26.1.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 22/1

A TANÁCS 121/2006/EK RENDELETE

(2006. január 23.)

a többek között Indiából származó acél drótkötelek és kábelek behozatalára végleges dömpingellenes vámot kivető 1858/2005/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 8. és 9. cikkeire,

tekintettel a Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A. AZ ELŐZŐ ELJÁRÁS

(1)	1999 augusztusában az 1796/1999/EK rendelettel (2) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között Indiából származó acél drótkötelek és kábelek („az érintett termék”) behozatalára.

(2)	2005 novemberében az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti lejárati felülvizsgálatot követően a Tanács az 1858/2005/EK rendeletben (3) határozott arról, hogy az érintett terméknek a többek között Indiából származó behozatalaira vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(3)

Az 1999/572/EK határozatával (4) a Bizottság elfogadta az Usha Martin Industries & Usha Beltron Ltd indiai vállalat árra vonatkozó kötelezettségvállalását. Ez a vállalat időközben megváltoztatta a nevét, amely jelenleg Usha Martin Ltd (a továbbiakban: UML). A névváltozás semmilyen kihatással nem volt a vállalat tevékenységeire.

(4)	Ennek eredményeként az UML és a világban megtalálható kapcsolódó vállalatai által gyártott indiai származású érintett terméknek a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó behozatalai a Közösségbe mentesültek a végleges dömpingellenes vám alól.

(5)

Ebben a tekintetben megjegyzendő, hogy az UML által jelenleg gyártott acél drótkötelek egyes típusait nem exportálták a Közösségbe a végleges dömpingellenes vám kivetését eredményező vizsgálati időszak alatt, így nem tartoztak a kötelezettségvállalás révén megengedhető mentesség hatálya alá. Ennek megfelelően az ilyen acél drótkötelek a közösségi szabad forgalomba való belépésükkor dömpingellenes vámkötelesek voltak.

B. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS NEM TELJESÍTÉSE

(6)

Az UML által felajánlott kötelezettségvállalás többek között arra kötelezi (és bármely más kapcsolódó vállalatát világszerte), hogy a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméket az első független közösségi vásárlónak exportálja a kötelezettségvállalásban megállapított minimum importárszinten (a továbbiakban: MIP) vagy azt meghaladóan. Ezek az árszintek megszüntetik a dömping káros hatásait. A kapcsolódó importőrök által az első közösségi független fogyasztónak való viszonteladás esetén a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékek viszonteladási árainak – az értékesítésre, az általános adminisztrációs költségekre és a méltányos nyereségre tekintettel megfelelő kiigazítás után – olyan szintűnek kell lennie, ami megszünteti a dömping káros hatásait.

(7)

A kötelezettségvállalás feltételei arra is kötelezik az UML-t, hogy negyedéves jelentés formájában rendszeres és részletes információt biztosítson a Bizottságnak az Indiából származó érintett termék értékesítéseiről (és a kapcsolódó felek viszontértékesítéseiről a Közösségben). Az ilyen jelentések célja, hogy magukban foglalják mind a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékeket, amelyeket mentesítettek az dömpingellenes vám alól, mind pedig azokat a típusú acél drótköteleket is, amelyek nem tartoznak a kötelezettségvállalás hatálya alá, és amelyek így dömpingellenes vámkötelesek.

(8)	Ellenkező utalás hiányában, a Bizottság azt feltételezi, hogy az UML értékesítési jelentései (és a Közösségben letelepedett kapcsolódó vállalatok viszonteladási jelentései) a benyújtott formában teljesek, mindenre kiterjedők, és az összes részletükben helytállóak.

(9)

Az UML azt is megerősítette, hogy a vállalatnak engedélyezett dömpingellenes vám alóli mentességre tekintettel az ilyen mentesség egy „kötelezettségvállalási számlának” a Bizottság vámügyi szolgálatainak való bemutatásához kötött. Továbbá a vállalat vállalta azt is, hogy nem állít ki ilyen kötelezettségvállalási számlát az érintett termék azon típusaira, amelyek nem tartoznak a kötelezettségvállalás hatálya alá, és így dömpingellenes vámkötelesek.

(10)	Az is a kötelezettségvállalás egyik feltétele, hogy annak előírásait és rendelkezéseit az UML-hez a világ bármely részén kapcsolódó vállalatra alkalmazni kell.

(11)

A kötelezettségvállalásnak való megfelelés érdekében az UML abba is beleegyezett, hogy biztosítja az összes olyan információt, amelyet a Bizottság szükségesnek ítél, valamint hozzájárul a saját és a kapcsolódó vállalatai üzemeinek helyszíni ellenőrzéséhez annak érdekében, hogy az említett negyedéves jelentésben benyújtott adatok helyességét és a valóságnak való megfelelését a Bizottság ellenőrizhesse.

(12)	Ebből a célból ellenőrző látogatásokat hajtottak végre az UML üzemeiben Indiában és az UML kapcsolódó vállalatainál Dubaiban, azaz a Brunton Wolf Wire Ropes FZE-nél (a továbbiakban: BWWR).

(13)

Az indiai vállalatnál tett ellenőrző látogatások azt mutatták, hogy a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó, jelentős mennyiségű érintett termék maradt ki a Bizottságnak benyújtott negyedéves kötelezettségvállalási értékesítési jelentésből. Továbbá a kérdéses árucikkeket az UML értékesítette a kapcsolódó importőreinek az Egyesült Királyságba és Dániába, és ezeket a kötelezettségvállalási számlába foglalta.

(14)

A dubai-i vállalatnál tett ellenőrző látogatások azt mutatták, hogy egyes acél drótköteleket Dubaiból exportálnak a Közösségbe és a behozatal során az Egyesült Arab Emirségből származóként nyilatkoznak ezekről, amikor azok ténylegesen indiai származásúak, és így az acél drótkötelek importjára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartoznak. A kérdéses áruk nem szerepeltek a negyedéves kötelezettségvállalási értékesítési jelentésben és, mint ahogy azt a vállalat elismerte, a dömpingellenes vámot nem fizették meg utánuk. Az árukat az első független közösségi vásárlónak újraértékesítették a MIP alatti áron.

(15)	A Bizottság 2006/38/EK határozata (5) határozza meg részletesebben a megállapított jogsértéseket.

(16)

Tekintettel ezekre a jogsértésekre, az Usha Martin Industries & Usha Beltron Ltd, jelenleg Usha Martin Ltd (kiegészítő TARIC-kód: A024) által ajánlott kötelezettségvállalás elfogadását a 2006/38/EK bizottsági határozat visszavonta. Ezért haladéktalanul végleges dömpingellenes vámot kell kivetni az érintett vállalat által a Közösségbe exportált érintett termékre.

(17)

Az alaprendelet 8. cikke (9) bekezdésével összhangban a dömpingellenes vám mértékét a kötelezettségvállaláshoz vezető vizsgálat során megállapított tények alapján kell meghatározni. Mivel a kérdéses vizsgálat azzal a végső megállapítással zárult, hogy megvalósult a dömping és ezzel az 1796/1999/EK rendelet megsértése, ezért célszerűnek mutatkozik, hogy a végleges dömpingellenes vám mértékét az abban a rendeletben meghatározott szinten és formában írják elő, azaz a vám előtti CIF közösségi határparitásos nettó ár 23,8 %-ában.

C. A BIZOTTSÁG 1858/2005/EK RENDELETÉNEK MÓDOSÍTÁSA

(18)	A fentiek fényében az 1858/2005/EK rendeletet megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1858/2005/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése táblázatának a helyébe az alábbi táblázat lép:

Ország

Vállalat

Kiegészítő TARIC-kód

„Dél-Afrika

Haggie

Lower Germiston Road

Jupiter

PO Box 40072

Cleveland

Dél-Afrika

A023”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. PRÖLL

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 217., 1999.8.17., 1. o.

(3) HL L 299., 2005.11.16., 1. o.

(4) HL L 217., 1999.8.17., 63. o. Az 1678/2003/EK rendelettel (HL L 238., 2003.9.25., 13. o.) módosított határozat.

(5) Lásd e Hivatalos Lap 54 oldalát.

26.1.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 22/3

A TANÁCS 122/2006/EK RENDELETE

(2006. január 23.)

az Indiából származó pamutféle ágyneműk behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló 74/2004/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 1997. október 6-i 2026/97/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet),

tekintettel az Indiából származó pamutféle ágyneműk behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló, 2004. január 13-i 74/2004/EK tanácsi rendeletre (2),

tekintettel a tanácsadó bizottsággal folytatott egyeztetést követően benyújtott bizottsági javaslatra,

mivel:

A. AZ ELŐZŐ ELJÁRÁS

(1)

A 74/2004/EK rendelettel a Tanács végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó, az ex 6302 21 00 (6302210081, 6302210089 TARIC-kód), ex 6302 22 90 (6302229019 TARIC-kód), ex 6302 31 00 (6302310090 TARIC-kód) és ex 6302 32 90 (6302329019 TARIC-kód) KN-kód alá tartozó pamutféle ágyneműknek a Közösségbe történő behozatalára. Mivel nagyszámú fél működött együtt, minta kiválasztására került sor az indiai exportáló termelők közül, és a vizsgálat a mintába bekerült vállalatok esetében 4,4 %-tól 10,4 %-ig terjedő egyedi vámtételt, a mintába be nem került együttműködő vállalatok esetében pedig 7,6 %-os vámtételt állapított meg. A nem jelentkező, illetve a vizsgálatban együtt nem működő vállalatok esetében 10,4 %-os vámtétel került kivetésre.

(2)

A 74/2004/EK rendelet 2. cikke kimondja, hogy ha egy új exportáló termelő Indiában elégséges bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak arra, hogy nem exportálta a Közösségbe az említett rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében leírt termékeket a vizsgált időszakban (2001. október 1. és 2002. szeptember 30. között) („első feltétel”); és nem kapcsolódik egyik olyan exportőrhöz vagy termelőhöz sem Indiában, amelyre az említett rendelettel kivetett kiegyenlítő intézkedéseket alkalmazni kell („második feltétel”); és az érintett terméket a Közösségbe ténylegesen az után a vizsgálati időszak után exportálta, amelyen az intézkedések alapulnak, vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy jelentős mennyiséget exportáljon a Közösségbe („harmadik feltétel”); akkor az említett rendelet 1. cikkének (3) bekezdése módosítható oly módon, hogy az új exportáló termelő a mintába be nem került együttműködő vállalatok esetében alkalmazandó vámtételben, azaz 7,6 %-os vámtételben részesüljön.

(3)	A 2143/2004/EK rendelet (3) tizenöt vállalattal egészítette ki a 74/2004/EK rendelet mellékletében feltüntetett indiai exportőrök/termelők jegyzékét.

B. ÚJ EXPORTŐRÖK/TERMELŐK ÁLTAL BENYÚJTOTT KÉRELMEK

(4)	Tizenhárom indiai vállalat kérelmezte, hogy ugyanabban az elbánásban részesüljön („új exportőr státusz”), mint az eredeti vizsgálatban együttműködő, de a mintába be nem került vállalatok.

(5)

Az új exportőr státuszt kérelmező indiai vállalatok közül négy nem válaszolt egy kérdőívre, egy pedig nem szolgáltatott további információkat, amelyeket azért kértünk tőle, mert a kérdőívre benyújtott válasza hiányos volt. Ennek következtében lehetetlen volt megvizsgálni, hogy ezek a vállalatok megfeleltek-e a 74/2004/EK rendelet 2. cikkében előírt feltételeknek, így a kérelmeket el kellett utasítani.

(6)	A nyolc többi vállalat megválaszolta a kérdőívet, amely azt vizsgálta, hogy megfelelnek-e a 74/2004/EK rendelet 2. cikke rendelkezéseinek.

(7)

A fent említett indiai exportőrök/termelők közül öt esetében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy elégséges bizonyítékot szolgáltattak ahhoz, hogy részesülhessenek a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok esetében alkalmazandó (7,6 %-os) vámtételben, és hogy ennek következtében bekerüljenek az exportőröknek/termelőknek a 74/2004/EK rendelet mellékletében (a továbbiakban: a melléklet) feltüntetett jegyzékébe.

(8)

Ami a három többi indiai exportőrt/termelőt illeti, kettő exportálta az érintett terméket a Közösségbe az eredeti vizsgálati időszak alatt (2001. október 1. és 2002. szeptember 30. között), egy pedig nem tudott bizonyítékot szolgáltatni arra nézve, hogy nem exportált a Közösségbe az eredeti vizsgálati időszak alatt.

(9)	Ilyenformán a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a fent említett három vállalat esetében a 74/2004/EK rendelet 2. cikkében előírt feltételek legalább egyike, azaz az első feltétel nem teljesült. A kérelmüket ezért el kellett utasítani.

(10)	A Bizottság tájékoztatta a döntés okairól azokat a vállalatokat, amelyek nem kaptak új exportőr státuszt, és lehetőséget adott nekik arra, hogy írásban állást foglaljanak.

(11)	A Bizottság az érdekelt felek által felhozott valamennyi érvet és beadványt megvizsgálta, és amennyiben azok jogosak voltak, kellően figyelembe vette,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 74/2004/EK rendelet mellékletében felsorolt indiai exportőrök/termelők jegyzékét a következő vállalatokkal kell kiegészíteni:

Alok Industries Limited	Mumbai
Texel Industries	Chennai
Textrade International Private Limited	Mumbai
Welspun India Limited	Mumbai
Yellows Spun and Linens Private Limited	Mumbai

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. PRÖLL

(1) HL L 288., 1997.10.21., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 12., 2004.1.17., 1. o. A legutóbb a 2143/2004/EK rendelettel (HL L 370., 2004.12.17., 1. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 370., 2004.12.17., 1. o.

26.1.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 22/5

A TANÁCS 123/2006/EK RENDELETE

(2006. január 23.)

az Indiából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és az ideiglenes kiegyenlítő vám végleges beszedéséről szóló 1338/2002/EK rendelet módosításáról és a többek között Indiából származó szulfanilsav behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1339/2002/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 8. cikkére és 11. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Korábbi vizsgálatok és meglévő intézkedések

(1)

2002 júliusában a Tanács az 1338/2002/EK rendelettel (3) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó szulfanilsav behozatalára. Ugyanazon a napon a Tanács az 1339/2002/EK rendelettel (4) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból és Indiából származó szulfanilsav behozatalára (a továbbiakban: intézkedések).

(2)	Ezen eljárások keretében a Bizottság a 2002/611/EK határozattal (5) az indiai vállalat, azaz a Kokan Synthetics & Chemicals Pvt Ltd. (a továbbiakban: vállalat) felajánlásával kötelező árajánlatot fogadott el.

(3)	2003 júniusában a Bizottság a dömpingellenes alaprendelet 12. cikke értelmében újra abszorpcióellenes vizsgálatot kezdeményezett a Kína Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) származó szulfanilsav behozatalára vonatkozóan (6).

(4)	2003 decemberében a vállalat értesítette a Bizottságot, hogy kötelezettségvállalását önként vissza kívánja vonni. Ennek megfelelően a kötelezettségvállalást elfogadó bizottsági határozatot a 2004/255/EK határozat (7) hatályon kívül helyezte.

(5)	2004 februárjában a 236/2004/EK tanácsi rendelet (8) a KNK-ból származó szulfanilsav behozatalára vonatkozóan abszorpcióellenes vizsgálatot rendelt el, amely a KNK számára a végleges dömpingellenes vám arányát 21 %-ról 33,7 %-ra emelte (a továbbiakban: abszorpcióellenes vizsgálat).

2. Az időközi felülvizsgálatra irányuló kérelem

(6)

2004 decemberében az abszorpcióellenes vizsgálat lebonyolítása után a vállalat a dömpingellenes alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése, illetve a szubvencióellenes alaprendelet 19. cikke értelmében időközi felülvizsgálatra irányuló kérelmet nyújtott be, amely hatáskörét tekintve a kötelezettségvállalás újbóli alkalmazása elfogadhatóságának vizsgálatára korlátozódott.

(7)

A vállalat azt állította, hogy a kötelezettségvállalás visszavonására irányuló eredeti szándék abból következett, hogy az intézkedések 2002-es meghozatala után a kínai exportőrök abszorbeálták a kivetett dömpingellenes vámokat, ami árleszorítást eredményezett, és a kötelezettségvállalást megvalósíthatatlanná tette. A vállalat arra is utalt, hogy az abszorpciós felülvizsgálat lebonyolítása eredményeként a KNK-ból származó behozatal vámszintje emelkedett, ami lehetővé tette a piaci árak emelkedését. Ezért a vállalat értesítette a Bizottságot, hogy a korábbi szabályok és feltételek mellett kész újra felajánlani kötelezettségvállalását, amelyet megfelelőnek tartottak a dömping és támogatás vonatkozó káros hatásainak megszüntetésére.

(8)	A vállalat elegendő nyilvánvaló bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a korábbi eredmények óta a vállalaton belül nem történtek olyan strukturális változások, amelyek egy adott kötelezettségvállalás elfogadhatóságára és alkalmazhatóságára befolyással lennének.

(9)

2005 áprilisában az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (9) értelmében a Bizottság az Indiából származó szulfanilsav behozatalára alkalmazandó dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések részleges időközi felülvizsgálatát kezdeményezte, amely hatáskörét tekintve a vállalat által felajánlott kötelezettségvállalás elfogadhatóságának vizsgálatára korlátozódott.

3. Az eljárás

(10)

A Bizottság az exportáló ország képviselőit, a kérelmezőt és a közösségi gazdasági ágazatot hivatalosan tájékoztatta a részleges időközi felülvizsgálat megindításáról, valamint minden közvetlenül érintett félnek lehetőséget biztosított arra, hogy írásban észrevételeket tehessen és meghallgatást kérjen.

(11)	A vállalat hivatalosan újra felajánlotta eredeti kötelezettségvállalását.

(12)	A Bizottság felkutatott és igazolt minden olyan információt, amelyet szükségesnek tartott e kötelezettségvállalás újbóli elfogadhatóságának megvizsgálása céljából.

B. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

(13)

A vizsgálat kimutatta, hogy az eredeti vizsgálat óta nem történt olyan strukturális változás a vállalaton belül, amely negatívan befolyásolta volna egy adott kötelezettségvállalás elfogadhatóságát és megvalósíthatóságát. Továbbá az eredeti kötelezettségvállalás alkalmazása során szerzett tapasztalat azt mutatta, hogy a vállalat betartotta a kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályokat, és a kötelezettségvállalást a Bizottság hatékonyan tudná felügyelni.

(14)

Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy az eredeti vizsgálat óta a szulfanilsav előállításához kulcsfontosságú alapanyagok – különösen az anilin és nyersanyaga, a benzol – árában jelentős változások történtek. A fentiekre való tekintettel a kérelmező beleegyezett, hogy az eredetileg felajánlott minimális árat indexálja annak érdekében, hogy úgy feleljen meg a szulfanilsav árainak ciklusos jellegének, hogy egyben ésszerűen megszünteti a káros dömping kockázatát. Tekintettel arra, hogy a benzol esetében van, míg az anilin esetében nincs megbízható nemzetközi áradatokat szolgáltató, nyilvános és független adatbázis, és mivel a benzol és az anilin ára erősen összefügg egymással, az indexálás a benzol árán alapult.

