ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 264

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

49. évfolyam
2006. szeptember 25.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1365/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a belvízi áruszállítással kapcsolatos statisztikákról és a 80/1119/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1366/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a 2037/2000/EK rendeletnek a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének kvótái elosztásának báziséve tekintetében történő módosításáról, tekintettel az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott tagállamokra

12

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról

13

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/44/EK irányelve (2006. szeptember 6.) a halak életének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről ( 1 )

20

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/68/EK irányelve (2006. szeptember 6.) a 77/91/EGK tanácsi irányelvnek a nyilvánosan működő részvénytársaságok alapítása, valamint tőkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történő módosításáról ( 1 )

32

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

25.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 264/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1365/2006/EK RENDELETE

(2006. szeptember 6.)

a belvízi áruszállítással kapcsolatos statisztikákról és a 80/1119/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1)

A belvízi utak a közösségi közlekedési hálózatok jelentős részei, és a belvízi szállítás előmozdítása a közös közlekedéspolitika egyik célja, mind a gazdasági hatékonyság, mind a közlekedés energiafogyasztása és környezeti hatásainak csökkentése miatt, amint arra az „Európai közlekedéspolitika 2010-re: ideje dönteni” című bizottsági fehér könyv is rámutat.

(2)

A Bizottságnak statisztikákra van szüksége a belvízi áruszállításról a közös közlekedéspolitika, valamint a régiókkal és a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos politikák szállításra vonatkozó elemeinek ellenőrzése és fejlesztése érdekében.

(3)

A belvízi szállítással kapcsolatos statisztikai adatok gyűjtésére a belvízi áruszállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1980. november 17-i 80/1119/EGK tanácsi irányelvnek (2) megfelelően kerül sor, amely e területen már nem felel meg a jelenlegi igényeknek. Ezért helyénvaló az irányelv felváltása egy új eszközzel, amely kiterjeszti alkalmazási körét és fokozza hatékonyságát.

(4)

A 80/1119/EGK irányelvet következésképpen hatályon kívül kell helyezni.

(5)

Valamennyi szállítási móddal kapcsolatos közösségi statisztikát közös fogalmak és szabványok szerint kell gyűjteni, azzal a céllal, hogy megvalósuljon a szállítási módok közötti lehető legjobb összehasonlíthatóság.

(6)

Belvízi szállítás nem minden tagállamban van, ezért e rendelet hatálya azokra a tagállamokra korlátozódik, amelyekben ez a szállítási mód létezik.

(7)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a harmonizált adatok előállítását lehetővé tevő statisztikai szabványok létrehozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(8)

A közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet (3) referenciakeretet biztosít e rendelet rendelkezései számára.

(9)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtó hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (4) összhangban kell elfogadni.

(10)

A 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (5) létrehozott statisztikai programbizottsággal a határozat 3. cikkének megfelelően konzultációt folytattak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet közös szabályokat állapít meg a belvízi szállítással kapcsolatos közösségi statisztikák előállítására vonatkozóan.

2. cikk

Alkalmazási kör

(1)   A tagállamok továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) azokat az adatokat, amelyek a nemzeti területükön zajló belvízi szállítással kapcsolatosak.

(2)   Azok a tagállamok, amelyekben a belvízi utakon belföldi, nemzetközi vagy átmenő forgalomban szállított áruk összes mennyisége meghaladja az évi egymillió tonnát, a 4. cikk (1) bekezdésében említett adatokat szolgáltatják.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyekben nem zajlik nemzetközi vagy átmenő belvízi szállítás, a belföldi belvízi forgalomban szállított áruk összes mennyisége azonban meghaladja az évi egymillió tonnát, csak a 4. cikk (2) bekezdése szerint előírt adatokat szolgáltatják.

(4)   Ez a rendelet nem alkalmazható:

a)

az 50 tonnánál kisebb bruttó hordképességű hajókkal végzett áruszállításra;

b)

az elsősorban személyszállításra használt hajókra;

c)

a kompátkelésre használt hajókra;

d)

a kikötőigazgatás és a hatóságok által kizárólag nem kereskedelmi célokra használt hajókra;

e)

a kizárólag üzemanyag-vételezéshez vagy -tárolásra használt hajókra;

f)

az áruszállításra nem használt hajókra, mint például a halászhajókra, kotróhajókra, műhelyhajókra, lakóhajókra és kedvtelési célú hajókra.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

„hajózható belvízi út”: vízfelület, amely nem képezi a tenger részét, és szokványos terhelésű, legalább 50 tonna szállítási kapacitású hajók számára hajózható. Ez a kifejezés a hajózható folyókra, tavakra és csatornákra egyaránt vonatkozik;

b)

„belvízi hajó”: hajózható belvízi utakon történő áruszállítás vagy tömegközlekedés céljából tervezett úszó munkagép;

c)

„a hajó nemzetisége”: az az ország, amelyben a belvízi hajót bejegyezték.

4. cikk

Adatgyűjtés

(1)   Az adatgyűjtést az A–D. mellékletben található táblázatoknak megfelelően kell elvégezni.

(2)   A 2. cikk (3) bekezdésében említett esetben az adatgyűjtést az E. mellékletben található táblázatnak megfelelően kell elvégezni.

(3)   E rendelet alkalmazásában az árukat az F. mellékletnek megfelelően kell besorolni.

5. cikk

Az adatok továbbítása

(1)   Az első megfigyelési időszak 2007. január 1-jén kezdődik. Az adatok továbbítását a lehető legrövidebb időn belül kell elvégezni, legkésőbb a releváns megfigyelési időszak végét követő öt hónapon belül.

(2)   E rendelet alkalmazásának első három évében az (1) bekezdés szerinti, az adatok továbbítása céljából engedélyezett időszak a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghosszabbítható. A továbbítás céljából engedélyezett leghosszabb időszak, beleértve valamennyi engedélyezett hosszabbítást, nem haladhatja meg a nyolc hónapot.

A továbbítás céljából engedélyezett időszak meghosszabbítására a G. melléklet irányadó.

6. cikk

Terjesztés

A 4. cikkben említett adatokon alapuló közösségi statisztikák terjesztésének gyakorisága megegyezik a tagállami statisztikák továbbítása vonatkozásában megállapítottal.

7. cikk

Az adatok minősége

(1)   A 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság (Eurostat) kidolgozza és közzéteszi azokat a módszertani követelményeket és kritériumokat, amelyek az előállított adatok minőségének biztosítását szolgálják.

(2)   A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek a továbbított adatok minőségének biztosításáért.

(3)   A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított adatok minőségét. A tagállamok jelentést juttatnak el a Bizottság (Eurostat) számára, amely tartalmazza azokat az információkat és adatokat, amelyeket a továbbított adatok minőségének ellenőrzése érdekében kér.

8. cikk

A végrehajtásról szóló jelentés

A Bizottság 2009. október 15-ig, és a statisztikai programbizottsággal folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. E jelentés különösen:

a)

értékeli a Közösségnek, a tagállamoknak, valamint a statisztikai adatok szolgáltatóinak és felhasználóinak az elkészült statisztikákból származó előnyeit költségeikhez viszonyítva;

b)

értékeli az előállított statisztikák minőségét;

c)

azonosítja az elért eredmények fényében szükségesnek minősülő lehetséges fejlesztések és módosítások körét.

9. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket, beleértve a gazdasági és technikai helyzet alakulását tekintetbe vevő intézkedéseket, a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint kell megállapítani. Az ilyen intézkedések a következőkre vonatkoznak:

a)

a belvízi szállítással kapcsolatos statisztikai lefedettség küszöbértékének kiigazítása (2. cikk);

b)

a fogalommeghatározások kiigazítása, valamint további fogalommeghatározások elfogadása (3. cikk);

c)

az adatgyűjtés alkalmazási körének, valamint a mellékletek tartalmának kiigazítása (4. cikk);

d)

a Bizottság (Eurostat) számára történő adattovábbítással kapcsolatos szabályok, beleértve az adatcsere szabványait (5. cikk);

e)

az eredmények Bizottság (Eurostat) általi terjesztésével kapcsolatos szabályok (6. cikk);

f)

a módszertani követelmények és kritériumok kidolgozása és közzététele (7. cikk).

10. cikk

A bizottság eljárása

(1)   A Bizottságot a 89/382/EGK, Euratom határozat 1. cikkével létrehozott statisztikai programbizottság segíti.

(2)   Ha e bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel 8. cikkének rendelkezéseire is.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

(3)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

11. cikk

Átmeneti rendelkezések és hatályon kívül helyezés

(1)   A tagállamok a 2006. évi statisztikai eredményeket a 80/1119/EGK irányelvnek megfelelően biztosítják.

(2)   A 80/1119/EGK irányelv 2007. január 1-jével hatályát veszti.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2006. szeptember 6-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

P. LEHTOMÄKI


(1)  Az Európai Parlament 2006. január 17-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2006. július 24-i határozata.

(2)  HL L 339., 1980.12.15., 30. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(3)  HL L 52., 1997.2.22., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(5)  HL L 181., 1989.6.28., 47. o.


A. MELLÉKLET

A1. táblázat. Áruszállítás árutípus szerint (éves adatok)

Elemek

Kódolás

Nómenklatúra

Egység

Táblázat

2-alfa

„A1”

 

A jelentést nyújtó ország

kétbetűs

ISO-országkód

 

Év

négy számjegyű

„yyyy”

 

Berakodási ország/régió

kétbetűs vagy 4-alfa

ISO-országkód vagy NUTS2

 

Kirakodási ország/régió

kétbetűs vagy 4-alfa

ISO-országkód vagy NUTS2

 

Szállítási mód

egy számjegyű

1 = belföldi

2 =

nemzetközi (kivéve tranzitszállítás)

3 = tranzit

 

Árutípus

két számjegyű

NST 2000

 

A csomagolás típusa

egy számjegyű

1 = áruk konténerben

2 = áruk nem konténerben

 

Rakomány súlya (tonna)

 

 

tonna

Tonna-km

 

 

tonna-km


B. MELLÉKLET

B1. táblázat. Szállítás a hajó nemzetisége és típusa szerint (éves adatok)

Elemek

Kódolás

Nómenklatúra

Egység

Táblázat

2-alfa

„B1”

 

A jelentést nyújtó ország

kétbetűs

ISO-országkód

 

Év

négy számjegyű

„yyyy”

 

Berakodási ország/régió

kétbetűs vagy 4-alfa

ISO-országkód vagy NUTS2

 

Kirakodási ország/régió

kétbetűs vagy 4-alfa

ISO-országkód vagy NUTS2

 

Szállítási mód

egy számjegyű

1 = belföldi

2 =

nemzetközi (kivéve tranzitszállítás)

3 = tranzit

 

Hajó típusa

egy számjegyű

1 = önjáró uszály

2 = nem önjáró uszály

3 = önjáró tartályuszály

4 = nem önjáró tartályuszály

5 = egyéb áruszállító hajó

 

Hajó nemzetisége

kétbetűs

ISO-országkód

 

Rakomány súlya (tonna)

 

 

tonna

Tonna-km

 

 

tonna-km


B2. táblázat. Hajóforgalom (éves adatok)

Elemek

Kódolás

Nómenklatúra

Egység

Táblázat

2-alfa

„B2”

 

A jelentést nyújtó ország

kétbetűs

ISO-országkód

 

Év

négy számjegyű

„yyyy”

 

Rakománnyal rendelkező hajók száma

 

 

hajók

Rakomány nélküli hajók száma

 

 

hajók

Hajó-km (rakománnyal rendelkező hajók)

 

 

hajó-km

Hajó-km (rakomány nélküli hajók)

 

 

hajó-km

Megjegyzés: A B2. táblázatban szereplő adatok benyújtása nem kötelező.


C. MELLÉKLET

C1. táblázat. Konténerben történő szállítás árutípus szerint (éves adatok)

Elemek

Kódolás

Nómenklatúra

Egység

Táblázat

2-alfa

„C1”

 

A jelentést nyújtó ország

kétbetűs

ISO-országkód

 

Év

négy számjegyű

„yyyy”

 

Berakodási ország/régió

kétbetűs vagy 4-alfa

ISO-országkód vagy NUTS2

 

Kirakodási ország/régió

kétbetűs vagy 4-alfa

ISO-országkód vagy NUTS2

 

Szállítási mód

egy számjegyű

1 = belföldi

2 =

nemzetközi (kivéve tranzitszállítás)

3 = tranzit

 

Konténerek mérete

egy számjegyű

1 = 20′ rakományegység

2 = 40′ rakományegység

3 = > 20′ és < 40′ rakományegység

4 = > 40′ rakományegység

 

Rakodási állapot

egy számjegyű

1 =

rakománnyal rendelkező konténer

2 = rakomány nélküli konténer

 

Árutípus

két számjegyű

NST 2000

 

Rakomány súlya (tonna) (1)

 

 

tonna

Tonna-km (1)

 

 

tonna-km

TEU

 

 

TEU

TEU-km

 

 

TEU-km


(1)  Csak rakománnyal rendelkező konténerek esetében.


