11.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 348/1

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA

(2006. november 10.)

a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről

(EKB/2006/16)

(2006/887/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 12.1. cikkére, 14.3. cikkére és 26.4. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank („EKB”) Általános Tanácsának az Alapokmány 47.2. cikkének második és harmadik francia bekezdése szerinti közreműködésére,

mivel:

(1)	A Központi Bankok Európai Rendszere („KBER”) az Alapokmány 15. cikke értelmében beszámolási kötelezettséggel tartozik.

(2)	Az Alapokmány 26.3. cikkének megfelelően az Igazgatóság elemzési és működtetési célokból összeállítja a KBER összevont (konszolidált) mérlegét.

(3)	Az Alapokmány 26.4. cikkének megfelelően, az Alapokmány 26. cikkének alkalmazása érdekében a Kormányzótanács megállapítja a nemzeti központi bankok („NKB-k”) által végzett műveletek számvitelének egységesítéséhez szükséges szabályokat.

(4)

A forgalomban levő euro-bankjegyekre, az euro-bankjegyek euro-rendszerbeli elosztásából eredő euro-rendszerbeli nettó követelések/kötelezettségek ellentételezésére, valamint a monetáris jövedelemre vonatkozó adatszolgáltatást egységesíteni kell az NKB-k közzétett éves pénzügyi kimutatásaiban. Az egységesítendő tételeket csillag jelöli a IV., a VIII. és a IX. mellékletben.

(5)

A Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről szóló 2002. december 5-ei EKB/2002/10 iránymutatás (1) jelentős módosítást igényel. 2007. január 1-étől a KBER a közgazdasági szempontú megközelítést követi a devizaügyletek, a devizában denominált pénzügyi instrumentumok és a kapcsolódó időbeli elhatárolások nyilvántartásához. Az érthetőség kedvéért indokolt az iránymutatást egységes szöveggé átdolgozni.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

1. Ezen iránymutatás alkalmazásában:

(a)	„nemzeti központi bankok” (NKB-k): azoknak a tagállamoknak a nemzeti központi bankjai, amelyek bevezették az eurót;

(b)	„euro-rendszer”: az EKB és azoknak a tagállamoknak a nemzeti bankjai, amelyek bevezették az eurót;

(c)	„az euro-rendszer számviteli és pénzügyi beszámolóra vonatkozó céljai”: amelyeket követve az EKB az Alapokmány 15. és 26. cikkével összhangban elkészíti az I. mellékletben felsorolt pénzügyi kimutatásokat;

(d)	„jelentést készítő jogi személy”: az EKB vagy egy NKB;

(e)	„negyedévi átértékelés napja”: a negyedév utolsó naptári napja;

(f)	„összevonás (konszolidáció)”: az a számviteli folyamat, amelynek során több különálló jogi személy pénzügyi adatait olyan módon összesítik, mintha egyetlen jogi személyről lenne szó;

(g)	„a készpénzcsere éve”: az attól a naptól számított 12 hónapos időszak, amelytől kezdve az euro-bankjegyek és érmék törvényes fizetőeszköznek válnak egy olyan tagállamban, amely bevezette az eurót;

(h)

„bankjegyelosztási kulcs”: az EKB-nak az összes euro-bankjegy-kibocsátásból való részesedésének figyelembevételéből és a tőkejegyzési kulcsnak az NKB-k ilyen összkibocsátásban fennálló részesedésére történő alkalmazásából eredő százalékarány, az euro-bankjegyek kibocsátásáról szóló, 2001. december 6-i EKB/2001/15 határozat szerint (2);

2. Az ebben az iránymutatásban használt további szakkifejezések meghatározását a II. melléklet tartalmazza.

2. cikk

Hatály

1. Ezt az iránymutatást az EKB-ra és az NKB-kra kell alkalmazni az euro-rendszer számviteli és beszámolási céljai érdekében.

2. Ezen iránymutatás alkalmazási köre az euro-rendszernek az Alapokmány által meghatározott számviteli és beszámolási céljaira korlátozódik. Ebből következően nem alkalmazandó az NKB-k nemzeti jelentéseire és számvitelére. Az euro-rendszer és a nemzeti rendszerek közötti összhang és összehasonlíthatóság érdekében azonban ajánlott, hogy az NKB-k a lehető legnagyobb mértékben kövessék az ezen iránymutatásban megállapított szabályokat nemzeti jelentéseikben és számviteli rendszerükben.

3. cikk

Számviteli alapelvek

Az alkalmazandó számviteli alapelvek a következők:

(a)

gazdasági valódiság és átláthatóság: a számviteli módszereknek és a pénzügyi jelentéseknek a valós gazdasági helyzetet kell tükrözniük, átláthatónak kell lenniük, és eleget kell tenniük az érthetőség, a relevancia, a megbízhatóság és az összehasonlíthatóság minőségi követelményének. Az egyes ügyleteket azok tartalma és a gazdasági valódiság elve alapján kell elszámolni, és nem csupán a jogi forma szem előtt tartásával;

(b)

prudens működés elve: az eszközök és források értékelése, valamint a bevételek elszámolása a prudens működés elvén alapul. Ezen iránymutatás alkalmazásában ez azt jelenti, hogy a nem realizált nyereség nem számolható el bevételként az eredménykimutatásban, hanem közvetlenül egy átértékelési számlán kell nyilvántartani, és a nem realizált veszteséget év végén át kell vezetni az eredménykimutatásba, ha meghaladja a megfelelő átértékelési számlán előzőleg feltüntetett átértékelési nyereséget. Rejtett tartalékok vagy a tételek szándékosan téves beállítása a mérlegben és az eredménykimutatásban a prudens működés elvével összeegyeztethetetlen;

(c)

mérlegfordulónapot követő események: az eszközöket és forrásokat korrigálni kell az éves mérleg fordulónapja és a pénzügyi kimutatások megfelelő testületek általi jóváhagyásának napja között bekövetkező gazdasági események hatásaival, amennyiben azok kihatnak az eszközök és források mérlegfordulónap szerinti állapotára. Nem szükséges az eszközök és források kiigazítása, ha a mérleg fordulónapja után bekövetkező események nem hatnak ki az eszközök és források mérlegfordulónap szerinti állapotára, azonban közölni kell minden olyan lényeges eseményt, amelynek elhagyása befolyásolhatná a pénzügyi kimutatások felhasználóit a megfelelő értékelésben és döntéshozatalban;

(d)

lényegesség elve: a számviteli szabályoktól való eltérések, az egyes NKB-k és az EKB eredménykimutatására kiható eltéréseket is beleértve, csak abban az esetben engedhetők meg, ha azok általános összefüggésben és a jelentést készítő jogi személy pénzügyi elszámolásának kellő mérlegelése alapján nem minősülnek lényegesnek;

(e)	a vállalkozás folyamatosságának elve: az elszámolásokat a vállalkozás folyamatosságának elve alapján kell végezni;

(f)	az időbeli elhatárolás elve: a bevételeket és a kiadásokat abban a számviteli időszakban kell elszámolni, amelynek során azokra szert tettek, vagy azok ténylegesen felmerültek, és nem a kézhezvétel vagy a kifizetés időpontja szerint;

(g)

a következetesség és az összehasonlíthatóság elve: a mérleg értékelésére és a bevételek elszámolására vonatkozó követelményeket következetesen, az egységesség és a folytonosság elvének megfelelően kell alkalmazni az euro-rendszeren belül annak érdekében, hogy a pénzügyi kimutatások adatai összehasonlíthatóak legyenek.

4. cikk

Az eszközök és források kimutatása

A jelentést készítő jogi személy mérlegében csak abban az esetben kell kimutatni valamely pénzügyi vagy egyéb eszközt, illetve forrást, ha:

(a)	feltételezhető, hogy az eszközhöz vagy forráshoz kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszon befolyik a jelentést készítő jogi személyhez, illetve kiadásra kerül onnan; és

(b)	lényegében az eszközhöz vagy forráshoz kapcsolódó összes kockázat és előny a jelentést készítő jogi személyt illeti; valamint és

(c)	az eszköz költsége vagy a jelentést készítő jogi személy számára képviselt értéke, illetve a kötelezettség mértéke megbízhatóan mérhető.

5. cikk

A közgazdasági szempontú és az elszámolásközpontú megközelítés

1. A közgazdasági szempontú megközelítést kell követni a devizaügyletek, a devizában denominált pénzügyi instrumentumok és a kapcsolt időbeli elhatárolások nyilvántartásához. E megközelítés két különböző technikával követhető:

(a)	„hagyományos megközelítés” a III. és IV. fejezetekben, valamint a III. mellékletben megállapítottak szerint; és

(b)	„alternatív megközelítés” a III. mellékletben megállapítottak szerint.

2. A devizában denominált értékpapírügyletek nyilvántartása továbbra is végezhető az elszámolásközpontú megközelítés szerint. A kapcsolt felhalmozódott kamatot, beleértve az ázsiót vagy diszázsiót, az azonnali elszámolás napjától naponta kell nyilvántartani.

3. Az NKB-k a közgazdasági szempontú vagy elszámolásközpontú megközelítést követhetik bármely egyedi euróban denominált művelet, pénzügyi instrumentum vagy kapcsolt időbeli elhatárolás nyilvántartásához.

4. A negyedév végi és az év végi számviteli módosítások, valamint az „Egyéb eszközök” és az „Egyéb források” között szereplő tételek kivételével az euro-rendszer szerinti számviteli beszámoló céljából készített napi pénzügyi jelentés részeként közölt összegek a mérlegtételekkel kapcsolatos pénzmozgásokat tükrözik.

II. FEJEZET

A MÉRLEG TARTALMA ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI

6. cikk

A mérleg tartalma

Az EKB/NKB-k által az euro-rendszer szerinti számviteli beszámoló céljából készített mérleg összetétele a IV. mellékletben közölt struktúrára épül.

7. cikk

A mérlegtételek értékelésének szabályai

1. A mérleg értékeléséhez az érvényes piaci árfolyamokat és árakat kell használni, amennyiben a IV. melléklet másként nem rendelkezik.

2. Az arany, a devizaeszközök, az értékpapírok és a pénzügyi instrumentumok (mérlegtételként, illetve mérlegen kívüli tételként történő) átértékelése a negyedévi átértékelés napjával történik a piaci középárfolyamok és középárak szerint. Ez nem zárja ki, hogy a jelentést készítő jogi személyek belső célokra gyakrabban is átértékeljék portfóliójukat, feltéve, hogy a negyedév során mérlegükben kizárólag beszerzési értéken alapuló tételeket jelentenek be.

3. Az arany esetében nincs megkülönböztetés az ár és devizaárfolyam szerinti átértékelési különbözetek között, hanem elegendő egyetlen átértékelési különbözetet elszámolni az arany meghatározott egységnyi tömegének euróban kifejezett árfolyama alapján, a negyedévi átértékelés napján érvényes EUR/USD átváltási árfolyam szerint. Deviza esetében – a mérlegen belüli és a mérlegen kivüli ügyleteket egyaránt beleértve – az átértékelés devizanemenként külön-külön, értékpapír esetén pedig kód, azaz ISIN-szám/típus szerint történik, az „Egyéb pénzügyi eszközök” tételben szereplő értékpapírok kivételével, amelyeket külön állományként kell kezelni.

4. Az év végi eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteség kivételével az átértékelési tételeket vissza kell vezetni a következő negyedév végén; a negyedév során az egyes ügyleteket beszerzési áron, illetve árfolyamon kell jelenteni.

8. cikk

Repóügyletek

1. A visszavásárlási megállapodás alapján végrehajtott repóügyletet biztosítékkal fedezett fogadott betétként kell nyilvántartani a mérleg forrásoldalán, míg a biztosítékul adott tétel a mérleg eszközoldalán marad. A visszavásárlási megállapodás alapján visszavásárolandó eladott értékpapírt úgy kell kezelni a visszavásárlásra kötelezett, jelentést készítő jogi személy elszámolásában, mintha az adott eszköz továbbra is azon portfolió részét képezné, amelyből eladták.

2. A visszavásárlási megállapodás alapján végrehajtott repóügyletet biztosítékkal fedezett kihelyezett hitelként, a kölcsön összegében kell nyilvántartani a mérleg eszközoldalán. A visszavásárlási megállapodás keretében szerzett értékpapír nem értékelhető át, és az abból keletkező nyereség vagy veszteség nem vezethető át a pénzeszközt kölcsönadó, jelentést készítő jogi személy eredménykimutatásába.

3. Értékpapírkölcsön-ügylet esetén az értékpapír az átadó fél mérlegében marad. Az ilyen ügyletet a visszavásárlási műveletekhez hasonlóan kell elszámolni. Amennyiben azonban a kölcsönvett értékpapír az év végén nincs a kölcsönvevő jelentést készítő jogi személy értékpapírszámláján, a kölcsönvevő félnek céltartalékot kell képeznie a veszteségre, ha az ügylet alapjául szolgáló értékpapír piaci értéke emelkedett a kölcsönügyletről szóló szerződés kelte óta. A kölcsönvevő félnek az értékpapírt a források között mint értékpapír visszavásárlási kötelezettséget kell szerepeltetnie a mérlegben, amennyiben azt időközben eladta.

4. A biztosítékkal fedezett aranyügyletet visszavásárlási megállapodásként kell kezelni. Az ilyen biztosítékkal fedezett ügylettel kapcsolatos aranyforgalmat nem kell nyilvántartani a pénzügyi kimutatásokban, és az ügylet azonnali és határidős árfolyama közötti különbözetet az időbeli elhatárolás elve alapján kell kezelni.

5. Az automatizált értékpapírkölcsönügylet-program keretében végrehajtott repóügyletet, az értékpapírkölcsönügyletet is beleértve, csak akkor kell nyilvántartani a mérleg megfelelő részlegében, ha a biztosíték szolgáltatására a művelet teljes futamideje alatt készpénzben kerül sor.

9. cikk

Tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumok

1. Ez a cikk a tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumok (azaz törzsrészvények és részvényalapok) esetében alkalmazandó, akár közvetlenül egy jelentést készítő jogi személy, akár annak ügynöke hajtja végre az ügyletet, kivéve a nyugdíjalapokkal, egyéb részesedésekkel, leányvállalatokba történő befektetésekkel, jelentős érdekeltségekkel vagy befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tevékenységeket.

2. A devizában denominált tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok nem képezik a teljes devizapozíció részét, hanem egy külön devizaállomány részét alkotják. A kapcsolt devizanyereség és –veszteség kiszámítására a nettó átlagköltség módszere vagy az átlagköltség módszere az ajánlott.

3. A tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok kezelésére ajánlott szabályok a következők:

(a)

a tulajdoni jogokat megtestesítő portfoliók állományának átértékelése a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban történik. Az átértékelésre tételenként kerül sor. Részvényalap esetén az átértékelés nem részvényenként külön-külön, hanem a nettó elszámolás elve alapján történik. A különböző törzsrészvények, illetve a különböző részvényalapok között nem megengedett a nettó elszámolás;

(b)	az egyes ügyleteket beszerzési áron kell nyilvántartani a mérlegben;

(c)	az ügynöki jutalékot vagy beszerzési költségként, az eszköz beszerzési árának részeként, vagy pedig ráfordításként, az eredménykimutatásban lehet nyilvántartani;

(d)	a megvásárolt osztalék összegét a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum költsége tartalmazza. Attól a naptól, amelyet követően az instrumentumhoz nem tartozik osztalékszelvény, a megvásárolt osztalék összege külön tételként kezelhető, amíg az osztalékot ki nem fizetik;

(e)	az esedékes, de még ki nem fizetett osztalékot az időszak végén nem kell elhatárolni, mivel a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum piaci ára, az osztalékszelvény nélkül jegyzett részesedési jogokat kivéve, már tükrözi azt;

(f)

a részvényesi opciót a kibocsátást követően külön eszközként kell kezelni. A bekerülési értéket a részesedési jogok tényleges átlagköltsége, a bekerülés idején az új kötési árfolyam, valamint a tényleges és az új részesedési jogok aránya alapján kell kiszámítani. Más módszer szerint a jogosultság ára a jogosultság piaci értékén, a részesedési jog tényleges átlagköltségén, valamint a részesedési jog jogosultsági jegyzés előtti piaci árán alapul.

10. cikk

Bankjegyek

1. Az Alapokmány 52. cikkének végrehajtása céljából az egyéb részt vevő tagállamok nemzeti központi bankban tartott bankjegyeit nem a forgalomban lévő bankjegyek között, hanem euro-rendszerbeli kötelezettségként kell elszámolni. Az egyéb részt vevő tagállamok bankjegyeire vonatkozó kezelési eljárás a következő:

(a)

a más NKB által kibocsátott nemzeti euro pénznemben denominált bankjegyeket átvevő NKB naponta értesíti a kibocsátó NKB-t az átváltás céljából befizetett bankjegyek értékéről, kivéve, ha alacsony mértékű az adott napi mennyiség. A kibocsátó NKB a TARGET rendszer útján az átvevő NKB részére megfelelő fizetési eszközt bocsát ki;

és

(b)	a „forgalomban lévő bankjegyek” tétel kiigazítását a kibocsátó NKB könyveli el az említett értesítés átvételét követően.

2. Az NKB-k mérlegében szereplő „forgalomban lévő bankjegyek” tétel a következő három tényező eredménye:

(a)

a forgalomban lévő euro-bankjegyek kiigazítás nélküli értéke, beleértve az eurót elfogadó NKB részére a készpénzcsere éve során nemzeti euro pénznemben denominált bankjegyeket, amelyet a következő két módszer egyikével kell kiszámítani:

A. módszer:

B = P – D – N – S

B. módszer:

B = I – R – N

Ahol:

B a „forgalomban lévő bankjegyek” kiigazítás nélküli értéke

P az előállított vagy a nyomdától vagy más NKB-tól kapott bankjegyek értéke

D a megsemmisített bankjegyek értéke

N a kibocsátó NKB más NKB-knál levő nemzeti bankjegyeinek értéke (amelyekről értesítés küldtek, de még nem repatriálták őket)

I a forgalomba hozott bankjegyek értéke

R a visszaérkezett bankjegyek értéke

S a raktáron levő/trezorban őrzött bankjegyek értéke;

(b)	csökkentve a kiterjesztett letéti leltár („ECI”) programhoz kapcsolt ECI-bankkal szemben kifizetetlen követelések összegével, az ECI-programhoz kapcsolt bankjegyek tulajdonjogának az átruházása esetén;

(c)	növelve/csökkentve a bankjegyelosztási kulcs alkalmazásából eredő kiigazítások összegével.

