MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2006. szeptember 8-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	86,4
	999	86,4
0707 00 05	052	101,8
	999	101,8
0709 90 70	052	94,6
	999	94,6
0805 50 10	388	58,6
	524	53,1
	528	57,3
	999	56,3
0806 10 10	052	77,9
	220	135,2
	400	177,1
	624	118,8
	804	95,7
	999	120,9
0808 10 80	388	90,6
	400	91,2
	508	83,5
	512	90,9
	528	59,3
	720	81,1
	800	148,9
	804	93,6
	999	92,4
0808 20 50	052	114,7
	388	101,1
	720	60,3
	999	92,0
0809 30 10, 0809 30 90	052	115,1
	999	115,1
0809 40 05	052	102,6
	066	61,0
	098	41,6
	624	149,5
	999	88,7

---

(1)  Az országok nómenklatúráját a 750/2005/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 126., 2005.5.19., 12. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.

MELLÉKLET

NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK

IFRIC 8	IFRIC 8 értelmezés: Az IFRS 2 hatóköre
IFRIC 9	IFRIC 9 értelmezés: A beágyazott származékos termékek újbóli felmérése

„Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Minden meglévő jog fenntartva az EGT-n kívül, kivéve a személyes felhasználás vagy más jogszerű eljárás céljából történő sokszorosítás jogát. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen”

IFRIC 8 ÉRTELMEZÉS

Az IFRS 2 hatóköre

Hivatkozások

—	IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák

—	IFRS 2 Részvényalapú kifizetés

Háttér

1.

Az IFRS 2 vonatkozik azokra a részvényalapú kifizetési ügyletekre, amelyek keretében a gazdálkodóegység javakat vagy szolgáltatásokat kap vagy szerez meg. A „javak” magukban foglalják a készleteket, a fogyó eszközöket, az ingatlanokat, gépeket és berendezéseket, az immateriális javakat és az egyéb nem pénzügyi eszközöket (IFRS 2, 5. bekezdés). Következésképpen, a hatóköréből kizárt egyes ügyletek kivételével az IFRS 2 vonatkozik valamennyi olyan ügyletre, amelynek keretében a gazdálkodóegység nem pénzügyi eszközöket vagy szolgáltatásokat kap a tőkeinstrumentumai kibocsátásának ellenértékeként. Az IFRS 2 azokra az ügyletekre is vonatkozik, amelyekben a gazdálkodóegységnek olyan kötelezettségei keletkeznek a kapott javak vagy szolgáltatások tekintetében, amelyek a gazdálkodóegység részvényeinek vagy a gazdálkodóegység egyéb tőkeinstrumentumainak árán (vagy értékén) alapulnak.

2.

Egyes esetekben azonban nehéz lehet bizonyítani, hogy a javakat vagy szolgáltatásokat megkapták (vagy meg fogják kapni). A gazdálkodóegység például ellenszolgáltatás nélkül részvényeket adományozhat egy jótékonysági szervezetnek. Az ilyen ügyletért cserébe kapott egyedi javak vagy szolgáltatások azonosítása rendszerint nem lehetséges. Hasonló helyzet adódhat egyéb felekkel folytatott ügyletek során is.

3.

Az IFRS 2 előírja, hogy azokat az ügyleteket, amelyekben az alkalmazottaknak részvényalapú kifizetéseket teljesítenek, a részvényalapú kifizetések nyújtás időpontjára vonatkozó valós értékének alkalmazásával kell értékelni (IFRS 2, 11. bekezdés). (1) Ennélfogva a gazdálkodóegység nem köteles közvetlenül értékelni a kapott munkavállalói szolgáltatások valós értékét.

4.

Azon ügyletekre nézve, amelyekben a munkavállalóktól eltérő feleknek teljesítenek részvényalapú kifizetéseket, az IFRS 2 azt a megcáfolható feltételezést fogalmazza meg, hogy a kapott javak vagy szolgáltatások valós értéke megbízhatóan becsülhető. Ezekben a helyzetekben az IFRS 2 előírja, hogy az ügyletet a javak vagy szolgáltatások abban az időpontban érvényes valós értékén kell értékelni, amikor a gazdálkodóegység a javakat megszerzi vagy a másik fél a szolgáltatást nyújtja (IFRS 2, 13. bekezdés). Tehát van egy mögöttes feltételezés, amely szerint a gazdálkodóegység képes azonosítani azokat a javakat vagy szolgáltatásokat, amelyeket a munkavállalóktól eltérő felektől kapott. Ez felveti azt a kérdést, hogy azonosítható javak vagy szolgáltatások hiányában alkalmazni kell-e az IFRS-t. Ez viszont még egy további kérdést felvet: ha a gazdálkodóegység részvényalapú kifizetést teljesített és az azonosítható kapott ellenérték (amennyiben van ilyen) kisebbnek tűnik mint a részvényalapú kifizetés valós értéke, akkor ez a helyzet azt jelzi-e, hogy javakat vagy szolgáltatásokat kaptak, jóllehet azok nem kerültek egyedileg azonosításra, és hogy emiatt az IFRS 2-t kell alkalmazni?

5.

Megjegyzendő, hogy „a részvényalapú kifizetés valós értéke” kifejezés a szóban forgó egyedi részvényalapú kifizetés valós értékét jelenti. Állami jogszabályok például előírhatják a gazdálkodóegységnek, hogy részvényeinek bizonyos hányadát egy adott ország állampolgárai részére bocsássa ki, amelyeket csak ezen ország egyéb állampolgárainak lehet átadni. Az ilyen átadási korlátozás hatást gyakorolhat az érintett részvények valós értékére, így ezen részvények valós értéke alacsonyabb lehet az ilyen korlátozást nem tartalmazó, egyébként ugyanolyan részvények valós értékénél. Ha a 4. bekezdésben említett kérdés korlátozásban részesülő részvényekkel kapcsolatban merül fel, akkor ebben a helyzetben „a részvényalapú kifizetés valós értéke” kifejezés a korlátozásban részesülő részvények valós értékét jelentené, nem pedig a korlátozástól mentes egyéb részvények valós értékét.

Hatókör

6.

Az IFRS 2 vonatkozik az olyan ügyletekre, amelyekben a gazdálkodóegység vagy a gazdálkodóegység részvénytulajdonosai tőkeinstrumentumokat nyújtottak (2), vagy a gazdálkodóegységnek vagy a gazdálkodóegység részvénytulajdonosainak készpénz- vagy egyéb eszköz átadására irányuló kötelezettsége keletkezett olyan összegekben, amelyek a gazdálkodóegység részvényeinek vagy a gazdálkodóegység egyéb tőkeinstrumentumainak árán (vagy értékén) alapulnak. Ez az Értelmezés vonatkozik az ilyen ügyletekre akkor, amikor a gazdálkodóegység által kapott (vagy a járó) azonosítható ellenérték, ideértve a készpénzt és az azonosítható nem készpénz ellenérték (amennyiben van ilyen) valós értékét is, kisebbnek tűnik a nyújtott tőkeinstrumentumok vagy a felmerült kötelezettség valós értékénél. Nem vonatkozik azonban ez az Értelmezés az olyan ügyletekre, amelyeket az IFRS 2 3–6. bekezdése kizár az IFRS 2 hatóköréből.

Kérdés

7.	Az Értelmezés azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az IFRS 2 vonatkozik-e azokra az ügyletekre, amelyekben a gazdálkodóegység nem tudja egyedileg azonosítani az összes kapott jószágot és szolgáltatást, vagy azok közül néhányat.

Konszenzus

8.

Az IFRS 2 azokra az egyedi ügyletekre vonatkozik, amelyekben javakat vagy szolgáltatásokat kapnak: ilyenek például az olyan ügyletek, amelyekben a gazdálkodóegység javakat vagy szolgáltatásokat kap tőkeinstrumentumai ellenértékeként. Beletartoznak ebbe az olyan ügyletek is, amelyekben a gazdálkodóegység nem tudja egyedileg azonosítani az összes kapott jószágot és szolgáltatást, vagy azok közül néhányat.

9.

Egyedileg azonosítható javak vagy szolgáltatások hiányában egyéb körülmények jelezhetik azt, hogy javakat vagy szolgáltatásokat kaptak (vagy kapni fognak), amely esetben az IFRS 2-t kell alkalmazni. Ugyanis ha az azonosítható kapott ellenérték (amennyiben van ilyen) kisebbnek tűnik a nyújtott tőkeinstrumentumok vagy a felmerült kötelezettség valós értékénél, akkor az jellemzően azt mutatja, hogy egyéb ellenértéket (vagyis nem azonosítható javakat vagy szolgáltatásokat) kaptak (vagy fognak majd kapni).

10.	A gazdálkodóegységnek az IFRS 2-vel összhangban kell értékelnie az azonosítható kapott javakat vagy szolgáltatásokat.

11.	A gazdálkodóegységnek a nem azonosítható kapott (vagy a járó) javakat vagy szolgáltatásokat a részvényalapú kifizetés valós értéke és az esetleges azonosítható kapott (vagy a járó) javak vagy szolgáltatások valós értéke közötti különbözetként kell értékelnie.

