14.6.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 161/1

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 842/2006/EK RENDELETE

(2006. május 17.)

egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére, valamint e rendelet 7., 8. és 9. cikke tekintetében annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javastatara,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2) az egyeztetőbizottság által 2006. március 14-én jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével,

mivel:

(1)

A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program (3) az éghajlatváltozást kiemelt intézkedési területnek tekinti. A program elismeri, hogy a Közösség kötelezettséget vállalt arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2008-tól 2012-ig tartó időszakban 8 %-kal csökkenti az 1990. évi szinthez képest, hosszabb távon pedig az üvegházhatású gázok világviszonylatban történő kibocsátásának körülbelül 70 %-os csökkentésére lesz szükség az 1990. évi szinthez képest.

(2)

Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményének – amelyet az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményének megkötéséről szóló, 1993. december 15-i 94/69/EK tanácsi határozat (4) hagyott jóvá – végső célja, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben olyan szinten stabilizálódjon, amely megakadályozza az éghajlati rendszerre gyakorolt veszélyes antropogén hatást.

(3)

Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének az Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról, valamint az abból származó kötelezettségek közös teljesítéséről szóló, 2002. április 25-i 2002/358/EK tanácsi határozat (5) arra kötelezi a Közösséget és tagállamait, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv A. mellékletében felsorolt üvegházhatású gázok összesített, antropogén kibocsátását a 2008-tól 2012-ig tartó időszakban 8 %-kal csökkentsék az 1990. évi szinthez képest.

(4)	A Kiotói Jegyzőkönyv és az e rendelet által szabályozott legtöbb fluortartalmú üvegházhatású gáz magas globális felmelegedési potenciállal rendelkezik.

(5)

A hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv (6), a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv (7), az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) és az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2003. január 27-i 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) sérelme nélkül rendelkezni kell a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának megelőzéséről és minimalizálásáról.

(6)	E rendelet elsődleges célja a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó, fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, ezáltal a környezet védelme. A jogalap tehát a Szerződés 175. cikkének (1) bekezdése.

(7)

Mindazonáltal a Szerződés 95. cikke alapján indokolt közösségi szintű intézkedéseket hozni a fluortartalmú üvegházhatású gázok felhasználásáról, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és készülékek forgalomba hozatalára és címkézésére vonatkozó követelmények összehangolásáról. A fluortartalmú üvegházhatású gázok bizonyos alkalmazásaira vonatkozó forgalomba hozatali és felhasználási korlátozások akkor tekinthetők indokoltnak, ha lehetséges alternatívák állnak rendelkezésre, valamint a tározás és a visszanyerés javítása nem oldható meg. Figyelembe kell venni továbbá néhány ipari ágazat önkéntes kezdeményezését és azt a tényt, hogy az alternatívák kidolgozása továbbra is folyamatban van.

(8)	E rendelet alkalmazásának és végrehajtásának az alternatív technológiák folyamatos fejlesztése, illetve a már létező, környezetbarátabb technológiákra való áttérés ösztönzésével elő kell mozdítania a technológiai fejlődést.

(9)	A tagállamoknak meg kell könnyíteniük az újrahasznosított fluortartalmú üvegházhatású gázok határokon átnyúló, ártalmatlanítás vagy regenerálás céljából történő szállítását a Közösségen belül a hulladékszállításról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) összhangban.

(10)

A II. mellékletben felsorolt, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések forgalomba hozatala hátráltatja a Közösség és tagállamai éghajlatváltozással kapcsolatos céljait és kötelezettségvállalásait, ezért korlátozni kell e termékek és berendezések forgalomba hozatalát a Közösség tekintetében. Ugyanez vonatkozhat a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó más termékekre és berendezésekre is, ezért a környezeti előnyök, a műszaki megvalósíthatóság és a költséghatékonyság figyelembevételével meg kell vizsgálni a II. melléklet kiegészítésének szükségességét.

(11)

A 2002/358/EK határozat II. melléklete eltérő célokat határoz meg a tagállamok tekintetében és a tagállamok e célok elérése érdekében eltérő stratégiákat fogadtak el. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani a meglévő nemzeti intézkedések fenntartására, amelyet azért fogadtak el, hogy rövid időn belül elérjék ezeket a célokat, a Szerződés 95. cikkével összhangban.

(12)

Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményéből, a Kiotói Jegyzőkönyvből és a 2002/358/EK határozatból fakadó közösségi és tagállami kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17-i 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (11) és e rendeletet, amelyek egyaránt hozzájárulnak a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának megelőzéséhez és minimalizálásához, egyidejűleg kell elfogadni és kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(13)	Rendelkezni kell az e rendeletben foglalt rendelkezések ellenőrzéséről, értékeléséről és felülvizsgálatáról.

(14)	A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(15)	Ez a rendelet tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen az Európai Unió alapjogi chartája állapít meg.

(16)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen bizonyos fluortartalmú üvegházhatású gázok tározását és az azokról való jelentést, valamint a bizonyos fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések felhasználásának és forgalomba hozatalának ellenőrzését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és e rendelet terjedelme és hatása miatt e célok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(17)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (12) összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgyi hatály

E rendelet célja a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása, megelőzése és azáltal csökkentése. E rendeletet az említett jegyzőkönyv A. mellékletében felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokra kell alkalmazni. E rendelet I. melléklete tartalmazza azon fluortartalmú üvegházhatású gázok listáját, amelyekre e rendelet jelenleg vonatkozik, globális felmelegedési potenciáljukkal együtt. A Kiotói Jegyzőkönyv 5. cikkének (3) bekezdése által előírt, és a Közösség és tagállamai által elfogadott felülvizsgálatok fényében az I. melléklet felülvizsgálható és ezt követően szükség esetén naprakésszé tehető.

Ez a rendelet foglalkozik az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázok tározásával, felhasználásával, visszanyerésével és ártalmatlanításával; az e gázokat tartalmazó termékek és berendezések címkézésével és kezelésével; az e gázokkal kapcsolatos információk jelentésével; a 8. cikkben említett felhasználási módok ellenőrzésével és a 9. cikkben, valamint a II. mellékletben említett termékek és berendezések forgalomba hozatalának tilalmával; valamint az e rendelet által szabályozott tevékenységekben közreműködő személyzet és vállalatok képzésével és képesítési rendjével.

