FORDÍTÁS

STOCKHOLMI EGYEZMÉNY A KÖRNYEZETBEN TARTÓSAN MEGMARADÓ SZERVES SZENNYEZŐ ANYAGOKRÓL

EZEN EGYEZMÉNY RÉSZES FELEI,

FELISMERVE, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok mérgező tulajdonságokkal rendelkeznek, ellenállóak a lebomlással szemben, biológiailag felhalmozódnak, valamint levegőn, vízen keresztül, illetve vándorló állatfajok segítségével országhatárokon átterjednek és kibocsátásuk helyétől távol rakódnak le, ahol a szárazföldi és vízi ökoszisztémákban felhalmozódnak,

ANNAK TUDATÁBAN, hogy – főként a fejlődő országokban – a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagoknak való helyi kitettség különösen a nőknek, és rajtuk keresztül a következő generációknak egészségi károkat okoz,

ELISMERVE, hogy az Északi sarkvidék ökoszisztémái és az ott élő közösségek különösen veszélyeztetettek a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok biológiai feldúsulása miatt, és hogy hagyományos táplálékuk szennyezettsége közegészségügyi kérdés,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok esetén globális lépésekre van szükség,

FIGYELEMBE VÉVE az Egyesült Nemzetek Környezeti Programját vezető Kormányozó Tanácsnak 19/13 C számú, 1997. február 7-i határozatát az emberi egészség és a környezet védelme érdekében teendő nemzetközi intézkedések kezdeményezéséről olyan lépések megtételére, melyek csökkentik és/vagy megszüntetik a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátását,

EMLÉKEZTETVE a vonatkozó nemzetközi környezetvédelmi egyezmények, különösen a nemzetközi kereskedelemben részt vevő, meghatározott veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról (PIC) szóló Rotterdami Egyezmény, valamint a veszélyes hulladékok országhatárokon túlra szállításának és elhelyezésének ellenőrzéséről szóló Bázeli Egyezmény – beleértve a 11. cikkének keretében meghozott regionális egyezményeket – vonatkozó rendelkezéseire,

TOVÁBBÁ EMLÉKEZTETVE a Környezetről és Fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat és az Agenda 21 vonatkozó intézkedéseire,

ELISMERVE, hogy az elővigyázatosság minden Részes Fél alapvető érdeke, amely benne foglaltatik ezen Egyezményben,

FELISMERVE, hogy ezen Egyezmény és más, a kereskedelem és a környezetvédelem területére vonatkozó nemzetközi megállapodások kölcsönösen támogatják egymást,

MEGERŐSÍTVE, hogy az államoknak, az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a nemzetközi jog elveivel összhangban, szuverén joguk kiaknázni saját erőforrásaikat saját környezeti és fejlesztési politikájuknak megfelelően, és felelőséggel biztosítaniuk kell, hogy a hatáskörük vagy ellenőrzésük alatt álló tevékenységek ne okozzanak kárt más állam környezetében vagy olyan területen, amely kívül esik nemzeti fennhatóságuk határán,

FIGYELEMBE VÉVE a fejlődő országok – köztük is főleg a legfejletlenebbek – és az átmeneti gazdaságú országok körülményeit és egyedi igényeit, különösen a vegyi anyaggazdálkodásra vonatkozó nemzeti lehetőségek megerősítésének szükségességét, beleértve a technológia cserét, a gazdasági és műszaki segítség nyújtását és a Részes Felek közötti együttműködés ösztönzését,

EGÉSZÉBEN FIGYELEMBE VÉVE az 1994. május 6-án Barbadoson elfogadott, a Fejlődő Kis Szigetállamok Fenntartható Fejlődéséért létrehozott Akcióprogramot,

MEGJEGYEZVE a fejlett és fejlődő államok lehetőségeit, valamint az államoknak a Környezetről és Fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat 7. elvében kifejezett közös, bár differenciált felelősségét,

FELISMERVE a magánszektor és a nem kormányzati szervezetek jelentős hozzájárulását a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kibocsátásának csökkentéséhez és/vagy megszüntetéséhez,

KIEMELVE annak fontosságát, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok gyártói felelősséget vállaljanak a termékeik által okozott káros hatásokért, és tájékoztassák a felhasználókat, a kormányokat és a nyilvánosságot ezen vegyi anyagok veszélyes tulajdonságairól,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok által okozott káros hatások megelőzése érdekében életciklusuk minden szakaszában intézkedéseket kell tenni,

MEGERŐSÍTVE a Környezetről és Fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat 16. elvét, mely kijelenti, hogy a nemzeti hatóságoknak törekedniük kell a környezeti költségek internalizációjának és gazdasági eszközök alkalmazásának ösztönzésére, figyelembe véve azt a megközelítést, hogy a szennyező – elvben – viseli a szennyezés költségeit, kellő tekintettel a közérdekre és a nemzetközi kereskedelem és beruházások torzítása nélkül,

ÖSZTÖNÖZVE azon államokat, melyek nem rendelkeznek növényvédő szerekre és ipari vegyi anyagokra vonatkozó szabályozó és értékelő tervekkel, ilyen tervek készítésére,

FELISMERVE a környezetbarát alternatív eljárások és vegyi anyagok fejlesztésének és felhasználásának jelentőségét,

ELTÖKÉLVE ARRA, hogy megóvják az emberi egészséget és a környezetet a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok által okozott káros hatásoktól,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Célkitűzés

Figyelembe véve a Környezetről és Fejlődésről szóló Riói Nyilatkozat 15. elvében kifejezett elővigyázatossági megközelítést, ezen Egyezmény célja az emberi egészség és a környezet megóvása a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagoktól.

2. cikk

Meghatározások

Ezen Egyezmény alkalmazásában:

a)	„Részes Fél”: olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, mely hozzájárult ahhoz, hogy ezen Egyezmény kötelezze, és mely számára az Egyezmény hatályban van;

b)

„Regionális gazdasági integrációs szervezet”: egy adott régió szuverén államai által létesített olyan szervezet, amelyet a tagállamai hatáskörrel ruháztak fel az Egyezmény által szabályozott kérdésekre, és amely megfelelő felhatalmazást kapott arra, hogy, belső eljárási szabályaival összhangban, az Egyezményt aláírja, megerősítse, jóváhagyja vagy csatlakozzon ahhoz.

c)	„Jelen lévő és szavazó Részes Felek”: a jelen lévő és igennel vagy nemmel szavazó Részes Felek.

3. cikk

Szándékos gyártásból és felhasználásból származó kibocsátások csökkentésére vagy megszüntetésére szolgáló intézkedések

(1)   Minden Részes Fél:

a)

megtiltja és/vagy megteszi a szükséges jogi és közigazgatási intézkedéseket, hogy megszüntesse: i. az A. mellékletben felsorolt vegyi anyagokra vonatkozó gyártását és felhasználását a melléklet rendelkezései szerint; és ii. az A. mellékletben felsorolt vegyi anyagokra vonatkozó importját és exportját a (2) bekezdés rendelkezései szerint; és

b)	korlátozza a B. mellékletben felsorolt vegyi anyagokra vonatkozó gyártását és felhasználását a melléklet rendelkezései szerint.

(2)   Minden Részes Fél intézkedést tesz annak biztosítására, hogy:

a)	az A. vagy B. mellékletben felsorolt bármely vegyi anyagot importálja kizárólag: i. környezetkímélő ártalmatlanítás céljából; vagy ii. olyan felhasználásra vagy céllal, melyet a Részes Fél számára engedélyeztek az A. vagy a B. melléklet értelmében;

b)

az A. mellékletben felsorolt bármely vegyi anyagot, melynek gyártására vagy felhasználására speciális kivétel van hatályban, vagy a B. mellékletben felsorolt bármely vegyi anyag, melynek gyártására vagy felhasználására speciális kivétel vagy elfogadható cél van hatályban, számításba véve a meglévő nemzetközi, előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárás vonatkozó intézkedéseit, exportálja kizárólag: i. a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott környezetkímélő ártalmatlanítás céljából; vagy ii. olyan Részes Félnek, mely számára engedélyezték ezen vegyi anyag felhasználását az A. vagy a B. melléklet értelmében; vagy iii. olyan államnak, mely nem Részes Fele ezen Egyezménynek, mely éves tanúsítványt adott az exportáló Részes Félnek. Az ilyen tanúsítvány részletesen leírja a vegyi anyag szándékos felhasználását, és tartalmaz egy nyilatkozatot, hogy, erre a vegyi anyagra vonatkozóan, az importáló állam elkötelezett: a) az emberi egészség és a környezet védelmére a kibocsátások minimalizálására vagy megakadályozására szolgáló szükséges intézkedések megtételével; b) a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott intézkedések teljesítésére; és c) a B. melléklet II. részének 2. bekezdésében leírt intézkedések teljesítésére, ahol alkalmazható. A tanúsítványnak ugyancsak tartalmaznia kell bármely megfelelő támogató dokumentációt, mint például becikkezett törvények, szabályozó eszközök vagy közigazgatási vagy politikai útmutatások. Az exportáló Részes Félnek a tanúsítványt továbbítania kell a Titkárságnak a kézhezvételtől számított hatvan napon belül;

c)	az A. mellékletben felsorolt bármely vegyi anyagot, melynek gyártására vagy felhasználására már egyik Részes Fél számára sincs hatályban speciális kivétel, nem exportálnak ettől a Részes Féltől, kivéve környezetkímélő ártalmatlanítás céljából;

d)	ezen bekezdés céljából az „állam, mely nem Fele az Egyezménynek” magában foglal, egy konkrét vegyi anyagra vonatkozóan, egy államot vagy egy regionális gazdasági integrációs szervezetet, mely erre a vegyi anyagra vonatkozóan nem egyezett bele, hogy kösse az Egyezmény.

(3)   Minden Részes Fél, mely rendelkezik új növényvédő szerekre vagy új ipari vegyi anyagokra vonatkozó egy vagy több szabályozási és értékelési tervvel, szabályozási intézkedéseket foganatosít azon új növényvédő szerek és új ipari vegyi anyagok gyártásának és felhasználásának megelőzése céljából, melyek, a D. melléklet 1. bekezdésében leírt kritériumokat számításba véve, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok tulajdonságait mutatják.

(4)   Minden Részes Fél, mely rendelkezik növényvédő szerekre vagy ipari vegyi anyagokra vonatkozó egy vagy több szabályozási és értékelési tervvel, ahol lehetséges, figyelembe veszi ezen tervekben a D. melléklet 1. bekezdésében leírt kritériumokat a jelenleg használatban lévő növényvédő szerek vagy ipari vegyi anyagok felmérésekor.

(5)   Amennyiben az Egyezmény máshogy nem rendelkezik, az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik egy vegyi anyag laboratóriumi szintű kutatásban vagy referenciamintaként felhasználandó mennyiségeire.

(6)   Bármely Részes Fél, mely rendelkezik speciális kivétellel az A. mellékletnek megfelelően, vagy speciális kivétellel vagy elfogadható céllal a B. mellékletnek megfelelően, megfelelő intézkedéseket foganatosít annak biztosítására, hogy az ezen kivétellel vagy céllal végzett bármely gyártás vagy felhasználás kivitelezésekor úgy járnak el, hogy megelőzzék vagy minimalizálják az emberek kitettségét és a környezetbe történő kibocsátást. Kivételes felhasználáskor vagy elfogadható céllal, mely magában foglalja a környezetbe történő szándékos kibocsátást a normál működés körülményei között, az ilyen kibocsátást a szükséges minimumszintre kell szorítani, az alkalmazható szabványok és útmutatók figyelembevételével.

4. cikk

A speciális kivételek jegyzéke

(1)   Létrejön egy jegyzék az A. mellékletben vagy a B. mellékletben felsorolt speciális kivételekkel bíró Részes Felek azonosítására. Nem azonosítja azokat a Részes Feleket, amelyek az A melléklet vagy a B. melléklet bármely Részes Fél által alkalmazható cikkeit alkalmazzák. A jegyzék karbantartását a Titkárság végzi, és annak nyilvánosan elérhetőnek kell lennie.

(2)   A jegyzékben a következőknek kell szerepelnie:

a)	az A. mellékletből és a B. mellékletből vett speciális kivételtípusok listája;

b)	azon Részes Felek felsorolása, akik az A. melléklet vagy a B. melléklet speciális kivételeiben részesülnek; és

c)	minden egyes speciális kivétel lejárati időpontjának felsorolása;

(3)   Bármely Állam, Részes Féllé válását követően, a Titkársághoz eljuttatott írásbeli értesítés útján bejegyeztetheti magát az A. mellékletben vagy a B. mellékletben felsorolt egy vagy több speciális kivételre.

(4)   Minden, egy adott vegyi anyagra vonatkozó speciális kivétel bejegyzése elévül az Egyezmény hatálybalépésének időpontját követő ötödik évben, amennyiben nem szerepel az egyik Részes Fél által speciális korábbi időpont a jegyzékben, vagy a (7) bekezdés alapján hosszabbítás engedélyezése nem történt.

(5)   A Részes Felek konferenciája első ülésén dönt a jegyzékben lévő bejegyzések felülvizsgálati eljárásáról.

(6)   Egy jegyzékben lévő bejegyzés felülvizsgálatát megelőzően a vonatkozó Részes Félnek jelentést kell továbbítania a Titkárság felé annak igazolására, hogy továbbra is szüksége van ezen speciális kivételre. A Titkárságnak a jelentést el kell juttatnia minden Részes Félhez. A bejegyzések felülvizsgálatát az összes rendelkezésre álló adat alapján kell végrehajtani. Ezt követően a Részes Felek konferenciája, amennyiben megfelelőnek ítéli, javaslatot terjeszthet elő a vonatkozó Részes Félnek.

(7)   A Részes Felek konferenciája, a vonatkozó Részes Fél kérésére, döntést hozhat egy speciális kivétel lejárati idejének meghosszabbításról legfeljebb öt évig terjedő időszakra. Döntéshozatalában a Részes Felek konferenciája kellően figyelembe veszi a fejlődő és az átmeneti gazdaságú országok Részes Feleinek sajátságos körülményeit.

(8)   Bármely Részes Fél bármikor visszavonhatja bármely, speciális kivételre vonatkozó bejegyzését a jegyzékből a Titkársághoz eljuttatott írásos bejelentés útján. A visszavonás a bejelentésben meghatározott időben lép hatályba.

(9)   Amikor egy adott típusú speciális kivételre már egy Részes Fél sincs bejegyezve, erre vonatkozóan újabb bejegyzést a továbbiakban nem lehet tenni.

