28.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/1

(1)

A tengeri szállítási ágazatban 1987 óta a 4056/86/EGK rendelet (3) rendelkezései határozták meg a versenyszabályok alkalmazását. Annak a rendeletnek eredetileg két funkciója volt. Először, eljárási rendelkezéseket tartalmazott a Közösség versenyszabályainak a tengeri szállítási ágazatban történő végrehajtására. Másodszor bizonyos anyagi jogi versenyrendelkezéseket határozott meg a tengerhajózási ágazatra, mégpedig a vonalhajózási konferenciáknak – bizonyos feltételek mellett lehetővé téve számukra az árrögzítést és a kapacitásszabályozást – csoportmentességet nyújtott, a tisztán műszaki megállapodásokat kivonta a Szerződés 81. cikke (1) bekezdésének hatálya alól és meghatározta a nemzetközi jogi kollízió esetén alkalmazandó eljárást. Nem vonatkozott az ugyanazon tagállamon belüli kikötők közötti tengeri szállítási szolgáltatásokra (kabotázs) és a nemzetközi tramphajózási szolgáltatásokra.

(2)

A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (4) úgy módosította a 4056/86/EGK rendeletet, hogy a tengeri szállítást a 2004. május 1-től minden ágazatra érvényes közös versenyjogi végrehajtási szabályok hatálya alá vonta, a kabotázs és a nemzetközi tramphajózási szolgáltatások kivételével. Mindazonáltal a tengerhajózási ágazatra vonatkozó egyedi anyagi jogi versenyrendelkezések továbbra is a 4056/86/EGK határozat hatálya alá tartoznak.

(3)

A vonalhajózási konferenciák részére a 4056/86/EGK rendeletben meghatározott csoportmentesség kivonja a Szerződés 81. cikke (1) bekezdésének hatálya alól a bizonyos feltételeknek megfelelő egy vagy több vonalhajózási konferencia összes vagy néhány tagjának megállapodásait, döntéseit, vagy összehangolt magatartását. A csoportmentesség lényegében feltételezi, hogy a konferenciák stabilitást hoznak, valamint az exportőröknek olyan megbízható szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek kevésbé korlátozó módon elérhetetlenek lennének. Mindazonáltal egy, a Bizottság által végzett, az iparágra vonatkozó alapos felülvizsgálat kimutatta, hogy a vonalhajózás nem egyedülálló, mivel költségszerkezete nem különbözik alapvetően más iparágakétól. Ezért semmi sem indokolja, hogy az iparágat védeni kellene a versenytől.

(4)

A Szerződés 81. cikkének (3) bekezdésében található mentesség első feltétele azt követeli meg, hogy a korlátozó megállapodás hozzájáruljon az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához. A konferenciáknak köszönhető hatékonyság tekintetében a vonalhajózási konferenciák – jóllehet továbbra is megszabnak díjakat és pótdíjakat, amelyek a szállítási ár részét képezik – már nem tudják érvényesíteni a konferencia-díjszabást. Azt sem támasztja alá semmi, hogy a konferencia-rendszer egy teljesen versenyközpontú piacnál stabilabb fuvardíjakat vagy megbízhatóbb hajózási szolgáltatásokat nyújtana. A konferenciatagok egyre inkább egyéni exportőrökkel kötött egyéni szolgáltatási megállapodások alapján nyújtják szolgáltatásaikat. Ráadásul a konferenciák nem használják ki a teljes lehetséges fuvarozási kapacitást, mivel ez az egyes fuvarozótársaságok egyéni döntése. A jelenlegi piaci körülmények között az árstabilitás és a szolgáltatások megbízhatósága az egyéni szolgáltatási megállapodásoknak köszönhető. A korlátozások (árrögzítés és kínálatszabályozás) és az ezeknek tulajdonított hatékonyság (megbízható szolgáltatások) közötti állítólagos kapcsolat ezért túlságosan törékenynek tűnik ahhoz, hogy megfeleljen a Szerződés 81. cikkének (3) bekezdésében meghatározott első feltételnek.

