8.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 345/1

(1)

A pénzátutalásokon keresztül megvalósuló jelentős feketepénz-áramlás árthat a pénzügyi szektor stabilitásának és jó hírének, továbbá fenyegetést jelent a belső piacra nézve. A terrorizmus társadalmunk alapjait támadja meg. A bűnelkövetőknek és társaiknak a bűnözésből származó jövedelmek eredetének leplezésére, illetve a terrorista célra történő pénzátutalásra irányuló erőfeszítései súlyosan veszélyeztethetik a pénzátutalási rendszerek hatékonyságát, sérthetetlenségét és stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer egésze iránti bizalmat.

(2)

A pénzmosásban részt vevők, valamint a terrorizmus finanszírozói bűnözői tevékenységeik megkönnyítése érdekében megpróbálhatják kihasználni a tőke szabad mozgását, amely az egységes pénzügyi térség velejárója, amennyiben bizonyos koordinációs intézkedések nem kerülnek elfogadásra közösségi szinten. A közösségi fellépésnek nagyságrendjénél fogva biztosítania kell a G7-ek 1989-es párizsi csúcstalálkozóján létrehozott Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force, a továbbiakban: FATF) által megfogalmazott, az elektronikus átutalásokról szóló VII. különleges ajánlás (Special Recommendation VII, a továbbiakban: SR VII) egységes átültetését az Európai Unió egészében, és különösen azt, hogy ne legyen megkülönböztetés az egyes tagállamokon belüli belföldi fizetések és a tagállamok közötti, határokon átnyúló fizetések között. A határokon átnyúló pénzátutalások terén a tagállamok önálló, nem összehangolt fellépése jelentősen befolyásolhatná a fizetési rendszerek zökkenőmentes működését EU-szinten, és ezáltal árthatna a belső piacnak a pénzügyi szolgáltatások területén.

(3)

Az USA-ban 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokat követően az Európai Tanács 2001. szeptember 21-i rendkívüli ülésén megerősítette, hogy a terrorizmus elleni harc az Európai Unió egyik kulcsfontosságú célkitűzése. Az Európai Tanács cselekvési tervet fogadott el, amely a rendőrségi és igazságügyi együttműködés fokozásával, a terrorizmus elleni nemzetközi jogi eszközök kidolgozásával, a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével, a légi biztonság megerősítésével és a vonatkozó politikák közötti nagyobb következetességgel foglalkozik. Az Európai Tanács a 2004. március 11-i madridi terrortámadásokat követően felülvizsgálta a cselekvési tervet, amely immár konkrétan foglalkozik azzal az igénnyel, hogy biztosítsák a Közösség által a terrorizmus elleni küzdelem és az igazságügyi együttműködés fejlesztése érdekében létrehozott jogszabályi keret összhangba hozatalát az FATF által elfogadott, a terrorizmus finanszírozása ellen irányuló kilenc különleges ajánlással.

(4)

A terrorizmus finanszírozásának megelőzése érdekében intézkedések történtek egyes személyek, csoportok és jogalanyok pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztása érdekében, ilyen intézkedés volt a 2580/2001/EK tanácsi rendelet (3) és a 881/2002/EK tanácsi rendelet (4). Ugyanebből a célból intézkedések kerültek elfogadásra a pénzügyi rendszernek a pénzeszközök és gazdasági erőforrások terrorista célokra terelésétől történő megvédése érdekében. A 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) egy sor olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja a pénzügyi rendszerrel pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozása céljából történő visszaéléssel szembeni küzdelem. Azonban ezen intézkedések nem akadályozzák meg teljes mértékben, hogy a terroristák és egyéb bűnözők pénzeszközeik mozgatása érdekében hozzáférhessenek a fizetési rendszerekhez.

(5)

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén a nemzetközi szinten történő következetes megközelítés elősegítése érdekében a további közösségi fellépésnek figyelembe kell vennie az ezen a szinten történt előrelépéseket, nevezetesen a terrorizmus finanszírozása elleni, az FATF által elfogadott kilenc különleges ajánlást, különösen az SR VII-et és az annak végrehajtására vonatkozó, átdolgozott értelmező magyarázatot.

