20.1.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 16/1

---

A TANÁCS 51/2006/EK RENDELETE

(2005. december 22.)

a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2006. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel a teljes kifogható mennyiségek és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a tőkehalállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2004. február 26-i 423/2004/EK tanácsi rendeletre (3) , és különösen annak 6. és 8. cikkére,

tekintettel az északi szürketőkehal-állomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 811/2004/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A 2371/2002/EK rendelet 4. cikke előírja a Tanács számára a vizekhez és erőforrásokhoz való hozzáférés és a halászati tevékenységek fenntartható folytatásának biztosításához szükséges intézkedések elfogadását, a rendelkezésre álló tudományos vélemények, és különösen a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB) által készített jelentés figyelembevételével.

(2)

A 2371/2002/EK rendelet 20. cikke értelmében a Tanács kötelessége, hogy halászati tevékenységenként vagy tevékenységcsoportonként meghatározza a teljes kifogható mennyiségeket (TAC). A halászati lehetőségeket az említett rendelet 20. cikkében előírt kritériumoknak megfelelően kell kiosztani a tagállamok és a harmadik országok között.

(3)	A teljes kifogható mennyiségek és kvóták hatékony kezelésének biztosítása céljából ki kell alakítani azokat az egyedi feltételeket, amelyek alapján a halászati tevékenységek végezhetők.

(4)	A halászterületek kezelésének elveit és egyes eljárásait közösségi szinten kell megállapítani, hogy a tagállamok biztosíthassák a lobogójuk alatt közlekedő hajók igazgatását.

(5)	A 2371/2002/EK rendelet 3. cikke megállapítja a halászati lehetőségek elosztásával kapcsolatban lényeges fogalommeghatározásokat.

(6)	A 847/96/EK rendelet 2. cikkével összhangban azonosítani kell azon állományokat, amelyekre vonatkoznak az adott cikkben említett különféle intézkedések.

(7)	A halászati kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokban és jegyzőkönyvekben előírt eljárásokkal összhangban a Közösség a halászati jogokról konzultációkat tartott Norvégiával (5), a Feröer-szigetekkel (6), és Grönlanddal (7)

(8)	A Közösség számos regionális halászati szervezet szerződő fele. Ezek a halászati szervezetek egyes fajokra vonatkozóan fogási korlátozások és más védelmi szabályok megállapítását javasolták. Ezeket az ajánlásokat ezért a Közösségnek végre kell hajtania.

(9)

Az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság (IATTC) 2005. júniusi éves ülésén a sárga úszójú tonhalra, a nagyszemű tonhalra és a bonitóra vonatkozóan fogáskorlátozásokat, a járulékos fogások kezelésére pedig technikai intézkedéseket fogadott el. Bár a Közösség nem tagja az IATTC-nek, ezen intézkedéseket végre kell hajtani az említett szervezet hatáskörébe tartozó erőforrások fenntartható kezelésének biztosítására.

(10)

Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) 2005. évi éves ülésén táblázatokat fogadott el, amelyek az ICCAT szerződéses feleinél a halászati lehetőségek részleges vagy túlzott kihasználását mutatják. Ebben az összefüggésben az ICCAT határozatot fogadott el, amelyben megjegyezte, hogy a Közösség a 2004. év folyamán a kvótáját több állomány tekintetében nem használta ki teljes mértékben.

(11)

Az ICCAT által megállapított közösségi kvóták kiigazításának tiszteletben tartása érdekében a kvóták részleges kihasználása eredményeként keletkező halászati lehetőségeket minden egyes tagállamnak a részleges kihasználáshoz való saját hozzájárulását alapul véve kell elosztani, az e rendeletben a teljes kifogható mennyiségek éves elosztására meghatározott elosztási kulcs módosítása nélkül.

(12)

A halászati lehetőségek hasznosításának összhangban kell állnia az erre vonatkozó közösségi jogszabályokkal és különösen a halászhajók jelzésére és okmányaira vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1987. május 20-i 1381/87/EGK bizottsági rendelettel (8), a tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK bizottsági rendelettel (9), a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelettel (10), az egyes közösségi halászati területekre és erőforrásokra vonatkozó halászati erőkifejtések irányításáról szóló, 2003. november 4-i 1954/2003/EK tanácsi rendelettel (11), a földközi-tengeri halászati erőforrások védelme érdekében bizonyos technikai intézkedések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1626/94/EK tanácsi rendelettel (12), a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendelettel (13), az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos ellenőrző intézkedések megállapításokról szóló, 2004. március 22-i 601/2004/EK tanácsi rendelettel (14), a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló, 1998. március 30-i 850/98/EK tanácsi rendelettel (15), az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló, 1991. december 17-i 3880/91/EGK tanácsi rendelettel (16), a közvetlen emberi fogyasztáson kívüli ipari célokra felhasznált hering kirakodásának feltételeiről szóló, 1998. június 29-i 1434/98/EK tanácsi rendelettel (17), a tőkehalállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2004. február 26-i 423/2004/EK tanácsi rendelettel (18), a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendelettel (19), a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról szóló, 1986. szeptember 22-i 2930/86/EGK tanácsi rendelettel (20), az egyes hosszú távon vándorló fajok bizonyos állományainak védelmét célzó egyes technikai intézkedések megállapításáról szóló, 2001. május 14-i 973/2001/EK tanácsi rendelettel (21), a mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2347/2002/EK tanácsi rendelettel (22) és a közösségi halászhajók számára egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó 2005-ös és 2006-os halászati lehetőségek rögzítéséről szóló, 2004. december 22-i 2270/2004/EK tanácsi rendelettel (23).

(13)	A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) véleményét követve ideiglenes rendszert kell alkalmazni a szardella fogási korlátozásainak irányítására a VIII. ICES-alterületen.

(14)	Az ICES véleményét követve ideiglenes rendszert kell alkalmazni a homoki angolnára vonatkozó halászati erőkifejtés irányítására a IV. ICES-alterületen és a IIIa. északi körzetben.

(15)

Figyelemmel a kék puha tőkehalállomány biológiai állapotával kapcsolatos tudományos ismeretekre és a parti államok között az ezen állomány kezeléséről folytatott tárgyalásokat követően az érintett halászati területek sajátos jellegének figyelembe vétele mellett módosítani kell a kezelési területeket.

(16)	Az ICES által kibocsátott legutóbbi tudományos véleményre figyelemmel átmeneti intézkedésként tovább kell csökkenteni az egyes mélytengeri fajokra irányuló halászati erokifejtést.

(17)

A 423/2004/EK rendeletben a tőkehalra előírt halászati erőkifejtési korlátozások szabályozására alternatív megoldásokat javasolnak abból a célból, hogy a halászati erőkifejtést a teljes kifogható mennyiségekkel összhangban kezeljék, amint azt az említett rendelet 8. cikkének (3) bekezdése megállapítja.

(18)

A tudományos szakvélemények azt mutatják, hogy a lepényhal északi-tengeri állományának halászata nem fenntartható módon történik, illetve hogy a visszadobott halak aránya igen magas. A tudományos vélemények és az északi-tengeri regionális tanácsadó testület által kibocsátott vélemény szerint a halászati lehetőségeket ki kell igazítani a lepényhalra halászó hajók halászati erőkifejtése tekintetében.

(19)

A La Manche csatorna nyugati részében lévő nyelvhalállományokra átmeneti erőkifejtés-gazdálkodási rendszert kell alkalmazni. A Kattegatban, az Északi-tengeren, a Skagerrakban és a La Manche csatorna nyugati részében, az Ír-tengeren és Skócia nyugati részén található tőkehalállományok, valamint a szürke tőkehal VIIIc. és IXa. ICES-körzetben lévő állományai esetében ki kell igazítani az erőkifejtés-szabályozási rendszert.

(20)	Az 1434/98/EK rendelet 2. cikke nem biztosítja, hogy a heringfogások az e fajra megállapított fogási korlátozáson belül maradnak. Ezért átmeneti intézkedéseket kell bevezetni, amelyek a szétválogatás nélkül kirakodott fogások esetében biztosítják a heringek kellő ellenőrzését és megszámlálását.

(21)

A Skóciától és Írországtól nyugatra eső területek mély vizeiben folytatott kopoltyúhálós halászat jelenlegi gyakorlatában elterjedt a túl hosszú, tengerfenéken rögzített kopoltyúhálók használata, ami indokolatlanul hosszú merítési időhöz és magas visszadobási arányokhoz vezet. Az elveszített vagy szándékosan elhagyott hálók még évekig zsákmányolhatnak halakat, ha azokat nem gyűjtik be. A tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy ez a halászati gyakorlat komoly veszélyt jelent a mélytengeri fajokra, ezért a hosszabb távra szóló intézkedések elfogadásáig átmeneti intézkedéseket kell végrehajtani e halászat betiltására.

(22)	A szürketőkehal-állományok fenntartható kiaknázása és a visszadobás csökkentése érdekében a VIIIa., VIIIb. és a VIIId. alkörzetben átmeneti intézkedésként be kell vezetni a szelektív halászeszközökre vonatkozó legújabb fejlesztéseket.

(23)	Az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) 2004. évi éves ülésén ajánlást fogadott el, amelyben bizonyos területekre vonatkozóan korlátozza a halászatot a mélytengeri élőhelyek védelme érdekében. Ezt az ajánlást a Közösségnek végre kell hajtania.

(24)

A polipállomány megőrzéséhez, és különösen a fiatal élőlények védelméhez való hozzájárulás érdekében 2006-ra vonatkozóan meg kell határozni a CECAF-régióban elhelyezkedő, harmadik államok felségterülete vagy joghatósága alá tartozó tengeri vizeken fogott polip legkisebb fogható méretét arra az időre, amíg elfogadásra nem kerül 850/98/EK rendeletet módosító tanácsi rendelet.

