ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 345

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

49. évfolyam
2006. december 8.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1781/2006/EK rendelete (2006. november 15.) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról ( 1 )

1

 

*

A Tanács 1782/2006/EK rendelete (2006. november 20.) az 51/2006/EK és a 2270/2004/EK rendeletnek a bizonyos halállományokra vonatkozó halászati lehetőségek és kapcsolódó feltételek tekintetében történő módosításáról

10

 

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

Tanács

 

*

A Tanács határozata (2005. július 18.) az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás Európai Közösség részéről történő megkötéséről

24

Megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről

26

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

8.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 345/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1781/2006/EK RENDELETE

(2006. november 15.)

a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban (2),

mivel:

(1)

A pénzátutalásokon keresztül megvalósuló jelentős feketepénz-áramlás árthat a pénzügyi szektor stabilitásának és jó hírének, továbbá fenyegetést jelent a belső piacra nézve. A terrorizmus társadalmunk alapjait támadja meg. A bűnelkövetőknek és társaiknak a bűnözésből származó jövedelmek eredetének leplezésére, illetve a terrorista célra történő pénzátutalásra irányuló erőfeszítései súlyosan veszélyeztethetik a pénzátutalási rendszerek hatékonyságát, sérthetetlenségét és stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer egésze iránti bizalmat.

(2)

A pénzmosásban részt vevők, valamint a terrorizmus finanszírozói bűnözői tevékenységeik megkönnyítése érdekében megpróbálhatják kihasználni a tőke szabad mozgását, amely az egységes pénzügyi térség velejárója, amennyiben bizonyos koordinációs intézkedések nem kerülnek elfogadásra közösségi szinten. A közösségi fellépésnek nagyságrendjénél fogva biztosítania kell a G7-ek 1989-es párizsi csúcstalálkozóján létrehozott Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force, a továbbiakban: FATF) által megfogalmazott, az elektronikus átutalásokról szóló VII. különleges ajánlás (Special Recommendation VII, a továbbiakban: SR VII) egységes átültetését az Európai Unió egészében, és különösen azt, hogy ne legyen megkülönböztetés az egyes tagállamokon belüli belföldi fizetések és a tagállamok közötti, határokon átnyúló fizetések között. A határokon átnyúló pénzátutalások terén a tagállamok önálló, nem összehangolt fellépése jelentősen befolyásolhatná a fizetési rendszerek zökkenőmentes működését EU-szinten, és ezáltal árthatna a belső piacnak a pénzügyi szolgáltatások területén.

(3)

Az USA-ban 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokat követően az Európai Tanács 2001. szeptember 21-i rendkívüli ülésén megerősítette, hogy a terrorizmus elleni harc az Európai Unió egyik kulcsfontosságú célkitűzése. Az Európai Tanács cselekvési tervet fogadott el, amely a rendőrségi és igazságügyi együttműködés fokozásával, a terrorizmus elleni nemzetközi jogi eszközök kidolgozásával, a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével, a légi biztonság megerősítésével és a vonatkozó politikák közötti nagyobb következetességgel foglalkozik. Az Európai Tanács a 2004. március 11-i madridi terrortámadásokat követően felülvizsgálta a cselekvési tervet, amely immár konkrétan foglalkozik azzal az igénnyel, hogy biztosítsák a Közösség által a terrorizmus elleni küzdelem és az igazságügyi együttműködés fejlesztése érdekében létrehozott jogszabályi keret összhangba hozatalát az FATF által elfogadott, a terrorizmus finanszírozása ellen irányuló kilenc különleges ajánlással.

(4)

A terrorizmus finanszírozásának megelőzése érdekében intézkedések történtek egyes személyek, csoportok és jogalanyok pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztása érdekében, ilyen intézkedés volt a 2580/2001/EK tanácsi rendelet (3) és a 881/2002/EK tanácsi rendelet (4). Ugyanebből a célból intézkedések kerültek elfogadásra a pénzügyi rendszernek a pénzeszközök és gazdasági erőforrások terrorista célokra terelésétől történő megvédése érdekében. A 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) egy sor olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja a pénzügyi rendszerrel pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozása céljából történő visszaéléssel szembeni küzdelem. Azonban ezen intézkedések nem akadályozzák meg teljes mértékben, hogy a terroristák és egyéb bűnözők pénzeszközeik mozgatása érdekében hozzáférhessenek a fizetési rendszerekhez.

(5)

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén a nemzetközi szinten történő következetes megközelítés elősegítése érdekében a további közösségi fellépésnek figyelembe kell vennie az ezen a szinten történt előrelépéseket, nevezetesen a terrorizmus finanszírozása elleni, az FATF által elfogadott kilenc különleges ajánlást, különösen az SR VII-et és az annak végrehajtására vonatkozó, átdolgozott értelmező magyarázatot.

(6)

A pénzátutalások teljes nyomon követhetősége fontos és értékes eszköz lehet a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, vizsgálata, illetve felderítése során. Ezért a megbízói adatok fizetési láncolatban való továbbításának biztosítása érdekében olyan rendszert indokolt kidolgozni, amely kötelezi a fizetési szolgáltatókat, hogy a pénzátutalásokat pontos és érdemi megbízói adatok kísérjék.

(7)

E rendelet rendelkezéseit a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) sérelme nélkül kell alkalmazni. Így például az e rendelet alkalmazásában gyűjtött és tárolt adatok kereskedelmi célokra nem használhatók.

(8)

Nem tartoznak e rendelet hatálya alá azok a személyek, akik csak papíralapú dokumentumok elektronikus adatokká való átalakítását végzik egy fizetési szolgáltatóval kötött szerződés alapján; ugyanez vonatkozik azokra a természetes és jogi személyekre is, akik vagy amelyek csak pénzeszközök továbbításával kapcsolatos üzenetküldési vagy egyéb támogató rendszereket vagy elszámolási és teljesítési rendszereket működtetnek a fizetési szolgáltatók számára.

(9)

Az olyan pénzátutalásokat, amelyek esetében alacsony a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázata, helyénvaló kivonni e rendelet hatálya alól. E kivételek közé tartoznak a hitel- vagy betéti kártyák, a bankjegykiadó automatából (ATM) történő készpénzfelvételek, a beszedési megbízások, az elektronikusan feldolgozott csekkek, továbbá az adók, a pénzbírságok vagy más illetékek befizetései, valamint azok a pénzátutalások, amelyek esetében mind a megbízó, mind a kedvezményezett a saját nevében eljáró fizetési szolgáltató. Ezen túlmenően a nemzeti fizetési rendszerek jellemzőinek tükrözése érdekében a tagállamok mentesíthetik az elektronikus zsírórendszerben megvalósuló fizetéseket is, feltéve ha a pénzátutalások minden esetben visszavezethetők a megbízóig. Amennyiben a tagállamok élnek a 2005/60/EK irányelvben engedélyezett mentesítési lehetőséggel az elektronikus pénzre vonatkozóan, ezt a mentesítést e rendelet keretében is alkalmazni kell, feltéve hogy az átutalt összeg nem haladja meg az 1 000 eurót.

(10)

A 2000/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) meghatározott értelemben vett elektronikus pénzre vonatkozó mentesség bármilyen elektronikus pénzre kiterjed, függetlenül attól, hogy a kibocsátója mentességet élvez-e az említett irányelv 8. cikkének értelmében vagy sem.

(11)

A fizetési rendszerek hatékonyságának csökkentését elkerülendő, az adat-ellenőrzési követelményeket külön kell választani a számláról történő és a nem számláról történő pénzátutalások esetében. A kisebb pénzátutalási ügyletekből származó lehetséges terroristaveszély ellen alkalmazott túl szigorú azonosítási követelmények az ügyleteket illegális csatornák felé terelhetik, ezért ennek a kockázatnak az ellensúlyozása érdekében a megbízói adatok pontosságának ellenőrzésére vonatkozó követelményt nem számláról történő pénzátutalások esetén – a 2005/60/EK irányelv szerinti kötelezettségek sérelme nélkül – csak az 1 000 eurót meghaladó egyedi pénzátutalásokra kell alkalmazni. A számláról történő pénzátutalások esetén a fizetési szolgáltatók nem kötelesek minden egyes pénzátutalás alkalmával megbizonyosodni a megbízó adatainak helyességéről, amennyiben a 2005/60/EK irányelvben előírt kötelezettségeknek eleget tettek.

(12)

A 2560/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8), valamint „A fizetések új belső piaci jogi kerete” című bizottsági közlemény alapján elegendő arról gondoskodni, hogy a Közösségen belüli pénzátutalásokat egyszerűsített megbízói adatok kísérjék.

(13)

Annak érdekében, hogy harmadik országokban működő, a pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságok felkutathassák az ilyen célokra használt pénzeszközök forrását, a Közösségből a Közösségen kívülre irányuló pénzátutalásoknak tartalmazniuk kell a megbízói adatok teljes körét. E hatóságok csak a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából kaphatnak hozzáférést a megbízói adatok teljes köréhez.

(14)

Annak érdekében, hogy az egyetlen megbízótól származó több kedvezményezettnek szánt pénzátutalásokat olcsón, az egyedi átutalásokat tartalmazó kötegelt fájlban lehessen a Közösségből a Közösségen kívülre küldeni, gondoskodni kell arról, hogy az ilyen egyedi átutalások esetén elegendő legyen a megbízó számlaszámát vagy egy egyedi azonosítót feltüntetni, feltéve hogy a kötegelt fájl tartalmazza a megbízói adatok teljes körét.

(15)

A kedvezményezett fizetési szolgáltatójának a megbízói adatok hiányának felderítését célzó, hatékony eljárásokkal kell rendelkeznie, hogy ellenőrizni tudja a pénzátutalásokat kísérő, előírt megbízói adatok meglétét, és segítsen azonosítani a gyanús ügyleteket.

(16)

Mivel a névtelen pénzátutalások esetén potenciálisan fennáll a terroristák finanszírozásának a veszélye, a kedvezményezett fizetési szolgáltatója számára lehetővé kell tenni, hogy a megbízói adatok hiányának vagy hiányosságának észlelése esetén elkerülhesse vagy orvosolhassa az ilyen helyzeteket. E tekintetben rugalmasságra van szükség, ami a megbízói adatok mértékének kockázatérzékenységi alapon való kezelését illeti. Ezenkívül a megbízói adatok pontossága és hiánytalansága a megbízó fizetési szolgáltatójának felelőssége kell, hogy maradjon. Amennyiben a megbízó fizetési szolgáltatója a Közösség területén kívül található, a 2005/60/EK irányelvvel összhangban fokozott ügyfél átvilágítást kell alkalmazni az adott fizetési szolgáltatóval fennálló, határokon átnyúló levelezőbanki kapcsolatok tekintetében.

(17)

Amennyiben az illetékes nemzeti hatóságok iránymutatást adnak azon kötelezettségek tekintetében, amelyek értelmében vagy vissza kell utasítani az előírt megbízói adatok átadását rendszeresen elmulasztó fizetési szolgáltatótól érkező további pénzátutalások teljesítését, vagy mérlegelni kell az adott fizetési szolgáltatóval fennálló üzleti kapcsolatok esetleges korlátozását, illetve megszüntetését, az iránymutatásnak többek között a legjobb gyakorlatok közelítésén kell alapulnia, és – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni eredményes küzdelem célkitűzésének sérelme nélkül – figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy az FATF-nek az SR VII-hez fűzött, átdolgozott értelmező magyarázata a harmadik országok számára engedélyezi, hogy a megbízói adatok elküldésének kötelezettsége tekintetében 1 000 EUR vagy 1 000 USD alsó határértéket állapítsanak meg.

(18)

A megbízó fizetési szolgáltatójának minden körülmények között különleges gondossággal kell eljárnia – felmérve a kockázatokat –, ha a megbízói adatok hiányát vagy hiányosságát észleli, és a gyanús ügyleteket jelentenie kell az illetékes hatóságoknak a 2005/60/EK irányelvben megállapított bejelentési kötelezettségekkel és a nemzeti végrehajtási intézkedésekkel összhangban.

(19)

A megbízói adatok nélkül vagy hiányos megbízói adatokkal érkező pénzátutalásokra vonatkozó rendelkezések minden olyan kötelezettség sérelme nélkül alkalmazandók, amelyek értelmében a fizetési szolgáltatóknak fel kell függeszteniük, és/vagy vissza kell utasítaniuk a polgári, a közigazgatási vagy a büntetőjogi rendelkezéseket sértő pénzátutalásokat.

(20)

Amíg meg nem szűnnek azok a technikai korlátok, amelyek következtében a közvetítő fizetési szolgáltatók nem tehetnek eleget a hozzájuk beérkezett valamennyi megbízói adat továbbítására irányuló kötelezettségüknek, a közvetítő fizetési szolgáltatóknak meg kell őrizniük ezeket az adatokat. A fizetési rendszerek korszerűsítésével e technikai korlátokat meg kell szüntetni.

(21)

Mivel a bűnügyi nyomozások során néha csak az eredeti pénzátutalás után hónapokkal, sőt évekkel később azonosíthatók a szükséges adatok vagy az érintett személyek, helyénvaló kötelezni a fizetési szolgáltatókat arra, hogy a megbízói adatokat megőrizzék a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából. Ezt az adatmegőrzési időszakot korlátozni kell.

(22)

A terrorizmus elleni küzdelem keretében történő gyors intézkedés érdekében a fizetési szolgáltatóknak haladéktalanul válaszolniuk kell az elhelyezkedésük szerinti tagállam pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságainak a megbízói adatokra irányuló kéréseire.

(23)

A megbízó fizetési szolgáltatójának tagállama szerinti munkanapok száma határozza meg azon napok számát, amelyen belül válaszolni kell a megbízói adatokra vonatkozó kérésekre.

(24)

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem fontosságára figyelemmel a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell megállapítaniuk nemzeti jogukban e rendelet megsértésének eseteire.

(25)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (9) összhangban kell elfogadni.

(26)

A Közösség területén kívül eső országok és területek egy része monetáris uniót alkot valamely tagállammal, valamely tagállam valutaövezetéhez tartozik, vagy monetáris egyezményt írt alá az Európai Közösséget képviselő egyik tagállammal, és vannak olyan fizetési szolgáltatóik, amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az adott tagállam fizetési és elszámolási rendszereiben. Annak elkerülése érdekében, hogy e rendeletnek az érintett tagállamok és ezen országok vagy területek között történő pénzátutalásokra való alkalmazása következtében ezen országok vagy területek gazdaságát számottevő negatív hatás érje, helyénvaló lehetőséget biztosítani arra, hogy ezeket a pénzátutalásokat az adott tagállamokon belüli pénzátutalásként kezeljék.

(27)

Annak érdekében, hogy a rendelkezések ne térítsenek el a jótékony célú adományozástól, helyénvaló engedélyezni a tagállamok számára a területükön található fizetési szolgáltatók mentesítését a 150 eurót nem meghaladó és az adott tagállam területén belül végrehajtott pénzátutalások megbízójára vonatkozó adatok felvétele, ellenőrzése, nyilvántartása és elküldése alól. Helyénvaló továbbá ezt a lehetőséget a nem nyereségorientált szervezetek által teljesítendő követelményekhez kötni, hogy a tagállamok biztosíthassák, hogy a terroristák nem élnek vissza e mentességgel tevékenységük finanszírozásának álcázása vagy megkönnyítése érdekében.

(28)

Mivel e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a fellépés nagyságrendje és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(29)

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén kialakítandó következetes megközelítés érdekében e rendelet legfontosabb rendelkezéseit ugyanattól a naptól kell alkalmazni, mint a nemzetközi szinten elfogadott megfelelő rendelkezéseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS HATÁLY

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokra vonatkozó szabályokat, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.

„terrorizmus finanszírozása”: pénzeszközök rendelkezésre bocsátása vagy gyűjtése a 2005/60/EK irányelv 1. cikke (4) bekezdésének értelmében;

2.

„pénzmosás”: bármely olyan cselekmény, amely szándékos elkövetői magatartás tanúsítása esetén pénzmosásnak minősül a 2005/60/EK irányelv 1. cikke (2) vagy (3) bekezdésének értelmében;

3.

„megbízó”: az a számlatulajdonos természetes vagy jogi személy, aki vagy amely engedélyezi az adott számláról történő pénzátutalást, vagy számla hiányában az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a pénzátutalási megbízást adja;

4.

„kedvezményezett”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az átutalt pénzösszeg szándékolt végső címzettje;

5.

„fizetési szolgáltató”: az a természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek üzleti tevékenységi körébe tartozik a pénzátutalási szolgáltatások nyújtása;

6.

„közvetítő fizetési szolgáltató”: az a fizetési szolgáltató, aki vagy amely sem a megbízónak, sem a kedvezményezettnek nem fizetési szolgáltatója, de részt vesz a pénzátutalás teljesítésében;

7.

„pénzátutalás”: a megbízó nevében fizetési szolgáltatón keresztül, elektronikusan végrehajtott ügylet, amelynek célja, hogy a pénzösszeg egy fizetési szolgáltatónál hozzáférhetővé váljon a kedvezményezett számára, függetlenül attól, hogy a megbízó és a kedvezményezett személye azonos vagy sem;

8.

„kötegelt fájlban történő átutalás”: több egyedi pénzátutalás, amelyek továbbítás céljára egy kötegbe kerülnek;

9.

„egyedi azonosító”: a fizetési szolgáltató által – a pénzátutalás végrehajtásához használt fizetési és teljesítési rendszer vagy üzenetküldési rendszer protokolljaival összhangban – meghatározott betű-, szám- vagy szimbólumkombináció.

3. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet a Közösségben székhellyel rendelkező fizetési szolgáltatók által küldött vagy fogadott, bármely pénznemben megvalósuló pénzátutalásokra alkalmazandó.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a hitelkártya vagy betéti kártya használatával megvalósuló pénzátutalásokra, feltéve hogy:

a)

a kedvezményezett áru- és szolgáltatásnyújtásért történő fizetést lehetővé tevő megállapodást kötött a fizetési szolgáltatóval;

és

b)

az ilyen pénzátutalást egyedi azonosító kíséri, amely lehetővé teszi az ügylet megbízóig történő visszavezetését.

(3)   Ha egy tagállam él a 2005/60/EK irányelv 11. cikke (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott mentesítési lehetőséggel, akkor ez a rendelet nem alkalmazandó az említett mentesség hatálya alá tartozó, elektronikus pénz használatával történő pénzátutalásokra, kivéve ha az átutalt pénzösszeg meghaladja az 1 000 eurót.

(4)   A (3) bekezdés sérelme nélkül ez a rendelet nem alkalmazandó a mobiltelefonnal, illetve egyéb digitális vagy információtechnológiai eszközzel végrehajtott pénzátutalásokra, amennyiben az átutalások előre fizetettek, és nem haladják meg a 150 eurót.

(5)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a mobiltelefonnal, illetve egyéb digitális vagy információtechnológiai eszközzel végrehajtott pénzátutalásokra, amennyiben az átutalások utólag fizetettek, és eleget tesznek az alábbi összes követelménynek:

a)

a kedvezményezett áru- és szolgáltatásnyújtásért történő fizetést lehetővé tevő megállapodást kötött a fizetési szolgáltatóval;

b)

a pénzátutalást egyedi azonosító kíséri, amely lehetővé teszi az ügylet megbízóig történő visszavezetését;

és

c)

a fizetési szolgáltató a 2005/60/EK irányelvben megállapított kötelezettségek hatálya alá tartozik.

(6)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák ezt a rendeletet olyan, az adott tagállamon belüli pénzátutalásokra, amikor egy kedvezményezettnek az áru- és szolgáltatásnyújtásért történő fizetést lehetővé tevő számlájára irányul az átutalás, amennyiben:

a)

a kedvezményezett fizetési szolgáltatója a 2005/60/EK irányelvben megállapított kötelezettségek hatálya alá tartozik;

b)

a kedvezményezett fizetési szolgáltatója egy egyedi referenciaszám segítségével képes nyomon követni a pénzátutalást – a kedvezményezetten keresztül – attól a jogi vagy természetes személytől, aki vagy amely a kedvezményezettel az áru- és szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan megállapodást kötött;

és

c)

az átutalt összeg nem haladja meg az 1 000 eurót.

Azok a tagállamok, amelyek élnek ezzel a mentesítési lehetőséggel, értesítik erről a Bizottságot.

(7)   Ez a rendelet nem alkalmazandó az olyan pénzátutalásokra:

a)

amelyek esetén a megbízó a saját számlájáról vesz fel készpénzt;

b)

amelyek esetén a két fél között létezik egy terhelési felhatalmazás, lehetővé téve az egymás közötti fizetések számlákon keresztül történő intézését, feltéve hogy a természetes vagy jogi személyek visszakereshetőségét biztosító egyedi azonosító kíséri a pénzátutalásokat;

c)

amelyek elektronikusan feldolgozott csekkek használatával történnek;

d)

amelyek egy tagállamon belül a hatóságok számára adók, pénzbírságok vagy más illetékek megfizetése céljából történnek;

e)

amelyek esetén mind a megbízó, mind a kedvezményezett a saját nevében eljáró fizetési szolgáltató.

II. FEJEZET

A MEGBÍZÓ FIZETÉSI SZOLGÁLTATÓJÁRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK

4. cikk

A megbízói adatok teljes köre

(1)   A megbízói adatok teljes köre a megbízó nevéből, címéből és számlaszámából áll.

(2)   A megbízó címét a születési helye és ideje, az ügyfél-azonosító száma vagy a nemzeti azonosító száma is helyettesítheti.

