nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy megfelel a (2)–(10) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(2)   A bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg:

a)

a támogatható beruházások 50 %-át a kedvezőtlen adottságú területek vagy az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontja i., ii. és iii. alpontjában említett területek esetében, amelyeket a tagállamok az említett rendelet 50. és 94. cikkével összhangban jelöltek ki;

b)

egyéb régiókban a támogatható beruházás 40 %-át;

c)

a támogatható beruházások 60 %-át a kedvezőtlen adottságú területek vagy az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett területek esetében, amelyeket a tagállamok az említett rendelet 50. és 94. cikkével összhangban jelöltek ki, illetve 50 %-át egyéb régiókban, a fiatal mezőgazdasági termelő által a tevékenységének megkezdését követő öt éven belül végrehajtott beruházás esetén;

d)

a támogatható beruházások 75 %-át legkülső régiókban és a 2019/93/EGK tanácsi rendelet (13) szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken;

e)

a támogatható beruházások 75 %-át az a) pontban említett régiókban és 60 %-át azokban az egyéb régiókban, amelyekben a beruházások a környezet megóvása és védelme, az állattenyésztő vállalkozások higiéniai körülményeinek javulása vagy az állatokkal való kíméletes bánásmód miatt többletköltségeket eredményeznek. E többlettámogatás csak olyan beruházásra nyújtható, amely meghaladja a hatályos közösségi minimumkövetelményeket, vagy amelynek célja újonnan bevezetett minimumszabályok betartásának biztosítása. A többlettámogatás a szükséges elszámolható többletköltségekre korlátozódik, és nem alkalmazható olyan beruházások esetében, amelyek a termelési kapacitás növekedését eredményezik.

(3)   A beruházásnak különösen a következő célkitűzésekre kell irányulnia:

a)

a termelési költségek csökkentésére;

b)

az előállítás javulására és átcsoportosítására;

c)

minőségjavításra;

d)

a természeti környezet megóvására és minőségének javítására, vagy a higiéniai körülmények vagy az állatjóllét színvonalának javítására.

(4)   Az elszámolható kiadások közé tartoznak az alábbiak:

a)

ingatlanok építése, megszerzése vagy fejlesztése;

b)

gépek és berendezések – ideértve a számítógépes szoftvereket is – vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c)

az a) és b) alpont alatti kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, mint az építészek, mérnökök és tanácsadók díjai, a megvalósíthatósági tanulmányok, valamint a szabadalmak és használati engedélyek megszerzése.

A bérleti szerződéssel kapcsolatos, az első albekezdés b) pontjában fel nem sorolt egyéb költségek (adó, a bérbeadó haszonkulcsa, kamat-refinanszírozási költségek, általános költségek, biztosítási díjak stb.) nem minősülnek elszámolható kiadásnak.

(5)   Támogatást csak azoknak a mezőgazdasági üzemeknek lehet megítélni, amelyek nem minősülnek nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

Támogatás nyújtható abból a célból, hogy a kedvezményezett képes legyen eleget tenni a környezettel, a higiéniával és az állatjóléttel kapcsolatosan újonnan bevezetett minimumszabályoknak.

(6)   Nem nyújtható támogatás a közös piacszervezések létrehozásáról szóló tanácsi rendeletekben megállapított tiltások vagy korlátozások megszegésével még akkor sem, ha az ilyen tiltások és korlátozások csak a közösségi támogatásokra vonatkoznak.

(7)   A támogatás nem szorítkozhat meghatározott mezőgazdasági termékekre és ezért valamennyi mezőgazdasági ágazat előtt nyitva kell állnia, mindaddig, amíg a tagállam fölös kapacitás vagy a felvevőpiacok hiányában egyes termékeket ki nem zár. Nem nyújtható támogatás az alábbiakra:

a)

termelési jogok, állatok és egynyári növények vásárlása;

b)

egynyári növények telepítése;

c)

víztelenítő vagy öntözőberendezések megvásárlása, kivéve ha a beruházás a vízfelhasználást a korábbi szint legalább 25 %-ával csökkenti;

d)

egyszerű pótló beruházások.

(8)   Támogatás adható olyan nem építkezési célra szánt föld vásárlására, amely a beruházás elszámolható költségeinek legfeljebb 10 %-ába kerül.

(9)   Az egyedi vállalkozásnak nyújtott legmagasabb támogatás nem haladhatja meg a 400 000 eurót három pénzügyi évből álló bármely periódus során, vagy az 500 000 eurót, ha a vállalkozás az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett kedvezőtlen adottságú területen található, amelyeket a tagállamok az említett rendelet 50. és 94. cikkével összhangban jelöltek ki.

(10)   Nem adható támogatás olyan termék előállításához, amely tejet, illetve tejterméket utánoz vagy helyettesít.

5. cikk

A hagyományos tájkép és épületek megőrzése

(1)   A hagyományos tájkép és épületek megőrzéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy megfelel az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2)   A gazdaságok területén található, nem termelési célt szolgáló kulturális örökségek, így például a régészeti vagy történelmi jellegzetességek megőrzésére irányuló beruházások vagy jelentős munkálatok tekintetében felmerülő költségek tényleges összege 100 %-ának erejéig nyújtható támogatás. Az ilyen költségek évi 10 000 euro összeghatárig magukban foglalhatják a mezőgazdasági termelő vagy alkalmazottai által végzett munkáért járó méltányos ellentételezést is.

(3)   A gazdaságokban található termelési eszközök hagyományos vonásainak (pl. gazdasági épületek) megőrzését szolgáló befektetésekkel vagy tőkeberuházásokkal összefüggésben felmerült tényleges kiadások 60 %-áig, vagy az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontja i., ii. és iii. alpontjában említett kedvezőtlen adottságú területen – amelyeket a tagállamok az említett rendelet 50. és 94. cikkével összhangban jelöltek ki –, 75 %-ig terjedő támogatás adható, feltéve hogy a befektetés következtében nem növekszik meg a gazdaság termelési kapacitása.

A termelési kapacitás növekedése esetén a 4. cikk (2) bekezdésében megállapított beruházási támogatási mértékek alkalmazandók a szokásos korszerű anyagok felhasználásával végzett megfelelő munkálatokból eredő elszámolható kiadások tekintetében. További támogatás nyújtható az épület kulturális örökség jellegének megőrzéséhez szükséges hagyományos anyagok felhasználásával járó többletköltségek 100 %-áig.

6. cikk

Gazdasági épületek közérdekből történő áthelyezése

(1)   A gazdasági épületek áthelyezéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy közérdekből történik, és megfelel az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

Az e cikk alapján nyújtott támogatás indokául felhozott közérdek fogalmát az egyes tagállamok vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

(2)   Amennyiben a közérdekből történő áthelyezés pusztán meglévő létesítmények lebontásából, elszállításából és újbóli felépítéséből áll, a támogatás a ténylegesen felmerülő költségek 100 %-áig terjedhet.

(3)   Amennyiben a közérdekből történő áthelyezés folytán létrejött korszerűbb létesítmények eredményeképpen a mezőgazdasági termelőnek előnye származik, akkor ez a mezőgazdasági termelő köteles a szóban forgó létesítmények az áthelyezés után megemelkedett értékének legalább 60 %-át, kedvezőtlen adottságú területeken, vagy az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett területeken, amelyeket a tagállamok az említett rendelet 50. és 94. cikkével összhangban jelöltek ki, pedig 50 %-át visszajuttatni. Amennyiben a kedvezményezett fiatal mezőgazdasági termelő, e hozzájárulás mértéke legalább 55 %, illetve 45 %.

(4)   Amennyiben a közérdekből történő áthelyezés folytán megnő a termelés, a kedvezményezett a növekedéssel összefüggő költségek legalább 60 %-át, kedvezőtlen adottságú területeken, vagy az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett területeken, amelyeket a tagállamok az említett rendelet 50. és 94. cikkével összhangban jelöltek ki, pedig 50 %-át köteles visszajuttatni. Amennyiben a kedvezményezett fiatal mezőgazdasági termelő, e hozzájárulás mértéke legalább 55 %, illetve 45 %.

7. cikk

Fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás

A fiatal gazdálkodók tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben teljesülnek az 1698/2005/EK rendelet 22. cikkében foglalt feltételek.

8. cikk

Korengedményes nyugdíjazáshoz nyújtott támogatás

A korengedményes nyugdíjazáshoz nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, az alábbi feltételek alapján:

a)

teljesülnek az 1698/2005/EK rendelet 23. cikkében megállapított kritériumok és a Bizottság által az említett cikk végrehajtásáról elfogadott szabályok;

b)

a kereskedelmi jellegű mezőgazdasági tevékenység állandó jelleggel és véglegesen megszűnik.

9. cikk

Termelői csoportoknak nyújtott támogatás

(1)   A termelői csoportok vagy termelői szövetségek tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy megfelel az e cikk (2)–(8) bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek.

(2)   Az alábbiak részesülhetnek az (1) bekezdésben említett támogatásban, feltéve hogy az érintett tagállam jogszabályai alapján pénzügyi támogatásra jogosultak:

a)

mezőgazdasági termékek előállításában részt vevő termelői csoportok és termelői szövetségek; és/vagy

b)

földrajzi jelzések és eredet- vagy minőségmegjelölések közösségi joggal összhangban történő használatának felügyeletéért felelős termelői szövetségek.

A termelői csoport vagy szövetség belső szabályaiban kötelezni kell a tagokat arra, hogy termékeik forgalmazását az adott csoport, illetve szövetség által a kínálatra és a forgalomba hozatalra vonatkozóan megállapított szabályokkal összhangban végezzék. Ezek a szabályok megengedhetik, hogy termékeik valamely hányadát közvetlenül maguk a termelők forgalmazhassák. A csoportba vagy szövetségbe belépő termelők részére elő kell írni, hogy legalább három évig fenntartsák tagságukat, és legalább 12 hónappal előre jelezzék kilépési szándékukat. Továbbá közös termelési szabályokat kell előírniuk, különösen a termékminőséget és a biogazdálkodást, a környezet védelmét szolgáló egyéb gyakorlatot illetően, valamint közös szabályokat a termékek forgalomba hozatalára és a termékinformációra vonatkozóan, különös tekintettel a betakarításra és a rendelkezésre álló készletekre. Mindazonáltal továbbra is a termelők felelnek gazdaságuk irányításáért. A termelői csoport vagy szövetség keretében kötött megállapodásoknak mindenben meg kell felelniük a versenyjog vonatkozó rendelkezéseinek, különösen a Szerződés 81. és 82. cikkének.

(3)   Az elszámolható kiadások közé tartozhat a megfelelő helyiségek bérlése, irodai berendezések beszerzése – ideértve a számítógépes hardvert és szoftvereket is –, az igazgatási személyzet költségei, valamint az általános, jogi és igazgatási költségek. Amennyiben helyiségek vásárlására kerül sor, a helyiségekkel kapcsolatos elszámolható kiadásokat a piaci áron számított bérleti költségek mértékére kell korlátozni.

(4)   Nem nyújtható támogatás az ötödik évet követően felmerülő költségekre, illetve a termelői szervezet elismerése utáni hetedik évet követően. Ez a rendelkezés nem érinti az olyan elszámolható kiadásokra nyújtott támogatást, amelyek a kedvezményezett forgalmában évről évre bekövetkező, legalább 30 %-os növekedésre korlátozódnak és abból erednek, amennyiben az ilyen növekedés új tagok csatlakozásának és/vagy a termékskála bővítésének eredménye.

(5)   Nem nyújtható támogatás olyan termelői szervezeteknek, mint például a társaságok vagy a szövetkezetek, amelyek célja egy vagy több gazdaság vezetése, és amelyek ennek következtében valójában egyedi termelőnek minősülnek.

(6)   Nem nyújtható támogatás egyéb olyan mezőgazdasági szövetségeknek, amelyek a mezőgazdasági termelés szintjén látnak el különböző feladatokat – mint például a kölcsönös segítségnyújtás, a gazdaságok tehermentesítése és a gazdaságok irányításával kapcsolatos szolgáltatások – az egyes tagjaik gazdaságában anélkül, hogy közösen részt vennének a kínálat piaci igényekhez történő igazításában.

(7)   Az egyes termelői csoportoknak vagy szövetségeknek e cikk alapján nyújtott támogatás teljes összege nem haladhatja meg a 400 000 eurót.

(8)   Nem nyújtható támogatás olyan termelői csoport vagy szövetség részére, amelynek célkitűzései összeegyeztethetetlenek az egyes közös piacszervezések létrehozásáról szóló tanácsi rendeletek bármelyikével.

10. cikk

Állat- és növénybetegségek és kártevő fertőzés tekintetében adott támogatás

(1)   A mezőgazdasági termelőket az állat- és növénybetegségek vagy kártevő fertőzések megelőzése és felszámolása során felmerült költségekhez, az egészségügyi ellenőrzések, tesztek és más szűrési intézkedések, az oltóanyagok, gyógyszerek és növényvédő szerek megvásárlásának és alkalmazásának költségeihez, az állatok vágási és megsemmisítési költségeihez és a termények megsemmisítési költségeihez nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az alábbi, illetve a (4)–(8) bekezdésben foglalt feltételeknek:

a)

a bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 100 %-ot;

b)

a támogatást támogatott szolgáltatások formájában kell nyújtani és nem tartalmazhat a termelőknek adott közvetlen pénzkifizetéseket.

(2)   A termelőknek az állat- és növénybetegségek vagy kártevő fertőzés okozta károk ellentételezéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy megfelel a (4)–(8) bekezdésben meghatározott feltételeknek:

a)

a kártalanítás kiszámításának kizárólagos alapja

i.

a betegség vagy kártevőfertőzés által elpusztított állatok vagy növények, illetve a közhatalom által a kötelező állami megelőzés vagy felszámolás keretében elpusztított állatok vagy növények piaci értéke;

ii.

a zárlat alá helyezési kötelezettségből és az újrakészletezési vagy újraültetési nehézségekből eredő bevételi veszteségek;

b)

a bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 100 %-ot;

c)

a támogatás olyan betegségek által előidézett károkra korlátozódik, amelyek kitörését az állami hatóságok hivatalosan elismerték.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés alapján elszámolható legmagasabb költségösszeget vagy támogatásra jogosító kárt az alábbiak csökkentik:

a)

a biztosítási program keretében kapott bármely összeg; és

b)

a betegség következtében fel nem merült költségek, amelyek felmerülhettek volna.

(4)   A kifizetéseket olyan betegségek vagy kártevők kapcsán kell teljesíteni, amelyekre nézve közösségi vagy nemzeti rendelkezések vannak érvényben, törvényi rendelkezés, rendelet vagy közigazgatási intézkedés formájában. A kifizetéseket tehát a szóban forgó betegség vagy kártevő megelőzésére, az ellene való védekezésre vagy a felszámolására irányuló közösségi, nemzeti vagy regionális szintű állami program keretében kell teljesíteni. A betegségeket vagy kártevőfertőzéseket egyértelműen azonosítani kell a programban, amelynek tartalmaznia kell a vonatkozó intézkedések ismertetését is.

(5)   A támogatás nem vonatkozhat arra a betegségre, amelyre vonatkozóan a közösségi jogszabályok speciális díjakat írnak elő az ellenőrzési intézkedéseket illetően.

(6)   A támogatás nem vonatkozhat azokra az intézkedésekre, amelyekre vonatkozóan a közösségi jogszabályok előírják, hogy azok költségeit a mezőgazdasági üzem viseli, kivéve, ha a szóban forgó támogatási intézkedések költségeit teljes egészében kiegyenlítik a termelőkre háruló kötelező terhek.

(7)   Az állatbetegségek esetében a támogatást a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal állatbetegségeket felsoroló jegyzékében és/vagy a 90/424/EGK tanácsi határozat (14) mellékletében említett betegségeket illetően kell megadni.

(8)   A támogatási programokat a kiadás vagy a kár felmerülését követő három éven belül be kell vezetni. A támogatásokat a felmerülést követő négy éven belül ki kell fizetni.

11. cikk

Kedvezőtlen éghajlati jelenségek folytán járó támogatás

(1)   A termelőknek a természeti csapásokhoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek miatt bekövetkezett állat-, növénykárok vagy a gazdasági épületekben esett károk kiegyenlítéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy megfelel az e cikk (2)–(6) és (9)–(10) bekezdésében növények vagy állatok, és az e cikk (3)–(8), valamint a (10) bekezdésében meghatározott feltételeknek épületek esetében.

(2)   A bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg a termék értékesítésében a kedvezőtlen éghajlati jelenségek miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés 80 %-át, illetve a 90 %-át a kedvezőtlen adottságú területek, vagy az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett területek esetében, amelyeket a tagállamok az említett rendelet 50. és 94. cikkével összhangban jelöltek ki. A jövedelemcsökkenés kiszámítása során ki kell vonni:

a)

a kedvezőtlen éghajlati jelenség évében előállított termékek mennyiségének és az év során realizált átlagos értékesítési árnak a szorzataként kapott eredményt;

b)

a megelőző három évben előállított évi átlagos mennyiség (vagy a megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlag) és a kedvezőtlen éghajlati jelenség évében realizált átlagos értékesítési ár szorzataként kapott eredményből.

Az ily módon támogatásra jogosító összeg növelhető egyéb költségekkel is, amelyek a mezőgazdasági termelő amiatt viselt, hogy a kedvezőtlen esemény miatt elmaradt a termés betakarítása.

(3)   Az (1) bekezdés alapján elszámolható legmagasabb támogatásra jogosító kárösszeget az alábbiak csökkentik:

a)

a biztosítási program keretében kapott bármely összeg; és

b)

a nem a kedvezőtlen éghajlati jelenség következtében felmerült költségek.

(4)   A kár kiszámítását az adott mezőgazdasági üzem szintjén kell elvégezni.

(5)   A támogatást közvetlenül az érintett mezőgazdasági termelőnek vagy annak a termelői szervezetnek kell kifizetni, amelynek a mezőgazdasági termelő is tagja. Amennyiben a támogatást termelői szervezetnek fizetik ki, a támogatás összege nem haladhatja meg annak a támogatásnak az összegét, amelyet a mezőgazdasági termelő kapna.

(6)   A mezőgazdasági épületekben és felszerelésekben természeti csapáshoz hasonló kedvezőtlen éghajlati jelenségek miatt keletkezett károkért járó ellentételezés esetében a bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 80 %-ot, illetve a 90 %-ot a kedvezőtlen adottságú területek, vagy az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett területek esetében, amelyeket a tagállamok az említett rendelet 50. és 94. cikkével összhangban jelöltek ki.

(7)   A természeti csapáshoz hasonló kedvezőtlen éghajlati jelenséget az állami hatóságoknak hivatalosan mint természeti csapáshoz hasonló kedvezőtlen éghajlati jelenséget kell elismerniük.

(8)   2010. január 1. után a támogatást 50 %-kal csökkenteni kell, kivéve olyan mezőgazdasági termelők esetében, akik az éves átlagtermelésükre vagy a termeléssel összefüggő jövedelmükre, illetve az érintett tagállamban vagy régióban statisztikailag leggyakrabban előforduló időjárási csapások ellen legalább 50 %-ra terjedően biztosítást kötöttek.

(9)   2011. január 1-től az aszálykárokra adott támogatást kizárólag az a tagállam folyósíthatja, amelyik a mezőgazdaság tekintetében teljes mértékben végrehajtotta a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 9. cikkét, és biztosítja, hogy a mezőgazdaságnak nyújtott vízügyi szolgáltatások költségeit az ágazat megfelelő mértékű hozzájárulás révén visszatéríti.

(10)   A támogatási programokat a kiadás vagy a kár felmerülését követő három éven belül be kell vezetni. A támogatásokat a felmerülést követő négy éven belül ki kell fizetni.

12. cikk

Biztosítási díj fizetéséhez nyújtott támogatás

(1)   A biztosítási díj támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikke (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben megfelel az e cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított feltételeknek.

(2)   A bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg:

a)

a biztosítási díj 80 %-át, amennyiben a kötvény csak a természeti csapáshoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk ellen nyújt fedezetet;

b)

a biztosítási díj 50 %-át, amennyiben a kötvény csak az alábbiak ellen nyújt fedezetet:

i.

az a) bekezdésben említett károk és éghajlati jelenségek által okozott egyéb károk; és/vagy

ii.

állat- és növénybetegségek vagy kártevő fertőzés okozta károk.

(3)   A támogatás nem képezhet akadályt a biztosítási szolgáltatások belső piacának működésében. A támogatás nem korlátozódhat egyetlen biztosítótársaság vagy biztosítótársaságok csoportja által nyújtott biztosításra, vagy köthető olyan feltételhez, hogy a biztosítási szerződést az érintett tagállamban székhellyel rendelkező társaságnál kell megkötni.

13. cikk

Birtokrendezéshez nyújtott támogatás

A birtokrendezéshez nyújtott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a ténylegesen felmerülő költségek legfeljebb 100 %-át érintő támogatás a jogi és adminisztratív költségekre irányul és azokra korlátozódik, beleértve a felmérések költségeit.

14. cikk

Minőségi mezőgazdasági termékek előállítását ösztönző támogatás

(1)   A minőségi mezőgazdasági termékek előállítását ösztönző támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben e támogatás a (2) bekezdésben felsorolt elszámolható költségekre irányul, és megfelel az e cikk (3)–(6) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2)   Az alábbi szolgáltatási tevékenységek költségeinek fedezésére nyújtható támogatás, amennyiben e tevékenységek minőségi mezőgazdasági termékek fejlesztésével kapcsolatosak:

a)

piackutatási tevékenységekkel, valamint terméktervezéssel és -kialakítással kapcsolatos költségek 100 %-áig, ideértve a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések elismerése vagy a különleges tulajdonság tanúsítványa iránt a megfelelő közösségi rendeletekkel összhangban benyújtott kérelem elkészítéséhez nyújtott támogatást;

b)

a minőségbiztosítási rendszerek, mint például az ISO 9000 vagy az ISO 14000, veszélyelemzésen és kritikus ellenőrzési pontokon (HACCP) alapuló rendszerek, követőrendszerek, az eredetiséggel és a forgalmazással kapcsolatos szabályok betartásának biztosítását szolgáló rendszerek, illetve környezetvédelmi ellenőrzési rendszerek bevezetésével kapcsolatos költségek 100 %-áig;

c)

a b) pontban említett rendszerek alkalmazása tekintetében végzett személyzeti képzéssel kapcsolatos költségek 100 %-áig;

d)

elismert tanúsító szervek által a minőségbiztosítási és más hasonló rendszerek keretében végzett előzetes tanúsításért kivetett díjakkal kapcsolatos költségek 100 %-áig;

e)

közösségi vagy nemzeti jogszabályok alapján az illetékes hatóságok által vagy nevében végzett kötelező ellenőrző intézkedésekkel kapcsolatos költségek 100 %-áig, kivéve ha a közösségi jogszabályok értelmében az érintett vállalkozásoknak kell viselniük az ilyen költségeket;

f)

az 1698/2005/EK rendelet mellékletében megállapított összegig az ugyanazon rendelet 32. cikkében említett intézkedések tekintetében történő támogatásra.

(3)   A támogatás kizárólag a harmadik személyek által nyújtott szolgáltatások költségei tekintetében, és/vagy harmadik személyek, például az illetékes szabályozó hatóságok vagy az azok nevében eljáró szervek által vagy nevében, vagy a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések, biogazdálkodásra utaló címkék, illetve minőségmegjelölések ellenőrzéséért és felügyeletéért felelős független szervezetek által végrehajtott ellenőrzés tekintetében nyújtható, feltéve hogy az ilyen megjelölések és címkék összhangban vannak a közösségi jogszabályokkal. Befektetési célú kiadásokhoz nem adható támogatás.

(4)   Nem nyújtható támogatás a mezőgazdasági termelő vagy a gyártó által végzett ellenőrzés költségeire, vagy amennyiben a közösségi jogszabályok szerint az ellenőrzéssel kapcsolatos költségeket magának a termelőnek kell viselnie, a díjak tényleges mértékének meghatározása nélkül.

(5)   A (2) bekezdés f) pontjában említett támogatás kivételével a támogatást támogatott szolgáltatások formájában kell nyújtani és nem tartalmazhat a termelőknek adott közvetlen kifizetéseket.

(6)   A támogatásnak objektív módon meghatározott feltételek mellett elérhetőnek kell lennie az érintett területen működő valamennyi jogosult számára. Amennyiben a (2) bekezdésben felsorolt szolgáltatások nyújtását termelői csoport vagy a mezőgazdaságban működő más, kölcsönös segítségnyújtási szervezet végzi, az ilyen csoportban vagy szervezetben való tagság nem lehet feltétele a szolgáltatáshoz való hozzáférésnek. A tagsággal nem rendelkező személyek által az érintett csoport vagy szervezet igazgatási költségeihez történő hozzájárulás mértékének a szolgáltatásnyújtás arányos költségeire kell korlátozódnia.

15. cikk

Technikai segítségnyújtás az agrárszektorban

(1)   A támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, amennyiben e támogatás a technikai segítségnyújtás (2) bekezdésben felsorolt elszámolható költségeire irányul, és megfelel az e cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2)   Az alábbi elszámolható költségekre nyújtható támogatás:

a)

mezőgazdasági termelők és mezőgazdasági dolgozók oktatása és szakképzése tekintetében:

i.

a szakképzési program szervezésének költségei;

ii.

a résztvevők utazási és ellátási költségei;

iii.

a mezőgazdasági termelő, illetve a mezőgazdasági dolgozó távolléte során szükséges helyettesítéssel kapcsolatos költségek;

b)

a mezőgazdasági üzemben szükséges személyi helyettesítés tekintetében, a mezőgazdasági termelő, annak társa, illetve valamely mezőgazdasági dolgozó betegsége vagy szabadsága következtében szükséges helyettesítéssel kapcsolatban felmerülő tényleges költségek;

c)

a harmadik felek által nyújtott tanácsadási szolgáltatások tekintetében az olyan szolgáltatások díjai, amelyek nem minősülnek folyamatos vagy időről időre ismétlődő tevékenységnek, és nem kapcsolódnak a vállalkozás olyan szokásos működési kiadásaihoz, mint a rendszeres adó-tanácsadási és jogi szolgáltatások vagy a reklámtevékenység;

d)

a vállalkozások között a versenyekkel, kiállításokkal és vásárokkal kapcsolatos tapasztalatokat megosztó fórumok megszervezése és az ezeken való részvétel tekintetében:

i.

részvételi díjak;

ii.

utazási költségek;

iii.

kiadványokkal kapcsolatos költségek;

iv.

kiállítási helyiségek bérleti díja;

v.

a versenyek keretében megítélt jelképes díjak, legfeljebb 250 eurós díjankénti és személyenkénti értékben;

e)

feltéve, hogy nem neveznek meg vállalatot, márkát vagy eredetet:

i.

a tudományos ismeretek népszerűsítése;

ii.

a más országokból származó termékek előtt nyitott minőségi rendszerekkel, a generikus termékekkel, a generikus termékek táplálkozástani jótéteményeivel és ajánlott felhasználásukkal kapcsolatos tényszerű információk.

Az e) pontban említett kiadások fedezésére támogatás adható abban az esetben, ha a termékek eredete szerepel az 510/2006/EK tanácsi rendeletben (16) és az 1493/1999/EK tanácsi rendelet (17) 54–58. cikkében, feltéve hogy az utalások pontosan megegyeznek a Közösség által rögzített utalásokkal;

f)

kiadványok, például katalógusok, illetve az adott terület vagy egy adott termék termelőire vonatkozó tényszerű információkat bemutató weboldal, feltéve hogy ezek az információk és ismertetések semlegesek és az érintett összes termelő egyenlő esélyeket kap a kiadványban való megjelenésre.

