ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 175

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

49. évfolyam
2006. június 29.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

*

A Tanács 953/2006/EK rendelete (2006. június 19.) az 1673/2000/EK rendeletnek a rostlen és a rostkender feldolgozási támogatása tekintetében, valamint az 1782/2003/EK rendeletnek az egységes támogatási rendszer keretében támogatható kender tekintetében történő módosításáról

1

 

*

A Tanács 2006/954/EK rendelete (2006. június 27.) a Horvátországból, Romániából, Oroszországból és Ukrajnából származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, a 2320/97/EK és a 348/2000/EK tanácsi rendeletek hatályon kívül helyezéséről, a többek között Oroszországból és Romániából származó, egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok időközi és intézkedés megszűnésére irányuló felülvizsgálatának megszüntetéséről és a többek között Oroszországból és Romániából, valamint Horvátországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára kivetett dömpingellenes vámok időközi felülvizsgálatának megszüntetéséről

4

 

 

A Bizottság 955/2006/EK rendelete (2006. június 28.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

39

 

*

A Bizottság 956/2006/EK rendelete (2006. június 28.) a bizonyos ökológiai termelésű mezőgazdasági termékek közösségi forgalmazásánál kötelező származási helyként megjelölt harmadik országok jegyzéke tekintetében a 94/92/EGK rendelet módosításáról ( 1 )

41

 

*

A Bizottság 957/2006/EK rendelete (2006. június 28.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról és a 48/90/EGK bizottsági rendelet módosításáról

45

 

*

A Bizottság 958/2006/EK rendelete (2006. június 28.) a fehér cukorra alkalmazandó export-visszatérítéseknek a 2006/2007-es gazdasági év vonatkozásában történő megállapítására irányuló folyamatos pályázati felhívásról

49

 

 

A Bizottság 959/2006/EK rendelete (2006. június 28.) a 327/98/EK rendelet értelmében a 2006 áprilisának első tíz munkanapja során benyújtott, rizsre vonatkozó behozatali engedély iránti kérelmek kibocsátásáról szóló 647/2006/EK rendelet módosításáról

54

 

 

A Bizottság 960/2006/EK rendelete (2006. június 28.) a tej- és tejtermékágazat egyes termékeinek 2006 második felére a Közösség által kizárólag a behozatali engedély alapján megnyitott kvóták keretében rendelkezésre álló mennyiségeinek meghatározásáról

56

 

 

A Bizottság 961/2006/EK rendelete (2006. június 28.) a nádcukorra vonatkozó behozatali engedélyek kiállításáról egyes vámkontingensek és preferenciális megállapodások keretén belül

58

 

*

A Bizottság 2006/59/EK irányelve (2006. június 28.) a 76/895/EGK, a 86/362/EGK, a 86/363/EGK és a 90/642/EGK tanácsi irányelvek mellékleteinek a karbaril, deltametrin, endoszulfán, fenitrotion, metidation és oxamil legmagasabb megengedett szermaradványszintjei tekintetében történő módosításáról ( 1 )

61

 

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

Tanács

 

*

A Tanács határozata (2006. június 1.) a közös konzuli utasítás 12. mellékletének, valamint a közös kézikönyv 14a. mellékletének a vízumkérelmek feldolgozása eljárási költségeinek megfelelően felszámítandó díjak tekintetében történő módosításáról

77

 

 

Bizottság

 

*

A Bizottság határozata (2006. június 23.) a többek között Romániából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalát érintő dömpingellenes eljárással kapcsolatban vállalt kötelezettség elfogadásáról

81

 

 

Bizottság
Az Európai Közösségek Migráns Munkavállalók Szociális Biztonságával Foglalkozó Igazgatási Bizottsága

 

*

207. határozat (2006. április 7.) a családi ellátások és a családi támogatások halmozódására vonatkozóan az 1408/71/EGK rendelet 76. cikkének, 79. cikke (3) bekezdésének és az 574/72/EGK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének értelmezéséről ( 2 )

83

 

 

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

 

 

EGT-Vegyesbizottság

 

*

Az EGT-Vegyesbizottság 42/2006 határozata (2006. április 28.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás I. mellékletének (Állat- és növény-egészségügyi kérdések) módosításáról

86

 

*

Az EGT-Vegyesbizottság 43/2006 határozata (2006. április 28.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás I. mellékletének (Állat- és növény-egészségügyi kérdések) módosításáról

89

 

*

Az EGT-Vegyesbizottság 44/2006 határozata (2006. április 28.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. mellékletének (Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosításáról

91

 

*

Az EGT-Vegyesbizottság 45/2006 határozata (2006. április 28.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. mellékletének (Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosításáról

92

 

*

Az EGT-Vegyesbizottság 46/2006 határozata (2006. április 28.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. mellékletének (Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosításáról

94

 

*

Az EGT-Vegyesbizottság 47/2006 határozata (2006. április 28.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. mellékletének (Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosításáról

95

 

*

Az EGT-Vegyesbizottság 48/2006 határozata (2006. április 28.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XX. mellékletének (Környezet) módosításáról

97

 

*

Az EGT-Vegyesbizottság 49/2006 határozata (2006. április 28.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XX. mellékletének (Környezet) módosításáról

99

 

*

Az EGT-Vegyesbizottság 50/2006 határozata (2006. április 28.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XX. mellékletének (Környezet) módosításáról

100

 

*

Az EGT-Vegyesbizottság 51/2006 határozata (2006. április 28.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XXI. mellékletének (Statisztika) módosításáról

101

 

*

Az EGT-Vegyesbizottság 52/2006 határozata (2006. április 28.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XXI. mellékletének (Statisztika) módosításáról

103

 

*

Az EGT-Vegyesbizottság 53/2006 határozata (2006. április 28.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XXII. mellékletének (Társasági jog) módosításáról

104

 

*

Az EGT-Vegyesbizottság 54/2006 határozata (2006. április 28.) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XXII. mellékletének (Társasági jog) módosításáról

105

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

 

(2)   EGT vonatkozású és az EU–Svájc megállapodást érintő szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

29.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/1


A TANÁCS 953/2006/EK RENDELETE

(2006. június 19.)

az 1673/2000/EK rendeletnek a rostlen és a rostkender feldolgozási támogatása tekintetében, valamint az 1782/2003/EK rendeletnek az egységes támogatási rendszer keretében támogatható kender tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A rostlen és a rostkender piacának közös szervezéséről szóló, 2000. július 27-i 1673/2000/EK tanácsi rendelet (2) 15. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak szükség esetén javaslatokkal is kiegészített jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a feldolgozási támogatásról. A jelentés alapján helyénvaló, hogy a jelenlegi rendszer a 2007/2008-as gazdasági évre is kiterjedően hatályban maradjon.

(2)

A legfeljebb 7,5 % szennyeződést és szilánkot tartalmazó rövid lenrost és kenderrost feldolgozási támogatása a 2005/2006-os gazdasági évig alkalmazandó. Tekintettel azonban a jelenlegi támogatási rendszer keretében az ilyen rostok piacán jelentkező kedvező folyamatokra, valamint az innovatív termékek és felvevőpiacaik megszilárdításához való hozzájárulás érdekében e támogatás alkalmazási időszakát meg kell hosszabbítani a 2007/2008-as gazdasági évig.

(3)

Az 1673/2000/EK rendelet előírja, hogy a 2006/2007-es gazdasági évtől emelni kell a hosszú lenrost feldolgozásához nyújtott támogatás szintjét. Mivel a rövid rostok esetében a feldolgozási támogatás a 2007/2008-as gazdasági évig változatlan marad, a hosszú lenrostok feldolgozásához nyújtott támogatást is a jelenlegi szintre kell korlátozni a 2007/2008-as gazdasági évig.

(4)

A jó minőségű rövid lenrostok és kenderrostok előállításának elősegítése érdekében kizárólag a legfeljebb 7,5 % szennyeződést és szilánkot tartalmazó rostok részesülnek támogatásban. A tagállamok azonban eltérhetnek ettől a határértéktől, és feldolgozási támogatást nyújthatnak a 7,5 % és 15 % közötti szennyeződést és szilánkot tartalmazó rövid lenrostok, illetve a 7,5 % és 25 % közötti szennyeződést és szilánkot tartalmazó kenderrostok tekintetében is. Mivel ez a lehetőség csupán a 2005/2006-os gazdasági év végéig áll nyitva a tagállamok előtt, lehetővé kell tenni számukra, hogy az említett határértéktől további két gazdasági éven át eltérhessenek.

(5)

Annak érdekében, hogy továbbra is ésszerű termelési szintek legyenek biztosíthatók az egyes tagállamokban, meg kell hosszabbítani a garantált országos mennyiségek alkalmazási időszakát.

(6)

Hollandia, Belgium és Franciaország egyes régióiban a hagyományos lentermelés folytatását kiegészítő támogatásokkal mozdították elő. Annak érdekében, hogy folytatódjon a mezőgazdasági üzemek szerkezetének az új piaci feltételekhez való fokozatos hozzáigazítása, szükség van ezen átmeneti támogatásnak a 2007/2008-as gazdasági évig történő meghosszabbítására.

(7)

A Bizottságnak a 2008/2009-es gazdasági év kezdete előtt jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, elegendő időt hagyva annak felmérésére, hogy folytatható-e a jelenlegi rendszer, vagy szükség van-e annak kiigazítására.

(8)

A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (3) 52. cikke úgy rendelkezik, hogy kizárólag a rostkender támogatható a szóban forgó rendelet III. címe alapján létrehozott egységes támogatási rendszer keretében. Helyénvaló támogathatóvá tenni az egyéb ipari felhasználásra szánt kender termesztését is.

(9)

Figyelemmel a közvetlen kifizetések éves igazgatására, helyénvaló, hogy az egységes támogatási rendszerből történő támogathatóság feltételeinek módosítását 2007. január 1-jétől alkalmazzák.

(10)

Az 1673/2000/EK és az 1782/2003/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1673/2000/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Egy tonna rost után a feldolgozási támogatás összegét a következőképpen kell rögzíteni:

a)

a hosszú lenrost esetében:

a 2001/2002-es gazdasági évre 100 EUR,

a 2002/2003-tól 2007/2008-ig terjedő gazdasági évekre 160 EUR,

a 2008/2009-es gazdasági évtől 200 EUR;

b)

a legfeljebb 7,5 % szennyeződést és szilánkot tartalmazó rövid lenrost és kenderrost esetében: a 2001/2002-től 2007/2008-ig terjedő gazdasági évekre 90 EUR.

A 2001/2002-től 2007/2008-ig terjedő gazdasági években azonban a hagyományos felvevőpiacokra tekintettel a tagállamok határozhatnak támogatás nyújtásáról a következő rostkategóriák esetében is:

7,5–15 % szennyeződést és szilánkot tartalmazó rövid lenrost,

7,5–25 % szennyeződést és szilánkot tartalmazó kenderrost.

A második albekezdésben említett esetekben – 7,5 % szennyeződéssel és szilánkkal számolva – a tagállamok a támogatást az előállított mennyiséget meg nem haladó mennyiség után ítélik oda.”

2.

A 3. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A rövid lenrostra és a kenderrostra vonatkozóan megállapított garantált országos mennyiségek a 2008/2009-es gazdasági évtől nem alkalmazandók.”

3.

A 4. cikk (1) bekezdésében a „2005/2006-os” szövegrész helyébe a „2007/2008-as” szövegrész lép.

4.

A 12. cikket el kell hagyni.

5.

A 15. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A Bizottság szükség esetén javaslatokkal kiegészített jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, elegendő időt hagyva arra, hogy a javasolt intézkedések végrehajtása a 2008/2009-es gazdasági év során megtörténhessen.

A jelentésnek értékelnie kell a feldolgozási támogatásnak a termelőkre, a feldolgozóiparra és a textilrostpiacra gyakorolt hatását. Meg kell vizsgálnia annak a lehetőségét, hogy a feldolgozási támogatást kiterjesszék a rövid lenrostra és a kenderrostra, illetve hogy a kiegészítő támogatást meghosszabbítsák a 2007/2008-as gazdasági évet követő időszakra is, valamint hogy ezt a támogatási rendszert beillesszék a közös agrárpolitika alapján a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásoknak az 1782/2003/EK rendeletben meghatározott általános keretébe.”

2. cikk

Az 1782/2003/EK rendelet 52. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„52. cikk

Kendertermesztés

(1)   A kendertermesztés esetében az alkalmazott fajták tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladhatja meg a 0,2 %-ot. A tagállamok létrehoznak egy rendszert, amellyel a kendertermő területek legalább 30 %-án ellenőrzik a termesztett növények tetrahidrokannabinol-tartalmát. Ha azonban egy tagállam előzetes engedélyezési rendszert vezet be az ilyen növényi kultúra termesztése tekintetében, akkor az ellenőrzendő területek aránya legalább 20 %.

(2)   A 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a támogatások odaítélésének feltételéül kell szabni bizonyos fajták minősített vetőmagjainak használatát.”

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a hatályba lépés napjától kezdődően kell alkalmazni a 2. cikk kivételével, amelyet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2006. június 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. PRÖLL


(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2)  HL L 193., 2000.7.29., 16. o. A 2005-ös csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(3)  HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb a 319/2006/EK rendelettel (HL L 58., 2006.2.28., 32. o.) módosított rendelet.


29.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/4


A TANÁCS 2006/954/EK RENDELETE

(2006. június 27.)

a Horvátországból, Romániából, Oroszországból és Ukrajnából származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, a 2320/97/EK és a 348/2000/EK tanácsi rendeletek hatályon kívül helyezéséről, a többek között Oroszországból és Romániából származó, egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok időközi és intézkedés megszűnésére irányuló felülvizsgálatának megszüntetéséről és a többek között Oroszországból és Romániából, valamint Horvátországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára kivetett dömpingellenes vámok időközi felülvizsgálatának megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet), és különösen annak 8., 9. cikke, valamint 11. cikke (2) és (3) bekezdésére,

tekintettel a tanácsadó bizottsággal folytatott egyeztetést követően benyújtott bizottsági javaslatra,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Az eljárás megindítása

(1)

2005. március 31-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (2) (értesítés eljárás megindításáról) útján bejelentette a Horvátországból, Romániából, Oroszországból és Ukrajnából származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek (bővített termékkör) behozatalával kapcsolatos dömpingellenes eljárás megindítását és a többek között Oroszországból és Romániából, valamint Horvátországból és Ukrajnából származó varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok két időközi felülvizsgálatának megindítását.

(2)

A dömpingellenes eljárás megindítására azt követően került sor, hogy az Európai Unió varrat nélküli csőipari védelmi bizottsága (a továbbiakban: panaszos) 2005. február 14-én panaszt emelt a bővített termékkör teljes közösségi termelésének jelentős arányát, jelen esetben több mint 50 %-át képviselő termelők nevében. A panasz bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az abból eredő anyagi kárra vonatkozóan, amelyet elegendőnek ítéltek az eljárás megindításához.

(3)

Az időközi felülvizsgálatokat a Bizottság saját kezdeményezésére indította meg az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint, hogy lehetővé tegye a 2320/97/EK (3) és 348/2000/EK (4) tanácsi rendelettel az eredeti termékkör többek között Horvátországból, Romániából, Oroszországból és Ukrajnából érkező behozatalára vonatkozóan hozott végleges dömpingellenes intézkedések (a továbbiakban: végleges intézkedések) szükséges módosítását vagy hatályon kívül helyezését. Amennyiben olyan döntés születik, hogy a bővített termékkörre vonatkozóan intézkedéseket kell hozni, a változtatásra és hatályon kívül helyezésre abból a tényből eredően lehet szükség, hogy a 2320/97/EK és 348/2000/EK tanácsi rendelettel hozott intézkedésekkel érintett termékek a bővített termékkörbe tartoznak.

1.2.   Az eredeti termékkörre vonatkozó hatályos intézkedések

(4)

A 2320/97/EK rendelet dömpingellenes vámokat vetett ki az eredeti termékkör többek között Romániából és Oroszországból érkező behozatalára. A Bizottság 97/790/EK (5) és a 2000/70/EK (6) határozat értelmében többek között romániai és oroszországi exportőröktől fogadtak el kötelezettségvállalásokat. Az 1322/2004/EK tanácsi rendelet (7) értelmében az a döntés született, hogy a Romániából és Oroszországból származó eredeti termékkör behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések alkalmazására többé nem kerül sor óvatosságból, egyes közösségi termelők múltbeli versenyellenes magatartása miatt (lásd az említett rendelet (9) és azt követő preambulumbekezdését). Az említett rendelet (20) preambulumbekezdése megerősítette, hogy a 2002 novemberében (8) megindított időközi és intézkedés megszűnésére irányuló felülvizsgálatokat fenn kell tartani, amíg új megállapítások válnak elérhetővé, annak érdekében, hogy a jövőben versenyellenes magatartás által nyilvánvalóan nem befolyásolt adatok alapján lehessen értékelést készíteni.

(5)

Egy, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban lefolytatott felülvizsgálatot követően a Tanács a 258/2005/EK rendelettel (9) módosította a 348/2000/EK rendelet által bevezetett végleges intézkedéseket, hatályon kívül helyezte az ugyanazon rendelet 2. cikkében előírt vámmentesség lehetőségét, és 38,8 %-os dömpingellenes vámot vetett ki az eredeti termékkör Horvátországból érkező behozatalára, valamint 64,1 %-os dömpingellenes vámot az eredeti termékkör Ukrajnából érkező behozatalára, a Dnepropetrovsk Tube Works-től (DTW) származó behozatal kivételével, amelyre 51,9 %-os dömpingellenes vám vonatkozik.

(6)

A 2005/133/EK határozattal (10) a Bizottság 2005. február 18-i hatállyal kilenchónapos időtartamra a végleges intézkedéseket részlegesen felfüggesztette. A részleges felfüggesztést az 1866/2005/EK tanácsi rendelet (11) további egy évvel meghosszabbította. Ezért a 348/2000/EK tanácsi rendelettel megállapított vámok hatályosak, azaz 23 % Horvátország és 38,5 % Ukrajna esetében.

1.3.   Átmeneti intézkedések

(7)

Mivel a vizsgálat egyes szempontjainak további vizsgálata szükséges, továbbá az időközi és az intézkedés megszűnésére irányuló felülvizsgálatokkal való, a fenti 1.2. szakaszban említett kapcsolat miatt, az a döntés született, hogy a vizsgálat átmeneti intézkedések meghozatala nélkül folytatódik.

1.4.   Az eljárásban érintett felek

(8)

A Bizottság az eljárás kezdeményezéséről hivatalosan értesítette Horvátország, Románia, Oroszország és Ukrajna exportáló gyártóit, az ismert érintett felhasználókat, szállítókat és szervezeteket, az érintett exportáló országok képviselőit, valamint a panaszos közösségi gyártókat és más ismert közösségi gyártókat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek.

(9)

Tekintettel a panaszban felsorolt orosz és ukrán exportáló gyártók nagy számára, az érintett termék közösségi importőreinek nagy számára és a panaszt támogató közösségi gyártók nagy számára, a vizsgálat megindításáról szóló értesítés mintavétel alkalmazását irányozta elő a dömping és a kár megállapítása céljából, az alaprendelet 17. cikkével összhangban.

(10)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, s amennyiben igen, elvégezhesse azt, a Bizottság felkéri valamennyi, orosz és ukrán exportáló gyártót, közösségi importőrt és közösségi gyártót, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál, és – az eljárás megkezdéséről szóló értesítésben meghatározottak szerint – adjanak alapvető információkat az érintett termékkel kapcsolatban a vizsgálati időszak során (2004. január 1-jétől2004. december 31-ig) elvégzett tevékenységekről.

1.4.1.   Exportőrök/gyártók mintavétele

(11)

Az orosz és ukrán exportáló gyártók által benyújtott információk vizsgálata után és az alapján, hogy a társaságok többsége mindkét országban nagy termelői csoportokhoz tartozik, az a döntés született, hogy Oroszország és Ukrajna vonatkozásában nincs szükség mintavételre.

1.4.2.   A közösségi gazdasági ágazat és importőrök mintavétele

(12)

A közösségi gyártók tekintetében, az alaprendelet 17. cikkével összhangban, a közösségi gyártók legnagyobb reprezentatív termelési és eladási mennyisége alapján olyan minta került kiválasztásra, amely a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható. A közösségi gyártóktól kapott információk alapján négy különböző tagállamban öt társaságot választottak ki. Az eredetileg a mintavételbe bevont közösségi gyártók egyike később nem működött együtt, így egy másik közösségi gyártóval helyettesítették. A termelési mennyiség tekintetében az öt, mintavételbe bevont társaság a teljes közösségi termelés 49 %-át képviselte. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett felekkel konzultáltak, és azok nem emeltek kifogást. Ezenkívül felkérték a többi közösségi gyártót, hogy adjanak meg bizonyos általános adatokat a kárelemzéshez. Az importőrökhöz visszaérkezett válaszok kis számára való tekintettel az a döntés született, hogy az importőrök vonatkozásában nincs szükség mintavételre.

1.5.   Piacgazdasági elbánásra/Egyéni elbánásra vonatkozó igénybejelentő lapok

(13)

Annak érdekében, hogy az ukrajnai exportáló gyártók számára lehetővé tegyék a piacgazdasági elbánás (a továbbiakban: PGE) vagy egyéni elbírálás (a továbbiakban: EE) igénylését, a Bizottság igénybejelentő lapokat küldött az ismerten érintett ukrajnai exportáló gyártóknak. Az exportáló gyártók három csoportjától és kapcsolt társaságaiktól érkezett olyan piacgazdasági elbánásra vagy egyéni elbánásra irányuló kérelem, amelyek esetében a vizsgálat megállapította, hogy azok nem felelnek meg a piacgazdasági elbánás feltételeinek.

1.6.   Kérdőívek

(14)

A Bizottság kérdőíveket küldött minden ismert érintett félnek, és minden más társaságnak, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésekben meghatározott határidőn belül jelentkezett. Három román exportáló gyártótól és kapcsolt társaságaiktól, az orosz exportáló gyártók két csoportjától és öt kapcsolt társaságuktól – amelyek közül három a Közösségben található –, valamint az ukrajnai exportáló gyártók három csoportjától és kapcsolt társaságaiktól érkezett válasz. Öt közösségi gyártótól is érkezett válasz a kérdőívekre. Habár hat importőr válaszolt a mintavételi formanyomtatványra, csak három működött együtt azáltal, hogy hiánytalanul kitöltött kérdőívet nyújtott be. Egy másik importőr hozzájárult ahhoz, hogy telephelyén ellenőrző látogatásra kerüljön sor, annak ellenére, hogy nem válaszolt a kérdőívre.

(15)

A Bizottság felkutatott és megvizsgált minden információt, amelyet szükségesnek ítélt a dömping, a keletkező kár és a közösségi érdek meghatározásához. Az alábbi cégek telephelyein folytattunk ellenőrző látogatásokat:

 

Közösségi termelők

Dalmine S.p.A., Bergamo, Olaszország

Rohrwerk Maxhütte GmbH, Sulzbach-Rosenberg, Németország

Tubos Reunidos S.A., Amurrio, Spanyolország

Vallourec & Mannesmann France S.A., Boulogne Billancourt, Franciaország

V &M Deutschland GmbH, Düsseldorf, Németország

 

Exportáló gyártók Romániában

S.C. Artrom S.A., Slatina

S.C. Silcotub S.A., Zalau

S.C. Mittal Steel Roman S.A., Roman

 

Exportáló gyártók Oroszországban

Volzhsky Pipe Works Open Joint Stock Company („Volzhsky”), Volzhsky

Joint Stock Company Taganrog Metallurgical Works („Tagmet”), Taganrog

Joint Stock Company Pervouralsky Novotrubny Works („Pervouralszk”), Pervouralszk

Joint Stock Company Chelyabinsk Tube Rolling Plant („Cseljabinszk”), Cseljabinszk

 

Oroszországi kapcsolt társaság

CJSC Trade House TMK, Moszkva

 

Ukrajnai exportáló gyártók

CJSC Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube, Nikopol

CJSC Nikopol Steel Pipe Plant Yutist (Yutist), Nikopol

OJSC Dnepropetrovsk Tube Works (DTW), Dnyipropetrovszk

OJSC Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant (NTRP), Dnyipropetrovszk

 

Kapcsolt kereskedő Ukrajnában

az NTRP-hez és a Niko Tube-hoz kapcsolt SPIG Interpipe, Dnyipropetrovszk

 

Kapcsolt kereskedő Svájcban

az NTRP-hez és a Niko Tube-hoz kapcsolt SEPCO S.A., Lugano

 

Kapcsolt importőrök

az Artromhoz kapcsolt Sinara Handel GmbH, Köln

 

Nem kapcsolt importőrök

Thyssen Krupp Energostal S.A., Torun, Lengyelország

Assotubi S.P.A., Cesena, Olaszország

Bandini Sider S.R.L., Imola, Olaszország.

1.7.   Vizsgálati időszak

(16)

A dömping és a kár kivizsgálása a 2004. január 1. és 2004. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI) terjedt ki. A kárfelmérés szempontjából lényeges trendek vizsgálata 2001. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartott (a továbbiakban: az érintett időszak).

2.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   Az érintett termék

(17)

Érintett terméknek minősülnek egyes, legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű, kör keresztmetszetű varrat nélküli vas- és acélcsövek, amelyek szénegyenértéke (Carbon Equivalent Value, CEV) nem haladja meg a 0,86-ot a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) képlete és a kémiai elemzés szerint. Az érintett termék jelenleg az ex 7304 10 10, ex 7304 10 30, ex 7304 21 00, ex 7304 29 11, ex 7304 31 80, ex 7304 39 58, ex 7304 39 92, ex 7304 39 93, ex 7304 51 89, ex 7304 59 92 és ex 7304 59 93 KN-kód (12) (7304101020, 7304103020, 7304210020, 7304291120, 7304318030, 7304395830, 7304399230, 7304399320, 7304518930, 7304599230 és 7304599320 TARIC-kód) alá van besorolva.

(18)

Az érintett termék alkalmazása nagyon változatos, használják folyadékok szállításához vezetékként, az építőiparban cölöpként, mechanikus használatra, gázvezetékként, kazáncsőként, és OCTG-csőként fúráshoz, burkoláshoz és csövezéshez az olajiparban.

(19)

A varrat nélküli csöveket különböző formában szállítják a felhasználókhoz. Lehetnek pl. galvanizálva, menetezve, szállíthatják zöld csőként (azaz hőkezelés nélkül), speciális véggel, eltérő átmérővel, méretre vágva vagy nem vágva. A csövekre nincs általánosított szabványméret, ezzel magyarázható, hogy a varrat nélküli csövek zöme miért készül a fogyasztók megrendelése alapján. A varrat nélküli csöveket rendszerint hegesztéssel kapcsolják össze. Egyes esetekben azonban menettel is összekapcsolhatók vagy önmagukban használhatók, bár hegeszthetők maradnak. A vizsgálat kimutatta, hogy valamennyi varrat nélküli cső ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és technikai jellemzőkkel rendelkezik, valamint alapvető felhasználási módjuk is ugyanaz.

(20)

Az eljárás termékkör-meghatározását néhány érdekelt fél vitatta. Egyrészt néhány fél azt állította, hogy a termékleírásban szereplő egyes terméktípusok alapvető kémiai és technikai jellemzői eltérnek egymástól (lásd a (21)–(26) preambulumbekezdést). Másrészt több bejelentésben is kétségbe vonták az összefüggésben álló hegesztési feltételt és a CEV-küszöbértéket, (lásd a (27)–(36) preambulumbekezdést). Az egyik fél azt kérte, hogy az úgynevezett „minősítéssel rendelkező varrat nélküli csöveket” vonják ki a termékkörből (lásd a (37) preambulumbekezdést).

(21)

A termékleírásban szereplő egyes terméktípusok, nevezetesen az OCTG-csövek és gázcsövek a többi varrat nélküli csőtől állítólag eltérő alapvető kémiai és technikai jellemzőkkel rendelkeznek, valamint végső felhasználásuk is eltérő, ezért nem felcserélhetőek egymással.

(22)

Megállapítást nyert, hogy a termék különböző terméktípusokkal rendelkezik. A különböző szegmensekbe tartozó terméktípusokat (beleértve az alsó véget és a felső véget) azonban egyetlen terméknek kell tekinteni, ha nincs határozott választóvonal a különböző szegmensek között, azaz ha átfedés és verseny van a szomszédos szegmensek között. Ebben az eljárásban is ez a helyzet, amit azzal igazoltak, hogy a vizsgálat alá vont ötvözött és ötvözetlen csövek ugyanarra a végső felhasználásra alkalmazhatóak, és az ötvözött és ötvözetlen csövek kategóriáin belül nincs határozott választóvonal.

(23)

Az OCTG- és gázcsövek tekintetében a vizsgálat kimutatta, hogy azok többek között azért rendelkeznek a többi varrat nélküli cső típusával összehasonlítható kémiai jellemzőkkel, mert a 0,86 CEV-küszöbértéken belül vannak. Továbbá egyéb alapvető jellemzőik is megegyeznek a többi terméktípussal, így a külső átmérő és a falvastagság.

