15.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/1

(1)

A tapasztalatok fényében indokolt az eljárási szabályzat egyes rendelkezéseinek módosítása, azok hatályának egyértelművé tétele vagy az eljárások lefolytatása hatékony megszervezésének követelményeihez való hozzáigazítása érdekében.

(2)

A költségmentességről szóló rendelkezéseket hozzá kell igazítani a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelv (1) rendelkezéseihez.

(3)

Szabályozni kell a 2004. november 2-i 2004/752/EK, Euratom tanácsi határozattal (2) felállított, az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének határozatai elleni fellebbezést,

1)

A 7. cikk 1. § -a helyébe a következő szöveg lép:

„1. §   A bírák közvetlenül a bírói karnak az EK-Szerződés 224. cikkében és az EAK-Szerződés 140. cikkében előírt részleges megújítását követően megválasztják maguk közül az Elsőfokú Bíróság elnökét hároméves időtartamra.”.

2)

A 9. cikk második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az Elsőfokú Bíróság elnökének és a tanácselnökök egyidejű távolléte vagy akadályoztatása esetén, illetve, ha tisztségük egyidejűleg betöltetlen, az elnök feladatait – a 6. cikkben megállapított rangsor szerint – másik bíró látja el.”.

3)

A 24. cikk 1. § -a helyébe a következő szöveg lép:

„1. §   A Hivatalban a hivatalvezető felügyelete alatt nyilvántartást vezetnek, amelybe benyújtásuk sorrendjében bejegyeznek minden eljárási iratot és az ezekhez tartozó mellékleteket.”.

4)

A 32. cikk 3. § -a a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ha a nagytanácsban vagy az öt bíróból álló tanácsok valamelyikében az egyik bírónak a szóbeli szakasz megnyitását megelőző távolléte vagy akadályoztatása következtében a bírák száma nem éri el a 10. cikk § -ban előírtat, az adott tanács az Elsőfokú Bíróság elnöke által kijelölt bíróval egészül ki a bírák előírt számának helyreállítása érdekében.”

5)

A 41. cikk 1. § -ának helyébe a következő szöveg lép:

„1. §   Ha az Elsőfokú Bíróság úgy ítéli meg, hogy a tanácsadónak vagy ügyvédnek az Elsőfokú Bírósággal, az elnökkel, valamelyik bíróval vagy a hivatalvezetővel szemben tanúsított magatartása sérti az Elsőfokú Bíróság tekintélyét vagy a gondos igazságszolgáltatás követelményeit, illetve ha ez a tanácsadó vagy ügyvéd a feladatai ellátásának céljára biztosított jogaival visszaél, erről értesíti az érintettet. Az Elsőfokú Bíróság tájékozathatja erről az érintett tekintetében illetékes hatóságokat; az érintettnek megküldik az e hatóságoknak címzett levél másolatát.

Ugyanezen indokok alapján az Elsőfokú Bíróság az érintett meghallgatását követően végzéssel bármikor kizárhatja az érintettet az eljárásból. Ez a végzés azonnal végrehajtható.”

6)

A 43. cikk a következőképpen módosul:

7)

A 46. cikk a következőképpen módosul:

8)

Az 50. cikk a következőképpen módosul

9)

Az 55. cikk 1. § -a helyébe a következő szöveg lép:

„1. §   Az Elsőfokú Bíróság az előtte folyamatban lévő ügyeket a bizonyításfelvételek lezárásának sorrendjében bírálja el. Ha a bizonyításfelvételt több ügyben egyszerre zárják le, a sorrend annak alapján kerül meghatározásra, hogy a keresetleveleket mikor jegyezték be a nyilvántartásba.”

10)

A 64. cikk 5. § -ának első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„5. §   Ha a teljes ülésben vagy nagytanácsban eljáró Elsőfokú Bíróság pervezető intézkedéseket rendel el, és ezeket nem maga hajtja végre, ezzel a feladattal vagy azt a tanácsot bízza meg, amelynek az ügyet eredetileg kiosztották, vagy az előadó bírót.”

11)

A 67. cikk 1. § -ának első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„1. §   Ha a teljes ülésben vagy nagytanácsban eljáró Elsőfokú Bíróság bizonyításfelvételt rendel el, és azt nem maga folytatja le, ezzel a feladattal vagy azt a tanácsot bízza meg, amelynek az ügyet eredetileg kiosztották, vagy az előadó bírót.”

12)

A 76a. cikk a következőképpen módosul:

13)

A 93. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„93. cikk

1. §   Az Elsőfokú Bíróság pénztára és adósai a fizetési kötelezettségeiket euróban teljesítik.

