ISSN 1725-5090 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 189 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
48. évfolyam |
Tartalom |
|
I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok |
Oldal |
|
* |
||
|
* |
||
|
|
||
|
* |
||
|
* |
||
|
|
||
|
|
||
|
|
|
|
II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező |
|
|
|
Bizottság |
|
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
|
|
Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok |
|
|
* |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok
21.7.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 189/1 |
A TANÁCS 1174/2005/EK RENDELETE
(2005. július 18.)
a Kínai Népköztársaságból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az „alaprendelet”) és különösen annak 9. cikkére,
tekintettel a tanácsadó bizottsággal való egyeztetést követően benyújtott bizottsági javaslatra,
mivel:
A. IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK
(1) |
A Bizottság a 128/2005/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: az „ideiglenes rendelet”) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: a „KNK”) származó, az ex 8427 90 00 illetve az ex 8431 20 00 KN-kód alá tartozó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik, azaz az alváz és a hidraulikus rendszer behozatalára. |
(2) |
Emlékeztetőül: a dömpinggel és a kárral kapcsolatos vizsgálati időszak a 2003. április 1-jétől 2004. március 31-ig tartó időszakra terjedt ki. A kár elemzése szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2000. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: „bázisidőszak”). |
B. AZ ELJÁRÁS TOVÁBBI MENETE
(3) |
A KNK-ból származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetését követően néhány érdekelt fél írásbeli észrevételt nyújtott be. Amennyiben a felek kérelmezték, lehetőséget kaptak szóbeli meghallgatásra is. |
(4) |
A Bizottság folytatta a végleges megállapításokhoz szükségesnek ítélt összes információ feltárását és ellenőrzését. Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően helyszíni ellenőrző vizsgálatra került sor két importőr telephelyén, a Jungheinrich AG-nál Németországban és a TVH Handling Equipment N.V.-nél Belgiumban. |
(5) |
Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapul szolgáltak a végleges dömpingellenes vám kivetésére és az ideiglenes vámmal biztosított összegek végleges beszedésére irányuló javaslathoz. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy a tájékoztatást követően adott határidőn belül előadhassák észrevételeiket. |
(6) |
Ezután sor került a felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételek vizsgálatára, és adott esetben a megállapítások megfelelő módosítására. |
C. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK
1. Az érintett termék
(7) |
Az érintett termék a KNK-ból származó, rendszerint raklapokra helyezett anyagok mozgatására használt, nem önjáró kézi emelőkocsi, valamint annak alapvető részegységei, azaz alváz és hidraulika, (a továbbiakban: az „érintett termék”), mely rendszerint az ex 8427 90 00, illetve az ex 8431 20 00 KN-kód alá kerül besorolásra. |
(8) |
Néhány érdekelt fél megismételte az ideiglenes rendelet 11 preambulumbekezdésében ismertetett észrevételeit az alváznak és a hidraulikának az érintett termék fogalommeghatározásába történő bevonását illetően. Mindez azonban anélkül történt, hogy további információt vagy indoklást bocsátottak volna rendelkezésre. Ezekre az észrevételekre a Bizottság már válasszal szolgált az ideiglenes rendelet 12 és 14 preambulumbekezdésében. Az érintett felek nem fűztek további érveket az ideiglenes rendelet ezen részeihez. |
(9) |
További érveik a következők voltak: a) az alváz, valamint a hidraulika nem ugyanaz a termék, mint a kézi emelőkocsi; az alváz és a hidraulika esetében továbbá nem került sor dömpingvizsgálatra és kárfelmérésre, éppen ezért nem vethető ki dömpingellenes vám sem; b) a részegységeknek az érintett termék meghatározásába az alaprendelet 13. cikkében megállapított eljárás nélkül történő bevonása méltánytalanul sújtaná a kézi emelőkocsik összeszerelésével foglalkozókat a Közösségben; valamint c) alvázat és hidraulikát javítási célokra is behoznak, így az alvázra és a hidraulikára kivetett vám méltánytalanul sújtaná a jelenlegi felhasználókat. |
(10) |
Azt az érvet illetően, hogy az alváz, illetve a hidraulika nem ugyanaz a termék, mint a kézi emelőkocsi, és hogy az alváz és a hidraulika esetében nem került sor dömpingvizsgálatra és kárfelmérésre, meg kell jegyezni: az ideiglenes rendelet 10 preambulumbekezdésében ismertetett okokból kifolyólag (vagyis mert mindegyik típus ugyanazokkal az alapvető fizikai tulajdonságokkal rendelkezik és ugyanazon alapvető célokra használják fel őket) e vizsgálat keretein belül a kézi emelőkocsik minden fajtája és azok alapvető részegységei egy és ugyanazon terméknek minősülnek. Ezeket a megállapításokat cáfoló nyomós bizonyíték nem érkezett. Azt az érvet illetően, hogy az alváz és a hidraulika tekintetében nem készült dömping- és kárkalkuláció, emlékeztetni kell arra, hogy ezek az alapvető részegységek az érintett termék fogalmába beletartoznak, és az érintett termék esetében a hasonló terméket gyártó közösségi iparágat érintő dömping és kár az előírásoknak megfelelően megállapítást nyert. Konkrétan a dömping vonatkozásában a vizsgálat azt állapította meg, hogy a vizsgálati időszakban az alváz és a hidraulika behozatalának volumene túl kicsi volt ahhoz, hogy reprezentatív lehessen. Ennek következtében az a döntés született, hogy az érintett termék dömpingkülönbözetét a kézi emelőkocsik alapján kell meghatározni, mivel ezek esetében reprezentatív és megbízható adatok álltak rendelkezésre. |
(11) |
Azt az érvet illetően, hogy ahhoz, hogy a Közösségben a kézi emelőkocsik összeszerelésével foglalkozók ne kerüljenek méltánytalanul nehéz helyzetbe, az alapvető részegységek bevonása az érintett termék fogalmába csak az alaprendelet 13. cikkének rendelkezései révén lehetséges, meg kell jegyezni, hogy a 13. cikk irreleváns az érintett termék fogalommeghatározása szempontjából. Az alaprendelet 13. cikke nem erre, hanem különböző kijátszási praktikákra utal, többek között arra, amikor az összeszerelendő részegységek nem tartoznak bele az érintett termék fogalmi definíciójába; jelen esetben azonban nem ez a helyzet. Éppen ezért az érv elfogadhatatlan. |
(12) |
Azt az érvet illetően, hogy az alvázat és a hidraulikát javítási célokra is behozzák, és hogy az alvázra és a hidraulikára kivetett vám méltánytalanul sújtaná a jelenlegi felhasználókat, meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat során egy felhasználó sem panaszkodott arra, hogy valamely intézkedésnek ilyen hatása lenne. Meg kell továbbá jegyezni, hogy a vizsgálati időszak alatt a KNK-ból behozott alvázak és hidraulikák mennyisége elhanyagolható a kínai kézi emelőkocsik behozatalának mennyisége mellett. Vagyis az intézkedésnek a régi kézi emelőkocsik javítására gyakorolt hatása, amennyiben lenne ilyen, nem lenne jelentős, így az érv elfogadhatatlan. |
(13) |
További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet 10–15 preambulumbekezdésében ismertetett, az érintett termék meghatározására vonatkozó következtetések megerősítést nyernek. |
2. A hasonló termék
(14) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendeletnek a hasonló termékre vonatkozó 16–18 preambulumbekezdése megerősítést nyer. |
D. A DÖMPING
1. Piacgazdasági elbánás (PE)
(15) |
Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően három együttműködő exportáló gyártó jelezte, hogy meg kellett volna kapniuk a piacgazdasági elbánást. Kettő közülük egyszerűen megismételte a korábban benyújtott és a Bizottság által már megválaszolt érveket (lásd az ideiglenes rendelet 19–34 preambulumbekezdését). |
(16) |
Emlékeztetni kell rá, hogy a két exportáló gyártó egyikének – amely valójában két kapcsolt vállalatból áll – esetében a vizsgálat megállapította, hogy egyes eszközöket jelentősen magasabb értékkel vezettek be az egyik vállalat kimutatásaiba, mint amennyit vételi árként valójában fizettek érte. Megállapítást nyert, hogy ezzel a vállalat megsértette az IAS 1-et (pénzügyi kimutatások korrekt prezentációja) és az IAS 16-ot (ingatlanok és berendezések elszámolási értékelése). Megállapítást nyert továbbá, hogy a másik vállalat megsértette az IAS 21-et (külföldi fizetőeszközökkel folytatott tranzakciók eredeti értéken történő elszámolása) és az IAS 32-őt (pénzügyi eszközök közzététele és prezentálása). Ráadásul a vállalatok könyvvizsgálóinak pénzügyi beszámolóiban nem tükröződnek ezek a problémák, ami amellett szól, hogy a könyvvizsgálatokat nem az IAS-nek megfelelően végezték. Mivel újabb bizonyíték nem érkezett, amely módosíthatná a fentebbi megállapításokat, megerősítést nyer, hogy az exportáló gyártó nem felel meg az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának második kritériumában megállapított követelményeknek. |
(17) |
Egy másik exportáló gyártó esetében a vizsgálat megállapította, hogy egy kölcsön kivezetése nem szabályszerűen történt a vállalat elszámolásaiban, ami jelentősen befolyásolta a vállalat pénzügyi eredményeit. Ezzel a vállalat megsértette az IAS 1-et (pénzügyi kimutatások korrekt prezentációja). A vállalat továbbá megváltoztatta a behajthatatlan követelések tartalékalapjára vonatkozó elszámolási módszerét anélkül, hogy azt visszamenőleg alkalmazta volna. Ez ismételten jelentős hatással volt a pénzügyi eredményekre. Megállapítást nyert, hogy ezzel a vállalat megsértette az IAS 8-at (a számviteli eljárások megváltoztatása). A könyvvizsgáló, bár a behajthatatlan követelések tartalékalapjára vonatkozó könyvelési mód következetlenségét még a kínai számviteli standardok viszonylatában is kiemelte, a kölcsönnel kapcsolatos problémára nem válaszolt. Mivel nem érkezett bizonyíték, amely módosíthatná a fentebbi megállapításokat, megerősítést nyer az is, hogy az exportáló gyártó nem felel meg az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának második kritériumában megállapított követelményeknek. |
(18) |
