7.7.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 186/1

A TANÁCS 1028/2006/EK RENDELETE

(2006. június 19.)

a tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tojás piacának közös szervezéséről szóló, 1975. október 29-i 2771/75/EGK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 2. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A tojásra vonatkozó forgalmazási előírások hozzájárulhatnak a tojás minőségének javulásához, és – ebből kifolyólag – elősegíthetik értékesítését. Ezért a termelőknek, a kereskedőknek és a fogyasztóknak egyaránt érdeke, hogy a tojásra forgalmazási előírásokat alkalmazzanak.

(2)

A tojásra vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló, 1990. június 26-i 1907/90/EGK tanácsi rendelet (2) alkalmazása során nyert tapasztalatok nyilvánvalóvá tették, hogy további módosításokra és egyszerűsítésre van szükség. Az 1907/90/EGK rendeletet következésképpen hatályon kívül kell helyezni, és helyébe új rendeletet kell léptetni.

(3)

Az előírásokat elvben valamennyi, a Gallus gallus fajhoz tartozó tyúktól származó, a Közösség területén forgalmazott tojásra alkalmazni kell. Célszerűnek látszik azonban megadni a lehetőséget a tagállamok számára, hogy mentességet biztosíthassanak a szóban forgó előírások alkalmazására vonatkozó kötelezettség alól a termelő és a végső fogyasztó közötti közvetlen, kis mennyiségeket érintő egyes értékesítési formák révén értékesített tojások esetében.

(4)

Egyértelműen különbséget kell tenni a közvetlen emberi fogyasztásra alkalmas tojás és az élelmiszeriparban vagy a nem élelmiszeripari iparágakban történő felhasználásra szánt, közvetlen emberi fogyasztásra nem alkalmas tojás között. Ezért meg kell különböztetni a tojás két, A. és B. minőségi osztályát.

(5)

A fogyasztók számára lehetővé kell tenni a különböző minőségi és súly szerinti osztályokba tartozó tojás megkülönböztetését, valamint az 1999/74/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tojótyúkokat tartó létesítmények nyilvántartásáról szóló, 2002. január 30-i 2002/4/EK bizottsági irányelvvel (3) összhangban alkalmazott tenyésztési módszerek azonosítását. E követelménynek a tojás és a csomagolás megjelölésével kell eleget tenni.

(6)

Az A. osztályú tojáson a 2002/4/EK irányelv előírásainak megfelelően fel kell tüntetni a termelő megkülönböztető számát annak érdekében, hogy az emberi fogyasztás céljából forgalomba hozott tojás eredetét ellenőrizni lehessen. A B. osztályú tojást szintén meg kell jelölni, megelőzendő a csalárd gyakorlatokat. A B. osztályú tojáson azonban a termelői kódtól eltérő jelölést is fel lehet tüntetni, amennyiben az lehetővé teszi a minőségi osztályok megkülönböztetését. Az arányosság elvével összhangban lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok eltérést engedélyezhessenek, amennyiben a B. osztályú tojás kizárólag saját területükön kerül forgalomba.

(7)	A csalárd gyakorlatok megelőzése érdekében a tojást a tojásrakást követően a lehető legrövidebb időn belül meg kell jelölni.

(8)

Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) összhangban engedélyezett csomagolóközpontoknak a tojást minőség és súly szerint osztályozniuk kell. A kizárólag az élelmiszeripar és nem élelmiszeripari ágazatok számára dolgozó csomagolóközpontok azonban nem kötelesek a tojást súly szerint osztályozni.

(9)

Annak biztosítására, hogy a csomagolóközpontok megfelelő felszereléssel rendelkezzenek a tojás osztályozásához és az A. osztályú tojás csomagolásához, az illetékes hatóságoknak szintén engedélyezniük kell azokat, továbbá minden csomagolóközponthoz egy kódot kell rendelni, amely megkönnyíti a forgalomba hozott tojás értékesítési útjának nyomon követését.

(10)

Mind a termelők, mind a fogyasztók érdekében alapvető fontosságú, hogy a harmadik országból behozott tojás megfeleljen a közösségi előírásoknak. Egyes harmadik országokban hatályban lévő különös rendelkezések azonban indokolhatják a szóban forgó előírásoktól való eltérés engedélyezését, amennyiben a jogszabályok egyenértékűsége biztosított.

(11)	A tagállamoknak ki kell jelölniük az e rendelet alkalmazásának felügyeletéért felelős vizsgálati szerveket. A felügyelettel összefüggő eljárásoknak egységesnek kell lenniük.

(12)	A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az e rendeletben foglalt rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozóan.

(13)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) E rendelet megállapítja a közösségi eredetű vagy harmadik országból behozott tojás Közösségen belüli forgalomba hozatalára vonatkozó feltételeket.

E forgalmazási feltételek a Közösségből való kivitelre szánt tojásra is vonatkoznak.

(2) A tagállamok e rendelet követelményei alól – a 4. cikk (3) bekezdésének kivételével – mentességet adhatnak az olyan tojás tekintetében, amelyet a termelő közvetlenül a végső fogyasztónak ad el:

a)	a termelési helyen, vagy

b)	az érintett tagállam termelési régióján belül működő helyi piacon vagy házhoz szállítás útján.

A mentesség megadása esetén valamennyi termelő eldöntheti, hogy él-e a mentességgel vagy nem. Amennyiben él a mentességgel, minőségi és mennyiségi osztályozás nem alkalmazható.

A tagállamok nemzeti joguknak megfelelően meghatározhatják a helyi piac, a házhoz szállítás és a termelési régió fogalmát.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„tojás”: héjas – nem törött, nem keltetett és nem főtt – tojás, amely a Gallus gallus fajhoz tartozó tyúktól származik, és amely közvetlen emberi fogyasztásra vagy tojástermékek előállítására alkalmas;

2.	„törött tojás”: olyan tojás, amelynek mind a héja, mind pedig a héjhártyája törés jeleit mutatja, és ezért tartalma a külső környezettel való érintkezésnek van kitéve;

3.	„keltetett tojás”: keltetőgépben tartott tojás a behelyezés időpontjától kezdve;

4.	„forgalomba hozatal”: a tojás értékesítés céljából történő birtoklása, beleértve az eladásra való felkínálást, a tárolást, a csomagolást, a címkézést, a szállítást, vagy az átszállítás bármely, akár díjmentes, akár díj ellenében biztosított egyéb formáját is;

5.	„értékesítő”: a termelő vagy bármely, a tojás forgalomba hozatalában részt vevő természetes vagy jogi személy;

6.	„termelési hely”: 2002/4/EK irányelvvel összhangban nyilvántartásba vett, tojótyúkokat tartó létesítmény;

7.	„csomagolóközpont”: a 853/2004/EK rendelet értelmében vett és az e rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint engedélyezett csomagolóközpont, ahol a tojást minőség és súly szerint osztályozzák;

8.	„végső fogyasztó”: egy élelmiszer végső fogyasztója, aki nem valamely élelmiszeripari művelet vagy tevékenység során használja fel az élelmiszert;

9.	„termelői kód”: a termelési helynek a 2002/4/EK irányelv melléklete 2. pontja szerinti megkülönböztető száma.

3. cikk

Minőség és súly szerinti osztályok

(1) A tojást minőség szerint a következőképpen kell osztályozni:

—	A. osztályú vagy „friss”,

—	B. osztályú.

(2) Az A. osztályba sorolt tojást súly szerint is osztályozni kell. A súly szerinti osztályozás azonban nem kötelező az élelmiszeripar és a nem élelmiszeripari ágazatok részére szállított tojás esetében.

(3) A B. osztályba sorolt tojás csak az élelmiszeripar és a nem élelmiszeripari ágazatok részére szállítható.

4. cikk

A tojás megjelölése

(1) Az A. osztályú tojást a termelői kóddal kell megjelölni.

A B. osztályú tojást a termelői kóddal kell megjelölni, és/vagy más jelöléssel kell ellátni.

A tagállamok mentességet adhatnak ezen követelmény alól az olyan B. osztályú tojás esetében, amely kizárólag a hazai piacon kerül forgalomba.

(2) A tojásnak az (1) bekezdéssel összhangban történő megjelölésére vagy a termelés helyén kerül sor, vagy az első csomagolóközpontban, ahová a tojást a termelés helyéről elszállítják.

(3) A termelő által az érintett tagállam termelési régiójában működő helyi piacon, közvetlenül a végső fogyasztónak eladott tojást e cikk (1) bekezdésével összhangban kell megjelölni.

A tagállamok azonban mentesíthetik e követelmény alól a legfeljebb 50 tojótyúkkal rendelkező termelőket, feltéve, hogy a termelő neve és címe az értékesítés helyén fel van tüntetve.

5. cikk

Csomagolóközpontok

(1) A csomagolóközpontok osztályozzák és csomagolják a tojást, a csomagolást pedig címkézik.

(2) Az illetékes hatóság engedélyezi a csomagolóközpontok számára a tojás osztályozását, és csomagolóközpont-azonosító kódot rendel valamennyi olyan értékesítőhöz, akinek telephelyei és technikai felszerelései alkalmasak a tojás minőség és súly szerinti osztályozására. A kizárólag az élelmiszeripar és a nem élelmiszeripari ágazatok számára dolgozó csomagolóközpontok nem kötelesek a tojás súly szerinti osztályozására alkalmas felszereléssel rendelkezni.

(3) Ez az engedély visszavonható, amennyiben a 11. cikk alapján elfogadott végrehajtási szabályokban meghatározott szükséges feltételek már nem teljesülnek.

6. cikk

Tojásbehozatal

(1) A Bizottság az érintett országok kérésére értékeli az exportáló harmadik országokban a tojás vonatkozásában alkalmazott forgalmazási előírásokat. Ez az értékelés kiterjed a jelölésre, a címkézésre, a termelői módszerekre és az ellenőrzésekre, valamint a végrehajtásra vonatkozó szabályokra. Amennyiben az értékelés eredményeként megállapítást nyer, hogy az alkalmazott szabályok megfelelő biztosítékot nyújtanak a közösségi jogszabályokkal való egyenértékűség tekintetében, az érintett országokból behozott tojást a termelői kóddal egyenértékű megkülönböztető számmal kell megjelölni.

(2) A Bizottság szükség esetén tárgyalásokat folytat harmadik országokkal abból a célból, hogy megtalálják a szabályok egyenértékűségére vonatkozó, az (1) bekezdésben említett biztosítékok nyújtásának megfelelő módját, és megállapodást kössenek ezekről a biztosítékokról.

(3) Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő biztosíték a szabályok egyenértékűsége tekintetében, az érintett harmadik országból behozott tojást a származási ország azonosítását lehetővé tevő kóddal kell megjelölni, és fel kell tüntetni rajta, hogy a termelői módszer „meghatározatlan”.

7. cikk

Ellenőrzések

(1) A tagállamok kijelölik az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzéséért felelős vizsgálati szerveket.

(2) Az (1) bekezdésben említett vizsgálati szervek az e rendelet hatálya alá tartozó termékeket az értékesítés valamennyi szakaszában ellenőrzik. A véletlenszerű mintavételektől eltekintve az ellenőrzéseket kockázatelemzés alapján kell elvégezni, figyelembe véve az érintett létesítmény típusát és átbocsátó képességét, továbbá a tojásra alkalmazandó forgalmazási előírásoknak való megfelelés tekintetében az értékesítőre vonatkozó korábbi adatokat.

(3) A harmadik országokból behozott A. osztályú tojás esetében a (2) bekezdésben említett ellenőrzéseket a vámkezeléskor és a szabad forgalomba bocsátást megelőzően kell végrehajtani.

A harmadik országokból behozott B. osztályú tojás csak akkor bocsátható szabad forgalomba, ha a vámkezeléskor megállapítást nyer, hogy végső rendeltetési helye a feldolgozóipar.

8. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

9. cikk

Közlemények

A tagállamok és a Bizottság közlik egymással az e rendelet alkalmazásához szükséges információkat.

10. cikk

Bizottság

(1) A Bizottság munkáját a Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében előírt határidő egy hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

11. cikk

Végrehajtási szabályok

E rendelet végrehajtásának részletes szabályait a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani, különösen a következők tekintetében:

1.	a tojásbegyűjtés gyakorisága, a tojás szállítása, tartósítása és kezelése;

2.	a minőségi kritériumok, különösen a héj külseje, a tojásfehérje és a tojássárgája állaga, valamint a légkamra nagysága;

3.	a súly szerinti osztályozás, ideértve a kivételeket is;

4.	a tojáson szereplő jelölés és a csomagoláson feltüntetett címkézés, ideértve a kivételeket is;

5.	ellenőrzések;

6.	harmadik országokkal folytatott kereskedelem;

7.	a 9. cikkben említett közlemények;

8.	termelői módszerek;

9.	a kimutatások és a nyilvántartások vezetése.

12. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1907/90/EGK rendelet 2007. július 1-jével hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2006. június 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. PRÖLL

(1) HL L 282., 1975.11.1., 49. o. A legutóbb a 679/2006/EK rendelettel (HL L 119., 2006.5.4., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 173., 1990.7.6., 5. o. A legutóbb az 1039/2005/EK rendelettel (HL L 172., 2005.7.5., 1. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 30., 2002.1.31., 44. o. A 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(4) HL L 139., 2004.4.30., 55. o. Helyesbített változat: HL L 226., 2004.6.25., 22. o. A legutóbb a 2076/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 338., 2005.12.22., 83. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

1907/90/EGK rendelet	E rendelet
1. cikk	2. cikk
2. cikk (1) bekezdés	1. cikk (1) bekezdés
2. cikk (2) bekezdés	—
2. cikk (3) bekezdés	1. cikk (2) bekezdés
2. cikk (4) bekezdés	—
3. cikk	—
4. cikk	—
5. cikk (1) és (3) bekezdés	5. cikk
5. cikk (2) bekezdés	—
6. cikk (1) és (2) bekezdés	3. cikk
6. cikk (3) bekezdés	11. cikk
6. cikk (4) és (5) bekezdés	—
7. cikk (1) bekezdés a) pont	4. cikk (1) bekezdés
7. cikk (1) bekezdés b) és c) pont	6. cikk
7. cikk (1) bekezdés d) pont	11. cikk
7. cikk (2) bekezdés	—
8. cikk (1) bekezdés	4. cikk (1) bekezdés
8. cikk (2) bekezdés	—
9. cikk	—
10. cikk	—
11. cikk	—
12. cikk	—
13. cikk	—
14. cikk	—
15. cikk	—
16. cikk (1) bekezdés első mondat	1. cikk (1) bekezdés második albekezdés
16. cikk (2) és (3) bekezdés	—
17. cikk	—
18. cikk	7. cikk (1) és (2) bekezdés
19. cikk	—
20. cikk	11. cikk
21. cikk	8. cikk
22. cikk (1) bekezdés	9. cikk
22. cikk (2) bekezdés	11. cikk
22a. cikk	—
23. cikk	12. cikk
24. cikk	13. cikk
Melléklet	Melléklet
II. melléklet	—

7.7.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 186/11

A BIZOTTSÁG 1031/2006/EK RENDELETE

(2006. július 4.)

az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló, 2004. április 21-i 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikkére,

mivel:

(1)	A 808/2004/EK rendelet létrehozta az információs társadalomról szóló közösségi statisztikák rendszeres előállítására vonatkozó közös keretrendszert.

(2)

A 808/2004/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében végrehajtási intézkedésekre van szükség azon adatok meghatározásához, amelyeket a rendelet 3. és 4. cikkében meghatározott statisztikák elkészítéséhez kell rendelkezésre bocsátani, valamint szükség van ezen intézkedésekre a továbbításuk határidejének meghatározásához is.

(3)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (2) létrehozott statisztikai programbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikák előállításához a 808/2004/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének és 4. cikkének megfelelően továbbítandó adatok az e rendelet I. és II. mellékletében meghatározottak.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 4-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

a Bizottság tagja

(1) HL L 143., 2004.4.30., 49. o.

(2) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

I. MELLÉKLET

1. modul: Vállalkozások és az információs társadalom

1. TÉMAKÖRÖK ÉS JELLEMZŐIK

a) A 2007-es referenciaév által lefedett, a 808/2004/EK rendelet I. mellékletében található listáról kiválasztott témakörök a következők:

—	IKT-rendszerek és azok használata a gazdasági egységeknél,

—	internet- és egyéb elektronikus hálózatok használata a gazdasági egységeknél,

—	e-kereskedelmi és e-üzleti folyamatok,

—	IKT-szakértelem a vállalkozási egységben és az IKT-ismeretek iránti igény.

b) A következő mutatókat kell begyűjteni

IKT-rendszerek és azok használata a gazdasági egységeknél

Az összes gazdasági egység esetében begyűjtendő mutatók:

—	számítógép-használat.