(3)   A támogatás a (2) bekezdésben felsorolt költségek 100 %-át is lefedheti. A támogatást támogatott szolgáltatások formájában kell nyújtani, és nem tartalmazhat a termelőknek adott közvetlen kifizetéseket.

(4)   A támogatásnak objektív módon meghatározott feltételek mellett elérhetőnek kell lennie az érintett területen működő valamennyi jogosult számára. Amennyiben a technikai segítségnyújtást termelői csoport vagy más szervezet végzi, az ilyen csoportban vagy szervezetben való tagság nem lehet feltétele a szolgáltatáshoz való hozzáférésnek. A tagsággal nem rendelkező személyek által az érintett csoport vagy szervezet igazgatási költségeihez történő hozzájárulás mértékének a szolgáltatásnyújtás arányos költségeire kell korlátozódnia.

16. cikk

Az állattenyésztési ágazatnak nyújtott támogatás

(1)   Az állattenyésztési ágazatban működő vállalkozásoknak nyújtott alábbi támogatások a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetők a közös piaccal, és mentesül a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól:

a)

törzskönyv létrehozásával és vezetésével kapcsolatos igazgatási költségek akár 100 %-áig nyújtott támogatás;

b)

harmadik fél által vagy nevében az állatállomány genetikai minőségének vagy termelékenységének megállapítása érdekében elvégzett vizsgálatok költségeinek legfeljebb 70 %-át fedező támogatás, kivéve az állatállomány tulajdonosa által elvégzett ellenőrzéseket és a tej minőségének rendszeres ellenőrzését;

c)

2011. december 31-ig az egyes mezőgazdasági üzemek szintjén bevezetett innovatív állattenyésztési technikák és eljárások tekintetében 40 %-ig nyújtott támogatás, a mesterséges termékenyítés bevezetésével, illetve végrehajtásával kapcsolatos költségek kivételével;

d)

az elhullott állomány eltávolítási költségeinek akár 100 %-át is elérő támogatás, és a tetemek megsemmisítési költségeinek akár 75 %-át is elérő támogatás; vagy a mezőgazdasági termelők által az elhullott állomány eltávolításának és megsemmisítésének költségeire kötött biztosítás díjköltségeihez adandó arányos támogatás;

e)

az elhullott állomány eltávolítási és megsemmisítési költségeinek akár 100 %-át is elérő támogatás, amennyiben a támogatást a tetemek megsemmisítésére szánt díjakon vagy kötelező hozzájárulásokon keresztül finanszírozzák, feltéve hogy a díjak vagy hozzájárulások a húságazatra korlátozódnak és azokat közvetlenül ott vetik ki;

f)

az elhullott állomány eltávolítási és megsemmisítési költségeinek akár 100 %-át is elérő támogatás, amennyiben kötelező elvégezni az elhullott állomány TSE-vizsgálatát;

g)

a TSE-vizsgálatokkal kapcsolatos költségek 100 %-áig nyújtott támogatás.

Az emberi fogyasztás céljából levágott szarvasmarhafélék kötelező BSE-vizsgálata tekintetében a közösségi támogatásokat is magukban foglaló közvetlen és közvetett támogatások teljes összege nem haladhatja meg a 40 eurót vizsgálatonként. Ez az összeg a vizsgálat teljes költségére vonatkozik, amely magában foglalja a vizsgálat elvégzéséhez szükséges készletet, a minta vételét, szállítását, vizsgálatát, tárolását és megsemmisítését. A vizsgálat elvégzésének kötelezettsége közösségi vagy nemzeti jogszabályokon egyaránt alapulhat.

(2)   Az (1) bekezdés d), e), f), és g) pontjában előírt mentesítés előfeltétele, hogy a tagállamban létezzen egy következetes programellenőrzés, és biztosítsák az elhullott állomány biztonságos ártalmatlanítását. Ezen állami támogatások kezelésének megkönnyítése érdekében a kifizetéseket a mezőgazdasági termelő alatt álló gazdasági szereplőknek folyósítják, akik az elhullott állomány eltávolításával és/vagy megsemmisítésével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak, amennyiben megfelelően bizonyítható, hogy a kifizetett állami támogatás teljes összege a mezőgazdasági termelőhöz jut el.

(3)   A támogatás nem tartalmazhat a termelőknek adott közvetlen pénzbeli kifizetéseket.

17. cikk

Egyes tanácsi rendeletekben előírt támogatások

A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott alábbi támogatások a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetőek a közös piaccal, és mentesülnek a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól:

a)

a tagállamok által az 1255/1999/EK tanácsi rendeletben (18) és különösen annak 14. cikke (2) bekezdésében megállapított valamennyi feltételnek megfelelően nyújtott támogatások;

b)

a tagállamok által az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben (19) és különösen annak 87. cikkében, illetve 107. cikke (3) bekezdésében és a 125. cikke (5) bekezdésében foglalt összes feltétel betartásával nyújtott támogatás;

c)

a tagállamok által a 2200/96/EK tanácsi rendelet (20) 15. cikkének (6) bekezdésével összhangban nyújtott támogatások.

3.   FEJEZET

KÖZÖS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

A támogatás odaítélését megelőző lépések

(1)   Támogatás csak a megfelelő támogatási program e rendelettel összhangban való létrehozását és közzétételét követően végrehajtott tevékenység, illetve szolgáltatás tekintetében, támogatási program keretében nyújtható ahhoz, hogy e rendelet alapján mentesíthető legyen.

Amennyiben a támogatási program automatikus jogot teremt a támogatásra anélkül, hogy további intézkedésre lenne szükség a közigazgatás szintjén, a támogatás csak a támogatási program e rendelettel összhangban való létrehozását és közzétételét követően végzett tevékenységek vagy igénybe vett szolgáltatások tekintetében nyújtható.

Amennyiben a támogatási program előírása szerint kérelmet kell benyújtani az érintett illetékes hatósághoz, a támogatás csak az alábbi feltételek teljesülését követően végzett tevékenységek vagy igénybe vett szolgáltatások tekintetében nyújtható:

a)

a támogatási programot e rendelettel összhangban létrehozták és közzétették;

b)

megfelelő támogatási kérelmet nyújtottak be az érintett illetékes hatósághoz;

c)

az érintett illetékes hatóság olyan formában fogadta el a kérelmet, amely kötelezi a támogatás folyósítására, és egyértelműen feltünteti a folyósítandó támogatás összegét vagy ezen összeg kiszámításának módját; az illetékes hatóság csak akkor fogadhatja el a kérelmet, ha a támogatáshoz, illetve a támogatási programhoz rendelkezésre álló költségvetés nem merült ki.

(2)   Támogatási programon kívüli egyedi támogatás csak az (1) bekezdés harmadik albekezdésének b) és c) pontjában foglalt kritériumok teljesülését követően végrehajtott tevékenység, illetve szolgáltatás tekintetében nyújtható ahhoz, hogy e rendelet alapján mentesíthető legyen.

(3)   Ez a cikk nem vonatkozik a 17. cikk hatálya alá eső támogatásra.

19. cikk

Támogatáshalmozódás

(1)   A támogatások 4–16. cikkben meghatározott felső határait attól függetlenül alkalmazni kell, hogy a támogatott projekthez vagy tevékenységhez nyújtott támogatást teljes mértékben állami forrásokból finanszírozzák vagy részben a Közösség finanszírozza azt.

(2)   Az e rendelettel mentesített támogatás nem halmozódhat ugyanazon elszámolható költségek tekintetében a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett más állami támogatással, beleértve az 1698/2005/EK rendelet 88. cikke (1) bekezdése második albekezdésének hatálya alá tartozó, tagállami vagy közösségi pénzügyi hozzájárulásokat, amennyiben az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás meghaladná az e rendeletben megállapított felső határt.

(3)   Az ezen rendelet alapján mentesített támogatás nem vonható össze az 1860/2004/EK rendelet szerinti de minimis támogatással ugyanazon elszámolható kiadás vagy beruházási projekt tekintetében, amennyiben a halmozódás eredményeképpen a támogatásintenzitás meghaladná a rendeletben rögzített szintet.

20. cikk

Átláthatóság és ellenőrzés

(1)   A tagállamok az e rendelettel mentesített támogatási program hatálybalépése, illetve a támogatási programon kívüli támogatások esetében az e rendelettel mentesített támogatás odaítélése előtt legalább 10 munkanappal eljuttatják a Bizottsághoz az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel céljából a támogatási programról, illetve egyedi támogatásról szóló összefoglaló információt az I. mellékletben megállapítottak szerint. Ezt számítógépes formátumban kell benyújtani. A Bizottság ezen összefoglaló kézhezvételét követő 10 munkanapon belül azonosító számmal ellátott átvételi elismervényt küld, és az összefoglalót közzéteszi az interneten.

(2)   A tagállamok részletes nyilvántartást vezetnek az e rendelettel mentesített támogatási programokról, az ilyen programok alapján nyújtott egyedi támogatásokról, és az e rendelettel mentesített, egyetlen létező támogatási programhoz sem tartozó egyedi támogatásokról. E nyilvántartás tartalmazza az e rendeletben a mentesítésre vonatkozóan rögzített feltételek teljesülésének megállapításához szükséges valamennyi információt, ideértve minden egyes vállalkozás KKV-státuszára vonatkozó információt is. A tagállamok egyedi támogatás esetén a támogatás odaítéléstől, támogatási program esetén pedig az adott program alapján folyósított legutolsó egyedi támogatás odaítélésétől számított tíz évig őrzik meg a nyilvántartást. Írásbeli kérelemre az érintett tagállam 20 munkanapon vagy a kérelemben megállapított esetleges hosszabb időn belül a Bizottság rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amelyet a Bizottság szükségesnek ítél az e rendeletben rögzített feltételek teljesülésének megállapításához.

(3)   A tagállamok jelentést készítenek e rendelet alkalmazásáról e rendelet alkalmazásának minden egyes teljes, illetve tört naptári évére vonatkozóan, a II. mellékletben meghatározott formátumban. Ez a jelentés beilleszthető a tagállamok által a 659/1999/EK tanácsi rendelet (21) 21. cikke (1) bekezdése szerint benyújtandó éves jelentésbe, amelyet a jelentés tárgyát képező naptári évet követő év június 30-ig kell benyújtani. A tagállam ugyaneddig az időpontig benyújtja az ezen rendelet 10. és 11. cikke értelmében folyósított kifizetésekre vonatkozó külön beszámolót, amely ismerteti az abban a naptári évben kifizetett összegeket, a fizetési feltételeket, a 10. cikkben említett betegségeket és a 11. cikkel kapcsolatban pedig azokat a megfelelő meteorológiai információkat, amelyek azonosítják az éghajlati események fajtáit, időbeliségüket, relatív kiterjedésüket és elhelyezkedésüket, illetve kihatásaikat arra a termelésre nézve, amelyre az ellentételezést megadták.

(4)   Az e rendelettel mentesített adott támogatási program hatálybalépésekor, illetve az e rendelettel mentesített támogatási programon kívüli egyedi támogatás odaítélésekor a tagállamok közzéteszik az interneten az ilyen támogatási program teljes szövegét, illetve azokat a kritériumokat és feltételeket, amelyek alapján sor kerül ilyen egyedi támogatás odaítélésére.

A honlapok címét a támogatásra vonatkozóan az (1) bekezdésben előírt összefoglaló információval és a támogatási program szövegéhez kapcsolódó közvetlen linkkel együtt meg kell küldeni a Bizottságnak. A (3) bekezdés szerint benyújtott éves jelentésben is fel kell tüntetni azt.

(5)   Az (1) bekezdés nem vonatkozik a 17. cikk hatálya alá eső támogatásra.

21. cikk

A 70/2001/EK rendelet módosítása

A 70/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk (2) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a 104/2000/EK tanácsi rendelet (22) hatálya alá eső halászati és akvakultúra-termékekre és a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításához (gazdálkodás) kapcsolódó tevékenységekre; a tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek előállítására és forgalmazására;

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

az alábbi k) és n) ponttal egészül ki:

„k)

»mezőgazdasági termék«:

i.

a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, a 104/2000/EK rendelet alkalmazási körébe tartozó halászati és akvakultúra-termékek kivételével;

ii.

a 4502, a 4503 és a 4504 KN-kód alá tartozó termékek (parafatermékek);

iii.

tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek, az 1898/87/EGK tanácsi rendelet (23) 3. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint;

l)

»tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek« a tejjel és/vagy tejtermékekkel összetéveszthető termékek, amelyek összetétele azonban különbözik ezekétől a termékekétől, mivel nem tejből származó zsírt és/vagy fehérjét tartalmaznak, tejből nyert fehérjével, vagy anélkül (amit az 1898/87/EGK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése »tejtermékektől eltérő termék«-ként említ);

m)

»mezőgazdasági termékek feldolgozása«: mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, ahol a keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve az olyan gazdálkodási tevékenységet, amely az első eladásra váró állati vagy növényi termék előkészítéséhez szükséges;

n)

»mezőgazdasági termékek forgalmazása«: értékesítés, értékesítésre való felkínálás, leszállítás vagy egyéb módon történő forgalomba hozatal céljából való birtoklás vagy kiállítás, kivéve a elsődleges termelő első eladását viszonteladókak vagy feldolgozóknak, illetve bármely tevékenységet, amely a termék első eladásához szükséges; amennyiben az elsődleges termelő a végső fogyasztónak az ilyen fajta értékesítésre fenntartott helyszíntől eltérő helyen ad el, az forgalmazásnak minősül.

3.

A 4. cikk a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7)   Amennyiben a befektetés a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását érinti, a bruttó támogatásintenzitás nem haladhatja meg:

a)

a legkülső régiókban a támogatható beruházás 75 %-át;

b)

a támogatható beruházások 65 %-át a 2019/93/EK tanácsi rendelet (24) szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken;

c)

az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján jogosult támogatható beruházások 50 %-át;

d)

minden egyéb régiókban a támogatható beruházás 40 %-át.

4.

A II. melléklet az „Egyéb feldolgozóipar” után, a „Feldolgozóipar” szöveggel azonos szinten az alábbi szöveggel egészül ki:

„

Mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása (25)

22. cikk

Átmeneti intézkedések

Az 1/2004/EK rendelet alapján mentesített támogatási programok, melyek eleget tesznek ezen rendelet valamennyi feltételének, továbbra is mentesítést élveznek az e rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett időpontig.

23. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele utáni huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig kell alkalmazni.

(2)   Az e rendelet hatálybalépésekor függőben lévő bejelentéseket a rendelet rendelkezéseivel összhangban értékelik. Amennyiben e rendelet feltételei nem teljesülnek, a Bizottság az agrárszektorban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alapján végzi el az ilyen bejelentések értékelését.

Az e rendelet hatálybalépésének napját megelőzően a Bizottság engedélye nélkül, a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség megszegésével végrehajtott egyedi támogatások és támogatási programok, valamint az ilyen program alapján nyújtott támogatások a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethetők a közös piaccal, és mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól, amennyiben eleget tesznek az e rendelet 3. cikkében megállapított feltételeknek, az említett cikk (1) bekezdésében, valamint (2) bekezdésének b) és c) pontjában előírt azon követelmény kivételével, hogy kifejezetten hivatkozni kell erre a rendeletre, és hogy a támogatás folyósítása előtt be kell nyújtani a 20. cikk (1) bekezdésében előírt összefoglaló információt. A Bizottság az e feltételeknek eleget nem tevő támogatásokat a vonatkozó keretszabályokkal, iránymutatásokkal és közleményekkel összhangban értékeli.

(3)   Az e rendelet alapján mentesített támogatási programok a jelen rendelet lejáratának napját követő hathónapos időszakban továbbra is mentességet élveznek.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 15-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 142., 1998.5.14., 1. o.

(2)  HL L 10., 2001.1.13., 33. o. A legutóbb az 1040/2006/EK rendelettel (HL L 187., 2006.7.8., 8. o.) módosított rendelet.

(3)  HL C 28., 2000.2.1., 2. o. Helyesbített változat (HL C 232., 2000.8.12., 17. o.)

(4)  HL L 1., 2004.1.3., 1. o.

(5)  HL L 160., 1999.6.26., 80. o. A legutóbb az 1698/2005/EK rendelettel (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(7)  HL C 71., 2000.3.11., 14. o.

(8)  HL L 325., 2004.10.28., 4. o.

(9)  HL L 17., 2000.1.21., 22. o.

(10)  HL L 182., 1987.7.3., 36. o.

(11)  HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(12)  HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(13)  HL L 184., 1993.7.27., 1. o.

(14)  HL L 224., 1990.8.18., 19. o.

(15)  HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

(16)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(17)  HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

(18)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o.

(19)  HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

(20)  HL L 297., 1996.11.21., 1. o.

(21)  HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(22)  HL L 17., 2000.1.21., 22. o.”

(23)  HL L 182., 1987.7.3., 36. o.”

(24)  HL L 184., 1993.7.27., 1. o.”

(25)  Az e rendelet 2. cikkének k) pontjában rögzített meghatározás szerint.”


I. MELLÉKLET

Az e rendelettel mentesített támogatási program végrehajtása vagy a támogatási programon kívül nyújtott, e rendelettel mentesített egyedi támogatás esetén benyújtandó összefoglaló információ formátuma

Az 1857/2006/EK bizottsági rendelettel összhangban nyújtott állami támogatásra vonatkozó összefoglaló információ

Tagállam

Régió (Tüntesse fel a régió nevét, amennyiben a támogatást nem központi hatóság nyújtja.)

A támogatási program megnevezése vagy az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve (Tüntesse fel a támogatási program megnevezését, illetve egyedi támogatás esetén a kedvezményezett nevét.)

Jogalap (Tüntesse fel mind a támogatási program, mind az egyedi támogatás esetén a pontos nemzeti jogi hivatkozást.)

A támogatási program keretében tervezett éves kiadások, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege (Az összegeket euróban, vagy adott esetben nemzeti pénznemben kell megadni. Támogatási program esetén tüntesse fel a költségvetési előirányzatok teljes éves összegét vagy a támogatási program körébe tartozó valamennyi támogatási eszköz tekintetében a becsült éves adóveszteséget. Egyedi támogatás odaítélése esetén: tüntesse fel a támogatás teljes összegét/adóveszteséget. Adott esetben tüntesse fel azt is, hogy a támogatás részleteit hány évig folyósítják vagy hány évig keletkezik adóveszteség. A kezességvállalás tekintetében mindkét esetben adja meg a garantált kölcsön legnagyobb összegét.)

Maximális támogatási intenzitás (Tüntesse fel a maximális támogatási intenzitást, illetve az elszámolható tételenkénti legnagyobb támogatási összeget.)

A végrehajtás időpontja (Tüntesse fel azt az időpontot, amelytől a program alapján támogatás ítélhető oda, illetve amikor az egyedi támogatás odaítélésére sor kerül.)

A program, illetve az egyedi támogatás nyújtásának időtartama (Tüntesse fel azt az időpontot [év, hónap], ameddig a program alapján támogatás nyújtható, illetve egyedi támogatás esetén, megfelelő esetben, az utolsó részlet kifizetésének várható időpontját [év, hónap].)

A támogatás célja (A támogatás elsődleges célja értelemszerűen a KKV-k támogatása. Ismertesse a támogatás további másodlagos céljait. Tüntesse fel, hogy a 4–17. cikkek közül melyeket alkalmazzák, valamint a program, illetve az egyedi támogatás körébe tartozó elszámolható költségeket.)

Az érintett ágazat(ok) (Tüntesse fel az alágazatokat az érintett állattenyésztési [például: sertés/baromfi] vagy növénytermesztési [például: alma/paradicsom] ágazat megnevezésével.)

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe.

Internetcím (Tüntesse fel azt az internetes címet, ahol a támogatási program teljes szövege, illetve a támogatási programon kívüli egyedi támogatás odaítélésének kritériumai és feltételei megtalálhatók.)

Egyéb információk


II. MELLÉKLET

A Bizottságnak benyújtandó időszakos jelentés formátuma

A Tanács 994/98/EK rendelete 1. cikkével összhangban elfogadott csoportmentesítési rendelet értelmében mentesített támogatási programokról szóló éves jelentés formanyomtatványa

A tagállamok a Bizottsággal szemben fennálló, a Tanács 994/98/EK rendelete alapján elfogadott csoportmentesítési rendeletekből következő jelentési kötelezettségeik során az alábbi formanyomtatványt használják.

A jelentéseket számítógépes formátumban nyújtják be.

A 994/98/EK tanácsi rendelet 1. cikke alapján elfogadott csoportmentességi rendeletek alapján mentesített, valamennyi támogatási programra vonatkozóan kért tájékoztatás.

1.   A támogatási program megnevezése

2.   Az alkalmazott bizottsági csoportmentességi rendelet

3.   Kiadás

Külön számadatokat kell megadni az egyes támogatási programokon belüli támogatási eszközre vagy egyedi támogatásokra nézve (pl. vissza nem térítendő támogatás, kedvezményes kamatozású kölcsön stb.). Az adatokat euróban vagy adott esetben nemzeti pénznemben kell megadni. Adókedvezmény esetén jelenteni kell az éves bevételkieséseket. Amennyiben nem állnak rendelkezésre pontos adatok, a veszteségeket becsülni is lehet.

Ezeket a kiadási számadatokat a következők alapján kell megadni:

A vizsgált évre vonatkozóan a program körébe tartozó minden egyes támogatási eszköz (vissza nem térítendő támogatás, kedvezményes kamatozású kölcsön, kezességvállalás stb.) esetében külön-külön fel kell tüntetni a következőket:

3.1.

a lekötött összegek, a (becsült) adóveszteségek vagy egyéb bevételkiesés, kezességvállalási adatok stb. pl. új támogatott projektekkel kapcsolatban. Kezességvállalást tartalmazó támogatási programok esetében meg kell adni az újonnan nyújtott kezességvállalások teljes összegét;

3.2.

a tényleges kifizetések, a (becsült) adóveszteségek vagy egyéb bevételkiesés, kezességvállalási adatok új és folyamatban lévő projektekkel stb. kapcsolatban. Kezességvállalást tartalmazó támogatási programok esetében a következőket kell megadni: a kinnlevő kezességvállalások teljes összege, díjbevételek, visszafizetések, kifizetett kártérítések, a támogatási program működési eredménye a vizsgált év során;

3.3.

a támogatott projektek és/vagy vállalkozások száma;

3.4.

[Hagyja üresen!]

3.5.

az alábbiak becsült teljes összege:

támogatott beruházás,

a hagyományos tájkép és épületek megőrzését célzó kiadások,

gazdasági épületek közérdekből történő áthelyezését célzó kiadások,

fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás,

korengedményes nyugdíjazáshoz nyújtott támogatás,

a támogatott termelői csoportokkal kapcsolatos kiadások,

betegségekkel kapcsolatos kiadások,

a rossz időjárás ellentételezésével kapcsolatos kiadások,

a támogatott biztosítási díjakkal kapcsolatos kiadások,

birtokrendezéshez nyújtott támogatás,

minőségi mezőgazdasági termékek előállítását ösztönző támogatás,

a támogatott technikai támogatással kapcsolatos kiadások,

az állattenyésztési ágazat támogatásával kapcsolatos kiadások;

3.6.

a 3.1. pontban felsorolt összegek regionális bontása a Tanács 1698/2005/EK rendelete 36. cikke a) bekezdésének i., ii. és iii. alpontjában felsorolt célkitűzés alá tartozó kedvezőtlen helyzetű térségek és más területek szerint;

3.7.

a 3.1. pontban foglalt összegek ágazatonkénti bontásban, a kedvezményezettek tevékenységének ágazatai szerint (ha az több ágazatra kiterjed, egyenkénti részesedésüket is fel kell tüntetni):

az állati termék típusa,

a növényi termék típusa.

4.   Egyéb információ és megjegyzések


16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/22


A BIZOTTSÁG 1858/2006/EK RENDELETE

(2006. december 15.)

bioetanolként való Közösségen belüli felhasználásra szánt boralkohol értékesítését célzó versenytárgyalási eljárás indításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikkére,

mivel:

(1)

A piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2000. július 25-i 1623/2000/EK bizottsági rendelet (2) többek között meghatározza a borpiac közös szervezéséről szóló, 1987. március 16-i 822/87/EGK tanácsi rendelet (3) 35., 36. és 39. cikkében, valamint az 1493/1999/EK rendelet 27., 28. és 30. cikkében említett lepárlással nyert, és az intervenciós hivataloknál tárolt alkoholkészlet elhelyezésének részletes szabályait.

(2)

Az 1623/2000/EK rendelet 92. cikkével összhangban versenytárgyalási eljárást kell indítani kizárólag az üzemanyag-ágazatban történő, bioetanolként való Közösségen belüli felhasználásra szánt boralkohol értékesítésére a közösségi boralkoholkészletek csökkentése, illetve az 1623/2000/EK rendelet 92. cikkével összhangban elismert vállalkozások folyamatos ellátásának biztosítása érdekében.

(3)

Az euro bevezetésével kapcsolatos agromonetáris intézkedések megállapításáról szóló, 1998. december 15-i 2799/98/EK tanácsi rendelettel (4) összhangban 1999. január 1-jétől az ajánlati árat és a biztosítékokat euróban kell kifejezni, és a kifizetéseket is euróban kell teljesíteni.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Bioetanolként való Közösségen belüli felhasználásra szánt boralkohol értékesítésére 8/2006/EK számmal versenytárgyalási eljárás indul.

A szóban forgó alkoholt az 1493/1999/EK rendelet 27., 28. és 30. cikkével összhangban történő lepárlással nyerték, és azt a tagállami intervenciós hivatalok tárolják.

(2)   Az eladásra kínált összmennyiség 685 562,74 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkohol, amely a következőképpen oszlik meg:

a)

a 82/2006/EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

b)

a 83/2006/EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

c)

a 84/2006/EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

d)

a 85/2006/EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

e)

a 86/2006/EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

f)

a 87/2006/EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

g)

a 88/2006/EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

h)

a 89/2006/EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

i)

a 90/2006/EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

j)

a 91/2006/EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

k)

a 92/2006/EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

l)

a 93/2006/EK hivatkozási számú tétel 50 000 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

m)

a 94/2006/EK hivatkozási számú tétel 53 380,74 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában;

n)

a 95/2006/EK hivatkozási számú tétel 32 182 hektoliter 100 térfogat-százalékos alkoholt foglal magában.

(3)   A tételeket alkotó tartályok helyét és hivatkozási számait, az egyes tartályokban tárolt alkohol mennyiségét, az alkoholtartalmat és az alkohol jellemzőit e rendelet I. melléklete tartalmazza.

(4)   Kizárólag az 1623/2000/EK rendelet 92. cikkével összhangban elismert cégek vehetnek részt a versenytárgyalási eljárásban.

2. cikk

Az értékesítésre az 1623/2000/EK rendelet 93., 94., 94b., 94c., 94d., 95–98., 100. és 101. cikkével, valamint a 2799/98/EK rendelet 2. cikkével összhangban kerül sor.

3. cikk

(1)   Az ajánlatokat az alkoholt raktáron tartó, a II. mellékletben szereplő intervenciós hivatalokhoz kell benyújtani, vagy ajánlott levélben e hivatalok címére elküldeni.

(2)   Az ajánlatokat zárt borítékban kell elhelyezni, amelyen a következő megjelölés szerepel: „Ajánlattétel – bioetanolként való Közösségen belüli felhasználást célzó 8/2006/EK versenytárgyalási eljárás”; ezt a borítékot pedig az érintett intervenciós hivatal címével ellátott borítékba kell helyezni.

