ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 198

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

49. évfolyam
2006. július 20.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

 

A Bizottság 1108/2006/EK rendelete (2006. július 19.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

*

A Bizottság 1109/2006/EK rendelete (2006. július 19.) a bor lepárlókba történő szállításának és lepárlásának határideje tekintetében a 2005/2006. borászati évben az 1623/2000/EK rendelettől való eltéréstől

3

 

 

A Bizottság 1110/2006/EK rendelete (2006. július 19.) a marhahúságazathoz tartozó, Botswanából, Kenyából, Madagaszkárról, Szváziföldről, Zimbabwéból és Namíbiából származó termékekre vonatkozó behozatali engedélyekről

4

 

 

A Bizottság 1111/2006/EK rendelete (2006. július 19.) az egyes cukorágazati termékeknek bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások keretében történő behozatalára vonatkozó behozatali engedélyek kiállításával kapcsolatos odaítélési együttható meghatározásáról

6

 

 

A Bizottság 1112/2006/EK rendelete (2006. július 19.) a fokhagymára vonatkozó behozatali engedélyeknek a 2006. szeptember 1. és november 30. közötti időszakra történő kibocsátásáról

9

 

*

A Bizottság 2006/65/EK irányelve (2006. július 19.) a kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása céljából való módosításáról ( 1 )

11

 

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

Tanács

 

*

A Tanács határozata (2006. május 29.) az Energiaközösséget létrehozó szerződés Európai Közösség általi megkötéséről

15

Szerződés az Energiaközösség létrehozásáról

18

 

 

Bizottság

 

*

A Bizottság határozata (2006. július 14.) a romániai Newcastle-betegség (baromfipestis) elleni védekezési intézkedésekről szóló 2006/264/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2006) 3167. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

38

 

*

A Bizottság határozata (2006. május 11.) a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és az újszerű öngyújtók forgalomba hozatalát tiltó, tagállamok által meghozandó intézkedések előírásáról (az értesítés a C(2006) 1887. és C(2006) 1887. COR számú dokumentumokkal történt) (Ez a szöveg a Hivatalos Lap 2006. július 19-i L 197. számának 9. oldalán megjelent szöveget visszavonja és annak helyébe lép)  ( 1 )

41

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

20.7.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/1


A BIZOTTSÁG 1108/2006/EK RENDELETE

(2006. július 19.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. július 20-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 19-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2006. július 19-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

096

42,0

999

42,0

0707 00 05

052

115,6

999

115,6

0709 90 70

052

85,2

999

85,2

0805 50 10

052

61,1

388

60,0

524

53,9

528

54,8

999

57,5

0808 10 80

388

89,0

400

100,3

404

83,4

508

90,8

512

86,8

524

45,3

528

72,4

720

103,6

804

107,1

999

86,5

0808 20 50

388

95,5

512

92,8

528

84,6

720

37,7

804

120,7

999

86,3

0809 10 00

052

118,8

999

118,8

0809 20 95

052

296,1

400

457,9

404

426,8

999

393,6

0809 30 10, 0809 30 90

052

167,7

999

167,7

0809 40 05

052

60,3

624

135,5

999

97,9


(1)  Az országok nómenklatúráját a 750/2005/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 126., 2005.5.19., 12. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.


20.7.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/3


A BIZOTTSÁG 1109/2006/EK RENDELETE

(2006. július 19.)

a bor lepárlókba történő szállításának és lepárlásának határideje tekintetében a 2005/2006. borászati évben az 1623/2000/EK rendelettől való eltéréstől

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1493/1999/EK rendelet 29. cikke által előírt és a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2000. július 25-i 1623/2000/EK bizottsági rendelet (2) II. fejezetének megfelelően minden borászati évben megindított, a borok élelmezési célú alkohollá történő feldolgozására irányuló lepárlás keretében a termelők kötelesek a bort egy meghatározott határidőt megelőzően a lepárlóüzembe szállítani, illetve a lepárlóknak a bort adott határidőn belül le kell párolniuk.

(2)

A 2004/2005. borászati év végén megindított számos krízislepárlási intézkedés és az élelmezési célú alkohol lepárlására vonatkozóan létrejött szerződésekben lekötött jelentős mennyiségek miatt bebizonyosodott, hogy egyes tagállamokban a lepárlók kapacitása nem elegendő a bor fogadására és a lepárlás végrehajtására az 1623/2000/EK rendeletben megállapított határidőn belül.

(3)

E helyzet megszüntetésére helyénvaló tehát a bornak a lepárló üzemekbe való beszállítására, illetve a lepárlására megállapított határidő két héttel való meghosszabbítása.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Borpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1623/2000/EK rendelet 63a. cikkének (8) bekezdése első albekezdésétől eltérve, a 2005/2006. borászati évben a szerződésben foglalt bormennyiséget a borászati év július 31-ig lehet a lepárlóüzemekbe szállítani.

Az 1623/2000/EK rendelet 63a. cikkének (10) bekezdése első albekezdésétől eltérve, a 2005/2006. borászati évben a szerződésben foglalt bormennyiséget legkésőbb a következő borászati év október 15-ig kell lepárolni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 19-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb a 2165/2005/EK rendelettel (HL L 345., 2005.12.28., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 194., 2000.7.31., 45. o. A legutóbb az 1820/2005/EK rendelettel (HL L 293., 2005.11.9., 8. o.) módosított rendelet.


20.7.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/4


A BIZOTTSÁG 1110/2006/EK RENDELETE

(2006. július 19.)

a marhahúságazathoz tartozó, Botswanából, Kenyából, Madagaszkárról, Szváziföldről, Zimbabwéból és Namíbiából származó termékekre vonatkozó behozatali engedélyekről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokból származó mezőgazdasági termékekre és a feldolgozásukkal nyert árukra alkalmazandó szabályokról, valamint az 1706/98/EK rendelet (2) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. december 10-i 2286/2002/EK tanácsi rendeletre,

tekintettel az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokból származó mezőgazdasági termékekre és a feldolgozásukkal nyert árukra alkalmazandó szabályokról, valamint a 2286/2002/EK tanácsi rendeletnek a marhahúságazatban való alkalmazási szabályait megállapító, 2003. december 19-i 2247/2003/EK bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 5. cikkére,

mivel:

(1)

A 2247/2003/EK rendelet 1. cikke lehetővé teszi behozatali engedélyek kiadását a marhahúságazathoz tartozó, Botswanából, Kenyából, Madagaszkárról, Szváziföldről, Zimbabwéból és Namíbiából származó termékekre. Ugyanakkor a behozatal nem haladhatja meg az exportáló harmadik országokra meghatározott mennyiségi korlátokat.

(2)

A 2006. július 1. és 10. között beadott behozatali engedély iránti kérelmek, a 2247/2003/EK rendelet értelmében kicsontozott húsban kifejezve, a Botswanából, Kenyából, Madagaszkárról, Szváziföldről, Zimbabwéból és Namíbiából származó termékek esetében nem haladják meg az ezen államok viszonylatában rendelkezésre álló mennyiségeket. Erre tekintettel a behozatali engedélyek kiadhatók a kért mennyiségekre.

(3)

Rögzítendők azok a mennyiségek, amelyekre 2006. augusztus 1-jétől az engedélyeket kérelmezni lehet, 52 100 t összmennyiségen belül.

(4)

Kívánatos emlékeztetni arra, hogy ez a rendelet nem érinti az egészségügyi és állat-egészségügyi ellenőrzések szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék, valamint friss hús és húsalapú termékek harmadik országokból történő importja esetén felmerülő problémáiról szóló, 1972. december 12-i 72/462/EGK tanácsi irányelv (4) alkalmazását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az alábbi tagállamok bocsátanak ki 2006. július 21-én behozatali engedélyeket egyes afrikai, karibi és csendes-óceáni országokból származó, kicsontozott húsban kifejezett, a marhahúságazathoz tartozó termékek vonatkozásában, az alábbi mennyiségekre és származási országokra:

 

Németország:

450 t Botswanából származó termék,

435 t Namíbiából származó termék,

 

Egyesült Királyság:

400 t Botswanából származó termék,

570 t Namíbiából származó termék.

2. cikk

Az engedély iránti kérelmek, a 2247/2003/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében, 2006. augusztus hónap első tíz napja folyamán nyújthatók be a következő kicsontozottmarhahús-mennyiségekre:

Botswana:

16 759 t,

Kenya:

142 t,

Madagaszkár:

7 579 t,

Szváziföld:

3 363 t,

Zimbabwe:

9 100 t,

Namíbia:

8 802 t.

3. cikk

Ez a rendelet 2006. július 20-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 19-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb az 1899/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 328., 2004.10.30., 67. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 348., 2002.12.21., 5. o.

(3)  HL L 333., 2003.12.20., 37. o. A legutóbb az 1118/2004/EK rendelettel (HL L 217., 2004.6.17., 10. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 302., 1972.12.31., 28. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.) módosított irányelv.


20.7.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/6


A BIZOTTSÁG 1111/2006/EK RENDELETE

(2006. július 19.)

az egyes cukorágazati termékeknek bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások keretében történő behozatalára vonatkozó behozatali engedélyek kiállításával kapcsolatos odaítélési együttható meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a 2006/2007., a 2007/2008. és a 2008/2009. gazdasági évre a bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások szerinti cukorágazati termékek behozatalára és finomítására vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 28-i 950/2006/EK rendeletre (2), és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból származó cukornak és cukortermékeknek a Közösségbe való behozatalára vonatkozó vámkontingens tekintetében az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv elfogadásáról szóló, 2005. november 21-i 2005/914/EK tanácsi határozatra (3),

tekintettel a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból származó cukortermékeknek az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött Stabilizációs és Társulási Megállapodásban meghatározott vámkontingensei megnyitására és kezelésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2005. december 23-i 2151/2005/EK bizottsági rendeletre (4), különösen annak 6. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 950/2006/EK rendeletnek megfelelően a 2006. július 10. és 14. közötti hét során a 09.4341 (2005–2006); 09.4317; 09.4319 tételszám alatt rendelkezésre álló mennyiséggel megegyező, vagy azt meghaladó összmennyiségre nyújtottak be behozatali engedély iránti kérelmeket az illetékes hatóságokhoz.

(2)

E körülmények között a Bizottságnak odaítélési együtthatót kell megállapítania, ami lehetővé teszi az engedélyek kiállítását a rendelkezésre álló mennyiség arányában, és adott esetben tájékoztatnia kell a tagállamokat arról, hogy a szóban forgó határértéket elérték,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Azon behozataliengedély-kérelmek esetében, amelyeket a 950/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint, a 2006. július 10. és 14. terjedő időszakban nyújtottak be, az engedélyeket az e rendelet mellékletében megjelölt mennyiségek erejéig állítják ki.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. július 20-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 19-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o.

(2)  HL L 178., 2006.7.1., 1. o.

(3)  HL L 333., 2005.12.20., 44. o.

(4)  HL L 342., 2005.12.24., 26. o.


MELLÉKLET

Kedvezményes cukor AKCS–INDIA

A 950/2006/EK rendelet IV. címének alkalmazása

2005/2006-es gazdasági év

Tételszám

Érintett ország

a 2006. július 10-tól14-ig tartó hét során kérelmezett mennyiségek odaítélendő %-a

Mennyiségi határ

09.4331

Barbados

100

 

09.4332

Belize

0

Elérve

09.4333

Elefántcsontpart

100

 

09.4334

Kongói Köztársaság

100

 

09.4335

Fidzsi-szigetek

0

Elérve

09.4336

Guyana

0

Elérve

09.4337

India

0

Elérve

09.4338

Jamaica

0

Elérve

09.4339

Kenya

0

Elérve

09.4340

Madagaszkár

100

 

09.4341

Malawi

100

Elérve

09.4342

Mauritius

0

Elérve

09.4343

Mozambik

0

Elérve

09.4344

Saint Kitts és Nevis

0

Elérve

09.4345

Suriname

 

09.4346

Szváziföld

0

Elérve

09.4347

Tanzánia

100

 

09.4348

Trinidad és Tobago

100

 

09.4349

Uganda

 

09.4350

Zambia

0

Elérve

09.4351

Zimbabwe

0

Elérve


Kedvezményes cukor AKCS–INDIA

A 950/2006/EK rendelet IV. címének alkalmazása

2006/2007-es gazdasági év

Tételszám

Érintett ország

a 2006. július 10-tól14-ig tartó hét során kérelmezett mennyiségek odaítélendő %-a

Mennyiségi határ

09.4331

Barbados

100

 

09.4332

Belize

100

 

09.4333

Elefántcsontpart

100

 

09.4334

Kongói Köztársaság

100

 

09.4335

Fidzsi-szigetek

100

 

09.4336

Guyana

100

 

09.4337

India

100

 

09.4338

Jamaica

100

 

09.4339

Kenya

100

 

09.4340

Madagaszkár

100

 

09.4341

Malawi

100

 

09.4342

Mauritius

100

 

09.4343

Mozambik

100

 

09.4344

Saint Kitts és Nevis

100

 

09.4345

Suriname

100

 

09.4346

Szváziföld

100

 

09.4347

Tanzánia

100

 

09.4348

Trinidad és Tobago

100

 

09.4349

Uganda

100

 

09.4350

Zambia

100

 

09.4351

Zimbabwe

100

 


CXL engedményes cukor

A 950/2006/EK rendelet VI. címének alkalmazása

2006/2007-es gazdasági év

Tételszám

Érintett ország

a 2006. július 10-tól14-ig tartó hét során kérelmezett mennyiségek odaítélendő %-a

Mennyiségi határ

09.4317

Ausztrália

50

Elérve

09.4318

Brazília

0

Elérve

09.4319

Kuba

50

Elérve

09.4320

Egyéb harmadik országok

0

Elérve

Balkáni cukor

A 950/2006/EK rendelet VII. címének alkalmazása

2006/2007-es gazdasági év

Tételszám

Érintett ország

a 2006. július 10-tól14-ig tartó hét során kérelmezett mennyiségek odaítélendő %-a

Mennyiségi határ

09.4324

Albánia

100

 

09.4325

Bosznia és Hercegovina

0

Elérve

09.4326

Szerbia, Montenegró és Koszovó

100

 


2006-os gazdasági év

Tételszám

Érintett ország

a 2006. július 10-tól14-ig tartó hét során kérelmezett mennyiségek odaítélendő %-a

Mennyiségi határ

09.4327

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

100

 


20.7.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/9


A BIZOTTSÁG 1112/2006/EK RENDELETE

(2006. július 19.)

a fokhagymára vonatkozó behozatali engedélyeknek a 2006. szeptember 1. és november 30. közötti időszakra történő kibocsátásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről és harmadik országokból behozott fokhagymára vonatkozó behozatali engedélyek és származási bizonyítványok rendszerének bevezetéséről szóló, 2005. november 16-i 1870/2005/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 10. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A hagyományos és új importőrök által 2006 júliusának elsö öt munkanapján az 1870/2005/EK rendelet 8. cikke (3) bekezdése alapján benyújtott engedélykérelmekben megjelölt mennyiségek meghaladják a Kínából, valamint Kína és Argentína kivételével a harmadik országokból származó termékekre rendelkezésre álló mennyiséget.

