16.8.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 224/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/46/EK IRÁNYELVE

(2006. június 14.)

a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK, az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló 86/635/EGK, valamint a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 91/674/EGK tanácsi irányelv módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 44. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

2003. május 21-én a Bizottság cselekvési tervet fogadott el, amely intézkedéseket jelent be a társasági jog korszerűsítésére és a vállalatirányítás javítására a Közösségben. A rövid távú prioritás a Közösség számára az igazgatósági tagok kollektív felelősségének megerősítése, a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciókkal és a mérlegen kívüli megállapodásokkal kapcsolatban az átláthatóság növelése, valamint a társaság által alkalmazott vállalatirányítási gyakorlattal kapcsolatban a nyilvánosságra hozatal javítása volt.

(2)

E cselekvési terv nyomán a társaság ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek tagjai – minimum követelményként – testületi felelősséggel tartoznak a vállalattal szemben az éves beszámoló és az üzleti jelentés elkészítéséért és nyilvánosságra hozataláért. Ugyanezt a megközelítést kell alkalmazni az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalkozások ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek tagjaira is. E testületeknek a nemzeti jogszabályok által rájuk ruházott hatáskörökön belül kell eljárniuk. Ez nem gátolja meg a tagállamokat abban, hogy továbblépjenek, és közvetlen felelősséget írjanak elő a részvényesekkel vagy akár más érdekeltekkel szemben. Másfelől a tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy az egyes testületi tagokra korlátozódó felelősségi rendszer mellett döntsenek. Mindazonáltal ez nem akadályozhatja meg a bíróságokat vagy más végrehajtó testületeket abban, hogy az egyes testületi tagokra egyénileg szankciókat vessenek ki.

(3)

Az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló, az üzleti jelentés és a konszolidált üzleti jelentés elkészítéséért és közzétételéért való felelősség a nemzeti jogszabályokon alapul. A felelősségre vonatkozó megfelelő szabályoknak a nemzeti jogszabályokkal vagy rendelkezésekkel összhangban érvényesnek kell lenniük az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek tagjaira. A tagállamoknak továbbra is lehetőségük kell, hogy legyen a felelősség mértékének szabad meghatározására.

(4)

A hiteles pénzügyi beszámolás folyamatának az egész Európai Unióban történő előmozdítása érdekében egy adott társaság pénzügyi jelentéseinek elkészítéséért felelős vállalati testület tagjainak feladata kell, hogy legyen annak biztosítása, hogy a társaság éves beszámolójában és üzleti jelentésében szereplő pénzügyi információk megbízható és valós képet mutatnak.

(5)

2004. szeptember 27-én a Bizottság elfogadott egy közleményt a pénzügyi és vállalati jogellenes gyakorlat megelőzéséről és az azzal szembeni küzdelemről, felvázolva többek között a Bizottság szabályozási kezdeményezéseit a vállalatok belső ellenőrzésével és a testületi tagok felelősségével kapcsolatban.

(6)

Jelenleg 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelv (3) és 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv (4) csak a társaság és a társaság kapcsolt vállalkozásai közötti tranzakciókra vonatkozó nyilvánosságra hozatalt rendeli el. Azzal a céllal, hogy azon társaságokat, amelyek értékpapírjait szabályozott piaci kereskedésbe nem vezették be, közelebb hozzák azokhoz a társaságokhoz, amelyek összevont (konszolidált) éves beszámolójuk elkészítéséhez alkalmazzák a nemzetközi számviteli standardokat, a nyilvánosságra hozatalt ki kell terjeszteni a kapcsolt felek más típusaira, így például az ügyvezetés kulcsfontosságú tagjaira és a testületi tagok házastársaira, de csak akkor, ha az ilyen tranzakciók lényegesek és nem a szokásos piaci feltételekkel valósulnak meg. A kapcsolt felekkel folytatott, nem a szokásos piaci feltételekkel megvalósuló lényeges tranzakciók nyilvánosságra hozatala segítheti az éves beszámolók felhasználóit abban, hogy felmérjék a társaság pénzügyi helyzetét, valamint – amikor a társaság egy csoporthoz tartozik – a csoport egészének pénzügyi helyzetét. A csoporton belüli kapcsolt felek közötti tranzakciókat figyelmen kívül kell hagyni a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésekor.

(7)

A kapcsolt felek fogalommeghatározását, ahogyan az a Bizottság által a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) összhangban elfogadott nemzetközi számviteli standardokban szerepel, alkalmazni kell a 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelvekre.

(8)	A mérlegen kívüli megállapodások a társaságot olyan kockázatoknak tehetik ki, és olyan hasznokat hozhatnak számára, amelyek lényegesek a társaság pénzügyi helyzetének megítéléséhez, valamint – amikor a társaság egy csoporthoz tartozik – a csoport egésze pénzügyi helyzetének megítéléséhez.

(9)

Ilyen mérlegen kívüli megállapodások lehetnek a jogalanyokkal – akár jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyokkal – kötött tranzakciók vagy szerződések, amelyek a társaságok mérlegében nem szerepelnek. Az ilyen mérlegen kívüli megállapodások társulhatnak egy vagy több speciális célú jogalany (Special Purpose Entities – SPE) létrehozásához vagy felhasználásához, illetve offshore tevékenységekhez, amelyek többek között gazdasági, jogi, adózási vagy számviteli célkitűzések megvalósítására irányulnak. Az ilyen mérlegen kívüli megállapodások példái között szerepelnek kockázat- és haszonmegosztási megállapodások vagy az olyan szerződésből eredő kötelezettségek, mint például az adósság faktorálás, az összetett értékesítési és visszavásárlási megállapodások, a konszignációs raktározási megállapodások, a „take or pay” megállapodások, a különálló társaságok és jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok segítségével megvalósított értékpapírosítás, a zálogjoggal terhelt eszközök, az operatív lízing megállapodások, a tevékenységek kiszervezése és hasonlók. Az ilyen, mérlegben nem szereplő megállapodások lényegi kockázatainak és hasznainak megfelelő nyilvánosságra hozatalára az éves beszámoló vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében kell sort keríteni.

(10)

Azokat a társaságokat, amelyek értékpapírjait a szabályozott piaci kereskedésbe bevezették, és amelyeknek székhelye a Közösségben van, kötelezni kell éves vállalatirányítási nyilatkozat nyilvánosságra hozatalára, amelynek az üzleti jelentés konkrét és világosan beazonosítható részét kell képeznie. Ennek a nyilatkozatnak a részvényeseket el kell látnia könnyen hozzáférhető kulcsfontosságú információkkal legalább a ténylegesen alkalmazott vállalatirányítási gyakorlatról, beleértve bármely a pénzügyi beszámolás folyamatával kapcsolatban meglévő kockázatkezelési rendszer és belső ellenőrzés fő jellemzőinek leírását is. A vállalatirányítási nyilatkozatnak egyértelművé kell tennie, hogy a társaság alkalmaz-e a nemzeti jogszabály által előírttól eltérő vállalatirányítási rendelkezéseket, függetlenül attól, hogy e rendelkezéseket közvetlenül az adott vállalatra vonatkozó vállalatirányítási kódex határozza meg, vagy bármely olyan vállalatirányítási kódex, amelynek alkalmazásáról a társaság határozhatott. Ezen túlmenően a társaságok – amennyiben releváns – a környezetről és a társadalmi vonatkozásokról is elemzést adhatnak, ha az a társaság fejlődésének, teljesítményének és pozíciójának megértéséhez szükséges. Nincs szükség külön vállalatirányítási nyilatkozatot előírni a konszolidált üzleti jelentést készítő vállalkozások esetében. A csoport kockázatkezelési rendszerére és belső ellenőrzési rendszerére vonatkozó információkat azonban be kell mutatni.

(11)

Az ezen irányelv alapján elfogadott különböző intézkedések nem feltétlenül alkalmazandók a társaságok vagy vállalkozások ugyanazon típusaira. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a 78/660/EGK irányelv 11. cikkében említett kisvállalkozásokat mentesítsék az ezen irányelv szerinti kapcsolt felekre és mérlegen kívüli megállapodásokra vonatkozó követelmények alól. Nem kötelesek nyilvánosságra hozni további információkat ezen irányelv alapján azok a társaságok, amelyek egyébként is nyilvánosságra hoznak információkat beszámolójukban a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciókról az Európai Unióban elfogadott nemzetközi számviteli standardok alapján, mivel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazása már megbízható és valós képet ad az ilyen társaságokról. Ezen irányelv vállalatirányítási nyilatkozatról szóló rendelkezéseit minden társaságra alkalmazni kell, beleértve a bankokat, a biztosítókat és viszontbiztosítókat, valamint azon társaságokat, amelyek a szabályozott piaci kereskedésbe bevezetett részvényektől eltérő értékpapírokat bocsátottak ki, amennyiben ezeket a tagállamok nem mentesítik. Ezen irányelv igazgatósági tagok feladatairól és felelősségéről, illetve az őket érintő szankciókról szóló rendelkezéseit minden olyan társaságra alkalmazni kell, amelyre vonatkozik a 78/660/EGK, a 86/635/EGK tanácsi irányelv (6), valamint a 91/674/EGK tanácsi irányelv (7), illetve minden olyan vállalatra, amely összevont (konszolidált) éves beszámolót készít a 83/349/EGK irányelvvel összhangban.

(12)

Jelenleg a 78/660/EGK irányelv többek között a mérleg és a nettó árbevétel legmagasabb határértékének ötévenkénti vizsgálatáról rendelkezik, amit a tagállamok alkalmazhatnak annak meghatározására, hogy mely társaságokat lehet mentesíteni bizonyos nyilvánosságra hozatali követelmények alól. Ezen ötévenkénti vizsgálatokon felül e mérleg és nettó árbevétel határértékek további egyszeri növelése is megfelelő lehet. A tagállamok nem kötelesek felhasználni e megnövelt határértékeket.

(13)

Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a határon túlnyúló befektetések elősegítését, illetve az EU-méretű összehasonlíthatóság, valamint a pénzügyi kimutatások és jelentések iránti közbizalom javítását a fokozott mértékű és következetes, konkrét nyilvánosságra hozatal révén a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért ezen irányelv terjedelme és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(14)	Ez az irányelv tiszteletben tartja azokat az alapjogokat és betartja azokat az elveket, amelyeket különösen az Európai Unió alapjogi chartája ismer el.

(15)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (8) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

(16)	A 78/660/EGK, a 83/349/EGK, a 86/635/EGK és a 91/674/EGK irányelveket ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 78/660/EGK irányelv módosítása

A 78/660/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 11. cikk (1) bekezdése a következőképp módosul:

a)	az első francia bekezdésben a „mérleg főösszeg: 3 650 000 euro” szövegrész helyébe a következő lép: „mérleg főösszeg: 4 400 000 EUR”;

b)	a második francia bekezdésben a „nettó árbevétel: 7 300 000 euro” szövegrész helyébe a következő lép: „nettó árbevétel: 8 800 000 EUR”.

2.	A 11. cikk (3) bekezdésében az „e mennyiségeket az 53. cikk (2) bekezdésében elrendelt felülvizsgálat következtében meghatározó irányelv” szövegrész helyébe a következő lép: „e mennyiségeket meghatározó bármely irányelv”.

A 27. cikk (1) bekezdése a következőképp módosul:

a)	az első francia bekezdésben a „mérleg főösszeg: 14 600 000 euro” szövegrész helyébe a következő lép: „mérleg főösszeg: 17 500 000 EUR”;

b)	a második francia bekezdésben a „nettó árbevétel: 29 200 000 euro” szövegrész helyébe a következő lép: „nettó árbevétel: 35 000 000 EUR”.

4.	A 27. cikk (3) bekezdésében az „e mennyiségeket az 53. cikk (2) bekezdésében elrendelt felülvizsgálat következtében meghatározó irányelv” szövegrész helyébe a következő lép: „e mennyiségeket meghatározó bármely irányelv”.

A 42a. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A és bekezdés rendelkezéseitől eltérve a tagállamok, az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban az egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1725/2003/EK bizottsági rendelettel (9) elfogadott, és 2006. szeptember 5-ig módosított nemzetközi számviteli standardokkal összhangban, engedélyezhetik vagy megkövetelhetik a pénzügyi instrumentumok értékelését a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) összhangban elfogadott nemzetközi számviteli standardokban meghatározott nyilvánosságra hozatali követelményekkel együtt.

A 43. cikk (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

„7a.

a társaság mérlegében nem szereplő megállapodások jellege és üzleti célja, valamint e megállapodások pénzügyi kihatása a társaságra, feltéve, hogy az ilyen rendelkezésekből származó kockázatok vagy előnyök lényegesek és amennyire az ilyen kockázatok és előnyök nyilvánosságra hozatala szükséges a társaság pénzügyi helyzetének megítélése szempontjából.

A tagállamok engedélyezhetik a 27. cikkben említett társaságok számára, hogy az e pont szerint nyilvánosságra hozandó információk körét az ilyen megállapodások jellegére és üzleti céljára korlátozzák;

7b.

azok a tranzakciók, amelyeket a társaság kapcsolt felekkel hozott létre, ideértve az ilyen tranzakciók összegét, a kapcsolt féllel fenntartott kapcsolat jellegét és a tranzakcióval kapcsolatos egyéb, a társaság pénzügyi helyzetének megértéséhez szükséges információkat, ha e tranzakciók lényegesek és nem szokásos piaci feltételek között jöttek létre. Az egyedi tranzakciókra vonatkozó információkat összesíteni lehet a tranzakciók jellege szerint, kivéve, ha a különálló információk szükségesek a kapcsolt felekhez fűződő tranzakcióknak a társaság pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásainak a megértéséhez.

A tagállamok engedélyezhetik a 27. cikkben meghatározott társaságok számára az e pontban előírt nyilvánosságra hozatal elhagyását, kivéve, ha azok a 77/91/EGK irányelv 1. cikke (1) bekezdésében meghatározott típusú társaságok, amely esetben a tagállamok – minimálisan – azokra a tranzakciókra korlátozhatják a nyilvánosságra hozatalt, amelyek közvetve vagy közvetlenül a következők között jöttek létre:

i.	a társaság és főbb részvényesei; és

ii.	a társaság és az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek tagjai.