(15)

A közösségi gazdasági ágazat amellett érvelt, hogy a kérelmező ne választhassa meg az intézkedés formáját, és a minimális importárat különösen csak akkor tartsa be, amikor az uralkodó piaci árak megfelelnek a vállalatnak. Valójában a vállalatnak nem szabad engedélyezni, hogy az intézkedések azon formáját alkalmazza, amely a piac alakulása alapján megváltozott. Kellő figyelmet kell azonban szentelni az eset különleges körülményeire. Ebből a szempontból meg kell jegyezni, hogy az abszorpcióellenes vizsgálat kimutatta, hogy a vállalat kötelezettségvállalásának önkéntes visszavonásával egyidejűleg a KNK-ból származó szulfanilsav behozatalára kivetett dömpingellenes vám abszorpciója elősegítette a piaci árak csökkenését. Mindezek miatt és tekintettel az abszorpcióellenes vizsgálat eredményeiből származó megváltozott körülményekre a vállalat azon szándéka, hogy kötelezettségvállalása újra alkalmazható legyen, helyénvalónak tekinthető.

(16)

A közösségi gazdasági ágazat azt is megkívánta, hogy a felajánlott kötelezettségvállalást csak teljes időközi felülvizsgálatot követően lehessen elfogadni, mivel a piac esetlegesen egy új kötelezettségvállalást igazoló alakulása a vállalat dömpingkülönbözetének felülvizsgálatát is indokolttá teheti. Ebből a szempontból meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi vizsgálat hatáskörét tekintve a vállalat által felajánlandó kötelezettségvállalás elfogadhatóságának vizsgálatára korlátozódik, és más hatáskörrel időközi felülvizsgálatra irányuló kérelem nem érkezett be. A kérelmet tehát el kellett utasítani.

(17)	Az egyik felhasználó a dömpingellenes vám csökkentését vagy másik lehetőségként kvótarendszer bevezetésével a közösségi piacon a tiszta szulfanilsav korlátozott elérhetőségének alkalmazását kérelmezte. Tekintettel a jelenlegi vizsgálat korlátozott hatáskörére ezt a kérelmet is el kellett utasítani.

C. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

(18)	A fentiekre való tekintettel a kötelezettségvállalást a Bizottság 2006/37/EK (10) határozatával elfogadta.

(19)

Annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyan nyomon követhesse a vállalat kötelezettségvállalásainak betartását abban az esetben, ha a szabad forgalomba bocsátás iránti kérelmet benyújtották az illetékes vámhatósághoz, a vámok alóli mentesség attól függ, hogy be tudnak-e mutatni olyan kereskedelmi számlát, amely tartalmazza legalább a mellékletben felsorolt elemeket. Ez az információs szint azért is szükséges, hogy a vámhatóságok kellő pontossággal meg tudják állapítani, hogy a szállítás a kereskedelmi dokumentumokban foglaltak szerint zajlik-e. Amennyiben ilyen számlát nem mutatnak be, vagy nem egyezik meg a vámvizsgálatnál bemutatott termékkel, meg kell fizetni a megfelelő dömpingellenes és szubvencióellenes vámot.

(20)

A kötelezettségvállalás betartásának hatékony biztosítása érdekében az importőrök figyelmét fel kell hívni arra, hogy a kötelezettségvállalás bármilyen megszegése az érintett ügyletek tekintetében a dömpingellenes és kiegyenlítő vám visszamenőleges alkalmazását eredményezheti. Ezért abban az esetben, ha a mentességgel kapcsolatos feltételek közül egyet vagy többet nem teljesítenek, a vámtartozás keletkezésére vonatkozó jogi rendelkezéseket a megfelelő dömpingellenes és kiegyenlítő vám szintjén kell végrehajtani. Ezért vámtartozás keletkezik, ha a bejelentő úgy döntött, hogy szabad forgalomba bocsátja az árut – azaz dömpingellenes és kiegyenlítő vám beszedése nélkül –, és ha a kötelezettségvállalásra vonatkozó feltételek közül egyet vagy többet nem teljesítettek.

(21)

A kötelezettségvállalás megszegése esetén a dömpingellenes és kiegyenlítő vám visszaigényelhető, feltéve hogy a Bizottság a dömpingellenes alaprendelet 8. cikke (9) bekezdése vagy a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikke (9) bekezdése értelmében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását az adott ügyletre hivatkozva és ennek megfelelően az érintett kötelezettségvállalásra vonatkozó számlát érvénytelennek minősítve. Így a dömpingellenes alaprendelet 14. cikke (7) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikke (7) bekezdése értelmében a vámhatóságoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot, ha arra utaló jeleket találnak, hogy a vállalat megszegi a kötelezettségvállalást.

(22)

Meg kell jegyezni, hogy a kötelezettségvállalás megszegése vagy visszavonása, illetve a Bizottság részéről a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonása esetén a dömpingellenes alaprendelet 9. cikke (4) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 15. cikke (1) bekezdése értelmében kivetett dömpingellenes és kiegyenlítő vám a dömpingellenes alaprendelet 8. cikke (9) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikke (9) bekezdése értelmében automatikusan alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az 1338/2002/EK rendelet és az 1339/2002/EK rendelet 1. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdéstől eltérve a végleges vám nem alkalmazandó a 2. cikk értelmében szabad forgalomba bocsátott behozatalra.”.

(2) Az 1338/2002/EK rendelet a következő cikkel egészül ki:

„2. cikk

(2)(1) A szabad forgalomba bocsátásra bejelentett olyan vállalatok által számlázott behozatal, amelyek kötelezettségvállalásait elfogadta a Bizottság, és amelyek neve az időről időre módosított 2006/37/EK (11) bizottsági határozatban szerepel, mentes az 1. cikkel kivetett vám alól, feltéve ha:

—	a gyártást, szállítást és számlázást közvetlenül az említett vállalat végezte az első független, közösségi vevő részére, illetve

—	ezt a behozatalt a kötelezettségvállalásra vonatkozó érvényes számla kíséri. A kötelezettségvállalásra vonatkozó számla olyan kereskedelmi számla, amely tartalmazza legalább a mellékletben szereplő elemeket és nyilatkozatot, illetve

—	a vámhatóságnak bejelentett és bemutatott áruk pontosan megfelelnek a kötelezettségvállalásra vonatkozó számlán szereplő leírásnak.

(2) Vámtartozás keletkezik a szabad forgalomba bocsátás bejelentésének elfogadásakor – függetlenül attól, hogy ez mikor történik – az 1. cikkben leírt és az (1) bekezdés második francia bekezdésében felsorolt feltételek szerinti vámok alól mentes áruk tekintetében, ha e feltételek közül egyet vagy többet nem teljesítenek. Az (1) bekezdésben meghatározott második feltétel akkor tekinthető nem teljesítettnek, ha a kötelezettségvállalásra vonatkozó számláról megállapítják, hogy nem felel meg a mellékletben szereplő rendelkezéseknek, nem hiteles, vagy ha a Bizottság az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (12) 8. cikke (9) bekezdésének vagy az alaprendelet 13. cikke (9) bekezdésének megfelelően olyan rendelet vagy határozat útján vonta vissza a kötelezettségvállalás elfogadását, amely egyedi ügylet(ek)re hivatkozik, és ennek megfelelően érvénytelennek minősíti az érintett kötelezettségvállalásra vonatkozó számlá(ka)t.

(3) Az importőrök szokásos kereskedelmi kockázatként fogadják el, hogy amennyiben bármely fél az (1) bekezdésben felsorolt és a (2) bekezdésben pontosabban meghatározott feltételek közül egyet vagy többet nem teljesít, az a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (13) 201. cikke alapján vámtartozás keletkezéséhez vezethet. A keletkezett vámtartozás visszatérítésre kerül, miután a Bizottság visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(3) Az 1339/2002/EK rendelet a következő cikkel egészül ki:

„2. cikk

(3)(1) A szabad forgalomba bocsátásra bejelentett olyan vállalatok által számlázott behozatal, amelyek kötelezettségvállalásait elfogadta a Bizottság, és amelyek neve az időről időre módosított 2006/37/EK (14) bizottsági határozatban szerepel, mentes az 1. cikkel kivetett vám alól, feltéve ha:

—	a gyártást, szállítást és számlázást közvetlenül az említett vállalat végezte az első független, közösségi vevő részére, illetve

—	ezt a behozatalt a kötelezettségvállalásra vonatkozó érvényes számla kíséri. A kötelezettségvállalásra vonatkozó számla olyan kereskedelmi számla, amely tartalmazza legalább a mellékletben szereplő elemeket és nyilatkozatot, illetve

—	a vámhatóságnak bejelentett és bemutatott áruk pontosan megfelelnek a kötelezettségvállalásra vonatkozó számlán szereplő leírásnak.

(2) Vámtartozás keletkezik a szabad forgalomba bocsátás bejelentésének elfogadásakor – függetlenül attól, hogy ez mikor történik – az 1. cikkben leírt és az (1) bekezdés második francia bekezdésében felsorolt feltételek szerinti vámok alól mentes áruk tekintetében, ha e feltételek közül egyet vagy többet nem teljesítenek. Az (1) bekezdésben meghatározott második feltétel akkor tekinthető nem teljesítettnek, ha a kötelezettségvállalásra vonatkozó számláról megállapítják, hogy nem felel meg a mellékletben szereplő rendelkezéseknek, nem hiteles, vagy ha a Bizottság a 384/96/EK rendelet 8. cikke (9) bekezdésének vagy az alaprendelet 13. cikke (9) bekezdésének megfelelően olyan rendelet vagy határozat útján vonta vissza a kötelezettségvállalás elfogadását, amely egyedi ügylet(ek)re hivatkozik, és ennek megfelelően érvénytelennek minősíti az érintett kötelezettségvállalásra vonatkozó számlá(ka)t.

(3) Az importőrök szokásos kereskedelmi kockázatként fogadják el, hogy amennyiben bármely fél az (1) bekezdésben felsorolt és a (2) bekezdésben pontosabban meghatározott feltételek közül egyet vagy többet nem teljesít, az a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (15) 201. cikke alapján vámtartozás keletkezéséhez vezethet. A keletkezett vámtartozás visszatérítésre kerül, miután a Bizottság visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(4) Az 1338/2002/EK rendelet és az 1339/2002/EK rendelet egyaránt e rendelet mellékletének szövegével egészül ki.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. PRÖLL

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 288., 1997.10.21., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel módosított rendelet.

(3) HL L 196., 2002.7.25., 1. o. A legutóbb 492/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 80., 2004.3.18., 6. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 196., 2002.7.25., 11. o. A legutóbb 492/2004/EK tanácsi rendelettel módosított rendelet.

(5) HL L 196., 2002.7.25., 36. o.

(6) HL C 149., 2003.6.26., 14. o.

(7) HL L 80., 2004.3.18., 29. o.

(8) HL L 40., 2004.2.12., 17. o.

(9) HL C 101., 2005.4.27., 34. o.

(10) A Hivatalos lap 52-ik oldalán található.

(11) A Hivatalos lap 52-ik oldalán található.

(12) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(13) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 648/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 117., 2005.5.4., 13. o.) módosított rendelet.”

(14) A Hivatalos lap 52-ik oldalán található.

(15) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 648/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 117., 2005.5.4., 13. o.) módosított rendelet.”

MELLÉKLET

„MELLÉKLET

A Közösségbe irányuló értékesítés során a vállalatnak a következő elemeket kell feltüntetnie a kötelezettségvállalás tárgyát képező szulfanilsavra vonatkozó kereskedelmi számlán:

1.	Címsor: »A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS TÁRGYÁT KÉPEZŐ ÁRUT KÍSÉRŐ KERESKEDELMI SZÁMLA«.

2.	A kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló 2006/37/EK bizottsági határozat 1. cikkében említett, a kereskedelmi számlát kiállító vállalat neve.

3.	A kereskedelmi számla száma.

4.	A kereskedelmi számla kiállításának időpontja.

5.	Az a kiegészítő TARIC-kód, amelyet a számlán szereplő árunak a Közösség határán történő vámkezelése során használni fognak.

Az áru pontos leírása, beleértve a következőket:

—	A terméknek a vizsgálat és a kötelezettségvállalás céljára szolgáló kódszáma (PCN) (pl.: »PA99«, »PS85« vagy »TA98«),

—	a PCN technikai/fizikai meghatározásai, pl. a »PA99« és »PS85« esetében fehér nagy folyékonyságú por és a »TA98« esetében szürke nagy folyékonyságú por,

—	a termék vállalati kódszáma (CPC) (ha van ilyen),

—

KN-kód,

—	mennyiség (tonnában kifejezve).

Az értékesítés feltételeinek leírása, többek között:

—	tonnánkénti ár,

—	alkalmazható fizetési feltételek,

—	szállítási feltételek,

—	árengedmények és visszatérítések összege.

8.	A Közösségben importőrként működő azon vállalat neve, amely részére a vállalat a kötelezettségvállalás tárgyát képező, árut kísérő kereskedelmi számlát közvetlenül kiállította.

A vállalat azon tisztviselőjének neve, aki a számlát kiállította, és a következő nyilatkozatot aláírta:

»Alulírott igazolom, hogy a jelen számlán szereplő árunak az Európai Közösségbe közvetlen export útján történő értékesítése a(z) [VÁLLALATNÉV] által felajánlott és az Európai Bizottság által a 2006/37/EK határozattal elfogadott kötelezettségvállalás hatálya alatt és feltételei szerint történik. Kijelentem, hogy az e számlán megadott információ teljes, és megfelel a valóságnak.«”

26.1.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 22/10

A BIZOTTSÁG 124/2006/EK RENDELETE

(2006. január 25.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. január 26-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 25-én.

a Bizottság részéről

J. L. DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2006. január 25-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	84,2
	204	51,4
	212	97,4
	624	140,9
	999	93,5
0707 00 05	052	148,3
	204	101,5
	999	124,9
0709 10 00	220	68,9
	624	101,2
	999	85,1
0709 90 70	052	96,9
	204	132,8
	999	114,9
0805 10 20	052	43,8
	204	55,0
	212	59,9
	220	49,7
	624	58,2
	999	53,3
0805 20 10	204	74,4
0805 20 10	999	74,4
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	052	62,5
	204	89,2
	400	78,4
	464	148,0
	624	76,5
	662	32,0
	999	81,1
0805 50 10	052	55,9
	220	60,5
	999	58,2
0808 10 80	400	129,0
	404	104,0
	720	67,5
	999	100,2
0808 20 50	388	100,4
	400	93,4
	720	37,7
	999	77,2

(1) Az országok nómenklatúráját a 750/2005/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 126., 2005.5.19., 12. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.

26.1.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 22/12

A BIZOTTSÁG 125/2006/EK RENDELETE

(2006. január 24.)

egyes romlandó áruk vámértékének meghatározása céljából az egységértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 2454/93/EGK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 173. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2454/93/EGK rendelet 173–177. cikke úgy rendelkezik, hogy a rendelet 26. mellékletében említett termékek vámértékének meghatározása céljából a Bizottságnak minden felsorolt vámtarifaszámhoz egységértéket kell megállapítania.

(2)

A fent említett cikkekben előírt szabályoknak és feltételeknek a 2454/1993/EGK rendelet 173. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottsággal közölt tényezőkre való alkalmazásának eredményeként a szóban forgó termékekre vonatkozóan az e rendelet mellékletében megadott egységértékeket kell megállapítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2454/93/EGK rendelet 173. cikkének (1) bekezdésében előírt egységértékek az e rendelet mellékletében foglaltak szerint kerülnek megállapításra.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. január 27-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 24-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 648/2005/EK rendelettel (HL L 117., 2005.5.4., 13. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 883/2005/EK rendelettel (HL L 148., 2005.6.11., 5. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

Jelölés

Leírás

Egységérték összege 100 kg-onként

Faj, fajta, KN-kód

EUR

LTL

SEK

CYP

LVL

GBP

CZK

MTL

DKK

PLN

EEK

SIT

HUF

SKK

1.10

Újburgonya

0701 90 50

34,72

19,92

993,09

259,08

543,21

8 700,18

119,87

24,16

14,90

133,25

8 313,78

1 301,03

322,99

23,79

1.30

Hagyma (kivéve dughagyma)

0703 10 19

23,69

13,59

677,65

176,78

370,67

5 936,71

81,80

16,49

10,17

90,92

5 673,04

887,78

220,40

16,23

1.40

Fokhagyma

0703 20 00

166,35

95,45

4 758,52

1 241,39

2 602,86

41 688,04

574,38

115,78

71,42

638,48

39 836,53

6 234,07

1 547,66

113,99

1.50

Póréhagyma

ex 0703 90 00

69,23

39,73

1 980,37

516,63

1 083,24

17 349,44

239,04

48,19

29,72

265,72

16 578,89

2 594,45

644,10

47,44

1.60

Karfiol

0704 10 00

—

1.80

Fejes káposzta és vörös káposzta

0704 90 10

48,40

27,77

1 384,48

361,18

757,30

12 129,04

167,12

33,69

20,78

185,76

11 590,35

1 813,79

450,29

33,17

1.90

Bimbós brokkoli vagy spárgakel (Brassica oleracea var. italica)

ex 0704 90 90

—

1.100

Kínai káposzta

ex 0704 90 90

97,22

55,78

2 780,98

725,49

1 521,16

24 363,33

335,68

67,67

41,74

373,14

23 281,27

3 643,32

904,49

66,62

1.110

Fejes saláta

0705 11 00

—

1.130

Répa

ex 0706 10 00

43,68

25,06

1 249,47

325,96

683,44

10 946,21

150,82

30,40

18,75

167,65

10 460,05

1 636,91

406,38

29,93

1.140

Retek

ex 0706 90 90

73,86

42,38

2 112,76

551,17

1 155,66

18 509,29

255,02

51,41

31,71

283,48

17 687,23

2 767,90

687,16

50,61

1.160

Borsó (Pisum sativum)

0708 10 00

365,89

209,95

10 466,16

2 730,38

5 724,87

91 690,93

1 263,33

254,66

157,07

1 404,31

87 618,62

13 711,56

3 404,02

250,72

1.170

Bab:

1.170.1

—	Bab (Vigna spp., Phaseolus spp.) ex 0708 20 00

173,81

99,73

4 971,80

1 297,03

2 719,52

43 556,46

600,13

120,97

74,62

667,10

41 621,97

6 513,48

1 617,03

119,10

1.170.2

—	Bab (Phaseolus spp., vulgaris var. Compressus Savi) ex 0708 20 00

432,00

247,88

12 357,36

3 223,76

6 759,33

108 259,20

1 491,61

300,67

185,46

1 658,06

103 451,04

16 189,20

4 019,11

296,03

1.180

Széles hüvelyű bab

ex 0708 90 00

—

1.190

Articsóka

0709 10 00

—

1.200

Spárga:

1.200.1

—	zöld ex 0709 20 00

253,33

145,36

7 246,47

1 890,44

3 963,73

63 484,17

874,69

176,32

108,75

972,30

60 664,62

9 493,49

2 356,84

173,59

1.200.2

—	egyéb ex 0709 20 00

172,09

98,75

4 922,74

1 284,23

2 692,68

43 126,71

594,21

119,78

73,88

660,51

41 211,30

6 449,22

1 601,07

117,93

1.210

Padlizsán (tojásgyümölcs)

0709 30 00

147,55

84,66

4 220,67

1 101,08

2 308,66

36 976,03

509,46

102,69

63,34

566,31

35 333,80

5 529,44

1 372,73

101,11

1.220

Zeller, a gumós zeller kivételével (Apium graveolens var. dulce)

ex 0709 40 00

83,59

47,96

2 390,96

623,75

1 307,83

20 946,48

288,60

58,18

35,88

320,81

20 016,17

3 132,36

777,64

57,28

1.230

Rókagomba

0709 59 10

334,34

191,84

9 563,80

2 494,98

5 231,28

83 785,60

1 154,41

232,70

143,53

1 283,23

80 064,40

12 529,39

3 110,53

229,11

1.240

Édes paprika

0709 60 10

114,81

65,88

3 284,21

856,78

1 796,43

28 772,04

396,42

79,91

49,29

440,66

27 494,17

4 302,60

1 068,16

78,68

1.250

Édeskömény

0709 90 50

—

1.270

Édes burgonya, egészben, frissen (emberi fogyasztásra)

