ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 353

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

49. évfolyam
2006. december 13.


Tartalom

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Oldal

 

 

Bizottság

 

*

A Bizottság határozata (2002. december 17.) az ESZAK-Szerződés 65. cikke értelmében való eljárásra vonatkozóan az Alfa Acciai Rt., a Feralpi Siderurgica Rt., a Ferriere Nord Rt., az IRO Industrie Riunite Odolesi Rt., a Leali Rt., a felszámolás alatt lévő Acciaierie e Ferriere Leali Luigi Rt., a Lucchini Rt., a Sidepotenza Rt., a Riva Acciaio Rt., a Valsabbia Investimenti Rt., a Ferriera Valsabbia Rt., és a Federacciai vállalatok társaságának, a Federazione delle Imprese Siderurgiche Italiane-nak (Vaskohászati Vállalatok Szövetsége) terhére (C.37.956. eset – Betonvas) (az értesítés a C(2002) 5807. számú dokumentummal történt)

1

 

*

A Bizottság határozata (2004. május 26.) az EK-szerződés 81. cikke szerinti eljárásra vonatkozóan a Topps Company Inc, a Topps Europe Limited, a Topps International Limited, a Topps UK Limited és a Topps Italia SRL ellen lefolytatott eljárásban (COMP/C-3/37.980 sz. – Souris-Topps ügy) (az értesítés a C(2004) 1910. számú dokumentummal történt)

5

 

*

A Bizottság határozata (2004. október 26.) egy vállalati összefonódásnak a Közös Piaccal és az EGT-megállapodással való összeegyeztethetőségéről (COMP /M.3436 – Continental/Phoenix) (az értesítés a C(2006) 4219. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

7

 

*

A Bizottság határozata (2005. január 19.) az EK-Szerződés 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárással kapcsolatban az Akzo Nobel NV, az Akzo Nobel Nederland BV, az Akzo Nobel Chemicals BV, az Akzo Nobel Functional Chemicals BV, az Akzo Nobel Base Chemicals AB, az Eka Chemicals AB és az Akzo Nobel AB, együttesen és egyetemlegesen, a Clariant AG és a Clariant GmbH, együttesen és egyetemlegesen, az Elf Aquitaine SA és az Arkema SA, együttesen és egyetemlegesen, valamint a Hoechst AG vállalatok, illetve vállalatcsoportok ellen (C.37.773 számú monoklór-ecetsav ügy) (az értesítés a C(2004) 4876. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

12

 

*

A Bizottság határozata (2005. június 22.) az Olaszország által a hivatásos sportegyesületek javára tett intézkedésekről – (Decreto salva calcio azaz futballmegmentő rendelet) (az értesítés a C(2005) 1794. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

16

 

*

A Bizottság határozata (2005. július 13.) egy vállalati összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeférhetőnek nyilvánításáról (COMP/M.3653 – Siemens / VA Tech) (az értesítés a C(2005) 2676. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

19

 

*

A Bizottság határozata (2005. október 20.) a Finnország által a Componenta Oyj részére beruházási támogatásként nyújtott állami támogatásról (az értesítés a C(2005) 3871. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

36

 

*

A Bizottság határozata (2005. október 20.) az EK-Szerződés 81. cikke (1) bekezdése szerinti eljárásról (COMP/C38.281/B0.2 – Nyersdohány Olaszország ügy) (az értesítés a C(2005) 4012. számú dokumentummal történt)

45

 

*

A Bizottság határozata (2005. december 21.) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárással kapcsolatban a Flexsys NV, Bayer AG, Crompton Manufacturing Company Inc. (a korábbi Uniroyal Chemical Company Inc.), Crompton Europe Ltd, Chemtura Corporation (a korábbi Crompton Corporation), General Química SA, Repsol Química SA és Repsol YPF SA vállalkozásokkal szemben (COMP/F/C.38.443 ügy – Gumiipari vegyi anyagok) (az értesítés a C(2005) 5592. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

50

 

*

A Bizottság határozata (2006. május 3.) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról az Akzo Nobel NV, az Akzo Nobel Chemicals Holding AB, az EKA Chemicals AB, a Degussa AG, az Edison SpA, az FMC Corporation, az FMC Foret S.A., a Kemira OYJ, a L'Air Liquide SA, a Chemoxal SA, a Snia SpA, a Caffaro Srl, a Solvay SA/NV, a Solvay Solexis SpA, a Total SA, az Elf Aquitaine SA és az Arkema SA. vállalatokkal szemben (COMP/F/C.38.620 ügy – Hidrogén-peroxid és perborát) (az értesítés a C(2006) 1766. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

54

 

*

A Bizottság határozata (2006. június 7.) a Németország által a Nordbrandenburger UmesterungsWerke számára nyújtandó C 8/2005 (N 451/2004) sz. állami támogatásról (az értesítés a C(2006) 2088. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

60

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Bizottság

13.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 353/1


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2002. december 17.)

az ESZAK-Szerződés 65. cikke értelmében való eljárásra vonatkozóan az Alfa Acciai Rt., a Feralpi Siderurgica Rt., a Ferriere Nord Rt., az IRO Industrie Riunite Odolesi Rt., a Leali Rt., a felszámolás alatt lévő Acciaierie e Ferriere Leali Luigi Rt., a Lucchini Rt., a Sidepotenza Rt., a Riva Acciaio Rt., a Valsabbia Investimenti Rt., a Ferriera Valsabbia Rt., és a Federacciai vállalatok társaságának, a Federazione delle Imprese Siderurgiche Italiane-nak (Vaskohászati Vállalatok Szövetsége) terhére

(C.37.956. eset – Betonvas)

(az értesítés a C(2002) 5807. számú dokumentummal történt)

(Kizárólag az olasz nyelvű szöveg hiteles)

(2006/894/EK)

2002. december 17-én a Bizottság az ESZAK-Szerződés 65. cikke értelmében való eljárásra vonatkozólag elfogadott egy határozatot. A szerződés 81. és 82. cikkében  (1) lefektetett a versenyszabályok alkalmazásáról szóló 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet 30. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően e jelentéssel a Tanács közzé teszi az érdekelt felek neveit és a határozat lényegi tartalmát, beleértve a kiszabott büntetéseket, belátással a vállalkozások azon törvényes érdekére, hogy kereskedelmi titkaik ne legyenek közzé téve. A határozat teljes szövegének egy nem titkos változata hozzáférhető hiteles nyelven és a Bizottság munkanyelvein a Verseny Főigazgatóságának internetes honlapján, a következő címen: http://europa.eu.int/comm/competition/index_en.html.

I.   A TÖRVÉNYSÉRTÉS ÖSSZEFOGLALÁSA

(1)

A határozat címzettjei: Alfa Acciai Rt., Feralpi Siderurgica Rt., Ferriere Nord Rt., IRO Industrie Riunite Odolesi Rt., Leali Rt., a felszámolás alatt lévő Acciaierie e Ferriere Leali Luigi Rt., Lucchini Rt., Sidepotenza Rt., Riva Acciaio Rt., Valsabbia Investimenti Rt., Ferriera Valsabbia Rt., és a Federacciai vállalatok társasága, a Federazione delle Imprese Siderurgiche Italiane (Vaskohászati Vállalatok Szövetsége).

(2)

A címzettek az Európai Szén- és Acélközösség által létrehozott szerződés (továbbiakban szerződés) 65. cikke (1) bekezdésének páratlan, összetett és folyamatos megsértésében vettek részt. Ennek célja és következménye az árrögzítés, amelynek szempontjából egyeztetve lett a betonvas-rudak illetve tekercsek olasz piacon való eladásának vagy termelésének korlátozása vagy ellenőrzése.

(3)

Az Alfa Acciai Rt. olyan vállalatnak tekinthető, amely az Alfa Acciai Rt. magatartásán kívül az Acciaieri Megara Rt. (1996-tól), az Alfa Acciai Kft. (1996 előtt) és az Acciaierie di Sicilia Rt. magatartásáért is felelős.

(4)

A Feralpi Siderurgica Rt. olyan vállalatnak tekinthető, amely a jelenlegi Feralpi Siderurgica Rt. magatartásán kívül a Feralpi Siderurgica Kft. (1990-től) és a megelőző Feralpi Siderurgica Rt. magatartásáért is felelős.

(5)

A Leali Rt. és a felszámolás alatt lévő Acciaierie e Ferriere Leali Luigi Rt. olyan vállalatnak tekinthetők amelyek a Leali Rt. és a felszámolás alatt álló Acciaierie e Ferriere Leali Luigi Rt. magatartásán kívül az Acciaierie e Ferriere Leali Luigi Rt. magatartásáért is felelősek (egészen 1998 novemberig). E dátum után a Leali Rt. az egyedüli felelős a megállapított magatartásért.

(6)

A Lucchini Rt. és a Siderpotenza Rt. olyan vállalatnak tekinthetők, amelyek a Lucchini Rt. és a Siderpotenza Rt. magatartásán kívül a közös vállalat, a Siderpotenza Rt. (1991-ig) és a Lucchini Siderurgica Rt. (egészen 1997 végéig) magatartásáért is felelősek.

(7)

A Riva Rt. olyan vállalatnak tekinthető amely a Riva Rt. magatartásán kívül a Fire Finanziaria Rt., a Riva Prodotti Siderurgici Rt., az Acciaierie e Ferriere di Galtarossa Rt., és az Acciaierie del Tanaro magatartásáért is felelős.

(8)

A Valsabbia Investimenti Rt. és a Ferriera Valsabbia Rt. olyan vállalatnak tekinthetők, amelyek a Valsabbia Investimenti Rt. és a Ferriera Valsabbia Rt. magatartásán kívül a volt Ferriera Valsabbia Rt. (2000-ig) és a még korábbi Ferriera Valsabbia Rt. (1990-ig) magatartásáért is felelősek.

(9)

Ami a határozat többi címzettjét illeti, ugyanazon vállalatokról és társaságokról van szó, úgyszintén ugyanazokról a jogi személyekről, ugyanazon társasági megnevezéssel, amelyek aktívak a betonvas-piacon a törvénysértés kezdetétől (1993-tól, ami a Ferriere Nord Rt.-t illeti).

(10)

A vállalatok részt vettek a törvénysértésben, mégpedig legalább az itt következő időtartamok alatt:

 

Alfa Acciai Rt., 1989. december 6-tól2000. július 4-től;

 

Feralpi Siderurgica Rt., 1989. december 6-tól2000. június 27-ig;

 

Ferriere Nord Rt., 1993. április 1-től2000. július 4-ig;

 

IRO Industrie Riunite Odolesi Rt., 1989. december 6-tól2000. június 27-ig;

 

Leali Rt. és felszámolás alatti Acciaierie e Ferriere Leali Luigi Rt., 1989. december 6-tól2000. június 27-ig;

 

Lucchini Rt./Siderpotenza Rt., 1989. december 6-tól2000. június 27-ig;

 

Riva Rt., 1989. december 6-tól2000. június 27-ig;

 

Ferriera Valsabbia Rt. és Valsabbia Investimenti Rt., 1989. december 6-tól2000. június 27-ig;

 

Federacciai, Federazione delle Imprese Siderurgiche Italiane 1989. december 6-tól1998. július 24-ig.

(11)

A betonvas hosszú, melegen lemezelt acéltermék, tekercsekben, illetve 5 mm-es vagy vastagabb rudakban, sima, réteges vagy bordázott felületű és betonhoz használják. Klasszikusan a betonvasat melegen rétegelt egyenes rudakban gyártják. A rudak 12 vagy 6 és 14, ritkán 18 méteres hosszúságúak lehetnek.

(12)

A betonvas tekercselve, tekercs/köteg formában kerül forgalomba, amelyet a felhasználó kiegyenesít és a kívánt hosszúságúra vág. A tekercselt betonvas ára, amely általában kicsit több mint a rudakban gyártott betonvasé, tendenciájában ez utóbbi árához igazodik.

(13)

Minden fent említett betonvas-típust különböző átmérőjű, kör alakú keresztmetszettel gyártanak. A keresztmetszet átmérője a szerkezeti alkalmazástól függően 5-től 40 mm-ig terjedhet. A tekercselt betonvas nem haladhatja meg a 16 mm-es átmérőt. Az átmérő mérete egy bizonyos ár (az úgynevezett „méreti extra”) alkalmazását kívánja meg, amelyet a betonvas alapárához kell hozzáadni.

(14)

A betonvasat főleg az építőipar szektorában használják abból a célból, hogy a szerkezetet erősítse.

(15)

Az Európai Unió 15 tagállama közül a betonvasat legnagyobb mennyiségben Olaszországban gyártják. A jelen határozat címzett vállalkozásainak betonvasban lebonyolított forgalma, amely a törvénysértés idejének végéig az olasz piac 80 %-át képviselte, 2000-2001-ben a 900 millió euró körül forgott.

(16)

A Federacciai és a többi vele együttműködő vállalkozások meghatározták és gyakorolták, legalább 1989 végétől, a betonvas „méreti extrájának” árainak egyforma rögzítését Olaszországban. 1992 áprilisától kezdve a vállalatok a Federacciai támogatásával döntéseiket és magatartásukat kiterjesztették a betonvas alapárának rögzítésére is Olaszországban. Ettől a dátumtól kezdve egészen 1995 szeptember végéig az egyezség kiterjedt a fizetési határidők rögzítésére is.

(17)

Legalább 1994 végétől kezdve a Federacciai következetesebb módon építette ki szervezői tevékenységének rendszerét, akár az árakat illetően, akár a betonvas gyártott és eladott mennyiségét illetően.

(18)

1995-től kezdve, az egyezségben résztvevők elkezdték egyeztetni a termelés vagy az eladások csökkentését vagy ellenőrzését a célból, hogy csökkentsék a piacra kerülő betonvas mennyiségét. Néhányan a gyártó cégek közül létrehoztak egy szisztematikus és pontos, többoldalú és kölcsönös ellenőrzési rendszert, amely kiterjedt minden egyes vállalat által eladott és gyártott mennyiségre.

(19)

A Bizottság nem rendelkezik elegendő információval hogy bebizonyítsa a versenyszabályok megsértésének létezését a 2000. július 4-e utáni időtartamban is. Meg kell állapítani, hogy nem minden vállalat vett részt szükségszerűen minden most leírt tevékenységben, és néhányan közülük csak rövidebb időtartamra vettek abban részt.

II.   PÉNZBÜNTETÉSEK

(20)

A törvénysértés egy páratlan, összetett és folyamatos együttműködésből áll, melynek tárgya az árrögzítés és a termelés vagy eladás korlátozása vagy ellenőrzése. Ezek természetüknél fogva az ESZAK Szerződés 65. cikke (1) bekezdésének nagyon súlyos megsértését képezik. A kartell kiterjedt az Olasz Köztársaság egész területére. Megállapítást nyert, hogy a kartell megállapodásait a gyakorlatban megvalósították, és hatásuk volt a piacra, habár nem mindig érték el teljes mértékben a remélt hatást. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a címzettek nagyon súlyos vétséget követtek el. Az együttműködés hatásának az olasz piacra való korlátozódása nem teszi lehetővé, hogy a törvénysértés súlyosságát nagyon súlyosról súlyosra csökkentsük, mivel figyelembe kell venni az olasz termelés fontosságát.

(21)

Mindazonáltal a törvénysértés nagyon súlyos jellegétől eltekintve az alap-pénzbüntetés összegének kiszabásánál a Bizottság figyelembe vette ezen eset specifikus jellegzetességeit, amely eset egy országos piacra vonatkozik, amely az ESZAK-Szerződés sajátos előírásának volt alávetve a történtek idején, és amelyben a határozat címzettjei a törvénysértés első szakaszában a kérdéses piac korlátozott részét képezték.

(22)

Az ESZAK-Szerződés 65. cikke (5) bekezdése értelmében vállalkozások társulására nem lehet pénzbüntetést vagy bírságot kiróni. Mindazonáltal a 65. cikk (1) bekezdése szövegében semmi nem vonatkozik arra, hogy ezen rendelkezés tilalmát ne alkalmazhatnák egy társulásra is, amely egy olyan döntést foganatosított, amely akadályozza, leszorítja vagy megmásítja a normál piaci versenyt. Ezért, akkor is ha semmilyen pénzbüntetést nem róttak ki rá, az említett versenyellenes magatartásáért a Federacciai is ezen határozat címzettje.

(23)

A nagyon súlyos törvénysértések kategóriájában a kiszabható pénzbüntetések skálája lehetővé teszi, hogy a vállalatokkal megkülönböztetett módon bánjunk, oly módon, hogy figyelembe vegyük a törvénysértés elkövetőinek tényleges gazdasági lehetőségeit, amellyel jelentős módon károsítják a versenyt, illetve oly módon, hogy olyan szinten tudjuk megszabni a pénzbüntetést, amely kellőképpen elrettentő hatást gyakorol.

(24)

A Bizottság úgy tartja, hogy ezen határozat címzettjeinek a törvénysértés utolsó teljes évében (1999) elért piaci hányadosai nem mutatják valós piaci jelenlétüket a vonatkozó időszakban. És valóban, 1990 és 1999 között ezen vállalatok említett piaci hányadai gyakorlatilag megháromszorozódtak. Ez okból az 1990-1999-es időszak átlagos piaci hányadainak alapján három vállalati csoportot lehet megkülönböztetni, a piacon való jelenlét csökkenő rendje szerint. Az elsőbe sorolható a Feralpi és a Valsabbia. A másodikban (az átlag piaci részesedés egyenértékű az első csoportban lévő vállalatok piaci részesedésének kb 70 %-ával) van a Lucchini/Siderpotenza, az Alfa, a Riva, és a Leali. Végül a harmadikban (az átlag piaci részesedés egyenértékű az első csoportban lévő vállalatok piaci részesedésének kb 35 %-ával) az Iro és a Ferriere Nord található.

(25)

A Riva és a Lucchini/Siderpotenza esetében növelni kell a pénzbüntetés kiszámolt alapösszegét a piacon való jelentőség függvényében, abból a célból, hogy az említett cég általános tartalékait és méretét figyelembe vegyük. És valóban, ezen vállalatok ESZAK termékeiből nyert forgalma jóval nagyobb (kb. 3,5 milliárd euró a Rivánál 2001-ben és 1,2 milliárd a Lucchini-nél), mint az ügybe keveredett egyéb vállalkozásoké. Ezenkívül emlékeztetni kell arra, ahogy az aktákból kivehető, hogy sok esetben ezen vállalatok csúcsvezetői közvetlenül belekeveredtek a törvénysértésekbe. Ezért abból a célból, hogy a kellő elrettentő hatást elérjük, a pénzbüntetés alapösszegét növelni kell 225 %-kal a Lucchini/Siderpotenza esetében, mivel az ESZAK termékekben elért forgalmuk háromszor nagyobb a többi vállalat legnagyobbikának forgalmánál, és 375 %-kal a Riva esetében, mivel az ESZAK termékekben elért forgalmuk háromszor nagyobb a Lucchini/Siderpotenzáénál. E szorzók figyelembe veszik az ezen két vállalkozás és az ezen határozat többi címzettje közötti jelentős különbséget a méret és az általános tartalékok tekintetében.

(26)

A törvénysértés több mint 10 év és 6 hónapig tartott minden vállalkozás esetében, kivéve a Ferriere Nord Rt.-t, amelynél a törvénysértés időtartama több mint 7 évnek felel meg. Ez okból, a pénzbüntetés alapösszege 105 %-kal növekszik minden vállalkozásnál, kivéve a Ferriere Nord-ot, amelynél 70 %-kal növekszik.

(27)

Jelen esetben a Bizottság csak egy súlyosbító körülményt tárt fel, a Ferriere Nord visszaeső magatartásában, amely az 1989. augusztus 2-i bizottsági határozatnak címzettje volt az eladások korlátozásában és árrögzítésekben való részvétele miatt az elektromos hegesztett hálószektorban (2).

(28)

Ezért a Bizottság szükségesnek tartja a Ferriere Nord-al szemben az alapösszeg 50 %-os emelésének kiszabását.

(29)

A Bizottság nem talált semmilyen enyhítő körülményt.

(30)

Ezen döntés címzettjei közül senki nem minősítette magát a büntetés eltörlésére, vagy a pénzbüntetés összegének jelentős csökkentésére, mint ahogy ez várható lett volna az 1996 (3) -os enyhítésről szóló jelentés B és C pontjaiból, mivel az ott előrelátott körülmények egyike sem lett teljesítve. És valóban, nem jelentették fel az együttműködést sem azelőtt, sem azután, hogy a Bizottság eljárást indított volna, és nem szolgáltak semmilyen meghatározó vagy bizonyító elemmel az együttműködés létezésének bizonyítására.

(31)

Ami az 1996-os jelentés D pontját illeti, a Bizottság elismeri, hogy a Ferriere Nord hasznos tájékoztatásokat adott, hogy lehetővé tegye a Bizottságnak, hogy jobban megértse az egyezség működését. A Bizottság úgy tartja, hogy ez teljesíti a D pontot, a jelentés első bekezdését, amely a pénzbüntetés összegének csökkentését jelzi, amely lehetséges, ha a vádak bejelentésének elkezdése előtt egy vállalat információkkal, dokumentumokkal és más bizonyító elemekkel szolgál a Bizottság számára, melyek hozzájárulnak a törvénysértés létezésének megerősítéséhez.

(32)

A Bizottság úgy tartja, hogy jogos a Ferriere Nord esetében a pénzbüntetés összegének 20 %-os csökkentése.

Határozat

1.

A következő pénzbüntetések kerülnek kiszabásra:

-

Feralpi Siderurgica Rt.

10,25 millió euró

-

Valsabbia Investimenti Rt. és Ferriere Valsabbia Rt., egyetemlegesen

10,25 millió euró

-

Lucchini Rt. és Siderpotenza Rt. egyetemlegesen

16,14 millió euró

-

Alfa Acciai Rt.

7,175 millió euró

-

Riva Acciaio Rt.

26,9 millió euró

-

Leali Rt. és a felsz.alatt álló Acciaierie e Ferriere leali Luigi Rt.egyeteml

6,093 millió euró

-

Leali Rt. (4)

1,082 millió euró

-

IRO Industrie Riunite Odolesi Rt.

3,58 millió euró

-

Ferriere Nord Rt.

3,57 millió euró

2.

A Federacciai és a felsorolt vállalatok azonnal véget vetnek a törvénysértésnek, amennyiben még nem jártak volna el ez ügyben. Tartózkodnak a vizsgált ügyben megállapított törvénysértéshez hasonló magatartástól vagy a cselekedetek megismétlésétől, illetve ennek megfelelő hatású vagy ilyen tárgyú intézkedések foganatosításától.


(1)  HL L 1, 2003.1.4., 1. o.

(2)  HL L 260, 1989.9.6., 1. o.

(3)  HL C 45, 2002.2.19., 3. o.

(4)  Szét kell választani az Acciaerie e Ferriere Leali Luigi Rt. magatartását a felszámolás megkezdéséig és a Leali Rt. magatartását az alapítástól kezdve: az első egyetemlegesen a felszámolás alatt álló Acciaierie e Ferriere Leali Luigi Rt.-nek és a Leali Rt.-nek tulajdonítható. A második kizárólag a Leali Rt.-nek. Ezért a pénzbüntetés összegét két időszakba soroltuk, az idővel arányosan, egyik a törvénysértés kezdete és 1998. november 25-e közötti időszakra, a másik e dátum és a törvénysértés vége közötti időszakra vonatkozik. Az első időszakra vonatkozó pénzbüntetés összege a Leali Rt. és a felszámolás alatt lévő Acciaierie e Ferriere Leali Luigi Rt.-t terheli egyetemlegesen, míg a második időszakra vonatkozó csak a Leali Rt.-t terheli.


13.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 353/5


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. május 26.)

az EK-szerződés 81. cikke szerinti eljárásra vonatkozóan a Topps Company Inc, a Topps Europe Limited, a Topps International Limited, a Topps UK Limited és a Topps Italia SRL ellen lefolytatott eljárásban

(COMP/C-3/37.980 sz. – Souris-Topps ügy)

(az értesítés a C(2004) 1910. számú dokumentummal történt)

(csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(2006/895/EK)

A Bizottság 2004. május 26-án az EK-szerződés 81. cikke szerinti eljárásra vonatkozóan határozatot fogadott el. Az 1/2003/EK rendelet 30. cikkének rendelkezéseivel összhangban a Bizottság közzéteszi a felek nevét és a határozat fő tartalmát, tekintettel a vállalkozások üzleti érdekeinek védelmére vonatkozó jogos érdekére. A határozat teljes szövegének nem bizalmas változata az ügy hiteles nyelvén és a Bizottság munkanyelvein megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján: http://europa.eu.int/comm/competition/index_en.html.

I.   A JOGSÉRTÉS ÖSSZEFOGLALÁSA

(1)

E határozat címzettjei a következők: Topps Company Inc (a továbbiakban: „Topps USA”), Topps Europe Ltd (a továbbiakban: „Topps Europe”), Topps UK Ltd (a továbbiakban: „Topps UK”), Topps International Ltd (a továbbiakban: „Topps International”) és Topps Italia SRL (a továbbiakban: „Topps Italia”) (a továbbiakban együttesen: „Topps”

(2)

A címzettek a Szerződés 81. cikke (1) bekezdésébe ütköző jogsértést követtek el azáltal, hogy megállapodásokban és összehangolt magatartásban vettek részt az Egyesült Királyság, Olaszország, Finnország, Németország, Franciaország és Spanyolország területén működő számos közvetítőjükkel együtt, mely magatartás célja a Pokémon-matricák, játékkártyák és más, gyűjthető cikkek párhuzamos importjának megakadályozása volt, 2000. februártól 2000. február 29-ig.

(3)

Az ügy eredete a La Souris Bleue, a gyűjthető cikkek francia forgalmazója által benyújtott panasz, melyben azt állítja, hogy a Topps cég és forgalmazói sikeresen megakadályozták a Pokémon-matricák és albumok importját Spanyolországból Franciaországba.

(4)

A határozat a Pokémon-kollekcióhoz tartozó gyűjthető cikkekre vonatkozik. Gyűjthető cikkek alatt értendők a bizonyos témakörben kiadott matricák, játékkártyák vagy lemosható tetoválások, amelyek népszerűek a fiatal gyerekek körében (pl. sportolók vagy rajzfilmsorozatokban szereplő figurák képét viselő árucikkek). A Pokémon az eredetileg a Nintendo „Game Boy” elnevezésű videojátékához kidolgozott játékalakok teljes sorozatát jelöli, amelyeket a Topps – licensz alatt – arra is felhasznált, hogy gyűjthető cikkeket lásson el velük. 2000-ben az említett Pokémon-kollekcióhoz tartozó cikkek iránt igen nagy volt a kereslet.

(5)

Az érintett piacra adott meghatározás nyitva hagyható, mivel az ügy a versenyt tárgyában korlátozó magatartásra vonatkozik.

(6)

A határozat megállapítja a megállapodások és összehangolt magatartás fennállását a Topps és hét európai közvetítő partnere közt, melynek alapvető célja a Pokémon-kollekcióhoz tartozó gyűjthető cikkek tagállamok között folyó párhuzamos importjának megakadályozása volt. Topps és közvetítő partnerei ezt a célkitűzést a következő eszközök és működési módok segítségével kívánták elérni:

Topps információgyűjtő tevékenységének köszönhetően a párhuzamos importokról közvetítői által tudomást szerzett;

Topps ellenőrizte a Pokémon-kollekcióhoz tartozó cikkek végső célállomását;

amikor Topps konkrét párhuzamos importról kapott tájékoztatást, közvetítőitől segítséget kért abban, hogy a párhuzamos import-tevékenységet visszakövessék egészen a kiindulópontjáig;

ezen túlmenően Topps biztosítékot kért és kapott közvetítő partnereitől arra vonatkozóan, hogy utóbbiak a készleteiket nem értékesítik tovább más tagállamok felé;

bizonyos esetekben, amikor Topps úgy vélte, hogy közvetítő partnerei nem működnek vele együtt, azzal fenyegette azokat, hogy beszünteti a szállításokat.

(7)

Topps elismerte, hogy „olyan lépéseket kezdeményezett, amelyek hatása az EU-n belüli határokon átívelő kereskedelmet akadályozta”, valamint azt, hogy „a forgalmazóitól követelt teljes körű export-tilalom és a kiterjedt területi védelem a fent leírt körülmények között nehezen egyeztethető össze a 81. cikkel.”

(8)

A Topps és forgalmazói, illetve ügynökei közti megállapodások, valamint az összehangolt magatartás tárgy szerinti korlátozást valósít meg. Ezek célja az volt, hogy a közvetítőket megakadályozza a Pokémon-kollekció cikkeinek az egyes közvetítők saját, szerződésben meghatározott területén kívülre irányuló mind aktív, mind passzív exportját. Mivel a megállapodások és az összehangolt magatartás célja jelen esetben a verseny korlátozása, nem szükséges azoknak a versenyre gyakorolt valós hatását figyelembe venni. Mindemellett tény, hogy a Bizottság birtokába került bizonyítékok szerint e lépések a párhuzamos importot valóban megakadályozták.

(9)

Az 1983/83 számú csoportmentességi rendelet (érvényes 2000. május 31-ig), valamint a 2790/1999 sz. rendelet ebben az esetben nem alkalmazható, mivel a korlátozás arra irányult, hogy teljes körű területi védelmet biztosítson, így érintette mind az aktív, mind a passzív értékesítést. Ugyanígy a kérdéses megállapodásokra nem vonatkozhat a Szerződés 81. cikk (3) bekezdése szerinti egyedi mentesség, mivel azok eredménye nem javította az érintett termékek forgalmazását, illetve a fogyasztók számára káros hatással járt.

(10)

A határozat címzettje minden olyan európai Topps-leányvállalat, amely részt vett a versenyellenes megállapodásokban és az összehangolt magatartás gyakorlatában, illetve az amerikai anyavállalat is, amelyet a jogsértésben együttesen és egyetemlegesen felelősnek tartanak. Utóbbi felelősnek tartható, mivel helyzete megengedte, hogy ténylegesen befolyásolja a saját tulajdonában levő leányvállalatai magatartását. A Bizottság a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján jogosan feltételezi, hogy az anyavállalat ezt a befolyásolási képességét ténylegesen használta is. Topps nem tudta sikeresen visszautasítani ezt a jogos feltételezést, amely, épp ellenkezőleg, megerősítést nyert, hiszen az összes európai leányvállalat egymással egy időben hasonlóan cselekedett, továbbá a Topps egyik alkalmazottja egyszerre töltötte be az ír leányvállalat vezérigazgatói, és az amerikai anyavállalat (nemzetközi) igazgató-helyettesi állását, ami ugyanígy erre a tényre utal. A határozatnak nem címzettjei a Topps közvetítő partnerei, mivel felelősségük a jogsértésben sokkal kisebb mértékű.

II.   BÍRSÁG

(11)

A jogsértés súlyosságának megállapításakor a Bizottság figyelembe veszi, hogy a tagállamok közötti párhuzamos importok megakadályozását célzó jogsértések a Szerződés 81. cikk (1) bekezdése kárára természetüknél fogva kimondottan súlyosnak tekintendők. Az ilyen jogsértések célja, hogy az egységes piacot mesterségesen felosszák, és ebből következően a Szerződés alapvető elvét veszélyeztetik. Ami a jogsértés tényleges hatását illeti, a Bizottság figyelembe veszi, hogy nincs olyan bizonyíték, ami azt mutatná, a párhuzamos importokra vonatkozó korlátozásokat minden egyes közvetítő partner, illetve termék esetében alkalmazták. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a megállapodások némelyike, illetve az összehangolt magatartás némely esetben nem valósult meg teljes mértékben, és a szóban forgó termékek értékét tekintve csak korlátozott hatást gyakorolt. A korlátozások alapvető piaci hatásaira vonatkozóan a Bizottság nem rendelkezik bizonyítékkal. Az érintett piac méretét tekintve a jelen határozatban azonosított megállapodások, illetve összehangolt magatartás hét nemzeti piacot érintett, a korlátozó hatások viszont inkább csak három importban érdekelt tagállamban érvényesültek.

(12)

Ebből következően a Topps által elkövetett jogsértés súlyosnak számít. Ennek fényében a határozat szerint egy 2 650 000 eurós alapösszeg megfelelő kiinduló pont a bírság kiszámolásához. Mivel a jogsértés rövid ideig tartott (2000. február 4-től2000. november 29-ig), a bírság alapösszegét nem emelik meg.

(13)

Az ügyben a Bizottság nem vesz figyelembe súlyosbító körülményeket.

(14)

Ami az enyhítő körülményeket illeti, a Bizottság figyelembe veszi, hogy Topps a Bizottság első közbelépését követően véget vetett jogsértő magatartásának. Erre való tekintettel a bírság alapösszegét 20 %-kal (530 000 euróval) csökkentik. A Bizottság azt is figyelembe veszi, hogy Topps az eljárás során ténylegesen együttműködött a Bizottsággal. Topps túlment azon, ami a törvényi keretek szerint szükséges volt ahhoz, hogy eleget tegyen a 17. sz. rendelet 11. cikkében szereplő kötelezettségeknek, nem vonta kétségbe a jogsértés alapját képező tényeket, és jelentős mértékben hozzájárult a jogsértés megállapításához. Ezért a bírság alapösszegét további 20 %-kal (530 000 euróval) csökkentik.

(15)

A fentiekre való tekintettel a Topps esetében kiszabott bírság végösszege 1 590 000 euro.


13.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 353/7


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. október 26.)

egy vállalati összefonódásnak a Közös Piaccal és az EGT-megállapodással való összeegyeztethetőségéről

(COMP /M.3436 – Continental/Phoenix)

(az értesítés a C(2006) 4219. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)

(2006/896/EK)

A Bizottság 2004. október 26-án határozatot fogadott el egy egyesülési ügyben a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendelet  (1) , és különösen e rendelet 8. cikkének (3) bekezdése szerint. A határozat teljes szövegének nem bizalmas változata az ügy hiteles nyelvén és a Bizottság munkanyelvein megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen: http://europa.eu.int/comm/competition/index_en.html

I.   AZ ÜGYLET

(1)

2004. május 12-én a Bizottsághoz bejelentés érkezett egy tervezett összefonódásról, amely szerint a Continental AG részvénytársaság egy 2004. április 26-án bejelentett nyilvános ajánlat útján az egyesülési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében megszerzi a Phoenix AG részvénytársaság feletti teljes irányítást.

1.   A felek

(2)

A Continental AG (a továbbiakban: Continental) gumiabroncsok, fékek, felfüggesztési rendszerek és más műszaki gumitermékek vezető előállítója, főként gépjárműipari felhasználásra.

(3)

A Phoenix AG (a továbbiakban: Phoenix) szintén műszaki gumitermékekre specializálódott (pl. felfüggesztési rendszerek, rezgéscsillapító rendszerek, tömlők és szállítószalagok), de gumiabroncs-gyártással nem foglalkozik. Mindkét vállalat székhelye Németországban található.

2.   A művelet

(4)

Az egyesülési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Continental a teljes Phoenix fölött át kívánja venni az ellenőrzést. Az ügyletet 2004. május 12-én jelentették be a Bizottságnak; június 28-án a Continental nyilvános ajánlat útján megszerezte a Phoenix részvényeinek 75,51 %-át.

II.   ÉRINTETT PIACOK

(5)

Az összefonódás számos műszaki gumitermék piacán horizontális átfedéseket eredményez. A Bizottság négy piacon azonosított lehetséges versenyproblémákat.

haszongépjárművek légrugói;

személygépkocsik légrugói;

vasúti járművek légrugói;

nehéz kategóriájú acélbetétes szállítószalagok.

1.   Haszongépjárművek légrugói (eredeti alkatrész-gyártók, Original Equipment Manufacturers – OEM / eredeti alkatrész-beszállítók, Original Equipment Suppliers – OES)

(6)

Mindkét fél foglalkozik haszongépjárművek számára légrugó-gyártással (2). A légrugók általában egy gumitömlőből és egy acéllemezből állnak. Haszongépjárművekben arra használatosak, hogy csökkentsék a tengely és az alváz közötti rezgést, és az alvázat a különböző terheléshez igazítsák (3). Jóllehet a Continental azt javasolja, hogy a haszongépjárművek minden felfüggesztőrendszer-típusát (spirális acélrugók, összetett laprugók és légrugók) minősítsék egyetlen piaccá, a piac vizsgálata a Bizottság álláspontját erősítette meg, amely szerint a légrugók külön termékpiacnak minősülnek. A vizsgálat ezen kívül megerősítette a járműgyártóknak (OES/OEM) eladott légrugók és a független utópiacnak (Independent Aftermaket – IAM) eladott légrugók közötti megkülönböztetést. A piac vizsgálata nem támasztotta alá kisebb piacok meghatározását (pl. egyrészt tehergépkocsik/buszok légrugói, másrészt pótkocsik/tengelyek légrugói), és ez egyébként sem befolyásolná a versenyhelyzet vizsgálatát.

(7)

A földrajzi piaccal kapcsolatosan a Continental úgy érvel, hogy a haszongépjárművek légrugóinak földrajzi piaca az egész világra kiterjed. A piac vizsgálata viszont azt mutatta, hogy a haszongépjárművek légrugóinak európai piaca jelentősen különbözik a többi régióétól. A különböző műszaki feltételek (pl. nagyobb tehergépkocsik) és az ügyfelek különböző elvárásai (az európai rugók műszakilag bonyolultabbak) miatt az Egyesült Államokban használatos tehergépkocsik rugói nem használhatók Európában és fordítva. Ennek következtében Európán kívülről nem érkezik jelentős versenyhatás az európai piacra. Jelenleg mindössze egyetlen vállalat (Firestone, USA) exportál légrugókat Európába. Ezeket a légrugókat kimondottan az európai piacra tervezik, Európában vásárolt fém alkatrészeket tartalmaznak, amelyeket az Egyesült Államokba szállítanak, beépítik a légrugókba, és azután visszaszállítják Európába. A vámtarifák és a szállítási költségek további költséghátrányt okoznak. Jóllehet ez a behozatal 2003-ban 12 %-ot tett ki, a közeljövőben valószínűleg jelentősen csökkenni fog, mivel a Firestone jelenleg termelőüzemet épít Lengyelországban, amely 2005-re készen fog állni a termelésre. Ezért a Bizottságnak az a véleménye, hogy az OEM/OES-eknek gyártott légrugók érintett piaca Európa.

(8)

Az utópiacon független kereskedők által eladott légrugók tekintetében az érintett földrajzi piac kérdését nyitva lehet hagyni, mivel a piac vizsgálata azt mutatta, hogy a független utópiacon nem lesz ok a versenyhelyzet miatti aggodalomra.

2.   Személygépkocsik légrugói

(9)

Mind a Continental, mind pedig a Phoenix/Vibracoustic gyárt légrugókat személygépkocsikhoz. A személyautókban a légrugók (gumitömlő/lemez egység) egy bonyolultabb légrugózási rendszer részei, amely egy légrugóból és más összetevőkből áll (pl. légnyomás-szabályozó rendszer, vezérlőegységek stb.). A Continental és a Phoenix tevékenysége kizárólag a légrugók esetében fedi egymást. Jelenleg a légrugó réspiaci termék, főként luxus-gépjárművekben használják. A piac vizsgálata megerősítette, hogy a személygépkocsik légrugóit a többi rugótípustól (pl. acélrugók) elkülönülten kell nyilvántartani. Ennek ellenére nem tűnik megfelelőnek a gépkocsik légrugó-piacának ügyfélcsoportok szerinti továbbosztása (pl. „limuzinok”, „terepjárók” és „kisteherautók”), mivel mindhárom szegmensben hasonló a gyártási folyamat és a felhasználók.

(10)

A Continental azt az álláspontot képviseli, hogy a piac az egész világra kiterjed. A piac vizsgálata ennek ellenére egy európai piacmeghatározást támaszt alá. Valójában jelenleg mindössze egyetlen nem-európai szállító – Gates, USA – tevékenykedik Európában. Az import 2003-ban mindössze [5-10 (4) ] %-ot tett ki. A Gates nemrég új légrugó-gyárat nyitott Aachenben (Németország), annak érdekében, hogy az európai piacot Európából lássa el. A legtöbb ügyfél valójában nem vásárol szívesen importált légrugókat. Ennek legfőbb oka, hogy a személygépkocsik légrugóinak fejlesztése szoros együttműködést igényel az ügyfelek között, mivel a légrugók technológiailag érzékeny termékek. Ráadásul egy teljes légrugó-rendszer kifejlesztése más alkatrész-szállítókat is érint, amelyek általában európai székhelyűek. Végeredményben a legtöbb gépkocsigyártó a két európai gyártót részesíti előnyben (Phoenix/Vibracoustic vagy Continental).

3.   Vasúti járművek légrugói

(11)

Mindkét fél gyárt vasúti járművekhez tartozó felfüggesztési termékeket is. A Continental újfent azt javasolja, hogy minden fajta, vasúti járművekben használt felfüggesztési és rezgéscsillapító rendszer (pl. acélrugók, hidraulikus rendszerek, légrugók, gumi-acél részek) egyetlen piacként legyen meghatározva. A piac vizsgálata viszont a Bizottság nézetét erősítette meg, mely szerint a másodlagos légrugó-rendszerek (gumitömlő és gumi-acél részek) saját termékpiacot alkotnak, elkülönülve a többi elsődleges és másodlagos felfüggesztési alkatrésztől. Ennek legfőbb oka, hogy a legtöbb ügyfél a többi felfüggesztési résztől elkülönülten szerzi be a légrugókat, és a légrugók gyártásához szükséges szakismeret jelentősen különbözik az egyéb termékekhez szükségestől. A haszongépjárművek piacától eltérően a vasúti felfüggesztési termékeknek nincs független utópiaca.

(12)

A Continental azt az álláspontot képviseli, hogy a piac az egész világra kiterjed. A piac vizsgálata ezzel szemben egy európai piacmeghatározást támaszt alá, hiszen a legtöbb európai ügyfél európai gyártókkal áll üzleti kapcsolatban. A földrajzi piac-meghatározás kérdése viszont nyitva hagyható, hiszen az ügylet még egy összeurópai piacon sem vezetne a Continental és a Phoenix erőfölényéhez.