A harmadik exportáló gyártó, aki az ideiglenes intézkedések bevezetését követően is piacgazdasági elbánást kért – a Zhejiang Noblelift Equipment Joint Stock Co. Ltd, bizonyítékot nyújtott be arra nézve, hogy jóllehet a külföldi fizetőeszközökkel folytatott tranzakciók eredeti értéken történő elszámolásával kapcsolatos gyakorlata bizonyos esetekben nem felelt meg maradéktalanul az IAS 21-nek, ez nem befolyásolta a vállalat pénzügyi eredményeit. További probléma nem merült fel a vállalat elszámolásaiban az IAS betartásával kapcsolatban. Az adott körülmények között éppen ezért az a döntés született, hogy felül kell vizsgálni az arra vonatkozó következtetéseket, hogy az exportáló gyártó megfelel-e az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontja második kritériumának, és engedélyezni kell a vállalatnak a piacgazdasági elbánást. Ami a többit illeti, megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet 19–34 preambulumbekezdésében ismertetett megállapítások. |
(19) |
Meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetését követően egy nem együttműködő kínai exportáló gyártó és kapcsolt közösségbeli importőre bizonyos észrevételeket nyújtott be az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban, és piacgazdasági elbánásra, illetve arra az esetre, ha ezt nem kapná meg, egyéni elbánásra tartott igényt. A vállalatok tájékoztatást kaptak arról, hogy nem együttműködő exportáló gyártók – vagyis olyan exportáló gyártók, akik nem nevezték meg magukat, nem fejtették ki álláspontjukat írásban, és nem bocsátottak rendelkezésre információkat a megszabott határidőn belül – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének, 5. cikke (10) bekezdésének, 9. cikke (5) bekezdésének, valamint 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően nem igényelhetnek sem piacgazdasági, sem egyéni elbánást. |
2. Egyéni elbánás
(20) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendeletnek az egyéni elbánással kapcsolatos 35–37 preambulumbekezdéseinek tartalma megerősítést nyer. |
3. A rendes érték
3.1. A rendes érték meghatározása piaci elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében
(21) |
A piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártókra érvényes rendes érték megállapításához a választás ideiglenesen Kanadára, mint piacgazdasági elvek szerint működő analóg harmadik országra esett. Az ideiglenes intézkedések bevezetése után két exportáló gyártó és egy importőr megismételte az ezen választás ellen szóló érveit (lásd az ideiglenes rendelet 41 preambulumbekezdését). Az érveiket alátámasztó további ellenőrizhető bizonyítékot azonban nem nyújtottak be. |
(22) |
Úgy érveltek továbbá, hogy Kanada kiválasztása, mint piacgazdasági elvek szerint működő analóg harmadik ország, azért sem volt helyénvaló, mert a kézi emelőkocsik kanadai gyártói sokkal magasabb költségeket viselnek mint a kínai gyártók, különösen a teljes bérköltségek vonatkozásában. Ebben a tekintetben egy exportáló gyártó további kiigazítást követelt a KNK-beli saját költségei és a kanadai előállítási költségek közötti különbségek korrekciójára, a másik exportáló gyártó véleménye szerint pedig a már eszközölt kiigazítások igencsak magas mértéke azt jelzi, hogy a kanadai és a kínai kézi emelőkocsik nem összehasonlíthatók. |
(23) |
Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a vizsgálat megállapítása szerint a kanadai kéziemelőkocsi-piac versenyképes és reprezentatív, a kínai és a kanadai gyártók gyártási létesítményei és módszerei hasonlóak, és a kínai és a kanadai kézi emelőkocsik a vizsgálat céljaira megállapított kritériumok alapján összességében összehasonlíthatóak (lásd az ideiglenes rendelet 40, 43 és 44 preambulumbekezdését). A vizsgálat továbbá megállapította, hogy a kézi emelőkocsik gyártása nem munkaigényes (a teljes bérköltségek Kanadában a teljes előállítási költségeknek legfeljebb 15 %-át teszik ki), éppen ezért a kanadai és a KNK-beli teljes bérköltségek közötti esetleges különbségek nem lennének jelentős hatással a teljes előállítási költségre. Mindezekből kifolyólag elfogadhatatlan az az érv, hogy a munkaerőnek tulajdonítható költségkülönbségek miatt nem helyénvaló Kanada, mint analóg ország kiválasztása. |
(24) |
Azt az érvet illetően, hogy a kanadai gyártók a kézi emelőkocsikat jelentősen magasabb költséggel állítják elő mint a kínai gyártók, valamint hogy a rendes értéket ki kellene igazítani a kanadai költségek és a KNK-beli gyártó saját költségei közötti különbség alapján, meg kell jegyezni, hogy az előállítási költségekre vonatkozó információt, amelyet az érvet felhozó exportáló gyártó szolgáltatott, nem lehetett elfogadni, mivel a gyártó nem részesült piacgazdasági elbánásban. Ez lényegesen aláássa a költség-összehasonlítási érvet. Éppen ezért a követelést el kell utasítani. |
(25) |
Azt az érvet illetően, hogy a már eszközölt kiigazítások jelentős mértéke annak a jele, hogy a kanadai és a kínai kézi emelőkocsik nem összehasonlíthatóak, meg kell jegyezni, hogy az összehasonlítandó terméktípusok az érintett iparágban ésszerűnek tekintett kritériumok alapján kerültek kiválasztásra. A terméktípusok összehasonlítását olyan meghatározott alapvető műszaki jellemzők alapján végezték, amelyeket minden piaci szereplő használ, és nincs bizonyíték arra nézve, hogy ez az összehasonlítási mód ne lenne helyénvaló (lásd az ideiglenes rendelet 43 preambulumbekezdését). Éppen ezért az érv elfogadhatatlan. |
(26) |
Az analóg országra vonatkozó rendes érték meghatározásával kapcsolatban több érv nem merült fel, az ideiglenes rendelet 38–48 preambulumbekezdésében ismertetett megállapítások megerősítést nyernek. |
3.2. A rendes érték meghatározása piaci elbánásban részesülő exportáló gyártók esetében
(27) |
Egy exportáló gyártó piacgazdasági elbánásban részesült (lásd a 18 preambulumbekezdést fent), a rendes érték az alább ismertetett módon, az alaprendelet 2. cikke (1)–(6) bekezdése alapján került megállapításra. |
3.2.1. A belföldi értékesítések általános reprezentativitása
(28) |
Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a vizsgálat tárgyát először az képezte, hogy a kézi emelőkocsik belföldi értékesítése független vevők részére reprezentatív volt-e, vagyis hogy az értékesítések összvolumene elérte-e a Közösség felé irányuló megfelelő exportértékesítések összvolumenének legalább 5 %-át. Az érintett exportáló gyártó esetében ez volt a helyzet. |
3.2.2. Terméktípusonkénti reprezentativitás
(29) |
Ezután az képezte a vizsgálat tárgyát, hogy az exportált terméktípushoz hasonlítható terméktípusok belföldi értékesítése reprezentatívnak tekinthető-e. Ehhez először meg kellett állapítani, hogy melyek azok a belföldi piacon forgalomban lévő típusok, amelyek összehasonlíthatóak. A vizsgálat a belföldön forgalomban lévő kézi emelőkocsik azon terméktípusait tekintette azonosnak vagy közvetlenül összehasonlíthatónak a Közösségbe irányuló kivitel céljaira eladott típusokkal, amelyeknek emelőkapacitása, alvázanyaga, villamérete, hidraulikatípusa és keréktípusa azonos volt. |
(30) |
Egy adott terméktípus belföldi értékesítése akkor minősült kielégítően reprezentatívnak, ha a típus belföldi, független vevők részére történt értékesítésének összvolumene a vizsgálati időszak során elérte a Közösségbe exportált összehasonlítható terméktípus értékesítési összvolumenének legalább 5 %-át. Néhány exportált terméktípus esetében ez volt a helyzet. |
3.2.3. A rendes kereskedelmi forgalom kérdése
(31) |
A vizsgálat tárgya először az volt, hogy a fenti terméktípusoknak az exportáló gyártó által végzett belföldi értékesítései az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint a rendes kereskedelmi forgalomban történtek-e. |
(32) |
Ehhez minden, a vizsgálati időszak alatt a belföldi piacon veszteség nélkül eladott exportált terméktípus esetében megállapításra került a független vevők számára történt belföldi értékesítések aránya:
|
3.2.4. A valós belföldi áron alapuló rendes érték
(33) |
Azokban az esetekben, amikor a 29–31 preambulumbekezdésben, valamint a 32 preambulumbekezdés a) és b) pontjaiban ismertetett követelmények teljesültek, a megfelelő terméktípusnál a rendes érték alapjául a vizsgálati időszakban az exportáló ország belföldi piacán független vevők által fizetett vagy fizetendő valós árak szolgáltak, ahogyan azt az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése előírja. |
3.2.5. A számtanilag képzett értéken alapuló rendes érték
(34) |
A fentebbi, 32 preambulumbekezdés c) pontja alá eső típusok, illetve azon típusok esetében, amelyek nem kerültek reprezentatív mennyiségben eladásra a belföldi piacon – mint ahogy azt a fentebbi, 30 preambulumbekezdés említette – a rendes értéket számtani képzés útján kellett megállapítani. |
(35) |
A számtanilag képzett értéknek az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése alapján történő meghatározásához az érintett exportáló gyártó értékesítési, általános és igazgatási költségeit („SG & A”), valamint azt a súlyozott átlagos nyereséget, amelyet a hasonló terméknek a vizsgálati időszakban a belföldi rendes kereskedelmi forgalomban történő értékesítésével elért, hozzá kellett adni az előállítási költségekhez. |
4. Az exportár
(36) |
Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően nem érkezett észrevétel a közvetlenül a független közösségi vevők részére történő értékesítések esetében megállapított exportárral kapcsolatosan. Ezért az ideiglenes rendelet 49 preambulumbekezdésében ismertetett, az exportárnak az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint történő meghatározására vonatkozó megállapítások megerősítést nyernek. |
(37) |
Két exportáló gyártó esetében ideiglenesen számtani képzés útján került sor az exportár meghatározására az olyan importőrök részére végzett értékesítések esetében, akiknél megállapítást nyert, hogy az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint velük kompenzációs megállapodás áll fenn (lásd az ideiglenes rendelet 49 preambulumbekezdését). |
(38) |
Az egyik olyan exportáló gyártó és importőre, akik esetében számtani képzés útján került sor bizonyos exportárak meghatározására, úgy érvelt, hogy a közöttük fennálló kapcsolat nem indokolta az exportárak számtani képzés útján történő megállapítását, és hogy az exportáló gyártónak az importőr felé alkalmazott valós árai alapján kellene az exportárakat megállapítani. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy ezeket az exportárakat befolyásolta a felek közötti megállapodás, mely szerint az importőr visel bizonyos termékfejlesztési költségeket. Ennek következtében ezen importőr viszonylatában az átlagos exportárak lényegesen magasabbak voltak, mint más független közösségi vevők viszonylatában. Így az exportáló gyártónak az importőr viszonylatában alkalmazott árait nem lehetett alapul venni az exportárak megállapításához. Ráadásul az exportáló gyártó és az importőr még a vizsgálati időszak vége előtt társulást hozott létre. Ilyen helyzetben az exportárak rendszerint a független közösségi vevők által fizetett viszonteladási árak alapján kerülnének megállapításra számtani képzéssel. Ebben az esetben azonban a vizsgálati időszakban lebonyolított viszonteladási tranzakciók száma nagyon alacsony volt, továbbá az importőr nem időben adta meg a valós tranzakciós árakat és azok nem voltak ellenőrizhetők. Az adott körülmények között ezeket az értékesítéseket nem lehetett figyelembe venni az exportárak végleges kiszámításakor. |
