8.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/1

(1)

A Bizottság a 862/2005/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból és a Kínai Népköztársaságból (KNK) származó szemcsés politetrafluor-etilén (PTFE) behozatalára.

(2)

Azon lényeges tények és megfontolások feltárását követően, amelyek alapján az Oroszországból és a KNK-ból származó PTFE behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kivetése mellett döntöttek, számos érdekelt fél írásbeli észrevételt nyújtott be. Az alaprendelet 20. cikke (1) bekezdésének rendelkezésével összhangban valamennyi meghallgatást kérő érdekelt félnek lehetőséget adtak a Bizottság előtti meghallgatásra.

(3)

A Bizottság folytatta azon információk gyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek talált a végleges megállapítások kialakítása szempontjából.

(4)

Kiegészítő ellenőrző látogatást tettek a következő vállalatok telephelyein:

(5)

Minden felet tájékoztattak azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vám kivetését és az ideiglenes vámmal biztosított összegek végleges beszedését javasolni tervezték. Továbbá biztosítottak számukra egy olyan határidőt is, amelyen belül e közzétételt követően kifogásokat nyújthattak be.

(6)

A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket mérlegelték, és adott esetben figyelembe vették a végleges megállapításokhoz.

(7)

Az ideiglenes rendelet az érintett terméket úgynevezett szemcsés politetrafluor-etilénként (PTFE) írja le, amely a tetrafluor-etilénen kívül legfeljebb 3 % más monomeregységet tartalmaz, töltőanyag nélkül, por vagy granulátum formájában, mikronizált anyagok kivételével. Az érintett termék nyers polimerként (reaktorgyöngy), nedves vagy száraz formában is jelentkezhet. Az érdekelt felektől érkezett észrevételek nyomán a „mikronizált anyag” meghatározása flouropolimer mikroport jelent, az „ASTM D5675-04” norma szerint meghatározva. Az érintett terméket jelenleg az ex 3904 61 00 KN-kód alá sorolják be.

(8)

Az egyik felhasználói/importőri szervezet (a European Fluoropolymer Fair Trade Association vagy „EFFTA”), valamint egy exportáló szervezet kifogásolta az ideiglenes következtetéseket, amelyek szerint minden szemcsés PTFE egyetlen terméket képez. Véleményük szerint a szemcsés PTFE-t három termékcsoportra lehet osztani a minőségbeli különbségek alapján (magas/közepes/alacsony). Azt állították, hogy mindegyik termékcsoportot másféleképpen alkalmazzák, így egymással nem versenyeznek ugyanazon a piacon.

(9)

A minőségi különbségek ellenére minden szemcsés PTFE-típus ugyanazokkal az alapvető fizikai, technikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik, amit sem az EFFTA, sem az exportőrök szervezete nem cáfolt. A szemcsés PTFE alkalmazásait illetően megállapították, hogy a gyengébb minőségű szemcsés PTFE utókezelést követően szinte minden alkalmazáshoz felhasználható, beleértve a kiváló minőségű felhasználásokat (pl. csiszoláshoz hengertuskó). Általánosságban – mint azt az EFFTA is elismerte – a különböző típusú és minőségű szemcsés PTFE alkalmazásaiban átfedés mutatkozott, így nem lehet világos választóvonalat meghúzni e téren.

(10)

Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az eltérő alaknak, átlagos részecskeméretnek, hőkezelésnek vagy komonomer tartalomnak tulajdonítható különféle lehetséges terméktípusok és minőségbeli különbségek ellenére ezen eljárás alkalmazásában valamennyit egy terméknek tekintik, mert minden típusra és minőségre ugyanazok a fizikai jellemzők vonatkoznak, és alapvető végfelhasználásuk lényegében megegyezik. Megállapították, hogy az ideiglenes rendelet (13), (145) és (147) preambulumbekezdése tévesen állította, hogy a szemcsés PTFE anorákokban és kábelek belső árnyékolásában található, és használják a textiliparban, a biomedikai ágazatban, valamint szigetelőanyagként is. A végleges megállapítások feltárták, hogy a szemcsés PTFE-t az említett alkalmazások egyikében sem használják.

(11)

A fenti szempontokat figyelembe véve megerősítik az ideiglenes rendelet (14) preambulumbekezdésében megállapított termékmeghatározást és az ideiglenes megállapításokat.

(12)

Számos importőr és felhasználó megismételte, hogy a Közösségben előállított és eladott szemcsés PTFE nem egyezik meg a Kínából és Oroszországból importált termékekkel. Állításuk szerint a jelen vizsgálatnak alávetett országokból importált termékek minősége jóval gyengébb, mint a közösségi gazdasági ágazat által előállított termék, ezért más piacokon kerül eladásra, így a termékek egymással nem versenyeznek. Ezek a felek azonban nem szolgáltattak új információt vagy bizonyítékot e kérdésben.

(13)

Megjegyzendő először is, hogy az ideiglenes rendelet (16) preambulumbekezdésében vázoltak szerint a vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi gazdasági ágazat is állított elő törmeléket vagy nem megfelelő anyagot a vizsgálati időszak (VI) során ugyanazon vevőknek, mint az érintett exportáló termelők. Másrészt a vizsgálat kimutatta, hogy legalább az orosz exportáló termelők olyan minőségű szemcsés PTFE-t adtak el a Közösségnek, amely, habár igen kis mennyiségben, de utókezelés nélkül is összehasonlítható volt a kiváló minőségű közösségi fajtákkal. Továbbá még az érintett országokból importált gyenge minőségű szemcsés PTFE is felhasználható utókezelés után az alkalmazások hasonló körében, mint a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon előállított és eladott termék.

(14)

A fentieket megfontolva megállapították, hogy az érintett termék és a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon előállított és eladott szemcsés PTFE ugyanazokkal a fizikai és technikai jellemzőkkel rendelkezik, és ugyanazokra az alapvető végfelhasználásokra alkalmazzák. Ezért azokat az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében azonosnak kell tekinteni.

(15)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (15) preambulumbekezdésében szereplő ideiglenes megállapításokat megerősítik.

(16)

Az ideiglenes intézkedések elrendelését követően a három együttműködő kínai exportőr azt állította, hogy meg kellett volna kapniuk a PGE-t, és megismételték előzetesen benyújtott érveiket. Ezekre az észrevételekre az ideiglenes rendelet (33)–(39) preambulumbekezdéseiben már választ adtak. Következésképpen úgy ítélték meg, hogy fenn kell tartani a három vállalat PGE-kérelmének elutasítását.

(17)

Két exportáló termelő úgy vélte, hogy meg kellett volna kapniuk az EE-t. Az egyik exportáló jelezte, hogy a Bizottságnak nem volt joga az EE elutasítására esetleges állami beavatkozás alapján, mivel a 9. cikk (5) bekezdése csupán azt írja elő, hogy az exportárakat és -mennyiségeket szabadon határozzák meg. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy egy vállalat meghatározásából adódóan nem határozhatja meg szabadon exportárait és -mennyiségeit, valamint az eladás feltételeit, ha az utóbbit az állam befolyásolhatja. Ezért az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdése b) pontjának feltételeit nem lehet az olyan vállalatok által teljesítettnek tekinteni, amelyek nem tudják bizonyítani, hogy nincsenek kitéve esetleges állami beavatkozásnak. Az érintett exportáló termelő nem nyújtott olyan bizonyítékot, amely azt mutatná, hogy az állam nem befolyásolhatja döntéseit az exportárak és -mennyiségek, valamint az eladás feltételei tekintetében, és hogy az esetleges állami beavatkozás olyan, amely nem teszi lehetővé az intézkedések megkerülését. Ez leginkább annak a ténynek tulajdonítható az ideiglenes rendelet (33) preambulumbekezdésben vázoltak szerint, hogy a vállalat és az állami tulajdonú részvényes közötti kapcsolat tisztázatlan volt, és az alapszabály megbízhatatlan volt. Ezért az a tény, hogy ilyen állami beavatkozás a múltban állítólagosan nem történt, még bizonyíték birtokában sem jelentene garanciát arra, hogy a jövőben sem fordul elő, különösen, ha a vállalat számára egyéni vámtételt állapítanának meg.

(18)

Egy másik exportőr azt állította, hogy részvényes struktúrája, különösen pedig az a tény, hogy részben állami tulajdonú, nem indokolta azt a következtetést, hogy az állam beavatkozott az árak és más értékesítési feltételek megállapításába. Először is a vállalat nem támasztotta alá állításait semmilyen bizonyítékkal. Másrészt megállapították, hogy az állam birtokolta a vállalat tőkéjének nagy részét, továbbá az állam nevezte ki a vállalat igazgatóját és az igazgatótanács tagjainak többségét. Ezért megállapították, hogy a 9. cikk (5) bekezdésének c) pontja nem teljesült, ezért az EE-t el kell utasítani.

(19)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (45) preambulumbekezdésében szereplő ideiglenes megállapításokat megerősítik.

(20)

A három kínai együttműködő exportáló termelő egyike sem értett egyet az USA kiválasztásával, és úgy vélte, helyette Oroszországot kellett volna analóg országként kiválasztani. Ketten közülük megismételték az ideiglenes intézkedések elrendelése előtti észrevételeiket, amelyeket az ideiglenes rendelet (47)–(54) preambulumbekezdéseiben már megvizsgáltak. Bármifajta új információ vagy bizonyíték hiányában ezen exportáló termelők állításait el kellett utasítani.

(21)

Egy másik kínai exportáló termelő azt állította, hogy a KNK alacsonyabb gazdasági fejlődése miatt a termelési tényezők, mint például a munkaerőköltség és az általános költségek alacsonyabbak, ezért nem hasonlíthatók össze az USA-beliekkel. Ennek ellenére, az ideiglenes rendelet (54) preambulumbekezdésében említettek szerint, a gazdasági fejlettség eltérő szintje önmagában nem releváns tényező egy analóg ország kiválasztásakor. Ez a vállalat azt is állította, hogy Kína alacsonyabb gazdasági fejlettsége következményeként az olyan közszolgáltatások, mint a víz-, energia- és gázellátás kevésbé költséges, mint az USA-ban. Ebből a szempontból meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának célja pontosan az, hogy egy analóg országot választanak ki a rendes érték meghatározásához, a nem piacgazdasági feltételek által nem befolyásolt árak és költségek alapján. Így a nem piacgazdasági berendezkedésű vagy átalakuló gazdaságú országok árainak egyszerű összehasonlítása az analóg ország áraival nem ésszerű. Mindenesetre nem szolgáltattak olyan információt, amely alátámasztotta volna az állítólagos különbségeket és számszerűsítést tett volna lehetővé, vagy amely bebizonyította volna, hogy ez az exportáló termelő bármilyen természetes komparatív előnyt élvezett volna. Az érvelést ezért elutasították. Végezetül az említett exportáló termelő azt is állította, hogy az egyszerűbb termelési folyamat miatt a berendezés, valamint az ezzel összefüggő beruházások és amortizációs kulcsok jelentősen különbözőek. Az exportőr azonban nem nyújtott be olyan információt, amely azt mutatta volna, hogy a termelési folyamat valóban egyszerűbb, mint az, amelyet az USA termelői használnak, sem olyat, amely lehetővé tette volna a bizottsági szolgálatok számára, hogy az állítólagos különbségek hatását számszerűsítve megállapítsák.

(22)

Ez az exportőr azt is állította, hogy az USA-beli és a kínai szemcsés PTFE minősége eltérő, ami különböző alkalmazásokat eredményez, ezért az USA mint analóg ország kiválasztása nem helyénvaló. Ebből a szempontból megjegyezték, hogy az ideiglenes rendelet (53) preambulumbekezdésében ismertetettek szerint kiigazítást határoztak meg a minőségi különbségek, elsősorban a szennyeződés tekintetében, amelynek mértékét a kínai exportáló termelő nem vitatta. Az érvet ezért szintén elutasították.

(23)

Bármely más észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (47)–(54) preambulumbekezdéseiben meghatározott megállapításokat az USA mint megfelelő analóg ország kiválasztását illetően megerősítik.

(24)

Az egyik kínai exportőr azt állította, hogy a minőségbeli különbségeknek az ideiglenes rendelet (53) preambulumbekezdésében leírt kiigazítása nem elégséges, és hogy az árleszorítás és alákínálás küszöbének kiszámításakor a rendes értéket ugyanolyan mértékben ki kellett volna igazítani, mint a közösségi gazdasági ágazat árát, ugyanazon rendelet (98) preambulumbekezdésének magyarázata szerint.

(25)

Meg kell jegyezni, hogy míg a rendes értékhez való kiigazítás célja az analóg ország piacán értékesített hasonló termék és az érintett termék közötti különbségek kiegyenlítése, a kárelemzéssel meghatározott kiigazítás az utóbbi és a Közösségben értékesített hasonló termék közti különbségeket veszi figyelembe. Habár az analóg országban értékesített hasonló termék, valamint a közösségi piacon értékesített termék minősége hasonló lehet, és rendelkezhetnek hasonló jellemzőkkel, az érintett termékhez viszonyított különbségek nem mindig azonosak. Következésképpen a kiigazításokat saját érdemük miatt, a vizsgálat során összegyűjtött információ és bizonyíték alapján végezték. Az exportáló termelő nem nyújtott be bizonyítékot, amely azt bizonyítaná, hogy a Bizottság által az ideiglenes meghatározásokhoz alkalmazott módszer ésszerűtlen volt, és hogy az érintett termék és az egyrészt a Közösségben, másrészt az analóg országban előállított és értékesített hasonló termék közötti különbségek azonosak, és a tekintetben sem volt más információ vagy rendelkezésre álló bizonyíték, amely arra utalt volna, hogy a kiigazítások azonosak. Következésképpen az állítást el kellett utasítani, és az ideiglenes rendelet (53) preambulumbekezdésének megállapításait a PGE-ben nem részesülő exportáló termelők számára meghatározott rendes érték tekintetében megerősítik.

