5.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 215/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

5.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 215/3

(1)

Az 1458/2003/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről a sertéshús-ágazatban.

(2)

A 2006/333/EK tanácsi határozattal (3) jóváhagyott, az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkének 6. pontja és XXVIII. cikke értelmében levélváltás formájában létrejött megállapodás (4) előírja, hogy a sertéshúsra vonatkozó éves behozatali vámkontingenst erga omnes alapon 1 430 tonnával növelni kell.

(3)

Azokat a hivatkozásokat, amelyeknek szerepelniük kell a behozatali engedély iránti kérelmekben, a Közösség hivatalos nyelveinek valamelyikén kell feltüntetni.

(4)

Az Európai Unió 2007. január 1-jei, Bulgáriával és Romániával történő esetleges kibővülésére figyelemmel célszerű egy, a jelenleg érvényben lévőtől különböző időszakot előírni a 2007. év első negyedévére vonatkozó engedélykérelmek benyújtása tekintetében.

(5)

Az 1458/2003/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Sertéshúspiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.

A 4. cikk d) és e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

2.

Az 5. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 2007. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő időszakra vonatkozó engedélykérelmeket azonban 2007 januárjának első tizenöt napja során kell benyújtani.”

3.

Az I–IV. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

5.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 215/10

(1)

Az 1774/2002/EK rendelet egyedi követelményeket állapít meg a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó előírásokra.

(2)

A kórokozók elterjedése és/vagy a szermaradványok szétszórása veszélyének elkerülése érdekében az 1774/2002/EK rendelet úgy rendelkezik, hogy az állati melléktermékeket az érintett tagállam által kijelölt, engedélyezett és felügyelt üzemben kell feldolgozni, tárolni és elkülönítve tartani vagy megfelelő módon ártalmatlanítani. Az említett rendelet III. és IV. fejezete határozza meg az ilyen üzemek engedélyezésének követelményeit.

(3)

Az 1774/2002/EK rendelet 26. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok jegyzéket állítanak össze a területükön a rendelettel összhangban engedélyezett üzemekről.

(4)

Ennek megfelelően szükséges ezeknek az üzemeknek a jegyzékeiről végrehajtási előírásokat meghatározni, ideértve a Bizottság és a nyilvánosság számára hozzáférhető nemzeti honlapokon lévő jegyzékekben található információk bemutatását is. Biztosítani kell továbbá ezeknek a jegyzékeknek egy, a Bizottság által karbantartott honlapot is.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

5.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 215/12

(1)

A borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet (1) 27. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy bármely olyan természetes vagy jogi személy vagy személyek csoportja, aki, illetve amely bort készített, köteles az ebből a borkészítésből származó összes mellékterméket lepárlásra leadni.

(2)

A piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2000. július 25-i 1623/2000/EK bizottsági rendelet (2) előírja a kötelező lepárlás alkalmazásának szabályait, továbbá 49. cikkében esetenként megengedi az ettől való eltérést.

(3)

Magyarország meghozta a lepárlási kötelezettség végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Mindazonáltal a lepárlók kapacitása jelenleg nem elégséges Magyarországon az összes melléktermék lepárlására.

(4)

Az 1990/2004/EK bizottsági rendelet (3) engedélyezte Magyarországnak, hogy a termelők bizonyos kategóriáit a 2004/2005. borászati évre kizárja a borkészítés melléktermékeinek lepárlására kötelezettek közül. Ezt az engedélyt meghosszabbították a 2005/2006. borászati évre. A fent leírt tényállás fényében indokolt ezt az engedélyt a 2006/2007. borászati évre újból meghosszabbítani.

(5)

Következésképpen helyénvaló módosítani az 1990/2004/EK rendeletet.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

5.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 215/13

(1)

Az 1493/1999/EK rendelet 30. cikke előírja, hogy krízislepárlási intézkedést lehet bevezetni a jelentős termékfelesleg következtében kialakult kivételes piaci zavar esetében. Az intézkedést korlátozni lehet bizonyos borkategóriákra vagy termőterületekre, és az érintett tagállam kérésére a meghatározott termőhelyről származó minőségi borokra (m.t. minőségi borok) is lehet alkalmazni.

(2)

Portugália krízislepárlás megindítását kérte a területén termelt asztali borokra vonatkozóan.

