28.2.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/1

A TANÁCS 318/2006/EK RENDELETE

(2006. február 20.)

a cukorágazat piacának közös szervezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 36. cikkére és 37. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)	A mezőgazdasági termékek közös piacának működését és fejlődését közös agrárpolitika létrehozásának kell kísérnie, amely magában foglalja különösen a mezőgazdasági piacoknak – a terméktől függően különböző formában történő – közös szervezését.

(2)

A Közösség cukorpiaca olyan elveken alapul, amelyek más közös piacszervezések esetében a múltban jelentős reformon mentek keresztül. A Szerződés 33. cikkében megállapított célok elérése érdekében, és nevezetesen annak érdekében, hogy a cukorágazatban a piacokat stabilizálni lehessen, valamint a mezőgazdasági népesség számára megfelelő életszínvonalat lehessen biztosítani, alapjaiban felül kell vizsgálni a cukorágazat piacának közös szervezését.

(3)	E fejlemények tükrében, a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendelet (3) hatályát veszti, és helyébe új rendelet lép.

(4)

A referenciaárat a standard minőségű fehércukorra és nyerscukorra vonatkozóan kell rögzíteni. E szabványos minőségnek a Közösségben termelt cukorra jellemző átlagminőségnek kell lennie, és azt a cukorkereskedelemben használatos szempontok alapján kell meghatározni. Lehetővé kell tenni azt is, hogy a szabványos minőséget – különösen a kereskedelmi előírások és a technikai elemzés fejlődésének figyelembevétele céljából – felül lehessen vizsgálni.

(5)	A közösségi piaci cukorárakra vonatkozó megbízható tájékoztatás érdekében árbejelentő rendszert kell létrehozni, amely alapján meg kell határozni a fehércukor piaci árszintjeit.

(6)	Minimum árat kell meghatározni a szabványos minőségnek megfelelő kvóta-cukorrépára, amely minőséget meg kell határozni a közösségi cukorrépa-termelők és nádcukor-termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében.

(7)

Különleges eszközökre van szükség a cukorgyártó vállalkozások és a cukorrépa-termelők jogai és kötelezettségei közötti tisztességes egyensúly biztosításához. Ezért szabványos rendelkezéseket kell megállapítani a cukorrépa-felvásárlók és cukorrépa-eladók közötti szerződéses viszonyok szabályozására vonatkozóan. A természeti, gazdasági és technikai körülmények sokfélesége a cukorrépa tekintetében megnehezíti a Közösség egészére vonatkozó egységes felvásárlási feltételek előírását. Már léteznek szakmán belüli megállapodások a cukorrépa-termelők szervezetei és a cukorgyártó vállalkozások között. A keretrendelkezéseknek ezért csak azokat a minimális garanciákat kell megállapítaniuk, amelyeket a cukorpiac zavartalan működésének biztosításához mind a cukorrépa-termelők, mind a cukoripar szükségesnek tartanak, és lehetővé kell tenni, hogy bizonyos szabályoktól szakmán belüli megállapodás keretében el lehessen térni.

(8)

Továbbra is fennállnak azok az okok, amelyek a múltban a Közösséget arra ösztönözték, hogy a cukor, az izoglükóz és az inulinszirup tekintetében termelési kvótarendszert fogadjon el. Azonban a Közösségen belüli és a nemzetközi fejlemények miatt szükséges a termelési rendszer kiigazítása az új szabályoknak és a kvóták csökkentésének előírása érdekében. A korábbi kvótarendszerrel összhangban a tagállamnak a területén letelepedett vállalkozások részére kell kvótákat kiosztania. A cukorágazatbeli piacok új közös szervezésének fenn kell tartania a kvóták jogi státuszát annyiban, amennyiben – a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint – a kvótarendszer a cukorágazat olyan piacszabályozó mechanizmusának minősül, amely közérdekű célok elérésének biztosítására irányul.

(9)

A Kereskedelmi Világszervezet-panelnek és az EU cukor exporttámogatásaival kapcsolatos fellebbviteli testületnek az exporttámogatásra vonatkozó közelmúltbeli döntéseit követően, valamint annak érdekében, hogy a közösségi gazdasági szereplők a korábbi kvótarendszerről zavartalanul tudjanak átállni a jelenlegi rendszerre, lehetővé kell tenni, hogy a cukorgyártó vállalkozások a 2006/2007. gazdasági évben kiegészítő kvótát kapjanak a C cukor kisebb értékét figyelembe vevő feltételek mellett.

(10)

A cukorárak esésének az izoglükózra gyakorolt hatását ellensúlyozandó, valamint bizonyos minőségű izoglükóz termelésének szankcionálását elkerülendő, a jelenlegi izoglükóz-kedvezményezettek részére kiegészítő kvótákat kell kiosztani. Ezen túlmenően néhány tagállam édesítőszer-ágazatának kiigazítása érdekében is rendelkezésre kell állnia pótlólagos kvótáknak, a kiegészítő cukorkvóta odaítélésére vonatkozó feltételek mellett.

(11)	Annak biztosítása érdekében, hogy a Közösségben a cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelése elegendő mértékben csökkenjen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a szerkezetátalakítási alap 2010-es megszűnése után a kvótákat fenntartható szinten igazítsa ki.

(12)

Mivel szükség van bizonyos nemzeti rugalmasságra a feldolgozóipar, valamint a cukorrépa- és cukornád-termelés szerkezeti kiigazításával kapcsolatban abban az időszakban, amikor a kvóták alkalmazandók, a tagállamok számára meg kell engedni, hogy bizonyos korlátok között változtathassák a vállalkozások kvótáit, miközben nem korlátozzák az Európai Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló, 2006. február 20-i 320/2006/EK rendelet által létrehozott szerkezetátalakítási alap eszközként való működését (4).

(13)

Vállalkozások egyesülését vagy átruházását, illetve gyár átruházását vagy haszonbérbeadását követően a cukorkvóták kiosztására vagy csökkentésére kerül sor. Az érintett vállalkozások kvótáinak a tagállamok általi kiigazítására vonatkozó feltételeket annak biztosítása mellett kell megállapítani, hogy a cukorgyártó vállalkozások kvótáinak változása ne sértse az érintett cukorrépa- vagy cukornád-termelők érdekeit.

(14)

Mivel a termelési kvóták vállalkozások részére történő kiosztása egyik módja annak, hogy biztosított legyen a cukorrépa- és cukornád-termelők részére a közösségi árak megfizetése, valamint a terményük felvevőpiaca, a kvóták termelési régiókon belüli átruházásakor valamennyi érintett fél – így különösen a cukorrépa- és cukornád-termelők – érdekeit figyelembe kell venni.

(15)

A Közösség belső piacán a cukor, az izoglükóz és az inulinszirup értékesítési lehetőségeinek kiszélesítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a Közösségben bizonyos termékek – így vegyipari termékek, gyógyszerek, alkohol és rum – előállításához használt cukrot, izoglükózt és inulinszirupot bizonyos megállapítandó feltételek mellett kvótán kívül termeltnek lehessen tekinteni.

(16)	A kvótán kívül termelt mennyiség egy részét a legkülső régiók megfelelő ellátásának biztosítására kell felhasználni, vagy exportálni kell a Közösségnek a WTO keretében tett kötelezettségvállalásai értelmében.

(17)

Amennyiben a megtermelt cukor, izoglükóz vagy inulinszirup mennyisége meghaladja a kvótát, lehetővé kell tenni olyan mechanizmus bevezetését, amely révén a többlet cukor, izoglükóz vagy inulinszirup átvihető a következő évre és a következő gazdasági év kvótarészeként kezelendő, hogy ezáltal a többlet cukor ne torzíthassa a cukorpiacot.

(18)	A kvótán kívüli termelés tekintetében bizonyos mechanizmusok állnak rendelkezésre. Ha bizonyos mennyiségek nem felelnek meg az alkalmazandó feltételeknek, a többletre illetéket kell kivetni, amely az ilyen, piaci helyzetet fenyegető mennyiségek felhalmozása ellen hat.

(19)	Termelési díjat kell bevezetni, amely hozzájárul a cukorágazat piacának közös szervezése keretében felmerülő kiadások finanszírozásához.

(20)	A cukor, izoglükóz és inulinszirup termelésével foglalkozó gazdasági szereplők termelésének hatékony ellenőrzése céljából létre kell hozni a gazdasági szereplők elismerésének rendszerét, és termelésükre vonatkozóan az érintett tagállam számára részletes tájékoztatást kell adni.

(21)	Ideiglenes és korlátozott intervenciós felvásárlási rendszert kell létrehozni a piacnak az abban az esetben való stabilizálásához való hozzájárulás érdekében, ha egy adott gazdasági év piaci árai a következő gazdasági évre meghatározott referenciaár alá esik.

(22)

A Bizottság irányítása alatt működő, új piaci eszközöket kell bevezetni. Először is, ha a piaci árak a fehércukor referenciaára alá csökkennek, a Bizottság által meghatározandó feltételek mellett lehetővé kell tenni a gazdasági szereplők számára, hogy magántárolási rendszert vegyenek igénybe. Másodszor, ahhoz, hogy a cukorpiacok szerkezeti egyensúlyát a referenciaárhoz közeli árszinten lehessen tartani, lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy döntsön arról, hogy cukrot von ki a piacról addig, amíg a piac egyensúlya helyre nem áll.

(23)

A Közösség egységes cukorpiacának létrehozása magában foglalja a Közösség külső határain alkalmazandó kereskedelmi rendszer bevezetését. Ennek a kereskedelmi rendszernek tartalmaznia kell behozatali vámokat és export-visszatérítéseket, valamint – elvben – stabilizálnia kell a közösségi piacot. A kereskedelmi rendszernek a többoldalú kereskedelmi tárgyalások Uruguay-i Fordulója keretében elfogadott kötelezettségvállalásokon kell alapulnia.

(24)

A harmadik országokkal folytatott cukorkereskedelem volumenének nyomon követése céljából behozatali és kiviteli engedélyrendszerről kell rendelkezni, amelynek keretében biztosítékot kell letenni annak garantálására, hogy ténylegesen megvalósulnak azok az ügyletek, amelyekre vonatkozóan az engedélyeket kibocsátják.

(25)	Ahhoz, hogy az említett kereskedelmi szabályok megfelelően működjenek, rendelkezni kell az aktív feldolgozási eljárás alkalmazásának szabályozásáról, illetve – ha a piaci helyzet úgy kívánja – tilalmáról.

(26)

A vámrendszer lehetővé teszi a Közösség külső határain minden egyéb védintézkedés mellőzését. A belső piaci és vámmechanizmus rendkívüli körülmények között elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetben, hogy a közösségi piac ne maradjon védtelen az esetlegesen kialakuló zavarokkal szemben, a Közösségnek képesnek kell lennie arra, hogy minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtegyen. Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük a Közösség nemzetközi kötelezettségeivel.

(27)

A WTO-megállapodások alapján a mezőgazdasági termékekre alkalmazandó vámok legnagyobb részét a közös vámtarifa állapítja meg. Azonban néhány, e rendelet hatálya alá tartozó termék esetében a kiegészítő mechanizmusok bevezetése szükségessé teszi az eltérések elfogadásának lehetőségéről történő rendelkezést.

(28)	Azoknak a káros hatásoknak a megelőzése, illetve ellensúlyozása végett, amelyek a közösségi piacot bizonyos mezőgazdasági termékek behozatala miatt érhetik, az ilyen termékek behozatalát – amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek – kiegészítő vámtétel fizetéséhez kell kötni.

(29)	Bizonyos feltételek mellett helyénvaló a Bizottságra hatáskört ruházni arra vonatkozóan, hogy a Szerződéssel összhangban megkötött nemzetközi megállapodásokból vagy a Tanács egyéb jogi aktusából eredő vámkontingenseket nyisson meg és kezeljen.

(30)

A Közösségnek harmadik országokkal számos, kedvezményes piacra jutásról szóló megállapodása van, amelyek alapján azok az országok kedvező feltételek mellett exportálhatnak nádcukrot a Közösségbe. Ezért fel kell mérni a finomítók cukor iránti szükségletét, és bizonyos körülmények között a behozatali engedélyt fenn kell tartani a Közösség kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemeiként számon tartott, jelentős mennyiségű behozott nyers nádcukrot feldolgozó szakosodott felhasználók számára.

(31)

A harmadik országokba irányuló kivitel után járó – a Közösségen belüli árak és a világpiaci árak közötti különbségen alapuló és az EK-nak a WTO-ban tett kötelezettségvállalásai által meghatározott korlátokon belüli – visszatérítések odaítélésére vonatkozó rendelkezéseknek arra kell szolgálniuk, hogy megőrizzék a Közösség lehetséges részvételét a nemzetközi cukorkereskedelemben. A támogatott kivitelnek mennyiségi és költségvetési korlátok között kell maradnia.

(32)

Az értékbeli korlátoknak való megfelelésről akkor kell gondoskodni, amikor az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalappal kapcsolatos szabályok alapján történő kifizetések ellenőrzése révén az export-visszatérítések meghatározására sor kerül. Az ellenőrzés az export-visszatérítések kötelező előzetes rögzítése segítségével megkönnyíthető, miközben a differenciált visszatérítések esetében lehetőség van egy földrajzi területen belül – amelyre egy egységes export-visszatérítési mérték vonatkozik – a meghatározott rendeltetési hely megváltoztatására. A rendeltetési hely megváltoztatása esetében a tényleges rendeltetési helyre alkalmazandó export-visszatérítést kell megfizetni, amelynek felső határa a rendeltetési helyre alkalmazandó, előzetesen rögzített összeg lesz.

(33)

A mennyiségi korlátoknak való megfelelést egy megbízható és hatékony ellenőrző rendszernek kell biztosítania. E célból az export-visszatérítések odaítélését kiviteli engedélyhez kell kötni. Az export-visszatérítéseket a rendelkezésre álló felső korlát mértékéig, az érintett termék adott helyzetének függvényében kell odaítélni. E szabály alól kivétel csak a Szerződés I. mellékletében nem szereplő olyan feldolgozott termékek esetében megengedett, amelyekre nem vonatkoznak volumenbeli korlátok. Rendelkezni kell arról, hogy el lehessen térni az irányítási szabályok szigorú betartásától abban az esetben, ha az export-visszatérítésben részesülő kivitel várhatóan nem lépi túl a megállapított mennyiséget.

(34)

A közös árakon alapuló egységes piac megfelelő működését veszélyeztetné a nemzeti támogatások odaítélése. Ezért az e közös piacszervezés hatálya alá tartozó termékekre alkalmazni kell a Szerződés állami támogatásokat szabályozó rendelkezéseit. A cukorágazat reformjának bizonyos körülmények között várható hatásainak csökkentése céljából azonban lehetővé kell tenni bizonyos állami támogatások odaítélését.

(35)

Azokban a tagállamokban, ahol jelentősen csökken a cukorkvóta, a cukorrépa-termelők különösen súlyos alkalmazkodási nehézségekkel fognak szembesülni. Ezekben az esetekben a cukorrépa-termelőknek nyújtott átmeneti közösségi támogatás nem lesz elegendő a cukorrépa-termelők nehézségeinek teljes megoldásához. Ezért a kvótájukat több mint 50 %-kal csökkentő tagállamok számára az átmeneti közösségi támogatás alkalmazási időszakában engedélyezni kell állami támogatás odaítélését a cukorrépa-termelők számára. Annak elkerülése érdekében, hogy az állami támogatást nyújtó tagállamok a cukorrépa-termelők szükségleteit meghaladó mértékben nyújtsanak támogatásokat, az érintett állami támogatás teljes összegét a Bizottságnak kell jóváhagynia, Olaszország kivételével, ahol legtermelékenyebb cukorrépa-termelőknek a reform utáni piaci feltételekhez való alkalmazkodáshoz szükséges maximális igénye tonnánként 11 EUR-ra becsülhető a megtermelt cukorrépa után. Ezen túlmenően, az Olaszországban várhatóan felmerülő különleges problémák miatt rendelkezni kell olyan intézkedésekről, amelyek lehetővé teszik a cukorrépa-termelők számára az odaítélt állami támogatás közvetlen vagy közvetett igénybevételét.

(36)

Finnországban a cukorrépa-termesztés különleges földrajzi és éghajlati feltételek mellett történik, ami a cukorreform általános hatásain túl hátrányosan befolyásolja a termesztést. Ezért olyan rendelkezést kell hozni, amely az említett tagállamot állandó jelleggel felhatalmazza arra, hogy megfelelő összegű állami támogatást nyújtson a cukorrépa-termelői részére.

(37)	Rendelkezni kell abban az esetben meghozandó intézkedésekről, amikor az árak jelentős növekedése vagy csökkenése zavart okoz a közösségi piacon vagy ezzel fenyeget. Az említett intézkedésekbe tartozhat kontingens nyitása csökkentett vámmal a világpiactól importált cukorra a szükséges időtartamra.

(38)	Mivel a közös cukorpiac folyamatosan fejlődik, a tagállamoknak és a Bizottságnak folyamatosan tájékoztatniuk kell egymást a vonatkozó fejleményekről.

(39)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni.

(40)	A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a szükséghelyzetben felmerülő, egyedi gyakorlati problémák megoldásához szükséges intézkedéseket fogadjon el.

(41)

A Közösség legkülső régióiban folyó cukortermelés a jellemzői miatt eltér a Közösség többi részén folyó cukortermeléstől. Ezért az ágazatnak pénzügyi támogatást kell nyújtani oly módon, hogy az e régiókban tevékenykedő gazdáknak forrásokat kell kiutalni a helyi termelés segítését szolgáló támogatási programok hatálybalépését követően, amely programokat a tagállamok az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló, 2006. január 30-i 247/2006/EK tanácsi rendelet (6) alapján dolgoznak ki. Ugyanezen okból kifolyólag Franciaország számára engedélyezni kell, hogy meghatározott összegű állami támogatást nyújtson a legkülső régiói részére.

(42)

Az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek miatt a tagállamok számára felmerülő kiadásokat a Közösségnek a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelettel (7), és 2007. január 1-jétől a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelettel összhangban kell finanszíroznia.

(43)

Az 1260/2001/EK rendeletben szereplő szabályokról az e rendeletben előírt szabályokra történő átállás, valamint a 2005/2006-os gazdasági év piaci helyzetéről a 2006/2007-es gazdasági év piaci helyzetére való átállás, továbbá az annak biztosítása érdekében történő átállás, hogy a Közösség az 1260/2001/EK rendelet 13. cikkében említett C cukor tekintetében megfeleljen nemzetközi kötelezettségeinek, olyan nehézségeket okozhat, amelyekre e rendelet nem tér ki. Az ilyen nehézségek kezelése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság átmeneti intézkedéseket fogadhasson el,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

(1) A cukorágazat piacának e rendelettel megállapított közös szervezése a következő termékekre terjed ki:

KN Kód		Megnevezés
a)	1212 91	Cukorrépa
a)	1212 99 20	Cukornád
b)	1701	Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz, szilárd állapotban
c)	1702 20	Juharcukor és juharszirup
	1702 60 95 és 1702 90 99	Egyéb, hozzáadott ízesítőszert vagy színezéket nem tartalmazó, szilárd halmazállapotú cukrok és cukorszirupok, a laktóz, a glükóz, a maltodextrin és az izoglükóz kivételével
	1702 90 60	Műméz, természetes mézzel keverve is
	1702 90 71	Égetett cukor, legalább 50 tömegszázalék szacharóztartalommal, szárazanyagra számítva
	2106 90 59	Ízesített vagy színezett cukorszirupok, kivéve az izoglükóz, laktóz, glükóz és maltodextrin szirupot
d)	1702 30 10 1702 40 10 1702 60 10 1702 90 30	Izoglükóz
e)	1702 60 80 1702 90 80	Inulinszirup
f)	1703	Cukor kivonása vagy finomítása során nyert melasz
g)	2106 90 30	Ízesített vagy színezett izoglükóz szirupok
h)	2303 20	Kilúgozott cukorrépaszelet, kipréselt cukornád és más cukorgyártási hulladék

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt termékek tekintetében a gazdasági év október 1-jén kezdődik és a következő év szeptember 30-án ér véget.