D. melléklet

D1. táblázat. Szállítás a hajó nemzetisége szerint (negyedéves adatok)

Elemek

Kódolás

Nómenklatúra

Egység

Táblázat

2-alfa

„D1”

 

A jelentést nyújtó ország

kétbetűs

ISO-országkód

 

Év

négy számjegyű

„yyyy”

 

Negyedév

2-alfa

„Q1, Q2, Q3 vagy Q4”

 

Szállítási mód

egy számjegyű

1 = belföldi

2 =

nemzetközi (kivéve tranzitszállítás)

3 = tranzit

 

Hajó nemzetisége

kétbetűs

ISO-országkód

 

Rakomány súlya (tonna)

 

 

tonna

Tonna-km

 

 

tonna-km


D2. táblázat. Konténerben történő szállítás a hajó nemzetisége szerint (negyedéves adatok)

Elemek

Kódolás

Nómenklatúra

Egység

Táblázat

2-alfa

„D2”

 

A jelentést nyújtó ország

kétbetűs

ISO-országkód

 

Év

négy számjegyű

„yyyy”

 

Negyedév

2-alfa

„Q1, Q2, Q3 vagy Q4”

 

Szállítási mód

egy számjegyű

1 = belföldi

2 =

nemzetközi (kivéve tranzitszállítás)

3 = tranzit

 

Hajó nemzetisége

kétbetűs

ISO-országkód

 

Rakodási állapot

egy számjegyű

1 =

rakománnyal rendelkező konténer

2 = rakomány nélküli konténer

 

Rakomány súlya (tonna) (1)

 

 

tonna

Tonna-km (1)

 

 

tonna-km

TEU

 

 

TEU

TEU-km

 

 

TEU-km


(1)  Csak rakománnyal rendelkező konténerek esetében.


E. MELLÉKLET

E1. táblázat. Áruszállítás (éves adatok)

Elemek

Kódolás

Nómenklatúra

Egység

Táblázat

2-alfa

„E1”

 

A jelentést nyújtó ország

kétbetűs

ISO-országkód

 

Év

négy számjegyű

„yyyy”

 

Rakomány összsúlya (tonna)

 

 

tonna

Összsúly: tonna-km

 

 

tonna-km


F. MELLÉKLET

Árunómenklatúra

NST-2000

NST-2000 csoportok

Árumegnevezés

A CPA-csoportok termékei szerinti meghatározás

01

Mezőgazdaságból, vadászatból vagy halászatból származó termék; hal és egyéb halászati termék

01, 02, 05

02

Szén és lignit; tőzeg; kőolaj és földgáz; urán- és tóriumérc

10, 11, 12

03

Fémérc és egyéb bányászati és kőfejtési termék

13, 14

04

Élelmiszer-feldolgozás termékei, ital és dohánytermék

15, 16

05

Textil és textilcikk; bőr és bőrtermék

17, 18, 19

06

Fa, illetve fa- és parafatermék (a bútor kivételével); szalmából és egyéb fonási anyagból készült áru; papíripari rostos féltermék, papír és papírtermék; nyomtatott és sokszorosított termék

20, 21, 22

07

Koksz, finomított kőolajtermék és nukleáris fűtőanyag

23

08

Vegyszer, vegyipari termék és mesterséges szál; gumi és műanyag termék

24, 25

09

Egyéb nem fémes ásványi termék

26

10

Fém alapanyag; előállított fémtermék, kivéve gépek és berendezések

27, 28

11

Máshová nem sorolt gép és berendezés; irodagép és számítógép; máshová nem sorolt villamos gép és készülék; rádiós, televíziós és hírközlési berendezés és készülék; egészségügyi, precíziós és optikai műszer; karóra, zsebóra és egyéb óra

29, 30, 31, 32, 33

12

Szállítóberendezés

34, 35

13

Bútor; egyéb megmunkált áru

36

14

Másodlagos nyersanyag; települési hulladék és egyéb, a CPA-ban máshol nem meghatározott hulladék

37 + települési hulladék (a CPA 90. csoportjához sorolva) és egyéb, a CPA-ban máshol nem meghatározott hulladék

15

Levél, csomag

Megjegyzés: ez a címsor általában a NACE Rev. 1 64. ágazatában szereplő postai testületek és különleges futárszolgálatok által szállított áruk esetében alkalmazandó.

 

16

Áruszállításban alkalmazott berendezés és anyag

Megjegyzés: ez a címsor olyan termékekre vonatkozik, mint például az üres konténerek, raklapok, dobozok, ládák és guruló ketrecek. Vonatkozik továbbá az olyan, áruszállításra használt járművekre, amelyeket egy másik járművön szállítanak.

Az ilyen típusú anyag esetében egy kód megléte nem befolyásolja a kérdést, hogy az ilyen anyagok „árunak” tekintendők-e; ezt az adatgyűjtés szabályai döntik el valamennyi szállítási módra vonatkozóan.

 

17

Háztartási és irodai költöztetés során áthelyezett áru; utasoktól elkülönítetten szállított poggyász; javítás céljából szállított gépjármű; máshová nem sorolt egyéb nem piaci áru

 

18

Csoportosított áruk: együtt szállított, vegyes típusú áruk

Megjegyzés: ez a címsor abban az esetben alkalmazandó, amikor nem tekinthető helyénvalónak az áruk külön-külön a 01–16. csoportokba való besorolása.

 

19

Azonosíthatatlan áru: olyan áru, amely valamely okból nem azonosítható és ezért nem sorolható a 01–16. csoportokba

Megjegyzés: ez a címsor olyan árukra vonatkozik, amelyekről a jelentést tevő egységnek nincs információja a szállított áruk típusát illetően.

 

20

Egyéb, máshova nem sorolt áru

Megjegyzés: ez a címsor valamennyi olyan árura vonatkozik, amely nem sorolható a 01–19. csoport egyikébe sem. Mivel a 01–19. csoport a szándékok szerint lefedi a szállított áruk valamennyi előre látható kategóriáját, a 20. csoport alkalmazása rendhagyónak tekintendő, és az e címsor alatt jelentett adatok további ellenőrzésének szükségességét jelentheti.

 


G. MELLÉKLET

Az adattovábbítás céljából engedélyezett időszak hosszabbítása (5. cikk (2) bekezdése)

Tagállam

A megfigyelési időszak végét követő hosszabbított továbbítási időszak

Az utolsó év, amelyre a hosszabbítás engedélyezett

Belgium

8 hónap

2009


25.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 264/12


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1366/2006/EK RENDELETE

(2006. szeptember 6.)

a 2037/2000/EK rendeletnek a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének kvótái elosztásának báziséve tekintetében történő módosításáról, tekintettel az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott tagállamokra

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) az 1999. évet határozza meg bázisévként a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének (HCFC-k) kvótáinak elosztásához. Az új vállalatok megjelenésével és a piaci részesedések változásával a tíz új tagállamban a HCFC-piac 1999 óta jelentős változáson ment keresztül. Az 1999. év bázisévként való figyelembevétele a HCFC-kvóták új tagállamok közötti elosztásánál azt eredményezné, hogy számos vállalat importkvóta nélkül maradna. Ez az eljárás önkényesnek tekinthető, továbbá a megkülönböztetés tilalmának elve és a jogos elvárások megsértéséhez is vezethet.

(2)

A kvótákat általános szabályként a rendelkezésre álló legfrissebb és legreprezentatívabb adatokra kell alapozni annak érdekében, hogy az új tagállamokban működő importvállalatokat ne zárják ki a kvótaelosztásból. Ennélfogva helyénvaló olyan éveket kiválasztani, amelyekre a legfrissebb adatok rendelkezésre állnak. A tíz új tagállam HCFC-piacán kialakult kereskedelmi helyzet kellő tükrözése érdekében, ezért az e tagállamokban működő vállalatok tekintetében a 2002-es és 2003-as év átlagos piaci részesedéseit kell alapul venni.

(3)

A 2037/2000/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2037/2000/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének i. pontja a következő alponttal egészül ki:

„i)

a h) alponttól eltérve, a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában működő valamennyi gyártó és importőr gondoskodik arról, hogy az általa forgalomba hozott vagy saját céljaira felhasznált részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének számított szintje ne haladja meg – a b), d), e) és f) alpontban meghatározott számított szintek százalékaként – a százalékban kifejezett piaci részesedésének 2002-es és 2003-as évi átlagát.”

.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2006. szeptember 6-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

P. LEHTOMÄKI


(1)  HL C 110., 2006.5.9., 33. o.

(2)  Az Európai Parlament 2006. április 27-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2006. június 27-i határozata.

(3)  HL L 244., 2000.9.29., 1. o. A legutóbb a 29/2006/EK rendelettel (HL L 6., 2006.1.11., 27. o.) módosított rendelet.


25.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 264/13


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1367/2006/EK RENDELETE

(2006. szeptember 6.)

a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2), az egyeztetőbizottság által 2006. június 22-én jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével,

mivel:

(1)

A közösségi jogszabályok a környezetvédelem területén hozzá kívánnak járulni többek között a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, valamint az emberi egészség védelméhez, ezzel is elősegítve a fenntartható fejlődést.

(2)

A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program (3) hangsúlyozza a megfelelő környezetvédelmi információnyújtás jelentőségét, valamint annak fontosságát, hogy a nyilvánosságnak tényleges lehetősége legyen részt venni a környezetvédelmi döntéshozatalban, növelve ezzel a döntéshozatal számonkérhetőségét és átláthatóságát, valamint hozzájárulva a lakossági tudatossághoz és a meghozott határozatok támogatottságához. A cselekvési program továbbá – az előző programokhoz hasonlóan (4) – támogatja a környezetvédelmi tárgyú közösségi jogszabályok hatékonyabb végrehajtását és alkalmazását, beleértve a közösségi szabályok érvényesítését, valamint a közösségi környezetvédelmi jogszabályok megsértése elleni fellépést.

(3)

1998. június 25-én a Közösség aláírta a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) egyezményét (a továbbiakban: az Aarhusi Egyezmény). A Közösség 2005. február 17-én jóváhagyta az Aarhusi Egyezményt (5). A közösségi jog rendelkezéseinek összhangban kell lenniük az egyezménnyel.

(4)

A Közösség már elfogadott egy folyamatosan fejlődő és az Aarhusi Egyezmény céljainak eléréséhez hozzájáruló jogszabályrendszert. Gondoskodni kell az egyezmény által támasztott követelményeknek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról.

(5)

Helyénvaló az Aarhusi Egyezmény három pillérével – nevezetesen a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáféréssel, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételével és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításával – egyetlen jogszabályban foglalkozni, valamint a célokra és a fogalommeghatározásokra vonatkozóan közös rendelkezéseket megállapítani. Ez hozzájárul a jogszabályok ésszerűsítéséhez, valamint a közösségi intézmények és szervek tekintetében meghozott végrehajtási intézkedések átláthatóságának növeléséhez.

(6)

Általános elvként az Aarhusi Egyezmény három pillérében biztosított jogok állampolgárságra, nemzetiségre, illetve lakóhelyre való tekintet nélkül kell, hogy érvényesüljenek.

(7)

Az Aarhusi Egyezmény a hatóságokat tág értelemben határozza meg, aminek alapját az az elgondolás képezi, hogy hatósági jogkör gyakorlása során jogokat kell biztosítani az egyének és szervezeteik számára. Ezért szükséges az e rendelet hatálya alá tartozó közösségi intézményeket és szerveket ugyanilyen tág értelemben és funkcionális módon meghatározni. Az Aarhusi Egyezmény alapján a közösségi intézmények és szervek kizárhatók az Egyezmény hatálya alól, amennyiben bírói vagy jogalkotói minőségben járnak el. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) való koherencia miatt azonban a környezeti információhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket a jogalkotói minőségben eljáró közösségi intézményekre és szervekre is alkalmazni kell.

(8)

A környezeti információ e rendelet szerinti meghatározása a környezet állapotára vonatkozó bármilyen jellegű információt magában foglal. Ez a meghatározás, amely igazodik a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) elfogadott meghatározáshoz, az Aarhusi Egyezményben foglaltakkal megegyező tartalommal bír. Az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott „dokumentum” fogalma magában foglalja az e rendelet értelmében vett környezeti információt is.