(3)

Portugáliában jelentős termékfelesleg van az asztali borok piacán, amit az árak csökkenése és a készleteknek a 2005/2006-os borászati év vége felé haladva megfigyelhető aggasztó mértékű növekedése is tükröz. E negatív tendencia megfordítása és ezáltal a nehéz piaci helyzet javítása érdekében az asztalibor-készletet a piaci szükséglet kielégítéséhez normálisnak tartott szintre kell csökkenteni.

(4)

Tekintve, hogy az 1493/1999/EK rendelet 30. cikke (5) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, helyénvaló krízislepárlási intézkedést bevezetni legfeljebb 200 000 hektoliter mennyiségű asztali bor vonatkozásában.

(5)

Az e rendelettel megindított krízislepárlásnak meg kell felelnie a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2000. július 25-i 1623/2000/EK bizottsági rendeletben (2) az 1493/1999/EK rendelet 30. cikkében előírt lepárlási intézkedés tekintetében meghatározott feltételeknek. Az 1623/2000/EK rendelet egyéb rendelkezéseit is alkalmazni kell, különösen az alkohol intervenciós hivatalnak történő beszállítása és az előlegfizetés tekintetében.

(6)

Olyan szinten kell meghatározni a lepárló által a termelőnek fizetendő felvásárlási árat, hogy az meg tudja szüntetni a piaci zavart, lehetővé téve a termelők számára az intézkedésből származó előnyök kihasználását.

(7)

A krízislepárlásból származó termék kizárólag nyersalkohol vagy semleges alkohol lehet, amelyet kötelezően be kell szállítani az intervenciós hivatalnak annak érdekében, hogy ne alakuljanak ki zavarok az élelmezési célú alkoholnak az elsősorban az 1493/1999/EK rendelet 29. cikkében előírt lepárlás által ellátott piacán.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

5.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 215/15

(1)

A Tanács 2003. június 5-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen harmadik országokkal a meglévő kétoldalú megállapodások bizonyos rendelkezéseinek közösségi megállapodással történő felváltásáról.

(2)

A Bizottság a Közösség nevében tárgyalásokat folytatott a Libanoni Köztársasággal a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről szóló megállapodás megkötéséről, a Bizottságot a meglévő kétoldalú megállapodások egyes rendelkezéseinek közösségi megállapodással történő felváltása céljából a harmadik országokkal folytatandó tárgyalások megkezdésére felhatalmazó tanácsi határozat mellékletében foglalt mechanizmusokkal és irányelvekkel összhangban.

(3)

A megállapodás későbbi időpontban történő lehetséges megkötésére figyelemmel, a Bizottság által megtárgyalt megállapodást alá kell írni, és azt ideiglenesen alkalmazni kell,

5.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 215/26

(1)

A lisszaboni stratégia 2005-ös reformja a növekedésre és foglalkoztatásra helyezte a hangsúlyt. A Tanács a foglalkoztatási stratégiában szereplő foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokat (4) és az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatást (5) integrált csomagként fogadta el, aminek révén az európai foglalkoztatási stratégia vezető szerepet játszik a lisszaboni stratégia foglalkoztatással és munkaerőpiaccal kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósításában.

(2)

Az Európai Uniónak a lisszaboni stratégia három (gazdasági, szociális és környezetvédelmi) területén mozgósítania kell valamennyi megfelelő nemzeti és közösségi eszközt – beleértve a kohéziós politikát –, hogy jobban kihasználhassa e területek szinergiáit a fenntartható fejlődés általános keretein belül.

(3)

A foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokat és az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat csak háromévenként kell teljesen felülvizsgálni, a közbeeső évek során 2008-ig a frissítéseket szigorúan a hatékony végrehajtáshoz szükséges mértékű stabilitás biztosítására kell korlátozni.

(4)

A tagállamok nemzeti reformprogramjainak a Bizottság elért eredményekről szóló éves jelentésében és a közös foglalkoztatási jelentésben szereplő vizsgálata azt tükrözi, hogy a tagállamoknak továbbra is minden lehetséges erőfeszítést meg kell tenniük az alábbi, prioritást élvező kérdések megoldására:

(5)

A 2006. március 23–24-i Európai Tanács hangsúlyozta a foglalkoztatáspolitikáknak a lisszaboni stratégia keretében játszott központi szerepét, valamint a foglalkoztatási lehetőségek kiemelt kategóriákban történő, életciklus-megközelítésen alapuló növelésének szükségességét. Ezzel összefüggésben jóváhagyta a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktumot, amely arra irányul, hogy tovább fokozza a „gender mainstreaming”-et (nemek közötti egyenlőség elvének érvényesítése a szakpolitikákban), és lendületet adjon a nők kilátásainak és lehetőségeinek széles körben történő javításához.