0714 20 10

91,43

52,46

2 615,42

682,31

1 430,61

22 912,96

315,70

63,64

39,25

350,93

21 895,32

3 426,43

850,64

62,65

2.10

Gesztenye (Castanea spp.) frissen

ex 0802 40 00

—

2.30

Ananász frissen

ex 0804 30 00

68,81

39,48

1 968,24

513,47

1 076,60

17 243,18

237,58

47,89

29,54

264,09

16 477,36

2 578,56

640,15

47,15

2.40

Avokádó frissen

ex 0804 40 00

157,39

90,31

4 502,18

1 174,52

2 462,64

39 442,31

543,44

109,54

67,57

604,08

37 690,54

5 898,25

1 464,29

107,85

2.50

Guajava és mangó frissen

ex 0804 50

—

2.60

Édes narancs frissen:

2.60.1

—	Vörös és félvörös ex 0805 10 20

—

2.60.2

—	Navels, Navelines, Navelates, Salustianas, Vernas, Valencia lates, Maltese, Shamoutis, Ovalis, Trovita és Hamlins ex 0805 10 20

—

2.60.3

—	Egyéb ex 0805 10 20

—

2.70

Mandarin (ideértve a tangerine és a satsuma fajtát is) frissen; klementin, wilking és hasonló citrushibridek frissen:

2.70.1

—	Klementin ex 0805 20 10

—

2.70.2

—	Monreale és satsuma ex 0805 20 30

—

2.70.3

—	Mandarin és wilking ex 0805 20 50

—

2.70.4

—	Tangerine és más ex 0805 20 70 ex 0805 20 90

—

2.85

Lime (Citrus aurantifolia) frissen

0805 50 90

74,30

42,63

2 125,21

554,42

1 162,47

18 618,38

256,53

51,71

31,89

285,15

17 791,47

2 784,21

691,21

50,91

2.90

Grépfrút frissen:

2.90.1

—	fehér ex 0805 40 00

60,18

34,53

1 721,41

449,08

941,59

15 080,73

207,78

41,88

25,83

230,97

14 410,95

2 255,19

559,87

41,24

2.90.2

—	rózsaszín ex 0805 40 00

84,88

48,70

2 427,87

633,38

1 328,01

21 269,83

293,06

59,07

36,44

325,76

20 325,16

3 180,71

789,64

58,16

2.100

Csemegeszőlő

0806 10 10

161,75

92,81

4 626,90

1 207,05

2 530,86

40 534,93

558,50

112,58

69,44

620,82

38 734,63

6 061,64

1 504,86

110,84

2.110

Görögdinnye

0807 11 00

43,62

25,03

1 247,75

325,51

682,50

10 931,17

150,61

30,36

18,73

167,42

10 445,68

1 634,66

405,82

29,89

2.120

Dinnye a görögdinnye kivételével:

2.120.1

—	Amarillo, cuper, honey dew (beleértve a cantalene fajtát), onteniente, piel de sapo (beleértve a verde liso fajtát), rochet, tendral, euturo ex 0807 19 00

40,98

23,51

1 172,22

305,80

641,19

10 269,44

141,49

28,52

17,59

157,28

9 813,34

1 535,70

381,25

28,08

2.120.2

—	Más ex 0807 19 00

94,56

54,26

2 704,80

705,62

1 479,50

23 695,98

326,49

65,81

40,59

362,92

22 643,56

3 543,52

879,71

64,80

2.140

Körte

2.140.1

—	Körte – Birs (Pyrus pyrifolia) ex 0808 20 50

—

2.140.2

—	Más ex 0808 20 50

—

2.150

Kajszibarack

0809 10 00

134,41

77,13

3 844,84

1 003,03

2 103,08

33 683,50

464,10

93,55

57,70

515,88

32 187,50

5 037,07

1 250,50

92,11

2.160

Cseresznye

0809 20 95

0809 20 05

451,47

259,05

12 914,22

3 369,03

7 063,93

113 137,66

1 558,83

314,22

193,81

1 732,78

108 112,83

16 918,73

4 200,22

309,37

2.170

Őszibarack

0809 30 90

231,56

132,87

6 623,71

1 727,98

3 623,09

58 028,33

799,52

161,16

99,41

888,74

55 451,10

8 677,62

2 154,30

158,67

2.180

Nektarin

ex 0809 30 10

176,17

101,09

5 039,35

1 314,65

2 756,47

44 148,28

608,28

122,61

75,63

676,16

42 187,50

6 601,98

1 639,00

120,72

2.190

Szilva

0809 40 05

154,90

88,88

4 430,89

1 155,92

2 423,65

38 817,74

534,84

107,81

66,50

594,52

37 093,71

5 804,85

1 441,10

106,14

2.200

Földieper

0810 10 00

322,94

185,30

9 237,79

2 409,93

5 052,96

80 929,54

1 115,06

224,77

138,64

1 239,49

77 335,18

12 102,29

3 004,50

221,30

2.205

Málna

0810 20 10

530,81

304,58

15 183,87

3 961,13

8 305,40

133 021,44

1 832,79

369,45

227,88

2 037,31

127 113,50

19 892,17

4 938,41

363,74

2.210

A Vaccinium myrtillus faj gyümölcse

0810 40 30

1 068,17

612,92

30 555,00

7 971,11

16 713,23

267 683,40

3 688,18

743,45

458,57

4 099,74

255 794,67

40 029,67

9 937,72

731,96

2.220

Kivi (Actinidia chinensis Planch.)

0810 50 00

158,53

90,96

4 534,74

1 183,01

2 480,45

39 727,49

547,37

110,34

68,06

608,45

37 963,06

5 940,89

1 474,88

108,63

2.230

Gránátalma

ex 0810 90 95

201,31

115,51

5 758,47

1 502,26

3 149,82

50 448,29

695,08

140,11

86,42

772,65

48 207,71

7 544,09

1 872,89

137,95

2.240

Khaki (beleértve a Sharon gyümölcsöt)

ex 0810 90 95

166,13

95,32

4 752,01

1 239,69

2 599,29

41 630,98

573,60

115,62

71,32

637,61

39 782,00

6 225,54

1 545,55

113,84

2.250

Licsi

ex 0810 90

—

26.1.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 22/18

A BIZOTTSÁG 126/2006/EK RENDELETE

(2006. január 25.)

a Közösség és a Bulgária és Románia között létrejött megállapodásokban foglalt keretek között a sertéshúságazat egyes termékeire vonatkozó behozatali engedélyek iránt 2005. decemberében benyújtott kérelmek elfogadhatósága mértékének meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Bulgáriával és Romániával kötött Európa-megállapodásokban előírt rendelkezések sertéshúságazatra vonatkozó alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2005. december 14-i 2040/2005/EK bizottsági rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2006 első negyedévére benyújtott behozatali engedély iránti kérelmekben feltüntetett mennyiségek a rendelkezésre álló mennyiségeknél kevesebbek vagy azokkal egyenlők, és következésképpen a vonatkozó kérelmek teljes egészében teljesíthetők.

(2)	Ki kell számítani a fennmaradó mennyiséget, amely hozzáadódik a következő időszakban rendelkezésre álló mennyiséghez.

(3)	Szükséges felhívni a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy az engedélyeket csak a Közösség területén jelenleg hatályos összes állat-egészségügyi rendelkezésnek megfelelő termékek esetében lehet felhasználni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A 2006. január 1. és március 31. közötti időszakra a 2040/2005/EK rendelet értelmében benyújtott behozatali engedély iránti kérelmek az I. mellékletben feltüntetett mértékben kerülnek elfogadásra.

(2) A 2040/2005/EK rendelet értelmében a 2006. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő időszakra a II. mellékletben feltüntetett összmennyiségre nyújthatók be behozatali engedély iránti kérelmek.

(3) Az engedélyeket csak a Közösség területén jelenleg hatályos összes állat-egészségügyi rendelkezésnek megfelelő termékek esetében lehet felhasználni.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. január 26-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 25-én.

a Bizottság részéről

J. L. DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 328., 2005.12.15., 34. o.

I. MELLÉKLET

Sorszám	A 2006. január 1. és március 31. közötti időszakra benyújtott behozatali engedély iránti kérelmek elfogadásának százalékos mértéke
09.4671	—
09.4751	—
09.4752	—
09.4756	—

II. MELLÉKLET

(tonna)
Sorszám	A 2006. április 1. és június 30. közötti időszakra rendelkezésre álló teljes mennyiség
09.4671	4 400,0
09.4752	2 125,0
09.4756	15 625,0

26.1.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 22/20

A BIZOTTSÁG 127/2006/EK RENDELETE

(2006. január 25.)

azon mérték meghatározásáról, amelynek erejéig helyt lehet adni az 1279/98/EK rendeletben Bulgáriára és Romániára vonatkozóan meghatározott marha- és borjúhús-vámkontingensekre 2006 januárban benyújtott behozatali engedély iránti kérelmeknek

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a 2003/286/EK és 2003/18/EK tanácsi határozatokkal a Bolgár Köztársaság és a Román Köztársaság számára megállapított, marha- és borjúhúsra vonatkozó vámkontingensek részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 1998. június 19-i 1279/98/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 4. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

Az 1279/98/EK rendelet 1. cikke meghatározza a marhahúságazathoz tartozó, Bulgáriából és Romániából származó termékek azon mennyiségeit, amelyek speciális feltételek mellett importálhatók a 2005. július 1. és 2006. június 30. közötti időszakban. A Romániából és Bulgáriából származó, marhahúságazathoz tartozó termékek esetében a behozatali engedély iránt benyújtott kérelmekben igényelt mennyiségek olyan mértékűek, hogy lehetőség van a kérelmek maradéktalan teljesítésére,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Minden, az 1279/98/EK rendeletben meghatározott kontingens keretében a 2006. január 1. és június 30. közötti időszakra vonatkozóan benyújtott behozatali engedély iránti kérelem maradéktalanul teljesítésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. január 26-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 25-én.

a Bizottság részéről

J. L. DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb az 1899/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 328., 2004.10.30., 67. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 176., 1998.6.20., 12. o. A legutóbb az 1240/2005/EK rendelettel (HL L 200., 2005.7.30., 34. o.) módosított rendelet.

26.1.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 22/21

A BIZOTTSÁG 128/2006/EK RENDELETE

(2006. január 25.)

a nádcukorra vonatkozó behozatali engedélyek kiállításáról egyes vámkontingensek és preferenciális megállapodások keretén belül

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a GATT XXIV. cikkének (6) bekezdése alapján folytatott tárgyalások eredményeként összeállított CXL. jegyzékben meghatározott engedmények végrehajtásáról szóló, 1996. június 18-i 1095/96/EK tanácsi rendeletre (2),

tekintettel a bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások keretében történő nádcukor-behozatalra vonatkozó részletes alkalmazási szabályok 2003/2004., 2004/2005. és 2005/2006. gazdasági évre való megállapításáról, valamint az 1464/95/EK és a 779/96/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. június 30-i 1159/2003/EK bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 5. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1159/2003/EK rendelet 9. cikke rendelkezik az 1701 KN-kódú, fehércukor-egyenértékben kifejezett termékek nulla százalékos vámtételű szállítási kötelezettségeinek megállapításáról szóló szabályokról az AKCS-jegyzőkönyvet és az indiai megállapodást aláíró országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(2)

Az 1159/2003/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésében említett nyilvántartás alapján kiderült, hogy még további cukormennyiségek állnak rendelkezésre az Indiából származó kedvezményes cukorra a 2005/2006-os szállítási időszak folyamán vonatkozó szállítási kötelezettségek tekintetében, amelyekre a mennyiségi korlátot már elérték.

(3)	A fenti körülményekre tekintettel a Bizottságnak jeleznie kell, hogy a szóban forgó mennyiségi korlátok a továbbiakban nem tekintendők elértnek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az Indiából származó kedvezményes cukorra a 2005/2006-os szállítási időszak folyamán vonatkozó szállítási kötelezettségek tekintetében megállapított mennyiségi korlátok a továbbiakban nem minősülnek elértnek.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. január 26-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 25-én.

a Bizottság részéről

J. L. DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 987/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 167., 2005.6.29., 12. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 146., 1996.6.20., 1. o.

(3) HL L 162., 2003.7.1., 25. o. A legutóbb az 568/2005/EK rendelettel (HL L 97., 2005.4.15., 9. o.) módosított rendelet.

26.1.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 22/22

A BIZOTTSÁG 129/2006/EK RENDELETE

(2006. január 25.)

a cukorágazat egyes termékeire az 1011/2005/EK rendelet által a 2005/2006-os gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a cukorágazatban a melasztól eltérő termékek behozatalára vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 23-i 1423/95/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 1. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatára és 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A fehér cukor, a nyerscukor és egyes szirupok irányadó árát, valamint a behozatalukra vonatkozó kiegészítő vám összegét a 2005/2006-ös gazdasági évre az 1011/2005/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette. Ezen árakat és vámokat legutóbb az 111/2006/EK bizottsági rendelet (4) rendelet módósította.

(2)	A jelenleg a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az említett összegeket az 1423/95/EK rendeletben foglalt általános és részletes rögzítési szabályoknak megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2005/2006-os gazdasági évre az 1011/2005/EK rendelet által rögzített, az 1423/95/EK rendelet 1. cikkében említett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok módosultak, és a jelen rendelet mellékletében szerepelnek.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. január 26-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 25-én.

a Bizottság részéről

J. L. DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 141., 1995.6.24., 16. o. A legutóbb a 624/98/EK rendelettel (HL L 85., 1998.3.20., 5. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 170., 2005.7.1., 35. o.

(4) HL L 19., 2006.1.24., 4. o.

MELLÉKLET

A fehércukor, a nyerscukor és az 1702 90 99 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok 2006. január 26-től alkalmazandó módosított összegei

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	36,00	0,49
1701 11 90 (1)	36,00	4,10
1701 12 10 (1)	36,00	0,35
1701 12 90 (1)	36,00	3,81
1701 91 00 (2)	33,91	8,28
1701 99 10 (2)	33,91	4,16
1701 99 90 (2)	33,91	4,16
1702 90 99 (3)	0,34	0,32

(1) Az 1260/2001/EK tanácsi rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén (HL L 178., 2001.6.30., 1. o.).

(2) Az 1260/2001/EK rendelet I. mellékletének I. pontjában meghatározott szabványminőség esetén.

(3) 1 %-os szacharóztartalom esetén.

26.1.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 22/24

A BIZOTTSÁG 2006/9/EK IRÁNYELVE

(2006. január 23.)

a 90/642/EGK tanácsi irányelvnek az abban rögzített dikvátmaradvány megengedett legmagasabb mértéke tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes növényi eredetű termékekben – többek között a gyümölcsökben és zöldségekben –, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló, 1990. november 27-i 90/642/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. cikkére,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szól, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésének f) pontjára,

mivel:

(1)

A 91/414/EGK irányelvvel összhangban az egyes növényi kultúrák esetében használandó növényvédő szerek engedélyezése a tagállamok felelőssége. Az engedélyezéseknek az emberi és állati egészségre, valamint a környezetre gyakorolt hatások értékelésén kell alapulnia. Az ilyen értékelések során figyelembe veendő elemek tartalmazzák a szerrel foglalkozók és a környezetben lévők expozícióját, a talajra, a vízi és légi környezetre gyakorolt hatást, valamint a kezelt növényi kultúrákon lévő szermaradványok elfogyasztása révén az emberekre és az állatokra gyakorolt hatást.

(2)

A maximális szermaradékszinteket (MRL-ek) a növények hatékony védelmének eléréséhez szükséges minimális peszticid-mennyiségekre vonatkoznak, amelyeket olyan módon alkalmaznak, hogy a szermaradvány mennyisége a lehető legkisebb és toxikológiailag elfogadható legyen, különösen a becsült étrendi bevitel szempontjából.

(3)	A peszticidekre vonatkozó MRL-eket folyamatosan ellenőrizni kell. Az új típusú felhasználás, új információ és adatok figyelembevétele céljából ezek módosíthatók.

(4)

Az MRL-ek az analitikailag kimutatható legkisebb értéken rögzítik abban az esetben, ha a növényvédő szerek engedélyezett felhasználása nem eredményezi a peszticid-szermaradvány kimutatható mértékét az élelmiszeripari termékben vagy annak felszínén, vagy annak a használata nem engedélyezett, vagy a tagállamok által engedélyezett felhasználást nem támasztják alá a szükséges adatok, vagy ha a harmadik országokban történő, a Közösség piacán forgalomba hozható élelmiszerekben vagy azok felületén a szermaradványokat eredményező használatot nem támasztják alá ilyen szükséges adatok.

(5)	A 90/642/EGK irányelv hatálya alá tartozó dikvát új vagy megváltozott felhasználásáról értesítették a Bizottságot.

(6)

Megtörtént a fogyasztók e peszticid-szermaradványok élelmiszer-ipari termékekben való előfordulásából eredő, élethosszig tartó terhelésének felmérése és értékelése a közösségi eljárásokkal és gyakorlatokkal összhangban, figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet által közzétett iránymutatásokat (3). Az elvégzett számítások alapján az érintett MRL-ek biztosítják az elfogadható napi bevitel túllépésének elkerülését.

(7)	A rendelkezésre álló információ értékelése alapján nincs szükség ARfD-re, és így rövid távú értékelésre sem.

(8)	Ezért helyénvaló megállapítani a dikvátra vonatkozó új maximális szermaradékszinteket.

(9)

Az ideiglenes MRL-ek közösségi szintű megállapítása vagy módosítása nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy a 91/414/EGK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének f) pontjával és a VI. mellékletével összhangban ideiglenes MRL-eket határozzanak meg a dikvátra vonatkozóan. Egy négyéves időszak elegendőnek tűnik a dikvát további felhasználásának engedélyezésére. Az ideiglenes közösségi MRL ezt követően véglegessé válik.

(10)	Ezért a 90/642/EGK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(11)	Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 90/642/EGK irányelv I. melléklete a következőképpen módosul: A „4. OLAJOS MAGVAK” csoport a „Gyapotmag” és „Egyéb” bejegyzések között a „Kendermag” bejegyzéssel egészül ki.

2. cikk

A 90/642/EGK irányelv II. mellékletének A. része ezen irányelv melléklete szerint módosul.

3. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb 2006. július 26-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz a fenti rendelkezések szövegét, valamint egy táblázatot az említett rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelésről.

Ezeket a rendelkezéseket 2006. július 27-től alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 23-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 350., 1990.12.14., 71. o. A legutóbb a 2005/76/EK bizottsági irányelvvel (HL L 293., 2005.11.9., 14. o.) módosított irányelv.

(2) HL L 230., 1991.8.19., 1. o. A legutóbb a 2005/72/EK bizottsági irányelvvel (HL L 279., 2005.10.22., 63. o.) módosított irányelv.

(3) Iránymutatások a peszticid-szermaradványok élelmiszerrel történő bevitelének előrejelzéséhez (átdolgozott), készítette a GEMS/Food program a Peszticid-maradványok Kódex Bizottságával együttműködésben, kiadta az Egészségügyi Világszervezet, 1997 (WHO/FSF/FOS/97.7).

