26.4.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/1

A BIZOTTSÁG 633/2006/EK RENDELETE

(2006. április 25.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. április 26-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. április 25-én.

a Bizottság részéről

J. L. DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2006. április 25-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	132,0
	204	65,0
	212	139,0
	624	138,6
	999	118,7
0707 00 05	052	129,4
	628	147,3
	999	138,4
0709 90 70	052	136,6
	204	43,5
	999	90,1
0805 10 20	052	37,7
	204	35,7
	212	51,8
	220	40,7
	624	66,2
	999	46,4
0805 50 10	052	43,0
	624	56,2
	999	49,6
0808 10 80	388	85,3
	400	128,3
	404	94,7
	508	76,2
	512	82,1
	524	68,2
	528	94,8
	720	73,9
	804	108,3
	999	90,2
0808 20 50	388	85,4
	512	82,3
	524	57,8
	528	83,3
	720	91,3
	999	80,0

(1) Az országok nómenklatúráját a 750/2005/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 126., 2005.5.19., 12. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.

26.4.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/3

A BIZOTTSÁG 634/2006/EK RENDELETE

(2006. április 25.)

a fejes káposztára és a kelkáposztára vonatkozó forgalmazási-minőség szabvány megállapításáról és az 1591/87/EGK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A káposzta a 2200/96/EK rendelet I. mellékletében felsorolt azon termékek közé tartozik, amelyekre vonatkozóan szabványokat kell elfogadni. A fejes- és kelkáposztára, a bimbóskelre, a halványító zellerre és a parajra vonatkozó minőségi szabványok megállapításáról szóló, 1987. június 5-i 1591/87/EGK bizottsági rendeletet (2) több alkalommal módosították. Az egyértelműség kedvéért a fejes káposztára és a kelkáposztára vonatkozó szabályokat külön kell választani az 1591/87/EGK rendelet hatálya alá tartozó egyéb termékekre vonatkozó szabályoktól, és azokat külön rendeletben kell megállapítani.

(2)

E célból, valamint a világpiac áttekinthetőségének megőrzése érdekében figyelembe kell venni az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) a mezőgazdasági minőségi szabványokkal foglalkozó munkacsoportja által javasolt, a fejes káposzta forgalmazására és minőségellenőrzésére vonatkozó FFV-09 ENSZ-EGB-szabványt.

(3)	Egyre gyakoribbá válnak a piacon a káposzta különböző típusait vegyesen tartalmazó csomagolási egységek. Ezért pontosítani kell az e csomagolási egységek jelölésére vonatkozó rendelkezést.

(4)	Az új előírás alkalmazásának célja az, hogy a nem kielégítő minőségű termékeket eltávolítsák a piacról, összhangba hozzák a termelést a fogyasztói követelményekkel, és elősegítsék a tisztességes versenyen alapuló kereskedelmet, ezáltal javítva a jövedelmezőséget.

(5)

A szabványokat a forgalmazás minden szakaszában alkalmazni kell. A nagy távolságra történő szállítás, a hosszabb raktározás és a különböző árukezelési folyamatok okozhatnak bizonyos minőségcsökkenést a termékek biológiai fejlődése vagy romlandósága miatt. Az ilyen jellegű minőségcsökkenést figyelembe kell venni az előírásnak az árufeladást követő forgalmazási fázisokban történő alkalmazásakor.

(6)	Ezért az 1591/87/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gyümölcs- és Zöldségpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A 0704 90 KN-kód alá tartozó fejes káposztára és kelkáposztára alkalmazandó forgalmazási-minőség szabványt a melléklet állapítja meg.

(2) A szabványt a forgalmazás valamennyi szakaszában alkalmazni kell a 2200/96/EK rendeletben foglalt feltételek mellett.

A kiszállítást követő forgalmazási szakaszokban azonban az előírásban meghatározottaktól eltérően

a)	a termékek a frissesség és feszesség enyhe hiányát mutathatják;

b)	a termékek csekély minőségcsökkenése következhet be biológiai fejlődési folyamataik és romlandó jellegük következtében.

2. cikk

Az 1591/87/EGK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A cím helyébe a következő szöveg lép:

2.	A 1. cikk (1) bekezdésében az első francia bekezdést el kell hagyni.

3.	Az I. mellékletet el kell hagyni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. április 25-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 47/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 7., 2003.1.11., 64. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 146., 1987.6.6., 36. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

A FEJES KÁPOSZTÁRA ÉS A KELKÁPOSZTÁRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI MINŐSÉG SZABVÁNY

1. A TERMÉK MEGHATÁROZÁSA

Ez az előírás a fogyasztónak friss állapotban szállítandó fejes káposzta (beleértve a vörös káposztát és a csúcsos káposztát) – Brassica oleracea L. var. capitata L. –, valamint a kelkáposzta vagy fodroskel – Brassica oleracea L. var. sabauda L. – termesztett fajtáira vonatkozik. Nem tárgya az előírásnak az ipari feldolgozásra szánt káposzta.

2. A MINŐSÉGRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Az előírás célja az értékesítésre előkészített és csomagolt fejes káposzta és kelkáposzta minőségi követelményeinek meghatározása.

A. Minimumkövetelmények

Az adott minőségi osztályra vonatkozó külön követelmények és megengedett eltérések figyelembevételével a fejes káposzta és a kelkáposzta minden minőségi osztályban legyen:

—	ép; a hiányzó külső levelek és a torzsán lévő kisebb repedések nem tekinthetők minőségi hibának,

—	friss megjelenésű,

—	magszárba indulás jeleitől mentes,

—	egészséges; nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan,

—	kártevőktől gyakorlatilag mentes,

—	kártevők okozta károsodástól gyakorlatilag mentes,

—	tiszta, gyakorlatilag minden látható idegen anyagtól mentes,

—	nem természetes felületi nedvességtől mentes,

—	idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

A torzsát a fej alatt úgy kell rövidre vágni, hogy a borítólevelek szorosan fedjék a fejet. A metszlap sima legyen.

A fejes káposzta és a kelkáposzta fejlettsége és állapota olyan legyen, hogy:

—	kibírja a szállítást és az árukezelést,

—	megfelelő állapotban érkezzen a rendeltetési helyére.

