14.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 42/1

(1)

A legkülső régiók különleges földrajzi helyzetéből adódóan az emberi fogyasztásra vagy feldolgozásra, valamint a mezőgazdasági inputanyagnak szánt alapvető termékekkel történő ellátás biztosítása ezekben a régiókban szállítási többletköltségekkel jár. Továbbá a szigetjelleg és a távoli fekvésből következő objektív tényezők a legkülső régiók gazdasági szereplői és termelői számára további korlátokat eredményeznek, amelyek komolyan hátráltatják a tevékenységüket. Egyes esetekben a gazdasági szereplőket és a termelőket kétszeresen is elszigeteltség sújtja. Ezek a hátrányok enyhíthetők ezen alapvető termékek árának csökkentésével. Ezért helyénvaló olyan különös ellátási rendszer bevezetése, amelynek célja, hogy biztosítsa a legkülső régiók ellátását, valamint mérsékelje a legkülső régiók távoli és legkülső fekvéséből valamint elszigeteltségéből származó többletköltségeket.

(2)

Ennek érdekében a Szerződés 23. cikkétől eltérve, egyes mezőgazdasági termékek harmadik országokból történő behozatalát mentesíteni kell az alkalmazandó behozatali vámok alól. A Közösség vámterületére aktív feldolgozási szabályok vagy vámraktározási eljárás keretében bekerülő termékeket – származásuk és a rájuk a közösségi rendelkezések alapján alkalmazandó vámkezelés figyelembevétele érdekében – az egyedi ellátási rendszer kedvezményeiben való részesedés céljából közvetlenül behozott termékeknek kell tekinteni.

(3)

Az árak legkülső régiókban történő csökkentésével, valamint a régiók távoli és legkülső fekvéséből valamint elszigeteltségből származó többletköltségek mérséklésével kapcsolatos célkitűzések hatékony megvalósítása, és ezzel egyidejűleg a közösségi termékek versenyképességének megőrzése céljából támogatni kell a közösségi eredetű termékeknek a legkülső régiókba történő szállítását. A támogatásnak figyelembe kell vennie a legkülső régiókba történő szállítás többletköltségeit, a harmadik országokba irányuló kivitel esetén alkalmazott árakat, valamint a mezőgazdasági inputanyagok és a feldolgozásra szánt termékek esetében az elszigeteltségből és a legkülső fekvésből adódó többletköltségeket.

(4)

Tekintettel arra, hogy az egyedi ellátási szabályok hatálya alá tartozó mennyiségek a legkülső régiók ellátási igényeire korlátozódnak, ezen szabályok nem gyengítik a belső piac megfelelő működését. Továbbá az egyedi ellátási szabályok gazdasági előnyei nem okozhatják a kereskedelem torzulását az érintett termékek esetében. Ezért meg kell tiltani e termékeknek a legkülső régiókból történő továbbszállítását vagy kivitelét. Ugyanakkor engedélyezni kell e termékek továbbszállítását vagy kivitelét, amennyiben az egyedi ellátási szabályokból eredő előnyöket visszatérítik, vagy feldolgozott termékek tekintetében a regionális kereskedelem, vagy két portugál legkülső régió között megvalósuló kereskedelem lehetővé tétele céljából. Ezenkívül figyelembe kell venni a valamennyi legkülső régió és a harmadik országok között folytatott hagyományos kereskedelmi forgalmat, és ennek megfelelően engedélyezni kell valamennyi ilyen régiónak a feldolgozott termékek hagyományos exportnak megfelelő kivitelét. Nem kell alkalmazni a korlátozást a feldolgozott termékek vonatkozásában a hagyományos továbbszállításokra sem; az egyértelműség kedvéért e hagyományosan kivitt vagy továbbszállított mennyiségek meghatározása céljából pontosan meg kell határozni a referenciaidőszakát.

(5)

Megfelelő intézkedéseket kell azonban hozni az Azori-szigetek cukorfeldolgozó ágazata szükséges szerkezetátalakításának lehetővé tétele érdekében. Ezen intézkedéseknek figyelembe kell venniük azt, hogy az azori-szigeteki cukorágazat életképessé tételéhez a termelés és feldolgozás bizonyos szintjét biztosítani kell. Továbbá, e rendelet értelmében Portugália számára lehetővé válik a helyi cukorrépa-termesztés támogatása. Ennek fényében engedélyezni kell, hogy egy meghatározott, négyéves időszakban az Azori-szigetekről a Közösség többi részébe szállított cukor mennyisége – fokozatosan csökkentett éves határértékek mellett – kivételesen meghaladja a hagyományos forgalmat. Minthogy az újraszállítható mennyiségek arányosak lesznek és szigorúan a helyi cukortermelés és -feldolgozás életképességének biztosításához szükséges mértékre korlátozódnak, az Azori-szigetekről származó, átmeneti cukorszállítás nem fogja a Közösség belső piacát hátrányosan érinteni.

(6)

Az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek ellátására szánt C cukor vonatkozásában továbbra is alkalmazni kell a cukor tekintetében az Azori-szigetekre, Madeirára és a Kanári-szigetekre vonatkozó egyedi ellátási rendelkezések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1992. július 30-i 2177/92/EGK bizottsági rendeletben (4) előírt importvámok alóli mentességi szabályokat a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendelet (5) 10. cikkének (1) bekezdésében említett időszak alatt.

(7)

Az egyedi ellátási szabályok alapján a Kanári-szigetek ellátását eddig az ipari feldolgozásra szánt 1901 90 99 KN-kód és 2106 90 92 KN-kód alá tartozó tejalapú készítményekkel biztosították. A helyi ipar szerkezetátalakításáig egy átmeneti időszak alatt továbbra is lehetővé kell tenni az ezen termékekkel való ellátást.

(8)

Az egyedi ellátási szabályok célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az egyedi ellátási szabályok gazdasági előnyeinek hatással kell lenniük a termelési költségekre és a végfelhasználó szintjéig csökkenteniük kell az árakat. Ezért ezek abban az esetben nyújthatók, amennyiben hatékonyan fejtik ki hatásukat, ezért e célból megfelelő ellenőrzéseket kell folytatni.

(9)

A legkülső régiók mezőgazdasági termelését támogató közösségi politika számos terméket valamint az e termékek előállítását, forgalmazását vagy feldolgozását elősegítő intézkedéseket foglalt magába. Ezek az intézkedések hatékonynak bizonyultak, valamint biztosították a mezőgazdasági tevékenységek folyamatosságát és fejlődését. A Közösségnek a továbbiakban is támogatnia kell a legkülső régiók környezeti, szociális és gazdasági egyensúlyának alapvető elemét jelentő termelést. A tapasztalat azt mutatja, hogy – a vidékfejlesztési politika mintájára – a helyi hatóságokkal való megerősített partnerség lehetővé teheti az érintett legkülső régiók sajátos problémáinak pontosabb megértését. Ennek megfelelően a helyi termelést továbbra is a tagállam által a Bizottságnak jóváhagyásra benyújtandó, a lehető legmegfelelőbb földrajzi szinten kidolgozott általános programokkal kell segíteni.

(10)

A helyi mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések megvalósítása és a mezőgazdasági termékekkel való jobb ellátás céljából az érintett régiók ellátására vonatkozó programozás szintjét harmonizálni kell, és a Bizottság és a tagállamok közötti partnerségi megközelítést rendszeressé kell tenni. Ezért helyénvaló, hogy a tagállam által a Bizottságnak jóváhagyásra benyújtandó ellátási programot a tagállam által kijelölt hatóságok dolgozzák ki.

(11)

A legkülső régiók mezőgazdasági termelőit ösztönözni kell, hogy minőségi termékeket állítsanak elő, valamint támogatni kell ezek forgalmazását. E célból előnyösnek bizonyulhat a Közösség által bevezetett embléma használata.

(12)

Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet (6) megállapítja azokat a vidékfejlesztési intézkedéseket, amelyekre közösségi támogatás nyújtható, és előírja e támogatás megszerzésének feltételeit. A legkülső régiókban található egyes mezőgazdasági üzemek vagy feldolgozó és forgalmazó tevékenységet folytató vállalkozások komoly strukturális hiányosságokat mutatnak, és sajátos nehézségekkel küzdenek. Ennek megfelelően meghatározott típusú beruházások tekintetében biztosítani kell az 1257/1999/EK rendeletben előírt néhány strukturális jellegű támogatás nyújtását korlátozó rendelkezésektől való eltérés lehetőségét.