(39) |
Valójában ez az exportáló gyártó jelentős mennyiségben végzett közvetlen értékesítést független közösségi vevők részére; ezek az értékesítések alapul szolgáltak az exportár megállapításához (lásd a fenti 36 preambulumbekezdést). |
(40) |
A másik olyan exportáló gyártó, aki esetében egyes exportárak számtani képzéssel kerültek megállapításra, és az érintett importőr észrevételeket nyújtott be az ideiglenes megállapításokat illetően: úgy érveltek, hogy nem áll fenn köztük társulás vagy megállapodás az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésében és a WTO dömpingellenes megállapodásának 2.3. cikkében ismertetett társulás vagy kompenzációs megállapodás értelmében. Éppen ezért az exportáraknak a független vevők esetében alkalmazott viszonteladási árakat alapul vevő számtani képzése nem helyénvaló. |
(41) |
Ez az érv elfogadhatatlan, mert az exportőr és az importőr által szolgáltatott információk ellentmondásosak voltak. Az exportáló gyártó telephelyén végzett helyszíni ellenőrző látogatás során a vizsgálatot végzők azt az információt kapták, hogy a felek közötti exportárak azért magasabbak jelentősen a szokásos exportárnál, mert az exportáló gyártó és az importőr között különleges megegyezés vagy megállapodás áll fenn. Mi több, minden exportszámla utalt e megállapodás részleteire. Az exportáló gyártó tagadta ilyen írásbeli megállapodás meglétét, de kifejtette, hogy a szóban forgó importőr kész ilyen magas árakat fizetni, hogy ezzel megszerezze és megtartsa az exportáló gyártó egyes termékeinek bizonyos piacokon való kizárólagos értékesítését. Az importőr is tagadta bárminemű különleges kapcsolat meglétét, és a helyszíni ellenőrző vizsgálat során kifejtette, hogy a szóban forgó termékek kiváló minősége miatt fizet ilyen árat az exportáló gyártónak. Ezt az állítást nem támasztotta alá semmi bizonyíték, a vizsgálat eredményei pedig valójában ellentmondtak ennek. Ilyen körülmények között az exportárak nem tekinthetők megbízhatónak, és ki kell igazítani őket vagy azért, mert az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésében foglalt rendelkezések fényében fennáll valamifajta kompenzációs megállapodás, vagy pedig azért, mert az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése a) pontjában foglalt rendelkezések fényében a termékek állítólagos jobb minőségét tükröző fizikai jellemzőkbeli különbségek indokolják ezt. További információk hiányában az exportárak képzése az ideiglenes rendelet 49 preambulumbekezdésében ismertetettek szerint történt. |
(42) |
Ugyanez az exportáló gyártó és az importőr azon a véleményen volt, hogy a számtanilag képzett exportárak kiszámítása helytelenül történt, mert a számítás során alkalmazott nyereségességi árrés jelentősen nagyobb volt, mint a korábbi esetekben ugyanerre a célra alkalmazott nyereségességi árrések, és így ésszerűtlen volt. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy minden eset saját egyedi szempontjai szerint kerül elbírálásra, és nem lehet egy vizsgálat megállapításait egyszerűen egy másikra átvinni. A szóban forgó esetben a számítások során alkalmazott nyereségességi árrés a vizsgálat során tizenegy, egymástól független importőr által közölt, az érintett termék értékesítésére vonatkozó valós nettó nyereség súlyozott átlaga volt. Nem érkezett olyan bizonyíték, amely ezeket az adatokat megkérdőjelezné. Éppen ezért az állítást el kell utasítani. |
(43) |
Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy az érintett importőr telephelyén történt ellenőrző látogatást követően egyes viszonteladási árak szükségszerű korrekciójának és az importőr SG & A-költségeinek figyelembevétele céljából a számtanilag képzett exportárak kiszámításának felülvizsgálatára került sor. |
5. Az összehasonlítás
(44) |
Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően egy exportáló gyártó egyes exportárak kiigazítását kérte a Közösségbe irányuló közvetlen exportértékesítések és a Közösségbe irányuló, KNK-beli kereskedőkön keresztül történő exportértékesítések kereskedelmi szintjei közötti különbségekre vonatkozóan az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése d) pontja i. alpontjának megfelelően. Úgy érvelt, hogy a kínai kereskedőkön keresztül folyó exportértékesítések esetében további értékesítésekre is sor kerül a kereskedők felé; a Közösségbe irányuló közvetlen kivitel esetében ezekre általában nincs szükség. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet fent hivatkozott cikke úgy rendelkezik, hogy olyan esetekben lehet biztosítani a kereskedelmi szintek eltéréseinek kiigazítását, amikor bizonyítást nyer, hogy következetes és határozott különbségek vannak az exportáló ország hazai piacának különböző kereskedelmi szintjein az eladó szerepe és árai között. A szóban forgó esetben az exportáló gyártó a kiigazítás szükségességét nem a belföldi értékesítéseinek, hanem az exportértékesítéseinek körülményeire hivatkozva követelte, és erre hivatkozva próbálta azt bizonyítani. Ez viszont nem kielégítő alap a kereskedelmi szintek kiigazításának követeléséhez. A vizsgálat ráadásul kimutatta, hogy a szóban forgó exportáló gyártó összes kivitele, csakúgy mint az analóg országban végzett belföldi értékesítések kereskedők részére történtek, vagyis nem volt eltérés a kereskedelmi szintekben az exportár és a rendes érték között. |
6. A dömpingkülönbözetek
(45) |
A többi exportáló gyártóra vonatkozó dömpingkülönbözet kiszámításából (lásd az ideiglenes rendelet 53 preambulumbekezdését) a piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártó már kimaradt. Az ideiglenes rendelet 52 és 53 preambulumbekezdésében ismertetett megállapításokhoz további észrevétel nem érkezett, így azok megerősítést nyernek. A piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártó esetében a dömpingkülönbözet megállapítására a fentebbi, 28–35 preambulumbekezdésben a Közösségbe exportált minden egyes típus esetében meghatározott súlyozott átlagos rendes értéknek és a megfelelő típus súlyozott átlagos exportárának összehasonlítása alapján került sor. A fenti módosításokat követően végül megállapított dömpingkülönbözetek a vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó ár százalékában kifejezve következők:
|
E. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG
1. A közösségi gyártás
(46) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet 55–56 preambulumbekezdésében ismertetett, a közösségi gyártással kapcsolatos ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek. |
2. A közösségi iparág meghatározása
(47) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet 57 preambulumbekezdésében ismertetett, a közösségi iparág meghatározásával kapcsolatos ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek. |
F. A KÁR
1. A közösségi felhasználás
(48) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet 58 és 59 preambulumbekezdésében ismertetett, a közösségi felhasználással kapcsolatos ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek. |
2. Kézi emelőkocsik behozatala a KNK-ból a Közösségbe
(49) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet 60–64 preambulumbekezdésében ismertetett, a kézi emelőkocsiknak a KNK-ból a Közösségbe történő behozatalával kapcsolatos ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek. |
3. A közösségi iparág helyzete
(50) |
Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően egy exportáló gyártó megkérdőjelezte, hogy a közösségi iparágat kár érte. A következőkre mutatott rá: a közösségi iparág gyártási kapacitása növekedett a bázisidőszakban; a készletek 2001 utáni alakulása nem a közösségi iparág által elszenvedett kár jelének, hanem a javulás jelének tekinthető; a közösségi gyártók által eladott kézi emelőkocsik eladási ára és piaci részesedése 2003-ban és a vizsgálati időszakban stabil maradt; a közösségi iparág jövedelmezősége 2000 és 2001 között növekedett; a közösségi iparág beruházási szintje több mint megkétszereződött, ami arra utal, hogy nem volt tőkehiány, valamint a bérek stabilitását pozitív mutatóként kell értékelni. |
(51) |
Azt az érvet illetően, hogy a közösségi iparág gyártási kapacitása növekedett, és hogy ez nem arra utal, hogy kárt szenvedett volna, meg kell jegyezni, hogy bár a gyártási kapacitás növekedése a bázisidőszakban összességében 3 % volt, a gyártási kapacitás 2002 és a vizsgálati időszak között közel 2 %-kal csökkent. Valójában csak 2001-ben és 2002-ben növekedett a gyártási kapacitás, amikor beruházásokra került sor. Ezek a fejlemények nem értelmezhetők úgy, hogy a közösségi iparág nem szenvedett kárt, különösen, ha ugyanezen időszakban a felhasználás 17 %-kal növekedett. |
(52) |
Azt az érvet illetően, hogy a készletek 2001 utáni alakulása nem azt jelzi, hogy a közösségi iparág kárt szenvedett, hanem azt, hogy növekedésen ment keresztül, meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes rendelet 67 preambulumbekezdésében ismertetett magyarázaton kívül – amely arra vonatkozott, hogy miért nem tekinthető ez a mutató a közösségi iparág gazdasági helyzete szempontjából különösen relevánsnak – nem szabad elfelejteni, hogy a készletek a bázisidőszakban összességében 14 %-kal növekedtek. Az a tény, hogy 2001-ben volt egy kiugró érték, nem változtat semmit azon a megállapításon, hogy a készletek legalábbis hozzájárulhattak a közösségi iparág kárhelyzetének kialakulásához. |
(53) |
Azt az érvet illetően, hogy a közösségi gyártók által értékesített kézi emelőkocsik eladási ára és piaci részesedése stabil maradt 2003-ban és a vizsgálati időszakban, meg kell jegyezni, hogy a vizsgálati időszak a 2003. évből 9 hónapot felölel. Meg kell jegyezni, hogy a kárelemzés több éves időszakra terjed ki, és hogy mind a közösségi iparág piaci részesedése, mind az iparágban érvényesülő eladási ár jelentősen csökkent a bázisidőszakban. Ezt nem is vonták kétségbe. |
(54) |