(26)

Az érdekelt felek észrevételeinek hiányában az ideiglenes rendelet (59) preambulumbekezdésében meghatározott módszer megerősítést nyer.

(27)

Az egyik kínai exportáló termelő azt állította, hogy az ideiglenes rendelet (62) preambulumbekezdésében körvonalazott fizikai különbségek kiigazítása nem tükrözi megfelelően a termelési költségek tényleges különbségét, ezért a kiigazítást ennek megfelelően felül kell vizsgálni. Meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes dömpingkülönbözet meghatározására tett kiigazítás az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének a) pontjával összhangban az USA-beli piaci érték különbségének ésszerű becslésén alapult. Ezt a módszert tartották a legpontosabbnak az ár és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek hatásának meghatározásában. A kínai exportáló termelő nem számszerűsítette állítását, és a tekintetben sem nyújtott be bármilyen információt vagy bizonyítékot, hogy a 2. cikk (10) bekezdésének a) pontjában meghatározott módszer nem megfelelő a fizikai különbségek figyelembevételéhez. Ezen az alapon az állítást el kellett utasítani. Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (60)–(64) preambulumbekezdéseiben szereplő, az összehasonlítással kapcsolatos megállapításokat megerősítik.

(28)

Az ideiglenes rendelet (69)–(82) preambulumbekezdésében említettek szerint az ideiglenes szakaszban a dömping meghatározása a mindkét vizsgált orosz exportáló termelő számára rendelkezésre álló tények alapján történt.

(29)

Az ideiglenes vámok kivetése előtt a két orosz exportáló termelőt késlekedés nélkül értesítették arról, mi alapján szándékozzák alkalmazni a rendelkezésre álló tényeket az ideiglenes meghatározás szakaszában, és lehetőséget kaptak arra, hogy további magyarázatokat nyújtsanak, összhangban az alaprendelet 18. cikke (4) bekezdésével.

(30)

A két orosz exportáló termelő azt állította, hogy legjobb tudásuk szerint együttműködtek, és a rendelkezésre álló tények teljes körű alkalmazása ezért aránytalan. Állításuk szerint az alaprendelet 18. cikkének (3) bekezdésével összhangban a vállalatok saját adatait kellett volna felhasználni, habár azok nem minden szempontból megfelelőek.

(31)

E tekintetben, az ideiglenes rendelet (70)–(74) preambumumbekezdéseiben leírtaknak megfelelően, mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy mindkét vállalat nem teljes, nem helytálló és félrevezető információval szolgált. Az egyik vállalat emellett megtagadta a dömpingkülönbözet számításához szükséges információ átadását, vagy az információt nem szolgáltatta kellő időben, ezért azt nem lehetett ellenőrizni. Végezetül az egyik exportáló termelővel kapcsolatban álló orosz kereskedő nem működött együtt.

(32)

Mindkét vállalat már a kérdőívekre adott válaszában, valamint a helyszíni ellenőrzésen beismerte a hiányosságokat, de azt állította, hogy ezek nem nehezíthették meg indokolatlanul az ésszerűen pontos ténymegállapítást. Állításuk szerint a hiányosságok csak csekély hatással lehettek a megállapításokra, és a vállalatok által benyújtott számadatok általában elegendően megbízhatók ahhoz, hogy a dömping megállapításához használhassák azokat.

(33)

A két vállalat által a kérdőívre adott válaszokban és a helyszíni vizsgálat során adott minden információt újbóli vizsgálatnak vetették alá, és megvizsgáltak minden, az ideiglenes megállapítások közzététele után a vállalatok által benyújtott információt is. Azonban a vállalatok által benyújtott magyarázatok egyike sem tudta megváltoztatni az ideiglenes következtetéseket. Megismételték, hogy a vállalatok által a kérdőívre adott válaszokban benyújtott adatok nem egyeztethetők össze ellenőrzött számláikkal. Ezt komoly hiányosságnak tekintették. E feltételek mellett nem lehet megbízható dömpingkülönbözetet meghatározni, és a rendelkezésre álló adatokra kell hagyatkozni.

(34)

E tekintetben, az ideiglenes rendelet (72) preambulumbekezdésében említettek szerint emlékeztetni kell arra, hogy egy vállalat jelentős mértékben félrevezető információval szolgált vállalati szerkezetét illetően, ami végezetül nem tette lehetővé a bejelentett adatok összeegyeztetését. E vállalat válasza jelentős mértékben hiányos és rossz minőségű volt. A másik vállalat esetében az egyes hiányosságok önmagukban nem lettek volna jelentős hatással a dömpingkülönbözet kiszámítására, azonban az ilyen hiányosságok felhalmozódása kétségessé teszi az adatok általános megbízhatóságát. Ezért, valamint az ideiglenes rendelet (71) preambulumbekezdésében meghatározott okokból, a rendelkezésre álló tényeket kellett használni, az alaprendelet 18. cikkével összhangban. Nem nyújtottak be olyan bizonyítékot, amely megváltoztathatná ezeket a megállapításokat.

(35)

A fent leírt komoly hiányosságok miatt és mert a benyújtott információt nem lehetett ellenőrizni, megállapították, hogy a benyújtott adatok általában nem megbízhatók és pontatlanok. Ezért mindkét vállalat kérdőívre adott válaszait összességében el kellett utasítani. Ezért az ideiglenes rendelet (70)–(74) preambulumbekezdéseinek megállapításait és a (75) preambulumbekezdés következtetését, miszerint a dömpingkülönbözetet egyik exportáló termelő esetében sem lehet saját adataikra alapozni, hanem a rendelkezésre álló tények alapján kell meghatározni, összhangban az alaprendelet 18. cikkével, megerősítik.

(36)

Az érdekelt felek észrevételeinek hiányában az ideiglenes rendelet (76) preambulumbekezdésében meghatározott módszer megerősítést nyer.

(37)

Mindkét vállalat azt állította, hogy az exportár kiszámítását hibásan alapozták az Eurostat adatai szerinti, ex 3904 61 00 KN-kód alá tartozó behozatalokra vonatkozó árakra, mivel az érintett termék mellett ez a kód más termékekre is vonatkozik, amelyek nem tárgyai a jelen eljárásnak.

(38)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a fent említett KN-kód alatti behozatal nagy többsége az érintett termék alá tartozik. Ennek ellenére az ideiglenes meghatározásokban kiigazításokat tettek az Eurostat adataiban a rendelkezésre álló információ alapján (a közösségi gazdasági ágazat becslései). Más megbízhatóbb információ hiányában ezt a módszert fenntartották a végleges dömpingkülönbözet megállapításához.

(39)

Az egyik vállalat azt állította, hogy exportára megállapítása érdekében azon két független importőr információját kell használni, akik a vizsgálati időszak alatt a Közösségbe történő értékesítése 80 %-áért feleltek. Az egyik importőr azonban nem működött együtt teljes mértékben a vizsgálat alatt. A teljes mértékben együttműködést tanúsító független importőr által benyújtott adatokat továbbá nem lehetett összefüggésbe hozni az érintett exportáló termelő által benyújtott adatokkal. Ezért a benyújtott adatok nem tették lehetővé az exportár megállapítását ezen az alapon, és az állítást el kellett utasítani.

(40)

Bármely más információ hiányában az ideiglenes rendelet (77) preambulumbekezdésében vázolt számítási módszert fenntartották, és az exportárakat az Eurostat adatai alapján számították ki.

(41)

Az érdekelt felek észrevételeinek hiányában az ideiglenes rendelet (78) és (79) preambulumbekezdéseiben szereplő megállapításokat megerősítik.

(42)

Az érdekelt felek észrevételeinek hiányában az ideiglenes rendelet (24), (65)–(68) és (80)–(82) preambulumbekezdéseiben meghatározott dömpingkülönbözetek számítási módszerét megerősítik. A fentieket figyelembe véve a végleges dömpingkülönbözetek a közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve a következők:

(43)

Az erre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (83)–(87) preambulumbekezdéseiben szereplő megállapításokat megerősítik.

(44)

A két orosz exportáló termelő megismételte, hogy a kár felmérése céljából az Oroszországból származó szemcsés PTFE behozatalait az ideiglenes rendelkezés (91) preambulumbekezdésében meghatározott okok miatt nem lehet összesíteni. Az exportáló termelők állításuk alátámasztására azt állították, hogy a közösségi gazdasági ágazat jövedelmezőségének 2002-től bekövetkező csökkenése egyszerre jelentkezett az Oroszországból származó behozatal csökkenésével, míg 2001-ben, amikor az Oroszországból származó behozatal a legmagasabb volt, a közösségi gazdasági ágazat magas haszonkulcsot ért el. Ezzel szemben a Kínából származó behozatal a közösségi gazdasági ágazat haszonkulcsában bekövetkező csökkenéssel párhozamosan emelkedett. Az exportőr következtetése szerint ezen az alapon az Oroszországból származó behozatal nem okozhatott jelentős kárt, ezért az összesítés nem jogos.

(45)

Meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes rendelet (90) preambulumbekezdésében rögzítetteknek megfelelően az oroszországi és KNK-beli ártendenciák hasonlóak. A vizsgálati időszak egésze alatt csökkenő tendenciát mutattak, és minden évben jelentős százalékkal estek vissza. Mind az Oroszországból, mind a KNK-ból származó behozatal jelentős mértékben leszorította a közösségi gazdasági ágazat árait 2001. január 1-jétől a vizsgálati időszak (a figyelembe vett időszak) végéig. Továbbá meg kell jegyezni, hogy az Oroszországból származó behozatali tendenciák, habár 2002-ben csökkentek, ezután egyenletesek maradtak, és a vizsgálati időszak alatt kismértékben emelkedtek is. A végleges megállapítások megerősítették továbbá, hogy a szemcsés PTFE KNK-ból és Oroszországból származó behozatala a közösségi piacon egymással versenyzett. Ezért és az ideiglenes rendelet (89)–(92) preambulumbekezdéseiben rögzített érvelést figyelembe véve, nincs olyan ok, amely miatt azt a következtetést lehetne levonni, hogy az oroszországi behozatalt nem lehet összesíteni. A fenti érvelést következésképpen elutasították.

(46)

Az erre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (88)–(93) preambulumbekezdéseiben szereplő megállapításokat megerősítik.

(47)

Az erre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (94)–(96) preambulumbekezdéseiben szereplő megállapításokat megerősítik.

(48)

Az egyik kínai exportáló termelő kifejezte aggodalmát a behozatal utáni költségek ideiglenes meghatározását illetően a közösségi gazdasági ágazat árainak kiszámításakor. Ez az exportőr különösen azt állította, hogy az ilyen költségek magasabbak lennének, mint amit az ideiglenes számításoknál használtak, azonban anélkül, hogy e tekintetben bármilyen alátámasztó bizonyítékkal szolgált volna. A behozatal utáni költségek meghatározása az ideiglenes szakaszban a két együttműködő importőr által szolgáltatott tényleges adatok alapján történt. Az egyik importőr válaszát ellenőrizték. A másik importőr információját nem ellenőrizték, de az megegyezett az első importőr ellenőrzött adataival, ezért megfelelő mértékben megbízhatónak ítélték. Ezért az importőrök által benyújtott adatokat megbízhatóbbnak tekintik, mint a kínai exportáló termelők becsléseit, amelyek hitelességét nem támasztotta alá bizonyíték. Következésképpen ezt az állítást el kellett utasítani.

(49)

Az egyik kínai exportáló termelő az importvám kiigazításának kiszámításában elírási hibára mutatott rá. Ennek megfelelően a kínai exportáló termelőkre alkalmazott importvám kiigazítását kijavították a VI során alkalmazandó vámtételnek megfelelően.

(50)

Az ideiglenes rendelet (98) preambulumbekezdésében rögzítettek szerint megvizsgálták, hogy a közösségi gazdasági ágazat által értékesített hasonló termék és az Oroszországból és KNK-ból importált érintett termék közötti minőségbeli különbségek tekintetében ideiglenesen megadott kiigazítás megfelelő volt-e.

(51)

E tekintetben a közösségi gazdasági ágazat kijelentette, hogy az utókezelés csak korlátozott számú importált terméktípus esetében szükséges, nevezetesen a reaktorgyöngynél. A közösségi gazdasági ágazat azt állította továbbá, hogy az előzsugorított anyag előállítása érdekében termékeik további feldolgozást igényelnek, ezért nincs szükség az importár kiigazítására. Végezetül információt nyújtottak be az orosz exportáló termelők által előállított kiváló minőségű terméktípusokat illetően, amelyek esetében nem volt szükség utókezelésre.

(52)

Megállapítást nyert, hogy egyes, orosz exportáló termelők által előállított szemcsés PTFE típusok minősége valóban jobb volt, ezért bármilyen további utókezelés nélkül felhasználhatók voltak. Azonban ezeket a terméktípusokat csak elhanyagolható mennyiségben és elsősorban vizsgálati célból értékesítették a VI során. Így az együttműködő felhasználóktól származó, rendelkezésre álló információ alapján az ilyen jobb minőségű, Oroszországból származó szemcsés PTFE a teljes, Oroszországból származó behozatalnak csupán 1,4 %-át tette ki.

