ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 139

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

49. évfolyam
2006. május 25.


Tartalom

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Oldal

 

 

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

 

 

EFTA Felügyeleti Hatóság

 

*

Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata 262/02/COL (2002. december 18.) az átállási költségekhez kapcsolódó állami támogatások vizsgálati módszertanára vonatkozó új iránymutatások bevezetésével az állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályainak harmincötödik alkalommal történő módosításáról

1

 

*

Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata 263/02/COL (2002. december 18.) az állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályainak új, 26A. számú fejezet bevezetésével történő harminchatodik módosításáról: A nagyberuházási projektek regionális támogatásának több ágazatot érintő keretrendszere

8

 

*

Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata 264/02/COL (2002. december 18.) az állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályainak harminchetedik módosítása új, 22. számú fejezet bevezetésével: Megmentési és szerkezetátalakítási, valamint üzembezárási támogatás nyújtása az acéliparnak

24

 

*

Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata 196/03/COL (2003. november 5.) az állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályainak harmincnyolcadik módosítása új, 9B. számú fejezet bevezetésével: A feltételezett jogellenes állami támogatásokra vonatkozó panaszok benyújtásához kitöltendő formanyomtatvány

28

 

*

Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata 197/03/COL (2003. november 5.) az állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályainak harminckilencedik módosítása új, 34. fejezet beveztésével: A jogellenes állami támogatások visszatérítésére alkalmazandó referenciaráták, diszkontráták és kamatlábak

33

 

*

Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata 195/04/COL (2004. július 14.) az EFTA-államok között létrejött, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyvének II. része 27. cikkében említett végrehajtási intézkedésekről

37

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

EFTA Felügyeleti Hatóság

25.5.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/1


AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA

262/02/COL

(2002. december 18.)

az átállási költségekhez kapcsolódó állami támogatások vizsgálati módszertanára vonatkozó új iránymutatások bevezetésével az állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályainak harmincötödik alkalommal történő módosításáról

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (1) és különösen annak 61–63. cikkére,

TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (2) és különösen annak 24. cikkére és 3. jegyzőkönyvének 1. cikkére,

MIVEL a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 24. cikke értelmében az állami támogatások tekintetében az EFTA Felügyeleti Hatósága foganatosítja az EGT-megállapodást,

MIVEL a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóság értesítéseket vagy iránymutatásokat bocsát ki az EGT-megállapodásban foglalt ügyekben, amennyiben erről az EGT-megállapodás vagy a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás kifejezetten rendelkezik, vagy az EFTA Felügyeleti Hatóság szükségesnek ítéli,

EMLÉKEZTETVE az állami támogatás anyagi jogi és eljárásjogi szabályaira (3), amelyeket az EFTA Felügyeleti Hatóság 1994. január 19-én fogadott el (4);

MIVEL az Európai Bizottság 2001. július 26-án közleményt fogadott el a villamosenergia-ágazat átállási költségeihez kapcsolódó állami támogatások vizsgálatára vonatkozó elvek meghatározásáról (5),

MIVEL ez a közlemény az Európai Gazdasági Térséget is érinti,

MIVEL az egész Európai Gazdasági Térségben biztosítani kell az EGT állami támogatási szabályainak egységes alkalmazását,

MIVEL az EGT-megállapodás XV. mellékletének végén található „ÁLTALÁNOS” fejezet II. pontja értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóságnak az egyenlő versenyfeltételek fenntartása érdekében a Bizottsággal folyatott konzultáció után olyan jogi aktusokat kell elfogadnia, amelyek megfelelnek az EK-Bizottságnál elfogadott jogi aktusoknak,

AZ EURÓPAI Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

EMLÉKEZTETVE arra, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság e tárgyban 2001. október 19-én többoldalú találkozón konzultált az EFTA-államokkal,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1.

Az állami támogatásokról szóló iránymutatások új, 21. fejezettel egészülnek ki, amelynek címe Az átállási költségekhez kapcsolódó állami támogatások vizsgálatának módszertana. Az új fejezet szövege e határozat I. mellékletében található.

2.

Az EFTA-államokat levélben kell értesíteni a módosításról, elküldve nekik a határozat és az I. melléklet egy példányát. Az EFTA-államokat fel kell kérni, hogy az értesítéstől számított 20 munkanapon belül jelezzék, egyetértenek-e az I. mellékletben javasolt megfelelő intézkedéssel (a 21.4. pont (5) bekezdésének c) pontjában szereplő beszámolási kötelezettség).

3.

Az Európai Bizottságot az EGT-megállapodás 27. jegyzőkönyvének d) pontja szerint e határozat és az I. melléklet egy példányának elküldésével kell tájékoztatni.

4.

Amennyiben az EFTA-államok jelezték, hogy egyetértenek a megfelelő intézkedésekkel, a határozatot és vele együtt az I. mellékletet közzé kell tenni az Európai Közösségek Hivatalos Lapja EGT-re vonatkozó részében és EGT-kiegészítésében.

5.

A határozat angol nyelvű szövege hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2002. december 18-án.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Einar M. BULL

az elnök

Hannes HAFSTEIN

bizottsági testületi tag


(1)  A továbbiakban: EGT-megállapodás.

(2)  A továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás.

(3)  A továbbiakban: állami támogatásokról szóló iránymutatások.

(4)  Első közzététel: HL L 231., 1994.9.3., 32. EGT-kiegészítés.

(5)  A közlemény megtalálható a Bizottság alábbi internetes oldalán:

http://europa.eu.int/comm/competition/state_aid/legislation/stranded_costs/en.pdf


MELLÉKLET

„21.   AZ ÁTÁLLÁSI KÖLTSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZERTANA

21.1.   BEVEZETÉS

(1)

A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1996. december 19-i 96/92/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: az irányelv vagy a 96/92/EK irányelv) meghatározta azokat az elveket, amelyek meghatározzák az európai villamosenergia-ágazat verseny előtti megnyitását.

(2)

Ezt az irányelvet a 168/1999 EGT-vegyesbizottsági határozat (2) belefoglalta az EGT-megállapodásba is.

(3)

Az erősen korlátozott versenyről a valódi EGT-szintű versenyre való fokozatos áttérést elfogadható gazdasági körülmények között kell véghezvinni, figyelembe véve a villamosenergia-ágazatra jellemző sajátosságokat. Ezt a szempontot magának az irányelvnek a szövege is kiemeli.

(4)

Mivel az EFTA-államoknak egyedileg kell megbirkózniuk különféle helyzetekkel, az irányelv 24. cikke lehetővé teszi, hogy az irányelv egyes rendelkezéseinek alkalmazását átmeneti időszakra elhalasszák. A 24. cikkben meghatározott eltérések nem vonatkoznak azokra az állami támogatási mechanizmusokra, amelyek lehetővé teszik a villamosenergia-vállalkozások számára a verseny bevezetéséhez kedvező körülmények között való alkalmazkodást.

(5)

Ezen iránymutatások célja annak tisztázása, hogy a Hatóság a 96/92/EK irányelvre figyelemmel hogyan kívánja alkalmazni az ilyen állami támogatásokra az EGT-megállapodás szabályait. Ezek az iránymutatások nem érintik a más ide vonatkozó keretszabályokból, iránymutatásokból és értesítésekből származó állami támogatási szabályokat. A Hatóság tehát például a regionális támogatást és a környezetvédelmi támogatást továbbra is a megfelelő iránymutatások szerint engedélyezi. Azok a támogatások pedig, amelyeket az EGT-megállapodás 61. cikke alapján nem lehet engedélyezni, adott esetben továbbra is megvizsgálhatók lesznek az EGT-megállapodás 59. cikkének (2) bekezdése alapján.

21.2.   AZ ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK ÉS AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK

(1)

Az 1999. november 26-i 168/1999 EGT-vegyesbizottsági határozat 1. cikkének i) pontjával kiigazított 96/92/EK irányelv 24. cikke szerint a Hatóság átmeneti intézkedéseket engedélyezhet az irányelvtől való eltérésre (3):

»Azok az EFTA-államok, amelyekben az 1999. november 26-i 168/1999 EGT-vegyesbizottsági határozat hatálybalépése előtt nyújtott kötelezettségvállalásokat vagy üzemeltetési garanciákat ezen határozat rendelkezései következtében nem lehet betartani, a 24. cikk (1) és (2) bekezdése alapján átmeneti szabályozást kérhetnek. Az átmeneti időszakra vonatkozó kérelmeket az EFTA Felügyeleti Hatóságnak legkésőbb hat hónappal az 1999. november 26-i 168/1999 EGT-vegyesbizottsági határozat hatálybalépése után kell bejelenteni.«

(2)

A jelenlegi helyzetet figyelembe véve a Hatóság úgy véli, hogy csak akkor hozhat a 24. cikk értelmében határozatot átmeneti időszakról, ha előzőleg bebizonyosodott, hogy az EFTA-tagállamok által e cikk szerint bejelentett intézkedések nem férnek össze az irányelv IV., V., VI. és VII. fejezetében meghatározott rendelkezésekkel. Az irányelv 24. cikke szerint a rendelkezésektől való eltérést egyedül a Hatóság engedélyezheti.

(3)

Ennek megfelelően amennyiben valamely EFTA-állam a 168/1999 határozat következtében be nem tartható kötelezettségvállalások és garanciák költségeinek ellensúlyozására egy alapon keresztül járulékrendszert vezet be, erre az intézkedésre a Hatóság a 96/92/EK irányelv 24. cikke szerint nem adhat átmeneti időszakot engedélyező határozatot; az ilyen intézkedéshez nem szükséges az irányelv vonatkozó fejezetei alóli eltérés. Másrészt állami támogatást jelenthet az EGT-megállapodás 61. cikke és az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve értelmében.

(4)

Ezen iránymutatás célja, hogy megmutassa, hogy a Hatóság hogyan kívánja alkalmazni az EGT-megállapodás állami támogatási szabályait a 168/1999 határozat következtében be nem tartható kötelezettségvállalások és garanciák költségeinek ellensúlyozására nyújtott támogatási intézkedések esetén. Az iránymutatások nem vonatkoznak azokra az intézkedésekre, amelyek az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősülnek állami támogatásnak.

21.3.   A TÁMOGATHATÓ ÁTÁLLÁSI KÖLTSÉGEK MEGHATÁROZÁSA

(1)

Az ilyen kötelezettségvállalásokat vagy üzemeltetési garanciákat általában »átállási költségnek« nevezzük. A valóságban számos formában előfordulhatnak: hosszú távú adásvételi szerződések, kifejezett vagy hallgatólagos értékesítési garanciával vállalt beruházások, a rendes tevékenységi körön kívül vállalt beruházások stb. Az ilyen kötelezettségvállalások vagy garanciák akkor minősülhetnek a Hatóság által is elismert támogatható átállási költségeknek, ha megfelelnek az alábbi feltételeknek:

(a)

Az átállási költségeknek számító »kötelezettségvállalások vagy üzemeltetési garanciák«1999. november 27., azaz a 168/1999 határozat hatálybalépése előtt jöttek létre.

(b)

Az ilyen kötelezettségvállalások vagy garanciák meglétét és érvényességét a megfelelő jogi és szerződéses rendelkezésekre és a létrejöttük törvényi összefüggéseire figyelemmel kell igazolni.

(c)

Fennáll annak a veszélye, hogy a 96/92/EK irányelv rendelkezéseinek következtében a kötelezettségvállalásokat vagy üzemeltetési garanciákat nem tartják be. Tehát akkor minősülhetnek a kötelezettségvállalások vagy garanciák átállási költségnek, ha az irányelv hatásai következtében gazdaságtalanná válnak, és jelentősen befolyásolják az érintett vállalkozás versenyképességét. A vállalkozásnak egyebek között könyvelési tételekkel (pl. rendelkezések) kell kimutatnia a kötelezettségvállalás vagy garancia várható hatását.

Amennyiben a szóban forgó kötelezettségvállalás vagy garancia következtében – és támogatás vagy átmeneti intézkedések hiányában – veszélyben forog a vállalkozás életképessége, a kötelezettségvállalás vagy a garancia megfelel a megelőző bekezdésben megállapított feltételeknek.

Az ilyen kötelezettségvállalások vagy garanciák hatását az érintett vállalkozások versenyképességére vagy életképességére összevontan kell megvizsgálni. Ahhoz, hogy egy kötelezettségvállalás vagy garancia átállási költségnek minősüljön, szükséges, hogy ok-okozati összefüggés legyen megállapítható a 168/1999 határozat hatálybalépése és aközött, hogy az érintett vállalkozás nehézen tudja betartani vagy biztosítani az ilyen kötelezettségvállalásokat vagy garanciákat. Az ilyen ok-okozati összefüggés megállapítása során a Hatóság figyelembe veszi az érintett vállalkozást sújtó villamosenergia-árcsökkenést vagy a piaci részesedés elvesztését. Nem minősülnek átállási költségnek azok a kötelezettségvállalások vagy garanciák, amelyeket a 168/1999 határozat hatálybalépésétől függetlenül nem lehet betartani.

(d)

A kötelezettségvállalásoknak vagy garanciáknak visszavonhatatlanoknak kell lenniük. Amennyiben egy vállalkozás fizetés ellenében visszavonhatja vagy módosíthatja az ilyen kötelezettségvállalásokat vagy garanciákat, ezt a támogatható átállási költségek kiszámításánál figyelembe kell venni.

(e)

Azok a kötelezettségvállalások vagy garanciák, amelyek egyazon csoporthoz tartozó vállalkozásokat kötnek össze, nem tekinthetők átállási költségeknek.

(f)

Az átállási költségek az adott kötelezettségvállalások vagy garanciák alapján ténylegesen befektetett, kifizetett vagy fizetendő összegeknek megfelelő gazdasági költségek: átalányszámítás tehát csak abban az esetben fogadható el, ha az bizonyítottan tükrözi a gazdasági valóságot.

(g)

Az átállási költségekhez nem számítható be a kötelezettségvállalásokhoz vagy garanciákhoz kapcsolódó bevétel, haszon vagy hozzáadott érték.

(h)

Az átállási költségekhez nem számítható be semmilyen, a vonatkozó eszközök tekintetében kifizetett vagy fizetendő támogatás. Amennyiben egy kötelezettségvállalás vagy üzemeltetési garancia állami támogatással támogatott beruházásra vonatkozik, a támogatás értékét le kell vonni a kötelezettségvállalásból vagy garanciából származó átállási költségekből.

(i)

Amennyiben a 168/1999 határozat következtében a kötelezettségvállalások vagy garanciák betartása nehézségekbe ütközik, és emiatt átállási költségek merülnek fel, a támogatható átállási költségek kiszámítása során figyelembe kell venni a nemzeti és közösségi villamosenergia-piacokon fennálló gazdasági és versenyfeltételek tényleges időbeli változását. Amennyiben tehát a kötelezettségvállalások vagy garanciák a villamosenergia-árak várható esése miatt minősülhetnek átállási költségeknek, az átállási költségek kiszámítása során figyelembe kell venni a villamosenergia-árak tényleges mozgását.

(j)

Nem adhatnak okot átállási költségekre a 168/1999 határozat nemzeti jogba történő átültetése előtt leírt költségek. Azonban megfelelhetnek az átállási költségeknek az olyan rendelkezések vagy az érintett vállalkozás mérlegében feltüntetett eszközökre vonatkozó értékcsökkenések, amelyeknek kifejezett célja a határozat várható hatásainak figyelembevétele.

(k)

A támogatható átállási költségek nem haladhatják meg az ahhoz szükséges minimális szintet, hogy az érintett vállalkozás továbbra is betarthassa a 168/1999 határozattal kétségbe vont (4) kötelezettségvállalásokat vagy garanciákat, vagy biztosíthassa az azoknak való megfelelést. Következésképpen kiszámításuk során az érintett vállalkozás szempontjából (támogatás nélkül) leggazdaságosabb megoldást kell figyelembe venni. Ez többek között jelentheti az átállási költségekre okot adó kötelezettségvállalások vagy garanciák megszüntetését is, vagy az átállási költségekre okot adó eszközök részbeni vagy teljes megszüntetését (amennyiben ez nem ellentétes maguknak a kötelezettségvállalásoknak vagy garanciáknak az elveivel).

(l)

E módszertan értelmében nem minősülhetnek támogatható átállási költségeknek azok a költségek, amelyeket egy adott vállalkozásnak az irányelv 26. cikkében jelzett határidőn (2006. november 26.) túl kell viselnie (5). Azonban amennyiben szükségesnek tűnik, a Hatóság a kellő időben figyelembe vehet ilyen kötelezettségvállalásokat vagy garanciákat, és adott esetben a közös villamosenergia-piac megnyitásának következő szakaszában támogatható átállási költségeknek tekintheti azokat.

(m)

Amennyiben egy EFTA-állam a 168/1999 EGT-vegyesbizottsági határozatban előírtnál gyorsabban nyitja meg piacát, a Hatóság támogatható átállási költségnek tekintheti e módszertan szerint azokat a költségeket, amelyeket egyes vállalkozásoknak az irányelv 26. cikkében jelzett idő után kell viselniük, amennyiben az ilyen költség a fenti 21.3 szakasz a)–l) pontjának megfelelő kötelezettségvállalásokból vagy garanciákból származik, feltéve, hogy ezek időtartama nem lépi túl 2010. december 31-ét.

21.4.   AZ ÁTÁLLÁSI KÖLTSÉGEK ÉS AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK

(1)

Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében foglalt általános elv szerint tilos az állami támogatás. Azonban a cikk (2) és (3) bekezdése ettől az általános szabálytól néhány eltérésről rendelkezik. Továbbá az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdése szerint »az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások« olyan mértékben tartoznak az EGT-megállapodás szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelmet ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a szerződő felek érdekeivel.

(2)

Az ezen irányelvben meghatározott támogatható átállási költségeknek megfelelő állami támogatás célja, hogy megkönnyítse a villamosenergia-vállalkozások átállását a villamos energia versenyző piacára. A Hatóság olyan mértékben egyezhet bele az ilyen támogatásba, amennyiben az ellensúlyozza a verseny torzulását azáltal, hogy hozzájárul azon közös cél eléréséhez, amelyet a piaci erők nem tudtak elérni. A villamosenergia-vállalkozások számára a nagymértékben zárt piacról a részben liberalizált piacra való átállást megkönnyítő támogatás nem jelenthet a közös érdekkel ellentétes versenytorzulást, mivel időben és hatásában korlátozott, és mivel a villamosenergia-piac liberalizációja az EGT-piac általános érdeke, és kiegészíti a belső piac létrehozására irányuló lépéseket. A Hatóság továbbá azon a nézeten van, hogy az átállási költségekre nyújtott támogatás lehetővé teszi, hogy a villamosenergia-vállalkozások csökkentsék a jelentős kötelezettségvállalásaikhoz vagy beruházásaikhoz kapcsolódó kockázatokat, és így ösztönözheti őket arra, hogy hosszú távon fenntartsák beruházásaikat. Végül az átállási költségek kompenzációja nélkül nagyobb lenne annak a kockázata, hogy az érintett vállalkozás teljes egészében a végfogyasztókra hárítaná a gazdaságtalan kötelezettségvállalás vagy garancia költségét.

(3)

Más liberalizált piacokhoz képest a villamosenergia-piaci átállási költségeket kompenzáló támogatást indokolhatja az is, hogy a villamosenergia-piac liberalizációját nem kíséri sem gyorsabb technológiai fejlődés, sem megnövekedett kereslet, és a környezetvédelem, az ellátás biztonsága és az EGT-országok gazdaságának zökkenőmentes működése szempontjából aligha képzelhető el, hogy az állami támogatás megfontolásával a Hatóság addig várjon, amíg a villamosenergia-vállalkozások nehézségekkel találják magukat szemben.

(4)

Mindezek alapján a Hatóság azon a véleményen van, hogy az átállási költségek ellensúlyozására nyújtott támogatásra rendesen eltérés alkalmazható az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján, amennyiben megkönnyíti bizonyos gazdasági tevékenységek fejlődését anélkül, hogy a közös érdekkel ellentétes mértékben hátrányosan befolyásolná a kereskedelmi feltételeket.

(5)

A Hatóság az EGT állami támogatási rendelkezéseiről szóló iránymutatásaiból – ideértve a környezetvédelmi állami támogatásról szóló iránymutatásokat (6) – származó konkrét rendelkezések sérelme nélkül elvileg az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összeegyeztethetőnek fogadhatja el a támogatható átállási költségek ellensúlyozására nyújtott támogatást, amennyiben az megfelel az alábbi feltételeknek:

(a)

A támogatás célja, hogy egyértelműen meghatározott és elkülönített támogatható átállási költségeket ellensúlyozzon. A támogatás semmiképpen nem haladhatja meg a támogatható átállási költségek összegét.

(b)

A támogatás kifizetésére irányuló rendelkezésekben figyelembe kell venni a verseny későbbi fejleményeit. Az ilyen fejleményeket mennyiségileg kifejezhető tényezőkkel lehet mérni (árak, piaci részesedések, az EFTA-államok által jelzett egyéb releváns tényezők). Mivel a versenyfeltételek változása közvetlenül befolyásolja a támogatható átállási költségek összegét, a kifizetett támogatás összege szükségszerűen függ a verseny valós alakulásától, és az idővel kifizetett támogatás kiszámítása során figyelembe kell venni az érintett tényezők változását, hogy fel lehessen mérni az elért verseny mértékét.

(c)

Az EFTA-államnak éves beszámolót kell küldenie a Hatóságnak, amelyben leírja a villamosenergia-piacán fennálló versenyhelyzet alakulását, és többek között jelzi a releváns, mennyiségileg meghatározható tényezők megfigyelt változásait. Az éves beszámolóban részletesen le kell írni, hogy hogyan számították ki az adott évre figyelembe vett átállási költségeket, és fel kell tüntetni a kifizetett támogatás összegeit.

(d)

A Hatóság kedvezően veszi a vizsgálat során, ha az átállási költségek ellensúlyozására nyújtott támogatás degresszív jellegű; mivel ez hozzájárul ahhoz, hogy az érintett vállalkozás felgyorsítsa a liberalizált villamosenergia-piacra való felkészülést.

(e)

Előre meg kell határozni az egy vállalkozásnak az átállási költségek ellensúlyozására kifizethető támogatás maximális összegét. Ennek során figyelembe kell venni a vállalkozás termelékenységében elérhető javulást.

Szintén egyértelműen meg kell határozni előre az átállási költségek ellensúlyozására nyújtott támogatás kiszámításának és finanszírozásának részletes szabályait és a támogatás nyújtásának maximális időtartamát. A támogatásról szóló értesítésben le kell írni, hogy az átállási költségek kiszámításánál hogyan kell figyelembe venni a b) pontban említett különböző tényezők változásait.

(f)

A támogatások halmozásának elkerülése érdekében az EFTA-államnak előre vállalnia kell, hogy nem fizet megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatást azoknak a vállalkozásoknak, amelyek részesülnek az átállási költségekkel kapcsolatos támogatásból. A Hatóság véleménye szerint a várhatóan nem hosszú életképességű eszközberuházásokhoz kapcsolódó átállási költségek kompenzációja nem könnyíti meg a villamosenergia-ipar átállását a liberalizált piacra, ezért nem alkalmazható rá az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt eltérés.

(6)

Azonban a Hatóság legkomolyabb kétségének az olyan támogatással kapcsolatban ad hangot, amelynek célja a fenti kritériumoknak meg nem felelő vagy olyan átállási költségek ellensúlyozása, amelyek révén a verseny a közös érdekkel ellentétesen torzulhat az alábbi okokból:

(a)

A támogatás nem kapcsolódik a fenti meghatározásnak megfelelő támogatható átállási költségekhez vagy világosan meghatározott és elkülönített átállási költségekhez, vagy meghaladja a támogatható átállási költségek összegét.

(b)

A támogatás célja, hogy részben vagy egészben a 168/1999 határozat hatálybalépése előtti bevételeket biztosítsa, anélkül, hogy szigorúan a verseny bevezetéséből fakadó támogatható átállási költségeket venné figyelembe.

(c)

A támogatás összegét nem igazítják ki az átállási költségek megbecslésekor kialakult eredeti gazdasági és piaci feltevések és az idővel bekövetkezett valós változások közti különbségeknek megfelelően.

21.5.   AZ ÁTÁLLÁSI KÖLTSÉGEK ELLENSÚLYOZÁSÁRA NYÚJTOTT TÁMOGATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDSZEREI

(1)

Az EFTA-államok szabadon választhatják meg az átállási költségeket ellensúlyozó támogatás finanszírozására általuk legmegfelelőbbnek ítélt módszereket. Azonban a Hatóság a támogatás engedélyezésekor meggyőződik arról, hogy a finanszírozási módszerek nem ellentétes hatásúak-e a 96/92/EK irányelv célkitűzéseivel és a szerződő felek érdekeivel. A szerződő felek érdekei között figyelembe kell venni a fogyasztóvédelmet, az áruk és szolgáltatások szabad mozgását és a versenyt.

(2)

A finanszírozási módszerek nem téríthetik el a külső vállalkozásokat vagy az új szereplőket attól, hogy bizonyos nemzeti vagy regionális piacokon fellépjenek. Az átállási költségek ellensúlyozására nyújtott támogatás ezért nem finanszírozható az EGT-államok között szállított villamos energiára kivetett járulékokból vagy a termelő és a fogyasztó közti távolsághoz kapcsolódó járulékokból.

(3)

A Hatóság azt is biztosítja, hogy az átállási költségek ellensúlyozására nyújtott támogatás finanszírozása során a támogatható és a nem támogatható fogyasztók igazságos bánásmódban részesülnek. Ezért a 21.4. szakasz c) pontjában említett éves jelentésben támogatható és nem támogatható fogyasztók szerint részletesen le kell bontani az átállási költségek ellensúlyozására szánt finanszírozási forrásokat. Amennyiben a nem támogatható fogyasztók a villamosenergia-díj révén közvetlenül részt vesznek az átállási költségek finanszírozásában, ezt egyértelműen jelezni kell. A támogatható és a nem támogatható csoportra kivetett hozzájárulás nem haladhatja meg az adott fogyasztókra eső piaci részesedésnek megfelelő ellensúlyozandó átállási költségek arányát.

(4)

Amennyiben magánvállalkozás gyűjti az átállási költségeket ellensúlyozó támogatási mechanizmusokat finanszírozó pénzeszközöket, az alap vezetőségének ezeket egyértelműen el kell különítenie a vállalkozás rendes forrásaitól. Az ilyen beruházások nem termelhetnek hasznot az azokat irányító vállalkozásnak.

21.6.   EGYÉB ÉRTÉKELÉSI TÉNYEZŐK

(1)

Az átállási költségek ellensúlyozására nyújtott állami támogatás vizsgálatakor a Hatóság figyelembe veszi az érintett hálózat összekapcsolódását és a villamosenergia-ágazat szerkezetét is. A kisebb, az EGT többi részével kismértékben összekapcsolt hálózatoknak nyújtott támogatás kevésbé torzíthatja a versenyt.

(2)

Ez az átállási költségekre vonatkozó módszertan nem érinti az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozó régiókban a nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatások (7) alkalmazását. Az EGT-megállapodás 59. cikkének (2) bekezdése szerint amennyiben az állami támogatások szabályainak az átállási költségekre való alkalmazása jogilag vagy ténylegesen akadályozza az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozásokra bízott sajátos feladatok végrehajtását, e szabályoktól el lehet térni, feltéve, hogy a kereskedelmet ez nem befolyásolja olyan mértékben, amely ellentétes a szerződő felek érdekeivel.

(3)

A 168/1999 határozatból következő átállási költségek ellensúlyozására szóló állami támogatásra e módszertanban meghatározott szabályok attól függetlenül alkalmazandók, hogy az érintett vállalkozások állami vagy magántulajdonban vannak-e.”


(1)  HL L 27., 1997.1.30., 20. o.

(2)  HL L 61., 2001.3.1., 23. o. és 11. EGT-kiegészítés, 2001.3.1., 221. o.

(3)  A 168/1999 határozat 3. cikke így szól: »Ez a határozat 1999. november 27-én lép hatályba, amennyiben az EGT-Vegyesbizottság a Megállapodás 103. cikkének (1) bekezdése szerinti minden értesítést megkapott.«

(4)  Hosszú távú értékesítési vagy vételi szerződés esetén tehát az átállási költségeket úgy kell kiszámolni, hogy össze kell hasonlítani azokkal a feltételekkel, amelyekkel egy liberalizált piacon, minden más feltétel változatlansága mellett a vállalkozás rendesen képes lett volna értékesíteni vagy beszerezni az érintett terméket.

(5)  Úgy kell értelmezni, hogy azok a beruházások, amelyek nem téríthetők vissza, vagy gazdaságilag nem életképesek a villamos energia belső piacának liberalizációja következtében, e módszer értelmében átállási költségeknek minősülhetnek, beleértve azokat az eseteket, amelyek elvileg meghosszabbítandóak 2006 után is. Továbbá indokolt esetben támogatható átállási költségnek minősülhetnek e módszertan szerint azok a kötelezettségvállalások vagy garanciák, amelyeket 2006. november 26. után is mindenképpen be kell tartani, mert ennek hiányában komoly veszélybe kerül a környezetvédelem, a közbiztonság, a dolgozók szociális védelme vagy a villamosenergia-hálózat biztonsága.

(6)  HL L 237., 2001.9.6., 16. o.

(7)  HL L 111., 1999.4.29. és 18. EGT-kiegészítés. Ezzel összefüggésben lásd az állami támogatásról szóló iránymutatások 25. fejezetét.


25.5.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/8


AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA

263/02/COL

(2002. december 18.)

az állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályainak új, 26A. számú fejezet bevezetésével történő harminchatodik módosításáról: A nagyberuházási projektek regionális támogatásának több ágazatot érintő keretrendszere

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (1) és különösen annak 61–63. cikkére,

TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (2) és különösen annak 24. cikkére, valamint 3. jegyzőkönyve 1. cikkére,

MIVEL a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 24. cikke értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóságnak kell érvényre juttatnia az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit,

MIVEL a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóság – amennyiben a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás kifejezetten így rendelkezik, vagy ha az EFTA Felügyeleti Hatóság ezt szükségesnek ítéli meg – közleményeket vagy iránymutatásokat bocsát ki azokkal az ügyekkel kapcsolatban, amelyekkel az EGT-megállapodás foglalkozik,

FELIDÉZVE az 1994. január 19-én az EFTA Felügyeleti Hatóság (3) által elfogadott állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályait (4) és különösen annak 26. fejezete (a nagyberuházási projektek regionális támogatásának több ágazatot érintő keretrendszere) rendelkezéseit,

MIVEL az Európai Bizottság 2002. március 7-én új közleményt (5) fogadott el, melyben meghatározza azokat az elveket, amelyek alapján értékelni fogja nagyberuházási projektek javára történő regionális támogatások Szerződéssel való összeegyeztethetőséget,

MIVEL ez a közlemény érinti az Európai Gazdasági Térséget is;

MIVEL az Európai Gazdasági Térség teljes területén biztosítani kell az EGT állami támogatásokról szóló szabályainak egységes alkalmazását,

MIVEL az EGT-megállapodás XV. melléklete végén lévő „ÁLTALÁNOS” címszó alatti II. pont szerint az EFTA Felügyeleti Hatóságnak a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az Európai Bizottság által elfogadottakkal összhangban lévő jogi aktusokat kell elfogadnia,

az Európai Bizottsággal folytatott konzultációt követően;

FELIDÉZVE, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság e témában 2001. október 19-án többoldalú találkozó keretében konzultált az EFTA-államokkal,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1.

Az állami támogatásokról szóló iránymutatások az új, 26A. fejezet beillesztésével módosulnak: a nagyberuházási projektek regionális támogatásának több ágazatot érintő keretrendszere, amely szövege e határozat I. mellékletében található.

2.

Az állami támogatásokról szóló jelenlegi iránymutatások 22. (a szintetikus szálak iparának nyújtott támogatás) és 23. fejezetének (a gépjárműiparnak nyújtott támogatás) szövegét el kell hagyni.

3.

Az EFTA-államokat értesíteni kell e határozatnak és I. mellékletének másolatát tartalmazó levél formájában. Az EFTA-államok kötelesek a javasolt és az I. mellékletben megszabott megfelelő intézkedésekkel való egyetértésüket 20 munkanapon belül (lásd továbbá az I. melléklet 26A.9. pontját) jelezni.

4.

Az Európai Bizottságot – az EGT-megállapodás 27. jegyzőkönyve d) pontjának megfelelően – e határozat és annak I. melléklete másolatának megküldésével tájékoztatni kell.

5.

Ezt a határozatot az I. melléklettel együtt az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében, illetve EGT-kiegészítésében kell kihirdetni, miután az EFTA-államok a megfelelő intézkedéseket illetően aláírták megállapodásukat.

6.

A határozat angol nyelven hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2002. december 18-án.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Einar M. BULL

az elnök

Hannes HAFSTEIN

testületi tag


(1)  A továbbiakban: EGT-Megállapodás.

(2)  A továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás.

(3)  Eredetileg megjelent: HL L 231, 1994.9.3., 32. EGT-kiegészítés.

(4)  A továbbiakban: állami támogatásokról szóló iránymutatások.

(5)  HL C 70., 2002.3.19., 8 o.


MELLÉKLET

„26A.   A NAGYBERUHÁZÁSI PROJEKTEK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSÁNAK TÖBB ÁGAZATOT ÉRINTŐ KERETRENDSZERE

26A.1.   BEVEZETÉS: AZ INTÉZKEDÉS HATÁSKÖRE

(1)

A Hatóság 1998. november 4-én elfogadta a »nagyberuházási projektek regionális támogatásának több ágazatot érintő keretrendszerét« (1). A több ágazatot érintő keretrendszer 1999. január 1-től került alkalmazásra eredetileg 3 éves próbaidőszakra. 2001-ben érvényességét kiterjesztették 2002. december 31-ig.

(2)

E keretrendszer, mint ahogy azt a nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatások (2) előírják, csak olyan regionális támogatásra vonatkozik, amely az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdése a) és c) pontja alapján az induló beruházások támogatására irányul, beleértve az induló beruházáshoz kapcsolódó munkahelyteremtést. E keretrendszer az EGT-megállapodás egyéb rendelkezései, mint például a 61. cikk (3) bekezdése b) pontja alapján nincsen kihatással a támogatási javaslatok értékelésére. A keretrendszer az acél és a szintetikus szálak ágazatában a kis- és középvállalkozások számára nyújtott nagy összegű egyedi támogatásra is vonatkozik, amelyeket egyéb rendelkezések nem mentesítenek. Nem alkalmazandó szerkezetátalakítási támogatásokra, amelyek továbbra is a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló hatósági iránymutatások alá tartoznak (3). A keretrendszer hasonlóképpen nem befolyásolja a meglévő horizontális keretek működését, mint például a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatásokról szóló hatósági keretrendszert (4), valamint a környezetvédelemhez nyújtott állami támogatásáról szóló hatósági iránymutatásokat (5).

(3)

A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve 1. cikke (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól nem mentesülő regionális befektetési támogatás intenzitása az e keretrendszerben meghatározott feltételek alapján kerül korlátozásra.

(4)

E keretrendszer előírja, hogy a nagyberuházási projekteknek nyújtott támogatás esetében bizonyos küszöbök alatt nem szükséges az előzetes bejelentés, feltéve, hogy a támogatást a Hatóság által jóváhagyott támogatási rendszernek megfelelően biztosítják. A keretrendszer azonban nem befolyásolja az EFTA-államok azon kötelezettségét, hogy bejelentsék azon új egyedi (ad hoc) támogatásokat, amelyek nem mentesülnek a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve 1. cikke (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól. Az e keretrendszerben előírt szabályok az ilyen jellegű egyedi (ad hoc) állami támogatási intézkedések értékelésére is alkalmazandóak.

26A.2.   AZ INTÉZKEDÉS SZÜKSÉGESSÉGE

(1)

A regionális támogatásra jogosult összes területen a Hatóság a maximális támogatási felső határokat rendszerint úgy határozta meg, hogy azzal megfelelő szinten biztosított legyen a támogatott régiók fejlődésének szükséges ösztönzése. Mivel azonban egységes felső határt biztosítanak, nagy horderejű projektek esetében többnyire túlkompenzálják a regionális akadályokat. E keretrendszer célja a nagy projektek ösztönzési szintjének olyan szintre történő korlátozása, amellyel a lehető legmegfelelőbb módon elkerülhető a versenyhelyzet szükségtelen torzulása.

(2)

A nagyberuházások ténylegesen hozzájárulnak a regionális fejlesztéshez, többek között azáltal, hogy további vállalkozásokat vonzanak a régióba és fejlett technológiákat vezetnek be, valamint hozzájárulnak a munkaerő szakképzéséhez. E beruházásokat azonban kevésbé érinti a hátrányos helyzetben lévő területek jelentős régióspecifikus problémái. A nagyberuházások egyrészről méretgazdaságosságot eredményeznek, ami csökkenti a helyspecifikus indulóköltségeket. Másrészről számos tekintetben nem kötődnek a tényleges beruházás régiójához. A nagyberuházások a globális piacokon könnyen juthatnak tőkéhez és kölcsönhöz és nincsenek egy bizonyos hátrányos helyzetben lévő régió leginkább korlátozott pénzügyi szolgáltatási ajánlatára ráutalva. Ezen túlmenően a nagyberuházásokat végrehajtó vállalkozások földrajzilag szélesebb munkaerő-kínálathoz férnek hozzá, és a képezett munkaérőt könnyebben áthelyezhetik a kiválasztott telephelyre.

(3)

Ugyanakkor, mivel a teljes regionális felső határ kimerítése révén a nagyberuházások nagy összegű állami támogatáshoz jutnak, fokozott veszélye áll fenn annak, hogy mindez befolyásolja a kereskedelmet, és ezáltal a többi EGT-állam versenytársaival szemben erősebb torzító hatást vált ki. Ez arra vezethető vissza, hogy a támogatás kedvezményezettje nagyobb valószínűséggel jelentősebb szereplője az érintett piacnak, és következésképpen a támogatott beruházás módosíthatja annak a piacnak a versenyfeltételeit.

(4)

Emellett a nagyberuházásokat végző vállalkozások rendszerint erős alkupozícióval rendelkeznek a támogatást nyújtó hatóságokkal szemben. A nagy projektek beruházói gyakran különböző EGT-államokban több telephelyet is számításba vesznek, ami egymást túlszárnyaló nagyvonalú támogatási ígéretek láncolatához vezethet, ami esetlegesen jóval túlhaladja a regionális akadályok kompenzálásához szükséges szintet.

(5)

Az ilyen jellegű »támogatási licitek« ahhoz vezethetnek, hogy a nagyberuházások akkora támogatási intenzitáshoz jutnak, amelyek túllépik a hátrányos helyzetben lévő területen való beruházás helyszínének választásából adódó többletköltséget.

(6)

A regionális hátrányok kompenzálásához szükséges minimumot túllépő támogatási összeg nagy valószínűséggel elferdült hatások eredménye (nem megfelelő telephelyválasztás), ami jelentősen torzítja a versenyhelyzetet, hiszen a támogatás az adófizetők pénzének a kedvezményezettek számára történő költséges átirányítása, azaz nettó jóléti veszteség.

(7)

A legújabb tapasztalatok azt mutatják, hogy a regionális befektetési támogatásban részesülő nagyberuházási projektek tőkeigényesebbek mint a kisebb beruházási projektek. Következésképpen a kisebb beruházási projektek kedvezőbb kezelése azt is jelenti, hogy a támogatott területeken a munkaerő-igényesebb projektek előnyben részesülnek, ami hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a munkanélküliség csökkentéséhez.

(8)

Bizonyos beruházási típusok komoly versenytorzuláshoz vezethetnek, továbbá kétséges az érintett régióra való kedvező hatásuk is. Ez különösen azon ágazatokban történő beruházások esetében igaz, ahol nagyon magas egy vállalkozás piaci részesedése, vagy ahol jelentősen növekedik a meglévő ágazati termelőkapacitás, anélkül, hogy az érintett termékek iránti kereslet megfelelőképpen emelkedne. Általánosságban elmondható, hogy a versenyhelyzet torzulása a strukturális problémákkal sújtott ágazatokban figyelhető meg, ahol a meglévő termelőkapacitás már túllépte a termék iránti piaci keresletet, vagy ahol az érintett termék iránti kereslet folyamatosan visszaesőben van.

26A.3.   A TÁMOGATÁSI SZINTEK CSÖKKENTÉSE A NAGYBERUHÁZÁSI PROJEKTEK ESETÉBEN

(1)

A nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatásokban előírt összeegyeztethetőségi feltételek és 26A.3. szakasz 4. pontjában meghatározott bejelentési kötelezettség vagy a 26A.8. szakaszban megszabott átmeneti szabályok sérelme nélkül azon regionális befektetési támogatások, melyek támogatható kiadásai (6) elérik az alább meghatározott küszöböket csökkentett regionális támogatási felső határ alá tartoznak a következő táblázat alapján:

Támogatható kiadások

Arányosított támogatási felső határ

50 millió EUR-ig

a regionális felső határ 100 %-a

50 millió és 100 millió EUR között

a regionális felső határ 50 %-a

100 millió EUR felett

a regionális felső határ 34 %-a

(2)

Ily módon az 50 millió EUR-t meghaladó projekt megengedett támogatási összege a következő képletnek megfelelően számítható ki: maximális támogatási összeg = R*(50 + 0,50 B + 0,34 C); ahol R a nem arányosított regionális felső határ; B a támogatható kiadás 50 millió és 100 millió EUR között; és C – adott esetben – a 100 millió feletti támogatható kiadás (7).