MELLÉKLET

A 90/642/EGK irányelv II. mellékletének A. részében a dikvátra vonatkozó oszlop helyébe a következő szöveg lép:

Peszticid-szermaradvány és maximális szermaradékszint (mg/kg)

Egyedi termékek csoportjai és példái, melyekre az MRL-eket alkalmazni kell

Dikvát

„1.	Hozzáadott cukor nélküli friss, szárított, vagy nyers, fagyasztással tartósított gyümölcs; héjas gyümölcsűek

0,05 (1) (2)

i.	CITRUSFÉLÉK

Grapefruit

Citrom

Zöld citrom

Mandarin (beleértve a klementint és az egyéb hibrideket)

Narancs

Pomelo

Egyéb

ii.	FÁN TERMŐ HÉJAS GYÜMÖLCSŰEK (héjjal vagy héj nélkül)

Mandula

Brazil dió

Kesudió

Gesztenye

Kókuszdió

Mogyoró

Ausztráliai mogyoró

Pekándió

Piniamag

Pisztácia

Dió

Egyéb

iii.	ALMATERMÉSŰEK

Alma

Körte

Birsalma

Egyéb

iv.	CSONTHÉJASOK

Kajszibarack

Cseresznye

Őszibarack (beleértve a nektarint és hasonló hibrideket)

Szilva

Egyéb

v.	BOGYÓS GYÜMÖLCSÖK

a)	Csemege- és borszőlő

Csemegeszőlő

Borszőlő

b)	Eper (termesztett)

c)	Félcserjén termő bogyósok (termesztett)

Fekete szeder

Hamvas szeder

Kaliforniai málna

Málna

Egyéb

d)	Egyéb bogyós gyümölcsök (termesztett)

Fekete áfonya

Tőzegáfonya

Ribizli (piros, fekete és fehér)

Pöszméte

Egyéb

e)	Vadon termő bogyósok és vadon termő gyümölcsök

vi.

EGYÉB

Avokádó

Banán

Datolya

Füge

Kivi

Kamkvat

Licsiszilva

Mangó

Olajbogyó

Papaya

Golgotagyümölcs

Ananász

Gránátalma

Egyéb

2.	Friss, vagy nyers, fagyasztott, vagy szárított zöldségek

0,05 (1) (2)

i.	GYÖKÉR- ÉS GUMÓS ZÖLDSÉGEK

Cékla

Sárgarépa

Kasszava

Gumós zeller

Torma

Csicsóka

Paszternák

Petrezselyemgyökér

Retek

Saláta bakszakáll

Édesburgonya

Karórépa

Tarlórépa

Jamszgyökér

Egyéb

ii.	HAGYMAFÉLÉK

Fokhagyma

Vöröshagyma

Mogyoróhagyma

Újhagyma

Egyéb

iii.	TERMÉSÜKÉRT TERMESZTETT ZÖLDSÉGFÉLÉK

a)	Burgonyafélék

Paradicsom

Paprika

Padlizsán

Egyéb

b)	Kabakosok – ehető héjúak

Uborka

Apró uborka

Cukkini

Egyéb

c)	Kabakosok – nem ehető héjúak

Sárgadinnye

Tök

Görögdinnye

Egyéb

d)	Csemege kukorica

iv.	KÁPOSZTAFÉLÉK

a)	Virágukért termesztett káposztafélék

Brokkoli (beleértve a bimbós brokkolit is)

Karfiol

Egyéb

b)	Fejesedő káposztafélék

Kelbimbó

Fejeskáposzta

Egyéb

c)	Leveles káposztafélék

Kínai kel

Kelkáposzta

Egyéb

Karalábé

v.	LEVELES ZÖLDSÉGEK ÉS FRISS FŰSZERNÖVÉNYEK

a)	Salátafélék

Zsázsa

Galambbegysaláta

Fejes saláta

Endívia (széleslevelű batáviai endívia)

Egyéb

b)	Spenótfélék

Spenót

Mángold

Egyéb

Vízitorma

d)	Cikóriasaláta

e)	Fűszernövények

Turbolya

Metélőhagyma

Petrezselyem

Zellerlevél

Egyéb

vi.	HÜVELYES ZÖLDSÉGEK (friss)

Bab (hüvelyben)

Bab (hüvely nélkül)

Borsó (hüvelyben)

Borsó (hüvely nélkül)

Egyéb

vii.	SZÁRUKÉRT TERMESZTETT ZÖLDSÉGEK (friss)

Spárga

Kardonna

Zeller

Édeskömény

Articsóka

Póréhagyma

Rebarbara

Egyéb

viii.

GOMBA

a)	Termesztett gombák

b)	Vadon termő gombák

3.	Hüvelyesek

0,2 (2)

Bab

Lencse

Borsó

Egyéb

Olajos magvak

Lenmag

5 (2)

Földimogyoró

0,1 (1) (2)

Mák

0,1 (1) (2)

Szezámmag

0,1 (1) (2)

Napraforgómag

1 (2)

Repcemag

2 (2)

Szójabab

0,2 (2)

Mustármag

0,5 (2)

Gyapotmag

0,1 (1) (2)

Kendermag

0,5 (2)

Egyéb

0,1 (1) (2)

Burgonya

0,05 (1) (2)

Újburgonya

Áruburgonya

6.	Tea (szárított levelek és szárak, erjesztve vagy másképpen, Camellia sinensis)

0,1 (1) (2)

7.	Komló (szárított), beleértve a komló-labdacsot és a sűrítetlen port

0,1 (1) (2)

(1) Az analitikailag kimutatható legalacsonyabb érték.

(2) A maximális szermaradékszintet ideiglenesen állapították meg, a 91/414/EGK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban.”

26.1.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 22/32

A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. január 23.)

a Tanács eljárási szabályzatának módosításáról

(2006/34/EK, Euratom)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 207. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 121. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 41. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Tanács eljárási szabályzata (1) IIa. melléklete 2. cikkének (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Tanács eljárási szabályzata (a továbbiakban: eljárási szabályzat) 11. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a Tanács határozatának minősített többséggel történő elfogadásánál és a Tanács valamely tagjának kérésére meg kell vizsgálni, hogy a minősített többséget adó tagállamok képviselik-e az Unió teljes népességének legalább – az eljárási szabályzat IIa. melléklete 1. cikkében szereplő népességadatoknak megfelelően kiszámított – 62 %-át.

(2)

Az eljárási szabályzat – a Tanácsban történő szavazás során a szavazatok súlyozására vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtási szabályairól szóló – IIa. melléklete 2. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a Tanács minden évben január 1-jei hatállyal az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalánál az előző év szeptember 30-án rendelkezésre álló adatoknak megfelelően kiigazítja az említett melléklet 1. cikkében szereplő számadatokat.

(3)	Az eljárási szabályzatot ennek megfelelően ki kell igazítani,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az eljárási szabályzat IIa. melléklete 1. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A 2006. január 1-jétőldecember 31-ig tartó időszakra vonatkozóan az Európai Közösséget létrehozó szerződés 205. cikke (4) bekezdésének, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 118. cikke (4) bekezdésének, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 23. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének és 34. cikke (3) bekezdésének alkalmazása céljából az egyes tagállamok össznépességi adatai a következők:

Tagállam	Népesség (× 1 000)
Németország	82 500,8
Franciaország	62 370,8
Egyesült Királyság	60 063,2
Olaszország	58 462,4
Spanyolország	43 038,0
Lengyelország	38 173,8
Hollandia	16 305,5
Görögország	11 073,0
Portugália	10 529,3
Belgium	10 445,9
Cseh Köztársaság	10 220,6
Magyarország	10 097,5
Svédország	9 011,4
Ausztria	8 206,5
Dánia	5 411,4
Szlovákia	5 384,8
Finnország	5 236,6
Írország	4 109,2
Litvánia	3 425,3
Lettország	2 306,4
Szlovénia	1 997,6
Észtország	1 347,0
Ciprus	749,2
Luxemburg	455,0
Málta	402,7
Összesen	461 324,0
küszöbérték (62 %)	286 020,9”

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. PRÖLL

(1) A 2004. március 22-i 2004/338/EK, Euratom tanácsi határozat (HL L 106., 2004.4.15., 22. o.) az eljárási szabályzat elfogadásáról. A 2004/701/EK, Euratom határozattal (HL L 319., 2004.10.20., 15. o.) módosított határozat.

26.1.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 22/34

A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. január 23.)

a Törökország csatlakozási partnerségében megfogalmazott elvekről, prioritásokról és feltételekről

(2006/35/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az előcsatlakozási stratégia keretében Törökország részére nyújtandó támogatásról és különösen a csatlakozási partnerség létrehozásáról szóló, 2001. február 26-i 390/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A 390/2001/EK rendelet szerint a Tanács feladata meghatározni – minősített többséggel eljárva és a Bizottság javaslatát követően – a Törökországnak felajánlandó csatlakozási partnerségben foglalt elveket, prioritásokat, közbülső célokat és feltételeket, valamint annak későbbi jelentősebb módosításait.

(2)	Ennek alapján a Tanács 2001-ben és 2003-ban elfogadta Törökország csatlakozási partnerségét (2).

(3)	A Bizottság Törökországról szóló, 2004. évi ajánlásában hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak továbbra is szorosan figyelemmel kell kísérnie a politikai reformfolyamatot, és 2005-ben felülvizsgált csatlakozási partnerséget kell javasolni.

(4)	2004 decemberében az Európai Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a politikai reformok terén elért haladást a reformfolyamat prioritásait meghatározó csatlakozási partnerség alapján.

(5)

2005. október 3-án a tagállamok megkezdték Törökországgal az annak európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalásokat. A tárgyalások előrehaladta függ a Törökország által a csatlakozási előkészületek terén megvalósított haladástól, amelyet többek között a rendszeresen felülvizsgált partnerség végrehajtásához viszonyítva kell mérni.

(6)	A tagságra való felkészülés érdekében Törökországnak tervet kell készítenie, amely magában foglalja a csatlakozási partnerség prioritásaival kapcsolatos ütemtervet és speciális intézkedéseket,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Törökország csatlakozási partnerségében megfogalmazott elveket, prioritásokat, közbülső célokat és feltételeket az e határozat szerves részét képező melléklet tartalmazza.

2. cikk

A csatlakozási partnerség végrehajtásának vizsgálatát és felügyeletét a társulási megállapodásban meghatározott szervek és a Tanács végzi a Bizottság által elkészített éves jelentés alapján.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. PRÖLL

(1) HL L 58., 2001.2.28., 1. o.

(2) 2001/235/EK határozat (HL L 85., 2001.3.24., 13. o.) és 2003/398/EK határozat (HL L 145., 2003.6.12., 40. o.)

MELLÉKLET

TÖRÖKORSZÁG: CSATLAKOZÁSI PARTNERSÉG 2005

1. BEVEZETÉS

Az 1997 decemberében Luxembourgban megtartott ülésén az Európai Tanács úgy határozott, hogy a csatlakozási partnerség lesz a megerősített előcsatlakozási stratégia kulcseleme, amely egységes keretbe foglalja a tagjelölt országok számára nyújtandó támogatás valamennyi formáját. Ily módon az Európai Unió az egyes tagjelölt országok különleges igényeinek megfelelően nyújt támogatást, amelynek célja a csatlakozással kapcsolatos sajátos problémák megoldása.

A Törökországnak nyújtandó első csatlakozási partnerségről szóló dokumentumot a Tanács 2001 márciusában fogadta el. A bővítésről szóló, 2002. októberi bizottsági stratégiai dokumentumban a Bizottság megállapította, hogy egy felülvizsgált csatlakozási partnerséget fog javasolni Törökország számára. Ezután a Bizottság 2003 márciusában előterjesztette a felülvizsgált csatlakozási partnerséget, amelyet a Tanács 2003 májusában elfogadott. A Bizottság 2004. októberi ajánlásában azt javasolta, hogy a politikai reformfolyamat fenntarthatóságának és visszafordíthatatlanságának biztosítása érdekében az Európai Unió továbbra is szorosan kísérje figyelemmel a politikai reformokat. A Bizottság javasolta továbbá egy felülvizsgált csatlakozási partnerség elfogadását 2005-ben.

Törökországnak tervet kell készítenie, amely magában foglalja a csatlakozási partnerség prioritásaival kapcsolatos ütemtervet és speciális intézkedéseket.

A felülvizsgált csatlakozási partnerség az alapja számos politikai eszköznek, amely a tagjelölt országot segíti a tagságra való felkészülésben. A felülvizsgált csatlakozási partnerség főleg a jövőbeli politikai reformok alapjául fog szolgálni, és támpontot ad arra nézve, hogy mihez kell mérni a jövőbeli előrehaladást.

2. ELVEK

A Törökország számára megállapított főbb prioritások az ország az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülésén meghatározott kritériumok, illetve a Tanács által 2005. október 3-án elfogadott tárgyalási keret követelményeinek teljesítésével kapcsolatos képességére vonatkoznak.

3. PRIORITÁSOK

Az e csatlakozási partnerségben felsorolt prioritások kiválogatási alapja az volt, hogy reálisan elvárható-e az országtól azoknak az elkövetkezendő években történő teljesítése, vagy az azokkal kapcsolatos jelentős előrehaladás. Különbséget tesznek a rövid távú prioritások – amelyeknek a várakozások szerint egy-két éven belül kell teljesülniük – és a középtávú prioritások között, amelyeknek három-négy éven belül kell teljesülniük. A prioritások egyaránt vonatkoznak a jogszabályokra és azok végrehajtására.

A felülvizsgált csatlakozási partnerség kijelöli Törökország csatlakozási előkészületeinek prioritási területeit. Törökországnak végül foglalkoznia kell az elért haladásról szóló jelentésben megjelölt összes kérdéssel, beleértve a politikai reformfolyamat megszilárdítását annak érdekében, hogy biztosítsa annak visszafordíthatatlanságát és egységes végrehajtását az egész országban és a közigazgatás minden szintjén. Fontos továbbá, hogy Törökország eleget tegyen a jogszabályok közelítésével és a közösségi vívmányok átvételével kapcsolatos kötelezettségvállalásainak, a társulási megállapodással, a vámunióval, az EK–Törökország Társulási Tanács vonatkozó határozataival, például a mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi szabályozással összhangban.

3.1. RÖVID TÁVÚ PRIORITÁSOK

Megerősített politikai párbeszéd és politikai kritériumok

Demokrácia és jogállamiság

Közigazgatás

—	A közigazgatás és a személyzeti politika reformjának folytatása a nagyobb hatékonyság, jobb elszámoltathatóság és átláthatóság érdekében.

—	Hatékony, átlátható és részvételi alapú helyi kormány működésének biztosítása, különösen a nemrégiben elfogadott jogszabályok végrehajtása által.

—	Teljeskörűen működőképes ombudsmani rendszer kialakítása.

Polgári–katonai kapcsolatok

—

A hadsereg polgári ellenőrzése, az uniós tagállamok gyakorlatával történő összehangolásának továbbvitele. Annak biztosítása, hogy a polgári hatóságok teljeskörűen gyakorolhassák felügyelő funkciójukat, különösen a nemzeti biztonsági stratégia kialakítása és végrehajtása terén. A biztonsági ügyek vitelének jobb elszámoltathatósága és átláthatósága érdekében történő lépések megtétele.

—	A katonai és védelmi ügyek és az ezekkel kapcsolatos kiadások teljes körű parlamenti felügyeletének létrehozása, akár külső ellenőrzés útján is.

—	A katonai bíróságok fennmaradó hatáskörének felszámolása a civilek ügyének tárgyalása tekintetében.

Igazságszolgáltatási rendszer

—	Az emberi jogokra és alapvető szabadságokra vonatkozó jogszabályok – beleértve az új büntető törvénykönyvet – egységes értelmezésének biztosítása az emberi jogok európai egyezményével és az ahhoz kapcsolódó esetjoggal összhangban.

—	A bírói testület függetlenségének biztosítása, különösen a bírák és ügyészek legfelsőbb tanácsa és az új bírák és ügyészek kinevezése esetében.

—	A vád és a védelem egyenlő erőviszonyának biztosítása a büntetőjogi eljárások során, beleértve a tárgyalótermek elrendezését is.

—	A bírák és ügyészek képzésének folytatása az emberi jogok európai egyezménye és az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlata alkalmazásának tekintetében.

—	A bíróság hatékonyságának növelése különösen az intézményi kapacitás megerősítése és az új polgári perrendtartás elfogadása által.

—	Közbenső fellebbviteli bírói fórumok létrehozásának folytatása.

Korrupcióellenes politika

—	A korrupció elleni küzdelem iránti teljes körű elkötelezettség valamennyi szinten, valamennyi érintett intézmény megerősítése és összehangolása révén is.

—	A köztisztviselők etikus magatartásának elveiről szóló rendelet végrehajtása és rendelkezéseinek kiterjesztése a választott tisztviselőkre, a bírói testületre, az egyetemi oktatókra és a katonai személyzetre.

—	A parlamenti képviselőket megillető mentelmi jog hatáskörének korlátozása az európai gyakorlattal összhangban.

Emberi jogok és kisebbségvédelem

A nemzetközi emberi jogi törvények betartása

—	Az emberi jogok ügyének előmozdítása egy független, megfelelő forrásokkal rendelkező nemzeti emberi jogi intézet tevékeny támogatásával, az ENSZ vonatkozó elveivel összhangban. Az emberi jogi esetek felügyelete, beleértve a rendezett statisztikai adatokat.

—	A bűnüldöző szervek képzésének kiterjesztése az emberi jogi kérdésekre, illetve a nyomozási technikákra, különösen a kínzás és az embertelen bánásmód elleni fellépés megerősítése érdekében.

—	A polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezségokmány fakultatív jegyzőkönyvének ratifikálása. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény rendelkezéseinek betartása, beleértve az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek teljes körű végrehajtását.

—	Az új eljáráshoz való jog biztosítására vonatkozó jogszabályok végrehajtása az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó ítéleteivel összhangban.

—

Az emberi jogok és alapvető szabadságok a megkülönböztetés bármely formájától és különösen a nyelven, politikai véleményen, fajon, nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló különbségtételtől mentes teljes körű biztosítása valamennyi ember számára mind a jogalkotás, mind a tényleges alkalmazás terén.

—	Az emberi jogokról szóló európai egyezményhez csatolt, a hatóság általi megkülönböztetés általános tilalmáról szóló tizenkettedik jegyzőkönyv ratifikálása.

Polgári és politikai jogok

A kínzás és az embertelen bánásmód megelőzése

—	A zéró tolerancia politikájának keretében elfogadott intézkedések végrehajtásának biztosítása a kínzás és az embertelen bánásmód ellen az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel, valamint a kínzás megelőzésére létrehozott európai bizottság ajánlásaival összhangban.

—	A büntetlenség elleni küzdelem fokozása. Annak biztosítása, hogy a fentiek gyanúja esetén az elkövetők bíróság általi azonosításához és megbüntetéséhez vezető ügyészségi vizsgálat kellő időben és hatékony módon megkezdődjön.

—	Az isztambuli jegyzőkönyv végrehajtásának biztosítása az egész ország területén, különösen az orvosi ismeretek bővítése által.

—	Az ENSZ kínzás elleni egyezményéhez csatolt fakultatív jegyzőkönyv megerősítése, amely gondoskodik a fogva tartási infrastruktúra független felügyeleti rendszerének kialakításáról.

Az igazságszolgáltatáshoz való jog

—	A hatékony védelem lehetőségének – például a jogi segítséghez és a képzett tolmácsszolgálatokhoz való hozzáférés – javítása.

—	Annak biztosítása, hogy az állampolgárok tudatában legyenek azon joguknak, hogy közvetlenül őrizetbe vételük után védőjükkel szabadon kapcsolatba léphetnek, és hogy hozzátartozóikat értesíthetik, és módjukban álljon gyakorolni azt.

Szólásszabadság, egyesülési jog és a békés gyülekezés joga

—	A szólásszabadság – beleértve a sajtószabadságot – gyakorlásának biztosítása az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával összhangban.