(3)   Az ajánlatoknak legkésőbb 2007. január 10-én 12.00 óráig (brüsszeli idő szerint) kell beérkezniük az érintett intervenciós hivatalhoz.

4. cikk

(1)   Ahhoz, hogy az ajánlatot figyelembe lehessen venni, annak összhangban kell lennie az 1623/2000/EK rendelet 94. és 97. cikkével.

(2)   Ahhoz, hogy az ajánlatot figyelembe lehessen venni, annak benyújtásával egyidejűleg csatolni kell:

a)

a 100 térfogat-százalékos alkohol után hektoliterenként fizetendő 4 euro ajánlati biztosítéknak a szóban forgó alkoholt tároló érintett intervenciós hivatalnál történt letétbe helyezéséről szóló igazolást;

b)

az ajánlattevő nevét és címét, az ajánlati felhívás hivatkozási számát, a 100 térfogat-százalékos alkohol hektoliterenkénti, euróban meghatározott ajánlati árát;

c)

az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy tiszteletben tartja a szóban forgó versenytárgyalási eljárásra vonatkozó valamennyi rendelkezést;

d)

az ajánlattevő nyilatkozatát, amelyben:

i.

lemond mindenféle, a neki esetleg odaítélt termék minőségével és jellemzőivel kapcsolatos reklamációról;

ii.

hajlandó alávetni magát valamennyi, az alkohol rendeltetési helyét és felhasználását érintő ellenőrzésnek;

iii.

magára vállalja a bizonyítás terhét az alkoholnak a szóban forgó ajánlati felhívásban megállapított feltételekkel összhangban történő felhasználását illetően.

5. cikk

Az e rendelettel indult versenytárgyalási eljárásra vonatkozó, az 1623/2000/EK rendelet 94a. cikkében előírt közleményeket el kell juttatni a Bizottsághoz az e rendelet III. mellékletében szereplő címre.

6. cikk

A mintavétel formai követelményeit az 1623/2000/EK rendelet 98. cikke határozza meg.

Az intervenciós hivatal rendelkezésre bocsátja az eladásra kínált alkohol jellemzőire vonatkozó valamennyi szükséges információt.

Az érintett intervenciós hivatalnál valamennyi érdeklődő mintát kaphat az eladásra kínált alkoholból; a mintavételt az érintett intervenciós hivatal képviselője végzi.

7. cikk

(1)   A tagállamok eladásra kínált alkoholt tároló intervenciós hivatalai végrehajtják a megfelelő ellenőrzéseket annak érdekében, hogy meggyőződjenek az alkohol jellegéről a végső felhasználás során. E célból:

a)

értelemszerűen alkalmazhatják az 1623/2000/EK rendelet 102. cikkében előírt rendelkezéseket;

b)

a magmágneses rezonanciaelemzés alkalmazásával ellenőrzéseket végezhetnek a mintákon az alkohol jellegének vizsgálatára vonatkozóan a végső felhasználás során.

(2)   Az (1) bekezdésben említett ellenőrzések költségeit az alkoholt megvásárló vállalkozások viselik.

8. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 15-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb a 2165/2005/EK rendelettel (HL L 345., 2005.12.28., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 194., 2000.7.31., 45. o. A legutóbb az 1713/2006/EK rendelettel (HL L 321., 2006.11.21., 11. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 84., 1987.3.27., 1. o. Az 1493/1999/EK rendelettel hatályon kívül helyezett rendelet.

(4)  HL L 349., 1998.12.24., 1. o.


I. MELLÉKLET

Tagállam és tételszám

Helyszín

Tartályszám

100 térfogat-százalékos alkohol mennyisége hektoliterben

Hivatkozás az 1493/1999/EK rendeletre (cikkek)

Az alkohol típusa

Spanyolország

Tételszám: 82/2006/EK

Tarancon

C-3

25 239

27

Nyers

C-4

24 761

27

Nyers

 

Összesen

 

50 000

 

 

Spanyolország

Tételszám: 83/2006/EK

Tarancon

C-4

572

27

Nyers

D-1

25 575

27

Nyers

D-2

23 853

27

Nyers

 

Összesen

 

50 000

 

 

Spanyolország

Tételszám: 84/2006/EK

Tarancon

B-2

12 450

30

Nyers

B-7

11 880

30

Nyers

C-5

24 742

30

Nyers

C-6

928

30

Nyers

 

Összesen

 

50 000

 

 

Spanyolország

Tételszám: 85/2006/EK

Tarancon

C-6

24 376

30

Nyers

D-5

24 880

30

Nyers

D-6

744

30

Nyers

 

Összesen

 

50 000

 

 

Franciaország

Tételszám: 86/2006/EK

Viniflhor-Port la Nouvelle

Entrepot d'Alcool

Av. Adolphe Turrel BP 62

11210 Port la Nouvelle

1

44 610

27

Nyers

25

1 140

30

Nyers

1B

2 480

30

Nyers

1B

1 770

30

Nyers

 

Összesen

 

50 000

 

 

Franciaország

Tételszám: 87/2006/EK

Viniflhor-Port la Nouvelle

Entrepot d'Alcool

Av. Adolphe Turrel BP 62

11210 Port la Nouvelle

9

14 755

27

Nyers

24

5 320

30

Nyers

9B

6 595

30

Nyers

9B

755

30

Nyers

9B

555

28

Nyers

24B

6 485

27

Nyers

24

870

30

Nyers

21

11 590

27

Nyers

25B

3 075

27

Nyers

 

Összesen

 

50 000

 

 

Franciaország

Tételszám: 88/2006/EK

Deulep-PSL

13230 Port Saint Louis du Rhône

B3

24 025

27

Nyers

B3B

8 775

30

Nyers

B3B

10 965

30

Nyers

Deulep

Bld Chanzy

30800 Saint Gilles du Gard

72

5 280

30

Nyers

72

955

28

Nyers

 

Összesen

 

50 000

 

 

Franciaország

Tételszám: 89/2006/EK

Deulep

Bld Chanzy

30800 Saint Gilles du Gard

71B

11 190

30

Nyers

72

3 590

30

Nyers

71B

16 030

30

Nyers

71

19 190

27

Nyers

 

Összesen

 

50 000

 

 

Olaszország

Tételszám: 90/2006/EK

Cipriani-Chizzola d'Ala (TN)

18A-20A-25A

6 400

27

Nyers

Dister-Faenza (RA)

124A-127A

6 000

27/30

Nyers

I.C.V. – Borgoricco (PD)

6A

2 860

27

Nyers

Mazzari-S.Agata sul Santerno (RA)

15A-8A-5A

10 007,50

27

Nyers

Tampieri-Faenza (RA)

13A-14A-16A

1 500

27

Nyers

Villapana-Faenza (RA)

9A-4A

10 000

27

Nyers

Deta-Barberino Val d'Elsa (FI)

8A

3 100

27

Nyers

Caviro-Faenza (RA)

15A

10 132,50

27

Nyers

 

Összesen

 

50 000

 

 

Olaszország

Tételszám: 91/2006/EK

Bonollo-Paduni (FR)

15A-34A-35A

26 669,32

27/30

Nyers

Bonollo-Torrita di Siena (SI)

12C-13C-16C-17C-19C-22C-23C-24C

2 138,18

27

Nyers

Mazzari-S.Agata sul Santerno (RA)

15A-8A-5A

21 192,50

27

Nyers

 

Összesen

 

50 000

 

 

Olaszország

Tételszám: 92/2006/EK

Balice Distill-San Basilio Mottola (TA)

3A-4A

2 600

27

Nyers

Balice S.n.c.-Valenzano (BA)

8A-9A-40A-43A-44A

9 600

27

Nyers

Bonollo-Torrita di Siena (SI)

12C-13C-16C-17C-19C-22C-23C-24C

2 192,50

27

Nyers

D'Auria-Ortona (CH)

1A-2A-3A-4A-17A-25A-26A-27A-28A-29A

7 500

27

Nyers

De Luca-Novoli (LE)

6A-8A

4 000

27

Nyers

Di Lorenzo – Ponte Valleceppi (PG) – Pontenuovo di Torgiano (PG)

18A-3B

13 000

30

Nyers

S.V.A.-Ortona (CH)

17A-19A-20A

2 600

27/30

Nyers

Caviro-Carapelle (FG)

3C-6C

8 507,50

27/30

Nyers

 

Összesen

 

50 000

 

 

Olaszország

Tételszám: 93/2006/EK

Bertolino-Partinico (PA)

6A-20A-24A

31 000

30

Nyers

S.V.M.-Sciacca (AG)

29A-41A

5 000

27/30

Nyers

GE.DIS.-Marsala (TP)

13B-14B

14 000

30

Nyers

 

Összesen

 

50 000

 

 

Görögország

Tételszám: 94/2006/EK

Οινοποιητικός συνεταιρισμός

Μεσσηνίας

Πύργος τριφυλίας

(Oinopoiitikos Sinetairismos Messinias)

76

454,96

30

Nyers

77

432,94

30

Nyers

85

1 782,89

30

Nyers

86

1 684,51

30

Nyers

87

1 756,59

30

Nyers

88

1 753,86

30

Nyers

95

873,44

30

Nyers

75

444,79

30

Nyers

28

904,89

30

Nyers

80

463,46

30

Nyers

73

387,14

30

Nyers

78

27,72

30

Nyers

15

1 747,04

30

Nyers

16

1 713,67

30

Nyers

26

853,18

30

Nyers

74

427,35

30

Nyers

17

1 743,76

30

Nyers

94

887,65

30

Nyers

84

1 786,52

30

Nyers

79

439,47

30

Nyers

93

908,63

30

Nyers

83

1 795,78

30

Nyers

82

1 758,86

30

Nyers

12

1 800,87

30

Nyers

11

1 744,16

30

Nyers

18

1 707,83

30

Nyers

13

1 788,73

30

Nyers

96

827,49

30

Nyers

81

1 805,07

30

Nyers

14

1 800,04

30

Nyers

97

915,07

30

Nyers

92

908,96

30

Nyers

99

911,94

30

Nyers

25

905,06

30

Nyers

108

432,18

30

Nyers

107

432,77

30

Nyers

105

448,22

30

Nyers

106

441,22

30

Nyers

27

897,73

30

Nyers

29

579,19

30

Nyers

30

667,69

30

Nyers

19

901,65

27

Nyers

20

892,07

27

Nyers

21

900,28

27

Nyers

22

899,54

27

Nyers

23

882,32

27

Nyers

24

653,58

27

Nyers

89

847,09

27

Nyers

90

880,83

27

Nyers

91

856,22

27

Nyers

98

878,23

27

Nyers

100

745,61

27

Nyers

 

Összesen

 

53 380,74

 

 

Portugália

Tételszám: 95/2006/EK

S. João da Pesqueira

Inox 6

5 002,98

27

Nyers

Inox 13

10 323,33

27

Nyers

Inox 14

10 230,70

27

Nyers

Inox 15

6 624,99

27

Nyers

 

Összesen

 

32 182

 

 


II. MELLÉKLET

A 3. cikkben említett, alkoholt raktározó intervenciós hivatalok

Viniflhor – Libourne

Délégation nationale, 17 avenue de la Ballastière, BP 231, F-33505 Libourne Cedex [Tél. (33-5) 57 55 20 00; télex 57 20 25; fax (33) 557 55 20 59]

FEGA

Beneficencia, 8, E-28004 Madrid [Tél. (34-91) 347 64 66; fax (34-91) 347 64 65]

AGEA

Via Torino, 45, I-00184 Rome [Tél. (39) 06 49 49 97 14; fax (39) 06 49 49 97 61]

Ο.Π.Ε.Κ.Ε.Π.Ε.

Αχαρνών (Aharnon) 241, 10446 Athènes, Grèce (Tél. 210 212 4799; fax 210 212 4791)

IVV – Instituto da Vinha e do Vinho

R. Mouzinho da Silveira, 5, P-1250-165 Lisboa [Tél. (351) 21 350 67 00; fax (351) 21 356 12 25]


III. MELLÉKLET

Az 5. cikkben említett cím

Európai Bizottság (Commission européenne)

Direction générale de l’agriculture et du développement rural, unité D-2 (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, D-2 csoport)

B-1049 Bruxelles

Fax: (32-2) 292 17 75

E-mail cím: agri-market-tenders@cec.eu.int


16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/30


A BIZOTTSÁG 1859/2006/EK RENDELETE

(2006. december 15.)

a 2007-es számviteli évre vonatkozó, adatszolgáltatási űrlaponkénti átalánydíjnak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat keretében való megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló, 1965. június 15-i 79/65/EGK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapítására használt, a könyvelésre vonatkozó egyes részletes végrehajtási szabályokról szóló, 1983. július 13-i 1915/83/EGK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1915/83/EGK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság az ugyanazon rendelet 3. cikkében előírt időszakon belül hozzá továbbított minden egyes megfelelően kitöltött adatszolgáltatási űrlapért átalánydíjat fizet az érintett tagállam számára.

(2)

A 118/2006/EK bizottsági rendelet (3) a 2006-os számviteli évre adatszolgáltatási űrlaponként 145 euro átalánydíjat állapított meg. A költségek változása és e változásnak az adatszolgáltatási űrlapok kitöltési költségeire vonatkozó hatása indokolttá teszi a díj kiigazítását.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat Közösségi Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1915/83/EGK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében előírt átalánydíj összege 148 euro.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a 2007-es számviteli évre alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 15-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL 109., 1965.6.23., 1859/65. o. A legutóbb a 660/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 104., 2004.4.8., 97. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 190., 1983.7.14., 25. o. A legutóbb a 803/2006/EK rendelettel (HL L 144., 2006.5.31., 18. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 21., 2006.1.25., 12. o.


16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/31


A BIZOTTSÁG 1860/2006/EK RENDELETE

(2006. december 15.)

a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapításához adatokat szolgáltató üzemek kiválasztásáról szóló 1859/82/EGK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló, 1965. június 15-i 79/65/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (4) bekezdésére és 6. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1859/82/EGK bizottsági rendelet (2) I. melléklete meghatározza az adatszolgáltató üzemek körzetenkénti számát.

(2)

A svédországi adatszolgáltató üzemek körzetenkénti számát ki kell igazítani, hogy a minta reprezentatívabb képet adjon a megfigyelés alatt álló területen található mezőgazdasági üzemek valamennyi típusáról.

(3)

Az 1859/82/EGK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat Közösségi Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1859/82/EGK rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2007-es számviteli évtől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 15-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL 109., 1965.6.23., 1859. o. A legutóbb a 660/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 104., 2004.4.8., 97. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 205., 1982.7.13., 5. o. A legutóbb az 1187/2005/EK rendelettel (HL L 193., 2005.7.23., 20. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

Az 1859/82/EGK rendelet I. mellékletében a Svédországra vonatkozó rész helyébe a következő rész lép:

„SVÉDORSZÁG

710

Dél- és Közép-Svédország alföldjei

702

720

Dél- és Közép-Svédország erdőterületei, valamint vegyes agrár- és erdőterületei

217

730

Észak-Svédország területei

106

Svédország összesen

1 025”


16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/33


A BIZOTTSÁG 1861/2006/EK RENDELETE

(2006. december 15.)

a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap formájáról szóló 2237/77/EGK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló, 1965. június 15-i 79/65/EGK rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapítására használandó mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap formájáról szóló, 1977. szeptember 23-i 2237/77/EGK bizottsági rendelet (2) meghatározza azon számviteli adatokat, amelyeket a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon meg kell adni.

(2)

Helyénvaló a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap tartalmát a strukturális alapokra és a vidékfejlesztésre vonatkozó új rendelkezések alapján kiigazítani, valamint annak egyes elemeit pontosítani, egyszerűsíteni vagy koherensebbé tenni.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottsága véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2237/77/EGK rendelet I. és II. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendeletet a 2007. január 1-je és július 1-je közötti időszakban kezdődő, 2007-es számviteli évtől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 15-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 109., 1965.6.23., 1859. o. A legutóbb a 660/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 104., 2004.4.8., 97. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 263., 1977.10.17., 1. o. A legutóbb a 2253/2004/EK rendelettel (HL L 385., 2004.12.29., 7. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

A 2237/77/EGK rendelet mellékletei a következőképpen módosulnak:

1.

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)

Az A. táblázat (ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMRŐL) 2. rovatában „A könyvelőiroda száma (választható)” szavak helyébe „A könyvelőiroda száma” szavak lépnek.

b)

A H. táblázat 4. és 8. oszlopának fejlécében a „Működő tőke” szavak helyébe az „Egyéb eszközök” szavak lépnek.

2.

A II. melléklet az alábbiak szerint módosul:

a)

A 44. sorozatszám helyébe a következő lép:

„44. sorozatszám – Strukturális Alap Terület: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1083/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 2006.7.31., 25. o.) 5., 6. vagy 8. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó területen helyezkedik-e el. A következő kódszámokat kell használni:

6

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1083/2006/EK rendeletben és különösen annak 5. cikkében meghatározott „konvergencia” célkitűzés által érintett területen helyezkedik el;

7

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1083/2006/EK rendeletben és különösen annak 6. cikkében meghatározott „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés által érintett területen helyezkedik el;

8

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1083/2006/EK rendeletben és különösen annak 8. cikkében meghatározott átmeneti támogatásra jogosult területen helyezkedik el.”

b)

A 45. sorozatszám helyébe a következő lép:

„45. sorozatszám – Környezetvédelmi korlátozások által érintett terület: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1698/2005/EK rendelet 38. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó területen helyezkedik-e el. A következő kódszámokat kell használni:

1

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része nem az 1698/2005/EK rendelet 38. cikkében meghatározott Natura 2000 kifizetésekre vagy a 2000/60/EK irányelv szerinti támogatáshoz kapcsolódó kifizetésekre jogosult területen helyezkedik el;

2

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1698/2005/EK rendelet 38. cikkében meghatározott Natura 2000 kifizetésekre vagy a 2000/60/EK irányelv szerinti támogatáshoz kapcsolódó kifizetésekre jogosult területen helyezkedik el.”

c)

A 23. pont helyébe a következő szöveg lép:

„23.   HÍZÓBORJÚ

Általában hat hónapos koruk körül levágott hízóborjak.”

d)

A 106. pontban a második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

egyéb eszközre felvett hitel (4. és 8. oszlop).”

e)

A 107. pontban (ÁFA-rendszer) a LITVÁNIA alatt a „ÁFA nem alkalmazandó” szavak helyébe „Különleges” lép.

f)

A 138. pont helyébe a következő szöveg lép:

„138.

Fedett területen termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca (ideértve az ananászt és a csemegekukoricát): a vegetációs időszak egészében vagy nagyobb részében védelem alatt nevelt növények (növényház, stabil vázú fóliasátor, járható (magas) fóliaalagút). A nem járható (alacsony) fóliaalagút, illetve fátyolfóliás takarás alatt vagy mobil vázú fóliasátorban termesztett növények nem számítanak fedett területen termesztett kultúrának. A többszintes növényház esetében csak az alapterület számít.”

g)

A 169. pont helyébe a következő szöveg lép:

„169.

Tyúktojás (beleértve a keltetőtojást)”

h)

A „KVÓTÁK ÉS EGYÉB JOGOK” című L. szakaszban az „L. TÁBLÁZAT OSZLOPAI”„Adók, kiegészítő illeték (10. oszlop)” pont alatt az utolsó mondatot: „Amennyiben a kvóta létezik, kifizetés azonban nem történik, »0«-t kell beírni.” el kell hagyni.

i)

A 601. pontban (Területalapú támogatások a nem öntözött területekre) a „602–618. rovat összege” mondat helyébe e következő szöveg lép:

„Alapegységek száma a kifizetésekre (4. oszlop): a 602–618. rovatok összege a 608., 614. és 618. rovat kivételével, amennyiben ugyanazon alapegységeket az M. táblázat bármely más rovatában is nyilvántartásba vették. Teljes támogatás (5. oszlop): a 602–618. rovat összege.”

j)

A 621. pontban (Területalapú támogatások öntözött területekre) a „622–638. rovat összege” mondat helyébe e következő szöveg lép:

„Alapegységek száma a kifizetésekre (4. oszlop): a 622–638. rovatok összege a 628., 634. és 638. rovat kivételével, amennyiben ugyanazon alapegységeket az M. táblázat bármely más rovatában is nyilvántartásba vették. Teljes támogatás (5. oszlop): a 622–638. rovatok összege.”

k)

A 700. pont helyébe a következő szöveg lép:

„700.

Közvetlen kifizetések marhahús előállítására az 1254/1999/EK és az 1782/2003/EK tanácsi rendelet alapján

A marhahús előállítására szánt közvetlen kifizetések összegét 700. kóddal a J. táblázatban is fel kell tüntetni.

A következő táblázat rovatai tartalmazzák a marhahúsra nyújtott közvetlen kifizetéseket az 1254/1999/EK és az 1782/2003/EK rendeletnek megfelelően.

Rovat

Támogatási alapegységek száma

Teljes támogatás

700

Húsmarha-támogatások összesen

(a 710., 720., 730., 740., 750., 760. rovat összege)

Kötelező

710

Különleges támogatás

(711. és 715. rovat összege)

Kötelező

Kötelező

711

Különleges vágómarha-támogatás bikákra

Kötelező

Kötelező

715

Különleges vágómarha-támogatás tinókra

Kötelező

Kötelező

730

Anyatehénre vonatkozó támogatás

(731. és 735. rovat összege)

Kötelező

731

Anyatehénre vonatkozó támogatás anyatehenekre és üszőkre

Kötelező

Kötelező

735

Anyatehénre vonatkozó támogatás: kiegészítő nemzeti támogatás

Kötelező

Kötelező

740

Vágási támogatás

(741. és 742. rovat összege)

Kötelező

741

Vágási támogatás: 1–7 hónapos

Választható

Kötelező

742

Vágási támogatás: 8 hónapos és idősebb

Kötelező

Kötelező

750

Extenzifikációs támogatás, összesen

Kötelező

Kötelező

760

Egyéb támogatás (nemzeti keretből)

Kötelező”


16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/36


A BIZOTTSÁG 1862/2006/EK RENDELETE

(2006. december 15.)

az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról szóló 622/2003/EK rendelet módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedés védelme területén közös szabályok létrehozásáról szóló, 2002. december 16-i 2320/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottság a 2320/2002/EK rendelet értelmében köteles intézkedéseket elfogadni az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszernek az egész Közösségben való végrehajtása érdekében. Az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról szóló, 2003. április 4-i 622/2003/EK bizottsági rendelet (2) volt az első jogalkotási aktus, amely ilyen intézkedéseket tartalmazott.

(2)

Az egységes követelményrendszert pontosító intézkedésekre van szükség.

(3)

A fémérzékelő kapu (WTMD) tekintetében a teljesítményi követelményeket jogi aktusban kell megállapítani. Az előírásokat ugyanakkor rendszeresen, legalább kétévente felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a technikai fejlődésnek.

(4)

A WTMD teljesítményi követelményei az első lépésnek tekintendők az ilyen berendezések műszaki előírásainak teljes harmonizálása felé. A teljesítményi követelményeket a lehető leghamarabb ki kell egészíteni a WTMD osztályozásának – beleértve a vizsgálati körülményeket is – harmonizált eljárásaival.

(5)

A 2320/2002/EK rendelettel összhangban és a jogellenes beavatkozások megelőzése érdekében a 622/2003/EK rendelet mellékletében foglalt intézkedéseknek titkosnak kell lenniük, és nem tehetők közzé. Ugyanez a szabály szükségszerűen vonatkozik bármilyen módosító jogszabályra.

(6)

A 622/2003/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 622/2003/EK rendelet melléklete az e rendelet mellékletében leírtaknak megfelelően módosul.

Az említett rendelet 3. cikke alkalmazandó e melléklet titkosságát illetően.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 15-én.

a Bizottság részéről

Jacques BARROT

alelnök


(1)  HL L 355., 2002.12.30., 1. o. A 849/2004/EK rendelettel (HL L 158., 2004.4.30., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 89., 2003.4.5., 9. o. A legutóbb az 1546/2006/EK rendelettel (HL L 286., 2006.10.17., 6. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

Az 1. cikknek megfelelően a melléklet titkos, és közzétételére az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem kerül sor.


16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/38


A BIZOTTSÁG 1863/2006/EK RENDELETE

(2006. december 15.)

az 1898/2005/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 22. egyedi pályázati eljárás tekintetében a vaj minimális értékesítési árának megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

A tejszín, vaj és vajkoncentrátum közösségi piacon történő értékesítésére vonatkozó intézkedések tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2005. november 9-i 1898/2005/EK rendelettel (2) összhangban az intervenciós ügynökségek folyamatos pályázati eljárás útján eladhatnak bizonyos mennyiséget az általuk tárolt intervenciós készletekből és támogatást nyújthatnak tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra. A fenti rendelet 25. cikke előírja, hogy az egyes egyedi pályázati felhívásokra beérkező pályázatok figyelembevételével az intervenciós vajra minimális értékesítési árat, a tejszínre, vajra, vajkoncentrátumra pedig maximális támogatást kell megállapítani. Előírja továbbá, hogy az ár vagy a támogatás mértéke változhat a vaj tervezett felhasználása, annak zsírtartalma és a bedolgozási eljárás szerint. Az 1898/2005/EK rendelet 28. cikkében említett feldolgozási biztosíték összegét ennek megfelelően kell megállapítani.

(2)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1898/2005/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 22. egyedi pályázati eljárás céljára az intervenciós készletekből származó vaj minimális értékesítési ára és a feldolgozási biztosíték összege a rendelet 25., illetve 28. cikke értelmében az e rendelet mellékletében foglalt táblázatnak megfelelően került megállapításra.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. december 16-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 15-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 308., 2005.11.25., 1. o. A legutóbb a 2107/2005/EK rendelettel (HL L 337., 2005.12.22., 20. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

Az 1898/2005/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 22. egyedi pályázati eljárás céljára a vaj minimális értékesítési árai és a feldolgozási biztosíték

(EUR/100 kg)

Képlet

A

B

Bedolgozási eljárás

Jelölőanyagokkal

Jelölőanyagok nélkül

Jelölőanyagokkal

Jelölőanyagok nélkül

Minimális értékesítési ár

Vaj ≥ 82 %

Változatlan

213,7

213,7

Koncentrátum

206,1

Feldolgozási biztosíték

Változatlan

45

45

Koncentrátum

45


16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/40


A BIZOTTSÁG 1864/2006/EK RENDELETE

(2006. december 15.)

az 1898/2005/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 22. egyedi pályázati eljárás tekintetében a tejszín, a vaj és a vajkoncentrátum közösségi piacon történő értékesítésére vonatkozó maximális támogatás megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

A tejszín, vaj és vajkoncentrátum közösségi piacon történő értékesítésére vonatkozó intézkedések tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2005. november 9-i 1898/2005/EK rendelettel (2) összhangban az intervenciós ügynökségek folyamatos pályázati eljárás útján eladhatnak bizonyos mennyiséget az általuk tárolt intervenciós vajkészletekből, és támogatást nyújthatnak tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra. A fenti rendelet 25. cikke előírja, hogy az egyes egyedi pályázati felhívásokra beérkező pályázatok figyelembevételével az intervenciós vajra minimális értékesítési árat, a tejszínre, vajra, vajkoncentrátumra pedig maximális támogatást kell megállapítani. A rendelet előírja továbbá, hogy az ár vagy a támogatás változhat a vaj tervezett felhasználása, zsírtartalma és a bedolgozási eljárás szerint. Az 1898/2005/EK rendelet 28. cikkében említett feldolgozási biztosíték összegét ennek megfelelően kell megállapítani.