(9)

Helyénvaló, hogy e rendelet meghatározza a tervek és programok fogalmát, az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek figyelembevételével, a hatályos EK-jog szerinti tagállami kötelezettségekkel kapcsolatosan követett megközelítéssel párhuzamosan. A „környezetet érintő terveket és programokat” a közösségi környezetvédelmi politika céljainak és prioritásainak eléréséhez való hozzájárulásukra, vagy az ezen célok elérésére gyakorolt, feltehetően jelentős hatásukra nézve kell meghatározni. A 2002. július 22-ével kezdődő tízéves időszakra a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program meghatározza a közösségi környezetvédelmi politika céljait, illetve az ezen célok elérése érdekében tervezett intézkedéseket. Ezen időszak végén el kell fogadni a következő környezetvédelmi cselekvési programot.

(10)

Tekintettel arra a tényre, hogy a környezetvédelmi jog folyamatosan fejlődik, a környezetvédelmi jog fogalommeghatározásának a közösségi környezetvédelmi politika Szerződésben megállapított céljaira kell vonatkoznia.

(11)

Az egyedi hatállyal bíró igazgatási aktusok esetén – amennyiben kötelező erővel és külső hatással bírnak – lehetővé kell tenni a belső felülvizsgálatot. Ehhez hasonló módon e rendeletnek a mulasztásokra is ki kell terjednie, amennyiben a környezetvédelmi jog alapján kötelezettség áll fenn egy igazgatási aktus elfogadására. Mivel a bírói vagy jogalkotói minőségben eljáró közösségi intézmény vagy szerv által elfogadott intézkedések kizárhatóak, ugyanezt kell alkalmazni egyéb vizsgálati eljárások esetén is, amikor a közösségi intézmény vagy szerv igazgatási felülvizsgálati szervként jár el a Szerződés rendelkezései értelmében.

(12)

Az Aarhusi Egyezmény nyilvános hozzáférést ír elő a környezeti információhoz kérelem alapján, vagy az egyezmény hatálya alá tartozó hatóságok tevékeny terjesztése révén. Az 1049/2001/EK rendelet az Európai Parlamentre, a Tanácsra és a Bizottságra vonatkozik, illetve az ügynökségekre és hasonló szervekre, amelyeket közösségi jogi aktus hozott létre. A rendelet olyan szabályokat ír elő ezen intézmények számára, amelyek nagymértékben megfelelnek az Aarhusi Egyezményben foglalt szabályoknak. Szükséges kiterjeszteni az 1049/2001/EK rendelet alkalmazását minden más közösségi intézményre és szervre is.

(13)

Meg kell állapítani az Aarhusi Egyezmény azon rendelkezéseit, amelyek nem találhatók meg részben vagy egészben az 1049/2001/EK rendeletben, különösen a környezeti információ gyűjtésére és terjesztésére vonatkozó rendelkezéseket.

(14)

Ahhoz, hogy a környezeti információhoz való nyilvános hozzáférés joga ténylegesen érvényesüljön, elengedhetetlen a jó minőségű környezeti információ. Ennélfogva indokolt olyan szabályokat bevezetni, amelyek arra kötelezik a közösségi intézményeket és szerveket, hogy biztosítsák ezt a minőséget.

(15)

Azokban az esetekben, amikor az 1049/2001/EK rendelet kivételekről rendelkezik, ezeket az e rendeletben foglalt különös rendelkezésekre is figyelemmel a környezeti információ iránti kérelmekre is alkalmazni kell. Az elutasítás indokait a környezeti információhoz való hozzáférés vonatkozásában megszorítóan kell értelmezni, tekintetbe véve azt a közérdeket, amelyet az információ közzététele szolgál, és azt, hogy a kért információ a környezetbe jutó kibocsátásokra vonatkozik-e. A „kereskedelmi érdekek” kifejezés magában foglalja a banki minőségben eljáró intézmények vagy szervek által megkötött titoktartási megállapodásokat is.

(16)

A Közösségben a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról szóló, 1998. szeptember 24-i 2119/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (8) alapján a Bizottság segítségével létrejött egy közösségi szintű hálózat bizonyos fertőző betegségek Közösségen belüli megelőzése és ellenőrzése céljából a tagállamok közötti együttműködés és koordináció elősegítésére. Az 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (9) a nemzeti politikákat kiegészítő közösségi cselekvési programot fogad el a közegészségügy területén. Az információ és a tudás tökéletesítése a közegészség fejlesztése érdekében és az egészséget érintő veszélyekre való gyors és összehangolt reakció képessége, amelyek egyaránt e program elemei, olyan célok, amelyek egyenlő mértékben összhangban vannak az Aarhusi Egyezmény követelményeivel. Ennélfogva ezt a rendeletet a 2119/98/EK határozat és az 1786/2002/EK határozat sérelme nélkül kell alkalmazni.

(17)

Az Aarhusi Egyezmény előírja, hogy az egyezményben részes felek hozzanak olyan rendelkezéseket, amelyek a nyilvánosság részvételét szolgálják a környezetet érintő tervek és a programok előkészítése során. E rendelkezéseknek ésszerű időkereteket kell tartalmazniuk, hogy a nyilvánosság tájékoztatást kapjon a kérdéses döntéshozatalról. A hatékonyság érdekében a nyilvánosság részvétele korai szakaszban szükséges, amikor minden lehetőség nyitva áll. A nyilvánosság részvételével kapcsolatos intézkedések meghozatalakor a közösségi intézményeknek és szerveknek azonosítaniuk kell a nyilvánosság azon körét, amely esetlegesen részt vesz. Az Aarhusi Egyezmény előírja továbbá, hogy a felek a környezetet érintő politikák előkészítése során – a megfelelő mértékben – törekedjenek a nyilvánosság részvételének biztosítására.

(18)

Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése előírja a bírósági és egyéb felülvizsgálati eljárásokhoz való jogot a magánszemélyek és hatóságok olyan jogi aktusainak vagy mulasztásainak megtámadására, amelyek sértik a környezetre vonatkozó jogi rendelkezéseket. Az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó rendelkezéseknek összhangban kell lenniük a Szerződéssel. Ebben az összefüggésben helyénvaló, hogy e rendelet kizárólag a hatóságok jogi aktusaira és mulasztásaira vonatkozzon.

(19)

A megfelelő és hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében – beleértve a Szerződés vonatkozó rendelkezései értelmében az Európai Közösségek Bíróságánál rendelkezésre álló jogorvoslatokat is – helyénvaló, hogy az a közösségi intézmény vagy szerv, amely a kifogásolt jogi aktust kibocsátotta, illetve feltételezett igazgatási mulasztás esetén azt elmulasztotta, lehetőséget kapjon korábbi döntésének felülvizsgálatára vagy mulasztás esetén a jogi aktus kibocsátására.

(20)

A környezetvédelem területén működő nem kormányzati szervezeteknek, amelyek megfelelnek bizonyos kritériumoknak – különösen annak biztosítása érdekében, hogy ezek olyan független és elszámolható szervezetek legyenek, amelyek bizonyították, hogy elsődleges céljuk a környezetvédelem támogatása – jogosultnak kell lenniük arra, hogy kérjék egy adott közösségi intézmény vagy szervezet környezetvédelmi jog alapján elfogadott aktusainak, illetve környezetvédelmi jogon alapuló aktusai elmulasztásának belső ellenőrzését közösségi szinten az érintett intézmény vagy szervezet általi felülvizsgálása céljából.

(21)

Amennyiben a belső ellenőrzés iránti korábbi kérelmek sikertelenek voltak, az érintett nem kormányzati szervezeteknek lehetőséget kell biztosítani eljárás indítására a Bíróságon a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

(22)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke által elismert és az Európai Unió alapjogi chartájában, különösen annak 37. cikkében kifejezett elveket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél

(1)   E rendelet célja, hogy hozzájáruljon a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ EGB-egyezmény (a továbbiakban: az Aarhusi Egyezmény) alapján fennálló kötelezettségek végrehajtásához, az egyezmény rendelkezéseinek közösségi intézményekre és szervekre történő alkalmazását szolgáló szabályok meghatározása által, különösen a következő eszközökkel:

a)

a közösségi intézményekhez vagy szervekhez beérkezett vagy általuk előállított, és azok birtokában levő környezeti információhoz történő nyilvános hozzáférés jogának biztosítása, illetve az e jog gyakorlására vonatkozó alapvető feltételek és gyakorlati szabályok meghatározása;

b)

a környezeti információ fokozatos hozzáférhetővé tétele és terjesztése a nyilvánosság körében annak érdekében, hogy biztosított legyen az ahhoz való rendszeres hozzáférés és annak terjesztése a lehető legszélesebb körben. Ennek érdekében elő kell segíteni különösen – amennyiben rendelkezésre áll – a számítógépes távközlés vagy egyéb elektronikus technológia használatát;

c)

a nyilvánosság részvételének biztosítása a környezetet érintő tervekkel és programokkal kapcsolatban;

d)

környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása közösségi szinten az e rendelet által megállapított feltételek szerint.

(2)   E rendelet rendelkezéseinek alkalmazásakor a közösségi intézményeknek és szerveknek törekedniük kell a nyilvánosság segítésére és iránymutatás nyújtására a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférés, a döntéshozatalban történő részvétel és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában:

a)

„kérelmező”: a környezeti információt kérelmező bármely természetes vagy jogi személy;

b)

„nyilvánosság”: egy vagy több természetes vagy jogi személy, és e személyek egyesülései, szervezetei vagy csoportjai;

c)

„közösségi intézmény vagy szerv”: bármely – a Szerződés által vagy annak alapján alapított – közintézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség, kivéve ha bírói vagy jogalkotói minőségben jár el. A II. címben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azonban a jogalkotói minőségben eljáró közösségi intézményekre és szervekre;

d)

„környezeti információ”: minden olyan írásbeli, vizuális, szóbeli, elektronikus vagy bármilyen más materiális formában lévő információ, amely az alábbiak valamelyikére vonatkozik:

i.

a környezeti elemek állapota, mint például a levegő vagy a légkör, a víz, a talaj, a táj, a tájkép és a természetes élőhelyek, beleértve a vizes élőhelyeket, a part menti és tengeri területeket, a biológiai sokféleséget és annak összetevőit, beleértve a géntechnológiával módosított szervezeteket, valamint az ezen elemek közötti kölcsönhatást;

ii.

olyan tényezők, mint például a különböző anyagok, az energia, a zaj, a sugárzás vagy a hulladék, beleértve a radioaktív hulladékot, a környezetbe történő kibocsátás, bevezetés vagy egyéb módon való kijuttatás, amelyek ténylegesen vagy várhatóan hatással vannak a környezet i. alpontban említett elemeire;

iii.

olyan intézkedések (beleértve az igazgatási intézkedéseket is), mint például a politikák, jogszabályok, tervek, programok, a környezetre vonatkozó megállapodások, illetve tevékenységek, amelyek az i. és ii. alpontban említett elemekre és tényezőkre ténylegesen vagy várhatóan hatással vannak, valamint az ilyen elemek védelmére hozott intézkedések és tevékenységek;

iv.

a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásáról szóló jelentések;

v.

az iii. alpontban említett intézkedések és tevékenységek keretein belül alkalmazott költséghatékonysági és más gazdasági elemzések és feltevések;

vi.

az emberi egészség és biztonság állapota, ideértve az élelmiszerlánc szennyeződését, amennyiben az releváns, az emberi életfeltételek, a kulturális helyszínek és az építmények, amennyiben azokra az i. alpontban említett környezeti elemek állapota vagy ezen elemeken keresztül a ii. vagy iii. alpontban említett bármilyen tényező vagy intézkedés hatással van vagy hatással lehet;

e)

„környezetet érintő tervek és programok”: olyan tervek és programok,

i.

amelyeket közösségi intézmény vagy szerv dolgoz ki vagy adott esetben elfogad;

ii.

amelyeket törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés előír; és

iii.

amelyek hozzájárulnak a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési programban vagy bármely ezt követő általános környezetvédelmi cselekvési programban megállapított közösségi környezetvédelmi politika céljainak eléréséhez, illetve feltehetőleg jelentős hatást gyakorolnak azok elérésére.

Az általános környezetvédelmi cselekvési programokat is környezetet érintő terveknek és programoknak kell tekinteni.