A tagállamok felmenthetik a két vagy több csoporttag között létrejött tranzakciókat abban az esetben, ha a tranzakcióban részt vevő leányvállalatok teljes mértékben ilyen tag tulajdonai.

A »kapcsolt fél« jelentése megegyezik az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardokban foglaltakkal.”

Az irányelv a következő cikkel egészül ki:

„46a. cikk

(1) Annak a társaságnak, amelynek értékpapírjait a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében vett szabályozott piaci kereskedésbe bevezették, vállalatirányítási nyilatkozatot kell csatolnia üzleti jelentéséhez. Ennek a nyilatkozatnak az üzleti jelentés elkülönült részét kell képeznie, és legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

utalás a következőkre:

i.	a társaságra vonatkozó vállalatirányítási kódex; és/vagy

ii.	az a vállalatirányítási kódex, amelyet a társaság önkéntesen elfogadhatott; és/vagy

iii.	minden, a nemzeti jogszabályok által megkövetelten túl alkalmazott vállalatirányítási gyakorlatra vonatkozó releváns információ.

Ha az i. és ii. alpont alkalmazandó egy társaságra, a társaságnak azt is fel kell tüntetnie, hogy ezen szövegek hol férhetőek hozzá a nyilvánosság számára, míg ha a iii. alpont alkalmazandó, a társaságnak hozzáférhetővé kell tennie vállalatirányítási gyakorlatait a nyilvánosság számára;

magyarázat arról, hogy a társaság a nemzeti jogszabályokkal összhangban milyen mértékben tér el az a) pont i. és ii. alpontjában említett vállalatirányítási kódextől és annak mely részeitől, illetve magyarázat az eltérés okaira. Ha a társaság úgy határozott, hogy nem alkalmazza az a) pont i. vagy ii. alpontjában említett vállalatirányítási kódex bármely rendelkezését, azt meg kell indokolnia;

c)	leírás a társaság belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek főbb jellemzőiről a pénzügyi beszámolási folyamat összefüggésében;

d)	a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i, 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 10. cikke (1) bekezdésének c), d), f), h) és i) pontjában előírt információk, ha a társaság az irányelv hatálya alá tartozik;

e)	a részvényesi közgyűlés működése és annak fő jogosultságai, valamint a részvényesek jogainak és annak a leírása, hogy azok hogyan gyakorolhatók, kivéve, ha ezen információról a nemzeti jogszabályok vagy rendelkezések teljes mértékben gondoskodnak;

f)	az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek és ezek bizottságainak összetétele és működése.

(2) A tagállamok engedélyezhetik, hogy az e cikkben előírt információt az üzleti jelentéssel közösen közzétett különálló jelentésben hozzák nyilvánosságra a 47. cikkben meghatározott módon vagy az üzleti jelentésben feltüntetett hivatkozással, ha ilyen dokumentum nyilvánosan is hozzáférhető a társaság honlapján. Különálló jelentés esetén a vállalatirányítási nyilatkozat tartalmazhat hivatkozást arra az üzleti jelentésre, amelyben az (1) bekezdés d) pontjában előírt információt megjelentették. E cikk (1) bekezdése c) és d) pontjának rendelkezéseire ezen irányelv 51. cikke (1) bekezdésének második albekezdését kell alkalmazni. A fennmaradó információ tekintetében a jog szerinti könyvvizsgáló ellenőrzi, hogy a vállalatirányítási nyilatkozatot elkészítették-e.

(3) A tagállamok azokat a társaságokat, amelyek csak a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében vett szabályozott piaci kereskedésbe bevezetett részvényektől eltérő értékpapírokat bocsátottak ki, mentesíthetik az (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjának alkalmazása alól, kivéve, ha e társaságok olyan részvényeket bocsátottak ki, amelyekkel multilaterális kereskedelmi rendszerben kereskednek a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 15. pontjának értelmében.

Az irányelv a következő szakasszal egészül ki:

„10A. SZAKASZ

Az éves beszámoló és az üzleti jelentés elkészítésének és közzétételének kötelezettsége és az ezekért viselt felelősség

50b. cikk

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a társaság ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei tagjainak kollektív kötelezettsége legyen annak biztosítása, hogy az éves beszámoló és az üzleti jelentés, valamint – ha azt elkülönítetten bocsátották rendelkezésre –, ezen irányelv 46a. cikkének megfelelően rendelkezésre bocsátott vállalatirányítási nyilatkozat ennek az irányelvnek a követelményeivel összhangban, illetve – amennyiben alkalmazandók – az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal összhangban készüljön el és kerüljön közzétételre. E testületek feladataikat a nemzeti jogszabályok által rájuk ruházott hatáskörökön belül látják el.

50c. cikk

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felelősségviseléssel kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzák az ezen irányelv 50b. cikkében említett ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületekre, legalább a társasággal szemben az 50b. cikkben említett kötelezettség megszegése esetén.”

A 53a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„53a. cikk

A tagállamok a 11. és 27. cikkben, a 43. cikk (1) bekezdésének 7a. és 7b. pontjában, a 46., a 47. és az 51. cikkben meghatározott mentességeket nem tehetik lehetővé az olyan társaságok részére, amelyeknek értékpapírjait a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében vett szabályozott piaci kereskedésbe bevezették.”

10.

Az irányelv a következő cikkel egészül ki:

„60a. cikk

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókat, és meghoznak minden olyan intézkedést, amelyek szükségesek azok végrehajtásához. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.”

11.

A 61a. cikk helyébe a következő lép:

„61a. cikk

A Bizottság legkésőbb 2007. július 1-jéig felülvizsgálja a 42a-42f. cikk, a 43. cikk (1) bekezdésének 10. és 14. pontja, a 44. cikk (1) bekezdése, a 46. cikk (2) bekezdése f) pontja, valamint az 59. cikk (2) bekezdése a) és b) pontja rendelkezéseit a valós érték elszámolás rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében – különös tekintettel az 1606/2002/EK rendelettel összhangban megerősített IAS 39-re – szerzett tapasztalatok fényében, figyelembe véve a számvitel nemzetközi fejlődését, és szükség esetén javasolja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fenti cikkek módosítását.”

2. cikk

A 83/349/EGK irányelv módosítása

A 83/349/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A 34. cikk a következő pontokkal egészül ki:

„7a.

bármely, a konszolidált mérlegben nem szereplő megállapodás jellege és üzleti célja, és ezeknek a megállapodásoknak a pénzügyi kihatása, feltéve, hogy az ilyen megállapodásokból eredő kockázatok és hasznok lényegesek és amennyiben a kockázatok és hasznok nyilvánosságra hozatala szükséges a konszolidálásba bevont vállalkozások egésze pénzügyi helyzetének megítélésében;

7b.

az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont más vállalkozás által kapcsolt felekkel létrehozott tranzakciók – a csoporton belüli tranzakciók kivételével –, beleértve az ilyen tranzakciók összegeit, a kapcsolt felekkel fenntartott kapcsolatok jellegét, valamint a tranzakcióval kapcsolatos egyéb, a konszolidálásba bevont vállalkozások egésze pénzügyi helyzetének megértéséhez szükséges információt, ha e tranzakciók lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek szerint valósultak meg. Az egyedi tranzakciókról szóló információkat össze lehet vonni a tranzakciók jellege szerint, kivéve, ha a különálló információk a kapcsolt felekhez fűződő tranzakcióknak a konszolidálásba bevont vállalkozások egésze pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának megértéséhez szükségesek.”

A 36. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„f)

A csoport belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszerei főbb jellemzőinek leírása az összevont (konszolidált) beszámoló elkészítési folyamatához kapcsolódóan, ha egy társaság értékpapírjait a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében vett szabályozott piaci kereskedésbe bevezették. Abban az esetben, ha a konszolidált üzleti jelentést és az üzleti jelentést egyetlen jelentés formájában jelenítik meg, ezt az információt szerepeltetni kell a jelentésnek abban a részében, amely a 78/660/EGK irányelv 46a. cikke által előírt vállalatirányítási nyilatkozatot tartalmazza.

Ha egy tagállam engedélyezi, hogy a 78/660/EGK irányelv 46a. cikkének (1) bekezdésében megkövetelt információt különálló jelentésben hozzák nyilvánosságra, az üzleti jelentéssel együtt közzétéve, az irányelv 47. cikkében meghatározott módon, az első albekezdés alapján kiadott információ is részét kell, hogy képezze a különálló jelentésnek is. Ezen irányelv 37. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó.

Az irányelv következő szakasszal egészül ki:

„3A. SZAKASZ

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló és az összevont (konszolidált) üzleti jelentés elkészítésének és közzétételének kötelezettsége és az ezekért viselt felelősség

36a. cikk

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolót és az konszolidált üzleti jelentést készítő vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei tagjainak kollektív kötelezettsége legyen annak biztosítása, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a konszolidált üzleti jelentés, valamint – amennyiben külön bocsátják rendelkezésre –, a 78/660/EGK irányelv 46a. cikke szerint rendelkezésre bocsátott vállalatirányítási nyilatkozat, ezen irányelv követelményeivel összhangban, illetve – amennyiben alkalmazandók – a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) szerint elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal összhangban készüljön el és kerüljön közzétételre. E testületek feladataikat a nemzeti jogszabályok által rájuk ruházott hatáskörökön belül látják el.

36b. cikk

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felelősségviseléssel kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzák a 36a. cikkben említett ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületekre legalább az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalkozással szemben, a 36a. cikk szerinti kötelezettségek megszegéséért.

4.	A 41. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(1a) A »kapcsolt fél« jelentése megegyezik az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardokban foglaltakkal.”

Az irányelv a következő cikkel egészül ki:

„48. cikk

3. cikk

A 86/635/EGK irányelv módosítása

A 86/635/EGK irányelv 1. cikke (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A 78/660/EGK irányelv 2., 3. cikke, 4. cikke (1) és (3)–(6) bekezdése, 6., 7., 13., 14. cikke, 15. cikke (3) és (4) bekezdése, 16–21., 29–35., 37–41. cikke, 42. cikke első mondata, 42a–42f. cikke, 45. cikke (1) bekezdése, 46. cikke (1) és (2) bekezdése, 46a. cikke, 48–50. cikke, 50a., 50b., 50c. cikke, 51. cikke (1) bekezdése, 51a. cikke, 56–59. cikke, 60a. cikke, 61. és 61a. cikke alkalmazandó az ezen irányelv 2. cikkében felsorolt intézményekre, kivéve, ha ez az irányelv másképp rendelkezik.”

4. cikk

A 91/674/EGK irányelv módosítása

A 91/674/EGK irányelv 1. cikke (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A 78/660/EGK irányelv 2., 3. cikke, 4. cikke (1) és (3)–(6) bekezdése, 6., 7., 13., 14. cikke, 15. cikke (3) és (4) bekezdése, 16–21., 29–35., 37–41. cikke, 42. cikke, 42a–42f. cikke, 43. cikke (1) bekezdése 1–7b. és 9–14. pontja, 45. cikke (1) bekezdése, 46. cikke (1) és (2) bekezdése, 46a. cikke, 48–50. cikke, 50a., 50b., 50c. cikke, 51. cikke (1) bekezdése, 51a. cikke, 56–59. cikke, 60a. cikke, 61. és 61a. cikke alkalmazandó az ezen irányelv 2. cikkében felsorolt vállalkozásokra, kivéve, ha ez az irányelv másképp rendelkezik.”

5. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2008. szeptember 5-ig megfeleljenek.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

7. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2006. június 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

H. WINKLER

(1) HL C 294., 2005.11.25., 4. o.

(2) Az Európai Parlament 2005. december 15-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2006. május 22-i határozata.

(3) HL L 222., 1978.8.14., 11. o. A legutóbb a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.) módosított irányelv.

(4) HL L 193., 1983.7.18., 1. o. A legutóbb a 2006/43/EK irányelvvel módosított irányelv.

(5) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(6) HL L 372., 1986.12.31., 1. o. A legutóbb a 2003/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 178., 2003.7.17., 16. o.) módosított irányelv.

(7) HL L 374., 1991.12.31., 7. o. A 2003/51/EK irányelvvel módosított irányelv.

(8) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(9) HL L 261., 2003.10.13., 1. o. A legutóbb a 108/2006/EK rendelettel (HL L 24., 2006.1.27., 1. o.) módosított rendelet.

(10) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.”

(11) HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(12) HL L 142., 2004.4.30., 12. o.”

(13) HL L 145., 2004.4.30., 1. o.”

(14) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.”

16.8.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 224/15

A TANÁCS HATÁROZATA

(2004. április 29.)

az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Ukrajna közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv aláírásáról és átmeneti alkalmazásáról, valamint a partnerségi és együttműködési megállapodás kiigazításáról

(2006/537/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 44. cikke (2) bekezdésére, 47. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatára, 55. cikkére, 57. cikke (2) bekezdésére, 71. cikkére, 80. cikke (2) bekezdésére, 93., 94., 133. és 181a. cikkére, összefüggésben a 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával,

tekintettel a 2003. április 16-i csatlakozási szerződésre és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a csatlakozási szerződéshez csatolt okmányra, és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

2003. december 8-án a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy a Közösség és tagállamai nevében tárgyalásokat folytasson Ukrajnával a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolandó, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele és az Európai Unión belül végbement intézményi és jogi változásokhoz kapcsolódó egyes technikai kiigazítások érdekében készülő jegyzőkönyvről.

(2)	A jegyzőkönyv egy későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel, a 2004. március 30-án parafált jegyzőkönyvet az Európai Közösség és tagállamai nevében alá kell írni.

(3)	A jegyzőkönyvet a csatlakozás időpontjától kezdődően átmeneti jelleggel, annak alakszerű megkötéséhez szükséges eljárások lefolytatásáig kell alkalmazni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy kijelölje az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Ukrajna közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv aláírásáról és átmeneti alkalmazásáról, valamint a partnerségi és együttműködési megállapodás kiigazításáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Közösség és tagállamai nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t, a jegyzőkönyv egy későbbi időpontban történő lehetséges megkötésére is figyelemmel.

A jegyzőkönyv szövegét (1) csatolták e határozathoz.

2. cikk

A jegyzőkönyvet a csatlakozás időpontjától kezdődően a hatálybalépés időpontjáig átmeneti jelleggel kell alkalmazni.