(2)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1898/2005/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 22. egyedi pályázati eljárás céljára az intervenciós készletekből származó tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra adható maximális támogatás és a feldolgozási biztosíték összege a rendelet 25., illetve 28. cikke értelmében az e rendelet mellékletében foglalt táblázatnak megfelelően került megállapításra.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. december 16-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 15-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 308., 2005.11.25., 1. o. A legutóbb a 2107/2005/EK rendelettel (HL L 337., 2005.12.22., 20. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

Az 1898/2005/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 22. egyedi pályázati eljárás céljára a tejszínre, a vajra és a vajkoncentrátumra adható maximális támogatás és a feldolgozási biztosíték összege

(EUR/100 kg)

Képlet

A

B

Bedolgozási eljárás

Jelölőanyagokkal

Jelölőanyagok nélkül

Jelölőanyagokkal

Jelölőanyagok nélkül

Maximális támogatás

Vaj ≥ 82 %

17,5

14

14

Vaj < 82 %

13,65

Vajkoncentrátum

20

16,58

20

16,5

Tejszín

9

6

Feldolgozási biztosíték

Vaj

19

Vajkoncentrátum

22

22

Tejszín

10


16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/42


A BIZOTTSÁG 1865/2006/EK RENDELETE

(2006. december 15.)

az 1898/2005/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 22. egyedi pályázati eljárás tekintetében a vajkoncentrátum maximális támogatásának megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

A tejszín, vaj és vajkoncentrátum közösségi piacon történő értékesítésére vonatkozó intézkedések tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2005. november 9-i 1898/2005/EK bizottsági rendelet (2) 47. cikkével összhangban az intervenciós hivatalok a vajkoncentrátum támogatására vonatkozó folyamatos pályázati felhívást nyitnak meg. A rendelet 54. cikke előírja, hogy az egyedi pályázati felhívásra érkezett pályázatok alapján állapítják meg a legalább 96 %-os zsírtartalmú vajkoncentrátumra adható támogatás maximális összegét.

(2)

Az 1898/2005/EK rendelet 53. cikkének (4) bekezdése rendelkezik végfelhasználási biztosíték nyújtásáról, ami a vajkoncentrátumnak a kiskereskedelem által történő átvételét hivatott biztosítani.

(3)

A beérkezett pályázatok alapján meg kell állapítani a maximális támogatás összegét, valamint ennek megfelelően a végfelhasználási biztosíték összegét.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1898/2005/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 22. egyedi pályázati eljárás céljára a rendelet 47. cikkének (1) bekezdése szerinti, legalább 96 %-os zsírtartalmú vajkoncentrátumra adható maximális támogatás összege 19,27 EUR/100 kg.

Az 1898/2005/EK rendelet 53. cikkének (4) bekezdésében előírt végfelhasználási biztosíték 21 EUR/100 kg.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. december 16-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 15-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 308., 2005.11.25., 1. o. A legutóbb a 2107/2005/EK rendelettel (HL L 337., 2005.12.22., 20. o.) módosított rendelet.


16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/43


A BIZOTTSÁG 1866/2006/EK RENDELETE

(2006. december 15.)

a vaj minimális értékesítési árának meghatározásáról a 2771/1999/EK rendeletben nevezett folyamatos pályáztatás keretében kiadott 54. egyenkénti pályázati felhívásra

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke c) bekezdésére,

mivel:

(1)

A vaj- és tejszínpiaci intervenciót szabályzó 1255/1999/EK tanácsi rendelet (2) alkalmazásának részletes szabályait meghatározó, 1999. december 16-i 2771/1999/EK bizottsági rendelet 21. cikkének megfelelően az intervenciós ügynökségek az általuk tárolt vaj bizonyos mennyiségét folyamatos pályáztatás keretében értékesítésre ajánlották fel.

(2)

Figyelemmel az egyenkénti pályázati felhívásokra beérkezett ajánlatokra, minimális értékesítési árat határoznak meg, vagy pedig döntés születik arra vonatkozóan, hogy a 2771/1999/EK rendelet 24a. cikke szerint nem történik szerződéskötés.

(3)

Figyelemmel a beérkezett pályázatokra, a minimum eladási árat meg kell állapítani.

(4)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2771/1999/EK rendeletnek megfelelő 54. egyenkénti pályázati felhívás esetén, amelyet illetően az arra vonatkozó pályázati beadási határidő 2006. december 12-én lejárt, a vaj minimum értékesítési árát 236,00 EUR/100 kg-ban kell meghatározni.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. december 16-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 15-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 1913/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 333., 1999.12.24., 11. o. A legutóbb az 1802/2005/EK rendelettel (HL L 290., 2005.11.4., 3. o.) módosított rendelet.


16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/44


A BIZOTTSÁG 1867/2006/EK RENDELETE

(2006. december 15.)

a gabonaágazatban 2006. december 16-tól alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek a gabonaágazatban alkalmazott behozatali vámokra való alkalmazásának szabályairól szóló, 1996. június 28-i 1249/96/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikke előírja, hogy az ugyanezen rendelet 1. cikkében felsorolt termékek behozatalára a közös vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni. Azonban az ugyanezen cikk (2) bekezdésében említett termékekre vonatkozó behozatali vám az e termékek behozatalának időpontjában érvényes és 55 %-kal növelt intervenciós árral egyenlő, levonva belőle az adott szállítmányra alkalmazandó cif-importárat. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében a cif-importárakat az adott termékek reprezentatív világpiaci árai alapján kell kiszámítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet a gabonaágazatban alkalmazott behozatali vámok tekintetében rögzítette az 1784/2003/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

(4)

A behozatali vámok mindaddig hatályban maradnak, amíg egy újabb vámtételeket rögzítő rendelkezés hatályba nem lép.

(5)

A behozatali vámok rendszerének megfelelő működése érdekében a vámok kiszámításához az egy adott referenciaidőszak során megállapított reprezentatív piaci árfolyamokat kell figyelembe venni.

(6)

Az 1249/96/EK rendelet értelmében a behozatali vámokat az e rendelet mellékletében foglaltak szerint kell rögzíteni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett, gabonaágazatban alkalmazott behozatali vámokat e rendelet I. melléklete határozza meg, a II. mellékletben ismertetett elemek alapján.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. december 16-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 15-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 161., 1996.6.29., 125. o. A legutóbb az 1110/2003/EK rendelettel (HL L 158., 2003.6.27., 12. o.) módosított rendelet.


I. MELLÉKLET

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett termékek 2006. december 16-tól alkalmazandó behozatali vámjai

KN-kód

Árumegnevezés

Behozatali vám (1)

(EUR/tonnában)

1001 10 00

Durumbúza, kiváló minőségű

0,00

közepes minőségű

0,00

gyenge minőségű

0,00

1001 90 91

Közönséges búza, vetőmag

0,00

ex 1001 90 99

Közönséges búza, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével

0,00

1002 00 00

Rozs

0,00

1005 10 90

Kukorica, vetőmag, a hibrid kivételével

9,34

1005 90 00

Kukorica, a vetőmag kivételével (2)

9,34

1007 00 90

Cirokmag, a hibrid vetőmag kivételével

0,00


(1)  A Közösségbe az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező árukra (az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése) az importőr vámcsökkentésben részesülhet, amely:

3 EUR/t, ha a kirakodás kikötője a Földközi-tengeren van, vagy

2 EUR/t, ha a kirakodás kikötője Írországban, az Egyesült Királyságban, Dániában, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban vagy az Ibériai-félsziget atlanti partján van.

(2)  Az importőr 24 EUR/t átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek.


II. MELLÉKLET

A vámtételek kiszámításának tényezői

(1.12.2006–15.12.2006)

1.

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott referencia-idöszakra vonatkozó átlagértékek:

Tőzsdei jegyzések

Minneapolis

Chicago

Minneapolis

Minneapolis

Minneapolis

Minneapolis

Termékek (%-os fehérjetartalom 12 %-os nedvességtartalom mellett)

HRS2

YC3

HAD2

közepes minőségű (1)

gyenge minőségű (2)

US barley 2

Árfolyamjegyzés (EUR/t)

155,50 (3)

110,77

173,74

163,74

143,74

156,10

Felár az öbölbeli árhoz (EUR/t)

13,47

 

 

Felár a nagy-tavakbeli árhoz (EUR/t)

10,82

 

 

2.

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott referencia-idöszakra vonatkozó átlagértékek:

Fuvardíjak/költségek: Mexikói-öböl–Rotterdam 24,89 EUR/t; Nagy-tavak–Rotterdam 28,94 EUR/t.

3.

Az 1249/96/EK rendelet 4. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett támogatások:

0,00 EUR/t (HRW2)

0,00 EUR/t (SRW2).


(1)  10 EUR/t levonás (1249/96/EK rendelet 4. cikk (3) bekezdés)

(2)  30 EUR/t levonás (1249/96/EK rendelet 4. cikk (3) bekezdés)

(3)  Beleértve 14 EUR/t hozzáadás (1249/96/EK rendelet 4. cikk (3) bekezdés)


16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/47


A BIZOTTSÁG 1868/2006/EK RENDELETE

(2006. december 15.)

az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokból (AKCS-országok) származó mezőgazdasági termékek feldolgozásával készült mezőgazdasági termékekre és árukra alkalmazandó szabályokról szóló 2286/2002/EK tanácsi rendelet szarvasmarha-ágazatban történő alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 2247/2003/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokból (AKCS-országok) származó mezőgazdasági termékek feldolgozásával készült mezőgazdasági termékekre és árukra alkalmazandó szabályokról, valamint az 1706/98/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. december 10-i 2286/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikkére,

mivel:

(1)

A 2247/2003/EK bizottsági rendelet (2) a január 1. és december 31. közötti időszakokra többéves alapon kontingenst nyitott a AKCS-országokból származó bizonyos szarvasmarha-ágazatbeli termékek behozatalára.

(2)

Az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletet (3) a 2007. január 1-jétől kezdődő behozatali vámkontingens-időszakokra érvényes behozatali engedélyekre kell alkalmazni. Az 1301/2006/EK rendelet különösen a behozatali engedély iránti kérelmek, a kérelmezők jogállása és az engedélyek kiadása tekintetében állapít meg részletes rendelkezéseket. Az említett rendelet szerint az engedélyek érvényességi idejének lejárta a behozatali vámkontingens-időszak utolsó napja. Az 1301/2006/EK rendelet rendelkezéseit a 2247/2003/EK rendeletben megállapított további feltételek sérelme nélkül alkalmazni kell az ez utóbbi rendelet alapján kiadott behozatali engedélyekre is. A 2247/2003/EK rendelet rendelkezéseit – amennyiben szükséges – az 1301/2006/EK rendelethez kell igazítani.

(3)

Az egyértelműség érdekében törölni kell a 2247/2003/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdését, mivel e rendelkezés egyszerűen megismétli a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2000. június 9-i 1291/2000/EK bizottsági rendelet (4) 50. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezést.

(4)

A 2247/2003/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Marha- és Borjúhúspiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2247/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

2.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az 1445/95/EK és az 1291/2000/EK rendeleteket, valamint az 1301/2006/EK bizottsági rendeletet (5) kell alkalmazni.

3.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a 8. szakaszban a származási ország, valamint az »igen« rovat kereszttel megjelölése. Az engedély kötelezettséget tartalmaz a megjelölt országból történő behozatalra;”

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A tagállamok legkésőbb a kérelmek benyújtására nyitva álló határidő utolsó napját követő harmadik munkanapon tájékoztatják a Bizottságot a kérelmezett mennyiségekről származási országok és KN-kód, illetve KN-kód-csoport szerinti lebontásban és kilogrammban kifejezve.”

c)

a (4) bekezdést el kell hagyni.

4.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdést el kell hagyni;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A behozatali engedélyeket minden hónap 21. napján kell kiadni.”

5.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Az e rendelettel összhangban kiadott behozatali engedélyek a kiadásuk napjától számított 90 napig érvényesek az 1291/2000/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének értelmében.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 15-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 348., 2002.12.21., 5. o.

(2)  HL L 333., 2003.12.20., 37. o. Az 1118/2004/EK rendelettel (HL L 217., 2004.6.17., 10. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 238., 2006.9.1., 13. o.

(4)  HL L 152., 2000.6.24., 1. o. A legutóbb az 1282/2006/EK rendelettel (HL L 234., 2006.8.29., 4. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 238., 2006.9.1., 13. o.”


16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/49


A BIZOTTSÁG 1869/2006/EK RENDELETE

(2006. december 15.)

az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodásban előírt, Svájcból származó, 160 kilogrammnál nagyobb tömegű élő szarvasmarhafélékre meghatározott behozatali vámkontingens alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2172/2005/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 32. cikke (1) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

A 2172/2005/EK bizottsági rendelet (2) többéves alapon a január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakokra vámmentes kontingenst nyit meg 4 600, Svájcból származó élő szarvasmarhaféle behozatalára. Tekintettel Bulgária és Románia 2007. január 1-jén az Európai Unióhoz való csatlakozására, a 2007. január 1-tőldecember 31-ig tartó behozatali vámkontingens-időszakra vonatkozó kérelmek benyújtási határidejét a 2007. január 1-jétőldecember 31-ig tartó kontingensidőszakra vonatkozó behozatali jogok alkalmazási időpontja tekintetében a 2172/2005/EK rendelettől való eltérésről szóló, 2006. november 14-i 1677/2006/EK bizottsági rendelet (3)2007. január 8-ig meghosszabbította.

(2)

Az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendelet (4) a 2007. január 1-jétől kezdődő behozatali vámkontingens-időszakokra érvényes importengedélyekre vonatkozik. Az 1301/2006/EK rendelet különösen az importengedélyekre vonatkozó kérelmek, a kérelmezők jogállása és az engedélyek kiállítása tekintetében állapít meg részletes rendelkezéseket. A szóban forgó rendelet értelmében a behozatali vámkontingenseket 12 egymást követő hónapra nyitják meg, és az engedélyek a behozatali vámkontingens-időszak utolsó napjáig érvényesek. Az 1301/2006/EK rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell a 2127/2005/EK rendelet alapján kibocsátott importengedélyekre, az abban megállapított további feltételek vagy eltérések sérelme nélkül. Indokolt összehangolni a 2127/2005/EK rendelet és az 1301/2006/EK rendelet érintett rendelkezéseit.

(3)

A spekuláció megelőzése céljából a kontingensen belül rendelkezésre álló mennyiségeket azon piaci szereplők számára kell hozzáférhetővé tenni, akik bizonyítani tudják, hogy harmadik országokkal jelentős mértékű, tényleges kereskedelmet folytatnak. Ennek figyelembevételével és a hatékony ügykezelés biztosítása érdekében az érintett kereskedőkkel szemben feltétel az, hogy az 1301/2006/EK rendelet 5. cikkében említett mindkét referenciaidőszakban legalább 50 darab állatot importáltak. Emellett adminisztratív okokból a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy a harmadik országokkal folytatott kereskedelmet igazoló dokumentumok hiteles másolatait elfogadják.

(4)

Amennyiben az 1301/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett elosztási együttható alkalmazása során kérelmenként 50 darabnál kisebb az eredmény, a megfelelő rendelkezésre álló mennyiségeket az érintett tagállamok egyenként 50 darabos behozatali jogot biztosító sorshúzással ítélik oda annak érdekében, hogy biztosítsák a kérelmenként kereskedelmileg jövedelmező számú állatot.

(5)

A 2172/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Marha- és Borjúhúspiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2172/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 1. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Egy vámmentes közösségi behozatali vámkontingens nyílik meg minden évben a január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakokra 4 600 darab, Svájcból származó, 160 kilogrammnál nagyobb tömegű és a 0102 90 41, 0102 90 49, 0102 90 51, 0102 90 59, 0102 90 61, 0102 90 69, 0102 90 71 vagy 0102 90 79 KN-kód alá tartozó élő szarvasmarhaféle behozatalára vonatkozóan.”

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az 1301/2006/EK rendelet 5. cikkének alkalmazása céljából a cikkben említett harmadik országokkal fennálló kereskedelemi kapcsolat legalább 50 darab, a 0102 10 és a 0102 90 KN-kód alá tartozó állat importját jelenti.

A tagállamok a harmadik országokkal fennálló kereskedelem igazolására elfogadhatják az 1301/2006/EK rendelet 5. cikkének második albekezdésében említett dokumentumok illetékes hatóság által megfelelően hitelesített másolatát.”;

b)

A (2) és a (3) bekezdést el kell hagyni.

3.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) és a (4) bekezdést el kell hagyni;

b)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A benyújtott dokumentumok ellenőrzése után a tagállamok legkésőbb a kérelem benyújtási határidejének lejártát követő 10. munkanapon a Bizottsághoz továbbítják a kérelmezett összes mennyiséget tartalmazó listát.

Az 1301/2006/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése ellenére az említett rendelet 11. cikke alkalmazandó.”

4.

A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben az 1301/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében meghatározott elosztási együttható alkalmazása során kérelmenként kevesebb mint 50 darab az eredmény, az érintett tagállamok a rendelkezésre álló mennyiséget egyenként 50 darabos behozatali jogot biztosító sorshúzással ítélik oda. Amennyiben a fennmaradó mennyiség 50 darabnál kevesebb, akkor erre a mennyiségre egyetlen behozatali jogot kell kiadni.”

5.

A 6. cikk (4) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a 8. rovatban a származási országot és az „igen” választ kereszt jelzi;”

6.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az 1291/2000/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az e rendelet értelmében kiadott behozatali engedélyek nem átruházhatók.”;

b)

a (2) és a (4) bekezdést el kell hagyni.

7.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Az 1445/95/EK és az 1291/2000/EK rendeletet, valamint az 1301/2006/EK bizottsági rendeletet (5) az e rendeletben foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni.

8.

Az I. mellékletet el kell hagyni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 15-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 346., 2005.12.29., 10. o.

(3)  HL L 314., 2006.11.15., 3. o.

(4)  HL L 238., 2006.9.1., 13. o.

(5)  HL L 238., 2006.9.1., 13. o.”


II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Tanács

16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/51


A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. július 18.)

az Európai Közösség és Barbados, Belize, a Kongói Köztársaság, a Fidzsi Köztársaság, a Guyanai Köztársaság, az Elefántcsontparti Köztársaság, Jamaica, a Kenyai Köztársaság, a Madagaszkári Köztársaság, a Malawi Köztársaság, a Mauritiusi Köztársaság, a Mozambiki Köztzársaság, a Suriname Köztársaság, Saint Kitts és Nevis, a Szváziföldi Királyság, a Tanzániai Egyesült Köztársaság, a Trinidad és Tobago Köztársaság, az Ugandai Köztársaság, a Zambiai Köztársaság, a Zimbabwei Köztársaság között a nádcukor 2005/2006-os szállítási időszakra vonatkozó garantált árairól szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás, valamint az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között a nádcukor 2005/2006-os szállítási időszakra vonatkozó garantált árairól szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről

(2006/942/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére, összefüggésben annak 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az AKCS–EK partnerségi megállapodás V. mellékletéhez csatolt, AKCS-cukorra vonatkozó 3. jegyzőkönyv (1), valamint az Európai Gazdasági Közösség és az Indiai Köztársaság között létrejött, nádcukorról szóló megállapodás (2) végrehajtása, a jegyzőkönyv és a megállapodás 1. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a cukorpiac közös szervezésének igazgatási keretén belül történik.

(2)

Indokolt egyrészről az Európai Közösség, valamint a jegyzőkönyvben említett államok, másrészről az Indiai Köztársaság között levélváltás formájában létrejött, a nádcukor 2005/2006-os szállítási időszakra vonatkozó garantált árairól szóló megállapodások jóváhagyása,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösség és Barbados, Belize, a Kongói Köztársaság, a Fidzsi Köztársaság, a Guyanai Köztársaság, az Elefántcsontparti Köztársaság, Jamaica, a Kenyai Köztársaság, a Madagaszkári Köztársaság, a Malawi Köztársaság, a Mauritiusi Köztársaság, a Mozambiki Köztársaság, a Suriname Köztársaság, Saint Kitts és Nevis, a Szváziföldi Királyság, a Tanzániai Egyesült Köztársaság, a Trinidad és Tobago Köztársaság, az Ugandai Köztársaság, a Zambiai Köztársaság, a Zimbabwei Köztársaság között a nádcukor 2005/2006-os szállítási időszakra vonatkozó garantált árairól szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás, valamint az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között a nádcukor 2005/2006-os szállítási időszakra vonatkozó garantált árairól szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötése a Közösség nevében jóváhagyásra kerül.

A megállapodások szövegét e határozat I. és II. melléklete tartalmazza.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az 1. cikkben említett megállapodásoknak a Közösséget jogilag kötelező aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. KORKEAOJA


(1)  HL L 317., 2000.12.15., 3. o. A legutóbb a Luxembourgban 2005. június 25-én aláírt megállapodással (HL L 209., 2005.8.11., 27. o.) módosított megállapodás.

(2)  HL L 190., 1975.7.23., 35. o.


I. MELLÉKLET

MEGÁLLAPODÁS

levélváltás formájában az Európai Közösség és Barbados, Belize, a Kongói Köztársaság, a Fidzsi Köztársaság, a Guyanai Köztársaság, az Elefántcsontparti Köztársaság, Jamaica, a Kenyai Köztársaság, a Madagaszkári Köztársaság, a Malawi Köztársaság, a Mauritiusi Köztársaság, a Mozambiki Köztársaság, a Suriname Köztársaság, Saint Kitts és Nevis, a Szváziföldi Királyság, a Tanzániai Egyesült Köztársaság, a Trinidad és Tobago Köztársaság, az Ugandai Köztársaság, a Zambiai Köztársaság, a Zimbabwei Köztársaság között a nádcukor 2005/2006-os szállítási időszakra vonatkozó garantált árairól

Brüsszel, 2006. november 21.

Tisztelt Uram!

Az AKCS–EK parterségi megállapodás V. mellékletéhez csatolt, AKCS-cukorról szóló 3. jegyzőkönyvben említett AKCS-államok képviselői és az Európai Közösség nevében eljáró Bizottság képviselői az említett jegyzőkönyv alapján az alábbiakban állapodtak meg:

A 2005. július 1-től2006. június 30-ig tartó szállítási időszakban a jegyzőkönyv 5. cikkének (4) bekezdésében előírt garantált árak a jegyzőkönyv 6. cikkében említett intervenciós célból a következők:

a)

nyers cukor: 52,37 euro 100 kilogrammonként;

b)

fehér cukor: 64,65 euro 100 kilogrammonként.

Ezek az árak a csomagolatlan cukor „közösség európai kikötőibe szállítva” CIF-ára, amelyet standard minőségű cukorra vonatkozóan kell rögzíteni. Ezen árak bevezetése nem sérti egyik szerződő félnek sem a garantált árak meghatározása során alkalmazott alapelvek tekintetében fennálló helyzetét.

Lekötelezne, ha igazolná e levél kézhezvételét és megerősítené, hogy ez a levél és az arra adott válasza megállapodást hoz létre a fent említett AKCS-államok kormányai és a Közösség között.

Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

Az Európai Unió Tanácsa nevében

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

Az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

Za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

För Europeiska gemenskapens vägnar

Image

Brüsszel, 2006. november 21.

Tisztelt Uram!

Megtiszteltetés számomra, hogy igazolhatom mai levelének kézhezvételét, amely a következőképpen szól:

„Az AKCS–EK parterségi megállapodás V. mellékletéhez csatolt, AKCS-cukorról szóló 3. jegyzőkönyvben említett AKCS-államok képviselői és az Európai Közösség nevében eljáró Bizottság képviselői az említett jegyzőkönyv alapján az alábbiakban állapodtak meg:

A 2005. július 1-től2006. június 30-ig tartó szállítási időszakban a jegyzőkönyv 5. cikkének (4) bekezdésében előírt garantált árak a jegyzőkönyv 6. cikkében említett intervenciós célból a következők:

a)

nyers cukor: 52,37 euro 100 kilogrammonként;

b)

fehér cukor: 64,65 euro 100 kilogrammonként.

Ezek az árak a csomagolatlan cukor a »közösség európai kikötőibe szállítva« CIF-ára, amelyet standard minőségű cukorra vonatkozóan kell rögzíteni. Ezen árak bevezetése nem sérti egyik szerződő félnek sem a garantált árak meghatározása során alkalmazott alapelvek tekintetében fennálló helyzetét.

Lekötelezne, ha igazolná e levél kézhezvételét és megerősítené, hogy ez a levél és az arra adott válasza megállapodást hoz létre a fent említett AKCS-államok kormányai és a Közösség között.”

Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem, hogy az AKCS-államok kormányai egyetértenek a fenti levél tartalmával.

Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

A 3. jegyzőkönyvben említett AKCS-államok kormányai részéről

For the Government of Barbados

Image

For the Government of Belize

Image

Pour le gouvernement de la République du Congo

Image

For the Government of the Sovereign Democratic Republic of Fiji

Image

For the Government of the Cooperative Republic of Guyana

Image

Pour le gouvernement de la République de Côte d’Ivoire

Image

For the Government of Jamaica

Image

For the Government of the Republic of Kenya

Image

Pour le gouvernement de la République de Madagascar

Image

For the Government of the Republic of Malawi

Image

Pour le gouvernement de la République de Maurice

Image

For the Government of the Republic of Mozambique

Image

For the Government of the Republic of Suriname

Image

For the Government of Saint Kitts and Nevis

Image

For the Government of the Kingdom of Swaziland

Image

For the Government of the United Republic of Tanzania

Image

For the Government of the Republic of Trinidad and Tobago

Image

For the Government of the Republic of Uganda

Image

For the Government of the Republic of Zambia

Image

For the Government of the Republic of Zimbabwe

Image


II. MELLÉKLET

MEGÁLLAPODÁS

levélváltás formájában az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között a nádcukor 2005/2006-os szállítási időszakra vonatkozó garantált árairól

Brüsszel, 2006. október 27.

Tisztelt Uram!

India és az Európai Közösség nevében eljáró Bizottság képviselői az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között létrejött, nádcukorról szóló megállapodás 5. cikkének (4) bekezdésében említett tárgyalások keretében az alábbiakban állapodtak meg:

A 2005. július 1-től2006. június 30-ig tartó szállítási időszakban a megállapodás 5. cikkének (4) bekezdésében előírt garantált árak a megállapodás 6. cikkében említett intervenciós célból a következők:

a)

nyers cukor: 52,37 euro 100 kilogrammonként;

b)

fehér cukor: 64,65 euro 100 kilogrammonként.

Ezek az árak a csomagolatlan cukor „a közösség európai kikötőibe szállítva” CIF-ára, amelyet standard minőségű cukorra vonatkozóan kell rögzíteni. Ezen árak bevezetése nem sérti egyik szerződő félnek sem a garantált árak meghatározása során alkalmazott alapelvek tekintetében fennálló helyzetét.

Lekötelezne, ha igazolná e levél kézhezvételét, és megerősítené azt, hogy ez a levél és a megerősítés együtt megállapodást hoz létre kormánya és a Közösség között.

Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

Az Európai Unió Tanácsa nevében

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

On behalf of the European Community

Au nom de la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

Az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

Za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Image

Brüsszel, 2006. október 27.

Tisztelt Uram!

Megtiszteltetés számomra, hogy igazolhatom mai levelének kézhezvételét, amely a következőképpen szól:

„India és az Európai Közösség nevében eljáró Bizottság képviselői az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között létrejött, nádcukorról szóló megállapodás 5. cikkének (4) bekezdésében említett tárgyalások keretében az alábbiakban állapodtak meg:

A 2005. július 1-től2006. június 30-ig tartó szállítási időszakban a megállapodás 5. cikkének (4) bekezdésében előírt garantált árak a megállapodás 6. cikkében említett intervenciós célból a következők:

a)

nyers cukor: 52,37 euro 100 kilogrammonként;

b)

fehér cukor: 64,65 euro 100 kilogrammonként.