B. Osztályozás

A fejes káposztát és a kelkáposztát a következő két osztályba kell sorolni:

i. I. osztály

Az ebbe az osztályba tartozó fejes és kelkáposzta legyen jó minőségű és összes tulajdonsága a fajtára jellemző. Legyen a fajtára jellemző tömörségű.

A fejes káposztának és a kelkáposztának szorosan zárt levelekkel kell rendelkeznie. A kelkáposzta és a korai fejes káposzta esetében néhány külső levelet meg lehet hagyni az áru védelmére.

A következő enyhe hibák előfordulhatnak, ha nem rontják a fejes káposzta és a kelkáposzta általános megjelenését, minőségét, eltarthatóságát és a csomagolt áru megjelenését:

—	kis repedések a külső leveleken,

—	kis zúzódások és jelentéktelen, a tisztítás során keletkező vágások,

—	fagy által okozott enyhe károsodás.

ii. II. osztály

Ebbe az osztályba az olyan fejes és kelkáposzta tartozik, amely nem sorolható az I. osztályba, de megfelel az A. szakaszban meghatározott minimumkövetelményeknek.

A következő hibák előfordulhatnak, amennyiben nem befolyásolják a fejes káposzta és a kelkáposzta lényeges tulajdonságait a minőség, az eltarthatóság és a csomagolt áru külső megjelenésének tekintetében:

—	repedések a külső leveleken,

—	a tisztítás következtében több levél hiányozhat, amennyiben a fajta alapvető tulajdonságai nem változnak,

—	két külső levélnél beljebb nem hatoló zúzódások és/vagy károsodások,

—	két külső levélnél beljebb nem hatoló kártevő vagy betegség okozta károsodás,

—	fagy által okozott károsodás.

3. A MÉRETRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A méretet az egyes fejek tömege alapján határozzuk meg. A fej legkisebb megengedett tömege 350 gramm.

A legnehezebb fej tömege egyetlen csomagban sem lehet nagyobb az ugyanabban a csomagban lévő legkönnyebb fej tömegének kétszeresénél. Amennyiben a legnehezebb fej tömege 2 kilogramm vagy annál kisebb, a legnehezebb és legkönnyebb fej közötti különbség 1 kilogrammig terjedhet.

A méretkövetelmények nem vonatkoznak a „mini termékekre”.

A „mini termék” a káposzta olyan fajtáját vagy termesztett változatát jelenti, amelyet növénynemesítés és/vagy különleges termesztéstechnológia útján állítottak elő. Nem tartozik ide a nem teljesen kifejlett vagy nem megfelelő méretű, nem „mini” káposztafajtából termesztett káposzta. Az előírás minden egyéb követelményét alkalmazni kell a „mini termékekre” is.

4. A MEGENGEDETT ELTÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A megadott osztályra vonatkozó minőségi és méretkövetelményektől minden csomagolási egységben eltérések engedhetők meg.

A. Minőségi eltérések

i. I. osztály

A fejes káposzta és a kelkáposzta 10 darab- vagy tömegszázaléka lehet olyan, amely nem tesz eleget az I. osztály követelményeinek, de kielégíti a II. osztály követelményeit, kivételes esetben beleértve a II. osztályra vonatkozó megengedett eltéréseket is.

ii. II. osztály

A fejes káposzta és a kelkáposzta 10 darab- vagy tömegszázaléka lehet olyan, amely sem az osztály előírásainak, sem a minimumkövetelményeknek nem felel meg, nem lehet azonban láthatóan romlóhibás vagy más okból olyan mértékben minőségcsökkent, ami a terméket fogyasztásra alkalmatlanná teszi.

B. Méreteltérések

Minden osztályban a fejes- és kelkáposzta darabszámának vagy tömegének 10 %-a lehet olyan, amely nem felel meg a meghatározott követelményeknek.

Egyetlen fej sem lehet azonban 300 grammnál kisebb tömegű.

5. A KÜLSŐ MEGJELENÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A. Egyöntetűség

Minden csomagolási egység tartalma legyen egyöntetű, és kizárólag azonos eredetű, azonos fajtájú és azonos minőségű fejes és kelkáposztát tartalmazzon.

Az I. osztályú fejes és kelkáposztának alak és szín szerint egyöntetűnek kell lennie.

A mini termékeknek megközelítően egységes méretűnek kell lenniük.

A káposzta ezen előírásban meghatározott különböző típusai azonban együtt csomagolhatóak, amennyiben minőség, valamint – minden érintett típus vonatkozásában – fajta tekintetében, méretben és származásban egyöntetűek.

A csomagolási egységek látható része a teljes belső tartalmat képviselje.

Az 1–5. bekezdés rendelkezéseitől eltérően az e rendelet hatálya alá eső termékek három kilogrammosnál kisebb fogyasztói csomagolási egységekbe vegyesen csomagolhatók más zöldség- és gyümölcsfélékkel, a 48/2003/EK bizottsági rendelet (1) feltételeinek megfelelően.

B. Csomagolás

A fejes és kelkáposztát úgy kell csomagolni, hogy megfelelően védve legyen.

A csomagolási egység belsejében használt anyag legyen új, tiszta és olyan minőségű, hogy a termékben semmilyen külső vagy belső elváltozást ne okozzon. A csomagoláshoz különböző anyagok – mint például papír vagy forgalmazási adatokat tartalmazó öntapadós címkék – használata megengedett azzal a feltétellel, hogy a feliratozáshoz vagy a címkézéshez csak egészségre ártalmatlan festéket, tintát illetve ragasztóanyagot szabad használni.

A csomagolási egységek minden idegen anyagtól legyenek mentesek.

A termékekre egyedileg ragasztott címkék olyanok legyenek, hogy eltávolításkor látható ragasztónyomot ne hagyjanak maguk után, és héjkárosodást se okozzanak.

6. A JELÖLÉSRE VONTAKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. Minden csomagolási egység egyazon oldalán, összefüggően, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól láthatóan a következő adatokat kell feltüntetni.

A. Azonosító adatok

A csomagoló és/vagy a forgalmazó neve és címe.