A 2006/2007. gazdasági év azonban 2006. július 1-jén kezdődik és 2007. szeptember 30-án ér véget.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.	„fehércukor”: a nem ízesített vagy színezett, illetve más adalékanyagot nem tartalmazó, a polarimetriás módszerrel meghatározottak szerint száraz állapotban legalább 99,5 tömegszázalék szacharózt tartalmazó cukor;

2.	„nyerscukor”: a nem ízesített vagy színezett, illetve más adalékanyagot nem tartalmazó, a polarimetriás módszerrel meghatározottak szerint száraz állapotban 99,5 tömegszázaléknál kevesebb szacharózt tartalmazó cukor;

3.	„izoglükóz”: a száraz állapotában legalább 10 tömegszázalék fruktózt tartalmazó glükózból, vagy annak polimerjeiből nyert termék;

„inulinszirup”: a száraz állapotban, szabad formában vagy szacharóz formájában, legalább 10 % fruktózt tartalmazó, inulin vagy oligofruktózok hidrolíziséből nyert és cukor/izoglükóz egyenértékként kifejezett közvetlen termék. Előfordulhat, hogy az inulinszirup-kvótával nem rendelkező inulinrost-feldolgozók által előállított, kis mértékben édesítő termékek piaca korlátozásának elkerülése érdekében ez a meghatározás a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban módosításra kerül;

5.	„kvótacukor”, „kvóta-izoglükóz” és „kvóta-inulinszirup”: az érintett vállalkozás kvótája alapján egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-termelés mennyisége;

6.	„ipari cukor”: egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukortermelés mennyisége az (5) pontban említett cukormennyiségen felül, amelyet a 13. cikk (2) bekezdésében említett termékek valamelyikének az ipar általi előállításához való felhasználásra szánnak;

7.	„ipari izoglükóz” és „ipari inulinszirup”: egy adott gazdasági évnek tulajdonított izoglükóz-, vagy inulinszirup-termelés mennyisége, amelyet a 13. cikk (2) bekezdésében említett termékek valamelyikének az ipar általi előállításához való felhasználásra szánnak;

8.	„többlet cukor”, „többlet izoglükóz” és „többlet inulinszirup”: egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-termelés mennyisége az 5), 6) és 7) pontban említett megfelelő mennyiségen felül;

9.	„kvóta-cukorrépa”: a kvótacukorrá feldolgozott összes répa;

10.	„szállítási szerződés”: egy eladó és egy vállalkozás között létrejött, cukorgyártásra szánt répa szállítására irányuló szerződés;

11.

„szakmán belüli megállapodás”: a következők valamelyike:

a)	bármely szállítási szerződés megkötése előtt egyrészről a nemzeti vállalkozások szervezeteinek csoportja és, másrészről, a nemzeti eladók szervezeteinek csoportja között – közösségi szinten – megkötött megállapodás,

b)	bármely szállítási szerződés megkötése előtt egyrészről az érdekelt tagállam által elismert vállalkozások vagy vállalkozói szervezet, másrészről az érdekelt tagállam által elismert eladói társulás között megkötött megállapodás,

c)	az a) vagy a b) alpontban említett megállapodás hiányában, amennyiben a cukorrépának egy cukorgyártó vállalat vagy szövetkezet részvényesei, illetve tagjai által történő szállítását szabályozza, a társasági jog és a szövetkezeti jog,

d)	az a) vagy b) pontban említett bármely megállapodás hiányában, bármely szállítási szerződés megkötése előtt fennálló intézkedések, amennyiben az intézkedéseket elfogadó eladók a cukor egy vagy több gyárban történő gyártására a vállalkozás által vásárolt összes répa legalább 60 %-át leszállítják;

12.

„AKCS/indiai cukor”: a VI. mellékletben szereplő államokból származó, az 1701 KN-kód alá tartozó cukor, amelynek a Közösségbe történő behozatala:

—	az AKCS–EK Partnerségi Megállapodás V. mellékletéhez csatolt 3. jegyzőkönyv alapján, vagy

—	az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között létrejött, cukornádról szóló megállapodás (8) alapján történik;

13.

„kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzem”: az a termelési egység:

—	amelynek kizárólagos tevékenysége behozott nyers nádcukor finomítása, vagy

—	amely a 2004/2005-ös gazdasági évben legalább 15 000 tonna mennyiségű behozott nyers nádcukrot finomított.

II. CÍM

BELSŐ PIAC

1. FEJEZET

Árak

3. cikk

Referenciaárak

(1) A fehércukor esetében a referenciaár a következő:

a)	a 2006/2007. és 2007/2008. gazdasági évre tonnánként 631,9 EUR;

b)	a 2008/2009. gazdasági évre tonnánként 541,5 EUR;

c)	a 2009/2010. gazdasági évtől tonnánként 404,4 EUR.

(2) A nyerscukor esetében a referenciaár a következő:

a)	a 2006/2007. és 2007/2008. gazdasági évre tonnánként 496,8 EUR;

b)	a 2008/2009. gazdasági évre tonnánként 448,8 EUR;

c)	a 2009/2010. gazdasági évtől tonnánként 335,2 EUR.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett referenciaárakat a csomagolatlan, gyártelepi árú cukorra kell alkalmazni. A referenciaárakat az I. mellékletben ismertetett standard minőségű fehércukorra és nyerscukorra kell alkalmazni.

4. cikk

Árak bejelentése

A Bizottság létrehoz egy, a cukorpiac áraira vonatkozó információs rendszert, beleértve a cukorpiac árszintjeinek közzétételére szolgáló rendszert.

A rendszer alapját a fehércukrot gyártó vállalkozások, illetve a cukoriparban működő más gazdasági szereplők által szolgáltatott adatok adják. Ezen információkat bizalmasan kell kezelni. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a közzétett információk ne tegyék lehetővé az egyes vállalkozások és gazdasági szereplők árainak azonosítását.

5. cikk

A cukorrépa minimálára

(1) A kvóta-cukorrépa minimálára a következő:

a)	a 2006/2007. gazdasági évre tonnánként 32,86 EUR;

b)	a 2007/2008. gazdasági évre tonnánként 29,78 EUR;

c)	a 2008/2009. gazdasági évre tonnánként 27,83 EUR;

d)	a 2009/2010. gazdasági évtől tonnánként 26,29 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett minimálárat az I. mellékletben ismertetett standard minőségű cukorrépára kell alkalmazni.

(3) A cukorrá történő feldolgozásra alkalmas és kvótacukorrá történő feldolgozásra szánt kvóta-cukorrépát vásárló cukorgyártó vállalkozások kötelesek legalább a minimálárat megfizetni, amelyet a szabványos minőségtől való eltérések függvényében lehet áremeléssel vagy árcsökkentéssel kiigazítani.

(4) A 15. cikkben előírt többlet összeggel terhelt ipari cukor, illetve többlet cukor mennyiségeknek megfelelő cukorrépa-mennyiségek tekintetében az érintett cukorgyártó vállalkozás úgy igazítja ki a beszerzési árat, hogy az a kvóta-cukorrépa minimálárával legalább egyenlő legyen.

6. cikk

Szakmaközi megállapodások

(1) A szakmán belüli megállapodásoknak és a szállítási szerződéseknek meg kell felelniük a (3) bekezdésnek, valamint a II. mellékletben megállapított vásárlási feltételeknek, különösen a cukorrépa vásárlását, szállítását, átvételét és árának kifizetését szabályozó feltételek tekintetében.

(2) A cukorrépa és a cukornád vásárlásának feltételeit az e nyersanyagok közösségi termelői és a közösségi cukorgyártó vállalkozások közötti, szakmán belüli megállapodások szabályozzák.

(3) A szállítási szerződésekben különbséget kell tenni aszerint, hogy a cukorrépából előállítandó cukormennyiségek:

—	kvótacukornak, vagy

—	kvótán kívüli cukornak minősülnek-e.

(4) Minden cukorgyártó vállalkozás azt a tagállamot, amelyben cukrot állít elő, a következő információkkal látja el:

a)	a (3) bekezdés első francia bekezdésében említett azon cukorrépa-mennyiségek, amelyekre vonatkozóan vetés előtti szállítási szerződéseket kötöttek, valamint az a cukortartalom, amelyen az említett szerződések alapulnak;

b)	az ennek megfelelő becsült hozam.

A tagállamok további információkat kérhetnek.

(5) Azok a cukorgyártó vállalkozások, amelyek nem kötöttek vetés előtti szállítási szerződéseket a kvóta-cukorrépa minimálárán a kvótacukrukkal egyenlő cukorrépa-mennyiségre vonatkozóan, az általuk cukorrá feldolgozott cukorrépa teljes mennyiségéért legalább a kvóta-cukorrépa minimálárát kötelesek fizetni.

(6) A szakmán belüli megállapodások – az érintett tagállam általi jóváhagyás mellett – eltérhetnek a (3) és a (4) bekezdéstől.

(7) Ha nincs szakmán belüli megállapodás, az érintett tagállam az érintett felek érdekeinek védelmére e rendelet alapján megteszi a szükséges lépéseket.

2. FEJEZET

Kvóta szerinti termelés

7. cikk

Kvótakiosztás

(1) A cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelésének nemzeti és regionális szintű kvótáit a III. melléklet állapítja meg.

(2) A tagállamok kvótát osztanak ki minden, a területükön letelepedett cukorgyártó, izoglükóz-gyártó, illetve inulinszirup-gyártó vállalkozásnak, amelyet a 17. cikk szerint elismertek.

A kiosztott kvóta minden egyes vállalkozás esetében megegyezik a vállalkozás részére a 2005/2006. gazdasági évre az 1260/2001/EK rendelet alapján kiosztott A és B kvóták összegével.

(3) Ha a kvóta kiosztása egynél több termelési egységgel rendelkező cukorgyártó vállalkozás részére történik, a tagállamok elfogadják az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket a cukorrépa- és cukornád-termelők érdekeinek kellő figyelembevétele érdekében.

8. cikk

Kiegészítő cukorkvóta

(1) Legkésőbb 2007. szeptember 30-ig valamennyi cukorgyártó vállalkozás kérheti kiegészítő kvóta kiosztását a letelepedés szerinti tagállamtól.

A kiegészítő cukorkvóta tagállamonkénti maximális összegét a IV. melléklet I. pontja határozza meg.

(2) A tagállam a kérelmek alapján, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok szerint meghatározza, hogy mely mennyiségek tekinthetők elfogadhatónak. Ha a kiegészítő mennyiségek iránti igények összege meghaladja a rendelkezésre álló nemzeti mennyiséget, az érintett tagállam az elfogadható mennyiségek arányos csökkentéséről rendelkezik. A fentiek figyelembevételével kialkudott mennyiségek képezik az érintett vállalkozásoknak kiosztott kiegészítő kvótát.

(3) A vállalkozások részére az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban kiosztott kiegészítő kvóták után egy egyszeri 730 EUR összeget kell kivetni. Beszedése a kiosztott kiegészítő kvóta tonnája után történik.

(4) A (3) bekezdéssel összhangban fizetett egyszeri összeg teljes egészét a tagállam azokra a területén működő vállalkozásokra terheli, amelyek kiegészítő kvótához jutottak.

Az egyszeri összeget az érintett cukorgyártó vállalkozás a tagállam által meghatározandó határidőig köteles megfizetni. A legkésőbbi határidő 2008. február 28. lehet.

(5) Ha a cukorgyártó vállalkozás nem fizette meg az egyszeri összeget 2008. február 28. előtt, a kiegészítő kvóták nem tekinthetők az érintett cukorgyártó vállalkozás részére kiosztottnak.

9. cikk

Kiegészítő és pótlólagos izoglükóz-kvóta

(1) A 2006/2007. gazdasági évben 100 000 tonna izoglükóz-kvótával egészül ki a III. mellékletben meghatározott teljes izoglükóz-kvóta. A 2007/2008. és a 2008/2009. gazdasági évek mindegyikében az előző gazdasági év kvótájához 100 000 tonna további izoglükóz-kvótát kell adni.

A tagállamok a kiegészítő kvótát a vállalkozások részére a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban kiosztott izoglükóz-kvóták arányában osztják ki.

(2) Olaszország, Litvánia és Svédország kérésre bármely, a területükön letelepedett vállalkozásnak kioszthat pótlólagos izoglükóz-kvótát a 2006/2007. gazdasági évtől a 2009/2010. gazdasági évig terjedő időszakra. A pótlólagos kvóta tagállamonkénti maximális összegét a IV. melléklet II. pontja határozza meg.

(3) A vállalkozások részére a (2) bekezdéssel összhangban kiosztott kvóták után egy egyszeri 730 EUR összeget kell kivetni. Beszedése a kiosztott kiegészítő kvóta tonnája után történik.

10. cikk

Kvótakezelés

(1) A 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a III. mellékletben meghatározott kvótákat a 2006/2007. gazdasági évre vonatkozóan legkésőbb 2006. szeptember 30-ig, továbbá a 2007/2008., 2008/2009., 2009/2010. és 2010/2011. gazdasági évek mindegyikére vonatkozóan legkésőbb az előző gazdasági év februárjának végéig kell kiigazítani. A kiigazítások a 8. cikknek és a 9. cikknek, e cikk (2) bekezdésének, e rendelet 14. cikkének és 19. cikkének, valamint a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének alkalmazásából következnek.

(2) Figyelembe véve a 320/2006/EK tanácsi rendeletben előírt szerkezetátalakítási rendszer eredményeit, a Bizottság legkésőbb 2010 februárjának végéig – a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban – dönt arról, hogy milyen közös százalékérték szükséges a tagállamonként vagy régiónként fennálló cukor-, izoglükóz- és inulinszirup-kvóták csökkentéséhez annak érdekében, hogy a 2010/2011. gazdasági évtől kezdődően a piaci egyensúlyhiányt el lehessen kerülni.

(3) A tagállamok az egyes vállalkozások kvótáját ennek megfelelően kiigazítják.

11. cikk

A nemzeti kvóta újrakiosztása

(1) A tagállam csökkenthetik a területén letelepedett vállalkozásoknak kiosztott cukor- vagy izoglükóz-kvótát

—	legfeljebb 25 %-os mértékben a 2006/2007. és 2007/2008. gazdasági évre, a vállalkozásoknak a 320/2006/EK rendeletben meghatározott mechanizmusokban történő részvételi szabadságának tiszteletben tartásával egyidejűleg, és

—	legfeljebb 10 %-os mértékben a 2008/2009. gazdasági évtől.

(2) A tagállamok az V. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően és valamennyi érintett fél – különösen a cukorrépaés cukornád-termelők – érdekeit figyelembe véve a vállalkozások között átcsoportosíthatnak kvótákat.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint csökkentett mennyiségeket az érintett tagállam a területén lévő egy vagy több vállalkozásnak osztja ki, függetlenül attól, hogy az rendelkezik-e kvótával vagy sem.

3. FEJEZET

Kvótán kívüli termelés

12. cikk

Hatály

Azt a cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot, amelyet egy gazdasági év folyamán a 7. cikkben említett kvótán felül állítottak elő:

a)	fel lehet használni egyes, a 13. cikkben említett termékek feldolgozásához;

b)	a 14. cikkel összhangban át lehet vinni a következő gazdasági év kvótatermelésébe;

c)	a 247/2006/EK rendelet II. címével összhangban fel lehet használni a legkülső régiók különleges ellátási rendszerében; vagy

d)	a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott mennyiségi korlátozásokon belül, a Szerződés 300. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával lehet exportálni.

A többi mennyiségre a 15. cikkben említett többlet összeget kell alkalmazni.

13. cikk

Ipari cukor

(1) Az ipari cukrot, ipari izoglükózt, illetve ipari inulinszirupot a (2) bekezdésben említett termékek valamelyikének előállítására kell fenntartani, ha:

a)	az a gazdasági év vége előtt egy, a 17. cikk szerint elismert gyártó és egy, a 17. cikk szerint elismert felhasználó között létrejött szállítási szerződés tárgya volt; és

b)	azt a felhasználó részére legkésőbb a következő gazdasági év november 30-ig leszállították.

(2) A 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a Bizottság összeállítja azoknak a termékeknek a jegyzékét, amelyek előállításához ipari cukrot, ipari izoglükózt, illetve ipari inulinszirupot használnak fel.

A jegyzéknek tartalmaznia kell különösen a következőket:

a)	bioetanol, alkohol, rum, aktív élesztő, valamint a kenhető szirupok és a „Rinse appelstroop”-pá történő feldolgozásra szánt szirupok mennyiségei;

b)	bizonyos olyan ipari termékek, amelyek cukrot nem tartalmaznak, de feldolgozásuk során cukor, izoglükóz vagy inulinszirup felhasználására kerül sor;

c)	bizonyos olyan vegyipari vagy gyógyszeripari termékek, amelyek cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot tartalmaznak.

(3) Az 1. cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában felsorolt termékekre vonatkozóan termelési visszatérítés ítélhető oda, ha az e cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett termékek gyártásához nem áll rendelkezésre a világpiaci árnak megfelelő áron többlet cukor vagy behozott cukor, többlet izoglükóz, illetve többlet inulinszirup.

A termelési visszatérítés megállapításakor figyelembe kell venni különösen a behozott cukor felhasználásából eredő azon költségeket, amelyeket az iparnak a világpiaci beszerzés esetében viselnie kellene, valamint a közösségi piacon rendelkezésre álló többlet cukor árát, vagy – ha nincs többlet cukor – a referenciaárat.

14. cikk

A többlet cukor átvitele

(1) Minden vállalkozás dönthet úgy, hogy cukorkvótáján, izoglükóz-kvótáján vagy inulinszirup-kvótáján túllépő termelésének egészét vagy egy részét átviszi, hogy azt a következő gazdasági év termelésének részeként kezeljék. A (3) bekezdés sérelme nélkül, az ilyen döntés visszavonhatatlan.

(2) Az a vállalkozás, amely az (1) bekezdésben említett döntést hoz:

tájékoztatja az érintett tagállamot az ezen tagállam által meghatározandó időpont előtt:

—	a folyó gazdasági év február 1-je és június 30-a között az átvitelre kerülő nádcukor-mennyiségről,

—	a folyó gazdasági év február 1-je és április 15-e között az átvitelre kerülő egyéb cukor-, illetve inulinszirup-mennyiségről;

b)	vállalja, hogy ezeket a mennyiségeket saját költségén a folyó gazdasági év végéig raktározza.

(3) Ha egy vállalkozás termelése végül az érintett gazdasági évben kevesebb lett, mint az (1) bekezdésnek megfelelően történő döntéshozatal idején becsült mennyiség, az átvitt mennyiséget legkésőbb a következő gazdasági év október 31-ig visszamenőlegesen ki lehet igazítani.

(4) Az átvitt mennyiségeket a következő gazdasági év kvótája keretében elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

15. cikk

Többlet összeg

(1) Többlet összeget kell kivetni a következőkre:

a)	a bármely gazdasági év folyamán termelt többlet cukor, többlet izoglükóz és többlet inulinszirup mennyiségeire, kivéve a következő gazdasági év kvóta szerinti termelésébe átvitt és a 14. cikknek megfelelően raktározott mennyiségeket, illetve a 12. cikk c) és d) pontjában említett mennyiségeket;

b)	azokra az ipari cukor, ipari izoglükóz és ipari inulinszirup mennyiségekre, amelyek tekintetében egy később meghatározandó időpontig nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy azokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett valamely termékben feldolgozták;

c)	azokra a cukor-, izoglükóz- és inulinszirup-mennyiségekre, amelyeket a piacról a 19. cikkel összhangban kivontak, és amelyek tekintetében a 19. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettségeket nem teljesítik.

(2) A többlet összeget a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kellően magas szinten kell megállapítani, hogy az (1) bekezdésben említett mennyiségek felhalmozásának elkerülése érdekében.

(3) Az (1) bekezdés szerint fizetett többlet összeget a tagállam veti ki a területén lévő vállalkozásokra azoknak az (1) bekezdésben említett megtermelt mennyiségeknek a függvényében, amelyek a vállalkozások esetében az adott gazdasági évre megállapításra kerültek.

4. FEJEZET

Piacirányítás

16. cikk

Termelési díj

(1) A 2007/2008. gazdasági évtől kezdve a cukrot, izoglükózt, illetve inulinszirupot gyártó vállalkozások birtokában lévő cukorkvótára, izoglükózkvótára, illetve inulinszirupkvótára termelési díjat kell kivetni.

(2) A termelési díj mértéke 12,00 EUR a kvótacukor, illetve kvóta-inulinszirup tonnájára vetítve. Az izoglükóz esetében a termelési díj mértéke a cukorra alkalmazandó díj 50 %-a.

(3) A (1) bekezdésnek megfelelően fizetett teljes termelési díjat a tagállam a területén található vállalkozásokra az adott gazdasági év folyamán rendelkezésükre álló kvóta szerint rója ki.

A díj megfizetését a vállalkozások legkésőbb az adott gazdasági év februárjának végéig teljesítik.

(4) A közösségi cukor- és inulinszirup-gyártó vállalkozások megkövetelhetik, hogy a cukorrépa-, illetve cukornád-termelők, vagy a cikóriatermelők az adott termelési díj 50 %-át viseljék.

17. cikk

Elismert gazdasági szereplők

(1) Kérelemre a tagállam elismertnek nyilvánítja a cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-gyártó vállalkozást, vagy azt a vállalkozást, amely ezeket a termékeket a 13. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben szereplő termékké dolgozza fel, feltéve, hogy a vállalkozás:

a)	igazolja professzionális termelési kapacitását;

b)	beleegyezik abba, hogy az e rendelethez kapcsolódó bármely tájékoztatást megadjon, és az e rendelethez kapcsolódó ellenőrzéseknek alávesse magát;

c)	elismerését nem függesztették fel, illetve nem vonták vissza.