5. cikk

Nem szándékos gyártás és felhasználásból származó kibocsátások csökkentésére vagy megszüntetésére szolgáló intézkedések

Minden Részes Fél legalább a következő intézkedéseket foganatosítja a C. mellékletben felsorolt vegyi anyagok mindegyikének antropogén forrásokból származó összes kibocsátásának csökkentésére, a további minimalizálásuk, vagy, ahol megvalósítható, végleges kiküszöbölésük érdekében:

a)

akcióprogram vagy, ahol lehetséges, regionális vagy szubregionális akcióprogram kidolgozása az Egyezmény hatálybalépését követő két éven belül, és azt követően annak teljesítése a C. mellékletben felsorolt vegyi anyagok kibocsátásának azonosítására, jellemzésére és taglalására, valamint a b)–e) albekezdések megvalósításának elősegítésére, a 7. cikkben meghatározott megvalósítási terv részeként. Az akcióprogram tartalmazza a következő elemeket: i. a jelenlegi és az előrevetített kibocsátások értékelése, beleértve a forrás leltár és a kibocsátás becslések kidolgozását és karbantartását, figyelembe véve a C. mellékletben azonosított forráskategóriákat; ii. a Részes Félnek az ilyen kibocsátások kezelésére vonatkozó törvényeinek és politikájának hatékonyságértékelése; iii. az ezen bekezdésben megadott kötelezettségek kielégítését célzó stratégiák, figyelembe véve az i. és ii. bekezdésben lévő értékeléseket; iv. az ezen stratégiákkal kapcsolatos és azoknak tudatában végzett oktatás és képzés ösztönzésére tett lépések; v. az ezen stratégiákról és a bekezdésben leírt kötelezettségek kielégítésében elért sikereikről szóló áttekintések minden öt évben; az ilyen áttekintéseket a 15. cikknek megfelelően beadott jelentésekhez kell csatolni; vi. az akcióprogram, valamint a benne foglalt stratégiák és intézkedések megvalósításának ütemterve;

b)	azon elérhető, kivitelezhető és megvalósítható intézkedések alkalmazásának elősegítése, melyekkel eredményesen elérhető a kibocsátások csökkentésének vagy a források kiküszöbölésének egy valószerű és jelentőségteljes szintje;

c)

a C. mellékletben felsorolt vegyi anyagok kialakulásának és kibocsátásának megelőzésére az alternatív vagy módosított anyagok, termékek és eljárások fejlesztésének ösztönzése, és, ahol alkalmazhatónak ítélik, alkalmazásának megkövetelése, figyelembe véve a C. mellékletben megadott, megelőzési és kibocsátás csökkentési intézkedésekre vonatkozó általános útmutatást és a Részes Felek konferenciájának döntése alapján elfogadandó útmutatókat;

d)

azon forráskategóriákba eső új források esetén, melyek a Részes Fél szerint ilyen intézkedések megtételét indokolják az akcióprogramjában, az elérhető legjobb technikák alkalmazásának ösztönzése és, az akcióprogramjának megvalósítási ütemtervével összhangban, megkövetelése, különös kezdeti figyelemmel a C. melléklet II. részében azonosított forráskategóriákra. Az ezen melléklet II. részében felsorolt kategóriákba tartozó új forrásokra vonatkozó elérhető legjobb technikák alkalmazásának követelményeit a lehető leghamarabb be kell vezetni, de nem később mint négy évvel azt követően, hogy az Egyezmény ezen Részes Fél számára hatályba lép. Az azonosított kategóriák esetén a Részes Felek alkalmazhatják a legjobb környezeti gyakorlatot. Az elérhető legjobb technikák és legjobb környezeti gyakorlat alkalmazásakor a Részes Feleknek figyelembe kell venni az ezen mellékletben megadott, megelőzési és kibocsátás csökkentési intézkedésekre vonatkozó általános útmutatást és a Részes Felek konferenciájának döntése alapján elfogadandó, az elérhető legjobb technikákról és legjobb környezeti gyakorlatról szóló útmutatást;

e)

az akcióprogramjának megfelelően az elérhető legjobb technikák és legjobb környezeti gyakorlat alkalmazásának ösztönzése: i. meglévő forrásokra, a II. részben felsorolt forráskategóriákon belül és a C. melléklet III. részében felsorolt forráskategóriákon belül; és ii. új forrásokra, a C. melléklet III. részében felsorolt forráskategóriákon belül, melyet a Részes Fél a d) albekezdésben nem adott meg.

Az elérhető legjobb technikák és legjobb környezeti gyakorlat alkalmazásakor a Részes Feleknek figyelembe kell venni a C. mellékletben szereplő, megelőzési és kibocsátás csökkentési intézkedésekre vonatkozó általános útmutatást, és az elérhető legjobb technikákról és legjobb környezeti gyakorlatról szóló, a Részes Felek konferenciájának döntése alapján elfogadandó útmutatókat;

f)

ezen albekezdés és a C. melléklet vonatkozásában: i. „az elérhető legjobb technikák” jelentik a leghatékonyabb és fejlettebb szintjét azon tevékenységek és működési módjaik fejlődésének, melyek azon konkrét technikák gyakorlati alkalmasságát jelzik, melyek általában a C. melléklet I. részében felsorolt vegyi anyagok kibocsátásának és a környezetre mint egészre gyakorolt káros hatásaiknak megelőzésére, és, ahol ez nem megvalósítható, általánosságban a csökkentésére tervezett kibocsátási korlátok alapját képezik. Ebben a tekintetben: ii. „technikák” magukban foglalják az alkalmazott technológiákat és a berendezés tervezésének, megépítésének, karbantartásának, üzemeltetésének és lebontásának módját; iii. „elérhető” jelenti azokat a technikákat, melyek hozzáférhetőek az üzemeltető számára, és melyek olyan mértékben fejlettek, hogy a vonatkozó ipari szektorban megvalósíthatóak, gazdaságilag és műszakilag megvalósítható körülmények között, figyelembe véve a költség-haszon megfontolásokat; és iv. „legjobb” a leghatékonyabb a környezet mint egész védelmének magas általános szintjének elérésében; v. „legjobb környezeti gyakorlat” a környezeti szabályozó intézkedések és stratégiák kombinációjának legmegfelelőbb alkalmazása; vi. „új forrás” bármely forrás, melynek építése vagy alapvető átalakítása legalább egy évvel a következő időpontok előtt elkezdődött: a) ezen Egyezmény hatálybalépése az adott Részes Fél vonatkozásában; vagy b) a C. melléklet módosításának hatálybalépése a vonatkozó Részes Fél számára, ahol a forrás kizárólag ezen módosítás következtében került az Egyezmény rendelkezései alá.

g)	az ebbe az albekezdésbe tartozó elérhető legjobb technikákra vonatkozó kötelezettségeinek kielégítésére bármely Részes Fél alkalmazhat kibocsátási határértékeket vagy üzemi szabványokat.

6. cikk

Árukészletekből és hulladékokből származó kibocsátások csökkentésére vagy megszüntetésére szolgáló intézkedések

(1)   Annak biztosítására, hogy az A. vagy B. mellékletben felsorolt vegyi anyagokból álló vagy azt tartalmazó árukészleteket és a hulladékokat, beleértve a hulladékká váló azon termékeket és cikkeket, melyek az A., a B. vagy a C. mellékletben felsorolt vegyi anyagokból állnak, azokat tartalmazzák vagy azokkal szennyezettek, oly módon kezeljenek, hogy védjék az emberi egészséget és a környezetet, minden Részes Fél:

a)

megfelelő stratégiákat fejleszt ki a következők azonosítására: i. az A. vagy a B. mellékletben felsorolt vegyi anyagokból álló vagy azt tartalmazó árukészletek; és ii. használatban lévő termékek és cikkek, illetve hulladékok, melyek az A., a B. vagy a C. mellékletben felsorolt vegyi anyagokból állnak, azokat tartalmazzák vagy azokkal szennyezettek;

b)	az A. vagy a B. mellékletben felsorolt vegyi anyagokból álló vagy azokat tartalmazó árukészletek azonosítása, a megvalósítható mértékig, az a) albekezdésben említett stratégiák alapján;

c)

az árukészletek kezelése, ahol alkalmazható, biztonságos, hatékony és környezetbarát módon. Az A. vagy a B. mellékletben felsorolt vegyi anyagok árukészleteit, amelyek felhasználása az A. melléklet speciális kivételei, vagy a B. melléklet speciális kivételei vagy elfogadható céljai alapján már nem felhasználhatóak, kivéve a 3. cikk (2) bekezdésében kivitelre engedélyezett árukészleteket, hulladéknak kell tekinteni és a d) albekezdésben foglaltak szerint kell kezelni;

d)

megfelelő intézkedéseket kell végrehajtani, hogy az ilyen hulladékok, beleértve a hulladékká váló termékeket és árucikkeket: i. környezetbarát módon legyenek kezelve, összegyűjtve, szállítva és tárolva; ii. olyan módon kerüljenek lerakásra, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok megsemmisüljenek, vagy irreverzibilisen átalakuljanak oly módon, hogy ne mutassák a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok tulajdonságait, vagy más környezetbarát módon kerüljenek elhelyezésre, amikor a megsemmisítés vagy irreverzibilis átalakítás környezetvédelmi szempontból nem előnyös vagy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyag-tartalom alacsony, figyelembe véve a nemzetközi szabályokat, szabványokat és útmutatókat, beleértve a (2) bekezdésnek megfelelően kialakíthatókat, illetve a vonatkozó, a veszélyes hulladékok kezeléséről szóló globális és regionális szabályozó rendszereket. iii. engedélyezése ne történjen meg olyan lerakási műveletekre, melyek a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok visszanyerésére, újrafeldolgozására, regenerálására, közvetlen újrafelhasználására vagy alternatív felhasználására vezethet; és iv. nemzetközi határokon át történő szállításuk a vonatkozó nemzetközi szabályok, szabványok és útmutatások figyelembevétele nélkül ne történhessen meg;

e)	erőfeszítéseket kell tenni azoknak a helyszíneknek az azonosítására, amelyek az A., a B. vagy a C. mellékletben felsorolt vegyi anyagokkal szennyezettek; amennyiben ezen területek megtisztítására sor kerül, azt környezetbarát módon kell végrehajtani.

(2)   A Részes Felek konferenciájának a veszélyes hulladékok országhatárokon túlra szállításának és elhelyezésének ellenőrzéséről szóló Bázeli Egyezmény megfelelő testületeivel szoros kapcsolatot kell kialakítani, hogy, többek között:

a)	meghatározzák a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok megsemmisítésének vagy irreverzibilis átalakításának azokat a szintjeit, melyek szükségesek annak biztosítására, hogy a D. melléklet 1. bekezdésében meghatározott tulajdonságaik ne mutatkozzanak;

b)	a fentiek alapján meghatározzák azt az eljárást, amelyet környezetbarát elhelyezésnek ítélnek; és

c)

együttműködjenek, ahol alkalmazható, az A., a B. és a C. mellékletben felsorolt vegyi anyagok koncentrációszintjeinek kialakításában annak érdekében, hogy meghatározzák az 1. cikk d) bekezdésének ii. albekezdésében említett, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra vonatkozó alacsony koncentrációt.

7. cikk

Végrehajtási terv

(1)   Minden Részes Fél köteles:

a)	kidolgozni egy végrehajtási tervet az Egyezményben vállalt kötelezettségeinek teljesítésére és törekedni annak végrehajtására;

b)	eljuttatni végrehajtási tervét a Részes Felek konferenciájának az Egyezmény erre vonatkozóan történő hatálybalépését követő két éven belül; és

c)	felülvizsgálni és, ahol alkalmazható, naprakész állapotba hozni végrehajtási tervét rendszeres időközönként és a Részes Felek konferenciájának döntésével meghatározott módon.

(2)   A Részes Feleknek, ahol alkalmazható, közvetlenül vagy globális, regionális és szubregionális szervezeteken keresztül kell együttműködniük, értekezniük kell a nemzeti érdekcsoportokkal, beleértve a női csoportosulásokat és azokat a csoportosulásokat, amelyek a gyermekek egészségével foglalkoznak, annak érdekében, hogy végrehajtási tervük fejlesztését, megvalósítását és napra késszé tételét elősegítsék.

(3)   A Részes Feleknek törekedniük kell olyan lehetőségek hasznosítására és, ahol szükséges, kialakítására, melyek segítségével a fenntartható fejlődésről szóló stratégiájukba integrálhatják a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra vonatkozó nemzeti végrehajtási tervüket, ahol alkalmazható.

8. cikk

Vegyi anyagok felsorolása az A., B. és C. mellékletben

(1)   Bármely Részes Fél javaslatot terjeszthet elő a Titkárság felé egy vegyi anyag A., B. és/vagy C. mellékletben történő felsorolására. A javaslatnak tartalmaznia kell a D. mellékletben meghatározott adatokat. A javaslat elkészítése során a Részes Felet más Részes Felek és/vagy a Titkárság is segítheti.

(2)   A Titkárságnak igazolnia kell, hogy a javaslat tartalmazza a D. mellékletben meghatározott adatokat. Ha a Titkárság meggyőződött róla, hogy a javaslat az így meghatározott adatokat tartalmazza, továbbítja a javaslatot A Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság felé.

(3)   A Bizottságnak meg kell vizsgálnia a javaslatot, rugalmasan és átlátható módon kell alkalmaznia a D. mellékletben meghatározott kijelölési kritériumokat minden rendelkezésre bocsátott adat figyelembevételével, egységes és kiegyensúlyozott módon.

(4)   Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy:

a)	meggyőződött arról, hogy a kijelölési kritériumok teljesülnek, a Titkárságon keresztül a javaslatot és a Bizottság értékelését minden Részes Fél és megfigyelő számára elérhetővé teszi és ösztönözni őket az E. mellékletben meghatározott adatok benyújtására; vagy

b)	meggyőződött arról, hogy a kijelölési kritériumok nem teljesülnek, a Titkárságon keresztül értesít minden Részes Felet és megfigyelőt, a javaslatot és a Bizottság értékelését minden Részes Fél számára elérhetővé teszi és a javaslatot elutasítja.

(5)   A (4) bekezdés alapján elutasított bármely javaslatot bármely Részes Fél újra előterjesztheti a Bizottság felé. Az előterjesztés tartalmazhatja a Részes Fél bármely megfontolását, valamint a Bizottság további megfontolásának indoklását. Ha az eljárást követően a Bizottság ismét elutasítja a javaslatot, a Részes Fél kifogásolhatja a döntést és a Részes Felek konferenciája következő ülésén a kérdést fontolóra veszi. A Részes Felek konferenciája a D. melléklet kijelölési kritériumainak, a Bizottság értékelésének, valamint minden, bármely Részes Fél vagy megfigyelő által szolgáltatott kiegészítő adat figyelembevételével dönthet úgy, hogy a javaslatnak tovább kell mennie.

(6)   Ahol a Bizottság úgy döntött, hogy a kijelölési kritériumok teljesülnek, vagy a Részes Felek konferenciája a javaslat továbbhaladása mellett döntött, a Bizottságnak folytatnia kell a javaslat felülvizsgálatát minden további beérkezett vonatkozó adat figyelembevételével, és az E. melléklet alapján el kell készítenie egy kockázati profil tervezetet. A tervezetet a Titkárságon keresztül el kell juttatnia minden Részes Félhez és megfigyelőhöz, be kell gyűjtenie azok műszaki megjegyzéseit, és a műszaki megjegyzések figyelembevételével el kell készítenie a kockázati profilt.

(7)   Ha az E. mellékletnek megfelelően kialakított kockázati profil alapján a Bizottság úgy dönt, hogy:

a)

a vegyi anyag, a nagy távolságra jutó környezeti szállítódása folytán, jelentős károkat okozhat az emberi egészségben és/vagy a környezetben úgy, hogy globális cselekvésre van szükség, a javaslatnak tovább kell mennie. A teljes tudományos bizonyosság hiánya nem akadályozhatja meg a javaslat továbbhaladását. A Bizottság a Titkárságon keresztül a döntéshez minden Részes Féltől és megfigyelőtől kérhet adatokat az F. mellékletben meghatározott megfontolásokhoz kapcsolódóan. Ezt követően el kell készítenie egy kockázatkezelési értékelést, amelynek tartalmaznia kell az adott vegyi anyagra vonatkozó lehetséges korlátozó rendszabályok elemzését ezen mellékletnek megfelelően; vagy

b)	a javaslat nem halad tovább, a kockázati profilt a Titkárságon keresztül el kell juttatni minden Részes Félhez és megfigyelőhöz, és a javaslatot elutasítja.

(8)   Bármely, a (7) bekezdés b) pontja alapján elutasított javaslathoz bármely Részes Fél kérheti a Részes Felek konferenciáját, hogy utasítsa a Bizottságot további adatok begyűjtésére a javasló Részes Féltől és más Részes Felektől egy évet meg nem haladó időtartamban. Ezen időszak végén és a beérkezett információk alapján a Bizottságnak újra meg kell vizsgálnia a javaslatot a (6) bekezdés alapján a Részes Felek konferenciája által meghatározandó prioritásokkal. Ha az eljárást követően a Bizottság ismét elutasítja a javaslatot, a Részes Fél kifogásolhatja a döntést és a Részes Felek konferenciája soron következő ülésén a kérdést fontolóra veszi. A Részes Felek konferenciája az E. melléklet alapján elkészült kockázati vázlat alapján, a Bizottság értékelésének, valamint minden, bármely Részes Fél vagy megfigyelő által szolgáltatott kiegészítő adat figyelembevételével dönthet úgy, hogy a javaslatnak tovább kell mennie. Ha a Részes Felek Konferenciája úgy dönt, hogy a javaslat tovább mehet, a Bizottságnak el kell készítenie a kockázatkezelési értékelést.