Azt az érvet illetően, hogy a közösségi iparág jövedelmezőségének növekedése 2000 és 2001 között nem arra utal, hogy a közösségi iparág kárt szenvedett volna, meg kell jegyezni, hogy a jövedelmezőség kis mértékben ugyan növekedett a 2000. évi 0,28 %-ról a 2001. évi 0,51 %-ra, ezt követően azonban folyamatosan csökkent, és a vizsgálati időszakban elérte a – 2,31 %-ot. Ez egyértelműen kárhelyzetet jelez. |
(55) |
Azt az érvet illetően, hogy a közösségi iparág beruházási szintje több mint megkétszereződött, vagyis nem volt tőkehiány, emlékeztetni kell arra, hogy – ahogyan ezt az ideiglenes rendelet 76 preambulumbekezdése kifejti – nagyobb beruházásokra 2001-ben és 2002-ben került sor abból a célból, hogy lecseréljék az elhasználódott gyártási létesítményeket, és ezzel lehetővé tegyék, hogy a közösségi iparág versenyképes maradjon. Párhuzamosan a jövedelmezőség csökkenésével a beruházások 40 %-kal csökkentek 2002 és a vizsgálati időszak között, és ez arra utal, hogy tőkehiány állt fenn. Ez megint csak egyértelműen kárhelyzetet jelez. |
(56) |
Azt az érvet illetően, hogy a bérek stabilitását pozitív mutatóként kell értékelni, meg kell jegyezni, hogy ezt a tényezőt a bérek és a foglalkoztatás alakulásának összefüggésében kell megvizsgálni. Egyértelműen látható a foglalkoztatottak számának csökkenéséből, hogy az iparág kárt szenvedett. Azt, hogy a bázisidőszakban a közösségi gyártók a béreket nem tudták az inflációnak megfelelően emelni a tisztességtelen verseny miatt, negatív mutatónak kell tekinteni. |
(57) |
Éppen ezért az exportáló gyártónak az e rendelet 50–56 preambulumbekezdésében megvizsgált érveit el kell utasítani. |
(58) |
Egyes importőrök azzal érveltek, hogy a közösségi iparág jelentősen alacsonyabb áron kínált értékesítésre kézi emelőkocsikat, mint a kínai gyártmányú kézi emelőkocsik eladási ára volt, és ez arra utal, hogy a közösségi iparág nincs kárhelyzetben. Ezt az érvet cáfolja, hogy a vizsgálat jelentős, 55 % feletti áralákínálást állapított meg (lásd az ideiglenes rendelet 64 preambulumbekezdését), így az érvet nem lehet elfogadni. |
(59) |
További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet 65–84 preambulumbekezdésében ismertetett, a közösségi iparág helyzetével kapcsolatos ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek. |
4. Végkövetkeztetés a kárról
(60) |
Végezetül az ideiglenes rendelettel összhangban megállapítást nyer, hogy minden olyan kárra utaló mutató, amely releváns, negatív tendenciát mutatott. További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet 85–87 preambulumbekezdésében ismertetett, a kárra vonatkozó végkövetkeztetéssel kapcsolatos ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek. |
G. A KÁROKOZÁS OKSÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI
1. Bevezetés
(61) |
Az ideiglenes rendelet 88 preambulumbekezdésében ismertetett, a károkozás oksági összefüggéseire vonatkozó bevezetéssel kapcsolatos észrevételek hiányában a megállapítás megerősítést nyer. |
2. A dömpingelt behozatal hatása
(62) |
Egy exportáló gyártó és egyes importőrök arra hivatkoztak, hogy az Eurostat behozatali adatainak használata nem alkalmas az érintett termék behozatali volumenének és piaci részesedésének meghatározására, mivel annak nincsen saját KN-kódja. Azzal érveltek, hogy a kérdéses két KN-kód alá más termékek is tartoznak – az egyik alá a kész termék, a másik alá a részegységek vannak besorolva –, így az Eurostat adatai nem adnak pontos képet a dömpingelt behozatal hatásáról. Meg kell jegyezni, hogy nem nyújtottak be bizonyítékot arra nézve, hogy jelentős mennyiségű más termék lenne besorolva a kész terméket jelölő 8427 90 00 KN-kód alá, mely kód a dömpingelt behozatal volumenének meghatározására szolgált. Ami azt illeti, ugyanezek az érdekelt felek az Eurostatnak pontosan erre a KN-kódra vonatkozó behozatali adatait használták fel az egyéb harmadik országból származó kézi emelőkocsik behozatali trendjeire vonatkozó állításaik alátámasztására. Azt is figyelembe kell venni, hogy a KN-kód szigorú definíciója következtében az ezen vámtarifaszám alatt a Közösségbe belépő termékek túlnyomó többsége valóban azonos az érintett termékkel. A másik, a 8431 20 00 KN-kódot illetően – amelyhez kizárólag vagy főleg a 8427-es vámtarifaszám alá tartozó gépekhez használatos részegységek tartoznak – meg kell jegyezni, hogy az Eurostat ezen kód esetében olyan kis mennyiségű importot jelentett, hogy a vizsgálat ezt az értéket nem vette figyelembe az érintett termék behozatali volumenének és piaci részesedésének megállapításakor. Éppen ezért az érv elfogadhatatlan. |
(63) |
További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet 89–91 preambulumbekezdésében ismertetett, a dömpingelt behozatal hatásával kapcsolatos ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek. |
3. Más tényezők hatásai
a) A közösségi iparág exportteljesítménye
(64) |
Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően egy exportáló gyártó azzal érvelt, hogy téves értékelés született a közösségi iparág exportteljesítményét illetően. A vizsgálat szerint az exportértékesítések közel 50 %-kal csökkentek 2000 és a vizsgálati időszak között, ami jelentős hatással volt a közösségi iparág teljesítményére. Meg kell jegyezni, hogy ha abszolút értékben csökkent is a kivitel, a bázisidőszakban a közösségi iparág összes értékesítésének átlagosan csak 11 %-át tette ki. Ráadásul míg a közösségen belüli értékesítések veszteségesek voltak, a kivitel továbbra is termelt némi nyereséget a vizsgálati időszakban. Éppen ezért a kivitel csökkenése nem tekinthető olyan tényezőnek, amely jelentősebb kárt okozott volna a közösségi iparágnak. Következésképpen az érvet el kell utasítani, és az ideiglenes rendelet 92 és 93 preambulumbekezdésében ismertetett megállapítások megerősítést nyernek. |
b) A közösségi iparág beruházásai
(65) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet 94 preambulumbekezdésében ismertetett, a közösségi iparág beruházásaival kapcsolatos ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek. |
c) Behozatal más harmadik országokból
(66) |
Két exportáló gyártó és egyes importőrök azt állították, hogy az ideiglenes rendelet 95 preambulumbekezdésében ismertetett megállapításokkal ellenkezően egyéb, a KNK-n kívüli országok – különösen Brazília és India – kihasználták, hogy az euró erős volt, és jelentősen növelték az értékesítést a közösségi piacon. Tekintettel arra, hogy az olyan harmadik országokból, mint Brazília és India származó behozatal csak megközelítőleg 1 %-át teszi ki az érintett termék kínai importjának, esetleges hatása jelentéktelennek tekinthető. Éppen ezért az állítást el kell utasítani. |
(67) |
További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet 95 és 96 preambulumbekezdésében ismertetett, az egyéb harmadik országokból származó behozatallal kapcsolatos ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek. |
d) Az EUR/USD árfolyam
(68) |
Egy exportáló gyártó és egyes importőrök arra hivatkoztak, hogy a megállapított áralákínálás egy része az USD euróval szembeni gyengeségének tudható be és nem a dömpingelt importáraknak. Nem nyújtottak be azonban bizonyítékot, amely kimutatná a KNK-ból származó, USD-ben számlázott behozatal volumenét, és így lehetőséget adna annak általános felmérésére, hogy az árfolyam volt-e valamilyen hatással az árakra. Mindenesetre még ha az összes KNK-ból származó behozatalra USD-ben került is volna sor – amit a vizsgálat eredményei nem támasztanak alá –, az érintett termék importára a bázisidőszakban tapasztalt 34 % helyett csak 25 %-kal csökkenhetett volna (az USD értékcsökkenése az euróval szemben). Végül meg kell jegyezni, hogy két egyedi eset kivételével – melyek esetében a behozatal volumene egyértelműen elhanyagolható volt – a KNK-n kívüli összes egyéb országból származó behozatal összességében csökkent annak ellenére, hogy ezek az országok szintén előnyös helyzetbe kerültek az euró felértékelődésével. Ez arra utal, hogy az árfolyamváltozások nem lehettek a KNK-ból származó dömpingelt behozatal felfutásának számottevő okozói. Következésképpen az állítást el kell utasítani, és az ideiglenes rendelet 98 preambulumbekezdésében ismertetett megállapítások megerősítést nyernek. |
e) Az értékesítési magatartás
(69) |
Egy exportáló gyártó és egyes importőrök megismételték azt az érvüket, hogy a panaszosok olyan nagy, az anyagmozgató ágazatban tevékeny vállalatok, amelyek számára a kézi emelőkocsik csak a segédtermék szerepét töltik be, melynek segítségével nagyobb, drágább termékeket adhatnak el. Mivel új bizonyítékot nem nyújtottak be, az ideiglenes rendelet 99 és 100 preambulumbekezdésében ismertetett megállapítások megerősítést nyernek. |
f) Stratégiai tévedések, amelyeket az EK-beli gyártók követtek el, mint például gyenge minőségű termékek és a saját részegységgyártás
(70) |
Egy exportáló gyártó megismételte azt az állítását, hogy a közösségi gyártók saját maguk okozták maguknak a kárt azáltal, hogy gyenge minőségű termékek gyártására összpontosítottak és a részegységek gyártását kiszervezéssel oldották meg. Az állítás alátámasztására azonban nem érkezett új bizonyíték. Meg kell jegyezni, hogy az állítást a Bizottság már megvizsgálta, és az ideiglenes rendelet 101–103 preambulumbekezdése – mely itt megerősítést nyer – határozottan foglalkozott vele. |
4. Végkövetkeztetés az oksági összefüggésekről
(71) |
További olyan észrevételek hiányában, melyek megváltoztathatnák az ideiglenes döntést, az ideiglenes rendelet 104 és 105 preambulumbekezdésében ismertetett, az oksági összefüggésekre vonatkozó végkövetkeztetés megerősítést nyer. |
H. A KÖZÖSSÉG ÉRDEKE
1. Általános megjegyzések
(72) |
Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet 106 preambulumbekezdésében ismertetett, a Közösség érdekével kapcsolatos általános megjegyzésekre vonatkozó ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek. |
2. A közösségi iparág érdeke
(73) |
Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően egy importőr arra hivatkozott, hogy a Közösségben korábban bezárt termelőüzemeket nem fogják újra megnyitni, és így nem fognak új munkahelyeket teremteni a dömpingellenes intézkedések bevezetése következtében. Az állítást azonban nem támasztották alá bizonyítékkal. Ha nem is nyitottak meg újra már bezárt üzemeket, meg kell jegyezni, hogy a közösségi iparág kapacitásának kihasználtsága a vizsgálati időszakban csupán 46 % volt. Ez egyértelműen arra utal, hogy a közösségi iparágnak lehetősége van növekedésre mind a termelés, mind az értékesítés vonatkozásában, amennyiben a tisztességes verseny kerül fölénybe a közösségi piacon. Éppen ezért az érvelés elfogadhatatlan. |