(2) Az elismert vállalkozás azt a tagállamot, amelynek a területén a répa vagy a nád betakarítására, illetve a finomításra sor kerül, a következőkről tájékoztatja:

a)	azon répa- vagy nádmennyiségekről, amelyekre vonatkozóan szállítási szerződés kötésére került sor, valamint a répa vagy nád és a cukor hektáronkénti becsült hozamáról;

b)	a tervezett és a tényleges cukorrépa-, cukornád- és nyerscukor-szállításokra vonatkozó adatokról, a cukorgyártásra vonatkozó adatokról, valamint a cukorkészlet-nyilatkozatokról;

c)	az eladott fehércukor-mennyiségekről, és a vonatkozó árakról és feltételekről.

18. cikk

Magántárolás és intervenció

(1) Ha a regisztrált közösségi átlagár egy reprezentatív időtartam alatt nem éri el a referenciaárat és – a piaci helyzetet figyelembe véve – várható, hogy ezen a szinten marad, a fehércukor magántárolására támogatás adható azoknak a vállalkozásoknak, amelyek részére cukorkvótát osztottak ki.

(2) A 2006/2007., 2007/2008., 2008/2009. és 2009/2010. gazdasági év folyamán a valamennyi cukorgyártó tagállam által kijelölt intervenciós hivatal felvásárol – a Közösségben gazdasági évenként összesen legfeljebb 600 000 tonna fehércukorban kifejezett mennyiség erejéig – minden neki felkínált fehér- vagy nyerscukrot, feltéve, hogy:

—	az érintett cukrot a kvótán belül gyártották, a Közösségben termelt cukorrépából vagy cukornádból;

—	az érintett cukor az eladó és az intervenciós hivatal között megkötött tárolási szerződés tárgyát képezte.

Az intervenciós hivatalok a 3. cikkben az azon gazdasági évet követő gazdasági évre megállapított referenciaár 80 %-án hajtják végre a felvásárlást, amelyben az ajánlattételre sor került. Ha a cukor minősége eltér a szabványos minőségtől, amelyre a referenciaárat megállapították, az árat ennek megfelelően kell emelni vagy csökkenteni.

(3) Az intervenciós hivatalok csak az azon gazdasági évre megállapított referenciaárnál magasabb áron adhatják el a cukrot, amelyben az eladásra sor kerül.

Mindazonáltal a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, és tiszteletben tartva a Szerződés 300. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalásokat, olyan döntés is hozható, hogy az intervenciós hivatalok:

a cukrot eladhatják az első albekezdésben említett referenciaárnál alacsonyabb, vagy azzal egyenlő áron, amennyiben a cukrot:

—	takarmányozásra, vagy

—	exportra szánják, akár további feldolgozás nélkül, akár a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékekké vagy e rendelet VII. mellékletében felsorolt árukká való feldolgozást követően.

a birtokukban lévő, a Közösség belső piacán található, emberi fogyasztásra alkalmas feldolgozatlan cukrot bocsássák – az érintett tagállam által elismert, vagy amennyiben egy tagállam egyetlen ilyen szervezetet sem ismert el, a Bizottság által elismert – jótékonysági szervezetek rendelkezésére az érvényes referenciaárnál alacsonyabb áron, vagy díjmentesen a sürgősségi segítségnyújtási műveletek keretében való szétosztás céljából.

19. cikk

A cukor kivonása

(1) Annak érdekében, hogy a piac szerkezeti egyensúlyát a referenciaárhoz közeli árszinten lehessen megőrizni, figyelembe véve a Közösségnek a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeit, a kvótacukor, kvóta-izoglükóz, illetőleg kvóta-inulinszirup egy bizonyos – valamennyi tagállamban megegyező – százalékát a következő gazdaság év kezdetéig ki lehet vonni a piacról.

Ilyen esetben az e rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében említett, a behozott nyerscukor finomításához szükséges szokásos ellátási szükségletet az érintett gazdasági év tekintetében azonos százalékkal kell csökkenteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett kivont százalékot a szóban forgó gazdasági év folyamán várható piaci trendek alapján legkésőbb ugyanazon gazdasági év október 31-ig meg kell határozni.

(3) Minden egyes, kvótával rendelkező vállalkozás, a kivonás időtartama alatt a saját költségén tárolja azt a cukormennyiséget, amely igazodik az (1) bekezdésben említett százaléknak a vállalkozás által a szóban forgó gazdasági évre szóló kvóta alapján termelt mennyiségre történő alkalmazásához.

A valamely gazdasági év folyamán kivont cukormennyiségeket a következő gazdasági évre szóló kvóta alapján elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni. Azonban, a várható cukorpiaci tendenciákat figyelembe véve, a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban döntés hozható arról, hogy a folyó és/vagy a következő gazdasági évre vonatkozóan a kivont cukor, izoglükóz vagy inulinszirup teljes egészét vagy egy részét:

—	olyan többlet cukornak, többlet izoglükóznak, illetve többlet inulinszirupnak tekintsék, amely ipari cukorrá, ipari izoglükózzá, illetve ipari inulinsziruppá alakításra rendelkezésre áll, vagy

—	ideiglenes kvótába tartozó termelésnek tekintsék, amelynek egy részét fenn lehet tartani exportra, tiszteletben tartva a Közösségnek a Szerződés 300. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalásait.

(4) Ha a Közösségben a cukorellátás nem megfelelő, a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban döntés hozható arról, hogy a kivont cukor, izoglükóz, illetve inulinszirup egy bizonyos mennyisége a közösségi piacon a kivonás időtartamának vége előtt eladható legyen.

20. cikk

Különböző intézkedések alapján történő tárolás

A valamely gazdasági év folyamán a 14. cikkben, a 18. cikkben, vagy a 19. cikkben említett intézkedések valamelyike alapján tárolt cukor magántárolása vagy intervenciós raktározása nem lehetséges az említett rendelkezések közül egy másik alapján sem.

III. CÍM

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

1. FEJEZET

A behozatalra és a kivitelre vonatkozó közös rendelkezések

21. cikk

Kombinált Nómenklatúra

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek vámtarifa-besorolására a Kombinált Nómenklatúra értelmezésének általános szabályait és alkalmazásának különös szabályait kell alkalmazni. Az e rendelet alkalmazásából származó vámnómenklatúrát bele kell foglalni a közös vámtarifába.

22. cikk

Általános elvek

Ha ez a rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott rendelkezések másképpen nem rendelkeznek, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem során tilos:

a)	vámmal azonos hatású díj kivetése;

b)	mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés alkalmazása.

23. cikk

Behozatali és kiviteli engedélyek

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében – a h) pont kivételével – felsorolt termékeknek a Közösségbe irányuló behozatala, illetve a Közösségből történő kivitele behozatali, illetve kiviteli engedély bemutatásához kötött. Azonban eltérésről lehet rendelkezni, ha bizonyos cukorimport irányítása esetében nincs szükség engedélyre.

(2) Az engedélyt a tagállam minden kérelmezőnek kiadja, tekintet nélkül arra, hogy a kérelmező a Közösségben hol telepedett le, és az e rendelet 28. és 32. cikkének alkalmazása, a tarifális preferenciák általános rendszerének alkalmazásáról szóló, 2005. június 27-i 980/2005/EK rendelet (9) 12. cikke (5) bekezdésének alkalmazása, valamint a Szerződés 133. vagy 300. cikke szerint kötött megállapodások alkalmazása érdekében hozott intézkedések sérelme nélkül.

(3) A behozatali és kiviteli engedélyek a Közösség egész területén érvényesek.

Az engedély kiadása biztosíték letétbe helyezése mellett történik, amely biztosíték garantálja, hogy a termék behozatala, illetve kivitele az engedély érvényességének ideje alatt megtörténik. A vis maior esetét kivéve, a biztosíték teljes egészében vagy részben elvész, ha a behozatalra, illetve a kivitelre a szóban forgó időszak alatt nem, vagy csak részben kerül sor.

(4) Az engedélyek érvényességének feltételeit a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

24. cikk

Aktív feldolgozási szabályok

A cukorágazat piaca közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékig, a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban teljesen vagy részlegesen megtiltható az aktív feldolgozási szabályoknak az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt termékek esetében történő alkalmazása.

25. cikk

Védintézkedés

(1) Ha a behozatal vagy a kivitel az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt egy vagy több termék közösségi piacán olyan súlyos zavart okoz, vagy olyan súlyos zavar bekövetkezésével fenyeget, amely várhatóan veszélyeztetheti a Szerződés 33. cikkében foglalt célkitűzések elérését, a kereskedelemben a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásait tiszteletben tartó, megfelelő intézkedések alkalmazhatók mindaddig, amíg az említett zavar vagy fenyegetés meg nem szűnik.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett helyzet alakul ki, a Bizottság – valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére – dönt a szükséges intézkedésekről.

Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól érkezik kérés, a Bizottság annak tárgyában a beérkezésétől számított három munkanapon belül dönt.

A tagállamokat az ilyen intézkedésről értesíteni kell, és az intézkedést azonnal alkalmazni kell.

(3) A Bizottság által a (2) bekezdés alapján hozott intézkedést bármely tagállam az értesítésétől számított három munkanapon belül a Tanács elé utalhatja. A Tanács haladéktalanul összeül. Minősített többséggel eljárva, a Tanács a szóban forgó intézkedést az elé utalásának napjától számított egy hónapon belül módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti.

(4) Azonban az e cikk értelmében meghozott, WTO-tagokra alkalmazott intézkedések esetében ezeket az intézkedéseket a a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 1994. december 22-i 3285/94/EK tanácsi rendelet (10) alapján kell alkalmazni.

2. FEJEZET

A behozatalra alkalmazandó rendelkezések

26. cikk

Behozatali vámok

(1) Kivéve, ha e rendelet másképpen rendelkezik, az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt termékekre a közös vámtarifában szereplő importvám-tételeket kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés ellenére, a Bizottság bizonyos mennyiségek tekintetében a következő termékekre vonatkozó behozatali vámok alkalmazását részben vagy teljes egészében felfüggesztheti annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi piacon a harmadik országokból történő behozatal révén az ellátás megfelelő legyen:

—	1701 11 10-es és 1701 12 10-es KN-kód alá tartozó, finomításra szánt nyerscukor,

—	1703-as KN-kód alá tartozó melasz.

(3) A 13. cikk (2) bekezdésében említett termékek gyártásához szükséges ellátás szavatolása érdekében a Bizottság bizonyos mennyiségek tekintetében részben vagy teljes egészében felfüggesztheti az 1701-es KN-kód alá tartozó cukorra, valamint az 1702 30 10-es, 1702 40 10-es, 1702 60 10-es és 1702 90 30-as KN-kód alá tartozó izoglükózra vonatkozó behozatali vámok alkalmazását.

27. cikk

A behozatal irányítása

(1) A közösségi piacra gyakorolt azon káros hatások megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt bizonyos termékek behozatalából eredhetnek, egy vagy több ilyen terméknek a közös vámtarifában megállapított vámtétel mellett történő behozatala után kiegészítő behozatali vámot kell fizetni, ha a 40. cikk (1) bekezdésének e) pontja alapján meghatározandó feltételek teljesülnek, kivéve, ha nem valószínű, hogy a behozatal a Közösség piacán zavart okoz, illetve, ha a hatások a szándékolt célhoz képest aránytalanok volnának.

(2) A Bizottság által a Kereskedelmi Világszervezettel közölt árszintet („a küszöbár”) el nem érő áron bonyolított behozatalra kiegészítő behozatali vámot lehet kivetni.

Az említett kiegészítő behozatali vám kivetésekor figyelembe veendő importárakat a szóban forgó szállítmány CIF importárai alapján kell meghatározni.

A CIF importárakat e célból össze kell vetni a termék reprezentatív világpiaci, illetve közösségi importpiaci áraival.

(3) Ha bármely évben, amelyben az (1) bekezdésben említett káros hatások jelentkeznek vagy várhatóan jelentkezhetnek, a behozatal volumene meghalad egy, a piacra jutási lehetőségeken alapuló szintet, amelynek meghatározása az előző három év vonatkozó hazai fogyasztásának százalékában történik („a küszöbvolumen”), szintén kivethető kiegészítő behozatali vám.

28. cikk

Vámkontingensek

(1) A Szerződés 300. cikkének megfelelően kötött megállapodásokból vagy a Tanács bármely egyéb jogi aktusából eredő, az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt termékek behozatalára vonatkozó vámkontingenseket, az e rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott részletes szabályok szerint a Bizottság nyitja meg és kezeli.

(2) A vámkontingensek kezelésének az érintett gazdasági szereplők közötti megkülönböztetés nélkül, a következő módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, vagy más megfelelő módszernek az alkalmazásával kell történnie:

a)	a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer („érkezési sorrend” elve);

b)	a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a „párhuzamos vizsgálat módszerének” alkalmazása);

c)	a kialakult kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a „régi/új érkezők módszerének” alkalmazása).

(3) A kezelés alkalmazott módszerének szükség szerint kellő súlyt kell fektetnie a közösségi piac ellátási igényeire és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére.

29. cikk

A finomítóipar szokásos ellátási szükséglete

(1) A 19. cikk (1) bekezdése ellenére, a finomításra szánt cukor gazdasági évenkénti, fehércukorban kifejezett, szokásos ellátási szükséglete a Közösségben 1 796 351 tonna mennyiségben kerül rögzítésre.

A 2006/2007., 2007/2008. és 2008/2009. gazdasági év folyamán a szokásos ellátási szükséglet az alábbiak szerint oszlik meg:

—	296 627 tonna Franciaország számára;

—	291 633 tonna Portugália számára;

—	19 585 tonna Szlovénia számára;

—	59 925 tonna Finnország számára;

—	1 128 581 tonna az Egyesült Királyság számára.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében említett szokásos ellátási szükségletet az alábbi mértékben kell növelni:

a)	50 000 tonnával a 2007/2008. gazdasági évben és 100 000 tonnával a 2008/2009. gazdasági évtől. Olaszország számára ezeket a mennyiségeket a 2007/2008. és 2008/2009. gazdasági évben kell rendelkezésre bocsátani;

b)	30 000 tonnával a 2006/2007. gazdasági évtől, és további 35 000 tonnával attól a gazdasági évtől kezdődően, amelyben a cukorkvóta legalább 50 %-os csökkentésére sor került.

Az első albekezdés b) pontjában említett mennyiségek nyers nádcukorra vonatkoznak, és azokat a 2006/2007., 2007/2008. és 2008/2009. gazdasági évben a 2005-ben Portugáliában egyedüliként működő cukorrépa-feldolgozó üzem számára kell fenntartani. E feldolgozóüzemet kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemnek kell tekinteni.

(3) A finomításra szánt cukorra vonatkozó behozatali engedély csak kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek részére adható ki, feltéve, hogy az érintett mennyiségek nem haladják meg az (1) és (2) bekezdésben említett szokásos ellátási szükséglet keretében behozható mennyiségeket. Az említett engedélyeket csak kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek ruházhatják át egymásra, érvényességük pedig annak a gazdasági évnek a végén jár le, amelyre az engedélyeket kiadták.

Ez a bekezdés a 2006/2007., 2007/2008. és 2008/2009. gazdasági évre, illetve az ezek után következő minden egyes gazdasági év első három hónapjára alkalmazandó.

(4) Az 1701 11 10-es KN-kód alá tartozó, finomításra szánt és a VI. mellékletben említett államokból származó nádcukorra vonatkozó behozatali vámok alkalmazását fel kell függeszteni azon kiegészítő mennyiség tekintetében, amely szükséges ahhoz, hogy a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek számára a 2006/2007., 2007/2008. és 2008/2009. gazdasági évben biztosított legyen a megfelelő ellátás.

A kiegészítő mennyiséget a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani, az (1) bekezdésben említett szokásos ellátási szükséglet és a finomításra szánt cukorra vonatkozóan az adott gazdasági évre előre jelzett ellátás mérlege alapján. Ez a mérleg a gazdasági év folyamán a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban felülvizsgálható, és a fogyasztásra szánt nyerscukor korábbi átalánybecsléseire alapozható.

30. cikk

Garantált ár

(1) Az AKCS/indiai cukorra vonatkozóan megállapított garantált árat kell alkalmazni a standard minőségű nyerscukornak és fehércukornak a következő országokból történő behozatalára:

a)	a 980/2005/EK rendelet12. és 13. cikkében említett rendelkezések alapján a legkevésbé fejlett országok;

b)	az e rendelet VI. mellékletében felsorolt államok a 29. cikk (4) bekezdésében említett kiegészítő mennyiség tekintetében.

(2) A garantált áras cukorra vonatkozó behozatali engedély iránti kérelemhez a kivitel szerinti ország hatósága által kiadott kiviteli engedélyt kell csatolni, amely igazolja, hogy a cukor megfelel az érintett megállapodásokban előírt szabályoknak.

31. cikk

A cukorról szóló jegyzőkönyvből eredő kötelezettségvállalások

A 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban intézkedések fogadhatók el annak biztosítása érdekében, hogy az AKCS/indiai cukornak a Közösségbe irányuló behozatalára az AKCS–EK Partnerségi Megállapodás V. mellékletéhez csatolt 3. jegyzőkönyvben meghatározott, valamint a nádcukorról szóló, az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között létrejött megállapodásban meghatározott feltételek szerint kerüljön sor. Az ilyen intézkedések szükség esetén eltérhetnek e rendelet a 29. cikkétől.

3. FEJEZET

A kivitelre alkalmazandó rendelkezések

32. cikk

Az export-visszatérítések alkalmazási köre

(1) Abban a mértékben, amely ahhoz szükséges, hogy az 1. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában felsorolt termékeket további feldolgozás nélkül vagy a VII. mellékletben felsorolt feldolgozott termékek formájában exportálni lehessen, a cukor világpiaci árfolyamai vagy árai alapján és a Szerződés 300. cikke szerint kötött megállapodásokból eredő korlátokon belül, az említett árfolyamok, illetve árak és a közösségi árak közötti különbözet export-visszatérítéssel fedezhető.

(2) Rendelkezni lehet arról, hogy export-visszatérítés járjon az 1. cikk (1) bekezdésének d) és g) pontjában felsorolt és további feldolgozás nélkül exportált vagy a VII. mellékletben felsorolt feldolgozott termékek formájában exportált termékek után.

Ebben az esetben a szárazanyag tonnájára vetített visszatérítés összegét különösen a következők figyelembevétele mellett kell megállapítani:

a)	az 1702 30 91 KN-kód alá tartozó termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítés,

b)	az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítés,

c)	a tervezett kivitel gazdasági vonatkozásai.

(3) Az I. mellékletben meghatározott standard minőségű nyerscukorra vonatkozó export-visszatérítés nem haladhatja meg a fehércukor után járó export-visszatérítés 92 %-át. Ez a korlát azonban nem alkalmazható a kandiscukorra vonatkozóan megállapítandó export-visszatérítésekre.

(4) A VII. mellékletben felsorolt feldolgozott termékek formájában kivitelre kerülő termékek után járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a további feldolgozás nélkül exportált ugyanazon termékekre alkalmazandó export-visszatérítés mértékét.

33. cikk

Az export-visszatérítés megállapítása

(1) Az export-visszatérítés mellett exportálható mennyiségek kiosztásához olyan módszert kell alkalmazni, amely:

az érintett termék jellegének és az érintett piac helyzetének a legjobban megfelel, a rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználását teszi lehetővé, figyelembe véve a közösségi kivitel hatékonyságát és szerkezetét, a gazdasági szereplők, különösen a nagy és kis gazdasági szereplők közötti megkülönböztetés előidézése nélkül;

b)	az adminisztrációs követelmények szem előtt tartásával, a gazdasági szereplők számára adminisztrációs szempontból a legkönnyebben teljesíthető.

(2) Az export-visszatérítések a Közösség egészére nézve azonosak. A rendeltetési helynek megfelelően eltérőek lehetnek, amennyiben a világpiaci helyzet, vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

Az export-visszatérítéseket a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

A visszatérítések megállapíthatók:

a)	rendszeres időközönként;

b)	ajánlati felhívással olyan termékek esetében, amelyekre vonatkozóan erről az eljárásról korábban már rendelkeztek.

A rendszeres időközönként megállapított export-visszatérítéseket – szükség esetén – az adott időközben a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére módosíthatja.

(3) A 32. cikk (1) és (2) bekezdésében említett és további feldolgozás nélkül exportált termékek után járó export-visszatérítést csak kérelemre és kiviteli engedély bemutatása mellett lehet nyújtani.

A 32. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, további feldolgozás nélkül exportált termékekre alkalmazandó export-visszatérítés az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazandó visszatérítéssel egyenlő, differenciált visszatérítés esetében pedig az ugyanazon a napon:

a)	az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre, vagy,

b)	adott esetben, ha az eltér az engedélyen feltüntetett rendeltetési helytől, a tényleges rendeltetési helyre alkalmazandó visszatérítéssel egyenlő, amely esetben az alkalmazandó összeg nem haladhatja meg az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre alkalmazandó összeget.

(4) E cikk (3) bekezdésének alkalmazási köre a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló, 1993. december 6-i 3448/93/EK tanácsi rendelet (11) 16. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kiterjeszthető azokra a szóban forgó termékekre, amelyek a VII. mellékletben szereplő feldolgozott termékek formájában kerülnek kivitelre. A részletes végrehajtási szabályokat az említett eljárással összhangban kell elfogadni.