2. §   Ha a megtérítendő költségek nem euróban keletkeztek, vagy ha a kifizetésre okot adó cselekmények olyan országban történtek, amelynek nem az euró a pénzneme, a valutákat az Európai Központi Bank által meghatározott, a kifizetés napján érvényes hivatalos árfolyamon kell átváltani.”

14)

A II. Cím 7. fejezetének helyébe a következő szöveg lép:

„7. fejezet

KÖLTSÉGMENTESSÉG

94. cikk

1. §   Az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférés céljából az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásokban az alábbi szabályok szerint lehet biztosítani a költségmentességet.

A költségmentesség teljes egészében vagy részben fedezi a jogsegély és az Elsőfokú Bíróság előtti képviselet költségeit. E költségek az Elsőfokú Bíróság pénztárát terhelik.

2. §   Az a természetes személy, aki gazdasági helyzeténél fogva teljes egészében vagy részben képtelen az 1. § szerinti költségek viselésére, költségmentességben részesülhet.

A gazdasági helyzetet olyan objektív tényezők fényében értékelik, mint például a jövedelem, a tőke vagy a családi állapot.

3. §   Költségmentességnek nincs helye nyilvánvalóan elfogadhatatlan vagy nyilvánvalóan megalapozatlan kereset esetében.

95. cikk

1. §   Költségmentességet a kereset benyújtását megelőzően vagy azt követően is lehet kérni.

A kérelem benyújtásánál nem kötelező az ügyvédi képviselet.

2. §   A kérelemhez csatolni kell a kérelmező gazdasági helyzetének értékelését lehetővé tévő minden információt és igazoló iratot, mint például illetékes nemzeti hatóság által kiállított, e gazdasági helyzetet tanúsító okiratot.

Ha a kérelmet a kereset benyújtását megelőzően terjesztik elő, a kérelmezőnek röviden le kell írnia a kereset tárgyát, a tényállást és a keresetet alátámasztó érveket. A kérelemhez csatolni kell az ezeket igazoló iratokat.

3. §   A 150. cikknek megfelelően az Elsőfokú Bíróság előírhatja, hogy a költségmentesség iránti kérelem benyújtásához nyomtatvány használata kötelező.

96. cikk

1. §   A költségmentesség iránti kérelemről való döntéshozatal előtt az Elsőfokú Bíróság felkéri a másik felet írásbeli észrevételeinek előterjesztésére – kivéve, ha az előterjesztett tények alapján megállapítható, hogy a 94. cikk 2. § -a szerinti feltételek nem teljesülnek, vagy hogy a 3. § szerinti feltételek teljesülnek.

2. §   A költségmentesség iránti kérelemről az elnök végzéssel határoz. Az elnök a kérdést az Elsőfokú Bíróság elé utalhatja.

A költségmentességet megtagadó végzést indokolni kell.

3. §   A költségmentességet biztosító végzésben az érdekelt képviseletének ellátására ügyvédet jelölnek ki.

Ha maga az érdekelt nem javasolt ügyvédet, vagy ha választása nem fogadható el, a hivatalvezető a költségmentességet biztosító végzést és a kérelem másolati példányát megküldi az érintett állam – a Bíróság eljárási szabályzata kiegészítő szabályzatának II. melléklete szerinti – hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságának. A kérelmező képviseletével megbízott ügyvédet e hatóság által megküldött javaslatok figyelembevételével jelölik ki.

A költségmentességet biztosító végzés meghatározhatja az érdekelt képviseletét ellátó ügyvédnek biztosítandó összeget vagy azt a felső összeghatárt, amelyet az ügyvéd költségei és tiszteletdíja elvileg nem haladhat meg. Emellett – az érdekelt gazdasági helyzetét figyelembe véve – előírhatja azt, hogy az érdekelt is járuljon hozzá a 94. cikk 1. § -a szerinti költségekhez.

4. §   A költségmentesség iránti kérelem benyújtása felfüggeszti a keresetindítás határidejét a kérelemről hozott végzés vagy – a 3. § második albekezdése szerinti esetekben – a kérelmező képviseletével megbízott ügyvédet kijelölő végzés közléséig.

5. §   Ha az eljárás során a költségmentesség engedélyezése alapjául szolgáló körülmények megváltoznak, az elnök hivatalból vagy kérelemre – az érdekelt meghallgatását követően – visszavonhatja a költségmentességet. Az elnök a kérdést az Elsőfokú Bíróság elé utalhatja.