4.   Nehéz kategóriájú acélbetétes szállítószalagok

(13)

A Phoenix és a Continental szállítószalagok gyártására is specializálódott. A gumiból, textilből vagy PVC-ből készült szállítószalagok áruszállításra szolgálnak. A szállítószalagoknak három fő kategóriája van: könnyű szállítószalagok, nehéz szállítószalagok és speciális szalagok. A nehéz kategóriájú szalagokat nehéz áruk szállítására használják, mint például szén, érc, sóder vagy homok. A nehéz kategóriájú szállítószalagoknak két fő típusát lehet megkülönböztetni: acélbetétes szállítószalagok és textilbetétes szállítószalagok. A felek különösen az acélbetétes szállítószalagok piacán erősek. A Continental úgy érvel, hogy mindkét típus (textilbetétes és acélbetétes szalagok) ugyanahhoz a piachoz, vagyis a nehéz szállítószalagok piacához tartozik. A piacnak ezt a meghatározását viszont nem támasztotta alá a piaci vizsgálat eredménye.

(14)

Kínálati oldalról a textilbetétes és az acélbetétes szalagok jelentősen különböző gyártási folyamat során készülnek, hiszen az acélbetétes szalagokat gumiból és acélsodronyból készítik, míg a textilbetétes szalagok különböző műszál-rétegekből vannak szőve. A versenytársak és az ügyfelek ráadásul kifejtették, hogy nyilvánvalóan különböző termékjellemzőik következtében mindkét típusnak megvan a megfelelő alkalmazási területe: míg a textilbetétes szalagokat kisebb méretekben használják (rövid távolságok, kisebb terhek); nehéz terhek nagy távolságra történő szállítása (pl. külszíni bányászati alkalmazás) egyértelműen acélbetétes szállítószalagot kíván. Ennek oka, hogy a textilbetétes szalagok sokkal nyúlékonyabbak az acélsodrony-szalagoknál, és ezért csak viszonylag kis távolságok legyőzésére képesek. Jóllehet a Continental jogosan bizonygatja, hogy néhány alkalmazási területen mindkét szalagtípus használható, a piac vizsgálata azt mutatja, hogy az acélsodronyos alkalmazások mindössze 5-10 %-a helyettesíthető textilbetétes szalagokkal. Ennek megfelelően úgy tűnik, hogy a nehéz kategóriájú acélbetétes szállítószalagok nem ugyanahhoz a piachoz tartoznak, mint a nehéz kategóriájú textilbetétes szállítószalagok, és így külön kell nyilvántartani őket.

(15)

A Continental szerint a nehéz kategóriájú acélbetétes szállítószalagok érintett piaca globális kiterjedésű. A piac vizsgálatának eredménye ellenben egyértelműen egy európai kiterjedésű piac mellett szól. Ennek oka, hogy az acélbetétes szállítószalagokat számos esetben az egyedi alkalmazásra szabják. Ráadásul a szállítási és logisztikai nehézségek is fontos szerepet játszanak. Ennek eredményeképp az európai acélbetétes szállítószalag-piacon csekély a nem-európai gyártók szerepe. A Bizottság ezért az európai piac alapján elemezte a versenyhelyzetet.

III.   ÉRTÉKELÉS

1.   Haszongépjárművek légrugói (OEM / OES)

(16)

Ezen a piacon [55-65] % lenne a Continental és a Phoenix együttes piaci részesedése. Fő versenytársaik a CF Gomma [10-15] %, a Firestone [10-15] % és a Goodyear [5-10] %.

(17)

Az ilyen magas piaci részesedés már önmagában is a Continental erőfölényét (5) jelezné. Az erőfölény a piac szerkezetének szemügyre vételével is valószínű: az egyesült vállalat piaci részesedése négyszer nagyobb lesz, mint a hozzá legközelebb álló versenytársáé.

(18)

Az esetleges versenyproblémákat nem lehet csupán azzal a ténnyel kizárni, hogy az egyesült vállalat ügyfelei – legalábbis bizonyos mértékig – nagy gépjárműipari vállalatok. Jóllehet igaz, hogy néhány nagyobb tehergépkocsi-gyártó nem támasztott komoly aggályt az egyesüléssel kapcsolatban, számos kisebb tengely/pótkocsi-gyártó tart az ügylet árakra gyakorolt negatív hatásától.

(19)

Léteznek további tényezők is, amelyek az ilyen versennyel kapcsolatos aggályokat alátámasztják. Először is az egyesült vállalat árainak emelkedése esetén az ügyfelek nem lesznek képesek nagy mennyiségű megrendelést könnyedén a versenytársakhoz átcsoportosítani. Ennek oka nem csak az, hogy a legtöbb ügyfélnél minden új beszállítónak minősítési eljáráson kell átmennie. Ezen kívül minden versenytárs kapacitása korlátozott. Mind a CF Gomma mind pedig a Goodyear szinte teljes kapacitáson működik. A Firestone új, lengyelországi gyárát valószínűleg le fogják kötni a jelenleg is meglévő beszállítói szerződések.

(20)

Másodszor az ügylet az OEM/OES piac két vezető vállalatát egyesítené. A Phoenix jelenlegi piaci pozíciója valójában nem tükrözi tényleges potenciálját. A Phoenix tehergépkocsikkal és buszokkal foglalkozó OEM/OES üzletágát a Freudenberggel közös vállalatába, a Vibracousticba helyezte át. A közös vállalat marketing erőfeszítéseit viszont a személygépkocsik légrugóira összpontosította, a tehergépkocsik és buszok piacán elég csekély szerepet játszik. A Phoenixet szerződés kötelezi, hogy tartózkodjék a tehergépkocsi- és buszgyártók árajánlat-kérési eljárásain való részvételtől. A Phoenixnek viszont tárgyalásokkal sikerült elérnie a büntetőzáradék felfüggesztését, és így újabban két versenytárgyaláson is részt tudott venni. Mindkét alkalommal második helyen végzett a Continental után. Az ügyfelek szerint a Phoenix műszaki képességekben majdnem olyan jó, mint a Contitech, áraiban pedig még jobb is.

(21)

Harmadszor – épp ellenkezőleg azzal, amit a Continental állít – a piac vizsgálata kimutatta, hogy a szabványokat arra használják, hogy a versenytársakat megakadályozzák, hogy második beszállítóként belépjenek egy már folyamatban lévő szállítási szerződésbe. Egy versenytárs elmondása szerint különösen a Continental használja agresszív módon arra a megszerzett szellemi tulajdonjogokat, hogy versenytársait kizárja a versenytárgyalásokból.

(22)

Mindezen okok miatt a Bizottság úgy véli, hogy a Phoenix Continental általi tervezett átvétele az európai haszongépjárművek légrugó-piacán az egyesült vállalat erőfölényéhez vezetne.

2.   Személygépkocsik légrugói

(23)

A Phoenix/Vibracoustic Continental általi átvétele a két egyedüli európai, személygépkocsik számára légrugókat gyártó vállalat egyesülését jelentené. Az egyesült vállalat piaci részesedése Európában [85-95] % körül lenne. Jóllehet a légrugó-modulok felhasználói gépjárműipari nagyvállalatok, és általában rendelkeznek némi vásárlói hatalommal beszállítóik fölött, az ügylet kapcsán még néhány nagy ügyfél is aggályt támasztott. A vizsgálat valóban azt mutatta, hogy számos gépkocsigyártónak csak egyetlen légrugó-beszállítója van. Az egyesülés elvenné a gépkocsigyártóknak azon lehetőségét, hogy a Continental és a Phoenix közötti versenyt ösztönözzék, hiszen mindössze egyetlen beszállító maradna Európában. Másrészt a Bizottság bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy a közeljövőben esetleg új, Európán kívüli piaci szereplők lépnek be az európai piacra.

(24)

Annak eldöntése nyitva hagyható, hogy az ügylet a személygépkocsik légrugó-piacán erőfölényhez vezetne-e, mivel a Continental nemrég úgy nyilatkozott, hogy leválasztja a Phoenixnek az e piacon végzett tevékenységeit oly módon, hogy a Phoenixnek a Vibracoustic közös vállalatban lévő részesedését eladja a Freudenbergnek. Ha a Freudenberg megszerzi a Phoenix részesedését a Vibracousticban, az megszünteti versenyügyi aggályokat a személygépkocsik légrugó-piacán, hiszen a Phoenix itt kizárólag a Vibracoustic révén van jelen.

3.   Vasúti járművek légrugói

(25)

A piac vizsgálata rámutatott, hogy a Continental és a Phoenix együttes piaci részesedése a másodlagos légrugó-rendszereknél körülbelül [55-65] % lenne. A többi versenytárs (pl. a Paulstra, a Schwab, a Trelleborg vagy a Toyo) csak csekély, 5 %-os vagy az alatti részesedéssel bír.

(26)

A Bizottság a viszonylag magas piaci részesedés ellenére is arra a következtetésre jutott, hogy a vasúti légrugók piacán nem várható erőfölény két főbb ok miatt: Először is a légrugó-rendszerek részeinek legföljebb 70 %-át minden versenytársnak (ideértve a feleket is) a többi versenytárstól kell megvásárolnia, akik vagy a gumitömlőnek vagy a fém alkatrészeknek a gyártói. A Continental valóban képes volt bemutatni, hogy újabban növelte gumitömlő-szállítását egy légrugó-rendszereket gyártó versenytársa számára, ami alátámasztja azt a tényt, hogy az iparágban bevett gyakorlat a kölcsönös beszállítás. Másodszor elegendő lehetséges versenytárs van a piacon, aki elejét veheti, hogy a felek önállóan emeljék az árakat. Európai leányvállalatai révén a japán Toyo és Sumitomo jelentősen megerősítette európai jelenlétét. Képesek voltak újonnan létrehozott leányvállalataik révén új üzleteket szerezni Európában, és a közeljövőben igen nagy valószínűséggel tovább fogják erősíteni piaci pozíciójukat. A vasúti járművek hosszú élettartamának (legföljebb 30 év) köszönhetően az ügyfeleknek elegendő ideje lesz az új beszállítók minősítésére.

(27)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a tervezett átvétel nem fog a vasúti légrugók piacán erőfölény létrejöttéhez vezetni.

4.   Nehéz kategóriájú acélbetétes szállítószalagok

(28)

A művelet Európa két vezető beszállítóját egyesítené. A piac részletes vizsgálata valóban arra a következtetésre jutott, hogy a Continental és a Phoenix együttes piaci részesedése [70 % fölött] lenne. Versenytárs a Sempertrans [5-15 %], a Bridgestone [0-5 %] és néhány kicsi, javarészt regionális beszállító [5 % alatti] piaci részesedéssel.

(29)

Az ügylet így négyről háromra csökkenti a főbb európai versenytársak számát, és az egyesült vállalathoz képest a két másik (a Sempertrans és a Bridgestone) rendkívül kicsi lesz. Egyrészt a piac vizsgálata kimutatta, hogy a fő ügyfeleknek – nagy energiaszolgáltató vállalatok, mint például az RWE – valóban van némi vásárlói hatalmuk, amelyet a piaci verseny védelmében fel fognak használni. Ugyanakkor elismerik, hogy az egyesülést követően csak korlátozott számú alternatív beszállítójuk lesz, ha egyáltalán lesz ilyen. Az egyesült vállalat piaci pozíciója különösen erős lesz lignitbányászatban használt szalagok és a 2,4 m-nél szélesebb szalagok szegmensében. Az acélbetétes szállítószalagok teljes keresletének több mint 50 %-át a lignitbányászattal foglalkozó ügyfelek teszik ki. Néhány szalagszélesség esetében (a 2,4 m fölöttieknél) az egyesült vállalat éppenséggel valóságos monopol helyzetet fog élvezni Európában.

(30)

A fönt említett okok miatt a Phoenix Continental általi tervezett átvétele a nehéz kategóriájú acélbetétes szállítószalagok európai piacán valószínűleg erőfölényhez vezet.

5.   Következtetés

(31)

A határozat ezért arra a következtetésre jut, hogy a bejelentett összefonódás erős kétségeket támaszt a Közös Piaccal való összeegyeztethetőség terén, tekintettel a haszongépjárművek légrugóinak (OES/OEM) és a nehéz kategóriájú acélbetétes szállítószalagok piacára.

IV.   A FELEK ÁLTAL ELŐTERJESZTETT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

(32)

A fönt említett versenyügyi aggályokra válaszként a bejelentő fél október 1-jén benyújtotta vállalásait. A Continental vállalja, hogy

1.

eladja a Phoenix 50 %-os részesedését a Vibracousticban a Freudenbergnek (6), a közös vállalatban részes másik partnernek;

2.

eladja a Phoenix teljes, Nyíregyházán található személygépkocsi-légrugótermelését (OES/OEM) a Freudenbergnek.

3.

eladja egyik 3,2 m-es, nehéz kategóriájú acélbetétes szállítószalagot előállító gyártósorát versenytársának, a Sempertransnak.

(33)

A Phoenix részesedésétől megfosztott Vibracoustic lehetővé teszi a Freudenberg/Vibracousticnak, hogy a haszongépjárművek légrugóinak teljes körét kínálhassa, ideértve a pótkocsik/tengelyek rugóit és az IAM piacra készült rugókat is. A Vibracoustic ellenőrzésével a Freudenbergnek a légrugó-piacon való versenyzéshez erős kutatás-fejlesztési potenciál valamint egy tapasztalt értékesítői csapat fog rendelkezésére állni. A Phoenix magyarországi gyártásának megszerzésével a Freudenberg/Vibracousticnak saját gyára lesz, amely lehetővé teszi, hogy ne csak kisteherautóval és buszokkal foglalkozó ügyfeleknek forgalmazzon légrugókat, hanem pótkocsi- és tengelygyártóknak is. A vagyonjog átadása magába foglalja a Phoenix-ügyfelekkel fennálló beszállítói szerződéseket is.

(34)

A Phoenix haszongépjárművek légrugó-piacán (OES/OEM) kifejtett tevékenységeinek teljes átadása kiküszöböli az átfedéseket a piacon.

(35)

Az a kötelezettségvállalás, hogy a Sempertransnak eladásra kerül egy teljes, 2,4 m-nél szélesebb acélbetétes szállítószalagokat előállító gyártósor, egyben a nehéz kategóriájú acélbetétes szállítószalagok piacán fennálló versenyproblémáknak is megfelelő orvoslása. Alapjában véve ezen a piacon a fő aggályok a lignitbányászattal foglalkozó ügyfelek szegmenséhez kötődnek. Az átvevő Semperit/Sempertrans – amely néhány szalagjával már minősítésre került ebben a szegmensben – az átadás révén hozzá fog férni a széles szalagok gyártási technológiájához, ami kulcsfontosságú az acélbetétes szállítószalagok piacán történő sikerek eléréséhez. A piaci teszt megerősítette a kötelezettségvállalás hatékonyságát, hiszen minden főbb ügyfél azt jelezte a Bizottságnak, hogy egy gyártósor átadását megfelelő eszköznek tekinti a verseny ösztönzésére az acélbetétes szállítószalagok piacán. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az átadás meg fogja szüntetni a piacon fennálló aggályokat.

V.   KÖVETKEZTETÉS

(36)

A határozat ezért arra a következtetésre jut, hogy a felek által indítványozott kötelezettségvállalások alapján a bejelentett összefonódás a haszongépjárművek (OEM/OES), a személygépkocsik és a vasúti járművek légrugó-piacán, valamint a nehéz kategóriájú acélbetétes szállítószalagok piacán nem vezet a felek erőfölényéhez, aminek eredményeképp a közös piacon, vagy annak jelentős részén jelentősen akadályozva lenne a hatékony verseny. Az egyesülés ezért összeegyeztethető a közös piaccal és az EGT-megállapodással, feltéve, hogy teljes mértékig összhangban áll az egyesülési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében, 8. cikkének (2) bekezdésében, és az EGT-megállapodás 57. cikkében található kötelezettségekkel, amelyek a mellékletben megtalálhatók.


(1)  HL L 395., 1989.12.30., 1. o.; legutóbb az 1310/97/EK rendelettel módosítva: HL L 180., 1999.7.9., 1. o.

(2)  A Phoenix tehergépjárművek és buszok számára készített OES/OEM légrugóit egy, a német Freudenberg alkatrészgyártóval létrehozott közös vállalat útján értékesíti (lásd M.1778 ügy – Freundenberg/Phoenix/JV). A Vibracoustic vállalat viszont maga nem gyárt légrugókat haszongépjárművekhez, hanem a Phoenix által gyártott rugókat forgalmazza.

(3)  A légrugóban található levegő nyomásának változtatásával szabályozható az alváz magassága.

(4)  Az eredeti határozat bizalmas információkat tartalmazó részei nem szerepelnek ebben az összefoglalóban; ezeket a részeket szögletes zárójel jelzi.

(5)  Meg kell jegyezni, hogy az ügyet a régi 4064/89/EGK rendelet alapján jelentették be.

(6)  Meg kell jegyezni, hogy a Freudenbergnek vételi opciója van a Phoenix 50 %-os részesedésére a Vibracousticban, amennyiben egy harmadik vállalat átveszi a Phoenixet. A vállalás hiányában ugyanakkor nem volt egyértelmű, hogy a Freudenberg élne-e ezzel az opcióval.


13.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 353/12


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. január 19.)

az EK-Szerződés 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárással kapcsolatban az Akzo Nobel NV, az Akzo Nobel Nederland BV, az Akzo Nobel Chemicals BV, az Akzo Nobel Functional Chemicals BV, az Akzo Nobel Base Chemicals AB, az Eka Chemicals AB és az Akzo Nobel AB, együttesen és egyetemlegesen, a Clariant AG és a Clariant GmbH, együttesen és egyetemlegesen, az Elf Aquitaine SA és az Arkema SA, együttesen és egyetemlegesen, valamint a Hoechst AG vállalatok, illetve vállalatcsoportok ellen

(C.37.773 számú monoklór-ecetsav ügy)

(az értesítés a C(2004) 4876. számú dokumentummal történt)

(csak az angol, a francia és a német nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/897/EK)

2005. január 19-én a Bizottság az EK-Szerződés 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárással kapcsolatban határozatot fogadott el. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet  (1) 30. cikkének rendelkezései alapján a Bizottság ezúton közzéteszi a felek nevét, a határozat lényegét és a kiszabott büntetéseket, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkainak védelmére vonatkozó jogos érdekét. A határozat teljes szövegének nem bizalmas jellegű változata az ügy hiteles nyelvein és a Bizottság munkanyelvein a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, a következő címen található meg: http://europa.eu.int/comm/competition/

I.   A JOGSÉRTÉS ÖSSZEFOGLALÁSA

(1)

E határozat címzettjei az alábbi vállalatok, illetve vállalatcsoportok: az Akzo Nobel NV, az Akzo Nobel Nederland BV, az Akzo Nobel Chemicals BV, az Akzo Nobel Functional Chemicals BV, az Akzo Nobel Base Chemicals AB, az Eka Chemicals AB és az Akzo Nobel AB (a továbbiakban: Akzo), együttesen és egyetemlegesen, a Clariant AG és a Clariant GmbH (a továbbiakban: Clariant) együttesen és egyetemlegesen, az Elf Aquitaine SA (a továbbiakban: Elf Aquitane) és az Arkema SA (a továbbiakban: Arkema, korábbi nevén Atofina SA), együttesen és egyetemlegesen, és a Hoechst AG (a továbbiakban: Hoechst).

(2)

Ebben az összefoglalóban az utalások elsősorban az Atofina SA-ra (vagy az „Atofina”-ra) vonatkoznak és nem az Arkemára, még akkor is, ha a határozat címzettje ez utóbbi, mivel az adminisztratív eljárás folyamán a vállalat neve Atofina volt.

(3)

A címzettek az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés vagy Szerződés) 81. cikkének, valamint 1994 január elsejétől, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: EGT-megállapodás) 53. cikke (1) bekezdésének egyszeri és folyamatosan fennálló megsértésében vettek részt az Európai Gazdasági Térség egész területén.

(4)

A Bizottság vizsgálatot kezdeményezett az EGT egész területén a monoklór-ecetsav ágazatban, miután 1999 decemberében beérkezett hozzá az engedékenység alkalmazására irányuló kérelem a Clariant vállalat részéről. A vizsgálat kiderítette, hogy a kartell legalább 1984. január 1-je és 1999. május 7-e között működött.

(5)

A monoklór-ecetsav olyan reagens szerves sav, melyet közbenső vegyi anyagként használnak tisztítószerek, ragasztók és textilvegyszerek gyártásánál, valamint sűrítőanyagként élelmiszereknél, gyógyszerészeti és kozmetikai cikkeknél.

(6)

A piac földrajzi elhelyezkedésén az Európai Gazdasági Térség területét értették. Az említett piac 1998-ban, a jogsértés fennállásának utolsó teljes évében megközelítőleg 121 millió eurós nagyságrendű volt. A vizsgálat időszaka alatt a közös piac és az EGT majdnem teljes területe a kartell befolyása alatt állt.

(7)

A kartell felépítését illetően, a monoklór-ecetsav legfontosabb előállítói közötti kapcsolatokat az 1970-es évek végéig és az 1980-as évek elejéig lehet visszavezetni, amikor azok elsősorban kétoldalúak voltak, és vevőkre, valamint az árakra vonatkozó információk cseréjére vonatkoztak.

(8)

A többoldalú tárgyalások megszervezésének kialakulása az 1980-as évek elejétől a közepéig tartott, és a megállapodások stabilabbá váltak, mivel a saját piaci részesedésük megtartása volt a célkitűzés. Az említett időszak alatt a Hoechst, az Akzo és az Atochem SA (a későbbiekben Atofina SA, mai nevén Arkema) voltak a résztvevők. A Clariant csak 1997-ben csatlakozott, miután megvette a Hoechst monoklór-ecetsav gyártásával foglalkozó üzletrészét.

(9)

Ez időszak alatt a résztvevők évente 2–4 alkalommal találkoztak többoldalú tárgyalások keretében, amelyeket rotációs alapon az érintett vállatok országaiban szerveztek Kétoldalú kapcsolatokat is tartottak fenn, és a résztvevők rendkívüli találkozók és egyéb társasági összejövetelek alkalmával is találkoztak.

(10)

A kartell 1993-ban vált hivatalosabbá azzal a céllal, hogy átláthatóbb statisztikák készüljenek, a csalás megszűnjön, az értékesítéssel foglalkozó alkalmazottak fölött nagyobb ellenőrzés legyen és egy kompenzációs rendszer kerüljön végrehajtásra. A résztvevők negyedéves eladásokra, az árakra vonatkozó adatok kicserélésére szolgáló rendszert alkalmaztak.

(11)

A piaci adatok egymás közötti kicserélésének további igazolására létrehozták az […] (a továbbiakban […]) irodát. A […] and összesített piaci statisztikákat készített, a résztvevők évente kétszer, általában […] találkoztak a […] képviselőjével, és ott megvitatták az iparágat érintő kérdéseket.

(12)

Ezek a hivatalos megbeszélések ürügyként szolgáltak a megbeszélések igazi céljához, ami a résztvevők számára nem volt más, mint a kartellmegállapodások alkalmazásának megvitatása. Ezen illegális megbeszélések általában a […]-megbeszélések előtti este kerültek megrendezésre egy külön helyszínen. 1994–1999 között 13 […]-megbeszélést terveztek, habár a legutolsó találkozást, úgy tűnik, lemondták.

(13)

Ha a kartell működése változott is fennállása alatt, a lényeges sajátosságok nem változtak. Az utóbbiak az eladott áruk mennyiségét és a vásárlók felosztását érintették. Piaci részesedésüket ezenkívül túl-, illetve alulértékesítés esetére a felek között működő ellentételezési mechanizmus segítségével őrizték meg. Sor került az eladásra és az árakra vonatkozó jelentős információk kicserélésére, és létezik bizonyíték megegyezéses áremelésre is.

II.   PÉNZBÍRSÁGOK

(14)

A jogsértés a vevők és a mennyiségi kvóták felosztására, a megegyezéses áremelésre, a kvóták alkalmazásának biztosítását szolgáló ellentételezési mechanizmusra, az eladott áruk mennyiségére és az árakra vonatkozó információk kicserélésére, a rendszeresen megrendezett két- és többoldalú találkozókon való részvételre, valamint olyan kapcsolatok fenntartására vonatkozott, melyek a kartell megfelelő működését szolgálták. Az ilyen típusú magatartásforma természeténél fogva az EK-Szerződés 81. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikke (1) bekezdésének nagyon súlyos megsértését jelenti.

(15)

A kartellmegállapodást az előállítók alkalmazták, akik az érintett időszak alatt a közös piac és 1994. január 1-jétől az EGT hatalmas részét lefedték. A kartellmegállapodás tehát hatással volt a monoklór-ecetsav piacára a közös piacon és az EGT piacán.

(16)

Figyelembe véve a vizsgált magatartás természetét, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e határozat címzettjei súlyosan megsértették az EK-Szerződés 81. cikke (1) bekezdését és az EGT-megállapodás 53. cikke (1) bekezdését.

(17)

A vállalkozásokat, viszonylagos fontosságuknak megfelelően, különböző kategóriákba sorolták, figyelembe véve a piac minden vállalkozójának sajátos súlyát és a piacra kifejtett tényleges hatását.

(18)

A Bizottság helyénvalónak találta, hogy az érintett piaci vállalkozó viszonylagos jelentőségének összehasonlítási alapjául az EGT egész területét magában foglaló termékforgalmat kell tekinteni. Az összehasonlítás az EGT egész területét magában foglaló, a jogsértés fennállásának utolsó teljes évében, azaz 1998-ban, a minden vállalat által elért termékforgalom alapján készült, kivéve a Hoechst-ot, amely számára 1996-ot választották referenciaévként, mivel 1997 közepén elhagyta a monoklór-ecetsav piacot.

(19)

A legfontosabb monoklór-ecetsav előállító 1998-ban az EGT területén az Akzo, a Clariant és az Atofina vállalat volt, melyeknek becsült piaci részesedése a fenti sorrendben 44 %, 34 %, illetve 17 % volt. A Hoechst piaci részesedése 1996-ban 28 % volt, azelőtt, hogy 1997 közepén elhagyta a monoklór-ecetsav piacot. A vállalatokat három kategóriába sorolták be: Első kategória: az Akzo; második kategória: a Hoechst és a Clariant; harmadik kategória: az Atofina.

(20)

A nagyon súlyos jogsértések kategóriájában a kiszabható bírságok skálája azt is lehetővé teszi, hogy az egyes vállalkozásokra, figyelembe véve azok méretét, olyan bírságokat szabjanak ki, amelyek mértéke kellőképpen elrettentő hatású. Ebben a vonatkozásban a Bizottság megállapította, hogy 2003-ban az Atofina/Elf Aquitaine forgalma 84,5 milliárd EUR, az Akzo forgalma viszont 13 milliárd EUR volt. Ennek megfelelően a Bizottság helyénvalónak ítéli, hogy a kiszabott bírságot az Akzo Nobel esetében két és félszeresére, az Akzo esetében pedig másfélszeresére növeljék.

(21)

Az Akzo és az Atofina hosszantartó jogsértést követett el. Az említett vállalatok 1984 januárjától 1999 májusáig vettek részt a kartellban, ami 15 évnek és négy hónapnak felel meg, ez a tény indokolja a két vállalat bírságának 150 %-kal történő megemelését az alapbírsághoz képest.

(22)

A Hochst is hosszú időn keresztül követett el jogsértést, mivel 1984 januárjától 1997 júniusáig vett részt a kartellban, ami 13 évnek és hat hónapnak felel meg, mely tény indokolja az alapbírság 135 %-kal történő megemelését.

(23)

A Clariant részvétele az 1977 júliusától 1999 májusáig tartó időszakra korlátozódott, ez az időpont, amikor a Hoechst-től megvásárolta a monoklór-ecetsavüzletet. Ennek megfelelően a kartell tevékenységében egy évig és 10 hónapig volt érintett, ez a tény indokolja az alapbírság 15 %-kal történő megemelését.

(24)

A jogsértést megelőzően e határozat címzettjei közül kettő ellen már hoztak bizottsági határozatot kartelltevékenység miatt. A Hoechst volt a címzettje az 1994. június 27-i PVC II (93/599/EK) és az 1969. június 24-i Dyestuffs (69/24/243/EGK) bizottsági határozatnak. . Az Atofina is címzettje volt a PVC II ügyre vonatkozó határozatnak. Ezek a súlyosbító körülmények indokolják a Hoechs és az Atofina vállalatra kiszabott bírság alapösszegének 50 %-kal való növelését.

(25)

Az Akzo önkéntes nyilatkozatot tett, ami lehetővé tette a Bizottság számára annak megállapítását, hogy az Eka Nobel AB, az Eka Nobel Skoghall AB és a Nobel Industrier AB (jelenleg Eka Chemicals AB, Akzo Nobel Base Chemicals AB és Akzo Nobel AB) vállalatok egymástól függetlenül érintettek voltak a kartellban 1993. június 15-től mindaddig, amíg 1994. február 5-én az Akzo vállalatcsoport tagjai lettek. Az Akzo közlésének következményeként a szóban forgó vállalat magasabb pénzbírsággal néz szembe, mint abban az esetben, ha nem működött volna együtt. Tekintettel a méltányossági elvekre és az ügy különleges körülményeire, a Bizottság helyénvalónak ítéli a fent említett vállatok bírságának eltörlését egyéni jogsértésüket illetően.

(26)

E határozat három címzettje (az Akzo, az Atofina és a Clariant) a vizsgálat különböző szakaszaiban együttműködött a Bizottsággal abból a célból, hogy az, engedékenység alkalmazására vonatkozó 1996. évi bizottsági közlemény (2) alapján kedvező elbánásban részesüljön.

(27)

A bizottsági közleményt e határozatban a következőképpen alkalmazták:

1.   A bírság kiszabásának mellőzése, illetve összegének igen jelentős csökkentése („B. szakasz”: 75 %-tól 100 % -ig terjedő csökkentés)

(28)

A Clariant vállalat elsőként nyújtott be döntő bizonyítékot a titkos kartell létezéséről, amely kihatással volt a monoklór-ecetsav iparra az EGT területén. A fent említett információt tartalmazó nyilatkozatot és a bizonyítékokat a Clariant 1999. december 6-án nyújtotta be, ami a Bizottság számára vizsgálat elvégzését tette lehetővé az Akzo és az Atofina telephelyein. A Clariant teljesítette a B. szakaszban előírt egyéb követelményeket is: befejezte a kartellban való részvételét, a vizsgálat teljes időtartama alatt teljes mértékben együttműködött, és nem viselkedett felbujtóként a kartellban. A határozat figyelembe vett minden korábban említett körülményt, amikor a Clariant AG-ra és a Clariant GmbH-ra egyébként kiszabandó bírságot 100 %-kal csökkentette az együttműködés hiányában kiszabható bírsághoz képest.

2.   A pénzbírság jelentős csökkentése („D. szakasz”: 50 %-tól 75 %-ig terjedő csökkentés)

(29)

Sem az Akzo, sem az Atofina nem teljesítette az engedékenység alkalmazására vonatkozó közlemény C. szakaszában előírt feltételeket.

3.   A pénzbírság jelentős csökkentése („D. szakasz”: 10 %-tól 50 %-ig terjedő csökkentés)

(30)

Mind az Akzo, mind az Atofina vállalat együttműködött a Bizottsággal.

(31)

Az Atofina szorosan együttműködött a Bizottsággal, és a bírság jelentős csökkentésében részesült, mivel az Atofina volt a második vállalat, amelyik olyan információkat és bizonyítékokat szolgáltatott a Bizottság részére, amelyek lényegesen hozzájárultak a jogsértés megtörténtének megállapításához. Ezenkívül az Atofina nem vitatta azokat a tényeket, amelyekre a Bizottság támaszkodott a kartell létezésének megállapításakor. Az Atofina által szolgáltatott információk és bizonyítékok részletesek voltak, és a Bizottság azokra e határozatban széleskörűen támaszkodott. Atofina kielégíti a D. szakaszban előírt feltételeket, és együttműködésének következtében bírságát 40 %-kal csökkentették ahhoz a bírsághoz képest, amit normális körülmények között szabtak volna ki.

(32)

Az Akzo a pénzbírság jelentős csökkenésében részesült, mivel az Akzo volt a harmadik vállalat, amelyik a Bizottságot olyan információkkal és bizonyítékokkal látta el, amelyek alátámasztották a monklór-ecetsav kereskedelmével foglalkozó kartell létezését. Az Akzo nem vitatta azon tények létezését, amelyekre a Bizottság támaszkodott. A Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az Akzo teljesítette a D. szakaszban előírt követelményeket. Az Akzo által benyújtott információk és bizonyítékok részletesek voltak, a Bizottság támaszkodott azokra, aminek eredményeként a bírságot 25 %-kal csökkentette ahhoz képest, amit egyéb körülmények között kiszabott volna.

(33)

Az alább felsorolt vállalatok megsértették az EK-Szerződés 81. cikkét a mennyiségi kvóták és a vevők felosztása, a megegyezéses áremelésre és az ellentételezési mechanizmusra vonatkozó megegyezés, az eladott áruk mennyiségére és azok árára vonatkozó információk kicserélése révén, valamint azáltal, hogy a rendszeresen megrendezett találkozókon vettek részt és más kapcsolatokat tartottak fenn azért, hogy megegyezzenek és alkalmazzák az említett megszorításokat. Az alábbi vállalatok által tanúsított magatartás 1994. január 1-jétől megsértette az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdését is.

(a)

1984. január 1. és 1999. május 7. között az Akzo Nobel Chemicals BV, az Akzo Nobel Functional Chemicals BV, az Akzo Nobel Nederland BV és az Akzo Nobel NV;

(b)

1993. június 15. és 1999. május 7. között az Akzo Nobel Base Chemicals AB, az Eka Chemicals AB és az Akzo Nobel AB;

(c)

1984. január 1. és 1997. június 31. között a Hoechst AG;

(d)

1984. január 1. és 1999. május 7. között az Elf Aquitaine és az Arkema SA (korábbi nevén Atofina SA);

(e)

1997. július 1. és 1999. május 7. között a Clariant AG és a Clariant GmbH.

(34)

Ezekért a jogsértésekért a következő bírságokat szabták ki:

(a)

az Akzo Nobel Chemicals BV, az Akzo Nobel Nederland BV, az Akzo Nobel NV, az Akzo Nobel Functional Chemicals BV, az Akzo Nobel Base Chemicals AB, az Eka Chemicals AB és az Akzo Nobel AB

84,38 millió EUR;

(b)

a Hoechst AG

74,03 millió EUR;

(c)

az Elf Aquitaine SA és az Arkema SA (korábbi nevén Atofina SA) együttesen és egyetemlegesen

45 millió EUR;

(d)

az Arkema SA (korábbi nevén Atofina SA)

13,5 millió EUR;

(e)

a Clariant AG és a Clariant GmbH együttesen és egyetemlegesen

nulla EUR

Az Akzo Nobel Base Chemicals AB, az Eka Chemicals AB és az Akzo Nobel AB együttesen és egyetemlegesen felelősek az első bekezdés a) pontjában kiszabott pénzbírság részeként 50,63 millió EUR kifizetéséért. Az említett pontban szereplő többi Akzo vállalatok együttesen és egyetemlegesen felelősek a pénzbírság teljes összegéért.

(35)

Az 1. pontban felsorolt vállalkozások, amennyiben ezt még nem tették meg, kötelesek azonnal beszüntetni a jogsértést. Tartózkodniuk kell a feltárt jogsértéssel azonos bármilyen cselekedet vagy magatartás megismétlésétől, továbbá az olyan cselekedetektől és magatartástól, amelyeknek azonos vagy hasonló célja vagy hatása van.


(1)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o. A 411/2004/EK rendelettel (HL L 68., 2004.3.6., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  A 2002. évi közlemény 28. pontja szerint a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló 2002. évi közlemény 2002. február 14-től az 1996.évi közlemény helyébe lép minden olyan esetben, amikor egyetlen vállalkozás sem fordult a Bizottsághoz azzal a szándékkal, hogy éljen az abban a közleményben megállapított kedvező elbánás lehetőségével. Mivel ebben az ügyben több vállalkozás 2002. február 14. előtt folyamodott a Bizottsághoz a bírság alóli mentesség vagy a bírság csökkentése ügyében, az 1996. évi közlemény kerül alkalmazásra.


13.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 353/16


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. június 22.)

az Olaszország által a hivatásos sportegyesületek javára tett intézkedésekről – (Decreto „salva calcio” azaz „futballmegmentő” rendelet)

(az értesítés a C(2005) 1794. számú dokumentummal történt)

(Csak az olasz nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/898/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

miután felkérte (1) az érdekelt feleket, hogy az említett cikknek megfelelően tegyék meg észrevételeiket, és miután megvizsgálta a beküldött észrevételeket,

mivel:

I.   ELJÁRÁS

(1)

Sajtóhírekből a Bizottság arra a felismerésre jutott, hogy a 2002. december 24-i 282. sz. törvényerejű rendelet törvénnyé alakítása révén az olasz kormány rendelkezéseket fogadott el a hivatásos sportegyesületek költségvetésével kapcsolatosan. A Bizottság 2003. március 12-i D/51643 levelében tájékoztatást kért a kérdéses intézkedésről. 2003. április 22-én kelt, N. 5243 iktatószámú levelükben az olasz hatóságok kérték, hogy az információ bemutatásának határidejét hosszabbítsák meg május 14-ig. Miután az említett időpontig nem kapott választ, 2003. május 22-én a Bizottság sürgető levelet küldött. Ebben ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében a támogatási intézkedések nem hajthatók végre addig, amíg ennek kapcsán a Bizottság meg nem fogalmazta észrevételeit. Az olasz hatóságok válasza 2003. június 26-án érkezett meg.

(2)

2003. november 11-i levelében a Bizottság tájékoztatta Olaszországot azon határozatáról, hogy az intézkedéssel kapcsolatban megindítja a 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárást.

(3)

Az eljárás megindítására vonatkozó bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság felkérte az érdekelteket, hogy nyújtsák be a tárgyalt intézkedéssel kapcsolatos észrevételeiket.

(4)

A Bizottság az olasz hatóságoktól 2004. február 13-i levelükben kapott észrevételeket, valamint harmadik felektől, azok 2004. január 19-i és 2004. február 16-i leveleiben. 2004. február 25-i D/51415 iktatószámú levelében a Bizottság továbbította Olaszországnak a harmadik felek észrevételeit, ily módon lehetővé téve, hogy azokra Olaszország válaszolhasson.

(5)

Az olasz hatóságok 2004. március 10-i, N. 08/RB/04 iktatószámú levelükben vállalták, hogy módosítják a kérdéses rendelkezéseket annak érdekében, hogy minden adózási jellegű hatást kizárjanak. A Bizottság – miután tudomásul vette, hogy az olasz hatóságok a rendelkezéseket versenyjogi szempontból a közösségi szabályozással összeegyeztethetővé szándékozzák tenni, és ráadásul oly módon, hogy állami támogatásként ne legyen közvetlen hatásuk – felfüggesztette az eljárást a kérdéses rendelkezések tényleges módosítására várva.

(6)

2004. november 11-i N. 13346 iktatószámú levelükben az olasz hatóságok megküldték a Bizottságnak a „2004-es közösségi törvény” módosítását tárgyaló ülés alkalmával benyújtott szöveget, amelyet az olasz parlament megvitatott. A bejelentett módosításokat végül a „2004-es közösségi törvény. Olaszországnak az Európai Közösségekhez való tartozásából eredő kötelezettségeinek teljesítéséről” szóló 2005. április 18-i 62. sz. törvény (3) (a továbbiakban: 62/2005 törvény) 28. cikkében vezették be.

II.   AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

(7)

A 2003. február 21-i 27. sz. törvénnyé alakított, a közösségi és az adójognak való megfeleléssel, a behajtásokkal és a számviteli eljárásokkal kapcsolatos sürgős intézkedésekről szóló 2002. december 24-i 282. sz. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: 27/2003 törvény) 3. cikkének (1a) bekezdésében bevezetett intézkedés az 1981. március 23-i 91. sz. törvény (a továbbiakban: 91/1981 törvény) szerinti sportegyesületekre vonatkozik.

(8)

A kérdéses intézkedés, amely a 27/2003 törvénnyel módosított 91/1981 törvény 18a. cikkének 1) pontjában van meghatározva, lehetővé teszi a sportegyesületeknek, hogy a törvény hatályba lépését követő első mérlegükben „a megfelelő tételben feltüntessék a hivatásos sportolók sporttevékenységének többéves jogaiból eredő értékcsökkenés összegét, megfelelő hivatalos igazolás alapján”. Az egyesület felügyelőbizottságának egyetértésével tehát egy ilyen tétel többéves amortizációs költség formájában felkerül a mérleg eszközoldalára.

(9)

A 27/2003 törvénnyel módosított 91/1981 törvény 18a. cikkének 2) pontja kimondja továbbá: „Az 1) pontban található lehetőséget kihasználó egyesületek – polgárjogi és adózási célból – kötelesek évente tíz azonos összegű részletben végrehajtani a feltüntetett értékcsökkenést”.

(10)

Annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedés az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatásnak minősül-e, a Bizottságnak a következőket kell megvizsgálnia: i) támogat-e a kérdéses intézkedés bizonyos vállalkozásokat vagy támogatja-e bizonyos áruk termelését gazdasági jellegű előnyt nyújtva; ii) az előny szelektív-e, és mint ilyen torzítja-e a versenyt vagy fenyeget-e a verseny torzításával; iii) érinti-e a tagállamok közötti kereskedelmet, és iv) és állami források révén nyújtják-e?