12.	A gazdálkodóegységnek a nyújtás időpontjára vonatkozóan kell értékelnie a nem azonosítható kapott javakat vagy szolgáltatásokat. A pénzeszközben teljesített ügyletek esetében azonban a kötelezettség teljesítéséig valamennyi mérlegfordulónapra vonatkozóan újra kell értékelni a kötelezettséget.

Hatálybalépés napja

13.	A gazdálkodóegységnek ezen Értelmezést a 2006. május 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás javasolt. Amennyiben valamely gazdálkodóegység egy 2006. május 1-je előtt kezdődő időszakra alkalmazza ezt az Értelmezést, ezt a tényt közzé kell tennie.

Átmenet

14.	A gazdálkodóegységnek visszamenőleg kell alkalmaznia ezt az Értelmezést az IAS 8 előírásaival összhangban, az IFRS 2 átmeneti rendelkezéseire is figyelemmel.

IFRIC 9 ÉRTELMEZÉS

A beágyazott származékos termékek újbóli felmérése

Hivatkozások

—	IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés

—	IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása

—	IFRS 3 Üzleti kombinációk

Háttér

1.

Az IAS 39 10. bekezdése szerint a beágyazott származékos termék „egy olyan hibrid (kombinált) instrumentum alkotórésze, amely ezenkívül egy nem származékos alapszerződést is magában foglal – aminek hatására a kombinált instrumentum néhány cash flow-ja egy önálló származékos termékhez hasonló módon változik.”

2.

Az IAS 39 11. bekezdése előírja, hogy a beágyazott származékos terméket akkor és csak akkor kell elkülöníteni az alapszerződéstől, és származékos termékként elszámolni, ha: a) a beágyazott származékos termék gazdasági jellemzői és kockázatai nincsenek szoros kapcsolatban az alapszerződés gazdasági jellemzőivel és kockázataival; b) egy különálló instrumentum, ugyanolyan feltételekkel, mint a beágyazott származékos termék, megfelelne a származékos termék fogalmának; és c) a hibrid (kombinált) instrumentumot nem a valós értékén értékelik, úgy, hogy a valós érték változásai a nyereségben vagy veszteségben kerülnek elszámolásra (azaz a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközbe vagy pénzügyi kötelezettségbe beágyazott származékos termék nem kerül elkülönítésre).

Hatókör

3.	Az alábbi, 4. és 5. bekezdésekre is figyelemmel ez az Értelmezés az IAS 39 hatókörébe tartozó valamennyi beágyazott származékos termékre vonatkozik.

4.	Ez az Értelmezés nem foglalkozik a beágyazott származékos termékek újbóli felméréséből származó újraértékelési kérdésekkel.

5.	Ez az Értelmezés nem foglalkozik sem az olyan szerződések üzleti kombinációban való akvizíciójával, amelyek beágyazott származékos termékeket tartalmaznak, sem e szerződéseknek az akvizíció időpontjában történő lehetséges újbóli felmérésével.

Kérdés

6.

Az IAS 39 előírja a gazdálkodóegység számára, hogy amikor első ízben szerződő féllé válik, akkor mérje fel, hogy vannak-e a szerződésben olyan beágyazott származékos termékek, amelyeket a Standard szerint az alapszerződéstől el kell különíteni, és származékos termékként kell elszámolni. Ez az Értelmezés a következő kérdésekkel foglalkozik: a) Az IAS 39 szerint csak akkor kell elvégezni ezt a felmérést, amikor a gazdálkodóegység első ízben válik szerződő féllé, vagy pedig újra fontolóra kell-e venni a felmérést a szerződés élettartama során? b) Az első alkalmazóknak azon feltételek alapján kell elvégezniük a felmérést, amelyek akkor álltak fenn, amikor a gazdálkodóegység először vált szerződő féllé, vagy azon feltételek alapján, amelyek akkor álltak fenn, amikor a gazdálkodóegység első ízben alkalmazza az IFRS-eket?

Konszenzus

7.

Amikor a gazdálkodóegység először válik szerződő féllé, fel kell mérnie, hogy van-e olyan beágyazott származékos termék, amelyet az alapszerződéstől el kell különíteni, és származékos termékként kell elszámolni. Újbóli felmérést tilos a későbbiekben elvégezni, kivéve ha a szerződés feltételeiben olyan változás következik be, amely jelentősen módosítja azokat a cash flow-kat, amelyekre a szerződés szerint egyébként sor kerülne: ilyenkor újbóli felmérés szükséges. Azt, hogy a cash flow-k módosulása jelentős-e vagy sem, úgy állapítja meg a gazdálkodóegység, hogy mérlegeli a beágyazott származékos termékkel, az alapszerződéssel vagy a mindkettővel kapcsolatos várható jövőbeli cash flow-k változásának mértékét, valamint azt, hogy a változás jelentős-e a szerződés korábban várt cash flow-ihoz képest.

8.

Az első alkalmazóknak azon feltételek alapján kell felmérniük, hogy van-e olyan beágyazott származékos termék, amelyet az alapszerződéstől el kell különíteni, és származékos termékként kell elszámolni, amelyek az első ízben szerződő féllé való válás időpontja és a 7. bekezdésben előírt újbóli felmérés időpontja közül a későbbi időpontban álltak fenn.

Hatálybalépés napja és átmenet

9.

A gazdálkodóegységnek ezen Értelmezést a 2006. június 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás javasolt. Amennyiben valamely gazdálkodóegység egy 2006. június 1-je előtt kezdődő időszakra alkalmazza az Értelmezést, ezt a tényt közzé kell tennie. Ezt az Értelmezést visszamenőleg kell alkalmazni.

---

(1)  Az IFRS 2-ben a munkavállalókra történő hivatkozások magukban foglalják a hasonló szolgáltatásokat nyújtó egyéb feleket is.

(2)  Idetartoznak a gazdálkodóegységnek, a gazdálkodóegység anyavállalatának, valamint azon csoport egyéb vállalatainak a tőkeinstrumentumai, amelyhez a gazdálkodóegység is tartozik.

MELLÉKLET

A fehércukor, a nyerscukor és az 1702 90 99 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok 2006. szeptember 9-től alkalmazandó módosított összegei

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	22,86	4,87
1701 11 90 (1)	22,86	10,10
1701 12 10 (1)	22,86	4,68
1701 12 90 (1)	22,86	9,67
1701 91 00 (2)	31,62	9,42
1701 99 10 (2)	31,62	4,90
1701 99 90 (2)	31,62	4,90
1702 90 99 (3)	0,32	0,34

---

(1)  A 318/2006/EK tanácsi rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén (HL L 58., 2006.2.28., 1. o.).

(2)  A 318/2006/EK rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén.

(3)  1 %-os szacharóztartalom esetén.

I. MELLÉKLET

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett termékek 2006. szeptember 9-től alkalmazandó behozatali vámjai

KN-kód	Árumegnevezés	Behozatali vám (1) (EUR/tonnában)
1001 10 00	Durumbúza, kiváló minőségű	0,00
	közepes minőségű	0,00
	gyenge minőségű	0,00
1001 90 91	Közönséges búza, vetőmag	0,00
ex 1001 90 99	Közönséges búza, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,00
1002 00 00	Rozs	12,96
1005 10 90	Kukorica, vetőmag, a hibrid kivételével	47,36
1005 90 00	Kukorica, a vetőmag kivételével (2)	47,36
1007 00 90	Cirokmag, a hibrid vetőmag kivételével	17,95

---

(1)  A Közösségbe az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező árukra (az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése) az importőr vámcsökkentésben részesülhet, amely:

—	3 EUR/t, ha a kirakodás kikötője a Földközi-tengeren van, vagy

—	2 EUR/t, ha a kirakodás kikötője Írországban, az Egyesült Királyságban, Dániában, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban vagy az Ibériai-félsziget atlanti partján van.

(2)  Az importőr 24 EUR/t átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek.

II. MELLÉKLET

A vámtételek kiszámításának tényezői

(31.8.2006–7.9.2006)

1.

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott referencia-idöszakra vonatkozó átlagértékek: Tőzsdei jegyzések Minneapolis Chicago Minneapolis Minneapolis Minneapolis Minneapolis Termékek (%-os fehérjetartalom 12 %-os nedvességtartalom mellett) HRS2 YC3 HAD2 közepes minőségű (1) gyenge minőségű (2) US barley 2 Árfolyamjegyzés (EUR/t) 141,69 (3) 68,49 158,20 148,20 128,20 113,76 Felár az öbölbeli árhoz (EUR/t) — 22,34 —     — Felár a nagy-tavakbeli árhoz (EUR/t) 21,76 — —     —

2.	Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott referencia-idöszakra vonatkozó átlagértékek: Fuvardíjak/költségek: Mexikói-öböl–Rotterdam 24,61 EUR/t; Nagy-tavak–Rotterdam 30,31 EUR/t.

3.	Az 1249/96/EK rendelet 4. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett támogatások: 0,00 EUR/t (HRW2) 0,00 EUR/t (SRW2).