(13)

Az 1257/1999/EK rendelet 29. cikkének (3) bekezdése korlátozza a magántulajdonban vagy önkormányzatok, illetve azok társulásai tulajdonában lévő erdők és fás területek részére nyújtott erdőgazdálkodási támogatást. A legkülső régiók területén található erdők és fás területek egy része nem önkormányzatokhoz, hanem más hatóságokhoz tartozik. Tekintettel ezekre a körülményekre, az említett cikkben előírt feltételeket rugalmasabbá kell tenni.

(14)

Az 1257/1999/EK rendelet 24. cikkének (2) bekezdése és e rendelet melléklete meghatározza a közösségi agrár-környezetvédelmi támogatás által adható legmagasabb éves összegeket. Figyelembe véve az Azori-szigetek egyes nagyon érzékeny legelőterületeinek különleges környezeti helyzetét, valamint a mezőgazdasági földterület tájképének és hagyományos jellegzetességeinek megőrzését – nevezetesen a madeirai teraszos művelésű területeket – rendelkezést kell hozni arról, hogy meghatározott egyedi intézkedések esetében ezen összegek a kétszeresükre legyenek növelhetők.

(15)

A legkülső régiókban folytatott mezőgazdasági termelés – e területek távoli, szigetjellegű, legkülső fekvéséből, kis területéből, domborzatából és éghajlatából, valamint a gazdaság kis számú terméktől való függéséből adódó – sajátos korlátainak enyhítése érdekében el lehet térni azon következetes bizottsági politikától, amely nem engedélyezi az állami működési támogatást a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek termelése, feldolgozása és forgalmazása tekintetében.

(16)

A legkülső régiókból származó mezőgazdasági termények növény-egészségügyi állapotával kapcsolatos sajátos problémák az éghajlati viszonyokkal, valamint az e területeken eddig kifejtett megelőző intézkedések elégtelenségével állnak összefüggésben. Ezért a károsítók – többek között biológiai módszerekkel is történő – leküzdésére programokat kell végrehajtani és meg kell határozni a Közösség e programok megvalósításában való pénzügyi részvételét.

(17)

A Madeirán és a Kanári-szigeteken a leginkább elterjedt mezőgazdasági kultúrát jelentő – és az Azori-szigetek számára is nagyon fontos – szőlőtermesztés fenntartása gazdasági és környezeti szükségszerűség. A termelés támogatásának elősegítése céljából e régiókban sem a szőlőtermő területek termelésből való végleges kivonására adott támogatást, sem a piaci mechanizmusokat nem kell alkalmazni, a Kanári-szigeteken történő krízislepárlás kivételével, amelynek alkalmazása akkor lehetséges, ha minőségi problémák miatt a piacon rendkívüli zavarok jelentkeznek. Ezenkívül Madeirának és az Azori-szigeteknek a borpiac közös szervezése által tiltott hibrid szőlőfajtákkal telepített területein műszaki és társadalmi-gazdasági nehézségek akadályozták az előírt határidőben történő teljes átállást. Az ilyen szőlőültetvényeken termelt bor hagyományos helyi fogyasztásra szolgál. Egy újabb határidő révén lehetővé válik e szőlőültetvények átállítása, a régió bortermeléstől erősen függő gazdasági szerkezetének egyidejű megőrzésével. Portugáliának minden évben tájékoztatnia kell a Bizottságot az érintett területek átállítása terén elért eredményekről.

(18)

Az Azori-szigeteken a tejágazat szerkezetátalakítása még nem fejeződött be. Tekintettel arra, hogy az Azori-szigetek nagymértékben függ a tejtermeléstől, és ehhez még a legkülső régióbeli földrajzi helyzetéből eredő egyéb hátrányok és a gazdaságos helyettesítő termelés hiánya is hozzájárul, meg kell erősíteni a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1788/2003/EK tanácsi rendele (7) egyes rendelkezéseitől való eltérést, amelyet az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében az Azori-szigetek és Madeira javára egyedi intézkedések bevezetéséről szóló, 2001. június 28-i 1453/2001/EK tanácsi rendelet (Poseima) (8) 23. cikke vezetett be és az 55/2004/EK tanácsi rendelet (9) hosszabbított meg.

(19)

A tejágazat komoly strukturális problémái és a megváltozott gazdasági környezet kihívásaira adott pozitív válaszok hiánya miatt Madeirán a tehéntejtermelés számára nyújtott támogatás nem volt elegendő a hazai és a külső ellátás egyensúlyának biztosításához. Következésképpen a Közösségből származó tejporból előállított UHT-tej előállítását továbbra is engedélyezni kell a helyi fogyasztás fokozottabb kielégítése érdekében.

(20)

A helyi termelés ösztönzők segítségével történő fenntartásának szükségessége indokolja az 1788/2003/EK rendelet Franciaország tengeren túli megyéiben és Madeirán történő alkalmazásának mellőzését. Ezt a mentességet Madeira esetében 4 000 tonnás határon belül kell megállapítani, a jelenlegi 2 000 tonnás termelésnek és a termelés jelenleg legfeljebb 2 000 tonnával való becsült, ésszerű növekedési lehetőségének megfelelően.

(21)

Támogatni kell a hagyományos állattenyésztés területén végzett tevékenységeket. Franciaország tengerentúli megyéiben és Madeirán a helyi fogyasztói igények kielégítése érdekében bizonyos feltételek mellett és maximum éves kereten belül engedélyezni kell harmadik országokból származó hímivarú szarvasmarhák vámmentes behozatalát helyi hizlalás céljára. Meg kell hosszabbítani a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet (10) keretében Portugália számára fennálló azon lehetőséget, hogy az anyatehénre vonatkozó támogatásokat illető bizonyos jogokat a szárazföldről átruházza az Azori-szigetekre, és ezen eszközt a legkülső régiók új támogatási intézkedéseivel összefüggésben ki kell igazítani.

(22)

A dohánytermesztés a Kanári-szigeteken történelmi jelentőséggel bír. Gazdasági szempontból a dohányfeldolgozás továbbra is a régió egyik fő ipari tevékenysége. Társadalmi szempontból a dohány rendkívül munkaigényes kultúrnövény, amelynek termesztése kis gazdaságokban történik. Ugyanakkor, mivel ez a kultúra nem elég nyereséges, fennáll annak a veszélye, hogy a dohánytermesztés megszűnik. A dohánytermesztés ugyanis jelenleg egy kis területre korlátozódik La Palma szigetén, ahol a szivarelőállítás kisipari módszerekkel történik. Spanyolország számára ezért engedélyezni kell, hogy a közösségi támogatás mellett továbbra is támogatást nyújtson e hagyományos kultúra fennmaradásához, ezáltal segítve a ráépülő kisipari tevékenységet. Ezenfelül a dohánytermékek ipari előállításának fenntartása érdekében a nyers- és félig feldolgozott dohány Kanári-szigetekre történő behozatalának évi 20 000 tonna kierezett nyersdohánynak megfelelő határig továbbra is vámmentesnek kell maradnia.

(23)

Ezen rendelet végrehajtása a legkülső régiók által élvezett eddigi egyedi támogatások szintjét nem érintheti. Ezért a szükséges intézkedések végrehajtásához a tagállamoknak rendelkezniük kell a Közösség által az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében Franciaország tengerentúli megyéinek javára egyedi intézkedések bevezetéséről szóló, 2001. június 28-i 1452/2001/EK tanácsi rendelet (Poseidom) (11), az 1453/2001/EK tanácsi rendelet, és az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében a Kanári-szigetek javára egyedi intézkedések bevezetéséről szóló, 2001. június 28-i 1454/2001/EK tanácsi rendelet (Poseican) (12) keretén belül már megítélt támogatásnak megfelelő összegekkel, valamint a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendelet (13), a juhhús és kecskehús piacának közös szervezéséről szóló, 2001. december 19-i 2529/2001/EK tanácsi rendelet (14) és a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendelet (15) keretén belül a legkülső régiókon letelepedett állattenyésztőknek megítélt összegekkel, végezetül a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendelet (16) 5. cikke alapján Franciaország Réunion tengerentúli megyéjének rizsellátására megítélt összegekkel. A legkülső régiók mezőgazdasági termelésének új támogatási rendszerét, amelyet e rendelet hoz létre, össze kell hangolni az ugyanezen termékeknek a Közösség többi részében érvényben lévő támogatásaival.