(6)

A pénzátutalások teljes nyomon követhetősége fontos és értékes eszköz lehet a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, vizsgálata, illetve felderítése során. Ezért a megbízói adatok fizetési láncolatban való továbbításának biztosítása érdekében olyan rendszert indokolt kidolgozni, amely kötelezi a fizetési szolgáltatókat, hogy a pénzátutalásokat pontos és érdemi megbízói adatok kísérjék.

(7)

E rendelet rendelkezéseit a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) sérelme nélkül kell alkalmazni. Így például az e rendelet alkalmazásában gyűjtött és tárolt adatok kereskedelmi célokra nem használhatók.

(8)

Nem tartoznak e rendelet hatálya alá azok a személyek, akik csak papíralapú dokumentumok elektronikus adatokká való átalakítását végzik egy fizetési szolgáltatóval kötött szerződés alapján; ugyanez vonatkozik azokra a természetes és jogi személyekre is, akik vagy amelyek csak pénzeszközök továbbításával kapcsolatos üzenetküldési vagy egyéb támogató rendszereket vagy elszámolási és teljesítési rendszereket működtetnek a fizetési szolgáltatók számára.

(9)

Az olyan pénzátutalásokat, amelyek esetében alacsony a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázata, helyénvaló kivonni e rendelet hatálya alól. E kivételek közé tartoznak a hitel- vagy betéti kártyák, a bankjegykiadó automatából (ATM) történő készpénzfelvételek, a beszedési megbízások, az elektronikusan feldolgozott csekkek, továbbá az adók, a pénzbírságok vagy más illetékek befizetései, valamint azok a pénzátutalások, amelyek esetében mind a megbízó, mind a kedvezményezett a saját nevében eljáró fizetési szolgáltató. Ezen túlmenően a nemzeti fizetési rendszerek jellemzőinek tükrözése érdekében a tagállamok mentesíthetik az elektronikus zsírórendszerben megvalósuló fizetéseket is, feltéve ha a pénzátutalások minden esetben visszavezethetők a megbízóig. Amennyiben a tagállamok élnek a 2005/60/EK irányelvben engedélyezett mentesítési lehetőséggel az elektronikus pénzre vonatkozóan, ezt a mentesítést e rendelet keretében is alkalmazni kell, feltéve hogy az átutalt összeg nem haladja meg az 1 000 eurót.

(10)

A 2000/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) meghatározott értelemben vett elektronikus pénzre vonatkozó mentesség bármilyen elektronikus pénzre kiterjed, függetlenül attól, hogy a kibocsátója mentességet élvez-e az említett irányelv 8. cikkének értelmében vagy sem.

(11)

A fizetési rendszerek hatékonyságának csökkentését elkerülendő, az adat-ellenőrzési követelményeket külön kell választani a számláról történő és a nem számláról történő pénzátutalások esetében. A kisebb pénzátutalási ügyletekből származó lehetséges terroristaveszély ellen alkalmazott túl szigorú azonosítási követelmények az ügyleteket illegális csatornák felé terelhetik, ezért ennek a kockázatnak az ellensúlyozása érdekében a megbízói adatok pontosságának ellenőrzésére vonatkozó követelményt nem számláról történő pénzátutalások esetén – a 2005/60/EK irányelv szerinti kötelezettségek sérelme nélkül – csak az 1 000 eurót meghaladó egyedi pénzátutalásokra kell alkalmazni. A számláról történő pénzátutalások esetén a fizetési szolgáltatók nem kötelesek minden egyes pénzátutalás alkalmával megbizonyosodni a megbízó adatainak helyességéről, amennyiben a 2005/60/EK irányelvben előírt kötelezettségeknek eleget tettek.

(12)

A 2560/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8), valamint „A fizetések új belső piaci jogi kerete” című bizottsági közlemény alapján elegendő arról gondoskodni, hogy a Közösségen belüli pénzátutalásokat egyszerűsített megbízói adatok kísérjék.

(13)

Annak érdekében, hogy harmadik országokban működő, a pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságok felkutathassák az ilyen célokra használt pénzeszközök forrását, a Közösségből a Közösségen kívülre irányuló pénzátutalásoknak tartalmazniuk kell a megbízói adatok teljes körét. E hatóságok csak a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából kaphatnak hozzáférést a megbízói adatok teljes köréhez.