(3)   Amennyiben a megbízó nem rendelkezik számlaszámmal, a megbízó fizetési szolgáltatója helyettesíti azt egy olyan egyedi azonosítóval, amely lehetővé teszi az ügylet megbízóig történő visszavezetését.

5. cikk

A pénzátutalásokat kísérő adatok és azok nyilvántartása

(1)   A fizetési szolgáltatók kötelesek biztosítani, hogy a pénzátutalásokat a megbízói adatok teljes köre kísérje.

(2)   A pénzeszközök átutalása előtt a megbízó fizetési szolgáltatója megbízható és független forrásból származó dokumentumok, adatok vagy információk alapján ellenőrzi a megbízói adatok teljes körét.

(3)   A számláról történő pénzátutalások esetén az adatok ellenőrzése megtörténtnek tekinthető, ha:

a)

a megbízó személyazonosságát ellenőrizték a számla megnyitásával kapcsolatban, és az ellenőrzés során szerzett információkat a 2005/60/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében és 30. cikkének a) pontjában megállapított kötelezettségekkel összhangban tárolják;

vagy

b)

a megbízó a 2005/60/EK irányelv 9. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozik.

(4)   A nem számláról végzett pénzátutalásoknál azonban – 2005/60/EK irányelv 7. cikke c) pontjának sérelme nélkül – a megbízó fizetési szolgáltatója csak abban az esetben köteles ellenőrizni a megbízó adatait, amennyiben az összeg meghaladja az 1 000 eurót, kivéve ha az ügylet több, egymással összefüggőnek tűnő műveletből áll, amelyek összege együttesen meghaladja az 1 000 eurót.

(5)   A megbízó fizetési szolgáltatója köteles öt éven át nyilvántartásaiban megőrizni a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok teljes körét.

6. cikk

Pénzátutalások a Közösségen belül

(1)   Az 5. cikk (1) bekezdésétől eltérve, amennyiben a megbízó fizetési szolgáltatója és a kedvezményezett fizetési szolgáltatója egyaránt a Közösségben található, a pénzátutalásokat elegendő a megbízó számlaszámának vagy egy olyan egyedi azonosítónak kísérnie, amely lehetővé teszi az ügylet megbízóig történő visszavezetését.

(2)   A kedvezményezett fizetési szolgáltatójának kérésére azonban a megbízó fizetési szolgáltatója köteles a kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül átadni a kedvezményezett fizetési szolgáltatójának a megbízói adatok teljes körét.

7. cikk

Pénzátutalások a Közösségből a Közösségen kívülre

(1)   A pénzátutalásokat, amennyiben a kedvezményezett fizetési szolgáltatója a Közösségen kívül található, a megbízói adatok teljes körének kell kísérnie.

(2)   Az egyetlen megbízótól származó, kötegelt fájlban történő átutalások esetén, amennyiben a kedvezményezettek fizetési szolgáltatói a Közösségen kívül találhatók, az (1) bekezdés nem alkalmazandó a kötegelt fájlban összegyűjtött egyedi átutalásokra, feltéve hogy a kötegelt fájl tartalmazza ezeket az adatokat és az egyedi átutalások tartalmazzák a megbízó számlaszámát vagy egy egyedi azonosítót.

III. FEJEZET

A KEDVEZMÉNYEZETT FIZETÉSI SZOLGÁLTATÓJÁRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK

8. cikk

A megbízói adatok hiányának észlelése

A kedvezményezett fizetési szolgáltatója köteles ellenőrizni, hogy a pénzátutalásokhoz használt üzenetküldési vagy fizetési és teljesítési rendszeren belül a megbízói adatokra vonatkozó mezőket – az adott üzenetküldési vagy fizetési és teljesítési rendszer elfogadott szabályai által megengedett karakterek és beviteli adatok felhasználásával – kitöltötték-e. A kedvezményezett fizetési szolgáltatójának hatékony eljárásokkal kell rendelkeznie a következő megbízói adatok esetleges hiányának észlelésére:

a)

olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a megbízó fizetési szolgáltatója a Közösségben található, a 6. cikk értelmében szükséges adatok;

b)

olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a megbízó fizetési szolgáltatója a Közösségen kívül található, a 4. cikkben említettek szerint a megbízói adatok teljes köre, vagy adott esetben a 13. cikkben előírt adatok;

és

c)

olyan kötegelt fájlban történő átutalásoknál, amelyek esetében a megbízó fizetési szolgáltatója a Közösségen kívül található, a 4. cikkben említettek szerint a megbízói adatok teljes köre, de kizárólag a kötegelt fájlban történő átutaláshoz, nem pedig a benne foglalt egyedi átutalásokhoz csatoltan.

9. cikk

Pénzátutalások hiányzó vagy hiányos megbízói adatokkal

(1)   Amennyiben a kedvezményezett fizetési szolgáltatója tudomást szerez arról, hogy a pénzátutalás beérkezésekor az e rendeletben előírt megbízói adatok hiányoznak vagy hiányosak, köteles vagy elutasítani az átutalást vagy elkérni a megbízói adatok teljes körét. A kedvezményezett fizetési szolgáltatójának minden esetben eleget kell tennie a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatosan alkalmazandó jogszabályoknak vagy közigazgatási rendelkezéseknek, különösen a 2580/2001/EK és a 881/2002/EK rendeletnek, a 2005/60/EK irányelvnek, valamint a nemzeti végrehajtási intézkedéseknek.

(2)   Amennyiben egy fizetési szolgáltató rendszeresen elmulasztja az előírt megbízói adatok elküldését, a kedvezményezett fizetési szolgáltatója köteles lépéseket tenni, amelyek kezdetben magukban foglalhatják figyelmeztetések küldését és határidők megszabását, azt megelőzően, hogy vagy visszautasítja az adott fizetési szolgáltatótól származó további pénzátutalásokat vagy eldönti, hogy esetlegesen korlátozza vagy megszünteti az érintett fizetési szolgáltatóval fennálló üzleti kapcsolatát.

A kedvezményezett fizetési szolgáltatója köteles ezt a tényt jelenteni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságoknak.

10. cikk

Kockázatalapú értékelés

A kedvezményezett fizetési szolgáltatója a hiányzó vagy hiányos megbízói adatokat is köteles figyelembe venni annak értékelésekor, hogy a pénzátutalás vagy más kapcsolódó ügylet gyanús-e, és hogy a 2005/60/EK irányelv III. fejezetének megfelelően jelenteni kell-e a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságoknak.

11. cikk

Az adatok nyilvántartása

A kedvezményezett fizetési szolgáltatója köteles öt éven át nyilvántartásaiban megőrizni a megbízóra vonatkozóan kapott valamennyi adatot.

IV. FEJEZET

A KÖZVETÍTŐ FIZETÉSI SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK

12. cikk

A megbízói adatok együtt tartása az átutalással

A közvetítő fizetési szolgáltató köteles biztosítani, hogy a pénzátutalást kísérő valamennyi beérkezett megbízói adat az átutalással együtt maradjon.

13. cikk

Technikai korlátok

(1)   Ez a cikk azokban az esetekben alkalmazandó, amikor a megbízó fizetési szolgáltatója a Közösségen kívül, a közvetítő fizetési szolgáltató pedig a Közösségen belül található.

(2)   Amennyiben a közvetítő fizetési szolgáltató nem szerez tudomást arról, hogy a pénzátutalás beérkezésekor az e rendeletben előírt megbízói adatok hiányoznak vagy hiányosak, használhat olyan, technikailag korlátozott fizetési rendszert a pénzátutalásoknak a kedvezményezett fizetési szolgáltatójához történő továbbítására, amely nem teszi lehetővé a megbízóra vonatkozó adatok pénzátutalásokkal együtt történő elküldését.

(3)   Amennyiben a közvetítő fizetési szolgáltató tudomást szerez arról, hogy a pénzátutalás beérkezésekor az e rendeletben előírt megbízói adatok hiányoznak vagy hiányosak, csak akkor használhat technikailag korlátozott fizetési rendszert, ha erről a tényről – vagy e tény közlését lehetővé tevő üzenetküldési vagy fizetési rendszeren keresztül, vagy más eljárás révén – tájékoztatni tudja a kedvezményezett fizetési szolgáltatóját, feltéve hogy a kommunikáció módját mindkét fizetési szolgáltató elfogadja, vagy arról megállapodik.

(4)   Amennyiben a közvetítő fizetési szolgáltató technikailag korlátozott fizetési rendszert használ, a kedvezményezett fizetési szolgáltatójának kérésére, a kérés kézhezvételétől számított három munkanapon belül e fizetési szolgáltató rendelkezésére bocsátja a megbízóról hozzá beérkezett összes adatot, tekintet nélkül arra, hogy az adatok teljes körűek-e vagy sem.

(5)   A (2) és (3) bekezdésben említett esetekben a közvetítő fizetési szolgáltató köteles öt éven át nyilvántartásaiban megőrizni a beérkezett összes adatot.

V. FEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGKÖRÖK

14. cikk

Együttműködési kötelezettségek

A fizetési szolgáltatóknak teljes mértékben és haladéktalanul, az elhelyezkedésük szerinti tagállam nemzeti jogszabályaiban megállapított eljárási szabályoknak megfelelően kell válaszolniuk a tagállam pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságaitól érkező, a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokkal és az azokhoz tartozó nyilvántartásokkal kapcsolatos megkeresésekre.

A nemzeti büntetőjog és az alapvető jogok sérelme nélkül ezek a hatóságok kizárólag a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából használhatják fel ezeket az információkat.

15. cikk

Szankciók és nyomon követés

(1)   A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A szankciókat 2007. december 15-től kezdődően kell alkalmazni.

(2)   A tagállamok legkésőbb 2007. december 14-ig értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett szabályokról és az azok alkalmazásáért felelős hatóságokról, és haladéktalanul értesítést küldenek azok későbbi módosításáról.

(3)   A tagállamok az illetékes hatóságok számára kötelezettségként előírják, hogy kövessék eredményesen nyomon e rendelet előírásainak betartását, és annak biztosítása érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

16. cikk

A bizottság eljárása

(1)   „”A Bizottságot a 2005/60/EK irányelvvel létrehozott, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével foglalkozó bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre, feltéve hogy az ezzel az eljárással összhangban elfogadott végrehajtási intézkedések nem változtatják meg e rendelet lényeges rendelkezéseit.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

VI. FEJEZET

ELTÉRÉSEK

17. cikk

A Közösség területén kívüli területekkel vagy országokkal kötött megállapodások

(1)   A Bizottság bármely tagállam számára engedélyezheti olyan megállapodások – nemzeti szabályok alapján – történő megkötését a Közösségnek a Szerződés 299. cikke értelmében vett területén kívüli országokkal vagy területekkel, amelyek eltéréseket tartalmaznak e rendelettől, annak érdekében, hogy az adott ország vagy terület és az érintett tagállam között történő pénzátutalásokat az érintett tagállamon belüli pénzátutalásként lehessen kezelni.

Ilyen megállapodások csak akkor engedélyezhetők, ha:

a)

az érintett ország vagy terület monetáris uniót alkot az érintett tagállammal, vagy valamely tagállam valutaövezetéhez tartozik, vagy monetáris megállapodást kötött az egyik tagállam által képviselt Európai Közösséggel;

b)

az érintett országban vagy területen található fizetési szolgáltatók közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az abban a tagállamban működő fizetési vagy teljesítési rendszerekben;

és

c)

az érintett ország vagy terület a joghatósága alá tartozó fizetési szolgáltatóktól ugyanazon szabályok alkalmazását követeli meg, mint az e rendeletben megállapítottak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett megállapodást megkötni kívánó tagállam kérelmet küld a Bizottsághoz, és megad számára minden szükséges információt.

Amint a tagállam kérelme beérkezik a Bizottsághoz, az adott tagállam és az érintett ország vagy terület között történő pénzátutalásokat átmenetileg a tagállamon belüli pénzátutalásokként kell kezelni, amíg az ebben a cikkben megállapított eljárásnak megfelelően határozat nem születik.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik minden szükséges információval, a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül felveszi a kapcsolatot az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen kiegészítő információra van szüksége.

Amikor a Bizottság megkapta a kérelem elbírálásához általa szükségesnek ítélt valamennyi információt, egy hónapon belül értesíti a kérelmező tagállamot, és továbbítja a kérelmet a többi tagállamnak.

(3)   A 16. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság az e cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett értesítéstől számított három hónapon belül határoz arról, hogy engedélyezi-e az érintett tagállam számára az e cikk (1) bekezdésében említett megállapodás megkötését.

Az első albekezdésben említett határozatot a kérelem Bizottsághoz történő beérkezésétől számított tizennyolc hónapon belül mindenképpen el kell fogadni.

18. cikk

Tagállamon belüli pénzátutalások nem nyereségorientált szervezetek részére

(1)   A nyereségszerzési cél nélkül jótékonysági, vallási, kulturális, oktatási, szociális, tudományos vagy önsegélyezési célú tevékenységet végző szervezeteknek történő pénzátutalások tekintetében a tagállamok mentesíthetik a területükön található fizetési szolgáltatókat az 5. cikkben megállapított kötelezettségek alól, feltéve hogy a szervezetre beszámolókészítési és külső könyvvizsgálati követelmény vonatkozik, vagy az akár közjogi hatóság, akár a nemzeti jog alapján elismert önszabályozó testület felügyelete alá tartozik, továbbá hogy az átutalt pénzösszegek átutalásonként nem haladják meg a 150 eurót és az átutalások kizárólag az adott tagállam területén belül történnek.

(2)   Azon tagállamok, amelyek alkalmazzák e cikket, tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben meghatározott lehetőség alkalmazásához elfogadott intézkedésekről, beleértve a mentesség hatálya alá tartozó szervezetek jegyzékét, azon természetes személyek nevét, akiknek az adott szervezetek a tényleges ellenőrzése alatt állnak, valamint egy ismertetést arról, hogy a jegyzéket hogyan frissítik. Ezt az információt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságok számára is hozzáférhetővé teszik.

(3)   Az érintett tagállam a mentesség hatálya alá tartozó szervezetek naprakész jegyzékét közli az abban a tagállamban működő fizetési szolgáltatókkal.

19. cikk

Felülvizsgálati záradék

(1)   A Bizottság legkésőbb 2011. december 28-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben teljes körű gazdasági és jogi értékelést ad e rendelet alkalmazásáról, és ahhoz megfelelő esetben csatolja a rendelet módosítására vagy hatályon kívül helyezésére irányuló javaslatát.

(2)   A jelentésnek elsősorban az alábbiakat kell megvizsgálnia:

a)

a 3. cikk alkalmazásának következményeit, tekintettel a 2000/46/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott elektronikus pénzzel, valamint egyéb, az újonnan kifejlesztett fizetési eszközökkel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása céljából történő esetleges visszaélésre vonatkozó további tapasztalatokra. Amennyiben fennáll ilyen visszaélés kockázata, a Bizottság e rendelet módosítására irányuló javaslatot nyújt be;

b)

a 13. cikk alkalmazását azon technikai korlátok tekintetében, amelyek akadályozhatják a megbízó adatainak a kedvezményezett fizetési szolgáltatójához történő hiánytalan eljuttatását. Amennyiben a fizetési szolgáltatások területén bekövetkezett fejlődés fényében lehetőség van e technikai korlátok felszámolására, továbbá figyelembe véve a fizetési szolgáltatók ezzel kapcsolatos költségeit, a Bizottság javaslatot nyújt be e rendelet módosítására.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon, de semmi esetre sem 2007. január 1. előtt lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2006. november 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

P. LEHTOMÄKI


(1)  HL C 336., 2005.12.31., 109. o.

(2)  Az Európai Parlament 2006. július 6-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2006. november 7-i határozata.

(3)  HL L 344., 2001.12.28., 70. o. A legutóbb az 1461/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 272., 2006.10.3., 11. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 139., 2002.5.29., 9. o. A legutóbb az 1508/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 280., 2006.10.12., 12. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 309., 2005.11.25., 15. o.

(6)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o. Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(7)  HL L 275., 2000.10.27., 39. o.

(8)  HL L 344., 2001.12.28., 13. o.

(9)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A legutóbb a 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.


8.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 345/10


A TANÁCS 1782/2006/EK RENDELETE

(2006. november 20.)

az 51/2006/EK és a 2270/2004/EK rendeletnek a bizonyos halállományokra vonatkozó halászati lehetőségek és kapcsolódó feltételek tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel a tőkehalállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2004. február 26-i 423/2004/EK tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 8. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az 51/2006/EK rendelettel (3) a Tanács a 2006. évre meghatározza a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeket és kapcsolódó feltételeket.

(2)

Az óriáscápa és a fehér cápa halászatára, fedélzeten tartására, átrakodására és kirakodására tilalmat kell bevezetni valamennyi közösségi, nem közösségi és nemzetközi vizeken az említett fajok megőrzésére és védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségek jegyében, így többek között a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény, valamint a veszélyeztetett, vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény jegyében.

(3)

Az északi-tengeri ipari halászatban kifogott vékonybajszú tőkehal jelenlegi fogási szintjét figyelembe véve a vékonybajszú tőkehal tekintetében a járulékos fogás jelentős része hozzárendelhető az északi tengeri vékonybajszú tőkehalnak az emberi fogyasztásra vonatkozó kvótájához anélkül, hogy a teljes fogási lehetőségeket növelni kellene.

(4)

A Közösség és Izland közötti konzultáció eredményeképpen 2006. február 20-án létrejött egy megállapodás a Közösség és a dán kormány, valamint a grönlandi helyi kormányzat közötti megállapodás alapján elosztott közösségi kvótából az izlandi hajók számára 2006. április 30-ig allokált halászati kvótákról, valamint a közösségi hajók számára az izlandi kizárólagos gazdasági övezetben az álsügér július és december közötti halászatának a vonatkozásában allokált halászati kvótákról. Ezt a megállapodást be kell építeni a közösségi jogrendbe.

(5)

Bizonyos halállományok helyreállításával összefüggésben, a halászati erőkifejtésekre vonatkozó korlátozások helyes alkalmazásának biztosítása érdekében a hajók halászati tevékenysége tekintetében pontosítani kell az egy adott területen belül tölthető napok meghatározását.

(6)

Bizonyos halállományok helyreállításával összefüggésben, a valamely hajó által egy adott területen belül tölthető napok maximális száma tekintetében felül kell vizsgálni a különös feltételek nélkül használható halászfelszerelések bizonyos típusainak a bemutatását.

(7)

Az Északi-tengeren az engedélyek automatikus felfüggesztésének rendszere szerint működő hajókat szelektívebb halászfelszerelések használatára kell ösztönözni. Ezt az egy adott területen belül tölthető napok számának elosztásakor figyelembe kell venni.

(8)

Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben az év során egynél több kategóriába tartozó halászfelszerelések használatára sor kerül, úgy az említett felszerelések egyike sem használható, ha a tengeren töltött összes napok száma már meghaladja az adott felszerelés használata tekintetében megállapított napok számát.

(9)

A La Manche csatorna nyugati részében, a nyelvhalállomány helyreállításának összefüggésében szükség van arra, hogy a halászhajók kihasználhassák a különleges feltételek esetére vonatkozó halászati napok maximális számától való eltérésből adódó előnyöket. Ezért ezeket a szabályokat pontosítani kell.

(10)

Az egy adott területen belül töltött napok meghatározásának módosításából következően pontosítani kell a jelzési követelményekre vonatkozó eltérést a La Manche csatorna nyugati részében, a nyelvhalállomány helyreállításának összefüggésében, a halászhajók halászati tevékenysége tekintetében.

(11)

Lengyelország – a 2003-as csatlakozási okmány XII. mellékletével összhangban – heringkvótára jogosult az I. és II övezetben. Ezt az engedélyekre és halászati engedélyekre vonatkozó mennyiségi korlátozásokban figyelembe kell venni.

(12)

A jogszabály megszövegezése több helyen javításra szorul.

(13)

A 2270/2004/EK rendelettel (4) a Tanács megállapítja a közösségi halászhajók számára az egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó 2005. és 2006. évi halászati lehetőségeket.

(14)

A Közösség és Norvégia között 2006. január 31-én lefolytatott konzultációk szerint, valamint tudományos szakvélemények alapján, a gránátoshal halászata a III. övezetben, ideértve a norvég vizeket is, az 1996 és 2003 közötti időszakban kifogott átlagos mennyiségre kell korlátozandó. Ezt a módosítást be kell építeni a 2270/2004/EK rendeletbe.

(15)

Ezért az 51/2006/EK és a 2270/2004/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 51/2006/EK rendelet módosításai

Az 51/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(8)   A közösségi hajók számára a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakodása és kirakodása közösségi és nem közösségi vizeken is tilos:

Óriáscápa (Cetorinhus maximus)

Fehér cápa (Carcharodon carcharias)”

2.

A 7. cikk (1) bekezdésének második francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„–

A VIIIc. és IXa. ICES-körzetben – a Cadizi-öböl kivételével – a szürketőkehal- és norvéghomár-állományokra irányuló gazdálkodásra a IIB. melléklet vonatkozik.”

3.

A 7. cikk (1) bekezdésének negyedik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„–

A IIa. (EK-vizek) és IIIa. ICES-körzet, valamint a IV. alterület homokiangolna-állományára irányuló gazdálkodásra a IID. melléklet vonatkozik.”

4.