(24)

Az 1452/2001/EK, az 1453/2001/EK és az 1454/2001/EK rendelet hatályát veszti. Ennek megfelelően a vonatkozó rendszerek összehangolásának biztosítása érdekében módosítani kell az 1782/2003/EK rendeletet, valamint az 1785/2003/EK rendeletet.

(25)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (17) összhangban kell elfogadni.

(26)

Az e rendelet által előirányzott programok alkalmazását a Bizottság által a jóváhagyásukról küldött értesítéssel meg kell kezdeni. A programok ezen időpontban való elindításának lehetővé tétele érdekében a tagállamok és a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy minden előkészítő intézkedést megtegyenek az e rendelet hatálybalépése és a programok alkalmazása közötti időszakban,

a)

a legkülső régiók sajátos szükségletei, valamint a feldolgozásra szánt termékek és a mezőgazdasági inputanyagok esetében a minőségi követelmények;

b)

a Közösség más részeivel folytatott kereskedelem;

c)

a javasolt támogatás gazdasági vonatkozása.

a)

harmadik országokba exportálnak vagy a Közösség többi részébe szállítanak, a hagyományos kivitelt és hagyományos szállítást meg nem haladó mennyiségben. Ezeket a mennyiségeket a Bizottság a 26. cikk (2) bekezdésben említett eljárással összhangban, az 1989, 1990 és 1991-es évek átlagos exportja és szállítása alapján határozza meg;

b)

regionális kereskedelem keretében, a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott célállomásoknak és feltételeknek megfelelően harmadik országokba exportálnak;

c)

az Azori-szigetekről Madeirára, valamint Madeiráról az Azori-szigetekre szállítanak;

d)

Madeiráról a Kanári-szigetekre vagy a Kanári-szigetekről Madeirára szállítanak.

—

:

2006-ban

:

3 000 tonna,

—

:

2007-ben

:

2 285 tonna,

—

:

2008-ban

:

1 570 tonna,

—

:

2009-ben

:

855 tonna.

a)

közös piacszervezés keretében bevezetett támogatási, vagy segélyezési rendszerek kiegészítő támogatása, kivéve, ha azt rendkívüli, objektív kritériumokkal alátámasztott szükségszerűség indokolja;

b)

kutatási projektek, vagy kutatási projektek támogatását célzó intézkedések, valamint az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozat (19) keretében közösségi támogatásra jogosult intézkedések támogatása;

c)

az 1257/1999/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (20) hatálya alá tartozó intézkedések támogatása.

a)

a kérdéses mezőgazdasági termelés helyzetének a rendelkezésre álló értékelések eredményeinek figyelembevételével készített, az egyenlőtlenségeket, a hiányosságokat és a fejlesztési lehetőségeket, valamint az 1452/2001/EK, 1453/2001/EK és 1454/2001/EK rendeletek keretében felhasznált pénzügyi források és végrehajtott tevékenységek legfontosabb eredményeit bemutató, számszerűsített leírása;

b)

a javasolt stratégia leírása, prioritások meghatározása és számszerűsített célkitűzések, valamint a gazdasági, környezeti és szociális – ideértve a foglalkoztatást is – területen várható hatások felmérése;

c)

a tervezett intézkedések leírása, különös tekintettel a program megvalósítása érdekében folyósítandó támogatásokra, valamint adott esetben az érintett intézkedések előkészítésével, megvalósításával vagy módosításával kapcsolatos tanulmányokra, bemutatóprojektekre, képzési tevékenységre és technikai segítségnyújtásra vonatkozó igényekről szóló információkra;

d)

az intézkedések megvalósításának ütemterve és a mobilizálandó forrásokat összefoglaló általános, pénzügyimutató-táblázat;

e)

a különféle programintézkedések összeegyeztethetőségének és összhangjának igazolása, valamint a nyomonkövetés és az értékelés céljából alkalmazott kritériumok és mennyiségi mutatók meghatározása;

f)

a programok hatékony és megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében hozott rendelkezések, ide értve a tájékoztatás-, a nyomonkövetési és az értékelési tevékenységet is, valamint az értékelést szolgáló mennyiségi mutatók meghatározása, valamint az ellenőrzésekre és a szankciókra vonatkozó rendelkezések;

g)

a programok végrehajtásában hatáskörrel rendelkező hatóságok és felelős szervezetek, valamint a megfelelő szintű kapcsolódó hatóságok vagy szervek és társadalmi-gazdasági partnerek megnevezése, valamint a lefolytatott egyeztetések eredménye.

a)

a 2401 KN-kód alá tartozó dohány, valamint

b)

a következő vámtarifa-alszám alá tartozó dohányfélék:

—

:

Franciaország tengerentúli megyéi

:

84,7 millió EUR,

—

:

Azori-szigetek és Madeira

:

77,3 millió EUR,

—

:

Kanári-szigetek

:

127,3 millió EUR.

—

:

Franciaország tengerentúli megyéi

:

20,7 millió EUR,

—

:

Azori-szigetek és Madeira

:

17,7 millió EUR,

—

:

Kanári-szigetek

:

72,7 millió EUR.

—

azon feltételek, amelyek keretében a tagállamok módosíthatják az ellátási támogatás mennyiségét és szintjét, valamint a támogatási intézkedéseket vagy a helyi termelés támogatására elkülönített források elosztását,

—

azon az ellenőrzésekre és a szankciókra vonatkozó alapvető előírások rendelkezések, amelyeket a tagállamoknak alkalmazniuk kell,

—

a 12. cikk c) pontjában említett tanulmányokra, bemutatóprojektekre, képzési tevékenységre és technikai segítségnyújtásra vonatkozó intézkedések és támogatható összegek meghatározását, a 23. cikk (1) bekezdése értelmében, valamint ezen intézkedések finanszírozásának az egyes programok teljes összegéből számított legnagyobb százalékos arányát.

1.

A 70. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 71. cikk (2) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   E rendelet 70. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, az átmeneti időszak során az érintett tagállam a VI. mellékletben foglalt valamennyi közvetlen kifizetést az e rendelet IV. címének 3., 6., valamint 7–13. fejezetében, és a 2019/93/EGK rendelet 6. cikkében megállapított feltételek mellett alkalmazza, az e rendelet 41. cikkében említett nemzeti felső határban az e közvetlen kifizetések alkotóelemének megfelelő költségvetési felső határokon belül, amelyeket az e rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.”;

3.

Az I. és a VI. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

1.

az 5. cikket el kell hagyni;

2.

a 11. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

14.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 42/20

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

14.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 42/22

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése – hivatkozással az engedély jogosultja által benyújtott kérelemre – lehetővé teszi egy takarmány-adalékanyag engedélyezési feltételeinek módosítását.

(2)

A „Kokcidiosztatikumok és egyéb gyógyászati anyagok” csoportjába tartozó halofuginon-hidrobromid 6 g/kg („Stenorol”) adalékanyagnak a tojójércék takarmányában való felhasználását a 2430/1999/EK bizottsági rendelet (2) tíz évre engedélyezte. Az engedélyezést az adalékanyag forgalomba hozataláért felelős személyhez kötötték.

(3)

A „Kokcidiosztatikumok és egyéb gyógyászati anyagok” csoportjába tartozó szalinomicin-nátrium 120 g/kg („Sacox 120”) adalékanyagnak a hízónyulak takarmányában való felhasználását a 937/2001/EK bizottsági rendelet (3) tíz évre engedélyezte. Az engedélyezést az adalékanyag forgalomba hozataláért felelős személyhez kötötték.

(4)

A „Kokcidiosztatikumok és egyéb gyógyászati anyagok” csoportjába tartozó szalinomicin-nátrium 120 g/kg („Sacox 120 microGranulate”) adalékanyagnak a tojójércék takarmányában való felhasználását az 1852/2003/EK bizottsági rendelet (4) tíz évre engedélyezte. Az engedélyezést az adalékanyag forgalomba hozataláért felelős személyhez kötötték.