(14)

Annak érdekében, hogy az egyetlen megbízótól származó több kedvezményezettnek szánt pénzátutalásokat olcsón, az egyedi átutalásokat tartalmazó kötegelt fájlban lehessen a Közösségből a Közösségen kívülre küldeni, gondoskodni kell arról, hogy az ilyen egyedi átutalások esetén elegendő legyen a megbízó számlaszámát vagy egy egyedi azonosítót feltüntetni, feltéve hogy a kötegelt fájl tartalmazza a megbízói adatok teljes körét.

(15)

A kedvezményezett fizetési szolgáltatójának a megbízói adatok hiányának felderítését célzó, hatékony eljárásokkal kell rendelkeznie, hogy ellenőrizni tudja a pénzátutalásokat kísérő, előírt megbízói adatok meglétét, és segítsen azonosítani a gyanús ügyleteket.

(16)

Mivel a névtelen pénzátutalások esetén potenciálisan fennáll a terroristák finanszírozásának a veszélye, a kedvezményezett fizetési szolgáltatója számára lehetővé kell tenni, hogy a megbízói adatok hiányának vagy hiányosságának észlelése esetén elkerülhesse vagy orvosolhassa az ilyen helyzeteket. E tekintetben rugalmasságra van szükség, ami a megbízói adatok mértékének kockázatérzékenységi alapon való kezelését illeti. Ezenkívül a megbízói adatok pontossága és hiánytalansága a megbízó fizetési szolgáltatójának felelőssége kell, hogy maradjon. Amennyiben a megbízó fizetési szolgáltatója a Közösség területén kívül található, a 2005/60/EK irányelvvel összhangban fokozott ügyfél átvilágítást kell alkalmazni az adott fizetési szolgáltatóval fennálló, határokon átnyúló levelezőbanki kapcsolatok tekintetében.

(17)

Amennyiben az illetékes nemzeti hatóságok iránymutatást adnak azon kötelezettségek tekintetében, amelyek értelmében vagy vissza kell utasítani az előírt megbízói adatok átadását rendszeresen elmulasztó fizetési szolgáltatótól érkező további pénzátutalások teljesítését, vagy mérlegelni kell az adott fizetési szolgáltatóval fennálló üzleti kapcsolatok esetleges korlátozását, illetve megszüntetését, az iránymutatásnak többek között a legjobb gyakorlatok közelítésén kell alapulnia, és – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni eredményes küzdelem célkitűzésének sérelme nélkül – figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy az FATF-nek az SR VII-hez fűzött, átdolgozott értelmező magyarázata a harmadik országok számára engedélyezi, hogy a megbízói adatok elküldésének kötelezettsége tekintetében 1 000 EUR vagy 1 000 USD alsó határértéket állapítsanak meg.

(18)

A megbízó fizetési szolgáltatójának minden körülmények között különleges gondossággal kell eljárnia – felmérve a kockázatokat –, ha a megbízói adatok hiányát vagy hiányosságát észleli, és a gyanús ügyleteket jelentenie kell az illetékes hatóságoknak a 2005/60/EK irányelvben megállapított bejelentési kötelezettségekkel és a nemzeti végrehajtási intézkedésekkel összhangban.

(19)

A megbízói adatok nélkül vagy hiányos megbízói adatokkal érkező pénzátutalásokra vonatkozó rendelkezések minden olyan kötelezettség sérelme nélkül alkalmazandók, amelyek értelmében a fizetési szolgáltatóknak fel kell függeszteniük, és/vagy vissza kell utasítaniuk a polgári, a közigazgatási vagy a büntetőjogi rendelkezéseket sértő pénzátutalásokat.

(20)

Amíg meg nem szűnnek azok a technikai korlátok, amelyek következtében a közvetítő fizetési szolgáltatók nem tehetnek eleget a hozzájuk beérkezett valamennyi megbízói adat továbbítására irányuló kötelezettségüknek, a közvetítő fizetési szolgáltatóknak meg kell őrizniük ezeket az adatokat. A fizetési rendszerek korszerűsítésével e technikai korlátokat meg kell szüntetni.

(21)

Mivel a bűnügyi nyomozások során néha csak az eredeti pénzátutalás után hónapokkal, sőt évekkel később azonosíthatók a szükséges adatok vagy az érintett személyek, helyénvaló kötelezni a fizetési szolgáltatókat arra, hogy a megbízói adatokat megőrizzék a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, vizsgálata és felderítése céljából. Ezt az adatmegőrzési időszakot korlátozni kell.