(24)

Az OCTG- és gázcsövek végső felhasználását illetően egyes exportáló gyártók azzal érveltek, hogy az OCTG- és gázcsöveket más alkalmazásokra használnák, és nem lennének felcserélhetőek a többi varrat nélküli cső típusával. E tekintetben megállapítást nyert, hogy a jelenleg a 7304 21 00 KN-kód alá sorolt és az építőiparban használt OCTG-csövek egyszerű vége felcserélhető a jelenleg a 7304 39 58 KN-kód alá sorolt egyéb ötvözetlen acélcsövekkel. Ezért legalább részleges átfedés tapasztalható a varrat nélküli csőtípusok különböző végső felhasználása tekintetében.

(25)

A fentiek alapján elutasították azt a panaszt, amely szerint egyrészt az OCTG- és gázcsövek, másrészt az egyéb varrat nélküli csőtípusok nem felcserélhetőek.

(26)

Egy másik exportáló gyártó azt állította, hogy mivel nem kapcsolódik közvetlenül a varrat nélküli csövek kémiai összetételéhez, a CEV nem kémiai jellemzője a terméknek, hanem funkciója. Mivel igaz, hogy a CEV egy képlet eredménye, a képlet közvetlenül kapcsolódik a termék kémiai összetételéhez, és lehetővé teszi a különböző fokú acélok hegeszthetőség szempontjából történő összehasonlítását. A CEV nem kapcsolódik az acél technikai vagy mechanikai jellemzőihez, és csupán annak kémiai összetételétől függ. Ez alapján a CEV a termék kémiai jellemzőjének tekintendő, és a panaszt elutasították.

(27)

A felek egy része azzal érvelt, hogy a hegeszthetőség kritériuma az érintett terméknek egy jelentéktelen tulajdonsága, mivel a termékkörbe tartozó termékek jelentős része (menetes csövek és OCTG-csövek) – állításuk szerint – sosem volt hegesztve. Ezért panaszt tettek arra vonatkozóan, hogy a hegeszthetőség kritériumát használva különböző termékeket minősítettek mesterségesen egy terméknek.

(28)

Elsőként meg kell jegyezni, hogy a hegeszthetőség valóban kémiai és technikai jellemző (mivel az acél kémiai összetételétől függ és meghatározza annak hegeszthetőségét) minden varrat nélküli cső tekintetében. Mivel a varrat nélküli csövek nagy részét hegesztéssel kötik össze, ez a termék meghatározása szempontjából lényeges jellemző. Másrészt, a menetes csövekre és az OCTG-csövekre vonatkozóan, amelyeket rendszerint nem hegesztenek, a vizsgálat kimutatta, hogy azok ennek ellenére hegeszthetők maradnak, ezért szintén rendelkeznek ezzel a kémiai és technikai jellemzővel. Továbbá nem lehet kizárni, hogy a menetes vagy menetessé tehető varrat nélküli csöveket vagy OCTG-csöveket egy egyszerű eltávolítás útján hegeszthető varrat nélküli csővé alakítanák át. Különösen az OCTG-csövek tekintetében bizonyított, hogy ugyanaz a cső két különböző kategóriába (vagy akár KN-kód alá) is besorolható pusztán a végső felhasználása függvényében, pl. az építőiparban vagy az olajfúróiparban való használata alapján. Végül megállapítást nyert, hogy az érintett országokból érkező egyes, OCTG-ként besorolt behozatalok esetében nem került sor az olaj-/gázágazatban való felhasználásra.

(29)

Egy exportőr úgy vélte, az európai szabvány alapján csak egyetlen acélfokozat alkalmazható a menetes csövekhez, és ezek a termékek ezáltal megkülönböztethetők lehetnének a többi varrat nélküli csőtől. A különösen OCTG-csövekre vonatkozó különböző szabványok elemzése azonban megmutatta, hogy nincs olyan egyetlen acélfokozat, amelyet a menetes csövek gyártásához lehet használni.

(30)

A fentiekre figyelemmel, a varrat nélküli csövek hegeszthetősége megfelelő kritériumnak tekinthető a termékkör meghatározásához. Ezért elutasították azt az érvet, amely szerint a termék javasolt meghatározása mesterségesen csoportosítaná a különböző termékeket.

(31)

Egy panasz szerint a CEV-határérték használata nem teszi lehetővé a termékkör meghatározását, mert nem megfelelő kritérium a különböző varrat nélküli csőtípusok hegeszthetőségének megállapítására.

(32)

A vizsgálat kimutatta, hogy a CEV valóban egy olyan mutató, amely egyszerre és közvetlenül kapcsolódik az acél kémiai összetételéhez és hegeszthetőségéhez. A magas CEV nem csak azt jelenti, hogy az acél több szenet és/vagy ötvözetet tartalmaz, hanem arra is utal, hogy az acél kevésbé jól hegeszthető. Másrészt az alacsony CEV-érték azt jelenti, hogy az acél kevésbé gazdag szénben és/vagy ötvözetben, és jobban hegeszthető. Másként fogalmazva, a CEV különböző szintjei különböző hegesztési feltételeket kívánnak meg. Egy 0,86 CEV-szintű acél már különleges hegesztési feltételeket kíván meg, így rendes körülmények között nem hegesztenék. Ezért, mivel a CEV egy hegeszthetőségi mutató, a CEV-határérték lényeges kritériumnak minősül a termékkör meghatározása szempontjából.

(33)

Egy exportáló gyártó azt tette szóvá, hogy a CEV csak egy az acél sok kémiai, technikai és mechanikai jellemzője közül, és ezért önmagában nem használható a termékkör meghatározásához. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a CEV alkalmas kritériumnak minősül a termékkör meghatározása szempontjából. Továbbá, amint az a termékmeghatározásból is kitűnik, a CEV nem az egyetlen felhasznált kritérium. Végül, de nem utolsó sorban, a terméktípusok összehasonlítására kidolgozottabb alapon került sor, figyelembe véve a termék különböző jellemzőit (pl. méretek és hőkezelés).

(34)

Néhány érdekelt fél azt állította továbbá, hogy a 0,86 CEV-határértéket önkényesen állapították meg, mivel a jó hegeszthetőség határa alacsonyabb mint 0,86. A 0,86 CEV-érték azonban nem a jó hegeszthetőség fogalmához kötődik. Valójában a panaszos közösségi gazdasági ágazat azzal érvelt, és bizonyította is, hogy ez a maximális CEV-értéket jelenti az olyan ötvözetlen acél esetében, amely az európai szabvány szerint varrat nélküli csövekhez használható.

(35)

Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy mind a CEV használata, mind a megállapított 0,86 határérték egy sor olyan termékre terjed ki, amelyek egyetlen terméknek tekinthetők, jóllehet a meghatározás alól ki vannak zárva, például a rozsdamentes acél vagy golyóscsapágyas csövek, amelyek CEV-értéke magasabb mint 0,86.

(36)

A fentiek alapján, a kérelmező javaslatának megfelelően, az érintett termék meghatározásában a CEV-határértéket megtartották.

(37)

Az egyik közösségi importőr azt panaszolta, hogy az úgynevezett „minősítéssel rendelkező” varrat nélküli cső nem tartozhat a termékkörbe. Ezeket a varrat nélküli csöveket egy, az olasz Munkaügyi Minisztérium által jóváhagyott minősített eljárásnak megfelelően gyártják, és építkezési projekteken használják egységes munkafeladatokra Olaszországban. Megállapítást nyert azonban, hogy az érintett termék minden típusa, beleértve az igazolt varrat nélküli csövet is, ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és technikai jellemzőkkel rendelkezik, és a végső felhasználásuk is azonos. Nem találtak olyan bizonyítékot, amely arra utalt volna, hogy ezek a minősítéssel rendelkező csövek eltérő termékek lennének és ezért ki kellene vonni őket az intézkedések hatálya alól (a társaság sem nyújtott be ilyen bizonyítékot). Ezért ezt a panaszt elutasították.

(38)

A fentiek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy minden varrat nélküli cső – az esetleg eltérő terméktípusok ellenére – egy terméket alkot ezen eljárás alkalmazásában, mert ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és technikai jellemzőkkel és ugyanazzal az alapvető felhasználással rendelkezik.

2.2.   A hasonló termék

(39)

A Horvátországból, Romániából, Oroszországból és Ukrajnából a Közösségbe exportált termék, az ezen országok belföldi piacán gyártott és értékesített termék és a Közösségben közösségi gyártók által gyártott és értékesített termékek tekintetében megállapítást nyert, hogy ugyanazokkal az alapvető fizikai, technikai és kémiai jellemzőkkel és ugyanazzal a felhasználással rendelkeznek, ezért az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló terméknek minősülnek.

3.   DÖMPING

3.1.   Általános módszer

(40)

Az alábbiakban meghatározásra kerülő általános módszert alkalmazták minden együttműködő exportáló gyártó esetében Horvátországban, Romániában, Oroszországban, valamint azon együttműködő ukrán exportáló gyártók esetében, akik piacgazdasági elbánásban részesültek. A dömpinggel kapcsolatos megállapítások alábbi bemutatása az egyes érintett országokra ezért csak az egyes exportáló országok sajátos vonásait ismerteti.

3.1.1.   Rendes érték

(41)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésével összhangban először az egyes együttműködő exportáló gyártókra vonatkozóan vizsgálták meg, hogy az érintett termék tekintetében reprezentatívak-e hazai eladásaik, vagyis hogy az ilyen eladások összmennyisége elérte-e a gyártó által a Közösségben exportként eladott összes mennyiség legalább 5 %-át. A Bizottság ezt követően azonosította az összességében reprezentatív hazai eladásokkal rendelkező vállalatok által a hazai piacon értékesített érintett termék típusait, amelyek a Közösségbe irányuló export során értékesített típusokkal azonosak vagy azokhoz közvetlenül hasonlóak voltak.

(42)

Az exportáló gyártók által a belföldi piacon értékesített valamennyi típusnál, amelyet közvetlenül össze lehetett hasonlítani az érintett termék típusára vonatkozó, Közösségbe irányuló exportértékesítéssel, felmérték, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban az adott típus belföldi értékesítése reprezentatívnak tekinthető-e. Az érintett termék adott típusának belföldi értékesítését akkor tekintették reprezentatívnak, ha az adott terméktípus belföldi összértékesítésének mennyisége a vizsgálati időszak során a Közösségbe exportált összehasonlítható terméktípus teljes értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át képviselte.

(43)

Ezt követően a belföldi piacon a független fogyasztók számára történő jövedelmező értékesítés arányának meghatározásával az érintett terméktípusnál azt is megvizsgálták, hogy a reprezentatív mennyiségben történő belföldi értékesítése a rendes kereskedelmi forgalomban valósult-e meg, az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően.

(44)

Olyan esetekben, ahol a számított előállítási költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó eladási áron értékesített terméktípus értékesítési mennyisége az ugyanazon típus értékesítési mennyiségének legalább 80 %-át tette ki, és ahol annak a típusnak a súlyozott átlagára megegyezett az előállítási költséggel vagy magasabb volt annál, a rendes érték a tényleges belföldi áron alapult, amely a vizsgálati időszak alatti, összes belföldi értékesítés súlyozott átlagáraként került kiszámításra, függetlenül attól, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e vagy sem. Olyan esetekben, ahol egy terméktípus nyereséges értékesítése kevesebb volt, mint a típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-a, vagy ahol a típus súlyozott átlagára az előállítási költség alatt volt, a rendes érték a tényleges belföldi áron alapult, ami csak a típus nyereséges értékesítésének súlyozott átlagaként került kiszámításra, feltéve, hogy ezek az értékesítések a típus teljes értékesítési mennyiségének legalább 10 %-át képviselték. Azokban az esetekben, ahol bármely terméktípus nyereséges értékesítése a típus teljes értékesítési mennyiségének kevesebb mint 10 %-át képviselte, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az a konkrét típus a belföldi áron nem elegendő mennyiségben került értékesítésre ahhoz, hogy a rendes érték meghatározásának alapját képezze.

(45)

Amennyiben egy exportáló gyártó által eladott terméktípus belföldi ára nem használható fel a rendes érték megállapításához, más módszert kell alkalmazni. E tekintetben a Bizottság számtanilag képzett rendes értéket alkalmazott. Az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban a rendes érték úgy került kialakításra, hogy az exportált típusok szükség esetén kiigazított gyártási költsége kiegészült egy ésszerű értékesítési, általános és adminisztratív költséggel („SG&A”) és egy ésszerű haszonkulccsal. Az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerint az eladási, általános és adminisztratív költségek, valamint a nyereség aránya a rendes kereskedelmi forgalomban a hasonló termék értékesítésének az átlagos eladási, általános és adminisztratív költségein és haszonkulcsán alapult.

3.1.2.   Exportár

(46)

Minden olyan esetben, amikor az érintett termék független közösségi fogyasztó részére került exportálásra, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz a ténylegesen megfizetett vagy megfizetendő exportárak alapján határozták meg.

(47)

Amikor az exporteladás kapcsolt importőrökön keresztül történt, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésének megfelelően számtani képzéssel határozták meg, azon ár alapján, amelyen az importált termékek elsőként viszonteladásra kerülnek egy független vevő részére, megfelelően kiigazítva azt a behozatal és a viszonteladás között felmerülő minden költség, valamint az eladási, általános és adminisztratív költségek és a haszon ésszerű kulcsa szerint. E tekintetben a kapcsolt importőrök saját eladási, általános és adminisztratív költségeit alkalmazták. A haszonkulcsot az együttműködő nem kapcsolt importőröktől kapott információk alapján határozták meg.

3.1.3.   Összehasonlítás

(48)

A normálértéket és az exportárakat gyártelepi alapon hasonlították össze. A tisztességes összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazítások formájában figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát érintő tényezők eltéréseit. Megfelelő kiigazításokat tettek minden olyan esetben, ahol ez ésszerűnek, pontosnak és ellenőrzött tény által alátámasztottnak tűnt.

3.1.4.   Dömpingkülönbözet a vizsgált társaságok esetében

(49)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően minden egyes exportáló gyártó esetében a rendes érték súlyozott átlagát az exportár súlyozott átlagával hasonlították össze.

(50)

Azon exportáló gyártók esetében, akikről kiderült, hogy kapcsolt társaságok, súlyozott átlag dömpingkülönbözetet számítottak a Bizottság kapcsolt exportáló gyártókra alkalmazott szokásos gyakorlatával összhangban.

3.1.5.   Maradvány dömpingkülönbözet

(51)

Az nem együttműködő társaságok esetében a rendelkezésre álló tények alapján egy maradvány dömpingkülönbözetet határoztak meg, az alaprendelet 18. cikkével összhangban.

3.2.   Horvátország

3.2.1.   Nem együttműködő horvát exportőr

(52)

Az egyetlen horvátországi gyártót, a Mechel Željezara Ltd.-t, 2004 őszén felszámolták. Helyette Valjaonica Cijevi Sisak d.o.o. (a továbbiakban: VCS) néven egy új jogalanyt alapított a Horvát Privatizációs Alapítvány, a horvátországi privatizációs folyamatért felelős kormányzati intézmény.

(53)

A VCS arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem tud a jelen vizsgálatban együttműködni, mivel jogelődje hivatalosan megszűnt, és a varrat nélküli csövek gyártása 2004 júliusában megszűnt. A társaságnak, állítása szerint, nem volt arra felhatalmazása, hogy az előző tulajdonos kereskedelmi, könyvviteli vagy termelési adatait nyilvánosságra hozza. Ezért, mivel a társaság saját adatai alapján nem lehetett megállapítani a dömpingkülönbözetet, azt a rendelkezésre álló tények alapján számították ki, az alaprendelet 18. cikkével összhangban.

(54)

A benyújtott információkból kitűnik, hogy a VCS 2005 júniusától folytatta a varrat nélküli csövek gyártását. A társaság az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban időközi felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be.

3.2.2.   Rendes érték

(55)

Egyéb információ hiányában a rendes értéket a rendelkezésre álló tények, azaz a panaszban szereplő információ alapján számították ki.

3.2.3.   Exportár

(56)

Az exportárat a VI-ra vonatkozó Eurostat-adatok alapján számították ki.

3.2.4.   Összehasonlítás

(57)

Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerint kiigazították az exportárat a fuvarozási és biztosítási költségek, valamint a jutalékok tekintetében, a panaszban szereplő információk alapján.

3.2.5.   Dömpingkülönbözet

(58)

A dömpingkülönbözet a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitásos ár százalékában kifejezve a következő:

Vállalat

Dömpingkülönbözet

Valjaonica Cijevi Sisak d.o.o.

29,8 %

(59)

Mivel a VCS az érintett termék egyetlen gyártója Horvátországban, a maradvány dömpingkülönbözetet ugyanazon a szinten határozták meg.

3.3.   Románia

(60)

Három exportáló gyártótól érkezett válasz a kérdőívekre, akik közül kettő kapcsolatban állt az érintett termék közösségi importőreivel.

3.3.1.   Rendes érték

(61)

A hasonló termék belföldi értékesítésének teljes mennyisége mindhárom exportáló gyártó esetében, a (41) preambulumbekezdésben meghatározottaknak megfelelően reprezentatív volt. A terméktípusok többsége esetében a rendes érték a független romániai fogyasztók által a rendes kereskedelmi forgalomban fizetett vagy fizetendő áron alapult. Egyes terméktípusok esetében azonban a belföldi értékesítés nem volt elegendő ahhoz, hogy reprezentatívnak minősüljön, vagy nem a rendes kereskedelmi forgalomban zajlott, ezért a rendes érték a (45) preambulumbekezdésben írtaknak megfelelően került kialakításra.

3.3.2.   Exportár

(62)

A vizsgálati időszak folyamán az egyik exportáló gyártó Közösségbe irányuló export értékesítésének nagy része két kapcsolt importőrhöz irányult. Ezért az exportár a (46) preambulumbekezdésben írtaknak megfelelően került kialakításra.

(63)

Ez az exportőr vitatta a Bizottság által készített számítást és úgy érvelt, hogy az alkalmazott haszonkulcs túl magas volt. Az exportőr azt állította, hogy a három együttműködő nem kapcsolt közösségi importőr által szolgáltatott számok alapján számított átlagos haszonkulcs nem volt reprezentatív, mivel a szóban forgó exportőr sosem adott el terméket ezeknek a társaságoknak. Úgy érvelt továbbá, hogy az említett három társaság mind nagyobb, mint az az importőr, amelynek termékeit eladta, a legutóbbi vizsgálatban alacsonyabb haszonkulcsot alkalmaztak, és a két kapcsolt importőr tényleges haszna alacsonyabb volt, mint a Bizottság által alkalmazott átlagos haszonráta.

(64)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy ahol indokolt, az intézmények egységes gyakorlata az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésében előírt kiigazításokhoz a nem kapcsolt importőrök átlagos súlyozott hasznának alkalmazása. Az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerinti ésszerű haszonrés meghatározásában nincs jelentősége annak, hogy az exportőr ténylegesen eladta-e termékeit ezeknek a társaságoknak. Továbbá nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az importőrök mérete hogyan befolyásolná profitrátájukat. Végül az exportőrök és kapcsolt importőreik közötti kapcsolatnak következtében a kapcsolt importőrök haszna ebben az összefüggésben nem alkalmazható alapként vagy referenciaként, mert a kapcsolt importőr hasznának mértéke a kapcsolatban lévő felek közötti átutalási ártól függ. Így ezek igényét elutasították.

(65)

A másik közösségi exportáló gyártó export értékesítéseinek jelentős része két társasághoz irányult, az egyik az exportőrrel kapcsolatban állt, a másik pedig a vizsgálati időszak egy része folyamán állt vele kapcsolatban. Utóbbi nem működött együtt a vizsgálatban, így a független közösségi fogyasztók számára történt viszonteladásainak árát nem közölte a Bizottsággal. Az exportőrrel a vizsgálati időszak egy része folyamán kapcsolatban álló importőrhöz kapcsolódó ügyletek esetében csak azok az exportárak álltak rendelkezésre, amelyekről az exportőr és kapcsolt importőre megállapodott. Megállapítást nyert, hogy azok az árak megegyeztek az egymástól független felek közötti árakkal. Sőt amikor az árak tekintetében összehasonlították azt az időszakot, amikor a két társaság kapcsolatban állt egymással, azzal az időszakkal, amikor már nem álltak kapcsolatban, kiderült, hogy nincs jelentős különbség a felszámított egységárak között. Összehasonlították továbbá a kapcsolt importőrnek felszámított árakat a nem kapcsolt közösségi fogyasztóknak felszámított árakkal, és megállapították, hogy azok megegyeznek. Az említett ügyletek tekintetében így az exportár a román exportáló gyártónak a kapcsolt kereskedelmi társaságai felé történt értékesítéseinél felszámolt eladási áron alapult.

(66)

A vizsgálatban együttműködő másik kapcsolt társasághoz fűződő ügyletek tekintetében megállapítást nyert, hogy a kapcsolt társaság további átalakításokat végzett az érintett terméken, mielőtt viszonteladta azokat a Közösségben. Ebben az esetben az érintett termék független közösségi fogyasztó számára történt viszonteladására vonatkozóan nem lehetett viszonteladási árat meghatározni. Megfelelő bizonyítékot találtak azonban arra vonatkozóan, hogy a román exportáló gyártó közösségi kapcsolt társasága közötti ügyleti ár egyenlőnek minősíthető a független felek közötti árral, amennyiben az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése d) pontjának i. alpontja szerint az eredetiberendezés-gyártói (OEM) eladásokban a kereskedelmi szintekhez kiigazításokat tettek. Összehasonlították a kapcsolt importőr és a nem kapcsolt importőrök esetében valamennyi modell vonatkozásában felszámított árakat. Ezért az exportár az ügyleti áron alapult.

(67)

A vizsgálat kimutatta, hogy a harmadik exportáló gyártó exportértékesítései közvetlenül a nem kapcsolt közösségi fogyasztókhoz irányultak. Ezért az exportárat az első független közösségi fogyasztó számára történt értékesítéskor az érintett termék után ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportár alapján állapították meg, a (46) preambulumbekezdésben írtak szerint.

(68)

Ez az exportáló gyártó kérte, hogy az érintett termék közösségi értékesítésének egy részét zárják ki a dömpingszámításból, mert a varrat nélküli csövek egyes modelljeinek gyártását a vizsgálati időszak bizonyos pontján megszüntették. A fentiekben kifejtetteknek megfelelően azonban az az intézmények gyakorlata, hogy az átlagos súlyozott exportárban rendszerint figyelembe veszik az érintett termék nem kapcsolt felek számára történő valamennyi értékesítését. Azt is meg kell jegyezni, az érintett termék ezen típusainak értékesítésére a vizsgálati időszak folyamán került sor, jelentős mennyiségben, és emellett megállapítást nyert, hogy a varrat nélküli csövek e típusainak gyártásához szükséges gépeket nem szerelték szét, és a jövőben újra lehet indítani a gyártást. A fentiekre tekintettel a panaszt elutasították.

3.3.3.   Összehasonlítás

(69)

Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban szükség esetén kiigazításokat tettek a mennyiségi különbségek, a fuvarozási, biztosítási, árumozgatási, rakodási és járulékos költségek, hitelköltségek, a jutalékok és a kereskedelmi szint különbségei utáni árengedmények tekintetében.

(70)

Egy exportáló gyártó a kereskedelmi szintek különbségei miatti kiigazításokat követelt az állítólagosan a belföldi értékesítés során és nem export értékesítés során keletkezett logisztikai extraköltségek után, valamint mennyiségi különbségek után. Az exportőr azonban bizonyítékokkal nem támasztotta alá igényét, és a vizsgálat egyéb úton sem igazolta, hogy ezek az igények megalapozottak. Ezért azokat el kellett utasítani. A mennyiségi különbségek miatti igényt részben elutasították, amennyiben az igényelt összeget a helyszínen gyűjtött bizonyítékokkal és az exportáló gyártó által a kérdőívre adott válaszokból származó információkkal nem lehetett igazolni.

(71)

Egy másik exportáló gyártó az inflációból, a pénznemek átváltásából, a kereskedelmi szintből adódó különbségek és a közvetett értékesítési költségekben jelentkező különbségek után követelt kiigazítást.

(72)

Az infláció miatti kiigazítás iránti igény tekintetében meg kell jegyezni, hogy Romániában az inflációs ráta 10,8 % volt a vizsgálati időszak folyamán, mely messze elmarad a hiperinflációs szinttől. Mivel nem nyert megállapítást, hogy ez az árak összehasonlíthatóságát érintette volna, az igényt elutasították. Az exportőr kifogásolta ezt a következtetést, és megújította támogatás iránti igényét. Azonban nem nyújtott be olyan új érveket, bizonyítékokat, amelyek megcáfolták volna az előző következtetést, így az igény elutasítása megerősítést nyert. Azt is meg kell jegyezni, hogy az előirányzott negyedéves becslés lehetőségét az exportőr elvetette.

(73)

A pénznemek átváltása tekintetében az exportáló gyártó azt igényelte, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése j) pontjának rendelkezései alapján 60 napot kell biztosítani az árfolyammozgások figyelembevételére. Megállapították, hogy ezt a rendelkezést ebben az esetben nem lehet alkalmazni, mert bizonyítékot találtak arra, hogy a vizsgálati időszak folyamán az adott fizetőeszköz vonatkozásában nem volt tartós árfolyammozgás, csak kisebb ingadozások. Ezért ezt az igényt el kellett utasítani, és a pénznemek átváltásánál minden esetben a számla keltének a napját vették alapul, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése j) pontjának megfelelően.

(74)

A kereskedelmi szintek eltérései miatti igény tekintetében a vizsgálat kimutatta, hogy a fogyasztók egyes kategóriái esetében, akikre vonatkozóan az igényt megfogalmazták, a funkciókban és az árakban konzisztens és világos eltérések léteztek az exportáló gyártó által igényelt szinten. Az igényt ezért elfogadták a fogyasztók azon kategóriái tekintetében, amelyek esetében az eltéréseket bizonyítani lehetett, és csak részben fogadták el a fogyasztók egyéb kategóriái tekintetében, amelyek esetében az eltérést alacsonyabbnak találták, mint ahogy az exportáló gyártó állította. Utóbbi esetben a kiigazítás kiszámítását az exportáló gyártó telephelyein gyűjtött bizonyítékokra alapozták.

(75)

A közvetlen értékesítési költségekben jelentkező különbségek miatti igény esetében megállapították, hogy az szükségtelen a kereskedelmi szintek eltérései után nyújtott kiigazítások miatt, és ezért elutasították.

(76)

Az exportőröktől érkezett észrevételek alapján kijavítottak továbbá néhány elírási hibát, és a dömpingkülönbözeteket megfelelően újraszámították.

3.3.4.   Dömpingkülönbözet

(77)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása kimutatta a dömpinget. A dömpingkülönbözetek a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitásos ár százalékában kifejezve a következők:

Vállalat

Dömpingkülönbözet

S.C. Artrom S.A.

17,8 %

S.C. Mittal Steel Roman S.A.

17,7 %

S.C. Silcotub S.A.

11,7 %

(78)

Mivel az együttműködés magas szintű volt (a Romániából származó érintett termék közösségi exportjának több mint 80 %-a) és nem volt ok azt feltételezni, hogy bármely exportáló gyártó szándékosan tartózkodna az együttműködéstől, a valamennyi romániai exportőrre alkalmazandó maradvány dömpingkülönbözetet ugyanazon a szinten állapították meg, mint az együttműködő exportáló gyártó, az S.C.T.M.K. Artrom S.A. esetében, nevezetesen 17,8 %-on.

3.4.   Oroszország

(79)

A kérdőívekre az exportáló gyártók két csoportjától érkezett válasz, az egyik csoport négy gyártóból és öt kapcsolt társaságból áll (TMK-csoport), míg a másik két gyártóból (Pervouralszk és Cseljabinszk).

3.4.1.   A nem együttműködő TMK-csoport

(80)

A négy gyártó és az öt kapcsolt társaság által a kérdőívekre adott válaszok nagy mértékben hiányosak és ellentmondásosak voltak, és két kapcsolt társaság kivételével egy válasz sem érkezett meg a kérdőív kitöltésére megadott határidőig.

(81)

A négy gyártóból kettőnél, valamint egy kapcsolt társaságnál helyszíni ellenőrző látogatást folytattak le Oroszországban, de ezek a kérdőívekre adott válaszok további hibáit tárták fel. A két felkeresett gyártó esetében nem lehetett megbízható rendes értéket és exportárat meghatározni, mert mind a belföldi, mint az export értékesítési listák nagy mértékben hiányosak voltak; az értékek és mennyiségek nem egyeztek meg a számlákkal, a termék-ellenőrzési számokról (PCN) kiderült, hogy hibásak. Nem lehetett továbbá a gyártási költségekre vonatkozó megbízható adatokhoz sem hozzájutni.

(82)

Tekintettel a két meglátogatott gyártó teljességgel elégtelen együttműködésére, a csoport két másik gyártójának a kérdőívre adott rendkívül hiányos válaszaira, különösen arra a tényre, hogy az egyik gyártó egyáltalán nem nyújtott be értékesítési listát, valamint arra a tényre, hogy a Bizottság hiánypótlásra felszólító leveleire egy válasz sem érkezett be a megadott határidőre, úgy határoztak, hogy nem folytatnak le ellenőrző látogatást a csoport másik két gyártójánál.

(83)

A három kapcsolt importőr közül csak kettő adott átfogó/kimerítő választ a kérdőívre, melyből csak az egyik volt ellenőrizhető, mert a másik kapcsolt importőr viszonteladási listája nagy mértékben hiányos volt. Ezért a kapcsolt importőrök is csak részben működtek együtt, és valójában csak nagyon alacsony szinten.