(5)

A „Kokcidiosztatikumok és egyéb gyógyászati anyagok” csoportjába tartozó szalinomicin-nátrium 120 g/kg („Sacox 120 microGranulate”) adalékanyagnak a broiler csirkék takarmányában való felhasználását az 1463/2004/EK bizottsági rendelet (5) tíz évre engedélyezte. Az engedélyezést az adalékanyag forgalomba hozataláért felelős személyhez kötötték, és ezen engedély felváltotta az erre az adalékanyagra vonatkozó, adott személyhez nem kötött korábbi engedélyt.

(6)

Az engedélyek jogosultjai, a Hoechst Roussel Vet GmbH és az Intervet International bv, az 1831/2003/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján kérelmeket nyújtottak be, és a 2–5. preambulumbekezdésekben említett adalékanyagok forgalomba hozataláért felelős személy nevének megváltoztatását javasolták. A kérelemmel egyidejűleg benyújtott adatok szerint a fenti adalékanyagok értékesítési jogait 2005. augusztus 1-jei hatállyal a Huvepharma nv-re ruházták át.

(7)

Egy olyan adalékanyag esetében, melynek engedélyezése a forgalomba hozataláért felelős személyhez kötött, az engedélyezés más személyre történő átruházása pusztán adminisztratív eljárás, és nem vonja maga után az adalékanyagok újbóli értékelését. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot értesítették a kérelemről.

(8)

Ahhoz, hogy a Huvepharma nv élhessen tulajdonjogaival, az adalékanyagok forgalomba hozataláért felelős személy nevét ennek megfelelően meg kell változtatni.

(9)

Ezért a 2430/1999/EK, a 937/2001/EK, az 1852/2003/EK és az 1463/2004/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

A már meglévő készletek felhasználására helyénvaló átmeneti időszakról rendelkezni.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

14.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 42/24

(1)

A 2005/560/EK rendelet I. melléklete felsorolja azokat a természetes és jogi személyeket, illetve szervezeteket, akikre és amelyekre az említett rendelet értelmében a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(2)

2006. február 7-én az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának Szankcióbizottsága határozatot hozott az első listáról, amely három olyan természetes személyt tartalmaz, akiknek pénzeszközeit és gazdasági forrásait be kell fagyasztani. Az I. mellékletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(3)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében a rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie,

14.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 42/26

(1)

A takarmányokban és élelmiszerekben jelenlévő dioxinok, furánok és PCB-k csökkentéséről szóló, 2002. március 4-i 2002/201/EK bizottsági ajánlás (1) része a környzetben, a takarmányokban és az élelmiszerben jelenlévő dioxinok, furánok és PCB-k csökkentésére irányuló átfogó stratégiának. Célja a takarmányokra és élelmiszerekre vonatkozóan beavatkozási szintek és idővel célértékek ajánlása.

(2)

Bár toxikológiai szempontból minden határértéknek vonatkoznia kellene a dioxinokra és a dioxinjellegű PCB-kre is, az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb értékének meghatározásáról szóló, 2001. március 8-i 466/2001/EK bizottsági rendelet (2) csak a dioxinokra vonatkozóan állapította meg az élelmiszerekben megengedett legmagasabb értéket, a dioxinjellegű PCB-kre vonatkozóan nem, a dixoinjellegű PCB-k elterjedtségéről 2001-ben rendelkezésre álló adatok korlátozottsága miatt. A takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló, 2002. május 7-i 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 2001-ben szintén csak a dioxinokra vonatkozóan állapította meg a takarmányokban megengedett legmagasabb értéket, dioxinjellegű PCB-kre nem.

(3)

A 466/2001/EK rendelet szerint a Bizottságnak a dioxinok és dioxinjellegű PCB-k előfordulásával kapcsolatos új adatok fényében első alkalommal 2004 végéig felül kell vizsgálnia az élelmiszerekben előforduló dioxinokra vonatkozó rendelkezéseket, különösen a meghatározandó határértékeknek a dioxinjellegű PCB-kre való kiterjesztésének céljával. A 2002/32/EK irányelv hasonló felülvizsgálati záradékot tartalmaz a takarmányokban előforduló dioxinok tekintetében.

(4)

Időközben több adat áll rendelkezésre a takarmányokban és élelmiszerekben előforduló dioxinjellegű PCB-kről. Következésképpen megállapították a dioxinok és dioxinjellegű PCB-k összegére vonatkozó megengedett legmagasabb értékeket, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) toxicitási egyenértékében kifejezve, WHO-TEF-ek alkalmazásával, mivel toxikológiai szempontból ez a legmegfelelőbb megközelítés. A zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a dioxinokra vonatkozó, már meglévő legmagasabb értékek egy átmeneti időszakra érvényesek maradnak a dioxinok és dioxinjellegű PCB-k összegére megállapított új határértékek mellett.

(5)

A 2002/201/EK ajánlás a dioxinokra vonatkozóan beavatkozási szinteket állapított meg. Ezek a beavatkozási szintek eszközként szolgálnak az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők számára, segítségükkel fel lehet hívni a figyelmet azokra az esetekre, amelyekben indokolt azonosítani a szennyezés forrását és a forrás csökkentését vagy megszüntetését célzó intézkedéseket hozni. Mivel a dioxinok és dioxinjellegű PCB-k forrásai különbözőek, célszerű külön beavatkozási szintet meghatározni a dioxinokra és a dioxinjellegű PCB-kre. Ezért indokolt a 2002/201/EK ajánlás helyébe új ajánlást léptetni.

(6)

Ezen túlmenően, a beavatkozási szinteket időszakosan ki kell igazítani a dioxinok és dioxinjellegű PCB-k előfordulásának csökkenő trendjével, valamint a takarmányokban és élelmiszerekben való jelenlétük fokozatos csökkentésére irányuló aktív megközelítéssel összhangban.

(7)

A 2002/32/EK irányelv lehetőséget biztosít beavatkozási szintek megállapítására. Ezért indokolt átültetni a takarmányokban jelenlévő dioxinokra és dioxinjellegű PCB-kre vonatkozó beavatkozási szinteket a 2002/32/EK irányelvbe.

(8)

A célértékek azt a szennyezettségi szintet jelölik, amelyet a takarmányokban és az élelmiszerekben el kell érni ahhoz, hogy az emberi expozíció a Közösség lakosságának nagy része esetében az élelmiszerügyi tudományos bizottság (ÉTB) által a dioxinokra és dioxinjellegű PCB-kre meghatározott megengedhető heti beviteli szintre csökkenjen. A célértékek megállapításához pontosabb információkra van szükség arról, hogy a környezetvédelmi intézkedések és a forrásokra irányuló intézkedések hogyan hatnak a takarmányok és élelmiszerek szintjén a különböző takarmány-alapanyagokban, takarmányokban és élelmiszerekben előforduló dioxinok és dioxinjellegű PCB-k csökkenésére. Mivel e célértékek meghatározásához számos különböző tényező figyelembevétele szükséges, a célértékek meghatározását 2008 végére kellene halasztani,

(1)

A tagállamok a takarmány-alapanyagok, takarmányok és élelmiszerek előállításával, felhasználásával és fogyasztásával arányosan szúrópróbaszerűen ellenőrizzék a dioxinok és dioxinjellegű PCB-k valamint – ha lehetséges – a nem-dioxinjellegű PCB-k takarmány-alapanyagokban, takarmányokban és élelmiszerekben való előfordulását. Ezt az ellenőrzést a takarmányban található dioxinok és dioxinjellegű PCB-k háttérszintjének ellenőrzéséről szóló, 2004. október 11-i 2004/704/EK bizottsági ajánlással (4), és az élelmiszerekben található dioxinok és dioxinjellegű PCB-k háttérszintjének ellenőrzéséről szóló, 2004. október 11-i 2004/705/EK bizottsági ajánlással (5) összhangban kell elvégezni.