(3)

Példaképpen, egy 80 millió EUR-t támogatott területen beruházó nagyvállalkozás esetében, ahol a nem arányosított regionális támogatási felső határ nettó támogatástartalomban (NGE) kifejezve 25 %-ot tesz ki, a maximális megengedett támogatási összeg 16,25 millió EUR NGE lenne, ami 20,3 % NGE támogatási intenzitásnak felel meg. Ugyanazon a területen 160 millió EUR-t beruházó nagyvállalkozás esetében a maximális megengedett támogatási összeg 23,85 millió EUR NGE lenne, ami 14,9 % NGE támogatási intenzitásnak felel meg.

(4)

Az EFTA-államoknak azonban kötelességük bejelenteni minden regionális befektetési támogatást, amennyiben a javasolt támogatás meghaladja azt a maximális megengedett támogatást, amiben egy 100 millió EUR összegű beruházás a 26A.3. (1) pontban meghatározott táblázat és szabályok értelmében részesülhet (8). Az egyedileg bejelentett projektek nem juthatnak befektetési támogatáshoz, amennyiben az alábbi két helyzet egyike fennáll:

(a)

ha a kedvezményezett részesedése az érintett termék értékesítéséből a beruházást megelőzően több mint 25 %, illetve a beruházást követően több mint 25 % lesz;

vagy

(b)

ha a projekt által létrehozott kapacitás az érintett termék nyilvánvaló fogyasztási adatok felhasználásával mért piaca méretének több mint 5 %-a, kivéve, ha a termék nyilvánvaló fogyasztásának a legutóbbi 5 év során tapasztalt átlagos éves növekedése meghaladja az Európai Gazdasági Térség GDP-jének átlagos éves növekedését.

Az EFTA-állam feladata bizonyítani, hogy az (a) és (b) pontban említett helyzetek nem érvényesek (9). Az (a) és (b) pont alkalmazásának céljából a nyilvánvaló fogyasztást az EGT-ben a PRODCOM-osztályozás (10) megfelelő szintjében határozzák meg, vagy ha ilyen információ nem áll rendelkezésre, akkor az érintett termékek számára általánosan elfogadott és rendelkezésre álló statisztikai adatokkal bíró bármely más piaci felbontás alapján.

26A.4.   TÁMOGATÁSI TILALOM AZ ACÉLIPARI BERUHÁZÁSI PROJEKTEK SZÁMÁRA

(1)

Az e keretrendszer B. mellékletében lévő meghatározás szerint az acélipar tekintetében (11) a Hatóság megállapítja, hogy az ESZAK acélipari vállalkozásai viszonylag hosszú időszakon át – a többi ipari ágazatnak rendelkezésére álló – befektetési támogatás nélkül működtek. Az acélipari vállalkozások ehhez hozzászoktak, e tényezőt bevonták stratégiáikba. Tekintettel az acélágazat egyedi sajátosságaira (különösen szerkezetére, az európai és világszinten fennálló kihasználatlan kapacitásokra, erősen tőkeigényes természetére, továbbá arra, hogy az acélgyárak többsége regionális támogatásra jogosult régiókban található, és az acélágazat szerkezetátalakítására, illetve az acéltermelés területeinek átalakítására fordított állami alapok jelentős összegére) és az állami támogatások vonatkozásában kevésbé szigorú előírások korszakában gyűjtött tapasztalatra, igazoltnak tűnik – a beruházás méretétől függetlenül – az ezen ágazatot illető befektetési támogatások tilalmának fenntartása. Ennek megfelelően a Hatóság úgy ítéli, hogy az acéliparnak nyújtott regionális támogatás nem egyeztethető össze a közös piaccal. Ezen összeegyeztethetetlenség a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott nagy összegű egyedi támogatásokra is vonatkozik, amelyeket egyéb rendelkezések nem mentesítenek.

26A.5.   BERUHÁZÁSI PROJEKTEK STRUKTURÁLIS PROBLÉMÁKKAL KÜZDŐ ÁGAZATOKBAN AZ ACÉLÁGAZAT KIVÉTELÉVEL

(1)

A Hatóság a múltban mindig úgy vélte, hogy a jelentős kihasználatlan kapacitástól szenvedő, illetve azáltal fenyegetett ágazatokba való beruházások vagy a kereslet visszaesése növeli a versenytorzulás veszélyét, anélkül, hogy az érintett régiónak ellensúlyozó hasznot hozna. A beruházási támogatások strukturális problémákkal sújtott ágazatbeli projektekre való, egyéb ágazatoknak engedélyezett szint alá történő csökkentése a legmegfelelőbb módszer annak megállapításához, hogy e beruházások regionális tekintetben kevésbé előnyösek.

(2)

Eddig számos érzékeny ipari ágazatra specifikus, szigorúbb szabályok vonatkoztak az állami támogatásokat illetően (12). Az előző, több ágazatot érintő keretrendszer 26.1. szakaszának 3. pontja értelmében e specifikus ágazati szabályok továbbra is alkalmazandóak.

(3)

Az előző, több ágazatot érintő keretrendszer egyik célkitűzése annak a lehetőségnek a biztosítására irányult, hogy a jelenlegi ágazati szabályokat egyetlen egy eszközzel helyettesítsék. E felülvizsgálat útján a Hatóság ezen érzékeny ipari ágazatokat be kívánja vonni e keretrendszerbe az alábbi 26A.8. szakaszban meghatározott átmeneti szabályok fenntartásával.

(4)

Azok az ágazatok, amelyekben súlyos szerkezeti problémák állnak fenn, az ágazatok keretprogramhoz csatolt jegyzékében kerülnek meghatározásra 2003. december 31-ig. Az e szakaszban lefektetett rendelkezésekre való tekintettel ezekben az ágazatokban nem hagynak jóvá regionális befektetési támogatást.

(5)

Az ágazati jegyzék felállítása érdekében a súlyos szerkezeti problémákat elvileg a nyilvánvaló fogyasztási adatok alapján fogják felmérni a termékek tevékenységek szerinti, EGK-beli statisztikai osztályozásának (13) megfelelő szintjén vagy ha ilyen információk nem állnak rendelkezésre, akkor az érintett termékek számára általánosan elfogadott és rendelkezésre álló statisztikai adatokkal bíró bármely más piaci felbontás alapján. A súlyos szerkezeti problémák akkor állnak fenn, ha az érintett ágazat hanyatlóban van (14). Az ágazati jegyzéket időközönként frissítik, aminek gyakorisága az azt illetően hozandó határozatkor kerül meghatározásra.

(6)

2004. január 1-jétől a súlyos szerkezeti problémákkal küzdő ágazatok jegyzékében szereplő ágazatok esetében az ágazati jegyzék felállításakor a Hatóság által meghatározandó összeg (15) feletti támogatható költséggel bíró beruházási projektet illető összes regionális befektetési támogatást egyedileg kell bejelenteni a Hatóságnál. A Hatóság e bejelentéseket az alábbi szabályoknak megfelelően fogja megvizsgálni: először is a támogatási projektnek összhangban kell állnia a nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatásokban előírt feltételekkel; másodszor a 26A.11. (3) pontban meghatározottak alapján a Hatóság által az ágazati jegyzék felállításakor meghatározandó összeg feletti támogatható költség nem jogosult befektetési támogatásra, kivéve a 26A.5. (7) pontban felsorolt eseteket.

(7)

A 26A.5. szakasz 6. pontjától eltérve a Hatóság az e keretrendszer 26A.3. szakaszában előírt támogatási intenzitások alapján engedélyezhet befektetési támogatást az ágazati jegyzékben szereplő ágazatoknak, feltéve, hogy az EFTA-állam igazolja, hogy – habár az ágazat hanyatlóban van – az érintett termék piaca gyors növekedésen megy át (16).

26A.6.   UTÓLAGOS ELLENŐRZÉS

(1)

A Hatóság e kertrendszer kidolgozásánál amennyire csak lehetett annak biztosítására törekedett, hogy az világos, egyértelmű, kiszámítható és hatékony legyen, továbbá hogy a vele járó pótlólagos adminisztratív teher minimális szinten maradjon.

(2)

Az átláthatóság és a hatékony ellenőrzés biztosítása érdekében helyénvaló létrehozni egy egységes formátumot, amely segítségével az EFTA-államok az A. mellékletnek megfelelően összefoglaló információval látják el a Hatóságot, amikor e keretrendszer értelmében 50 millió EUR feletti befektetési támogatást biztosítanak. Az e keretrendszer alá tartozó támogatás végrehajtásakor az EFTA-államok kötelesek a támogatás illetékes hatóság általi odaítélésétől számított 20 munkanapon belül az ilyen összefoglaló információt eljuttatni a Hatóságnak.

(3)

Az EFTA-államok részletes nyilvántartást folytatnak az e keretrendszer alá tartozó egyedi támogatások biztosítására vonatkozóan. A nyilvántartás tartalmazza az összes szükséges információt arról, hogy az e keretrendszer alapján meghatározott maximális támogatási intenzitást betartják. Az EFTA-államok az egyedi támogatást illető nyilvántartást a támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 éven keresztül tárolják. Írásbeli kérelemre az érintett EFTA-állam 20 munkanapon vagy a kérelemben megállapított, esetleg hosszabb időn belül a Hatóság rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amelyet a Hatóság szükségesnek ítél annak megállapításához, hogy e keretrendszer rendelkezéseit betartották-e.

26A.7.   A KERETRENDSZER ÉRVÉNYESSÉGE

(1)

E keretrendszer a 2009. december 31-ig tartó időszakig lesz alkalmazandó. A Hatóság 2009. december 31-e előtt értékelni fogja e keretrendszert. A Hatóság azt 2009. december 31-e előtt jelentős versenypolitikai megfontolások alapján vagy az EGT egyéb politikái, illetve nemzetközi kötelezettségvállalások figyelembe vétele érdekében módosíthatja. Az ilyen jellegű felülvizsgálat azonban nincsen kihatással az acélipari befektetési támogatások tilalmára.

(2)

A B. mellékletben meghatározottak értelmében az acélágazatot illetően a keretrendszer rendelkezései 2003. január 1-jétől alkalmazandóak. Az ESZAK-Szerződésen (17) kívüli, az egyes acélipari ágazatokat illetően érvényben lévő specifikus ágazati szabályok e dátumtól kezdve a továbbiakban nem alkalmazandóak. A C. mellékletben meghatározottak értelmében a gépjárműipart és a D. mellékletben meghatározottak értelmében a szintetikus szálak ágazatát illetően a keretrendszer rendelkezései 2003. január 1-jétől alkalmazandóak. Azonban a gépjárműipar és a szintetikus szálak ágazatára vonatkozó, a Hatóság által 2003. január 1-je előtt bejegyzett értesítéseket az értesítés időpontjában érvényes feltételek alapján vizsgálják.

(3)

A 26A.7. (2) pontban nem említett ágazatokat illetően a keretrendszer rendelkezései 2004. január 1-jétől alkalmazandóak. Az előző, több ágazatot érintő keretrendszer 2003. december 31-ig marad érvényben. Azonban a Hatóság által 2004. január 1-je előtt bejegyzett értesítéseket az értesítés időpontjában érvényes feltételek alapján vizsgálják.

(4)

A Hatóság megvizsgálja az engedélye nélkül nyújtott befektetési támogatások EGT-megállapodással való összeegyeztethetőségét:

(a)

az e keretrendszerben meghatározott feltételek alapján, amennyiben a támogatást:

2003. január 1-jén vagy azt követően nyújtották az acélágazatbeli befektetési támogatásokat illetően;

2003. január 1-jén vagy azt követően nyújtották a gépjárműipar és a szintetikus szálak ágazatán belüli befektetési támogatásokat illetően;

2004. január 1-jén vagy azt követően nyújtották az e keretrendszer alá eső összes egyéb ágazaton belüli befektetési támogatásokat illetően;

(b)

minden egyéb esetben a támogatás nyújtásának időpontjában hatályos feltételek alapján.

26A.8.   ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

(1)

A 26A.5. (4) pontban említett ágazati jegyzék alkalmazhatóságának időpontjáig:

(a)

a C. mellékletben meghatározott gépjárműipari ágazatok számára nyújtott regionális befektetési támogatások maximális támogatási intenzitása –, amelyeket egy jóváhagyott rendszer keretében vagy az 50 millió EUR feletti támogatható költséggel vagy az 5 millió EUR feletti támogatási összeggel (nettó támogatástartalomban kifejezve) bíró projektek javára biztosítottak – a megfelelő regionális támogatási felső határ 30 %-ának felel meg (18);

(b)

a D mellékletben meghatározott, a szintetikus szálak ágazatában végbemenő beruházási projektek vonatkozásában felmerülő kiadások nem jogosultak befektetési támogatásra.

(2)

A 26A.5. (4) pontban említett ágazati jegyzék alkalmazhatóságának időpontja előtt a Hatóság döntést fog hozni arról, hogy a C. mellékletben meghatározottak értelmében a gépjárműipari ágazatot és a D. mellékletben meghatározottak értelmében a szintetikus szálak ágazatát bele kell-e foglalni az ágazati jegyzékbe, és ha igen milyen mértékben.

(3)

A hajógyártás ágazatát illetően az EGT-Vegyesbizottság 12/99. sz. határozata értelmében hatályos szabályok 2003. december 31-ig maradnak érvényben. Ezen időpontot megelőzően a Hatóság megvizsgálja, hogy a hajógyártás ágazatának nyújtott támogatások e keretrendszer alkalmazási körébe tartoznak-e és hogy az ágazatot fel kell-e venni az ágazati jegyzékbe.

26A.9.   MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEK

(1)

Az e keretrendszerben előírt szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében a Hatóság a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve 1. cikkének (1) bekezdése értelmében megfelelő intézkedéseket fog javasolni. Ezen intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

(a)

a meglévő regionális támogatási térképek módosítását:

2003. január 1-jétől a jelenlegi regionális támogatási felső határoknak az e keretrendszer 26A.4. szakaszában meghatározott szabályokból adódó támogatási intenzitásokhoz való igazítása révén;

2003. január 1-jétől a jelenlegi regionális támogatási felső határoknak a 26A.8. szakaszban meghatározott szabályokból adódó támogatási intenzitásokhoz való igazítása révén;

2004. január 1-jétől a jelenlegi regionális támogatási felső határoknak a 26A.3. szakaszban meghatározott szabályokból adódó támogatási intenzitásokhoz való igazítása révén;

(b)

a nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatásokban meghatározottaknak megfelelően a meglévő támogatási rendszerek kiigazítását, beleértve a csoportmentességről szóló rendelet értelmében a bejelentési kötelezettség alól mentesülőket, a regionális befektetési támogatás esetében annak biztosítása érdekében, hogy:

(i)

betartják a 26.A.7. (2) pontban említett ágazatoktól eltérő ágazatokat illetően a fenti a) pont értelmében 2004. január 1-jétől módosított regionális támogatási térképeken megszabott regionális támogatási felső határokat;

(ii)

gondoskodnak a regionális befektetési támogatás egyedi bejelentéséről, ahol a támogatás meghaladja azt a maximális megengedett támogatást, amiben egy 100 millió EUR összegű beruházás az e keretrendszer 26A.3. (1) pontjában meghatározott táblázat értelmében 2004. január 1-jétől részesülhet;

(iii)

2003. január 1-jétől kizárják alkalmazási területükből az acéliparnak nyújtott támogatást;

(iv)

2003. január 1-jétől az ágazati jegyzék alkalmazásáig kizárják alkalmazási területükből a szintetikus szálak iparának nyújtott támogatást;

(v)

2003. január 1-jétől az ágazati jegyzék alkalmazásáig a regionális befektetési támogatásokat – a C. mellékletben meghatározott gépjárműipari ágazatban olyan projektek számára, amelyeknél vagy a támogatható költség 50 millió EUR feletti vagy a támogatási összeg (nettó támogatástartalomban kifejezve) 5 millió EUR feletti – a megfelelő regionális támogatási felső határ 30 %-ára korlátozzák;

(c)

annak biztosítását, hogy e keretrendszer alkalmazásának időpontjától a 26A.6. (2) pontban említett formanyomtatványokat továbbítják a Hatósághoz;

(d)

annak biztosítását, hogy a 26A.6. (3), 26A.10. pontban említett nyilvántartások e keretrendszer alkalmazásának időpontjától megőrzésre kerülnek;

(e)

2003. december 31-ig a nagyberuházási projektek regionális támogatásának több ágazatot érintő előző keretrendszerének, és különösen az abban előírt bejelentési kötelezettségnek való megfelelést.

(2)

Az EFTA-államoknak 2003. december 31-ig kell elvégezniük a szükséges módosításokat, kivéve az acéliparra vonatkozó intézkedéseket, amely esetében a módosításokat 2003. január 1-jére kell végrehajtani, és a szintetikus szálak ágazatára, illetve a gépjárműipari ágazatra vonatkozó intézkedéseket, amely esetében a módosításokat 2003. január 1-jére kell végrehajtani. Felkérik az EFTA-államokat, hogy a nekik címzett bejelentő levél keltétől számított 20 munkanapon belül nyilvánítsák ki egyetértésüket a javasolt megfelelő intézkedésekkel. Válasz hiányában a Hatóság feltételezi, hogy a kérdéses EFTA-állam nem ért egyet a javasolt megfelelő intézkedésekkel.

26A.10.   BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

(1)

Felkérik az EFTA-államokat, hogy az e keretrendszer alá tartozó támogatási javaslatok bejelentéséhez az e keretrendszerhez (E. melléklet) csatolt bejelentési formanyomtatványt használják.

26A.11.   A HASZNÁLT KIFEJEZÉSEK MEGHATÁROZÁSA

(1)

Az e keretrendszerben használt kifejezések a következőképpen alkalmazandóak:

Beruházási projekt

(2)

»Beruházási projekt« alatt a nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatások 25.4. szakasza értelmében való induló beruházást kell érteni. Ezen iránymutatások rendelkezéseinek megkerülése céljából nem osztható fel egy beruházási projekt művileg alprojektekké. Ezen keretrendszer értelmében a beruházási projekt egy vagy több vállalat által végrehajtott rögzített tőke eszközöket tartalmaz egy termelőhelyen, hároméves időszakban. A keretrendszer alapján a termelőhely gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált rögzített tőke eszközökből áll, amelyek pontosan meghatározott technikai funkcióval rendelkeznek és fizikai vagy funkcionális összeköttetésben állnak, továbbá világosan beazonosított célokkal – például meghatározott termékek előállítása – rendelkeznek. Amennyiben ugyanabból a nyersanyagból két vagy több terméket állítanak elő, a termékek termelési egysége egyetlen termelőhelyen található.

Támogatható kiadás

(3)

A »támogatható kiadást« az e célból a nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatásokban előírt szabályok értelmében határozzák meg.

Regionális támogatási felső határ

(4)

A »regionális támogatási felső határ« azon maximális támogatási intenzitásra vonatkozik, amelyet az érintett támogatott területen a támogatás nyújtásakor a nagyvállalatok számára engedélyeznek.

A maximális támogatási intenzitást a nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatások értelmében a Hatóság által jóváhagyott regionális támogatási térkép alapján határozzák meg.

Az érintett termék

(5)

Az »érintett termék« a beruházási projekt által tervezett termék és adott esetben az azt helyettesítő termékek, melyeket vagy a fogyasztó (a termék tulajdonságai, ára és rendeltetésszerű használata alapján), vagy az előállító annak tekint (a gyártóberendezések rugalmasságán keresztül). Amennyiben a projekt féltermékre vonatkozik, és a termelés jelentős része nem kerül piaci értékesítésre, az érintett termék magában foglalhatja a másodlagos termékeket is.

Nyilvánvaló fogyasztás

(6)

A termék »nyilvánvaló fogyasztása« a termelés plusz import mínusz exporttal egyenlő.

(7)

Amikor ezzel a keretrendszerrel összhangban a Hatóság meghatározza az érintett termék nyilvánvaló fogyasztásának átlagos évi növekedését, ahol alkalmazható, bármely változást figyelembe vesz ebben az irányban.

(8)

Ha a beruházási projekt szolgáltatási ágazatot érint, és a piac méretének és fejlődésének meghatározása céljából a Hatóság a nyilvánvaló fogyasztás helyett az érintett szolgáltatások forgalmát használja az azok számára általánosan elfogadott és rendelkezésre álló statisztikai adatokkal bíró piaci felbontás alapján.

A TÖBB ÁGAZATOT ÉRINTŐ KERETRENDSZER A. MELLÉKLETE

[FORMANYOMATATÁNY UTÓLAGOS ELLENŐRZÉSHEZ]

Program megnevezése (»ad hoc« támogatás esetén, kérjük, tüntesse fel)

A támogatást nyújtó állami szerv

Ha a jogalap a Hatóság által jóváhagyott támogatási program, a jóváhagyás időpontja és az állami támogatás iktatási referenciaszáma

Régió és város

Vállalkozás neve és annak feltüntetése, hogy a vállalkozás kis- vagy nagyvállalkozás, adott esetben az anyavállalatok neve

A projekt típusa és annak feltüntetése, hogy a projekt újonnan létrehozott projekt vagy kapacitásbővítés vagy egyéb

A teljes költség és a projekt időtartama során befektetendő tőkekiadás támogatható költsége

A támogatás nominális összege és annak bruttó és nettó támogatástartalma

A javasolt támogatás kifizetéséhez csatolt feltételek, amennyiben vannak

Az érintett termékek vagy a szolgáltatások és azok PRODCOM-nómenklatúrája vagy CPA-nómenklatúrája a szolgáltatási szektorban zajló projektek esetében

A TÖBB ÁGAZATOT ÉRINTŐ KERETRENDSZER B. MELLÉKLETE

AZ ACÉLIPAR MEGHATÁROZÁSA A TÖBB ÁGAZATOT ÉRINTŐ KERETRENDSZER ÉRTELMÉBEN

A több ágazatot érintő keretrendszer értelmében az alábbiakban felsorolt acélipari termékek előállítását végző vállalkozások tartoznak az acéliparhoz:

Termék

A Kombinált Nómenklatúra kódja (19)

Nyersvas

7201

Vasötvözetek

7202 11 20; 7202 11 80; 7202 99 11

Vasércből közvetlen fémkiválasztással nyert termék és más szivacsos vas tömb

7203

Vas és nem ötvözött acél

7206

Félkész termékek vasból vagy nem ötvözött acélból

7207 11 11; 7207 11 14; 7207 11 16; 7207 12 10; 7207 19 11; 7207 19 14; 7207 19 16; 7207 19 31; 7207 20 11; 7207 20 15; 7207 20 17; 7207 20 32; 7207 20 51; 7207 20 55; 7207 20 57; 7207 20 71

Síkhengerelt termékek vasból vagy nem ötvözött acélból

7208 10 00; 7208 25 00; 7208 26 00; 7208 27 00; 7208 36 00; 7208 37; 7208 38; 7208 39; 7208 40; 7208 51; 7208 52; 7208 53; 7208 54; 7208 90 10; 7209 15 00; 7209 16; 7209 17; 7209 18; 7209 25 00; 7209 26; 7209 27; 7209 28; 7209 90 10; 7210 11 10; 7210 12 11; 7210 12 19; 7210 20 10; 7210 30 10; 7210 41 10; 7210 49 10; 7210 50 10; 7210 61 10; 7210 69 10; 7210 70 31; 7210 70 39; 7210 90 31; 7210 90 33; 7210 90 38; 7211 13 00; 7211 14; 7211 19; 7211 23 10; 7211 23 51; 7211 29 20; 7211 90 11; 7212 10 10; 7212 10 91; 7212 20 11; 7212 30 11; 7212 40 10; 7212 40 91; 7212 50 31; 7212 50 51; 7212 60 11; 7212 60 91

Melegen hengerelt rúd vasból vagy nem ötvözött acélból, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben

7213 10 00; 7213 20 00; 7213 91; 7213 99

Egyéb rúd vasból és nem ötvözött acélból

7214 20 00; 7214 30 00; 7214 91; 7214 99; 7215 90 10

Szögvas, idomvas és egyéb szelvény vasból vagy nem ötvözött acélból

7216 10 00; 7216 21 00; 7216 22 00; 7216 31; 7216 32; 7216 33; 7216 40; 7216 50; 7216 99 10

Rozsdamentes acél

7218 10 00; 7218 91 11; 7218 91 19; 7218 99 11; 7218 99 20

Síkhengerelt termék rozsdamentes acélból

7219 11 00; 7219 12; 7219 13; 7219 14; 7219 21; 7219 22; 7219 23 00; 7219 24 00; 7219 31 00; 7219 32; 7219 33; 7219 34; 7219 35; 7219 90 10; 7220 11 00; 7220 12 00; 7220 20 10; 7220 90 11; 7220 90 31

Rúd rozsdamentes acélból

7221 00; 7222 11; 7222 19; 7222 30 10; 7222 40 10; 7222 40 30

Síkhengerelt termék más ötvözött acélból

7225 11 00; 7225 19; 7225 20 20; 7225 30 00; 7225 40; 7225 50 00; 7225 91 10; 7225 92 10; 7225 99 10; 7226 11 10; 7226 19 10; 7226 19 30; 7226 20 20; 7226 91; 7226 92 10; 7226 93 20; 7226 94 20; 7226 99 20

Rúd más ötvözött acélból

7224 10 00; 7224 90 01; 7224 90 05; 7224 90 08; 7224 90 15; 7224 90 31; 7224 90 39; 7227 10 00; 7227 20 00; 7227 90; 7228 10 10; 7228 10 30; 7228 20 11; 7228 20 19; 7228 20 30; 7228 30 20; 7228 30 41; 7228 30 49; 7228 30 61; 7228 30 69; 7228 30 70; 7228 30 89; 7228 60 10; 7228 70 10; 7228 70 31; 7228 80

Vas szádpalló

7301 10 00

Sín és sínaljzat (keresztkengyel)

7302 10 31; 7302 10 39; 7302 10 90; 7302 20 00; 7302 40 10; 7302 10 20

Varrat nélküli cső, csővezeték és üreges profil

7303; 7304

Hegesztett cső vasból vagy acélból, amely külső átmérője meghaladja a 406,4 mm-t

7305

A TÖBB ÁGAZATOT ÉRINTŐ KERETRENDSZER C. MELLÉKLETE

A GÉPJÁRMŰIPAR MEGHATÁROZÁSA A TÖBB ÁGAZATOT ÉRINTŐ KERETRENDSZER CÉLJÁBÓL

A »gépjárműipar« a »gépjárműveknek«, a gépjárművek »motorjainak« és e járművek vagy motorok »részegységeinek vagy részrendszereinek« közvetlenül a gyártó vagy az »elsődleges alkatrész-beszállító« (utóbbi esetében csak a »teljes projekt« keretében) által történő fejlesztését, gyártását és összeszerelését foglalja magában.

(a)

Gépjárművek

A »gépjármű« kifejezés alatt személygépkocsikat, kisteherautókat, tehergépkocsikat, közúti vontatókat, autóbuszokat, távolsági autóbuszokat és haszongépjárműveket értünk. Nem tartoznak ide a versenyautók, a terepjáró használatra szánt járművek (pl. a havon történő használatra vagy golfpályán személyszállításra tervezett járművek), a motorkerékpárok, a pótkocsik, a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, lakókocsik, különleges célra szánt járművek (pl. tűzoltó járművek vagy műhelykocsik), billenőkocsik, targoncák (pl. teherszállító targonca, emelő- és nyeregtargonca) és a hadseregnek szánt katonai járművek.

(b)

Gépjárművek motorjai

A »gépjárműmotor« kifejezés gépjárművek számára sűrítéses és szikragyújtású motorokat, továbbá elektromos motorokat és turbinás, gázüzemű és egyéb motorokat jelent.

(c)

Részegységek és részrendszerek

A »részegység« vagy »részrendszer« járművekhez vagy motorokhoz szánt elsődleges alkatrészek összességét jelenti, amit elsődleges alkatrész-beszállítók állítanak elő, szerelnek össze, illetve fel, és számítógépes megrendelőrendszeren keresztül vagy »just in time« alapon szállítják. A beszerzési és tárolási logisztikai szolgáltatások és a termelési lánc részét képező alvállalkozásba adott teljes műveletek (pl. alegységek festése) is e részegységekbe és részrendszerekbe sorolandók.

(d)

Elsődleges alkatrész-beszállítók

Az »elsődleges alkatrész-beszállító« olyan független vagy nem független gyártói beszállítót jelent, amellyel megoszlik a formatervezési és fejlesztési felelősség (12), és a gyártási, vagy összeszerelési fázisban al- vagy részegységeket állít elő, szerel össze vagy azokkal látja el a járműgyártókat. Ipari partnerként e beszállítók gyakran kb. a modell élettartamának megfelelő időtartamra szóló szerződéssel kötődnek a gyártóhoz (pl. a modell újabb kivitelezéséig). Az elsődleges alkatrész-beszállítók szolgáltatásokat is nyújthatnak, különösen logisztikai jellegűeket, mint például beszállítóközpont irányítását.

(e)

Teljes projekt

A gyártó a beruházás jelenlegi helyszínén, illetve egy vagy több meglehetősen közeli földrajzi elhelyezkedésű (13) ipari parkban integrálhat egy vagy több elsődleges alkatrész-beszállítói projektet a gyártott járművekhez vagy motorokhoz való részegységek vagy részrendszerek beszállításához. A »teljes projekt« e projekteket magában foglaló projektet jelent. A teljes projekt a járműgyártó befektetési projektjének idejéig tart. Az elsődleges alkatrész-beszállító beruházása akkor integrálható bele az átfogó projekt meghatározásába, amennyiben az e beruházásból származó termelés legalább felét az érintett gyártó kérdéses gyárába szállítják.

A TÖBB ÁGAZATOT ÉRINTŐ KERETRENDSZER D. MELLÉKLETE

A SZINTETIKUS SZÁLAK IPARÁNAK MEGHATÁROZÁSA A TÖBB ÁGAZATOT ÉRINTŐ KERETRENDSZER CÉLJÁBÓL

A több ágazatot érintő keretrendszer értelmében a szintetikus szálak iparának meghatározása a következő:

végső felhasználástól függetlenül a poliészter-, poliamid-, akril- és polipropilénalapú szálak és fonalak valamennyi generikus fajtájának extrudálása/texturálása,

vagy

polimerizáció (beleértve a polikondenzációt), amennyiben az alkalmazott felszerelés tekintetében extrudálással együtt zajlik,

vagy

bármely kiegészítő ipari eljárás, amely a kedvezményezett, vagy ugyanannak a csoportnak más vállalata által felállított extrudálási/texturálási kapacitással összefügg, és amely az érintett üzleti tevékenységben, az alkalmazott gépek tekintetében, rendszerint az ilyen kapacitás részét képezi.

A TÖBB ÁGAZATOT ÉRINTŐ KERETRENDSZER E. MELLÉKLETE

BEJELENTŐ ADATLAP (20)

1. SZAKASZ – EFTA-ÁLLAM

Bejelentő hatóság:

1.1.2.   A bejelentő hatóság neve és címe:

1.1.3.   A kapcsolattartó(k) neve, telefon-, faxszáma, e-mail címe és beosztása további információ esetén:

Az állandó képviseleten lévő kapcsolattartó pont:

1.2.1.   A kapcsolattartó neve, telefon-, faxszáma, e-mail címe és beosztása további információ esetén:

2. SZAKASZ – A TÁMOGATÁS KEDVEZMÉNYEZETTJE

A projektbe beruházó vállalkozás vagy vállalkozások szerkezete:

2.1.1.   A támogatás kedvezményezettjének azonossága:

2.1.2.   Ha a támogatás kedvezményezettjének jogi személyisége eltér a projektet finanszírozó vagy a támogatásban részesülő vállalkozás(ok)étól, ennek leírása:

2.1.3.   A támogatás kedvezményezettje anyavállalat-csoportjának megnevezése, a csoport szerkezetének és az anyavállalatok tulajdonosi struktúrájának leírása:

A projektbe beruházó vállalkozás vagy vállalkozások esetében az alábbi adatokat kell feltüntetni az elmúlt három pénzügyi év tekintetében:

2.2.1.   Világpiaci forgalom, EGT-beli forgalom, érintett EFTA-állambeli forgalom:

2.2.2.   Adózást követő eredmény, pénzforgalom (konszolidált alapon):

2.2.3.   Foglalkoztatás világszinten, az EGT és az érintett EFTA-állam szintjén:

2.2.4.   Az értékesítések piaci bontása az érintett tagállamban, az EGT többi részében és az EGT-n kívül:

2.2.5.   Az elmúlt három év ellenőrzött mérlegei és éves jelentései:

Amennyiben a beruházás meglévő ipari telephelyen valósul meg, az alábbi adatokat kell feltüntetni a jogalany esetében az elmúlt három pénzügyi év tekintetében:

2.3.1.   Teljes forgalom:

2.3.2.   Adózást követő eredmény, pénzforgalom:

2.3.3.   Foglalkoztatás:

2.3.4.   Az értékesítések piaci bontása az érintett tagállamban, az EGT többi részében és az EGT-n kívül:

3. SZAKASZ – ÁLLAMI TÁMOGATÁS

Minden javasolt állami támogatáshoz fel kell tüntetni az alábbiakat:

Információk:

3.1.1.   Program megnevezése (»ad hoc« támogatás esetén kérjük, tüntesse fel):

3.1.2.   Jogalap (törvény, rendelet stb.):

3.1.3.   A támogatást nyújtó állami szerv:

3.1.4.   Ha a jogalap a Hatóság által jóváhagyott támogatási program, kérjük, tüntesse fel a jóváhagyás időpontját és az állami támogatás iktatási referenciaszámát:

A javasolt támogatás formája:

3.2.1.   A javasolt támogatás formája: támogatás, kamattámogatás, szociális biztonsági járulék csökkentése, adójóváírás (mentesség), tőkerészesedés, adósság módosítása vagy elengedése, kedvezményes kölcsön, elhalasztott adórendelkezés, garanciarendszer által fedezett összeg stb.:

3.2.2.   A javasolt támogatás kifizetéséhez csatolt feltételek:

A javasolt támogatás összege:

3.3.1.   A támogatás nominális összege és annak bruttó és nettó támogatástartalma:

3.3.2.   Társaságiadó (vagy közvetlen adózás) alá tartozik-e a támogatási intézkedés? Ha részben, milyen mértékben?

3.3.3.   A javasolt támogatás kifizetésének teljes ütemterve: A javasolt állami támogatáscsomaghoz fel kell tüntetni az alábbiakat:

A támogatási intézkedések jellemzői:

3.4.1.   Vannak még meg nem határozott támogatási intézkedések a teljes csomagban? Ha igen, melyek:

3.4.2.   Adja meg, hogy a fenti intézkedések közül melyek nem minősülnek állami támogatásnak és miért.

3.5.   Ugyanazon projekt esetében tervezett-e európai vagy nemzetközi pénzügyi intézetektől kiegészítő támogatás igénylése? Ha igen, milyen összegben?

Állami támogatási intézkedések kumulációja:

3.6.1.   A kumulált támogatási intézkedések (adózás előtti) tervezett bruttó támogatástartalma:

3.6.2.   A kumulált támogatási intézkedések (adózás utáni) tervezett bruttó támogatástartalma:

4. SZAKASZ – TÁMOGATOTT PROJEKT

A projekt helyének meghatározása:

4.1.1.   A régió és a város, valamint a cím feltüntetése:

A projekt időtartama:

4.2.1.   A beruházási projekt kezdési időpontja és a beruházás lezárásának időpontja:

4.2.2.   Az újbóli termelés tervezett kezdési időpontja és azon év, amelyre a teljes termelés elérhető:

A projekt leírása:

4.3.1.   A projekt típusa és annak feltüntetése, hogy a projekt újonnan létrehozott projekt vagy kapacitásbővítés vagy egyéb:

4.3.2.   A projekt rövid leírása:

A projekt költségeinek bontása:

4.4.1.   A projekt időtartama során befektetendő és leértékelődő tőkekiadás teljes költsége:

4.4.2.   A beruházási projekthez kötődő tőkekiadások és egyéb kiadások (2) részletes bontása:

A projekt teljes költségeinek finanszírozása:

4.5.1.   Tüntesse fel a beruházási projekt teljes költségének finanszírozását!

5. SZAKASZ – A TERMÉK ÉS A PIAC JELLEMZŐI

A projekt által tervezett termék(ek) jellemzői:

5.1.1.   A beruházás lezárását követően mely termék(ek)et fogják előállítani a támogatott létesítményben, és mely részágazatba tartozik/tartoznak a termék/termékek (a szolgáltatási szektorban zajló projektek esetében a PRODCOM-kód vagy a CPA-nómenklatúra feltüntetése)?

5.1.2.   Mely termék(ek)et fog(nak) helyettesíteni? Amennyiben e helyettesített termékeket nem ugyanazon a helyen gyártják, tüntesse fel, hogy azokat jelenleg hol állítják elő.

5.1.3.   Mely egyéb termék(ek) gyárthatók még ugyanabban az új létesítményben kevés többletköltséggel vagy többletköltség nélkül?

Kapacitást illető adatok:

5.2.1.   A projekt támogatási kedvezményezett teljes rendelkezésre álló kapacitására való kihatásának mennyiségi meghatározása az EGT-ben (a csoport szintjét beleértve) az érintett termék(ek) mindegyike esetében (egységben éves szinten megadva a kezdést megelőző évben és a projekt lezárásakor):

5.2.2.   Az érintett termékek mindegyike esetében az összes EGT-n belüli gyártó becsült teljes kapacitása:

Piacot illető adatok:

5.3.1.   Az elmúlt hat pénzügyi év mindegyike tekintetében az érintett termék(ek) nyilvánvaló fogyasztását illető adatok: Egyéb források által összeállított, a választ alátámasztó statisztikai adatok (amennyiben rendelkezésre állnak):

5.3.2.   Az elkövetkezendő három pénzügyi év tekintetében az érintett termék(ek) nyilvánvaló fogyasztásának fejlődési előjelezése: Független források által összeállított, a választ alátámasztó statisztikai adatok (amennyiben rendelkezésre állnak):

5.3.3.   Csökkenőben van az érintett piac? Miért?

5.3.4.   A támogatás kedvezményezettjének vagy a támogatás kedvezményezettje csoportjának becsült piaci részesedése (értékben kifejezve) a kezdés évét megelőző évben és a projekt lezárásakor.


(1)  HL L 111., 1999.4.29., és annak 18. számú EGT-kiegészítése ugyanazon a napon.

(2)  Lásd ezen iránymutatások 25. fejezetét.

(3)  Lásd ezen iránymutatások 16. fejezetét.

(4)  Lásd ezen iránymutatások 14. fejezetét.

(5)  Lásd ezen iránymutatások 15. fejezetét.

(6)  A nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatásokban előírtaknak megfelelően a regionális befektetési támogatások támogatható kiadása vagy a 25.4. szakasz (8)–(12) bekezdésében előírt szabályok (1. lehetőség) vagy a 25.4. szakasz (24) bekezdésében előírt szabályok (2. lehetőség) alapján kerül meghatározásra. A nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatások 25.4. szakasza (30) bekezdése értelmében az 1. lehetőség (»befektetési támogatás«) alapján számított támogatás kumulálható a 2. lehetőség (»munkahelyteremtési-támogatás«) alapján számított támogatással, feltéve, hogy a támogatás kumulált összege nem haladja meg a két támogatható kiadás közül a magasabbal megszorzott regionális támogatási felső határt. E szabályokkal összhangban és e keretrendszer értelmében a specifikus beruházási projekt támogatható kiadása a magasabb összeget eredményező lehetőség alapján kerül meghatározásra. A támogatható kiadás összegét oly módon határozzák meg, hogy az ne haladja meg a magasabb beruházási összeget, amely a régió esetében meghatározott intenzitási felső határ szerint a munkahely-teremtési módszer és az induló beruházási módszer közül a magasabból adódik.

(7)  Az alábbi táblázat ábrázolja továbbá – a támogatható kiadás meghatározott méretéhez és meghatározott regionális felső határokhoz – azon támogatási intenzitásokat, amelyek a csökkentési skála alapján biztosíthatók.

Támogatható kiadás

Regionális támogatási felső határ

15 %

20 %

25 %

30 %

35 %

40 %

50 millió EUR

15,00 %

20,00 %

25,00 %

30,00 %

35,00 %

40,00 %

100 millió EUR

11,25 %

15,00 %

18,75 %

22,50 %

26,25 %

30,00 %

200 millió EUR

8,18 %

10,90 %

13,63 %

16,35 %

19,08 %

21,80 %

500 millió EUR

6,33 %

8,44 %

10,55 %

12,66 %

14,77 %

16,88 %

(8)  Az ad hoc támogatások biztosítási javaslatát minden esetben be kell jelenteni és értékelésük a keretrendszer 26.3. szakaszában meghatározott szabályok alapján, továbbá a nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatásokban előírt általános feltételekkel összhangban történik.