(53)

Megállapították továbbá, hogy minden más importált szemcsés PTFE-fajta utókezelést igényelt, amely hőkezelésből és további őrlésből állt. Ezt a folyamatot meg kell különböztetni az előzsugorított PTFE előállításához szükséges feldolgozástól, amely az utókezelést követő speciális folyamat. Így az ideiglenes szakaszban megadott kiigazítás pontosan tükrözi a bemutatott minőségbeli különbségeket a közösségi gazdasági ágazat által előállított hasonló termék és az érintett termék között, és nem vonatkozik az előzsugorított fajták előállításhoz szükséges szemcsés PTFE kiegészítő feldolgozási költségeire. Ezért a közösségi gazdasági ágazat érveit el kellett utasítani.

(54)

Másrészt egy orosz exportáló termelő és az Oroszországból származó szemcsés PTFE egyik importőre azt állította, hogy az említett exportáló termelő által exportált szemcsés PTFE még az utókezelést követően is rosszabb minőségű, mint a közösségi gazdasági ágazat által előállított és a közösségi piacon értékesített szemcsés PTFE. Az exportáló termelő hozzátette, hogy az utókezelés csak a részecskeméret és a termék szennyezettsége tekintetében egyenlíti ki a minőségbeli különbségeket, de más fontos olyan minőségi paraméterek tekintetében nem – mint például a szakítószilárdság, nyúlás –, amelyek jelentősen befolyásolják az orosz szemcsés PTFE valódi minőségét, és következésképpen a félkész termékét is. Az állítás alátámasztása érdekében a fent említett importőr információt nyújtott be a vizsgálati eredményekről, amelyek állítólagosan minőségbeli különbségeket mutattak ki a közösségi termelők által előállított szemcsés PTFE és az Oroszországból importált utókezelt szemcsés PTFE között. Ennek alapján azt állították, hogy a kiigazításnak meg kell haladnia az utókezelés költségét.

(55)

A vizsgálat azonban nem erősítette meg ezeket az állításokat. Megállapították, hogy az importőr által benyújtott, a vizsgálati eredményekre vonatkozó információ nem reprezentatív, inkább elmondásra volt alapozva, mivel csak egy gyártási tételt választott ki. E tételen belül is a technikai részletezések eltérései ellenére minden megvizsgált szemcsés PTFE megfelelt a szabványnak való megfeleléshez szükséges kívánt előírásoknak. Ezért a benyújtott bizonyítékot nem tekintették döntőnek. Mindenesetre a fent említett orosz exportáló termelő és importőr által szolgáltatott információ alapján az állítólagos minőségbeli különbséget nem lehetett számszerűsíteni. Ezért megerősítést nyer, hogy az említett exportáló termelőtől importált szemcsés PTFE minősége az utókezelést követően megegyezett a közösségi gazdasági ágazat által előállított és a közösségi piacon értékesített PTFE minőségével, és hasonló alkalmazások széles körében használható fel.

(56)

A fentiekre tekintettel az árleszorítás-különbözet kiszámításakor meghatározott ideiglenes kiigazítást megfelelőnek találták. Azonban a kiigazítást helyesbítették két felhasználó ellenőrzött információja alapján, ami lehetővé tette e költségek pontos kiszámítását. Így a kiigazítás az érintett felhasználók/importőrök beszerzési árainak 36,7 %-át tette ki.

(57)

A fenti helyesbítéseket tekintetbe véve és más észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (97)–(98) preambulumbekezdéseit megerősítik.

(58)

A fentiek alapján a mintaalapú összehasonlítás megmutatta, hogy a KNK-ból és Oroszországból származó érintett terméket a Közösségben olyan áron értékesítették, amely a közösségi gazdasági ágazat árainak százalékában kifejezve a VI során 20,5 %-kal, illetve 13,5 %-kal szorította le a közösségi gazdasági ágazat árait.

(59)

Bizonyos érdekelt felek rámutattak egyes károkozási tényezők kedvező alakulására, és azt állították, hogy a közösségi gazdasági ágazatot ért jelentős kárra vonatkozó következtetéshez nem lenne elegendő, hogy más kármutatók, mint például eladási árak és jövedelmezőség kedvezőtlen alakulást mutatnak.

(60)

Először is figyelembe kell venni, hogy az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a dömpingelt behozatalnak a Közösség gazdasági ágazatára gyakorolt hatását minden vonatkozó gazdasági tényező és mutató alapján kell értékelni, de önmagában vagy együttesen egyik tényező sem ad szükségszerűen döntő útmutatást. Ezért annak megállapításához, hogy a közösségi gazdasági ágazatot jelentős kár érte, nem szükséges, hogy minden kártényező kedvezőtlen alakulást mutasson.

(61)

Ennek alapján annak eldöntése érdekében, érte-e a közösségi gazdasági ágazatot jelentős kár, fontos az átfogó pénzügyi helyzet figyelembevétele. Az ésszerű következtetések levonása érdekében ezért egyes kármutatók kedvező alakulása esetén ezeket nem elszigetelve, hanem szélesebb kontextusban kell megvizsgálni, vagyis más kármutatók alakulásával együtt. Jelen esetben és az ideiglenes rendelet (117) preambulumbekezdésében vázoltak szerint egyes kármutatók kedvező alakulását a behozatalok átfogó, jelentős, kedvezőtlen hatásainak összefüggésében kell vizsgálni, tekintettel a közösségi gazdasági ágazat teljesítményére és reakciójára. A közösségi gazdasági ágazat általános kedvezőtlen helyzete különösen eladási árai és jövedelmezősége csökkenésének tükrében észlelhető.

(62)

Ezért az ideiglenes meghatározások során mutatott megközelítés ésszerű volt, összhangban az alaprendelettel, ezért a végleges megállapítások esetében is fennmarad.

(63)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy a közösségi gazdasági ágazat képes növelni termelési kapacitását, mennyiségét és kapacitáskihasználását, miközben a közösségi felhasználás csökken, ami nem utal a közösségi gazdasági ágazat káros helyzetére.

(64)

A felhasználás (12 %-kal való) csökkenése valójában csak 2002-ben volt érezhető, amikor a közösségi gazdasági ágazat termelési mennyisége 13 %-kal csökkent, ami ugyanabban az évben a kapacitáskihasználás csökkenésében is megmutatkozott. Következésképpen és az ideiglenes rendelet (102) preambulumbekezdésében vázoltak szerint a közösségi gazdasági ágazatnak csökkentenie kellett eladási árait, ezáltal növelve az értékesítési mennyiséget, hogy versenyezni tudjon a dömpingelt behozatallal. Ennek ellenére kismértékben a közösségi gazdasági ágazat értékesítési mennyisége is csökkent 2002-ben.

(65)

A termelési mennyiség alakulását továbbá globálisabb összefüggésben kell vizsgálni, nem csupán a közösségi felhasználás alakulásának összefüggésében. Ezért az ideiglenes rendelet (134) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően a közösségi gazdasági ágazat exporteladásai kismértékben nőttek, ami a termelési adatokat is befolyásolta. A szemcsés PTFE termelési mennyiségének növelését továbbá részben megmagyarázza az a tény, hogy egyes közösségi termelők növelték a szemcsés PTFE belső felhasználását, például vegyületek és mikronizált fajták előállításához. Végezetül a termelési mennyiség és a termelési kapacitás átfogó növekedése a figyelembe vett időszak során része a közösségi gazdasági ágazat próbálkozásának a tekintetben, hogy a dömpingelt behozatalra eladási mennyiségének növelésével válaszoljon, habár az eladási ár és jövedelmezőség rovására.

(66)

Ezért az ideiglenes rendelet (101) és (102) preambulumbekezdéseiben meghatározott megállapításokat megerősítik.

(67)

Egyes érdekelt felek hasonlóképpen azt állították, hogy az eladási mennyiségek és a piaci részesedés növekedése, különösen a kereslet párhuzamos csökkenésével, világosan jelzi, hogy a közösségi gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár. Az orosz exportáló termelő kijelentette azt is, hogy az értékesítés ilyen növekedését nem magyarázhatja a közösségi gazdasági ágazat arra irányuló stratégiája, hogy eladási árait csökkentse az olcsó behozatallal szemben. Ebben az összefüggésben a közösségi gazdasági ágazat eladási mennyiségének alakulását az orosz behozataléval hasonlították össze, amely a csökkenő importárak ellenére állítólagosan csökkenő tendenciát mutatott.

(68)

Megállapították azonban, hogy az Oroszországból származó behozatal adatai kismértékben eltérő helyzetet mutattak. Ezért, habár az Oroszországból származó behozatalok és a piaci részesedés 2001 és 2002 között jelentősen csökkent, 2002 és 2003 között azonban csak csekély mértékben csökkent, míg a VI során kis mértékben emelkedett is. Ezzel szemben az orosz behozatal eladási árai folyamatosan csökkenő tendenciát mutattak a figyelembe vett időszak egésze során. Ezzel párhozamosan a kínai importárak nagyobb mértékben csökkentek, és ezen behozatalok eladási mennyisége és piaci részesedése ugyanazon időszak során jelentősen nőtt. Ez azt jelzi, hogy az orosz exportőrök az olcsó kínai behozatallal találták szembe magukat a közösségi piacon, ezért a közösségi gazdasági ágazathoz hasonlóan kénytelenek voltak tovább csökkenteni importáraikat közösségi piaci részesedésük visszaszerzése érdekében. Továbbá, mivel az Oroszországból és a KNK-ból származó behozatalt összesítették, helyénvalóbb, ha az elemzést nem külön, hanem együttesen végzik el az érintett exportáló országokat illetően. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a behozatalok piaci részesedése folyamatosan igen magas maradt, míg áraik drasztikusan csökkentek, és jelentős mértékben leszorították a közösségi gazdasági ágazat árait. Ezért az orosz exportáló termelő érveit el kellett utasítani.

(69)

Ezért megismétlik, hogy a közösségi gazdasági ágazat eladási mennyiségének és piaci részesedésének alakulását az eladási érték és egységárak párhuzamos csökkenésének összefüggésében kell vizsgálni, amelyek a dömpingelt behozatalnak és a közösségi gazdasági ágazat jövedelmezőségére gyakorolt ebből következő, jelentősen kedvezőtlen hatásnak tulajdoníthatók. E rendelet (61) preambulumbekezdésében említettek szerint, a közösségi gazdasági ágazat általános pénzügyi helyzetét illető ésszerű következtetés levonása érdekében ezen mutatók kedvező alakulását nem elszigetelve, hanem a fennmaradó kármutatók alakulásával együtt kell figyelembe venni.

(70)

Az erre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (103) és (104) preambulumbekezdéseiben szereplő megállapításokat megerősítik.

(71)

Egy kínai és a két orosz exportáló termelő szintén kijelentette, hogy a közösségi gazdasági ágazat készletei jelentősen csökkentek 2003 és a vizsgálati időszak között, ami azt jelzi, hogy nem történt jelentős károkozás.

(72)

Megjegyzendő, hogy a vizsgálati időszak készletmozgásai nem voltak jelentősek, és azok nem mutattak világosan felismerhető tendenciát. Miközben 2001 és 2002 között a készletek 13 %-kal csökkentek, 2002 és 2003 között 23 százalékponttal nőttek, majd a vizsgálati időszak alatt 17 százalékponttal ismét csökkentek. Megjegyzendő továbbá, hogy a készletek 2003 és a VI közötti csökkenése mindössze 216 tonnát tett ki, ami megfelel a közösségi gazdasági ágazat eladási mennyisége 4,3 %-ának 2003-ban, és 3,9 %-ának a VI során.

(73)

Mindenesetre a közösségi gazdasági ágazat leginkább megrendelésre állított elő szemcsés PTFE-t, és a készletben tárolt termékek általában olyan áruk, amelyeket hamarosan elszállítanak a vevők számára. Ezért a 2003-ban tapasztalt készletnövekedés inkább szállítási késedelemnek tulajdonítható, és nem tekinthető jelentős kármutatónak, mivel nem befolyásolja a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét. Ezért ebben az esetben a készletek alakulását nem tekintették jelentős kármutatónak.

(74)

Néhány érdekelt fél azt is állította, hogy a készletek növekedése 2003-ban, azaz a vizsgálati időszak előtti évben kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatnak, mert a közösségi gazdasági ágazat arra kényszerült volna, hogy a VI során megnövekedett készleteit alacsonyabb áron értékesítse. A (73) preambulumbekezdésben említettek szerint a termelés rendelésre történt, ezért a készletek növekedése 2003-ban valószínűleg szállítási késedelem miatt következett be, mivel a vevőket és az árakat már meghatározták. Mindenesetre a készletek 283 tonnányi növekedése 2003-ban nem tekinthető jelentősnek, mert az említett év eladási mennyiségének mindössze 5,6 %-át képviseli. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a készletek ilyen növekedése a VI előtt nem okozhatta a közösségi gazdasági ágazatot ért jelentős kárt.

(75)

Az állítást ezért el kellett utasítani, az ideiglenes rendelet (105) preambulumbekezdésének megállapításait pedig megerősítik.

(76)

Ugyanezek az exportáló termelők azt állították, hogy a Közösség eladási árainak kedvezőtlen alakulása nem jelentős kármutató, mivel a szemcsés PTFE eladási árai globális csökkenést mutattak a piaci erők következményeként. Az egyik exportáló termelő megkérdőjelezte a számítások helyességét is, anélkül azonban, hogy bármilyen további részletet szolgáltatott volna a számítások helytelenségét illetően.