—	A békés véleménynyilvánítás miatt fogva tartott vagy elítélt személyek helyzetének további rendezése.

—	Az egyesülési jogra és a békés gyülekezés jogára vonatkozó valamennyi reform végrehajtása az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel és az ahhoz kapcsolódó esetjoggal összhangban. A túlzott erő biztonsági erők általi alkalmazásának megelőzése érdekében tett intézkedések végrehajtása.

—	A politikai pártokra alkalmazandó vonatkozó rendelkezések összehangolása az európai gyakorlattal.

—	A politikai pártok finanszírozásának és pénzügyi ellenőrzésének összehangolása az európai gyakorlattal.

—	A civil társadalom belföldi fejlődésének megkönnyítése és ösztönzése, valamint a közrend alakításába való bevonása.

—	A törökországi civil társadalom és európai partnerei minden szektora közötti nyílt kommunikáció és együttműködés megkönnyítése és bátorítása.

Vallásszabadság

—

Olyan törvénynek a vonatkozó európai előírásokkal összhangban történő elfogadása, amely átfogóan foglalkozik a nem muzulmán vallási kisebbségek és közösségek által tapasztalt nehézségekkel. A nem muzulmán vallási közösségek alapítványainak jelenleg vagy egykor tulajdonában lévő javak eladásának vagy lefoglalásának felfüggesztése az illetékes hatóság által addig is, amíg a fent említett törvényt elfogadják.

—

A gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság minden egyén és vallási közösség által történő gyakorlására vonatkozó előírások elfogadása és végrehajtása az emberi jogok európai egyezményével összhangban és az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottságának kapcsolódó ajánlásait figyelembe véve.

—

Valamennyi vallásos közösség működőképességéhez szükséges feltételek megteremtése a tagállamok gyakorlatával összhangban. Ez – az emberi jogok európai egyezményéhez csatolt 1. jegyzőkönyvvel összhangban – magában foglalja a közösségeknek (többek között a jogi személyiséggé válás lehetőségével), ezek tagjainak és vagyonának jogi és bírói védelmét, az egyházi személyek oktatását, kinevezését és képzését, valamint a tulajdonjogok gyakorlását.

Gazdasági és szociális jogok

A nők jogai

—	A nők jogaira vonatkozó jogszabályok, különösen a polgári törvénykönyv, az új büntető törvénykönyv és a családvédelmi törvény végrehajtása.

—

A nők elleni erőszak valamennyi fajtája – beleértve a becsület védelmében elkövetett bűncselekményeket – elleni intézkedések folytatása. A bírák és ügyészek, a bűnüldöző hatóságok, törvényhatóságok és más felelős intézmények különleges képzésének biztosítása, továbbá az erőszaktól veszélyeztetett nők számára menedékotthonok létrehozása minden nagyobb településen a hatályos jogszabályokkal összhangban.

—	A nők társadalmi szerepének további előmozdítása, beleértve az oktatásban, a munkaerőpiacon, illetve a politikai és társadalmi életben való részvételüket, továbbá a nőszervezetek fejlesztésének támogatása e célok elérése érdekében.

A gyermekek jogai

—	A gyermekek jogai védelmének elősegítése az uniós és nemzetközi előírásokkal összhangban.

—	Az utcagyerekek problémájának megoldása érdekében tett erőfeszítések folytatása.

Szakszervezeti jogok

—	A szakszervezeti jogok az uniós előírásokkal és a vonatkozó ILO-egyezményekkel összhangban lévő, teljes körű tiszteletben tartásának biztosítása, különös tekintettel a szervezkedési jogra, a sztrájkjogra és a kollektív tárgyalási jogra.

—	A társadalmi párbeszéd erősítése és az uniós partnerekkel való együttműködés megkönnyítése és bátorítása.

Kisebbségi jogok, kulturális jogok és kisebbségvédelem

—

A kulturális sokszínűség biztosítása, továbbá a kisebbségek tiszteletben tartásának és védelmének előmozdítása az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel és az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményével, továbbá a tagállamokban alkalmazott bevált gyakorlattal összhangban.

—	A kisebbségek jogi védelmének garantálása, különös tekintettel a tulajdonjogok gyakorlására az emberi jogok európai egyezményének 1. jegyzőkönyvével összhangban.

—	A nem török nyelven sugárzott rádió-, illetve tv-adásokhoz való tényleges hozzáférés biztosítása. A jelentős akadályok megszüntetése, különös tekintettel a helyi és regionális műsorszolgáltatókra.

—	A nem török nyelvek tanításának támogatását célzó intézkedések elfogadása.

A keleti és délkeleti országrész helyzete

—	A faluőrségrendszer eltörlése a délkeleti országrészben. A terület taposóaknáktól való megtisztítása.

—	A regionális különbségek csökkentésére és különösen Délkelet-Törökország helyzetének javítására irányuló átfogó stratégia kidolgozása, valamennyi török állampolgár – beleértve a kurd származásúakat is – gazdasági, szociális és kulturális lehetőségeinek javítása céljából.

—	A lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek eredeti otthonukba való visszatérésének megkönnyítésére vonatkozó intézkedések továbbvitele az ENSZ-főtitkár a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekért felelős különleges képviselőjének ajánlásaival összhangban.

—	Tisztességes és gyors kártérítés biztosítása a délkeleti országrész biztonsági helyzete következtében veszteséget és kárt szenvedett személyek számára.

Regionális kérdések és nemzetközi kötelezettségek

Ciprus

—	A ciprusi probléma átfogó rendezésére irányuló erőfeszítések további támogatása, az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében és az Európai Unió alapelveivel összhangban, egyidejűleg hozzájárulva az átfogó rendezés számára kedvezőbb feltételek megteremtéséhez.

—	Az Ankarai Megállapodásnak a tíz új EU-tagállam, köztük Ciprus (1) csatlakozása tekintetében történő kiigazításáról szóló jegyzőkönyv teljes körű végrehajtása.

—	A Törökország és az EU-tagállamok – beleértve a Ciprusi Köztársaságot (1) – közötti kétoldalú kapcsolatok rendeződését elősegítő konkrét lépések mielőbbi megtétele.

A határviták békés rendezése

—	A jelentősebb határviták megoldására irányuló erőfeszítések továbbvitele, a viták békés rendezésének ENSZ Alapokmány szerinti elvével összhangban, szükség esetén beleértve a nemzetközi bíróság joghatóságát.

—	A jószomszédi kapcsolatok iránti egyértelmű elkötelezettség; a szomszédokkal való esetleges súrlódások kezelése; és minden olyan fellépés mellőzése, amely kedvezőtlenül befolyásolhatná a határviták békés rendezésének folyamatát.

A társulási megállapodásban foglalt kötelezettségek

—	A társulási megállapodásban tett kötelezettségvállalások végrehajtásának biztosítása, beleértve a vámuniót.

—	A marhahús, élő szarvasmarha és az ezekből származó termékek kereskedelmére vonatkozó korlátozások megszüntetése.

Gazdasági feltételek

—	Az IMF-fel és a Világbankkal egyeztetetett, folyamatban lévő strukturális reformprogram végrehajtásának és különösen az állami kiadások ellenőrzésének folytatása.

—	A pénzügyi ágazati reform végrehajtásának lezárása, különös tekintettel a felügyeleti jogra és az átláthatóságra vonatkozó előírásoknak és azok ellenőrzésének a nemzetközi szabványokkal való összehangolására.

—	A piaci szabályozó hatóságok függetlenségének biztosítása.

—	Az állami tulajdonban lévő vállalatok, különösen az állami tulajdonban lévő bankok privatizációjának folytatása a szociális szempontok figyelembevételével.

—	A piaci liberalizáció és az árreformok folytatása, különösen az energia és a mezőgazdaság területén, külön kiemelve a dohány- és a cukorágazatot.

—

Az EU-val folytatott gazdasági párbeszéd folytatása, különösen az előcsatlakozási időszakra vonatkozó költségvetés-ellenőrzési eljárások keretében, különös hangsúlyt helyezve a makrogazdasági stabilitást és tervezhetőséget célzó megfelelő intézkedésekre, valamint a szerkezeti reformok végrehajtására.

—	Az árnyékgazdaság problémájának megoldását célzó intézkedések végrehajtása.

—	A szakmai gyakorlat terén kifejtett erőfeszítések növelése különösen a fiatalok esetében.

—	A munkaerő-piaci egyenlőtlenségek kezelése.

—	Az üzleti környezet és különösen a kereskedelmi bíróságok működésének javítása. Ennek érdekében a kereskedelmi bírói testület működésének javítása, különös tekintettel a bírói testület függetlenségére és a szakértőtanú-rendszer megfelelő használatára.

—	A mezőgazdaság reformjának folytatása.

—	Az oktatás- és egészségügy általános színvonalának javítása, különös figyelmet fordítva a fiatalabb nemzedékekre és a hátrányos helyzetű régiókra.

—	A külföldi közvetlen befektetések beáramlásának egyszerűsítése és támogatása.

A tagsággal járó kötelezettségek vállalására való képesség

Az áruk szabad mozgása

—	A technikai és adminisztratív kereskedelmi akadályok felszámolásának lezárása. A hatékony piacfelügyelet és az áruk szabad mozgásának biztosítása.

—	Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 28–30. cikkével ellentétes intézkedések azonosításának lezárása és ezen intézkedések megszüntetése. Nevezetesen az illegális nem automatikus importengedélyek megszüntetése és a kölcsönös elismerés elvének végrehajtása a nem harmonizált területeken.

—	Az áruk szabad mozgását sújtó valamennyi korlátozás feloldása, amelyek a tagállamok szolgáltatói elleni, azok nemzetiségén vagy korábbi szállításain alapuló megkülönböztetés eredményei.

—

A hitelesítés, a megfelelőségértékelés és a CE-jelölés végrehajtásának biztosítása az „új megközelítés”, illetve a „globális megközelítés” szerinti irányelvekkel összhangban; a meglévő piacfelügyeleti és megfelelőségértékelési struktúrák felszerelés és képzés biztosításával történő megerősítése, valamint egy kompatibilis igazgatási infrastruktúra kialakítása.

—	Hatékony metrológiai infrastruktúra kifejlesztése és a tudományos és ipari metrológia alkalmazásának kiterjesztése.

A letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága

—	Módszer és útiterv kidolgozása nemzeti jogszabályok áttekintésének megkezdéséhez az EK-Szerződés letelepedési jogra és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel szemben álló esetleges akadályok eltávolítása érdekében.

—	A szakképesítések elismerésére vonatkozó közösségi vívmányokkal való összehangolás útitervének meghatározása és végrehajtásának megkezdése, beleértve a szükséges adminisztratív kapacitás kiépítését.

—	A postai szolgáltatásokra vonatkozó közösségi vívmányok végrehajtását célzó útiterv megvalósítása.

A tőke szabad mozgása

—	Az EU-ból származó közvetlen külföldi befektetéseket érintő korlátozások felszámolása a gazdaság valamennyi ágazatában.

Közbeszerzés

—	A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok a közösségi vívmányokkal történő összehangolásának felgyorsítása, különösen a közüzemi ágazat koncessziói tekintetében a felülvizsgálati eljárásokkal kapcsolatban.

—	A közbeszerzési hatóság kapacitásának növelése az új közbeszerzési törvény végrehajtása érdekében.

Szellemi tulajdonjogok

—

A szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának javítása az adminisztratív kapacitás megerősítése és többek között a bűnüldöző hatóságok és a bíróság közötti koordináció által. A védjegyek hamisítása – elsődlegesen a gépjárműalkatrészek és a luxustermékek esetében – és a kalózkodás – különösen a könyvek és más sajtótermékek esetében – elleni fellépés.

—	Az Európai Unióval kölcsönösen elfogadható megoldás megtalálása a generikus gyógyszerkészítmények törzskönyvezése iránti, függőben lévő kérelmekre.

Versenypolitika

—	Az állami támogatásokról szóló közösségi vívmányokkal való összehangolás, beleértve az olyan kényes szektorokat is, mint az acélszektor; egy nemzeti felügyeleti hatóság felállítása az állami támogatásokra vonatkozó gyakorlat hatékony ellenőrzésének biztosítására.

—	A verseny és az állami támogatások területére vonatkozó folyamatos információcsere és átláthatóság biztosítása.

—	A versenykorlátozó megállapodások területén a másodlagos jog jogszabályai összehangolásának lezárása.

Pénzügyi szolgáltatások

—	Az új banktörvényre vonatkozó szükséges végrehajtó intézkedések elfogadása. Az új tőkekövetelmények hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó keretprogramjában lefektetett útiterv végrehajtása felé való folyamatos haladás biztosítása.

—	A prudenciális és felügyeleti standardok megerősítése a nem banki pénzügyi szektorban, beleértve a felügyeleti struktúrák racionalizálását, amennyiben szükséges.

Információs társadalom és média

—	A tarifákra és az engedélyezésre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának biztosítása.

—

Az elektronikus kommunikációra vonatkozó jogszabályok elfogadása és végrehajtása különösen a tarifákra és az engedélyezésre vonatkozó jogszabályok következő területein: bérelt vonalak, hozzáférés és összekapcsolás, szolgáltatóválasztás és számhordozhatóság. A televízió- és rádiófelügyeleti hatóságok kapacitásának és függetlenségének megerősítése.

—	Az audiovizuális politikára vonatkozó jogszabályok összehangolásának folytatása, különös tekintettel a határok nélküli televíziózásról szóló irányelvre.

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

—	A vidékfejlesztéssel kapcsolatos uniós eszközök kezeléséhez szükséges jogszabályi intézkedések elfogadása és megfelelő adminisztratív struktúrák kialakítása.

Élelmiszer-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi politika

—	A szarvasmarhafélék állatazonosítási és -nyilvántartási rendszerének további összehangolása az uniós követelményekkel, és a cselekvés elindítása a juh- és kecskefélék azonosítása, illetve mozgásuk nyilvántartása érdekében.

—	Az állatokat érintő főbb járványok felszámolására irányuló stratégia elfogadása.

—	Az élelmiszer-feldolgozó létesítmények az EU higiéniai és közegészségügyi normáinak megfelelő korszerűsítésére irányuló program előkészítése.

—	A szermaradék- és zoonózis-ellenőrzési programok végrehajtása.

Halászat

—	A halászati igazgatásra, ellenőrzésre, értékesítésre és strukturális alkalmazkodásra vonatkozó jogszabályoknak a közösségi vívmányokkal való összehangolása. Az adminisztratív kapacitás megerősítése.

Közlekedés

—	A ciprusi felségjelű, illetve a ciprusi kereskedelmet kiszolgáló hajókra vonatkozó valamennyi hatályos korlátozás, továbbá a légiközlekedési egyezmények a tagállamok szolgáltatóit nemzetiségük alapján megkülönböztető rendelkezéseinek feloldása.

—	A közlekedésre vonatkozó közösségi vívmányokkal való összehangolás folytatása valamennyi közlekedési mód esetében.

—	A hajózási igazgatás megerősítése, különösen a lobogó szerinti államként történő ellenőrzéseknél, továbbá a török flotta biztonsági mutatóinak sürgős javítása a párizsi egyetértési memorandumban szereplő, lobogó szerinti államok feketelistájáról való lekerülés érdekében.

—	Program elfogadása a török közúti járműpark közösségi szabványokhoz való hozzáigazítására.

Energia

—	A villamosenergia-, földgáz- és atomenergia-ágazat szabályozó hatóságai függetlenségének és hatékony működésének biztosítása.

—	Versenyképes belső energiapiac létrehozása összhangban a villamosenergia- és gázágazatra vonatkozó irányelvekkel.

—	A tágabb európai energiapiac részét képező, fokozatosan integrált regionális energiapiac létrehozásának támogatása. A határokon átnyúló kereskedelmet és egy harmadik fél hálózathoz való hozzáférését akadályozó korlátozások felszámolása.

—	Energiastratégia elfogadása a jogszabályi keretek a közösségi vívmányokkal összhangban lévő végrehajtásának megkönnyítése érdekében.

—	Az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó közösségi vívmányokkal történő összehangolás megkezdése és az adminisztratív kapacitás kiépítése e szektorokban.

Adózás

—	Az összehangolás folytatása a jövedéki adók és a HÉA területén, különösen a hatályos adókulcsok, a tárgyi adómentesség mértéke és az adóstruktúra tekintetében, továbbá az esetlegesen megkülönböztető bánásmódot eredményező adózási intézkedések eltörlése.

—	A közösségi vívmányokkal való összehangolás folytatása a közvetlen adók területén, beleértve az uniós tagállamokkal történő információcserére vonatkozó rendelkezéseket az adókikerülés és az adókijátszás elleni intézkedések végrehajtásának megkönnyítése érdekében.

—	A vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódex elveinek betartása és annak biztosítása, hogy a jövőbeli adózási intézkedések megfeleljenek a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódex elveinek.

—

Az adóhatóság korszerűsítésére és megerősítésére tett erőfeszítések fokozása annak érdekében, hogy az adófizetők jobban betartsák a szabályokat, és hogy javuljon a közvetlen adók, továbbá a HÉA, a vámbevételek és más közvetett adók begyűjtésének hatékonysága. Hatékony eszközök létrehozása a csalás elleni küzdelemhez.

—	A szükséges számítástechnikai rendszerek kifejlesztésének előkészítése az Európai Unióval és tagállamaival történő elektronikus adatcsere lehetővé tétele érdekében.

Statisztika

—	Az EU-előírásokkal összhangban lévő új statisztikai jogszabály elfogadására és végrehajtására vonatkozó eljárások lezárása. A személyzet megfelelő képzésének biztosítása és az igazgatási kapacitás növelése.

—	A statisztika fejlesztésére vonatkozó stratégia megerősítése, különösen a következő területeken: népesség- és munkaerő-piaci statisztika, regionális statisztika, gazdaságstatisztika (beleértve a gazdasági szervezetek regiszterét) és mezőgazdasági statisztika.

—	A még hiányzó besorolások elfogadása és a vonatkozó statisztikai egységek bevezetése a gazdasági szervezetek regiszterébe.

—	A nemzeti számlák módszertanának javítása az ESA 95-tel összhangban.

Foglalkoztatás és szociálpolitika

—	Az összehangolási költségek valóságnak megfelelő becslésén alapuló, valamint a rendelkezésre álló köz- és magánforrásokat figyelembe vevő éves finanszírozási terv kidolgozása a beruházásokra.

—	A hatékony társadalmi párbeszéd feltételeinek megteremtése, többek között a szakszervezeti tevékenységre vonatkozó korlátozó rendelkezések eltörlésével és a szakszervezeti jogok tiszteletben tartásának biztosításával.

—	A szociális partnerek támogatása a teljesítőképességük növelésére irányuló erőfeszítéseikben, különös tekintettel a foglalkoztatási és szociális politika kidolgozásában és alkalmazásában egy autonóm szociális párbeszéd keretében betöltendő jövőbeli szerepükre.

—	A gyermekmunka elleni küzdelem érdekében tett erőfeszítések folytatása.

—	Az e területen a közösségi vívmányok átültetésében részt vevő valamennyi intézmény teljesítőképességének megvizsgálása.

Vállalkozás- és iparpolitika

—	Az acélipar nemzeti szerkezetátalakítási programjának elfogadása, amelynek célja az ágazat életképességének biztosítása, és az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok betartása.

—	A külföldi befektetések támogatását célzó stratégia kidolgozása és végrehajtása, beleértve a vitarendezést.

Regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása

—	A gazdasági és társadalmi kohézió a regionális egyenlőtlenségek csökkentését célzó stratégiai keretprogramja kidolgozásának folytatása.

—	Az EU előcsatlakozási alapjainak igénybevételéhez szükséges jogszabályi és intézményi keretek kialakítása.