(9)   A Bizottságnak a (6) bekezdésben említett kockázati profil és a (7) bekezdés a) pontjában vagy a (8) bekezdésben említett kockázatkezelési értékelés alapján javaslatot kell tennie, hogy a Részes Felek konferenciája megfontolja-e a vegyi anyag felsorolását az A., a B. és/vagy a C. mellékletben. A Részes Felek konferenciájának, kellően figyelembe véve a Bizottság javaslatait, beleértve bármely tudományos bizonytalanságot, körültekintően döntenie kell a vegyi anyag felsorolásáról, meghatározva a vonatkozó szabályozó intézkedéseket, az A., a B. és/vagy a C. mellékletben.

9. cikk

Információcsere

(1)   Minden Részes Fél elősegíti vagy vállalja a következőkre vonatkozó információk cseréjét:

a)	a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok gyártásának, felhasználásának és kibocsátásának csökkentése vagy megszüntetése; és

b)	a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok alternatíváit, beleértve a kockázati tényezőikre, valamint a gazdasági és a szociális költségeikre vonatkozó információkat.

(2)   A Részes Felek az (1) bekezdésben említett információkat közvetlenül, vagy a Titkárságon keresztül cserélik ki.

(3)   Minden Részes Fél kijelöl egy nemzeti kapcsolattartó személyt ezen információk cseréjére.

(4)   A Titkárság a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra vonatkozó információk tekintetében, beleértve a Részes Felek, kormányközi szervezetek és nem kormányzati szervezetek által szolgáltatott információkat, clearing-house mechanizmusként, információbankként szolgál.

(5)   Ezen Egyezmény vonatkozásában az emberek és a környezet egészségére és biztonságára vonatkozó információk nem tekintendők bizalmasnak. A Részes Felek, melyek ezen Egyezménynek megfelelően egyéb információt cserélnek, a kölcsönös megállapodás szerint védik a bizalmas információkat.

10. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása, társadalmi tudatosság és képzés

(1)   Minden Részes Fél, lehetőségeihez mérten, elősegíti és támogatja:

a)	politikusai és döntéshozói körében a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőkre vonatkozó tudatosságot;

b)	a nyilvánosság tájékoztatását a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról elérhető minden információval, az 5. cikk (9) bekezdésének figyelembevételével;

c)	a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról, valamint egészségre és környezetre gyakorolt hatásaikról és alternatíváikról szóló képzési és társadalmi tudatosságot növelő programok kidolgozását és megvalósítását, különösen nők, gyermekek és alacsony képzettségűek számára;

d)

a nyilvánosság részvételét a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokkal és azok egészségre és környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdésekben, valamint az azokra teendő megfelelő válaszlépéseinek kidolgozásában, beleértve az országos szintű adatok szolgáltatásának lehetőségét ezen Egyezmény végrehajtására vonatkozóan;

e)	a munkások, tudósok, oktatók, valamint a műszaki személyzet és a vezetők képzését;

f)	az oktatásra és társadalmi tudatosságra vonatkozó anyagok nemzeti és nemzetközi szinten történő fejlesztését és cseréjét; és

g)	oktató és képzési programok kidolgozását és megvalósítását nemzeti és nemzetközi szinten.

(2)   Minden Részes Fél, lehetőségein belül, biztosítja a nyilvánosság hozzáférését az (1) bekezdésben részletezett információkhoz, valamint ezen információk aktualizálását.

(3)   Minden Részes Fél, lehetőségein belül, ösztönzi az ipart és a hivatásos felhasználókat az (1) bekezdésben részletezett információkkal való nemzeti, illetve, amennyiben lehetséges, szubregionális, regionális és globális biztosításának elősegítésére és támogatására.

(4)   A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és alternatíváikról szóló információk biztosítása érdekében a Részes Felek alkalmazhatnak biztonsági adatlapokat, jelentéseket, tömegtájékoztatási eszközöket és egyéb kommunikációs eszközöket, valamint felállíthatnak nemzeti vagy területi szintű információs központokat.

(5)   Minden Részes Fél megfontolás tárgyává teszi olyan mechanizmusok kidolgozását, mint például a szennyező anyagok kibocsátásának és szállításának jegyzéke, melyek az A., a B. vagy a C. mellékletekben felsorolt, kibocsátott vagy lerakott vegyi anyagok éves mennyiségének becslésére szolgáló információk összegyűjtésére és terjesztésére alkalmasak.

11. cikk

Kutatás, fejlesztés és monitoring

(1)   A Részes Felek, lehetőségeiken belül, országos és nemzetközi szinten ösztönzik és/vagy vállalják a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokkal, illetve, ahol idevágó, alternatíváikkal és az újonnan jelentkező, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokkal kapcsolatos kutatás, fejlesztés, monitoring és együttműködés végzését, beleértve:

a)	források és a környezetbe történő kibocsátások;

b)	jelenlét, szintek és trendek az emberekben és a környezetben;

c)	környezeti terjedés, sors és átalakulás;

d)	az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatások;

e)	társadalmi-gazdasági és kulturális hatások;

f)	a kibocsátások csökkentése és/vagy megszüntetése; és

g)	egyeztetett metodika a képző források leltárának és a kibocsátások mérésére alkalmas analitikai technikáknak a kialakítására.

(2)   Az (1) bekezdésben leírt tevékenységek vállalásakor a Részes Felek, lehetőségeiken belül:

a)

támogatják és, ahol lehetséges, továbbfejlesztik azokat a nemzetközi programokat, hálózatokat és szervezeteket, melyek célja meghatározni, vezetni, értékelni és finanszírozni a kutatásokat, adatgyűjtést és monitoringot, figyelembe véve, hogy szükség van az erőfeszítések megsokszorozásának minimalizálására;

b)	támogatják a hazai és nemzetközi erőfeszítéseket a nemzeti tudományos és műszaki kutatás erősítésére, különösen a fejlődő és az átmeneti gazdaságú országok esetén, valamint elősegítik az adatokhoz és elemzésekhez való hozzáférést, és ezek cseréjét;

c)	figyelembe veszik, különösen a pénzügyi és a műszaki erőforrások terén, a fejlődő és átmeneti gazdaságú országok szempontjait és szükségleteit, és együttműködnek lehetőségeik bővítésében, hogy az a) és a b) albekezdésben leírt erőfeszítésekben részt vehessenek;

d)	kutatómunkát vállalnak a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagoknak a szaporodásbiológiai egészségre gyakorolt hatásainak csökkentésére;

e)	az ebben a bekezdésben említett kutatási, fejlesztési és monitoring tevékenységük eredményeit időben és rendszeresen elérhetővé teszik a nyilvánosság számára; és

f)	ösztönzik és vállalják az együttműködést a kutatásból, fejlesztésből és monitoringból származó információk tárolásával és karbantartásával kapcsolatban.

12. cikk

Műszaki segítségnyújtás

(1)   A Részes Felek felismerik, hogy a fejlődő és átmeneti gazdaságú országok Részes Felei kérésének eleget tevő időszerű és megfelelő segítség nyújtása elengedhetetlen ezen Egyezmény sikeres végrehajtásához.

(2)   A Részes Felek együttműködnek és időszerű és megfelelő segítséget nyújtanak a fejlődő és átmeneti gazdaságú országok Részes Feleinek, támogatva azokat, figyelembe véve sajátságos szükségleteiket, az Egyezményben foglalt kötelezettségeik teljesítésére szolgáló lehetőségeik szélesítésében és megerősítésében.

(3)   Ebben a tekintetben a fejlett országok Részes Felei és lehetőségükhöz képest egyéb Részes Felek által nyújtandó műszaki segítség magába foglalja, ahogy alkalmas és ahogy kölcsönösen megegyeznek, az Egyezményben foglalt kötelezettségek végrehajtásával kapcsolatos képességek bővítésére szolgáló műszaki segítséget. E tekintetben további útmutatást a Részes Felek konferenciája nyújt.

(4)   A Részes Felek, ahol alkalmazható, megállapodásokat kötnek a fejlődő és átmeneti gazdaságú országok Részes Feleinek az Egyezményben foglalt kötelezettségeik kielégítésével kapcsolatos műszaki segítségnyújtás és a technológia csere elősegítésének céljából. Ezek a megállapodások magukban foglalnak olyan regionális és szubregionális központokat, melyek képesség fejlesztéssel és technológiacserével támogatják a fejlődő és átmeneti gazdaságú országok Részes Feleit az Egyezményben foglalt kötelezettségeik kielégítésében. E tekintetben további útmutatást a Részes Felek konferenciája nyújt.

(5)   A Részes Felek, ezzel a cikkel összefüggésben, maradéktalanul figyelembe veszik a legfejletlenebb országok és a fejlődő kis szigetállamok sajátságos szükségleteit és sajátságos helyzetét a műszaki segítségnyújtással kapcsolatos intézkedéseik során.

13. cikk

Pénzügyi források és mechanizmusok

(1)   Minden Részes Fél vállalja, lehetőségein belül, pénzügyi támogatás és ösztönzők nyújtását azon nemzeti tevékenységeinek tekintetében, melyek szándéka ezen Egyezmény céljainak elérése a nemzeti terveknek, prioritásoknak és programoknak megfelelően.

(2)   A fejlett országok Részes Felei új és további pénzügyi forrásokat nyújtanak a fejlődő és átmeneti gazdaságú országok Részes Felei számára, hogy képessé tegyék azokat azon végrehajtó intézkedések kölcsönösen megállapított teljes költségeinek térítésében, melyek az Egyezmény követelményeit elégítik ki, a fogadó Részes Fél és a (6) bekezdésben leírt mechanizmusban részt vevő entitás közötti megállapodás szerint. Önkéntes alapon és képességeinek megfelelően a többi Részes Fél is biztosíthat pénzügyi forrásokat. Az egyéb forrásokból származó hozzájárulásokat is ösztönzik. Ezen kötelezettségek teljesítésekor számításba kell venni a pontosság, a kiszámíthatóság, a támogatások folyósításának kellő időzítésének szükségességét és a terheknek a hozzájáruló Részes Felek közti megosztásának fontosságát.

(3)   A fejlett országok Részes Felei és egyéb Részes Felek, lehetőségeiknek megfelelően és nemzeti terveikkel, prioritásaikkal és programjaikkal összhangban, ugyancsak biztosíthatnak és a fejlődő és az átmeneti gazdaságú országok Részes Felei hasznosíthatnak saját maguk részére pénzügyi forrásokat ezen Egyezmény megvalósításában egyéb bilaterális, regionális és multilaterális forrásokon vagy csatornákon keresztül.

(4)   Hogy a fejlődő országok Részes Felei ezen Egyezményben vállalt kötelezettségeiket milyen mértékben valósítják meg hatékonyan, függ a fejlett országok Részes Feleinek az ezen Egyezményben vállalt, pénzügyi forrásokra, műszaki segítségnyújtásra és technológia átadásra vonatkozó kötelezettségeinek hatékony végrehajtásától. A tényt, hogy a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés és a szegénység eltörlése az első és kiemelkedő prioritása a fejlődő országok Részes Feleinek, teljesen figyelembe veszik, megfelelő megfontolásokat adva az emberi egészség és a környezet védelmének szükségességének.

(5)   A Részes Feleknek tevékenységük során teljes mértékben figyelembe kell venniük a legkevésbé fejlett országok és a fejlődő kis szigetállamok különleges szükségleteit és meghatározott helyzetét tevékenységük során a támogatás szempontjából.

(6)   Az alábbiakban meghatározott mechanizmus szolgál a fejlődő és átmeneti gazdaságú országok Részes Feleinek az Egyezmény végrehajtásában segítő, segély vagy koncessziós alapú, megfelelő és fenntartható pénzügyi források ellátására. A mechanizmus a Részes Felek konferenciájának megbízásából, ahol alkalmazható, és útmutatásával működik, és annak tartozik felelősséggel ezen Egyezmény céljai szerint. Működését egy vagy több entitásra bízhatja, beleértve a meglévő nemzetközi entitásokat, ahogy a Részes Felek konferenciája határozhat. A mechanizmus további, multilaterális, regionális és bilaterális pénzügyi és műszaki segítséggel szolgáló entitásokat foglalhat magában. A mechanizmushoz való hozzájárulás a fejlődő és az átmeneti gazdaságú országok Részes Feleinek jutatott egyéb pénzügyi átutalások kiegészítése a (2) bekezdésben leírtak szerint, azoknak megfelelően.

(7)   Ezen Egyezmény céljainak és a (6) bekezdésnek megfelelően a Részes Felek konferenciája első ülésén megfelelő útmutatót fogad el a mechanizmushoz és megállapodik a pénzügyi mechanizmusban részt vevő entitással vagy entitásokkal a megállapodások rendezéséről. Az útmutatónak fel kell tüntetnie, többek között:

a)

a politikai, a stratégiai és a programprioritások meghatározását, valamint a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés alkalmasságának és a pénzügyi források felhasználásának, az ilyen felhasználások rendszeres ellenőrzésével és értékelésével kiegészített, világos és részletes kritériumait és útmutatóit;

b)	az entitás vagy entitások a Részes Felek konferenciájához intézett, ezen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek támogatásának kielégítő voltáról és fenntarthatóságáról szóló rendszeres jelentésének készítését;

c)	a több forrású támogatások megközelítésének, mechanizmusainak és megállapodásainak elősegítését;

d)

az ezen Egyezmény végrehajtásához szükséges és rendelkezésre álló támogatás összegének előrelátható és azonosítható módon történő meghatározásának módozatait, szem előtt tartva, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok kivonásához folyamatos támogatásra lehet szükség, és azokat a körülményeket, melyek között ez az összeg időszakosan felülvizsgálatra kerül; és

e)	az érdekelt Részes Felek igényfelméréssel, a rendelkezésre álló támogatási forrásokra és a támogatás rendszerére vonatkozó információkkal történő ellátásának módozatait, a köztük lévő koordináció elősegítése végett.

(8)   A Részes Felek konferenciája nem később mint a második ülésén és azt követően rendszeres időközönként felülvizsgálja az ebben a cikkben létrehozott mechanizmusok hatékonyságát, a fejlődő és az átmeneti gazdaságú országok Részes Feleinek változó igényeinek való megfelelésének képességét, a (7) bekezdésben említett kritériumokat és útmutatót, a támogatások szintjét és a pénzügyi mechanizmusok működtetésével megbízott intézményes entitások teljesítményének hatékonyságát. Egy ilyen felülvizsgálat alapján megfelelő intézkedéseket tesz, amennyiben szükséges, a mechanizmus hatékonyságának növelésére, beleértve az azon intézkedésekre vonatkozó javaslatok és útmutatások adását, melyek biztosítják a Részes Felek szükségleteinek kielégítését szolgáló megfelelő és fenntartható támogatást.

14. cikk

Átmeneti pénzügyi rendelkezések

A Globális Környezeti Segélyalap intézeti szervezete, mely az Átszervezett Globális Környezeti Segélyalap alapító okiratának megfelelően működik, átmeneti jelleggel a 13. cikkben említett pénzügyi mechanizmusok működtetésével megbízott vezető entitás az Egyezmény hatálybalépése és a Részes Felek konferenciájának első ülése közötti időszakban, vagy addig az időpontig, amíg a Részes Felek konferenciája elhatározza, melyik intézményi szerkezetet jelöli ki a 13. cikknek megfelelően. A Globális Környezeti Segélyalap intézményes szerkezete ezt a szerepet a speciálisan a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra vonatkozó működési intézkedéseken keresztül töltheti be, figyelembe véve, hogy ezen a területen új megállapodások lehetnek szükségesek.

15. cikk

Jelentések készítése

(1)   Minden Részes Fél beszámol a Részes Felek konferenciájának ezen Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítására tett intézkedéseiről és arról, hogy azok mennyire voltak hatékonyak az Egyezmény céljainak elérésében.

(2)   Minden Részes Fél ellátja a Titkárságot:

a)	az A. és a B. mellékletben felsorolt mindegyik vegyi anyag gyártásának, importjának és exportjának összmennyiségére vonatkozó statisztikai adatokkal, vagy ezen adatok megbízható becslésével; és

b)	amennyire kivitelezhető, valamennyi vegyi anyagra azon országok listájával, melyekből ilyen vegyi anyagot importált, és azon országok listájával, melyekbe ilyen vegyi anyagot exportált.

(3)   A jelentéseket megfelelő időközökben és a Részes Felek konferenciájának első ülésén meghatározott formátumban kell benyújtani.

16. cikk

A hatékonyság értékelése

(1)   Négy évvel ezen Egyezmény hatálybalépése után, és azt követően a Részes Felek konferenciája által meghatározott időközönként időszakosan a konferencia felméri az Egyezmény hatékonyságát.