(84)

A TMK-csoport panaszában kifejtette, hogy a PCN választása miatt nem tudtak megfelelően együttműködni, mivel az véleményük szerint a négy gyártó igen széles termékskálája miatt nem megfelelő. Meg kell jegyezni azonban, hogy az érintett terméknek a javasolt PCN-rendszerbe való besorolása egyetlen közösségi gyártónak vagy egyéb exportáló gyártóknak sem okozott nehézséget, akik közül néhányan szintén nagy választékban gyártanak varrat nélküli csöveket. A panaszt ezért elutasították.

(85)

A fentiek fényében úgy vélték, hogy a TMK-csoport dömpingkülönbözetét nem lehet a saját adataik alapján megállapítani. A dömpingkülönbözetet ezért az alaprendelet 18. cikkével összhangban, a rendelkezésre álló tények alapján állapították meg.

3.4.1.1.   Rendes érték

(86)

Ebben az esetben megállapították, hogy a Pervouralszk és Cseljabinszk esetében meghatározott, rendes értékre vonatkozó információ jelentené a rendelkezésre álló legmegfelelőbb tényeket, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően. Úgy tűnik, ez az információ tükrözi legjobban az orosz piacon kialakult helyzetet.

(87)

Az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerint a panaszban a gyártási költség kiszámításához használt gázárat ugyanúgy kiigazították a két együttműködő gyártó esetében, ahogy a (94)–(99) preambulumbekezdésben szerepel, hogy tükrözze a vizsgálati időszak alatti piaci gázárakat.

3.4.1.2.   Exportár

(88)

Az exportárat az Eurostat adatai alapján számították ki a vizsgálati időszakra, csökkentve azokkal a mennyiségekkel és értékekkel, amelyeket az alábbi (91) preambulumbekezdésben felsorolt két együttműködő termelőtől kaptak.

3.4.1.3.   Összehasonlítás

(89)

Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerint kiigazították az exportárat a fuvarozási és biztosítási költségek, valamint a jutalékok tekintetében, a panaszban szereplő információk alapján.

3.4.1.4.   Dömpingkülönbözet

(90)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása kimutatta a dömpinget. A dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következő:

Vállalat

Dömpingkülönbözet

Volzhsky Pipe Works Open Joint Stock Company, Joint Stock Company Taganrog Metallurgical Works, Sinarsky Pipe Works Open Joint Stock Company, és Seversky Tube Works Open Joint Stock Company

35,8 %

3.4.2.   Pervouralszk és Cseljabinszk

(91)

A Cseljabinszk és a Pervouralszk külön jogalanyok voltak a vizsgálati időszak során, de 2004 végén összekapcsolódtak, mivel a Cseljabinszk birtokolja a Pervouralszk részvényeinek többségét és közvetlenül ellenőrzi a társaságot. Ezért a csoportra csak egy vámot kell kivetni.

3.4.2.1.   Rendes érték

(92)

Mindkét exportáló gyártó esetében a termék belföldi értékesítése reprezentatív volt a (41) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően. A (42)–(45) preambulumbekezdésben leírt módszerrel összhangban rendes értéket határoztak meg az exportált terméktípus, minden értékesítés eladási ára, a kizárólag nyereséges értékesítések eladási ára, vagy a számtanilag képzett rendes érték alapján.

(93)

Megállapították, hogy a társaság költségmegoszlása egyes egyedi terméktípusok esetében nem tükrözi sem a belföldi értékesítési árak nagy eltéréseit, sem a fontos költségtényezőket. Így azt megbízhatatlannak kellett minősíteni. Ezért a rendelkezésre álló tényeket használták, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően. Ebben az esetben az egész csoport számára az érintett termék valamennyi értékesítése alapján kellett nyereséget számítani, amelyet később a rendes érték meghatározásához használtak fel.

(94)

A gyártási költségek, és különösen az energia-költségek tekintetében a vizsgálat alatt megállapították, hogy a két társaság által az elektromos áramért fizetett összegek megfelelően tükrözik a megvásárolt áram tényleges termelési költségeit. Ebben az esetben ezt az a tény igazolta, hogy a villamosenergia-árak megegyeztek a nemzetközi piac áraival, az olyan országokkal összehasonlítva, mint Norvégia és Kanada, amelyek szintén a hidroelektromosságra támaszkodnak. Ugyanez nem mondható el azonban a gázárakról. Megállapítást nyert, hogy a két társaság által fizetett gázárak nem tükrözik megfelelően a gázköltségeket.

(95)

Az orosz gázszolgáltató, az OAO Gazprom 2004. évre vonatkozó éves jelentésében talált adatok alapján megállapították, hogy a két orosz gyártó által fizetett belföldi gázár sokkal alacsonyabb, mint az Oroszországból Kelet- és Nyugat-Európába irányuló gázkivitel átlagos exportára. Ugyanez a jelentés így fogalmaz: „A Gazprom-csoport a Szövetségi Tarifaszolgálat által szabályozott áron köteles szállítani a földgázt az orosz fogyasztók számára. Mostantól ezek az árak alacsonyabbak, mint a nemzetközi földgázárak.”, továbbá: „Az OAO Gazprom az Orosz Föderációval együtt sokat tesz a szabályozott nagykereskedelmi gázárak optimalizálása érdekében”. Ezenkívül a két orosz gyártó által fizetett gázár jelentősen alacsonyabb volt a román és a közösségi gyártók által fizetett gázárnál.

(96)

A fentiek fényében úgy vélték, hogy a varrat nélküli csöveket előállító két orosz gyártó által a vizsgálati időszakban fizetett gázárak nem tükrözhetik megfelelően a gáz termelésével és forgalmazásával együtt járó költségeket.

(97)

Ezért az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének megfelelően a két orosz exportáló gyártó gázköltségeit kiigazították a Nyugat-Európába exportált gáz szállítási költségekkel és jövedéki adóval csökkentett ára alapján, hogy tükrözzék a gáz piaci árát a vizsgálati időszak során.

(98)

Mindkét gyártó úgy érvelt, hogy számviteli nyilvántartásuk megfelelően tükrözi a gázköltségeket és egy, az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerinti kiigazítás nem indokolt. E tekintetben az nem vitatott, hogy a társaságok szabályosan könyvelték el a gázszolgáltatójuknak fizetett tételeket. A kiigazítást azonban az a tény indokolja, hogy a megvett gáz ára nem tükrözi megfelelően a gáz termelési és forgalmazási költségeit.

(99)

A két gyártó kifogásolta továbbá, hogy nem nyert bizonyítást, hogy a Gazprom által az ipari fogyasztók számára felszámított árak a költségmegtérülési szint alatt maradtak. Számos nyilvánosan elérhető forrás azonban a Bizottság véleményét erősíti, köztük „Az Orosz Föderáció gazdasági szemléje, 2004” című beszámoló (The Economic Survey of the Russian Federation, 2004), amelyet az OECD 2004 júliusában tett közzé.

3.4.2.2.   Exportár

(100)

Minden közösségi exportértékesítés közvetlenül a független fogyasztó felé irányult, ezért az exportár a (46) preambulumbekezdésben írottak szerint került megállapításra.

3.4.2.3.   Összehasonlítás

(101)

Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazításra került sor a fuvarozási, anyagmozgatási, rakodási és járulékos költségek, a csomagolás és jutalékok tekintetében.

3.4.2.4.   Dömpingkülönbözet

(102)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása kimutatta a dömpinget. A dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következő:

Vállalat

Dömpingkülönbözet

Joint Stock Company Chelyabinsk Tube Rolling Plant és Joint Stock Company Pervouralsky Novotrubny Works

24,1 %

3.4.3.   A dömpingre vonatkozó következtetés Oroszország esetében

(103)

Mivel a (78) preambulumbekezdésben említett társaságok az Oroszországból a Közösségbe érkező valamennyi exportértékesítést képviselik, a maradvány dömpingkülönbözetet ugyanazon a szinten állapították meg, mint az exportáló gyártók nem együttműködő csoportja számára, azaz 35,8 %-on.

3.5.   Ukrajna

3.5.1.   Piacgazdasági elbánás

(104)

E vizsgálat megkezdésekor az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontját kellett alkalmazni Ukrajnára. Ez a cikk kimondta, hogy az Ukrajnából származó importot érintő, dömpingellenes vizsgálatban az az eljárás, hogy a rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdésével összhangban határozzák meg azon termelőkre vonatkozóan, amelyekről megállapították, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelnek.

(105)

Röviden és csak a hivatkozás megkönnyítése érdekében, ezek a feltételek, amelyek teljesítését a kérelmező társaságoknak igazolniuk kell, az alábbiakban kerülnek összefoglalásra:

az üzleti döntések a piac jelenségeihez igazodnak, jelentősebb állami beavatkozás nélkül, az árak pedig a piaci értéket tükrözik;

a vállalat egyetlenegy átlátható könyvelést vezet, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak (IAS) megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak;

a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből nem maradtak fenn jelentős torzulások;

a csődjogi és tulajdonjogi szabályok stabilitást és jogbiztonságot biztosítanak;

a valutaátváltás piaci árfolyamon történik.

(106)

Az ukrajnai exportáló gyártók három csoportja kérvényezte a piacgazdasági elbánást az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint, és visszaküldte az exportáló gyártóknak szóló piacgazdasági elbánásra vonatkozó igénybejelentő lapokat.

(107)

A Bizottság ezen társaságok telephelyein megvizsgált és ellenőrzött minden szükséges információt, amelyet a piacgazdasági elbánásra irányuló igénylésükben benyújtottak.

(108)

A vizsgálat kimutatta, hogy az ukrajnai exportáló gyártók három fent említett csoportja teljesítette valamennyi szükséges feltételt, ezért számukra megadták a piacgazdasági elbánást.

(109)

A közösségi gazdasági ágazat lehetőséget kapott arra, hogy előadja észrevételeit, és azt kifogásolta, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott öt kritérium közül többet nem teljesített minden exportáló gyártó. Konkrétabban, a közösségi gazdasági ágazat így érvelt: i. az állam visszaveheti az ellenőrzést a privatizált exportáló gyártók némelyike fölött; ii. az állam beavatkozott napi döntéseikbe; iii. az Ukrajnában a vizsgálati időszak során a munkával, a csőddel és a vagyonnal kapcsolatos hatályos törvények és rendelkezések nem garantálták a megfelelő piacgazdasági feltételeket; és iv. állami beavatkozásra került sor az export értékesítési árakkal és a ráfordítás költségeivel kapcsolatban. A közösségi gazdasági ágazat észrevételeit kellőképpen figyelembe vették.

(110)

Ezek az észrevételek azonban nem szolgáltattak megfelelő bizonyítékot arra, hogy ne teljesült volna azon öt kritérium bármelyike, amelyek alapján az ukrajnai exportáló gyártók piacgazdasági elbánás iránti igényét elemezték, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerint, amint az fentebb már kifejtésre került. Valójában, a vizsgálat kimutatta, hogy nem történt jelentős állami beavatkozás a társaságok üzleti döntéseinek vonatkozásában.

(111)

E tekintetben emlékeztetni lehet arra, hogy a Bizottság gyakorlata szerint a részleges állami tulajdon nem elégséges ok annak mérlegelésére, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerinti kritérium ne teljesült volna.

(112)

Az is megállapítást nyert, hogy a fő ráfordítások költségei a piaci értéket tükrözték.

(113)

A gáz- és villamosenergia-árak tekintetében megállapították, hogy azok összhangban voltak az átlagos ukrajnai árakkal, habár alacsonyabb szinten voltak, mint az európai vagy egyéb piacokon tapasztalható árak. Azonban ezt nem tartották megfelelő oknak ahhoz, hogy az 1. kritériumnak való megfelelést mérlegeljék, mivel a gáz és a villamosenergia a varrat nélküli csövek gyártási költségeinek csak viszonylag kis részét képviseli és mivel ezeket az árakat – amennyiben torznak találták őket – a dömpingszámítás céljából már a piaci árakhoz igazították (lásd a (119)–(127) preambulumbekezdést).

(114)

A vizsgálat kimutatta továbbá, hogy a foglalkoztatás és a munkakörülmények tekintetében az ukrajnai hatályos jogszabályok összhangban vannak a piacgazdaság elveivel. Megállapították továbbá, hogy az exportáló gyártók három csoportja szabadon alkalmazhatja és elbocsáthatja személyzetét.

(115)

Hasonlóképpen, a közösségi gazdasági ágazat által felhozott érvek nem cáfolták a Bizottság azon következtetését, hogy a csődjogi és tulajdonjogi szabályok garantálták a megfelelő piacgazdasági feltételeket az exportőrök mindhárom csoportja számára.

(116)

Ezért nem volt olyan indok, amely miatt ne adták volna meg a piacgazdasági elbánást az ukrajnai exportáló gyártók három csoportja számára. A Bizottság konzultált a tanácsadó bizottsággal, és az nem kifogásolta a Bizottság következtetését.

3.5.2.   A dömping kiszámítása

(117)

Az exportáló gyártók három csoportjától érkezett válasz a kérdőívre. Az egyik csoport két gyártóból és két kapcsolt kereskedőből áll, míg a másik csoport egy gyártóból és két kapcsolt kereskedőből áll, az utóbbi exportáló gyártónak nincs olyan kapcsolt társasága, amely az érintett termék gyártásában és értékesítésében érintett lenne.

3.5.3.   Rendes érték

(118)

Az exportáló gyártók mindhárom csoportja esetében a hasonló termék belföldi értékesítéseinek teljes mennyisége reprezentatív volt, ahogy azt a (41) preambulumbekezdés meghatározza. A terméktípusok egy része esetében a rendes érték a független ukrajnai fogyasztók által a rendes kereskedelmi forgalomban fizetett vagy fizetendő árakon alapult, azon terméktípusok esetében pedig, amelyeknél a belföldi értékesítés nem volt elegendő ahhoz, hogy reprezentatívnak minősüljön, vagy nem a rendes kereskedelmi forgalomban zajlott, a rendes érték a (45) preambulumbekezdésben írtaknak megfelelően került kialakításra.

(119)

A gyártási költségek és különösen az energiaköltségek tekintetében a vizsgálat folyamán megállapították, hogy a társaságok három csoportja által fizetett energiaárakat az állam szabályozta, és azok jelentősen alacsonyabbak voltak a nemzetközi áraknál.

(120)

Az ukrán állam tulajdonában lévő és/vagy államilag szabályozott villamosenergia-szolgáltatók által az exportáló gyártók három csoportjának felszámított árakat összehasonlították a romániai árakkal, valamint a közösségi árakkal az áramfelhasználók azonos általános kategóriája tekintetében. Ezeket az árakat minden esetben számottevően alacsonyabbnak találták a romániai és közösségi áraknál, és arra a következtetésre jutottak, hogy az ukrajnai exportőrök által fizetett villamosenergia-árak nem tükrözték megfelelően a megvásárolt elektromos áram tényleges előállítási és értékesítési költségeit.

(121)

A három együttműködő ukrán exportőr ellenezte ezt a következtetést, és előadta, hogy a számviteli nyilvántartásukban szereplő költségek tükrözik az villamosenergia-szolgáltatójuknak ténylegesen fizetett árat. A felhozott érvek egyike sem magyarázta meg azonban a romániai árak és az átlagos közösségi árak tekintetében tapasztalt különbséget, így a fenti következtetést megerősítették.

(122)

A gázárak tekintetében ugyanezt a megközelítést követték. Egy összehasonlítás rámutatott arra, hogy az állam tulajdonában lévő és/vagy államilag szabályozott szolgáltatók által az ukrajnai exportőröknek felszámított árak kb. a romániai árak felét érték el, és jelentősen alacsonyabbak voltak a Közösségben a gázért felszámolt átlagáraknál ugyanazon általános fogyasztói kategória tekintetében.

(123)

A vizsgálati időszak folyamán Ukrajna a gázszállítások nagy részét Oroszországból kapta. Az OAO Gazprom 2004. évre vonatkozó éves jelentésében kifejtette: „Mivel a FÁK-államokba szállított gázt, az OAO Gazprom követte fő stratégiai célját, amely az orosz gáz e területeken keresztül Európába történő akadálytalan szállításához szükséges környezet biztosítására irányul”, továbbá: „A jelentés tárgyévében az Ukrajnába szállított gáz teljes mennyiségének 84,9 %-a […] a tranzitszolgáltatás díjaként szolgált”. Az Oroszországból Ukrajnába szállított gáz exportára ezért nem szolgálhatott valódi összehasonlítási alapul annak eldöntéséhez, hogy vajon az ukrajnai exportőrök által fizetett gázárak tükrözték-e a vásárolt gáz termelésével és eladásával együtt járó költségeket, mivel ezt az exportárat befolyásolhatta a barterkereskedelmi megállapodás.

(124)

Továbbá az ukrán exportáló gyártók által fizetett árakat összehasonlították az Oroszországból Nyugat- és Kelet-Európába irányuló export átlagos áraival, a fentiekben meghatározottaknak megfelelően, valamint az észak-amerikai átlagos gázárakkal, amelyeket a Nymex Henry Hub gázindex alkalmazásával határoztak meg. Mindkét esetben jelentősen alacsonyabbnak bizonyultak az ukrán árak.

(125)

A fentiekre figyelemmel arra a következtetésre jutottak, hogy az ukrajnai exportáló gyártók által fizetett gázárak, amelyek közvetlen kapcsolatban voltak az OAO Gazprom által az ukrajnai exportra kinyilvánított, és nagy valószínűséggel egy meglévő barterkereskedelmi megállapodás által befolyásolt exportárral, nem tükrözték megfelelően a vásárolt gáz termelésével és értékesítésével együtt járó költségeket.

(126)

A három együttműködő ukrán exportőr ismét ellenezte ezt a következtetést, és előadta, hogy a számviteli nyilvántartásukban szereplő költségek tükrözik az gázszolgáltatójuknak ténylegesen fizetett árat. A felhozott érvek azonban nem cáfolták a fenti következtetéseket, amennyiben az Oroszország által Ukrajnának szállított gáz árát a vizsgálati időszak során jelentősen befolyásolta egy helyi, a gáz Ukrajnán keresztül történő szállítását érintő megállapodás, ahogy azt az OAO Gazprom 2004. évre vonatkozó éves jelentése is megerősítette.

(127)

Ezért az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének megfelelően az ukrajnai exportáló gyártók villamosenergia- és gázköltségeit kiigazították, hogy megfelelően tükrözzék a villamosenergia és a gáz termelésével és értékesítésével együtt járó költségeket a vizsgálati időszak során. A kiigazítás egy, a vizsgálati időszak során a piacgazdasággal rendelkező, szintén Oroszországból gázt importáló, és az orosz gázmezőktől nagyjából ugyanolyan messze fekvő Romániában megfigyelt árak átlagán alapult. Románia esetében az átlagár az érintett termék román exportáló gyártóinál összegyűjtott ellenőrzött adatokon alapult. Meg kell jegyezni, hogy ez az átlagár nem különbözik jelentősen a gáz exportjára Oroszországra vonatkozóan fentebb meghatározott átlagos ártól.

(128)

Egy exportőr azt állította, hogy a rendes érték kiszámításához használt haszonkulcs különbözik attól az átlagos haszontól, amelyet ez az exportőr a belföldi piacon történt értékesítések során elért, és ahhoz képest túl magas. Ezt a panaszt el kellett utasítani, mivel a rendes érték képzéséhez használt hasznot a hatályos rendelkezésekkel, így az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésével összhangban számították ki. Másként fogalmazva, a használt haszonkulcs megegyezett az ukrán belföldi piacon a rendes kereskedelmi forgalomban a hasonló termék termelésével és értékesítésével együtt járó haszonkulccsal. Azok alapján az információk alapján számították ki, amelyeket a társaság a kérdőívre adott válaszában megadott, amelyek és ellenőrizhetőek voltak.

3.5.4.   Exportár

(129)

Az exportáló gyártók két csoportja export értékesítéseinek túlnyomó többségét egy harmadik országban található kapcsolt kereskedelmi társaságon keresztül bonyolította. Az exportáló gyártók e két csoportja esetében az exportárat a kapcsolt kereskedelmi társaságok által az első független közösségi fogyasztók részére megvalósított viszonteladások viszonteladási árai alapján határozták meg, azon néhány ügylet kivételével, amelyek megegyeztek az ezen exportáló gyártók által a független közösségi fogyasztók részére megvalósított közvetlen eladásokkal. Utóbbi esetben az exportárat a termék után Ukrajnából a Közösségbe irányuló kivitelre történt értékesítés esetén ténylegesen fizetett vagy fizetendő árként határozták meg.

(130)

Egy másik exportáló gyártó valamennyi értékesítését egy független közösségi fogyasztók részére végezte, és az exportárat ezért a (46) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően, a termék után Ukrajnából a Közösségbe irányuló kivitelre történt értékesítés esetén ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján határozták meg.

3.5.5.   Összehasonlítás

(131)

Szükség esetén az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazításokat végeztek a fuvarozási, biztosítási, árumozgatási, rakodási és járulékos költségek, hitelek és jutalékok utáni árengedmények tekintetében.

(132)

Az exportáló gyártók két csoportja esetében, amelyek értékesítéseik nagy részét kapcsolt kereskedőkön keresztül intézik, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontjával összhangban a jutalék tekintetében kiigazították az exportárat azokban az esetekben, amikor az értékesítés ezeken a kapcsolt kereskedőkön keresztül történt, mivel e kapcsolt kereskedők feladatai hasonlítanak egy jutalékos alapon dolgozó ügynök feladataihoz. A jutalék szintjét az ilyen feladatok meglétét kiemelő közvetlen bizonyítékok alapján számították ki. Ebben az összefüggésben, a jutalék számításakor azokat az SGA-költségeket vették figyelembe, amelyek a kapcsolt kereskedőknél jelentkeztek az ukrán gyártók által előállított érintett terméknek az eladása céljából, valamint figyelembe vettek egy megfelelő haszonkulcsot. Utóbbi a hasonló termékek nem kapcsolt fogyasztók részére történt értékesítéseihez kapcsolódó haszonkulcsok súlyozott átlagán alapult, amelyet három nem kapcsolt, a vizsgálatban együttműködő közösségi importőr szolgáltatott, és amely információt ellenőriztek.

(133)

Az exportőrök két csoportja kétségbe vonta a Bizottság által készített számítást, és úgy érvelt, hogy az ehhez a kiigazításhoz használt haszonkulcs túlzott mértékű. Az exportőrök egyik csoportja azt állította, hogy a nem kapcsolt importőrök egyike csak egyetlen típusú csövet importált és adott tovább viszonteladóként, amelyet az ukrán exportőr nem értékesített az EK-ban. Az exportőrök mindkét csoportja azt állította továbbá, hogy a három együttműködő nem kapcsolt közösségi importőr által szolgáltatott adatok alapján számított átlagos haszonkulcs nem volt megfelelő, mivel a megállapított átlagos súlyozott haszonkulcs magasabb volt, mint a közösségi gazdasági ágazat által megcélzott haszon.

(134)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy nem bír jelentőséggel az állítás, amely szerint az e kiigazításhoz alapul vett haszonkulcs magasabb, mint a közösségi gazdasági ágazat által megcélzott haszon. A két haszonkulcsot eltérő összefüggésben határozták meg, és eltérő célokat szolgálnak. Ezenkívül nem bizonyítja, hogy a felhasznált haszonkulcs nem megfelelő. Ebben az esetben emlékeztetni kell arra, hogy a felhasznált haszonkulcs az együttműködő társaságok által szolgáltatott, a vizsgálati időszakhoz kapcsolódó információkon alapul. Továbbá nem hoztak fel bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az ezen együttműködő társaságok által értékesített hasonló termékek típusai hogyan torzítanák a haszonkulcs kiszámítását. Ilyen körülmények között a kiigazítást a 2. cikk (10) bekezdése i) pontjának megfelelően, a kapcsolt kereskedő társaságokon keresztül történt értékesítések vonatkozásában fenntartják.

(135)

Az exportőröktől érkezett észrevételek alapján kijavítottak továbbá néhány elírási hibát, és a dömpingkülönbözeteket megfelelően újraszámították.

3.5.6.   Dömpingkülönbözet

(136)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása kimutatta a dömpinget. A dömpingkülönbözetek a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitásos ár százalékában kifejezve a következők:

Vállalat

Dömpingkülönbözet

OJSC Dnepropetrovsk Tube Works

12,3 %

CJSC Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube and OJSC Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant

25,1 %

CJSC Nikopol Steel Pipe Plant Yutist

25,7 %

(137)

Mivel az együttműködés magas szintű volt (az Ukrajnából származó érintett termék közösségi exportjának több mint 80 %-a) és nem volt ok azt feltételezni, hogy bármely exportáló gyártó szándékosan tartózkodna az együttműködéstől, a valamennyi ukrajnai exportőrre alkalmazandó maradvány dömpingkülönbözetet ugyanazon a szinten állapították meg, mint az együttműködő exportáló gyártó, az CJSC Nikopol Steel Pipe Plant Yutist esetében, nevezetesen 25,7 %-on.

4.   KÁR

4.1.   Közösségi termelés

(138)

A Közösségen belül az érintett terméket az ismeretek szerint nyolc gyártó gyártja, akik nevében a panaszt bejelentették. Ezek Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Ausztriában találhatók, és a közösségi termelés 62 %-át képviselik, ami a vizsgálati időszak során 2 618 771 tonnát jelentett.

(139)

Az ismeretek szerint a kezdeményezési szakaszban volt 12 közösségi gyártó, akik nem voltak panaszosok, és amelyek székhelye az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Svédországban, Olaszországban és Szlovákiában találhatók. Olyan közösségi gyártókkal is felvették a kapcsolatot, akiknek az új tagállamokban volt székhelyük, és a kezdeményezési szakaszban még nem voltak ismertek. E gyártók közül csak kettő közölt alapvető információkat a hasonló termék gyártására és értékesítésére vonatkozóan a megfigyelési időszakra. Ez alapján a hasonló termék közösségi termelése 2 618 771 tonnát tett ki a vizsgálati időszakban.

4.2.   A közösségi gazdasági ágazat

(140)

A következő közösségi gyártók támogatták a panaszt:

Benteler Stahl/Rohr, Paderborn, Németország

Dalmine S.p.A., Bergamo, Olaszország

Rohrwerk Maxhütte GmbH, Sulzbach-Rosenberg, Németország

Tubos Reunidos S.A., Amurrio, Spanyolország

Vallourec & Mannesmann France S.A, Boulogne Billancourt, Franciaország

V&M Deutschland GmbH, Düsseldorf, Németország

Voest Alpine Tubulars GmbH, Kinderberg-Aumuehl, Ausztria.

(141)

Mivel ez a nyolc panaszos együttműködő közösségi gyártó az érintett termék közösségi termelésének 61 %-át képviseli, az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ők alkotják a közösségi gazdasági ágazatot.

(142)

Meg kell jegyezni, hogy a panaszos gyártók egyike (Dalmine) kapcsolatban áll az együttműködő román exportáló gyártók egyikével (Silcotub) és utóbbitól importálta az érintett terméket. Megerősítést nyert azonban, hogy ezek a behozatalok a Dalmine termelési volumenéhez képest korlátozottak maradtak, és főként termékkörének kiegészítését szolgálták. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy ez a kapcsolat nem volt olyan jellegű, hogy kizárta volna ezt a közösségi gyártót a közösségi gazdasági ágazat meghatározása alól.

4.3.   Közösségi fogyasztás

(143)

A közösségi fogyasztást a mintavételbe bevont öt közösségi gyártónak, továbbá minden olyan közösségi gyártónak a közösségi piacon megvalósított értékesítési mennyiségei alapján határozták meg, amely ilyen információt szolgáltatott, valamint figyelembe vették az Eurostat adatai alapján a harmadik országokból érkező, a vonatkozó KN-kód alá tartozó behozatalokat.

(144)

Ezen adatok alapján megállapították, hogy a megfigyelési időszak folyamán a fogyasztás 8 %-kal csökkent, a 2001 évi 2 149 024 tonnáról 2004-re 1 985 361 tonnára esett vissza. A fogyasztás először jelentősen, 14 %-kal csökkent 2002-ben 2001-hez viszonyítva, és 2003-ban stabil maradt, majd 2004-ben újra emelkedett, amikor 1 985 361 tonnát tett ki. A varrat nélküli csövek fogyasztása az általános gazdasági ciklushoz kapcsolódik, és különösen az olaj- és gázágazat alakulásához. A fogyasztás növekedése a vizsgálati időszakban azzal a ténnyel magyarázható, hogy a 2004. évi magas olaj- és gázárak ösztönzőleg hatottak a beruházásokra ezekben az ágazatokban, és így növelték a keresletet egyes varrat nélküli csövek iránt.

1.   táblázat

 

2001

2002

2003

2004 (vizsgálati időszak)

Közösségi fogyasztás (tonna)

2 149 024

1 855 723

1 851 502

1 985 361

Index

100

86

86

92

4.4.   Varrat nélküli csövek behozatala az érintett országokból

(145)

A Bizottság mérlegelte, hogy a Horvátországból, Ukrajnából, Romániából és Oroszországból származó varrat nélküli csövek behozatalának hatását az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban összesítve kell-e értékelni.