III. FEJEZET

BEVÉTELEK ELSZÁMOLÁSA

11. cikk

Bevételek elszámolása

1. A bevételeket a következő szabályok szerint kell elszámolni:

(a)	a realizált nyereséget és a realizált veszteséget az eredménykimutatásban kell elszámolni;

(b)	a nem realizált nyereség nem számolható el bevételként, hanem közvetlenül egy átértékelési számlán kell nyilvántartani;

(c)	év végén a nem realizált veszteséget át kell vezetni az eredménykimutatásba, ha meghaladja a megfelelő átértékelési számlán előzőleg feltüntetett átértékelési nyereséget;

(d)	az eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteség a következő években nem vezethető vissza új nem realizált nyereséggel szemben;

(e)	az értékpapírok, pénznemek vagy aranyállományok nem realizált vesztesége nem számolható el nettó módszerrel más értékpapírok, pénznemek vagy aranyállományok nem realizált nyereségével szemben.

2. A kibocsátott és a megvásárolt értékpapírokon keletkező ázsiót, illetve diszázsiót a kamatbevétel részeként kell kiszámítani és szerepeltetni, amortizációját pedig a lejáratig hátralévő futamidő alatt kell leírni a lineáris módszer vagy a belső megtérülési ráta (IRR) módszere alapján. Kötelező azonban az IRR módszerét használni olyan diszkont értékpapír esetében, amelynek a bekerülésekor a lejáratig hátralévő futamideje egy évnél hosszabb.

3. A pénzügyi eszközökre és forrásokra (pl. devizában denominált fizetendő kamat és amortizációval csökkentett ázsió/diszázsió) képzett időbeli elhatárolásokat naponta, a legújabb rendelkezésre álló árfolyamok alapján kell kiszámítani és nyilvántartani. Az euróban denominált pénzügyi eszközökre és forrásokra képzett időbeli elhatárolásokat legalább negyedévenként kell kiszámítani és nyilvántartani. Az egyéb tételekre képzett időbeli elhatárolásokat legalább évente kell kiszámítani és nyilvántartani.

4. Az időbeli elhatárolások kiszámításának gyakoriságára tekintet nélkül, de az 5. cikk (4) bekezdésében hivatkozott kivételek fenntartásával a jelentést készítő jogi személy beszerzési értéken alapuló adatokat jelent be.

5. A devizában denominált időbeli elhatárolásokat a nyilvántartási adatok szerinti devizaárfolyamon kell átszámítani és ez kihat a devizapozícióra.

6. Az időbeli elhatárolások év közben történő kiszámításakor általában a helyi gyakorlat alkalmazható (azaz az adott negyedév utolsó munkanapjáig vagy utolsó naptári napjáig terjedő időszakra számíthatóak ki). Az év végén azonban a kötelező referencianap december 31.

7. Az adott pénznem állományában változást előidéző pénzkiáramlások realizált devizanyereséget vagy –veszteséget eredményezhetnek.

12. cikk

Ügyletek bekerülési értéke

1. Az ügyletek bekerülési rtékét a következő általános szabályok szerint kell meghatározni:

(a)	arany, devizaeszközök és értékpapír esetében az átlagköltség módszerét naponta kell használni az eladott tételek bekerülési költségének kiszámításához, tekintetbe véve a devizaárfolyam és/vagy az áringadozások hatását;

(b)	az eszköz/forrás átlagköltségen alapuló árát/árfolyamát csökkenteni/növelni kell az év végén az eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteséggel;

(c)

kamatszelvényes értékpapír bekerülésekor a megvásárolt vételárban megfizetett kamatösszeget önálló tételként kell kezelni. Devizában denominált értékpapír esetén a vételárban megfizetett kamat az adott devizaállomány részét képezi, de az átlagár meghatározása érdekében nem hat ki az eszköz költségére vagy árára, sem a deviza bekerülési értékére.

2. Az értékpapírra a következő különös szabályokat kell alkalmazni:

(a)	az egyes ügyleteket beszerzési értéken kell nyilvántartani, és nettó áron kell elkönyvelni a számviteli nyilvántartásokban;

(b)	a letéti és kezelési díj, a folyószámla-vezetési díj és az egyéb közvetett költségek nem tekinthetők beszerzési értéknek, és az eredménykimutatásban kell elszámolni azokat. Azok nem kezelhetők egy adott eszköz átlagos bekerülési értékének részeként;

(c)	a bevételeket bruttó összegben kell nyilvántartani, és a visszatérítendő forrásadót és egyéb adókat külön kell elszámolni;

(d)

az értékpapír bekerülési átlagköltségének kiszámítása érdekében vagy i. minden aznap kötött vételi ügylet költségét hozzá kell adni az előző napi állományhoz, és új súlyozott átlagárfolyamot kell kiszámítani az aznapi eladások figyelembevétele előtt; vagy pedig ii. az egyes értékpapírvételeket és –eladásokat kell figyelembe venni aznapi előfordulásuk sorrendjében, a módosított átlagárfolyam kiszámítása céljából.

3. Az aranyra és devizára alkalmazandó különös szabályok a következők:

(a)	azokat a devizaügyleteket, amelyek nem idéznek elő változást az adott devizanem állományában, a kötés vagy az elszámolás napján érvényes devizaárfolyam szerint kell átváltani euróra, és az ilyen ügyletek nem hatnak ki az adott állomány beszerzési költségére;

(b)	azokat a devizaügyleteket, amelyek változást idéznek elő az adott devizanem állományában, a kötés napján érvényes devizárfolyam szerint kell átváltani euróra;

(c)	a devizában vagy aranyban denominált értékpapírokkal kapcsolatos repóügyletből származó tőkeösszeg elszámolását úgy kell tekinteni, mint amely az adott deviza- vagy aranyállományban nem idéz elő változást;

(d)	a tényleges készpénzbevételeket és –kiadásokat az elszámolás napján érvényes árfolyamon kell átváltani;

(e)

nettó követelés fennállása esetén az aznapi nettó deviza- és aranyvásárlásokat a megfelelő devizanemek, illetve az arany aznapi átlagos bekerülési költsége alapján hozzá kell adni az előző napi állományhoz, hogy ki lehessen számítani a deviza, illetve az arany új súlyozott átlagárfolyamát. Nettó kiáramlás esetén a realizált nyereség vagy veszteség az adott deviza- vagy aranyállomány előző napi átlagköltségén alapul, és így az átlagköltség változatlan marad. A napi beáramlás és kiáramlás közötti átlagos devizaárfolyam-, illetve aranyár-különbözet szintén realizált nyereséget vagy veszteséget eredményez. Amikor egy deviza- vagy aranypozíció tekintetében nettó kötelezettség áll fenn, a fent említett módszer fordítottját kell alkalmazni. Így a pénzügyileg realizált nettó eladás a kötelezettség átlagköltségére hat ki, míg a pénzügyileg realizált nettó vétel csökkenti a pozíciót a deviza, illetve az arany érvényes súlyozott átlagárfolyamának megfelelően és realizált nyereséget vagy veszteséget eredményez;

(f)	a devizaügyletek költségét és az egyéb általános költségeket az eredménykimutatásban kell elszámolni.

IV. FEJEZET

A MÉRLEGEN KÍVÜLI PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOKRA VONATKOZÓ SZÁMVITELI SZABÁLYOK

13. cikk

Általános szabályok

1. A bekerülési átlagköltség és a devizanyereség vagy –veszteség kiszámításakor a nettó devizapozíció részét képezik a határidős devizaügyletek, a devizaswapügyletek határidős oldalai, valamint minden olyan devizainstrumentum, amely magában foglalja egy adott pénznemnek egy másikra történő jövőbeni átváltását.

2. A kamatswapügyleteket, a tőzsdei határidős ügyleteket, a kamatláb-megállapodásokat, az egyéb kamatlábügyleteket és opciós ügyleteket tételenként kell elszámolni és átértékelni. Ezeket az ügyleteket a mérlegtételektől elkülönítve kell kezelni.

3. A mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumokból eredő nyereséget és veszteséget a mérlegen belüli pénzügyi instrumentumokhoz hasonló módon kell elszámolni és kezelni.

14. cikk

Határidős devizaügyletek

1. A határidős vételt és eladást az üzletkötés napjától az elszámolás napjáig mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani a határidős ügylet azonnali árfolyamán. Az eladási ügyletek realizált nyereségét és veszteségét a devizapozíciónak a kötés napján érvényes átlagköltsége alapján kell kiszámítani, a vételek és eladások napi nettósításával összhangban.

2. Az azonnali és a határidős árfolyam közötti különbözetet fizetendő vagy kapott kamatként kell kezelni az időbeli elhatárolás elve alapján.

3. Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli tételeket vissza kell vezetni.

4. A devizapozícióra a határidős ügylet az üzletkötés napjától kezdődően azonnali (spot) árfolyamon hat ki.

5. A határidős pozíciókat az ugyanazon devizanem azonnali pozíciójával együtt kell értékelni, kiegyenlítve egy adott devizanem pozíciójában esetleg felmerülő különbözeteket. Az átértékelési számlán nyilvántartott korábbi átértékelési nyereséget meghaladó nettó veszteség egyenlegét az eredménykimutatás terhére kell elszámolni. A nettó nyereség egyenlegét az átértékelési számlán kell jóváírni.

15. cikk

Devizaswapügyletek

1. A határidős és azonnali vételi valamint eladási ügyleteket a kölcsönös elszámolás napjával mérlegtételként kell nyilvántartásba venni.

2. A határidős és azonnali vételi valamint eladási ügyleteket az üzletkötés napjától az elszámolás napjáig mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani az ügylet azonnali árfolyamán.

3. Az eladási ügyleteket az ügylet azonnali árfolyamán kell nyilvántartásba venni. Ennek következtében nem keletkezik rajtuk nyereség vagy veszteség.

4. Az azonnali és a határidős árfolyam közötti különbözetet mind vétel, mind eladás esetén fizetendő vagy kapott kamatként kell kezelni az időbeli elhatárolás elve alapján.

5. Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli tételeket vissza kell vezetni.

6. A devizapozíció csak a devizában denominált időbeli elhatárolások eredményeképpen változik.

7. A határidős pozíciót az azonnali pozícióval együtt kell értékelni.

16. cikk

Tőzsdei határidős kamatlábügyletek

1. A tőzsdei határidős kamatlábügyletet az üzletkötés napjával mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartásba venni.

2. Az alapletétet készpénzletét esetén külön eszközként kell nyilvántartani. Értékpapírletét esetén az alapletét változatlan marad a mérlegben.

3. A változó letét napi változásait az eredménykimutatásban kell elszámolni, és azok a devízapozicióra szintén kihatnak. Ugyanez az eljárás alkalmazandó a nyitott pozíció lezárásának napján, függetlenül attól, hogy sor kerül-e a leszállításra. Ha sor kerül a leszállításra, a vételt, illetve az eladást piaci áron kell elkönyvelni.

4. A díjakat az eredménykimutatásban kell elszámolni.

17. cikk

Kamatswapügyletek

1. A kamatswapügyletet az üzletkötés napjával mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartásba venni.

2. A kapott vagy fizetett kamatok folyó tételeit az időbeli elhatárolás elve alapján kell nyilvántartani. Kamatswapügyletenként megengedett a kamatfizetések nettó elszámolása, de a felhalmozott kamatbevételt és –ráfordítást bruttó módon kell a beszámolóban szerepeltetni.

3. A kamatswapügyletet külön-külön kell átértékelni, és ha szükséges, az azonnali devizaárfolyamon euróra átváltani. Ajánlott, hogy az év végén az eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteség a következő években leírásra kerüljön, és leírása arányosan történjen. A nem realizált átértékelési nyereséget az átértékelési számlán kell jóváírni.

4. A díjakat az eredménykimutatásban kell elszámolni.

18. cikk

Határidős kamatláb-megállapodások

1. A határidős kamatláb-megállapodást az üzletkötés napjával mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartásba venni.

2. Az elszámolás napján az egyik fél által a másiknak fizetendő kompenzációt az elszámolás napjával kell elkönyvelni az eredménykimutatásban. A kifizetések nyilvántartása nem az időbeli elhatárolás elve alapján történik.

3. Devizában fennálló kamatláb-megállapodás esetén a kompenzációs kifizetés kihat a devizapozícióra. A kompenzációs kifizetést az elszámolás napján érvényes azonnali árfolyamon kell átváltani euróra.

4. Minden határidős kamatmegállapodást külön-külön kell átértékelni, és ha szükséges, az azonnali devizaárfolyamon kell átváltani euróra. Az év végén az eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteség nem vezethető vissza a következő évek nem realizált nyereségeivel szemben, kivéve, ha a számlát lezárják vagy megszüntetik. A nem realizált átértékelési nyereséget az átértékelési számlán kell jóváírni.

5. A díjakat az eredménykimutatásban kell elszámolni.

19. cikk

Határidős értékpapírügyletek

A határidős értékpapírügyleteket a következő két módszer egyikével összhangban kell elszámolni:

A. módszer:

(a)	a határidős értékpapírügyletet az üzletkötés napjától az elszámolás napjáig mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani a határidős ügylet határidős árfolyamán;

(b)	az ügylet nem hat ki az adott értékpapír állományának átlagköltségére az elszámolásig; a határidős ügyletek nyereségre és veszteségre gyakorolt hatását az elszámolás napjával kell kiszámítani;

(c)

az elszámolás napjával a mérlegen kívüli tételt vissza kell vezetni, és az átértékelési számla egyenlegét – ha van ilyen – az eredménykimutatásban kell jóváírni. A megvásárolt értékpapírt a lejárat napján érvényes azonnali árfolyamon (tényleges piaci ár) kell elszámolni, míg az eredeti határidős árfolyamhoz képest mutatkozó különbözetet realizált nyereségként vagy veszteségként kell elszámolni;

(d)

devizában denominált értékpapír esetén az ügylet nem hat ki a nettó devizapozíció átlagköltségére, ha a jelentést készítő jogi személy már rendelkezik pozícióval az adott devizanemben. Amennyiben a határidős ügylet keretében vásárolt kötvény olyan devizanemre szól, amelyben a jelentést készítő jogi személy nem rendelkezik pozícióval, és ezért meg kell vennie a szükséges devizát, a devizavétel szabályairól szóló 12. cikk (3) bekezdésének e) pontját kell alkalmazni;

(e)

a határidős pozíciókat elkülönítve kell értékelni az ügylet hátralévő futamidejére vonatkozó határidős piaci árfolyamhoz viszonyítva. Az év végi átértékelési veszteséget az eredménykimutatás terhére kell elszámolni, az átértékelési nyereséget pedig az átértékelési számlán kell jóváírni. Az év végén az eredménykimutatásban kimutatott nem realizált veszteség nem vezethető vissza a következő évek nem realizált nyereségeivel szemben, kivéve, ha a számlát lezárják vagy megszüntetik.

B. módszer:

(a)	a határidős értékpapírügyletet az üzletkötés napjától az elszámolás napjáig mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani, a határidős ügylet határidős árán. Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli tételeket vissza kell vezetni;

(b)

a negyedév végén az értékpapírt azon nettó pozíció alapján kell átértékelni, amely az értékpapír mérlegbeni egyenlege és ugyanazon értékpapír mérlegen kívüli tételként nyilvántartott eladásának eredményeképp jön létre. Az átértékelés összege megegyezik e nettó pozíció átértékelési árfolyamon számított értékének és ugyanezen pozíciónak a mérlegpozíció átlagköltsége szerint számított értékének a különbözetével. A negyedév végén a határidős vásárlásokat a 7. cikkben leírt átértékelési folyamatnak kell alávetni. Az átértékelés eredménye megegyezik a vásárlási kötelezettségvállalások azonnali ára és átlagos költsége közötti különbözettel;

(c)

a határidős eladás eredményét abban a pénzügyi évben kell nyilvántartani, amelyben a kötelezettségvállalás történt. Ennek az eredménynek meg kell egyeznie a kezdő határidős ár és a mérlegpozíció átlagköltsége (vagy amennyiben a mérlegpozíció nem elegendő, a mérlegen kívüli vételi kötelezettségvállalások átlagköltsége) között az eladás napján fennálló különbözettel.

20. cikk

Opciós ügyletek

1. Az opciós ügyleteket mérlegen kívüli tételként kell elszámolni az alapul szolgáló pénzügyi instrumentum kötési árfolyamán, az ügyletkötés napjától az opciós jog gyakorlása vagy a lejárat napjáig.

2. A devizában denominált opciós díjat a kötés vagy az elszámolás napján érvényes devizaárfolyam szerint kell átváltani euróra. A kifizetett opciós díjat különálló eszközként, míg a kapott opciós díjat különálló forrásként kell elszámolni.

3. Ha az opció lehívásra kerül, az alapul szolgáló pénzügyi instrumentumot az eredeti opciós díj értékével növelt vagy csökkentett kötési árfolyamon kell a mérlegben elszámolni. Az eredeti opció szerinti opciós díj összegét az év végén az eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteségek alapján kell kiigazítani.

4. Ha az opciós jog nem kerül lehívásra, az opciós díjnak az előző év végi nem realizált veszteségek alapján kiigazított és a lejárat napján érvényes devizaárfolyamon átváltott összegét kell az eredménykimutatásba átvezetni.

5. A tőzsdei határidős opciós ügyletekre vonatkozó változó napi letét, az év végén leírandó opciós díjak, az opciós jog gyakorlása napján az alapul szolgáló ügylet, vagy a lejárat napján az opciós díj kihat a devizapozícióra. A változó letét napi változásait az eredménykimutatásba át kell vezetni.

6. Minden opciós ügyletet egyedileg kell átértékelni. Az eredménykimutatásba átvezetett nem realizált veszteség nem vezethető vissza a következő évek nem realizált nyereségeivel szemben. A nem realizált átértékelési nyereséget az átértékelési számlán kell jóváírni. Az opciós ügyletek utáni nem realizált veszteség nem számolható el nettó módszerrel más opciós ügyletek utáni nem realizált nyereséggel szemben.