(11)

A Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság többek között a következőket állapította meg:

a)

az intézkedés címzettjeinek számító sportegyesületek gazdasági tevékenységet végeznek, ezért a 87. cikk (1) bekezdése értelmében vállalkozásnak kell minősíteni őket. Az intézkedés lehetővé tette volna az egyesületeknek, hogy múltbeli veszteségeiket huzamosabb ideig leendő nyereségükkel ellensúlyozzák: a veszteségek adóból való levonhatóságát lehetővé tevő időszak kitolása gazdasági előnyt jelentett volna;

b)

az intézkedés szelektív, hiszen kizárólag az 1981. március 23-i 91. sz. törvényben meghatározott sportegyesületeknek szól, és ezért ágazati támogatásnak minősült volna;

c)

a hivatásos sportegyesületek különféle gazdasági tevékenységeket végeznek. Néhány egyesület a nemzetközi piacokon is végez ilyen tevékenységeket. Mivel ezeken a piacokon más tagállamok sportegyesületei és egyéb gazdasági szereplői is jelen vannak, a kérdéses intézkedés érinthette volna a Közösségen belüli kereskedelmet;

d)

a kérdéses intézkedés az adóbevételről való lemondás formájában állami források felhasználását is magával vonta volna. Mint már említésre került, a rendelkezés lehetővé tette volna a sportegyesületeknek, hogy – az első években lehetségesnél alacsonyabb amortizációs ráták alkalmazásával – levonható veszteségeiket a hatályos szabályozásban megengedettnél hosszabb időn keresztül hozhassák át. Azáltal, hogy a sportegyesületeknek lehetővé teszi a választást két alternatív adózási mód közül, az állam hozzájárul ahhoz, hogy ezek az adófizetők a számukra előnyösebb módszert válasszák, így tehát lemond az adóbevétel egy részéről.

(12)

Az összefoglaló elemzés alapján úgy tűnt, az intézkedés a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében meghatározott állami támogatás minden összetevőjét tartalmazza.

(13)

Ezen túlmenően – amint ezt a hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozat 22–29. pontjai ki is fejtik – úgy látszott, hogy nincsenek meg azok a szükséges feltételek, amelyek alapján a támogatást a Közös Piaccal összeegyeztethetőnek lehetne minősíteni.

III.   AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

(14)

A 62/2005 törvény 28. cikke módosította a jelen e határozat 9. pontjában már említett 91/1981 törvény 18a. cikkének 2) pontját. A „polgárjogi és adózási célból” kifejezés helyére a 62/2005 törvényben a „kizárólag polgárjogi célból” lépett.

(15)

Ez a módosítás kiküszöböli annak lehetőségét, hogy adócsökkentési céllal élni lehessen azzal a szokásostól eltérő számviteli intézkedéssel, amelynek használatát a 27/2003 törvénnyel módosított 91/1981 törvény megengedi. Megszűnik tehát annak lehetősége, hogy a sportegyesületek meghosszabbítsák esetleges veszteségeik adóból történő levonásának időszakát.

(16)

Jóllehet a 27/2003 törvénnyel módosított 91/1981 törvény a sportegyesületeknek továbbra is előnyöket nyújt kedvező számviteli eljárások formájában, új megfogalmazásában azonban már nem nyújt adózási előnyt. Ráadásul, mivel a korábban lehetséges adózási előnyök csak a jövőben (4) váltak volna valóra, az intézkedés a módosított szabályok alkalmazási időszakában nem tett lehetővé adózási könnyítéseket.

(17)

Mivel az intézkedésből így már nem következik adóbevételről történő lemondás, az nem állami források révén valósul meg. Így tehát megszűnik a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás létét alátámasztó egyik alapvető feltétel. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a 62/2005 törvény („2004-es közösségi törvény”) módosítását követően az intézkedés nem minősül állami támogatásnak.

(18)

Következésképpen nem szükséges részletesen megvizsgálni az olasz hatóságok és a harmadik érdekeltek észrevételeit.

IV.   KÖVETKEZTETÉSEK

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Olaszország által a 2005. április 18-i 62. sz. törvénnyel módosított 2003. február 21-i törvénnyel a hivatásos sportegyesületek javára hozott intézkedés nem minősül állami támogatásnak.

2. cikk

A határozat címzettje az Olasz Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2005. június 22.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja


(1)  HL C 308., 2003. december 18., 9. o.

(2)  Lásd lábjegyzet 1.

(3)  Közzétéve az Olasz Köztársaság Hivatalos Lapjának 2005. április 27-i 96. számában – 76. sz. rendes melléklet.

(4)  Vagyis a veszteségek levonására előírt szokásos, ötéves amortizációs időszakon túl.


13.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 353/19


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. július 13.)

egy vállalati összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeférhetőnek nyilvánításáról

(COMP/M.3653 – Siemens / VA Tech)

(az értesítés a C(2005) 2676. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/899/EK)

A Bizottság 2005. július 13-án a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet és különösen annak 8. cikkének (2) bekezdése értelmében határozatot hozott egy egyesülési ügyben. A teljes határozat bizalmas adatokat nem tartalmazó változata az ügy eredeti nyelvén és a Bizottság munkanyelvein megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen: http://europa.eu.int/comm/competition/index_en.html.

I.   RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS

(1)

Jelen ügy tárgya a VA Tech osztrák technológiai konszern Siemens általi átvétele.

(2)

A Siemens egy diverzifikált technológiai csoport, mely az alábbi fő üzletágakban folytatja tevékenységét: információ és kommunikáció, automatizálási és hajtástechnika, energiatechnika, közlekedés, közvilágítás és gyógyászati felszerelések.

(3)

A linzi székhelyű VA Tech mintegy 17 000 alkalmazottjával és 4,3 Mrd. EUR éves forgalmával a legnagyobb ipari csoport Ausztriában. Négy fő üzletága az energiatermelés, -továbbítás és –elosztás, kohászati technika, villamos berendezésgyártás és infrastruktúratechnika.

(4)

2004. december 10-én a Siemens a VA Tech-re nyilvános vételi ajánlatot tett, hogy 16,45 %-os meglévő szavazatijog-részesedését legalább 50 % plusz 1 részvényre növelje. […] (1). Az ajánlat hatályba lépéséhez az egyetlen még hiányzó feltétel a Bizottság jóváhagyása.

(5)

A tervezett vétel, mellyel a Siemens a VA Tech felett egyedüli ellenőrzést szerez, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében összefonódás.

(6)

A részesedéssel rendelkező vállalatok világszerte több, mint 5 milliárd EUR összforgalmat céloznak meg (Siemens 74 Mrd. a 2002.10.1-től2003.09.30-ig tartó üzleti évben és a VA Tech 3,9 Mrd. a 2003. üzleti évben). A Siemens és a VA Tech a közösségen belül egy mindenkor több, mint 250 millió EUR összforgalmat céloznak meg […] (1). A két vállalat egyike sem célzott meg többet, mint mindenkori közösségen belüli összforgalmának kétharmada egy és ugyanazon tagállamon belül. A bejelentett összefonódás ezért az egész közösségre nézve jelentőséggel bír.

(7)

A Bizottság piacvizsgálata azt eredményezte, hogy a terv az alábbi területeken számos horizontális és vertikális átfedéshez vezet: energiatermelés (lásd az A. fejezetet), energiatovábbítás és –elosztás (B.), vasúti közlekedéstechnika (C.), frekvenciaátalakítók (D.), fémkohászat és villamos berendezésgyártás (E.), kisfeszültségű kapcsolóberendezések (F.), épülettechnika (G.), infrastruktúra és kötélpályák (H.), egyéb IT-szolgáltatások (I.).

(8)

A Bizottság határozatában arra a következtetésre jutott, hogy a felek által a (i) vízerőmű-felszerelések és a (ii) mechanikus fémkohászati berendezésgyártás területén tett hozzájárulások figyelembevételével a bejelentett összefonódás a Közös Piacon vagy ugyanennek lényeges részében e területek egyikén sem korlátozza jelentősen a hatékony versenyt.

II.   RÉSZLETES ÖSSZEFOGLALÁS

A.   ENERGIATERMELÉS

A1.   VÍZERŐMŰ-FELSZERELÉSEK

Releváns piacok

(9)

A vízerőmű-felszerelések számos külön alkotórészt foglalnak magukba, mint vízturbinák, generátorok és különböző mechanikus és villamos alkotórészek („mechanical (electrical) balance of plant”). Ezekre az alkotórészekre a vevők gyakran külön pályázati felhívást írnak ki, különösen Európában, ahol a kereslet legnagyobb része a meglévő vízerőművek pótlására vagy modernizálására vonatkozik. A keresletoldalon a különböző alkotórészek nem helyettesíthetők. A mechanikus és villamos vízerőmű-felszerelések gyártói közt létrejött számos összefonódást követően a Siemens/VA Tech és fő versenytársaik a teljes alkotórészpalettát szállítani tudják. A kínálati oldalon lévő tényezők a Bizottságot arra késztetik, hogy a Siemensszel egyetértsen abban, hogy a vízerőmű-felszereléseknél egyetlen-egy érdemben releváns piac létezik, miközben e piac termékei jelentősen eltérnek egymástól.

(10)

A földrajzi releváns piac tekintetében a határozatban kifejtik, hogy a világ különböző régióiban különböző versenytárscsoportok vannak, a vezető európai beszállítók, mint a Siemens, VA Tech, Alstom és GE Hydro azonban világszerte működnek. Különösen Kínában és Ázsia többi részében számos kínai, indiai és japán vállalkozás működik, melyeket az európai vevők nem tekintenek szavahihető ajánlattevőknek. Az EGT-ben lévő vevők ezeket a gyártókat vagy nem ismerik, vagy azokat érezhetően alacsonyabbra minősítik, mint az európai ajánlattevőket. Ők az EGT-ben mostanáig még nem kaptak megbízást, és nem is adtak ajánlatokat (a Siemens utalt kínai ajánlattevők két eredményes albániai projektjére a hatvanas és hetvenes években).

(11)

[…] (1) A határozatban végül megjegyzik, hogy a kínálati és keresleti feltételek az EGT és a világ más régiói között jelentősen eltérnek, amiért a földrajzi releváns piacként az EGT-t kell tekinteni.

A verseny értékelése

(12)

A Siemens a 2000 és 2004 közötti időszakra az EGT-piacon a VA Techhel együtt szerzett összes részesedését [40-50] (1) %-kal (Voith Siemens [20-30] (1) % (2), VA Tech [20-30] (1)) adja meg. A VA Tech [40-50] (1) %-ot adott meg, az Alstom a Siemens/VA Tech együttes piaci részesedését 61 %-ban határozza meg. A vevők piaci részesedésre vonatkozó becslései többnyire ugyanabban a tartományban mozognak, miközben az Andino, egy kisebb versenytárs úgy véli, hogy a Siemens/VA Tech az EGT-piacon 70 %-os részesedéssel bír. A fő versenytársak által ugyanerre az öt éves időszakra előterjesztett forgalmi adatok alapján a következő piaci részesedések adódnak (beleértve az „egyéb” forgalomhoz megadott Siemens-adatokat)

EGT 2000-2004

Millió €

Piaci részesedés %

Siemens

318

[10-20] (1) %

VA Tech

 

[30-40] (1) %

Összesen

 

50 %

Alstom

 

[20-30] (1) %

GE Hydro

 

[0-10] (1) %

Ansaldo

 

[<1] (1) %

Andritz

 

[<1] (1) %

Egyéb

473

[20-30] (1) %

Összesen

 

100 %

Forrás: A Bizottság piacvizsgálata

(13)

A Siemens ugyan érvényre juttatja, hogy ezen az ajánlati piacon a piaci részesedések évről évre jelentős mértékben csökkentek […] (1), számos tényező azonban arra enged következtetni, hogy a piaci részesedések fontos információkat tartalmaznak az ezen a piacon belüli piaci megoszlásról. Ehhez jön még, hogy a pályázati felhívások, melyek vevőspecifikus és jelentősen differenciált termékekre vonatkoznak, gyakoriak és kis terjedelműek ([…] (1) Siemens-ajánlatból csak […] (1) volt […] (1). EUR-nál nagyobb terjedelmű). Nagyobb megrendeléseknél az eredményes ajánlattevő számára kezdetben bizonytalanság van a terv konkrét értékét (azaz jövedelmezőségét) illetően. A szavahihető ajánlattevők számának csökkentésével a legalacsonyabb ajánlat értékének azonban növekednie kell. Következésképp a Siemens/VA Tech magas együttes piaci részesedését, a megmaradó versenytársak viszonylag kis körét és egy fontos ajánlattevő kiesését tekintve nő annak valószínűsége, hogy az összefonódással uralkodó pozíciót lehet elérni.

(14)

A […] (1) piacvizsgálatra adott válaszokból egy négy vezető versenytársból (Siemens, VA Tech, Alstom és GE Hydro) álló csoport bontakozik ki. Ezeket a vállalatokat a vevők a nagyteljesítményű vízerőmű-felszerelések szavahihető ajánlattevőinek tekintik. Az összes többi versenytárs lényegesen alacsonyabb minősítést kap vagy nem állít elő összehasonlítható felszereléseket, még ha kisebb rendelésekhez számításba is jönnének. A határozatban e következtetés alátámasztásához a különböző berendezésgyártók vevők általi besorolásait mennyiség szerint foglalták össze […] (1).

(15)

A Siemens által […] (1) előterjesztett ajánlattevői listákból az is következik, hogy a Siemens a pályázati felhívásoknál gyakrabban találkozik a VA Techhel (a több, mint […] (1) EUR értékű pályázati felhívások […] (1) %-ában) […] (1), mint az Alstommal [..] (1) vagy a GE-vel […] (1). Az eljárások […] (1)-ban a Siemens és a VA Tech a nagy négy közül csupán ketten voltak, akik ajánlatot adtak. Az összetalálkozás gyakorisága részben azzal magyarázható, hogy a GE Hydro csak ritkán ad ajánlatokat Skandinávián és az Egyesült Királyságon kívül (a GE Hydro a kvaerneri vízerőmű-ágazat GE általi átvételéből jött létre). Az Alstom Európa különböző régióiban gyakrabban vesz részt pályázati felhívásokban, azonban az Ibériai-félszigeten valamivel gyakrabban volt jelen, mint más régiókban. Ezenkívül nagyobb projekteknél gyakrabban tesz ajánlatot, mint a kisebbeknél.

(16)

Számos vevő és versenytárs a 11. cikk szerinti észrevételeikben azt juttatja érvényre, hogy az átvétel árnövekedésekhez vezetne, ha két szoros versenytárs egy már koncentrált piacon összefonódna.

(17)

A Siemens a Bizottság eredményével nyilvánvalóan egyetért abban, hogy az EGT-ben a vízerőmű-felszereléseknél jelenleg a Siemens, a VA Tech és az Alstom a vezető versenytársak. Igazolásához ezért többnyire dinamikus érveket említ.

(18)

Eszerint a kínai és kisebb európai beszállítók minden további nélkül képesek lennének versenyképes felszerelések szállítására, ha a Siemens/VA Tech az összefonódás után meg próbálná az árakat emelni. A már régóta fennálló beszállítói kapcsolatok mostanáig megakadályozták, hogy új beszállítók léphessenek a piacra, és hogy a vevők új szállítói forrásokat tárjanak fel maguk számára. A Siemens azonban nem rendelkezik bizonyítékkal, hogy a beszállítók, melyek Európában még nem folytatnak tevékenységet, az EGT-ben pályázati felhívásokon való részvételt terveznének. Kínai gyártók mellett a Siemens kisméretű vízerőmű-felszerelések számos kisebb európai gyártóját valamint kisméretű alkatrészek olyan beszállítóit nevezte meg, akiknek a termékei többek között vízerőművekhez is alkalmazhatók. E vállalatok azonban 1 %-nál kisebb piaci részesedésekkel rendelkeznek, és olyan termékeket szállítanak, melyek a Siemens és a VA Tech termékeivel nem egyenértékűek.

(19)

A határozat arra az eredményre jut, hogy a Siemens érveinél spekulációkról van szó, melyek ahhoz az általános kijelentéshez vezetnek, hogy hosszútávon minden monopólium újabb belépőket vonz. A Siemens/VA Tech magas közös piaci részesedései, a szavahihető ajánlattevők számának 4-ről 3-ra csökkenése, azon ajánlattevői adatok miatt, miszerint a Siemens/VA Tech nagyon szűk körben helyettesítő terméket szállít, valamint a vevői panaszok nagy száma miatt a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az összefonódás a vízerőmű-felszerelések piacán egy uralkodó helyzet megalapozásra révén a hatékony verseny érezhető korlátozásához vezetne.

A2.   FOSSZILIS VÍZERŐMŰ-FELSZERELÉSEK

(20)

A fosszilis vízerőmű-felszereléseknél a VA Tech gáz-gőzturbina-erőműveket szállít rendszerintegrátorként, mely túlnyomórészt harmadik cégek által szállított alkotórészeket. mint különösen a GE által gyártott gázturbinákat. a saját gyártású turbógenerátorokkal együtt használja. A kulcsrakész megbízások piacán az összefonódás után több versenytárs marad, különösen a turbinagyártó Siemens, a GE, az Alstom és a Mitsubishi, de olyan generálvállalkozók is, mint a Bechtel és a boilergyártó Foster & Wheeler. A VA Tech részesedése az EGT-piacon a kulcsrakész megbízások területén 15 % alatt van […] (1). Az átvétellel a turbinák egyik értékesítési csatornája és turbináihoz egy generátorszállító fog kiesni. A kombi erőműveknél a gázturbinák stratégiai szerepére és a GE ezen a területen elért vezető piaci helyzetére tekintettel a határozat arra az eredményre jut, hogy a GE képes lesz turbináihoz a VA Techet mint forgalmazási csatornát helyettesíteni. A GE a generátorgyártáshoz saját kapacitásokkal rendelkezik. Az átvétel tekintetében ő nem fejezett ki aggályokat. A határozatban ezért ezen a területen a versennyel kapcsolatban nem juttattak kifejezésre kétségeket.

B.   ENERGIATOVÁBBÍTÁS ÉS -ELOSZTÁS (T&D)

(21)

Ahogy az energiatermelő felszerelések a T&D-piac is különböző alkotórészek széles palettáját foglalja magába, melyeket a vevőknek (túlnyomórészt országos méretű hálózatüzemeltetőknek és helyi/regionális áramszolgáltatóknak) egy bizonyos szinten összefogva szállítanak. A Siemens és a VA Tech közti horizontális átfedésre tekintettel a Siemens a releváns piacok a)-e) pontok alatt felsorolt termékcsoportok szintjén való meghatározását javasolja.

a.

NAGYFESZÜLTSÉGŰ TERMÉKEK (52 – 800 KV-OS FESZÜLTSÉGŰ TÁVVEZETÉK-HÁLÓZATOKHOZ)

(i)

Légszigetelt kapcsolókészülék

(ii)

Gázszigetelt kapcsolókészülék

(iii)

Teljesítménykapcsoló

(iv)

Szakaszoló

(v)

Mérőtranszformátor

(vi)

Fojtótekercsek

b.

TRANSZFORMÁTOROK

(i)

Teljesítménytranszformátorok

(ii)

Elosztó transzformátorok

c.

ENERGIAAUTOMATIZÁLÁS ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK

(i)

Hálózati vezetéktechnika

(ii)

Védőrelék

d.

KULCSRAKÉSZ PROJEKTEK

(i)

HV-projektek

(ii)

MV-projektek

e.

T&D-SZOLGÁLTATÁSOK

(i)

Berendezésekkel kapcsolatos szolgáltatások

(ii)

Rendszertervezés

(22)

A piacvizsgálat jelzésekkel szolgált arra, hogy a termékpiacokon a Siemens véleményével ellentétben a minden egyes szakaszban I, II, … alatt felsorolt alkotórészek közül legalább néhány külön területi releváns piacokat képezhet. A termékpiac pontos definíciójára ehhez a határozathoz azonban nincs szükség, mivel versennyel kapcsolatos kétségekhez a lehetséges piaci definíciók egyike sem szolgáltatna alapot.

(23)

A földrajzi releváns piac meghatározásával kapcsolatban a határozat arra az eredményre jut, hogy a T&D-nél EGT-kiterjedésű piacokról van szó. A műszaki szabványok az együttműködő hálózatüzemeltetők számára nem képezik többé akadályát, hogy a termékeket külföldön szerezzék be, különösen a nagyfeszültségű piacon, ahol a termékek nagymértékben a vevők szerint specializáltak. A nagy beszállítók az egész EGT-ben eredményesen vesznek részt a T&D-felszerelések pályázati felhívásain.

(24)

A Siemens által a bejelentésében megadott alábbi piaci részesedéseket és az egyes piacokon lévő versenytársak neveit a piacvizsgálat messzemenően megerősítette. Kivételt képez a kulcsrakész nagyfeszültségű projektek piaca, ahol a Siemens részesedését semmilyen más piaci résztvevő nem becsülte a magas, [50-60] (1) %-os értékre. A kulcsrakész projektek piaca azonban egy termék- és alkatrészpalettát foglal magába, úgy hogy a piacvizsgálatban résztvevők a kulcsrakész szolgáltatásokra a forgalmakat másként jelölhették meg, mint az alapul szolgáló alkotórészeknél.

Termék

Siemens

VA Tech

Összesen

Fő versenytársak

a.

Nagyfeszültségű termékek

[10-20] (3)

[0-10] (3)

[20-30] (3)

Areva 18, ABB 15

(i)

Légszigetelt kapcsolóberendezések

[0-10] (3)

[0-10] (3)

[10-20] (3)

Areva 12; ABB 9, Cegelec 6, EFACEC 6

(ii)

Gázszigetelt kapcsolóberendezések

[30-40] (3)

[10-20] (3)

[40-50] (3)

ABB 33, Areva 23

(iii)

Teljesítménykapcsolók

[30-40] (3)

[0-10] (3)

[40-50] (3)

Areva 30, ABB 28

(iv)

Szakaszolók

[30-40] (3)

[20-30] (3)

[30-40] (3)

Areva 21, HAPAM 14

(v)

Mérőtranszformátorok

10-20] (3)

[0-10] (3)

[10-20] (3)

Areva 20-25, ABB 10-15, Ritz 10-15, Arteche 10-15, Pfiffner 3-8

(vi)

Fojtótekercsek

[20-30] (3)

[10-20] (3)

[40-50] (3)

Areva 22-27, ABB 17-22, Trafomec 5-10

b.

Transzformátorok

[10-20] (3)

[0-10] (3)

[20-30] (3)

ABB 18-23, Areva 13-18, RWE Solutions 8-13, Schneider 4-7, Pauwels 4-7, egyéb

(i)

Teljesítménytranszformátorok

[10-20] (3)

[10-20] (3)

[20-30] (3)

ABB 20-25, Areva 15-20,RWE Solutions 7-14, Pauwels 2-5, EFACEC 2-5, egyéb

(ii)

Elosztó transzformátorok

[10-20] (3)

[0-10] (3)

[10-20] (3)

ABB 12-17, Schneider 10-15, RWE Solutions 8-13, Areva 7-12, Pauwels 5-10, egyéb

c.

Energiaautomatizálás és információ

 

 

 

 

(i)

Hálózati vezetéktechnika

[10-20] (3)

[10-20] (3)

[20-30] (3)

ABB 8-12, Areva 6-10, egyéb (többek között különböző szoftvergyártó vállalatok)

(ii)

Védőreléék

[20-30] (3)

[0-10] (3)

[20-30] (3)

Areva 23-27, ABB 13-17, Schneider 4-8

d.

Kulcsrakész projektek

[20-30] (3)

[0-10] (3)

[30-40] (3)

ABB 18, Areva 14, Cegelec 9

(i)

HV-projektek

[50-60] (3)

[10-20] (3)

[70-80] (3)

ABB 21, Areva 9

(ii)

MV-projektek

[10-20] (3)

[0-10] (3)

[10-20] (3)

ABB 17, Areva 16, Cegelec 12

e.

T&D-szolgáltatások

EGT- vagy nemzeti területen nincsenek érintett piacok

(25)

Míg a Siemens, a VA Tech, az Areva és az ABB T&D-alkatrészek széles palettáját szállítják, a kisebb versenytársak, mint a Cegelec, EFACEC, Ansaldo, HAPAM vagy Pauwels csak kisebb termékszegmensekkel rendelkeznek.

(26)

Az átvétel több lehetséges T&D-piacon, mint a gázszigetelt kapcsolóberendezések, a teljesítménykapcsolók és a kulcsrakész nagyfeszültségű projektek piacán [30-40] (1) %-nál nagyobb piaci részesedésekhez vezet. Ezenkívül ezeken a termékpiacokon a szavahihető versenytársak száma 4-ről 3-ra csökkenne (Siemens/ VA Tech, Areva és ABB). Ez a három piac vertikálisan kapcsolódik egymáshoz, mivel a kulcsrakész nagyfeszültségű projektek nagy részének fő alkotórészét a gázszigetelt kapcsolóberendezések képezik. A teljesítménykapcsolókat pedig a gázszigetelt gázberendezéseknél használják alkatrészként. A Siemens, a VA Tech, az Areva és az ABB ezen a három vertikális szinten folytatja tevékenységét.

(27)

A többi T&D-piacon a Siemens/VA Tech együttes piaci részesedései alacsonyabbak, ezenkívül további versenytársak is vannak. Ezeken a piacokon nem merülnek fel versennyel kapcsolatos kétségek.

(28)

A vevők és versenytársak Bizottság piacvizsgálatára adott válaszai összességében kevésbé voltak negatívak, mint a vízerőmű-felszereléseknél. A negatív megjegyzések inkább általánosak voltak és arra a tényre vonatkoztak, hogy egy már koncentrált piacról egy versenytárs kiesik. A Bizottság ezért vizsgálatainak középpontjába azokat a lehetséges hatásokat állította, melyeket néhány lehetséges piacon a szavahihető ajánlattevők számának négyről háromra való csökkenése idézhet elő.

(29)

A kulcsrakész HV-projektek piacán a Siemens és a VA Tech között főként a kulcsrakész GIS-kapcsolóberendezéseknél vannak átfedések. A kulcsrakész HV-projekteknél ezért a piaci erő az alapul szolgáló GIS-alkatrészek szállítóinak piaci helyzetéhez kapcsolódik. A kulcsrakész piac nagymértékben projektvezérelt és azt erősen ingadozó piaci részesedések jellemzik. Az 1999-2003 közötti ötéves időszakban a Siemens piaci részesedése a 2000. évi [5-10] (1) % és a 2003. évi [50-60] (1) % között ingadozott, a VA Tech piaci részesedése az 1999. évi [0-5] (1) és a 2002. évi [15-20] (1) % között. A többi projekt ezen évek mindegyikében az ABB-nek és az Areva-nak jutott. Egyetlen-egy nagyprojekt jelentősen kihathat egy szállító egy évben elért piaci részesedésére. Ebből adódik 2003. évi [50-60] (1) %-os erős piaci pozíciója. A határozat ebből arra következtet, hogy a kulcsrakész HV-piac „piacért” és nem „piacban” folyó versennyel jellemzett kínálati piac, ahol a piaci részesedések keveset mondanak arról, hogy egy versenytárs képes-e jövőbeli megbízásokat szerezni.

(30)

A GIS-termékeknél az EGT-ben ugyanazon versenytársak működnek, mint a kulcsrakész HV-projekteknél, vagyis a Siemens, a VA Tech, az ABB és az Areva. A Siemens szerint a VA Techhel közös piaci részesedés 2003. évben [40-50] (1) %-os volt (Siemens [30-40] (1) %, VA Tech [10-15] (1) %). Az együttes piaci részesedések az 1999-2003 közötti időszakban [40-50] (1) % és [60-70] (1) % között ingadoztak. A mindenkori piaci részesedéseknél azonban még magasabb ingadozások voltak (Siemens [10-15] (1) %-[40-50] (1) % és VA Tech ([10-15] (1) %-[40-50] (1)). Ahogy a kulcsrakész piacon, a fennmaradó EGT-piaci részesedések itt is az ABB-nek és az Areva-nak jutottak.

(31)

A HV-termékekkel szemben támasztott biztonsági követelmények korlátozzák az európai áramszolgáltatók számításba jövő beszállítóinak számát, ahol nyilvánvalóan csak egy kis termékdifferenciálódás van a négy piacvezető által egy bizonyos pályázati felhíváshoz szállított felszerelések között. Ezeket az adottságokat tekintve (kínálati piac, kis termékdifferenciálódás a piacvezetők között) a GIS-/kulcsrakész HV-piacok is alapvetően csak három szavahihető ajánlattevővel tudnak versenyképes eredményeket felmutatni.

(32)

A piacvizsgálatban a kulcsrakész HV-projektek, GIS-termékek és teljesítménykapcsolók kínálati listáit és az 1999-től kezdődő időszak adatait vizsgálták, melyeket a Siemens és a versenytársak terjesztettek elő. Ezekből következik, hogy a pályázati felhívásoknál a Siemens leggyakoribb versenytársa az ABB volt, melyet az Areva követett. A VA Tech kevésbé gyakran vett részt GIS-pályázati felhívásokon, és ott is aligha lépett fel a Siemens versenytársaként. A Siemens és a VA Tech ritka összetalálkozására a magyarázat abban állhat, hogy a VA Tech európai GIS-üzlete a grenoblei Schneider nagyfeszültségű területen végzett tevékenységeinek átvételére nyúlik vissza. Ennek telepített bázisa így Franciaországra koncentrálódik, míg a Siemens eredeti térbeli súlypontja Európa többi részében van.

(33)

Amióta Magyarország EU-tagállammá vált, a Ganz-Transelektro számos ajánlatot adott az EGT-ben. A Corusszal együtt nemrég kapott egy hollandiai GIS-megrendelést. A Toshiba-Mitsubishi (TM) és a JAEPS, japán GIS-gyártók EGT-en belüli tevékenységeiket az Izland és Ciprus szigetállamok pályázati felhívásaira korlátozták.

(34)

A Bizottság olyan […] (1) olyan pályázati felhívások ajánlatait hasonlította össze egymással, melyeken mind a négy vállalat részt vett, hogy megvizsgálja, hogy e vállalatok valamelyike gyakran adott-e legalacsonyabb vagy második legalacsonyabb ajánlatot. Ez az eset nem állt fenn.

(35)

Ahogy a határozatban kifejtették, a GIS-piac csak három szavahihető ajánlattevővel is találhatna versenyképes megoldásokat, amennyiben az összefonódásban nem az árban legalacsonyabb vagy második legalacsonyabb ajánlattevő vagy olyan versenytársak vesznek részt, akik egy másik nagyságrendben egymás különösen szoros helyettesítői. Az ajánlattevőkről rendelkezésre álló adatok nem engednek erre következtetni.

(36)

A határozatban annak lehetőségét is megvizsgálták, hogy a terv eredményezhet-e összehangolt hatásokat. A GIS-, kulcsrakész HV- és teljesítménykapcsoló-piacok szerkezete (három szoros versenytárs, nem homogén termékek, nagybani átvevők) és a meghatározott ajánlattevői minta (minden versenytárs eredményesen vesz részt a pályázati felhívásokon egész Európában) arra enged következtetni, hogy a GIS-piacon egy hatékony összehangolási mechanizmust mesterségesen kellene kieszelni és nehezen lehetne megvalósítani.

(37)

A határozat arra a következtetésre jut, hogy a T&D-piacon a hatékony versenynek a lehetséges termékpiac-definíciók egyikénél sincs érezhető akadálya.

C.   VASÚTTECHNIKA

C1.   VASÚTI GÖRDÜLŐÁLLOMÁNY

(38)

A VA Tech átvétele a VA Tech Elin EBG Traction (ETR), mint villamosok, földalattik és regionális vonatok független elektromos hajtómű-beszállítója megszűnéséhez vezet. Az ETR olyan integrált vasúti gördülőállomány-gyártóknak is szállít, melyek speciális villamos- és vonattípusokhoz többek között a Bombardierrel és a Siemensszel képeznek konzorciumokat.

(39)

A régebbi határozatokból kiindulva ebben a határozatban a terv hatásait az elektromos hajtóművek EGT-piaca és a vasúti gördülőállomány nemzeti piacai alapján a különböző járműtípusok, mint pl. villamosok, földalattik, regionális vonatok és mozdonyok szerint külön vizsgálják. Az elektromos hajtóművek piacán az átfedések jelentéktelenek és a verseny tekintetében nem vetnek fel kétségeket. Az ETR és a Siemens néhány tagállamban elért helyzete alapján azonban vannak vertikálisan érintett piacok.

(40)

A piacvizsgálat azt eredményezte, hogy a terv által érintett piacokon, azaz Spanyolország, Lengyelország, Ausztria és a Cseh Köztársaság villamosainak, Belgium földalattijainak és Németország és Ausztria regionális vonatainak piacán a terv végrehajtása után is elegendő verseny marad fenn. Az ETR és a Bombardier közti kapcsolatok 2001. április 3-i COMP/M.2139 Bombardier/Adtranz bizottsági határozat szerinti felbontásához javasolt egyidejűleg egy a 8. cikk (2) bekezdése szerinti határozat kibocsátása, mellyel visszavonásra kerülne a Bombardier egyik arra az esetre tett kötelezettségvállalása, ha a Siemens megszerezné a VA Tech feletti egyedüli ellenőrzést. Ez a kötelezettségvállalás a Bombardiert arra kötelezi, hogy „Linz” típusú City-Runner villamosára csak ETR-hajtóművel tesz ajánlatot.

(41)

A nem integrált vállalatok a következő okokból kifolyólag nem szigetelődnek el: Először is továbbra is megmarad a villamosok (Kiepe) és földalattik (Mitsubishi) elektromos hajtóművének független beszállítója. Másodszor fennáll annak lehetősége, hogy a nem integrált gyártók két-három éven belül összeálljanak, ahogy a villamosok és regionális vonatok vonatkozásában a Stadlernél történt. A harmadik lehetőség, hogy – amint a múltban is – az integrált és nem integrált beszállítók összefogjanak, szintén fennáll. Végül a vasúti gördülőállomány piacán a jövőben is elegendő verseny maradna fenn, még akkor is ha nem integrált beszállítóknak el kellene hagyniuk az elektromos hajtóművel működtetett vasúti gördülőállomány piacát. A határozat arra az eredményre jut, hogy az elektromos hajtóművek piacán és a villamosok, földalattik, regionális vonatok és mozdonyok piacán a tervvel a hatékony verseny jelentős korlátozása nem jár együtt.

C2.   MUNKAVEZETÉKEK

(42)

A határozat arra az eredményre jut, hogy az a kérdés, hogy az összes munkavezeték féléhez létezik-e egy összpiac, vagy kisebb termékpiacok vannak-e, pl. a távolsági forgalom munkavezetékei, nyitott maradhat. Az összefonódás csak egy nemzeti piacot érint. Németországban a Siemens és a VA Tech az összpiacon mintegy [30-40] (1) %-os közös piaci részesedéssel rendelkezik, őket követi a Balfour Beatty egy hasonló nagyságú piaci részesedéssel és öt kisebb versenytárs. A piacvizsgálatból a Bizottság arra következtet, hogy az összefonódás után a hatékony versenynek nincsenek érezhető korlátjai. Ugyanez érvényes a távolsági forgalom munkavezetékeinek kisebb lehetséges termékpiacára, ahol a termékhez, melynél átfedések vannak, csak egy vevő, a Deutsche Bahn és legalább négy szavahihető versenytárs van. Ezenkívül kiderült, hogy a Siemens és a VA Tech egymással szemben csak ritkán léptek versenyre. Egy az összefonódott egység és a Balfour Beatty közti hallgatólagos megállapodás is valószínűtlennek tekinthető, mivel a piac minden évben zsugorodik, és nem a VA Tech nem tekinthető az egyedülinek, melyet meg lehetne venni és mely a koordinálást megkönnyítené. A határozat arra a következtetésre jut, hogy a munkavezetékek piacán a hatékony versenynek nincs érezhető akadálya.

C3.   VASÚTI ÁRAMELLÁTÁS

(43)

A vasúti áramellátás az áramnak az üzemeltető munkavezeték-hálózatába alközpontokon keresztül történő betáplálására (betáplálási pontok) vonatkozik. A határozatban két termékpiacot képeztek, az alközpontok összpiacát és az alkotórészek piacát. A németországi vasúti áramot termelő erőművek karbantartásának piacán átfedés van. Az összefonódás a vasúti áramellátás két nemzeti piacát érinti. Ausztriában a Siemens és a VA Tech az összpiacon egy [40-50] (1) %-os közös piaci részesedést tartana meg. A Siemens/VA Tech mellett négy nemzetközi tevékenységet folytató, szavahihető beszállító van, az ABB, az Areva, a Balfour Beatty és a SAG (RWE), 5 és 25 % közötti piaci részesedésekkel, továbbá néhány kisebb ajánlattevő. A keresletoldal rendkívül koncentrált, a kereslet több, mint 90 %-a jut az Österreichische Bundesbahnen-ra és a Wiener Linien-re ezen a viszonylag kis piacon, ahol pályázati felhívásokat bocsátanak ki. Ezáltal ezen a kínálati piacon jelentős ingadozások vannak.

(44)

Németországban a Siemens és a VA Tech hasonló nagyságú piaci részesedéssel rendelkezik, mint Ausztriában. A versenytársak az ABB, a Balfour Beatty, az Elpro és a Spitzke. A VA Tech majdnem kizárólag a távolsági forgalom szegmensében a Deutsche Bahn-nal, mint egyedüli vevővel folytatja tevékenységét. Mivel a szegmensben egyetlen egy hatalmas vevővel rendelkező kínálati piacról van szó, ahol átfedés van, versennyel kapcsolatos kérdések a vasúti áramellátásra szolgáló összes alközpontnál nem merülnek fel. Az alközpontok alkotórészeit tekintve a Bizottság figyelmét arra hívták fel, hogy az összefonódott egység bizonyos alkotórészeknél monopolhelyzetet szerezne, mely a versenytársak elszigetelésének lehetőségével járna. A piacvizsgálat azonban azt eredményezte, hogy az érintett három alkotórész egyike sem vesz részt a Siemens kínálatában, ezen alkotórészek közül kettőnél vannak versenytársak és az egyik alkotórésznél, melynél a VA Tech az egyedüli beszállító, a Deutsche Bahn minden tőle telhetőt megtett, hogy ezeket a szabályozó hatósággal megvizsgáltassa és végül engedélyeztesse. A határozat arra a következtetésre jut, hogy a vasúti áramellátás piacán a hatékony versenynek nincs érezhető akadálya. Ugyanez érvényes a vasúti áramot termelő erőművek karbantartására is, ahol a VA Tech csupán egynek szállított a körülbelül 20 erőmű közül, melyeket legjobban ő maga tud karbantartani, és mert a Siemensnek és a VA Technek több szavahihető alternatívája van.

C4.   VASÚTI ÁTJÁRÓK

(45)

Mind a Siemens, mind a VA Tech kínálatában szerepelnek vasúti átjárók. A VA Tech kizárólag Ausztriában működik, a Siemens az osztrák piacra való potenciális belépőnek tekinthető. Egy vevő azt a kérdést vetette fel, hogy a Siemens az összefonódás után visszavonná-e a VA Tech termékét és azt helyettesítené-e saját kínálatával. A piacvizsgálat azonban azt mutatta ki, hogy a VA Tech terméke egy német vállalat terméke, mely a törvény szerint jogosult a forgalmazási jogokat egy másik vállalatra átruházni. Ezzel az osztrák piacon a beszállítók számában semmi sem változik.

D.   FREKVENCIAÁTALAKÍTÓK

(46)

Mind a Siemens, mind a VA Tech kínálatában szerepelnek frekvenciaátalakítók. A piacvizsgálat a Siemens azon véleményét igazolta, hogy a frekvenciaátalakítók földrajzi releváns piaca az EGT. A korábbi határozatokkal összhangban a releváns termékpiacot a 100 kW-os válaszvonal mentén kell kettéválasztani. Nyitva maradhat az a kérdés, hogy a 100 kW feletti teljesítményű frekvenciaátalakítóknál szükség van-e vízhűtéses és négyszektoros átalakítók szerinti további felosztásra, mivel a verseny értékelése ezzel semmit sem változna.

(47)

A Siemens és a VA Tech együttes piaci részesedése a 100 kW alatti frekvenciaátalakítóknál kevesebb, mint [15-20] (1) %. Mivel a VA Tech 2004. évben a Schneiderrel és a Toschibával közös vállalatot (STI) alapított, a STI piaci részesedését hozzá kell adni. Az együttes piaci részesedés azonban ebben az esetben is kevesebb, mint [30-40] (1) %. Fontos versenytársak az ABB és a Danfoss 10-20 %-os részesedésekkel, a Lenze, a SEW Eurodrive, a Vacon és a Yaskawa/Omron mindenkor 5-10 %-os részesedésekkel rendelkeznek. Helyi szinten számos kisebb, azonban jól bevált vállalat van. A 100 kW-feletti átalakítóknál az együttes piaci részesedés, beleértve az STI közös vállalatét is, [20-30] (1) % alatt van. A vízhűtéses és négyszektoros átalakítóknál az együttes piaci részesedés kisebb, mint [20-30] (1) %. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a lehetséges termékpiaci definíciók egyikénél sem merülnek fel versennyel kapcsolatos kétségek.

E.   FÉMKOHÁSZATI BERENDEZÉSEK ÉS EGYÉB IPARI BERENDEZÉSEK GYÁRTÁSA

1.   RELEVÁNS TERMÉKPIACOK

a.   Alapvető különbségtételek

(48)

Az ipari berendezések gyártásában ágazatok szerint (pl. fémkohászat, vegyészet, papír, cement stb.) szerint lehet különbséget tenni. A jelen eset főként a fémkohászati berendezések gyártását érinti. Ennél mechanikus és villamos ipari berendezések szerint valamint berendezéskarbantartás és szolgáltatások szerint lehet különbséget tenni.

(49)

A mechanikus ipari berendezések gyártása során a gépek alkalmazását a mindenkori gyártási folyamathoz tervezik, a gépparkot beszerzik és a gyártóberendezésbe építik. A VA Tech ezen a területen ajánlattevőként leányvállalatán, a VAI-n keresztül tevékenykedik. A Siemens itt nem szerepel ajánlattevőként, azonban a fémkohászati ágazatban az SMS Demag-ban, a VA Tech két legközelebbi versenytársának egyikében […] (1)-os részesedéssel bír.