(146)

Amint arra fentebb már történt utalás, ez a vizsgálat kimutatta, hogy a négy érintett ország esetében meghatározott átlagos dömpingkülönbözetek meghaladják az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott de minimis-küszöbértéket, valamint hogy az ezen országokból érkező behozatali mennyiségek nem elhanyagolhatóak az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdése értelmében (a piaci részesedések: Horvátország esetében 1,3 %, Románia esetében: 4,3 %, Ukrajna esetében 4,6 % és Oroszország esetében 11,3 % a vizsgálati időszakban).

(147)

Az érintett országokból érkező behozatal mennyisége nőtt, kivéve Ukrajnát, amely a megfigyelési időszakban fenntartotta behozatala magas szintjét. Az importárak hasonlóan alakultak valamennyi érintett országban, jelentősen a közösségi gazdasági ágazat árai alá kínáltak. Az érintett országok behozatalának átlagos árszintjei jelentősen alacsonyabbak voltak a közösségi gazdasági ágazat árszintjénél. A horvátországi, ukrajnai és romániai importárak nagyjából azonos szinten voltak. Oroszország jelentősen alacsonyabb árszintekkel rendelkezett, amely azonban annak lehet a következménye, hogy eltérő termékösszetételt exportált a Közösségbe. Amint az fentebb már említésre került, megállapítást nyert, hogy a négy országból behozott érintett termék és a közösségi gazdasági ágazat által gyártott és eladott hasonló termék ugyanazokkal az alapvető technikai, fizikai és kémiai jellemzőkkel, valamint végső felhasználással rendelkeznek. Ezenkívül valamennyi terméket hasonló értékesítési csatornákon keresztül adták el ugyanazon fogyasztók részére, és megállapították, hogy versenyben állnak egymással.

(148)

A fentiek alapján, arra a következtetésre jutottak, hogy a vizsgálatban érintett négy országból származó behozatal összesítését indokló valamennyi feltétel teljesült.

(149)

Néhány ukrajnai és romániai exportáló gyártó azzal érvelt, hogy az ő országaikból érkező behozatalt nem kellene összesíteni a kár- és okozatisági elemző vizsgálat alá vont többi országéval, mert a behozatali mennyiségek trendje eltérő. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a behozatali trend csak egyike annak a sok paraméternek, amelyet ebben az összefüggésben vizsgálnak. Az a tény, hogy a különböző országokból érkező behozatali szintek nem azonosak, nem olyan ok, amely az összesítést kizárná. Sőt a (147) preambulumbekezdés leírja a vizsgált négy országból érkező behozatalok közötti hasonlóságokat. Ezen az alapon, valamint a verseny hiányára vonatkozó egyéb jelzések hiányában nem lehet megkülönböztetni az ebből a négy országból érkező behozatalok hatását csupán a vonatkozó mennyiségi trendek alapján. Ellenkezőleg, a fentebb leírt hasonlóságok az összesített értékelést indokolják.

(150)

Jelen esetben a négy országra – beleértve Ukrajnát és Romániát is – megállapították, hogy a behozott termékek egyrészről és a Közösségben gyártott termékek, másrészről ugyanazokkal az alapvető fizikai és/vagy kémiai jellemzőkkel rendelkeznek (a hasonló termékre vonatkozóan lásd a (39) preambulumbekezdést). Továbbá a behozatal mind a négy ország esetében jelentős volt, azaz meghaladta az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdésében meghatározott elhanyagolhatósági határértéket. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az Ukrajnából és Romániából érkező behozatal több mint 4,5 % és 4,3 % piaci részesedést képviselt. Végül, a fenti érvek kiegészítéseképpen, a négy országból érkező behozatal jelentősen a közösségi gazdasági ágazat árai alá kínált (22–43 %), az ukrán és román behozatal 36 %-kal és 22 %-kal ment a közösségi gazdasági ágazat árai alá (lásd alább). A fentiek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kár- és okozatisági elemző vizsgálat alá vont négy országból érkező behozatal összesítéséhez valamennyi feltétel teljesül. Az összesítés ellen érvelő panaszt ezért elutasították.

(151)

A négy érintett országból érkező behozatal a 2001. évi 304 268 tonnáról 426 186 tonnára nőtt a vizsgálati időszakban. Az összesített piaci részesedés a 2001. évi 14,2 %-ról 21,5 %-ra nőtt a vizsgálati időszak során. E tényt azzal együtt kell értékelni, hogy közben a fogyasztás csökkent.

2.   táblázat

 

2001

2002

2003

2004 (vizsgálati időszak)

Behozatal (tonna)

304 268

307 441

342 626

426 186

Index

100

101

113

140

Piaci részesedés

14,2 %

16,6 %

18,5 %

21,5 %

(152)

A négy országból származó varrat nélküli csövek behozatalának súlyozott átlagára 16 %-kal nőtt, vagyis a tonnánkénti 433 EUR-ról 501 EUR-ra emelkedett 2001 és a vizsgálati időszak között. 2001 és 2002 között az árak eleinte 3 %-kal, 433 EUR-ról 418-ra csökkentek, majd 2003-ban tovább estek 397 EUR-ra, amely után határozott növekedésbe kezdtek 501 EUR-ra, azaz jelentősen magasabb szintet értek el, mint 2001-ben. A vizsgálati időszakban tapasztalt árnövekedés főként ahhoz köthető, hogy a vizsgálati időszakban nőtt a nyersanyagok költsége.

3.   táblázat

 

2001

2002

2003

2004 (vizsgálati időszak)

Súlyozott átlag CIF-importár (EUR/tonna)

433

418

397

501

Index

100

97

92

116

(153)

Az alákínálás megállapítására a Bizottság megvizsgálta a vizsgálati időszakra vonatkozó adatokat. A közösségi gazdasági ágazat vonatkozó értékesítési árai a független fogyasztók részére szükség esetén gyártelepi paritásra igazították, azaz közösségi szállítási költségek nélkül és az árengedmények levonását követően. A varrat nélküli csövek különböző típusainak a kérdőívekben meghatározott árait összehasonlították az exportőrök által felszámított árakkal, árengedmény nélkül, szükség esetén kiegészítve, CIF-importáron megfelelő kiegészítéssel a dömpingellenes vámokra és a behozatalt követő költségekre.

(154)

A súlyozott átlag alákínálási különbözet kiszámításához az együttműködő gyártók exportárait és az Eurostat adatait vették figyelembe. A vizsgálati időszak folyamán a súlyozott átlag alákínálási különbözet Oroszország esetében 43 %, Ukrajna esetében 36 %, Románia esetében 22 % és Horvátország esetében 26 % volt.

4.5.   A közösségi gazdasági ágazat helyzete

(155)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a dömpingelt behozataloknak a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata valamennyi, az iparág helyzete szempontjából jelentős gazdasági tényező és mutató értékelését magában foglalta a megfigyelési időszak folyamán.

(156)

A termelés a fogyasztáséhoz hasonló trendet mutatott, habár 2002 és 2003 folyamán a csökkenés, valamint a vizsgálati időszak során az erőrekapás határozottabb volt relatív értelemben, mint a fogyasztás csökkenése és erőrekapása ugyanezekben az időszakokban. 21 %-kal határozottan csökkent, a 2001. évi 1 495 278 tonnáról 1 174 414 tonnára 2002-ben. 2003-ban a termelés mennyisége a 2001. évi mennyiségnek csak a háromnegyedét érte el. Az olaj- és gáziparban a vizsgálati időszak során jelentkező beruházási tevékenység eredményeként megnövekedett kereslettel párhuzamosan azonban a termelés mennyisége is növekedésnek indult, és a vizsgálati időszakban elérte az 1 290 258 tonnát.

4.   táblázat

 

2001

2002

2003

2004 (vizsgálati időszak)

Termelés (tonna)

1 495 278

1 174 414

1 126 188

1 290 258

Index

100

79

75

86

(157)

A termelési kapacitást a Közösség gazdasági ágazata termelési egységeinek névleges kapacitása alapján állapították meg, figyelembe véve a termelésben történt technikai megszakításokat, valamint azt a tényt, hogy egyes esetekben a kapacitás egy részét egyéb, azonos termelési folyamatban gyártott termékekre használták fel.

(158)

Az SPT-re vonatkozó termelési kapacitás állandó maradt az érintett időszak során. A kapacitáskihasználási arányok azonban 12 százalékponttal 87 %-ról 75 %-ra csökkentek a termelési mennyiség visszaesése következtében. A kapacitáskihasználás növekedése a vizsgálati időszak során annak az eredménye, hogy miközben a termelési kapacitás állandó maradt, a vizsgálati időszakban a termelés mennyisége nőtt.

5.   táblázat

 

2001

2002

2003

2004 (vizsgálati időszak)

Termelési kapacitás (tonna)

1 722 350

1 717 919

1 709 605

1 709 078

Index

100

100

99

99

Kapacitáskihasználás

87 %

68 %

66 %

75 %

(159)

Ami a készleteket illeti, a termelés nagy része rendelésre készül. Ezért, miközben a készletek terén 13 %-os növekedés volt tapasztalható a megfigyelési időszakban, megállapították, hogy ebben az esetben a készletek nem voltak releváns mutatói a kárnak.

6.   táblázat

 

2001

2002

2003

2004 (vizsgálati időszak)

Készletek (tonna)

95 032

100 471

90 979

107 521

Index

100

106

96

113

(160)

2001 és a vizsgálati időszak között a hasonló termékekre vonatkozó beruházások 66 852 644 EUR-ról 26 101 700 EUR-ra csökkentek, és csak a termelési kapacitás jelenlegi szinten való tartását szolgálták, nem volt céljuk a termelési mennyiség növelése.

7.   táblázat

 

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Beruházások (EUR)

66 852 644

56 581 829

45 518 515

26 101 700

Index

100

85

68

39

(161)

Megállapították, hogy a közösségi gazdasági ágazat kapcsolt fogyasztók részére történt értékesítései piaci áron történtek, és ezért azokat is figyelembe vették a közösségi gazdasági ágazat értékesítéseinek és piaci részesedésének elemzésénél.

(162)

A varrat nélküli csövek értékesítéseinek mennyisége csökkent a közösségi piacon, a 2001. évi 862 054 tonnáról 2002-ben 725 145 tonnára, azaz 16 %-kal csökkent, majd 683 985 tonnára 2003-ban, amikor a kereslet rendkívül alacsony volt a közösségi gazdasági ágazat szerint. A vizsgálati időszak folyamán az értékesítések újra növekedtek, és elérték a 729 555 tonnát, amely még mindig jóval alacsonyabb a 2001. évi értéknél.

(163)

Mivel a varrat nélküli csövek értékesítéseinek mennyisége a közösségi piacon 2001-től a vizsgálati időszakig 15 %-kal csökkent, ugyanebben az időszakban a közösségi fogyasztás csak 8 %-kal csökkent, és innentől a közösségi gazdasági ágazat a piaci részesedés tekintetében 3 százalékpontos veszteséget szenvedett el. A piaci részesedés a 2001. évi 40,1 %-ról a vizsgálati időszakban 36,7 %-ra csökkent.

8.   táblázat

 

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Értékesítések az EK-ban (tonna)

862 054

725 145

683 985

729 555

Index

100

84

79

85

Piaci részesedés

40,1 %

39,1 %

36,9 %

36,7 %

(164)

A közösségi gazdasági ágazat átlagos eladási egységára 10 %-kal nőtt a megfigyelési időszakban a nyersanyagköltségeknek az egész ipart érintő emelkedése következtében.

(165)

Miután az átlagárak 4 %-kal nőttek, és a 2001. évi 672 EUR-ról 2002-re 701 EUR-ra emelkedtek, 2003-ban 651 EUR-val elérték mélypontjukat, majd a vizsgálati időszakban újra jelentősen emelkedtek, és elérték a 736 EUR-t.

(166)

A gyártási folyamat függvényében a közösségi gazdasági ágazat fémhulladékot, vagy bugákat és ingotokat is felhasznált nyersanyagként a varrat nélküli csövek gyártásához. A varrat nélküli csövek gyártási költségében a nyersanyag a fő költségokozó elem, és közvetlen hatása van az értékesítési ár alakulására. A varrat nélküli csövek gyártási költségében a nyersanyag a fő költségokozó elem, és közvetlen hatása van az eladási ár alakulására Míg 2001-ben és 2002-ben a nyersanyag a közösségi gazdasági ágazatban a varrat nélküli csövek összes gyártási költségeinek 35 %-át, 2003-ban 38 %-át tette ki, a vizsgálati időszak során a nyersanyag költségei már a teljes költség 47 %-át képviselték.

(167)

Megállapították, hogy a nyersanyagok átlagárai 2004-ben határozottan megemelkedtek, ami a közösségi gazdasági ágazat magasabb értékesítési áraiban, valamint a hasonlóképpen magasabb importárakban tükröződött.

9.   táblázat

 

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Súlyozott átlagár (EUR/tonna)

672

701

651

736

Index

100

104

97

110

(168)

A megfigyelési időszak folyamán a közösségi gazdasági ágazat tekintetében a nettó forgalom jövedelmezőségének súlyozott átlaga a 2001. évi 3 %-ról – 10 %-re csökkent a vizsgálati időszakban. A jövedelmezőség nem alakult az eladási értékkel párhuzamosan. Az érintett termék jövedelmezősége valójában negatívabb volt a vizsgálati időszak során, mint a megelőző három év bármelyikében, jóólehet az eladások ténylegesen nőttek a vizsgálati időszakban a 2002. és 2003. évi szinthez képest. Ennek az az oka, hogy a nyersanyagárak emelkedése nem tükröződhetett teljes mértékben az értékesítési árakban. A megnövekedett nyersanyagköltségeket nem lehetett a végfogyasztókra hárítani az érintett országokból érkező behozatal alacsony árszintje miatt.

10.   táblázat

 

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Adózás előtti haszonkulcs

3 %

–9 %

–5 %

–10 %

(169)

A közösségi gazdasági ágazat –16 735 140 EUR-s negatív pénzforgalmat generált a vizsgálati időszak során. A közösségi gazdasági ágazat likviditása átfordult negatívba 2003-ban, amelyet követően a pénzforgalom javult ugyan kicsit, de még mindig távol maradt attól, hogy visszatérjen pozitív szintre. A pénzforgalmat a Közösségben és azon kívül értékesített termékre vonatkozó adózás előtti nettó profit alapján kellett kiszámítani, ami 2002-ben pozitív volt (26 millió EUR), de 2003-ban jelentős nettó veszteségbe fordult (mínusz 86 millió), ami megmagyarázza a pénzforgalomban 2002 és 2003 között tapasztalt masszív visszaesést. A pénzforgalmi trend nem követte a jövedelmezőségi trendet, mivel az értékcsökkenés, amely tipikusan magas ebben a tőkeintenzív iparágban, 2002 és 2003 között 51 795 853 EUR-ról 48 276 850 EUR-ra csökkent, de a vizsgálati időszakban ismét 58 820 712 EUR-ra nőtt. A pénzforgalmi helyzet azonban negatív maradt a vizsgálati időszak során.

11.   táblázat

 

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Pénzforgalom (EUR)

68 221 405

83 464 355

–35 612 924

–16 735 140

Index

100

122

–52

–25

(170)

A nettó eszközállomány hozamát a Közösségben és azon kívül eladott hasonló termék adózás előtti nettó profitját kifejezve számították ki az állóeszközök nettó könyvelt értékének arányában az EK-ban és azon kívül értékesített hasonló termékekre elosztva. E mutató 2001-et követő negatív fejlődését egyrészt a hasonló termékekkel kapcsolatban 2001-től a vizsgálati időszakig a csökkenő beruházások, másrészt a Közösségben és azon kívül értékesített hasonló termékek adózás előtti nyeresége okozta, amely utóbbi 2001-ben és 2002-ben még pozitív volt, de 2003-ban negatívra fordult. Az eszközállomány hozama ugyan javult a vizsgálati időszakban 2003-hoz képest, de még mindig csak – 11 %-ot ért el a vizsgálati időszak során. Az e tényező meghatározásához használt nyereségszám a Közösség belföldi és export eladásain elért nyereség volt. Erre azért volt szükség, mert az eszközöket mindkét értékesítési csatornához felhasználták, és az eszközökre való elosztás nem lett volna lehetséges.

12.   táblázat

 

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

A nettó eszközállomány hozama

10 %

6 %

–18 %

–11 %

(171)

Egyetlen társaságot kivéve a tőkebevonási képességet illetően nem érkezett panasz vagy utalás a közösségi gazdasági ágazat részéről arra vonatkozóan, hogy nehézségekbe ütközött volna, amikor tevékenységeihez tőkét akart bevonni, ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi gazdasági ágazat mint egész a megfigyelési időszakban képes volt tevékenységeihez tőkét bevonni.

(172)

A közösségi gazdasági ágazatban a foglalkoztatás 13 %-kal csökkent, a bérköltségek pedig 9 %-kal estek vissza a megfigyelési időszak folyamán.

13.   táblázat

 

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Alkalmazottak

6 058

5 424

5 276

5 245

Index

100

90

87

87

Bérköltség (EUR/év)

275 296 896

251 059 144

244 153 692

249 190 971

Index

100

91

89

91

(173)

A termelékenység, amelyet alkalmazottanként, évente a kibocsátásban (termelés) mérnek, a 2002. és 2003. évi csökkenés után a vizsgálati időszakban ugyanazt a szintet érte el, mint 2001-ben.

14.   táblázat

 

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Termelékenység (tonna/alkalmazott)

247

217

213

246

Index

100

88

86

100

(174)

Miközben a közösségi fogyasztás 2001 és a vizsgálati időszak között 8 %-kal visszaesett, a közösségi gazdasági ágazat nem kapcsolt és kapcsolt fogyasztók részére megvalósított értékesítéseinek mennyisége 15 %-kal csökkent. Másrészt a négy érintett országból érkező behozatal piaci részesedése 7,3 százalékponttal nőtt. Így a közösségi gazdasági ágazat eladásai a keresletnél jóval nagyobb mértékben csökkentek a megfigyelési időszak folyamán.

(175)

Ami a tényleges dömpingkülönbözet nagyságának a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatását illeti, figyelembe véve a négy érintett országból érkező behozatal mennyiségét és árait, ezt a hatást nem lehet elhanyagolhatónak tekinteni.

(176)

Amint az a kármutatók fenti elemzéséből kiderült, a közösségi gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzete nem javult tovább attól, hogy kivetették a dömpingellenes intézkedéseket az Oroszországból és Romániából (1997), valamint Horvátországból és Ukrajnából (2000 februárja) érkező érintett termékek részeinek behozatalára. Arra is bizonyítékul szolgálnak, hogy a Közösség még mindig törékeny és sérülékeny helyzetben van.

4.6.   A kárra vonatkozó következtetés

(177)

A kármutatók elemzése rámutatott arra, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzete 2001-et követően jelentősen romlott, és 2003-ban elérte mélypontját. A vizsgálati időszak folyamán a kármutatók javulását jeleztek a 2003. évi rendkívül rossz helyzethez képest. Ez a javulás a vizsgálati időszak általánosan jobb piaci helyzetéhez és különösen ahhoz kapcsolható, hogy az olaj- és gáziparban megnőtt a varrat nélküli csövek iránti kereslet. A közösségi gazdasági ágazat azonban képtelen volt visszakerülni a 2001-es, azaz a dömpingelt behozatal megnövekedése előtti szintre. E tekintetben meg kell jęgyezni, hogy még az értékesítési árak vizsgálati időszakban megfigyelt növekedése sem volt képes arra, hogy teljes mértékben tükrözze a megnövekedett nyersanyagköltségeket, nem beszélve a közösségi gazdasági ágazat helyzetének javításáról.

(178)

Igaz, néhány kármutató első pillantásra állandó (tőkeemelési képesség, foglalkoztatás) vagy akár pozitív (átlagos eladási árak) fejlődést mutatott. A legtöbb kármutató azonban (így a jövedelmezőség, a beruházás, a termelési és eladási mennyiség) egyértelműen negatív fejlődést jelzett a megfigyelési időszakban, jóllehet a vizsgálati időszak során az előző évhez képest csekély javulás volt tapasztalható. Ez a javulás azonban nem változtat a képen, mivel a legjelentősebb kármutatók negatívak maradnak.

(179)

Ami az árak pozitív alakulását illeti, az áraknak a vizsgálati időszak során tapasztalt növekedése nem tulajdonítható a közösségi gazdasági ágazat helyzetében bekövetkezett javulásnak, hanem pusztán a megnövekedett nyersanyagárak következménye. Továbbá a fenti, állandó fejlődést jelző tényezők nem a közösségi gazdasági ágazat általános állapotát határozzák meg. A profithoz kötött mutatók rendkívül nagy mértékű negatív fejlődésére figyelemmel az iparág életképessége forog kockán, ha – középtávon, vagy annál hamarabb – nem orvosolják ezt a helyzetet.

(180)

A végleges megállapítások nyilvánosságra hozatalát követően egyes exportáló gyártók azzal érveltek, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem szenvedett lényeges kárt a vizsgálati időszak során. Azt állították, hogy a nyilvánosan hozzáférhető adatok arra utalnak, hogy a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzete megfelelő, és az értékesítései és jövedelmezősége pozitív trendet mutattak a vizsgálati időszak során.

(181)

Meg kell jegyezni, hogy egyes közösségi gyártók éves pénzügyi eredménye tényleg pozitív volt a vizsgálati időszak során, az értékesítési mennyiség nőtt és jövedelmező eredményt értek el. Habár egyes közösségi gyártók általános pénzügyi helyzete a vizsgálati időszakban ténylegesen kedvező volt, a vonatkozó elemzést azonban a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi teljesítményére kell alapozni, tekintettel a hasonló termék gyártására és értékesítésére a közösségi piacon. Mivel a hasonló termék nem teszi ki a közösségi gazdasági ágazat teljes termelési mennyiségét, sem a teljes közösségi értékesítést, megállapították, hogy a varrat nélküli csövek egyes közösségi gyártóinak általános jó teljesítménye ellenére a Közösségben értékesített hasonló terméket illetően lényeges kár keletkezett.

(182)

Az előzőekben ismertetettek fényében arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi gazdasági ágazat lényeges kárt szenvedett el az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében.

5.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

5.1.   Bevezetés

(183)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésével és 3. cikke (7) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból származó érintett termék dömpingelt behozatala okozott-e olyan mértékű kárt a Közösségnek, amely jelentősnek minősíthető. A dömpingelt behozataltól eltérő egyéb, a közösségi gazdasági ágazatot ugyanakkor károkozással fenyegető ismert tényezőket is megvizsgáltak annak biztosítására, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott esetleges kár nem tulajdonítható a dömpingelt behozatalnak.

5.2.   A dömpingelt behozatal hatása

(184)

A négy érintett országból érkező behozatal számottevően nőtt a megfigyelési időszak folyamán, a mennyiséget tekintve 40 %-kal, a piaci részesedés tekintetében 7,3 százalékponttal. Ugyanakkor a négy érintett országból érkező behozatal átlagos árai 32 %-kal a közösségi gazdasági ágazat átlagos árai alá kínáltak a vizsgálati időszakban. A dömpingelt behozatal vizsgálati időszakban megfigyelt árnövekedése csak a nyersanyagköltségek emelkedését tükrözte. A négy érintett országból érkező behozatal mennyiségének jelentős növekedése, valamint piaci részesedésük növekedése a megfigyelési időszakban, olyan ár mellett, amely jóval a közösségi gazdasági ágazat árai alatt maradt, egybeesett a közösségi gazdasági ágazat általános pénzügyi helyzetének nyilvánvaló rosszabbodásával ugyanebben az időszakban.

(185)

A közösségi gazdasági ágazat egységárai szintén emelkedtek 10 %-kal a megfigyelési időszakban. Az árakat azonban lenyomták, és azok még a nyersanyagköltségek erőteljes emelkedését sem fedezhették, amint ezt a közösségi gazdasági ágazatnál bekövetkezett veszteségek jelentős szintje bizonyította.

(186)

A fenti megfontolások alapján kitűnik, hogy a négy érintett országból érkező, alacsony árú behozatalnak meghatározó szerepe volt a közösségi gazdasági ágazat helyzetének rosszabbodásában, ami különösen az értékesítési árak nem megfelelő alakulásában, valamint a termelési, eladási mennyiség, a piaci részesedés csökkenésében, továbbá a jövedelmezőség határozott visszaesésében és a beruházások csökkenésében tükröződik.

5.3.   Az egyéb tényezők hatása

(187)

A megfigyelési időszak folyamán a közösségi fogyasztás 8 %-kal csökkent. A fogyasztás csökkenése azonban önmagában nem tekinthető a közösségi gazdasági ágazat kárt elszenvedett helyzete meghatározó okának, mivel a közösségi gazdasági ágazat eladásai a megfigyelési időszakban relatív értéken nagyobb mértékben estek vissza, mint a fogyasztás (– 16 %-kal és – 14 %-kal 2001 és a vizsgálati időszak vége között). Kiderült továbbá, hogy az érintett országokból érkező behozatal növekedett a megfigyelési időszakban, és így átvette a közösségi gazdasági ágazat elvesztett piaci részesedését. Ezért megállapították, hogy a fogyasztás csökkenése nem lehetett lényeges oka a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárnak.

(188)

Az Eurostat és a vizsgálat folyamán gyűjtött információk szerint Japán, Argentína és az USA voltak azok az országok, amelyekből a varrat nélküli csövek behozatala elsősorban érkezett.

(189)

A Japánból érkező behozatal 52 960 tonna volt 2001-ben, és a megfigyelési időszak során 34 %-kal csökkent, 34 857 tonnára. Az érintett termék Japánból érkező behozatalának piaci részesedése 2,5 % volt 2001-ben, ez a vizsgálati időszakban 1,8 %-ra csökkent. A japán behozatal árai a közösségi gazdasági ágazat árainak legalább a kétszeresei voltak. Ezért a Japánból érkező behozatalt nem vették figyelembe a közösségi gazdasági ágazat helyzetére negatívan ható behozatalként.

(190)

Az Argentínából érkező behozatal 52 %-kal nőtt, a 2001-ig évi 30 962 tonnáról a vizsgálati időszakban 46 918 tonnára emelkedett. Ennek megfelelően a piaci részesedés egy százalékponttal, a 2001. évi 1,4 %-ról a vizsgálati időszakban 2,4 %-ra emelkedett. Az Argentínából érkező behozatal árszintje a megfigyelési időszak során jóval a megfigyelt négy ország árszintje fölött maradt, azaz a vizsgálati időszakban az Argentínából érkező behozatal tonnánkénti átlagos CIF-ára 660 EUR volt, míg a négy érintett ország súlyozott átlagos CIF-ára tonnánként 501 EUR volt. Az elemzés folyamán figyelembe vették azt a tényt, hogy egy közösségi gyártó kapcsolatban áll egy argentínai exportáló gyártóval. Bebizonyosodott azonban, hogy az ezen közösségi gyártó által az argentínai kapcsolt társaságától behozott varrat nélküli csöveknek sem a mennyisége, sem az ára tekintetében nem volt meghatározó oka annak, hogy az említett közösségi gyártó és az egész közösségi gazdasági ágazat helyzete kárt szenvedett.

(191)

Az USA tekintetében az Eurostat statisztikái azt mutatják, hogy a varrat nélküli csövek USA-ból érkező behozatalának piaci részesedése a 2001. évi 0,6 %-ról a vizsgálati időszakban 1,8 %-ra nőtt. Az Egyesült Államok átlagos értékesítési ára a megfigyelt időszak kezdetén tonnánként 2 414 EUR volt, azaz majdnem négyszer magasabb, mint a közösségi gazdasági ágazat ára, és ezt követően óriási mértékben, 77 %-kal csökkent, tonnánként 797 EUR-ra a vizsgálati időszak során, amivel még mindig 8 %-kal meghaladta a közösségi gazdasági ágazat árait. Ezért, annak ellenére, hogy az USA-ból érkező behozatal megnövekedett, tekintettel annak árszintjére, az nem tekinthető a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár lényeges okának.

(192)

Azt állították, hogy az Argentínából és Egyesült Államokból érkező behozatalok 2001 óta folyamatosan nőttek, és hogy együttes piaci részesedésük meghaladta a 4 %-ot a vizsgálati időszakban, valamint hogy az Egyesült Államok árai a négy érintett ország közül három exportáló gyártóinak az árai alatt maradtak.

(193)

A tények nem támasztják alá azt az állítást, miszerint az Egyesült Államok árai a négy érintett ország közül három exportáló gyártóinak az árainál alacsonyabbak voltak. Arra a következtetésre jutottak tehát, hogy különösen a magas árszintekre tekintettel ezek a behozatalok nem tekinthetők a kár meghatározó okának.

(194)

Egy exportáló gyártó azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat elsődlegesen a felső-kategóriás termékek (OCTG-k) gyártásában és értékesítésében aktív, amely a Japánból, Argentínából és az Egyesült Államokból érkező behozatallal versenyezne. Azzal érvelt, hogy az e három országból érkező behozatalok együttesen 1,5 százalékpontos növekedést képviselnek a piaci részesedés tekintetében 2001 és a vizsgálati időszak között, valamint hogy inkább az e három országból érkező behozatalok léptek a közösségi gazdasági ágazat által gyártott varrat nélküli csövek helyébe az Oroszországból és Ukrajnából behozott varrat nélküli csövekkel szemben.