Kelt Luxembourgban, 2004. április 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. HEINÄLUOMA

(1) Lásd e Hivatalos Lap 16. oldalát.

JEGYZŐKÖNYV

az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Ukrajna közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz (PEM) a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság PEM-hez való csatlakozásáról és a PEM kiigazításáról

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

a továbbiakban: „tagállamok”, amelyeket az Európai Unió Tanácsa képvisel, valamint

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,

a továbbiakban: „Közösségek”, amelyeket az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság képvisel

egyrészről, illetve

UKRAJNA

másrészről,

a továbbiakban ennek a jegyzőkönyvnek az alkalmazásában a „részes államok”,

TEKINTETTEL a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló, 2003. április 16-án, Athénban aláírt szerződésre, amely 2004. május 1-jén lép hatályba;

FIGYELEMBE VÉVE a tíz új tagállamnak az EU-hoz történő csatlakozásából eredő új helyzetet az Ukrajna és az Európai Unió közötti kapcsolatokban, amely lehetőségeket nyit meg és kihívásokat teremt az Ukrajna és az Európai Unió közötti együttműködés terén;

FIGYELEMMEL a részes államok azon óhajára, hogy biztosítsák a PEM célkitűzéseinek és elveinek elérését és végrehajtását,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Ukrajna közötti partnerség létrehozásáról szóló, 1994. június 14-én, Luxembourgban aláírt és 1998. március 1-jén hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: „megállapodás”) részesei, így a Közösség többi tagállamához hasonlóan elfogadják és figyelembe veszik a megállapodás szövegét, csakúgy, mint az ugyanezen a napon aláírt záróokmányhoz csatolt együttes nyilatkozatoknak, nyilatkozatoknak és levélváltásoknak, valamint a megállapodás 1997. április 10-én kelt, és 2000. október 12-én hatályba lépett jegyzőkönyvének szövegét.

2. cikk

(1) Tekintettel az Európai Unión belül a közelmúltban végbement intézményi változásokra, a részes államok megállapodnak abban, hogy az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártát követően a megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösségre hivatkozó rendelkezései az Európai Közösségre hivatkozó rendelkezéseknek minősülnek, amelyre az Európai Szén- és Acélközösség által vállalt minden jog és kötelezettség átszállt.

(2) Tekintettel a GATT-WTO nemzetközi kereskedelmi rendszerében bekövetkezett intézményi változásokra, a részes államok egyetértenek abban, hogy a megállapodás szövegében szereplő, a GATT-ra történő hivatkozásokat a GATT 1994-es fordulójára történő hivatkozásoknak kell tekinteni, és az „Ukrajna GATT-hoz történő csatlakozása” rendelkezést „Ukrajna WTO-hoz történő csatlakozása”-ként kell értelmezni.

(3) Tekintettel az Európai Energiacharta szerződési alapjának fejlődésére, a részes államok egyetértenek abban, hogy a megállapodás szövegében szereplő, az Európai Energiachartára történő hivatkozásokat az Európai Energiachartát, valamint az Energiacharta az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról szóló jegyzőkönyvét egyaránt tartalmazó hivatkozásokként kell értelmezni.

3. cikk

E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.

4. cikk

(1) E jegyzőkönyvet a Közösségek, továbbá a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa, valamint Ukrajna saját eljárásának megfelelően hagyja jóvá.

(2) A részes államok értesítik egymást az előző bekezdésben említett megfelelő eljárások teljesítéséről. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságán kell letétbe helyezni.

5. cikk

(1) E jegyzőkönyv a csatlakozási szerződés hatálybalépésének napján lép hatályba, feltéve hogy addig az időpontig az e jegyzőkönyvet jóváhagyó minden okiratot letétbe helyeztek.

(2) Amennyiben eddig az időpontig nem helyeztek minden, az e jegyzőkönyvet jóváhagyó okiratot letétbe, e jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének időpontját követő első hónap első napján lép hatályba.

(3) Amennyiben 2004. május 1-jéig nem helyeznek az e jegyzőkönyvet jóváhagyó minden okiratot letétbe, e jegyzőkönyv átmenetileg 2004. május 1-jétől kezdődő hatállyal alkalmazandó.

6. cikk

A megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum, továbbá az 1997. április 10-i megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén nyelven készült.

Ezek e jegyzőkönyv mellékleteit képezik, és a megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum, továbbá az 1997. április 10-i megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv más nyelven készült szövegeivel egyformán hitelesek (1).

7. cikk

E jegyzőkönyv másolatban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és ukrán nyelven készült, amelyek mindegyike egyformán hiteles.

Hecho en Dublín, el veintinueve de abril de dos mil cuatro.

V Dublinu dne dvacátého devátého dubna dva tisíce čtyři.

Udfærdiget i Dublin den niogtyvende april to tusind og fire.

Geschehen zu Dublin am neunundzwanzigsten April zweitausendundvier.

Kahe tuhande neljanda aasta aprillikuu kahekümne üheksandal päeval Dublinis.

Έγινε στο Δουβλίνο, στις είκοσι εννέα Απριλίου δύο χιλιάδες τέσσερα.

Done at Dublin on the twenty-ninth day of April in the year two thousand and four.

Fait à Dublin, le vingt-neuf avril deux mille quatre.

Fatto a Dublino, addi' ventinove aprile duemilaquattro.

Dublinā, divi tūkstoši ceturtā gada divdesmit devītajā aprīlī.

Priimta du tūkstančiai ketvirtų metų balandžio dvidešimt devintą dieną Dubline.

Kelt Dublinban, a kétezer-negyedik év április havának huszonkilencedik napján.

Magħmul f' Dublin fid-disgħa u għoxrin jum ta' April tas-sena elfejn u erbgħa.

Gedaan te Dublin, de negenentwintigste april tweeduizendvier.

Sporządzono w Dublinie, dnia dwudziestego dziewiątego kwietnia roku dwa tysiące czwartego.

Feito em Dublim, em vinte e nove de Abril de dois mil e quatro.

V Dubline dvadsiatehodeviateho apríla dvetisícštyri.

V Dublinu, dne devetindvajsetega aprila leta dva tisoč štiri.

Tehty Dublinissa kahdentenakymmenentenäyhdeksäntenä päivänä huhtikuuta vuonna kaksituhattaneljä.

Som skedde i Dublin den tjugonionde april tjugohundrafyra.

Вчинено у Дубліні, двадцять дев'ятого квітня дві тисячі четвертого року.

Por los Estados miembros

Za členské státy

For medlemsstaterne

Für die Mitgliedstaaten

Liikmesriikide nimel

Για τα κράτη μέλη

For the Member States

Pour les États membres

Per gli Stati membri

Dalībvalstu vārdā

Valstybių narių vardu

A tagállamok részéről

Għall-Istati Membri

Voor de lidstaten

W imieniu Państw Członkowskich

Pelos Estados-Membros

Za členské štáty

Za države članice

Jäsenvaltioiden puolesta

På medlemsstaternas vägnar

За Держави-Чпени

Por las Comunidades Europeas

Za Evropská společenství

For De Europæiske Fællesskaber

Für die Europäischen Gemeinschaften

Euroopa ühenduste nimel

Για τις Ευρωπαϊκές Κοινότητες

For the European Communities

Pour les Communautés européennes

Per le Comunità europee

Eiropas Kopienu vārdā

Europos Bendrijų vardu

Az Európai Közösségek részéről

Għall-Komunitajiet Ewropej

Voor de Europese Gemeenschappen

W imieniu Wspólnot Europejskich

Pelas Comunidades Europeias

Za Európske spoločenstvá

Za Evropske skupnosti

Euroopan yhteisöjen puolesta

På Europeiska gemenskapernas vägnar

За Европейські Співтовариства

Por Ucrania

Za Ukrajinu

For Ukraine

Für die Ukraine

Ukraina nimel

Για την Ουκρανία

For Ukraine

Pour l'Ukraine

Per l'Ucraina

Ukrainas vārdā

Ukrainos vardu

Ukrajna részéről

Għall-Ukrajna

Voor Oekraïne

W imieniu Ukrainy

Pela Ucrânia

Za Ukrajinu

Za Ukrajino

Ukrainan puolesta

På Ukrainas vägnar

За Україну

(1) A megállapodás cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén nyelvi változatát a Hivatalos Lapban egy későbbi időpontban hirdetik ki.

16.8.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 224/22

A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. május 22.)

az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről

(2006/539/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 37. cikkére, a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával és a 300. cikk (3) bekezdésének második albekezdésével összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament hozzájárulására (1),

mivel:

(1)	Az Európai Közösség kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a halászati erőforrások védelmére és kezelésére vonatkozó intézkedések meghozatalára, és más országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való megállapodások megkötésére.

(2)	A Közösség az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezményének Szerződő Fele, amely megköveteli a nemzetközi közösség valamennyi tagjától a tenger biológiai erőforrásainak védelme és kezelése terén történő együttműködést.

(3)

A Közösség 2003. december 19-én aláírta és megerősítette az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodást (2).

(4)

Az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottságot (IATTC) az Amerikai Egyesült Államok és Costa Rica Köztársaság között 1949-ben megkötött egyezmény hozta létre. Az IATTC 61., 1998. júniusi ülése során elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint a Szerződő Felek egy új egyezmény kidolgozásában állapodtak meg az IATTC megerősítése, valamint alapokmányának az ENSZ tengerjogi egyezményének rendelkezéseivel összhangban történő korszerűsítése érdekében.

(5)

A Közösséget felkérték, hogy a kezdetektől fogva teljes mértékben részt vegyen a folyamatban, és a Közösség abban aktív szerepet vállalt. A folyamat tetőpontját az Amerikai Egyesült Államok és Costa Rica Köztársaság között az 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezmény (Antigua-egyezmény) elfogadása jelentette az IATTC 70. ülése során, amelyet 2003. június 24. és 27. között tartottak Antiguában (Guatemala).

(6)	Az Antigua-egyezményt 2003. november 14-én nyitották meg aláírásra Washington DC-ben (Egyesült Államok), és az az egyezmény XXVII. cikkével összhangban 2004. december 31-ig nyitva állt.

(7)	A Közösség a 2004. október 25-i 2005/26/EK tanácsi határozattal (3) összhangban 2004. december 13-án aláírta az Antigua-egyezményt.

(8)	Az Antigua-egyezmény által meghatározott területen közösségi halászok is fejtenek ki tevékenységet. Ezért a Közösség érdeke, hogy az IATTC tagjává váljon. A Közösségnek ezért jóvá kell hagynia az Antigua-egyezményt.

(9)

Az Antigua-egyezmény célja az IATTC megerősített formában való fenntartása. A cél az 1949. évi egyezmény felváltása, amint az valamennyi aláíró fele számára hatályba lép. Ezért összhangban a Spanyolországnak az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottságot (IATTC) létrehozó egyezményhez történő átmeneti csatlakozásra való felhatalmazásáról szóló, 1999/405/EK tanácsi határozat (4) szellemével, amint az Antigua-egyezmény hatályba lép, Spanyolországnak fel kell mondania az 1949. évi egyezményt,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Antigua-egyezmény az Európai Közösség nevében jóváhagyásra kerül.

Az egyezmény szövege e határozat mellékletét képezi.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy az egyezmény XXXVII. cikkével összhangban kijelölje a jóváhagyási okiratnak az Amerikai Egyesült Államok kormányánál, mint az egyezmény letétkezelőjénél történő letétbe helyezésére jogosult személyeket.

3. cikk

Az Antigua-egyezmény hatálybalépésekor Spanyolország felmondja az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottságot létrehozó egyezményt.

Kelt Brüsszelben, 2006. május 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. PRÖLL

(1) 2006. április 27-i vélemény. A Hivatalos Lapban még nem jelent meg.

(2) HL L 189., 1998.7.3., 14. o.

(3) HL L 15., 2005.1.19., 9. o.

(4) HL L 155., 1999.6.22., 37. o.

Az Amerikai Egyesült Államok és Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló

EGYEZMÉNY

(Antigua-egyezmény)

AZ EGYEZMÉNY FELEI:

ANNAK TUDATÁBAN, hogy összhangban a nemzetközi jog vonatkozó rendelkezéseivel, amint az az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. évi tengerjogi egyezményében (UNCLOS) megmutatkozik, valamennyi állam kötelessége a szükséges intézkedések meghozatala az élő tengeri erőforrások védelme és szabályozása érdekében, beleértve a hosszú távon vándorló fajokat, valamint a más államokkal való együttműködés az intézkedések meghozatalakor;

EMLÉKEZTETVE a parti államok azon szuverén jogára, hogy az UNCLOS rendelkezéseinek megfelelően felkutassák és kiaknázzák, védjék és kezeljék a nemzeti hatáskörük alá tartozó térségek élő tengeri erőforrásait, valamint valamennyi állam azon jogára, hogy állampolgáraik halászati tevékenységet folytathassanak a nyílt tengeren, az UNCLOS-szal összhangban;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a környezetről és fejlődésről szóló riói nyilatkozat és az Agenda 21 iránt, különösen a 17. fejezet vonatkozásában, melyet az ENSZ 1992. évi, a környezetről és fejlődésről tartott konferenciáján fogadtak el, valamint a 2002. évi, fenntartható fejlődésről szóló világcsúcson elfogadott johannesburgi nyilatkozat és végrehajtási terv iránt;

HANGSÚLYOZVA az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 1995. évi konferenciáján elfogadott felelősségteljes halgazdálkodás magatartási kódexe elvei és előírásai elfogadásának szükségességét, beleértve a nemzetközi védelmi és szabályozási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló 1993. évi egyezményt, amely a kódex szerves részét képezi, valamint a magatartási kódex keretében a FAO által elfogadott nemzetközi cselekvési terveket;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az ENSZ 50. Közgyűlése az A/RES/50/24 határozat értelmében elfogadta az ENSZ 1982. december 10-i tengerjogi egyezménye rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló megállapodást, amely a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok, valamint a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozik („az ENSZ 1995. évi halállomány-megállapodása”);

FIGYELEMBE VÉVE a hosszú távon vándorló halállományok halászatának fontosságát, mely a felek lakosságára nézve az élelmezés, a foglalkoztatási és gazdasági előnyök forrása, a védelmi és szabályozási intézkedéseknek figyelembe kell venniük ezeket az igényeket, és az intézkedések gazdasági és szociális hatásait;

FIGYELEMBE VÉVE a régió fejlődő országaiban, különösen a parti országokban meglévő különleges körülményeket és előírásokat az egyezmény célkitűzései megvalósításának érdekében;

FELISMERVE az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság jelentős erőfeszítéseit és kiemelkedő teljesítményét, valamint a Csendes-óceán keleti része tonhalhalászata terén végzett tevékenységének jelentőségét;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy élvezhesse az 1949. évi egyezmény végrehajtásából szerzett tapasztalatokból származó előnyöket;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE, hogy a többoldalú együttműködés a legalkalmasabb módja az élő tengeri erőforrások védelme és fenntartható felhasználása célkitűzései megvalósításának;

ELKÖTELEZVE az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok hosszú távú védelme és fenntartható felhasználása mellett;

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy a fent említett célkitűzések, valamint az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítésének megvalósítása leghatékonyabban az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság létrehozása céljából az Amerikai Egyesült Államok és Costa Rica Köztársaság által 1949-ben megkötött egyezmény rendelkezéseinek aktualizálásával érhető el,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. cikk

fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„Az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok”: az egyezmény hatálya alá tartozó területen tonhalra és tonhalszerű fajokra halászó hajók által kifogott tonhalak, tonhalszerű fajok, valamint más halfajok állományai.