(50)

A villamos ipari berendezések gyártása a berendezések általános villamosítását, hajtási megoldások kialakítását és szerelését foglalja magába és a tulajdonképpeni automatizálást, mely lényegében villamos ellenőrző és szabályozó rendszerekből valamint a folyamatautomatizálásból áll. Ezen a területen mind a Siemens, mint a VA Tech működik ajánlattevőként, a VA Tech leányvállalatai, a VAI (fémkohászati ágazat) és az Elin EBG (különböző ágazatokban) révén.

(51)

A berendezéskarbantartáshoz és szolgáltatásokhoz a folyó karbantartás és szolgáltatások nyújtása tartozik, a berendezések részeinek újratervezése azonban nem. A Siemens és a VA Tech, mindketten folytatnak berendezéskarbantartási és szolgáltatási tevékenységet a fémkohászat területén.

b.   Mechanikus fémkohászati berendezések gyártása

(52)

A Siemens az ipari berendezések mechanikus részét ágazatspecifikusnak tartja és ezért a mechanikus fémkohászati berendezések gyártásához saját termékpiacból indul ki. Nem kerül sor azonban folyamati lépések szerinti további felosztásra, ahogy azt a Bizottság „SMS/Mannesman Demag” határozatában (4) tette, hanem azt a véleményt képviseli, hogy itt csupán a mechanikus fémkohászati berendezésgyártás nagyobb piacának szegmenseiről van szó.

(53)

A Bizottság a piacvizsgálat eredményeiből arra következtet, hogy a folyamati lépések szerinti felosztás, ahogy ő az SMS/Mannesmann Demag ügyben a vas- és acélágazaton belüli mechanikus ipari berendezések gyártásánál tette, ebben a határozatban is alkalmazható. Itt különbséget kell tenni a nyersvastermelés, az acéltermelés, a tuskóöntéses berendezések, a meleghengerművek, a hideghengerművek, a profilhengerművek, a szállítószalagos berendezések és a sajtolási és kovácsolási technika termékpiacai között. Egyik oldalon különbséget kell tenni a vasat és acélt, másik oldalon pedig a színes- és könnyűfémeket, különösen alumíniumot és rezet feldolgozó fémkohászati berendezések gyártása között.

(54)

A mechanikus fémkohászati berendezések gyártásának területén a termékpiac pontos meghatározása azonban nyitott maradhat.

c.   Villamos fémkohászati berendezések gyártása

(55)

A villamos fémkohászati berendezések gyártása a 0-automatizálási fokozatot (áramellátás és elektromos hajtómű), a tulajdonképpeni automatizálást (1. és 2. fokozat) és a berendezéslogisztikához és MES-hez alkalmazott IT-megoldások fiatalabb területét (3. fokozat) foglalja magába.

Nincs egységes piac

(56)

A Siemens azon a véleményen van, hogy a fémkohászati területre készült villamos ipari berendezések gyártása nem ágazatspecifikus és nem képez önálló piacot.

(57)

A piacvizsgálat folyamán a legtöbb piaci résztvevő azonban világossá tette, hogy a fémkohászati ágazatban a villamos berendezések gyártásához speciális know-howra van szükség. A versenytársak véleményeikben különösen mérnökeik specializálódását hangsúlyozták. A piacvizsgálat során beérkezett válaszokban a referenciajegyzékek jelentősége arra enged következtetni, hogy a legtöbb vevő pályázóitól megfelelő, fémkohászati területen szerzett tapasztalatokat kíván meg. […] (1). A fokozódó ágazatspecifikus szakosodásnak további jele a Danieli, az SMS Demag és a VAI, a mechanikus fémkohászati berendezések gyártásán belüli hajdani specialistáinak erőretörése a villamos fémkohászati berendezések gyártásának területén.

(58)

Míg a 0. szint (elektromos berendezések, hajtóművek) termékei csak kis mértékben fémkohászatspecifikusak, ez az 1. és 2. szint (tulajdonképpeni automatizálás) termékeire nem érvényes. Ez abban nyilvánul meg, hogy olyan ágazatspecifikus megoldásokra van szükség (szoftvermodulok), melyek ezeken a szinteken alkalmazhatók. A Siemens és versenytársai azon vannak, hogy a villamos ipari berendezések gyártásában lévő ágazatspecifikus termékcsaládokhoz ilyen megoldásokat fejlesszenek ki.

(59)

Az említett okokból kifolyólag a termékpiac meghatározásánál legalább a fémkohászati ágazatban abból kellene kiindulni, hogy a villamos berendezésgyártásnak saját piaca van. Egy ilyen piac vagy a villamos fémkohászati berendezésgyártás összpiacaként definiálható, beleértve a lehetséges részpiacokat, vagy – szorosabb értelemben – a vas és acél területén a villamos fémkohászati berendezésgyártás 0-2 automatizálási szintű lehetséges összpiacaként.

Egyes folyamatterületek vagy -lépések lehetséges külön piacai

(60)

Néhány piaci résztvevő azon a véleményen van, hogy a villamos berendezésgyártás piaca a fémkohászati gyártás mindenkori folyamati lépései szerint tovább osztható. A piacvizsgálat szolgált erre néhány bizonyítékkal, azonban nyitva maradhat az a kérdés, hogy a villamos fémkohászati berendezésgyártás három fő folyamati lépéséhez (folyékony szakasz, meleg és hideg szakasz) és a hosszú termékek hengerlésének speciális területéhez a villamos termékeknek léteznek-e külön piacai. E határozat céljaihoz az a kérdés is nyitva maradhat, hogy van-e lehetőség folyamati lépések szerinti további felosztásra.

Külön részpiacok az 1. és 2. automatizálási szinthez?

(61)

E határozatban az a kérdés is nyitva maradhat, hogy az 1. és 2. szintekhez vagy azok részpiacaihoz feltételezhetők-e külön termékpiacok.

Külön piacok a vas-/acélágazathoz és az alumíniumágazathoz, különösen az alumínium meleg- és hideghengerléséhez

(62)

Az a kérdés, hogy a vas- és acél- és az alumíniumhengerlési piacokhoz a termékpiacokat külön lehet-e választani, szintén nyitva maradhat.

A berendezéslogisztika/MES/3. szint IT-megoldásaihoz lehetséges piac

(63)

A Bizottság piacvizsgálata adatokkal szolgált a berendezéslogisztika/MES/3. szint IT-megoldásainak saját, fejlődő fémkohászatspecifikus termékpiacához. Az a kérdés azonban, hogy ez egy saját ágazat-e és a villamos fémkohászati berendezésgyártás piacába bevonandó vagy abból eltávolítandó-e, szintén nyitva maradhat.

d.   Karbantartás és szolgáltatások

(64)

A Siemens azon a véleményen van, hogy a fémkohászati berendezésekhez történő szolgáltatásnyújtás saját piacot képez. A bizottsági vizsgálat tendenciózusan megerősíti ezt a véleményt. A piac pontos meghatározása ezen a területen azonban nyitva maradhat.

e.   Villamos ipari berendezésgyártás a nem fémkohászati ágazatokban

(65)

Ebben a határozatban a nem fémkohászati villamos ipari berendezésgyártás ágazatspecifikus piacának meghatározása nyitva maradhat, mivel a tervezett összefonódás a termékpiac definíciójától függetlenül (több ágazatot átfogó vagy minden egyes ágazathoz külön piacok) nem vet fel versennyel kapcsolatos kétségeket.

f.   A termékpiac fémkohászati berendezésgyártásban és más ágazatokon belüli ipari berendezésgyártásban történő meghatározásával kapcsolatos következtetés

(66)

Ebben a határozatban a mechanikus fémkohászati berendezésgyártás területén a következő termékpiacokból lehet kiindulni:

a mechanikus fémkohászati berendezésgyártás összpiacából vagy a vasfémekre korlátozódva vagy a vas- és nemvasfémeket is felölelve;

a mechanikus fémkohászati berendezésgyártásnál a különböző folyamati lépésekhez lehetséges részpiacok.

(67)

Ebben a határozatban a villamos fémkohászati berendezésgyártás területén a következő termékpiacokból lehet kiindulni:

a villamos fémkohászati berendezésgyártás összpiacából, az összes alábbi lehetséges részpiac bevonásával;

a vas/acél területén belüli 0-2. automatizálási szintek villamos fémkohászati berendezésgyártásának lehetséges (szorosabban vett) összpiacából;

a vas/acél területén a folyékony szakaszhoz, a meleg szakaszhoz, a hideg szakaszhoz vagy hosszú termékek hengerléséhez történő villamos fémkohászati berendezésgyártás lehetséges részpiacaiból valamint a folyamati lépések szerint lehetséges piacokból (vagy automatizálási szintek szerinti további alosztályokból) és az 1. és 2. szintek lehetséges részpiacaiból;

az alumínium meleghengerlésének és hideghengerlésének piacaiból és

a berendezéslogisztika/MES/3. szint IT-megoldásainak lehetséges piacából.

(68)

Ebben a határozatban ezenkívül a fémkohászati berendezéskarbantartás és –szolgáltatások legalább egy külön termékpiacából indulunk ki.

(69)

A többi területen lévő villamos ipari berendezésgyártás termékpiacának definíciója nyitva maradhat.

2.   FÖLDRAJZI RELEVÁNS PIACOK

a.   Mechanikus fémkohászati berendezésgyártás

(70)

A Siemens azon a véleményen van, hogy a mechanikus fémkohászati berendezésgyártás piacánál világpiacról vagy legalábbis egy erősen a világpiac felé tendáló EGT-kiterjedésű piacról van szó.

(71)

Nem szükséges azonban ebben a határozatban a földrajzi releváns piacot meghatározni, mivel az összefonódás a mechanikus fémkohászati berendezésgyártás területén a térbeli piac definíciójától (EGT-piac vagy nagyobb piac) függetlenül felvet versennyel kapcsolatos kétségeket.

b.   Villamos fémkohászati berendezésgyártás

(72)

A Siemens a villamos fémkohászati berendezésgyártás területén is világpiaci kiterjedésből indul ki.

(73)

A piacvizsgálat eredményei szerint a földrajzi releváns piac e határozat értelmében legalább EGT-kiterjedésű, azonban egy nagyobb piac lehetőségét szintén fontolóra kellene venni.

(74)

Ez a villamos fémkohászati berendezésgyártás összes lehetséges részpiacára és piacára érvényes, beleértve a berendezéslogisztika/MES/3. szint IT-megoldásainak lehetséges piacát is.

(75)

A Siemens a villamos fémkohászati berendezésgyártás térbeli piacára vonatkozó bizottsági definícióval csak annyiban ért egyet, amennyiben a Bizottság egy EGT-n túlnyúló piac lehetőségét hajlandó mérlegelni, azonban nem osztja azt a véleményt, hogy bizonyos ázsiai régiókat ne lehetne a releváns piacba bevonni. A külföldi pályázók számára a nekik megfelelő részpiacok korlátlanul megközelíthetők.

(76)

A Bizottság azonban továbbra is azon a véleményen van, hogy a világ bizonyos részein olyan különböző versenyfeltételek maradnak meg, melyek nem csupán történelmi tényezőkre vezethetők vissza. Részleteiben azonban nyitva maradhat a kérdés, hogy EGT-kiterjedésű vagy egy szélesebb, esetleg akár az egész világra kiterjdő piacról van-e szó.

c.   Karbantartás és szolgáltatások

(77)

A Siemens véleménye szerint ezt a piacot EGT-kiterjedésűnek kellene definiálni. A piaci résztvevők többsége azonban szorosabbnak tekinti, mivel a szállítókhoz lévő térbeli közelséget és, bizonyos mértékben, a közös nyelven való megértést ezen a területen különösen fontosnak tekintik. Számos vevő nem választana a saját gyártóhelye szerinti tagállamtól eltérő más tagállambeli szállítót, még akkor sem, ha jelenlegi beszállítójának szolgáltatási árai 5 és 10 % közötti mértékben növekednének. Ez érvényes mind a mechanikus, mint a villamos területre.

(78)

Ehhez a határozathoz egy pontos piacdefiníció azonban nyitva maradhat. Mindenesetre a földrajzi releváns piac nem kisebb, mint a nemzeti és nem nagyobb, mint az EGT-piac.

d.   Villamos ipari berendezésgyártás más területeken

(79)

A fémmegmunkáló berendezések gyártójával, a VAI-val, mint egy az egész világra kiterjedő tevékenységet folytató vállalattal és az Elin EBG-vel, mint a villamos berendezésgyártásért felelős túlnyomórészt ausztriai súlypontú és ezenkívül a közép-európai ipari berendezésgyártásban működő vállalatrésszel rendelkező VA Tech cégen belüli szervezete azt javasolja, hogy az egyéb villamos ipari berendezésgyártás piaca ill. piacai térbeli szempontból szorosabban körül legyenek határolva, mint a specializált villamos fémkohászati berendezésgyártás piacai. Ezt a felfogást a piacvizsgálat igazolta, melynek során válaszában sok ipari vállalat inkább nemzeti piacokból vagy regionálisan meghatározott földrajzi releváns piacokból indult ki. Egyes specializált folyamatipari ágazatokhoz, mint a papír- és vegyiparhoz egy még szélesebb térbeli piacot is fontolóra lehetne venni. A piacvizsgálatban azonban nem volt semmilyen utalás olyan térbeli piacra, mely az EGT területénél szélesebb terjedelmű lenne.

(80)

A földrajzi releváns piac pontos körülhatárolásának kérdése ehhez a határozathoz azonban nyitva maradhat. A releváns piac ill. a releváns piacok mindenesetre nem kisebbek, mint a nemzeti piacok és nem nagyobbak, mint az EGT-piac.

3.   A VERSENY ÉRTÉKELÉSE

a.   Mechanikus fémkohászati berendezésgyártás

(81)

Az összefonódás a mechanikus fémkohászati berendezésgyártás EGT-kiterjedésű vagy az egész világra kiterjedő piacán vagy az acélgyártás és tuskóöntés mechanikus berendezésgyártásának részpiacain a Siemens/VAI és fő versenytársa, az SMS közti verseny jelentős gyengülését eredményezi. Ez a Siemens/VAI piacot uraló pozíciójának megalapozása miatt az említett részpiacokon a hatékony verseny érezhető korlátozásához vezet.

(1)   Piaci feltételek

(82)

A VA Tech céggel ellentétben a Siemens ezen a területen nem folytat tevékenységet. A Siemens a VA Tech piaci részesedését az összes lehetséges részpiacon kevesebb, mint [10-15] (1) %-kal adja meg

(83)

A piaci résztvevők azonban a VA Technek a mechanikus berendezésgyártás lehetséges termékpiacain lényegesen nagyobb piaci részesedéseket határoznak meg. A fémkohászati berendezésgyártásban a VA Tech egész világra kiterjedő és EGT-kiterjedésű piaci részesedéseit körülbelül ugyanolyan mértékűnek minősítették, mint a korábbi egyedüli piacvezetőjét, az SMS-Demagét (a továbbiakban SMS), őt követi a Danieli, a harmadik és egyedüli további EGT-ben működő komplett beszállító. Egyes lehetséges mechanikus részpiacokon a VA Techt egyértelmű piacvezetőnek tekintik.

(84)

A piaci résztvevők kijelentései azt is sugallják, hogy a mechanikus fémkohászati berendezésgyártás piaca ill. piacai erősen koncentrált piacnak ill. erősen koncentrált piacoknak tekinthető(k).

(85)

Az SMS a VAI-t legtöbb üzletágában fő versenytársának tekinti. Saját és a VAI mechanikus fémkohászati berendezésgyártásban elért piaci részesedéseit 24 ill. 20 %-kal adja meg. A folyamati lépések egyes piacain a két vezető vállalat együttes piaci részesedései lényegesen magasabbak. Az acélgyártás folyamati lépésének piacán a VAI az SMS-sel egyenlő helyen áll (mindegyik 33 %), míg a tuskóöntés folyamati lépésének piacán a VAI messze megelőzi az SMS-t (SMS: 23 %, VAI: 62 %). A VAI nyilvános nyilatkozataiban elismerte a tuskóöntésben elért vezető pozícióját és magas piaci részesedéseit.

(2)   A mechanikus fémkohászati berendezésgyártás összpiaca a vas és acél területén vagy a nemvasfémek bevonásával vett összpiac: a hatékony verseny jelentős korlátozása

(86)

A piacvizsgálat azt mutatta ki, hogy az összefonódás tekintettel a Siemens SMS-ben birtokolt kisebbségi részesedésére a VAI és az SMS közti jelenlegi verseny jelentős gyengüléséhez fog vezetni. A VAI e rendkívül koncentrált piacon szerzett különleges erejét, a VAI és a Siemens közti nagyon szoros versenyviszonyt és azt a tényt tekintve, hogy más versenytársak nem képesek a Siemens/VAI versenyjátékterét elegendő mértékben korlátozni, ha az SMS által a Siemens/VAI-ra kifejtett versenynyomás csökken, az összefonódás a koordinálás nélküli magatartás miatt és esetleg a Siemens/VAI piacot uraló pozíciójának megalapozása révén is a hatékony verseny érezhető korlátozásához fog vezetni.

(87)

A VAI és az SMS a szóban forgó piacon a legszorosabb versenytársak. Emiatt a szoros versenyviszony miatt egy vevő, aki egy bizonyos fémkohászati projektben a VA Tech ellenében hozza meg döntését, legnagyobb valószínűség szerint első alternatívának az SMS-t tekintené. Ez következik azokból a besorolásokból, melyeket a piacvizsgálat során megkérdezett versenytársak és vevők készítettek.

(88)

A Danielit általában a harmadik legerősebb versenytársnak tekintik, de gyakran messze az SMS és a VAI mögött. Erőssége mindenekelőtt a hosszú termékek hengerlésében rejlik, ahol piacvezető. Piaci pozícióját és a vevők általi besorolást tekintve a Danieli aligha lenne képes a mechanikus fémkohászati berendezésgyártás piacán a verseny csökkenését érdemben korlátozni, vagy azt az uralkodó pozíciót megkörnyékezni, melyet a VAI a Siemens/VAI közti információáramlásból származó előnye alapján megszerezhetne. Ezenkívül a vevőknek legalább három ajánlatra van szükségük, hogy a fémkohászati berendezésgyártásban eredményesen tudjanak tárgyalni.

(89)

A többi versenytárstól nem származik érezhető nyomás. A Siemens által a három piacvezető mellett megnevezett nagyobb ajánlattevők Európában alig vagy soha sem működnek és ezért nem jelentenek megfelelő alternatívát az európai vevők számára. A kis ajánlattevőknél valószínűtlen, hogy nagy megrendelésekhez eredményes ajánlatot tudjanak tenni. A három piacvezetőtől eltekintve a verseny szétaprózott és ezért a három vezető ajánlattevő piaci hatalmát nem tudná ellentételezni.

(90)

A mechanikus fémkohászati berendezésgyártásban egy nagy beszállító nagyszámú ügyféllel rendelkezik, akikre megrendeléseinek nagy része jut, amiért ő egyes vevőktől különösebb mértékben nem függ.

(91)

Az összefonódás jelentős mértékben gyengítené azt a versenynyomást, melyet az SMS a Siemens/VAI-ra kifejt. Ez a Siemensnek az SMS-ben lévő 28 %-os meglévő részesedésének kiegészítéseként a VA Tech feletti ellenőrzést is biztosítaná. Jóllehet, az ügy különleges adottságait tekintve (lásd a következő pontot: az eladási opció korábbi érvényesítése; rendszerint a 2004.12.31-i részvényértéket kell megállapítani) nem lehet elegendő biztonsággal abból kiindulni, hogy a Siemens SMS-ben lévő 28 %-os részvénytulajdona (és az SMS üzleti eredményéből való pénzügyi részesedés, mely ezzel rendszerint együtt jár) a Siemens/VA Techet arra fogja ösztönözni, hogy a versenyben az SMS-sel szemben engedjen. […] (1)

(92)

A Siemens eladási opciót gyakorolt, hogy SMS-ben lévő részesedését a többségi részvényesnek értékesítse. A Siemens által birtokolt részesedés értéke azonban vitás, és a német bíróságok előtt egy alkalmasint hosszadalmas jogvita van folyamatban. Amíg ez nem tisztázott és a Siemens 28 %-os részesedésének értékesítése nem mehet végbe[…] (1).

(93)

[…] (1).

(94)

[…] (1).

(95)

[…] (1). Mivel az SMS-ben lévő 28 %-os részvénytulajdon továbbra is megmarad, az összefonódás tehát a Siemens/VAI és az az SMS közti versenyt jelentősen gyengítené. Az a kérdés, hogy legerősebb versenytársával, az SMS-sel szemben az információáramlásból származó előny és a Danielivel szemben a piaci hatalomban szerzett előny a Siemens/VAI-t uralkodó pozícióba helyezi-e, nyitva maradhat. Mindenestre az összefonódásnak a vállalatok koordináció nélküli magatartásának következtében különösen káros hatásai lennének a versenyre. Ebből a mechanikus fémkohászati berendezésgyártás összpiacán a hatékony verseny jelentős korlátozása következik.

(3)   A mechanikus fémkohászati berendezésgyártás részpiacai: Egy uralkodó pozíció megalapozása

(96)

Ezek a következtetések annál inkább érvényesek az acélgyártáshoz és tuskóöntéshez történő mechanikus berendezésgyártásban lévő lehetséges folyamati lépések részpiacaira. A mechanikus fémkohászati berendezésgyártás többi lehetséges részpiacaira azonban nem lehet biztonsággal megállapítani, hogy az összefonódás a hatékony verseny érezhető korlátozásához vezetne-e.

(97)

Az acélgyártáshoz történő mechanikus berendezésgyártás lehetséges piacán a Bizottság piacvizsgálatában a versenytársak és vevők a VAI-t összességében a legmagasabbra sorolták be. Közvetlenül utána a második helyen következik az SMS. A VAI és az SMS ezen a koncentrált piacon EGT- és világszerte magas részesedésekkel rendelkezik. Mindenkori világpiaci részesedése 30 és 40 % között van; EGT-piaci részesedései nagy valószínűséggel még efölött is vannak. Ezek a magas piaci részesedések egy már erősen koncentrált piacra engednek következtetni, mely a vevőkre jelentősen hátrányos hatásokat valószínűsít. Ez különösen a két legerősebb beszállító közti szoros versenyre tekintettel érvényes, mely az összefonódás után a vezető vállalat javára csökkenne. A VAI és az SMS a legszorosabb versenytársak. A Danieli messze elmaradva a harmadik helyen következik és nem áll ilyen szoros versenyviszonyban. A többi verseny szétaprózott. A kisebb pályázók a nagy projekteknél a nagy pályázókkal nem tudnak versenyre kelni ill. a velük való együttműködésre vannak utalva vagy egyes piaci résekre specializálódnak.

(98)

A tuskóöntéshez történő mechanikus berendezésgyártás lehetséges piacán a vevők és a versenytársak a VAI-t mind az EGT-ben, mind világszerte egyértelműen piacvezetőnek tekintik. A VAI az EGT-ben és világszerte nagyon valószínűen több, mint 50 %-os piaci részesedésekkel rendelkezik. Az SMS a második helyen következik és a VAI legszorosabb versenytársa. A Danieli messze elmaradva a harmadik helyen áll. A verseny szétaprózott és nem alkalmas a VAI piaci hatalmának korlátozására.

(99)

Ilyen körülmények között […] (1) az acélgyártáshoz történő mechanikus berendezésgyártás és a tuskóöntéshez történő mechanikus berendezésgyártás lehetséges piacain a Siemens uralkodó pozíciójához és ezzel a hatékony verseny érezhető korlátozásához vezetnének.

b.   Villamos fémkohászati berendezésgyártás

A villamos fémkohászati berendezésgyártás piaca (0-2. fokozat, vas/acél), folyamati területek és folyamati lépések szerint lehetséges piacok

Piacszerkezet és piaci részesedések

(100)

A piacvizsgálat azt eredményezte, hogy a Siemenset EGT- és világszerte a vas-/acélszektor számára történő villamos fémkohászati berendezésgyártásban sok piaci résztvevő a legfontosabb beszállítónak tekinti. Ez érvényes a lehetséges összpiacra és a legtöbb részpiacra, a hosszú termékek hengerlésének lehetséges részpiacának kivételével, ahol a Danielit tekintik piacvezetőnek. Ezeken a területeken a VAI-t mint erős versenytársat, többnyire a második helyre teszik, sőt a tuskóöntésben majdnem a Siemenssszel egyforma erősségűnek tekintik. Hangsúlyozni kell azonban, hogy négy további versenytársat tekintenek erős és szavahihető ajánlattevőnek. Itt főként az ABB-ről, az Alstom-ról, az SMS-ről és a Danieliről van szó, néhány területen, különösen világszinten a Toshibáról (ill. TMEIC-GE-ről) és a Sundwig-Andritzről, Ingelectricről und ASI Robiconról.

Piaci részesedések

(101)

A piaci részesedéseket ezen a homogén és differenciált termék- és szolgáltatási területen csak nehéz megállapítani. A Bizottság rendelkezik a Siemens néhány becslésével, melyek részben az eljáráshoz és részben egyértelműen az eljárás kezdete előtt készültek. Vannak olyan becslések is, melyeket a VA Tech az eljárás előtt készített és olyan becslések, melyek a Bizottság kérésére az eljárás során készültek. Ezenkívül az eljárás céljaihoz az SMS is nyújtott be becsléseket a Bizottságnak. Ezek a becslések a piaci részesedésekhez nagy sávszélességet eredményeznek. A Siemens az együttes piaci részesedésekre vonatkozó becsléseiben kevesebb, mint 20 %-ból indul ki, míg a VAI adatai lényegesen magasabban, 40-50 %-os tartományban vannak. A legmagasabb számok néhány folyamati lépés szerinti piachoz az SMS becsléseiben jelennek meg.

(102)

A Bizottság (és az említett versenytársak közül néhány) véleménye szerint e becslések egyike sem számít különösen megbízhatónak.

(103)

A Bizottság elelemzést végzett az említett piac fő részében lévő legfontosabb versenytársak erősségéről, azaz a 2002-2004 években az 1 millió EUR-nál nagyobb összegű rendelésekről. A versenytársakat megkérdezte az összes rendelésről, melyeket a szóban forgó időszakban kaptak és összeszámolta a megfelelő számokat. A megkérdezés eredményeiben a megkérdezett vállalatok viszonylagos nagysága tükröződik vissza. Az eljárás egy későbbi stádiumában a Siemens a folyékony szakaszban működő többi versenytárssal kapcsolatban további egyedi adatokat terjesztett elő. A Bizottság ezeket az adatokat megvizsgálta és figyelembe vette, miután azokat a vevők és/vagy versenytársak megerősítették. A Bizottság véleménye szerint ez a számítás egy használható közelítés a tényleges piaci részesedések felé. A megadott piaci részesedéseket azonban felső határként kell tekinteni, míg a tényleges piaci részesedések nagyon valószínűen alacsonyabbra tehetők.

(104)

Ezek a számok azt mutatják, hogy az összefonódás nagy valószínűség szerint nem fog 35-40 %-nál nagyobb piaci részesedésekhez vezetni. Minden egyes folyamati területen és minden egyes folyamati lépésben legalább négy erős ajánlattevő marad meg a piacon, melyekről feltételezhető, hogy az összefonódott vállalatokra elegendő versenynyomást fognak gyakorolni.

A pályázati felhívások elemzése

(105)

A releváns piacon/a releváns piacokon kínálati piacokról van szó, ahol a piaci részesedések csupán irányértékek. Mérvadó a versenynyomás erőssége, melyet a vállalatok az ajánlati folyamatban egymásra gyakorolnak, ahol a hosszú távú piaci részesedések ennek az erőnek fontos mutatói.

(106)

A Siemens és VAI adatai szerinti pályázati felhívások elemzése azt mutatja, hogy néhány lehetséges részpiacon (tuskóöntés, folyékony szakasz) a Siemens és a VAI legfeljebb szoros versenytársnak tekinthető, de ők maguk ezeken a részpiacokon nem a legszorosabb versenytársak.

A Siemens SMS-ben lévő részesedésének hatásai

(107)

Az SMS-ben lévő részesedését illető kötelezettségvállalások […] (1), melyeket a Siemensnek azért írtak elő, hogy a mechanikus fémkohászati berendezésgyártás területén lévő versennyel kapcsolatos kétségeket megszűntesse, csupán e részesedés alapján […] (1) legalább a villamos fémkohászati berendezésgyártás területén jelentős akadályt hárítanak el a verseny útjából (ez érvényes a villamos fémkohászati berendezésgyártás összes többi piacára).

Az 1. és 2. szintek lehetséges automatizálási piacai

(108)

A piacvizsgálat megerősítette, hogy a versenytársak 1. és 2. szintű szoftvermegoldásai a piaci erő kifejező mutatóinak tekinthetők.

(109)

[…] (1). Azonban ezeken a piacokon is elég számú erős versenytárs marad, mint az SMS, a Danieli, az ABB, az Alstom és a TMEIC-GE. Ezenkívül számos más versenytárs van, akik mindenekelőtt az 1. szinten működnek, ahol a belépési korlátok alacsonyabbak, mint a 2. szinten, vagy a Siemens/VA Techhel fennálló versenyben található piaci réseken. Ezt néhány folyamati lépésben az 1. és 2. szintű szoftvermodulok piaci erősségének elemzése erősíti meg. Az egyes fő versenytársak adatai nem álltak rendelkezésre, azonban el lehetett végezni a legrosszabb eset vizsgálatát, mellyel az erős versenytársak lehetséges piacokon való megmaradása megerősítést nyert.

Villamos fémkohászati berendezésgyártás az alumínium meleghengerléséhez és hideghengerléséhez

(110)

Az alumíniumhengersorok gyártásának lehetséges piacai az acél hengersorokéval összehasonlítva nagyon kicsik. Csupán ezen okból kifolyólag az acélhenger-piacok előbbi elemzése közös acél- és alumíniumhengerpiacok esetén jelentősen nem változna.

(111)

A vevők nagy többsége az összefonódásnak az alumíniumhideg- és meleghengersorokhoz történő villamos berendezésgyártásra gyakorolt hatásait problémamentesnek tartja. Igaz, hogy a Siemenset és a VA Techet gyakran a vezető beszállítók közé sorolják. Azonban más vállalatokat is, mint az ABB, a TMEIC, az Alstom, az ASI Robicon és az IAS, eredményes pályázóként neveztek meg.

(112)

Az alumínium területen lévő belépési korlátok érezhetően alacsonyabbak a mechanikus alumíniumhengersorok beszállítói és olyan vállalatok számára, akik az acél területen már 1. és 2. szintű automatizálást kínálnak. Egy bizonyos mértékű keresleti erő bizonyosan az erősen koncentrált keresleti oldalnak tulajdonítható, mely segíthetné ezekből a csoportokból új pályázók piaci belépését. Ezen összefüggésben mindenekelőtt az SMS-t említik.

A berendezéslogisztika/MES/3. szint IT-megoldásai

(113)

Ezen a viszonylag fiatal és már erősen növekvő piacon a terv nem vet fel versennyel kapcsolatos kétségeket. Nem okoz ezért jelentős különbséget, hogy ezt a kis területet a villamos fémkohászati berendezésgyártás lehetséges összpiacának vizsgálatába bevonják-e.

A villamos fémkohászati berendezésgyártás lehetséges összpiacával kapcsolatos következtetés, az összes korábbi és összes lehetséges részpiac bevonásával.

(114)

Versennyel kapcsolatos problémák a villamos fémkohászati berendezésgyártás összpiacának lehetséges részpiacainak egyikén sincsenek, és ezzel a lehetséges összpiacon sem. A villamos fémkohászati berendezésgyártás egyetlen lehetséges piacán sem merül fel egy uralkodó pozíció megalapozásának vagy megerősítésének vagy a hatékony verseny más érezhető korlátozásának kérdése. A villamos fémkohászati berendezésgyártásnál a lehetséges, nem horizontális hatások további vizsgálatából sem következnek versennyel ellentétes hatások.

c.   Fémkohászati berendezések karbantartása és szolgáltatások

(115)

A Siemens és a VA Tech tevékenységei ezen a piacon is átfedik egymást. A piacvizsgálat azonban a fémkohászati berendezések karbantartása és a szolgáltatások piacán versennyel kapcsolatos problémáknak semmi jelét nem adta. Ehhez a piachoz a belépési küszöbök lényegesen alacsonyabbak, mint a villamos és mechanikus berendezésgyártás piacain. Ezen a területen elegendő számú helyi versenytárs is működik. Ezenkívül a fémkohászati berendezésgyártók vevői képesek ezeket a munkákat saját maguk elvégezni.

(116)

Az összefonódás ezért ezen a piacon nem vezetne egy uralkodó pozíció megalapozásához vagy a hatékony verseny egyéb érezhető korlátozásához.

e.   Villamos ipari berendezésgyártás más ágazatokban

(117)

A tervezett összefonódás a villamos nem fémkohászati ipari berendezésgyártásban a termékpiac definíciójától függetlenül a verseny szempontjából nem vet fel kétségeket.

e.   A villamos fémkohászati berendezésgyártás piacaival valamint a nem fémkohászati ágazatokban lévő villamos ipari berendezések piacaival/piacával kapcsolatos következtetések

(118)

Az ismertetett okokból kifolyólag a bejelentett terv a villamos fémkohászati berendezésgyártás releváns piacain vagy a nem fémkohászati ágazatokban történő ipari berendezésgyártás piacán/piacain nem fog egy uralkodó pozíció megalapozásához vagy megerősödéséhez vagy az egyéb verseny további korlátozásához vezetni.

F.   KISFESZÜLTSÉGŰ KAPCSOLÓBERENDEZÉSEK

(119)

A kisfeszültségű kapcsolóberendezések releváns termékpiaca a beépített szakaszoló-kapcsoló szerint három részpiacra osztható: ACB, MCB és MCCB. Ezenkívül egy további alkotóelemnek, az áramvezetősín-elosztóknak külön piaca van. További alkotóelemek a memóriaprogramozható vezérlések („SPS”) és a fogyasztói leágazások. Az alkotóelemek és az összeszerelt kapcsolóberendezések piacait a korábbi határozatokkal összhangban tagállamok szerint vizsgálták, azonban mivel a javasolt összefonódás az EGT szintjén nem idéz elő versennyel kapcsolatos kétségeket, a kérdés végül is nyitva maradhat.

(120)

Ennek alapján a kisfeszültségű kapcsolóberendezések és néhány alkotórész piacai Ausztriában és más alkotórészeké az EGT-ben és néhány tagállamban a terv által horizontálisan és/vagy vertikálisan érintett piacok lennének. A VA Tech alaplap-gyártó, és a kisfeszültségű kapcsolótáblák összeszereléséhez szükséges alkotórészeket harmadik cégektől szerzi be. A Siemens alaplapokat is és az összes szükséges alkotórészt is gyártja. A kiválasztott piacdefiníciótól függetlenül az együttes piaci részesedés egyik horizontálisan érintett piacon sem haladja meg a [30-40] (1) %-ot, ezenkívül minden érintett piacon erős versenytársak vannak, melyek vagy saját alkotórészeiket gyártják vagy az alkotórészekhez saját, független beszerzési forrásokkal rendelkeznek, így a Siemens számára lehetetlen ezeket a versenytársakat kizárni. Tehát a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem fognak felmerülni versennyel kapcsolatos kétségek.

G.   ÉPÜLETTECHNIKA ÉS BERENDEZÉSMENEDZSMENT

1.   RELEVÁNS TERMÉKPIACOK

G1.   Épülettechnika

(121)

A Siemens és a VA Tech az épülettechnikában is folytat tevékenységet, melyet a Siemens véleménye szerint alkotórész-szintre, rendszer-szintre és berendezés-szintre lehet felosztani. A Siemens szerint ugyan az épületmenedzsmentnek vannak piacai (lásd a G.2 pontot), az egyéb szolgáltatásokat azonban a mindenkori fő piachoz kellene hozzárendelni. Az alkotórészek és rendszerek szintjét alkalmazási terület szerint kellene felosztani. Az alkotórészek szintjén mindenek előtt a villamos épületgépészet, a biztonságtechnika, a vezérléstechnika és a FKSZE (fűtés, klíma, szellőztetés, egészségügyi berendezések) szerint, rendszerszinten biztonsági és vezérléstechnika között kell különbséget tenni. Végül a berendezés-szinten a villamos és mechanikus berendezések telepítését kell különválasztani. A piacvizsgálat eredményei szerint a biztonságtechnikánál legalább a (i) tűzvédelem és a (ii) bejárás-/betörésvédelem területei közt kell különbséget tenni. A további felosztások kérdése e határozatban nyitva maradhat.

(122)

A berendezés-szinten villamos és mechanikus épületberendezések közt lehet különbséget tenni. A piacvizsgálat azt eredményezte, hogy egy mindenért felelős generálvállalkozó a villamos és mechanikus épületberendezések (5) telepítésének külön, e területeket átfogó piacával is megbírkózhatna. A pontos elkülönítés azonban végülis nyitva maradhat.

G2.   Épületmenedzsment

(123)

A piacvizsgálat azt eredményezte, hogy ez a piac műszaki, kereskedői és általános épületmenedzsmentre osztható. A pontos termékpiac-definíció kérdése azonban nyitva maradhat.

2.   FÖLDRAJZI RELEVÁNS PIACOK

G1.   Épülettechnika

(124)

A Siemens véleménye szerint a G. részben említett összes piac (az épülettechnikai alkotórészek kivételével) legalább EGT-kiterjedésű piac. A piacvizsgálat számos jelét mutatta annak, hogy nemzeti piacokról van szó. A térbeli piac definíciójának kérdése azonban nyitva maradhat.

G2.   Épületmenedzsment

(125)

Ugyanez érvényes az épületmenedzsment piacára/piacaira.

3.   A VERSENY ÉRTÉKELÉSE

G1.   Épülettechnika

(126)

Az alkotóelemek szintjén csak vertikális szempontból érintett piacok lehetnek, mert a VA Tech ezeken a piacokon nem folytat tevékenységet.

(127)

A piacvizsgálat nem szolgált elegendő utalással arra, hogy a Siemens az összefonódás után olyan helyzetbe kerülne-e, hogy az osztrák alkotórészpiacokat az alkotórészek szintjén versenytársaitól elszigetelje. Az ezután következő rendszer- és berendezéspiacokon elegendő verseny van. A közvetlenül utána következő rendszerszinten ezenfelül a piaci részesedések összefonódás alapján történő növekedése nagyon csekély. A tulajdonképpeni alkotórészpiacokon a Siemensszel szemben nagy nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok állnak. (többek között az ABB és a Möller ill. a Honeywell, a Johnson Controls és a Sauter).

(128)

A VA Tech saját kijelentései szerint a rendszerszinten nem folytat tevékenységet. E területen forgalmait a berendezések telepítéséhez rendeli hozzá. Az összefonódás horizontális hatásai az egyedi ágazatok Ausztrián kívüli területén jelentéktelenek. Ausztrián belül sincsenek 10 %-nál nagyobb piaci részesedésnövekedéssel rendelkező releváns piacok. Elegendő számú alternatív rendszerszállító és –integrátor van. Az összefonódás vertikális szempontból sem vezetne a hatékony verseny érezhető korlátozásához.

(129)

A berendezések szintjén a VA Tech és a Siemens között csak Ausztriában kerül sor említésre méltó átfedésekre. Legjellegzetesebb a Siemens és a VA Tech műszaki generálvállalkozók lehetséges részpiacán lévő közvetlen versenyhelyzete és mindenkori piaci erőssége. Az összefonódás itt ugyan az ausztriai beszállítók számának csökkenéséhez vezetne, azonban az RWE Solutions, az MCE cégekkel, a holland Imtech-csoporttal (német leányvállalatán keresztül) és az M+W Zander céggel (Németország) Ausztriában a nagyobb műszaki generálvállalkozói szolgáltatásnyújtók továbbra is megmaradnának. A közepes nagyságú villamos berendezéstelepítők, mint pl. a Klenk & Meder, a Landsteiner és a Bostelmann, ezen a piacon konzorciumokon keresztül folytatják tevékenységüket. Ha egyedi esetekben, például nagy projekteknél, vevői szempontból nem lenne elegendő pályázó, a vevők saját bevallásuk szerint nem haboznának a pályázati felhívásokat kisebb tételekre osztani (a teljes műszaki generálrendelés helyett külön rendszerekre/ágazatokra). A vevők ekkor a tervezést és az koordinálást vagy maguk végeznék vagy mérnöki tanácsadó irodát bíznának meg. Ebből nem következne a verseny érezhető korlátozása. Ugyanez érvényes a villamos és mechanikus berendezésgyártás területeire.

G2.   Épületmenedzsment

(130)

A Siemens és a VA Tech legtöbb vevője a piacvizsgálatban azt adta meg, hogy a mindenkori másik fél a versenytárgyalási eljárások és odaítélési tárgyalások során nem a legreményteljesebb versenytárs. Ausztriában, az egyetlen lehetséges érintett piacon, számos nagyobb pályázó van, melyek szolgáltatásai a műszaki épületmenedzsment területén a vevők szempontjából lényegében megfelelnek a VA Tech és a Siemens szolgáltatásainak. Az említett nagyobb versenytársakra főként regionális szinten kisebb vállalatok is fejtenek ki versenynyomást. A terv ezért ezen a területen nem vezetne a hatékony verseny érezhető korlátozásához.

H.   INFRASTRUKTURÁLIS FELSZERELÉSEK ÉS KÖTÉLPÁLYATECHNIKA

H1.   KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTURÁLIS FELSZERELÉSEK

(131)

A közlekedési infrastrukturális felszerelések területén csak Ausztriában van néhány kisebb átfedés a Siemens és a VA Tech között, mégpedig a közvilágításnál, a közlekedési jelzőberendezéseknél, a parkművelő berendezéseknél és a közlekedésellenőrző berendezéseknél. A ténybeli és földrajzi releváns piacok kérdése ezen a területen nyitva maradhat. A vevőknek elegendő alternatíva áll rendelkezésre. Az összefonódás nem vezetne a hatékony verseny érezhető korlátozásához.