(9)  Amennyiben az EFTA-állam bebizonyítja, hogy a támogatás kedvezményezettje igazi innováció révén új termékpiacot hoz létre, nem kell végrehajtani az (a) és (b) pontban meghatározott teszteket, és a támogatás a 26A.3. szakasz (1) bekezdésében lévő táblázat alapján kerül engedélyezésre.

(10)  Az ipari termelés közösségi felmérésének létrehozásáról szóló, 1991. december 19-i 3924/91/EK tanácsi rendelet (HL L 374., 1991.12.31., 1. o.). A rendelet az EGT-Vegyesbizottság 7/94. sz. határozatával az EGT-megállapodás (XXI. melléklet) részévé vált.

(11)  Ide tartoznak a korábban az ESZAK-Szerződés hatálya alá tartozó acélipari ágazatok, valamint a varrat nélküli csövek és a nagyméretű hegesztett csövek részágazatai, amelyek nem tartoztak az ESZAK-Szerződés hatálya alá, viszont az integrált termelési eljárás részét képezik, és a korábban az ESZAK-Szerződés hatálya alá tartozó acélipari ágazathoz hasonló jegyekkel rendelkeznek.

(12)  A hajógyártás számára nyújtott támogatás a hajógyártáshoz nyújtott támogatások új szabályainak megállapításáról szóló 1540/98/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozik, amit az EGT-megállapodés céljából az EGT-Vegyesbizottság 12/99. sz. határozata fogadott el, a továbbiakban: »hajógyártási rendelet« (lásd az állami támogatásokról szóló iránymutatások 31. fejezetét).

(13)  A legutóbb a 204/2002/EK bizottsági rendelettel módosított (HL L 342., 1993.12.31., 1. o.), az Európai Gazdasági Közösségben a termékek tevékenység szerinti statisztikai osztályozásáról szóló, 1993. október 29-i 3696/93/EGK tanácsi rendelet (HL L 36., 2002.2.6., 1. o.). Az ipari termelés közösségi felmérésének létrehozásáról szóló, 1991. december 19-i 3924/91/EGK tanácsi rendelet (HL L 374., 1991.12.31., 1. o.). A 3696/93/EGK rendelet az EGT-Vegyesbizottság 7/94. sz. határozatával az EGT-megállapodás (XXI. melléklet) részévé vált.

(14)  Az ágazat hanyatlásának határozott feltételezése abból adódhat, ha az EGT-ben az elmúlt öt évben a nyilvánvaló fogyasztás átlagos éves növekedése negatív volt.

(15)  Ezt az összeget elvben 25 millió EUR-ban lehet megszabni, de ez ágazatról ágazatra változhat.

(16)  Az érintett termék piaca akkor tekinthető gyorsan növekedőnek, ha a nyilvánvaló fogyasztás elmúlt öt évbeli átlagos növekedése értékben kifejezve az EGT átlagos GDP-növekedésének felel meg vagy a feletti az EGT-ben a PRODCOM-osztályozás megfelelő szintjében meghatározva, vagy ha ilyen információ nem áll rendelkezésre, akkor az érintett termékek számára általánosan elfogadott és rendelkezésre álló statisztikai adatokkal bíró bármely más piaci felbontás alapján.

(17)  Lásd ezen iránymutatások 24. fejezetét.

(18)  Az ad hoc támogatások biztosítási javaslatát minden esetben be kell jelenteni és értékelése e szabály alapján, továbbá az iránymutatásokban (»regionális támogatás«) előírt általános feltételekkel összhangban történik.

(19)  HL L 279., 2001.10.23., 1. o.

(20)  Az engedélyezet rendszereken kívül nyújtott támogatás esetében az EFTA-államnak részletes információt kell szolgáltatnia a támogatás érintett támogatott területre való kedvező hatásáról.


25.5.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/24


AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA

264/02/COL

(2002. december 18.)

az állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályainak harminchetedik módosítása új, 22. számú fejezet bevezetésével: Megmentési és szerkezetátalakítási, valamint üzembezárási támogatás nyújtása az acéliparnak

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (1) és különösen annak 61–63. cikkeire,

TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (2) és különösen annak 24. cikkére és 3. jegyzőkönyvének 1. cikkére,

MIVEL a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 24. cikke értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóságnak kell érvényre juttatnia az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit,

MIVEL a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján az EFTA Felügyeleti Hatóság köteles közleményeket és iránymutatásokat kiadni az EGT-megállapodás által szabályozott ügyekben, amennyiben fenti megállapodás, vagy a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás kifejezetten így rendelkezik, vagy amennyiben az EFTA Felügyeleti Hatóság ezt szükségesnek ítéli,

FELIDÉZVE az 1994. január 19-én az EFTA Felügyeleti Hatóság (3) által elfogadott állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályait (4),

MIVEL 2002. március 7-én az Európai Bizottság új közleményt (5) fogadott el, amelyben meghatározza azokat az elveket, amelyek szerint értékeli az acéliparnak nyújtott megmentési, szerkezetátalakítási és üzembezárási támogatásokat,

MIVEL ez a közlemény az Európai Gazdasági Térséget is érinti,

MIVEL az Európai Gazdasági Térség teljes területén biztosítani kell az EGT állami támogatásokról szóló szabályainak egységes alkalmazását,

MIVEL az EGT-megállapodás XV. mellékletének végén található „ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK” cím II. pontja értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóság köteles az Európai Bizottsággal folytatott konzultációt követően az Európai Közösségek Bizottsága által elfogadott jogi aktusoknak megfelelő jogi aktusokat elfogadni, a verseny egyenlő feltételeinek fenntartása érdekében,

Az Európai Bizottsággal való konzultációt követően,

FELIDÉZVE, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság e témában 2001. október 19-én többoldalú találkozó keretében konzultált az EFTA-államokkal,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1.

Az állami támogatásokról szóló iránymutatásokat módosítani kell egy új, 22. fejezet bevezetésével: Megmentési és szerkezetátalakítási, valamint üzembezárási támogatás nyújtása az acéliparnak, a jelen határozat I. mellékletének szövege alapján.

2.

Az EFTA-államokat levélben értesítik, amely tartalmazza a határozat és az I. melléklet másolatát. Az EFTA-államokat felszólítják, hogy jelezzék az I. mellékletben meghatározott, javasolt megfelelő intézkedésekkel való egyetértésüket 20 munkanapon belül, vö. még: I. melléklet 22.4. pont.

3.

Az EGT-megállapodás 27. jegyzőkönyvének d) pontja értelmében az Európai Bizottságot e határozatról a határozat egy, az I. mellékletet is tartalmazó másolata útján kell értesíteni.

4.

A határozatot az I. melléklettel együtt az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében, valamint EGT-kiegészítésében kell közzétenni, miután az EFTA-államok jelezték egyetértésüket a megfelelő intézkedésekkel.

5.

A határozat angol nyelven hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2002. december 18-án.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Einar M. BULL

az elnök

Hannes HAFSTEIN

bizottsági testületi tag


(1)  A továbbiakban: EGT-megállapodás.

(2)  A továbbiakban Felügyeleti és Bírósági Megállapodás.

(3)  Eredetileg megjelent HL L 231., 1994.9.3., 32. sz. EGT-kiegészítésben.

(4)  A továbbiakban: állami támogatásokról szóló iránymutatások.

(5)  HL C 70., 2002.3.19., 8. o.


MELLÉKLET

„22.   MEGMENTÉSI ÉS SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI, VALAMINT ÜZEMBEZÁRÁSI TÁMOGATÁS NYÚJTÁSA AZ ACÉLIPARNAK

22.1.   A NEHÉZ HELYZETBEN LÉVŐ VÁLLALKOZÁSOKNAK NYÚJTOTT MEGMENTÉSI ÉS SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁS

A nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokról szóló multiszektorális keretrendszer B mellékletében meghatározott, acéliparban működő, nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási támogatás összeegyeztethetetlen a közös piaccal.

22.2.   ÜZEMBEZÁRÁSI TÁMOGATÁS

(1)

Az egyes gazdasági tevékenységek fejlődésének ösztönzésére nyújtott támogatás összeegyeztethetőnek tekinthető a közös piaccal. A multiszektorális keretrendszer B mellékletében meghatározott, acélipari, nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott következő támogatás összeegyeztethetőnek tekinthető a közös piaccal:

(2)

az elbocsátott vagy a korkedvezményes nyugdíjat elfogadó munkavállalóknak történő kifizetésekre vonatkozó támogatások, feltéve, hogy:

a kifizetések ténylegesen az acélipari vállalkozások részleges vagy teljes bezárásából erednek, és a kifizetésekhez nyújtandó támogatást még nem hagyták jóvá;

a kifizetések nem haladják meg az EFTA-államokban hatályos szabályok szerinti szokásos kifizetések szintjét;

és

a támogatás nem haladja meg ezen kifizetések 50 %-át.

(3)

Olyan acélipari vállalkozásoknak nyújtott támogatás, amelyek tartósan szüneteltetik az acéltermékek gyártását, feltéve hogy:

a vállalkozások 2002. január 1. előtt szereztek jogi személyiséget;

a szóban forgó támogatás bejelentésének dátumáig rendszeresen állítottak elő acéltermékeket;

2002. január 1. óta a gyártási vagy az üzemi struktúrát nem szervezték át;

az acéltermékek előállításához használt gyárakat bezárják és felszámolják a termelés megszüntetésétől, vagy a támogatás Hatóság általi jóváhagyásától számított hat hónapon belül, attól függően, hogy melyik dátum a későbbi;

a gyárak bezárását még nem vették figyelembe a támogatás jóváhagyásakor;

és

a támogatás összege nem haladja meg a bezárandó gyárak könyv szerinti maradványértékét, figyelmen kívül hagyva a nemzeti inflációs rátát meghaladó, 2002. január 1. óta elvégzett átértékeléseket.

(4)

A 22.2. (3) pontban foglalt feltételeket kielégítő, de közvetlenül vagy közvetetten más acélipari vállalkozás ellenőrzése alá tartozó acélipari vállalkozásnak, illetve más acélipari vállalkozásokat közvetlenül vagy közvetetten ellenőrző acélipari vállalkozásoknak nyújtott támogatás, feltéve, hogy:

a bezárandó vállalkozást ténylegesen és jogilag is különválasztották a vállalati struktúrától a támogatás kifizetését legalább hat hónappal megelőzően;

a bezárandó vállalkozás könyvviteléről független, a Hatóság által elfogadott könyvvizsgáló megerősítette, hogy a vállalkozás eszköz- és forrásszámlái a valóságnak megfelelnek és azokat pontosan vezették;

és

a termelési kapacitás tényleges és ellenőrizhető csökkenése figyelhető meg, amely hosszú távon a acélipar egésze számára érezhető előnyökkel jár és a támogatott bezárás, vagy a jelen előírás alapján engedélyezett támogatás utolsó kifizetésének dátumától – a későbbi dátum szerint – számított ötéves időszakon keresztül az acéltermékek termelési kapacitásának leépítéséhez vezet. Az EFTA-államokat felkérik, hogy a támogatási javaslatok bejelentéséhez a multiszektorális keretrendszer mellékletét (E melléklet) képező bejelentési formanyomtatványt használják jelen keretrendszernek megfelelően.

22.3.   BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

Az acélipar nehéz helyzetben lévő vállalkozásainak nyújtandó, tervezett megmentési és szerkezetátalakítási támogatások, valamint az acéliparágnak nyújtandó üzembezárási támogatások egyedi bejelentés tárgyát képezik.

22.4.   MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEK

(1)

A Hatóság a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve 1. cikkének (1) bekezdése szerinti megfelelő intézkedésként javasolja, hogy 2003. január 1-jétől a multiszektorális keretrendszer B melléklete szerint az acélipari vállalkozásoknak nyújtott támogatásokat ki kell vonni a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásokról szóló hatósági iránymutatásban (16. fejezet) meghatározott létező támogatási rendszereikből.

(2)

Az EFTA-államokat felkérik, hogy az értesítési levél kézhezvételétől számított húsz munkanapon belül fejezzék ki egyetértésüket a javasolt megfelelő intézkedésekkel. Válasz hiányában a Hatóság feltételezi, hogy a kérdéses EFTA-állam nem ért egyet a javasolt megfelelő intézkedésekkel.

22.5.   JELEN KERETRENDSZER ALKALMAZÁSA

Jelen keretrendszer a 2003. január 1-jétől2009. december 31-ig tartó időszakra alkalmazandó.

22.6.   AZ ACÉLIPARNAK NYÚJTOTT BE NEM JELENTETT TÁMOGATÁSOK

A Hatóság megvizsgálja az engedélyezése nélkül az acéliparnak nyújtott támogatások közös piaccal való összeegyeztethetőségét azon kritériumok alapján, amelyek a támogatás nyújtásának időpontjában érvényesek voltak.”


25.5.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/28


AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA

196/03/COL

(2003. november 5.)

az állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályainak harmincnyolcadik módosítása új, 9B. számú fejezet bevezetésével: A feltételezett jogellenes állami támogatásokra vonatkozó panaszok benyújtásához kitöltendő formanyomtatvány

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (1)és különösen annak 61. és 63. cikkeire és 26. jegyzőkönyvére;

TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (2) és különösen annak 24. cikkére és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, valamint 3. jegyzőkönyve I. részének 1. cikkére (3);

MIVEL a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 24. cikke értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóságnak kell érvényre juttatnia az EGT-megállapodás állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit;

MIVEL a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján az EFTA Felügyeleti Hatóság köteles közleményeket és iránymutatásokat kiadni az EGT-megállapodás által szabályozott ügyekben, amennyiben a fenti megállapodás vagy a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás kifejezetten így rendelkezik, vagy amennyiben az EFTA Felügyeleti Hatóság ezt szükségesnek ítéli;

FELIDÉZVE az 1994. január 19-én az EFTA Felügyeleti Hatóság (4) által elfogadott állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályait (5);

MIVEL 2003. május 16-án az Európai Bizottság új formanyomtatványt bocsátott ki a feltételezett jogellenes állami támogatásra vonatkozó panaszok benyújtásához (6)

MIVEL ez a formanyomtatvány az Európai Gazdasági Térséget is érinti;

MIVEL az Európai Gazdasági Térség teljes területén biztosítani kell az EGT állami támogatásokról szóló szabályainak egységes alkalmazását;

MIVEL az EGT-megállapodás XV. mellékletének végén található „Általános rendelkezések” cím II. pontja értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóság köteles az Európai Bizottsággal folytatott konzultációt követően az Európai Bizottság által elfogadott jogi aktusoknak megfelelő jogi aktusokat elfogadni;

AZ EURÓPAI Bizottsággal való konzultációt követően;

FELIDÉZVE, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság e témában 2003. június 3-án többoldalú találkozó keretében konzultált az EFTA-államokkal,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1.

Az állami támogatásokról szóló iránymutatások új, 9B. számú, „A feltételezett jogellenes állami támogatásokra vonatkozó panaszok benyújtásához kitöltendő formanyomtatvány” című fejezet csatolásával módosul.

2.

Az állami támogatásokról szóló iránymutatások I. melléklete a következő új, III. résszel bővül: „A feltételezett jogellenes állami támogatásokra vonatkozó panaszok benyújtásához kitöltendő formanyomtatvány”.

3.

Az állami támogatásokról szóló iránymutatások I. mellékletének új III. része, valamint a csatolt új 9B. számú fejezet e határozat mellékletében található.

4.

Az EFTA-államokat levélben kell értesíteni, csatolva e határozat egy másolatát, valamint a mellékletet.

5.

Az Európai Bizottságot – az EGT-megállapodás 27. jegyzőkönyve d) pontjának megfelelően – e határozat és annak melléklete másolatának megküldése útján kell tájékoztatni.

6.

A határozatot mellékletével együtt az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében, valamint EGT-kiegészítésében kell közzétenni.

7.

A határozat angol nyelven hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2003. november 5-én.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Einar M. BULL

az elnök

Hannes HAFSTEIN

bizottsági testületi tag


(1)  A továbbiakban: EGT-megállapodás.

(2)  A továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás.

(3)  A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 2001. december 10-én az EFTA-államok által módosított 3. jegyzőkönyve. A módosítások 2003. augusztus 28-án léptek életbe.

(4)  Eredetileg megjelent: HL L 231., 1994.9.3, valamint annak 32. EGT-kiegészítésében ugyanazon a napon, legutóbb a 2002.12.18-i 264/02/COL, még nyilvánosságra nem hozott bizottsági testületi határozattal módosítva.

(5)  A továbbiakban: állami támogatásokról szóló iránymutatások.

(6)  Formanyomtatvány a feltételezett jogellenes állami támogatásokra vonatkozó panaszok benyújtásához. (HL C 116., 2003.5.16., 3.o.)


MELLÉKLET

„9B. A FELTÉTELEZETT JOGELLENES ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ PANASZOK BENYÚJTÁSÁHOZ KITÖLTENDŐ FORMANYOMTATVÁNY

A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikke (3) bekezdésének, valamint II. része 2. cikke (1) bekezdésének értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóságot időben kell értesíteni a támogatások nyújtása, illetve azok módosítása felől annak érdekében, hogy a Hatóságnak lehetősége legyen megjegyzéseinek benyújtására. Az érintett EFTA-állam az általa javasolt intézkedéseket nem valósíthatja meg addig, amíg a fent említett folyamat végső döntéssel le nem zárult.

Azon támogatás, amelyet a fent említett rendelkezésekkel ütköző módon nyújtottak, jogellenes támogatásnak minősül.

A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 10. cikkének (1) bekezdése értelmében, amennyiben bármilyen forrásból az EFTA Felügyeleti Hatóság tudomására jut feltételezett jogellenes támogatásra vonatkozó információ, a Hatóság ezen információt késedelem nélkül megvizsgálja.

Továbbá, a fent említett jegyzőkönyv II. része 20. cikke (2) bekezdésének megfelelően, bármely érintett fél felhívhatja az EFTA Felügyeleti Hatóság figyelmét bármilyen feltételezett jogellenes támogatásra, illetve támogatással való feltételezett visszaélésre (a továbbiakban: panasz).

Az EFTA Felügyeleti Hatóságnak bárki, illetve bármelyik vállalkozás benyújthatja panaszát. Ezen eljárás ingyenes. A panaszok megvizsgálása során az EFTA Felügyeleti Hatóságnak figyelembe kell vennie a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyvében rögzített eljárási szabályokat, különösen az érintett EFTA-állam védekezéshez való jogát.

Továbbá, az EFTA Felügyeleti Hatóságnak való panaszbenyújtás helyett, illetve amellett azon harmadik feleknek, akiknek érdekeit a jogellenes támogatás sérti, általában lehetőségük van nemzeti bírósághoz fordulni.

Az EFTA Felügyeleti Hatóságnak azonban nem áll módjában tanácsot nyújtani az egyedi ügyekben rendelkezésre álló nemzeti eljárási módszerekre vonatkozóan.

Ezen iránymutatások I. mellékletének III. részében csatolt formanyomtatványon szerepelnek azon adatok, amelyek az EFTA Felügyeleti Hatóság számára szükségesek ahhoz, hogy egy feltételezett jogellenes támogatáshoz, illetve támogatással való feltételezett visszaéléshez fűződő panasznak utána tudjon nézni. Amennyiben a formanyomtatvány minden részének kitöltése nem lehetséges, ennek okait szerepeltetni kell.

A formanyomtatvány a EFTA Felügyeleti Hatóság szerverén a következő címen érhető el: http://www.eftasurv.int

Az EFTA Felügyeleti Hatóság honlapján továbbá számos fontos információ található az állami támogatás Európai Gazdasági Térségben alkalmazandó szabályairól, amely segítheti a panaszosokat, illetve azok tanácsadóit a formanyomtatvány kitöltésében.

A kitöltött formanyomtatványt a következő címre kell elküldeni:

EFTA Surveillance Authority (EFTA Felügyeleti Hatóság)

Competition and State Aid Directorate Versenyügyi és Állami Támogatások Igazgatóság,

74 Rue de Trèves

B-1040 Brussels

III. RÉSZ

A feltételezett jogellenes állami támogatásokra vonatkozó panaszok benyújtásához kitöltendő formanyomtatvány

A kitöltött formanyomtatványt a következő címre kell elküldeni:

EFTA Surveillance Authority

Competition and State Aid Directorate

74 Rue de Trèves

B-1040 Brussels

I.A.   A panaszosra vonatkozó információ

I.1.   A panaszos családi és keresztneve, illetve cégneve:

I.2.   Cím, illetve bejegyzett székhely címe:

I.3.   Telefon/fax/e-mail cím:

I.4.   Név, cím, telefon- és faxszám, e-mail cím, valamint a kapcsolattartó személy neve:

I.5.   Amennyiben a panaszt egy vállalkozás nyújtja be, annak tevékenységi körének és helyének rövid leírása:

I.6.   Kérjük, írja le röviden, hogy a feltételezett jogellenes támogatás milyen mértékben sérti a panaszos érdekeit.

I.B.   A panaszos képviselőjére vonatkozó információ

I.7.   Amennyiben a panaszt egy személy, illetve vállalkozás képviseletében teszik, kérjük, csatolja ezen képviselő nevét, címét, és faxszámát, valamint egy, a felhatalmazást bizonyító dokumentumot.

II.   Az EFTA-államról szóló információ

II.1.   EFTA-állam:

II.2   A feltételezett jogellenes állami támogatás nyújtásának szintje:

központi kormány

régió (kérjük nevezze meg)

egyéb (kérjük nevezze meg)

III.   A panasz tárgyát képező feltételezett jogellenes támogatási intézkedésekre vonatkozó információ

III.1.   Feltételezett jogellenes egyedi támogatásra, vagy feltételezett jogellenes támogatási programra vonatkozik a panasz?

III.2.   Mikor nyújtották a feltételezett jogellenes egyedi támogatást, illetve mikor hajtották végre a támogatási programot? Amennyiben ismert, milyen időtartamra szól a feltételezett jogellenes támogatási program?

III. 3.   Mely gazdasági ágazat(ok)ra vonatkozik a feltételezett jogellenes támogatás?

III.4.   Mennyi a feltételezett jogellenes támogatás összege? Milyen formában nyújtották? (kölcsön, támogatás, biztosíték, adózási ösztönző, illetve adókedvezmény, stb)

III.5.   Ki a kedvezményezett? Támogatási program esetén ki jogosult a támogatásra?

Kérjük, adja meg a lehető legtöbb információt, és írja le az érintett vállalkozás(ok) főbb tevékenységeit.

III.6.   Amennyiben ön által ismert, milyen célból nyújtották a feltételezett jogellenes támogatást?

IV.   A panasz alapja

Kérjük, részletesen indokolja meg panaszának alapját, annak okát, és jelölje meg, hogy Ön szerint mely EGT-jogszabályt sértették meg a szóban forgó feltételezett jogellenes támogatás odaítélésével, és hogy ez milyen hatással volt az Európai Gazdasági Térségen belüli verseny feltételeire, valamint a szerződő felek közötti kereskedelemre.

Amennyiben a feltételezett jogellenes támogatás az ön üzleti érdekeit sértette, kérjük részletezze, hogy milyen módon.

V.   Egyéb eljárásra vonatkozó információ

V.1.   Az EFTA Felügyeleti Hatóság bármely korábbi megkeresésének részletezése (amennyiben lehetséges, kérjük csatolja a levelezés másolatait)):

V.2.   Az Európai Bizottság szolgálatai bármely korábbi megkeresésének részletezése (amennyiben lehetséges, kérjük csatolja a levelezés másolatait)):

V.3.   A nemzeti hatóságok korábbi megkeresése (például a központi, regionális, illetve helyi önkormányzati testületek, ombudsman, stb. Amennyiben lehetséges, kérjük csatolja a levelezés másolatait):

V.4.   A nemzeti bíróság vagy egyéb eljárások (pl. választott bíróság vagy békéltetés) igénybevétele. (Kérjük jelezze, amennyiben már született határozat vagy ítélet, és adott esetben csatolja annak másolatát):

VI.   Igazoló okmányok

Kérjük, sorolja fel, mely igazoló okmányokat nyújtott be a panasz mellé, és csatolja azok másolatát. Amennyiben lehetséges, kérjük csatolja azon nemzeti jogszabály, illetve egyéb intézkedés másolatát, amely a panasz tárgyát képező támogatás kifizetésének jogalapját képezi.

VII.   Titkosság

Felhívjuk figyelmét arra, hogy az érintett EFTA-állam védekezéshez való jogának biztosítása végett az EFTA Felügyeleti Hatóság felfedheti az Ön személyazonosságát, valamint az igazoló okmányok tartalmát az EFTA-állam előtt. Kérjük, jelezze, amennyiben nem kívánja személyazonosságának, illetve egyes dokumentumoknak vagy információknak a felfedését, és indoklással együtt jelölje meg a dokumentumok azon részeit, amelyeket titkosnak ítél.

Hely, dátum, és a panaszos aláírása”


25.5.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/33


AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA

197/03/COL

(2003. november 5.)

az állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályainak harminckilencedik módosítása új, 34. fejezet beveztésével: A jogellenes állami támogatások visszatérítésére alkalmazandó referenciaráták, diszkontráták és kamatlábak

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (1) és különösen annak 61–63. cikkeire és 26. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (2) és különösen annak 24. cikkére, 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, valamint 3. jegyzőkönyve I. részének 1. cikkére (3),

MIVEL a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 24. cikke értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóságnak kell érvényre juttatnia az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit,

MIVEL a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 5. cikke (2) bekezdése b) pontja alapján az EFTA Felügyeleti Hatóság köteles közleményeket és iránymutatásokat kiadni az EGT-megállapodás által szabályozott ügyekben, amennyiben fenti megállapodás, vagy a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás kifejezetten így rendelkezik, vagy amennyiben az EFTA Felügyeleti Hatóság ezt szükségesnek ítéli,

FELIDÉZVE az 1994. január 19-én az EFTA Felügyeleti Hatóság által (4) elfogadott állami támogatások anyagi jogi és eljárásjogi szabályait (5),

MIVEL 2003. május 8-án az Európai Bizottság új közleményt tett közzé a jogellenesen nyújtott állami támogatások visszatérítésére alkalmazandó kamatlábakról (6),

MIVEL ez a keretszabály az Európai Gazdasági Térséget is érinti,

MIVEL az Európai Gazdasági Térség teljes területén biztosítani kell az EGT állami támogatásokról szóló szabályainak egységes alkalmazását,

MIVEL az EGT-megállapodás XV. mellékletének végén található „ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK” cím II. pontja értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóság köteles az Európai Bizottsággal folytatott konzultációt követően az Európai Bizottság által elfogadott jogi aktusoknak megfelelő jogi aktusokat elfogadni,

MIVEL a referenciarátákról szóló állami támogatási iránymutatások 33.2. fejezete kamatokkal is foglalkozik, és emiatt a jogellenesen nyújtott támogatások visszatérítésére alkalmazandó kamatlábakra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó fejezet részévé kell tenni,

AZ Európai Bizottsággal való konzultációt követően,

FELIDÉZVE, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság e témában 2003. június 20-án többoldalú találkozó keretében konzultált az EFTA-államokkal,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1.

Az állami támogatásokról szóló iránymutatásokat módosítani kell egy új, 34. fejezettel: „A jogellenes állami támogatások visszatérítésére alkalmazandó referenciaráták, diszkontráták és kamatlábak”.

2.

Az állami támogatásokról szóló iránymutatás 33.2. fejezete a 34.1. fejezet lesz. A 33.2. fejezetet törlik.

3.

A 33. fejezet „egyéb rendelkezések” címe helyébe a 33.1. fejezet „A nemzeti valuták és az Euro közötti átváltás” címe lép. Valamennyi, a fejezetben szereplő ECU kifejezés helyébe az „euro” lép. A 33.1. fejezet címét el kell hagyni.

4.

Az új 34. fejezetet ezen határozat melléklete tartalmazza.

5.

Az EFTA-államokat levélben értesítik, amely tartalmazza ezen határozat másolatát és a mellékletet.

6.

Az EGT-megállapodás 27. jegyzőkönyvének d) pontja értelmében az Európai Bizottságot e határozatról a határozat egy, a mellékletet is tartalmazó másolata útján kell értesíteni.

7.

A határozatot a melléklettel együtt az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében, valamint EGT-kiegészítésében kell közzétenni.

8.

A határozat angol nyelven hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2003. november 5-én.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Einar M. BULL

az elnök

Hannes HAFSTEIN

bizottsági testületi tag


(1)  A továbbiakban: EGT-megállapodás.

(2)  A továbbiakban: Felügyeleti és Bírósági Megállapodás.

(3)  Az EFTA-államok által 2001. december 10-én módosított Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve. A módosítások 2003. augusztus 28-án léptek életbe.

(4)  A továbbiakban: állami támogatásról szóló iránymutatások.

(5)  Eredetileg megjelent: HL L 231., 1994.9.3, valamint annak 32. EGT-kiegészítésében ugyanazon a napon, legutóbb a 2003.11.5-i 196/03/COL, még nyilvánosságra nem hozott bizottsági testületi határozattal módosítva.

(6)  Bizottsági közlemény a jogellenes állami támogatások visszatérítésére alkalmazandó kamatlábakról (HL C 110., 2003.5.8., helyesbítés HL C 150., 2003.6.27., 3. o.)


MELLÉKLET

„34.   A JOGELLENES TÁMOGATÁSOK VISSZATÉRÍTÉSÉRE ALKALMAZANDÓ REFERENCIARÁTÁK, DISZKONTRÁTÁK ÉS KAMATLÁBAK

34.1.   REFERENCIARÁTÁK (1)

(1)

Az EGT-megállapodásban foglaltaknak megfelelően az állami támogatások nyomonkövetése céljából az EFTA Felügyeleti Hatóság több paramétert alkalmaz, beleértve a referencia- és diszkontrátákat.

(2)

Ezeket a rátákat a több részletben kifizetésre kerülő támogatás támogatási egyenértékének mérésére, valamint a kedvező kamatozású hitelek támogatási elemeinek kiszámítására használják. A rátákat továbbá a csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok végrehajtására és a jogellenes támogatások visszatérítésére is alkalmazzák.

(3)

A referenciarátáknak az EFTA-megállapodásban részes EFTA-államokban a szokásos biztosítékok mellett nyújtott közép- és hosszúlejáratú (öttől tíz évig terjedő) hitelekre érvényes kamatlábak átlagos szintjét kell mutatniuk.

(4)

2000. április 1-től a referenciarátákat a következőképpen határozzák meg:

az indikatív ráta az öt éves lejáratú államkötvények hozamrátája, az adott valutában kifejezve, 25 bázispontnyi prémiummal.

a referenciaráta megegyezik a megelőző szeptember, október és november hónapokban mért indikatív ráták átlagával,

a referenciarátát (2001-től kezdve folyamatosan) január 1-i hatállyal rögzítik,

a referenciarátát az év folyamán újból kiigazítják, amennyiben a megelőző három hónapban mért indikatív ráták átlagától való eltérés meghaladja a 15 %-ot.

UGYANCSAK FIGYELEMBE VEENDŐ:

az ily módon megállapított referenciaráta minimális ráta, amely emelhető bizonyos, kockázattal járó esetekben (például nehéz helyzetben lévő vállalkozások esetén, vagy, ha a bankok által rendszerint követelt biztosíték nem áll rendelkezésre).

az EFTA Felügyeleti Hatóság fenntartja a jogot, amennyiben erre egyes esetek kivizsgálása során szükség van, hogy az öt éves futamidejű állami kötvények hozamrátájához képest rövidebb távra (például Libor egy éves ráta) szóló, vagy hosszabb távra (például tíz éves futamidejű kötvények kamata) szóló bázisrátát alkalmazzon.

(5)

A referenciarátákat az EFTA Felügyeleti Hatóság a következő internetcímen teszi közzé: www.eftasurv.int

34.2   A JOGELLENES TÁMOGATÁSOK VISSZATÉRÍTÉSÉRE ALKALMAZANDÓ KAMATLÁBAK (2)

(1)

A Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének 14. cikke szerint, amennyiben jogellenes támogatások esetén elutasító határozatot hoznak, az EFTA Felügyeleti Hatóság határoz arról, hogy az érintett EFTA-állam tegye meg a szükséges intézkedéseket a támogatás kedvezményezettől való visszatérítése érdekében. A visszatérítendő támogatás tartalmazza az EFTA Felügyeleti Hatóság által meghatározott, megfelelő kamatláb melletti kamatot. A kamat a jogellenes támogatás kedvezményezett számára való rendelkezésre állásának dátuma és a visszatérítés dátuma közötti időszakra fizetendő.

(2)

Az Európai Bizottság az EU tagállamoknak címzett, 1995. február 22-i levelében megfogalmazott véleménye szerint a korábbi helyzet visszaállítása céljából a törvényes kamatlábakhoz képest a kereskedelmi kamatlábakkal pontosabban meghatározható a kedvezményezett számára a jogellenes támogatással nyújtott előny. Ennek megfelelően az Európai Bizottság tájékoztatta az EU tagállamokat arról, hogy valamennyi, jogellenes támogatás visszatérítését elrendelő határozatában a regionális támogatási intézkedések nettó támogatási egyenértékének kiszámításához használt referenciarátát fogja alkalmazni, a kereskedelmi kamatláb alapjaként. Így több éve bevett gyakorlat, hogy az Európai Bizottság visszatérítési határozatai olyan záradékot tartalmaztak, amelynek értelmében a kamatot a regionális támogatások nettó támogatási egyenértékének kiszámításához használt referenciaráta alapján kell kiszámítani. 1997. szeptember 9-én az Európai Bizottság közleményt fogadott el, amely meghatározta a jogellenes támogatások visszafizetése és egyéb célokra alkalmazandó referenciaráták részleteit (3), amelyet az EFTA Felügyeleti Hatóság részben beemelt az állami támogatásokról szóló iránymutatásba, lásd a még nem módosított 34.1 fejezetet (4). Felmerült annak a kérdése, hogy ezt a kamatlábat egyszerű kamatozásra, vagy kamatos kamatozásra használják-e fel (5).

(3)

A közösségi bíróságok számos döntésével összhangban (6) a jogellenes támogatás nyújtásának logikus következménye annak visszatérítése. A visszatérítés célja a jogellenes támogatás nyújtása előtti állapot visszaállítása. A támogatás visszafizetésével a kedvezményezett elveszíti a piaci versenytársaival szemben élvezett tisztességtelen előnyét, valamint helyreállnak a támogatás nyújtása előtti versenyfeltételek. A piaci gyakorlat szerint az egyszerű kamatot akkor alkalmazzák, ha a pénzösszeg kedvezményezettje a kamatokhoz nem jut hozzá az időszak vége előtt, például olyan esetekben, amikor a kamatot csak az időszak végén fizetik ki. A kamatos kamatot rendszerint akkor alkalmazzák, ha minden egyes évben (vagy időszakban) a kamat a kedvezményezettnek kifizethető, és így hozzáadódik a kezdeti tőke összegéhez. Ebben az esetben a kedvezményezett minden egyes időszakra kifizetett kamat utáni kamatból részesedne.

(4)

A gyakorlatban különbözhet a nyújtott támogatás fajtája és az egyes kedvezményezettek helyzete. Ha a támogatás túlkompenzációt jelent, a vállalatnak ebből adódó előnye kamatos kamatozású letéthez hasonlítható. Ha a támogatás bizonyos elszámolható költséget illető beruházási támogatás, a támogatás más finanszírozási forrást helyettesíthet, amely ugyancsak kamatos kamatozású, kereskedelmi kamatlábak mellett. Ha a támogatás működési támogatás, akkor közvetlen hatást gyakorolhat az eredménykimutatásra, és ennélfogva a mérlegre, ami révén letéti célú összegek állnának rendelkezésre. Emiatt, a helyzetek különbözősége ellenére úgy tűnik, hogy a jogellenes támogatás keretében a kedvezményezett nem kamatozó középlejáratú hitelekhez hasonló feltételek mellett jut pénzösszegekhez. Ennek megfelelően a kamatos kamat alkalmazása szükségesnek tűnik annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen helyzetből származó pénzügyi előnyöket teljes mértékben semlegesítsék.

(5)

Ennek megfelelően az EFTA Felügyeleti Hatóság tájékoztatni kívánja az EFTA-államokat és az érdekelt feleket arról, hogy ezentúl a jogellenes támogatás visszatérítését elrendelő valamennyi határozatában a regionális támogatások nettó támogatási egyenértékének kiszámítására használt referenciarátát kamatos kamat alapon alkalmazza. A szokásos piaci gyakorlattal összhangban a kamatos kamatozás éves alapon történik. Hasonlóképpen az EFTA Felügyeleti Hatóság elvárja az EFTA-államoktól, hogy a folyamatban lévő visszatérítési határozatok végrehajtásakor kamatos kamatot alkalmazzon addig, amíg az nem ütközik az EGT-jog valamely általános elvébe.”


(1)  Ez az alfejezet alapvetően a referencia- és diszkontráták megállapításának módszeréről szóló bizottsági rendeletre vonatkozik, (HL C 273., 1997.9.9., 3. o.), korábban az állami támogatásokról szóló iránymutatások 33.2 fejezete.

(2)  Ez a fejezet megfelel a jogellenes támogatások visszatérítésére alkalmazandó kamatlábakról szóló bizottsági közleménynek (HL C 150., 2003.6.27., 3. o.).

(3)  A referenciaráták és diszkontráták meghatározásának módszeréről szóló bizottsági közlemény, lásd 1. lábjegyzetet.

(4)  A következő, a referenciaráták és diszkontráták meghatározásának módszerének technikai kiigazításáról szóló bizottsági közlemény (HL C 241., 1999.8.26., 9. o.), amely a gazdasági és monetáris unió 1999. január 1-vel kezdődő harmadik szakaszába való belépéshez kapcsolódik, nem vonatkozik az Európai Gazdasági Térségre.

(5)  Az egyszerű kamat kiszámítása a következő képlettel történik: kamat = (tőke × kamatláb × évek száma).

A kamatos kamat kiszámítása, éves alapú kamatos kamatozás mellett, a következő képlettel történik: kamat = (tőke (1 + kamatláb) évek száma) – tőke.

(6)  Lásd különösen C-24/95 sz. Rheinland-Pfalz tartomány kontra Alcan [1997] ügyet (EBHT I-1591. o.) és T-459/93 sz. Siemens kontra Bizottság [1995] ügyet (EBHT II-1675. o.).


25.5.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/37


AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG HATÁROZATA

195/04/COL

(2004. július 14.)

az EFTA-államok között létrejött, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyvének II. része 27. cikkében említett végrehajtási intézkedésekről

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (1) és különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,

TEKINTETTEL az EFTA-államok között létrejött, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (2) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 24. cikkére, valamint a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének 27. cikkére (3),

A Tanácsadó Bizottsággal az állami támogatásról 2004. július 8-án, a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének 29. cikkében megállapított eljárással összhangban folytatott konzultációt követően,

MIVEL:

(1)

2004. április 21-én az Európai Bizottság elfogadta az EK-Szerződés [korábbi] 93. cikke [jelenleg 88. cikk] alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/99/EK tanácsi rendelet (4) végrehajtásáról szóló 794/2004/EK (5) rendeletet.

(2)

Az Európai Bizottság 2004. április 3-án közzétett egy közleményt az állami támogatás irányelveire vonatkozó egyes dokumentumok elavulásáról, amelyeket a továbbiakban nem áll szándékában alkalmazni (6).

(3)

Az EGT állami támogatásokra vonatkozó szabályainak egységes alkalmazását az egész Európai Gazdasági Térségben biztosítani kell.

(4)

Annak érdekében, hogy megkönnyítse az EFTA-államok számára az állami támogatásokról szóló bejelentések elkészítését és azok értékelését a Hatóság által, kívánatos egy kötelező bejelentési formanyomtatvány létrehozása.

(5)

A szabványosított bejelentési nyomtatvány, valamint az összefoglaló információs lap és a kiegészítő információs lapok magukban foglalják az állami támogatások területén meglévő összes iránymutatást.

(6)

Intézkedni kell a meglévő támogatásokban bekövetkezett változások bejelentési rendszerének egyszerűsítéséről. Ezen egyszerűsített bejelentési módozatokat csak akkor kell elfogadni, ha a Hatóságot rendszeresen tájékoztatták az érintett támogatás végrehajtásáról.

(7)

A jogbiztonság érdekében helyénvaló tisztázni, hogy a támogatási rendszer kismértékű növekedését az eredeti költségvetés legfeljebb 20 %-áig, különösen az infláció hatásait figyelembe véve, nem szükséges bejelenteni a Hatóságnak, miután ez valószínűleg nem befolyásolja a Hatóság értékelését az összeegyeztethetőségről, feltéve, hogy a támogatási rendszer többi feltétele változatlan marad.

(8)

A felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének 21. cikke előírja, hogy az EFTA-államok minden, jóváhagyott támogatási rendszeren kívül nyújtott támogatási rendszerről vagy egyedi támogatásról, amelyek tekintetében nem írtak elő különleges bejelentési kötelezettséget feltételes határozatban, éves beszámolót nyújtsanak be a Hatósághoz.