A számítógépet használó gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

—	(nem kötelező): számítógépet hetente legalább egyszer használó alkalmazottak százalékos aránya,

—	vezeték nélküli LAN megléte,

—	vezetékes LAN megléte,

—	Intranet megléte,

—	Extranet megléte,

—	IT-rendszerek megléte a megrendelések eszközlésének és/vagy fogadásának kezelésére.

A megrendelések eszközlésének és/vagy fogadásának kezelésére IT-rendszerrel rendelkező gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

—	a cserealkatrészek utánrendelésére szolgáló belső rendszerhez kapcsolódó megrendeléskezelő IT-rendszer,

—	a számlázási és fizetési rendszerekhez kapcsolódó megrendeléskezelő IT-rendszer,

—	a termelést, logisztikát vagy szolgáltatási műveleteket kezelő rendszerhez kapcsolódó utasításkezelő IT-rendszer,

—	a beszállítók üzleti rendszereihez kapcsolódó megrendeléskezelő IT-rendszer,

—	az ügyfelek üzleti rendszereihez kapcsolódó megrendeléskezelő IT-rendszer.

Az Internet és egyéb elektronikus hálózatok használata a gazdasági egységeknél

A számítógépet használó gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

—	Internet-hozzáférés.

Az internet-hozzáféréssel rendelkező gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

—	a világhálóhoz (World Wide Web) csatlakoztatott számítógépeket hetente legalább egyszer használó alkalmazottak százalékos aránya,

—	internetcsatlakozás: hagyományos modem,

—	internetcsatlakozás: ISDN,

—	internetcsatlakozás: DSL,

—	internetcsatlakozás: egyéb vezetékes internetcsatlakozás,

—	internetcsatlakozás: mobil csatlakozás,

—	internethasználat banki és pénzügyi szolgáltatások céljából,

—	internethasználat képzés és oktatás céljából,

—	internethasználat piacfigyelés céljából,

—	internethasználat a hatóságokkal való kapcsolattartás céljából a megelőző naptári évben,

—	saját honlap megléte.

A megelőző naptári évben a hatóságokkal az interneten keresztül kapcsolatot tartó gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

—	a hatóságok honlapjairól történő információszerzésre szolgáló internethasználat a megelőző naptári évben,

—	a hatóságok honlapjairól űrlapok szerzésére szolgáló internethasználat a megelőző naptári évben,

—	kitöltött űrlapok hatóságoknak történő visszaküldésére szolgáló internethasználat a megelőző naptári évben,

—	elektronikus tenderrendszerben (e-közbeszerzés) javaslat benyújtására szolgáló internethasználat a megelőző naptári évben.

A honlappal rendelkező gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

—	honlap a saját termékek marketingjére,

—	honlap a katalógusokhoz és árlistákhoz való hozzáférés megkönnyítésére,

—	honlap az értékesítés utáni segítségnyújtáshoz.

E-kereskedelem és e-üzleti folyamatok

A számítógépet használó gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

—	ERP szoftveralkalmazás használata,

—	CRM szoftver használata az ügyfelekre vonatkozó információk tárolására, feldolgozására és elemzésére,

—	CRM szoftver használata adatgyűjtéshez,

—	szabad/nyílt forráskódú szoftverek használata operációs rendszerként,

—	elektronikus úton kimenő számlák,

—	elektronikus úton érkező számlák,

—	korszerű elektronikus (digitális) aláírás használata.

Az internet-hozzáféréssel rendelkező, a NACE Rev. 1.1. J. nemzetgazdasági ágában meg nem határozott gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

—	rendelt már az interneten keresztül a megelőző naptári évben,

—	fogadott már megrendeléseket az interneten keresztül a megelőző naptári évben.

Begyűjtendő mutatók az olyan, a NACE Rev. 1.1. J. nemzetgazdasági ágában meg nem határozott gazdasági egységek esetében, amelyek már rendeltek interneten keresztül:

—	az interneten eszközölt megrendelésből származó teljes beszerzések százalékos aránya százalékosztályokban a megelőző naptári évben ([0;1[, [1;5[, [5;10[, [10;25[, [25;100]).

Begyűjtendő mutatók az olyan, a NACE Rev. 1.1. J. nemzetgazdasági ágában meg nem határozott gazdasági egységek esetében, amelyek már fogadtak megrendeléseket interneten keresztül:

—	az interneten keresztül fogadott megrendelésekből származó teljes forgalom százalékos aránya a megelőző naptári évben,

—	biztonsági protokoll (SSL/TLS) használata az interneten érkező megrendelések fogadásához.

Az internet-hozzáféréssel rendelkező, a NACE Rev. 1.1. J. nemzetgazdasági ágában meg nem határozott gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

—	rendelt már az internettől eltérő számítógépes hálózatokon keresztül a megelőző naptári évben,

—	fogadott már megrendeléseket az internettől eltérő számítógépes hálózatokon keresztül a megelőző naptári évben.

Begyűjtendő mutatók az olyan, a NACE Rev. 1.1. J. nemzetgazdasági ágában meg nem határozott gazdasági egységek esetében, amelyek már rendeltek az Internettől eltérő számítógépes hálózatokon keresztül:

—	az internettől eltérő számítógépes hálózatokon keresztül eszközölt megrendelésekből származó teljes beszerzések százalékos aránya százalékosztályokban az előző naptári évben ([0;1[, [1;25[, [25;50[, [50;75[, [75;100]).

Begyűjtendő mutatók az olyan, a NACE Rev. 1.1. J. nemzetgazdasági ágában meg nem határozott gazdasági egységek esetében, amelyek már fogadtak megrendelést az internettől eltérő számítógépes hálózatokon keresztül:

—	az internettől eltérő számítógépes hálózatokon keresztül fogadott megrendelésekből származó teljes forgalom százalékos aránya a megelőző naptári évben.

IKT-szakértelem a vállalkozási egységben és az IKT-ismeretek iránti igény

A számítógépet használó gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

—	IKT/IT-szakemberek alkalmazása,

—	toboroztak vagy próbáltak már toborozni személyzetet IKT-szakértelmet kívánó állásokra a megelőző naptári évben,

—	toboroztak vagy próbáltak már toborozni személyzetet IKT felhasználói ismereteket kívánó állásokra a megelőző naptári évben,

—	szerveztek képzést IKT szakértői ismeretek fejlesztésére vagy naprakésszé tételére a megelőző naptári évben,

—	szerveztek képzést IKT felhasználói ismeretek fejlesztésére vagy naprakésszé tételére a megelőző naptári évben,

—	külső szolgáltatók igénybevétele IKT/IT-szakértőket követelő IKT-feladatkörök ellátására a megelőző naptári évben,

—	a vállalkozás által létrehozott külföldi leányvállalatok szolgáltatóinak igénybevétele IKT/IT-szakértőket követelő IKT-feladatkörök ellátására a megelőző naptári évben,

—	más külföldi vállalkozások külső szolgáltatóinak igénybevétele IKT/IT-szakértőket követelő IKT-feladatkörök ellátására a megelőző naptári évben,

—	(nem kötelező) külső szolgáltatók igénybevétele IKT felhasználói ismereteket kívánó üzleti feladatkörök ellátására a megelőző naptári évben,

—	(nem kötelező) a vállalkozás által létrehozott külföldi leányvállalatok szolgáltatóinak igénybevétele IKT felhasználói ismereteket kívánó üzleti feladatkörök ellátására a megelőző naptári évben,

—	(nem kötelező) más külföldi vállalkozások külső szolgáltatóinak igénybevétele IKT felhasználói ismereteket kívánó üzleti feladatkörök ellátására a megelőző naptári évben.

IKT/IT-szakértőket alkalmazó gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

—	az IKT/IT-szakembereknek a személyzet egészéhez viszonyított százalékos aránya.

Begyűjtendő mutatók olyan gazdasági egységek esetében, amelyek IKT/IT-szakembereket toboroztak vagy próbáltak toborozni:

—	nehezen betölthető IKT/IT-szakembereket kívánó beosztások megléte a megelőző naptári évben.

Begyűjtendő mutatók olyan gazdasági egységek esetében, amelyek IKT felhasználói ismereteket kívánó állásokra toboroztak vagy próbáltak toborozni:

—	a jelentkezők IKT-ismereteinek hiányosságai miatt nehezen betölthető álláshelyek megléte a megelőző naptári évben.

Begyűjtendő mutatók olyan gazdasági egységek esetében, amelyek külföldi szolgáltatókhoz folyamodtak IKT-feladatkörök ellátása érdekében:

—	más EU tagállambeli szolgáltatók IKT/IT-szakembereit foglalkoztatták a megelőző naptári évben,

—	más, nem EU-tagállambeli szolgáltatók IKT/IT-szakembereit foglalkoztatták a megelőző naptári évben,

—	(nem kötelező) külföldi szolgáltatók IKT/IT-szakemberei által betöltött IKT-feladatkör a megelőző naptári évben: IKT-kezelés,

—	(nem kötelező) külföldi szolgáltatók IKT/IT-szakemberei által betöltött IKT-feladatkör a megelőző naptári évben: IKT fejlesztés és alkalmazás,

—	(nem kötelező) külföldi szolgáltatók IKT/IT-szakemberei által betöltött IKT-feladatkör a megelőző naptári évben: IKT-műveletek,

—	(nem kötelező) külföldi szolgáltatók IKT/IT-szakemberei által betöltött IKT-feladatkör a megelőző naptári évben: egyéb.

Begyűjtendő mutatók olyan gazdasági egységek esetében, amelyek kereskedelmi feladatkörök ellátása érdekében külföldi szolgáltatókhoz folyamodtak:

—	(nem kötelező) külföldi szolgáltatók IKT felhasználói által betöltött kereskedelmi feladatkör a megelőző naptári évben: értékesítés és marketing, ügyfélszolgálat,

—	(nem kötelező) külföldi szolgáltatók IKT felhasználói által betöltött kereskedelmi feladatkör a megelőző naptári évben: kutatás és fejlesztés, termék- és műszaki tervezés,

—	(nem kötelező) külföldi szolgáltatók IKT felhasználói által betöltött kereskedelmi feladatkör a megelőző naptári évben: egyéb (nem IKT) kereskedelmi feladatkör,

—	(nem kötelező) más EU-tagállambeli szolgáltatók IKT felhasználóinak foglalkoztatása a megelőző naptári évben,

—	(nem kötelező) nem EU-tagállambeli szolgáltatók IKT felhasználóinak foglalkoztatása a megelőző naptári évben.

Begyűjtendő mutatók olyan gazdasági egységek esetében, ahol nehezen betölthető, IKT/IT-szakembereket kívánó beosztások vannak:

—	a nehezen betölthető, IKT/IT-szakembereket kívánó beosztások meglétének okai a megelőző naptári évben: a jelentkezők hiánya vagy kis száma,

—	a nehezen betölthető, IKT/IT-szakembereket kívánó beosztások meglétének okai a megelőző naptári évben: szakképzettség hiánya,

—	a nehezen betölthető, IKT/IT-szakembereket kívánó beosztások meglétének okai a megelőző naptári évben: tapasztalatok hiánya,

—	a nehezen betölthető, IKT/IT-szakembereket kívánó beosztások meglétének okai a megelőző naptári évben: túl magas fizetés iránti igény,

—	(nem kötelező) a nehezen betölthető, IKT/IT-szakembereket kívánó beosztások meglétének okai a megelőző naptári évben: egyéb.

c) A gazdasági egységekre vonatkozóan a következő háttérmutatókat kell alternatív forrásokból begyűjteni:

Az összes gazdasági egység esetében begyűjtendő mutatók:

—	a gazdasági egység fő gazdasági tevékenysége a megelőző naptári évben,

—	a foglalkoztatottak átlagos száma a megelőző naptári évben,

—	elhelyezkedés: az 1. célkitűzés alá tartozó régió/nem az 1. célkitűzés alá tartozó régió a megelőző naptári évben.

A NACE Rev. 1.1. J. nemzetgazdasági ágában meg nem határozott gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

—	áru- és szolgáltatásvásárlások összesen (számszerűen megadva, HÉA nélkül) a megelőző naptári évben,

—	teljes forgalom (számszerűen megadva, HÉA nélkül) a megelőző naptári évben.

2. FELVÉTELI KÖR

Az e melléklet 1b. és 1c. rovatában meghatározott mutatókat kell a következő gazdasági tevékenységek alá besorolt, a következő méretű és földrajzi elhelyezkedésű gazdasági egységektől begyűjteni:

a) Tevékenységi kör a NACE-Rev. 1.1. következő kategóriái alá besorolt gazdasági egységek:

NACE-kategória	Megnevezés
D nemzetgazdasági ág	Feldolgozóipar
F nemzetgazdasági ág	Építőipar
G nemzetgazdasági ág	Nagy- és kiskereskedelem; gépjárművek, motorkerékpárok, személyi és háztartási eszközök javítása
55.1-55.2. alágazat	Szállodák és kempingek és egyéb, rövid tartózkodásra szolgáló szálláshelyek
I nemzetgazdasági ág	Szállítás, raktározás, posta, távközlés
65.12 szakágazat	Egyéb monetáris közvetítés
65.22 szakágazat	Egyéb hitelnyújtás
66.01 szakágazat	Életbiztosítás
66.03 szakágazat	Nem életbiztosítás
K nemzetgazdasági ág	Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági szolgáltatás
92.1-92.2. alágazat	Film-, videogyártás és Rádió-televízió műsorszolgáltatás

A NACE-Rev. 1.1. következő kategóriái alá besorolt gazdasági egységek nem kötelezően belefoglalhatók:

NACE-kategória	Megnevezés
E nemzetgazdasági ág	Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
55.3, 55.4 és 55.5 alágazat	Éttermek, bárok és munkahelyi és közétkeztetés
92.3–92.7 alágazat	Szórakoztató, szabadidős és sporttevékenység, kivéve Film-, videogyártás és Rádió-televízió műsorszolgáltatás
93 ágazat:	Egyéb szolgáltatás
67.12, 67.13, 67.2 szakágazat	Pénzügyi kiegészítő tevékenység, kivéve Pénz-, tőkepiaci szabályozás

b) Gazdasági egység mérete: 10 vagy több személyt alkalmazó gazdasági egységek; a kevesebb mint 10 személyt alkalmazó gazdasági egységek nem kötelezően belefoglalhatók.

c) Földrajzi elhelyezkedés: a tagállam területének bármely részén található gazdasági egység.

3. REFERENCIA-IDŐSZAKOK

A megelőző naptári évre vonatkozó mutatók esetében a referencia-időszak 2006. Az egyéb mutatók esetében a referencia-időszak 2007 januárja.

4. BONTÁS

Az e melléklet 1b. rovatában felsorolt tételeket és mutatóikat a következő bontáshoz külön-külön kell biztosítani:

a) Gazdasági tevékenység szerinti lebontás: A mutatókat a következő NACE Rev. 1.1. aggregátumoknak megfelelően kell lebontani:

NACE-aggregátum

DA + DB + DC + DD + DE

DF + DG + DH

DI + DJ

DK + DL + DM + DN

55.1 + 55.2

60 + 61 + 62 + 63

65.12 + 65.22

66.01 + 66.03

70 + 71 + 73 + 74

92.1 + 92.2

(nem kötelező) 22

(nem kötelező) 40 + 41

(nem kötelező) 55.3 + 55.4 + 55.5

(nem kötelező) 67.12 + 67.13 + 67.2

(nem kötelező) 92.3 – 92.7

(nem kötelező) 93

b) Méretkategória szerinti lebontás: Az adatokat az alkalmazott személyek számának következő méretkategóriái alapján kell lebontani:

Méretkategória

(nem kötelező): kevesebb mint 10 személyt alkalmazó egységek

(nem kötelező): kevesebb mint 5 személyt alkalmazó egységek

(nem kötelező): 5–9 személyt alkalmazó egységek

10 vagy több személyt alkalmazó egységek

10–49 személyt alkalmazó egységek

50–249 személyt alkalmazó egységek

250 vagy több személyt alkalmazó egységek

c) Földrajzi lebontás: A adatokat a következő regionális csoportok alapján kell lebontani:

Regionális csoport

Az 1. célkitűzés alá tartozó régiók (ideértve az átmeneti vagy phasing-out alatt álló 1. célkitűzés alá tartozó régiókat is)

az 1. célkitűzés alá nem tartozó régiókat.

5. RENDSZERESSÉG

A 2007-es évre az adatokat egyszer kell benyújtani.