(6)

A munkavállalói mobilitás akadályainak a Szerződésben – a csatlakozási szerződéseket is beleértve – kidolgozott eltávolításával a belső piac működésének erősödnie, növekedési és foglalkoztatási potenciáljának pedig növekednie kell.

(7)

A nemzeti reformprogramok Bizottság általi vizsgálatának és az Európai Tanács következtetéseinek fényében most a hatékony és időben történő végrehajtásra kell összpontosítani, különös figyelmet fordítva a 2005–2008-as iránymutatásokban közösen megállapított mennyiségi célokra, valamint összhangban az Európai Tanács következtetéseivel.

(8)

A közösségi finanszírozás – különösen az Európai Szociális Alap – felhasználásának programozásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokat.

(9)

Tekintettel az iránymutatás-csomag átfogó jellegére, a tagállamoknak teljes körűen végre kell hajtaniuk az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokat,

5.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 215/28

(1)

A 2002/53/EK irányelv lehetővé teszi a Tanács részére annak meghatározását, hogy egy harmadik országban végzett hatósági vizsgálatok ugyanazokat a biztosítékokat nyújtják-e, mint a tagállamokban lefolytatottak.

(2)

A növényfajták Horvátországban végzett hatósági vizsgálatainak szabályai a búza, árpa és kukorica vonatkozásában előírják, hogy a növényfajták elismerése megkülönböztethetőségüket, állandóságukat és egyneműségüket tekintve a leírandó fajta szempontjából elegendő számú jellemzőre kiterjedő hatósági vizsgálatok, különösen a fajtakísérletek eredményein alapul.

(3)

E szabályok kivizsgálása és az a mód, ahogyan Horvátországban ezeket a három fent említett fajta tekintetében végrehajtják, azt mutatta, hogy a tagállamokban végzett vizsgálatokkal egyenértékű biztosítékokat nyújtanak, feltéve, hogy a további feltételeknek eleget tesznek.

(4)

Ez a határozat nem gátolja a Bizottságot az egyenértékűségi közösségi ténymegállapítások visszavonásában, amennyiben az alapjukat szolgáló feltételek már nem állnak fenn.

(5)

Mivel a mellékletekben foglalt technikai rendelkezések gyakori módosítást igényelhetnek, a mellékleteket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (2) 4. cikkében megállapított eljárással összhangban kell módosítani,

5.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 215/30

5.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 215/31

(1)

2006. január 27-én és február 28-án az Olasz Köztársaság eljuttatta a Bizottsághoz az Infrastruktúra és Közlekedési Minisztérium 2005. december 29-i (a Gazzetta Ufficiale della Repubblica Italiana-ban 2006. január 11-én közzétett) 35. és 36. számú rendeletét, amelyek Szardínia és a főbb olaszországi nemzeti repülőterek között összesen 16 útvonalra vonatkozóan közszolgáltatási kötelezettségeket írtak elő, és arra kérte a Bizottságot, hogy a 2408/92/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően tegyen közzé közleményt az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2)

2006. március 24-én a Bizottság a 35. számú rendelet által bevezetett közszolgáltatási kötelezettségekről szóló közleményt tett közzé („2006. március 24-i közlemény”) (2) a következő hat útvonalra vonatkozóan:

(3)

2006. április 21-én a Bizottság a 36. számú rendelet által bevezetett közszolgáltatási kötelezettségekről szóló közleményt tett közzé („2006. április 21-i közlemény”) (3) a következő 10 útvonalra vonatkozóan:

(4)

A két közleményben közzétett közszolgáltatási kötelezettségek főbb összetevői a következők:

(5)

Meg kell jegyezni, hogy az e határozatban említett közszolgáltatási kötelezettségek előírását megelőzően az Olasz Köztársaság a 2000. augusztus 1-jei és a 2000. december 21-i rendeletekkel már előírt közszolgáltatási kötelezettségeket a szardíniai repülőterek, illetve a Róma és Milánó közötti hat útvonalra vonatkozóan. E kötelezettségeket 2000. október 7-én (4) tették közzé az Európai Közösségek Hivatalos Lapja („2000. október 7-i közlemény”). A 2408/92/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdése d) pontjának megfelelően az érintett útvonalak ajánlattételi felhívás tárgyát képezték az olyan fuvarozók kiválasztására, akik pénzügyi ellentételezés fejében kizárólagosan üzemeltethetik az útvonalakat (5).