(77)

A közösségi gazdasági ágazat eladási árainak kiszámítását illetően az ideiglenes számításokban nem fedeztek fel hibát, ezért ezek megerősítésre kerülnek.

(78)

Megismétlik, hogy a Közösség eladási árai a figyelembe vett időszak során jelentősen csökkentek, és ennek jelentős hatása volt a közösségi gazdasági ágazat jövedelmezőségére. Az is megerősítésre kerül, hogy ezeket kulcsfontosságú tényezőknek tekintették a kár meghatározásában a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetére való közvetlen hatásuk miatt. Ezért megerősítésre kerül, hogy az árak jelentős kármutatók ebben a vizsgálatban, és az exportáló termelő állítását e tekintetben el kellett utasítani.

(79)

Részletesebben, az állítólagos globális árcsökkenést illető érvelést tekintve nem találtak olyan tényezőt, amely például az ilyen árcsökkenés mögött meghúzódó költségcsökkentésekre utalna. Ezért megerősítésre kerül, hogy az árak jelentős kármutatók ebben a vizsgálatban, és az exportáló termelő állítását e tekintetben a kárelemzés összefüggésében el kellett utasítani. Az érvelés további része inkább az okozati összefüggés kérdéséhez tartozik, ezért a lenti (106) és (107) preambulumbekezdésben tárgyalják.

(80)

Az erre vonatkozó más észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (106) preambulumbekezdésében szereplő megállapításokat megerősítik.

(81)

Az érvelés szerint az ideiglenes meghatározásoknak nem sikerült megmagyarázniuk a közösségi gazdasági ágazat növekedését, különösen összehasonlítva a figyelembe vett időszakon belül a zsugorodó közösségi felhasználással. Mivel a közösségi gazdasági ágazat növekedését piaci részesedésének alakulása határozza meg, említést kell tenni az ideiglenes rendelet (103) preambulumbekezdésére, valamint e rendelet (67) és (69) preambulumbekezdésére.

(82)

Az egyik kínai exportáló termelő ellenezte az ideiglenes következtetéseket, melyek szerint a tőkebevonási képesség nem jelentős kármutató.

(83)

Az ideiglenes rendelet (109) preambulumbekezdésében hangsúlyozottak szerint megállapítást nyert, hogy mivel a közösségi termelők nagyobb vállalatcsoportok részei, és finanszírozásuk ezért csoporton belüli „cash pooling” rendszeren keresztül történik, a tőkebevonási képesség nem jelentős kármutató, mivel rendes körülmények között nem éri hatás akkor sem, ha az ilyen nagyobb vállalatcsoportok egyes termelői valamely különösen hátrányos helyzetbe kerülnek. A kínai exportáló termelő nem magyarázta meg, milyen mértékben nem ért egyet ezekkel a következtetésekkel, és kijelentését nem támasztotta alá más magyarázattal sem. Az állítást ezért el kellett utasítani, az ideiglenes rendelet (108) és (109) preambulumbekezdéseinek megállapításait pedig megerősítik.

(84)

Néhány exportáló termelő megjegyezte továbbá, hogy a közösségi gazdasági ágazat jövedelmezősége nőtt 2003 és a vizsgálati időszak között, amit nem vettek figyelembe az ideiglenes megállapításokban.

(85)

Ezt az állítást el kell utasítani, mivel a közösségi gazdasági ágazat jövedelmezőségét az ideiglenes rendelet a figyelembe vett időszak egésze során elemezte. Ezért a jövedelmezőség növekedése 2003 és a vizsgálati időszak között nem változtatta meg a következtetést a jövedelmezőség átfogó jelentős, nevezetesen 9,2 százalékpontos csökkenéséről 2001 és a vizsgálati időszak között. A jövedelmezőség a VI során csak kismértékben, 0,1 %-kal volt a nyereségességi küszöb felett, és ennél is alacsonyabb lett volna, ha a közösségi gazdasági ágazat fenntartotta volna árait, amely esetben veszteség érte volna a piaci részesedés és az eladási mennyiség tekintetében. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy ez a kártényező világosan kedvezőtlen tendenciát mutatott a figyelembe vett időszak alatt.

(86)

Az erre vonatkozó más észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (110) és (111) preambulumbekezdéseiben szereplő megállapításokat megerősítik.

(87)

Mind a kínai, mind az orosz exportáló termelők megismételték a foglalkoztatás és termelékenység alakulására vonatkozó érvelésüket, állítva, hogy ezek a tényezők nem mutatnak jelentős kárra. Egyéb új információ hiányában az ideiglenes rendelet (112) preambulumbekezdésében szereplő ideiglenes következtetéseket fenntartják.

(88)

A fent említett exportáló termelők végezetül azt állították, hogy a közösségi gazdasági ágazat növekvő exportteljesítménye a figyelembe vett időszak során azt mutatja, hogy nem érte jelentős anyagi kár.

(89)

Ebben az összefüggésben tisztázandó, hogy az ideiglenes rendelet (134) preambulumbekezdése hibásan jelezte azt, hogy az export növekedése 3 % volt a figyelembe vett időszak során. A közösségi gazdasági ágazat kivitele helyesen 54 %-kal emelkedett. Azonban, az ideiglenes rendelet ugyanazon preambulumbekezdésében pontosan jelzettek szerint ez az exportnövekedés a közösségi gazdasági ágazat teljes eladási mennyiségének mindössze 12,7 %-át tette ki a vizsgálati időszak során. Így megerősítésre kerül, hogy a növekedés abszolút értékben nem volt jelentős (azaz körülbelül 250 tonna). Ezért az exporteladás a növekedés ellenére a közösségi gazdasági ágazat teljes értékesítéseinek csak kis részét képviselte. Ezen az alapon nem tekintették arra utaló jelnek, hogy a közösségi gazdasági ágazat jó állapotban van.

(90)

Az erre vonatkozó bármilyen észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (113) preambulumbekezdésében szereplő megállapításokat megerősítik.

(91)

Az erre vonatkozó bármilyen észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (114) preambulumbekezdésében szereplő megállapításokat megerősítik.

(92)

Az erre vonatkozó bármilyen észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (116) preambulumbekezdésében szereplő megállapításokat megerősítik.

(93)

Amennyiben egyes érdekelt felek érvelése a panaszban benyújtott információn alapult, meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes megállapításokat a VI során a közösségi termelők által szolgáltatott ellenőrzött adatok alapján tették meg.

(94)

Ennek alapján az egyes kártényezők kedvező alakulása ellenére arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi gazdasági ágazat átfogó pénzügyi helyzete jelentősen romlott a figyelembe vett időszak során, és a vizsgálati időszak alatt jelentős kárt szenvedett.

(95)

Ezért az ideiglenes rendelet (101)–(120), a közösségi gazdasági ágazat helyzetéről és a kárra vonatkozó következtetésről szóló preambulumbekezdéseinek megállapításait megerősítik.

(96)

Az erre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (122)–(126) preambulumbekezdéseiben szereplő megállapításokat megerősítik.

(97)

Egyes érdekelt felek megismételték, hogy a felhasználás és kereslet hanyatlása a közösségi piacon áralakító tényezők, és ezek tekintendők a közösségi gazdasági ágazat árai és jövedelmezősége csökkenésének fő okaiként, nem pedig a dömpingelt behozatal. Ezek a felek azonban nem szolgáltattak új információt vagy bizonyítékot, hanem egyszerűen megismételték az ideiglenes vám kivetését megelőzően tett állításaikat. Azt is állították, hogy a felhasználásban bekövetkezett csökkenés és a közösségi piaci érték csökkenése között tett összehasonlítás, ahogy az ideiglenes rendelet (127) preambulumbekezdése teszi, irreleváns, mert az eladási árak nem csak a felhasználás és kereslet, hanem a kínálat alakulásától is függnek.

(98)

Míg nem vitatott, hogy rendes versenyfeltételek mellett az árakat a kereslet és kínálat eredményezi, fel kell idézni, hogy ebben az esetben a rendes piaci feltételeket a versenyt sértő magatartás, azaz a dömpingelési gyakorlat torzította. Így a vizsgálat a VI során valamennyi exportáló termelő részéről jelentős dömpinget tárt fel, továbbá számottevő mértékű árleszorítást mutatott ki a figyelembe vett időszak egésze során, ami a közösségi gazdasági ágazatra komoly árleszorító nyomást gyakorolt.

(99)

Az ideiglenes rendelet (129) preambulumbekezdésében kiemeltek szerint Oroszország és a KNK importárai számottevően nagyobb mértékben csökkentek, mint ugyanazon időszak során a közösségi felhasználás. A figyelembe vett országok importárai továbbá folyamatosan és jelentősen csökkentek, miközben a felhasználás 2002-től viszonylag egyenletes maradt, és kismértékű növekedést is mutatott. Ugyanakkor a más harmadik országokból származó behozatalok eladási árai sokkal kisebb mértékben csökkentek, mint a oroszországi és KNK-beli importárak. Ezért nem lehetett közvetlen összefüggést megállapítani a felhasználás csökkenése és a közösségi gazdasági ágazat árai között, és azt a következtetést vonták le, hogy a felhasználás alakulásának nem lehet az a hatása, hogy a dömpingelt behozatalnak tulajdonítható kárt ne lehessen többé jelentősnek nevezni. A dömpingelt behozatal valójában jelentős piaci részesedést képvisel (körülbelül 35 %), árai pedig igen alacsonyok voltak. Ezzel összehasonlítva a felhasználás csak 2002-ig mutatkozó csökkenésének hatása viszonylag kicsi. A közösségi gazdasági ágazat ráadásul a csökkenő felhasználás eredményeként nem vesztett méretgazdaságosságából.

(100)

Az árak csökkenése és a felhasználás visszaesése közötti kiegyensúlyozatlanságot az a tény is alátámasztja, hogy a felhasználás visszaesése nem volt összhangban a szemcsés PTFE közösségi piaci értékének csökkenésével. Ezért a piaci érték és a felhasználás közötti összehasonlítás érvényes volt, bár nem egyetlen indikátor annak a felmérésére, hogy a közösségi gazdasági ágazat árcsökkenése a dömpingelt behozatal miatt következett-e be.

(101)

Az erre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (127)–(129) preambulumbekezdéseiben szereplő megállapításokat megerősítik.

(102)

Az erre vonatkozó bármilyen észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (130) preambulumbekezdésében szereplő megállapításokat megerősítik.

(103)

Azt állították, hogy a nem panaszos közösségi termelőket kár érte, azonban ez a kár a piaci részesedés elvesztésében nyilvánult meg, nem pedig a jövedelmezőségben bekövetkező veszteségben, mint ahogyan az a közösségi gazdasági ágazat esetében történt. Ennek alapján azt állították, hogy egy és ugyanazon tényező, nevezetesen a dömpingelt behozatal nem lehetett ilyen kedvezőtlen hatással a közösségi – panaszos vagy nem panaszos – termelők helyzetére. Következésképpen azt állították, hogy a közösségi termelőket ért jelentős kárt más tényezők okozták.

(104)

Ezt az érvet el kellett utasítani. Az ideiglenes rendelet (103) preambulumbekezdésében említettek szerint az alacsony importárakkal szemben a termelők fenntarthatják eladási áraikat eladási mennyiségük és piaci részesedésük kárára, vagy csökkenthetik eladási áraikat, hogy a lehetséges mértékben megőrizhessék méretgazdaságosságukat, és megvédjék piaci helyzetüket. Ezért nem szokatlan, hogy a különböző termelők különböző stratégiákat választanak, és az ezeket a termelőket ért kár piaci részesedésükben, eladási áraikban vagy ezek kombinációjaként jelentkezik, s ezek következményeként jövedelmezőségük csökkenését eredményezi. Tekintve a jelentős dömpinget, a lényeges behozatali mennyiséget és a piaci részesedéseket, valamint a jelentős mértékű árleszorítást és a dömpingelt behozatal drasztikus árcsökkenését, más további okok hiányában levonható a következtetés, hogy a dömpingből ered az olyan kedvezőtlen helyzet, amely a közösségi gazdasági ágazatot is jellemzi.

(105)

Az erre vonatkozó más észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (133) preambulumbekezdésében szereplő megállapításokat megerősítik.

(106)

Azt állították, hogy az importáraknak az Eurostat adatai szerinti csökkenő tendenciája alapján, különös tekintettel az USA és Svájc importáraira, a szemcsés PTFE ára általánosságban, a közösségi piac egészén csökkent. Az árak e csökkenő tendenciája annak a ténynek is tulajdonítható, hogy a szemcsés PTFE piaca zsugorodik, azaz csökken a kereslet és a felhasználás. Ezért a közösségi gazdasági ágazat eladási árainak visszaesése inkább tulajdonítható ennek az általános csökkenő tendenciának, mint a figyelembe vett országokból származó dömpingelt behozatalnak.

(107)

Meg kell jegyezni, hogy általában az importárak és különösen a svájci és az USA-beli árak elemzése, az Eurostat adatai szerint, feltárta, hogy ezek nagymértékben a KNK-beli és orosz, továbbá a közösségi gazdasági ágazat importárszintje felett voltak. Hasonlóképpen, a nem panaszos közösségi termelők árai a közösségi gazdasági ágazat árszintje felett voltak. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy a harmadik országok és a nem panaszos közösségi termelők nem gyakoroltak olyan mértékben versenyszempontból nyomást az árakra, hogy az a kár jelentős forrásának lenne tekinthető.