Igazságügy, szabadság és biztonság

—

Valamennyi bűnüldöző szerv fejlesztésének és megerősítésének folytatása, továbbá státusuk és működésük összehangolása az európai előírásokkal, beleértve a szervek közötti együttműködés fejlesztését is. Rendőrségi etikai kódex elfogadása. A rendőrség és a csendőrség jobb elszámoltathatósága érdekében független és hatékony panasztételi rendszer létrehozása. Korszerű nyomozási technikák és bűnmegelőzési stratégiák alkalmazásának kidolgozása. Az igazságügyi rendészet képzésére és kapacitásbővítésére irányuló lépések megtétele.

—	A migrációról és menekültügyről szóló nemzeti cselekvési terv végrehajtására tett erőfeszítések folytatása az illegális bevándorlás elleni küzdelem és az EU-val egy visszafogadási megállapodás mielőbbi megkötése érdekében.

—	A határigazgatásról szóló nemzeti cselekvési terv elfogadása és végrehajtásának megkezdése, különösen a hivatásos nem katonai határőrség létrehozása és a határterület aknamentesítése által.

—	A szervezett bűnözésről szóló nemzeti stratégia elfogadása és végrehajtása. A szervezett bűnözés, drogkereskedelem, emberkereskedelem, csalás, korrupció és pénzmosás elleni küzdelem erősítése.

—	A kábítószerek elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti stratégia kidolgozása és végrehajtásának megkezdése, az Európai Unió kábítószer-ellenes stratégiájával és cselekvési tervével összhangban.

—	A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadása a közösségi vívmányokkal összhangban, és független felügyeleti hatóság felállítása.

—	Az euro-hamisítás megakadályozására elegendő hatáskörrel rendelkező szolgálat kijelölése.

Tudomány és kutatás

—	Integrált kutatási stratégia tervezésének és alkalmazásának megkezdése.

Oktatás és kultúra

—	A Socrates, a Leonardo da Vinci és az ifjúsági programokban való részvétel megszilárdításáért felelős nemzeti ügynökség működésének megkönnyítése. A Kultúra 2000 elnevezésű programban való részvétel támogatása.

Környezet

—	A közösségi vívmányok átültetését és végrehajtását célzó felülvizsgált program elfogadása. A pénzügyi befektetések tervének kidolgozása.

—

A közösségi vívmányok átültetésének és alkalmazásának folytatása a következő területeken: keretjogalkotás, nemzetközi környezetvédelmi egyezmények, természetvédelemre vonatkozó jogszabályok, vízminőség, integrált szennyezésmegelőzés és -ellenőrzés és hulladékgazdálkodás. A környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv végrehajtása és alkalmazása.

—	A környezetvédelmi követelmények más ágazati politikákba történő integrálásának továbbvitele.

—	Az adminisztratív kapacitás megerősítésére és a környezetvédelemről szóló jogszabályok végrehajtására és alkalmazására vonatkozó terv kidolgozása.

—	A határokon átnyúló vízügyi együttműködés továbbfejlesztése a vízről szóló keretirányelvvel és azon nemzetközi egyezményekkel összhangban, amelyeknek az Európai Közösség tagja.

Fogyasztó- és egészségvédelem

—	A közösségi vívmányokkal való összehangolás folytatása.

—	A hatékony végrehajtáshoz szükséges intézményi struktúra további fejlesztése, különös tekintettel a piacfelügyeletre.

—	A veszélyes termékek értesítési rendszerének nemzeti szinten történő továbbfejlesztése, és a TRAPEX, illetve egyéb megfelelő rendszerek segítségével az ilyen információk nemzetközi szinten történő átadására vonatkozó lehetőségek kihasználása.

Vámunió

—	Új vámkódex elfogadása a vámszabályoknak a közösségi vívmányokkal történő további összehangolása érdekében, beleértve a preferenciális származási szabályokat.

—	A vámszabad területekre vonatkozó jogszabályok összehangolása és végrehajtása, különösen a vámfelügyeletre és az adóellenőrzésre vonatkozó szabályok tekintetében.

—	A vámigazgatás igazgatási és működési kapacitásának további megerősítése és a belső eljárások összehangolása az uniós előírásokkal.

—	A szükséges informatikai rendszerek kifejlesztésének előkészítése az Európai Unióval és tagállamaival történő elektronikus adatcsere lehetővé tétele érdekében, először az árutovábbítás és a vámtarifa területén.

Külkapcsolatok, kül-, biztonság- és védelmi politika

—	A Közösség közös kereskedelmi politikájával való teljes körű összehangolás, a Közösség preferenciális rendszeréhez – beleértve az új általános preferenciarendszert (GSP) is – történő igazodással.

—	A harmadik országokkal létrehozandó szabadkereskedelmi megállapodások megkötésére irányuló erőfeszítések folytatása.

—

A harmadik országok felé irányuló politikák és a nemzetközi szervezetekben elfoglalt álláspontok fokozatos összehangolása az Európai Unió és tagállamai pozícióival, beleértve valamennyi uniós tagállamnak a vonatkozó szervezetekben és megállapodásokban – például a Wassenaari Megállapodásban – betöltött tagságával kapcsolatos véleményt.

Pénzügyi ellenőrzés

—	A közpénzek igazgatásáról és ellenőrzéséről szóló törvény időben történő végrehajtásának biztosítása.

—	A külső ellenőrzés működésének reformját célzó jogszabályok elfogadása a Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezetének (INTOSAI) szabályaival és a közpénzek igazgatásáról és ellenőrzéséről szóló törvénnyel összhangban a Számvevőszék függetlenségének biztosítása érdekében.

—	Az előcsatlakozási támogatással kapcsolatos szabálytalanságok és feltételezett csalások kezelésére irányuló hatékony eljárások létrehozása, beleértve a Bizottság szabálytalanságokról való tényleges értesítését.

—	A közösségi előcsatlakozási alapok kezelési rendszere végrehajtásának megerősítése és elfogadása, továbbá az előcsatlakozási eszközök alakulásához való igazítása.

—	Az EU-alapok hatékony és megfelelő védelméhez és az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való együttműködéshez szükséges adminisztratív struktúrák létrehozása.

3.2. KÖZÉPTÁVÚ PRIORITÁSOK

Gazdasági feltételek

—	A privatizációs program végrehajtásának lezárása.

—	A mezőgazdaság reformjának lezárása.

—	A nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszer fenntarthatóságának biztosítása.

—	Az oktatás- és egészségügy általános színvonala javításának folytatása, különös figyelmet fordítva a fiatalabb nemzedékekre és a hátrányos helyzetű régiókra.

A tagsággal járó kötelezettségek vállalására való képesség

A letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága

—	A letelepedési jogot és a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás szabadságát sújtó korlátozások megszüntetése.

—	A postai szolgáltatásokra vonatkozó közösségi vívmányokkal való összehangolás megkezdése. A postai szolgáltatások liberalizációjának megkezdése és nemzeti szabályozási hatóság felállítása.

—	A közösségi vívmányokkal való lényegi összehangolás megvalósítása a szakképesítések elismerése tekintetében.

Közbeszerzés

—	A közbeszerzési szabályok hatékony végrehajtásának az ajánlatkérők és a vállalatok általi biztosítása minden szinten, beleértve a működési eszközök fejlesztését és alkalmazását, a képzés biztosítását, továbbá az ajánlatkérők és a vállalatok adminisztratív kapacitásának megerősítését.

—	Az elektronikus eszközök közbeszerzési eljárások során történő használatának támogatása.

—	Átfogó nemzeti stratégia elfogadása Törökország közbeszerzési rendszerének fejlesztésére, beleértve az elektronikus eszközök használatát a közbeszerzési eljárás minden szakaszában.

Szellemi tulajdonjogok

—	Az összehangolás lezárása és a szellemi tulajdonjogok alkalmazásának biztosítása a végrehajtási struktúrák és mechanizmusok – beleértve a végrehajtási hatóságokat és a bírói testületet – megerősítése által.

Pénzügyi szolgáltatások

—	Lényegi előrehaladás elérése a tőkekövetelményekre vonatkozó új keretprogram végrehajtásában a BRSA részletes útitervével összhangban.

—	Lényegi előrehaladás elérése a nem banki pénzügyi szektorra vonatkozó jogszabályoknak a közösségi vívmányokkal történő összehangolásában.

Társasági jog

—	A közösségi vívmányokkal való összehangolás lezárása.

—	Általános pénzügyi jelentési keretprogram elfogadása, a közösségi szabványokkal összhangban, teljes mértékben felhasználva a közösségi vívmányokban előírt mentességeket.

—	A közzétételi követelmények szigorítása. Nevezetesen olyan általános követelmény elfogadása a vállalatok esetében, amelynek értelmében nyilvántartást kell vezetniük az ellenőrzés alá vont jogalanyokról és a konszolidált pénzügyi kimutatásokról a nyilvános hozzáférhetőség biztosítása érdekében.

—	Minden kapcsolódó hatóság a pénzügyi jelentéstétel szabványai feletti felügyeleti és végrehajtási kapacitásának erősítése.

Versenypolitika

—	A végrehajtás megszilárdítása a versenykorlátozó megállapodások és az állami támogatások területén, különös tekintettel a monopóliumokra és a különleges, illetve kizárólagos jogokkal rendelkező vállalkozásokra.

—	Az acélszektor szerkezetátalakításának továbbvitele egy elfogadott átfogó ágazati program keretében.

—	Minden piaci szereplő és támogatásnyújtó tudatosságának növelése a versenykorlátozó megállapodások és az állami támogatások szabályai terén.

Információs társadalom és média

—	A távközlés területét érintő közösségi vívmányok átültetésének lezárása, és a piacok teljes liberalizációjára való felkészülés.

—	Az audiovizuális politika területén a jogszabályok összehangolásának lezárása és a független rádió- és televíziófelügyeleti hatóság feladatköreinek megerősítése.

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

—	Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer felállításának folytatása, különösen a földterületek azonosítási rendszere esetében.

Élelmiszer-biztonság, állat- és növény-egészségügy

—	Az élelmiszer-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi jogszabályok összehangolása.

—	Az élelmiszer-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi jogszabályok végrehajtásához szükséges adminisztratív kapacitás kiépítése.

—	Az EU követelményeivel összhangban lévő állatazonosítási és -nyilvántartási rendszer létrehozása a juh- és kecskefélék esetében.

—	Az agrárélelmiszer-feldolgozó létesítmények fejlesztése annak érdekében, hogy képesek legyenek betartani az EU élelmiszer-biztonsági szabványait és jogszabályait. A tejgazdaságok modernizálása.

—	Élelmiszer-biztonságot ellenőrző rendszerek megvalósítása.

—	Az elhullott állati tetemek gyűjtésére szolgáló rendszer felállítása és az állati melléktermékek kezelése.

—	A főbb járványok felszámolására irányuló tervek végrehajtása.

—	A növényfajta-bejegyzési rendszer összehangolása az EU követelményeivel.

—	A növényvédőszer-maradványokra vonatkozó követelmények további összehangolása az uniós rendelkezésekkel.

Halászat

—	A közösségi halászati szakpolitika végrehajtását biztosítani tudó, megfelelő központi és regionális szintű igazgatási struktúrák és felszerelések létrehozásának lezárása.

Közlekedéspolitika

—

A közlekedés minden módjára vonatkozó jogszabályi és adminisztratív összehangolás lezárása. A közúti közlekedés esetében különösen a piacra jutás, a közúti közlekedésbiztonság, a közúti ellenőrzés, valamint szociális és adójogi előírások, műszaki szabványok) terén. A tengeri szállításnak magában kell foglalnia a tengeri közlekedés biztonságát.

—

A közúti, légi és tengeri közlekedésre vonatkozó jogszabályok végrehajtásának és alkalmazásának biztosítása (különösen a légi közlekedés biztonsága és a légiforgalmi irányítás tekintetében). Ennek érdekében a kapcsolódó intézmények végrehajtási és alkalmazási kapacitásának javítása a polgári repülés, a közúti szállítás és a vasútvonalak valamennyi kérdése tekintetében.

—	A nemzeti vasúttársaság szerkezeti átalakításának lezárása és a vasúti közlekedés piacának megnyitása a közösségi vívmányokkal összhangban.

—	A török tengeri és közúti közlekedési járműparknak a közösségi műszaki szabványokhoz történő hozzáigazítására vonatkozó program végrehajtása.

Energia

—	A nemzeti jogszabályok a közösségi vívmányokkal való teljes körű összehangolása.

—	Az igazgatási és szabályozási struktúrák megerősítésének folytatása.

—	Az energiaellátást nyújtó vállalatok átalakítása, valamint az energiapiacok megnyitása a közösségi vívmányokkal összhangban.

—

Magas fokú nukleáris biztonság garantálása. Atomenergia-termelési kapacitás létrehozásának esetén, különösen a szabályozó hatóság kapacitásának, függetlenségének és erőforrásainak megerősítése jóval az engedélyek kiadásának megkezdése előtt. Annak biztosítása, hogy a környezeti hatásvizsgálatok (KHV) a KHV-irányelvvel teljes összhangban valósulnak meg.

Adózás

—	Az adózásról szóló közösségi vívmányokkal történő összehangolás jelentős előrevitele a HÉA, a jövedéki adó és a közvetlen adók területén beleértve a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódexet.

—

Az adóigazgatás megerősítésének és korszerűsítésének folytatása – beleértve az informatikai szektort – az adóbevétel-beszedés hatékonyságának növelése érdekében. A szükséges informatikai rendszerek kifejlesztésére tett előkészületek folytatása az Európai Unióval és tagállamaival történő elektronikus adatcsere lehetővé tétele érdekében.

Monetáris és gazdaságpolitika

—	A jogszabályok a közszektor hatóságainak a pénzintézetekhez való kiváltságos betekintésének tilalmára, valamint a közszektor közvetlen finanszírozásának tilalmára vonatkozó közösségi vívmányok rendelkezéseivel történő összehangolásának lezárása.

Statisztika

—	A gazdasági szervezetek regiszterének az EU-előírásokhoz való igazítása.

—	A makrogazdasági statisztika a közösségi vívmányokkal való további összehangolása, különösen a következők tekintetében: GDP-becslések, harmonizált fogyasztói árindex, rövid távú mutatók, fizetési mérleg és munkaügyi statisztika.

—	Az állami statisztikai intézet koordináló szerepének megerősítése a különböző kormányzati hivatalokból származó adatok összegyűjtésének és feldolgozásának javítása érdekében.

—	Az adminisztratív források adatgyűjtésre való felhasználásának erősítése.

—	A pénzügyi statisztika az ESA 95 követelményeihez történő hozzáigazításának lezárása.

Foglalkoztatás és szociálpolitika

—	A közösségi vívmányok átültetésének lezárása és a vonatkozó igazgatási és végrehajtási struktúrák – beleértve a munkavédelmi felügyelőségeket – megerősítése.

—	A szociális és foglalkoztatási politikára vonatkozó közösségi vívmányok végrehajtásának és alkalmazásának biztosítása.

—

Nemzeti foglalkoztatási stratégia kidolgozása az európai foglalkoztatási stratégiában való jövőbeli részvétel céljából, beleértve a foglalkoztatási stratégia közös felülvizsgálatának kidolgozását és végrehajtását; a munkaerőpiac és a szociális téren bekövetkezett fejlemények nyomon követéséhez szükséges kapacitás létrehozása.

—	A társadalmi integrációra vonatkozó nemzeti stratégia előkészítése az Európai Unió gyakorlatával összhangban, beleértve az adatgyűjtést is.

—	A szociális védelem továbbfejlesztése, különösen a szociális biztonsági és nyugdíjrendszer reformjának a pénzügyi fenntarthatóság vonatkozásában történő megerősítésével és a szociális háló egyidejű javításával.

Vállalkozás- és iparpolitika

—	A kis- és középvállalkozások (KKV-k) üzleti környezete egyszerűsítésének folytatása és az Európai Unióban használatos KKV-definíciókkal való összehangolás.

Transzeurópai hálózatok

—	A közlekedési infrastruktúra igényeinek felmérésében (TINA) meghatározott, prioritást élvező projektek megvalósítása a közlekedés területén a transzeurópai hálózatokra (TEN) vonatkozó közösségi iránymutatásokkal összhangban.

—	Az energetika területén a transzeurópai hálózatokra vonatkozó közösségi iránymutatásokban közös érdekű projektként meghatározott projektek Törökországban történő végrehajtásának előmozdítása.

A strukturális eszközök koordinálása és a regionális politika

—	A regionális politika központi és regionális szintű adminisztrációs kapacitása erősítésének továbbvitele a regionális politika végrehajtása érdekében.

—	A régiókban megvalósuló állami beruházások prioritási kritériumait meghatározó többéves költségvetés-tervezési eljárások kidolgozása.

Igazságügy, szabadság és biztonság

—	A csendőrség státusának és működésének összehangolása az európai előírásokkal.

—	A vízumokra vonatkozó jogszabályok és gyakorlat a közösségi vívmányokkal való további összehangolása.

—

A menedékjogról szóló közösségi vívmányokkal való összehangolás folytatása, beleértve a genfi egyezményhez fűzött földrajzi korlátozás feloldását is; a menedékjog iránti kérelmek megvizsgálására és elbírálására vonatkozó rendszer megerősítése és a menekültekre vonatkozó szociális támogatások, illetve integrációs intézkedések fejlesztése.

—	A kábítószerkérdéssel kapcsolatban a nemzeti tájékoztatási központ megerősítésének folytatása.

—	A vámszervek kapacitásbővítésének folytatása, többek között a vámügyi együttműködési megállapodások megkötése, illetve a mobil felügyeleti egységek bevezetése által.

—	Az adatvédelem területén a közösségi vívmányok végrehajtásának biztosítása független felügyeleti hatóság felállítása segítségével.

—	A migrációra vonatkozó közösségi vívmányok és bevált gyakorlatok átvétele és végrehajtása az illegális migráció megakadályozása érdekében.

—	A közösségi vívmányokkal és bevált gyakorlatokkal való összehangolás folytatása, a határigazgatásról szóló nemzeti cselekvési tervvel összhangban, úgy, hogy ez előkészítse a schengeni vívmányokkal történő teljes összehangolást.

—	A közösségi vívmányok átvétele és alkalmazása a következő területeken: korrupció, kábítószer elleni küzdelem, szervezett bűnözés, pénzmosás, polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az euro és a Közösségek pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelme.

Oktatás és kultúra

—	A kulturális sokszínűség védelméről szóló közösségi politikákkal való összehangolás, beleértve a kulturális sokszínűségről szóló UNESCO-egyezményt is.

Környezet

—	A közösségi vívmányok átültetésének folytatása, valamint az intézményi, igazgatási és felügyeleti kapacitás megerősítése a hatékony környezetvédelem biztosítása érdekében, beleértve az adatgyűjtést is.

—	A fenntartható fejlődés elveinek figyelembevétele az ágazati politikák kialakításánál és végrehajtásánál.

—	A környezetvédelmi szempontú értékelés módosított stratégiai irányelve teljes átültetésének, továbbá folyamatos végrehajtásának és alkalmazásának biztosítása.

—	Nemzeti hulladékgazdálkodási terv elfogadása és végrehajtása.

Vámunió

—	A vámjogi összehangolás lezárása, különösen a következők tekintetében: vámkontingensek kezelése, vámszabad területek, kettős felhasználású áruk és technológiák, prekurzorok, hamisított és kalóz áruk.

—	A vámfelügyelet korszerűsítésére tett erőfeszítések folytatása és a vámhivatalok informatikai infrastruktúrával való felszereltségének biztosítása.

—	Az informatikai rendszerek közösségi informatikai rendszerekkel való összekapcsolhatóságának biztosítása.