H2.   VÍZTISZTÍTÓ BERENDEZÉSEK

(132)

Ugyanez érvényes a víztisztításra.

H3.   KÖTÉLPÁLYALÉTESÍTMÉNYEK ELEKTROMOS BERENDEZÉSEI

(133)

Ugyanez érvényes a kötélpályalétesítmények elektromos felszereléseire.

I.   EGYÉB IT-SZOLGÁLTATÁSOK

(134)

Ugyanez érvényes az egyéb IT-szolgáltatások elektromos felszereléseire.

KÖVETKEZTETÉS

(135)

A tervezet ezzel arra a következtetésre jut, hogy a bejelentett terv egy uralkodó pozíció megalapozása révén különösen a (i) vízerőmű-felszerelések és a (ii) mechanikus fémkohászati berendezésgyártás piacain vezetne a hatékony verseny érezhető korlátozásához.

J.   KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

(136)

Ahhoz, hogy ezeket a (i) vízerőmű-felszerelések és (ii) mechanikus fémkohászati berendezésgyártás piacain lévő, versennyel kapcsolatos kétségeket el lehessen oszlatni, a felek az alábbi kötelezettségvállalásokat tették.

(137)

A vízerőmű-felszerelések területén a VA Tech Hydro, a VA Tech egyik leányvállalatának eladása, mely a vállalat vízerőmű-felszerelések és kombierőmű-felszerelések területén folytatott tevékenységeit fogja össze. Az utóbbi terület nem vetett fel versennyel kapcsolatos kétségeket, de túlnyomó része mind fizikailag, mind pénzügyileg nagymértékben beépül a vízerőmű-üzletágba. A piacteszt megerősítette, hogy a VA Tech Hydro eladása (melynek révén a vízerőműveknél verseny szempontjából meglévő átfedések megszűnnek) ezen a piacon megoldaná a versennyel kapcsolatosan felmerült problémákat.

(138)

A mechanikus fémkohászati berendezésgyártásban a Siemens SMS Demagban, a VA Tech legfontosabb versenytársában, lévő 28 %-os részesedésének eladása, hogy a hatékony verseny érezhető korlátozása megszűnjön. A Siemens 2004. december 31-i hatállyal már élt az eladási opcióval, hogy részét az SMS Demag ellenőrzést gyakorló részvényesének értékesítse. Az eladás végrehajtása azonban a részvények értékeléséről az SMS-sel folytatott jogvita miatt határozatlan időre eltolódik. A Siemens ezért vállalta, hogy a verseny SMS-ben továbbra is megmaradó részesedése […] (1) miatti mindennemű korlátozását és a jövőbeli versenytársa iránti gazdasági érdek mindennemű korlátozását megszűnteti. Eszerint a Siemens képviselőit az SMS részvényeseinek bizottságában és felügyelőbizottságában egy treuhand-megbízott fogja helyettesíteni. A Siemensnek az SMS jövőbeli üzleti ügyeire vonatkozóan semmilyen fontos stratégiai információt nem fognak továbbítani. A treuhand-megbízott a Siemensnek csak azokat az információkat fogja eljuttatni, melyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a Siemens a bírósági tárgyalásokon védekezni tudjon és évi zárlatait el tudja készíteni. Az előbbi információk csak a 2004.12.31-ig terjedő időszakra vonatkoznak, az utóbbi információkat pedig nem a részvényesi megállapodás, hanem a kisebbségi részesedés szerint szokásos jogok alapján fogják közölni. Ezenkívül a visszavásárlásról való lemondás és annak tisztázása révén, hogy a Siemens részesedési értékének megállapítása 2004. december 31-ig megtörténik valamint azon tény révén, hogy a Siemens nem számolhat osztalékokkal, minden kétséget eloszlathat afelől, hogy a Siemens az SMS Demag jövőbeli nyereségeiből továbbra is részesülhessen. Ezzel ez a kötelezettségvállalás a jogvita lezárásáig legmesszebb menően megfelel az SMS Demagban lévő részesedés teljes eladásának. A kötelezettségvállalásnak a mechanikus fémberendezésgyártás területén lefolytatott piaci tesztje pozitív eredménnyel zárult.

(139)

A Bizottság határozatában arra a következtetésre jutott, hogy a felek által előterjesztett kötelezettségvállalások alapján a bejelentett összefonódás a (i) vízerőmű-felszerelések és a (ii) mechanikus fémkohászati berendezésgyártás területén nem fog a felek uralkodó pozíciójához vezetni.

K.   KÖVETKEZTETÉS

(140)

A határozat arra az eredményre jut, hogy a felek által tett kötelezettségvállalások hiánytalan teljesítését feltételezve a tervezett összefonódás a Közös Piacon vagy annak jelentős részében a hatékony versenyt nem fogja korlátozni. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy az összefonódást az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdése és 8. cikkének (2) bekezdése és az EGT-megállapdás 57. cikke szerint a Közös Piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánítja.

III.   TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG

(141)

A Vállalati Összefonódásokat Ellenőrző Tanácsadó Bizottság 2005. június 29-i 133. ülésén egyhangúlag támogatta a Bizottság határozattervezetét, hogy az összefonódást a felek által előterjesztett kötelezettségvállalások alapján meghatározott feltételekkel és kikötésekkel engedélyezi.

(142)

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 19. cikkének (7) bekezdése szerint a Bizottság a határozattal együtt a vállalat üzleti titkainak megőrzésével kapcsolatos jogos érdekeinek figyelembevételével kihirdeti a Tanácsadó Bizottság állásfoglalását. Jelen esetben a Tanácsadó Bizottság állásfoglalása nem tartalmaz üzleti titkokat.


(1)  Teile dieses Textes wurden ausgelassen, um zu gewährleisten, daß keine vertraulichen Informationen bekanntgegeben werden; diese Teile sind durch eckige Klammern und ein Sternchen gekennzeichnet.

(2)  A Voith Siemens az a közös vállalat, mellyel a Siemens a vízerőmű területen működik.

(3)  40 %-os nem ellenőrző részesedés; 60 % 2004. évben eladásra került a Southern States LLC-nek (USA)

(4)  IV/M.1450 – SMS/Mannesmann Demag.

(5)  A felek e területen folytatott tevékenységei túlnyomórészt lakások, irodák, hangversenycsarnokok, múzeumok, kórházak és alagutak építésére terjednek ki.


13.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 353/36


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

2005. október 20.

a Finnország által a Componenta Oyj részére beruházási támogatásként nyújtott állami támogatásról

(az értesítés a C(2005) 3871. számú dokumentummal történt)

(Csak a finn és svéd nyelvű változat hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/900/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felhívta az érintetteket, hogy az említett cikkek alapján tegyék meg észrevételeiket (1),

mivel:

I.   ELJÁRÁS

(1)

A svédországi Metalls Verkstadsklubb vid Componenta Alvesta AB 2004. március 10-én kelt levelében tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy Karkkila városa a Karkkilában található Componenta Oyj-vel olyan üzleti megállapodást kötött, amely gyanúja szerint állami támogatást tartalmaz. A fenti információ alapján a Bizottság felkérte Finnországot az ügy kivizsgálására. Finnország 2004. június 22-én kelt levélben juttatta el a Bizottsághoz a kért adatokat.

(2)

A Bizottság 2004. november 19-én kelt levelében tájékoztatta Finnországot az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdésében szereplő eljárás megkezdéséről a feltételezett támogatással kapcsolatban.

(3)

A Bizottság határozata az eljárás megkezdéséről megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság felkérte az érintetteket az intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik benyújtására.

(4)

A Bizottság nem kapott észrevételt az érintettektől.

II.   A TÁMOGATÁS RÉSZLETES LEÍRÁSA

(5)

A Componenta Oyj (a továbbiakban Componenta) nemzetközi piacon tevékenykedő fémipari vállalat, amelynek székhelye a finnországi Karkkilában van. Finnországban, Hollandiában és Svédországban működnek gyártóüzemei. A vállalat 316 millió eurós 2004. évi forgalmának nagy része Észak- és Közép-Európából származik. A konszern mintegy 2 200 főt foglalkoztat.

(6)

A feltételezett támogatást 2003 decemberében nyújtották a Componenta részére, két intézkedés keretében. Egyrészt a Componenta támogatást kapott azon tranzakció formájában, amellyel Karkkila városa (a továbbiakban Karkkila) megvásárolta a Karkkilan Keskustakiinteistöt Oy nevű ingatlanvállalat (a továbbiakban KK) részvényeinek 50 százalékát. A KK fele-fele arányban Karkkila és a Componenta tulajdonába került. Másrészt Karkkila kamatmentes kölcsönt nyújtott a KK részére, amellyel a KK visszafizette a Componentától 1996-ban kapott, azonos összegű kölcsönt. A tranzakciók teljes összege 2 383 276,50 euro volt (713 092,50 euro a részvényekért és 1 670 184 euro hiteltörlesztés formájában.) (3)

(7)

A részvényekért kifizetett vételár a vállalat becsült nettó értékén alapult (eszközök és források különbözete), amelyet kettővel elosztottak, mivel a Componenta tulajdonában a KK 50 százaléka volt. A KK számított nettó értéke 1 495 918 euro volt, a részvények 50 százalékának értéke ily módon 747 958 euro. A részvények árát kissé alacsonyabban, 713 092,50 euróban állapították meg.

(8)

A Karkkila (vevő) és a Componenta (eladó) között létrejött adásvételi szerződés ezenkívül a következőket tartalmazza:

a.

„Az eladó vállalja, hogy megvalósítja a Componenta Karkkila Oy Karkkila városának területén fekvő termelőüzemeinek az 1. számú mellékletben pontosabban meghatározott bővítési beruházását. A beruházás a becslések szerint 2004-ben 50-70 közvetlen és főállású munkahelyet teremt Karkkilában (2003-ban a Componenta foglalkoztatottjainak száma Karkkilában 130 fő).

b.

Amennyiben az eladó nem kezdi meg 2004-ben az előző pontnak megfelelően a bővítési beruházást, a vevő elállhat a szerződéstől.”

(9)

Az adásvételi szerződés 1. mellékletében a következők szerepelnek: a Componenta egyesíti a konszern két öntödéjének (a svédországi alvestai öntödének és a karkkilai öntödének) tevékenységét; egyesítik a két alacsony hasznosítási fokon működő egységet; elemzéseket kell végezni annak érdekében, hogy döntést lehessen hozni az öntöde helyszínéről és meg lehessen kezdeni a munkaadó és a munkavállalók közötti tárgyalásokat az alvestai vagy a karkkilai öntöde bezárásáról, és feltétlenül szükséges egy új öntöde részletes tervezése és a berendezések átszállítása a másik öntödéből. Ezért egyértelmű, hogy a döntés a gyártóüzem egyik helyszínről a másik helyszínre való áthelyezéséhez kapcsolódott.

(10)

A Componenta 2004. évi éves jelentése szerint a Svédországban található alvestai öntödét 2004 májusában zárták be, és annak termelését és berendezéseit Karkkilába helyezték át. A vállalattól kapott tájékoztatás szerint a gyártás svédországi leállítása és a Finnországban eszközölt beruházásokból adódó költségek összesen 13 millió eurót tettek ki.

(11)

Finnország szerint a Componenta és Karkkila között létrejött megállapodás a piaci feltételeknek megfelelően zajlott és nem tartalmazott támogatást. A hivatalos vizsgálati eljárás megkezdésével kapcsolatban hozott határozatában a Bizottság azonban abbéli kételyeinek adott hangot, hogy a Karkkila és a Componenta közötti megállapodás valóban a piaci feltételek szerint jött-e létre. Megállapította, hogy a piaci értéket meghaladó vételár esetében a Componenta részére nyújtott támogatásról lenne szó. A támogatás mértéke a Karkkila által a Componenta részére fizetett 2,4 millió eurós ár és az esetleges magánbefektető által a részvényekért fizetendő ár közötti különbség lenne.

(12)

A Bizottság szerint az előbbiekben említett adásvételi szerződés feltételei ezenkívül egyértelmű jelei annak, hogy az adásvétel nem piaci feltételek szerint valósult meg, hanem a Componenta által Karkkila területén eszközölt – az alvestai öntöde bezárásával kapcsolatban álló – új beruházások ellentételezésére szolgál.

(13)

A Componenta tulajdonában lévő KK-részvények megvásárlását követően Karkkila döntést hozott a KK bezárásáról és a földterületek városra való átruházásáról.

III.   FINNORSZÁG ÉSZREVÉTELEI

(14)

Mivel a KK egyedüli jelentős tulajdona a földtulajdona volt, Finnország alaposan megvizsgálta, hogyan becsülték fel a KK tulajdonát képező földterületeket a részvényárak meghatározásakor.

a.

A családi ház építésére szolgáló telkek, valamint az emeletes ház és sorház építésére szolgáló telkek értékbecslésekor a város tulajdonában lévő földterületek értékesítési feltételeit alkalmazták. Finnország szerint ez megfelel a piaci árnak, illetve az alatt van. Finnország ezenkívül benyújtotta egy bejegyzett ingatlanközvetítő levelének másolatát, amely megállapítja, hogy a különböző jellegű földterületek négyzetméterenkénti piaci ára kissé magasabb volt, mint a vizsgálat alá vont tranzakció során alkalmazott ár.

b.

A Karkkila központjában fekvő Asemansuo elnevezésű nagyméretű földterületre vonatkozóan Finnország azt állítja, hogy a vételárat a rendezési tervben jóváhagyott korlátozott építési jog alapján számították ki. A négyzetméterár meghatározására vonatkozóan azonban nem nyújtott be adatokat.

c.

Végezetül a park funkciójú területnek szánt földterület 456 000 eurós értéke az ingatlanközvetítő szerint megfelel a piaci értéknek.

(15)

A Bizottság felkérte Finnországot, hogy becsülje fel a KK tulajdonában lévő földterületeknek az adásvételi szerződés idején érvényes piaci értékét. Finnország úgy válaszolt, hogy ez nem szükséges, mivel Karkkila és a Componenta ingatlanközvetítőt kért fel az adásvétel tárgyát képező földterületeknek megfelelő földterületek értékének becslésére, vagyis a piaci értékbecslés már megtörtént.

(16)

Finnország vitatja a Bizottság állítását, hogy az adásvételi szerződés azon feltétele, amely szerint Karkkila kizárólag azzal a feltétellel vásárolja meg a KK részvényeit a Componentától, hogy a Componenta új gyártóüzemekbe ruház be (a svédországi alvestai öntöde Karkkilába való áthelyezésével) annak a jele lenne, hogy az adásvétel nem a piaci feltételek szerint valósult meg. Finnország ezt a feltételt azzal indokolja, hogy a Componenta karkkilai tevékenységének bővülése a város érdekét szolgálja, hiszen az a város bevételeit növeli. Továbbá növeli az ingatlanok iránti keresletet, és ezáltal emeli a KK tulajdonában lévő földterületek értékét. Máskülönben Karkkilának nem lenne „szüksége” az adásvétel megvalósítására.

(17)

A Bizottság kérdésére, hogy a Componenta próbált-e részvényeire másik vevőt találni, Finnország nemleges választ adott, mivel Karkkila a részvények piaci áron való megvételére elővásárlási joggal rendelkezett, amennyiben a Componenta el kívánná adni KK-részvényeit.

(18)

A kölcsönnel kapcsolatban Finnország megerősíti, hogy a Componenta részvényesi kölcsönének Karkkila által a KK részére nyújtott új forrás segítségével történő visszafizetése szerves része volt a Karkkila és a Componenta közötti részvényüzletnek, és hogy a „teljes vételár” a részvényekért fizetett árból és a kölcsön visszafizetéséből állt.

(19)

Ezzel kapcsolatban Finnország azt állítja, hogy a kölcsönt piaci feltételekkel ítélték oda, mivel a Componenta részvényeiért fizetett ár és a kölcsön formájában megkapott teljes összeg, azaz a 2,37 millió euro kevesebb, mint fele a KK piaci értékének. Ezenkívül Finnország azt állítja, hogy a KK pénzügyi helyzete 1996 óta, amikor is a Componenta a KK részére a hitelt nyújtotta, javult.

IV.   A TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

(20)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy a verseny torzításával fenyeget, összeegyeztethetetlen a közös piaccal, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Az Európai Bíróságok esetjoga szerint a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolása megvalósul, amennyiben a támogatásban részesülő vállalat olyan gazdasági tevékenységet folytat, amelynek a tagállamok közötti kereskedelem is részét képezi.

(21)

A Componenta tevékenységeinek részét képezi a tagállamok közötti kereskedelem. Ily módon a vállalatnak nyújtott támogatás az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esik. A regionális és helyi hatóságok által nyújtott gazdasági támogatás az állami források részét képezi (4).

(22)

A hivatalos vizsgálati eljárás megkezdéséről hozott határozatában a Bizottság megállapította, hogy a támogatás mértékét úgy kapjuk meg, ha levonjuk a részvények 2,37 millió eurós árából azt az árat, amelyet magánbefektető hajlandó lenne a részvényekért fizetni.

(23)

A Bizottság megállapítja, hogy a teljes vételár két részből állt. Egyrészt a Componenta a részvényekért 0,7 millió euro készpénzt kapott, másrészt visszafizettek részére 1,67 millió eurót, amelyet hitelként folyósított a KK-nak. A Componenta tehát összesen 2,37 millió eurót kapott a szóban forgó tranzakció során. A két rész külön elbírálás alá esik.

(24)

A Bizottság megállapítja, hogy a Componenta alternatív megoldásként áthelyezhette volna öntödei tevékenységét Karkkilából Alvestába. Ezért érthető, hogy Karkkila számára aggodalomra adott okot a gyártóüzem és vele együtt a munkahelyek elvesztésének lehetősége.

(25)

Igaz lehet továbbá, hogy a földterületek iránti kereslet növekedne, ha a város fő munkaadója tevékenységét bővíti annak szűkítése helyett. Az azonban, hogy a KK-részvények vásárlását és a KK részére nyújtott hitelt szerződésben kapcsolták össze a Componenta befektetési döntésével, valamint hogy a városnak ezenfelül még az is jogában állt, hogy az egész tranzakciót semmissé tegye, ha a Componenta nem végzi el az ígért beruházásokat Karkkilában, azt bizonyítja, hogy a város döntése, mely szerint üzletet köt a Componentával, nem csupán a KK piaci értékén alapult, hanem egyéb tényezők is befolyásolták.

(26)

A piacgazdasági befektető Bíróság által megerősített elve alapján a piacgazdasági befektető a döntéshozatal során a várható nyereséget veszi figyelembe, míg valamennyi társadalmi, területpolitikai és iparág-specifikus szempontot figyelmen kívül hagy. Mivel a Componenta befektetése az új gyártóüzembe a vizsgálat tárgyát képező tranzakció megvalósulásának közvetlen feltétele volt, arra következtethetünk, hogy Karkkila tevékenysége nem felelt meg a piacgazdaságban működő befektető alapelvének. Ha az adóbevételek és a város általános jólétének növekedését elfogadnánk a piacgazdasági befektető által figyelembe vett tényezőként, a város szerepe mint közhivatal és mint a KK kereskedelmi résztulajdonosa egybemosódna.

(27)

A Bizottság ezenkívül azt is megjegyzi, hogy Karkkila képviselőtestülete 2003. szeptember 1-jén tartott közgyűlésén megállapította, hogy a Componentával kötött üzlet közvetlenül kapcsolódik a Componenta karkkilai befektetési döntéséhez, és ha Karkkila megvásárolná a KK részvényeit, a Componenta rendelkezne a karkkilai öntödébe való beruházáshoz szükséges forrásokkal.

(28)

Ezek a tényezők a Bizottságnak azt a későbbiekben kifejtett következtetését támasztják alá, hogy a tranzakció nem piaci feltételek mellett jött létre.

(29)

A KK részvényeiért fizetett ár Karkkila és a Componenta közötti tranzakció részét képezi. A részvényekért fizetett ár tekintetében azt kell megvizsgálni, hogy piaci alapú volt-e.

(30)

Finnország a KK-részvények árát a KK eszközeinek nettó értékével indokolta. A vizsgálat alá vont tranzakcióban azonban nem ingatlan eladásáról volt szó, hanem egy vállalat részvényeinek vásárlásáról. Ilyen befektetés esetében a piacgazdasági befektető a piaci ár becslésének alapjául elsősorban a befektetésből várhatóan származó hozamot alkalmazná. Ennek az az oka, hogy a piacgazdasági befektető a nyereség, azaz a befektetésből várható hozam miatt fektet be. Ezért a piacgazdaságban működő befektető figyelembe vette volna a részvények és a befektetett tőke éves várható hozamát annak mérlegelésére, hogy az egyéb befektetési lehetőségekkel összehasonlítva várható-e a befektetésből tisztességes hozam.

(31)

Az utóbbi néhány év eredményei alapján a KK-ba eszközölt befektetés hozama egyértelműen negatív. A helyzet jövőbeni javulására semmiféle jel nem mutat. Finnország nem mutatta be a KK olyan üzleti tervét, amely alapján a nyereségesség javítását terveznék, és még csak azt sem állította, hogy Karkkila számítana a nyereség és a hozam javulására.

(32)

A negatív eredmények abból származnak, hogy a KK egyértelműen nehézségekkel küzdött, a földterületei iránti kereslet alacsony volt és a földterületeiből befolyt bevétel kismértékű. A vállalat veszteséges volt az elmúlt négy év során, értékesítése rendkívül kevés volt, nem volt képes osztalékot fizetni és bizonytalan pénzügyi helyzetben volt. Ez a súlyos pénzügyi helyzet annak ellenére fennállt továbbá, hogy a vállalat részére kamatmentes hiteleket folyósítottak. Amennyiben a szokásos kamatos hitelekkel finanszírozta volna működését, a helyzet még rosszabb lett volna. A korábbi tapasztalat alapján és mivel a vállalat gazdasági helyzetének javulása nem látszott lehetségesnek, egy piaci befektető a KK részvényeinek megvásárlásával nem számíthatott volna befektetése megtérülésére. Ennek alapján a Bizottság úgy tekinti, hogy a KK részvényeinek értéke nulla volt.

(33)

Ezt a következtetést erősíti meg az is, hogy a KK működését nagyrészt két kamatmentes részvényesi kölcsönnel finanszírozták, amint azt az előbbiekben kifejtettük. Ez azt jelenti, hogy a részvények új tulajdonoshoz való átkerülésével a kamatmentes hiteleknek is át kellett volna kerülniük, amit a piaci befektető nem hagyott volna jóvá, ahogy azt a továbbiakban kifejtjük.

(34)

Ahogyan már az előzőekben megállapítottuk, a döntő tényező a hosszú távon elvárt megtérülés, amely eltérhet az előző évek valóságos hozamától. A piacgazdasági befektető azonban figyelembe venné a korábbi hozamokat is. A hozamelvárás tekintetében döntő tényező, hogy indokolt-e arra számítani, hogy a KK elegendő bevételhez jut telkek eladásával és bérbeadásával. Ez kapcsolódik az ingatlan teljes értekének meghatározásához, ahogy azt a továbbiakban megvitatjuk.

(35)

Finnország kifejtette, hogy a részvények értékbecslésének alapjául a KK tulajdonában lévő földterületek értékét vették. Valóban, a piaci befektető a vagyontárgy nettó értékét is figyelembe veszi döntéshozatalkor. A részvények értékének becslésére vonatkozó, Finnország részéről megfogalmazott indokokat röviden az alábbi táblázatban mutatjuk be:

1. táblázat –

A KK értéke Finnország szerint:

A földterület fajtája

Érték Finnország szerint (euro)

Családi ház építésére szolgáló telkek

1 031 565

Sor- és emeletes ház építésére szolgáló telkek

1 136 849

„Asemansuo”

2 358 158

Parkok és közterületek

491 738

Egyéb területek (Haapala)

49 678

A földterületek teljes értéke

5 067 988

A KK könyv szerint saját tőkéje

- 231 595

A KK forrásai

-3 340 475

A KK nettó értéke

1 495 918

A KK nettó értékének 50 %-a

747 959

A város által kifizetett ár

713 092

Támogatás

0

(36)

Az állami hatóságok telekingatlan és építmény értékesítéséhez nyújtott állami támogatási elemekről szóló bizottsági közlemény  (5) szempontjait nem lehet közvetlenül alkalmazni, mivel a tranzakció tárgyát nem egyes ingatlanok, hanem a vállalat részvényei képezik. A közlemény azonban analóg módon alkalmazható ebben az esetben, mivel a Bizottság közleménye, amelynek célja annak biztosítása, hogy a közigazgatási és a magántulajdonú vállalatok közötti földvásárlási tranzakciók ne tartalmazzanak támogatást, az állami/önkormányzati vállalatok által végzett földterület-eladásra és -vételre egyaránt vonatkozik, és mert Finnország azt állítja ebben az esetben, hogy a részvények értékbecslése a földterületek értékén alapul. A közlemény szerint abban az esetben, ha az értékesítés feltételhez nem kötött pályázati eljárás nélkül zajlik, egy vagy több független értékbecslőnek független értékbecslést kell végeznie az értékesítés előtt a piaci érték általánosan elfogadott piaci számadatok és értékbecslési normák alapján történő megállapítása céljából.

(37)

A Bizottság megállapítja, hogy a földterületek értékét nem feltételekhez nem kötött pályázati eljárás alapján állapították meg. Ezért független értékbecslőnek kellett volna értékbecslést végeznie. A kérdés az, hogy a Finnország által végzett értékbecslés megfelel-e ilyen független értékbecslésnek? A Bizottság először is megállapítja, hogy az ingatlanközvetítő Finnország által benyújtott rövid nyilatkozatában nem szerepel egyértelműen, hogy az a KK tulajdonában lévő földterületek értékbecslésére vonatkozik. Ennek a nyilatkozatnak a jelentőségét a továbbiakban részletesebben taglaljuk.

(38)

A Bizottság megállapítja, hogy a KK tulajdonában lévő földterületeket különböző módon becsülték fel a földterület fajtájától függően (családi ház építésére szolgáló telkek, sor- és emeletes ház építésére szolgáló telkek, az asemansuói terület, valamint parkok és közterületek). Ezeket a különböző földterületfajtákat külön elemezzük.

(39)

A családi ház építésére szolgáló telkek értékbecslése a Karkkila által alkalmazott hivatalos négyzetméteráron alapul, amely a családi ház építésére szolgáló telkek esetében 10,19 euro/m2 volt. A Bizottság megállapítja, hogy ez kiskereskedelmi ár volt, vagyis az az ár, amelyen a város a telkeket az egyéni vásárlóknak értékesítette. Finnország benyújtott továbbá egy ingatlanszakértői nyilatkozatot a különböző karkkilai földterületek négyzetméterárairól (a végfelhasználó által fizetendő árak, tehát ebben az esetben egyúttal kiskereskedelmi árak). A szakértő megállapítja, hogy az ilyen telkek négyzetméterára Karkkilában 9,43 eurótól 14,76 euróig terjedt 2003-ban, és hogy a Karkkila által alkalmazott ár közel áll a telkek piaci értékéhez, ennek mindennemű pontosabb meghatározása nélkül.

(40)

A Bizottság mindazonáltal megállapítja, hogy a KK tulajdonában lévő, családi ház építésére szolgáló telkek értékéről nem készült tényleges külső értékbecslés. A telkek nagykereskedelmi árát sem becsülték fel. A Bizottság véleménye szerint egyértelmű, hogy a telkek értéke kiskereskedelmi forgalomban lényegesen magasabb, mint nagy földterület értékesítése esetén (mint ebben az esetben, amikor a KK például 80 családi ház építésére szolgáló telek tulajdonosa volt), amelyet a vevő nem maga készül felhasználni, hanem továbbértékesítésre szánja.

(41)

Ezért az olyan értékbecslés, amelynek során bizonyos fajtájú föld felbecsült kiskereskedelmi értékét egyszerűen megszorozzák a KK tulajdonában lévő földterületek teljes mennyiségével, két hibát tartalmaz. Először is a kérdéses egyes földterületeket nem becsülik fel, másodszor az értékbecslés nem mutatja meg, mit hajlandó fizetni az egész földterületet egyben megvásárló piaci befektető az üzletkötés pillanatában, különös tekintettel az efféle telkek piacának korlátozott voltára.

(42)

A sor- és emeletes ház építésére szolgáló telkek tekintetében, amelyek értékét 1 136 849 euróban határozták meg, Finnország az ingatlanszakértő által végzett értékbecslésre hivatkozik. A Bizottság megállapítja, hogy az ingatlanszakértő értékbecslése szerint a sorház építésére szolgáló telkek értéke 70-80 euro/négyzetméter szintenként, az emeletes ház építésére szolgáló telkek értéke 60-75 euro/négyzetméter szintenként. A Finnország által alkalmazott érték a sorház építésére szolgáló telkek esetében 74,02 euro/négyzetméter volt szintenként, az emeletes ház építésére szolgáló telkek esetében 79,56 euro/négyzetméter szintenként. Ezek a számadatok ily módon az ingatlanszakértő által becsült értékek között állnak, illetve kevéssel meghaladják azokat. A szakértő hangsúlyozza továbbá, hogy az utóbbi években csak néhány hasonló tranzakció jött létre, és hogy a kereslet továbbra is alacsony.

(43)

A Bizottság megállapítja, hogy az ilyen célokra használt telkek tekintetében a szakértő minden bizonnyal a kiskereskedelmi árat alkalmazza, nem pedig a nagykereskedelmi árat, amelyet piaci befektető fizetne a teljes földterület egyszerre történő megvásárlásakor. Mivel a szakértő hangsúlyozza az ilyen típusú földterület iránti kereslet továbbra is alacsony voltát, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ilyen típusú földterület nagykereskedelmi piaci árát is egyértelműen felülárazva becsülték meg az üzletkötéskor.

(44)

A város központjában lévő földterület (Asemansuo) becsült piaci értékének meghatározási módja nem ismeretes. A kérdéses földterület a KK földtulajdona becsült értékének (2 358 158 euro) mintegy felét teszi ki. Finnország a beépíthető négyzetméterenkénti értékét (79,56 euro) alkalmazza és megszorozza ezt az értéket az építési joggal rendelkező terület nagyságával (29 640 m2. A Finnország által említett ingatlanközvetítő azonban ennek a földterületnek az értékét 50 euróban állapította meg beépíthető négyzetméterenként, ez esetben 1 480 200 euro teljes értéket kapunk. E becslések között 877 958 euro a különbség. Mivel nagyméretű egybefüggő földterületről van szó, feltételezhető, hogy az ingatlanszakértő Asemansuóra vonatkozó becslése kiskereskedelmi ár volt, és a Bizottság ezért az ingatlanszakértő által alkalmazott értéket hitelesnek tekinti. Finnország semmiféle magyarázatot nem adott a szakértői nyilatkozatban szereplő értéktől való nagyarányú eltérésre.

(45)

A Bizottság megkérdőjelezi, hogy a parknak és közterületi felhasználásra szánt, 491 738 euróra értékelt területnek tulajdonítható-e bármilyen érték, hiszen azért a földterületért, amelyet nem lehet nyereséggel kihasználni és nem érhető el általa nyereség, piaci befektető nem lenne hajlandó jelentős összeget fizetni.

(46)

A fentiekben részletezett tényezők alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a KK tulajdonában lévő földterületeket nem becsülték fel helyesen, azok értékbecslése során nem tartották be az állami hatóságok telekingatlan és építmény értékesítéséhez nyújtott támogatási elemekről szóló bizottsági közlemény szerinti értékbecslési elveket.

(47)

Kizárólag az Asemansuo területének túlértékelése következtében a KK tulajdonában lévő földterületek teljes értéke és ily módon a vállalat eszközérték alapján számított értéke 876 158 euróval csökken 619 760 euróra.

(48)

Ezenkívül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a családi ház, sor- és emeletes ház építésére szolgáló telkek, valamint a közterületek és parkosított területek értékét sokkal magasabbra becsülték, mivel az értékbecslés a fent említett két hibára alapult, más szóval arra, hogy a kérdéses egyes földterületek értékét nem becsülték fel, és arra, hogy az érték nem felelt meg annak az árnak, amelyet a teljes földterületet egyszerre értékesítő piaci befektető kapna érte az üzletkötés idején. Finnország szerint a földterületek teljes értéke 2 660 152 euro volt. A Bizottság szerint a földterületeket több mint 619 760 euróval túlértékelték. Ez az érték lenne a KK fennmaradó nettó értéke Finnország számítása szerint az Asemansuo földterület túlértékelt értékének korrigálása után. Következésképpen, még ha a részvények értékét ily módon is számítjuk, a Karkkila által a KK-részvényekért fizetett ár teljes egészében támogatás volt a Componenta részére.

2. táblázat –

A Bizottság becslése a KK-részvények árához kapcsolódó támogatásról

 

Euro

A KK nettó értéke Finnország szerint

1 495 918

Levonás az ingatlanszakértő Asemansuóra vonatkozó értékbecslése alapján

876 158

A KK becsült nettó értéke a fenti kiigazítás után

619 760

Egyéb földterületek túlértékelése a Bizottság szerint

Legalább 619 760

A KK nettó értéke az eszközérték alapján

0

(49)

Mivel a KK részvényeit megvásárló befektető nem várhatott nyereséget tőkebefektetése után, és mivel a földterületeket túlértékelték, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a KK részvényeinek nettó értéke nulla euro volt. Ezenkívül a Componenta nem is próbált KK-részvényeire másik vevőt találni, ami szintén arra utal, hogy Karkkila a piaci árnál magasabb összeget fizetett, mivel legalább a kísérlet arra, hogy a részvényekre másik vevőt találjanak, lehetőséget teremtett volna azok piaci értékének meghatározására.

(50)

A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy a KK mint vállalat, és az általa tulajdonolt földterületek értékének meghatározása alapján a KK részvényei értéktelenek voltak a részvények tulajdonjoga átruházásának időpontjában, és hogy ezért a Karkkila által a KK részvényeiért kifizetett ár (713 092 euro) teljes egészében a Componentának nyújtott támogatás.

(51)

Amennyiben azonban Finnország fel tud mutatni bizonyítékokat arra, hogy a földterületek fentiekben leírt túlértékelése 617 760 euro alatt van, a részvénytranzakcióban foglalt támogatást annak megfelelően lehetne csökkenteni. Az ilyen bizonyítékoknak független értékbecslő által végzett pontos értékbecslésen kell alapulniuk. Az értékbecslőnek jó hírnévvel rendelkező személynek kell lennie, aki megfelelő képzettséggel, vagy egyetemi, illetve annak megfelelő végzettséggel, valamint elegendő tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik a kérdéses típusú földterületek és épületek értékbecslésében a szóban forgó területen. Az értékbecslés során ki kell mutatni a KK tulajdonában lévő földterületek nagykereskedelmi értékét az üzletkötés idején, azaz azt, hogy mennyit kaphatott volna a KK, ha az egész földterületét piaci feltételekkel értékesítette volna a kérdéses időpontban.

(52)

A Karkkila és a Componenta közötti tranzakció egyik részeseként Karkkila 1,67 millió euro kamatmentes kölcsönt nyújtott a KK részére, amellyel a KK azonnal visszafizette azt a kölcsönt, amelyet a Componenta nyújtott neki 1996-ban. A KK részére 1996-ban két azonos mértékű kölcsönt nyújtottak azonos feltételekkel, az egyiket Karkkila, a másikat a Componenta. A kölcsönöket azért nyújtották, mert a KK a kérdéses időpontban nem volt képes eleget tenni a magánhitelezőivel szemben fennálló kötelezettségeinek. A kérdéses kölcsönök együttes értéke 3,34 millió euro volt.

(53)

Finnország azt állítja, hogy a KK pénzügyi helyzete jó volt 2003-ban. Többek között utal a KK 2003. évi éves jelentésében szereplő lábjegyzetre, amelyben az szerepel, hogy a KK tulajdonában lévő földterületek akkori becsült értéke 5 052 459 euro volt, azaz 1 971 845 euróval több, mint a földterületek könyv szerinti értéke. Ahogy az előző pontban megállapítottuk, a Bizottság értékelése szerint azonban a KK földterületei nem értek ennyit.

(54)

A KK 2001–2003. évi éves jelentéseiben az alábbi kulcsszámok szerepelnek:

(Összegek euróban)

Értékesítési bevétel

Eredmény

Készpénzállomány (az év végén)

Saját tőke (az év végén)

2000

19 883

-14 817

94 147

- 207 052

2001

25 127

-16 180

65 576

- 223 233

2002

50 015

-1 879

53 425

- 225 113

2003

48 044

-6 481

28 256

- 231 595

(55)

A fenti táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy a földterületek iránti kereslet rendkívül alacsony volt a szóban forgó négy év során. Megállapítható az is, hogy a vállalat igen csekély bevételre tesz szert földterületeiből értékesítés vagy bérleti díj formájában. Az is jól látszik továbbá, hogy a vállalat készpénzállománya fogyóban volt és a folyamatos negatív saját tőkeállomány szokatlan mérleghelyzetet eredményezett. Ezenkívül megállapíthatjuk, hogy a vállalat fő finanszírozása (Karkkila városa és a Componenta kölcsönei, amelyeknek együttes összege 3,34 millió euro) kamatmentes kölcsönökkel történt. Amennyiben a kölcsönökhöz a szokásos kamat is járult volna, a vállalat gazdasági helyzete sokkal rosszabb lett volna.

(56)

Ezen adatok alapján a Bizottság nem ért egyet Finnország azon kijelentésével, hogy a KK gazdasági helyzete jó volt.

(57)

Meg kell vizsgálni, hogy a KK képes lett volna-e visszafizetni a kölcsönt a Componentának Karkkila intézkedése nélkül.

(58)

A Bizottság először is megállapítja, hogy a KK megmentése céljából 1996-ban két azonos mértékű kamatmentes kölcsönt kapott, az egyiket a Componenta, a másikat Karkkila városa nyújtotta. Ezek a kölcsönök egyértelműen előnyt jelentettek a KK számára. Az ilyen kölcsönt nyújtó piaci befektető megkövetelte volna, hogy a kölcsönöket mindkét kölcsönfolyósítónak azonos mértékű részletekben térítsék vissza. Ezért a kölcsönöket ugyanabban az arányban kellett volna visszafizetni (részben vagy egészben) mindkét kölcsönfolyósító részére (Componenta és Karkkila városa), annak érdekében, hogy egyikük se kerülhessen előnyös helyzetbe.

(59)

Mivel a vizsgált tranzakció során a Componentának teljes egészében visszafizették az általa nyújtott kölcsönt, meg kell vizsgálni, hogy a KK a szokásos piaci helyzetben képes lett volna-e a Componenta kölcsöne mellett visszafizetni a Karkkila városa által nyújtott kölcsönt is. Ily módon meg lehet bizonyosodni arról, hogy a Componenta nem került előnyös helyzetbe. Az tehát a kérdés, hogy a KK képes lett volna-e a piacon 3,34 millió eurónyi forráshoz jutni, hogy visszafizethesse a két részvényesi kölcsönt.

(60)

Amennyiben a KK-t nem kamatmentes kölcsönökkel finanszírozták volna, hanem meg kellett volna fizetnie a piaci kamatot a 3,34 millió eurós kölcsön után, éves kamatfizetési kötelezettsége legalább 265 000 eurót tett volna ki. Ez a számítás a Bizottság 2003. évi referencia-kamatlábán alapul, amelyhez – a Bizottság nehéz helyzetben lévő cégek esetében alkalmazott gyakorlatának megfelelően – 4 százalékpontot adtak hozzá (3,95 % + 4 %=7,59 % × 3,4 millió).

(61)

A vállalat utóbbi években elért eredményét és pénztári helyzetét figyelembe véve a KK-nak gyors ütemben növelnie kellett volna éves bevételeit annak érdekében, hogy fizethesse egy ilyen összegű kamatos kölcsön kamatait. Mivel a földterületek után semekkora vagy csak csekély mértékű bérletdíj-bevétel folyt be, a KK csakis a telkek értékesítésének gyors növelésével tudta volna fizetni a kölcsön kamatait.

(62)

Mivel az ingatlanszakértő szerint a KK tulajdonában lévő telkek legnagyobb része (sor- és emeletes ház építésére szolgáló telkek) iránti kereslet alacsony volt és az asemansuói terület nem volt felhasználható állapotban, nem tűnik valószínűnek, hogy a KK hirtelen érzékelhető módon növelni tudta volna éves bevételeit.

(63)

Még fontosabb, hogy az ilyen, a kölcsönök kamatának fizetését szolgáló földterület-értékesítés azt jelentené, hogy a vállalat lemondana legfontosabb eszközéről pusztán a kamatok fizetése érdekében. Ez azt jelentené, hogy amennyiben a KK kénytelen lenne évente legalább 300 000 euro értékű földet értékesíteni a kamatok fizetése és bizonyos minimális igazgatási költségek fedezése céljából, akkor tíz év múlva gyakorlatilag nem maradna tulajdona, ám továbbra is fennállna a 3,34 millió eurós tőketartozása.

(64)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy egyszerű számítás alapján is egyértelmű, hogy a KK nem lett volna képes két kamatmentes kölcsönét piaci kamattal terhelt kölcsönnel kiváltani. A KK pénzügyi helyzete miatt még az sem valószínű, hogy kisebb piaci kölcsönhöz juthatna, amellyel a kamatmentes kölcsönök egy részét vissza tudná fizetni.

(65)

A Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az intézkedés, amelynek során a KK Karkkilától 1,67 millió eurós kamatmentes kölcsönt kapott, amelyet azonnal a Componentától kapott kölcsön visszafizetésére használt fel, nem felelt meg a piaci befektető alapelvének, és állami támogatást jelent a Componenta részére.

(66)

A Finnország által szolgáltatott adatok alapján a támogatás mértéke a vizsgált tranzakcióban a Componenta részére kifizetett teljes összeg. Ez a KK részvényeiért fizetett árból (713 092,50 euro) és a KK részére nyújtott kölcsönből (1 670 184 euro) áll, amellyel vissza tudja fizetni a Componenta által nyújtott kölcsönt. A támogatás teljes összege ezért 2 383 276,50 euro. Amennyiben Finnország mégis bizonyítékot tud bemutatni arról, hogy a földterületek fentiekben leírt módszerrel történt túlértékelése 617 760 euro alatt van, a részvénytranzakcióba foglalt támogatás (713 092,50 euro) mértéke annak megfelelően csökkenthető.