6. HATÁRIDŐK

a) A 808/2004/EK rendelet 6. cikkében említett összesített adatokat – ahol szükséges, bizalmas vagy megbízhatatlan voltukat illetően jelöléssel ellátva – 2007. október 5-ig kell továbbítani az Eurostathoz. Eddig a napig az adatkészletet véglegesíteni és hitelesíteni kell, valamint el kell fogadni. A számítógép által olvasható táblázatos átviteli formátumnak meg kell felelnie az Eurostat által megadott utasításoknak.

b) A 808/2004/EK rendelet 6. cikkében említett metaadatokat 2007. május 31-ig kell továbbítani az Eurostathoz. A metaadatoknak meg kell felelniük az Eurostat által megadott jelentési mintának.

c) A 808/2004/EK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésében említett, az adatok minőségéről szóló jelentést 2007. november 5-ig kell továbbítani az Eurostathoz. A minőségről szóló jelentésnek meg kell felelnie az Eurostat által megadott jelentési mintának.

II. MELLÉKLET

2. modul: Egyének, háztartások és az információs társadalom

1. TÉMAKÖRÖK ÉS JELLEMZŐIK

a) A 2007-es referenciaév által lefedett, a 808/2004/EK rendelet II. mellékletében található listáról kiválasztott témakörök a következők:

—	az egyének és/vagy a háztartások hozzáférése az IKT-rendszerekhez, és e rendszerek általuk történő használata,

—	az egyének és/vagy a háztartások internethasználata különböző célokból,

—	IKT-biztonság,

—	IKT-szakértelem,

—	az IKT és az internet használatának akadályai.

b) A következő mutatókat kell begyűjteni:

Az egyének és/vagy a háztartások hozzáférése az IKT-rendszerekhez, és e rendszerek általuk történő használata

Az összes háztartás esetében begyűjtendő mutatók:

—	IKT-eszközökhöz való hozzáférés otthon: számítógép,

—	internet-hozzáférés otthon, tekintet nélkül arra, hogy használják-e.

Az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások esetében begyűjtendő mutatók:

—	az otthoni internet-hozzáféréshez használt készülékek: asztali számítógép,

—	az otthoni internet-hozzáféréshez használt készülékek: hordozható számítógép,

—	az otthoni internet-hozzáféréshez használt készülékek: tévékészülékhez csatlakoztatott internetes elérést biztosító készülék,

—	az otthoni internet-hozzáféréshez használt készülékek: játékkonzol,

—	az otthoni internet-hozzáféréshez használt készülékek: egyéb (nem kötelező: külön jelenthető, ha az internet-hozzáférés internetképes mobiltelefonon vagy kézi számítógépen keresztül történik),

—	az otthoni internet-hozzáféréshez használt kapcsolat típusa: modem vagy ISDN,

—	az otthoni internet-hozzáféréshez használt kapcsolat típusa: DSL (pl. ADSL, SHDSL stb.),

—	az otthoni internet-hozzáféréshez használt kapcsolat típusa: egyéb szélessávú kapcsolódás (pl. kábel, UMTS stb.),

—	az otthoni internet-hozzáféréshez használt kapcsolat típusa: mobiltelefon keskenysávon (pl. GPRS stb.).

Az összes magánszemély esetében begyűjtendő mutatók:

—	legutóbbi számítógép-használat (az elmúlt három hónapban; az elmúlt három hónaptól egy évig terjedő időszakban; több mint egy évvel ezelőtt; sohasem használt számítógépet),

—	mobiltelefon-használat.

Az összes magánszemély esetében – a nyugdíjasok kivételével – begyűjtendő mutatók:

—	személyes önértékelés arra vonatkozóan, hogy a magánszemély számítógépes ismeretei elegendőek lennének-e, ha egy éven belül munkát kellene keresnie vagy változtatnia (igen; nem; nem alkalmazható).

Az elmúlt három hónap során számítógépet használó magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

—	számítógép-használat gyakorisága (mindennap vagy szinte mindennap; legalább hetente egyszer (de nem mindennap); legalább havonta egyszer (de nem minden héten); kevesebb mint havonta egyszer),

—	számítógép-használat helye az elmúlt három hónapban: otthon,

—	számítógép-használat helye az elmúlt három hónapban: a szokásos munkahelyen (nem otthon),

—	számítógép-használat helye az elmúlt három hónapban: oktatás helyszínén,

—	számítógép-használat helye az elmúlt három hónapban: másik személy otthonában,

—	számítógép-használat helye az elmúlt három hónapban: egyéb helyeken.

Az egyének és/vagy a háztartások internethasználata különböző célokból

Az összes magánszemély esetében begyűjtendő mutatók:

—	legutóbbi internethasználat (az elmúlt három hónapban; az elmúlt három hónaptól egy évig terjedő időszakban; több mint egy évvel ezelőtt; sohasem használta az internetet).

Internetet már használt magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

—	az internetkereskedelem legutóbbi személyes célú használata (az elmúlt három hónapban; az elmúlt három hónaptól egy évig terjedő időszakban; több mint egy évvel ezelőtt; sohasem vásárolt vagy rendelt).

Az internetet az elmúlt három hónap során használt magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

—	az internethasználat gyakorisága az elmúlt három hónap során (minden nap vagy szinte minden nap; legalább hetente egyszer (de nem minden nap); legalább havonta egyszer (de nem minden héten); kevesebb mint havonta egyszer),

—	számítógép-használat helye az elmúlt három hónapban: otthon,

—	számítógép-használat helye az elmúlt három hónapban: munkahelyen (nem otthon),

—	számítógép-használat helye az elmúlt három hónapban: oktatás helyszínén,

—	számítógép-használat helye az elmúlt három hónapban: másik személy otthonában,

—	számítógép-használat helye az elmúlt három hónapban: egyéb helyeken (nem kötelező: külön jelenthető, ha a hely nyilvános könyvtár; postahivatal; közhivatal, városháza vagy kormányzati ügynökség; közösségi vagy önkéntes szervezet; internetkávézó, hotspot hely),

—	az internet eléréséhez használt mobil eszközök: mobiltelefon GPRS-en keresztül,

—	az internet eléréséhez használt mobil eszközök: mobiltelefon UMTS-en (3G) keresztül,

—	az internet eléréséhez használt mobil eszközök: kézi számítógép (palmtop, PDA),

—	az internet eléréséhez használt mobil eszközök: hordozható számítógép (laptop) vezeték nélküli kapcsolódással munkahelyen és az otthonon kívül,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban e-mail küldésére és/vagy fogadására,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban interneten keresztül folytatott telefonálásra,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban egyéb kommunikációs célból (csevegőoldalak, elektronikus üzenetküldő, stb.),

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban árukra és szolgáltatásokra vonatkozó információ keresése céljából,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban utazással és szállással kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele céljából,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban webrádió hallgatása vagy webtelevízió nézése céljából,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban játékok, képek, filmek vagy zene lejátszására vagy letöltésére,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban szoftver letöltésére,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban online napilapok és hírmagazinok olvasása vagy letöltése céljából,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban álláskeresés vagy álláspályázat küldése céljából,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban egészséggel kapcsolatos információ keresése céljából,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban egyéb információ megszerzése vagy online szolgáltatás igénybevétele céljából,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban internetes banki szolgáltatások igénybevételére,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban áruk vagy szolgáltatások értékesítésére,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban hatóságok honlapjairól információ szerzése céljából,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban hatóságok honlapjairól hivatalos formanyomtatványok letöltése céljából,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban kitöltött formanyomtatványok küldése céljából,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban oktatásra, képzésre vonatkozó információ keresése vagy tanfolyamok meghirdetése céljából,

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban online tanfolyam elvégzése céljából (bármely tárgyban),

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban tanulás céljából,

—	képzésen való részvétel (bármely – nemcsak számítógépes vagy internetes – képzés, iskolát vagy egyetemet is beleértve) az elmúlt három hónapban,

—	érdeklődés az intenzívebb internethasználat iránt.

Az internetet az elmúlt három hónap során magáncélra, online napilapok és hírmagazinok olvasására vagy letöltésére használó magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

—	magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban online napilapok és hírmagazinok olvasása vagy letöltése céljából, amelyekre a magánszemély előfizetett, hogy rendszeresen kapja őket.

Az elmúlt három hónap során az internetet használó, és valamilyen tanfolyamon részt vevő magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

—	internethasználat az elmúlt három hónap során valamely képzés vagy oktatás részét képező kutatás elvégzése érdekében,

—	internethasználat az elmúlt három hónap során a tanfolyamra vonatkozó információcsere céljából más résztvevőkkel,

—	internethasználat az elmúlt három hónap során online megadott tanulmányi anyag letöltésére,

—	internethasználat az elmúlt három hónap során a képzéshez szükséges könyv vagy cikk könyvtári elérhetőségének keresésére.

Az elmúlt 12 hónap során az internetet internetes kereskedelmi tevékenység céljából használt magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

—	internethasználat élelmiszer vagy fűszeráru rendelésére,

—	internethasználat háztartási cikkek rendelésére,

—	internethasználat filmek vagy zene rendelésére (külön kell jelenteni, hogy online kézbesítették-e),

—	internethasználat könyvek, magazinok, napilapok vagy e-tanulásra szolgáló anyagok rendelésére (külön kell jelenteni, hogy online kézbesítették-e),

—	internethasználat ruházati vagy sportcikkek rendelésére,

—	internethasználat számítógépes szoftver vagy frissítések rendelésére (külön kell jelenteni, hogy online kézbesítették-e),

—	internethasználat számítógépes hardver rendelésére,

—	internethasználat elektronikus eszközök rendelésére,

—	internethasználat részvényvásárlás, pénzügyi szolgáltatások vagy biztosítás rendelésére,

—	internethasználat utazás vagy üdülésre szolgáló szállás rendelésére,

—	internethasználat eseményekre szóló jegyek rendelésére,

—	internethasználat lottó vagy fogadás rendelésére,

—	internethasználat egyéb áruk vagy szolgáltatások rendelésére.

IKT-biztonság

Az internetet az elmúlt három hónap során használó magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

—	információ- vagy időveszteséget okozó számítógépes vírus előfordulása az elmúlt 12 hónap során,

—

biztonsági másolatok vagy mentési fájlok (szöveges dokumentumok, képek) készítésének gyakorisága számítógépről lemezre, CD-re vagy internetszerveren található lemezhelyre (mindig vagy csaknem mindig; olykor; soha vagy szinte soha; nem alkalmazható, mert a magánszemély nem tart fájlokat számítógépen).

IKT-szakértelem

Számítógépet valaha már használó magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

—	a közelmúltban látogatott, legalább háromórás képzés a számítógép-használat bármely vonatkozásában (az elmúlt három hónapban; az elmúlt három hónaptól egy évig terjedő időszakban; egytől három évig visszamenőleg; több mint három évvel ezelőtt; soha nem vett részt),

—	számítógépes ismeretek fájlok vagy mappák másolása vagy mozgatása terén,

—	számítógépes ismeretek a másolás és kivágás eszközök használata terén, az információ dokumentumon belüli megkettőzése vagy elmozdítása terén,

—	számítógépes ismeretek alapvető számtani formulák táblázatkezelőben történő használata terén,

—	számítógépes ismeretek fájlok tömörítése (vagy zipfájlok kezelése) terén,

—	számítógépes ismeretek új eszközök, pl. nyomtató vagy modem csatlakoztatása és telepítése terén,

—	számítógépes ismeretek számítógépes program speciális programnyelven történő megírása terén.

—	számítógépes ismeretek a számítógépek helyi hálózatba való kapcsolása terén,

—	számítógépes ismeretek számítógépes problémák diagnosztizálása és megoldása terén (pl. a számítógép túl lassú).

Internetet már használt magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

—	internetes ismeretek keresőprogramnak információ keresése céljából történő használata terén,

—	internetes ismeretek e-mailek csatolt fájlokkal történő küldése terén,

—	internetes ismeretek üzenetek csevegőszobába, hírcsoportokba vagy online vitafórumokba történő küldése terén,

—	internetes ismeretek az internetnek telefonhívások bonyolítására való felhasználása terén,

—	internetes ismeretek filmek, zene stb. kicserélése céljából fájlok peer-to-peer megosztása terén,

—	internetes ismeretek honlap elkészítésére,

—	internetes ismeretek szoftver megkeresése, letöltése és telepítése terén,

—	internetes ismeretek a számítógép vírusoktól, kémprogramoktól (spyware) és reklámszoftver (adware) programoktól való védelme terén.

Egy vagy több számítógépes vagy internetes ismerettel rendelkező magánszemély esetében begyűjtendő mutatók:

—	e-ismeretek megszerzésének módja: formális keretek között működő oktatási intézményben,

—	e-ismeretek megszerzésének módja: felnőttképzési központban tartott képzéseken (de nem a munkaadó kezdeményezésére),

—	e-ismeretek megszerzésének módja: szakmai képzéseken (a munkaadó kérésére),

—	e-ismeretek megszerzésének módja: könyvek, CD-ROM-ok stb. felhasználásával végzett önálló tanulás,

—	e-ismeretek megszerzésének módja: a gyakorlás útján szerzett tanulás elvén megvalósuló önálló tanulás,

—	e-ismeretek megszerzésének módja: nem hivatalos segítségnyújtás kollégáktól, rokonoktól, barátoktól,

—	e-ismeretek megszerzésének módja: egyéb.

Az IKT és az internet használatának akadályai

Az otthoni, de nem szélessávú internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások esetében begyűjtendő mutatók:

—	az otthoni szélessávú internet-hozzáférést gátló akadályok: túl költséges,

—	az otthoni szélessávú internet-hozzáférést gátló akadályok: nincs rá szüksége,

—	az otthoni szélessávú internet-hozzáférést gátló akadályok: a térségben nem elérhető,

—	az otthoni szélessávú internet-hozzáférést gátló akadályok: máshol van szélessávú hozzáférése (pl. a munkahelyen),

—	az otthoni szélessávú internet-hozzáférést gátló akadályok: semelyik felsorolt ok, hanem egyéb.

Az elmúlt három hónap során az internetet használó és intenzívebb internethasználatot kívánó magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

—	az intenzívebb internethasználat akadályai: elégtelen idegen nyelvi ismeretek,

—	az intenzívebb internethasználat akadályai: időhiány,

—	az intenzívebb internethasználat akadályai: túl lassú csatlakozás,

—	az intenzívebb internethasználat akadályai: többletköltség a csatlakozások vagy a letöltések mennyisége miatt,

—	az intenzívebb internethasználat akadályai: az online tartalmak ára,

—	az intenzívebb internethasználat akadályai: a tartalom (ami található, nem elég érdekes az intenzívebb internethasználathoz),

—	az intenzívebb internethasználat akadályai: hozzáértés- vagy ismerethiány (pl. nem kellően felhasználóbarát vagy túl bonyolult webhelyek),

—	az intenzívebb internethasználat akadályai: biztonsággal vagy személyes adatok védelmével kapcsolatos megfontolások.

Számítógépet már használt, de (legalább három órás), a számítógép-használat bármely aspektusára vonatkozó tanfolyamot az elmúlt három év során nem végzett magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

—	számítógép-használati tanfolyam elvégzésének akadályai: nincs rá szükség, ismeretei elegendők,

—	számítógép-használati tanfolyam elvégzésének akadályai: nincs rá szükség, az illető ritkán használ számítógépet.

Számítógépet már használt, de (legalább három órás), a számítógép-használat bármely aspektusára vonatkozó tanfolyamot az elmúlt három év során nem végzett, noha arra esetleg rászoruló magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

—	számítógép-használati tanfolyam elvégzésének akadályai: időhiány,

—	számítógép-használati tanfolyam elvégzésének akadályai: a tanfolyam ára,

—	számítógép-használati tanfolyam elvégzésének akadályai: nincs megfelelő tanfolyam,

—	számítógép-használati tanfolyam elvégzésének akadályai: a tanfolyam túl nehéz.

2. FELVÉTELI KÖR

a) Az e melléklet 1b. rovatában felsorolt, a háztartásokra vonatkozó mutatók számára szerepeltetendő statisztikai egységek a 16–74. életévig terjedő életkorból legalább egy taggal rendelkező háztartások.

b) Az e melléklet 1b. rovatában felsorolt, a magánszemélyekre vonatkozó mutatók számára szerepeltetendő statisztikai egységek a 16–74. életévig terjedő életkorú magánszemélyek.

c) A földrajzi hatókör lefedi azokat a háztartásokat és/vagy magánszemélyeket, amelyek/akik a tagállam területének bármelyik részén találhatók, illetve élnek.