Ez a jelölés helyettesíthető:

—	az előre csomagolt áru kivételével minden csomagoláson közvetlenül a „csomagoló és/vagy forgalmazó” felirathoz vagy más, egyenértékű rövidítéshez tartozóan feltüntetett kóddal, mely a csomagolót és/vagy a forgalmazót jelöli, s amelyet a hivatalos hatóság adott ki, vagy ismert el,

—

kizárólag az előre csomagolt áru esetében a Közösség területén székhellyel rendelkező forgalmazó nevével és címével, a „csomagolva … részére” jelzés vagy más, egyenértékű adat után. Ebben az esetben a címkézésnek tartalmaznia kell egy, a csomagolót és/vagy a forgalmazót jelölő kódot. E kód jelentésére vonatkozóan a forgalmazónak rendelkezésre kell bocsátania valamennyi, az ellenőrző hatóság által szükségesnek tartott információt.

B. A termék megnevezése

—	„Vörös káposzta”, „Fehér fejes káposzta”, „Csúcsos káposzta”, „Kelkáposzta” vagy ezekkel egyenértékű megnevezés, amennyiben a csomagolási egység tartalma kívülről nem látható.

—

Amennyiben a káposzta különböző típusait vegyesen csomagolják:

—	a „vegyesen csomagolt káposzta” jelölés, vagy

—	az egyes káposztatípusok megjelölése, valamint – ha a csomag tartalma kívülről nem látható – minden egyes típus darabszámának feltüntetése.

C. A termék eredete

—	Származási ország, és adott esetben nem kötelező jelleggel a termesztési tájegység vagy a nemzeti, regionális vagy helyi megnevezés.

—	Vegyesen csomagolt, különböző eredetű, különböző típusú káposzta esetén minden egyes típus megnevezése mellett fel kell tüntetni a származási országot.

D. Kereskedelmi jellemzők

—	Minőségi osztály.

—	A fejek száma.

—	Adott esetben „mini káposzta”, „bébi káposzta” vagy más, a mini termékekre megfelelő kifejezés.

E. Hivatalos ellenőrző jel (nem kötelező)

2. Nem kell az 1. pontban meghatározott jelölési adatokat a gyűjtőcsomagokon feltüntetni, ha ez utóbbiak fogyasztói csomagolási egységeket tartalmaznak, amelyek kívülről jól láthatóak, és ezek az adatok mindegyikükön szerepelnek. E gyűjtőcsomagokon nem lehetnek félrevezető jelölések. Amennyiben a gyűjtőcsomagok raklapon vannak, a jelölési adatokat a rakat legalább két oldalán, jól láthatóan elhelyezett feliraton kell feltüntetni.

(1) HL L 7., 2003.1.11., 65. o.

26.4.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/13

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. április 25.)

a Guatemalából és Pakisztánból származó etil-alkohol importjára alkalmazandó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről

(2006/301/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A. AZ ELJÁRÁS

(1)

2005. május 26-án a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) közzétett értesítésében bejelentette a Guatemalából és Pakisztánból származó, denaturált vagy nem denaturált, legalább 80 vagy magasabb térfogatszázalék alkoholtartalmú, rendszerint a 2207 10 00 és az ex 2207 20 00 KN-kód alatt bejelentett etil-alkohol Közösségbe irányuló importjára alkalmazandó dömpingellenes eljárás megindítását.

(2)

A dömpingellenes eljárást az alaprendelet 5. cikkének megfelelően indították el az Európai Unió iparietil-alkohol-termelők bizottsága (a továbbiakban: a panaszos) által 2005. április 11-én azon termelők nevében, akik termelési aránya az etil-alkohol összesített közösségi termelésének nagy részét, jelen esetben több mint 30 %-át teszi ki.

(3)	A panasz meggyőző bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjének és az ebből eredő súlyos kárnak a fennállásáról, amit elegendőnek tekintettek egy dömpingellenes eljárás megindításának alátámasztásához.

(4)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta Guatemala és Pakisztán exportáló gyártóit, az importőröket/kereskedőket, az ismert érintett beszállítókat és felhasználókat, az érintett exportáló országok képviselőit, a panaszost, valamint az összes ismert közösségi gyártót az eljárás megindításáról. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék és szóbeli meghallgatást kérjenek az eljárás megindításról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül, valamint az összes érintett félnek kérdőíveket küldtek.

B. A PANASZ VISSZAVONÁSA ÉS AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE

(5)

A panaszos a Bizottsághoz intézett 2006. január 31-i keltezésű levelében hivatalosan visszavonta panaszát. A panaszos tájékoztatása szerint a visszavonást az Általános Preferenciális Rendszerben a Pakisztánból származó etil-alkoholra vonatkozó, nemrég bekövetkezett jelentős változás idézte elő. A panaszos tájékoztatása szerint bár ez nem szüntette meg a dömpingelési gyakorlatot, hozzájárult a Pakisztánból a Közösségbe történő hatalmas és ártalmas importmennyiségek jelentős megfékezéséhez. Mivel a panaszban a kárra vonatkozó adatokat a Guatemalából és Pakisztánból történő import együttes kihatása alapján állapították meg, a panaszos úgy vélte, hogy a panasz visszavonása a jelenleg helyzetben mindkét ország tekintetében ésszerű intézkedés volt.

(6)	Az alaprendelet 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően a panasz visszavonása esetén az eljárás megszüntethető, kivéve, ha ez a megszüntetés sértené a Közösség érdekeit.

(7)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi eljárás megszüntethető, mivel a vizsgálat során nem merült fel semmilyen megállapítás, amely azt mutatná, hogy az eljárás megszüntetése sértené a Közösség érdekeit. Az érdekelt feleket ennek megfelelően tájékoztatták, továbbá lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. A Bizottsághoz azonban nem érkezett semmilyen olyan észrevétel, amely az említett határozatot megváltoztatná.

(8)	A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Guatemalából és Pakisztánból származó, a Közösségbe importált etil-alkoholra vonatkozó dömpingellenes eljárást meg kell szüntetni dömpingellenes intézkedések alkalmazása nélkül,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

A Guatemalából és Pakisztánból származó, denaturált vagy nem denaturált, legalább 80 vagy magasabb térfogatszázalék alkoholtartalmú, rendszerint a 2207 10 00 és az ex 2207 20 00 KN-kód alatt bejelentett etil-alkohol Közösségbe irányuló importjára alkalmazott dömpingellenes eljárás ezennel megszűnik.