„Halászat”:

a)	az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok tényleges vagy megkísérelt keresése, kifogása vagy halászata;

b)	részvétel bárminemű tevékenységben, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy ezen állományok megtalálását, kifogását és halászatát eredményezi;

c)	a halak csoportosulását előidéző eszköz vagy ahhoz kapcsolódó berendezés, pl. helyzetjelző rádiójeladó elhelyezése, keresése vagy helyreállítása;

d)	bárminemű, tengeren végzett, az e bekezdés a), b) és c) albekezdéseiben ismertetett tevékenységet támogató vagy azt előkészítő művelet, kivéve bárminemű, a legénység tagjainak egészségét és biztonságát, illetve a halászhajó biztonságát érintő vészhelyzeti műveletet;

e)	bárminemű egyéb, légi vagy tengeri jármű használata, mely az e fogalommeghatározásban ismertetett bárminemű tevékenységhez kapcsolódik, kivéve a legénység tagjai egészségét és biztonságát, illetve a halászhajó biztonságát érintő vészhelyzeti műveletet.

3.	„Halászhajó”: bárminemű, halászat céljából felhasznált vagy felhasználásra szánt hajó, beleértve a segédhajókat, szállítóhajókat és bárminemű egyéb, az ilyen halászati tevékenységekben közvetlenül részt vevő hajót.

„Lobogó szerinti állam”, ettől eltérő jelölés hiányában:

a)	az az állam, amelynek hajói jogosultak lobogójának viselésére, vagy

b)	regionális gazdasági integrációs szervezet, amelyben a hajók jogosultak az ezen regionális gazdasági integrációs szervezet valamelyik tagállama lobogójának viselésére.

5.	„Konszenzus”: határozat elfogadása szavazás, illetve bárminemű megnevezett kifogás hangoztatása nélkül.

6.	„Felek”: államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek beleegyeztek abba, hogy kösse őket az egyezmény, és amelyek vonatkozásában ez az egyezmény hatályban van, összhangban az egyezmény XXVII., XXIX. és XXX. cikkének rendelkezéseivel.

„A bizottság tagjai”: a felek és bármilyen halászatot folytató jogalany, amely az egyezmény XXVIII. cikke rendelkezéseivel összhangban kifejezte hivatalos kötelezettségvállalását az egyezmény feltételeinek betartásával, valamint az egyezmény szerint elfogadott bárminemű védelmi és szabályozási intézkedésnek való megfeleléssel szemben.

„Regionális gazdasági integrációs szervezet”: olyan regionális gazdasági integrációs szervezet, amelyre tagjai átruházták az ezen egyezmény által taglalt kérdések felett gyakorolt hatáskört, beleértve az ezen kérdések vonatkozásában a tagállamokra nézve kötelező erejű határozatok meghozatalának hatáskörét.

9.	„1949. évi egyezmény”: az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság által az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság létrehozása céljából megkötött egyezmény.

10.	„Bizottság”: Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság.

11.	„UNCLOS”: az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezménye.

12.

„1995. évi ENSZ halállomány-megállapodás”: az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezménye rendelkezései végrehajtásáról szóló 1995. évi megállapodás a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok, valamint a hosszú távon vándorló halállományok védelme és kezelése vonatkozásában.

13.	„Magatartási kódex”: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete konferenciájának 28. ülésén, 1995 októberében elfogadott felelősségteljes halgazdálkodás magatartási kódexe.

14.	„AIDCP”: a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló 1998. május 21-i megállapodás.

II. cikk

Célkitűzés

Ezen egyezmény célkitűzése a hatálya alá tartozó halállományok hosszú távú védelmének és fenntartható felhasználásának a biztosítása, összhangban a nemzetközi jog vonatkozó szabályaival.

III. cikk

Az egyezmény alkalmazási területe

Az egyezmény alkalmazási területe („az egyezmény területe”) a Csendes-óceán területe, melyet Észak-, Közép- és Dél-Amerika partvonalai, valamint a következő határvonalak vesznek körül:

i.	Az 50. északi szélességi kör Észak-Amerika partjától a 150. nyugati hosszúsági körrel való metszéspontjáig;

ii.	a 150. nyugati hosszúsági kör az 50. déli szélességi körrel való metszéspontjáig; és

iii.	az 50. déli szélességi kör Dél-Amerika partjával való metszéspontjáig.

II. RÉSZ

AZ EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ HALÁLLOMÁNYOK VÉDELME ÉS FELHASZNÁLÁSA

IV. cikk

Az elővigyázatosság elvének alkalmazása

(1) A bizottság tagjainak közvetlenül és a bizottságon keresztül alkalmazniuk kell az elővigyázatosság elvét, a magatartási kódex és/vagy az 1995. évi ENSZ halállomány-egyezmény vonatkozó rendelkezéseiben előírtaknak megfelelően, az egyezmény hatálya alá tartozó halállományok védelme, kezelése és fenntartható felhasználása érdekében.

(2) A bizottság tagjainak különösen elővigyázatosnak kell lenniük olyankor, amikor az információ bizonytalan eredetű, nem megbízható vagy pontatlan. Pontos tudományos információ hiánya nem lehet oka a védelmi és szabályozási intézkedések meghozatala elhalasztásának vagy elmulasztásának.

(3) A célállományok, nem célfajok, valamint a járulékos vagy függő fajok helyzetének vizsgálatakor a bizottság tagjainak ezeket az állományokat és fajokat fokozott ellenőrzésnek kell alávetniük annak érdekében, hogy megvizsgálják helyzetüket, illetve a védelmi és szabályozási intézkedések hatékonyságát. A rendelkezésre álló új tudományos információ fényében rendszeresen felül kell vizsgálniuk ezeket az intézkedéseket.

V. cikk

A védelmi és szabályozási intézkedések összeegyeztethetősége

(1) Ebben az egyezményben semmi sem sértheti vagy áshatja alá a parti államoknak az UNCLOS-ban előírt, a szuverenitásuk vagy nemzeti joghatóságuk alá tartozó térségek élő tengeri forrásainak kutatásához és kiaknázásához, védeleméhez és kezeléséhez kapcsolódó szuverenitását vagy szuverén jogait, vagy valamennyi állam azon jogát, hogy állampolgárai az UNCLOS-szal összhangban a nyílt tengeren halászati tevékenységet folytassanak.

(2) A nyílt tengerek vonatkozásában meghozott, valamint a nemzeti joghatóság alá tartozó térségek vonatkozásában elfogadott védelmi és szabályozási intézkedéseknek összeegyeztethetőek kell lenniük annak érdekében, hogy biztosítva legyen az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok védelme és kezelése.

III. RÉSZ

AMERIKA-KÖZI TRÓPUSI TONHALBIZOTTSÁG

VI. cikk

A Bizottság

(1) A Bizottság tagjai beleegyeznek, hogy valamennyi eszközzel és forrással fenntartják, valamint erősítik az 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottságot.

(2) A bizottság egytől (1) négyig (4) terjedő számú, az egyes tagok által kijelölt biztosból álló részlegből áll majd, akiket szakértők és tanácsadók támogathatnak, amennyiben a tagok ezt tanácsosnak tartják.

(3) A Bizottság jogi személyiséggel rendelkezik, és a más nemzetközi szervezetekkel és tagjaival való kapcsolatai során olyan jogképességet élvez, amilyenre szükség lehet ahhoz, hogy funkciói ellátása és célkitűzéseinek megvalósítása a nemzetközi joggal összhangban történjen. A Bizottság és tisztviselői kiváltságai és mentességei a Bizottság és a vonatkozó tag közötti egyezmény tárgyát képezik.

(4) A Bizottság székhelye továbbra is San Diego, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok.

VII. cikk

A Bizottság feladatai

(1) A Bizottság az alábbi feladatokat látja el, előnyben részesítve a tonhalakat és a tonhalszerű fajokat:

az egyezmény területének az egyezmény hatálya alá tartozó halállományai, és szükség esetén a járulékos vagy függő fajok mennyiségével, biológiájával és biometriájával, valamint a természeti tényezőknek és az emberi tevékenységeknek az ezen állományok és fajok populációira gyakorolt hatásával kapcsolatos tudományos kutatás támogatása, végrehajtása és koordinálása;

b)	az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok halászatával kapcsolatos adatok gyűjtése, ellenőrzése, valamint kellő időben való cseréje és ismertetése szabványainak elfogadása;

a rendelkezésre álló legmegfelelőbb tudományos bizonyítékokon alapuló intézkedések elfogadása az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok hosszú távú megőrzésének és fenntartható felhasználásának biztosítása érdekében, valamint a lehalászott fajok populációjának fenntartása vagy helyreállítása olyan mennyiségi szinten, amely maximális fenntartható hozamra alkalmas, többek között a Bizottság döntése szerint az ezen halállományok teljes kifogható mennyiségének és/vagy a teljes megengedhető halászati kapacitásnak és/vagy az egyezmény területe egészére vonatkozó halászati tevékenység szintjének a meghatározásával;

annak megállapítása, hogy a rendelkezésre álló legmegfelelőbb tudományos információ szerint történt-e az ezen egyezmény hatálya alá tartozó meghatározott halállomány vonatkozásában teljes mértékű halászás vagy túlhalászás, majd ezen az alapon annak megállapítása, hogy vajon a halászati kapacitás és/vagy a halászati tevékenység növelése veszélyeztetné-e ennek az állománynak a megőrzését;

azon kritériumok alapján, amelyeket a Bizottság elfogadhat vagy alkalmazhat, az e bekezdés d) albekezdésében említett állományok vonatkozásában annak megállapítása, hogy milyen mértékben lehet eleget tenni a Bizottság új tagjai halászati érdekeinek, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi szabványokat és gyakorlatokat;

szükség szerint védelmi és szabályozási intézkedések meghozatala és ajánlások megtétele azokra az azonos ökoszisztémához tartozó fajokra vonatkozóan, amelyeket érint az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok halászata, illetve amelyek járulékos vagy függő kapcsolatban állnak e halállományokkal, azzal a céllal, hogy fenntartsa vagy helyreállítsa e fajok populációit azon szint felett, amelyen szaporodásukat komoly veszély fenyegetné;

megfelelő intézkedések elfogadása a hulladék, a visszaengedett halállomány, az elveszett vagy eldobott halászeszközök általi fogások, valamint a nem célfajok (halak és nem halfajok) kifogása, illetve a járulékos vagy függő fajokra, különösen a veszélyeztetett fajokra gyakorolt hatás elkerülése, csökkentése vagy minimalizálása céljából;

megfelelő intézkedések elfogadása a túlhalászás vagy a halászati kapacitás túllépése megelőzése vagy kiküszöbölése céljából, valamint annak biztosítására, hogy a halászati tevékenység szintjei nem haladják meg az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok fenntartható felhasználásával arányos szinteket;

i)	az adatgyűjtés és ellenőrzés átfogó programjának létrehozása, amely tartalmazza majd a Bizottság által szükségesnek tartott elemeket. A Bizottság bármelyik tagja fenntarthatja saját, a Bizottság által elfogadott iránymutatásokkal összhangban lévő programját;

j)	annak biztosítása, hogy az e bekezdés a)–i) albekezdései értelmében elfogadott intézkedések kidolgozásakor figyelmet fordítanak az AIDCP értelmében elfogadott intézkedésekkel való koordinációra és az azokkal való összeegyeztethetőségre;

k)	szelektív, környezetbarát és költségkímélő halászati eszközök és technikák, valamint más, társult tevékenységek, beleértve a többek között a technológia és a kiképzés átruházásához kapcsolódó tevékenységek kidolgozásának és alkalmazásának elősegítését, a megvalósíthatóság mértékében;

l)	szükség szerint a teljes kifogható mennyiség, illetve a teljes megengedhető halászati kapacitás (beleértve a szállítási kapacitást vagy a halászati tevékenység szintjét) vonatkozásában követelmények és határozatok kidolgozása, figyelembe véve valamennyi releváns tényezőt;

az elővigyázatosság elvének alkalmazása az ezen egyezmény IV. cikke rendelkezéseivel összhangban. Ha a Bizottság megfelelő tudományos információ hiányában az elővigyázatosság elvével összhangban fogad el intézkedéseket az ezen egyezmény IV. cikke (2) bekezdésében előírtak szerint, a Bizottságnak a lehető leghamarabb gondoskodnia kell az ezen intézkedések fenntartásához vagy módosításához szükséges tudományos információ megszerzéséről;

n)	a magatartási kódex vagy más vonatkozó nemzetközi eszköz (beleértve többek között a magatartási kódex keretében a FAO által elfogadott nemzetközi cselekvési tervet) bárminemű vonatkozó rendelkezései alkalmazásának elősegítése;

o)	a Bizottság igazgatójának kijelölése;

p)	munkaprogramjának jóváhagyása;

q)	a költségvetés jóváhagyása az ezen egyezmény XIV. cikke rendelkezéseivel összhangban;

r)	az elmúlt költségvetési időszak elszámolásainak jóváhagyása;

s)	saját szabályai és eljárásai, pénzügyi szabályzatai vagy más belső adminisztratív szabályzatai elfogadása vagy módosítása, amennyiben erre szükség mutatkozik feladatai elvégzéséhez;

t)	az AIDCP titkári feladatainak ellátása, figyelembe véve az ezen egyezmény XIV. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseit;

u)	amennyiben szükségesnek látja, kisegítő testületek létrehozása;

bármilyen más intézkedés vagy ajánlás elfogadása vonatkozó információ alapján, beleértve a rendelkezésre álló legmegfelelőbb tudományos információt, mely szükséges lehet az ezen egyezmény célkitűzéseinek megvalósításához, beleértve a nemzetközi joggal összhangban lévő, megkülönböztetéstől mentes és átlátható intézkedéseket, a Bizottság által elfogadott védelmi és szabályozási intézkedések hatékonyságát aláásó tevékenységek megelőzése, meggátolása vagy kiküszöbölése érdekében.