(2)

Ebből következően meg kell határozni, hogy a Bizottsághoz 2006. július 17-ig benyújtott engedélykérelmeknek milyen mértékben lehet eleget tenni, valamint az importőrök osztályozása és a termékek származása szerint rögzíteni kell azokat az időpontokat, ameddig az engedélyek kiállítását fel kell függeszteni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1870/2005/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján 2006 júliusának elsö öt munkanapján benyújtott és a Bizottsághoz 2006. július 17-ig továbbított behozatali engedély iránti kérelmeknek a kérelmezett mennyiségek e rendelet I. mellékletében megjelölt százalékának erejéig tesznek eleget.

2. cikk

Az érintett importőrkategória és származási hely tekintetében az 1870/2005/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján igényelt, a 2006. szeptember 1. és november 30. közötti időszakra vonatkozó, július elsö öt munkanapja után és a II. mellékletben megjelölt dátum elött benyújtott behozatali engedély iránti kérelmek elutasításra kerülnek.

3. cikk

Ez a rendelet 2006. július 20-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 19-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 47/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 7., 2003.1.11., 64. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 300., 2005.11.17., 19. o.


I. MELLÉKLET

Származási hely

Odaítélt százalékok

Kína

Harmadik országok Kína és Argentína kivételével

Argentína

hagyományos importőrök

(1870/2005/EK rendelet 3. cikk, (1) és (3) bekezdés, a) pont)

16,457 %

100 %

X

új importőrök

(1870/2005/EK rendelet 3. cikk, (2) és (3) bekezdés, b) pont)

0,948 %

75,203 %

X

„X”

:

E származási hely esetében nincs vámkontingens az érintett időszakra.

„—”

:

A Bizottsághoz egyetlen engedélykérelmet sem továbbítottak.


II. MELLÉKLET

Származási hely

Időpontok

Kína

Harmadik országok Kína és Argentína kivételével

Argentína

hagyományos importőrök

(1870/2005/EK rendelet 3. cikk, (1) és (3) bekezdés, a) pont)

30.11.2006

30.11.2006

új importőrök

(1870/2005/EK rendelet 3. cikk, (2) és (3) bekezdés, b) pont)

30.11.2006

30.11.2006


20.7.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/11


A BIZOTTSÁG 2006/65/EK IRÁNYELVE

(2006. július 19.)

a kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása céljából való módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/768/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

a kozmetikai termékek és fogyasztóknak szánt nem élelmiszer termékek tudományos bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A „Tartós hajfestékek használata és a húgyhólyagrák kockázata” című tudományos tanulmány 2001-es közzétételét követően a kozmetikai termékek és fogyasztóknak szánt nem élelmiszer termékek tudományos bizottsága (SCCNFP) arra a következtetésre jutott, hogy a lehetséges kockázatok aggodalomra adnak okot. Az SCCNFP javasolta a Bizottságnak, hogy tegyen további lépéseket a hajfestékekben található vegyi anyagok ellenőrzése céljából.

(2)

Az SCCNFP továbbá a hajfestékekre vonatkozó átfogó biztonsági értékelési stratégiát javasolt, beleértve a hajfestékek kozmetikai összetevőinek genotoxicitásuk és mutagén hatásuk szempontjából történő vizsgálatára vonatkozó előírásokat.

(3)

Az SCCNFP véleményét követően a Bizottság a tagállamokkal és az érdekeltekkel együttműködve megegyezett a hajfestékek szabályozására irányuló átfogó stratégiáról, amely szerint az iparág köteles a hajfestékekre vonatkozó tudományos adatokat tartalmazó adatállományokat benyújtani az SCCNFP által történő értékelés érdekében.

(4)

A stratégia végrehajtásának első lépéseként úgy döntöttek, hogy a tartós hajfestékek azon vegyi anyagainak szabályozását végzik el először, amelyek hajfestékekben történő alkalmazására vonatkozóan a nyilvános konzultáció során senki nem fejezett ki határozott érdeket. Ezért ezeket a vegyi anyagokat be kell tiltani.

(5)

Az SCCNFP véleménye szerint bizonyos azo-színezékek veszélyeztetik a fogyasztó egészségét. Ezért ezen anyagokat törölték a 76/768/EGK irányelv IV. mellékletében szereplő pozitív listáról, amely azon színezőanyagokat tartalmazza, amelyek alkalmazása a kozmetikai termékekben engedélyezett. Ugyanezen okból kifolyólag a hajfestékekben történő alkalmazásukat is be kell tiltani.

(6)

A 76/768/EGK irányelv III. mellékletének 2. részében szereplő, a hajfestékekben ideiglenesen engedélyezett vegyi anyagok vonatkozásában meg kell hosszabbítani az átmeneti időszakot.

(7)

Ezért a 76/768/EGK irányelv II. és III. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az ebben az irányelvben meghatározott intézkedések összhangban vannak a Kozmetikai Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 76/768/EGK irányelv II. és III. melléklete ezen irányelv mellékletével összhangban módosul.

2. cikk

A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy 2006. december 1-jétől azokat a kozmetikai termékeket, amelyek nem felelnek meg ezen irányelvnek, a közösségi gyártók és a Közösségben székhellyel rendelkező importőrök ne hozhassák forgalomba, és e termékek sem eladás, sem átadás útján ne kerülhessenek a végső fogyasztóhoz.

3. cikk

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2006. szeptember 1-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelési táblázatot haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 19-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök


(1)  HL L 262., 1976.9.27., 169. o. A legutóbb a 2005/80/EK bizottsági irányelvvel (HL L 303., 2005.11.22., 32. o.) módosított irányelv.


MELLÉKLET

A 76/768/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1.

A II. melléklet az alábbi 1212–1233 hivatkozási számokkal egészül ki:

Hivatkozási szám

Kémiai név

CAS-szám

„1212

6-Metoxi-piridin-2,3-diamin és HCl sója, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

94166-62-8

1213

Naftalin-2,3-diol, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

92-44-4

1214

1,2,4-Benzol-triamin, N-fenil-, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

136-17-4

1215

Piridin, 3,5-diamino-2,6-bisz(2-hidroxi-etoxi)-, és HCl sója, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

117907-42-3

1216

Fenol, 4-amino-2-metoxi-metil-, és HCl sója, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

29785-47-5

1217

1 H-Pirazol, 4,5-diamino-1-metil és HCl sója, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

20055-01-0

1218

1 H-Pirazol-4,5-diamin, 1-[(4-klórfenil)-metil]-, szulfát, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

163183-00-4

1219

2-Amino-4-klórfenol, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

95-85-2

1220

4-Hidroxi-indol, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

2380-94-1

1221

1,4-Benzol-diamin, 2-metoxi-5-metil-, és HCl sója, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

56496-88-9

1222

Fenol, 5-amino-4-fluor-2-metil-, szulfát, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

163183-01-5

1223

3-Dietil-aminofenol, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

91-68-9

1224

2,6-Piridin-diamin, N,N-dimetil-, és HCl sója, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

 

1225

Fenol, 3-ciklopentilamino-, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

104903-49-3

1226

N-(2-Metoxi-etil)-benzol-1,4-diamin és HCl sója, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

72584-59-9

1227

1,3-Benzol-diamin, 4-etoxi-6-metil- és HCl sója, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

113715-25-6

1228

Naftalin-1,7-diol, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

575-38-2

1229

3,4-Diaminobenzoesav, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

619-05-6

1230

Fenol, 2-amino-metil-4-amino-, és HCl sója, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

79352-72-0

1231

Solvent Red 1 (CI 12150), hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

1229-55-6

1232

Acid Orange 24 (CI 20170), hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

1320-07-6

1233

Acid Red 73 (CI 27290), hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén

5413-75-2”

2.

A III. melléklet 2. részének g oszlopa a következőképpen módosul:

a)

a 17, 23, 40, 42 hivatkozási számokhoz tartozó bejegyzéseket törölni kell;

b)

az 1, 2, 8, 13, 15, 30, 34, 41, 43, 45, 46, 51, 52, 53, 54, 57, 59, 60 hivatkozási számokhoz tartozó „2006.8.31.” dátum helyébe „2007.12.31.” lép;

c)

a 3, 4, 5, 6, 7, 9, 10, 11, 12, 14, 16, 18, 19, 20, 21, 22, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 31, 32, 33, 35, 36, 37, 38, 39, 44, 47, 48, 49, 50, 55, 56 és az 58 hivatkozási számokhoz tartozó „2006.12.31.” dátum helyébe „2007.12.31.” lép.


II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Tanács

20.7.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/15


A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. május 29.)

az Energiaközösséget létrehozó szerződés Európai Közösség általi megkötéséről

(2006/500/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, 55., 83., 89., 95., 133. és 175. cikkére, összefüggésben annak 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával és a 300. cikk (3) bekezdésének második albekezdésével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament hozzájárulására (1),

mivel:

(1)

Összhangban a 2004. május 17-i tanácsi határozattal, a Bizottság tárgyalásokat folytatott az Energiaközösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az Energiaközösségről szóló szerződés) az Albán Köztársasággal, a Bolgár Köztársasággal, Bosznia és Hercegovinával, a Horvát Köztársasággal, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, a Montenegrói Köztársasággal, Romániával, a Szerb Köztársasággal és (az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244. határozata értelmében) az Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes Igazgatási Missziójával egy integrált energiapiaci szervezet Délkelet-Európában való létrehozása céljából.

(2)

A 2005. október 17-i tanácsi határozattal összhangban 2005. október 25-én az Energiaközösségről szóló szerződést a Közösség részéről aláírták.

(3)

Az Energiaközösségről szóló szerződés olyan integrált földgáz- és villamosenergia-piac létrehozásáról rendelkezik Délkelet-Európában, amely a gázhálózatok, illetve a villamosenergia-termelő és villamosenergia-szállító hálózatok terén a beruházásokat ösztönző, stabil szabályozási és piaci környezetet teremt, hogy ezáltal a felek mindegyike hozzáférjen a gazdasági fejlődéshez és szociális stabilitáshoz szükséges megbízható és folyamatos gáz-és villamosenergia-ellátáshoz. A szerződés révén olyan szabályozási keret létrehozására nyílik mód, amely lehetővé teszi a régió energiapiacainak hatékony működését, ideértve az olyan kérdéseket, mint például a szűk keresztmetszet kezelése, a határkeresztező áramlások, a villamosenergia-tőzsdék és egyebek. A szerződés ezért a közszolgáltatási kötelezettségek alapján minden állampolgár számára a magas szintű gáz- és villamosenergia-ellátás előmozdítását, valamint a gazdasági és társadalmi előrehaladás, és a foglalkoztatás magas szintjének megvalósítását célozza.

(4)

Az Európai Tanács által 2003 júniusában jóváhagyott „Thesszaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” elnevezésű program célja, hogy tovább erősítse az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kiváltságos kapcsolatait. A kedvező gazdasági feltételek megteremtése, valamint a vonatkozó közösségi vívmányok végrehajtásának elrendelése révén az Energiaközösségről szóló szerződés hozzájárul a többi szerződésben részes fél gazdasági integrációjához.

(5)

Az Energiaközösségről szóló szerződés fokozza a szerződésben részes felek számára az ellátás biztonságát azáltal, hogy Görögországot hozzákapcsolja az Európai Unió kontinentális gáz-és villamosenergia-piacaihoz, valamint hogy ösztönzőket biztosít a Balkán-félszigetnek a Kaszpi-tengeri, észak-afrikai és közel-keleti gázkészletekkel való összekötéséhez.

(6)

Az Energiaközösségről szóló szerződés szélesebb körben teszi lehetővé az energiapiaci verseny fejlődését és a nagyságrendi megtakarítások kiaknázását.

(7)

Az Energiaközösségről szóló szerződés a gáz és villamos energia tekintetében javítja a környezet állapotát, valamint előmozdítja az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat.

(8)

Különleges körülmények között, mint például a hálózati energiaellátás zavara esetén, az Energiaközösségben biztosítani kell az ellátás biztonságát. Az Energiaközösségről szóló szerződés kölcsönös segítségnyújtási mechanizmusa segíthet a zavar következményeinek csökkentésében, különösen a szerződő felek területén a szerződés értelmében.

(9)

Az Energiaközösségről szóló szerződés lehetővé teszi az érdekelt szomszédos államok – mint például Moldova – számára, hogy az Energiaközösség megfigyelője legyen.

(10)

Az Energiaközösségről szóló szerződést ezért jóvá kell hagyni.

(11)

Az Energiaközösség autonóm döntéshozatali hatáskörrel rendelkezik. Az Európai Közösséget két képviselő képviseli az Energiaközösségről szóló szerződés alapján létrehozott Miniszteri Tanácsban és a magas szintű állandó csoportban. Megfelelő szabályokat és eljárásokat kell tehát megállapítani, amelyek segítségével megszervezhető az Energiaközösség intézményein belül az Európai Közösség képviselete, és az Európai Közösség álláspontjának meghatározása és kifejezése.