Kelt Brüsszelben, 2006. április 25-én.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2) HL C 129., 2005.5.26., 22. o.

26.4.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/15

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. április 25.)

a metabenztiazuronnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról

(az értesítés a C(2006) 1653. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/302/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 2004/20/EK bizottsági irányelvvel (1) módosított, a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése szerint a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül engedélyezhetik olyan, az irányelv I. mellékletében nem szereplő hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amely hatóanyagok az irányelvről szóló értesítés után két évvel már forgalomban voltak, miközben e hatóanyagokat egy munkaprogram keretei között fokozatosan vizsgálják.

(2)

Az 1490/2002/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat. Az olyan hatóanyagok esetében, amelyek tekintetében a bejelentő elmulasztja a rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítését, a dosszié teljességének vizsgálatát és értékelését nem végzik el. A metabenztiazuron vonatkozásában a bejelentő az előírt határidőn belül nem nyújtotta be a teljes dossziét. Következésképpen ezt a hatóanyagot nem kell felvenni a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe, és a tagállamoknak vissza kell vonniuk minden, metabenztiazuront tartalmazó növényvédő szerre vonatkozó engedélyt.

(3)

Azon hatóanyagok esetében, amelyek tekintetében az ilyen anyagokat tartalmazó növényvédő szerek visszavonására vonatkozó előzetes értesítési idő rövid, ésszerű a meglévő készletek ártalmatlanítására, tárolására, forgalomba hozatalára és felhasználására egy legfeljebb tizenkét hónapos türelmi időt előírni abból a célból, hogy a meglévő készletek felhasználására még legfeljebb egy további vegetációs időszak során lehetőség legyen. Ha az előzetes értesítési idő hosszabb, akkor ez az időszak lerövidíthető úgy, hogy a vegetációs időszak végén járjon le.

(4)

A Bizottság tájékoztatást kapott a metabenztiazuronra vonatkozóan, és a tagállamok szakértőivel együtt kiértékelte azt, ami az érintett hatóanyagok további használatának szükségességére mutatott rá. Ilyen esetekben az alternatív megoldások kidolgozásának lehetővé tétele érdekében átmeneti intézkedéseket kell előírni.

(5)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban állnak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A metabenztiazuron nem kerül felvételre a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

2. cikk

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)	a metabenztiazuront tartalmazó növényvédő szerek engedélyét 2006. október 25-ig visszavonják;

b)	2006. április 26-tól a metabenztiazuront tartalmazó növényvédő szerekre a 91/414/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében előírt eltérés alapján nem adnak ki és nem hosszabbítanak meg engedélyt.

3. cikk

(1) A 2. cikktől eltérve a melléklet B. oszlopában felsorolt tagállamok a C. oszlopban felsorolt alkalmazásokra legkésőbb 2009. június 30-ig érvényben tarthatják az A. oszlopban felsorolt hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyeit.

Az első albekezdésben előírt eltéréssel élő tagállam biztosítja a következő feltételek betartását:

a)	a folytatódó használat csak akkor engedélyezett, ha nincs káros hatása az emberek vagy állatok egészségére, és nem befolyásolja elfogadhatatlan módon a környezetet;

b)	a 2006. október 25. után forgalomban maradó növényvédő szereket a korlátozott felhasználási feltételeknek megfelelően újracímkézik;

c)	az esetleges kockázatok csökkentése érdekében megtesznek minden megfelelő kockázatmérséklő intézkedést;

d)	komoly erőfeszítéseket tesznek az ilyen felhasználásra alkalmas alternatívák felkutatására.

(2) Az érintett tagállamok legkésőbb minden év december 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdés értelmében tett intézkedésekről és különösen az a)–d) pontok szerint hozott rendelkezésekről.

4. cikk

A tagállamok által a 91/414/EGK irányelv 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban engedélyezett esetleges türelmi időnek a lehető legrövidebbnek kell lennie.

Amennyiben a 2. cikkel összhangban az engedélyeket legkésőbb 2006. október 25-ig kell visszavonni, a türelmi idő legkésőbb 2007. október 25-én jár le.

Amennyiben a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban az engedélyeket legkésőbb 2009. június 30-ig kell visszavonni, a türelmi idő legkésőbb 2009. december 31-én jár le.

5. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2006. április 25-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 70., 2004.3.9., 32. o.

(2) HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(3) HL L 224., 2002.8.21., 23. o. A 2003. június 18-i 1044/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 151., 2003.6.19., 32. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

A 3. cikk (1) bekezdésében említett engedélyek jegyzéke

A. oszlop	B. oszlop	C. oszlop
Hatóanyag	Tagállam	Alkalmazás
Metabenztiazuron	Belgium	Póréhagyma, borsó
Metabenztiazuron	Franciaország	Hagymafélék Takarmányfüvek Hüvelyesek

Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok

26.4.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 112/19

A TANÁCS 2006/304/KKBP EGYÜTTES FELLÉPÉSE

(2006. április 10.)

a jogállamiság területére és esetlegesen más területekre irányuló koszovói EU válságkezelési műveletre tekintettel egy uniós tervezőcsoport (EUPT-Koszovó) létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 14. cikkére és 25. cikke harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244. határozata (ENSZ BT. határozat) alapján 2005. november elején Martti Ahtisaari, az ENSZ Koszovó jogállásáért felelős különmegbízottja kinevezésével megkezdődött a Koszovó jövőbeni jogállásának meghatározását célzó folyamat. E folyamat sikere elengedhetetlen a világosabb perspektíva biztosításához a koszovói nép számára, valamint a régió általános stabilitásához.