(195)

Rámutattak, hogy bár a közösségi gazdasági ágazat a felső kategóriás, hozzáadott értékű termékek gyártását erőteljesen hangsúlyozza, a varrat nélküli csövek különböző típusainak gyártását is folytatja, az alsó kategóriás termékek jelentős mennyiségét is beleértve. Az OCTG igazából a közösségi gazdasági ágazat tevékenységének csak egy kis részét képviseli, nevezetesen a teljes értékesítési mennyiség 5 %-át és a teljes eladási érték 7 %-át a közösségi piacon a vizsgálati időszak során eladott hasonló termékek tekintetében. Japán, Argentína és az USA együttes piaci részesedése 1,5 százalékponttal nőtt, a 2001. évi 4,5 %-ról 6,0 %-ra emelkedett a vizsgálati időszakban, ez legfeljebb csak a közösségi gazdasági ágazat ugyanezen időszak alatti, jelentősebb piacirészesedés-veszteségének kisebb mértékével (40,1 %-ról 36,7 %-ra) kapcsolható össze. Következésképpen el kell utasítani azt az állítást, hogy az ezen három országból érkező behozatal lényeges károkat okozott volna a közösségi gazdasági ágazatnak.

(196)

Egy exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottság szolgálatai elmulasztották figyelembe venni a varrat nélküli csövek új tagállamokból érkező behozatalának hatását. Főleg Szlovákia esetében azzal érveltek, hogy ezekről a behozatalokról korábban megállapították, hogy az EK-ba kárt okozó dömpingelt áron érkeztek. Az ilyen behozatalra dömpingellenes vámok vonatkoztak, amelyek a bővítés eredményeképpen megszűntek a vizsgálati időszak közepén. Azt is állította, hogy az ilyen behozatalok a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenését eredményezik.

(197)

Meg kell azonban jegyezni, hogy a közösségi gazdasági ágazat és egyéb európai gyártók (beleértve Szlovákiát is) tekintetében az értékesítési mennyiség mintegy 133 000 tonnával és 112 000 tonnával csökkent 2001 és 2004 között, míg ugyanabban az időben a négy érintett országból érkező behozatal mintegy 120 000 tonnával (13) nőtt.

(198)

A Szlovákiából a bővítést megelőzően érkezett behozatal tekintetében nem lehet azt állítani, hogy ez a behozatal káros dömpinget okozhatott a közösségi gazdasági ágazat számára a 2001-től a bővítésig (azaz 2004. május 1-jéig) terjedő időszakban, mivel dömpingellenes vámok vonatkoztak rá abból a célból, hogy ismét helyreállítsák a közösségi gazdasági ágazattal azonos feltételeket. A 25 tagú EU-n belüli értékesítések lehetséges hatása május 1-jét követően nem tekinthető ellentétesnek a kárra vonatkozó megállapításokkal és nem szakíthatja meg az okozati kapcsolatot a négy vizsgált országból érkező dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár között. Egy elemzés, amely a Szlovákiából érkező érintett terméknek a bővítést megelőzően és azt követően a közösségi piacra történt behozatalát vizsgálta az Eurostat adatai alapján, kimutatta hogy a csatlakozás évében az érintett termék ezen behozatalai a közösségi piac többi részén (24 tagállam) 7 %-kal vagy 5 911 tonnával nőttek a csatlakozást megelőző évhez képest. Ez a mennyiségi növekedés nagyon kicsi a négy érintett országból érkező behozatal alakulásához képest.

(199)

A fentiekre figyelemmel arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése nem a Közösségen belüli verseny következtében csökkent.

(200)

Ezért elutasították azt a panaszt, amely szerint a Közösségen belüli verseny a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenését okozhatja.

(201)

A végleges megállapítások nyilvánosságra hozatalára válaszul egy exportáló gyártó azt állította, hogy az acélpiac ciklikusságának tényezőjét nem vették figyelembe, holott azt az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdése megköveteli.

(202)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az exportáló gyártó nem nyújtott be bizonyítékot a panasz alátámasztására arra vonatkozóan, hogy az acélpiac ciklikussága kárt okozott a közösségi gazdasági ágazat helyzetében. Kiegészítésképpen meg kell jegyezni, hogy az acélpiac ciklikusságának hatnia kellene a közösségi gazdasági ágazatra és az exportáló gyártókra úgyszintén. Ezért, a varrat nélküli csövek piaca ciklusának lefelé szálló ága, amely állítólag negatívan hatott a közösségi gazdasági ágazat állapotára, szintén negatívan kellett volna, hogy hasson a varrat nélküli csövek behozatalának mennyiségére, azaz a négy érintett országból származó behozatal mennyiségének csökkennie kellett volna. Ahogy azonban az a (151) preambulumbekezdésben írtakból kiderül, a négy érintett országból származó behozatal összesített mennyisége 2001-től 2004-ig minden egyes évben növekedett. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az acélpiac ciklikusságát nem lehet a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárt okozó tényezőnek tekinteni.

(203)

Egy társaság azt állította, hogy az USD értékének az euróval szembeni esése 2001-től a vizsgálati időszakig hatással volt a közösségi gazdasági ágazat helyzetére, de arra vonatkozó bizonyítékot nem mutatott be, hogy az átváltási árfolyam ingadozása ténylegesen negatívan hatott volna a közösségi gazdasági ágazat teljesítményére. Mivel nem volt olyan információ, amely alátámasztotta volna, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzetében bekövetkezett kárt az EUR USD-vel szembeni erősödése befolyásolta, arra a következtetésre jutottak, hogy az átváltási árfolyam ingadozása nem szakította meg a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazat helyzetének károsodása közötti okozati összefüggést. Továbbá a közösségi gazdasági ágazat elemzése a közösségi piacon gyártott és értékesített hasonló termék pénzügyi teljesítményén alapult. Mivel a hasonló termék közösségi piacon történt eladásainak túlnyomó többségét EUR-ban számlázták, és mivel valamennyi főbb gyártási költséget is elsősorban EUR-ban számoltak el, az átváltási árfolyam ingadozása nem volt komoly hatással a közösségi gazdasági ágazat kárt szenvedett helyzetére.

(204)

A más harmadik országokból származó behozatalok mennyisége, ára és piaci részesedése fentebb leírt fejleményeinek fényében arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett anyagi kár nem írható e behozatalok számlájára.

(205)

Két exportáló gyártó azt állította, hogy a jövedelmezőség csökkenése a nyersanyagköltségek emelkedésének eredménye, és ezért nem lehet összekapcsolni az érintett országokból érkező dömpingelt behozatallal. A varrat nélküli csövek gyártásának fő nyersanyagát jelentő fémhulladék vagy bugák költsége jelentősen emelkedett a megfigyelési időszak folyamán. Két közösségi gyártó bizonyította, hogy a fémhulladék ára 2003 utolsó negyedéve és a vizsgálati időszak utolsó negyedéve között 66 %-kal és 77 %-kal nőtt. Egy közösségi gyártó igazolta, hogy az egész megfigyelési időszakban, 2001-től a vizsgálati időszakig a fémhulladék ára több mint megkétszereződött, a 2001. évi tonnánkénti 99 EUR-ról a vizsgálati időszakban tonnánként 253 EUR-ra emelkedett. Hasonló tendencia figyelhető meg a bugák átlagárában is.

(206)

A megnövekedett nyersanyagárak azonban nem okoztak lényeges kárt a közösségi gazdasági ágazatnak, azt – amint a (168) preambulumbekezdésben kifejtettekből kiderül – az a tény okozta, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem tudta ezeket a magasabb költségeket áthárítani a fogyasztókra. Az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal következtében, amely jelentősen a közösségi gazdasági ágazat árai alá kínált, a közösségi gazdasági ágazat nem tudta értékesítési árait oly mértékben emelni, amely megfelelően tükrözte volna a nyersanyagárak növekedését.

(207)

A végleges megállapítások nyilvánosságra hozatalát követően egy exportáló gyártó azt állította, helytelen volt azt kijelenteni, hogy a jövedelmezőség azért csökkent a vizsgálati időszakban, mert a közösségi gyártók a dömpingelt behozatal árlenyomó hatása miatt képtelenek voltak olyan szintre emelni az árakat, amely fedezhette volna a nyersanyagárak növekedését. E társaság szerint a nyersanyagok (fémhulladék) ára a vizsgálati időszakban 15,8 %-kal nőtt. Azzal érvelt, hogy a dömpingelt behozatal ára a nyersanyagköltségek emelkedését meghaladó mértékben nőtt.

(208)

Amint azonban az fentebb említésre került, a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok kimutatták, hogy a közösségi gyártók nyersanyagköltségeinek emelkedése jóval nagyobb mértékű volt a vizsgálati időszak során az állítólagos 15,8 %-nál. Az egyes közösségi gyártók által nyújtott információk alapján azt is megállapították, hogy a nyersanyagok árának emelkedése meghaladta a négy érintett országból érkező varrat nélküli csövek súlyozott átlagárának növekedését a megfigyelési időszak során. Ezért továbbra is fenntartják az érvet, amely szerint a dömpingelt behozatal árlenyomó hatása miatt a közösségi gyártók képtelenek voltak megemelni az árakat és jövedelmezővé tenni az eladásokat.

(209)

A Romániából és Oroszországból származó eredeti termékkörre vonatkozó, 1997 óta hatályos dömpingellenes intézkedéseket 2004 júliusa óta nem alkalmazzák óvatosságból, egyes közösségi termelők múltbeli versenyellenes magatartása miatt.

(210)

Néhány exportáló gyártó és importőr kérte, hogy vizsgálják meg, milyen mértékű hatást gyakorolhatott az egyes közösségi gyártók által alakított kartell a teljes közösségi gazdasági ágazat teljesítményére.

(211)

E tekintetben megállapították, hogy nem volt időbeli átfedés az egyes közösségi gyártók jogsértésének időszaka (1990–1995, illetve egyes termékek esetében 1999-ig) és e dömpingellenes eljárás megfigyelési időszaka (2001–2004) között. Továbbá a vizsgálat során nem találtak arra vonatkozó információt, hogy a közösségi gazdasági ágazat árait vagy egyéb kármutatókat versenyellenes magatartás befolyásolta volna. A fentiekre figyelemmel, valamint ellenkező információk vagy jelzések hiányában arra lehet következtetni, hogy az egyes közösségi gyártók által 2001 előtt alakított kartell nem fejtett ki hatást a közösségi gazdasági ágazat károsodott helyzetére a megfigyelési időszak folyamán.

(212)

A végleges megállapítások nyilvánosságra hozatalát követően egy exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottság szolgálatai elmulasztották vizsgálni azokat az esetleges hatásokat, amelyeket az válthatott ki, hogy az 1999-es kartellmagatartás végét követően helyreálltak a rendes versenyfeltételek a közösségi gazdasági ágazat vonatkozásában. Azzal érveltek, hogy a kartellmagatartás és ezen eljárás megfigyelési időszaka közötti időbeli átfedés nem bír jelentőséggel, és hogy a Bizottság szolgálatai tévedtek értékelésükben a kárra és okozatiságra vonatkozó elemzés tekintetében, és megsérthették az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdését.

(213)

Elsőként hangsúlyozni kell, hogy az érintett terméknek csak egy kis részét, nevezetesen az OCTG-t (7304210020 és 7304291120 KN-kód alá tartozó) érintette a kartelleljárás. A vizsgálati időszak folyamán a közösségi piacon eladott OCTG mennyisége a közösségi gazdasági ágazat teljes értékesítési mennyiségének csak az 5 %-át képviselte.

(214)

Mérlegelték továbbá, hogy a kartellmagatartás vége és a kár meghatározására szolgáló időszak kezdete között eltelt két év elegendő volt-e arra, hogy lehetővé tegye a közösségi gazdasági ágazat számára a rendes versenyfeltételekhez való visszatérést. A vizsgálati időszak során azonban a helyzet káros volt.

(215)

A fentiekre figyelemmel, ezt a panaszt elutasították.

5.4.   Az okozatiságra vonatkozó következtetés

(216)

Az egyrészt az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal növekedése, a piaci részesedés növekedése és a megállapított alákínálás, valamint másrészről a közösségi gazdasági ágazat helyzetének nyilvánvaló rosszabbodása közötti időbeli egybeesés arra a következtetésre vezet, hogy a dömpingelt behozatal okozta a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett lényeges kart, az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében.

6.   KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

(217)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban vizsgálni kell, vajon a káros dömpingre vonatkozó következtetés ellenére létezik-e olyan kényszerítő ok, amely arra utalna, hogy ebben az esetben nem áll a Közösség érdekében az intézkedések elfogadása. E tekintetben mérlegelni kell a lehetséges intézkedéseknek az eljárásba bevont felekre gyakorolt lehetséges hatását és annak a következményeit is, ha nem hoznak intézkedéseket.

6.1.   A közösségi gazdasági ágazat

(218)

A közösségi gazdasági ágazat sérelmes helyzete abból eredt, hogy nehézséget jelentett számára felvenni a versenyt az alacsony árú, dömpingelt behozatallal.

(219)

Úgy ítélték meg, hogy az intézkedések bevezetése lehetővé teszi a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy növelje eladásai mennyiségét és piaci részesedését, ezzel jobb méretgazdaságosságot generáljon, és így elérje a szükséges profitszintet, amely indokolja a gyártóberendezéseibe való folyamatos beruházást.

(220)

Ha az intézkedéseket nem vezetik be, a közösségi gazdasági ágazat helyzete tovább romlik. Nem lesz képes beruházni új termelési kapacitásba és nem fog tudni hatékonyan versenyezni a harmadik országokból érkező behozatallal. Egyes társaságoknak be kell szüntetniük a hasonló termék gyártását és el kell bocsátaniuk az alkalmazottaikat. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a dömpingellenes intézkedések kivetése a közösségi gazdasági ágazatnak érdekében áll.

(221)

Egy nem panaszos közösségi termelő, amely kapcsolatban áll egy romániai exportáló gyártóval, azt állította, hogy a közösségi gyártók már teljes termelési kapacitással dolgoznak és nem képesek kielégíteni a közösségi piacon és harmadik országokban a varrat nélküli csövek iránt megnövekedett nagy keresletet. A társaság azzal érvelt, hogy következésképpen a vámok bevezetése az ellátás elégtelenségéhez vezetne a közösségi piacon. Amint azonban fentebb kifejtésre került, a vizsgálat kimutatta, hogy a megfigyelési időszak során a közösségi gazdasági ágazat jelentős tartalékkal rendelkezett a termelési kapacitás terén, amelyet a jövőben felhasználhat az érintett termék gyártására annak érdekében, hogy ki tudja elégíteni a varrat nélküli csövek iránti keresletet a közösségi piacon.

(222)

Azt is állították, hogy az intézkedések bevezetése a verseny korlátozását eredményezné a közösségi piacon. Meg kell jegyezni, hogy a panaszos gyártók mellett az érintett terméknek számos más jelentős gyártója van az új tagállamokban, amint arról a (139) preambulumbekezdésben már szó esett. A közösségi gyártók számát elegendőnek értékelik ahhoz, hogy biztosítsák a versenyt ezen a piacon, még a dömpingellenes intézkedések kivetésével is. Továbbá, amint a (188)–(195) preambulumbekezdésben említésre került, más harmadik országok gyártói (pl. az USA-ból) szintén versenyeznek a közösségi gazdasági ágazattal hasonló termékekkel és árakkal. Ezért úgy vélik, hogy az intézkedések bevezetése nem fogja veszélyeztetni a varrat nélküli csövek ellátását és nem fogja korlátozni a versenyt a közösségi piacon.

6.2.   A nem kapcsolt importőrök érdeke

(223)

Ami az importőröket illeti, csak három nem kapcsolt importőr válaszolt a kérdőívre, közülük kettőnél került sor ellenőrző látogatásra. Az eljárás egy későbbi szakaszában egy negyedik nem kapcsolt importőr is elfogadta az ellenőrző látogatást. A szóban forgó négy nem kapcsolt importőr által behozott érintett termék mennyisége a teljes közösségi behozatal 8 %-át, és a közösségi fogyasztás 3 %-át képviselte.

(224)

Tekintettel arra a tényre, hogy a varrat nélküli csövek behozatalának nagy része az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőrökön keresztül érkezik a Közösségbe, és az összes behozatalnak kevesebb mint fele érkezik a Közösségbe nem kapcsolt importőrökön keresztül, a négy nem kapcsolt importőr behozatala a többi nem kapcsolt importőrre vonatkozóan reprezentatívnak tekinthető.

(225)

Az importőrök egyike esetében az érintett termék behozatala a varrat nélküli csövek teljes behozatalának 22 %-át képviselte, a megfelelő eladási érték pedig a teljes forgalmának 3 %-át a vizsgálati időszak során. Ezek az értékesítések nagyon jövedelmezőek voltak a vizsgálati időszak során. Figyelembe véve, hogy e társaság szállítóinak többsége a Közösségben vagy olyan országokban található, amelyeket a dömpingellenes vámok kivetése nem érint, a dömpingellenes intézkedések kivetésének hatása nem tekinthető jelentősnek.

(226)

Egy másik importőr, akinek a fő tevékenysége a varrat nélküli csövek behozatalából és átalakításából állt, valamennyi varrat nélküli csövet az érintett országokból, főleg Oroszországból hozta be. E behozatalnak egy kis része az úgynevezett „minősítéssel rendelkező csövekből” állt. Ezért úgy vélik, hogy a vámoknak az Oroszországból érkező behozatalra történő kivetése negatív hatással lesz az általános üzleti tevékenységre, és különösen e társaság jövedelmezőségére. Tekintetbe véve azonban, hogy jelenleg e mellett az importőr mellett csak egy másik szállítója van az minősítéssel rendelkező varrat nélküli csöveknek a Közösségben, nagyon valószínű, hogy a dömpingellenes vámok következtében a terméknél történő árnövekedést át lehet hárítani a végső fogyasztóra. A társaság továbbá arra is képes lesz, hogy legalább vásárlásai egy részét helyi szállítónál intézze a Közösségben, vagy hogy vásárlásai egy részét az érintett terméktől eltérő más termékkel helyettesítse.

(227)

A két másik együttműködő importőr, akik behozatali mennyisége szintén csak egy kisebb részét képviselte az érintett termék teljes behozatali mennyiségének a vizsgálati időszak során, úgy vélte, hogy őket nem érinti a vámok kivetése.

(228)

A fentiek fényében úgy vélik, hogy az importőröket egyéni helyzetük függvényében eltérően érintené a dömpingellenes intézkedések kivetése. Ezért azt a következtetést lehet levonni, hogy az intézkedések kivetése egy importőr pénzügyi helyzetére ténylegesen jelentős negatív hatással lehet. Általában azonban nem várható, hogy az intézkedések jelentős pénzügyi hatással lesznek az importőrök általános helyzetére.

6.3.   A felhasználók érdeke

(229)

Az érintett termék egy felhasználója sem válaszolt a Bizottság által kiküldött kérdőívre. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy a varrat nélküli csöveket főként az építőipari és az olajtársaságok használják. A rendelkezésre álló információk szerint a varrat nélküli csövek nagyobb projektek (kazánok, csővezetékek, építkezések) részét képezik, amelyeknek csak korlátozott részét alkotják. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a dömpingellenes intézkedéseknek a varrat nélküli csövekre történő kivetésének a költségekre vonatkozó hatása nagy valószínűséggel nem eredményez majd jelentős hatást az ilyen felhasználók költségeire, és így elfogadható magyarázatot ad a felhasználók együttműködésének hiányára ebben az eljárásban.

(230)

A fenti megállapítások alapján és a fogyasztói szervezetektől érkező egyéb elemek, reakciók hiányában arra a következtetésre jutottak, hogy a javasolt intézkedések fogyasztókra gyakorolt hatása valószínűleg elhanyagolható.

(231)

Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi érdek alapján nincs olyan kényszerítő indok, amely miatt a dömpingellenes vámokat ne vetnék ki.

7.   VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

7.1.   A kár megszüntetéséhez szükséges szint

(232)

A dömpingelt behozatal által okozott további károk megelőzése érdekében úgy vélik, szükség van a dömpingellenes intézkedések elfogadására.

(233)

Az intézkedéseket olyan szinten kell bevezetni, amely a megállapított dömpingkülönbözet meghaladása nélkül elégséges az ilyen behozatalok által okozott károk megszüntetéséhez. A káros dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vámösszeg kiszámításánál úgy ítélték, hogy az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy fedezze gyártási költségeit és egy olyan szintű adózás előtti ésszerű nyereséget érjen el, amelyet az ilyen típusú iparág az ágazatban rendes versenyfeltételek mellett – azaz dömpingelt behozatal nélkül – a Közösségben elérhet hasonló termékek eladásaival. Figyelembe véve a közösségi gazdasági ágazat által 2001-ben elért átlagos jövedelmezőségi szintet, megállapították, hogy a forgalom 3 %-át kitevő haszonkulcs egy megfelelő minimumnak tekinthető, amelyet a közösségi gazdasági ágazat várhatóan elérhetett volna a káros dömping hiányában. A szükséges áremelést akkor az áralákínáláshoz kiszámított súlyozott átlag importár és a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon értékesített termékek nem káros ára összehasonlítása alapján határozták meg. A kárt nem okozó árat úgy kapták meg, hogy a közösségi gazdasági ágazat eladási árát kiigazították a vizsgálati időszak során keletkezett vesztességgel/nyereséggel és hozzáadták a fent említett haszonkulcsot. Az ebből az összehasonlításból eredő különbséget ezt követően a teljes CIF-importérték százalékában fejezték ki.

7.2.   Végleges intézkedések

(234)

Az előzőek fényében úgy vélik, hogy az érintett termék behozatalára végleges dömpingellenes intézkedéseket kell kivetni az alaprendelet 9. cikkével összhangban a megállapított legalacsonyabb dömping- és kárkülönbözet szintjén, az alacsonyabb vám szabályával összhangban.

(235)

Mivel a kármegszüntetési szintek magasabbak, mint a megállapított dömpingkülönbözet, a végleges intézkedéseknek utóbbiakon kell alapulniuk. A maradvány dömpingkülönbözeteket minden országban a társaság szintjén a legnagyobb egyéni különbözettel határozták meg.

(236)

A vámtételek a vámfizetés nélküli, közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Ország

Társaság

Vámtétel (%)

Horvátország

Összes vállalat

29,8 %

Románia

S.C. Artrom S.A.

17,8 %

S.C. Mittal Steel Roman S.A.

17,7 %

S.C. Silcotub S.A.

11,7 %

Összes többi vállalat

17,8 %

Oroszország

Joint Stock Company Chelyabinsk Tube Rolling Plant and Joint Stock Company Pervouralsky Novotrubny Works

24,1 %

Összes többi vállalat

35,8 %

Ukrajna

OJSC Dnepropetrovsk Tube Works

12,3 %

CJSC Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube and OJSC Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant

25,1 %

CJSC Nikopol Steel Pipe Plant Yutist

25,7 %

Összes többi vállalat

25,7 %

(237)

Az egyes társaságok e rendeletben meghatározott dömpingellenes vámtételeit a mostani vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Ennek megfelelően a vámok a vizsgálat alatt e társaságok tekintetében tapasztalt helyzetet tükrözik. Ezek a vámok (a „minden egyéb társaságra” országosan alkalmazandó vámokkal szemben) kizárólag az érintett országból származó és az említett társaságok, azaz jogi személyek által gyártott termékek behozatalára alkalmazhatók. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében név és cím szerint kifejezetten meg nem nevezett társaság, ideértve a kifejezetten említett társaságokkal kapcsolatban álló jogi személyeket is, nem részesülhet e vámtételek előnyeiből; azokra a „minden más társaságra” érvényes vámot kell kivetni.

(238)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni (14), haladéktalanul mellékelve minden vonatkozó információt, különösen a gyártáshoz és a hazai és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például az ilyen névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységben bekövetkezett változással függenek össze. Amennyiben jogos a kérelem, a megfelelő szabályozásra kerül sor, beleértve az egyéni vámtételekben részesülő társaságok listájának naprakésszé tételét. A kiegyenlítő vámok teljes körű végrehajtása érdekében a maradványvámot nem csak a nem együttműködő társaságokra kell alkalmazni, hanem azokra is, amelyeknek a vizsgálati időszakban egyáltalán nem volt exportjuk. Azonban ez utóbbi társaságoknak az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdése második albekezdése követelményeinek teljesítése esetén lehetőségük van e cikkel összhangban felülvizsgálati kérelem benyújtására, helyzetük egyedi megvizsgáltatása érdekében.

(239)

Ami a CEV-határérték vámhatóságok által a közösségi határon történő megállapítását illeti, a CEV-határértéket közvetett módon meg lehet határozni annak a 11 KN-kódnak az ellenőrzésével, amelyek alá az érintett terméket besorolták. A mérlegelési időszak során az érintett termék összes behozatalának 99,9 %-a 0,86-os CEV-érték alatti varrat nélküli csövekre vonatkozott. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a varrat nélküli csöveknek az érintett országokból érkező, a 11 KN-kód alá eső behozatalát érintett terméknek kell tekinteni, kivéve azokat a nagyon ritka eseteket, amikor az importőr bizonyítani tudja, hogy a behozott áru CEV-értéke meghaladja a 0,86-os határértéket.

7.3.   Mentesítési kérelem

(240)

Egy importőr, amely úgynevezett „minősítéssel rendelkező varrat nélküli csövet” importált a Közösségbe, azt javasolta, hogy a társaságát mentesítsék a dömpingellenes vám alkalmazása alól. A társaság azonban nem nevezett meg okokat, amelyek alapján egy ilyen egyéni mentesítés indokolt lenne. Meg kell jegyezni, hogy ez az importőr dömpingelt varrat nélküli csöveket importált, ami kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatnak, és ezért nem volt olyan ok, amely miatt a társaságnak meg kellett volna adni az egyéni mentesítést. Úgy ítélték meg továbbá, hogy ennek az importőrnek a dömpingellenes vámok alóli mentesítése az intézkedések kijátszásának elfogadhatatlanul magas kockázatát eredményezné. Amióta a minősítéssel rendelkező csöveket is számtalan alkalmazási módon fel lehet használni, nem lehet megfelelően biztosítani, hogy ezeket a behozatalokat csak olaszországi építkezési munkákhoz használják fel.

7.4.   Részleges felfüggesztés iránti kérelem

(241)

A végleges megállapítások nyilvánosságra hozatalát követően egy importőr az orosz exportáló gyártó TMK által gyártott, 7304 39 92 KN-kód alá besorolt és az olasz Munkaügyi Minisztérium által olaszországi állami építkezéseken való hasznosításra engedélyezett érintett termék egyes behozatalaira vonatkozó vámok (egy 12 hónapos időszakra meghosszabbítható) kilenchónapos részleges felfüggesztését kérte.

(242)

Az importőr azzal érvelt, hogy a közösségi érdek alapján, az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdésének megfelelően, a részleges felfüggesztés indokolt lenne. Az importőr azt állította, hogy az intézkedések részleges felfüggesztése nélkül leállítaná a minősítéssel rendelkező csövek behozatalát, és ezt követően csak egyetlen minősítéssel rendelkező varrat nélküli csöveket gyártó társaság maradna Olaszországban, amely így monopóliumhoz jutna.

(243)

Az importőr azt állította, hogy az intézkedések részleges felfüggesztése nem okozna kárt az állítólagos egyetlen közösségi gyártónak, amelynek a termelési volumene a minősítéssel rendelkező varrat nélküli csövek éves olaszországi keresletének állítólag hozzávetőlegesen a kétharmadát fedezi. Az importőr azzal érvelt továbbá, hogy az intézkedések részleges felfüggesztését az olasz vámhatóságok könnyen ellenőrizhetnék az engedélyek egyszerű megvizsgálásával, amelyeket minden importügyletnél be kell mutatni a vámhatóságnak.

(244)

Azzal az érvvel kapcsolatban, hogy az intézkedések nem részleges felfüggesztése monopóliumot hozna létre a közösségi piacon, meg kell jegyezni, hogy míg a vizsgálati időszak során két minősítéssel rendelkező varrat nélküli csöveket gyártó társaság létezett Olaszországban, 2005 vége óta tényleg csak egy társaság maradt. Kimutatható azonban, hogy a vizsgálati időszak során a minősítéssel rendelkező csövek Oroszországból érkező dömpingelt behozatala oly mértékben alákínált a közösségi gazdasági ágazat által gyártott minősítéssel rendelkező csövek árának, hogy a közösségi gyártók nem tudtak versenyezni ezzel a dömpingelt behozatallal, következésképpen meg kellett szüntetniük, vagy jelentős mértékben le kellett csökkenteniük a minősítéssel rendelkező varrat nélküli csövek gyártását. Mivel az a tény, hogy a minősítéssel rendelkező varrat nélküli csöveknek csak egyetlen közösségi gyártója maradt meg a közösségi piacon, valójában a minősítéssel rendelkező varrat nélküli csövek Oroszországból érkező dömpingelt behozatalának a következménye, el kell utasítani azt az érvet, amely szerint a vámok részleges felfüggesztése nem okozna kárt a közösségi gazdasági ágazatnak. Ellenkezőleg, várhatóan a vámok kivetése a verseny növekedéséhez és a minősítéssel rendelkező csöveket gyártó más közösségi gyártóknak a közösségi piacon való újbóli megjelenéséhez vezet majd.