(6)

Akkor a következő fuvarozók voltak jogosultak a közszolgáltatási kötelezettségek ellátására:

(7)

Ennek a felosztásnak a helyébe a 2004. november 8-i olasz rendelet által előírt közszolgáltatási kötelezettségek léptek, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában2004. december 10-én tettek közzé („2004. december 10-i közlemény”) (6). A Laziói Regionális Közigazgatási Bíróság 2005. március 17-i ítéletét követően, amely részben megsemmisítette a 2004. november 8-i rendeletet, az olasz hatóságok arról értesítették a Bizottságot, hogy az említett kötelezettségeket „felfüggesztették”. Ezzel kapcsolatban 2005. július 1-jén közleményt tettek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (7). 2005. december 6-án az olasz hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a 2004. november 8-i rendelet 2004. november 15-től hatályát vesztette.

(8)

2006. február 28-án az olasz hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy 2006. február 23-án a 2005. december 29-i 35. számú rendeletet módosító rendeletet fogadtak el, amellyel a 2000. augusztus 1-jei és a 2000. december 21-i rendeletek 2006. május 2-tól hatályukat vesztik.

(9)

Egy 2005. március 22-i keltezéssel ellátott, a Bizottságnak küldött közleményben az olasz hatóságok azt állították, hogy a 2000. október 7-i közleményben közzétett közszolgáltatási kötelezettségeket „önkéntes alapon” alkalmazták. Ez volt az első alkalom, amikor az olasz hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy az említett közszolgáltatási kötelezettségeket még mindig alkalmazzák.

(10)

A légiközlekedési ágazatban a szolgáltatásnyújtás szabadságának alkalmazására vonatkozó feltételeket meghatározó 2408/92/EGK rendelet („a rendelet”) írja elő a közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó jogi szabályozási rendszert.

(11)

A közszolgáltatási kötelezettségek kivételt képeznek a rendeletben meghatározott azon alapelv szempontjából, amely szerint „e rendeletre is figyelemmel, a tagállamok engedélyezik a közösségi légifuvarozók számára a Közösségen belüli útvonalakon a szabadságjogok gyakorlását” (8).

(12)

E kötelezettségek előírásának feltételeit a 4. cikk határozza meg. E kötelezettségek szigorúan értelmezendők, tiszteletben tartva a megkülönböztetés tilalmára és az arányosságra vonatkozó elveket. E kötelezettségeket megfelelően indokolni kell az említett cikkben meghatározott kritériumok alapján.

(13)

Pontosabban, a közszolgáltatási kötelezettségek jogi szabályozási rendszere szerint e kötelezettségeket egy tagállam írhatja elő olyan repülőtérre irányuló menetrendszerű légijáratokra, amely repülőtér az adott tagállam területén lévő peremterületet vagy fejlődő régiót szolgál ki, vagy a területén található regionális repülőtérre irányuló gyenge forgalmú útvonalra, feltéve hogy ezek az útvonalak abban a régióban, ahol a repülőtér is található, a gazdasági fejlődés szempontjából alapvető fontosságúak; a közszolgáltatási kötelezettségeket a tagállam olyan mértékben írhatja elő, hogy biztosítsa az adott útvonalon kielégítő szolgáltatás nyújtását, amely megfelel a folyamatosság, rendszeresség, kapacitás és árképzés rögzített előírásainak, amely előírásoknak a légifuvarozó nem felelne meg, ha kizárólag a saját üzleti érdekeit tartaná szem előtt.

(14)

A menetrendszerű légi járatok kielégítő jellegét a tagállamok a következőket figyelembe véve értékelik: a közérdek; egyéb közlekedési módok igénybevételének a lehetősége; a megállapított közlekedési igényeket kielégíteni képes egyéb közlekedési módok igénybevételének lehetősége; valamint az útvonalon működő vagy működni szándékozó valamennyi légifuvarozó együttes hatása az adott útvonalra.