(2)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1244. ENSZ BT-határozat végéig fenntartja teljes körű kötelezettségvállalását Koszovóban. Ugyanakkor az ENSZ jelezte, hogy a jogállás meghatározását követő koszovói jelenlétben már nem vállalja a vezető szerepet. Az EU alapvető érdeke, hogy ez a folyamat a pozitív eredménnyel záruljon, és rendelkezik az ilyen eredmény elősegítésének felelősségével és eszközeivel. Valószínűsíthető, hogy az EU – más partnerekkel együtt – biztosítja majd az egyik fő hozzájárulást. Következésképpen az EU-nak Koszovóban összetett környezetben kell fontos szerepet vállalnia. Jelentős műveletekben vállalhatna feladatot, különösen a rendőrség és a jogállamiság területén.

(3)

A nyugat-balkáni térségben az EU politikájának stratégiai keretét a stabilizációs és társulási folyamat (a továbbiakban: „SAP”) adja, amelynek eszközei Koszovó számára is rendelkezésre állnak, beleértve az európai partnerséget, a SAP nyomon követésének mechanizmusa keretében folytatott politikai és technikai párbeszédet, többek között a jogállamiság területének szabályai tekintetében, és a kapcsolódó közösségi segítségnyújtási programokat.

(4)

Az Európai Tanács 2005 júniusában hangsúlyozta, hogy Koszovó számára középtávon is szükséges a nemzetközi polgári és katonai jelenlét a biztonság garantálása, és különösen a kisebbségek védelme, az előírások folyamatos végrehajtásának segítése, valamint a jogállásról szóló megállapodásban található rendelkezések betartásának megfelelő ellenőrzése érdekében. Ezzel kapcsolatban az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az EU ebben készséggel és teljes mértékben részt kíván venni, szoros együttműködésben az érintett partnerekkel és nemzetközi intézményekkel.

(5)	A Tanács 2005. november 7-én üdvözölte Kai Eide nagykövetnek a koszovói helyzetre vonatkozó átfogó felülvizsgálatát, és teljes körű támogatásáról biztosította az ENSZ főtitkárának azon szándékát, hogy politikai folyamatot indítson Koszovó jövőbeli jogállásának meghatározása érdekében.

(6)

Az EU fokozottabb koszovói kötelezettségvállalásának lehetőségére figyelemmel a Tanács 2005. november 7-én továbbá felkérte a főtitkár/főképviselőt és a Bizottságot az EU lehetséges jövőbeni – többek között a rendőrség, a jogállamiság és a gazdaság területén vállalt – szerepének és hozzájárulásának meghatározását célzó munkájuk folytatására, valamint arra, hogy a közeljövőben terjesszenek közös javaslatokat a Tanács elé.

(7)

A főtitkár/főképviselő és a Bizottság 2005. december 6-án benyújtották a Tanácshoz az EU koszovói jövőbeni szerepéről és hozzájárulásáról szóló jelentésüket. A jelentés körvonalazza az EU jövőbeni szerepvállalását Koszovóban. Hangsúlyozza azt az óhajt, hogy az EU – a SAP-ban rendelkezésre álló valamennyi eszköz használata révén – amennyire lehetséges, normalizálja kapcsolatait Koszovóval. Ezenfelül hangsúlyozza egy jövőbeni EBVP-misszióra való felkészülés szükségességét, többek között egy igazi tervezőcsoport kellő időben történő megteremtése és alkalmazása révén ahhoz, hogy az integrált EU-misszió uniós tervezése megkezdődjön, többek között a jogállamiság és a rendőrség területén.

(8)

A Tanács 2005. december 12-én megismételte, hogy teljes mértékben támogatja a Koszovó jövőbeni jogállásának meghatározására irányuló politikai folyamatot, valamint Martti Ahtisaari-t. Megismételte továbbá az iránti eltökéltségét, hogy teljes mértékben részt vegyen Koszovó jogállásának meghatározásában, valamint az iránti készségét, hogy – a Koszovó jövőbeni jogállásának meghatározására irányuló folyamat uniós képviselője révén – közvetlenül részt vegyen a Koszovó jövőbeni jogállásáról folytatott tárgyalásokban és a jogállás megvalósításában. A Tanács újra hangsúlyozta a követelmények jelenlegi és jövőbeni folyamatos végrehajtásának kiemelkedő fontosságát az európai normákhoz való közeledés segítése szempontjából. Különösen az Ideiglenes Önkormányzati Intézményeknek kell további előrelépést tenniük a kisebbségek védelme, a jogállamiság teljes mértékű tiszteletben tartása, a politikai indíttatású beavatkozásoktól mentes, átlátható közigazgatás, a lakosság visszatérését elősegítő környezet, valamint a kulturális és vallási helyszínek védelme tekintetében.

(9)

A Tanács 2005. december 12-én ezenfelül „üdvözölte a főtitkár/főképviselő és a Bizottság közös jelentését az EU Koszovóban betöltendő jövőbeni szerepéről és hozzájárulásáról. A Tanács felkérte a főtitkárt/főképviselőt és a Bizottságot, hogy – más nemzetközi szereplőkkel együttműködve – folytassa e kérdések vizsgálatát, különösen a rendőrség és a jogállamiság területén (ideértve egy esetleges EBVP-misszió vészhelyzeti intézkedési tervét is), valamint a gazdasági fejlődés és Koszovó európai perspektívájának elősegítése terén, és a megfelelő tanácsi szerveket tevékenyen vonja be az EU Koszovóban betöltendő szerepének folyamatosan időszerű előkészítése érdekében.”

(10)

A Tanács és a Bizottság koszovói közös tényfeltáró missziójára – a tág értelemben vett jogállamiság területén esetleges jövőbeni EBVP- és közösségi kötelezettségvállalás tekintetében – 2006. február 19–27-én került sor. A tényfeltáró misszió jelentésében többek között azt ajánlja, hogy az EU hozzon létre egy tervezőcsoportot, amelynek feladata annak biztosítása, hogy az EU a döntéseit szilárd és megfelelően elemzésekre épülő alapon hozza meg, amely lépést tart a jövőbeni jogállást meghatározó folyamattal.

(11)

2006. április 4-én az ENSZ főtitkár különleges képviselője, Søren Jessen-Petersen a főtitkárhoz/főképviselőhöz címzett levelében üdvözölte az EU részvételét a jövőbeni nemzetközi koszovói kötelezettségvállalásról szóló megbeszélésekben, és felkérte az EU-t, hogy Koszovó részére telepítsen uniós tervezőcsoportot (EUPT-Koszovó) Pristinába.