3. REFERENCIA-IDŐSZAK

A begyűjtendő statisztikák számára szolgáló referencia-időszak 2007 első negyedéve.

4. BONTÁS

a) Az e melléklet 1b. rovatában felsorolt, háztartásokra vonatkozó tételek és mutatóik esetében a következő háttérmutatókat kell begyűjteni:

—	a földrajzi elhelyezkedés: az 1. célkitűzés alá tartozó régiókban élő (ideértve az átmeneti vagy phasing-out alatt álló 1. célkitűzés alá tartozó régiókat is); egyéb régiókban élő,

—	az urbanizáció foka: sűrűn lakott térségben élő; közepes mértékben lakott térségben élő; ritkán lakott térségben élő,

—	a háztartás típusa: a háztartásban élők száma (külön kell gyűjteni: a 16 év alatti gyermekek száma),

—	(nem kötelező) a háztartás havi nettó bevétele (értékként vagy kvartilisek alkalmazásával gyűjtendő).

b) Az e melléklet 1b. rovatában felsorolt, magánszemélyekre vonatkozó tételek és mutatóik esetében a következő háttérmutatókat kell begyűjteni:

—	a földrajzi hely: az 1. célkitűzés alá tartozó régiókban élő (ideértve az átmeneti vagy phasing-out alatt álló 1. célkitűzés alá tartozó régiókat is); egyéb régiókban élő,

—	az urbanizáció foka: sűrűn lakott térségben élő; közepes mértékben lakott térségben élő; ritkán lakott térségben élő,

—	nem: férfi, nő,

—	korcsoport: 16 év alatti (nem kötelező), 16–24; 25–34; 35–44; 45–54; 55–64; 65–74; több mint 74 éves (nem kötelező),

—	legmagasabb iskolai végzettség az Oktatás Nemzetközi Osztályozási Rendszere (ISCED 97) szerinti besorolás alapján: alacsony (ISCED 0, 1 vagy 2); közepes (ISCED 3 vagy 4); magas (ISCED 5 vagy 6),

—	foglalkoztatási helyzet: alkalmazott vagy vállalkozó, ideértve a családi munkavállalókat is; munkanélküli, nem dolgozó egyetemi hallgató; nem dolgozó egyéb személy,

—	foglalkozás a Foglalkozások Nemzetközi Osztályozása [ISCO-88 (COM)] alapján: fizikai dolgozó, nem fizikai dolgozó, IKT-dolgozó, nem IKT-dolgozó.

5. RENDSZERESSÉG

A 2007-es évre az adatokat egyszer kell benyújtani.

6. AZ EREDMÉNYEK TOVÁBBÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE

c) A 808/2004/EK 7. cikkének (4) bekezdésében említett, az adatok minőségéről szóló jelentést 2007. november 5-ig kell továbbítani az Eurostathoz. A minőségről szóló jelentésnek meg kell felelnie az Eurostat által megadott jelentési mintának.

7.7.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 186/27

A BIZOTTSÁG 1032/2006/EK RENDELETE

(2006. július 6.)

az előzetes tájékoztatás, a koordinálás és a légi járatok légiforgalmi irányító egységek közötti átadása céljából a repülési adatok cseréjét biztosító automatikus rendszerekre vonatkozó követelmények megállapításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról szóló, 2004. március 10-i 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre („átjárhatósági rendelet”) (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre („keretrendelet”) (2) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A légiforgalmi szolgáltatás működéséhez biztonságos és hatékony mechanizmusokra van szükség az előzetes tájékoztatás, a koordinálás és a légi járatok légiforgalmi irányító egységek közötti átadása érdekében. Az ilyen mechanizmusoknak az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózaton belül történő biztosításához a repülési adatoknak a repülési adatfeldolgozó rendszerek közötti automatikus cseréjére van szükség. A Közösségen belüli aktuális helyzet vizsgálata arra világított rá, hogy egyes tagállamokban ezek a mechanizmusok még nem érték el a kielégítő szintet, és további javításuk szükséges. Következésképpen meg kell határozni a repülési adatfeldolgozó rendszerekkel kapcsolatos követelményeket azok repülési adatcsere funkcióinak átjárhatósága, teljesítménye és a szolgáltatás minősége vonatkozásában.

(2)

Az Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért (Eurocontrol) az 549/2004/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban megbízást kapott az előzetes tájékoztatás, a koordinálás és a légi járatok légiforgalmi irányító egységek közötti átadása céljából a repülési adatok cseréjét szolgáló automata rendszerekkel kapcsolatos követelmények kidolgozására. Ez a rendelet a megbízás eredményeként 2005. március 31-én kiadott jelentésen alapul.

(3)

Az online adatcseréről szóló Eurocontrol-szabványt mellékletként csatolták az Eurocontrol-szabványok elfogadásáról, valamint az Eurocontrol-szabványok elfogadásáról és a 93/65/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 97/15/EK irányelv módosításáról szóló, 2000. szeptember 6-i 2082/2000/EK bizottsági rendelethez (3), az új repülési adatfeldolgozó rendszerek beszerzése esetében pedig a Közösségen belül kötelezővé tették használatát. Mivel a 2082/2000/EK rendeletet 2005. október 20-tól hatályát vesztette, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések következetességének biztosítása érdekében frissíteni kell a közösségi jogszabályokat.

(4)	E rendelet hatálya nem terjed ki az 549/2004/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett katonai műveletekre és kiképzésre.

(5)

A tagállamok egy, az egységes európai égbolttal kapcsolatos katonai kérdésekre vonatkozó nyilatkozatban (4) – figyelembe véve a nemzeti katonai követelményeket – kötelezettséget vállaltak az együttműködésre annak érdekében, hogy a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó elvet a légtér minden felhasználója az összes tagállamban teljes mértékben és egységesen alkalmazza.

(6)	Az 549/2004/EK rendelet 2. cikkének (22) bekezdésében meghatározott rugalmas légtér-felhasználási elv alkalmazásához a repülési adatoknak a légiforgalmi szolgálati egységek és a katonai irányító egységek közötti kellő időben történő cseréjére van szükség.

(7)

Az előzetes tájékoztatással és a kezdeti koordinálással kapcsolatos automatizált eljárásokat a körzeti irányító központoknak kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy mind az átadó, mind pedig a fogadó egységek egymással egyező repülési információkat kapjanak, és annak érdekében, hogy támogassák a légi járatok tervezett átadásának koordinálását. Ezek részét képezték a 2082/2000/EK rendeletben meghatározott szabványoknak, ezért ezeket e rendelet hatálybalépésétől kezdődően alkalmazni kell.

(8)

A kezdeti koordinálási eljárás során továbbított repülési információkat folyamatosan frissíteni kell. Az automatizált eljárásokat következésképpen fokozatosan kell végrehajtani annak érdekében, hogy lehetőség legyen az információ módosítására a korábban kezdeti koordinálási eljárás alá eső légi járatokra vonatkozóan, vagy a koordináció törlésére, ha az átvevő egység a légi járatot a továbbiakban nem kezeli.

(9)

A körzeti irányító központokon kívüli légiforgalmi irányító egységek számára előnyös lehet az automatizált eljárások végrehajtása az előzetes tájékoztatás, a kezdeti koordináció, a koordináció módosítása és a légi járatok koordinációjának törlése esetében. Amennyiben e mellett döntenek, az európai légiforgalmi szolgáltatási hálózaton (European Air Traffic Management Network, az alábbiakban: EATMN) belüli átjárhatóság érdekében szükség lesz a körzeti irányító központok esetében alkalmazott követelményekkel megegyező követelmények alkalmazására.

(10)

A repülési adatoknak a légiforgalmi szolgálati egységek és a katonai irányító egységek közötti kellő időben történő cseréje az automatizált eljárások fokozatos végrehajtásán alapul. Első lépésként be kell vezetni az alapvető repülési adatok polgári és katonai egységek között történő továbbítását, a szükség szerinti frissítés lehetőségét is megteremtve.

(11)

További olyan automatizált eljárásokat határoztak meg, amelyek tovább erősítenék a légiforgalmi irányító egységek vagy a légiforgalmi szolgálati egységek és a katonai irányító egységek közötti koordinációt. Amennyiben további automatizált eljárások alkalmazása mellett döntenek, az EATMN-en belüli átjárhatóság érdekében szükség lesz arra, hogy ezekre az eljárásokra harmonizált követelményeket alkalmazzanak.

(12)	Ennek a rendeletnek a végrehajtása az átjárhatóság tekintetében magasabb színvonal elérését teszi lehetővé.

(13)

A műveletek már létező biztonsági szintjének fenntartása, illetve javítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell azok betartását a veszélyazonosítási, kockázatértékelési és -mérsékelési eljárásokat végző felek által. Ezen eljárásoknak az e rendelet hatálya alá tartozó rendszerekre vonatkozó harmonizált végrehajtása érdekében speciális biztonsági követelményeket kell meghatározni minden kötelező átjárhatósági, teljesítményi és a szolgáltatás minőségével kapcsolatos követelmény szempontjából.

(14)

Az 552/2004/EK rendelet 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében az átjárhatósággal kapcsolatos végrehajtási szabályoknak le kell írniuk azokat a speciális megfelelőségértékelési eljárásokat, amelyeket a rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának értékeléséhez, illetve a rendszerellenőrzéshez használnak.

(15)	Az 552/2004/EK rendelet 10. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban az átmeneti rendelkezések alkalmazásához előírt időpontokat a vonatkozó átjárhatósági végrehajtási szabályok határozhatják meg.

(16)	A gyártók és a léginavigációs szolgáltatók számára időt kell biztosítani a műszaki követelményekkel összhangban lévő új rendszerelemek és rendszerek kidolgozására.

(17)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 549/2004/EK rendelet 5. cikkével létrehozott egységes égbolttal foglalkozó bizottság (Single Sky Committee) véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Célkitűzés és hatály

(1) Ez a rendelet meghatározza a repülési adatoknak az előzetes tájékoztatás, a koordináció és a légi járatok légiforgalmi irányító egységek közötti átadása, illetve a polgári-katonai koordináció céljából történő automatikus cseréjével kapcsolatos követelményeket.

(2) Ezt a rendeletet a következőkre kell alkalmazni:

a)	az általános légi forgalom számára szolgáltatást nyújtó légiforgalmi irányító egységeket kiszolgáló repülési adatfeldolgozó rendszerek;

b)	a légiforgalmi szolgálati egységek és a katonai irányító egységek közötti koordinációs folyamatokat támogató repülési adatcsererendszerek.

(3) Ezt a rendeletet ugyanakkor nem kell alkalmazni a (2) bekezdésben meghatározott repülési adatfeldolgozó rendszereket használó légiforgalmi irányító egységek közötti repülési adatcserére, amennyiben ezek esetében az e rendelet hatálya alá tartozó repülési adatokat egy közös rendszer segítségével szinkronizálják.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában az 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében található meghatározások alkalmazandók.

(2) Az (1) bekezdésben említett meghatározásokon kívül az alábbi meghatározások alkalmazandók:

1.	„előzetes tájékoztatás”: adatok átadó egység általi továbbítása a fogadó egység rendszerének a koordinálási fázisra való előkészítése érdekében történő frissítése céljából;

2.	„koordinálás”: a közös határ légi járatok általi tervezett átlépésének a légiforgalmi irányító egységek közötti koordinálása a repülésbiztonság biztosítása érdekében;

3.	„légiforgalmi irányító egység” (a továbbiakban: ATC egység): értelemszerűen körzeti irányító szolgálat, bevezető irányító egység vagy repülőtéri irányító torony;

4.	„polgári-katonai koordináció”: a döntések meghozatalára és egy adott intézkedésről való megállapodásra felhatalmazott polgári és katonai fél közötti koordinálás;

5.	„repülési adatfeldolgozó rendszer”: a légiforgalmi szolgálatoknál üzemelő rendszer része, amely fogadja, automatikusan feldolgozza és szétosztja a légiforgalmi irányító egységek munkahelyeire a repülésiterv-adatokat és a kapcsolódó közleményeket;

6.	„légiforgalmi szolgálati egység” (a továbbiakban: ATS egység): légiforgalmi szolgáltatások biztosításáért felelős polgári vagy katonai egység;

7.	„katonai irányító egység”: bármilyen állandó helyű vagy mobil katonai egység, amely katonai légi közlekedést irányít és/vagy olyan egyéb tevékenységeket végez, amelyekhez speciális jellegüknél fogva zárt vagy korlátozott légtérre lehet szükség;

8.	„átadó egység”: légiforgalmi irányító egység, amely egy légi jármű légiforgalmi irányításával járó felelősséget a repülés útvonala szerinti soron következő ATC egységnek adja át;

9.	„fogadó egység”: az a légiforgalmi irányító egység, amely adatokat vesz;

10.	„határ”: az a légteret lehatároló vízszintes vagy függőleges sík, amelyben egy ATC egység légiforgalmi szolgáltatást nyújt;

11.	„körzeti irányító központ” (a továbbiakban: ACC): az illetékessége alá tartozó irányítói körzetek ellenőrzött repülései számára légiforgalmi irányító szolgálat nyújtása céljából létesített egység;

12.	„munkahely”: az a berendezés és műszaki felszerelés, amelynél a légiforgalmi szolgálat személyzete a munkakörébe tartozó feladatokat ellátja;

13.	„repülési terv”: légiforgalmi szolgálati egységek részére légi jármű tervezett repüléséről vagy repülésének egy részéről szolgáltatott meghatározott információ;

14.	„figyelmeztető üzenet”: valamely munkahelyen az automatikus koordinációs eljárás hibája esetén megjelenő közlemény;

15.	„számított adat”: a koordinációs pont, egy légi jármű számított ideje és a légi jármű várható repülési szintje a koordinációs ponton;

16.	„másodlagos légtérellenőrző radar” (a továbbiakban: SSR): légtérellenőrző radarrendszer, amely adókat vagy vevőket és transzpondereket használ;

17.	„koordinációs egyezmény”: két egymás melletti ATC egység közötti egyezmény azok légiforgalmi irányítással kapcsolatos felelősségének koordinálásáról;

18.	„irányításátadási pont”: a légi jármű repülési útvonalán lévő azon meghatározott pont, amelynél a légi járműnek nyújtott légiforgalmi irányító szolgálat ellátásának felelősségét átadják az egyik ATC egységtől a következőnek;

19.	„koordinálási adatok”: a működtetést biztosító személyzet számára fontos adatok az előzetes tájékoztatás, a koordinálás és a légi járatok átadásának eljárásával, illetve a polgári-katonai koordinálás eljárásával kapcsolatban

20.	„átadási repülési magasság”: a koordinálás során megállapított repülési magasság, ha szintbeli repülésről van szó, vagy az engedélyezett repülési magasság, amelyre a légi jármű tart, ha a koordinációs ponton emelkedik vagy süllyed;

21.	„átvevő egység”: a légi jármű irányításának átvételére soron következő légiforgalmi irányító egység;

22.	„koordinációs pont” (a továbbiakban: COP): az ATC egységek által használt és a koordinációs eljárásban alkalmazott határon lévő vagy azzal szomszédos pont;

23.	„tájékoztatott egység”: az az ATC egység, amelyik előzetes tájékoztatást kapott;

24.	„korreláció”: ugyanazon légi jármű repülésiterv-adatainak és radar helyzetjelének összekapcsolása;

25.	„korai átadás”: egy légi járművet átadó irányító által az átvevő egységnél lévő irányítónak adott engedély arra, hogy irányítási utasításokat adjon a légi járműnek azelőtt, hogy a légi jármű átlépné az irányításátadási pontot;

26.	„elérhetőség”: annak a foka, hogy egy rendszer vagy egy összetevő milyen mértékben működőképes és hozzáférhető, amikor alkalmazása szükséges;

27.	„megbízhatóság”: annak valószínűsége, hogy a földi berendezés a meghatározott toleranciaértékeken belül működik.

3. cikk

Átjárhatóság és teljesítményi követelmények

(1) A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett és az ACC-ket kiszolgáló rendszerek megfeleljenek az I. melléklet A. és B. részében meghatározott átjárhatósági és teljesítményi követelményeknek.

(2) Azok a léginavigációs szolgáltatók, amelyek a koordinációs egyezményükben meghatározták, hogy az ACC-ken kívüli ATC egységek közötti előzetes tájékoztatási, kezdeti koordinációs, a koordinációt módosító, a koordinációt törlő, az alapvető repülési adatok vagy az alapvető repülési adatokat megváltoztató eljárásokat végrehajtják, biztosítják, hogy az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett rendszerek megfeleljenek az I. melléklet A. és B. részében meghatározott átjárhatósági és teljesítményi követelményeknek.