(74) |
Egy exportáló gyártó és egyes importőrök azzal érveltek, hogy a közösségi iparágnak a kézi emelők terén végzett tevékenysége az össztevékenységhez képest elhanyagolható, különösen a foglalkoztatást illetően, következésképpen ilyen intézkedések csak korlátozott mértékben állnak érdekükben a piac egyéb szereplőihez képest. Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy az exportáló gyártóknak nincs joguk arra, hogy a közösségi iparág érdekének vizsgálatával kapcsolatban állításokat tegyenek. Ugyanez érvényes a szállítók, kereskedők és felhasználók alább megvizsgált érdekeire. A felhozott érveket a Bizottság mindazonáltal megvizsgálta. Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi iparág a vizsgálati időszakban hozzávetőlegesen 434 munkavállalót alkalmazott a kézi emelőkocsik esetében, míg az együttműködő importőrök például mintegy 74-et. Meg kell jegyezni továbbá, hogy egyes közösségi gyártók szinte kizárólag kézi emelőkocsik gyártásából és értékesítéséből tartják fenn magukat. Éppen ezért az érv elfogadhatatlan. |
(75) |
További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet 107–109 preambulumbekezdésében ismertetett, a közösségi iparág érdekével kapcsolatos ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek. |
3. A közösségi szállítók érdeke
(76) |
Egy exportáló gyártó arra hivatkozott, hogy az, hogy a közösségi szállítók nem képviseltetik magukat, annak a jele, hogy a KNK-ból történő behozatal nem volt negatív hatással üzleti vállalkozásukra. Ez az állítás elfogadhatatlan. A közösségi iparág bizonyos részegységek tekintetében a közösségi szállítókra van utalva, így nem ésszerű abból kiindulni, hogy nem érték őket negatív hatások. További közösségi üzemek bezárása további hatással lehet a vállalkozásukra. Újabb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet 110 preambulumbekezdésében ismertetett, a közösségi szállítók érdekével kapcsolatos ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek. |
4. A nem kapcsolt importőrök/kereskedők érdekei
(77) |
Egy exportáló gyártó azt állította, hogy a vizsgálat figyelmen kívül hagyta a kisebb importőrök érdekét, akik főként kézi emelőkocsikra összpontosítják tevékenységüket. Meg kell jegyezni, hogy azon importőrök beadványait, akik határidőn belül megnevezték magukat és kielégítő mennyiségű információt szolgáltattak, a vizsgálat maradéktalanul figyelembe vette. Az együttműködő, nem kapcsolt importőrök között voltak olyan vállalkozások, amelyek két-három munkavállalót alkalmaznak. Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy az együttműködő importőrök által szolgáltatott információk szerint a kéziemelőkocsi-üzletük igencsak nyereséges volt (a forgalom 50 %-át is elérő nettó nyereség). Éppen ezért ésszerű abból kiindulni, hogy az ő üzleti vállalkozásuk esetében a dömpingellenes intézkedések bevezetésének hatása viszonylag csekély lesz. Következésképpen az érv nem fogadható el, és az ideiglenes rendelet 111–114 preambulumbekezdésében ismertetett megállapítások megerősítést nyernek. |
5. A felhasználók érdeke
(78) |
Két exportáló gyártó és egyes importőrök azt állították, hogy a kínai kézi emelőkocsiknak az intézkedések bevezetését követő áremelkedése közvetlen és aránytalan hatást gyakorol olyan közösségi boltok, üzletek és gyárak százezreire, amelyek kézi emelőkocsikat használnak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kézi emelőkocsik egyetlen ilyen közösségi felhasználója sem nyújtott be észrevételt az ideiglenes rendeletben ismertetett megállapításokhoz. Mivel az állítást nem támasztotta alá bizonyíték, vissza kell utasítani. |
(79) |
További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet 115 és 116 preambulumbekezdésében ismertetett, a közösségi felhasználók érdekével kapcsolatos ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek. |
6. A közösségi érdekre vonatkozó végkövetkeztetés
(80) |
A fent ismertetettek következtében a közösségi érdekre vonatkozólag az ideiglenes rendelet 117–119 preambulumbekezdésében levont végkövetkeztetések megerősítést nyernek. |
I. A VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK
1. A kár megszüntetéséhez szükséges szint
(81) |
Bizonyítékokkal alátámasztott észrevételek hiányában a kár megszüntetéséhez szükséges szint megállapításához alkalmazott, az ideiglenes rendelet 120–123 preambulumbekezdésében ismertetett módszer megerősítést nyer. |
(82) |
A módszer alapján kiszámításra került a kár megszüntetéséhez szükséges szint, melynek segítségével megállapítást nyert a véglegesen bevezetendő intézkedések szintje. |
2. A vám formája és szintje
(83) |
A fentiek fényében, valamint az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének megfelelően végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a megállapított dömpingkülönbözetek szintjén, mivel a kár megszüntetéséhez szükséges szint valamennyi érintett exportáló gyártó esetében magasabbnak bizonyult a dömpingkülönbözeteknél. |
(84) |
A fentiek alapján a végleges vámtételek a következők:
|
(85) |
Az ebben a rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján lettek kiszabva. Ezért azok a vizsgálat során az e vállalatok tekintetében észlelt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) így kizárólag az érintett országból származó, az említett vállalatok – így konkrét jogi személyek – által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Az e rendelet rendelkező részében név és cím szerint nem szereplő bármely más vállalat – a konkrétan megemlített vállalatok kapcsolt vállalatait is beleértve – által előállított importált termékek esetében nem alkalmazhatók ezek a vámtételek, így azok esetében az „összes többi vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. |
(86) |
Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz (3) kell intézni, haladéktalanul mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például az ilyen névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységben bekövetkezett változással függnek össze. Amennyiben szükséges, a rendeletet az egyedi vámtételek alkalmazására jogosult vállalatok listájának frissítésével ennek megfelelően módosítják. |
3. Az ideiglenes vám beszedése
(87) |
A megállapított dömpingkülönbözetek mértékére való tekintettel, valamint a közösségi iparágnak okozott kár nagyságának fényében, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeket az e rendelettel véglegesen kivetett vám összegének erejéig véglegesen be kell szedni. Amennyiben a végleges vám magasabb az ideiglenes vámnál, csak az ideiglenes vám szintjén biztosított összegeket kell véglegesen beszedni. |
4. Kötelezettségvállalások
(88) |
Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetését követően két exportáló gyártó hajlandónak mutatkozott arra, hogy az alaprendelet 8. cikkének rendelkezéseivel összhangban kötelezettségvállalásokat ajánljon fel. A Bizottság megvizsgálta az árra vonatkozó kötelezettségvállalások formájában teljesítendő szerződéses jogorvoslat lehetőségét. Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyik ilyen exportáló gyártó nem működött együtt a vizsgálat során, és így nem volt lehetőség minimálárak megállapítására, mivel sem piacgazdasági elbánást, sem egyéni elbánást nem kapott, e rendelet 19 preambulumbekezdésében meghatározottak szerint. Továbbá megállapítást nyert, hogy az érintett termék nagy számú (több száz) különböző típusban létezik, amelyeket rendszeresen továbbfejlesztenek vagy egyéb módon módosítanak. Ezenkívül az exportáló gyártók közvetlenül vagy leányvállalataikon keresztül más termékeket is értékesítenek ugyanazoknak a vevőknek. Ilyen körülmények között gyakorlatilag lehetetlen lenne az árra vonatkozó kötelezettségvállalások ellenőrzése. Éppen ezért kötelezettségvállalások elfogadása kivihetetlennek bizonyult ebben a konkrét vizsgálati eljárásban, így a felajánlásokat el kellett utasítani. Az exportáló gyártók ennek megfelelően értesítést kaptak, és megkapták a lehetőséget észrevételek benyújtására. Észrevételeik azonban nem változtattak a fenti végkövetkeztetésen, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A Kínai Népköztársaságból származó, az ex 8427 90 00, illetve az ex 8431 20 00 KN-kód 8427900010 és 8431200010 TARIC-kód) alá tartozó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik, vagyis az alváz és a hidraulika behozatalára végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre.
(2) A vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árra a következő végleges dömpingellenes vámtételt kell alkalmazni:
Kínai Népköztársaság |
Vámtétel (%) |
Kiegészítő TARIC-kód |
Ningbo Liftstar Material Transport Equipment Factory, Zhouyi Village, Zhanqi Town, Yin Zhou District, Ningbo City, Zhejiang Province, 315144, PRC |
32,2 |
A600 |
Ningbo Ruyi Joint Stock Co. Ltd, 656 North Taoyuan Road, Ninghai, Zhejiang Province, 315600, PRC |
28,5 |
A601 |
Ningbo Tailong Machinery Co. Ltd, Economic Developing Zone, Ninghai, Ningbo City, Zhejiang Province, 315600, PRC |
39,9 |
A602 |
Zhejiang Noblelift Equipment Joint Stock Co. Ltd, 58, Jing Yi Road, Economy Development Zone, Changxin, Zhejiang Province, 313100, PRC |
7,6 |
A603 |
Az összes többi vállalat |
46,7 |
A999 |
(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
2. cikk
A Kínai Népköztársaságból származó, az ex 8427 90 00, illetve az ex 8431 20 00 KN-kód (a 8427900010 és a 8431200010 TARIC-kód) alá tartozó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára a 128/2005/EK rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeket az alább meghatározott szabályoknak megfelelően véglegesen be kell szedni. A biztosított összegeknek azt a részét, amely meghaladja a végleges dömpingellenes vám összegét, fel kell szabadítani. Amennyiben a végleges vám magasabb az ideiglenes vámnál, csak az ideiglenes vám szintjén biztosított összegeket kell véglegesen beszedni.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2005. július 18-án.
a Tanács részéről
az elnök
J. STRAW
(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 25., 2005.1.28., 16. o.
(3) Európai Bizottság, Kereskedelmi Főigazgatóság, B Igazgatóság, J-79 5/17, Rue de la Loi/Wetstraat 200, B-1049 Brüsszel.
21.7.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 189/15 |
A TANÁCS 1175/2005/EK RENDELETE
(2005. július 18.)