(2)   Az ilyen értékelés elősegítése végett a Részes Felek konferenciája első ülésén kezdeményezi olyan megállapodások megalakítását, melyek segítségével az A., a B. és a C. mellékletekben felsorolt vegyi anyagok jelenlétéről, illetve regionális és globális szállítódásáról szerezhet összehasonlítható adatokat. Ezeket a megállapodásokat:

a)	a Részes Felek, ahol lehetséges, területi alapon hajtják végre, műszaki és pénzügyi lehetőségeiknek megfelelően, a lehetséges mértékig a meglévő monitoring programokat és műszereket felhasználva és a megközelítések harmonizációját elősegítve;

b)	kiegészíthetik, ahol szükséges, figyelembe véve a régiók és monitoring tevékenység végzési lehetőségeik közti különbségeket; és

c)	a Részes Felek konferenciájának részére, a monitoring tevékenységek regionális és globális szintű eredményeiről szóló, a Részes Felek konferenciája által meghatározott időszakokban készített beszámolókkal kell kiegészíteni.

(3)   Az (1) bekezdésben leírt értékelést az elérhető tudományos, környezeti, műszaki és gazdasági információk alapján kell lefolytatni, melyek közt szerepel:

a)	a (2) bekezdés szerint megadott jelentés vagy egyéb monitoring információ;

b)	a 15. cikk szerint benyújtott nemzeti jelentések; és

c)	a 17. cikkben meghatározott eljárás szerint megadott, az összeférhetetlenségről szóló információk.

17. cikk

Összeférhetetlenség

A Részes Felek konferenciája a lehető leghamarabb eljárásokat és intézményi mechanizmusokat dolgoz ki és fogad el az Egyezmény rendelkezéseivel való összeférhetetlenség és az összeférhetetlenséggel elmarasztalható Részes Felekkel szembeni bánásmód meghatározására.

18. cikk

A viták rendezése

(1)   A Részes Felek a köztük az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákat tárgyalásokon vagy a maguk választotta egyéb békés módon rendezik.

(2)   Az Egyezmény ratifikálásakor, elfogadásakor, jóváhagyásakor, hozzá való csatlakozáskor vagy azt követően bármikor bármely Részes Fél, mely nem regionális gazdasági integrációs szervezet, írásos okiratot nyújthat be a Letéteményeshez, melyben nyilatkozhat, hogy az Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos viták esetén, bármely olyan Részes állam tekintetében, amely azonos kötelezettséget vállal, külön megállapodás nélkül kötelezőnek ismeri el a viták rendezésének következő módjait:

a)	a Részes Felek konferenciája által a lehető leghamarabb elfogadott, mellékletben megállapított eljárás szerint a vita döntőbíráskodásra bocsátása;

b)	a vita Nemzetközi Bíróság elé terjesztése.

(3)   Azon Részes Felek, melyek regionális gazdasági integrációs szervezetek, hasonló értelmű nyilatkozatot tehetnek a döntőbíráskodással kapcsolatban a fenti (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás szerint.

(4)   A (2) vagy a (3) bekezdésben leírtak szerint készített nyilatkozat érvényben marad mindaddig, míg megfogalmazása szerint hatályát nem veszti, vagy három hónappal azt követően, hogy hatályon kívül helyezéséről a Letéteményest írásban értesítik.

(5)   A Nemzetközi Bíróságon vagy a döntőbíráskodáson folyó eljárást sem új nyilatkozat, sem hatályon kívül helyezésről szóló értesítés, sem valamely nyilatkozat érvényét vesztése nem befolyásolja semmilyen módon, amennyiben a vitában részt vevő Részes Felek másképp nem rendelkeznek.

(6)   Amennyiben a vitában részt vevő Részes Felek nem fordulnak a viták rendezésének (2) bekezdésben leírt módjaihoz, és tizenkét hónappal az után, hogy valamely Részes Fél bejelentette, hogy vitája van egy másikkal, az érintett Részes Felek nem tudták rendezni vitájukat, a vitát bármely Részes Fél kérésére békéltetésre kell bocsátani. A békéltető bizottság ajánlásokkal kiegészített jelentést készít. A békéltető bizottságra vonatkozó eljárásokat egy mellékletbe foglalják, melyet a Részes Felek konferenciája legkésőbb második ülésén elfogad.

19. cikk

A Részes Felek konferenciája

(1)   A Részes Felek konferenciája ezennel megalakul.

(2)   A Részes Felek konferenciájának első ülését az Egyesült Nemzetek Környezeti Programjának főigazgatója hívja össze, legkésőbb az Egyezmény hatálybalépése után egy évvel. Azt követően a Részes Felek konferenciájának rendes ülései a konferencia első ülésén meghatározott rendszeres időközönként tartandók meg.

(3)   A Részes Felek konferenciájának rendkívüli ülései a konferencia által szükségesnek tartott egyéb időpontokban tartandók meg, vagy bármely Részes Fél írásbeli kérelme alapján, feltéve, hogy a kérelmet a Részes Felek legalább egyharmada támogatja.

(4)   A Részes Felek konferenciája első ülésén konszenzussal fogadja el a maga és az általa létrehozott bármely kisegítő testület eljárási rendjét és pénzügyi szabályait, valamint a Titkárság működését szabályzó pénzügyi rendelkezéseket.

(5)   A Részes Felek konferenciája folyamatosan áttekinti és értékeli ezen Egyezmény tényleges végrehajtását. Ellátja az Egyezmény által ráruházott feladatokat, s e célból:

a)	a (6) bekezdésben meghatározottakon túl, megalapítja azokat a testületeket, melyek szükségesek az Egyezmény végrehajtásához;

b)	együttműködik a megfelelő szakértő nemzetközi szervezetekkel és kormányközi, valamint nem kormányzati testületekkel; és

c)	rendszeresen áttekinti a 15. cikk szerint a Részes Felek számára hozzáférhetővé tett információkat, beleértve a 3. cikk b) bekezdése iii. pontjában foglalt hatékonyság megfontolását;

d)	megfontol és vállal minden olyan további tevékenységet, mely szükséges lehet az Egyezmény céljainak eléréséhez.

(6)   A Részes Felek konferenciája első ülésén felállít egy kisegítő testületet A Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság néven az Egyezmény által ezen Bizottságra ruházott feladatok ellátásának céljából. Ebben a vonatkozásban:

a)

A Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság tagjait a Részes Felek konferenciája jelöli ki. A Bizottság tagjai a kormányok által kijelölt, a kémiai felmérés vagy vegyipari irányítás szakértői. A Bizottság tagjait egyenlő földrajzi eloszlás szerint kell kijelölni;

b)	a Bizottság hatásköréről, szervezetéről és működéséről a Részes Felek konferenciája dönt; és

c)	a Bizottság minden erőfeszítést megtesz, hogy ajánlásait konszenzusos alapon fogadja el. Amennyiben a konszenzusra való minden igyekezet ellenére sem sikerül konszenzusra jutniuk, az ilyen ajánlást végső megoldásként a jelen lévő és szavazó Részes Felek kétharmados többségével fogadják el.

(7)   A Részes Felek konferenciája a harmadik ülésén felméri a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott eljárásra vonatkozó folyamatos szükségletet, beleértve az annak hatékonyságára vonatkozó megfontolásokat.

(8)   Az Egyesült Nemzetek, annak szakosított intézményei és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, csakúgy, mint bármely állam, amely az Egyezménynek nem Fele, megfigyelőkkel képviseltetheti magát a Részes Felek konferenciájának ülésein. Bármely nemzeti vagy nemzetközi, kormányzati vagy nem kormányzati testület vagy hivatal, amely az Egyezmény által fedett témákban illetékes, és amely értesítette a Titkárságot arról, hogy a Részes Felek konferenciájának ülésein megfigyelőként részt szándékozik venni, jelen lehet, kivéve, ha a jelen lévő Részes Felek legalább egyharmada ellenzi. A megfigyelők beengedése és részvétele a Részes Felek konferenciája által elfogadott eljárási szabályzatnak megfelelően történik.

20. cikk

A Titkárság

(1)   A Titkárság ezennel megalakul.

(2)   A Titkárság feladatai a következők:

a)	megszervezi és biztosítja a feltételeket a Részes Felek konferenciájához és kisegítő testületei részére, és ellátja azokat a kívánt szolgáltatásokkal;

b)	segíti a Részes Feleket, különösen a fejletlen és az átmeneti gazdaságú országok Részes Feleit, kérésükre az Egyezmény végrehajtásában;

c)	biztosítja a szükséges koordinálást az egyéb vonatkozó nemzetközi testületek titkárságaival;

d)	a Részes Felek számára rendszeresen beszámolókat készít és küld az 15. cikknek megfelelően kapott vagy egyéb hozzáférhető információk alapján;

e)	a Részes Felek konferenciájának átfogó iránymutatása mellett indítványozhat olyan közigazgatási és szerződésbe foglalt megegyezéseket, melyek szükségesek feladatainak hatékony végrehajtásához; és

f)	ellátja az ezen Egyezményben előírt egyéb titkársági feladatokat, illetve a Részes Felek konferenciája által meghatározhatott egyéb feladatokat.

(3)   Az ezen Egyezményhez kapcsolódó titkársági feladatokat az Egyesült Nemzetek Környezeti Programjának főigazgatója látja el, amennyiben a Részes Felek konferenciája, a jelen lévő és szavazó Részes Felek háromnegyedes többségével úgy nem határoz, hogy a titkársági feladatokat egy vagy több nemzetközi szervezetre bízza.

21. cikk

Az Egyezmény módosításai

(1)   Jelen Egyezmény módosítását bármely Részes Fél kezdeményezheti.

(2)   Az Egyezmény módosításait a Részes Felek konferenciájának valamelyik ülésén fogadják el. A módosítási indítványok szövegét a Titkárság megküldi a Részes Feleknek legalább hat hónappal azon ülés előtt, amelyen a javaslat elfogadására sor kerülhet. A Titkárság a javasolt módosításokat megküldi az Egyezmény aláíróinak és, tájékoztatásul, a Letéteményesnek.

(3)   A Részes Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Egyezmény bármely módosítására tett javaslatot illetően konszenzust érjenek el. Amennyiben a konszenzust célzó minden erőfeszítés ellenére sem sikerül megállapodásra jutni, a módosítást, végső esetben, a jelen lévő és szavazó Részes Felek háromnegyedes szavazati többségével fogadják el.

(4)   A módosítást a Letéteményes valamennyi Részes Félnek megküldi megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás végett.

(5)   A módosítás megerősítését, elfogadását vagy jóváhagyását írásban kell a Letéteményessel közölni. A (3) bekezdésben leírtaknak megfelelően elfogadott módosítás azon Részes Felek esetén, amelyek elfogadták, kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy a Részes Felek legalább kétharmada elhelyezte megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó nyilatkozatát a Letéteményesnél. Ezt követően a többi Részes Fél esetében a kiegészítés kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy az adott Részes Fél benyújtja megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó nyilatkozatát.

22. cikk

A mellékletek elfogadása és módosítása

(1)   Az Egyezmény mellékletei az Egyezmény szerves részét képezik, és hacsak kifejezetten másként nem rendelkeznek, az Egyezményre való hivatkozás egyben annak bármely mellékletére való hivatkozást is jelenti.

(2)   Bármely további melléklet eljárásbeli, tudományos, műszaki vagy adminisztratív kérdésekre korlátozódik.

(3)   A Egyezmény további mellékleteinek javaslatára, elfogadására és hatálybalépésére vonatkozóan a következő eljárást kell alkalmazni:

a)	a további mellékletek javaslata és elfogadása a 21. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárás szerint történik;

b)

bármely olyan Részes Fél, amely az Egyezményhez kapcsolódó további mellékleteket nem tudja elfogadni, arról írásban értesíti a Letéteményest egy éven belül attól az időponttól számítva, mikor a Letéteményestől az elfogadásról szóló értesítést megkapta. A Letéteményes valamennyi Részes Felet késedelem nélkül értesít bármely ilyen bejelentés kézhezvételéről. Bármely Részes Fél bármikor elfogadással helyettesítheti valamely további mellékletre vonatkozó korábbi kifogásoló nyilatkozatát, és azzal számára a mellékletek hatályba lépnek a c) albekezdés értelmében; és

c)	a további mellékletek egy évvel azt követően, hogy a Letéteményes az arról szóló értesítést közreadta, minden olyan Részes Fél számára hatályba lép, amely nem nyújtott be a fenti b) albekezdés rendelkezései szerinti értesítést.

(4)   Az A., a B. és a C. mellékletek módosításainak javaslatára, elfogadására és hatálybalépésére ugyanaz az eljárás vonatkozik, mint amely az Egyezményhez kapcsolódó további mellékletek javaslatára, elfogadására és hatálybalépésére, kivéve, hogy az A., a B. és a C. mellékletek nem lépnek hatályba azon Részes Felek számára, amelyek a 25. cikk (4) bekezdése szerint ezen mellékletek módosításával kapcsolatban nyilatkozatot tettek, ebben az esetben az ilyen módosítások ezen Részes Felek esetén kilencven nappal azt követően lépnek hatályba, hogy a Részes Fél a Letéteményesnél letétbe helyezte az ilyen módosításra vonatkozó megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát.

(5)   A D., az E. vagy az F. mellékletek módosításainak javaslatára, elfogadására és hatálybalépésére a következő eljárás vonatkozik:

a)	a módosításokat a 21. cikk (1) és (2) bekezdésében leírt eljárás szerint kell javasolni;

b)	a Részes Felek a D., az E. és az F. mellékletek módosításáról konszenzusos alapon határoznak; és

c)	a D., az E. és az F. mellékletek módosításáról a Letéteményes haladéktalanul értesíti a Részes Feleket. A módosítás a határozatban megjelölt időpontban lép hatályba valamennyi Részes Fél számára.

(6)   Amennyiben egy további melléklet vagy mellékletmódosítás ezen Egyezmény módosításával jár együtt, úgy a további melléklet vagy a melléklet módosítása mindaddig nem lép hatályba, míg az Egyezmény módosítása hatályba nem lép.

23. cikk

Szavazati jog

(1)   Az alábbi (2) bekezdésben előírtakat kivéve az Egyezmény valamennyi Fele egy szavazattal rendelkezik.

(2)   A regionális gazdasági integrációs szervezetek az illetékességükbe tartozó ügyekben szavazati jogukat az Egyezményhez csatlakozott tagállamaik számával megegyező számú szavazattal gyakorolják. Az ilyen szervezetek nem gyakorolják szavazati jogukat, amennyiben tagállamaik gyakorolják a sajátjukat, és fordítva.

24. cikk

Aláírás

Ezen Egyezményt az államok és a regionális gazdasági integrációs szervezetek 2001. május 23-án Stockholmban, 2001. május 24-től2002. május 22-ig az ENSZ New York-i székházában írhatják alá.

25. cikk

Ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

(1)   Jelen Egyezményt az államoknak és a regionális gazdasági integrációs szervezeteknek meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk. Az Egyezmény aláírásának lezárta utáni naptól nyitva áll a csatlakozni kívánó államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek előtt. A megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokat letétbe kell helyezni a Letéteményesnél.

(2)   Bármely regionális gazdasági integrációs szervezetet, amely anélkül válik részesévé ennek az Egyezménynek, hogy tagállamai részesévé válnának, az Egyezményből folyó valamennyi kötelezettség köti. Az olyan szervezetek esetében, amelyeknek egy vagy több tagállama részese az Egyezménynek, a szervezetnek és tagállamainak el kell dönteniük az Egyezményből fakadó kötelezettségeik ellátásáért viselt felelősségük megoszlását. Ilyen esetekben a szervezet és a tagállamok nem jogosultak egyidejűleg gyakorolni az Egyezmény adta jogosultságokat.

(3)   A regionális gazdasági integrációs szervezet megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratában meg kell jelölnie az Egyezmény által szabályozott kérdésekre vonatkozó hatáskörének terjedelmét. E szervezetnek a hatásköre terjedelmében bekövetkezett bármely lényeges változásról ugyancsak tájékoztatnia kell a Letéteményest, aki erről tájékoztatja a Részes Feleket.