(245)

Mivel megállapították, hogy a részleges felfüggesztés ellenőrzését az olaszországi vámhatóságok elvileg el tudják végezni, a kért részleges felfüggesztést szintén el kell utasítani, ugyanabból az okból, mint a korábban a (240) preambulumbekezdésben említett mentesítési kérelmet. Ha részlegesen felfüggesztenék az intézkedéseket egy egyéni importőr számára, az a kijátszás elfogadhatatlanul magas kockázatát eredményezné, mivel az ezen társaság által behozott minősítéssel rendelkező varrat nélküli csövek az olaszországi építkezésektől eltérő célokra is felhasználhatók lennének.

7.5.   Kötelezettségvállalások

(246)

Ugyanez az importőr javasolta, hogy fogadjanak el egy kötelezettségvállalást a neki szállító orosz exportáló gyártótól. A kötelezettségvállalás meghatározna egy vámmentes behozatali mennyiséget egy mennyiségi felső határral. Az importőr azzal érvelt, hogy az adott mennyiségig a behozatalt kizárólag az olaszországi állami építkezési projektekre használnák fel. Ezért e behozatalok nem okoznának kárt a közösségi gazdasági ágazatnak. Ezen felül a Közösségben hiány lenne a minősítéssel rendelkező varrat nélküli csövek ellátottsága tekintetében. Meg kell azonban jegyezni, hogy az alaprendelet 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően csak exportáló gyártók tehetnek felajánlást kötelezettségvállalásra, importőrök azonban nem. Ezért ezt a kérelmet elutasították.

(247)

Miután nyilvánosságra hozták azokat az alapvető fontosságú tényeket és megfontolásokat, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vámok kivetését tervezték ajánlani, az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban az érintett országokban az exportáló gyártók többsége az árra vonatkozó kötelezettségvállalást ajánlott fel.

(248)

Az érintett terméknek azonban az a jellegzetessége, hogy tekintélyes számú terméktípussal rendelkezik, és ezek némely tulajdonsága nem vehető észre a behozatal során. Ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy minden egyes terméktípusnál olyan méltányos minimális importárat állapítsanak meg, amelyet a Bizottság megfelelőképpen figyelemmel tud kísérni, és a tagállamok vámhatóságai importálásnál ellenőrizni tudnak. Továbbá az érintett termék az utóbbi években jelentékeny ingadozást mutatott az árak tekintetében, és ezért hosszabb időszakra vonatkoztatva nem alkalmas egy rögzített árra vonatkozó kötelezettségvállalásra. Az áringadozás a nyersanyagok, nevezetesen a fém bugák, ingotok vagy acélhulladékok körében bekövetkezett árváltozásoknak tulajdonítható, amely a gyártási költség fő, de változó összetevője. Ha a minimum importárakat az egyik nyersanyag árához indexálnák, akkor az érintett termékre alcsoportonként eltérő indexálási képleteket kellene megállapítani, mely az indexálási képlet paramétereinek meghatározását és a kötelezettségvállalások ellenőrzését rendkívül bonyolulttá tenné.

(249)

Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy a múltban a jelenlegi vizsgálat termékkörébe tartozó egyes termékekre vonatkozóan már fogadtak el kötelezettségvállalásokat. Azokról a kötelezettségvállalásokról, amelyek azon az elven alapultak, hogy az árak termékcsoportonként párhuzamosak lennének a Közösségben alkalmazott árstruktúrával, bebizonyosodott, hogy a Bizottság számára nagy nehézséget jelent az ellenőrzésük, vagy kiderült, hogy nem sikerült az árakat olyan nem káros szintre emelniük, amely helyreállította volna a tisztességes kereskedelmet a közösségi piacon (15).

(250)

Továbbá számos esetben a javasolt termékbesorolás nem volt elég részletes ahhoz, hogy lehetővé tegye a megfelelő ellenőrzést, vagy a javasolt árszint nem tette lehetővé a káros dömping megszüntetését.

(251)

A fentiekre, különösen a különböző minimum importárak ellenőrzésének nehézségeire való tekintettel úgy vélik, hogy a kötelezettségvállalások elvben nem megvalósíthatók. Figyelembe véve azonban Románia közelgő csatlakozását a Közösséghez, a Romániára vonatkozó intézkedések időben korlátozottak lesznek. Ezért korlátozott annak a veszélye, hogy a romániai exportőrök kijátszanák a minimum importárakat, csekély annak a valószínűsége továbbá, hogy jelentős árváltozások történjenek. Ennek megfelelően a Bizottság a többek között Romániából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalát érintő dömpingellenes eljárással kapcsolatban vállalt kötelezettségek elfogadásáról szóló, 2006. június 23.-ig 2006/441/EK (16) határozattal elfogadta a romániai exportáló gyártók kötelezettségvállalási felajánlásait. A kötelezettségvállalás elfogadásának okait részletesebben az említett határozat állapítja meg. A Bizottság elismeri, hogy a felajánlott kötelezettségvállalás felszámolja a dömping káros hatását, és jelentős mértékben csökkenti annak kockázatát, hogy az érintettek a dömpingellenes intézkedéseket kijátsszák.

(252)

Annak érdekében, hogy a Bizottság és a vámhatóságok hatékonyabban nyomon követhessék a vállalatok kötelezettségvállalásainak betartását abban az esetben, ha a szabad forgalomba bocsátás iránti kérelmet benyújtották az illetékes vámhatósághoz, a dömpingellenes vám alóli mentesség attól függ, hogy: i. benyújtanak-e olyan kötelezettségvállalási számlát, amely egy olyan kereskedelmi számla, amely legalább a mellékletben felsorolt elemeket és nyilatkozatot tartalmazza. ii. azt a tényt, hogy az importált terméket az említett vállalatok közvetlenül az első független közösségi vevő részére gyártották, szállították és számlázták; és iii. azt a tényt, hogy a vámhatóságnak bejelentett és bemutatott áru pontosan megfelel a kötelezettségvállalási számlán szereplő termékleírásnak. Ahol a fent említett feltételek nem teljesülnek, megfelelő dömpingellenes vám keletkezik a szabad forgalomba bocsátáshoz benyújtott vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjában.

(253)

Valahányszor egy kötelezettségvállalás megszegését követően a Bizottság visszavonja a kötelezettségvállalás elfogadását, az alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdésének megfelelően – egyedi ügyletekre hivatkozva, és ennek megfeleően érvénytelennek minősítve az érintett kötelezettségvállalásokra vonatkozó számlákat – vámtartozás keletkezik a szabad forgalomba bocsátáshoz benyújtott vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjában.

(254)

Az importőröknek tisztában kell lenniük azzal, hogy vámtartozás keletkezhet szokásos kereskedelmi kockázatként a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat elfogadásakor, a (252) és a (253) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően, még akkor is, ha a Bizottság már elfogadta annak a gyártónak a kötelezettségvállalását, akitől közvetve vagy közvetlenül vásároltak.

(255)

Az alaprendelet 14. cikke (7) bekezdésének megfelelően a vámhatóságoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot, ha arra utaló jeleket találnak, hogy a vállalat megszegi a kötelezettségvállalást.

(256)

Az említettek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a romániai exportáló gyártók által felajánlott kötelezettségvállalások elfogadhatók, s tájékoztatta az érintett vállalatokat azokról az alapvető tényekről, megfontolásokról és kötelezettségekről, amelyek alapján a kötelezettségvállalást elfogadták. A fent említett okoknál fogva az orosz és ukrán exportáló gyártók által feajánlott kötelezettségvállalások azonban nem elfogadhatók.

(257)

A kötelezettségvállalás megszegése vagy visszavonása esetén az alaprendelet 8. cikke (9) és (10) bekezdésének értelmében dömpingellenes vám kivetésére kerülhet sor.

7.6.   A két időközi felülvizsgálatra és a meglévő intézkedésekre vonatkozó következtetés

(258)

Emlékeztetni kell arra, amint az a (2) preambulumbekezdésben már említésre került, hogy a Bizottság saját kezdeményezésére két időközi felülvizsgálatot indított, annak érdekében, hogy az eredeti termékkör Horvátországból, Romániából, Oroszországból és Ukrajnából érkező behozatalára vonatkozóan meglévő, hatályos végleges dömpingellenes intézkedések módosítását vagy hatályon kívül helyezését lehetővé tegye.

(259)

A jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján intézkedéseket kell bevezetni a (17) preambulumbekezdésben meghatározott, Horvátországból, Romániából, Oroszországból és Ukrajnából származó varrat nélküli csövek behozatalára. Mivel a 2.1. szakaszban meghatározott érintett termék a már meglévő intézkedések termékkörét is lefedi, a 2320/97/EK és a 348/2000/EK tanácsi rendelettel az eredeti termékkörre bevezetett intézkedések további alkalmazása már nem helyénvaló, és ezért azokat a módosított rendeleteket hatályon kívül kell helyezni.

(260)

Ezzel párhuzamosan a két korábban említett időközi felülvizsgálatot, valamint a 2002 novemberében indított és az 1.2. szakaszban említett időközi és intézkedés megszűnésére irányuló felülvizsgálatot be kell fejezni.

(261)

Továbbá a Horvátországból és Ukrajnából származó eredeti termékkörre kivetett intézkedések részleges felfüggesztésének meghosszabbításáról szóló 1866/2005/EK rendelet a 348/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezését követően feleslegessé válik,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ezennel végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre egyes Horvátországból, Romániából, Oroszországból és Ukrajnából származó, legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű, kör keresztmetszetű varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára, amelyek szénegyenértéke (Carbon Equivalent Value, CEV) nem haladja meg a 0,86-ot a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) képlete (17) és a kémiai elemzés szerint, az ex 7304 10 10, ex 7304 10 30, ex 7304 21 00, ex 7304 29 11, ex 7304 31 80, ex 7304 39 58, ex 7304 39 92, ex 7304 39 93, ex 7304 51 89, ex 7304 59 92 és ex 7304 59 93 KN-kód (18) (7304101020, 7304103020, 7304210020, 7304291120, 7304318030, 7304395830, 7304399230, 7304399320, 7304518930, 7304599230 és 7304599320 TARIC-kód) alá tartoznak.

Az alábbiakban felsorolt társaságok által gyártott termékeknek a vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított CIF árára alkalmazandó végleges, dömpingellenes vámtételek a következők:

Ország

Vállalat

Dömpingellenes vám

Kiegészítő TARIC-kód

Horvátország

Összes vállalat

29,8 %

 

Románia

S.C. Artrom S.A.

17,8 %

A738

S.C. Mittal Steel Roman S.A.

17,7 %

A739

S.C. Silcotub S.A.

11,7 %

A740

Összes többi vállalat

17,8 %

A999

Oroszország

Joint Stock Company Chelyabinsk Tube Rolling Plant and Joint Stock Company Pervouralsky Novotrubny Works

24,1 %

A741

Összes többi vállalat

35,8 %

A999

Ukrajna

OJSC Dnepropetrovsk Tube Works

12,3 %

A742

CJSC Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube and OJSC Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant

25,1 %

A743

CJSC Nikopol Steel Pipe Plant Yutist

25,7 %

A744

Összes többi vállalat

25,7 %

A999

Az első albekezdéstől eltérve a végleges dömpingellenes vám nem alkalmazandó a 2. cikk értelmében szabad forgalomba bocsátott behozatalra.

Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

(1)   A szabad forgalomba bocsátásra bejelentett olyan vállalatok által számlázott behozatal, amelyek kötelezettségvállalásait elfogadta a Bizottság, és amelyek neve az időről időre módosított 2006. június 23-ig 2006/441/EK (19) bizottsági határozatban szerepel, mentes az 1. cikkel kivetett dömpingellenes vám alól, feltéve ha:

az importált terméket az említett vállalatok közvetlenül az első független közösségi vevő részére gyártották, szállították és számlázták, valamint

az ilyen behozatalokhoz egy kötelezettségvállalási számla is tartozik; ez olyan kereskedelmi számla, amely tartalmazza legalább az e rendelet mellékletében szereplő meghatározott adatokat és nyilatkozatot, valamint

a vámhatóságnak bejelentett és bemutatott áru pontosan megfelel a kötelezettségvállalási számlán szereplő termékleírásnak.

(2)   A vámtartozás a szabad forgalomba bocsátáshoz benyújtott vámáru-nyilatkozat elfogadásának időpontjában keletkezik:

amikor megállapítást nyer, hogy az (1) bekezdésben ismertetett behozatalok tekintetében a bekezdésben felsorolt feltételek közül egy vagy több nem teljesül, vagy

amikor a Bizottság az alaprendelet 8. cikke (9) bekezdésének megfelelően egy olyan rendeletben vagy határozatban vonja vissza a kötelezettségvállalás elfogadását, amely egy egyedi ügyletre hivatkozik és ennek megfelelően érvénytelennek minősíti az érintett kötelezettségvállalkozásokra vonatkozó számlákat.

3. cikk

A 2320/97/EK és a 348/2000/EK tanácsi rendelet hatályát veszti.

4. cikk

A többek között Oroszországból és Romániából, valamint Horvátországból és Ukrajnából származó, varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok 2005 márciusában megindított időközi felülvizsgálatai befejeződtek.

A 2002 novemberében megindított és az 1322/2004/EK rendelet (20) preambulumbekezdésével a folytatásra vonatkozóan megerősített, időközi és intézkedés megszűnésére irányuló felülvizsgálatok befejeződtek.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2006. június 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. PRÖLL


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL C 77., 2005.3.31., 2. o.

(3)  HL L 322., 1997.11.25., 1. o. A legutóbb az 1322/2004/EK rendelettel (HL L 246., 2004.7.20., 10. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 45., 2000.2.17., 1. o. A legutóbb a 258/2005/EK rendelettel (HL L 46., 2005.2.17., 7. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 322., 1997.11.25., 63. o.

(6)  HL L 23., 2000.1.28., 78. o.

(7)  HL L 246., 2004.7.20., 10. o.

(8)  HL C 288., 2002.11.23., 2. o.

(9)  HL L 46., 2005.2.17., 7. o.

(10)  HL L 46., 2005.2.17., 46. o.

(11)  HL L 300., 2005.11.17., 1. o.

(12)  A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2005. október 27-i 1719/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 286., 2005.10.28., 1. o.) rendelkezései szerint. Az érintett termékek körét az 1. cikk (1) bekezdésében szereplő termékleírás, valamint a megfelelő KN-kódok termékleírásának együttese határozza meg.

(13)  Meg kell jegyezni, hogy a fogyasztás 165 000 tonnával csökkent 2001 és 2004 között.

(14)  

European Commission

Directorate-General Trade

B-1049 Brussels/Belgium

(15)  Lásd a 258/2005/EK rendelet (137) preambulumbekezdését.

(16)  Lásd ennek Hivatalos Lapnak a 81 oldalát.

(17)  A CEV-et a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) által 1967-ben kiadott, IIW IX-535-67-számú technikai jelentésnek megfelelően állapítják meg.

(18)  A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2005. október 27-i 1719/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 286., 2005.10.28., 1. o.) rendelkezései szerint. Az érintett termékek körét az 1. cikk (1) bekezdésében szereplő termékleírás, valamint a megfelelő KN-kódok termékleírásának együttese határozza meg.

(19)  A hivatalos lap 81-ik oldalán található.


MELLÉKLET

A Közösségbe irányuló értékesítés során a vállalatnak a következő adatokat kell feltüntetnie a kötelezettségvállalás tárgyát képező egyes varrat nélküli vas- és acélcsövekre vonatkozó kereskedelmi számlán:

1.

Címsor: KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS TÁRGYÁT KÉPEZŐ ÁRUT KÍSÉRŐ KERESKEDELMI SZÁMLA.

2.

A kötelezettségvállalásokat elfogadó 2006/441/EK bizottsági határozat 1. cikkében említett, a kereskedelmi számlát kiállító vállalat neve.

3.

A kereskedelmi számla száma.

4.

A kereskedelmi számla kiállításának időpontja.

5.

Az a kiegészítő TARIC-kód, amely alapján a számlán szereplő áru Közösség határán történő vámkezelése megtörténik.

6.

Az áru pontos leírása, ideértve a következőket:

a terméknek a vizsgálat és a kötelezettségvállalás céljára szolgáló kódszáma (PCN) (pl.: PCN 1., PCN 2. stb.),

az áru közérthető nyelven megfogalmazott, a kérdéses PCN-kódszámnak megfelelő leírása,

a termék vállalati kódszáma (CPC) (ha van ilyen),

KN-kód,

mennyiség (tonnában).

7.

Az értékesítés feltételei, ideértve a következőket:

tonnánkénti ár,

a vonatkozó fizetési feltételek,

vonatkozó szállítási feltételek,

árengedmények és visszatérítések összesen.

8.

A Közösségben importőrként működő azon vállalat neve, amelynek a vállalat a kötelezettségvállalás tárgyát képező árut kísérő kereskedelmi számlát közvetlenül kiállította.

9.

A vállalat azon tisztviselőjének neve, aki a számlát kiállította, és a következő nyilatkozatot aláírta:

„Alulírott igazolom, hogy a jelen számlán szereplő árunak az Európai Közösségbe közvetlen export útján történő értékesítése a [VÁLLALAT] által felajánlott és az Európai Bizottság által a 2006/441/EK határozattal elfogadott kötelezettségvállalás hatálya alatt és feltételei szerint történik. Kijelentem, hogy a számlán feltüntetett információk teljesek és a valóságnak megfelelnek.”


29.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/39


A BIZOTTSÁG 955/2006/EK RENDELETE

(2006. június 28.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. június 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. június 28-án.

a Bizottság részéről

J. L. DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2006. június 28-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

052

45,8

096

65,4

204

44,1

999

51,8

0707 00 05

052

72,2

096

30,2

999

51,2

0709 90 70

052

93,9

999

93,9

0805 50 10

388

60,9

528

57,3

999

59,1

0808 10 80

388

88,8

400

114,5

404

105,3

508

92,8

512

84,4

524

50,0

528

76,5

720

108,8

800

180,6

804

100,4

999

100,2

0809 10 00

052

215,7

999

215,7

0809 20 95

052

323,9

068

127,8

999

225,9

0809 40 05

624

193,2

999

193,2


(1)  Az országok nómenklatúráját a 750/2005/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 126., 2005.5.19., 12. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.


29.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/41


A BIZOTTSÁG 956/2006/EK RENDELETE

(2006. június 28.)

a bizonyos ökológiai termelésű mezőgazdasági termékek közösségi forgalmazásánál kötelező származási helyként megjelölt harmadik országok jegyzéke tekintetében a 94/92/EGK rendelet módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A 2092/91/EGK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti jegyzék, amely felsorolja azon harmadik országokat, amelyekből a közösségi forgalmazás érdekében bizonyos ökológiai termelésű mezőgazdasági termékeknek származniuk kell, (a továbbiakban: „a jegyzék”), a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 2092/91/EGK rendeletben a harmadik országokból származó behozatalra előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. január 14-i 94/92/EGK bizottsági rendelet (2) mellékletében található.

(2)

Egyes Indiából importált mezőgazdasági termékeket jelenleg a 2092/91/EGK rendelet 11. cikkének (6) bekezdésében előírt eltérés alapján forgalmaznak a Közösségben.

(3)

India a Bizottságnál kérelmezte a jegyzékbe való felvételét. A 94/92/EGK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján szükséges adatokat benyújtotta.

(4)

Ezen adatok vizsgálatából, majd az indiai hatóságokkal folytatott megbeszélésekből az derült ki, hogy a szóban forgó országban a mezőgazdasági termékek előállítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályok egyenértékűek a 2092/91/EGK rendeletben előírtakkal.

(5)

A Bizottság a 2092/91/EGK rendelet 11. cikkének (5) bekezdésének megfelelően helyszíni vizsgálatot tartott az Indiában ténylegesen alkalmazott termelési szabályokra és ellenőrző intézkedésekre vonatkozóan.

(6)

Costa Rica és Új-Zéland 2006. június 30-ig tartó hatállyal lett felvéve a jegyzékbe. Annak érdekében, hogy a kereskedelemben ne legyen fennakadás, indokolt meghosszabbítani ezen országoknak a jegyzékben való feltüntetését.

(7)

Ausztrália arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az egyik felügyeleti szerv neve megváltozott, egy másikét pedig helyesbítette.

(8)

Svájc kérelmezte a Bizottságtól, hogy módosítsák a jegyzékben rá vonatkozó feltételeket a 2002/309/EK tanácsi és bizottsági határozattal (3) jóváhagyott, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodásnak (4) és különösen annak a biogazdálkodással előállított mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló 9. mellékletének megfelelően.

(9)

Svájc benyújtotta a 94/92/EGK rendelet 2. cikkének (5) bekezdése alapján szükséges információkat. A benyújtott információk vizsgálata nyomán megállapítást nyert, hogy az előírt követelmények egyenértékűek a Közösség jogszabályaiban szereplő előírásokkal.

(10)

Új-Zéland arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az egyik felügyeleti szervnek megváltozott a neve.

(11)

Ezért a 94/92/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2092/91/EGK rendelet 14. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 94/92/EGK rendelet melléklete az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele utáni hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. június 28-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 198., 1991.7.22., 1. o. A legutóbb a 780/2006/EK rendelettel (HL L 137., 2006.5.25., 9. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 11., 1992.1.17., 14. o. A legutóbb a 746/2004/EK rendelettel (HL L 122., 2004.4.26., 10. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 114., 2002.4.30., 1. o.

(4)  HL L 114., 2002.4.30., 132. o.


MELLÉKLET

A 94/92/EGK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az Ausztráliára vonatkozó szövegrész 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Ellenőrző szervezetek:

Australian Quarantine and Inspection Service (AQIS) (Department of Agriculture, Fisheries and Forestry)

Bio-dynamic Research Institute (BDRI)

Organic Growers of Australia Inc. (OGA)

Organic Food Chain Pty Ltd (OFC)

National Association of Sustainable Agriculture, Australia (NASAA)

Australian Certified Organic Pty. Ltd.”

2.

A Costa Ricára vonatkozó szövegrész 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5.

A jegyzékben szereplés végső időpontja: 2011.6.30.”

3.

A Costa Ricára vonatkozó szövegrész után a melléklet a következővel egészül ki:

„INDIA

1.

Termékkategóriák:

a)

feldolgozatlan növényi termékek a 2092/91/EGK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében;

b)

alapvetően egy vagy több növényi eredetű összetevőből álló élelmiszerek a 2092/91/EGK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében.

2.

Származás: az 1. a) kategória termékei és az 1. b) kategóriába tartozó termékek ökológiai termeléssel Indiában előállított összetevői.

3.

Ellenőrző szervezetek:

BVQI (India) Pvt. Ltd

Ecocert SA (Indiai kirendeltség)

IMO Control Private Limited

Indian Organic Certification Agency (INDOCERT)

International Resources for Fairer Trade

Lacon Quality Certification Pvt. Ltd

Natural Organic Certification Association

OneCert Asia Agri Certification private Limited

SGS India Pvt. Ltd.

Skal International (India)

Uttaranchal State Organic Certification Agency (USOCA)

4.

Tanúsítványt kibocsátó szervezetek: a 3. pontban szereplő szervezetek.

5.

A jegyzékben szereplés végső időpontja: 2009.6.30.”

4.

A Svájcra vonatkozó rész a következőképpen módosul:

a)

Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.

Termékkategóriák:

a)

feldolgozatlan növényi termékek, haszonállatok és feldolgozatlan állati termékek a 2092/91/EGK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében, a következők kivételével:

a rendelet 5. cikke (5) bekezdésének megfelelő átmeneti időszak során előállított termékek;

b)

emberi fogyasztásra szánt feldolgozott növényi és állati termékek a 2092/91/EGK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében, a következők kivételével:

a fent említett rendelet 5. cikkének (5) bekezdésében említett olyan termékek, amelyek az átmeneti időszak folyamán előállított mezőgazdasági eredetű összetevőt tartalmaznak.”

b)

A 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Ellenőrző szervezetek:

Institut für Marktökologie (IMO)

bio.inspecta AG

Schweizerische Vereinigung für Qualitäts- und Management-Systeme (SQS)

Bio Test Agro (BTA)”.

5.

Az Új-Zélandra vonatkozó rész a következőképpen módosul:

a)

A 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Ellenőrző szervezetek:

AgriQuality

BIO-GRO New Zealand.”

b)

Az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.

A jegyzékben szereplés végső időpontja: 2011.6.30.”


29.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/45


A BIZOTTSÁG 957/2006/EK RENDELETE

(2006. június 28.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról és a 48/90/EGK bizottsági rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A 2658/87/EGK rendelethez csatolt Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében szükséges az e rendelet mellékletében említett áruk besorolásáról szóló intézkedések elfogadása.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározta a Kombinált Nómenklatúra értelmezéséről szóló általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet valamely más közösségi rendelkezéssel hoznak létre az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében az e rendelet mellékletében található táblázat 1. oszlopában leírt árukat, a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján, a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell besorolni.

(4)

Szükséges rendelkezni arról, hogy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, és az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, az áruk Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználhatja.

(5)

Az egyes árucikkeknek Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 1990. január 9-i 48/90/EGK bizottsági rendeletben (3) szereplő „pontmátrixos kijelzők” besorolása téves besorolásokat eredményezett, ennélfogva törölni kell a rendelet mellékletének 2. pontját.

(6)

A Vámkódex Bizottság nem nyilvánított véleményt az elnök által megállapított határidőn belül a mellékelt táblázatban szereplő 3. számú termék vonatkozásában.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével a mellékelt táblázatban szereplő 1. és 2. termék vonatkozásában,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell besorolni.

2. cikk

A 2913/92/EGK rendelet 12. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítás három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználható.

3. cikk

A 48/90/EGK rendelet mellékletének 2. pontját törölni kell.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. június 28-án.

a Bizottság részéről

László KOVÁCS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 838/2006/EK rendelettel (HL L 154., 2006.6.8., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 648/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 117., 2005.5.4., 13. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 8., 1990.1.11., 16. o. A legutóbb a 705/2005/EK rendelettel (HL L 118., 2005.5.5., 18. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

1.

Monokróm passzív mátrix folyadékkristályos kijelző-technológián alapuló grafikus és alfa-numerikus kijelző.

A kijelző számos ponttal (64 sorba és 240 oszlopba rendezve) ellátott két üveglemez vagy üveglap közé rétegelt folyadékkristályos rétegből és egy C-MOS technológiájú elektronikus interfészkártyából áll.

Más termékekkel is egybeépíthető.

Videoképek megjelenítésére nem képes.

8531 20 95

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra 1. és 6. általános értelmezési szabálya, valamint a 8531, 8531 20 és 8531 20 95 KN-kódok szövege határozza meg.

A kijelző elektronikus interfészkártyával rendelkezik, így nem sorolható be úgy, mint a 9013 vámtarifaszám alá tartozó folyadékkristályos készülék (lásd még a HR-Magyarázat 9013 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázatának (1) pontját).

A képernyő nem foglal magában videojeleket lejátszó elektronikát, így nem sorolható be úgy, mint a 8528 vámtarifaszám alá tartozó videomonitor.

A kijelző a 8531 vámtarifaszám alá tartozó jelzőtábla, és mint ilyen csak grafikus és alfa-numerikus (írás)jelek megjelenítésére képes (lásd még a HR-Magyarázat 8531 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázatának (D) pontját).

2.

„LCD modul (érintőképernyős típus)”-ként ismert termék, aktív mátrix folyadékkristályos készülék formájában, hátsó fényforrással, inverterekkel és csak a pixel (képelem) vezérlésére szolgáló vezérlőelektronikát tartalmazó nyomtatott áramköri kártyákkal. A folyadékkristályos készülék két üveglemez közé rétegelt folyadékkristályos réteget tartalmaz. Az üvegcellák külső rétege vékony, elektromosan vezető és ellenálló fémréteggel beborított.

A modul vékonyfilm-tranzisztor technológián (TFT) alapul. Teljes mérete 34,5 (szélesség) × 35,3 (magasság) × 16,5 (mélység) cm, és képátmérője 38,1 cm (15″).

A modul nem foglal magában bármely más elektronikus alkotóelemet (például tápegységet, videokonvertert, frekvenciaosztót, tunert stb.), vagy más készülékekhez való kapcsolódásra szolgáló interfészeket.

8548 90 90

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra 1. és 6. általános értelmezési szabálya, a XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 2. c) pontja, valamint a 8548, 8548 90 és a 8548 90 90 KN-kódok szövege határozza meg.

A modul olyan alkatrész, amely a XVI. Áruosztályba tartozó, meghatározott fajtájú géppel történő használatra nem kizárólag vagy elsősorban alkalmas, így a XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 2. c) pontja alapján a 8548 vámtarifaszám alá kell besorolni.

3.

„LCD modul”-ként ismert termék, aktív mátrix folyadékkristályos készülék formájában, hátsó fényforrással, inverterekkel és csak a pixel (képelem) vezérlésére szolgáló vezérlőelektronikát tartalmazó nyomtatott áramköri kártyákkal.

A modul vékonyfilm-tranzisztor technológián (TFT) alapul. Teljes mérete 75,9 (szélesség) × 44,9 (magasság) × 4,9 (mélység) cm, képátmérője 81,6 cm (32″), és felbontása 1 366 × 768 pixel.

A modul nem foglal magában bármely más elektronikus alkotóelemet (például tápegységet, videokonvertert, frekvenciaosztót, tunert stb.), vagy más készülékekhez való kapcsolódásra szolgáló interfészeket.