(2)

A 2002/32/EK irányelv és a 466/2001/EK rendelet rendelkezései teljesítésének elmulasztása eseteiben, valamint (a 3. pont szerint) azon esetekben, amelyekben a dioxinok és/vagy dioxinjellegű PCB-k szintje túllépi az ezen ajánlás I. mellékletében az élelmiszerek tekintetében és a 2002/32/EK irányelv II. mellékletében a takarmányok tekintetében megállapított beavatkozási szinteket, a tagállamok a gazdasági szereplőkkel együttműködve.

(3)

Azon tagállamok, amelyekben a dioxinok és dioxinjellegű PCB-k háttérszintje különösen magas, nemzeti beavatkozási szinteket határoznak meg a hazai takarmány-alapanyag-, takarmány- és élelmiszer-előállításukra vonatkozóan úgy, hogy az 1. pontban említett ellenőrzés során kapott eredmények körülbelül 5 %-a esetében vizsgálat induljon a szennyezés forrásának azonosítására.

(4)

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot megállapításaikról, vizsgálataik eredményeiről és a szennyezés forrásának csökkentésére vagy megszüntetésére hozott intézkedésekről.

(5)

A tagállamok a 4. pontban említett információt legkésőbb minden év március 31-ig továbbítják az élelmiszerekre vonatkozóan, és a 95/53/EK tanácsi irányelv (6) 22. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottságnak benyújtandó éves beszámoló részeként a takarmányokra vonatkozóan, kivéve, ha az információ azonnali jelentőségű a többi tagállam számára, mely esetben azonnal kell továbbítani. A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 41. és 42. cikkében említett többéves nemzeti ellenőrzési tervek végrehajtása után az információ a 882/2004/EK rendelet 44. cikke szerint a Bizottságnak benyújtandó éves jelentés részeként továbbítható.

A 2002/201/EGK bizottsági ajánlás 2006. november 14-én hatályát veszti.

14.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 42/29

(1)

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 110. cikke értelmében a támogatások az év elején közzéteendő éves program tárgyát képezik.

(2)

A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 166. cikke szerint a támogatásokra vonatkozó éves munkaprogramnak meg kell határoznia az alap jogi aktust, a célkitűzéseket, valamint a javaslattételi felhívások ütemtervét az irányadó összeg és a várt eredmények feltüntetésével.

(3)

Az Európai Közösségek általános költségvetésének (bizottsági szakasz) végrehajtására vonatkozó belső szabályokról szóló, 2005. március 15-i bizottsági határozat 15. cikkének (2) bekezdése szerint a költségvetési rendelet 110. cikkében említett éves munkaprogramot elfogadó határozat tekinthető finanszírozási határozatnak a költségvetési rendelet 75. cikkének értelmében, amennyiben az kellően részletes keretszabályozást biztosít.

(4)

Az 1786/2002/EK határozat 8. cikke úgy rendelkezik, hogy a Bizottság a program végrehajtására irányuló éves munkatervet fogad el, amely tartalmazza a prioritásokat és a végrehajtandó cselekvéseket, beleértve a források elosztását.

(5)

A 2006. évi munkatervet ezért el kell fogadni.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a programbizottság állásfoglalásával.

(7)

A 2004/858/EK bizottsági határozat 6. cikke értelmében a Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala az Európai Közösségek általános költségvetésében szereplő támogatásban részesül,

14.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 42/46

(1)

A madárinfluenza a baromfiaknál és más madaraknál előforduló fertőző vírusos megbetegedés, amelynek folytán az állatok elhullása és a különféle zavarok fellépése rövid időn belül járványszerű méreteket ölthet, ezáltal súlyosan veszélyeztetheti az állatok és a lakosság egészségét és jelentősen leronthatja a baromfigazdaságok jövedelmezőségét. Elképzelhető, hogy a kórokozó a vadon élő madarakról átterjedhet a házimadarakra, különösen a baromfiakra, illetőleg – az élő madarak és a belőlük készült termékek nemzetközi kereskedelme révén – tagállamról tagállamra vagy harmadik országokra.

(2)

Olaszország arról értesítette a Bizottságot, hogy egy vadon élő madár esetének klinikai vizsgálata során izolálta a H5 madárinfluenza-vírust. A típust meghatározó neuraminidáz (N) és a patogenitási index meghatározásáig a klinikai kép és a járványügyi körülmények alapján felmerül a gyanú, hogy a H5N1 altípusba tartozó A típusú influenzavírus okozta magas patogenitású madárinfluenzáról van szó.

(3)

Olaszország indokolatlan késedelem nélkül megtett bizonyos, a madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. május 19-i 92/40/EGK irányelv (4) keretébe tartozó intézkedéseket.

(4)

A megbetegedés veszélyét tekintve indokolt átmeneti védekezési intézkedéseket elfogadni a különböző térségekben felmerülő sajátos kockázatok kezelésére.

(5)

Az egyöntetűség érdekében indokolt e határozat alkalmazásában átvenni néhány olyan meghatározást, amely a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 20-i 2005/94/EK tanácsi irányelvben (5), a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1990. október 15-i 90/539/EGK tanácsi irányelvben (6), az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7), valamint a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a 92/65/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 998/2003/EK rendeletben (8) szerepel.

(6)

Indokolt védőkörzetet és megfigyelési körzetet kijelölni a hely körül, ahol vadon élő madaraknál kimutatták a betegséget. Indokolt, hogy a körzetek csak akkora területet fedjenek le, amekkora ahhoz kell, hogy sem az eladásra tartott, sem az egyéb baromfiállományra át ne terjedjen a vírus.

(7)

Különösen az élő madarak és a keltetőtojások mozgását indokolt ellenőrizni és korlátozni, de úgy, hogy bizonyos feltételekkel, ellenőrzés alatt azért ki lehessen juttatni a körzetekből ilyen madarakat és ilyen, madárból származó termékeket.

(8)

Indokolt, hogy a H5N1 altípus alá tartozó A influenzavírus által okozott nagy patogenitású madárinfluenzának a vadon élő madarakról a baromfira és más, fogságban élő madarakra történő átvitele veszélyének csökkentésére irányuló biológiai biztonsági intézkedések meghatározásáról és a különös veszélyben lévő területeken korai észlelő rendszer biztosításáról szóló, 2005. október 19-i 2005/734/EK bizottsági határozatban (9) előírt intézkedéseket a védőkörzetekben és a megfigyelési körzetekben végrehajtsák, tekintet nélkül arra, hogy milyen a kockázati állapota annak a területnek, ahol – feltehetően vagy bizonyítottan – magas patogenitású influenza fordult elő vadon élő madaraknál.

(9)

A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) alapján számos állati melléktermék – például a műszaki felhasználásra szánt zselatin, valamint a gyógyszeripari vagy egyéb felhasználásra szánt anyagok közül néhány – forgalomba hozható, noha állat-egészségügyi korlátozás alatt álló európai térségekből származik, mert biztonságosnak tekinthető, tekintve hogy a termelés, a feldolgozás és a felhasználás sajátos körülményei alkalmasak a kórokozók ártalmatlanítására, vagy a betegségre fogékony állatokkal való érintkezés megakadályozására. Ezért helyénvaló engedélyezni, hogy a védőkörzetekből – az említett rendelettel összhangban történő kezelés céljából – feldolgozatlan használt almot vagy trágyát, valamint a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő állati melléktermékeket vigyenek ki.

(10)

A 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelv (11) rendelkezik az engedélyezett szervezetekről, intézményekről és központokról, valamint azon bizonyítvány mintájáról, amelynek kíséretében az állatok, illetőleg azok ivarsejtjei a különböző tagállamokban található engedélyezett létesítmények között átadhatók. Indokolt mérlegelni a szállítási korlátozásoktól való eltérést azon madarak esetében, amelyeknek a származási vagy a rendeltetési helye az említett irányelvvel összhangban engedélyezett szervezetek, intézmények és központok valamelyike.

(11)

Indokolt, hogy a védőkörzetekből bizonyos feltételekkel szabad legyen kivinni keltetőtojásokat. Keltetőtojások külföldre juttatása csak úgy engedélyezhető, ha annak egyik feltételéül szabják a 2005/94/EK irányelvben említett feltételek betartását. Ilyen esetekben indokolt, hogy a 90/539/EGK irányelvvel összhangban előírt állat-egészségügyi bizonyítvány szövege hivatkozzék erre az irányelvre.