(9)

Ahhoz, hogy a Hatóság képes legyen a támogatások ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségét teljesíteni, pontos információkat kell kapnia az EFTA-államoktól a meglévő támogatási rendszerek keretében nyújtott támogatások típusáról és összegéről.

(10)

A Hatóság az éves beszámolóban közlendő információkat azzal a szándékkal követeli meg, hogy nyomon kövesse az átfogó támogatási szintet, és általános véleményt alkosson a különféle típusú támogatások versenyre gyakorolt hatásáról. Ennek érdekében a Hatóság arra is felkérheti az EFTA-államokat, hogy alkalmi jelleggel további adatokat közöljenek egyes kiválasztott témakörben. A téma kiválasztását előzetesen meg fogják vitatni az EFTA-államokkal.

(11)

Az e határozatban megállapított bejelentésről és beszámolóról szóló rendelkezések csak az EGT-megállapodás által felölelt ágazatokban nyújtott támogatásokra, valamint a Hatóság illetékessége alá tartozó támogatásokra vonatkoznak.

(12)

A határidőket a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve alkalmazásában az II. EGT-megállapodás XVI. melléklete 6. pontjában említett okmánynak megfelelően kell kiszámítani (a továbbiakban „a határidőkről szóló okmány”) (7), amelyet e határozat különleges rendelkezései egészítenek ki. Különösen azokat az eseményeket szükséges az azonosítani, amelyek az állami támogatási eljárások során alkalmazandó határidők kezdő időpontját meghatározzák. Az e határozatban megállapított szabályok csak azokra a határidőkre vonatkoznak, amelyek a határozat hatálybalépése napján még nem jártak le.

(13)

A visszatérítés célja visszaállítani a támogatás jogellenes odaítélése előtt fennálló helyzetet. Az egyenlő bánásmód biztosítása céljából az előnyt objektíven kell mérni attól a pillanattól kezdve, hogy a támogatás a kedvezményezett vállalkozás rendelkezésére áll, függetlenül attól, hogy milyen végeredménnyel járt a vállalkozás bármelyik később meghozott kereskedelmi döntése.

(14)

Összhangban az általános pénzügyi gyakorlattal, helyénvaló a visszatérítés kamatlábát egy éves kamatszázalékban rögzíteni.

(15)

A bankok közötti tranzakciók volumene és gyakorisága olyan kamatlábat alakít ki, amely következetesen mérhető és statisztikai szempontból szignifikáns, ezért ennek kell képeznie a visszatérítés kamatlábának alapját. A bankközi csereügyletek kamatát azonban ki kell igazítani annak érdekében, hogy tükrözze a bankszektoron kívüli nagyobb kereskedelmi kockázat általános szintjét. A bankközi csereügyletek kamatairól szerzett információ alapján a Hatóságnak minden egyes EFTA-államra vonatkozóan meg kell állapítania a visszatérítési kamatlábat. A jogbiztonság és az egyenlő bánásmód érdekében helyénvaló rögzíteni a pontos módszert, amivel a kamatot ki kell számítani, és gondoskodni kell a mindenkori visszatérítési kamatláb, valamint a korábban érvényben lévő vonatkozó kamatlábak közzétételéről.

(16)

Az állami támogatást úgy lehet tekinteni, ami csökkenti a kedvezményezett vállalkozás középtávú pénzügyi követelményeit. Ebből a célból, és az általános pénzügyi gyakorlattal összhangban, a középtávot 5 évben lehet meghatározni. A visszatérítési kamatlábnak ezért meg kell felelnie egy öt évre rögzített éves kamatszázaléknak.

(17)

Tekintettel arra a célkitűzésre, hogy vissza kell állítani a támogatás jogellenes odaítélése előtt fennálló helyzetet, és az általános pénzügyi gyakorlattal összhangban, a visszatérítés Hatóság által rögzítendő kamatlábát évente tőkésíteni kell. Ugyanebből az okból a visszatérítési időszak első évében érvényes kamatlábat kell alkalmazni a visszatérítés első 5 évében, és a visszatérítési időszak hatodik évében érvényes kamatlábat a következő 5 évben, és így tovább.

(18)

Ez a határozat a hatálybalépésének napja után bejelentett visszatérítési határozatokra alkalmazandó,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Alkalmazási kör

(1)   E határozat a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részében említett bejelentések és éves beszámolók formája, tartalma és egyéb részletei tekintetében meghatározza a részletes rendelkezéseket. Kijelöli azonkívül a határidők kiszámítására, valamint a jogellenes támogatások visszatérítési kamatlábának kiszámítására vonatkozó intézkedéseket minden, az állami támogatásokat érintő eljárásban.

(2)   Ez a határozat az EGT-megállapodás hatálya és a Hatóság illetékessége alá tartozó minden ágazatban nyújtott támogatásra alkalmazandó.

2. cikk

Bejelentési nyomtatványok

Eltérő előírás hiányában, a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének 2. cikke (1) bekezdése szerinti bejelentéseket a jelen határozat I. mellékletében kijelölt bejelentési formanyomtatványokon kell megtenni. A kiegészítő információkat, amelyekre az állami támogatásokra vonatkozó egyéb szabályoknak megfelelően az intézkedés értékeléséhez szükség van, az I. melléklet III. részében megjelölt kiegészítő információs lapon kell benyújtani. Minden olyan esetben, ha vonatkozó iránymutatásokat módosítanak, vagy másikkal felváltanak, a Hatóság átdolgozza az I. melléklet III. részében megjelölt megfelelő információs lapokat.

3. cikk

A bejelentések továbbítása

(1)   A bejelentést a szóban forgó EFTA-állam európai uniós képviselete továbbítja a Hatósághoz. A küldeményt a Hatóság Versenypolitikai és Állami Támogatásokkal Foglalkozó Igazgatóságának kell címezni. A Hatóság Versenypolitikai és Állami Támogatásokkal Foglalkozó Igazgatósága kijelölhet kapcsolattartó pontokat a bejelentések fogadására.

(2)   A későbbiekben minden levelezést szintén a Hatóság felelős Állami Versenypolitikai és Állami Támogatásokkal Foglalkozó Igazgatóságának vagy a kijelölt kapcsolattartó pontnak kell elküldeni.

(3)   A Hatóság a küldeményeit az érintett EFTA-állam európai uniós képviseletéhez, vagy bármely más, az EFTA-állam által kijelölt címre továbbítja.

(4)   2005. december 31-ig a bejelentéseket papíron kell továbbítani a Hatóság részére. Ha arra lehetőség van, az EFTA-államnak a bejelentésről egy elektronikus másolatot is továbbítania kell. 2006. január 1-jétől kezdődően a bejelentéseket elektronikus úton kell továbbítani, kivéve, ha a Hatóság és a bejelentő EFTA-állam másban állapodnak meg. A bejelentéssel kapcsolatban, amelyet 2006. január 1-je után már elektronikus úton nyújtanak be, minden levelezést ugyancsak elektronikus formában kell továbbítani.

(5)   A fogadó fél által kijelölt számra fax útján továbbított bejelentés időpontját kell a papíron történő továbbítás időpontjának tekinteni, ha az aláírt eredetit ezt követően legkésőbb tíz napon belül a fogadó fél kézhez kapja.

(6)   Legkésőbb 2005. szeptember 30-ig, az EFTA-államokkal folytatott konzultációt követően, a Hatóság az Európai Unió Hivatalos Lapja EGT-fejezetében és EGT-kiegészítésében közzéteszi a bejelentések elektronikus továbbítása módjának részleteit, ideértve a címeket, valamint minden szükséges rendelkezést a bizalmas információk védelme érdekében.

4. cikk

Egyszerűsített bejelentési eljárás meglévő támogatásokban történt bizonyos változások esetén

(1)   A felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 1. cikkének c) pontja alkalmazásában egy meglévő támogatásban történt változás minden olyan változás, kivéve a tisztán formai vagy adminisztratív jellegűeket, amelyek nem érintik a támogatási intézkedés közös piaccal való összeegyeztethetőségének értékelését. Egy meglévő támogatási rendszer eredeti költségvetésének legfeljebb 20 %-os növekedése nem tekinthető meglévő támogatásban történt változásnak.

(2)   A 2. cikktől eltérve az e határozat II. mellékletében megjelölt egyszerűsített bejelentési nyomtatványon a következő meglévő támogatásokban történt változtatásokat kell bejelenteni:

a)

egy jóváhagyott támogatási rendszer költségvetésének 20 %-ot meghaladó növekedése;

b)

egy jóváhagyott támogatási rendszer legfeljebb hat évvel történő meghosszabbítása, a költségvetés növekedésével együtt vagy anélkül;

c)

egy jóváhagyott támogatási rendszer feltételeinek szigorítása, a támogatásintenzitás vagy a támogatható kiadások csökkentése;

A Hatóság minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy minden támogatásról tett bejelentésről, ami az egyszerűsített bejelentési nyomtatvány segítségével történt, egy hónapon belül határozatot hozzon.

(3)   Az egyszerűsített bejelentési eljárást nem lehet olyan támogatási rendszerek bejelentésére használni, amelyekről az EFTA-államok idáig nem nyújtottak be éves beszámolókat az 5., 6. és 7. cikknek megfelelően, kivéve, ha az éves beszámolókat arra az évre vonatkozóan, amelyben a támogatást odaítélték, a bejelentéssel egy időben nyújtják be.

5. cikk

Az éves beszámolók tartalma és formája

(1)   A felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 27. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott feltételes határozatban meghatározott kiegészítő különleges bejelentési kötelezettség sérelme nélkül, illetve bármely vállalkozásra vonatkozóan az érintett EFTA-állam által a támogatás jóváhagyásáról hozott határozattal kapcsolatban, az EFTA-államok éves beszámolót állítanak össze a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 21. cikkének (1) bekezdésében említett meglévő támogatási rendszerekről minden olyan teljes naptári vagy töredék évre vonatkozóan, amely során a rendszer érvényben van, az e határozat III. mellékletében meghatározott szabványosított bejelentési formátumnak megfelelően.

(2)   A Hatóság felkérheti az EFTA-államokat, hogy adjanak további adatokat kiválasztott témakörökben, amelyet előzetesen meg fognak vitatni az EFTA-államokkal.

6. cikk

Az éves beszámolók továbbítása és közzététele

(1)   Minden EFTA-állam az éves beszámolót a Hatósághoz elektronikus formában, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig továbbítja. Indokolt esetekben az EFTA-államok becslést is benyújthatnak, azzal a feltétellel, hogy a tényleges adatokat legkésőbb a következő évi adatokkal együtt megküldik.

(2)   A Hatóság minden évben közzétesz egy állami támogatásról készült ponttáblázatot, amely az összesített információkat tartalmazza az előző évben benyújtott éves beszámolók alapján.

7. cikk

Az éves beszámolók jellege

Az éves beszámolók továbbítása nem minősül a támogatási intézkedések bejelentésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének, mielőtt a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. részének 1. cikke (3) bekezdésének megfelelően életbe léptetik őket, és nem sérti semmilyen módon az állítólagosan jogellenes támogatás miatt, a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének III. fejezetében meghatározott eljárásnak megfelelően indított vizsgálat eredményét.

8. cikk

A határidő számítása

(1)   A felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részében és az ebben a határozatban megállapított vagy a Hatóság által a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének alkalmazása során rögzített határidőket a határidőkről szóló okmánynak (8) megfelelően és az e cikk (2)–(5) bekezdésében rögzített különös szabályokkal összhangban kell kiszámítani. Kollízió esetén e határozat rendelkezései irányadók.

(2)   A határidőket hónapokban vagy munkanapokban kell kifejezni.

(3)   A Hatóság intézkedésére rendelkezésre álló határidő tekintetében a bejelentés elküldésekor vagy azt követően e határozat 3. cikke (1) bekezdésének és 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően ténylegesen kézhez kapott levelezés a meghatározó esemény a határidőkről szóló okmány 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában. A 2005. december 31-e után továbbított értesítések és ezekkel kapcsolatos levelezés esetén a meghatározó esemény az elektronikus bejelentés vagy közlemény tényleges kézhezvétele az Európai Unió Hivatalos Lapja EGT-fejezetében és EGT-kiegészítésében közzétett címen.

(4)   A Hatóság intézkedésére rendelkezésre álló határidő tekintetében a bejelentés elküldésekor vagy azt követően e határozat 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően ténylegesen kézhez kapott levelezés a meghatározó esemény a határidőkről szóló okmány 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában.

(5)   A felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének 6. cikke (1) bekezdésében említett harmadik felek és azon EFTA-államok által kezdeményezett hivatalos vizsgálati eljárást követően tett észrevételek benyújtási határidejére vonatkozóan, amelyek nem közvetlenül érintettek az eljárásban, a kezdeményezésről az Európai Unió Hivatalos Lapja EGT-fejezetében és EGT-kiegészítésében közzétett értesítés a meghatározó esemény a határidőkről szóló okmány 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában.

(6)   A határidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket meg kell indokolni, és írásban, a határidő lejárta előtt legalább két nappal kell benyújtani a határidőt megállapító fél által kijelölt címre.

9. cikk

A kamatláb rögzítésének módszere

(1)   Ha az egyedi határozatban másként nem rendelkeznek, a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. részének 1. cikke (3) bekezdésének megszegésével nyújtott állami támogatás visszatérítésére vonatkozó kamatláb egy minden egyes naptári évre vonatkozóan rögzített kamatszázalék. Ezt az előző év szeptemberi, októberi és novemberi bankközi csereárfolyam ötéves átlaga alapján kell kiszámítani, és hozzá kell adni 75 bázispontot. Megfelelően indokolt esetekben egy vagy több EFTA-állam tekintetében a Hatóság 75 bázispontot meghaladóan is növelheti az árfolyamot.

(2)   Ha a legutolsó rendelkezésre álló 3 havi bankközi csereárfolyam ötéves átlaga, plusz 75 bázispont, több mint 15 %-kal eltér az állami támogatás visszatérítésének érvényben lévő kamatlábától, a Hatóság újra kiszámítja az utóbbit. Az új kamatláb a Hatóság által végzett újraszámolást követő hónap első napjától kezdve hatályos. A Hatóság levélben tájékoztatja az EFTA-államokat az újraszámításról és az érvényessége kezdő időpontjáról.

(3)   A kamatlábat minden egyes EFTA-államra egyénileg vagy két vagy több EFTA-államra vonatkozóan együtt kell rögzíteni.

(4)   Megbízható vagy megegyező adatok hiányában vagy kivételes körülmények között a Hatóság – szorosan együttműködve az érintett EFTA-állammal (államokkal) – más módszerrel és a rendelkezésére álló információk alapján is rögzítheti az állami támogatás visszatérítésének kamatlábát egy vagy több EFTA-államra vonatkozóan.

10. cikk

Közzététel

A Hatóság a jelenleg érvényes és a korábbi lényegesebb, állami támogatás visszatérítésére vonatkozó kamatlábakat az Európai Unió Hivatalos Lapja EGT-fejezetében és EGT-kiegészítésében és tájékoztatás céljából az Interneten is közzéteszi.

11. cikk

A kamat számításának módszere

(1)   Az alkalmazandó kamatláb az azon a napon érvényes kamatláb, amikor a jogellenes támogatást először bocsátották a kedvezményezett rendelkezésére.

(2)   A kamatlábat tőkésítve kell alkalmazni a támogatás teljes visszatérítésének időpontjáig. Az előző évben felgyülemlett kamatra minden egyes azt követő évre kamat jár.

(3)   Az (1) bekezdésben említett kamatlábat kell alkalmazni egészen a visszatérítés utolsó napjáig. Ha azonban már több mint 5 év telt el azon időpont, amikor a jogellenes támogatást először bocsátották a kedvezményezett rendelkezésére, és a támogatás visszatérítésének időpontja között, a kamatlábat ötéves időközönként újra kell számítani, amely számítás alapja az újraszámításkor érvényben lévő kamatláb.

12. cikk

Felülvizsgálat

A Hatóság, az EFTA-államokkal konzultálva a hatálybalépését követően 4 évenként felülvizsgálja e határozat alkalmazását.

13. cikk

A Hatóság állami támogatásokról szóló iránymutatásainak elavulása

A Hatóság állami támogatásokról szóló iránymutatásaiban foglalt rendelkezések (különösen a 3–8., a 32. és 34. fejezet (9)), amelyek esetleg eltérnek e határozat rendelkezéseitől, e rendelet hatálybalépésétől kezdve többé nem alkalmazandók.

14. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   E határozatnak az Izlandi Köztársaság, a Liechtensteini Nagyhercegség és a Norvég Királyság a címzettjei.

(2)   E határozat a Hatóság általi elfogadását követő napon lép hatályba.

(3)   A 2–4. cikket az e határozat elfogadásától számított 5 hónapot követő naptól kezdődően a Hatósághoz továbbított bejelentésekre kell alkalmazni.

(4)   Az 5–7. cikket a 2003. január 1-jétől kezdődően nyújtott támogatásokra vonatkozó éves beszámolókra kell alkalmazni.

(5)   A 8. cikket minden olyan határidőre alkalmazni kell, amelyet rögzítettek, de e határozat hatálybalépésekor még nem járt le.

(6)   A 9. és 11. cikket minden, e határozat hatálybalépése után hozott visszatérítési határozatra alkalmazni kell.

(7)   Ez a határozat angol nyelven hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2004. július 14-én.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Hannes HAFSTEIN

az elnök

Einar M. BULL

bizottsági testületi tag


(1)  A továbbiakban: az EGT-megállapodás.

(2)  A továbbiakban: a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás.

(3)  Az EFTA-államok által 2001. december 10-én módosított, a felügyeletről és a bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve. A módosítások 2003. augusztus 28-án léptek hatályba.

(4)  HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(5)  HL L 140., 2004.4.30., 1. o.

(6)  HL C 115., 2004.4.30., 1. o.

(7)  A Tanács 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelete az időtartamokra, időpontokra és határidőkre alkalmazandó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

(8)  A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (HL L 124., 1971.6.8., 1.o.), az EGT-megállapodás XVI. mellékletének 6. pontjára történő hivatkozással építették be az EGT-megállapodásba.

(9)  Azonban mivel e határozat 9–11. cikke csak azokra a jogellenes támogatás visszatérítését elrendelő határozatokra alkalmazandó, amelyekről az EFTA-államot e határozat hatálybalépését követően értesítették, a Hatóság állami támogatásokról szóló iránymutatásainak a jogellenesen nyújtott támogatások visszatérítésekor alkalmazandó kamatlábakra vonatkozó 34. fejezete az ezen időpont előtt közölt visszatérítési határozatok EFTA-államok általi végrehajtása tekintetében hatályban marad.


I. MELLÉKLET

EGYSÉGES FORMANYOMTATVÁNY AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKNAK A FELÜGYELETRŐL ÉS A BÍRÓSÁGRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS 3. JEGYZŐKÖNYVE I. RÉSZE 1. CIKKÉNEK (3) BEKEZDÉSE ALAPJÁN TÖRTÉNŐ BEJELENTÉSÉHEZ, VALAMINT A JOGELLENES TÁMOGATÁSOKRÓL TÖRTÉNŐ INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁSHOZ

E nyomtatványt az EFTA-államok használják az új támogatási rendszereknek és az egyedi támogatásnak a Felügyeletről és a Bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (3) bekezdése alapján történő bejelentéséhez. Ezt kell használni akkor is, ha nem támogatással kapcsolatos intézkedést jelentenek be a Hatóságnak a jogbiztonság érdekében.

Felkérik az EFTA-államokat, hogy akkor is ezt a nyomtatványt használják, amikor a Hatóság mindenre kiterjedő információkat kér állítólagos jogellenes támogatásokról.

A nyomtatvány három részből áll:

I.

Általános információ: minden esetben ki kell tölteni

II.

Összefoglaló információ a Hivatalos Lapban való közzétételre

III.

Kiegészítő információs lap a támogatás típusától függően

Felhívjuk a figyelmet, hogy a nyomtatvány pontatlan kitöltése azt vonhatja maga után, hogy a bejelentést annak hiányossága miatt visszaküldik. A kitöltött nyomtatványt papíron, a szóban forgó EFTA-állam EU-képviseletének vagy EGT Koordináló Egységének kell továbbítania a Hatósághoz. A küldeményt a Hatóság Versenypolitikai és Állami Támogatásokkal Foglalkozó Igazgatóságának kell címezni.

Amennyiben egy EFTA-állam egy az állami támogatásra alkalmazandó egyéb szabályokban meghatározott egyedi eljárást kíván követni, akkor a bejelentés másolatát el kell küldenie a Versenypolitikai és Állami Támogatásokkal Foglalkozó Igazgatósága igazgatójának is.

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

A BEJELENTÉS ÁLLAPOTA

A nyomtatványon továbbított információk az alábbiak közül melyikre vonatkoznak:

Bejelentés a Felügyeletről és a Bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (3) bekezdése alapján?

Egy lehetséges jogellenes támogatás (1)?

Ha igen, jelölje meg a támogatás hatálybalépésének időpontját. Kérjük, ezt a nyomtatványt, valamint a megfelelő kiegészítő nyomtatványt is töltse ki.

Nem támogatással kapcsolatos intézkedés, amelyet a jogbiztonság érdekében jelentenek a Hatóságnak?

Kérjük, hogy az alábbiakban jelölje meg azokat az okokat, amelyek alapján a bejelentést küldő EFTA-állam úgy ítéli meg, hogy az intézkedés nem minősül állami támogatásnak az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében. Kérjük, töltse ki a nyomtatvány megfelelő részeit, és csatoljon minden szükséges igazoló dokumentációt.

Egy intézkedés akkor nem minősül állami támogatásnak, ha az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek egyike nem teljesül. Kérjük adjon teljes körű leírást az intézkedésről a következő kritériumok figyelembevételével, különösen azokra a kritériumokra összpontosítva, amelyek az Ön megítélése szerint nem teljesültek:

Nem került sor állami forrás átadására (Például ha Ön úgy ítéli meg, hogy az intézkedés nem az államnak tulajdonítható, vagy ha úgy ítéli meg, hogy állami források átadása nélkül szabályozói intézkedéseket fognak életbe léptetni)

Nincs előny (Például ha tiszteletben tartják a magánpiaci befektető elvét)

Nincs szelektivitás/specifikusság (Például ha az intézkedés minden vállalkozás számára, a gazdaság minden ágazatában területi korlátozás vagy megfontolás nélkül igénybe vehető)

Nem torzul a verseny/az intézkedés nem érinti az EGT-n belüli kereskedelmet (Például ha a tevékenység nem gazdasági jellegű, illetve a gazdasági tevékenységet csupán helyben folytatják)

1.   A támogatásnyújtó azonosítása

1.1.   Az érintett EFTA-állam …

1.2.   Az érintett régió(k) (ha van ilyen) …

1.3.   Felelős hatóság …

Felelős kapcsolattartó személy:

Név: …

Cím: …

Telefon: …

Fax: …

E-mail: …

1.4.   Felelős kapcsolattartó személy a Képviseletnél vagy az EGT Koordináló Egységénél

Név: …

Telefon: …

Fax: …

E-mail: …

1.5.   Amennyiben szeretné, hogy a Hatóság által az EFTA-államnak küldött hivatalos levelezés másolatát egyéb nemzeti hatóságok részére is továbbítsák, kérjük, adja meg a nevüket és címüket:

Név: …

Cím:

1.6.   Adja meg annak az EFTA-államnak a jelét, amelynek részére a Hatóság által küldött levelezés másolatának továbbítását kéri.

2.   A támogatás megnevezése

2.1.   A támogatás címe (vagy egyedi támogatás esetén a kedvezményezett társaság neve)

2.2.   A támogatás céljának rövid leírása.

Kérjük, jelölje meg az elsődleges célt, valamint adott esetben a másodlagos cél(oka)t is:

 

Elsődleges cél

(csak egyet jelöljön meg)

Másodlagos cél (2)

Területfejlesztés

Kutatás és fejlesztés

Környezetvédelem

Nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentése

Nehézségekkel küzdő vállalkozások szerkezetátalakítása

KKV-k

Foglalkoztatás

Képzés

Kockázati tőke

Az export és a nemzetközivé válás előmozdítása

Általános gazdasági érdekű szolgáltatások

Ágazati fejlesztés (3)

Szociális támogatás egyéni fogyasztóknak

Természeti csapások vagy rendkívüli események által okozott károk kompenzációja

Egy közös európai érdekű fontos projekt végrehajtása

A gazdaságban fellépő súlyos zavar orvoslása

Örökség megőrzése

Kultúra

Rendszer - Egyedi támogatás (4)

2.3.1.   A bejelentés egy támogatási rendszerre vonatkozik?  Igen  Nem

Ha igen, a rendszer módosít-e egy meglévő támogatási rendszert?  Igen  Nem

Ha igen, teljesülnek-e az EFTA Felügyeleti Hatóság 195/04/COL számú határozatának 4. cikke (2) bekezdésében meghatározott egyszerűsített eljárás feltételei?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, használja az egyszerűsített bejelentési nyomtatványt, és töltse ki a kért információkat (lásd a II. mellékletet).

Ha nem, kérjük, folytassa e formanyomtatvány kitöltését, és adja meg, hogy az eredeti rendszerről, amelyet most módosítanak, értesítették-e a Hatóságot.

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, nevezze meg:

Támogatás száma: …

A Hatóság jóváhagyásának időpontja (a Hatóság határozatának hivatkozási száma (hat. száma: …/…/…)): …

Az eredeti rendszer időtartama: …

Kérjük, nevezze meg, mely feltételeket módosítják az eredeti rendszerhez képest, és miért:

2.3.2.   Összefügg-e a bejelentés egyedi támogatással?  Igen  Nem

Ha igen, kérjük, jelölje be a megfelelő kockát:

Támogatás olyan rendszer alapján, amelyről egyénileg kell bejelentést küldeni

Az engedélyezett rendszer:

Cím: …

Támogatás száma: …

A hatósági jóváhagyásáról szóló határozat: …

Nem rendszeren alapuló, egyedi támogatás

2.3.3.   Összefügg-e a bejelentés valamely mentességi rendeletnek megfelelően bejelentett egyedi támogatással vagy rendszerrel? Ha igen, kérjük, jelölje meg a megfelelő kockát:

2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról (5), amelyet a 2002. június 25-i 88/2002. sz. EGT- vegyesbizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba (6). Kérjük, használja a III.1. rész szerinti kiegészítő információs lapot.

2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról (7), amelyet a 2002. június 25-i 88/2002. sz. EGT-vegyesbizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba (8). Kérjük, használja a III.2. rész szerinti kiegészítő információs lapot.

2002. december 12-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról (9), amelyet a 2003. június 20-i 83/2002. sz. EGT- vegyesbizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba (10). Kérjük, használja a III.3. rész szerinti kiegészítő információs lapot.

3.   Nemzeti jogi alapok

3.1.   Kérjük, sorolja fel a nemzeti jogi alapokat, ideértve a végrehajtási rendelkezéseket és a hozzájuk tartozó hivatkozási forrásokat:

Cím:

Hivatkozás (ha alkalmazható):

3.2.   Kérjük, nevezze meg az e bejelentéshez mellékelt dokumentumot (dokumentumokat):

A jogalap végleges szövege (szövegei) megfelelő kivonatának másolata (és egy internetes hivatkozás, ha lehetséges)

A jogalap tervezett szövege (szövegei) megfelelő kivonatának másolata (és egy internetes hivatkozás, ha létezik)

3.3.   Végleges szöveg esetén, tartalmaz-e a végleges szöveg olyan záradékot, amely szerint a támogatást odaítélő testület csak azt követően dönthet, hogy a Hatóság engedélyezte a támogatást (várakozási záradék)?

Igen

Nem

4.   Kedvezményezettek

4.1.   A kedvezményezett(ek) területi elhelyezkedése

Támogatásban nem részesülő régió(k)ban

Olyan régió(k)ban, amely az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében támogatásra jogosult (a NUTS 3. vagy annál alacsonyabb szinten adja meg)

Olyan régió(k)ban, amely az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében támogatásra jogosult (a NUTS 3. vagy annál alacsonyabb szinten adja meg)

Vegyes: részletezze: …

4.2.   A kedvezményezett(ek) ágazata(i):

Nem ágazatspecifikus

B

Bányászat és kőfejtés

10.1

Szén

C

Feldolgozóipar

 

17

Textil

 

21

Papírpép és papír

 

24

Vegyipar és gyógyszeripar

 

24.7

Mesterséges szálak

 

27.1

Acél (11)

 

29

Ipari gépek

 

DL

Elektromos és optikai berendezések

 

34.1

Gépjárművek

 

35.1

Hajógyártás

 

Egyéb gyártóágazat, kérjük, részletezze: …

D

Villamosenergia-, gáz- és vízellátás

E

Építőipar

52

Kiskereskedelmi szolgáltatások

F

Szálloda és étterem (turizmus)

G

Szállítás

 

60

Szárazföldi szállítás és szállítás csővezetéken

 

60.1

Vasút

 

60.2

Egyéb szárazföldi szállítás

 

61.1

Tengeri és partmenti vízi szállítás

 

61.2

Belvízi szállítás

 

62

Légi szállítás

64

Posta és távközlés

H

Pénzügyi közvetítés

72

Számítógép és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek

92

Rekreációs, kulturális és sporttevékenységek

Egyéb, kérjük részletezze a NACE rev.1.1. osztályozásnak megfelelően (12): …

4.3.   Egyedi támogatás esetén:

A kedvezményezett neve: …

A kedvezményezett típusa: …

KKV

Alkalmazottak száma: …

Éves forgalom: …

Éves mérleg …

Függetlenség …

(Kérjük, mellékeljen jogszerű nyilatkozatot a KKV meghatározásáról szóló EK bizottsági ajánlással összhangban (13), vagy nyújtson be valamilyen más bizonyítékot a fenti kritériumok igazolására):

Nagyvállalat

Nehézségekkel küzdő cég (14)

4.4.   Támogatási rendszer esetén:

A kedvezményezettek típusa:

Minden cég (nagyvállalatok és kis- és középvállalkozások)

Csak nagyvállalatok

Kis- és középvállalkozások

Középvállalatok

Kisvállalkozások

Mikrovállalkozások

A következő kedvezményezettek: …

A kedvezményezettek becsült száma:

Kevesebb mint 10

11 és 50 között

51 és 100 között

101 és 500 között

501 és 1 000 között

1 000-nél több

5.   A támogatás összege/Éves kiadás

Egyedi támogatás esetén jelölje meg a teljes összeget minden egyes intézkedésre: …

Rendszer esetén jelölje meg a tervezett éves költségvetés összegét és a teljes összeget (nemzeti valutában): …

Adóintézkedések esetén, kérjük, jelölje meg az adókedvezmények miatt a bejelentés által felölelt időszakra eső becsült éves bevételkiesést és az összes bevételkiesést: …

Ha a költségvetést nem évente fogadják el, kérjük, jelölje meg, hogy milyen időszakra vonatkozik: …

Ha a bejelentés egy meglévő rendszer megváltoztatására vonatkozik, kérjük, adja meg a rendszeren történt változtatások költségvetési hatásait:

6.   A támogatás formája és a finanszírozási eszközök

Részletezze a kedvezményezett rendelkezésére bocsátott támogatás formáját (adott esetben minden egyes intézkedésre):

Közvetlen segély

Kedvezményes hitel (beleértve a kölcsön biztosítási módjának részleteit)

Kamattámogatás

Adókedvezmény (pl. adócsökkentés, adóalap-mérséklés, adókulcscsökkentés, adóhalasztás). Kérjük, részletezze: …

Társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése

Kockázati tőke nyújtása

Adósságleírás

Garancia (ideértve egyebek között a garanciában foglalt kölcsönre vagy egyéb pénzügyi tranzakcióra, a megkövetelt biztosítékra és a fizetendő díjra vonatkozó információk)

Egyéb. Kérjük, részletezze: …

Minden egyes támogatási eszköz esetén adjon pontos leírást annak szabályairól és alkalmazási feltételeiről, ideértve különösen a juttatás arányát, az elbírálását adózási szempontból, valamint hogy a támogatást automatikusan nyújtják-e, amennyiben bizonyos objektív feltételek teljesülnek (ha igen, kérjük, nevezze meg a feltételeket), illetve hogy az odaítélő hatóságoknak van-e mérlegelési lehetősége.

Ismertesse a támogatás finanszírozását: amennyiben a támogatást nem az állam/régió/önkormányzat általános költségvetéséből finanszírozzák, kérjük, írja le a finanszírozás módját:

Parafiskális adók vagy adók bevezetése egy kedvezményezett javára, amely nem az állam. Kérjük, adja meg teljes részletességgel e díjakat és azokat a termékeket/tevékenységeket, amelyekre ezeket kivetették. Jelezze, ha más EGT-államokból importált áruk is kötelezettek a díjak megfizetésére. Mellékelje a díjak kivetése jogalapjának másolatát

Felhalmozott tartalékok

Állami vállalatok

Egyéb (kérjük, részletezze) …

7.   Időtartam

7.1.   Egyedi támogatás esetén:

Jelölje meg a támogatás hatálybalépésének időpontját (Ha a támogatást részösszegekben fogják folyósítani, jelölje meg az egyes részfolyósítások időpontját)

Jelölje meg annak az intézkedésnek az időtartamát, amelyre a támogatást nyújtják, ha alkalmazható

7.2.   Rendszer esetén:

Jelölje meg az időpontot, amelytől kezdődően a támogatás nyújtható: …

Jelölje meg az utolsó időpontot, ameddig a támogatás nyújtható: …

Ha az időtartam meghaladja a hat évet, kérjük, támassza alá, hogy a hosszabb időszak elengedhetetlen a rendszer célkitűzése(i) megvalósítása érdekében: …

8.   A különböző típusú támogatások halmozása

A támogatás halmozható-e egyéb helyi, regionális, nemzeti vagy közösségi rendszerekből kapott támogatással, ugyanolyan támogatható költséggel?

Igen

Nem

Ha igen, írja le azokat a mechanizmusokat, amelyeket a halmozási szabályok betartása érdekében életbe léptettek:

9.   Szakmai titoktartás

Tartalmaz-e a bejelentés olyan bizalmas információt, ami harmadik felek előtt nem fedhető fel?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, jelezze, hogy mely részek bizalmasak, és indokolja meg, hogy miért:

Ha nem, a Hatóság az EFTA-állam megkérdezése nélkül fogja közzétenni a határozatát.

10.   A támogatás összeegyeztethetősége

Kérjük, azonosítsa, hogy az állami támogatásra alkalmazandó meglévő szabályok közül melyik biztosít kifejezett jogi alapot a támogatás engedélyezéséhez (adott esetben kérjük, részletezze minden egyes intézkedésre), és töltse ki a megfelelő kiegészítő információs lapo(ka)t a III. részben.

KKV-támogatás

Bejelentés egyedi támogatásról a 70/2001/EK rendelet 6. cikkének megfelelően, amelyet a 2002. június 25-i 88/2002/EGT vegyes bizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba (15)

Bejelentés a jogbiztonság érdekében.

Képzési támogatás

Bejelentés egyedi támogatásról a 68/2001/EK rendelet 5. cikkének megfelelően, amelyet a 2002. június 25-i 88/2002. sz. EGT-vegyesbizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba (16)

Bejelentés a jogbiztonság érdekében

Foglalkoztatási támogatás

Bejelentés egyedi támogatásról a 2204/2002/EK rendelet 9. cikkének megfelelően, amelyet a 2003. június 20-i 83/2003. sz. EGT-vegyesbizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba (17).

Bejelentés egy támogatási rendszerről a 2204/2002/EK rendelet 9. cikkének megfelelően, amelyet a 2003. június 20-i 83/2003. sz. EGT-vegyesbizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba (17)

Bejelentés a jogbiztonság érdekében

Regionális támogatás

A nagyberuházások regionális támogatására vonatkozó multiszektorális keretrendszerbe tartozó támogatás

Kutatási és fejlesztési támogatás

Támogatás nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére

Támogatás nehézségekkel küzdő vállalkozások szerkezetátalakítására

Támogatás audiovizuális gyártáshoz

Környezetvédelmi támogatás

Kockázati tőke támogatás

Támogatás a szállítási ágazatban

Hajógyártási támogatás

Ha az állami támogatásra alkalmazandó meglévő szabályok nem biztosítanak kifejezett jogi alapot az e formanyomtatványon szereplő egyik támogatás engedélyezéséhez sem, kérjük, adjon teljes körű indoklást arról, hogy miért lehetne a támogatást összeegyeztethetőnek tekinteni az EGT-megállapodással, utalva az EGT-megállapodás alkalmazandó mentességi záradékára (59. cikk (2) bekezdése, 61. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontja, 61. cikk (3) bekezdésének a), b), c) pontja), valamint a szállításra vonatkozó egyéb különös rendelkezések.

11.   Rendezetlen beszedési utalványok

Egyedi támogatás esetén kapott-e az intézkedés valamelyik esetleges kedvezményezettje olyan állami támogatást, amelyre a Hatóság beszedési utalványt bocsátott ki, és még rendezetlen?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, adjon meg minden részletet:

12.   Egyéb információ

Kérjük, adjon meg minden olyan egyéb információt, amelyet fontosnak vél az állami támogatás szabályai által érintett intézkedés(ek) értékeléséhez.

13.   Mellékletek

Kérjük, sorolja fel a bejelentéshez mellékelt összes dokumentumot, és mellékelje az érintett dokumentumok papírmásolatát vagy ezek internetes hivatkozásait.

14.   Nyilatkozat

Tanúsítom, hogy legjobb tudomásom szerint a jelen nyomtatványon megadott információk, annak mellékletei és a csatolt dokumentumok az igazságnak megfelelnek és hiánytalanok.

Az aláírás helye és időpontja …

Aláírás

Az aláíró személy neve és pozíciója

II. RÉSZ

ÖSSZEFOGLALÓ INFORMÁCIÓ A HIVATALOS LAPBAN VALÓ KÖZZÉTÉTELRE

A támogatás száma:

(A Hatóság tölti ki!)

EFTA-állam:

 

Régió:

 

A támogatási rendszer jogcíme és célja, illetve a kedvezményezett társaság neve egyedi támogatás esetén (rendszeren alapuló támogatás, amelyet azonban egyénileg kell bejelenteni, és nem rendszeren alapuló támogatás):

 

Jogalap:

 

Tervezett éves kiadás vagy a megítélt egyedi támogatás teljes összege:

(Nemzeti valutában)

Támogatási rendszer

Tervezett éves kiadás:

… millió euro

 

Teljes összeg:

… millió euro

Egyedi támogatás

Minden egyes intézkedés teljes összege:

… millió euro

Időtartam:

 

 

Az egyedi támogatás vagy a támogatási rendszer maximális támogatásintenzitása:

 

 

Gazdasági ágazatok:

Minden ágazat:

 

vagy az „általános információkban” említett konkrét ágazatokra korlátozódik (I. rész, 4.2. pont)

 

A támogatást odaítélő Hatóság

Név:

III. RÉSZ

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓS LAPOK

Kitöltendő szükség szerint, a szóban forgó támogatás típusától függően:

1.

KKV-támogatás

2.

Képzési támogatás

3.

Foglalkoztatási támogatás

4.

Regionális támogatás

5.

Támogatás a multiszektorális keretrendszerben

6.

Kutatási és fejlesztési támogatás

a)

rendszer esetén

b)

egyedi támogatás esetén

7.

Támogatás nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére

a)

rendszer esetén

b)

egyedi támogatás esetén

8.

Támogatás nehézségekkel küzdő cégek megmentésére

a)

rendszer esetén

b)

egyedi támogatás esetén

9.

Támogatás audiovizuális gyártáshoz

10.

Környezetvédelmi támogatás

11.

Kockázati tőke támogatás

12.

Támogatás a szállítási ágazatban

a)

Egyedi támogatás nehézségekkel küzdő cégek megmentésére a légi közlekedési ágazatban

b)

Szállítási infrastruktúra támogatása

c)

Tengeri szállítás támogatása

d)

Kombinált szállítás támogatása

III.1. RÉSZ

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓS LAP A KKV-TÁMOGATÁSRÓL

Ezt a kiegészítő információs lapot kell használni minden egyedi támogatás bejelentéséhez a 70/2001/EK rendelet 6. cikkének megfelelően  (18) , amelyet a 2002. június 25-i 88/2002. sz. EGT-vegyesbizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba  (19) . Szintén ezt kell használni minden egyedi támogatás vagy rendszer esetén is, amelyet a Hatóságnál a jogbiztonság miatt jelentenek be.

1.   Az egyedi támogatások vagy rendszerek típusai

Vonatkozik-e az egyedi támogatás vagy rendszer az alábbiakra:

Befektetési támogatás

Tanácsadás és egyéb szolgáltatások és tevékenységek, ideértve a kiállításokon való részvételt is

K+F kiadások (20)

Igen:

KKV-k kutatás-fejlesztési támogatásához kérjük, töltse ki:

K+F 6.a. kiegészítő információs lap támogatási rendszerekhez

K+F 6.b. kiegészítő információs lap egyedi támogatáshoz

2.   Induló befektetési támogatás

2.1.   A támogatás magában foglalja-e állótőke befektetését az alábbiakra vonatkozóan:

Egy új szervezet létrehozása?