(22)

A terrorizmus elleni küzdelem keretében történő gyors intézkedés érdekében a fizetési szolgáltatóknak haladéktalanul válaszolniuk kell az elhelyezkedésük szerinti tagállam pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságainak a megbízói adatokra irányuló kéréseire.

(23)

A megbízó fizetési szolgáltatójának tagállama szerinti munkanapok száma határozza meg azon napok számát, amelyen belül válaszolni kell a megbízói adatokra vonatkozó kérésekre.

(24)

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem fontosságára figyelemmel a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell megállapítaniuk nemzeti jogukban e rendelet megsértésének eseteire.

(25)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (9) összhangban kell elfogadni.

(26)

A Közösség területén kívül eső országok és területek egy része monetáris uniót alkot valamely tagállammal, valamely tagállam valutaövezetéhez tartozik, vagy monetáris egyezményt írt alá az Európai Közösséget képviselő egyik tagállammal, és vannak olyan fizetési szolgáltatóik, amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az adott tagállam fizetési és elszámolási rendszereiben. Annak elkerülése érdekében, hogy e rendeletnek az érintett tagállamok és ezen országok vagy területek között történő pénzátutalásokra való alkalmazása következtében ezen országok vagy területek gazdaságát számottevő negatív hatás érje, helyénvaló lehetőséget biztosítani arra, hogy ezeket a pénzátutalásokat az adott tagállamokon belüli pénzátutalásként kezeljék.

(27)

Annak érdekében, hogy a rendelkezések ne térítsenek el a jótékony célú adományozástól, helyénvaló engedélyezni a tagállamok számára a területükön található fizetési szolgáltatók mentesítését a 150 eurót nem meghaladó és az adott tagállam területén belül végrehajtott pénzátutalások megbízójára vonatkozó adatok felvétele, ellenőrzése, nyilvántartása és elküldése alól. Helyénvaló továbbá ezt a lehetőséget a nem nyereségorientált szervezetek által teljesítendő követelményekhez kötni, hogy a tagállamok biztosíthassák, hogy a terroristák nem élnek vissza e mentességgel tevékenységük finanszírozásának álcázása vagy megkönnyítése érdekében.

(28)

Mivel e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a fellépés nagyságrendje és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(29)

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén kialakítandó következetes megközelítés érdekében e rendelet legfontosabb rendelkezéseit ugyanattól a naptól kell alkalmazni, mint a nemzetközi szinten elfogadott megfelelő rendelkezéseket,

1.

„terrorizmus finanszírozása”: pénzeszközök rendelkezésre bocsátása vagy gyűjtése a 2005/60/EK irányelv 1. cikke (4) bekezdésének értelmében;

2.

„pénzmosás”: bármely olyan cselekmény, amely szándékos elkövetői magatartás tanúsítása esetén pénzmosásnak minősül a 2005/60/EK irányelv 1. cikke (2) vagy (3) bekezdésének értelmében;

3.

„megbízó”: az a számlatulajdonos természetes vagy jogi személy, aki vagy amely engedélyezi az adott számláról történő pénzátutalást, vagy számla hiányában az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a pénzátutalási megbízást adja;

4.

„kedvezményezett”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az átutalt pénzösszeg szándékolt végső címzettje;

5.

„fizetési szolgáltató”: az a természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek üzleti tevékenységi körébe tartozik a pénzátutalási szolgáltatások nyújtása;

6.

„közvetítő fizetési szolgáltató”: az a fizetési szolgáltató, aki vagy amely sem a megbízónak, sem a kedvezményezettnek nem fizetési szolgáltatója, de részt vesz a pénzátutalás teljesítésében;

7.

„pénzátutalás”: a megbízó nevében fizetési szolgáltatón keresztül, elektronikusan végrehajtott ügylet, amelynek célja, hogy a pénzösszeg egy fizetési szolgáltatónál hozzáférhetővé váljon a kedvezményezett számára, függetlenül attól, hogy a megbízó és a kedvezményezett személye azonos vagy sem;

8.

„kötegelt fájlban történő átutalás”: több egyedi pénzátutalás, amelyek továbbítás céljára egy kötegbe kerülnek;

9.