Ezt a rendeletet a 75/442/EGK, a 96/61/EK, a 2000/53/EK és a 2002/96/EK irányelv sérelme nélkül kell alkalmazni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„fluortartalmú üvegházhatású gázok”: az I. mellékletben felsorolt részlegesen fluorozott szénhidrogének (HFC-k), perfluor-karbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6), valamint ezen anyagokat tartalmazó készítmények, de nem értendők ide az ózonréteget lebontó anyagokról szóló,2000. június 29-i2037/2000/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet (13) által szabályozott anyzok;

2.	„részlegesen fluorozott szénhidrogén”: olyan szerves vegyület, amely szénből, hidrogénből és fluorból áll, és amelynek molekulája nem tartalmaz hatnál több szénatomot;

3.	„perfluor-karbon”: olyan szerves vegyület, amely csak szénből és fluorból áll, és amelynek molekulája nem tartalmaz hatnál több szénatomot;

4.

„globális felmelegedési potenciál”: az üvegházhatású gázok éghajlatmelegedést okozó, szén-dioxidhoz viszonyított potenciálja. A globális felmelegedési potenciált (global warming potential, GWP) úgy kell kiszámítani, hogy egy gáz egy kilogrammjának 100 éves időszakra vonatkozó felmelegedési potenciálját viszonyítani kell egy kilogramm CO2 ugyanezen potenciáljához. Az I. mellékletben felsorolt GWP-értékek az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) által elfogadott harmadik értékelő jelentésből származnak („2001-es IPCC GWP értékek”) (14);

5.

„készítmény”: az e rendeletben meghatározott kötelezettségek – az ártalmatlanítást kivéve – tekintetében két vagy több olyan anyagból álló keverék, amelyek közül legalább az egyik fluortartalmú üvegházhatású gáz, kivéve ha a készítmény teljes globális felmelegedési potenciálja kevesebb, mint 150. A készítmény teljes globális felmelegedési potenciálját (15) az I. melléklet 2. részében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni;

6.

„üzemeltető”: az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az e rendelet hatálya alá tartozó berendezések vagy rendszerek technológiai működése felett tényleges ellenőrzést gyakorol; a tagállamok meghatározott, egyedi helyzetekben a tulajdonost jelölhetik meg az üzemeltető kötelezettségeiért felelős személyként;

7.

„forgalomba hozatal”: fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, vagy ilyen gázok igénybevételével működő termékek és berendezések ellenérték fejében történő vagy ingyenes szolgáltatása vagy rendelkezésre bocsátása harmadik fél részére első alkalommal a Közösségben, ideértve a Közösség vámterületére való behozatalt;

8.	„felhasználás”: fluortartalmú üvegházhatású gázok felhasználása az e rendelet hatálya alá tartozó termékek és berendezések előállításához, újratöltéséhez, szervizeléséhez és karbantartásához;

9.	„hőszivattyú”: levegőből, vízből vagy földből alacsony hőfokon hő kivonására és hő szolgáltatására szolgáló készülék vagy létesítmény;

10.	„szivárgásészlelő rendszer”: fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgását jelző kalibrált mechanikus, elektromos vagy elektronikus készülék, amely szivárgás észlelésekor riasztja az üzemeltetőt;

11.

„hermetikusan zárt rendszer”: olyan rendszer, amelyben valamennyi hűtőközeget tartalmazó komponens hegesztéssel, keményforrasztással, illetve hasonló tartós csatlakozással – amely magában foglalhat zárósapkás szelepeket és zárósapkás szervizcsatlakozókat, amelyek a megfelelő javítást és ártalmatlanítást segítik, és amelyek igazolt szivárgási mértéke kevesebb mint 3 gramm évente a maximálisan megengedhető nyomás egynegyedének megfelelő nyomás alatt – gáztömören készül;

12.	„tartály”: olyan termék, amelyet elsősorban fluortartalmú üvegházhatású gázok szállítására vagy tárolására terveztek;

13.

„nem utántölthető tartály”: olyan tartály, amelyet nem utántöltésre terveztek, és amelyet a hűtő-, légkondicionáló illetve hőszivattyú-berendezések, tűzvédelmi rendszerek és nagyfeszültségű kapcsolószerkezetek szervizelésében, karbantartásában vagy töltésében, illetve fluortartalmú üvegházhatású gázokból előállított oldószerek tárolásához vagy szállításához használnak;

14.	„visszanyerés”: a például gépekből, berendezésekből és tartályokból származó fluortartalmú üvegházhatású gázok gyűjtése és tárolása;

15.	„újrahasznosítás”: fluortartalmú üvegházhatású gázoknak alapvető tisztítást követő újrafelhasználása;

16.	„regenerálás”: visszanyert fluortartalmú üvegházhatású gáz újrafeldolgozása valamely meghatározott minőségi szint elérése céljából;

17.	„ártalmatlanítás”: az a folyamat, amelynek során valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gázt, vagy annak túlnyomó részét, állandó jelleggel átalakítják vagy lebontják egy vagy több olyan stabil anyaggá, amely nem fluortartalmú üvegházhatású gáz;

18.	„helyhez kötött alkalmazás vagy berendezés”: olyan alkalmazás vagy berendezés, amely működés közben szokásos körülmények között nincs mozgásban;

19.	„aeroszol újdonság”: a lakosság számára forgalomba hozott olyan aeroszolok, amelyek a 94/48/EK irányelv (16) mellékletében felsorolt szórakoztató és díszítő célokat szolgálnak.

3. cikk

Tározás

(1)   Az I. mellékletben felsorolt fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések – ideértve a hűtőköröket is – valamint tűzvédelmi rendszerek, mint helyhez kötött alkalmazások üzemeltetői kötelesek minden olyan intézkedést meghozni, amely műszakilag kivitelezhető és nem jár aránytalanul magas költséggel, és ezáltal:

a)	megakadályozni e gázok szivárgását; és

b)	minden észlelt szivárgást a lehető leghamarabb megszüntetni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett alkalmazások üzemeltetői kötelesek biztosítani, hogy ezen alkalmazásoknál a szivárgást olyan képesítéssel rendelkező személyzet ellenőrizze, aki megfelel az 5. cikk követelményeinek – a következő ütemezés szerint:

a)

a 3 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkalmazásokat legalább tizenkét havonta kell ellenőrizni szivárgási szempontból; ez nem vonatkozik azokra a hermetikusan zárt rendszerekkel rendelkező berendezésekre, amelyek erre utaló szövegű címkével vannak ellátva és 6 kg-nál kevesebb fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmaznak;

b)	a 30 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkalmazásokat legalább hathavonta kell szivárgási szempontból ellenőrizni;

c)	a 300 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkalmazásokat legalább háromhavonta kell szivárgási szempontból ellenőrizni.

A szivárgás megjavítása után számított egy hónapon belül az alkalmazásokat szivárgási szempontból ellenőrizni kell annak érdekében, hogy meggyőződjenek arról, hogy a javítás eredményes volt-e.