(108)

Megjegyzendő továbbá, hogy a fentieknek megfelelően a közösségi felhasználás, bár 2001 és 2002 között jelentősen csökkent, ezt követően egyenletes maradt, sőt kismértékben emelkedett is. Ezt a növekvő tendenciát a VI után ráadásul meg is erősítették. Következésképpen a szemcsés PTFE piacát nem lehet zsugorodó piacnak tekinteni.

(109)

A fentiek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a figyelembe vett időszak során a gazdaság általános csökkenő tendenciája nem semmisítette meg a KNK-ból és Oroszországból származó dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazatot ért jelentős kárt közötti okozati összefüggést.

(110)

Néhány együttműködő exportőr azt állította, hogy az ideiglenes rendelet (135) preambulumbekezdésének ideiglenes következtetése, miszerint a közösségi gazdasági ágazat termelési költségei csökkentek, nincs összhangban a panaszban benyújtott adatokkal, ami arra utal, hogy a közösségi gazdasági ágazat egységnyi költsége a figyelembe vett időszak alatt emelkedett. Azt állították, hogy meg kellett volna vizsgálni, vajon ez a költségbeli emelkedés okozta-e a jelentős kárt. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes rendelet (135) preambulumbekezdésének következtetése olyan adatokon alapult, amelyeket az európai termelők telephelyein végzett különböző helyszíni vizsgálatok során ellenőriztek. Következésképpen ezeket az állításokat elutasították.

(111)

Egy másik exportáló termelő azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat szükségtelenül alacsony szintre csökkentette eladási árait, amit alátámaszt az a tény, hogy a közösségi gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak során növelte eladási mennyiségét, és nemcsak fenntartotta piaci részesedését, hanem növelte is azt. Továbbá azt állították, hogy a jövedelmezőség csökkenése – az alacsony kapacitáskihasználás és a bérek növekedése miatt – az egységnyi költségek emelkedésének volt tulajdonítható, nem pedig a figyelembe vett behozatalnak.

(112)

Először is meg kell jegyezni, hogy ezen exportáló termelő állításaival ellentétben a Közösség termelési költsége a figyelembe vett időszak során csökkent, ezért azt nem tekintették a közösségi gazdasági ágazat csökkenő jövedelmezősége okozójának. Miközben igaz, hogy a közösségi gazdasági ágazat meg tudta tartani piaci helyzetét, sőt képes volt piaci részesedése növelésére, ezt jövedelmezősége kárára valósította meg. Emlékeztetni kell arra, hogy a figyelembe vett behozatal jelentősen leszorította a közösségi gazdasági ágazat árait a figyelembe vett időszak egésze során, amit nem tudott ellensúlyozni a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedésének növekedése.

(113)

A fentiek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi gazdasági ágazat hatékony termelési folyamatai és csökkenő termelési költségei következtében a közösségi gazdasági ágazatot ért jelentős kárt nem önmaga okozta. Az ideiglenes rendelet (135) preambulumbekezdésének megállapításait megerősítik.

(114)

Két orosz exportáló termelő azt állította, hogy legalább két közösségi termelő szemcsés PTFE-re vonatkozó kötött eladásai jelentősen nőttek a figyelembe vett időszak során. Azt állították, hogy mivel ezek az eladások rendszerint nem voltak jövedelmezők, a kötött eladások növekedését a közösségi gazdasági ágazatot ért kár egyik lehetséges okának kell tekinteni.

(115)

Ebben a tekintetben a vizsgálat feltárta, hogy a kötött eladások a közösségi gazdasági ágazat teljes termelési mennyiségének csupán 5 %-át tették ki a VI során. Figyelembe véve ezeket az alacsony mennyiségeket, azt a következtetést vonták le, hogy a kötött eladások, bár nem jövedelmezők, nem semmisíthették meg a KNK-ból és Oroszországból származó dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti okozati összefüggést.

(116)

Az egyik exportáló termelő azt állította, hogy mivel az érintett országokból importált szemcsés PTFE általában rosszabb minőségű, és nem versenyez a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon értékesített termékkel, a közösségi gazdasági ágazatot ért bármely kárt nem okozhatta a figyelembe vett behozatal.

(117)

Ebben a tekintetben fel kell idézni, hogy e rendelet (12)–(14) preambulumbekezdésében azt a következtetést vonták le, hogy különféle lehetséges terméktípusok – beleértve a minőségbeli különbségeket – ellenére a közösségi gazdasági ágazat által előállított szemcsés PTFE és az érintett országokból importált érintett termék ugyanazokkal a fizikai jellemzőkkel rendelkezik, és az alapvető végfelhasználása lényegében megegyezik. Az ideiglenes rendelet (16), (90) és (92) preambulumbekezdéseiben és e rendelet (10) preambulumbekezdésében rögzítettek szerint a vizsgálat azt is megerősítette, hogy minden importált terméktípus versenyez a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon előállított és értékesített terméktípusokkal. A fenti állítást ezért el kellett utasítani.

(118)

E rendelet (89) preambulumbekezdésében említettek szerint a közösségi gazdasági ágazat exporteladása valójában 54 %-kal nőtt. Az ideiglenes rendelet (134) preambulumbekezdésének fő következtetése, vagyis hogy ez a megnövekedett export a közösségi gazdasági ágazat teljes eladásainak mindössze kis részét (vagyis a VI során 12,7 %-ot) tette ki, megerősítésre került. Az erre vonatkozó más észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (134) preambulumbekezdésében szereplő megállapításokat megerősítik.

(119)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy a dollárnak az euróval szembeni értékcsökkenése okozta a közösségi gazdasági ágazatot ért kárt. Azt állították, hogy i. a dollár értékcsökkenése csökkentette a közösségi gazdasági ágazatnak az USA-ba irányuló exporteladásait, és ii. növelte az orosz és kínai behozatal versenyképességét.

(120)

A közösségi gazdasági ágazat exporteladásait illetően ezek a felek nem nyújtottak be semmiféle megalapozott bizonyítékot, hanem állításukat pusztán feltevésekre alapozták. Nem határozták meg azt sem, hogy állításaik szerint a közösségi gazdasági ágazat exporteladásai mennyiségben, értékben vagy mindkettőben csökkentek-e. Mindenesetre, e rendelet (118) preambulumbekezdésében rögzítettek szerint a közösségi gazdasági ágazat exporteladásai a figyelembe vett időszak során 54 %-kal emelkedtek. Az ideiglenes rendelet (134) preambulumbekezdésében jelzettek szerint a közösségi gazdasági ágazat által ezen exporteladásokban elért haszonkulcs magasabb volt, mint a közösségi piaci eladásokban elért. Ezért a közösségi gazdasági ágazat exporteladásainak alakulását nem lehetett a közösségi gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló kedvezőtlen hatásnak tekinteni.

(121)

Az Oroszországból és a KNK-ból származó behozatalt illetően meg kell jegyezni, hogy ezeket jelentős mértékben dömpingelték, azaz Oroszország esetében a dömpingkülönbözet 36,6 %-ot, a KNK esetében csaknem 100 %-ot ért el. Másrészt a más országokból a Közösségbe irányuló behozatal, amely a közösségi felhasználás mintegy 25 %-át képviseli, a dollár értékcsökkenése ellenére jelentősen magasabb árakon jelent meg, mint az Oroszországból és a KNK-ból származó behozatal. A figyelembe vett behozatal árleszorítása jelentős mértékű volt a teljes időszak során, és jóval túlszárnyalta a dollárnak az euróval szembeni értékcsökkenését. Ezért ezt az érvet elutasították.

(122)

A fenti következtetések és az ideiglenes rendelet (121)–(138) preambulumbekezdéseiben szereplő egyéb elemek alapján azt a következtetést vonták le, hogy az Oroszországból és a KNK-ból származó dömpingelt behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében a közösségi gazdasági ágazatnak jelentős kárt okozott.

(123)

Számos felhasználó megismételte fő aggodalmát, miszerint a végleges intézkedések elrendelése jelentős, kedvezőtlen hatást gyakorolna pénzügyi helyzetükre, mivel nem lennének képesek a dömpingellenes intézkedések elrendeléséből következő várható költségnövekedést ügyfeleikre terhelni.

(124)

E tekintetben az ideiglenes közzétételt követően öt, addig nem együttműködő felhasználóval/feldolgozóval vették fel a kapcsolatot, és kérték fel őket a kérdőív kitöltésére. Ezek a felhasználók/feldolgozók, akik csak az ideiglenes intézkedések elrendelését követően igényeltek kérdőívet, a közösségi intézmények számára mindaddig ismeretlenek voltak. Megállapították, hogy ezen felhasználók közül többen az érintett országokból importálták a szemcsés PTFE nagy részét, amelyet termelési/feldolgozási folyamataikhoz használtak fel. Ezek a felhasználók az Oroszországból és a KNK-ból származó teljes behozatal, valamint a teljes közösségi fogyasztás jelentős részét képviselték. Azt állították, hogy a dömpingellenes intézkedéseknek jelentős hatásuk van jövedelmezőségükre. Ilyen körülmények között és tekintve az együttműködő felhasználók alacsony számát az ideiglenes intézkedések elrendelését megelőzően, valamint a dömpingellenes intézkedések elrendelésének állítólagos hatását, a lehető legreprezentatívabb megállapítások érdekében indokoltnak tartották e válaszok elfogadását, jóllehet azokat a vizsgálat későbbi szakaszában nyújtották be.

(125)

A kérdőívre négy felhasználó adott választ (egy felhasználó csak részleges választ adott). Ezen felhasználók egyike a szemcsés PTFE átalakítója volt, és termelésének egy része közvetlenül versenyzett a közösségi termelőkkel a szemcsés PTFE piacán, a többi felhasználó pedig félkész és kész termékeket előállító feldolgozó volt, akik termelési folyamatukhoz közvetlenül felhasználták a szemcsés PTFE-t. A már az ideiglenes intézkedések elrendelése előtt együttműködő felhasználókat, illetve az ideiglenes vámok kivetése után jelentkezőket is felkérték, hogy nyújtsanak be kiegészítő információt termelési költségeikről annak érdekében, hogy kiegészítsék az ideiglenes megállapításokhoz felhasznált adatokat, és lehetővé tegyék a különböző felhasználók helyzete minden aspektusának részletes, alapos vizsgálatát, különösen pedig a dömpingellenes intézkedéseknek a jövedelmezőségükre gyakorolt pontos hatásának kiszámítását. Azonban e kiegészítő kérésre csak négy vállalattól érkezett válasz. Összefoglalva, összesen hét felhasználó működött közre, akik az érintett országokból származó teljes behozatal 67,8 % -át és a közösségi felhasználás 41,3 %-át képviselték.

(126)

A kiegészítő vizsgálat feltárta, hogy a végleges dömpingellenes vámok felhasználókra gyakorolt hatása jelentősen változik attól függően, hogy az importált szemcsés PTFE-t milyen mennyiségben használják fel termelési folyamataikban. E tekintetben a számításokat azon feltételezés alapján végezték, hogy a felhasználók egyike sem lenne képes az árnövekedést ügyfeleire terhelni. E feltételes legrosszabb esetben két vállalat számára, amelyek a vizsgált országokból szerzik be a szemcsés PTFE 70–80 %-át, az intézkedések jövedelmezőségükre gyakorolt hatását 7,5 %-ra becsülték. A többi együttműködő felhasználó számára, akik nyersanyaguk kevesebb mint 30 %-át importálják a vizsgált országokból, a hatást – feltételezve, hogy az árnövekedést részben sem terhelik rá ügyfeleikre – legfeljebb 2,7 %-ra becsülték.

(127)

Meg kell azonban jegyezni, hogy a vizsgálat azt is megerősítette, hogy a dömpingellenes intézkedések elrendelése következtében fellépő közösségi árnövekedéseket valószínűleg a végső fogyasztóra terhelik majd. E tekintetben úgy ítélték meg, hogy a magas árnyomás a Közösségben leginkább a KNK-ból és Oroszországból származó olcsó behozatalnak tulajdonítható. Ezért várható, hogy a dömpingellenes intézkedések elrendelésével a szemcsés PTFE árszintje a Közösségben általánosságban emelkedni fog. A vizsgálat azt is feltárta, hogy a továbbfeldolgozott termékeket részben újraértékesítették a nagy különbözetből hasznot élvező forgalmazókon keresztül, ami azt jelzi, hogy az említett forgalmazók képesek az árnövekedés elnyelésére. Végezetül megállapították, hogy a harmadik országokból származó szemcsés PTFE-ből előállított félkész és kész termékek piacán igen kicsi volt a verseny a vizsgálati időszak során, ami azt is jelzi, hogy az árnövekedést valószínűleg a végső fogyasztókra terhelik. A félkész és kész termékek piacán valóban a közösségi feldolgozók vannak túlsúlyban, nem pedig az importált termékek, amelyekre ugyanúgy kivetik a dömpingellenes vámokat. Ezért várható, hogy az árnövekedés minden közösségi gazdasági szereplőt egyformán érinteni fog, és a behozott termékektől nem várható árnyomás. Ezen okokból azt a következtetést vonták le, hogy a felhasználók minden valószínűség szerint képesek lesznek a költségnövekedés jelentős részét ügyfeleikre terhelni, így a dömpingellenes intézkedések becsült hatása jövedelmezőségükre valójában korlátozottabb lesz, mint a legkedvezőtlenebb esetben.