34. cikk

A kivitel keretei

A Szerződés 300. cikke szerint kötött megállapodásokból eredő, volumenre vonatkozó kötelezettségvállalások betartását az érintett termékekre alkalmazott referencia-időszakokra kiadott kiviteli engedélyek alapján kell biztosítani.

35. cikk

Kiviteli korlátozások

(1) Ha az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt egy vagy több termék világpiaci árfolyama vagy ára olyan szintet ér el, amely a közösségi piacon az ellátást zavarja vagy ilyen zavarral fenyeget, és amennyiben ennek a helyzetnek a folytatódása vagy romlása valószínűsíthető, rendkívül sürgős esetben meg lehet tenni a megfelelő intézkedéseket.

(2) Az e cikk alapján elfogadott intézkedéseket a Szerződés 300. cikkének (2) bekezdésével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségekre tekintettel kell alkalmazni.

IV. CÍM

ÁLTALÁNOS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

36. cikk

Állami támogatás

(1) Ha ez a rendelet másképpen nem rendelkezik, a Szerződés 87., 88. és 89. cikkét alkalmazni kell az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt termékek előállítására és kereskedelmére, kivéve az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott állami támogatást.

(2) A cukorkvótájukat 50 %-ot meghaladó mértékben csökkentő tagállamok ideiglenesen odaítélhetnek állami támogatást abban az időszakban, amelyre a cukorrépa-termelőknek az átmeneti támogatás kifizetésre kerül a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. február 20-i 319/2006/EK rendelet (12) 10f. fejezetével összhangban. A Bizottság a valamely érintett tagállam által benyújtott kérelem alapján dönt az ezen intézkedés céljára rendelkezése álló állami támogatás teljes összegéről.

Olaszország esetében a cukorrépa-termelők számára és a cukorrépa szállítására nyújtandó, az első albekezdésben említett ideiglenes támogatás egy gazdasági évben, egy tonna cukorrépára vetítve összességében nem haladhatja meg a 11 EUR-t.

(3) Finnország egy gazdasági évben hektáronként legfeljebb 350 EUR támogatást ítélhet oda a cukorrépa-termelőknek.

(4) Az érintett tagállamok minden gazdasági év végétől számított 30 napon belül tájékoztatják a Bizottságot az abban a gazdasági évben ténylegesen odaítélt állami támogatás összegéről.

37. cikk

A piaci zavarokra vonatkozó záradék

Amennyiben a közösségi piacon az árak jelentős növekedését vagy csökkenését regisztrálják és:

—	az e rendelet többi cikke alapján meghozható intézkedéseket már mind megtették, és

—	és a piaci zavart okozó helyzet valószínűleg továbbra is fennáll vagy ezzel fenyeget,

további szükséges intézkedéseket lehet tenni.

38. cikk

Tájékoztatás

A tagállamok és a Bizottság minden szükséges tájékoztatást megadnak egymásnak, amely e rendelet alkalmazásához és az 1. cikk (1) bekezdésében említett termékeket érintő nemzetközi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges.

39. cikk

Cukorpiaci Irányítóbizottság

(1) A Bizottság munkáját a Cukorpiaci Irányítóbizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam egy hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

40. cikk

Végrehajtási szabályok

(1) A 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban e rendelet alkalmazására részletes szabályokat kell elfogadni. Ezek közé tartoznak különösen a következők:

a 3–6. cikk alkalmazásának részletes szabályai, különösen azok a szabályok, amelyek a referenciaárnak a 3. cikk (3) bekezdésében említett standardjától való eltérések tekintetében és az 5. cikk (3) bekezdésében említett minimálár tekintetében alkalmazandó áremelésekre és árcsökkentésekre vonatkoznak;

b)	a 7–10. cikk alkalmazásának részletes szabályai;

c)	a 12., 13., 14. és 15. cikk alkalmazásának részletes szabályai, és különösen a termelési visszatérítések nyújtásának feltételei, az ilyen visszatérítések összege, valamint a támogatható mennyiségek;

d)	a 8., 9., 15. és 16. cikkben említett összegek megállapítására és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás adására vonatkozó részletes szabályok;

a 26., 27. és 28. cikk alkalmazásának részletes szabályai. E szabályok közé tartozhatnak különösen:

i.	a 26. cikk (2) és (3) bekezdésében említett felfüggesztés, amely versenytárgyalási eljárással határozható meg;

ii.	azon termékek leírása, amelyek tekintetében a 27. cikk szerint kiegészítő behozatali vám alkalmazható;

iii.

a 28. cikk (1) bekezdése alapján az éves vámkontingensek, szükség szerint az év folyamán megfelelően elosztva, és az alkalmazandó kezelési módszer meghatározása, amely adott esetben tartalmazza a következőket:

—	a termék jellegére, származási helyére és származására kiterjedő garanciák;

—	az első francia bekezdésben említett garanciák ellenőrzésére szolgáló okirat elismerése;

—	a kiviteli engedélyek kiadásának feltételei és a kiviteli engedélyek érvényességi ideje;

f)	a 36. és 38. cikk alkalmazásának részletes szabályai;

a III. cím 3. fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazásának részletes szabályai. E szabályok közé tartozhatnak különösen:

i.	a ki nem osztott, illetve fel nem használt exportálható mennyiségek újraelosztásának részletes szabályai;

ii.	a 35. cikkben említett megfelelő intézkedések;

(2) A 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a következők fogadhatók el:

a)	a 6. cikk (4) bekezdésében említett, vetés előtti szállítási szerződések tárgyát képező répamennyiségeknek a répaeladók közötti elosztása során a cukorgyártó vállalkozások által alkalmazandó kritériumok;

b)	az I. és a II. melléklet módosításai;

c)	a 14. cikk (2) bekezdése szerinti időpontoktól való eltérés;

a 16–19. cikk alkalmazásának részletes szabályai, valamint különösen:

i.	az elismert gazdasági szereplők által benyújtandó kiegészítő adatok;

ii.	a szankcióknak, felfüggesztéseknek és a gazdasági szereplők elismerése visszavonásának kritériumai;

iii.	a 18. cikk (1) bekezdésében foglalt magántárolási támogatás odaítélése és e támogatás összege;

iv.	a 18. cikk (2) bekezdésében előírt intervenciós felvásárlásra alkalmazandó minőségi és mennyiségi minimumkövetelmények, áremelések és -csökkentések, valamint az intervenciós hivatalok általi átvételre vonatkozó eljárások és követelmények;

v.	a 19. cikk (1) bekezdésében említett kivont kvótacukor százalékaránya;

vi.	a minimálár megfizetésének a feltételei, amennyiben a 19. cikk (4) bekezdése alapján a kivont cukrot a közösségi piacon értékesítik;

e)	a 23. cikk (1) bekezdésében foglalt eltérés alkalmazásának szabályai;

a 29. és a 30. cikk alkalmazásának részletes szabályai, és különösen, a nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés érdekében:

i.	a 2. cikk (11) bekezdésében előírt fogalommeghatározás módosításai;

ii.	a VI. melléklet módosításai;

g)	a 37. cikk alkalmazásában foganatosított intézkedések.

41. cikk

A 247/2006/EK rendelet módosítása

A 247/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 16. cikk a következő szöveggel egészül ki:

„(3) Franciaország a 2005/2006. gazdasági évben legfeljebb 60 millió EUR és a 2006/2007. gazdasági évtől kezdődően legfeljebb 90 millió EUR nemzeti támogatást ítélhet oda a legkülső francia régiók cukorágazata számára.

Az e bekezdésben említett támogatásra nem kell alkalmazni a Szerződés 87., 88. és 89. cikkét.

Franciaország minden gazdasági év végétől számított 30 napon belül tájékoztatja a Bizottságot a ténylegesen odaítélt támogatás összegéről.”

A 23. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következő lép:

„(2) A Közösség az e rendelet II. és a III. címében foglalt intézkedéseket a következő éves maximumig finanszírozza:

(millió EUR)
	2007-es gazdasági év	2008-es gazdasági év	2009-es gazdasági év	2010-es és azt követő gazdasági évek
Franciaország tengerentúli megyéi	126,6	133,5	140,3	143,9
Azori-szigetek és Madeira	77,9	78,0	78,1	78,2
Kanári-szigetek	127,3	127,3	127,3	127,3”

42. cikk

Egyedi intézkedések

Azokat az intézkedéseket, amelyek egy szükséghelyzetben egyaránt szükségesek és indokoltak egyedi gyakorlati problémák megoldása érdekében, a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Az ilyen rendelkezések eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges időtartamra.

43. cikk

Pénzügyi rendelkezések

A tagállamok számára az e rendelet alapján fennálló kötelezettségek teljesítése során felmerülő kiadásokra az 1258/1999/EK rendeletet és 2007. január 1-jétől az 1290/2005/EK rendeletet, valamint az azok végrehajtására elfogadott rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

44. cikk

Átmeneti intézkedések

A 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban intézkedéseket lehet elfogadni:

a 2005/2006. gazdasági év piaci helyzetéről a 2006/2007. gazdasági év piaci helyzetére való áttérés megkönnyítése érdekében – különösen a kvóta szerint termelhető mennyiség csökkentése révén –, valamint az 1260/2001/EK rendeletben előírt szabályokról az e rendelettel megállapított szabályokra való áttérés megkönnyítése érdekében,

és

b)	a Közösségnek az 1260/2001/EK rendelet 13. cikkében említett C cukor tekintetében fennálló nemzetközi kötelezettségeinek való megfelelés biztosítása érdekében, elkerülve ugyanakkor a Közösség cukorpiacának bármilyen megzavarását.

45. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1260/2001/EK rendelet hatályát veszti.

46. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2006/2007. gazdasági évtől kell alkalmazni. A 39., 40., 41. és 44. cikket azonban e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni. A II. címet a 2014/2015. gazdasági év végéig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 20-i.

a Tanács részéről

az elnök

J. PRÖLL

(1) 2006. január 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) 2005. október 26-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

(4) Lásd e Hivatalos Lap 42 oldalát.

(5) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(6) HL L 42., 2006.2.14., 1. o.

(7) HL L 160., 1999.6.26., 103. o. Az 1290/2005/EK rendelettel (HL L 209., 2005.8.11., 1. o.) hatályon kívül helyezett rendelet.

(8) HL L 190., 1975.7.23., 36. o.

(9) HL L 169., 2005.6.30., 1. o.

(10) HL L 349., 1994.12.31., 53. o. A legutóbb a 2200/2004/EK rendelettel (HL L 374., 2004.12.22., 1. o.) módosított rendelet.

(11) HL L 318., 1993.12.20., 18. o. A legutóbb a 2580/2000/EK rendelettel (HL L 298., 2000.11.25., 5. o.) módosított rendelet.

(12) Lásd e Hivatalos Lap 32 oldalát.

I. MELLÉKLET

SZABVÁNYOS MINŐSÉGEK

I. PONT

A cukorrépa szabványos minősége

A standard minőségű cukorrépa:

a)	ép és forgalomképes minőségű;

b)	az átvételi helyen 16 %-os cukortartalmú.

II. PONT

A fehércukor szabványos minősége

A standard minőségű fehércukor jellemzői a következők:

a)	ép, eredeti és forgalomképes minőség; száraz, homogén szemcsés kristályok, szabadon folyó,

b)	minimális polarizáció 99,7°,

c)	maximális nedvességtartalom 0,06 %,

d)	maximális invertcukor-tartalom 0,04 %,

a 2. alpont alapján meghatározott pontok száma nem haladhatja meg összesen a 22-t, sem:

a 15-öt a hamutartalom tekintetében,

a 9-et a színtípus tekintetében, amelyet a Brunswicki Agrártechnológiai Intézet módszerének – továbbiakban: a „Braunschweigi módszer” – alkalmazásával határoztak meg,

a 6-ot az oldat színezése tekintetében, amelyet a Cukorelemzés Egységes Módszereinek Nemzetközi Bizottsága módszerének (a továbbiakban: az ICUMSA-módszer) alkalmazásával határoztak meg.

Egy pont:

a)	a 28° Brix-en, az ICUMSA-módszer alkalmazásával meghatározott hamutartalom 0,0018 %-ának,

b)	a Braunschweigi módszer alkalmazásával meghatározott színtípus 0,5 egységének,

c)	az ICUMSA-módszer alkalmazásával meghatározott oldatszínezés 7,5 egységének felel meg.

3.	Az 1. alpontban említett tényezők meghatározására azokat a módszereket kell alkalmazni, amelyeket e tényezők meghatározására az intervenciós intézkedések keretében alkalmaznak.

III. PONT

A nyerscukor szabványos minősége

1.	A standard minőségű nyerscukor 92 %-os fehércukor-hozamú cukor.

A nyers répacukor hozamát úgy kell kiszámítani, hogy e cukor polarizációs fokából le kell vonni:

a)	annak néggyel szorzott százalékos hamutartalmát,

b)	annak kettővel szorzott százalékos invertcukor-tartalmát,

egyet.

3.	A nyers nádcukor hozamát úgy kell kiszámítani, hogy e cukor kettővel szorzott polarizációs fokából le kell vonni százat.

II. MELLÉKLET

A CUKORRÉPA FELVÁSÁRLÁSI FELTÉTELEI

I. PONT

E melléklet alkalmazásában a „szerződő felek”:

a)	a cukorgyártó vállalkozások (a továbbiakban: a gyártók),

b)	cukorrépa-eladók (a továbbiakban: az eladók).

II. PONT

1.	A szállítási szerződéseket előírt mennyiségű kvóta-cukorrépára vonatkozóan, írásban kötik.

2.	A szállítási szerződések rögzítik, hogy további répamennyiség szállítható-e, és ha igen, milyen feltételek mellett.

III. PONT

A szállítási szerződésekben fel kell tüntetni a 6. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdésében említett, és adott esetben második francia bekezdésében említett répamennyiségekre vonatkozó beszerzési árakat. A 6. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdésében említett mennyiségek esetében ezek az árak nem lehetnek alacsonyabbak a kvótarépára vonatkozó, az 5. cikk (1) bekezdésében említett minimálárnál.

A szállítási szerződésekben a répa cukortartalmára egy rögzített értéket kell előírni. Ezek a szerződések tartalmaznak egy, a különböző cukortartalmakat és tényezőket feltüntető átszámítási skálát, amelynek segítségével a szállított répamennyiségeket át lehet váltani a szállítási szerződésben feltüntetett cukortartalomnak megfelelő mennyiségekre.

A skála a különböző cukortartalmaknak megfelelő hozamokon alapul.

Amennyiben egy eladó a 6. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdésében említett répa szállítására kötött szállítási szerződést egy gyártóval, az e szállító által teljesített minden szállítást – amelyet e pont 2. alpontja szerint át kell váltani – a szállítási szerződésben rögzített répamennyiség erejéig a 6. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdése szerinti szállításnak kell tekinteni.

Azok a gyártók, akik kisebb mennyiségű cukrot állítanak elő, mint amennyi a kvótarépájuk, amelyre a 6. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdése alapján vetés előtti szállítási szerződéseket írtak alá, a bármely további termelésnek megfelelő répamennyiséget, egészen kvótájuk mértékéig, azok között az eladók között osztják fel, akikkel a 6. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdése értelmében vetés előtti szállítási szerződést kötöttek.

A szakmán belüli megállapodások ettől a rendelkezéstől eltérhetnek.

IV. PONT

1.	A szállítási szerződések rendelkeznek a répaszállítások időbeni eltolódásáról és szokásos időtartamáról.

2.	Az 1. alpontban említett rendelkezéseknek az előző gazdasági év folyamán alkalmazandó rendelkezéseknek kell lenniük, figyelembe véve a tényleges termelés szintjét; a szakmán belüli megállapodások ettől eltérhetnek.

V. PONT

1.	A szállítási szerződések rendelkeznek a répabegyűjtő helyekről.

Amennyiben az eladók és a gyártók az előző gazdasági évre már kötöttek szállítási szerződést, az említett gazdasági év folyamán történő szállításokra nézve általuk közös megegyezéssel elfogadott begyűjtő helyek továbbra is működnek. A szakmán belüli megállapodások ettől a rendelkezéstől eltérhetnek.

3.	A szállítási szerződések kikötik, hogy a berakodás és a begyűjtő helyről való elszállítás költségeit a gyártónak kell viselnie, az előző gazdasági év előtt már alkalmazott helyi szabályokon vagy szokásokon alapuló különleges megállapodásokra is figyelemmel.

Dániában, Görögországban, Spanyolországban, Írországban, Portugáliában, Finnországban és az Egyesült Királyságban azonban, amennyiben a répát ex works szállítják, a szállítási szerződésekben meg kell követelni a gyártóknak a berakodási és szállítási költségekhez való hozzájárulását, és ki kell kötni a százalékot vagy az összegeket.

VI. PONT

1.	A szállítási szerződések rendelkeznek a répaátvételi helyekről.

Amennyiben az eladók és a gyártók az előző gazdasági évre már kötöttek szállítási szerződést, az említett gazdasági év folyamán történő szállításokra nézve általuk közös megegyezéssel elfogadott átvételi helyek továbbra is működnek. A szakmán belüli megállapodások ettől a rendelkezéstől eltérhetnek.

VII. PONT

1.	A szállítási szerződések rendelkeznek a cukortartalomnak a polarimetriás módszerrel történő meghatározásáról. Az átvételkor a répából mintát kell venni.

2.	A szakmán belüli megállapodások rendelkezhetnek más mintavételi időpontokról. A szállítási szerződés ilyen esetben rendelkezik az átvétel és a mintavétel között a cukortartalomban bekövetkezett csökkenés ellensúlyozása céljából történő helyesbítésről.

VIII. PONT

A szállítási szerződések rendelkeznek a bruttó tömegnek, tárának és cukortartalomnak a következő eljárások valamelyikének alkalmazásával történő megállapításáról:

a)	a gyártó és a répatermelők szakmai szervezete közösen állapítja meg, amennyiben egy szakmán belüli megállapodás így rendelkezik;

b)	a gyártó állapítja meg, a répatermelők szakmai szervezetének felügyelete alatt;

c)	a gyártó állapítja meg, az érintett tagállam által elismert szakértő felügyelete alatt, feltéve, hogy az eladó annak költségeit megtéríti.

IX. PONT

A szállítási szerződések megkövetelik, hogy a gyártók a leszállított répa teljes mennyisége tekintetében a következők közül egyet vagy többet teljesítsenek:

a)	a leszállított répa össztömegéből származó friss répaszeletet az eladónak ex works paritás feltételei mellett, költségmentesen visszaküldjék;

b)	az említett répaszelet egy részét, összepréselve, szárítva vagy szárítva és melaszozva, az eladónak ex works paritás feltételei mellett, költségmentesen visszaküldjék;

c)	a répaszeletet, összepréselve vagy szárítva, az eladónak ex works paritás feltételei mellett visszaküldjék; a gyártó ebben az esetben az eladótól megkövetelheti a préselés vagy szárítás költségeinek megfizetését;

d)	az eladónak az adott répaszelet értékesítési lehetőségeit figyelembe vevő ellentételezést fizessenek.

Ha a leszállított répa teljes mennyiségének egyes részei eltérő elbírálás alá esnek, a szállítási szerződés az első albekezdésben előírt kötelezettségek közül egynél többet követel meg.

2.	A szakmán belüli megállapodás előírhatja a répaszeletnek az 1. a), b) és c) alpontban említettől eltérő szakaszban történő leszállítását.

X. PONT

1.	A szállítási szerződésekben minden előlegfizetésre, valamint a répa beszerzési árának megfizetésére vonatkozóan rögzíteni kell a határidőket.

2.	Az 1. alpontban említett határidők nem mások, mint az előző gazdasági év folyamán érvényes határidők. A szakmán belüli megállapodások ettől a rendelkezéstől eltérhetnek.

XI. PONT

Amennyiben a szállítási szerződések az e melléklet által érintett kérdésekkel kapcsolatos szabályokat állapítanak meg, illetve amennyiben más kérdéseket szabályozó rendelkezéseket tartalmaznak, rendelkezéseik és hatásaik nem lehetnek ellentétesek ezzel a melléklettel.

XII. PONT

1.	A 2. cikk 11. pontjának b) alpontjában leírtak szerinti szakmán belüli megállapodások tartalmaznak választottbírósági záradékokat.

Amennyiben a közösségi, regionális vagy helyi szintű, szakmán belüli megállapodások az e rendelet által érintett kérdésekkel kapcsolatos szabályokat állapítanak meg, illetve amennyiben más kérdéseket szabályozó rendelkezéseket tartalmaznak, rendelkezéseik és hatásaik nem lehetnek ellentétesek ezzel a melléklettel.