E bekezdés alkalmazásában „a szivárgási szempontból ellenőrizni” kifejezés azt jelenti, hogy a berendezést vagy rendszert szivárgás szempontjából vizsgálják meg, közvetlen vagy közvetett mérési módszerek alkalmazásával, a berendezés vagy rendszer azon részeire összpontosítva, ahol a legjobban valószínűsíthető a szivárgás. a szivárgási szempontból történő ellenőrzés közvetlen és közvetett mérési módszereit a (7) bekezdésben említett általános ellenőrzési követelményekben kell meghatározni.

(3)   Az (1) bekezdésben említett olyan alkalmazások üzemeltetői, amelyek 300 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmaznak, kötelesek szivárgásészlelő rendszereket beszerelni. E szivárgásészlelő rendszereket legalább tizenkét havonta meg kell vizsgálni megfelelő működésük biztosítása érdekében. A 2007. július 4. előtt felszerelt ilyen tűzvédelmi rendszerek esetében szivárgásészlelő rendszereket kell beszerelni 2010. július 4-ig

(4)   Ahol szabályszerűen működő, megfelelő szivárgásészlelő rendszer üzemel, a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti kötelező ellenőrzés gyakorisága megfeleződik.

(5)   Olyan tűzvédelmi rendszerek esetében, amelyekre az ISO 14520 szabvány szerinti ellenőrzési rendet működtetnek, ezek az ellenőrzések az e rendelet által előírt kötelezettségek teljesítésének is minősülhetnek, amennyiben az ilyen ellenőrzések gyakorisága legalább az abban foglaltaknak megfelel.

(6)   Az (1) bekezdésben említett, 3 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó alkalmazások üzemeltetőinek nyilvántartást kell vezetniük a beépített fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségéről és típusáról, minden hozzáadott mennyiségről, valamint a szervizelés, karbantartás és végleges ártalmatlanítás során visszanyert mennyiségről. Egyéb releváns információkról is nyilvántartást kell vezetniük, beleértve a szervizelést vagy karbantartást végző vállalat vagy személy adatait; valamint a (2), (3) és (4) bekezdés értelmében végzett ellenőrzések időpontját és eredményét is, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontjában említett külön helyhez kötött berendezéseket azonosító releváns információt. E nyilvántartásokat kérelem alapján az illetékes hatóság és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

(7)   2007. július 4-ig a Bizottság a 12. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítja az általános szivárgásellenőrzési követelményeket az e cikk (1) bekezdésében említett minden egyes alkalmazásra nézve.

4. cikk

Visszanyerés

(1)   A következő típusú helyhez kötött berendezések üzemeltetői felelősek az 5. cikk követelményeinek megfelelő képesítéssel rendelkező személyzet általi megfelelő visszanyerést szolgáló intézkedések meghozataláért, a fluortartalmú üvegházhatású gázok újrahasznosítása, regenerálása vagy ártalmatlanítása érdekében:

a)	a hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések hűtőköre;

b)	fluortartalmú, üvegházhatású gázokból előállított oldószereket tartalmazó berendezések;

c)	tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek; és

d)	nagyfeszültségű kapcsolószerkezetek.

(2)   Amennyiben az utántölthető vagy nem utántölthető, fluortartalmú üvegházhatású gáz tárolására szolgáló tartály elhasználódott, a tartályt szállítási vagy tárolási célra használó személy felelős a tartály által tartalmazott maradék gázok megfelelő visszanyerését szolgáló intézkedések meghozataláért, újrahasznosításuk, regenerálásuk vagy ártalmatlanításuk biztosítása érdekében.

(3)   Az egyéb termékekben és berendezésekben – beleértve a mobil berendezéseket, a katonai műveleteket szolgáló mobil berendezések kivételével – lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyerését, olyan mértékben, amely műszakilag kivitelezhető, és nem jár aránytalanul magas költségekkel, megfelelően képesített személyzettel kell visszanyerni az újrafelhasználásuk, regenerálásuk, vagy ártalmatlanításuk biztosítása érdekében.

(4)   Az (1)–(3) bekezdés szerinti, a fluortartalmú üvegházhatású gázok újrahasznosítását, regenerálását vagy ártalmatlanítását szolgáló visszanyerést a berendezés végleges ártalmatlanítása előtt, és – adott esetben – a szervizelés és karbantartás során kell elvégezni.

5. cikk

Képzés és képesítés

(1)   2007. július 4-ig, a tagállamoktól kapott információk alapján és az érintett ágazatokkal konzultálva, a 12. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meg kell állapítani a 3. cikk (1) bekezdése alá tartozó berendezések és rendszerek telepítésében, karbantartásában vagy szervizelésében közreműködő vállalatokra és érintett személyzetre, valamint a 3. és 4. cikkben szabályozott tevékenységekben közreműködő személyzetre vonatkozó képzési programokra és képesítésre érvényes minimumkövetelményeket és kölcsönös elismerési feltételeket.

(2)   A tagállamok 2008. július 4-ig megállapítják és kiigazítják saját képzési és képesítési követelményeiket az (1) bekezdésben említett minimumkövetelmények alapján. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot képzési és képesítési programjaikról. A tagállamok elismerik a másik tagállamban kiállított bizonyítványokat, és nem korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát vagy a letelepedési szabadságot a másik tagállamban kiállított bizonyítvánnyal kapcsolatos indokok alapján.

(3)   Az érintett alkalmazás üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy az érintett személyzet rendelkezzen a (2) bekezdésben említett szükséges képesítéssel, amely magában foglalja az alkalmazandó rendelkezések és szabványok megfelelő ismeretét, valamint a kibocsátás megelőzéséhez, a fluortartalmú üvegházhatású gázok visszanyeréséhez és a vonatkozó típusú és méretű berendezések biztonságos kezeléséhez szükséges szakértelmet.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy 2009. július 4-ig a 3. és 4. cikkben szabályozott tevékenységek végzésében közreműködő vállalatok csak akkor vehessenek át fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó szállítmányt, amennyiben az érintett személyzetük rendelkezik az e cikk (2) bekezdésében említett képesítéssel.

(5)   A Bizottság 2007. július 4-ig, a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően megállapítja az e cikk (2) bekezdésében említett tájékoztatás formáját.