(2) A Bizottság az igazgató felügyelete mellett az ezen egyezménnyel kapcsolatos kérdésekben, többek között az adminisztrációs, tudományos és műszaki területeken jártas személyzetet tart fenn, és biztosítja, hogy az tartalmazza az ezen egyezmény hatékony és eredményes alkalmazásához szükséges személyi állományt. A Bizottságnak a rendelkezésre álló legalkalmasabb személyzetet kell kiválasztania, és kellő tekintettel kell lennie a személyzet méltányos alapon történő toborzásának fontosságára, elősegítve a Bizottság tagjainak széles körű képviseletét és részvételét.

(3) A tudományos szakértői állománynak címzett tudományos kérdésekről szóló munkaprogramra vonatkozó iránymutatások figyelembevételekor a Bizottság tekintetbe veszi többek között az ezen egyezmény XI. cikke értelmében létrehozott tudományos tanácsadó bizottság tanácsát, ajánlásait és jelentéseit.

VIII. cikk

A Bizottság ülései

(1) A Bizottság rendes üléseire évente legalább egyszer kerül sor, a Bizottság megállapodása szerinti helyen és időpontban.

(2) A Bizottság rendkívüli üléseket is tarthat szükség esetén. Ezeknek az üléseknek az összehívására a bizottság legalább két tagja kérésére kerülhet sor, feltéve, hogy a tagok többsége támogatja a kérelmet.

(3) A Bizottság üléseire csak a határozatképességhez szükséges létszám megléte esetén kerülhet sor. A határozatképességhez szükséges létszám a bizottság tagjai kétharmadának jelenlétével érhető el. Ez a szabály az ezen egyezmény értelmében létrehozott kisegítő testületek üléseire is alkalmazandó.

(4) Az ülések nyelve az angol és a spanyol, és a Bizottság dokumentumait is mindkét nyelven el kell készíteni.

(5) A tagok más határozat hiányában elnököt és alelnököt az ezen egyezmény különböző felei közül választanak. Mindkét tisztviselőt egyéves (1) időszakra választják meg, és ezek hivatalukat utódaik megválasztásáig töltik be.

IX. cikk

Határozathozatal

(1) Eltérő rendelkezés hiányában az ezen egyezmény VIII. cikke értelmében összehívott üléseken meghozott bizottsági határozatokat a Bizottságnak a szóban forgó ülésen jelen lévő tagjai közötti konszenzus révén fogadják el.

(2) Az ezen egyezmény vagy mellékletei módosításának elfogadására vonatkozó határozatokhoz, valamint az egyezménybe annak XXX. cikke c) bekezdése értelmében történő belépésre irányuló meghívásokhoz valamennyi fél közötti konszenzus szükséges. Ilyen esetekben az ülés elnöke biztosítja, hogy a Bizottság valamennyi tagja kifejthesse véleményét a javasolt határozatokról, amit a felek a végleges határozat meghozatalakor figyelembe vesznek.

(3) A Bizottság valamennyi tagja közötti konszenzusra a következő határozatok esetén van szükség:

a)	a Bizottság költségvetésének elfogadásáról és módosításáról, valamint a tagok hozzájárulásának formájáról és mértékéről szóló határozatok;

b)	az ezen egyezmény VII. cikke (1) bekezdése l) albekezdésében említett kérdések.

(4) Tekintettel az ezen cikk (2) és (3) bekezdésében említett határozatokra, amennyiben valamelyik fél vagy a Bizottság egy tagja adott esetben hiányzik a szóban forgó ülésről és nem küldött az ezen cikk (6) bekezdése értelmében erről szóló értesítést, az igazgató értesíti a felet vagy tagot az ülésen meghozott határozatról. Amennyiben az ilyen értesítésnek a fél vagy tag általi kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül az igazgató nem kapott választ a féltől vagy tagtól, a fél vagy a tag a szóban forgó határozatról kialakított konszenzus részesének tekintendő. Amennyiben egy ilyen 30 napos időszakon belül a fél vagy tag írásbeli választ ad, mely szerint nem tud a szóban forgó határozatról kialakított konszenzus részese lenni, a határozatnak nem lesz hatálya, és a Bizottság a lehető legrövidebb határidőn belül konszenzus kialakítására fog törekedni.

(5) Amennyiben egy ülésről távolmaradó fél vagy a Bizottság egy tagja az ezen cikk (4) bekezdése értelmében értesíti az igazgatót arról, hogy nem tud az azon az ülésen meghozott határozatról kialakított konszenzus részese lenni, az a tag nem ellenezhet ugyanarról a kérdésről kialakított konszenzust, ha nincs jelen a Bizottságnak azon a következő ülésén, amelyen a kérdés napirendre kerül.

(6) Ha a Bizottság egy tagja önhibáján kívül, rendkívüli és előre nem látott körülmények miatt nem tud a Bizottság egy ülésén részt venni:

a)	Lehetőség szerint az ülés megkezdése előtt vagy a lehető legrövidebb határidőn belül erről írásban értesíti az igazgatót. Ilyen értesítés akkor jut érvényre, ha annak kézhezvételét az igazgató az illető tag felé igazolja; és

b)	ezt követően és amilyen hamar lehetséges, az igazgató az ezen cikk (1) bekezdése értelmében az azon az ülésen meghozott valamennyi határozatról értesíti a tagot;

az e bekezdés b) albekezdésében említett értesítést követő harminc (30) napon belül a tag írásban értesítheti az igazgatót arról, hogy nem tud konszenzus részese lenni az említett egy vagy több határozat vonatkozásában. Ilyen esetekben a vonatkozó határozat(ok)nak nem lesz hatálya, és a Bizottság a lehető legrövidebb határidőn belül konszenzus kialakítására fog törekedni.

(7) A Bizottság által az ezen egyezmény értelmében elfogadott határozatok a róluk szóló értesítést követő negyvenöt (45) napot követően valamennyi tagra nézve kötelezőek, az ebben az egyezményben lévő eltérő rendelkezés vagy a határozat meghozatalakor született eltérő megegyezés hiányában.

X. cikk

A bizottság által elfogadott intézkedések végrehajtásának áttekintéséért felelős bizottság

(1) A Bizottság létrehoz egy, a Bizottság által elfogadott intézkedések végrehajtásának áttekintéséért felelős bizottságot, amely a Bizottság tagjai által erre a célra kijelölt képviselőkből áll, akiknek munkáját az adott tagok belátása szerint szakértők és tanácsadók segítik.

(2) A bizottság az ezen egyezmény 3. mellékletében meghatározott feladatokat látja el.

(3) Feladatai ellátása során a bizottság szükség szerint, valamint a Bizottság jóváhagyásával konzultációt folytathat az adott kérdésben illetékes bármilyen más halászati igazgatási, műszaki vagy tudományos szervezettel, és szükség szerint szakértői tanácsot kérhet tőlük.

(4) A bizottság törekedni fog arra, hogy jelentéseit és ajánlásait konszenzussal fogadja el. Ha semmiképpen sem sikerül konszenzusra jutni, azt a jelentésben meg kell említeni, a többségi és kisebbségi véleményekkel együtt. A bizottság bármelyik tagja kérésére a tagnak a jelentések egészére vagy valamelyik részére vonatkozó nézeteit szintén meg kell említeni.

(5) A bizottság évente legalább egyszer ülésezik, lehetőleg a Bizottság rendes ülése alkalmával.

(6) További ülések összehívására a Bizottság legalább két (2) tagja kérésére kerülhet sor, feltéve, hogy a tagok többsége támogatja a kérelmet.

(7) A bizottság azon eljárási szabályzatokkal, iránymutatásokkal és irányelvekkel összhangban végezheti feladatait, amelyeket a Bizottság adott esetben elfogad.

(8) A bizottság munkájának támogatása során a Bizottság személyzete:

a)	összegyűjti a bizottság munkájához szükséges információt, és adatbázist hoz létre, összhangban a Bizottság által megállapított eljárásokkal;

b)	statisztikai elemzéseket bocsát rendelkezésre, amelyeket a bizottság feladatainak ellátásához szükségesnek tart;

c)	elkészíti a bizottság jelentéseit;

d)	valamennyi vonatkozó információt a bizottság tagjainak rendelkezésére bocsát, különösen azokat, amelyekről az e cikk (8) bekezdése a) albekezdése rendelkezik.

XI. cikk

Tudományos tanácsadó bizottság

(1) A Bizottság tudományos tanácsadó bizottságot hoz létre, amely a Bizottság tagjai által kijelölt képviselőkből áll, akik megfelelő képesítéssel vagy vonatkozó tapasztalatokkal rendelkeznek a bizottság illetékességi területén, és akiknek munkáját az adott tag belátása szerint szakértők és tanácsadók segítik.

(2) A Bizottság a bizottság munkájában való részvételre felkérhet a Bizottság munkájához kapcsolódó kérdésekben elismert tudományos tapasztalattal bíró szervezeteket vagy személyeket.

(3) A bizottság az ezen egyezmény 4. mellékletében meghatározott feladatokat látja majd el.

(4) A bizottság évente legalább egyszer ülésezik, lehetőleg a Bizottság ülését megelőzően.

(5) További ülések összehívására a Bizottság legalább két (2) tagja kérésére kerülhet sor, feltéve, hogy a tagok többsége támogatja a kérelmet.

(6) A bizottság elnökségét az igazgató látja el, illetve e feladat betöltését a Bizottság jóváhagyásával átruházhatja.

(7) A bizottság törekedni fog arra, hogy jelentéseit és ajánlásait konszenzussal fogadja el. Ha semmiképpen sem sikerül konszenzusra jutni, azt a jelentésben meg kell említeni, a többségi és kisebbségi véleményekkel együtt. A bizottság bármelyik tagja kérésére a tagnak a jelentések valamennyi vagy bármelyik részére vonatkozó nézeteit szintén meg kell említeni.

XII. cikk

Igazgatás

(1) A Bizottság az elfogadott eljárási szabályzattal összhangban, illetve az abban foglalt követelmények figyelembevételével jelöli ki az igazgatót, akinek illetékessége az ezen egyezmény hatálya alá tartozó területen általánosságban elismert, különösen tudományos, műszaki és igazgatási vonatkozásaiban, és aki felelősséggel tartozik majd a Bizottságnak, és aki a Bizottság belátása szerint posztjáról eltávolítható. Az igazgató hivatali ideje 4 év, és megbízatása annyiszor újítható meg, ahányszor a Bizottság úgy határoz.

(2) Az igazgató feladatai a következők:

a)	kutatási tervek és programok előkészítése a Bizottság számára;

b)	költségvetési előirányzatok készítése a Bizottság számára;

c)	a Bizottság által elfogadott munkaprogram és költségvetés kivitelezésére fordított pénzeszközök kifizetésének engedélyezése, és a felhasznált pénzeszközökkel való elszámolás;

d)	a Bizottság funkcióinak ellátásához szükséges igazgatási, tudományos, műszaki és más alkalmazottak kinevezése, elmozdítása és igazgatása, összhangban a Bizottság által elfogadott eljárási szabályzattal;

e)	amennyiben az a Bizottság hatékony működéséhez szükséges, a tudományos kutatás koordinátorának kinevezése, összhangban az e cikk (2) bekezdése d) albekezdésével;

f)	a koordinátor az igazgató felügyelete alatt végzi tevékenységét, aki szükségesnek ítélt feladatokkal és funkciókkal bízza őt meg;

g)	a Bizottság munkájának azon szervezetek vagy magánszemélyek munkájával való koordinálása, akiknek az együttműködéséről az igazgató gondoskodott;

h)	igazgatási, tudományos és más jelentések szövegezése a Bizottság számára;

i)	napirendtervezetek előkészítése a Bizottság és kisegítő testületei üléseihez, illetve azok összehívása, a Bizottság tagjaival folytatott konzultáció révén és javaslataik figyelembevételével, valamint igazgatási és műszaki támogatás nyújtása ezekhez az ülésekhez;

a Bizottság által elfogadott és hatályban lévő védelmi és szabályozási intézkedések közzétételének és elterjesztésének biztosítása, és amennyire az megvalósítható, az egyezmény területén hatályban lévő, a Bizottság tagjai által elfogadott alkalmazható védelmi és szabályozási intézkedésekről szóló nyilvántartás kezelése és elterjesztése;

a többek között a Bizottság számára az ezen egyezmény 1. melléklete értelmében rendelkezésre bocsátott információ alapján készült, az egyezmény területén halászó hajókat feltüntető jegyzék fenntartásának biztosítása, valamint az ebben a jegyzékben lévő információ időszakos eljuttatása a Bizottság valamennyi tagja számára, illetve az egyes tagok kérésére;

l)	a Bizottság jogi képviselője posztjának betöltése;

m)	egyéb, a Bizottság hatékony és hatásos működése biztosításához szükséges, valamint a Bizottság által adott esetben kijelölt feladatok elvégzése.

(3) Feladataik ellátása során az igazgató és a Bizottság alkalmazottai nem cselekedhetnek jogállásukkal vagy az ezen egyezmény célkitűzésével és rendelkezéseivel összeegyeztethetetlen módon, és nem lehetnek pénzügyi érdekeltségeik olyan tevékenységekben, mint az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok kutatása, feltárása, kiaknázása, feldolgozása és forgalmazása. Hasonlóképpen, bizalmasan kell kezelniük a Bizottságnál való alkalmazásuk idején és azt követően bárminemű bizalmas információt, amelyet megszereztek vagy amelyhez hozzáférhettek munkaviszonyuk ideje alatt.