(12)	A tényfeltáró misszió és az EU-val folytatott egyéb tárgyalások során az Ideiglenes Önkormányzati Intézmények jelezték, hogy üdvözölnének egy uniós tervezőcsoportot, amelynek feladata a jogállamiság területén egy esetleges EBVP-misszió vészhelyzeti intézkedési tervének elkészítése.

(13)	Az EUPT-Koszovó létrehozása semmilyen módon vagy formában nem befolyásolja a jövőbeni jogállás meghatározására irányuló folyamat eredményét vagy az EU-nak bármely későbbi, egy koszovói EBVP-misszió indításáról szóló döntését.

(14)	Ezen együttes fellépésnek – az Európai Tanács 2000. december 7–9-i nizzai ülése iránymutatásainak megfelelően – a Szerződés 18. cikke (3) bekezdésével és 26. cikkével összhangban meg kell határoznia a főtitkár/főképviselő szerepét.

(15)

A Szerződés 14. cikkének (1) bekezdése értelmében pénzügyi referenciaösszeget kell meghatározni az együttes fellépés végrehajtásának teljes időtartamára. Az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozandó összegek meghatározása a jogalkotó hatóság akaratát fejezi ki, és függ az adott költségvetési év során a kötelezettségvállalási előirányzatok rendelkezésre állásától.

(16)

A lehetőségekhez mérten igénybe kell venni az EU egyéb, folyamatban levő vagy már befejezett operatív tevékenységeiből, különösen az EUPOL PROXIMA-ból, az EUPAT-ból és az EUPM-ből visszamaradt felszerelés átcsoportosítását, figyelembe véve az operatív szükségleteket, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit.

(17)	Az EUPT-Koszovó olyan helyzetben hajtja végre a megbízatását, amelyben a jogállamiság nem teljes mértékben biztosított, és amely veszélyeztetheti a közös kül- és biztonságpolitikának a Szerződés 11. cikkében meghatározott célkitűzéseit,

ELFOGADTA EZT AZ EGYÜTTES FELLÉPÉST:

1. cikk

Célkitűzés

(1) Az Európai Unió az esetleges jövőbeni koszovói EU válságkezelési műveletre tekintettel létrehozza az Európai Unió tervezőcsoportját (EUPT-Koszovó).

(2) Az EUPT-Koszovó célkitűzése a következő:

—

intézkedési terv kezdeményezése, beleértve a szükséges beszerzési folyamatokat, az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Missziója (UNMIK) meghatározott feladati és az esetleges EU válságkezelési művelete közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása a jogállamiság területén és egyéb olyan területeken, amelyeket a Tanács a jövőbeni jogállás meghatározására irányuló folyamat keretében esetlegesen meghatároz,

—	szükség szerint technikai tanácsadás annak érdekében, hogy az EU hozzájáruljon, támogassa és fenntartsa a párbeszédet az UNMIK-kal az utóbbi jelenléte mértékének csökkentésére és a hatásköröknek a helyi intézményekre történő átruházására vonatkozó tervek tekintetében.

2. cikk

Feladatok

Célkitűzésének megvalósítása során az EUPT-Koszovó az alábbi feladatokra összpontosít:

1.	Párbeszéd kezdeményezése a nemzetközi közösséggel, a koszovói intézményekkel és a helyi érintett felekkel a jövőbeni rendelkezésekhez kapcsolódó operatív kérdésekre vonatkozó véleményükről és elgondolásaikról.

2.	Az UNMIK megbízatása vége felé a tervezés közvetlen figyelemmel kísérése és elemzése, valamint aktív tanácsadás.

Intézkedési terv kezdeményezése az UNMIK meghatározott feladatai hatáskörének egy esetleges EU válságkezelési művelet számára való zökkenőmentes átadása érdekében a jogállamiság területén és egyéb olyan területeken, amelyeket a Tanács a jövőbeni jogállás meghatározására irányuló folyamat keretében esetlegesen meghatároz.

Az esetleges jövőbeni EU válságkezelési művelet számára a megbízatások, a célkitűzések, az egyedi feladatok, a programok és a személyzet ereje lehetséges elemei meghatározásának kezdeményezése, beleértve egy költségvetéstervezetet is, amelyek az EU későbbi döntéshozatalának alapjául szolgálhatnak. Ezzel összefüggésben az EUPT-Koszovó kezdeményezi a kivonulási stratégia körvonalazását.

5.	Az esetleges EU válságkezelési művelethez a beszerzési követelmények valamennyi lehetséges szempontjának a megtervezése és előkészítése.

Az esetleges EU válságkezelési művelet számára megfelelő logisztikai támogatás biztosítása, többek között a felszerelések tárolását, karbantartását és javítását lehetővé tévő raktári kapacitás megteremtése útján, ideértve az egyéb, jelenlegi vagy korábbi EU válságkezelési műveletektől átvett felszereléseket is, amennyiben ez hozzájárul az esetleges EU válságkezelési művelet teljes hatékonyságához és eredményességéhez.

Egy esetleges koszovói EU válságkezelési művelet különböző összetevői számára fenyegetés- és kockázatelemzés megtervezése és elkészítése az EU SITCEN és a Tanács Biztonsági Hivatala útmutatásai szerint, valamint a biztonság költségére vonatkozóan indikatív költségvetés kidolgozása (az OMIK és az UNMIK tapasztalata alapján).

8.	Hozzájárulás egy átfogó és integrált uniós megközelítés kialakításához, a rendőrség és az igazságszolgáltatás területén a stabilizációs és társulási folyamat keretében biztosított segítségnyújtás figyelembevétele mellett.

Az esetleges koszovói EU válságkezelési művelet vészhelyzeti intézkedési tervével összefüggésben adott esetben – az EU válságkezelési művelet létrehozását célzó – egyedi segítségnyújtás cseréje EU válságkezelési műveletekkel vagy tényfeltáró / előkészítő missziókkal. Az ilyen segítségnyújtást az EUPT-Koszovó vezetőjének kell kifejezetten elfogadnia, és az csak korlátozott időszakra vonatkozhat.