Ez a fogalommeghatározás nem foglalja magában a pénzügyi és költségvetési terveket és programokat, nevezetesen a javasolt éves költségvetésekhez kapcsolódókat, és azokat, amelyek meghatározzák az egyes projektek vagy tevékenységek finanszírozásának módját, sem a közösségi intézmények vagy szervek belső munkaprogramjait, sem a kizárólag polgári védelem céljára tervezett vészhelyzeti terveket és programokat;

f)

„környezetvédelmi jog”: közösségi jogszabályok, amelyek a jogalapjukra való tekintet nélkül hozzájárulnak a Szerződés szerinti közösségi környezetvédelmi politika céljainak megvalósításához: a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, az emberi egészség védelméhez, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű felhasználásához, és a regionális vagy világméretű környezeti problémák kezelésére irányuló intézkedések ösztönzéséhez nemzetközi szinten;

g)

„igazgatási aktus”: közösségi intézmény vagy szerv által hozott, egyedi hatállyal, valamint környezetvédelmi jogon alapuló, jogilag kötelező és külső hatással bíró intézkedés;

h)

„igazgatási mulasztás”: közösségi intézmény vagy szerv részéről a g) pontban meghatározott igazgatási aktus elmulasztása.

(2)   Az igazgatási aktusok és igazgatási mulasztások nem foglalják magukban az igazgatási felülvizsgálati szervként eljáró közösségi intézmény vagy szerv által például a következők értelmében hozott intézkedéseket vagy mulasztásokat:

a)

a Szerződés 81., 82., 86. és 87. cikke (versenyszabályok);

b)

a Szerződés 226. és 228. cikke (a Szerződés megsértése miatti eljárás);

c)

a Szerződés 195. cikke (ombudsmani eljárások);

d)

a Szerződés 280. cikke (az OLAF eljárásai).

II. CÍM   A KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

3. cikk

Az 1049/2001/EK rendelet alkalmazása

Az 1049/2001/EK rendeletet alkalmazni kell a kérelmező által benyújtott, a közösségi intézmények és szervek birtokában levő környezeti információhoz való hozzáférés iránti bármely kérelemre, a kérelmező állampolgársága, nemzetisége vagy lakóhelye szerinti megkülönböztetés nélkül, illetve jogi személy esetében annak bejegyzett székhelye és tevékenysége tényleges központjának helye szerinti megkülönböztetés nélkül.

E rendelet alkalmazásában az 1049/2001/EK rendeletben szereplő „intézmény” kifejezést „közösségi intézmény vagy szerv” kifejezésként kell értelmezni.

4. cikk

Környezeti információ gyűjtése és terjesztése

(1)   A közösségi intézmények és szervek a nyilvánosság számára történő tevékeny és szisztematikus – különösen a számítógépes távközlés vagy egyéb elektronikus technológia segítségével végzett – terjesztés céljával rendezik el a feladataikhoz kapcsolódó és birtokukban levő környezeti információt, az 1049/2001/EK rendelet 11. cikkének (1) és (2) és bekezdésével, valamint 12. cikkével összhangban. Ezt a környezeti információt fokozatosan rendelkezésre bocsátják olyan elektronikus adatbázisokban, amelyek a nyilvánosság számára a nyilvános távközlési hálózatokon keresztül könnyen hozzáférhetőek. Ennek érdekében a birtokukban levő környezeti információt adatbázisokban helyezik el, és ellátják azokat keresési segédletekkel és egyéb szoftverekkel, amelyeket arra terveztek, hogy segítsék a nyilvánosságot az igényelt információ helyének meghatározásában.

A számítógépes távközlés és/vagy elektronikus technológia segítségével hozzáférhetővé tett információnak nem kell tartalmaznia az e rendelet hatálybalépése előtt gyűjtött információt, kivéve ha az már elektronikus formában rendelkezésre áll. A közösségi intézmények és szervek lehetőség szerint megjelölik, hogy hol található meg az e rendelet hatálybalépése előtt gyűjtött információ, amely elektronikus formában nem áll rendelkezésre.

A közösségi intézmények és szervek minden ésszerű erőfeszítést megtesznek, hogy a birtokukban levő környezeti információt olyan formában és formátumban tárolják, amely a számítógépes távközlés vagy egyéb elektronikus eszközök segítségével azonnal többszörözhető és hozzáférhető.

(2)   A rendelkezésre bocsátandó és terjesztendő környezeti információt szükség szerint naprakésszé kell tenni. Az adatbázisok vagy nyilvántartások az 1049/2001/EK rendelet 12. cikkének (2) és (3) bekezdésében és 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében felsorolt dokumentumokon kívül a következőket foglalják magukban:

a)

a környezetre vonatkozó vagy azt érintő nemzetközi szerződések, egyezmények vagy megállapodások és közösségi jogszabályok szövege, valamint a környezetet érintő politikák, tervek és programok szövege;

b)

az a) pontban említettek végrehajtásában elért haladásról szóló jelentések, amennyiben azokat a közösségi intézmények vagy szervek elektronikus formában készítik el vagy tárolják;

c)

a Szerződés megsértése miatti eljárásokkal kapcsolatban tett lépések a Szerződés 226. cikkének (1) bekezdése szerinti, indokolással ellátott véleménytől kezdődően;

d)

a (4) bekezdésben említett, a környezet állapotáról szóló jelentések;

e)

a környezetre hatást gyakorló vagy valószínűleg hatást gyakorló tevékenységek megfigyeléséből származó adatok vagy összefoglaló adatok;

f)

a környezetre jelentős hatást gyakorló engedélyek és a környezetvédelmi megállapodások, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető;

g)

környezeti hatástanulmányok és a környezeti kérdésekkel kapcsolatos kockázatelemzés, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető.

(3)   Szükség esetén a közösségi intézmények és szervek az információt tartalmazó internetes oldalakra mutató hivatkozásokkal tehetnek eleget az (1) és a (2) bekezdés előírásainak.

(4)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy legfeljebb négyévente, rendszeres időközönként a környezet állapotáról jelentés kerüljön kiadásra és terjesztésre, amely tartalmazza a környezet minőségére és a környezetre nehezedő nyomásra vonatkozó információt.

5. cikk

A környezeti információ minősége

(1)   A közösségi intézmények és szervek – amennyiben hatáskörükbe tartozik – gondoskodnak arról, hogy az általuk vagy nevükben összeállított információ naprakész, pontos és összehasonlítható legyen.

(2)   A közösségi intézmények és szervek kérelemre tájékoztatják a kérelmezőt arról a helyről, ahol a mérési eljárásokra vonatkozó információ – beleértve az információ összeállításában használt elemzési, mintavételi és minta-előkezelési módszereket is – megtalálható, amennyiben az rendelkezésre áll. Emellett a korábban alkalmazott szabványosított eljárást is igénybe vehetik.

6. cikk

Kivételek alkalmazása környezeti információhoz való hozzáférés iránti kérelmekre

(1)   Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első és harmadik francia bekezdése esetében – a vizsgálatok, különösen a közösségi jog esetleges megsértésével kapcsolatos vizsgálatok kivételével – a közzétételhez fűződő nyomós közérdek fennállását kell megállapítani, amennyiben a kért információ a környezetbe való kibocsátásra vonatkozik. Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében szabályozott egyéb kivételek vonatkozásában az elutasítás indokait szűken kell értelmezni, figyelembe véve a közzétételhez fűződő közérdeket, illetve azt, hogy a kért információ a környezetbe való kibocsátásra vonatkozik-e.

(2)   Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében meghatározott kivételeken kívül a közösségi intézmények és szervek megtagadhatják az információhoz való hozzáférést, amennyiben az információ közzététele hátrányosan befolyásolná annak a környezetnek a védelmét, amelyre az információ vonatkozik, így például a ritka fajok költőhelyeinek védelmét.

7. cikk

Kérelem olyan környezeti információhoz való hozzáférés iránt, amely nincs a közösségi intézmények vagy szervek birtokában

Amennyiben egy közösségi intézményhez vagy szervhez olyan környezeti információhoz való hozzáférésre irányuló kérelem érkezik, amely nincs az érintett közösségi intézmény vagy szerv birtokában, az intézmény vagy szerv a lehető leghamarabb, de legkésőbb 15 munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt arról a közösségi intézményről vagy szervről, illetve a 2003/4/EK irányelv értelmében vett hatóságról, amelyhez véleménye szerint a kért információért fordulni lehet, vagy az érintett közösségi intézményhez, szervhez vagy hatósághoz továbbítja a kérelmet, és erről tájékoztatja a kérelmezőt.

8. cikk

Együttműködés

Az emberi egészséget, életet vagy környezetet érő közvetlen veszély esetén – függetlenül attól, hogy azt emberi tevékenység vagy természeti okok idézik-e elő – a közösségi intézmények és szervek a 2003/4/EK irányelv értelmében vett hatóságok kérelme alapján együttműködnek ezekkel a hatóságokkal és segítik azokat, hogy haladéktalanul az esetlegesen érintett nyilvánosság körében terjeszteni tudják a környezeti információt, amely által ez a nyilvánosság meg tudja hozni a veszélyből származó kár megakadályozására vagy enyhítésére irányuló intézkedéseket, feltéve hogy ez az információ a közösségi intézmények és szervek és/vagy az említett hatóságok birtokában van, vagy azok nevében tárolják.

Az első albekezdést a közösségi jogszabályokban előírt bármely különös kötelezettség, különösen a 2119/98/EK határozat és az 1786/2002/EK határozat sérelme nélkül kell alkalmazni.

III. CÍM   A NYILVÁNOSSÁG RÉSZVÉTELE A KÖRNYEZETET ÉRINTŐ TERVEKKEL ÉS PROGRAMOKKAL KAPCSOLATBAN

9. cikk

(1)   A közösségi intézmények és szervek a szükséges gyakorlati és/vagy egyéb rendelkezések segítségével biztosítják, hogy a nyilvánosság kellő időben hatékony lehetőséget kapjon a részvételre a környezetet érintő tervek és programok előkészítésénél, módosításánál vagy felülvizsgálatánál, amikor még valamennyi lehetőség nyitva áll. Különösen abban az esetben, amikor a Bizottság javaslatot készít elő egy ilyen tervre vagy programra, amelyet döntéshozatal céljából benyújt egyéb közösségi intézményekhez vagy szervekhez, a Bizottságnak ebben az előkészítő szakaszban gondoskodnia kell a nyilvánosság részvételéről.

(2)   A közösségi intézmények és szervek azonosítják az (1) bekezdésben említett jellegű tervben vagy programban ténylegesen vagy feltehetőleg érintett, illetve érdekelt nyilvánosságot, figyelembe véve e rendelet céljait.

(3)   A közösségi intézmények és szervek biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett nyilvánosság nyilvános közlemények útján vagy más alkalmas módon, például az elektronikus média útján, tájékoztatást kapjon a következőkről:

a)

a javaslat tervezete, amennyiben az rendelkezésre áll;

b)

az előkészítés alatt álló tervre vagy programra vonatkozó környezeti információ vagy értékelés, amennyiben rendelkezésre áll; és

c)

a részvételre vonatkozó gyakorlati szabályok, beleértve az alábbiakat:

i.

az az adminisztratív egység, amelytől a vonatkozó információ beszerezhető;

ii.

az az adminisztratív egység, amelyhez az észrevételeket, véleményeket vagy kérdéseket be lehet nyújtani; és

iii.

ésszerű időkeretek, amelyek elegendő időt biztosítanak a nyilvánosság felkészülésére és a környezeti döntéshozatali eljárásban történő hatékony részvételre.

(4)   Az észrevételek megtételére legalább nyolchetes határidőt kell megállapítani. Ülések vagy meghallgatások szervezése esetén legalább négyhetes előzetes értesítést kell adni. A határidők sürgős esetben, illetve amennyiben a nyilvánosságnak már volt lehetősége a kérdéses tervhez vagy programhoz észrevételeket fűzni, lerövidíthetők.

(5)   A környezettel kapcsolatos tervről vagy programról szóló döntések meghozatala során a közösségi intézmények és szervek kellőképpen figyelembe veszik a nyilvánosság részvételéből származó eredményeket. A közösségi intézmények és szervek tájékoztatják a nyilvánosságot a tervről vagy a programról, beleértve annak szövegét is, illetve azokról az okokról és megfontolásokról, amelyeken a döntés alapul, ideértve a nyilvánosság részvételéről szóló tájékoztatást is.

IV. CÍM   BELSŐ FELÜLVIZSGÁLAT ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOG

10. cikk

Igazgatási aktusok belső felülvizsgálata iránti kérelmek

(1)   Bármely, a 11. cikkben foglalt feltételeknek megfelelő nem kormányzati szervezet jogosult belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani azon közösségi intézményhez vagy szervhez, amely a környezetvédelmi jog alapján igazgatási aktust fogadott el, vagy – feltételezett igazgatási mulasztás esetén – el kellett volna fogadnia.