---

(1)  10 EUR/t levonás (1249/96/EK rendelet 4. cikk (3) bekezdés)

(2)  30 EUR/t levonás (1249/96/EK rendelet 4. cikk (3) bekezdés)

(3)  Beleértve 14 EUR/t hozzáadás (1249/96/EK rendelet 4. cikk (3) bekezdés)

MELLÉKLET

2006. szeptember 9-től a feldolgozatlan fehércukor és nyerscukor után járó export-visszatérítések (1)

Termékkód	Rendeltetési hely	Mértékegység	Visszatérítés összege
1701 11 90 9100	S00	EUR/100 kg	26,14 (2)
1701 11 90 9910	S00	EUR/100 kg	26,14 (2)
1701 12 90 9100	S00	EUR/100 kg	26,14 (2)
1701 12 90 9910	S00	EUR/100 kg	26,14 (2)
1701 91 00 9000	S00	EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék	0,2842
1701 99 10 9100	S00	EUR/100 kg	28,42
1701 99 10 9910	S00	EUR/100 kg	28,42
1701 99 10 9950	S00	EUR/100 kg	28,42
1701 99 90 9100	S00	EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék	0,2842
NB: A rendeltetési helyek meghatározása a következő: S00 : minden rendeltetési hely, kivéve Albániát, Horvátországot, Bosznia és Hercegovinát, Bulgáriát, Romániát, Szerbiát, Montenegrót, Koszovót, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot.

---

(1)  Az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség közötti 1972. július 22-i megállapodást a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó rendelkezések tekintetében módosító, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodás megkötéséről szóló, 2004. december 22-i 2005/45/EK tanácsi határozat (HL L 23., 2005.1.26., 17. o.) értelmében az e mellékletben rögzített összegek 2005. február 1-jétől nem alkalmazandók.

(2)  Ez az összeg 92 %-os hozamú nyerscukorra alkalmazandó. Amennyiben az exportált nyerscukor hozama a 92 %-tól eltérő, az alkalmazandó visszatérítés összegét minden exportművelet esetében meg kell szorozni egy átváltási tényezővel, amelyet az exportált nyerscukornak a 318/2006/EK rendelet I. melléklete III. pontjának harmadik bekezdésével összhangban kiszámított hozamát 92-vel elosztva kapunk meg.

MELLÉKLET

2006. szeptember 9-től a további feldolgozás nélkül exportált szirupokra és más cukorágazati termékekre vonatkozó export-visszatérítések (1)

Termékkód	Rendeltetési hely	Mértékegység	Visszatérítés összege
1702 40 10 9100	S00	EUR/100 kg szárazanyag-tartalom	28,42
1702 60 10 9000	S00	EUR/100 kg szárazanyag-tartalom	28,42
1702 60 95 9000	S00	EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék	0,2842
1702 90 30 9000	S00	EUR/100 kg szárazanyag-tartalom	28,42
1702 90 60 9000	S00	EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék	0,2842
1702 90 71 9000	S00	EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék	0,2842
1702 90 99 9900	S00	EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék	0,2842 (2)
2106 90 30 9000	S00	EUR/100 kg szárazanyag-tartalom	28,42
2106 90 59 9000	S00	EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék	0,2842
NB: A rendeltetési helyek meghatározása a következő: S00 : minden rendeltetési hely, kivéve Albániát, Horvátországot, Bosznia és Hercegovinát, Bulgáriát, Romániát, Szerbiát, Montenegrót, Koszovót, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot.

---

(1)  Az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség közötti 1972. július 22-i megállapodást a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó rendelkezések tekintetében módosító, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodás megkötéséről szóló, 2004. december 22-i 2005/45/EK tanácsi határozat (HL L 23., 2005.1.26., 17. o.) értelmében az e mellékletben rögzített összegek 2005. február 1-jétől nem alkalmazandók.

(2)  A 3513/92/EGK bizottsági rendelet (HL L 355., 1992.12.5., 12. o.) mellékletének 2. pontjában meghatározott termékre az alapösszeg nem alkalmazandó.

MELLÉKLET

a cukorágazatba tartozó, a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes termékekre 2006. szeptember 9-től vonatkozó visszatérítési ráták (1)

KN-kód	Leírás	Visszatérítési ráta EUR/100 kg-ban
		A visszatérítési ráta előzetes rögzítése esetén	Egyéb
1701 99 10	fehér cukor	28,42	28,42

---

(1)  Az ebben a rendeletben meghatározott rátákat 2004. október 1-jei hatállyal kezdődően nem kell alkalmazni a Bulgáriába, 2005. december 1-jei hatállyal kezdödöen a Romániába irányuló export esetén és azon áruk esetén, amelyeket az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között 1972. július 22-én létrejött megállapodás 2. jegyzőkönyve I. és II. táblázata felsorol, és 2005. február 1-jei hatállyal kezdődően a Svájci Államszövetségbe vagy a Lichtensteini Hercegségbe exportáltak.

MELLÉKLET

Az AKCS–EK partnerségi megállapodás az alábbi melléklettel egészül ki:

NYILATKOZATOK

Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának a 2006. június 1.–2-án Port Moresbyben (Pápua Új-Guinea) tartott 31. ülésén a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatosan elfogadott nyilatkozatok

1.   EPA-k: Az EU nyilatkozata:

A fejlesztési eszközökként működő gazdasági partnerségi megállapodások célja, hogy elősegítsék az AKCS-államok zökkenőmentes és fokozatos beépülését a világgazdaságba, különösen azáltal, hogy teljes mértékben kihasználják a regionális integráció és a Dél-Dél közötti kereskedelem nyújtotta lehetőségeket.

A Bizottság újólag megerősíti, hogy lépéseket kell tenni a koherens regionális integráció és az ágazati politika reformja irányába, és hogy az EPA-k végrehajtása révén fokozatosan felmerülő szükségleteket figyelembe kell venni az AKCS-partnerekkel a 9. EFA záró értékelésével és a hatálybalépéstől 2008. január 1-jéig terjedő időszakot lefedő 10. EFA forrásaival kapcsolatos programozásról folytatott párbeszéd során.

Az Európai Unió emlékeztet továbbá az EFA forrásain túlmenően a kereskedelem számára nyújtott támogatások 2010-ig való jelentős növelése iránti kötelezettségvállalására.

2.   Visszavont alapok: A Közösség nyilatkozata:

A 2010. évi teljesítményértékelés, valamint a Bizottság javaslata alapján az Európai Unió Tanácsa mérlegelni fogja a 9. és azt megelőző EFA-k keretében finanszírozott AKCS-projektekből visszavont bármely pénzeszköznek a 10. EFA tartalékaiba való átcsoportosítására vonatkozó, egyhangú határozat meghozatalát. Tekintettel az EPA-k által képviselt fontos fejlesztési célkitűzésekre, az Európai Unió Tanácsa kellő figyelmet fordít a strukturális kiigazítások költségeinek, valamint az EPA-k végrehajtása során felmerülő más fejlesztési szükségleteknek a további támogatására.

3.   Kamattámogatások: A Közösség nyilatkozata:

Tudomásul véve az alkalmazkodás magas költségeit, amelyekkel a cukorról szóló jegyzőkönyvet aláíró országoknak a közösségi cukorágazati reformok következtében szembe kell nézniük, az EBB-nek törekednie kell arra, hogy a beruházási hitelkeret, valamint saját forrásainak egy részét a cukorról szóló jegyzőkönyvet aláíró AKCS-országok cukorágazati beruházásaira fordítsák. Szükség esetén és a Cotonou-i megállapodás II. mellékletében szereplő jogosultsági feltételek alapján 100 millió EUR összeget kell mozgósítani a támogatásra elkülönített pénzügyi keretből a Cotonou-i megállapodás Ib. mellékletének 2. pontja c) alpontjában előirányzott kamattámogatások finanszírozására.