6. cikk

Jelentéstételi kötelezettség

(1)   A 2008. március 31-ig és azt követően évente valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gázzal foglalkozó gyártó, importőr és exportőr köteles jelentésben közölni a Bizottsággal az előző naptári évre vonatkozóan a következő adatokat, azoknak az érintett tagállam illetékes hatóságának történő megküldésével egyidejűleg:

a)

minden gyártónak, aki évente több, mint egy tonna fluortartalmú üvegházhatású gázt állít elő, közölnie kell: — valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gáz teljes mennyiségét, amelyet ő a Közösség területén állít elő, meghatározva azokat az alkalmazási kategóriákat (pl. mozgatható légkondicionálók, hűtőközegek, légkondicionálók, habok, aeroszolok, elektromos berendezések, félvezető termékek gyártása, oldószerek és tűzvédelem), amelyekben az anyagot várhatóan felhasználják, — valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gáz mennyiségét, amelyet ő a Közösség területén forgalomba hozott, — valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gáz mennyiségét, amelyet ő újrahasznosított, regenerált vagy megsemmisített.

b)

minden importőrnek, aki évente több, mint egy tonna fluortartalmú üvegházhatású gázt importál – ideértve azokat a gyártókat, akik importálnak is –, közölnie kell: — valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gáz mennyiségét, amelyet ő a Közösség területére importált vagy ott forgalomba hozott, meghatározva azokat az alkalmazási kategóriákat (pl. mozgatható légkondicionálók, hűtőközegek, légkondicionálók, habok, aeroszolok, elektromos berendezések, félvezető termékek gyártása), amelyekben az anyagot várhatóan felhasználják, — valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gáz mennyiségét, amelyet ő újrahasznosítás, regenerálás vagy ártalmatlanítás céljából importált.

c)

minden exportőrnek, aki évente több, mint egy tonna fluortartalmú üvegházhatású gázt exportál – ideértve azokat a gyártókat, akik exportálnak is –, közölnie kell: — valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gáz mennyiségét, amelyet ő a Közösség területéről exportált, — valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gáz mennyiségét, amelyet ő újrahasznosítás, regenerálás vagy ártalmatlanítás céljából exportált.

(2)   A Bizottság 2007. július 4-ig a 12. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően megállapítja az e cikk (1) bekezdésében említett jelentések formáját.

(3)   A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz a részére átadott információk bizalmas kezelése érdekében.

(4)   A tagállamok az – e rendeletben említett – érintett ágazatok számára a kibocsátási adatok lehetőség szerinti megszerzésének céljából jelentéstételi rendszereket állapítanak meg.

7. cikk

Címkézés

(1)   A 67/548/EGK irányelv (17) és az 1999/45/EK irányelv (18) veszélyes anyagok és készítmények címkézésére vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül a (2) bekezdésben felsorolt, fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések csak akkor hozhatók forgalomba, ha a fluortartalmú üvegházhatású gázok kémiai elnevezését az elfogadott ipari nomenklatúrát alkalmazó címkével tüntetik fel. A címkének egyértelmű utalást kell tartalmaznia arra, hogy a termék vagy berendezés a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaz, azok mennyiségével együtt, és ezeket az adatokat egyértelműen és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a terméken vagy berendezésen, a fluortartalmú üvegházhatású gázok töltésére vagy visszanyerésére létesített szervizállomások mellett, vagy a termék, illetve berendezés azon részén, amely a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazza. A hermetikusan zárt rendszereket ennek megfelelően kell címkézni.

A fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló információnak – ideértve azok globális felmelegedési potenciálját – szerepelnie kell az ilyen termékekhez vagy berendezésekhez adott használati utasításban.

(2)   Az (1) bekezdést a következő típusú termékekre és berendezésekre kell alkalmazni:

a)	perfluor-karbont vagy perfluor-karbont tartalmazó készítményeket tartalmazó hűtőtermékek és -berendezések;

b)

hűtő- és légkondicionáló termékek és berendezések (a gépjárműben találhatók kivételével), hőszivattyúk, tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek, amennyiben az adott termék- vagy berendezéstípus részlegesen fluorozott szénhidrogént vagy részlegesen fluorozott szénhidrogént tartalmazó készítményt tartalmaz;

c)	kén-hexafluoridot, illetve kén-hexafluoridot tartalmazó készítményt tartalmazó kapcsolószerkezetek; és

d)	minden fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó tartály.

(3)   A használandó címke formáját a 12. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell megállapítani. Az (1) bekezdésben meghatározottak melletti további címkézési követelményeket megfelelő esetben szintén ezen eljárás szerint kell megállapítani. A Bizottság – mielőtt a 12. cikk (1) bekezdésében említett bizottság elé terjesztené javaslatát – megvizsgálja, hogy kívánatos-e a címkéken további környezetvédelmi információk feltüntetése – ideértve a globális felmelegedési potenciált – , figyelembe véve azokat a már létező címkézési rendszereket, amelyek a (2) bekezdésben említett termékekre és berendezésekre már alkalmazandóak.

8. cikk

A felhasználás ellenőrzése

(1)   2008. január 1-jétől tilos a kén-hexafluorid és készítményeinek felhasználása a magnézium öntésben, kivéve ha a felhasznált kén-hexafluorid mennyisége kevesebb, mint évi 850 kg.

(2)   2007. július 4-től tilos a kén-hexafluorid és készítményeinek felhasználása a jármű-gumiabroncsok töltésére.

9. cikk

Forgalomba hozatal

(1)   A II. mellékletben foglaltak szerint tilos azon termékek és berendezések forgalomba hozatala, amelyek az e mellékletben szereplő fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzák, illetve amelyek működése e gázokon alapul.

(2)   Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni azon termékek és berendezések esetében, amelyeket bizonyítottan a vonatkozó forgalomba hozatali tilalom hatálybalépésének időpontja előtt gyártottak.

(3)

a) Amennyiben valamely tagállam 2005. december 31-ig az e cikkben foglaltaknál szigorúbb és e rendelet hatálya alá tartozó nemzeti intézkedéseket fogadott el azon termékek és berendezések forgalomba hozataláról, amelyek fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak, illetve amelyek működése e gázokon alapul, e tagállam a b) pontra is figyelemmel 2012. december 31-ig fenntarthatja e nemzeti intézkedéseket. b) A szóban forgó tagállam 2007. július 4-ig értesíti a Bizottságot a nemzeti intézkedésekről, és az értesítéshez csatolja az intézkedéseket alátámasztó indoklást. Ezen intézkedések összeegyeztethetőek kell, hogy legyenek a Szerződéssel. A Bizottság a 12. cikk (1) bekezdésében említett bizottság rendelkezésére bocsátja a releváns információt ezen intézkedésekről.