(25)	NEAFC 2005 novemberében ajánlást fogadott el, amelyben néhány hajót felvett azon hajók jegyzékébe, amelyekről bebizonyosodott, hogy jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytatnak. Biztosítani kell az ajánlások közösségi jogrendbeli végrehajtását.

(26)

A Mediterrán Általános Halászati Bizottság (MÁHB) 2005. évi éves ülésén a MÁHB ajánlást fogadott el a mélytengeri fajokat kiaknázó egyes halászatok szabályozásáról, illetve egy olyan MÁHB-lajstrom létrehozásáról, amely a MÁHB területén halászatra feljogosított, 15 méternél hosszabb hajók jegyzékét tartalmazza. Mivel a Közösség a MÁHB szerződő fele, ezek az ajánlások kötelezőek a Közösségre nézve, ezért azokat végre kell hajtani.

(27)	A halállományok védelméhez való hozzájárulás céljából 2006-ban bizonyos kiegészítő intézkedéseket kell bevezetni a halászat ellenőrzése és technikai feltételei vonatkozásában.

(28)	A VMS-adatok használatára vonatkozóan be kell vezetni bizonyos rendelkezéseket annak érdekében, hogy a halászati erőkifejtés kezelésének nyomon követése, ellenőrzése és felügyelete hatékonyabb és eredményesebb legyen.

(29)	Annak biztosítására, hogy a kék puha tőkehalnak a harmadik országok hajói által a közösségi vizekben zsákmányolt fogásai pontosan nyilvántarthatók legyenek, meg kell szilárdítani az e hajók ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket.

(30)

A 2371/2002/EK rendelet 20. cikke alapján a Tanácsra hárul a fogási és/vagy halászati erőkifejtési korlátokhoz kapcsolódó feltételek megállapítása. A tudományos vélemények rámutatnak arra, hogy a megegyezés szerinti teljes kifogható mennyiségeken felül zsákmányolt fogások aláássák a halászati műveletek fenntarthatóságát. Ezért meg kell állapítani az idevágó kapcsolódó feltételeket, amelyek a kölcsönösen elfogadott halászati lehetőségek hatékonyabb végrehajtását fogják eredményezni.

(31)

Az ICCAT 2004. évi éves ülésén több technikai intézkedést fogadott el egyes hosszú távon vándorló fajok atlanti-óceáni és földközi-tengeri állományai tekintetében, amely – többek között – meghatározza a kékúszójú tonhal új legkisebb fogható méretét, az egyes területekre és időszakokra vonatkozó korlátozásokat, amelyek célja a nagyszemű tonhal védelme, a Földközi-tengeren folytatott sporthalászatra és rekreációs célú halászati tevékenységre vonatkozó intézkedéseket, valamint egy olyan mintavételi program létrehozását, amelynek célja a ketrecekben tenyésztett kékúszójú tonhal méretének becslése.A 973/2001/EK rendeletet módosító rendelet elfogadásáig ezeket az intézkedéseket 2006-ban végre kell hajtani a halállományok védelmének előmozdítása érdekében.

(32)

A Délkelet-atlanti Halászati Szervezet (SEAFO) 2005. évi éves ülésén elfogadott egy intézkedést arról, hogy 2006. január 1-jétől tudományos megfigyelőket kell telepíteni azoknak a megállapodás hatálya alá tartozó területen működő halászhajóknak a fedélzetére, amelyek olyan fajokra halásznak, amelyekre nem vonatkoznak más illetékes regionális halászati szervezetek védelmi és halászati szabályozási rendszerei. Ezek az intézkedések kötelezőek a Közösségre nézve, ezért azokat végre kell hajtani.

(33)	Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) 2005. szeptember 19. és 23. között megtartott 27. éves ülésén számos technikai és ellenőrző intézkedést fogadott el. Ezeket az intézkedéseket végre kell hajtani.

(34)

A Közösség által az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény (CCAMLR) szerződő feleként vállalt nemzetközi kötelezettségek betartása érdekében — a CCAMLR-bizottság által elfogadott intézkedések alkalmazásának kötelezettségét is ideértve —, alkalmazni kell az említett bizottság által a 20052006. idényre elfogadott teljes kifogható mennyiségeket és az idényt meghatározó megfelelő dátumokat.

(35)

A CCAMLR 2005-ben rendezett XXIV. éves ülésén elfogadta a fogási határértékeket azokra az állományokra vonatkozóan, amelyek bármely CCAMLR-tag meglévő halászata számára hozzáférhetőek. A CCAMLR jóváhagyta továbbá a közösségi halászhajók részvételét a Dissostichus spp. felderítő halászatában a 88.1. és 88.2. FAO-alterületen, valamint az 58.4.1., 58.4.2., 58.4.3a. és 58.4.3b. körzetben, továbbá az érintett halászati tevékenységeket fogási és járulékos fogási korlátozásoktól, valamint bizonyos műszaki intézkedésektől tette függővé. Az említett korlátozásokat és technikai intézkedéseket szintén alkalmazni kell.

(36)

A közösségi halászok megélhetésének biztosítása érdekében, valamint a halászati erőforrások veszélyeztetésének és a bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2005. évre történő meghatározásáról szóló, 2004. december 22-i 27/2005/EK tanácsi rendelet (24) elévülése kapcsán felmerülő lehetséges nehézségeknek az elkerülése érdekében elengedhetetlen ezen halászterületek 2006. január 1-jei megnyitása, és az említett rendelet egyes szabályainak 2006. januárjában való fenntartása. Az ügy sürgősségére való tekintettel különösen fontos, hogy az eljárás mentesüljön az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösségeket létrehozó szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv I. szakaszának 3. pontjában meghatározott hathetes időszak alól,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ALKALMAZÁSI KÖR ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 2006. évre rögzíti a halászati lehetőségeket bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében, valamint az ilyen halászati lehetőségek felhasználásának kapcsolódó feltételeit.

A rendelet továbbá 2007. januárja vonatkozásában bizonyos erőkifejtési korlátokat és azokhoz kapcsolódó feltételeket állapít meg, és egyes antarktiszi állományok esetében megállapítja az IE. mellékletben meghatározott időszakra vonatkozó halászati lehetőségeket és meghatározott feltételeket.

2. cikk

Alkalmazási kör

(1)   Eltérő rendelkezés hiányában ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a)	közösségi halászhajók („közösségi hajók”); és

b)	a harmadik országok lobogója alatt a közösségi vizeken („EK-vizek”) hajózó, harmadik országokban lajstromozott halászhajók („harmadik országbeli halászhajók”).

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, ez a rendelet nem vonatkozik a kizárólag tudományos célú, az érintett tagállam engedélyével és annak felügyelete alatt folytatott halászati tevékenységekre, amelyekről előre tájékoztatták a Bizottságot és azt a tagállamot, melynek vizein a kutatást végzik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

A 2371/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túl, e rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)	„teljes kifogható mennyiség”: a valamennyi állományból minden évben kifogható mennyiség;

b)	„kvóta”: a Közösség, a tagállamok vagy harmadik országok részére kiosztott teljes kifogható mennyiség rögzített aránya;

c)	„nemzetközi vizek”: a bármely állam felségterületén vagy joghatóságán kívüli vizek;

d)	„NAFO szabályozási terület”: az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) egyezményes területének a parti államok felségterületén vagy joghatóságán kívüli része;

e)	„Skagerrak”: a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzott vonallal határolt terület;

f)	„Kattegat”: északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, és délen Hasenøre-től Gnibens Spids-ig, Korshage-től Spodsbjergig és Gilbjerg Hovedtől Kullenig húzott vonallal határolt terület;

g)	„Cadizi-öböl”: a IXa. ICES-alterületnek az nyugati hosszúság 7o23'48"-től keletre eső része.

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában az alábbi övezetmeghatározások alkalmazandók:

a)	az ICES-övezetek (Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) a 3880/91/EGK tanácsi rendeletben meghatározottak; Ha egy adott övezetet a „közösségi vizek” megjegyzéssel látnak el, akkor az övezet csak az azon belüli közösségi vizeket jelöli.

b)	a CECAF-övezetek (Kelet-közép-atlanti területek vagy a FAO 34. fő halászati övezete) az Atlanti-óceán északi körzetén kívüli egyes területeken halászó tagállamok által szolgáltatandó névleges fogási statisztikákról szóló, 1995. október 23-i 2597/95/EK tanácsi rendeletben (25) meghatározottak;

c)	a NAFO-övezetek (Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet) az Atlanti-óceán északnyugati körzetében halászó tagállamok által szolgáltatandó fogási és tevékenységi statisztikákról szóló, 1993. június 30-i 2018/93/EK tanácsi rendeletben (26) meghatározottak;

d)	a CCAMLR-övezetek (egyezmény az antarktiszi tengeri élővilág védelméről) az 601/2004/EK rendeletben meghatározottak.

II. FEJEZET

HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK ÉS KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEK A KÖZÖSSÉGI HAJÓK SZÁMÁRA

5. cikk

Fogási korlátozások és elosztásuk

(1)   A közösségi vizeken vagy egyes nem közösségi vizeken tartózkodó közösségi hajók fogási korlátozásait, az ilyen fogási korlátozások tagállamok közötti elosztását, valamint a 847/96/EK rendelet 2. cikkével összhangban lévő további feltételeket az I. melléklet határozza meg.

(2)   A közösségi hajók számára engedélyezik a Feröer-szigetek, Grönland, Izland és Norvégia halászati joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben történő halfogásokat az I. mellékletben megállapított kvóta keretein belül, a 10., 17. és 18. cikkben meghatározott feltételekre is figyelemmel.

(3)   A Bizottság a VIII. alterületen haladéktalanul beszünteti a szardellával kapcsolatos halászati tevékenységeket, amennyiben a HTMGB tájékoztatása szerint 2006-ban ívás idején az állomány szaporodóképes biomasszája 28,000 tonnánál kevesebb.