(4)   Megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratában bármely Részes Fél kinyilváníthatja, hogy az A., a B. vagy a C. mellékletek módosítása csak azt követően lép hatályba, hogy az erre vonatkozó megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot letétbe helyezték.

26. cikk

Hatálybalépés

(1)   Az Egyezmény az ötvenedik ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésétől számított kilencvenedik napon lép hatályba.

(2)   Bármely olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet esetében, amely az ötvenedik ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezése után ratifikálják, fogadják el vagy hagyják jóvá az Egyezményt, illetve csatlakoznak hozzá, az Egyezmény az ilyen ország vagy regionális gazdasági integrációs szervezet saját ratifikálási, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányának letétbe helyezése utáni kilencvenedik napon lép hatályba.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés céljaira bármely regionális gazdasági integrációs szervezet által benyújtott okmány nem számít hozzáadandónak a szervezet Tagállama által benyújtott dokumentumhoz.

27. cikk

Fenntartások

Ezen Egyezményhez fenntartások nem tehetők.

28. cikk

Felmondás

(1)   Négy évvel azt követően, hogy az Egyezmény valamely Részes Fél tekintetében hatályba lépett, e Részes Fél a letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel bármikor felmondhatja az Egyezményt.

(2)   A felmondás egy évvel azután válik hatályossá, hogy a letéteményes a felmondást kézhez vette, vagy abban a későbbi időpontban, amelyet a felmondásról szóló értesítés meghatároz.

29. cikk

Letéteményes

Ezen Egyezmény letéteményese az Egyesült Nemzetek főtitkára.

30. cikk

Hiteles szövegek

Ezen Egyezmény eredeti példánya, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kerül letétbe helyezésre.

3. JEGYZŐKÖNYV

a származó termék fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről

TARTALOMJEGYZÉK

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

II. CÍM

A SZÁRMAZÓ TERMÉK FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2. cikk

Általános követelmények

3. cikk

Kumuláció a Közösségben

4. cikk

Kumuláció Jordániában

5. cikk

Teljes egészében létrejött vagy előállított termékek

6. cikk

Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek

7. cikk

Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás

8. cikk

A minősítés egysége

9. cikk

Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok

10. cikk

Készletek

11. cikk

Semleges elemek

III. CÍM

TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK

12. cikk

A területiség elve

13. cikk

Közvetlen szállítás

14. cikk

Kiállítások

IV. CÍM

VISSZATÉRÍTÉS VAGY MENTESSÉG

15. cikk

Vámvisszatérítés vagy vámmentesség tilalma

V. CÍM

SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS

16. cikk

Általános követelmények

17. cikk

Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány kiadására vonatkozó eljárás

18. cikk

Utólag kiadott EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány

19. cikk

Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása

20. cikk

EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány kiadása korábban kiállított vagy kiadott származási igazolás alapján

21. cikk

Könyvelés szerinti elkülönítés

22. cikk

A számlanyilatkozat kiállításának vagy az EUR-MED számlanyilatkozat kiállításának feltételei

23. cikk

Elfogadott exportőr

24. cikk

A származási igazolás érvényessége

25. cikk

A származási igazolás benyújtása

26. cikk

Részletekben történő behozatal

27. cikk

A származási igazolás alóli mentességek

28. cikk

Igazoló okmányok

29. cikk

A származási igazolás és az igazoló okmányok megőrzése

30. cikk

Eltérések és alaki hibák

31. cikk

Euróban kifejezett összegek

VI. CÍM

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

33. cikk

A származási igazolások ellenőrzése

34. cikk

A viták rendezése

35. cikk

Szankciók

36. cikk

Vámszabad területek

VII. CÍM

CEUTA ÉS MELILLA

37. cikk

A jegyzőkönyv alkalmazása

38. cikk

Különleges feltételek

VIII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. cikk

A jegyzőkönyv módosításai

40. cikk

Az árutovábbítási eljárásban vagy átmeneti megőrzésben levő árukra vonatkozó átmeneti rendelkezések

Mellékletek felsorolása

I. melléklet:

Bevezető megjegyzések a II. mellékletben foglalt listához

II. melléklet:

Az előállított termék származó helyzetének megszerzése érdekében a nem származó anyagokon elvégzendő megmunkálások vagy feldolgozások listája

IIIa. melléklet:

Az EUR.1 szállítási bizonyítvány és az EUR.1 szállítási bizonyítvány iránti kérelem mintája

IIIb. melléklet:

Az EUR-MED szállítási bizonyítvány és az EUR-MED szállítási bizonyítvány iránti kérelem mintája

IVa. melléklet:

A számlanyilatkozat szövege

IVb. melléklet:

Az EUR-MED számlanyilatkozat szövege

Együttes nyilatkozatok

Az Andorrai Hercegségre vonatkozó együttes nyilatkozat

A San Marino Köztársaságra vonatkozó együttes nyilatkozat

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E jegyzőkönyv alkalmazásában:

a)	„előállítás”: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést vagy az egyedi műveleteket is;

b)	„anyag”: a termék előállítása során felhasznált bármilyen összetevő, nyersanyag, alkatrész vagy rész stb.;

c)	„termék”: az előállított termék, akkor is, ha egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják;

d)	„áruk”: mind az anyagok, mind a termékek;

e)	„vámérték”: az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (WTO Egyezmény a vámérték megállapításáról) VII. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodás szerint megállapított érték;

f)

„gyártelepi ár”: a termékért a Közösségben vagy Jordániában annak a gyártónak a gyártelepen fizetett ár, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve, hogy az ár magában foglalja az összes felhasznált anyag értékét, levonva abból az előállított termék kivitelekor visszatérítendő vagy visszatéríthető belső adókat;

g)	„anyagok értéke”: a felhasznált nem származó anyagok behozatalkori vámértéke, illetve, ha ez nem ismert, és nem határozható meg, az anyagokért a Közösségben vagy Jordániában fizetett első megállapítható ár;

h)	„származó anyagok értéke”: a g) pontban meghatározott ilyen anyagok értéke, értelemszerűen alkalmazva;

i)

„hozzáadott érték”: a gyártelepi ár, melyből levonásra kerül minden egyes beépített anyag vámértéke, amelyek a 3. és 4. cikkben említett, kumulációt alkalmazó egyéb országokból származnak, illetve, amennyiben a vámérték nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért a Közösségben vagy Jordániában fizetett első megállapítható ár;

j)	„árucsoport” és „vámtarifaszám”: az Összehangolt Áruleíró és Kódrendszer (a továbbiakban e jegyzőkönyvben: a Harmonizált Rendszer vagy a HR) szerinti nómenklatúrában használt árucsoportok és vámtarifaszámok (négy számjegyű kódok);

k)	„besorolt”: valamely termék vagy anyag adott vámtarifaszám alá történő besorolására vonatkozik;

l)	„szállítmány”: olyan termékek, amelyeket egy exportőrtől egy címzett részére egyidejűleg szállítanak, vagy amelynek az exportőrtől a címzetthez történő szállítása egyetlen fuvarokmánnyal, illetve ilyen okmány hiányában egyetlen számlával történik;

m)	„területek”: a felségvizeket tartalmazza.

II. CÍM

A SZÁRMAZÓ TERMÉK FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2. cikk

Általános követelmények

(1)   A megállapodás végrehajtása céljából az alábbi termékek minősülnek a Közösségből származónak:

a)	teljes egészében a Közösségben létrejött vagy előállított termékek az 5. cikk értelmében;

b)	a Közösségben létrejött vagy előállított olyan termékek, amelyek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek nem teljes egészében ott létrejöttek vagy előállítottak, feltéve, hogy ezek az anyagok a 6. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül a Közösségben;

c)	az Európai Gazdasági Térségből (EGT) származó áruk az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 4. jegyzőkönyve értelmében.

(2)   A megállapodás végrehajtása céljából az alábbi termékek minősülnek Jordániából származónak:

a)	az 5. cikk értelmében teljes egészében Jordániában létrejött vagy előállított termékek;

b)	Jordániában létrejött vagy előállított termékek, amelyek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek nem teljes egészében ott létrejöttek vagy előállítottak, feltéve, hogy ezek az anyagok a 6. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül Jordániában.

(3)   Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezések csak akkor alkalmazandók, amennyiben szabadkereskedelmi megállapodás van hatályban egyrészről Jordánia, másrészről pedig az EGT-EFTA államok (Izland, Liechtenstein és Norvégia) között.

3. cikk

Kumuláció a Közösségben

(1)   A 2. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a termékek a Közösségből származónak minősülnek, amennyiben ott létrejöttek vagy előállítottak, és azok Bulgáriából, Svájcból (ideértve Liechtensteint is) (1), Izlandról, Norvégiából, Romániából, Törökországból vagy a Közösségből származó anyagokat tartalmaznak, feltéve, hogy a Közösségben végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 7. cikkben említett műveleteket. Nem szükséges, hogy a fenti anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.

(2)   A 2. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a termékek a Közösségből származónak minősülnek, amennyiben ott létrejöttek vagy előállítottak, és azok a Feröer-szigetekről vagy bármely olyan országból származó anyagokat tartalmaznak, amely az euro-mediterrán partnerség résztvevője az 1995. november 27–28-án tartott euro-mediterrán konferencián elfogadott barcelonai nyilatkozat alapján – kivéve Törökországot –, feltéve, hogy a Közösségben végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 7. cikkben említett műveleteket. Nem szükséges, hogy a fenti anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.

(3)   Amennyiben a Közösségben végzett megmunkálás vagy feldolgozás nem haladja meg a 7. cikkben említett műveleteket, a létrejött vagy előállított termék kizárólag akkor minősül a Közösségből származónak, amennyiben az ott hozzáadott érték nagyobb, mint az (1) és (2) bekezdésben említett bármely egyéb országból származó anyagok értéke. Amennyiben ez nem így van, a létrejött vagy előállított termék abból az országból származónak tekintendő, amely esetében a legmagasabb a Közösségben történő előállításhoz felhasznált származó anyagok értéke.

(4)   Az (1) és (2) bekezdésben említett országok valamelyikéből származó olyan termékek, amelyek nem mennek keresztül semmilyen megmunkáláson vagy feldolgozáson a Közösségben, megtartják származásukat, amennyiben ezeknek az országoknak valamelyikébe kiviszik azokat.

(5)   Az ebben a cikkben foglalt kumuláció kizárólag akkor alkalmazható, ha:

a)	az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikke szerinti kedvezményes kereskedelmi megállapodás alkalmazandó a származó helyzet megszerzésében érintett országok és a rendeltetési ország között;

b)	az anyagok és a termékek az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott származási szabályokkal azonos szabályok alkalmazásával szerezték meg a származó helyzetet; továbbá

c)	a kumuláció alkalmazásához szükséges követelmények teljesítéséről szóló értesítéseket közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat), Jordániában pedig az ország saját eljárásai szerint.

Az ebben a cikkben foglalt kumulációt az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat) közzétett értesítésben megadott naptól kell alkalmazni.

A Közösség az Európai Közösségek Bizottságán keresztül tájékoztatja Jordániát a megállapodások részleteiről, ideértve azok hatálybalépésének idejét és a vonatkozó származási szabályokat is, amelyeket az (1) és (2) bekezdésben említett egyéb országokkal kapcsolatosan alkalmaznak.

4. cikk

Kumuláció Jordániában

(1)   A 2. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a termékek Jordániából származónak minősülnek, amennyiben ott létrejöttek vagy előállítottak, és azok Bulgáriából, Svájcból (ideértve Liechtensteint is) (2), Izlandról, Norvégiából, Romániából, Törökországból vagy a Közösségből származó anyagokat tartalmaznak, feltéve, hogy a Jordániában végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 7. cikkben említett műveleteket. Nem szükséges, hogy a fenti anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.

(2)   A 2. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a termékek Jordániából származónak minősülnek, amennyiben ott létrejöttek vagy előállítottak, és azok a Feröer-szigetekről vagy bármely olyan országból származó anyagokat tartalmaznak, amely az euro-mediterrán partnerség résztvevője az 1995. november 27–28-án tartott euro-mediterrán konferencián elfogadott barcelonai nyilatkozat alapján – kivéve Törökországot –, feltéve, hogy a Jordániában végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 7. cikkben említett műveleteket. Nem szükséges, hogy a fenti anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.

(3)   Amennyiben a Jordániában végzett megmunkálás vagy feldolgozás nem haladja meg a 7. cikkben említett műveleteket, a létrejött vagy előállított termék kizárólag akkor minősül Jordániából származónak, amennyiben a hozzáadott érték nagyobb, mint az (1) és (2) bekezdésben említett egyéb országok bármelyikéből származó anyagok értéke. Amennyiben ez nem így van, a létrejött vagy előállított termék abból az országból származónak tekintendő, amelynél a legmagasabb a Jordániában történő előállításhoz felhasznált származó anyagok értéke.

(4)   Az (1) és (2) bekezdésben említett országok egyikéből származó termékek, amelyek nem mennek keresztül Jordániában megmunkáláson vagy feldolgozáson, megtartják származásukat, amennyiben ezeknek az országoknak valamelyikébe kiviszik azokat.

(5)   Az ebben a cikkben foglalt kumuláció kizárólag akkor alkalmazható, amennyiben:

a)	az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikke szerinti kedvezményes kereskedelmi megállapodás alkalmazandó a származó helyzet megszerzésében érintett országok és a rendeltetési ország között;

b)	az anyagok és a termékek az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott származási szabályokkal azonos szabályok alkalmazásával szerezték meg a származó helyzetet; továbbá

c)	a kumuláció alkalmazásához szükséges követelmények teljesítéséről szóló értesítéseket közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat), Jordániában pedig az ország saját eljárásai szerint.

Az ebben a cikkben foglalt kumulációt az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat) közzétett értesítésben megadott naptól kell alkalmazni.

Jordánia az Európai Közösségek Bizottságán keresztül tájékoztatja a Közöséget a megállapodások részleteiről, ideértve azok hatálybalépésének idejét és vonatkozó származási szabályokat is, amelyeket az (1) és (2) bekezdésben említett egyéb országokkal kapcsolatosan alkalmaznak.

5. cikk

Teljes egészében létrejött vagy előállított termékek

(1)   Az alábbiakat kell teljes egészében a Közösségben vagy Jordániában létrejöttnek vagy előállítottnak tekinteni:

a)	a földjének mélyéből vagy a területéhez tartozó tengerfenékről kitermelt ásványi termékek;

b)	az ott betakarított növényi termények;

c)	az ott született és nevelt élő állatok;

d)	az ott nevelt élő állatokból nyert termékek;

e)	az ott folytatott vadászatból vagy halászatból nyert termékek;

f)	a Közösség vagy Jordánia hajóival, azok felségvizein kívül a tengerből kinyert tengeri halászati termékek, illetve más, tengerből származó termékek;

g)	a kizárólag az f) pontban említett termékekből a feldolgozóhajók fedélzetén készült termékek;

h)	a kizárólag a nyersanyagok visszanyerésére alkalmas, ott összegyűjtött használt cikkek, ideértve a kizárólag újrafutózásra vagy hulladékként való felhasználásra alkalmas használt gumiabroncsokat;

i)	az ott folytatott előállítási műveletekből származó hulladék és maradék;

j)	a felségvizeiken kívül eső területek tengerfenekéből vagy altalajából kinyert termékek, feltéve, hogy kizárólagos jogokkal rendelkeznek a kérdéses talaj vagy altalaj kiaknázására;

k)	a kizárólag az a)–j) pontban meghatározott termékekből ott előállított termékek.

(2)   Az (1) bekezdés f) és g) pontjában szereplő „hajóik” és „feldolgozóhajóik” kifejezés kizárólag az alábbi hajókra és feldolgozóhajókra vonatkozik:

a)	amelyeket a Közösség valamely tagállamában vagy Jordániában lajstromoztak, illetve vettek nyilvántartásba;

b)	amelyek a Közösség valamely tagállama vagy Jordánia zászlója alatt hajóznak;

c)

amelyek legalább 50 %-ban a Közösség valamely tagállama vagy Jordánia állampolgárainak, vagy egy olyan társaság tulajdonát képezik, amelynek székhelye ezeknek az államoknak az egyikében található, és amelynek vezetője vagy vezetői, igazgatótanácsának vagy felügyelőbizottságának elnöke, valamint e testületek tagjainak többsége a Közösség valamely tagállama vagy Jordánia állampolgára, és továbbá amelyek alaptőkéjének legalább fele – betéti vagy korlátolt felelősségű társaságok esetében – az adott államnak vagy annak közjogi szerveinek vagy állampolgárainak a rendelkezési joga alá tartozik;

d)	amelyeknek kapitánya és tisztjei a Közösség valamely tagállama vagy Jordánia állampolgárai; továbbá

e)	amely legénységének legalább 75 %-a a Közösség valamely tagállama vagy Jordánia állampolgáraiból áll.