3. cikk

Felépítés

(1) Az EUPT-Koszovó elvben az alábbiak szerint épül fel:

—	az EUPT-Koszovó vezetőjének hivatala,

—	egy rendőrcsoport,

—	egy igazságügyi csoport,

—	egy igazgatási csoport.

(2) Az EUPT-Koszovó az alábbiakat hozza létre:

—	egy hivatal Pristinában,

—	egy koordináló hivatal Brüsszelben.

4. cikk

Az EUPT-Koszovó vezetője és személyzete

(1) Az EUPT-Koszovó vezetője felel az EUPT-Koszovó tevékenységeinek irányításáért és koordinálásáért.

(2) Az EUPT-Koszovó vezetője látja el az EUPT-Koszovó tevékenységének napi irányítását, és felel a személyzeti és fegyelmi ügyekért. A személyzet kirendelt tagjaival kapcsolatban az érintett nemzeti vagy uniós hatóság jár el fegyelmi ügyekben.

(3) Az EUPT-Koszovó vezetője szerződést ír alá a Bizottsággal.

(4) Az EUPT-Koszovó elsősorban a tagállamok vagy az uniós intézmények által kirendelt polgári személyzetből áll. Az egyes tagállamok vagy a közösségi intézmények viselik az általuk kirendelt személyzettel kapcsolatos költségeket, beleértve a fizetést, az orvosi ellátást, a Koszovóba be-, illetve az onnan történő kiutazás költségeit, valamint a napidíjon kívüli egyéb juttatásokat.

(5) Az EUPT-Koszovó továbbá szükség szerint szerződéses alapon nemzetközi személyzetet és helyi személyzetet alkalmazhat.

(6) Az EUPT-Koszovó személyzetének valamennyi tagja – bár a kirendelő tagállam vagy uniós intézmény fennhatósága alatt marad – kizárólag az EU támogató fellépésének érdekét szem előtt tartva látja el feladatait és jár el. A személyzet minden tagja tiszteletben tartja a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozatban (1) (a továbbiakban: a Tanács biztonsági szabályzata) megállapított biztonsági alapelveket és minimumszabályokat.

(7) Az EUPT-Koszovót fokozatosan kell kialakítani, egy központi csoporttal kezdve 2006. április végétől kezdődően, oly módon, hogy 2006. szeptember 1-jét megelőzően a csoportlétszám teljes legyen.

5. cikk

A parancsnoklás rendje

(1) Az EUPT-Koszovó szervezeti felépítése egységes parancsnoklási renden alapul.

(2) A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) gyakorolja az EUPT-Koszovó politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását.

(3) A főtitkár/főképviselő iránymutatást nyújt az EUPT-Koszovó vezetőjének.

(4) Az EUPT-Koszovó vezetője irányítja az EUPT-Koszovó tevékenységét, és ellátja annak napi irányítását.

(5) Az EUPT-Koszovó vezetője a főtitkár/főképviselőnek tesz jelentést.

6. cikk

Politikai ellenőrzés és stratégiai irányítás

(1) A PBB a Tanács felelősségvállalása mellett gyakorolja az EUPT-Koszovó politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását.

(2) A Tanács felhatalmazza a PBB-t, hogy a Szerződés 25. cikkének megfelelően hozza meg a megfelelő határozatokat. Ez a felhatalmazás a főtitkár/főképviselő javaslata alapján az EUPT-Koszovó vezetője kinevezésének jogkörét tartalmazza. Az EUPT-Koszovó céljaival és befejezésével kapcsolatos döntéshozatali hatáskör továbbra is a Tanácsot illeti meg.

(3) A PBB rendszeres időközönként jelentést kap, és különleges jelentéseket kérhet az EUPT-Koszovó vezetőjétől a 2. cikkben említett feladatok végrehajtásáról, valamint a 10. cikkben említett egyéb szereplőkkel való koordinációról. A PBB üléseire szükség szerint meghívhatja az EUPT-Koszovó vezetőjét.

(4) A PBB rendszeres időközönként jelentést tesz a Tanácsnak.

7. cikk

Harmadik országok részvétele

Az EU és annak egyedi intézményi kerete döntéshozatali autonómiájának sérelme nélkül, a csatlakozó államok felkérést kapnak arra, hogy járuljanak hozzá az EUPT-Koszovóhoz, feltéve, hogy viselik a személyi állomány általuk kirendelt tagjaival kapcsolatos költségeket, beleértve a fizetést, az orvosi ellátást, a juttatásokat, a nagy kockázat elleni biztosítást, valamint a misszió területére történő beutazás és az onnan történő kiutazás költségeit, valamint adott esetben hozzájárulnak az EUPT-Koszovó működési költségeihez.

8. cikk

Biztonság

(1) Az EUPT-Koszovó vezetője felelős az EUPT-Koszovó biztonságáért, és – a Tanács Főtitkárságának Biztonsági Hivatalával konzultálva – ő felel a misszióra alkalmazandó biztonsági minimumkövetelmények betartásának biztosításáért.

(2) Az EUPT-Koszovó számára kineveznek egy biztonsági tisztviselőt, aki jelentést tesz az EUPT-Koszovó vezetőjének.

9. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1) Az EUPT-Koszovó működésével járó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg 3 005 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett összegből finanszírozott kiadásokat az EU általános költségvetésére alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően kell kezelni, azzal a kivétellel, hogy semmilyen előfinanszírozás nem marad a Közösség tulajdonában.

(3) Az EUPT-Koszovó vezetője az e szerződés keretében vállalt tevékenységek tekintetében teljes jelentési kötelezettséggel tartozik a Bizottságnak, aki az említett tevékenységek tekintetében felügyeletet gyakorol az EUPT-Koszovó vezetője felett.

(4) A pénzügyi rendelkezések tiszteletben tartják az EUPT-Koszovó operatív követelményeit, beleértve a felszerelés kompatibilitását és a csapatok interoperabilitását.

(5) A kiadások ezen együttes fellépés hatálybalépésének napjától számolhatók el.