MELLÉKLET

az európai területi együttműködés célkitűzése keretében a Strukturális Alapokból támogatásra jogosult tagállamok és régiók kötelezettségvállalási előirányzatainak tagállamonkénti indikatív összege a 2007. január 1-től2013. december 31-ig terjedő időszakra

Tagállam	1. TÁBLÁZAT – Az előirányzatok összege (euróban megadva 2004-es áron)
	Az európai területi együttműködés célkitűzés keretében támogatásra jogosult régiók					Az 1083/2006/EK tanácsi rendelet II. mellékletének… bekezdésében említett kiegészítő támogatások
	Határon átnyúló				Transznacionális	§21	§22
	Belső	ENPI átcsoportosítás	IPA átcsoportosítás	Összesen
België/Belgique	138 683 798			138 683 798	33 648 858
Česká republika	244 455 613			244 455 613	33 227 937	67 403 698
Danmark	74 215 963			74 215 963	17 511 738
Deutschland	439 092 177			439 092 177	268 676 193	46 552 473
Eesti	33 718 404	8 311 000		42 029 404	4 433 962
Ellada	88 684 278	7 027 000	38 296 000	134 007 278	35 790 788	15 983 389
España	265 276 016	98 434 000		363 710 016	132 074 861
France	562 425 071	10 833 000		573 258 071	199 472 091
Ireland	62 519 179			62 519 179	12 789 400		58 300 347
Italia	397 945 802	54 402 000	103 486 000	555 833 802	186 182 745	8 414 488
Kypros	19 762 948	317 000	2 000 000	22 079 948	2 329 361
Latvija	46 828 319	25 380 000		72 208 319	7 617 737
Lietuva	64 395 203	21 417 000		85 812 203	11 299 892
Luxembourg	11 665 819			11 665 819	1 453 448
Magyarország	197 927 680	20 630 000	60 570 000	279 127 680	33 090 573	30 382 588
Malta	11 525 022	700 000		12 225 022	1 289 699
Nederland	166 380 429			166 380 429	52 597 106
Österreich	151 118 200			151 118 200	26 332 104	50 195 673
Polska	332 415 492	153 113 000		485 528 492	124 530 090	38 216 394
Portugal	53 368 153	586 000		53 954 153	33 773 941
Slovenija	43 336 138		23 862 000	67 198 138	6 498 594	18 786 168
Slovensko	159 645 924	7 335 000		166 980 924	17 560 404	17 065 458
Suomi-Finland	54 696 740	35 000 000		89 696 740	16 941 695
Sverige	198 144 807	8 000 000		206 144 807	29 072 222
United Kingdom	306 039 072			306 039 072	192 941 833		141 199 653
Összesen	4 124 266 247	451 485 000	228 214 000	4 803 965 247	1 481 137 272	293 000 329	199 500 000

Tagállam	2. TÁBLÁZAT – Az előirányzatok éves lebontása (euróban megadva 2004-es áron)
	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013
België/Belgique	24 096 228	24 181 322	24 351 512	24 606 795	24 862 078	25 032 266	25 202 455
Česká republika	48 781 994	48 866 024	49 034 084	49 286 174	49 538 264	49 706 324	49 874 384
Danmark	12 831 919	12 876 204	12 964 775	13 097 631	13 230 487	13 319 057	13 407 628
Deutschland	103 586 333	104 265 787	105 624 694	107 663 056	109 701 417	111 060 324	112 419 232
Eesti	6 568 744	6 579 957	6 602 383	6 636 021	6 669 661	6 692 087	6 714 513
Ellada	25 984 211	26 074 722	26 255 744	26 527 278	26 798 811	26 979 833	27 160 856
España	68 774 676	69 108 679	69 776 686	70 778 697	71 780 706	72 448 713	73 116 720
France	107 291 297	107 795 740	108 804 628	110 317 960	111 831 291	112 840 179	113 849 067
Ireland	18 888 311	18 920 654	18 985 340	19 082 369	19 179 398	19 244 084	19 308 770
Italia	104 312 152	104 782 989	105 724 662	107 137 171	108 549 681	109 491 354	110 433 026
Kypros	3 450 858	3 456 749	3 468 531	3 486 203	3 503 875	3 515 656	3 527 437
Latvija	11 285 384	11 304 648	11 343 177	11 400 970	11 458 763	11 497 293	11 535 821
Lietuva	13 697 617	13 726 193	13 783 345	13 869 074	13 954 803	14 011 955	14 069 108
Luxembourg	1 851 602	1 855 278	1 862 629	1 873 656	1 884 682	1 892 034	1 899 386
Magyarország	48 428 927	48 512 610	48 679 975	48 931 023	49 182 070	49 349 435	49 516 801
Malta	1 910 639	1 913 901	1 920 424	1 930 208	1 939 993	1 946 517	1 953 039
Nederland	30 465 429	30 598 440	30 864 465	31 263 503	31 662 541	31 928 566	32 194 591
Österreich	32 111 794	32 178 385	32 311 568	32 511 341	32 711 114	32 844 296	32 977 479
Polska	90 676 181	90 991 104	91 620 952	92 565 722	93 510 492	94 140 339	94 770 186
Portugal	12 007 919	12 093 330	12 264 151	12 520 384	12 776 615	12 947 437	13 118 258
Slovenija	13 110 890	13 127 323	13 160 192	13 209 495	13 258 798	13 291 667	13 324 535
Slovensko	28 528 175	28 572 584	28 661 400	28 794 625	28 927 850	29 016 668	29 105 484
Suomi-Finland	14 970 879	15 013 723	15 099 410	15 227 942	15 356 473	15 442 160	15 527 848
Sverige	33 150 806	33 224 327	33 371 368	33 591 930	33 812 492	33 959 532	34 106 574
United Kingdom	88 457 084	88 945 013	89 920 872	91 384 662	92 848 450	93 824 309	94 800 168
Összesen	945 220 049	948 965 686	956 456 967	967 693 890	978 930 805	986 422 085	993 913 366

BELSŐ MEGÁLLAPODÁS

a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG TAGÁLLAMAI KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

a Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

az Európai Beruházási Bankkal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 2000. június 23-án Cotonouban aláírt, az egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Országok Csoportja, és másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodás (1) (a továbbiakban: az AKCS–EK partnerségi megállapodás) kimondja, hogy „e megállapodás 95. cikkétől eltérve, a többéves pénzügyi kerettel vagy a megállapodás vonatkozó részeivel kapcsolatos szükséges módosításokról a Miniszterek Tanácsa határoz”.

(2)

A 2006. június 1-jén és 2-án Port Moresbyben (Pápua Új-Guinea) ülésező AKCS–EK Miniszterek Tanácsa elfogadta az AKCS–EK partnerségi megállapodás Ib. mellékletét, és ennek keretében megállapodott arról, hogy az AKCS–EK partnerségi megállapodás keretében az AKCS-államoknak a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás teljes összegét a tagállamok hozzájárulásaiból álló 10. Európai Fejlesztési Alapból (a továbbiakban: a 10. EFA) 21 966 millió EUR-ban határozza meg.

(3)

Az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, 2001. november 27-i 2001/822/EK tanácsi határozatot (2) (a továbbiakban: a társulási határozat) 2011. december 31-ig kell alkalmazni. Ezen időpontot megelőzően a Szerződés 187. cikke alapján új határozatot kell elfogadni. A Tanács 2007. december 31-e előtt, a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag eljárva a 10. EFA-ból a 2008–2013 közötti időszakra 286 millió EUR-ban állapítja meg a tengerentúli országok és területek pénzügyi támogatására irányuló összeget, amely a Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozik.

(4)

A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselőinek a 9. Európai Fejlesztési Alap (EFA) pénzeszközei terhére történő kötelezettségvállalások határidejének meghatározásáról szóló, 2005. május 30-i 2005/446/EK határozata (3) azt az időpontot, amelyet követően a Bizottság által kezelt 9. EFA, az Európai Beruházási Bank (EBB) által kezelt kamattámogatások és az ezen előirányzatok kamataiból felhalmozódó bevétel már nem köthetők le, 2007. december 31-ében határozza meg. Ez a dátum szükség esetén felülvizsgálható.

(5)	Az AKCS–EK partnerségi megállapodás és a társulási határozat végrehajtása érdekében létre kell hozni a 10. EFA-t, és ki kell alakítani egy eljárást az alapok elosztására és a tagállamok ezen alapokhoz történő hozzájárulására.

(6)	A Bizottság jelentése alapján 2008–2009-ben az Európai Unió kiadásainak és forrásainak valamennyi aspektusát lefedő felülvizsgálatot kell elvégezni.

(7)	A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői megállapodtak 430 millió EUR elkülönítéséről a 10. EFA-ból, az EFA programozásából és végrehajtásából adódóan a Bizottságra háruló támogatási kiadások fedezésére.

(8)	A pénzügyi együttműködés igazgatásának szabályait meg kell határozni.

(9)

A tagállamok kormányainak a tanács keretében ülésező képviselői 2000. szeptember 12-én belső megállapodást fogadott el az AKCS–EK partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyve szerinti közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról, valamint a tengerentúli országok és területek vonatkozásában a pénzügyi támogatás elosztásáról, amely az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozik (4) (a továbbiakban: a 9. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás).

(10)

A Bizottságon belül létre kell hozni a tagállamok kormányzati képviselőinek bizottságát (a továbbiakban: az EFA-bizottság), és az EBB-n belül is hasonló bizottságot kell létrehozni. A Bizottságnak és az EBB-nek az AKCS–EK partnerségi megállapodás és a társulási határozat vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása érdekében végzett munkáját össze kell hangolni.

(11)	Előreláthatóan 2008. január 1-jére Bulgária és Románia már csatlakozott az Európai Unióhoz, valamint az AKCS–EK partnerségi megállapodáshoz, és ezen belső megállapodáshoz, a Bulgária és Románia csatlakozásáról szóló szerződés és annak jegyzőkönyve alapján vállalt kötelezettségeiknek megfelelően.

(12)

A tagállamok kormányainak a tanács keretében ülésező képviselői a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása felé való haladás felgyorsításáról szóló, 2005. május 24-i következtetéseikben kötelezettséget vállaltak a 2005. március 2-i magas szintű párizsi fórumon elfogadott, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a támogatások hatékonyságáról szóló párizsi nyilatkozat időben történő végrehajtására és ellenőrzésére.