10. cikk

Felülvizsgálat

(1)   A gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelvben (19) említett gépjárművekbe szerelt rendszerektől eltérő légkondicionáló rendszerekben és a közlekedési eszközökben található hűtőrendszerekben lévő fluortartalmú üvegházhatású gázok lehetséges tározása vagy helyettesítése terén elért haladás alapján a Bizottság e rendeletet felülvizsgálja, és erről legkésőbb 2007. december 31-ig jelentést tesz közzé. A Bizottság szükség esetén e jelentéshez 2008. december 31-ig jogalkotási javaslatokat csatol a 3. cikk rendelkezéseinek a – a 70/156/EGK irányelvben említett gépjárművekbe szerelt rendszerektől eltérő – légkondicionáló rendszerekre és a közlekedési eszközökben található hűtőrendszerekre való alkalmazása céljából is.

(2)   A Bizottság e rendelet alkalmazásának tapasztalatai alapján 2011. július 4-ig jelentést tesz közzé. A jelentés különösen a következőkre tér ki:

a)	felméri a vonatkozó rendelkezések hatását a fluortartalmú üvegházhatású gázok aktuális és előre látható kibocsátására, és megvizsgálja ezen rendelkezések költséghatékonyságát;

b)	az IPCC jövőbeli értékelő jelentéseinek fényében felméri, hogy az I. mellékletet szükséges-e további fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kiegészíteni;

c)	értékeli a tagállamok által az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően megállapított képzési és képesítési programokat;

d)	felméri fluortartalmú üvegházhatású gázok termékekből és berendezésekből származó kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó közösségi szabványok szükségességét – különösen a habok vonatkozásában –, beleértve a termékek és berendezések tervezésének műszaki követelményeit is;

e)	kiértékeli az üzemeltetők által a 3. cikknek megfelelően végrehajtott tározási intézkedések hatékonyságát, és felméri, hogy lehet-e a létesítményekre maximális szivárgási mértéket megállapítani;

f)

felméri, és adott esetben javaslatot tehet a 6. cikk (1) bekezdésében foglalt jelentéstételi követelmények módosítására – különösen az egy tonna mennyiségi határérték tekintetében, valamint annak szükségessége tekintetében, hogy az illetékes hatóságok rendszeresen jelentsék a Bizottságnak a reprezentatív mintákon alapuló becsült kibocsátásokat – e jelentéstételi követelmények gyakorlati alkalmazásának javítása érdekében;

g)	felméri, hogy szükséges-e a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának megelőzésével, illetve minimalizálásával kapcsolatos, a rendelkezésre álló legjobb technológiák és legjobb környezetvédelmi gyakorlatok leírását tartalmazó tájékoztatókat kidolgozni és terjeszteni;

h)	átfogó összefoglalást készít – különösen a habok vonatkozásában – a technológia fejlődéséről közösségi és nemzetközi szinten egyaránt, a szerzett tapasztalatokról, a környezetvédelmi előírásokról és a belső piac működését érő minden hatásról;

i)

felméri, hogy műszakilag megvalósítható és gazdaságos-e a kén-hexafluorid helyettesítése a homoköntésben, a kokilla öntésben és a magas nyomású öntésben, és adott esetben 2009. január 1-jéig javaslatot tesz a 8. cikk (1) bekezdésének felülvizsgálatára; továbbá a rendelkezésre álló alternatívák további értékelése fényében 2010. január 1-jéig felülvizsgálja a 8. cikk (1) bekezdésében foglalt mentességet;

j)

felméri, hogy műszakilag megvalósítható és – figyelembe véve az energiahatékonyságot – költséghatékony-e további fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések felvétele a II. mellékletbe, és adott esetben javaslatot tesz a II. melléklet módosítására ilyen további termékek és berendezések felvétele céljából;

k)	felméri, hogy szükséges-e a fluortartalmú üvegházhatású gázok globális felmelegedési potenciáljára vonatkozó közösségi rendelkezések módosítása; a módosítások során figyelembe kell venni a tudományos és technológiai fejlődést, illetve az ipari terméktervezés időütemezéséből származó igényeket;

l)	felméri hogy szükség van-e további intézkedésre a Közösség és tagállamai részéről az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén fennálló létező, illetve új nemzetközi kötelezettségek fényében.

(3)   A Bizottság szükség esetén megfelelő javaslatokat nyújt be e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatára.

11. cikk

A vonatkozó közösségi jog – így különösen az állami támogatásra vonatkozó szabályok és a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) – sérelme nélkül a tagállamok ösztönözhetik olyan termékek és berendezések forgalomba hozatalát, amelyek a magas felmelegedési potenciállal bíró gázok alternatíváit használják, és amelyek hatékonyak, innovatívak és tovább csökkentik az éghajlati hatást.

12. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottság munkáját a 2037/2000/EK rendelet 18. cikkével létrehozott bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében szereplő határidő három hónap.

(3)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

13. cikk

Szankciók

(1)   A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2)   A tagállamok a szankciókra vonatkozó szabályokról legkésőbb 2008. július 4-ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az e szabályokat érintő minden későbbi módosítást is.

14. cikk

A 9. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok bevezethetnek vagy fenntarthatnak szigorúbb védelmi intézkedéseket a Szerződés 95. cikkében megállapított eljárások szerint, e rendelet 7., 8. és 9. cikkével kapcsolatban, illetve a Szerződés 176. cikke szerint e rendelet egyéb cikkeivel kapcsolatban.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

E rendeletet 2007. július 4-én kezdődő hatállyal kell alkalmazni, kivéve 9. cikkét és II. mellékletét, amelyeket 2006. július 4-ével kezdődően kell alkalmazni.

---

(1)  HL C 108., 2004.4.30., 62. o.

(2)  Az Európai Parlament 2004. március 31-i véleménye (HL C 103. E, 2004.4.29., 600. o.), a Tanács 2005. június 21-i közös álláspontja (HL C 183. E, 2005.7.26., 1. o.) és az Európai Parlament 2005. október 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé)Az Európai Parlament 2006. április 6-i jogalkotási állásfoglalása és a Tanács 2006. április 25-i határozata.

(3)  A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 242., 2002.9.10., 1. o.).

(4)  HL L 33., 1994.2.7., 11. o.

(5)  HL L 130., 2002.5.15., 1. o.

(6)  HL L 194., 1975.7.25., 39. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(7)  HL L 257., 1996.10.10., 26. o. A legutóbb a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (OJ L 33., 2006.2.4., 1. o.) módosított irányelv.

(8)  HL L 269., 2000.10.21., 34. o. A legutóbb a 2005/673/EK tanácsi határozattal (HL L 254., 2005.9.30., 69. o.) módosított irányelv.