(4)   A Bizottság a IID. melléklet 6. pontjában megállapított szabályok szerint rögzíti a homoki angolna halászatának végső fogási korlátozását a IIa. ICES-körzetben (közösségi vizek), a IIIa. ICES-körzetben és a IV. alterületen (közösségi vizek).

(5)   A Bizottság a kapelán lazac tekintetében a közösségi fogási korlátozásokat az V. és XIV. övezetben (grönlandi vizek) a teljes kifogható kapelánmennyiség 7,7%-ában rögzíti, amint a teljes kifogható mennyiséget megállapították.

(6)   Az ördöghalfélék állományára a IIa. (közösségi vizek), a IV. (közösségi vizek), valamint az Vb. (közösségi vizek), VI., XII. és XIV. övezetben vonatkozó fogási korlátozásokat a Bizottság a 2371/2002/EK rendelet 30. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a 2006 első negyedévében összegyűjtött, az egységnyi erőfeszítésenkénti fogások megfigyelésén alapuló adatoknak a HTMGB általi elemzését követően felülvizsgálhatja.

(7)   A norvég menyhal állományára vonatkozó fogási korlátozásokat a IIa. (közösségi vizek), a IIIa. és a IV. (közösségi vizek) övezetben, valamint a sprattállományra vonatkozó fogási korlátozásokat a IIa. (közösségi vizek) és a IV. (közösségi vizek) övezetben a 2006 első félévében összegyűjtött tudományos információra figyelemmel a Bizottság a 2371/2002/EK rendelet 30. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően felülvizsgálhatja.

6. cikk

Az elosztásra vonatkozó különös rendelkezések

(1)   A halászati lehetőségeknek az I. mellékletben előírt, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a)	a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b)	a 2847/93/EGK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése, 23. cikkének (1) bekezdése és 32. cikkének (2) bekezdése szerinti újrafelosztásokat,

c)	a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodások;

d)	a 847/96/EK rendelet 4. cikkének megfelelően visszatartott mennyiségek;

e)	a 847/96/EK rendelet 5. cikke alapján végrehajtott levonások.

(2)   A 2007-re átcsoportosítandó kvóták visszatartása céljából a 847/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése – az említett rendelettől eltérve – valamennyi olyan állományra alkalmazandó, amelyre analitikai TAC vonatkozik.

7. cikk

A halászati erőkifejtés korlátozásai és az állománygazdálkodásra vonatkozó kapcsolódó feltételek

(1)   2006. február 1-jétől2007. január 31-ig az alábbiakban megállapított halászati erőkifejtési korlátozásokat és kapcsolódó feltételeket kell alkalmazni:

—	a Kattegatban, a Skagerrakban, a IV. ICES-alterületen, valamint a IIa. (közösségi vizek), IIIa., VIa., VIIa. és VIId. körzetben az egyes állományok kezelésére a IIA. mellékletében megállapított halászati erőkifejtési korlátozásokat és kapcsolódó feltételeket.

—	a VIIIc. és IXa. ICES-körzetben – a Cadizi-öböl kivételével – a tőkehalállományok kezelésére a IIB. mellékletben megállapított halászati erőkifejtési korlátozásokat és kapcsolódó feltételeket.

—	a VIIe. körzetben a nyelvhalállományok kezelésére a IIC. mellékletben megállapított halászati erőkifejtési korlátozásokat és kapcsolódó feltételeket.

—	a Skagerrakban, a IV. ICES-alterületen és a IIa. körzetben (közösségi vizek) a homoki angolna állományának kezelésére a IID. mellékletben megállapított halászati erőkifejtési korlátozásokat és kapcsolódó feltételeket.

(2)   A 2006. január 1—2006. január 31. közötti időszakban az (1) bekezdésben említett állományok vonatkozásában a 27/2005/EK rendelet IVa., IVb., IVc. és V. mellékletében megállapított halászati erőkifejtési korlátozásokat és kapcsolódó feltételeket továbbra is alkalmazni kell.

(3)   A IIA. melléklet 4. pontjában és a IIB. és IIC. melléklet 3. pontjában meghatározott halászeszköz-típusokat használó, valamint a IIA. melléklet 2. pontjában és a IIB. és IIC. melléklet 1. pontjában meghatározott területeken halászó hajóknak e mellékletek rendelkezései szerint különleges engedéllyel kell rendelkezniük, amelyet az 1627/94/EK rendelet 7. cikkével összhangban állítanak ki.

(4)   A Bizottság a IId. melléklet 6. pontjában előírt szabályok alapján véglegesen rögzíti a 2006. évi halászati erőkifejtést a homoki angolnára vonatkozóan a IIa. (közösségi vizek) és IIIa. körzetben, valamint a IV. alterületen.

(5)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kikötőn kívül töltött napok kilowattnapban mért, 2006-os halászati erőkifejtési szintjei a mélytengeri halászati engedéllyel rendelkező hajók esetében – olyan utak során, amikor a hajók mélytengeri halászati engedély birtokában voltak, és a 2347/2002/EK rendelet I. mellékletében és III. mellékletének 15. pontjában felsorolt mélytengeri fajokat fogtak ki – nem haladják meg az érintett tagállam hajói által 2003-ban kifejtett átlagos éves halászati erőkifejtés 80%-át. Ezt a bekezdést kizárólag azokra a halászutakra kell alkalmazni, amelyek során több mint 100 kg, az aranylazactól eltérő mélytengeri fajt fogtak ki.

8. cikk

A fogások és járulékos fogások kirakodásának feltételei

(1)   A rögzített fogási korlátozások alá tartozó állományok halait nem lehet a hajón tárolni vagy kirakodni, kivéve ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

a)	a fogásokat egy kvótával rendelkező tagállam hajói zsákmányolták, és ez a kvóta még nincs kimerítve; vagy

b)	a fogások egy olyan közösségi részesedés részét képezik, amelyet nem osztottak el kvótaként a tagállamok között, és ez a részesedés még nincs kimerítve;

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a következő halfélék akkor is tárolhatók a fedélzeten vagy kirakodhatók, ha az adott tagállam nem rendelkezik kvótával, illetve a kvótákat vagy részesedéseket kimerítették:

a)	a hering és a makréla kivételével azok a fajok, amelyeket i. más fajokkal vegyesen zsákmányolnak olyan hálókkal, amelyek szembősége a 850/98/EK rendelet 4. cikkével összhangban 32 mm-nél kisebb, ii. sem a fedélzeten, sem a kirakodás során nem válogatnak szét; vagy

b)	makréla, amikor i. fattyúmakrélával és szardíniával vegyesen fogják ki; ii. fogásai nem haladják meg a fedélzeten tárolt makréla, fattyúmakréla és szardínia 10 %-át; és iii. a fogásokat sem a fedélzeten, sem a kirakodás során nem válogatják szét.

(3)   Az 1434/98/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése nem vonatkozik a IV. ICES-alterületen, valamint a IIa. (közösségi vizek), IIIa. és VIId. ICES-körzetben fogott heringre.

(4)   Minden fogást be kell számítani a kvótába vagy – amennyiben a közösségi részesedést nem osztották fel kvótákra a tagállamok között – a közösségi részesedésbe, a (2) bekezdés rendelkezései szerint végrehajtott fogások kivételével.

(5)   Amennyiben egy tagállam heringre vonatkozó fogási korlátozások kimerülnek a II. (közösségi vizek) és IV. ICES-alterületen, valamint a IIIa. és VIId. ICES-alkörzetben, tilos a szétválogatás nélküli, heringet tartalmazó fogások kirakodása a vonatkozó fogási korlátozások alá tartozó halászterületeken halászó, az adott tagállam lobogója alatt hajózó, a Közösségben lajstromozott hajók számára.

(6)   A járulékos fogások százalékának és visszaengedésének meghatározása a 850/98/EK rendelet 4. és 11. cikkének megfelelően történik.

9. cikk

A IV. ICES-alterületen, valamint a IIa. (közösségi vizek), IIIa. és VIId. ICES-körzetben zsákmányolt, szétválogatás nélkül kirakodott fogások

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a IV. ICES-alterületen, valamint a IIa. (közösségi vizek), IIIa. és VIId. ICES-körzetben zsákmányolt fajok, szétválogatás nélkül kirakodott fogásainak hatékony ellenőrzésére megfelelő mintavételi program legyen érvényben.

(2)   A IV. ICES-alterületen, valamint a IIa. (közösségi vizek), IIIa. és VIId. ICES-körzetben zsákmányolt, szétválogatás nélküli fogások csak olyan kikötőben vagy kirakodóhelyen szállíthatók partra, ahol az (1) bekezdésben említett mintavételi program érvényben van.

10. cikk

Hozzáférési korlátozások

Közösségi hajók a Skagerrak területén Norvégia alapvonalaitól számított 12 tengeri mérföldön belül nem halászhatnak. A Dánia vagy Svédország lobogója alatt hajózó hajók számára azonban a Norvégia alapvonalaitól számított négy tengeri mérföldig engedélyezik a halászatot.

11. cikk

Átmeneti technikai és ellenőrző intézkedések

A közösségi hajókra vonatkozó átmeneti technikai és ellenőrző intézkedéseket a IV. melléklet állapítja meg.

III. FEJEZET

FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK ÉS KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEK A HARMADIK ORSZÁGBELI HALÁSZHAJÓK SZÁMÁRA

12. cikk

Átmeneti technikai és ellenőrző intézkedések

A harmadik országbeli halászhajókra vonatkozó átmeneti technikai és ellenőrző intézkedéseket a IV. melléklet állapítja meg.

13. cikk

Engedélyezés

A Barbados, Guyana, Japán, Dél-Korea, Norvégia, az Orosz Föderáció, Suriname, Trinidad és Tobago, valamint Venezuela lobogója alatt hajózó halászhajók és a Feröer-szigeteken lajstromozott hajók számára az I. mellékletben meghatározott kvóta keretein belül engedélyezik a halfogást a közösségi vizeken, a 14., 15. és 16., valamint a 19–25. cikkben előírt feltételekre is figyelemmel.