(13)	Emlékeztetni kell a fenti következtetésekben említett hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) célkitűzéseire. A tagállamok és az OECD Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága számára az EFA keretében történt kiadások jelentésekor a Bizottság különbséget tesz az ODA és a nem ODA tevékenységek között.

(14)	A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság 2005. december 22-én elfogadta az Európai Unió fejlesztési politikája: az európai konszenzusról szóló együttes nyilatkozatot (5).

(15)	Az EFA prioritásként továbbra is a legkevésbé fejlett és más, alacsony jövedelmű országokat támogat.

(16)

A Tanács 2006. április 11-én jóváhagyta azon alapelvet, amelynek értelmében az afrikai békeprogram finanszírozása 300 millió EUR összegig az AKCS-országokon belüli alapokból történik a 2008–2010 kezdeti időszakban. A harmadik év folyamán a támogatás módjait, valamint a jövőbeni finanszírozás lehetséges alternatív forrásait – beleértve a KKBP finanszírozását is – áttekintő, átfogó értékelésre kerül sor,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I.   FEJEZET

PÉNZÜGYI FORRÁSOK

1. cikk

A 10. EFA forrásai

(1)   A tagállamok ezennel létrehozzák a tizedik Európai Fejlesztési Alapot (a továbbiakban: a 10. EFA).

(2)   A 10. EFA az alábbiakból áll:

a)

Legfeljebb 22 682 millió eurós összeg, amely a tagállamok hozzájárulásaiból származik, az alábbiak szerint: Tagállam Hozzájárulási kulcs Hozzájárulás EUR-ban Belgium 3,53 800 674 600 Bulgária (6) 0,14 31 754 800 Cseh Köztársaság 0,51 115 678 200 Dánia 2,00 453 640 000 Németország 20,50 4 649 810 000 Észtország 0,05 11 341 000 Görögország 1,47 333 425 400 Spanyolország 7,85 1 780 537 000 Franciaország 19,55 4 434 331 000 Írország 0,91 206 406 200 Olaszország 12,86 2 916 905 200 Ciprus 0,09 20 413 800 Lettország 0,07 15 877 400 Litvánia 0,12 27 218 400 Luxemburg 0,27 61 241 400 Magyarország 0,55 124 751 000 Málta 0,03 6 804 600 Hollandia 4,85 1 100 077 000 Ausztria 2,41 546 636 200 Lengyelország 1,30 294 866 000 Portugália 1,15 260 843 000 Románia (6) 0,37 83 923 400 Szlovénia 0,18 40 827 600 Szlovákia 0,21 47 632 200 Finnország 1,47 333 425 400 Svédország 2,74 621 486 800 Egyesült Királyság 14,82 3 361 472 400     22 682 000 000 A 22 682 millió EUR a többéves pénzügyi keret hatálybalépésétől kezdődően áll rendelkezésre, az alábbi elkülönítés szerint: i. 21 966 millió EUR az AKCS-országok csoportja számára; ii. 286 millió EUR a tengerentúli országok társulása (TOT) számára; iii. 430 millió EUR a Bizottság számára a 6. cikkben említett, az EFA programozásával és végrehajtásával kapcsolatos támogatási kiadásai fedezésére.

b)

Az AKCS–EK partnerségi megállapodás I. mellékletében és a társulási határozat II.A. mellékletében említett és a 9. EFA szerint a társulási határozat II C. mellékletében meghatározott beruházási hitelkeret (a továbbiakban: a beruházási hitelkeret) forrásainak finanszírozására felhasználható alapokra a 9. EFA alapok felhasználhatóságának utolsó napját meghatározó 2005/446/EK határozat nincs hatással. Ezen alapokat átcsoportosítják a 10. EFA-ba, és az AKCS–EK partnerségi megállapodás értelmében a 2008–2013 időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret, valamint a 2008–2013 időszakra a tengerentúli országokra és területekre irányuló pénzügyi támogatásról szóló tanácsi határozatok hatálybalépését követően a 10. EFA-ra vonatkozó végrehajtási intézkedések szerint kezelik.

(3)   2007. december 31-ét vagy – amennyiben az későbbre esik – a 2008 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret hatálybalépését követően a 9. EFA-ból vagy korábbi EFA-kból egyenlegek már nem köthetők le, kivéve a hatálybelépést követően visszavont azon alapokat és egyenlegeket, amelyek a 9. EFA előtti EFA-k keretén belül a mezőgazdasági nyersanyagokból származó exportbevételek stabilizációját biztosító rendszerből (STABEX) és a (2) bekezdés b) pontjában említett alapokból származnak. A fentieknek megfelelően, a 2007. december 31-ét követően e megállapodás hatálybalépéséig esetleg felhasznált alapokat kizárólag az uniós közigazgatás munkafeltételeinek biztosítására és a folyamatban lévő projektek fenntartásához szükséges költségeknek a 10. EFA hatálybalépéséig való fedezésére lehet használni.

(4)   A 9. vagy azt megelőző EFA-k keretén belüli projektekből visszavont alapok 2007. december 31-e után nem köthetők le – amennyiben a Tanács a Bizottság javaslata alapján arról egyhangúlag másképp nem határoz –, kivéve a hatálybelépést követően visszavont azon alapokat, amelyek a 9. EFA előtti EFA-k keretén belül a mezőgazdasági nyersanyagokból származó exportbevételek stabilizációját biztosító rendszerből (STABEX) származnak és amelyeket automatikusan át kell csoportosítani a 2. cikk a) pontjának i. alpontja és a 3. cikk (1) bekezdése szerinti megfelelő nemzeti indikatív programokba, valamint azon alapokat, amelyek a (2) bekezdés b) pontjának említett alapokból származnak.

(5)   A 10. EFA-ból származó források teljes összege a 2008. január 1-jétől2013. december 31-ig terjedő időszakot érinti. A 10. EFA alapjai 2013. december 31-e után nem köthetőek le, kivéve ha a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag másképpen nem határoz.

(6)   A korábbi EFA-k keretén belüli kötelezettségvállalások alapján finanszírozott műveletekből, valamint a 10. EFA-nak a Bizottság által kezelt és az AKCS–EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 37. cikkének (1) bekezdésében említett európai fizetőhelyeknél letétbe helyezett alapjaiból származó kamatbevétel a Bizottság nevében nyitott egy vagy több bankszámlán kerül jóváírásra, és azokat a 6. cikk feltételeivel összhangban kell felhasználni. A 10. EFA EBB által kezelt alapjainak a kamataiból származó bevételek felhasználásáról a 10. cikk (2) bekezdésében említett költségvetési rendelet keretén belül kell rendelkezni.

(7)   Amennyiben új állam csatlakozik az Unióhoz, a (2) bekezdés a) pontjában említett hozzájárulások elosztását a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangú határozattal módosítja.

(8)   A pénzügyi forrásokat a Tanács – az AKCS–EK partnerségi megállapodás 62. cikke (2) bekezdésének megfelelően – egyhangúlag hozott határozattal kiigazíthatja.

(9)   Az AKCS–EK partnerségi megállapodás célkitűzéseinek támogatása céljából bármely tagállamnak lehetősége van – a 8. cikkben meghatározott döntéshozatali szabályok és eljárások sérelme nélkül – önkéntes támogatásokat biztosítani a Bizottság vagy az EBB részére. A tagállamok társfinanszírozhatnak is a Bizottság vagy a Bank által kezelendő projekteket vagy programokat, például egyedi kezdeményezések keretében. A kezdeményezések tekintetében nemzeti szinten az AKCS tulajdonjogát biztosítani kell.

A 10. cikkben említett végrehajtási és költségvetési rendelet magában foglalja az EFA általi társfinanszírozás, valamint a tagállamok által végrehajtott társfinanszírozási tevékenységek szükséges rendelkezéseit. A tagállamok önkéntes hozzájárulásaikról előre tájékoztatják a Tanácsot.

(10)   A Tanács – az AKCS–EK partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvének (7) bekezdésével összhangban –, az AKCS-országokkal együtt teljesítményértékelést hajt végre, amely során értékeli a kötelezettségvállalások és kifizetések megvalósításának mértékét, valamint a biztosított támogatás eredményeit és hatását. Az értékelésre a Bizottság által 2010-ben készítendő javaslat alapján kerül sor. E teljesítményértékelés hozzájárul a 2013 utáni pénzügyi együttműködés összegéről szóló határozathoz.