6. cikk

Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek

(1)   A 2. cikk alkalmazásában a nem teljes egészében létrejött vagy előállított termékek akkor minősülnek kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak, amennyiben a II. melléklet listájában megállapított feltételek teljesülnek.

A fent említett feltételek a megállapodás hatálya alá tartozó minden termékre vonatkozóan meghatározzák azt a megmunkálást vagy feldolgozást, amelyet az előállításkor használt nem származó anyagokon végre kell hajtani, és ezek a feltételek kizárólag a fenti anyagokra vonatkoznak. Ebből az következik, hogy ha egy olyan terméket, amely megszerezte a származó helyzetet azáltal, hogy eleget tett a listában megállapított feltételeknek, egy másik termék előállításában használnak fel, nem vonatkoznak rá az azt tartalmazó termékre vonatkozó feltételek, és nem veendők figyelembe azok a nem származó anyagok, amelyeket előállítása során esetleg felhasználtak.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, azok a nem származó anyagok, amelyeket – a II. mellékletben szereplő listában megállapított feltételeknek megfelelően – nem lehet felhasználni valamely termék előállítása során, mégis felhasználhatók, feltéve, hogy:

a)	összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át;

b)	e bekezdés alkalmazása során nem haladják meg a listában meghatározott, a nem származó anyagokra vonatkozó legmagasabb százalékos értéket.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportja alá tartozó termékekre.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdést a 7. cikk rendelkezéseire figyelemmel kell alkalmazni.

7. cikk

Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás

(1)   A (2) bekezdés sérelme nélkül, a származó helyzet megszerzéséhez nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni a következő műveleteket, függetlenül attól, hogy a 6. cikkben foglalt követelmények teljesülnek-e:

a)	a szállítás és a tárolás során a termékek jó állapotának megőrzését biztosító műveletek;

b)	a csomagok megosztása és összeállítása;

c)	mosás, tisztítás; por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása;

d)	textíliák vasalása vagy mángorlása;

e)	egyszerű festési vagy fényezési műveletek;

f)	a gabonafélék és a rizs hántolása, részleges vagy teljes őrlése, fényezése vagy glazúrozása;

g)	a cukor színezésére vagy formázott cukor készítésére irányuló műveletek;

h)	gyümölcsök, diófélék és zöldségek hámozása, magozása és héjtalanítása;

i)	élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás;

j)	szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás, összepárosítás; (ideértve a készletek összeállítását is);

k)	egyszerű palackba, konzervdobozba, üvegbe, flakonba, zsákba, ládába, dobozba való helyezés, kartonra vagy táblára való rögzítés és minden egyéb egyszerű csomagolási művelet;

l)	jelzések, címkék, logók és egyéb hasonló megkülönböztető jelek elhelyezése a termékeken vagy csomagolásukon, vagy azokra való rányomtatása;

m)	különböző vagy azonos fajtájú termékek egyszerű összekeverése;

n)	árucikkek alkatrészeinek egyszerű összeszerelése teljes árucikk létrehozása érdekében, vagy a termékek részekre való szétszerelése;

o)	az a)–n) pontokban meghatározott kettő vagy több művelet kombinációja;

p)	állatok levágása.

(2)   Akár a Közösségben, akár Jordániában egy adott termékkel kapcsolatban végzett összes művelet figyelembevételével történik annak meghatározása, hogy a terméken végzett megmunkálás vagy feldolgozás nem kielégítőnek minősül-e az (1) bekezdés értelmében.

8. cikk

Minősítési egység

(1)   E jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásában a minősítési egység az az adott termék, amelyet a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerinti besorolás meghatározásakor alapegységnek kell tekinteni.

Ebből az következik, hogy:

a)	amikor egy terméket a Harmonizált Rendszer alapján egyetlen vámtarifaszám alá besorolt áruk csoportja vagy halmaza alkot, akkor az egész együtt alkotja a minősítési egységet;

b)	amikor egy szállítmány a Harmonizált Rendszer azonos vámtarifaszáma alá sorolt több azonos termékből áll, e jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásakor minden egyes terméket egyedileg kell figyelembe venni.

(2)   Amennyiben – a Harmonizált Rendszer 5. általános szabálya alapján – besorolási szempontból a csomagolás a termék részét képezi, akkor azt a származás meghatározásakor is figyelembe kell venni.

9. cikk

Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok

Azokat a berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek a normál felszerelés részét képezik, és annak árában benne foglaltatnak, vagy amelyek nem kerülnek külön számlázásra, úgy kell tekinteni, mint amelyek a kérdéses berendezés, gép, készülék vagy jármű részei.

10. cikk

Készletek

A Harmonizált Rendszer 3. általános szabálya szerint meghatározott készleteket származónak kell tekinteni, ha az azokat alkotó összes termék is származó. Mindazonáltal, ha egy készlet származó és nem származó termékekből áll, a készletet, mint egészet származónak kell tekinteni, feltéve, hogy a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

11. cikk

Semleges elemek

Annak meghatározásához, hogy a termék származó termék-e, nem szükséges meghatározni az alábbi, az előállítás során esetlegesen felhasznált áruk származását:

a)	energia és tüzelőanyag;

b)	felszerelések és berendezések;

c)	gépek és szerszámok;

d)	olyan áruk, amelyek nem épülnek be, és amelyeket nem is terveznek beépíteni a termék végső összetételébe.

III. CÍM

TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK

12. cikk

A területiség elve

(1)   A 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 3. és 4. cikkben valamint ennek a cikknek a (3) bekezdésében foglalt rendelkezések kivételével a II. címben meghatározott, a származó helyzet megszerzésére vonatkozó feltételeknek megszakítás nélkül teljesülniük kell a Közösségben és Jordániában.

(2)   A 3. és 4. cikkben foglaltak kivételével, amennyiben a Közösségből vagy Jordániából más országba exportált származó áruk visszavitelre kerülnek, azokat nem származónak kell tekinteni, kivéve, ha a vámhatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítják, hogy:

a)	az újra behozott áruk azonosak a kivitt árukkal; és

b)	az adott országbeli tartózkodásuk vagy kivitelük alatt a jó állapotban való megőrzéshez szükségeseken kívül semmilyen műveleten nem estek át.

(3)   A származó helyzetnek a II. címben meghatározott feltételeknek megfelelő megszerzését nem érinti a Közösségből vagy Jordániából kivitt és oda később újra behozott anyagokon a Közösségen vagy Jordánián kívül végzett megmunkálás vagy feldolgozás, feltéve, hogy:

a)	a fenti anyagok teljes egészében a Közösségben vagy Jordániában létrejöttnek vagy előállítottnak minősülnek, illetve a 7. cikkben említett műveleteket meghaladó megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül a kivitelt megelőzően; és

b)

a vámhatóságok számára hitelt érdemlően igazolják, hogy i. az újrabehozott áruk a kivitt anyagok megmunkálásával vagy feldolgozásával létrejöttek vagy előállítottak; és ii. az ebben a cikkben foglalt rendelkezések alkalmazása során a teljes, a Közösségen vagy Jordánián kívül hozzáadott érték nem haladja meg azon végső termék gyártelepi árának 10 %-át, amelyre a származó helyzetet igénylik.

(4)   A (3) bekezdés alkalmazásában a II. címben felsorolt, a származó helyzet megszerzésére vonatkozó feltételek nem vonatkoznak a Közösségen vagy Jordánián kívül végzett megmunkálásra vagy feldolgozásra. Amennyiben azonban a II. melléklet listájában az érintett végső termék származó helyzetének meghatározására a beépített nem származó anyagok maximális értékét meghatározó szabályt kell alkalmazni, az érintett fél területén beépített nem származó termékek teljes értéke és az e cikk rendelkezéseinek alkalmazása során létrejött teljes, a Közösségen vagy Jordánián kívül hozzáadott érték együttesen nem haladhatja meg a meghatározott százalékos értéket.

(5)   A (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásának céljából a „teljes hozzáadott érték” valamennyi, a Közösségen vagy Jordánián kívül felmerült összes költség, beleértve az ott beépített anyagok értékét is.

(6)   A (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók azokra a termékekre, amelyek nem felelnek meg a II. melléklet listájában szereplő feltételeknek, vagy amelyek csak a 6. cikk (2) bekezdésében megadott általános tűréshatár alkalmazásával tekinthetők megfelelően kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak.

(7)   A (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazandók a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjába tartozó termékekre.

(8)   Az e cikk hatálya alá tartozó, a Közösségen vagy Jordánián kívül végzett bármely megmunkálást vagy feldolgozást a passzív feldolgozásra vonatkozó vagy hasonló eljárások szerint kell elvégezni.

13. cikk

Közvetlen szállítás

(1)   A megállapodásban előírt preferenciális elbánás kizárólag olyan termékekre vonatkozik, amelyek megfelelnek e jegyzőkönyv követelményeinek, és amelyeket közvetlen szállítanak a Közösség és Jordánia között vagy a 3. és 4. cikkben említett, kumulációt alkalmazó egyéb országok területén keresztül. Az egyetlen szállítmányt alkotó termékek átszállíthatók más területeken keresztül is – adott esetben átrakodással vagy ideiglenes raktározással az adott területeken –, feltéve, hogy a tranzitország vagy raktározás szerinti ország vámhatóságának felügyelete alatt maradnak, és a kirakodáson, újbóli berakodáson és a jó állapotuk megőrzésére irányuló bármilyen műveleten kívül semmilyen más műveleten nem esnek át.

A származó áruk csővezetéken más, a Közösséghez vagy Jordániához nem tartozó területen keresztül is szállíthatóak.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését az alábbi okmányok benyújtásával kell bizonyítani az importáló ország vámhatóságainak:

a)	az exportáló országból a tranzitországon keresztüli áthaladásra vonatkozó egyetlen fuvarokmány; vagy

b)

a tranzitország vámhatóságai által kiállított igazolás, amely: i. pontos leírást ad a termékekről; ii. tartalmazza a termékek kirakodásának és újbóli berakodásának napját, a hajó vagy egyéb felhasznált szállítóeszköz nevét; és iii. tanúsítja a termékek tranzitországban való tartózkodásának feltételeit; vagy

c)	a fentiek hiányában bármilyen bizonyító erejű okmány.

14. cikk

Kiállítások

(1)   Azok a származó termékek, amelyeket kiállítás céljából a 3. és 4. cikkben említett, kumulációt alkalmazó országoktól eltérő országba küldtek, majd a kiállítást követően a Közösségbe vagy Jordániába irányuló behozatal céljából értékesítettek, behozataluk alkalmával jogosultak e megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményekre, amennyiben a vámhatóságok számára hitelt érdemlően igazolják, hogy:

a)	az exportőr a Közösségből vagy Jordániából küldte ezeket a termékeket abba az országba, ahol a kiállítást rendezik, és ott ki is állította azokat;

b)	a termékeket az exportőr értékesítette, vagy más módon bocsátotta egy, a Közösségben vagy Jordániában lévő személynek;

c)	a termékeket a kiállítás folyamán vagy azt követően haladéktalanul elküldték abban az állapotban, amelyben azokat a kiállításra küldték; és

d)	a termékeket a kiállításra történt elküldésük óta nem használták fel más célra, mint a kiállításon történő bemutatásra.

(2)   A származási igazolást az V. címben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell kiállítani vagy kiadni, és azt a szokásos módon kell benyújtani az importáló ország vámhatóságainak. Ezen fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét. Amennyiben szükséges, a termékek jellegével és a kiállításuk körülményeivel kapcsolatos további okmányszerű bizonyíték is megkövetelhető.

(3)   Az (1) bekezdést kell alkalmazni minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem eladóhelyeken vagy üzlethelyiségekben magáncélra, külföldi termékek értékesítése céljából szerveznek, és amelynek során a termékek vámfelügyelet alatt maradnak.

IV. CÍM

VISSZATÉRÍTÉS VAGY MENTESSÉG

15. cikk

A vámvisszatérítés vagy vámmentesség tilalma

(1)

a) A Közösségből, Jordániából vagy a 3. és 4. cikkben említett országok valamelyikéből származó termékek előállítása során felhasznált olyan nem származó anyagok, amelyekre az V. címben foglalt rendelkezéseknek megfelelően származási igazolást állítanak vagy adnak ki, semmiféle vámvisszatérítést vagy vámmentességet nem élveznek a Közösségben vagy Jordániában. b) A Harmonizált Rendszer 3. árucsoportjába, illetve 1604 és 1605 vámtarifaszámai alá tartozó és a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírtak szerint a Közösségből származó termékek, amelyekre az V. címnek megfelelően származási igazolást állítanak vagy adnak ki, semmiféle vámvisszatérítést vagy vámmentességet nem élveznek a Közösségben.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti tilalom vonatkozik minden, a Közösségben vagy Jordániában az előállítás során felhasznált anyagokra és az (1) bekezdés b) pontja szerinti termékekre alkalmazandó vámok vagy azzal azonos hatású díjak részleges vagy teljes visszatérítésére, elengedésére, meg nem fizetésére irányuló rendelkezésre, amennyiben a fenti visszatérítés, elengedés vagy meg nem fizetés kifejezetten vagy ténylegesen akkor alkalmazandó, ha az említett anyagokból nyert termékeket kiviszik, és nem akkor, ha belföldi forgalomra szánják azokat.

(3)   A származási igazolás fedezete alá tartozó termékek exportőrének a vámhatóság kérésére bármikor be kell nyújtania minden olyan megfelelő okmányt, amely bizonyítja, hogy az adott termékek előállítása során a felhasznált nem származó anyagok tekintetében nem történt vámvisszatérítés, valamint hogy az ilyen anyagokra alkalmazandó minden vám vagy azzal azonos hatású díj ténylegesen megfizetésre került.

(4)   Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a 8. cikk (2) bekezdése szerinti csomagolásra, a 9. cikk szerinti tartozékokra, pótalkatrészekre és szerszámokra, valamint a 10. cikk szerinti készletben lévő termékekre, amennyiben e termékek nem származóak.

(5)   Az (1)–(4) bekezdés rendelkezései kizárólag olyan fajta anyagok tekintetében alkalmazandók, amelyekre a megállapodás vonatkozik. Továbbá nem zárják ki a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazását, amely az e megállapodás rendelkezéseivel összhangban történő kivitel esetében alkalmazandó.

(6)   Az (1) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha a termékek a Közösségből vagy Jordániából származónak minősülnek, és nem alkalmaznak kumulációt a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok valamelyikéből származó anyagokkal.

(7)   Az (1) bekezdéstől eltérve Jordánia jogosult arra, hogy – a Harmonizált Rendszer 1–24. árucsoportjába tartozó termékek kivételével – vámvisszatérítést vagy vámmentességet alkalmazzon származó termékek előállítása során felhasznált nem származó anyagokra vonatkozó vámok vagy azzal azonos hatású díjak esetében, a következő rendelkezések szerint:

a)	5 % – vagy a Jordániában hatályos, ennél alacsonyabb – vámtétellel számított vámot visszatartják a Harmonizált Rendszer 25–49. és 64–97. árucsoportjai alá tartozó termékek esetében;

b)	10 % – vagy a Jordániában hatályos, ennél alacsonyabb – vámtétellel számított vámot visszatartják a Harmonizált Rendszer 50–63. árucsoportjai alá tartozó termékek esetében.

Az ebben a bekezdésben foglalt rendelkezéseket 2009. december 31-ig kell alkalmazni, és közös megegyezéssel felülvizsgálhatóak.