Ezek az árak a csomagolatlan cukor »a közösség európai kikötőibe szállítva« CIF-ára, amelyet standard minőségű cukorra vonatkozóan kell rögzíteni. Ezen árak bevezetése nem sérti egyik szerződő félnek sem a garantált árak meghatározása során alkalmazott alapelvek tekintetében fennálló helyzetét.

Lekötelezne, ha igazolná e levél kézhezvételét, és megerősítené azt, hogy ez a levél és a megerősítés együtt megállapodást hoz létre kormánya és a Közösség között.”

Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem, hogy kormányom egyetért a fentiekkel.

Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

Az Indiai Köztársaság kormánya részéről

For the Government of the Republic of India

Por el Gobierno de la República de la India

Za vládu Indické republiky

For regeringen for Republikken Indien

Für die Regierung der Republik Indien

India Vabariigi valitsuse nimel

Για την κυβέρνηση της Δημοκρατίας της Ινδιάς

Au nom du gouvernement de la République de l'Inde

Per il governo della Repubblica dell'India

Indijas Republikas valdības vārdā

Indijos Respublikos Vyriausybės vardu

Az Indiai Köztársaság kormánya részéről

Għall-Gvern tar-Repubblika ta' l-Indja

Voor de Regering van de Republiek India

W imieniu Rządu Republiki Indii

Pelo Governo da República da Índia

Za vládu Indickej republiky

Za Vlado Republike Indije

Intian tasavallan hallituksen puolesta

På Republiken Indiens regerings vägnar

Image


Bizottság

16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/60


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. november 17.)

az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló, az ITER-projekt közös megvalósítása érdekében létrejövő megállapodás és az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét megillető kiváltságokról és mentességekről szóló, az ITER-projekt közös megvalósítása érdekében létrejövő megállapodás ideiglenes alkalmazásáról

(az értesítés a C(2006) 5557. számú dokumentummal történt)

(2006/943/Euratom)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 101., 124. és 192. cikkére,

mivel:

(1)

2006. szeptember 25-i határozatával a Tanács jóváhagyta, hogy a Bizottság megkösse az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló, az ITER-projekt közös megvalósítása érdekében létrejövő megállapodást (a továbbiakban: ITER-megállapodás), az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetének létrehozásáról szóló, az ITER-projekt közös megvalósítása érdekében létrejövő megállapodás ideiglenes alkalmazásáról szóló megegyezést (a továbbiakban: az ideiglenes alkalmazásról szóló megegyezés) és az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetet megillető kiváltságokról és mentességekről szóló, az ITER-projekt közös megvalósítása érdekében létrejövő megállapodást.

(2)

Az ideiglenes alkalmazásról szóló megegyezés 3. cikkében az ITER-megállapodást aláíró felek azon óhajukat fejezik ki, hogy az ITER-megállapodás megerősítéséhez, elfogadásához, illetve jóváhagyásához szükséges belső eljárások lefolytatásának ideje alatt is a lehető legteljesebb mértékben együttműködjenek.

(3)

Az ideiglenes alkalmazásról szóló megegyezés 4. cikkében az aláíró felek vállalják, hogy az ITER-megállapodás rendelkezéseit annak hatálybalépéséig is betartják, amennyire csak belső törvényeik és rendelkezéseik engedik.

(4)

Az ITER-megállapodás 1. cikke értelmében az ITER-projekt közös végrehajtása érdekében létrejövő Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: ITER-szervezet) székhelye: Saint-Paul-lez-Durance, Bouches-du-Rhône megye, Franciaország.

(5)

Az ITER fogadó feleként az Euratom különös felelősséggel tartozik az ITER-projekt kellő időben való végrehajtásáért.

(6)

A Közösség által megkötött megállapodások kötelezők a Közösség intézményeire és a tagállamokra nézve.

(7)

A szerződés 192. cikkének megfelelően a tagállamok elősegítik a Közösség feladatainak teljesítését.

(8)

A szerződés 101. cikke a Bizottságra ruházza a nemzetközi megállapodások megkötésének jogkörét; a Bizottság feladata továbbá az is, hogy a Tanács jóváhagyásával összhangban gondoskodjék az ilyen megállapodások ideiglenes alkalmazásáról,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

Ideiglenes jogállása szerint az ITER-szervezet a Közösségben:

a)

elegendő jogképességgel rendelkezik ahhoz, hogy i. szerződést kössön, különösen személyzet felvételéről, ii. tulajdont szerezzen, birtokoljon és idegenítsen el, iii. felhasználási engedélyhez jusson és iv. jogi eljárást indítson, amennyire azt az ITER-projekt kellő időben való végrehajtásához szükséges intézkedések megtétele megköveteli, az ITER-szervezet hivatalos létrejöttének előkészítéseképpen; tudomásul véve, hogy az ITER-szervezetet ideiglenes jogállása szerint megillető jogok és kötelezettségek – az ITER-megállapodás rendelkezéseivel összhangban – átszállnak az ITER-szervezetre annak hivatalos létrejöttekor;

b)

személyzetével és az aláíró felek képviselőivel együtt a tagállamok területén élvezi azokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyekről az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét megillető kiváltságokról és mentességekről szóló, ITER-projekt közös megvalósítása érdekében létrejövő megállapodás rendelkezik, különösen az adózás, a bevándorlás és a nyilvántartásba vétel tekintetében, az ITER-szervezet hivatalos létrejöttének előkészítéseképpen;

c)

betartja az ITER-megállapodás rendelkezéseit; és különösen a befogadó állam azon hatályos nemzeti törvényeit és rendelkezéseit, amelyek a polgári és munkahelyi egészségügyre és biztonságra, a nukleáris biztonságra, a sugárvédelemre, a felhasználási engedélyekre, a nukleáris anyagokra, a környezetvédelemre és a rosszindulatú cselekményekre vonatkoznak.

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2006. november 17-én.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja


MEGÁLLAPODÁS

az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról

Tartalomjegyzék

Preambulum

1. cikk

Az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozása

2. cikk

Az ITER Szervezete célja

3. cikk

Az ITER Szervezete feladatai

4. cikk

Az ITER Szervezete tagjai

5. cikk

Jogi személyiség

6. cikk

Tanács

7. cikk

A főigazgató és a személyzet

8. cikk

Az ITER Szervezete forrásai

9. cikk

A projekt forrásgazdálkodási szabályzata

10. cikk

Ismeretterjesztés és szellemi tulajdon

11. cikk

Telephely nyújtása

12. cikk

Kiváltságok és mentességek

13. cikk

Kirendeltségek

14. cikk

Közegészségügy, közbiztonság, engedélyezés és környezetvédelem

15. cikk

Felelősség

16. cikk

Leszerelés

17. cikk

Pénzügyi ellenőrzés

18. cikk

Az igazgatás értékelése

19. cikk

Nemzetközi együttműködés

20. cikk

Békés felhasználás és non-proliferáció

21. cikk

A megállapodás alkalmazása az Euratomra

22. cikk

Hatálybalépés

23. cikk

Csatlakozás

24. cikk

Időbeli hatály és megszűnés

25. cikk

Vitarendezés

26. cikk

Felmondás

27. cikk

Mellékletek

28. cikk

Módosítás

29. cikk

Letéteményes

Az Európai Atomenergia-közösség (a továbbiakban: Euratom), az Amerikai Egyesült Államok kormánya, az Indiai Köztársaság kormánya, Japán kormánya, a Kínai Népköztársaság kormánya, a Koreai Köztársaság kormánya és az Orosz Föderáció kormánya,

EMLÉKEZTETVE arra, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (a továbbiakban: NAÜ) égisze alatt az ITER műszaki tervezése keretében végzett tevékenységek eredményeképpen a Felek rendelkezésére áll egy, a magfúzió energiaforrásként való felhasználásának megvalósíthatóságát demonstrálni hivatott kutatási létesítmény teljes, részletes és teljes mértékben integrált műszaki terve,

HANGSÚLYOZVA a fúziós energiában mint gyakorlatilag korlátlan, környezeti szempontból elfogadható és gazdaságilag versenyképes energiaforrásban rejlő hosszú távú lehetőségeket,

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy az ITER a következő fontos lépés a fúziós energia fejlesztése felé megteendő úton, valamint arról, hogy a fúziós energia területén folytatott kutatás-fejlesztés eddigi eredményeinek ismeretében eljött az idő az ITER projekt megvalósításának megkezdésére,

TEKINTETTEL az ITER-re irányuló tárgyalásokon részt vevő Felek képviselőinek az ITER tárgyában 2005. június 28-án, Moszkvában tartott miniszteri találkozó alkalmával tett együttes nyilatkozatára,

TUDATÁBAN annak, hogy a világ vezetőinek részvételével a fenntartható fejlődésről 2002-ben tartott csúcsértekezlet felszólította a kormányokat, hogy segítsék elő a különböző energetikai technológiák, különösen a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és a korszerű energetikai technológiák területén folytatott kutatás és fejlesztés fokozását,

HANGSÚLYOZVA az ITER projekt közös megvalósításának fontosságát a fúziós energia békés célú felhasználásának tudományos és technológiai értelemben vett megvalósíthatósága demonstrálásában, valamint a fiatal nemzedékek magfúzió iránti érdeklődésének felkeltésében,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete az ITER projekt általános célkitűzéseinek valóra váltására egy tudományos és technológiai célok köré szervezett, a Felek vezető kutatóinak részvételével végrehajtott közös nemzetközi kutatási program keretében törekedjen,

HANGSÚLYOZVA az ITER létesítményeivel kapcsolatban az építés, az üzemeltetés, a hasznosítás, a deaktiváció és a leszerelés biztonságos és megbízható végrehajtásának fontosságát a magfúzió mint energiaforrás biztonságosságának demonstrálása és társadalmi elfogadásának előmozdítása érdekében,

MEGERŐSÍTVE a valódi partnerség fontosságát e hosszú távú és nagyszabású projekt megvalósításában, a fúziós energia kutatása és fejlesztése céljából,

TUDATÁBAN annak, hogy míg a fúziós energia kutatása céljából a Felek egyenlően osztoznak a tudományos és a technológiai eredményekből, a projekt megvalósításával kapcsolatos más előnyökből a Felek méltányossági alapon részesednek,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy e vállalkozásukban folytassák a NAÜ-vel folytatott gyümölcsöző együttműködést,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozása

(1)   A Felek létrehozzák az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét (a továbbiakban: ITER Szervezete).

(2)   Az ITER Szervezete központját (a továbbiakban: központ) a franciaországi St Paul-lez-Durance-ban (Bouches-du-Rhône) kell kialakítani. E megállapodás alkalmazásában „befogadó Fél”: az Euratom, „befogadó állam”: Franciaország.

2. cikk

Az ITER Szervezete célja

Az ITER Szervezete célja, hogy megalapozza és elősegítse a 4. cikkben meghatározott tagok (a továbbiakban: tagok) között az ITER projekttel – egy olyan nemzetközi projekttel, amelynek célja a fúziós energia békés célú felhasználásának, ennek alapvető részeként a fenntartható fúziós villamosenergia-termelés tudományos és technológiai értelemben vett megvalósíthatóságának demonstrálása – összefüggésben folytatott együttműködést.

3. cikk

Az ITER Szervezete feladatai

(1)   Az ITER Szervezete:

a)

az ITER műszaki tervezéséről szóló zárójelentésben (ITER EDA Documentation Series No. 21), valamint az e megállapodás alapján szükség szerint később elfogadandó kiegészítő műszaki dokumentumokban bemutatott műszaki célkitűzésekkel és általános tervvel összhangban megépíti, üzemelteti, hasznosítja és deaktiválja az ITER létesítményeit, továbbá gondoskodik az ITER létesítményeinek leszereléséről;

b)

a tagok fúziós energiára vonatkozó kutatási és fejlesztési programjaiban részt vevő laboratóriumok, egyéb intézmények és magánszemélyek körében bátorítja az ITER létesítményeinek kiaknázását;

c)

elősegíti, hogy a közvélemény megértse és elfogadja a fúziós energiát; továbbá

d)

e megállapodással összhangban egyéb, célja eléréséhez szükséges tevékenységet végez.

(2)   Feladatai ellátása során az ITER Szervezete különös figyelmet fordít a helyi közösségekkel fenntartandó jó viszonyra.

4. cikk

Az ITER Szervezete tagjai

Az ITER Szervezete tagjai e megállapodás részes Felei.

5. cikk

Jogi személyiség

(1)   Az ITER Szervezete nemzetközi jogi értelemben jogi személy, és ebből eredően jogosult államokkal és/vagy nemzetközi szervezetekkel megállapodásokat kötni.

(2)   Az ITER Szervezete a tagjai területén jogi személynek minősül, és kellő jogképességgel rendelkezik:

a)

szerződések kötéséhez;

b)

tulajdon megszerzéséhez, birtoklásához és elidegenítéséhez;

c)

felhasználási engedélyekhez jutáshoz; valamint

d)

jogi eljárások kezdeményezéséhez.

6. cikk

Tanács

(1)   Az ITER Szervezete legfőbb szerve a tagok képviselőiből álló tanács. A tanácsba a tagok egyenként legfeljebb négy képviselőt küldenek.

(2)   Feltéve, hogy a 12. cikk (5) bekezdésében előírt értesítést valamennyi Féltől megkapta, a 29. cikkben meghatározott letéteményes (a továbbiakban: letéteményes) e megállapodás hatálybalépését követően legkésőbb három hónappal összehívja a tanács első ülését.

(3)   A tanács a tagjai közül elnököt és alelnököt választ, akiknek megbízatása egy évre szól, és akik legfeljebb három ízben, összességében legfeljebb négy évre szóló megbízatással újraválaszthatók.

(4)   A tanács egyhangúlag elfogadja eljárási szabályzatát.

(5)   Ha másként nem dönt, a tanács évente kétszer ülésezik. A tanács az ITER Szervezete bármely tagja vagy a főigazgató kérésére határozhat rendkívüli ülés összehívásáról. Ha a tanács másként nem dönt, a tanács üléseit a központban kell tartani.

(6)   A tanács szükség esetén határozhat miniszteri szintű ülés összehívásáról.

(7)   A tanács e megállapodással összhangban elősegíti, irányítja és felügyeli az ITER Szervezete által célja elérése érdekében folytatott tevékenységet. A tanács jogosult bármely, e megállapodással kapcsolatos kérdésben, ügyben vagy témában döntéseket hozni és ajánlásokat megfogalmazni. A tanács különösen:

a)

dönt a főigazgató kinevezéséről, helyére új főigazgató kinevezéséről és a főigazgató megbízatásának meghosszabbításáról;

b)

a főigazgató javaslata alapján elfogadja és szükség szerint módosítja az ITER Szervezete személyzeti szabályzatát és a projekt forrásgazdálkodási szabályzatát;

c)

a főigazgató javaslata alapján dönt az ITER Szervezete általános igazgatási struktúrájáról és a személyzet létszámáról;

d)

a főigazgató javaslata alapján kinevezi a vezető tisztségviselőket;

e)

kinevezi a 17. cikkben előírt pénzügyi ellenőrző tanács tagjait;

f)

a 18. cikkel összhangban dönt az ITER Szervezete igazgatásának értékelésére vonatkozó alapelvekről, és az értékelés céljára vezetési tanácsadót jelöl ki;

g)

a főigazgató javaslata alapján dönt az ITER projekt egyes szakaszainak teljes költségvetéséről és a j) pontban említett éves kiigazítások céljára a kiigazítás megengedett mértékéről, továbbá a 9. cikkel összhangban jóváhagyja az ITER kezdeti projekttervét és forrásigénybecslését;

h)

jóváhagyja az általános költségmegosztás módosításait;

i)

az érintett tagok hozzájárulásával, az általános költségmegosztás módosítása nélkül jóváhagyja a beszerzések elosztásának módosításait;

j)

jóváhagyja az ITER projekttervének és forrásigénybecslésének éves kiigazításait, és ennek megfelelően jóváhagyja az éves programot és elfogadja az ITER Szervezete éves költségvetését;

k)

jóváhagyja az ITER Szervezete éves beszámolóját;

l)

elfogadja az éves jelentéseket;

m)

szükség szerint elfogadja a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kiegészítő műszaki dokumentumokat;

n)

szükség szerint létrehozza a tanács alárendelt szerveit;

o)

jóváhagyja a 19. cikkel összhangban létrejött nemzetközi együttműködési megállapodások és megegyezések megkötését;

p)

dönt földtulajdon és ingatlannal kapcsolatos egyéb jogok szerzéséről, értékesítéséről és elzálogosításáról;

q)

a főigazgató javaslata alapján, a 10. cikkel összhangban szabályokat fogad el a szellemi tulajdon kezelésére és az ismeretterjesztésre vonatkozóan;

r)

a főigazgató javaslata alapján, az érintett tagok hozzájárulásával, a 13. cikkel összhangban dönt a kirendeltségek létrehozásáról. A tanács rendszeres jelleggel köteles felülvizsgálni a létrehozott kirendeltségek fenntartásának szükségességét;

s)

a főigazgató javaslata alapján jóváhagyja az ITER Szervezete és az ITER Szervezete központját és kirendeltségeit befogadó tagok, illetve államok közötti jogviszonyt szabályozó megállapodásokat és megegyezéseket;

t)

a főigazgató javaslata alapján jóváhagyja a tagok által folytatott magfúzió-kutatási programok közötti, valamint a tagok által folytatott magfúzió-kutatási programok és az ITER Szervezete közötti együttműködés előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseket;

u)

a 23. cikkel összhangban dönt államok vagy nemzetközi szervezetek e megállapodáshoz történő csatlakozásáról;

v)

a 28. cikkel összhangban ajánlásokat tesz a Feleknek e megállapodás módosítására;

w)

dönt kölcsönök nyújtásáról vagy felvételéről, valamint ezekkel kapcsolatban kezesség vállalásáról, garancia, biztosíték vagy óvadék nyújtásáról;

x)

a 20. cikkel összhangban dönt arról, hogy meghatározott anyagokat, berendezéseket vagy technológiákat az ellenőrzési jegyzékekbe való felvétel céljából az exportellenőrző fórumok figyelmébe ajánljon-e, és politikát dolgoz ki a békés célú felhasználásról és a non-proliferációról;

y)

jóváhagyja a 15. cikkben említett, a kártérítés nyújtására vonatkozó szabályokat; valamint

z)

a 12. cikk (3) bekezdésével összhangban dönt a mentességek felfüggesztéséről, továbbá gyakorolja mindazokat a jogköröket, amelyek az ITER Szervezete céljai eléréséhez vagy feladatai ellátásához e megállapodással összhangban szükségesek.

(8)   A tanács a (7) bekezdés a), b), c), g), h), o), u), v), w), x), y) és z) pontjában előírt feladatokkal kapcsolatban, valamint a (10) bekezdésben előírt súlyozásos szavazási rendszerről egyhangúlag határoz.

(9)   A (8) bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben a tagok minden tőlük telhetőt megtesznek a konszenzus elérésére. Ha konszenzus nem érhető el, a tanács a kérdésről a (10) bekezdésben előírt súlyozásos szavazási rendszer alapján határoz. A 14. cikkel összefüggő kérdésekben a határozathozatalhoz az is szükséges, hogy a támogató szavazatok tartalmazzák a befogadó Fél szavazatát.

(10)   A tagok szavazati súlyait az ITER Szervezetének nyújtott hozzájárulásaik alapján kell meghatározni. A súlyozásos szavazási rendszerről, amely a szavazatok megoszlását és a határozathozatal szabályait egyaránt tartalmazza, a tanács eljárási szabályzatában kell rendelkezni.

7. cikk

A főigazgató és a személyzet

(1)   A főigazgató az ITER Szervezete első számú vezetője és az annak nevében eljáró törvényes képviselő. A főigazgató e megállapodással és a tanács határozataival összhangban végzi feladatait, és kötelezettségei teljesítéséről a tanács előtt felel.

(2)   A főigazgató munkáját a személyzet segíti. A személyzet az ITER Szervezete által közvetlenül foglalkoztatott személyzetből és a tagok által kirendelt személyzetből áll.

(3)   A főigazgató kinevezése öt évre szól. A főigazgató megbízatása egy ízben, legfeljebb további öt évre meghosszabbítható.

(4)   A főigazgató mindent megtesz az ITER-szervezet igazgatása, tevékenységének elvégzése, politikáinak végrehajtása és céljának elérése érdekében. A főigazgató különösen:

a)

elkészíti és a tanács elé terjeszti:

az ITER projekt egyes szakaszaihoz tartozó teljes költségvetést, valamint a kiigazítások megengedett mértékét;

az ITER projekttervét és forrásigénybecslését, valamint ezek éves kiigazításait;

az elfogadott teljes költségvetés keretei között az éves költségvetést, beleértve az éves hozzájárulások mértékét is, valamint az éves beszámolót;

a vezető tisztségviselők kinevezésére és az ITER Szervezete általános igazgatási struktúrájára vonatkozó javaslatokat;

a személyzeti szabályzatot;

a projekt forrásgazdálkodási szabályzatát; valamint

az éves jelentéseket;

b)

kinevezi, vezeti és felügyeli a személyzet tagjait;

c)

felel a biztonságért, és megtesz minden szükséges szervezeti intézkedést a 14. cikkben említett törvények és rendeletek betartása érdekében;

d)

szükség szerint a befogadó állammal együttműködve eljár az ITER létesítményei megépítéséhez, üzemeltetéséhez és hasznosításához szükséges engedélyek beszerzése érdekében;

e)

elősegíti a tagok által folytatott magfúzió-kutatási programok közötti, valamint a tagok által folytatott magfúzió-kutatási programok és az ITER Szervezete közötti együttműködést;

f)

gondoskodik az ITER Szervezete által való felhasználásra beszerzett alkatrészek és rendszerek minőségéről és alkalmasságáról;

g)

szükség szerint a tanács elé terjeszti a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kiegészítő műszaki dokumentumokat;

h)

a tanács előzetes jóváhagyásával, a 19. cikkel összhangban nemzetközi együttműködési megállapodásokat és megegyezéseket köt, és felügyeli azok végrehajtását;

i)

előkészíti a tanács üléseit;

j)

a tanács kérésére segíti a tanács alárendelt szerveit feladataik ellátásában; valamint

k)

az időütemezés, az eredmények és a minőség tekintetében felügyeli és ellenőrzi az éves programok végrehajtását, és jóváhagyja a teljesített feladatokat.

(5)   Ha a tanács másként nem dönt, a főigazgató részt vesz a tanács ülésein.

(6)   A 14. cikk sérelme nélkül a főigazgató és a személyzet az ITER Szervezete tekintetében kizárólag nemzetközi jellegű kötelezettségekkel rendelkezhet. Feladataik ellátása során az ITER Szervezetén kívül sem kormányoktól, sem más szervektől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat. A tagok kötelesek tiszteletben tartani a főigazgató és a személyzet kötelezettségeinek nemzetközi jellegét, és feladataik ellátásával összefüggésben nem törekedhetnek befolyásolásukra.

(7)   A személyzet támogatja a főigazgatót feladatai ellátásában, és tevékenységét a főigazgató vezetésével végzi.

(8)   A főigazgató a személyzet tagjait a személyzeti szabályzattal összhangban nevezi ki.

(9)   A személyzet tagjai legfeljebb öt évre nevezhetők ki.

(10)   Az ITER Szervezete személyzetét az ITER Szervezete tevékenységének elvégzéséhez szükséges tudományos, műszaki vagy igazgatási szakképzettséggel rendelkező személyek köréből kell kiválasztani.

(11)   A személyzet tagjait képzettségük alapján, az álláshelyek tagok közötti, hozzájárulásuknak megfelelő elosztása figyelembevételével kell kinevezni.

(12)   E megállapodással és a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban a tagok személyzetet rendelhetnek ki és vendégkutatókat küldhetnek az ITER Szervezetébe.

8. cikk

Az ITER Szervezete forrásai

(1)   Az ITER Szervezete forrásai a következőkből állnak:

a)

„Az ITER megépítésére, üzemeltetésére, deaktivációjára és leszerelésére vonatkozó értékbecslések, valamint a Felek hozzájárulásainak formája” című dokumentumban meghatározott természetbeni hozzájárulásokból, amelyek (i) a közösen elfogadott műszaki leírásoknak megfelelően meghatározott alkatrészekből, berendezésekből, anyagokból és egyéb árukból és szolgáltatásokból, továbbá (ii) a tagok által kirendelt személyzetből tevődnek össze;

b)

a tagok által az ITER Szervezete költségvetéséhez nyújtott, „Az ITER megépítésére, üzemeltetésére, deaktivációjára és leszerelésére vonatkozó értékbecslések, valamint a Felek hozzájárulásainak formája” című dokumentumban meghatározott pénzbeni hozzájárulásokból (a továbbiakban: készpénzben nyújtott hozzájárulás);

c)

a tanács által jóváhagyott korlátozásokkal és feltételekkel pénzben és természetben elfogadott kiegészítő forrásokból.

(2)   A tagok a megállapodás időtartama alatt „Az ITER megépítésére, üzemeltetésére, deaktivációjára és leszerelésére vonatkozó értékbecslések, valamint a Felek hozzájárulásainak formája” és „Az ITER projekt egyes szakaszaira vonatkozó költségmegosztások” című dokumentumokban meghatározott hozzájárulást nyújtják.

(3)   Az ITER Szervezete forrásai kizárólag a 2. és a 3. cikkel összhangban, az ITER Szervezete céljának elérése és feladatainak ellátása érdekében használhatók fel.

(4)   Ha a tanáccsal eltérően nem állapodnak meg, az egyes tagok az ITER Szervezetének saját, e célra alkalmas jogalanyukon (a továbbiakban: belső ügynökség) keresztül nyújtják hozzájárulásukat. Nem szükséges a tanács jóváhagyása a tagok által pénzben, közvetlenül az ITER Szervezetének nyújtott hozzájáruláshoz.

9. cikk

A projekt forrásgazdálkodási szabályzata

(1)   A projekt forrásgazdálkodási szabályzatának célja az ITER Szervezete szabályszerű és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása. E szabályzat tartalmazza a legfontosabb szabályokat többek között:

a)

a költségvetési évről;

b)

az ITER Szervezete által a könyvelés, a költségvetés és a források értékének meghatározása céljára alkalmazandó elszámolási egységről és pénznemről;

c)

az ITER projekttervének és forrásigénybecslésének formájáról és felépítéséről;

d)

az éves költségvetés elkészítésével és elfogadásával, valamint az éves költségvetés és a belső pénzügyi ellenőrzés végrehajtásával kapcsolatos eljárásokról;

e)

a tagok által nyújtandó hozzájárulásokról;

f)

a szerződések odaítéléséről;

g)

a hozzájárulások kezeléséről; valamint

h)

a leszerelésre létrehozott alap kezeléséről.

(2)   A főigazgató minden évben elkészíti és a tanács elé terjeszti az ITER projekttervének és forrásigénybecslésének kiigazítását.

(3)   Az ITER projektterve tervet tartalmaz az ITER Szervezete valamennyi feladatának elvégzésére vonatkozóan, és a megállapodás teljes időtartamára kiterjed. Ezzel összefüggésben:

a)

felvázolja az ITER Szervezete céljának eléréséhez vezető út általános tervét, az ehhez kapcsolódó ütemterveket és a legfontosabb mérföldköveket, és összefoglalja az ITER projekt előrehaladását az általános tervhez képest;

b)

konkrét célkitűzéseket fogalmaz meg és ütemterveket állít fel az ITER Szervezete tevékenysége számára a következő öt évre, vagy ha az hosszabb, az építés időszakára; valamint

c)

észrevételeket tesz különösen az ITER projekttel összefüggő kockázatok felbecslésére, illetőleg a kockázatok elkerülésére vagy hatásainak csökkentésére irányuló intézkedésekre vonatkozóan.