„egyedi azonosító”: a fizetési szolgáltató által – a pénzátutalás végrehajtásához használt fizetési és teljesítési rendszer vagy üzenetküldési rendszer protokolljaival összhangban – meghatározott betű-, szám- vagy szimbólumkombináció.

a)

a kedvezményezett áru- és szolgáltatásnyújtásért történő fizetést lehetővé tevő megállapodást kötött a fizetési szolgáltatóval;

és

b)

az ilyen pénzátutalást egyedi azonosító kíséri, amely lehetővé teszi az ügylet megbízóig történő visszavezetését.

a)

a kedvezményezett áru- és szolgáltatásnyújtásért történő fizetést lehetővé tevő megállapodást kötött a fizetési szolgáltatóval;

b)

a pénzátutalást egyedi azonosító kíséri, amely lehetővé teszi az ügylet megbízóig történő visszavezetését;

és

c)

a fizetési szolgáltató a 2005/60/EK irányelvben megállapított kötelezettségek hatálya alá tartozik.

a)

a kedvezményezett fizetési szolgáltatója a 2005/60/EK irányelvben megállapított kötelezettségek hatálya alá tartozik;

b)

a kedvezményezett fizetési szolgáltatója egy egyedi referenciaszám segítségével képes nyomon követni a pénzátutalást – a kedvezményezetten keresztül – attól a jogi vagy természetes személytől, aki vagy amely a kedvezményezettel az áru- és szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan megállapodást kötött;

és

c)

az átutalt összeg nem haladja meg az 1 000 eurót.

a)

amelyek esetén a megbízó a saját számlájáról vesz fel készpénzt;

b)

amelyek esetén a két fél között létezik egy terhelési felhatalmazás, lehetővé téve az egymás közötti fizetések számlákon keresztül történő intézését, feltéve hogy a természetes vagy jogi személyek visszakereshetőségét biztosító egyedi azonosító kíséri a pénzátutalásokat;

c)

amelyek elektronikusan feldolgozott csekkek használatával történnek;

d)

amelyek egy tagállamon belül a hatóságok számára adók, pénzbírságok vagy más illetékek megfizetése céljából történnek;

e)

amelyek esetén mind a megbízó, mind a kedvezményezett a saját nevében eljáró fizetési szolgáltató.

a)

a megbízó személyazonosságát ellenőrizték a számla megnyitásával kapcsolatban, és az ellenőrzés során szerzett információkat a 2005/60/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében és 30. cikkének a) pontjában megállapított kötelezettségekkel összhangban tárolják;

vagy

b)

a megbízó a 2005/60/EK irányelv 9. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozik.

a)

olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a megbízó fizetési szolgáltatója a Közösségben található, a 6. cikk értelmében szükséges adatok;

b)

olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a megbízó fizetési szolgáltatója a Közösségen kívül található, a 4. cikkben említettek szerint a megbízói adatok teljes köre, vagy adott esetben a 13. cikkben előírt adatok;

és

c)

olyan kötegelt fájlban történő átutalásoknál, amelyek esetében a megbízó fizetési szolgáltatója a Közösségen kívül található, a 4. cikkben említettek szerint a megbízói adatok teljes köre, de kizárólag a kötegelt fájlban történő átutaláshoz, nem pedig a benne foglalt egyedi átutalásokhoz csatoltan.

a)

az érintett ország vagy terület monetáris uniót alkot az érintett tagállammal, vagy valamely tagállam valutaövezetéhez tartozik, vagy monetáris megállapodást kötött az egyik tagállam által képviselt Európai Közösséggel;

b)

az érintett országban vagy területen található fizetési szolgáltatók közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az abban a tagállamban működő fizetési vagy teljesítési rendszerekben;

és

c)

az érintett ország vagy terület a joghatósága alá tartozó fizetési szolgáltatóktól ugyanazon szabályok alkalmazását követeli meg, mint az e rendeletben megállapítottak.

a)

a 3. cikk alkalmazásának következményeit, tekintettel a 2000/46/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott elektronikus pénzzel, valamint egyéb, az újonnan kifejlesztett fizetési eszközökkel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása céljából történő esetleges visszaélésre vonatkozó további tapasztalatokra. Amennyiben fennáll ilyen visszaélés kockázata, a Bizottság e rendelet módosítására irányuló javaslatot nyújt be;

b)

a 13. cikk alkalmazását azon technikai korlátok tekintetében, amelyek akadályozhatják a megbízó adatainak a kedvezményezett fizetési szolgáltatójához történő hiánytalan eljuttatását. Amennyiben a fizetési szolgáltatások területén bekövetkezett fejlődés fényében lehetőség van e technikai korlátok felszámolására, továbbá figyelembe véve a fizetési szolgáltatók ezzel kapcsolatos költségeit, a Bizottság javaslatot nyújt be e rendelet módosítására.