7. A (6) bekezdés alkalmazása érdekében a piaci értéknek a jegyzett árfolyam felel meg, amennyiben az árfolyam a tőzsdén, egy kereskedő vagy egy bróker illetve hasonló jogi személy útján megismerhető. Amennyiben a jegyzett árfolyam nem megismerhető, a piaci érték értékelési módszerrel kerül meghatározásra. Az ilyen értékelési módszert bizonyos időn keresztül következetesen kell alkalmazni, és alá kell tudni támasztani, hogy az megbízható becslést nyújt arról az árfolyamról, amely tényleges piaci ügyleteknél állna fenn.

8. A díjakat az eredménykimutatásban kell elszámolni.

V. FEJEZET

BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

21. cikk

A beszámoló formátuma

1. Az NKB-k az euro-rendszer szerinti számviteli beszámolás céljából az EKB-hoz nyújtják be az adataikat, ezzel az iránymutatással összhangban.

2. Az euro-rendszer szerinti beszámoló formátumának magában kell foglalnia a IV. mellékletben meghatározott valamennyi tételt. A különböző mérlegformátumokban feltüntetendő tételek tartalma szintén szerepel a IV. mellékletben.

3. A különféle közzétett pénzügyi kimutatások formátumának a következő mellékletekkel kell megegyeznie:

(a)	az euro-rendszer szerinti közzétett összevont (konszolidált) heti pénzügyi kimutatás negyedév végi adatközléshez az V. mellékletben található;

(b)	az euro-rendszer szerinti közzétett összevont (konszolidált) heti pénzügyi kimutatás negyedév folyamán történő adatközléshez a VI. mellékletben található;

(c)	az euro-rendszer szerinti összevont (konszolidált) éves mérleg a VII. mellékletben található.

VI. FEJEZET

KÖZZÉTETT ÉVES MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS

22. cikk

Közzétett mérleg és eredménykimutatás

Az NKB-k részére ajánlott, hogy a közzétett éves mérleget és eredménykimutatást a VIII. és a IX. melléklettel összhangban fogadják el.

VII. FEJEZET

AZ ÖSSZEVONÁS (KONSZOLIDÁCIÓ) SZABÁLYAI

23. cikk

Az összevonás (konszolidáció) általános szabályai

1. Az euro-rendszer szerinti összevont (konszolidált) mérleg tartalmazza az EKB és az NKB-k összes mérlegtételét.

2. Az összevonás (konszolidáció) folyamán biztosítani kell a jelentések egymás közötti összhangját. Valamennyi euro-rendszer szerinti pénzügyi kimutatásnak azonos alapon kell készülnie, ugyanazon összevonási (konszolidációs) módszerek és eljárások alkalmazásával.

3. Az euro-rendszer szerinti összevont (konszolidált) mérleget az EKB készíti el. A mérleg készítése során szem előtt kell tartani az egységes számviteli elvek és technikák szükségességét, az euro-rendszerbeli pénzügyi időszakok egységességének szükségességét, valamint az euro-rendszerbeli ügyletekből és pozíciókból eredő összevonási (konszolidációs) kiigazításokat, továbbá figyelembe kell venni az euro-rendszer összetételében bekövetkező változásokat.

4. Az egyes mérlegtételeket, az NBK-k és az EKB euro-rendszerbeli mérlegeinek kivételével, összevonás céljából összesíteni kell.

5. Az összevonás (konszolidáció) folyamán az NKB-k és az EKB harmadik felekkel szemben fennálló mérlegeit bruttó alapon kell nyilvántartani.

6. Az NKB-k és az EKB euro-rendszerbeli mérlegeit a IV. mellékletben leírtak szerint kell kimutatni az EKB és az NKB-k mérlegeiben.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

A szabályok továbbfejlesztése, alkalmazása és értelmezése

1. A számvitellel és monetáris jövedelemmel foglalkozó bizottság (AMICO) az Igazgatóság útján beszámol a Kormányzótanácsnak a KBER számviteli és beszámolási szabályainak fejlesztéséről, alkalmazásáról és bevezetéséről.

2. Ezen iránymutatás értelmezése során figyelembe kell venni az előkészítő munkálatokat, a közösségi jog által egységesített számviteli elveket és az általánosan elfogadott nemzetközi számviteli standardokat.

25. cikk

Átmeneti szabályok

1. Az NKB-k minden pénzügyi eszközt és forrást átértékelnek azon a napon, amikor az euro-rendszer tagjaivá válnak. Az e nap előtt vagy e napon keletkezett nem realizált nyereséget külön kell választani az esetleg ezen időpont után keletkező nem realizált értékelési nyereségtől, és az NKB-knál kell, hogy maradjon. Az NKB-k által az euro-rendszerben történő részvétel kezdetétől a nyitó mérlegtételekben alkalmazott piaci árak és árfolyamok ezen NKB-k eszközei és forrásai átlagos beszerzési értékének részét képezzék..

2. Ajánlott, hogy az NKB-k euro-rendszerbeli tagságát megelőzően vagy annak kezdetekor keletkezett nem realizált nyereség az átmeneti időszak alatt ne minősüljön feloszthatónak, és ilyen nyereség kizárólag az euro-rendszerbe történő belépést követően létrejött ügyletek esetében legyen realizálható/felosztható.

3. Az NKB-kból az EKB-ba történő eszközátadás következtében a deviza-, arany- valamint az egyéb árfolyamok különbözetei realizált nyereségnek illetve veszteségnek minősülnek.

4. Ez a cikk nem sérti az Alapokmány 30. cikke szerint meghozott határozatot.

26. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2002/10/EKB iránymutatás hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett iránymutatásra történő utalásokat erre az iránymutatásra történő utalásként kell értelmezni, és a X. mellékletben található megfelelési táblázat alapján kell olvasni.

27. cikk

Záró rendelkezések

1. Ez az iránymutatás 2007. január 1-jén lép hatályba.

2. Ez az iránymutatás alkalmazandó valamennyi euro-rendszerbeli központi bankra.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2006. november 10-én.

az EKB Kormányzótanácsa nevében

az elnök

Jean-Claude TRICHET

(1) HL L 58., 2003.3.3., 1. o.

(2) HL L 337., 2001.12.20., 52. o. A legutóbb az EKB/2004/9 határozattal (HL L 205., 2004.6.9., 17. o.) módosított határozat.

I. MELLÉKLET

EURO-RENDSZER SZERINTI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK

A beszámoló típusa

Belső/közzétett

A jogi követelmény forrása

A beszámoló célja

1	Euro-rendszer szerinti napi pénzügyi kimutatás

Belső

Nincs

Főként likviditáskezelés céljából (az Alapokmány 12.1. cikkének végrehajtására)

A napi pénzügyi kimutatás adatainak egy része a monetáris jövedelem kiszámításához szükséges

2	Összetevőire bontott heti pénzügyi kimutatás

Belső

Nincs

Az euro-rendszer szerinti összevont heti pénzügyi kimutatás elkészítésének alapja

3	Euro-rendszer szerinti összevont heti pénzügyi kimutatás

Közzétett

Az Alapokmány 15.2. cikke

Összevont pénzügyi kimutatás monetáris és gazdasági elemzési célokra. Az euro-rendszer szerinti összevont heti pénzügyi kimutatás a jelentés napján érvényes napi pénzügyi kimutatás alapján készül.

4	Euro-rendszer szerinti havi és negyedévi pénzügyi információk

Közzétett és belső (1)

Statisztikai rendeletek, amelyek alapján az MPI-k benyújtják az adataikat

Statisztikai elemzés

5	Euro-rendszer szerinti összevont éves mérleg

Közzétett

Az Alapokmány 26.3. cikke

Összevont mérleg, elemzési és működtetési célokra

(1) A havi adatok részét képezik az Európai Unión belüli monetáris pénzügyi intézmények („MPI-k”) számára kötelező nyilvános (összesített) statisztikai adatszolgáltatásnak. Ezentúl a központi bankoknak mint MPI-knek negyedévenként, a havi adatokkal kapcsolatban előírtnál részletesebb információt kell szolgáltatniuk.

II. MELLÉKLET

GLOSSZÁRIUM

Amortizáció: az ázsió vagy diszázsió számlaegyenlegének vagy az eszközök értékének adott időszak alatti szisztematikus csökkentése.

Automatizált értékpapír-kölcsönügylet program (ASLP): a passzív repó- és az aktív repóügyletek kombinációjaként létrejött olyan pénzügyi művelet, ahol az általános biztosítékkal szemben egyedi biztosítékot nyújtanak. Az ilyen hitelnyújtási és hitelfelvételi ügyletek eredményeképpen a két ügylet különböző repóárfolyama bevételt keletkeztet (margint fizetnek). A műveletet végre lehet hajtani ügynök kizárásával (ahol a programot kínáló bank a műveletben részt vevő végső ügyfél) vagy ügynök-alapú programként (ahol a programot kínáló bank kizárólag ügynökként jár el, és a művelet végső ügyfele az az intézmény, amellyel az értékpapír-kölcsönügyleteket valójában elvégzik).

Azonnali árfolyam: az az árfolyam, amelyen az ügylet teljesítésére az azonnali elszámolás napján sor kerül. A határidős devizaügyletekre vonatkozóan az azonnali árfolyam a határidő lejárati napján érvényes árfolyam, a határidős árfolyam kiszámításának lehetővé tétele érdekében.

Azonnali ügylet elszámolás napja: az a nap, amelyen egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó azonnali ügylet elszámolásra kerül az e pénzügyi instrumentumra vonatkozóan érvényes piaci szokásokkal összhangban.

Átértékelési számlák: olyan mérlegszámlák, amelyek egy eszköz vagy forrás kiigazított bekerülési költsége és egy meghatározott időszak végén fennálló piaci árfolyamának értékelése közötti különbözet nyilvántartására szolgálnak, amikor eszköz esetében az utóbbi magasabb, mint az előbbi, illetve forrás esetében az utóbbi alacsonyabb, mint az előbbi. Az átértékelési számlák tartalmazzák az árfolyamjegyzések és/vagy a piaci árfolyamok különbözeteit is.

Átlagár: folyamatos vagy súlyozott átlagolási módszer, amelynek során minden egyes vételárat hozzá kell adni a meglévő könyvértékhez egy új, nettó súlyozott átlagár kiszámítása céljából.

Ázsió: az értékpapír névértéke és árfolyama közötti különbözet, amikor az árfolyam magasabb a névértéknél.

Befektetett pénzügyi eszköz: tartós beruházásként birtokolt pénzügyi eszköz; ideértve többek között a meghatározott vagy meghatározható kifizetésű és meghatározott lejárati időtartamú kamatozó értékpapírokat, amelyeket a NKB ténylegesen meg kíván és meg is tud tartani annak lejártáig.

Belső megtérülési ráta (IRR – Internal Rate of Return): azt a leszámítolási rátát jelenti, amelyen az értékpapír számviteli értéke megegyezik a jövőbeni cash flow jelenértékével.

Beszerzési ár: olyan ár, amelyben a felek a szerződéskötéskor megállapodnak.

Beszerzési költségek: olyan költségek, amelyekről megállapítható, hogy az adott ügylethez kapcsolódnak.

Céltartalék: olyan összeg, amely a nyereség vagy veszteség összegének megállapítása előtt elkülönítésre kerül egyes olyan ismert vagy előre látható kötelezettségekre, illetve kockázatokra, amelyek költsége nem határozható meg pontosan (lásd: „Tartalék”). A jövőbeni kötelezettségekre és ráfordításokra képzett céltartalék nem használható fel eszközérték kiigazítására.

Devizaállomány: egy adott pénznemben fennálló nettó pozíció. E meghatározás alkalmazásában a különleges lehívási jog (SDR) külön pénznemnek tekintendő.

Devizaárfolyam: egy adott deviza értéke másik devizára történő átváltás céljából.

Devizaswapügylet: melynek során a felek azonnali vételi/eladási ügyletet kötnek egy pénznemre egy másik pénznem ellenében (rövid oldal), és egyidejűleg határidős eladási/vételi ügyletet kötnek azonos összegben ugyanarra a pénznemre a másik pénznem ellenében (hosszú oldal).

Diszázsió: az értékpapír névértéke és árfolyama közötti különbözet, amikor az árfolyam alacsonyabb a névértéknél.

Diszkont értékpapír: olyan eszköz, amely nem kamatozik, és amelynek megtérülése a tőke felértékelődéséből származik, mivel az eszköz kibocsátására, illetve megvásárlására annak nominálértéke/névértéke alatt kerül sor.

Elszámolás: olyan eljárás, amely során két vagy több fél között fennálló, pénzeszközök vagy egyéb eszközök átadására vonatkozó kötelezettségek teljesítésére kerül sor. Az euro-rendszeren belüli ügyletek esetében az elszámolás az euro-rendszerbeli ügyletek során keletkező nettó egyenleg felszámolását jelenti, és eszközátadást tesz szükségessé.

Elszámolásközpontú megközelítés: olyan számviteli megközelítés, amelynek keretében az egyes számviteli események nyilvántartásba vételére az elszámolás napjával kerül sor.

Elszámolás napja: az a nap, amelyen az érték végső és visszavonhatatlan átadása elszámolásra kerül az elszámolást végző adott intézmény könyveiben. Időpontját tekintve az elszámolásra sor kerülhet azonnal (valós idejű elszámolás), aznap (nap végi elszámolás) vagy a kötelezettségvállalás napját követő, megállapodás szerinti napon.

Eszközök: a vállalkozás által ellenőrzött, múltbeli eseményekből származó vagyon, amelytől a vállalkozás jövőbeni gazdasági haszon elérését várja.

Értékcsökkenés: a visszanyerhető összegnek a nettó érték alá való csökkenése.

Fordított eladási és visszavásárlási megállapodás (aktív repó): olyan szerződés, amelynek értelmében a készpénz birtokosa megállapodik valamely eszköz vételéről, és egyidejűleg megállapodik arról is, hogy felhívásra megállapodás szerinti áron, meghatározott idő múlva vagy rendkívüli, előre nem látott kiadás felmerülésekor újra eladja azt. A repóügylet során esetenként harmadik fél útján kerül sor a megállapodásra (háromszereplős (triparty) repó).

Határidős devizaügylet: olyan szerződés, amelynek során a felek egy devizanemben kifejezett összegnek egy másik pénznem, általában hazai pénznem ellenében történő eladásáról állapodnak meg egy adott napon, és az összeget egy meghatározott későbbi, a szerződés napját követő két munkanapon túli napon kell rendelkezésre bocsátani, meghatározott áron. Ez a határidős devizaárfolyam az érvényes azonnali árfolyamot, plusz/mínusz a megállapodás szerinti ázsiót/diszázsiót tartalmazza.

Határidős értékpapírügylet: olyan, tőzsdén kívüli szerződés, amelyben a felek a szerződés napján megállapodnak egy kamatozó pénzügyi instrumentum (általában kötvény vagy kötelezvény) meghatározott jövőbeni napon, meghatározott áron történő vételéről vagy eladásáról.

Határidős kamatláb-megállapodás: olyan szerződés, amelynek során két fél megállapodik egy kamatlábban, mely alapján egy meghatározott lejáratú eszmei betét után egy meghatározott jövőbeni napon kamatot kell fizetni. Az elszámolás napján az egyik fél kompenzációt fizet a másiknak a szerződés szerinti kamatláb és az elszámolás napján érvényes piaci kamatláb különbözetétől függően.

Kamatswapügylet: szerződéses megállapodás arról, hogy a felek időszakos kamatfizetéseknek megfelelő pénzforgalmi csereügyletet bonyolítanak egymással, egyetlen vagy (keresztdevizás ügylet esetén) két különböző devizanemben.

Kihelyezett letét (ECI) program: az euró övezeten kívül egy kereskedelmi bank által kezelt letétből álló program, amely bankban az euro-rendszer számára euro-bankjegyeket tartanak letétben az euro-bankjegykínálat és -átvétel biztosítása érdekében.

Kötelezettség: a vállalkozás múltbeli eseményekből származó jelenlegi kötelezettségei, amelyek teljesítése várhatóan gazdasági hasznot megtestesítő vagyon kiáramlását eredményezi a vállalkozásnál.

Kötési árfolyam: opciós szerződésre vonatkozó meghatározott árfolyam, amelyen a szerződés érvényesíthető.

Közgazdasági szempontú megközelítés: olyan számviteli szemlélet, amely szerint az ügyletet az üzletkötés napjával kell nyilvántartásba venni.

Lejárat napja: az a nap, amelyen a névérték/tőkeérték teljes összegében esedékes, és azt a tulajdonos részére ki kell fizetni.

Lineáris értékcsökkenési leírási módszer: egy adott időszak értékcsökkenésének időarányos meghatározása, amelynek során az eszköz becsült maradványértékkel csökkentett értéke elosztásra kerül az eszköz becsült hasznos élettartamával.

- Meghatározott célra tartott értékpapírok: lekötött befektetések, amelyek értékpapírokból, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból, egyéb részesedésekből és/vagy leányvállalatokba történő befektetésekből álló egyéb pénzeszközök, és amelyek a mérleg forrásoldalán található tételekhez hozzárendeltek, függetlenül a jogi, alapszabályon alapuló vagy egyéb korlátozásoktól, pl. nyugdíjalapok, végkielégítési programok, céltartalékok, tőkeösszeg, tartalékok.

Nem realizált nyereség/veszteség: az eszközök kiigazított bekerülési költségeihez képest történő átértékeléséből eredő nyereség/veszteség.

Nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN): a megfelelő illetékes kibocsátó hatóság által kiadott szám.

Nemzetközi számviteli standardok: Nemzetközi számviteli standardok (IAS), nemzetközi pénzügyi beszámolói standardok (IFRS) és vonatkozó értelmezések (SIC-IFRI értelmezések), e standardok és vonatkozó értelmezések későbbi módosításai, az Európai Unió által kibocsátott vagy elfogadott jövőbeli standardok és vonatkozó módosítások.

Nettó ár: árengedmény és felhalmozódott kamat nélkül számított beszerzési ár, amely ugyanakkor magában foglalja az ár részét képező beszerzési értéket.

Opció: olyan szerződés, amely a jogosult számára egy adott részvény, áru, pénznem, index vagy követelés meghatározott áron, meghatározott időtartam alatt vagy a lejárat napján történő vételét vagy eladását biztosítja.

Összeköttetést biztosító rendszer – Interlinking: az a technikai infrastruktúra, továbbá azok az informatikai alkalmazások és azok az eljárások, amelyek az egyes nemzeti valós idejű bruttó elszámolási rendszerekben (VIBER-ekben) és az EKB fizetési mechanizmusában (EPM) bevezetésre, illetve átvételre kerültek a határokon átnyúló pénzmozgások TARGET 1 rendszerben történő feldolgozása céljából.