V. CÍM

SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS

16. cikk

Általános követelmények

(1)   A megállapodás rendelkezéseiben szereplő kedvezményekre a Közösségből származó termékek a Jordániába irányuló behozatal esetén, illetve a Jordániából származó termékek a Közösségbe irányuló behozatal esetén jogosultak, amennyiben benyújtják az alábbi származási igazolások valamelyikét:

a)	EUR.1 szállítási bizonyítvány, amelynek mintája a IIIa. mellékletben található;

b)	EUR-MED szállítási bizonyítvány, amelynek mintája a IIIb. mellékletben található;

c)

a 22. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben egy, az exportőr által számlán, szállítólevélen vagy bármilyen más kereskedelmi okmányon tett nyilatkozat (a továbbiakban: „számlanyilatkozat” vagy „EUR-MED számlanyilatkozat”), amely kellő részletességgel írja le az adott termékeket ahhoz, hogy lehetővé váljon azok azonosítása; a számlanyilatkozatok szövegeit a IVa. és a IVb. melléklet tartalmazza.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a 27. cikkben meghatározott esetekben a jegyzőkönyv szerinti származó termékek anélkül jogosultak a megállapodás rendelkezéseiben szereplő kedvezményekre, hogy szükséges volna az (1) bekezdésben említett származási igazolások bármelyikének benyújtása.

17. cikk

Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány kiadására vonatkozó eljárás

(1)   Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítványt az exportáló ország vámhatóságai adják ki az exportőr vagy – az exportőr felelősségére – meghatalmazott képviselője által írásban benyújtott kérelmére.

(2)   E célból az exportőr vagy meghatalmazott képviselője kitölti mind az EUR.1 avagy az EUR-MED szállítási bizonyítványt, mind a kérelmet, melyeknek mintái a IIIa. illetve IIIb. mellékletben találhatók. Ezeket a formanyomtatványokat a megállapodás egyik hivatalos nyelvén és az exportáló ország nemzeti joga rendelkezéseinek megfelelően kell kitölteni. Kézírással történő kitöltés esetén a formanyomtatványokat tintával és nyomtatott betűkkel kell kitölteni. Az árumegnevezést az erre a célra fenntartott rovatban úgy kell megadni, hogy üres sorok ne maradjanak. Amennyiben a rovat nincs teljesen kitöltve, egy vízszintes vonalat kell húzni a megnevezés utolsó sora alatt, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal kell áthúzni.

(3)   Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány kiadását kérelmező exportőrnek az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítványt kiadó exportáló ország vámhatóságainak kérésére, bármikor be kell nyújtania minden olyan megfelelő okmányt, amely az adott termékek származó helyzetét, valamint a jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesülését igazolja.

(4)   Az (5) bekezdés sérelme nélkül az EUR.1 szállítási bizonyítványt a Közösség egy tagállamának vagy Jordániának a vámhatóságai adják ki az alábbi esetekben:

—	amennyiben az adott termékek a Közösségből vagy Jordániából származó termékeknek tekinthetők a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok egyikéből származó anyagokkal való kumuláció alkalmazása nélkül, és teljesítik a jegyzőkönyv egyéb követelményeit,

—

amennyiben az adott termékek a 3. és 4. cikkben említett, kumulációt alkalmazó egyéb országok egyikéből származó termékeknek tekinthetők a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok valamelyikéből származó anyagokkal való kumuláció alkalmazása nélkül, és teljesítik a jegyzőkönyv egyéb követelményeit, feltéve, hogy EUR-MED bizonyítványt adtak ki, vagy EUR-MED számlanyilatkozatot állítottak ki a származási országban.

(5)   Az EUR-MED szállítási bizonyítványt a Közösség egy tagállamának vagy Jordániának a vámhatósága adja ki, amennyiben az adott termékek a Közösségből vagy Jordániából, vagy a 3. és 4. cikkben említett, kumulációt alkalmazó egyéb országok valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik a jegyzőkönyv egyéb követelményeit, valamint:

—	kumulációt alkalmaztak a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok egyikéből származó anyagokkal, vagy

—	a termékek a kumulációval összefüggésben anyagként felhasználhatók a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok egyikébe irányuló exporttermékek előállítása során, vagy

—	a termékek újra kivihetők a rendeltetési országból a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok valamelyikébe.

(6)   Az EUR-MED szállítási bizonyítvány a 7. rovatban a következő nyilatkozatok egyikét tartalmazza angol nyelven:

—	amennyiben a származó helyzet megszerzése a 3. és 4. cikkben említett egy vagy több egyéb országból származó anyagokkal való kumuláció alkalmazásával történt: „CUMULATION APPLIED WITH……” (name of the country/countries)

—	amennyiben származó helyzet megszerzése a 3. és 4. cikkben említett egy vagy több egyéb országból származó anyagokkal való kumuláció alkalmazása nélkül történt: „NO CUMULATION APPLIED”

(7)   Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítványokat kiadó vámhatóságok minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy ellenőrizzék a termékek származó helyzetét és a jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését. E célból jogukban áll bármilyen bizonyítékot bekérni és az exportőr könyvelését megvizsgálni, vagy bármilyen egyéb megfelelőnek tartott ellenőrzést végezni. Továbbá biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett formanyomtatványok megfelelően legyenek kitöltve. Külön ellenőrzik, hogy az árumegnevezésre fenntartott helyet mindenfajta csalárd kiegészítés lehetőségét kizárva töltötték-e ki.

(8)   Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány kiadásának keltét a bizonyítvány 11. rovatában kell megjelölni.

(9)   Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítványt a vámhatóságok adják ki és a tényleges kivitel lebonyolítását vagy biztosítását követően azonnal az exportőr rendelkezésére bocsátják.

18. cikk

Utólag kiadott EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány

(1)   A 17. cikk (9) bekezdésétől eltérve az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány kivételes esetben azoknak a termékeknek a kivitelét követően is kiadható, amelyekre vonatkozik, ha:

a)	a kivitelkor tévedés, nem szándékos mulasztás vagy különleges körülmények miatt nem adták ki; vagy

b)	a vámhatóságok megelégedésére bizonyítást nyer, hogy az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány kiadták, de behozatalkor technikai okok miatt nem fogadták el azt.

(2)   A 17. cikk (9) bekezdésétől eltérően az EUR-MED szállítási bizonyítvány azoknak a termékeknek a kivitelét követően is kiadható, amelyekre vonatkozik, és amelyekre a kivitel idején EUR.1 szállítási bizonyítványt adtak ki, amennyiben a vámhatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítják, hogy a 17. cikk (5) bekezdésében említett feltételek teljesülnek.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása céljából az exportőr köteles kérelmében jelezni azon termékek kivitelének helyét és idejét, amelyekre az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány vonatkozik, továbbá elő kell adnia kérelmének okait.

(4)   A vámhatóságok kizárólag akkor adhatnak ki utólag EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványt, ha ellenőrizték, hogy az exportőr kérelmében megadott adatok megfelelnek a megfelelő ügyiratban foglaltaknak.

(5)   Az utólag kiadott EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványokat a következő angol nyelvű záradékkal kell ellátni:

„ISSUED RETROSPECTIVELY”

A (2) bekezdés alkalmazásával utólag kiadott EUR-MED szállítási bizonyítványokat a következő angol nyelvű záradékkal kell ellátni:

„ISSUED RETROSPECTIVELY (Original EUR.1 No………. [date and place of issue]”

(6)   Az (5) bekezdésben említett záradékot az EUR.1 szállítási bizonyítvány 7. rovatába kell beilleszteni.

19. cikk

Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása

(1)   Az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén, az exportőr a kiadó vámhatóságoknál – az azok birtokában levő kiviteli okmányok alapján – másodlat kiadását kérheti.

(2)   Az ily módon kiadott másodlatot az alábbi angol nyelvű szóból álló záradékkal kell ellátni:

„DUPLICATE”

(3)   A (2) bekezdésben említett záradékot az EUR.1 vagy az EUR-MED szállítási bizonyítvány másodlatának 7. rovatába kell beilleszteni.

(4)   A másodlaton fel kell tüntetni az eredeti EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány kiadásának napját, és a másodlat ettől a naptól hatályos.

20. cikk

EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány kiadása előzőleg kiállított vagy kiadott származási igazolás alapján

Amennyiben származó termékeket a Közösségben vagy Jordániában valamely vámhivatal felügyelete alá helyeznek, az eredeti származási igazolás egy vagy több EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvánnyal helyettesíthető a termékek összességének vagy egy részének a Közösségen vagy Jordánián belül máshová küldése céljából. A helyettesítő EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványokat az a vámhivatal adja ki, amelynek felügyelete alá a termékeket helyezték.

21. cikk

Könyvelés szerinti elkülönítés

(1)   Amennyiben az azonos és felcserélhető származó és nem származó anyagok elkülönített raktározása jelentős költségekkel vagy tényleges nehézségekkel járna, a vámhatóságok az érintettek írásbeli kérelmére engedélyezhetik az úgynevezett „könyvelés szerinti elkülönítés” módszerének (a továbbiakban: a módszer) alkalmazását az ilyen raktározás során.

(2)   A módszernek egy bizonyos referencia-időszak folyamán biztosítania kell, hogy a „származónak” tekinthető, létrejött vagy előállított termékek száma ugyanannyi legyen, mint amely szám a készletek fizikai elkülönítésével adódott volna.

(3)   A vámhatóságok a szükségesnek tartott feltételek mellett megadhatják az (1) bekezdésben említett engedélyt.

(4)   A módszer alkalmazása és az alkalmazásának nyilvántartása az abban az országban alkalmazandó általános számviteli elvek alapján történik, ahol a terméket előállították.

(5)   A módszer kedvezményezettje származási igazolásokat állíthat ki, vagy kérelmezhet a származónak tekinthető termékmennyiségre vonatkozóan. A vámhatóságok kérésére a kedvezményezettnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a készleteket hogyan kezelték.

(6)   A vámhatóságok felügyelik az engedély felhasználását, és visszavonhatják azt, amennyiben a kedvezményezett bármilyen módon nem megfelelően használja fel az engedélyt, vagy elmulasztja az e jegyzőkönyvben előírt egyéb bármely más feltétel teljesítését.

22. cikk

A számlanyilatkozat kiállításának vagy az EUR-MED számlanyilatkozat kiállításának feltételei

(1)   A 16. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett számlanyilatkozatot vagy EUR-MED számlanyilatkozatot kiállíthatja:

a)	a 23. cikk szerinti elfogadott exportőr; vagy

b)	egy vagy több csomagból álló és 6 000 EUR összértéket meg nem haladó, származó terméket tartalmazó szállítmány exportőre.

(2)   A (3) bekezdés sérelme nélkül számlanyilatkozat állítható ki az alábbi esetekben:

—	amennyiben az adott termékek a Közösségből vagy Jordániából származó termékeknek tekinthetők a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok valamelyikéből származó anyagokkal való kumuláció alkalmazása nélkül, és teljesítik e jegyzőkönyv egyéb követelményeit,

—

amennyiben az adott termékek a 3. és 4. cikkben említett, kumulációt alkalmazó egyéb országok valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok valamelyikéből származó anyagokkal való kumuláció alkalmazása nélkül, és teljesítik e jegyzőkönyv egyéb követelményeit, feltéve, hogy EUR-MED bizonyítványt vagy EUR-MED számlanyilatkozatot állítottak ki a származási országban.

(3)   EUR-MED számlanyilatkozat állítható ki, amennyiben az adott termékek a Közösségből vagy Jordániából vagy a 3. és 4. cikkben említett, kumulációt alkalmazó egyéb országok valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik e jegyzőkönyv egyéb követelményeit, valamint:

—	kumulációt alkalmaztak a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok valamelyikéből származó anyagokkal, vagy

—	a termékek a kumulációval összefüggésben anyagként felhasználhatók a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok valamelyikébe irányuló exporttermékek előállításához, vagy

—	a termékek újra kivihetők a rendeltetési országból a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok valamelyikébe.

(4)   Az EUR-MED számlanyilatkozat a következő nyilatkozatok egyikét tartalmazza angol nyelven:

—	amennyiben a származó helyzet megszerzése a 3. és 4. cikkben említett egy vagy több egyéb országból származó anyagokkal való kumuláció alkalmazásával történt: „CUMULATION APPLIED WITH…….” (name of the country/countries)

—	amennyiben a származó helyzet megszerzése a 3. és 4. cikkben említett egy vagy több egyéb országból származó anyagokkal való kumuláció alkalmazása nélkül történt: „NO CUMULATION APPLIED”.

(5)   A számlanyilatkozatot vagy az EUR-MED számlanyilatkozatot kibocsátó exportőr az exportáló ország vámhatóságának kérésére bármikor be kell, hogy mutasson minden olyan megfelelő okmányt, amely az adott termékek származó helyzetét, valamint a jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesülését igazolja.

(6)   A számlanyilatkozatot vagy EUR-MED számlanyilatkozatot az exportőr a nyilatkozatnak a számlára, a szállítólevélre vagy egyéb kereskedelmi okmányra történő gépelésével, bélyegzésével vagy nyomtatásával készíti el; a nyilatkozatok szövege a IVa. és a IVb. mellékletben található, megírásuknál a mellékletben található valamelyik nyelvi változatot kell alkalmazni, az exportáló ország nemzeti joga rendelkezéseinek megfelelően. Amennyiben a nyilatkozat kézzel írott, tintával, nyomtatott betűvel kell kitölteni.

(7)   A számlanyilatkozaton vagy EUR-MED számlanyilatkozaton az exportőr eredeti saját kezű aláírása szerepel. Mindazonáltal a 23. cikk szerinti elfogadott exportőr nem szükséges, hogy aláírja a fenti nyilatkozatokat, amennyiben írásban kötelezettséget vállal az exportáló ország vámhatóságai felé arra, hogy teljes körű felelősséget vállal minden olyan számlanyilatkozatért, amely személyét úgy azonosítja, mintha azt saját kezűleg írta volna alá.

(8)   A számlanyilatkozatot vagy EUR-MED számlanyilatkozatot az exportőr elkészíti, amikor a termékeket, amelyekre vonatkozik, kiviszik, illetve a kivitelt követően azzal a feltétellel, hogy azoknak a termékeknek a behozatalát követően legkésőbb két éven belül, amelyekre vonatkozik, azt bemutatják az importáló országban.

23. cikk

Elfogadott exportőr

(1)   Az exportáló ország vámhatóságai bármely, a megállapodás hatálya alá tartozó termékeket rendszeresen szállító exportőr (a továbbiakban: az elfogadott exportőr) számára engedélyezhetik, hogy számlanyilatkozatokat vagy EUR-MED számlanyilatkozatokat állítson ki az érintett termékek értékére való tekintet nélkül. Az ilyen engedélyt kérelmező exportőrnek a vámhatóságok megelégedésére meg kell adnia a termékek származó helyzetének, valamint a jegyzőkönyv egyéb követelményei teljesítésének igazolásához szükséges minden garanciát.

(2)   A vámhatóságok az általuk szükségesnek tartott feltételek mellett engedélyezhetik az elfogadott exportőri státust.

(3)   A vámhatóság az elfogadott exportőr részére vámfelhatalmazási számot ad, ami meg kell, hogy jelenjen a számlanyilatkozaton vagy az EUR-MED számlanyilatkozaton.

(4)   A vámhatóság figyelemmel kíséri az engedélynek az elfogadott exportőr általi felhasználását.

(5)   A vámhatóság bármikor visszavonhatja az engedélyt. Az engedélyt vissza kell vonni, ha az elfogadott exportőr a továbbiakban már nem biztosítja az (1) bekezdésben említett garanciákat, már nem tesz eleget a (2) bekezdésben említett feltételeknek, vagy ha egyébként nem megengedett módon használja fel az engedélyt.

24. cikk

A származási igazolás érvényessége

(1)   A származási igazolás az exportáló országban történt kiállításának keltétől számított négy hónapig érvényes, és azt a fenti időszak alatt be kell nyújtani az importáló ország vámhatóságának.

(2)   Az importáló ország vámhatóságai részére az (1) bekezdésben meghatározott bemutatási határidő után benyújtott származási igazolások preferenciális elbánás alkalmazása céljából elfogadhatók, amennyiben a fenti okmányok végső határidő előtti benyújtásának elmulasztása rendkívüli körülmények miatt történt.

(3)   A késedelmes benyújtás egyéb eseteinél az importáló ország vámhatóságai elfogadhatják a származási igazolásokat, amennyiben a termékeket a fenti végső határidő letelte előtt bemutatták.