8529 90 81

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra 1. és 6. általános értelmezési szabálya, a XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 2. b) pontja, valamint a 8529, 8529 90 és a 8529 90 81 KN-kódok szövege határozza meg.

A modul nem sorolható be a 9013 vámtarifaszám alá, mert hátsó fényforrást, invertereket és csak a pixel (képelem) vezérlésére szolgáló vezérlőelektronikát tartalmazó nyomtatott áramköri kártyákat foglal magában (lásd még a HR-Magyarázat 9013 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázatának (1) pontját).

A modul nem sorolható be a 8473 vámtarifaszám alá automatikus adatfeldolgozó gép kijelző egységének alkatrészeként, mert egy 8471 vámtarifaszám alá tartozó automatikus adatfeldolgozó géppel történő használatra nem kizárólag vagy elsősorban alkalmas.

A modul nem sorolható be a 8531 vámtarifaszám alá, mert tulajdonságai miatt nem tekinthető a 8531 vámtarifaszám alá tartozó elektromosan működő vizuális jelzőberendezésnek vagy egy ilyen készülék alkatrészének (lásd még a HR-Magyarázat 8531 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázatát).

Tulajdonságai miatt (mint például méretek és felbontás) a modult a 8529 vámtarifaszám alá kell besorolni, mert kizárólag vagy elsősorban a 8528 vámtarifaszám alá tartozó készülékkel való használatra alkalmas.


29.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/49


A BIZOTTSÁG 958/2006/EK RENDELETE

(2006. június 28.)

a fehér cukorra alkalmazandó export-visszatérítéseknek a 2006/2007-es gazdasági év vonatkozásában történő megállapítására irányuló folyamatos pályázati felhívásról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke (4) bekezdésére és 40. cikke (1) bekezdésének g) pontjára,

mivel:

(1)

Figyelembe véve a Közösség és a világ cukorpiacának helyzetét, célszerűnek tűnik a 2006/2007-es gazdasági évre vonatkozóan minél előbb fehér cukor kivitelére irányuló folyamatos pályázati felhívást kiírni, aminek alkalmával – tekintettel a világpiaci árak esetleges ingadozására – export-visszatérítések meghatározására is sor kerülhet.

(2)

A cukorra alkalmazandó export-visszatérítés megállapítására irányuló pályázati eljárásnak a 318/2006/EK rendelet 32. cikkében meghatározott általános szabályait indokolt alkalmazni.

(3)

Az egyrészről a Közösség, másrészről Bulgária és Románia között folytatott árukereskedelemben bizonyos cukorágazati termékekre még behozatali vámokat és export-visszatérítéseket kell alkalmazni, az export-visszatérítések szintje pedig jelentősen magasabb, mint a behozatali vámoké. Az említett országoknak az Európai Unióhoz való közelgő csatlakozása miatt ez az eltérés spekulatív árumozgásokhoz vezethet.

(4)

Az export-visszatérítésben részesült cukorágazati termékeknek a Közösségbe történő újrabehozatalával vagy visszajuttatásával kapcsolatos visszaélések elkerülése érdekében indokolt az összes nyugat-balkáni ország esetében eltekinteni az export-visszatérítés megállapításától.

(5)

Figyelembe véve a művelet sajátos jellegét, a folyamatos pályázati felhívás keretében kiadott kiviteli engedélyek tekintetében megfelelő rendelkezéseket szükséges megállapítani, különösen az engedélyek kibocsátásának határidejét és érvényességének időtartamát, valamint a biztosíték összegét illetően, továbbá az engedélyből származó kiviteli kötelezettség teljesítéséhez elegendő mennyiség vonatkozásában. A mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2000. június 9-i 1291/2000/EK bizottsági rendeletben (2) és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó exportlefölözések és -terhek részletes közös alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 1989. január 19-i 120/89/EGK bizottsági rendeletben (3) foglalt rendelkezések alkalmazását azonban továbbra is elő kell írni.

(6)

A 2006. július havi részleges pályázati felhívások tekintetében e rendelet rendelkezései lépnek a 2005/2006-os gazdasági évre a fehér cukor exportját érintő lefölözések és/vagy visszatérítések meghatározására vonatkozó folyamatos pályázati felhívásról szóló, 2005. július 15-i 1138/2005/EK bizottsági rendelet (4) rendelkezései helyébe. Ezért a jogi átláthatóság és egyértelműség érdekében helyénvaló az említett rendeletet 2006. július 1-jével hatályon kívül helyezni.

(7)

Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Folyamatos pályázati felhívásra kerül sor az 1701 99 10 KN-kód alá tartozó fehér cukorra alkalmazandó export-visszatérítés – Albánia, Bulgária, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Szerbia és Montenegró (5), Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Románia kivételével – valamennyi rendeltetési hely vonatkozásában történő megállapítása céljából. E folyamatos pályázati felhívás érvényességi ideje alatt részleges pályázati felhívásokat írnak ki.

(2)   A folyamatos pályázati felhívásra 2007. szeptember 27-ig lehet jelentkezni.

2. cikk

(1)   A pályázati felhívásról szóló értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé. A tagállamok ennek alapján fogalmazzák meg a pályázati felhívásról szóló azon értesítést, amelyet máshol közzétehetnek vagy közzétetethetnek.

(2)   A pályázati felhívásról szóló értesítésben többek között fel kell tüntetni a pályázati feltételeket.

(3)   Az értesítés módosítható a folyamatos pályázati felhívás érvényességi ideje alatt. Az értesítést akkor módosítják, ha a pályázati feltételekben időközben változás következik be.

3. cikk

(1)   Az első részleges pályázati felhívásnál az ajánlatok benyújtásának időszaka:

a)

2006. július 5-én veszi kezdetét;

b)

2006. július 13-án, csütörtökön, brüsszeli idő szerint 10.00 órakor ér véget.

(2)   Az ezt követő részleges pályázati felhívásoknál az ajánlatok benyújtásának időszaka:

a)

az előző részleges pályázati felhívásra előírt időszak végét követő első munkanapon kezdődik;

b)

az alábbi napokon, brüsszeli idő szerint 10.00 órakor ér véget:

2006. július 27.,

2006. augusztus 10. és 31.,

2006. szeptember 14. és 28.,

2006. október 5. és 19.,

2006. november 9. és 23.,

2006. december 7. és 21.,

2007. január 11. és 25.,

2007. február 8. és 22.,

2007. március 8. és 29.,

2007. április 19. és 26.,

2007. május 10. és 24.,

2007. június 14. és 28.,

2007. július 12. és 19.,

2007. augusztus 9. és 30.,

2007. szeptember 13. és 27.

4. cikk

(1)   Az érdekeltek az alábbi módokon vehetnek részt a pályázati felhíváson:

a)

az írásos ajánlatot személyesen, elismervény ellenében benyújtva egy tagállam illetékes hatóságánál;

b)

az említett hatóságnak címzett ajánlott levél vagy távirat útján;

c)

az említett hatósághoz eljuttatott telex, fax vagy elektronikus levél útján, ha a szóban forgó hatóság beleegyezik e távközlési módok igénybevételébe.

(2)   Az ajánlat csak az alábbi feltételek teljesülése esetén érvényes:

a)

Az ajánlatban feltüntették:

i.

a pályázati felhívásra és a részleges pályázati felhívásra való hivatkozást;

ii.

az ajánlattevő nevét és címét, valamint HÉA-nyilvántartási számát;

iii.

a kivitelre szánt fehér cukor mennyiségét;

iv.

a fehér cukor után járó export-visszatérítés 100 kilogrammonkénti összegét euróban, három tizedesjegy pontossággal;

v.

a iii. pontban említett cukormennyiség után az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően letétbe helyezendő biztosíték összegét az ajánlattétel szerinti tagállam pénznemében kifejezve;

b)

az ajánlat legalább 250 tonna fehér cukor kiviteléről szól;

c)

az ajánlatok benyújtására megszabott határidő lejárta előtt igazolást nyújtanak be arról, hogy az ajánlattevő letétbe helyezte az ajánlat szerinti biztosítékot;

d)

az ajánlat nyilatkozatot tartalmaz, amelyben az ajánlattevő vállalja, hogy sikeres ajánlat esetén a 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti határidőn belül a kivitelre szánt fehércukor-mennyiségekre kiviteli engedélyt vagy engedélyeket kérelmez;

e)

az ajánlat nyilatkozatot tartalmaz, amelyben az ajánlattevő vállalja, hogy sikeres ajánlat esetén:

i.

a biztosítékot kiegészíti a 12. cikk (3) bekezdése szerinti összeggel, ha a 11. cikk (2) bekezdése szerinti kiviteli engedélyből származó kiviteli kötelezettség nem teljesül;

ii.

a szóban forgó kiviteli engedély lejártát követő 30 napon belül értesíti az engedélyt kiadó hatóságot azon mennyiségről vagy mennyiségekről, amelyek tekintetében a kiviteli engedély felhasználatlanul maradt.

(3)   Az ajánlat tartalmazhat olyan kikötést, hogy csak akkor tekinthető benyújtottnak, ha az alábbi feltételek egyike vagy mindkettő teljesül:

a)

az export-visszatérítés maximális összegét a szóban forgó ajánlatok benyújtására megszabott határidő lejártának napján meg kell állapítani;

b)

az ajánlat csak akkor sikeres, ha a megpályázott mennyiség egészére, illetőleg annak meghatározott részére nézve fogadták el.

(4)   Nem lehet figyelembe venni az olyan ajánlatot, amelyet nem az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően nyújtottak be, vagy amely más feltételeket tartalmaz, mint amelyek ebben a pályázati felhívásban szerepelnek.

(5)   Benyújtás után az ajánlat nem vonható vissza.

5. cikk

(1)   Minden ajánlattevő köteles az e pályázati felhívás alapján kivitelre szánt fehér cukor után 100 kilogrammonként 11 euro összegű biztosítékot letétbe helyezni.

A sikeres ajánlattevők esetében ez a biztosíték fogja képezni – a 12. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül – a kiviteli engedélyhez kapcsolódó biztosítékot a 11. cikk (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásakor.

(2)   Az ajánlattevő választhat, hogy az (1) bekezdésben említett biztosítékot készpénzben helyezi letétbe, vagy az ajánlattétel szerinti tagállam által megszabott kritériumoknak megfelelő intézet által nyújtott garancia formájában.

(3)   Az (1) bekezdésben említett biztosítékot fel kell szabadítani:

a)

az ajánlattevők által sikertelenül megpályázott mennyiségekre vonatkozóan;

b)

a sikeres ajánlattevők esetében a fehér cukor 100 kilogrammjaként 10 euro erejéig, ha a kapcsolódó kiviteli engedély iránti kérelmüket elmulasztották benyújtani a 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti határidőig;

c)

a sikeres ajánlattevők esetében arra a mennyiségre, amelyre vonatkozóan az 1291/2000/EK rendelet 31. cikkének b) pontja és 32. cikke (1) bekezdése b) pontja i. alpontja értelmében teljesítették – az 1291/2000/EK rendelet 35. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően – az e rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett engedélyből adódó kiviteli kötelezettséget.

Az első albekezdés b) pontjában említett esetben a biztosíték felszabadítható részét adott esetben csökkenteni kell az export-visszatérítésnek a szóban forgó részleges pályázati felhívásra megállapított maximális összege és a következő részleges pályázati felhívásra megállapított maximális összege közötti különbözettel, ha az utóbbi összeg az előbbinél magasabb.

Az a biztosíték, illetőleg a biztosítéknak az a része, amely nem szabadult fel, a vis maior esetét kivéve elvész az olyan cukormennyiségek tekintetében, amelyekre vonatkozóan a megfelelő kötelezettségeket nem teljesítették.

(4)   Vis maior esetén az érintett tagállam illetékes hatósága meghozza a biztosíték felszabadítására vonatkozó azon intézkedéseket, amelyeket az érintett fél által felhozott körülmények miatt szükségesnek tart.

6. cikk

(1)   Az ajánlatokat a szóban forgó illetékes hatóság bontja fel, a nyilvánosság kizárásával. Az ajánlatok felbontásánál jelen lévők titoktartásra vannak kötelezve.

(2)   Az e rendelet rendelkezéseinek megfelelően benyújtott, elfogadható ajánlatokat névtelenül kell továbbítani, és azoknak – a tagállamok közvetítésével – legkésőbb az ajánlatok benyújtására vonatkozó, a pályázati felhívásban szereplő heti határidő lejárta után egy óra harminc perccel be kell érkezniük a Bizottsághoz.

Ha egyetlen ajánlat sincs, a tagállamok erről is ugyanezen határidőn belül értesítik a Bizottságot.

7. cikk

(1)   A beérkezett ajánlatok értékelése után részleges pályázati felhívásonként maximális mennyiség állapítható meg.

(2)   Olyan döntés is hozható, hogy egy adott részleges pályázati felhívásról nem intézkednek.

8. cikk

(1)   Ha a Bizottság úgy dönt, hogy intézkedik a pályázati felhívásról, a 318/2006/EK rendelet 39. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően meghatározza az export-visszatérítés maximális összegét. Az összeg megállapításánál többek között figyelembe kell venni a cukorpiac közösségi és világpiaci helyzetét és várható alakulását.

(2)   A 9. cikk alkalmazásának sérelme nélkül az olyan ajánlattevő minősül sikeresnek, aki ajánlatában az export-visszatérítés maximális összegét vagy annál alacsonyabb összeget jelölt meg.

9. cikk

(1)   Ha megállapítottak maximális mennyiséget az adott részleges pályázati felhívásnál, sikeres ajánlattevőnek az minősül, aki ajánlatában a legalacsonyabb export-visszatérítési összeget jelölte meg. Ha az említett ajánlat nem meríti ki teljesen a maximális mennyiséget, a mennyiség kimerüléséig további sikeres ajánlattevőket jelölnek ki az ajánlatban szereplő export-visszatérítési összegek növekvő sorrendjében.

(2)   Ha az (1) bekezdésben előírt odaítélési szabályt alkalmazva valamely ajánlatot már csak a maximális mennyiség túllépésével lehetne elfogadni, a szóban forgó ajánlattevő csak a maximális összeg kimerítéséhez elegendő mennyiségre nézve minősül sikeresnek. Azokat az ajánlatokat, amelyekben azonos export-visszatérítés szerepel, és amelyek összesen akkora mennyiségre vonatkoznak, hogy elfogadásuk a maximális mennyiség túllépését okozná, az alábbiak valamelyike szerint fogadják el:

a)

az egyes ajánlatokban szereplő mennyiségek arányában;

b)

az ajánlatokat legfeljebb egy erre a célra megállapítandó maximális tonnaszám erejéig sikeresnek nyilvánítva;

c)

sorshúzással.

10. cikk

(1)   Az érintett tagállam illetékes hatósága haladéktalanul értesíti az ajánlattevőket a pályázati felhívásban való részvételük eredményéről. Az említett hatóság ezenkívül megküldi a sikeres ajánlattevőknek az odaítélésről szóló nyilatkozatot.

(2)   Az odaítélésről szóló nyilatkozatban legalább az alábbiak szerepelnek:

a)

a pályázati felhívásra való hivatkozás;

b)

a kivitelre szánt fehér cukor mennyisége;

c)

a b) pontban említett fehércukor-mennyiség kivitele után folyósítandó export-visszatérítés 100 kilogrammonkénti összege euróban kifejezve.

11. cikk

(1)   Minden sikeres ajánlattevő jogosult arra, hogy a (2) bekezdés szerinti feltételekkel kiállítsák neki az odaítélt mennyiségre vonatkozó kiviteli engedélyt, feltüntetve benne az ajánlatban szereplő visszatérítést.

(2)   A sikeres ajánlattevő köteles az 1291/2000/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a neki odaítélt mennyiségre vonatkozó kiviteli engedély iránti kérelmet benyújtani, amely – a 120/89/EGK rendelet 12. cikkétől eltérve – nem vonható vissza.

A kérelmet legkésőbb az alábbi időpontok valamelyikéig be kell nyújtani:

a)

a következő hétre kiírt részleges pályázati felhívás előtti utolsó munkanap;

b)

a következő hét utolsó munkanapja, ha arra a hétre nincs kiírva részleges pályázati felhívás.

(3)   A sikeres ajánlattevőnek exportálnia kell az ajánlatban szereplő mennyiséget, illetőleg e kötelezettség elmulasztása esetén meg kell fizetnie a 12. cikk (3) bekezdésében említett összeget.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett jogot és kötelezettségeket átruházni nem lehet.

12. cikk

(1)   Az engedélyek érvényességének megállapításához az 1291/2000/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2)   A részleges pályázati felhívás keretében kiadott kiviteli engedélyek kiállításuk napjától a részleges pályázati felhívás hónapját követő ötödik naptári hónap végéig érvényesek.

A 2007. május 1. utáni részleges pályázati felhívásokkal összefüggésben kiadott kiviteli engedélyek azonban csak 2007. szeptember 30-ig érvényesek.

(3)   A vis maior esetét kivéve az engedély jogosultja köteles az illetékes hatóságnak meghatározott összeget fizetni azon mennyiség után, amelynek tekintetében a 11. cikk (2) bekezdése szerinti kiviteli engedélyből eredő kiviteli kötelezettségnek nem tett eleget, ha az 5. cikk (1) bekezdése szerinti biztosíték kevesebb, mint az engedély utolsó érvényességi napján hatályos, a 318/2006/EK rendelet 33. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti export-visszatérítés és az említett engedélyben szereplő visszatérítés különbsége.

Az első albekezdésben említett kifizetendő összeg egyenlő az első albekezdésben említett különbség és az 5. cikk (1) bekezdésében említett biztosíték különbségével.

13. cikk

Az 1138/2005/EK rendelet hatályát veszti.

14. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. június 28-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o.

(2)  HL L 152., 2000.6.24., 1. o. A legutóbb a 410/2006/EK rendelettel (HL L 71., 2006.3.10., 7. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 16., 1989.1.20., 19. o. A legutóbb a 910/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 163., 2004.4.30., 63. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 185., 2005.7.16., 3. o.

(5)  Beleértve az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. állásfoglalása alapján meghatározott Koszovót.


29.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/54


A BIZOTTSÁG 959/2006/EK RENDELETE

(2006. június 28.)

a 327/98/EK rendelet értelmében a 2006 áprilisának első tíz munkanapja során benyújtott, rizsre vonatkozó behozatali engedély iránti kérelmek kibocsátásáról szóló 647/2006/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a rizs és a törmelékrizs behozatalára vonatkozó egyes vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 1998. február 10-i 327/98/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 647/2006/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza az 1006 30 KN-kód alá tartozó hántolt vagy félig hántolt rizs vámkontingensére vonatkozóan a 2006. április havi részletre kérelmezett mennyiségekre alkalmazandó csökkentés mértékét és a 2006. július havi részletre átvihető mennyiségeket.

(2)

Egy tagállam által elkövetett adminisztrációs hiba következtében a 09.4128 vámkontingens azon mennyisége, amelyet a 2006 júliusi részletre kell átvinni, nem felel meg a ténylegesen átvitt mennyiségnek.

(3)

A 647/2006/EK rendeletet ezért a fentieknek megfelelően helyesbíteni kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 647/2006/EK rendelet melléklete a) pontjának helyébe e rendelet mellékletének táblázata lép.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. június 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. június 28-án.

a Bizottság részéről

J. L. DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 96. o. A legutóbb a 247/2006/EK rendelettel (HL L 144., 2006.5.31., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 37., 1998.2.11., 5. o. A legutóbb a 2152/2005/EK rendelettel (HL L 342., 2005.12.24., 30. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 115., 2006.4.28., 18. o.


MELLÉKLET

„a)

A 327/98/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az 1006 30 KN-kód alá tartozó hántolt vagy félig hántolt rizsre vonatkozó vámkontingens

Származás

Sorszám

A 2006. április havi részlet csökkentésének mértéke

2006. július havi részletre átvitt mennyiség

(t)

Amerikai Egyesült Államok

09.4127

0 (1)

11 635

Thaiföld

09.4128

0 (1)

1 161,419

Ausztrália

09.4129

0 (1)

531,5

Egyéb

09.4130

98,7985

0


(1)  A kérelemben feltüntetett mennyiségre kiadott engedély.”


29.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/56


A BIZOTTSÁG 960/2006/EK RENDELETE

(2006. június 28.)

a tej- és tejtermékágazat egyes termékeinek 2006 második felére a Közösség által kizárólag a behozatali engedély alapján megnyitott kvóták keretében rendelkezésre álló mennyiségeinek meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a tejre és tejtermékekre vonatkozó behozatali szabályok és a vámkontingensek megnyitása tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. december 14-i 2535/2001/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

A 2535/2001/EK rendeletben említett egyes kontingensek esetében a 2006 első felére szóló behozatali engedélyek elosztása során az engedély iránti kérelmek az érintett termékekre rendelkezésre állónál kisebb mennyiséget öleltek fel. Következésképpen rögzíteni kell az egyes kontingensek esetében a 2006. július 1. és december 31. közötti időszakra rendelkezésre álló mennyiséget, figyelembe véve a 2535/2001/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2006 január benyújtott behozatali engedély-kérelmek elfogadása mértékének meghatározásáról szóló 160/2006/EK bizottsági rendelet (3) eredményeként előálló ki nem osztott mennyiségeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2006. július 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan a 2535/2001/EK rendeletben említett egyes kontingenseknek a behozatal évének második felére rendelkezésre álló mennyiségeit a melléklet tartalmazza.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. június 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. június 28-án.

a Bizottság részéről

J. L. DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 1913/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 341., 2001.12.22., 29. o. A legutóbb a 926/2006/EK rendelettel (HL L 170., 2006.6.23., 8. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 25., 2006.1.28., 21. o.


I.C MELLÉKLET

AKCS országokból származó termékek

Kontingensszám

Mennyiség (t)

09.4026

1 000

09.4027

1 000


I.D MELLÉKLET

Törökországból származó termékek

Kontingensszám

Mennyiség (t)

09.4101

1 500


I.E MELLÉKLET

Dél Afrikából származó termékek

Kontingensszám

Mennyiség (t)

09.4151

6 500


29.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/58


A BIZOTTSÁG 961/2006/EK RENDELETE

(2006. június 28.)

a nádcukorra vonatkozó behozatali engedélyek kiállításáról egyes vámkontingensek és preferenciális megállapodások keretén belül

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a GATT XXIV. cikkének (6) bekezdése alapján folytatott tárgyalások eredményeként összeállított CXL. jegyzékben meghatározott engedmények végrehajtásáról szóló, 1996. június 18-i 1095/96/EK tanácsi rendeletre (2),

tekintettel a bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások keretében történő nádcukor-behozatalra vonatkozó részletes alkalmazási szabályok 2003/2004., 2004/2005. és 2005/2006. gazdasági évre való megállapításáról, valamint az 1464/95/EK és a 779/96/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. június 30-i 1159/2003/EK bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 5. cikk (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1159/2003/EK rendelet 9. cikke rendelkezik az 1701 KN-kódú, fehércukor-egyenértékben kifejezett termékek nulla százalékos vámtételű szállítási kötelezettségeinek megállapításáról szóló szabályokról az AKCS-jegyzőkönyvet és az indiai megállapodást aláíró országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(2)

Az 1159/2003/EK rendelet 16. cikke rendelkezik az 1701 11 10 KN-kódú, fehércukor-egyenértékben kifejezett termékek nulla százalékos vámtételű vámkontingenseinek megállapításáról szóló szabályokról az AKCS-jegyzőkönyvet és az indiai megállapodást aláíró országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(3)

Az 1159/2003/EK rendelet 22. cikke tonnánként 98 euro vámtételű vámkontingenst nyit meg az 1701 11 10 KN-kódú termékekre a Brazíliából, Kubából és egyéb harmadik országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(4)

A 2006 június 19-től23-ig tartó hét folyamán az 1159/2003/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően behozatali engedélyek kiállítása iránti kérelmeket nyújtottak be az illetékes hatóságokhoz az 1159/2003/EK rendelet 9. cikke értelmében az AKCS-India preferenciális cukorra az egyes érintett országokra vonatkozóan megállapított szállítási kötelezettséget meghaladó összmennyiségre.

(5)

Az adott körülmények között a Bizottságnak csökkentési együtthatót kell megállapítania, ami lehetővé teszi az engedélyek kiállítását a rendelkezésre álló mennyiség arányában, és jeleznie kell, ha a kérdéses határértéket elérték,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2006 június 19-től23-ig tartó héten az 1159/2003/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében behozatali engedély iránt benyújtott kérelmeket illetően az engedélyek az ezen rendelet mellékletében megjelölt mennyiségi határokon belül kerülnek kiállításra.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. június 29-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. június 28-án.

a Bizottság részéről

J. L. DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 987/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 167., 2005.6.29., 12. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 146., 1996.6.20., 1. o.

(3)  HL L 162., 2003.7.1., 25. o. A legutóbb az 568/2005/EK rendelettel (HL L 97., 2005.4.15., 9. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

Preferenciális cukor AKCS–INDIA

1159/2003/EK rendelet II. cím

2005/2006-ös gazdasági év

Érintett ország

A kiállítandó engedélyek aránya a 2006.6.19.–23. hétre vonatkozóan kérelmezett mennyiségek százalékában

Határérték

Barbados

100

 

Belize

0

elérte

Kongó

100

 

Fidzsi

0

elérte

Guyana

0

elérte

India

0

 

Elefántcsontpart

100

 

Jamaika

0

elérte

Kenya

0

elérte

Madagaszkár

100

 

Malawi

100

 

Mauritius

0

elérte

Mozambik

0

elérte

Saint Kitts és Nevis

0

elérte

Szváziföld

0

elérte

Tanzánia

100

 

Trinidad és Tobago

100

 

Zambia

64,1347

elérte

Zimbabwe

0

elérte


2006/2007-ös gazdasági év

Érintett ország

A kiállítandó engedélyek aránya a 2006.6.19.–23. hétre vonatkozóan kérelmezett mennyiségek százalékában

Határérték

Barbados

100

 

Belize

100

 

Kongó

100

 

Fidzsi

100

 

Guyana

100

 

India

100

 

Elefántcsontpart

100

 

Jamaika

100

 

Kenya

100

 

Madagaszkár

100

 

Malawi

100

 

Mauritius

100

 

Mozambik

100

 

Saint Kitts és Nevis

100

 

Szváziföld

100

 

Tanzánia

100

 

Trinidad és Tobago

100

 

Zambia

100

 

Zimbabwe

100

 

Különleges preferenciális cukor

1159/2003/EK rendelet III. cím

2005/2006-ös gazdasági év

Érintett ország

A kiállítandó engedélyek aránya a 2006.6.19.–23. hétre vonatkozóan kérelmezett mennyiségek százalékában

Határérték

India

0

elérte

AKCS

100

 


CXL engedményes cukor

1159/2003/EK rendelet IV. cím

2005/2006-ös gazdasági év

Érintett ország

A kiállítandó engedélyek aránya a 2006.6.19.–23. hétre vonatkozóan kérelmezett mennyiségek százalékában

Határérték

Brazília

0

elérte

Kuba

100

 

Egyéb harmadik országok

0

elérte


29.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/61


A BIZOTTSÁG 2006/59/EK IRÁNYELVE

(2006. június 28.)

a 76/895/EGK, a 86/362/EGK, a 86/363/EGK és a 90/642/EGK tanácsi irányelvek mellékleteinek a karbaril, deltametrin, endoszulfán, fenitrotion, metidation és oxamil legmagasabb megengedett szermaradványszintjei tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcsökben és zöldségekben, illetve azok felszínén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékéről szóló, 1976. november 23-i 76/895/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel a gabonafélékben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1986. július 24-i 86/362/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikkére,

tekintettel az állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1986. július 24-i 86/363/EGK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 10. cikkére,

tekintettel az egyes növényi eredetű termékekben – többek között a gyümölcsökben és zöldségekben –, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1990. november 27-i 90/642/EGK tanácsi irányelvre (4) és különösen annak 7. cikkére,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (5) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésének f) albekezdésére,

mivel:

(1)

Gabonafélék és növényi eredetű termékek esetén, a gyümölcsöket és a zöldségeket is beleértve, a szermaradványszintek a hatékony növényvédelemhez szükséges peszticidek legkisebb mennyiségének olyan módon történő alkalmazását tükrözik, hogy a szermaradványszint gyakorlati szempontból a lehető legalacsonyabb és toxikológiailag még elfogadható legyen, különös tekintettel a környezet védelmére és a fogyasztók becsült étrendi bevitelének mértékére. Az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozóan a szermaradványszintek az állatok fogyasztását tükrözik a peszticiddel kezelt gabonafélék és növényi eredetű termékek vonatkozásában, valamint megfelelő esetben figyelembe veszik az állatgyógyászati készítmények használatának közvetlen következményeit. A Közösségben érvényes legnagyobb megengedett szermaradványszint (MRL) az ilyen szermaradvány azon felső határértékét jelenti, amely a helyes mezőgazdasági gyakorlat betartása mellett előfordulhat az áruban.

(2)

A peszticidekre vonatkozó legnagyobb megengedett szermaradványszintek folyamatos felülvizsgálat és változtatás alatt állnak az újabb információk és adatok figyelembevétele érdekében. Az MRL-ek az analitikai kimutatás alsó szintjén kerülnek rögzítésre abban az esetben, ha a növényvédő szerek engedélyezett felhasználása nem eredményezi a peszticid-szermaradvány kimutatható mértékét az élelmiszer-ipari termékben vagy annak felszínén, illetve ha annak használata nem engedélyezett, vagy ha a tagállamok által engedélyezett felhasználást nem támasztják alá a szükséges adatok, vagy ha a harmadik országokban történő, a Közösség piacán forgalomba hozható élelmiszerekben vagy azok felületén a szermaradványokat eredményező használatot nem támasztják alá a szükséges adatok.