(128)

Másodsorban meg kell jegyezni, hogy ha ezek az árnövekedések nem ruházhatók át akár csak részlegesen – ami nem reális feltételezés –, a fenti négy együttműködő felhasználó jövedelmezőségére gyakorolt hatás nem tűnne aránytalannak. A felhasználók közül kettő még mindig nyereséges lenne, a legkedvezőtlenebb esetben is. Az együttműködő termelők egyikét, aki számára a dömpingellenes intézkedés becsült hatása 1 %-nál alig több lenne, már a vizsgálati időszak során olyan jelentős veszteségek érték, amelyek nem kapcsolódnak a dömpingellenes intézkedésekhez. A dömpingellenes vámok következtében fellépő árnövekedés ezért nem lenne számottevő hatással üzleti teljesítményére. Végezetül az utolsó felhasználó bruttó árrése jelentős, több mint 30 %-os volt, ezért várható, hogy ez legalábbis részben elnyeli a dömpingellenes vám elrendelése következtében kialakuló árnövekedést.

(129)

E rendelet (125) preambulumbekezdésében említettek szerint a fenti megállapítások azon felhasználók helyzetét tükrözik, akik az érintett országokból származó teljes behozatal mintegy 70 %-át és a közösségi felhasználás körülbelül 40 %-át képviselik. A vizsgálat a felhasználók többféle típusára vonatkozott, akik különböző iparágakat képviselnek, amelyek a szemcsés PTFE-t közvetlenül vagy félkész termékekben használják fel, és amelyek közül egyesek az érintett országokból nagy mennyiségben importálnak, míg mások csak korlátozott mennyiségben. Ezért a fenti megállapításokat nagymértékben reprezentatívnak ítélték. Meg kell jegyezni azt is, hogy az ideiglenes rendelet (147) preambulumbekezdése szerint a dömpingellenes vámok hatása egyes felhasználókra elhanyagolható amiatt, hogy a szemcsés PTFE összes költségeiknek csak kis hányadát teszi ki.

(130)

Meg kell jegyezni továbbá, hogy minden együttműködő felhasználó jelentős üzleti tevékenységgel rendelkezik a Közösségen kívül. A felhasználók eladási mennyiségének 24,6 %-át a Közösségen kívülre exportálják. Ez azt jelenti, hogy az aktív feldolgozási rendszer lehetővé teszi e felhasználók számára, hogy visszaigényeljék a szemcsés PTFE behozatalára kivetett dömpingellenes vámokat, vagy hogy elkerüljék annak kifizetését. Következésképpen a felhasználók üzleti tevékenységének ezt a részét nem érintik az intézkedések.

(131)

Végezetül az intézkedéseknek a felhasználókra gyakorolt lehetséges hatásainak figyelembevételekor meg kell jegyezni azt is, hogy jelenlegi pénzügyi helyzetük részben a dömpingelt behozatal eredményezte tisztességtelen versenynek tulajdonítható. Ezt figyelembe kell venni az intézkedéseknek a felhasználókra gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatása és más érdekelt felekre, különösen a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt kedvező hatásainak mérlegelésekor.

(132)

A fenti okokra tekintettel azt a következtetést vonják le, hogy az intézkedések felhasználókra gyakorolt lehetséges hatása nem lenne aránytalan. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a végleges dömpingellenes vámok elrendelése nem irányul a közösségi érdek ellen.

(133)

Egyes felhasználók azt is állították, hogy versenyt torzító helyzetbe kerülnének az érintett országok termelőivel szemben az olyan félkész vagy kész termékek esetében, amelyekre nem vetettek ki dömpingellenes vámokat, különösen azért, mert ezek a termelők a Közösségbe irányuló kivitelüket a szemcsés PTFE-ről a félkész és kész termékekre cserélnék. Következésképpen a közösségi felhasználók arra kényszerülnének, hogy üzleti tevékenységük egy részét az Európai Közösségen kívüli területre helyezzék át, hogy hozzáférhessenek az olcsóbb nyersanyaghoz.

(134)

A félkész és kész termékeket illetően megállapították, hogy nincs közvetlen veszélye, hogy az olcsóbb félkész és kész továbbfeldolgozott termékeknek az érintett országokból származó behozatala növekedne. A rendelkezésre álló információ, azaz különösen az érintett országokból származó importált és a közösségi gazdasági ágazat által előállított szemcsés PTFE közötti ismert minőségbeli különbség alapján a szükséges műszaki know-how hiánya miatt jelenleg sem az orosz, sem a kínai termelők nem tudják a közösségi felhasználók által előállított termékek teljes sorát előállítani. A felek közül többen megjegyezték, hogy az orosz és kínai termelők know-how-ja, valamint termékeik minősége folyamatosan emelkedik, és a végleges dömpingellenes vámok elrendelése felgyorsítaná ezt a folyamatot, mert ösztönzést adna arra, hogy a félkész és kész termékek gyártása ezekbe az országokba helyeződjön át, ahol a szemcsés PTFE olcsóbb árakon érhető el. Meg kell jegyezni, hogy egyes piaci szereplők szerint az érintett országokból származó félkész termékek behozatala csakugyan növekvő tendenciát mutat. Azonban nincs rendelkezésre álló bizonyíték, amely arra mutatna, hogy az importált termékek minősége összehasonlítható a közösségi piacon előállított és értékesített termékekével, és ezért fokozódna a verseny, valamint nőne a félkész és kész termékek fokozódó behozatalának kockázata.

(135)

Azt az állítást továbbá, amely szerint a feldolgozó tevékenységek megfontolnák, hogy a Közösségen kívüli területen telepedjenek le, vagy hogy az exportőrök továbbfeldolgozott termékekre váltsanak, nem támasztotta alá megfelelő bizonyíték. A vizsgálat azt is feltárta, hogy egyes felhasználók csak a közelmúltban ruháztak be a Közösségen belüli termelési folyamatba, ami azt jelzi, hogy ezen telephelyek áthelyezése igen valószínűtlen.

(136)

Azt is állították, hogy a feldolgozóipar sokkal több alkalmazottat foglalkoztat, mint a közösségi PTFE-termelők, és ezeket az állásokat veszélybe sodorná a dömpingellenes intézkedések elrendelése.

(137)

A vizsgálat feltárta, hogy a felhasználók/importőrök érintett szervezete által benyújtott információt a foglalkoztatással kapcsolatban nagymértékben túlbecsülték. A dömpingellenes vámok kivetésével továbbá az említett állásoknak csak egy része kerülne közvetlenül veszélybe. Meg kell jegyezni azt is, hogy a szemcsés PTFE előállítása tőkeigényesebb, míg a félkész vagy kész termékek előállítása munkaigényesebb folyamat. Ezért nem helyénvaló a szemcsés PTFE-ágazat és a továbbfeldolgozó iparág munkahelyeinek számát összehasonlítani. Meg kell jegyezni továbbá, hogy néhány munkahely veszélybe kerülne a nem panaszos közösségi termelőknél is. A fent jelzettek szerint a nem panaszos közösségi termelőket a figyelembe vett időszak kezdete óta már jelentős veszteség érte piaci részesedésükben. Végezetül a Közösségben számos felhasználó, következésképpen számos munkahely egészben vagy részben függ a közösségi gazdasági ágazat ellátásától és a nem panaszos közösségi termelőktől. Ezért a közösségi gazdasági ágazat eltűnésével ezek a munkahelyek szintén veszélybe kerülnének.

(138)

Számos fél megismételte, hogy a végleges vámok kivetése az ellátás elégtelenségéhez vezetne, mert megakadályozná az orosz és KNK-beli exportáló termelőket abban, hogy termékeiket a Közösségbe exportálják, miközben a közösségi gazdasági ágazat nem rendelkezne elég kapacitással a közösségi kereslet kielégítéséhez. Azt is állították, hogy még ha a közösségi gazdasági ágazat elméletben rendelkezne is a PTFE előállításának növeléséhez szükséges kapacitással, ez gazdaságilag nem lenne jelentős, mivel a szemcsés PTFE kevesebb nyereséget termelne, mint más fluoropolimerek gyártása. Azt állították, hogy más források, mint például Japán és az USA nem kínálnának érvényes alternatívát, mert ezen országok importárai magasak maradnak. Azt is állították, hogy a közösségi piacon jelentkező hiányt súlyosbítaná a közösségi piacon jelentkező kereslet várható növekedése. Másrészt, egyes alacsony minőségű felhasználások esetében a Közösségben előállított termék túl jó minőségű és túl drága lenne az ilyen alkalmazásokhoz. Végezetül azt állították, hogy a reaktorgyöngyöt egyáltalán nem értékesítenék a Közösségben, miközben az előzsugorított fajtákat a Közösségben csak korlátozott mennyiségben állítják elő, így a felhasználók a vizsgált országokból származó behozataltól függnének.

(139)

Emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi gazdasági ágazat kapacitása 80 %-os kapacitáskihasználással 9 200 tonna. A vizsgálati időszak alatt az eladási mennyiség körülbelül 4 845 tonna volt. Ez azt jelenti, hogy a panaszos termelők további 4 355 tonna hasonló terméket tudnának eladni, amely az érintett országok teljes behozatalának 85 %-át teszi ki. Azt az állítást, amely szerint a közösségi gazdasági ágazat nem használja ki szabad kapacitását szemcsés PTFE gyártásához az e termék eladásából származó alacsony haszonkulcs miatt, el kellett utasítani. Meg kell jegyezni, hogy ezt az érvelést nem támasztották alá bizonyítékkal. Ezenfelül a közösségi gazdasági ágazat szemcsés PTFE-eladásaiból származó alacsony jövedelmezőség a dömpingelt behozatalnak volt tulajdonítható, amely jelentős mértékben leszorította a közösségi gazdasági ágazat árait, és ezáltal számottevő árnyomást eredményezett. Ezért a végleges dömpingellenes vámok kivetésével a közösségi piac árai fellendülnek, ami a jövedelmezőségre is kedvező hatást gyakorol.

(140)

A reaktorgyöngy esetében megállapították, hogy azt a vizsgálati időszak alatt csak igen korlátozott mennyiségben importálták. Hasonlóképpen az előzsugorított fajták behozatala is igen korlátozott volt a VI során, ami azt jelenti, hogy az előzsugorított fajtákat maguk a felhasználók állítják elő. Megállapították, hogy legalább két közösségi termelő tud előzsugorított fajtákat előállítani. Végezetül a fent említettek szerint a közösségi gazdasági ágazat értékesített olyan nem megfelelő fajtákat is a VI során, amelyek összehasonlíthatók a KNK-ból és Oroszországból származó gyenge minőségű fajtákkal.

(141)

Más források, így Japán és az USA szintén rendelkezésre állnak. Az az érvelés, mely szerint ezen országok importárai magasabbak, mint a vizsgált országoké, és ezért a Japánból és az USA-ból származó szemcsés PTFE nem érvényes alternatíva, nem elfogadható, mert a dömpingellenes vámok célja éppen az, hogy a káros dömpinget kiküszöbölje, és visszaállítsa a tisztességes versenyfeltételeket.

(142)

Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy a dömpingellenes intézkedéseknek nem az a céljuk, hogy megállítsák az érintett országokból származó termékek közösségi piacra való bejutását, hanem inkább azoknak az egyenlő feltételeknek a helyreállítása, amelyeket eltorzítottak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok. Ezért az érintett országokból származó szemcsés PTFE, beleértve azokat a terméktípusokat, melyeknél feltételezték a hiányt, továbbra is beléphet a közösségi piacra, még ha magasabb árszinten is.

(143)

A fenti megfontolások és az ideiglenes rendelet (139)–(153) preambulumbekezdéseiben foglalt egyéb tényezők alapján arra a következtetésre jutottak, hogy nincsenek kényszerítő okok, amelyek miatt nem lehet az Oroszországból és a KNK-ból származó érintett termék behozatalára dömpingellenes intézkedéseket elrendelni.

(144)

Az ideiglenes rendelet (154)–(159) preambulumbekezdéseiben meghatározott módszer alapján a véglegesen bevezetni kívánt intézkedések szintjének megállapításához kiszámították a kár megszüntetéséhez szükséges szintet.

(145)

Az egyik orosz exportáló termelő azt állította, hogy a kereskedelmi szintek különbségei kiigazításának a teljes mértékben azon együttműködő független importőr által szolgáltatott információn kellett volna alapulnia, akire a behozatal jelentős része visszavezethető. Azonban annak ellenére, hogy az említett importőr információit a helyszínen ellenőrizték, a kérdéses importőr rendkívül összetett értékesítési struktúrája miatt, amely számos különböző olyan vállalatot érintett, amelyekről nem állt rendelkezésre információ, a független importőr beszerzési árait és következésképpen a haszonkulcsát nem lehetett megbízható módon megállapítani, ezért azokat nem használták fel. Ez az exportáló termelő azt is állította, hogy a kereskedelmi szint kiigazításának kiszámításához a CIF-importárat kell összehasonlítani a kérdéses importőr közösségi viszonteladói árával. Azonban megállapították, hogy ez a módszer nem vezetne megbízhatóbb eredményre, mint az ideiglenes megállapításokban alkalmazott módszer. Ezzel szemben a rendelkezésre álló információ – különösen az importőr ellenőrzött számlái – megerősítette, hogy az ideiglenes megállapítások becslései ésszerűek voltak.