(5)

A Szerződés 81. cikkének (3) bekezdésében megfogalmazott második mentességi feltétel szerint a fogyasztókat ellentételezni kell a verseny korlátozásából eredő negatív hatásokért. A negatív hatások rendkívül súlyosak lehetnek az olyan lényegi korlátozások esetén, mint a horizontális árrögzítés, amikor az előre megszabott konferencia-díjszabás mellett a díjak és a pótdíjak együttesen is rögzítve vannak. Ellenben semmilyen egyértelműen pozitív hatást nem sikerült megállapítani. A szállítási szolgáltatások felhasználói a konferenciák eltörlését követelik, mert úgy vélik, hogy működésükből a legkevésbé hatékony tagok húznak hasznot. A konferenciák ma nem teljesítik a Szerződés 81. cikkének (3) bekezdésében található második feltételt.

(6)

A Szerződés 81. cikkének (3) bekezdésében megfogalmazott harmadik mentességi feltétel szerint ez a magatartás az érintett vállalkozásokra nem róhat olyan korlátozásokat, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek. A konzorciumok olyan, vonalhajózási társaságok közötti együttműködési megállapodások, amelyek nem foglalják magukba az árrögzítést, és ezért a konferenciáknál kevésbé korlátozóak. A szállítási szolgáltatások felhasználói úgy vélik, ezek megfelelő, megbízható és hatékony menetrendszerű tengerhajózási szolgáltatást biztosítanak. Ráadásul az egyéni szolgáltatási megállapodások használata jelentősen megnövekedett az utóbbi években. Az ilyen egyéni szolgáltatási szolgáltatások természetüknél fogva nem korlátozzák a versenyt, és az exportőröknek azt az előnyt nyújtják, hogy lehetőségük lesz speciális, személyre szabott szolgáltatások igénybevételére. A szolgáltatási szerződések továbbá hozzájárulhatnak az árstabilitáshoz is, mivel az előzetesen megállapított ár egy előre meghatározott időtartamon belül (általában egy év) nem ingadozik. Így tehát megállapítást nyert, hogy a 4056/86/EGK rendeletben engedélyezett versenykorlátozások (árrögzítés és kapacitásszabályozás) nem nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy megbízható hajózási szolgáltatásokat lehessen nyújtani a szállítási szolgáltatások felhasználóinak, hiszen ezek a szolgáltatások kevésbé korlátozó eszközökkel is elérhetők. A Szerződés 81. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltétel tehát nem teljesül.

(7)

Végül, a Szerződés 81. cikkének (3) bekezdésében található negyedik feltétel szerint a konferenciára továbbra is jelentős versenynyomásnak kell nehezednie. A jelenlegi piaci körülmények között a konferenciák szinte minden jelentős kereskedelmi útvonalon jelen vannak, és konzorciumokba tömörült fuvarozótársaságokkal, valamint független társaságokkal versenyeznek. Miközben a konferencia-rendszer gyöngülésének következtében az óceáni fuvardíjak esetében fennállhat árverseny, a pótdíjak és kiegészítő díjak tekintetében alig van ilyen. Ezeket a konferenciák állapítják meg, és gyakran ugyanazt az árszintet alkalmazzák a konferencián kívüli fuvarozótársaságokra is. A fuvarozótársaságok ráadásul egyazon kereskedelmi útvonalon részesek konferenciákban és konzorciumokban is, így üzletileg érzékeny információkat cserélnek, és halmozzák a konferencia és a konzorciumok csoportmentességének előnyeit (előbbinél árrögzítés és kapacitásszabályozás, utóbbinál közös szolgáltatások nyújtása céljából történő működési együttműködés). Minthogy az azonos kereskedelmi útvonalon tevékenykedő fuvarozótársaságok közötti kapcsolatok száma egyre növekszik, rendkívül összetett feladat annak megállapítása, hogy a konferenciák milyen mértékben vannak kitéve a valós belső és külső versenynek, és így kizárólag eseti alapon végezhető el.

(8)

A vonalhajózási konferenciák ezért nem teljesítik többé a Szerződés 81. cikkének (3) bekezdésében található négy kumulatív mentességi feltételt, így az ilyen konferenciákra vonatkozó csoportmentesség eltörlendő.