A 10. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az Izland joghatósága alá tartozó vizeken a közösségi hajókkal folytatott halászat az alábbi koordinátákat sorrendben összekötő egyenes vonalak által határolt területre korlátozódik:

Délnyugati terület:

1.

ÉSZ 63° 12' és NYH 23° 05', az ÉSZ 62° 00' és NYH 26° 00' pontján keresztül,

2.

ÉSZ 62° 58' és NYH 22° 25',

3.

ÉSZ 63° 06' és NYH 21° 30',

4.

ÉSZ 63° 03' és NYH 21° 00', onnan a DSZ 180° 00'-ig.

Délkeleti terület:

1.

ÉSZ 63° 14' és NYH 10° 40',

2.

ÉSZ 63° 14' és NYH 11° 23',

3.

ÉSZ 63° 35' és NYH 12° 21',

4.

ÉSZ 64° 00' és NYH 12° 30',

5.

ÉSZ 63° 53' és NYH 13° 30',

6.

ÉSZ 63° 36' és NYH 14° 30',

7.

ÉSZ 63° 10' és NYH 17° 00', onnan a DSZ 180° 00'-ig.”

5.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Engedélyezés

(1)   A Barbados, Guyana, Japán, Dél-Korea, Norvégia, Suriname, Trinidad és Tobago, valamint Venezuela lobogója alatt hajózó halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók számára az I. mellékletben meghatározott fogási kvóta keretein belül engedélyezett a halfogás a közösségi vizeken, a 14., 15. és 16., valamint a 19–25. cikkben előírt feltételekre is figyelemmel.

(2)   Harmadik országok halászhajói számára közösségi vizeken tilos a halászat, fedélzeten tartás, átrakodás és kirakodás a következő fajok tekintetében:

óriáscápa (Cetorinhus maximus),

fehér cápa (Carcharodon carcharias).”

6.

Az IA., IB., IIA., IIB., IIC. és IV. melléklet az e rendelet I. mellékletében szereplő szövegnek megfelelően módosul.

2. cikk

A 2270/2004/EK rendelet módosításai

A 2270/2004/EK rendelet melléklete az ezen rendelet II. mellékletében szereplő szövegnek megfelelően módosul.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. november 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. KORKEAOJA


(1)  HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

(2)  HL L 70., 2004.3.9., 8. o.

(3)  HL L 16., 2006.1.20., 1. o. A legutóbb az 1642/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 308., 2006.11.8., 5. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 396., 2004.12.31., 4. o. A legutóbb a 742/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 130., 2006.5.18., 7. o.) módosított rendelet.


I. MELLÉKLET

Az 51/2006/EK rendelet mellékletei a következőképpen módosulnak:

1.

Az IA. mellékletben:

a)

A IV., VI. és VII. övezet közösségi vizei tekintetében az óriáscápa fajra vonatkozó bejegyzést el kell hagyni.

b)

A IIa. (EK-vizek) és IV. övezet tekintetében a vékonybajszú tőkehal fajra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

„Faj:

Vékonybajszú tőkehal

Merlangius merlangus

Övezet:

IIa. (EK-vizek), IV.

WHG/2AC4.

Belgium

594

 

 

Dánia

2 568

 

Elővigyázatossági TAC

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

Németország

668

 

 

Franciaország

3 860

 

 

Hollandia

1 484

 

 

Svédország

3

 

 

Egyesült Királyság

10 243

 

 

EK

19 420

 (1)

 

Norvégia

2 380

 (2)

 

TAC

23 800

 

 

Különleges feltételek:

A fent említett kvótakereteken belül, a meghatározott övezetekben az alább megadott mennyiségeket meghaladó mértékben nem lehet halászni.

 

Norvég vizek (WHG/*04N-)

EK

14 512”

2.

Az IB. mellékletben:

a)

Az V. és a XIV. övezetben (grönlandi vizek) a kapelán fajra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

„Faj:

Kapelán

Mallotus villosus

Övezet:

V., XIV. (grönlandi vizek)

CAP/514GRN

Valamennyi tagállam

0

 

 

EK

16 170

 (3)  (4)

 

TAC

Nem releváns

 

b)

Az Va. övezetben (izlandi vizek) az álsügér fajra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

„Faj:

Álsügér

Sebastes spp.

Övezet:

Va. (izlandi vizek)

RED/05A-IS

Belgium

100

 (5)  (6)

 

Németország

1 690

 (5)  (6)

 

Franciaország

50

 (5)  (6)

 

Egyesült Királyság

1 160

 (5)  (6)

 

EK

3 000

 (5)  (6)

 

TAC

Nem releváns

 

3.

A IIA. mellékletben:

a)

A 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Adott területen belül töltött napok meghatározása

E melléklet alkalmazásában egy adott területen belül töltött napnak minősül minden olyan 24 órás folyamatos időszak (vagy annak egy része), amely során a hajó a 2. pontban meghatározott földrajzi területen belül és kikötőn kívül tartózkodik. A folyamatos időszak mérésének kezdetéről az a tagállam dönt, amelynek lobogója alatt az érintett hajó hajózik.”

b)

A 8.1. pont i) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i)

A 4.b. pontban említett halászfelszerelést szállító hajó a 2003., 2004. vagy 2005. évben a területen tartózkodott. A fedélzeten tartott tonhal mennyisége 2006-ban a hajó által kifogott összes faj teljes kirakodott mennyisége tekintetében kevesebb mint 5 %, a közösségi hajónaplóba bejegyzett, élősúlyban kifejezett kirakodott mennyiség alapján. Azon gazdálkodási időszak alatt, amikor valamely hajó él az ezen rendelkezés adta lehetőségekkel, az adott hajó fedélzetén a 4.b)iii. vagy a 4.b)iv. pontban meghatározottakon kívüli halászfelszerelés nem szállítható.”

c)

A 13. pont I. táblázata helyébe a következő táblázat lép:

„I. TÁBLÁZAT

Egy adott területen belüli tartózkodás napjainak maximális száma 2006-ban, halászfelszerelések szerinti bontásban

 

Az alábbi pontok szerint meghatározott területek:

Halászfelszerelések kategóriája

(4. pont)

Különleges feltétel

(8. pont)

Megnevezés (7)

2.a

Kattegat

2.b

1 – Skaggerak

2 – II, IVa, b, c

3 – VIID.

2.c

VIIa.

2.d

VIa.

1

2

3

4.a)i.

 

≥ 16 és < 32 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók

228 (8)

228 (8)

228

228

4.a)ii.

 

≥ 70 és < 90 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók

n.r.

n.r.

227

227

227

4.a)iii.

 

≥ 90 és < 100 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók

103

103

227

227

227

4.a)iv.

 

≥ 100 és < 120 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók

103

103

114

91

4.a)v.

 

≥ 120 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók

103

103

114

91

4.a)iii.

8.1.a)

≥ 90 és < 100 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók 120 mm-es négyzet alakú hálószemekből álló ablakkal

137

137

227

227

227

4.a)iv.

8.1.a)

≥ 100 és < 120 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók 120 mm-es négyzet alakú hálószemekből álló ablakkal

137

137

103

114

91

4.a)v.

8.1.(a)

≥ 120 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók 120 mm-es négyzet alakú hálószemekből álló ablakkal

137

137

103

114

91

4.a)v.

8.1.j)

≥ 120 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók 140 mm-es négyzet alakú hálószemekből álló ablakkal

149

149

115

126

103

4.a)ii.

8.1.b)

≥ 70 és < 90 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók, amelyek megfelelnek a 2. függelékben megállapított feltételeknek

korlátlan

korlátlan

korlátlan

korlátlan

4.a)iii.

8.1.b)

≥ 90 és < 100 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók, amelyek megfelelnek a 2. függelékben megállapított feltételeknek

korlátlan

korlátlan

korlátlan

korlátlan

4.a)iv.

8.1.c)

≥ 100 és < 120 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók; a fogási teljesítmény kevesebb mint 5 %-a lehet tőkehal

148

148

148

148

4.a)v.

8.1.c)

≥ 120 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók; a fogási teljesítmény kevesebb mint 5 %-a lehet tőkehal

160

160

160

160

4.a)iv.

8.1.k)

≥ 100 és < 120 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók; a fogási teljesítmény kevesebb mint 5 %-a lehet tőkehal és több mint 60 %-a lehet lepényhal

n.r.

n.r.

166

n.r.

4.a)v.

8.1.k)

≥ 120 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók; a fogási teljesítmény kevesebb mint 5 %-a lehet tőkehal és több mint 60 %-a lehet lepényhal

n.r.

n.r.

178

n.r.

4.a)v.

8.1.h)

≥ 120 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók, amelyeket a halászati engedélyek automatikus felfüggesztésének rendszerében használnak

115

115

126

103

4.a)ii.

8.1.d)

≥ 70 és < 90 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók; a fogási teljesítmény kevesebb mint 5 %-a lehet tőkehal, nyelvhal és lepényhal

280

280

280

280

4.a)iii.

8.1.d)

≥ 90 és < 100 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók; a fogási teljesítmény kevesebb mint 5 %-a lehet tőkehal, nyelvhal és lepényhal

korlátlan

korlátlan

280

280

280

4.a)iv.

8.1.d)

≥ 100 és < 120 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók; a fogási teljesítmény kevesebb mint 5 %-a lehet tőkehal, nyelvhal és lepényhal

korlátlan

korlátlan

korlátlan

korlátlan

4.a)v.

8.1.d)

≥ 120 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók; a fogási teljesítmény kevesebb mint 5 %-a lehet tőkehal, nyelvhal és lepényhal

korlátlan

korlátlan

korlátlan

korlátlan

4.a)v.

8.1.h)

8.1.j)

≥ 120 mm-es szembőségű vonóhálók vagy kerítőhálók 140 mm-es négyzet alakú hálószemekből álló ablakkal, amelyeket a halászati engedélyek automatikus felfüggesztésének rendszerében használnak

n.r.

n.r.

127

138

115

4.b)i.

 

≥ 80 és < 90 mm-es szembőségű merevítőrudas zsákhálók

n.r.

143 (8)

korlátlan

143

143 (8)

4.b)ii.

 

≥ 90 és < 100 mm-es szembőségű merevítőrudas zsákhálók

n.r.

143 (8)

korlátlan

143

143 (8)

4.b)iii.

 

≥ 100 és < 120 mm-es szembőségű merevítőrudas zsákhálók

n.r.

143

korlátlan

143

143

4.b)iv.

 

≥ 120 mm-es szembőségű merevítőrudas zsákhálók

n.r.

143

korlátlan

143

143

4.b)iii.

8.1.c)

≥ 100 és < 120 mm-es szembőségű merevítőrudas zsákhálók; a fogási teljesítmény kevesebb mint 5 %-a lehet tőkehal

n.r.

155

korlátlan

155

155

4.b)iii.

8.1.i)

≥ 100 és < 120 mm-es szembőségű merevítőrudas zsákhálók, 2003-ban, 2004-ben vagy 2005-ben merevítőrudas zsákhálókat használó hajók esetében

n.r.

155

korlátlan

155

155

4.b)iv.

8.1.c)

≥ 120 mm-es szembőségű merevítőrudas zsákhálók; a fogási teljesítmény kevesebb mint 5 %-a lehet tőkehal

n.r.

155

korlátlan

155

155

4.b)iv.

8.1.i)

≥ 120 mm-es szembőségű merevítőrudas zsákhálók, 2003-ban, 2004-ben vagy 2005-ben merevítőrudas zsákhálókat használó hajók esetében

n.r.

155

korlátlan

155

155

4.b)iv.

8.1.e)

≥ 120 mm-es szembőségű merevítőrudas zsákhálók; a fogási teljesítmény kevesebb mint 5 %-a tőkehal, és több mint 60 %-a lepényhal

n.r.

155

korlátlan

155

155

4.c)i.

4.c)ii.

4.c)iii.

4.d)

 

Kopoltyúhálók és állítóhálók, amelyek szembősége:

< 110 mm

≥ 110 mm és < 220 mm

≥ 220 mm

valamint tükörhálók

140

140

140

140

4.c)iii.

8.1.f)

≥ 220 mm-es szembőségű kopoltyúhálók és állítóhálók; a fogási teljesítmény kevesebb mint 5 %-a tőkehal, és több mint 5 %-a nagy rombuszhal és tengeri nyúlhal

162

140

162

140

140

140

4.d)

8.1.g)

< 110 mm-es szembőségű tükörhálók; a hajó legfeljebb 24 óráig tartózkodhat a kikötőn kívül

140

140

205

140

140

4.e)

 

horogsorok

173

173

173

173

n.r.: nem releváns.”

d)

Az 14.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„14.3.

E melléklet alkalmazásában, valamint a 2. pontban meghatározott területekre és a 4. pontban meghatározott halászfelszerelések csoportosítása vonatkozásában az átadási csoportok a következők:

a)

a 4.a)i. pont szerinti halászfelszerelések bármely területen;

b)

a 4.a)ii. pont szerinti halászfelszerelések bármely területen, valamint a 4.a)iii. pont szerinti halászfelszerelések a IV. területen, a IIa. (közösségi vizek), valamint a VIa., VIIa. és VIId. körzetben;

c)

a 4.a)iii. pont szerinti halászfelszerelések a Kattegatban és a Skagerrakban, a 4.a)iv. és 4.a)v. pont szerinti halászfelszerelések bármely területen;

d)

a 4.b)i., 4.b)ii., 4.b)iii. és 4.b)iv. pont szerinti halászfelszerelések bármely területen;

e)

a 4.c)i., 4.c)ii., 4.c)iii. és 4.d) pont szerinti halászfelszerelések bármely területen;

f)

a 4.e) pont szerinti halászfelszerelések bármely területen.”

e)

A 14.6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„14.6.

A tagállamok a Bizottság kérésére tájékoztatást adnak a végrehajtott átadásokról. A 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban részletes táblázatos forma fogadható el annak érdekében, hogy ezek az adatok a Bizottság rendelkezésére álljanak.”

f)

A 17.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„17.2.

Amennyiben a hajóparancsnok vagy képviselője közli, hogy hajója a 4. pontban meghatározott halászfelszerelés-kategóriákból egynél többet használ, úgy az év folyamán rendelkezésre álló összes napok száma nem lehet több, mint a hajó által az egyes halászfelszerelések tekintetében az I. táblázat szerint felhasználható napok számtani középarányosa, amelyet lefelé kell kerekíteni a legközelebbi egész napra.”

g)

Az alábbi pontokkal egészül ki:

„17.2.a)

Ha valamely közölt halászfelszerelés-kategória tekintetében napokra vonatkozó korlátozás nincs, akkor ezen érintett kategória vonatkozásában az év folyamán rendelkezésre álló összes napok száma korlátlan marad.

17.2.b)

Egy halászhajó bármely adott időpontban használhatja az egyik közölt kategóriájú halászfelszerelést, és azon kategóriák tekintetében, amelyeknél korlátozott a napok száma, bármely kategóriájú halászfelszerelés azzal a feltétellel használható, hogy az összes halászati napok száma az év elejétől számítva

a)

nem több annál, mint ahány nap a 17.2. pont szerint rendelkezésre áll;

és

b)

nem több annál, mint ahány nap az I. táblázatnak megfelelően allokált lenne az esetben, ha a halászfelszerelés használatára külön kerülne sor.

17.2.c)

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy a napokat gazdálkodási időszakokra osztja fel a 9. pontnak megfelelően, úgy a 17.2., 17.2.a) és 17.2.b) pontban megállapított feltételek mutatis mutandis valamenynyi jövőbeni gazdálkodási időszakra vonatkoznak. Amennyiben egy tagállam egy teljes évet átívelő gazdálkodási időszak mellett dönt, úgy a 17.2.a) és 17.2.b) pont nem alkalmazandó.”

h)

A 17.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„17.4.

Az illetékes hatóságok a két fenti követelmény betartásának ellenőrzése céljából vizsgálatot végeznek és felügyeletet látnak el a tengereken és a kikötőkben. Ha egy hajóról bebizonyosodik, hogy nem teljesíti a 17.3. pontban foglalt követelményeket, azonnali hatállyal elveszíti jogosultságát arra, hogy egynél több halászfelszerelés-kategóriát használjon.”

i)

A 25. pont helyébe a következő szöveg lép:

„25.

A vonatkozó adatok közlése

25.1.

A tagállamok – a Bizottság kérésére – a II. és III. táblázatban meghatározott táblázatos formában a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 24. pontban említett adatokat, amelyeket a Bizottság által a számukra megadott megfelelő elektronikus címre küldenek.

25.2.

A 24. cikkben említett adatoknak a Bizottság rendelkezésére bocsátása céljából kialakított új táblázatos formáját a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni.”

4.

A IIB. mellékletben:

a)

A 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

A területen belül töltött napok meghatározása

E melléklet alkalmazásában egy adott területen belül töltött napnak minősül minden olyan 24 órás folyamatos időszak (vagy annak egy része), amely során a hajó az 1. pontban meghatározott földrajzi területen belül és kikötőn kívül tartózkodik. A folyamatos időszak mérésének kezdetéről az a tagállam dönt, amelynek lobogója alatt az érintett hajó hajózik.”

b)

A 12.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„12.4.

A 7.1. pontban említett feltételek szerinti kiosztásból részesülő hajók nem adhatnak át napokat.”

c)

A 12.5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„12.5.

A tagállamok – a Bizottság kérésére – tájékoztatást adnak a végrehajtott átadásokról. Az ezen pontban említett adatok begyűjtésére és továbbítására szolgáló táblázatos formákat a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni.”

d)

A 20. pont helyébe a következő szöveg lép:

„20.

Az adatok továbbítása

20.1.

A tagállamok – a Bizottság kérésére – a II. és III. táblázatban meghatározott táblázatos formában a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 19. pontban említett adatokat, amelyeket a Bizottság által a számukra megadott megfelelő elektronikus címre küldenek.

20.2.

A 19. cikkben említett adatoknak a Bizottság rendelkezésére bocsátása céljából kialakított új táblázatos formáját a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni.”

5.

A IIC. mellékletben:

a)

Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.

Hatály

1.1.

Ezen melléklet feltételei olyan közösségi hajókra vonatkoznak, amelyek teljes hossza legalább 10 méter, és amelyek a 3. pontban meghatározott bármely halászfelszereléssel a fedélzetükön a VIIe. körzetben tartózkodnak. E melléklet alkalmazásában a 2006. év a 2006. február 1-jétől2007. január 31-ig tartó időszakot jelenti.

1.2.

Azok a 120 mm-nél nagyobb, rögzített hálókkal halászó hajók, amelyeknél 2004-ben a fogási teljesítmény a közösségi hajónapló szerint 300 kg-nál kevesebb élősúlyú nyelvhal volt, e melléklet rendelkezéseinek hatálya alól mentesülnek az alábbi feltételek mellett:

a)

ezek a hajók 2006-ban 300 kg élősúlynál kevesebbet nyelvhalat halásznak;

és

b)

ezek a hajók nem rakodnak át halat más hajókra a tengereken; valamint

c)

valamennyi érintett tagállam 2006. július 31-ig és 2007. január 31-ig jelentést nyújt be a Bizottsághoz az ezen hajók 2004. évi fogási teljesítményéről a nyelvhal vonatkozásában, valamint a 2006. évi nyelvhalfogás vonatkozásában.

Amennyiben a feltételek nem teljesülnek maradéktalanul, úgy az érintett hajók azonnali hatállyal elveszítik a mellékletben foglalt rendelkezések alóli mentességüket.”

b)

A 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

A területen belül töltött napok meghatározása

E melléklet alkalmazásában egy adott területen belül töltött napnak minősül minden olyan 24 órás folyamatos időszak (vagy annak egy része), amely során a hajó a VIIe. körzeten belül és kikötőn kívül tartózkodik. A folyamatos időszak mérésének kezdetéről az a tagállam dönt, amelynek lobogója alatt az érintett hajó hajózik.”

c)

A 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7.

Napok maximális száma

7.1.

Az I. táblázat vonatkozik az egy adott területen belül évente tölthető napok maximális számának a meghatározására, a fedélzetén a 3. pontban említett halászfelszereléssel hajózó, illetve azt használó halászhajóra.

7.2.

Az ezen mellékletben, valamint a IIA. mellékletben feltüntetett, a hajó által egy adott összterületen belül évente töltött napok száma nem haladhatja meg az ezen melléklet I. táblázatában foglalt számot. Mindazonáltal, a hajó által a IIA. mellékletben meghatározott területeken belül töltött napok számának meg kell felelnie a IIA. mellékletnek megfelelően rögzített napok maximális számával.”

d)

11. pont törölve.

e)

Az I. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„I. TÁBLÁZAT

Egy adott területen belüli tartózkodás napjainak maximális évenkénti száma, halászfelszerelés szerinti bontásban

Halászfelszerelések kategóriája (3. pont)

Megnevezés (9)

A La Manche csatorna nyugati része

3.a)

≥ 80 mm-es szembőségű merevítőrudas zsákhálók

216

3.b)

< 220 mm-es szembőségű rögzített hálók

216

f)

A 12.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„12.4.

A tagállamok – a Bizottság kérésére – jelentést adnak a végrehajtott átadásokról. Az említett jelentéseknek a Bizottság rendelkezésére bocsátása céljából kialakított új, részletes táblázatos formáját a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban lehet elfogadni.”

g)

A 17. pont helyébe a következő szöveg lép:

„17.