(3) Azok a léginavigációs szolgáltatók, amelyek a koordinációs egyezményükben meghatározták, hogy végrehajtják a felszállás előtti tájékoztatási és koordinálási, a frekvenciaváltási vagy az összeköttetés felvételét jelző közlemény eljárást, biztosítják, hogy az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett rendszerek feleljenek meg az I. melléklet A. és C. részében meghatározott átjárhatósági és teljesítményi követelményeknek.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett rendszerek megfeleljenek az I. melléklet A. és B. részében meghatározott átjárhatósági és teljesítményi követelményeknek az alapvető repülési adatok és az alapvető repülési adatok megváltoztatására vonatkozó eljárások tekintetében.

(5) Amikor a légiforgalmi szolgálati egységek és a katonai irányító egységek az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett rendszereik között végrehajtották a keresztezési szándékról szóló tájékoztatási, a keresztezési engedélykérelemre vagy a keresztezési ellenjavaslatra vonatkozó, illetve a keresztezési törlési eljárásokat, a tagállamok biztosítják, hogy ezek a rendszerek megfeleljenek az I. melléklet A. és C. részében meghatározott átjárhatósági és teljesítményi követelményeknek.

4. cikk

A szolgáltatás minőségével kapcsolatos követelmények

(1) A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett rendszerek megfeleljenek a II. mellékletben meghatározott szolgáltatás minőségi követelményeknek.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett rendszerek megfeleljenek a II. mellékletben meghatározott szolgáltatásminőségi követelményeknek.

5. cikk

Kapcsolódó folyamatok

(1) A kezdeti koordináció hatálya alá tartozó légi járatok esetében a megállapodás tárgyát képező átadási feltételek működési szempontból kötelező érvényűek mindkét ATC egységre nézve, kivéve, ha a koordinációt törlik vagy módosítják.

(2) A koordináció módosításának hatálya alá tartozó légi járatok esetében a megállapodás tárgyát képező átadási feltételek működési szempontból kötelező érvényűek mindkét ATC egységre nézve, kivéve, ha a koordinációt törlik vagy a feltételeket további módosításnak vetik alá.

(3) Amennyiben a koordináció módosításának vagy a koordináció törlésének eljárását nem igazolják vissza az alkalmazandó szolgáltatás minőségi követelményekkel összhangban, az átadó egység szóbeli koordinációt kezdeményez.

6. cikk

Biztonsági követelmények

A tagállamok megtesznek minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó, a repülési adatok cseréjére szolgáló automatikus repülési tervek módosítását vagy új rendszerek bevezetését megelőzően az érintett felek bizonságértékelést folytassanak le, beleértve a veszélyazonosítást, kockázatértékelést és -csökkentést.

E biztonságértékelés során a III. mellékletben meghatározott biztonsági követelmények minimális követelményeknek tekintendők.

7. cikk

A rendszerelemek megfelelősége vagy alkalmazhatósága

Az 552/2004/EK rendelet 5. cikkében meghatározott EK-megfelelőségi vagy -alkalmazhatósági nyilatkozat kibocsátását megelőzően az 1. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett rendszerek rendszerelemeit gyártók értékelik e rendszerelemek megfelelőségét vagy alkalmazhatóságát a IV. melléklet A. részében meghatározott követelményekkel összhangban.

8. cikk

Rendszerellenőrzés

(1) Azok a léginavigációs szolgáltatók, amelyek bizonyítani tudják, hogy megfelelnek az V. mellékletben meghatározott feltételeknek, elvégzik az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett rendszerek ellenőrzését a IV. melléklet B. részében meghatározott követelményekkel összhangban.

(2) Azok a léginavigációs szolgáltatók, amelyek nem tudják bizonyítani, hogy megfelelnek az V. mellékletben meghatározott feltételeknek, egy bejelentett szervnek alvállalkozásba adják az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett rendszerek ellenőrzését. Az ellenőrzést a IV. melléklet C. részében meghatározott követelményekkel összhangban kell elvégezni.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett rendszerek ellenőrzése során bebizonyosodjék e rendszereknek az ebben a rendeletben meghatározott átjárhatósági és teljesítményi, szolgáltatásminőségi és biztonsági követelményeknek való megfelelősége.

9. cikk

Megfelelés

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítására.

10. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az 552/2004/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében szereplő átmeneti rendelkezések az európai légiforgalmi szolgáltatási hálózatnak (European Air Traffic Management Network, EATMN) az 1. cikk (2) bekezdésében említett rendszereire az előzetes tájékoztatási és a kezdeti koordinációs eljárások vonatkozásában ezen rendelet hatálybalépésétől kezdve alkalmazandók.

Ezek az átmeneti rendelkezések az EATMN rendszerei vonatkozásában 2009. január 1-től alkalmazandók a koordináció módosítására, a koordináció törlésére, az alapvető repülési adatokra és az alapvető repülési adatok megváltoztatására.

(2) Az 552/2004/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében szereplő átmeneti rendelkezések az 1. cikk (2) bekezdésében említett rendszerek vonatkozásában 2012. december 31-től alkalmazandók.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

E rendeletet 2009. január 1-jétől a koordinációmódosítási, a koordinációtörlési, az alapvető repülési adatok és az alapvető repülési adatok megváltoztatására vonatkozó eljárás tekintetében alkalmazni kell az EATMN részét képező, az 1. cikk (2) bekezdésében említett valamennyi rendszerre.

E rendeletet 2012. december 31-től minden, az 1. cikk (2) bekezdésében említett és ebben az időpontban működésben lévő EATMN rendszerre alkalmazni kell.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 6-án.

a Bizottság részéről

Jacques BARROT

alelnök

(1) HL L 96., 2004.3.31., 26. o.

(2) HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

(3) HL L 254., 2000.10.9., 1. o.

(4) HL L 96., 2004.3.31., 9. o.

I. MELLÉKLET

Átjárhatósági és teljesítményi követelmények

(lásd a 3. cikket)

A. RÉSZ: ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1. RENDSZERKÖVETELMÉNYEK

1.1.	A rendszernek biztosítania kell minden, a meghatározott eljárások keretében kicserélt rendszerinformáció megjelenítéséhez, feldolgozásához és összegyűjtéséhez szükséges információt.

1.2.

A rendszernek alkalmasnak kell lennie az előzetes tájékoztatással, a koordinációval és az átadással, illetve a polgári-katonai koordinációs eljárásokkal kapcsolatban lényeges repülési információk automatikus fogadására, tárolására, feldolgozására, kinyerésére és megjelenítésére, illetve továbbítására.

1.3.	A rendszernek figyelmeztető üzenetet kell megjelenítenie, ha az információcsere-berendezés meghibásodik vagy anomáliák lépnek fel.

1.4.	A rendszernek alkalmasnak kell lennie a rendszerinformáció-cserével kapcsolatos figyelmeztető üzeneteknek a vonatkozó munkahelyekre való küldésére.

1.5.	A rendszernek lehetővé kell tennie az ATC személyzete számára az eljárásokkal kapcsolatos repülési információk módosítását.

1.6.	A rendszernek képesnek kell lennie az ATC személyzet a vonatkozó rendszerinformáció-cserére vonatkozó eljárások státusával kapcsolatos információkkal való ellátására.

2. A RENDSZERINFORMÁCIÓ-CSERE ADATAINAK RÖGZÍTÉSE

2.1.	A rendszerinformáció-csere adatait a léginavigációs szolgáltatók olyan módon rögzítik, amely lehetővé teszi a rögzített adatok visszakeresését és megjelenítését.

B. RÉSZ: A RENDSZERINFORMÁCIÓ-CSERE ÁLTAL TÁMOGATOTT KÖTELEZŐ ELJÁRÁSOKKAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

1. ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS

1.1. Érintett repülési információk

1.1.1.

Az előzetes tájékoztatási eljárás alá tartozó információ legalább a következőket tartalmazza:

—	a légi jármű azonosító jele,

—	SSR mód és kód (ha rendelkezésre áll),

—	indulási repülőtér,

—	számított határkeresztezési adatok,

—	rendeltetési repülőtér,

—	a légi járművek száma és típusa,

—	a repülés típusa,

—	a fedélzeti felszereltség és státus.

1.1.2.

A „fedélzeti felszereltség és státus” információnak legalább a csökkentett függőleges elkülönítési minimum (a továbbiakban: RVSM) képességet és a 8,33 kHz frekvenciaosztású rádiókészülékkel való felszereltséget kell tartalmaznia.

1.1.3.

A „fedélzeti felszereltség és státus” információ a koordinációs egyezménynek megfelelően egyéb elemeket is tartalmazhat.

1.2. Alkalmazási szabályok

1.2.1.

Az előzetes tájékoztatási eljárást legalább egyszer el kell végezni minden érintett, a tervek szerint a határt keresztező légi jármű esetében, kivéve ha a légi jármű felszállás előtti tájékoztatási és koordinálási eljáráson esik át.

1.2.2.

A légi járművekkel kapcsolatos határkeresztezési előzetes tájékoztatás érintettségi kritériumait a koordinációs egyezménnyel összhangban kell meghatározni.

1.2.3.

Amikor az előzetes tájékoztatási eljárás nem végezhető el a két fél által közösen meghatározott határidőn belül a kezdeti koordinációs eljárás előtt, akkor azt bele kell foglalni a kezdeti koordinációs eljárásba.

1.2.4.

Amennyiben elvégzik, akkor az előzetes tájékoztatási eljárás megelőzi a kezdeti koordinációs eljárást.

1.2.5.

Az előzetes tájékoztatási eljárást minden egyes alkalommal meg kell ismételni, amikor kezdeti koordinációs eljárást megelőzően a következő adatok bármelyikében változás történik:

—

COP,

—	az irányításátadási ponton várhatóan beállított SSR kód,

—	rendeltetési repülőtér,

—	a légi jármű típusa,

—	a fedélzeti felszereltség és státus.

1.2.6.

Ha eltérés tapasztalható a továbbított adatok és az ennek megfelelő, a fogadó rendszerben lévő adatok között, vagy erről információ nincs, akkor a következő kezdeti koordinációs adatok vételét követően korrekciós intézkedésekre lehet szükség, az eltérést pedig megoldás céljából továbbítani kell a megfelelő munkahelynek.

1.3. Az előzetes tájékoztatási eljárással kapcsolatos időbeli kritériumok

1.3.1.

Az előzetes tájékoztatási eljárást paraméterként megadott percekkel a COP számított ideje előtt kell megkezdeni.

1.3.2.

Az előzetes tájékoztatási paramétereket az érintett ATC egységek közötti koordinációs egyezményben meg kell határozni.

1.3.3.

Az előzetes tájékoztatási paramétereket külön-külön meg lehet határozni minden egyes koordinációs pont esetében.

2. KEZDETI KOORDINÁCIÓ

2.1. Érintett repülési információk

2.1.1.

A kezdeti koordinációs eljárás alá tartozó információ legalább a következőket tartalmazza:

—	a légi jármű azonosító jele,

—	SSR mód és kód,

—	indulási repülőtér,

—	számított határkeresztezési adatok,

—	rendeltetési repülőtér,

—	a légi járművek száma és típusa,

—	a repülés típusa,

—	a fedélzeti felszereltség és státus.

2.1.2.

A „fedélzeti felszereltség és státus” információnak legalább az RVSM képességet és a 8,33 kHz frekvenciaosztású rádiókészülékkel való felszereltséget kell tartalmaznia.

2.1.3.

A „fedélzeti felszereltség és státus” információ a koordinációs egyezményben foglalt kétoldalú megállapodásnak megfelelően tartalmazhat egyéb elemeket is.

2.2. Alkalmazási szabályok

2.2.1.

A kezdeti koordinációs eljárást minden érintett, a tervek szerint a határt keresztező légi jármű esetében el kell végezni.

2.2.2.

A légi járművekkel kapcsolatos határkeresztezési kezdeti koordináció érintettségi kritériumait a koordinációs egyezményekkel összhangban kell meghatározni.

2.2.3.

Hacsak nem kezdték meg már manuálisan, a kezdeti koordinációs eljárást automatikusan meg kell kezdeni:

—	kétoldalú megállapodás eredményeként létrejött, paraméterként megadott idővel a koordinációs pont számított ideje előtt, vagy

—	abban az időpontban, amikor a légi járat a koordinációs ponttól a kétoldalú egyezményben meghatározott távolságra van

a koordinációs egyezményekkel összhangban.

2.2.4.

Egy légi járat esetében a kezdeti koordinációs eljárást csak egyszer kell elvégezni, kivéve ha kezdeményezték a koordinációtörlési eljárást.

2.2.5.

A koordinációtörlési eljárást követően a kezdeti koordinációs eljárást újra lehet indítani ugyanazzal az egységgel.

2.2.6.

A kezdeti koordinációs eljárás befejezéséről, beleértve a fogadó egység vételi megerősítését is, tájékoztatni kell az átadó egységet, ha ez megtörtént, a légi járat „koordináltnak” minősül.

2.2.7.

Amennyiben a kezdeti koordinációs eljárás befejezését nem lehet az alkalmazandó szolgáltatásminőségi követelményekkel összhangban megerősíteni, figyelmeztető üzenetet kell megjeleníteni az átadó egységen belül a légi járat koordinálásáért felelős munkahelyen.

2.2.8.

A kezdeti koordinációs információt hozzáférhetővé kell tenni a fogadó egység megfelelő munkahelyén.

3. A KOORDINÁCIÓ MÓDOSÍTÁSA

3.1. Érintett repülési információk

3.1.1.

A koordinációmódosítási eljárás során biztosítani kell a korábban koordinált légi járattal való összerendelést.

3.1.2.

A koordináció módosítása keretében a következő repüléstájékoztatást kell biztosítani, amennyiben azok megváltoztak:

—	SSR mód és kód,

—	számított idő és repülési magasság,

—	a fedélzeti felszereltség és státus.

3.1.3.

Ha kétoldalú megállapodásba foglalták, a koordinációs adatok módosítása keretében a következőket kell megadni, amennyiben azok megváltoztak:

—	koordinációs pont,

—

útvonal.

3.2. Alkalmazási szabályok

3.2.1.

A koordinációmódosítási eljárás egy vagy több alkalommal megtörténhet azzal az egységgel, amelyikkel a légi járat aktuálisan koordinálva van.

3.2.2.

A koordinációmódosítási eljárásra akkor kerül sor, ha:

—	a koordinációs pont fölé való érkezés számított időpontja a korábban megadottól a kétoldalú megállapodásban rögzítettnél nagyobb értékkel eltér,

—	az átadási magasság(ok), az SSR kód vagy a fedélzeti felszereltség és státus eltér a korábban megadottól.

3.2.3.

Ha a kétoldalú megállapodásban szerepel, a koordinációmódosítási eljárásra akkor kerül sor, ha a következőkben bármilyen változás történik:

—	koordinációs pont,

—

útvonal.

3.2.4.

A koordinációmódosítási eljárás befejezéséről, beleértve a fogadó egység vételi megerősítését is, tájékoztatni kell az átadó egységet.

3.2.5.

Amennyiben a koordinációmódosítási eljárás befejezését nem lehet az alkalmazandó szolgáltatásminőségi követelményekkel összhangban megerősíteni, figyelmeztető üzenetet kell megjelentetni az átadó egységen belül a légi járat koordinálásáért felelős munkahelyen.

3.2.6.

A koordinációmódosítási eljárás a vonatkozó adatbevitelt vagy adatfrissítést követően azonnal megtörténik.

3.2.7.

A koordinációmódosítási eljárást a koordinációs egyezményekkel összhangban le kell tiltani azután, hogy a légi járat a kétoldalú megállapodás szerinti időre/távolságra érkezik irányításátadási ponttól.

3.2.8.

A koordinációmódosítási információt hozzáférhetővé kell tenni a fogadó egység megfelelő munkahelyén.

4. A KOORDINÁCIÓ TÖRLÉSE

4.1. Érintett repülési információk

4.1.1.

A koordinációtörlési eljárás során biztosítani kell a korábbi, törlésre kerülő előzetes tájékoztatási vagy koordinációs eljárással való összerendelést.

4.2. Alkalmazási szabályok

4.2.1.

A koordinációtörlési eljárást egy koordinált légi járat esetében egy egységgel akkor kell megvalósítani, ha:

—	az egység a koordinációs sorrendben már nem a következő egység,

—	a repülési tervet a közleményküldő egységnél törölték, és így a koordináció a továbbiakban érvényét veszti,

—	a koordináció törlésére vonatkozó információt a légi járatra vonatkozóan az előző egységtől kapják.