A költségmentességet visszavonó végzést indokolni kell.

6. §   E cikk alapján hozott végzések ellen fellebbezésnek nincs helye.

97. cikk

1. §   A költségmentesség engedélyezése esetén az elnök – az érdekelt ügyvédjének kérelmére – az ügyvéd számára előleget utaltathat.

2. §   Ha az eljárást befejező határozat értelmében a költségmentesség kedvezményezettje viseli a saját költségeit, az elnök fellebbezéssel meg nem támadható, indokolt végzéssel meghatározza az ügyvéd költségeinek és tiszteletdíjának összegét, amely az Elsőfokú Bíróság pénztárát terheli. Az elnök a kérdést az Elsőfokú Bíróság elé utalhatja.

3. §   Ha az eljárást befejező határozatban az Elsőfokú Bíróság egy másik felet kötelezett a költségmentesség kedvezményezettje költségeinek viselésére, e másik fél téríti meg az Elsőfokú Bíróság pénztárának a költségmentesség címén megelőlegezett összegeket.

Kifogásolás esetén, illetve ha a fél az összegek megtérítése iránti hivatalvezetői kérelemnek nem tesz eleget, az elnök fellebbezéssel meg nem támadható, indokolt végzéssel határoz. Az elnök a kérdést az Elsőfokú Bíróság elé utalhatja.

4. §   Amennyiben a költségmentesség kedvezményezettje pert veszít, az Elsőfokú Bíróság, ha az a méltányosság alapján indokolt, az eljárást befejező határozatban a költségekről szólva elrendelheti, hogy a másik vagy a többi fél viselje saját költségeit, vagy hogy ezeket a költségeket az Elsőfokú Bíróság pénztára – költségmentesség címén – teljes egészében vagy részben vállalja át.”

15)

A 113. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„113. cikk

Az Elsőfokú Bíróság hivatalból a felek meghallgatását követően bármikor határozhat arról, hogy a kereset eljárásgátló okok fennállása miatt nem elfogadhatatlan-e, illetve megállapíthatja, hogy a kereset okafogyottá vált, és már nincs szükség határozathozatalra; ezt a határozatát a 114. cikk 3. és 4. § -ának megfelelően hozza meg.”

16)

A 114. cikk 2. § -a helyébe a következő szöveg lép:

„2. §   Közvetlenül a kérelmet tartalmazó beadvány benyújtását követően az elnök határidőt állapít meg, amelyen belül a másik fél írásban előterjesztheti kérelmeit, valamint ténybeli és jogi érveit.”

17)

A következő címmel egészül ki:

„V. CÍM

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK HATÁROZATAI ELLENI FELLEBBEZÉSEK

137. cikk

1. §   A fellebbezés az Elsőfokú Bíróság vagy a Közszolgálati Törvényszék Hivatalába benyújtott keresetlevéllel történik.

2. §   A Közszolgálati Törvényszék Hivatala haladéktalanul megküldi az Elsőfokú Bíróság Hivatala számára az elsőfokú eljárás aktáját és – adott esetben – a fellebbezést.

138. cikk

1. §   A fellebbezés a következőket tartalmazza:

E szabályzat 43. cikke és 44. cikkének 2. és 3. § -a megfelelően alkalmazandó a fellebbezésekre.

2. §   A Közszolgálati Törvényszék fellebbezéssel megtámadott határozatát mellékelni kell a fellebbezéshez. A fellebbezés megjelöli azt a napot, amelyen a fellebbezéssel megtámadott határozatot a kérelmező félnek kézbesítették.

3. §   Ha a fellebbezés nem felel meg a 44. cikk 3. § -nak vagy e cikk 2. § -nak, e szabályzat 44. cikkének 6. § -a megfelelően alkalmazandó.

139. cikk

1. §   A fellebbezési kérelmek arra irányulhatnak, hogy:

2. §   A Közszolgálati Törvényszék előtti jogvita tárgyát a fellebbezésben nem lehet megváltoztatni.

140. cikk

A fellebbezést kézbesítik a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárásban részt vett valamennyi fél részére. E szabályzat 45. cikke megfelelően alkalmazandó.

141. cikk

1. §   A fellebbezés kézbesítésétől számított két hónapon belül a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárásban részt vevő felek válaszbeadványt nyújthatnak be. A válaszadás határideje nem hosszabbítható meg.

2. §   A válaszbeadvány a következőket tartalmazza:

E szabályzat 43. cikke és 44. cikkének 2. § és 3. § -a megfelelően alkalmazandó.