(12)

Indokolt, hogy húst, darált húst, előkészített húst és húsipari terméket szabad legyen kijuttatni a védőkörzetekből, de bizonyos feltételekkel, különös tekintettel a 853/2004/EK rendeletben, valamint az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (12) meghatározott bizonyos követelmények betartására.

(13)

Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK irányelv (13) meghatározza azon kezelések jegyzékét, amelyekkel biztonságossá tehető a korlátozás alá eső területekről származó hús, továbbá lehetőséget ad külön állat-egészségügyi jelölés bevezetésére, és megköveteli az állat-egészségügyi okok miatt nem forgalmazható hús jelölését. Indokolt, hogy a védőkörzetekből ki lehessen juttatni olyan húst, amelyet elláttak az említett irányelvben előírt állat-egészségügyi jelöléssel, és olyan húsipari terméket, amelyet alávetettek az irányelv szerinti kezelésnek.

(14)

A Bizottságnak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság üléséig és az érintett tagállammal együttműködve átmeneti védekezési intézkedéseket kell elfogadnia a vadon élő madarak körében előforduló magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatban.

(15)

Az e határozatban előírt intézkedéseket felül kell vizsgálni az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság következő ülésén,

a)

„keltetőtojás”: a 90/539/EGK irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott tojás;

b)

„szárnyasvad”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.5. pontja második francia bekezdésében és 1.7. pontjában adott meghatározás szerinti vad;

c)

„más, fogságban élő madár”: a 2005/94/EK irányelv 2. cikkének 6. pontjában meghatározott madár, ideértve:

a)

annak legalább három kilométeres körzetére kiterjedő védőkörzetet, valamint

b)

a védőkörzetet magában foglaló, az előfordulás helyének legalább 10 kilométeres körzetére kiterjedő megfigyelési körzetet kijelölni.

a)

a körzet összes gazdaságának azonosítása;

b)

a gazdaságoknál tett rendszeres, írásban rögzített látogatás; a baromfiállomány klinikai vizsgálata, szükség esetén laboratóriumi vizsgálatra szánt mintákat is véve;

c)

megfelelő biológiai biztonsági intézkedések végrehajtása a gazdaságon belül, beleértve a gazdaság bejáratainak és kijáratainak a fertőtlenítését, valamint a baromfiak ólba terelését vagy elzárását olyan helyre, ahol más baromfiakkal vagy fogságban élő madarakkal nem érintkezhetnek sem közvetlenül, sem közvetve;

d)

a 2005/734/EK határozatban előírt biológiai biztonsági intézkedések végrehajtása;

e)

a baromfitermékek mozgásának ellenőrzése a 9. cikknek megfelelően;

f)

a vadon élő madarak – különösen a vízi szárnyasok – állományának tevőleges járványügyi felügyelete, szükség esetén olyan vadászokkal és madármegfigyelőkkel együttműködve, akiket külön kioktattak a vírussal való megfertőződés és a vírusnak a fogékony állatokra való átterjedése elleni óvintézkedésekről;

g)

járványügyi tudatosságfokozó kampányok a madártulajdonosok, a vadászok és a madármegfigyelők körében.

a)

baromfiakat vagy más, fogságban élő madarakat eltávolítani a gazdaságból, ahol tartják őket;

b)

baromfiakat vagy más, fogságban élő madarakat vásáron, piacon, bemutatón vagy más rendezvényen összeterelni;

c)

baromfiakat vagy más, fogságban élő madarakat a körzeten átszállítani, kivéve a főbb utak és vasútvonalak átmenő forgalmát és a vágóhídi közvetlen levágásra való szállítást;

d)

keltetőtojásokat a körzetből kijuttatni;

e)

baromfiból vagy más, fogságban élő madárból, vagy szárnyasvadból származó húst, darált húst, előkészített húst vagy húsipari terméket a körzetből kijuttatni;

f)

a körzetbeli gazdaságokból származó feldolgozatlan használt almot vagy trágyát a körzeten kívülre szállítani, illetőleg ott forgalmazni, kivéve az 1774/2002/EK rendelet szerinti kezelésre történő szállítást;

g)

vadon élő madarakra vadászni.

a)

a körzet összes gazdaságának azonosítása;

b)

megfelelő biológiai biztonsági intézkedések végrehajtása a gazdaságon belül, beleértve a gazdaság bejáratainak és kijáratainak a fertőtlenítését;

c)

a 2005/734/EK határozatban előírt biológiai biztonsági intézkedések végrehajtása;

d)

a baromfiak és más, fogságban élő madarak, valamint a keltetőtojások körzeten belüli mozgásának felügyelete.

a)

a körzet létrehozása után 15 napig baromfit vagy más, fogságban élő madarat kivinni a körzetből;

b)

baromfiakat vagy más madarakat vásáron, piacon, bemutatón vagy más rendezvényen összeterelni;

c)

vadon élő madarakra vadászni.

a)

a védőkörzetben vagy a megfigyelési körzetben lévő vágóhídra, vagy – ha ez nem lehetséges – az illetékes hatóság által a körzeteken kívül kijelölt vágóhídra szállítsanak azonnali levágásra szánt baromfiakat, amelyek között lehetnek kitojt tojótyúkok is;

b)

a védőkörzetből naposcsibéket szállítsanak át olyan, Olaszország területén lévő, hatósági ellenőrzés alatt álló gazdaságokba, ahol – az 1. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett, kedvtelésből tartott, a baromfiaktól elkülönített madarakon kívül – nincs baromfi vagy más, fogságban élő madár;

c)

a megfigyelési körzetből naposcsibéket szállítsanak át Olaszország területén lévő, hatósági ellenőrzés alatt álló gazdaságokba;

d)

a megfigyelési körzetből fiatal tojóbaromfiakat és hízópulykákat szállítsanak át Olaszország területén lévő, hatósági ellenőrzés alatt álló gazdaságokba.

e)

Olaszország területén lévő, baromfit nem tartó létesítménybe szállítsanak az 1. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett, kedvtelésből tartott madarakat – a 92/65/EGK irányelv 1. cikkének harmadik bekezdésében említett nemzeti szintű szabályok sérelme nélkül –, feltéve hogy a szállítmány öt vagy annál kevesebb, ketrecbe zárt madárból áll,

f)

az 1. cikk (2) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett madarakat átvigyenek a 92/65/EGK irányelv 13. cikkével összhangban engedélyezett szervezetek, intézmények és központok egyikéből a másikába.

a)

a védőkörzetből keltetőtojásokat szállítsanak egy erre kijelölt, Olaszország területén lévő keltetőbe;

b)

a védőkörzetből keltetőtojásokat juttassanak ki Olaszország területén kívüli keltetőkbe, feltéve hogy:

a)

a fenti körzetből vagy azon kívülről származó baromfi húsa – ideértve a futómadárhúst is –, amelyet a 853/2004/EK rendelet II. mellékletével és III. mellékletének II. és III. szakaszával összhangban állítottak elő, és a 854/2004/EK rendelet I. mellékletének I., II. és III. szakaszával, valamint ugyanezen melléklet IV. szakaszának V. és VII. fejezetével összhangban ellenőriztek;

b)

az a) pontban említett húst tartalmazó olyan darált hús, előkészített hús és húsipari termék, amelyet a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének V. és VI. szakaszával összhangban állítottak elő;

c)

a fenti körzetből származó szárnyasvad húsa, ha a 2002/99/EK irányelv II. melléklete szerinti állat-egészségügyi jelöléssel ellátták, és olyan létesítménybe történő szállításra szánják, ahol elvégzik rajta az említett irányelv III. mellékletének megfelelően madárinfluenzánál megkövetelt kezelést;

d)

szárnyasvadból készült olyan húsipari termék, amelyen elvégezték a 2002/99/EK irányelv III. mellékletének megfelelően madárinfluenzánál megkövetelt kezelést;

e)

a védőkörzeten kívülről származó szárnyasvad húsa, amelyet a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének IV. szakaszával összhangban állítottak elő a védőkörzeten belüli létesítményekben, és a 854/2004/EK irányelv I. melléklete IV. szakaszának VIII. fejezetével összhangban ellenőriztek;

f)

az e) pontban említett húst tartalmazó olyan darált hús, előkészített hús és húsipari termék, amelyet a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének V. és VI. szakaszával összhangban állítottak elő a védőkörzeten belüli létesítményekben.