(15)

A 4. cikk két szakaszból álló rendszert ír elő: az első szakaszban (a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja) az érintett tagállam egy vagy több útvonalra közszolgáltatási kötelezettségeket ír elő, amely minden közösségi légifuvarozó számára adott, az említett kötelezettségek teljesítésére vonatkozó kizárólagos megkötéssel. Abban az esetben, ha egyetlen légifuvarozó sem jelzi az adott útvonal közszolgáltatási kötelezettségek melletti üzemeltetésére vonatkozó szándékát, a tagállam átléphet egy következő szakaszba (a 4. cikk (1) bekezdésének d) pontja), amely feljogosítja arra, hogy egyetlen légifuvarozóra korlátozza az ezen útvonalhoz történő hozzáférést legfeljebb hároméves, megújítható időtartamra. Ezt a légifuvarozót közösségi ajánlattételi felhívás útján választják ki. A kijelölt légifuvarozó ekkor már részesülhet pénzügyi ellentételezésben a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért.

(16)

A 4. cikk (3) bekezdése értelmében a Bizottság – egy tagállam kérésére vagy a saját kezdeményezésére lefolytatott vizsgálatot követően – jogosult döntést hozni arról, hogy a közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozóan kihirdetett előírás továbbra is alkalmazható-e. A Bizottság a döntéséről tájékoztatja a Tanácsot és a tagállamokat. Abban az esetben, ha bármely tagállam a Tanácshoz fordul, a Tanács minősített többségi szavazással hozhat az előzőtől eltérő döntést.

(17)

A rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja meghatároz bizonyos számú halmozott kritériumot, amelyeknek eleget kell tenniük a közszolgáltatási kötelezettségeknek:

(18)

Ezenkívül a közszolgáltatási kötelezettségeknek meg kell felelniük az arányosság és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó alapelveknek (lásd például a Bíróság által a C-205/99. sz. Asociación Profesional de Empresas Navieras de Líneas Regulares (Analir) és társai kontra Administración General del Estado ügyben 2001. február 20-án hozott ítéletet [EBHT 2001., I-01271. o.]).

(19)

A jelen esetben az Olasz Köztársaság kérésére a Hivatalos Lapban közzétett közszolgáltatási kötelezettségek bevezetéséről szóló közlemények több olyan rendelkezést tartalmaznak, amelyek komoly kétségeket vetnek fel a rendelet 4. cikkének való megfelelőségükkel kapcsolatban. Ezen belül:

(20)

A szolgáltatásnyújtás szabadsága vonatkozásában különösen nagy megszorítást eredményez az a követelmény, hogy az érdeklődő fuvarozóknak azon útvonalak közül, amelyekre a közszolgáltatási kötelezettségek csomagként alkalmazandók, hatot kell üzemeltetniük. Úgy tűnik, ennek nincs alapja a rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, és az arányosságra és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó elvnek is ellentmond; figyelembe véve különösen:

(21)

Annak a mindkét közlemény 1.6. pontjában megemlített lehetőségnek, hogy ha több légifuvarozó is elfogadja a közszolgáltatási kötelezettségek alá tartozó útvonal üzemeltetését, akkor az ENAC-nak kell „beavatkoznia” a „többletkapacitás” elkerülése érdekében az „útvonalaknak és a járatsűrűségnek az érintett légifuvarozók közötti újraosztásával”, úgy tűnik, nincs alapja a rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, és ellentétes lehet a 3. cikk (1) bekezdésével, amennyiben ezek az intézkedések korlátozzák a légifuvarozók annak megválasztására vonatkozó szabadságát, hogy mely útvonalakat kívánják üzemeltetni és milyen járatsűrűséggel. Továbbá a „többletkapacitás” megléte arra utalhat, hogy nincs szükség törvényi beavatkozásra annak biztosítása érdekében, hogy a közlekedési szereplők az alapvető keresletet kielégítsék.