8.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 345/10

(1)

Az 51/2006/EK rendelettel (3) a Tanács a 2006. évre meghatározza a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeket és kapcsolódó feltételeket.

(2)

Az óriáscápa és a fehér cápa halászatára, fedélzeten tartására, átrakodására és kirakodására tilalmat kell bevezetni valamennyi közösségi, nem közösségi és nemzetközi vizeken az említett fajok megőrzésére és védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségek jegyében, így többek között a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény, valamint a veszélyeztetett, vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény jegyében.

(3)

Az északi-tengeri ipari halászatban kifogott vékonybajszú tőkehal jelenlegi fogási szintjét figyelembe véve a vékonybajszú tőkehal tekintetében a járulékos fogás jelentős része hozzárendelhető az északi tengeri vékonybajszú tőkehalnak az emberi fogyasztásra vonatkozó kvótájához anélkül, hogy a teljes fogási lehetőségeket növelni kellene.

(4)

A Közösség és Izland közötti konzultáció eredményeképpen 2006. február 20-án létrejött egy megállapodás a Közösség és a dán kormány, valamint a grönlandi helyi kormányzat közötti megállapodás alapján elosztott közösségi kvótából az izlandi hajók számára 2006. április 30-ig allokált halászati kvótákról, valamint a közösségi hajók számára az izlandi kizárólagos gazdasági övezetben az álsügér július és december közötti halászatának a vonatkozásában allokált halászati kvótákról. Ezt a megállapodást be kell építeni a közösségi jogrendbe.

(5)

Bizonyos halállományok helyreállításával összefüggésben, a halászati erőkifejtésekre vonatkozó korlátozások helyes alkalmazásának biztosítása érdekében a hajók halászati tevékenysége tekintetében pontosítani kell az egy adott területen belül tölthető napok meghatározását.

(6)

Bizonyos halállományok helyreállításával összefüggésben, a valamely hajó által egy adott területen belül tölthető napok maximális száma tekintetében felül kell vizsgálni a különös feltételek nélkül használható halászfelszerelések bizonyos típusainak a bemutatását.

(7)

Az Északi-tengeren az engedélyek automatikus felfüggesztésének rendszere szerint működő hajókat szelektívebb halászfelszerelések használatára kell ösztönözni. Ezt az egy adott területen belül tölthető napok számának elosztásakor figyelembe kell venni.

(8)

Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben az év során egynél több kategóriába tartozó halászfelszerelések használatára sor kerül, úgy az említett felszerelések egyike sem használható, ha a tengeren töltött összes napok száma már meghaladja az adott felszerelés használata tekintetében megállapított napok számát.

(9)

A La Manche csatorna nyugati részében, a nyelvhalállomány helyreállításának összefüggésében szükség van arra, hogy a halászhajók kihasználhassák a különleges feltételek esetére vonatkozó halászati napok maximális számától való eltérésből adódó előnyöket. Ezért ezeket a szabályokat pontosítani kell.

(10)

Az egy adott területen belül töltött napok meghatározásának módosításából következően pontosítani kell a jelzési követelményekre vonatkozó eltérést a La Manche csatorna nyugati részében, a nyelvhalállomány helyreállításának összefüggésében, a halászhajók halászati tevékenysége tekintetében.

(11)

Lengyelország – a 2003-as csatlakozási okmány XII. mellékletével összhangban – heringkvótára jogosult az I. és II övezetben. Ezt az engedélyekre és halászati engedélyekre vonatkozó mennyiségi korlátozásokban figyelembe kell venni.

(12)

A jogszabály megszövegezése több helyen javításra szorul.