A halászati erőkifejtésekre vonatkozó jelentések

A 3. pontban meghatározott halászfelszereléseket alkalmazó és az 1. pontban meghatározott területeken működő hajókra a 2847/93/EGK rendelet 19b., 19c., 19d., 19e. és 19k. cikke alkalmazandó. Ezek a jelzési követelmények nem vonatkoznak azon hajókra, amelyek a 2244/2003/EK rendelet 5. és 6. cikkével összhangban hajómegfigyelési rendszerrel vannak felszerelve.”

h)

A 28. pont helyébe a következő szöveg lép:

„28.

A vonatkozó adatok közlése

28.1.

A tagállamok – a Bizottság kérésére – a II. és III. táblázatban meghatározott táblázatos formában a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 27. pontban említett adatokat, amelyeket a Bizottság által a számukra megadott megfelelő elektronikus címre küldenek.

28.2.

A 27. pontban említett adatoknak a Bizottság rendelkezésére bocsátása céljából kialakított új táblázatos formáját a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban lehet elfogadni.”

6.

A IV. melléklet I. része helyébe a következő szöveg lép:

„I. RÉSZ   Harmadik országok vizein halászó közösségi hajók engedélyeire és halászati engedélyeire vonatkozó mennyiségi korlátozások

Halászati terület

Halászat

Engedélyek száma

Engedélyek elosztása a tagállamok között

Egyidejűleg jelen lévő hajók maximális száma

Norvég vizek és a Jan Mayent körülvevő halászati övezet

Hering, az ÉSZ 62° 00’-től északra

77

DK: 26, DE: 5, FR: 1, IRL: 7, NL: 9, SW: 10, UK: 17, PL: 1

55

Tengerfenéken élő fajok, az ÉSZ 62° 00’-től északra

80

FR: 18, PT: 9, DE: 16, ES: 20, UK: 14, IRL: 1

50

Makréla, az ÉSZ 62° 00’-től délre, erszényes kerítőhálóval folytatott halászat

11

DE: 1 (10), DK: 26 (10), FR: 2 (10), NL: 1 (10)

nem releváns

Makréla, az ÉSZ 62° 00’-től délre, vonóhálóval folytatott halászat

19

nem releváns

Makréla, az ÉSZ 62° 00’-től északra, erszényes kerítőhálóval folytatott halászat

11 (11)

DK: 11

nem releváns

Ipari fajok, az ÉSZ 62° 00'-től délre

480

DK: 450, UK: 30

150

A Feröer szigetek vizei

A Feröer szigeteki alapvonalaktól 12 és 21 mérföld között található övezetben legfeljebb 180 láb hosszúságú hajókkal folytatott valamennyi vonóhálós halászat

26

BE: 0, DE: 4, FR: 4, UK: 18

13

A tőkehal és a foltos tőkehal legalább 135 mm szembőségű hálóval folytatott, az ÉSZ 62° 28’-től délre és a NYH 6° 30’-től keletre található területre korlátozott, célzott halászata

8 (12)

 

4

A Feröer szigeteki alapvonalaktól 21 mérföldnél távolabb folytatott vonóhálós halászat. A március 1. és május 31., valamint az október 1. és december 31. közötti időszakban ezek a hajók halászhatnak az ÉSZ 61° 20’ és az ÉSZ 62° 00’ között, illetve az alapvonalaktól számított 12 és 21 mérföld között található területen is.

70

BE: 0, DE: 10, FR: 40, UK: 20

26

A kék menyhal legalább 100 mm szembőségű hálóval folytatott vonóhálós halászata az ÉSZ 61° 30’-től délre és a NYH 9° 00’-től nyugatra, valamint a NYH 7° 00’ és a NYH 9° 00’ között az ÉSZ 60° 30’-től délre található területen, továbbá az ÉSZ 60° 30’ és a NYH 7° 00’, valamint az ÉSZ 60° 00’ és a NYH 6° 00’ között húzott vonaltól délnyugatra található területen.

70

DE: 8 (13), FR: 12 (13), UK: 0 (13)

20 (14)

A fekete tőkehal legalább 120 mm szembőségű hálóval folytatott vonóhálós, célzott halászata, megengedve a körpántok használatát a zsákvég körül.

70

 

22 (14)

A kék puha tőkehal halászata. Az engedélyek száma további négy hajónak kiadható engedéllyel növelhető annak érdekében, hogy párokat alkothassanak, amennyiben a Feröer szigeteki hatóságok különleges hozzáférési szabályokat vezetnek be »a kék puha tőkehal fő halászati területének« nevezett területre vonatkozóan.

34

DE: 3, DK: 19, FR: 2, UK: 5, NL: 5

20

Horgászat

10

UK: 10

6

Közönséges makréla halászata

12

DK: 12

12

Hering halászata az ÉSZ 62°-tól északra

21

DE: 1, DK: 7, FR: 0, UK: 5, IRL: 2, NL: 3, SW: 3

21

Az Orosz Föderáció vizei

Valamennyi halászat

pm

 

pm

Tőkehal halászata

7 (15)

 

pm

Spratt halászata

pm

 

pm


(1)  A mintegy 2 000 tonnányira becsült ipari járulékos fogás kivételével.

(2)  Halászható a közösségi vizeken. Az ezen kvótán belüli fogásokat le kell vonni a teljes kifogható mennyiség (TAC) Norvégiára eső részéből.

Különleges feltételek:

A fent említett kvótakereteken belül, a meghatározott övezetekben az alább megadott mennyiségeket meghaladó mértékben nem lehet halászni.

 

Norvég vizek (WHG/*04N-)

EK

14 512”

(3)  Ebből 16 170 tonnát Izlandnak osztottak ki.

(4)  2006. április 30. előtt kell halászni.”

(5)  Beleértve az elkerülhetetlen járulékos fogásokat is (tőkehal nem engedélyezett).

(6)  Július és december között kell halászni.”

(7)  Csak a 4. és a 8. pontban szereplő megnevezések használatosak.

(8)  Korlátozások megléte esetén a 850/98/EK rendeletet kell alkalmazni.

n.r.: nem releváns.”

(9)  Kizárólag a 3. pont megnevezései.”

(10)  Ez az elosztás az erszényes és vonóhálós halászatra vonatkozik.

(11)  A makrélára irányuló, erszényes kerítőhálóval folytatott halászatra az ÉSZ 62° 00’-től délre kiadott 11 engedélyből kell kiválasztani.

(12)  Az 1999. évi elfogadott jegyzőkönyvnek megfelelően a közönséges tőkehal és a foltos tőkehal célzott halászatára vonatkozó adatokat tartalmazzák »A Feröer szigeteki alapvonalaktól 12 és 21 mérföld között található övezetben legfeljebb 180 láb hosszúságú hajókkal folytatott valamennyi vonóhálós halászat« adatai.

(13)  Ezek az adatok az egyidejűleg jelen lévő hajók maximális számára utalnak.

(14)  Ezeket az adatokat tartalmazzák »A Feröer szigeteki alapvonalaktól számított 21 mérföldön túli vonóhálós halászat« adatai.

(15)  Csak a Lettország lobogója alatt hajózó hajókra vonatkozik.”


II. MELLÉKLET

A 2270/2004/EK rendelet mellékletének 2. részében a III. övezetben élő gránátoshal fajra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő bejegyzés lép:

„Faj:

Gránátoshal

Coryphaenoides rupestris

Övezet: III.

Dánia

2612

 

Németország

15

 

Svédország

134

 

EK

2 761”

 


II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Tanács

8.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 345/24


A TANÁCS HATÁROZATA

(2005. július 18.)

az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás Európai Közösség részéről történő megkötéséről

(2006/871/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére, a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával, a 300. cikk (3) bekezdésének első albekezdésével és a 300. cikk (4) bekezdésével összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A Közösség a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló bonni egyezmény (2) (a továbbiakban: „bonni egyezmény”) szerződő fele.

(2)

A bonni egyezmény IV. cikke előírja, hogy a kedvezőtlen védettségi helyzetű fajok érdekében (a II. függelékben felsorolt fajok) a lehető leghamarabb regionális megállapodásokat kell kötni.

(3)

Az afrikai-eurázsiai vonulási rendszer vízimadaraira (a II. függelékben felsorolt fajokra) haladéktalanul figyelmet kell fordítani védettségi helyzetük javítása, illetve az ésszerű vezetői döntések meghozatalához alapul szolgáló adatgyűjtés elvégzése érdekében.

(4)

A bonni egyezmény szerződő feleinek első konferenciája döntött a nyugati palearktikus régióban honos récefélék (Anatidae) védelmére vonatkozó megállapodás kidolgozásának szükségességéről. A megállapodástervezetet a későbbiekben átdolgozták és átnevezték oly módon, hogy az a vándorló vízimadárfajok egyéb fajaira is kiterjedjen.

(5)

Az erre a megállapodásra vonatkozó területen a Közösség elfogadta a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK (3) és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK (4) tanácsi irányelvet.

(6)

A Közösség nevében és a Tanács által 1995. június 7-én meghozott tárgyalási iránymutatásokkal összhangban a Bizottság részt vett az 1995. június 12. és 16. között Hágában megtartott tárgyaláson. A tárgyaláson konszenzussal elfogadták az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodást (a továbbiakban: megállapodás).

(7)

A megállapodást 1995. október 16-án nyitották meg aláírásra. A megállapodást 1997. szeptember 1-jén írták alá a Közösség nevében. A megállapodás 1999. november 1-jén hatályba lépett.

(8)

A megállapodás X. cikke alapján az egyezmény mellékleteinek módosítása valamennyi szerződő fél vonatkozásában a szerződő felek azon ülését követő 90. napon lép hatályba, amelyen azt elfogadták, kivéve azon szerződő felek vonatkozásában, akik a cikk (6) bekezdésének megfelelően fenntartással élnek.

(9)

A megállapodás mellékleteit a felek 1999 novemberében a dél-afrikai Cape Townban tartott első és 2002 szeptemberében a németországi Bonnban tartott második ülése során elfogadott határozatok módosították.

(10)

A megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) a Közösség elfogadja.

A megállapodás szövege e határozat mellékletét képezi.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy a megállapodás XVII. cikkével összhangban kijelölje a jóváhagyási okmánynak a Holland Királyság Kormányánál, mint a megállapodás letéteményesénél történő letétbe helyezésére jogosult személyt vagy személyeket.

3. cikk

(1)   A Közösség hatáskörébe tartozó kérdésekben a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a Közösség nevében elfogadja a megállapodásnak – a megállapodás X. cikke (5) bekezdése értelmében történő – módosításait.

(2)   A Bizottságot e feladatának végrehajtásában a Tanács által kijelölt különbizottság segíti.

(3)   Az (1) bekezdésben említett felhatalmazás azokra a módosításokra korlátozódik, amelyek összhangban állnak a vadon élő madarak és természetes élőhelyeik védelmére vonatkozó közösségi jogszabályokkal, és nem járnak azok módosításával.

(4)   Minden olyan alkalommal, amikor a megállapodás mellékleteinek a szerződő felek által elfogadott módosítását az elfogadást követő kilencven napon belül a vonatkozó közösségi jogszabályokba nem ültetik át, a Bizottság a megállapodás X. cikkének (6) bekezdése értelmében a kilencvennapos időszak lejárta előtt a letéteményeshez címzett írásbeli értesítésben az érintett módosításra vonatkozóan fenntartást jelent be. Amennyiben a módosítást a későbbiekben átültetik, a Bizottság a fenntartást haladéktalanul visszavonja.

4. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2005. július 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. BECKETT


(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2)  HL L 210., 1982.7.19., 10. o.

(3)  HL L 103., 1979.4.25., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(4)  HL L 206., 1992.7.22., 7. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.


MEGÁLLAPODÁS

az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről

A SZERZŐDŐ FELEK,

EMLÉKEZTETVE az 1979-ben elfogadott, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezményre, amely a vándorló fajok megőrzése érdekében nemzetközi együttműködésre buzdít;

TOVÁBBÁ emlékeztetve arra, hogy a Felek Konferenciájának első, bonni, 1985 októberében tartott ülése utasította az Egyezmény Titkárságát, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket egy, a nyugat-palearktikus récefélékre vonatkozó megállapodásra;

TEKINTETTEL arra, hogy a vándorló vízimadarakat, amelyek a világ biológiai sokféleségének fontos részét képezik, a jelen és a jövő nemzedék számára meg kell őrizni, összhangban az 1992-ben elfogadott, a biológiai sokféleségről szóló egyezménnyel és a Feladatok a XXI. századra című dokumentummal;

FELISMERVE bizonyos vándorló vízimadárfajoknak a természetből történő begyűjtéséből fakadó gazdasági, társadalmi, kulturális és rekreációs hasznot, valamint a vízimadarak általános környezeti, ökológiai, genetikai, tudományos, esztétikai, rekreációs, kulturális, oktatási, társadalmi és gazdasági értékeit;

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy a vándorló vízimadarak bárminemű zsákmányolása kizárólag fenntartható módon történhet, tekintettel egyrészt az érintett fajok teljes elterjedési területükön való védelmi helyzetére, másrészt biológiai sajátosságaikra;

TUDATÁBAN annak, hogy a vándorló vízimadarak különösen sebezhetők, mivel nagy távolságokat tesznek meg és mivel a vizes élőhelyek hálózata, amelytől fennmaradásuk függ, a nem fenntartható emberi tevékenységek miatt folyamatosan fogyatkozik és pusztul, amit az 1971-ben elfogadott, a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről szóló egyezmény ismertet;

FELISMERVE, hogy azonnali intézkedésekre van szükség a vándorló vízimadárfajok és az afrikai-eurázsiai vonulási rendszer területén található élőhelyeik pusztulásának megállítására;

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy egy sokoldalú megállapodás megkötése, valamint annak egyeztetett vagy összehangolt végrehajtása jelentősen hozzá fog járulni a vándorló vízimadárfajok és élőhelyeik hatékonyabb védelméhez, illetve járulékos előnyeit sok más állat- és növényfaj fogja élvezni; és

ELISMERVE, hogy egy ilyen megállapodás hatékony végrehajtásához szükséges lesz segítséget nyújtani néhány érintett ország számára mind a vándorló vízimadarakkal és élőhelyeikkel kapcsolatos kutatáshoz, képzéshez és monitorozáshoz, mind pedig az élőhelyek kezeléséhez, valamint az ezen megállapodást végrehajtó tudományos és közigazgatási intézmények felállításához vagy továbbfejlesztéséhez,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. cikk

Hatályosság, meghatározások és értelmezések

(1)   A Megállapodás hatálya alá területileg az afrikai-eurázsiai vízimadarak vonulási rendszerének az a területe tartozik (a továbbiakban: a „Megállapodás területe”), amelyet az 1. melléklet határoz meg.

(2)   A Megállapodás alkalmazásában:

a)

Egyezmény: az 1979-ben elfogadott, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezményt jelenti;

b)

Egyezmény Titkársága: az Egyezmény 9. cikke szerint felállított testületet jelenti;

c)

vízimadarak: azok a madárfajok, amelyek életciklusuk legalább egy részében vizes élőhelyekhez kötődnek; részben vagy teljes mértékben a Megállapodás területén fordulnak elő, és amelyeket a 2. melléklet sorol fel;

d)

Megállapodás Titkársága: a Megállapodás VI. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében felállított testületet jelenti;

e)

Felek: amennyiben a szövegben másként nem rendelkeznek, a Megállapodás feleit jelenti;

és

f)

jelen lévő és szavazó Felek: csak azokat a jelen lévő feleket jelenti, amelyek igennel vagy nemmel szavaznak; a szavazástól tartózkodók nem számítanak a jelen lévő szavazó felek közé.

A továbbiakban az Egyezmény 1. cikke (1) bekezdésének a)–k) pontjában meghatározott kifejezések a Megállapodásban a szükséges változtatásokkal együtt ugyanazt jelentik.

(3)   A Megállapodás az Egyezmény 4. cikkének (3) bekezdése szerinti megállapodás.

(4)   A Megállapodás mellékletei annak szerves részét képezik. A Megállapodásra való bármely hivatkozás annak mellékleteire is utal.

II. cikk

Alapelvek

(1)   A Felek koordinált intézkedéseket tesznek, hogy a vándorló vízimadárfajok kedvező védelmi helyzetét megőrizzék vagy helyreállítsák. E célból alkalmazzák – nemzeti jogszabályaik határain belül – a Megállapodás III. cikkében leírt intézkedéseket, összhangban a IV. cikkben említett cselekvési tervben pontosan meghatározott tevékenységekkel.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt intézkedések végrehajtása során a Felek figyelembe veszik az elővigyázatosság elvét.

III. cikk

Általános védelmi intézkedések

(1)   A Felek lépéseket tesznek a vándorló vízimadárfajok védelmére, különös figyelmet fordítanak a veszélyeztetett fajokra és azokra, amelyek kedvezőtlen védelmi helyzetben vannak.

(2)   Ennek megfelelően a Felek:

a)

biztosítják az Egyezmény 3. cikkének (4) és (5) bekezdése által előírt szigorú védelmet a veszélyeztetett vándorló vízimadarak számára a Megállapodás területén;

b)

biztosítják, hogy a vándorló vízimadarak bármilyen hasznosítása a fajok ökológiájának lehető legjobb ismeretén alapul, és hogy az mind a fajok, mind az őket magukban foglaló ökológiai rendszerek szempontjából fenntartható;

c)

meghatározzák területükön azokat az élőhelyeket, ahol a vándorló vízimadarak előfordulnak, illetve támogatják ezeknek az élőhelyeknek a védelmét, kezelését és helyreállítását azokkal a szervezetekkel együtt, amelyek érintettek az élőhelyek védelmében, és amelyeket a Megállapodás IX. cikkének a) és b) pontja felsorol;

d)

a megfelelő élőhelyek hálózatának fenntartására, illetve helyreállítására tett erőfeszítéseiket összehangolják minden érintett vándorló vízimadárfaj teljes elterjedési területén, különösen, ahol a vizes élőhelyek két vagy több olyan országra is kiterjednek, amelyek a Megállapodás Felei;

e)

felderítik azokat a problémákat, amelyeket emberi tevékenység okoz vagy valószínűleg fog okozni és törekednek az azokat megszüntető lépések végrehajtására, mint például az élőhelyek helyreállítására és az élőhelyek elvesztésének pótlására;

f)

együttműködnek egyrészt a nemzetközileg összehangolt cselekvést igénylő veszélyhelyzetekben, és azoknak a vándorló vízimadárfajoknak a meghatározásában, amelyek a leginkább sebezhetők ilyen helyzetekben, másrészt olyan veszélyelhárítási módszerek kidolgozásában, amelyek fokozott védelmet biztosítanak e fajok számára ilyen esetben; továbbá azoknak az irányelveknek az elkészítésében, amelyek az egyes Feleket segítik e helyzetek kezelésében;

g)

ha a nem őshonos fajok a vadon élő növény- és állatfajok védelmi helyzetét károsítanák, megtiltják ezeknek a vízimadárfajoknak a szándékos betelepítését és megfelelő intézkedéseket tesznek az ilyen fajok véletlenszerű kijutásának megelőzésére; abban az esetben, ha a nem őshonos vízimadárfajokat már betelepítették vagy behurcolták, a Felek minden szükséges lépést megtesznek, hogy ezek ne veszélyeztessék az őshonos fajokat;

h)

kezdeményezik és támogatják a vándorló vízimadarak biológiájának és ökológiájának kutatását, amely egyúttal a kutatási és monitorozási módszerek összehangolását, és adott esetben közös vagy együttműködési kutatási és monitorozási programok felállítását is jelenti;

i)

felmérik képzési szükségleteiket – többek között – a vonuló vízimadarak felmérésében, a monitorozásban, gyűrűzésben, valamint a vizes élőhelyek kezelésében, hogy meg lehessen határozni a legfontosabb képzési témákat és területeket, valamint együttműködnek a megfelelő szakképzési programok kidolgozása és végrehajtása során;

j)

olyan programokat dolgoznak ki és folytatnak, ahol egyrészt az általános vízimadár-védelmet, másrészt pedig a Megállapodás célkitűzéseit és előírásait ismertetik és népszerűsítik;

k)

kölcsönösen tájékoztatják egymást a kutatási, monitorozási, védelmi és oktatási programok eredményeiről;

és

l)

együttműködnek a Megállapodás végrehajtásában, egymást támogatva, különösen a kutatás és monitorozás területén.

IV. cikk

Cselekvési terv és védelmi irányelvek

(1)   A Megállapodás 3. melléklete olyan cselekvési terv, amely – az alábbi tagolásban – részletesen kifejti, hogy a Feleknek a Megállapodás III. cikkében vázolt általános védelmi intézkedésekkel összhangban milyen lépéseket kell tenniük a legfontosabb fajokkal és feladatokkal kapcsolatban:

a)

fajok védelme;

b)

élőhelyek védelme;

c)

az emberi tevékenységek szabályozása;

d)

kutatás és monitorozás;

e)

oktatás és tájékoztatás;

f)

végrehajtás.

(2)   A védelmi irányelvek figyelembevételével a cselekvési tervet a Felek minden rendes találkozóján felül kell vizsgálni.

(3)   A cselekvési terv bármilyen módosítását a Felek találkozója fogadja el, figyelembe véve a Megállapodás III. cikkének előírásait.

(4)   A védelmi irányelveket a Felek találkozójának első ülésére kell előterjeszteni elfogadásra, majd rendszeresen felül kell vizsgálni.