4.2.2.

A koordinációtörlési eljárást egy előzetesen tájékoztatott légi járat esetében egy egységgel akkor kell megvalósítani, ha:

—	az egység a koordinációs sorrendben már nem a következő egység,

—	a repülési tervet a közleményküldő egységnél törölték, és így a koordináció a továbbiakban érvényét veszti,

—	a koordináció törlését a légi járatra vonatkozóan az előző egységtől kapják,

—	a légi járművet az útvonalrepülés közben várakoztatják és módosított keresztezési időadat automatikusan nem határozható meg.

4.2.3.

A koordinációtörlési eljárás befejezéséről, beleértve a fogadó egység vételi megerősítését is, tájékoztatni kell az átadó egységet.

4.2.4.

Amennyiben a koordinációtörlési eljárás befejezését nem lehet az alkalmazandó szolgáltatásminőségi követelményekkel összhangban megerősíteni, figyelmeztető üzenetet kell megjeleníteni az átadó egységen belül a légi járat koordinálásáért felelős munkahelyen.

4.2.5.

A koordinációtörlési információt hozzáférhetővé kell tenni a tájékoztatott egység megfelelő munkahelyén vagy abban az egységben, amellyel törlik a koordinációt.

5. ALAPVETŐ REPÜLÉSI ADATOK

5.1. Érintett repülési információk

5.1.1.

Az alapvető repülési adatokra vonatkozó eljáráshoz tartozó információ legalább a következőket tartalmazza:

—	a légi jármű azonosító jele,

—	SSR mód és kód.

5.1.2.

Az alapvető repülési adatokra vonatkozó eljárás keretében biztosítható további információkról kétoldalú megállapodást kell kötni.

5.2. Alkalmazási szabályok

5.2.1.

Az alapvető repülési adatokra vonatkozó eljárást minden érintett légi járat esetében automatikusan el kell végezni.

5.2.2.

Az alapvető repülési adatok érintettségi kritériumait a koordinációs egyezménnyel összhangban kell meghatározni.

5.2.3.

Az alapvető repülési adatokra vonatkozó eljárás befejezéséről, beleértve a fogadó egység vételi megerősítését is, tájékoztatni kell az ellátó egységet.

5.2.4.

Amennyiben az alapvető repülési adatokra vonatkozó eljárás befejezését nem lehet az alkalmazandó szolgáltatásminőségi követelményekkel összhangban megerősíteni, figyelmeztető üzenetet kell megjeleníteni az adatot továbbító egységen belüli megfelelő munkahelyen.

6. AZ ALAPVETŐ REPÜLÉSI ADATOK MEGVÁLTOZTATÁSA

6.1. Érintett repülési információk

6.1.1.

Az alapvető repülési adatok megváltoztatására vonatkozó eljárás során biztosítani kell az összerendelést a korábban alapvető repülési adatokra vonatkozó eljárásban részt vett légi járattal.

6.1.2.

Az alapvető repülési adatok megváltoztatására vonatkozó eljárás alá tatozó bármely más információ és az annak átadására vonatkozó kapcsolódó kritériumok kétoldalú megállapodás tárgyát képezik.

6.2. Alkalmazási szabályok

6.2.1.

Az alapvető repülési adatok megváltoztatására vonatkozó eljárást csak olyan légi járat esetében lehet lefolytatni, amelyről az alapvető repülési adatokra vonatkozó eljárás keretében már korábban előzetes tájékoztatást adtak.

6.2.2.

Az alapvető repülési adatok megváltoztatására vonatkozó eljárást automatikusan meg kell kezdeni a kétoldalú megállapodásban szereplő kritériumokkal összhangban.

6.2.3.

Az alapvető repülési adatok megváltoztatására vonatkozó eljárás befejezéséről, beleértve a fogadó egység vételi megerősítését is, tájékoztatni kell az ellátó egységet.

6.2.4.

Amennyiben az alapvető repülési adatok megváltoztatására vonatkozó eljárás befejezését nem lehet az alkalmazandó szolgáltatásminőségi követelményekkel összhangban megerősíteni, figyelmeztető üzenetet kell megjeleníteni az adatot továbbító egységen belüli megfelelő munkahelyen.

6.2.5.

Az alapvető repülési adatok megváltoztatásával kapcsolatos információt hozzáférhetővé kell tenni a fogadó egység megfelelő munkahelyén.

C. RÉSZ: A RENDSZERINFORMÁCIÓ-CSERE ÁLTAL TÁMOGATOTT NEM KÖTELEZŐ ELJÁRÁSOKKAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

1. FELSZÁLLÁS ELŐTTI TÁJÉKOZTATÁS ÉS KOORDINÁLÁS

1.1. Érintett repülési információk

1.1.1.

A felszállás előtti tájékoztatási és koordinációs eljárás alá tartozó információ legalább a következőket tartalmazza:

—	a légi jármű azonosító jele,

—	SSR mód és kód (ha rendelkezésre áll),

—	indulási repülőtér,

—	a kétoldalú megállapodástól függően számított indulási idő vagy számított határkeresztezési adatok,

—	rendeltetési repülőtér,

—	a légi járművek száma és típusa.

1.1.2.

A felszállás előtti tájékoztatási és koordinációs eljárás alá tartozó információ, amelyet a közelkörzeti irányítói körzet irányító egysége vagy egy ACC ad ki, a következőket tartalmazza:

—	a repülés típusa,

—	a fedélzeti felszereltség és státus.

1.1.3.

A „fedélzeti felszereltség és státus” információnak legalább az RVSM képességet és a 8,33 kHz frekvenciaosztású rádiókészülékkel való felszereltséget kell tartalmaznia.

1.1.4.

A „fedélzeti felszereltség és státus” információ a koordinációs egyezményben foglalt kétoldalú megállapodásnak megfelelően tartalmazhat egyéb elemeket is.

1.2. Alkalmazási szabályok

1.2.1.

A felszállás előtti tájékoztatási és koordinációs eljárást minden olyan érintett légi járat esetében egy vagy több alkalommal el kell végezni, amely a tervek szerint keresztezi a határt, és amely esetében az indulástól a koordinációs pontig számított repülési idő nem elegendő a kezdeti koordinációs vagy előzetes tájékoztatási eljárás lefolytatásához.

1.2.2.

A légi járművekkel kapcsolatos határkeresztezési felszállás előtti tájékoztatás és koordináció érintettségi kritériumait a koordinációs egyezményekkel összhangban kell meghatározni.

1.2.3.

A felszállás előtti tájékoztatási és koordinációs eljárást minden alkalommal meg kell ismételni, ha változás következik be az olyan adatok bármelyikében, amelyek korábbi felszállás előtti tájékoztatási és koordinációs eljárás tárgyát képezték a felszállás előtt.

1.2.4.

A felszállás előtti tájékoztatási és koordinációs eljárás befejezéséről, beleértve a fogadó egység vételi megerősítését is, tájékoztatni kell az átadó egységet.

1.2.5.

Amennyiben a felszállás előtti tájékoztatási és koordinációs eljárás befejezését nem lehet az alkalmazandó szolgáltatásminőségi követelményekkel összhangban megerősíteni, figyelmeztető üzenetet kell megjeleníteni az átadó egységen belül a légi járat előzetes tájékoztatásáért/koordinálásáért felelős munkahelyen.

1.2.6.

A felszállás előtti tájékoztatási és koordinációs információt hozzáférhetővé kell tenni a tájékoztatott egység megfelelő munkahelyén.

2. FREKVENCIAVÁLTÁS

2.1. Érintett repülési információk

2.1.1.

A frekvenciaváltási eljárás alá tartozó információ legalább a következőket tartalmazza:

—	a légi jármű azonosító jele.

2.1.2.

A frekvenciaváltási eljárás alá tartozó információ a következők bármelyikét tartalmazza, amennyiben rendelkezésre áll:

—	korai átadás jelzése,

—	engedélyezett magasság,

—	a követendő irány utasítása vagy közvetlenútvonal-engedély,

—	tartandó sebességre vonatkozó utasítás,

—	tartandó emelkedési/süllyedési mértékre vonatkozó utasítás.

2.1.3.

Kétoldalú megállapodás alapján a frekvenciaváltással kapcsolatos adatok a következőket tartalmazzák:

—	a radar helyzetjel aktuális pozíciója,

—	utasítás szerinti frekvencia.

2.2. Alkalmazási szabályok

2.2.1.

A frekvenciaváltási eljárást az átadó irányító manuálisan kezdeményezi.

2.2.2.

A frekvenciaváltási eljárás befejezéséről, beleértve a fogadó egység vételi megerősítését is, tájékoztatni kell az átadó ATC egységet.

2.2.3.

Amennyiben a frekvenciaváltási eljárás befejezését nem lehet az alkalmazandó szolgáltatásminőségi követelményekkel összhangban megerősíteni, figyelmeztető üzenetet kell megjeleníteni az átadó ATC egységen belüli megfelelő munkahelyen.

2.2.4.

A frekvenciaváltással kapcsolatos információt késedelem nélkül az átvevő irányító tudomására kell hozni.

3. ÖSSZEKÖTTETÉS FELVÉTELÉT JELZŐ KÖZLEMÉNY

3.1. Érintett repülési információk

3.1.1.

Az összeköttetés felvételét jelző közlemény eljárása alá tartozó információk legalább a légi jármű azonosító jelét tartalmazzák.

3.2. Alkalmazási szabályok

3.2.1.

Az összeköttetés felvételét jelző közlemény eljárását az átvevő egység kezdeményezi az összeköttetés létrejöttekor.

3.2.2.

Az összeköttetés felvételét jelző közlemény eljárásának befejezéséről, beleértve az átadó egység vételi megerősítését, tájékoztatni kell az átvevő ATC egységet.

3.2.3.

Amennyiben az összeköttetés felvételét jelző közlemény eljárásának befejezését nem lehet az alkalmazandó szolgáltatásminőségi követelményekkel összhangban megerősíteni, figyelmeztető üzenetet kell megjeleníteni az átvevő ATC egységen belüli megfelelő munkahelyen.

3.2.4.

Az összeköttetés felvételét jelző közleménnyel kapcsolatos információt késedelem nélkül az átadó egységen belüli irányító rendelkezésére kell bocsátani.

4. KERESZTEZÉSI SZÁNDÉK TÁJÉKOZTATÁSA

4.1. Érintett repülési információk

4.1.1.

A keresztezési szándék tájékoztatási eljárása alá tartozó információ legalább a következőket tartalmazza:

—	a légi jármű azonosító jele,

—	SSR mód és kód,

—	a légi járművek száma és típusa,

—	felelős szektor azonosítója,

—	keresztezési útvonal, beleértve a számított időket és a számított repülési magasságokat az útvonalba első minden egyes ponton.

4.2. Alkalmazási szabályok

4.2.1.

A keresztezési szándék tájékoztatási eljárása automatikus, vagy az irányító manuálisan kezdeményezi a koordinációs egyezményben meghatározottak szerint.

4.2.2.

A keresztezési szándék tájékoztatási eljárásának befejezéséről, beleértve a tájékoztatott egység vételi megerősítését is, tájékoztatni kell a tájékoztató egységet.

4.2.3.

Amennyiben a keresztezési szándék tájékoztatási eljárásának befejezését nem lehet az alkalmazandó szolgáltatásminőségi követelményekkel összhangban megerősíteni, figyelmeztető üzenetet kell megjeleníteni a tájékoztató egységnél.

4.2.4.

A keresztezési szándék tájékoztatásával kapcsolatos információt hozzáférhetővé kell tenni a tájékoztatott egység megfelelő munkahelyén.

5. A KERESZTEZÉSI ENGEDÉLY KÉRELME

5.1. Érintett repüléstájékoztatás

5.1.1.

A keresztezési engedély kérelmi eljárása alá tartozó információ legalább a következőket tartalmazza:

—	a légi jármű azonosító jele,

—	SSR mód és kód,

—	a légi járművek száma és típusa,

—	felelős szektor azonosítója,

—	keresztezési útvonal, beleértve a számított időket és a számított repülésmagasságokat az útvonalba első minden egyes ponton.

5.1.2.

Amennyiben kétoldalú megállapodás vonatkozik rá, a keresztezési engedély kérelme tartalmazza a fedélzeti felszereltséget és státust.

5.1.3.

A „fedélzeti felszereltség és státus” információnak legalább az RVSM képességet kell tartalmaznia.

5.1.4.

A „fedélzeti felszereltség és státus” információ a kétoldalú megállapodás alapján tartalmazhat egyéb elemeket is.

5.2. Alkalmazási szabályok

5.2.1.

A keresztezési engedély kérelmét az irányító döntése alapján kell elindítani a koordinációs egyezményben meghatározott feltételekkel összhangban.

5.2.2.

A keresztezési engedély kérelmi eljárásának befejezéséről, beleértve a kérelmet fogadó egység vételi megerősítését is, tájékoztatni kell a kérelmező egységet.

5.2.3.

Amennyiben a keresztezési engedély kérelmi eljárásának befejezését nem lehet az alkalmazandó szolgáltatásminőségi követelményekkel összhangban megerősíteni, figyelmeztető üzenetet kell megjeleníteni a kérelmező egységen belüli megfelelő munkahelyen.

5.2.4.

A keresztezési engedély kérelmével kapcsolatos információt hozzáférhetővé kell tenni a kérelmet fogadó egység megfelelő munkahelyén.

5.3. Operatív válasz

5.3.1.

A keresztezési engedély kérelmi eljárására a következőkkel lehet válaszolni:

—	a javasolt útvonal/légtér keresztezési adatok elfogadása, vagy

—	ellenjavaslat, beleértve az eltérő útvonal/légtér keresztezési adatok megadását a 6. szakaszban meghatározottak szerint, vagy

—	a javasolt útvonal/légtér keresztezési adatok visszautasítása.

5.3.2.

Ha a kétoldalú megállapodásban szereplő időintervallumon belül nem érkezik operatív válasz, figyelmeztető üzenetet kell megjeleníteni a kérelmező egységen belüli megfelelő munkahelyen.

6. KERESZTEZÉSI ELLENJAVASLAT

6.1. Érintett repülési információk

6.1.1.

A keresztezési ellenjavaslat eljárás során biztosítani kell a korábban koordinált légi járattal való összerendelést.

6.1.2.

A keresztezési ellenjavaslat eljárása alá tartozó információ legalább a következőket tartalmazza:

—	a légi jármű azonosító jele,

—	keresztezési útvonal, beleértve a számított időket és a számított repülésmagasságokat az útvonalba első minden egyes ponton.

6.2. Alkalmazási szabályok

6.2.1.

Az ellenjavaslatnak egy új javasolt repülési szintet és/vagy útvonalat kell tartalmaznia.

6.2.2.

A keresztezési ellenjavaslat eljárásának befejezéséről, beleértve az eredetileg kérelmező egység vételi megerősítését is, tájékoztatni kell az ellenjavaslatot tevő egységet.

6.2.3.

Amennyiben a keresztezési ellenjavaslat eljárásának befejezését nem lehet az alkalmazandó szolgáltatásminőségi követelményekkel összhangban megerősíteni, figyelmeztető üzenetet kell megjeleníteni az ellenjavaslatot tevő egységen belüli megfelelő munkahelyen.

6.2.4.

A keresztezési ellenjavaslattal kapcsolatos információt hozzáférhetővé kell tenni az eredetileg kérelmező egység megfelelő munkahelyén.

6.3. Operatív válasz

6.3.1.

A keresztezési ellenjavaslattal kapcsolatos információnak az eredetileg kérelmező egységen belüli sikeres feldolgozásának megerősítését az eredetileg kérelmező egység által adott operatív válasznak kell követnie.

6.3.2.

A keresztezési ellenjavaslatra adott operatív válasz az esettől függően elfogadás vagy visszautasítás lehet.

6.3.3.

Ha a kétoldalú megállapodásban szereplő időintervallumon belül nem érkezik operatív válasz, figyelmeztető üzenetet kell megjeleníteni az ellenjavaslatot tevő egységen belüli megfelelő munkahelyen.

7. KERESZTEZÉS TÖRLÉSE

7.1. Érintett repülési információk

7.1.1.

A keresztezéstörlési eljárások során biztosítani kell azzal a korábbi előzetes tájékoztatási vagy koordinációs eljárással való összerendelést, amelyet törölnek.

7.2. Alkalmazási szabályok

7.2.1.