(67)

A Bizottság megállapítja, hogy megerősítést nyert az arra vonatkozó kételye, hogy a Karkkila és a Componenta közötti üzletkötés piaci feltételekkel jött létre, valamint hogy a Componenta 2 383 276,50 euro mértékű támogatásban részesült.

(68)

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy ez az állami támogatás jogszerűtlen, mivel nem jelentették be a Bizottságnak.

(69)

A Bizottság ezenkívül megállapítja, hogy a Componenta tevékenysége érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, valamint hogy a regionális és helyi hatóságok által nyújtott pénzügyi támogatás állami forrásnak minősül (6).

(70)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a támogatás, amelynek meglétét a fentiekben megállapítottuk, a Szerződés 87. cikke 1. bekezdésében szereplő tilalom hatálya alá tartozik, mivel azt állami forrásból nyújtották, a verseny torzításával fenyeget egy bizonyos vállalkozás (Componenta) előnyben részesítése révén és érinti a tagországok közötti kereskedelmet.

(71)

A támogatás csak akkor tekinthető összeegyeztethetőnek, ha a Szerződés 87. cikkében meghatározott kivételek valamelyike vonatkozik rá. Mivel a támogatás célja új befektetés finanszírozása volt Karkkilában, a Bizottság megvizsgálta, kaphatott volna-e a Componenta regionális beruházási támogatást. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez két okból nem lett volna lehetséges.

(72)

Először is Karkkila Finnország támogatási térképén a 2000-2006. évekre jóváhagyott támogatott területeken kívül esik. Másodszor az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (7) I. mellékletében meghatározott feltételek alapján a Componenta nem minősül kis- vagy középvállalkozásnak. A Componenta forgalma 2003-ban 178 millió euro volt, míg a kis- és középvállalkozások definíció szerinti forgalma legfeljebb 40 millió euro lehet. Emellett a vállalat alkalmazottainak száma 2003-ban átlagosan 1595 fő volt, míg a kis- és középvállalkozások értékelési kritériumai szerinti maximális létszám 250 alkalmazott.

(73)

A Bizottság továbbá arra a következtetésre jut, hogy a támogatás nem tekinthető összeegyeztethetőnek a Szerződés semmilyen más, és különösen a 87. cikkében szereplő kivétele alapján. Ezért a jogszerűtlenül nyújtott támogatás nem egyeztethető össze a közös piaccal és azt kamatokkal együtt vissza kell téríteni.

V.   KÖVETKEZTETÉS

(74)

A Bizottság megállapítja, hogy Finnország összesen 2 838 276,50 euro összegű támogatást folyósított jogszerűtlenül, megszegve a Szerződés 88. cikke (3) bekezdését. A finnországi Karkkila városa két részben nyújtott jogszerűtlen támogatást a Componenta Oyj részére.

(75)

Az első rész 713 092,50 eurót tesz ki, amelyet a Componenta Oyj részére az általa a Karkkilan Keskuskiinteistöt Oy-ben tulajdonolt részvényekért fizetett, a piaci árat meghaladó ár. Ezt az összeget csökkenteni lehet a KK becsült elméleti értékével, amennyiben Finnország bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a fent leírt földterületek túlértékelése 619 760 euro alatt van.

(76)

A másik rész 1 670 184 euro, amelyet a Componenta Oyj kapott a Karkkilan Keskuskiinteistöt Oy részére nyújtott kamatmentes kölcsön révén, amelynek felhasználásával visszafizették az azonos nagyságú kölcsönt a Componenta Oy-nek.

(77)

A támogatás nem összeegyeztethető a közös piaccal, és ezért azt kamataival együtt vissza kell fizettetni a támogatás kedvezményezettjével, a Componenta Oyj-vel

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2 383 276,50 euro összegű állami támogatás, amelyet Finnország nyújtott a Componenta Oyj részére a Karkkilan Keskuskiinteistöt Oy részvényeiért Karkkila városa által kifizetett 713 092,50 euro formájában, valamint a Karkkila városa által a Karkkilan Keskuskiinteistöt Oy részére nyújtott 1 670 184 euro összegű kamatmentes kölcsön formájában, amellyel a Karkkilan Keskuskiinteistöt Oy visszafizette azonos nagyságú kölcsönét a Componenta Oyj részére, nem összeegyeztethető a közös piaccal.

Ezt a 713 092,50 eurós támogatási összeget csökkenteni lehet, amennyiben Finnország bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy a földterületek fent leírt túlértékelése 619 760 euro alatt van. Ebben az esetben a támogatás mértéke csökken a Karkkilan Keskuskiinteistöt Oy Karkkila városa által megvásárolt részvényeinek bizonyított értékével.

2. cikk

1.   Finnország minden szükséges intézkedést meghoz annak érdekében, hogy az 1. cikkben említett, jogszerűtlenül nyújtott támogatást visszatéríttesse a támogatás kedvezményezettjével, a Componenta Oyj-vel.

2.   A támogatást haladéktalanul vissza kell szerezni a nemzeti jogban rögzített eljárásnak megfelelően, amennyiben annak során lehetőség van a határozat azonnali és hatékony végrehajtására.

3.   A visszatérítendő támogatás után kamatot kell fizetni attól a naptól kezdve, amelyen a támogatást a kedvezményezett rendelkezésére bocsátották annak tényleges visszaszerzéséig.

4.   A kamatot a 794/2004/EK bizottsági rendelet (8) V. fejezetének rendelkezései szerint kell kiszámolni.

3. cikk

1.   Finnország e határozat kihirdetésétől számított két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot az 1. cikkben szereplő támogatás visszaszerzésével kapcsolatban már megvalósult és tervezett intézkedésekről. Ezeket az adatokat az e határozat I. mellékletében található formanyomtatvány felhasználásával nyújtja be.

2.   2. Finnország e határozat kihirdetésétől számított két hónapon belül azokat a dokumentumokat is benyújtja, amelyekből kiderül, hogy a támogatás visszaszerzése a Componenta Oyj-től megkezdődött.

4. cikk

E határozat címzettje a Finn Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2005. október 20-án

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja


(1)  HL C 49., 2005.02.25, 11. o.

(2)  Ld. 1. lábjegyzet

(3)  A továbbiakban az összegek gyakorlati okokból kerekítve szerepelnek.

(4)  248/84. sz. ügy, Németország kontra Bizottság, EBHT 1987., 4013. o., 17. pont.

(5)  HL C 209., 1997.7.10., 3. o.

(6)  248/84. számú ügy, Németország kontra Bizottság, EBHT, 1987, 4013. o., 17. pont.

(7)  HL L 10., 2001.1.13. 33. o., a legutóbb a 364/2004/EK rendelettel (HL L 63., 2004.2.28., 22. o.) módosított rendelet

(8)  HL L 140., 2004.4.30. 1. o.


MELLÉKLET

A 2006//EK bizottsági határozat végrehajtására vonatkozó adatok

1.   A visszaszerzendő összeg kiszámítása

1.1.

Kérjük, adja meg az alábbi adatokat a kedvezményezett részére jogszerűtlenül nyújtott állami támogatás összegéről:

Kifizetés dátuma (1)

Támogatás összege (2)

Pénznem

A támogatás kedvezményezettje

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megjegyzések:

1.2.

Kérjük, fejtse ki részletesen, hogyan számítják ki a visszafizetendő támogatás után járó kamatokat.

2.   A támogatás visszafizetése érdekében tervezett, illetve már megvalósult intézkedések

2.1.

Kérjük, írja le részletesen, milyen intézkedéseket hoztak, és milyen intézkedéseket terveznek a támogatás azonnali és hatékony visszatérítése érdekében. Milyen egyéb alternatív intézkedések állnak rendelkezésre a nemzeti jogszabályok alapján a támogatás visszatérítésére? Szükség esetén adja meg az intézkedések jogalapját is.

2.2.

A támogatás visszatérítésének határideje

3.   Már visszatérített összegek

3.1.

Kérjük, adja meg a kedvezményezett által már visszatérített támogatási összegekkel kapcsolatban az alábbi adatokat:

Dátum (3)

Visszatérített támogatási összeg

Pénznem

A támogatás kedvezményezettje

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.2.

Kérjük, csatolja a 3.1. pontban található táblázatban szereplő támogatási összegek visszafizetését igazoló dokumentumokat.


(1)  

(°)

Dátum(ok), amely(ek)en a támogatást (annak részleteit) a kedvezményezett rendelkezésére bocsátották (amennyiben az intézkedés több támogatási folyósításból és visszafizetésből áll, szerepeltesse az adatokat külön sorokban)

(2)  A kedvezményezett rendelkezésére bocsátott támogatási összeg (bruttó támogatási egyenértékként megadva).

Megjegyzések:

(3)  

(°)

A támogatás visszafizetésének napja(i).


13.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 353/45


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. október 20.)

az EK-Szerződés 81. cikke (1) bekezdése szerinti eljárásról

(COMP/C38.281/B0.2 – Nyersdohány Olaszország ügy)

(az értesítés a C(2005) 4012. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol és az olasz nyelvű szöveg hiteles)

(2006/901/EK)

A HATÁROZAT ÖSSZEFOGLALÁSA

1.   Bevezetés

A Bizottság 2005. október 20-án az EK-Szerződés 81. cikke szerinti eljárással kapcsolatban határozatot (a továbbiakban: a határozat) fogadott el. A Bizottság az 1/2003/EK rendelet 30. cikkének rendelkezései alapján ezúton közzéteszi a felek nevét, a határozat lényegét és a kiszabott büntetéseket, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkaiknak védelmére vonatkozó jogos érdekét. A határozat teljes szövegének nem bizalmas változata az ügy hiteles nyelvein és a Bizottság munkanyelvein megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján: http://europa.eu.int/comm/competition/index_en.html.

Négy jelentős olasz nyersdohány feldolgozó cég, név szerint a Deltafina, a Dimon (jelenlegi elnevezése szerint Mindo), a Transcatab és a Romana Tabacchi (a továbbiakban együttesen: a feldolgozók) 1995-től 2002 elejéig megállapodásokat kötött és/vagy összehangolt magatartást folytatott az olaszországi nyersdohány felvásárlására vonatkozó kereskedelmi feltételek meghatározása céljából (mind a termelőktől való közvetlen beszerzésre, mind a köztes levelesdohány-kereskedőktől való vásárlásra vonatkozóan), beleértve az árrögzítést és a piac felosztását.

A határozat kettős jogsértést állapít meg, amely legalább 1999 elejétől 2001 végéig tartott és abból állt, hogy az olasz dohányfeldolgozók szakmai testülete (Associazione Professionale Trasformatori Tabacchi Italiani, a továbbiakban: APTI) a tagjai nevében megállapított szerződéses árak rögzítéséről szakmaközi megállapodásokat kötött az olasz nyersdohánytermelők szervezeteinek szövetségével (Unione Italiana Tabacco, a továbbiakban UNITAB), és az UNITAB a tagjai nevében megállapított szerződéses árakról ugyanilyen megállapodásokat kötött az APTI-val.

2.   Az ügy eredete és az eljárás

A Bizottság bizonyos információkat szerzett az ágazat egészére kiterjedő, a dohány fajtája ill. minősége alapján meghatározott ársávokról szóló megállapodásokról, és 2002. január 15-én a feldolgozók és a termelők kereskedelmi szövetségeitől (APTI és UNITAB) tájékoztatást kért, akik 2002. február 12-én válaszoltak.

2002. február 19-én a Bizottsághoz engedékenységi kérelem érkezett a Deltafina S.p.A.-tól (a Deltafina egy jelentős olasz feldolgozó) az akkoriban újonnan elfogadott, a kartellek esetében a bírság kiszabásának mellőzéséről és a bírság összegének csökkentéséről szóló bizottsági közlemény (a továbbiakban: a közlemény) alapján. A Bizottság 2002. március 6-án a közlemény 15. pontja értelmében feltételes mentességet adott a Deltafina-nak.

2002. április 4-én és 10-én a Bizottsághoz további két engedékenységi kérelem érkezett a Dimon S.r.l.-től (a továbbiakban: Dimon) és a Transcatab-tól (a továbbiakban: Transcatab).

A Bizottság 2002. április 18-án és 19-én vizsgálatokat folytatott a Dimon, a Transcatab Trestina Azienda Tabacchi S.p.A. (a továbbiakban: Trestina) valamint a Romana Tabacchi s.r.l. (továbbiakban: Romana Tabacchi) telephelyén.

A Bizottság tájékoztatta a Dimon-t és a Transcatab-ot azon szándékáról, miszerint az eljárás végén, 2002. október 8-án (30 %-tól 50 %-ig illetve 20 %-tól 30 %-ig terjedő) levonásokat alkalmaz.

A Bizottság 2004. február 25-én az ügyben eljárást indított, és kifogási nyilatkozatot fogadott el, a címzettek pedig lehetőséget kaptak, hogy arra írásban vagy a 2004. június 22-én megtartott szóbeli meghallgatáson válaszoljanak.

A 2004. február 25-i kifogási nyilatkozat kiegészítését (a továbbiakban: a kiegészítés) 2004. december 21-én fogadták el. 2005. március 1-én egy második szóbeli meghallgatásra került sor.

3.   A Felek

3.1.   A feldolgozói oldal

A Deltafina az Universal Corporation-nek (a továbbiakban: Universal), a világ legnagyobb dohánykereskedőjének teljes tulajdonú olasz leányvállalata. 2001-ben (a feldolgozók által elkövetett jogsértés utolsó teljes éve) a Deltafina az olasz nyersdohánynak mintegy 25 %-át vásárolta fel. A Deltafina és az Universal a határozat címzettjei.

A Dimon és a Transcatab a jogsértés idején a Dimon Incorporated-nek (a továbbiakban: Dimon Inc) illetve a Standard Commercial Corporation–nek (a továbbiakban: SCC), a világ második illetve harmadik legnagyobb dohánykereskedőjének, teljes tulajdonú olasz leányvállalatai voltak. 2004 szeptemberében a Dimon megváltoztatta a nevét Mindo S.r.l.-re (a továbbiakban Mindo) és már nem tagja a Dimon Inc. csoportnak. A Dimon Inc. és az SCC 2005. április 13-án Alliance One International Inc. (a továbbiakban: Alliance) néven egyesült. 2001-ben a Dimon az Olaszországban termelt nyersdohány 11,28 %-át, a Transcatab a 10,8 %-át vásárolta fel. A Mindo, a Transcatab és az Alliance a határozat címzettjei.

A Romana Tabacchini egy családi vállalkozás. 1997-ig egy nemzetközi kereskedőcég (amit aztán felvásárolt a Dimon Inc.) alkalmazásában működött. 1997 óta önálló kereskedőként működik. 2001-ben a Romana Tabacchi az Olaszországban termelt nyersdohány 9,5 %-át vásárolta fel.

Az APTI a nyersdohány-feldolgozók olasz szervezete. Az 59 olasz nyersdohány-feldolgozó közül 17 APTI-tag.

3.2.   A termelői oldal

Az UNITAB Italia az olasz dohánytermelők szervezetének szövetsége és az összes termelőnek kb. 80 %-át képviseli.

4.   Az érintett ágazat: az olasz nyersdohányágazat

Az EU a világ nyersdohánytermelésének megközelítőleg 5 %-át adja. Az EU-n belül a dohánytermelést Görögország, Olaszország és Spanyolország vezeti, amelyek az EU termelésének 38 %, 37,5 % és 12 %-át adják.

A nyersdohány nem homogén termék. Olaszországban a Burley és a Bright a legelterjedtebb fajták. A kategóriákon belül minőségi fokozatokat lehet megkülönböztetni. A termelők szárítás után a dohányt kötegenként adják el a feldolgozóknak; a kötegek ára a bennük található dohány minőségétől függ.

Az olasz nyersdohány-feldolgozók a termelőktől és a termelők olasz szövetségétől nyersdohányt (valamint más közvetítőktől fermentált dohányt) vásárolnak, és feldolgozzák (vagy újra feldolgozzák), és ezután eladják Olaszország, illetve a világ dohánygyártó cégeinek. A feldolgozókat „elsődleges feldolgozónak” nevezik, mivel ők dolgozzák fel elsőként a dohányt (a másodlagos feldolgozással szemben, amit a cigarettagyártók végeznek), vagy a „dohánylevél kereskedőkkel” szemben, akiknek a termelők és a végtermék gyártói közötti közvetítés a szerepük.

Az exportőr kifejezést általában azokra a feldolgozókra használják, akik rendelkeznek olyan kocsányozó géppel, amely lehetővé teszi a cigarettagyártók által megvásárolt kész termék (kocsányozott levélrész) előállítását. Azokat a feldolgozókat, akik csak leveles állapotban csomagolt dohányt tudnak előállítani, „köztes levelesdohány-kereskedőnek” vagy egyszerűen csak levelesdohány-kereskedőnek nevezik. A feldolgozás első lépései után (pl. piszok eltávolítása, a levelek kiválogatása) a levelesdohány-kereskedő a dohányt eljuttatja az exportőrhöz, hogy ő a további feldolgozást követően felkínálhassa a cigarettagyártóknak. A határozat címzettjeiként szereplő feldolgozók „exportőrnek” minősülnek.

5.   A keretszabályozás

A nyersdohány termelését és feldolgozóknak történő eladását a közösségi és a nemzeti jog is szabályozza.

5.1.   A nyersdohány piac közös szervezése

A nyersdohány ágazatban a piac közös szervezéséről szóló rendelet (1) a következőket írja elő: 1. termelési kvótarendszer, 2. a termelők jövedelemtámogatása a nyersdohánytermelés alapján kialakított rendszerben.

Jövedelemtámogatás csak a kvótán belüli dohánytermelés után jár (bizonyos kiigazításokkal). 1998 óta a közösségi jövedelemtámogatás egy részét (az úgynevezett változó részt) a termesztett dohány – árban is megmutatkozó – minősége alapján fizetik. A jövedelemtámogatás változó részének kifizetése a termelői csoportok feladata.

A piac közös szervezése előírja, hogy minden termelő, termelői csoport és elsődleges feldolgozó minden idény kezdetén (március-május környékén, amikor a dohánypalántákat átültetik), úgynevezett „termeltetési szerződést” kössön, és abban állapodjon meg a fajtákra és minőségi fokozatokra vonatkozó „szerződéses árakban”. Ilyenkor az árakat gyakran még minimális árként vagy árskálában fejezik ki. Megjegyzendő azonban, hogy a végső ár (vagy „átvételi ár”) csak aratáskor (október és január között) kerül meghatározásra, és a minőség, a mennyiség, valamint a további alkuk függvényében jelentősen eltérhet a „termeltetési szerződésben foglalt ártól”.

A közösségi jog támogatja az ágazatközi szervezetek létrehozását, amelyek keretében a termelők és a feldolgozók együttműködnek a piac hatékony működése érdekében. Az árak és kvóták rögzítése azonban szigorúan tilos. A közösségi jog értelmében az ebben az ügyben részt vevő szövetségek egyike sem ágazatközi szervezet.

5.2.   Nemzeti jog

Olaszországban a szakmaközi (egy egész ágazatra kiterjedő) egyezményekről szóló, 88/88. számú törvény szabályozza a termeltetési szerződéseket és a mezőgazdasági termékek eladását. Pontosabban szólva a 88/88. számú törvény 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja előírja, hogy a szakmaközi egyezményekben meg kell határozni az érintett terméket, a termék szállításának módját és idejét, valamint a minimális árat. Azok a termelők és feldolgozók, akik a szakmaközi egyezmények feltételeit teljesítik, ösztönzésben (főképpen kedvezményes támogatásokban) részesülnek. A 88/88. számú törvényt sok mezőgazdasági ágazatban alkalmazták, beleértve a dohánytermelést, ahol az APTI és az UNITAB számos szakmaközi egyezményt kötött 1999 és 2001 között (minimális árban vagy árskálákban kifejezett termeltetési szerződésben foglalt árakról).

6.   A határozatban megfogalmazott magatartások

6.1.   A feldolgozói jogsértés

A Deltafina, a Dimon, a Transcatab és a Romana Tabacchi 1995-től 2002 elejéig megállapodásokat kötött és/vagy összehangolt magatartást folytatott az olaszországi nyersdohány felvásárlására vonatkozó kereskedelmi feltételek rögzítése céljából (mind a termelőktől való közvetlen beszerzésre, mind a köztes levelesdohány-kereskedőktől való vásárlásra vonatkozóan), beleértve a következőket: a) A feldolgozók által a dohány átvételekor fizetett közös vételár, valamint egyéb kereskedelmi feltételek meghatározása; b) a beszerzők és a mennyiségek felosztása; c) a felvásárlásra vonatkozó versenymagatartás koordinálása érdekében történő információcsere; d) a többlettermelésre vonatkozó mennyiségek és árak meghatározása; és e) 1995-ben és 1998-ban nyilvános árveréseken tett árajánlatok koordinálása.

6.2.   Az APTI jogsértése

Az APTI 1999-től 2001 végéig kialakította az egyes dohányfajták minőségi osztályaira vonatkozó árakkal kapcsolatos tárgyalási álláspontját, amiről az UNITAB-bal szakmaközi egyezmények keretében döntött.

6.3.   Az UNITAB jogsértése

Az UNITAB 1999-től 2001 végéig kialakította az egyes dohányfajták minőségi osztályaira vonatkozó árakkal kapcsolatos tárgyalási álláspontját, amiről az APTI-val szakmaközi egyezmények keretében döntött.

7.   Jogi értékelés

A határozatban a Bizottság megállapítja, hogy a fent leírt magatartások az EK-Szerződés 81. cikkének három különböző (egyszeri és folyamatos) megsértését valósítják meg.

A jogsértés minden olyan résztvevője, aki a határozat címzettje, az EK-Szerződés 81. cikke értelmében vállalkozás, vállalkozás része, vállalkozások szövetsége, vagy vállalkozások szövetségeinek szövetsége.

Azok a megállapodások és/vagy összehangolt magatartások, amelyek közvetlenül vagy közvetetten rögzítik az ügyleti árakat vagy felosztják a mennyiségeket, tárgyuknál fogva versenykorlátozó jellegűek. Pontosabban szólva, a feldolgozók összehangolt vásárlási magatartása ebben az esetben versenymagatartásuk lényeges szempontjait befolyásolta és természetéből adódóan hatni tudott ugyanazon vállalkozások más piacon, beleértve a feldolgozó piacot is, való versenyére. Ezen magatartásokról az EK-Szerződés 81. cikke (1) bekezdése kifejezetten rendelkezik.

Az ilyen magatartások legalábbis potenciálisan hatással lehetnek az Olaszország és a többi tagállam közötti nyersdohány-kereskedelemre, mivel az olasz nyersdohány-felvásárlás jelentős részét lefedik és olyan termékre (a nyersdohányra) vonatkoznak, amely a feldolgozott dohány köztes terméke és nagy tételben exportált termék.

A határozat foglalkozik az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról szóló, 1962. április 4-i 26. tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 26. rendelet) a szóban forgó magatartásra történő alkalmazásával is. Következtetése szerint a kérdéses korlátozó magatartások nem tekinthetők a közös agrárpolitika céljai eléréséhez „szükségesnek”, ezért teljes mértékben vonatkozik rájuk az EK-Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése.

Végül a határozat megállapítja, hogy sem a nemzeti jog, sem az igazgatási gyakorlat nem kötelezte a feldolgozókat arra, hogy megállapodjanak a nyersdohány átlagárában vagy maximális vételárában, vagy szétosszák az egyes feldolgozók által felvásárlandó dohánymennyiségeket. Ezenkívül azt sem írta elő keretszabály, hogy a feldolgozók és a termelők közösen állapodjanak meg a „szerződéses árakban”, és nem fosztotta meg őket a versenymagatartás minden lehetőségétől. Következésképpen az egyrészt a termelők képviselői, másrészt a feldolgozók közötti megállapodások és/vagy összehangolt magatartások teljes mértékben az EK-Szerződés 81. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak.

8.   A deltafina, a transcatab és a dimon anyavállalatainak felelőssége

A határozat szerint az Universal (a Deltafina anyavállalata), a Dimon Inc. (a Dimon anyavállalata) és az SCC (a Transcatab anyavállalata) döntő befolyást gyakoroltak leányvállalataikra a kérdéses időszakban, ezért egyetemlegesen felelősek leányvállalataik magatartásáért.

9.   Pénzbírságok

9.1.   Az UNITAB és az APTI jogsértésére vonatkozóan kirótt pénzbírságok

A határozat a termelők és a feldolgozók képviselőinek magatartását figyelembe véve csupán 1 000 EUR pénzbírságot tart helyénvalónak.

Bár a 88/88. számú törvény nem írta elő a szakmaközi egyezmények megkötését és valójában évekig nem került sor ezek megkötésére, a 88/88. számú törvény (ahogy azt a minisztérium igazgatási gyakorlatában a továbbiakban alkalmazták) ösztönzőket hozott létre az olyan szakmaközi egyezmények támogatására, amelyek keretében minimálár került meghatározásra. Figyelembe kell tehát venni, hogy a 88/88. számú törvényt számos esetben alkalmazták a mezőgazdasági szektorban, mielőtt az ebben a határozatban tárgyalt, dohánytermesztésre vonatkozó szakmaközi egyezményeket megkötötték volna, és az egyezményekről tárgyaló felek magatartását sem a nemzeti, sem a közösségi jog nem kifogásolta annak ellenére, hogy az egyezményeket közzé tették és közölték a minisztériummal.

9.2.   A feldolgozók jogsértésére vonatkozóan kirótt pénzbírságok

9.2.1.   A feldolgozók jogsértésének súlyossága

A feldolgozók jogsértésének jellege nagyon súlyosnak tekintendő, mert az olasz nyersdohányfajták árainak rögzítésére és a mennyiségek felosztására vonatkozik. A felvásárlói kartellek negatívan befolyásolhatják a termelők termelési szándékát és csökkenthetik a feldolgozók közti versenyt a feldolgozói piacon. Ez különösen az olyan esetekben, mint a jelenlegi van így, ahol a terméket érintő felvásárlói kartellek (nyersdohány) lényegesen befolyásolják a feldolgozásban (jelen esetben az elsődleges feldolgozásban és a feldolgozott dohány eladásában) résztvevők tevékenységét. Az Olaszországban termelt nyersdohány a közösségi kvótatermelésnek mintegy 38 %-át teszi ki. Ezen termelés összértéke 2001-ben (a jogsértés utolsó teljes éve) 67,338 millió EUR volt.

9.2.2.   Egyedi súly és elrettentés

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a négy érintett feldolgozóra kirótt bírság meghatározásakor figyelembe kell venni azoknak a piaci helyzetét. A Deltafina esetében magasabb kezdő összeget kell megállapítani, mivel nagyobb felvásárlónak tűnik annak fényében, hogy 2001-ben (a jogsértés utolsó teljes éve) a felvásárlási piacnak kb. 25 %-át uralta. A Transcatab-ot, a Dimon-t és a Romana Tabacchi-t egy csoportba kell sorolni, és ezeknek a cégeknek alacsonyabb kezdő összeget kell kapniuk, figyelembe véve az olasz nyersdohány felvásárlási piacán való kisebb részesedésüket (8,86 % és 11,28 % között).

Mivel a Deltafina, a Transcatab és a Dimon (jelenleg Mindo) olyan nagy csoportok részei (illetve a Mindo része volt), amelyek szintén a határozat címzettjei, bírságukat elrettentési céllal meg kell sokszorozni.

Ezen okokból a bírságok kezdő összege ebben az ügyben az alábbiként kerül megállapításra:

Deltafina

37 500 000 EUR

Transcatab

12 500 000 EUR

Dimon (Mindo)

12 500 000 EUR

Romana Tabacchi

10 000 000 EUR

9.2.3.   A jogsértés időtartama

A Deltafina, a Dimon és a Transcatab jogsértése kb. 6 évig és 5 hónapig tartott. A Romana Tabbacchi feltételezhetően több mint 2 évig és 9 hónapig vett részt a jogsértésben.

Ezen okokból az ebben az ügyben kiszabott bírságok kezdő összegét az alábbiként kell megállapítani:

Deltafina

60 000 000 EUR

Transcatab

20 000 000 EUR

Dimon (Mindo)

20 000 000 EUR

Romana Tabacchi

12 500 000 EUR

9.2.4.   Enyhítő körülmények

A Romana Tabacchi javára a Bizottság enyhítő körülményként ismeri el azt, hogy a kartell számos területén nem vett részt és egészen addig fellépett a kartell céljaival szemben, amíg el nem érte, hogy a kartell többi résztvevője közösen tiltakozzon ellene.

Enyhítő körülménynek számít a Deltafina esetében az eljárás közbeni hatékony együttműködése. Az alább leírtak szerint a Deltafina a közlemény értelmében elveszítette a bírságok alóli mentességét. Azonban ezen ügy kivételes körülményeire való tekintettel (mivel ez volt az első ügy, ahol a közlemény értelmében engedékenységi kérelem érkezett és ahol ezt egy határozat alkalmazza), a Deltafina együttműködését a cég számára kedvezően figyelembe kell venni. A Deltafina együttműködése valóban lényeges és az eljárás során folyamatosan jellemző volt (az alább leírt tények kivételével), ezért az enyhítő körülmények alkalmazását támogatni kell.

9.2.5.   A bírság felső határa

Úgy tűnik, hogy az Universal/Deltafina-ra és az Alliance/Transcatab-Mindo-ra kiszabott bírságok nem haladják meg az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésében a forgalom 10 %-ára vonatkozóan előírt határértéket. Azonban a Mindo egyetemleges felelőssége a legutóbbi üzleti év teljes forgalmának (azaz 2,59 millió EUR) 10 %-át alapul véve állapítandó meg, mert a Mindo már nincs kapcsolatban a korábbi Dimon csoporttal.

A 10 %-os határérték miatt a Romana Tabacchi esetében szükséges a bírságcsökkentés.

Az eredményül adódó összegek tehát a következők:

Deltafina

30 000 000 EUR

Dimon (Mindo)

20 000 000 EUR

Transcatab

20 000 000 EUR

Romana Tabacchi

2 050 000 EUR

9.3.   A közlemény alkalmazása

A Deltafina, a Dimon és a Transcatab a 2002-es közlemény (lásd fent a 2. szakaszt) értelmében engedékenységi kérelmet nyújtott be.

9.3.1.   A Deltafina engedékenységi kérelme

A közlemény a végleges mentesség megadását a közlemény 11. pontjában leírt halmozott feltételek teljesítésétől teszi függővé. Különösen a 11. a) pont követeli meg a vállalkozásoktól (akik feltételes mentességet kaptak), hogy „teljes mértékben, folyamatosan […]” együttműködjenek.

A 2004. június 22-én tartott szóbeli meghallgatáson kiderült, hogy a Deltafina az APTI üzletvezetőinek megbeszélése alkalmával, ahol a Dimon, a Transcatab és a Trestina képviselői is jelen voltak, közzé tette engedékenységi kérelmét. Ez a közzététel azelőtt történt, mielőtt a Bizottságnak lehetősége lett volna a vizsgálatokat elvégezni és ez veszélyeztette azokat.

A határozat megállapítja, hogy a Deltafina ezzel a cselekedettel megszegte az együttműködési kötelezettséget, amire a közlemény 11.a) pontja kötelezte. Ennek megfelelően a Deltafina-nak nem adható mentesség.

A Deltafina ezzel a ponttal kapcsolatos védekezésére válaszul a határozat megerősíti, hogy a közlemény 11.a) pontja értelmében az engedékenységi kérelmet bizalmasan kell kezelni annak érdekében, hogy a Bizottság által elvégzendő későbbi vizsgálatok eredményei ne szenvedjenek sérelmet. A Deltafina tudott a Bizottság meglepetésszerű vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos szándékáról. Valójában szerveztek egy vizsgálatot, ami, ahogy az a Deltafina és a Bizottság szolgálatai közti megbeszélésen bejelentésre került, meg is történt.

Minden olyan ügynek, amelyben egy kartellben részt vevő vállalkozás elhatározza, hogy mentességi kérelmet nyújt be, velejárója, hogy a mentességi kérelem bizalmas kezelése bizonyos nehézséget okoz. Azonban semmilyen ilyen jellegű nehézség (vagy a tény, hogy a Bizottságot tájékoztatták róla) nem jogosítja fel a mentesség kérelmezőjét arra, hogy önkéntesen közzé tegye mentességi kérelmét egy olyan megbeszélésen, ahol versenytársai is jelen vannak.

9.3.2.   A Deltafina vagylagos kérelme a bírság összegének csökkentését illetően

A Deltafina engedékenységi kérelme a bírság összegének csökkentéséről szóló kérelmet is tartalmazott, amely különben alkalmazható lett volna rá ebben az ügyben azzal a szigorú kikötéssel, hogy „a Versenypolitikai Főigazgatóság a teljes mentesség iránti kérelmet elutasítja”.

A határozat (a közlemény tartalmát, illetve annak célszerű és módszeres értelmezését alapul véve) úgy találja, hogy a csökkentés iránti utólagos kérelmet csak abban az esetben lehet elfogadni, ahol a kérelem benyújtásának idején nem adható feltételes mentesség, és elveszti jogi értékét, ha a feltételes mentesség megadása már megtörtént. Mivel a Deltafina kezdetben feltételes mentességet kapott és azt az együttműködési kötelezettség – amelynek hatálya alá tartozott – megszegése miatt elvesztette, nem részesülhet a bírság csökkentésében.

9.3.3.   A közlemény alkalmazása a Dimon és a Transcatab esetében

A határozat megállapítja, hogy az a tény, hogy a Deltafina esetében nem alkalmazták a végleges mentességet, nincs közvetlenül hatással arra, hogy a Dimon és a Transcatab esetében hogyan alkalmazzák a közleményt. Különösen a közlemény nem szavatolja a felek magatartásának felminősítését azután, hogy a Deltafinától megtagadták a végleges mentességet.

Mind a Dimon, mind a Transcatab teljesítette azon feltételeket, amiket a csökkentési kérelem alapján kiszabtak rájuk. A Bizottsághoz eljuttatott bizonyítékok értékelése és az eljárás közben a Bizottsággal való együttműködésük alapján a határozat a Dimonnak és a Transcatabnak, a csökkentésnek az erre irányuló kérelmet követően előirányzott és a kapcsos zárójelben feltüntetett (rendre 50 %, illetve 30 %) legfelső szintjét adja.

A fentiek alapján a bírságok végleges összege ebben az ügyben az alábbiként kerül megállapításra:

a Deltafina és az Universal, egyetemlegesen,

30 000 000 EUR

a Dimon (Mindo) és az Alliance One International,

10 000 000 EUR

Az Alliance One International a teljes összegért, a Mindo pedig egyetemlegesen csak 3,99 millió EUR-ért felelős.

a Transcatab és az Alliance One International, egyetemlegesen

14 000 000 EUR

a Romana Tabacchi

2 050 000 EUR

az APTI

1 000 EUR

az UNITAB

1 000 EUR


(1)  Legutóbb a 2004. április 29-i 864/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 161., 2004.4.30., 48. o.) módosított, a nyersdohány piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 2075/92/EGK tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 2075/92 rendelet) (HL L 215, 1992.7.30., 70. o.) módosított, 1970. április 21-i 727/70/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 727/70 rendelet) (HL L 94, 1970.4.28, 1. o.). Lásd még a 2075/92/EK rendelet módosításáról szóló, 1998. július 20-i 1636/98/EK tanácsi rendeletet, (a továbbiakban: 1636/98 rendelet) (HL L 210., 1998.7.28., 23. o.) és a legutóbb a 2002. november 7-i 1983/2002/EK bizottsági rendelettel (HL L 306., 2002.11.8., 8. o.) módosított, a nyersdohány ágazatban a jövedelemtámogatási rendszer, a termelési kvóták és a termelői csoportoknak nyújtandó külön támogatás tekintetében a 2075/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak meghatározásáról szóló, 1998. december 22-i 2848/98/EK bizottsági rendeletet (a továbbiakban: 2848/98 rendelet) (HL L 358, 1998.12.31., 17. o.).


13.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 353/50


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. december 21.)

az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárással kapcsolatban a Flexsys NV, Bayer AG, Crompton Manufacturing Company Inc. (a korábbi Uniroyal Chemical Company Inc.), Crompton Europe Ltd, Chemtura Corporation (a korábbi Crompton Corporation), General Química SA, Repsol Química SA és Repsol YPF SA vállalkozásokkal szemben

(COMP/F/C.38.443 ügy – Gumiipari vegyi anyagok)

(az értesítés a C(2005) 5592. számú dokumentummal történt)

(csak az angol, német és spanyol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/902/EK)

1.   A JOGSÉRTÉS ÖSSZEFOGLALÁSA

1.1.   Címzettek

(1)

Ennek a határozatnak a következő vállalkozások a címzettjei:

Flexsys N.V.;

Bayer AG;

Crompton Manufacturing Company, Inc. (a korábbi Uniroyal Chemical Company Inc.);

Crompton Europe Ltd;

Chemtura Corporation (a korábbi Crompton Corporation);

General Química SA;

General Química SA;

Repsol YPF SA.

(2)

A határozat címzettjei az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikkének, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 53. cikkének egyszeri, többoldalú és folyamatosan fennálló megsértésében vettek részt, ami kiterjedt az árak rögzítésére és bizonyos gumiipari vegyi anyagokra (antioxidánsok, ózongátlók és elsődleges kötésgyorsítók) vonatkozó bizalmas információk kicserélésére az Európai Gazdasági Térség területén és világszerte a piacokon.

1.2.   A gumiipari vegyi anyagok ágazata

(3)

A gumiipari vegyi anyagok szintetikus vagy szerves vegyi anyagok, amelyek a gumigyártás során javítják a termelékenységet és a termékek jellemzőit, főként a járművek gumiabroncsa esetében. A kartell által érintett, az antioxidánsokat, ózongátlókat és elsődleges kötésgyorsítókat magában foglaló EGT-piac értékét 2001-ben 200 millió euróra becsülték.

(4)

A gumiipari vegyi anyagok legfontosabb előállítója világszinten a Flexsys, a Bayer és a Chemtura (a korábbi Crompton), amelyek együttesen a gumiipari vegyi anyagok világpiacának nagyjából a felét adják. Néhány jelentős kisebb méretű versenytárs is jelen van, mint a General Química (Spanyolország), a Duslo (Szlovákia), az Istrochem (Szlovákia), a Noveon (USA) és a Great Lakes (USA), valamint sok kisvállalat, különösen Ázsiában.

(5)

A gumiipari vegyi anyagok legfontosabb vásárlói a globális tevékenységet folytató nagy abroncsgyártó cégek: a Michelin (Franciaország), a Goodyear (USA), a Bridgestone/Firestone (Japán), a Continental (Németország) és a Pirelli (Olaszország), amelyek összesítve a világszintű felhasználás 35-40 %-át teszik ki.

(6)

A gumiipari vegyi anyagok piaca földrajzi vonatkozásban az 1990-es évek közepén vált regionálisból világpiaccá. Ez a kartell tárgyára is hatással volt, mivel a felek 1995 után túlnyomórészt a világpiaci áremelésekről kötöttek megállapodásokat.

1.3.   A kartell működése

(7)

Bár vannak arra utaló jelek, hogy a gumiipari vegyi anyagok ágazatán belül az 1970-es években – legalább is alkalomszerűen – már előfordult összejátszáson alapuló gyakorlat, a Bizottság a Flexsys, a Bayer és a Crompton (Chemtura) vállalkozásokkal kapcsolatban csak az 1996-2001 közötti időszakra vonatkozóan rendelkezik a kartell fennállására vonatkozó kellően megalapozott bizonyítékkal. Az említett vállalkozások 1996-ban, 1998-ban, 1999-ben, 2000-ben és 2001-ben bizonyíthatóan megállapodást kötöttek bizonyos gumiipari vegyi anyagok (antioxidánsok, ózongátlók és elsődleges kötésgyorsítók) EGT- és világpiaci áremelését illetően. A General Química, amely részlegesen érintett szereplőnek tekinthető, 1999-ben és 2000-ben vett részt a fenti megállapodásokban.

(8)

Az áremelések összehangolása rendszerint általános séma szerint zajlott, beleértve a versenytársak közötti kapcsolattartást az ügyfeleknek történő bejelentést megelőző előkészítő fázisban, majd az ügyfelekkel való tárgyalások során, végül a szerződéskötést követően a megállapodások betartása, illetve a piaci siker ellenőrzése érdekében. Az összehangolt fellépést megelőző kapcsolattartás során a felek igyekeztek megállapodásra jutni egy javasolt áremelésben, annak összegében, az érintett termékkörben és földrajzi területben, valamint a bejelentések időzítésében és az irányító személyben. A végrehajtási szakaszban a hangsúly az ügyfelek bejelentett áremeléssel kapcsolatos reakcióján, illetve azon volt, hogy megosszák egymással az ügyfelekkel folytatott ártárgyalásokra vonatkozó álláspontokat. Az ezt követő kapcsolattartás jellemzően az egyes ügyfelekkel megállapodott mennyiségekre és árakra vonatkozó részletes információk kicserélésére terjedt ki.

1.4.   Eljárás

(9)

A gumiipari vegyi anyagok ágazatára kiterjedő vizsgálat kezdetét az jelentette, hogy a Flexsys 2002 áprilisában feltételes bírság alóli mentességet kérelmezett, melyet 2002 júniusában kapott meg. A Bizottság ezt követően 2002 szeptemberében helyszíni ellenőrzést tartott a Bayer, a Crompton Europe és a General Química telephelyén.

(10)

A Crompton (most Chemtura), a Bayer és a General Química 2002. október 8-án, 2002. október 24-én, illetve 2004. június 7-én nyújtotta be bírság alóli mentességre vonatkozó kérelmét. A Bizottság az összes kérelmezőt kellő időben értesítette a bírság csökkentésére vonatkozó szándékáról.