(9)

Fölösleges a tisztán műszaki megállapodások kivonása a Szerződés 81. cikke (1) bekezdésének hatálya alól, valamint a nemzetközi jogi kollízió esetén alkalmazandó eljárás is. Ezeket a rendelkezéseket ezért el kell hagyni.

(10)

A fentiek fényében a 4056/86/EGK rendeletet teljes egészében hatályon kívül kell helyezni.

(11)

A vonalhajózási konferenciákat számos joggyakorlat eltűri. Más ágazatokhoz hasonlóan a versenyjogot itt sem azonos módon alkalmazzák világszerte. A vonalhajózási iparág globális jellegéből kifolyólag a Bizottság minden megfelelő lépést meg fog tenni, hogy – az OECD titkárságának 2002-es ajánlásaival összhangban – előmozdítsa a vonalhajózási konferenciák másutt még létező árrögzítési mentességét, egyúttal pedig megtartsa a konzorciumokba és szövetségekbe tömörült hajózási társaságok közötti működési együttműködések mentességét.

(12)

A kabotázs és a nemzetközi tramphajózási szolgáltatások nem tartoznak a Szerződés 81. és 82. cikkének végrehajtásáról rendelkező, eredetileg a 4056/86/EGK rendeletben, később az 1/2003/EK rendeletben meghatározott szabályok hatálya alá. Pillanatnyilag ezek az egyedüli olyan ágazatok, amelyek nem tartoznak a közösségi versenyjogi végrehajtási szabályok alá. A hatékony végrehajtó jogkör hiánya ezekben az ágazatokban szabályozási szempontból anomália.

(13)

A tramphajózási szolgáltatások kivonása az 1/2003/EK rendelet hatálya alól azon a tényen alapult, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a díjait eseti alapon szabadon egyeztetik a kereslet és a kínálat viszonyai szerint. Mindazonáltal más ágazatokban is fellelhetők ilyen piaci feltételek, és a Szerződés 81. és 82. cikkének anyagi jogi rendelkezései már vonatkoznak azokra a szolgáltatásokra. Semmilyen meggyőző indok nem merült fel amellett, hogy ezek a szolgáltatások továbbra se tartozzanak a 81. és 82. cikk végrehajtási szabályainak hatálya alá. Ehhez hasonlóan jóllehet a kabotázs-szolgáltatásoknak gyakran semmilyen hatása sincs a Közösségen belüli kereskedelemre, ez nem jelenti azt, hogy már az elejétől fogva ki kell őket vonni az 1/2003/EK határozat hatálya alól.

(14)

Mivel az 1/2003/EK rendeletben található mechanizmusok alkalmasak arra, hogy minden ágazat versenyszabályaira alkalmazzák őket, ezért a rendelet hatályát módosítani kell oly módon, hogy beletartozzanak a kabotázs és a tramphajózási szolgáltatások is.

(15)

Az 1/2003/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

Mivel a tagállamoknak a konferenciarendszer eltörlésének fényében esetleg módosítaniuk kell nemzetközi kötelezettségvállalásaikat, a 4056/86/EGK rendeletnek a vonalhajózási konferenciák csoportmentességére vonatkozó rendelkezései egy átmeneti időszakban továbbra is vonatkoznak a konferenciákra, így elégítve ki a 4056/86/EGK rendelet követelményeit ennek a rendeletnek a hatályba lépésekor,

28.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/4

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

28.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/6

(1)

A Közösségnek az Uruguayi Forduló (2) többoldalú tárgyalásaiból eredő nemzetközi kötelezettségeire tekintettel szükséges megteremteni a feltételeket bizonyos mennyiségű kukorica Spanyolországba történő behozatalához.

(2)

A Spanyolországba történő kukorica- és cirokimport és a Portugáliába történő kukoricaimport vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. július 26-i 1839/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a pályázati eljárás lebonyolításához szükséges sajátos szabályokat.

(3)

Tekintettel a spanyol piac jelenlegi szükségleteire szükségesnek mutatkozik pályázatot hirdetni a kukorica behozatali vámkedvezményére vonatkozóan.