(9)  HL L 37., 2003.2.13., 24. o. A 2003/108/EK irányelvvel (HL L 345., 2003.12.31., 106. o.) módosított irányelv.

(10)  A Hivatalos Lapban még nem jelent meg.

(11)  Lásd e Hivatalos Lap 12. oldalát.

(12)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(13)  HL L 244., 2000.9.29., 1. o. A legutóbb a 29/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2006.1.11., 27. o.) módosított rendelet által szabályozott anyagok;

(14)  IPCC Third Assessment Climate Change 2001. A Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (http://www.ipcc.ch/pub/reports.htm).

(15)  A készítményekben lévő nem fluortartalmú üvegházhatású gázok GWP-jének kiszámításához az IPCC első értékelésében közzétett értékeket kell alkalmazni, lásd: Climate Change, the IPCC Scientific Assessment, J.T. Houghton, G.J. Jenkins, J.J. Ephraums (szerk.), Cambridge University Press, Cambridge (UK) 1990.

(16)  Az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1994. december 7-i 76/769/EGK irányelv tizenharmadik módosításáról szóló 94/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 331., 1994.12.21., 7. o.).

(17)  A veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv (HL 196., 1967.8.16., 1. o.). A legutóbb a 2004/73/EK bizottsági irányelvvel (HL L 152., 2004.4.30., 1. o.) módosított irányelv.

(18)  A tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 1999. május 31-i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 200., 1999.7.30., 1. o.). A legutóbb a 2006/8/EK bizottsági irányelvvel (HL L 19., 2006.1.24., 12. o.) módosított irányelv.

(19)  HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2005/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 310., 2005.11.25., 10. o.) módosított irányelv.

(20)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

---

---

---

14.6.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 161/12

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/40/EK IRÁNYELVE

(2006. május 17.)

a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2), az egyeztetőbizottság által 2006. március 14-én jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével,

mivel:

(1)

A belső piac olyan belső határok nélküli térséget jelent, ahol biztosítani kell az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását, és ahol ebből a célból érvényben van a gépjárművek közösségi típusjóváhagyási rendszere. A gépjárművek légkondicionáló rendszerére vonatkozó típusjóváhagyás műszaki követelményeit össze kell hangolni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a tagállamonként eltérő követelmények elfogadása, és biztosított legyen a belső piac megfelelő működése.

(2)

Egyre több tagállam kívánja szabályozni a légkondicionáló rendszerek gépjárművekben való használatát az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének az Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról, valamint az abból származó kötelezettségek közös teljesítéséről szóló, 2002. április 25-i 2002/358/EK tanácsi határozat (3) következtében. A határozat arra kötelezi a Közösséget és tagállamait, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv A. mellékletében felsorolt, üvegházhatást okozó gázok összesített, antropogén kibocsátását a 2008-tól 2012-ig tartó időszakban 8 %-kal csökkentsék az 1990. évi szinthez képest. Ha ezeket a kötelezettségeket összehangolás nélkül teljesítik, az azzal a veszéllyel jár, hogy akadályozhatja a gépjárművek Közösségen belüli szabad mozgását. Ezért indokolt megállapítani azokat a követelményeket, amelyeknek a gépjárművekbe szerelt légkondicionáló rendszereknek meg kell felelniük ahhoz, hogy forgalomba hozhatók legyenek, valamint indokolt egy adott időponttól betiltani az olyan légkondicionáló rendszereket, amelyeket úgy terveztek, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzanak.

(3)

Növekvő aggodalomra ad okot az éghajlatváltozásra gyakorolt hatása miatt az 1300-as globális felmelegedési potenciállal bíró 134a jelű, részlegesen fluorozott szénhidrogén (HFC-134a) gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátása. A közeljövőben várhatóan gazdaságos és biztonságos alternatívák fognak rendelkezésre állni a HFC-134a jelű, részlegesen fluorozott szénhidrogén (HFC-134a) helyettesítésére. Meg kell vizsgálni, hogy – tekintettel az ilyen rendszerekben a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának lehetséges visszaszorítása és e gázok helyettesítése terén elért fejlődésre – szükséges-e ezen irányelv kiterjesztése más gépjármű-kategóriákra is, valamint azt, hogy szükséges-e az említett gázok globális felmelegedési potenciáljára vonatkozó rendelkezéseket módosítani a műszaki és tudományos fejlődés és az ipari terméktervezés időütemezéséből fakadó igények alapján.

(4)

Annak érdekében, hogy az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó tilalom hatékony legyen, korlátozni kell annak a lehetőségét, hogy a gépjárművekbe utólag szereljenek be olyan légkondicionáló rendszereket, amelyeket úgy terveztek, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciálú fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzanak, valamint meg kell tiltani a légkondicionáló rendszerek ilyen gázokkal való feltöltését.

(5)

Bizonyos fluortartalmú üvegházhatású gázok gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásainak korlátozásához határértékeket kell megállapítani a szivárgási veszteség nagyságára és eljárásokat kell kidolgozni a gépjárművekbe szerelt olyan légkondicionáló rendszerek szivárgásának vizsgálatára, amelyeket úgy terveztek, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzanak.

(6)

Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményéből, a Kiotói Jegyzőkönyvből és a 2002/358/EK határozatból fakadó közösségi és tagállami kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, 2006. május 17-i 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4) és ezt az irányelvet, amelyek egyaránt hozzájárulnak a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, egyidejűleg kell elfogadni és kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7)

Minden járműgyártónak a jóváhagyó hatóság rendelkezésére kell bocsátania a beépített légkondicionáló rendszerekkel és az azokban használt gázokkal kapcsolatos valamennyi műszaki információt. Olyan légkondicionáló rendszerek esetében, amelyeket úgy terveztek, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzanak, a gyártónak rendelkezésre kell bocsátania a rendszerek szivárgási veszteségének nagyságára vonatkozó adatokat is.

(8)	Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni.

(9)

Ez az irányelv egyike a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i70/156/EGK tanácsi irányelvben (6) meghatározott EK típus-jóváhagyási eljárás külön irányelveinek. Ennek következtében a 70/156/EGK irányelvet megfelelően módosítani kell.

(10)

Mivel ezen irányelv céljait – nevezetesen a gépjárművekbe szerelt légkondicionáló rendszerekben található meghatározott fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgásának ellenőrzését, és az olyan légkondicionáló rendszerek betiltását egy adott időponttól kezdődően, amelyeket úgy terveztek, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzanak – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezen irányelv terjedelme és hatása miatt e célok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(11)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (7) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyek a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv meghatározza a járművek EK-típusjóváhagyásának, illetve nemzeti típusjóváhagyásának követelményeit a járművekbe szerelt légkondicionáló rendszerek kibocsátása és biztonságos működése tekintetében. Megállapítja továbbá az ezen rendszerek utólagos beszerelésére és újratöltésére vonatkozó rendelkezéseket.