2. cikk

Az AKCS-államok számára elkülönített források

Az 1. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett 21 966 millió EUR az együttműködési eszközök között a következőképpen kerül elosztásra:

a)

17 766 millió EUR a nemzeti és regionális indikatív programok finanszírozására. E csomag az alábbiakat finanszírozza: i. az AKCS-államoknak az AKCS–EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 1–5. cikke szerinti nemzeti indikatív programjai; ii. az AKCS-államoknak az AKCS–EK partnerségi megállapodás IV. mellékletének 6–11. cikke, 13. cikke (1) bekezdése és 14. cikke szerinti, a regionális és interregionális együttműködést és integrációt támogató regionális indikatív programjai.

b)

2 700 millió EUR az AKCS-országok közötti, és a több vagy valamennyi AKCS-ország közötti interregionális együttműködés finanszírozására, az AKCS–EK partnerségi megállapodás végrehajtási és igazgatási eljárásokról szóló IV. melléklete 12. cikkének, 13. cikke (2) bekezdésének és 14. cikkének megfelelően. Ez a keret strukturális támogatást tartalmaz a közös intézmények tekintetében: az AKCS–EK partnerségi megállapodás III. mellékletében említett és az abban meghatározott szabályoknak és eljárásoknak megfelelően felügyelt CDE és CTA tekintetében, valamint az AKCS–EK partnerségi megállapodás 17. cikkében említett együttes Parlamenti Közgyűlés tekintetében. Ez a keret fedezi továbbá az AKCS–EK megállapodáshoz csatolt 1. jegyzőkönyv 1. és 2. pontjában említett AKCS-titkárság működési költségeinek támogatását.

c)

Az a) és b) pontban említett források egy része felhasználható külső csapásokra és váratlan szükségletekre való válaszként, ideértve adott esetben a kiegészítő rövid távú humanitárius segítségnyújtást és gyorssegélyt olyan esetekben, amikor az ilyen jellegű támogatás a közösségi költségvetésből nem finanszírozható, az exportjövedelmek rövid távú ingadozásából származó hatások enyhítésére.

d)

1 500 millió EUR az EBB számára elkülönített összegként az AKCS–EK partnerségi megállapodás II. mellékletében meghatározott feltételek mellett a beruházási hitelkeret finanszírozására, amely forgóalapként további 1 100 millió EUR összegű hozzájárulást biztosít a beruházási hitelkeret forrásaihoz, valamint 400 millió EUR összegű támogatás, amely az AKCS–EK partnerségi megállapodás II. mellékletének 2. és 4. cikkében előírt kamattámogatások finanszírozását támogatja a 10. EFA teljes időszaka alatt.

3. cikk

A tengerentúli országok és területek számára elkülönített források

(1)   Az 1. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett 286 millió EUR elkülönítése a Szerződés 187. cikke szerint létrejött társulási határozatot módosító, 2007. december 31. előtt hozott tanácsi határozattal összhangban történik, és abból 256 millió EUR a nemzeti és regionális indikatív programokat finanszíroz, 30 millió EUR pedig az EBB részére kerül elkülönítésre a beruházási hitelkeretnek a társulási határozat szerinti finanszírozása céljából.

(2)   Ha egy tengerentúli ország vagy terület függetlenné válik, és csatlakozik az AKCS–EK partnerségi megállapodáshoz, a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján hozott egyhangú döntése alapján az (1) bekezdésben megjelölt összeget csökkenteni, a 2. cikk a) pontjának i. alpontjában megjelölt összegeket pedig ennek megfelelő mértékben növelni kell.

4. cikk

Az EBB saját forrásaiból folyósított kölcsönök

(1)   Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett 9. EFA keretén belüli beruházási hitelkeretre elkülönített összeghez és a 2. cikk d) pontjában említett összeghez egy legfeljebb 2 030 millió eurós indikatív összeg adódik az EBB által folyósított, saját forrásaiból származó kölcsönök formájában. Ezeket a forrásokat legfeljebb 2 000 millió EUR összegig az AKCS–EK partnerségi megállapodás II. mellékletében megállapított célokra, valamint 30 millió EUR összegig a társulási határozatban meghatározott célokra különítik el, a Bank alapokmányában meghatározott feltételekkel, valamint az AKCS–EK partnerségi megállapodás II. mellékletében és a társulási határozatban a beruházásfinanszírozás feltételeire vonatkozóan megállapított rendelkezésekkel összhangban.

(2)   A tagállamok lemondva kifogásolási jogukról és az EBB tőkéjéhez való hozzájárulásaik arányában jótállási kötelezettséget vállalnak az EBB felé a hitelfelvevőknek a Bankkal a saját forrásból nyújtott hitelekről kötött szerződéseikből az AKCS–EK partnerségi megállapodás II. mellékletének 1. cikke, valamint a társulási határozat vonatkozó rendelkezései szerint felmerülő összes pénzügyi kötelezettségeire vonatkozóan.

(3)   A (2) bekezdésben említett jótállás az EBB által az összes kölcsönszerződésben foglalt hitelek összegének 75 %-ára korlátozódik, azonban valamennyi kockázatra kiterjed.

(4)   A (2) bekezdésben említett kötelezettségvállalások az egyes tagállamok és az EBB között kötött jótállási szerződések tárgyát képezik.

5. cikk

Az EBB által kezelt műveletek

(1)   Az AKCS-államoknak, a tengerentúli országoknak vagy területeknek és Franciaország tengerentúli megyéinek nyújtott, különleges kölcsönökkel kapcsolatos EBB részére történő befizetéseket, valamint a 9. EFA előtti EFA-k keretén belül indított, kockázati tőkeműveletekből származó hozamokat és bevételeket jóváírják a tagállamoknak azon EFA-hoz való hozzájárulásaik arányában, amelyekből az összegek származnak, feltéve, hogy a Bizottság javaslatára a Tanács nem dönt egyhangúlag úgy, hogy ezeket az összegeket tartalékolja, vagy más célokra elkülöníti.

(2)   A kölcsönök és az (1) bekezdésben említett műveletek kezeléséért az EBB-nek járó bármilyen jutalékot előzetesen le kell vonni a tagállamoknak jóváírandó összegből.

(3)   A 9. és 10. EFA keretén belül a beruházási hitelkeret műveleteiből az EBB-hez beérkező hozamokat és bevételeket az AKCS–EK partnerségi megállapodás II. mellékletének 3. cikkével összhangban és a beruházási hitelkerettel kapcsolatban felmerülő, kivételes költségek és tartozások levonása után a keret további műveleteihez kell felhasználni.

(4)   Az EBB-t a beruházási hitelkeret 3. cikkben említett műveleteinek kezeléséért a teljes kártalanítás elve szerint illeti meg a javadalmazás az AKCS–EK beruházási megállapodás II. melléklete 3. cikkének (1a) bekezdése szerint.

6. cikk

Az EFA-hoz kötődő támogatási kiadásokra fenntartott források

(1)   Az EFA forrásai fedezik a támogatási intézkedések költségeit. Az 1. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában és az 1. cikk (5) bekezdésében említett források az EFA programozásához és végrehajtásához kapcsolódó azon költségeket fedezik, amelyeket a 10. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási rendeletben hivatkozott stratégiai támogatási dokumentumok és többéves indikatív programok nem feltétlenül fedeznek.

(2)   A támogatási intézkedésekre irányuló források az alábbiakat fedezhetik:

a)	az EFA Bizottság által kezelt forrásainak programozásához és végrehajtásához közvetlenül szükséges előkészítési, nyomon követési, ellenőrzési, számviteli, pénzügyi ellenőrzési és értékelési tevékenységek;

b)	az e célkitűzések fejlesztéspolitikai kutatási tevékenységek, tanulmányok, ülések, információ, tudatosítás, képzési és közzétételi tevékenységek segítségével törtnő eléréséhez kapcsolódó költségek; és

c)	az információcserére alkalmazott számítógépes hálózatok, és minden olyan igazgatási vagy technikai támogatási költséget, amely az EFA kezelése során a Bizottságra hárulhat.

A források fedezik a Bizottság székhelyén és a delegációknál felmerülő, az AKCS–EK partnerségi megállapodás és a társulási határozat keretén belül finanszírozott műveletek kezeléséhez szükséges igazgatási támogatási költségeit is.

Ezeket nem lehet az európai közszolgálat központi feladataira, azaz a Bizottság állandó személyi állományára fordítani.

II.   FEJEZET

VÉGREHAJTÁS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

7. cikk

Hozzájárulások a 10. EFA-hoz

(1)   Figyelembe véve az EBB-nek a beruházási hitelkeret irányításával és működésével kapcsolatos előrejelzéseit, a Bizottság minden évben összeállítja és október 15-éig a Tanácsnak átadja a kötelezettségvállalásokról, a kifizetésekről, valamint a jelenlegi és a következő két költségvetési évben esedékes hozzájárulási felhívások éves összegéről szóló nyilatkozatot. Ezeket az összegeket úgy határozzák meg, hogy képesek legyenek a források javasolt szintjének hatékony teljesítésére.

(2)   A Bizottság javaslatát követően, a Bizottság és az EBB részének megállapításával, a Tanács a 8. cikk szerint minősített többséggel határozza meg a hozzájárulások éves összegének felső határát a Bizottság javaslatát követő második évre vonatkozóan (n+2), és az előző évben meghatározott felső összeghatáron belül a hozzájárulási felhívások éves összegét a Bizottság javaslatát követő első évre vonatkozóan (n+1).