(11)

2005. április 12-én a Bizottság a Bayer, a Crompton, a Crompton Europe, az Uniroyal Chemical Company, a Flexsys, az Akzo Nobel, a Pharmacia (korábban Monsanto), a General Química, a Repsol Química, a Repsol YPF, a Duslo, a Prezam, a Vagus és az Istrochem ellen szóló kifogási nyilatkozatot fogadott el. A szóbeli meghallgatást 2005. július 18-án tartották. Ezt követően lezárták az Akzo Nobel NV, a Pharmacia Corporation, a Duslo a.s., Prezam a.s., a Vagus a.s. és az Istrochem a.s. elleni eljárásokat.

1.5.   Felelősség

(12)

A Repsol YPF SA és a Repsol Química SA ugyan nem vett részt a kérdéses megállapodásban, mégis felelősséggel tartoznak százszázalékos tulajdonú leányvállalatuk, a General Química tevékenységéért.

2.   PÉNZBÍRSÁGOK

2.1.   Alapösszeg

(13)

A bírság alapösszegét a jogsértés súlyosságától és időtartamától függően határozzák meg.

2.1.1.   Súlyosság

(14)

A jogsértés súlyosságának vizsgálatakor a Bizottság figyelembe veszi a jogsértés jellegét, tényleges piaci hatását – amennyiben mérhető –, és az érintett földrajzi piac méretét.

(15)

A jogsértést annak jellegére és földrajzi kiterjedésére tekintettel nagyon súlyosnak kell minősíteni (jelen esetben a jogsértést elsősorban a kartelltagok között az árak EGT-n belüli és egyéb területen történő rögzítésére irányuló titkos összejátszás jelentette, amely a bizalmas információk kicserélésén alapult).

2.1.2.   Megkülönböztetett elbánás

(16)

A nagyon súlyos jogsértések kategóriájában a kiszabható bírságok skálája lehetővé teszi, hogy a vállalkozások megkülönböztetett bánásmódban részesüljenek, figyelembe véve a jogsértőknek azt a tényleges gazdasági képességét, amellyel a versenynek jelentős károkat okozhatnak; továbbá lehetővé teszi azt is, hogy a bírságot a kellő visszatartó hatásnak megfelelő mértékben szabják meg.

(17)

Tekintetbe véve, hogy mind a kartell földrajzi kiterjedése, mind a gumiipari vegyi anyagok piaca alapvetően globális jellegű, a bírságok kiszámításánál referenciaértékként a jogsértés utolsó teljes éve, 2001 világpiaci részesedési adatait vették alapul.

(18)

A legnagyobb gazdasági szereplő a Flexsys volt, kb. [20-30] %-os piaci részesedéssel, ezért az első kategóriába sorolandó. A kb. [10-20] %-os piaci részesedéssel rendelkező Bayer a második kategóriába kerül. A kb. [10-20] %-os piaci részesedéssel rendelkező Crompton a harmadik kategóriába kerül. Végül a kb. [0-10] %-os piaci részesedéssel rendelkező General Química a negyedik kategóriába kerül. Az alapösszegeket a piaci részesedésnek megfelelően arányosan, de nem egyszerű számtani módszerrel állapítják meg.

2.1.3.   Kellő visszatartó hatás

(19)

A nagyon súlyos jogsértések kategóriájában a kiszabható bírságok skálája szintén lehetővé teszi, hogy az egyes vállalkozásokra – figyelembe véve azok méretét – olyan bírságokat szabjanak ki, amelyek mértéke kellőképpen elrettentő hatású. 2004-ben a vállalkozások összesített forgalma az alábbiak szerint oszlott meg: Bayer -29,7 milliárd EUR; Crompton – kb. 2 milliárd EUR; Flexsys – kb. 425 millió EUR és Repsol YPF 41,7 milliárd EUR. Ennek megfelelően a Bizottság helyénvalónak ítéli, hogy a kiszabott bírságot a Bayer esetében kétszeresére, a Repsol esetében 2,5-szeresére növeljék.

2.1.4.   A bírság növelése az időtartam alapján

(20)

A Flexsys, a Bayer és a Uniroyal (benne a Crompton Europe) hat évig tartó jogsértést követett el, míg a Crompton Corporation (jelenleg Chemtura) öt év négy hónapnyi jogsértésért tehető felelőssé. Ezek a vállalkozások hosszú távú jogsértést követtek el, ezért alapbírságukat a jogsértés minden egyes teljes éve után 10 %-kal kell megnövelni.

(21)

A General Química nyolc hónapig tartó jogsértést követett el. Mivel a jogsértés ebben az esetben nem tesz ki egy évet, a bírság összegét nem kell megnövelni.

2.2.   Enyhítő körülmények

(22)

A General Química a kartell többi résztvevőjéhez képest passzív és csekély szerepet játszott a jogsértésben, ezért 50 %-kal csökkenteni kell a bírságát.

2.3.   A bírság kiszabásának mellőzéséről vagy a bírság összegének csökkentéséről szóló 2002. évi közlemény alkalmazása

2.3.1.   Mentesség

(23)

A Flexsys volt az első, amely az általa szolgáltatott bizonyítékok révén elősegítette, hogy a Bizottság határozatot fogadhasson el a gumiipari vegyi anyagok ágazatán belüli állítólagos kartell kivizsgálásáról. A Flexsys teljes mértékben, folyamatosan és eredményesen együttműködött a Bizottsággal az igazgatási eljárás során, valamint a Bizottság rendelkezésére bocsátotta a rendelkezésére álló összes bizonyítékot a feltételezett jogsértéssel kapcsolatban. A Flexsys legkésőbb akkor hagyott fel a feltételezett jogsértésben való részvétellel, amikor az engedékenységi közlemény keretében bizonyítékot nyújtott be és nem tett lépéseket az irányba, hogy egyéb vállalatokat kényszerítsen a jogsértésben való részvételre. Ezért a Flexsys a bírságok alól teljes mentességben részesül.

(24)

A Crompton megkérdőjelezte a Flexsys mentességét, mondván – többek között – hogy a Flexsys nem teljesítette a mentességhez szükséges feltételeket, mivel más felekre nyomást gyakorolt, és a mentességi kérelem benyújtását követően is folytatta a jogsértést. A Crompton állításainak alapos kivizsgálása után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezeket a vádakat nem támasztja alá döntő és lényeges bizonyíték.

2.3.2.   23. pont b) alpontja, első francia bekezdés (30-50 %-os csökkentés)

(25)

A vállalkozások közül a Crompton teljesítette elsőként a 2002. évi közlemény 21. pontjának előírásait, mivel az általa a Bizottságnak szolgáltatott bizonyítékok jelentős hozzáadott értéket képviseltek a Bizottság által a benyújtás időpontjában már birtokolt bizonyítékokhoz képest. A Crompton bírsága ennélfogva – a 23. pont b) alpontjának első francia bekezdése értelmében – 30-50 %-kal csökkenthető.

(26)

A Bizottság az együttműködés korai voltára, a teljes eljárásra kiterjedő folyamatosságára és széleskörűségére, valamint a bizonyítékok minőségére tekintettel úgy ítéli meg, hogy a Cromptont a maximális 50 %-os csökkentés illeti meg.

2.3.3.   23. pont b) alpontja, második francia bekezdés (20-30 %-os csökkentés)

(27)

A vállalkozások közül másodikként a Bayer teljesítette a 2002. évi közlemény 21. pontjának előírásait, mivel az általa a Bizottságnak szolgáltatott bizonyítékok jelentős hozzáadott értéket képviseltek a Bizottság által a benyújtás időpontjában már birtokolt bizonyítékokhoz képest. A Bayer bírságát ennélfogva – a 23. pont b) alpontjának második francia bekezdése értelmében – 20-30 %-kal csökkenthetik. A Bayer által az esethez szolgáltatott hozzáadott érték nagysága korlátozott, és a jogsértést csak az utolsó négy év vonatkozásában ismerte el. A Bizottság ezek alapján úgy véli, hogy a Bayert az alkalmazható sávon belüli legkisebb, azaz 20 %-os csökkentés illeti meg.

2.3.4.   23. pont b) alpontja, harmadik francia bekezdés (20 %-ig terjedő csökkentés)

(28)

A vállalkozások közül a General Química teljesítette harmadikként a 2002. évi közlemény 21. pontjának előírásait, mivel az általa a Bizottságnak szolgáltatott bizonyítékok jelentős hozzáadott értéket képviseltek a Bizottság által a benyújtás időpontjában már birtokolt bizonyítékokhoz képest. A General Química ennélfogva – a 23. pont b) pontjának harmadik francia bekezdése értelmében – 20 %-ig terjedő bírságcsökkentésre jogosult. Mivel a General Química a jelentős hozzáadott értékre vonatkozó feltételnek az eljárás során csak viszonylag későn tett eleget – több mint másfél évvel a Bizottság által a telephelyén végrehajtott helyszíni vizsgálatot követően –, és a bizonyítékokhoz való hozzájárulásának mértéke korlátozott hozzáadott értéket képviselt, a Bizottság megítélése szerint a General Química (és a Repsol) az alapesetben kiszabott bírság 10 %-os csökkentésére jogosult.

2.3.5.   A 2002. évi közlemény alkalmazására vonatkozó végleges megjegyzés

(29)

A Bizottság ebben az esetben nyomatékosan figyelmeztette az engedékenység alkalmazását kérelmezőket, hogy amennyiben összességében koherens jelzések és bizonyítékok állnak rendelkezésre a kartell fennállására vonatkozóan, ne próbálják gátolni a Bizottságot a jogsértés bizonyításában. A Bizottság szerint a kérelmezők ilyen értelmű magatartása komoly kétségeket támaszt az együttműködés tartalmával és folyamatosságával kapcsolatban.

3.   HATÁROZAT

(30)

A következő vállalkozások megsértették a Szerződés 81. cikke (1) bekezdését és az EGT-megállapodás 53. cikkét azzal, hogy a jelzett időszakban az árak rögzítéséből, illetve az EGT területén a gumiipari vegyi anyagok piacára vonatkozó bizalmas információk kicseréléséből álló megállapodások sorában vettek részt és erre irányuló összehangolt magatartást folytattak:

a)

Bayer AG – 1996. január 1. – 2001. december 31.;

b)

Crompton Manufacturing Company Inc. – 1996. január 1. – 2001. december 31.;

c)

Crompton Europe Ltd. – 1996. január 1. – 2001. december 31.;

d)

Chemtura Corporation – 1996. augusztus 21. – 2001. december 31.;

e)

Flexsys N.V. – 1996. január 1. – 2001. december 31.;

f)

General Química SA – 1999. október 31. – 2000. június 30.;

g)

Repsol Química SA – 1999. október 31. – 2000. június 30.;

h)

Repsol YPF SA – 1999. október 31. – 2000. június 30.

(31)

A fent felsorolt vállalkozások haladéktalanul véget vetnek a fent említett jogsértéseknek, amennyiben erre még nem került sor. Tartózkodnak az ismertetett cselekedetek vagy magatartások megismétlésétől, és az ugyanilyen vagy hasonló tárgyú vagy hatású cselekedetektől vagy magatartásoktól.

(32)

A hivatkozott jogsértésekkel kapcsolatban a Bizottság az alábbi bírságokat szabja ki az egyes vállalkozásokra:

a)

Flexsys N.V:

0 EUR

b)

Crompton Manufacturing Company, Inc. és Crompton Europe Ltd. egyetemlegesen:

13,60 millió EUR

amelyből a Chemtura Corporation vállalkozással együtt egyetemlegesen:

12,75 millió EUR

c)

Bayer AG:

58,88 millió EUR

d)

General Química SA, egyetemlegesen a Repsol Química SA és a Repsol YPF SA vállalkozásokkal együtt:

3,38 millió EUR.

A határozat teljes szövegének bizalmas adatokat nem tartalmazó változata az ügy hiteles nyelvein és a Bizottság munkanyelvein megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/comm/competition/.


13.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 353/54


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. május 3.)

az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról az Akzo Nobel NV, az Akzo Nobel Chemicals Holding AB, az EKA Chemicals AB, a Degussa AG, az Edison SpA, az FMC Corporation, az FMC Foret S.A., a Kemira OYJ, a L'Air Liquide SA, a Chemoxal SA, a Snia SpA, a Caffaro Srl, a Solvay SA/NV, a Solvay Solexis SpA, a Total SA, az Elf Aquitaine SA és az Arkema SA. vállalatokkal szemben

(COMP/F/C.38.620 ügy – Hidrogén-peroxid és perborát)

(az értesítés a C(2006) 1766. számú dokumentummal történt)

(csak az angol, francia és olasz nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/903/EK)

1.   A JOGSÉRTÉS ÖSSZEFOGLALÁSA

1.1.   Címzettek

(1)

E határozat címzettjei az alábbi vállalkozások:

Akzo Nobel NV (a továbbiakban: Akzo)

Akzo Nobel Chemicals Holding AB (a továbbiakban: ANCH)

EKA Chemicals AB (a továbbiakban: EKA)

Degussa AG (a továbbiakban: Degussa)

Edison SpA (a továbbiakban: Edison)

FMC Corporation (a továbbiakban: FMC)

FMC Foret S.A. (a továbbiakban: Foret)

Kemira OYJ (a továbbiakban: Kemira)

L'Air Liquide SA (a továbbiakban: Air Liquide)

Chemoxal SA (a továbbiakban: Chemoxal)

Snia SpA (a továbbiakban: Snia)

Caffaro Srl (a továbbiakban: Caffaro)

Solvay SA/NV (a továbbiakban: Solvay)

Solvay Solexis SpA (a továbbiakban: Solexis)

Total SA (a továbbiakban: Total)

Elf Aquitaine SA (a továbbiakban: Elf Aquitaine)

Arkema SA (a továbbiakban: Atofina).

(2)

E határozat címzettjei egységesen és folyamatosan megsértették a Szerződés 81. cikkét és az EGT-megállapodás 53. cikkét a hidrogén-peroxid (a továbbiakban: HP) és származéka, a nátrium-perborát (a továbbiakban: PBS) tekintetében, az EGT teljes területére kiterjedően (a továbbiakban: a jogsértés). A határozat szerinti jogsértés időpontja 1994. január 31-től2000. december 31-ig terjed. A jogsértés abból állt, hogy a versenytársak kereskedelmileg fontos és titkos piaci és/vagy vállalati információkat cseréltek ki, korlátozták és/vagy ellenőrizték a termelést, valamint a potenciális és tényleges kapacitást, elosztották egymás között a piaci részesedést és az ügyfeleket, valamint rögzítették és ellenőrizték a (cél) árakat.

1.2.   A hidrogén-peroxid és a perborát ágazata

(3)

A HP erős oxidálószer, amely sokféleképpen alkalmazható az iparban. Áttetsző, színtelen folyadék, kereskedelmi forgalomban vizes oldatként kapható, elsősorban 30-70 %-os koncentrációban. Végtermékként a HP-t fehérítőszerként használják a farost- és papírgyártásban, textilfehérítéshez, fertőtlenítéshez és egyéb környezetvédelmi alkalmazásokhoz, például a szennyvíz-kezeléshez. A HP a nyersanyaga egyéb peroxigén termékeknek, pédául a persavaknak (ilyen a PBS is) és a perecetsavnak.

(4)

A PBS-t és a nátrium-perkarbonátot (a továbbiakban: PCS) elsősorban szintetikus tisztítószerek és mosóporok hatóanyagaként használják. Az eljárás során a PBS-t és a PCS-t egyaránt vizsgálták, azonban a kifogásokkal kapcsolatos nyilatkozatra adott válaszokat és a szóbeli meghallgatáson elhangzott érveket követően nem állapítható meg, hogy a jogsértő magatartás a PCS-re is kiterjedt. A határozat tehát csak a HP-vel és a PBS-sel összefüggő jogsértő magatartásra terjed ki, a PCS-re nem, noha a kifogásokkal kapcsolatos nyilatkozat a PCS-sel is foglalkozott.

1.3.   A kínálat

(5)

HP: a jogsértés idején hat fő szállító műkődött az EGT-ben: a vezető vállalat a Solvay volt – piaci részesedése [20-30] % –, őt követte az EKA. A többi szereplő az Atofina, a Kemira, a Degussa és a Foret. Az Air Liquide és az Ausimont 1998 júniusáig, illetve 2002 májusáig árusított HP-t. Végül néhány viszonteladó importált HP-t Kelet-Európából és Európán kívülről. Az utóbbi években nem volt új piaci belépő.

(6)

PBS: a jogsértés idejének egy részében vagy a teljes időtartam alatt az alábbi vállalkozások működtek az EGT-ben: Degussa, Foret, Solvay, Caffaro (amely azonban 1999-ben felfüggesztette a termelést), Atofina (amely 1999-ben megszüntette a termelést), Air Liquide (1994-ben leállt) és az Ausimont.

1.4.   A kereslet

(7)

A jogsértés idején az EGT-ben viszonylag kevesen vásároltak HP-t (hat-nyolc vállalkozás): ezek elsősorban a farost- és papíriparban működtek és az egész EGT-re kiterjedő szerződéseket kötöttek az egész EGT-re kiterjedő árakon.

(8)

A legnagyobb ügyfelek (mint például a skandináv és német farost- és papírgyártók) olyan szerződéseket kötöttek, amelyek egységes árat szabtak meg az EGT-szerte, különböző helyeken működő szállítóknak. A szállítás költségeit tehát a szállító viselte, akinek így érdekében állhatott, hogy az ügyfél telephelyéhez földrajzilag közel eső forrásból szerezze be a HP-t.

(9)

A persavak területén a jogsértés idején rendkívül kevés nagy multinacionális vállalat alkotta a keresleti oldalt: az EGT persav-vásárlásának 75-80 %-a néhány ügyfél kezében csoportosult. Központosított európai vásárlási műveletekkel évente kétszer intézték a vásárlásokat. Általában több szállítótól vásároltak persavat, hogy fenntartsanak bizonyos mértékű versenynyomást.

1.5.   Földrajzi hatály

(10)

A jogsértés az EGT mindazon területeire kiterjedt, ahol a vizsgált termékek iránt kereslet mutatkozott.

1.6.   A kartell működése

(11)

A határozat szerinti jogsértés időpontja 1994. január 31-től2000. december 31-ig terjed.

(12)

Az összejátszó gyakorlat a következők szerint csoportosítható: piaci információk cseréje (beleértve az árakat és az eladott mennyiségeket is), a piac felosztása, a termelés és a források korlátozása/ellenőrzése, valamint a HP és a PBS árának rögzítése. A két termékkel kapcsolatos összejátszás összefüggőnek minősül és egyetlen általános rendszerhez tartozik, ezért egyetlen jogsértésnek számít, noha a HP-t és a PBS-t illető magatartás külön-külön egyaránt a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése szerinti tiltás hatálya alá tartozik.

1.7.   Eljárás

(13)

2002 decemberében a Degussa tájékoztatta a Bizottságot a HP és a PBS ágazatában fennálló kartellről, és jelezte együttműködési szándékát a Bizottsággal a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló 2002-es közlemény (a továbbiakban: engedékenységi közlemény) (1) értelmében. A Degussa átadta a Bizottságnak azokat a bizonyítékokat, amelyek lehetővé tették, hogy 2003 márciusában három vállalat telephelyén vizsgálatokat végezzenek (a többi vállalat elleni vizsgálat először információ iránti kérelemmel zajlott).

(14)

A vizsgálat után öt másik vállalat kérelmezte a bírságok csökkentését. Az engedékenységi közlemény 23. és 26. pontjának megfelelően három vállalat – az EKA, az Atofina és a Solvay – bírságát csökkentették. A Kemira és a Solexis kérelmét elutasították.

2.   BÍRSÁGOK

2.1.   Alapösszeg

(15)

A bírság alapösszegét a jogsértés súlyosságától és időtartamától függően határozzák meg.

2.1.1.   Súlyosság

(16)

A jogsértés súlyosságának vizsgálatakor a Bizottság figyelembe veszi a jogsértés jellegét, tényleges piaci hatását – amennyiben mérhető – és az érintett földrajzi piac méretét.

(17)

Figyelembe véve az elkövetett jogsértés jellegét, valamint azt, hogy hatást gyakorolt a piacra és az EGT egészére kiterjedt – ahol 1999-ben, a jogsértés utolsó teljes évében a HP és a PBS piaca együttesen mintegy 470 millió EUR értéket képviselt –, a Bizottság megítélése szerint az e határozat címzettjeiként szereplő vállalkozások nagyon súlyosan megsértették a Szerződés 81. cikkét és az EGT-megállapodás 53. cikkét.

2.1.2.   Megkülönböztetett bánásmód

(18)

A nagyon súlyos jogsértések kategóriáján belül a kiszabható bírságok skálája lehetővé teszi a vállalkozások megkülönböztetett bánásmódját, hogy figyelembe vegyék az egyes vállalkozások tényleges gazdasági képességét a verseny jelentős károsítására. Erre akkor van szükség, ha – mint ebben az esetben is – jelentős eltérések mutatkoznak a jogsértésben részt vevő vállalkozások piaci részesedésében.

(19)

A vállalkozások termékekkel kapcsolatos forgalmának vizsgálatakor és a forgalomnak a HP és a PBS teljes forgalmával való, az egyes vállalkozások súlyozását célzó összevetésekor a Bizottság figyelembe vette, hogy bizonyos vállalkozások csak a két termék egyike esetében voltak aktívak a piacon. A vizsgálat során a Bizottság figyelembe vette a vállalkozások jogszerűtlen viselkedésének a versenyre gyakorolt valós hatását. Mivel a HP-t és a PBS-t különböző változatokban árusíthatják, a teljes értéken alapuló eladások megbízhatóbb képet adnak a szereplők kapacitásáról. E számok alapján a Solvay az összes értékesítés mintegy [20-30] %-ával az EGT legnagyobb piaci szereplője. Ezért az első kategóriába kerül. A [10-20] %-os piaci részesedéssel rendelkező Degussa a második kategóriába kerül. Az [5-15] %-os részesedéssel rendelkező Foret, EKA, Atofina, Kemira és Ausimont a harmadik kategóriába kerül. Végül a Caffaro, amelynek piaci részesedése a PBS esetében [5-10] % volt az utolsó teljes évben, 1998-ban, a HP és a PBS egyesített piacából pedig [1-5] %-ban részesedett, a negyedik kategóriába kerül.

(20)

A Caffaro esetében a Bizottság figyelembe veszi, hogy a két termék közötti számos kapcsolódási pont ellenére nem bizonyított, hogy a Caffaro ismerte vagy ismerhette a versenyellenes megoldások általános rendszerét. Ennek következtében, az ügy körülményeinek fényében a Caffaro esetében kiszámított bírság kezdő összegét 25 %-kal csökkentik.

2.1.3.   Kellő elrettentés

(21)

A nagyon súlyos jogsértések kategóriájában a kiszabható bírságok skálája azt is lehetővé teszi, hogy olyan mértékű bírságot rójanak ki, amely a vállalkozás méretét figyelembe véve kellő elrettentő hatással rendelkezik. E tekintetben a Bizottság megállapítja, hogy 2005-ben, az e határozatot megelőző pénzügyi évben az egész világra vetített forgalom a Total esetében 143 milliárd EUR, az Elf Aquitaine esetében 120 milliárd EUR, az Akzo esetében 13 000 millió EUR, a Degussa esetében 11 750 millió EUR, a Solvay esetében 8 560 millió EUR, az Edison esetében pedig 6 650 millió EUR volt. Ennek megfelelően a Bizottság megítélése szerint a Total bírságát meg kell szorozni 3-mal, az anyavállalatok, az Elf Aquitaine és a Total mérete alapján, amely vállalatok forgalma meghaladja a 100 milliárd EUR-t. A Total forgalmának mintegy 10 %-át jelentő forgalommal rendelkező Akzo és Degussa is rendkívül nagy vállalkozás, forgalmuk meghaladja a 10 000 millió EUR-t. Ezért e vállalkozások bírságát meg kell szorozni 1,75-tel. Mivel a Solvay forgalma 8 560 millió EUR volt, a Bizottság megítélése szerint a Solvay bírságát 1,5-tel kell megszorozni. Mivel az Edison forgalma 6 650 millió EUR volt, a Bizottság megítélése szerint e vállalkozás bírságát 1,25-tel kell megszorozni. Mivel az Ausimont-t egy másik vállalkozáshoz csoportosították át, az ügy körülményeit figyelembe véve a szorzót csak az Edisonra kiszabandó bírságra kell alkalmazni.

2.1.4.   A bírság növelése az időtartam következtében

(22)

A Degussa, a Solvay és a Kemira 1994. január 31-től2000. december 31-ig, vagyis hat éven és tizenegy hónapon át vett részt a jogsértésben. Ezek a vállalkozások hosszú távú jogsértést követtek el. A bírságok kezdő összegét tehát a jogsértés minden teljes évére 10 %-kal kell növelni. A fennmaradó, hat hónapos vagy annál hosszabb, de egy évnél rövidebb időszakonként további 5 %-kal kell növelni. Ez azt jelenti, hogy e vállalkozások esetében a kezdő összeget 65 %-kal kell növelni. Az EKA 1994. január 31-től1999. december 31-ig, vagyis öt éven és tizenegy hónapon át, míg az Atofina és az Ausimont 1995. május 12-től2000. december 31-ig, vagyis öt éven és hét hónapon át vett részt a jogsértésben. Ez azt jelenti, hogy e vállalkozások esetében a kezdő összeget 55 %-kal kell növelni (2). A Foret 1997. május 29-től1999. december 31-ig, vagyis két éven és hét hónapon át vett részt a jogsértésben. Ez azt jelenti, hogy a kezdő összeget 25 %-kal kell növelni. A Caffaro 1997. május 29-től1998. december 31-ig, vagyis egy éven és hét hónapon át vett részt a jogsértésben. Ez azt jelenti, hogy a kezdő összeget 15 %-kal kell növelni.

2.2.   Súlyosbító körülmények

(23)

A jogsértés idején az Atofina, a Degussa, az Edison és a Solvay már kartelltevékenységekről szóló korábbi bizottsági határozattok címzettjei voltak (3). Az a tény, hogy a vállalkozások ugyanazt a magatartást ugyanabban az iparágban vagy a korábban rájuk kirótt bírságokkal összefüggőtől eltérő ágazatokban követték el, azt bizonyítja, hogy az első bírságok nem késztették e vállalkozásokat magatartásuk megváltoztatására. Ez a Bizottság szerint súlyosbító körülménynek minősül. E súlyosbító körülmény indokolja, hogy a fent említett vállalkozások esetében 50 %-kal növeljék a kiszabandó bírság alapösszegét (4).

2.3.   Enyhítő körülmények

(24)

A Caffaro a kartell többi résztvevőjéhez képest passzív és csekély szerepet játszott a jogsértésben, ezért 50 %-kal csökkenteni kell a bírságát.

2.4.   A forgalom 10 %-ára vonatkozó korlátozás alkalmazása

(25)

Az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vállalkozásra kiszabott bírság nem haladhatja meg a forgalom 10 %-át. A 10 %-os plafon tekintetében „amennyiben» a vállalkozást«, vagyis a megbüntetett jogsértésért felelős gazdasági entitást több címzett alkotja, […] a határozat elfogadásának időpontjában, […] a plafon kiszámításának alapja a vállalkozás, vagyis minden alkotóeleme együttes forgalma. Ha azonban a gazdasági egység később felbomlott, a határozat minden egyes címzettjének joga van ahhoz, hogy egyedileg alkalmazzák rá a szóban forgó plafont.”  (5)

(26)

2005-ben a Solexis által elért forgalom az egész világra vetítve 256 190 307 EUR volt. A Solexisre kiszabott büntetés tehát nem haladhatja meg a 25 619 millió EUR-t.

2.5.   A 2002-es engedékenységi közlemény alkalmazása

(27)

Az engedékenységi közlemény értelmében a Degussa, az EKA, az Atofina, a Solvay, a Solexis és a Kemira nyújtott be kérelmet. A vizsgálat különböző szakaszaiban együttműködtek a Bizottsággal, hogy részesüljenek az engedékenységi közleményben biztosított kedvező elbánásban.

2.5.1.   8. pont a) alpontja – Mentesség

(28)

A HP és a persavak európai termelői közül a Degussa tájékoztatta először a Bizottságot a HP-piacon és a HP-hez kapcsolódó PBS-piacon fennálló kartellről. A Degussa teljes mértékben, folyamatosan és gyorsan együttműködött a Bizottsággal az igazgatási eljárás során, és ellátta a Bizottságot a gyanított jogsértéssel kapcsolatos, rendelkezésére álló bizonyítékokkal: részletesen beszámolt a két termékkel összefüggő versenytársak közötti találkozókról, és lehetővé tette a Bizottság számára a két termékre vonatkozó kartell fennállásának bizonyítását. A Degussa az engedékenységi közlemény 8. pontjának a) alpontja szerinti bizonyíték benyújtásának időpontjáig megszüntette a gyanított jogsértésben való részvételét, és nem kényszerített más vállalkozásokat a jogsértésben való részvételre. Ezért a Degussa teljes mentességet élvez az egyébként rá kiszabandó bírság alól.

2.5.2.   23. pont b) alpontja, első francia bekezdés (30-50 %-os csökkentés)

(29)

Az EKA volt a második vállalkozás, amely 2003. március 29-én az engedékenységi közlemény értelmében felkereste a Bizottságot, és elsőként teljesítette a közlemény 21. pontjában megállapított követelményeket, hiszen a Bizottság rendelkezésére bocsátotta azon bizonyítékait, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselnek a Bizottságnak a benyújtás időpontjában már rendelkezésére álló bizonyítékok értékéhez képest.

(30)

Az EKA legkésőbb a bizonyíték benyújtásának időpontjáig véget vetett a jogsértésben való részvételnek és azóta sem vett részt benne. A Bizottság tehát 30-50 %-kal csökkentheti a bírság mértékét. A Bizottság a bírság mértékét 40 %-kal csökkentette.

(31)

Az EKA bizonyítékának segítségével a Bizottság 1994. január 31-ig visszavezette a kartell fennállását. Az EKA 1997. október 14. előtti időszakra vonatkozó bizonyítéka olyan tényekkel függött össze, amelyeket a Bizottság korábban nem ismert és amelyek közvetlenül kapcsolódtak a gyanított kartell időtartamához. Az engedékenységi közlemény 23. pontjának megfelelően a Bizottság ezeket a tényezőket nem vette figyelembe az EKA-ra kiszabott bírság megállapításakor.

2.5.3.   23. pont b) alpontja, második francia bekezdés (20-30 %-os csökkentés)

(32)

Az Atofina (ma Arkema) másodikként teljesítette az engedékenységi közlemény 21. pontjában megállapított követelményeket, hiszen a Bizottság rendelkezésére bocsátotta azon bizonyítékait, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselnek a Bizottságnak a benyújtás időpontjában már rendelkezésére álló bizonyítékok értékéhez képest, és a Bizottság értesülései szerint legkésőbb a bizonyíték benyújtásának időpontjáig véget vetett a jogsértésben való részvételnek. Ezért az engedékenységi közlemény 23. pontjának b) alpontja értelmében a bírság 20-30 %-os csökkentésére jogosult. A 20-30 %-os csökkentés mértékének vizsgálatakor a Bizottság figyelembe vette a jelentős hozzáadott értéket képviselő bizonyíték benyújtásának időpontját és a hozzáadott érték mértékét. A Bizottság 30 %-kal csökkentette az Atofinára egyébként kiszabandó bírságot

2.5.4.   23. pont b) alpontja, harmadik francia bekezdés (20 %-os csökkentés)

(33)

A Solvay harmadikként teljesítette az engedékenységi közlemény 21. pontjában megállapított követelményeket. 2003. április 4-én, ugyancsak nem sokkal a 17. rendelet 14. cikke szerint végzett, 2003. március 25-i vizsgálat után a Solvay az engedékenységi közlemény szerinti kérelmet nyújtott be. A 2003. április 4-i dokumentumok teljesítették az engedékenységi közlemény 21. pontjában megállapított követelményeket, mert a Solvay a Bizottság rendelkezésére bocsátotta azon bizonyítékait, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselnek a Bizottságnak a benyújtás időpontjában már rendelkezésére álló bizonyítékok értékéhez képest. A Bizottság értesülései szerint a Solvay legkésőbb a bizonyíték benyújtásának időpontjáig véget vetett a jogsértésben való részvételnek.

(34)

A Solvay azt állítja, hogy 2003. április 3-án reggel telefonon kapcsolatba lépett a Bizottsággal és tájékoztatta, hogy az engedékenységi közlemény szerinti kérelmet kíván benyújtani. Az Atofina 2003. április 3-án 15:50-kor benyújtott kérelme tizenhárom dokumentumot tartalmazott, amelyek a Solvay szerint átírás vagy egyéb magyarázat nélkül olvashatatlanok és/vagy értelmezhetetlenek voltak, ezért a Bizottság a teljes körű magyarázatig, 2003. május 26-ig – a Solvay engedékenységi kérelmét követő időpontig – nem tudta felhasználni ezeket a dokumetumokat.

(35)

A Solvay szerint annak meghatározásához, hogy az engedékenységi kérelem jogosult-e az engedékenységi közlemény szerinti csökkentésre, döntő tényező a benyújtott információ objektív minősége a Bizottság számára történő felhasználhatóság mértékének függvényében. A Solvay állítása szerint 2003. április 3-án reggel megfelelően benyújtották az engedékenységi kérelmet, amely jelentős hozzáadott értéket képviselt a HP és a PBS vonatkozásában egyaránt. Ezért jogosult a bírság maximális csökkentésére (50 %) a két termék tekintetében.

(36)

A Bizottság megítélése szerint az EKA és az Atofina által benyújtott kérelem az engedékenységi közlemény 21. pontjának megfelelően jelentős hozzáadott értéket képviselt a Solvay első kérelmének benyújtása előtt, amelyre csak 2003. április 4-én került sor. Ezért a Bizottság nem fogadja el a Solvay érvelését.

(37)

A Bizottság 10 %-kal csökkentette a Solvay-re egyébként kiszabandó bírságot.

2.5.5.   Az engedékenységi közlemény szerinti egyéb kérelmek

(38)

Az engedékenységi közlemény B. része értelmében a Solvay Solexis és a Kemira is nyújtott be kérelmet, de a jelentős hozzáadott érték hiánya miatt nem részesültek csökkentésben.

3.   HATÁROZAT

(39)

Az alábbi vállalkozások megsértették a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését és az EGT-megállapodás 53. cikkét, mert a megjelölt időszakban egységesen és folyamatosan részt vettek az EGT egész területére kiterjedő, a hidrogén-peroxidre és a nátrium-perborátra vonatkozó jogsértésben, amely elsősorban a következőkben merült ki: az árak és eladási adatok kicserélése a versenytársak között, megállapodás az árakról, megállapodás az EGT termelési kapacitásának csökkentéséről és a versenyellenes megoldások ellenőrzése.

(a)

Akzo Nobel NV, 1994. február 25-től1999. december 31-ig;

(b)

Akzo Nobel Chemicals Holding AB, 1994. január 31-től1999. december 31-ig;

(c)

EKA Chemicals AB, 1994. január 31-től1999. december 31-ig;

(d)

Degussa AG, 1994. január 31-től2000. december 31-ig;

(e)

Edison SpA, 1995. május 12-től2000. december 31-ig;

(f)

FMC Corporation, 1997. május 29-től1999. december 13-ig;

(g)

FMC Foret S.A., 1997. május 29-től1999. december 13-ig;

(h)

Kemira OYJ, 1994. január 31-től2000. december 31-ig;

(i)

L'Air Liquide SA, 1995. május 12-től1997. december 31-ig;

(j)

Chemoxal SA, 1995. május 12-től1997. december 31-ig;

(k)

Edison SpA, 1997. május 29-től1998. december 31-ig;

(l)

Caffaro Srl, 1997. május 29-től1998. december 31-ig;

(m)

Solvay SA/NV, 1994. január 31-től2000. december 31-ig;

(n)

Solvay Solexis SpA, 1995. május 12-től2000. december 31-ig;

(o)

Total SA, 2000. május 30-tól2000. december 31-ig;

(p)

Elf Aquitaine SA, 1995. május 12-től2000. december 31-ig;

(q)

Arkema SA, 1995. május 12-től2000. december 31-ig;

(40)

Az előző preambulumbekezdésben említett jogsértésekre az alábbi bírságokat szabtuk ki:

(a)

Akzo Nobel NV, Akzo Nobel Chemicals Holding AB és EKA Chemicals AB, egyetemlegesen 25,2 millió EUR;

(b)

Degussa AG: 0 EUR;

(c)

Edison SpA: 58,125 millió EUR, ebből 25,619 a Solvay Solexis SpA-val egyetemlegesen;

(d)

FMC Corporation és FMC Foret S.A., egyetemlegesen: 25 millió EUR;

(e)

Kemira OYJ: 33 millió EUR;

(f)

L'Air Liquide SA és Chemoxal SA: 0 EUR;

(g)

Snia SpA és Caffaro Srl, egyetemlegesen: 1,078 millió EUR;

(h)

Solvay SA/NV: 167,062 millió EUR;

(i)

Arkema SA: 78,663 millió EUR, ebből 42 millió EUR a Total SA-val egyetemlegesen és 65,1 millió EUR az Elf Aquitaine SA-val egyetemlegesen.

(41)

A fent felsorolt vállalkozásoknak elrendeltük, hogy haladéktalanul vessenek véget a cikkben említett jogsértéseknek, amennyiben erre még nem került sor és tartózkodjanak a (2) preambulumbekezdésben ismertetett cselekedetek vagy magatartások megismétlésétől és az ugyanilyen vagy hasonló tárgyú vagy hatású cselekedetektől vagy magatartásoktól.


(1)  HL C 45., 2002.2.19., 3. o.

(2)  Mivel az EKA tanúvallomásának köszönhetően a Bizottság 1994. január 31-ig visszavezette a kartellt, az engedékenységi közlemény 23. pontjának megfelelően ezeket az összetevőket nem veszik figyelembe a bírság kiszabásakor, ami e vállalkozás esetében 55 % helyett 20 %-kal növeli a bírságot.

(3)  Ezek a határozatok a következők: A Degussa esetében: A Bizottság 1984. november 23-i határozata az EGK-Szerződés 85. cikke szerinti eljárásról (IV/30.907 – Peroxigén-termékek, HL L 35., 1985.2.7., 1. o.), a Bizottság 1986. április 23-i határozata az EGK-Szerződés 85. cikke szerinti eljárásról (IV/31.149 – Polipropilén, HL L 230., 1986.8.18., 1. o.). Az Edison esetében: A Bizottság 1994. július 27-i határozata az EGK-Szerződés 85. cikke szerinti eljárásról (IV/31.865 – PVC II, HL L 239., 1994.9.14.,14. o.). A Solvay esetében: A Bizottság idézett, 1984. november 23-i határozata (Peroxigén-termékek), a Bizottság idézett, 1986. április 23-i határozata (Polipropilén), a Bizottság idézett, 1994. július 27-i határozata (PVC II). Az Atofina/Arkema esetében: A Bizottság idézett, 1984. november 23-i határozata (Peroxigén-termékek), a Bizottság idézett, 1994. július 27-i határozata (PVC II).

(4)  A visszaesés következtében történő növelés csak az Atofinára alkalmazandó, anyavállalataira, az Elf Aquitane-re és a Totalra nem, mert az előző jogsértés idején az Atofina még nem tartozott ez utóbbiakhoz. A Totalra alkalmazott 3-as szorzó nem része a számításnak. Ehelyett a visszaesés kiszámításához azt az 1,25-ös szorzót használják, amelyet akkor kellett volna alkalmazni, ha az Atofina a határozat kizárólagos címzettje lett volna (mivel az egész világra mért forgalma 2005-ben 5,7 milliárd EUR volt). Ennek megfelelően az Atofinára csak erre az összegre külön bírságot szabnak ki.

(5)  Lásd az Elsőfokú Bíróság ítéletét a T-71/03., T-74/03., T-87/03. és T-91/03. sz., Tokai Carbon Co. Ltd és társai kontra Bizottság ügyben, még nem tették közzé (lásd HL C 205., 2005.8.20.,18. o.), (390) bekezdés.


13.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 353/60


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. június 7.)

a Németország által a Nordbrandenburger UmesterungsWerke számára nyújtandó C 8/2005 (N 451/2004) sz. állami támogatásról

(az értesítés a C(2006) 2088. számú dokumentummal történt)

(csak a német nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/904/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA -

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

azt követően, hogy az érintett feleket az említett rendelkezéseknek (1) megfelelően felkérte észrevételeik megtételére,

mivel:

1.   AZ ELJÁRÁS

(1)

Németország a 2004. október 11-én kelt, 2004. október 12-én iktatott levelében értesítette a Bizottságot az NUW Nordbrandenburger UmesterungsWerke számára nyújtani tervezett regionális támogatási intézkedéséről. Az intézkedést N 451/2004 számon bejelentett támogatásként regisztrálták. A Bizottság 2004. november 6-án további tájékoztatást kért, Németország 2004. december 16-án további információkat nyújtott be.

(2)

2005. február 16-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta Németországot az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdése szerinti eljárásnak a támogatás miatt való megindítására vonatkozó határozatáról.

(3)

A Bizottság eljárás kezdeményezéséről szóló határozatát kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). Az érdekelt feleket felkérték a támogatási intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(4)

Németország a 2005. március 22-én kelt, 2005. március 23-án iktatott levelében válaszolt az eljárás kezdeményezésére és átfogó, kiegészítő információkat szolgáltatott a Bizottságnak.

(5)

Az érdekelt felek részéről nem érkeztek észrevételek a Bizottsághoz.

(6)

Saját vizsgálatai alapján a Bizottság megállapította, hogy a Németország által szolgáltatott információk hiányosak, és emiatt 2005. november 8-án kelt levelében további kérdéseket intézett Németországhoz. Németország 2006. január 13-án válaszolt és további információkat szolgáltatott.