Repóügylet: olyan ügylet, amikor a központi bank visszavásárlási megállapodás alapján eszközt vesz (aktív repó), elad (passzív repó), vagy biztosíték ellenében hitelműveletet hajt végre.

Pénzügyi eszköz: olyan eszköz, amely lehet: i. készpénz; vagy ii. szerződéses jog más vállalkozás által szolgáltatott készpénzre vagy egyéb pénzügyi instrumentumra; vagy iii. szerződéses jog pénzügyi instrumentumok más vállalkozással potenciálisan kedvező feltételek mellett történő cseréjére; vagy iv. egy másik vállalkozás által kibocsátott, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum.

Pénzügyi kötelezettség: jogi kötelezettség készpénz vagy egyéb pénzügyi instrumentum más vállalkozás részére történő szolgáltatására vagy pénzügyi instrumentumok más vállalkozással potenciálisan kedvezőtlen feltételek mellett történő cseréjére.

Piaci ár: arany, devizaeszköz vagy értékpapír szervezett piacon (pl. tőzsdén): vagy nem szervezett piacon (pl. tőzsdén kívül) jegyzett árfolyama, általában felhalmozott kamat vagy kamatengedmény nélkül.

Piaci középár: az értékpapír vételi és eladási árfolyamának középértéke, amely elismert piacvezetőknek vagy tőzsdéknek a szokásos piaci nagyságrendnek megfelelő ügyletekre vonatkozó jegyzésein alapul, és amelyet a negyedévi átértékelési eljárásnál használnak fel.

Piaci középárfolyam: Euroban kifejezett referencia árfolyam, amely az EBKR szerinti és azon kivüli központi bankok közötti rendszeres összehangolási eljáráson alapul általában, amely eljárásra rendes körülmények között 14 óra 15 perckor kerül sor, és amelyet a negyedévi átértékelési eljárásnál használnak fel.

Realizált nyereség/veszteség: valamely mérlegtétel eladási ára és kiigazított beszerzési ára közötti különbözet.

TARGET: transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási és fizetési rendszer

Tartalék: a felosztható nyereségből elkülönített olyan összeg, amelyet nem a fordulónapon ismert konkrét kötelezettség, előre nem látott kiadás vagy előre látható eszközérték-csökkenés fedezetére szánnak.

Tőzsdei határidős opciós ügyletek: tőzsdei határidővel jegyzett opciós ügyletek, amelyeknél a változó letét naponta kerül kifizetésre vagy átadásra.

Tőzsdei határidős kamatlábügylet: tőzsdén forgalmazott határidős ügylet. E szerződésben a felek a kötés napján megállapodnak egy kamatozó pénzügyi instrumentum (pl. kötvény) jövőbeni napon, meghatározott áron történő vételéről, illetve eladásáról. Általában nem kerül sor az értékpapír tényleges leszállítására; a szerződés általában a megállapodás szerinti lejárat előtt lezárásra kerül.

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum: osztalékjogosult értékpapírok (társasági részesedések és részvényalapba történő befektetést tanúsító értékpapírok).

III. MELLÉKLET

A KÖZGAZDASÁGI SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉS LEÍRÁSA

(ideértve az 5. cikkben található „hagyományos” és „alternatív” megközelítéseket)

1. Az üzletkötés napjával történő elszámolás

1.1. Az üzletkötés napjával történő elszámolás a „hagyományos megközelítés” vagy az „alternatív megközelítés” alkalmazásával végezhető.

Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontja a „hagyományos megközelítésre” utal.

1.2.1. Az egyes ügyleteket az üzletkötés napjával mérlegen kívüli számlán kell nyilvántartásba venni. Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli könyvelési tételeket vissza kell vezetni, és az ügyleteket mérlegszámlán kell elkönyvelni.

1.2.2. Az ügylet az üzletkötés napján hat ki a devizapozíciókra. Ennek következtében a nettó eladásból származó realizált nyereséget és veszteséget szintén az üzletkötés napjával kell kiszámítani. A nettó devizavásárlások az adott devizaállomány átlagköltségére az üzletkötés napján hatnak ki.

Az 5. cikk (1) bekezdés b) pontja az „alternatív megközelítésre” utal.

1.3.1. Ellentétben a „hagyományos megközelítéssel”, a megkötött, de később teljesített ügyletek mérlegen kívüli tételként való könyvelése nem naponta történik. A realizált bevételek kimutatására és (devizavásárlás esetén) az új átlagárfolyam, valamint (értékpapír-vásárlás esetén) az átlagár kiszámítására az elszámolás napján kerül sor (1).

1.3.2. Egy adott évben megkötött olyan ügyletnél, amely csak egy azt követő évben jár le, a bevételek kimutatása a „hagyományos megközelítés” szerint történik. Ez azt jelenti, hogy az eladások realizált hatásai az eredménykimutatásra abban az évben hatnak ki, amelyben az ügyletről szóló megállapodást kötötték, és a vásárlások abban az évben módosítják az állomány átlagos árfolyamait, amelyben az ügyletről szóló megállapodást kötötték.

1.4. A következő táblázat az egyes devizaeszközökre és értékpapírokra vonatkozóan kidolgozott két módszer fő jellemzőit mutatja be.

AZ ÜZLETKÖTÉS NAPJÁVAL TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁS

„Hagyományos megközelítés”

„Alternatív megközelítés”

Azonnali devizaügyletek (FX) (2)– kezelésük az év során

A devizavásárlást az üzletkötés napjával mérlegen kívüli tételként kell elkönyvelni, és az ügylet attól a naptól hat ki a devizapozíció átlagköltségére

Az eladásból származó nyereséget/veszteséget az üzletkötés napjával kell realizáltnak tekinteni. Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli tételeket vissza kell vezetni, és az ügyletet fel kell venni a mérlegbe

A devizavásárlást az elszámolás napjával mérlegtételként kell elkönyvelni, és az ügylet attól a naptól hat ki a devizapozíció átlagköltségére

Az eladásból származó nyereséget/veszteséget az elszámolás napjával kell realizáltnak tekinteni. Az üzletkötés napjával nem kerül sor mérlegtétel felvételére

Határidős devizaügyletek – kezelésük az év során

Ezeket az ügyleteket szintén az azonnali ügyletekkel kapcsolatban fentebb leírt módon kell kezelni, azaz nyilvántartásuk az ügylet azonnali árfolyamán történik

A devizavásárlást az azonnali elszámolás napjával, mérlegen kívül kell elkönyvelni, és az ügylet attól a naptól, az ügylet azonnali elszámolási árfolyamán hat ki a devizapozíció átlagköltségére

A devizaeladást az azonnali elszámolás napjával, mérlegen kívül kell elkönyvelni. A nyereségeket és veszteségeket az azonnali elszámolás napjával kell realizáltnak tekinteni

Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli tételeket vissza kell vezetni, és az ügyletet fel kell venni a mérlegbe

Az ügyletek év végi kezelését lásd az alább

Azonnali és határidős devizaügyletek, amelyek az egyik évben (első év) kezdődnek, míg az azonnali szállítás időpontja a következő évre (következő év) esik

Nincs szükség különleges szabályokra, mivel az ügyleteket az üzletkötés napjával kell elkönyvelni, továbbá a nyereségeket és veszteségeket is ugyanezzel a nappal kell elszámolni

A „hagyományos módszer” szerint kezelendők (3):

—	A devizaeladást az első évben mérlegen kívül kell elkönyvelni annak érdekében, hogy abban a pénzügyi évben lehessen beszámolni a devizaügylet eredményeként realizált nyereségről/veszteségről, amelyben az ügyletről szóló megállapodást kötötték

—	A devizavételt az első évben mérlegen kívül kell elkönyvelni, és az ügylet attól a naptól hat ki a devizapozíció átlagköltségére

—	Az egyes devizaállományok év végi átértékelése során figyelembe kell venni azokat a nettó vételeket/eladásokat, amelyek azonnali elszámolási napja a következő pénzügyi évre esik

Értékpapírügyletek – és kezelésük az év során

A vásárlásokat és eladásokat az üzletkötés napjával kell elszámolni mérlegen kívül. Az elszámolás napjával a mérlegen kívüli tételeket vissza kell vezetni, és az ügyletet fel kell venni a mérlegbe (vagyis az ilyen ügyleteket az azonnali devizaügyletekhez hasonlóan kell kezelni)

Minden egyes ügyletet az elszámolás napjával kell nyilvántartásba venni (de lásd az alábbi, a pénzügyi év végére vonatkozó kezelési módot). Ennek következtében az ügyletnek (vétel esetén) az átlagköltségre, illetve (eladás esetén) a nyereségre/veszteségre gyakorolt hatását az elszámolás napjával kell elszámolni

Értékpapírügyletek, amelyek az egyik évben (első év) kezdődnek, míg az azonnali szállítás időpontja a következő évre (következő év) esik

Nincs szükség különleges kezelési módra, mivel az ügyletet és következményeit az üzletkötés napjával már elkönyvelték

A realizált nyereséget és veszteséget az első évben, a pénzügyi év végén kell megállapítani (azaz ugyanúgy, mint az azonnali devizaügyletnél), és a vételt számításba kell venni az év végi átértékelés során (4)

2. A felhalmozódott kamat napi könyvelése, beleértve az ázsiót/diszázsiót is

2.1. A devizában denominált pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatosan felhalmozódott kamat, ázsió vagy diszázsió naponta kerül kiszámításra és elkönyvelésre, függetlenül a tényleges pénzforgalomtól. Ez azt jelenti, hogy a devizapozícióra akkor hat ki, ha a felhalmozódott kamat elkönyvelésre került, ellentétben azzal a gyakorlattal, amikor csak a kamat kifizetésekor (5).

2.2. Kamatszelvényenkénti időbeli elhatárolások és az ázsió vagy diszázsió amortizációja az értékpapír-vásárlás elszámolási napjától az eladás elszámolási napjáig, vagy a lejárat napjáig kerül kiszámításra és elkönyvelésre.

2.3. Az alábbi táblázat az időbeli elhatárolások (pl. fizetendő kamat és az értékcsökkentéssel csökkentett ázsió/diszázsió) devizaállományra gyakorolt hatásának napi könyvelési módját vázolja fel:

A FELHALMOZÓDOTT KAMAT NAPI KÖNYVELÉSE (A KÖZGAZDASÁGI SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉS RÉSZEKÉNT)

A devizában denominált instrumentumokkal kapcsolatos időbeli elhatárolás kiszámítására és elkönyvelésére naponta kerül sor, a nyilvántartásba vétel napján érvényes devizaárfolyamon

A devizaállományra gyakorolt hatás

Az időbeli elhatárolások könyvelésük időpontjában hatnak ki a devizapozícióra, és visszavezetésükre később sem kerül sor. Az időbeli elhatárolást akkor kell törölni, amikor a készpénz ténylegesen befolyik, illetve kifizetésre kerül. Ezért az elszámolás napján a devizapozíció nem változik, mivel az időbeli elhatárolás már be van számítva az időszakosan átértékelt devizapozícióba

(1) Határidős devizaügylet során a devizaállomány az azonnali elszámolás napján változik (azaz általában két nappal az üzletkötési napot követően).

(2) FX jelentése: deviza.

(3) Mint általában, a lényegesség elve alkalmazható, ha az ilyen ügyletek nem hatnak ki lényegesen a devizapozícióra és/vagy az eredménykimutatásra.

(4) A lényegesség elve alkalmazható, ha az ilyen ügyletek nem hatnak ki lényegesen a devizapozícióra és/vagy az eredménykimutatásra.

(5) Az időbeli elhatárolások elszámolására vonatkozóan két lehetséges megközelítés került meghatározásra. Az első megközelítés a „naptári nap szerinti megközelítés”, amely szerint az időbeli elhatárolások minden egyes naptári napon nyilvántartásba vételre kerülnek, függetlenül attól, hogy az adott nap hétvégére esik, bankszüneti nap vagy munkanap. A második megközelítés a „munkanap szerinti megközelítés”, amely alapján az időbeli elhatárolások kizárólag munkanapokon kerülnek elkönyvelésre. Egyik megközelítés sem élvez elsőbbséget azok alkalmazását tekintve. Mindazonáltal, ha az év utolsó napja nem munkanap, mindkét megközelítés szerinti elszámolásnál tekintetbe kell venni.

IV. MELLÉKLET

A MÉRLEG TARTALMA ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI (1)

ESZKÖZÖK

Mérlegtétel (3)

A mérlegtételek tartalmának osztályozása

Az értékelés elve

Alkalmazási kör (4)

Aranykészletek és aranykövetelések

Fizikailag létező arany (pl. rudak, érmék, lemezek, rögök) raktáron vagy „leszállítás alatt”. Aranykövetelések, mint például látra szóló aranyszámlák (gyűjtőszámlák), lekötött betétek, valamint a következő ügyletekből származó aranykövetelések: felértékelési és leértékelési ügyletek, valamint az arany helyével és tisztaságával kapcsolatos swapügyletek, amikor a kiadás és az átvétel között egy munkanapnál hosszabb idő telik el

Piaci érték

Kötelező

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált követelések

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni devizában denominált követelések (beleértve a nemzetközi és a nemzetek feletti szervezeteket és az euro-övezeten kívüli központi bankokat)

2.1.

Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben

A tartalékkvótán belüli lehívási jogok (nettó)

A nemzeti kvóta csökkentve az IMF rendelkezésére álló euro-egyenleggel. Az IMF 2. számú számlája (euro-számla az igazgatási költségekre) beszámítható ebbe a pozícióba vagy az „Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek” közé

a)	A tartalékkvótán belüli lehívási jogok (nettó) Névérték, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

b)	Különleges lehívási jogok (SDR) Különleges lehívási jogok állományai (bruttó)

b)	Különleges lehívási jogok (SDR) Névérték, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

c)	Egyéb követelések Általános hitelmegállapodás (GAB), különleges kölcsönnyújtási megállapodás alapján felvett kölcsönök, betétek a szegénységet csökkentő és a növekedést segítő program (PRGF) keretében

c)	Egyéb követelések Névérték, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

2.2.

Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapírbefektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök

a)	Euro-övezeten kívüli bankokkal szembeni számlakövetelések Folyószámlák, lekötött betétek, látraszóló betétek, aktív repóügyletek

a)	Euro-övezeten kívüli bankokkal szembeni számlakövetelések Névérték, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

b)	Euro-övezeten kívüli értékpapírbefektetések (a törzsrészvényen, egyéb részesedésen és az „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztételben szereplő értékpapírokon kívül) Euro-övezeten kívüli felek által kibocsátott forgalomképes kötelezvények, kötvények, váltók, diszkont kötvények, pénzpiaci papírok

b)	Forgalomképes értékpapírok Piaci árak és devizaárfolyamok

Kötelező

c)	Külső hitelek (betétek) Euro-övezeten kívüli felek részére nyújtott hitelek és általuk kibocsátott nem forgalomképes értékpapírok (a részvényen, egyéb részesedésen és az „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztételben szereplő értékpapírokon kívül)

c)	Külső hitelek Betétek névértéken, nem forgalomképes értékpapírok bekerülési költségen; mindkét esetben devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

d)	Egyéb külső eszközök Euro-övezeten kívüli bankjegyek és érmék

d)	Egyéb külső eszközök Névérték, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

Devizában denominált, euro-övezeten belüli felekkel szemben fennálló követelések

a)	Értékpapírok Forgalomképes kötelezvények, kötvények, váltók, diszkont értékpapírok, pénzpiaci papírok (a részvényen, egyéb részesedésen és az „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztételben szereplő értékpapírokon kívül)

a)	Forgalomképes értékpapírok Piaci árak és devizaárfolyamok

Kötelező

b)	Egyéb követelések Nem forgalomképes értékpapírok (a részvényen, egyéb részesedésen és az „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztételben szereplő értékpapírokon kívül), kölcsönök, betétek, aktív repóügyletek, egyéb kölcsönnyújtás

b)	Egyéb követelések Betétek névértéken, nem forgalomképes értékpapírok bekerülési költségen, mindkét esetben devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált követelések

4.1.

Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések és hitelek

a)	Euro-övezeten kívüli bankokkal szembeni követelések Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek. Az euróban denominált értékpapírok kezelésével kapcsolatos aktív repóügyletek

a)	Euro-övezeten kívüli bankokkal szembeni követelések Névérték

Kötelező

b)	Euro-övezeten kívüli értékpapír-befektetések (a részvényen, egyéb részesedésen és az „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztételben szereplő értékpapírokon kívül) Euro-övezeten kívüli felek által kibocsátott forgalomképes kötelezvények, kötvények, váltók, diszkont kötvények, pénzpiaci papírok

b)	Forgalomképes értékpapírok Piaci ár

Kötelező

c)	Euro-övezeten kívüli felek részére nyújtott hitelek Euro-övezeten kívüli felek részére nyújtott hitelek vagy általuk kibocsátott nem forgalomképes értékpapírok

c)	Euro-övezeten kívüli felek részére nyújtott hitelek Betétek névértéken, nem forgalomképes értékpapírok bekerülési költségen

Kötelező

d)	Euro-övezeten kívüli jogi személyek által kibocsátott értékpapírok Nemzetek feletti vagy nemzetközi szervezetek, pl. az EBB által kibocsátott értékpapírok, függetlenül a földrajzi helytől

d)	Euro-övezeten kívüli jogi személyek által kibocsátott értékpapírok Piaci ár

Kötelező

4.2.

Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések

Az ERM II feltételeinek megfelelő hitelnyújtás

Névérték

Kötelező

Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euro-övezetbeli hitelintézetek részére

Az 5.1-től 5.5-ig felsorolt tételek: az euro-rendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, 2000. augusztus 31-i EKB/2000/7 iránymutatás (5)I. mellékletében meghatározott megfelelő monetáris politikai eszközöknek megfelelő ügyletek

5.1.

Elsődleges refinanszírozó műveletek

Likviditás nyújtása céljából heti gyakorisággal végrehajtott rendszeres repóügyletek, általában egyhetes lejárattal

Névérték vagy repó bekerülési költség

Kötelező

5.2.

Hosszabb lejáratú refinanszírozó műveletek

Likviditás nyújtása céljából havi gyakorisággal végrehajtott rendszeres repó ügyletek, általában háromhavi lejárattal

Névérték vagy repó bekerülési költség

Kötelező

5.3.