Pénzügyi ellenőrzés

—	A decentralizált végrehajtási rendszeren (DIS) belüli közösségi előcsatlakozási alapok irányításában érintett valamennyi intézmény jelenlegi irányítási és ellenőrzési kapacitásának bővítése.

—	A Közösség előcsatlakozási alapjainak irányításában érintett intézmények előkészítése a kiterjesztett decentralizált végrehajtási rendszer (EDIS) értelmében történő akkreditációra.

—	Egy működésében független, a csalás elleni küzdelemmel foglalkozó szolgálat kijelölésének előkészítése.

—	Az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére létrehozott adminisztratív struktúrák kapacitásának bővítése.

4. PROGRAMOZÁS

A csatlakozási partnerségben meghatározott prioritási területekre vonatkozó pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátására (a 2006-os program esetében) a Törökország számára nyújtott előcsatlakozási pénzügyi támogatásról szóló, 2001. december 17-i 2500/2001/EK tanácsi rendelet (2) 8. cikkében, illetve (a 2007–2013 közötti programok esetében) az előcsatlakozási eszközről (IPA) szóló rendeletben – annak elfogadása után – megállapított eljárással összhangban, a Bizottság által meghozott éves finanszírozási határozatok útján kerül sor. E finanszírozási határozatokat egy Törökországgal megkötendő finanszírozási megállapodás egészíti ki.

5. FELTÉTELRENDSZER

A Törökország számára a projektfinanszírozáshoz az előcsatlakozási eszközökön keresztül nyújtott közösségi támogatás feltétele, hogy Törökország tiszteletben tartsa az EK–Törökország megállapodások keretében tett kötelezettségvállalásait, beleértve a vámunióról szóló 1/95 határozatot és más határozatokat is, valamint, hogy további konkrét lépéseket tegyen a koppenhágai kritériumok eredményes teljesítése érdekében és különösen, hogy előrehaladást érjen el e felülvizsgált csatlakozási partnerség speciális prioritásainak megvalósításában. Ezen általános feltételek tiszteletben tartásának elmulasztása esetén a Tanács a 2500/2001/EK rendelet 5. cikke alapján a pénzügyi támogatás felfüggesztéséről határoz. Az egyes országokra vonatkozó éves programok mindegyike szintén tartalmaz különleges feltételeket.

6. MONITORING

A csatlakozási partnerség végrehajtásának vizsgálata a társulási megállapodás keretében kialakított mechanizmusok – különösen a Bizottság által évente elkészített, az elért haladásról szóló jelentések – révén biztosított.

A társulási megállapodásban létrehozott szerinti albizottságok felülvizsgálhatják a csatlakozási partnerség prioritásainak végrehajtását, valamint a jogszabályok összehangolása, végrehajtása és alkalmazása tekintetében elért előrehaladást. A Társulási Bizottság foglalkozik az átfogó fejlesztéssel, az előrehaladással és a csatlakozási partnerség prioritásainak végrehajtásához kapcsolódó problémákkal, valamint az albizottságok által eléterjesztett speciális ügyekkel.

Az előcsatlakozási pénzügyi támogatási program felügyeletét Törökország és az Európai Bizottság együttesen, egy közös támogatásfelügyeleti bizottság keretében végzi. A felügyelet hatékonysága biztosításának érdekében az egyes finanszírozási megállapodások által támogatott projekteknek tartalmazniuk kell ellenőrizhető és mérhető mutatókat, amelyek lehetővé teszik az eredmények értékelését. Az e mutatókra alapuló felügyelet segítséget nyújt a Bizottságnak, a PHARE irányítóbizottságnak (és az előcsatlakozási eszköz (IPA) értelmében létrehozott utódjának) és Törökországnak a programok később esetlegesen szükségessé váló átirányításánál és új programok kidolgozásánál.

A PHARE irányítóbizottsága biztosítja, hogy az előcsatlakozási program keretében finanszírozott intézkedések egymással, valamint a csatlakozási partnerséggel összhangban legyenek, amint azt a 2500/2001/EK rendelet megállapítja.

A csatlakozási partnerséget adott esetben az előcsatlakozási stratégia keretében a csatlakozni szándékozó országoknak nyújtandó támogatásról és különösen a csatlakozási partnerségek létrehozásáról szóló, 1998. március 16-i 622/98/EK rendelet (3) 2. cikkével összhangban módosítani kell.

(1) Lásd még az Európai Közösség és tagállamai 2005. szeptember 21-i nyilatkozatát.

(2) HL L 342., 2001.12.27., 1. o. A legutóbb a 2112/2005/EK rendelettel (HL L 344., 2005.12.27., 23. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 85., 1998.3.20., 1. o.

26.1.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 22/51

A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. január 23.)

a Számvevőszék nyolc tagjának kinevezéséről

(2006/36/EK, Euratom)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 247. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 160B. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament véleményeire (1),

mivel:

(1)	Giorgio CLEMENTE, Juan Manuel FABRA VALLÉS, Máire GEOGHEGAN-QUINN, Morten Louis LEVYSOHN, Robert REYNDERS, Aunus SALMI, Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA és Lars TOBISSON hivatali ideje 2006. február 28-án lejár.

(2)	Új tagokat kell kinevezni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Tanács a 2006. március 1-jei és 2012. február 29-i közötti időszakra a Számvevőszék tagjává a következő személyeket nevezi ki:

—	Olavi ALA-NISSILÄ,

—	Máire GEOGHEGAN-QUINN,

—	Lars HEIKENSTEN,

—	Morten Louis LEVYSOHN,

—	Karel PINXTEN,

—	Juan RAMALLO MASSANET,

—	Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA,

—	Massimo VARI.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2006. január 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. PRÖLL

(1) 2005. december 13-i vélemények (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

26.1.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 22/52

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. december 5.)

az Indiából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásokkal kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásáról

(2006/37/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: dömpingellenes alaprendelet) és különösen annak 8. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A. ELJÁRÁS

(1)

2002 júliusában a Tanács az 1338/2002/EK rendelettel (3) az Indiából származó szulfanilsav behozatalára végleges kiegyenlítő vámot vetett ki. Ugyanebben az évben a Tanács az 1339/2002/EK rendelettel (4) a Kínai Népköztársaságból és Indiából származó szulfanilsav behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki.

(2)	Ezen eljárások keretében a Bizottság a 2002/611/EK határozattal (5) az egyik indiai vállalat, a Kokan Synthetics & Chemicals Pvt Ltd. (a továbbiakban: vállalat) részéről kötelező árajánlatot fogadott el.

(3)	2003 decemberében a vállalat értesítette a Bizottságot, hogy kötelezettségvállalását önként vissza kívánja vonni. Ennek megfelelően a kötelezettségvállalást elfogadó bizottsági határozatot a 2004/255/EK bizottsági határozat (6) hatályon kívül helyezte.

(4)	2004 februárjában a 236/2004/EK tanácsi rendelet (7) a Kínából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozóan abszorpcióellenes vizsgálatot rendelt el, amely a Kínai Népköztársaság számára a végleges dömpingellenes vám arányát 21 %-ról 33,7 %-ra növelte.

B. A FELÜLVIZSGÁLATRA VONATKOZÓ KÉRELEM

(5)

2004 decemberében a vállalat a dömpingellenes alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése, illetve a szubvencióellenes alaprendelet 19. cikke értelmében részleges időközi vizsgálatra vonatkozó kérelmet nyújtott be, amely hatáskörét tekintve annak vizsgálatára korlátozódott, hogy kötelezettségvállalásának visszaállítása elfogadható-e.

(6)

A kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott arra nézve, hogy a körülményekben jelentős változás következett be azóta, hogy a vállalat önként visszavonta kötelezettségvállalását. A vállalat ezért újra felajánlotta eredeti kötelezettségvállalását, és kérelmében arra hivatkozott, hogy a körülményekben bekövetkezett változások tekintetében egy ilyen kötelezettségvállalás hatékony és egyben megvalósítható lenne.

(7)	Ennek megfelelően az Európai Unió Hivatalos Lapjában részleges időközi felülvizsgálati eljárás megindításáról értesítést tettek közzé (8).

C. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELFOGADÁSA

(8)

Az eljárási szempontok részletei és a felülvizsgálat eredményei a 123/2006/EK tanácsi rendeletben (9) találhatók, amely módosítja a többek között Indiából származó szulfanilsav behozatalára végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló 1338/2002/EK rendeletet és az ugyanazen termék behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1339/2002/EK rendeletet.

(9)	A vizsgálat végkövetkeztetése szerint a vállalat által felajánlott felülvizsgált kötelezettségvállalás elfogadható, mivel megszünteti a dömping és a támogatás káros hatásait.

(10)	Ezen felülvizsgált ajánlatban a vállalat beleegyezett, hogy indexálja az eredetileg javasolt árat, hogy eleget tegyen a szulfanilsav előállításában alkalmazott egyik fő összetevő árának ciklusos jellegének.

(11)

A vállalat továbbá rendszeresen és részletesen tájékoztatja a Bizottságot a Közösségbe irányuló kiviteléről, hogy ezáltal a Bizottság hatékonyan ellenőrizhesse a kötelezettségvállalást. Ezenkívül a vállalat értékesítési struktúrája alapján a Bizottság úgy véli, a kötelezettségvállalás megkerülésének veszélye korlátozott.

(12)	Mindezek tekintetében a kötelezettségvállalás elfogadható.

(13)

Annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyan felügyelhesse a kötelezettségvállalás teljesítését, amikor a kötelezettségvállalásnak megfelelően a szabad forgalomba bocsátásra irányuló kérelmet beterjeszti az illetékes vámhatósághoz, a vám megfizetése alóli mentesség feltétele olyan számla bemutatása, amely tartalmazza legalább a 123/2006/EK rendelet mellékletében felsorolt adatokat. Ez az információs szint azért is szükséges, hogy a vámhatóságok kellő pontossággal tudják megállapítani, hogy a szállítás a kereskedelmi dokumentumokban foglaltak szerint zajlik-e. Amennyiben ilyen számla nem kerül bemutatásra, vagy nem a vámvizsgálatnál bemutatott termékre vonatkozik, a kiegyenlítő és dömpingellenes vám megfelelő összegét meg kell fizetni.

(14)	A kötelezettségvállalás további hatékony betartása érdekében a tanácsi rendelet felhívta az importőrök figyelmét arra, hogy a kötelezettségvállalás bármilyen megszegése az adott ügyletek esetében a dömpingellenes és a kiegyenlítő vám visszamenőleges alkalmazásához vezethet.

(15)

A kötelezettségvállalás megszegése vagy visszavonása, illetve a Bizottság részéről a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonása esetén a dömpingellenes alaprendelet 9. cikke (4) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 15. cikke (1) bekezdése értelmében kivetett dömpingellenes és kiegyenlítő vám a dömpingellenes alaprendelet 8. cikke (9) bekezdésének és a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikke (9) cikkének megfelelően automatikusan alkalmazandó,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az alábbiakban említett exportáló termelő által az Indiából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásokkal kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalás ezennel elfogadásra kerül.

Ország	Vállalat	Kiegészítő TARIC-kód
India	Kokan Synthetics & Chemicals Pvt Ltd, 14 Guruprasad, Gokhale Road (N), Dadar (W), Mumbai 400 028	A398

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2005. december 5-én.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 288., 1997.10.21., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel módosított rendelet.

(3) HL L 196., 2002.7.25., 1. o. A legutóbb a 492/2004/EK rendelettel (HL L 80., 2004.3.18., 6. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 196., 2002.7.25., 11. o. A legutóbb a 492/2004/EK rendelettel módosított rendelet.

(5) HL L 196., 2002.7.25., 36. o.

(6) HL L 80., 2004.3.18., 29. o.

(7) HL L 40., 2004.2.12., 17. o.

(8) HL C 101., 2005.4.27., 34. o.

(9) Lásd e Hivatalos Lap 5. oldalát.

26.1.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 22/54

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. december 22.)

a többek között Indiából származó acél drótkötelek és kábelek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatos kötelezettségvállalások elfogadásáról szóló 1999/572/EK bizottsági határozat módosításáról

(2006/38/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 8. és 9. cikkére,

a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

A. AZ ELŐZŐ ELJÁRÁS

(1)	A 1796/2001/EK rendeletével (2) 1999 augusztusában a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között Indiából származó acélkötelek és kábelek (a továbbiakban: az érintett termék) behozatalára.

(2)

Az 1999/572/EK határozatával (3) a Bizottság elfogadott egy árra vonatkozó kötelezettségvállalást az Usha Martin Industries & Usha Beltron Ltd indiai vállalattól. Időközben a vállalat megváltoztatta a nevét és jelenleg Usha Martin Ltd-ként (a továbbiakban: UML) ismert. A névváltozás semmilyen módon nincs hatással a vállalat tevékenységeire.

(3)	Ennek eredményeként az UML vagy globálisan bármely más kapcsolódó vállalata által gyártott Indiából származó, a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó érintett termék Közösségbe irányuló importja mentesült a végleges dömpingellenes vám alól.

(4)

Ebből a szempontból meg kell jegyezni, hogy az UML által jelenleg gyártott bizonyos típusú acél drótköteleket nem exportáltak a Közösségbe a végleges dömpingellenes intézkedésekhez vezető vizsgált időszak alatt, és ebből adódóan nem tartoznak a kötelezettségvállalás által biztosított mentesség hatálya alá. Ennek megfelelően az ilyen acél drótkötelek után meg kell fizetni a dömpingellenes vámot, amikor a közösségi szabad forgalomba bekerülnek.

(5)	2005 novemberében az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti megszűnési felülvizsgálatot követően a Tanács az 2006/121/EK rendeletben (4) úgy határozott, hogy a többek között Indiából származó érintett termék behozatalaira alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

B. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS MEGSÉRTÉSEI

1. A vállalatok kötelezettségvállalásból adódó kötelességei

(6)

Az UML által vállalt kötelezettség arra kötelezi a vállalatot, hogy a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméket az első független fogyasztónak exportálja a Közösségben a kötelezettségvállalásban lefektetett bizonyos minimum import árszinten („MIP”) vagy afölött. Ezek az árszintek megszüntetik a dömping káros hatásait. A kapcsolódó importőrök által az első közösségi független fogyasztónak való viszonteladás esetén a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék viszonteladási árainak – értékesítésre, az általános és ügyintézési költségekre és a méltányos nyereségre tekintettel megfelelő kiigazítás után – olyan szintűnek kell lennie, ami megszünteti a dömping káros hatásait.

(7)

A kötelezettségvállalás feltételei arra is kötelezik az UML-t, hogy negyedéves jelentés formájában rendszeres és részletes információt biztosítson a Bizottságnak az Indiából származó érintett termék értékesítéseiről (és a kapcsolódó felek viszontértékesítéseiről a Közösségben). Az ilyen jelentések célja, hogy magukban foglalják mind a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékeket, amelyeket mentesítettek az antidömpingvám alól, mind pedig azokat a típusú acél drótköteleket is, amelyek nem tartoznak a kötelezettségvállalás hatálya alá és amelyek így antidömpingvám kötelesek.

(8)	Hacsak nincs utalás az ellenkezőjére, a Bizottság azt feltételezi, hogy az UML értékesítési jelentései (és a Közösségben székhellyel rendelkező kapcsolódó vállalatok viszonteladási jelentései) a benyújtott formában teljesek, mindenre kiterjedők és az összes részletükben helytállóak.

(9)

Az UML azt is megerősítette, hogy a vállalatnak engedélyezett antidömpingvám alóli mentességre tekintettel az ilyen mentesség egy „kötelezettségvállalási számlának” a Bizottság vámügyi szolgálatainak való bemutatásához kötött. Továbbá a vállalat vállalta azt, hogy nem állít ki ilyen kötelezettségvállalási számlát az érintett termék azon típusaira, amelyek nem tartoznak a kötelezettségvállalás hatálya alá, és így antidömpingvám kötelesek.

(10)	Az is a kötelezettségvállalás egyik feltétele, hogy az előírásait és rendelkezéseit az UML-hez a világ bármely részén kapcsolódó vállalatra alkalmazni kell.

(11)

(12)	Ebből a célból ellenőrző látogatásokat hajtottak végre az UML üzemeiben Indiában és az UML kapcsolódó vállalatainál Dubaiban, azaz a Brunton Wolf Wire Ropes FZE-nél (a továbbiakban: BWWR).

2. Az ellenőrző látogatások eredménye az UML-nél

(13)

A vállalat számviteli nyilvántartásainak vizsgálata azt mutatta, hogy a kötelezettség hatálya alá nem tartozó érintett termék jelentős mennyiségeit nem tartalmazta a Bizottsághoz benyújtott negyedéves kötelezettségvállalási értékesítési jelentés. Továbbá a kérdéses árucikkeket az UML értékesítette a kapcsolódó importőreinek az Egyesült Királyságban és Dániában és ezeket a kötelezettségvállalási számlába foglalta.

(14)	A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az értékesítési jelentésben lévő kérdéses értékesítési hibák és az értékesítési számlába való szabálytalan belefoglalásuk megvalósítja a kötelezettségvállalás megsértését.

3. Az ellenőrző látogatások eredménye a BWWR-nél

(15)

Először is meg kell jegyezni, hogy a BWWR által gyártott befejezett acél drótkötelek először két fő gyártási szakaszon mennek keresztül: i. egy adott számú különálló acél kötelet összesodorják az úgynevezett „sodort huzallá”; és ii. egy adott számú ilyen különálló acél kötélből készült sodort huzalt összesodornak, hogy létrehozzák a kész acél drótkötelet.

(16)

Az ellenőrzés a BWWR üzemeinél megállapította, hogy jelentős mennyiségű, Indiából származó sodort huzalt értékesített az UML a BWWR-nek, továbbá hogy a BWWR ezt a sodort huzalt átalakította acél drótkötéllé, néhányukat később a Közösségben értékesítették és az Egyesült Arab Emirátusokból (a továbbiakban: EAE) származóként exportálták.

(17)

Tekintetbe véve az átalakítási eljárást szükségesnek találták megvizsgálni a BWWR által a Közösségbe értékesített acél drótkötelek származásának kérdését. Ezért a felek utaltak az 1992. október 12-i, a Közösségi Vámkódexet (a továbbiakban: a Közösségi Vámkódex) létrehozó 2913/92/EGK tanácsi rendeletre (5), amely előírja azt, hogy a nem preferenciális származási szabályok az áruk kereskedelméhez kapcsolódó specifikus területeket irányító közösségi rendelkezések által létrehozott tarifális intézkedésektől – mint például az antidömping intézkedések – különböző intézkedésekre alkalmazandók.

(18)

A termékek nem preferenciális származásának meghatározására vonatkozó rendelkezések – amelynek termelésében egynél több ország érintett – a Közösségi Vámkódex 24. és 25. cikkében, valamint a Közösségi Vámkódex végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (6) 35. és 39. cikkében kerültek meghatározásra. Ami a Közösségi Vámkódex 24. cikkében hivatkozott „utolsó, lényeges átalakítás” koncepcióját illeti, az acél drótkötelek esetében, úgy ítélik meg, hogy ez a termék az utolsó, lényeges átalakításon vagy megmunkáláson akkor megy keresztül, amikor a Vámtarifaszámok Harmonizált Rendszerébe (a továbbiakban: a négyjegyű vámtarifaszám) sorolják megkülönböztetve a négyjegyű vámtarifaszámoktól, ahol e termék előállítására használt nyersanyagot osztályozták.

(19)

A fentiekkel összhangban a 73.12-es vámtarifaszám alá tartozó indiai sodort huzalnak az átalakítása a szintén a 73.12 négyjegyű vámtarifaszám alá tartozó acél drótkötéllé nem alakítja a végterméket, ebben az esetben az acél drótkötelet az EAE-ból származóvá, hanem az megtartja az indiai származását.