V. cikk

Végrehajtás és pénzügyi támogatás

(1)   Minden Fél:

a)

kijelöl a Megállapodás végrehajtása érdekében egy vagy több hatóságot, amelyek többek között figyelemmel kísérik mindazon tevékenységeket, amelyek hatással lehetnek az állam területén előforduló vándorló vízimadárfajok védelmi helyzetére;

b)

kijelöl egy személyt, aki a többi Féllel tartja a kapcsolatot; nevét és címét haladéktalanul eljuttatja a Titkársághoz, amely azonnal továbbítja azt a többi Félhez;

és

c)

a Felek találkozójának minden rendes ülésére – a második üléstől kezdődően – jelentést állít össze a Megállapodás végrehajtásáról, különösen a vállalt védelmi intézkedésekkel kapcsolatban. A jelentések formátumát a Felek találkozója első ülése határozza meg és, amennyiben szükséges, a következő üléseken felülvizsgálják. A jelentést legalább százhúsz nappal a rendes ülés előtt megküldik a Titkárságnak, amely a másolatokat azonnal továbbítja a többi Fél felé.

2.

a)

Minden Fél hozzájárul a Megállapodás költségvetéséhez az ENSZ költségvetési hozzájárulás alapján. Az egyes Felek maximális hozzájárulásának mértéke nem haladhatja meg a teljes költségvetés 25 %-át. Regionális gazdasági integrációs szervezetnek az adminisztratív költségek legfeljebb 2,5 %-át kell fizetniük.

b)

A Felek a költségvetést beleértve a hozzájárulás mértékének esetleges megváltoztatását egyhangú döntéssel fogadják el.

(3)   A Felek találkozója a Felek önkéntes hozzájárulásából vagy bármilyen más forrásból védelmi alapot hozhat létre a vándorló vízimadárfajok megőrzésével kapcsolatos monitorozás, kutatás, képzés, továbbá a védelmet és a kezelést célzó programok pénzügyi támogatása céljából.

(4)   A Feleket a Megállapodás arra buzdítja, hogy támogassanak két- és többoldalú megállapodások révén más Feleket továbbképzéssel, technikai és anyagi támogatás formájában a Megállapodás előírásainak végrehajtása céljából.

VI. cikk

A Felek találkozója

(1)   A Megállapodás döntéshozó testülete a Felek találkozója.

(2)   A letéteményesek, az Egyezmény Titkárságával egyeztetve, a Megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül összehívják a Felek találkozójának első ülését. Ezt követően a Megállapodás Titkársága, az Egyezmény Titkárságával egyeztetve, legkésőbb háromévenként összehívja a Felek találkozóját, hacsak az nem dönt másképpen. Amennyiben lehetséges, ezeket az üléseket az Egyezmény rendes konferenciájával együtt tartják meg.

(3)   A Felek legalább egyharmadának írásos kérésére a Megállapodás Titkárságának rendkívüli ülést kell összehívnia.

(4)   Az ENSZ és szakosított szervei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, bármely állam, amely nem tagja a Megállapodásnak, valamint – egyebek mellett – a vándorló vízimadarak megőrzésében, védelmében és kezelésében is érintett nemzetközi egyezmények titkárságai megfigyelők útján részt vehetnek a Felek találkozójának ülésein. Ezeken az üléseken szintén képviseltetheti magát bármely szervezet vagy testület, amely ilyen jellegű védelmi tevékenységgel vagy a vándorló vízimadarak kutatásával foglalkozik, kivéve ha a Felek legalább egyharmada ezt ellenzi.

(5)   Csak a Feleknek van szavazati joga. Mindegyik Fél egy szavazattal rendelkezik, de a regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek tagjai a Megállapodásnak, az őket illető ügyekben annyi szavazattal bírnak, ahány tagállamuk tagja a Megállapodásnak. Regionális gazdasági integrációs szervezetnek nincsen szavazati joga, amennyiben azt a saját tagállamai gyakorolják. Fordított viszonylatban ugyanez érvényes.

(6)   Amennyiben a Megállapodás nem rendelkezik másképpen, úgy a Felek találkozójának döntéseit közmegegyezéssel kell elfogadni, vagy ha ez nem érhető el, akkor a jelen lévő és szavazó Felek kétharmados többségével.

(7)   Az első ülésen a Felek találkozója:

a)

az eljárási szabályokat közmegegyezéssel fogadja el;

b)

létrehozza a Megállapodás Titkárságát az Egyezmény Titkárságán belül azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyet ezen megállapodás VIII. cikke határoz meg;

c)

Technikai Bizottságot hoz létre a Megállapodás VII. cikke alapján;

d)

elfogadja a Megállapodás V. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint összeállítandó jelentések formátumát;

és

e)

elfogadja azon rendkívüli helyzeteknek a meghatározó kritériumait, amelyek sürgős védelmi intézkedéseket igényelnek, és meghatározza az elvégzendő tevékenységekhez kapcsolódó felelősségviselés módjait.

(8)   A Felek találkozója minden rendes ülésen:

a)

áttekinti a valós és a várható változásokat mind a vándorló vízimadarak védelmi helyzetében, mind a túlélésük szempontjából fontos élőhelyek, valamint a károsító tényezők tekintetében;

b)

megvizsgálja az eddigi fejlődést, valamint a Megállapodás végrehajtása során felmerült bárminemű nehézségeket;

c)

elfogadja a költségvetést és áttekinti a Megállapodás pénzügyi terveivel kapcsolatos ügyeket;

d)

foglalkozik bármely olyan üggyel, amely a Titkársággal és a Technikai Bizottság tagságával kapcsolatos;

e)

elfogadja a Megállapodás Felei és az Egyezmény Felek Konferenciája számára készült tájékoztató jelentését;

és

f)

meghatározza a következő ülés idejét és helyszínét.

9.   Bármely ülésen a Felek találkozója:

a)

ahol szükségesnek vagy helyénvalónak tűnik, javaslatokat tehet a Felek számára;

b)

elfogadhat egyrészt különleges feladatokat a Megállapodás hatékonyságának a fokozására, másrészt pedig veszélyhelyzetben teendő intézkedéseket a Megállapodás VII. cikke 4. pontjának megfelelően;

c)

megvitatja a Megállapodást módosító javaslatokat és dönt velük kapcsolatban;

d)

módosíthatja a cselekvési tervet a Megállapodás IV. cikkének 3. pontja szerint;

e)

szükség esetén létrehozhat további testületeket, amelyek segítik a Megállapodás végrehajtását, különös tekintettel olyan nemzetközi szerződések, egyezmények és megállapodások szervezeteivel való kapcsolattartásra, amelyek földrajzi és rendszertani szempontból átfedő vonásokat tartalmaznak;

és

f)

dönthetnek bármilyen más ügyekben, amelyek a Megállapodás végrehajtásához kapcsolódnak.

VII. cikk

Technikai Bizottság

(1)   A Technikai Bizottság összetétele:

a)

kilenc, a Megállapodás területének különböző régióit képviselő szakértő, kiegyensúlyozott földrajzi megoszlás szerint;

b)

egy-egy képviselő a Világ Természetvédelmi Unióból (IUCN), a Nemzetközi Vízimadár Kutatóintézetből (IWRB) és a Nemzetközi Vadvédelmi Tanácsból (CIC);

és

c)

egy-egy szakértő a következő területekről: agrárközgazdaság, vadgazdálkodás és környezetvédelmi jog.

A Felek találkozója fogja meghatározni a szakértők jelölési eljárását, kinevezésük időtartamát és a Technikai Bizottság elnökének jelölési eljárását. Az elnök legfeljebb négy megfigyelő részvételét engedélyezheti a különböző nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezetekből.

(2)   Amennyiben a Felek találkozója nem dönt másképp, a Technikai Bizottság üléseit a Megállapodás Titkársága hívja össze a Felek találkozójának rendes ülésével egyidejűleg, továbbá legalább egyszer a rendes ülések közötti időszakban.

(3)   A Technikai Bizottság:

a)

tudományos és technikai tanácsot, illetve tájékoztatást ad a Felek találkozója, valamint a Megállapodás Titkárságán keresztül a Felek számára;

b)

ajánlásokat készít a Felek találkozójára a cselekvési tervvel, a Megállapodás végrehajtásával és a további kutatásokkal kapcsolatban;

c)

tevékenységeiről jelentést készít a Felek találkozójának minden rendes ülésére, amelyet annak kezdete előtt legalább százhúsz nappal eljuttat a Megállapodás Titkárságához, amely a másolatokat azonnal továbbítja a Felekhez;

és

d)

végrehajtja a Felek találkozója által rábízott bármely más feladatot.

(4)   Amennyiben a Technikai Bizottság véleménye szerint olyan rendkívüli helyzet áll elő, hogy egy vagy több vízimadárfaj védelmi helyzete romlásának elkerülése végett sürgős intézkedések elfogadására van szükség, a Technikai Bizottság kérheti a Megállapodás Titkárságát az érintett Felek azonnali összehívására. Ezek a Felek a lehető leghamarabb találkoznak, hogy a különösen veszélyeztetett fajok érdekében gyors védelmi programot dolgozzanak ki. Amennyiben egy ilyen találkozón elfogadnak egy ajánlást, az érintett Feleknek tájékoztatják egymást és a Megállapodás Titkárságát a megtett intézkedésekről vagy az elmaradt intézkedés okáról.

(5)   A Technikai Bizottság szükség esetén felállíthat munkacsoportokat különleges feladatok teljesítésére.

VIII. cikk

A Megállapodás Titkársága

A Megállapodás Titkárságának feladatai:

a)

a Felek találkozóinak, valamint a Technikai Bizottság összejöveteleinek előkészítése és megrendezése;

b)

a Felek találkozója által ráruházott feladatok végrehajtása;

c)

a Megállapodásban foglalt tevékenységek, ideértve a cselekvési tervet is, elősegítése és koordinálása a Felek találkozója döntéseinek megfelelően;

d)

együttműködés azokkal az országokkal, amelyek ugyan nem tagállamok, de a Megállapodás területéhez tartoznak; a Felek és azon nemzetközi és nemzeti szervezetek közötti koordinálás, amelyek tevékenysége közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik a vándorló vízimadarak megőrzéséhez, beleértve a védelmet és kezelést;

e)

olyan információk összegyűjtése és értékelése, amelyek segítik a Megállapodás célkitűzéseit és végrehajtását, továbbá ezeknek az információknak a terjesztése;

f)

felhívják a Felek találkozójának a figyelmét a Megállapodás célkitűzéseihez kapcsolódó ügyekre;

g)

a Megállapodás V. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint kijelölt hatóságok és a Technikai Bizottság jelentései, valamint e cikk h) pontja szerint előírt jelentések másolatainak továbbítása a Felek felé legalább hatvan nappal a Felek találkozója rendes üléseinek kezdete előtt;

h)

a Titkárság munkájáról és a Megállapodás végrehajtásáról évenként jelentés készítése, a Felek találkozójának rendes ülései részére;

i)

a Megállapodás költségvetésének, valamint amennyiben létesítenek, természetvédelmi alapjának kezelése;

j)

a közvélemény tájékoztatása a Megállapodásról és annak célkitűzéseiről;

és

k)

egyéb, a Megállapodás vagy a Felek találkozója által rábízott feladatok végrehajtása.

IX. cikk

A vándorló vízimadarakkal és élőhelyeikkel foglalkozó nemzetközi testületekkel való kapcsolat

A Megállapodás Titkársága véleménykérés céljából felkeresi:

a)

rendszeres időközönként az Egyezmény Titkárságát, indokolt esetben pedig azokat a testületeket, amelyek az Egyezmény 4. cikk 3. és 4., a vándorló vízimadarakkal kapcsolatos bekezdése szerint felállított megállapodások titkársági feladatainak ellátásáért felelősek; az 1971-ben elfogadott, a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek, különösen mint a vízimadarak élőhelyeiről szóló Egyezmény, az 1973-ban elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény, az 1968-ban elfogadott, a természet és a természeti erőforrások megőrzéséről szóló afrikai egyezmény, az 1979-ben elfogadott európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló Egyezmény, végezetül az 1992-ben elfogadott, a biológiai sokféleségről szóló Egyezmény titkárságát abból a célból, hogy a Felek találkozója együttműködhessen ezeknek az egyezményeknek a tagállamaival minden közös témában, különös tekintettel a cselekvési terv kidolgozásában és végrehajtásában;

b)

más, a témában érintett egyezmények és nemzetközi szerződések titkárságát közös érdekű ügyekben;

és

c)

a vándorló vízimadarak és élőhelyeik megőrzésében, beleértve a védelmet és a kezelést is, valamint a kutatás, oktatás és ismeretterjesztés területén illetékes egyéb szervezeteket.

X. cikk

A Megállapodás módosítása

(1)   Ez a Megállapodás a Felek találkozójának bármely rendes vagy rendkívüli ülése által módosítható.

(2)   Módosító javaslatot bármely Fél tehet.

(3)   Bármely javasolt módosítás szövegét az indoklással együtt legalább százötven nappal az ülés kezdete előtt el kell juttatni a Megállapodás Titkárságára. A Titkárság azok másolatait azonnal továbbítja a Feleknek. A Feleknek hozzászólásaikat legalább hatvan nappal az ülés kezdete előtt kell benyújtaniuk a Titkárságra. A Titkárság a határidő lejárta után a lehető leghamarabb továbbítja a Feleknek az addig a napig beérkezett hozzászólásokat.

(4)   A Megállapodás Mellékleteit nem érintő módosításokat a jelen lévő és szavazó Felek kétharmados többségével lehet elfogadni. A módosítások harminc nappal azt követően lépnek hatályba az őket elfogadó Felek számára, hogy a Felek kétharmada az elfogadási okiratot letétbe helyezte. Bármely Fél részére, amelyik az elfogadási okiratot azt követően helyezi letétbe, hogy a Felek kétharmada már letétbe helyezte azt, a módosítás a letétbe helyezését követő harmincadik napon lép életbe.

(5)   Bármely további melléklet vagy egy melléklet módosítása a jelen lévő és szavazó Felek kétharmados többségével fogadható el, majd valamennyi Fél számára a kilencvenedik napon lép hatályba azt követően, hogy a Felek találkozója azt elfogadta, kivéve azokat a Feleket, amelyek e cikk 6. pontjának megfelelően fenntartással élnek.

(6)   E cikk 5. pontjában meghatározott kilencvennapos időszak alatt bármely Fél a letéteményeshez intézett írásos értesítés útján fenntartással élhet egy újabb melléklettel vagy egy melléklet módosításával kapcsolatban. Ezek a fenntartások a letéteményeshez intézett írásos értesítés útján bármikor visszavonhatók, és ezt követően a melléklet vagy a módosítás az adott Fél számára a fenntartás visszavonását követő harmincadik napon lép hatályba.

XI. cikk

A Megállapodás más nemzetközi egyezményekre és jogszabályokra gyakorolt hatása

(1)   A Megállapodás rendelkezései nem érintik a Feleknek más nemzetközi szerződésből, egyezményből vagy megállapodásból származó jogait vagy kötelezettségeit.

(2)   A Megállapodás rendelkezései semmilyen módon nem érintik a Felek jogát szigorúbb intézkedések fenntartására vagy elfogadására a vándorló vízimadarak és élőhelyeik megőrzésével kapcsolatban.

XII. cikk

Vitás kérdések rendezése

(1)   Bármely vitát, amely kettő vagy több Fél között a Megállapodás rendelkezéseinek értelmezése vagy alkalmazása kérdésében felmerülhet, a vitában érintett Felek közötti tárgyalás útján kell rendezni.

(2)   Ha a vita e cikk 1. pontjának megfelelően nem oldható meg, a Felek közös megegyezéssel a vitát választottbíróság elé terjeszthetik, elsősorban a Hágában székelő Állandó Választottbíróság elé. A választottbírósági határozat a Felekre nézve kötelező.

XIII. cikk

Aláírás, ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás, csatlakozás

(1)   A Megállapodás aláírásra nyitva áll bármely, a Megállapodás területén található állam részére abban az esetben is, ha a hatósága alá tartozó terület a Megállapodást érintő területen kívülre esik, továbbá minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amelynek legalább egy tagállama az elterjedési területet érintő állam. Az aláírás történhet:

a)

fenntartás nélkül ratifikálással, elfogadással vagy jóváhagyással;

vagy

b)

ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával, amelyet a ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás követ.

(2)   A Megállapodás addig a napig marad nyitva aláírásra Hágában, amíg hatályba nem lép.

(3)   A Megállapodás, annak hatálybalépése napjától, az (1) bekezdésnek megfelelően bármely elterjedési területet érintő állam, illetve regionális gazdasági integrációs szervezet számára csatlakozásra nyitva áll.

(4)   A ratifikációs, elfogadási vagy csatlakozási okiratot a letéteményesnél kell letétbe helyezni.

XIV. cikk

Hatálybalépés

(1)   A Megállapodás a legalább tizennegyedik – és ezen belül legalább hét afrikai és legalább hét eurázsiai – a Megállapodás területét érintő államnak vagy regionális gazdasági integrációs szervezetnek, a Megállapodás XIII. cikke szerinti fenntartás nélküli aláírását vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép életbe.

(2)   Minden olyan elterjedési területet érintő állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet esetében, amely a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges számú aláírást vagy okirat letétbe helyezését követően:

a)

a ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás tekintetében fenntartás nélkül aláírta;

b)

ratifikálta, elfogadta vagy jóváhagyta;

vagy

c)

csatlakozott a Megállapodáshoz, az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet fenntartás nélküli aláírását vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási, csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép életbe.

XV. cikk

Fenntartások

A Megállapodás rendelkezéseivel kapcsolatban nem lehet általános fenntartással élni. Bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet a fenntartás nélküli aláíráskor vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási, csatlakozási okirat letétbe helyezésekor különleges fenntartást tehet a Megállapodás által érintett bármely faj esetében vagy a cselekvési terv bármely különleges rendelkezése tekintetében. A fenntartásokat a letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján a fenntartással élő állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet bármikor visszavonhatja; az adott állam vagy szervezet számára a visszavonást követő harmincadik nap után szűnik meg a fenntartás hatálya az érintett rendelkezéssel kapcsolatban.

XVI. cikk

Felmondás

A Megállapodást bármely Fél bármikor a letéteményeshez intézett írásos értesítés útján felmondhatja. A felmondás tizenkét hónappal azt követően lép hatályba, hogy a letéteményes az értesítést megkapta.

XVII. cikk

Letéteményes

(1)   A Megállapodás eredeti példányát, amely angol, arab, francia és orosz nyelven készült, és mindegyik változata egyaránt hiteles, a letéteményesnél, azaz a Holland Királyság kormányánál helyezik letétbe. A letéteményes mindegyik változatból hitelesített másolatot küld minden, a XIII. cikk (1) bekezdése szerinti aláíró államnak és regionális gazdasági integrációs szervezetnek, valamint létrejöttét követően a Megállapodás Titkárságának.

(2)   Amint a Megállapodás hatályba lép, annak hitelesített másolatát a letéteményes megküldi az ENSZ Titkárságának az ENSZ Alapokmánya 102. cikke szerinti bejegyzés és közzététel céljából.

(3)   A letéteményes tájékoztatja valamennyi aláíró és csatlakozó államot, regionális gazdasági integrációs szervezetet, valamint a Megállapodás Titkárságát:

a)

az aláírásokról;

b)

a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási és csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről;

c)

a Megállapodás hatálybalépéséről, bármely további mellékletének vagy a Megállapodás vagy mellékletei módosításának hatálybalépéséről;

d)

további melléklet vagy egy melléklet módosítása vonatkozásában bármely fenntartásról;

e)

bármely fenntartás visszavonásáról szóló értesítésről;

és

f)

a felmondási értesítésekről.

A letéteményes minden aláíró és csatlakozó államnak, regionális gazdasági integrációs szervezetnek és a Megállapodás Titkárságának megküldi a fenntartások, a további mellékletek, a Megállapodás vagy annak mellékletei módosításainak szövegét.

Ennek hiteléül a meghatalmazottak a Megállapodást aláírták.

Kelt Hágában, az ezerkilencszáz-kilencvenötödik év június havának tizenhatodik napján.

1. MELLÉKLET

A MEGÁLLAPODÁS TERÜLETE

A Megállapodás területi határai a következők: az Északi-sarktól dél felé a 130° Ny hosszúságon a 75° É szélességig; azt követően kelet, délkelet felé az Atlanti-óceán északnyugati részén a 60° É–60° Ny pontig a következő főbb területeket érintve: Viscount Melville Sound, Prince Regent Inlet, Boothiai-öböl, Foxe-öböl, Foxe-csatorna és Hudson-szoros; azután délkelet felé át az Atlanti-óceán északnyugati részén az 50° É–30° Ny pontig; a 30° Ny hosszúságon a 10° É szélességig; délkelet felé a 20° Ny hosszúságon az Egyenlítőig; dél felé a 20° Ny hosszúságon a 40° D szélességig; kelet felé a 40° D szélességen a 60° K hosszúságig; észak felé a 60° K hosszúságon a 35° É szélességig; kelet-északkelet felé nagy ívben a Nyugat-Altaj 49° É–87° 27' K pontjáig; északkelet felé nagy ívben Jeges-tenger partjáig a 130° K-nál; észak felé a 130° K hosszúságon az Északi-sarkig. A Megállapodás területének vázlatos képét a következő térkép ábrázolja.