Finomszabályozó repóműveletek

Eseti alapon finomszabályozás céljából végrehajtott repóműveletek

Névérték vagy repó bekerülési költség

Kötelező

5.4.

Strukturális repóműveletek

Az euro-rendszer pénzügyi szektorral szembeni strukturális pozíciójának kiigazítása céljából végrehajtott repóműveletek

Névérték vagy repó bekerülési költség

Kötelező

5.5.

Marginális hitellehetőség

Látra szóló betétek likviditás céljára, jegybankképes eszközök ellenében, előre meghatározott kamatlábbal (lejáratkor egy összegben visszafizetendő)

Névérték vagy repó bekerülési költség

Kötelező

5.6.

Pótfedezeti felhívással kapcsolatos hitelek

Hitelintézetnek nyújtott kiegészítő hitel, amely ugyanezen hitelintézetek által más hitellel kapcsolatban benyújtott fedezeti eszközök értéknövekedéséből ered

Névérték vagy bekerülési költség

Kötelező

Euro-övezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések

Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló követelések, az „Euro-övezetbeli felek által kibocsátott, euróban denominált értékpapírok” (beleértve az euro-övezeten belüli korábbi devizatartalékok átalakításából eredő ügyleteket) eszköztételben szereplő értékpapír-portfoliók kezelésével kapcsolatos fordított repóügyletek és egyéb követelések. Euro-övezetbeli nem hazai hitelintézeteknél fenntartott levelezőbanki számlák. Az euro-rendszer monetáris politikai működésén kívül eső egyéb követelések és műveletek. Az NKB által az eurórendszerhez történő csatlakozás előtt megkezdett monetáris politikai műveletekből származó követelések

Névérték vagy bekerülési költség

Kötelező

Euro-övezetbeli felek által kibocsátott, euróban denominált értékpapírok

Forgalomképes értékpapírok (a részvényen, egyéb részesedésen és az „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztételben szereplő értékpapírokon kívül): kötelezvények, kötvények, váltók, diszkont értékpapírok, közvetlenül birtokolt, euróban denominált pénzpiaci papírok (beleértve az EMU előtti időszakból származó állampapírokat); finomszabályozás céljából vásárolt EKB-adósságpapírok

Piaci ár

Kötelező

Euróban denominált államháztartási adósság

Az EMU előtti időszakból származó követelések az állammal szemben (nem forgalomképes értékpapírok, hitelek)

Betétek/hitelek névértéken, nem forgalomképes értékpapírok bekerülési költségen

Kötelező

Euro-rendszeren belüli követelések +

9.1.

Részesedés az EKB-ban +

Kizárólag NKB-mérlegtétel

Az egyes NKB-k részesedései az EKB-ban a Szerződés és a megfelelő tőkejegyzési kulcs szerint, valamint az Alapokmány 49.2. cikkének megfelelő hozzájárulások mértékében

Bekerülési költség

Kötelező

9.2.

A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő követelések +

Kizárólag NKB-mérlegtétel

Euróban denominált követelés az EKB-val szemben, a devizatartalékoknak a Szerződés szerinti kezdeti (és kiegészítő) átadásából eredően

Névérték

Kötelező

9.3.

EKB-adósságpapírok kibocsátásának biztosítékául szolgáló saját váltókkal kapcsolatos követelések +

Kizárólag EKB-mérlegtétel

Az NKB-k által az EKB-adósságpapírokkal kapcsolatos viszonossági fizetési megállapodások alapján kibocsátott saját váltók

Névérték

Kötelező

9.4.

Az euro-rendszeren belüli euro-bankjegyelosztással kapcsolatos nettó követelések + (2)

Az NKB-k esetében: a bankjegyelosztási kulcs alkalmazásával kapcsolatos nettó követelés (beleértve az EKB bankjegykibocsátásával kapcsolatos euro-rendszerbeli egyenleget), a kompenzációs összeg és az annak ellentételezéseként szolgáló könyvelési tétel, a részt vevő tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmeinek a 2002. pénzügyi évtől történő felosztásáról szóló, 2001/16/EKB határozatban meghatározottak szerint.

Az EKB esetében: a 2001/15/EKB határozat szerinti EKB-banjegykibocsátással kapcsolatos követelések

Névérték

Kötelező

9.5.

Egyéb euro-rendszerbeli követelések (nettó) +

A következő altételek nettó pozíciója:

a)	Az NKB-k TARGET-számláinak és levelezőbanki számláinak egyenlegéből származó nettó követelések, azaz a követelések és a kötelezettségek nettó egyenlege - lásd az „Egyéb euro-rendszerbeli kötelezettségek (nettó)” tételt a forrásoldalon

Névérték

Kötelező

b)	Az összevonásra és az újrafelosztásra kerülő monetáris jövedelem közötti különbözetből eredő követelések. Kizárólag a monetáris jövedelmek év végi elkönyvelése és a minden év januárjának utolsó munkanapján esedékes elszámolása közötti időszakra vonatkozik

Névérték

Kötelező

c)	Egyéb esetlegesen felmerülő euro-rendszerbeli követelések, beleértve az EKB euro-bankjegyekből eredő bevételének év közben történő felosztását az NKB-k között (2)

Névérték

Kötelező

10.

Elszámolás alatt álló tételek

Elszámolási számlaegyenlegek (követelések), beleértve a fizetésre bemutatott csekkek elszámolásával kapcsolatos időeltolódást

Névérték

Kötelező

11.

Egyéb eszközök

11.1.

Euro-övezetbeli érmék

Euro-érmék, ha nem NKB a törvényes kibocsátójuk

Névérték

Kötelező

11.2.

Tárgyi eszközök és immateriális javak

Földterület és épületek, bútor és berendezés (beleértve a számítástechnikai eszközöket), szoftver

Bekerülési költség levonva az értékcsökkenést

Az értékcsökkenési leírás kulcsa:

—	számítógépek és az azokhoz tartozó hardver/szoftver, továbbá gépjárművek: 4 év

—	berendezés, bútor és üzemi felszerelés: 10 év

—	épület és tőkésített (főbb) karbantartási költségek: 25 év

A kiadások tőkésítése: értékhatár fölött (HÉA nélkül számított 10 000 euro alatti összeg esetén: nincs tőkésítés)

Ajánlott

11.3.

Egyéb pénzügyi eszközök

—	Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, egyéb részesedések és leányvállalatokba történő befektetések

—	Meghatározott céllal tartott értékpapírok

—	Pénzügyi eszközök

—	Aktív repóügyletek hitelintézetekkel az ebben a tételben szereplő értékpapír-állomány kezelésére

a)	Tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumok Piaci érték

Ajánlott

b)	Tulajdoni részesedést jelentő instrumentumok Bekerülési költség, tekintettel az értékvesztésre

Ajánlott

c)	Befektetések leányvállalatokba vagy jelentős érdekeltségek Nettó eszközérték

Ajánlott

d)	Forgalomképes értékpapírok Piaci érték

Ajánlott

e)	Nem forgalomképes értékpapírok Bekerülési költség

Ajánlott

f)	Pénzügyi eszközök Bekerülési költség, tekintettel az értékvesztésre

Ajánlott

Az ázsiót/diszázsiót amortizálják.

A tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a részletes szabályokat ezen iránymutatás 9. cikke állapítja meg.

11.4.

Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok átértékelési különbözete

Határidős devizaügyletek, devizaswapügyletek, kamat-swapügyletek, határidős kamatláb-megállapodások, határidős értékpapírügyletek és azonnali devizaügyletek értékelési eredményei (kötésnap és lejárati nap között)

Az azonnali és határidős ügylet közötti nettó pozíció, devizapiaci árfolyamon

Kötelező

11.5.

Aktív időbeli elhatárolások

Bevétel, amely nem a jelentés készítése szerinti időszakban esedékes, de arra vonatkozik. Aktív időbeli elhatárolások és kifizetett felhalmozódott kamatok (5)

Névérték, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

11.6.

Vegyes tételek

Előlegek, hitelek és egyéb kisebb tételek. Függő átértékelési számlák (csak év közben mérlegtétel: év közben történő átértékelések napjával elszámolt nem realizált veszteségek, amelyeket nem fedeznek a megfelelő újraértékelési számlák az „Átértékelési számlák” tételben a forrásoldalon). Hitelkezelés megbízásos alapon. Ügyfelek aranyletéteivel kapcsolatos befektetések. Nemzeti (euro-övezeti) pénznem megfelelő címletű érmékben Folyó kiadás (nettó felhalmozódott veszteség), előző évi veszteségek fedezet nélkül. Nyugdíjalapokkal kapcsolatos nettó követelések

Névérték/bekerülési költség

Ajánlott

Függő átértékelési számla

Az átlagköltség és a piaci érték közötti átértékelési különbözet, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Függő átértékelési számla:

Kötelező

Ügyfelek aranyletéteivel kapcsolatos befektetések

Piaci érték

Ügyfelek aranyletéteivel kapcsolatos

befektetések Kötelező

12.

Mérleg szerinti tárgyévi veszteség

Névérték

Kötelező

FORRÁSOK

Mérlegtétel (8)

A mérlegtételek tartalmának osztályozása

Az értékelés elve

Alkalmazási kör (9)

Forgalomban lévő bankjegyek (7)

a)	Euro-bankjegyek, növelve/csökkentve a bankjegyelosztási kulcs alkalmazásával kapcsolatos kiigazításokkal összhangban az EKB/2001/15 iránymutatással és az EKB/2001/16 határozattal

Névérték

Kötelező

b)	Nemzeti euro-övezetbeli pénzegységekben denominált bankjegyek a készpénzcsere évében

Névérték

Kötelező

Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euro-övezetbeli hitelintézetekkel szemben

A 2.1., 2.2., 2.3. és 2.5. tétel: euro-betétek az EKB/2000/7 iránymutatás I. mellékletében leírtaknak megfelelően

2.1.

Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot)

Olyan hitelintézetek euro-számlái, amelyek szerepelnek az Alapokmány szerint tartalékképzésre kötelezett pénzügyi szervezetek felsorolásában. Ez a tétel elsősorban a kötelező tartalékok könyvelésére szolgáló számlákat tartalmazza

Névérték

Kötelező

2.2.

Betéti lehetőség

Látra szóló betétek, előre meghatározott kamatlábbal (jegybanki rendelkezésre állás)

Névérték

Kötelező

2.3.

Lekötött betétek

Betétgyűjtés a finomszabályozó műveletekkel kapcsolatos likviditás elvonása céljából

Névérték

Kötelező

2.4.

Finomszabályozó repóműveletek

Monetáris politikával kapcsolatos ügyletek a likviditás elvonása céljából

Névérték vagy repó bekerülési költség

Kötelező

2.5.

Pótfedezeti felhívással kapcsolatos betétek

Hitelintézetek betétei, amelyek az ugyanezen hitelintézeteknek nyújtott hitelekkel kapcsolatos fedezeti eszközök értékének csökkenéséből erednek

Névérték

Kötelező

Euro-övezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek

Egyidejűleg végrehajtott fordított repóügyletekkel kapcsolatos repóügyletek az „Euro-övezetbeli felek által kibocsátott, euróban denominált értékpapírok” eszköztétel alatt szereplő értékpapír-állomány kezelésére. Az euro-rendszer monetáris politikai működésén kívül eső egyéb műveletek. A hitelintézetek folyószámláitól eltérő egyéb számlái

Névérték vagy repó bekerülési költség

Kötelező

Kibocsátott adósságpapírok

Csak az EKB mérlegének része (az NKB-k esetében csak átmeneti mérlegtétel).

Az EKB/2000/7 iránymutatás I. mellékletében leírtaknak megfelelő adósságpapírok. Likviditás elvonása céljából kibocsátott diszkont papírok

Névérték

Kötelező

Egyéb euro-övezetbeli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

5.1.

Az állammal szembeni kötelezettségek

Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek

Névérték

Kötelező

5.2.

Egyéb kötelezettségek

Alkalmazottak, vállalatok és ügyfelek folyószámlái, beleértve azokat a pénzügyi szervezeteket, amelyek mentesek a tartalékképzési kötelezettség alól – lásd a 2.1. tételt a forrásoldalon stb; lekötött betétek, látra szóló betétek

Névérték

Kötelező

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

Más bankok, központi bankok, nemzetközi/nemzetek feletti szervezetek (beleértve az Európai Közösségek Bizottságát) folyószámlái, lekötött betétei, látra szóló betétei (beleértve a fizetés céljából fenntartott számlákat és a tartalékkezelés céljából fenntartott számlákat); egyéb betétesek folyószámlái. Egyidejűleg végrehajtott aktív repóügyletekkel kapcsolatos repóügyletek euróban denominált értékpapírok kezelése céljából.

A nem részt vevő tagállamok központi bankjai TARGET számláinak egyenlege

Névérték vagy repó bekerülési költség

Kötelező

Euro-övezetbeli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

Folyószámlák, repóügyletek szerinti kötelezettségek; általában devizaeszközt vagy aranyat felhasználó befektetési ügyletek

Névérték, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

8.1.

Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek

Folyószámlák. Repóügyletek szerinti kötelezettségek; általában devizaeszközt vagy aranyat felhasználó befektetési ügyletek

Névérték, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

8.2.

Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek

Az ERM II feltételeinek megfelelő hitelfelvétel

Névérték, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

Az IMF által kiosztott különleges lehívási jogok ellentételezése

SDR-ben denominált tétel, amely az adott ország/NKB részére eredetileg kiosztott különleges lehívási jogok (SDR) összegét mutatja

Névérték, piaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

10.

Euro-rendszerbeli kötelezettségek +

10.1.

A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek +

Csak EKB-mérlegtétel (euróban denominálva)

Névérték

Kötelező

10.2.

EKB-adósságpapírok kibocsátásának biztosítékául szolgáló saját váltókkal kapcsolatos kötelezettségek +

Csak NKB-mérlegtétel.

Az EKB adósságpapírokkal kapcsolatos viszonossági megállapodás alapján az EKB részére kibocsátott saját váltók

Névérték

Kötelező

10.3.

Az euro-rendszerbeli euro-bankjegy-elosztással kapcsolatos nettó kötelezettségek + (7)

Csak NKB-mérlegtétel.

Az NKB-k esetében: a bankjegyelosztási kulcs alkalmazásával kapcsolatos nettó kötelezettség, azaz beleértve az EKB bankjegykibocsátásával kapcsolatos euro-rendszerbeli egyenlegeket, a kompenzációs összeget és az annak ellentételezéseként szolgáló könyvelési tételt, a 2001/16/EKB határozatban meghatározottak szerint

Névérték

Kötelező

10.4.

Egyéb euro-rendszerbeli kötelezettségek (nettó) +

A következő altételek nettó pozíciója:

a)	Az NKB-k TARGET-számláinak és levelezőbanki számláinak egyenlegéből származó nettó kötelezettségek, azaz a követelések és a kötelezettségek nettó egyenlege - lásd az „Egyéb euro-rendszeren belüli követelések (nettó)” eszköztételt

Névérték

Kötelező

b)	Az összevonásra és az újrafelosztásra kerülő monetáris jövedelem közötti különbözetből eredő kötelezettségek. Kizárólag a monetáris jövedelmek év végi elkönyvelése és a minden év januárjának utolsó munkanapján esedékes elszámolása közötti időszakra vonatkozik

Névérték

Kötelező

c)	Egyéb esetlegesen felmerülő euro-rendszeren belüli kötelezettségek, beleértve az EKB euro-bankjegyekből eredő bevételének év közben történő felosztását az NKB-k között (7)

Névérték

Kötelező

10.

11.

Elszámolás alatt álló tételek

Elszámolási számlaegyenlegek (kötelezettségek), beleértve a folyamatban levő zsíróátutalásokat

Névérték

Kötelező

10.

12.

Egyéb források

10.

12.1.

Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok átértékelési különbözete

Határidős devizaügyletek, devizaswapügyletek, kamatláb-swapügyletek, határidős kamatláb-megállapodások, határidős értékpapírügyletek, azonnali devizaügyletek értékelési eredményei (kötésnap és lejárati nap között)

A határidős és az azonnali árfolyam közötti nettó pozíció, devizapiaci árfolyamon

Kötelező

10.

12.2.

Passzív időbeli elhatárolások

Jövőbeni időszakban esedékes költség, amely a tárgyidőszakra vonatkozik. A tárgyidőszakban kapott bevétel, amely jövőbeni időszakra vonatkozik

Névérték, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

10.

12.3.

Vegyes tételek

Adószámlák (függőszámlák). Devizahitellel vagy garanciával fedezett számlák. Egyidejűleg végrehajtott aktív repóügyletekkel kapcsolatos repóügyletek hitelintézetekkel, az „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztétel alatt szereplő értékpapír-portfólió kezelésére. Kötelező betétek a tartalékok kivételével. Egyéb kisebb tételek. Jelenlegi nettó bevétel (nettó felhalmozott nyereség), az előző évi nyereség (felosztás előtt). Források kezelése megbízásos alapon. Ügyfelek aranybetétei. Forgalomban lévő érmék, ha az egyik NKB a törvényes kibocsátó.

Nemzeti (euro-övezeti) valutaegységekben denominált forgalomban levő bankjegyek, amelyek már nem minősülnek törvényes fizetőeszköznek, de a készpénzcsere évét követően még forgalomban vannak, feltéve, hogy nem a „Céltartalékok” sorban szerepelnek a forrásoldalon. Nyugdíjalapokkal kapcsolatos nettó kötelezettségek.

Névérték vagy repó bekerülési költség

Ajánlott

Ügyfelek aranybetétei

Piaci érték

Ügyfelek aranybetétei

Kötelező

10.

13.

Céltartalékok

Nyugdíjakra, deviza-, kamat-, aranyárfolyamkockázatra és egyéb célokra (pl. várható jövőbeni kiadások), valamint olyan megfelelő címletű nemzeti (euro-övezeti) valutaegységre képzett céltartalékok, amely már nem minősül törvényes fizetőeszköznek, de a készpénzcsere évét követően még forgalomban van, feltéve, hogy az érintett bankjegyek nem az „Egyéb kötelezettségek/Vegyes tételek” sorban szerepelnek a forrásoldalon.

Az egyes NKB-k általi, az Alapokmány 49.2. cikkének megfelelő, az EKB részére történő hozzájárulást össze kell vonni az eszközoldalon a 9.1. tételben + szereplő megfelelő összegekkel

Bekerülési költség/névérték

Ajánlott

11.

14.