(22)

Az a mindkét közlemény 4.8. pontjában meghatározott kötelezettség, hogy az utasoknak a születési helyük (ez esetben Szardínia) miatt nyújtsanak kedvezményes menetdíjakat, jogos indokokkal nem támasztható alá, és valójában az állampolgárságon alapuló tiltott közvetett megkülönböztetés lehet (lásd például a C-338/01 sz. Bizottság kontra Olaszország ügyet, [EBHT 2003., I-00721. o.])

(23)

Nem adtak megfelelő magyarázatot, amely indokolná, hogy:

(24)

Annak ellenére, hogy a Bizottság több alkalommal felhívta az olasz hatóságok figyelmét az említett problémákra, és kifejezte kétségeit azt illetően, hogy a közszolgáltatási kötelezettségeket bevezető közlemények megfelelnek a rendeletnek, az Olasz Köztársaság a közzététel mellett döntött.

(25)

A közlemények közzététele óta több érdekelt fél fordult a Bizottsághoz, hogy nem hivatalosan ismertesse a közszolgáltatási kötelezettségek aránytalan és diszkriminatív jellegével kapcsolatos aggályait.

(26)

A fentiekre tekintettel és a rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottság jogosult vizsgálatot indítani annak megállapítására, hogy a közszolgáltatási kötelezettségek előírása megengedhetetlen mértékben korlátozza-e egy vagy több légi útvonal fejlődését, annak érdekében, hogy eldönthesse, hogy az említett kötelezettségek továbbra is alkalmazandóak-e a szóban forgó útvonalakon.

(27)

2006. március 9-én a Bizottság a rendelet 12. cikke rendelkezéseivel összhangban arra kérte az olasz hatóságokat, hogy a szóban forgó közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatban bocsássanak rendelkezésére bizonyos információkat. Az olasz hatóságok által 2006. március 22-én megküldött válasz hiányos volt.

—

Az 1. cikkben említett közszolgáltatási kötelezettségek bevezetésével elérni kívánt társadalmi-gazdasági célok részletes magyarázata és annak indoklása, hogy az ilyen kötelezettségek miért megfelelőek és arányosak e célok elérésére, figyelembe véve különösen a 2000. október 7-i közlemény hatálya alá nem tartozó tíz új útvonalat.

—

Annak részletes magyarázata, hogy az 1. cikkben említett két közlemény 1.6. pontjában kilátásba helyezett intézkedések, amelyek célja a „többletkapacitás” elkerülése abban az esetben, ha több légifuvarozó is elfogadja a közszolgáltatási kötelezettségek alá tartozó útvonal működtetését, hogyan fognak a gyakorlatban működni, és azoknak a 2408/92/EGK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti indokolása.

—

A közösségi jog figyelembevételével elvégzett jogi elemzés, amely indokolja az 1. cikkben említett közszolgáltatási kötelezettségekben szereplő különböző feltételeket, és különösen:

—

A szardíniai régiók és Olaszország többi részének azon régiói közötti gazdasági kapcsolatok részletes elemzése, amelyek az 1. cikkben említett közszolgáltatási kötelezettségek hatálya alá tartoznak.

—

A szardíniai repülőterek és az 1. cikkben említett közszolgáltatási kötelezettségek alá tartozó többi olaszországi repülőtér között jelenleg elérhető légiközlekedési szolgáltatások részletes elemzése, beleértve a nem közvetlen járatokat, és annak feltüntetését, hogy a 36. számú rendelet mikor lépett hatályba.

—

Más közlekedési módok használatára, valamint e közlekedési módoknak a vizsgált igényeknek való megfelelésére vonatkozó részletes elemzés.

—

A légiközlekedési szolgáltatások iránt a kötelezettségek alá tartozó egyes útvonalakon jelenleg meglévő kereslet elemzése, beleértve a légifuvarozó(k) által közölt üzemeltetési előrejelzéseket is (utasforgalom, fuvardíj, pénzügyi előrejelzések stb.)

—

Az e kötelezettségek hatálya alá tartozó különböző szardíniai repülőterek közúti összeköttetéséhez szükséges utazási idők és járatsűrűségi feltételek pontos ismertetése.

—

Az e közszolgáltatások teljesítésével kapcsolatos helyzet az e határozatról szóló értesítés napján és az e járatokat a közszolgáltatási kötelezettségek szerint üzemeltető légifuvarozó(k) kilétének ismertetése.