a)

olyan állati melléktermék, amely teljesíti az 1774/2002/EK rendelet VII. melléklete II. fejezetének A. szakaszában, III. fejezetének B. szakaszában, IV. fejezetének A. szakaszában, VI. fejezetének A. és B. szakaszában, VII. fejezetének A. szakaszában, VIII. fejezetének A. szakaszában, IX. fejezetének A. szakaszában és X. fejezetének A. szakaszában, valamint VIII. melléklete II. fejezetének B. szakaszában és III. fejezete II. címének A. szakaszában meghatározott feltételeket;

b)

az 1774/2002/EK rendelet VIII. melléklete VIII. fejezete A. szakasza 1. pontjának a) alpontja szerinti olyan feldolgozatlan toll vagy tollrész, amelyet a védőkörzeten kívülről származó baromfiból állítottak elő;

c)

gőzsugárral vagy a kórokozókat megsemmisítő más módszerrel kezelt, feldolgozott baromfitollak és baromfitollrészek;

d)

baromfiból vagy más, fogságban élő madárból előállított olyan termék, amellyel szemben a közösségi jogszabályok nem támasztanak állat-egészségügyi feltételeket, vagy amely nem esik állat-egészségügyi okok miatt bevezetett tilalom vagy korlátozás alá, az 1774/2002/EK rendelet VIII. melléklete VII. fejezete A. szakasza 1. pontjának a) alpontjában említett termékeket beleértve.

14.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 42/52

(1)

A madárinfluenza a baromfiaknál és más madaraknál előforduló fertőző vírusos megbetegedés, amelynek folytán az állatok elhullása és a különféle zavarok fellépése rövid időn belül járványszerű méreteket ölthet, ezáltal súlyosan veszélyeztetheti az állatok és a lakosság egészségét és jelentősen leronthatja a baromfigazdaságok jövedelmezőségét. Elképzelhető, hogy a kórokozó a vadon élő madarakról átterjedhet a házimadarakra, különösen a baromfiakra, illetőleg – az élő madarak és a belőlük készült termékek nemzetközi kereskedelme révén – tagállamról tagállamra vagy harmadik országokra.

(2)

Szlovénia arról értesítette a Bizottságot, hogy egy vadon élő madár esetének klinikai vizsgálata során izolálta a H5 madárinfluenza-vírust. A típust meghatározó neuraminidáz (N) és a patogenitási index meghatározásáig a klinikai kép és a járványügyi körülmények alapján felmerül a gyanú, hogy a H5N1 altípusba tartozó A típusú influenzavírus okozta magas patogenitású madárinfluenzáról van szó.

(3)

Szlovénia indokolatlan késedelem nélkül megtett bizonyos, a madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. május 19-i 92/40/EGK irányelv (4) keretébe tartozó intézkedéseket.

(4)

A megbetegedés veszélyét tekintve indokolt átmeneti védekezési intézkedéseket elfogadni a különböző térségekben felmerülő sajátos kockázatok kezelésére.

(5)

Az egyöntetűség érdekében indokolt e határozat alkalmazásában átvenni néhány olyan meghatározást, amely a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 20-i 2005/94/EK tanácsi irányelvben (5), a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1990. október 15-i 90/539/EGK tanácsi irányelvben (6), az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7), valamint a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a 92/65/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 998/2003/EK rendeletben (8) szerepel.

(6)

Indokolt védőkörzetet és megfigyelési körzetet kijelölni a hely körül, ahol vadon élő madaraknál kimutatták a betegséget. Indokolt, hogy a körzetek csak akkora területet fedjenek le, amekkora ahhoz kell, hogy sem az eladásra tartott, sem az egyéb baromfiállományra át ne terjedjen a vírus.

(7)

Különösen az élő madarak és a keltetőtojások mozgását indokolt ellenőrizni és korlátozni, de úgy, hogy bizonyos feltételekkel, ellenőrzés alatt azért ki lehessen juttatni a körzetekből ilyen madarakat és ilyen, madárból származó termékeket.

(8)

Indokolt, hogy a H5N1 altípus alá tartozó A influenzavírus által okozott nagy patogenitású madárinfluenzának a vadon élő madarakról a baromfira és más, fogságban élő madarakra történő átvitele veszélyének csökkentésére irányuló biológiai biztonsági intézkedések meghatározásáról és a különös veszélyben lévő területeken korai észlelő rendszer biztosításáról szóló, 2005. október 19-i 2005/734/EK bizottsági határozatban (9) előírt intézkedéseket a védőkörzetekben és a megfigyelési körzetekben végrehajtsák, tekintet nélkül arra, hogy milyen a kockázati állapota annak a területnek, ahol – feltehetően vagy bizonyítottan – magas patogenitású influenza fordult elő vadon élő madaraknál.

(9)

A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) alapján számos állati melléktermék – például a műszaki felhasználásra szánt zselatin, valamint a gyógyszeripari vagy egyéb felhasználásra szánt anyagok közül néhány – forgalomba hozható, noha állat-egészségügyi korlátozás alatt álló európai térségekből származik, mert biztonságosnak tekinthető, tekintve hogy a termelés, a feldolgozás és a felhasználás sajátos körülményei alkalmasak a kórokozók ártalmatlanítására, vagy a betegségre fogékony állatokkal való érintkezés megakadályozására. Ezért helyénvaló engedélyezni, hogy a védőkörzetekből – az említett rendelettel összhangban történő kezelés céljából – feldolgozatlan használt almot vagy trágyát, valamint a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő állati melléktermékeket vigyenek ki.

(10)

A 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelv (11) rendelkezik az engedélyezett szervezetekről, intézményekről és központokról, valamint azon bizonyítvány mintájáról, amelynek kíséretében az állatok, illetőleg azok ivarsejtjei a különböző tagállamokban található engedélyezett létesítmények között átadhatók. Indokolt mérlegelni a szállítási korlátozásoktól való eltérést azon madarak esetében, amelyeknek a származási vagy a rendeltetési helye az említett irányelvvel összhangban engedélyezett szervezetek, intézmények és központok valamelyike.

(11)

Indokolt, hogy a védőkörzetekből bizonyos feltételekkel szabad legyen kivinni keltetőtojásokat. Keltetőtojások külföldre juttatása csak úgy engedélyezhető, ha annak egyik feltételéül szabják a 2005/94/EK irányelvben említett feltételek betartását. Ilyen esetekben indokolt, hogy a 90/539/EGK irányelvvel összhangban előírt állat-egészségügyi bizonyítvány szövege hivatkozzék erre az irányelvre.

(12)

Indokolt, hogy húst, darált húst, előkészített húst és húsipari terméket szabad legyen kijuttatni a védőkörzetekből, de bizonyos feltételekkel, különös tekintettel a 853/2004/EK rendeletben, valamint az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (12) meghatározott bizonyos követelmények betartására.

(13)

Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló,2002. december 16-i 2002/99/EK irányelv (13) meghatározza azon kezelések jegyzékét, amelyekkel biztonságossá tehető a korlátozás alá eső területekről származó hús, továbbá lehetőséget ad külön állat-egészségügyi jelölés bevezetésére, és megköveteli az állat-egészségügyi okok miatt nem forgalmazható hús jelölését. Indokolt, hogy a védőkörzetekből ki lehessen juttatni olyan húst, amelyet elláttak az említett irányelvben előírt állat-egészségügyi jelöléssel, és olyan húsipari terméket, amelyet alávetettek az irányelv szerinti kezelésnek.

(14)

A Bizottságnak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság üléséig és az érintett tagállammal együttműködve átmeneti védekezési intézkedéseket kell elfogadnia a vadon élő madarak körében előforduló magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatban.