(4)   Az ITER forrásigénybecslése átfogó elemzést ad az ITER projekt megvalósításához már felhasznált és a jövőben szükségessé váló forrásokról, valamint a források nyújtására vonatkozó tervekről.

10. cikk

Ismeretterjesztés és szellemi tulajdon

(1)   Az e megállapodásban és az ismeretekről és a szellemi tulajdonról szóló mellékletben meghatározott keretek között az ITER Szervezete és tagjai támogatják a megállapodás végrehajtása során létrehozott ismeretek és szellemi alkotások lehető legszélesebb körben való terjesztését. Ezt a cikket és az ismeretekről és a szellemi tulajdonról szóló mellékletet valamennyi tag és az ITER Szervezete vonatkozásában egyenlően, hátrányos megkülönböztetéstől mentesen kell alkalmazni.

(2)   Tevékenységének végzése során az ITER Szervezete a kellő oltalom megszerzéséhez ésszerűen szükséges időtartam elteltével köteles gondoskodni a létrejövő tudományos eredmények publikálásáról vagy más módon történő nyilvánosságra hozataláról. Ha e megállapodás vagy az ismeretekről és a szellemi tulajdonról szóló melléklet vonatkozó előírásai másként nem rendelkeznek, az ilyen eredményeken alapuló alkotásokkal kapcsolatos szerzői jogok az ITER Szervezetét illetik.

(3)   Az e megállapodás keretében munkavégzésre kötött szerződésekben az ITER Szervezete és a tagok kötelesek rendelkezni a szerződés folytán keletkező szellemi alkotásokról. E rendelkezéseknek szabályozniuk kell többek között a szellemi alkotásokhoz való hozzáférés, valamint a nyilvánosságra hozatal és a felhasználás jogát, és összhangban kell lenniük ezzel a megállapodással és az ismeretekről és a szellemi tulajdonról szóló melléklettel.

(4)   Az e megállapodás alapján létrejövő vagy felhasznált szellemi alkotásokat az ismeretekről és a szellemi tulajdonról szóló melléklet rendelkezéseivel összhangban kell kezelni.

11. cikk

Telephely nyújtása

(1)   A telephelyi infrastruktúráról és szolgáltatásokról szóló mellékletben előírt módon és feltételekkel a befogadó Fél köteles az ITER Szervezete rendelkezésére bocsátani vagy bocsáttatni az ITER projekt megvalósításához szükséges telephelyi infrastruktúrát és szolgáltatásokat. A befogadó Fél erre a célra maga helyett más jogalanyt jelölhet ki. Ez a kijelölés nem érinti a befogadó Fél e cikk alapján fennálló kötelezettségeit.

(2)   Az ITER Szervezete és a befogadó Fél vagy az általa kijelölt jogalany között a telephellyel kapcsolatban folytatandó együttműködés részletes szabályairól és eljárásairól a két fél által a telephelyi infrastruktúra és szolgáltatások nyújtásáról megkötendő megállapodásban kell rendelkezni, amelyet a tanácsnak jóvá kell hagynia.

12. cikk

Kiváltságok és mentességek

(1)   Az ITER Szervezete, annak tulajdona és vagyona valamennyi tag területén élvezi mindazokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyek az ITER Szervezete feladatainak ellátásához szükségesek.

(2)   Az ITER Szervezete főigazgatója és személyzete, valamint a tagjai által a tanácsba és alárendelt szerveibe delegált képviselők, helyetteseik és szakértőik valamennyi tag területén élvezik mindazokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyek az ITER Szervezetével összefüggő feladataik ellátásához szükségesek.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés alapján nyújtott mentességeket fel kell függeszteni, ha a mentesség felfüggesztésében hatáskörrel rendelkező hatóság úgy ítéli meg, hogy a mentesség akadályozza az igazságszolgáltatási szervek működését, és a felfüggesztés nem érinti hátrányosan azokat a célokat, amelyek érdekében a mentességet megadták, továbbá az ITER Szervezete, főigazgatója és személyzete tekintetében akkor, ha az ITER tanácsa úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés nem ellentétes az ITER Szervezete és tagjai érdekeivel.

(4)   Az ITER Szervezete, a főigazgató és a személyzet az e megállapodás alapján nyújtott kiváltságokra és mentességekre hivatkozva sem egészében, sem részben nem mentesülhet a 14. cikkben említett törvényekből és rendeletekből fakadó kötelezettségek teljesítése alól.

(5)   A Felek az (1) és a (2) bekezdés végrehajtásáról írásban értesítik a letéteményest.

(6)   A letéteményes értesíti a Feleket, ha valamennyi Féltől megkapta az (5) bekezdésben előírt értesítést.

(7)   Az ITER Szervezete és a befogadó állam megállapodást köt a szervezet központjáról.

13. cikk

Kirendeltségek

Az ITER Szervezete a feladatai ellátásához és célja eléréséhez szükséges keretek között valamennyi tag területén kirendeltséget hoz létre és tart fenn. Az ITER Szervezete és az egyes tagok megállapodást kötnek a kirendeltségről.

14. cikk

Közegészségügy, közbiztonság, engedélyezés és környezetvédelem

Az ITER Szervezete köteles tiszteletben tartani a befogadó államban a köz- és munkaegészségügy és -biztonság, a nukleáris biztonság, a sugárvédelem, az engedélyezés, a nukleáris anyagok, a környezetvédelem és a szándékos bűncselekmények elleni védelem tekintetében alkalmazandó nemzeti törvényeket és rendeleteket.

15. cikk

Felelősség

(1)   Az ITER Szervezete szerződéses felelősségére nézve a vonatkozó szerződési rendelkezések irányadóak; ezeket a rendelkezéseket az adott szerződésre alkalmazandó jog alapján kell értelmezni.

(2)   A szerződésen kívüli felelősség körében az ITER Szervezete az irányadó jogban rá előírt kárfelelősség szabta keretek között köteles az általa okozott kárt megtéríteni vagy más módon orvosolni; a kártérítés nyújtásának részletes szabályait a tanács hagyja jóvá. Ezt a bekezdést nem szabad az ITER Szervezete számára biztosított mentességek felfüggesztéseként értelmezni.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett károk megtérítésével összefüggésben az ITER Szervezete által tett kifizetések és az ezzel kapcsolatban keletkező költségek és kiadások a projekt forrásgazdálkodási szabályzata szempontjából „működési költségnek” minősülnek.

(4)   Ha a (2) bekezdésben említett kártérítés költségei meghaladják az éves költségvetés alapján működési költségekre, illetőleg biztosításból az ITER Szervezete rendelkezésére álló pénzeszközöket, akkor a tagok a tanácsban egyeztetnek annak érdekében, hogy a tanács által egyhangúlag, a 6. cikk (8) bekezdésével összhangban a teljes költségvetés összegének megemeléséről meghozott döntés alapján az ITER Szervezete a (2) bekezdésnek megfelelően megtéríthesse a kárt.

(5)   Az ITER Szervezetével fennálló tagsági jogviszony nem vonja magával a tagoknak az ITER Szervezete cselekményeivel, mulasztásaival vagy kötelezettségeivel összefüggő kárfelelősségét.

(6)   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti a tagok által más államok területén és saját területükön élvezett mentességeket, és e megállapodás egyetlen rendelkezését sem szabad e mentességek felfüggesztéseként értelmezni.

16. cikk

Leszerelés

(1)   Az ITER üzemeltetésének időszakában az ITER Szervezete alapot (a továbbiakban: alap) hoz létre az ITER létesítményeinek leszerelésére. Az alap létrehozásának módjáról, értékeléséről és kiigazításairól, módosításának feltételeiről és a befogadó államnak történő átadásáról a 9. cikkben előírt forrásgazdálkodási szabályzatban kell rendelkezni.

(2)   Az ITER kísérleti üzemének utolsó szakaszát követően az ITER Szervezete öt éven vagy a befogadó állammal közösen megállapított ennél rövidebb időn belül köteles az ITER létesítményeit az ITER Szervezete és a befogadó állam előzetes megállapodásának és ennek szükség szerinti kiigazításainak megfelelő állapotba hozni; ezután az ITER Szervezete az alapot és leszerelés céljából az ITER létesítményeit átadja a befogadó államnak.

(3)   Hacsak az ITER Szervezete és a befogadó állam másként nem állapodik meg, az ITER Szervezete az ITER létesítményeit illetően semmilyen kötelezettséggel vagy kárfelelősséggel nem rendelkezik azt követően, hogy a befogadó állam átvette az alapot és az ITER létesítményeit.

(4)   A leszerelést illetően az ITER Szervezete és a befogadó állam részéről fennálló jogokat és kötelezettségeket, valamint együttműködésük módját a 12. cikkben előírt, a szervezet központjáról szóló megállapodásban kell rendezni; ebben a megállapodásban az ITER Szervezete és a tagállam köteles megállapodni többek között:

a)

abban, hogy az ITER létesítményeinek átadását követően a befogadó államot továbbra is kötik a 20. cikk rendelkezései; valamint

b)

abban, hogy a befogadó állam köteles az alaphoz hozzájárulást nyújtó valamennyi tagnak rendszeresen jelentést adni a leszerelés előrehaladásáról, valamint a leszerelés során alkalmazott vagy létrehozott eljárásokról és technológiákról.

17. cikk

Pénzügyi ellenőrzés

(1)   Az ITER Szervezete éves beszámolójának e cikk és a projekt forrásgazdálkodási szabályzata alapján történő pénzügyi ellenőrzése céljából pénzügyi ellenőrző tanácsot (a továbbiakban: ellenőrző tanács) kell létrehozni.

(2)   Az ellenőrző tanácsban az ITER Szervezete minden tagját egy fő képviseli. Az ellenőrző tanács egyes tagjait az ITER Szervezete érintett tagjának ajánlása alapján, három évre a tanács nevezi ki. A tagok megbízatása egy ízben, további három évre meghosszabbítható. A tanács az ellenőrző tanács tagjai közül kinevezi az ellenőrző tanács elnökét, aki két évig látja el ezt a feladatot.

(3)   Az ellenőrző tanács tagjai függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat az ITER Szervezet tagjaitól vagy más személyektől, és csak a tanácsnak tartoznak jelentéstételi kötelezettséggel.

(4)   A pénzügyi ellenőrzés célja:

a)

meghatározni, hogy valamennyi bevétel/kiadás jogszerű és szabályos módon érkezett-e be/merült-e fel, és szerepel-e a könyvelésben;

b)

meghatározni, hogy a pénzgazdálkodás hatékony és eredményes volt-e;

c)

nyilatkozni az éves beszámoló megbízhatóságáról és az éves beszámolót megalapozó ügyletek jogszerű és szabályos voltáról;

d)

meghatározni, hogy a kiadások összhangban vannak-e a költségvetéssel; továbbá

e)

megvizsgálni bármely olyan kérdést, amelynek hatása lehet az ITER Szervezete pénzgazdálkodására.

(5)   A pénzügyi ellenőrzést elismert nemzetközi elvek és számviteli standardok alapján kell végezni.

18. cikk

Az igazgatás értékelése

(1)   A tanács kétévente vezetési tanácsadót kér fel, aki értékeli az ITER Szervezete tevékenységének igazgatását. Az értékelés terjedelmét a tanács jelöli ki.

(2)   Ilyen értékelést a tanáccsal lefolytatott egyeztetést követően a főigazgató is elrendelhet.

(3)   A vezetési tanácsadónak függetlennek kell lennie, nem kérhet és nem fogadhat el utasításokat az ITER Szervezete tagjaitól vagy más személyektől, és csak a tanácsnak tartozik jelentéstételi kötelezettséggel.

(4)   Az értékelést annak meghatározása érdekében kell végezni, hogy az ITER Szervezete igazgatása – különösen a személyzet létszámát illetően – kellően hatékony és eredményes-e.

(5)   Az értékelést az ITER Szervezete nyilvántartásai alapján kell végezni. Gondoskodni kell arról, hogy a vezetési tanácsadó az általa e célból szükségesnek ítélt mértékben a személyzethez, a könyvekhez és a nyilvántartásokhoz hozzáférjen.

(6)   Az ITER Szervezete köteles gondoskodni arról, hogy a vezetési tanácsadó – különösen a szellemi alkotásokra, a békés felhasználásra és a non-proliferációra vonatkozó politikákkal összefüggésben – magára nézve kötelezőnek tekintse a bizalmas és/vagy üzleti titoknak minősülő információk kezelésére vonatkozó szabályokat.

19. cikk

Nemzetközi együttműködés

E megállapodással összhangban, a tanács egyhangú döntésével, céljának elérése érdekében az ITER Szervezete együttműködhet más nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel, a megállapodásban nem részes harmadik országokkal, valamint a megállapodásban nem részes harmadik országok szervezeteivel és intézményeivel, és ebből a célból megállapodásokat és megegyezéseket köthet velük. Az együttműködésre vonatkozó részletes szabályokat eseti alapon a tanács határozza meg.

20. cikk

Békés felhasználás és non-proliferáció

(1)   Az ITER Szervezete és a tagok az e megállapodás alapján létrehozott vagy kapott anyagokat, berendezéseket és technológiákat kizárólag békés célokra használhatják fel. Ezt a bekezdést sem szabad úgy értelmezni, hogy befolyásolja a tagok azon jogát, hogy az általuk e megállapodástól függetlenül megszerzett vagy kifejlesztett anyagokat, berendezéseket vagy eszközöket saját céljaikra felhasználják.

(2)   Az ITER Szervezete és a tagok által e megállapodás alapján kapott vagy létrehozott anyagokat, berendezéseket és technológiákat nem szabad harmadik félnek átadni, ha az ezeket nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanóeszközök gyártására vagy megszerzésére, illetőleg bármely más nem békés célra kívánja felhasználni.

(3)   Az ITER Szervezete és a tagok megteszik a szükséges lépéseket e cikk hatékony és átlátható végrehajtása érdekében. Ebből a célból a tanács felveszi a kapcsolatot a megfelelő nemzetközi fórumokkal, és politikát alakít ki a békés felhasználás és a non-proliferáció támogatására vonatkozóan.

(4)   Az ITER projekt sikerének és non-proliferációra vonatkozó politikájának támogatása érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy az e cikk végrehajtásával összefüggésben felmerülő valamennyi kérdésben konzultálnak egymással.

(5)   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem írja elő a tagállamok számára, hogy nemzeti exportellenőrzési rendszerük, illetve az ahhoz kapcsolódó törvényeik és rendeleteik ellenében másnak anyagokat, berendezéseket vagy technológiákat átadjanak.

(6)   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti a Felek más, a nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanóeszközök non-proliferációjára vonatkozó nemzetközi megállapodásokból eredő jogait és kötelezettségeit.

21. cikk

A megállapodás alkalmazása az Euratomra

Az Euratomot létrehozó szerződéssel összhangban ez a megállapodás az említett szerződés területi hatályának megfelelő területen alkalmazandó. Az említett szerződéssel és más vonatkozó megállapodásokkal összhangban ez a megállapodás alkalmazandó továbbá a Bolgár Köztársaságra, Romániára és a Svájci Államszövetségre is, amelyek teljes jogú társult harmadik államként részt vesznek az Euratom fúziós programjában.

22. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ezt a megállapodást az aláíró Felek saját eljárásaiknak megfelelően megerősítik, elfogadják vagy jóváhagyják.

(2)   Ez a megállapodás harminc nappal azt követően lép hatályba, hogy az Amerikai Egyesült Államok, az Euratom, az Indiai Köztársaság, Japán, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság és az Orosz Föderáció letétbe helyezte az e megállapodásra vonatkozó megerősítő, elfogadó, illetve jóváhagyó okiratokat.

(3)   Ha ez a megállapodás egy évvel aláírását követően nem lépett hatályba, a letéteményes összehívja az aláíró Felek értekezletét, amely dönt a megállapodás hatálybalépése érdekében megteendő lépésekről.

23. cikk

Csatlakozás

(1)   A hatálybalépést követően, a tanács egyhangú döntése alapján bármely állam vagy nemzetközi szervezet csatlakozhat és részes Felévé válhat e megállapodásnak.

(2)   Ha egy állam vagy nemzetközi szervezet csatlakozni kíván ehhez a megállapodáshoz, akkor erről értesíti a főigazgatót, aki legalább hat hónappal azt megelőzően, hogy a kérdés döntésre a tanács elé kerül, tájékoztatja a tagokat a kérelemről.

(3)   Az állam vagy a nemzetközi szervezet csatlakozásának feltételeit a tanács határozza meg.

(4)   Az állam vagy a nemzetközi szervezet e megállapodáshoz való csatlakozása harminc nappal azt követően lép hatályba, hogy a letéteményes megkapta mind a csatlakozási okiratot, mind pedig a 12. cikk (5) bekezdésében említett értesítést.

24. cikk

Időbeli hatály és megszűnés

(1)   Ez a megállapodás harmincöt éves kezdeti időtartamra jön létre. Ezen időtartam utolsó öt évét, vagy a befogadó állam egyetértésével ennél rövidebb időszakot, az ITER létesítményeinek deaktiválására kell fordítani.

(2)   E megállapodás időbeli hatályának lejárta előtt legalább nyolc évvel a tanács a főigazgató elnökletével különbizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz a tanácsnak arról, hogy az ITER projekt előrehaladását figyelembe véve indokolt-e meghosszabbítani a megállapodás időbeli hatályát. A különbizottság értékeli az ITER létesítményeinek műszaki és tudományos állapotát, mérlegeli a megállapodás időbeli hatályának esetleges kiterjesztése mellett szóló érveket, és a megállapodás időbeli hatályának kiterjesztésére vonatkozó javaslatának megfogalmazása előtt megállapítja a meghosszabbítás pénzügyi vonatkozásait: a szükséges költségvetést, valamint a deaktiváció és a leszerelés költségeire gyakorolt hatást. A különbizottság a jelentését a létrehozását követő egy éven belül benyújtja a tanácsnak.

(3)   E jelentés alapján a tanács az időbeli hatály lejárta előtt legalább hat évvel egyhangúlag dönt a megállapodás időbeli hatályának kiterjesztéséről.

(4)   A tanács a megállapodás időbeli hatályát összességében legfeljebb tíz évvel terjesztheti ki; a tanács nem terjesztheti ki a megállapodás időbeli hatályát, ha ezzel módosulna az ITER Szervezete által folytatott tevékenység természete vagy a tagok pénzügyi hozzájárulásait meghatározó keret.

(5)   Hat évvel a megállapodás megszűnése előtt a Tanács visszaigazolja a megállapodás megszűnésének tervezett időpontját, és dönt a deaktivációval kapcsolatos teendőkről és az ITER Szervezete feloszlatásáról.

(6)   Ezt a megállapodást a Felek közösen megszüntethetik, feltéve, hogy kellő időt hagynak a deaktivációra, és gondoskodnak a leszereléshez szükséges pénzeszközökről.

25. cikk

Vitarendezés

(1)   Az e megállapodásból vagy e megállapodással összefüggésben a Felek között vagy egy vagy több Fél és az ITER Szervezete között felmerülő nézeteltéréseket tárgyalással, közvetítés igénybevételével vagy más, közösen megválasztott módon, például választott bírósági eljárással kell rendezni. Az érintettek e nézeteltérések természetének megvitatására, annak mielőbbi rendezése érdekében kötelesek találkozót tartani.

(2)   Ha az érintettek tárgyalással nem képesek rendezni a vitát, bármely fél felkérheti a tanács elnökét (vagy ha a tanács elnökét a vitában részt vevő tagok valamelyike adta, akkor a tanács egy olyan tagját, aki a vitában nem érdekelt tagot képvisel) arra, hogy egy találkozó alkalmával a vita rendezése érdekében közvetítőként járjon el. Ezt a találkozót harminc nappal azt követően kell összehívni, hogy a közvetítést valamely tag kérte, majd ezt követően hatvan napon belül le kell zárni; közvetlenül ezután a közvetítő jelentést készít a közvetítésről; a jelentés készítése során a közvetítő konzultál a vitában nem érdekelt tagokkal annak érdekében, hogy ajánlást tehessen a vita rendezésére.

(3)   Ha az érintettek tárgyalással vagy közvetítés igénybevételével nem képesek rendezni vitájukat, akkor megállapodhatnak abban, hogy közösen megállapított eljárással a vitát közösen megválasztott vitarendezési fórum elé terjesztik.

26. cikk

Felmondás

(1)   E megállapodás hatálybalépését követően tíz év elteltével a befogadó Fél kivételével bármely Fél bejelentheti a letéteményesnél felmondási szándékát.

(2)   A felmondás nem érinti a felmondó Fél kötelezettségét, hogy hozzájáruljon az ITER létesítményeinek építési költségeihez. Ha valamely Fél az ITER üzemeltetésének ideje alatt mondja fel a megállapodást, akkor az ITER létesítményeinek leszerelési költségeihez is köteles megadni a megállapodás szerinti hozzájárulását.

(3)   A felmondás nem érinti a Fél vonatkozásában a felmondást megelőzően e megállapodás alapján létrejött folytatólagos jogokat, kötelezettségeket és jogviszonyokat.

(4)   A felmondás az (1) bekezdésben előírt bejelentés évét követő költségvetési év végén lép hatályba.

(5)   A felmondás körülményeit az ITER Szervezete a felmondó Féllel egyeztetve dokumentálja.

27. cikk

Mellékletek

Az ismeretekről és a szellemi tulajdonról szóló melléklet, valamint a telephelyi infrastruktúráról és szolgáltatásokról szóló melléklet e megállapodás szerves részét képezi.

28. cikk

Módosítás

(1)   Bármely Fél jogosult javaslatot tenni e megállapodás módosítására.

(2)   A tanács megvizsgálja a javasolt módosítást, és egyhangúlag dönt, hogy azt ajánlja-e elfogadásra a Feleknek.

(3)   A módosítást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően megerősítik, elfogadják vagy jóváhagyják; a módosítás harminc nappal azt követően lép hatályba, hogy valamennyi Fél letétbe helyezte megerősítő, elfogadó, illetve jóváhagyó okiratát.

29. cikk

Letéteményes

(1)   E megállapodás letéteményese a NAÜ főigazgatója.

(2)   A Felek e megállapodás eredeti példányát a letéteményesnél letétbe helyezik; a letéteményes a megállapodás hitelesített másolatát megküldi az aláíró Feleknek, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének megfelelően, nyilvántartásba vétel és közzététel céljából az Egyesült Nemzetek főtitkárának.

(3)   A letéteményes értesíti valamennyi aláíró Felet, valamint csatlakozó államot és nemzetközi szervezetet:

a)

az egyes megerősítő, elfogadó, jóváhagyó és csatlakozási okiratok letétbe helyezésének napjáról;

b)

a 12. cikk (5) bekezdésével összhangban kapott egyes értesítések letétbe helyezésének napjáról;

c)

e megállapodás és a 28. cikk előírásai szerinti módosítások hatálybalépésének napjáról;

d)

bármely Fél arra vonatkozó bejelentéséről, hogy fel kívánja mondani ezt a megállapodást; valamint

e)

e megállapodás megszűnéséről.

FENTIEK HITELÉÜL a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak aláírták ezt a megállapodást.

Készült Párizsban, 2006. november 21-én, egyetlen eredeti példányban, angol nyelven.

az Európai Atomenergia-közösség részéről

a Kínai Népköztársaság kormánya részéről

az Indiai Köztársaság kormánya részéről

Japán kormánya részéről

a Koreai Köztársaság kormánya részéről

az Orosz Föderáció kormányarészéről

az Amerikai Egyesült Államok kormánya részéről

I. MELLÉKLET

Melléklet az ismeretekről és a szellemi tulajdonról

1.   cikk

Tárgy és fogalommeghatározások

1.1.

Ez a melléklet a tárgyából adódóan oltalomra jogosult ismereteknek és szellemi tulajdonnak az e megállapodás végrehajtása keretében történő terjesztésére, cseréjére, felhasználására és oltalmára alkalmazandó. Eltérő rendelkezés hiányában a mellékletben előforduló kifejezések ugyanazt jelentik, mint a megállapodás szövegében.

1.2.

Ismeretek: közzétett adatok, rajzok, tervek, számítások, jelentések és egyéb dokumentumok, dokumentált adatok vagy kutatási és fejlesztési módszerek, továbbá az alábbi 1.3. bekezdésben található meghatározás alapján szellemi tulajdonnak nem minősülő találmányokról és felfedezésekről készült leírások, tekintet nélkül arra, hogy részesülhetnek-e jogvédelemben.

1.3.

Szellemi tulajdon: a kifejezést a Szellemi Tulajdon Világszervezetét létrehozó, 1967. július 14-i stockholmi egyezmény 2. cikkében szereplő meghatározással azonos értelemben használjuk. E melléklet alkalmazásában szellemi tulajdon lehet a titkos ismeret, például a know-how és az üzleti titok is, feltéve, hogy azt még nem tették közzé, és írásban vagy másképp dokumentálták, továbbá:

a)

tulajdonosa titkosan kezelte,

b)

nem közismert és más forrásból nyilvánosan nem hozzáférhető, és/vagy nyomtatott kiadványban, illetőleg más olvasható dokumentumban általában nem hozzáférhető a nagyközönség számára,

c)

tulajdonosa korábban nem tette mások számára is a titkosságra vonatkozó kötelezettség nélkül hozzáférhetővé, és

d)

a fogadó fél a titkosságra vonatkozó kötelezettség nélkül nem férhet hozzá.

1.4.

Szellemi háttértulajdon: olyan szellemi tulajdon, amelynek megszerzése, kifejlesztése, illetőleg létrehozása a megállapodás hatálybalépése előtt vagy annak alkalmazási körén kívül történt vagy történik.

1.5.

Létrehozott szellemi tulajdon: olyan szellemi tulajdon, amelyet e megállapodás értelmében, annak végrehajtása során valamelyik – belső ügynökség vagy jogalany útján eljáró – tag, az ITER Szervezete, vagy közülük többen közösen hoztak létre, illetőleg vettek teljes jogú tulajdonába.

1.6.

Továbbfejlesztés: bármilyen technológiai haladás a meglévő szellemi tulajdonhoz képest, beleértve a származékos alkotást is.

1.7.

Jogalany vagy jogalanyok: bármely jogalany, amely a belső ügynökséggel vagy az ITER Szervezetével kötött szerződésben vállalta, hogy e megállapodás céljaira árut vagy szolgáltatást bocsát rendelkezésre.

2.   cikk

Általános rendelkezések

2.1.

A melléklet rendelkezéseinek sérelme nélkül a tagok előmozdítják a létrehozott szellemi tulajdon minél szélesebb körű terjesztését.

2.2.

Minden tag lehetővé teszi a többi tag és az ITER Szervezete számára, hogy megszerezze az e melléklettel összhangban rá eső, szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat. Az olyan szerződésnek, amely egyfelől valamelyik tag vagy az ITER Szervezete, másfelől egy jogalany között jön létre, összhangban kell állnia e melléklet rendelkezéseivel. A tagoknak és az ITER Szervezetének így egyebek mellett közbeszerzési eljárások szabályszerű lefolytatásával kell biztosítaniuk e melléklet előírásainak betartását.

Az ITER Szervezete kellő időben világosan megállapítja, hogy mi képezi a vele szerződésben álló jogalanyok szellemi háttértulajdonát, annak érdekében, hogy az ITER Szervezete és a tagok e melléklettel összhangban hozzáférhessenek az említett szellemi háttértulajdonhoz.