—

Az e határozatról szóló értesítés napjáig a nemzeti bíróságokhoz benyújtott esetleges keresetek és a közszolgáltatási kötelezettségeket bevezető közlemény jogi helyzete.

—

Annak megválaszolása, hogy a 2000. október 7-i közleményben közzétett közszolgáltatási kötelezettségeket továbbra is alkalmazták-e a kötelezettségek felfüggesztéséről és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. december 10-i közlemény közzétételét követően, és ha igen, milyen jogalappal, illetve annak magyarázata, hogy az olasz hatóságok erről miért nem tájékoztatták haladéktalanul a Bizottságot.

5.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 215/38

(1)

A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (1) mellékletében meghatározott bizottsági biztonsági rendelkezések 2. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottságnak a biztonsági ügyekért felelős tagja meghozza a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az EU minősített információk kezelése során a biztonsági szabályokat a Bizottságon belül és többek között a Bizottság külső szerződéses megbízottai tiszteletben tartsák.

(2)

A bizottsági biztonsági rendelkezések 2. cikkének (2) bekezdése megállapítja, hogy a tagállamok, valamint a Szerződések által vagy alapján létrehozott egyéb intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek azzal a feltétellel juthatnak hozzá az EU minősített információkhoz, ha biztosítják, hogy szolgálataikon belül és azok helyiségeikben, többek között a tagállamok külső szerződéses megbízottai hasonlóan szigorú szabályokat tartanak be.

(3)

A Bizottság biztonsági rendelkezései jelenleg nem tartalmaznak arra vonatkozó részleteket, hogyan kell alkalmazni azok alapvető elveit és minimumszabályait, amikor a Bizottság – szerződés vagy támogatási megállapodás útján – EU minősített információt magában foglaló, azzal járó és/vagy azt tartalmazó feladatokat ruház át külső szervezetekre.

(4)

Ennélfogva szükséges erre vonatkozó, meghatározott közös minimumszabályokat illeszteni a Bizottság biztonsági rendelkezéseibe és az ahhoz csatolt biztonsági szabályokba.

(5)

E közös minimumszabályokat a tagállamoknak be kell tartaniuk a nemzeti megállapodások értelmében hozott intézkedések esetében, amennyiben – szerződés vagy támogatási megállapodás útján – EU minősített információt magában foglaló, azzal járó és/vagy azt tartalmazó feladatokat ruháznak át a bizottsági biztonsági rendelkezések 2. cikkének (2) bekezdésében említett külső szervezetekre.

(6)

E közös minimumszabályokat egyéb vonatkozó jogi aktusok, különösen az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2), az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (3) és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2342/2002 bizottsági rendelet (4) sérelme nélkül kell alkalmazni,

1.

A 2. cikk (1) bekezdése a következő bekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a Bizottság és egy külső szerződéses megbízott vagy kedvezményezett közötti szerződés vagy támogatási megállapodás a külső szerződéses megbízott vagy a kedvezményezett helyiségeiben EU minősített információk kezelésével jár, az EU minősített információk kezelése során a fent említett külső szerződéses megbízott vagy kedvezményezett által az 1. cikkben említett szabályoknak való megfelelés biztosítás érdekében meghozandó megfelelő intézkedések szerves részét képezik a szerződésnek vagy támogatási megállapodásnak.”

2.

A Bizottság biztonsági rendelkezéseinek mellékletében megszabott biztonsági szabályok a következőképpen módosulnak:

5.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 215/44

(1)

Az Alapokmány 52. cikke szerint a Kormányzótanács megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a visszavonhatatlanul rögzített árfolyamú pénznemben denominált bankjegyeket a részt vevő tagállamok nemzeti központi bankjai („NKB-k”) névértéken váltsák be. Ezek az intézkedések az új részt vevő tagállamok bankjegyeinek az alábbiakra történő cseréjével járnak: a) euro-bankjegyekre és -érmékre; vagy b) pénzösszegek számlákon való jóváírására. Ezzel ellentétben: valahányszor egy új részt vevő tagállam átmeneti időszakot alkalmaz, ebben az időszakban az intézkedések ehelyett bankjegyeknek a következőkre történő cseréjével járnak: a) az adott új részt vevő tagállam nemzeti pénznemére; vagy b) pénzösszegek számlákon való jóváírására.