A Megállapodás területének térképe

Image

2. MELLÉKLET

A MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ VÍZIMADÁRFAJOK (1)

SPHENISCIDAE/PINGVINFÉLÉK

Spheniscus demersus

pápaszemes pingvin

GAVIIDAE/BÚVÁRFÉLÉK

Gavia stellata

északi búvár

Gavia arctica

sarki búvár

Gavia immer

jeges búvár

Gavia adamsii

fehércsőrű búvár

PODICIPEDIDAE/VÖCSÖKFÉLÉK

Tachybaptus ruficollis

kis vöcsök

Podiceps cristatus

búbos vöcsök

Podiceps grisegena

vörösnyakú vöcsök

Podiceps auritus

füles vöcsök

Podiceps nigricollis

feketenyakú vöcsök

PELECANIDAE/GÖDÉNYFÉLÉK

Pelecanus onocrotalus

rózsás gödény

Pelecanus rufescens

vörhenyes gödény

Pelecanus crispus

borzas gödény

SULIDAE/SZULAFÉLÉK

Sula (Morus) capensis

fokföldi szula

PHALACROCORACIDAE/KÁRÓKATONA-FÉLÉK

Phalacrocorax coronatus

piroscsőrű kárókatona

Phalacrocorax pygmeus

kis kárókatona

Phalacrocorax neglectus

namíb kárókatona

Phalacrocorax carbo

kárókatona

Phalacrocorax nigrogularis

perzsa kárókatona

Phalacrocorax capensis

fokföldi kárókatona

ARDEIDAE/GÉMFÉLÉK

Egretta ardesiaca

haranggém

Egretta vinaceigula

zambézi kócsag

Egretta garzetta

kis kócsag

Egretta gularis

zátonykócsag

Egretta dimorpha

madagaszkári zátonykócsag

Ardea cinerea

szürke gém

Ardea melanocephala

feketenyakú gém

Ardea purpurea

vörös gém

Casmerodius albus (= Egretta alba)

nagy kócsag

Mesophoyx intermedia

középkócsag

Bubulcus ibis

pásztorgém

Ardeola ralloides

üstökösgém

Ardeola idae

kékcsőrű gém

Ardeola rufiventris

vöröshasú gém

Nycticorax nycticorax

bakcsó

Ixobrychus minutus

törpegém

Ixobrychus sturmii

szerecsentörpegém

Botaurus stellaris

bölömbika

CICONIIDAE/GÓLYAFÉLÉK

Mycteria ibis

rózsás tantalusz

Anastomus lamelligerus

tátogató gólya

Ciconia nigra

fekete gólya

Ciconia abdimii

Abdim-gólya

Ciconia episcopus

gyapjasnyakú gólya

Ciconia ciconia

fehér gólya

Leptoptilos crumeniferus

afrikai marabu

BALAENICIPITIDAE/PAPUCSCSŐRŰGÓLYA-FÉLÉK

Balaeniceps rex

papucscsőrű gólya

THRESKIORNITHIDAE/IBISZFÉLÉK

Plegadis falcinellus

batla

Geronticus eremita

tarvarjú

Threskiornis aethiopicus

szent íbisz

Platalea leucorodia

kanalasgém

Platalea alba

afrikai kanalasgém

PHOENICOPTERIDAE/FLAMINGÓFÉLÉK

Phoenicopterus ruber

rózsás flamingó

Phoenicopterus (= Phoeniconaias) minor

kis flamingó

ANATIDAE/RÉCEFÉLÉK

Dendrocygna bicolor

sujtásos fütyülőlúd

Dendrocygna viduata

apáca-fütyülőlúd

Thalassornis leuconotus

vöcsökréce

Oxyura leucocephala

kékcsőrű réce

Oxyura maccoa

csuklyás réce

Cygnus olor

bütykös hattyú

Cygnus cygnus

énekes hattyú

Cygnus columbianus

kis hattyú

Anser brachyrhynchus

rövidcsőrű lúd

Anser fabalis

vetési lúd

Anser albifrons

nagy lilik

Anser erythropus

kis lilik

Anser anser

nyári lúd

Branta leucopsis

apácalúd

Branta bernicla

örvös lúd

Branta ruficollis

vörösnyakú lúd

Alopochen aegyptiacus

nílusi lúd

Tadorna ferruginea

vörös ásólúd

Tadorna cana

szürkefejű ásólúd

Tadorna tadorna

bütykös ásólúd

Plectropterus gambensis

tüskésszárnyú lúd

Sarkidiornis melanotos

bütykös fényréce

Nettapus auritus

afrikai törpelúd

Anas penelope

fütyülő réce

Anas strepera

kendermagos réce

Anas crecca

csörgő réce

Anas capensis

bantu réce

Anas platyrhynchos

tőkés réce

Anas undulata

sárgacsőrű réce

Anas acuta

nyílfarkú réce

Anas erythrorhyncha

feketefejű üstökösréce

Anas hottentota

hottentotta réce

Anas querquedula

böjti réce

Anas clypeata

kanalas réce

Marmaronetta angustrostis

márványos réce

Netta rufina

üstökös réce

Netta erythrophthalma

pirosszemű réce

Aythya ferina

barátréce

Aythya nyroca

cigányréce

Aythya fuligula

kontyos réce

Aythya marila

hegyi réce

Somateria mollissima

pehelyréce

Somateria spectabilis

cifra pehelyréce

Polysticta stelleri

Steller-pehelyréce

Clangula hyemalis

jeges réce

Melanitta nigra

fekete réce

Melanitta fusca

füstös réce

Bucephala clangula

kerceréce

Mergellus albellus

kis bukó

Mergus serrator

örvös bukó

Mergus merganser

nagy bukó

GRUIDAE/DARUFÉLÉK

Balearica pavonina

feketenyakú koronásdaru

Balearica regulorum

szürkenyakú koronásdaru

Grus leucogeranus

hódaru

Grus (= Anthropoides) virgo

pártásdaru

Grus (= Anthropoides) paradisea

paradicsomdaru

Grus (= Bugeranus) carunculatus

golyvás daru

Grus grus

daru

RALLIDAE/GUVATFÉLÉK

Sarothrura elegans

gyöngyös bolyhosszárnyú madár

Sarothrura boehmi

csíkosbegyű bolyhosfarkú madár

Sarothrura aryresi

fehérszárnyú bolyhosfarkú madár

Rallus aquaticus

guvat

Rallus caerulescens

kaffer guvat

Crecopsis egregia

pompás haris

Crex crex

haris

Amaurornis flavirostris

mór vízicsibe

Porzana parva

kis vízicsibe

Porzana pusilla

törpevízicsibe

Porzana porzana

pettyes vízicsibe

Aenigmatolimnas marginalis

csíkos vízicsibe

Porphyrio alleni

bronz szultántyúk

Gallinula chloropus

vízityúk

Gallinula angulata

törpevízityúk

Fulica cristata

bütykös szárcsa

Fulica atra

szárcsa

DROMADIDAE/GÉMLILEFÉLÉK

Dromas ardeola

gémlile

HAEMATOPODIDAE/CSIGAFORGATÓ-FÉLÉK

Haematopus ostralegus

csigaforgató

Haematopus moquini

fokföldi csigaforgató

RECURVIROSTRIDAE/GULIPÁNFÉLÉK

Himantopus himantopus

gólyatöcs

Recurvirostra avosetta

gulipán

BURHINIDAE

Burhinus senegalensis

száhelugartyúk

GLAREOLIDAE/SZÉKICSÉRFÉLÉK

Pluvianus aegyptius

krokodilmadár

Glareola pratincola

székicsér

Glareola nordmanni

feketeszárnyú székicsér

Glareola ocularis

madagaszkári székicsér

Glareola nuchalis

kövi székicsér

Glareola cinerea

hamvas székicsér

CHARADRIIDAE/LILEFÉLÉK

Pluvialis apricaria

aranylile

Pluvialis fulva

ázsiai pettyeslile

Pluvialis squatarola

ezüstlile

Charadrius hiaticula

parti lile

Charadrius dubius

kis lile

Charadrius pecuarius

apró lile

Charadrius tricollaris

szalagos lile

Charadrius forbesi

kongói lile

Charadrius pallidus

fokföldi lile

Charadrius alexandrinus

széki lile

Charadrius marginatus

fehérhomlokú lile

Charadrius mongolus

tibeti lile

Charadrius leschenaultii

sivatagi lile

Charadrius asiaticus

sztyeppi lile

Eudromias morinellus

havasi lile

Vanellus vanellus

bíbic

Vanellus (= Hoplopterus) spinosus

tüskés bíbic

Vanellus albiceps

fehérfejű bíbic

Vanellus senegallus

csíkosnyakú bíbic

Vanellus lugubris

szavannabíbic

Vanellus melanopterus

abesszín bíbic

Vanellus coronatus

koronás bíbic

Vanellus superciliosus

rozsdásmellű bíbic

Vanellus gregarius (= Chettusia gregaria)

lilebíbic

Vanellus leucurus (= Chettusia leucura)

fehérfarkú lilebíbic

SCOLOPACIDAE/SZALONKAFÉLÉK

Scolopax rusticola

erdei szalonka

Gallinago stenura

hegyesfarkú sárszalonka

Gallinago media

nagy sárszalonka

Gallinago gallinago

sárszalonka

Lymnocryptes minimus

kis sárszalonka

Limosa limosa

nagy goda

Limosa lapponica

kis goda

Numenius phaeopus

kis póling

Numenius tenuirostris

vékonycsőrű póling

Numenius arquata

nagy póling

Tringa erythropus

füstös cankó

Tringa totanus

piroslábú cankó

Tringa stagnatilis

tavi cankó

Tringa nebularia

szürke cankó

Tringa ochropus

erdei cankó

Tringa glareola

réti cankó

Tringa cinerea

terekcankó

Tringa hypoleucos

billegetőcankó

Arenaria interpres

kőforgató

Calidris tenuirostris

nagy partfutó

Calidris canutus

sarki partfutó

Calidris alba

fenyérfutó

Calidris minuta

apró partfutó

Calidris temminckii

Temminck-partfutó

Calidris maritima

tengeri partfutó

Calidris alpina

havasi partfutó

Calidris ferruginea

sarlós partfutó

Limicola falcinellus

sárjáró

Philomachus pugnax

pajzsoscankó

Phalaropus lobatus

vékonycsőrű víztaposó

Phalaropus fulicaria

laposcsőrű víztaposó

LARIDAE/SIRÁLYFÉLÉK

Larus leucophthalmus

pápaszemes sirály

Larus hemprichii

füstös sirály

Larus canus

viharsirály

Larus audouinii

korallsirály

Larus marinus

dolmányos sirály

Larus dominicanus

déli sirály

Larus hyperboreus

jeges sirály

Larus glaucoides

sarki sirály

Larus argentatus

ezüstsirály

Larus heuglini

Heuglin-sirály

Larus armenicus

örmény sirály

Larus cachinnans

sárgalábú sirály

Larus fuscus

heringsirály

Larus ichthyaetus

halászsirály

Larus cirrocephalus

szürkefejű sirály

Larus hartlaubi

Hartlaub-sirály

Larus ridibundus

dankasirály

Larus genei

vékonycsőrű sirály

Larus melanocephalus

szerecsensirály

Larus minutus

kis sirály

Xema sabini

fecskesirály

Sterna nilotica

kacagócsér

Sterna caspia

lócsér

Sterna maxima

királycsér

Sterna bengalensis

bengáli csér

Sterna bergii

üstökös csér

Sterna sandvicensis

kenti csér

Sterna dougallii

rózsás csér

Sterna vittata

dél-tengeri csér

Sterna hirundo

küszvágó csér

Sterna paradisaea

sarki csér

Sterna albifrons

kis csér

Sterna saundersi

ádeni törpecsér

Sterna balaenarum

namíb törpecsér

Sterna repressa

fehérarcú csér

Chlidonias hybridus

fattyúszerkő

Chlidonias leucopterus

fehérszárnyú szerkő

Chlidonias niger

kormos szerkő

RHYNCOPIDAE/OLLÓSCSŐRŰMADÁR-FÉLÉK

Rhyncops flavirostris

afrikai ollóscsőrű madár


(1)  A Felek konferenciájának második ülésén (2002. szeptember 25–27., Bonn, Németország) elfogadottak szerint.

3. MELLÉKLET

CSELEKVÉSI TERV (1)

1.   Alkalmazási terület

1.1.   A cselekvési terv ezen mellékletnek az 1. számú táblázatában (a továbbiakban: 1. táblázat) felsorolt vándorló vízimadarak populációira alkalmazandó.

1.2.   Az 1. táblázat e melléklet szerves részét képezi. A cselekvési tervre vonatkozó bármely hivatkozás egyúttal az 1. táblázatra való hivatkozást is jelenti.

2.   Fajok védelme

2.1.   Jogi intézkedések

2.1.1.   Azok a Felek, amelyeknek a területén az 1. táblázat A. oszlopában felsorolt populációk előfordulnak, ezen Megállapodás III. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint biztosítani fogják azok védelmét. E Felek egyebek mellett és a 2.1.3. pont figyelembevételével:

a)

megtiltják a területükön előforduló populációk egyedeinek és azok tojásainak zsákmányolását;

b)

megtiltják a szándékos zavarást, amennyiben ezen zavarás jelentős az érintett populációk védelme szempontjából;

és

c)

megtiltják azon madarak és tojások birtoklását, hasznosítását és kereskedelmét, amelyeket a fenti a) alpontban foglaltak dacára zsákmányoltak; ugyanez vonatkozik az ilyen madarak és tojások bármely könnyen felismerhető részére vagy származékára.

Azok a populációk, amelyek az A. oszlop 2. vagy 3. csoportjába tartoznak és csillaggal vannak jelölve, a fenntartható használat elvét követve vadászhatók, feltéve hogy ezen populációk vadászata régmúltra visszatekintő hagyománnyal rendelkezik. Ezt a fenntartható használatot egy megfelelő nemzetközi szintű, adott fajra vonatkozó cselekvési terv speciális rendelkezéseinek keretén belül kell folytatni.

2.1.2.   Az érintett Felek szabályozni fogják az 1. táblázat B. oszlopában felsorolt összes populáció egyedének és azok tojásainak zsákmányolását. Az ilyen jogi intézkedések célja, hogy a populációkat megőrizze vagy kedvező védelmi helyzetbe állítsa vissza, valamint biztosítsa a rendelkezésre álló legalaposabb populációdinamikai ismeretek alapján, hogy a zsákmányolás vagy egyéb hasznosítás fenntartható legyen. E jogi intézkedések a 2.1.3. ponttól függően elsősorban:

a)

az érintett populációkhoz tartozó egyedek zsákmányolásának megtiltása a szaporodás, fiókanevelés és a költőhelyre való visszatérés időszakában, amennyiben a zsákmányolás kedvezőtlen hatással van az érintett populáció védelmi helyzetére;

b)

a zsákmányolás módjainak szabályozása;

c)

szükség esetén korlátozások bevezetése és e korlátozások betartásának megfelelő módon történő felügyelete;

d)

azon madarak és tojások birtoklásának, hasznosításának és kereskedelmének megtiltása, amelyeket ezen bekezdésben foglaltak ellenében zsákmányoltak; ugyanez vonatkozik ezen madarak és tojásaik bármely részére is.

2.1.3.   A Felek kivételeket tehetnek a 2.1.1. és a 2.1.2. pontban felsorolt tiltások alól az Egyezmény III. cikk (5) bekezdésében foglaltaktól függetlenül, ha nincs más megfelelő megoldás, és a következő célból:

a)

a mezőgazdasági termények, a vizek és a halászat jelentős kárainak megelőzése;

b)

a repülésbiztonság és más kiemelt közügy érdekében;

c)

a kutatás, oktatás és visszatelepítés, valamint az e célokhoz szükséges tenyésztés;

d)

bizonyos madárfajok kis számban történő zsákmányolása, tartása vagy más ésszerű hasznosítása szigorú felügyelet mellett, korlátozott mértékben;

és

e)

az érintett populációk szaporodási vagy túlélési esélyeinek fokozása.

A kivételeknek mind tartalmát, mind pedig térbeli és időbeli korlátait pontosan meg kell határozni, és azok nem veszélyeztethetik az 1. táblázatban felsorolt populációkat. A Feleknek a lehető leghamarabb tájékoztatnia kell a Megállapodás Titkárságát bármilyen ezen előírás alapján nyújtott kivételről.

2.2.   Fajonkénti cselekvési tervek

2.2.1.   A Felek soron kívül együttműködnek nemzetközi szintű, egyes fajokra vonatkozó cselekvési tervek kidolgozásában és azok végrehajtásában az 1. táblázat A. oszlopának 1. csoportjába tartozó populációk esetében, valamint az A. oszlop csillaggal jelölt populációi esetében. E cselekvési tervek kidolgozását, összehangolását és végrehajtását a Megállapodás Titkársága koordinálja.

2.2.2.   A Felek az 1. táblázat A. oszlopában felsorolt populációkra az országos szintű cselekvési terveket azzal a céllal készítik el és hajtják végre, hogy e populációk általános védelmi helyzete javuljon. E cselekvési terveknek a csillaggal jelölt populációk esetében különleges előírásokat tartalmaznak. Szükséges esetben figyelembe veszik az egyes fajok összetévesztése miatt bekövetkező véletlen elejtésből adódó problémákat.

2.3.   Rendkívüli intézkedések

Ha a Megállapodás által érintett területen bárhol az 1. táblázatban felsorolt populációkra különösen kedvezőtlen vagy veszélyeztető jelenségek lépnek fel, a Felek rendkívüli intézkedéseket dolgoznak ki és valósítanak meg; amenynyire lehetséges és szükséges, egymással szoros együttműködésben.

2.4.   Visszatelepítések

A Felek a legnagyobb körültekintéssel járnak el, amikor az 1. táblázatban felsorolt populációkat korábbi elterjedési területükre telepítik vissza. Olyan részletes visszatelepítési terv kidolgozására, majd annak megvalósítására kell törekedni, amely megfelelő tudományos kutatásokon alapul. Ajánlatos, hogy a visszatelepítési tervek képezzék szerves részét mind az országos szintű, mind pedig – szükséges esetben – a nemzetközi szintű, az egyes fajokra vonatkozó cselekvési terveknek. Ajánlatos továbbá, hogy a visszatelepítési tervek környezeti hatástanulmányt is tartalmazzanak, és biztosítani kell a széles körű hozzáférhetőségüket. A Felek kötelesek előre értesíteni a Megállapodás Titkárságát az 1. táblázatban felsorolt populációkat érintő visszatelepítési programokkal kapcsolatban.

2.5.   Betelepítések

2.5.1.   A Felek, amennyiben szükségesnek ítélik, minden olyan nem őshonos állat- és növényfaj betelepítését megtiltják, amely káros hatással lehet az 1. táblázatban felsorolt populációkra.

2.5.2.   A Felek, amennyiben szükségesnek ítélik, megelőző óvintézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a fogságban tartott, nem őshonos madarak véletlen kiszabadulását elkerüljék.

2.5.3.   A Felek, amennyiben szükséges és lehetséges, a területükre már betelepült nem őshonos fajok vagy azok hibridjei kapcsán intézkedéseket tesznek – ideértve azok elejtését is – annak érdekében, hogy az 1. táblázatban felsorolt populációk ne kerüljenek veszélybe.

3.   Élőhelyvédelem

3.1.   Élőhelyek számbavétele

3.1.1.   A Felek – lehetőség szerint az illetékes nemzetközi szervezetekkel együttműködésben – kötelesek létrehozni és megjelentetni azon élőhelyek országos leltárát, amelyek az 1. táblázatban felsorolt populációk számára fontosak.

3.1.2.   A Felek kiemelten fontos feladata az 1. táblázatban felsorolt populációk szempontjából nemzetközi vagy országos jelentőségű élőhelyek meghatározása.

3.2.   Területek védelme

3.2.1.   A Feleknek törekedniük kell egyrészt további területek védetté nyilvánítására, hogy megvédjék az 1. táblázatban felsorolt populációk szempontjából fontos élőhelyeket, másrészt az ezekre a területekre vonatkozó kezelési tervek kidolgozására és végrehajtására.

3.2.2.   A Feleknek törekedniük kell mindazon vizes területek fokozott védelmére, amelyek nemzetközi szempontból fontosak.

3.2.3.   A Feleknek törekedniük kell az országukon belül található összes vizes terület ésszerű és fenntartható használatára. Különösen törekedniük kell – megfelelő rendelkezések vagy iránymutatások és ellenőrző intézkedések bevezetésével –, hogy az 1. táblázatban felsorolt populációk élőhelyei ne romoljanak és ne fogyjanak. Különösen törekednek arra, hogy

a)

ahol csak lehetséges, megfelelő törvényi szabályozást foganatosítanak a mezőgazdasági vegyszerekre, az állati kártevők állományának szabályozási módszereire, valamint a szennyvizek kibocsátására vonatkozólag, amelyek a nemzetközi előírásoknak is megfelelnek, a célból, hogy az 1. táblázatban felsorolt populációkra irányuló káros hatásokat a minimálisra csökkentsék;

és

b)

ezekről a hatályban lévő rendelkezésekről, iránymutatásokról és ellenőrző intézkedésekről, valamint ezeknek a társadalom, illetve az élővilág számára való előnyeiről a megfelelő nyelven tájékoztató anyagokat készítenek és tesznek közzé.

3.2.4.   A Felek törekednek egy, az ökoszisztéma egészének megközelítéséből történő stratégia kidolgozására az 1. táblázatban felsorolt populációk élőhelyeinek védelme érdekében, beleértve a felaprózódott állományok élőhelyeit is.