(12)

Az Energiaközösség joghatással bíró határozatai esetében a Tanács az Európai Közösség álláspontját az Európai Közösséget létrehozó szerződés 300. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően határozza meg.

(13)

A III. cím által közvetlenül érintett tagállamoknak kulcsfontosságú szerepet kell játszaniuk az Energiaközösségről szóló szerződés célkitűzéseinek végrehajtásában. Szükséges ezért – az Európai Közösséget létrehozó szerződés vonatkozó eljárásainak sérelme nélkül – megkövetelni, hogy az érintett tagállamok a döntéshozatali folyamatban aktívan részt vegyenek, valamint teljes mértékben támogassák az említett cím keretében elfogadásra kerülő végrehajtási intézkedéseket.

(14)

Helyénvaló szabályokat megállapítani a tekintetben, hogy mely esetekben juttatja kifejezésre a Tanács vagy a Bizottság képviselője az Európai Közösség álláspontjait.

(15)

Helyénvaló külön eljárást meghatározni az Energiaközösségről szóló szerződés 100. cikkének i., iii., iv. pontjaiban meghatározott belső felülvizsgálati záradék alkalmazására,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

(1)   Az Energiaközösségről szóló szerződés az Európai Közösség nevében a jóváhagyásra kerül.

(2)   Az Energiaközösségről szóló szerződés szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje azt a személyt, aki jogosult az Európai Közösség nevében az 1. cikk (1) bekezdésében előírt jóváhagyó okmányt a Tanács főtitkárának mint a szerződés letéteményeseként eljáró személynek az Energiaközösségről szóló szerződés 105. cikke alapján bejelenteni, és ezáltal kifejezze a Közösség hozzájárulását ahhoz, hogy a szerződés rá nézve kötelező erővel bír.

3. cikk

(1)   Az Európai Közösséget az Energiaközösségről szóló szerződés által létrehozott Miniszteri Tanácsban és a magas szintű állandó csoportban a következők képviselik:

a)

a Tanács egy képviselője, akit a Tanács elnökségét betöltő tagállam jelöl ki; amennyiben az említett tagállam az Energiaközösségről szóló szerződés III. címe által közvetlenül érintett tagállamok egyikének képviselőjét jelöli ki a Tanács képviselőjeként, a kijelölésre az adott tagállamok között rotációs alapon kerül sor; és

b)

a Bizottság egy képviselője.

(2)   A Miniszteri Tanács és a magas szintű állandó csoport alelnöke a Bizottság egy képviselője.

(3)   Az Európai Közösséget az Energiaközösségről szóló szerződés alapján létrehozott szabályozó tanácsban és a fórumban a Bizottság képviseli.

4. cikk

(1)   Az Európai Közösség által a Miniszteri Tanácsban, a magas szintű állandó csoportban és a szabályozó tanácsban az Energiaközösségről szóló szerződés 76. cikkében említett, az Energiaközösség által annak 82., 84., 91., 92., 96. és 100. cikkének megfelelően elfogadott, joghatással bíró határozatok esetében képviselendő álláspontot a Tanács az Európai Közösséget létrehozó szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban fogadja el.

(2)   Az Energiaközösségnek az Energiaközösségről szóló szerződés III. címe hatálya alá tartozó, és egy vagy több tagállam területén alkalmazandó határozatai esetében az (1) bekezdés alapján elfogadott álláspontok nem léphetnek túl a közösségi vívmányokban foglaltakon.

(3)   Az Energiaközösségnek az Energiaközösségről szóló szerződés IV. címe hatálya alá tartozó, és az Európai Közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó területeken az abban megállapított feltételek szerint alkalmazandó határozatai esetében az (1) bekezdés alapján elfogadott álláspontok nem léphetnek túl a közösségi vívmányokban foglaltakon. Mindazonáltal az (1) bekezdés alapján elfogadott álláspontok különleges körülmények esetén a IV. fejezet tekintetében túlléphetnek a közösségi vívmányokban foglaltakon.

(4)   Az Európai Közösséget létrehozó szerződés vonatkozó eljárásainak sérelme nélkül, a Bizottság – mielőtt az Energiaközösségről szóló szerződés III. címe szerinti intézkedésre vonatkozó javaslatot terjeszt elő – megfelelő konzultációt folytat a javaslat által közvetlenül érintett tagállamokkal.

(5)   Az Európai Parlament azonnali és teljes körű tájékoztatást kap a Tanács által az (1) bekezdés alapján hozott valamennyi olyan határozatról, amely a Közösség által a Miniszteri Tanácsban, a magas szintű állandó csoportban és a szabályozó tanácsban képviselendő álláspont kialakítására vonatkozik.

(6)   Az Európai Közösség által az Energiaközösség intézményeiben képviselendő álláspontok biztosítják, hogy az Energiaközösség nem hoz semmiféle olyan, joghatással bíró intézkedést, amely

ellentmond a közösségi vívmányok bármelyikének,

a tagállamok között megkülönböztetést eredményez, vagy

érinti valamely uniós tagállam hatáskörét és jogait saját energiaforrásai kiaknázási feltételeinek meghatározása, az energiaforrások közötti választás és saját energiaellátásának általános szerkezete tekintetében.

(7)   Az Európai Közösség által a szabályozó tanácsban képviselendő álláspontok a villamosenergia-és gázipari szabályozó hatóságok európai csoportjának létrehozásáról szóló, 2003. november 11-i 2003/796/EK bizottsági határozatnak (2) megfelelően a villamosenergia-és gázipari szabályozó hatóságok európai csoportjával (ERGEG) folytatott konzultációt követően kerülnek meghatározásra.

5. cikk

(1)   A (2) bekezdésben meghatározott eljárás alkalmazandó azt megelőzően, hogy a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően az Európai Közösség kialakítaná álláspontját az Energiaközösség által az Energiaközösségről szóló szerződés 100. cikkének i., iii. és iv. alpontja szerint elfogadott határozatok esetében.

(2)   A Bizottság ajánlására a Tanács, az Európai Közösséget létrehozó szerződés vonatkozó rendelkezései szerint eljárva, felhatalmazza a Bizottságot az Energiaközösség intézményein belüli tanácskozások folytatására. A Bizottság ezeket a tanácskozásokat a Tanács által e feladatának támogatására kijelölt különbizottsággal konzultálva és a Tanács által adott esetben számára kibocsátott irányelvek keretein belül bonyolítja le.

6. cikk

(1)   A (2) bekezdés sérelme nélkül, az Európai Közösség álláspontját az Energiaközösség intézményeiben a Bizottság juttatja kifejezésre.

(2)   A Miniszteri Tanácson belül az Európai Közösség álláspontját az Energiaközösségről szóló szerződés 92. cikke alapján hozott határozatok esetében a Tanács képviselője juttatja kifejezésre.

7. cikk

Három évvel ezen irányelv hatálybalépését követően a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jelentést nyújt be az ezen irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatokról, amelyet szükség esetén a további intézkedésekre vonatkozó javaslattal egészít ki.

8. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2006. május 29-én

a Tanács részéről

az elnök

M. BARTENSTEIN


(1)  2005. május 18-i (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL L 296., 2003.11.14., 34. o.


FORDÍTÁS

SZERZŐDÉS AZ ENERGIAKÖZÖSSÉG LÉTREHOZÁSÁRÓL

A FELEK, vagyis:

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG egyrészről,

és

AZ ALÁBBI SZERZŐDŐ FELEK másrészről:

az Albán Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, a Horvát Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Montenegrói Köztársaság, Románia, a Szerb Köztársaság (a továbbiakban az Csatlakozó Felek),

és

az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244. határozata értelmében az Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes Közigazgatási Missziója,

MEGERŐSÍTVE az athéni folyamatot, valamint a 2002. és 2003. évi athéni szándéknyilatkozatokat,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a Bolgár Köztársaság, Románia és a Horvát Köztársaság az Európai Unióhoz való csatlakozás tagjelölt országai, valamint hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság is kérte felvételét,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az Európai Tanács 2002 decemberében Koppenhágában megerősítette az Albán Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, valamint Szerbia és Montenegró mint az Európai Unióhoz való csatlakozás potenciális jelöltjeinek európai integrációjának távlatát, és biztosította őket elkötelezettségéről az Európai Unióhoz való közeledésre irányuló erőfeszítéseik támogatásában,

EMLÉKEZTETVE arra, hogy az Európai Tanács 2003 júniusában Thesszalonikiben elfogadta a „Thesszaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” nevű programot, amelynek célja, hogy tovább erősítse az Európai Unió és a nyugat-balkáni államok közötti kiemelt fontosságú kapcsolatokat, és amelyben az Európai Unió egy jogilag kötelező erejű délkelet-európai energiapiaci megállapodás megkötésére ösztönözte a régió országait,

EMLÉKEZTETVE az euro-mediterrán partnerségi folyamatra és az európai szomszédsági politikára,

EMLÉKEZTETVE a Délkelet-Európai Stabilitási Paktum hozzájárulására, amelynek központi eleme Délkelet-Európa államai és nemzetei közötti együttműködés erősítése, valamint a béke, stabilitás és gazdasági növekedés feltételeinek elősegítése,

azzal az elhatározással, hogy a Felek között közös érdeken és szolidaritáson alapuló integrált földgáz- és villamosenergia-piacot hozzanak létre,

FIGYELEMMEL arra, hogy egy későbbi szakaszban az integrált piac egyéb energiatermékekre és -hordozókra is kiterjedhet, mint például a cseppfolyósított földgáz, benzin, hidrogén vagy más szükséges hálózati infrastruktúrák,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy olyan stabil szabályozási és piaci keretrendszert hozzanak létre, amely képes beruházásokat vonzani a gázhálózatokba, az energiatermelő és -továbbító hálózatokba, hogy ezáltal a Felek mindegyikének legyen hozzáférése a gazdasági növekedéshez és szociális stabilitáshoz szükséges megbízható és folyamatos gáz- és energiaellátáshoz,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy megteremtsék az érintett termékpiacok földrajzi kiterjedésének megfelelő egységes szabályozási teret a gáz- és villamosenergia-kereskedelem számára,

FELISMERVE, hogy az Osztrák Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Magyar Köztársaság, az Olasz Köztársaság és a Szlovén Köztársaság felségterülete a Szerződő Felek gáz- és villamosenergia-piacának természetes részét képezik, vagy annak működése közvetlenül befolyásolja őket,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy támogassák a közszolgáltatási kötelezettségeken alapuló, valamennyi polgár számára magas színvonalú gáz- és villamosenergia-ellátás biztosítását, valamint hogy a gáz és villamos energia belső határok nélküli piacának létrehozása révén gazdasági és szociális fejlődést, magas foglalkoztatási szintet, továbbá kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődést érjenek el,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a régióban – ahol csatlakozás építhető ki a Kaszpi-térség, Észak-Afrika és a Közel-Kelet gázkészleteihez, valamint kiaknázhatók a hazai földgáz-, szén- és vízenergia-források – szükséges stabil szabályozási keretrendszer biztosítása révén növeljék az egységes szabályozási térség ellátásának biztonságát,

ELKÖTELEZVE magukat a gázzal és villamos energiával, az azokhoz kapcsolódó energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos környezetvédelmi helyzet javítása iránt,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a gáz- és villamosenergia-piaci verseny fejlődését szélesebb körben tegyék lehetővé és kihasználják a méretgazdaságosságból eredő előnyöket,

FIGYELEMMEL arra, hogy ezen célok megvalósításához átfogó és integrált piaci szabályozó struktúrát kell létrehozni, amelyet erős intézmények és hatékony felügyelet támogat, és amelyben a magánszektor megfelelő mértékben szerepet vállal,

FIGYELEMMEL arra, hogy a gáz- és villamosenergia-rendszerek állami szintjére nehezedő nyomás csökkentése, valamint a helyi gáz- és villamosenergia-hiányok áthidalásához való hozzájárulás érdekében speciális előírásokat kell bevezetni a gáz- és villamosenergia-kereskedelem megkönnyítésére; valamint hogy ezen előírásokra szükség van az érintett termékpiacok földrajzi kiterjedését lefedő egységes szabályozási térség létrehozásához,

ÚGY HATÁROZTAK, hogy Energiaközösséget hoznak létre.

I.   CÍM

ALAPELVEK

1. cikk

(1)   E szerződéssel a Szerződő Felek egymás között létrehozzák az Energiaközösséget.

(2)   Az Európai Közösség tagállamai e szerződés 95. cikkének megfelelően válhatnak az Energiaközösség Résztvevőivé.

2. cikk

(1)   Az Energiaközösség célja a Felek közötti kapcsolatok rendezése, valamint jogi és gazdasági keretrendszer létrehozása a (2) bekezdésben meghatározott hálózati energia vonatkozásában annak érdekében, hogy:

a)

olyan stabil szabályozási és piaci keretrendszert hozzanak létre, amely képes beruházásokat vonzani a gázhálózatokba, az energiatermelő, -továbbító és -elosztó hálózatokba, hogy ezáltal a Felek mindegyikének legyen hozzáférése a gazdasági növekedéshez és szociális stabilitáshoz szükséges megbízható és folyamatos energiaellátáshoz,

b)

megteremtsék az érintett termékpiacok földrajzi kiterjedésének megfelelő egységes szabályozási teret a hálózati energiával való kereskedelem számára,

c)

stabil befektetési környezet biztosítása révén – amelyben csatlakozás építhető ki a Kaszpi-térség, Észak-Afrika és a Közel-Kelet gázkészleteihez, valamint kiaknázhatók a hazai energiaforrások, mint például a földgáz, szén és vízenergia – növeljék az egységes szabályozási térség ellátásának biztonságát,

d)

javítsák a hálózati energiával és az ahhoz kapcsolódó energiahatékonysággal kapcsolatos környezetvédelmi helyzetet, ösztönözzék a megújuló energiák használatát, és lefektessék az energiakereskedelem feltételeit az egységes szabályozási térben,

e)

a hálózati energia piacán folyó versenyt nagyobb földrajzi területre terjesszék ki és kihasználják a méretgazdaságosságból adódó előnyöket.