(3)

A Bizottság értesülése szerint az új toxikológiai és fogyasztói beviteli információk fényében néhány peszticid vonatkozásában felül kell vizsgálni a jelenlegi MRL-eket. A Bizottság felhívta az illetékes előadó tagállamokat, hogy tegyenek javaslatokat a közösségi MRL-ek felülvizsgálatára. A javaslatokat a Bizottságnak benyújtották.

(4)

Megtörtént a fogyasztók ezen irányelvben említett peszticidek élelmiszer-ipari termékekben való előfordulásából eredő, élethosszig tartó, illetve rövid távú terhelésének újbóli felmérése és értékelése a közösségi eljárásokkal és gyakorlatokkal összhangban, figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet által közzétett iránymutatásokat (6). Ezek alapján indokolt olyan új MRL értékeket megállapítani, amelyek biztosítják, hogy ne fordulhasson elő a fogyasztók elfogadhatatlan terhelése.

(5)

Megfelelő esetekben sor került a fogyasztók e peszticidek élelmiszer-ipari termékekben való esetleges előfordulásából eredő akut terhelésének a közösségi eljárásokkal és gyakorlatokkal összhangban végzett felmérésére és értékelésére, figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet által közzétett iránymutatást. Megállapítást nyert, hogy a peszticid-szermaradványoknak az új MRL értékeket meg nem haladó mértékű előfordulása nem vált ki akut toxikus hatást.

(6)

A Kereskedelmi Világszervezet útján a Közösség kereskedelmi partnereivel az új MRL értékekkel kapcsolatosan folytatott konzultációkat követően sor került az általuk ezen értékekre vonatkozóan tett észrevételek figyelembevételére.

(7)

A 76/895/EGK, 86/362/EGK, a 86/363/EGK és a 90/642/EGK irányelvek mellékleteit ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 76/895/EGK irányelv II. mellékletében a karbarilra és fenitrotionra vonatkozó bejegyzéseket el kell hagyni.

2. cikk

A 86/362/EGK irányelv az alábbiaknak megfelelően módosul:

a)

A II. mellékletének A. része az irányelv I. mellékletében az oxamilra vonatkozó sorokkal egészül ki.

b)

A II. melléklet A. részében a deltametrinre és a metidationra vonatkozó sorok helyébe az irányelv II. mellékletének szövege lép.

3. cikk

A 86/363/EGK irányelv az alábbiaknak megfelelően módosul:

a)

A II. melléklet A. része az irányelv III. mellékletében a karbarilra vonatkozó sorokkal egészül ki.

b)

A II. melléklet B. részében a deltametrinre vonatkozó sor helyébe az irányelv IV. mellékletének szövege lép.

4. cikk

A 90/642/EGK irányelv az alábbiaknak megfelelően módosul:

a)

A II. melléklet A. része az irányelv V. mellékletében a karbarilra és az oxamilra vonatkozó sorokkal egészül ki.

b)

A II. mellékletben a deltametrinre, az endoszulfánra, a fenitrotionra és a metidationra vonatkozó sorok helyébe az irányelv VI. mellékletének szövege lép.

5. cikk

(1)   A tagállamok legkésőbb 2006. december 29-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Haladéktalanul közlik a Bizottsággal ezen rendelkezések szövegét, valamint egy megfelelési táblázatot azon rendelkezések és ezen irányelv között.

A tagállamok a rendelkezéseket 2006. december 30-tól alkalmazzák, kivéve az oxamilra vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket 2007. december 30-tól alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

6. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

7. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2006. június 28-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 340., 1976.12.9., 26. o. A legutóbb a 2005/70/EK bizottsági irányelvvel (HL L 276., 2005.10.21., 35. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 221., 1986.8.7., 37. o. A legutóbb a 2006/30/EK bizottsági irányelvvel (HL L 75., 2006.3.14., 7. o.) módosított irányelv.

(3)  HL L 221., 1986.8.7., 43. o. A legutóbb a 2006/30/EK bizottsági irányelvvel módosított irányelv.

(4)  HL L 350., 1990.12.14., 71. o. A legutóbb a 2006/53/EK bizottsági irányelvvel (HL L 154., 2006.6.8., 11. o.) módosított irányelv.

(5)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o. A legutóbb a 2006/45/EK bizottsági irányelvvel (HL L 130., 2006.5.18., 27. o.) módosított irányelv.

(6)  A peszticid-szermaradványok étrendi bevitelét előre jelző irányelvek (felülvizsgált), készítette a GEMS/Élelmiszer Program együttműködve a Peszticid Szermaradványok Kódex Bizottságával, kiadta az Egészségügyi Világszervezet 1997-ben (WHO/FSF/FOS/97.7).


I. MELLÉKLET

Peszticid-szermaradvány

Megengedett legmagasabb érték mg/kg-ban

„Oxamil

0,01 (1)  (2)

GABONAFÉLÉK


(1)  Az analitikailag kimutatható legkisebb érték.

(2)  Az ideiglenesen legmagasabb megengedett szermaradványszint, a 91/414/EGK irányelv 4. cikke (1) bekezdése f) pontjával összhangban: módosítás hiányában ez az érték 2010. július 19-től válik véglegessé.”


II. MELLÉKLET

Peszticid-szermaradvány

Megengedett legmagasabb érték mg/kg-ban

„Deltametrin

2

GABONAFÉLÉK

Metidation

0,02 (1)

GABONAFÉLÉK


(1)  Az analitikailag kimutatható legkisebb érték.”


III. MELLÉKLET

Peszticid-szermaradvány

Megengedett legmagasabb érték mg/kg-ban

 

Húsban, a húsból készült termékekben, belsőségekben és állati zsiradékokban található zsírokat az I. mellékletben a ex 0201, 0202, 0203, 0204, 0205 00 00, 0206, 0207, ex 0208, 0209 00, 0210, 1601 00 és 1602 KN-kódok alatt felsoroltak szerint (1) (4)

Az I. mellékletben a 0401 KN-kód alatt felsorolt nyers tehéntejre és teljes tehéntejre; a 0401, 0402, 0405 00 és 0406 szám alatt felsoroltak szerint (2) (4)

Az I. mellékletben a 0407 00 és 0408 KN-kódok alatt felsorolt friss héjas tojások, madártojások és tojássárgája esetében (3) (4)

„karbaril

0,05 (1)

0,05 (1)

0,05 (1)


(1)  Az analitikailag kimutatható legkisebb érték.”


IV. MELLÉKLET

Peszticid-szermaradvány

Megengedett legmagasabb érték mg/kg-ban

 

Húsban, a húsból készült termékekben, belsőségekben és állati zsiradékokban található zsírokat az I. mellékletben a ex 0201, 0202, 0203, 0204, 0205 00 00, 0206, 0207, ex 0208, 0209 00, 0210, 1601 00 és 1602 KN-kódok alatt felsoroltak szerint (1) (4)

Az I. mellékletben a 0401 KN-kód alatt felsorolt nyers tehéntejre és teljes tehéntejre; a 0401, 0402, 0405 00 és 0406 szám alatt felsoroltak szerint (2) (4)

Az I. mellékletben a 0407 00 és 0408 KN-kódok alatt felsorolt friss héjas tojások, madártojások és tojássárgája esetében (3) (4)

„deltametrin

(cisz-deltametrin) (2)

máj és vese 0,03 (1), baromfi és a baromfiból készült termékek 0,1, egyéb 0,5

0,05

0,05 (1)


(1)  Az analitikailag kimutatható legkisebb érték.

(2)  2007. november 1-ig hatályos ideiglenes MRL, a III. melléklet dokumentációjának a 91/414/EGK szerinti felülvizsgálatának és a deltametrin készítmények tagállami szinten történő ismételt lajstrombavételének függvényében.”


V. MELLÉKLET

Egyedi termékek csoportjai és példái, melyekre az MRL-eket alkalmazzák

Karbaril

Oxamil (3)

„1.   

Hozzáadott cukor nélküli friss, szárított, vagy nyers, fagyasztással tartósított gyümölcs; héjas gyümölcsűek

i.

CITRUSFÉLÉK

0,05 (1)

 

Grapefruit

 

 

Citrom

 

 

Zöld citrom

 

 

Mandarin (beleértve a klementint és más hibrideket)

 

0,02 (2)

Narancs

 

 

Pomelo

 

 

Egyéb

 

0,01 (1)  (2)

ii.

FÁN TERMŐ HÉJAS GYÜMÖLCSŰEK (héjjal vagy héj nélkül)

0,05 (1)

0,01 (1)  (2)

Mandula

 

 

Brazil dió

 

 

Kesudió

 

 

Gesztenye

 

 

Kókuszdió

 

 

Mogyoró

 

 

Ausztráliai mogyoró

 

 

Pekándió

 

 

Piniamag

 

 

Pisztácia

 

 

Dió

 

 

Egyéb

 

 

iii.

ALMATERMÉSŰEK

0,05 (1)

0,01 (1)  (2)

Alma

 

 

Körte

 

 

Birsalma

 

 

Egyéb

 

 

iv.

CSONTHÉJASOK

0,05 (1)

0,01 (1)  (2)

Kajszibarack

 

 

Cseresznye

 

 

Őszibarack (beleértve a nektarint és hasonló hibrideket)

 

 

Szilva

 

 

Egyéb

 

 

v.

BOGYÓS GYÜMÖLCSÖK

0,05 (1)

0,01 (1)  (2)

a)

Csemege- és borszőlő

 

 

Csemegeszőlő

 

 

Borszőlő

 

 

b)

Eper (termesztett)

 

 

c)

Félcserjén termő bogyósok (termesztett)

 

 

Fekete szeder

 

 

Hamvas szeder

 

 

Kaliforniai málna

 

 

Málna

 

 

Egyéb

 

 

d)

Egyéb bogyósgyümölcsök (termesztett)

 

 

Fekete áfonya

 

 

Tőzegáfonya

 

 

Ribizli (piros, fekete és fehér)

 

 

Pöszméte

 

 

Egyéb

 

 

e)

Vadon termő bogyósok és vadon termő gyümölcsök

 

 

vi.

EGYÉB

 

0,01 (1)  (2)

Avokádó

 

 

Banán

 

 

Datolya

 

 

Füge

 

 

Kivi

 

 

Kamkvat

 

 

Licsiszilva

 

 

Mangó

 

 

Olajbogyó (közvetlen fogyasztásra)

5

 

Olajbogyó (olajkinyerésre)

5

 

Papaya

 

 

Marakuja

 

 

Ananász

 

 

Gránátalma

 

 

Egyéb

0,05 (1)

 

2.   

Friss vagy nyers, fagyasztott, vagy szárított zöldségek

i.

GYÖKÉR- ÉS GUMÓS ZÖLDSÉGEK

0,05 (1)

0,01 (1)  (2)

Cékla

 

 

Sárgarépa

 

 

Kasszava

 

 

Gumós zeller

 

 

Torma

 

 

Csicsóka

 

 

Paszternák

 

 

Petrezselyemgyökér

 

 

Retek

 

 

Saláta bakszakáll

 

 

Édesburgonya

 

 

Karórépa

 

 

Tarlórépa

 

 

Jamszgyökér

 

 

Egyéb

 

 

ii.

HAGYMAFÉLÉK

0,05 (1)

0,01 (1)  (2)

Fokhagyma

 

 

Vöröshagyma

 

 

Mogyoróhagyma

 

 

Újhagyma

 

 

Egyéb

 

 

iii.

TERMÉSÜKÉRT TERMESZTETT ZÖLDSÉGFÉLÉK

 

 

a)

Burgonyafélék

 

 

Paradicsom

0,5

0,02 (2)

Paprika

 

0,02 (2)

Padlizsán

 

0,02 (2)

Okra

 

 

Egyéb

0,05 (1)

0,01 (1)  (2)

b)

Kabakosok – ehető héjúak

0,05 (1)

 

Uborka

 

0,02 (2)

Apró uborka

 

0,02 (2)

Cukkini

 

0,03 (2)

Egyéb

 

0,01 (1)  (2)

c)

Kabakosok – nem ehető héjúak

0,05 (1)

0,01 (1)  (2)

Sárgadinnye

 

 

Tök

 

 

Görögdinnye

 

 

Egyéb

 

 

d)

Csemegekukorica

 

0,01 (1)  (2)

iv.

KÁPOSZTAFÉLÉK

0,05 (1)

0,01 (1)  (2)

a)

Virágjukért termesztett káposztafélék

 

 

Brokkoli

 

 

Karfiol

 

 

Egyéb

 

 

b)

Fejesedő káposztafélék

 

 

Kelbimbó

 

 

Fejeskáposzta

 

 

Egyéb

 

 

c)

Leveles káposztafélék

 

 

Kínai kel

 

 

Kel

 

 

Egyéb

 

 

d)

Karalábé

 

 

v.

LEVELES ZÖLDSÉGEK ÉS FRISS FŰSZERNÖVÉNYEK

0,05 (1)

0,01 (1)  (2)

a)

Salátafélék

 

 

Zsázsa

 

 

Galambbegysaláta

 

 

Fejes saláta

 

 

Endívia

 

 

Rukkola

 

 

Káposztafélék levele és szára

 

 

Egyéb

 

 

b)

Spenótfélék

 

 

Spenót

 

 

Répalevél (mangold)

 

 

Egyéb

 

 

c)

Vízitorma

 

 

d)

Saláta cikória

 

 

e)

Fűszernövények

 

 

Turbolya

 

 

Metélőhagyma

 

 

Petrezselyem

 

 

Zellerlevél

 

 

Egyéb

 

 

vi.

HÜVELYES ZÖLDSÉGEK (friss)

0,05 (1)

0,01 (1)  (2)

Bab (hüvelyben)

 

 

Bab (hüvely nélkül)

 

 

Borsó (hüvelyben)

 

 

Borsó (hüvely nélkül)

 

 

Egyéb

 

 

vii.

SZÁRUKÉRT TERMESZTETT ZÖLDSÉGEK (friss)

0,05 (1)

0,01 (1)  (2)

Spárga

 

 

Kardonna

 

 

Zeller

 

 

Édeskömény

 

 

Articsóka

 

 

Póréhagyma

 

 

Rebarbara

 

 

Egyéb

 

 

viii.

GOMBA

0,05 (1)

0,01 (1)  (2)

a)

Tenyésztett gombák

 

 

b)

Vadon termő gombák

 

 

3.

Hüvelyesek

0,05 (1)

0,01 (1)  (2)

Bab

 

 

Lencse

 

 

Borsó

 

 

Egyéb

 

 

4.

Olajos magvak

0,05 (1)

0,02 (1)  (2)

Lenmag

 

 

Földimogyoró

 

 

Mák

 

 

Szezámmag

 

 

Napraforgómag

 

 

Repcemag

 

 

Szójabab

 

 

Mustármag

 

 

Gyapotmag

 

 

Kendermag

 

 

Egyéb

 

 

5.

Burgonya

0,05 (1)

0,01 (1)  (2)

Újburgonya

 

 

Áruburgonya

 

 

6.

Tea (szárított levelek és szárak, erjesztve vagy másképpen, Camellia sinensis)

0,1 (1)

0,02 (2)

7.

Komló (szárított), beleértve a granulált és a be nem sűrített port

0,1 (1)

0,02 (2)


(1)  Az analitikailag kimutatható legkisebb érték.

(2)  Az ideiglenesen legmagasabb megengedett szermaradványszint, a 91/414/EGK irányelv 4. cikke (1) bekezdése f) pontjával összhangban: módosítás hiányában ez az érték 2010. július 19-től válik véglegessé.

(3)  A vizsgálati adatok benyújtásának függvényében 2008. január 1-ig hatályos ideiglenes MRL.”


VI. MELLÉKLET

Egyedi termékek csoportjai és példái, melyekre az MRL-eket alkalmazzák

Deltametrin (cisz-deltametrin) (1)

Endoszulfán (az alfa- és béta-izomerek és az endoszulfán-szulfát összesen, endoszulfánként kifejezve)

Fenitrotion

Metidation

„1.

Hozzáadott cukor nélküli friss, szárított, vagy nyers, fagyasztással tartósított gyümölcs; héjas gyümölcsűek

 

 

0,01 (2)

 

i.

CITRUSFÉLÉK

0,05 (2)

0,05 (2)

 

2

Grapefruit

 

 

 

 

Citrom

 

 

 

 

Zöld citrom

 

 

 

 

Mandarin (beleértve a klementint és más hibrideket)

 

 

 

 

Narancs

 

 

 

 

Pomelo

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

ii.

FÁN TERMŐ HÉJAS GYÜMÖLCSŰEK (héjjal vagy héj nélkül)

0,05 (2)

0,1 (2)

 

0,05 (2)

Mandula

 

 

 

 

Brazil dió

 

 

 

 

Kesudió

 

 

 

 

Gesztenye

 

 

 

 

Kókuszdió

 

 

 

 

Mogyoró

 

 

 

 

Ausztráliai mogyoró

 

 

 

 

Pekándió

 

 

 

 

Piniamag

 

 

 

 

Pisztácia

 

 

 

 

Dió

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

iii.

ALMATERMÉSŰEK

 

 

 

0,02 (2)

Alma

0,2

 

 

 

Körte

 

0,3

 

 

Birsalma

 

 

 

 

Egyéb

0,1

0,05 (2)

 

 

iv.

CSONTHÉJASOK

 

0,05 (2)

 

 

Kajszibarack

 

 

 

 

Cseresznye

0,2

 

 

 

Őszibarack (beleértve a nektarint és hasonló hibrideket)

 

 

 

0,05

Szilva

 

 

 

0,2

Egyéb

0,1

 

 

0,02 (2)

v.

BOGYÓS GYÜMÖLCSÖK

 

 

 

 

a)

Csemege- és borszőlő

0,2

0,5

 

0,02 (2)

Csemegeszőlő

 

 

 

 

Borszőlő

 

 

 

 

b)

Eper (termesztett)

0,2

0,05 (2)

 

0,02 (2)

c)

Félcserjén termő bogyósok (termesztett)

 

0,05 (2)

 

0,02 (2)

Fekete szeder

0,5

 

 

 

Hamvas szeder

 

 

 

 

Kaliforniai málna

 

 

 

 

Málna

0,5

 

 

 

Egyéb

0,05 (2)

 

 

 

d)

Egyéb bogyósgyümölcsök (termesztett)

 

0,05 (2)

 

0,02 (2)

Fekete áfonya

 

 

 

 

Tőzegáfonya

 

 

 

 

Ribizli (piros, fekete és fehér)

0,5

 

 

 

Pöszméte

0,2

 

 

 

Egyéb

0,05 (2)

 

 

 

e)

Vadon termő bogyósok és vadon termő gyümölcsök

0,05 (2)

0,05 (2)

 

0,02 (2)

vi.

EGYÉB

 

0,05 (2)

 

 

Avokádó

 

 

 

 

Banán

 

 

 

 

Datolya

 

 

 

 

Füge

 

 

 

 

Kivi

0,2

 

 

 

Kamkvat

 

 

 

 

Licsiszilva

 

 

 

 

Mangó

 

 

 

 

Olajbogyó (közvetlen fogyasztásra)

1

 

 

1

Olajbogyó (olajkinyerésre)

1

 

 

1

Papaya

 

 

 

 

Marakuja

 

 

 

 

Ananász

 

 

 

 

Gránátalma

 

 

 

 

Egyéb

0,05 (2)

 

 

0,02 (2)

2.

Friss vagy nyers, fagyasztott, vagy szárított zöldségek

 

 

0,01 (2)

0,02 (2)

i.

GYÖKÉR- ÉS GUMÓS ZÖLDSÉGEK

0,05 (2)

0,05 (2)

 

 

Cékla

 

 

 

 

Sárgarépa

 

 

 

 

Kasszava

 

 

 

 

Gumós zeller

 

 

 

 

Torma

 

 

 

 

Csicsóka

 

 

 

 

Paszternák

 

 

 

 

Petrezselyemgyökér

 

 

 

 

Retek

 

 

 

 

Saláta bakszakáll

 

 

 

 

Édesburgonya

 

 

 

 

Karórépa

 

 

 

 

Tarlórépa

 

 

 

 

Jamszgyökér

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

ii.

HAGYMAFÉLÉK

 

0,05 (2)

 

 

Fokhagyma

0,1

 

 

 

Vöröshagyma

0,1

 

 

 

Mogyoróhagyma

0,1

 

 

 

Újhagyma

0,1

 

 

 

Egyéb

0,05 (2)

 

 

 

iii.

TERMÉSÜKÉRT TERMESZTETT ZÖLDSÉGFÉLÉK

 

 

 

 

a)

Burgonyafélék

 

 

 

 

Paradicsom

0,3

0,5

 

 

Paprika

 

1

 

 

Padlizsán

0,3

 

 

 

Okra

0,3

 

 

 

Egyéb

0,2

0,05 (2)

 

 

b)

Kabakosok – ehető héjúak

0,2

0,05 (2)

 

 

Uborka

 

 

 

 

Apró uborka

 

 

 

 

Cukkini

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

c)

Kabakosok – nem ehető héjúak

0,2

0,05 (2)

 

 

Sárgadinnye

 

 

 

 

Tök

 

 

 

 

Görögdinnye

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

d)

Csemegekukorica

0,05 (2)

0,05 (2)

 

 

iv.

KÁPOSZTAFÉLÉK

 

0,05 (2)

 

 

a)

Virágjukért termesztett káposztafélék

0,1

 

 

 

Brokkoli

 

 

 

 

Karfiol

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

b)

Fejesedő káposztafélék

0,1

 

 

 

Kelbimbó

 

 

 

 

Fejeskáposzta

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

c)

Leveles káposztafélék

0,5

 

 

 

Kínai kel

 

 

 

 

Kel

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

d)

Karalábé

0,05 (2)

 

 

 

v.

LEVELES ZÖLDSÉGEK ÉS FRISS FŰSZERNÖVÉNYEK

 

0,05 (2)

 

 

a)

Salátafélék

0,5

 

 

 

Zsázsa

 

 

 

 

Galambbegysaláta

 

 

 

 

Fejes saláta

 

 

 

 

Endívia

 

 

 

 

Rukkola

 

 

 

 

Káposztafélék levele és szára

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

b)

Spenótfélék

0,5

 

 

 

Spenót

 

 

 

 

Répalevél (mangold)

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

c)

Vízitorma

0,05 (2)

 

 

 

d)

Saláta cikória

0,05 (2)

 

 

 

e)

Fűszernövények

0,5

 

 

 

Turbolya

 

 

 

 

Metélőhagyma

 

 

 

 

Petrezselyem

 

 

 

 

Zellerlevél

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

vi.

HÜVELYES ZÖLDSÉGEK (friss)

0,2

0,05 (2)

 

 

Bab (hüvelyben)

 

 

 

 

Bab (hüvely nélkül)

 

 

 

 

Borsó (hüvelyben)

 

 

 

 

Borsó (hüvely nélkül)

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

vii.

SZÁRUKÉRT TERMESZTETT ZÖLDSÉGEK (friss)

 

0,05 (2)

 

 

Spárga

 

 

 

 

Kardonna

 

 

 

 

Zeller

 

 

 

 

Édeskömény

 

 

 

 

Articsóka

0,1

 

 

 

Póréhagyma

0,2

 

 

 

Rebarbara

 

 

 

 

Egyéb

0,05 (2)

 

 

 

viii.

GOMBA

0,05 (2)

0,05 (2)

 

 

a)

Tenyésztett gombák

 

 

 

 

b)

Vadon termő gombák

 

 

 

 

3.

Hüvelyesek

1

0,05 (2)

0,01 (2)

0,02 (2)

Bab

 

 

 

 

Lencse

 

 

 

 

Borsó

 

 

 

 

Egyéb

 

 

 

 

4.

Olajos magvak

 

 

0,01 (2)

 

Lenmag

 

 

 

 

Földimogyoró

 

 

 

 

Mák

 

 

 

 

Szezámmag

 

 

 

 

Napraforgómag

 

 

 

 

Repcemag

0,1

 

 

0,05

Szójabab

 

0,5

 

 

Mustármag

0,1

 

 

 

Gyapotmag

 

5

 

 

Kendermag

 

 

 

 

Egyéb

0,05 (2)

0,1 (2)

 

0,02 (2)

5.

Burgonya

0,05 (2)

0,05 (2)

0,01 (2)

0,02 (2)

Újburgonya

 

 

 

 

Áruburgonya

 

 

 

 

6.

Tea (szárított levelek és szárak, erjesztve vagy másképpen, Camellia sinensis)

5

30

0,5

0,1 (2)

7.

Komló (szárított), beleértve a granulált és a be nem sűrített port

5

0,1 (2)

0,02 (2)

0,1 (2)


(1)  2007. november 1-jéig hatályos ideiglenes MRL, a III. melléklet dokumentációjának a 91/414/EGK szerinti felülvizsgálatának és a deltametrin készítmények tagállami szinten történő ismételt lajstrombavételének függvényében.

(2)  Az analitikailag kimutatható legkisebb érték.”


II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Tanács

29.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 175/77


A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. június 1.)

a közös konzuli utasítás 12. mellékletének, valamint a közös kézikönyv 14a. mellékletének a vízumkérelmek feldolgozása eljárási költségeinek megfelelően felszámítandó díjak tekintetében történő módosításáról

(2006/440/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a vízumkérelmek megvizsgálására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról szóló, 2001. április 24-i 789/2001/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a határellenőrzések és a határőrizet végrehajtására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról szóló, 2001. április 24-i 790/2001/EK tanácsi rendeletre (2),

tekintettel a Francia Köztársaság kezdeményezésére,

mivel:

(1)

A közös konzuli utasítás VII. részének és 12. mellékletének, valamint a közös kézikönyv 14a. mellékletének módosításáról szóló, 2001. december 20-i 2002/44/EK tanácsi határozat (3) úgy rendelkezik, hogy a vízumkérelmekkel kapcsolatban felszámítandó díjak megfelelnek a felmerülő eljárási költségeknek. A közös konzuli utasításokat és a közös kézikönyvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(2)

A közös konzuli utasítás 12. mellékletének, valamint a közös kézikönyv 14a. mellékletének a vízumdíjak tekintetében történő módosításáról szóló, 2003. június 13-i 2003/454/EK tanácsi határozat (4) a vízumkérelmek feldolgozásával kapcsolatos eljárási költségeknek megfelelő, felszámítandó díj összegét 35 EUR-ben határozza meg.

(3)

A 2003/454/EK határozat (2) preambulumbekezdése megállapítja, hogy a felszámítandó díj összegét rendszeres időközönként felül kell vizsgálni.

(4)

A 35 eurós összeg nem fedezi többé a vízumkérelmek feldolgozásának jelenlegi költségeit. Figyelembe kell venni továbbá az európai vízuminformációs rendszer (VIS) bevezetésének, valamint a VIS-nek a vízumkérelmekkel kapcsolatos vizsgálati eljárásba történő beépítéséhez szükséges biometria bevezetésének következményeit.

(5)

A jelenlegi 35 eurós összeget ennek megfelelően úgy kell kiigazítani, hogy az fedezze a vízumkérelmek feldolgozásával kapcsolatban a biometria és a VIS bevezetéséből eredő többletköltségeket.

(6)

A tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló, 2006/…/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) lehetővé teszi a kishatárforgalmi engedély díjmentes kiadását.

(7)

A rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízumok kiadásának a Közösségbe tudományos kutatás céljával harmadik országokból érkező kutatók esetében történő megkönnyítéséről szóló, 2005. szeptember 28-i 2005/761/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlás (6) ösztönzi, hogy a vízum kiadása kutatók részére eljárási díjtól mentesen történjen.

(8)

A felszámítandó díjak egyes harmadik országok állampolgárainak tekintetében történő, az ezen határozat 2. cikkében említett kivételeken felüli elengedése vagy csökkentése az Európai Közösség és az érintett harmadik országok közötti – a Közösségnek a vízumkönnyítési megállapodásokra vonatkozó általános megközelítésével összhangban álló – megállapodások tárgyát képezheti.

(9)

A tagállamoknak – az EU politikai célkitűzéseivel összhangban – a lehető legteljesebb mértékben hasznosítaniuk kell a schengeni vívmányok által a szomszédos országok lakosai közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében nyújtott lehetőségeket.

(10)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában, és a határozat vagy annak alkalmazása számára nem kötelező. Mivel e határozat az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik része IV. címének rendelkezései szerint a schengeni vívmányokra épül, Dánia – az említett jegyzőkönyv 5. cikkének megfelelően – a határozat Tanács általi elfogadásától számított hat hónapon belül dönt arról, hogy saját nemzeti jogába átülteti-e azt.

(11)

Izland és Norvégia tekintetében ez a határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közti, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (8) 1. cikkének A. pontjában említett terület hatálya alá tartoznak.

(12)

Ez a határozat Svájc tekintetében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodásnak megfelelően, amelyek az említett megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK határozat 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben az említett megállapodásnak az Európai Unió és az Európai Közösség nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezései ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2004. október 25-i tanácsi határozatok 4. cikkének (1) bekezdésével.

(13)

E határozat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyben az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal (9)<