14. cikk

Földrajzi korlátozások

(1)   A Norvégia lobogója alatt hajózó, illetve a Feröer-szigeteken lajstromozott hajók számára a halászat a tagállamok alapvonalától számított 12 tengeri mérföldtől a tenger felé 200 tengeri mérföldig húzódó övezet azon részeire korlátozódik, amelyek a IV. ICES-alterületen, a Kattegaton és az Atlanti-óceánon az ÉSZ 43o00’-től északra találhatók, a 2371/2002/EK rendelet 18. cikkében említett terület kivételével.

(2)   A Norvégia lobogója alatt hajózó hajók számára a halászat a Skagerrak területén a Dánia és Svédország alapvonalaitól számított négy tengeri mérföldes távolságtól a nyílttenger felé engedélyezett.

(3)   A Barbados, Guyana, Japán, Dél-Korea, Suriname, Trinidad és Tobago, valamint Venezuela lobogója alatt hajózó hajók számára a halászat a Francia Guyana alapvonalaitól számított 12 tengeri mérföldtől a tenger felé 200 tengeri mérföldig húzódó övezetre korlátozódik.

15. cikk

Áthaladás a közösségi vizeken

A közösségi vizeken áthaladó harmadik országbeli hajóknak hálóikat úgy kell elhelyezniük, hogy azokat ne lehessen könnyen használatba venni, a következő feltételeknek megfelelően:

a)	a hálókat, súlyokat és a hasonló felszereléseket különválasztják a vonóháló-lemezektől, valamint a vonó- és vontatóhuzaloktól és kötelektől,

b)	a fedélzeten vagy afölött található hálókat biztonságosan odaerősítették a fedélzeti felépítmény valamelyik pontjához.

16. cikk

A fogások és járulékos fogások kirakodásának feltételei

A fogási korlátozások alá tartozó állományok halait nem lehet a hajón tárolni, illetve kirakodni, kivéve ha a fogást egy kvótával rendelkező harmadik ország hajója zsákmányolta, és az említett kvóta még nem merült ki.

IV. FEJEZET

A KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ ENGEDÉLYEZÉSI RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Engedélyek és kapcsolódó feltételek

(1)   A halászati engedélyekre és a különleges halászati engedélyekre az 1627/94/EK rendeletben előírt általános szabályok ellenére a közösségi hajók által valamely harmadik ország vizein folytatott halászat az adott harmadik ország hatóságai által kiállított engedélyhez kötött.

(2)   Az első bekezdés azonban nem vonatkozik az Északi-tenger norvég vizein halászó közösségi hajókra a következő esetekben:

a)	a hajók űrtartalma 200 BT vagy annál kisebb; vagy

b)	a hajók emberi fogyasztásra szánt, a makrélától eltérő fajokra halásznak; vagy

c)	a hajók svéd lobogó alatt közlekednek, a bevett gyakorlattal összhangban.

(3)   Az engedélyek maximális számát és az egyéb kapcsolódó feltételeket a IV. melléklet I. részében meghatározottak szerint kell rögzíteni. Az engedélykérelemben fel kell tüntetni a halászat típusát, valamint azon közösségi hajó nevét és jellemzőit, amelyre az engedélyt kérik, és a tagállamok hatóságai azt továbbítják a Bizottság felé. A Bizottság ezeket a kérelmeket benyújtja az érintett harmadik ország hatóságainak.

(4)   Ha valamelyik tagállam átadja kvótáját egy másik tagállamnak (kvótacsere) a IV. melléklet I. részében említett halászati területeken, az átadásnak az engedélyek megfelelő átadását is tartalmaznia kell, és erről a Bizottságot értesíteni kell. A IV. melléklet I. részében említett egyes halászati területekre vonatkozó engedélyek teljes száma azonban nem léphető túl.

(5)   A közösségi hajók betartják a tevékenységük szerinti övezetre irányadó védelmi és ellenőrző intézkedéseket és minden más rendelkezést.

18. cikk

Feröer-szigetek

A Feröer-szigetek vizein egy faj célzott halászatára engedéllyel rendelkező közösségi hajók végezhetnek célzott halászatot egy másik fajra, amennyiben a Feröer-szigetek hatóságait erről előzetesen értesítik.

V. FEJEZET

HARMADIK ORSZÁGBELI HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ ENGEDÉLYEZÉSI RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Az engedély és különleges halászati engedély birtoklásának kötelezettsége

(1)   A 2847/93/EGK rendelet 28b. cikke ellenére a 200 BT-nél kisebb, norvég lobogó alatt közlekedő hajók mentesülnek az engedély és a halászati engedély és a különleges engedély birtoklásának kötelezettsége alól.

(2)   Az engedélyt és a különleges halászati engedélyt a fedélzeten kell tartani. A Feröer-szigeteken vagy Norvégiában lajstromozott halászhajók mentesülnek e kötelezettség alól.

(3)   A 2005. december 31-én halászati engedéllyel rendelkező, harmadik országbeli hajók 2006. január 1-jétől folytathatják a halászatot a halászatra engedélyezett halászhajók jegyzékének a Bizottsághoz történő benyújtásáig és annak a Bizottság általi jóváhagyásáig.

20. cikk

Engedély és különleges halászati engedély iránti kérelem

Egy harmadik ország hatósága részéről a Bizottságnak küldött, engedély és különleges halászati engedély iránti kérelemhez csatolni kell a következő információkat:

a)	a hajó neve;

b)	lajstromszám;

c)	külső azonosító betűk és számok;

d)	lajstromozás szerinti kikötő;

e)	a tulajdonos vagy bérlő neve és címe;

f)	bruttó űrtartalom és teljes hossz;

g)	motorteljesítmény;

h)	hívójel és rádiófrekvencia;

i)	tervezett halászati módszer;

j)	tervezett halászati terület;

k)	azok a fajok, amelyekre a halászat irányul;

l)	az időszak, amelyre az engedélyt kérik.

21. cikk

Az engedélyek száma

Az engedélyek számát és a különleges kapcsolódó feltételeket a IV. melléklet II. részében meghatározottak szerint kell rögzíteni.

22. cikk

Érvénytelenítés és visszavonás

(1)   Az engedélyek és a különleges halászati engedélyek visszavonhatók új engedélyek és különleges halászati engedélyek kibocsátása érdekében. Az ilyen érvénytelenítés az új engedélyek és különleges halászati engedélyek Bizottság általi kibocsátását megelőző napon lép hatályba. Az új engedélyek és különleges halászati engedélyek kiállításuk napjától érvényesek.

(2)   Az engedélyeket és különleges halászati engedélyeket a lejárat napja előtt részben vagy teljesen visszavonják, amennyiben a szóban forgó állományra az I. mellékletben előírt kvóta kimerült.

(3)   Az engedélyeket és különleges halászati engedélyeket az e rendeletben megállapított kötelezettségek betartásának elmulasztása esetén visszavonják.

23. cikk

A vonatkozó szabályok betartásának elmulasztása

(1)   Annak a harmadik országbeli hajónak, amely nem teljesíti az e rendeletben megállapított kötelezettségeket, egy 12 hónapot nem meghaladó időszakra nem bocsátanak ki engedélyt vagy különleges halászati engedélyt.

(2)   A Bizottság az érintett harmadik ország hatóságainak átadja azon harmadik országbeli halászhajók nevét és jellemzőit, amelyek számára a következő hónapban vagy hónapokban a vonatkozó szabályok megsértése következtében nem engedélyezik a halászatot a közösségi halászati övezetben.

24. cikk

Az engedély jogosultjának kötelezettségei

(1)   A harmadik országbeli halászhajók betartják a tevékenységük szerinti övezetben a közösségi hajók által folytatott halászatot szabályozó védelmi és ellenőrző intézkedéseket és más rendelkezéseket, különösen az 1381/87/EGK, 2847/93/EGK, 1627/94/EK, 88/98/EK (27), 850/98/EK és az 1434/98/EK rendeletet.

(2)   Az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli halászhajók hajónaplót vezetnek, amelybe bejegyzik az V. melléklet I. részében meghatározott információkat.

(3)   A harmadik országbeli halászhajók – a IIIa. ICES-körzetben halászó, norvég lobogó alatt közlekedő hajók kivételével – továbbítják a Bizottság felé a VI. mellékletben meghatározott információkat, az említett mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően.

25. cikk

A Francia Guyanára vonatkozó különös rendelkezések

(1)   A Francia Guyana vizein történő halászatra vonatkozó engedélyeket akkor adják meg, ha az érintett hajó tulajdonosa vállalja, hogy a Bizottság kérésére lehetővé teszi egy megfigyelő hajóra szállását.

(2)   Minden olyan harmadik országbeli hajó parancsnoka, amely engedéllyel rendelkezik az úszós halfajok vagy tonhal Francia Guyana vizein való halászatára, az egyes utakat követően a fogás kirakodásakor benyújt egy nyilatkozatot a francia hatóságoknak a legutóbbi nyilatkozat óta kifogott és a hajón tárolt garnélarákok mennyiségéről. Ezt a nyilatkozatot a IV. melléklet III. részében megadott minta szerint kell megtenni. A nyilatkozat pontosságáért a hajóparancsnok felel. A francia hatóságok megteszik a megfelelő intézkedéseket a nyilatkozatok pontosságának ellenőrzésére, különösen a 24. cikk (2) bekezdésében említett hajónaplóval való összevetés segítségével. Az ellenőrzés után a nyilatkozatot az illetékes tisztviselő aláírja. Minden hónap vége előtt a francia hatóságok elküldik a Bizottságnak az előző hónapra vonatkozó valamennyi nyilatkozatot.