(4)

A jelen rendeletben foglalt rendelkezések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság álláspontjával,

28.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/7

28.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/10

(1)

A csatlakozási okmány 2. cikke értelmében az intézmények által a csatlakozás előtt elfogadott jogi aktusok rendelkezései Bulgáriára és Romániára nézve kötelezőek, továbbá az alapszerződésekben és az említett okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.

(2)

A csatlakozási okmány 37. cikke felhatalmazza a Bizottságot, hogy megfelelő intézkedéseket hozzon abban az esetben, ha Bulgária vagy Románia nem teljesíti a csatlakozási tárgyalások keretében vállalt kötelezettségeit, és ez a belső piac működését súlyosan sérti vagy ilyen sérelem közvetlen veszélyével fenyeget.

(3)

A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (1) 17. cikke a tagállamok számára integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (a továbbiakban: IIER) létrehozását írja elő.

(4)

Csatlakozásuk időpontjától kezdődően Bulgáriával és Romániával szemben elvárás, hogy legyen IIER-ük az ezen államoknak juttatott közösségi mezőgazdasági támogatás jelentős részének ellenőrzése érdekében. A Bizottság a Bulgária és Románia által az e rendelet elfogadásának időpontjáig szolgáltatott információk alapján, valamint saját ellenőrzései alapján azt a következtetést vonta le, hogy ezekben az államokban valós kockázatok merültek fel az IIER létezését és működését illetően.

(5)

Bulgáriában vagy Romániában az IIER súlyos hiányosságai olyan helyzetet idéznének elő, amelyben az e rendszer keretében ellenőrizendő mezőgazdasági támogatások kifizetése nem, vagy nem megfelelően lenne ellenőrizhető. Ezért komoly kockázatot jelentene, ha a mezőgazdasági támogatásra akár részben, akár egyáltalán nem jogosult termelők így a közösségi jogszabályokban előírtakhoz képest előnyösebb helyzetbe kerülnének. Az IIER keretében ellenőrzött, a közvetlen kifizetésekre és vidékfejlesztésre fordított kiadások összege mindkét állam esetében a mezőgazdasági összkiadások hozzávetőleg 80 %-át fogja kitenni, vagyis többszáz millió eurót, ami jól mutatja, hogy a közös agrárpolitika e két országban való bevezetése és a Közösség belső piacának megfelelő működése érdekében mennyire fontos a jól működő IIER megléte. Mivel az előnyösebb helyzet és a szóban forgó összegek valószínűsíthetően hatással vannak a mezőgazdasági termékek belső piacon folytatott kereskedelmére, e piac működésének súlyos megsértését jelentő közvetlen kockázatot idéznének elő.

(6)

Ezt a kockázatot nem lehet megfelelően kezelni kizárólag a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (2) 17. és 27. cikkének alkalmazásával, figyelembe véve az e rendelkezésekben előírt rendszerek és eljárások jellegét. Ezért szükséges a csatlakozási okmány 37. cikkében foglaltakhoz folyamodni, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy meghozza a kockázat felszámolását célzó megfelelő intézkedéseket.

(7)

A csatlakozás után mind Bulgáriának, mind Romániának független szerv jelentése alapján kell nyilatkozatot tennie a Bizottságnak arról, hogy IIER-rendszerük létezik-e és működik-e. Hiányosságok esetén a szóban forgó államoknak haladéktalanul pótolniuk kell azokat.

(8)