Egy meglévő szervezet bővítése?

Egy új tevékenység megkezdése, amely gyökeres változást jelent egy meglévő szervezet termékében vagy termelési folyamatában (racionalizáció, diverzifikáció vagy modernizáció révén)?

Egy szervezet felvásárlása, amely megszűnt, vagy megszűnt volna, amennyiben nem vásárolták volna fel?

Ki van-e zárva a pótlólagos befektetés?  Igen  Nem

2.2.   A támogatás kiszámítása az alábbiak közül melyiknek a százalékában történik:

A befektetés támogatható költségei

A befektetés által teremtett munkahelyek bérköltségei (munkahelyteremtés támogatása)

Befektetés tárgyi eszközökbe: …

A befektetés értékét az alábbiak alapján, százalékban állapítják-e meg:

Föld?

Épületek?

Üzem/gépek (berendezések)?

Kérjük, adjon rövid leírást:

Ha a vállalkozás fő gazdasági tevékenysége a szállítási ágazatba tartozik, a szállítóeszközök és a szállítóberendezések ki vannak-e zárva a támogatható költségek közül (a vasúti gördülőállomány kivételével)?

Igen

Nem

Ha nem, kérjük, részletezze azokat a szállítóeszközöket, amelyek támogathatók:

Vételár egy olyan szervezet felvásárlásáért, amely megszűnt, vagy megszűnt volna, amennyiben nem vásárolták volna fel

Nem tárgyi befektetés

A nem tárgyi befektetés támogatható költségei megegyeznek a technológia beszerzésének költségeivel:

Szabadalmi jogok

Működő vagy szabadalmazott know-how licencek

Nem szabadalmazott know-how (műszaki tudás)

Kérjük, adjon rövid leírást (21)

Bérköltségek: …

A támogatás összegét egy kétéves időszakban, a létrehozott munkahelyek bérköltségének százalékában fejezik-e ki?

Igen

Nem

A támogatás intenzitása

2.4.1.   A támogatott régiókon kívüli befektetési projektek a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontja és a 61. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján az alábbiak javára:

Kisvállalkozások

Középvállalkozások

Mekkora a befektetési projektek támogatásintenzitása bruttó összegben kifejezve? …

Kérjük, nevezze meg: …

2.4.2.   A támogatott régiókon belüli befektetési projektek a 61. cikk (3) bekezdésének c) pontja és a 61. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján az alábbiak javára:

Kisvállalkozások

Középvállalkozások

Mekkora a befektetési projektek támogatásintenzitása bruttó összegben kifejezve? …

Kérjük, nevezze meg: …

3.   Támogatás halmozása

3.1.   Mekkora a halmozott támogatás plafonja? …

Kérjük, nevezze meg: …

4.   Speciális feltételek a munkahely-teremtési támogatáshoz

4.1.   A támogatás gondoskodik-e garanciákról arra nézve, hogy a munkahely-teremtési támogatás egy dologi vagy immateriális javakba történő induló befektetési projekt végrehajtásához kapcsolódjon?

Igen

Nem

4.2.   A támogatás gondoskodik-e garanciákról arra nézve, hogy a munkahely-teremtési támogatás a befektetés befejezésétől számított három éven belül létrejöjjön?

Igen

Nem

Ha a válasz előző két kérdés közül valamelyikre negatív, kérjük, magyarázza el, hogy a hatóságok miként kívánnak megfelelni ezeknek az előírásoknak:

4.3.   A megteremtett munkahelyek nettó növekedést jelentenek-e a szóban forgó szervezet alkalmazottainak számában az előző 12 hónap átlagával összehasonlítva?

Igen

Nem

4.4.   A támogatás gondoskodik-e garanciákról arra nézve, hogy a munkahelyeket a támogatható régión belül legalább egy ötéves időszakon keresztül fenntartsák?

Igen

Nem

Ha igen, milyen garanciák vannak erre? …

4.5.   A támogatás gondoskodik-e garanciákról arra nézve, hogy a referencia-időszak során megszűnt állásokat levonják az ugyanezen időszak alatt teremtett munkahelyek vélelmezett számából?

Igen

Nem

5.   A befektetési projekt speciális feltételei támogatott területeken, magasabb regionális támogatás esetén

5.1.   Tartalmaz-e a támogatás záradékot, amely feltételként szabja, hogy a kedvezményezettnek legalább 25%-os hozzájárulást kell tennie a befektetés teljes összegéhez, és hogy ez a hozzájárulás mentes lesz minden támogatástól?

Igen

Nem

5.2.   Milyen garanciák vannak arra, hogy az induló befektetés támogatását (mind a tárgyi, mind nem tárgyi befektetés esetében) azzal a feltétellel nyújtják, hogy a befektetést legalább egy ötéves időszakon keresztül fenn kell tartani?

6.   Tanácsadás és egyéb szolgáltatási tevékenységek támogatása

6.1.   A támogatható költségeket az alábbiakra korlátozzák-e:

Külső tanácsadók és egyéb szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások?

Kérjük, nevezze meg, ha ezek a szolgáltatások nem folyamatos vagy időszakos tevékenységek, és nem kapcsolódnak a vállalkozás rendszeres működési kiadásaihoz, úgymint a rendszeres adó-tanácsadási szolgáltatások, rendszeres jogi szolgáltatás vagy hirdetés

Vásárokon és kiállításon részt vevő cégek költségei? Kérjük, nevezze meg, ha a támogatás kapcsolatos a stand bérletének, felállításának és fenntartásának pótlólagos költségeivel: …

Korlátozzák-e a részvételt a vásáron vagy kiállításon való első részvételre?

Igen

Nem

Egyéb költségek (különösen olyan esetekben, ahol a támogatást közvetlenül a szolgáltató(k)nak vagy tanácsadó(k)nak nyújtják). Kérjük, nevezze meg, hogy milyen feltételekkel: …

6.2.   Kérjük, nevezze meg a legmagasabb támogatásintenzitást bruttó összegben kifejezve: …

Ha a támogatásintenzitás meghaladja a bruttó 50 %-ot, kérjük, fejtse ki részletesen, hogy miért szükséges ez a támogatásintenzitás:

6.3.   Kérjük, jelölje meg a halmozott támogatás plafonját: …

7.   A támogatás szükségessége

7.1.   Feltétele-e a támogatásnak, hogy minden támogatási kérelmet azt megelőzően kell benyújtani, hogy a projekt munkálatai megkezdődnek?

Igen

Nem

7.2.   Ha nem, elfogadott-e az EFTA-állam olyan jogszabályi rendelkezéseket, amelyek objektív feltételekkel – és az EFTA-állam további mérlegelési lehetősége nélkül – biztosítják a támogatáshoz való jogot?

Igen

Nem

8.   Egyéb információ

Kérjük, tüntessen fel itt minden egyéb információt, amelyet fontosnak vél a szóban forgó intézkedés(ek) 70/2001/EK rendelet szerinti értékeléséhez, amelyet a 2002. június 25-i 88/2002. sz. EGT-vegyesbizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba (22).

III.2. RÉSZ

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓS LAP A KÉPZÉSI TÁMOGATÁSRÓL

Ezt a kiegészítő információs lapot kell használni minden egyedi támogatás bejelentéséhez a 68/2001/EK rendelet 5. cikkének megfelelően  (23) , amelyet a 2002. június 25-i 88/2002.sz. EGT-vegyesbizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba  (24) . Szintén ezt kell használni minden egyedi támogatás vagy rendszer esetén is, amelyet a Hatóságnál a jogbiztonság miatt jelentenek be.

1.   Az egyedi támogatás vagy rendszer alkalmazási köre

1.1.   A támogatás előreláthatóan kiterjed-e a tengeri szállítási ágazatra?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, válaszoljon a következő kérdésekre:

A gyakornok nem aktív tagja a legénységnek, hanem létszám feletti a hajón?

Igen

Nem

A képzést olyan hajók fedélzetén fogják végrehajtani, amelyeket az EGT-államok hivatalosan lajstromba vettek?

Igen

Nem

1.2.   Mekkora a támogatásintenzitás bruttó összegben kifejezve? Kérjük, jelölje meg:

2.   A rendszer vagy egyedi támogatás típusa

Vonatkozik-e a rendszer vagy az egyedi támogatás az alábbiakra:

2.1.   Speciális képzés:  Igen  Nem

Ha igen, kérjük, adjon leírást a speciális képzésre vonatkozó intézkedésről: …

2.2.   Általános képzés:  Igen  Nem

Ha igen, kérjük, adjon leírást az általános képzésre vonatkozó intézkedésről: …

2.3.   Megváltozott munkaképességű dolgozóknak adott képzési támogatás:  Igen  Nem

Ha igen, kérjük, adjon leírást a megváltozott munkaképességű dolgozókra vonatkozó intézkedésről: …

A támogatás intenzitása

Általános képzési támogatás

Amelyet a támogatott régiókon kívül nyújtanak az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében

Ha igen, kérjük, nevezze meg az intenzitást bruttó összegben kifejezve az alábbiak esetén:

nagyvállalatok: …

kis- vagy középvállalkozások: …

Ha igen, kérjük, nevezze meg az intenzitás mértékét abban az esetben, ha a képzést megváltozott munkaképességű dolgozóknak nyújtják …

Amelyet a támogatott régiókon belül nyújtanak az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) pontja és a 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében

Ha igen, kérjük, nevezze meg az intenzitást bruttó összegben kifejezve az alábbiak esetén:

nagyvállalatok: …

kis- vagy középvállalkozások: …

Ha igen, kérjük, nevezze meg az intenzitás mértékét abban az esetben, ha a képzést megváltozott munkaképességű dolgozóknak nyújtják: …

Speciális képzési támogatás

Amelyet a támogatott régiókon kívül nyújtanak az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) pontja és a 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében

Ha igen, kérjük, nevezze meg az intenzitást bruttó összegben kifejezve az alábbiak esetén:

nagyvállalatok: …

kis- vagy középvállalkozások: …

Ha igen, kérjük, nevezze meg az intenzitás mértékét abban az esetben, ha a képzést megváltozott munkaképességű dolgozóknak nyújtják: …

Amelyet a támogatott régiókon belül nyújtanak az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) pontja és a 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében

Ha igen, kérjük, nevezze meg az intenzitást bruttó összegben kifejezve az alábbiak esetén:

nagyvállalatok: …

kis- vagy középvállalkozások: …

Ha igen, kérjük, nevezze meg az intenzitás mértékét abban az esetben, ha a képzést megváltozott munkaképességű dolgozóknak nyújtják: …

3.   Támogatható költségek

Melyek az előre látható támogatható költségek a rendszer vagy az egyedi támogatás esetén?

Oktatók személyzeti költségei

Oktatók és gyakornokok utazási költségei

Egyéb folyó kiadások, úgymint anyagok és beszerzések költségei

Szerszámok és berendezések értékcsökkenése, amennyiben azokat kizárólag a képzési projektben használják

Útmutatás és tanácsadási szolgáltatások a képzési projekt vonatkozásában

Gyakornok személyzet

Közvetett költségek (adminisztratív, bérleti díj, működési költség és a résztvevők szállítási és tandíjköltségei)

Ad hoc egyedi támogatás esetén egy rendszeren belül, kérjük, adja meg minden egyes támogatható költségre a bizonyító erejű dokumentumokat, amelyeknek átláthatóaknak és tételeseknek kell lenniük

4.   Halmozás

Halmozható-e az a rendszer vagy egyedi támogatás keretében előirányzott támogatás?

Igen

Nem

Ha igen, a 68/2001/EK rendelet 4. cikkében előírt támogatásintenzitás, amelyet a 2002. június 25-i 88/2002. sz. EGT-vegyesbizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba (25), túlléphető-e a halmozás következtében?

Igen

Nem

5.   Egyéb információk

Kérjük, tüntessen fel itt minden egyéb információt, amelyet fontosnak vél a szóban forgó intézkedés(ek) 68/2001/EK rendelet szerinti értékeléséhez, amelyet a 2002. június 25-i 88/2002. sz. EGT-vegyesbizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba (25).

III.3. RÉSZ

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓS LAP A FOGLALKOZTATÁSI TÁMOGATÁSRÓL

Ezt a kiegészítő információs lapot kell használni minden egyei támogatás vagy rendszer bejelentéséhez a 2204/2002/EK rendelet 9. cikkének megfelelően  (26) , amelyet a 2003. június 20-i 83/2003. sz. EGT-vegyesbizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba  (27) . Szintén ezt kell használni minden egyedi támogatás vagy rendszer esetén is, amelyet a Hatóságnál a jogbiztonság miatt jelentenek be. Ezt a kiegészítő információs lapot kell használni minden (a KKV-rendelet  (28) 4. cikkének (6) bekezdése vagy a Hatóság regionális iránymutatásai alapján) a szállítási ágazatban nyújtott foglalkoztatási támogatás bejelentésére is.

1.   Munkahelyteremtés

1.1.   A támogatásintenzitást egy kétéves időszak bérköltségeinek figyelembevételével számítják-e ki a létrehozott munkahelyekre vonatkozóan?

Igen

Nem

A munkahelyteremtés a támogatott régiókon kívüli KKV-k számára az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint vagy ágazatok szerint történik?

Igen

Nem

ha igen, kérjük, nevezze meg az intenzitást bruttó összegben kifejezve:

A munkahelyteremtés a támogatott régiókban lévő KKV-k számára az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint, vagy ágazatok szerint történik?

Igen

Nem

1.2.1.   A támogatást intenzitás szempontjából a rögzített referenciaköltséghez viszonyítva határozzák-e meg?

Igen

Nem

Adóköteles-e a támogatás?

Igen

Nem

Mekkora az intenzitás nettó összege?

Fogják-e emelni a plafont amiatt, hogy a rendszer vagy a támogatás a KKV-kre is alkalmazandó?

Igen

Nem

ha igen, kérjük, nevezze meg, hogy előreláthatóan milyen emelések lesznek, bruttó összegben kifejezve: …

1.2.2.   Kell-e a kedvezményezettnek, legalább a támogatható költségek 25%-ában támogatástól mentes kötelező hozzájárulást fizetnie?

Igen

Nem

1.2.3.   Biztosítja-e a támogatás, hogy a munkahelyeket legalább három évig fenntartsák a nagyvállalatok esetében?

Igen

Nem

Biztosítja-e a támogatás, hogy a munkahelyeket azokban a régiókban vagy ágazatokban, amelyek a regionális támogatásra jogosultak, legalább két évig fenntartsák a KKV-k esetében?

Igen

Nem

Ha igen, melyek a garanciák arra, hogy az induló befektetéshez kapcsolódó vagy nem kapcsolódó támogatást attól teszik függővé, hogy a munkahelyeket legalább két vagy három évig fenntartják?

1.2.4.   A létrehozott munkahelyek az előző 12 hónap átlagával összehasonlítva nettó növekedést jelentenek-e az alkalmazottak számában, mind a szervezetnél, mind pedig a szóban forgó vállalkozásnál?

Igen

Nem

1.2.5.   Az új alkalmazottaknak még nem volt soha munkahelyük, vagy elvesztették, illetve éppen jelenleg veszítik-e el előző állásukat?

Igen

Nem

1.2.6.   Biztosítja-e a rendszer, hogy a támogatás iránti kérelmet azt megelőzően kelljen benyújtani, hogy a szóban forgó munkahelyeket létrehozzák?

Igen

Nem

Ha nem, elfogadott-e az EFTA-állam olyan jogszabályi rendelkezéseket, amelyek objektív feltételekkel – és az EFTA-állam további mérlegelési lehetősége nélkül – biztosítják a támogatáshoz való jogot?

Igen

Nem

1.2.7.   Biztosítja-e a támogatás, hogy azokban az esetekben, ahol a munkahely-teremtés egy tárgyi vagy nem tárgyi befektetési projekt végrehajtásához kapcsolódik, és a munkahelyeket a befektetés befejezése után három éven belül, legalább egy hároméves időszakra hozzák létre a KKV-k esetében, a támogatás iránti kérelmet azt megelőzően kelljen benyújtani, hogy megkezdődnének a befektetési projektek munkálatai?

Igen

Nem

2.   Megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő munkavállalók toborzása

2.1.   A támogatásintenzitást a munkabérköltségek tekintetében egy egyéves időszakban, a létrehozott munkahelyek arányában fejezik-e ki?

Igen

Nem

A bruttó támogatásintenzitás az összes megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő munkavállaló foglalkoztatására vonatkozó támogatáson belül meghaladja-e az 50 %-ot a megváltozott munkaképességű, illetve a 60 %-ot a fogyatékossággal élő munkavállalók esetében?

Igen

Nem

2.2.   A toborzás képvisel-e nettó növekedést az alkalmazottak számában a szóban forgó szervezetnél?

Igen

Nem

Ha nem, az állás vagy az állások önkéntes kilépést, öregségi nyugdíjazást, önkéntes munkaidő-csökkentést vagy fegyelmi vétség miatti elbocsátást követően, nem pedig létszámleépítés miatt üresedtek-e meg?

Igen

Nem

2.3.   A 2. cikk f) pontja értelmében a támogatást korlátozták-e megváltozott munkaképességű munkavállalókra?

Igen

Nem

2.4.   A 2. cikk g) pontja értelmében a támogatást korlátozták-e fogyatékossággal élő munkavállalókra?

Igen

Nem

Ha a 2. cikk f) és g) pontja értelmében nem korlátozták a támogatást fogyatékossággal élő dolgozókra, kérjük, indokolja részletesen, hogy mire alapozza azt a véleményét, hogy a célcsoportot képező munkavállalókat megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni: …

3.   Fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatásának többletköltségei

3.1.   A támogatás az egyes fogyatékossággal élő munkavállalók toborzására és a járulékos költségekre vonatkozik-e?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, bizonyítsa, hogy a 6.2 cikk feltételei teljesülnek: …

3.2.   A támogatás védett foglalkoztatásra vonatkozik-e?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, bizonyítsa, hogy a támogatás nem haladja meg a szóban forgó létesítmény felépítésének, üzembe helyezésének vagy bővítésének költségeit, valamint minden olyan adminisztrációs költséget, amely fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatása során keletkezik: …

4.   Halmozás

4.1.   Érvényes-e a 4., 5. és 6. cikkben rögzített támogatási plafon, tekintet nélkül arra, hogy a támogatást teljes mértékben állami forrásokból finanszírozzák-e, vagy azt részben az EFTA-államok közösségi programokban való részvétele révén finanszírozzák?

Igen

Nem

4.2.   Halmozható-e a munkahelyteremtés céljára bejelentett támogatás egyéb állami támogatással az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében, illetve egyéb, az EFTA-államok közösségi programokban való részvételéből származó finanszírozással ugyanazokra a bérköltségekre vonatkozóan?

Igen

Nem

Ha igen, vezethet-e a halmozás olyan eredményhez, ahol a 4. cikk (2) és (3) bekezdésében rögzített támogatásintenzitást túllépik (a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő munkavállalók számára nyújtott támogatás kizárva)?

Igen

Nem

4.3.   Halmozható-e a munkahelyteremtés céljára bejelentett támogatás e rendelet 4. cikke szerint egyéb állami támogatással az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében bármely olyan befektetés költségeire vonatkozóan, amelyhez a létrehozott munkahelyek kapcsolódnak, és amely még nem fejeződött be akkor, amikor a munkahelyeket megteremtették, vagy amely a munkahely létrehozása előtti három éven belül fejeződött be?

Igen

Nem

Ha igen, eredményezheti-e a halmozott támogatás azt, hogy a támogatásintenzitás túllépi a regionális befektetési támogatásra vonatkozó iránymutatásban és a Hatóság által minden egyes EFTA-állam tekintetében jóváhagyott térképen meghatározott plafont, illetve a csoportos mentességet szabályozó 70/2001/EK rendeletben meghatározott plafont, amelyet a 2002. június 25-i 88/2002/EGT vegyes bizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba (29)?

Igen

Nem

4.4.   Halmozható-e a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő munkavállalók toborzására nyújtott támogatás az 5. és 6. cikk szerint támogatással és/vagy az EFTA-államok közösségi programokban való részvételéből származó finanszírozással munkahely-teremtési célra a 4. cikk szerint, ugyanazokra a munkabérköltségekre vonatkozóan?

Igen

Nem

Ha igen, biztosítva van-e, hogy ez a halmozás nem vezet a munkabérköltségek 100 %-át meghaladó bruttó támogatásintenzitáshoz egyik olyan időszakban sem, amikor a munkavállalót vagy munkavállalókat alkalmazzák?

4.5.   Halmozható-e a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő munkavállalók toborzására nyújtott támogatás a rendelet 5. és 6. cikke szerint egyéb állami támogatással és/vagy az EFTA-államok közösségi programokban való részvételéből származó finanszírozással egyéb, nem munkahely-teremtési célokra a 4. cikk szerint, ugyanazokra a munkabérköltségekre vonatkozóan?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, ismertesse az „Egyéb célokat”: …

Ha igen, biztosítva van-e, hogy ez a halmozás nem vezet a munkabérköltségek 100 %-át meghaladó bruttó támogatásintenzitáshoz egyik olyan időszakban sem, amikor a munkavállalót vagy munkavállalókat alkalmazzák?

Igen

Nem

5.   Egyéb információk

Kérjük, tüntessen fel itt minden egyéb információt, amelyet fontosnak vél a szóban forgó intézkedés(ek) a 2204/2002/EK rendelet szerinti értékeléséhez, amelyet a 2003. június 20-i 83/2003/EGT vegyes bizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba (30).

III.4. RÉSZ

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓS LAP A REGIONÁLIS TÁMOGATÁSRÓL

Ezt a kiegészítő információs lapot kell használni a Hatóság nemzeti regionális támogatásra vonatkozó állami támogatási iránymutatásaiban foglalt  (31) minden támogatási rendszer vagy egyedi támogatás bejelentéséhez.

A jelen melléklet azonban nem használható az új regionális támogatási térképek bejelentésének céljára. Természetesen a mentességi rendeletek hatálya alá tartozó egyedii támogatások, mind a KKV-rendelet  (32) mind pedig a foglalkoztatási rendelet  (33) mentesülnek a bejelentés alól. E tekintetben az EFTA-államokat felkérik, hogy tisztázzák a bejelentéseik hatályát; abban a különleges esetben, ha bejelentésük nagyvállalatok és KKV-k részére nyújtott támogatást is magában foglal, akkor kizárólag az első kategóriára vonatkozóan kérhetnek engedélyt.

Amint azt az iránymutatásokban kimondják, a regionális támogatás egy különleges támogatási forma, mivel bizonyos régiók számára van fenntartva. Célja, hogy a kevésbé kedvező helyzetű régiók fejlődését a befektetések és munkahelyteremtés támogatásával fenntartható módon segítse.

Az EGT-megállapodásban rögzített összeegyeztethetetlenség elvétől való eltérés regionális támogatás esetében kizárólag akkor engedélyezhető, ha biztosítható az egyensúlyi helyzet a verseny támogatásból következő torzulása és a támogatás fejlődést érintő előnyei között.

1.   A rendszer vagy az egyedi támogatás típusa

A rendszer vagy az egyedi támogatás az alábbiak közül melyikre vonatkozik:

Induló befektetés

A támogatást a befektetés értékének százalékában számítják

A támogatást az alkalmazott személyek bérköltségének százalékában számítják

Működési támogatás

Mindkettő

1.4.   Hogyan nyújtják a támogatást:

Automatikusan, ha a rendszer feltételei teljesülnek

Elbírálás alapján, a hatóságok döntését követően

Amennyiben a támogatást egyedi elbírálás alapján nyújtják, kérjük, adjon rövid leírást az alkalmazott feltételekről, és mellékeljen másolatot a támogatás odaítélésekor alkalmazandó adminisztratív rendelkezésekről:

1.5.   Tiszteletben tartja-e a támogatás a támogatás odaítélésekor alkalmazandó regionális támogatási térkép szerinti regionális plafonokat – ideértve azokat, amelyek a multiszektorális keretrendszerben elfogadandó megfelelő intézkedésekből adódnak (34)?

Igen

Nem

Tartalmaz-e a rendszer hivatkozást az alkalmazandó regionális támogatási térképekre?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, nevezze meg: …

2.   Induló befektetési támogatás (35)

2.1.   Magában foglal-e a rendszer állótőke-befektetést vagy munkahelyteremtést az alábbiakra vonatkozóan:

Egy új szervezet létrehozása?

Egy meglévő szervezet bővítése?

Egy új tevékenység megkezdése, amely gyökeres változást jelent egy meglévő szervezet termékében vagy termelési folyamatában (racionalizáció, diverzifikációvagy modernizáció révén)?

Egy szervezet felvásárlása, amely megszűnt vagy megszűnt volna, amennyiben nem vásárolták volna fel?

2.2.   Tartalmaz-e a támogatás záradékot, amely feltételként szabja, hogy a kedvezményezettnek legalább 25 %-os hozzájárulást kell tennie a befektetés teljes összegéhez, és hogy ez a hozzájárulás mentes lesz minden támogatástól?

Igen

Nem

2.3.   Biztosítja-e a támogatás, hogy a támogatás iránti kérelmet azt megelőzően kell benyújtani, hogy elkezdődnek a projektek munkálatai?

Igen

Nem

Ha a fenti pontok közül bármelyik nem teljesül, kérjük, ismertesse, hogy miért, és hogy a hatóságok miként szándékoznak megfelelni ezeknek a feltételeknek:

A rendszer az intenzitás és a rögzített referenciaköltség összehasonlításával határozza-e meg a támogatást?

Igen

Nem

Adóköteles-e a támogatás?

Igen

Nem

Mekkora az intenzitás bruttó összegben kifejezve?

Melyek a támogatásintenzitás kiszámítását lehetővé tevő paraméterek?

Segélyek:

Hatályos értékcsökkenési rendelkezések?: …

Adókulcscsökkentés a cég juttatásaira vonatkozóan: …

Alacsony kamatozású hitelek és kamatengedmény:

az engedmény legmagasabb összege: …

a kölcsön leghosszabb futamideje: …

a legmagasabb arány (36): …

a türelmi időszak leghosszabb ideje: …

Alacsony kamatozású hitelek esetén kérjük, nevezze meg a legkisebb kamatszázalékot: …

Állami kölcsön esetén:

A fedezete törzsrészvényekben van-e? …

Mekkora a várható nem teljesítési arány? …

Növelik-e a referenciaarányt a különleges kockázattal járó helyzetekben? …

Garanciarendszerek:

Kérjük, nevezze meg azokat a kölcsöntípusokat, amelyekre garanciák nyújthatók, és részletezze a díjakat (vö. előző pont):

Mekkora a várható nem teljesítési arány? …

Kérjük, nyújtsa be azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik a garancia támogatásintenzitásának kiszámítását, ideértve az időtartamot, az arányt és az összeget:

2.5.   Ki van-e zárva a pótlólagos befektetés a rendszerből? (37):

Igen

Nem

Amennyiben nem, kérjük a hatóságokat, hogy töltsék ki a működési támogatásra vonatkozó részt.

2.6.   Ki van-e zárva a rendszerből a nehézségekkel küzdő vállalkozások megsegítése (38) és/vagy a nehézségekkel küzdő vállalkozások pénzügyi szerkezetátalakítása?

Igen

Nem

Ha erre a kérdésre nemmel válaszolt, a nagyvállalatoknak a szerkezetátalakítási időszak során nyújtott befektetési támogatást egyedileg fogják bejelenteni?

Igen

Nem

A rendszerben támogatható kiadások az alábbiak közül melyikre vonatkoznak:

Dologi befektetés:

A befektetés értékét az alábbiak közül melyiknek a százalékában állapítják meg (39):

Föld

Épületek

Üzem/gépek (berendezések)?

Kérjük, adjon rövid leírást (40):

Ha olyan típusú létesítmény beszerzéséről van szó, amelyhez befektetési támogatást kívánnak igénybe venni, van-e valamilyen garancia arra, hogy a szóban forgó létesítmény nem egy nehézségekkel küzdő vállalkozás tulajdonában van?

Igen

Nem

Van-e elég garancia arra, hogy a múltban vagyontárgyak beszerzésére megítélt támogatást a beszerzést megelőzően figyelembe vették/levonták a RAG 4.5 pontjában foglaltaknak megfelelően?

Igen

Nem

Van-e elég garancia arra, hogy a tranzakciók piaci feltételek között fognak lezajlani?

Igen

Nem

Amennyiben az előzőek közül bármelyik kérdésre nemmel válaszolt, kérjük, ismertesse, hogy a hatóságok miként szándékoznak megfelelni a szükséges feltételeknek:

Nem tárgyi befektetés:

A befektetés értékét a technológiaátadással járó kiadás alapján határozzák meg, az alábbiak beszerzése során:

Szabadalmak

Működő vagy szabadalmazott know-how licencek

Nem szabadalmazott know-how

Kérjük, adjon rövid leírást (41):

Tartalmaz-e a rendszer olyan záradékot, amely feltételként szabja, hogy az igénybe vehető nem tárgyi befektetés kiadásai nem haladhatják meg a rögzített bázis 25 %-át nagyvállalatok esetében?

Igen

Nem

Ha nem, ismertesse, hogy miért, és hogy a hatóságok miként kívánják betartani ezt az előírást: …

Nagyvállalatok esetében a rendszer biztosít-e garanciákat arra, hogy támogatható eszközöket:

Kizárólag a támogatásban részesülő szervezet fogja felhasználni?

Amortizálható eszközöknek kell tekinteni?

Harmadik felektől, piaci feltételekkel vásárolják?

Amennyiben e feltételek közül valamelyik nem található meg egyértelműen a rendszerben, kérjük, indokolja ezt, valamint azt, hogy a hatóságok miként kívánják biztosítani, hogy a támogatható immateriális javak továbbra is kapcsolatban maradjanak a kedvezményezett régióval, és nem fogják átadni őket oly módon, hogy azután más régiók javát szolgálják:

Milyen garanciák vannak arra, hogy az induló befektetés támogatását (mind a tárgyi, mind pedig a nem tárgyi befektetését) attól teszik függővé, hogy a befektetés legalább öt éven át fenntartják?:

2.8.   Ha az induló befektetés támogatását foglalkoztatási támogatáshoz kötik, tudnak-e a hatóságok garanciákat adni arra, hogy a halmozási szabályokat betartják?

Induló befektetéshez kötött munkahely-teremtési támogatás

2.9.1.   Nyújt-e az intézkedés garanciákat arra, hogy a munkahely-teremtési támogatás egy induló befektetési projekt végrehajtásához kapcsolódik?

Igen

Nem

Nyújt-e az intézkedés garanciákat arra, hogy a munkahelyeket a befektetés befejezésétől számított három éven belül létrehozzák?

Igen

Nem

Ha az előző kérdések közül valamelyikre negatív választ adott, kérjük, ismertesse, hogy a hatóságok miként kívánnak megfelelni ezeknek az előírásoknak:

Ha a befektetés nem egy új szervezet létrehozására vonatkozik, kérjük, ismertesse a létrehozott munkahelyek számának számítására szolgáló referencia-időszakot:

2.9.2.   Tartalmaz-e az intézkedés garanciákat arra, hogy a munkahelyteremtés egy korábbi időszak átlagával összehasonlítva a munkahelyek számának nettó növekedését eredményezi az adott szervezetnél?

Igen

Nem

Tartalmaz-e az intézkedés garanciákat arra, hogy a referencia-időszak során megszűnt állásokat levonják az ugyanezen időszak alatt létrehozott munkahelyek vélelmezett számából? (42):

Igen

Nem

Ha az előző kérdések közül valamelyikre negatív választ adott, kérjük, ismertesse, hogy a hatóságok miként kívánnak megfelelni ezeknek az előírásoknak:

2.9.3.   A támogatást az alábbiak közül melyiknek az alapján számítják:

Egy létrehozott munkahelyre jutó bérköltségek százalékában?

Egy létrehozott munkahelyre jutó átalányösszegben?

Egyéb módon (pl. egy létrehozott munkahelyre jutó progresszív összegben). Kérjük, nevezze meg: …

Kérjük, ismertesse a támogatásintenzitás kiszámításához használt paramétereket:

2.9.4.   Tartalmaz-e az intézkedés garanciákat arra, hogy a létrehozott munkahelyeket legalább öt évig fenn fogják tartani?

3.   Működési támogatás

3.1.   Mi a közvetlen összefüggés a működési támogatás odaítélése és a regionális fejlesztési hozzájárulás között?

3.2.   Melyek azok a strukturális hátrányok, amelyeket a működési támogatás helyreállítani törekszik?

3.3.   Milyen garanciák vannak arra, hogy a támogatás jellege és szintje arányban van azokkal a hátrányokkal, amelyeket enyhíteni kíván?

3.4.   Milyen intézkedéseket tettek annak biztosítására, hogy a támogatást progresszíven csökkentik, és időben is korlátozzák?:

4.   A legtávolabbi régiókra vagy kis népsűrűségű régiókra vonatkozó speciális kérdések

Ha a támogatást nem csökkentik progresszíven, és időben nem korlátozzák, kérjük, ismertesse, hogy a következő feltételek teljesülnek-e:

4.1.1.   A támogatás egy legtávolabb eső régió vagy kis népsűrűségű régió javát szolgálja-e?

Igen

Nem

4.1.2.   Ez a támogatás részben a szállítási többletköltségeket szándékozik-e ellensúlyozni?

Igen

Nem

Kérjük, bizonyítsa ezeknek a többletköltségeknek a létezését és az összeg meghatározására alkalmazott számítási módszert (43):

Jelölje meg, mekkora lehet a támogatás legnagyobb összege (az egy kilométerre jutó támogatás összege vagy az egy kilométerre jutó támogatás és egy súlyegységre jutó támogatás alapján) és a támogatásban foglalt többletköltségek százaléka:

5.   A rendszer alkalmazási köre

5.1.   A rendszer a szállítási ágazatra vonatkozik?

Igen

Nem

Ha erre a kérdésre igennel válaszolt, van-e a rendszerben olyan rendelkezés, amely kimondja, hogy a szállítóberendezések (ingó vagyontárgyak) ki vannak zárva támogatható befektetési kiadásokból (44)?

Igen

Nem

6.   Az ágazati és multiszektorális keretrendszerek megfelelő rendelkezéseinek betartása

6.1.   A rendszer tiszteletben tartja-e a speciális rendelkezéseket, úgy mint az acél ágazat (45) és/vagy a szintetikus szálakat gyártó ágazat (46) támogatásának tilalmát?

Igen

Nem

6.2.   2003. január 1-je után odaítélt támogatásra vonatkozóan: A rendszer biztosítja-e az egyedi bejelentési kötelezettség betartását, amit a 2002. évi multiszektorális keretrendszer 26A.3. (1) pontja is előír (47)?

Igen

Nem

6.3.   2004. január 1-je előtt odaítélt támogatásra vonatkozóan: Tartalmaz-e a rendszer olyan rendelkezést, amely kimondja, hogy a nagybefektetési projektekre nyújtott valamennyi támogatást egyedileg kell bejelenteni?

Igen

Nem

Ha az előző kérdések közül valamelyikre negatív választ adott, kérjük, ismertesse, hogy a hatóságok miként kívánnak megfelelni ezeknek a feltételeknek:

7.   Egyéb információ

Kérjük, tüntessen fel itt minden egyéb információt, amelyet fontosnak vél a szóban forgó intézkedés(ek) értékeléséhez a Hatóság nemzeti regionális támogatásról szóló állami támogatási iránymutatásai értelmében.

III.5. RÉSZ

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓS LAP A MULTISZEKTORÁLIS KERETRENDSZERBE TARTOZÓ TÁMOGATÁSRÓL (48)

Ezt a kiegészítő információs lapot kell használni a nagybefektetési projektek regionális támogatásának multiszektorális keretrendszerében meghatározott valamennyi támogatás bejelentéséhez  (49) .

1.   További információ a kedvezményezettekről

A projektbe befektető társaság vagy társaságok szerkezete:

1.1.1.   A támogatásban részesülők azonosítása:

1.1.2.   Ha a támogatásban részesülőnek a jogi identitása más, mint a projektet finanszírozó vállalkozás(ok) vagy a támogatás tényleges kedvezményezettje(i), akkor írja le ezeket az eltéréseket is.

1.1.3.   Azonosítsa a támogatásban részesülő anyavállalat-csoportot, írja le a csoport szerkezetét és minden egyes anyavállalat tulajdonosi szerkezetét:

Arról a társaságról vagy társaságokról, amelyek befektetnek a projektbe, adja meg a következő adatokat a legutóbbi három pénzügyi évre vonatkozóan:

1.2.1.   Az egész világra kiterjedő forgalom, EGT-forgalom, forgalom a szóban forgó EFTA-államban: …

1.2.2.   Adózás utáni eredmény és készpénzforgalom (összevont): …

1.2.3.   Alkalmazottak száma az egész világra kiterjedően, az EGT szintjén és a szóban forgó EFTA-államban: …

1.2.4.   Az értékesítés részletezése piacokra lebontva a szóban forgó EFTA-államban, az EGT többi részén és az EGT-n kívül: …

1.2.5.   Auditált pénzügyi mérleg és éves beszámoló a legutóbbi három évre: …

Ha a befektetés egy meglévő ipari telephelyen történik, adja meg ennek a jogi személynek a következő adatait a legutóbbi három évre:

1.3.1.   Összforgalom: …

1.3.2.   Adózás utáni eredmény és készpénzforgalom: …

1.3.3.   Alkalmazottak száma: …

1.3.4.   Az értékesítés részletezése piacokra lebontva a szóban forgó EFTA-államban, az EGT többi részén és az EGT-n kívül: …

2.   Támogatás

Minden egyes támogatásra vonatkozóan adja meg a következő információkat:

Összeg

2.1.1.   A támogatás névleges összege, valamint a bruttó és nettó támogatástartalma: …

2.1.2.   A támogatási intézkedés társasági adó fizetésére kötelezett-e (vagy egyéb közvetlen adó fizetésére)? Ha csak részben, akkor milyen mértékű az adó? …

2.1.3.   Adja meg a javasolt támogatás teljes kifizetési ütemtervét. Javasolt állami támogatás esetén adja meg a következőket:

Jellemzők:

2.2.1.   Az egész támogatási csomagon belül van-e olyan intézkedés, amelyet még nem definiáltak?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, nevezze meg: …

2.2.2.   Jelölje meg, hogy a fent említett intézkedések közül melyik nem minősül állami támogatásnak, és miért:

Finanszírozás közösségi eszközök (EBB, ESZAK-eszközök, Szociális Alap, Regionális Alap, egyéb) alapján:

2.3.1.   A fent említett intézkedések között van-e olyan, amely közösségi programokkal közös finanszírozású? Kérjük, ismertesse.

2.3.2.   Ugyanerre a projektre kérhető-e többlettámogatás egyéb európai vagy nemzetközi finanszírozó intézményektől?

Igen

Nem

Ha igen, mekkora összeg? …

3.   Támogatott projekt

3.1.   A projekt időtartama: (nevezze meg az új termelés elindításának időpontját és azt az évet, amelyikben a teljes termelési szint elérhető): …

A projekt leírása:

3.2.1.   Nevezze meg a projekt típusát, és hogy új létesítményről vagy kapacitásbővítésről, illetve egyébről van-e szó:

3.2.2.   Adjon rövid, általános leírást a projektről

A projektköltségek részletezése:

3.3.1.   Nevezze a befektetett és a projekt élettartama alatt értékcsökkentett tőkeráfordítás összes költségét:

3.3.2.   Adjon tételes részletezést a befektetési projekthez kapcsolódó tőkebefektetési kiadásokról és nem tőkebefektetési jellegű (2) kiadásokról:

3.4.   Összes projektköltség finanszírozása:

4.   A termék és a piac jellemzői

A projekt által előirányzott termék(ek) jellemzése:

4.1.1.   Nevezze meg azokat a termék(ek)et, amely(ek)et a támogatott létesítményben a befektetés végrehajtása után termelni fognak, és a megfelelő (al-)ágazat(okat), amelyekhez a szóban forgó termék(ek) tartoznak (ha a projekt a szolgáltatási ágazatokban van, tüntesse fel a Prodcom-kódot vagy a CPA-nómenklatúrát):

4.1.2.   Mit fog(nak) a termék(ek) helyettesíteni? Ha ezeket a helyettesített termékeket nem ugyanazon a helyszínen állítják elő, jelölje meg, hogy jelenleg hol állítják elő ezeket.

4.1.3.   Milyen egyéb termék(ek) állíthatók elő ugyanazokban az új létesítményekben kis többlet- vagy ugyanakkora költséggel?

Kapacitási szempontok:

4.2.1.   Mennyiségileg határozza meg a projekt hatását a támogatásban részesülő cégnek a teljes megvalósítható kapacitására az EGT-ben (csoportszinten is) a szóban forgó termékek mindegyikére vonatkozóan (éves egységben, a kezdő évet megelőző és a projekt befejezésének évében).