Átértékelési számlák

Árfolyammozgásokkal kapcsolatos átértékelési számlák (arany, mindenfajta, euróban denominált értékpapír, mindenfajta, devizában denominált értékpapír, opciós ügyletek, valamint kamatlábkockázattal járó származékos ügyletek piaci értékelési különbözeteinek könyvelésére); devizaárfolyam mozgásával kapcsolatos átértékelési számlák mindenfajta nettó devizapozícióra, beleértve a devizaswapügyletet, a határidős devizaügyletet és a különleges lehívási jogot (SDR-t).

Az átlagköltség és a piaci érték közötti átértékelési különbözet, devizapiaci árfolyamon átszámítva

Kötelező

12.

15.

Tőke és tartalékok

12.

15.1.

Tőke

Befizetett tőke - az EKB tőkéjét össze kell vonni a részt vevő NKB-k tőkerészesedéseivel

Névérték

Kötelező

12.

15.2.

Tartalékok

Jogszabály által előírt és egyéb tartalékok. Visszatartott nyereség.

Az egyes NKB általi, az Alapokmány 49.2. cikkének megfelelő, az EKB részére történő hozzájárulásokat össze kell vonni az eszközoldalon a 9.1. tételben + szereplő megfelelő összegekkel

Névérték

Kötelező

10.

16.

Mérleg szerinti tárgyévi nyereség

Névérték

Kötelező

(1) A forgalomban levő euro-bankjegyekre vonatkozó adatok közlését, az euro-rendszeren belüli euro-bankjegyek allokációjából származó euro-rendszeren belüli nettó követelések/források ellentételezését, és a monetáris bevételt az NKB-k közzétett éves pénzügyi jelentéseiben kell összehangolni. Az összehangolandó tételek a IV., VIII. és IX. mellékletekben csillaggal kerültek megjelölésre.

(2) Összehangolandó tétel. Lásd ennek az iránymutatásnak az (4) preambulumbekezdését.

(3) Az első oszlop számozása az V, VI. és VII. mellékletben megadott mérlegformátumokra vonatkozik (euro-rendszer szerinti heti pénzügyi kimutatás és összevont [konszolidált] éves jelentés). A második oszlop számozása a VIII. mellékletben megadott mérlegformátumra vonatkozik (a központi bankok éves mérlege). A „+” jellel ellátott tételeket az eurorendszer szerinti heti pénzügyi kimutatás összevonva kezeli.

(4) Az ebben a mellékletben felsorolt tartalmi és értékelési szabályok kötelezőek az EKB elszámolásai, valamint az NKB-k euro-rendszer szerinti elszámolásaiban kimutatott összes (vagyis az euro-rendszer működése szempontjából lényeges) eszköz és forrás tekintetében.

(5) HL L 310., 200.12.11., 1. o.

(6) Azaz az értékpapírral megvásárolt, felhalmozódott kamat.

(7) Összehangolandó tétel. Lásd ennek az iránymutatásnak az (4) preambulumbekezdését.

(8) Az első oszlop számozása az V, VI. és VII. mellékletben megadott mérlegformátumokra vonatkozik (euro-rendszer szerinti heti pénzügyi kimutatás és összevont [konszolidált] éves jelentés). A második oszlop számozása a VIII. mellékletben megadott mérlegformátumra vonatkozik (a központi bankok éves mérlege). A „+” jellel ellátott tételeket az eurorendszer szerinti heti pénzügyi kimutatás összevonva kezeli.

(9) Az ebben a mellékletben felsorolt tartalmi és értékelési szabályok kötelezőek az EKB elszámolásai, valamint az NKB-k euro-rendszer szerinti elszámolásaiban kimutatott összes (vagyis az euro-rendszer működése szempontjából lényeges) eszköz és forrás tekintetében.

V. MELLÉKLET

Euro-rendszer szerinti összevont (konszolidált) heti pénzügyi kimutatás: a negyedév végi kimutatás közzétételéhez használandó formátum

(millió EUR)

Eszközök

Egyenleg (…-i állapot)

Különbség az előző héthez képest az alábbiak eredményeképpen:

Források

Egyenleg (…-i állapot)

Különbség az előző héthez képest az alábbiak eredményeképpen:

ügyletek

negyedéves kiigazítások

ügyletek

negyedéves kiigazítások

1	Aranykészletek és aranykövetelések

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált követelések

2.1	Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben

2.2	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök

3	Devizában denominált, euro-övezeten belüli felekkel szemben fennálló követelések

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált követelések

4.1	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések és hitelek

4.2	Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések

Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euro-övezetbeli hitelintézetek részére

5.1	Elsődleges refinanszírozó műveletek

5.2	Hosszabb lejáratú refinanszírozó műveletek

5.3	Finomszabályozó repóműveletek

5.4	Strukturális repóműveletek

5.5	Marginális hitellehetőség

5.6	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos hitelek

6	Euro-övezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések

7	Euro-övezetbeli felek által kibocsátott, euróban denominált értékpapírok

8	Euróban denominált államháztartási adósság

9	Egyéb eszközök

1	Forgalomban lévő bankjegyek

Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euro-övezetbeli hitelintézetekkel szemben

2.1	Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot)

2.2	Betéti lehetőség

2.3	Lekötött betétek

2.4	Finomszabályozó repóműveletek

2.5	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos betétek

3	Euro-övezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek

4	Kibocsátott adósságpapírok

Egyéb euro-övezetbeli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

5.1	Az állammal szembeni kötelezettségek

5.2	Egyéb kötelezettségek

6	Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

7	Euro-övezetbeli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

8.1	Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek

8.2	Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek

9	Az IMF által elosztott különleges lehívási jogok ellentételezése

10	Egyéb kötelezettségek

11	Átértékelési számlák

12	Tőke és tartalékok

Eszközök összesen

Források összesen

Előfordulhat, hogy a kerekítés miatt a végösszegek nem felelnek meg a részeredmények összegeinek.

ANNEX VI

Euro-rendszer szerinti összevont (konszolidált) heti pénzügyi kimutatás: a negyedév folyamán készített kimutatás közzétételéhez használandó formátum

(millió EUR)

Eszközök

Egyenleg (…-i állapot)

Különbség az előző héthez képest az alábbi ügyletek eredményeképpen

Források

Egyenleg (…-i állapot)

Különbség az előző héthez képest az alábbi ügyletek eredményeképpen

1.	Aranykészletek és aranykövetelések

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált követelések

2.1	Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben

2.2	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök

3.	Devizában denominált, euro-övezeten belüli felekkel szemben fennálló követelések

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált követelések

4.1	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések és hitelek

4.2	Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések

Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euro-övezetbeli hitelintézetek részére

5.1	Elsődleges refinanszírozó műveletek

5.2	Hosszabb lejáratú refinanszírozó műveletek

5.3	Finomszabályozó repóműveletek

5.4	Strukturális repóműveletek

5.5	Marginális hitellehetőség

5.6	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos hitelek

6.	Euro-övezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések

7.	Euro-övezetbeli felek által kibocsátott, euróban denominált értékpapírok

8.	Euróban denominált államháztartási adósság

9.	Egyéb eszközök

1.	Forgalomban lévő bankjegyek

Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euro-övezetbeli hitelintézetekkel szemben

2.1	Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot)

2.2	Betéti lehetőség

2.3	Lekötött betétek

2.4	Finomszabályozó repóműveletek

2.5	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos betétek

3.	Euro-övezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek

4.	Kibocsátott adósságpapírok

Egyéb euro-övezetbeli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

5.1	Az állammal szembeni kötelezettségek

5.2	Egyéb kötelezettségek

6.	Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

7.	Euro-övezetbeli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

8.1	Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek

8.2	Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek

9.	Az IMF által elosztott különleges lehívási jogok ellentételezése

10.	Egyéb kötelezettségek

11.	Átértékelési számlák

12.	Tőke és tartalékok

Eszközök összesen

Források összesen

Előfordulhat, hogy a kerekítés miatt a végösszegek nem felelnek meg a részeredmények összegeinek.

VI. MELLÉKLET

Euro-rendszer szerinti összevont (konszolidált) éves mérleg

(millió EUR)

Eszközök

Tárgyév

Előző év

Források

Tárgyév

Előző év

1.	Aranykészletek és aranykövetelések

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált követelések

2.1	Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben

2.2	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök

3.	Devizában denominált, euro-övezeten belüli felekkel szemben fennálló követelések

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált követelések

4.1	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések és hitelek

4.2.	Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések

Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euro-övezetbeli hitelintézetek részére

5.1.	Elsődleges refinanszírozó műveletek

5.2.	Hosszabb lejáratú refinanszírozó műveletek

5.3.	Finomszabályozó repóműveletek

5.4.	Strukturális repóműveletek

5.5.	Marginális hitellehetőség

5.6.	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos hitelek

6.	Euro-övezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések

7.	Euro-övezetbeli felek által kibocsátott, euróban denominált értékpapírok

8.	Euróban denominált államháztartási adósság

9.	Egyéb eszközök

1.	Forgalomban lévő bankjegyek

Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euro-övezetbeli hitelintézetekkel szemben

2.1.	Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot)

2.2.	Betéti lehetőség

2.3.	Lekötött betétek

2.4.	Finomszabályozó repóműveletek

2.5.	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos betétek

3.	Euro-övezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek

4.	Kibocsátott adósságpapírok

Egyéb euro-övezetbeli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

5.1.	Az állammal szembeni kötelezettségek

5.2.	Egyéb kötelezettségek

6.	Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

7.	Euro-övezetbeli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

8.1.	Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek

8.2	Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek

9.	Az IMF által elosztott különleges lehívási jogok ellentételezése

10.	Egyéb kötelezettségek

11.	Átértékelési számlák

12.	Tőke és tartalékok

Eszközök összesen

Források összesen

Előfordulhat, hogy a kerekítés miatt a végösszegek nem felelnek meg a részeredmények összegeinek.

VIII. MELLÉKLET

A központi bankok éves mérlege (2)

(millió EUR)

Eszközök

Tárgyév

Előző év

Források

Tárgyév

Előző év

1.	Aranykészletek és aranykövetelések

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált követelések

2.1.	Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben

2.2.	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök

3.	Devizában denominált, euro-övezeten belüli felekkel szemben fennálló követelések

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált követelések

4.1.	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések és hitelek

4.2.	Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések

Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euro-övezetbeli hitelintézetek részére

5.1.	Elsődleges refinanszírozó műveletek

5.2.	Hosszabb lejáratú refinanszírozó műveletek

5.3.	Finomszabályozó repóműveletek

5.4.	Strukturális repóműveletek

5.5.	Marginális hitellehetőség

5.6.	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos hitelek

6.	Euro-övezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések

7.	Euro-övezetbeli felek által kibocsátott, euróban denominált értékpapírok

8.	Euróban denominált államháztartási adósság

Euro-rendszerbeli követelések

9.1.	Részesedés az EKB-ban

9.2.	A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő követelések

9.3.	EKB-adósságpapírok kibocsátásának biztosítékául szolgáló saját váltókkal kapcsolatos követelések

9.4.	Az euro-rendszerbeli euro-bankjegyelosztással kapcsolatos nettó követelések (1)

9.5.	Egyéb euro-rendszerbeli követelések (nettó) (1)

10.	Elszámolás alatt álló tételek

11.

Egyéb eszközök

11.1.

Euro-övezetbeli érmék

11.2.

Tárgyi eszközök és immateriális javak

11.3.

Egyéb pénzügyi eszközök

11.4.

Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok átértékelési különbözete

11.5.

Aktív időbeli elhatárolások és előre fizetett költségek (1)

11.6.

Vegyes tételek

12.	Mérleg szerinti tárgyévi veszteség

1.	(1)Forgalomban lévő bankjegyek

Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euro-övezetbeli hitelintézetekkel szemben

2.1.	Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot)

2.2.	Betéti lehetőség

2.3.	Lekötött betétek

2.4.	Finomszabályozó repóműveletek

2.5.	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos betétek

3.	Euro-övezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek

4.	Kibocsátott adósságpapírok

Egyéb euro-övezetbeli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

5.1.	Az állammal szembeni kötelezettségek

5.2.	Egyéb kötelezettségek

6.	Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

7.	Euro-övezetbeli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

8.1.	Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek

8.2.	Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek

9.	Az IMF által elosztott különleges lehívási jogok ellentételezése

10.

Euro-rendszerbeli kötelezettségek

10.1.

A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek

10.2.

EKB-adósságpapírok kibocsátásának biztosítékául szolgáló saját váltókkal kapcsolatos kötelezettségek

10.3.

Az euro-rendszerbeli euro-bankjegyelosztással kapcsolatos nettó kötelezettségek (1)

10.4.

Egyéb euro-rendszerbeli kötelezettségek (nettó) (1)

11.	Elszámolás alatt álló tételek

12.

Egyéb források

12.1.

Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok átértékelési különbözete

12.2.

Passzív időbeli elhatárolások (1)

12.3.

Vegyes tételek

13.	Céltartalékok

14.	Átértékelési számlák

15.

Tőke és tartalékok

15.1.

Tőke

15.2.

Tartalékok

16.	Mérleg szerinti tárgyévi nyereség

Eszközök összesen

Források összesen

(1) Összehangolandó tétel. Lásd ennek az iránymutatásnak az (4) preambulumbekezdését.

(2) A forgalomban levő euro-bankjegyekre vonatkozó adatok közlését, az euro-rendszeren belüli euro-bankjegyek allokációjából származó euro-rendszeren belüli nettó követelések/források ellentételezését, és a monetáris bevételt az NKB-k közzétett éves pénzügyi jelentéseiben kell összehangolni. Az összehangolandó tételek a IV., VIII. és IX. mellékletekben csillaggal kerültek megjelölésre.

(3) A központi bankok euróban kifejezett pontos összegeket vagy más módon kerekített összegeket egyaránt közzétehetnek.

IX. MELLÉKLET

A központi bankok közzétett eredménykimutatása (2) (3)

(millió EUR)
A…évi december 31-ével záruló év eredménykimutatása		Tárgyév	Előző év
1.1.	Kamatbevétel (1)
1.2.	Kamatráfordítás (1)
1.	Nettó kamatbevétel
2.1.	Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/veszteség
2.2.	Értékvesztés pénzügyi eszközök és pozíciók miatt
2.3.	Árfolyam- és árváltozás kockázati céltartalék képzése és felhasználása
2.	Pénzügyi műveletek, értékvesztések és kockázati céltartalékképzés nettó eredménye
3.1.	Díj- és jutalékbevétel
3.2.	Díj- és jutalékráfordítás
3.	Díjak és jutalékok nettó bevétele
4.	Részvényekből és részesedésekből származó bevétel (4)
5.	A monetáris jövedelem összevonásából származó nettó eredmény (4)
6.	Egyéb bevételek
Összes nettó bevétel
7.	Munkaerő költsége (5)
8.	Igazgatási költségek (5)
9.	Tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése
10.	Bankjegy-előállítási szolgáltatások (6)
11.	Egyéb ráfordítások
12.	Társasági nyereségadó és más, eredményt terhelő adók
Mérleg szerinti tárgyévi eredmény

(1) Összehangolandó tétel. Lásd ennek az iránymutatásnak az (4) preambulumbekezdését.

(2) Az EKB eredménykimutatásának formátuma némileg más. Lásd a 2006. november 10-i EKB/2006/16 határozat IV. mellékletét.

(3) A forgalomban levő euro-bankjegyekre vonatkozó adatok közlését, az euro-rendszeren belüli euro-bankjegyek allokációjából származó euro-rendszeren belüli nettó követelések/források ellentételezését, és a monetáris bevételt az NKB-k közzétett éves pénzügyi jelentéseiben kell összehangolni. Az összehangolandó tételek a IV., VIII. és IX. mellékletekben csillaggal kerültek megjelölésre.

(4) A központi bankok euróban kifejezett pontos összegeket vagy más módon kerekített számokat egyaránt közzétehetnek.

(5) Az igazgatási költségekre képzett céltartalékokat is beleértve.

(6) Ezt a tételt akkor kell használni, ha a bankjegyek előállítását külső vállalkozó végzi (a külső vállalatok által a központi bankok részére végzett bankjegy-előállítási szolgáltatások költségeinek elszámolására). Mind a nemzeti bankjegyek, mind az euro-bankjegyek kibocsátásával kapcsolatosan felmerülő költségeket ajánlott a számlázásuk vagy egyéb módon történő felmerülésük időpontjában átvezetni az eredménykimutatásba.

X. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

EKB/2002/10 iránymutatás	Ez az iránymutatás
5. cikk (1) bekezdés	—
5. cikk (2) bekezdés	5. cikk (1) bekezdés
—	5. cikk (2) bekezdés
5. cikk (3) bekezdés	—
—	5. cikk (3) bekezdés
8. cikk (3) bekezdés	—
8. cikk (4) bekezdés	8. cikk (3) bekezdés
8. cikk (5) bekezdés	8. cikk (4) bekezdés
8. cikk (6) bekezdés	8. cikk (5) bekezdés
—	10. cikk (1) bekezdés
10. cikk a) pont	10. cikk (2) bekezdés a) pont
—	10. cikk (2) bekezdés b) pont
10. cikk b) pont	10. cikk (2) bekezdés c) pont
—	12. cikk (3) bekezdés c) pont
12. cikk (3) bek. c) pont	12. cikk (3) bekezdés d) pont
12. cikk (3) bek. d) pont	12. cikk (3) bekezdés e) pont
12. cikk (3) bek. e) pont	12. cikk (3) bekezdés f) pont
16. cikk (5) bekezdés	—
16. cikk (6) bekezdés	—
16. cikk (7) bekezdés	—
17. cikk (3) bekezdés	—
17. cikk (4) bekezdés	17. cikk (3) bekezdés
17. cikk (5) bekezdés	17. cikk (4) bekezdés
—	20. cikk
20. cikk	21. cikk
21. cikk	22. cikk
22. cikk (1) bekezdés	23. cikk (1) bekezdés
22. cikk (2) bekezdés	23. cikk (3) bekezdés
22. cikk (3) bekezdés	23. cikk (4) bekezdés
22. cikk (4) bekezdés	23. cikk (5) bekezdés
22. cikk (5) bekezdés	23. cikk (6) bekezdés
22. cikk (6) bekezdés	23. cikk (2) bekezdés
23. cikk	24. cikk
—	25. cikk
24. cikk	26. cikk
25. cikk (2) bekezdés	—
25. cikk (3) bekezdés	27. cikk (2) bekezdés

11.12.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 348/38

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK

határozata 2006. november 10

az Európai Központi Bank éves beszámolójáról

(EKB/2006/17)

(2006/888/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 26.2. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Központi Bank éves beszámolójáról szóló, 2002. december 5-i EKB/2002/11 határozat (1) jelentős módosításra szorul. 2007. január 1-jétől a Központi Bankok Európai Rendszere („KBER”) a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről szóló, 2006. november 10-i EKB/2006/16 iránymutatásban (2) meghatározott közgazdasági szempontú megközelítést fogja alkalmazni a devizaügyletek, a devizában denominált pénzügyi instrumentumok és a kapcsolódó időbeli elhatárolások adatainak nyilvántartásához. Az érthetőség kedvéért kívánatos a határozatot egy egységes szöveggé átdolgozni.