(3)   A Francia Guyana vizein halászó harmadik országbeli halászhajóknak az V. melléklet II. részében megadott mintának megfelelő hajónaplót kell vezetniük. A hajónapló másolatát az egyes halászati utak utolsó napjától számított 30 napon belül a francia hatóságokon keresztül elküldik a Bizottságnak.

(4)   Amennyiben a Bizottság egy hónap alatt nem kap tájékoztatást valamely, Francia Guyana vizein történő halászatra engedéllyel rendelkező harmadik országbeli halászhajóról, az említett hajó engedélyét visszavonják.

VI. FEJEZET

A NAFO SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEN HALÁSZATOT FOLYTATÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

A Közösség részvétele

26. cikk

A hajók listája.

(1)   Csak a lobogó szerinti tagállam által kiállított különleges halászati engedéllyel rendelkező, bruttó 50 tonnát meghaladó és a NAFO hajólajstromba felvett közösségi hajók számára engedélyezik – az engedélyben meghatározott feltételekkel –, hogy a NAFO szabályozási terület halászati erőforrásait halásszák, a hajón tárolják, átrakodják, illetve kirakodják

(2)   Valamennyi tagállam számítógéppel olvasható formában tájékoztatja a Bizottságot a lobogója alatt hajózó és a Közösségben lajstromozott, a NAFO szabályozási területen való halászatra feljogosított hajók jegyzékének bármilyen változásáról, legalább 15 nappal az új hajónak a NAFO szabályozási területre történő belépése előtt. A Bizottság ezt az információt haladéktalanul továbbítja a NAFO titkárságának.

(3)   A (2) bekezdésben említett jegyzék a következőket tartalmazza:

a)	a hajó belső száma, a közösségi halászflotta-nyilvántartásról szóló, 2003. december 30-i 26/2004/EK bizottsági rendelet (28) I. mellékletében meghatározottak szerint;

b)	nemzetközi rádióhívójel;

c)	a hajó bérlője, adott esetben;

d)	a hajó típusa.

(4)   Az ideiglenesen egy tagállam lobogója alatt hajózó hajók (személyzet nélküli hajóbérlet) esetében a továbbított információ továbbá a következőket tartalmazza:

a)	az a nap, amelytől kezdve a hajó számára engedélyezték a tagállam lobogója alatti hajózást;

b)	az a nap, amelytől kezdve a hajó számára a tagállam engedélyezte a halászati tevékenységet a NAFO szabályozási területen;

c)	az állam neve, ahol a hajó lajstromban van vagy korábban lajstromozták, valamint az a nap, amelytől kezdve nem hajózik az említett állam lobogója alatt;

d)	a hajó neve;

e)	az illetékes nemzeti hatóságok által a hajóhoz rendelt hivatalos lajstromszám;

f)	a hajó anyakikötője az átruházást követően;

g)	a hajó tulajdonosának vagy bérlőjének neve;

h)	nyilatkozat arról, hogy a hajóparancsnok másolatot kapott a NAFO szabályozási területen hatályban lévő rendeletekről;

i)	a fő fajok, amelyeket a hajó a NAFO szabályozási területen halászhat;

j)	azok az alterületek, ahol a hajó várhatóan halászni fog.

2. SZAKASZ

Technikai intézkedések

27. cikk

Hálószembőség

(1)   A VII. mellékletben említett fajok célzott halászatában tilos az olyan vonóháló használata, amelynek bármelyik szakasza 130 mm-nél kisebb méretű hálószemeket tartalmaz. Ez a szembőség legfeljebb 60 mm-re csökkenthető a sebeskalmár (Illex illecebrosus) célzott halászata esetében. A rájafélék (Rajidae) célzott halászatában ezt a szembőséget legalább 280 mm-re kell növelni a zsákvégen, és 220 mm-re a vonóháló összes többi részén.

(2)   A garnélarákra (Pandalus borealis) halászó hajók legalább 40 mm-es szembőségű hálót használnak.

28. cikk

Hálótartozékok

(1)   Tilos bármely olyan, az e cikkben leírtaktól eltérő eszköz használata, amely akadályt képez a háló szemeiben vagy csökkenti azok méretét.

(2)   A rongálódás csökkentése vagy megakadályozása érdekében a zsákvég alsó oldalához vásznat, léhést vagy más anyagot lehet rögzíteni.

(3)   A zsákvég felső oldalához kapcsolhatók olyan eszközök, amelyek nem képeznek akadályt a zsákvég szemeiben. A felső kopásvédők használata a VIII. mellékletben felsoroltakra korlátozódik.

(4)   A garnélarákra (Pandalus borealis) halászó hajók használhatnak szelektáló ablakot, a rácsok között legfeljebb 22 mm távolsággal. A 3L. körzetben garnélarákra halászó hajókat legalább 72 cm-es hosszúságú kampós lánccal is felszerelik, a IX. mellékletben leírtak szerint.

29. cikk

Járulékos fogások

(1)   A halászhajók nem folytathatnak célzott halászatot olyan fajokra, amelyekre járulékos fogási korlátozások vannak érvényben. Egy faj célzott halászatára akkor kerül sor, ha bármely fogás legnagyobb tömegszázalékát az a faj alkotja.

(2)   Azon fajok járulékos fogásai, amelyekre a Közösség nem rögzített kvótát a NAFO szabályozási terület egy részére, és amelyeket bármely faj célzott halászata során az adott területen zsákmányoltak, egyik faj esetében sem haladhatja meg a 2 500 kg-ot, illetve a hajón tárolt teljes fogás 10 tömegszázalékát, bármelyik is legyen a nagyobb mennyiség. A szabályozási terület olyan részén azonban, ahol bizonyos fajok célzott halászata tiltott, vagy amennyiben az „egyéb” kvótát kimerítették, az ID. mellékletben felsorolt egyes fajok esetében a járulékos fogás nem haladhatja meg az 1 250 kg-ot, illetve az 5 %-ot.

(3)   Amennyiben a járulékos fogási korlátozások alá tartozó fajok teljes mennyisége bármely fogásban meghaladja a (2) bekezdésben megállapított értékeket, a hajóknak haladéktalanul legalább öt tengeri mérfölddel el kell távolodniuk az előző fogási pozíciótól. Amennyiben a járulékos fogási korlátozások alá tartozó fajok teljes mennyisége bármely ezt követő fogásban meghaladja ezeket a korlátokat, a hajóknak ismét haladéktalanul el kell távolodniuk legalább öt tengeri mérfölddel az előző fogási pozíciótól, és a területre legalább 48 óráig nem térhetnek vissza.

(4)   Amennyiben a járulékos fogás teljes mennyisége az ID mellékletben felsorolt valamennyi fajra bármely fogásban meghaladja az 5 tömegszázalékot a 3M körzetben és a 2,5 tömegszázalékot a 3L. körzetben, a garnélarákra (Pandalus borealis) halászó hajóknak haladéktalanul legalább öt tengeri mérfölddel el kell távolodniuk az előző fogási pozíciótól.

(5)   A garnélarák-fogásokat nem veszik figyelembe a tengerfenéken élő halfajok járulékos fogásainak kiszámításában.

30. cikk

A kifogható halak legkisebb mérete

(1)   A X. mellékletben előírt méreteknek nem megfelelő, a NAFO szabályozási területről származó halakat nem lehet feldolgozni, a hajón tartani, átrakodni, kirakodni, szállítani, tárolni, eladni, bemutatni vagy eladásra kínálni, ehelyett haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

(2)   Ahol a X. mellékletben megállapított, előírt méretnek nem megfelelő kifogott halak mennyisége meghaladja a teljes mennyiség 10%-át, a hajónak a halászat folytatása előtt haladéktalanul legalább öt tengeri mérfölddel el kell távolodnia az előző fogási pozíciótól. Minden olyan, a legkisebb kifogható halméret követelményei alá tartozó feldolgozott halat, amely nem éri el a X. mellékletben megállapított megfelelő hosszúságot, a legkisebb kifogható méret alatti halból származónak kell tekinteni.

3. SZAKASZ

Ellenőrző intézkedések

31. cikk

A termékek címkézése és elkülönített tárolása

(1)   Minden feldolgozott halat, amelyet a NAFO szabályozási területen zsákmányoltak, úgy kell felcímkézni, hogy a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet (29) 1. cikkében említett valamennyi faj és termékkategória azonosítható legyen. A címkén azt is fel kell tüntetni, hogy a halakat a NAFO szabályozási területén fogták.

(2)   A 3L körzetben fogott összes garnéla, és minden, a 2. alterületen és a 3KLMNO körzetben fogott grönlandi laposhal csomagolásán fel kell tüntetni, hogy azt az adott területeken fogták.

(3)   Figyelembe véve a hajó parancsnokának törvényes biztonsági és navigációs felelősségét, a következőket kell alkalmazni:

—	az ugyanazon fajból álló fogásokat más fajok fogásaitól világosan elkülönítve kell tárolni. Minden, a NAFO szabályozási területen belüli fogást az e területen kívül fogott fogásoktól elkülönítetten kell tárolni;

—	a fogások tárolhatók a rakodótér több részében is, azonban azokat a rakodótér minden részében világosan el kell különíteni más fajok fogásaitól műanyag fólia, rétegelt lemez, háló stb. segítségével.

32. cikk

Halászati és termelési napló és tárolási terv

(1)   A 2847/93/EGK rendelet 6., 8., 11. és 12. cikkének betartása mellett a hajó parancsnoka a XI. mellékletben felsorolt információkat is bejegyzi a hajónaplóba.

(2)   A tagállamok minden hónap 15. napja előtt számítógéppel olvasható formában értesítik a Bizottságot a XII. mellékletben felsorolt állományoknak az előző hónapban kirakodott mennyiségeiről, és közlik a 2847/93/EGK rendelet 11. és 12. cikke alapján kapott információkat.