(146)

Mindkét orosz exportáló termelő azt is állította, hogy exportárai és a kárt nem okozó ár összehasonlítását mintaalapú összehasonlítással kellett volna elvégezni. Különösen azt állították, hogy a közösségi gazdasági ágazat által előállított drágább speciális típusokat ki kellett volna hagyni a kár megszüntetéséhez szükséges szint kiszámításából. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy e rendelet (28)–(40) preambulumbekezdésében említettek szerint a mindkét orosz exportáló termelőre vonatkozó megállapításokat az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján kellett meghatározni. Mivel nem állt rendelkezésre megbízható adat a mintaalapú megközelítésről, az említett exportáló termelők exportárainak meghatározását az Eurostat szerinti adatokra alapozták. Továbbá, e rendelet (9) és (55) preambulumbekezdésében említettek szerint, az importált PTFE minősége utókezelés után hasonlított a közösségi gazdasági ágazat által előállított PTFE minőségéhez, és szinte minden alkalmazáshoz felhasználható lett, beleértve a kiváló minőségű felhasználásokat. Ezért ezt az állítást el kellett utasítani.

(147)

Számos fél kétségbe vonta az áron aluli értékesítés ideiglenes különbözetének kiszámításához használt 9,3 %-os nyereségszintet, azt állítva, hogy az túl magas. Különösen azt állították, hogy figyelembe kell venni, hogy a szemcsés PTFE piaca zsugorodik, a termelési költség nő, és ezért a közösségi gazdasági ágazat nem lett volna képes a dömpingelt behozatalok nélkül 9,3 %-os nyereséget elérni. Ehelyett 5 %-os haszonkulcs használatát javasolták.

(148)

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 9,3 %-os haszonkulcs a közösségi termelők által benyújtott tényleges és ellenőrzött adatokon alapult, vagyis olyan bizonyítékon, amely azt mutatta, hogy a tényleges haszon 9,3 % volt a dömpingelt behozatal közösségi piacra történő jutása előtt. Megjegyzendő az is, hogy e rendelet (112) preambulumbekezdésében említettek szerint a figyelembe vett időszak során a termelési költség csökkent. Új információ hiányában a kárkülönbözet megállapításához használt, az ideiglenes rendelet (156)–(159) preambulumbekezdéseiben leírt módszert megerősítik.

(149)

Az előzőeket figyelembe véve úgy ítélik meg, hogy a megállapított dömpingkülönbözet szintjén végleges dömpingellenes vámot kell kivetni, de ez nem lehet magasabb, mint az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének megfelelően számított kárkülönbözet.

(150)

A javasolt végleges vámtételek a közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(151)

A dömpingellenes vám megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a maradványjellegű vám szintje nemcsak a nem együttműködő exportőrre vonatkozik, hanem azokra a vállalatokra is, amelyeknek a VI során nem volt kivitelük. Az utóbbi vállalatokat azonban arra kérik fel – amennyiben az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdése második szakasza előírásainak megfelelnek –, hogy nyújtsanak be kérelmet az említett cikk szerinti felülvizsgálatra, hogy helyzetüket egyénileg lehessen megvizsgálni.

(152)

Az egyik kínai exportáló termelő, akinek sem a PGE-t, sem az EE-t nem adták meg, érdeklődést mutatott kötelezettségvállalás felajánlására. Azonban a bizottsági gyakorlat szerint nem fogadják el az olyan vállalatok által felajánlott kötelezettségvállalásokat, amelyeknek sem a PGE-t, sem az EE-t nem adták meg, mivel az ilyen esetekben nem lehet egyéni dömpingkülönbözetet meghatározni. A vizsgálat továbbá feltárta, hogy az érintett vállalat könyvelése nem megbízható, ezért a kötelezettségvállalás ellenőrzése kivitelezhetetlen lenne.

(153)

A két orosz exportáló termelő szintén tett kötelezettségvállalás felajánlására vonatkozó javaslatot. Azonban az e rendelet (28)–(35) preambulumbekezdésében foglaltak szerint mindkét exportáló termelő tekintetében a megállapításokat a rendelkezésre álló tények alapján kellett meghatározni. Emlékeztetni kell arra, hogy a vállalatok félrevezető információt szolgáltattak a vizsgálat egyes aspektusaival kapcsolatban, és ez befolyásolta együttműködésük pontosságát és megbízhatóságát. Ennek megfelelően, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezen vállalatok kötelezettségvállalását nem lehetne hatékonyan ellenőrizni, ezért a felajánlásokat elutasították,

8.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/20

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

8.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/22

(1)

Az 1164/2005/EK bizottsági rendeletet (2) módosították az ajánlatok benyújtására előírt határidő 2006. június 28-ig való meghosszabbítása érdekében.

(2)

E meghosszabbítás keretében azonban a 2005. október 26-át követő heteket – amelyeken nincs pályázati eljárás – nem említették. Így a gazdasági szereplők jóhiszeműen ezeken a heteken is benyújthatnának ajánlatokat, holott nincs irányítóbizottsági ülés.

(3)

Szükséges tehát 2006. június 28-ig kizárni azokat a heteket, amelyeken nincs pályázati eljárás.

(4)

A becsült piaci szükségletre és a lengyel intervenciós hivatal rendelkezésére álló mennyiségre tekintettel Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot intervenciós hivatalának azon szándékáról, hogy 65 197 tonnával növelni kívánja a pályázati eljáráson meghirdetett mennyiséget. A piaci viszonyokra való tekintettel helyénvaló kedvezően elbírálni Lengyelország kérését.

(5)

Következésképpen helyénvaló módosítani az 1164/2005/EK rendeletet.

(6)

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.

Az 1. cikkben szereplő „90 000” tonna mennyiség helyébe a „155 197” tonna mennyiség lép.

2.

A 4. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ezután következő részleges pályázati felhívásokra tett ajánlatok benyújtásának határideje szerdánként 15 óra (brüsszeli idő szerint), kivéve 2005. augusztus 3-án, 2005. augusztus 17-én, 2005. augusztus 31-én, 2005. december 28-án, 2006. április 12-én és 2006. május 24-én, mivel ezeken a heteken nincs pályázati eljárás.”

8.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/23

(1)

Az 1165/2005/EK bizottsági rendeletet (2) módosították az ajánlatok benyújtására előírt határidő 2006. június 28-ig való meghosszabbítása érdekében.

(2)

E meghosszabbítás keretében azonban a 2005. október 26-át követő heteket – amelyeken nincs pályázati eljárás – nem említették. Így a gazdasági szereplők jóhiszeműen ezeken a heteken is benyújthatnának ajánlatokat, holott nincs irányítóbizottsági ülés.

(3)

Szükséges tehát 2006. június 28-ig kizárni azokat a heteket, amelyeken nincs pályázati eljárás.

(4)

Következésképpen helyénvaló módosítani az 1165/2005/EK rendeletet.

(5)

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

8.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/24

(1)

Az 1166/2005/EK bizottsági rendeletet (2) módosították az ajánlatok benyújtására előírt határidő 2006. június 28-ig való meghosszabbítása érdekében.

(2)

E meghosszabbítás keretében azonban a 2005. október 26-át követő heteket – amelyeken nincs pályázati eljárás – nem említették. Így a gazdasági szereplők jóhiszeműen ezeken a heteken is benyújthatnának ajánlatokat, holott nincs irányítóbizottsági ülés.

(3)

Szükséges tehát 2006. június 28-ig kizárni azokat a heteket, amelyeken nincs pályázati eljárás.

(4)

Következésképpen helyénvaló módosítani az 1166/2005/EK rendeletet.

(5)

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

8.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/25

(1)

Az 1168/2005/EK bizottsági rendeletet (2) módosították az ajánlatok benyújtására előírt határidő 2006. június 28-ig való meghosszabbítása érdekében.

(2)

E meghosszabbítás keretében azonban a 2005. október 26-át követő heteket – amelyeken nincs pályázati eljárás – nem említették. Így a gazdasági szereplők jóhiszeműen ezeken a heteken is benyújthatnának ajánlatokat, holott nincs irányítóbizottsági ülés.

(3)

Szükséges tehát 2006. június 28-ig kizárni azokat a heteket, amelyeken nincs pályázati eljárás.

(4)

Következésképpen helyénvaló módosítani az 1168/2005/EK rendeletet.

(5)

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

8.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/26

(1)

A maláta export-visszatérítésének a 2727/75/EGK rendelet 16. cikkének (4) bekezdése szerinti kiigazításáról szóló, 1978. július 17-i 1680/78/EK bizottsági rendeletet (2) jelentősen módosították (3). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)

Annak a gazdasági évnek az első három hónapja során exportált árpamaláta esetében, amelynek tekintetében a visszatérítést július 1. előtt előzetesen rögzítették, az 1784/2003/EK rendelet 15. cikkének (4) bekezdése megállapítja az előzetesen rögzített visszatérítés kiigazításának feltételeit.

(3)

Amikor ilyen kiigazításra kerül sor, biztosítani kell, hogy a gazdasági év első három hónapja során exportált árpamaláta már a megelőző gazdasági év végén raktáron legyen, vagy az ezen időpontban raktáron lévő árpából készüljön. A szóban forgó gazdasági év végén raktáron lévő árpa és maláta mennyiségét meg kell állapítani. E mennyiségek megállapításáért és a vizsgált időszak során exportált maláta export-visszatérítésének kiigazítására vonatkozó közösségi rendelkezéseknek való megfelelés biztosításához szükséges lépések megtételéért az egyes tagállamok illetékes hatóságai felelősek.

(4)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

a)

amennyiben a maláta a gazdasági év végén raktáron lévő árpából készült, a visszatérítés kifizetéséért felelős tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátani a következőket igazoló okmányokat:

b)

amennyiben a maláta a gazdasági év végén raktáron volt, a visszatérítés kifizetéséért felelős tagállam illetékes hatóságának rendelkezésére bocsátani a következőket igazoló okmányokat:

a)

elvégzi a raktárkészleteknek és azok tagállam területén belüli mozgásának szükséges ellenőrzését;

b)

megtesz minden szükséges további intézkedést, figyelembe véve a területén érvényes különleges feltételeket, különösen azon időszakokban, amikor a készletek és azok mozgása ellenőrzés alatt áll.

8.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/30

(1)

Az export-visszatérítés előlegezésére nem jogosító alaptermékek rögzítéséről szóló, 1981. június 17-i 1618/81/EGK bizottsági rendeletet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében az említett rendeletet kodifikálni kell.

(2)

Az 565/80/EGK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése az alaptermékekből előállított feldolgozott termékekre és árukra vonatkozik, feltéve hogy az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedések nincsenek megtiltva a hasonló termékek esetében. Az 565/80/EGK rendelet 8. cikkében említett termékek jegyzékét össze kell állítani. Az aktív feldolgozás tilos bizonyos olyan termékek esetében, amelyek hasonlóak az alaptermékekhez.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az érintett irányítóbizottságok véleményével,

a)

az 1784/2003/EK rendelet I. mellékletében említett termékek, kivéve a 2309 KN-kód alá tartozó termékeket;

b)

az 1785/2003/EK tanácsi rendelet (5) 1. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett termékek.

8.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/34

(1)

Az 1864/2004/EK bizottsági rendelet (2) évente két időszakot ír elő az importengedély iránti kérelmek benyújtására.

(2)

A tagállamok illetékes hatóságai és az importőrök számára fennálló igazgatási akadályok csökkentése érdekében évente csak egy időszakot kell meghatározni. A behozatal egész évben történő folyamatosságának biztosítása érdekében az engedélyeknek kiadásuk napjától az adott év december 31-ig érvényesnek kell lenniük.

(3)

A hatékonyabb igazgatás érdekében az 1864/2004/EK rendelet által megnyitott vámkontingens néhány tételszámát meg kell változtatni. Az érthetőség kedvéért valamennyit fel kell sorolni az adott rendelet I. mellékletében.

(4)

Az 1864/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Feldolgozottgyümölcs- és Feldolgozottzöldség-piaci Irányítóbizottság véleményével,

1.

Az 1. cikk helyébe a következő lép:

„1. cikk

(1)   Az e rendeletben rögzített feltételek értelmében a 0711 51 00, 2003 10 20 és 2003 10 30 KN-kód alá sorolt, Agaricus nemzetségbe tartozó fajokból készített tartósított gomba (a továbbiakban: »tartósított gomba«) Közösségbe történő importjára vonatkozó vámkontingens-rendszer megnyitásra kerül. Az egyes vámkontingensek mennyisége, tételszáma, valamint alkalmazási időszaka az I. mellékletben kerül meghatározásra.

(2)   Az alkalmazandó vámtétel 12 %-os értékvám a 0711 51 00 KN-kód alá sorolt termékek esetében, és 23%-os a 2003 10 20 és a 2003 10 30 KN-kód alá sorolt termékek esetében.

Nem kell azonban vámot alkalmazni a Romániából és Bulgáriából származó termékek esetében.”

2.

Az 5. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az engedélyek az 1291/2000/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének értelmében történő kiállításuk napjától kezdve az adott év december 31-ig érvényesek.”

3.

A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Kínából és más országokból származó importok esetében, amennyiben a megállapított mennyiség nem kerül teljes mértékben felhasználásra az importőrök egyik csoportja által, a fennmaradó mennyiséget a másik csoportnak ítélik oda.”

4.