(2)   A „hálózati energia” magában foglalja az Európai Közösség 2003/54/EK és 2003/55/EK (1) irányelve hatálya alá eső villamosenergia- és gázágazatot.

3. cikk

A 2. cikk alkalmazásában az Energiaközösség tevékenységei az alábbiakat foglalják magukban:

a)

az energiára, környezetvédelemre, versenyre és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó, az Energiaközösség intézményi keretrendszeréhez, valamint a Szerződő Felek mindegyikének speciális helyzetéhez igazított közösségi vívmányok végrehajtása a Szerződő Felek által (a továbbiakban: „a közösségi vívmányok kiterjesztése”) a II. címben foglaltaknak megfelelően;

b)

speciális szabályozási keretrendszer felállítása, amely lehetővé teszi a hálózati energia piacainak hatékony működését a Szerződő Felek felségterületén és az Európai Közösség felségterületének egy részén, beleértve a hálózati energia határokon átnyúló továbbítása és/vagy szállítása egységes mechanizmusának kidolgozását, valamint az egyoldalú védelmi intézkedések felügyeletét (a továbbiakban: „a hálózati energiapiacok működési mechanizmusa”) a III. címben foglaltaknak megfelelően;

c)

belső határok nélküli hálózati energiapiac létrehozása a Felek részére, beleértve az energiahálózatok súlyos zavara vagy külső zavarok esetén nyújtott kölcsönös segítség irányítását, ami magában foglalhatja az energiaszektor közös külkereskedelmi politikájának megvalósítását is (a továbbiakban: „az egységes energiapiac létrehozása”) a IV. címben foglaltaknak megfelelően.

4. cikk

Az Európai Közösségek Bizottsága (a továbbiakban: „Európai Bizottság”) a 3. cikkben leírt három tevékenység koordinátoraként jár el.

5. cikk

Az Energiaközösség a beruházási biztonság és az optimális beruházások magas szintjének biztosítása érdekében a II. címben leírt, az Energiaközösség intézményi keretrendszeréhez, valamint a Szerződő Felek mindegyikének speciális helyzetéhez igazított közösségi vívmányokat követi.

6. cikk

A Felek minden megfelelő intézkedést meghoznak – legyenek azok általános vagy speciális jellegűek – annak érdekében, hogy az e szerződésből eredő kötelezettségeiket teljesítsék. A Felek elősegítik az Energiaközösség céljainak elérését. A Felek mellőznek minden olyan intézkedést, amely veszélyeztetheti e szerződés célkitűzéseinek elérését.

7. cikk

E szerződés hatálya alatt tilos mindennemű megkülönböztetés.

8. cikk

E szerződés semmilyen módon nem befolyásolja a Felek azon jogát, hogy meghatározzák energiaforrásaik kiaknázásának feltételeit, valamint hogy szabadon válasszanak a különböző energiaforrások között, sem pedig energiaellátásuk általános szerkezetét.

II.   CÍM

A KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK KITERJESZTÉSE

I.   FEJEZET

Földrajzi hatály

9. cikk

E cím rendelkezései és az e cím alapján hozott intézkedések hatálya a Csatlakozó Felek felségterületére, valamint az Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes Közigazgatási Missziójának joghatósága alá tartozó területre terjed ki.

II.   FEJEZET

Az energiaszektorra vonatkozó közösségi vívmányok

10. cikk

A Szerződő Felek az I. mellékletben az intézkedések végrehajtására meghatározott menetrenddel összhangban végrehajtják az energiaszektorra vonatkozó közösségi vívmányokat.

11. cikk

E szerződés alkalmazásában „az energiaszektorra vonatkozó közösségi vívmányok”: i. a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv; ii. a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv; valamint iii. a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2).

III.   FEJEZET

A környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányok

12. cikk

A Szerződő Felek a II. mellékletben az intézkedések végrehajtására meghatározott menetrenddel összhangban végrehajtják a környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányokat.

13. cikk

A Felek elismerik a Kiotói Jegyzőkönyv fontosságát. A Szerződő Felek törekszenek a Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra.

14. cikk

A Felek elismerik a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv fontosságát. A Szerződő Felek törekszenek az irányelv végrehajtására.

15. cikk

E szerződés hatálybalépését követően az új erőművek építése és működése meg kell feleljen a környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányoknak.

16. cikk

E szerződés alkalmazásában „a környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányok”: i. az 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelvvel és a 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv; ii. az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről, valamint a 93/12/EGK irányelv módosításáról szóló, 1999. április 26-i 1999/32/EK tanácsi irányelv; iii. a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv; valamint iv. a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése.

17. cikk

E fejezet rendelkezései és az e fejezet értelmében hozott intézkedések kizárólag a hálózati energiára vonatkoznak.

IV.   FEJEZET

A versenyre vonatkozó közösségi vívmányok

18. cikk

(1)   Az alábbiak kedvezőtlenül befolyásolhatják a Szerződő Felek közötti hálózati energia-kereskedelmet, ezért összeegyeztethetetlenek a szerződés zavartalan működésével:

a)

valamennyi olyan, vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amelynek célja vagy eredménye a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása,

b)

egy vagy több vállalkozásnak a Szerződő Felek közötti piac egészén, vagy annak jelentős részén meglévő piaci erőfölénnyel való visszaélése,

c)

bármilyen állami támogatás, amely bizonyos vállalkozások vagy egyes energiaforrások előnyben részesítése révén torzítja a versenyt, vagy annak torzításával fenyeget.

(2)   Bármely e cikkel ellentétes gyakorlatot az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés (a III. mellékletben található) 81., 82. és 87. cikkeinek rendelkezéseiből eredő feltételek alapján kell értékelni.

19. cikk

A Szerződő Felek a közvállalkozásokra és a különleges vagy kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozásokra vonatkozóan biztosítják, hogy az e szerződés életbe lépését követő hatodik hónaptól az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés alapelveit, különösen pedig annak (a III. mellékletben található) 86. cikke (1) és (2) bekezdését betartják.

V.   FEJEZET

A megújuló energiaforrásokra vonatkozó közösségi vívmányok

20. cikk

A Szerződő Felek e szerződés hatálybalépésétől számított egy éven belül eljuttatják az Európai Bizottsághoz a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a közlekedési ágazatban a bio-üzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló, 2003. május 8-i 2003/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó tervüket. Az Európai Bizottság valamennyi Szerződő Fél tervét a Miniszteri Tanács elé terjeszti elfogadásra.

VI.   FEJEZET

Az Európai Közösség általános érvényű normáinak való megfelelés

21. cikk

E szerződés hatálybalépésétől számított egy éven belül a Titkárság összeállítja az Európai Közösség általános érvényű normáinak listáját, amelyet a Miniszteri Tanács elé kell terjeszteni elfogadásra.

22. cikk

A Szerződő Felek a lista elfogadásától számított egy éven belül elfogadják hálózati energia-ágazataiknak az Európai Közösség ezen általános érvényű normáinak való megfeleltetésére vonatkozó fejlesztési terveiket.

23. cikk

„Az Európai Közösség általános érvényű normái” mindazon műszaki rendszernormák, amelyek az Európai Közösségen belül érvényesek, és amelyek a hálózati rendszerek biztonságos és hatékony üzemeltetéséhez szükségesek – ideértve a továbbítás, a határokon átívelő kapcsolatok és a moduláció aspektusait, valamint – amennyiben léteznek – az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) vagy hasonló szabványügyi testületek által kiadott általános műszaki rendszerbiztonsági normákat, továbbá a Villamosenergia-átviteli Irányítók Egyesülete (UCTE) és az Európai Szövetség az Energiakereskedelem Ésszerűsítéséért (Easeegas) által közös szabályok és üzleti gyakorlatok meghatározására kiadott szabályokat.

VII.   FEJEZET

A közösségi vívmányok testre szabása és továbbfejlesztése

24. cikk

E cím végrehajtásához az Energiaközösség az e címben leírt közösségi vívmányok testre szabására vonatkozó intézkedéseket fogad el, e szerződés intézményi keretrendszerét, valamint a Szerződő Felek mindegyikének speciális helyzetét figyelembe véve.

25. cikk

Az Energiaközösség – az Európai Közösség jogának fejlődésével összhangban – intézkedéseket hozhat az e címben leírt közösségi vívmányok módosításainak végrehajtására.

III.   CÍM

A HÁLÓZATI ENERGIA-PIACOK MŰKÖDÉSI MECHANIZMUSA

I.   FEJEZET

Földrajzi hatály

26. cikk

E cím rendelkezései és az e cím alapján hozott intézkedések hatálya az Csatlakozó Felek felségterületére, az Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes Közigazgatási Missziójának joghatósága alá tartozó területre, valamint az Európai Közösség 27. cikkben hivatkozott területeire terjed ki.

27. cikk

Ami az Európai Közösséget illeti, e cím rendelkezései és az e cím alapján hozott intézkedések hatálya az Osztrák Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Magyar Köztársaság, az Olasz Köztársaság és a Szlovén Köztársaság területére terjed ki. Valamely Csatlakozó Fél Európai Unióhoz való csatlakozását követően e cím rendelkezései és az e cím alapján hozott intézkedések hatálya minden külön formalitás nélkül kiterjed az új tagállam területére is.

II.   FEJEZET

A hálózati energia hosszútávú szállítási mechanizmusa

28. cikk

Az Energiaközösség további intézkedéseket fogad el a hálózati energia határokon átnyúló továbbítása és/vagy szállítása egységes mechanizmusának kidolgozására.

III.   FEJEZET

Ellátási biztonság

29. cikk

A Felek e szerződés életbe lépését követő egy éven belül az ellátás biztonságára vonatkozó nyilatkozatot fogadnak el, amely elsősorban az ellátást biztosító források sokféleségét, a technológiai biztonságot, valamint az importált tüzelőanyagok földrajzi származását írja le. A nyilatkozatokat eljuttatják a Titkárságnak, és hozzáférhetővé teszik az e szerződést aláíró minden Fél számára. A nyilatkozatokat kétévente aktualizálják. A Titkárság iránymutatást és segítséget nyújt a nyilatkozatokkal kapcsolatban.

30. cikk

A 29. cikk nem jelenti az energia-politikák vagy a beszerzési gyakorlat megváltoztatásának szükségességét.

IV.   FEJEZET

A polgárok energiával történő ellátása

31. cikk

Az Energiaközösség az idevágó, energiára vonatkozó közösségi vívmányokban előírt közszolgáltatási kötelezettségek keretein belül elősegíti a teljes lakosság számára a hálózati energiaellátás magas szintjének megteremtését.

32. cikk

E célból az Energiaközösség intézkedéseket hozhat az alábbiak érdekében:

a)

átfogó energiaellátás lehetővé tétele;

b)

hatékony keresletirányítási stratégiák ösztönzése;

c)

tisztességes verseny biztosítása.

33. cikk

Az Energiaközösség ajánlásokat tehet a Felek hálózati energiaszektora hatékony reformjának támogatására, beleértve többek között azon területek növelését, amelyeken valamennyi fogyasztó fizet az energiafogyasztásért, valamint annak elősegítését, hogy a hálózati energia árai a fogyasztók számára megfizethetőek legyenek.

V.   FEJEZET

Harmonizáció

34. cikk

Az Energiaközösség intézkedéseket hozhat a hálózati energiapiacok működési modelljeinek összeegyeztethető voltára, valamint az engedélyek kölcsönös elismerésére vonatkozóan, akárcsak a hálózati energia-vállalatok szabad letelepedésének elősegítésére.

VI.   FEJEZET

Megújuló energiaforrások és energiahatékonság

35. cikk

Az Energiaközösség intézkedéseket fogadhat el a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság fejlesztésének elősegítésére, miközben figyelembe veszi az ellátás biztonsága, a környezetvédelem, a társadalmi összetartás és a területfejlesztés terén nyújtott előnyeiket.

VII.   FEJEZET

Biztonsági intézkedések

36. cikk

Amennyiben az Csatlakozó Felek felségterületén, az Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes Közigazgatási Missziójának joghatósága alá tartozó területen, vagy az Európai Közösség 27. cikkben hivatkozott területén található hálózati energiapiacokon olyan előre nem látható válsághelyzet következik be, amely az adott területen személyek fizikai biztonságát, a hálózati energiához kapcsolódó gépek, berendezések, vagy a hálózati integritás biztonságát veszélyezteti, a válsághelyzet által érintett Fél átmeneti jelleggel meghozhatja a szükséges biztonsági intézkedéseket.

37. cikk

E biztonsági intézkedéseknek a lehető legkevesebb zavart szabad okozniuk a Felek hálózati energiapiacának működésében, és hatókörük nem lehet nagyobb, mint ami a váratlanul fellépett nehézségek elhárításához feltétlenül szükséges. Nem torzíthatják a versenyt és nem befolyásolhatják a kereskedelmet a közérdekkel ellentétes módon.

38. cikk

Az érintett Fél haladéktalanul bejelenti e biztonsági intézkedéseket a Titkárságnak, az pedig azonnal értesíti a többi Szerződő Felet.

39. cikk

Az Energiaközösség határozhat úgy, hogy az érintett Fél által hozott védintézkedések nem összeegyeztethetőek e fejezet rendelkezéseivel, és felszólíthatja a szóban forgó Felet a biztonsági intézkedések beszüntetésére vagy módosítására.

IV.   CÍM

AZ EGYSÉGES ENERGIAPIAC LÉTREHOZÁSA

I.   FEJEZET

Földrajzi hatály

40. cikk

E cím rendelkezései és az e cím alapján hozott intézkedések hatálya az Csatlakozó Felek felségterületére, az Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes Közigazgatási Missziójának joghatósága alá tartozó területre, valamint azon területekre terjed ki, amelyek az Európai Közösséget létrehozó szerződésben rögzített feltételek alapján azon szerződés hatálya alá tartoznak.