(20)

Ennek megfelelően a BWWR által értékesített és Indiából származó sodort huzalból készült acél drótkötél Indiából származónak tekintendő és ezért az Indiából származó importokra alkalmazandó jelenlegi antidömping intézkedések hatálya alá tartozik. Következésképpen ezek a termékek vagy a kötelezettségvállalás hatálya alá tartoznak vagy antidömpingvám kötelesek amikor belépnek a közösségi szabad kereskedelembe, ha nem tartoznak egyik, a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékkategóriába sem.

(21)

Továbbá az is megállapításra került, hogy a BWWR által a Közösségbe értékesített, Indiából származó acél drótköteleket az UML vagy a kapcsolódó vállalatai nem tüntették fel a Bizottságnak benyújtott értékesítési jelentéseikben és nem is deklarálták ezeket Indiából származónak, amikor a közösségi szabad kereskedelembe importálták őket. Ebből az következik, hogy a kötelezettségvállalási számla hiányában, az érintett terméknek Dubaiból a Közösségbe irányuló behozatalait Indiából származónak kell tekinteni és a közösségi szabad kereskedelembe való belépéskor antidömpingvám köteles lett volna.

(22)	Továbbá az is megállapításra került, hogy az ilyen, Dubaiban előállított, Indiából származó acél drótköteleket az UML kötelezettségvállalásában a kérdéses acél drótkötelekre megállapított megfelelő MIP alatt értékesítették a Közösségben.

(23)

Ennek megfelelően a fenti megállapításokra tekintettel az UML-t értesítették az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelynek alapján a Bizottság visszavonni szándékozta a kötelezettségvállalás elfogadását és a helyébe végleges dömpingellenes vámot kívánt bevezetni. Kijelöltek egy időszakot, amely alatt észrevételeket lehet tenni mind írásban, mind pedig szóban. E tekintetben az UML megjegyzéseket nyújtott be mind írásban, mind pedig szóban.

4. Benyújtások

a) A jelentéstételi kötelezettségek megsértése

(24)

Tekintettel az UML által exportált érintett termékre, amelyet nem jelentettek be a negyedéves kötelezettségvállalási értékesítési jelentésben, megállapításra került, hogy kérdéses termékeket a kötelezettségvállalási számlán való feltüntetésük ellenére egy aktív feldolgozási rendszer szerint importálták a Közösségbe és később a közösségi szabad kereskedelembe kerültek az antidömpingvám megfizetésével vagy újraexportálták azokat a Közösségen kívülre. Azt állították tehát, hogy kimaradásuk a kötelezettségvállalási értékesítési jelentésekből csupán egy egyszerű elírásnak köszönhető, ami nem okozott kárt és anyagi sérelem sem történt.

(25)

Ennek az érvelésnek az alátámasztására az UML úgy vélte, hogy a kötelezettségvállalás elsődleges célja annak biztosítása, hogy az értékesítések olyan szinten történjenek, ami biztosítja a kár kiküszöbölését. Ebből a szempontból azt állították, hogy ezeknek a feltételeknek tökéletesen megfeleltek, és a kötelezettségvállalási értékesítési jelentések hitelessége csak másodlagos jelentőséggel bír. Hasonlóan amíg a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó, de a kötelezettségvállalási számlán megjelenő termékek után az antidömpingvámot utólag megfizették vagy a közösségen kívülre újra exportálták, addig az UML úgy tekinti, hogy a kötelezettségvállalás lényegét tiszteletben tartották. Ezért az UML nézete az, hogy a közösségi piac helyzetében nem következett be olyan változás, ami az UML vagy a közösségi kapcsolódó vállalatainak ez ügyben tett cselekedeteinek tudható be.

(26)

Ezekre az érvekre válaszul a Bizottság egyetért azzal, hogy bármely kötelezettségvállalás rendeltetése a dömping káros hatásának megszüntetése. Azonban úgy véli, hogy az értékesítésekről vagy a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó termékeknek a kötelezettségvállalási számlába való foglalásáról szóló hiteles jelentések biztosításának kötelezettsége nem másodrendű vagy alárendelt fontosságú a kötelezettségvállalás más rendelkezéseihez képest. A Bizottság csak az érintett termék Közösségbe való értékesítéseire vonatkozó összes részlet birtokában tud egy kötelezettségvállalást hatékonyan ellenőrizni és megállapítani a kötelezettségvállalás tiszteletbentartását, illetve a dömping káros hatásainak a megszüntetését. Ha az értékesítési jelentések nem teljesek és pontatlanok, az kétségeket támaszt azzal kapcsolatosan, hogy a vállalat a kötelezettségvállalás egészét tiszteletben tartja-e. A jelentéstétel formalitásait ezért úgy kell tekinteni, hogy azok az érintett vállalatok elsődleges kötelezettségeinek a részét képezik, amennyiben ezek a formalitások nem egyszerűen az adminisztratív eljárás egyszerűsítését célozzák, hanem a kötelezettségvállalás rendszerének, mint egésznek a megfelelő működéséhez szükségesek.

(27)

Ebből következik, hogy a közösségi piac helyzetének fennmaradására (és következésképpen a közösségi ágazat kárára) vonatkozó kérdésre tekintettel úgy ítélték meg, hogy a jelentéstételi kötelezettség sérelmei a kötelezettségvállalási rendszer – amelyet kifejezetten azért állítottak fel, hogy az acél drótkötelek közösségi gyártóit megvédje a káros dömpingtől – hatékonyságát veszélyeztetik. A teljes és megbízható jelentések hiánya a kötelezettségvállalás alapvető rendelkezéseinek a teljesítését is megkérdőjelezi, és így megakadályozza a Bizottságot annak megállapításában, hogy a vállalat összes kötelezettségét teljesítették-e. Ennek megfelelően a Bizottságnak ezeket a sérelmeket úgy kell megítélnie, hogy azok a Közösségi eljárásokra ártalmasak.

(28)

Továbbá a kötelezettségvállalás szerint az UML-nek és a világ minden részén kapcsolódó vállalatainak tiszteletben kell tartani a kötelezettségvállalás különböző intézkedéseit és hatékony intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a rendelkezéseit tiszteletben tartsák. Jelen esetben azok a belső ellenőrzések és szükséges eljárások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az UML teljes mértékben megfeleljen a kötelezettségeinek a kötelezettségvállalás szerint, nem valósultak meg.

(29)	Ennek megfelelően a vállalat érvelése a jelentéstételi formalitásokra vonatkozóan nem változtatja meg a Bizottság azon nézetét, mely szerint a kötelezettségvállalást megsértették.

b) Arányosság

(30)	A felek azt is állították, hogy az Indiából származó érintett termékre vonatkozó jelenlegi árkötelezettség-vállalási rendszer keretében a közösségi intézmények által hozott intézkedések, valamint az intézkedések céljai (azaz arányosság) között egy ésszerű kapcsolatnak kellene fennállnia.

(31)

Az arányosság kérdését illetően hangsúlyozni kell azt, hogy az alaprendelet 8. cikkének (7) bekezdésével összhangban a lényeges információ biztosításának elmulasztását (azaz bármely jelentési előírásnak való meg nem felelés) a kötelezettségvállalás megszegéseként kell értelmezni. Továbbá az alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdésével összhangban a kötelezettségvállalás megszegése esetén végleges vámot kell kivetni. Megállapítást nyert, hogy ezek a cikkek a jelentéstételi kötelezettség „önmagában is megálló” fontosságát hangsúlyozzák. Ezt tovább hangsúlyozza a kötelezettségvállalás világos és pontos megfogalmazása, amelyben az összes jelentéstételi kötelezettséget lefektették.

(32)	Ezt a megközelítést igazolja az Elsőfokú Bíróság joggyakorlata, mely szerint egy kötelezettségvállalás bárminemű megszegése elegendő a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonásához (7).

(33)	Ennek megfelelően a vállalat érvelése az arányosság tekintetében nem változtatja meg a Bizottság azon nézetét, mely szerint a kötelezettségvállalást megsértették.

c) Fejlődő ország

(34)

Az UML azt is állította továbbá, hogy mint a WTO által fejlődő országként meghatározott indiai exportáló gyártóra a WTO dömpingellenes megállapodás 15. cikke értelmében különös tekintettel kell lenni, és emiatt a Bizottságnak nem kellene visszavonnia a kötelezettségvállalás elfogadását, mivel ez volt az „első, kis jelentőségű esete a meg nem felelésnek”.

(35)

Azzal a kérdéssel kapcsolatosan, hogy vajon az UML fejlődő országban való székhelye alapot jelent-e a kötelezettségvállalás visszavonásának mellőzésére, emlékeztetni kell arra, hogy az UML egy soknemzetiségű vállalatok csoportjának az anyavállalata és az érintett termék egyik legnagyobb gyártója a világon. Tekintettel a Bizottságnak az ellenőrző látogatások során szerzett, az UML látható igazgatási hozzáértésére és a UML csoport felépítésére vonatkozó tapasztalataira, nem lehet elfogadni azt, hogy a jelentéstételi kötelezettségnek való megfelelés bárminemű nehézséget okozna a vállalatnak. Továbbá, ha egy vállalat egy kötelezettségvállalást ajánl, akkor biztosítania kell, hogy később képes lesz megfelelni a kötelezettségvállalásból eredő kötelezettségeinek. Ezért a vállalat erre vonatkozó érvelését elutasítják.

d) Nem preferenciális származás az import céljaira

(36)

A Dubaiból a Közösségbe exportált, Indiából származó sodort huzalból készült acél drótkötelek származásának kérdését illetően az UML azt állította, hogy a kérdéses áruk a feldolgozás végső szakaszában nem tartják meg indiai származásukat (azaz a sodort huzalnak acél drótkötéllé való sodrása és véglegesítése során), hanem ehelyett ezek az áruk a végső feldolgozás során EAE-i származásúvá válnak.

(37)

Ebben a tekintetben az UML azt állította, hogy a Bizottság helytelenül járt el akkor, amikor a négyjegyű vámtarifaszám változására, mint a nem preferenciális származás egyetlen meghatározó tényezőjére támaszkodott. Az UML továbbá azt állította, hogy a Közösségi Vámkódex 24. és 25. cikkének megfelelően a négyjegyű vámtarifaszám változása csupán egy a figyelembe veendő tényezők közül és nem feltétlenül bizonyító erejű, hiszen az importált anyagokhoz járuló helyi hozzáadott érték egy másik alapvető fontosságú kérdés. Ebben a tekintetben azt állították, hogy a dubai-i helyi hozzáadott értéke meghaladja a 25 %-ot. Továbbá az UML azzal kapcsolatosan is elégedetlenségét fejezte ki, hogy a WTO származási szabályairól szóló jelenleg zajló tárgyalások során a közösségi álláspont a származás meghatározására a négyjegyű vámtarifaszám változására (vagy változatlanságára) való hivatkozás volt, amelyet „…nem fogadtak el közösségi jogszabályként”.

(38)	Az UML azt is állította, hogy nem tudott a nem preferenciális szabályról és amikor a Dubai gyárat 2003-ban felállították a dubai-i és indiai vállalatvezetés azt feltételezte, hogy az indiai származású sodort huzalból Dubaiban készült acél drótkötelek EAE származásúvá válnak.

(39)

Tekintettel a Dubaiból a Közösségbe exportált kérdéses termékek származásával kapcsolatosan az UML által felhozott érvekre, a Bizottság először is leszögezi, hogy amennyiben kettő vagy több ország részt vesz az áruk termelésében a nem preferenciális származás esetében az „utolsó alapvető átalakítás” elmélete valóban meghatározó az áruk származására nézve. Azonban általánosságban az utolsó alapvető átalakítás a következő három módszer egyikében került meghatározásra: i. a harmonizált nómenklatúra vámtarifa(al)számának megváltozását igénylő szabály, vagy ii. a gyártási vagy feldolgozási műveletek listája, amely az árura annak az országnak a származását ruházza át vagy sem, amelyben ezeket a műveleteket végrehajtották, vagy iii. a hozzáadott érték szabály alapján.

(40)

Ebben az esetben az acél drótkötelek a vámtarifa(al)szám megváltozását igénylő szabály hatálya alá tartoznak. Így, mivel a négyjegyű vámtarifaszám a sodort huzal és az acél drótkötél esetében ugyanaz, a Dubaiban végrehajtott átalakítási folyamat nem változtatja meg az indiai származást a nem preferenciális származás meghatározása szempontjából.

(41)

Habár nem volt szükséges az „importált anyagokhoz való hozzáadott érték” kérdésnek a felvetése, az adminisztratív rend kedvéért Dubaiban vizsgálat alá vetették azokat az adatokat, amelyeket az UML annak alátámasztására nyújtott be, hogy a Dubaiban hozzáadott érték alapvető jelentőségű volt. Ez a vizsgálat azt mutatta, hogy a tényleges hozzáadott érték Dubaiban minden esetben, a vállalat által állított 25 %-os küszöb alatt volt, melyet az acél drótkötelek gyártelepi árának százalékaként határoztak meg.

(42)

Az UML azon felvetésével kapcsolatosan, mely szerint a négyjegyű vámtarifaszám változása a Bizottság tárgyalási álláspontja tekintettel a WTO származási tárgyalásokra és ez nem elfogadott jogszabály, megjegyezték, hogy a Közösségi Vámkódex 24. cikke alkalmazásában a négyjegyű vámtarifaszám szabályának jól megalapozott gyakorlata van. Mint ilyet, ezt a szabályt alkalmazzák a közösségi intézmények és a tagállamok illetékes vámhatóságai egy termékcsalád – köztük a kérdéses termék – nem preferenciális származásának meghatározására.

(43)

Tekintettel arra az állításra, mely szerint a vállalat nem volt tudatában a nem preferenciális származási szabályoknak, a Bizottság először is szeretné ismételten leszögezni, hogy az UML egy kiterjedt, soknemzetiségű üzemvitelnek az anyavállalata, amelynek kapcsolódó telephelyei, forgalmazói és értékesítési irodái vannak világszerte. Tekintettel az alapanyagok, kész és félkész termékek mozgására a csoport tagvállalatai között, elég valószínűtlennek tűnik, hogy a vállalat nem volt tudatában a nem preferenciális származási szabálynak vagy az egyik telephelyén gyártott kulcsfontosságú termék származásának. Továbbá hangsúlyozni kell azt, hogy a vállalatoknak minden esetben tisztában kell lenniük az alkalmazandó kódokkal és szabályokkal, valamint a hatályos szabályok megszegésének igazolásaként nem hivatkozhatnak arra, hogy ezeket nem ismerték.

(44)	A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Dubaiból exportált kérdéses termékek indiai származásúak és így az Indiából származó acél drótkötelekre alkalmazandó antidömping intézkedések hatálya alá tartoznak.

(45)	Ennek megfelelően a vállalat érvei a kérdéses termékek származásával kapcsolatosan nem kerültek elfogadásra és ezért nem változtatják meg a Bizottság azon nézetét, mely szerint a kötelezettségvállalást megsértették.

C. AZ 1999/572/EK HATÁROZAT MÓDOSÍTÁSA

(46)

A fentiek fényében megállapításra került, hogy a Usha Martin Industries & Usha Beltron Ltd, jelenleg Usha Martin Ltd által tett kötelezettségvállalás elfogadását vissza kell vonni. Az Usha Martin Industries & Usha Beltron Ltd kötelezettségvállalását elfogadó 1999/572/EK bizottsági határozat 1. cikkét megfelelően módosítani kell,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Usha Martin Industries & Usha Beltron Ltd acélkötelekkel és kábelekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásának az elfogadása visszavonásra került.

2. cikk

Az 1999/572/EK határozat 1. cikke táblázatának helyébe az alábbi táblázat lép:

Ország

Gyártó

Kiegészítő TARIC-kód

Dél-Afrika

Haggie

Lower Germiston Road

Jupiter

PO Box 40072

Cleveland

Dél-Afrika

A023

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2005. december 22-én.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 217., 1999.8.17., 1. o. A legutóbb az 1674/2003/EK rendelettel (HL L 238., 2003.9.25., 1. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 217., 1999.8.17., 63. o. A legutóbb az 1678/2003/EK rendelettel (HL L 238., 2003.9.25., 13. o.) módosított határozat.

(4) Lásd e Hivatalos Lap 1 oldalát.

(5) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 648/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 117., 2005.5.4., 13. o.) módosított rendelet.

(6) HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 883/2005/EK rendelettel (HL L 148., 2005.6.11., 5. o.) módosított rendelet.

(7) T-51/96 Miwon Co. Ltd. v Council [2000] ügy, EBHT II-1841,52. bekezdés.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 22

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	49. évfolyam 2006. január 26.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
	*	A Tanács 121/2006/EK rendelete (2006. január 23.) a többek között Indiából származó acél drótkötelek és kábelek behozatalára végleges dömpingellenes vámot kivető 1858/2005/EK rendelet módosításáról	1
	*	A Tanács 122/2006/EK rendelete (2006. január 23.) az Indiából származó pamutféle ágyneműk behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló 74/2004/EK rendelet módosításáról	3
	*	A Tanács 123/2006/EK rendelete (2006. január 23.) az Indiából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és az ideiglenes kiegyenlítő vám végleges beszedéséről szóló 1338/2002/EK rendelet módosításáról és a többek között Indiából származó szulfanilsav behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1339/2002/EK rendelet módosításáról	5
		A Bizottság 124/2006/EK rendelete (2006. január 25.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	10
	*	A Bizottság 125/2006/EK rendelete (2006. január 24.) egyes romlandó áruk vámértékének meghatározása céljából az egységértékek megállapításáról	12
		A Bizottság 126/2006/EK rendelete (2006. január 25.) a Közösség és a Bulgária és Románia között létrejött megállapodásokban foglalt keretek között a sertéshúságazat egyes termékeire vonatkozó behozatali engedélyek iránt 2005. decemberében benyújtott kérelmek elfogadhatósága mértékének meghatározásáról	18
		A Bizottság 127/2006/EK rendelete (2006. január 25.) azon mérték meghatározásáról, amelynek erejéig helyt lehet adni az 1279/98/EK rendeletben Bulgáriára és Romániára vonatkozóan meghatározott marha- és borjúhús-vámkontingensekre 2006 januárban benyújtott behozatali engedély iránti kérelmeknek	20
		A Bizottság 128/2006/EK rendelete (2006. január 25.) a nádcukorra vonatkozó behozatali engedélyek kiállításáról egyes vámkontingensek és preferenciális megállapodások keretén belül	21
		A Bizottság 129/2006/EK rendelete (2006. január 25.) a cukorágazat egyes termékeire az 1011/2005/EK rendelet által a 2005/2006-os gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról	22
	*	A Bizottság 2006/9/EK irányelve (2006. január 23.) a 90/642/EGK tanácsi irányelvnek az abban rögzített dikvátmaradvány megengedett legmagasabb mértéke tekintetében történő módosításáról ( 1 )	24

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	Tanács
*	A Tanács határozata (2006. január 23.) a Tanács eljárási szabályzatának módosításáról	32
*	A Tanács határozata (2006. január 23.) a Törökország csatlakozási partnerségében megfogalmazott elvekről, prioritásokról és feltételekről	34
*	A Tanács határozata (2006. január 23.) a Számvevőszék nyolc tagjának kinevezéséről	51
	Bizottság
*	A Bizottság határozata (2005. december 5.) az Indiából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásokkal kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásáról	52
*	A Bizottság határozata (2005. december 22.) a többek között Indiából származó acél drótkötelek és kábelek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatos kötelezettségvállalások elfogadásáról szóló 1999/572/EK bizottsági határozat módosításáról	54