4.2.2.   Adjon becslést az összes EGT-beli gyártó összes kapacitásáról minden egyes szóban forgó termékre.

Piaci adatok:

4.3.1.   Adja meg a legutolsó hat év pénzügyi adatait a szóban forgó termék(ek) feltételezett fogyasztására vonatkozóan. Ha rendelkezésre áll, adja meg az egyéb források által készített statisztikákat is a válasz szemléltetésére.

4.3.2.   Adjon előrejelzést a következő három pénzügyi évre a szóban forgó termék(ek) feltételezett fogyasztására vonatkozóan. Ha rendelkezésre áll, adja meg a független források által készített statisztikákat is a válasz szemléltetésére.

4.3.3.   Hanyatlik-e az érintett piac, és mi ennek az oka?

4.3.4.   Adjon becslést a támogatásban részesülőnek vagy annak a csoportnak a piaci részesedéséről (értékben), amelyhez a támogatás kedvezményezettje tartozik, a kezdő évet megelőző évre és a projekt befejezésének évére vonatkozóan.

5.   Egyéb információk

Kérjük, adjon meg itt minden egyéb információt, amelyet a multiszektorális keretrendszerben tett intézkedés(ek) értékeléséhez fontosnak vél.

III.6.A RÉSZ

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓS LAP A KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSRÓL: TÁMOGATÁSI RENDSZEREK

Ezt a kiegészítő információs lapot kell használni a Hatóság kutatási és fejlesztési célú állami támogatásokról szóló iránymutatásaiban foglalt támogatási rendszerek bejelentéséhez  (50) . Ugyancsak ezt kell használni azokhoz a KKV-k részére nyújtandó kutatási és fejlesztési támogatási rendszerekhez, amelyek nem tartoznak a KKV-k csoportos mentességéről szóló rendelet hatálya alá  (51) .

1.   Kutatási szakasz

A kutatás és fejlesztés támogatásra jogosító szakaszai

1.1.   Megvalósíthatósági tanulmányok:  Igen  Nem

Ha igen, a kutatás melyik szakaszára vonatkozik a tanulmány?

Alapkutatás

Ipari kutatás

Kísérleti fejlesztés

Ha igen, említsen példákat a nagyobb projektek közül: …

1.2.   Alapkutatás:  Igen  Nem

Ha igen, említsen példákat a nagyobb projektek közül: …

1.3.   Ipari kutatás:  Igen  Nem

Ha igen, említsen példákat a nagyobb projektek közül: …

1.4.   Kísérleti fejlesztés:  Igen  Nem

Ha igen, említsen példákat a nagyobb projektek közül: …

1.5.   Szabadalomkérelmek és -megújítások KKV-k által:  Igen  Nem

Ha igen, a kutatás mely szakasza érintett?

Alapkutatás

Ipari kutatás

Kísérleti fejlesztés

2.   További információk a támogatások kedvezményezetteiről

2.1.   Felsőoktatási vagy kutatási intézmények

Igen

Nem

Ha igen, adjon becslést a részt vevő intézmények számáról: …

Ha igen, kapnak-e egyéb cégek is támogatást:  Igen  Nem

Ezek a felsőoktatási vagy kutatási intézmények az állami szektorba tartoznak?

Igen

Nem

2.2.   Egyéb (kérjük, nevezze meg): …

3.   Kutatási együttműködés

Annak érdekében, hogy a Hatóság ellenőrizni tudja, hogy az állami kutatási szervezetek hozzájárulásai a K+F projektekhez támogatásnak minősülnek-e, kérjük, válaszoljon a következő kérdésekre:

3.1.   Gondoskodnak-e a projektek arról, hogy állami, non-profit kutatóintézetek vagy felsőoktatási intézmények az ipar nevében vagy azzal együttműködve kutatásokat hajtsanak végre?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, tisztázza:

Kapnak-e állami, non-profit kutatóintézetek vagy felsőoktatási intézmények piaci árnak megfelelő anyagi ellenszolgáltatást az általuk nyújtott szolgáltatásokért?

Igen

Nem

vagy

Az ipar résztvevői vállalják-e a projekt teljes költségeit?

Igen

Nem

vagy

Ha az eredmények, amelyek révén szellemi tulajdonjogok nem keletkeznek, széles körben terjeszthetők, fenntarthatnak-e az állami, non-profit szervezetek valamilyen teljes körű szellemi tulajdonjogot?

Igen

Nem

vagy

Kapnak-e az állami, non-profit szervezetek az ipar résztvevőitől (akik a kutatási projektből keletkező szellemi tulajdon birtokosai) a piaci árral egyenértékű ellenszolgáltatást ezekért a jogokért cserébe, valamint azokért az eredményekért, amelyek révén szellemi tulajdonjogok nem keletkeznek, de érdekelt harmadik felek részére széles körben terjeszthetők?

Igen

Nem

3.2.   A projekteket több cég együttműködésével hajtják-e végre?

Igen

Nem

Ha igen, melyek az együttműködést szabályozó feltételek? …

4.   Állam által megrendelt kutatás

4.1.   Feltételként szabják-e a projektek, hogy az állami hatóságok megrendelhetnek a cégektől kutatás-fejlesztést?

Igen

Nem

Ha igen, van-e nyílt pályázati eljárás?  Igen  Nem

4.2.   Feltételként szabják-e a projektek, hogy az állami hatóságok megvásárolhatják a cégektől a kutatás-fejlesztési eredményeket?

Igen

Nem

Ha igen, van-e nyílt pályázati eljárás?  Igen  Nem

5.   A támogatás típusa

Ipari cégekkel kötött K+F szerződéshez kapcsolódó támogatás (kérjük, nevezze meg): …

Visszatérítendő előleg, ha a projekt sikeresnek bizonyul (kérjük, nevezze meg az összeget és a visszafizetési eljárást; és különösen azt, hogy milyen kritériumok alapján mérik a „sikert”) …

Egyéb (kérjük, nevezze meg): …

6.   Támogatható kiadások

Kizárólag a kutatási tevékenység céljából alkalmazott személyi állomány költségei: …

Kizárólag a kutatási tevékenység céljára és folyamatosan használt tartós eszközök költségei (szerszámok és berendezések): …

Kizárólag a kutatási tevékenység céljára és folyamatosan használt telek és telephely költségei (kivéve, ha kereskedelmi átruházás történt): …

Kizárólag a kutatási tevékenység céljára, külső forrásokból megrendelt tanácsadás és ezzel egyenértékű szolgáltatás költségei – ideértve a kutatás, műszaki tudás és szabadalmak stb. költségeit: …

Közvetlenül a kutatási tevékenység során felmerülő többlet üzemi költségek:

Ha indokolt, adjon részletezést a támogatott és nem támogatott K+F kutatás költségeiről:

Adjon részletezést a cégek, kutatóközpontok és egyetemek költségvetéséről:

Egyéb működési kiadások (közvetlenül a kutatási tevékenység következtében felmerülő anyagköltségek, beszerzések és hasonló kiadások)

7.   Támogatásintenzitás

7.1.   Bruttó támogatásintenzitás

Meghatározási szakasz vagy megvalósíthatósági tanulmányok: …

Alapkutatás: …

Ipari kutatás: …

Kísérleti fejlesztés: …

7.2.   KKV-k általi szabadalomkérelmek és -megújítások előmozdítására nyújtott támogatás esetén nevezze meg azokat a kutatási tevékenységeket, amelyek elsőként vezettek a szóban forgó szabadalomhoz: …

Tervezett intenzitás: …

7.3.   Ugyanaz a K+F tevékenység több kutatási szakaszt foglal-e magában?

Igen

Nem

Ha igen, melyeket? …

Nevezze meg az alkalmazott támogatásintenzitást: …

7.4.   Alkalmazandó pótlékok, ha vannak

KKV-k részére nyújtott támogatás esetén adja meg az alkalmazandó pótlékot, ha van: …

A kutatási tevékenységek összhangban vannak-e egy külön projekttel vagy a Közösség jelenlegi kutatási és műszaki fejlesztési keretprogramja részeként vállalt programmal?

Igen

Nem

Ha igen, mennyi az alkalmazandó pótlék? …

Kérjük, adja meg a Közösség jelenlegi kutatási és műszaki fejlesztési keretprogramja részeként vállalt külön projekt vagy program pontos címét is, (ha lehetséges, használja a „hívóazonosítót” vagy a CORDIS-honlapot: www.cordis.lu).

A projekt, amely összhangban van a Közösség jelenlegi kutatási és műszaki fejlesztési keretprogramja részeként vállalt külön projekttel vagy programmal, magában foglal-e cégek és állami kutatási testületek közötti vagy legalább két államban két független partner közötti határokon átívelő együttműködést, ahol az eredményeket széles körben terjesztik és közzéteszik?

Igen

Nem

Ha igen, mennyi az alkalmazandó pótlék? …

A támogatott K+F tevékenységek helyszíne az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti támogatható régióban van-e a támogatás nyújtásának idején?

Igen

Nem

Adja meg az alkalmazandó pótlékot: …

Ha a kutatási tevékenységek nincsenek összhangban a Közösség jelenlegi kutatási és műszaki fejlesztési keretprogramja részeként vállalt külön projekttel vagy programmal, tisztázza, hogy a következő feltételek közül legalább egy teljesül-e:

a projekt tényleges határokon átívelő együttműködést tartalmaz legalább két független partner között, két államban, különösen a nemzeti kutatási és műszaki fejlesztési politikák összehangolásával összefüggésben

Igen

Nem

a projekt tényleges együttműködést tartalmaz cégek és kutatási szervezetek között, különösen a nemzeti kutatási és műszaki fejlesztési politikák összehangolásával összefüggésben

Igen

Nem

a projekt eredményeit széles körben terjesztik és közzéteszik, szabadalmi licenciákat adnak, vagy egyéb megfelelő lépéseket tesznek ahhoz hasonló körülmények között, amelyben a Közösség a kutatási és műszaki fejlesztési eredményeit terjesztik.

Igen

Nem

Ha a fenti feltételek közül legalább egy teljesül, adja meg az alkalmazandó pótlékot: …

7.5.   Ha a pótlékok és a támogatásintenzitás kombinálva vannak, adja meg a legnagyobb alkalmazandó támogatásintenzitást a kutatás minden egyes szakaszára: …

8.   A támogatás ösztönző hatása

8.1.   Adjon meg olyan információkat, amelyek lehetővé teszik, hogy értékeljük a támogatás nagyvállalatokra gyakorolt ösztönző hatását

8.2.   Feltételként szabja-e a rendszer, hogy nagyvállalatok esetében a végrehajtásról szóló éves jelentésnek tartalmaznia kell az ösztönző hatás leírását a rendszer minden egyes egyedi alkalmazására vonatkozóan?

Igen

Nem

9.   Multinacionális szempontok

9.1.   Van-e a projekteknek (rendszer/program) valamilyen multinacionális vonatkozása?

Igen

Nem

Ha igen, nevezze meg: …

9.2.   Tartalmaznak-e a K+F projektek más országbeli partnerekkel folytatott együttműködést?

Igen

Nem

Ha igen, jelölje:

a)

mely EGT- állammal (államokkal): …

b)

mely harmadik országokkal: …

c)

mely más országbeli céggel (cégekkel): …

9.3.   Adjon részletezést az összes költségről, partnerenként: …

10.   Hozzáférés az eredményekhez

Kié lesz a szóban forgó K+F eredmények tulajdonjoga?

10.1.   Kapcsolódik-e valamilyen feltétel a licencek odaítéléséhez az eredmények tekintetében?

10.2.   Vannak-e szabályok a K+F eredmények általános közzétételére/terjesztésére vonatkozóan?

Igen

Nem

10.3.   Nevezze meg a tervezett intézkedéseket az eredmények későbbiekben történő felhasználására/fejlesztésére: …

10.4.   Van-e intézkedés arról, hogy az állami pénzből finanszírozott K+F projektek eredményeit az EGT-n belül megkülönböztetés nélkül az ipar rendelkezésére fogják bocsátani?

Igen

Nem

11.   Tájékoztatási és ellenőrzési intézkedések

11.1.   Adja meg azokat tájékoztatási/ellenőrzési intézkedéseket, amelyek annak biztosítására szolgálnak, hogy a támogatott projektek összhangban legyenek a vonatkozó törvényekben megállapított célkitűzésekkel:

11.2.   Nevezze meg a Hatóság tájékoztatása érdekében tett intézkedéseket a rendszer megvalósításáról:

11.3.   Egyéb hasznos információ, ideértve a létrehozott vagy megmentett munkahelyek számára vonatkozó becslést is:

12.   Egyéb információk

Kérjük, közöljön itt minden olyan egyéb információt, amelyet fontosnak vél a kutatási és fejlesztési célú állami támogatásokról szóló hatósági iránymutatások által érintett intézkedés(ek) értékeléséhez.

III.6.B. RÉSZ

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓS LAP KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSHOZ: EGYEDI TÁMOGATÁS

Ezt a kiegészítő információs lapot kell használni a Hatóság kutatási és fejlesztési célú állami támogatásokról szóló iránymutatásaiban foglalt támogatási rendszerek bejelentéséhez  (52) . Ugyancsak ezt kell használni azokhoz a KKV-k részére nyújtandó egyedi kutatási és fejlesztési támogatásokhoz, amelyek nem tartoznak a KKV-k csoportos mentességéről szóló rendelet hatálya alá  (53) .

1.   Kutatási szakasz

A kutatás és fejlesztés támogatásra jogosító szakaszai

1.1.   Megvalósíthatósági tanulmány:  Igen  Nem

Ha igen, a tanulmány a kutatás melyik szakaszára vonatkozik?

Alapkutatás

Ipari kutatás

Kísérleti fejlesztés

Ha igen, említsen példákat a nagyobb projektek közül: …

1.2.   Alapkutatás:  Igen  Nem

Ha igen, említsen példákat a nagyobb projektek közül: …

1.3.   Ipari kutatás:  Igen  Nem

Ha igen, említsen példákat a nagyobb projektek közül: …

1.4.   Kísérleti fejlesztés:  Igen  Nem

Ha igen, említsen példákat a nagyobb projektek közül: …

1.5.   Szabadalomkérelmek és -megújítások KKV-k által:  Igen  Nem

Ha igen, a tanulmány a kutatás melyik szakasza érintett?

Alapkutatás

Ipari kutatás

Piac közeli fejlesztés

2.   További információk a támogatásban részesülőkről

2.1.   Felsőoktatási vagy kutatási intézmények

Igen

Nem

Ha igen, adjon becslést a részt vevő intézmények számáról: …

Ha igen, kapnak-e egyéb cégek is támogatást?  Igen  Nem

Ezek a felsőoktatási vagy kutatási intézmények az állami szektorban vannak-e?

Igen

Nem

2.2.   Egyéb (kérjük, nevezze meg): …

3.   Kutatási együttműködés

Annak érdekében, hogy a Hatóság ellenőrizni tudja, hogy az állami kutatási szervezetek hozzájárulásai a K+F projektekhez támogatásnak minősülnek-e, kérjük, válaszoljon a következő kérdésekre:

3.1.   Gondoskodnak-e a projektek arról, hogy állami, non-profit kutatóintézetek vagy felsőoktatási intézmények az ipar nevében vagy azzal együttműködve kutatásokat hajtsanak végre?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, tisztázza:

Kapnak-e állami, non-profit kutatóintézetek vagy felsőoktatási intézmények piaci árnak megfelelő anyagi ellenszolgáltatást az általuk nyújtott szolgáltatásokért?

Igen

Nem

vagy

Az ipar résztvevői vállalják-e a projekt teljes költségeit?

Igen

Nem

vagy

Ha az eredmények, amelyek révén szellemi tulajdonjogok nem keletkeznek, széles körben terjeszthetők, fenntarthatnak-e az állami, non-profit szervezetek valamilyen teljes körű szellemi tulajdonjogot?

Igen

Nem

vagy

Kapnak-e az állami, non-profit szervezetek az ipar résztvevőitől (akik a kutatási projektből keletkező szellemi tulajdon birtokosai) a piaci árral egyenértékű ellenszolgáltatást ezekért a jogokért cserébe, valamint azokért az eredményekért, amelyek révén szellemi tulajdonjogok nem keletkeznek, de érdekelt harmadik felek részére széles körben terjeszthetők?

Igen

Nem

3.2.   A projekteket több cég együttműködésével hajtják-e végre?

Igen

Nem

Ha igen, melyek az együttműködést szabályozó feltételek? …

4.   Állam által megrendelt kutatás

4.1.   Feltételként szabják-e a projektek, hogy az állami hatóságok megrendelhetnek a cégektől kutatás-fejlesztést?

Igen

Nem

Ha igen, van-e nyílt pályázati eljárás?  Igen  Nem

4.2.   Feltételként szabják-e a projektek, hogy az állami hatóságok megvásárolhatják a cégektől a kutatás-fejlesztési eredményeket?

Igen

Nem

Ha igen, van-e nyílt pályázati eljárás?

Igen

Nem

5.   A támogatás típusa

Ipari cégekkel kötött K+F szerződéshez kapcsolódó támogatás (kérjük, nevezze meg): …

Visszatérítendő előleg, ha a projekt sikeresnek bizonyul (kérjük, nevezze meg az összeget és a visszafizetési eljárást; és különösen azt, hogy milyen kritériumok alapján mérik a „sikert”) …

Egyéb (kérjük, nevezze meg): …

6.   Támogatható kiadások

Kizárólag a kutatási tevékenység céljából alkalmazott személyi állomány költségei: …

Kizárólag a kutatási tevékenység céljára és folyamatosan használt tartós eszközök költségei (szerszámok és berendezések): …

Kizárólag a kutatási tevékenység céljára és folyamatosan használt telek és telephely költségei (kivéve, ha kereskedelmi átruházás történt): …

Kizárólag a kutatási tevékenység céljára, külső forrásokból megrendelt tanácsadás és ezzel egyenértékű szolgáltatás költségei – ideértve a kutatás, műszaki tudás és szabadalmak stb. költségeit. …

Közvetlenül a kutatási tevékenység folytán felmerülő többlet üzemi költségek: …

Ha indokolt, adjon részletezést a támogatott és nem támogatott K+F kutatás költségeiről

Adjon részletezést a cégek, kutatóközpontok és egyetemek költségvetéséről:

7.   Támogatásintenzitás

7.1.   Bruttó támogatásintenzitás

Meghatározási szakasz vagy megvalósíthatósági tanulmányok: …

Alapkutatás: …

Ipari kutatás: …

Kísérleti fejlesztés: …

7.2.   KKV-k általi szabadalomkérelmek és -megújítások előmozdítására nyújtott támogatás esetén nevezze meg azokat a kutatási tevékenységeket, amelyek elsőként vezettek a szóban forgó szabadalmakhoz: …

Tervezett intenzitás: …

7.3.   Ugyanaz a K+F tevékenység több kutatási szakaszt foglal-e magában?

Igen

Nem

Ha igen, melyeket? …

Nevezze meg az alkalmazott támogatásintenzitást: …

7.4.   Az alkalmazandó pótlékok, ha vannak:

KKV-k részére nyújtott támogatás esetén adja meg az alkalmazandó pótlékot, ha van: …

A kutatási tevékenységek összhangban vannak-e egy külön projekttel vagy a Közösség jelenlegi kutatási és műszaki fejlesztési keretprogramja részeként vállalt programmal?

Igen

Nem

Ha igen, mennyi az alkalmazandó pótlék? …

Kérjük, adja meg a Közösség jelenlegi kutatási és műszaki fejlesztési keretprogramja részeként vállalt külön projekt vagy program pontos címét is, (ha lehetséges, használja a „hívóazonosítót” vagy a CORDIS-honlapot: www.cordis.lu).

A projekt, amely összhangban van a Közösség jelenlegi kutatási és műszaki fejlesztési keretprogramja részeként vállalt külön projekttel vagy programmal, magában foglal-e cégek és állami kutatási testületek közötti vagy legalább két államban két független partner közötti határokon átívelő együttműködést, ahol az eredményeket széles körben terjesztik és közzéteszik?

Igen

Nem

Ha igen, mennyi az alkalmazandó pótlék? …

A támogatott K+F tevékenységek helyszíne az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti támogatható régióban van-e a támogatás nyújtásának idején?

61. (3) a)

61. (3) c)

Adja meg az alkalmazandó pótlékot: …

Ha a kutatási tevékenységek nincsenek összhangban a Közösség jelenlegi kutatási és műszaki fejlesztési keretprogramja részeként vállalt konkrét projekttel vagy programmal, tisztázza, hogy a következő feltételek közül legalább egy teljesül-e:

a projekt tényleges határokon átívelő együttműködést tartalmaz legalább két független partner között, két államban, különösen a nemzeti kutatási és műszaki fejlesztési politikák összehangolásával összefüggésben

Igen

Nem

a projekt tényleges együttműködést tartalmaz cégek és kutatási szervezetek között, különösen a nemzeti kutatási és műszaki fejlesztési politikák összehangolásával összefüggésben

Igen

Nem

a projekt eredményeit széles körben terjesztik és közzéteszik, szabadalmi licenciákat adnak, vagy egyéb megfelelő lépéseket tesznek ahhoz hasonló körülmények között, amelyben a Közösség kutatási és műszaki fejlesztési eredményeit terjesztik

Igen

Nem

Ha a fenti feltételek közül legalább egy teljesül, adja meg az alkalmazandó pótlékot: …

Ha a pótlékok és a támogatásintenzitás kombinálva vannak, adja meg a legnagyobb alkalmazandó támogatásintenzitást a kutatás minden egyes szakaszára: …

8.   A támogatás ösztönző hatása

8.1.   Hogyan növekedtek vagy csökkentek a kutatás-fejlesztési ráfordítások?

8.2.   A K+F tevékenységekre fordított támogatás meghaladja-e a támogatásban részesülő hagyományos tevékenységeket?

Igen

Nem

8.3.   Létrehoznak-e most K+F vonatkozású tudományos és/vagy műszaki tevékenységet?

Igen

Nem

8.4.   Miként alakult a K+F tevékenységekkel foglalkozó személyek száma?

8.5.   Volt-e munkahelyteremtés a K+F tevékenységekhez kapcsolódóan?

Igen

Nem

Ha igen, adjon becslést a létrehozott munkahelyek számáról: …

8.6.   Megmentettek-e munkahelyeket a K+F tevékenységek eredményeként?

Igen

Nem

8.7.   Mekkora a cég forgalma? …

8.8.   Vannak-e többletköltségek a határon túli együttműködéshez kapcsolódóan?

Igen

Nem

8.9.   Nevezze meg a tervezett intézkedéseket a kutatás eredményeinek részleges vagy teljes hasznosítására vonatkozóan

8.10.   Terveznek-e intézkedéseket a KKV-k részvételének lehetővé tétele érdekében?

Igen

Nem

Ha igen, nevezze meg, hogy melyek ezek: …

8.11.   Egyéb ösztönző tényezők, mint kereskedelmi és műszaki kockázat: …

8.12.   Nagyvállalatok által felvállalandó egyéni, piaci orientáltságú kutatási projektek esetében milyen tényezőket vettek figyelembe annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás ösztönző hatást gyakoroljon a K+F-re?

8.13.   Bizonyítsa, hogy a támogatás iránti kérelmet a K+F tevékenységek megkezdése előtt nyújtották be:

9.   Multinacionális szempontok

9.1.   Vannak-e a projekteknek (rendszer/program) multinacionális szempontjai?

Igen

Nem

Ha igen, nevezze meg: …

9.2.   Tartalmaznak-e a K+F projektek egyéb országbeli partnerekkel folytatott együttműködést?

Igen

Nem

Ha igen, nevezze meg:

a)

mely egyéb EGT- államokkal) …

b)

mely egyéb harmadik országokkal …

c)

mely egyéb országbeli cégekkel …

9.3.   Adjon részletezést az összes költségről partnerenként: …

10.   Hozzáférés az eredményekhez

10.1.   Kié lesz a szóban forgó K+F eredmények tulajdonjoga?

10.2.   Kapcsolódik-e valamilyen feltétel a licencek odaítéléséhez az eredmények tekintetében?

10.3.   Vannak-e szabályok a K+F eredmények közzétételére/terjesztésére vonatkozóan?

Igen

Nem

10.4.   Nevezze meg a tervezett intézkedéseket az eredmények későbbiekben történő felhasználására/fejlesztésére: …

10.5.   Van-e intézkedés arról, hogy az állami pénzből finanszírozott K+F projektek eredményeit az EGT-n belül megkülönböztetés nélkül az ipar rendelkezésére fogják bocsátani?

Igen

Nem

11.   Tájékoztatási és ellenőrzési intézkedések

11.1.   Adja meg azokat a tájékoztatási/ellenőrzési intézkedéseket, amelyek annak biztosítására szolgálnak, hogy a támogatott projektek összhangban legyenek a vonatkozó jogszabályokban meghatározott célkitűzésekkel:

11.2.   Nevezze meg Hatóság tájékoztatására tett intézkedéseket a rendszer megvalósításáról:

Egyéb hasznos információ, ideértve a létrehozott vagy megmentett munkahelyek számára vonatkozó becslést is:

12.   Egyéb információk

Kérjük, közöljön itt minden olyan egyéb információt, amelyet fontosnak vél a kutatási és fejlesztési célú állami támogatásokról szóló hatósági iránymutatások által érintett intézkedés(ek) értékeléséhez.

III.7.A RÉSZ

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓS LAP A NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDő VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSÁRÓL: TÁMOGATÁSI RENDSZEREK

Ezt a kiegészítő információs lapot kell használni a Hatóságnak a nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatásaiban foglalt megmentési célú támogatási rendszerek bejelentéséhez  (54) .

1.   Támogathatóság

A rendszer olyan cégekre korlátozódik-e, amelyek legalább egy támogathatósági feltételnek megfelelnek az alábbiak közül:

1.1.1.   A rendszer olyan cégekre korlátozódik-e, amelyek jegyzett tőkéjének több mint a fele elveszerr, és ennek a tőkének több mint a negyede az előző 12 hónap folyamán veszett el?

Igen

Nem

1.1.2.   A cégek olyan korlátlan felelősségű társaságok-e, amelyek könyv szerinti tőkéjének több mint a fele elveszett, és ennek a tőkének több mint a negyede az előző 12 hónap folyamán veszett el?

Igen

Nem

1.1.3.   A cégek a nemzeti törvények alapján megfelelnek-e kollektív csődeljárás feltételeinek?

Igen

Nem

1.2.   A rendszer olyan kis- és középvállalkozások megmentésére korlátozódik-e, amelyek megfelelnek a KKV-k EGT általi meghatározásának?

Igen

Nem

2.   A támogatás formája

2.1.   A rendszer alapján a támogatást kölcsöngarancia vagy kölcsönök formájában nyújtják-e?

Igen

Nem

2.2.   Ha igen, a hitelt olyan kamattal nyújtják-e, amely legalább összemérhető a jól működő cégeknek nyújtott hitelek kamatával, de különösen a Hatóság által elfogadott referenciakamattal?

Igen

Nem

Kérjük, adjon részletes információt.

2.3.   A rendszer alapján a támogatást olyan kölcsönökhöz fogják-e kapcsolni, amelyeket a cég részére folyósított utolsó részlet után legfeljebb 12 hónap alatt kell visszafizetni?

Igen

Nem

3.   Egyéb elemek

3.1.   A rendszer alapján a támogatást súlyos szociális nehézségekkel indokolják-e? Kérjük, fejtse ki.

3.2.   A rendszer alapján a támogatásnak nem lesz-e méltánytalanul kedvezőtlen átgyűrűző hatása egyéb államokra? Kérjük, fejtse ki.

3.3.   Kérjük, magyarázza el, véleménye szerint miért korlátozódik a támogatási rendszer a szükséges minimumra (vagyis akkora összegre, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a cég üzleti tevékenységét biztosítsa abban az időszakban, amíg a támogatást engedélyezik. Ez az idő 6 hónapnál nem lehet hosszabb).

3.4.   Vállalják-e, hogy a támogatás nyújtását követő hat hónap múlva vagy szerkezetátalakítási, vagy felszámolási tervet fogadjanak el, vagy követeljék a kedvezményezettől a kölcsönnek és a támogatás kockázati felárral megegyező részének visszafizetését?

Igen

Nem

Kérjük, nevezze meg a legnagyobb támogatási összeget, amely egy cégnek a megmentési terv részeként odaítélhető: …

3.5.   Adjon meg minden lényeges információt bármilyen támogatásról, amelyet a megmentési célú támogatásra jogosult cégeknek nyújthatnak ugyanazon időszak alatt.

4.   Éves beszámoló

4.1.   Vállalják-e, hogy legalább évente jelentést készítenek a rendszer működéséről, amely tartalmazza a Hatóság szabványosított jelentésre vonatkozó utasításaiban részletezett információkat?

Igen

Nem

4.2.   Vállalják-e, hogy ebben a jelentésben felsorolást adnak a kedvezményezett cégekről, beleértve legalább a következő információkat:

(a)

a társaság neve;

(b)

ágazati kódja, a NACE (55) két számjegyű ágazati besorolási kódok használatával;

(c)

az alkalmazottak száma;

(d)

éves forgalom értéke és mérlegfőösszeg;

(e)

a nyújtott támogatás összege;

(f)

adott esetben szerkezetátalakítási támogatás vagy egyéb ilyenként kezelt támogatás, amelyet a múltban kapott;

(g)

A kedvezményezett társaságot felszámolták-e, vagy kollektív csődeljárás alatt állt-e a szerkezetátalakítási időszak befejezése előtt.

Igen

Nem

5.   Egyéb információk

Kérjük, közöljön itt minden olyan egyéb információt, amelyet fontosnak vél a Hatóságnak a nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására vonatkozó állami támogatásokról szóló iránymutatásai által érintett intézkedés(ek) értékeléséhez.

III.7.B RÉSZ

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓS LAP A NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSÁRÓL: EGYEDI TÁMOGATÁS

Ezt a kiegészítő információs lapot kell használni a Hatóságnak a nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatásaiban foglalt megmentési célú egyedi támogatások bejelentéséhez  (56) .

1.   Támogathatóság

1.1.   A cég olyan korlátolt felelősségű társaság-e, amely jegyzett tőkéjének több mint a fele elveszett, és ennek a tőkének több mint a negyede az előző 12 hónap folyamán veszett el?

Igen

Nem

1.2.   A cég olyan korlátlan felelősségű társaság-e, amely könyv szerinti tőkéjének több mint a fele elveszett, és ennek a tőkének több mint a negyede az előző 12 hónap folyamán veszett el?

Igen

Nem

1.3.   A cég a nemzeti törvények alapján megfelel-e a kollektív csődeljárás feltételeinek?

Igen

Nem

Ha igennel válaszolt a fenti kérdések valamelyikére, kérjük, csatolja a megfelelő dokumentumokat (legutolsó eredménykimutatás mérlegbeszámolóval vagy bírósági határozat a nemzeti társasági törvény értelmében a társasággal szemben indított vizsgálat megkezdéséről).

Ha nemmel válaszolt mindegyik fenti kérdésre, kérjük, nyújtson be bizonyítékot arra, hogy a cég nehéz helyzetben van, miáltal jogosult a megmentési célú támogatásra.

1.4.   Mikor hozták létre a céget? …

1.5.   Mióta működik a cég? …

1.6.   Tagja-e a társaság egy nagyobb üzleti csoportnak?

Igen

Nem

Ha igennel válaszolt, kérjük, nyújtson be teljes körű leírást a csoportról (szervezeti ábrát, amely feltünteti a csoport tagjai közötti kapcsolatokat és a tőkére és a szavazati jogokra vonatkozó részleteket), és mellékeljen bizonyítékot arról, hogy a társaság nehézségei a vállalat sajátjai, nem pedig a költségek csoporton belüli önkényes felosztásának következményei, valamint hogy a nehézségek túl súlyosak ahhoz, hogy a csoport ezeket maga oldja meg.

1.7.   Kapott-e a cég (vagy a csoport, amelyhez tartozik) a múltban valamilyen megmentési célú támogatást?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, adjon meg minden részletet (időpont, összeg, hivatkozás a Hatóság korábbi határozatára, ha alkalmazható stb.):

2.   A támogatás formája

2.1.   A támogatás formája kölcsöngarancia vagy kölcsönök? A megfelelő dokumentumok másolatát csatolni kell.

Igen

Nem

2.2.   Ha igen, a hitelt olyan kamattal nyújtják-e, amely legalább összemérhető a jól működő cégeknek nyújtott hitelek kamatával, de különösen a Hatóság által elfogadott referenciakamattal?

Igen

Nem

Kérjük, adjon részletes információt.

2.3.   A támogatást olyan kölcsönökhöz kapcsolják-e, amelyeket a cég részére folyósított utolsó részlet után legfeljebb 12 hónap alatt kell visszafizetni?

Igen

Nem

3.   Egyéb elemek

3.1.   A támogatást súlyos szociális nehézségekkel indokolják-e? Kérjük, fejtse ki.

3.2.   A támogatásnak nem lesz-e méltánytalanul kedvezőtlen átgyűrűző hatása egyéb államokra? Kérjük, fejtse ki.

3.3.   Kérjük, magyarázza el, véleménye szerint miért korlátozódik a támogatás a szükséges minimumra (vagyis akkora összegre, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a cég üzleti tevékenységét biztosítsa abban az időszakban, ameddig a támogatást jóváhagyják). Ezt a következő 6 hónapra szóló likviditási terv alapján és az üzemi költségek és pénzügyi kiadások előző 12 hónapról készült összehasonlítása alapján kell elvégezni.

3.4.   Vállalják-e, hogy legkésőbb 6 hónappal a megmentési célú támogatás engedélyezését követően benyújtanak a Hatósághoz egy szerkezetátalakítási vagy felszámolási tervet, vagy bizonyítékot arról, hogy a kölcsönt teljesen visszafizették, és/vagy a garanciát megszüntették?

Igen

Nem

4.   Egyéb információk

Kérjük, közöljön itt minden olyan egyéb információt, amelyet fontosnak vél a Hatóságnak a nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatásai által érintett intézkedés(ek) értékeléséhez.

III.8.A RÉSZ

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓS LAP A NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁSÁRÓL: TÁMOGATÁSI RENDSZEREK

Ezt a kiegészítő információs lapot kell használni a Hatóságnak a nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatásaiban foglalt szerkezetátalakítási támogatási rendszerek bejelentéséhez  (57)

1.   Támogathatóság

A rendszer olyan cégekre korlátozódik-e, amelyek legalább egy támogathatósági feltételnek megfelelnek az alábbiak közül:

1.1.1.   A rendszer olyan cégekre korlátozódik-e, amelyek jegyzett tőkéjének több mint a fele elveszett, és ennek a tőkének több mint a negyede az előző 12 hónap folyamán veszett el?

Igen

Nem

1.1.2.   A cégek olyan korlátlan felelősségű társaságok-e, amelyek könyv szerinti tőkéjének több mint a fele elveszett, és ennek a tőkének több mint a negyede az előző 12 hónap folyamán veszett el?

Igen

Nem

1.1.3.   A cégek a nemzeti törvények alapján megfelelnek-e kollektív csődeljárás feltételeinek?

Igen

Nem

1.2.   A rendszer olyan kis- és középvállalkozások megmentésére korlátozódik-e, amelyek megfelelnek a KKV-k EGT általi meghatározásának?

Igen

Nem

2.   Az életképesség helyreállítása

Szerkezetátalakítási tervet kell végrehajtani, amelynek biztosítania kell az életképesség helyreállítását. Legalább a következő információkat kell belefoglalni:

2.1.   A piac felméréséből eredő különféle feltételezések bemutatása.

2.2.   Az(oknak) az ok(ok)nak az elemzése, hogy miért került a cég nehéz helyzetbe.

2.3.   A cég javasolt jövőbeli stratégiájának és annak a bemutatása, hogy ez miként fogja elősegíteni az életképességet.

2.4.   A tervbe vett különféle szerkezetátalakítási intézkedések leírása és áttekintése, ezek költsége.

2.5.   A különféle intézkedések végrehajtásának menetrendje és a szerkezetátalakítási terv teljes megvalósításának végső határideje.

2.6.   Információ a társaság termelőkapacitásáról, de különösen ennek a kapacitásnak a hasznosításáról és a kapacitáscsökkentésekről.

2.7.   Teljes körű leírás a szerkezetátalakítás pénzügyi intézkedéseiről, ideértve:

A még rendelkezésre álló tőke felhasználása;

Vagyon vagy leányvállalatok értékesítése a szerkezetátalakítás finanszírozásának megkönnyítése érdekében;

Pénzügyi kötelezettségvállalás a különböző részvényesek és harmadik felek által (pl. hitelezők, bankok);

Az állami támogatás összege, és bizonyíték arra, hogy az összegre szükség van;

2.8.   Tervezett eredménykimutatás az elkövetkező öt évre, a tőke hozamának becslésével, valamint több forgatókönyv alapján készült érzékenységi elemzés.

2.9.   A szerkezetátalakítási terv készítőjének neve(i) és az elkészítésének időpontja.

3.   A verseny nem kívánatos torzulásának elkerülése

Gondoskodik-e a rendszer arról, hogy a támogatásban részesülő cégek nem növelhetik kapacitásukat a szerkezetátalakítási terv ideje alatt?

Igen

Nem

4.   A támogatás szükséges minimumra korlátozása

Írja le, miként fogják biztosítani, hogy a rendszer alapján nyújtott támogatás a szükséges minimumra korlátozódjon.

5.   Egyszer és mindenkorra

Ki van-e zárva az, hogy a támogatásban részesülő cégek tíz éven belül egynél több alkalommal szerkezetátalakítási támogatást kapjanak?

Igen

Nem

Az összes olyan esetet, ahol ezt az elvet nem tartják tiszteletben, egyedileg kell bejelenteni.

6.   A támogatás összege

6.1.   Kérjük, nevezze meg a legmagasabb támogatási összeget, ami a szerkezetátalakítási eljárás részeként egy cégnek odaítélhető: …

6.2.   Adjon meg minden lényeges információt bármilyen típusú támogatásról, amit a szerkezetátalakítási támogatásra jogosult cégeknek adhatnak.

7.   Éves beszámoló

7.1.   Vállalják-e, hogy legalább évente jelentést készítenek a rendszer működéséről, amely tartalmazza a Hatóság szabványosított jelentésre vonatkozó utasításaiban részletezett információkat?

Igen

Nem

7.2.   Vállalják-e, hogy ebben a jelentésben felsorolást adnak a kedvezményezett cégekről, megadva legalább a következő információkat:

(a)

a társaság neve;

(b)

ágazati kódja, a NACE (58) két számjegyű ágazati besorolási kódok használatával;

(c)

az alkalmazottak száma;

(d)

éves forgalom értéke és mérlegfőösszeg;

(e)

a nyújtott támogatás összege;

(f)

adott esetben szerkezetátalakítási támogatás vagy egyéb ilyenként kezelt támogatás, amelyet a múltban kapott;

(g)

A kedvezményezett társaságot felszámolták-e, vagy kollektív csődeljárás alatt állt-e a szerkezetátalakítási időszak befejezése előtt.

Igen

Nem

8.   Egyéb információk

Kérjük, közöljön itt minden olyan egyéb információt, amelyet fontosnak vél a Hatóságnak a nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatásai által érintett intézkedés(ek) értékeléséhez.

III.8.B RÉSZ

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓS LAP A NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁSÁRÓL: EGYEDI TÁMOGATÁS

Ezt a kiegészítő információs lapot kell használni a Hatóságnak a nehézségekkel küzdő cégek megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatásaiban foglalt egyedi szerkezetátalakítási támogatások bejelentéséhez  (59) .

1.   Támogathatóság

1.1.   A cég olyan korlátolt felelősségű társaság-e, amelynek jegyzett tőkéjének több mint a fele elveszett, és ennek a tőkének több mint a negyede az előző 12 hónap folyamán veszett el?

Igen

Nem

1.2.   A cég olyan korlátlan felelősségű társaság-e, amelynek könyv szerinti tőkéjének több mint a fele elveszett, és ennek a tőkének több mint a negyede az előző 12 hónap folyamán veszett el?

Igen

Nem

1.3.   A cég a nemzeti törvények alapján megfelel-e a kollektív csődeljárás feltételeinek?

Igen

Nem

Ha igennel válaszolt a fenti kérdések valamelyikére, kérjük, csatolja a megfelelő dokumentumokat (legutolsó eredménykimutatás mérlegbeszámolóval vagy bírósági határozat a nemzeti társasági törvény értelmében a társasággal szemben indított vizsgálat megkezdéséről).

Ha nemmel válaszolt mindegyik fenti kérdésre, kérjük, nyújtson be bizonyítékot arra, hogy a cég nehéz helyzetben van, miáltal jogosult a megmentési célú támogatásra.

1.4.   Mikor hozták létre a céget? …

1.5.   Mióta működik a cég? …

1.6.   Tagja-e a társaság egy nagyobb üzleti csoportnak?

Igen

Nem

Ha igennel válaszolt, kérjük, nyújtson be teljes körű leírást a csoportról (szervezeti ábrát, amely feltünteti a csoport tagjai közötti kapcsolatokat és a tőkére és a szavazati jogokra vonatkozó részleteket), és mellékeljen bizonyítékot arról, hogy a társaság nehézségei a vállalat sajátjai, nem pedig a költségek csoporton belüli önkényes felosztásának következményei, valamint hogy a nehézségek túl súlyosak ahhoz, hogy a csoport ezeket maga megoldja.