II.   FEJEZET

Belső energiapiac

41. cikk

(1)   A Felek között tilos a hálózati energia importjára és exportjára vámot, mennyiségi korlátozást és bármely ezekkel azonos hatású intézkedést kivetni. E tilalom az adó jellegű vámokra is vonatkozik.

(2)   Az (1) bekezdés nem vonatkozik azon mennyiségi korlátozásokra, vagy azokkal azonos hatású intézkedésekre, amelyeket a közrend, az emberi, állati és növényi élet és egészség védelme, illetve az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokolnak. Mindazonáltal e korlátozások nem szolgálhatnak az önkényes diszkrimináció vagy a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközéül.

42. cikk

(1)   Az Energiaközösség intézkedéseket hozhat azzal a céllal, hogy létrehozza a hálózati energia egységes, belső határok nélküli piacát.

(2)   Az (1) bekezdés nem vonatkozik az adójellegű intézkedésekre, sem a személyek szabad mozgásához kapcsolódó, sem pedig a munkavállalók jogaihoz és érdekeihez kapcsolódó intézkedésekre.

III.   FEJEZET

Külkereskedelmi politika az energiaszektorban

43. cikk

Az Energiaközösség hozhat olyan intézkedéseket, amelyek a hálózati energia harmadik országokból történő importja, illetve oda történő exportja szabályozásához szükségesek, tekintettel az egyenlő piaci hozzáférés alapvető környezetvédelmi normák betartása melletti biztosítására, illetve amelyek célja a belső energiapiac biztonságos működésének biztosítása.

IV.   FEJEZET

Kölcsönös segítségnyújtás az energiaellátásban fellépő zavar esetén

44. cikk

A hálózati energiaellátásban bekövetkező, valamely Felet sújtó és egy másik Felet, vagy harmadik országot is érintő zavar esetén a Felek e fejezet rendelkezéseivel összhangban gyors megoldásra törekszenek.

45. cikk

A Miniszteri Tanács a zavar által közvetlenül érintett Fél kérésére összeül. A Miniszteri Tanács meghozhatja a zavar elhárításához szükséges intézkedéseket.

46. cikk

A Miniszteri Tanács e szerződés életbelépésétől számított egy éven belül elfogadja az e fejezet szerinti kölcsönös segítségnyújtási kötelezettség működtetésére vonatkozó eljárási aktust, amelynek révén az átmeneti intézkedések meghozatalának joga átruházható az állandó magas rangú munkacsoportra.

V.   CÍM

AZ ENERGIAKÖZÖSSÉG INTÉZMÉNYEI

I.   FEJEZET

A Miniszteri Tanács

47. cikk

A Miniszteri Tanács biztosítja az e szerződésben rögzített célok megvalósítását. A Miniszteri Tanács:

a)

általános politikai iránymutatást nyújt;

b)

intézkedéseket hoz;

c)

eljárási aktusokat fogad el, amelyek – pontosan meghatározott feltételek mellett – az Energiaközösség politikájának végrehajtásához kapcsolódó bizonyos feladatokat, hatásköröket és kötelezettségeket az állandó magas rangú munkacsoportra, a Szabályozó Testületre vagy a Titkárságra ruháznak át.

48. cikk

A Miniszteri Tanács a Szerződő Felek egy-egy, valamint az Európai Közösség két képviselőjéből áll. A Miniszteri Tanács üléseire minden Résztvevő egy, szavazati joggal nem rendelkező képviselőt küldhet.

49. cikk

A Miniszteri Tanács belső eljárási szabályzatát eljárási aktussal fogadja el.

50. cikk

Az elnökséget valamennyi Szerződő Fél hathónapos időszakra tölti be, a Felek sorrendjéről a Miniszteri Tanács eljárási aktusban határoz. Az elnökséget betöltő Fél egy általa meghatározott helyen hívja össze a Miniszteri Tanácsot. A Miniszteri Tanács legalább hathavonta egyszer ülésezik. Az üléseket a Titkárság készíti elő.

51. cikk

A Miniszteri Tanácsban az elnökséget betöltő Fél elnököl, alelnökként pedig az Európai Közösség egyik képviselője, valamint a következőként elnöklő Fél egyik képviselője segédkezik neki. Az elnök és az alelnökök kidolgozzák a napirend-tervezetet.

52. cikk

A Miniszteri Tanács éves jelentést terjeszt elő az Energiaközösség tevékenységéről az Európai Parlamentnek, valamint a Csatlakozó Felek és a Résztvevők parlamentjeinek.

II.   FEJEZET

Az állandó magas rangú munkacsoport

53. cikk

Az állandó magas rangú munkacsoport:

a)

előkészíti a Miniszteri Tanács munkáját;

b)

hozzájárulását adja a nemzetközi támogató szervezetek, nemzetközi pénzügyi intézetek és kétoldalú támogatók technikai segítségnyújtás iránti kérelméhez;

c)

jelentést készít a Miniszteri Tanácsnak az e szerződésben rögzített célok megvalósítása terén elért előrelépésekről;

d)

intézkedéseket hoz, amennyiben erre a Miniszteri Tanács felhatalmazza;

e)

eljárási aktusokat fogad el, amelyek nem foglalják magukban feladatok, hatáskörök és kötelezettségek az Energiaközösség más intézményeire történő átruházását;

f)

az Európai Bizottság által rendszeresen előterjesztett jelentés alapján megvitatja a II. címben leírt közösségi vívmányok alakulását.

54. cikk

Az állandó magas rangú munkacsoport a Szerződő Felek egy-egy, valamint az Európai Közösség két képviselőjéből áll. Üléseire minden Résztvevő egy, szavazati joggal nem rendelkező képviselőt küldhet.

55. cikk

Az állandó magas rangú munkacsoport belső eljárási szabályzatát eljárási aktussal fogadja el.

56. cikk

Az elnökséget betöltő Fél egy általa meghatározott helyen hívja össze az állandó magas rangú munkacsoportot. Az üléseket a Titkárság készíti elő.

57. cikk

Az állandó magas rangú munkacsoportban az elnökséget betöltő Fél elnököl, alelnökként pedig az Európai Közösség egyik képviselője, valamint a következőként elnöklő Fél egyik képviselője segédkezik neki. Az elnök és az alelnökök kidolgozzák a napirend-tervezetet.

III.   FEJEZET

A Szabályozó Testület

58. cikk

A Szabályozó Testület:

a)

tanácsokkal látja el a Miniszteri Tanácsot és az állandó magas rangú munkacsoportot a törvényi, szakmai és szabályozási előírások részleteivel kapcsolatban;

b)

két vagy több szabályozási hatóságot érintő, határokon átnyúló vitás kérdésekben bármely fél kérésére ajánlásokat ad ki;

c)

intézkedéseket hoz, amennyiben erre a Miniszteri Tanács felhatalmazza;

d)

eljárási aktusokat fogad el.

59. cikk

A Szabályozó Testület – az energiára vonatkozó közösségi vívmányok ide vonatkozó részei alapján – valamennyi Szerződő Fél energiaipari szabályozó hatóságának egy-egy képviselőjéből áll. Az Európai Közösséget az Európai Bizottság képviseli, valamennyi Résztvevő egy-egy képviselőjének, valamint a villamosenergia- és gázipari szabályozó hatóságok európai csoportja (ERGEG) egy képviselőjének támogatásával. Amennyiben valamely Szerződő Fél vagy valamely Résztvevő külön szabályozó hatósággal rendelkezik a gáz- és külön a villamosenergia-ipar terén, a napirend figyelembe vételével a Szerződő Fél, illetve a Résztvevő dönti el, mely szabályozó hatóság vegyen részt egy adott ülésen.

60. cikk

A Szabályozó Testület belső eljárási szabályzatát eljárási aktussal fogadja el.

61. cikk

A Szabályozó Testület általa meghatározott időszakra választ elnököt. Az alelnöki tisztet az Európai Bizottság tölti be. Az elnök és az alelnök kidolgozzák a napirend-tervezetet.

62. cikk

A Szabályozó Testület üléseit Athénban tartja.

IV.   FEJEZET

A fórumok

63. cikk

Az Energiaközösséget két fórum látja el tanácsokkal, a két fórum valamennyi érdekelt fél képviselőit magában foglalja, beleértve az ipart, a szabályozó hatóságokat, ipari képviseleti csoportokat és fogyasztókat.

64. cikk

A fórumokon az Európai Közösség képviselője elnököl.

65. cikk

A fórumok következtetéseiket konszenzussal fogadják el, és továbbítják őket az állandó magas rangú munkacsoporthoz.

66. cikk

A villamosenergia-ipari fórum Athénban ülésezik. A gázipari fórum a Miniszteri Tanács eljárási aktusában meghatározott helyen ülésezik.

V.   FEJEZET

A Titkárság

67. cikk

A Titkárság:

a)

adminisztratív támogatást nyújt a Miniszteri Tanácsnak, az állandó magas rangú munkacsoportnak, a Szabályozó Testületnek és a fórumoknak;

b)

felülvizsgálja, hogy a Felek megfelelőképpen teljesítik-e az e szerződésből eredő kötelezettségeiket és éves jelentést terjeszt a Miniszteri Tanács elé az elért haladásról;

c)

felülvizsgálja az Csatlakozó Felek felségterületén, valamint az Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes Közigazgatási Missziójának joghatósága alá tartozó területeken folytatott támogatói tevékenységet, segítséget nyújt az Európai Bizottságnak e tevékenységek koordinálásában, és adminisztratív támogatást nyújt a támogatóknak;

d)

egyéb, e szerződés vagy a Miniszteri Tanács eljárási aktusa által rá ruházott feladatokat is ellát, kivéve az intézkedések meghozatalának jogát; és

e)

eljárási aktusokat fogad el.

68. cikk

A Titkárság egy igazgatóból és az Energiaközösség által kívánt személyzetből áll.

69. cikk

A Titkárság igazgatóját a Miniszteri Tanács eljárási aktussal nevezi ki. A Miniszteri Tanács eljárási aktusban rögzíti a Titkárság személyzeti állományának felvételi szabályait, munkafeltételeit és egyenletes földrajzi eloszlásukat. A személyzetet az igazgató választja és nevezi ki.

70. cikk

Kötelezettségeik teljesítése során az igazgató és a személyzet tagjai egyetlen Szerződő Féltől sem kérhetnek és kaphatnak utasításokat. Pártatlanul kell eljárniuk, az Energiaközösség érdekeit elősegítve.

71. cikk

A Titkárság igazgatója, vagy egy kinevezett helyettese részt vesz a Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport, a Szabályozó Testület és a fórumok ülésein.

72. cikk

A Titkárság székhelye Bécs.

VI.   FEJEZET

Költségvetés

73. cikk

Az Energiaközösség költségvetéséhez minden Fél a IV. mellékletben rögzített módon járul hozzá. A hozzájárulás mértékét ötévente, bármely Fél kérésére, a Miniszteri Tanács eljárási aktusával vizsgálják felül.

74. cikk

A Miniszteri Tanács kétévente, eljárási aktusban fogadja el az Energiaközösség költségvetését. A költségvetés az Energiaközösség intézményeinek működéséhez szükséges működési kiadásokat fedezi. Az egyes intézmények kiadásait a költségvetés külön részei tartalmazzák. A Miniszteri Tanács elfogad egy a költségvetés végrehajtási eljárását, az elszámolás-készítést és -ellenőrzést, valamint a felügyeletet rögzítő eljárási aktust.

75. cikk

A Titkárság igazgatója a 74. cikknek megfelelően elfogadott eljárási aktussal összhangban végrehajtja a költségvetést, és évente jelentést készít a Miniszteri Tanácsnak a költségvetés végrehajtásáról. A Miniszteri Tanács szükség esetén eljárási aktusban dönthet arról, hogy független könyvvizsgálókat bíz meg a költségvetés megfelelő végrehajtásának ellenőrzésével.

VI.   CÍM

DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS

I.   FEJEZET

Általános rendelkezések

76. cikk

Az intézkedések határozat vagy ajánlás formájában születnek.

A határozat teljes egészében kötelező azokra nézve, akiket címzettként megjelöl.

Az ajánlások nem bírnak kötelező erővel. A Felek legjobb tudásuk szerint törekszenek az ajánlások végrehajtására.

77. cikk

A 80. cikkben foglaltak sérelme nélkül minden Fél egy szavazattal rendelkezik.

78. cikk

A Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport és a Szabályozó Testület csak akkor járhatnak el, ha legalább a Felek kétharmada képviselteti magát. Szavazás esetén a jelenlévő Fél tartózkodása nem minősül leadott szavazatnak.

II.   FEJEZET

A II. Cím alá tartozó Intézkedések

79. cikk

A Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport és a Szabályozó Testület a II. címben foglaltaknak megfelelő intézkedéseket hoz az Európai Bizottság javaslata alapján. Az Európai Bizottság az intézkedés elfogadásához vezető folyamat során bármikor megváltoztathatja vagy visszavonhatja javaslatát.

80. cikk

Minden Szerződő Félnek egy szavazata van.

81. cikk

A Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport vagy a Szabályozó Testület a leadott szavazatok többségével dönt.

III.   FEJEZET

A III. Cím alá tartozó Intézkedések

82. cikk

A Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport és a Szabályozó Testület a III. címben foglaltaknak megfelelő intézkedéseket hoz valamely Fél vagy a Titkárság javaslata alapján.

83. cikk

A Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport és a Szabályozó Testület a leadott szavazatok kétharmados többségének megfelelően jár el, beleértve az Európai Közösség pozitív szavazatát.

IV.   FEJEZET

A IV. Cím alá tartozó Intézkedések

84. cikk

A Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport és a Szabályozó Testület a IV. címben foglaltaknak megfelelő intézkedéseket hoz valamely Fél javaslata alapján.

85. cikk

A Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport vagy a Szabályozó Testület egyhangúlag dönt.