E kérelmet írásban kell benyújtani az igazgatási aktus elfogadását, közlését vagy kihirdetését – ezek közül az utolsó időpontját – követő hat héten belül, illetve feltételezett mulasztás esetén hat héten belül azt az időpontot követően, amikor az igazgatási aktust meg kellett volna hozni. A kérelemnek tartalmaznia kell a felülvizsgálat indokait.

(2)   Az (1) bekezdésben említett közösségi intézménynek vagy szervnek valamennyi ilyen kérelmet el kell bírálnia, kivéve ha a kérelem nyilvánvalóan alaptalan. A közösségi intézménynek vagy szervnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb tizenkét héttel a kérelem átvételét követően írásos válaszban ki kell fejtenie indokait.

(3)   Amennyiben a közösségi intézmény vagy szerv a megfelelő gondosság ellenére sem képes a (2) bekezdéssel összhangban intézkedni, a kérelmet benyújtó nem kormányzati szervezetet a lehető leghamarabb, de legkésőbb az említett bekezdésben meghatározott időszakon belül értesítenie kell mulasztásának okairól, illetve arról, hogy mikor szándékozik intézkedni.

A közösségi intézménynek vagy szervnek a kérelem átvételét követő tizennyolc hetet meg nem haladó teljes határidőn belül intézkednie kell.

11. cikk

A jogosultság feltételei közösségi szinten

(1)   A nem kormányzati szervezet akkor jogosult a 10. cikkel öszhangban belső felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására, ha:

a)

a tagállam nemzeti joga vagy joggyakorlata szerint független, nonprofit jogi személy;

b)

elsődleges kinyilvánított célja a környezetvédelemnek a környezetvédelmi jog értelmében való támogatása;

c)

két évnél hosszabb ideje létezik, és aktívan a b) pontban említett cél érdekében folytat tevékenységet;

d)

a belső felülvizsgálat iránti kérelem tárgya céljai és tevékenysége körébe tartozik.

(2)   A Bizottság elfogadja az (1) bekezdésben említett feltételek átlátható és következetes alkalmazásának biztosításához szükséges rendelkezéseket.

12. cikk

A Bíróság előtti eljárások

(1)   A 10. cikk szerinti belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtó nem kormányzati szervezet a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban eljárást indíthat a Bíróságon.

(2)   Amennyiben a közösségi intézmény vagy szerv elmulaszt a 10. cikk (2) vagy (3) bekezdésével összhangban intézkedni, a nem kormányzati szervezet a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban eljárást indíthat a Bíróság előtt.

V. CÍM   ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Végrehajtási intézkedések

Amennyiben szükséges, a közösségi intézmények és szervek saját eljárási szabályzatukat e rendelet előírásainak megfelelően kiigazítják. E kiigazítások 2007. június 28-án lépnek hatályba.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. június 28-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2006. szeptember 6-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

P. LEHTOMÄKI


(1)  HL C 117., 2004.4.30., 52. o.

(2)  Az Európai Parlament 2004. március 31-i véleménye (HL C 103 E., 2004.4.29., 612. o.), a Tanács 2005. július 18-i közös álláspontja (HL C 264 E., 2005.10.25., 18. o.) és az Európai Parlament 2006. január 18-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2006. július 4-i jogalkotási állásfoglalása (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2006. július 18-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 22-i 1600/2002/EK határozata a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról (HL L 242., 2002.9.10., 1. o.).

(4)  Negyedik közösségi környezetvédelmi cselekvési program (HL C 328., 1987.12.7., 1. o.), ötödik közösségi környezetvédelmi cselekvési program (HL C 138., 1993.5.17., 1. o.).

(5)  A Tanács 2005/370/EK határozata (HL L 124., 2005.5.17., 1. o.)

(6)  HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(7)  HL L 41., 2003.2.14., 26. o.

(8)  HL L 268., 1998.10.3., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított határozat.

(9)  HL L 271., 2002.10.9., 1. o. A 786/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 7. o.) módosított határozat.


25.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 264/20


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/44/EK IRÁNYELVE

(2006. szeptember 6.)

a halak életének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről

(kodifikált változat)

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A halak életének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről szóló, 1978. július 18.-i 78/659/EGK tanácsi irányelvet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet egységes szerkezetbe kell foglalni.

(2)

A környezet védelme, illetve a környezet minőségének javítása konkrét intézkedéseket tesz szükségessé a vizek szennyeződés elleni védelme érdekében, beleértve azokat az édesvizeket is, amelyek halak fenntartására képesek.

(3)

Ökológiai és gazdasági szempontból a különböző halpopulációknak védelmet kell nyújtani, hogy a szennyező anyagok vízbe bocsátásának eredményeképpen fellépő különféle káros következmények, ezek között különösen egyes halfajok számának csökkenése, bizonyos esetekben pedig több halfaj eltűnése, ne következzenek be.

(4)

A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat (5) célja a felszíni vizek olyan minőségének biztosítása, amely nem idéz elő jelentős negatív hatást és kockázatot a környezetre.

(5)

A halak fenntartására alkalmas édesvizek minőségére vonatkozó, a különböző tagállamokban már hatályos vagy előkészület alatt álló rendelkezések bármely eltérése egyenlőtlen versenyfeltételeket teremthet, és így közvetlenül befolyásolja a belső piac működését.

(6)

Az ezen irányelv céljainak megvalósításához a tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a vizeket, amelyekre az irányelvet alkalmazni fogják, valamint meg kell állapítaniuk az egyes paraméterek vonatkozó határértékeit. Intézkedéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy az így kijelölt vizek minősége a kijelöléstől számított öt éven belül a megállapított határértéknek megfelelő legyen.

(7)

Szükség van olyan előírás megalkotására, miszerint a halak fenntartására alkalmas édesvizek minősége bizonyos körülmények között a vonatkozó paraméterek értékeinek megfelelőnek tekintendő akkor is, ha a vett vízminták bizonyos százalékának minősége nem felel meg a megadott határértékeknek.

(8)

Annak biztosítása érdekében, hogy a halak fenntartására alkalmas édesvizek minőségének ellenőrzése megtörténjen, bizonyos minimális számú mintát kell venni, és a mellékelt paraméterekre vonatkozó méréseket el kell végezni. A vízminőségtől függően a mintavételezés gyakoriságát csökkenteni lehet vagy azt meg is lehet szüntetni.

(9)

Bizonyos természeti feltételek a tagállamok befolyásán kívül állnak, ezért egyes esetekben szükség van az irányelvtől való eltérések lehetővé tételére.

(10)

A műszaki és tudományos fejlődés szükségessé teheti az I. mellékletben szereplő egyes követelmények gyors kiigazítását. Az e célból szükséges intézkedések bevezetésének megkönnyítése érdekében eljárást kell kialakítani, amelynek révén szoros együttműködés jön létre a tagállamok és a Bizottság között, a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlásának szabályairól szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (6) összhangban.

(11)

Ez az irányelv nem érinti a III. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1)   Ez az irányelv az édesvizek minőségével foglalkozik, és azokra a vizekre kell alkalmazni, amelyeket a tagállamok úgy jelölnek ki, mint amelyeknek védelemre vagy minőségjavításra van szükségük a halak életének megóvása érdekében.

(2)   Ezen irányelv nem vonatkozik az intenzív haltenyésztés céljaira szolgáló természetes vagy mesterséges halastavak vizére.

(3)   Ezen irányelv célja azoknak az édesvízi folyóvizeknek vagy állóvizeknek a védelme, illetve minőségük javítása, amelyek olyan halakat tartanak fenn, illetve a szennyeződés csökkentése vagy megszüntetése esetén olyan halakat lennének képesek fenntartani, amelyek:

a)

természetes sokféleséget biztosító őshonos fajok;

b)

olyan fajok, amelyek jelenléte a tagállamok illetékes hatóságainak álláspontja szerint vízgazdálkodási szempontokból kívánatos.

(4)   Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a)

„lazacos (salmonid) vizek”: olyan vizek, amelyek a lazacfélékhez (Salmo salar), a pisztrángfélékhez (Salmo trutta), a pérekhez (Thymallus thymallus) vagy a fehérhúsú halakhoz (Coregonus) tartozó halakat tartanak fenn, illetve lesznek képesek fenntartani;

b)

„pontyos vizek”: olyan vizek, amelyek a ciprinidákhoz (Cyprinidae) tartozó vagy másfajta halakat, például csukát (Esox lucius), sügért (Perca fluviatilis) és angolnát (Anguilla anguilla) tartanak fenn, illetve lesznek képesek fenntartani.

2. cikk

A tagállamok által kijelölt vizekre vonatkozó fizikai és kémiai paramétereket az I. melléklet tartalmazza.

Az említett paraméterek alkalmazásában a vizek lazacos vizekre és pontyos vizekre oszlanak.

3. cikk

(1)   A tagállamok a kijelölt vizekre vonatkozóan megállapítják az I. mellékletben felsorolt paraméterek értékeit, amennyiben az értékeket a G. vagy az I. oszlop tartalmazza. A tagállamok eleget tesznek mindkét oszlopban található megjegyzéseknek.

(2)   A tagállamok nem határoznak meg az I. melléklet I. oszlopában találhatónál kevésbé szigorú értéket, továbbá arra törekednek, hogy betartsák a G. oszlopban található értékeket, figyelembe véve a 8. cikkben megadott elvet.

4. cikk

(1)   A tagállamok kijelölik a lazacos vizeket és pontyos vizeket, és ezt követően további kijelöléseket tehetnek.

(2)   A tagállamok a 8. cikkben megadott elv figyelembevételével felülvizsgálhatják a kijelölés időpontjában előre nem látható tényezőkkel rendelkező egyes vizekre vonatkozó kijelöléseket.

5. cikk

A tagállamok programokat dolgoznak ki a szennyeződés csökkentése érdekében, valamint biztosítják, hogy a kijelölt vizek a 4. cikk szerinti kijelölést követően öt éven belül megfeleljenek mind a tagállamok által a 3. cikk szerint meghatározott értékeknek, mind az I. melléklet G. és I. oszlopában található megjegyzéseknek.

6. cikk

(1)   Az 5. cikkben foglaltak megvalósítása szempontjából a kijelölt vizek abban az esetben tekintendők úgy, hogy megfelelnek az irányelvnek, amennyiben a kijelölt vizekből azonos mintavételi helyen és 12 hónapos időszakon keresztül legalább az I. mellékletben meghatározott minimális gyakorisággal vett minták megfelelnek mind a tagállamok által a 3. cikk szerint meghatározott értékeknek, mind pedig az I. melléklet G. és I. oszlopában lévő megjegyzéseknek, az alábbiak szerint:

a)

a pH, az ötnapos biológiai oxigénigény (BOI5), a nitrit, a szabad ammónia, az összes ammónia, az összes maradék klór, az összes cink és az oldott réz paraméterekre a minták 95 %-a esetében. Amennyiben a mintavételi gyakoriság kisebb, mint egy minta havonta, mind az említett paraméterek értékeinek, mind a megjegyzéseknek valamennyi mintánál teljesülni kell;

b)

a hőmérséklet és az oldott oxigén paraméterre vonatkozóan az I. mellékletben felsorolt százalékos értékek esetében;

c)

a szuszpendált szilárd anyag paraméterre vonatkozóan a megadott átlagos koncentráció esetében.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti százalékarányok számításánál nem kell figyelembe venni azokat az eseteket, amelyekben a víz minősége nem felel meg a tagállamok által a 3. cikk szerint meghatározott, illetve az I. melléklet G. és I. oszlopában lévő megjegyzésekben található értékeknek, amennyiben a nem megfelelő minőség árvíz vagy más természeti katasztrófa eredményeként alakult ki.

7. cikk

(1)   A mintavételezést a tagállamok illetékes hatóságai végzik, az erre vonatkozó minimális gyakoriságot az I. melléklet tartalmazza.

(2)   Amennyiben a tagállamok illetékes hatóságai megállapítják, hogy a kijelölt vizek minősége észrevehetően jobb, mint a 3. cikk szerint meghatározott, illetve az I. melléklet G. és I. oszlopában lévő megjegyzések alkalmazásával megadott értékek, akkor a mintavételezési gyakoriságot csökkenteni lehet. Ahol nincs szennyezés, illetve nem áll fenn a vízminőség romlásának veszélye, az érintett illetékes hatóságok úgy határozhatnak, hogy mintavételezésre nincs szükség.