(3)   A közösségi hajó parancsnoka az IC. mellékletben felsorolt fajok fogásai tekintetében vezeti:

a)	a termelési naplót, amelyben az összesített eredményt a fedélzeten tárolt fogások kilogrammban kifejezett terméktömegében, fajonkénti bontásban kell feltüntetni;

b)	a tárolási tervet, fajonként feltüntetve a fogások elhelyezését a rakodótérben.

(4)   A (3) bekezdésben említett termelési naplót naponta frissíteni kell az előző – 00.00 órától (UTC) 24.00 óráig (UTC) számított – nap adataival, és a hajó teljes kirakodásáig a fedélzeten kell tartani.

(5)   A hajóparancsnok biztosítja a szükséges segítséget a termelési naplóban feltüntetett mennyiségek és a hajón tárolt feldolgozott termékek ellenőrzésének lehetővé tételéhez.

(6)   A tagállamok kétévente tanúsítják valamennyi, a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően halászatra feljogosított hajó kapacitási tervének pontosságát. A hajóparancsnok gondoskodik arról, hogy e tanúsítvány másolata a fedélzeten legyen, és azt bármely ellenőrnek kérésre bemutatja.

33. cikk

Hálók szállítása

(1)   A VII. mellékletben felsorolt egy vagy több faj célzott halászatakor a közösségi hajók nem szállíthatnak a 27. cikkben megállapítottnál kisebb szembőségű hálókat.

(2)   A NAFO szabályozási területen kívüli területeken azonban ugyanazon út során a közösségi halászhajók tarthatnak a fedélzeten a 27. cikkben megállapítottnál kisebb szembőségű hálókat, feltéve hogy azokat biztonságosan feltekerik és elrakják, és közvetlen használatra nem állnak rendelkezésre. Az ilyen hálókat:

a)	le kell oldozni lemezeikről és húzó- vagy vonókábeleikről, illetve -köteleikről; és

b)	amennyiben azokat a fedélzeten vagy afölött szállítják, a hálókat biztonságosan hozzá kell erősíteni a hajó fedélzeti felépítményének valamely pontjához.

34. cikk

Átrakodás

(1)   A közösségi hajók nem végezhetnek átrakodási műveleteket NAFO szabályozási területen, kivéve ha illetékes hatóságaiktól erre előzetes engedélyt kaptak.

(2)   A közösségi hajók nem rakodhatnak át halfogást nem szerződő felek valamely olyan hajójáról vagy hajójára, amelyet láttak vagy más módon azonosítottak a NAFO szabályozási területen folytatott halászat közben.

(3)   A közösségi hajók minden egyes, a NAFO szabályozási területen végzett átrakodásról jelentést tesznek illetékes hatóságaiknak. E jelentést a rakományt átrakodó hajók az átrakodás előtt legalább huszonnégy órával, a rakományt fogadó hajók pedig a művelet után legkésőbb egy órával készítik el.

(4)   A (3) bekezdésben említett jelentés tartalmazza az átrakodás időpontját, földrajzi helyzetét, a ki- vagy berakodásra szánt halzsákmány fajonkénti teljes felkerekített tömegét kilogrammban, valamint a műveletben résztvevő hajók rádióhívójelét.

(5)   A fogadó hajó a fedélzetén lévő teljes fogáson és a kirakodásra szánt össztömegen kívül bármely kirakodás előtt legalább 24 órával jelenti a kikötő nevét és a kirakodás várható időpontját.

(6)   A tagállamok a (3) és az (5) bekezdésben említett jelentést haladéktalanul elküldik a Bizottságnak, amely azt késedelem nélkül továbbítja a NAFO titkárságnak.

35. cikk

Közösségi hajók bérlése

(1)   A tagállamok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valamely lobogójuk alatt közlekedő, a NAFO szabályozási területen halászatra feljogosított halászhajójuk bérleti megállapodás tárgyát képezze egy másik NAFO szerződő félnek kiosztott kvóta és/vagy a halászati napok részben vagy teljes mértékben történő felhasználása céljából. A bérleti megállapodások azonban nem engedélyezettek olyan hajók esetében, amelyeket a NAFO vagy bármely más regionális halászati szervezet jogellenes, be nem jelentett vagy szabályozatlan (IUU) halászati tevékenységben részt vevő hajóként azonosított.

(2)   A bérleti megállapodás megkötésének napján a lobogó szerinti tagállam elküldi a következő információkat a Bizottságnak, amely azokat továbbítja a NAFO ügyvezető titkárának:

a)	a tagállam bérleti megállapodáshoz való hozzájárulása;

b)	a bérlet hatályába tartozó fajok és a bérleti szerződéssel kiosztott halászati lehetőségek;

c)	a bérleti szerződés időtartama;

d)	a bérlő neve;

e)	a szerződő fél, amely bérbe vette a hajót;

f)	a tagállam által hozott intézkedések annak biztosítására, hogy a lobogója alatt közlekedő bérbevett hajók a bérleti időszak alatt megfeleljenek a NAFO védelmi és végrehajtási intézkedéseknek.

(3)   A bérleti megállapodás lejártakor a lobogó szerinti tagállam tájékoztatja a Bizottságot, amely ezt az információt haladéktalanul továbbítja a NAFO ügyvezető titkárának.

(4)   A lobogó szerinti tagállam biztosítja, hogy:

a)	a bérbeadott hajó a bérleti időszakban nem halászhat a lobogó szerinti tagállamnak kiosztott halászati lehetőségek alapján;

b)	a hajó ugyanabban az időszakban nem halászhat egynél több bérleti megállapodás alapján;

c)	a hajó a bérleti időszakban eleget tesz a NAFO védelmi és végrehajtási intézkedéseinek;

d)	a bérbeadott hajó az értesítés tárgyát képező bérleti megállapodások keretében zsákmányolt valamennyi fogást és járulékos fogást az egyéb fogási adatoktól elkülönítve rögzíti a halászati naplóba.

(5)   A tagállamok a (4) bekezdés d) pontjában említett valamennyi fogást és járulékos fogást az egyéb nemzeti fogási adatoktól külön jelentik a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az adatokat haladéktalanul továbbítja a NAFO ügyvezető titkárságának.

36. cikk

A halászati erőkifejtés nyomon követése

(1)   Valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy hajóinak halászati erőkifejtése arányban álljon a NAFO szabályozási területen az említett tagállam rendelkezésére álló halászati lehetőségekkel.

(2)   A tagállamok a NAFO szabályozási területen az érintett fajokra halászó hajóik halászati tervét legkésőbb 2006. január 31-ig, illetve azt követően az ilyen tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal továbbítják a Bizottságnak. A halászati terv megjelöli többek között az ezekben a halászatokban részt vevő hajót vagy hajókat, és a NAFO szabályozási területen eltöltendő tervezett halászati napok számát.

(3)   A tagállamok tájékoztató jelleggel értesítik a Bizottságot a hajóik által más területeken tervezett tevékenységekről.

(4)   A halászati terv bemutatja a NAFO szabályozási területen alkalmazandó teljes halászati erőkifejtést, az értesítést küldő tagállam rendelkezésére álló halászati lehetőségekhez viszonyítva.

(5)   A tagállamok legkésőbb 2006. december 31-ig jelentést tesznek a Bizottságnak halászati tervük végrehajtásáról. E jelentések magukban foglalják a NAFO szabályozási területen halászati tevékenységet végző hajók számát, minden egyes hajó fogási adatait, és az egyes hajók által az adott területen halászattal töltött napok számát. A 3M és 3L körzetben garnélára halászó hajók tevékenységeiről mindkét körzetre vonatkozóan külön-külön kell jelentést tenni.

4. SZAKASZ

Különleges adatgyűjtési követelmények

37. cikk

Adatgyűjtés

(1)   A tagállamok – amennyiben lehetséges – különleges adatgyűjtési követelményeket vezetnek be azon hajóik számára, amelyek a következő területeken halásznak:

Terület	1. koordináta	2. koordináta	3. koordináta	4. koordináta
Orphan Knoll	50.00.30 47.00.30	51.00.30 45.00.30	51.00.30 47.00.30	50.00.30 45.00.30
Corner Seamounts	35.00.00 48.00.00	36.00.00 48.00.00	36.00.00 52.00.00	35.00.00 52.00.00
Új-Fundland Seamounts	43.29.00 43.20.00	44.00.00 43.20.00	44.00.00 46.40.00	43.29.00 46.40.00
New England Seamounts	35.00.00 57.00.00	39.00.00 57.00.00	39.00.00 64.00.00	35.00.00 64.00.00

(2)   Az (1) bekezdéssel összhangban gyűjtendő adatokat a hálókivetések alapján kell gyűjteni, és azoknak a lehetőségekhez mérten tartalmazniuk kell:

a)	a fajok összetételének számát és tömegét;

b)	hosszúsági gyakoriság;

c)

otolitok;

d)	hálókivetés helyszíne, földrajzi szélességi és hosszúsági koordinátákkal;

e)	halászfelszerelések;

f)	a mélység, amelyben a hajók halásztak;

g)

napszak;

h)	a hálókivetés időtartama;

i)	vontatókötél kioldása (mobil halászfelszereléseknél);

j)	egyéb biológiai mintavételezés, például az érettségre vonatkozóan, ahol lehetséges.

(3)   Az (1) bekezdéssel összhangban gyűjtött adatokat minden egyes halászati út végét követően jelenteni kell a tagállamok illetékes hatóságainak, hogy azokat mihamarabb továbbítsák a NAFO-titkárságnak.

5. SZAKASZ

A norvég garnélára vonatkozó különös rendelkezések

38. cikk

A norvég garnéla halászata

Valamennyi tagállam naponta jelentést tesz a Bizottságnak a NAFO szabályozási terület 3L. körzetében a lobogója alatt hajózó és a Közösségben lajstromozott hajók által fogott norvég garnéla (Pandalus borealis) mennyiségeiről. Minden halászati tevékenységet 200 métert meghaladó mélységben kell végezni, és a halászat tagállamonként egy időben egy hajóra korlátozódik.