1.7.   Kapott-e a cég (vagy a csoport, amelyhez tartozik) a múltban valamilyen megmentési célú támogatást?

Igen

Nem

Ha igen kérjük, adjon meg minden részletet (időpont, összeg, hivatkozás a Hatóság korábbi határozatára, határozat száma /xx/xx/COL., ha alkalmazható stb.): …

2.   Szerkezetátalakítási terv

Kérjük, csatoljon másolatot a nehézségekkel küzdő cég által elvégzett felmérés(ek)ről a felmérést végrehajtó szervezet nevével együtt. A piacfelmérésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

2.1.1.   A termék és a földrajzi piac(ok) pontos leírása.

2.1.2.   A társaság fő versenytársainak neve, valamint a világpiaci, az EGT-ben vagy a belföldi piacokon birtokolt részesedésük, értelemszerűen.

2.1.3.   A társaság piaci részesedésének fejlődése a legutóbbi években.

2.1.4.   Becslés a teljes termelőkapacitásról és keresletről EGT-szinten, megjelölve, hogy van-e fölösleges kapacitás a piacon.

2.1.5.   EGT-előrejelzések a kereslet alakulásának tendenciáiról, az összesített kapacitásról és a piaci árakról az elkövetkező öt évre.

Kérjük, csatolja a szerkezetátalakítási tervet. Legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

2.2.1.   A piackutatásból eredő különféle piaci előrejelzések bemutatása.

2.2.2.   Az ok(ok) elemzése, hogy miért került a cég nehéz helyzetbe.

2.2.3.   A cég javasolt jövőbeli stratégiájának és annak a bemutatása, hogy az miként fogja elősegíteni az életképességet.

2.2.4.   A tervbe vett különféle szerkezetátalakítási intézkedések leírása és áttekintése, ezek tervezett költsége.

2.2.5.   A különféle intézkedések végrehajtásának menetrendje és a szerkezetátalakítási terv teljes megvalósításának végső határideje.

2.2.6.   Információ a társaság termelési kapacitásáról, de különösen ennek a kapacitásnak a hasznosításáról és a kapacitáscsökkentésekről.

2.2.7.   Teljes körű leírás a szerkezetátalakítási pénzügyi intézkedéseiről, ideértve:

A még rendelkezésre álló tőke felhasználása;

Vagyon és leányvállalatok értékesítése a szerkezetátalakítás finanszírozásának elősegítése érdekében;

Pénzügyi kötelezettségvállalás a különböző részvényesek és harmadik felek részéről (úgymint hitelezők, bankok);

Az állami támogatás összege és bizonyíték arra, hogy az összegre szükség van;

2.2.8.   Tervezett eredménykimutatás az elkövetkező öt évre, a tőke hozamának becslésével, valamint több forgatókönyv alapján készült érzékenységi elemzés.

2.2.9.   A szerkezetátalakítási terv készítőjének neve(i) és az elkészítés időpontja.

2.3.   Írja le a versenyre gyakorolt torzító hatás enyhítése érdekében EGT-szinten javasolt kompenzációs intézkedéseket.

2.4.   Adjon meg minden lényeges információt a szerkezetátalakítási támogatásban részesülő cég által kapott minden típusú támogatásról, akár egy rendszer keretében kapja, akár nem, egészen a szerkezetátalakítási időszak végéig.

3.   Egyéb információk

Kérjük, közöljön itt minden olyan egyéb információt, amelyet fontosnak vél a Hatóságnak a nehézségekkel küzdő lévő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatásai által érintett intézkedés(ek) értékeléséhez.

III.9. RÉSZ

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓS LAP AZ AUDIOVIZUÁLIS GYÁRTÁS TÁMOGATÁSÁRÓL

Ezt a kiegészítő információs lapot kell használni a mozgóképgyártás és egyéb audiovizuális munkák támogatásával kapcsolatos bejelentésekhez  (60) .

1.   A támogatási rendszer

1.1.   Kérjük, írja le, amilyen pontosan csak lehetséges, a támogatás célját és alkalmazási körét, értelemszerűen, minden egyes intézkedés esetében.

1.2.   A támogatás közvetlenül elősegíti-e egy kulturális műalkotás létrehozását (filmszínház vagy televízió számára)?

Igen

Nem

1.3.   Kérjük, nevezze meg, milyen rendelkezések léteznek a támogatás kulturális célkitűzésének garantálására:

1.4.   Van-e a támogatásnak ipari befektetést támogató hatása?

Igen

Nem

2.   A támogathatóság feltételei

2.1.   Kérjük, nevezze meg a tervezett támogatásra való jogosultság feltételeit: …

Kedvezményezettek

2.2.1.   Tesz-e a rendszer megkülönböztetést a kedvezményezettek egyes kategóriái között (pl. természetes/jogi személy, alkalmazott/független producer/televíziós társaság stb.)?

2.2.2.   Tesz-e a rendszer megkülönböztetést a nemzetiség vagy lakhely alapján?

2.2.3.   Egy EGT-állam területén történő letelepedés estén kötelező-e a kedvezményezetteknek más feltételnek is megfelelniük azon kívül, hogy a képviseletüket egy állandó ügynökségnek kell ellátnia? Vegye figyelembe, hogy a letelepedés feltételeit az EGT-állam területe tekintetében, és nem az állam egy albontása alapján kell meghatározni.

2.2.4.   Ha a támogatásnak van adózási összetevője, kell-e a kedvezményezettnek más feltételnek is megfelelnie azon kívül, hogy adóköteles jövedelemmel kell rendelkeznie az EGT-állam területén?

3.   Területi kiterjedés

3.1.   Kérjük, nevezze meg, ha van olyan rendelkezés, amely bármilyen formában kötelezővé teszi az EGT-állam területén vagy annak egyik albontásában történő kiadásokat.

3.2.   Meg kell-e felelni egy minimális mértékű területi kiterjedésnek annak érdekében, hogy a támogatásra jogosult legyen?

Igen

Nem

3.3.   Az előírt területi kiterjedést a film összköltségvetése vagy a támogatás összege figyelembevételével számítják-e ki?

Igen

Nem

3.4.   A területi kiterjedés feltétele vonatkozik-e a produkció költségvetésének bizonyos speciális tételeire?

Igen

Nem

3.5.   Módosítható-e a támogatás az EGT-állam területén végrehajtott kiadásokkal arányosan?

Igen

Nem

3.6.   A támogatásintenzitás közvetlenül arányos-e a területi kiterjedés tényleges mértékével?

Igen

Nem

3.7.   Módosítható-e a támogatás az előírt területi kiterjedés mértékével arányosan?

Igen

Nem

4.   Támogatható költségek

4.1.   Kérjük, nevezze meg azokat a költségeket, amelyek figyelembe vehetők a támogatás összegének meghatározásakor: …

4.2.   A támogatható költségek mindegyike közvetlenül összefüggésben van-e egy film- vagy audiovizuális mű előállításával?

Igen

Nem

5.   Támogatásintenzitás

5.1.   Kérjük, jelezze, hogy számításba veszi-e a rendszer, hogy nehéz, alacsony költségvetésű filmkoncepciót használnak annak érdekében, hogy a produkciós költségvetés 50 %-át meghaladó támogatásintenzitást érjenek el.

5.2.   Ha igen, kérjük, nevezze meg azokat a filmkategóriákat, amelyekre ez a koncepció vonatkozik.

5.3.   Kérjük, jelezze, hogy a támogatás kombinálható-e egyéb támogatási rendszerekkel („támogatáshalmozás”) vagy egyéb támogatásokkal, ha igen, milyen intézkedéseket tesznek, hogy korlátozzák az effajta halmozást, vagy – halmozás esetén – biztosítsák, hogy a műre vonatkozó maximális támogatásintenzitást nem lépik túl.

6.   Összeegyeztethetőség

6.1.   Kérjük, adjon indoklást és igazolást a támogatás összeegyeztethetőségének alátámasztására a mozgóképgyártásra és egyéb audiovizuális munkákra vonatkozó bizonyos jogi szempontokról szóló bizottsági közleményben megállapított alapelvek figyelembevételével.

7.   Egyéb információk

Kérjük, közöljön itt minden olyan egyéb információt, amelyet fontosnak vél a mozgóképgyártásra és egyéb audiovizuális munkákra vonatkozó bizonyos jogi szempontokról szóló közlemény által érintett intézkedés(ek) értékeléséhez.

III.10. RÉSZ

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓS LAP A KÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁSRÓL

Ezt a kiegészítő információs lapot kell használni a Hatóságnak a környezetvédelemre nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatásaiban foglalt támogatások bejelentéséhez  (61) .

1.   A támogatás célja

1.1.   Melyek a kitűzött célok a környezet védelme szempontjából? Kérjük, adjon részletes leírást a rendszer minden egyes eleméről.

Ha a szóban forgó intézkedést a múltban már alkalmazták, mik voltak ennek az eredményei környezetvédelmi szempontból?

1.2.   Ha új intézkedésről van szó, milyen környezetvédelmi eredmények várhatók, és milyen hosszú időszak alatt?

2.   Az új szabványokhoz történő hozzáigazítást vagy a meglévő szabványok meghaladását célzó befektetési támogatás

Támogatás az új közösségi szabványokhoz való hozzáigazításra

2.1.1.   Fognak-e támogatást nyújtani a bejelentéskor már elfogadott közösségi szabványok teljesítésére?

Igen

Nem

Igen esetén melyek a szóban forgó közösségi szabványok?

Kérjük, nevezze meg az időpontot, amikor az illetékes EGT-intézmények ezeket hivatalosan elfogadták: …

Kérjük, erősítse meg, hogy nem fognak támogatást nyújtani nagyvállalatok részére olyan közösségi szabványok teljesítése céljából, amelyeket már elfogadtak, de még nem léptek hatályba

Igen

Nem

Ha a közösségi szabványt irányelvben állapították meg, milyen határidőket jelöltek meg az átültetésre?

2.1.2.   Melyek a támogatható költségek?

Kérjük, ismertesse, miként fogják biztosítani, hogy csak a környezetvédelmi célkitűzés teljesítéséhez szükséges külön költségek minősülnek támogatható költségnek, és hogy miként fogják figyelembe venni a befektetés első öt évében keletkező költségmegtakarításokat.

Milyen mértékben vették figyelembe egy esetleges kapacitásnövekedésből és kiegészítő többlettermelésből származó előnyöket?

2.1.3.   Mekkora a legmagasabb támogatásintenzitás a tervezett támogatás bruttó összegében kifejezve? …

A közösségi szabványok meghaladását célzó vagy tervezett állami támogatások, amennyiben nincsenek közösségi szabványok.

2.2.1.   Ha vannak közösségi szabványok, kérjük, ismertesse ezeket:

Ha nincsenek közösségi szabványok, vannak-e nemzeti szabványok?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, mellékelje a megfelelő szövegek másolatát.

Kérjük, erősítse meg, hogy egy vállalkozásnak csak akkor fognak támogatást nyújtani nemzeti szabványok teljesítése céljából, ha azok szigorúbbak a közösségi szabványoknál, vagy – amennyiben nincsenek közösségi szabványok – ha az a nemzeti intézkedésben meghatározott határidőre megfelel a vonatkozó szabványnak:

Kérjük, adjon példákat a támogatható befektetésekre: …

Nemzeti szabványok esetén, ezek szigorúbbak mint a közösségi szabványok?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, nevezze meg: …

2.2.2.   Melyek a támogatható költségek? …

Kérjük, ismertesse, miként fogják biztosítani, hogy csak a környezetvédelmi célkitűzés teljesítéséhez szükséges külön költségek minősülnek támogatható költségnek, és hogy miként fogják figyelembe venni a befektetés első öt évében keletkező költségmegtakarításokat.

Milyen mértékben vették figyelembe egy esetleges kapacitásnövekedésből és kiegészítő többlettermelésből eredő előnyöket?

2.2.3.   Kérjük, jelölje meg a tervezett intézkedés legmagasabb bruttó támogatásintenzitását: …

Mekkora a tervezett intézkedés előírt legmagasabb bruttó támogatásintenzitása? …

Előír-e a támogatási rendszer pótlékot azon vállalkozások részére, amelyek nemzeti regionális támogatásban részesíthető régiókban helyezkednek el?

Igen

Nem

Ha igen, milyen pótlékokat terveznek? …

Előír-e a támogatási rendszer pótlékot A KKV-k részére?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, adja meg a részleteket: …

Halmozható-e ez a pótlék a támogatott területeken lévő vállalkozásokra alkalmazandó pótlékkal?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, írja le ennek módozatait: …

3.   Befektetési támogatás az energiaágazatban

Támogatások energiatakarékosságot célzó befektetésekhez

3.1.1.   Mekkora energiamegtakarítás várható az ad hoc támogatás vagy támogatási rendszer eredményeképpen?

Készített-e független szakértő felmérést a várható megtakarítás mértékéről? Kérjük, adjon példákat a támogatható befektetésekre.

3.1.2.   Mekkora CO2-megtakarítás várható az ad hoc támogatás vagy támogatási rendszer eredményeképpen?

3.1.3.   Melyek a támogatható költségek? …

Kérjük, ismertesse, miként fogják biztosítani, hogy csak a környezetvédelmi célkitűzés teljesítéséhez szükséges külön költségek minősülnek támogatható költségnek, és hogy miként fogják figyelembe venni a befektetés első öt évében keletkező költségmegtakarításokat.

Milyen mértékben vették figyelembe egy esetleges kapacitásnövekedésből és kiegészítő többlettermelésből eredő előnyöket?

Mekkora a tervezett támogatás legmagasabb bruttó támogatásintenzitása? …

Előír-e a projekt pótlékot azon vállalkozások részére, amelyek nemzeti regionális támogatásban részesíthető régiókban helyezkednek el?

Igen

Nem

Ha igen, milyen pótlékokat terveznek? …

Előír-e a támogatási rendszer pótlékot a KKV-k részére?

Igen

Nem

Ha igen, milyen pótlékot? …

Halmozható-e ez a pótlék a támogatott területeken lévő vállalkozásokra alkalmazandó pótlékkal?

Igen

Nem

Ha igen, milyen feltételekkel? …

Elektromos és hőenergia kombinált termelését elősegítő támogatások

3.2.1.   Milyen elsődleges energiaforrást fognak felhasználni a termelési folyamatban?

3.2.2.   Miben fog állni a szóban forgó intézkedés előnye a környezetvédelem szempontjából?

Ha az átalakítás hatékonysága különösen nagy, adja meg az összehasonlítható átlagot.

Mekkora lesz a támogatható CHP-üzemeknél (hővel kapcsolt villamos energia) a konverzió minimális hatásfoka?

Ha az intézkedések hozzájárulnak az energiafogyasztás csökkenéséhez, milyen arányú a csökkenés?

A rendelkezéseket független szakértő készítette-e elő?

Milyen szempontból és milyen mértékben biztosított, hogy a termelési folyamat kevésbé ártalmas a környezetre, ha egyáltalán az?

3.2.3.   Melyek a támogatható költségek? …

Mekkorák lennének egy ugyanekkora kapacitású elektromos (vagy hő-) energiát termelő entitás üzembe helyezésének befektetési költségei takarékos energiatermelési feltételekkel?

Milyen mértékben veszik figyelembe a hőenergia-értékesítést (ha a berendezést elsődlegesen energiatermelésre szánják) vagy az elektromos áram értékesítését (ellenkező esetben) a befektetési költségek csökkentése érdekében?

Egy meglévő berendezés cseréje esetén, van-e a kapacitásnövekedéséből vagy költségmegtakarításból eredő előny?

Hogyan számítják ki ezeket az előnyöket?

3.2.4.   Mekkora a tervezett támogatás legnagyobb bruttó támogatásintenzitása? …

Mekkora a támogatás legnagyobb előírt bruttó támogatásintenzitása? …

Előír-e a tervezett rendszer pótlékot a támogatott területeken lévő vállalkozások számára?

Igen

Nem

Ha igen, melyek a tervezett pótlékok? …

Terveznek-e pótlékot a KKV-k számára?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, részletezze: …

Halmozható-e ez a pótlék a támogatott területeken lévő vállalkozásokra vonatkozó pótlékkal?

Igen

Nem

Ha igen, milyen feltételekkel? …

Támogatás megújuló energiaforrásokba történő befektetésekhez

3.3.1.   Melyek a szóban forgó energiatípusok?

Ha a befektetéseket egy egész közösség számára történő energiatermelésre szánják, írja le ennek a közösségnek a korlátait és az előzőleg erre a célra használt energia típusát.

3.3.2.   Melyek a támogatható költségek? …

Mekkorák lennének egy ugyanekkora kapacitású elektromos energiát termelő egység üzembe helyezésének befektetési költségei takarékos energiatermelési feltételekkel?

3.3.3.   Mekkora a tervezett támogatás legnagyobb bruttó támogatásintenzitása? …

Ha a támogatás fedezheti az összes támogatható költséget, miért nélkülözhetetlen egy ekkora támogatási arány?

Hasonló körülmények között hogyan értékesítenék a megtermelt energiát, mely forgalmazókon keresztül és milyen árszabással?

Előír-e a projekt pótlékot azon vállalkozások részére, amelyek nemzeti regionális támogatásban részesíthető régiókban helyezkednek el?

Igen

Nem

Ha igen, milyen mértékű a pótlék? …

Terveznek-e pótlékot a KKV-k számára?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, részletezze: …

Halmozható-e ez a pótlék a támogatott területeken lévő vállalkozások részére nyújtott pótlékkal?

Igen

Nem

Ha igen, milyen feltételekkel? …

A bejelentett befektetési támogatás kombinálható-e egyéb állami támogatással az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdése értelmében, illetve egyéb finanszírozási formákkal az EFTA-államok közösségi programokban való részvétele révén?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, vegye figyelembe a környezetvédelmi támogatásról szóló iránymutatásokban meghatározott legnagyobb támogatásintenzitást vagy, ha a nyújtott támogatás más célokat szolgál, és ugyanolyan mértékű támogatható költségeket biztosít, a legkedvezőbb támogatási plafonösszeget: …

4.   Támogatás szennyezett ipari területek rehabilitációja érdekében

4.1.   Melyik a szóban forgó terület (a helyszín leírása) és milyen természetű a szennyezés?

Készített-e független szakértő felmérést a szennyezés mértékéről, jellegéről és veszélyességéről az emberi egészségre és a környezetre?

Igen

Nem

Melyekről? Mellékelje a jelentések másolatát.

4.2.   Ad-hoc támogatás esetén kérjük, válaszoljon a következő kérdésekre:

A terület jelenleg állami vagy magántulajdonban van-e?

Ha jelenleg állami tulajdonban van, az állam annak érdekében vásárolta fel a helyszínt, hogy végrehajtsa a helyreállítási/rehabilitációs intézkedéseket?

Igen

Nem

Azonosították-e a terület beszennyezéséért felelős személyt?

Igen

Nem

Ha nem kérjük, röviden ismertesse a felelős személy felelősség alóli mentességét megállapító körülményeket:

Készített-e független szakértő elemzést a szennyezett terület értékéről (a rehabilitációt megelőzően)?

Igen

Nem

Mekkora a terület piaci értéke a rehabilitációs intézkedés előtt?

Mekkorák a rehabilitációs munkálatok számított költségei? …

Mekkorák az elsődleges költségek a Hatóságnak a telkek és épületek állami hatóságok általi értékesítésének támogatási elemeiről szóló állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásai szerint?

Készített-e független szakértő elemzést a szennyezett terület értékéről a rehabilitációt követően?

Igen

Nem

Mekkora a rehabilitált terület becsült piaci értéke?

Szándékában áll-e az állami hatóságnak, hogy a felvásárlás időpontjától számított három éven belül eladja a területet?

Milyen területhasznosítást fognak kijelölni a szennyezett helyszínen annak rehabilitációját követően?

Mi a tervezett támogatás alkalmazási köre?

Mekkora a tervezett támogatás legnagyobb bruttó támogatásintenzitása?

4.3.   Támogatási rendszer esetén, kérjük, ismertesse:

Mi a tervezett támogatás alkalmazási köre?

Mekkora a tervezett támogatás legnagyobb bruttó támogatásintenzitása? …

Nyújtottak-e az Ön országában hasonló támogatási rendszereket egyéb szennyezett területek rehabilitációjának finanszírozására? Kérjük, ismertesse, hogy hány helyszínt állítottak helyre hasonló rendszerekben, és milyen összegeket fordítottak ezekre a rendszerekre?

5.   Vállalkozás áttelepítése érdekében nyújtott támogatás

5.1.   Hol helyezkedik el a vállalkozás, amely az áttelepítési támogatásban részesülni fog?

Ha a helyszín a Natura 2000 zónában van, melyik törvényszöveg rendelkezik erről a minősítésről?

5.2.   Miért történik az áttelepítés?

Kérjük, adjon alapos leírást azokról a környezetvédelmi, szociális vagy közegészségügyi körülményekről, amelyek az áttelepítést szükségessé teszik. Felelős-e a vállalkozás tulajdonosa (a nemzeti vagy az EGT-jogszabályok értelmében) a szennyezésért/környezetvédelmi problémáért?

5.3.   Közigazgatási vagy bírósági határozat rendelte-e el a vállalkozás áttelepítését?

Igen

Nem

Ha igen, csatolja a megfelelő határozat másolatát.

Kérjük, erősítse meg, hogy a kedvezményezett meg fog felelni az abban az új térségben alkalmazandó legszigorúbb környezetvédelmi szabványoknak, ahová telepítik.

5.4.   Mekkora nyereségre számíthat a vállalkozás az elhagyott területek vagy berendezések értékesítéséből, kisajátításából vagy bérbe adásából?

5.5.   Mekkora költségeket lesz kénytelen viselni az új berendezésre vonatkozóan, amelynek termelőkapacitása megegyezik az elhagyottéval?

Fog-e az áttelepítés a terület vagy az épületek bérletére vonatkozó szerződés várható megszüntetése miatti bírságokat okozni?

Lesznek-e előnyök az áttelepítést követően használt új technológiának köszönhetően?

Származik-e számviteli nyereség a berendezések kedvezőbb használatából az áttelepítés után?

Mekkora a tervezett támogatás legnagyobb bruttó támogatásintenzitása? …

6.   Támogatás KKV-k részére tanácsadási/konzultációs szolgáltatások igénybevételére a környezetvédelem területén

6.1.   Kik a támogatás lehetséges kedvezményezettjei?

Megfelelnek-e Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (62) 1. melléklete minden feltételének?

Igen

Nem

6.2.   A konzultációs szolgáltatásokat külső társaságok fogják-e nyújtani?

Igen

Nem

Vannak-e a külső társaságoknak pénzügyi kapcsolatai a támogatás kedvezményezett vállalkozásaival?

Igen

Nem

Kérjük, határozza meg a konzultációs szolgáltatások pontos jellegét:

7.   Működési támogatás hulladékkezelés és energiatakarékosság előmozdítására

7.1.   Mekkorák a többlet termelési költségek és ezek mekkora részét fedezi a támogatás?

Ha a támogatás degresszív, kérjük, jelölje meg a módozatait.

7.2.   Mennyi a bejelentett támogatási rendszer alkalmazásának tervezett időtartama?

7.3.   Speciális kérdések, ha a támogatás a hulladékkezelést kívánja előmozdítani:

Hogyan biztosítják, hogy a kedvezményezett a kibocsátott hulladék és/vagy a hulladék kezelési költsége arányában finanszírozza a nyújtott szolgáltatást?

Ha a támogatás ipari hulladékkezelésre vonatkozik, vannak-e alkalmazandó EGT-szabályok?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, írja le: …

EGT-szabályok hiányában, vannak-e nemzeti szabályok?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, ismertesse: …

Ha, igen, ezek a nemzeti szabályok szigorúbbak-e, mint az EGT-szabályok?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, ismertesse: …

8.   Működési támogatás adócsökkentés és adómentesség formájában

Új adó bevezetése

8.1.1.   Az EFTA-állam mentességeket biztosít, amelyek alacsonyabb adókulcsot eredményeznek, mint a közösségi jogszabályokban meghatározott legalacsonyabb adó.

Melyik adót csökkentik, vagy melyik adó alól adnak mentességet?

Hogyan járul hozzá az adó kivetése a környezet védelméhez?

Milyen eredményeket értek el, vagy milyen eredmények elérésére számítanak az adó közvetlen eredményeként?

Miért kell alacsonyabb adókulcsot alkalmazni, mint a közösségi jogszabályokban meghatározott legalacsonyabb adó?

Az adócsökkentésből előnyt élvező ágazatokban erős-e az EGT-n belüli és/vagy nemzetközi verseny?

Hány vállalkozás élvezheti ennek az intézkedésnek az előnyeit?

Ezek a vállalkozások kötelezettek-e egyéb környezetvédelmi díjak fizetésére?

8.1.2.   Az EFTA-állam csökkenti az adókat, miáltal alacsonyabb adókulcsot alkalmaz, mint a közösségi jogszabályokban meghatározott legalacsonyabb adó.

Melyik adót csökkentik, vagy melyik adó alól adnak mentességet?

Hogyan járul hozzá az adó kivetése a környezet védelméhez?

Milyen eredményeket értek el, vagy milyen eredmények elérésére számítanak az adó közvetlen eredményeként?

Az eltérésnek feltétele-e, hogy a kedvezményben részesülő cégek és az EFTA-állam megállapodást kössenek a környezetvédelem javítása érdekében?

Igen

Nem

Mi a jellege ezeknek a megállapodásoknak?

A megállapodások nyitva állnak-e a gazdaság minden olyan ágazata előtt, amelyek élvezhetik az adóintézkedés előnyét?

Ha a megállapodás önkéntes, és nem feltétele az adókedvezmény igénybevételének, mekkora a megállapodások megkötésének a (várható) aránya az adókedvezmény kedvezményezettjei körében? …

Ki biztosítja a cégek által kötött megállapodások ellenőrzését?

Milyen szankciók várhatók a megállapodásokban vállalt kötelezettségek be nem tartása esetén?

Mellékelje a megállapodások másolatát, vagy részletesen írja le őket.

Ha a nemzeti szabályoknak ugyanaz a hatása, mint a fent említett megállapodásoké, kérjük, mellékelje a szabályok másolatát.

A cégek és az EFTA-állam közötti megállapodások hiányában mekkora lesz a cégek által ténylegesen fizetett adó mértéke a csökkentés hatályba léptetését követően, és mekkora lesz a különbség e mérték és a közösségi jogszabályokban meghatározott legalacsonyabb adó mértéke között?

8.1.3.   Közösségi adó hiányában kivetett új adó bevezetése esetén alkalmazandó eltérés.

Az eltéréseknek feltétele-e, hogy a cégek és az EFTA-állam önkéntesen vagy kötelezően megállapodásokat kössenek a környezet védelmének fejlesztése érdekében?

Igen

Nem

Mi a jellege ezeknek a megállapodásoknak?

Ezek nyitva állnak-e a gazdaság minden olyan ágazata előtt, amelyek élvezhetik az adóintézkedés előnyét?

Igen

Nem

Ha a megállapodás önkéntes, és nem feltétele az adókedvezmény igénybevételének, mekkora a megállapodások megkötésének a (várható) aránya az adókedvezmény kedvezményezettjei körében?

Ki biztosítja, hogy a cégek által vállalt kötelezettségeket betartják?

Mik a szankciók a megállapodásokban vállalt kötelezettségek be nem tartása esetén?

Mellékelje a megállapodások tervezetét, ha rendelkezésére áll, vagy írja le azok tartalmát.

Ha a nemzeti szabályoknak ugyanaz a hatása, mint a fent említett megállapodásoké, kérjük, mellékelje a nemzeti szabályok másolatát.

A cégek és az EFTA-állam közötti megállapodások hiányában mekkora lesz a cégek által ténylegesen fizetett adó mértéke a csökkentés hatályba léptetését követően, és mekkora lesz a különbség e mérték és a „rendes” nemzeti mérték között?

Kérjük, adjon meg számadatokat, amelyek lehetővé teszik a Hatóságnak, hogy felmérje a ténylegesen fizetett adó arányát.

Mi a bejelentett támogatási rendszer alkalmazásának tervezett időtartama?

8.1.4.   Meglévő adókra alkalmazandó eltérés

Mi az intézkedés által érintett adó környezetvédelmi hatása?

Mikor vezették be az adót? …

Mely kedvezményezettek tekintetében?

Azt a döntést, hogy az e bejelentés által érintett kedvezményezettek számára adócsökkentést tesznek lehetővé, az adó jelentős növekedése kapcsán hozták-e?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, mutassa be az érintett adó mértékének időbeli alakulását abszolút számokban.

Az eltérések a gazdasági körülmények jelentős változását követően váltak-e szükségessé?

Írja le a változást: …

Ez a változás csak egy EFTA-államra jellemző, vagy létezik minden EFTA-államban?

Milyen díjnövekedés következett be a gazdasági körülmények változása miatt?

Mennyi a bejelentett tervezett támogatási rendszer alkalmazásának időtartama?

8.1.5.   Az energiatermelés korszerűsítéséhez, a magasabb energiatakarékosság elérése érdekében szükséges adómentesség.

Milyen hagyományos energiaforrásokat fognak felhasználni az energiatermelés során?

Mi lesz a különbség energiatakarékosság szempontjából a hagyományos termelési módszerekkel összehasonlítva?

Milyen többletköltségeket fog előidézni a tervezett termelési mód?

9.   Működési támogatások megújuló energiaforrások érdekében

9.1.   Melyek a kérdéses energiakategóriák?

9.2.   Támogatások a megújuló energiaforrások termelési költségei és az ilyen energia piaci ára közötti különbség kompenzálására

Új üzemek ezek?  Igen  Nem

Mekkora az átlagos termelési költség és az átlagos piaci ár között a különbség az egyes megújuló energiaforrások esetében?

Kérjük, írja le pontosan a támogatási mechanizmust és különösen támogatás összegének számítási módszerét

Mekkora az üzemek tervezett amortizálódásának időtartama?

Kérjük, mutassa be, hogy a támogatás jelenlegi nettó értéke nem fogja meghaladni az erőmű összes befektetési költségének jelenlegi nettó értékét, illetve az olyan típusú erőműét, amely támogatásban részesül

Ha a támogatást több évre tervezik, melyek a módozatai a termelési költségek és a piaci árak felülvizsgálatának?

A megújuló energiaforrások termelésére szolgáló üzemek támogathatók-e ezenkívül befektetési támogatás keretében is?

Igen

Nem

Ha igen, milyen mértékben? …

Hogyan fogják a befektetési támogatást figyelembe venni a működési támogatás szükségességének megállapításakor?

Tartalmaz-e a támogatás a tőkebefektetés megtérülésével kapcsolatos elemeket?

Igen

Nem

Ha igen, milyen mértékben? Kérjük, ismertesse, hogy ezt miért tekintik szükségesnek. A biomassza ágazatban a támogatás meghaladhatja-e a befektetések fedezetét?

9.3.   Támogatások piaci mechanizmusok formájában

Új üzemek ezek?  Igen  Nem

Mennyi a szóban forgó megújuló energia átlagos termelési költsége, és mekkora a különbség az átlagos piaci árhoz képest?

Hogyan fog a mechanizmus működni?

Hogyan biztosítják, hogy a mechanizmus ne térítse el a megújuló energia termelőit attól, hogy versenyképesebbekké váljanak?

Hogyan veszi figyelembe a mechanizmus az villamosáram-importot és -exportot?

A zöld bizonyítványok esetén fog-e az EFTA-állam közvetve vagy közvetlenül beleavatkozni az ár megállapításába?

Tud-e az EFTA-állam új bizonyítványokat forgalomba hozni, ha úgy kívánja, vagy meg tudja-e venni azokat?

Igen

Nem

Lesz-e a rendszerben olyan díj, amelyet egy kötelezettség nem teljesítése esetén kell megfizetni?

Igen

Nem

Ha igen, hogyan fogják beszedni, adminisztrálni és felhasználni?

Hogyan fogják biztosítani az ellenőrzést annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a részt vevő cégek általános túlkompenzálása?

9.4.   Működési támogatás az elkerült externális költségek alapján

Új üzemek ezek?  Igen  Nem

Hogyan és ki számítja ki az elkerült externális költségeket? Kérjük, adjon indoklással ellátott és számszerűsített összehasonlító költségelemzést, valamint becslést azokról az externális költségekről, amelyeket a versenyben részt vevő energiatermelők okoznak

Mekkora a legnagyobb támogatási összeg 1 kWh-ra? …

Hogyan biztosítják annak ellenőrzését, hogy az 1. lehetőség eredményéből származó összeget meghaladó támogatási összeget ténylegesen újra befektetik az ágazatba vagy a megújuló energiaforrásokba?

10.   Működési támogatás kombinált hő- és energiatermeléshez

10.1.   Melyik elsődleges energiaforrást fogják felhasználni a termelési folyamat során?

Mi a tervezett intézkedés előnye a környezetvédelem szempontjából?

Ha a konverzió hatásfoka különösen magas, mekkora az összehasonlítható átlag?

Mekkora lesz a támogatható CHP-üzemeknél a konverzió minimális hatásfoka?

Milyen arányban fogja – és fogja-e egyáltalán – az intézkedés elősegíteni az energiafogyasztás csökkentését?

Értékelte-e független szakértő az intézkedéseket?

Milyen szempontból és milyen mértékben biztosított, hogy a termelési folyamat kevésbé ártalmas a környezetre, ha egyáltalán az?

Melyek a tervezett támogatás módozatai?

Mekkora a termelt energia átlagos termelési költsége és az átlagos piaci ára?

Mekkora egy hagyományos energiaegység piaci ára?

A kombinált hő- és energiatermelés ipari felhasználása esetén melyek a hőtermelés lehetséges előnyei?

Ha a támogatást több évre tervezik, melyek a termelési költségek és a piaci árak kiigazításának feltételei?

11.   Egyéb információk

Kérjük, közöljön itt minden olyan egyéb információt, amelyet fontosnak vél a Hatóságnak a környezetvédelemre nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatásai által érintett intézkedés(ek) értékeléséhez.

III.11. RÉSZ

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓS LAP A KOCKÁZATI TŐKE TÁMOGATÁSRÓL

Ezt a kiegészítő információs lapot kell használni a Hatóságnak a támogatásról és kockázati tőkére nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatásai hatálya alá tartozó támogatási rendszerek bejelentéséhez  (63) . Kérjük, vegye figyelembe, hogy ha a rendszerre egyéb iránymutatások is vonatkoznak, akkor inkább az ezekkel az iránymutatásokkal megegyező szabványosított bejelentési nyomtatványt kell használni.

1.   A Támogatás kedvezményezettje

Ki(k) a rendszer kedvezményezettje(i) (kérjük, jelöljön meg egy vagy több választ értelemszerűen):

Befektetők, akik alapot hoznak létre, vagy törzstőkét nyújtanak egy társaságban vagy több társaságban.

Kérjük, nevezze meg a kiválasztási szempontokat:

Befektetési alap vagy egyéb közvetítő.

Kérjük, nevezze meg a kiválasztási szempontokat:

Vállalkozások, amelyekbe befektetés történt.

Kérjük, nevezze meg a kiválasztási szempontokat:

2.   A támogatás formája

2.1.   A rendszer a következő intézkedés(eke)t és/vagy eszköz(öke)t irányozza elő (kérjük, jelöljön meg egy vagy több választ értelemszerűen):

Befektetési alap létrehozása (vagyis kockázati tőke alap), amelyben az állami hatóság partner, befektető vagy résztvevő.

Kérjük, nevezze meg:

Adományok befektetési alap részére (azaz kockázati tőke alap) az alap adminisztratív vagy irányítási költségeinek részbeni csökkentése érdekében.

Kérjük, nevezze meg:

Garanciák kockázati tőke befektetők vagy kockázati tőke alapok részére a befektetési veszteségeik egy részének ellentételezésére vagy garanciák befektetőknek nyújtott kölcsönök tekintetében, vagy kockázati tőkét befektetések finanszírozása.

Kérjük, nevezze meg:

Egyéb pénzügyi eszközök kockázatitőke-befektetők javára vagy kockázati tőke alapok javára, többletbefektetés biztosítása céljából.

Kérjük, nevezze meg:

Pénzügyi ösztönzők befektetők számára, hogy vállaljanak kockázati tőkebefektetéseket.

Kérjük, nevezze meg:

2.2.   A fenti intézkedés(ek) és/vagy eszköz(ök) kombinációja nem vezet olyan vállalkozás(ok)nak nyújtott tőkejuttatásokat, amely(ek)be kizárólag kölcsönök formájában történt befektetés (ideértve a másodrangú kölcsönöket és a törzsrészvényre adott kölcsönöket), illetve egyéb olyan eszközökkel, amelyek a befektetőnek/hitelezőnek biztos minimális megtérülést biztosítanak.

Kérjük, nevezze meg:

3.   a piac működésképtelenségének fennállása

A rendszerben finanszírozott célvállalkozásoknak nyújtott legnagyobb részfolyósítás nem haladja meg az alábbi összeget:

500 000 EUR

750 000 EUR olyan vállalkozások esetén, amelyek az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint támogathatónak minősülő régióban helyezkednek el

1 millió EUR olyan vállalkozások esetén, amelyek az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint támogathatónak minősülő régióban helyezkednek el

Ha a támogatási rendszerben finanszírozott célvállalkozásoknak nyújtott legnagyobb részfolyósítás meghaladja a fenti küszöbértékeket, a rendszert a „piac működésképtelenségének” fennállásával kell igazolni a vonatkozó befektetési terület(eke)n.

Kérjük, nevezze meg, és hozzon fel bizonyítékot ennek alátámasztására:

4.   a támogatás fő jellemzői

4.1.   Az állami alapok tőkebefektetési lehetőségei kizárólag vagy túlnyomórészt az alábbiakra korlátozódnak:

Vállalkozások, amelyek az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint támogathatónak minősülő régióban helyezkednek el.

Mikro- vagy kisvállalkozások;

Induló vagy egyéb korai szakaszban lévő, illetve támogatott területeken elhelyezkedő középvállalkozások.

Az induló vagy korai szakaszon túli, illetve nem támogatott területeken lévő középvállalkozások esetén az intézkedés alapján megszerezhető összes finanszírozásnak egy meghatározott plafonértéke van vállalkozásonként.

Kérjük, nevezze meg:

4.2.   A rendszer a kockázatitőke-piac működésképtelenségén alapul, és elsődlegesen törzstőke vagy kvázi törzstőke formájában gondoskodik a vállalkozások tőkéhez juttatásáról.

Kérjük, nevezze meg, ha szükséges:

A befektetési döntések profitorientáltak, és összefüggés van a befektetési teljesítmény és a befektetésre vonatkozó döntésekért felelős személyek között, amit a következők szemléltetnek:

A célvállalkozásokba befektetett összes tőkét piacgazdasági befektetők nyújtják

vagy

Jelentős a piacgazdasági befektetők részvétele a célvállalkozásokban.

Kérjük, nevezze meg:

4.3.1.   Befektetési alapok esetén a befektetések profitorientált jellege az alábbiakkal bizonyítható (kérjük, jelöljön be egyet vagy többet értelemszerűen):

Az alap tőkéjének legalább 50 %-át magánbefektetők adják

Az alap tőkéjének legalább 30 %-át magánbefektetők adják olyan régiókban működő intézkedések esetén, amelyek az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének a) pontja vagy az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint támogathatónak minősülő régióban helyezkednek el

Egyéb, a magántőke eltérő szintjét igazoló tényezők.

Kérjük, ismertesse:

Megállapodás van a hivatásos alapkezelő és az alap résztvevői között, miszerint az alapkezelő díjazása összefügg az alap teljesítményével, ami világosan meghatározza az alap céljait és a befektetések időzítését

Magánbefektetők képviselői részt vesznek a döntéshozatalban

Az alap irányításában a legjobb gyakorlatot és a szabályozói felügyeletet alkalmazzák.

A befektetők és a befektetési alapok közötti verseny torzulása a lehető legkisebbre korlátozódik, amit az alábbiak bizonyítanak:

Pályázati felhívás, amely felsorolja a magánbefektetőket érintő kedvező feltételeket

Befektetési alap esetén, a befektetők nyilvános meghívása az elindításkor

Rendszer (pl. egy garanciarendszer) esetén nyitva áll minden új belépő előtt.

Minden egyes befektetés alapja, hogy létezzen egy részletes üzleti terv, amely megalapozza az egyes projektek életképességét.

A rendszer biztosítja a tiszta „távozási mechanizmust”.

Kérjük, részletezze:

Lesz-e lehetőség a rendszerben a pénzalapok visszaforgatására?

Ágazati szempont. A célvállalkozások csak a gazdaság (egy) bizonyos ágazatá(ai)ban tevékenykednek. Kérjük, nevezze meg az ágazato(ka)t és a mögöttük rejlő kereskedelmi, valamint állami politikai logikát: …

5.   a támogatás halmozása

Ha a rendszerben támogatást nyújtanak a vállalkozásoknak, amelyekbe befektetés történt, ezek részesülnek-e már támogatásban egy másik rendszer alapján is, ideértve egyéb engedélyezett rendszereket?