2.   A TÁMOGATÁS LEÍRÁSA

2.1   A kedvezményezett és a projekt

(7)

A támogatás kedvezményezettje az NUW Nordbrandenburger UmesterungsWerke GmbH & Co. KG (a továbbiakban: NUW). Székhelye a brandenburgi (Németország) Schwedt, amely az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti támogatott térség. Az NUW vállalkozást 2004. május 4-én alapították. A tervezett beruházás végrehajtását megelőzően a vállalkozás nem üzemel. Ennek megfelelően az NUW 2004. októberében nem rendelkezett sem teljes munkaidős, sem pedig részmunkaidős munkavállalókkal.

(8)

Az NUW biodízel-gyárat tervez felépíteni és üzemeltetni, melynek tervezett éves kapacitása 130 000 tonna, a beruházás elszámolható költsége 41,84 millió euro. A gyár elsősorban a PCK Raffinerie GmbH Schwedt (a továbbiakban: PCK) részére fog szállítani, amelynek berendezéseit jelenleg a bioüzemanyagok további feldolgozására teszik alkalmassá.

2.2   A pénzügyi intézkedések

(9)

Brandenburg tartomány az NUW számára a Bizottság által engedélyezett támogatási programok keretén belül egy maximum 20,92 millió eurós összeg elszámolható költségeinek 50 %-át kitevő támogatást szándékozik nyújtani.

(10)

A támogatást 14,204 millió euro közvetlen beruházási támogatás, valamint 6,716 millió euro beruházási kiegészítés formájában nyújtják „A regionális gazdasági szerkezet javítása”  (3) elnevezésű közösségi feladat (a továbbiakban: közösségi feladat) és a „Beruházási kiegészítés 2004. évi üzemi beruházásokra”  (4) elnevezésű támogatási program keretében nyújtják. Németország biztosítja, hogy nem lépi túl a támogatási intenzitás 50 %-ában meghatározott felső határt.

2.3   A hivatalos vizsgálati eljárás elindításának okai

(11)

Mivel a támogatás engedélyezett programokra épül, a Bizottság a vizsgálatot arra a kérdésre korlátozza, hogy a kedvezményezett KKV-nak tekinthető-e és így jogosult-e arra a további 15 %-os KKV-bónuszra, amelyet a támogatás összege tartalmaz.

(12)

A mikro-, valamint a kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás (KKV-ajánlás) (5) mellékletének 2. cikke értelmében kis- és középvállalkozások az olyan vállalkozások, amelyek 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, éves forgalmuk legfeljebb 50 millió euro és/vagy éves mérlegfőösszegük legfeljebb 43 millió euro.

(13)

A vállalkozás meghatározása szerint nem szükséges a kedvezményezetti kör leszűkítése egyetlen jogalanyra, a kedvezményezett vállalkozások gazdasági csoportja is lehet, amely átfogóbb egyetlen KKV-nál. Azok a vállalkozások szintén kapcsolt vállalkozásnak tekinthetők, amelyek egy természetes személy révén kapcsolódnak egymáshoz és tevékenységüket ugyanazon az érintett piacon vagy szomszédos piacokon folytatják.

(14)

Az NUW és egyéb vállalkozások természetes személyeken keresztüli összekapcsolása, különös tekintettel a Sauter család tagjaira, ugyanazon, illetve szomszédos piacon történő közös tevékenységekhez vezethet. A kapcsolt vállalkozásokat együttesen kell figyelembe venni a foglalkoztatottak létszámának és a vállalkozás KKV-jogállásának meghatározásánál

(15)

Tekintettel a fent említett vállalkozások közötti kapcsolatokra a Bizottság kétségbe vonja, hogy a beruházási támogatás kedvezményezettjének, az NUW-nak, valóban szüksége van a KKV-kat támogató különböző szabályozásokból és intézkedésekből származó előnyökre, és hogy az NUW megfelel a bejelentett KKV-bónusznak. A Bizottság azt is kétségbe vonta, hogy a kedvezményezett megfelel a KKV-ajánlás KKV-meghatározásának

3.   AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI

(16)

Az érdekelt felek részéről nem érkeztek észrevételek a Bizottsághoz.

4.   NÉMETORSZÁG ÉSZREVÉTELEI

(17)

Németország ismerteti, hogy az NUW Verwaltung GmbH nem rendelkezik pénzügyi érdekeltséggel a kedvezményezett NUW-ban. A vállalkozást kizárólag azért hozták létre, hogy átvegye az NUW üzletvezetését és tartozásait. A többi beltag (Verwaltung GmbH) csak a saját GmbH-ért felel, és nem gyakorol más üzleti tevékenységet.

(18)

Miközben Daniela Sauter az NUW-ból 74 %-ban részesedik, az NBE Nordbrandenburger BioEnergie GmbH & Co. KG, az MBE Mitteldeutsche BioEnergie GmbH & Co. KG és az SBE Swiss BioEnergy AG vállalkozásokban való részesedése 50 % alatti. Németország szerint az NUW nem kapcsolódik más vállalkozásokhoz.

(19)

Ami a társvállalkozásokat illeti, Németország szerint Daniela Sauter az NBE-ből 50 %-kal, az MBE-ből 38 %-kal, és az SBE-ből 20 %-kal részesedik. Így a kedvezményezett méretének meghatározása szempontjából csak az NBE és az MBE vállalkozásokban való részesedés lenne mérvadó.

(20)

Németország a vélhetőleg együttesen fellépő természetes személyekből álló csoport vonatkozásában arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy Daniela Sauter és Dr. Georg Pollert, mint az NUW fő kültagjai csak e vállalkozásban működnek együtt, más vállalkozásokban nem. Közös érdekük kizárólag az NUW-ra korlátozódik; a társasági szerződésen kívül nem léteznek más megállapodások.

(21)

Németország hangsúlyozza, hogy a testvérek, a szülők és a sógornő részesedései nem mutatnak egységes részesedési struktúrát, ami alapján megegyező érdekre lehetne következtetni. A rokonsági foktól eltekintve e személyek között nincsenek jogi vagy gazdasági kapcsolatok. A társasági szerződésen kívül nem léteznek más megállapodások.

(22)

Németország állítása szerint az NUW és az MUW Mitteldeutsche UmesterungsWerke GmbH & Co. KG ugyanazon a piacon működik, azonban különböző fogyasztói körrel rendelkeznek. A vállalkozásokat Dr. Pollert személye köti össze, a kapcsolat azonban gyengesége miatt nem mérvadó.

(23)

A német állítások alapján az NUW biodízelt gyárt, miközben az NBE és az MBE a bioetanol-piacon működik. Bár mindhárom vállalkozás fogyasztói körében megtalálhatók a nagy olajtársaságok, a felhasznált nyersanyagok és az alkalmazott termelési eljárások mégis alapvetően különbözőek.

(24)

2004 vége óta Heidenreich úr már nem üzletvezetője az NBE Verwaltung GmbH-nak. Németország állítása szerint valamennyi érintett vállalkozást más személy vezeti, emiatt az egyes vállalkozások üzletvezetése között nincsen kapcsolat.

(25)

Németország a pénzügyi és foglalkoztatási adatok kiszámításánál abból indul ki, hogy az NUW, az MBE és az NBE társvállalkozások, és hogy nem léteznek kapcsolt vállalkozások. Németország arra a következtetésre jut, hogy ez a csoport egyik KKV-kritériumot tekintve sem éri el a kérdéses küszöbértékeket.

(26)

Az NUW az SBE vállalkozást bízta meg a biodízel-gyár felépítésével. Az SBE vállalkozást a célból hozták létre, hogy európaszerte biodízel gyártását szolgáló vegyi üzemeket építsen fel és üzemeltessen, emellett biogén üzemanyagokkal kereskedik. Bár az SBE finanszírozza a beruházások egy részét, Németország biztosítja, hogy a két vállalkozás között nem állnak fenn más függőségi viszonyok. Annak érdekében, hogy elkerüljék az NUW SBE-től való függőségét, az NUW maga határozhatja meg a kölcsön visszafizetésének időpontját.

(27)

Az SBE ezen kívül 2004-től előfinanszírozza a közvetlen beruházási támogatást. Németország hangsúlyozza, hogy az SBE és az NUW közötti szerződésben foglaltak szerint az SBE nem gyakorolhat befolyást az NUW üzleti döntéseire.

(28)

Németország állítása szerint az üzemanyaggal való kereskedelem a vállalkozás forgalmának csupán 1 %-át teszi ki, és emiatt csekély jelentőségű. Ezen állítások szerint a Sauter Verpachtung GmbH nem folytat említésre méltó tevékenységet a biodízel- vagy bioetanol-feldolgozás területén, illetve az ilyen termékekkel való kereskedelemben.

(29)

Ez a vállalkozás azonban fővállalkozóként vett részt az NBE bioetanol-gyárának felépítésében.

(30)

A Sauter Verpachtung és az NUW között nem áll fenn közvetlenül sem jogi, sem pedig gazdasági kapcsolat.

(31)

Mivel az NBE és az MBE vállalkozásokat egyedül Daniela Sauter személye köti össze és más vállalkozásokkal nem állnak fenn említésre méltó kapcsolatok, Németország megállapítja, hogy az NUW KKV-nak tekintendő. Az NUW kültagjai nem minősülnek együttesen fellépő természetes személyek csoportjának. Brandenburg tartomány értelmezése szerint a családi kapcsolatok nem elegendőek a KKV-meghatározás értelmében vett közös érdek fennállásnak megállapítására.

5.   A NÉMETORSZÁG ÁLTAL BENYÚJTOTT KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

(32)

A Bizottság saját vizsgálata lefolytatása során bizonyítékot talált arra, hogy ugyancsak a Sauter család tagjainak tulajdonában áll több olyan vállalkozás, amelyekről Németország nem tájékoztatta a Bizottságot. A Bizottság erre irányuló 2005. november 8-i további kérdéseire válaszolva Németország 2006. január 13-án kiegészítő információkat küldött.

(33)

Számos ingatlan- és szélerőmű-társaság mellett (nem érkeztek erre vonatkozóan további információk) a Sauter család tagjai 16 vállalkozásban rendelkeznek többségi tulajdonnal. Daniela Sauter 74 %-kal többségi tulajdonosa az NUW-nak, amelynek a bejelentett KKV-bónuszt szándékozzák nyújtani; Bernd és Claus Sauter lánytestvére. Alois és Albertina Sauter Daniela, Bernd és Claus Sauter szülei. Marion Sauter Claus Sauter felesége. Emellett Georg Pollert, aki nem áll rokonsági kapcsolatban a Sauter családdal, 24 %-kal részesedik az NUW-ból.

(34)

Az NUW Nordbrandenburger Umesterungswerke Verwaltung GmbH (6) kivételével (Daniela Sauter: 50 %) a Sauter család többségi részesedésen keresztül ellenőrzést gyakorol a Sauter család valamennyi vállalkozása felett:

SBE Swiss BioEnergy AG (100 %), Sauter Verpachtung GmbH (100 %), Alois Sauter Landesprodukten-Großhandlung GmbH & Co. KG (100 %), Sauter GmbH (100 %), Compos Entsorgung GmbH (100 %), MUW Mitteldeutsche UmesterungsWerke GmbH & Co. KG (66 %), MUW Mitteldeutsche UmesterungsWerke Verwaltungs GmbH (66 %), AIIEN GmbH (100 %), Autokontor Bayern GmbH (66 %), Autokontor Vertriebs GmbH (60 %), MBE Mitteldeutsche BioEnergie GmbH & Co. KG (100 %), MBE Mitteldeutsche BioEnergie Verwaltung GmbH (100 %), NBE Nordbrandenburger BioEnergie GmbH & Co. KG (100 %), NBE Nordbrandenburger BioEnergie Verwaltung GmbH (100 %) és NUW (74 %).

(35)

Az NUW Nordbrandenburger Umesterungswerke Verwaltung GmbH, az MUW Mitteldeutsche UmesterungsWerke Verwaltung GmbH, a Mitteldeutsche BioEnergie Verwaltung GmbH és az NBE Nordbrandenburger BioEnergie Verwaltung GmbH vállalkozásokat a célból alapították, hogy ellássák más vállalkozások üzletvezetését és képviseletét.

(36)

Németország állítása szerint a „Sauter-csoport” kifejezés a nyilvánoságban csak az ártalmatlanítás és a szállítás területén szorosan együttműködő Alois Sauter Landesproduktengroßhandlung, a Sauter Verpachtung és a Compos Entsorgung vállalkozásokra használatos. A Sauter Verpachtung és az Alois Sauter Landesproduktengroßhandlung gépjárművein biodízelt reklámoznak. Németország nem tudja magyarázatot adni arra, hogy az olyan hitelintézetek, mint a NordLB is miért használja a Sauter család több vállalkozására a „csoport” kifejezést.

(37)

A vállalkozások számos gazdasági kapcsolattal rendelkeznek, ezeket Németország állítása szerint nem lehet egyenként felsorolni:

(a)

Az SBE Swiss BioEnergy AG fővállalkozóként felépíti a biodízel-gyárat a javasolt kedvezményezett, az NUW számára. Ezen kívül részben finanszírozza a beruházást, és előfinanszírozza a beruházási támogatást. A Sauter Verpachtung GmbH korábban fővállalkozóként vett részt az MBE GmbH és az NBE GmbH bioetanol-gyárainak, valamint az MUW biodízel-gyárának felépítésében. Ezen kívül az MUW és az MBE számára több szélerőművet is felépített. A vállalkozás üzemi benzinkútjainál az MBE és az Autokontor Bayern gépjárművei tankolnak.

(b)

A Compos Entsorgung GmbH a derítőiszap elszállításához többnyire az Alois Sauter Landesproduktengrosshandlung GmbH és a Sauter Verpachtung GmbH gépjárműveit használja. A Sauter Verpachtung a Compos Entsorgung GmbH és az Autokontor Bayern GmbH vállalkozásokkal közös irodaépületet használ.

(c)

Az MUW ügyfelei közé tartozik az Alois Sauter Landesproduktengroßhandlung, Autokontor Bayern, Sauter Verpachtung és az MBE. Az SBE nyersolajat és finomítványokat szállít az MUW részére biodízelnek történő további feldolgozás céljából.

(d)

Az Alois Sauter Landesproduktengroßhandlung az Autokontor Bayern vállalkozásnak ad bérbe épületeket és telkeket, emellett ellátja a Sauter Verpachtung, az Autokontor Bayern, az MBE és az MUW gépjárműveinek javítását és karbantartását. Az MUW, az MBE, a Sauter Verpachtung és az Autokontor Bayern részére üzemi benzinkutat üzemeltet.

(e)

Egy ideig az MBE és a Sauter Verpachtung közös irodaépületben működött. Az MBE szállítási szolgáltatásokat végez a Sauter Verpachtung és az Autokontor Bayern részére.

(f)

Az SBE együttműködik az MUW, az NUW, az MBE, az NBE és az Autokontor Bayern vállalkozásokkal.

(38)

Niesmann úr, az NUW üzletvezetője korábban az MUW vezetője volt. 2004-ig Dr. Klotz úr, az MBE üzletvezetője cégjegyzési joggal rendelkezett a Sauter Verpachtung vállalkozásnál.

(39)

Daniela Sauter, a kedvezményezett vállalkozás többségi tulajdonosa, az NBE üzletvezetője.

(40)

Johne úr cégjegyzési joggal rendelkezik az SBE vállalkozásnál, és 2004. decemberéig az MUW alkalmazásában állt. Heidenreich úr az NBE üzletvezetője volt, ezután ugyanezt a funkciót töltötte be az NUW-nál.

(41)

Egyedi esetekben az alkalmazottak munkahelyet váltottak a Sauter család vállalkozásai között.

(42)

A Bunge Deutschland GmbH és a Cargill növényi olajat szállít az MUW és az NUW részére. Az SBE az NUW, az MUW, az MBE és az NBE ügyfele.

6.   A KKV-JOGÁLLÁS ÉRTÉKELÉSE

(43)

A KKV-ajánlás melléklete értelmében a kis- és középvállalkozások az olyan vállalkozások, amelyek 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, éves forgalmuk legfeljebb 50 millió euro és/vagy éves mérlegfőösszegük legfeljebb 43 millió euro.

(44)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése a vállalkozások meghatározását használja a támogatás kedvezményezettjének meghatározásához. Ez a meghatározás, mint ahogy azt az Európai Bíróság is megerősítette (7), nem korlátozódik egyetlen jogalanyra, hanem vállalkozások egész csoportját is jelentheti.

(45)

A joggyakorlat szerint a Bizottság első lépésként azt kell megvizsgálnia, hogy egy vállalkozás egyetlen gazdasági egységnek tekintendő csoporthoz tartozik-e, és csak ezután állapíthatja meg, hogy az érintett csoport eleget tesz-e a KKV-ajánlásban foglalt kritériumoknak. Abban az esetben, amikor egymástól külön álló természetes vagy jogi személyek gazdasági egységet alkotnak, a közösségi versenyjog alkalmazásában azokat egyetlen vállalkozásként kell kezelni. Ezen kívül biztosítani kell, hogy kizárják azokat a törvényes szervezeti formákat, amelyeken keresztül a KKV-k a KKV erejét jóval meghaladó gazdasági csoportot képeznek, valamint el kell kerülni, hogy a KKV-meghatározás pusztán formális tényezők segítségével megkerülhető legyen. Az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága kifejezetten megállapította, hogy a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak megállapításakor, hogy az egy konszernhez tartozó vállalkozások egyetlen gazdasági egységnek tekintendők-e (8).

(46)

A KKV-ajánlás ezt a megközelítést alkalmazza. Az ajánlás melléklete 3. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy kapcsolt vállalkozásnak tekintendők az olyan vállalkozások, amelyek természetes személyeken vagy együttesen fellépő természetes személyek egy csoportján keresztül meghatározó befolyást gyakorolnak más vállalkozásokra, feltéve, hogy a kapcsolt vállalkozások teljes mértékben, vagy részben ugyanazon a piacon vagy szomszédos piacokon működnek. Szomszédos piac egy termék vagy szolgáltatás olyan piaca, amely a termelési vagy forgalmazási láncnak az érintett piacot közvetlenül megelőző vagy követő fázisában van.

(47)

Az Európai Bíróság Olaszország kontra Bizottság (9) ügyben hozott ítéletében pontosítják, hogy a Bizottság hogyan határozhat a KKV-bónusz megengedhetőségének vizsgálata során: „Ha egy vállalkozás működése során nem találja magát szemben a KKV-ra jellemző nehézségekkel, a Bizottság elutasíthatja az ilyen támogatás nyújtását. Az olyan vállalkozásoknak nyújtandó támogatás engedélyezése, amelyek bár eleget tesznek a KKV-meghatározás formális kritériumainak, de azokat nem sújtják az ilyen vállalkozások nehézségei, megsértené az EK-Szerződés 87. cikkét, ugyanis az ilyen támogatás alkalmas a verseny súlyosabb torzítására és emiatt hátrányosan befolyásolja a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése c) pontja értelmében.”

(48)

A Bizottság annak megállapításához, hogy szükséges-e a kedvezményezett vállalkozás vonatkozásában magasabb támogatási intenzitás, szükségesnek tartja az olyan tényezők megvizsgálását, mint a részesedési struktúra, az üzletvezetők személyazonossága, a gazdasági összefonódás foka, valamint az érintett vállalkozások valamennyi más kapcsolata. A Bizottság a fent bemutatott alapelvek alapján állapítja meg, hogy az NUW megfelel-e a KKV-meghatározás kritériumainak, és hogy teljesítheti-e a támogatási intenzitás növelésének feltételeit.

(49)

A tulajdonosi struktúra a vállalkozások feletti irányítási jogkörök elemzésének egyik fő szempontja. A tulajdonosi struktúra lehetővé teszi az egyes vállalkozások közötti kapcsolatok kimutatását és a gazdasági egységekre irányuló következtetések levonását.

(50)

Az NUW Nordbrandenburger Umesterungswerke Verwaltung GmbH kivételével (nincs forgalma, nincsenek alkalmazottai, a mérlegfőösszeg 32 000 euro), amelyből Daniela Sauter 50 %-kal részesedik, a Sauter család többségi részesedéseken keresztül 15 vállalkozást irányít (vö. a 34. ponttal és a melléklettel).

(51)

Ami az egyes vállalkozásokat irányító természetes személyek közötti kapcsolatokat illeti, a családi kapcsolatok különösen szorosnak tűnnek, mivel csak hat személy érintett.

(52)

Daniela Sauter 74 %-kal többségi tulajdonosa az NUW-nak, amelynek a bejelentett KKV-bónuszt szándékozzák nyújtani; Bernd és Claus Sauter lánytestvére. Alois és Albertina Sauter Daniela, Bernd és Claus Sauter szülei. Marion Sauter Claus Sauter felesége. Következésképpen Daniela, Bernd, Claus, Alois és Albertina a hagyományos „családmaghoz” tartoznak, Marion Sauter pedig sógornő. A csupán hat természetes személyre korlátozódó családi kapcsolatok rendkívül szorosnak tűnnek.

(53)

Ebben az esetben az olyan üzleti kapcsolatok, mint például az üzletvezetés szintjén mutatkozó összekapcsolódás, a beszállítói és ügyfélkapcsolatok közötti átfedések, a logisztikai eszközök közös használata (pl. közlekedési eszközök, épületek és irodák) szintén a vállalkozások közötti kapcsolatok fennállását támasztják alá. E mutatók alapján ellenőrizhető, hogy valamely természetes személyen keresztüli kapcsolat vezethet-e informálisan és formálisan is az egyes üzletágak és üzleti tevékenységek közötti összekapcsolódáshoz.

(54)

Németország állítása szerint a vállalkozások az üzleti kapcsolatok annyira széles körét tartják fenn, hogy teljes felsorolásuk lehetetlen. Az SBE Swiss BioEnergy AG és a Sauter Verpachtung fővállalkozóként vesznek részt a bioetanol- és a biodízelgyárak felépítésében, amelyeket családi tulajdonban álló vállalkozások üzemeltetnek. A Sauter család által irányított vállalkozások közötti, különösen a szállítás, az üzletvezetés, a személyzet és az ügyfelek területén fennálló együttműködés azt mutatja, hogy az egyes vállalkozások tevékenységeit összehangolták és az együttes fellépést célozzák.

(55)

Németország három egyszerű példát szolgáltatott a számos közösen gyakorolt tevékenység és az együttműködés bemutatására, amelyek rávilágítanak a Sauter család vállalkozásai közötti kapcsolatokra. A Sauter Verpachtung GmbH és az Alois Sauter Landesproduktengroßhandlung GmbH & Co. KG gépjárművein biodízelt reklámoznak. Az Alois Sauter Landesproduktengroßhandlung GmbH & Co. KG tulajdonában van ezen kívül egy helikopter, melyet üzleti tevékenységeihez valamennyi családtag igénybe vesz. Ugyanez a vállalkozás végzi a Sauter Verpachtung GmbH, az Autokontor Bayern GmbH, az MBE és a MUW gépjárműveinek karbantartását és szerelését.

(56)

Az említett üzleti tevékenységeken kívül a Sauter család tagjai közötti szoros kapcsolatok számos ingatlantársaságra és szélerőműre is kiterjednek.

(57)

A Bizottság emiatt azt az álláspontot képviseli, hogy a vállalkozáscsoportot gazdasági szempontból is egyetlen egységnek kell tekinteni. Különösen a természetes személyeken – a Sauter családon – keresztüli kapcsolatok, valamint üzleti és szervezeti kapcsolatai révén a Sauter család nemcsak üzleti tevékenységeit, hanem a csoportként történő stratégiai fejlődését is könnyedén tudja koordinálni. A vállalkozások közötti kapcsolatok nem újkeletűek, hanem közös múltra és tervezett együttes fejlődésre épülőnek tűnnek.

(58)

Az interneten a Landesprodukten-Großhandlung GmbH, a Sauter GmbH, a Compos Entsorgung GmbH, az MUW GmbH, az AIIEN GmbH, az Autokontor Bayern GmbH és a Biodiesel Production S.A a http://www.sauter-logistik.de/Sauter_Gruppe.htm címen a vállalkozások önmagukat Sauter-csoportként tüntetik fel, ami szintén együttes gazdasági fellépésre enged következtetni.

(59)

Ezen kívül az olyan bankok, mint a NordLB a Sauter család által irányított több vállalkozást „Sauter-csoport”-nak neveznek. A Sauter-vállalkozások csoportként történő fellépését megerősíti a bank által elvégzett elemzés. Németország nem tudott magyarázatot adni arra, hogy a bankok miért nevezik így a kérdéses vállalkozásokat.

(60)

Az NUW és az SBE Swiss BioEnergy AG közötti konkrét üzleti kapcsolatok hangsúlyozzák az NUW messzeható összefonódását a Sauter család tulajdonában álló vállalkozások hálózatával. Mint az már fentebb bemutatásra került, az SBE Swiss BioEnergy AG fővállalkozóként felépíti a biodízel-gyárat a javasolt kedvezményezett, az NUW számára. Az SBE ezen kívül részben finanszírozza a beruházást, és előfinanszírozza a beruházási támogatást.

(61)

A Németország által szolgáltatott információk (vö. a fenti 4. és 5. szakaszokat) alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy azok a vállalkozások, amelyek a Sauter család tagjainak egyedüli vagy közös többségi tulajdonában állnak, egyetlen gazdasági egységet alkotnak. Nyilvánvaló, hogy a családtagok a KKV-ajánlás melléklete 3. cikkének (3) bekezdése értelmében vett együttesen fellépő személyek csoportját képezik és üzleti tevékenységeiket együtt gyakorolják.

(62)

A különböző vállalkozások messzemenően ugyanazon, vagy szomszédos piacokon működnek. Ebben az összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy az NUW, az MUW, az MBE és az NBE termékeiket az SBE Swiss BioEnergy AG részére szállítják, és a csoportból három vállalkozás (az NUW, az NBE és az MBE) a nagy olajtársaságoknak adja el termékeit. Másrészt mind az NUW, mind az MUW a legfontosabb előterméket jelentő növényi olajat a Bunge Deutschland GmbH és a Cargill GmbH vállalkozásoktól vásárolja. Hasonlóképpen fontos, hogy az SBE Swiss BioEnergy AG nemcsak felépíti, de üzemelteti is a bioüzemanyag-gyártás vegyi üzemeit – a Sauter család tulajdonában álló számos vállalkozás üzemeltet ilyen gyárakat –, valamint az is, hogy az SBE Swiss BioEnergy AG bioüzemanyagokkal is kereskedik. A Sauter Verpachtung GmbH, az Alois Sauter Landesproduktenhandlung és az Autokontor Bayern nyilvánvalóan a szállítási szolgáltatások területén tevékenykedik, melyekre adott esetben a csoport valamennyi vállalkozásának nagyobb mértékben van szüksége, és amelyeket igénybe is tudnak venni. Végezetül mind a biodízel, mind a bioetanol gépjárművek üzemanyaga. A szomszédos piacok elemzését tekintve jelentéktelen, hogy a biodízelt közvetlenül teherautók, miközben az ásványi olajjal kevert bioetanolt a személygépkocsik használják. Mindkét terméket hasonló, vagy akár azonos kereskedelmi és marketingcsatornákon keresztül értékesítik, és végeredményben szállítási szolgáltatásokhoz használják fel. Emiatt az NUW KKV-jogállásának vizsgálatakor kumulálni kell a vállalkozások alkalmazottjainak számát és a pénzügyi adatokat.

(63)

A Bizottság KKV-ajánlása szerint a kedvezményezett KKV-jogállásának eldöntésekor referenciaévnek azt az évet kell tekinteni, amelyre a legutóbbi éves beszámoló vonatkozik. Az olyan vállalkozás, amely átlépi a foglalkoztatottakra vonatkozó, vagy a pénzügyi küszöbértékeket, csak abban az esetben veszíti el KKV-jogállását, ha a küszöbértékek átlépése két egymás után következő üzleti évben megismétlődik. Újonnan létesített vállalkozás esetében, amelynek beszámolóját még nem hagyták jóvá, a felhasználandó adatokat az üzleti év folyamán végrehajtott jóhiszemű becslésből származtatják.

(64)

A számba vett évektől (2002, 2003, 2004 és 2005) függetlenül a Sauter-csoport folyamatosan átlépte az éves forgalomra és az éves mérlegfőösszegre vonatkozó küszöbértékeket. 2004-ben és 2005-ben valamennyi küszöbértéket túlléptek, beleértve az alkalmazottak számát is.

(65)

A Németország által szolgáltatott információk alapján a Sauter család többségi tulajdonában álló vállalkozásokra (az NUW Verwaltung GmbH nélkül) a 2002., 2003., 2004. és 2005. években a következő foglalkoztatási és pénzügyi adatok vonatkoztak:

 

2002

2003

2004

2005

Foglalkoztatottak

122

164

332

412

Éves forgalom EUR

79 819 124

107 082 928

296 332 725

421 855 238

Éves mérlegfőösszeg EUR

135 966 984

327 657 218

331 071 069

404 652 910

Az egyes vállalkozások foglalkoztatottjaira és pénzügyi adataira vonatkozó részletesebb információkat a melléklet tartalmazza.

(66)

A KKV-ajánlás melléklete értelmében a kis- és középvállalkozások az olyan vállalkozások, amelyek 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, és vagy az éves forgalmuk nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy éves főösszegük legfeljebb 43 millió euro. Miközben a Sauter-csoport 2002-ben és 2003-ban átlépte az éves forgalomra és az éves mérlegfőösszegre vonatkozó küszöbértékeket, 2004-ben és 2005-ben már mindhárom küszöbértéket átlépte. Ennek megfelelően az NUW, mint e csoport vállalkozása, nem tekinthető KKV-nak és emiatt nem jogosult KKV-bónuszra.

(67)

Továbbá, tekintettel a Sauter-csoprt struktúrájára, az egyes vállalkozások társasági tagjai közötti kapcsolatokra, valamint a csoport vállalkozásai közötti gazdasági kapcsolatokra sem a csoport egészét, sem pedig az NUW-t, mint a csoport tagját nem sújtják a KKV-kra jellemző nehézségek: tekintetbe véve a csoport éves mérlegfőösszegét feltételezhető, hogy az NUW korlátlan hozzáféréssel rendelkezik a pénzpiacokhoz és a tervezett beruházást a nagyvállalatokhoz hasonló feltételek mellett tudná finanszírozni.

(68)

A csoport tagjai közül legalább az NUW, az NBE és az MBE ügyfelei között tudhatja a nagy olajtársaságokat. Emiatt a Sauter-csoport tagjai abban a helyzetben vannak, hogy a regionális vagy német piac határain kívülre is tudnak szállítani. Különösen az SBE Swiss BioEnergy AG révén hasonló mértékben hozzáférnek a szükséges technológiához. Mivel a csoport különböző tagjai a termelési és az értékesítési lánc különböző szintjein tevékenykednek, a Sauter-csoport abban a helyzetben van, hogy integrált csoportként – és nem tipikus KKV-ként – tud fellépni. A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az NUW és a Sauter-csoport nem képez a KKV-ajánlás értelmében vett KKV-t és emiatt nem szenvednek a KKV-kra jellemző hátrányoktól. Emiatt nem jogosultak KKV-bónuszra.

7.   KÖVETKEZTETÉS

(69)

A Bizottság tudomására hozott valamennyi tény figyelembe vétele mellett a Bizottság arra a megállapításra jut, hogy az állami támogatás, melyet Németország az NUW-nak KKV-bónusz formájában szándékozik nyújtani, nem tekinthető a közös piaccal összeegyeztethetőnek.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A támogatás, melyet Németország az NUW Nordbrandenburger UmesterungsWerke GmbH & Co. KG részére KKV-bónusz formájában kíván nyújtani, összeegyeztethetetlen a közös piaccal. A támogatást emiatt nem szabad odaítélni.

2. cikk

E határozat címzettje a Németországi Szövetségi Köztársaság.

Brüsszel, 2006. június 7. -án/én

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja


(1)  HL C 27., 2001.1.27., 44. o.

(2)  HL C 86., 2005.4.8., 2. o.

(3)  „»A regionális gazdasági szerkezet javítása« elnevezésű közösségi feladatról szóló 1969. október 6-i törvény, a közösségi feladat 31. kerettervének II. részében foglalt idevágó rendelkezésekhez kapcsolódóan”, a legutóbbi meghosszabbítást a 2003. október 1-i N 642/02 számú bizottsági határozat engedélyezte (HL C 284., 2003.11.27., 2. o.).

(4)  „Beruházási kiegészítés 2004. évi üzemi beruházásokra”, melyet N 336/2003 szám alatt engedélyeztek 2003.12.10-én a következő törvény alapján: 1999. évi törvény a beruházási kiegészítésekről a 2002. október 11-i közzétételi változatában, a 2003. évi adómódosítási törvénytervezet figyelembe vétele mellett. (HL C 67., 2004.3.17., 12. o.).

(5)  HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(6)  Az NUW Nordbrandenburger Umesterungswerke Verwaltung GmbH az NUW beltagja.

(7)  Az EB 323/82 Intermills kontra Bizottság ügyben hozott 1984. november 14-i ítélete, EBHT 3808.

(8)  Az Elsőfokú Bíróság T-137/02, Pollmeier Malchow kontra Bizottság ügyben hozott 2004. október 14-i ítélete, EBHT 2005., II-3541. o.

(9)  Az Európai Bíróság C-91/01 Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott 2004. április 29-i ítélete, EBHT 2004., I-4355, 54. pont.


MELLÉKLET

A Sauter család vállalkozásai a Németország által szolgáltatott információk alapján

Részesedések

Bernd Sauter:

33 %

Bernd Sauter:

33 %

Mario Biele:

1 %

 

 

Bernd Sauter:

12 %

Bernd Sauter:

12 %

 

 

 

 

Claus Sauter:

33 %

Claus Sauter:

33 %

Karl-Heinz Reipert:

1 %

 

 

Claus Sauter:

12 %

Claus Sauter:

12 %

 

 

 

 

Dr. Georg Pollert

34 %

Dr. Georg Pollert:

34 %

Daniela Sauter :

74 %

Daniela Sauter:

50 %

Daniela Sauter:

38 %

Daniela Sauter:

38 %

Daniela Sauter:

50 %

Daniela Sauter:

50 %

 

 

 

 

Dr. Georg Pollert:

24 %

Dr. Georg Pollert:

50 %

Marion Sauter:

38 %

Marion Sauter:

38 %

Marion Sauter:

50 %

Marion Sauter:

50 %

Üzletvezetõ

Dr. Georg Pollert

Dr. Georg Pollert

Theodor Niesmann

Theodor Niesmann

Dr. Bernd Klotz

Dr. Bernd Klotz

Daniela Sauter & Klaus-Dieter Bettin

Daniela Sauter & Klaus-Dieter Bettin

MUW Mitteldeutsche UmesterungsWerke GmbH & Co. KG

MUW Mitteldeutsche UmesterungsWerke Verwaltungs GmbH

NUW Nordbrandenburger UmesterungsWerke GmbH & Co. KG

NUW Nordbrandenburger UmesterungsWerke Verwaltung GmbH

MBE Mitteldeutsche BioEnergie Verwaltung GmbH

MBE Mitteldeutsche BioEnergie GmbH & Co. KG

NBE Nordbrandenburger BioEnergie Verwaltung GmbH

NBE Nordbrandenburger BioEnergie GmbH & Co. KG

Képviselője a

MUW Mitteldeutsche UmesterungsWerke GmbH

 

Képviselője a

NUW Nordbrandenburger Umesterungswerke Verwaltung GmbH

 

 

Képviselője a

MBE Mitteldeutsche BioEnergie Verwaltung GmbH

 

Képviselője a

Nordbrandenburger BioEnergie Verwaltung GmbH

Termék: biodizel

Termék: biodizel

Termék: biodizel

Termék: biodizel

Termék: bioetanol

Termék: bioetanol

Termék: bioetanol

Termék: bioetanol

2004

EUR

2004

EUR

2004

EUR

2004

EUR

2004

EUR

2004

EUR

2004

EUR

2004

EUR

Forgalom:

110 358 000

Forgalom:

0

Forgalom:

0

Forgalom:

0

Forgalom:

0

Forgalom:

4 104 087

Forgalom:

0

Forgalom:

12 531 681

Mérleg szerinti eredmény:

73 788 863

Mérleg szerinti eredmény:

48 084

Mérleg szerinti eredmény:

25 085 041

Mérleg szerinti eredmény:

28 000

Mérleg szerinti eredmény:

48 084

Mérleg szerinti eredmény:

60 894 944

Mérleg szerinti eredmény:

36 147

Mérleg szerinti eredmény:

67 919 722

Foglalkoztatottak:

44

Foglalkoztatottak:

0

Foglalkoztatottak:

2

Foglalkoztatottak:

0

Foglalkoztatottak:

0

Foglalkoztatottak:

76

Foglalkoztatottak:

0

Foglalkoztatottak:

65

2005

EUR

2005

EUR

2005

EUR

2005

EUR

2005

EUR

2005

EUR

2005

EUR

2005

EUR

(becslés)

(becslés)

(becslés)

(becslés)

(becslés)

(becslés)

(becslés)

(becslés)

Forgalom:

120 000 000

Forgalom:

0

Forgalom:

10 200 000

Forgalom:

0

Forgalom:

0

Forgalom:

26 135 000

Forgalom:

0

Forgalom:

35 300 000

Mérleg szerinti eredmény:

60 000 000

Mérleg szerinti eredmény:

50 000

Mérleg szerinti eredmény:

48 000 000

Mérleg szerinti eredmény:

32 000

Mérleg szerinti eredmény:

50 000

Mérleg szerinti eredmény:

60 900 000

Mérleg szerinti eredmény:

40 000

Mérleg szerinti eredmény:

70 000 000

Foglalkoztatottak:

44

Foglalkoztatottak:

0

Foglalkoztatottak:

45

Foglalkoztatottak:

0

Foglalkoztatottak:

0

Foglalkoztatottak:

95

Foglalkoztatottak:

0

Foglalkoztatottak:

70

Részesedések

Bernd Sauter:

40 %

Albertina Sauter:

25 %

Bernd Sauter:

50 %

Bernd Sauter:

50 %

 

 

 

 

 

 

 

 

Claus Sauter:

40 %

Alois Sauter:

25 %

Claus Sauter:

50 %

Claus Sauter:

50 %

Claus Sauter:

100 %

Bernd. Sauter:

50 %

Bernd Sauter:

33,33 %

Bernd Sauter:

40 %

Daniela Sauter:

20 %

Bernd Sauter:

25 %

Sauter GmbH:

0 %

 

 

 

 

Claus Sauter:

50 %

Claus Sauter:

33,33 %

Claus Sauter:

20 %

 

 

Claus Sauter:

25 %

 

 

 

 

 

 

 

 

Roland Koch:

33,33 %

Roland Koch:

40 %

Üzletvezetõ

Claus Sauter

Bernd Sauter & Alois Sauter

Bernd Sauter

Bernd Sauter

Alois Sauter

Bernd Sauter

Bernd Sauter & Roland Koch

Roland Koch

SBE Swiss BioEnergie AG

Sauter Verpachtung GmbH

Alois Sauter Landesprodukten-Großhandlung GmbH & Co. KG

Sauter GmbH

Compos Entsorgungs GmbH

ALLEN GmbH

Autokontor Bayern GmbH

Autokontor Vertriebs GmbH

Biogén üzemanyagokkal való kereskedelem

A vállalkozás megújuló nyersanyagok bérbe- és haszonbérbe adásával, kereskedelmével, feldolgozásával és értékesitésével foglalkozik

Képviselője a Sauter GmbH

Mezőgazdasági termékkel való kereskedelem

Mezőgazdasági termékkel való kereskedelem

Deritőiszap és komposzt ártalmatlanitása

Energiatermelő berendezések

Gépjármű-szolgáltató vállalat működtetése, gépjárműkereske-delem, szállitás

Gépjármű-szolgáltató vállalat működtetése, gépjárműkereske-delem, szállitás

2004

EUR

2004

EUR

2004

EUR

2004

EUR

2004

EUR

2004

EUR

2004

EUR

2004

EUR

Forgalom:

41 923 832

Forgalom:

99 610 485

Forgalom:

5 078 988

Forgalom:

0

Forgalom:

1 120 786

Forgalom:

0

Forgalom:

18 203 975

Forgalom:

3 400 000

Mérleg szerinti eredmény:

33 947 576

Mérleg szerinti eredmény:

54 695 450

Mérleg szerinti eredmény:

5 938 678

Mérleg szerinti eredmény:

41 790

Mérleg szerinti eredmény:

1 787 142

Mérleg szerinti eredmény:

1 442 219

Mérleg szerinti eredmény:

4 006 114

Mérleg szerinti eredmény:

1 400 000

Foglalkoztatottak:

4

Foglalkoztatottak:

61

Foglalkoztatottak:

37

Foglalkoztatottak:

0

Foglalkoztatottak:

4

Foglalkoztatottak:

0

Foglalkoztatottak:

32

Foglalkoztatottak:

7

2005

EUR

2005

EUR

2005

EUR

2005

EUR

2005

EUR

2005

EUR

2005

EUR

2005

EUR

(becslés)

(becslés)

(becslés)

(becslés)

(becslés)

(becslés)

(becslés)

(becslés)

Forgalom:

172 220 238

Forgalom:

25 000 000

Forgalom:

4 800 000

Forgalom:

0

Forgalom:

1 200 000

Forgalom:

0

Forgalom:

27 000 000

Forgalom:

0

Mérleg szerinti eredmény:

95 677 910

Mérleg szerinti eredmény:

55 000 000

Mérleg szerinti eredmény:

5 900 000

Mérleg szerinti eredmény:

43 000

Mérleg szerinti eredmény:

1 800 000

Mérleg szerinti eredmény:

1 100 000

Mérleg szerinti eredmény:

6 000 000

Mérleg szerinti eredmény:

100 000

Foglalkoztatottak:

7

Foglalkoztatottak:

50

Foglalkoztatottak:

37

Foglalkoztatottak:

0

Foglalkoztatottak:

4

Foglalkoztatottak:

0

Foglalkoztatottak:

60

Foglalkoztatottak:

0