6. SZAKASZ

A vörös álsügérre vonatkozó különös rendelkezések

39. cikk

A mélyvízi vörös álsügér halászata

(1)   A NAFO szabályozási terület 2. alterületén és IF, 3K és 3M körzetében vörös álsügérekre halászó hajó parancsnoka minden második hétfőn értesíti a lobogó vagy lajstromozás szerinti tagállam illetékes hatóságait a vörös álsügérek mennyiségeiről, amelyet az említett övezetekben az előző vasárnap éjfélkor véget érő kéthetes időszakban fogott.

Amikor az összesített fogások elérik a teljes kifogható mennyiség 50 %-át, az értesítést minden hétfőn meg kell tenni.

(2)   A tagállamok minden második kedden déli 12 óra előtt jelentést tesznek a Bizottságnak az előző vasárnap éjfélkor véget érő kéthetes időszakban a vörös álsügéreknek a NAFO szabályozási terület 2. alterületén és IF, 3K és 3M körzetében a lobogójuk alatt hajózó és területükön lajstromozott hajók által fogott mennyiségeiről.

Amikor az összesített fogások elérik a teljes kifogható mennyiség 50 %-át, a jelentéseket hetente kell elküldeni.

VII. FEJEZET

A CCAMLR TERÜLETÉN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Korlátozások és a hajókkal kapcsolatos információkra vonatkozó követelmények

40. cikk

Tilalmak és fogási korlátozások

(1)   A XIV. mellékletben meghatározott fajok célzott halászata az abban a mellékletben feltüntetett övezetekben és a megadott időszakokban tilos.

(2)   Az új és felderítő halászatra a XV. mellékletben meghatározott fogási és járulékos fogási korlátozásokat kell alkalmazni az említett mellékletben feltüntetett alterületeken.

41. cikk

A CCAMLR területén halászó hajókkal kapcsolatos információkra vonatkozó követelmények

(1)   A 601/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében az engedéllyel rendelkező hajók számára előírt tájékoztatási kötelezettségen túlmenően a tagállamok e hajók vonatkozásában 2006. augusztus 1-jétől a következőkről tájékoztatják a Bizottságot:

a)	a hajó IMO száma (ha kibocsátották);

b)	korábbi lobogó, ha volt ilyen;

c)	nemzetközi rádióhívójel;

d)	a hajó tulajdonosának/tulajdonosainak neve és címe, és bármely haszonélvezője/haszonélvezői, ha ismert;

e)	a hajó típusa;

f)	építésének helye és ideje;

g)

hossza;

h)

a hajó színes fényképe, amely az alábbiakat mutatja: i. egy legalább 12 x 7 cm méretű kép, amely a hajó jobb oldalát mutatja teljes hosszában, összes szerkezeti elemével; ii. egy legalább 12 x 7 cm méretű kép, amely a hajó bal oldalát mutatja teljes hosszában, összes szerkezeti elemével; iii. egy legalább 12 x 7 cm méretű kép, amely a hajó farát mutatja hátulról;

i)	a fedélzetre szerelt műholdas nyomonkövető rendszer csalásbiztos működésének biztosítása céljából tett intézkedések.

(2)   2006. augusztus 1-jétől kezdődően a tagállamoknak továbbá – amennyire ez megvalósítható – tájékoztatniuk kell a Bizottságot a CCAMLR területén való halászatra jogosult hajókkal kapcsolatos alábbi információkról:

a)	az üzemeltető neve és címe, amennyiben az eltér a hajó tulajdonosától/tulajdonosaitól;

b)	a parancsnok, és ahol releváns, a halászati parancsnok neve és nemzetisége;

c)	a halászati módszer vagy módszerek típusa;

d)	merevítőrúd (m);

e)	bruttó regisztertonna;

f)	a hajó kommunikációs rendszerének típusa és számai (INMARSAT A., B. és C. számok);

g)	a legénység szokásos létszáma;

h)	a főhajtómű vagy hajtóművek teljesítménye (kW);

i)	raksúly (tonna), halraktárak száma és befogadóképessége (m3);

j)	bármely egyéb célszerűnek tartott információ (pl. a jég osztályba sorolása).

2. SZAKASZ

Felderítő halászat

42. cikk

Részvétel felderítő halászatban

(1)   A Spanyolország lobogója alatt hajózó és ott lajstromozott halászhajók, amelyekről a CCAMLR-t a 601/2004/EK rendelet 7. cikke rendelkezéseinek megfelelően értesítették, részt vehetnek a Dissostichus spp. horogsoros felderítő halászatában a 88.1. és 88.2. FAO-alterületen, valamint az 58.4.1., 58.4.2., és 58.4.3a) körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein, illetve az 58.4.3b) körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein.

(2)   Az 58.4.3a) és 58.4.3b) körzetben egy időben csak egy halászhajó halászhat.

(3)   A teljes fogási és járulékos fogási korlátozásokat a 88.1 és 88.2. alterület valamint az 58.4.1. és 58.4.2. körzet vonatkozásában, és ezek mindegyikének kisléptékű kutatási egységenkénti (SSRU-k) felosztását a XIV. melléklet határozza meg. A halászatot bármely SSRU területén berekesztik, ha a bejelentett fogás eléri a meghatározott fogási korlátozást, és az említett SSRU-t a szezon hátralévő részére lezárják a halászat elől.

(4)   A halászatot földrajzilag és a tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információ megszerzése és a fogás és halászati erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Azonban az 58.4.1. és 58.4.2. körzetben tilos a halászat az 550 méternél kisebb mélységben.

43. cikk

Jelentéstételi rendszerek

A 42. cikkben említett felderítő halászatokban részt vevő halászhajókra a következő fogási és erőkifejtési jelentéstételi rendszerek vonatkoznak:

a)

a 601/2004/EK rendelet 12. cikkében meghatározott ötnapos fogási és erőkifejtési jelentéstételi rendszer, azoknak a tagállamoknak a kivételével, amelyeknek a fogási és erőkifejtési jelentéstételeket legfeljebb két nappal a jelentési időszakok vége után be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a CCAMLR-nek való azonnali továbbítás céljából. A 88.1. és 88.2. alterületen, valamint az 58.4.1. és 58.4.2. körzetben a jelentéseket a kisléptékű kutatási egységek végzik.

b)	b) a 601/2004/EK rendelet 13. cikkében meghatározott havi, részletes bontású fogási és erőkifejtési jelentéstételi rendszer;

c)	jelentést kell tenni a visszadobott Dissostichus eleginoides és Dissostichus mawsoni teljes darabszámáról és tömegéről, a „megkocsonyásodott” állapotúakat is beleértve.

44. cikk

Különleges követelmények

(1)   A 42. cikkben említett felderítő halászatot az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos technikai intézkedések megállapításáról szóló, 2004. március 22-i 600/2004/EK tanácsi rendelet (30) 8. cikkének megfelelően kell végezni, tekintettel a horogsoros halászatok folyamán a tengeri madarak ezzel járó halálozásának csökkentésére alkalmazandó intézkedésekre. Ezen intézkedéseken túlmenően:

a)	ezeken a halászterületeken tilos a belsőségeket a tengerbe dobni;

b)

az 58.4.1. és 58.4.2. körzetekben felderítő halászatban részt vevő halászhajók, amelyek a horogsorok nehezékkel való felszerelésére vonatkozóan megfelelnek a CCAMLR jegyzőkönyveknek (A., B. vagy C.), mentesülnek az éjszakai hálóvetés követelménye alól; azonban azoknak a hajóknak, amelyek összesen három (3) tengeri madarat fognak, azonnal vissza kell állniuk az éjszakai hálókivetésre a 601/2004/EK rendelet 8. cikkével összhangban;

c)

Azoknak a 88.1 és 88.2. alterületen, valamint az 58.4.1 és 58.4.2 körzetben felderítő halászatban részt vevő halászhajóknak, amelyek összesen három (3) tengeri madarat fognak, azonnal fel kell függeszteniük a halászatot, és a 2005–2006. évi idény fennmaradó részében nem engedélyezhető számukra a rendes halászati szezonon kívüli halászat.

(2)   A 88.1. és 88.2. FAO-alterületen felderítő halászatban részt vevő halászhajókra továbbá a következő követelmények vonatkoznak:

a)

a hajóknak megtiltják a következőket: i. olaj vagy üzemanyag-termékek vagy olajos szermaradványok tengerbe ürítését, a 73/78 MARPOL (a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény) I. mellékletében engedélyezettek kivételével; ii. a szemét kirakását; iii. olyan élelmiszer-hulladék kirakását, amely egy legfeljebb 25 mm-es lyukú szűrőn nem megy át; iv. baromfihús vagy részei (a tojáshéjat is beleértve) kirakását; v. a szennyvíz kiürítését a szárazföldtől vagy jégselfektől 12 tengeri mérföld távolságon belül, illetve olyankor, amikor a hajó 4 csomónál kisebb sebességgel halad, vagy vagy vi. a hulladékégetésből származó hamu kiürítését.

b)	a 88.1. és 88.2. alterületre tilos élő baromfit vagy más élő szárnyast behozni, és az el nem fogyasztott tisztított baromfit el kell távolítani a 88.1. és 88.2. alterületről;

c)	a Dissostichus spp. halászata a 88.1. és 88.2. alterületen a Balleny-szigetek partjától mért 10 tengeri mérföld távolságon belül tilos.

45. cikk

A fogások meghatározása

(1)   E szakasz alkalmazásában egy fogás egy vagy több horogsor elhelyezéséből áll egyetlen helyszínen. A fogási vagy tevékenységi jelentés alkalmazásában a fogás pontos földrajzi helyzetét a felhasznált horogsor vagy horogsorok középpontja határozza meg.