A keresztezéstörlési eljárást az az egység kezdeményezi, amelyik felelős a légi járatért, amikor a következők valamelyike bekövetkezik:

—	egy alapvető repülési adatokra vonatkozó eljárással korábban már előzetesen tájékoztatott légi járat nem fog belépni a tájékoztatott egység légterébe vagy az már nem releváns információ a tájékoztatott egység számára,

—	a keresztezés nem fog megvalósulni a keresztezési előzetes tájékoztatási információban megadott útvonalon,

—	a keresztezés nem fog megvalósulni a tárgyalás alatt lévő feltételek szerint vagy a légtér-keresztezési egyeztetési eljárás után meghatározott feltételek szerint.

7.2.2.

A keresztezéstörlési eljárást automatikusan vagy manuálisan az irányító kezdeményezésére kell elindítani a koordinációs egyezményekkel összhangban.

7.2.3.

A keresztezéstörlési eljárás befejezéséről, beleértve a tájékoztatott/engedélyadó egység vételi megerősítését is, tájékoztatni kell a törlő egységet.

7.2.4.

Amennyiben a keresztezéstörlési eljárás befejezését nem lehet az alkalmazandó szolgáltatásminőségi követelményekkel összhangban megerősíteni, figyelmeztető üzenetet kell megjeleníteni a törlő egységen belüli megfelelő munkahelyen.

7.2.5.

A keresztezés törlésével kapcsolatos információt hozzáférhetővé kell tenni a tájékoztatott/engedélyadó egység megfelelő munkahelyén.

II. MELLÉKLET

A szolgáltatásminőséggel kapcsolatos követelmények

(lásd a 4. cikket)

1. Elérhetőségi és megbízhatósági követelmények, adatbiztonság és adatintegritás

1.1.	A rendszerinformáció cseréjére alkalmas berendezéseknek az egység működési ideje alatt elérhetőnek kell lennie.

1.2.	Bármilyen előre tervezett üzemszünetről előzetes kétoldalú megállapodást kell kötni a két érintett egység között.

1.3.	A rendszerinformáció cseréjét biztosító kapcsolatnak legalább 99,86 %-os megbízhatósággal kell működnie.

1.4.	A rendszerinformáció cseréjére alkalmas berendezéseken keresztül kicserélt információ integritását és biztonságát az elismert gyakorlattal összhangban a megfelelő szinten kell biztosítani.

2. Feldolgozási idő

2.1.	A feldolgozási idő az az időintervallum, amely az eljárás megkezdése és a kezdeményező egységnél a megkívánt vételi megerősítés megjelenése között eltelik.

2.2.	A feldolgozási idő nem tartalmazza az operatív válaszokat, amennyiben azok is szükségesek.

2.3.	A figyelmeztető üzenet megjelenése előtt eltelő maximális feldolgozási időt kétoldalú megállapodásban kell meghatározni.

III. MELLÉKLET

Biztonsági követelmények

(lásd a 6. cikket)

1.	A rendszerinformációk cseréjét és a föld-föld közötti beszédüzemű kommunikációt biztosító vonalak kiépítése során a reálisan megvalósítható legnagyobb mértékben el kell kerülni az egy időben bekövetkező meghibásodás lehetőségét.

2.	Biztonsági követelményként az I. melléklet B. részének 3.2.4., 3.2.5., 4.2.3., 4.2.4., 5.2.3., 5.2.4., 6.2.3. és 6.2.4. bekezdésében meghatározott átjárhatósági és teljesítményi követelményeket is figyelembe kell venni.

3.	A koordinációmódosítási, a koordinációtörlési, az alapvető repülési adatok és az alapvető repülési adatok megváltoztatására vonatkozó eljárás esetében a II. mellékletben meghatározott szolgáltatásminőségi követelményeket is figyelembe kell venni biztonsági követelményként.

IV. MELLÉKLET

A. RÉSZ: KÖVETELMÉNYEK A 7. CIKKBEN EMLÍTETT RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGE VAGY ALKALMAZHATÓSÁGA ÉRTÉKELÉSÉHEZ

1.	Az ellenőrzési tevékenységek bizonyítják a rendszerelemek e rendelet átjárhatósági és teljesítményi, szolgáltatásminőségi és biztonsági követelményeinek való megfelelését, illetve a rendszerelemeknek a tesztkörnyezetben való működés során tapasztalt alkalmazhatóságát.

A gyártó irányítja a megfelelőség értékelésével kapcsolatos tevékenységeket, és különösen:

—	meghatározza a megfelelő tesztkörnyezetet,

—	ellenőrzi, hogy a tesztterv a tesztkörnyezetben írja-e le a rendszerelemeket,

—	ellenőrzi, hogy a tesztterv során figyelembe vették-e az összes alkalmazandó követelményt,

—	biztosítja a műszaki dokumentáció és a tesztterv következetességét és minőségét,

—	megtervezi a teszt megszervezését, a személyzetet, a tesztelési platform installációját és konfigurálását,

—	elvégzi a teszttervben meghatározott vizsgálatokat és teszteket,

—	jelentést készít a vizsgálatok és a tesztek eredményeiről.

A gyártó biztosítja, hogy az előzetes tájékoztatási, a koordinációs és a légi járatok átadási eljárását, illetve a polgári-katonai koordinációt támogató, információcserét megvalósító tesztkörnyezeti rendszerelemek megfeleljenek az e rendeletben meghatározott átjárhatósági és teljesítményi, szolgáltatásminőségi és biztonsági követelményeknek.

A megfelelőség vagy alkalmazhatóság ellenőrzésének befejezésekor a gyártó saját felelősségére kiállítja az EK-megfelelőségi vagy -alkalmazhatósági nyilatkozatot, amelyben feltünteti ennek a rendeletnek azokat a követelményeit, amelyeknek a rendszerelemek megfelelnek, illetve a kapcsolódó alkalmazhatósági feltételeket az átjárhatósági rendelet III. mellékletének 3. pontjával összhangban.

B. RÉSZ: A 8. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT RENDSZEREK ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

1.	A rendszerek ellenőrzése során bizonyítják, hogy a rendszerek megfelelnek e rendelet átjárhatósági és teljesítményi, szolgáltatásminőségi és biztonsági követelményeinek egy olyan mesterséges környezetben, amely leképezi a rendszerek működési körülményeit.

2.	Az előzetes tájékoztatási, a koordinációs és a légi járatok átadási eljárását, illetve a polgári-katonai koordinációt támogató, információcserét megvalósító rendszerek ellenőrzését a megfelelő és elismert tesztelési gyakorlattal összhangban kell elvégezni.

3.	Az előzetes tájékoztatási, a koordinációs és a légi járatok átadási eljárását, illetve a polgári-katonai koordinációt támogató, információcserét megvalósító rendszerek ellenőrzéséhez használt teszteszközöknek rendelkezniük kell a megfelelő funkciókkal.

Az előzetes tájékoztatási, a koordinációs és a légi járatok átadási eljárását, illetve a polgári-katonai koordinációt támogató, információcserét megvalósító rendszerek ellenőrzése során keletkeznek az átjárhatósági rendelet IV. mellékletének 3. pontjában előírt műszaki dokumentáció egyes elemei és a következő elemek:

—	a végrehajtás leírása,

—	a rendszer üzembe helyezését megelőzően lefolytatott, a vizsgálatokról és tesztekről szóló jelentés.

A léginavigációs szolgáltatók irányítják az ellenőrzéssel kapcsolatos tevékenységeket és különösen:

—	meghatározzák a megfelelő mesterséges működési és műszaki környezetet, amely leképezi a működési körülményeket,

—	ellenőrzik, hogy a tesztterv leírja-e az előzetes tájékoztatási, a koordinációs és a légi járatok átadási eljárását, illetve a polgári-katonai koordinációs eljárást támogató információcserének a mesterséges működési és műszaki környezetben tesztelt rendszerbe való integrálását,

—	ellenőrzik, hogy a tesztterv során figyelembe vették-e e rendelet átjárhatósági és teljesítményi, szolgáltatásminőségi és biztonsági követelményeit,

—	biztosítja a műszaki dokumentáció és a tesztterv következetességét és minőségét,

—	megtervezti a teszt megszervezését, a személyzetet, a tesztelési platform installációját és konfigurálását,

—	elvégzi a teszttervben meghatározott vizsgálatokat és teszteket,

—	jelentést készít a vizsgálatok és a tesztek eredményeiről.

A léginavigációs szolgáltató biztosítja, hogy a mesterséges működési környezetben működő rendszerekbe integrált, az előzetes tájékoztatási, a koordinációs és a légi járatok átadási eljárását, illetve a polgári-katonai koordinációt támogató, információcsere megvalósítása megfelel az e rendeletben meghatározott átjárhatósági és teljesítményi, szolgáltatásminőségi és biztonsági követelményeknek.

7.	A megfelelőség ellenőrzésének elvégzése után a léginavigációs szolgáltatók a rendszerekre vonatkozó EK-ellenőrzési nyilatkozatot állítanak ki és benyújtják azt a nemzeti felügyeleti hatóságnak az átjárhatósági rendelet 6. cikkében előírt műszaki dokumentációval együtt.

C. RÉSZ: A 8. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT RENDSZEREK ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

1.	A rendszerek ellenőrzése során bizonyítják, hogy a rendszerek megfelelnek e rendelet átjárhatósági és teljesítményi, szolgáltatásminőségi és biztonsági követelményeinek egy olyan mesterséges környezetben, amely leképezi a rendszerek működési körülményeit.

2.	Az előzetes tájékoztatási, a koordinációs és a légi járatok átadási eljárását, illetve a polgári-katonai koordinációt támogató, információcserét megvalósító rendszerek ellenőrzését a megfelelő és elismert tesztelési gyakorlattal összhangban kell elvégezni.

3.	Az előzetes tájékoztatási, a koordinációs és a légi járatok átadási eljárását, illetve a polgári-katonai koordinációt támogató, információcserét megvalósító rendszerek ellenőrzéséhez használt teszteszközöknek rendelkezniük kell a megfelelő funkciókkal.

Az előzetes tájékoztatási, a koordinációs és a légi járatok átadási eljárását, illetve a polgári-katonai koordinációt támogató, információcserét megvalósító rendszerek ellenőrzése során jönnek létre az átjárhatósági rendelet IV. mellékletének 3. pontjában előírt műszaki dokumentáció egyes elemei és a következő elemek:

—	a végrehajtás leírása,

—	a rendszer üzembe helyezését megelőzően lefolytatott a vizsgálatokról és tesztekről szóló jelentés.

5.	A léginavigációs szolgáltató meghatározza a megfelelő mesterséges működési és műszaki környezetet, amely leképezi a működési környezetet és egy bejelentett szervvel elvégezteti az ellenőrzési tevékenységeket.

A bejelentett szerv irányítja az ellenőrzési tevékenységeket és különösen:

—	ellenőrzi, hogy a tesztterv leírja-e az előzetes tájékoztatási, a koordinációs és a légi járatok átadási eljárását, illetve a polgári-katonai koordinációs eljárást támogató információcserének a mesterséges működési és műszaki környezetben tesztelt rendszerbe való integrálását,

—	ellenőrzi, hogy a tesztterv során figyelembe vették-e e rendelet átjárhatósági és teljesítményi, szolgáltatásminőségi és biztonsági követelményeit,

—	biztosítja a műszaki dokumentáció és a tesztterv következetességét és minőségét,

—	megtervezi a teszt megszervezését, a személyzetet, a tesztelési platform installációját és konfigurálását,

—	elvégzi a teszttervben meghatározott vizsgálatokat és teszteket,

—	jelentést készít a vizsgálatok és a tesztek eredményeiről.

A bejelentett szerv biztosítja, hogy a mesterséges működési környezetben működő rendszerekbe integrált, az előzetes tájékoztatási, a koordinációs és a légi járatok átadási eljárását, illetve a polgári-katonai koordinációt támogató, információcsere megvalósítása megfelel az e rendeletben meghatározott átjárhatósági és teljesítményi, szolgáltatásminőségi és biztonsági követelményeknek.

8.	Az ellenőrzési feladatok elvégzését követően a bejelentett szerv az általa elvégzett feladatokkal kapcsolatban megfelelőségi bizonyítványt állít ki.

9.	Ezután a léginavigációs szolgáltató a rendszerekre vonatkozó EK-ellenőrzési nyilatkozatot állít ki és benyújtja azt a nemzeti felügyeleti hatóságnak az átjárhatósági rendelet 6. cikkében előírt műszaki dokumentációval együtt.

V. MELLÉKLET

A 8. cikkben említett feltételek

1.	A léginavigációs szolgáltatónak a szervezeten belül olyan működő jelentési módszerekkel kell rendelkeznie, amely biztosítja és demonstrálja az ellenőrzési tevékenységekkel kapcsolatos döntés pártatlanságát és függetlenségét.

A léginavigációs szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési folyamatokban részt vevő személyzet a lehető legmagasabb szakmai integritással és a lehető legnagyobb műszaki hozzáértéssel végzi el az ellenőrzéseket, és mentes minden, a döntését vagy az ellenőrzések eredményét befolyásoló – különösen pénzügyi jellegű – nyomástól vagy ösztönzéstől, különösen pedig olyan személyek vagy csoportok által gyakorolt nyomástól vagy ösztönzéstől, akiket/amelyeket az ellenőrzések eredménye érinthet.

3.	A léginavigációs szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési folyamatokban részt vevő személyzet hozzáfér azokhoz a berendezésekhez, amelyek segítségével megfelelően el tudja végezni a szükséges ellenőrzéseket.

A léginavigációs szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési folyamatokban részt vevő személyzet megfelelő műszaki és szakmai képzésben részesült, megfelelő ismeretei vannak az általa ellenőrizendő követelményekkel kapcsolatban, az ilyen műveletek végzésével kapcsolatban megfelelő tapasztalattal rendelkezik, és képes kiállítani az annak bizonyítására szolgáló nyilatkozatokat, feljegyzéseket és jelentéseket, hogy az ellenőrzéseket valóban elvégezték.

5.	A léginavigációs szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési folyamatokban részt vevő személyzet képes pártatlanul elvégezni az ellenőrzéseket. A személyzet díjazása nem függhet az elvégzett ellenőrzések számától vagy az ellenőrzések eredményeitől.

7.7.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 186/46

A BIZOTTSÁG 1033/2006/EK RENDELETE

(2006. július 4.)

az egységes európai égbolton a felszállás előtti szakaszban a repülési tervekre alkalmazandó eljárások követelményeiről

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról szóló, 2004. március 10-i 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (átjárhatósági rendelet) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (keretrendelet) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottság és az Európai Szervezet a Légi közlekedés Biztonságáért (Eurocontrol) több tanulmánya rámutatott a légi járatok biztonságos irányításában érintett felek (nevezetesen a légiforgalmi szolgálati egységek, üzemeltetők és pilóták) birtokában lévő repülésiterv-adatok közötti jelentős következetlenségekre. Ezen eltérések hatással lehetnek az európai légiközlekedés-irányítási rendszer biztonságára és hatékonyságára. Továbbá a repülésiterv-adatok nagyobb mértékű összehangoltsága elősegítené a zökkenőmentes forgalmat, támogatná a közlekedéssel kapcsolatos új elgondolásokat különösen a légiforgalmi áramlás-szervezés területén, valamint növelné a biztonság szintjét. Következésképpen megfelelő intézkedéseket kell tenni a repülésiterv-adatok közötti következetlenségek számának csökkentése érdekében.

(2)	Az Eurocontrol az 549/2004/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban megbízást kapott az egységes európai égbolton belül a felszállás előtti szakaszban a repülési tervek követelményeinek kialakítására. Ez a rendelet a megbízás következtében 2005. március 17-én kiadott jelentésen alapul.

(3)	E rendelet területi hatályát a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról szóló, 2004. március 10-i 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) való hivatkozással világosan meg kell határozni.

(4)

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) meghatározta azon, a repülési tervek benyújtására, elfogadására és szétosztására vonatkozó eljárásokat, amelyeket hatályba kell léptetni annak érdekében, hogy egységesen alkalmazzák azokat az egységes európai égbolt légterében. Ezen eljárásokat az üzemeltetők, a pilóták, a légiforgalmi szolgálati egységek és a különböző, repülési terveket benyújtók számára kötelező előírásokkal kell kiegészíteni annak biztosítása érdekében, hogy a birtokukban lévő repülési tervek kulcsfontosságú részletei egységesek legyenek a felszállás előtti szakasz végéig mindazon légi járatok esetében, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó légtérből indulnak. Ezeket a kulcselemeket pontosan meg kell határozni.