(3)   Amennyiben a (2) bekezdés szerint meghatározott hozzájárulások eltérnek a szóban forgó költségvetési évben az EFA tényleges igényeitől, a Bizottság a hozzájárulási összegek módosítására irányuló javaslatokat nyújt be a (2) bekezdésben meghatározott felső összeghatáron belül a Tanácsnak, amely a 8. cikk szerint minősített többséggel határoz.

(4)   A hozzájárulási felhívások nem haladhatják meg a (2) bekezdésben meghatározott felső összeghatárt, és a felső összeghatár nem emelhető fel, kivéve akkor, ha kivételes vagy előre nem látható körülményekből – például válságok utáni helyzetek – eredő különleges szükségletek esetén a Tanács erről a 8. cikk szerint minősített többséggel határoz. Ez esetben a Bizottság és a Tanács biztosítja, hogy a hozzájárulások megfeleljenek a várt kifizetéseknek.

(5)   A Bizottság az EBB előrejelzéseit figyelembe véve, minden évben az (1) bekezdésben említett éveket követő három év mindegyikére vonatkozóan október 15-e előtt közli a Tanáccsal a kötelezettségvállalások, kifizetések és hozzájárulások általa becsült összegét.

(6)   A korábbi EFA-kból a 10. EFA-ba az 1. cikk (2) bekezdése b) pontjának és az 1. cikk (3) bekezdésének megfelelően átcsoportosított alapokat illetően minden egyes tagállam hozzájárulásait az egyes tagállamoknak az adott EFA-hoz történő hozzájárulásának arányában kell kiszámítani.

A 9. és korábbi EFA-k azon alapjainak, amelyek nem kerültek átcsoportosításra a 10. EFA-ba, az egyes tagállamok hozzájárulásaira való hatását az egyes tagállamok 9. EFA-hoz történő hozzájárulásának arányában kell kiszámítani.

(7)   A hozzájárulások tagállamok általi befizetésére vonatkozó részletes szabályokat a 10. cikk (2) bekezdésében említett költségvetési rendeletben kell meghatározni.

8. cikk

Az Európai Fejlesztési Alap bizottsága

(1)   A Bizottság keretein belül a 10. EFA azon forrásai vonatkozásában, amelyet a Bizottság kezel, a tagállamok kormányzati képviselőiből álló bizottságot (a továbbiakban: az EFA-bizottság) kell létrehozni. Az EFA-bizottság elnöke a Bizottság egy képviselője, és a titkárságot a Bizottság biztosítja. Az EBB egy képviselője részt vesz a bizottság munkájában.

(2)   A tagállamok szavazatait az EFA-bizottságban a következőképpen kell súlyozni:

Tagállam	Szavazat 27 tagállam esetén
Belgium	35
Bulgária (7)	[1]
Cseh Köztársaság	5
Dánia	20
Németország	205
Észtország	1
Görögország	15
Spanyolország	79
Franciaország	196
Írország	9
Olaszország	129
Ciprus	1
Lettország	1
Litvánia	1
Luxemburg	3
Magyarország	6
Málta	1
Hollandia	49
Ausztria	24
Lengyelország	13
Portugália	12
Románia (7)	[4]
Szlovénia	2
Szlovákia	2
Finnország	15
Svédország	27
Egyesült Királyság	148
EU-25 összesen	999
EU-27 összesen (7)	[1 004]

(3)   Az EFA-bizottság a 999 szavazatból 720 szavazatos minősített többséggel jár el, amely legalább 13 tagállam igen szavazatát fejezi ki. A blokkoló kisebbség 280 szavazatból áll.

(4)   tagállamnak az Unióhoz történő csatlakozása esetén a (2) bekezdésben meghatározott súlyozást és a (3) bekezdésében említett minősített többséget a Tanács egyhangúlag hozott határozattal módosítja.

(5)   A Tanács az EFA-bizottság eljárási szabályzatát egyhangúlag fogadja el.

9. cikk

A beruházási hitelkeret bizottság

(1)   Az EBB égisze alatt a tagállamok kormányainak képviselőiből és a Bizottság egy képviselőjéből álló bizottságot (a továbbiakban: a beruházási hitelkeret bizottság) kell létrehozni. Az EBB biztosítja a bizottság titkárságát és a támogató szolgáltatásokat. A beruházási hitelkeret bizottság elnökét saját tagjai közül a beruházási hitelkeret bizottság maga választja.

(2)   A Tanács a beruházási hitelkeret bizottság eljárási szabályzatát egyhangúlag fogadja el.

(3)   A beruházási hitelkeret bizottság minősített többséggel jár el, a 8. cikk (2) bekezdésében és a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott módon.

10. cikk (8)

Végrehajtási rendelkezések

(1)   Ezen megállapodás 8. cikkének és a tagállamok 8. cikk szerinti szavazati jogának sérelme nélkül, a 9. EFA-ról szóló belső megállapodás 14–30. cikkének valamennyi vonatkozó rendelkezése hatályban marad a Tanácsnak a 10. EFA-ra vonatkozó végrehajtási rendeletéről szóló határozata meghozataláig. Erről a végrehajtási rendeletről a Tanács – a Bizottság javaslata alapján, az EBB-vel folytatott konzultációt követően – egyhangúlag határoz.

A végrehajtási rendelet tartalmazza a programozási és döntéshozatali eljárások megfelelő módosításait és javításait, valamint a lehető legnagyobb mértékben összehangolja a közösségi és az EFA-eljárásokat, a társfinanszírozás vonatkozásában is. Meghatározza továbbá a békeprogramra vonatkozó egyedi irányítási eljárásokat is. Emlékeztetve arra, hogy az AKCS–EK partnerségi megállapodás 11. cikke (6) bekezdésének, 11a. és 11b. cikkének végrehajtására vonatkozó pénzügyi és technikai támogatást az AKCS–EK együttműködés finanszírozására szántaktól eltérő, meghatározott eszközök által fogják finanszírozni, az e rendelkezések szerinti tevékenységeket előre meghatározott költségvetési eljárással jóvá kell hagyni.

(2)   A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és a 8. cikk szerint minősített többséggel eljárva – a költségvetési rendeletet az AKCS–EK partnerségi megállapodás hatálybalépése előtt és azt követően fogadja el, hogy az EBB a rá vonatkozó rendelkezések tekintetében, és a Számvevőszék is véleményt nyilvánított.

(3)   A Bizottság az (1) és (2) bekezdésben említett rendeletre vonatkozó javaslatainak előterjesztésekor figyelembe veszi a végrehajtás feladatainak harmadik felekre történő átruházásának lehetőségét.

11. cikk

Pénzügyi végrehajtás, számvitel, pénzügyi ellenőrzés és felmentés

(1)   A Bizottság végzi az 1. cikk (8) bekezdése, a 2. cikk a), b) és c) pontja, a 3. cikk (1) bekezdése és a 6. cikk értelmében általa kezelt csomagok pénzügyi végrehajtását, valamint a 10. cikk (2) bekezdésében említett költségvetési rendelet értelmében a projektek és programok pénzügyi végrehajtását. Az indokolatlanul kifizetett összegek behajtása céljából az EK-Szerződés 256. cikkével összhangban a bizottsági határozatokat kell végrehajtani.

(2)   A Közösség nevében az EBB kezeli a beruházási hitelkeretet, és hajtja végre annak keretében a műveleteket a 10. cikk (2) bekezdésében említett költségvetési rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban. Eközben az EBB a Közösség nevében és annak felelősségére cselekszik. Az ilyen műveletekből eredő bármely jog, különösen a hitelező vagy a tulajdonos jogai a tagállamokat illetik meg.

(3)   Alapokmányának és a legjobb banki gyakorlatnak megfelelően az EBB vállalja a saját forrásaiból származó kölcsönök révén elvégzett műveletek pénzügyi végrehajtását, a 4. cikkben említettek szerint, adott esetben az EFA támogatási forrásaiból lehívott kamattámogatással összekapcsolva.

(4)   Minden egyes költségvetési évben a Bizottság elkészíti és jóváhagyja az EFA elszámolását, és azt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(5)   A Bizottság a 10. cikkben említett információkat olyan módon bocsátja a Számvevőszék rendelkezésére, hogy ez utóbbi a dokumentált bizonyítékok alapján ellenőrzéseket hajthasson végre az EFA-forrásokból származó támogatásra vonatkozóan.

(6)   Az EBB minden évben megküldi a Bizottságnak és a Tanácsnak az EFA általa kezelt forrásaiból finanszírozott műveletek végrehajtásáról szóló éves jelentését.

(7)   E cikk (9) bekezdésére is figyelemmel, az EFA műveleteire vonatkozóan a Számvevőszék gyakorolja az EK-Szerződés 248. cikke által ráruházott hatásköröket. A Számvevőszék számára a 10. cikk (2) bekezdésében említett költségvetési rendelet határozza meg hatásköre gyakorlásának feltételeit.

(8)   Az EFA pénzügyi irányítása alóli felmentést, az EBB által kezelt műveleteket kivéve, az Európai Parlament adja meg a Bizottságnak a Tanács ajánlása alapján, amely a 8. cikkben meghatározott minősített többséggel jár el.