A 7. cikk helyébe a következő lép:

„7. cikk

A különböző importőrök által benyújtott kérelmekre alkalmazandó korlátozások

(1)   A Kínából és/vagy más országokból származó tartósított gomba Közösségbe való importjára irányuló, hagyományos importőr által benyújtott engedélykérelmek teljes összege (töltőtömeg) nem vonatkozhat a referenciamennyiség 150 %-át meghaladó mennyiségre.

(2)   A Kínából és/vagy más országokból származó tartósított gomba Közösségbe való importjára irányuló, új importőr által benyújtott engedélykérelmek teljes összege (töltőtömeg) nem vonatkozhat az I. melléklet alapján Kína vagy más országok számára meghatározott vámkontingensek összegének 1 %-át meghaladó mennyiségre.”

5.

A 8. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az importőröknek engedélykérelmeiket január első öt munkanapja alatt kell benyújtaniuk.”

6.

A 9. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„A tagállamok legkésőbb január tizedik munkanapján értesítik a Bizottságot azokról a mennyiségekről, amelyekre engedélykérelmeket nyújtottak be.”

7.

A 10. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a kérelmezett mennyiségek meghaladják a rendelkezésre álló mennyiséget, a Bizottság egy rendelet keretében határoz a kérdéses engedélykérelmekre alkalmazandó elosztási együtthatóról.”

8.

A 16. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben megállapítják, hogy az importőr által a tagállam illetékes hatóságainak bemutatott kérelmek és/vagy nyilatkozatok hamisak, félrevezetők vagy pontatlanok – kivéve ha világosan látszik, hogy tévedésről van szó –, az érintett tagállamok illetékes hatóságai kizárják az érintett importőrt az engedélykérelmi rendszerből a 8. cikk (2) bekezdésében említett következő kérelmezési időszakra vonatkozóan.”

9.

Az I. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

8.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/37

(1)

Az 1159/2003/EK rendelet 9. cikke rendelkezik az 1701 KN-kódú, fehércukor-egyenértékben kifejezett termékek nulla százalékos vámtételű szállítási kötelezettségeinek megállapításáról szóló szabályokról az AKCS-jegyzőkönyvet és az indiai megállapodást aláíró országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(2)

Az 1159/2003/EK rendelet 16. cikke rendelkezik az 1701 11 10 KN-kódú, fehércukor-egyenértékben kifejezett termékek nulla százalékos vámtételű vámkontingenseinek megállapításáról szóló szabályokról az AKCS-jegyzőkönyvet és az indiai megállapodást aláíró országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(3)

Az 1159/2003/EK rendelet 22. cikke tonnánként 98 euro vámtételű vámkontingenst nyit meg az 1701 11 10 KN-kódú termékekre a Brazíliából, Kubából és egyéb harmadik országokból származó behozatalra vonatkozóan.

(4)

A 2005. november 28-tól 2005. december 2-ig tartó hét folyamán az 1159/2003/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően behozatali engedélyek kiállítása iránti kérelmeket nyújtottak be az illetékes hatóságokhoz az 1159/2003/EK rendelet 9. cikke értelmében az AKCS-India preferenciális cukorra az egyes érintett országokra vonatkozóan megállapított szállítási kötelezettséget meghaladó összmennyiségre.

(5)

Az adott körülmények között a Bizottságnak csökkentési együtthatót kell megállapítania, ami lehetővé teszi az engedélyek kiállítását a rendelkezésre álló mennyiség arányában, és jeleznie kell, ha a kérdéses határértéket elérték,

8.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/39

(1)

A 2759/75/EGK rendelet 13. cikkének értelmében a rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében felsorolt termékek világpiaci ára, valamint a Közösségen belüli ára közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

E szabályok és kritériumok a sertéshúságazat piacainak jelenlegi helyzetére való alkalmazásának eredményeként a visszatérítést a következőképpen kell megállapítani.

(3)

A 0210 19 81 KN-kód alá tartozó termékek esetében a visszatérítés összegének megállapításakor figyelembe kell venni egyfelől az e kód alá tartozó termékek minőségi jellemzőit, másfelől az előállítási költségek előrelátható világpiaci alakulását. Azonban a 0210 19 81 KN-kód alá tartozó, egyes jellemzően olasz termékek esetében továbbra is biztosítani kell a Közösség részvételét a nemzetközi kereskedelemben.

(4)

Az egyes, hagyományosan az 1601 00 és 1602 KN-kódok alá tartozó termékek legfontosabb importőrjeinek számító harmadik országokban tapasztalható versenyfeltételek miatt a fenti termékekre e helyzet figyelembevételével kell a visszatérítés összegét megállapítani. Azonban biztosítani kell, hogy a visszatérítés kizárólag az élelmezési célra alkalmas anyagok nettó súlya után járjon, az e készítményekben esetlegesen található csont tömegének kivételével.

(5)

A 2759/75/EGK rendelet 13. cikke értelmében a világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a 2759/75/EGK rendelet 1. cikkében felsorolt termékek után járó visszatérítések differenciálását a rendeltetési hely függvényében.

(6)

A visszatérítések összegeit a 3846/87/EGK bizottsági rendelet (2) által megállapított export-visszatérítési nómenklatúra módosításainak figyelembevételével kell megállapítani.

(7)

A visszatérítés odaítélését a Közösség területén szabadforgalomba hozható termékekre kell korlátozni. Ezért a támogatás elnyeréséhez a termékeket egy állategészségügyi jelöléssel kell ellátni a 64/433/EGK tanácsi irányelvben (3), a 94/65/EK tanácsi irányelvben (4) és a 77/99/EGK tanácsi irányelvben (5) leírtaknak megfelelően.

(8)

A Sertéshúspiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

—

64/433/EGK irányelv I. mellékletének XI. fejezetében,

—

94/65/EK irányelv I. mellékletének VI. fejezetében,

—

77/99/EGK irányelv B. mellékletének VI. fejezetében

8.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/42

(1)

A 1484/95/EK bizottsági rendelet (4) rögzítette a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítő importvámrendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, valamint az irányadó árakat.

(2)

A baromfihús- és tojáságazatban érvényes, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló adatok rendszeres ellenőrzéséből következik, hogy egyes termékek behozatalára vonatkozó irányadó árakat módosítani kell, figyelembe véve az eredet szerinti árkülönbségeket. Következésképpen az irányadó árakat közzé kell tenni.

(3)

A lehető legrövidebb határidőn belül végre kell hajtani ezt a módosítást, figyelembe véve a piac helyzetét.

(4)

Az e rendeletben elöírt intézkedések összhangban vannak a Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság véleményével,

8.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/44

(1)

Az azon mérték meghatározásáról, amelynek erejéig helyt lehet adni az 1279/98/EK rendeletben Bulgáriára és Romániára vonatkozóan meghatározott marha- és borjúhús-vámkontingensekre 2005. júliusában benyújtott behozatali engedélyek iránti kérelmekről szóló, 2005. augusztus 1-jei 1271/2005/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza a 2005. július 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan benyújtott behozatali engedély iránti kérelmek elfogadásának feltételeit.

(2)

Az 1279/98/EK rendelet 2. cikkének első albekezdésében említett, Romániából és Bulgáriából származó, 2005. július 1. és december 31. között különleges feltételekkel behozható marha- és borjúhústermékek azon mennyisége, amelyre nézve engedélyeket igényeltek, nem éri el a rendelkezésre álló mennyiséget. Következésképpen az említett cikk második albekezdésének megfelelően az ebben az időszakban fennmaradó mennyiségeket hozzá kell adni a következő időszakban rendelkezésre álló mennyiségekhez Bulgária és Románia esetében.

(3)

Az 1279/98/EK rendelet 2. cikkének második albekezdésének megfelelően a Bulgáriából és Romániából származó, 2006. január 1. és június 30. között különleges feltételekkel behozható marha- és borjúhústermékek mennyiségeit az előző időszak fennmaradó mennyiségeinek figyelembevételével kell meghatározni,

8.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/46

(1)

Az 1254/1999/EK rendelet 33. cikke szerint a rendelet 1. cikkében felsorolt termékek világpiaci ára és a Közösségen belüli ára közti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A 32/82/EGK (2), az 1964/82/EGK (3), a 2388/84/EGK (4), a 2973/79/EGK (5) és a 2051/96/EK (6) bizottsági rendeletek megállapítják az egyes marha-és borjúhúsrészekre, valamint egyes tartósított marha- és borjúhústermékekre nyújtott rendkívüli export-visszatérítések és bizonyos rendeltetési helyekre vonatkozóan nyújtott támogatások feltételeit.

(3)

Ezen szabályoknak és feltételeknek a marha- és borjúhúspiac várható alakulására tekintettel történő alkalmazásából következik, hogy a visszatérítésnek az alábbiakban meghatározott mértékűnek kell lennie.

(4)

Az élő állatok tekintetében az egyszerűsítés érdekében az export-visszatérítés nem nyújtható olyan kategóriákra, amelyekben jelentéktelen a harmadik országokkal folytatott kereskedelem. Továbbá az állatjóléttel kapcsolatos általános aggodalom fényében a vágásra szánt élő állatokra vonatkozó export-visszatérítéseket a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell.

(5)

Következésképpen az ilyen állatokra csak olyan harmadik országok esetében lehet export-visszatérítést nyújtani, amelyek kulturális vagy vallási okokból hagyományosan jelentős számú állatot importálnak belföldi vágás céljából.

(6)

A szaporításra szánt élő állatok esetében a visszaélések elkerülése érdekében a fajtatiszta tenyészállatokra nyújtott export-visszatérítéseket a 30 hónapnál nem idősebb üszőkre és tehenekre kell korlátozni.

(7)

Annak érdekében, hogy bizonyos közösségi marha- és borjúhústermékek nemzetközi piacon történő értékesítése lehetővé váljon, néhány, a 0201, 0202 és 1602 50 KN-kód alá tartozó terméknél bizonyos rendeltetési célok esetén export-visszatérítést kell nyújtani.

(8)

Az export-visszatérítések elterjedése bizonyos kategóriába eső marha- és borjúhústermékek esetén jelentéktelennek bizonyul. Ugyanez a helyzet bizonyos, a Közösség területéhez közeli rendeltetési helyek esetében is. Az ilyen kategóriákra az export-visszatérítéseket a továbbiakban nem kell rögzíteni.

(9)

Az e rendeletben előírt visszatérítéseket a mezőgazdasági termékek export-visszatérítési nómenklatúrájának létrehozásáról szóló, 1987. december 17-i 3846/87/EGK bizottsági rendelet (7) által elfogadott nómenklatúrában meghatározott termékkódok alapján határozzák meg.

(10)

A fagyasztott húsrészekre vonatkozó visszatérítéseknek összhangban kell lenniük a friss vagy hűtött húsrészek után járó visszatérítésekkel, a felnőtt hím szarvasmarhaféléket érintő visszatérítések kivételével.

(11)

A 1602 50 KN-kód alá tartozó termékek ellenőrzését fokozni kell oly módon, hogy ezekre a termékekre a visszatérítés nyújtását a gyártástól kell függővé tenni, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítés előzetes kifizetéséről szóló, 1980. március 4-i 565/80/EGK tanácsi rendelet (8) 4. cikkében meghatározott szabályozás szerint.

(12)

Visszatérítés csak olyan termékekre nyújtható, amelyek szabadon mozoghatnak a Közösségen belül. Ezért annak érdekében, hogy visszatérítésre jogosulttá váljanak, a termékekkel szemben feltétel, hogy hordozzák a friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/433/EGK tanácsi irányelvben (9), a húskészítmények Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló, 1976. december 21-i 77/99/EGK tanácsi irányelvben (10) és a darált hús és az előkészített húsok előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 1994. december 14-i 94/65/EK tanácsi irányelvben (11) meghatározott állat-egészségügyi jelölést.

(13)

Az 1964/82/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően a rendkívüli visszatérítést csökkenteni kell, amennyiben az exportálásra szánt kicsontozott hús mennyisége kevesebb mint 95 %-át, de nem kevesebb mint 85 %-át teszi ki a kicsontozással előállított darabok teljes súlyának.

(14)

Az Európai Közösség, valamint Románia és Bulgária között az Európa-megállapodások keretében zajló tárgyalások célja elsősorban az érintett piac közös szervezésének hatálya alá tartozó termékek kereskedelmének liberalizálása. Az export-visszatérítéseket ezért erre a két országra vonatkozóan el kell törölni. Ez az eltörlés azonban nem vezethet differenciált visszatérítéshez más országokba irányuló exportok esetén.

(15)

A Marha- és Borjúhúspiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

—

64/433/EGK irányelv I. melléklet XI. fejezet,

—

77/99/EGK irányelv B. melléklet VI. fejezet,

—

94/65/EK irányelv I. melléklet VI. fejezet.

8.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/50

(1)

Az 1999/105/EK irányelv értelmében egyes feltételek teljesülése esetén a Bizottság felmentheti az egyes tagállamokat az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazására vonatkozó, az irányelvben előírt kötelezettségek alól.

(2)

Dánia és Szlovénia mentesítést kért kötelezettségei alól egyes fafajták tekintetében.

(3)

Mivel az érintett fajok erdészeti szaporítóanyagát általában nem szaporítják vagy forgalmazzák ezekben az államokban, és a fajokhoz tartozó fák nevelése minimális gazdasági jelentőséggel bír Dánia és Szlovénia számára, célszerű Dániát és Szlovéniát felmenteni ezen fajok és azok erdészeti szaporítóanyaga vonatkozásában az 1999/105/EK irányelvben előírt kötelezettségek alól.

(4)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottsága véleményével,

8.12.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/52