2. cikk

Tárgyi hatály

Ez az irányelv a 70/156/EGK irányelv II. mellékletében meghatározott M1 és N1 kategóriájú gépjárművekre alkalmazandó. Ezen irányelv alkalmazásában az N1 kategóriájú járműnek csak azok az I. osztályba tartozó járművek minősülnek, amelyek leírását a gépjárművek kibocsátásai által okozott levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. március 20-i 70/220/EGK tanácsi irányelv (8) I. melléklete 5.3.1.4. pontjának – a 98/69/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) által beillesztett – első táblázata tartalmazza.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.	„jármű”: az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi gépjármű;

2.	„járműtípus”: a 70/156/EGK irányelv II. mellékletének B. szakaszában meghatározott típus;

3.	„légkondicionáló rendszer”: minden olyan rendszer, amelynek fő rendeltetése az, hogy csökkentse a léghőmérsékletet és páratartalmat a jármű utasterében;

4.	„kétpárologtatós rendszer”: az a rendszer, amelyben az egyik párologtató a motorházban, a másik a jármű egy másik terében kerül beszerelésre; minden ettől eltérő rendszer egypárologtatós rendszernek tekintendő;

5.

„fluortartalmú üvegházhatású gázok”: a Kiotói Jegyzőkönyv A. mellékletében meghatározott részlegesen fluorozott szénhidrogének (HFC-k), perfluor-karbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6), valamint az ezen anyagokat tartalmazó készítmények, de nem értendők ide az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) által szabályozott anyagok;

6.	„részlegesen fluorozott szénhidrogén”: olyan szerves vegyület, amely szénből, hidrogénből és fluorból áll, és amelynek molekulája nem tartalmaz hatnál több szénatomot;

7.	„perfluor-karbon”: olyan szerves vegyület, amely csak szénből és fluorból áll, és amelynek molekulája nem tartalmaz hatnál több szénatomot;

8.

„globális felmelegedési potenciál”: a fluortartalmú üvegházhatású gázok éghajlat-melegedést okozó, szén-dioxidhoz viszonyított potenciálja. A globális felmelegedési potenciált (global warming potential, GWP) úgy kell kiszámítani, hogy a gáz egy kilogrammjának 100 éves időszakra vonatkozó felmelegedési potenciálját viszonyítani kell egy kilogramm CO2 ugyanezen potenciáljához. A vonatkozó GWP-értékek az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) által elfogadott harmadik értékelő jelentésből származnak („2001-es IPCC GWP értékek”) (11);

9.	„készítmény”: két vagy több anyagból álló keverék, amelyek közül legalább az egyik fluortartalmú üvegházhatású gáz. A készítmény teljes globális felmelegedési potenciálját (12)a melléklet 2. részében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni;

10.	„utólagos beszerelés”: légkondicionáló rendszer beszerelése a járműbe a nyilvántartásba vételt követően.

4. cikk

A tagállamok kötelezettségei

(1)   A tagállamok a légkondicionáló rendszer kibocsátása tekintetében kizárólag azon járműtípusokra adják meg – esettől függően – az EK-típusjóváhagyást, illetve a nemzeti típusjóváhagyást, amelyek az ezen irányelvben megállapított követelményeknek megfelelnek.

(2)   A 70/156/EGK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti teljes jármű-típusjóváhagyás megadása céljából a tagállamok biztosítják, hogy a gyártók információt nyújtsanak az új gépjárművekbe beszerelt légkondicionáló rendszerekben használt hűtőközeg fajtájáról.

(3)   Azon járművek típusjóváhagyása céljából, amelyek légkondicionáló rendszereit úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzanak, a tagállamok biztosítják, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően ezen gázok szivárgási vesztesége ne haladja meg az 5. cikkben megállapított, maximálisan megengedhető határértékeket.

5. cikk

Típusjóváhagyás

(1)   A szivárgási veszteség egységes vizsgálatának bevezetésétől számított hat hónappal kezdődő hatállyal, a légkondicionáló rendszerek kibocsátásával kapcsolatos indokok alapján a tagállamok:

a)	nem tagadhatják meg az EK-típusjóváhagyás vagy nemzeti típusjóváhagyás megadását valamely új járműtípus tekintetében; illetve

b)	nem tilthatják meg új jármű nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy üzembe helyezését,

amennyiben a jármű, amelynek légkondicionáló rendszerét úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon, megfelel az ezen irányelvben megállapított követelményeknek.

(2)   Attól függően, hogy melyik a későbbi időpont, a szivárgási veszteség egységes vizsgálatának bevezetésétől számított 12 hónappal vagy 2007. január 1-jével kezdődő hatállyal a tagállamok nem adnak ki EK-típusjóváhagyást, illetve nemzeti típusjóváhagyást azon járműtípusokra, amelyek légkondicionáló rendszerét úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon, kivéve ha a fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgási vesztesége nem haladja meg egypárologtatós rendszer esetében a 40 g/év, illetve kétpárologtatós rendszer esetében a 60 g/év mértéket.

(3)   Attól függően, hogy melyik a későbbi időpont, a szivárgási veszteség egységes vizsgálatának bevezetésétől számított 24 hónappal vagy 2008. január 1-jével kezdődő hatállyal, azon új járművek vonatkozásában, amelyek légkondicionáló rendszerét úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon – kivéve, ha a fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgási vesztesége nem haladja meg egypárologtatós rendszer esetében a 40 g/év, illetve kétpárologtatós rendszer esetében a 60 g/év mértéket – a tagállamok:

a)	a 70/156/EGK irányelv 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában nem tekintik érvényesnek a megfelelőségi igazolásokat; és

b)	elutasítják a nyilvántartásba vételt, illetve megtiltják az értékesítést és az üzembe helyezést.

(4)   2011. január 1-jével kezdődő hatállyal, azon járműtípusra vonatkozóan, amelynek légkondicionáló rendszerét úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon, a tagállamok nem adják meg az EK-típusjóváhagyást, illetve a nemzeti típusjóváhagyást.

(5)   2017. január 1-jével kezdődő hatállyal, azon új járművek tekintetében, amelyek légkondicionáló rendszerét úgy tervezték, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon, a tagállamok:

a)	a 70/156/EGK irányelv 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában nem tekintik érvényesnek a megfelelőségi igazolásokat; és

b)	elutasítják a nyilvántartásba vételt, illetve megtiltják az értékesítést és az üzembe helyezést.