(2)	Az EKB/2002/11, az EKB/2005/12 és az EKB/2006/3 határozatokat, amelyek helyébe ez a határozat lép, hatályon kívül kell helyezni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E határozat alkalmazásában az „euro-rendszer” és a „nemzeti központi bankok” („NKB-k”) ugyanazzal a jelentéssel bírnak, mint az EKB/2006/16 iránymutatásban.

(2) Az ebben a határozatban alkalmazott egyéb technikai kifejezések ugyanazzal a jelentéssel bírnak, mint az EKB/2006/16 iránymutatás II. mellékletében.

2. cikk

Alkalmazási kör

Az e határozatban meghatározott szabályokat az EKB éves beszámolójára kell alkalmazni, ami magában foglalja a mérleget, az EKB könyveiben nyilvántartott, mérlegen kívüli tételeket, az eredménykimutatást és az EKB éves beszámolójához kapcsolódó megjegyzéseket.

3. cikk

Számviteli alapelvek

Az EKB/2006/16 iránymutatás 3. cikkében meghatározott számviteli alapelvek e határozatra is vonatkoznak.

4. cikk

Az eszközök és források kimutatása

A pénzügyi vagy egyéb eszközöket/forrásokat csak az EKB mérlegében mutatják ki az EKB/2006/16 iránymutatás 4. cikkével összhangban.

5. cikk

A közgazdasági szempontú és az elszámolásközpontú megközelítés

Az EKB/2006/16 iránymutatás 5. cikke vonatkozik e határozatra.

II. FEJEZET

A MÉRLEG TARTALMA ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI

6. cikk

A mérleg tartalma

A mérleg összeállítása az I. mellékletben előírt szerkezeten alapul.

7. cikk

Céltartalék az átváltási árfolyamkockázatra, a kamatkockázatra és az aranyárfolyam-kockázatra

Figyelembe véve az EKB tevékenységeinek természetét, a Kormányzótanács céltartalékot képezhet az átváltási árfolyamkockázatra, a kamatkockázatra és az aranyárfolyam-kockázatra az EKB mérlegében. A Kormányzótanács az EKB kockázati kitettségére vonatkozó indokolt becslés alapján határoz a céltartalék nagyságáról és felhasználásáról.

8. cikk

A mérlegtételek értékelésének szabályai

(1) A mérlegtételek értékeléséhez az érvényes piaci árfolyamokat és árakat használják, amennyiben az I. melléklet másként nem rendelkezik.

(2) Az arany, a devizainstrumentumok, az értékpapírok és a pénzügyi instrumentumok (mérlegtételként és mérlegen kívüli tételként történő) átértékelését az év végén végzik piaci középárfolyamon és áron.

(3) Arany esetében nem különböztetik meg az aranyár és a devizaárfolyam változása miatti átértékelési különbözeteket, hanem az átértékelési napon egyetlen arany átértékelési különbözetet számolnak el az arany súlyának meghatározott egységenkénti, az átértékelési napon érvényes euro/USA dollár átváltási árfolyam szerint. Devizaügyletek esetében az átértékelést devizanemenként végzik (mind a mérlegben kimutatott, mind a mérlegen kívüli ügyletekét), míg az értékpapírok átértékelése értékpapír fajtánként (azaz ISIN kód/fajta) történik, kivéve az „Egyéb pénzügyi eszközök” mérlegtételben feltüntetett értékpapírokat, amelyeket elkülönített állományként kezelnek.

9. cikk

Repóügyletek

A repóügyleteket az EKB/2006/16 iránymutatás 8. cikke szerint számolják el.

10. cikk

Tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumok

A tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumokat az EKB/2006/16 iránymutatás 9. cikke szerint számolják el. A 9. cikk (3) bekezdésének valamennyi pontja vonatkozik az EKB-ra.

III. FEJEZET

BEVÉTELEK ELSZÁMOLÁSA

11. cikk

Bevételek elszámolása

(1) Az EKB/2006/16 iránymutatás 11. cikkének (1), (2), (3), (5) és (7) bekezdéseit alkalmazzák a bevételek elszámolására.

(2) Az Alapokmány 49.2. cikke szerinti hozzájárulásokból származó elkülönített átértékelési számlák állományait azon tagállamok központi bankjainak tekintetében, amelyek eltérését megszüntették, a nem realizált veszteség ellentételezésére használják fel, ha az meghaladja az EKB/2006/16 iránymutatás 11. cikke (1) bekezdésének c) pontjában leírt, megfelelő átértékelési számlán nyilvántartott korábbi átértékelési nyereséget, mielőtt az ilyen veszteségeket az Alapokmány 33.2. cikkével összhangban jóváírják. Az arany, deviza vagy értékpapírok egyedi átértékelési számláján lévő állományokat a megfelelő eszközök állományának csökkentése esetén arányosan csökkentik.

12. cikk

Beszerzési érték

Az EKB/2006/16 iránymutatás 12. cikke vonatkozik e határozatra.

IV. FEJEZET

A MÉRLEGEN KÍVÜLI PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOKRA VONATKOZÓ SZÁMVITELI SZABÁLYOK

13. cikk

Általános szabályok

Az EKB/2006/16 iránymutatás 13. cikke vonatkozik e határozatra.

14. cikk

Határidős devizaügyletek

A határidős devizaügyleteket az EKB/2006/16 iránymutatás 14. cikke szerint számolják el.

15. cikk

Devizaswapügyletek

A devizaswapügyleteket az EKB/2006/16 iránymutatás 15. cikke szerint számolják el.

16. cikk

Tőzsdei határidős kamatlábügyletek

A tőzsdei határidős kamatlábügyleteket az EKB/2006/16 iránymutatás 16. cikke szerint számolják el.

17. cikk

Kamatswapügyletek

A kamatswapügyleteket az EKB/2006/16 iránymutatás 17. cikke szerint számolják el. Az év végén az eredménykimutatásban feltüntetett, nem realizált veszteséget a következő években amortizálják lineáris leírással.

18. cikk

Határidős kamatláb-megállapodások

A határidős kamatláb-megállapodásokat az EKB/2006/16 iránymutatás 18. cikke szerint számolják el.

19. cikk

Határidős értékpapírügyletek

A határidős értékpapírügyleteket az EKB/2006/16 iránymutatás 19. cikke (1) bekezdésében meghatározott „A” módszer szerint számolják el.

20. cikk

Opciók

Az opciókat az EKB/2006/16 iránymutatás 20. cikke szerint számolják el.

V. FEJEZET

KÖZZÉTETT ÉVES MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS

21. cikk

Formátumok

(1) Az EKB nyilvánosságra hozott éves mérlegének formátuma a II. mellékletben meghatározott formátumot követi.

(2) Az EKB nyilvánosságra hozott eredménykimutatásának formátuma megfelel a III. mellékletnek.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

A szabályok kidolgozása, alkalmazása és értelmezése

(1) A KBER számvitellel és monetáris jövedelemmel foglalkozó bizottsága („AMICO”) az Igazgatóság útján tesz jelentést a Kormányzótanács részére a KBER számviteli és pénzügyi beszámolási szabályainak fejlesztéséről, alkalmazásáról és végrehajtásáról.

(2) E határozat értelmezésekor figyelembe kell venni az előkészítő anyagokat, a közösségi jog által harmonizált számviteli elveket, valamint az általánosan elfogadott nemzetközi számviteli standardokat.

(3) Amennyiben ez a határozat nem határoz meg egyedi számviteli eljárást, a Kormányzótanács ellentétes határozata hiányában az EKB az EKB tevékenységeire és számviteli nyilvántartásaira vonatkozó, az Európai Unió által elfogadott nemzetközi számviteli standardokat követi.

23. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az EKB/2002/11, az EKB/2005/12 és az EKB/2006/3 határozatok ezennel hatályukat vesztik. A hatályon kívül helyezett határozatokra vonatkozó bármely utalást az ezen határozatra vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni, és azok a IV. mellékletben lévő megfelelési táblázattal összhangban értelmezendőek.

24. cikk

Záró rendelkezés

Ez a határozat 2007. január 1-jén lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2006. november 10-én.

Az EKB elnöke

Jean-CLAUDE TRICHET

(1) HL L 58., 2003.3.3., 38. o. A legutóbb az EKB/2006/3 határozattal (HL L 89., 2006.3.28., 56. o.) módosított határozat.

(2) Még nem került közzétételre.

I. MELLÉKLET

A MÉRLEG TARTALMA ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYAI

Megjegyzés: A számozás a II. mellékletben megadott mérlegformátumra vonatkozik

ESZKÖZÖK

Mérlegtétel

A mérlegtételek tartalmának osztályozása

Az értékelés elve

Aranykészletek és aranykövetelések

Fizikailag létező arany (pl. rudak, érmék, lemezek, rögök) raktáron vagy „leszállítás alatt”. Aranykövetelések, mint például a látra szóló aranyszámlák, lekötött betétek, valamint a következő ügyletekből származó aranykövetelések: felértékelési és leértékelési ügyletek, valamint az arany helyével és tisztaságával kapcsolatos swapügyletek, amikor a kiadás és az átvétel között egy munkanapnál hosszabb idő telik el

Piaci érték

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált követelések

Euro-övezeten kívüli felekkel (beleértve a nemzetközi és a nemzetek feletti szervezeteket és az euro-övezeten kívüli központi bankokat) szembeni devizában denominált követelések

2.1.

Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben

A tartalékkvótán belüli lehívási jogok (nettó)

A nemzeti kvóta csökkentve az IMF rendelkezésére álló euro-egyenleggel. Az IMF 2. számú számlája (euro-számla az igazgatási költségekre) beszámítható ebbe a pozícióba vagy az „Euro-övezeten kívüli személyekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek” közé.

a)	A tartalékkvótán belüli lehívási jogok (nettó) Névértéken, év végi devizapiaci árfolyamon átszámítva

b)	Különleges lehívási jogok (SDR) Különleges lehívási jogok állományai (SDR) (bruttó)

b)	Különleges lehívási jogok (SDR) Névértéken, az év végi devizapiaci árfolyamon átszámítva

c)	Egyéb követelések Általános hitelmegállapodás (GAB), különleges kölcsönnyújtási megállapodás alapján felvett kölcsönök, betétek a szegénységet csökkentő és a növekedést segítő (PRGF) program keretében

c)	Egyéb követelések Névértéken, az év végi devizapiaci árfolyamon átszámítva

2.2.

Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök

a)	Az euro-övezeten kívüli bankokkal szembeni számlakövetelések Folyószámlák, lekötött betétek, látraszóló betétek, aktív repóügyletek

a)	Az euro-övezeten kívüli bankokkal szembeni számlakövetelések Névértéken, az év végi devizapiaci árfolyamon átszámítva

b)	Euro-övezeten kívüli értékpapír-befektetések (a részvényen, egyéb részesedésen és az „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztételben szereplő egyéb értékpapírokon kívül) Euro-övezeten kívüli felek által kibocsátott forgalomképes kötelezvények, kötvények, váltók, diszkont értékpapírok, pénzpiaci papírok

b)	Forgalomképes értékpapírok Év végi piaci és devizapiaci áron

c)	Külső hitelek (betétek) Euro-övezeten kívüli felek részére nyújtott hitelek és általuk kibocsátott nem forgalomképes értékpapírok (a részvényen, egyéb részesedésen és az „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztételben szereplő értékpapírokon kívül)

c)	Külső hitelek Betétek névértéken, nem forgalomképes értékpapírok bekerülési költségen; mindkét esetben az év végi devizapiaci árfolyamon átszámítva

d)	Egyéb külső eszközök Euro-övezeten kívüli bankjegyek és érmék

d)	Egyéb külső eszközök Névértéken, az év végi devizapiaci árfolyamon átszámítva

Devizában denominált, euro-övezeten belüli felekkel szemben fennálló követelések

a)	Értékpapírok Forgalomképes kötelezvények, kötvények, váltók, diszkont értékpapírok, pénzpiaci papírok (a részvényen, egyéb részesedésen és az „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztételben szereplő értékpapírokon kívül)

a)	Forgalomképes értékpapírok Év végi piaci és devizapiaci áron

b)	Egyéb követelések Nem forgalomképes értékpapírok (a részvényen, egyéb részesedésen és az „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztételben szereplő értékpapírokon kívül), kölcsönök, betétek, aktív repóügyletek, egyéb kölcsönnyújtás

b)	Egyéb követelések Betétek névértéken, nem forgalomképes értékpapírok bekerülési költségen; mindkét esetben az év végi devizapiaci árfolyamon átszámítva

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált követelések

4.1.

Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések és hitelek

a)	Euro-övezeten kívüli bankokkal szembeni követelések Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek, az euróban denonimált értékpapírok kezelésével kapcsolatos aktív repóügyletek

a)	Euro-övezeten kívüli bankokkal szembeni követelések Névértéken

b)	Euro-övezeten kívüli értékpapír-befektetések (a részvényen, egyéb részesedésen és az „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztételben szereplő egyéb értékpapírokon kívül) Euro-övezeten kívüli felek által kibocsátott forgalomképes kötelezvények, kötvények, váltók, pénzpiaci papírok

b)	Forgalomképes értékpapírok Év végi piaci értéken

c)	Euro-övezeten kívüli felek részére nyújtott hitelek Euro-övezeten kívüli felek részére nyújtott hitelek vagy általuk kibocsátott nem forgalomképes értékpapírok

c)	Euro-övezeten kívüli felek részére nyújtott hitelek Betétek névértéken, nem forgalomképes értékpapírok bekerülési értéken

d)	Euro-övezeten kívüli jogi személyek által kibocsátott értékpapírok Nemzetek feletti vagy nemzetközi szervezetek, pl. az EBB által kibocsátott értékpapírok, függetlenül a földrajzi helytől

d)	Euro-övezeten kívüli jogi személyek által kibocsátott értékpapírok Év végi piaci értéken

4.2.

Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések

Az ERM II feltételeinek megfelelő hitelnyújtás

Névértéken

Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euro-övezetbeli hitelintézetek részére

Az 5.1-től 5.5-ig felsorolt tételek: az euro-rendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, 2000. augusztus 31-i EKB/2000/7 iránymutatás (1) I. mellékletében meghatározott megfelelő monetáris politikai eszközöknek megfelelő ügyletek

5.1.

Elsődleges refinanszírozó műveletek

Likviditás nyújtása céljából heti gyakorisággal végrehajtott rendszeres repóügyletek, általában egyheti lejárattal

Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken

5.2.

Hosszabb lejáratú refinanszírozó műveletek

Likviditás nyújtása céljából havi gyakorisággal végrehajtott rendszeres repóügyletek, általában háromhavi lejárattal

Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken

5.3.

Finomszabályozó repóműveletek

Eseti alapon finomszabályozás céljából végrehajtott repóműveletek

Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken

5.4.

Strukturális repóműveletek

Az euro-rendszer pénzügyi szektorral szembeni strukturális pozíciójának kiigazítása céljából végrehajtott repóműveletek

Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken

5.5.

Marginális hitellehetőség

Látra szóló betétek likviditás céljára, jegybankképes eszközök ellenében, előre meghatározott kamatlábbal (lejáratkor egy összegben visszafizetendő)

Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken

5.6.

Pótfedezeti felhívással kapcsolatos hitelek

Hitelintézeteknek nyújtott kiegészítő hitel, amely ugyanezen hitelintézetek által más hitellel kapcsolatban benyújtott fedezeti eszközök értéknövekedéséből ered

Névértéken vagy bekerülési értéken

Euro-övezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések

Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek, az „Euro-övezetben letelepedett személyek által kibocsátott, euróban denominált értékpapírok” (beleértve az euro-övezeten belüli korábbi devizatartalékok átalakításából eredő ügyleteket) eszköztételben szereplő értékpapír-állományok kezelésével kapcsolatos visszavásárlási megállapodások és egyéb követelések. Euro-övezetben letelepedett nem hazai hitelintézeteknél fenntartott levelezőbanki számlák. Az euro-rendszer monetáris politikai működésén kívül eső egyéb követelések és műveletek

Névértéken vagy bekerülési értéken

Euro-övezetbeli felek által kibocsátott, euróban denominált értékpapírok

Forgalomképes értékpapírok (a részvényen, egyéb részesedésen és az „Egyéb pénzügyi eszközök” eszköztételben szereplő egyéb értékpapírokon kívül): kötelezvények, kötvények, váltók, diszkont értékpapírok, közvetlenül birtokolt, euróban denominált pénzpiaci papírok (beleértve az EMU előtti időszakból származó állampapírokat); finomszabályozás céljából vásárolt EKB-adósságpapírok

Év végi piaci értéken

Euróban denominált államháztartási adósság

Az EMU előtti időszakból származó követelések az állammal szemben (nem forgalomképes értékpapírok, hitelek)

Betétek/hitelek névértéken, a nem forgalomképes értékpapírok bekerülési értéken

Euro-rendszeren belüli követelések

9.1.

Az EKB-adósságpapírok kibocsátásának biztosítékául szolgáló saját váltókkal kapcsolatos követelések

Kizárólag EKB-mérlegtétel.

Az EKB adósságleveleivel kapcsolatos viszonossági megállapodás miatt a NKB-k által kibocsátott váltók

Névértéken

9.2.

Az euro-rendszeren belüli euro-bankjegyelosztással kapcsolatos nettó követelések

Az euro-bankjegyek kibocsátásáról szóló, 2001. december 6-i EKB/2001/15 határozat (2) alapján az EKB bankjegy-kibocsátásával kapcsolatos követelések

Névértéken

9.3.