(3)   Amennyiben a minták vizsgálata azt mutatja, hogy valamely tagállam által a 3. cikkben foglalt rendelkezésekkel, illetve az I. melléklet G. és I. oszlopában lévő megjegyzésekkel összhangban meghatározott értékek teljesítése nem történik meg, az adott tagállam megállapítja, hogy ez véletlen esemény, természeti jelenség vagy vízszennyezés miatt következett-e be, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

(4)   A mintavétel pontos helyét, a mintavételi ponthoz legközelebb lévő vízszennyezési ponttól való távolságot, valamint a mintavétel helyének a vízfelszíntől való mélységét elsősorban a helyi környezeti feltételek alapján az egyes tagállamok illetékes hatóságai állapítják meg.

(5)   Az érintett paraméterek vizsgálatára vonatkozó elemzési referencia-módszereket az I. melléklet tartalmazza. A más módszereket alkalmazó laboratóriumoknak biztosítaniuk kell, hogy a kapott eredmények az I. mellékletben meghatározott módszerek alkalmazásával kapott eredményekkel egyenértékűek vagy összehasonlíthatók legyenek.

8. cikk

Az ezen irányelv alapján megvalósított intézkedések semmilyen körülmények között, sem közvetlenül, sem közvetve nem növelhetik az édesvizek szennyezettségét.

9. cikk

A kijelölt vizekre vonatkozóan a tagállamok bármikor az irányelvben megadottnál szigorúbb értékeket határozhatnak meg. A tagállamok ezenkívül az irányelvben nem szereplő paraméterekre vonatkozóan is értékeket írhatnak elő.

10. cikk

Amikor édesvizek a tagállamok közötti országhatárokat átszelik vagy országhatárokat alkotnak a tagállamok között, és amikor az érintett államok egyike az említett vizeket kijelölni szándékozik, akkor ezeknek az országoknak konzultálniuk kell egymással annak érdekében, hogy meghatározzák az ilyen vizek terjedelmét, amelyre ezen irányelvet alkalmazni lehet, valamint a közös minőségi célokból levonható következményeket, amelyeket formális tanácskozás után az egyes érintett tagállamoknak kell meghatározniuk. A Bizottság részt vehet az említett tanácskozásokban.

11. cikk

A tagállamok a következő esetekben térhetnek el az irányelvben foglaltaktól:

a)

az I. mellékletben (0)-val jelölt paraméterek esetében rendkívüli időjárási vagy különleges földrajzi körülmények miatt;

b)

amikor a kijelölt vizek bizonyos anyagokban természetes módon feldúsulnak, aminek eredményeképpen az I. mellékletben szereplő paramétereket túllépik.

A természetes módon történő feldúsulás az a folyamat, amikor egy adott víztömeg emberi beavatkozás nélkül a talajból bizonyos, a talajban lévő anyagokat vesz fel.

12. cikk

Azokat a módosításokat, amelyek a műszaki és tudományos fejlődéshez történő hozzáigazításhoz szükségesek, az I. mellékletben található, egyes paraméterekre vonatkozó G-értékek, és az elemzési módszerek vonatkozásában a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadják el.

13. cikk

(1)   A Bizottság munkáját a műszaki és tudományos fejlődéshez történő hozzáigazítással foglalkozó bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel azon határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

14. cikk

Az irányelv alkalmazásának céljából a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot:

a)

a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölt vizekről, összefoglaló formában;

b)

a vízkijelöléseknek a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtott felülvizsgálatáról;

c)

a 9. cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban az új paraméterek meghatározása céljából megállapított előírásokról;

d)

az I. melléklet I. oszlopában található értékektől való eltérésekről.

Általánosságban a tagállamok a Bizottság indokolt kérésére megadják a Bizottság részére mindazon információkat, amelyekre ezen irányelv alkalmazásához szükség van.

15. cikk

A tagállamok 3 éves időközönként és első ízben az 1993 és 1995 közötti időszakra vonatkozóan tájékoztatást küldenek a Bizottságnak ennek az irányelvnek a végrehajtásáról ágazati jelentés formájában, amely más, ehhez tartozó közösségi irányelveket is felölel. Ez a jelentés a környezetre vonatkozó egyes irányelvek végrehajtásáról szóló jelentések egységesítéséről és ésszerűsítéséről szóló, 1991. december 23-i 91/692/EGK tanácsi irányelv (7) 6. cikkében megállapított eljárással összhangban, a Bizottság által kidolgozott kérdőív vagy vázlat alapján készül el. A kérdőívet vagy vázlatot a jelentés által felölelt időszak kezdete előtt 6 hónappal küldik meg a tagállamoknak. A tagállamok a jelentést az általa felölelt 3 éves időszak végétől számított 9 hónapon belül küldik meg a Bizottságnak.

A Bizottság a tagállamok jelentésének benyújtását követő 9 hónapon belül közösségi jelentést tesz közzé ezen irányelv végrehajtásáról.

16. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

17. cikk

A 78/659/EGK irányelv hatályát veszti, a III. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a IV. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

18. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

19. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2006. szeptember 6-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

P. LEHTOMÄKI


(1)  HL C 117., 2004.4.30., 11. o.

(2)  Az Európai Parlament 2004. április 21-i véleménye (HL C 104. E, 2004.4.30., 545. o.) és a Tanács 2006. április 25-i határozata.

(3)  HL L 222., 1978.8.14., 1. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16, 36. o.) módosított irányelv.

(4)  Lásd a III. melléklet A. részét.

(5)  HL L 242., 2002.9.10., 1. o.

(6)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(7)  HL L 377., 1991.12.31., 48. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.


I. MELLÉKLET

A PARAMÉTEREK LISTÁJA

Paraméter

Lazacos vizek

Pontyos vizek

Elemzési vagy ellenőrzési módszer

Minimális mintavételi és mérési gyakoriság

Észrevételek

G

I

G

I

1.

Hőmérséklet (°C)

1.

A hőkibocsátási ponttól az áramlás irányában (a keveredési zóna szélén) mért hőmérséklet legfeljebb az alábbi mértékben lépheti túl a nem érintett terület hőmérsékletét:

Termometria

Hetente, a hőkibocsátási ponttól az áramlás irányában és az áramlással szemben is

A túl hirtelen hőmérséklet-változásokat el kell kerülni

 

1,5 °C

 

3 °C

 

A tagállamok adott földrajzi területre vonatkozó korlátozott felmentést adhatnak, amennyiben az illetékes hatóságok bizonyítani tudják, hogy ennek nincs káros következménye a halpopuláció kiegyensúlyozott fejlődésére.

 

2.

A hőkibocsátás eredményeként a hőmérséklet a hőkibocsátási ponttól az áramlás irányában (a keveredési zóna szélén) nem lépheti túl az alábbi értékeket:

 

 

 

21,5 (0)

 

28 (0)

10 (0)

10 (0)

A 10 °C hőmérsékleti korlátot csak az olyan halfajok ívási időszakában kell alkalmazni, amelyeknél a szaporodáshoz hideg vízre van szükség, illetve csak az olyan vizek esetében, amelyekben ilyen halfajok élnek.

A hőmérsékleti korlátokat azonban az idő 2 %-ában túl lehet lépni.

2.

Oldott oxigén

(mg/l O2)

50 % ≥ 9

100 % ≥ 7

50 % ≥ 9

50 % ≥ 8

100 % ≥ 5

50 % ≥ 7

Winkler-módszer vagy speciális elektródák (elektrokémiai módszer)

Havonta, legalább egy próba, amely az adott napon alacsony oxigénkoncentrációt reprezentálja

Ha azonban nagyobb napi ingadozások feltételezhetők, egy nap legalább két mintát kell venni

 

Amikor az oxigén-koncentráció 6 mg/l alá csökken, a tagállamok a 7. cikk (3) bekezdése szerinti rendelkezéseket alkalmazzák. Az illetékes hatóságoknak bizonyítaniuk kell, hogy a helyzet nem jár káros következményekkel a halpopuláció fejlődésére

Amikor az oxigén-koncentráció 4 mg/l alá csökken, a tagállamok a 7. cikk (3) bekezdése szerinti rendelkezéseket alkalmazzák. Az illetékes hatóságoknak bizonyítaniuk kell, hogy a helyzet nem jár káros következményekkel a halpopuláció fejlődésére

3.

pH

 

6–9 (0) (1)

 

6–9 (0) (1)

Két ismert pH-jú kalibráló oldat segítségével végzett elektrometrikus kalibráció, célszerűen a mérendő pH mindkét oldalán, illetve ahhoz közel.

Havonta

 

4.

Lebegőanyag

(mg/l)

≤ 25 (0)

 

≤ 25 (0)

 

Szűrés 0,45 μm szűrőmembránon keresztül vagy centrifugálás (legalább 5 percig, átlagos gyorsulás 2 800–3 200 g), szárítás 105 °C hőfokon, majd súlymérés.

 

A megadott értékek átlagos koncentrációt jelentenek, és nem vonatkoznak az ártalmas kémiai tulajdonságokkal rendelkező lebegőanyagokra.

Árvizek esetén a koncentráció különösen magas lehet.

5.

Biológiai oxigénigény

(mg/l O2)

≤ 3

 

≤ 6

 

Az O2 Winkler-módszerrel történő meghatározása teljes sötétségben, 20 ± 1 °C hőmérsékleten végrehajtott öt napos inkubáció előtt és után (a nitrifikációt nem szabad megakadályozni)

 

 

6.

Összes foszfor

(mg P/l)

 

 

 

 

Molekulaabszorpciós spektrofotometria

 

18–300 m közötti átlagos mélységű tavak esetén az alábbi képletet kell alkalmazni:

Formula

ahol

L

=

mg P/m2 tófelületben kifejezett éves terhelés

Formula

=

a tó átlagos mélysége méterben

Tw

=

a tóvíz elméleti megújulási ideje években

Egyéb esetekben a lazacos vizeknél 0,2 mg/l PO4, a pontyos vizeknél 0,4 mg/l PO4 határértéket lehet irányadónak tekinteni az eutrofikáció csökkentéséhez

7.

Nitrit

mg/l NO2)

≤ 0,01

 

≤ 0,03

 

Molekulaabszorpciós spektrofotometria

 

 

8.

Fenolok

(mg/l C6H5 OH)

 

 (2)

 

 (2)

Ízlelés

 

Az ízlelési vizsgálatot csak ott kell elvégezni, ahol a fenolos vegyület jelenléte feltételezhető.

9.

Petróleum-szénhidrogének

 

 (3)

 

 (3)

Vizuális

Ízlelés

Havonta

A vizuális vizsgálatot havonként, míg az ízlelési vizsgálatot csak ott kell elvégezni, ahol a szénhidrogén-vegyület jelenléte feltételezhető

10.

Nem ionos ammónia

(mg/l NH3)

≤ 0,005

≤ 0,025

≤ 0,005

≤ 0,025

Indofenol-kéket vagy pH-meghatározással és hőmérsékletméréssel kombinált Nessler-módszert alkalmazó molekulaabszorpciós spektrofotometria

Havonta

A szabad ammónia értékeit kisebb nappali csúcsértékek formájában túl lehet lépni

A szabad ammónia jelenléte miatti toxicitás, a nitrifikáció miatti oxigénfogyasztás és az eutrofizáció veszélyének csökkentése céljából az összes ammónia koncentrációja nem lépheti túl az alábbi értékeket:

11.

Összes ammónia

(mg/l NH4)

≤ 0,04

≤ 1 (4)

≤ 0,2

≤ 1 (4)

12.

Összes maradék klór

(mg/l HOCl)

 

≤ 0,005

 

≤ 0,005

DPD-módszer (dietil-p-fenilén-diamén)

Havonta

Az I-érték pH =6 értéknek felel meg.

Nagyobb összes klórkoncentráció akkor fogadható el, ha a pH-érték magasabb

13.

Összes cink

(mg/l Zn)

 

≤ 0,3

 

≤ 1,0

Atomabszorpciós spektrometria

Havonta

Az I-értékek 100 mg/l CaCO3 vízkeménységnek felelnek meg.

A 10–500 mg/l közötti vízkeménységre vonatkozó határértékeket a II. melléklet tartalmazza.

14.

Oldott réz

(mg/l Cu)

≤ 0,04

 

≤ 0,04

 

Atomabszorpciós spektrometria

 

A G-értékek 100 mg/l CaCO3 vízkeménységnek felelnek meg.

10–300 mg/l közötti vízkeménységre vonatkozó határértékeket a II. melléklet tartalmazza.

Általános észrevételek:

Megjegyzendő, hogy az I. mellékletben megadott paraméterértékek mellett feltételezés szerint az egyéb paraméterek értéke, függetlenül attól, hogy a mellékletben említve vannak-e vagy nem, kedvező. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az ártalmas anyagok koncentrációja rendkívül alacsony.