Kérjük, nevezze meg:

Ha a kockázati tőke rendszerben a vállalkozásoknak juttatott törzstőkét induló befektetés, kutatás-fejlesztési költségek vagy egyéb kereteken belül támogatható költségek finanszírozására fordítják, betartják-e a támogatási plafont, egyszersmind figyelembe véve a kockázati tőke rendszer támogatási elemét is?

Kérjük, nevezze meg:

6.   Egyéb információk

Kérjük, közöljön itt minden olyan egyéb információt, amelyet fontosnak vél a Hatóságnak a támogatásról és kockázati tőkére nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatásai által érintett intézkedés(ek) értékeléséhez.

III.12.A. RÉSZ - KIL (64)

A NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁSÁRÓL A LÉGI KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATBAN

Ezt a mellékletet kell használni a Hatóság nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásokról  (65) , valamint a légi közlekedési ágazatra nyújtott állami támogatásokról  (66) szóló iránymutatásaiban foglalt egyedi szerkezetátalakítási támogatások bejelentéséhez.

1.   Támogathatóság

1.1.   A cég olyan korlátolt felelősségű társaság-e, amelynek jegyzett tőkéjének több mint a fele elveszett, és ennek a tőkének több mint a negyede az előző 12 hónap folyamán veszett el?

Igen

Nem

1.2.   A cég olyan korlátlan felelősségű társaság-e, amelynek könyv szerinti tőkéjének több mint a fele elveszett, és ennek a tőkének több mint a negyede az előző 12 hónap folyamán veszett el?

Igen

Nem

1.3.   A cég a nemzeti törvények alapján megfelel-e kollektív csődeljárás feltételeinek?

Igen

Nem

Ha igennel válaszolt a fenti kérdések valamelyikére, kérjük, csatolja a megfelelő dokumentumokat (legutolsó eredménykimutatás mérlegbeszámolóval vagy bírósági határozat a nemzeti társasági törvény értelmében a társasággal szemben indított vizsgálat megkezdéséről).

Ha nemmel válaszolt mindegyik fenti kérdésre, kérjük, nyújtson be bizonyítékot arra, hogy a cég olyan nehéz helyzetben van, hogy jogosult a megmentési célú támogatásra.

1.4.   Mikor hozták létre a céget? …

1.5.   Mióta működik a cég? …

1.6.   Tagja-e a társaság egy nagyobb üzleti csoportnak?

Igen

Nem

Ha igennel válaszolt, kérjük, nyújtson be teljes körű leírást a csoportról (szervezeti ábrát, amely feltünteti a csoport tagjai közötti kapcsolatokat és a tőkére és a szavazati jogokra vonatkozó részleteket), és mellékeljen bizonyítékot arról, hogy a társaság nehézségei a vállalat sajátjai, nem pedig a költségek csoporton belüli önkényes felosztásának következményei, valamint hogy a nehézségek túl súlyosak ahhoz, hogy a csoport ezeket maga megoldja.

1.7.   Kapott-e a cég (vagy a csoport, amelyhez tartozik) a múltban valamilyen megmentési célú támogatást?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, adjon meg minden részletet (időpont, összeg, hivatkozás a Hatóság korábbi határozatára, a határozat száma xx/xx/COL., ha alkalmazható stb.): …

2.   Szerkezetátalakítási terv

Kérjük, csatoljon másolatot a nehézségekkel küzdő cég által elvégzett felmérés(ek)ről a felmérést végrehajtó szervezet nevével együtt. A piacfelmérésnek tartalmaznia kell főként az alábbiakat:

2.1.1.   A termék és a földrajzi piac(ok) pontos meghatározása.

2.1.2.   A társaság fő versenytársainak neve, valamint a világpiaci, az EGT-ben vagy a belföldi piacokon birtokolt részesedésük, értelemszerűen.

2.1.3.   A társaság piaci részesedésének alakulása a legutóbbi években.

2.1.4.   Becslés a teljes termelőkapacitásról és keresletről EGT-szinten, megjelölve, hogy van-e fölösleges kapacitás a piacon.

2.1.5.   EGT-előrejelzések a kereslet alakulásának tendenciáiról, az összesített kapacitásról és a piaci árakról az elkövetkező öt évre.

Kérjük, csatolja a szerkezetátalakítási tervet. Mivel a támogatás egy átfogó szerkezetátalakítási program részét képezi, a tervnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

2.2.1.   A piackutatásból eredő különféle piaci előrejelzések bemutatása.

2.2.2.   Az ok(ok) elemzése, hogy miért került a cég nehéz helyzetbe.

2.2.3.   A cég javasolt jövőbeli stratégiájának bemutatása, és hogy az miként fogja elősegíteni az életképességet.

2.2.4.   A tervbe vett különféle szerkezetátalakítási intézkedések leírása és áttekintése, ezek tervezett költsége.

2.2.5.   A különféle intézkedések végrehajtásának menetrendje és a szerkezetátalakítási terv teljes megvalósításának végső határideje.

2.2.6.   Információ a társaság termelőkapacitásáról, de különösen ennek a kapacitásnak a hasznosításáról és a kapacitáscsökkentésekről, különösen akkor, amikor ez a cég pénzügyi életképességének visszaállítása és/vagy a piaci helyzet miatt szükséges.

2.2.7.   Teljes körű leírás a szerkezetátalakítási pénzügyi intézkedéseiről, ideértve:

A még rendelkezésre álló tőke felhasználása;

Vagyon és leányvállalatok értékesítése a szerkezetátalakítás finanszírozásának elősegítése érdekében;

Pénzügyi kötelezettségvállalás a különböző részvényesek és harmadik felek részéről (úgymint hitelezők, bankok);

Az állami támogatás összege és bizonyíték arra, hogy az összegre szükség van.

2.2.8.   Tervezett eredménykimutatás az elkövetkező öt évre, a tőke hozamának becslésével, valamint több forgatókönyv alapján készült érzékenységi elemzés.

2.2.9.   Az EFTA-állam hatóságainak kötelezettségvállalása arra, hogy nem adnak további támogatást a cégnek.

2.2.10.   Az EFTA-állam hatóságainak kötelezettségvállalása arra, hogy nem avatkoznak bele a társaság irányításába, kivéve tulajdonosi jogok gyakorlása és annak érdekében, hogy a társaság a kereskedelmi alapelveknek megfelelően működtethető legyen.

2.2.11.   Az EFTA-állam hatóságai általi kötelezettségvállalás annak érdekében, hogy a támogatást a szerkezetátalakítási program céljaira korlátozzák, és megakadályozzák, hogy a cég tulajdoni részesedést vásároljon más légi szállítókban a szerkezetátalakítási időszakban.

2.2.12.   A szerkezetátalakítási terv készítő(i) neve(i) és az elkészítésének időpontja.

2.3.   Írja le a versenyre gyakorolt torzító hatás enyhítése érdekében EGT-szinten javasolt kompenzációs intézkedéseket és különösen a szerkezetátalakítási tervben foglalt kapacitás- és kínálatcsökkentésnek a cégre vagy versenytársaira gyakorolt hatását.

2.4.   Adjon meg minden lényeges információt a szerkezetátalakítási támogatásban részesülő cég által kapott minden típusú támogatásról, akár egy rendszer keretében kapja, akár nem, egészen a szerkezetátalakítási időszak végéig.

2.5.   Adjon meg minden lényeges információt, és írja le a bejelentett intézkedés átláthatóságának módozatait, valamint ütemezett ellenőrzését.

III.12.B. RÉSZ - KIL (67)

A SZÁLLÍTÁSI INFRASTRUKTÚRA TÁMOGATÁSÁRÓL

Ezt a KIL-t kell használni minden, a szállítási infrastruktúra érdekében nyújtott egyedi támogatás vagy támogatási rendszer bejelentésére. Ugyancsak ezt kell használni olyan egyedi támogatás vagy rendszer esetében, amelyről a Hatóságot a jogbiztonság érdekében értesítik.

1.   Az infrastruktúra típusa

1.1.   Kérjük, nevezze meg az intézkedés keretében támogatható infrastruktúra típusát.

1.2.   A szóban forgó infrastruktúra nyitott-e és hozzáférhető-e minden esetleges felhasználó számára megkülönböztetéstől mentesen, vagy pedig egy vagy több konkrét vállalkozás érdekeit szolgálja?

1.3.   Az infrastruktúra része-e az állami tulajdonnak, és mint ilyet üzemeltetik, avagy a közigazgatástól független külön szervezet működteti/irányítja-e?

1.4.   Kérjük, nevezze meg a feltételeket, amelyekkel az infrastruktúrát üzemeltetni fogják.

1.5.   A rendszer vagy egyedi intézkedés új infrastruktúrára vagy a meglévő infrastruktúra bővítésére/fejlesztésére vonatkozik?

2.   Támogatható költségek és támogatásintenzitás

2.1.   A rendszer vagy az egyedi intézkedés melyikre vonatkozik:

Befektetési költségek

Működési költségek

Egyéb (kérjük, nevezze meg) …

2.2.   Mekkora a szóban forgó projekt összköltsége, és milyen mértékben fog a kedvezményezett hozzájárulni ezekhez a költségekhez?

2.3.   Milyen eszközökkel állapították meg a támogatási összegeket, pl. pályázati eljárás, piaci tanulmányok stb.?

2.4.   Kérjük, igazolja az állami hozzájárulás szükségességét, és ismertesse, hogy miként biztosítják az állami részvételnek a szükséges minimumra történő korlátozását.

3.   Kedvezményezett

3.1.   Milyen eszközökkel választották ki a kedvezményezettet?

3.2.   A kedvezményezett fogja-e működtetni is az infrastruktúrát?

Igen

Nem

Ha, nem, kérjük, ismertesse, hogyan választották ki az üzemeltetőt: …

III.12.C. RÉSZ - KIL (68)

A TENGERI SZÁLLÍTÁS TÁMOGATÁSÁRÓL

Ezt a KIL-t kell használni minden, a Hatóság tengeri szállítás támogatására vonatkozó iránymutatásai által érintett támogatási rendszer bejelentésére  (69) .

1.   Rendszertípusok

A rendszer melyiket alkotja vagy foglalja magában:

(a)

Hajóűrtartalom-adó

(b)

Szociális járulékok csökkentése

(c)

A tengerészekre alkalmazandó személyi jövedelemadó csökkentése

(d)

A helyi adók csökkentése

(e)

A regisztrációs díjak csökkentése

(f)

Képzési támogatások

(g)

Támogatások kamionok átszállítására a közútról a vízi szállításra

(h)

Állami szolgáltatási szerződés vagy annak elbírálási eljárása

(i)

Szociális jellegű támogatások?

(j)

Egyéb, (kérjük, írja le): …

2.   Támogathatóság

Az (a), (b), (c), (d), (e), (f) és (g) ponthoz

2.1.   Melyek a támogathatóság feltételei társaságok esetén?

2.2.   Melyek a támogathatóság feltételei hajók esetén, és különösképpen, van-e zászlóra vonatkozó kötelezettség?

2.3.   Adott esetben, melyek a támogathatóság feltételei tengerészek esetén?

2.4.   Írja le a támogatható tevékenységek listáját.

2.5.   Különösképpen, vonatkozik-e a rendszer:

Vontatási tevékenységekre?

Kotrási tevékenységekre?

2.6.   Melyek a költségelhatárolási intézkedések a támogatás ugyanazon társaság későbbi tevékenységekre történő átforgatásának elkerülésére?

2.7.   A (h) ponthoz: Melyek az állami szolgáltatási kötelezettségek, a díjazás kiszámításának módszere, a pályázatban benyújtott különféle ajánlatok és a kijelölt társaság kiválasztásának okai?

2.8.   Az (i) ponthoz: Melyek az érintett útvonalak, az érintett felhasználók száma és az egyedi támogatások odaítélésének feltételei?

3.   Támogatásintenzitás

Az (a) ponthoz:

3.1.   Milyen árfolyamokat használnak a 100 NT-re (nettó tonna) jutó adóköteles jövedelem kiszámítására?

1 000 NT alatt: …

1 001 és 10 000 NT között: …

10 001 és 20 000 NT között: …

20 001 NT felett: …

3.2.   Kötelező-e a társaságoknak külön könyvelést vezetniük, ha támogatható és nem támogatható tevékenységet egyaránt folytatnak?

3.3.   Hogyan kell kezelni a társaságcsoportok és a csoportok közötti ügyleteket?

A (b), (c), (d) és (e) ponthoz:

3.4.   Mekkora a támogatásintenzitás a tengerészeket vagy a hajótulajdonosokat általában terhelő szociális/pénzügyi hozzájárulások vagy az adóterhek százalékában kifejezve? … %

3.5.   Illetve milyen szintűre korlátozták ezeket a hozzájárulásokat vagy adóterheket, abszolút számokban kifejezve?

3.6.   Az (f) ponthoz: Mekkora a támogatásintenzitás a képzés költsége vagy a gyakornok fizetése arányában?

3.7.   A (g) ponthoz: Mennyi a támogatás az átállás egy tonna/kilométerére jutó összege? …

3.8.   A (i) ponthoz: Mennyi az egyedi támogatások összege? …

III.12.D. RÉSZ - KIL (70)

A KOMBINÁLT SZÁLLÍTÁS TÁMOGATÁSÁRÓL

Ezt a KIL-t kell használni minden, kombinált szállításra szolgáló infrastruktúrára nyújtott egyedi támogatás vagy támogatási rendszer bejelentésére. Ugyancsak ezt kell használni olyan egyedi támogatás vagy rendszer esetében, amelyről a Hatóságot a jogbiztonság érdekében értesítik.

1.   A rendszer vagy intézkedés típusa

1. Mire vonatkozik a rendszer vagy az egyedi intézkedés:

1.1.   Kombinált szállítóberendezések beszerzése

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, adjon leírást a támogatható eszközökről:

1.2.   A kombinált szállításhoz kapcsolódó infrastruktúra kiépítése

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, adjon leírást az intézkedésről:

1.3.   Vissza nem térítendő támogatások a kombinált szállítási szolgáltatásokhoz való hozzáférés költségeinek csökkentésére

Igen

Nem

Ha igen, tanulmánnyal támassza alá az intézkedést:

1.4.   Egyéb:

2.   Támogatható költségek

2.1.   A tengeri tartályhajók (ISO 1) támogathatók-e a rendszerben?

Igen

Nem

2.2.   A vagonok és a mozdonyok támogathatók-e a rendszerben?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, nevezze meg a kedvezményezetteket:

2.3.   A támogatható tételeket kizárólag kombinált szállításra fogják-e használni?

Igen

Nem

2.4.   Egyéb támogatható költségek az egyedi támogatás vagy rendszer alapján:

3.   Támogatásintenzitás

3.1.   A kombinált szállítóberendezések támogatásintenzitása magasabb-e mint az elszámolható költségek 30 %-a?

Igen

Nem

3.2.   A kombinált szállítóberendezések infrastruktúrájának támogatásintenzitása magasabb-e mint az elszámolható költségek 50 %-a?

Igen

Nem

Ha igen, kérjük, adjon hiteles bizonyítékot ennek igazolására:

A kombinált szállítás szolgáltatásokhoz való hozzáférés költségeinek csökkentésére nyújtott támogatásokról mellékeljen tanulmányt a tervezett támogatásintenzitás igazolása érdekében.


(1)  A Felügyeletről és a Bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 1. cikkének f) pontja szerint a „jogellenes támogatás”: olyan új támogatás, amelyet a Felügyeletről és a Bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikke (3) bekezdésének megsértésével léptettek hatályba.

(2)  Másodlagos célkitűzés az, amelyre – az elsődleges célon kívül – a támogatást kizárólagos jelleggel irányozták elő. Például egy rendszernél, amelynek elsődleges célkitűzése a kutatásfejlesztés, a kis- és középvállalkozások (KKV-k) támogatása lehet a másodlagos célkitűzés, ha a támogatást kizárólag a KKV-k számára irányozták elő. A másodlagos célkitűzés lehet ágazati is, például egy kutatásfejlesztési rendszer az acélipari ágazatban.

(3)  Kérjük, nevezze meg az ágazatot a 4.2. pontnál.

(4)  A Felügyeletről és a Bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 1. cikkének e) pontja szerint „jogellenes támogatás” minden olyan támogatás, amelyet nem támogatási rendszer alapján és támogatási rendszeren alapuló, kötelezően bejelentendő támogatás alapján nyújtanak.

(5)  HL L 10., 2001.1.13., 33. o. A 70/2001/EK rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében való módosításáról szóló, 2004. február 25-i 364/2004/EK bizottsági rendeletben (HL L 63., 2004.2.28., 22. o.) foglalt módosítások csak akkor alkalmazandók, ha ezt a rendeletet már beépítették az EGT-megállapodásba.

(6)  HL L 266., 2002.10.3., 56. o. és a 49. EGT-kiegészítés, vö. EGT-megállapodás XV. mellékletének 1.f) pontjával.

(7)  HL L 10., 2001.1.13., 20. o. A 68/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2004. február 25-i 363/2004/EK bizottsági rendeletben (HL L 63., 2004.2.28., 20. o.) foglalt módosítások csak akkor alkalmazandók, ha ezt a rendeletet már beépítették az EGT-megállapodásba.

(8)  HL L 266., 2002.10.3., 56. o. és a 49. EGT-kiegészítés, vö. az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1. d) pontjával.

(9)  HL L 337., 2002.12.13., 3. o. és HL L 349., 2002.12.24., 126. o.

(10)  HL L 257., 2003.10.9., 39. o. és az 51. EGT-kiegészítés, vö. az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1. g) pontjával.

(11)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság nagy befektetési projektek regionális támogatásának multiszektorális keretrendszeréről szóló iránymutatásainak 26A. fejezete (még nem tették közzé).

(12)  A NACE Rev.1.1 a gazdasági tevékenységek statisztikai besorolása az Európai Közösségben.

(13)  2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás a mikro- kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.) és a 70/2001/EK rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében való módosításáról szóló 2004. február 25-i 364/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 63., 2004.2.28., 22. o.), csak akkor alkalmazandó, ha ezt a rendeletet már beépítették az EGT-megállapodásba.

(14)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság iránymutatásai 16. fejezetének meghatározása szerint (HL L 274., 2000.10.26. és a 48. EGT-kiegészítés).

(15)  HL L 266., 2002.10.3. és a 49. EGT-kiegészítés, vö. az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1.f) pontjával. A 70/2001/EK bizottsági rendeletet a 364/2004/EK bizottsági rendelettel módosították a rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében, ami csak akkor alkalmazandó, ha ezt a rendeletet már beépítették az EGT-megállapodásba.

(16)  HL L 266., 2002.10.3.. és a 49. EGT-kiegészítés, vö. az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1.d) pontjával. A 68/2001/EK bizottsági rendeletet a 363/2004/EK bizottsági rendelettel módosították az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazása tekintetében, ami csak akkor alkalmazandó, ha ezt a rendeletet már beépítették az EGT-megállapodásba.

(17)  HL L 257., 2003.10.9. és az 51. EGT-kiegészítés, vö. az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1.g) pontjával.

(18)  Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 33. o.). Ezt a rendeletet a 364/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 63., 2004.2.28., 22. o.) módosították a rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében, amely csak akkor alkalmazandó, ha ezt a rendeletet már beépítették az EGT-megállapodásba.

(19)  HL L 266., 2002.10.3. és a 49. EGT-kiegészítés, vö. az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1.f) pontjával.

(20)  Ez a pont csak akkor alkalmazandó, ha a 364/2004/EK bizottsági rendeletet a rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében már beépítették az EGT-megállapodásba.

(21)  Ennek a leírásnak tükröznie kell, hogy a hatóságok miként kívánják biztosítani az összeegyeztethetőséget az EFTA Felügyeleti Hatóság Hivatalos Lappal (HL L 274., 2000.10.26.) és a 26. EGT-kiegészítésssel módosított iránymutatásainak a nemzeti regionális támogatásról szóló 25. fejezete (HL L 111., 1999.4.29. és a 18. EGT-kiegészítés) 25.4. (10)–(12) pontjával.

(22)  HL L 266., 2002.10.3. és a 49. EGT-kiegészítés, vö. az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1.f) pontjával.

(23)  Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 20. o). A 363/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 63., 2004.2.28., 20. o.) módosításai csak akkor alkalmazandók, ha ezt a rendeletet már beépítették az EGT-megállapodásba.

(24)  HL L 266., 2002.10.3. és a 49. EGT-kiegészítés, vö. az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1.d) pontjával.

(25)  HL L 266., 2002.10.3. és a 49. EGT-kiegészítés, vö. az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1.d) pontjával.

(26)  Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló, 2002. december 12-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet (HL L 337., 2002.12.13., 3. o. és HL L 349., 2002.12.24., 126. o.).

(27)  HL L 257., 2003.10.9. és az 51. EGT-kiegészítés, vö. az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1.g) pontjával.

(28)  A Bizottság 70/2001/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozások állami támogatására történő alkalmazásáról, amelyet a 2002. június 25-i 88/2002. sz. EGT-vegyesbizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba (HL L 266., 2002.10.3. és a 49. EGT-kiegészítés), vö. az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1.f) pontjával. A 364/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 63., 2004.2.28., 22. o.) módosításai a rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében csak akkor alkalmazandók, ha ezt a rendeletet már beépítették az EGT-megállapodásba.

(29)  HL L 266., 2002.10.3. és a 49. EGT-kiegészítés, vö. az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1.f) pontjával.

(30)  HL L 257., 2003.10.9. és az 51. EGT-kiegészítés, vö. az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1.g) pontjával.

(31)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság Hivatalos Lappal (HL L 274., 2000.10.26. és 26. EGT-kiegészítéssel) módosított, nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatásainak (HL L 111., 1999.4.29. és a 18. EGT-kiegészítés) 25. fejezete.

(32)  Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 33. o.), amelyet a 2002. június 25-i 88/2002. sz. EGT-vegyesbizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba (HL L 266., 2002.10.3. és a 49. EGT-kiegészítés, vö. az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1.f) pontjával). A 364/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 63., 2004.2.28., 22. o.) módosításai a rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében csak akkor alkalmazandók, ha ezt a rendeletet már beépítették az EGT-megállapodásba.

(33)  Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló, 2002. december 12-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet (HL L 337., 2002.12.13., 3. o. és HL L 349., 2002.12.24., 126. o.), amelyet a 2003. június 20-i 83/2003. sz. EGT-vegyesbizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba (HL L 257., 2003.10.9. és az 51. EGT-kiegészítés, vö. az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1.g) pontjával).

(34)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság Kollégiumának 2002. december 8-i 263/02/COL határozata a „Multiszektorális keretrendszer a nagybefektetési projektek regionális támogatására” című 26A fejezet bevezetéséről.

(35)  Ezt az EFTA Felügyeleti Hatóság nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatásai (HL L 111., 1999.4.29. és a 18. EGT-kiegészítés) 25. fejezete 4.1. pontjának alapján kell értelmezni, amely szerint „a regionális támogatás célja, hogy biztosítsa vagy a jövedelmező befektetést (induló befektetés) vagy a munkahelyteremtést, amely a befektetéshez kapcsolódik. Ezért ez a módszer sem a tőketényezőnek, sem a munkaerő-tényezőnek nem kedvez.”

(36)  A kölcsön összege a támogatható befektetés arányában vagy százalékában.

(37)  A pótlólagos befektetés a működési támogatás kategóriájába tartozik, ezért ki van zárva az induló befektetések köréből.

(38)  Az EFTA Felügyeleti Hatósága nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására vonatkozó iránymutatásai 16. fejezetének meghatározása szerint (HL L 274., 2000.10.26. és a 48. EGT-kiegészítés).

(39)  A szállítási ágazatban a szállítóeszközök beszerzésére fordított kiadásokat nem lehet az egységes kiadási tételek között szerepeltetni. Az ilyen kiadások nem számolhatók el induló befektetésként.

(40)  Ennek a leírásnak tükröznie kell, hogy a hatóságok miként kívánják biztosítani az összeegyeztethetőséget az EFTA Felügyeleti Hatóság nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatásai (HL L 111., 1999.4.29.) 25. fejezetének 25.4.(6)–(9) pontjával.

(41)  Ennek a leírásnak tükröznie kell, hogy a hatóságok miként kívánják biztosítani az összeegyeztethetőséget az EFTA Felügyeleti Hatóság nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatásai (HL L 111., 1999.4.29.) 25. fejezetének 25.4.(10)–(12) pontjával.

(42)  A munkahelyek száma megfelel az éves munkaegységek (ÉME), vagyis az adott évben teljes munkaidőben foglalkoztatott személyek számának, ahol a részmunkaidőt és a szezonális munkát az ÉME törtszámaként fejezik ki.

(43)  Ennek a leírásnak tükröznie kell, hogy a hatóságok miként kívánják biztosítani, hogy a támogatást csak a nemzeti határokon belüli áruszállítás többletköltségei tekintetében nyújtják, amit a leggazdaságosabb szállítási mód és a termelés vagy feldolgozás helye és a kereskedelmi egységek közötti legrövidebb távolság alapján számítanak ki, és hogy nem adható olyan vállalkozások termékeinek szállítására, amelyeknek nincs másik telephelye.

(44)  A vasúti gördülőállomány kivételével a 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 33. o.), 4. cikkének (5) bekezdésében meghatározott értelemben, amelyet a 2002. június 25-i 88/2002. sz. EGT-vegyesbizottsági határozattal építettek be az EGT-megállapodásba. A 364/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 63., 2004.2.28., 22. o.) módosításai a rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében csak akkor alkalmazandók, ha ezt a rendeletet már beépítették az EGT-megállapodásba.

(45)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság nagybefektetési projektek regionális támogatásának multiszektorális keretrendszeréről szóló iránymutatásai (még nem tették közzé) 26A fejezetének B mellékletében megfogalmazott értelemben.

(46)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság nagybefektetési projektek regionális támogatásának multiszektorális keretrendszeréről szóló iránymutatásai (még nem tették közzé) 26A fejezetének D mellékletében megfogalmazott értelemben.

(47)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság nagybefektetési projektek regionális támogatásának multiszektorális keretrendszeréről szóló iránymutatásai 26A fejezete szerint „az EFTA-államoknak kötelező bejelenteniük minden regionális befektetési támogatást, ha a tervezett támogatás meghaladja azt a legmagasabb összegű megengedhető támogatást, amelyet a befektetés a 26A.3. (1) pontban meghatározott méretekben és szabályok szerint megszerezni képes”.

(48)  Az engedélyezett rendszereken kívül nyújtott támogatásokról az EFTA-állam köteles tájékoztatást adni, részletezve a támogatás kedvező hatásait a szóban forgó támogatott területre.

(49)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság nagybefektetési projektek regionális támogatásának multiszektorális keretrendszeréről szóló iránymutatásai (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé, de hozzáférhető a Hatóság weboldalán) 26A fejezete.

(50)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság kutatási és fejlesztési célú állami támogatásokról szóló iránymutatásai (HL L 245., 1996.9.26., a 43. EGT-kiegészítés) és annak későbbi módosításai (HL C 293., 2002.11.28. és az 59. EGT-kiegészítés).

(51)  Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 33. o.). Ezt a csoportos mentességet a 2002. június 25-i 88/2002. sz. EGT-vegyesbizottsági határozattal építették be az EGT-megállapodásba (HL L 266., 2002.10.3., 56. o.). A 2004. február 25-i 364/2004/EK bizottsági rendelet módosításai csak akkor alkalmazandók, ha ezt a rendeletet már beépítették az EGT-megállapodásba.

(52)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság kutatási és fejlesztési célú állami támogatásokról szóló iránymutatásainak (HL L 245., 1996.9.26.) 14. fejezete, a 43. EGT-kiegészítés és későbbi módosításai (HL C 293., 2002.11.28., az 59. EGT-kiegészítés).

(53)  Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 33. o.). Ezt a csoportos mentességet a 2002. június 25-i 88/2002. sz. EGT-vegyesbizottsági határozattal építették be az EGT-megállapodásba (HL L 266., 2002.10.3., 56. o.). A 2004. február 25-i 364/2004/EK bizottsági rendelet módosításai csak akkor alkalmazandók, ha ezt a rendeletet már beépítették az EGT-megállapodásba.

(54)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatásainak (HL L 274., 2000.10.26.) 16. fejezete, a 48. EGT-kiegészítés.

(55)  A gazdasági tevékenységek statisztikai besorolása az Európai Közösségekben, közzétette az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala.

(56)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatásainak (HL L 274., 2000.10.26.) 16. fejezete, a 48. EGT-kiegészítés.

(57)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatásainak (HL L 274., 2000.10.26.) 16. fejezete, a 48. EGT-kiegészítés.

(58)  A gazdasági tevékenységek statisztikai besorolása az Európai Közösségekben, közzétette az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala.

(59)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatásainak (HL L 274., 2000.10.26.) 16. fejezete, a 48. EGT-kiegészítés.

(60)  Lásd erre vonatkozóan a Bizottság közleményét a Tanács, az Európai Parlament, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére a mozgóképgyártásra és egyéb audiovizuális munkákra vonatkozó bizonyos jogi szempontokról (HL C 43., 2002.2.16., 6. o.).

(61)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság környezetvédelemre nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatásainak (HL L 21., 2002.1.24.) 15. fejezete, 6. EGT-kiegészítés.

(62)  Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 33. o.). Ezt a csoportos mentességet a 2002. június 25-i 88/2002. sz. EGT-vegyesbizottsági határozattal építették be az EGT-megállapodásba (HL L 266., 2002.10.3., 56. o.). A 2004. február 25-i 364/2002/EK bizottsági rendelet módosításai csak akkor alkalmazandók, ha ezt a rendeletet már beépítették az EGT-megállapodásba.

(63)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság a támogatásról és kockázati tőkére nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatásainak (HL L 140., 2002.5.30.) 10A fejezete, 27. EGT-kiegészítés.

(64)  Kiegészítő információs lap.

(65)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság állami támogatásokról szóló iránymutatásainak a légi közlekedési ágazat részére nyújtott támogatásról szóló 30. fejezete (HL L 124., 1996.5.23., 48. EGT-kiegészítés).

(66)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatásainak (HL L 274., 2000.10.26.) 16. fejezete, 26. EGT-kiegészítés.

(67)  Kiegészítő információs lap.

(68)  Kiegészítő információs lap.

(69)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság 62/04/COL kollégiumi határozattal módosított, állami támogatásokról szóló iránymutatásainak a tengeri szállítási ágazatnak nyújtott támogatásról szóló 24A fejezete (még nem tették közzé).

(70)  Kiegészítő információs lap.


II. MELLÉKLET

EGYSZERŰSÍTETT BEJELENTÉSI NYOMTATVÁNY

Ez a nyomtatvány használható az EFTA Felügyeleti Hatóságnak a Felügyeletről és a Bíróságról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. részének végrehajtásáról szóló, 2004. július 14-i 195/04/COL határozata 4. cikkének (2) bekezdése szerinti egyszerűsített bejelentési eljáráshoz.

1.   Előzőleg jóváhagyott támogatási rendszer (1)

1.1.   A Hatóság által kiadott támogatási szám: …

1.2.   Cím: …

1.3.   A jóváhagyás időpontja [hivatkozás a Hatóság levelére]: …

1.4.   Közzététel az Európai Unió Hivatalos Lapjában: …

1.5.   Elsődleges célkitűzés (kérjük, nevezzen meg egyet): …

1.6.   Jogalap: …

1.7.   Teljes költségvetés: …

1.8.   Időtartam: …

2.   Bejelentésre kötelezett eszköz

Új költségvetés (kérjük, adja meg a teljes, valamint az éves költségvetést a megfelelő nemzeti valutában): …

Új időtartam (kérjük, nevezze meg a kezdő időpontot, amelytől kezdődően a támogatás odaítélhető, és a végső időpontot, ameddig a támogatás odaítélhető): …

A feltételek szigorítása (kérjük, jelezze, ha a módosítás a támogatásintenzitás vagy a támogatható költségek csökkentésére vonatkozik, és adja meg a részleteket): …

Kérjük, mellékelje a vonatkozó jogalapok végleges szövegének megfelelő kivonatát (vagy az internetes hivatkozást).


(1)  Ha a támogatási rendszert már egynél több alkalommal bejelentették a Hatóságnak, kérjük, adják meg a Hatóság által jóváhagyott legutóbbi teljes bejelentés részleteit.


III. A. MELLÉKLET

EGYSÉGES BEJELENTÉSI FORMÁTUM A MEGLÉVŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL

Azzal a szándékkal, hogy egyszerűsítse, modernizálja és javítsa az állami támogatás egész bejelentési rendszerét, meglévő szabványosított bejelentési eljárás helyébe egy évente elvégzendő frissítési gyakorlat lép. Minden évben március 1-jéig a Hatóság elküld az EFTA-államoknak egy előre kidolgozott táblázatot, amely részletes információkat tartalmaz a meglévő összes támogatási rendszerről és egyedi támogatásról. Az EFTA-államoknak elektronikus formában kell visszaküldeniük a táblázatot a Hatóság részére az adott évben június 30-ig. Ezzel lehetővé válik, hogy a Hatóság közzétegye az állami támogatásra vonatkozó adatokat t évben a t-1-edik beszámolási évről (1).

Az információk többségét az előre elkészített táblázatban a Hatóság tölti ki azon adatok alapján, amelyeket a támogatás jóváhagyásának időpontjában megadtak. Az EFTA-államokat felkérik, hogy ellenőrizzék, és ha szükséges, módosítsák a részleteket minden rendszerre vagy egyedi támogatásra vonatkozóan, valamint adják meg a legutolsó évre (t-1) vonatkozó éves kiadások összegét. Továbbá az EFTA-államoknak jelezniük kell, ha valamelyik rendszer már lejárt, vagy ha valamelyik rendszerre megszűnt az összes folyósítás, továbbá azt, hogy a rendszert az EFTA-államok közösségi programokban való részvételéből származó alapokból közösen finanszírozzák-e.

Az olyan információknak, mint a támogatás célja, az ágazat, amelyre a támogatás irányul stb., arra az időszakra kell vonatkozniuk, amikor a támogatást jóváhagyták, és nem a támogatás végső kedvezményezettjeire. Például egy rendszernek – amelyet a támogatás jóváhagyásakor kizárólag kis- és középvállalkozások számára irányoztak elő – az elsődleges célja a kis- és középvállalkozások lesz. Viszont egy másik rendszer – amelyben minden támogatást végső soron kis- és középvállalkozásoknak ítélnek oda – nem ilyennek tekintendő, amennyiben a támogatás jóváhagyásának időpontjában a rendszer nyitva állt minden vállalkozás előtt.

A következő paramétereket kell a táblázatban feltüntetni. Az 1–3. és a 6–12. paramétereket a Hatóság előre tölti ki, és az EFTA-államok ellenőrzik. A 4, 5. és 13. számú paramétereket az EFTA-államok töltik ki.

(1)

Cím

(2)

Támogatás száma

(3)

A korábbi összes támogatás száma (pl. egy rendszer megújítása esetén)

(4)

Lejárat

Az EFTA-államoknak jelezniük kell azokat a rendszereket, amelyek lejártak, vagy amelyeknél minden folyósítás megszűnt.

(5)

Társfinanszírozás

Bár önmagában tilos az EFTA-államok közösségi programokban való részvételéből finanszírozni az intézkedést, az állami támogatás teljes összege minden EFTA-állam esetén tartalmazza azokat a támogatási intézkedéseket is, amelyeket az EFTA-államok közösségi programokban való részvételéből finanszíroztak. Annak érdekében, hogy megállapítható legyen, mely rendszereket finanszírozták közösen, és megbecsüljék, hogy ennek összege mekkora hányadot képvisel a teljes állami támogatáson belül, az EFTA-államokat felkérik, hogy jelezzék, amennyiben egy rendszer közös finanszírozású, és ha az, akkor a közös finanszírozású támogatás százalékos arányát is. Ha ez nem lehetséges, akkor becslést kell adniuk a közös finanszírozású támogatás teljes összegére.

(6)

Ágazat

Az ágazati besorolást főként a NACE (2) alapján kell elvégezni [három számjegyig].

(7)

Elsődleges cél

(8)

Másodlagos cél

A másodlagos célkitűzés az, amelynek céljára – az elsődleges célon kívül – a támogatást (vagy annak jelentős részét) a támogatás jóváhagyásakor kizárólagos jelleggel előirányozták. Például egy rendszernél, amelynek elsődleges célkitűzése a kutatás-fejlesztés, a kis- és középvállalkozások (KKV-k) támogatása lehet a másodlagos célkitűzés, ha a támogatást kizárólag a KKV-k számára irányozták elő. Egy másik rendszerben, amelynek elsődleges célkitűzése a kis- és középvállalkozások (KKV-k), a foglalkoztatás és képzés lehet a másodlagos célkitűzése ágazat, ha a támogatás jóváhagyásakor a támogatás x %-át képzésre és y %-át foglalkoztatásra irányozták elő.

(9)

Régió(k)

A támogatás lehet – a támogatás jóváhagyásakor – kizárólag egy meghatározott régióra vagy régiók csoportjára előirányozva. Adott esetben különbséget kell tenni a régió 61. cikke (3) bekezdése a) pontjának és 61. cikke (3) bekezdése c) pontjának értelmezése között. Ha a támogatást egy bizonyos régióra irányozták elő, ezt a NUTS (3) II. szintjéig kell meghatározni.

(10)

A támogatási eszköz(ök) kategóriája

Hat kategória között kell különbséget tenni (támogatás, adócsökkentés vagy -mentesség, részesedés a törzstőkében, kedvezményes kölcsön, adóhalasztás, garancia).

(11)

A támogatási eszköz leírása a nemzeti nyelven.

(12)

A támogatás típusa

Három kategória között kell különbséget tenni: rendszer, egy rendszer egyedi alkalmazása, rendszeren kívül odaítélt egyedi támogatás (ad hoc támogatás).

(13)

Kiadások

A szabály az, hogy a számokat tényleges értékben kell kifejezni (vagy a ténylegesen elmaradt bevétel szempontjából). Ha kifizetések nem állnak rendelkezésre, akkor a kötelezettségeket vagy költségvetési keretet kell megadni és akként megjelölni. Külön számokat kell megadni minden egyes támogatási eszközről, akár rendszer vagy egyedi támogatás (pl. támogatás, kedvezményes kölcsönök stb.). A számokat a beszámolási időszakban érvényes nemzeti valutában kell megadni. A kiadásokat a t–1, t–2, t–3, t–4, t–5. évekre kell megadni.


(1)  t = az az év, amelyben az adatokat kérték.

(2)  A NACE Rev.1.1 a gazdasági tevékenységek statisztikai besorolása az Európai Közösségekben.

(3)  A NUTS a területi egységek statisztikai célú nómenklatúrája a Közösségben.


III. B. MELLÉKLET

A HATÓSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ ÉVES BESZÁMOLÓBAN KÖZLENDŐ INFORMÁCIÓK

A beszámolókat számítógépes formában kell benyújtani. A következő információkat kell tartalmazniuk:

1.

A támogatási rendszer címe, hatósági támogatás száma és a Hatóság határozatának hivatkozási száma

2.

Kiadások. A számokat euróban vagy adott esetben nemzeti valutában kell megadni. Adófizetés esetén az éves adóveszteségeket be kell jelenteni. Ha pontos számok nem állnak rendelkezésre, akkor az ilyen veszteségről becslést lehet adni. A tárgyévre vonatkozóan külön kell feltüntetni minden egyes rendszeren belüli támogatási eszközt (pl. támogatás, kedvezményes kölcsön, garancia stb.):

2.1.

Lekötött összegek, adóveszteségek (becsült összege) vagy egyéb elmaradt bevétel, garanciaadatok stb. új támogatott projektek esetén. Garanciarendszerek esetén a nyújtott garanciák teljes összegét meg kell adni;

2.2.

Tényleges kifizetések adóveszteségek (becsült összege) vagy egyéb elmaradt bevétel, garanciaadatok stb. új és folyó projektek esetén. Garanciarendszerek esetén a következőket kell megadni: a fennálló garanciák teljes összege, díjbevétel, visszaszerzett összegek, kifizetett kártérítések, a rendszer üzemi eredménye a tárgyévben;

2.3.

A támogatott projektek és/vagy vállalkozások száma;

2.4.

A következők teljes becsült összege:

halászhajók végleges kivonására nyújtott támogatás, azok harmadik országok számára történő átruházásával;

halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetésére nyújtott támogatás;

halászhajók felújítására nyújtott támogatás;

halászhajók korszerűsítésére nyújtott támogatás;

használt hajók vásárlására nyújtott támogatás;

szociális-gazdasági intézkedésekhez nyújtott támogatás;

természeti csapások vagy rendkívüli események által okozott károk enyhítésére nyújtott támogatás;

a legtávolabb eső régióknak nyújtott támogatás;

parafiskális díjak formájában nyújtott támogatás;

2.5.

A 2.1. pontban szereplő összegek részletezése 1. célkitűzés alá tartozó régiónként és egyéb területenként;

3.

Egyéb információk és megjegyzések.