V.   FEJEZET

Eljárási aktusok

86. cikk

Az eljárási aktus az Energiaközösség szervezeti, költségvetési és átláthatósággal kapcsolatos kérdéseit szabályozza, beleértve a Miniszteri Tanácstól az állandó magas rangú munkacsoporthoz, a Szabályozó Testülethez és a Titkársághoz delegált hatalmat, és kötelező érvényű az Energiaközösség intézményeire nézve, valamint – amennyiben az eljárási aktus úgy rendelkezik – a Felekre.

87. cikk

A 88. cikkben foglaltak sérelme nélkül az eljárási aktusokat az e cím III. fejezetében meghatározott döntéshozatali eljárással összhangban fogadják el.

88. cikk

A 69. cikk szerinti, a Titkárság igazgatóját kinevező eljárási aktust egyszerű többséggel fogadják el az Európai Bizottság javaslata alapján. A 73. és 74. cikkek szerinti, költségvetési témájú eljárási aktusokat egyhangúan fogadják el az Európai Bizottság javaslata alapján. A 47. cikk c) pontja szerinti, a hatalom Szabályozó Testületre történő átruházásáról szóló eljárási aktusokat egyhangú többséggel fogadják el valamely Fél vagy a Titkárság javaslata alapján.

VII.   CÍM

HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSA ÉS A VITÁS ÜGYEK RENDEZÉSE

89. cikk

A Felek a nekik címzett határozatokat az adott határozatban rögzített időszakon belül átültetik nemzeti jogrendszerükbe.

90. cikk

(1)   Azt a tényt, hogy valamely Fél nem tett eleget a szerződésből adódó kötelezettségeinek, vagy az előírt időszakon belül nem hajtott végre egy neki címzett határozatot, bármely Fél, a Titkárság vagy a Szabályozó Testület hozhatja a Miniszteri Tanács tudomására megindokolt megkeresésben. Magánszervek panaszukkal a Titkársághoz fordulhatnak.

(2)   Az érintett Fél a megkeresésre vagy panaszra adott válaszában észrevételeket tehet.

91. cikk

(1)   A Miniszteri Tanács dönt arról, hogy valamely Fél megszegte-e kötelezettségeit. A Miniszteri Tanács az alábbiak szerint határoz:

a)

egyszerű többséggel, ha a kötelezettségszegés a II. címhez kapcsolódik;

b)

kétharmados többséggel, ha a kötelezettségszegés a III. címhez kapcsolódik;

c)

egyhangúlag, ha a kötelezettségszegés a IV. címhez kapcsolódik.

(2)   A Miniszteri Tanács bármely, az e cikk alapján hozott határozatot egy későbbi időpontban egyszerű többséggel visszavonhat.

92. cikk

(1)   A Miniszteri Tanács bármely Fél, a Titkárság vagy a Szabályozó Testület kérésére egyhangú döntéssel megállapíthatja, hogy valamely Fél szerződéses kötelezettségeit súlyosan és tartósan megszegi, és bizonyos szerződéses jogokat megvonhat az adott Féltől, beleértve a szavazati jogok, vagy az üléseken, illetve szerződéses mechanizmusokban való részvétel jogának megvonását.

(2)   A Miniszteri Tanács bármely, az e cikk alapján hozott határozatot egy későbbi időpontban egyszerű többséggel visszavonhatja.

93. cikk

A 91. és 92. cikkben említett határozatok elfogadása során a Miniszteri Tanács nem veszi figyelembe az érintett Fél képviselőjének szavazatát.

VIII.   CÍM

ÉRTELMEZÉS

94. cikk

Az intézmények valamennyi e szerződésben használt, a közösségi jogból levezetett kifejezést és fogalmat az Európai Közösségek Bíróságának vagy Elsőfokú Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban értelmeznek. Amennyiben e Bíróságoktól nem áll rendelkezésre értelmezés, a szerződés értelmezéséhez a Miniszteri Tanács nyújt iránymutatást. A Miniszteri Tanács ezt a feladatot az állandó magas rangú munkacsoportra ruházhatja. Ezen iránymutatások nem sérthetik a közösségi vívmányok Bíróság vagy az Elsőfokú Bíróság általi későbbi értelmezését.

IX.   CÍM

RÉSZTVEVŐK ÉS MEGFIGYELŐK

95. cikk

A Miniszteri Tanácshoz intézett kérés alapján az Európai Közösség bármely tagállama a 48., 54. és 59. cikkben foglalt feltételeknek megfelelően Résztvevőként képviseltetheti magát a Miniszteri Tanácsban, az állandó magas rangú munkacsoportban és a Szabályozó Testületben, és jogosult részt venni a Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport, a Szabályozó Testület és a fórumok vitáiban.

96. cikk

(1)   Valamely szomszédos harmadik ország indokolt kérése alapján a Miniszteri Tanács egyhangú döntéssel elfogadhatja ezen országot Megfigyelőként. E szerződés életbe lépésétől számított hat hónapon belül a Miniszteri Tanács elé terjesztett kérelem alapján Moldova Megfigyelői státuszt nyer.

(2)   A Megfigyelők részt vehetnek a Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport, a Szabályozó Testület és a fórumok ülésein, de nem folyhatnak bele vitáikba.

X.   CÍM

IDŐTARTAM

97. cikk

E szerződés érvényességi ideje az életbelépéstől számított 10 év. A Miniszteri Tanács egyhangú döntéshozatallal meghosszabbíthatja ezt az időtartamot. Amennyiben nem születik ilyen határozat, a szerződés továbbra is érvényben maradhat azon Felek között, akik mellette szavaztak, feltéve, hogy számuk legalább az Energiaközösség Feleinek kétharmadát teszi ki.

98. cikk

Bármely Fél hathónapos felmondási idővel és a Titkárságnak címzett felmondással léphet vissza e szerződéstől.

99. cikk

Bármely Csatlakozó Fél az Európai Közösséghez történő csatlakozását követően – a 95. cikknek megfelelően – Résztvevővé válik.

XI.   CÍM

FELÜLVIZSGÁLAT ÉS CSATLAKOZÁS

100. cikk

A Miniszteri Tanács, tagjainak egyhangú döntésével:

i.

megváltoztathatja az I-VII. címek rendelkezéseit;

ii.

a hálózati energiához kapcsolódó közösségi vívmányok további részeinek végrehajtása mellett dönthet;

iii.

kiterjesztheti e szerződés hatályát más energiahordozókra és -termékekre vagy egyéb szükséges hálózati infrastruktúrákra;

iv.

hozzájárulhat új Félnek az Energiaközösséghez történő csatlakozásához.

XII.   CÍM

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

101. cikk

A 102. és 103. cikk sérelme nélkül, e szerződés rendelkezései nem érintik a valamely Szerződő Fél által e szerződés aláírása előtt kötött megállapodásokból eredő jogokat és kötelezettségeket. Amennyiben az ilyen megállapodások nem összeegyeztethetőek e szerződéssel, az érintett Szerződő Fél e szerződés életbe lépésétől számított egy éven belül megtesz minden, a keletkezett összeegyeztethetetlenségek megszüntetéséhez szükséges intézkedést.

102. cikk

Az e szerződésből eredő kötelezettségek semmilyen formában sem sértik a Felek fennálló, a Kereskedelmi Világszervezet létrehozásáról szóló szerződésből eredő jogi kötelezettségeit.

103. cikk

E szerződés semmilyen formában nem érinti az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről valamely Szerződő Fél közötti megállapodásból származó kötelezettségeket. E szerződés semmilyen formában nem érinti az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalások során tett kötelezettségvállalásokat.

104. cikk

Az 50. cikkben említett eljárási aktus elfogadásáig az elnökség betöltésének sorrendjét a 2003-as athéni szándéknyilatkozat (3) határozza meg.

105. cikk

E szerződést a Felek saját belső eljárásaikkal összhangban fogadják el.

E szerződés az azt követő hónap első napján lép hatályba, amikor az Európai Közösség és hat Szerződő Fél bejelentette az e célból szükséges eljárások befejezését.

A bejelentést az Európai Unió Tanácsa főtitkárának kell megküldeni, aki e szerződés letéteményese.

FENTIEK HITELÉÜL a meghatalmazott képviselők aláírták ezt a szerződést.

Kelt Athénben, a kettőezer-őtődik év október havának huszonőtődik napján.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 26-i 2003/54/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról, az Európai Unió Hivatalos Lapja L 176., 2003.7.15., 37–56. o.; és az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 26-i 2003/55/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról, az Európai Unió Hivatalos Lapja L 176., 2003.7.15., 57–78. o.

(2)   Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 176., 2003.7.15., 1–10. o.

(3)  Szándéknyilatkozat a délkelet-európai regionális energiapiacról és annak az Európai Közösség belső energiapiacába történő integrálásáról, aláírva 2003. december 8-án Athénban.

 

Athén, 2005. október 25.

Minčo Jordanov,

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

kormányának alelnöke

Tisztelt Uram!

Az Európai Közösség nyugtázza a mai dátummal ellátott levelét, és megerősíti, hogy az Ön levele és ezen válasz együttesen egyenértékű az Energiaközösséget létrehozó szerződés Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság általi aláírásával. Mindazonáltal ez nem értelmezhető úgy, mintha az Európai Közösség elfogadna vagy elismerne bármely egyéb formájú vagy tartalmú megnevezést, mint a „Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság”.

Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetelt nagyrabecsülésem kifejezését.

az Európai Közösség nevében

Athén, 2005. október 25.

Őexcellenciája!

Kijelentem, hogy az Energiaközösséget létrehozó szerződés szövege a Macedón Köztársaság kormánya számára elfogadható.

Jelen levéllel a Macedón Köztársaság kormánya az Energiaközösséget létrehozó szerződés aláírójának tekinti magát.

Mindazonáltal kijelentem, hogy a Macedón Köztársaság nem fogadja el országomnak a fent említett dokumentumokban használt megnevezését, tekintettel arra, hogy országom alkotmányos neve Macedón Köztársaság.

Kérem, Őexcellenciája, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

Minčo Jordanov

I. MELLÉKLET

A 2003. június 26-i 2003/54/EK és 2003/55/EK irányelv és az 1228/2003/EK rendelet végrehajtási menetrendje

1.

Figyelemmel az alábbi (2) bekezdésre, valamint e szerződés 24. cikkére is, a Szerződő Felek e szerződés életbe lépésétől számított tizenkét hónapon belül végrehajtják a következőket:

i.

a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet;

ii.

a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet;

iii.

a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.

2.

A Szerződő Felek biztosítják, hogy a 2003/54/EK és 2003/55/EK európai közösségi irányelvek értelmében a feljogosított fogyasztók körébe az alábbiak tartoznak:

i.

2008. január 1-jétől valamennyi nem háztartási fogyasztó; és

ii.

2015. január 1-jétől valamennyi fogyasztó.

II. MELLÉKLET

A környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányok végrehajtási menetrendje

1.

A Szerződő Felek e szerződés életbe lépéséig végrehajtják az 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelvvel és a 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelvet.

2.

A Szerződő Felek 2011. december 31-ig végrehajtják az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről, valamint a 93/12/EGK irányelv módosításáról szóló, 1999. április 26-i 1999/32/EK tanácsi irányelvet.

3.

A Szerződő Felek 2017. december 31-ig végrehajtják a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet.

4.

A Szerződő Felek e szerződés életbe lépéséig végrehajtják a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi rendelet 4. cikkének (2) bekezdését.

III. MELLÉKLET

Az EK-Szerződés 81. cikke

1.

A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan, vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:

a)

a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;

b)

a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;

c)

a piacok vagy beszerzési források felosztása;

d)

egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;

e)

a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

2.

Az e cikk alapján tiltott megállapodás vagy döntés semmis.

3.

Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásától azonban el lehet tekinteni az olyan esetekben, amikor

a vállalkozások közötti megállapodás vagy megállapodások csoportja,

a vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja,

az összehangolt magatartás vagy összehangolt magatartások csoportja

hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy:

a)

az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek;

b)

lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt.

Az EK-Szerződés 82. cikke

A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozásnak a közös piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.

Ilyen visszaélésnek minősül különösen:

a)

tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett kikötése;

b)

a termelés, az értékesítés vagy a műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztók kárára;

c)

egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;

d)

a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

Az EK-Szerződés 86. cikkének (1) és (2) bekezdése

1.

A közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak és nem tarthatnak fenn az e szerződéssel, különösen az annak 12. és 81–89. cikkében foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket.

2.

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak e szerződés szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.

Az EK-Szerződés 87. cikke

1.

Ha e szerződés másként nem rendelkezik, a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

2.

A közös piaccal összeegyeztethető:

a)

a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás, feltéve, hogy azt a termék származásán alapuló megkülönböztetés nélkül nyújtják;

b)

a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás;

c)

a Németországi Szövetségi Köztársaság Németország felosztása által érintett egyes területei gazdaságának nyújtott támogatás, amennyiben a támogatásra a felosztásból eredő gazdasági hátrányok ellensúlyozásához szükség van.

3.

A közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető:

a)

az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság;

b)

valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására vagy egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás;

c)

az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben;

d)

a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, ha az a Közösségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben;

e)

a támogatás olyan egyéb fajtái, amelyeket a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel hozott határozatával határoz meg.

IV. MELLÉKLET

A költségvetéshez való hozzájárulás

Felek

Hozzájárulás mértéke százalékban

Európai Közösség

94,9 %

Albán Köztársaság

0,1 %

Bolgár Köztársaság

1 %

Bosznia és Hercegovina

0,3 %

Horvát Köztársaság

0,5 %

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

0,1 %

Montenegrói Köztársaság

0,1 %

Románia

2,2 %

Szerb Köztársaság

0,7 %

Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes Közigazgatási Missziója

0,1 %


Bizottság

20.7.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/38


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. július 14.)

a romániai Newcastle-betegség (baromfipestis) elleni védekezési intézkedésekről szóló 2006/264/EK határozat módosításáról

(az értesítés a C(2006) 3167. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/501/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és a 90/675/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 18. cikke (7) bekezdésére,

tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 22. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Newcastle-betegség (baromfipestis) erősen ragályos, vírusos baromfi- és madárbetegség, és fennáll annak a veszélye, hogy a kórokozó a nemzetközi kereskedelmen keresztül megjelenhet az élő baromfiban és a baromfitermékekben.