Minden tag kellő időben világosan megállapítja, hogy mi képezi a vele szerződésben álló jogalanyok szellemi háttértulajdonát, annak érdekében, hogy az ITER Szervezete és a tagok e melléklettel összhangban hozzáférhessenek az említett szellemi háttértulajdonhoz.

Minden tag és az ITER Szervezete – e melléklettel összhangban, a feltalálók jogainak tiszteletben tartásával – hozzáférést ad az ITER Szervezetének és a többi tagnak a szerződések végrehajtásával létrejött vagy felhasznált találmányokhoz és más szellemi tulajdonhoz.

2.3.

A melléklet nem módosítja vagy sérti a jogoknak a tagok és állampolgáraik közötti megoszlását. Azt a kérdést, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogok a tagot vagy annak állampolgárait illetik-e meg, az irányadó törvények és rendeletek alapján az érintettek maguk között döntik el.

2.4

Ha e megállapodás végrehajtása során valamelyik tag szellemi tulajdont hoz létre, illetőleg ilyet vesz teljes jogú tulajdonába, a tagnak késlekedés nélkül értesítenie kell a többi tagot és az ITER Szervezetét, részletesen ismertetve a szóban forgó szellemi tulajdont.

3.   cikk

Szerzői jogvédelem alatt álló vagy nem álló ismeretek és tudományos publikációk terjesztése

A közvetlenül e megállapodás végrehajtása révén keletkező ismereteket a tagok nem kereskedelmi célra lefordíthatják, sokszorosíthatják és nyilvánosan terjeszthetik. Az e rendelkezés szerint létrejött, szerzői jogvédelem alatt álló művek nyilvánosan terjesztett példányainak mindegyikén fel kell tüntetni a szerzők nevét, kivéve ha valamely szerző kifejezetten kéri neve elhagyását.

4.   cikk

Tag, belső ügynökség vagy jogalany által létrehozott vagy felhasznált szellemi tulajdon

4.1.

Létrehozott szellemi tulajdon:

4.1.1.

Ha egy tag, belső ügynökség vagy jogalany e megállapodás végrehajtása során oltalom alá helyezhető tartalmat hoz létre, a tag, a belső ügynökség, illetőleg a jogalany jogosult megszerezni – a vonatkozó törvényekkel és rendeletekkel összhangban – a szóban forgó szellemi tulajdonhoz fűződő minden jogot, jogosultságot és érdekeltséget.

4.1.2.

Ha e megállapodás végrehajtása során valamelyik tag – belső ügynökség vagy jogalany útján eljárva – szellemi tulajdont hoz létre, a létrehozott szellemi tulajdonra vonatkozóan a többi tagot és az ITER Szervezetét – egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján – köteles a közfinanszírozásban részesülő magfúziós kutatási és fejlesztési programok céljára olyan visszavonhatatlan, nem kizárólagos és jogdíjmentes felhasználási engedéllyel felruházni, amely az ITER Szervezetét általában, a tagokat pedig saját területükön a felhasználási engedély átruházására is feljogosítja.

4.1.3.

Ha e megállapodás végrehajtása során valamelyik tag – belső ügynökség vagy jogalany útján eljárva – szellemi tulajdont hoz létre, a létrehozott szellemi tulajdonra vonatkozóan a többi tagot és az ITER Szervezetét – egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján – köteles olyan visszavonhatatlan, nem kizárólagos és jogdíjmentes, kereskedelmi magfúziós célú felhasználási engedéllyel felruházni, amely az ITER Szervezetét általában, a tagokat pedig saját területükön a felhasználási engedély ottani illetőségű harmadik felek részére történő átruházására is feljogosítja, nem kedvezőtlenebb feltételekkel, mint amelyekkel az eredeti engedélyt megadó tag az ilyen létrehozott szellemi tulajdonra vonatkozó engedélyt saját területén kívüli vagy belüli illetőségű harmadik feleknek megadja. Ha a felkínált feltételek ennek megfelelnek, az engedélyt nem szabad megtagadni. Az engedély csak abban az esetben vonható vissza, ha jogosultja nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit.

4.1.4.

Ha e megállapodás végrehajtása során valamely tag – belső ügynökség vagy jogalany útján eljárva – szellemi tulajdont hoz létre, akkor érdemes a többi taggal, a belső ügynökségekkel, a jogalanyokkal és harmadik felekkel üzleti megállapodásokat kötnie annak érdekében, hogy a magfúzión kívüli területeken is felhasználhatóvá tegye a létrehozott szellemi tulajdont.

4.1.5.

A létrehozott szellemi tulajdonra vagy a szellemi háttértulajdonra vonatkozó felhasználási engedélyt e melléklet alapján – belső ügynökség vagy jogalany útján eljárva – megadó, illetőleg másra átruházó tagoknak a megadott felhasználási engedélyekről nyilvántartást kell vezetniük, és ehhez a nyilvántartáshoz – például az ITER Szervezetén keresztül – hozzáférést kell biztosítaniuk a többi tagnak.

4.2.

Szellemi háttértulajdon:

4.2.1.

A szellemi háttértulajdon mindvégig annak a félnek a tulajdonában marad, amelynek eredetileg tulajdonában volt.

4.2.2.

Ha egy tag – belső ügynökség vagy jogalany útján eljárva – az ITER Szervezete rendelkezésére bocsátott komponensekben olyan szellemi háttértulajdont használt fel, a titkos ismeretek – például a know-how vagy az üzleti titok – kivételével:

amely az ITER létesítményeivel összefüggő kutatási és fejlesztési technológiák létrehozásához, üzemeltetéséhez, használatához vagy integrálásához szükséges,

amely a rendelkezésre bocsátott komponens karbantartásához vagy javításához szükséges, vagy

amelyről közbeszerzés céljából a tanács ezt szükségesnek ítéli,

akkor a szóban forgó szellemi háttértulajdon közfinanszírozásban részesülő magfúziós kutatási és fejlesztési programok céljára történő felhasználására vonatkozóan a többi tagot és az ITER Szervezetét – egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján – olyan visszavonhatatlan, nem kizárólagos és jogdíjmentes felhasználási engedéllyel kell felruháznia, amely az ITER Szervezetét általában, a tagokat pedig a saját területükön működő kutatási és felsőoktatási intézmények körében a felhasználási engedély átruházására is feljogosítja.

4.2.3.

(a)

Ha egy tag – belső ügynökség vagy jogalany útján eljárva – az ITER Szervezete rendelkezésére bocsátott komponensekben olyan titkos háttérismereteket használt fel:

amelyek az ITER létesítményeivel összefüggő kutatási és fejlesztési technológiák létrehozásához, üzemeltetéséhez, használatához vagy integrálásához szükségesek,

amelyek a komponens karbantartásához vagy javításához szükségesek,

amelyekről közbeszerzés céljából a tanács ezt szükségesnek ítéli, vagy

amelyek a szabályozó hatóságok által szabott követelményeknek megfelelően a biztonság, a minőségbiztosítás és a minőség-ellenőrzés céljából szükségesek,

akkor az ITER Szervezete részére olyan visszavonhatatlan, nem kizárólagos és jogdíjmentes felhasználási engedélyt köteles biztosítani, amelynek értelmében az a szóban forgó titkos háttérismereteket – beleértve a kézikönyveket vagy oktatási segédanyagokat is – az ITER létesítményeinek létrehozásához, üzemeltetéséhez, karbantartásához és javításához felhasználhatja.

(b)

Az ITER Szervezete rendelkezésére bocsátott titkos ismereteket egyértelműen meg kell jelölni, és továbbításukat titkossági megállapodás alapján kell végezni. A címzett a szóban forgó ismereteket csak a 4.2.3. (a) pontban felsorolt célokra használhatja fel, és köteles az említett megállapodásban meghatározott mértékig titkosan kezelni őket. Ha az ITER Szervezete a szóban forgó titkosan kezelendő háttérismeretekkel visszaél, az ebből eredő károkat köteles megtéríteni.

4.2.4.

Ha egy tag – belső ügynökség vagy jogalany útján eljárva – az ITER Szervezete rendelkezésére bocsátott komponensekben olyan titkos háttérismereteket – például know-how-t vagy üzleti titkot – használt fel:

amelyek az ITER létesítményeivel összefüggő kutatási és fejlesztési technológiák létrehozásához, üzemeltetéséhez, használatához vagy integrálásához szükségesek,

amelyek a rendelkezésre bocsátott komponens karbantartásához vagy javításához szükségesek, vagy

amelyekről közbeszerzés céljából a tanács ezt szükségesnek ítéli,

akkor minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy egy másik tag közfinanszírozásban részesülő magfúziós kutatási és fejlesztési programjának céljára, magánjogi szerződés keretében, pénzbeli ellenszolgáltatás fejében legalább olyan kedvező feltételekkel bocsássa a fogadó fél rendelkezésére az ilyen titkos háttérismeretekre vonatkozó kereskedelmi felhasználási engedélyeket vagy az ilyen titkos ismereteket felhasználó, az említettekkel megegyező komponenseket, mint amilyen feltételekkel a szóban forgó tag az ilyen titkos háttérismeretekre vonatkozó felhasználási engedélyeket vagy az ilyen komponenseket saját területén belüli vagy kívüli harmadik felek rendelkezésére bocsátja. Ha a felkínált feltételek ennek megfelelnek, az engedélyt, illetőleg a rendelkezésre bocsátást nem szabad megtagadni. A már kiadott engedély csak abban az esetben vonható vissza, ha jogosultja nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit.

4.2.5.

Ha e megállapodás végrehajtása során valamelyik tag – belső ügynökség vagy jogalany útján eljárva – szellemi háttértulajdont használt fel – amely lehet titkos háttérismeret is –, akkor minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy a szellemi háttértulajdont felhasználó komponenshez ésszerű feltételekkel hozzá lehessen jutni, vagy hogy a többi tagot – egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján – e szellemi háttértulajdon kereskedelmi magfúziós célra történő felhasználására vonatkozóan olyan felhasználási engedéllyel ruházza fel, amely a tagokat saját területükön a felhasználási engedély ottani illetőségű harmadik felek részére, azonos céllal történő átruházására is feljogosítja, nem kedvezőtlenebb feltételekkel, mint amelyekkel az eredeti engedélyt megadó tag az ilyen szellemi háttértulajdonra vonatkozó felhasználási engedélyeket saját területén belüli vagy kívüli harmadik feleknek megadja. Ha a felkínált feltételek ennek megfelelnek, az engedélyt nem szabad megtagadni. Az engedély csak abban az esetben vonható vissza, ha jogosultja nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit.

4.2.6.

Ha egy tag – belső ügynökség vagy jogalany útján eljárva – az ITER Szervezete rendelkezésére bocsátott komponensekben olyan szellemi háttértulajdont használt fel:

amely az ITER létesítményeivel összefüggő kutatási és fejlesztési technológiák létrehozásához, üzemeltetéséhez, használatához vagy integrálásához szükséges,

amely a rendelkezésre bocsátott komponens karbantartásához vagy javításához szükséges, vagy

amelyről közbeszerzés céljából a tanács ezt szükségesnek ítéli,

akkor érdemes a felhasznált szellemi háttértulajdont a 4.2.5. pontban nem szereplő kereskedelmi célokra a többi tag számára hozzáférhetővé tennie. Ha az ilyen szellemi háttértulajdon jogosultja valamely tagnak felhasználási engedélyt ad, köteles egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján eljárni.

4.3.

Felhasználási engedély megadása a tagok területén kívüli illetőségű harmadik feleknek:

A létrehozott szellemi tulajdonra vonatkozó olyan felhasználási engedélyekre, amelyeket a tagok területén kívüli illetőségű harmadik felek részére adnak, a harmadik felek részére adott felhasználási engedélyekre vonatkozó, a tanács által előírt szabályok irányadók. Ezekről a szabályokról a tanács egyhangúlag határoz.

5.   cikk

Az ITER Szervezete által létrehozott vagy felhasznált szellemi tulajdon

5.1.

Létrehozott szellemi tulajdon:

5.1.1.

Az ITER Szervezete által e megállapodás végrehajtása során létrehozott szellemi tulajdon az ITER Szervezetét illeti meg. Az ITER Szervezete megfelelő eljárásokat köteles kialakítani a szellemi tulajdon nyilvántartására, jelentésére és oltalmára.

5.1.2.

Az ilyen szellemi tulajdonra vonatkozóan az ITER Szervezete – egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján – köteles a tagokat olyan visszavonhatatlan, nem kizárólagos és jogdíjmentes felhasználási engedéllyel felruházni, amely a tagokat magfúziós kutatás és fejlesztés céljából saját területükön a felhasználási engedély átruházására is feljogosítja.

5.1.3.

Az olyan létrehozott szellemi tulajdonra vonatkozóan, amelyet az ITER Szervezete e megállapodás végrehajtása során fejlesztett ki vagy szerzett meg, a tagoknak – egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján – olyan kereskedelmi célú, nem kizárólagos felhasználási engedélyt kell adni, amely a tagokat saját területükön a felhasználási engedély ottani illetőségű harmadik felek részére, azonos céllal történő átruházására is feljogosítja, nem kedvezőtlenebb feltételekkel, mint amelyekkel az ITER Szervezete az ilyen létrehozott szellemi tulajdonra vonatkozó engedélyeket harmadik feleknek megadja. Ha a felkínált feltételek ennek megfelelnek, az engedélyt nem szabad megtagadni. Az engedély csak abban az esetben vonható vissza, ha jogosultja nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit.

5.2.

Szellemi háttértulajdon:

5.2.1.

Ha az ITER Szervezete olyan szellemi háttértulajdont használ fel:

amely az ITER létesítményeivel összefüggő kutatási és fejlesztési technológiák létrehozásához, üzemeltetéséhez, használatához vagy integrálásához szükséges,

amely a továbbfejlesztéshez vagy származékos alkotások létrehozásához szükséges,

amely az ITER létesítményeinek karbantartásához vagy javításához szükséges, vagy

amelyről közbeszerzés céljából a tanács ezt szükségesnek ítéli,

akkor – feltéve, hogy rendelkezik az ehhez szükséges jogokkal – köteles eljárni annak érdekében, hogy az említett szellemi háttértulajdonra vonatkozóan – egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján – olyan visszavonhatatlan, nem kizárólagos és jogdíjmentes felhasználási engedélyt adhasson a tagoknak, amely feljogosítja a tagokat, hogy saját területükön magfúziós kutatás és fejlesztés céljára a felhasználási engedélyt másra átruházzák. Az ITER Szervezete köteles minden tőle telhetőt megtenni a mindehhez szükséges jogok megszerzése érdekében.

5.2.2.

Ha e megállapodás végrehajtása során az ITER Szervezete szellemi háttértulajdont – ideértve a titkos háttérismereteket is – használt fel, akkor minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy a tagokat – egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján – e szellemi háttértulajdon kereskedelmi magfúziós célra történő felhasználására vonatkozóan olyan, nem kizárólagos felhasználási engedéllyel ruházza fel, amely a tagokat saját területükön a felhasználási engedély ottani illetőségű harmadik felek részére, azonos céllal történő átruházására is feljogosítja, nem kedvezőtlenebb feltételekkel, mint amelyekkel az ITER Szervezete az ilyen szellemi háttértulajdonra vonatkozó felhasználási engedélyeket harmadik feleknek megadja. Ha a felkínált feltételek ennek megfelelnek, az engedélyt nem szabad megtagadni. Az engedély csak abban az esetben vonható vissza, ha jogosultja nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit.

5.2.3.

Az ITER Szervezete köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy az 5.2.2. pontban nem szereplő célokra minden szellemi háttértulajdont – beleértve a titkos háttérismereteket is – a tagok számára hozzáférhetővé tegyen. Ha az ITER Szervezete a tagoknak az ilyen szellemi háttértulajdonra vonatkozóan felhasználási engedélyt ad, köteles egyenlő és megkülönböztetéstől mentes elbírálás alapján eljárni.

5.3.

Felhasználási engedély megadása a tagok területén kívüli illetőségű harmadik feleknek:

Az olyan felhasználási engedélyekre, amelyeket az ITER Szervezete a tagok területén kívüli illetőségű harmadik felek részére ad, a harmadik felek részére adott felhasználási engedélyekre vonatkozó, a tanács által előírt szabályok irányadók. Ezekről a szabályokról a tanács egyhangúlag határoz.

6.   cikk

Az ITER Szervezete személyzetének tagjai vagy más kutatók által létrehozott szellemi tulajdon

6.1.

Az ITER Szervezeténél közvetlenül foglalkoztatott és kirendelt személyzete által létrehozott szellemi tulajdon az ITER Szervezetét illeti meg, és e rendelkezésekkel összhangban kezelendő az irányadó munkaszerződésekben és szabályzatokban.

6.2.

Ha a tanács másként nem dönt, az ITER Szervezetét illeti meg az a szellemi tulajdon, amelyet olyan vendégkutatók hoznak létre, akik az ITER Szervezetével kötött, meghatározott tevékenységek végrehajtására szóló megállapodás alapján részt vesznek az ITER Szervezete tevékenységeiben, és közvetlenül közreműködnek az ITER Szervezete hasznosítására vonatkozó általános programokban.

6.3.

Az olyan szellemi tulajdon, amelyet az ITER Szervezete hasznosítására vonatkozó általános programokban nem közreműködő vendégkutatók hoznak létre, az ITER Szervezetével kötendő, a tanács által előírt feltételek szerinti megállapodás tárgyát képezi.

7.   cikk

A szellemi tulajdon oltalma

7.1.

Ha egy tag oltalmat kap vagy kér olyan szellemi tulajdonra, amelyet ő fejlesztett ki vagy szerzett meg, a tagnak késlekedés nélkül értesítenie kell a többi tagot és az ITER Szervezetét, részletesen ismertetve a szóban forgó oltalmat. Ha valamelyik tag egyetlen országban vagy térségben sem kíván élni azon jogával, hogy kérje a létrehozott szellemi tulajdon oltalmát, erről a döntéséről késlekedés nélkül értesítenie kell az ITER Szervezetét, amely azután – közvetlenül vagy tagjain keresztül – kérheti ezt az oltalmat.

7.2.

Az olyan létrehozott szellemi tulajdont illetően, amelyet az ITER Szervezete fejleszt ki vagy szerez meg, a tanács a lehető leghamarabb megfelelő eljárásokat fogad el e szellemi tulajdon – például a tagok által hozzáférhető adatbázis létrehozásával megvalósuló – jelentésére, oltalmára és nyilvántartására.

7.3.

Ha a szellemi tulajdont közösen hozták létre, minden közreműködő tag, illetőleg az ITER Szervezete tetszése szerinti országban kérheti a közös szellemi tulajdon védelmét.

7.4.

Közös szellemi tulajdon jön létre, ha a szellemi tulajdont két vagy több tag, illetőleg egy vagy több tag és az ITER Szervezete közösen hozta létre, és azt jellegzetességei miatt nem lehet olyan részekre felosztani, amelyekre vonatkozóan oltalom kérhető, kapható és/vagy fenntartható. Ilyen esetben a szellemi tulajdont közösen létrehozók egymás között megállapodást kötnek a közös tulajdonról, és ebben rendelkeznek a szellemi tulajdon felosztásáról és a tulajdonjog gyakorlásának módjáról.

8.   cikk

Leszerelés

8.1.

A leszerelés szakaszában, miután a létesítményeket a befogadó Fél átvette, a befogadó állam köteles a többi tag elé tárni minden olyan lényeges – közzétett és még nem közzétett – ismeretet, amelyet az ITER létesítményeinek leszerelése során létrehozott vagy felhasznált.

8.2.

Ez a melléklet nem érinti azt a szellemi tulajdont, amelyet a befogadó állam a leszerelés során hoz létre.

9.   cikk

Megszűnés és felmondás

9.1.

A tanács szükség szerint foglalkozik minden olyan, a szellemi tulajdonnal összefüggő, a megállapodásban nem kellőképpen szabályozott kérdéssel, amely e megállapodás megszűnésével vagy valamely fél általi felmondásával kapcsolatos.

9.2.

A szellemi tulajdonnal összefüggő mindazon jogok és kötelezettségek, amelyek e melléklet rendelkezései alapján a tagokat és az ITER Szervezetét megilletik, különösen a megadott felhasználási engedélyekre vonatkozóan, a megállapodás megszűnése vagy valamely tag által való felmondása után is fennmaradnak.

10.   cikk

Jogdíj

A szellemi tulajdonra vonatkozó felhasználási engedélyekből az ITER Szervezetéhez befolyó jogdíjak az ITER Szervezete bevételét képezik.

11.   cikk

Viták rendezése

Az e mellékletből eredő vagy azzal összefüggő vitákat a megállapodás 25. cikkével összhangban kell rendezni.

12.   cikk

A feltalálók javadalmazása

A tanács megállapítja, hogy a személyzet tagjainak milyen feltételek szerint fizetendő járandóság, ha szellemi tulajdont hoznak létre.

13.   cikk

Felelősség

A felhasználási engedélyekre vonatkozó megállapodásokban az ITER Szervezete és a tagok a szükségesnek ítélt terjedelemben kötelesek rendelkezni az egyes felek egymással szemben fennálló felelősségéről, jogairól és kötelezettségeiről.

II. MELLÉKLET

Melléklet a telephelyi infrastruktúráról és szolgáltatásokról

1. cikk

Megállapodás a telephelyi infrastruktúráról és szolgáltatásokról

(1)   Telephelyi infrastruktúra és szolgáltatások címén az e mellékletben előírt formában a befogadó Fél köteles földterületet, létesítményeket, épületeket, javakat és szolgáltatásokat az ITER Szervezete rendelkezésére bocsátani vagy bocsáttatni. A befogadó Fél erre a célra maga helyett más jogalanyt jelölhet ki.

(2)   A telephelyi infrastruktúra és szolgáltatások nyújtásának módjáról, valamint az ezzel kapcsolatban az ITER Szervezete és a befogadó Fél vagy az általa kijelölt jogalany (a továbbiakban: befogadó) között folytatandó együttműködés részletes eljárásairól a két fél által megkötendő megállapodásban (a továbbiakban: telephelyi infrastruktúráról és szolgáltatásokról szóló megállapodás) kell rendelkezni.

2. cikk

A megállapodás időtartama

A befogadó az ITER Szervezete részére a telephelyi infrastruktúrát és szolgáltatásokat az ITER Szervezete létrehozásától e megállapodás megszűnéséig mindvégig köteles nyújtani.

3. cikk

Kapcsolattartó bizottság

Az ITER Szervezete és a befogadó kapcsolattartó bizottságot hoz létre, amely gondoskodik arról, hogy a befogadó az e mellékletben előírt telephelyi infrastruktúrát és szolgáltatásokat a telephelyi infrastruktúráról és szolgáltatásokról szóló megállapodás feltételei alapján valóban biztosítsa.

4. cikk

Földterület, épületek, létesítmények és megközelítés

A befogadó saját költségén biztosítja az ITER számára az Amerikai Egyesült Államok kormánya, az Európai Atomenergia-közösség, Japán kormánya és az Orosz Föderáció kormánya között létrejött, a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktorra vonatkozó műszaki tervezési tevékenységek (a továbbiakban: ITER EDA) során való együttműködésről szóló megállapodás alapján létrehozott tanács által 2000-ben elfogadott, „Az ITER telephelyére vonatkozó követelmények és tervezési feltételezések” című dokumentumban lefektetett feltételeknek (a továbbiakban: referenciafeltételek) megfelelő telephelyet, valamint az alábbi létesítményeket és szolgáltatásokat:

a)

földterületet, amelyet ellenszolgáltatás nélkül kell az ITER Szervezete rendelkezésére bocsátani, és amely lehetővé teszi az ITER EDA zárójelentésében felsorolt, az ITER-hez kapcsolódó valamennyi épület és kiegészítő létesítmény megépítését, használatát és esetleges bővítését;

b)

alapvető közműszolgáltatásokat, amelyeket a telephely határáig kell kiépíteni: vízellátást, villamosáram-ellátást, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetést, valamint riasztórendszereket;

c)

utakat, gyalogutakat és hidakat, beleértve ezek szükségessé váló módosításait is, amelyeket a Port Autonome de Marseille és az ITER telephelye között kell kiépíteni oly módon, hogy az ITER projekt érdekében a helyszínre szállítandó legnagyobb méretű és tömegű berendezések, valamint a személyzet és a látogatók a telephely határáig eljuthassanak;

d)

fuvarozási szolgáltatásokat a Port Autonome de Marseille, illetőleg légi szállítás esetén a Marignane repülőtér és az ITER telephelye között, a Felek által nyújtott komponensek helyszínre fuvarozásához;

e)

ideiglenes elhelyezést az ITER Szervezete számára az ITER telephelyén vagy annak közelében mindaddig, amíg az ITER Szervezete elfoglalhatja végleges épületeit és létesítményeit;

f)

villamosáram-ellátást (kiépítést és fenntartást) a telephely határáig oly módon, hogy impulzív terhelés esetén legalább 500 MW teljesítmény, folyamatosan pedig legalább 120 MW, a csatlakozások karbantartása miatti megszakításoktól is mentes teljesítmény legyen levehető;

g)

hűtővízellátást átlagosan 450 MW hőteljesítmény környezetbe történő elvezetésére; valamint

h)

nagy kapacitású számítógépes hálózati kapcsolatokat és távközlési vonalakat.

5. cikk

Szolgáltatások

A befogadó az e melléklet 4. cikkében felsoroltakon túlmenően saját költségén vagy megalapozott mértékű díjfizetés ellenében, a telephelyi infrastruktúráról és szolgáltatásokról szóló megállapodással összhangban köteles gondoskodni az ITER Szervezete működéséhez szükséges műszaki, igazgatási és általános jellegű szolgáltatásokról. E szolgáltatások részeként köteles gondoskodni többek között, de nem kizárólag:

a)

a befogadó által az ITER Szervezetéhez a megállapodás 8. cikke alapján kirendelt személyzeten túlmenően kisegítő személyzetről;

b)

egészségügyi létesítményekről;

c)

sürgősségi segélyszolgálatokról;

d)

biztonsági riasztórendszerről és létesítményeiről;

e)

büféről;

f)

az engedélyezési eljárás támogatásáról;

g)

a biztonságirányítási rendszer támogatásáról;

h)

a nyelvtanfolyamok támogatásáról;

i)

az ITER működése közben keletkező radioaktív hulladék kezelésével és ártalmatlanításával összefüggő szolgáltatásokról;

j)

költöztetési és elhelyezési szolgáltatásokról;

k)

autóbuszjáratokról a munkába járáshoz;

l)

szabadidős, társadalmi és jóléti létesítményekről;

m)

közüzemi szolgáltatásokról és ellátásról;

n)

könyvtárról és multimédia-szolgáltatásokról;

o)

a környezet, ennek keretében a sugárzás figyeléséről; valamint

p)

egyéb alapszolgáltatásokról (hulladékelszállítás, takarítás, kertfenntartás).

6. cikk

Oktatás

A befogadó köteles saját költségén a személyzet tagjai gyermekeinek iskoláztatására nemzetközi iskolát létesíteni, a befogadó Félen kívüli Felek oktatási hatóságaival egyeztetve kialakított nemzetközi alaptanterv alapján alsó- és középfokú oktatást nyújtani, továbbá elősegíteni a befogadó Félen kívüli Felek sajátos és általuk támogatott kiegészítő tanterveinek bevezetését. A befogadó Félen kívüli Felek kötelesek minden tőlük telhető segítséget megadni az iskola kialakítása, valamint az iskola tantervének hazai akkreditációja érdekében.