(13)

A 2270/2004/EK rendelettel (4) a Tanács megállapítja a közösségi halászhajók számára az egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó 2005. és 2006. évi halászati lehetőségeket.

(14)

A Közösség és Norvégia között 2006. január 31-én lefolytatott konzultációk szerint, valamint tudományos szakvélemények alapján, a gránátoshal halászata a III. övezetben, ideértve a norvég vizeket is, az 1996 és 2003 közötti időszakban kifogott átlagos mennyiségre kell korlátozandó. Ezt a módosítást be kell építeni a 2270/2004/EK rendeletbe.

(15)

Ezért az 51/2006/EK és a 2270/2004/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(8)   A közösségi hajók számára a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakodása és kirakodása közösségi és nem közösségi vizeken is tilos:

2.

A 7. cikk (1) bekezdésének második francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

3.

A 7. cikk (1) bekezdésének negyedik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

4.

A 10. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az Izland joghatósága alá tartozó vizeken a közösségi hajókkal folytatott halászat az alábbi koordinátákat sorrendben összekötő egyenes vonalak által határolt területre korlátozódik:

Délnyugati terület:

Délkeleti terület:

5.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Engedélyezés

(1)   A Barbados, Guyana, Japán, Dél-Korea, Norvégia, Suriname, Trinidad és Tobago, valamint Venezuela lobogója alatt hajózó halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók számára az I. mellékletben meghatározott fogási kvóta keretein belül engedélyezett a halfogás a közösségi vizeken, a 14., 15. és 16., valamint a 19–25. cikkben előírt feltételekre is figyelemmel.

(2)   Harmadik országok halászhajói számára közösségi vizeken tilos a halászat, fedélzeten tartás, átrakodás és kirakodás a következő fajok tekintetében:

6.

Az IA., IB., IIA., IIB., IIC. és IV. melléklet az e rendelet I. mellékletében szereplő szövegnek megfelelően módosul.

8.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 345/24

(1)

A Közösség a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló bonni egyezmény (2) (a továbbiakban: „bonni egyezmény”) szerződő fele.

(2)

A bonni egyezmény IV. cikke előírja, hogy a kedvezőtlen védettségi helyzetű fajok érdekében (a II. függelékben felsorolt fajok) a lehető leghamarabb regionális megállapodásokat kell kötni.

(3)

Az afrikai-eurázsiai vonulási rendszer vízimadaraira (a II. függelékben felsorolt fajokra) haladéktalanul figyelmet kell fordítani védettségi helyzetük javítása, illetve az ésszerű vezetői döntések meghozatalához alapul szolgáló adatgyűjtés elvégzése érdekében.

(4)

A bonni egyezmény szerződő feleinek első konferenciája döntött a nyugati palearktikus régióban honos récefélék (Anatidae) védelmére vonatkozó megállapodás kidolgozásának szükségességéről. A megállapodástervezetet a későbbiekben átdolgozták és átnevezték oly módon, hogy az a vándorló vízimadárfajok egyéb fajaira is kiterjedjen.

(5)

Az erre a megállapodásra vonatkozó területen a Közösség elfogadta a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK (3) és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK (4) tanácsi irányelvet.

(6)

A Közösség nevében és a Tanács által 1995. június 7-én meghozott tárgyalási iránymutatásokkal összhangban a Bizottság részt vett az 1995. június 12. és 16. között Hágában megtartott tárgyaláson. A tárgyaláson konszenzussal elfogadták az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodást (a továbbiakban: megállapodás).

(7)

A megállapodást 1995. október 16-án nyitották meg aláírásra. A megállapodást 1997. szeptember 1-jén írták alá a Közösség nevében. A megállapodás 1999. november 1-jén hatályba lépett.

(8)

A megállapodás X. cikke alapján az egyezmény mellékleteinek módosítása valamennyi szerződő fél vonatkozásában a szerződő felek azon ülését követő 90. napon lép hatályba, amelyen azt elfogadták, kivéve azon szerződő felek vonatkozásában, akik a cikk (6) bekezdésének megfelelően fenntartással élnek.

(9)

A megállapodás mellékleteit a felek 1999 novemberében a dél-afrikai Cape Townban tartott első és 2002 szeptemberében a németországi Bonnban tartott második ülése során elfogadott határozatok módosították.

(10)

A megállapodást jóvá kell hagyni,