(5)

Az Eurocontrol felügyeletével létre jött egy, a repülési tervet feldolgozó és szétosztó központosított szolgáltatás, azaz az Integrált Előzetes Repülési Terv Feldolgozó Rendszer (a továbbiakban: IFPS). A tagállamok meg kell tegyék a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az IFPS szolgáljon a repülési tervek kulcsfontosságú részleteinek egységességét biztosító információkkal.

(6)

Ha az IFPS-hez nem érkezik be a határos légterekből az e rendelet hatálya alá tartozó légtérbe belépő légi járatokra vonatkozó repülési terv, akkor az ugyanezen légtérből induló légi járatok légiforgalmi szolgálati egységei, üzemeltetői és pilótái birtokában lévő repülésiterv-adatok közötti következetlenségekből eredő kockázatokhoz hasonló kockázatok merülhetnek fel. Ilyen esetekben az efféle kockázatok megelőzése érdekében a légiforgalmi szolgálati egységeknek megfelelő repülési adatokkal kell ellátniuk az IFPS-t.

(7)	A műveletek már létező biztonsági szintjének fenntartása, illetve javítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell azok betartását a veszélyazonosítási, kockázatértékelési és -mérsékelési eljárásokat végző felek által.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 549/2004/EK rendelet 5. cikkével létrehozott egységes égbolttal foglalkozó bizottság (Single Sky Committee) véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet meghatározza a felszállás előtti szakaszban a repülési tervek eljárásainak követelményeit annak biztosítása érdekében, hogy a repülési tervek, az ismétlődő repülési tervek, továbbá az üzemeltetők, a pilóták és a légiforgalmi szolgálati egységek közötti, változásokat érintő kapcsolódó üzenetek következetesek legyenek a Integrált Előzetes Repülési Terv Feldolgozó Rendszeren keresztül, az e rendelet hatálya alá tartozó légtérre vonatkozó légiforgalmi irányítói engedély első kibocsátását megelőző időszakban, illetve más járatoknak az e légtérbe való belépést megelőző időszakban.

(2) E rendelet alkalmazandó minden, az általános légi forgalomban műveletet végezni szándékozó vagy végző légi járatra az 551/2004/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésében meghatározott légtéren belüli műszer szerinti repülési szabályoknak megfelelően.

(3) Ez a rendelet alkalmazandó minden, a repülési tervek benyújtásában, módosításában, elfogadásában és kibocsátásában részt vevő félre, nevezetesen:

a)	az üzemeltetőkre és a nevükben eljáró képviselőikre;

b)	a pilótákra és a nevükben eljáró képviselőikre;

c)	a műszer szerinti repülési szabályoknak megfelelően az általános légi forgalom szerinti légi járatoknak szolgáltatást biztosító légiforgalmi szolgálati egységekre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában az 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében található meghatározások alkalmazandók.

(2) Az (1) bekezdésben említett meghatározásokon kívül az alábbi meghatározások alkalmazandók:

1.	„repülési terv”: légiforgalmi szolgálati egységek részére légi jármű tervezett repüléséről vagy repülésének egy részéről szolgáltatott meghatározott információ;

2.	„felszállás előtti szakasz”: egy repülési terv első benyújtásától a légiforgalmi irányítói engedély első kiadásáig tartó időszak;

3.	„ismétlődő repülési terv”: rendszeres jelleggel gyakran előforduló és minden alkalommal megegyező formában működő, egyes járatokra vonatkozó repüléssorozathoz kapcsolódó repülési terv, amelyet a légiforgalmi szolgálati egységek megtartanak és ismétlődő jelleggel felhasználnak;

4.	„üzemeltető”: olyan személy, szervezet vagy vállalkozás, amely részt vesz, vagy felajánlja részvételét egy légi közlekedési műveletben;

5.	„légiforgalmi szolgálati egység” (a továbbiakban: ATS egység): légiforgalmi szolgáltatások biztosításáért felelős polgári vagy katonai egység;

„Integrált Előzetes Repülési Terv Feldolgozó Rendszer” (a továbbiakban: IFPS): olyan, az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózathoz tartozó rendszer, amelyen keresztül egy, a repülési tervek fogadásával, érvényesítésével és szétosztásával foglalkozó központi repüléstervezés-feldolgozó és -szétosztó szolgáltatást biztosítanak az e rendelet hatálya alá tartozó légtérben;

7.	„légiforgalmi irányítói engedély” (a továbbiakban: ATC-engedély): légi járműnek légiforgalmi irányító egység által meghatározott feltételek szerinti működési engedélye;

8.	„műszer szerinti repülési szabályok”: a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944-es Chicagói Egyezmény (4) 2. mellékletében meghatározott műszer szerinti repülési szabályok;

9.	„légiforgalmi irányító egység” (a továbbiakban: ATC egység): értelemszerűen körzeti irányító szolgálat, bevezető irányító egység vagy repülőtéri irányító torony;

10.

„a repülési terv kulcsfontosságú részletei”:

a)	a légi jármű azonosító jele;

b)	indulási repülőtér;

c)	becsült indulási dátum;

d)	számított fékoldási idő;

e)	rendeltetési repülőtér;

f)	útvonal a közelkörzeti eljárások kivételével;

g)	utazósebesség(ek) és a megkívánt repülési szint(ek);

h)	légi jármű típusa és jellemző turbulenciakategóriája;

i)	repülési szabályok és a légi járat típusa;

j)	a légi jármű felszerelései és a kapcsolódó felszereltségek;

11.	„kezdeményező”: repülési tervet vagy bármilyen változásokat érintő kapcsolódó üzenetet az IFPS-hez benyújtó személy vagy szervezet, beleérve a pilótákat, az üzemeltetőket és a nevükben eljáró képviselőket, valamint az ATS-egységet.

12.

„előzetes repülési terv”: a kezdeményező által benyújtott első repülési terv és adott esetben annak a felszállás előtti szakasz során kérvényezett és a pilóták, az üzemeltetők, ATS-egység vagy a repülési tervek feldolgozásával és szétosztásával foglalkozó központi szolgálat által elfogadott változtatásai;

13.

„légi jármű azonosító jele”: betűkből, számjegyekből vagy azok kombinációjából álló csoport, amely megegyezik a levegő-föld összeköttetés során használt légijármű-hívójellel vagy annak kódolt változata, és amelyet a légi jármű azonosítására használnak a légiforgalmi szolgálatok föld-föld összeköttetései során;

14.	„becsült felszállási dátum”: az a becsült dátum, amikor a légi jármű indulási szándékkal mozgásba jön;

15.	„számított fékoldási idő”: az a becsült idő, amikor a légi jármű indulási szándékkal mozgásba jön;

16.	„közelkörzeti eljárások”: az ICAO operatív szolgáltatási eljárásaiban (PANS-OPS, 8168, I. kötet, 4. kiadás, 1993. – a 13. módosítással együtt) meghatározott szabvány műszeres indulások és szabvány műszeres megközelítési útvonalak.

3. cikk

Átjárhatóság és teljesítményi követelmények

(1) Az e rendelet mellékletében található ICAO-rendelkezések alkalmazandók az e rendelet hatálya alá tartozó minden légi járat repülési tervének benyújtására, elfogadására és szétosztására, illetve a repülési terv kulcsfontosságú részleteinek a felszállás előtti szakaszban történő módosítására.

(2) A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy ha az IFPS megkap egy repülési tervet vagy annak módosítását, ez utóbbi:

a)	ellenőrzi a formai és az adatokra vonatkozó megfelelőséget;

b)	ellenőrzi a hiánytalanságot és amennyire lehet, a pontosságot;

c)	szükség esetén lépéseket tesz a légiforgalmi szolgálatoknál az elfogadása érdekében; továbbá

d)	értesíti a kezdeményezőt a repülési terv vagy módosításának elfogadásáról.

(3) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az IFPS értesítse az összes érintett ATS-egységet az elfogadott repülési tervről és minden, a felszállás előtti szakaszban elfogadott, a repülési terv kulcsfontosságú részleteit és a kapcsolódó üzeneteket érintő változásról.

(4) A kezdeményező – amennyiben nem ő az üzemeltető vagy a pilóta – biztosítja, hogy a repülési terv elfogadásának az IFPS által közölt feltételei vagy e feltételek minden szükséges módosítása a repülési tervet benyújtó üzemeltető vagy pilóta rendelkezésére álljon.

(5) Az üzemeltető biztosítja, hogy a repülési tervnek és bármely szükséges módosításának elfogadási feltételei az IFPS által a kezdeményezőnek közölt módon részét képezzék a tervezett repülési műveletnek és a pilóta tudomására jussanak.

(6) Az üzemeltetőnek biztosítania kell a repülési művelet előtt, hogy az előzetes repülési terv megfelelően tükrözze a művelet célját.

(7) Az ATC-egységek a felszállás előtti szakaszban az IFPS-en keresztül hozzáférhetővé teszik a repülési terv repülési szintre vagy útvonalra vonatkozó kulcsfontosságú elemeinek minden olyan változását, amely hatással lehet a repülés biztonságos lebonyolítására az IFPS-en keresztül előzőleg kapott repülési tervek és a változásokat érintő kapcsolódó üzenetek szempontjából.

Az ATC-egységek a felszállás előtti szakaszban nem módosíthatják, illetve törölhetik a repülési tervet az üzemeltetővel folytatott koordináció nélkül.

(8) A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az IFPS közöljön minden, a (7) bekezdés első albekezdésében említett, felszállás előtti szakaszban bekövetkező változást a repülési terv kezdeményezőjével.

(9) Amennyiben az ATS-egységek nem kaptak korábban repülési tervet az IFPS-en keresztül a felelősségi körükbe tartozó légtérbe belépő járatról, az IFPS-en keresztül hozzáférhetővé kell tenniük legalább a légi jármű azonosító jelét, típusát, a felelősségi körükbe tartozó légtérbe való belépés helyét, időpontját és a belépési repülési szintet, valamint a járat útvonalát és a rendeltetési repülőteret.

4. cikk

Biztonsági követelmények

A tagállamok megtesznek minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó, már meglevő repülési terveknek a felszállás előtti szakaszban történő módosítását vagy bármely más intézkedés foganatosítását megelőzően az érintett felek bizonságértékelést folytassanak le, beleértve a veszélyazonosítást, kockázatértékelést és -csökkentést.

5. cikk

További követelmények

(1) Az ATS-egységek biztosítják, hogy a repülés tervezésében részt vevő személyzetük tisztában van az e rendeletben foglalt vonatkozó rendelkezésekkel és kellőképpen képzett a munkavégzéshez.

(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a repülés tervezésében részt vevő, IFPS-t működtető személyzet tisztában van az e rendeletben foglalt vonatkozó rendelkezésekkel és kellőképpen képzett a munkavégzéshez.

(3) Az ATS-egységek:

a)	kidolgozzák és naprakészen tartják a szükséges utasításokat és információkat tartalmazó üzemeltetési kézikönyveket, amelyek lehetővé teszik az üzemeltetési személyzet számára az e rendeletben található rendelkezések alkalmazását;

b)	biztosítják, hogy az a) pontban említett kézikönyvek elérhetők és naprakészek legyenek, valamint hogy frissítésüket és terjesztésüket megfelelő dokumentációmenedzsment és konfiguráció-menedzsment jellemezze;

c)	biztosítják, hogy a munkamódszerek és az üzemeltetési eljárások összhangban álljanak az e rendeletben meghatározott vonatkozó rendelkezések.

(4) A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a repülési tervek feldolgozásával és szétosztásával foglalkozó központi szolgálat:

a)	kidolgozza és naprakészen tartja a szükséges utasításokat és információkat tartalmazó üzemeltetési kézikönyveket, amelyek lehetővé teszik az üzemeltetési személyzet számára az e rendeletben található előírások alkalmazását;

b)	gondoskodik arról, hogy az a) pontban említett kézikönyvek elérhetők és naprakészek legyenek, valamint hogy frissítésüket és terjesztésüket megfelelő minőségellenőrzés és dokumentumszerkesztés jellemezze;

c)	gondoskodik arról, hogy a munkamódszerek és az üzemeltetési eljárások összhangban álljanak az e rendeletben meghatározott vonatkozó rendelkezésekkel.

(5) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a e rendeletnek való megfelelés biztosítására.

6. cikk

Hatályba lépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 4-én.

a Bizottság részéről

Jacques BARROT

alelnök

(1) HL L 96., 2004.3.31., 26. o.

(2) HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

(3) HL L 96., 2004.3.31., 20. o.

(4) Tizedik kiadás – 2005. július. www.icao.int

MELLÉKLET

A 3. cikk (1) bekezdésében említett ICAO-előírások

1.	ICAO II. melléklet: Repülési Szabályok 3. fejezet 3.3. bekezdés (Repülési tervek) (10. kiadás, 2005. július)

2.	ICAO PANS-ATM Doc. 4444, 4. fejezet, 4. bekezdés (Repülési tervek) és 11. fejezet 11.4.2.2. bekezdés (Benyújtott repülési tervre üzenetek és a változásokat érintő kapcsolódó üzenetek) (14. kiadás, 2001.)

3.	Körzeti kiegészítő eljárások, doc. 7030/4 – EUR, 1. rész: Repülési szabályok, Légiforgalmi szolgálatok, felkutatás és mentési munkálatok, 3. fejezet (Repülési tervek) és 14. fejezet 14.1.4. bekezdés (Repüléstájékoztató körzet becsült határai (4. kiadás, 1987., a 210. módosítással)

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 186

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	49. évfolyam 2006. július 7.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
	*	A Tanács 1028/2006/EK rendelete (2006. június 19.) a tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokról	1
	*	A Tanács 1029/2006/EK rendelete (2006. június 19.) a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló 1906/90/EGK rendelet módosításáról	6
		A Bizottság 1030/2006/EK rendelete (2006. július 6.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	9
	*	A Bizottság 1031/2006/EK rendelete (2006. július 4.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról ( 1 )	11
	*	A Bizottság 1032/2006/EK rendelete (2006. július 6.) az előzetes tájékoztatás, a koordinálás és a légi járatok légiforgalmi irányító egységek közötti átadása céljából a repülési adatok cseréjét biztosító automatikus rendszerekre vonatkozó követelmények megállapításáról ( 1 )	27
	*	A Bizottság 1033/2006/EK rendelete (2006. július 4.) az egységes európai égbolton a felszállás előtti szakaszban a repülési tervekre alkalmazandó eljárások követelményeiről ( 1 )	46
		A Bizottság 1034/2006/EK rendelete (2006. július 6.) a gabonafélék, a lisztek és a búzából vagy rozsból készült dara és durva őrlemény exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről	51
		A Bizottság 1035/2006/EK rendelete (2006. július 6.) az árpa exportjára a 935/2006/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében benyújtott ajánlatokról	53
		A Bizottság 1036/2006/EK rendelete (2006. július 6.) a 936/2006/EK rendelettel meghirdetett pályázati eljárás keretében a közönséges búza exportjára adható maximális visszatérítés rögzítéséről	54
		A Bizottság 1037/2006/EK rendelete (2006. július 6.) a gabonaágazatban 2006. július 7-től alkalmazandó behozatali vámok módosításáról	55

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	Európai Parlament
*	Az Európai Parlament határozata (2006. január 18.) az Equitable Life Assurance Society biztosítótársaság válságával foglalkozó vizsgálóbizottság felállításáról	58

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	67,5
	204	28,7
	999	48,1
0707 00 05	052	93,2
0707 00 05	999	93,2
0709 90 70	052	83,8
0709 90 70	999	83,8
0805 50 10	388	58,2
	528	55,3
	999	56,8
0808 10 80	388	87,3
	400	114,5
	404	94,7
	508	87,3
	512	81,2
	524	54,1
	528	87,1
	720	114,4
	800	145,8
	804	99,7
	999	96,6
0808 20 50	388	103,9
	512	94,6
	528	90,7
	720	35,0
	999	81,1
0809 10 00	052	192,0
0809 10 00	999	192,0
0809 20 95	052	313,5
	068	95,0
	608	218,2
	999	208,9
0809 40 05	624	146,4
0809 40 05	999	146,4

KN-kód	Árumegnevezés	Behozatali vám (1) (EUR/tonnában)
1001 10 00	Durumbúza, kiváló minőségű	0,00
	közepes minőségű	0,00
	gyenge minőségű	14,89
1001 90 91	Közönséges búza, vetőmag	0,00
ex 1001 90 99	Közönséges búza, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,00
1002 00 00	Rozs	43,12
1005 10 90	Kukorica, vetőmag, a hibrid kivételével	56,38
1005 90 00	Kukorica, a vetőmag kivételével (2)	56,38
1007 00 90	Cirokmag, a hibrid vetőmag kivételével	49,93


	(1) EGT vonatkozású szöveg