a Kínai Népköztársaságból származó bárium-karbonát importjára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az ideiglenes dömpingellenes vám végleges beszedéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára, amelyet a tanácsadó bizottsággal való konzultációt követően nyújtott be,
mivel:
A. IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK
(1) |
2005. január 29-én a Bizottság a Kínai Népköztársaságból származó bárium-karbonát behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2005. január 28-i 145/2005/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámokat vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) származó bárium-karbonát behozatalára. |
B. ELJÁRÁS TOVÁBBI MENETE
(2) |
Azon lényeges tények és szempontok felfedését követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések elrendelése mellett döntöttek, több érdekelt fél írásban is előterjesztette véleményét az ideiglenes megállapításokról. A felek nem kérelmezték meghallgatásukat. |
(3) |
A Bizottság folytatta azon információk gyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek talált a végleges megállapítások kialakítása szempontjából. A következő vállalatok telephelyén történtek ellenőrző látogatások:
|
(4) |
Minden fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és információkról, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vám kivetését javasolták a Kínai Népköztársaságból származó bárium-karbonát behozatalára, valamint az ideiglenes vám formájában kivetett összegek végleges behajtását kívánták biztosítani. Egyúttal megadtak egy határidőt, amelyen belül a felek a lényeges tények és szempontok felfedését követően kifogással élhettek a megállapításokkal szemben. |
(5) |
Sor került az érdekelt felek által beterjesztett szóbeli és írott észrevételek áttekintésre, és indokolt esetben a megállapításokat azoknak megfelelően módosították. |
C. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK
(6) |
Mivel semmilyen újabb észrevétel nem érkezett be az érintett és hasonló termékkel kapcsolatban, az ideiglenes rendelet 11 és 12 preambulumbekezdéseiben lévő megállapításokat meg kell erősíteni. |
D. DÖMPING
1. Piacgazdasági elbánás („PE”)
(7) |
Megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet 13–23 preambulumbekezdésében szereplő, a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításokat meg kell erősíteni. |
2. Egyedi elbírálás („EE”)
(8) |
Megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet 24–29 preambulumbekezdésében szereplő, az egyedi elbírálással kapcsolatos megállapításokat meg kell erősíteni. |
3. Normál érték
a) A normál érték meghatározása a piacgazdasági elbánásban részesülő együttműködő termelők számára
(9) |
Egy exportáló termelő esetében, annak meghatározásánál, hogy a belföldi eladások a rendes kereskedelmi forgalomhoz tartoztak-e, valamint az érintett termék egyes típusaira vonatkozó normál érték kiszámításakor helytelen finanszírozási költségeket használtak-e az ideiglenes dömpingkülönbözet kiszámításánál. Ezért a végleges dömpingkülönbözet kiszámításához elvégezték a szükséges korrekciókat. |
(10) |
A másik exportáló termelő esetében a hulladék eladási értékét ideiglenesen levonták az előállítás költségéből. Mégis, a megfelelő információ ellenőrzését követően egyáltalán nem volt biztos, hogy az összeg hulladéknak tekinthető és annak megfelelően vonható le. Ebben a tekintetben, és a rendelkezésre álló információ alapján úgy tűnt, hogy a „hulladék” valójában jelentős, önálló kereskedelmi értéket képvisel. Ezen túlmenően, leltár hiányában nem volt lehetséges az érintett mennyiség szabályszerű meghatározása. Végül, még akkor is, ha a kérdéses összeg levonása szabályszerűnek bizonyul, a vállalat a teljes összeget az érintett terméknek tulajdonította, holott az más, a vállalat által gyártott termékekre is hatással volt. Ezért a végleges szakaszban a hulladékra vonatkozó levonást érvénytelenítették. A melléktermék értékét az exportáló termelő számára kiigazították. |
(11) |
Az érintett exportáló termelő ellenezte a választott módszert és azzal érvelt, hogy a hulladékot, salak és mész formájában, egy szomszédos üzemmel együttműködve olyan módon kezelik, hogy az a teljes költséget csökkenti. Megjegyzendő továbbá, hogy az érintett termelő kérdőívében azt is állította, hogy ezeket az értékesítéseket „melléktermék” értékesítésének kell tekinteni. Ebben a tekintetben ismét megemlítik, hogy a kérdéses termék eladott mennyiségét a vizsgálat alatt nem lehetett megállapítani. A vizsgálat azt is feltárta, hogy a szomszédos gyárnak csak a H2S (hidrogén-szulfid) mellékterméket értékesítették. Ebben a tekintetben úgy ítélték, hogy ellentmondásos információt nyújtottak be, amelyet a végleges közzétételt követően nem lehetett tisztázni. Másodszor, ez az termelő azt állította, hogy a termelési költségből levont H2S melléktermék értékének magasabbnak kellett volna lennie. A vizsgálat alatt gyűjtött bizonyíték azonban azt mutatta, hogy ez az állítás eltúlzott, és ezért el kellett utasítani. |
(12) |
E rendelet 9 és 10 preambulumbekezdésében meghatározott kiigazításokon kívül, és további megjegyzések hiányában a normálértékről szóló ideiglenes rendelet 43–59 preambulumbekezdésében lévő megállapításokat meg kell erősíteni. |
b) A normál érték meghatározása a piacgazdasági elbánásban nem részesülő összes együttműködő termelő számára
(13) |
Az egyik felhasználó szervezet kifogásolta az Amerikai Egyesült Államoknak az ideiglenes rendelet 12 preambulumbekezdése értelmében vett analóg országként való használatát. Ez az érdekelt fél nem támasztotta alá igényét, és bizonyítékot sem nyújtott be, csupán általánosságban utalt a verseny állítólagos hiányára az egyesült államokbeli piacon, melyet az ott érvényben lévő dömpingellenes intézkedéseknek tulajdonított. Megjegyzendő azonban, hogy az Egyesült Államok belső piacát jellemző verseny mértékét az ideiglenes megállapítás érdekében megvizsgálták. Az ideiglenes rendelet 37 preambulumbekezdésében említettek szerint az Egyesült Államok belső piacán valóban létezik kellő mértékű verseny. |
(14) |
Egy független importőr kifogásolta az Egyesült Államok analóg országként való felhasználását, mivel az USA-beli termelő, akinek a normál érték meghatározásához az adatait felhasználták, kapcsolatban állt egy közösségi termelővel. Megjegyzendő, hogy a vizsgálati időszak alatt semmi ilyen kapcsolat nem létezett. Ez az importőr arról sem nyújtott be információt vagy bizonyítékot, hogy ez a kapcsolat, amely csak a vizsgálati időszakot követően kezdődött, az Egyesült Államokban bármilyen hatással lett volna a belföldi költségekre és árakra a vizsgálati időszak alatt. Ezért a független importőr érveit el kellett utasítani. |
(15) |
A fentiekre való tekintettel az Egyesült Államok analóg országként való kiválasztását meg kell erősíteni. |
4. Exportár
(16) |
Megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet 60 preambulumbezdésében leírtaknak megfelelően, az exportár meghatározására vonatkozó ideiglenes megállapításokat meg kell erősíteni. |
5. Összehasonlítás
(17) |
Az exportáló termelők megjegyezték, hogy az ideiglenes dömpingkülönbözet kiszámításánál hibásan került levonásra a tengeri fuvarozás és a biztosítás díja a FOB vagy CFR alapú export eladásokból, jóllehet ezen ügyletek eladási árához nem kapcsolódtak ilyen költségek. Nevezett exporteladási ügyleteket ennek megfelelően korrigálták. |
(18) |
Kiderült továbbá, hogy a kereskedőknek az érintett termék Közösségen belüli exportértékesítésére kifizetett jutalékát az egyik exportáló termelő nem jelentette be. Az exportárak kiigazítása ennek megfelelően történt. |
(19) |
E rendelet 9, 10 és 18 preambulumbekezdésében meghatározott kiigazításokon kívül, és további megjegyzések hiányában, az ideiglenes rendelet 61–66 preambulumbekezdésében meghatározott normál érték és exportárak összehasonlításával kapcsolatos megállapításokat meg kell erősíteni. |
6. Dömpingkülönbözetek
(20) |
A fent említett kiigazítások fényében, a dömpingkülönbözetek, a vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:
|
E. KÁROKOZÁS
1. Közösségi iparág és közösségi felhasználás
(21) |
Az erre vonatkozó megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet 72 és 74 preambulumbekezdésében szereplő megállapításokat meg kell erősíteni. |
2. Az érintett országból származó importok
(22) |
Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az egyik exportáló termelő megismételte állítását, miszerint a közösségi iparágban magasabb árakat számít fel termékeinek nagyobb reaktivitása miatt. Ezt a reaktivitási különbségekre vonatkozó, a közösségi iparág áraihoz mért kiigazítására irányuló kérelmet az ideiglenes szakaszban már elutasították, az ideiglenes rendelet 80 preambulumbekezdésében meghatározottak szerint. |
(23) |
Jóllehet az igényt nem támasztotta megfelelően alá az új információ benyújtása, a kérdést tovább vizsgálták, mivel az exportáló termelő azt állította, hogy a reaktivitási különbséget, amely állítólag a bárium-karbonát minden fajtájának tulajdonsága, nemcsak a közösségi iparág által eladott legreaktívabb fokozatokra nézve kellett volna értékelni, ahogyan az ideiglenes szakasznál történt. |
(24) |
Miután a reaktivitás a bárium-karbonátnak egy olyan tulajdonsága, amelyet a termékleírási lapon nem jelölnek külön, ám következtetni lehet rá az érintett termék szemcseméretéből és sűrűségéből, a különféle végfelhasználói ágazatoknál bevett gyakorlat a termék leszállításakor az ellenőrző vizsgálatok elvégzése a tulajdonságok ellenőrzése céljából. Az a tény, hogy az olyan ágazatokban, mint a tégla- vagy cserépipar, ahol döntő fontosságú a reaktivitás, a végfelhasználók olyankor növelik a termelési folyamathoz szükséges bárium-karbonát mennyiségét, amikor a Kínai Népköztársaságból importált terméket használják, szemben a közösségi iparágból származó termékkel, azt jelzi, hogy a végfelhasználók a közösségi iparágban termelt bárium-karbonátnak magasabb reaktivitást tulajdonítanak, mint annak, amelyik a Kínai Népköztársaságból származik. A közösségi piacon eladott termékek további elemzése azt mutatta, hogy a legreaktívabb fajtákon túl, amelyek eladásának kevesebb, mint 5 %-a történik az EK-ban – amint arra az ideiglenes rendelet 80 preambulumbekezdése is utal – a közösségi iparág valójában további, sokkal reaktívabb fajtákat is eladott, és ezek a Közösségben történt eladások további 20 %-át tették ki. A közösségi iparág értékesítéseinek fennmaradó részét az alacsonyabb reaktivitású fajták értékesítése jelenti. Következésképpen, ilyen körülmények között, és ellentétben az ideiglenes rendelet 80 preambulumbekezdésében foglaltakkal, jogos a reaktivitási különbségek miatti kiigazítás. |
(25) |
Az alákínálás elemzése céljából a közösségi iparág magas reaktivitású bárium-karbonát fajtáinak értékesítési árát 14 %-kal csökkentették. Ez a kiigazítás a közösségi iparág által értékesített, magasabb és alacsonyabb reaktivitású fajták közötti árkülönbözeten alapult. Az összehasonlítás kimutatta, hogy a vizsgálati időszak alatt a Kínai Népköztársaságból származó érintett terméket olyan áron értékesítették a Közösségben, amely a közösségi iparág árainál körülbelül 20–26 %-kal alákínált, az utóbbi százalékaként kifejezve. |