(2)

A Newcastle-betegség Romániában való kitörését követően elfogadták a romániai Newcastle-betegség (baromfipestis) elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2006. március 27-i 2006/264/EK bizottsági határozatot (3). A határozat értelmében a tagállamoknak fel kell függeszteniük az élő baromfi, a laposmellű futómadár, a tenyésztett és vadon élő vadszárnyas, valamint e fajok keltetőtojásainak, friss húsának és húskészítményeinek és az e fajokból készült húsipari termékeknek a Románia egyes részeiről történő behozatalát.

(3)

Románia tájékoztatta a Bizottságot a Newcastle-betegségnek Sălaj megyében való kitöréséről, amely Románia területének olyan része, ahonnan a Közösségbe történő behozatalt még nem függesztették fel. Ezért ezt a megyét fel kell venni a 2006/264/EK határozat mellékletében szereplő megyék listájára.

(4)

Tekintettel a Newcastle-betegséggel kapcsolatos jelenlegi romániai járványhelyzetre, a 2006/264/EK határozatban előírt intézkedéseket meg kell hosszabbítani.

(5)

A 2006/264/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2006/264/EK határozat a következőképpen módosul:

1.

Az 5. cikkben a „2006. július 31.” időpont helyébe a „2006. december 31.” időpont lép.

2.

A melléklet helyébe az e határozat mellékletében megállapított szöveg lép.

2. cikk

A tagállamok haladéktalanul meghozzák és kihirdetik az e határozat betartásához szükséges intézkedéseket. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 14-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 268., 1991.9.24., 56. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(2)  HL L 24., 1998.1.30., 9. o. A legutóbb a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.) módosított irányelv.

(3)  HL L 95., 2006.4.4., 6. o.


MELLÉKLET

„MELLÉKLET

Romániának az 1. és 2. cikkben említett területrészei:

 

Argeş megye

 

Braşov megye

 

Bucarest megye

 

Brăila megye

 

Buzău megye

 

Caraş-Severin megye

 

Călăraşi megye

 

Constanţa megye

 

Dâmboviţa megye

 

Giurgiu megye

 

Gorj megye

 

Ialomiţa megye

 

Ilfov megye

 

Mehedinţi megye

 

Mureş megye

 

Olt megye

 

Prahova megye

 

Sălaj megye

 

Tulcea megye

 

Vaslui megye

 

Vâlcea megye

 

Vrancea megye”


20.7.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/41


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. május 11.)

a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és az újszerű öngyújtók forgalomba hozatalát tiltó, tagállamok által meghozandó intézkedések előírásáról

(az értesítés a C(2006) 1887. és C(2006) 1887. COR számú dokumentumokkal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(Ez a szöveg a Hivatalos Lap 2006. július 19-i L 197. számának 9. oldalán megjelent szöveget visszavonja és annak helyébe lép)

(2006/502/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikkére,

mivel:

(1)

A 2001/95/EK irányelv értelmében a gyártók kizárólag biztonságos termékeket hozhatnak forgalomba.

(2)

A 2001/95/EK irányelv 13. cikke értelmében a Bizottság, amennyiben a fogyasztók egészségére és biztonságára súlyosan veszélyes termékekről szerez tudomást, bizonyos feltételek mellett határozatot fogadhat el, amely előírja, hogy a tagállamok tegyenek az ilyen termékeknek különösen a forgalomba hozatalát korlátozó vagy bizonyos feltételekhez kötő, forgalomba hozatalát megtiltó és a tilalom betartását biztosító kísérő, vagy a piacról kivonó, illetve visszahívó ideiglenes intézkedéseket.

(3)

Egy ilyen határozat meghozatalát az alábbi tényezők befolyásolják: tagállamonként jelentősen eltérnek a szóban forgó veszély kezelésére elfogadott vagy elfogadásra váró módszerek; a veszély a termék által felvetett biztonsági kérdés természete miatt az érintett termékekre vonatkozó különleges közösségi jogszabályok által előírt más eljárások alapján nem kezelhető az eset sürgősségének megfelelő módon; és a veszély a fogyasztói egészség és biztonság egységes és magas szintű védelmének biztosítása, valamint a belső piac megfelelő működése érdekében kizárólag megfelelő közösségi szintű intézkedések elfogadásával küszöbölhető ki hatékonyan.

(4)

Az öngyújtók eredendően veszélyes termékek, mivel lángot, illetve hőt keltenek és gyúlékony tüzelőanyagot tartalmaznak. Súlyos veszélyt jelent, ha a gyermekek nem megfelelő módon használják az öngyújtókat, aminek eredményeként tűzesetek vagy sérülések, de akár halálos balesetek is bekövetkezhetnek. Tekintettel az öngyújtók eredendően veszélyes jellegére, a forgalomba hozott tételek nagy számára és a használat előrelátható feltételeire, foglalkozni kell az öngyújtók által a gyermekek biztonsága szempontjából jelentett veszély komolyságával, mivel a gyermekek esetlegesen játékszerként használhatják azokat.

(5)

Az öngyújtók jelentette komoly veszélyt az EU-ban megtörtént, öngyújtókkal játszó gyermekek által okozott tűzesetekről rendelkezésre álló adatok és információk megerősítik. Az Egyesült Királyság Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma által 1997 februárjában közzétett, „Európai kutatás – öt éven aluli, öngyújtókkal és gyufával játszó gyermekek által okozott balesetek” című jelentés becslése szerint 1997-ben összesen körülbelül 1 200 tűzeset, 260 sérülés és 20 haláleset következett be az EU-ban. Ennél frissebb információk megerősítik, hogy az EU-ban jelentős számú, esetenként halált okozó súlyos balesetet még mindig a nem gyermekbiztos öngyújtóval játszó gyermekek okoznak.

(6)

Ausztráliában, Kanadában, Új-Zélandon és az Amerikai Egyesült Államokban (USA) az e határozatban az öngyújtókra megállapított gyermekbiztossági előírásokkal azonos követelményeket előíró jogszabályok vannak érvényben. A jogszabályok kidolgozása előtt az USA-ban felmérést végeztek. Az Egyesült Államok Fogyasztói Termékbiztonsági Bizottsága által 1993-ban egy öngyújtókról szóló rendeletre tett javaslatban szereplő becslés szerint az USA-ban évente a gyermekek által használt öngyújtók több mint 5 000 tűzesetet, 1 150 sérülést és 170 halálesetet okoztak.

(7)

Az egyesült államokbeli gyermekbiztossági előírást 1994-ben vezették be. Egy, az előírás hatékonyságáról készült 2002. évi, egyesült államokbeli tanulmány a tűzesetek, sérülések és halálesetek 60 %-os csökkenéséről számolt be.

(8)

A tagállamokkal a 2001/95/EK irányelv 15. cikke által létrehozott bizottság keretében folytatott előzetes konzultáció során megállapítást nyert, hogy a tagállamok jelentősen eltérő álláspontot képviselnek a nem gyermekbiztos öngyújtók által jelentett veszély elhárítását célzó megközelítések vonatkozásában.

(9)

Az öngyújtók biztonságosságára két műszaki szabvány vonatkozik: az EN ISO 9994:2002 Európai és nemzetközi szabvány („Öngyújtók – biztonsági előírások”), amely megfelelő gyártói vizsgálati eljárásokkal kombinálva az öngyújtók minőségére, megbízhatóságára és biztonságosságára határoz meg előírásokat, és amely azonban nem tartalmaz gyermekbiztossági előírásokat, valamint az EN 13869:2002 („Öngyújtók – Gyermekbiztos öngyújtók – Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek”), amely gyermekbiztossági előírásokat határoz meg.

(10)

Az EN ISO 9994:2002 szabványra történő hivatkozásokat a Bizottság a 2001/95/EK irányelv 4. cikkével összhangban kihirdette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2), ami vélelmezi a 2001/95/EK irányelv általános biztonsági előírásainak való megfelelőséget az ezen szabvány által szabályozott veszélyek vonatkozásában. A gyermekbiztossági kérdés kezelése érdekében egyes tagállamok úgy ítélték meg, hogy a Bizottságnak ki kellene hirdetnie a Hivatalos Lapban az EN 13869:2002 szabványra történő hivatkozásokat is. Más tagállamok azonban úgy vélték, hogy az EN 13869:2002 szabványt először alaposan felül kellene vizsgálni.

(11)

Az öngyújtók gyermekbiztosságára és az újszerű öngyújtók tilalmára vonatkozó közösségi intézkedések hiányában az egyes tagállamok eltérő nemzeti intézkedéseket fogadhatnak el. Az ilyen intézkedések bevezetése óhatatlanul a védelem egyenetlen szintjét és az öngyújtók kereskedelmének Közösségen belüli korlátozását eredményezné.

(12)

Az öngyújtókra vonatkozóan nem létezik alkalmazandó közösségi jogszabály. A közösségi jog különleges szabályai által meghatározott egyéb eljárások keretében a veszélyt nem lehet hatékonyan kezelni a szóban forgó biztonsági probléma jellege miatt, és az eset sürgősségének megfelelő módon. Ezért a 2001/95/EK irányelv 13. cikkének értelmében határozathozatalhoz kell folyamodni.

(13)

Az öngyújtók által jelentett komoly veszélyre való tekintettel és az EU-n belüli fogyasztói biztonság és egészségvédelem következetesen magas szinten tartásának biztosítása, valamint a kereskedelem akadályozásának elkerülése érdekében a 2001/95/EK irányelv 13. cikkének megfelelően ideiglenes határozatot kell elfogadni. Egy ilyen határozattal gyorsan az öngyújtók forgalomba hozatalának feltételéül szabható a gyermekbiztosság. Ezenkívül egy ilyen határozattal a nemzetközi konszenzuson alapuló végleges megoldás létrejöttéig meg lehet előzni a további káreseteket és haláleseteket.

(14)

Az ebben a határozatban szereplő gyermekbiztossági előírás kiterjed az eldobható öngyújtókra is, mert ezek esetében különösen nagy a veszélye annak, hogy a gyermekek helytelenül használják azokat. Egy 1987-es egyesült államokbeli tanulmány, a „Harwood tanulmány” kimutatta, hogy az öngyújtókkal játszó gyermekek által okozott balesetek átlag 9 %-ában eldobható öngyújtóval okozták a balesetet. Nagyon kevés balesetet okoznak az eldobható öngyújtókon kívüli öngyújtók, azaz az úgynevezett luxus vagy félluxus öngyújtók, amelyeket hosszú ideig tartó és folyamatos biztonságos használatra terveztek, gyártottak és hoztak forgalomba; amelyekre írásos garancia vonatkozik és amelyek esetében a termék élettartama alatt az alkatrészek esetleges cseréje vagy javítása érdekében eladás utáni szolgáltatást biztosítanak; amelyekre jellemző a drága anyagok felhasználásával megvalósított igényes kidolgozás; amelyek megfelelnek a luxuscikkekről kialakított képnek és más öngyújtókkal való helyettesítésük nehezen megoldható, és amelyek forgalomba hozatala a márka presztízsével és luxuscikk jellegével összhangban erre szakosodott üzletekben történik. Ezek az eredmények összhangban vannak azzal a ténnyel, hogy az emberek jellemzően jobban odafigyelnek a hosszabb időtartamú használatra szánt, értékesebb öngyújtókra.

(15)

Be kell tiltani minden olyan öngyújtót, amely bármilyen jellemzőjének következtében egy másik, széleskörűen a gyermekek számára vonzónak vagy a számukra tervezettnek tartott tárgyra hasonlít. Többek között – de nem kizárólag – ezek közé tartoznak a rajzfilmfigurák alakjára emlékeztető, játékokra, fegyverekre, órákra, telefonokra, hangszerekre, járművekre, az emberi testre vagy annak egyes részeire, állatokra, élelmiszerekre vagy italokra hasonlító, vagy zenét lejátszó, villogó fényekkel vagy mozgó részekkel, illetve egyéb szórakoztató jellemzőkkel rendelkező öngyújtók, amelyeket általában „újszerű öngyújtónak” neveznek, és amelyek esetében fokozottan fennáll a gyermekek általi helytelen használat veszélye.

(16)

A gyermekbiztossági előírások öngyújtógyártók általi alkalmazásának megkönnyítése érdekében célszerű hivatkozni az EN 13869:2002 európai szabvány vonatkozó előírásaira, hogy az ezt az európai szabványt átültető nemzeti szabványok megfelelő előírásainak eleget tevő öngyújtókat az e határozat gyermekbiztossági előírásának megfelelőnek lehessen vélelmezni. Ugyanebből a célból azokat az öngyújtókat, amelyek megfelelnek az olyan nem EU tagállamok vonatkozó szabályainak, amelyekben az e határozat által meghatározott gyermekbiztossági előírásoknak megfelelő követelmények vannak hatályban, az ebben a határozatban szereplő gyermekbiztossági előírásokkal összhangban lévőnek kell vélelmezni.

(17)

Az e határozat által megállapított gyermekbiztossági előírások következetes és hatékony alkalmazása megköveteli, hogy a gyártók – hatósági kérésre – benyújtsák az illetékes hatóságoknak a gyermekbiztosságra vonatkozó vizsgálati jelentéseket; ezeket a jelentéseket azon akkreditációs szervek által akkreditált vizsgálati szervek készítik el, amelyek nemzetközi akkreditációs szervezetek tagjai, illetve amelyeket a hatóságok e tekintetben más módon elismernek, vagy pedig az ilyen típusú vizsgálatok elvégzésére hivatott olyan vizsgálati szervek bocsátják ezeket rendelkezésre, amelyeket az ebben a határozatban szereplő előírásokkal egyenértékű biztonsági előírásokat alkalmazó országok hatóságai elismernek. Az öngyújtógyártók kérésre késedelem nélkül a 2001/95/EK irányelv 6. cikke értelmében meghatározott illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják az összes szükséges dokumentumot. Amennyiben a gyártó nem képes az illetékes hatóság által meghatározott határidőn belül benyújtani a szóban forgó dokumentációt, akkor az öngyújtókat ki kell vonni a piacról.