3.3.   Élőhelyek helyreállítása

A Felek törekednek arra, hogy ahol csak módjuk és lehetőségük van rá, ott helyreállítsák azokat az élőhelyeket, amelyek korábban fontosak voltak az 1. táblázatban felsorolt populációk szempontjából.

4.   Az emberi tevékenységek szabályozása

4.1.   Vadászat

4.1.1.   A Felek együttműködnek, hogy saját vadászati törvényeik megfeleljenek az ezen cselekvési tervben kitűzött fenntartható használat alapelvének, figyelembe véve az érintett vízimadár-populációk teljes elterjedési területét és biológiájuk sajátosságait.

4.1.2.   A Felek tájékoztatják a Megállapodás Titkárságát az 1. táblázatban felsorolt populációk vadászatát érintő jogszabályaikról.

4.1.3.   A Felek együttműködnek abban, hogy megbízható és összehangolt módszert dolgozzanak ki a terítékek adatainak összegyűjtésére, hogy fel lehessen becsülni az 1. táblázatban felsorolt populációk elejtett egyedeinek számát. Minden egyes populációra vonatkozólag tájékoztatják a Megállapodás Titkárságát az éves összesített terítékről, amennyiben azok rendelkezésükre állnak.

4.1.4.   A Felek törekednek arra, hogy 2000-ig az ólomsöréttel történő vadászat a vizes területeken szűnjön meg.

4.1.5.   A Felek kidolgozzák és végrehajtják azokat az intézkedéseket, amelyek visszaszorítják – és amennyire lehetséges, meg is szüntetik – a mérgezett csalétkek használatát.

4.1.6.   A Felek kidolgozzák és végrehajtják azokat az intézkedéseket, amelyek visszaszorítják – és amennyire lehetséges, meg is szüntetik – az illegális zsákmányolást.

4.1.7.   A Felek szükséges esetben támogatják a vadászok azon törekvéseit, hogy klubokat vagy más szervezeteket hozzanak létre helyi, országos vagy nemzetközi szinten, amelyek koordinálják a tevékenységüket és segítenek a fenntarthatóság biztosításában.

4.1.8.   A Felek szükséges esetben elősegítik vadászatismereti vizsga kötelezővé tételét, amely többek között madárfajok meghatározását is tartalmazza.

4.2.   Ökoturizmus

4.2.1.   A Felek támogatják ahol indokolt – kivéve a védett területek magterületeinek esetét – valamennyi érdekelt fél közötti együttműködési programok kidolgozását a természet iránt érzékeny és megfelelő ökoturizmus kifejlődése céljából azokon a vizes területeken, ahol az 1. táblázatban felsorolt populációk koncentráltan előfordulnak.

4.2.2.   A Felek, együttműködve az illetékes nemzetközi szervezetekkel, törekednek arra, hogy felbecsüljék az ökoturizmusból eredő költségeket, előnyöket és egyéb következményeket azokon a kiválasztott vizes területeken, ahol az 1. táblázatban felsorolt populációk egyedei jelentősebb számban előfordulnak. Az eredményeket továbbítják a Megállapodás Titkársága felé.

4.3.   Egyéb emberi tevékenységek

4.3.1.   A Felek felbecsülik azon tervezett tevékenységek hatásait, amelyek összeütközéshez vezethetnek az 1. táblázatban felsoroltak közül a 3.2. pont által megnevezett területeken lévő populációk, illetve az emberi érdekek között, az elért eredményeket pedig közzé teszik.

4.3.2.   A Felek törekednek az 1. táblázatban felsorolt populációk által okozott – elsősorban mezőgazdasági károkról szóló információk összegyűjtésére, a kapott eredményeket pedig jelentik a Megállapodás Titkársága felé.

4.3.3.   A Felek együttműködnek, hogy meghatározzák az 1. táblázatban felsorolt populációk által okozott károk lehető legkisebbre csökkentésére vagy a káros – különösen mezőgazdasági – hatások mérséklésére alkalmas módszereket, a más országokban szerzett tapasztalatok felhasználásával.

4.3.4.   A Felek együttműködnek fajokra vonatkozó egyedi cselekvési tervek kidolgozásában azokra a populációkra vonatkozóan, amelyek – elsősorban a mezőgazdaságban – jelentős károkat okoznak. A Megállapodás Titkársága koordinálja e tervek kidolgozását és összehangolását.

4.3.5.   A Felek, amennyire lehetséges, az 1. táblázatban felsorolt populációkat érő káros hatások lehető legkisebbre csökkentése érdekében szigorú környezetvédelmi előírásokat biztosítanak mind a tervezésre, mind pedig a kivitelezésre vonatkozólag. Tanácsos lépéseket tenni annak érdekében is, hogy a már létező és az érintett populációkat károsító létesítmények hatásait a lehető legkisebbre csökkentsék.

4.3.6.   Ahol az emberi zavarás veszélyezteti az 1. táblázatban felsorolt populációk védelmi helyzetét, a Felek törekednek arra, hogy a veszélyeztetés mértékét intézkedéseikkel csökkentsék. Ilyen megfelelő intézkedés lehet egyebek mellett védett területeken olyan zavarásmentes övezet kialakítása, amelynek látogatása a nagyközönség számára nem engedélyezett.

5.   Kutatás és monitorozás

5.1.   A Felek törekednek olyan kevéssé ismert területek felmérésére, ahol az 1. táblázatban felsorolt populációk egyedei jelentősebb koncentrációban előfordulhatnak. Ezen felmérések eredményeit közzéteszik.

5.2.   A Felek törekednek az 1. táblázatban felsorolt populációk monitorozására. Ennek eredményeit nyilvánosságra hozzák vagy eljuttatják az illetékes nemzetközi szervezetekhez, hogy az állományhelyzetet és állományalakulást áttekinthessék.

5.3.   A Felek együttműködnek, hogy a populációk helyzetének jellemzése szempontjából alapvető állományváltozások mérését – mint e populációk helyzetének jellemzésére szolgáló szempontot – továbbfejlesszék.

5.4.   A Felek együttműködnek az 1. táblázatban felsorolt összes populáció vándorlási útvonalának meghatározása érdekében, egyrészt a költési és a költésen kívüli időszakok előfordulási, valamint számlálási adatainak felhasználásával, másrészt pedig összehangolt gyűrűzési programokkal.

5.5.   A Felek törekednek arra, hogy az 1. táblázatban felsorolt populációk ökológiájával, populációdinamikájával és élőhelyeivel kapcsolatban közös kutatásokat kezdeményezzenek és támogassanak azok sajátos igényei, továbbá a védelmük és a kezelésük szempontjából legmegfelelőbb eszközök meghatározása céljából.

5.6.   A Felek törekednek arra, hogy felmérjék a vizes területek csökkenésének, romlásának és a zavarásoknak a hatásait egyrészt az 1. táblázatban felsorolt populációk által használt vizes területek eltartó képességére, másrészt e populációk vonulási mintájára.

5.7.   A Felek törekednek arra, hogy felmérjék egyrészt a vadászat és a kereskedelem káros hatásait az 1. táblázatban felsorolt populációkra, másrészt pedig ezen tevékenységek fontosságát mind a helyi, mind a nemzetgazdaságban.

5.8.   A Felek törekednek arra, hogy együttműködjenek az érintett nemzetközi szervezetekkel és támogassák a kutatási és a monitorozási tevékenységeket.

6.   Oktatás és tájékoztatás

6.1.   A Felek szükség szerint továbbképzést tartanak abból a célból, hogy a cselekvési terv végrehajtásáért felelős személyek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek annak hatékony megvalósításához.

6.2.   A Felek együttműködnek egymással és a Megállapodás Titkárságával is a továbbképzések kidolgozása és az ismeretanyagok cseréje terén.

6.3.   A Felek törekednek arra, hogy kidolgozzanak olyan programokat, ismeretterjesztési anyagokat és módszereket, amelyek segítségével jobban megismerheti a nagyközönség a cselekvési terv célkitűzéseit, előírásait és tartalmát. Különös figyelmet kell fordítani a fontosabb vizes területeken vagy azok közvetlen környékén élő lakosságra, e vizes területek használóira (vadászok, halászok, turisták stb.), valamint a helyi hatóságokra és más döntéshozókra.

6.4.   A Felek törekednek tömegtájékoztatási akciósorozatok kezdeményezésére az 1. táblázatban felsorolt populációk védelme érdekében.

7.   Végrehajtás

7.1.   A Felek a cselekvési terv végrehajtása során indokolt esetben elsőbbséget biztosítanak az 1. táblázat A. oszlopában felsorolt populációknak.

7.2.   Amennyiben az 1. táblázatban felsorolt populációk esetében egyazon fajnak több populációja is előfordul egy adott ország területén, akkor az illetékes Félnek a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő populációra érvényes védelmi intézkedéseket kell alkalmaznia.

7.3.   A Megállapodás Titkársága a Technikai Bizottsággal és az egyes országok szakértőivel összehangolva koordinálja a Megállapodás IV. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi irányelvek kidolgozását, hogy segítse a Feleket a cselekvési terv végrehajtásában. A Megállapodás Titkársága biztosítja, hogy ahol lehet, az összhang fennálljon más nemzetközi egyezmény által jóváhagyott irányelvekkel. Az irányelveknek figyelembe kell venniük a fenntartható használat elvét. Az irányelvek egyebek mellett az alábbiakra terjednek ki:

a)

egyes fajokra vonatkozó cselekvési tervek;

b)

rendkívüli intézkedések;

c)

területek számbavételének és élőhely-kezelési módszerek elkészítése;

d)

vadászat;

e)

vízimadarak kereskedelme;

f)

idegenforgalom;

g)

mezőgazdasági károk csökkentése;

h)

vízimadár monitorozási eljárás.

7.4.   A Megállapodás Titkársága a Technikai Bizottsággal és a Felekkel összehangolva egy nemzetközi, a cselekvési terv végrehajtása szempontjából szükséges felülvizsgálati anyagsorozatot készít, amely a következőket tartalmazza:

a)

jelentések a populációk helyzetéről és a változások irányáról;

b)

felmérések fehér foltjai;

c)

az egyes populációk által használt területek hálózatai, amelyek tartalmazzák az egyes élőhelyek védelmi helyzetének és a megtett intézkedéseknek a felülvizsgálatait;

d)

az egyes országok azon vadászati és kereskedelmi jogszabályalkotásai, amelyek a 2. mellékletben felsorolt fajokat érintik;

e)

az egyes fajokra vonatkozó cselekvési tervek elkészítésének és végrehajtási fokának az állapota;

f)

visszatelepítési feladatok;

és

g)

a betelepített, nem őshonos fajok és hibridjeinek a helyzete.

7.5.   A Megállapodás Titkársága biztosítja, hogy a 7.4. pontban említett felülvizsgálatok legfeljebb háromévenként korszerűsítve legyenek.

7.6.   A Technikai Bizottság értékeli a 7.3. és 7.4. pont szerint elkészített irányelveket és felülvizsgálatokat, valamint kidolgozza a fejlesztésükre, tartalmukra és végrehajtásukra vonatkozó ajánlások és határozatok tervezeteit a Felek Konferenciája számára.

7.7.   A Megállapodás Titkársága rendszeres időközönként felülvizsgálja a cselekvési terv végrehajtásához szükséges, további támogatásokat biztosító lehetséges megoldásokat (pénzalapok, technikai segítség), valamint jelentést készít a Felek Konferenciájának üléseire.

1. TÁBLÁZAT

A VÁNDORLÓ VÍZIMADARAK POPULÁCIÓINAK HELYZETE (1)

Magyarázat az osztályozáshoz

Az akcióterv végrehajtásához a következő magyarázat jelenti az alapot:

A. oszlop

1. csoport:

a)

a vándorló állatfajok védelméről szóló egyezmény I. függelékében szereplő fajok;

b)

veszélyeztetettnek nyilvánított fajok „A világ veszélyeztetett madarai (Threatened Birds of the World – Birdlife International, 2000)”;

vagy

c)

10 000 -nél kevesebb egyedből álló populációk.

2. csoport:

10 000 és 25 000 közötti egyedszámú populációk.

3. csoport:

Olyan populációk, amelyek egyedszáma 25 000 és 100 000 között van és a következő tényezők miatt veszélyeztetettek:

a)

életciklusuk során bármikor korlátozott számú területre koncentrálódnak;

b)

olyan élőhelyhez kötöttek, amely erősen veszélyeztetett;

c)

jelentős hosszú távú csökkenést mutatnak;

vagy

d)

jelentős populációméret vagy trend fluktuációkat mutatnak.

A 2. és 3. csoportokban feltüntetett fajok esetében lásd e melléklet 2.1.1. pontját.

B. oszlop

1. csoport:

Olyan populációk, amelyek egyedszáma 25 000 és 100 000 között van és amelyek nem elégítik ki az A. oszlop kitételeit

2. csoport:

Populációk, amelyek egyedszáma 100 000 felett van és amelyek különös figyelmet érdemelnek az alábbiak miatt:

a)

életciklusuk során bármikor korlátozott számú területre koncentrálódnak;

b)

olyan élőhelyhez kötöttek, amely erősen veszélyeztetett;

c)

jelentős hosszú távú csökkenést mutatnak;

vagy

d)

jelentős populációméret vagy trend fluktuációkat mutatnak.

C. oszlop

1. csoport:

100 000 egyed feletti populációk, amelyek számára a nemzetközi összefogás igen jó hatást gyakorolna és amelyek a fenti A. és B. oszlop kitételeit nem elégítik ki.

Az 1. táblázat felülvizsgálata

Ezt a táblázatot:

a)

a Technikai Bizottságnak a Megállapodás VII. cikk 3. b) bekezdése alapján rendszeresen felül kell vizsgálni;

és

b)

módosítani kell szükség szerint a Felek találkozója által a Megállapodás VI. cikk 9. d) bekezdése szerint a felülvizsgálat megállapításainak fényében.

Az elterjedési területek leírásához használt földrajzi kifejezések meghatározása

Észak-Afrika

Algéria, Egyiptom, Líbia, Marokkó, Tunézia.

Nyugat-Afrika

Benin, Burkina Faso, Kamerun, Csád, Elefántcsontpart, Gambia, Ghána, Guinea, Guinea-Bissau, Libéria, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál, Sierra Leone, Togo.

Kelet-Afrika

Burundi, Djibouti, Eritrea, Ethiópia, Kenya, Ruanda, Szomália, Szudán, Uganda, Tanzánia.

Északkelet-Afrika

Djibouti, Egyiptom, Eritrea, Ethiópia, Szomália, Szudán.

Dél-Afrika

Angola, Botswana, Lesotho, Malawi, Mozambik, Namíbia, Dél-afrikai Köztársaság, Sváziföld, Zambia, Zimbabwe.

Közép-Afrika

Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Kongó, Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyenlítői Guinea, Gabon, Sao Tome és Principe.

Szaharától délre lévő Afrika

Valamennyi, a Szaharától délre fekvő afrikai állam.

Trópusi Afrika

Szaharától délre lévő Afrika, Lesotho, Namíbia, Dél-afrikai Köztársaság és Sváziföld kivételével.

Nyugati Palearktikum

A Handbook of the Birds of Europe, the Middle East and North Africa (Cramp & Simmons 1977) című könyvben meghatározott terület.

Északnyugat-Európa

Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Izland, Írország, Luxembourg, Hollandia, Norvégia, Svédország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.

Nyugat-Európa

Északnyugat-Európa, valamint Portugália és Spanyolország.

Északkelet-Európa

Oroszország Uráltól nyugatra fekvő területeinek északi része.

Kelet-Európa

Belarusz, Oroszország Uráltól nyugatra fekvő területei, Ukrajna.

Közép-Európa

Ausztria, Csehország, Észtország, Németország, Magyarország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Lengyelország, Oroszországnak a Finn-öblöt övező része és Kaliningrád, Szlovákia, Svájc.

Észak-atlanti térség

Feröer-szigetek, Grönland, Izland, Írország, Norvégia, Oroszország északnyugati partvidéke, Svalbard, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.

Kelet-atlanti térség

Európa és Észak-Afrika atlanti partvidéke Észak-Norvégiától Marokkóig.

Nyugat-Szibéria

Oroszország az Uráltól keletre a Jenyiszej folyóig és délre Kazahsztán határáig.

Közép-Szibéria

Oroszország a Jenyiszej folyótól a Tajmír-félsziget keleti határáig, és délre az Altáj-hegységig.

Nyugat-Mediterráneum

Algéria, Franciaország, Olaszország, Málta, Monaco, Marokkó, Portugália, San Marino, Spanyolország, Tunézia.

Kelet-Mediterráneum

Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Ciprus, Egyiptom, Görögország, Izrael, Libanon, Líbia, Szlovénia, Szíria, Macedónia, Törökország, Jugoszlávia.

Fekete-tenger

Örményország, Bulgária, Grúzia, Moldova, Románia, Oroszország, Törökország, Ukrajna.

Kaszpi-térség

Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország, Türkmenisztán, Üzbegisztán.

Délnyugat-Ázsia

Bahrein, Irán, Irak, Izrael, Jordánia, Kazahsztán, Kuvait, Libanon, Omán, Katar, Szaúd-Arábia, Szíria, Kelet-Törökország, Türkmenisztán, Egyesült Arab Emírségek, Üzbegisztán, Jemen.

Nyugat-Ázsia

Oroszország Uráltól keletre fekvő területeinek nyugati része és a Kaszpi-térség országai.

Közép-Ázsia

Afganisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán.

Dél-Ázsia

Banglades, Bhután, India, Maldív-szigetek, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka.

A rövidítések és jelek magyarázata

fész.

:

fészkelő

tel.

:

telelő

É

:

Észak

K

:

Kelet

D

:

Dél

Ny

:

Nyugat

ÉK

:

Északkelet

ÉNy

:

Északnyugat

DK

:

Délkelet

DNy

:

Délnyugat

():

Populáció helyzete ismeretlen. Becsült természetvédelmi helyzet.

*:

Kivételesen azon populációk esetében, amelyeket * jelöl, a vadászat fenntartható mértékben folytatható, amennyiben ezen populációk vadászata hosszú idejű kulturális tradíció. (Lásd a Megállapodás 3. mellékletének 2.1.1. pontját.)

Megjegyzések

1.

Az 1. táblázat összeállításához felhasznált populációs adatok a lehető legnagyobb mértékben megfelelnek a lehetséges költőállomány egyedszámával a Megállapodás területén. A státust a rendelkezésre álló legjobb publikált populációbecslési adatok alapján határozták meg.

2.

Az egyes területeknél megadott rövidítések (fész.) vagy (tel.) pusztán a populációk meghatározásához nyújtanak segítséget. Nem jelentenek évszakos korlátozást az intézkedésekkel kapcsolatban a populációk esetében a Megállapodáson és a cselekvési terven belül.

3.

A rövid leírások, amelyek az egyes populációk meghatározását szolgálják, a Vízimadárpopuláció-becslések (Waterbird Population Estimates) című kiadvány 3. kiadásán alapulnak.

4.

Perjelek (/) választják el a költőterületeket a telelőterületektől.

5.

Amennyiben egy faj populációja az 1. táblázat több oszlopában is szerepel, a legszigorúbb kategória alapján vonatkoznak rá a cselekvési terv előírásai.

 

A

B

C

SPHENISCIDAE

Spheniscus demersus

Dél-Afrika

1b

2a 2c

 

GAVIIDAE

Gavia stellata

Északnyugat-Európa (tel.)

 

2c

 

Kaszpi-térség, Fekete-tenger és Kelet-Mediterráneum (tel.)

 

(1)

 

Gavia arctica arctica

Észak-Európa és Nyugat-Szibéria/Európa

 

2c

 

Gavia arctica suschkini

Közép-Szibéria/Kaszpi-térség

 

 

(1)

Gavia immer

Európa (tel.)

1c

 

 

Gavia adamsii

Észak-Európa (tel.)

1c

 

 

PODICIPEDIDAE

Tachybaptus ruficollis ruficollis

Európa és Északnyugat-Afrika

 

 

1

Podiceps cristatus cristatus

Északnyugat- és Nyugat-Európa

 

 

1

Fekete-tenger és Mediterráneum (tel.)

 

 

1

Kaszpi-térség és Délnyugat-Ázsia (tel.)

2

 

 

Podiceps grisegena grisegena

Északnyugat-Európa (tel.)

 

1

 

Fekete-tenger és Mediterráneum (tel.)

 

(1)

 

Kaszpi-térség (tel.)

2

 

 

Podiceps cristatus infuscatus

Kelet-Afrika (Ethiópiától Észak-Zambiáig)

1c

 

 

Dél-Afrika

1c

 

 

Podiceps auritus auritus

Északnyugat-Európa (nagycsőrű)

1c

 

 

Északkelet-Európa (kiscsőrű)

 

1

 

Kaszpi-térség és Dél-Ázsia (tel.)

2

 

 

Podiceps nigricollis nigricollis

Európa/Dél- és Nyugat-Európa és Észak-Afrika

 

 

1

Nyugat-Ázsia/Délnyugat- és Dél-Ázsia

 

1

 

Podiceps nigricollis gurneyi

Dél-Afrika

2

 

 

PELECANIDAE

Pelecanus onocrotalus

Dél-Afrika

2

 

 

Nyugat-Afrika

 

1

 

Kelet-Afrika

 

 

1

Európa és Nyugat-Ázsia (fész.)

1a 3c

 

 

Pelecanus rufescens

Trópusi Afrika és Délnyugat-Arábia

 

1

 

Pelecanus crispus

Fekete-tenger és Mediterráneum (tel.)