Amennyiben Bulgária és Románia nyilatkozata, illetve a független szerv jelentése vagy saját ellenőrzései során tett megállapításai alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a hiányosságok olyan súlyosak, hogy káros hatással vannak az IIER alá tartozó mezőgazdasági kiadások kezelésére és ellenőrzésére szolgáló átfogó rendszer megfelelő működésére, és ennélfogva megmarad a belső piac működésének súlyos megsértését jelentő közvetlen kockázat, egyéves időtartamra átmenetileg csökkentenie kell az 1290/2005/EK rendelet 14. és 26. cikke értelmében Bulgáriának és Romániának folyósítandó havi és időközi kifizetéseket. Az átmeneti csökkentésnek meg kell felelnie annak a százalékos aránynak, amelyet a Bizottság saját iránymutatásaival összhangban a megfelelelőségi vizsgálattal összefüggésben szokott alkalmazni abban az esetben, ha valamely tagállam ellenőrzési rendszere súlyos hiányosságokat mutat, és bizonyítékok vannak széles körben elterjedt szabálytalanságokra. Az átmeneti csökkentés ahhoz szükséges, hogy az érintett államot rábírják IIER-rendszere hiányosságainak pótlására a szabálytalan kifizetések és csalárd gyakorlatok megelőzése vagy felderítése, a jogosulatlanul elköltött összegek visszafizetése, és ezáltal a közösségi belső piac működésének súlyos megsértését jelentő közvetlen kockázat felszámolása érdekében.

(9)

A Bizottságnak tizenkét hónap elteltével felül kell vizsgálnia, hogy továbbra is alkalmazza-e a havi és az időközi kifizetések átmeneti csökkentését.

(10)

Az átmeneti csökkentést csak az olyan támogatási intézkedések tekintetében kell alkalmazni, amelyek irányítása és ellenőrzése az IIER-en keresztül történik.

(11)

Az átmeneti csökkentést az 1290/2005/EK rendelet 31. cikkében említett megfelelőségi vizsgálattal összefüggésben kell nyomon követni, és az nem sértheti az ebben az összefüggésben meghozandó határozatokat,

a)

az 1782/2003/EK rendelet 18. cikkében említett integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (a továbbiakban: IIER) elemeit létrehozták-e a területükön a vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban, a Bulgáriában és Romániában alkalmazandó támogatási rendszerek irányításának és ellenőrzésének megfelelő mértékben;

b)

az IIER és az e rendelet 3. cikkben említett támogatások pontos kifizetésének biztosításához szükséges többi elem működik-e a területükön.

a)

Bulgária és Románia az 1. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget;

b)

az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett elemek létrehozása elmaradt;

c)

az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett elemek létrehozása ellenére az IIER vagy a 3. cikkben említett támogatások pontos kifizetésének biztosításához szükséges többi elem olyan súlyos hiányosságokat mutat, hogy káros hatással van az egész rendszer megfelelő működésére.

a)

az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikkében az új tagállamok gazdálkodói számára előírt átmeneti egyszerűsített jövedelemtámogatás, vagy az említett rendelet III. és IV. címében említett támogatási rendszerek;

b)

az 1782/2003/EK rendelet 143c. cikkében előírt kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések, amennyiben azokat a csatlakozási okmány VIII. melléklete I. szakaszának E. alszakasza alapján finanszírozzák;

c)

az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (3) 36. cikke a) pontjának i–v. alpontjában és 36. cikke b) pontjának i–v. alpontjában előírt kifizetések, kivéve az ugyanezen rendelet 39. cikkének (5) bekezdésében, valamint 36. cikke b) pontjának i. és iii. alpontjában a létesítési költségekkel összefüggésben említett intézkedésekhez kapcsolódó kifizetéseket.

28.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 269/13

(1)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság jelenlegi tagjainak hivatali ideje 2006. szeptember 20-án lejár (1). Ezért ki kell nevezni a bizottság tagjait a 2006. szeptember 21-től kezdődő újabb négyéves időszakra.

(2)

A belga, görög, ír, ciprusi, holland, lengyel, portugál, finn, svéd és brit kormány benyújtotta listáit, amelyek annyi jelöltet tartalmaznak, ahány helyet számukra a szerződések biztosítanak.

(3)

Az olasz kormány egy két jelöltet tartalmazó listát nyújtott be a már korábban benyújtott huszonkét jelöltet tartalmazó lista kiegészítése és a szerződésekben számára biztosított jelöltszámmal megegyező létszám elérése céljából.

(4)

A Tanács 2006. július 11-én már elfogadta a cseh, német, észt, spanyol, francia, lett, litván, luxemburgi, magyar, máltai, osztrák, szlovén és szlovák kormány által benyújtott listákat, valamint az olasz kormány által benyújtott, huszonkét jelöltet tartalmazó listákat (2),