(2)

Az euro bevezetéséről szóló, 1998. május 3-i 974/98/EK tanácsi rendelet (1) különböző lehetséges készpénzcsere módokról rendelkezik az eurót bevezető tagállamok tekintetében. Ez az iránymutatás biztosítja, hogy az új részt vevő tagállamok bankjegyeinek cseréje a nemzeti készpénzcsere választott módjától függetlenül megtörténik.

(3)

A bankjegyek egyes kategóriái (nevezetesen az erősen sérült bankjegyek és azok a bankjegyek, amelyeket érvénytelenítettek a nemzeti bankjegy-érvénytelenítési rendszer keretében a nemzeti bankjegyek bevonásának elősegítése és biztosítása végett) általában nem cserélhetők és ezért azok kizártak az ezen iránymutatás alapján történő cseréből.

(4)

Amennyiben egy új részt vevő tagállamban átmeneti időszakot alkalmaznak, az ezen iránymutatás értelmében fennálló szabályozás időtartama hosszabb lesz, mivel tekintetbe veszik ezt az időszakot, azonban az ilyen átmeneti időszak nem hosszabbíthatja meg a készpénzcsere időszakát más új résztvevő tagállamok bankjegyei vonatkozásában,

—

„részt vevő tagállam” az a tagállam, amely bevezette az eurót,

—

„új részt vevő tagállam” olyan részt vevő tagállam, amely bevezette az eurót, de amelynek területén az euro-bankjegyek és -érmék nem jelentik az egyetlen törvényes fizetőeszközt,

—

„az euro bevezetésének napja” az a nap, amelyen az adott tagállam eltérésének a Szerződés 122. cikkének (2) bekezdése alapján történő megszűnése hatályba lép,

—

„kettős készpénzforgalmazási időszak” az adott tagállamban érvényes készpénzcsere dátuma és azon időszak utolsó napja közötti időszak, amely alatt az új részt vevő tagállam nemzeti pénznemét az euróval párhuzamosan lehet törvényes fizetőeszközként használni,

—

„készpénzcsere dátuma” az a nap, amikor az euro-bankjegyek és -érmék törvényes fizetőeszközzé válnak valamely adott, új részt vevő tagállamban,

—

„nemzeti pénznem” az új részt vevő tagállam azon bankjegyei és érméi, amelyeket a hatáskörrel rendelkező hatóság bocsátott ki abban a tagállamban, az euro bevezetésének napját megelőzően,

—

„új részt vevő tagállam bankjegyei” az új részt vevő tagállam NKB-ja által kibocsátott azon bankjegyek, amelyek az euro bevezetésének napja előtti napon törvényes fizetőeszközök voltak, és amelyeket cserére bemutattak egy másik NKB vagy annak meghatalmazottja számára,

—

„átmeneti időszak” az a legfeljebb hároméves időszak, amely az euro bevezetésének napján (helyi idő szerint) 0 óra 0 perckor kezdődik és a készpénzcsere dátumán (helyi idő szerint) 0 óra 0 perckor végződik,

—

„euro-rendszerhez tartozó NKB” valamely részt vevő tagállam NKB-ja (beleértve valamely új részt vevő tagállam NKB-ját),

—

„névérték” az EU Tanácsa által a Szerződés 123. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott átváltási arányból eredő érték, a vételi és eladási árfolyamok közötti szórás nélkül,

—

„érvénytelenítés” bankjegyek megkülönböztető jellel (például lyukasztással) való érvénytelenítése a nemzeti bankjegy-érvénytelenítési rendszer részeként, valamely új részt vevő tagállam olyan bankjegyei bevonásának elősegítése és biztosítása végett, amelyeket a hatáskörrel rendelkező hatóság az euro bevezetésének napját megelőzően bocsátott ki az adott tagállamban.

i.

bármely tranzakcióra; vagy

ii.

bármely napon,

a)

az euro azon új részt vevő tagállamban való bevezetésének napjától;

b)

ameddig az új részt vevő tagállam készpénzcsere dátumától számított két hónapos időszak lejárata előtt valamennyi, cserére bemutatott ilyen bankjegy cseréje meg nem történt.

5.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 215/47

5.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 215/47

5.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 215/47

5.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 215/48

1.

A (4) preambulumbekezdésben:

2.

a 3. cikk (2) bekezdésében:

5.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 215/48

5.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 215/48