(2)   Ahhoz, hogy kutatási fogásnak minősüljön:

a)	a kutatási fogásokat egymástól legalább öt tengeri mérföldes távolságra kell végrehajtani, amely távolságot az egyes kutatási fogások földrajzi középpontjától kell mérni;

b)	az egyes fogások legalább 3 500 és legfeljebb 10 000 horogból állnak; ez ugyanazon a helyszínen több külön horogsor kihelyezésével is megvalósítható;

c)	egy horogsor minden egyes fogásánál legfeljebb hatórás merítési időt kell hagyni, amelyet a kihelyezési eljárás befejezésének idejétől a bevonási eljárás megkezdéséig mérnek.

46. cikk

Kutatási tervek

A 42. cikkben említett felderítő halászatban részt vevő halászhajók a 88.1. és 88.2. FAO-alterület, valamint az 58.4.1 és 58.4.2. körzet felosztásával keletkezett valamennyi kisléptékű kutatási egység területén végrehajtják a kutatási terveket. A kutatási tervet a következőképpen hajtják végre:

a)	a kisléptékű kutatási egység területére való első belépéskor az első 10 fogást – amelyet az „első sorozat”-ként jelölnek – „kutatófogás”-ként kell feltüntetni, és meg kell felelniük az 45. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak;

b)

a következő 10 fogást vagy 10 tonnányi fogást – amelyik jelzőszintet előbb elérik – a „második sorozat”-nak nevezik. A második sorozat fogásai, a hajóparancsnok döntésétől függően, a rendes felderítő halászat részeként is kifoghatók. Ezek a fogások azonban kutatófogásoknak is tekinthetők, amennyiben teljesítik az 45. cikk (2) bekezdésének kritériumait;

c)

a fogások első és második sorozatának befejezésekor, amennyiben a hajóparancsnok folytatni kívánja a halászatot a kisléptékű kutatási egység területén, a hajónak „harmadik sorozat”-ot kell vállalnia, amelynek eredményeképpen a három sorozatban összesen 20 kutatófogást hajtanak végre. A fogások harmadik sorozatát a kisléptékű kutatási egység területén tett ugyanazon látogatás során kell elvégezni, mint az első és második sorozatot;

d)	20 kutatófogás teljesítését követően a hajó tovább halászhat a kisléptékű kutatási egység területén;

e)	a 88.1. és 88.2. alterület A., B., C., E. és G. kisléptékű kutatási egységén, ahol a tengerfenék halászható területe 15 000 km3-nél kisebb, a b), c) és d) pontot nem kell alkalmazni, és 10 kutatófogás teljesítését követően a hajó tovább halászhat a kisléptékű kutatási egység területén.

47. cikk

Adatgyűjtési tervek

(1)   A 42. cikkben említett felderítő halászatban részt vevő halászhajók a 88.1. és 88.2. FAO-alterület, valamint az 58.4.1 és 58.4.2. körzet felosztásával keletkezett valamennyi kisléptékű kutatási egység területén végrehajtják az adatgyűjtési terveket. Az adatgyűjtési terv a következő adatokat tartalmazza:

a)	helyzet és tengermélység egy fogás minden horogsorának mindkét végén;

b)	a kihelyezés, merítés és fogás ideje;

c)	a felszínen elvesztett halak száma és faja;

d)	a kihelyezett horgok száma;

e)	a csali típusa;

f)	a csali alkalmazásának eredményessége ( %);

g)	a horog típusa; és

h)	tenger- és felhőviszonyok, valamint a holdfázis a horogsorok kihelyezése idején.

(2)   Minden kutatófogás esetében össze kell gyűjteni az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi adatot; különösen, a kutatófogásban minden halat – 100 darabig – meg kell mérni, és legalább 30 halból kell mintát venni biológiai vizsgálatokra. Ha a fogás több mint 100 halból áll, alkalmazni kell egy módszert a halak véletlenszerű almintákra osztására.

48. cikk

Jelölési program

A 42. cikkben említett felderítő halászatokban részt vevő valamennyi halászhajó végrehajt továbbá egy jelölési programot a következőképpen:

a)

a Dissostichus spp. példányokat megjelölik és egy példányt visszaengednek a szezon folyamán ejtett egyes fogások friss tömegének minden tonnája után, a CCAMLR jelölési jegyzőkönyvvel összhangban. A hajók csak akkor hagyják abba a jelölést, ha már 500 példányt megjelöltek, vagy elhagyják a halászterületet, miután a fogott mennyiség friss tömegének minden tonnája után egy példányt megjelöltek;

b)

a programnak minden méretnagyságú példányt célba kell vennie, hogy teljesüljön a fogás friss tömegének minden tonnája után egy megjelölt példány követelménye. Minden visszaengedett példányt kétszeresen kell megjelölni, és a visszaengedésnek a lehető legkiterjedtebb földrajzi területen kell megtörténnie;

c)	minden jelölésen jól olvasható, egyedi sorszámnak kell szerepelnie, valamint egy visszaküldési címnek, amely biztosítja, hogy a megjelölt példány újbóli kifogása esetén a jelölés eredete visszakereshető legyen;

d)	semmilyen újból kifogott példányt (azaz olyan kifogott halat, amelyet korábban jelöléssel láttak el) nem szabad újból visszaengedni, még akkor sem, ha csak egy rövid időszakra volt szabadon;

e)	minden újból kifogott példányról biológiai adatfelvételt kell készíteni (hossz, tömeg, nem, ivarállapot), ha lehet, elektronikus fényképet kell készíteni, az egyensúly szervet (otolit) fel kell tárni, és a jelölést el kell távolítani.

f)	minden vonatkozó jelölési adatot és adatrögzítő jelölés újbóli kifogását elektronikus úton a CCAMLR űrlapján jelenteni kell a CCAMLR részére, három hónapon belül azt követően, hogy a hajó elhagyta ezeket a halászterületeket;

g)	minden vonatkozó jelölési adatot, az adatrögzítő jelölés újbóli kifogását és a megjelölt halak újbóli kifogott példányait a CCAMLR-formanyomtatványon elektronikus úton be kell jelenteni az illetékes regionális jelölési adatbanknak, a CCAMLR jelölési jegyzőkönyvben leírtak szerint.

49. cikk

Tudományos megfigyelők

A 42. cikkben említett felderítő halászatokban részt vevő valamennyi halászhajóval legalább két tudományos megfigyelő foglalkozik; egyikük a CCAMLR nemzetközi tudományos megfigyelési rendszerének megfelelően kinevezett megfigyelő, aki a halászati időszakban valamennyi halászati tevékenység során a hajón tartózkodik.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. cikk

Adatküldés

Amikor a tagállamok a 2847/93/EGK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottságnak elküldik a fogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

51. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ahol a CCAMLR-területre vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket a 2006. január 1-je előtt kezdődő időszakra határozták meg, a 40. cikket a teljes kifogható mennyiségek megfelelő alkalmazási időszakainak kezdetétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

(2)  HL L 115., 1996.5.9., 3. o.

(3)  HL L 70., 2004.3.9., 8. o.

(4)  HL L 150., 2004.4.30., 1. o.

(5)  HL L 226., 1980.8.29., 48. o.

(6)  HL L 226., 1980.8.29., 12. o.

(7)  HL L 29., 1985.2.1., 9. o.

(8)  HL L 132., 1996.5.9., 9. o.

(9)  HL L 276., 1983.10.10., 1. o. A legutóbb az 1965/2001/EK rendelettel (HL L 268., 2001.10.9., 23. o.) módosított rendelet.

(10)  HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1954/2003/EK rendelettel (HL L 289., 2003.11.7., 1. o.) módosított rendelet.

(11)  HL L 289., 2001.11.7., 1. o.

(12)  HL L 171., 1994.7.6., 1. o. A legutóbb a 813/2004/EK rendelettel (HL L 150., 2004.4.30., 32. o.) módosított rendelet.

(13)  HL L 171., 1994.7.6., 7. o.

(14)  HL L 97., 2004.4.1., 16. o.

(15)  HL L 125., 1998.4.27., 1. o. A legutóbb a 602/2004/EK rendelettel (HL L 97., 2004.4.1., 30. o.) módosított rendelet.

(16)  HL L 365., 1998.12.31., 1. o. A legutóbb a 448/2005/EK rendelettel (HL L 74., 2005.3.19., 5. o.) módosított rendelet.

(17)  HL L 191., 1998.7.7., 10. o.

(18)  HL L 70., 2004.3.9., 8. o.

(19)  HL L 333., 2003.12.20., 17. o.

(20)  HL L 274., 1986.9.25., 1. o. A 3259/94/EK rendelettel (HL L 339., 1994.12.29., 11. o.) módosított rendelet.

(21)  HL L 137., 2001.5.19., 1. o. A 831/2004/EK rendelettel (HL L 127., 2004.4.29., 33. o.) módosított rendelet.

(22)  HL L 351., 2002.12.28., 6. o.

(23)  HL L 396., 2004.12.31., 4. o. A legutóbb a 860/2005/EK rendelettel (HL L 134., 2005.6.8., 1. o.) módosított rendelet.

(24)  HL L 12., 2005.1.14., 1. o. A legutóbb az 1936/2005/EK rendelettel (HlL L 311., 2005.11.26., 1. o.) módosított rendelet.

(25)  HL L 270., 1995.11.13., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L É 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(26)  HL L 186., 1993.7.28., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

(27)  A Tanács 1997. december 18-I 88/98/EK rendelete a Balti-tenger, a Baeltek és az Øresund vizei halászati erőforrásainak védelme érdekében egyes technikai intézkedések megállapításáról (HL L 9., 1998.1.15., 1. o.). A legutóbb a 289/2005/EK rendelettel (HL L 49., 2005.2.22., 1. o.) módosított rendelet.

(28)  HL L 5., 2004.1.9., 25. o.

(29)  HL L 17., 2000.1.21., 22. o.

(30)  HL L 97., 2004.4.1., 1. o.

---