A 2. alpontban említett megállapodások különösen a következőket állapítják meg:

a)	azoknak a répamennyiségeknek az eladók közötti felosztására vonatkozó szabályokat, amelyeknek a kvóta keretein belüli cukorgyártás céljából történő megvásárlásáról a gyártó a vetés előtt dönt;

b)	a III. pont 4. alpontjában említett felosztásra vonatkozó szabályokat;

c)	a III. pont 2. alpontjában említett átszámítási skálát;

d)	a termelendő répafajták vetőmagjának választékára és az azzal való ellátásra vonatkozó szabályokat;

e)	a szállítandó cukorrépa minimális cukortartalmát;

f)	a gyártó és az eladók képviselői között a répaszállítások kezdő időpontjának rögzítése előtt történő egyeztetés követelményét;

g)	a korai vagy későbbi szállítások után az eladóknak járó ösztönzők kifizetését;

részadatokat a következőkre vonatkozóan:

i.	a IX. pont 1. b) alpontjában említett répaszelet-rész,

ii.	a IX. pont 1. c) alpontjában említett költségek,

iii.	a IX. pont 1. d) alpontjában említett ellentételezés;

i)	a répaszeletnek az eladó általi elszállítását;

j)	az 5. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, szabályokat arra nézve, hogy miként kell a cukor referenciaára és tényleges eladási ára közötti bármely különbözetet a gyártó és az eladók között megosztani.

XIII. PONT

Amennyiben nincs rögzített szakmán belüli megállapodás arra nézve, hogy miként kell az eladók között felosztani azokat a kvóta keretén belüli cukorgyártásra szánt répamennyiségeket, amelyeknek a vetés előtti megvásárlására a gyártó ajánlatot tesz, az érintett tagállam maga állapíthat meg szabályokat az ilyen felosztásra.

Az említett szabályok a szövetkezetek számára répát értékesítő szokásos eladókra olyan szállítási jogokat is ruházhatnak, amelyek eltérnek azoktól a szállítási jogoktól, amelyekkel akkor rendelkeznének, ha ilyen szövetkezethez tartoznának.

III. MELLÉKLET

NEMZETI ÉS REGIONÁLIS KVÓTÁK

(tonnában)
Tagállam vagy régió (1)	Cukor (2)	Izoglükóz (3)	Inulinszirup (4)
Belgium	819 812	71 592	215 247
Cseh Köztársaság	454 862	—	—
Dánia	420 746	—	—
Németország	3 416 896	35 389	—
Görögország	317 502	12 893	—
Spanyolország	996 961	82 579	—
Franciaország (anyaország)	3 288 747	19 846	24 521
Franciaország tengerentúli megyéi	480 245	—	—
Írország	199 260	—	—
Olaszország	1 557 443	20 302	—
Lettország	66 505	—	—
Litvánia	103 010	—	—
Magyarország	401 684	137 627	—
Hollandia	864 560	9 099	80 950
Ausztria	387 326	—	—
Lengyelország	1 671 926	26 781	—
Portugália (kontinentális területek)	69 718	9 917	—
Azori-szigetek autonóm régió	9 953	—	—
Szlovákia	207 432	42 547	—
Szlovénia	52 973	—	—
Finnország	146 087	11 872	—
Svédország	368 262	—	—
Egyesült Királyság	1 138 627	27 237	—
Összesen	17 440 537	507 680	320 718

IV. MELLÉKLET

1. PONT

KIEGÉSZÍTŐ CUKORKVÓTÁK

(tonnában)
Tagállamok	Kiegészítő kvóta
Belgium	62 489
Cseh Köztársaság	20 070
Dánia	31 720
Németország	238 560
Görögország	10 000
Spanyolország	10 000
Franciaország (anyaország)	351 695
Írország	10 000
Olaszország	10 000
Lettország	10 000
Litvánia	8 985
Magyarország	10 000
Hollandia	66 875
Ausztria	18 486
Lengyelország	100 551
Portugália (kontinentális területek)	10 000
Szlovákia	10 000
Szlovénia	10 000
Finnország	10 000
Svédország	17 722
Egyesült Királyság	82 847
Összesen	1 100 000

2. PONT

PÓTLÓLAGOS IZOGLÜKÓZ-KVÓTÁK

(tonnában)
Tagállamok	Pótlólagos kvóta
Olaszország	60 000
Litvánia	8 000
Svédország	35 000

V. MELLÉKLET

CUKORKVÓTÁK VAGY IZOGLÜKÓZ-KVÓTÁK ÁTRUHÁZÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

I. PONT

E melléklet alkalmazásában:

a)	„vállalkozások egyesülése”: két vagy több vállalkozásnak egyetlen vállalkozássá történő egyesülése;

b)	„vállalkozás átruházása”: a kvótával rendelkező vállalkozás eszközeinek egy vagy több vállalkozás számára történő átruházása vagy azokba történő beolvasztása;

c)	„gyár átruházása”: egy műszaki egység – beleértve az érintett termék gyártásához szükséges egész üzemet is – tulajdonjogának egy vagy több vállalkozás részére történő átruházása, ami az átruházó vállalkozás termelésének részleges vagy teljes átvállalását eredményezi;

„gyár haszonbérlete”: annak működése céljából, egy műszaki egység – ideértve a cukor gyártásához szükséges egész üzemet – legalább három egymást követő gazdasági évre kötött – a felek megállapodása szerint a harmadik gazdasági év lejárta előtt meg nem szüntetett – haszonbérleti szerződését jelenti egy vállalkozással, amely ugyanabban a tagállamban telepedett le, mint az érintett gyár, ha – a haszonbérlet hatálybalépését követően – azt a vállalkozást, amely a gyárat bérli, annak teljes termelésére nézve kizárólagosan cukorgyártó vállalkozásnak tekinthetik.

II. PONT

A 2. alpont sérelme nélkül, a cukorgyártó vállalkozások egyesülése vagy átruházása, illetve a cukorgyárak átruházása esetén a kvótákat a következőképpen kell kiigazítani:

a)	cukorgyártó vállalkozások egyesülése esetén, a tagállamok az egyesülés révén keletkező vállalkozás részére akkora kvótát osztanak ki, amely egyenlő az érintett cukorgyártó vállalkozások részére az egyesülés előtt kiosztott kvóták összegével;

cukorgyártó vállalkozás átruházása esetén, a tagállam az átruházott vállalkozás kvótáját cukorgyártás céljára a vállalkozást megszerző vállalkozás részére osztja ki, illetve, ha az átruházott vállalkozás az átruházással több vállalkozáshoz kerül, a kiosztásnak az ezek által egyenként vállalt cukortermelés arányában kell történnie;

c)	cukorgyár átruházása esetén, a tagállam a gyár tulajdonjogát átruházó vállalkozás kvótáját csökkenti, és a szóban forgó gyárat megvásárló cukorgyártó vállalkozás vagy vállalkozások kvótáját a vállalt cukortermelés arányában levont mennyiséggel növeli.

Amennyiben az 1. alpontban említett valamelyik művelet által közvetlenül érintett több cukorrépa- vagy cukornád-termelő egyértelműen kinyilvánítja, hogy hajlandó a répáját vagy nádját olyan cukorgyártó vállalkozásnak szállítani, amely nem részese az említett műveleteknek, a tagállam a kiosztást az által a vállalkozás által vállalt termelés alapján végezheti, amelynek a termelők a cukorrépájukat vagy nádjukat szállítani kívánják.

Abban az esetben, ha az 1. alpontban említettektől eltérő körülmények között kerül sor:

a)	egy cukorgyártó vállalkozásnak,

b)	egy cukorgyártó vállalkozás egy vagy több gyárának

a bezárására, a tagállam a kvótáknak az adott bezárással érintett részét egy vagy több cukorgyártó vállalkozásnak kioszthatja.

Úgyszintén az előző alpont b) pontjában említett esetben, amennyiben az érintett termelők közül néhányan egyértelműen kinyilvánítják, hogy hajlandók cukorrépájukat vagy cukornádjukat egy adott cukorgyártó vállalkozásnak szállítani, a tagállam a kvótáknak az adott cukorrépával vagy cukornáddal összefüggő részét kioszthatja annak a vállalkozásnak, amely részére a termelők a szóban forgó termékeket szállítani kívánják.

Amennyiben a 6. cikk (6) bekezdésében említett eltérésre történik hivatkozás, az érintett tagállam az említett eltéréssel érintett répatermelőktől és cukorgyártó vállalkozásoktól megkövetelheti, hogy szakmán belüli megállapodásaikba olyan különleges záradékokat illesszenek be, amelyek lehetővé teszik a tagállam számára e pont 2. és 3. alpontjának az alkalmazását.

Ha egy cukorgyártó vállalkozáshoz tartozó gyár haszonbérletére kerül sor, a tagállam a gyárat bérbeadásra felkínáló vállalkozás kvótáját csökkentheti, és azt a részt, amellyel a kvótát csökkentette, kioszthatja annak a vállalkozásnak, amely a gyárat azzal a céllal bérli, hogy abban cukrot állítson elő.

Ha a haszonbérlet az I. pont d) alpontjában említett, három gazdasági évre kiterjedő időszakban szűnik meg, a kvótának az ezen alpont első albekezdése alapján történő kiigazítását a tagállam a haszonbérlet hatálybalépésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényteleníti. Ha azonban a haszonbérlet vis maior miatt szűnik meg, a tagállam a kiigazítást nem köteles érvényteleníteni.

Amennyiben egy cukorgyártó vállalkozás a továbbiakban már nem tudja biztosítani, hogy az érintett cukorrépa-, illetve cukornád-termelők irányában a közösségi jogszabályok alapján fennálló kötelezettségeinek eleget tegyen, és amennyiben erről a helyzetről az érintett tagállam illetékes hatóságai is megbizonyosodtak, az érintett tagállam – egy vagy több gazdasági évre – kioszthatja a kvóták érintett részét a vállalt termelés arányában egy vagy több cukorgyártó vállalkozásnak.

Amennyiben egy tagállam egy cukorgyártó vállalkozásnak a cukorrépa etil-alkohollá történő feldolgozására árgaranciákat és felvevőpiacra vonatkozó garanciákat nyújt, a tagállam – az adott vállalkozással és az érintett répatermelőkkel egyetértésben – kioszthatja egy vagy több gazdasági évre a cukorgyártási kvóták teljes egészét vagy egy részét egy vagy több másik vállalkozás részére.

III. PONT

Izoglükóz-gyártó vállalkozások egyesülése vagy átruházása, illetve egy izoglükóz-előállító gyár átruházása esetén, a tagállam az érintett kvótákat – izoglükóz előállítása céljából – kioszthatja egy vagy több más vállalkozás részére, függetlenül attól, hogy azok rendelkeznek-e termelési kvótával, vagy sem.

IV. PONT

A II. és a III. pont alapján hozott intézkedések csak akkor léphetnek hatályba, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)	valamennyi érintett fél érdekeit figyelembe veszik;

b)	az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy az intézkedések valószínűleg javítják a répa-, a nád- és a cukorgyártó-ágazat szerkezetét;

c)	az intézkedések azonos területen letelepedett vállalkozásokra vonatkoznak, amely terület kvótáját a III. melléklet állapítja meg.

V. PONT

Ha az egyesülésre vagy az átruházásra október 1-je és a következő év április 30-a között kerül sor, a II. és a III. pontban említett intézkedések a folyó gazdasági évre vonatkozóan lépnek hatályba.

Ha az egyesülésre vagy az átruházásra ugyanabban az évben május 1-je és szeptember 30-a között kerül sor, a II. és a III. pontban említett intézkedések a következő gazdasági évre vonatkozóan lépnek hatályba.

VI. PONT

A 10. cikk (3) bekezdésének alkalmazásakor a tagállamok a kiigazított kvótákat – e kvótáknak a következő gazdasági évben történő alkalmazása céljából – legkésőbb február végéig kiosztják.

VII. PONT

A II. és a III. pont alkalmazásakor a tagállamok az V. pontban említett időszakok lejárta után legkésőbb 15 nappal tájékoztatják a Bizottságot a kiigazított kvótákról.

VI. MELLÉKLET

A 2. CIKK (12) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT ÁLLAMOK

Barbados

Belize

Elefántcsontpart

Kongói Köztársaság

Fidzsi-szigetek

Guyana

India

Jamaica

Kenya

Madagaszkár

Malawi

Mauritius

Mozambik

Saint Kitts és Nevis – Anguilla

Suriname

Szváziföld

Tanzánia

Trinidad és Tobago

Uganda

Zambia

Zimbabwe

VII. MELLÉKLET

FELDOLGOZOTT TERMÉKEK

KN-kód

Árumegnevezés

ex 0403

Író, aludttej, tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej, tejföl sűrítve is, cukrozva vagy más anyaggal édesítve, ízesítve, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadása nélkül is:

0403 10

–

Joghurt:

0403 10 51-től 0403 10 99-ig

– –	Ízesítve vagy gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával

0403 90

–

Más:

0403 90 71-től 0403 90 99-ig

– –	Ízesítve vagy gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával

ex 0710

–	Zöldség (nyersen, gőzölve vagy vízben forrázva is), fagyasztva:

0710 40 00

–	Csemegekukorica

ex 0711

–	Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (például kéndioxid gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban:

0711 90

–	Egyéb zöldségek; zöldségkeverékek:

– –	Zöldségfélék:

0711 90 30

–	Csemegekukorica

1702 50 00

Vegytiszta gyümölcscukor

ex 1704

Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül, kivéve az 1704 90 10 KN-kód alá tartozó édesgyökér-kivonatot

1806

Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszerkészítmények

ex 1901

Malátakivonat; lisztből, darából, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy a teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401–0404 vámtarifaszám alá tartozó áruból készített, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy a teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz:

1901 10 00

–	Gyermektápszer, kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve

1901 20 00

–	Keverékek és tészták, az 1905 KN-kód alá tartozó pékáruk készítéséhez

1901 90

–

Más:

– –

Más:

1901 90 99

– – –

Más

ex 1902

Tészta, főzve és töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, guocchi, ravioli, canelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is:

1902 20

–	Töltött tészta, (főve vagy más módon elkészítve is):

– –

Más:

1902 20 91

– – –

Főzve

1902 20 99

– – –

Más

1902 30

–	Más tészta

1902 40

–

Kuszkusz:

1902 40 90

– –

Más

1904

Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (például kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában, pehely formában vagy más megmunkált szem formában (a liszt és a durva őrlemény kivételével), előfőzve vagy másképp elkészítve

ex 1905

Kenyér, cukrászsütemény, kalács, biscuit és más pékáru kakaótartalommal is; áldozó ostya, üres gyógyszerkapszulák gyógyszergyártásnál történő alkalmazásra, pecsételő ostya, rizspapír és hasonló termékek:

1905 10 00

–	Ropogós kenyér

1905 20

–	Mézeskalács és hasonlók

1905 31

– –	Édes keksz (biscuit)

1905 32

– –	Gofri és ostyák

1905 40

–	Kétszersült, pirított kenyér és hasonló pirított termékek

1905 90

–

Más:

– –

Más:

1905 90 45

– – –

Biscuit

1905 90 55

– – –

Extrudált vagy puffasztott termék pikánsan, illetve sózva

1905 90 60

– – – –

Hozzáadott édesítőszerrel

1905 90 90

– – – –

Más

ex 2001

Ecettel vagy ecetsavval elkészített vagy tartósított zöldségek, gyümölcsök, diófélék és egyéb ehető növényi részek:

2001 90

–

Más:

2001 90 30

– –	Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)

2001 90 40

– –	Jamgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal

ex 2004

Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, kivéve a 2006 vámtarifaszám termékeit:

2004 10

–

Burgonya:

– –

Más:

2004 10 91

– – –

Liszt, dara vagy pelyhesített formában

2004 90

–	Más zöldségek és zöldségkeverékek:

2004 90 10

– –	Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)

ex 2005

Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, kivéve a 2006 vámtarifaszám termékeit):

2005 20

–

Burgonya:

2005 20 10

– –	Liszt, dara vagy pelyhesített formában

2005 80 00

–	Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)

ex 2101

Kávé-, tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és az e termékeken vagy kávén, teán, matéteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, valamint ezek kivonata, eszenciája, koncentrátuma:

–	Kávékivonat, -eszencia és -koncentrátum és az e termékeken vagy e kivonatokon, eszenciákon vagy koncentrátumokon vagy kávén alapuló készítmények:

– –	Az e kivonatokon, eszenciákon vagy koncentrátumokon vagy kávén alapuló készítmények:

2101 12 98

– – –

Más

–	Tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és az e kivonatokon, eszenciákon vagy koncentrátumokon vagy teán, vagy matéteán alapuló készítmények:

– –	Készítmények:

2101 20 98

– – –

Más

–	Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, valamint ezeknek kivonata, eszenciája, koncentrátuma:

– –	Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé:

2101 30 19

– – –

Más

– –	Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé kivonata, eszenciája és koncentrátuma:

2101 30 99

– – –

Más

2105 00

Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is

ex 2106

Másutt nem említett élelmiszerkészítmények:

2106 90

–

Más:

2106 90 10

– –

Sajtfondü

– –

Más:

2106 90 92

– – – – –

Tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, glükóz- vagy keményítőtartalom nélkül, vagy 1,5 %-nál kevesebb tejzsír-, 5 %-nál kevesebb szacharóz- vagy izoglükóz-, 5 %-nál kevesebb glükóz- vagy keményítőtartalommal

2106 90 98

– – – – –

Más

2202

Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve, és más alkoholmentes ital, a 2009 vámtarifaszám alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével

2205

Vermut és egyéb friss szőlőből készült bor növényekkel vagy aromaanyagokkal ízesítve

ex 2208

Nem denaturált etilalkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital:

2208 20

–	Szőlőbor vagy szőlőtörköly desztillálásával nyert szesz:

2208 50 91-től 2208 50 99-ig

Holland gin

2208 70

Likőrök és szíverősítők

2208 90 41-től 2208 90 78-ig

–	Más szeszek és szeszes italok

2905 43 00

Mannit

2905 44

D-glucit (szorbit)

ex 3302

Illatanyag-keverékek, valamint az iparban nyersanyagként használt keverékek, amelyek egy vagy több ilyen anyagon alapulnak (beleértve az alkoholos oldatokat); más illatanyag-készítmények italgyártáshoz:

3302 10

–	Élelmiszer- vagy italgyártáshoz használt fajták:

– –	Italgyártásban használt fajták:

– – –

Az egy italt jellemző összes ízesítőanyagot tartalmazó készítmények:

– – – – –

Más (0,5 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalommal):

3302 10 29

Más

ex 38. árucsoport

A vegyipar különböző termékei:

3824 60

Szorbit, a 2905 44 vámtarifa-alszám kivételével

28.2.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/32

A TANÁCS 319/2006/EK RENDELETE

(2006. február 20.)

a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 37. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)

A cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendelet (3) (cukorreform) a cukorpiac közös szervezésének jelentős reformját írja elő. Az e rendelet által bevezetett intézkedések magukban foglalják a közösségi cukor intézményi támogatott árának lépésekben történő jelentős csökkentését.

(2)	A cukorágazat csökkentett piactámogatásának következményeképpen a termelőkre vonatkozó jövedelemtámogatást növelni kell. A kifizetés általános szintjének a piactámogatások fokozatos csökkentésével párhuzamosan növekednie kell.

(3)

A közvetlen termelőtámogatás függetlenítése és az egységes támogatási rendszer bevezetése elengedhetetlen eleme a közös agrárpolitika reformfolyamatának, amelynek célja az ár- és termeléstámogatási politikától a mezőgazdasági termelő részére nyújtott jövedelemtámogatási politika felé történő elmozdulás. Az 1782/2003/EK rendelet (4) az említett elemeket számos mezőgazdasági termékre vonatkozóan bevezette.

(4)	A közös agrárpolitika reformját alátámasztó célkitűzések megvalósítása érdekében a cukor vagy inulinszirup előállításához felhasznált cukorrépára, cukornádra és cikóriára nyújtott támogatást függetleníteni kell, és be kell illeszteni az egységes támogatási rendszerbe.

(5)	Következésképpen az 1782/2003/EK rendeletben megállapított, a közvetlen támogatási rendszerekre vonatkozó szabályokat ki kell igazítani.

(6)

A szerkezetátalakítási folyamat hatásainak tompítása érdekében azokban a tagállamokban, amelyek a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló, 2006. február 20-i 320/2006/EK rendeletben (5) előírt szerkezetátalakítási támogatást a 318/2006/EK rendeletben megállapított kvóta legalább 50 %-ára megadják, a cukorrépa- és cukornádtermelők legfeljebb öt egymást követő éven keresztül részesülhetnek támogatásban.

(7)	Az egyéni jövedelemtámogatás szintjét azon támogatás alapján kell kiszámítani, amelyben a mezőgazdasági termelő a tagállamok által meghatározandó egy vagy több gazdasági év óta a cukorpiac közös szervezésének keretében részesül.

(8)

A támogatási rendszer megfelelő alkalmazásának biztosítása, valamint a költségvetés ellenőrzése érdekében rendelkezni kell arról, hogy az általános jövedelemtámogatás egy korábbi referenciaév alapján számított nemzeti korlátokon belül maradjon, valamint arról, hogy az első négy év során figyelembe vegyék a származtatott árakból eredő további összegeket.