142. cikk

1. §   A válaszbeadvány kérelmei arra irányulhatnak, hogy:

2. §   A Közszolgálati Törvényszék előtti jogvita tárgyát a válaszbeadványban nem lehet megváltoztatni.

143. cikk

1. §   A fellebbezést és a válaszbeadványt ki lehet egészíteni válasszal és viszonválasszal, ha az elnök – a kérelmező félnek a válasz vagy viszonválasz kézbesítésétől számított hét napon belül előterjesztett kérelmére – úgy ítéli meg, hogy szükség van a válaszra, és azt kifejezetten engedélyezi abból a célból, hogy lehetővé tegye a kérelmező fél számára álláspontjának előterjesztését, vagy hogy előkészítse a fellebbezésről szóló határozatot. Az elnök állapítja meg azt a határidőt, amelyen belül a választ elő kell terjeszteni és azt a határidőt, amelyen belül e beadvány kézbesítését követően viszonválaszt lehet előterjeszteni.

2. §   Ha a válaszbeadvány kérelmei a Közszolgálati Törvényszék határozatának teljes vagy részleges hatályon kívül helyezésére irányulnak olyan jogalap alapján, amelyet a fellebbezésben nem hoztak fel, a kérdéses válaszbeadvány kézbesítésétől számított két hónapon belül a kérelmező fél vagy bármely más fél erre a jogalapra korlátozódó választ terjeszthet elő. Az 1. § alkalmazandó az ilyen választ követő valamennyi kiegészítő beadványra.

144. cikk

A következő rendelkezésekre is figyelemmel, e szabályzat 48. cikkének 2. § -a, 49., 50. cikke, 51. cikkének 1. § -a, 52., 55–64., 76a.–110. cikke, 115. cikkének 2. és 3. § -a, 116., 123–127. és 129. cikke megfelelően alkalmazandó az Elsőfokú Bíróság előtti olyan eljárásban, amelynek tárgya a Közszolgálati Törvényszék határozata ellen előterjesztett fellebbezés.

145. cikk

Ha a fellebbezés teljes egészében vagy részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, illetve nyilvánvalóan megalapozatlan, az Elsőfokú Bíróság – az előadó bíró jelentése alapján és a főtanácsnok meghallgatását követően – indokolt végzéssel teljes egészében vagy részben bármikor elutasíthatja a fellebbezést.

146. cikk

Az e szabályzat 141. cikke 1. § -ában és – adott esetben – 143. cikke 1. és 2. § -ában említett beadványok benyújtása után az Elsőfokú Bíróság – az előadó bíró jelentése alapján, a főtanácsnok és a felek meghallgatását követően – az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határozhat a fellebbezésről – kivéve, ha a fél kérelmet terjeszt elő, amelyben felsorolja azokat az okokat, amelyek miatt meghallgatását kéri. A kérelmet attól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, hogy a felet az írásbeli szakasz lezárásáról értesítették. Ezt a határidőt az elnök meghosszabbíthatja.

147. cikk

Az 52. cikk szerinti jelentést az e szabályzat 141. cikkének 1. § -ában és – adott esetben – 143. cikkének 1. és 2. § -ában említett beadványok benyújtása után terjesztik az Elsőfokú Bíróság elé. Ugyanez az eljárás alkalmazandó a benyújtásra előírt határidő letelte után akkor is, ha ilyen beadványokat nem nyújtottak be.

148. cikk

Ha a fellebbezés megalapozatlan, vagy ha a fellebbezés megalapozott, és az Elsőfokú Bíróság maga hoz az ügyben határozatot, az Elsőfokú Bíróság határoz a költségekről.

E szabályzat 88. cikke csak az intézmények által előterjesztett fellebbezésekre alkalmazható.

E szabályzat 87. cikkének 2. § -tól eltérve az Elsőfokú Bíróság, valamelyik intézmény tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja által előterjesztett fellebbezés esetén – amennyiben méltányosnak tartja – elrendelheti a költségeknek a felek közötti megosztását.

Ha a fellebbezést visszavonják, a 87. cikk 5. § -a megfelelően alkalmazandó.

149. cikk

A fellebbezési eljárásban az Elsőfokú Bírósághoz intézett beavatkozási kérelmet a 24. cikk 6. § -ában említett közzétételtől számított egy hónapos határidőn belül kell előterjeszteni.”

18)

A 136a. cikk számozása 150. cikkre, a 137. cikk számozása pedig a 151. cikkre változik.