XIII. cikk

Tudományos személyzet

A tudományos személyzet az igazgató, és amennyiben az ezen egyezmény XII. cikke (2) bekezdése d) és e) albekezdése értelmében kinevezik, a tudományos kutatás koordinátora felügyelete alatt végzi munkáját, feladatai pedig, előnyben részesítve a tonhalakat és a tonhalszerű fajokat, a következők:

a)	az e célból elfogadott munkatervekkel összhangban a Bizottság által jóváhagyott tudományos kutatási projektek és más kutatási tevékenységek irányítása;

a tudományos tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően tudományos tanácsoknak és ajánlásoknak a Bizottság rendelkezésére bocsátása az igazgatón keresztül, a védelmi és szabályozási, valamint egyéb vonatkozó kérdések megfogalmazása támogatásának céljából, kivéve az olyan eseteket, amikor a nyilvánvaló időkorlátok korlátoznák az igazgatónak azt a képességét, hogy időben a Bizottság rendelkezésére bocsássa ezeket a tanácsokat és ajánlásokat;

c)	az ezen egyezmény 4. mellékletében meghatározott feladatok elvégzéséhez szükséges információnak a tudományos tanácsadó bizottság számára történő rendelkezésre bocsátása;

d)	a Bizottság számára az igazgatón keresztül a tudományos kutatásra vonatkozó ajánlásoknak a rendelkezésre bocsátása a Bizottság feladatai elvégzésének támogatása céljából, összhangban az ezen egyezmény VII. cikke (1) bekezdésének a) albekezdésével;

e)	az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok populációi jelenlegi és a múltbeli körülményeivel és trendjeivel kapcsolatos információ összegyűjtése és elemzése;

f)	az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok halászatával kapcsolatos adatok gyűjtése, ellenőrzése, kellő időben való cseréje és ismertetése szabványainak a Bizottság számára történő rendelkezésre bocsátása az igazgatón keresztül;

az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok kifogásával és az egyezmény területén működő hajók tevékenységével kapcsolatos statisztikai adatok és bárminemű jelentés összegyűjtése, valamint a halállományok halászatával kapcsolatos egyéb vonatkozó információ összegyűjtése, beleértve szükség szerint a szociális és gazdasági tényezőket;

h)	az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok fenntartásának és növelésének módszereire és eljárásaira vonatkozó információ tanulmányozása és értékelése;

a megállapításairól készített jelentések és az ezen egyezmény hatálya alá tartozó egyéb jelentések, valamint az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok halászatára vonatkozó tudományos, statisztikai és más adatok közzététele vagy más módon való elterjesztése, biztosítva a titoktartást az ezen egyezmény XXII. cikke rendelkezéseivel összhangban;

j)	a számára kijelölt egyéb funkciók és feladatok ellátása.

XIV. cikk

Költségvetés

(1) A Bizottság, összhangban az ezen egyezmény IX. cikke (3) bekezdésével, minden évben elfogadja a következő évre vonatkozó költségvetését. A költségvetés mértékének meghatározásakor a Bizottságnak kellő tekintettel kell lennie a költséghatékonyság elvére.

(2) Az igazgató megfontolás céljából a Bizottságnak benyújtja az évi költségvetés részletes tervezetét, amely feltünteti az ezen egyezmény XV. cikke (1) és (3) bekezdésében említett hozzájárulásokból történő kifizetéseket.

(3) A Bizottság elkülönített elszámolásokat tart fenn az ezen egyezmény, illetve az AIDCP keretében végrehajtott tevékenységek vonatkozásában. Az AIDCP számára nyújtandó szolgáltatásokat, valamint az ezekhez kapcsolódó becsült költségeket a Bizottság költségvetésében kell meghatározni. Az igazgató jóváhagyásra benyújtja az AIDCP felei ülésén a szolgáltatásnyújtás évét megelőzően az egyezmény értelmében végrehajtandó feladatokhoz tartozó szolgáltatásokkal és azok költségeivel kapcsolatos előrejelzéseket.

(4) A Bizottság elszámolásait évente független pénzügyi könyvvizsgálatnak kell alávetni.

XV. cikk

Hozzájárulások

(1) A Bizottság tagjainak a költségvetéshez való hozzájárulása összegét a Bizottság által az ezen egyezmény IX. cikke (3) bekezdése értelmében szükség szerint elfogadandó vagy módosítandó rendszer szerint kell meghatározni. A Bizottság által elfogadandó rendszernek valamennyi tag számára átláthatónak és méltányosnak kell lennie, és azt a Bizottság költségvetési rendeleteiben kell rögzíteni.

(2) Az e cikk (1) bekezdése rendelkezései értelmében elfogadott hozzájárulások lehetővé teszik a Bizottság működését, és időben fedezik az ezen egyezmény XIV. cikke (1) bekezdésével összhangban elfogadott éves költségvetést.

(3) A Bizottság létrehoz egy, az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok, és szükség szerint a járulékos vagy függő fajok kutatására és megőrzésére, valamint a tengeri környezet megőrzésére fordított önkéntes hozzájárulások fogadására szolgáló alapot.

(4) Az ezen egyezmény IX. cikke rendelkezései ellenére, ha a Bizottság erről másképp nem rendelkezik, amennyiben a Bizottság valamely tagja hozzájárulása befizetésével a megelőző huszonnégy (24) hónap hozzájárulása teljes összegével egyenlő vagy annál nagyobb összeggel hátralékba kerül, az a tag mindaddig nem rendelkezhet a Bizottságban történő határozathozatalban való részvétel jogával, amíg eleget nem tesz az e cikk értelmében előírt kötelezettségeinek.

(5) A Bizottság valamennyi tagja fedezi a Bizottság és kisegítő testületei ülésein való részvételéből származó költségeit.

XVI. cikk

Átláthatóság

(1) A Bizottság többek között az alábbiak szerint igyekszik előmozdítani határozathozatali eljárásai és egyéb tevékenységei során az ezen egyezmény végrehajtásának átláthatóságát:

a)	vonatkozó nem bizalmas jellegű információ nyilvános elterjesztése; és

b)	szükség szerint nem kormányzati szervezetekkel, a halászati ágazat, különösen a halászflotta képviselőivel, valamint más érdekelt szervekkel és magánszemélyekkel folytatott konzultáció ösztönzése, illetve az ezek hatékony részvételének az elősegítése.

(2) Nem résztvevő felek, vonatkozó kormányközi szervezetek és nem kormányzati szervezetek képviselőinek – beleértve az egyezmény területén működő bizottsági tagok környezetvédelmi szervezeteit, amelyek tapasztalattal rendelkeznek a Bizottságra és a tonhalágazatra vonatkozó kérdésekben –, és különösen a tonhalhalászflotta képviselőinek lehetősége lesz részt venni a Bizottság és kisegítő testületei ülésein, megfigyelőként vagy szükség szerint más minőségben, összhangban az ezen egyezmény 2. mellékletében meghatározott, vagy a Bizottság által adott esetben elfogadott más elvekkel és követelményekkel. Ezek a résztvevők időben hozzáférhetnek a vonatkozó információhoz, összhangban a Bizottság által adott esetben elfogadott, az ilyen információhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárási és titoktartási szabályokkal.

IV. RÉSZ

A BIZOTTSÁG TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

XVII. cikk

Államok jogai

Ezen egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, ami sértené vagy aláásná bármelyik államnak a nemzetközi joggal összhangban gyakorolt szuverenitását, szuverén jogait vagy hatáskörét, illetőleg a tengerjogot illető kérdésekkel kapcsolatos álláspontját vagy nézeteit.

XVIII. cikk

Kivitelezés, megfelelés és a felek általi végrehajtás

(1) Valamennyi fél megteszi az ezen egyezmény végrehajtása és az ezzel való megfelelés biztosításához szükséges intézkedéseket, valamint az ezen egyezmény értelmében elfogadott bárminemű védelmi és szabályozási intézkedést, beleértve a szükséges jogszabályok és rendeletek elfogadását.

(2) Valamennyi fél a Bizottság rendelkezésére bocsátja mindazt az információt, ami szükséges lehet ezen egyezmény célkitűzésének eléréséhez, beleértve a statisztikai és biológiai, valamint az egyezmény területén folytatott halászati tevékenységre vonatkozó információt. Továbbá ellátja a Bizottságot az ezen egyezménnyel összhangban elfogadott intézkedések foganatosítása érdekében tett lépésekre vonatkozó információval, szükség szerint, illetve a Bizottság kérésére, az ezen egyezmény XXII. cikke rendelkezéseinek megfelelően és összhangban a Bizottság által kidolgozandó és elfogadandó eljárási szabályzatokkal.

(3) Valamennyi fél az igazgatón keresztül haladéktalanul értesíti az ezen egyezmény X. cikke rendelkezései értelmében létrehozott, a Bizottság által elfogadott intézkedések végrehajtásának áttekintéséért felelős bizottságot a következőkről:

a)	jogi és közigazgatási rendelkezések, beleértve a jogsértésekre és szankciókra vonatkozókat, melyek a Bizottság által elfogadott védelmi és szabályozási intézkedéseknek való megfelelés céljából alkalmazandóak;

b)	a Bizottság által elfogadott védelmi és szabályozási intézkedéseknek való megfelelés biztosítása érdekében tett lépések, beleértve szükség szerint az egyes esetek elemzését és a végleges határozatot.

(4) Valamennyi fél:

a)	bárminemű alkalmazandó titoktartási szabálynak megfelelően engedélyezi a Bizottság vagy valamely nemzeti program fedélzeti megfigyelői által rögzített vonatkozó adatok felhasználását és kiadását;

biztosítja, hogy a hajók tulajdonosai és/vagy kapitányai a Bizottság által ebben a vonatkozásban elfogadott eljárási szabályzatokkal összhangban lehetővé tegyék a Bizottság számára a Bizottság által elfogadott intézkedések végrehajtásának áttekintéséért felelős bizottság feladatai ellátásához szükséges információ gyűjtését és elemzését;

c)	hathavonta jelentést nyújt be a Bizottságnak tonhalra halászó hajói tevékenységéről, valamint rendelkezésre bocsát minden, a Bizottság által elfogadott intézkedések végrehajtásának áttekintéséért felelős bizottság munkájához szükséges információt.

(5) Valamennyi fél intézkedéseket foganatosít annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti joghatósága alá tartozó vizeken működő hajói megfeleljenek ennek az egyezménynek és az ezen egyezmény értelmében elfogadott intézkedéseknek.

(6) Valamennyi fél, amennyiben alapos oka van feltételezni, hogy egy másik állam lobogója alatt hajózó hajó az egyezmény területe vonatkozásában elfogadott védelmi és szabályozási intézkedések hatékonyságát aláásó tevékenységet folytat, fel kell, hogy hívja erre az érintett lobogó szerinti állam figyelmét, és szükség szerint felhívhatja erre a tényre a Bizottság figyelmét is. A szóban forgó félnek a lobogó szerinti állam számára alátámasztó bizonyítékot kell rendelkezésre bocsátania, és e bizonyíték(ok) összefoglalását eljuttathatja a Bizottsághoz. A Bizottság ezt az információt nem terjesztheti mindaddig, amíg a lobogó szerinti állam lehetőséget nem kapott arra, hogy belátható időn belül megjegyzést fűzzön a tényálláshoz és a megfontolásra benyújtott bizonyítékhoz, vagy adott esetben kifogást emeljen ellene.

(7) A Bizottság vagy bármelyik másik fél kérésére mindegyik fél, amennyiben rendelkezésére áll arra vonatkozó információ, hogy a hatáskörébe tartozó hajó az ezen egyezmény szerint elfogadott intézkedésekkel ellenkező tevékenységet folytatott, alapos vizsgálatot végez, és szükség szerint nemzeti jogszabályaival összhangban jár el, valamint a lehető legkorábbi időpontban értesíti vizsgálatai eredményeiről és a megtett lépésekről a Bizottságot, és lehetőség szerint a másik felet.

(8) Összhangban nemzeti jogszabályaival, és a nemzetközi jognak megfelelően valamennyi fél kellő súlyú szankciókat alkalmaz az ezen egyezmény rendelkezéseinek, valamint az ennek értelmében elfogadott intézkedéseknek való megfelelés biztosítása, illetve annak érdekében, hogy a törvénytelen tevékenységek elkövetői ne részesülhessenek a cselekedeteikből származó haszonból – e szankciók közé tartozhat szükség szerint a halászat engedélyezésének megtagadása, felfüggesztése vagy visszavonása.

(9) Azok a felek, amelyeknek partjai az egyezmény területével határosak, vagy amelyek halászhajói az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományokra halásznak, illetve amelyek területén a kifogott halak kirakodása és a feldolgozása történik, együttműködnek az ezen egyezménynek való megfelelés, valamint a Bizottság által elfogadott védelmi és szabályozási intézkedések alkalmazásának biztosítása érdekében, többek között szükség szerint kooperációs intézkedések és rendszerek elfogadása révén.

(10) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az egyezmény területén működő halászhajók a Bizottság által elfogadott védelmi és szabályozási intézkedések hatékonyságát aláásó, vagy azokat más módon sértő tevékenységet folytatnak, a felek a Bizottság által elfogadott ajánlások alapján és ezen egyezménnyel, valamint a nemzetközi joggal összhangban lépéseket foganatosíthatnak annak érdekében, hogy meggátolják e tevékenységek folytatását mindaddig, amíg a lobogó szerinti állam meg nem teszi a szükséges lépéseket az ilyen tevékenységek leállítása érdekében.

XIX. cikk

Kivitelezés, megfelelés és a halászatot folytató jogalanyok általi végrehajtás

Ezen egyezmény XVIII. cikke értelemszerűen alkalmazandó azokra a halászatot folytató jogalanyokra, amelyek a Bizottság tagjai.

XX. cikk

A lobogó szerinti államok kötelességei

(1) Valamennyi fél, összhangban a nemzetközi joggal, megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a lobogója alatt hajózó halászhajók megfeleljenek ezen egyezmény rendelkezéseinek, valamint az ennek értelmében elfogadott védelmi és szabályozási intézkedéseknek, és hogy ezek a halászhajók ne folytassanak az ezen intézkedések hatékonyságát aláásó tevékenységeket.