(9)

Az új tagállamok cukorrépa- és cikóriatermelői a csatlakozás óta részesülnek a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK rendelet (6) keretében nyújtott ártámogatásban. Tehát a cukortámogatás, valamint az egységes támogatási rendszer cukorra és cikóriára vonatkozó összetevői nem függhetnek az 1782/2003/EK rendelet 143a. cikkében meghatározott növekedési ütem alkalmazásától. Ugyanezen okokból az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk arra is, hogy a rendszertől független közvetlen kifizetés formájában megadják a cukorreformból eredő támogatást.

(10)	Az új tagállamokban az egységes támogatási rendszer helyes alkalmazásának biztosítása érdekében rendelkezéseket kell hozni az egységes területalapú támogatási rendszerről az egységes támogatási rendszerre történő áttérés következtében felmerülő sajátos problémák tekintetében.

(11)

Azon tagállamok számára, amelyek úgy döntöttek, vagy ezután úgy döntenek, hogy az egységes támogatási rendszert csak 2007. január 1-jétől alkalmazzák, lehetővé kell tenni, hogy a cukor és az inulinszirup előállításához felhasznált cukorrépa, cukornád és cikória termelőinek a beszállított cukorrépa, cukornád vagy cikória termelésére használt terület – hektárban kifejezett – nagyságán alapuló támogatás formájában 2006-ban jövedelemtámogatást nyújtsanak. Az egységes támogatási rendszer cukorra és cikóriára vonatkozó összetevőinek kiszámítása tekintetében a tagállamok részére lehetőséget kell nyújtani, hogy meghatározzák a reprezentatív alapon figyelembe veendő gazdasági éveket.

(12)	A jelenlegi rendszerről az egységes támogatási rendszerre történő áttérésből adódó esetleges problémák megoldása érdekében helyénvaló a Bizottságra ruházni – a hatályban lévő 1782/2003/EK rendelet 155. cikkének módosítása révén – a vonatkozó átmeneti szabályok elfogadására vonatkozó hatáskört.

(13)	Annak érdekében, hogy egyes újonnan bevezetett támogatások közvetlen kifizetésnek minősüljenek, az 1782/2003/EK rendelet I. mellékletét megfelelően ki kell igazítani.

(14)	A cukortámogatás tekintetében meghatározott jövedelemtámogatási összeg figyelembevétele érdekében az 1782/2003/EK rendelet II., VIII. és VIIIa. mellékletében meghatározott nemzeti felső határt ki kell igazítani.

(15)	Az energianövények támogatásának végrehajtása során nehézségek merültek fel. Az 1782/2003/EK rendelet 90. cikkét ezért ennek megfelelően ki kell igazítani.

(16)	Az 1782/2003/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1782/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 33. cikkben az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a 38. cikkben említett bázisidőszakban a VI. mellékletben említett támogatási rendszerek legalább egyike alapján támogatásban részesült, vagy az olívaolaj esetében a 37. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett gazdasági években, vagy a cukorrépa, cukornád és cikória esetében, amennyiben a VII. melléklet K. pontjában említett reprezentatív időszakban piactámogatásban részesült.”

2.	Az 37. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „A cukor és az inulinszirup előállításához felhasznált cukorrépa, cukornád és cikória esetében a referenciaösszeget a VII. melléklet K. pontjának megfelelően kell kiszámítani és kiigazítani.”

A 40. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben a vis maior vagy rendkívüli körülmény fennállása a teljes bázisidőszakot érintette, az adott tagállam az 1997 és 1999 közötti időszak alapján számítja ki a referenciaösszeget, vagy a cukorrépa, cukornád és cikória esetében a VII. melléklet K. pontjának megfelelően kiválasztott reprezentatív időszakot megelőző, legközelebbi gazdasági év alapján. Ebben az esetben az (1) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.”

Az 41. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A cikória esetében és aaz arra vonatkozóan 2006. március 31-ig a tagállamok rendelkezésére álló adatok figyelembe vételével a Bizottság a 144, cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a teljes összegek és a teljes összeghatárok megváltoztatása nélkül újraoszthatja a VII. melléklet K. pontjának 2. alpontjában meghatározott nemzeti összegeket és kiigazíthatja a VIII. mellékletben meghatározott nemzeti összeghatárokat.”

A szöveg az (1) bekezdést követően a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Amennyiben valamely tagállamban a kvótacukor vagy kvóta-inulinszirup egy részét olyan cukorrépából, cukornádból vagy cikóriából állították elő, amelyet egy másik tagállamban a 2000/2001-es, 2001/2002-es, 2002/2003-as, 2003/2004-es, 2004/2005-ös vagy a 2005/2006-os gazdasági év bármelyikében termesztettek, a VII. melléklet K. pontjában megállapított felső határokat és az érintett tagállamok számára a VIII. és VIIIa. mellékletben megállapított nemzeti felső határokat ki kell igazítani olyan módon, hogy a cukrot vagy inulinszirupot előállító tagállam felső határából az érintett mennyiségeknek megfelelő összegeket átcsoportosítják a cukorrépa, cukornád vagy cikória érintett mennyiségeit termesztő tagállam felső határába.

Az érintett tagállamok 2006. március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az érintett mennyiségekről.

Az átcsoportosításról a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság dönt.”

;

A 43. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a VII. mellékletben a burgonyakeményítőre, szárított takarmányra, vetőmagra, olajfaligetre és dohányra vonatkozóan felsorolt támogatások esetén az a hektárszám, amelynek termelése a bázisidőszak folyamán támogatásban részesült, a VII. melléklet B., D., F., H., és I. pontja szerint kiszámítva, a cukorrépa, cukornád és cikória esetén pedig az említett melléklet K. pontjának 4. alpontja szerint számított hektárszám,”

A 63. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A cukorrépára, cukornádra és cikóriára vonatkozó kifizetési összetevőnek az egységes támogatási rendszerbe történő bevonása tekintetében a tagállamok 2006. április 30-ig dönthetnek az első albekezdésben meghatározott eltérés alkalmazásáról.”

;

A 71a. cikk a következő szöveggel egészül ki:

„(3) Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó bármely új tagállam rendelkezhet úgy, hogy a »támogatható hektárszám« meghatározásakor a 44. cikk (2) bekezdésében megállapított jogosultsági feltételeken kívül figyelembe veszi a mezőgazdasági üzem valamennyi olyan mezőgazdasági területét, amelyet 2003. június 30-án jó mezőgazdasági állapotban tartottak, függetlenül attól, hogy az említett időpontban megművelés alatt állt-e.

Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó bármely új tagállam rendelkezhet arról is, hogy mezőgazdasági üzemenként a támogatásra jogosult azon terület minimális méretének, amelyre vonatkozóan támogatási jogosultságot állapítanak meg, és amelyre vonatkozóan támogatást nyújtanak, azonos a mezőgazdasági üzem támogatásra jogosult területének a 143b. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében meghatározott minimális méretével.”

;

A 71c. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„71c. cikk

Felső határ

Az új tagállamokra vonatkozó nemzeti felső határokat a VIIIa. melléklet tartalmazza. A felső határok kiszámítása – a cukorra, a szárított takarmányra és a cikóriára vonatkozó összetevők kivételével – a 143a. cikkben előírt növekedési ütem figyelembevételével történik, ezért nincs szükség a csökkentésükre.

A 41. cikk (1a) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.”

;

A 71d. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Valamennyi új tagállam nemzeti tartalék létrehozása céljából lineárisan, százalékosan csökkenti saját nemzeti felső határát. Ez a csökkentés a 71b. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül legfeljebb 3 % lehet. A csökkentés mértéke azonban meghaladhatja a 3 %-ot, amennyiben e cikk (3) bekezdésének alkalmazásához ennél nagyobb arányú csökkentésre van szükség.”

10.

A 71d. cikk (6) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A tényleges vagy várható örökség címén való átruházás átszállás és a (3) bekezdés alkalmazása esetének kivételével, továbbá a 46. cikktől eltérve a nemzeti tartalék felhasználásával létrehozott jogosultságok nem ruházhatók át a kiutalásuktól számított öt éven belül.”

11.

A 71d. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az új tagállamok arra használják a nemzeti tartalékot, hogy – objektív ismérvek alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon – referenciaösszegeket határozzanak meg a mezőgazdasági termelők számára a valamely állami intervencióhoz kapcsolódó szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési programok által érintett területeken, annak érdekében, hogy elkerüljék a föld elhagyását és/vagy kompenzálják e területeken a mezőgazdasági termelők különleges hátrányát.”

12.	A 71e. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok azonban egyetlen régiónak tekinthetők.”

13.

A III. cím VI. fejezete a következő cikkel egészül ki:

„71m. cikk

Támogatásra jogosult hektárokkal nem rendelkező mezőgazdasági termelők

A 36. cikktől és a 44. cikk (2) bekezdésétől eltérve azon mezőgazdasági termelő számára, aki a 47. cikkben említett támogatásban részesült, vagy a 47. cikkben említett valamely ágazatban tevékenykedett és a 71d. cikknek megfelelően támogatási jogosultságot kap, azonban a 44. cikk (2) bekezdése értelmében nem rendelkezik támogatásra jogosult hektárokkal, az egységes támogatási rendszer bevezetésének első évében a tagállam eltérést engedélyez azon kötelezettségtől, hogy a jogosultságok számával egyenlő támogatható hektárszámmal kell rendelkeznie, azzal a feltétellel, hogy az egységes támogatási rendszerre való áttérés előtt végzett és számosállat-egységben (SZÁE) kifejezett mezőgazdasági tevékenységének legalább 50 %-át fenntartja.

Támogatási jogosultság átruházása esetén a kedvezményezett csak abban az esetben élhet a fent említett eltérés jogával, ha az eltérés hatálya alá tartozó valamennyi támogatási jogosultság átruházásra kerül.”

14.

A 90. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A támogatás kizárólag azon területek után nyújtható, amelyekről betakarított termésre a mezőgazdasági termelő és a feldolgozóipar közötti szerződés, vagy a mezőgazdasági termelő és az átvevő közötti szerződés jött létre, kivéve, ha a mezőgazdasági termelő saját maga végzi a feldolgozást a mezőgazdasági üzemben.”

;

15.

A IV. cím a következő fejezetekkel egészül ki:

„10e. FEJEZET

CUKORTÁMOGATÁS

110p. cikk

Átmeneti cukortámogatás

(1) A 71. cikk alkalmazása esetén a mezőgazdasági termelők a 2006-os évre vonatkozóan átmeneti cukortámogatásra lehetnek jogosultak. A támogatás a VII. melléklet K. pontjában megállapított összeghatárokon belül adható.

(2) A 71. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az átmeneti cukortámogatásnak az egyes mezőgazdasági termelőkre jutó összegét a tagállamok tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján határozzák meg, mint például:

—	az 1260/2001/EK rendelet 19. cikkének megfelelően megkötött szállítási szerződésekkel lefedett cukorrépa, cukornád vagy cikória mennyisége,

—	az 1260/2001/EK rendeletnek megfelelően előállított cukor vagy inulinszirup mennyisége,

—	cukor vagy inulinszirup előállításához felhasznált, és az 1260/2001/EK rendelet 19. cikkével összhangban megkötött szállítási szerződésekkel lefedett cukorrépa, cukornád vagy cikória termőterületének átlagos hektárszáma,

a tagállamok által 2006. április 30-ig meghatározandó, a 2004–2005., 2005–2006. és 2006–2007. gazdasági évek közül egyet vagy többet magában foglaló, termékenként esetleg eltérő reprezentatív időszak tekintetében.

Azonban amennyiben a reprezentatív időszak megába foglalja a 2006/2007-es gazdasági évet, ezt a gazdasági évet a 2005–2006. gazdasági évvel kell helyettesíteni azon mezőgazdasági termelők tekintetében, akiket a 2006–2007. gazdasági évben az Európai Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló, 2006. február 20-i 320/2006/EK rendelet (7) 3. cikkében foglaltak szerint érint a kvótáról való lemondás.

A 2006–2007. gazdasági év választása esetén az 1260/2001/EK rendelet 19. cikkére vonatkozó, az első albekezdésben szereplő hivatkozások helyébe a cukorpiac közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendelet (8) 6. cikkére történő hivatkozások lépnek.

(3) A 143a. és 143c. cikket az átmeneti cukortámogatásra nem kell alkalmazni.

10f. FEJEZET

A CUKORRÉPA- ÉS CUKORNÁDTERMELŐK KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSA

110q. cikk

Hatály

(1) A cukorrépa- és cukornádtermelők közösségi támogatásban részesülnek azokban a tagállamokban, amelyek a 320/2006/EK rendelet 3. cikkében előírt szerkezetátalakítási támogatást a 318/2006/EK rendelet III. mellékletében megállapított cukorkvóta legalább 50 %-ára megadják.

(2) A támogatás legfeljebb öt egymást követő éven keresztül nyújtható azon gazdasági évtől kezdődően, amelyben az (1) bekezdésben említett 50 %-os küszöböt elérték, de legkésőbb a 2013–2014. gazdasági évre vonatkozóan.

110r. cikk

A jogosultság feltételei

A támogatás a 318/2006/EK rendelet 6. cikkének megfelelően megkötött szerződések alapján szállított cukorrépából vagy cukornádból előállított kvótacukor mennyiségére nyújtandó.

110s. cikk

A támogatás összege

A támogatást a szabványos minőségű fehércukor tonnájára kell meghatározni. A támogatás összege azon összeg fele, amely az érintett tagállam számára úgy adódik, hogy az adott év tekintetében a VII. melléklet K. pontjának 2. alpontjában említett felső határ összegét elosztja a 318/2006/EK rendelet III. mellékletében megállapított cukor- és inulinszirup-kvóta teljes mennyiségével.

16.

A 143b. cikk (3) bekezdésében az utolsó francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„–

a közvetlen kifizetések fokozatos bevezetése céljából a 143a. cikkben megállapított százalékkal kiigazítva, kivéve a VII. melléklet K. pontjának 2. alpontjával összhangban, vagy az ezen összegek és a 143ba. cikk (4) bekezdésében említettek szerint ténylegesen alkalmazott összegek közötti különbségnek megfelelően rendelkezésre álló összegeket.”

;

17.

A 143b. cikk után a következő cikket kell beilleszteni

„143ba. cikk

Elkülönített cukortámogatás

(1) A 143b. cikktől eltérve az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok 2006. április 30-ig úgy határozhatnak, hogy a 2006., 2007. és 2008. évre vonatkozóan elkülönített cukortámogatásban részesítik az egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőket. A támogatás megítéléséről tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján döntenek, mint például:

—	az 1260/2001/EK rendelet 19. cikkének megfelelően megkötött szállítási szerződésekkel lefedett cukorrépa, cukornád vagy cikória mennyisége,

—	az 1260/2001/EK rendeletnek megfelelően előállított cukor vagy inulinszirup mennyisége,

—	cukor vagy inulinszirup előállításához felhasznált, és az 1260/2001/EK rendelet 19. cikkével összhangban megkötött szállítási szerződésekkel lefedett cukorrépa, cukornád vagy cikória termőterületének átlagos hektárszáma

Amennyiben azonban a reprezentatív időszak magában foglalja a 2006–2007. gazdasági évet, ezt a gazdasági évet a 2005–2006. gazdasági évvel kell helyettesíteni azon mezőgazdasági termelők tekintetében, akiket a 2006–2007. gazdasági évben a 320/2006/EK rendelet 3. cikkében foglaltak szerint érint a kvótáról való lemondás, amennyiben a reprezentatív időszak magában foglalja a 2006–2007. gazdasági évet, ezt a gazdasági évet a 2005–2006. gazdasági évvel kell helyettesíteni.

A 2006–2007. gazdasági év választása esetén az 1260/2001/EK rendelet 19. cikkére vonatkozó, az első albekezdésben szereplő hivatkozások helyébe a 318/2006/EK rendelet 6. cikkére történő hivatkozások lépnek.

(2) Az elkülönített cukortámogatás a VII. melléklet K. pontjában megállapított felső határokon belül adható.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, valamennyi érintett új tagállam 2006. március 31-ig, tárgyilagos kritériumok alapján dönthet úgy, hogy az elkülönített cukortámogatás esetében a VII. melléklet K. pontjában felsoroltaknál alacsonyabb felső határt alkalmaz.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban az elkülönített cukortámogatás céljából rendelkezésre bocsátott összegek nem tartoznak bele a 143b. cikk (3) bekezdésében említett éves pénzügyi keretbe. E cikk (3) bekezdésének alkalmazása esetén a VII. melléklet K. pontjában felsorolt és a ténylegesen alkalmazott felső határok közötti különbség beletartozik a 143b. cikk (3) bekezdésében említett éves pénzügyi keretbe.

(5) A 143a. és 143c. cikket az elkülönített cukortámogatásra nem kell alkalmazni.”

;

18.

A 145. cikk a da) pont után a következő ponttal egészül ki:

„db)	a cukorrépa-, cukornád- és cikóriatámogatásnak az egységes támogatási rendszerbe történő beillesztésére, valamint a 10e. és 10f. fejezetben említett támogatásokra vonatkozó részletes szabályok.”

;

19.

A 155. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„155. cikk

Egyéb átmeneti szabályok

A 152. és a 153. cikkben, valamint az 1260/2001/EK rendeletben említett rendeletekben előírt szabályozásról az e rendeletben meghatározott – nevezetesen az 1259/1999/EK rendelet 4. és 5. cikkének és mellékletének és az 1251/1999/EK rendelet 6. cikkének alkalmazásával összefüggő – szabályozásra való átállás, valamint az 1035/72/EGK rendeletben meghatározott fejlesztési tervekre vonatkozó rendelkezésekről az e rendelet 83–87. cikkében említett rendelkezésekre való átállás megkönnyítéséhez szükséges további intézkedéseket az e rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni. A 152. és a 153. cikkben említett rendeletek és cikkek a VII. mellékletben említett referenciaösszegek megállapítása céljából továbbra is alkalmazandók.”

20.	A mellékletek e rendelet mellékletének megfelelően módosulnak.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 20-i

a Tanács részéről

az elnök

J. PRÖLL

(1) 2006. január 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) 2005. október 26-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) Lásd e Hivatalos Lap 1 oldalát.

(4) HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb a 2183/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 347., 2005.12.30., 56. o.) módosított rendelet.

(5) Lásd e Hivatalos Lap 42 oldalát.

(6) HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

(7) HL L 58., 2006.2.28., 42. o.

(8) HL L 58., 2006.2.28., 1. o.”

MELLÉKLET

Az 1782/2003/EK rendelet mellékletei a következőképpen módosulnak:

Az I. melléklet a komlóra vonatkozó sor után a következő sorokkal egészül ki:

„Cukor vagy inulinszirup előállításához felhasznált cukorrépa, cukornád és cikória

E rendelet IV. címének 10e. fejezete (*****)

E rendelet IVa. címének 143ba. cikke

Függetlenített támogatások

Cukor előállításához felhasznált cukorrépa és cukornád

E rendelet IV. címének 10f. fejezete (*****)

Termelési támogatás”

A II. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

A 12. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti felső határok

(millió EUR)
Tagállam	2005	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012
Belgium	4,7	6,4	8,0	8,0	8,1	8,1	8,1	8,1
Dánia	7,7	10,3	12,9	12,9	12,9	12,9	12,9	12,9
Németország	40,4	54,6	68,3	68,3	68,3	68,3	68,3	68,3
Görögország	45,4	61,1	76,4	76,5	76,6	76,6	76,6	76,6
Spanyolország	56,9	77,3	97,0	97,2	97,3	97,3	97,3	97,3
Franciaország	51,4	68,7	85,9	86,0	86,0	86,0	86,0	86,0
Írország	15,3	20,5	25,6	25,6	25,6	25,6	25,6	25,6
Olaszország	62,3	84,5	106,4	106,8	106,9	106,9	106,9	106,9
Luxemburg	0,2	0,3	0,4	0,4	0,4	0,4	0,4	0,4
Hollandia	6,8	9,5	12,0	12,0	12,0	12,0	12,0	12,0
Ausztria	12,4	17,1	21,3	21,4	21,4	21,4	21,4	21,4
Portugália	10,8	14,6	18,2	18,2	18,2	18,2	18,2	18,2
Finnország	8,0	10,9	13,7	13,8	13,8	13,8	13,8	13,8
Svédország	6,6	8,8	11,0	11,0	11,0	11,0	11,0	11,0
Egyesült Királyság	17,7	23,6	29,5	29,5	29,5	29,5	29,5	29,5”

A VI. melléklet a következő sorral egészül ki:

„Cukor vagy inulinszirup előállításához felhasznált cukorrépa, cukornád és cikória

1260/2001/EK rendelet

Cukor vagy inulinszirup előállításához felhasznált cukorrépa vagy cukornád termesztőinek és cikória termelőinek nyújtott piaci támogatás”

A VII. melléklet a következő ponttal egészül ki:

„K.