Ahol két vagy több ártalmas anyag van keverék formájában jelen, az együttes (additív, szinergikus vagy antagonisztikus) hatások jelentősek lehetnek.

Rövidítések:

G

=

irányadó érték.

I

=

kötelező érték.

(0)

=

a 11. cikk értelmében eltérések lehetségesek.


(1)  A rendes pH-értékekhez viszonyított mesterséges pH-változások legfeljebb ±0,5 pH-értékkel léphetik túl a 6,0–9,0 közé eső határértékeket, feltéve, hogy a változások nem növelik meg a vízben jelen lévő más anyagok ártalmas hatását.

(2)  Fenolos vegyületek nem lehetnek jelen olyan koncentrációban, hogy kedvezőtlenül befolyásolják a halak ízét.

(3)  Szénhidrogén-vegyületek nem lehetnek jelen a vízben olyan koncentrációban, hogy

a vízfelületen látható filmréteget, illetve a vízfolyások és a tavak ágyán bevonatot képezzenek,

a halak ízét észlelhetően szénhidrogénessé tegyék,

a halakra káros hatást gyakoroljanak.

(4)  Bizonyos földrajzi vagy éghajlati körülmények között, különösen pedig kis hőmérsékletű víz és csökkent nitrifikáció esetében, illetve amennyiben az illetékes hatóságok bizonyítani tudják, hogy a halpopuláció kiegyensúlyozott növekedésére ártalmas hatások nem lépnek fel, a tagállamok 1mg/l-nél nagyobb értéket határozhatnak meg.


II. MELLÉKLET

AZ ÖSSZES CINKRE ÉS AZ OLDOTT RÉZRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS ADATOK

Összes cink

(lásd I. melléklet, 13. paraméter, „Észrevételek” oszlop)

Teljes cinkkoncentrációk (mg/l Zn) 10–500 mg/l CaCO3 közötti különböző keménységű vizekre:

 

Vízkeménység (mg/l CaCO3)

10

50

100

500

Lazacos vizek (mg/l Zn)

0,03

0,2

0,3

0,5

Pontyos vizek (mg/l Zn)

0,3

0,7

1,0

2,0

Oldott réz

(lásd I. melléklet, 14. paraméter, „Észrevételek” oszlop)

Oldottréz-koncentrációk (mg/l Cu) 10–300 mg/l CaCO3 közötti különböző keménységű vizekre:

 

Vízkeménység (mg/l CaCO3)

10

50

100

300

mg/liter Cu

0,005 (1)

0,022

0,04

0,112


(1)  A halak jelenléte rezet nagyobb koncentrációban tartalmazó vizekben túlnyomórészt oldott szervesréz-komplexeket jelezhet.


III. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosításai

(lásd a 17. cikket)

A Tanács 78/659/EGK irányelve (HL L 222., 1978.8.14., 1. o) (1)

 

A Tanács 91/692/EGK irányelve (HL L 377., 1991.12.31., 48. o)

kizárólag az I. melléklet c) pontja

A Tanács 807/2003/EK rendelete (HL L 122., 2003.5.16. 36. o.)

kizárólag a III. melléklet 26. pontja

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája

(lásd a 17. cikket)

irányelv

Átültetés határideje

78/659/EGK

1980. július 20.

91/692/EGK

1993. január 1.


(1)  A 78/659/EGK irányelvet a következő, hatályon kívül nem helyezett aktusok is módosították:

az 1979-es csatlakozási okmány,

az 1985-ös csatlakozási okmány,

az 1994-es csatlakozási okmány.


IV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

78/659/EGK irányelv

Ez az irányelv

1. cikk (1) és (2) bekezdés

1. cikk (1) és (2) bekezdés

1. cikk (3) bekezdés, bevezető mondat

1. cikk (3) bekezdés, bevezető mondat

1. cikk (3) bekezdés, első francia bekezdés

1. cikk (3) bekezdés, a) pont

1. cikk (3) bekezdés, második francia bekezdés

1. cikk (3) bekezdés, b) pont

1. cikk (4) bekezdés, bevezető mondat

1. cikk (4) bekezdés, bevezető mondat

1. cikk (4) bekezdés, első francia bekezdés

1. cikk (4) bekezdés, a) pont

1. cikk (4) bekezdés, második francia bekezdés

1. cikk (4) bekezdés, b) pont

2. cikk (1) bekezdés

2. cikk, első bekezdés

2. cikk (2) bekezdés

2. cikk, második bekezdés

3. cikk

3. cikk

4. cikk (1) és (2) bekezdés

4. cikk (1) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés

4. cikk (2) bekezdés

5. cikk

5. cikk

6. cikk (1) bekezdés, bevezető mondat

6. cikk (1) bekezdés, bevezető mondat

6. cikk (1) bekezdés, első francia bekezdés

6. cikk (1) bekezdés, a) pont

6. cikk (1) bekezdés, második francia bekezdés

6. cikk (1) bekezdés, b) pont

6. cikk (1) bekezdés, harmadik francia bekezdés

6. cikk (1) bekezdés, c) pont

6. cikk (2) bekezdés

6. cikk (2) bekezdés

7. cikk

7. cikk

8. cikk

8. cikk

9. cikk

9. cikk

10. cikk

10. cikk

11. cikk

11. cikk

12. cikk

12. cikk

13. cikk (1) bekezdés és 14. cikk

13. cikk

15. cikk, első albekezdés, bevezető mondat

14. cikk első bekezdés, bevezető mondat

15. cikk, első bekezdés, első francia bekezdés

14. cikk, első bekezdés, a) pont

15. cikk, első bekezdés, második francia bekezdés

14. cikk, első bekezdés, b) pont

15. cikk, első bekezdés, harmadik francia bekezdés

14. cikk, első bekezdés, c) pont

15. cikk, első bekezdés, negyedik francia bekezdés

14. cikk, első bekezdés, d) pont

15. cikk, második bekezdés

14. cikk, második bekezdés

16. cikk

15. cikk

17. cikk (1) bekezdés

17. cikk (2) bekezdés

16. cikk

17. cikk

18. cikk

18. cikk

19. cikk

I. melléklet

I. melléklet

II. melléklet

II. melléklet

III. melléklet

IV. melléklet


25.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 264/32


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/68/EK IRÁNYELVE

(2006. szeptember 6.)

a 77/91/EGK tanácsi irányelvnek a nyilvánosan működő részvénytársaságok alapítása, valamint tőkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 44. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében említett eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a nyilvánosan működő részvénytársaságok alapításának, valamint ezek tőkéje megtartásának és átalakításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 1976. december 13-i 77/91/EGK második tanácsi irányelv (3) meghatározza a követelményeket több, ilyen társaság által foganatosított, tőkével kapcsolatos intézkedéshez.

(2)

Az Európai Parlament és a Tanács számára készült, „A társasági jog korszerűsítése és a vállalatirányítás erősítése az Európai Unióban – terv az előrelépéshez” című, 2003. május 21-i közleményében a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a 77/91/EGK irányelv egyszerűsítése és korszerűsítése jelentősen hozzájárulna az üzleti hatékonyság és a versenyképesség növeléséhez, anélkül, hogy csökkentené a részvényesek és a hitelezők védelmét. Ezek a célkitűzések elsődleges prioritást élveznek, de ez nem változtat azon, hogy haladéktalanul általános jelleggel meg kell vizsgálni a tőkemegtartási rendszer olyan lehetséges alternatíváinak megvalósíthatóságát, amelyek megfelelően védenék a nyilvánosan működő részvénytársaságok hitelezőinek és részvényeseinek érdekeit.

(3)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára megengedjék nem pénzbeli hozzájárulás bevonását tőkéjükbe, anélkül, hogy különleges szakértői vizsgálatokhoz kellene folyamodniuk azokban az esetekben, amikor van egyértelmű hivatkozási alap az ilyen hozzájárulás értékeléséhez. Mindazonáltal garantálni kell a kisebbségi részvényesek számára azt a jogot, hogy ilyen értékelést kérjenek.

(4)

A nyilvánosan működő részvénytársaságok számára lehetővé kell tenni, hogy megszerezzék saját részvényeiket a társaság felosztható tartalékainak mértékéig, és azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a közgyűlés az ilyen részvényszerzésre felhatalmazást adhat, növelni kell oly módon, hogy a rugalmasság fokozódjon és a társaságok adminisztrációs terhei csökkenjenek, mert nekik gyorsan kell reagálniuk a részvényük árfolyamát érintő piaci fejleményekre.

(5)

Lehetővé kell tenni a tagállamok számára annak engedélyezését, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok pénzügyi segítséget nyújtsanak részvényeik harmadik személy általi megszerzése céljából, a társaság felosztható tartalékainak mértékéig, hogy növeljék a rugalmasságot a társaságok részvénytőkéjének tulajdonosi szerkezetével kapcsolatos változások tekintetében. Tekintettel az irányelv azon céljára, hogy védje mind a részvényeseket, mind a harmadik személyeket, ezt a lehetőséget csak biztosítékok mellett lehet igénybe venni.

(6)

A hitelezőknek lehetővé kell tenni, hogy – bizonyos feltételek szerint – bírósági vagy közigazgatási eljárásokhoz folyamodjanak, amikor követeléseik veszélybe kerülnek a nyilvánosan működő részvénytársaság tőkéjének leszállítása következtében, oly módon, ami fokozza a hitelezők általános védelmét valamennyi tagállamban.

(7)

Ezen irányelv végrehajtása során – a piaci visszaélés megelőzésére – a tagállamoknak figyelembe kell venniük a bennfentes kereskedelemről és a piac manipulálásáról (piaci visszaélésről) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4), a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a visszavásárlási programok és a pénzügyi eszközök stabilizálása alóli felmentés tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2003. december 22-i 2273/2003/EK bizottsági rendelet (5) és a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó bennfentes információ fogalommeghatározása, a bennfentesek jegyzékének összeállítása, a vezető tisztségviselők ügyleteinek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 2004/72/EK bizottsági irányelv (6) rendelkezéseit.

(8)

A 77/91/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (7) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 77/91/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk (1) bekezdésében a huszonegyedik francia bekezdés helyébe a következő lép:

„–

Magyarországon:

nyilvánosan működő részvénytársaság;”

.

2.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„10a. cikk

(1)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a 10. cikk (8), (2) és (3) bekezdését, amennyiben a nem pénzbeli hozzájárulást – az igazgatóság vagy az ügyvezető testület határozata nyomán – a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* 4. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott átruházható értékpapírok vagy az említett irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 19. pontjában meghatározott pénzpiaci eszközök képezik, és ezeket az értékpapírokat vagy pénzpiaci eszközöket azon a súlyozott átlagárfolyamon értékelik, amelyen egy vagy több – az említett irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerint meghatározott – szabályozott piacon kereskedtek velük, a vonatkozó nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátását megelőző, nemzeti jog által megállapítandó megfelelő időszak alatt.

Amikor azonban az árat olyan rendkívüli körülmények befolyásolták, amelyek jelentősen megváltoztatnák az eszköz értékét a hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásának tényleges időpontjában, ideértve azokat a helyzeteket is, amikor az ilyen átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök piacán likviditáshiány lép fel, az igazgatóság vagy ügyvezető testület kezdeményezésére és felelősségére, felülértékelést kell végezni. Az említett felülértékelésre a 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.

(2)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdését, amennyiben a nem pénzbeli hozzájárulást – az igazgatóság vagy ügyvezető testület döntése alapján – az (1) bekezdésben említett átruházható értékpapíroktól vagy pénzpiaci eszközöktől eltérő eszközök képezik, amelyek valós értékét előzőleg egy elismert független szakértő véleményezte, és amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a)

a valós értéken történő értékelés időpontja legfeljebb 6 hónappal előzi meg az eszközzel történő hozzájárulás tényleges időpontját;

b)

az értékelést a tagállamban a hozzájárulásra szánt eszközök fajtájára alkalmazott, általánosan elfogadott értékelési standardoknak és elveknek megfelelően végezték el.

Abban az esetben, ha olyan új befolyásoló körülmények lépnek fel, amelyek jelentősen megváltoztatnák az eszköz valós értékét az azzal való hozzájárulás tényleges időpontjában, felülértékelést kell végezni az igazgatóság vagy ügyvezető testület kezdeményezésére és felelősségére. Az említett felülértékelésre a 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell.