(2) Egyetlen fél sem engedélyezheti a lobogója alatti hajózásra felhatalmazott halászhajóknak, hogy az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományokra halásszanak, hacsak erre nem kap felhatalmazást megfelelő hatóságától vagy hatóságaitól. Valamely fél csak akkor engedélyezheti a lobogója alatt közlekedő halászhajóknak az egyezmény területén történő halászatra való felhasználását, ha hatékonyan képes ellátni feladatait az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halászhajók tekintetében.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kötelességei mellett mindegyik fél megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a lobogója alatt az egyezmény területén hajózó halászhajók ne folytathassanak halászati tevékenységet valamely másik állam szuverenitása vagy nemzeti joghatósága alá tartozó területeken az adott állam illetékes hatóságai által kiadott megfelelő jogosítvány, engedély vagy felhatalmazás nélkül.

XXI. cikk

Halászatot folytató jogalanyok kötelességei

Ezen egyezmény XX. cikke értelemszerűen alkalmazandó azokra a halászatot folytató jogalanyokra, amelyek a Bizottság tagjai.

V. RÉSZ

TITOKTARTÁS

XXII. cikk

Titoktartás

(1) A Bizottság az ezen egyezmény hatálya alá tartozó információhoz hozzáféréssel rendelkező valamennyi szerv és magánszemély számára titoktartási szabályokat fektet le.

(2) Bárminemű, az e cikk (1) bekezdése értelmében adott esetben elfogadott titoktartási szabály ellenére bármilyen, bizalmas információhoz hozzáféréssel rendelkező személy kiadhat ilyen információt a jogi vagy adminisztrációs eljárásokkal összefüggésben, ha erre az adott illetékes hatóság felkéri.

VI. RÉSZ

EGYÜTTMŰKÖDÉS

XXIII. cikk

Együttműködés és segítségnyújtás

(1) A Bizottság arra törekszik, hogy intézkedéseket fogadjon el a műszaki segítségnyújtásra, a technológiaátadásra, képzésre vagy az együttműködés más formáira vonatkozóan, segítve azokat a fejlődő országokat, melyek a Bizottság tagjai, az ezen egyezmény értelmében rájuk háruló kötelességek teljesítésében, valamint azon képességük erősítésében, hogy fejlesszék a nemzeti joghatóságuk alá tartozó halászati tevékenységet, és hogy fenntartható módon részt vegyenek a nyílt tengeri halászatban.

(2) A Bizottság tagjai elősegítik és támogatják különösen a pénzügyi és műszaki együttműködést, valamint a technológiaátadást, mely szükséges lehet az e cikk (1) bekezdése hatékony foganatosítása érdekében.

XXIV. cikk

Együttműködés más szervezetekkel és rendszerekkel

(1) A Bizottság együttműködik a szubregionális, regionális és globális halászati szervezetekkel és rendszerekkel, és szükség esetén az ezekkel a szervezetekkel és rendszerekkel való megegyezés szerint megfelelő intézményi rendszereket, pl. tanácsadó bizottságokat hoz létre azzal a céllal, hogy elősegítse az ezen egyezmény célkitűzésének megvalósítását, a rendelkezésre álló legmegfelelőbb tudományos információhoz való hozzájutással és kettős munkavégzésük elkerülésével.

(2) A Bizottság, egyetértésben a releváns szervezetekkel vagy rendszerekkel, elfogadja az e cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott intézményi rendszerek működési szabályzatát.

(3) Ha az egyezmény területe és egy másik halászati igazgatási szervezet szabályozása alá tartozó terület átfedi egymást, a Bizottság együttműködik a másik szervezettel, biztosítva az ezen egyezmény célkitűzésének megvalósítását. Ennek érdekében, konzultációk vagy más rendelkezések révén a Bizottság arra törekszik, hogy megegyezésre jusson a másik szervezettel a szükséges meghozandó intézkedésekről, mint amilyen a Bizottság és a másik szervezet által elfogadott védelmi és szabályozási intézkedések harmonizációjának és összeegyeztethetőségének biztosítása, vagy annak eldöntése, hogy szükség szerint a Bizottság vagy a másik szervezet elkerülje a másikuk által szabályozott terület halfajai vonatkozásában meghozandó intézkedéseket.

(4) Az e cikk (3) bekezdése rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a Bizottság és más szervezet(ek) vagy rendszerek hatáskörébe tartozó területek között vándorló halállományok esetében.

VII. RÉSZ

VITÁK RENDEZÉSE

XXV. cikk

Viták rendezése

(1) A viták elkerülése érdekében a Bizottság tagjai együttműködnek. Bármelyik tag konzultációt folytathat egy vagy több taggal bárminemű, az ezen egyezmény rendelkezéseinek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitás kérdésben, annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megtalálják a mindannyiuk számára kielégítő megoldást.

(2) Ha egy vitás kérdést nem sikerül ésszerű határidőn belül konzultációval rendezni, az érintett tagok a lehető leghamarabb konzultációt folytatnak egymással annak érdekében, hogy bárminemű, egyetértésben született békés eszközzel rendezzék a vitát, összhangban a nemzetközi joggal.

(3) Azokban az esetekben, amikor a Bizottság két vagy több tagja egyetért abban, hogy vitájuk műszaki természetű, és nem képesek azt egymás között rendezni, a vitát közös megegyezéssel a Bizottság által ebből a célból elfogadott eljárásokkal összhangban, a Bizottság intézményi keretein belül létrehozott, nem kötelező erejű ad hoc szakértői bizottság elé terjeszthetik. A bizottság tanácskozást folytat az érintett tagokkal és arra törekszik, hogy gyorsított eljárással, a viták rendezésére szolgáló kötelező erejű eljárásokhoz való folyamodás nélkül rendezze a vitát.

VIII. RÉSZ

NEM TAGOK

XXVI. cikk

Nem tagok

(1) A Bizottság és tagjai valamennyi, az ezen egyezmény XXVII. cikkében említett államot és regionális gazdasági integrációs szervezetet, valamint szükség szerint az ezen egyezmény XXVIII. cikkében említett halászatot folytató jogalanyt, amely nem tagja a Bizottságnak, arra ösztönöz, hogy taggá váljon, vagy hogy az ezzel az egyezménnyel összhangban lévő jogszabályokat és rendeleteket fogadjon el.

(2) A Bizottság tagjai egymás között közvetlenül vagy a Bizottságon keresztül információt cserélnek a nem tagok halászhajói által folytatott, az ezen egyezmény hatékonyságát aláásó tevékenységek vonatkozásában.

(3) A Bizottság és tagjai, összhangban ezen egyezménnyel és a nemzetközi joggal, együttműködnek annak érdekében, hogy közös erővel megakadályozzák a nem tagok hajói által folytatott, az ezen egyezmény hatékonyságát aláásó tevékenységeket. Ennek érdekében a tagok többek között felhívják a nem tagok figyelmét hajóik ilyen jellegű tevékenységére.

IX. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXVII. cikk

Aláírás

(1) Ez az egyezmény Washingtonban, 2003. november 14. és 2004. december 31. között állt nyitva aláírásra, az alábbiak számára:

a)	az 1949. évi egyezmény felei;

b)	azon államok, amelyek az 1949. évi egyezménynek nem felei, és amelyeknek partvonala az egyezmény területével határos; és

azon államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek nem szerződő felei az 1949. évi egyezménynek, és amelyek halászhajói az ezen egyezmény elfogadását megelőző négy év során valamikor az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományokra halásztak, és amelyek részt vettek az erről az egyezményről szóló tárgyaláson;

és

d)	egyéb államok, amelyek nem szerződő felei az 1949. évi egyezménynek, és amelyek halászhajói az ezen egyezmény elfogadását megelőző négy év során valamikor az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományokra halásztak, az 1949. évi egyezmény szerződő feleivel folytatott konzultációt követően.

(2) Ami az e cikk (1) bekezdésében említett regionális gazdasági integrációs szervezeteket illeti, ezeknek a szervezeteknek egyetlen tagja sem írhatja alá ezt az egyezményt, kivéve ha az olyan területet képvisel, amely kívül esik a szervezetet létrehozó szerződés területi hatályán, és feltéve, hogy annak a tagállamnak a részvétele e terület érdekképviseletére korlátozódik.

XXVIII. cikk

Halászatot folytató jogalanyok

(1) Bármilyen halászatot folytató jogalany, amelynek halászhajói az ezen egyezmény elfogadását megelőző négy év során valamikor az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományokra halásztak, kifejezheti szilárd elkötelezettségét az ezen egyezmény feltételeinek betartása, valamint az egyezmény értelmében elfogadott védelmi és szabályozási intézkedéseknek való megfelelés mellett, az alábbiak szerint:

a)	az ezen egyezmény XXVII. cikke (1) bekezdésében említett időszak során aláír egy ebből a célból megfogalmazott okmányt, összhangban az 1949. évi egyezmény értelmében a Bizottság által elfogadandó állásfoglalással; és/vagy

a fent említett időszak során vagy azt követően írásos közleményt bocsát a Letétkezelő rendelkezésére, összhangban az 1949. évi egyezmény értelmében a Bizottság által elfogadandó állásfoglalással. A Letétkezelő haladéktalanul valamennyi aláíró és fél rendelkezésére bocsátja a közlemény egy másolatát.

(2) Az e cikk (1) bekezdése értelmében kifejezett kötelezettségvállalás az ezen egyezmény XXXI. cikke (1) bekezdésében említett időponttól, vagy az e cikk (1) bekezdésében említett írásos közlemény időpontjától lép hatályba, attól függően, hogy melyik időpont a későbbi.

(3) Bárminemű fent említett halászatot folytató jogalany kifejezheti szilárd elkötelezettségét az ezen egyezmény feltételeinek betartásával szemben, mely egyezmény annak XXXIV. vagy XXXV. cikke értelmében módosítható egy e célból megfogalmazott írásos közleménynek a Letétkezelőhöz történő eljuttatásával, összhangban az e cikk (1) bekezdésében említett állásfoglalással.

(4) Az e cikk (3) bekezdése értelmében kifejezett kötelezettségvállalás az ezen egyezmény XXXIV. cikke (3) bekezdésében és a XXXV. cikke (4) bekezdésében említett időponttól, vagy az e cikk (3) bekezdésében említett írásos közlemény időpontjától lép hatályba, attól függően, hogy melyik időpont a későbbi.

XXIX. cikk

Megerősítés, elfogadás és jóváhagyás

Ezen egyezményt az aláíróknak nemzeti jogszabályaikkal és eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.

XXX. cikk

Csatlakozás

Ez az egyezmény csatlakozásra nyitva áll bármelyik állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet előtt, amely:

a)	megfelel az ezen egyezmény XXVII. cikkében előírt követelményeknek; vagy

b)	amelynek halászhajói az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományokra halásznak, a felekkel folytatott konzultációt követően; vagy

c)	amelyet a felek döntése alapján csatlakozásra felkértek.

XXXI. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez az egyezmény tizenöt (15) hónappal azt követően lép hatályba, hogy a felek, amelyek ezen egyezmény aláírásra való megnyitásakor az 1949. évi egyezmény felei voltak, megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozással kapcsolatos hetedik okiratukat letétbe helyezik a Letétkezelőnél.

(2) Ezen egyezmény hatálybalépésének időpontját követően, tekintettel valamennyi, a XXVII. és XXX. cikk követelményeinek megfelelő államra vagy regionális gazdasági integrációs szervezetre, az egyezmény az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet esetében annak megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozással kapcsolatos okiratának a Letétkezelőnél történő letétbe helyezését követő harmincadik (30.) napon lép hatályba.

(3) Ezen egyezmény hatálybalépését követően az ezen egyezmény és az 1949. évi egyezmény felei közötti egyezmény az irányadó.

(4) Ezen egyezmény hatálybalépését követően a Bizottság által az 1949. évi egyezmény értelmében elfogadott védelmi és szabályozási intézkedések és más rendelkezések hatályban maradnak mindaddig, amíg hatályukat nem vesztik, bizottsági határozattal azokat meg nem szüntetik, vagy az ezen egyezmény értelmében elfogadott más intézkedések vagy rendelkezések azokat fel nem váltják.

(5) Ezen egyezmény hatálybalépését követően az 1949. évi egyezmény azon szerződő fele, amelyik még nem egyezett bele, hogy kösse őt az egyezmény, továbbra is a Bizottság tagjának tekintendő, kivéve ha az a szerződő fél ezen egyezmény hatálybalépése előtt a Letétkezelőt írásban nem értesíti arról, hogy nem kíván többé a Bizottság tagja lenni.

(6) Az ezen egyezménynek az 1949. évi egyezmény valamennyi szerződő fele vonatkozásában történő hatálybalépését követően az 1949. évi egyezmény megszűntnek tekintendő, összhangban a nemzetközi jognak a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 59. cikkében rögzített vonatkozó szabályaival.

XXXII. cikk

Ideiglenes alkalmazás

(1) Jogszabályaival és rendeleteivel összhangban az az állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amelyik megfelel az ezen egyezmény XXVII. vagy XXX. cikke követelményeinek, ideiglenesen alkalmazhatja ezt az egyezményt, írásban értesítve erről a Letétkezelőt. Ilyen ideiglenes alkalmazás legkésőbb az ezen egyezmény hatálybalépésekor és az értesítésnek a Letétkezelő általi kézhezvétele időpontjában veszi kezdetét.

(2) Az ezen egyezménynek az e cikk (1) bekezdésében említett valamely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet általi ideiglenes alkalmazása az ezen egyezménynek az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet vonatkozásában történő hatálybalépésével szűnik meg, illetve ha az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet értesíti a Letétkezelőt azon szándékáról, mely szerint meg kívánja szüntetni ezen egyezmény ideiglenes alkalmazását.

XXXIII. cikk

Fenntartások

Ezen egyezménnyel szemben nem lehet fenntartásokkal élni.

XXXIV. cikk

Módosítások

(1) A Bizottság bármelyik tagja javasolhatja az egyezmény módosítását, megküldve a javasolt módosítás szövegét az igazgatónak legalább hatvan (60) nappal a Bizottság ülése előtt. Az igazgató haladéktalanul valamennyi többi tag rendelkezésre bocsátja a szöveg másolatát.