(6)   A vonatkozó közösségi jog – így különösen az állami támogatásra vonatkozó közösségi szabályok és a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) – sérelme nélkül a tagállamok ösztönözhetik olyan légkondicionáló rendszerek beszerelését, amelyek hatékonyak, innovatívak, valamint tovább csökkentik az éghajlati hatást.

6. cikk

Utólagos beszerelés és újratöltés

(1)   2011. január 1-jével kezdődő hatállyal olyan légkondicionáló rendszer, amelyet úgy terveztek, hogy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazzon, nem szerelhető be utólag olyan járművekbe, amelyek típusjóváhagyása ezen időpontot követően történik. 2017. január 1-jével kezdődő hatállyal ilyen légkondicionáló rendszer nem szerelhető be utólag semmilyen járműbe.

(2)   150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gáz nem tölthető egyetlen olyan jármű légkondicionáló rendszerébe sem, amelynek típusjóváhagyása 2011. január 1-jén vagy azt követően történik. 2017. január 1-jével kezdődő hatállyal, 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gáz nem tölthető egyetlen jármű légkondicionáló rendszerébe sem – kivéve azon légkondicionáló rendszerek újratöltését, amelyek ilyen gázokat tartalmaznak, és amelyeknek járműbe szerelése még a fenti időpont előtt történt.

(3)   Amennyiben a rendszerből rendkívüli mennyiségű hűtőközeg szivárgott ki, a légkondicionáló rendszerek szervizelésére és javítására szakosodott szolgáltatók nem tölthetik újra e berendezéseket fluortartalmú üvegházhatású gázokkal addig, amíg a szükséges javítás be nem fejeződik.

7. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   A Bizottság 2007. július 4-ig elfogadja a 4. és 5. cikk végrehajtására vonatkozó intézkedéseket, így különösen:

a)	a járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó közigazgatási rendelkezéseket; és

b)	a 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gázok légkondicionáló rendszerből való szivárgási veszteségének mérését szolgáló egységes vizsgálati eljárást.

(2)   A Bizottság az intézkedéseket a 70/156/EGK irányelv 13. cikkében említett eljárásnak megfelelően fogadja el.

(3)   A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi ezeket az intézkedéseket.

(4)   A (2) bekezdésben említett eljárást kell alkalmazni adott esetben az alábbiak elfogadására:

a)	a mobil légkondicionáló rendszerek hűtőközegének biztonságos működését és megfelelő szervizelését biztosító intézkedések;

b)	a légkondicionáló rendszerek üzemben lévő járművekbe való utólagos beszerelésére és üzemben lévő légkondicionáló rendszerek újratöltésére vonatkozó intézkedések, amennyiben ezek nem tartoznak a 6. cikk hatálya alá;

c)	a készítmények globális felmelegedési potenciálját meghatározó módszer kiigazítása.

8. cikk

Felülvizsgálat

(1)   A gépjárművekbe szerelt légkondicionáló rendszerekből származó fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának lehetséges visszaszorítása vagy az ilyen gázok helyettesítése tekintetében történt előrelépés alapján a Bizottság megvizsgálja,

—	ki kell-e terjeszteni a meglévő jogszabályi rendelkezéseket a járművek egyéb kategóriáira is, különösen az M2 és M3 kategóriára, valamint az N1 kategória II. és III. osztályára, és

—	módosítani kell-e a fluortartalmú üvegházhatású gázok globális felmelegedési potenciáljára vonatkozó közösségi rendelkezéseket; a változtatásoknál figyelembe kell venni a tudományos és műszaki fejlődést, illetve az ipari terméktervezés időütemezéséből fakadó igényeket is;

és 2011. július 4-ig közzéteszi jelentését. Szükség esetén a Bizottság megfelelő jogalkotási javaslatokat terjeszt elő.

(2)   Amennyiben egy 150-nél nagyobb globális felmelegedési potenciállal rendelkező fluortartalmú üvegházhatású gáz, amelyre a 3. cikk 8. pontjában említett IPCC-jelentés még nem terjed ki, bekerül az IPCC egy jövőbeli jelentésébe, a Bizottság megvizsgálja, hogy indokolt-e ezen irányelv módosítása az adott gáz felvétele érdekében. Amennyiben a Bizottság szükségesnek ítéli, úgy a 70/156/EGK irányelv 13. cikkében említett eljárásnak megfelelően:

—	elfogadja a szükséges intézkedéseket, és

—	meghatározza az ezen intézkedések alkalmazására vonatkozó átmeneti időszakokat. Ennek során a Bizottság igyekszik fenntartani az egyensúlyt a szükséges megfelelő felkészülési idő és azon kockázat között, amelyet a fluortartalmú üvegházhatású gáz a környezet számára jelent.

9. cikk

A 70/156/EGK irányelv módosítása

A 70/156/EGK irányelv ezen irányelv mellékletének 1. részével összhangban módosul.

10. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)   A tagállamok 2008. január 4-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.

A tagállamok ezeket az intézkedéseket 2008. január 5-től alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

12. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL C 108., 2004.4.30., 62. o.

(2)  Az Európai Parlament 2004. március 31-i véleménye (HL C 103. E, 2004.4.29., 600. o.), a Tanács 2005. június 21-i közös álláspontja (HL C 183. E, 2005.7.26., 17. o.) és az Európai Parlament 2005. október 26-i álláspontja (A Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2006. április 6-i határozata és a Tanács 2006. április 25-i határozata.

(3)  HL L 130., 2002.5.15., 1. o.

(4)  Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

(5)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(6)  HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2006/28/EK bizottsági irányelvvel (HL L 65., 2006.3.7., 27. o.) módosított irányelv.

(7)  HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(8)  HL L 76., 1970.4.6., 1. o. A legutóbb a 2003/76/EK bizottsági irányelvvel (HL L 206., 2003.8.15., 29. o.) módosított irányelv.

(9)  HL L 350., 1998.12.28., 1. o.

(10)  HL L 244., 2000.9.29., 1. o. A legutóbb a 29/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2006.1.11., 27. o.) módosított rendelet.

(11)  IPCC Third Assessment Climate Change 2001. A Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (http://www.ipcc.ch/pub/reports.htm).

(12)  A készítményekben lévő nem fluortartalmú üvegházhatású gázok GWP-számításához az IPCC első értékelésében közzétett értékeket kell alkalmazni, lásd: Climate Change, The IPCC Scientific Assessment, J.T. Houghton, G.J. Jenkins, J.J. Ephraums (szerk.), Cambridge University Press, Cambridge (UK) 1990.

(13)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

---

---