25. cikk

A származási igazolás benyújtása

A származási igazolásokat az importáló ország vámhatóságai részére az ezen országban alkalmazandó eljárásoknak megfelelően kell benyújtani. Az említett hatóságok megkövetelhetik a származási igazolás lefordítását, és azt is, hogy a behozatali nyilatkozatot az importőr arra vonatkozó nyilatkozata kísérje, hogy a termékek megfelelnek a megállapodás végrehajtásához szükséges feltételeknek.

26. cikk

Részletekben történő behozatal

Amennyiben az importőr kérésére és az importáló ország vámhatóságai által megállapított feltételek mellett – a Harmonizált Rendszer XVI. és XVII. áruosztályába vagy 7308 és 9406 vámtarifaszáma alá tartozó, a Harmonizált Rendszer 2. (a) általános szabályának értelmében vett össze nem állított vagy szétszerelt termékeket részletekben hoznak be, ezekre a termékekre egyetlen származási igazolást kell benyújtani a vámhatóság részére az első részlet behozatalának alkalmával.

27. cikk

A származási igazolás alóli mentességek

(1)   A magánszemélytől magánszemélynek kiscsomagként küldött vagy az utasok személyes poggyászának részét képező termékeket származó termékként kell kezelni anélkül, hogy származási igazolást kellene benyújtani, amennyiben ezeket a termékeket nem kereskedelmi jelleggel hozzák be, és nyilatkozatot tettek arról, hogy teljesítik ennek a jegyzőkönyvnek a követelményeit, és amennyiben nem kétséges az ilyen nyilatkozat valóságtartalma. A postán küldött termékek esetében ezt a nyilatkozatot a CN22/CN23 vámáru-nyilatkozaton vagy az ezen okmányhoz csatolt papírlapon lehet megtenni.

(2)   Az alkalmi jelleggel és kizárólag a címzett vagy utas vagy családjuk személyes használatára szánt termékekből álló behozatal nem minősül kereskedelmi célú behozatalnak, amennyiben a termékek jellegéből és mennyiségéből fakadóan nyilvánvaló, hogy nem áll fenn kereskedelmi célzat.

(3)   Továbbá ezeknek a termékeknek az összértéke nem haladhatja meg az 500 EUR összeget kiscsomagok esetében vagy az 1 200 EUR összeget az utasok személyes poggyászának részét képező termékek esetében.

28. cikk

Igazoló okmányok

A 17. cikk (3) bekezdésében és a 22. cikk (5) bekezdésében említett okmányok, amelyeket annak bizonyítására használnak, hogy az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány, számlanyilatkozat vagy EUR-MED számlanyilatkozat fedezete alá tartozó termékek a Közösségből, Jordániából vagy a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok valamelyikéből származónak tekinthetők, teljesítik a jegyzőkönyv egyéb követelményeit, többek között az alábbiakból állhatnak:

a)	az exportőr vagy a beszállító által az adott áruk létrejötte vagy előállítása érdekében elvégzett folyamatok közvetlen tanúsítása, amely például elszámolásaiban vagy belső könyvelésében szerepel;

b)	a felhasznált anyagok származó helyzetét igazoló, a Közösségben vagy Jordániában kiállított vagy kibocsátott okmányok, amennyiben ezeket az okmányokat a nemzeti joggal összhangban használják;

c)	a Közösségben vagy Jordániában kiállított vagy kibocsátott okmányok, amelyek igazolják, hogy az anyagok megmunkálását vagy feldolgozását a Közösségben vagy Jordániában végezték, amennyiben ezeket az okmányokat a nemzeti joggal összhangban használják;

d)

a Közösségben vagy Jordániában ennek a jegyzőkönyvnek megfelelően – vagy a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok valamelyikében az ebben a jegyzőkönyvben foglaltakkal azonos származási szabályoknak megfelelően – kiállított vagy kibocsátott EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány, számlanyilatkozat vagy EUR-MED számlanyilatkozat, amely igazolja a felhasznált anyagok származó helyzetét;

e)	a Közösségen vagy Jordánián kívül végzett megmunkálásra vagy feldolgozásra vonatkozó megfelelő bizonyíték a 12. cikk alkalmazásakor, amely igazolja, hogy az abban a cikkben foglalt követelmények teljesültek.

29. cikk

A származási igazolás és az igazoló okmányok megőrzése

(1)   Az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány kiadását kérő exportőr legalább három évig köteles a 17. cikk (3) bekezdésében említett okmányokat megőrizni.

(2)   A számlanyilatkozatot vagy EUR-MED számlanyilatkozatot kiállító exportőr köteles legalább három évig megőrizni e számlanyilatkozat másolatát, valamint a 22. cikk (5) bekezdésben említett okmányokat.

(3)   Az exportáló ország vámhatósága, amely EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványt ad ki, köteles legalább három évig megőrizni a 17. cikk (2) bekezdésében említett kérelmet.

(4)   Az importáló ország vámhatósága köteles legalább három évig megőrizni a hozzá benyújtott EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványokat, számlanyilatkozatokat és EUR-MED számlanyilatkozatokat.

30. cikk

Eltérések és alaki hibák

(1)   A származási igazoláson és a vámhivatalnak a termékek behozatalához szükséges formalitások elvégzése érdekében benyújtott okmányokon tett nyilatkozatok közötti kisebb eltérések felfedezése önmagában nem teszi érvénytelenné a származási igazolást, amennyiben kétséget kizáróan megállapítást nyer, hogy ez az okmány a benyújtott termékekre vonatkozik.

(2)   A nyilvánvaló alaki hibák, mint például a származási igazoláson szereplő gépelési hibák nem eredményezhetik az okmány visszautasítását, amennyiben ezek a hibák nem teszik kétségessé az ezen okmányban tett nyilatkozatok helyességét.

31. cikk

Euróban kifejezett összegek

(1)   A 22. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 27. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezések olyan esetekben történő alkalmazásában, amikor a termékeket az eurótól eltérő pénznemben számlázzák, a Közösség tagállamai, Jordánia és a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok nemzeti valutájában megadott, az euróban kifejezett összegekkel egyenértékű összegeket az érintett országok mindegyike évente határozza meg.

(2)   Egy szállítmány a 22. cikk (1) bekezdése b) pontjának vagy a 27. cikk (3) bekezdésének rendelkezései szerinti kedvezményben a kiállított számla pénzneme alapján részesülhet, az érintett ország által meghatározott összegeknek megfelelően.

(3)   A bármely nemzeti valutában alkalmazandó összegek egyenértékűek az adott valuta október első munkanapján euróban kifejezett összegével. Az összegeket minden év október 15-ig közlik az Európai Közösségek Bizottságával, és azok a következő év január 1-jétől alkalmazandóak. Az Európai Közösségek Bizottsága valamennyi érintett országot értesíti a vonatkozó összegekről.

(4)   Az adott ország fel- vagy lefele kerekítheti az euróban kifejezett összegnek a nemzeti valutájára történő átváltásából származó összeget. A kerekített összeg 5 %-nál nagyobb mértékben nem térhet el az átváltásból származó összegtől. Az adott ország változatlanul fenntarthatja az euróban kifejezett összeggel egyenértékű nemzeti valuta összeget, amennyiben a (3) bekezdésben előírt éves kiigazításkor ezen összeg átváltása a kerekítés előtt 15 %-nál alacsonyabb növekedést eredményezne a nemzetivaluta-egyenértékben. A nemzetivaluta-egyenérték változatlanul fenntartható, amennyiben az átváltás az egyenérték csökkenését eredményezné.

(5)   Az euróban kifejezett összegeket a Társulási Bizottság a Közösség vagy Jordánia kérésére felülvizsgálhatja. A felülvizsgálat elvégzésekor a Társulási Bizottság azt vizsgálja, hogy kívánatos-e az illető korlátozások hatásainak reálértéken történő fenntartása. Ebből a célból úgy határozhat, hogy módosítja az euróban kifejezett összegeket.

VI. CÍM

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1)   A Közösség tagállamai és Jordánia vámhatóságai – az Európai Közösségek Bizottságán keresztül – megadják egymás részére a vámhivatalaikban az EUR.1 és az EUR-MED szállítási bizonyítványok kiadásához használt bélyegzők lenyomatmintáit, továbbá az ezeknek a bizonyítványoknak, számlanyilatkozatoknak és EUR-MED számlanyilatkozatoknak az ellenőrzéséért felelős vámhatóságoknak a címét.

(2)   A jegyzőkönyv megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a Közösség és Jordánia kölcsönösen segítséget nyújt egymásnak illetékes vámigazgatásain keresztül az EUR.1 és az EUR-MED szállítási bizonyítványok, a számlanyilatkozatok és az EUR-MED számlanyilatkozatok valódiságának, illetve az ezekbe az okmányokban foglalt adatok helyességének ellenőrzésében.

33. cikk

A származási igazolások ellenőrzése

(1)   A származási igazolások utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen, valamint akkor kell elvégezni, ha az importáló ország vámhatóságának alapos kétségei merülnek fel a fenti okmányok valódiságát, az adott termékek származó helyzetét vagy a jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését illetően.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazása céljából az importáló ország vámhatósága visszaküldi az exportáló ország vámhatóságának az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványokat, és – ha benyújtásra került – a számlát, a számlanyilatkozatot vagy az EUR-MED számlanyilatkozatot, illetve ezeknek az okmányoknak a másolatát, és amennyiben szükséges, megadva az ellenőrzés kérésének okát. Az ellenőrzésre irányuló megkeresés alátámasztására továbbításra kerül minden megszerzett és a származási igazolás szabálytalanságára utaló okmány vagy adat.

(3)   Az ellenőrzést az exportáló ország vámhatóságai végzik el. E célból jogukban áll bármely bizonyítékot bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni.

(4)   Amennyiben az importáló ország vámhatóságai úgy határoznak, hogy felfüggesztik az illető termékekre vonatkozó preferenciális elbánást mindaddig, amíg meg nem kapják az ellenőrzés eredményeit, a szükségesnek tartott óvintézkedések mellett ajánlja fel az importőrnek a termékek kiadását.

(5)   Az ellenőrzést kérő vámhatóságokat a lehető leghamarabb értesítik annak eredményeiről. Az eredményeknek világosan jelezniük kell, hogy az okmányok valódiak-e, valamint hogy az adott termékek a Közösségből, Jordániából vagy a 3. és 4. cikkben említett egyéb országok valamelyikéből származónak tekinthetők-e, és hogy teljesítik-e a jegyzőkönyv egyéb követelményeit.

(6)   Amennyiben megalapozott kétség merül fel, és nem érkezik válasz az ellenőrzésre irányuló kérelem keltétől számított tíz hónapon belül, illetve ha a válasz nem tartalmaz elegendő információt a kérdéses dokumentum valódiságának vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a kérelmező vámhatóságok – a kivételes körülmények esetétől eltekintve – elutasítják a preferenciális elbánásra való jogosultságot.

34. cikk

A viták rendezése

Amennyiben viták merülnek fel a 33. cikkben foglalt ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban, amelyeket az ellenőrzést kérő és az annak lebonyolításáért felelős vámhatóságok közt nem lehet rendezni, vagy amennyiben kérdés merül fel ennek a jegyzőkönyvnek az értelmezésére vonatkozóan, a Társulási Bizottságnak nyújtják be azokat.

Az importőr és az importáló ország vámhatóságai közötti viták rendezésére vonatkozóan minden esetben az említett ország jogszabályai az irányadók.

35. cikk

Szankciók

Szankciót kell alkalmazni minden olyan személlyel szemben, aki termékek preferenciális elbánásának megszerzése céljából olyan okmányt készít, vagy készíttet, amely valótlan adatokat tartalmaz.

36. cikk

Vámszabad területek

(1)   A Közösség és Jordánia minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a származási igazolás fedezete alá tartozó kereskedelmi termékeket, amelyek szállítás közben átmenetileg saját területükön lévő vámszabad területen maradnak, ne cseréljék fel más termékekkel, és ne menjenek keresztül az állaguk megőrzésére irányuló szokásos műveletektől eltérő műveleteken.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérve, amikor a Közösségből vagy Jordániából származó, származási igazolás fedezete alá tartozó termékeket vámszabad területre hoznak be és kezelésen vagy feldolgozáson mennek keresztül, az érintett hatóságok új EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványt adnak ki az exportőr kérésére, amennyiben a rajtuk végzett kezelés vagy feldolgozás megfelel e jegyzőkönyv rendelkezéseinek.

VII. CÍM

CEUTA ÉS MELILLA

37. cikk

A jegyzőkönyv alkalmazása

(1)   A 2. cikkben alkalmazott „Közösség” kifejezés nem vonatkozik Ceutára és Melillára.

(2)   A Jordániából származó termékek a Ceutára vagy Melillára történő behozatalkor minden tekintetben ugyanazt a vámelbánást élvezik, amelyet a Közösség vámterületéről származó termékekre alkalmaznak a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság Európai Közösségekhez való csatlakozási okmánya 2. jegyzőkönyvében foglaltak szerint. Jordánia a Ceutáról és Melilláról származó, a megállapodás hatálya alá tartozó termékek behozatala esetében ugyanazt a vámelbánást biztosítja, amely a Közösségből származó és onnan behozott termékekre vonatkozik.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazása céljából a Ceutáról és Melilláról származó termékekre a 38. cikkben meghatározott külön feltételek mellett értelemszerűen vonatkozik e jegyzőkönyv.

38. cikk

Különleges feltételek

(1)   Amennyiben a szállításuk közvetlenül történt a 13. cikknek megfelelően, az alábbiak minősülnek:

1.

Ceutáról és Melilláról származó termékeknek: a) a teljes egészében Ceután és Melillán létrejött vagy előállított termékek; b) azok a Ceután és Melillán létrejött vagy előállított termékek, amelyek előállításában az a) pontban említettektől eltérő termékeket használnak fel, feltéve, hogy: i. az említett termékek a 6. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül; vagy ii. azok a termékek, amelyek Jordániából vagy a Közösségből származóak, feltéve, hogy a rajtuk végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 7. cikkben említett műveleteket;

2.

Jordániából származó termékeknek: a) a teljes egészében Jordániában létrejött vagy előállított termékek; b) azok a Jordániában létrejött vagy előállított termékek, amelyek előállításában az a) pontban említettektől eltérő termékeket használnak fel, feltéve, hogy: i. az említett termékek 6. cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül; vagy ii. azok a termékek, amelyek Ceutáról és Melilláról vagy a Közösségből származóak, feltéve, hogy a rajtuk végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 7. cikkben említett műveleteket.

(2)   Ceuta és Melilla egységes területnek minősül.

(3)   Az exportőr vagy meghatalmazott képviselője a „Jordánia” illetve „Ceuta és Melilla” szavakat írja be az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány 2. rovatába, a számlanyilatkozatra vagy az EUR-MED számlanyilatkozatra. Továbbá a Ceutáról és Melilláról származó termékek esetében ezt jelölik az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány 4. rovatában vagy a számlanyilatkozaton vagy az EUR-MED számlanyilatkozaton.

(4)   A spanyol vámhatóságok felelősek ennek a jegyzőkönyvnek Ceután és Melillán történő alkalmazásáért.

VIII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. cikk

A jegyzőkönyv módosításai

A Társulási Tanács dönthet a jegyzőkönyv rendelkezéseinek módosításáról.

40. cikk

Az árutovábbításban vagy átmeneti megőrzésben lévő árukra vonatkozó átmeneti rendelkezések

A megállapodás rendelkezései olyan árukra alkalmazhatók, amelyek megfelelnek a jegyzőkönyv rendelkezéseinek, és amelyek a jegyzőkönyv hatálybalépésének napján vagy árutovábbításban, vagy a Közösség vagy Jordánia területén átmeneti megőrzésben vámraktárban vagy vámszabad területen vannak, és rájuk vonatkozóan az exportáló ország vámhatósága által utólag kiállított EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvány nyújtandó be az importáló ország vámhatósága részére a fenti időponttól számított négy hónapon belül, azokkal az okmányokkal együtt, amelyek igazolják, hogy az árukat közvetlenül szállították a 13. cikknek megfelelően.

---

(1)  A Liechtensteini Hercegség vámunióban van Svájccal, és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás egyik szerződő fele.

(2)  A Liechtensteini Hercegség vámunióban van Svájccal, és az Európai Gazdasági Térségre vonatkozó megállapodás egyik szerződő fele.