(18)

A 2001/95/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése értelmében a forgalmazók segítik az általuk forgalmazott öngyújtóknak az e határozat által megállapított gyermekbiztossági előírásoknak való megfelelésének biztosítását. Különösen az illetékes hatóságokkal kell együttműködniük, kérésre rendelkezésre bocsátva az öngyújtók eredetének megállapításához szükséges dokumentációt.

(19)

A műszaki korlátozások figyelembevétele és az arányosság biztosítása mellett a további balesetek megelőzésének szükségességére való tekintettel a gyártók számára a lehető legrövidebb átmeneti időszak engedélyezhető az e határozat által megállapított intézkedések alkalmazására. A tagállamok is igényelnek átmeneti időszakot annak biztosítására, hogy az intézkedések alkalmazása hatékonyan mehessen végbe, tekintettel az EU-ban évente forgalmazott öngyújtók jelentős mennyiségére és a forgalmazásukra felhasznált számos elosztási csatornára. Ezért a gyártók kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalmazására vonatkozó kötelezettségét az e határozatról szóló értesítést követő tizedik hónaptól kell alkalmazni, míg a fogyasztók kizárólag gyermekbiztos öngyújtókkal való ellátásának kötelezettségét egy évvel az ilyen öngyújtók forgalomba hozatalára vonatkozó tilalom hatálybalépését követően kell alkalmazni. Ezért ez utóbbi kötelezettséget e határozat felülvizsgálatakor, a határozat elfogadása után egy évvel határozzák meg.

(20)

A 2001/95/EK irányelv 13. cikkének (3) bekezdése megtiltja a valamely határozat hatálya alá tartozó veszélyes termékeknek a Közösségből való kivitelét. Azonban az öngyújtók piacának szerkezetét figyelembe véve, tekintettel a gyártók számára világviszonylatban, az export és az import volumenére, valamint a piacok globalizációjára, az exporttilalom nem javítana az olyan harmadik országokban lakó fogyasztók biztonságán, ahol nem alkalmaznak gyermekbiztossági előírásokat, mivel az EU-ból származó export helyébe az EU-n kívüli országokból származó nem gyermekbiztos öngyújtók lépnének. A 13. cikk (3) bekezdésének alkalmazását ezért egy gyermekbiztosságra vonatkozó nemzetközi szabvány elfogadásáig fel kell függeszteni. Ez nem sértheti az olyan harmadik országbeli intézkedések alkalmazását, amelyekben gyermekbiztossági előírások vannak hatályban.

(21)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2001/95/EK irányelv 15. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

E határozat alkalmazásában:

1.

„öngyújtó”: rendes körülmények között elsősorban cigaretta, szivar és pipa szándékos meggyújtására szolgáló, tüzelőanyagot felhasználó, manuálisan kezelt lángkeltő eszköz, amelyet előreláthatóan papír, kanóc, gyertya és lámpás meggyújtására is használnak, és amelyet gyártáskor feltöltöttek tüzelőanyaggal, függetlenül attól, hogy újratöltésre szánták-e vagy sem.

Az újszerű öngyújtók forgalomba hozatalára vonatkozó, e határozat 2. cikkének (2) bekezdésével létrehozott tilalom sérelme nélkül, ez a fogalommeghatározás nem alkalmazandó az újratölthető öngyújtókra, amelyek esetében a gyártók kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják azt a szükséges dokumentációt, amely igazolja, hogy az öngyújtókat legalább ötéves időtartamra kiterjedő – beleértve az esetleges javítást is – folyamatos és biztonságos használatra tervezték, gyártották és hozták forgalomba, és azok különösen megfelelnek a következő előírásoknak:

az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (3) összhangban minden öngyújtóhoz a gyártó írásos dokumentummal legalább kétéves garanciát biztosít,

az öngyújtó a teljes élettartama alatt a gyakorlatban is javítható és biztonságosan újratölthető, beleértve különösen a javítható gyújtómechanizmust,

az olyan nem elhasználódó alkatrészek cseréjét vagy javítását, amelyek a folyamatos használat során azonban nagy valószínűséggel elkopnak vagy meghibásodnak a garanciális időszak letelte után, egy, az Európai Unió területén működő, engedéllyel rendelkező vagy szakosodott eladás utáni szolgáltatási központ biztosítja;

2.

„újszerű öngyújtó”: az EN 13869:2002 európai szabvány 3.2 specifikációjában meghatározott bármilyen öngyújtó;

3.

„gyermekbiztos öngyújtó”: az az öngyújtó, amelyet tervezésének és előállításának megfelelően szokásos vagy ésszerűen előrelátható felhasználás során 51 hónaposnál fiatalabb gyermekek nem működtethetnek, tekintettel például a működtetéséhez szükséges erőre, a tervezésére, a védelemmel ellátott gyújtómechanizmusára, vagy a meggyújtásához szükséges műveletek bonyolultságára vagy sorozatára.

Gyermekbiztosnak vélelmezendők azok:

a)

az öngyújtók, amelyek az EN 13869:2002 előírásait illetően a 3.1., 3.4., és 5.2.3. bekezdések kivételével megfelelnek az EN 13869:2002 európai szabványt átültető nemzeti szabványoknak;

b)

az öngyújtók, amelyek megfelelnek az olyan nem EU-tagállamok vonatkozó szabályainak, amelyekben az ebben a határozatban meghatározott gyermekbiztossági előírásokkal egyenértékű előírások vannak hatályban;

4.

„öngyújtó modellje”: ugyanazon gyártótól származó öngyújtók, amelyek tervezésüket vagy más jellegzetességeiket tekintve semmiben sem különböznek, ami hatással lehet a gyermekbiztosságra;

5.

„gyermekbiztossági vizsgálat”: az öngyújtók adott modellje gyermekbiztosságának szisztematikus vizsgálata a vizsgálandó öngyújtók mintáján, különösen az EN 13869:2002 előírásait illetően a 3.1., 3.4. és 5.2.3. bekezdések kivételével az EN 13869:2002 európai szabványt átültető nemzeti szabványoknak megfelelően, vagy az ebben a határozatban meghatározott gyermekbiztossági előírásokkal egyenértékű hatályos gyermekbiztossági előírásokkal rendelkező EU-n kívüli országok vonatkozó szabályai szerinti vizsgálati előírásoknak megfelelően;

6.

„gyártó”: a 2001/95/EK irányelv 2. cikke e) pontjában meghatározottak szerint;

7.

„forgalmazó”: a 2001/95/EK irányelv 2. cikke f) pontjában meghatározottak szerint.

2. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az e határozatról szóló értesítést követő tizedik hónaptól csak gyermekbiztos öngyújtók kerüljenek forgalomba.

(2)   A fenti (1) bekezdésben említett időponttól kezdve a tagállamok megtiltják az újszerű öngyújtók forgalomba hozatalát.

3. cikk

(1)   Az e határozatról szóló értesítést követő tizedik hónaptól a tagállamok az öngyújtók forgalomba hozatalának feltételeként az alábbiakat követelik meg a gyártóktól:

a)

a vizsgált modell öngyújtóinak mintájával az öngyújtók minden modellje vonatkozásában készített gyermekbiztosságra vonatkozó vizsgálati jelentés megőrzése és a 2001/95/EK irányelv 6. cikke alapján létrehozott illetékes hatóságoknak kérésre haladék nélkül történő benyújtása, tanúsítva a forgalomba hozott öngyújtók modelljének gyermekbiztosságát;

b)

az illetékes hatóságok felé kérésre annak igazolása, hogy minden egyes forgalomba hozott tételben lévő valamennyi öngyújtó megfelel a vizsgált modellnek, valamint a hatóságok felé kérésre az igazolást alátámasztó vizsgálati és ellenőrzési programok dokumentációjának benyújtása;

c)

a megfelelő vizsgálati módszerek alkalmazásával annak folyamatos nyomon követése, hogy az előállított öngyújtók megfelelnek-e a gyermekbiztosságot eredményező műszaki megoldásoknak és az illetékes hatóságok számára a gyártási nyilvántartás rendelkezésre bocsátása, amely szükséges annak bizonyítására, hogy az előállított öngyújtók megfelelnek a vizsgált modellnek;

d)

egy új gyermekbiztosságra vonatkozó vizsgálati jelentés megőrzése és az illetékes hatóságoknak kérésre haladék nélkül történő rendelkezésre bocsátása, amennyiben bárminemű változás áll be az öngyújtó modelljében, amely hátrányosan befolyásolná a modell e határozat előírásainak való megfelelését.

(2)   Az e határozatról szóló értesítést követő tizedik hónaptól a tagállamok megkövetelik a forgalmazóktól, hogy megőrizzék és kérésre haladéktalanul az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsássák az általuk forgalmazott öngyújtók szállítójának azonosításához szükséges dokumentációt annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni az öngyújtógyártókat az egész szállítási láncon át.

(3)   Azokat az öngyújtókat, amelyekre vonatkozóan a gyártók és a forgalmazók nem nyújtják be az (1) és a (2) bekezdésben említett dokumentációt az illetékes hatóság által meghatározott határidőn belül, ki kell vonni a piacról.

4. cikk

(1)   A 3. cikkben említett gyermekbiztosságra vonatkozó vizsgálati jelentéseknek különösen a következőket kell tartalmazniuk:

a)

földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül a gyártó nevét, címét és fő üzletviteli helyét, és az importőr nevét, címét és fő üzletviteli helyét importált öngyújtók esetében;

b)

az öngyújtó teljes leírását, beleértve a méretét, formáját, súlyát, tüzelőanyagát, a tüzelőanyag-tartály térfogatát, gyújtómechanizmusát, valamint gyermekbiztossági megoldásait, tervét, műszaki megoldásait és más olyan jellemzőit, amelyek e határozat előírásainak és fogalommeghatározásainak megfelelően gyermekbiztossá teszik az öngyújtót. Ebbe különösen beletartozik a méret, a működtetéshez szükséges erő vagy más olyan jellemző részletes leírása, amely befolyásolhatja az öngyújtó gyermekbiztosságát, beleértve minden egyes jellemző esetében a gyártási tűréshatárokat is;

c)

részletes leírást a vizsgálatokról és a kapott eredményekről, a vizsgálatok napját, a vizsgálatok elvégzésének helyszínét, a vizsgálatokat végző szervezet azonosító adatait, valamint e szervezetnek a szóban forgó vizsgálatok elvégzésére feljogosító minősítésére és hatáskörére vonatkozó adatait;

d)

a hely megjelölését, ahol az öngyújtókat gyártják vagy gyártották;

e)

az e határozat által előírt dokumentáció tárolásának helyét;

f)

a vizsgáló szerv akkreditációjáról vagy elismeréséről referenciákat.

(2)   A 3. cikkben említett gyermekbiztosságra vonatkozó vizsgálati jelentéseket az alábbiak egyike állítja ki:

a)

az EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány által meghatározott, „vizsgáló és kalibráló laboratóriumok általános alkalmassági követelményeinek” eleget tevő, a Nemzetközi Laboratóriumi Akkreditációs Szervezet (ILAC) egy tagja által az öngyújtók gyermekbiztosságára vonatkozó vizsgálatok elvégzésére akkreditált vizsgálati szervek vagy erre a célra más módon az egyik tagállam illetékes hatósága által elismert szerv;

b)

azon vizsgálati szervek, amelyek gyermekbiztosságra vonatkozó vizsgálati jelentéseit elfogadta azon országok egyike, amelyekben az öngyújtókra vonatkozóan az e határozatban megállapított gyermekbiztossági előírásokkal egyenértékű előírásokat alkalmaznak.

Tájékoztatási célból a Bizottság közzéteszi és szükség szerint aktualizálja a fenti a) és b) bekezdésekben említett szervek jegyzékét.

5. cikk

A 2001/95/EK irányelv 13. cikkének (3) bekezdésében említett tilalom nem alkalmazandó.

6. cikk

(1)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az e határozatnak való megfelelés érdekében az e határozatról szóló értesítést követő negyedik hónapon belül, és közzéteszik azokat. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2)   Ez a határozat a róla szóló értesítést követő tizenkét hónapig alkalmazandó.

(3)   A szerzett tapasztalatok és egy állandó jellegű intézkedés irányába történt előrehaladás alapján a Bizottság határoz arról, hogy meghosszabbítja-e ennek a határozatnak az érvényességét további időszakokra, hogy szükséges-e a határozat módosítása, különös tekintettel az 1. cikk (1), (3) bekezdésére és 4. cikkére, és hogy szükséges-e az 5. cikk említett felfüggesztést megszüntetni. Különösen az 1. cikk (3) bekezdése vonatkozásában a Bizottság döntést hoz arról, hogy más nemzetközi szabványok vagy nemzeti szabályok vagy szabványok vagy egyéb műszaki előírások, különös tekintettel az öngyújtók gyermekbiztosságának megállapítására vonatkozó alternatív módszerekre vagy kritériumokra, elismerhetők-e az ebben a határozatban meghatározott gyermekbiztossági előírásokkal egyenértékűnek. Az ebben a bekezdésben említett határozatokat a 2001/95/EK irányelv 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell meghozni.

(4)   Az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv 10. cikkében említett tevékenységek keretén belül a Bizottság az ennek a határozatnak a tagállamok általi végrehajtására megjelölt határidőt megelőzően iránymutatásokat fog kidolgozni a határozat gyakorlati alkalmazásának elősegítése érdekében.

7. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2006. május 11-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

(2)  HL C 100., 2004.4.24., 20. o.

(3)  HL L 171., 1999.7.7., 12. o.