10. cikk

Koordináció egyéb szereplőkkel

(1) Az EU és valamennyi érintett szereplő – többek között az ENSZ/UNMIK, az EBESZ, a NATO/KFOR, valamint olyan egyéb kulcsszereplők, mint az Egyesült Államok és Oroszország – közötti szoros koordináció továbbra is biztosítja a nemzetközi közösség erőfeszítéseinek egymást kiegészítő jellegét és összhangját. Valamennyi tagállamot folyamatosan, teljes körűen tájékoztatni kell a koordinációs eljárásról.

(2) Az EUPT-Koszovó vezetője feladatai végzése során részt vesz a Koszovóban, Pristinában létrehozott EU koordinációs mechanizmusokban.

11. cikk

Az EUPT-Koszovó személyzetének jogállása

(1) A Koszovóban állomásozó EUPT-Koszovó személyzetének jogállásáról – adott esetben ideértve a kiváltságokat, mentességeket és az EUPT-Koszovó létrehozásához és zavartalan működéséhez szükséges további biztosítékokat – a Szerződés 24. cikkében előírt eljárásnak megfelelően kell megállapodni. Az elnökséget segítő főtitkár/főképviselő az elnökség nevében tárgyalásokat folytathat ilyen megállapodásról.

(2) A személyzet tagjait kirendelő tagállam vagy uniós intézmény felelős a személyzet tagjai részéről vagy velük összefüggésben, a kirendeléssel kapcsolatban felmerülő bármely igény teljesítéséért. Az adott tagállam vagy uniós intézmény felelős a kirendelt személlyel szemben bármely eljárás megindításáért.

(3) A nemzetközi és helyi szerződéses személyzet alkalmazási feltételeit, valamint jogait és kötelezettségeit az EUPT-Koszovó vezetője és a személyzet tagja közötti szerződésben kell meghatározni.

12. cikk

Közösségi fellépés

A Tanács és a Bizottság saját hatáskörének megfelelően biztosítja az ezen együttes fellépés és a Közösség külső tevékenységeinek végrehajtása közötti összhangot, a Szerződés 3. cikkének második albekezdésével összhangban. A Tanács és a Bizottság ennek érdekében együttműködik.

13. cikk

Minősített információk átadása

(1) A főtitkár/főképviselő jogosult a NATO/KFOR részére – a Tanács biztonsági szabályzatának megfelelően – „CONFIDENTIEL UE” szintig a fellépés céljára készült uniós minősített információt és dokumentumokat átadni.

(2) Az EUPT-Koszovó operatív igényeivel összhangban a főtitkár/főképviselő jogosult az UN/UNMIK és az EBESZ részére – a Tanács biztonsági szabályzatának megfelelően – „RESTREINT UE” szintig a fellépés céljára készült uniós minősített információt és dokumentumokat átadni. E célból helyi szabályozást kell kidolgozni.

(3) A főtitkár/főképviselő jogosult az ezen együttes fellépéshez csatlakozott harmadik felek részére a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2004. március 22-i 2004/338/EK, Euratom tanácsi határozat (2) 6. cikkének (1) bekezdése értelmében szakmai titoktartás alá tartozó fellépéssel kapcsolatos tanácsi tanácskozásokra vonatkozó nem minősített EU-dokumentumokat átadni.

14. cikk

Felülvizsgálat

A Tanács legkésőbb 2006. október 31-ig értékeli, hogy az EUPT-Koszovót folytatni kell-e 2006. december 31-ét követően, figyelembe véve az esetleges koszovói EU válságkezelési műveletre való zökkenőmentes áttérés szükségességét.

15. cikk

Hatálybalépés és megszűnés

(1) Ez az együttes fellépés az elfogadásának napján lép hatályba.

(2) Ez az együttes fellépés 2006. december 31-én lejár.

16. cikk

Kihirdetés

Ezt az együttes fellépést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2006. április 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

U. PLASSNIK

(1) HL L 101., 2001.4.11., 1. o. A legutóbb a 2005/952/EK tanácsi határozattal (HL L 346., 2005.12.29., 18. o.) módosított határozat.

(2) HL L 106., 2004.4.15., 22. o. A legutóbb a 2006/34/EK, Euratom határozattal (HL L 22., 2006.1.26., 32. o.) módosított határozat.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 112

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	49. évfolyam 2006. április 26.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
		A Bizottság 633/2006/EK rendelete (2006. április 25.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 634/2006/EK rendelete (2006. április 25.) a fejes káposztára és a kelkáposztára vonatkozó forgalmazási-minőség szabvány megállapításáról és az 1591/87/EGK rendelet módosításáról	3
	*	A Bizottság 635/2006/EK rendelete (2006. április 25.) a foglalkoztatás megszűnését követően a munkavállalóknak a fogadó tagállam területén maradásának jogáról szóló 1251/70/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )	9
	*	A Bizottság 636/2006/EK rendelete (2006. március 20.) a Franciaország lobogója alatt a IV c. és VII d. ICES-övezetben közlekedő hajóknak a heringre vonatkozó halászati tilalmáról	10

Sz.	03
Tagállam	Franciaország
Állomány	HER/4CXB7D
Faj	Hering (Clupea harengus)
Körzet	IV c., VII d.
Dátum	2006. március 1.

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	Tanács
*	Tájékoztató az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott, menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv hatályba lépéséről	12
	Bizottság
*	A Bizottság határozata (2006. április 25.) a Guatemalából és Pakisztánból származó etil-alkohol importjára alkalmazandó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről	13
*	A Bizottság határozata (2006. április 25.) a metabenztiazuronnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról (az értesítés a C(2006) 1653. számú dokumentummal történt) ( 1 )	15

	Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok
*	A Tanács 2006/303/KKBP együttes fellépése (2006. április 25.) a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) biztonsági ágazatának reformja keretében az Európai Unió tanács- és segítségnyújtási missziójáról szóló 2005/355/KKBP együttes fellépés módosításáról és meghosszabbításáról	18
*	A Tanács 2006/304/KKBP együttes fellépése (2006. április 10.) a jogállamiság területére és esetlegesen más területekre irányuló koszovói EU válságkezelési műveletre tekintettel egy uniós tervezőcsoport (EUPT-Koszovó) létrehozásáról	19