(2) Az egyezmény módosításait az egyezmény IX. cikke (2) bekezdésével összhangban lehet elfogadni.

(3) Az egyezmény módosításai kilencven (90) nappal azután lépnek hatályba, hogy azok a felek, akik a módosítások jóváhagyása idején az egyezmény szerződő felei voltak, a Letétkezelőnél letétbe helyezték megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozással kapcsolatos okiratukat.

(4) Azok az államok vagy regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek az egyezmény vagy mellékletei módosításainak hatálybalépését követően lettek az ezen egyezmény szerződő felei, a módosított egyezmény szerződő feleinek tekintendők.

XXXV. cikk

Mellékletek

(1) Ezen egyezmény mellékletei annak szerves részét képezik, és ha erről határozottan másképp nem rendelkeznek, az erre az egyezményre vonatkozó hivatkozás tartalmaz egy, a mellékleteire vonatkozó hivatkozást is.

(2) A Bizottság bármelyik tagja javasolhatja az egyezmény valamely mellékletének módosítását, megküldve a javasolt módosítás szövegét az igazgatónak legalább hatvan (60) nappal a Bizottság ülése előtt. Az igazgató haladéktalanul valamennyi többi tag rendelkezésre bocsátja a szöveg másolatát.

(3) Az egyezmény mellékleteinek módosításait az egyezmény IX. cikke (2) bekezdésével összhangban lehet elfogadni.

(4) Eltérő megegyezés hiányában egy melléklet módosításai a Bizottság valamennyi tagja vonatkozásában kilencven (90) nappal az e cikk (3) bekezdése értelmében történő elfogadásukat követően lépnek hatályba.

XXXVI. cikk

Visszavonás

(1) Visszavonásra bármelyik szerződő fél esetében bármikor sor kerülhet tizenkét (12) hónappal az ezen egyezménynek az adott szerződő fél vonatkozásában történő hatálybalépését követően, a visszavonásról szóló értesítésnek a Letétkezelőhöz történő benyújtásával. A Letétkezelő az értesítés kézhezvételét követő harminc (30) napon belül értesíti a többi szerződő felet a visszavonásról. A visszavonás hat (6) hónappal az erről szóló értesítésnek a Letétkezelő általi kézhezvételétét követően lép hatályba.

(2) Ez a cikk értelemszerűen bármilyen halászatot folytató jogalanyra alkalmazandó, tekintettel az ezen egyezmény XXVIII. cikke szerinti kötelezettségvállalására.

XXXVII. cikk

Letétkezelő

Ezen egyezmény eredeti szövegeit az Egyesült Államok kormányánál kell letétbe helyezni, amely megküldi azok hitelesített másolatait az egyezmény aláíróinak és szerződő feleinek, valamint bejegyzésre és közzétételre az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Alapokmánya 102. cikke értelmében.

FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott teljhatalmú meghatalmazottak ezt az egyezményt alább kézjegyükkel látták el.

KELT Washingtonban, 2003. november 14-én, angol, spanyol és francia nyelven, mind a három szöveg egyformán hiteles.

1. MELLÉKLET

Halászhajók jegyzéke létrehozásának iránymutatásai és követelményei

Az ezen egyezmény XII. cikke (2) bekezdése k) albekezdése alkalmazásakor valamennyi szerződő fél jegyzéket készít a lobogója alatti hajózásra és az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományoknak az egyezmény területén való halászatára felhatalmazott hajókról, valamint biztosítja, hogy az alábbi információk valamennyi ilyen halászhajó esetében bekerüljenek a jegyzékbe:

a)	a hajó neve, lajstromszáma, korábbi nevei (amennyiben ismertek) és a lajstromozási kikötő;

b)	a hajóról készült, a lajstromszámot feltüntető fénykép;

c)	a tulajdonos(ok) neve és címe;

d)	az üzemeltető(k) és/vagy működtető(k) neve és címe, amennyiben léteznek;

e)	korábbi lobogó (amennyiben ismert és létezik);

f)	a hajó nemzetközi rádiós hívójele (amennyiben létezik);

g)	az építés helye és ideje;

h)	a hajó típusa;

i)	a halászati módszerek típusa;

j)	hossz, szélesség és oldalmagasság;

k)	bruttó űrtartalom;

l)	főgép(ek) teljesítménye;

m)	a lobogó szerinti állam által megadott halászati engedély jellege;

n)	fagyasztó típusa, fagyasztási teljesítmény, a halraktárak száma és kapacitása.

2.	A Bizottság dönthet úgy, hogy hosszuk vagy más jellegzetességük alapján mentesíti a hajókat az e melléklet (1) bekezdésében előírt követelmények teljesítése alól.

3.	Összhangban a Bizottság által kialakított eljárásokkal, valamennyi szerződő fél az igazgató rendelkezésére bocsátja az e melléklet 1. bekezdésében említett információkat, és haladéktalanul értesíti az igazgatót az információk bárminemű módosulásáról.

Továbbá valamennyi szerződő fél haladéktalanul értesíti az igazgatót az alábbiakról:

a)	a jegyzékhez hozzáadott bárminemű információ;

a jegyzékből való törlés az alábbi indoklásokkal:

i.	a halászati engedélyről való önkéntes lemondás vagy annak meg nem újítása a hajó tulajdonosa vagy üzemeltetője részéről;

ii.	az ezen egyezmény XX. cikke (2) bekezdésével összhangban a hajó számára kiadott halászati engedély visszavonása;

iii.	a tényállás, mely szerint a hajó nincs többé lobogója alatti hajózásra felhatalmazva;

iv.	a hajó leselejtezése, rendszerből való kivonása vagy elvesztése; és

v.	bárminemű más indok,

megjelölve, hogy a felsorolt indokok közül melyik alkalmazandó.

5.	Ez a melléklet értelemszerűen alkalmazandó azokra a halászatot folytató jogalanyokra, amelyek a Bizottság tagjai.

2. MELLÉKLET

A bizottság ülésein való megfigyelői részvétel elvei és követelményei

Az igazgató az ezen egyezmény VIII. cikke értelmében összehívott bizottsági ülésekre kormányközi szervezeteket hív meg, amelyeknek munkája releváns az ezen egyezmény foganatosítása szempontjából, valamint kérésükre nem feleket, amelyek érdekeltek az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományok védelmében és fenntartható felhasználásában.

2.	Az ezen egyezmény XVI. cikke (2) bekezdésében említett nem kormányzati szervezetek (NGO-k) jogosultak a Bizottság és alárendelt szervei ezen egyezmény VIII. cikke értelmében összehívott ülésein való megfigyelői részvételre, kivéve az igazgatói és a delegációvezetői üléseket.

Bármilyen NGO, amely megfigyelőként részt kíván venni a Bizottság valamely ülésén, legalább ötven (50) nappal az ülés előtt értesítést küld részvételi szándékáról az igazgatónak. Az igazgató legalább negyvenöt (45) nappal az ülés megkezdése előtt értesíti a Bizottság tagjait az NGO-k nevéről, valamint az e melléklet 6. bekezdésében megadott információról.

4.	Amennyiben a Bizottság ülésére ötven (50) napnál rövidebb értesítés után kerül sor, az igazgató nagyobb rugalmassággal bír az e melléklet 3. bekezdésében megalkotott időkereteket illetően.

5.	Valamely NGO, amely részt kíván venni a Bizottság és alárendelt szervei ülésein, ezt megteheti évi rendszerességgel is, az e melléklet 7. bekezdése értelmében.

Az e melléklet 3., 4. és 5. bekezdésében említett részvételre irányuló kérelmeknek tartalmazniuk kell az NGO nevét és irodahelyiségei címét, valamint küldetése ismertetését és azt, hogy küldetése és tevékenységei hogyan kapcsolódnak a Bizottság munkájához. Ezt az információt szükség esetén frissíteni kell.

7.	Valamely NGO, amely megfigyelőként részt kíván venni, ezt megteheti, kivéve ha a Bizottság tagjainak legalább egyharmada a részvétellel szemben indokolt kifogást nyújt be írásban.

8.	A Bizottság ülésén részt vevő valamennyi megfigyelő részére megküldik vagy más módon rendelkezésre bocsátják a Bizottság tagjai számára hozzáférhető azonos dokumentációt, kivéve azt, amely az üzleti titoktartás körébe tartozó adatokat tartalmaz.

Bármilyen, a Bizottság valamely ülésén részt vevő megfigyelő:

a)	az e melléklet 2. bekezdése értelmében részt vehet az üléseken, de nem szavazhat;

b)	az üléseken az elnök kérésére szóbeli nyilatkozatokat tehet;

c)	az elnök jóváhagyásával dokumentumokat oszthat szét az ülésen; és

d)	szükség esetén és az elnök jóváhagyásával más tevékenységekben is részt vehet.

10.	Az igazgató felkérheti a nem fél és NGO megfigyelőket ésszerű mértékű díjak befizetésére, valamint a részvételükhöz kapcsolódó költségek fedezésére.

11.	A Bizottság valamely ülésén részt vevő megfigyelők betartják az ülés más résztvevőire alkalmazandó valamennyi szabályt és eljárást.

12.	Ha a Bizottság ettől eltérően nem határoz, bármelyik NGO-t, amely nem felel meg az e melléklet 11. bekezdésében előírt követelményeknek, ki kell zárni az üléseken való további részvételből.

3. MELLÉKLET

A bizottság által elfogadott intézkedések végrehajtásának áttekintéséért felelős bizottság

Az ezen egyezmény X. cikke értelmében létrehozott, a Bizottság által elfogadott intézkedések végrehajtásának áttekintéséért felelős bizottság feladatai a következők:

a)	a Bizottság által elfogadott védelmi és szabályozási intézkedéseknek, valamint az ezen egyezmény XVIII. cikke (9) bekezdésében említett együttműködési intézkedéseknek való megfelelés ellenőrzése és nyomon követése;

b)	lobogó szerinti információ, vagy amennyiben az nem fedné a vonatkozó esetet, hajó szerinti és bárminemű más információ elemzése, amely feladatai elvégzéséhez szükséges lehet;

c)	a védelmi és szabályozási intézkedések foganatosításához és az azoknak való megfeleléshez kapcsolódó információnak, műszaki tanácsadásnak és ajánlásoknak a Bizottság számára történő rendelkezésre bocsátása;

d)	a Bizottság tagjai halászati szabályozási intézkedései közötti összeegyeztethetőség támogatására szolgáló eszközök ajánlása a Bizottságnak;

e)	az ezen egyezmény XVIII. cikke (10) bekezdése hatékony foganatosításának támogatására szolgáló eszközök ajánlása a Bizottságnak;

f)	a tudományos tanácsadó bizottsággal való konzultáció során az ezen egyezmény VII. cikke (1) bekezdése i) albekezdésében létrehozott adatgyűjtési és nyomon követési program prioritásainak és célkitűzéseinek ajánlása a Bizottságnak, valamint e program eredményeinek felmérése és értékelése;

g)	a Bizottság által adott esetben kiadott egyéb feladatok elvégzése.

4. MELLÉKLET

Tudományos tanácsadó bizottság

Az ezen egyezmény XI. cikke értelmében létrehozott tudományos tanácsadó bizottság feladatai a következők:

a)	a Bizottság terveinek, javaslatainak és kutatási programjainak az áttekintése, és szükség esetén a Bizottság tanácsokkal való ellátása;

bárminemű vonatkozó értékelés, elemzés, kutatás vagy munka, valamint a Bizottság számára tudományos személyzete által előkészített ajánlás áttekintése azok Bizottság általi megfontolása előtt, valamint indokolt esetben ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban további információ, tanács és megjegyzés rendelkezésre bocsátása a Bizottság számára;

c)	specifikus kérdések és témák ajánlása a Bizottság figyelmébe, melyekkel a tudományos személyzet foglalkozna jövőbeni munkaköre részeként;

a Bizottság által elfogadott intézkedések végrehajtásának áttekintéséért felelős bizottsággal folytatott konzultáció során az ezen egyezmény VII. cikke (1) bekezdése i) albekezdésében létrehozott adatgyűjtési és nyomon követési program prioritásainak és célkitűzéseinek ajánlása a Bizottságnak, valamint e program eredményeinek felmérése és értékelése;

e)	segítségnyújtás a Bizottságnak és az igazgatónak az ezen egyezmény értelmében végrehajtandó kutatásra fordított finanszírozási források meghatározásában;

f)	együttműködés kialakítása és elősegítése a Bizottság tagjai között kutatási intézményeiken keresztül, az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halállományokkal kapcsolatos ismeretek és tudás bővítése céljából;

g)	szükség esetén a Bizottság más nemzeti és nemzetközi, hasonló célkitűzésekkel rendelkező állami és magánszervezetekkel való együttműködésének támogatása és elősegítése;

h)	minden olyan ügy megvizsgálása, amelyet a Bizottság a hatáskörébe utal;

i)	egyéb funkciók és feladatok ellátása, amelyekre a Bizottság felkéri, vagy amelyeket a számára kijelöl.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 224

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	49. évfolyam 2006. augusztus 16.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelve (2006. június 14.) a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK, az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló 86/635/EGK, valamint a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló, 91/674/EGK tanácsi irányelv módosításáról ( 1 )	1

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	Tanács
*	A Tanács határozata (2004. április 29.) az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozására figyelemmel készült jegyzőkönyv aláírásáról és átmeneti alkalmazásáról	8
	Jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevétele céljából	10
*	A Tanács és a Bizottság határozata (2005. február 21.) az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásnak a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevételéről szóló jegyzőkönyvének elfogadásáról	14
*	A Tanács határozata (2004. április 29.) az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Ukrajna közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv aláírásáról és átmeneti alkalmazásáról, valamint a partnerségi és együttműködési megállapodás kiigazításáról	15
	Jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Ukrajna közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz (PEM) a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság PEM-hez való csatlakozásáról és a PEM kiigazításáról	16
*	A Tanács és a Bizottság határozata (2006. január 24.) az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Ukrajna közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről, valamint a partnerségi és együttműködési megállapodás kiigazításáról	21
*	A Tanács határozata (2006. május 22.) az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről	22
	Az Amerikai Egyesült Államok és Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezmény	24


	(1) EGT vonatkozású szöveg.