Cukorrépa, cukornád és cikória

Az egyes mezőgazdasági termelőkre jutó referenciaösszegbe beszámítandó összeget a tagállamok tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján határozzák meg, mint például:

—	az 1260/2001/EK rendelet 19. cikkének megfelelően megkötött szállítási szerződésekkel lefedett cukorrépa, cukornád vagy cikória mennyisége

—	az 1260/2001/EK rendeletnek megfelelően előállított cukor vagy inulinszirup mennyisége

—	cukor vagy inulinszirup előállításához felhasznált, és az 1260/2001/EK rendelet 19. cikkével összhangban megkötött szállítási szerződésekkel lefedett cukorrépa, cukornád vagy cikória termőterületének átlagos hektárszáma

a tagállamok által 2006. április 30-ig meghatározandó, a 2000–2001. gazdasági évvel – az új tagállamok esetében a 2004–2005. gazdasági évvel – kezdődő, és a 2006–2007. gazdasági évvel záruló időszakból egy vagy több gazdasági évet magában foglaló, termékenként esetleg eltérő reprezentatív időszak tekintetében.

A 2000–2001 és a 2006–2007. gazdasági év tekintetében az 1260/2001/EK rendelet 19. cikkére vonatkozó hivatkozások helyébe a 2038/1999/EK rendelet (1) 37. cikkére és a 318/2006/EK rendelet 6. cikkére történő hivatkozások lépnek.

Amennyiben valamely tagállamban az 1. pontnak megfelelően kiszámított összegek együttesen meghaladják az alábbi 1. táblázatban megállapított, ezer euróban kifejezett felső határt, az egy mezőgazdasági termelőre jutó összeget arányosan csökkenteni kell.

1. táblázat

A mezőgazdasági termelők tekintetében megállapított referenciaösszegbe beszámítandó összegek felső határa

(1000 EUR)
Tagállam	2006	2007	2008	2009 és az azt követő évek
Belgium	48 594	62 454	76 315	83 729
Cseh Köztársaság	27 851	34 319	40 786	44 245
Dánia	19 314	25 296	31 278	34 478
Németország	154 799	203 380	251 960	277 946
Görögország	17 941	22 455	26 969	29 384
Spanyolország	60 272	74 447	88 621	96 203
Franciaország	151 163	198 075	244 987	270 081
Magyarország	25 435	31 146	36 857	39 912
Írország	11 259	14 092	16 925	18 441
Olaszország	79 862	102 006	124 149	135 994
Lettország	4 219	5 164	6 110	6 616
Litvánia	6 547	8 012	9 476	10 260
Hollandia	42 032	54 648	67 265	74 013
Ausztria	18 931	24 438	29 945	32 891
Lengyelország	99 135	122 906	146 677	159 392
Portugália	3 940	4 931	5 922	6 452
Szlovákia	11 813	14 762	17 712	19 289
Szlovénia	2 993	3 746	4 500	4 902
Finnország	8 255	10 332	12 409	13 520
Svédország	20 809	26 045	31 281	34 082
Egyesült Királyság	64 340	80 528	96 717	105 376

A 2. ponttól eltérve, amennyiben az Egyesült Királyság, Finnország, Írország, Portugália és Spanyolország esetében az 1. pontnak megfelelően kiszámított összegek együttesen meghaladják az 1. táblázatban és az alábbi 2. táblázatban az érintett tagállam számára megállapított felső határt, az egy mezőgazdasági termelőre jutó összeget arányosan csökkenteni kell.

2. táblázat

A 2006 és 2009 közötti időszak négy éve alatt a mezőgazdasági termelők számára megállapított referenciaösszegek összegébe beszámítandó éves kiegészítő összegek

(1000 EUR)
Tagállam	Éves kiegészítő összegek
Spanyolország	10 123
Írország	1 747
Portugália	611
Finnország	1 281
Egyesült Királyság	9 985

Az első albekezdésben említett tagállamok azonban az első albekezdés 2. táblázatában említett összegek 90 %-át visszatarthatják, és az abból származó összegeket a 69. cikkel összhangban felhasználhatják. Ebben az esetben az első albekezdésben említett eltérés nem alkalmazandó.

A 43. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett hektárszámot valamennyi tagállam az 1. pontnak megfelelően meghatározott összeggel arányosan és az e célból kiválasztott, tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján, vagy a mezőgazdasági termelők által az 1. ponttal összhangban meghatározott, cukorrépa, cukornád vagy cikória termesztésre kijelölt terület hektárban számított mérete alapján számítja ki.

A VIII. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„VIII. MELLÉKLET

A 41. cikkben említett nemzeti felső határok

(1000 EUR)
Tagállam	2005	2006	2007	2008	2009	2010 és az azt követő évek
Belgium	411 053	579 167	592 507	606 368	613 782	613 782
Dánia	943 369	1 015 479	1 021 296	1 027 278	1 030 478	1 030 478
Németország	5 148 003	5 647 000	5 695 380	5 743 960	5 769 946	5 773 946
Görögország	838 289	1 719 230	1 745 744	1 750 258	1 752 673	1 790 673
Spanyolország	3 266 092	4 135 458	4 347 633	4 361 807	4 369 389	4 371 266
Franciaország	7 199 000	7 382 163	8 289 075	8 335 987	8 361 081	8 369 081
Írország	1 260 142	1 335 311	1 337 919	1 340 752	1 342 268	1 340 521
Olaszország	2 539 000	3 544 379	3 566 006	3 588 149	3 599 994	3 632 994
Luxemburg	33 414	36 602	37 051	37 051	37 051	37 051
Hollandia	386 586	428 618	834 234	846 851	853 599	853 599
Ausztria	613 000	632 931	736 438	741 945	744 891	744 891
Portugália	452 000	497 551	564 542	565 533	566 063	567 452
Finnország	467 000	476 536	563 613	565 690	566 801	565 520
Svédország	637 388	670 917	755 045	760 281	763 082	763 082
Egyesült Királyság	3 697 528	3 944 745	3 960 986	3 977 175	3 985 834	3 975 849”

A VIIIa. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„VIIIa. MELLÉKLET

A 71c. cikkben említett nemzeti felső határok

(1000 EUR)
Naptári év	Cseh Köztársaság	Észtország	Ciprus	Lettország	Litvánia	Magyarország	Málta	Lengyelország	Szlovénia	Szlovákia
2005	228 800	23 400	8 900	33 900	92 000	350 800	670	724 600	35 800	97 700
2006	294 551	27 300	12 500	43 819	113 847	445 635	830	980 835	44 893	127 213
2007	377 919	40 400	16 300	60 764	154 912	539 446	1 640	1 263 706	59 846	161 362
2008	469 986	50 500	20 400	75 610	193 076	671 757	2 050	1 572 577	74 600	200 912
2009	559 145	60 500	24 500	90 016	230 560	801 512	2 460	1 870 392	89 002	238 989
2010	644 745	70 600	28 600	103 916	267 260	928 112	2 870	2 155 492	103 002	275 489
2011	730 445	80 700	32 700	117 816	303 960	1 054 812	3 280	2 440 492	117 002	312 089
2012	816 045	90 800	36 800	131 716	340 660	1 181 412	3 690	2 725 592	131 002	348 589
következő évek	901 745	100 900	40 900	145 616	377 360	1 308 112	4 100	3 010 692	145 102	385 189”

(1) HL L 252., 1999.9.25., 1. o. Az 1260/2001/EK rendelettel hatályon kívül helyezett rendelet.”;

28.2.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/42

A TANÁCS 320/2006/EK RENDELETE

(2006. február 20.)

a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 36. cikkére és 37. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)

Közösségen belüli és nemzetközi szintű fejleményeknek tulajdoníthatóan a Közösségen belül a cukoriparnak olyan strukturális problémákkal kell szembenéznie, amelyek komolyan veszélyeztethetik a versenyképességét, sőt akár az ipar egészének az életképességét is. Ezeket a problémákat nem lehet hatékonyan kezelni a cukorpiac közös szervezése rendelkezéseiben előírt piacirányítási eszközök alkalmazásával. A cukortermelés és -kereskedelem közösségi rendszerének a nemzetközi követelményekkel való összhangba hozásához, valamint versenyképességének jövőbeni biztosításához olyan alapos szerkezetátalakítási folyamat elindítására van szükség, amely a Közösségen belüli veszteséges termelési kapacitás jelentős csökkenését eredményezi. E célból – a cukorpiac új és működőképes közös szervezése végrehajtásának előfeltételeként – a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására különálló és autonóm ideiglenes rendszert kell létrehozni. E rendszer alapján a kvótákat a közösségi cukoripar, a cukorrépa-, cukornád- és cikóriatermelők, valamint a fogyasztók jogos érdekeinek figyelembevételével kell csökkenteni.

(2)

A közösségi cukoripar szerkezetátalakítására irányuló intézkedések finanszírozására ideiglenes szerkezetátalakítási alapot kell létrehozni. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében az alapnak az EMOGA Garanciarészlege részét kell képeznie, és ezáltal a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet (3), 2007. január 1-jétől pedig a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet által létrehozott Európai Mezőgazdasági Garanciaalap eljárásai és mechanizmusai az irányadóak a tekintetében (4).

(3)

Mivel a legkülső régiókban jelenleg fejlesztési programokat hajtanak végre e régiók nyerscukortermelése versenyképességének javítása érdekében, továbbá e régiókban nyers nádcukrot is állítanak elő, harmadik országokkal versenyben, amelyekre nem vonatkozik az ideiglenes szerkezetátalakítási összeggel kapcsolatos kötelezettség, a legkülső régiók vállalkozásai nem tartozhatnak e rendelet hatálya alá.

(4)

Az e rendeletben meghatározott szerkezetátalakítási intézkedéseket azon cukor-, izoglükóz és inulinszirup-gyártóktól származó ideiglenes összegekből kell finanszírozni, amelyek végül részesülnek e szerkezetátalakítási folyamat előnyeiből. Mivel ez az összeg nem tartozik a cukorpiac közös szervezésének keretében ismeretes hagyományos díjak közé, a beszedéséből származó bevétel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (5) rendelkezéseiben meghatározott „célhoz kötött bevételnek” tekintendő.

(5)

A legalacsonyabb termelékenységgel rendelkező cukorgyártó vállalkozások számára – megfelelő szerkezetátalakítási támogatás formájában – kvótán belüli termelésük feladására irányuló fontos gazdasági ösztönzőt kell bevezetni. E célból olyan szerkezetátalakítási támogatást kell létrehozni, amely ösztönzi a termelés megszüntetését és az érintett kvótákról való lemondást, ugyanakkor pedig lehetővé teszi a termelés megszüntetéséhez kapcsolódó szociális és környezeti kötelezettségvállalások kellő figyelembevételét. E támogatásnak négy gazdasági évig kell rendelkezésre állnia, azzal a célkitűzéssel, hogy a termelést arra a szintre csökkentse, amely a Közösségen belüli kiegyensúlyozott piaci helyzet megteremtéséhez szükséges.

(6)

Támogatandó azon cukorrépa-, cukornád- és cikóriatermelőket, akiknek azért kellett megszüntetniük termelésüket, mert a cukorgyárat, amelynek beszállítói voltak, bezárták, a szerkezetátalakítási támogatás egy részét elérhetővé kell tenni ezen termelők, valamint gépipari beszállítóik számára, a fentebb említett bezárásokból eredő veszteségekért és különösen a speciális gépekbe való beruházások értékvesztéséért való kártalanítás érdekében.

(7)	Tekintve, hogy a szerkezetátalakítási összegnek az ideiglenes szerkezetátalakítási alapba való befizetése egy bizonyos időszak alatt történik, a szerkezetátalakítási támogatás kifizetéseit időben arányosan el kell osztani.

(8)

A szerkezetátalakítási támogatás nyújtására vonatkozó döntést az érintett tagállamnak kell meghoznia. A kvótáikról lemondani szándékozó vállalkozásoknak ezen tagállam számára kérelmet kell benyújtaniuk, amely minden fontos információt tartalmaz ahhoz, hogy a tagállam számára megkönnyítse a döntéshozatalt. A tagállamoknak rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy az adott eset egyedi jellemzőinek figyelembevétele érdekében bizonyos szociális és környezetvédelmi követelményeket írhassanak elő, amennyiben e követelmények nem korlátozzák a szerkezetátalakítási folyamat működését.

(9)

A szerkezetátalakítási tervnek a szerkezetátalakítási támogatás iránti kérelem részét kell képeznie. Ennek a tervnek valamennyi olyan lényeges technikai, szociális, környezetvédelmi és pénzügyi információt biztosítania kell az érintett tagállam számára, amely lehetővé teszi a tagállamnak a szerkezetátalakítási támogatás nyújtására vonatkozó döntés meghozatalát. A tagállamoknak meg kell tenniük az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a szerkezetátalakítás valamennyi elemének végrehajtása felett kellő ellenőrzést tudjanak gyakorolni.

(10)

A szerkezetátalakítási folyamat által érintett régiókban indokoltnak tűnhet a cukorrépa-, és cukornádtermesztés és cukortermelés alternatívái kidolgozásának ösztönzése. E célból a tagállamoknak rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy a szerkezetátalakítási alapból származó, rendelkezésre álló pénz bizonyos részét diverzifikációs intézkedések céljára elkülönítsék. Ezek a – nemzeti szerkezetátalakítási terv keretében meghatározott – intézkedések az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (6) alapján támogatott bizonyos intézkedésekkel vagy az állami támogatásra vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban álló intézkedésekkel azonos intézkedések lehetnek.

(11)	A szerkezetátalakítás folyamatának felgyorsítása érdekében a diverzifikáció céljára rendelkezésre álló támogatást növelni kell, ha a kvóták, amelyről a termelő lemondott, meghaladnak egy bizonyos szintet.

(12)

A kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemeknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy helyzetüket a cukoripar szerkezetátalakításához igazíthassák. A hozzáigazítást a szerkezetátalakítási alapból nyújtott támogatás révén kell támogatni, feltéve, hogy a hozzáigazítást meghatározó üzleti tervet a tagállam jóváhagyja. Az érintett tagállamoknak biztosítaniuk kell a rendelkezésre álló támogatásnak a területükön található, kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek közötti méltányos elosztását.

(13)	Egyes speciális, bizonyos tagállamokban fennálló helyzeteket a szerkezetátalakítási alapból nyújtott támogatás révén kell kezelni, feltéve, hogy a nemzeti szerkezetátalakítási program részét képezi.

(14)	Tekintve, hogy a szerkezetátalakítási alap három éven át finanszírozandó, nem rendelkezik a kezdetektől fogva valamennyi szükséges pénzügyi eszközzel. A támogatásnyújtás korlátozására vonatkozóan ezért szabályokat kell megállapítani.

(15)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni (7).

(16)	A Bizottságot fel kell hatalmazni a szükséghelyzetben felmerülő, egyedi gyakorlati problémák megoldásához szükséges intézkedések elfogadására.

(17)

A szerkezetátalakítási alap finanszírozza azon intézkedéseket, amelyek a szerkezetátalakítási mechanizmus természetéből fakadóan nem tartoznak az 1290/2005/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett kiadási kategóriák egyikébe sem. Ennek megfelelően szükség van az említett rendelet módosítására,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ideiglenes szerkezetátalakítási alap

(1) Létrejön a közösségbeli cukoripar szerkezetátalakítását szolgáló ideiglenes alap (a továbbiakban: a szerkezetátalakítási alap).

A szerkezetátalakítási alap az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegének részét képezi. 2007. január 1-jétől az Európai Mezőgazdasági Alap (EMGA) részét képezi.

(2) Ez a szerkezetátalakítási alap szolgál a 3., 6., 7., 8. és 9. cikkében meghatározott intézkedésekből fakadó kiadások finanszírozására.

(3) A 11. cikkben említett ideiglenes szerkezetátalakítási összeg az ideiglenes szerkezetátalakítási alaphoz kötött bevétel, az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 18. cikkének (2) bekezdésének megfelelően.

Bármely, a (2) bekezdésben említett kiadás finanszírozása után az alapban rendelkezésre álló összeget az EMGA Garanciarészlegéhez kell rendelni.

(4) Ez a rendelet nem alkalmazandó a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„izoglükóz”: a száraz állapotában legalább 10 tömegszázalék fruktózt tartalmazó glükózból, vagy annak polimerjeiből nyert termék;

2.	„inulinszirup”: a száraz állapotban, szabad formában vagy szacharóz formájában legalább 10 % fruktózt tartalmazó, inulin vagy oligofruktózok hidrolíziséből nyert és cukor/izoglükóz egyenértékként kifejezett közvetlen termék;

„szakmán belüli megállapodás”: a következők valamelyike:

a)	szállítási szerződések megkötését megelőzően, egyrészről nemzeti vállalkozási szervezetek valamely csoportja, másrészről nemzeti értékesítői szervezetek valamely csoportja között közösségi szinten létrejött megállapodás,

b)	szállítási szerződések megkötését megelőzően, egyrészről vállalkozások vagy az érintett tagállam által elismert valamely, vállalkozásokat tömörítő szervezet, másrészről egy, az érintett tagállam által elismert értékesítői társulás között létrejött megállapodás,

c)	az a) vagy a b) pontban említett megállapodás hiányában, a társaságokról szóló törvény és a szövetkezetekről szóló törvény, amennyiben ezek a cukorrépának a cukorgyártó társaságok vagy szövetkezetek részvényesei vagy tagjai által történő szállítását szabályozzák,

az a) vagy b) pontban említett bármely megállapodás hiányában, a szállítási szerződés megkötése előtt fennálló rendelkezések alkalmazandók, amennyiben a rendelkezéseket elfogadó eladók által szállított cukorrépa a gyártó által egy vagy több gyárban történő cukorgyártás céljából vásárolt összes cukorrépa legalább 60 %-a.

4.	„gazdasági év”: az október 1-jén kezdődő és a következő év szeptember 30-án végződő időszak. A 2006/2007-es gazdasági év kivételesen 2006. július 1-jén kezdődik;

„kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzem”: az a termelési egység,

—	amelynek kizárólagos tevékenysége a behozott nyers nádcukor finomítása, vagy

—	amely a 2004/2005-ös gazdasági évben legalább 15 000 tonna mennyiségű behozott nyers nádcukrot finomított;

„kvóta”: valamely vállalkozásnak a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK rendelet (8) 7. cikkének (2) bekezdésével, 8. cikkének (1) bekezdésével, 9. cikkének (1) és (2) bekezdésével és 11. cikkével összhangban cukor, izoglükóz vagy inulinszirup gyártására nyújtott bármely kvóta.

3. cikk

Szerkezetátalakítási támogatás

(1) Bármely, cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot gyártó vállalkozás, amelyre 2006. július 1-jéig egy adott kvótát osztottak ki, a lemondott kvóta tonnájánként szerkezetátalakítási támogatásra jogosult, feltéve, hogy a 2006/2007-es, 2007/2008-as, 2008/2009-es vagy 2009/2010-es gazdasági év valamelyikében a vállalkozás:

a)	lemond az általa egy vagy több gyárnak kiosztott kvótájáról és teljesen leszereli az érintett gyárak termelőberendezéseit, vagy

b)	lemond az általa egy vagy több gyárnak kiosztott kvótájáról, részben leszereli az érintett gyárak termelőberendezéseket és a termelőhelyet, és az érintett gyárak fennmaradó termelőberendezéseit nem használja a cukorpiac közös szervezésének hatálya alá tartozó termékek előállítására, vagy

lemond az általa egy vagy több gyárnak kiosztott kvótájának egy részéről, és az érintett gyárak termelőberendezéseit nem használja nyerscukor-finomításra.

Ezen utolsó feltétel nem alkalmazandó

—	az egyetlen szlovéniai feldolgozó üzemre,

—	az egyetlen portugáliai feldolgozó üzemre,

amely 2006. január 1-jén létezik.

E cikk alkalmazásában a termelőberendezések 2005/2006-os gazdasági évben történő leszerelése a 2006/2007-es gazdasági évben történőnek minősül.

(2) A szerkezetátalakítási támogatást azon gazdasági évre vonatkozóan kell nyújtani, amelyre vonatkozóan az (1) bekezdéssel összhangban a kvótáról lemondtak, és kizárólag a lemondott, és nem az újra kiosztott kvótamennyiség tekintetében.

A kvótáról kizárólag a vonatkozó, szakmán belüli megállapodások keretében folytatott konzultációkat követően lehet lemondani.

(3) A termelőberendezések teljes leszerelése a következőket követeli meg:

a)	a cukor, izoglükóz és inulinszirupérintett termelőberendezések általi gyártásának végleges és teljes megszüntetését,

b)	a gyár vagy gyárak bezárását, valamint az ott található termelőberendezés leszerelését, a 4. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett időszakon belül, és

a gyártelep jó környezeti feltételeinek visszaállítását, valamint a munkaerő átcsoportosításának elősegítését, a 4. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett időszakon belül. A tagállamok az (1) bekezdésben említett vállalkozásokat kötelezhetik a közösségi jog által előírt minimumkövetelményeket meghaladó kötelezettségvállalásokra. Az ilyen kötelezettségvállalások azonban nem korlátozzák a szerkezetátalakítási alapnak mint eszköznek a működését.