Ilyen felülértékelés hiányában egy vagy több olyan részvényes, akik összességében legalább 5 %-os részesedéssel bírnak a társaság jegyzett tőkéjében azon a napon, amikor a tőkeemelésről határoznak, független szakértő általi értékelést kérhet, amely esetben a 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdését alkalmazni kell. E részvényesek kérelmüket az eszközzel való hozzájárulás tényleges napjáig terjeszthetik elő, amennyiben a kérelem napján az érintett részvényes(ek) a társaság jegyzett tőkéjének továbbra is összességében legalább 5 %-ával rendelkezik, ugyanúgy, mint a tőkeemelésről hozott határozat napján.

(3)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdését, amennyiben a nem pénzbeli hozzájárulást – az igazgatóság vagy ügyvezető testület döntése alapján – az (1) bekezdésben említett átruházható értékpapíroktól vagy pénzpiaci eszközöktől eltérő eszközök képezik, amelyek valós értékét oly módon határozzák meg, hogy az előző pénzügyi évre vonatkozó kötelező beszámolóból származtatják az egyes eszközök értékét, feltéve, hogy a kötelező beszámoló az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (9) megfelelő könyvvizsgálat tárgyát képezte.

A (2) bekezdés második és harmadik albekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

10b. cikk

(1)   Amennyiben a 10a. cikkben említett nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására a 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett szakértői jelentés nélkül kerül sor, úgy – a 3. cikk h) pontjában meghatározott követelményeken túlmenően, és a nem pénzbeli hozzájárulás tényleges napjától számított egy hónapon belül – nyilatkozatot kell közzétenni, amely a következőket tartalmazza:

a)

a kérdéses nem pénzbeli hozzájárulás leírása;

b)

értéke, értékelésének forrása, illetve adott esetben az értékelés módszere;

c)

nyilatkozat arról, hogy a kapott értékek megfelelnek legalább az ellenükben kibocsátandó részvények számának és névértékének – vagy névérték hiányában a kibocsátási értéknek – és adott esetben a hozzájárulásokon jelentkező árfolyamkülönbözetnek;

d)

nyilatkozat arról, hogy az eredeti értékelés vonatkozásában nem merültek fel új befolyásoló körülmények.

E közzétételre az egyes tagállamok jogszabályai által megállapított módon, a 68/151/EGK irányelv 3. cikkének megfelelően kerül sor.

(2)   Amennyiben a 25. cikk (2) bekezdésében javasolt tőkeemelés vonatkozásában azt javasolják, hogy a 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett szakértői jelentés nélkül kerüljön sor a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátására, a 68/151/EGK irányelv 3. cikkével összhangban, az egyes tagállamok jogszabályaiban megállapított módon hirdetményt kell közzétenni az emelésre vonatkozó határozat napjáról és az (1) bekezdésben felsorolt információkról, azt megelőzően, hogy a nem pénzbeli hozzájárulást rendelkezésre bocsátották. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat annak kijelentésére korlátozódik, hogy az említett nyilatkozat közzététele óta nem merültek fel új befolyásoló körülmények.

(3)   Minden tagállamnak megfelelő biztosítékokról kell gondoskodnia, amelyek garantálják a 10a. cikkben és e cikkben előírt eljárásnak való megfelelést, amennyiben a 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett szakértői jelentés nélkül kerül sor a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására.

3.

A 11. cikk (1) bekezdésében az első albekezdés a következőképpen módosul:

a)

A „10. cikk” szövegrész helyébe a „10. cikk (1), (2) és (3) bekezdések” szövegrész lép.

b)

Az albekezdés a következő mondattal egészül ki:

„A 10a. és 10b. cikk értelemszerűen alkalmazandó.”

4.

A 19. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az azonos helyzetben lévő részvényesekkel való egyenlő bánásmód elvének sérelme nélkül, továbbá a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) sérelme nélkül a tagállamok lehetővé tehetik egy társaság számára, hogy saját részvényeit akár közvetlenül, akár egy, a saját nevében, de a társaság javára eljáró személy révén megszerezze. Amennyiben megengedett az ilyen részvényszerzés, a tagállamok azt a következő feltételekhez kötik:

a)

a részvényszerzéshez a közgyűlés felhatalmazása szükséges, amely meghatározza e részvényszerzések feltételeit, így különösen a megszerzendő részvények maximális számát, a hozzájárulás érvényességi idejét – amelynek maximális hosszát a tagállami jogszabályok határozzák meg, ez azonban nem haladhatja meg az 5 évet –, továbbá ellenérték fejében történő részvényszerzés esetében a vagyoni hozzájárulás maximális és minimális értékét. Az igazgatóság vagy ügyvezető testület tagjainak meg kell bizonyosodniuk afelől, hogy amikor az egyes engedélyezett részvényszerzések történnek, a b) és c) pontban említett feltételek teljesülnek;

b)

a részvényszerzések – beleértve a társaság által korábban megszerzett és tulajdonában lévő részvényeket, valamint azokat a részvényeket, amelyeket egy saját nevében, de a társaság javára eljáró személy szerzett meg – nem eredményezhetik a nettó eszközöknek a 15. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett összeg alá történő csökkenését;

c)

csak teljes mértékben befizetett részvények képezhetik az ügylet részét.

A tagállamok a részvények megszerzését az első albekezdésben foglaltakon túlmenően az alábbi feltételek bármelyikének teljesüléséhez köthetik:

i.

a megszerzett részvények – beleértve a társaság által korábban megszerzett és tulajdonában lévő részvényeket, valamint azokat a részvényeket, amelyeket egy saját nevében, de a társaság javára eljáró személy szerzett meg – névértéke vagy – annak hiányában – kibocsátási értéke, nem haladhatja meg a tagállamok által meghatározandó értéket. Ez az érték nem lehet alacsonyabb, mint a jegyzett tőke 10 %-a;

ii.

a társaság alapszabályának vagy létesítő okiratának elő kell írnia, hogy a társaság megszerezheti saját részvényeit az első albekezdésben foglaltak szerint, meg kell határoznia a megszerezhető saját részvények maximális számát, a saját részvényszerzésre nyitva álló időtartamot és a vagyoni hozzájárulás minimális vagy maximális mértékét;

iii.

a társaság tegyen eleget a vonatkozó jelentési és értesítési követelményeknek;

iv.

egyes társaságok számára – a tagállamok által meghatározottak szerint – előírható, hogy nyilvánítsák érvénytelenné a megszerzett részvényeket, feltéve, hogy az érvénytelenné nyilvánított részvények névértékével egyenlő mennyiségű részvényt olyan tartalékba kell helyezni, amely nem osztható fel a részvényesek között, kivéve a jegyzett tőke leszállítása esetén. Ezt a tartalékot csak a jegyzett tőkének a tartalékok tőkésítése általi növelésének céljára lehet felhasználni;

v.

a részvényszerzés nem érintheti a hitelezők követeléseinek kielégítését.

5.

A 20. cikk (3) bekezdésében a „15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában” szövegrész helyébe a „15. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában” szövegrész lép.

6.

A 23. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben a tagállamok lehetővé teszik egy társaság számára, hogy közvetlenül vagy közvetett módon előleget, kölcsönt vagy biztosítékot nyújtson azzal a céllal, hogy részvényeit egy harmadik személy megszerezze, ezen ügyleteket a második, harmadik, negyedik és ötödik albekezdésben foglalt feltételekhez kell kötni.

Az ügyleteknek az igazgatóság vagy ügyvezető testület felelősségére, valós piaci feltételek mellett kell megvalósulniuk, különösen a társaság által kapott kamat és a társaságnak az első albekezdésben említett kölcsönökért és előlegekért adott biztosíték tekintetében. A harmadik személy, illetve több felet magukban foglaló ügyletek esetén valamennyi fél hitelképességét előzetesen kellőképpen meg kell vizsgálni.

Az ügyleteket az igazgatóságnak vagy ügyvezető testületnek a közgyűlés elé kell terjesztenie előzetes jóváhagyásra, amelynek során a közgyűlésnek a határozatképesség és a 40. cikkben meghatározott többség szabályaival összhangban kell eljárnia. Az igazgatóságnak vagy ügyvezető testületnek írásos jelentést kell készítenie a közgyűlés számára, amelyben jelzi az ügylet indokait, a társaság érdekeit az ilyen ügylet végrehajtásában, az ügylet lebonyolításának feltételeit, az ügyletben rejlő kockázatokat a társaság likviditása és fizetőképessége szempontjából és azt az árat, amelyen a harmadik személy a részvényeket megszerezné. Ezt a jelentést – a 68/151/EGK irányelv 3. cikkével összhangban – közzétételre be kell nyújtani a cégnyilvántartásnak.

A harmadik személyeknek adott teljes pénzügyi támogatás semmilyen esetben sem eredményezheti a nettó eszközöknek a 15. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott összeg alá történő csökkenését, figyelembe véve a nettó eszközök bármely olyan csökkenését, amely – a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően – a társaság részvényeinek saját maga általi vagy javára történő megszerzése révén lépett fel. A társaságnak a mérlegben fel kell tüntetnie a források között a teljes pénzügyi támogatás összegének megfelelő összegű, fel nem osztható tartalékot.

Amikor a társaságnak a 19. cikk (1) bekezdése értelmében saját részvényeit vagy a jegyzett tőke megemelése során kibocsátott részvényeket harmadik személy a társaságtól kapott pénzügyi támogatás révén szerzi meg vagy jegyzi, ennek a részvényszerzésnek valós áron kell történnie.”

7.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„23a. cikk

Azokban az esetekben, amikor az igazgatóság vagy ügyvezető testület, vagy az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK tanácsi irányelv (11) 1. cikkének értelmében vett anyavállalat igazgatóságának vagy ügyvezető testületének egyes tagjai, vagy maga az ilyen anyavállalat, vagy olyan magánszemélyek, amelyek saját nevükben, de az ilyen testületek tagjai javára, vagy egy ilyen vállalkozás javára részt vesznek egy, a 23. cikk (1) bekezdésében említett ügyletben, a tagállamoknak gondoskodniuk kell – megfelelő biztosítékokon keresztül – arról, hogy az ilyen ügylet nem ütközik a társaság legjobb érdekeivel.

8.

A 27. cikk (2) bekezdésében a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A 10. cikk (2) és (3) bekezdését, valamint a 10a. és a 10b. cikket alkalmazni kell.”

9.

A 32. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő lép:

„(1)   A jegyzett tőke leszállítása esetén legalább azon hitelezőknek, amelyek követelései a leszállításról szóló határozat közzétételét megelőző időből származnak, jogában áll legalább biztosíték megszerzése azon követelésekre, amelyek még nem váltak esedékessé annak a közzétételnek az időpontjáig. A tagállamok ezt a jogot nem mellőzhetik, kivéve, ha a hitelező kellő biztosítékokkal rendelkezik, vagy ha ilyen biztosítékra a társaság eszközeire való tekintettel nincs szükség.

A tagállamok megállapítják a feltételeket az első albekezdésben előírt jog gyakorlásához. A tagállamok minden esetben biztosítják, hogy a hitelezők az illetékes közigazgatási hatósághoz vagy bírósághoz fordulhassanak megfelelő biztosítékok igénylése céljából, amennyiben hitelt érdemlően be tudják mutatni, hogy a jegyzett tőke leszállítása miatt követeléseik kielégítése veszélyben van, és azt, hogy nem szereztek kellő biztosítékokat a társaságtól.”

10.

A 41. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok eltérhetnek a 9. cikk (1) bekezdésétől, a 19. cikk (1) bekezdése a) pontjának első mondatától és a 25., 26. és 29. cikktől, amennyiben szükség van ilyen eltérésre a munkavállalók, vagy a nemzeti jogban meghatározott egyéb személycsoportok által a vállalkozás tőkéjében való részvétel előmozdítását szolgáló rendelkezések elfogadásához vagy alkalmazásához.”

2. cikk

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2008. április 15-ig megfeleljenek.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2006. szeptember 6-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

P. LEHTOMÄKI


(1)  HL C 294., 2005.11.25., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament 2006. március 14-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2006. július 24-i határozata.

(3)  HL L 26., 1977.1.31., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(4)  HL L 96., 2003.4.12., 16. o.

(5)  HL L 336., 2003.12.23., 33. o.

(6)  HL L 162., 2004.4.30., 70. o.

(7)  HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(8)  HL L 145., 2004.4.30, 1. o. A legutóbb a 2006/31/EK irányelvvel (HL L 114., 2006.4.27., 60. o.) módosított irányelv.

(9)  HL L 157., 2006.6.9., 87. o.

(10)  HL L 96., 2003.4.12., 16. o.

(11)  HL L 193., 1983.7.18., 1. o. A legutóbb a 2006/43/EK irányelvvel módosított irányelv.”