(15)

Az e határozatban előírt intézkedéseket felül kell vizsgálni az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság következő ülésén,

a)

„keltetőtojás”: a 90/539/EGK irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott tojás;

b)

„szárnyasvad”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.5. pontja második francia bekezdésében és 1.7. pontjában adott meghatározás szerinti vad;

c)

„más, fogságban élő madár”: a 2005/94/EK irányelv 2. cikkének 6. pontjában meghatározott madár, ideértve:

a)

annak legalább három kilométeres körzetére kiterjedő védőkörzetet, valamint

b)

a védőkörzetet magában foglaló, az előfordulás helyének legalább 10 kilométeres körzetére kiterjedő megfigyelési körzetet kijelölni.

a)

a körzet összes gazdaságának azonosítása;

b)

a gazdaságoknál tett rendszeres, írásban rögzített látogatás; a baromfiállomány klinikai vizsgálata, szükség esetén laboratóriumi vizsgálatra szánt mintákat is véve;

c)

megfelelő biológiai biztonsági intézkedések végrehajtása a gazdaságon belül, beleértve a gazdaság bejáratainak és kijáratainak a fertőtlenítését, valamint a baromfiak ólba terelését vagy elzárását olyan helyre, ahol más baromfiakkal vagy fogságban élő madarakkal nem érintkezhetnek sem közvetlenül, sem közvetve;

d)

a 2005/734/EK határozatban előírt biológiai biztonsági intézkedések végrehajtása;

e)

a baromfitermékek mozgásának ellenőrzése a 9. cikknek megfelelően;

f)

a vadon élő madarak – különösen a vízi szárnyasok – állományának tevőleges járványügyi felügyelete, szükség esetén olyan vadászokkal és madármegfigyelőkkel együttműködve, akiket külön kioktattak a vírussal való megfertőződés és a vírusnak a fogékony állatokra való átterjedése elleni óvintézkedésekről;

g)

járványügyi tudatosságfokozó kampányok a madártulajdonosok, a vadászok és a madármegfigyelők körében.

a)

baromfiakat vagy más, fogságban élő madarakat eltávolítani a gazdaságból, ahol tartják őket;

b)

baromfiakat vagy más, fogságban élő madarakat vásáron, piacon, bemutatón vagy más rendezvényen összeterelni;

c)

baromfiakat vagy más, fogságban élő madarakat a körzeten átszállítani, kivéve a főbb utak és vasútvonalak átmenő forgalmát és a vágóhídi közvetlen levágásra való szállítást;

d)

keltetőtojásokat a körzetből kijuttatni;

e)

baromfiból vagy más, fogságban élő madárból, vagy szárnyasvadból származó húst, darált húst, előkészített húst vagy húsipari terméket a körzetből kijuttatni;

f)

a körzetbeli gazdaságokból származó feldolgozatlan használt almot vagy trágyát a körzeten kívülre szállítani, illetőleg ott forgalmazni, kivéve az 1774/2002/EK rendelet szerinti kezelésre történő szállítást;

g)

vadon élő madarakra vadászni.

a)

a körzet összes gazdaságának azonosítása;

b)

megfelelő biológiai biztonsági intézkedések végrehajtása a gazdaságon belül, beleértve a gazdaság bejáratainak és kijáratainak a fertőtlenítését;

c)

a 2005/734/EK határozatban előírt biológiai biztonsági intézkedések végrehajtása;

d)

a baromfiak és más, fogságban élő madarak, valamint a keltetőtojások körzeten belüli mozgásának felügyelete.

a)

a körzet létrehozása után 15 napig baromfit vagy más, fogságban élő madarat kivinni a körzetből;

b)

baromfiakat vagy más madarakat vásáron, piacon, bemutatón vagy más rendezvényen összeterelni;

c)

vadon élő madarakra vadászni.

a)

a védőkörzetben vagy a megfigyelési körzetben lévő vágóhídra, vagy – ha ez nem lehetséges – az illetékes hatóság által a körzeteken kívül kijelölt vágóhídra szállítsanak azonnali levágásra szánt baromfiakat, amelyek között lehetnek kitojt tojótyúkok is;

b)

a védőkörzetből naposcsibéket szállítsanak át olyan, Szlovénia területén lévő, hatósági ellenőrzés alatt álló gazdaságokba, ahol – az 1. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett, kedvtelésből tartott, a baromfiaktól elkülönített madarakon kívül – nincs baromfi vagy más, fogságban élő madár;

c)

a megfigyelési körzetből naposcsibéket szállítsanak át Szlovénia területén lévő, hatósági ellenőrzés alatt álló gazdaságokba;

d)

a megfigyelési körzetből fiatal tojóbaromfiakat és hízópulykákat szállítsanak át Szlovénia területén lévő, hatósági ellenőrzés alatt álló gazdaságokba.

e)

Szlovénia területén lévő, baromfit nem tartó létesítménybe szállítsanak az 1. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett, kedvtelésből tartott madarakat – a 92/65/EGK irányelv 1. cikkének harmadik bekezdésében említett nemzeti szintű szabályok sérelme nélkül –, feltéve hogy a szállítmány öt vagy annál kevesebb, ketrecbe zárt madárból áll,

f)

az 1. cikk (2) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett madarakat átvigyenek a 92/65/EGK irányelv 13. cikkével összhangban engedélyezett szervezetek, intézmények és központok egyikéből a másikába.

a)

a védőkörzetből keltetőtojásokat szállítsanak egy erre kijelölt, Szlovénia területén lévő keltetőbe;

b)

a védőkörzetből keltetőtojásokat juttassanak ki Szlovénia területén kívüli keltetőkbe, feltéve hogy:

a)

a fenti körzetből vagy azon kívülről származó baromfi húsa – ideértve a futómadárhúst is –, amelyet a 853/2004/EK rendelet II. mellékletével és III. mellékletének II. és III. szakaszával összhangban állítottak elő, és a 854/2004/EK rendelet I. mellékletének I., II. és III. szakaszával, valamint ugyanezen melléklet IV. szakaszának V. és VII. fejezetével összhangban ellenőriztek;

b)

az a) pontban említett húst tartalmazó olyan darált hús, előkészített hús és húsipari termék, amelyet a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének V. és VI. szakaszával összhangban állítottak elő;

c)

a fenti körzetből származó szárnyasvad húsa, ha a 2002/99/EK irányelv II. melléklete szerinti állat-egészségügyi jelöléssel ellátták, és olyan létesítménybe történő szállításra szánják, ahol elvégzik rajta az említett irányelv III. mellékletének megfelelően madárinfluenzánál megkövetelt kezelést;

d)

szárnyasvadból készült olyan húsipari termék, amelyen elvégezték a 2002/99/EK irányelv III. mellékletének megfelelően madárinfluenzánál megkövetelt kezelést;

e)

a védőkörzeten kívülről származó szárnyasvad húsa, amelyet a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének IV. szakaszával összhangban állítottak elő a védőkörzeten belüli létesítményekben, és a 854/2004/EK irányelv I. melléklete IV. szakaszának VIII. fejezetével összhangban ellenőriztek;

f)

az e) pontban említett húst tartalmazó olyan darált hús, előkészített hús és húsipari termék, amelyet a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének V. és VI. szakaszával összhangban állítottak elő a védőkörzeten belüli létesítményekben;

a)

olyan állati melléktermék, amely teljesíti az 1774/2002/EK rendelet VII. melléklete II. fejezetének A. szakaszában, III. fejezetének B. szakaszában, IV. fejezetének A. szakaszában, VI. fejezetének A. és B. szakaszában, VII. fejezetének A. szakaszában, VIII. fejezetének A. szakaszában, IX. fejezetének A. szakaszában és X. fejezetének A. szakaszában, valamint VIII. melléklete II. fejezetének B. szakaszában és III. fejezete II. címének A. szakaszában meghatározott feltételeket;

b)

az 1774/2002/EK rendelet VIII. melléklete VIII. fejezete A. szakasza 1. pontjának a) alpontja szerinti olyan feldolgozatlan toll vagy tollrész, amelyet a védőkörzeten kívülről származó baromfiból állítottak elő;

c)

gőzsugárral vagy a kórokozókat megsemmisítő más módszerrel kezelt, feldolgozott baromfitollak és baromfitollrészek;

d)

baromfiból vagy más, fogságban élő madárból előállított olyan termék, amellyel szemben a közösségi jogszabályok nem támasztanak állat-egészségügyi feltételeket, vagy amely nem esik állat-egészségügyi okok miatt bevezetett tilalom vagy korlátozás alá, az 1774/2002/EK rendelet VIII. melléklete VII. fejezete A. szakasza 1. pontjának a) alpontjában említett termékeket beleértve.