(4) A termelőberendezések részleges leszerelése a következőket követeli meg:

a)	a cukor, izoglükóz és inulinszirupérintett termelőberendezések általi gyártásának végleges és teljes megszüntetését,

b)	az új gyártáshoz nem használt és az a) pontban említett termékek gyártására szánt és használt termelőberendezések leszerelése, a 4. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett időszakon belül,

a gyártelep jó környezeti feltételeinek visszaállítása, valamint a munkaerő átcsoportosításának elősegítése, a 4. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett időszakon belül, amennyiben az a) pontban említett termékek gyártásának megszüntetése szükségessé teszi. A tagállamok az (1) bekezdésben említett vállalkozásokat kötelezhetik a közösségi jog által előírt minimumkövetelményeket meghaladó kötelezettségvállalásokra. Az ilyen kötelezettségvállalások azonban nem korlátozzák a szerkezetátalakítási alapnak mint eszköznek a működését.

(5) A szerkezetátalakítási támogatásnak a lemondott kvóta egy tonnája utáni összege a következőképpen alakul:

az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben:

—	730,00 EUR a 2006/2007-es gazdasági évre,

—	730,00 EUR a 2007/2008-es gazdasági évre,

—	625,00 EUR a 2008/2009-es gazdasági évre,

—	520,00 EUR a 2009/2010-es gazdasági évre.

az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben:

—	547,50 EUR a 2006/2007-es gazdasági évre,

—	547,50 EUR a 2007/2008-es gazdasági évre,

—	468,75 EUR a 2008/2009-es gazdasági évre,

—	390,00 EUR a 2009/2010-es gazdasági évre.

az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben:

—	255,50 EUR a 2006/2007-es gazdasági évre,

—	255,50 EUR a 2007/2008-es gazdasági évre,

—	218,75 EUR a 2008/2009-es gazdasági évre,

—	182,00 EUR a 2009/2010-es gazdasági évre.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott megfelelő szerkezetátalakítási támogatás legalább 10 %-át kitevő összeget fenn kell tartani az alábbiak számára:

—	azon cukorrépa-, cukornád- és cikóriatermelők, akik e termékeket a (2) bekezdésben említett időtartamot megelőző gazdasági évben a vonatkozó lemondott kvóta keretében való cukor- vagy inulinszirup-gyártás céljából szállították be, és

—	azon gépipari beszállítók, – magánszemélyek vagy vállalkozások – akik szerződéses viszonyban dolgoztak mezőgazdasági gépeikkel a termelők számára, az első francia bekezdésben említett termékek tekintetében és időtartam alatt.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően a tagállamok határozzák meg az első albekezdésben említett alkalmazandó százalékot és időtartamot, amennyiben a 4. cikk (3) bekezdésében említett szerkezetátalakítási terv elemei között biztosított a gazdaságilag szilárd egyensúly.

A tagállamok a támogatást tárgyilagos és hátrányos megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján ítélik meg, figyelembe véve a szerkezetátalakítási folyamatból eredő veszteségeket.

Az első és a második albekezdés alkalmazásából származó összeget az (5) bekezdésben említett alkalmazandó összegekből le kell vonni.

4. cikk

Szerkezetátalakítási támogatás igénylése

(1) A szerkezetátalakítási támogatás iránti kérelmet legkésőbb az azon gazdasági évet megelőző gazdasági év január 31-éig kell az érintett tagállamhoz benyújtani, amely során a kvótáról való lemondásra sor kerül.

A 2006/2007-es gazdasági év vonatkozásában benyújtott kérelmeket azonban 2006. július 31-éig be kell nyújtani.

(2) A szerkezetátalakítási támogatás iránti kérelmeknek a következőket kell tartalmazniuk:

a)	szerkezetátalakítási terv;

b)	annak megerősítése, hogy a szerkezetátalakítási tervet a cukorrépa-, cukornád- és cikóriatermelőkkel egyeztetve készítették el;

c)	a vonatkozó kvótáról az érintett piaci évben történő lemondásra vonatkozó kötelezettségvállalás;

d)	a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett esetben a termelőberendezésnek az érintett tagállam által meghatározott időszakon belül való teljes leszerelésére vonatkozó kötelezettségvállalás;

a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett esetben kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a termelőberendezéseket az érintett tagállam által meghatározandó időszakon belül részlegesen leszerelik, és a termelőhelyet és a fennmaradó termelőberendezéseket nem használják a cukorpiac közös szervezésének hatálya alá tartozó termékek előállítására;

a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben a 3. cikk (3) bekezdésének c) pontjában, illetőleg a 3. cikk (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelményeknek az érintett tagállam által meghatározott időszakon belül való teljesítésére vonatkozó kötelezettségvállalás;

g)	a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett esetben, amennyiben alkalmazandó, kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a termelőberendezéseket nem használják nyerscukor-finomításra.

A c)–g) pontban foglalt kötelezettségvállalások betartása az 5. cikk (1) bekezdésében említett, támogatás megítéléséről szóló határozat függvénye.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában említett szerkezetátalakítási terv legalább az alábbi elemeket tartalmazza:

a)	a tervezett célok és cselekvések, a köztük fennálló szilárd gazdasági egyensúly, továbbá a szerkezetátalakítási alap, valamint az érintett régióra vonatkozó, a Bizottság által jóváhagyott vidékfejlesztési politika célkitűzéseivel való összhangjuk bemutatása,

b)	a cukorrépa-, cukornád- vagy cikóriatermelőknek, és adott esetben a gépipari beszállítóknak a 3. cikk (6) bekezdésével összhangban nyújtandó támogatás,

c)	az érintett termelőberendezések teljes műszaki leírása,

d)	a gyár vagy gyárak bezárása, valamint a termelőberendezések teljes vagy részleges leszerelése gyakorlati szabályait, menetrendjét és költségeit tartalmazó üzleti terv,

e)	az ütemezett beruházások, ha van ilyen,

az elsősorban a munkaerő átképzésével, átcsoportosításával és korengedményes nyugdíjazásával kapcsolatban tervezett intézkedéseket, valamint adott esetben a 3. cikk (3) bekezdésének c) pontjával vagy a 3. cikk (4) bekezdésének c) pontjával összhangban előírt egyedi nemzeti előírásokat tartalmazó szociális terv,

g)	az elsősorban a környezetvédelmi kötelezettségek betartása érdekében tervezett intézkedéseket, valamint adott esetben a 3. cikk (3) bekezdésének c) pontjával vagy a 3. cikk (4) bekezdésének c) pontjával összhangban előírt egyedi nemzeti előírásokat tartalmazó környezetvédelmi terv,

h)	a szerkezetátalakítási tervvel kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget tartalmazó pénzügyi terv.

5. cikk

A szerkezetátalakítási támogatásra vonatkozó határozat és ellenőrzések

(1) A tagállamok a 3. cikk (2) bekezdésében említett gazdasági évet megelőző február hónap végéig határoznak a szerkezetátalakítási támogatás megítéléséről. A 2006/2007-es gazdasági évre vonatkozó határozatot azonban 2006. szeptember 30-éig el kell fogadni.

(2) A szerkezetátalakítási támogatást meg kell adni, amennyiben a tagállam alapos ellenőrzést követően megállapította, hogy:

—	a kérelem tartalmazza a 4. cikk (2) bekezdésében említett elemeket;

—	a szerkezetátalakítási terv tartalmazza a 4. cikk (3) bekezdésében említett elemeket;

—	a szerkezetátalakítási tervben leírt intézkedések és cselekvések megfelelnek a vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályoknak; és

—	a Bizottságtól kapott tájékoztatás alapján a szerkezetátalakítási alapban rendelkezésre állnak a szükséges pénzügyi források.

(3) A (2) bekezdés első három francia bekezdésében meghatározott feltételek közül egynek vagy többnek a be nem tartása esetén a szerkezetátalakítási támogatás iránti kérelmet vissza kell juttatni a kérelmezőnek. A kérelmezőt a be nem tartott feltételekről tájékoztatni kell. A kérelmező ezt követően vagy visszavonja, vagy kiegészíti kérelmét.

(4) Az 1290/2005/EK rendeletben említett ellenőrzési kötelezettségek ellenére a tagállamok figyelemmel kísérik és ellenőrzik az általuk jóváhagyott szerkezetátalakítási támogatás végrehajtását.

6. cikk

Diverzifikációs támogatás

(1) A cukoripar szerkezetátalakítása által érintett régiókban hozandó diverzifikációs intézkedésekre támogatás adható bármely tagállamban az azon tagállamban alapított vállalkozások által a 2006/2007-es, 2007/2008-as, 2008/2009-es és 2009/2010-es gazdasági év valamelyikében lemondott cukorkvótával kapcsolatban.

(2) A tagállam rendelkezésére álló támogatás teljes összegét az alábbiak alapján kell meghatározni:

—	109,50 EUR a lemondott cukorkvóta tonnájára a 2006/2007-es gazdasági évben;

—	109,50 EUR a lemondott cukorkvóta tonnájára a 2007/2008-as gazdasági évben,

—	93,80 EUR a lemondott cukorkvóta tonnájára a 2008/2009-es gazdasági évben;

—	78,00 EUR a lemondott cukorkvóta tonnájára a 2009/2010-es gazdasági évben.

(3) Az (1) bekezdésben említett diverzifikációs támogatás vagy a (9) bekezdésben említett átmeneti támogatás nyújtása mellett döntő tagállamok nemzeti szerkezetátalakítási programokat hoznak létre, amelyekben leírják az érintett régiókban teendő diverzifikációs intézkedéseket, és tájékoztatják a Bizottságot ezen programokról.

(4) Az (5) bekezdés ellenére, az (1) bekezdésben említett támogatásra való jogosultság érdekében a diverzifikációs intézkedéseknek meg kell felelniük az 1698/2005/EK rendelet 1. és 3. tengelyében előírt intézkedések közül egynek vagy többnek.

A tagállamok a diverzifikációs támogatásban, illetve az 1698/2005/EK rendelet alapján közösségi támogatásban részesíthető intézkedések megkülönböztetése érdekében kritériumokat állapítanak meg.

Az első bekezdésben említett támogatás nem haladhatja meg az EMVA-hozzájárulásnak az 1698/2005/EK rendelet 70. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott legmagasabb értékeit.

(5) Az 1698/2005/EK rendelet 1. és 3. tengelyében előírt intézkedésektől eltérő diverzifikációs intézkedések abban az esetben jogosultak az (1) bekezdésben említett támogatásra, ha megfelelnek a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak és különösen a mezőgazdasági ágazatban nyújtandó állami támogatásra vonatkozó bizottsági iránymutatásban megállapított támogatásintenzitásnak és támogatásra való jogosultságra vonatkozó kritériumoknak.

(6) A tagállamok az e cikkben előírt diverzifikációs intézkedésekre vonatkozóan nem nyújtanak nemzeti támogatást. Amennyiben azonban a (4) bekezdés harmadik albekezdésében említett legfelső értékek lehetővé tennék a diverzifikációs támogatás 100 %-ának megadását, az érintett tagállamok a támogatható kiadás legalább 20 %-ának megfelelő értékű hozzájárulást nyújtanak. Ebben az esetben a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó.

7. cikk

Kiegészítő diverzifikációs támogatás

(1) Az egy tagállam számára a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban rendelkezésre álló támogatás teljes összege az alábbiakkal növelendő:

—	50 %-kal, amint a 318/2006/EK rendelet III. mellékletében azon tagállamra vonatkozóan megállapított nemzeti cukorkvótának legalább 50 %-áról, de kevesebb mint 75 %-áról lemondtak;

—	további 25 %-kal, amint a 318/2006/EK rendelet III. mellékletében azon tagállamra vonatkozóan megállapított nemzeti cukorkvótának legalább 75 %-áról, de kevesebb mint 100 %-áról lemondtak;

—	további 25 %-kal, amint a 318/2006/EK rendelet III. mellékletében azon tagállamra vonatkozóan megállapított nemzeti cukorkvótáról teljes egészében lemondtak.

A növelés abban a gazdasági évben hozzáférhető, amelyben a lemondott cukorkvóta mennyisége eléri az 50, 75, illetve 100 %-ot.

(2) Az érintett tagállam dönti el, hogy az (1) bekezdésben meghatározott növelésnek megfelelő támogatás a 6. cikk (1) bekezdésében említett diverzifikációs intézkedésekre és/vagy szerkezetátalakítás által érintett régiókban termelésüket beszüntető cukorrépa-, cukornád- és cikóriatermelők részére nyújtandó. A termelőknek nyújtandó támogatást tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján kell meghatározni.

8. cikk

Átmeneti támogatás a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek részére

(1) A kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemeknek a közösségi cukoripar szerkezetátalakításához való alkalmazkodásuk lehetővé tétele céljából átmeneti támogatást kell nyújtani.

(2) E célra a 2006/2007-es, 2007/2008-as, 2008/2009-es és 2009/2010-es piaci évek egészére 150 millió EUR összeget kell elérhetővé tenni.

Az első albekezdésben meghatározott összeg az alábbiak szerint oszlik meg:

—	94,3 millió EUR az Egyesült Királyság kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemei esetében,

—	24,4 millió EUR Portugália kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemei esetében,

—	5,0 millió EUR Finnország kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemei esetében,

—	24,8 millió EUR Franciaország kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemei esetében,

—	1,5 millió EUR Szlovénia kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemei esetében.

(3) A támogatást a tagállam által jóváhagyott, az érintett, kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzem helyzetének a cukoripar szerkezetátalakításához való alkalmazkodására vonatkozó üzleti terv alapján kell megadni.

A tagállamok a támogatást tárgyilagos és hátrányos megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján ítélik meg.

9. cikk

Átmeneti támogatás egyes tagállamok részére

A 6. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti szerkezetátalakítási tervvel összefüggésben:

a)	legfeljebb 9 millió eurós támogatást kell nyújtani Ausztriának a cukorrépabegyűjtő-központok és az egyéb, a szerkezetátalakítás következtében szükséges logisztikai infrastruktúra terén való beruházásokra,

b)	5 millió eurót meg nem haladó összegű támogatást kell nyújtani Svédországban közvetlen vagy közvetett módon azon gotlandi és ölandi cukorrépa-termelők részére, akik a nemzeti szerkezetátalakítási folyamat részeként beszüntetik a cukortermelést.

10. cikk

Pénzügyi korlátok

(1) A 3., 6., 7., 8. és 9. cikkben említett, a 2006/2007-es, 2007/2008-as, 2008/2009-es és 2009/2010-es gazdasági évekre vonatkozóan igényelt bármely támogatás csak a szerkezetátalakítási alapban rendelkezésre álló előirányzatok keretein belül adható meg.

(2) Amennyiben – a vonatkozó gazdasági évre benyújtott, az érintett tagállam által támogathatónak ítélt kérelmek alapján – a nyújtandó támogatás teljes összege meghaladja az azon gazdasági évre vonatkozóan megállapított értékhatárt, a támogatás megítélése a támogatási kérelmek benyújtásának kronológiai sorrendjén fog alapulni (érkezési sorrendben történő kiszolgálás elve).

(3) A 6., 7., 8. és 9. cikkben említett támogatások függetlenek a 3. cikkben említett támogatástól.

(4) A 3. cikkben említett szerkezetátalakítási támogatást két részletben kell folyósítani:

—	40 %-át a 3. cikk (2) bekezdésében említett gazdasági év júniusában és

—	60 %-át az utána következő gazdasági év februárjában.

A Bizottság azonban dönthet az előző második francia bekezdésben említett részlet két kifizetésre osztásáról:

—	az első kifizetésre a következő gazdasági év februárjában,

—	a második kifizetésre pedig egy későbbi időpontban kerülne sor, amikorra a szükséges pénzügyi forrásokat már befizették a szerkezetátalakítási alapba.

(5) A Bizottság dönthet a 6., 7., 8., és 9. cikkben említett támogatások kifizetésének azon időpontig való elhalasztásáról, amíg a szükséges pénzügyi forrásokat befizetik a szerkezetátalakítási alapba.

11. cikk

Ideiglenes szerkezetátalakítási összeg

(1) Az ideiglenes szerkezetátalakítási összeget azon vállalkozások fizetik, gazdasági évenként és a kvóta tonnájánként, amelyeknek kvótát osztottak ki.

Azon kvóták esetében, amelyekről egy vállalkozás egy adott gazdasági évtől a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban lemondott, nem fizetendő ideiglenes szerkezetátalakítási összeg az érintett gazdasági évben, valamint az azt követő gazdasági években.

(2) A cukor és az inulinszirup tekintetében az ideiglenes szerkezetátalakítási összeg a következőképpen alakul:

—	126,40 EUR a kvóta tonnájára a 2006/2007-es gazdasági évre,

—	173,8 EUR a kvóta tonnájára a 2007/2008-as gazdasági évre,

—	113,3 EUR a kvóta tonnájára a 2008/2009-es gazdasági évre.

Az izoglükóz tekintetében a gazdasági évenkénti ideiglenes szerkezetátalakítási összeg az első albekezdésben megállapított összegek 50 %-ának megfelelő összeg.

(3) A tagállamok felelnek a Közösségnek a területükön beszedendő ideiglenes szerkezetátalakítási összegért.

A tagállamok az ideiglenes szerkezetátalakítási összeget két részletben fizetik be a szerkezetátalakítási alapba:

—	60 %-ot az érintett gazdasági év március 31-éig és

—	40 %-ot a következő gazdasági év november 30-áig.

(4) Abban az esetben, ha a szerkezetátalakítási összeget az esedékességi határidő előtt nem fizetik be, a Bizottság – a mezőgazdasági alapokkal foglalkozó bizottsággal folytatott konzultációt követően – levonja a szerkezetátalakítási összeg ki nem fizetett részének megfelelő összeget azokból a havi előlegekből, amelyek az érintett tagállamok felmerült kiadásait fedező tartalékok az 1290/2005/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében és 15. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint. Határozathozatal előtt a Bizottság lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy egy kéthetes időszakban benyújtsák észrevételeiket. A 2040/2000/EK (9) tanácsi rendelet 14. cikkének rendelkezései nem alkalmazandók.

(5) A teljes – a (3) bekezdés értelmében fizetendő – ideiglenes szerkezetátalakítási összeget a tagállam a területén található vállalkozások között (az érintett gazdasági évre) a gazdasági év során kiosztott kvóta szerint szétosztja.

A vállalkozások az ideiglenes szerkezetátalakítási összeget két részletben folyósítják:

—	60 %-ot legkésőbb az érintett gazdasági év február hónapjának végéig, és

—	40 %-ot legkésőbb a következő gazdasági év október 31-éig.

12. cikk

Részletes szabályok

Az e rendelet végrehajtására szolgáló részletes szabályokat, és különösen a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott előírások tekintetében, valamint az átmeneti nehézségek leküzdéséhez szükséges intézkedéseket az 1258/1999/EK rendelet 13. cikkében említett eljárással, illetve 2007. január 1-jétől az 1290/2005/EK rendelet 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell elfogadni.

13. cikk

Egyedi intézkedések

A szükséghelyzet esetén szükséges és indokolható intézkedéseket, amelyek egyedi, gyakorlati problémák megoldására szolgálnak, az 1258/1999/EK rendelet 13. cikkében említett eljárással, illetve 2007. január 1-jétől az 1290/2005/EK rendelet 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban fogadják el.

Az ilyen jellegű intézkedések eltérhetnek e rendelet bizonyos részeitől, de szigorúan csak olyan mértékben és annyi ideig, ameddig erre szükség van.

14. cikk

Az 1290/2005/EK rendelet módosításai

Az 1290/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„e)

a a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló rendszer megállapításáról szóló, 2006. február 20-i 320/2006/EK rendelet (10) 3., 6., 7., 8. és 9. cikkében meghatározott ideiglenes szerkezetátalakítási támogatás, diverzifikációs támogatás, kiegészítő diverzifikációs támogatás és átmeneti támogatás.

A 34. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„c)	a 320/2006/EK rendelet értelmében beszedett ideiglenes szerkezetátalakítási összegek.”

b)	a (2) bekezdésben az „(1) bekezdés a) és b) pontjában említett összegek” szöveg helyébe az „(1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett összegek” szöveg lép.

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)	E rendelet rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell az e cikk (1) bekezdésében említett, célhoz kötött bevételre is.”

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2006. július 1-jétől kell alkalmazni. A 12. és a 13. cikket azonban e rendelet hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 20-i.

a Tanács részéről

az elnök

J. PRÖLL

(1) 2006. január 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) 2005. október 26-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL L 160., 1999.6.26., 103. o. A legutóbb az 1290/2005/EK rendelettel (HL L 209., 2005.8.11., 1. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(6) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(7) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(8) Lásd e Hivatalos Lap 1 oldalát.

(9) HL L 244., 2000.9.29., 27. o.

(10) HL L 58., 28.2.2006., 42. o.”

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 58

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	49. évfolyam 2006. február 28.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
	*	A Tanács 318/2006/EK rendelete (2006. február 20.) a cukorágazat piacának közös szervezéséről	1
	*	A Tanács 319/2006/EK rendelete (2006. február 20.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelet módosításáról	32
	*	A Tanács 320/2006/EK rendelete (2006. február 20.) a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet módosításáról	42