Megegyezés az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló megállapodás ideiglenes alkalmazásáról

1. cikk

Az e megegyezésben részes Felek valamennyien aláírói az Európai Atomenergia-közösség (a továbbiakban: Euratom), az Amerikai Egyesült Államok kormánya, az Indiai Köztársaság kormánya, Japán kormánya, a Kínai Népköztársaság kormánya, a Koreai Köztársaság kormánya és az Orosz Föderáció kormánya között létrejött, az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló megállapodásnak (a továbbiakban: ITER-megállapodás).

2. cikk

Az ITER-megállapodás előírásai értelmében az ITER-megállapodás harminc nappal azt követően lép hatályba, hogy az Amerikai Egyesült Államok, az Euratom, az Indiai Köztársaság, Japán, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság és az Orosz Föderáció letétbe helyezte a megerősítő, elfogadó, illetve jóváhagyó okiratokat.

3. cikk

Az e megegyezésben részes Felek az ITER-megállapodás megerősítéséhez, elfogadásához, illetve jóváhagyásához szükséges belső eljárások lefolytatásának ideje alatt is a lehető legteljesebb mértékben együtt kívánnak működni az ITER-megállapodás által szabályozott területen.

4. cikk

Az e megegyezésben részes Felek ezért vállalják, hogy magukra nézve – a belső törvényeik és rendeleteik szabta keretek között a lehető legteljesebb mértékben – hatálybalépéséig is kötelezőnek tekintik az ITER-megállapodásban előírt feltételeket.

5. cikk

Bármely Fél felmondhatja ezt a megegyezést, ha a felmondás időpontját megelőzően 120 nappal erről írásban értesíti a többi Felet.

6. cikk

Ez a megegyezés aláírásának napján lép hatályba.

FENTIEK HITELÉÜL a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak aláírták ezt a megegyezést.

Készült Párizsban, 2006. november 21-én, egyetlen eredeti példányban, angol nyelven.

az Európai Atomenergia-közösség részéről

a Kínai Népköztársaság kormánya részéről

az Indiai Köztársaság kormánya részéről

Japán kormánya részéről

a Koreai Köztársaság kormánya részéről

az Orosz Föderáció kormányarészéről

az Amerikai Egyesült Államok kormánya részéről


MEGÁLLAPODÁS

az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét megillető kiváltságokról és mentességekről

Az Európai Atomenergia-közösség (a továbbiakban: Euratom), az Indiai Köztársaság kormánya, Japán kormánya, a Kínai Népköztársaság kormánya, a Koreai Köztársaság kormánya és az Orosz Föderáció kormánya (a továbbiakban: Felek),

MIVEL az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: ITER-megállapodás) 12. cikke előírja a megállapodásban részes felek számára, hogy kiváltságokat és mentességeket nyújtsanak,

MIVEL ennek a megállapodásnak az a célja, hogy az ebben a megállapodásban részes Felek számára az ITER-megállapodás 12. cikkével összhangban meghatározza az említett kiváltságok és mentességek tartalmát és alkalmazási körét,

MIVEL az ITER tárgyában 2006. május 24-én, Brüsszelben tartott miniszteri találkozó alkalmával a Felek kifejezték szándékukat, hogy megkötik ezt a megállapodást,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

(1)   Az ITER-megállapodás 5. cikkével összhangban az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete (a továbbiakban: ITER Szervezete) nemzetközi jogi értelemben jogi személy, és ebből eredően jogosult államokkal és/vagy nemzetközi szervezetekkel megállapodásokat kötni.

(2)   Az ITER Szervezete a tagjai területén jogi személynek minősül, és kellő jogképességgel rendelkezik:

a)

szerződések kötéséhez;

b)

tulajdon megszerzéséhez, birtoklásához és elidegenítéséhez;

c)

felhasználási engedélyekhez jutáshoz; valamint

d)

jogi eljárások kezdeményezéséhez.

2. cikk

Az ITER Szervezete épületei és helyiségei sérthetetlenek.

3. cikk

Az ITER Szervezete irattárai és iratai sérthetetlenek.

4. cikk

(1)   Az ITER Szervezete mentességet élvez a joghatóság és a végrehajtás alól, kivéve:

a)

ha és amennyiben erről a mentességéről az adott esetben kifejezetten lemondott;

b)

az ITER Szervezete birtokában lévő vagy javára üzemeltetett gépjárművel okozott közlekedési baleset folytán előálló károk megtérítése iránt harmadik fél által indított polgári perek, valamint az ilyen gépjárművel elkövetett közlekedési szabálysértések és bűncselekmények körében;

c)

a 23. cikk értelmében meghozott választott bírósági ítéletek végrehajtása tekintetében; valamint

d)

az ITER Szervezete személyzetének valamely tagja pénzfizetési kötelezettségével kapcsolatos végrehajtási eljárás során a munkabérből történő letiltás esetén, ha erre a letiltásra a végrehajtás helyén irányadó joggal összhangban, jogerős és végrehajtható bírói vagy közigazgatási hatósági határozat alapján kerül sor.

(2)   Az ITER Szervezete tulajdona és vagyona fekvéstől függetlenül mentességet élvez a lefoglalás, az elkobzás, a kisajátítás és a zár alá vétel bármely formája alól, kivéve:

a)

ha és amennyiben erről a mentességéről az adott esetben kifejezetten lemondott;

b)

az (1) bekezdés b) pontjában említett polgári perek körében; valamint

c)

a 23. cikk értelmében meghozott választott bírósági ítéletek végrehajtása tekintetében.

(3)   Az ITER Szervezete mentességet élvez továbbá a hatósági és az ideiglenes bírói intézkedések alól, kivéve, ha és amennyiben erről a mentességéről az adott esetben kifejezetten lemondott, és amennyiben ez szükségessé válik:

a)

az ITER Szervezete birtokában lévő vagy javára üzemeltetett gépjárművel okozott közlekedési balesetek megelőzése vagy kivizsgálása során; valamint

b)

a 23. cikk értelmében meghozott választott bírósági ítéletek végrehajtása tekintetében.

5. cikk

(1)   Hivatalos tevékenysége körében az ITER Szervezete, tulajdona és bevételei mentességet élveznek a közvetlen adók alól.

(2)   Ha az ITER Szervezete vagy az ITER Szervezete javára más szigorúan az ITER Szervezete hivatalos tevékenységéhez szükséges árut vagy szolgáltatást vásárol vagy vesz igénybe, és ezen áru vagy szolgáltatás ára adót vagy vámot tartalmaz, akkor a Félnek a lehetőségek szabta keretek között megfelelő intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy ezen adó vagy vám megfizetése alól mentességet adjon vagy ezt az adót vagy vámot visszatérítse.

6. cikk

(1)   Az ITER Szervezete által vagy javára hivatalos tevékenysége körében importált vagy exportált áruk mentességet élveznek minden vám és adó alól. Az ITER Szervezete által hivatalos tevékenysége körében importált vagy exportált áruk mentességet élveznek a behozatali és a kiviteli tilalmak és korlátozások alól, kivéve akkor, ha ezek a tilalmak vagy korlátozások az ITER-megállapodás 14. és 20. cikkében említett törvényekkel, rendeletekkel vagy politikákkal vannak összefüggésben.

(2)   Az 5. cikkben előírt mentességben részesített, valamint az (1) bekezdés alapján importált áruk csak a mentességet adó Fél által meghatározott feltételekkel adhatók el vagy ruházhatók át másra.

7. cikk

(1)   Az 5. és a 6. cikk alkalmazásában az ITER Szervezete hivatalos tevékenységének tekintendő igazgatási tevékenysége, beleértve az esetleg létrehozandó társadalombiztosítási rendszerrel összefüggő tevékenységét is, valamint az ITER-megállapodással összhangban az ITER Szervezete céljának elérése érdekében folytatott tevékenység.

(2)   Az 5. és a 6. cikk rendelkezései nem alkalmazandók azokra az adókra és vámokra, amelyek tartalmukat tekintve közüzemi szolgáltatásokért szedett díjak.

8. cikk

Az 5. és a 6. cikk értelmében nem adható mentesség azokra a megvásárolt vagy importált árukra és azokra az igénybe vett szolgáltatásokra, amelyek az ITER Szervezete személyzete tagjainak személyes javát szolgálják.

9. cikk

Az ITER-megállapodás 14. és 20. cikkében említett törvények, rendeletek és politikák körén kívül semmilyen módon nem korlátozható az ITER Szervezete által küldött vagy neki szánt kiadványok és más, ismereteket tartalmazó küldemények forgalma.

10. cikk

(1)   Az ITER Szervezete tetszőleges típusú pénzeszközöket, valutát, készpénzt és értékpapírt kaphat és tarthat, ezeket az ITER-megállapodásban megjelölt célra szabadon másnak átadhatja, továbbá a kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges terjedelemben bármely pénznemben számlákkal rendelkezhet.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során az ITER Szervezete köteles tagjai észrevételeit oly mértékben figyelembe venni, amilyen mértékben megítélése szerint ezeknek az észrevételeknek az ITER Szervezete érdekeinek sérelme nélkül helyt lehet adni.

11. cikk

(1)   Hivatalos kommunikációja és valamennyi iratának forgalma tekintetében az ITER Szervezetét legalább olyan kedvező elbírálásban kell részesíteni, mint amilyent a Felek más nemzetközi szervezeteknek megadnak.

(2)   Az ITER Szervezete hivatalos kommunikációja, történjék bármilyen eszközön keresztül, nem vethető alá cenzúrának.

12. cikk

A Felek minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megkönnyítsék az ITER Szervezete személyzete tagjainak területükre történő belépését, ott tartózkodását és onnan való távozását.

13. cikk

(1)   A Felek képviselői ebbéli feladataik ellátása során, valamint az ITER Szervezete által összehívott ülések helyszínére történő odautazás és az onnan történő visszautazás közben a következő kiváltságokat és mentességeket élvezik:

a)

mentességet a letartóztatás és a fogva tartás, valamint személyes poggyászuk elkobzása alól;

b)

mentességet a joghatóság alól kiküldetésük befejezését követően is mindazon cselekedeteik, ezen belül szóbeli és írásbeli megnyilvánulásaik tekintetében, amelyeket feladataik ellátása során tettek; ez a mentesség nem alkalmazandó azonban a Fél képviselője által a gépjármű-közlekedés körében elkövetett szabálysértésekre és bűncselekményekre, sem a birtokában lévő vagy általa vezetett gépjárművel okozott kárra vonatkozóan;

c)

valamennyi hivatalos iratuk és dokumentumuk sérthetetlenségét;

d)

a különleges postaszolgálat útján vagy lezárt csomagban nekik küldött iratok vagy levélküldemények fogadásának jogát;

e)

mentességet saját maguk és házastársuk részére a bevándorlási korlátozásokkal összefüggő intézkedések és az idegenrendészeti nyilvántartásra vonatkozó szabályok alól;

f)

a pénznemre és a pénzváltásra vonatkozóan ugyanazokat a könnyítéseket, amelyeket a külföldi kormányok képviselői ideiglenes hivatalos kiküldetésük alkalmával élveznek;

g)

személyes poggyászukra vonatkozóan ugyanazokat a vámkönnyítéseket, amelyeket a diplomaták élveznek.

(2)   A Felek képviselői a kiváltságokat és a mentességeket nem személyes előnyükre élvezik, hanem annak érdekében, hogy az ITER Szervezetével kapcsolatos feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek legyenek. Az ITER-megállapodás 12. cikkével összhangban a Felek kötelesek felfüggeszteni a képviselők mentességét, ha úgy ítélik meg, hogy a mentesség fenntartása akadályozza az igazságszolgáltatási szervek működését, és a felfüggesztés nem érinti hátrányosan azokat a célokat, amelyek érdekében a mentességet megadták.

14. cikk

Az ITER Szervezete személyzetének tagjai a következő kiváltságokat és mentességeket élvezik:

a)

mentességet a joghatóság alól az ITER Szervezeténél letöltött szolgálatuk befejezését követően is mindazon cselekedeteik, ezen belül szóbeli és írásbeli megnyilvánulásaik tekintetében, amelyeket feladataik ellátása során tettek; ez a mentesség nem alkalmazandó azonban az ITER Szervezete személyzetének tagja által a gépjármű-közlekedés körében elkövetett szabálysértésekre és bűncselekményekre, sem a birtokában lévő vagy általa vezetett gépjárművel okozott kárra vonatkozóan;

b)

mentességet a katonai szolgálattal összefüggő valamennyi kötelezettség alól;

c)

valamennyi hivatalos iratuk és dokumentumuk sérthetetlenségét;

d)

a bevándorlási korlátozásokkal összefüggő intézkedések és az idegenrendészeti nyilvántartásra vonatkozó szabályok tekintetében ugyanazokat a könnyítéseket, amelyeket a nemzetközi szervezetek személyzetének tagjai rendesen élveznek, és ugyanezeket a könnyítéseket élvezik azonos háztartásban élő családtagjaik is;

e)

a pénzváltásra vonatkozóan lényegében ugyanazokat a kiváltságokat, amelyeket a nemzetközi szervezetek személyzetének tagjai élveznek;

f)

nemzetközi válsághelyzetben ugyanazokat a hazatelepedési könnyítéseket, amelyeket a diplomaták, és ugyanezeket a könnyítéseket élvezik azonos háztartásban élő családtagjaik is;

g)

jogot arra nézve, hogy amikor a kérdéses államban először szolgálatba lépnek, akkor vámmentesen hozhassanak az állam területére bútorokat és személyes használati tárgyakat, továbbá jogot arra nézve, hogy amikor a kérdéses államban befejezik szolgálatukat, akkor vámmentesen kivihessék az állam területéről bútoraikat és személyes használati tárgyaikat, mindkét esetben azoknak a feltételeknek megfelelően, amelyeket a jog gyakorlása szerinti állam szükségesnek ítél előírni.

15. cikk

A 14. cikkben előírt kiváltságokon és mentességeken túlmenően az ITER Szervezete főigazgatója, illetve ha a főigazgatói tisztség nincs betöltve, akkor a főigazgatói teendők ellátásával megbízott személy a hasonló rangú diplomatákéval megegyező kiváltságokat és mentességeket is élvezi.

16. cikk

A szakértők az ITER Szervezetével összefüggő feladataik ellátása és az ITER Szervezete javára teljesített kiküldetéseik során a következő kiváltságokat és mentességeket élvezik abban a terjedelemben, amely szükséges feladataik ellátásához, ideértve a feladataik ellátása és az említett kiküldetések teljesítése érdekében tett utazásaik időtartamát is:

a)

mentességet a joghatóság alól az ITER Szervezeténél végzett szakértői tevékenységük befejezését követően is mindazon cselekedeteik, ezen belül szóbeli és írásbeli megnyilvánulásaik tekintetében, amelyeket feladataik ellátása során tettek; ez a mentesség nem alkalmazandó azonban a szakértő által a gépjármű-közlekedés körében elkövetett szabálysértésekre és bűncselekményekre, sem a birtokában lévő vagy általa vezetett gépjárművel okozott kárra vonatkozóan;

b)

valamennyi hivatalos iratuk és dokumentumuk sérthetetlenségét;

c)

a pénzügyi és a pénzváltásra vonatkozó jogszabályok, valamint személyes poggyászuk tekintetében ugyanazokat a könnyítéseket, amelyek a külföldi kormányok hivatalnokait ideiglenes hivatalos kiküldetésük alkalmával megilletik.

17. cikk

(1)   Az ITER Szervezete által kifizetett bérek és járandóságok mentesek a jövedelemadó alól oly mértékben, amennyiben az ITER Szervezete javára fizetendő adó hatálya alá esnek. A Felek fenntartják a jogot, hogy ezeket a béreket és járandóságokat figyelembe vegyék a más forrásokból származó jövedelmek adójának megállapítása során.

(2)   A fenti (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók az ITER Szervezete által leköszönt igazgatója és személyzetének tagjai részére fizetett életjáradékra és nyugdíjra.

18. cikk

A 14. és a 17. cikk a személyzet minden olyan tagjára alkalmazandó, aki az ITER Szervezete személyzeti szabályzatának hatálya alá tartozik. Arról, hogy a 16. cikket a szakértők mely körére kell alkalmazni, az ITER Szervezete tanácsa (a továbbiakban: tanács) dönt. A személyzet e cikk hatálya alá tartozó tagjai és az e cikk hatálya alá tartozó szakértők nevét, beosztását és címét időről időre közölni kell az ITER Szervezete tagjaival.

19. cikk

Ha saját társadalombiztosítási rendszert hoz létre, az ITER Szervezete, főigazgatója és személyzete a Felekkel és/vagy a befogadó állammal kötött megállapodásokban előírt feltételekkel mentesül a nemzeti társadalombiztosítási intézeteknek egyébként fizetendő kötelező járulékok megfizetése alól.

20. cikk

Egyetlen Fél sem kötelezhető arra, hogy a 13. cikkben, a 14. cikk b), d), e), f) és g) pontjában, a 15. cikkben, a 16. cikk c) pontjában és a 19. cikkben előírt kiváltságokat és mentességeket saját állampolgárainak, illetőleg olyan személyeknek megadja, akik, amikor először az ITER Szervezete szolgálatába lépnek, a Fél területén rendelkeznek állandó lakóhellyel.

21. cikk

(1)   Az ITER Szervezete főigazgatója, személyzetének tagjai és szakértői az e megállapodásban előírt kiváltságokat és mentességeket nem személyes előnyükre élvezik. Ezek a kiváltságok és mentességek kizárólag azt szolgálják, hogy az ITER Szervezete minden körülmények között akadálytalanul működhessen, és a kedvezményezett személyek teljes mértékben függetlenek legyenek.

(2)   Az ITER-megállapodás 12. cikkével összhangban a tanács köteles felfüggeszteni a mentességet, ha úgy ítéli meg, hogy fenntartása akadályozza az igazságszolgáltatási szervek működését, és a felfüggesztés nem ellentétes az ITER Szervezete és tagjai érdekeivel.

22. cikk

Az igazságszolgáltatás megfelelő működésének elősegítése, a közrend, valamint a közegészségügy, a közbiztonság, az engedélyezés, a környezetvédelem és a munkavédelmi ellenőrzés körébe tartozó, illetve egyéb hasonló jellegű jogszabályok követése betartása, valamint az e megállapodásban előírt kiváltságokkal és mentességekkel történő visszaélések megelőzése érdekében az ITER Szervezete köteles mindenkor együttműködni a Felek és az ITER-megállapodás 1. cikkének (2) bekezdésében foglalt meghatározás szerint a befogadó állam e kérdésben hatáskörrel rendelkező hatóságaival. Az e cikkben előírt együttműködés rendje a szervezet központjáról és a kirendeltségekről szóló megállapodásokban, illetve kiegészítő megállapodásokban határozható meg.

23. cikk

(1)   A személyzeti szabályzattal összhangban kötött szerződések kivételével ha az ITER Szervezete írásbeli szerződést köt, abban rendelkezni kell a választott bíráskodásról. A választott bíráskodásra vonatkozó rendelkezésben vagy a választott bíráskodásról szóló, külön erre a célra kötött megállapodásban meg kell határozni az alkalmazandó jogot, valamint azt az államot, amelyben a választott bíróság ülésezik.

(2)   A választott bíróság határozatának végrehajtására annak az államnak a hatályos joga irányadó, amelyben a határozatot végre kell hajtani.

24. cikk

Az Euratomot létrehozó szerződéssel összhangban ez a megállapodás az említett szerződés területi hatályának megfelelő területen alkalmazandó. Az említett szerződéssel és más vonatkozó megállapodásokkal összhangban ez a megállapodás alkalmazandó továbbá a Bolgár Köztársaságra, Romániára és a Svájci Államszövetségre is, amelyek teljes jogú társult harmadik államként részt vesznek az Euratom fúziós programjában.

25. cikk

(1)   Ezt a megállapodást az aláíró Felek saját eljárásaiknak megfelelően megerősítik, elfogadják vagy jóváhagyják.

(2)   Ez a megállapodás harminc nappal azt követően lép hatályba, hogy az Euratom, az Indiai Köztársaság, Japán, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság és az Orosz Föderáció letétbe helyezte az e megállapodásra vonatkozó megerősítő, elfogadó, illetve jóváhagyó okiratokat.

(3)   Ha ez a megállapodás egy évvel aláírását követően nem lépett hatályba, a letéteményes összehívja az aláíró Felek értekezletét, amely dönt a megállapodás hatálybalépése érdekében megteendő lépésekről.

26. cikk

(1)   Ha a tanács az ITER-megállapodás 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban határozatot fogadott el, akkor az érintett állam vagy nemzetközi szervezet csatlakozhat és részes Felévé válhat ennek a megállapodásnak.

(2)   A csatlakozás attól a naptól hatályos, amikor a csatlakozási okiratot a letéteményesnél letétbe helyezték

27. cikk

E megállapodás időbeli hatálya megegyezik az ITER-megállapodás időbeli hatályával. A megállapodás megszűnése nem érinti a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 14. cikk a) pontja és a 16. cikk a) pontja alapján megadott mentességeket.

28. cikk

Az e megállapodásból vagy e megállapodással összefüggésben a Felek között vagy egy vagy több Fél és az ITER Szervezete között felmerülő nézeteltéréseket tárgyalással, közvetítés igénybevételével vagy más, közösen megválasztott módon, például választott bírósági eljárással kell rendezni. Az érintettek e nézeteltérések természetének megvitatására, annak mielőbbi rendezése érdekében kötelesek találkozót tartani.

29. cikk

(1)   E megállapodás letéteményese a NAÜ főigazgatója.

(2)   A Felek e megállapodás eredeti példányát a letéteményesnél letétbe helyezik; a letéteményes a megállapodás hitelesített másolatát megküldi az aláíró Feleknek, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének megfelelően, nyilvántartásba vétel és közzététel céljából az Egyesült Nemzetek főtitkárának.

(3)   A letéteményes értesíti valamennyi aláíró Felet, valamint csatlakozó államot és nemzetközi szervezetet:

a)

az egyes megerősítő, elfogadó, jóváhagyó és csatlakozási okiratok letétbe helyezésének napjáról; valamint

b)

e megállapodás hatálybalépésének napjáról.

FENTIEK HITELÉÜL a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak aláírták ezt a megállapodást.

Készült Párizsban, 2006. november 21-én, egyetlen eredeti példányban, angol nyelven.

az Európai Atomenergia-közösség részéről

a Kínai Népköztársaság kormánya részéről

az Indiai Köztársaság kormánya részéről

Japán kormánya részéről

a Koreai Köztársaság kormánya részéről

az Orosz Föderáció kormányarészéről


16.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 358/87


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. december 14.)

a 2002/358/EK tanácsi határozat értelmében a Közösség és egyes tagállamai számára a Kiotói Jegyzőkönyv alapján előírt kibocsátási szintek meghatározásáról

(az értesítés a C(2006) 6468. számú dokumentummal történt)

(2006/944/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének az Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról, valamint az abból származó kötelezettségek közös teljesítéséről szóló, 2002. április 25-i 2002/358/EK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 3. cikkére,

mivel:

(1)

A 2002/358/EK határozat II. melléklete meghatározza azokat a mennyiségileg kifejezett kibocsátáskorlátozási és -csökkentési kötelezettségvállalásokat, amelyeket az Európai Közösség és tagállamai számára a Kiotói Jegyzőkönyv 4. cikke értelmében előírt kibocsátási szintek megállapításához figyelembe kell venni. A Közösséghez 2002. április 25-e után csatlakozott tagállamok számára előírt kibocsátási szinteket a Kiotói Jegyzőkönyv B. mellékletében rögzített, mennyiségileg meghatározott kibocsátáskorlátozási és -csökkentési kötelezettségvállalások alapján lehet megállapítani; ez azonban nem vonatkozik Ciprusra és Máltára, amelyek számára a Kiotói Jegyzőkönyv nem ír elő mennyiségileg meghatározott kibocsátáskorlátozási és -csökkentési kötelezettséget.

(2)

A Közössére és egyes tagállamai számára megállapított, tonna szén-dioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátási szinteket e határozat melléklete írja elő. Az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2005. február 10-i 2005/166/EK bizottsági határozat (2) 23. cikke értelmében a tagállamok által benyújtott felülvizsgált bázisévi kibocsátási adatokat kell alapul venni a kibocsátási szintek meghatározásához: a bázisévi adatokat meg kell szorozni a 2002/358/EK határozat II. mellékletében, illetve a Kiotói Jegyzőkönyv B. mellékletében található mennyiségileg meghatározott kibocsátáskorlátozási és -csökkentési kötelezettségvállalásokkal, majd pedig – az első kötelezettségvállalási időszak ötéves időtartamára való tekintettel – még öttel.

(3)

A 2002/358/EK határozat 3. cikkével összhangban az Európai Közösség és egyes tagállamai számára megállapított kibocsátható mennyiségeknek az e határozat mellékletében megállapított megfelelő kibocsátási szintekkel meg kell egyezniük.

(4)

A tagállamok által a 2005/166/EK határozat 23. cikke értelmében benyújtott, a bázisévre vonatkozó felülvizsgált kibocsátási adatok fényében újra kellett számolni a kibocsátható mennyiségeket, amiből megállapítható, hogy a Közösség számára előírt mennyiség és a 2002/358/EK határozat II. mellékletében felsorolt tagállamok számára előírt mennyiségek összege között 11 403 608 tonna szén-dioxid-egyenérték eltérés adódik. Ezt az eltérést a Közösségnek kibocsátható mennyiségi egységek formájában ki kell adnia.

(5)

Amennyiben a kibocsátási szinteknek a Kiotói Jegyzőkönyv 8. cikke értelmében elvégzett felülvizsgálatából adódóan a Közösség és egyes tagállamai végleges kibocsátási szintjeiben változás következne be, azt e határozat módosításával kell érvényesíteni.

(6)

Az e határozatban előírt rendelkezések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Közösség és az egyes tagállamok számára előírt, a Kiotói Jegyzőkönyv első mennyiségileg meghatározott kibocsátáskorlátozási és -csökkentési kötelezettségvállalási időszakára vonatkozó, szén-dioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátási szinteket e határozat melléklete állapítja meg.

2. cikk

A 2002/358/EK határozat II. mellékletében a Közösség kibocsátási szintje és felsorolt tagállamok összesített kibocsátási szintje között jelentkező 11 403 608 tonna szén-dioxid-egyenérték különbséget kibocsátható mennyiségi egységek formájában a Közösségnek ki kell adnia.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 14-én.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 130., 2002.5.15., 1. o.

(2)  HL L 55., 2005.3.1., 57. o.


MELLÉKLET

Az Európai Közösség és a tagállamok számára előírt, a Kiotói Jegyzőkönyv első mennyiségileg meghatározott kibocsátáskorlátozási és -csökkentési kötelezettségvállalási időszakára vonatkozó, tonna szén-dioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátási szintek

Európai Közösség (1)

19 683 181 601

Belgium

679 368 682

Dánia

273 827 177

Németország

4 868 520 955

Görögország

694 087 947

Spanyolország

1 663 967 412

Franciaország

2 819 626 640

Írország

315 158 338

Olaszország

2 429 132 197

Luxemburg

45 677 304

Hollandia

1 008 565 720

Ausztria

343 405 392

Portugália

386 956 503

Finnország

355 480 975

Svédország

375 864 317

Egyesült Királyság

3 412 080 630


Ciprus

Nem alkalmazandó.

Cseh Köztársaság

902 890 649

Észtország

197 902 558

Lettország

119 113 402

Litvánia

221 275 934

Magyarország

578 260 222

Málta

Nem alkalmazandó.

Lengyelország

2 673 496 300

Szlovénia

92 934 961

Szlovákia

337 456 459


(1)  A 2002/358/EK határozat értelmében a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikkének (1) bekezdésében vállalt kötelezettségeknek a 4. cikk rendelkezéseivel összhangban történő közös teljesítése céljára, és az e határozat II. mellékletében említett tagállamokra alkalmazva.