(9)   Az EFA forrásaiból finanszírozott, az EBB által kezelt műveletekre azon ellenőrzési és mentesítési eljárások vonatkoznak, amelyeket az EBB alapokmánya az EBB által végzett valamennyi műveletre megállapít.

12. cikk

Felülvizsgálati záradék

Az 1. cikk (3) bekezdését és a II. fejezet cikkeit – a 8. cikk módosításainak kivételével – a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag módosíthatja. Az EBB csatlakozik a Bizottság javaslatához a tevékenységével és a beruházási hitelkerettel kapcsolatos ügyekben.

13. cikk

Megerősítés, hatálybalépés és időtartam

(1)   Ezt a megállapodást az egyes tagállamok saját alkotmányos előírásaiknak megfelelően jóváhagyják. Az egyes tagállamok kormányai értesítik az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások lezárásáról.

(2)   Ez a megállapodás az utolsó tagállamnak a megállapodás jóváhagyásáról szóló értesítését követő második hónap első napján lép hatályba.

(3)   A megállapodás időbeli hatálya megegyezik az AKCS–EK partnerségi megállapodás Ib. melléklete többéves pénzügyi keretének időtartamával. Azonban az 1. cikk (4) bekezdésétől függetlenül ez a megállapodás annyi ideig marad hatályban, ami az AKCS–EK partnerségi megállapodás, a társulási határozat és az említett többéves pénzügyi keret értelmében finanszírozott valamennyi művelet teljes mértékű végrehajtásához szükséges.

14. cikk

Hiteles nyelvi változatok

E megállapodást, amely egy-egy eredeti példányban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, szlovák, szlovén, portugál, spanyol és svéd nyelven készült, és amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának levéltárában kell letétbe helyezni, és a Főtitkárság minden aláíró állam kormánya részére eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

---

(1)  HL L 317., 2000.12.15., 3. o. A Luxemburgban 2005. június 25-én aláírt megállapodással (HL L 287., 2005.10.28., 4. o.) módosított megállapodás.

(2)  HL L 314., 2001.11.30., 1. o.

(3)  HL L 156., 2005.6.18., 19. o.

(4)  HL L 317., 2000.12.15., 355. o.

(5)  HL C 46., 2006.2.24., 1. o.

(6)  Becsült összeg.

(7)  Becsült szavazat.

(8)  HU vizsgálati fenntartással élt.

BELSŐ MEGÁLLAPODÁS

a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között létrejött, az AKCS–EK partnerségi megállapodás végrehajtása érdekében meghozandó intézkedésekről és követendő eljárásokról szóló, 2000. szeptember 18-i belső megállapodás módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG TAGÁLLAMAI KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a 2000. június 23-án Cotonouban (Benin) aláírt AKCS–EK partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: AKCS–EK-megállapodás),

tekintettel a Bizottság tervezetére,

MIVEL:

(1)

2004. április 27-i határozata értelmében a Tanács azzal bízta meg a Bizottságot, hogy az AKCS-államokkal tárgyalásokat kezdjen az AKCS–EK-megállapodás módosításának céljából. E tárgyalások 2005. február 23-án zárultak le Brüsszelben. Az AKCS–EK megállapodást módosító megállapodást 2005. június 25-én Luxembourgban írták alá.

(2)

Ennek eredményeképpen a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között létrejött, az AKCS–EK partnerségi megállapodás végrehajtása érdekében meghozandó intézkedésekről és követendő eljárásokról szóló, 2000. szeptember 18-i belső megállapodást (1) (a továbbiakban: a belső megállapodás) módosítani kell.

(3)

A belső megállapodás által létrehozott eljárást módosítani kell, hogy figyelembe vegye az AKCS–EK-megállapodást módosító megállapodásban meghatározottak szerint a 96. és a 97. cikkben történt változtatásokat. Ezt az eljárást azért is módosítani kell, hogy figyelembe vegye az új 11b. cikket, amelynek (1) bekezdése az AKCS–EK-megállapodást módosító megállapodás lényeges elemét képezi,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között létrejött, az AKCS–EK partnerségi megállapodás végrehajtása érdekében meghozandó intézkedésekről és követendő eljárásokról szóló, 2000. szeptember 18-i belső megállapodás a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép: „3. cikk A tagállamoknak az AKCS–EK-megállapodás 11b., 96. és 97. cikkének végrehajtásával kapcsolatos és a tagállamok hatáskörébe tartozó kérdéseket érintő álláspontját a Tanács a mellékletben ismertetett eljárás szerint fogadja el. Amennyiben a tervezett intézkedés a tagállamok hatáskörébe tartozó kérdéseket érint, a Tanács tagállami kezdeményezésre is eljárhat.”

2.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép: „9. cikk E megállapodást, amely egyetlen eredeti példányban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelveken készült, és amely e 20 nyelven készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának irattárában helyezik letétbe, amely minden aláíró állam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.”

3.

A melléklet helyébe a következő szöveg lép: „MELLÉKLET 1. Az AKCS–EK-megállapodás 8. cikkének értelmében az AKCS–EK-megállapodás 96. cikkében meghatározott konzultációs folyamat megkezdését megelőzően a különösen sürgős szükség eseteinek kivételével a Közösségnek és a tagállamoknak ki kell meríteniük az adott AKCS-állammal folytatott politikai párbeszédre adódó valamennyi lehetőséget. A 8. cikk értelmében a párbeszéd az AKCS–EK-megállapodás VII. mellékletének 2. cikkében meghatározott módozatokkal összhangban szisztematikus és formális. A nemzeti, regionális és helyi szinten folytatott párbeszédet illetően, ha a Közös Parlamenti Közgyűlés is érintett, a hivatalban lévő társelnökök vagy egy általuk kijelölt személy képviseli azt. 2. Amennyiben a Bizottság vagy valamely tagállam kezdeményezésére, miután az AKCS–EK-megállapodás 8. cikke által biztosított valamennyi párbeszédre adódó lehetőséget kimerítették, a Tanács úgy ítéli meg, hogy egy AKCS-állam elmulasztotta az AKCS–EK-megállapodás 9. vagy 11b. cikkében említett alapvető elvekkel kapcsolatos kötelezettsége teljesítését, vagy ha súlyos korrupció történt, az érintett AKCS-államot a különösen sürgős esetek kivételével konzultációkra kérik fel az AKCS–EK partnerségi megállapodás 11b., 96. és 97. cikkével összhangban. A Tanács minősített többséggel határoz. A konzultációk során a Közösséget a Tanács és a Bizottság elnöksége képviseli, és a képviselet szintjét illetően az egyenlőség biztosítására törekednek. A konzultációk az érintett fél által meghozandó intézkedésekre összpontosítanak, és az AKCS–EK megállapodás VII. mellékletében meghatározott módozatokkal összhangban folynak. 3. Amennyiben az AKCS–EK-megállapodás 11b., 96., vagy 97. cikkében meghatározott, a konzultációkra biztosított határidők lejártával az összes erőfeszítés ellenére sem születik megoldás, illetve sürgős esetben vagy a konzultációk lebonyolításának elutasítása esetén haladéktalanul, a Tanács e cikkek alapján a Bizottság javaslatára minősített többséggel határozhat megfelelő intézkedések, köztük a részleges felfüggesztés meghozataláról. A Tanács egyhangúlag határoz az érintett AKCS-államra vonatkozóan az AKCS–EK partnerségi megállapodás alkalmazásának teljes felfüggesztéséről. Ezen intézkedések addig az időpontig maradnak hatályban, amíg a Tanács az első albekezdésben meghatározott, a korábban elfogadott intézkedések módosítására vagy visszavonására vonatkozó határozat meghozatala érdekében alkalmazandó eljárást lefolytatja, vagy adott esetben a határozatban szereplő időtartamig. E célból a Tanács rendszeresen, legalább hathavonként felülvizsgálja a fent említett intézkedéseket. A Tanács elnöke az így elfogadott intézkedésekről azok hatálybalépését megelőzően értesíti az érintett AKCS-államot és az AKCS–EK Miniszterek Tanácsát. A Tanács határozatát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. Amennyiben az intézkedéseket haladéktalanul elfogadják, az erről szóló értesítést a konzultációkra való felkéréssel azonos időben kell az AKCS-állam és az AKCS–EK Miniszterek Tanácsa részére megküldeni. 4. Az Európai Parlamentet haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell a 2. és 3. pont alapján meghozott valamennyi határozatról.”

2. cikk

Az egyes tagállamok saját alkotmányos rendelkezéseinek megfelelően hagyják jóvá ezt a megállapodást. A tagállamok kormányai értesítik a Bíróság főtitkárságát az e megállapodás hatálybaléptetéséhez szükséges eljárások befejezéséről.

E megállapodás, az első bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén, az AKCS–EK-megállapodással (2) egyidejűleg lép hatályba. Ez a megállapodás az AKCS–EK-megállapodás időtartama alatt marad hatályban.

---

(1)  HL L 317., 2000.12.15., 376. o.

(2)  A megállapodás hatálybalépésének időpontját a Tanács főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában hirdeti ki.