1a 1c

 

 

Délnyugat-Ázsia és Dél-Ázsia (tel.)

1a 2

 

 

SULIDAE

Sula (Morus) capensis

Dél-Afrika

1b

2a 2c

 

PHALACROCORACIDAE

Phalacrocorax coronatus

Délnyugat-Afrika partvidéke

1c

 

 

Phalacrocorax pygmeus

Fekete-tenger és Mediterráneum

 

1

 

Délnyugat-Ázsia

 

1

 

Phalacrocorax neglectus

Délnyugat-Afrika partvidéke

1b 1c

 

 

Phalacrocorax carbo carbo

Északnyugat-Európa

 

 

1

Phalacrocorax carbo sinensis

Észak- és Közép-Európa

 

 

1

Fekete-tenger és Mediterráneum

 

 

1

Nyugat- és Délnyugat-Ázsia

 

 

(1)

Phalacrocorax carbo lucidus

Nyugat-Afrika partvidéke

 

1

 

Közép- és Kelet-Afrika

 

 

1

Dél-Afrika partvidéke

2

 

 

Phalacrocorax nigrogularis

Perzsa-öböl és Arab-tenger

1b

2a 2c

 

Phalacrocorax capensis

Dél-Afrika partvidéke

 

2a 2c

 

ARDEIDAE

Egretta ardesiaca

Szaharától délre lévő Afrika

3c

 

 

Egretta vinaceigula

Délközép-Afrika

1b 1c

 

 

Egretta garzetta garzetta

Szaharától délre lévő Afrika

 

 

(1)

Európa, Fekete-tenger és Mediterráneum/Nyugat- és Közép-Afrika

 

 

1

Nyugat-Ázsia/Délnyugat-Ázsia, Északkelet- és Kelet-Atrika

 

(1)

 

Egretta gularis gularis

Nyugat-Afrika

 

(1)

 

Egretta gularis schistacea

Északkelet-Afrika és Vörös-tenger

 

(1)

 

Délnyugat-Ázsia és Dél-Ázsia

2

 

 

Egretta dimorpha

Kelet-Afrika partvidéke

2

 

 

Ardea cinerea cinerea

Szaharától délre lévő Afrika

 

 

1

Európa és Észak-Afrika (fész.)

 

 

1

Nyugat- és Délnyugat-Ázsia (fész.)

 

 

(1)

Ardea melanocephala

Szaharától délre lévő Afrika

 

 

(1)

Ardea purpurea purpurea

Trópusi Afrika

 

1

 

Nyugat-Európa és Nyugat-Mediterráneum/Nyugat-Afrika

2

 

 

Kelet-Európa és Délnyugat-Ázsia/Szaharától délre lévő Afrika

 

(2c)

 

Casmerodius albus albus

Nyugat-, Közép- és Délkelet-Európa/Fekete-tenger és Mediterráneum

2

 

 

Nyugat-Ázsia/Délnyugat-Ázsia

 

(1)

 

Casmerodius albus melanorhynchos

Szaharától délre lévő Afrika és Madagaszkár

 

 

(1)

Mesophoyx intermedia brachyrhyncha

Szaharától délre lévő Afrika

 

1

 

Bubulcus ibis ibis

Dél-Afrika

 

 

1

Trópusi Afrika

 

 

1

Délnyugat-Európa és Északnyugat-Afrika

 

 

1

Kelet-Mediterráneum és Délnyugat-Ázsia

2

 

 

Ardeola ralloides ralloides

Mediterráneum, Fekete-tenger és Észak-Afrika/Szaharától délre lévő Afrika

3c

 

 

Nyugat- és Délnyugat-Ázsia/Szaharától délre lévő Afrika

 

(1)

 

Ardeola ralloides paludivaga

Szaharától délre lévő Afrika és Madagaszkár

 

 

(1)

Ardeola idea

Madagaszkár és Aldabra/Közép- és Kelet-Afrika

1b 1c

 

 

Ardeola rufiventris

Trópusi Kelet- és Dél-Afrika

 

(1)

 

Nycticorax nycticorax nycticorax

Szaharától délre lévő Afrika és Madagaszkár

 

(1)

 

Európa és Északnyugat-Afrika/Mediterráneum és Afrika

 

2c

 

Nyugat-Ázsia/Délnyugat-Ázsia és Északkelet-Afrika

 

(1)

 

Ixobrychus minutus minutus

Európa és Észak-Afrika/Szaharától délre lévő Afrika

 

2c

 

Nyugat- és Délnyugat-Ázsia/Szaharától délre lévő Afrika

 

(1)

 

Ixobrychus minutus payesii

Szaharától délre lévő Afrika

 

(1)

 

Ixobrychus sturmii

Szaharától délre lévő Afrika

 

(1)

 

Botaurus stellaris stellaris

Európa (fész.)

3c

 

 

Délnyugat-Ázsia (tel.)

2

 

 

Botaurus stellaris capensis

Dél-Afrika

1c

 

 

CICONIIDAE

Mycteria ibis

Szaharától délre lévő Afrika (Madagaszkár kivételével)

 

1

 

Anastomus lamelligerus lamelligerus

Szaharától délre lévő Afrika

 

 

1

Ciconia nigra

Dél-Afrika

1c

 

 

Délnyugat-Európa/Nyugat-Afrika

1c

 

 

Közép- és Kelet-Európa/Szaharától délre lévő Afrika

2

 

 

Ciconia abdimii

Szaharától délre lévő Afrika és Délnyugat-Arábia

 

(2c)

 

Ciconia episcopus microscelis

Szaharától délre lévő Afrika

 

(1)

 

Ciconia ciconia ciconia

Dél-Afrika

1c

 

 

Ibéria és Északnyugat-Afrika/Szaharától délre lévő Afrika

3b

 

 

Közép- és Kelet-Európa/Szaharától délre lévő Afrika

 

 

1

Nyugat-Ázsia/Délnyugat-Ázsia

2

 

 

Leptoptilos crumeniferus

Szaharától délre lévő Afrika

 

 

1

BALAENICIPITIDAE

Balaeniceps rex

Középső Trópusi Afrika

1c

 

 

THRESKIORNITHIDAE

Plegadis falcinellus falcinellus

Szaharától délre lévő Afrika (fész.)

 

 

1

Fekete-tenger és Mediterráneum/Nyugat-Afrika

3c

 

 

Délnyugat-Ázsia/Kelet-Afrika

 

(1)

 

Geronticus eremita

Marokkó

1a 1b 1c

 

 

Délnyugat-Ázsia

1a 1b 1c

 

 

Threskiornis aethiopicus aethiopicus

Szaharától délre lévő Afrika

 

 

1

Irak és Irán

1c

 

 

Platalea leucorodia leucorodia

Nyugat-Európa/Nyugat-Mediterráneum és Nyugat-Afrika

1c

 

 

Közép- és Délkelet-Európa/Mediterráneum és Trópusi Afrika

2

 

 

Platalea leucorodia archeri

Vörös-tenger és Szomália

1c

 

 

Platalea leucorodia balsaci

Nyugat-Afrika partvidéke (Mauritánia)

1c

 

 

Platalea leucorodia major

Nyugat-Ázsia/Délnyugat- és Dél-Ázsia

2

 

 

Platalea alba

Szaharától délre lévő Afrika

2*

 

 

PHOENICOPTERIDAE

Phoenicopterus ruber roseus

Nyugat-Afrika

3a

 

 

Kelet-Afrika

3a

 

 

Dél-Afrika (Madagaszkárig)

3a

 

 

Nyugat-Mediterráneum

 

2a

 

Kelet-Mediterráneum, Délnyugat- és Dél-Ázsia

 

2a

 

Phoenicopterus minor

Nyugat-Afrika

2

 

 

Kelet-Afrika

 

2a 2c

 

Dél-Afrika (Madagaszkárig)

3a

 

 

ANATIDAE

Dendrocygna bicolor

Nyugat-Afrika (Szenegáltól Csádig)

 

 

(1)

Kelet- és Dél-Afrika

 

 

(1)

Dendrocygna viduata

Nyugat-Afrika (Szenegáltól Csádig)

 

 

1

Kelet- és Dél-Afrika

 

 

1

Thalassornis leuconotus leuconotus

Nyugat-Afrika

1c

 

 

Kelet- és Dél-Afrika

2*

 

 

Oxyura leucocephala

Nyugat-Mediterráneum (Spanyolország és Marokkó)

1a 1b 1c

 

 

Algéria és Tunézia

1a 1b 1c

 

 

Kelet-Mediterráneum, Törökország és Délnyugat-Ázsia

1a 1b 1c

 

 

Oxyura maccoa

Kelet-Afrika

1c

 

 

Dél-Afrika

1c

 

 

Cygnus olor

Északnyugat- és Közép-Európa

 

 

1

Fekete-tenger

 

1

 

Nyugat- és Közép-Ázsia/Kaszpi-térség

 

2a 2d

 

Cygnus cygnus

Izland/Egyesült Királyság és Írország

2

 

 

Északnyugat-Európa

 

1

 

Észak-Európa és Nyugat-Szibéria/Fekete-tenger és Kelet-Mediterráneum

2

 

 

Nyugat- és Közép-Szibéria/Kaszpi-térség

2

 

 

Cygnus columbianus bewickii

Nyugat-Szibéria és Északkelet-Európa/Északnyugat-Európa

3c

 

 

Észak-Szibéria/Kaszpi-térség

1c(64X)

 

 

Anser brachyrhynchus

Kelet-Grönland és Izland/Egyesült Királyság

 

2a

 

Svalbard/Északnyugat-Európa

 

1

 

Anser fabalis fabalis

Északkelet-Európa/Északnyugat-Európa

 

1

 

Anser fabalis rossicus

Nyugat- és Közép-Szibéria/Északkelet- és Délnyugat-Európa

 

 

(1)

Anser fabalis johanseni

Nyugat és Közép-Szibéria/Türkmenisztántól Nyugat-Kínáig

 

 

(1)

Anser albifrons albifrons

Északnyugat-Szibéria és Északkelet-Európa/Északnyugat-Európa

 

 

1

Nyugat-Szibéria/Közép-Európa

3c*

 

 

Nyugat-Szibéria/Fekete-tenger és Törökország

 

 

1

Észak-Szibéria/Kaszpi-térség és Irak

2

 

 

Anser albifrons flavirostris

Grönland/Írország és Egyesült Királyság

3a*

 

 

Anser erythropus

Észak-Európa és Nyugat-Szibéria/Fekete-tenger és Kaszpi-térség

1a 1b 2

 

 

Anser anser anser

Izland/Egyesült Királyság és Írország

 

1

 

Északnyugat-Európa/Délnyugat-Európa

 

 

1

Közép-Európa/Észak-Afrika

 

1

 

Anser anser rubrirostris

Fekete-tenger és Törökország

 

1

 

Nyugat-Szibéria/Kaszpi-térség és Irak

 

 

1

Branta leucopsis

Kelet-Grönland/Skócia és Írország

 

1

 

Svalbard/Délnyugat-Skócia

2

 

 

Oroszország/Németország és Északkelet-Hollandia

 

 

1

Branta bernicla bernicla

Nyugat-Szibéria/Nyugat-Európa

 

2b 2c

 

Branta bernicla hrota

Svalbard/Dánia és Egyesült Királyság

1c

 

 

Kanada és Grönland/Írország

2

 

 

Branta ruficollis

Észak-Szibéria/Fekete-tenger és Kaszpi-térség

1a 1b 3a

 

 

Alopochen aegyptiacus

Nyugat-Afrika

2

 

 

Kelet- és Dél-Afrika

 

 

1

Tadorna ferruginea

Északnyugat-Afrika

1c

 

 

Kelet-Mediterráneum és Fekete-tenger/Északkelet-Afrika

2

 

 

Nyugat-Ázsia és Kaszpi-térség/Irán és Irak

 

1

 

Tadorna cana

Dél-Afrika

 

1

 

Tadorna tadorna

Északnyugat-Európa

 

2a

 

Fekete-tenger és Mediterráneum

3c

 

 

Nyugat-Ázsia/Kaszpi-térség és Közel-Kelet

 

1

 

Plectropterus gambensis gambensis

Nyugat-Afrika

 

 

1

Kelet-Afrika (Szudántól Zambiáig)

 

 

1

Plectropterus gambensis niger

Dél-Afrika

 

1

 

Sarkidiornis melanotos melanotos

Nyugat-Afrika

 

1

 

Dél- és Kelet-Afrika

 

 

1

Nettapus auritus

Nyugat-Afrika

1c

 

 

Dél- és Kelet-Afrika

 

 

(1)

Anas capensis

Kelet-Afrika (Rift Valley)

1c

 

 

Csád-tó környéke

1c

 

 

Dél-Afrika (északra Angoláig és Zambiáig)

 

 

1

Anas strepera strepera

Északnyugat-Európa

 

1

 

Északkelet-Európa/Fekete-tenger és Mediterráneum

 

2c

 

Nyugat-Szibéria/Délnyugat-Ázsia és Északkelet-Afrika

 

 

(1)

Anas penelope

Nyugat-Szibéria és Északkelet-Európa/Északnyugat-Európa

 

 

1

Nyugat-Szibéria és Északkelet-Európa/Fekete-tenger és Mediterráneum

 

2c

 

Nyugat-Szibéria/Délnyugat-Ázsia és Északkelet-Afrika

 

2c

 

Anas platyrhynchos platyrhynchos

Északnyugat-Európa

 

 

1

Észak-Európa/Nyugat-Mediterráneum

 

 

1

Kelet-Európa/Fekete-tenger és Kelet-Mediterráneum

 

2c

 

Nyugat-Szibéria/Délnyugat-Ázsia

 

 

(1)

Anas undulata undulata

Dél-Afrika

 

 

1

Anas clypeata

Északnyugat- és Közép-Európa (tel.)

 

1

 

Nyugat-Szibéria, Északkelet- és Kelet-Európa/Dél-Európa és Nyugat-Afrika

 

2c

 

Nyugat-Szibéria/Délnyugat-Ázsia, Északkelet- és Kelet-Afrika

 

2c

 

Anas erythrorhyncha

Dél-Afrika

 

 

1

Kelet-Afrika

 

 

1

Madagaszkár

2

 

 

Anas acuta

Északnyugat-Európa

 

1

 

Nyugat-Szibéria, Északkelet- és Kelet-Európa/Dél-Európa és Nyugat-Afrika

 

2c

 

Nyugat-Szibéria/Délnyugat-Ázsia és Kelet-Afrika

 

 

(1)

Anas querquedula

Nyugat-Szibéria és Európa/Nyugat-Afrika

 

2c

 

Nyugat-Szibéria/Délnyugat-Ázsia, Északkelet- és Kelet-Afrika

 

 

(1)

Anas crecca crecca

Északnyugat-Európa

 

 

1

Nyugat-Szibéria és Északkelet-Európa/Fekete-tenger és Mediterráneum

 

 

1

Nyugat-Szibéria/Délnyugat-Ázsia és Északkelet-Afrika

 

2c

 

Anas hottentota

Csád-tó környéke

1c

 

 

Kelet-Afrika (délre Észak-Zambiáig)

 

1

 

Dél-Afrika (északra Dél-Zambiáig)

 

1

 

Marmaronetta angustirostris

Nyugat-Mediterráneum/Nyugat-Mediterráneum és Nyugat-Afrika

1a 1b 1c

 

 

Kelet-Mediterráneum

1a 1b 1c

 

 

Délnyugat-Ázsia

1a 1b 2

 

 

Netta rufina

Délnyugat- és Közép-Európa/Nyugat-Mediterráneum

 

1

 

Fekete-tenger és Kelet-Mediterráneum

3c

 

 

Nyugat- és Közép-Ázsia/Délnyugat-Ázsia

 

 

1

Netta erythrophthalma brunnea

Dél- és Kelet-Afrika

 

 

1

Aythya ferina

Északkelet-Európa/Északnyugat-Európa

 

 

1

Közép- és Északkelet-Európa/Fekete-tenger és Mediterráneum

 

 

1

Nyugat-Szibéria/Délnyugat-Ázsia

 

2c

 

Aythya nyroca

Nyugat-Mediterráneum/Észak- és Nyugat-Afrika

1a 1c

 

 

Kelet-Európa/Kelet-Mediterráneum és Száhel-Afrika

1a 3c

 

 

Nyugat-Ázsia/Délnyugat-Ázsia és Északkelet-Afrika

1a 1c

 

 

Aythya fuligula

Északnyugat-Európa (tel.)

 

 

1

Közép-Európa, Fekete-tenger és Mediterráneum (tel.)

 

 

1

Nyugat-Szibéria/Délnyugat-Ázsia és Északkelet-Afrika

 

 

(1)

Aythya marila marila

Észak-Európa/Nyugat-Európa

 

 

1

Nyugat-Szibéria/Fekete-tenger és Kaszpi-térség

 

 

1

Somateria mollissima mollissima

Baltikum, Dánia és Északkelet-Hollandia

 

 

1

Norvégia és Oroszország

 

 

1

Somateria mollissima borealis

Svalbard és Ferenc József-föld (fész.)

 

1

 

Somateria spectabilis

Kelet-Grönland, Északkelet-Európa és Nyugat-Szibéria

 

 

1

Polysticta stelleri

Nyugat-Szibéria/Északkelet-Európa

1a

1

 

Clangula hyemalis

Izland és Grönland

 

 

1

Nyugat-Szibéria/Észak-Európa

 

 

1

Melanitta nigra nigra

Nyugat-Szibéria és Észak-Európa/Nyugat-Európa és Északnyugat-Afrika

 

2a

 

Melanitta fusca fusca

Nyugat-Szibéria és Észak-Európa/Északnyugat-Európa

 

2a

 

Fekete-tenger és Kaszpi-térség

1c

 

 

Bucephala clangula clangula

Északnyugat- és Közép-Európa (tel.)

 

 

1

Északkelet-Európa/Adria

 

1

 

Nyugat-Szibéria és Északkelet-Európa/Fekete-tenger

2

 

 

Nyugat-Szibéria/Kaszpi-térség

2

 

 

Mergellus albellus

Északnyugat- és Közép-Európa (tel.)

3a

 

 

Északkelet-Európa/Fekete-tenger és Kelet-Mediterráneum

 

1

 

Nyugat-Szibéria/Délnyugat-Ázsia

3a

 

 

Mergus serrator serrator

Északnyugat- és Közép-Európa (tel.)

 

 

1

Északkelet-Európa/Fekete-tenger és Mediterráneum

 

1

 

Nyugat-Szibéria/Délnyugat- és Közép-Ázsia

1c

 

 

Mergus merganser merganser

Északnyugat- és Közép-Európa (tel.)

 

 

1

Északkelet-Európa/Fekete-tenger

1c

 

 

Nyugat-Szibéria/Kaszpi-térség

2

 

 

GRUIDAE

Balearica pavonina pavonina

Nyugat-Afrika (Szenegáltól Csádig)

2

 

 

Balearica pavonina ceciliae

Kelet-Afrika (Szudántól Ugandáig)

3c

 

 

Balearica regulorum regulorum

Dél-Afrika (északra Angoláig és Dél-Zimbabwéig)

1c

 

 

Balearica regulorum gibbericeps

Kelet-Afrika (Kenyától Mozambikig)

3c

 

 

Grus leucogeranus

Irán (tel.)

1a 1b 1c

 

 

Grus virgo

Fekete-tenger (Ukrajna)/Északkelet-Afrika

1c

 

 

Törökország (fész.)

1c

 

 

Kalmykia/Északkelet-Afrika

 

1

 

Grus paradisea

Dél-Afrika legdélibb része

1b 2

 

 

Grus carunculatus

Közép- és Dél-Afrika

1b 1c

 

 

Grus grus

Északnyugat-Európa/Ibéria és Marokkó

 

1

 

Északkelet- és Közép-Európa/Észak-Afrika

 

1

 

Kelet-Európa/Törökország, Közel-Kelet és Északkelet-Afrika

3c

 

 

Törökország és Grúzia (fész.)

1c

 

 

Nyugat-Szibéria/Dél-Ázsia

 

(1)

 

RALLIDAE

Sarothrura elegans elegans

Északkelet-, Kelet- és Dél-Afrika

 

 

(1)

Sarothrura elegans reichenovi

Délnyugat-Afrikától Közép-Afrikáig

 

 

(1)

Sarothrura boehmi

Közép-Afrika

1c

 

 

Sarothrura ayresi

Ethiópia és Dél-Afrika

1a 1b 1c

 

 

Rallus aquaticus aquaticus

Európa és Észak-Afrika

 

 

1

Rallus aquaticus korejewi

Nyugat-Szibéria/Délnyugat-Ázsia

 

 

(1)

Rallus caerulescens

Dél- és Kelet-Afrika

 

 

(1)

Crecopsis egregia

Szaharától délre lévő Afrika

 

 

(1)

Crex crex

Európa és Nyugat-Ázsia/Szaharától délre lévő Afrika

1b

2c

 

Amaurornis flavirostris

Szaharától délre lévő Afrika

 

 

1

Porzana parva parva

Nyugat-Eurázsia/Afrika

 

2c

 

Porzana pusilla intermedia

Európa (fész.)

2

 

 

Porzana porzana

Európa/Afrika

 

2c

 

Aenigmatolimnas marginalis

Szaharától délre lévő Afrika

(2)

 

 

Porphyrio alleni

Szaharától délre lévő Afrika

 

 

(1)

Gallinula chloropus chloropus

Európa és Észak-Afrika

 

 

1

Nyugat- és Délnyugat-Ázsia