Egyéb euro-rendszerbeli követelések (nettó)

Az alábbi altételek nettó pozíciója:

a)	az NKB-k TARGET-számláinak és levelezőbanki számláinak egyenlegéből származó nettó követelések, azaz a követelések és a kötelezettségek nettó egyenlege [lásd az „Egyéb euro-rendszerbeli kötelezettségek (nettó)” tételt a forrásoldalon]

a)	Névértéken

b)	egyéb, esetlegesen felmerülő, euro-rendszeren belüli követelések, beleértve az EKB pénzkibocsátásból származó jövedelmének a NKB-k számára való belső felosztását

b)	Névértéken

10.

Elszámolás alatt álló tételek

Elszámolási számlaegyenlegek (követelések), beleértve a fizetésre bemutatott csekkek elszámolásával kapcsolatos időeltolódást

Névértéken

11.

Egyéb eszközök

11.1.

Euro-övezetbeli érmék

Euro-érmék

Névértéken

11.2.

Tárgyi eszközök és immateriális javak

Földterület és épületek, bútor és berendezés (beleértve a számítástechnikai eszközöket), szoftver

Értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken

Az értékcsökkenési leírás az eszköz elszámolható amortizációjának szisztematikus felosztása és elszámolása az eszköz hasznos élettartalma alatt. A hasznos élettartam az az időszak, amely során a javak várhatóan a jogi személy részére használat céljából rendelkezésére állnak. Az egyedi materiális javak hasznos élettartamát rendszeresen felül lehet vizsgálni, amennyiben az elvárások eltérnek a korábbi becslésektől. A főbb eszközök állhatnak különböző hasznos élettartammal bíró összetevőkből. Az ilyen összetevők élettartamát egyedileg becsülik meg.

A kiadások tőkésítése: értékhatár fölött (HÉA nélkül számított 10 000 euro alatti összeg esetén: nincs tőkésítés)

11.3.

Egyéb pénzügyi eszközök

—	Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, egyéb részesedések és leányvállalatokba történő befektetések.

—	Meghatározott céllal tartott értékpapírok

—	Pénzügyi eszközök

—	Aktív repóügyletek hitelintézetekkel az ebben a tételben szereplő értékpapír-állomány kezelésére

a)	Tulajdoni részesedést megtestesítő forgalomképes instrumentumok Piaci értéken

b)	Részesedések és nem likvid tulajdoni részesedést jelentő instrumentumok Bekerülési értéken, tekintettel az értékvesztésre

c)	Befektetések leányvállalatokba vagy jelentős érdekeltségek Nettó eszközértéken

d)	Forgalomképes értékpapírok Piaci értéken

e)	Nem forgalomképes értékpapírok f) Bekerülési értéken

g)	Pénzügyi eszközök Bekerülési értéken, tekintettel az értékvesztésre

Az ázsiót/diszázsiót amortizálják.

A tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok vonatkozásában a részletes szabályokat e határozat 10. cikke határozza meg.

11.4.

Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok átértékelési különbözete

Határidős devizaügyletek, devizaswapügyletek, kamatswapügyeletek, határidős kamatláb-megállapodások, határidős értékpapírügyletek, azonnali devizaügyletek értékelési eredményei (kötésnap és lejárati nap között)

Az azonnali és határidős ügylet közötti nettó pozíció, devizapiaci árfolyamon

11.5.

Aktív időbeli elhatárolások

Bevétel, amely nem a jelentés készítése szerinti időszakban esedékes, de arra vonatkozik. Aktív időbeli elhatárolások és kifizetett felhalmozódott kamatok (3)

Névértéken, devizapiaci árfolyamon átszámítva

11.6.

Vegyes tételek

a)	Előlegek, kölcsönök, egyéb kisebb tételek.

a)	Névértéken/bekerülési értéken

b)	Hitelezés megbízásos alapon. Ügyfelek aranyletéteivel kapcsolatos befektetések.

b)	Piaci értéken

c)	Nyugdíjalapokkal kapcsolatos nettó követelések

c)	22. cikk (3) bekezdésének megfelelően

12.

Mérleg szerinti tárgyévi veszteség

Névértéken

FORRÁSOK

Mérlegtétel

A mérlegtételek tartalmának osztályozása

Az értékelés elve

Forgalomban lévő bankjegyek

Az EKB által kibocsátott euro-bankjegyek az EKB/2001/15 határozat szerint

Névértéken

Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euro-övezetbeli hitelintézetekkel szemben

A 2.1., 2.2., 2.3. és 2.5. tételek: euro-betétek az EKB/2000/7 iránymutatás I. mellékletében leírtaknak megfelelően

2.1.

Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot)

Névértéken

2.2.

Betéti lehetőség

Látra szóló betétek, előre meghatározott kamatlábbal (jegybanki rendelkezésre állás)

Névértéken

2.3.

Lekötött betétek

Betétgyűjtés a finomszabályozó műveletekkel kapcsolatos likviditás elvonása céljából

Névértéken

2.4.

Finomszabályozó repóműveletek

Monetáris politikával kapcsolatos ügyletek a likviditás elvonása céljából

Névértéken vagy repó bekerülési értéken

2.5.

Pótfedezeti felhívással kapcsolatos betétek

Hitelintézetek betétei, amelyek az ugyanezen hitelintézeteknek nyújtott hitelekkel kapcsolatos fedezeti eszközök értékének csökkenéséből erednek

Névértéken

Euro-övezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek

Egyidejűleg végrehajtott aktív repóügyletekkel kapcsolatos repóügyletek az „Euro-övezetbeli felek által kibocsátott euróban denominált értékpapírok” eszköztétel alatt szereplő értékpapír-állomány kezelésére. Az euro-rendszer monetáris politikai működésén kívül eső egyéb műveletek. A hitelintézetek folyószámláitól eltérő egyéb számlái

Névértéken vagy repó bekerülési értéken

Kibocsátott EKB-adósságpapírok

Csak az EKB mérlegének része.

Az EKB/2000/7 iránymutatás I. mellékletében leírtaknak megfelelő adósságpapírok.

Likviditás elvonása céljából kibocsátott diszkont értékpapírok

Névértéken

Egyéb euro-övezetbeli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

5.1.

Az állammal szembeni kötelezettségek

Folyószámlák, lekötött betétek, látra szóló betétek

Névértéken

5.2.

Egyéb kötelezettségek

Névértéken

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

Névértéken vagy repó bekerülési értéken

Euro-övezetbeli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

Folyószámlák. Repóügyletekből származói kötelezettségek; általában devizaeszközt vagy aranyat felhasználó befektetési ügyletek

Névértéken, átváltás az év végi piaci devizaárfolyamon

Euro-övezeten kívül felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

8.1.

Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek

Folyószámlák. Repóügyletekből származó kötelezettségek; általában devizaeszközt vagy aranyat felhasználó befektetési ügyletek

Névértéken, átváltás az év végi piaci devizaárfolyamon

8.2.

Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek

Az ERM II feltételeinek megfelelő hitelfelvétel

Névértéken, átváltás az év végi piaci devizaárfolyamon

Az IMF által kiosztott különleges lehívási jogok ellentételezése

SDR-ben denominált tétel, amely az adott ország/NKB részére eredetileg kiosztott különleges lehívási jogok (SDR) összegét mutatja

Névértéken, átváltás az év végi piaci devizaárfolyamon

10.

Euro-rendszerbeli kötelezettségek

10.1.

A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek

Csak EKB-mérlegtétel (euróban denominálva)

Névértéken

10.2.

Az euro-rendszeren belüli egyéb kötelezettségek (nettó)

Az alábbi altételek nettó pozíciója:

a)	a NKB-k TARGET számláinak és levelező számláinak egyenlegéből származó nettó kötelezettségek, azaz a követelések és kötelezettségek nettó összege (ld. még az „Egyéb euro-rendszeren belüli követelések (nettó)” eszközoldali tételt)

a)	Névértéken

b)	egyéb, esetlegesen felmerülő, euro-rendszeren belüli kötelezettségek, beleértve az EKB pénzkibocsátásból származó jövedelmének NKB-k számára való belső felosztását

b)	Névértéken

11.

Elszámolás alatt álló tételek

Elszámolási számlaegyenlegek (kötelezettségek), beleértve a folyamatban levő zsíróátutalásokat

Névértéken

12.

Egyéb források

12.1.

Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok átértékelési különbözete

Az azonnali és határidős ügylet közötti nettó pozíció, piaci devizaárfolyamon

12.2.

Passzív időbeli elhatárolások

Jövőbeni időszakban esedékes költség, amely a tárgyidőszakra vonatkozik. A tárgyidőszakban kapott bevétel, amely jövőbeni időszakra vonatkozik

Névértéken, átváltás piaci devizaárfolyamon

12.3.

Vegyes tételek

a)	Névértéken vagy (repó) bekerülési értéken

b)	Ügyfelek aranybetétei.

b)	Piaci értéken

c)	Nyugdíjalapokkal kapcsolatos nettó kötelezettségek

c)	A 22. cikk (3) bekezdésének megfelelően

13.

Céltartalékok

Árfolyam-, kamat- és aranyárkockázatokra és más célokra, például várható jövőbeni kiadásokra és az Alapokmány 49.2. cikke szerinti hozzájárulásokra az olyan tagállamok központi bankjai tekintetében, amelyek eltérését hatályon kívül helyezték

Bekerülési értéken/névértéken

14.

Átértékelési számlák

Árfolyammozgásokhoz kapcsolódó átértékelési számlák aranyra, mindenfajta, euróban denominált értékpapírra, mindenfajta, külföldi valutában denominált értékpapírra, opciókra; kamatkockázati származékos ügyletekhez kapcsolódó piaci értékelési különbözetek; a deviza-árfolyammozgásokhoz kapcsolódó átértékelési számlák (mindenfajta nettó deviza pozíció, ideértve a devizaswapügyleteket, határidős devizaügyleteket és a különleges lehívási jogot (SDR))

b)	Az olyan tagállamok központi bankjainak az Alapokmány 49.2. cikke szerinti hozzájárulásaiból eredő egyedi átértékelési számlák, amelyek eltérését hatályon kívül helyezték (lásd: 11. cikk (2) bekezdés)

Az átlagköltség és a piaci érték közötti átértékelési különbözet, devizapiaci árfolyamon átszámítva

15.

Tőke és tartalékok

15.1.

Tőke

Befizetett tőke

Névértéken

15.2.

Tartalékok

Az Alapokmány 33. cikke szerinti kötelező tartalékok és az Alapokmány 49.2. cikke szerinti hozzájárulások azon tagállamok központi bankjainak tekintetében, amelyek eltérését hatályon kívül helyezték

Névértéken

16.

Mérleg szerinti tárgyévi nyereség

Névértéken

(1) HL L 310., 2000.12.11., 1. o.

(2) HL L 337., 2001.12.20., 52. o.

(3) Azaz értékpapírral vásárolt felhalmozódott kamatok.

II. MELLÉKLET

Az Ekb Éves Mérlege

(millió EUR)

Eszközök

Tárgyév

Előző év

Források

Tárgyév

Előző év

1.	Aranykészletek és aranykövetelések

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált követelések

2.1.	Követelések a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben

2.2.	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések, külső hitelek és egyéb külső eszközök

3.	Devizában denominált, euro-övezeten belüli felekkel szemben fennálló követelések

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált követelések

4.1.	Bankokkal szembeni számlakövetelések, értékpapír-befektetések és hitelek

4.2.	Az ERM II alapján nyújtott hitelből származó követelések

Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált hitelnyújtás euro-övezetbeli hitelintézetek részére

5.1.	Elsődleges refinanszírozó műveletek

5.2.	Hosszabb lejáratú refinanszírozó műveletek

5.3.	Finomszabályozó repóműveletek

5.4.	Strukturális repóműveletek

5.5.	Marginális hitellehetőség

5.6.	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos hitelek

6.	Euro-övezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált követelések

7.	Euro-övezetbeli felek által kibocsátott, euróban denominált értékpapírok

8.	Euróban denominált államháztartási adósság

Euro-rendszeren belüli követelések

9.1.	Az EKB-adósságpapírok kibocsátásának biztosítékául szolgáló saját váltókkal kapcsolatos követelések

9.2.	Az euro-rendszeren belüli euro-bankjegyelosztással kapcsolatos nettó követelések

9.3.	Egyéb euro-rendszerbeli követelések (nettó)

10.	Elszámolás alatt álló tételek

11.

Egyéb eszközök

11.1.

Euro-övezetbeli érmék

11.2.

Tárgyi eszközök és immateriális javak

11.3.

Egyéb pénzügyi eszközök

11.4.

Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok átértékelési különbözete

11.5.

Aktív időbeli elhatárolások

11.6.

Vegyes tételek

12.	Mérleg szerinti tárgyévi veszteség

1.	Forgalomban lévő bankjegyek

Monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos, euróban denominált kötelezettségek euro-övezetbeli hitelintézetekkel szemben

2.1.	Folyószámlák (beleértve a kötelező tartalékot)

2.2.	Betéti lehetőség

2.3.	Lekötött betétek

2.4.	Finomszabályozó repóműveletek

2.5.	Pótfedezeti felhívással kapcsolatos betétek

3.	Euro-övezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált kötelezettségek

4.	Kibocsátott EKB-adósságpapírok

Egyéb euro-övezetbeli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

5.1.	Az állammal szembeni kötelezettségek

5.2.	Egyéb kötelezettségek

6.	Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, euróban denominált kötelezettségek

7.	Euro-övezetbeli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

Euro-övezeten kívüli felekkel szembeni, devizában denominált kötelezettségek

8.1.	Betétek, egyenlegek és egyéb kötelezettségek

8.2.	Az ERM II alapján felvett hitelből származó kötelezettségek

9.	Az IMF által kiosztott különleges lehívási jogok ellentételezése

10.

Euro-rendszerbeli kötelezettségek

10.1.

A devizatartalék-átadás mértékének megfelelő kötelezettségek

10.2.

Az euro-rendszeren belüli egyéb kötelezettségek (nettó)

11.	Elszámolás alatt álló tételek

12.

Egyéb források

12.1.

Mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumok átértékelési különbözete

12.2.

Passzív időbeli elhatárolások

12.3.

Vegyes tételek

13.	Céltartalékok

14.	Átértékelési számlák

15.

Tőke és tartalékok

15.1.

Tőke

15.2.

Tartalékok

16.	Mérleg szerinti tárgyévi nyereség

Eszközök összesen

Források összesen

(1) Az EKB választhat, hogy pontos euro-összegeket vagy más módon kerekített összegeket közöl.

III. MELLÉKLET

AZ EKB NYILVÁNOSSÁGRA HOZOTT EREDMÉNYKIMUTATÁSA

(millió EUR)
… december 31-i eredménykimutatás		Tárgyév.	Előző év
1.1.1.	Devizatartalék részét képező eszközökből származó kamatbevétel
1.1.2.	Az euro-bankjegyeknek az euro-rendszeren belüli felosztásából származó kamatbevétel
1.1.3.	Egyéb kamatbevétel
1.1.	Kamatbevétel
1.2.1.	Az átadott devizatartalékokat megtestesítő eszközök után az NKB-knak fizetett kamat
1.2.2.	Egyéb kamatráfordítás
1.2.	Kamatráfordítás
1.	Nettó kamatbevétel
2.1.	Pénzügyi műveletekből származó realizált nyereség/veszteség
2.2.	Értékvesztés pénzügyi eszközök és pozíciók miatt
2.3.	Árfolyam- és árváltozás kockázati céltartalék képzése és felhasználása
2.	Pénzügyi műveletek, értékvesztések és kockázati céltartalékok nettó eredménye
3.1.	Díj- és jutalékbevétel
3.2.	Díj- és jutalékráfordítás
3.	Díjak és jutalékok nettó bevétele (2)
4.	Részvényekből és részesedésekből származó bevétel
5.	Egyéb bevétel
Összes nettó bevétel
6.	A munkaerő költsége (3)
7.	Igazgatási költségek (3)
8.	Tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése
9.	Bankjegy-előállítási szolgáltatások (4)
10.	Egyéb ráfordítások
Mérleg szerinti tárgyévi eredmény

(1) Az EKB választhat, hogy pontos euro-összegeket vagy más módon kerekített összegeket közöl.

(2) A bevétel és ráfordítások közötti felbontás az éves mérlegek magyarázó megjegyzéseiben is bemutatható.

(3) Ideértve az igazgatási jellegű céltartalékokat is.

(4) Ez a tétel külső szolgáltató által végzett bankjegy-előállítás esetén alkalmazandó (a központi bank nevében bankjegy-előállítással megbízott külső társaság által nyújtott szolgáltatás költségére). Javasolt mind a nemzeti, mind pedig az euro-bankjegyek kibocsátásával kapcsolatban felmerült költségek felvétele az eredménybe a kiszámlázáskor, illetve felmerülésükkor; lásd még az EKB/2006/16 iránymutatást.

IV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

EKB/2002/11 határozat	Ez a határozat
—	7. cikk
7. cikk	8. cikk
8. cikk	9. cikk
9. cikk	10. cikk
10. cikk	11. cikk
11. cikk	12. cikk
12. cikk	13. cikk
13. cikk	14. cikk
14. cikk	15. cikk
15. cikk	16. cikk
16. cikk	17. cikk
17. cikk	18. cikk
18. cikk	19. cikk
—	20. cikk
19. cikk	21. cikk
20. cikk	22. cikk
21. cikk	23. cikk
22. cikk	24. cikk

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 348

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	49. évfolyam 2006. december 11.

Tartalom		II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező	Oldal
		Európai Központi Bank
	*	Az Európai Központi Bank iránymutatása (2006. november 10.) a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és számviteli beszámoló jogi keretéről (EKB/2006/16)	1
	*	Az Európai Központi Bank határozata (2006. november 10.) az Európai Központi Bank éves beszámolójáról (EKB/2006/17)	38
	*	Az Európai Központi Bank határozata (2006. november 24.) a 2007-ben történő érmekibocsátás mennyiségének engedélyezéséről (EKB/2006/19)	52

(millió EUR)
	A forgalomba szánt euro-érmék és (a forgalomba nem szánt) euro-emlékérmék kibocsátása 2007-ben
Belgium	117,5
Németország	635,0
Görögország	76,9
Spanyolország	480,0
Franciaország	362,0
Írország	81,0
Olaszország	366,9
Luxemburg	45,0
Hollandia	71,2
Ausztria	166,0
Portugália	110,0
Szlovénia	104,7
Finnország	60,0