(26) |
E rendelet 25 preambulumbekezdésében meghatározott kiigazításokon kívül, és egyéb megjegyzések hiányában, az ideiglenes rendelet 75–81, az érintett országból származó importokról szóló preambulumbekezdését meg kell erősíteni. |
3. A közösségi iparág helyzete és következtetés a károkozásról
(27) |
Az egyik együttműködő exportáló termelő szerint az ideiglenes rendelet 84–94 preambulumbekezdésében elemzett gazdasági mutatók nem jeleztek anyagi kárt. Nem nyújtottak be azonban olyan különösen új elemet vagy bizonyítékot, amely az ilyen mutatók újraértékelését szükségessé tenné, következésképpen az ideiglenes szakaszban levont következtetés megváltoztatását semmi sem indokolja. |
(28) |
Ezt az állítást a végleges közzétételt követően megismételték, különösen a termelés alakulását, a kapacitáskihasználást, a piaci részesedést, a részvényeket és a foglalkoztatást illetően. Az ideiglenes rendelet 84–88 preambulumbekezdésében már említettek szerint ezek a mutatók egyértelműen negatív fejlődést jeleztek, amely hozzájárult a közösségi iparág helyzetének romlásához. Ezért a kérelmet elutasították. |
(29) |
Ezért az ideiglenes rendelet 82–97, a közösségi iparág helyzetéről és a kárra vonatkozó következtetésről szóló preambulumbekezdését meg kell erősíteni. |
F. OKSÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEK
1. A dömpingelt behozatal hatása
(30) |
Lényeges új információ vagy érvelés hiányában az ideiglenes rendelet 100 preambulumbekezdését meg kell erősíteni. |
2. Más tényezők hatásai
(31) |
Egy együttműködő exportőr megismételte állítását, miszerint a harmadik országokból, többek között Indiából és Brazíliából származó import, amely a vizsgálati időszak előtt jelentősen megnőtt, szintén okozhatott kárt. Figyelembe véve az elhanyagolható mennyiségű importot, India nem tekinthető érintett nyersanyagforrásnak a 2000-től 2003-ig terjedő elemzési időszak alatt. Valójában a vizsgálati időszak alatt az indiai importok piaci részesedése 1 % alatt volt, és azt megelőzően gyakorlatilag nem létezett. Brazíliát illetően az egész bázisidőszak alatt, mind a Kínai Népköztársaságból származó importtal, mind a teljes importtal összehasonlítva, a behozatal korlátozottnak mondható. Ezért megállapítható, hogy e behozatalok nem bontották meg az ideiglenes rendelet 103 preambulumbekezdésében megállapított oksági összefüggést. |
(32) |
Egy exportőr és számos importőr és felhasználó állítása szerint a közösségi iparág erőfölényben van a Közösség bárium-karbonát piacán, és ez a tényező lehetővé tette, hogy az iparág megemelje árait a Közösségen belül. Az exportőr kihangsúlyozta, hogy azt a csoportot, amelyhez a kizárólagos közösségi termelő tartozik, korábban már vizsgálták erőfölénnyel való visszaélés miatt. |
(33) |
Először is megjegyzendő, hogy a 2000–2003 közötti időszakban a közösségi iparág piaci részesedése átlagosan 10 százalékponttal magasabb volt, mint a kínai exportáló termelőké; a vizsgálati időszak alatt azonban hasonló volt a Kínai Népköztársaságból származó importokéhoz. Nem vonható tehát le az a következtetés, hogy a közösségi iparág erőfölényben volt a bázisidőszak alatt, figyelembe véve a piaci részesedésének csökkenését a Kínai Népköztársaságból származó importokhoz képest, valamint a KNK-ból származó importok egyenlő piacrészesedését a vizsgálati időszak alatt. Mindenesetre az érdekelt felek nem szolgáltattak semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a hasonló terméket illetően a közösségi iparág részéről erőfölénnyel való lehetséges visszaélés történt volna. Még az olyan esetekben is, ahol egy vállalat egyedüli termelő egy adott piacon, ez a tény magában még nem jelzés arra, hogy a termelő visszaélt volna piaci helyzetével az árak mesterséges emelése révén. Amennyiben a közösségi iparág valóban erőfölényben lett volna, vagy visszaélt volna ezzel, nehéz lenne megérteni, hogyan csökkenhettek 7 %-kal a közösségi iparág árai, az ideiglenes rendelet 86 preambulumbekezdése értelmében, és hogyan növelhették meg piaci részesedésüket olyan jelentős mértékben a Kínai Népköztársaság exportőrei. Nem következtethetünk továbbá arra, hogy a közösségi termelő visszaélt egy lehetséges erőfölénnyel csupán egy olyan vizsgálat létezésének alapján, amely nem is terjed ki a hasonló termékre vagy múltbéli vizsgálatokra a csoporthoz tartozó valamely vállalat tekintetében. Ezért a kérelmet el kell utasítani. |
(34) |
Az ideiglenes rendelet 110 és 111 preambulumbekezdésében lévő információt illetően számos felhasználó és importőr azt állítja, hogy a végleges intézkedések elrendelése azokat a tégla- és cserépgyártókat büntetné, akik szívesebben használják a Kínai Népköztársaságból importált bárium-karbonátból készült iszapos keveréket, mint a közösségi iparágból beszerzett, por alakú bárium-karbonátot. E felek állítása szerint a közösségi iparág nem árul bárium-karbonátos iszapot, és nem hajlandó por alakú bárium-karbonáttal ellátni az iszapot előállító importálókat. Szemben ezzel az állítással, megerősítést nyert, hogy a közösségi iparág legalább egy, iszapot előállító importálót ellát bárium-karbonáttal. Ezért valóban létezik egy alternatív ellátási forrás olyan iszapból, amelyet a közösségi ipar bárium-karbonátból termelt. Amint az a 43 preambulumbekezdésben olvasható, a dömpingellenes intézkedések meghozatalának nem az a célja, hogy megállítsa a KNK-ból származó termékek bejutását a közösségi piacra, sokkal inkább a tisztességes piaci verseny helyreállítása és az alternatív ellátási források fenntartása a Közösségben. |
(35) |
A fentiek fényében, és mivel a felhasználók és importőrök nem tudták bizonyítékkal alátámasztani, hogy a KNK-ból származó iszapot vagy bárium-karbonátot miért részesítik előnyben a közösségi iparág által nyújtott versenyképes termékkel szemben, a kérelmet el kell utasítani. |
3. Következtetés az oksági összefüggésekről
(36) |
A fenti meggondolások és az ideiglenes rendelet 98–111 preambulumbekezdésében szereplő egyéb elemek alapján az a következtetés, hogy a KNK-ból származó importok az alaprendelet 3. cikkének 6 bekezdése értelmében a közösségi iparágnak anyagi kárt okoztak. |
G. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK
(37) |
Két, végfelhasználókat képviselő társulás, egyes importőrök és végfelhasználók megismételték fő aggodalmukat, miszerint bármilyen intézkedés elrendelése csökkentené az általában vett versenyt a közösségi piacon e sajátos terméket illetően, és óhatatlanul árnövekedéshez vezetne, amely az ő versenyképességüket csökkentené. Kérelmük alátámasztásához e felek további bizonyítékot nem nyújtottak be. |
(38) |
Ezen felül húsz olyan felhasználó, aki az ideiglenes intézkedések elrendelését megelőzően nem jelentkezett a Bizottságnál, petíciót nyújtott be a végleges dömpingellenes vámok elrendelése ellen. Ezek a felek lehetőséget kaptak kérelmük jogosságának bizonyítására, de nem éltek vele. Mindazonáltal érveiket tovább vizsgálták olyan adatok ellenőrzésével, amelyeket az ideiglenes intézkedések elrendelését megelőzően egy együttműködő importőr és két együttműködő felhasználó nyújtott be. |
(39) |
Újabb ellenőrző látogatásokat követően – egy, a kerámiaiparban működő vállalatnál és egy másik, a tégla- és cserépiparban működő vállalatnál (az együttműködő felhasználók szerint a két vállalat együttesen a KNK-ból importált bárium-karbonát több mint 20 %-át használja fel) –, megerősítést nyert – amint az ideiglenes rendelet 127 preambulumbekezdésében is szerepel –, hogy a bárium-karbonát a felhasználók termelési költségeinek átlagosan 8 % alatti részét teszi ki. |
(40) |
Összhangban az ideiglenes rendelet 128 preambulumbekezdésének megállapításaival, azt a következtetést vonták le, hogy az intézkedések szintjét és az exportőröktől vámmentesen beszerezhető alternatív források létezését figyelembe véve, a hasonló termék áremelkedésének hatása a felhasználókra nézve minimálisnak tűnik. |
(41) |
A végleges közzététel eredményeképpen a felhasználók két szervezete és egy exportáló termelő állításai szerint a végleges intézkedéseknek nagyobb hatásuk lehet a felhasználókra, mint az e rendelet 39–40 preambulumbekezdésében megállapítottaknak. Itt megjegyzendő, hogy a megállapításokat az együttműködő felhasználók ellenőrzött adataira alapozták. A fent említett kérelmekben olyan vállalatokra utaltak, amelyek nem vettek részt a vizsgálatban, így a velük kapcsolatos információ nem volt ellenőrizhető. Ezért a kérelmet elutasították. |
(42) |
A fent említett exportáló termelő állítása szerint a megállapítások alapjául szolgáló felhasználók nem képviselték a teljes piacot, mivel csak korlátozott számban szerepeltek. E tekintetben megjegyzendő, hogy azok a felhasználók, akiket mind az ideiglenes, mind a végleges szakaszban ellenőriztek, az együttműködő felhasználók által a KNK-ból származó bárium-karbonát behozatalának több mint 90 %-át képviselték a vizsgálati időszak alatt. Ezért a megállapítások érvényességét megfelelőnek tekintik, és a kérelmet elutasítják. |
(43) |
Emlékeztetőül, a dömpingellenes intézkedéseknek nem az a céljuk, hogy megállítsák a KNK-ból származó termékek közösségi piacra való bejutását, inkább azoknak az egyenlő feltételeknek a helyreállítása, amelyeket eltorzított a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Így az intézkedések lehetővé tennék a kizárólagos közösségi termelő tevékenységének folytatását, és előmozdítanák a közösségi piacon az általános versenyt. |
(44) |
Lényeges új információ vagy érvelés hiányában az ideiglenes rendelet 114–132 preambulumbekezdését megerősítik. |
H. A KÁROKOZÁST MEGSZÜNTETŐ SZINT
(45) |
Az ideiglenes megállapítások nyilvánosságra hozatalára hivatkozva egy exportőr azt állította, nem reális az a 7,2 %-os haszonszint, amelyet a közösségi iparág úgymond elérhet a KNK-ból származó káros dömping nélkül, hiszen a kizárólagos közösségi termelő állítólagos erőfölényének köszönhetően, a múltban természetellenesen magas volt a jövedelmezősége. |
(46) |
Amint az e rendelet 33 preambulumbekezdésében már említésre került, az a tény, hogy egy bizonyos időszakban csak egy termelő van a Közösségben, még nem jelenti a termelő erőfölényét a piacon, vagy azt, hogy pozícióját kihasználva visszaél a helyzettel, és tevékenységéből rendellenesen magas haszonkulcsra tesz szert. A 7,2 %-os haszonkulcsot az ideiglenes rendelet 135 preambulumbekezdésében leírtak szerint a hasonló termék 1996-tól 1998-ig terjedő időszakra vonatkozó súlyozott átlaghaszonkulcsa alapján számították ki. Figyelembe vették a közösségi iparág arra az időszakra jellemző haszonszintjét, amikor nem érte káros dömping, azaz a károkozás felmérését elemző időszakot megelőzően. Mivel a kérdéses exportőr nem szolgáltatott bizonyítékot arról, hogy az említett hasznot rendellenesen magasnak kell tekinteni, a kérelmet el kell utasítani és a kárkülönbözet kiszámítására vonatkozóan a 135 preambulumbekezdést meg kell erősíteni. |
I. VÉGLEGES INTÉZKEDÉSEK
(47) |
A dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és a közösségi érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve, és az alaprendelet 9. cikkének 4 bekezdésével összhangban, végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a KNK-ból származó, a dömping- és kárkülönbözet alsó szintjén lévő importokra vonatkozóan, az alacsonyabb vám szabályának megfelelően. Ebben az esetben az egyedi vámtételt, valamint az országra kiterjedő vámot ennek megfelelően a dömpingkülönbözet szintjén kell meghatározni. A fentiek alapján a végleges vámok a következőképpen alakulnak:
|
(48) |
Az intézkedések jellegére vonatkozóan nem érkeztek észrevételek, ezért az ideiglenes rendelet 138 preambulumbekezdésében leírtak szerint, megerősítést nyert a tonnánként egy meghatározott mértékű vám kivetése. |
J. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
(49) |
A végleges megállapítások közzétételét követően két exportáló termelő érdeklődését fejezte ki egy kötelező árajánlat megtétele iránt. Azon termelő esetében azonban, amelynek sem piacgazdasági elbánást, sem egyedi elbírálást nem ítéltek meg, a bizottsági gyakorlat szerint nem fogadták el a kötelezettségvállalásokat, mivel a dömping egyedi megállapítása nem valószínűsíthető. Ennek alapján az ajánlatot nem lehetett figyelembe venni. A másik exportáló termelő visszavonta az ajánlatát, miután a piacgazdasági elbánást megkapta. |
K. AZ IDEIGLENES VÁM VÉGLEGES BESZEDÉSE
(50) |
Tekintettel a KNK exportáló termelőinél tapasztalható dömpingkülönbözetek nagyságára, és figyelembe véve a közösségi iparágnak okozott kár mértékét, szükségesnek vélik, hogy az ideiglenes rendeletben elrendelt ideiglenes dömpingellenes vámok formájában biztosított összegeket a kiszabott végleges vámok mértékéig véglegesen beszedjék. Mivel a végleges vámok alacsonyabbak, mint ideiglenes párjuk, az ideiglenesen megszerzett összegeket – a végleges dömpingellenes vámok feletti részükben el kell engedni. |
(51) |
Az e rendeletben meghatározott egyedi, vállalati dömpingellenes vámtételek megállapítása a szóban forgó vizsgálat megállapításaira épült. Ezért olyan helyzetet tükröznek, amelyet az említett vizsgálat során e vállalatokkal kapcsolatban állapítottak meg. Ezek a vámtételek (szemben az országos vámmal, amely „az összes többi exportőrre” alkalmazandó) így kizárólag az érintett országból származó, és a vállalatok, és ily módon az említett konkrét jogalanyok által előállított termékek importjára alkalmazandók. Az olyan importált termékek, amelyeket más vállalat állított elő, mint az e rendelet 1. cikkében – névvel és címmel – szereplő vállalatok, beleértve a konkrétan megemlítettekkel kapcsolatban álló szervezeteket, nem részesülhetnek ezekből a vámtételekből, és az „összes többi exportőrre” alkalmazandó vámtétel alá esnek. |
(52) |
Minden olyan igénnyel, amely ezeknek az egyéni vállalati dömpingellenes vámtételeknek az alkalmazását célozza (például követi a szervezet névváltozását vagy az új értékesítési egységek kialakítását), haladéktalanul a Bizottsághoz kell fordulni, beleértve az összes lényeges információt, nevezetesen minden változást, a vállalat termelési tevékenységét, belföldi és exportértékesítését, a névváltoztatással kapcsolatban, vagy a termelési és értékesítési egységekben bekövetkező változásokat. Indokolt esetben a rendelet módosítására kerül sor, az egyéni vámokból részesülő vállalatok listájának frissítésével. |
(53) |
Az érintett termék a fenti magyarázat szerint helyettesíthető, és nincs márkaneve. Az egyéni vámtételek eltérése jelentős és számos exportáló gyártó létezik. Mindezek az elemek megkönnyíthetik az olyan törekvéseket, hogy az exportáramlásokat a legalacsonyabb vámtételeket élvező, hagyományos exportőrökön keresztül bonyolítsák. |
(54) |
Következésképpen, amennyiben az alacsonyabb vámtételeket élvező vállalatok egyikének exportja 30 %-nál nagyobb mértékben megnövekedne, az érintett egyedi intézkedéseket minden valószínűség szerint nem lehet kielégítőnek tekinteni a megállapított káros dömping ellensúlyozására. Ebből kifolyólag, és feltéve, hogy a szükséges elemeknek megfelel, vizsgálat kezdeményezhető az intézkedések megfelelő korrigálására jellegük vagy mértékük tekintetében, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Végleges dömpingellenes vámok kivetésére kerül sor a 0,07 tömegszázaléknál nagyobb stronciumtartalmú és 0,0015 tömegszázaléknál nagyobb kéntartalmú, a Kínai Népköztársaságból származó bárium-karbonát behozatalára, akár por, préselt granulátum vagy kalcinált granulátum formájában, amely az ex 2836 60 00 KN-kód (2836600010 TARIC-kód) alá tartozik.
(2) A végleges dömpingellenes vám összegének rögzített összegnek kell lennie, az alábbi részletezés szerint a következő gyártók által előállított termékekre:
Ország |
Gyártó |
Vámtétel (EUR/t) |
Kiegészítő TARIC-kód |
||||
Kínai Népköztársaság |
|
6,3 |
A606 |
||||
|
8,1 |
A607 |
|||||
Az összes többi vállalat |
56,4 |
A999 |
(3) Azokban az esetekben, amikor az áruk a szabad forgalomba bocsátást megelőzően károsodtak, és ezért a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 145. cikke alapján a ténylegesen fizetett, vagy fizetendő részarányosítását alkalmazzák a vámérték meghatározásához, a dömpingellenes vám összege, amelyet a fent rögzített összegek szerint számítanak ki, egy olyan százalékos arányban csökkentendő, ami megfelel a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár részarányosításának.
(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámtételekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
2. cikk
A Kínai Népköztársaságból származó és az ex 2836 60 00 KN-kód alá eső bárium-karbonát importjáról szóló 145/2005/EK rendelet értelmében ideiglenes dömpingellenes vámokkal biztosított összegek végleges behajtása az alábbi szabályoknak megfelelően történik:
a) |
a végleges dömpingellenes vámok összegén felüli biztosított összeget elengedik; |
b) |
amennyiben a végleges vámok magasabbak, mint az ideiglenes vámok, csak az ideiglenes vámok összegével egyező összeget kell véglegesen beszedni. |
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2005. július 18-án.
a Tanács részéről
az elnök
J. STRAW
(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 27., 2005.1.29., 4. o.
(3) HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 2005/883/EK rendelettel (HL L 148., 2005.6.11., 5. o.) módosított rendelet.
21.7.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 189/24 |
A BIZOTTSÁG 1176/2005/EK RENDELETE
(2005. július 20.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgálóbehozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
(2) |
A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2005. július 21-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2005. július 20-án.
a Bizottság részéről
J. M. SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2005. július 20-i bizottsági rendelethez
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
052 |
74,2 |
096 |
42,0 |
|
999 |
58,1 |
|
0707 00 05 |
052 |
77,3 |
999 |
77,3 |
|
0709 90 70 |
052 |
76,0 |
999 |
76,0 |
|
0805 50 10 |
388 |
63,9 |
508 |
58,8 |
|
524 |
73,5 |
|
528 |
62,0 |
|
999 |
64,6 |
|
0808 10 80 |
388 |
82,1 |
400 |
102,5 |
|
404 |
86,2 |
|
508 |
60,9 |
|
512 |
67,8 |
|
528 |
49,6 |
|
720 |
57,8 |
|
804 |
79,9 |
|
999 |
73,4 |
|
0808 20 50 |
388 |
77,7 |
512 |
53,4 |
|
528 |
49,1 |
|
999 |
60,1 |
|
0809 10 00 |
052 |
159,3 |
999 |
159,3 |
|
0809 20 95 |
052 |
301,0 |
400 |
309,8 |
|
404 |
385,7 |
|
999 |
332,2 |
|
0809 30 10, 0809 30 90 |
052 |
147,0 |
999 |
147,0 |
|
0809 40 05 |
624 |
87,5 |
999 |
87,5 |
(1) Az országok nómenklatúráját a 750/2005/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 126., 2005.5.19., 12. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.
21.7.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 189/26 |
A BIZOTTSÁG 1177/2005/EK RENDELETE
(2005. július 20.)
a Közösségi Növényfajta-hivatal részére fizetendő díjak tekintetében a 2100/94/EK tanácsi rendelet végrehajtási szabályairól szóló 1238/95/EK rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésére,
tekintettel a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 113. cikkére,
az igazgatási tanáccsal folytatott konzultációt követően,
mivel:
(1) |
A Közösségi Növényfajta-hivatal részére fizetendő díjak tekintetében a 2100/94/EK tanácsi rendelet végrehajtási szabályairól szóló, 1995. május 31-i 1238/95/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza a Közösségi Növényfajta-hivatal (a továbbiakban: a „Hivatal”) részére fizetendő díjakat és e díjak mértékét. |
(2) |
A Hivatal pénzügyi tartaléka várhatóan legalább 2005 végéig meghaladja a folyamatos működés biztosításához szükséges összeget. Ezért a közösségi növényfajta-oltalmi jogok jogosultjai által a 2006-os és a 2007-es évre a Hivatal részére fizetendő éves díjat és a 2006-ban elvégzendő szakmai vizsgálatokkal kapcsolatos díjakat nem kell az 1238/95/EK rendeletben előírtaknak megfelelően felemelni. |
(3) |
Az 1238/95/EK rendeletnek a másolatok kiadásáért fizetendő díjakat érintő intézkedéseit módosítani kell a Közösségi Növényfajta-hivatal előtti eljárások tekintetében a 2100/94/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 1995. május 31-i 1239/95/EK bizottsági rendeletnek (3) az 1002/2005/EK rendelettel történt módosításának figyelembevétele érdekében. |
(4) |
Az 1238/95/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növényfajta-oltalmi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1238/95/EK rendelet szövege a következőképpen módosul:
1. |
A 9. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) A Hivatal a közösségi növényfajta-oltalmi jog jogosultjának (a továbbiakban: a „jogosult”) a közösségi növényfajta-oltalmi jog oltalmi idejének minden egyes évében a 2003 és 2007 közötti időszakra 300 EUR díjat, 2008-ra és az azt követő évekre pedig 435 EUR (éves) díjat számít fel.” |
2. |
A 12. cikk (1) bekezdése b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
|
3. |
Az I. mellékletben a táblázat a következőképpen módosul:
|
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2005. július 20-án.
a Bizottság részéről
Markos KYPRIANOU
a Bizottság tagja
(1) HL L 227., 1994.9.1., 1. o. A legutóbb a 873/2004/EK rendelettel (HL L 162., 2004.4.30., 38. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 121., 1995.6.1., 31. o. A legutóbb az 569/2003/EK rendelettel (HL L 82., 2003.3.29., 13. o.) módosított rendelet.
(3) HL L 121., 1995.6.1., 37. o. A legutóbb az 1002/2005/EK rendelettel (HL L 170., 2005.7.1., 7 o.) módosított rendelet.
21.7.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 189/28 |
A BIZOTTSÁG 1178/2005/EK RENDELETE
(2005. július 20.)
a Franciaország lobogója alatt a II., IV. és V. ICES övezetben közlekedő hajóknak a kék menyhalra vonatkozó halászati tilalmáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 26. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 21. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2005. évre történő meghatározásáról szóló, 2004. december 22-i 27/2005/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat ír elő 2005-re. |
(2) |
A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett állományoknak a mellékletben említett tagállam lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban bejegyzett halászhajók általi halászata kimerítette a 2005-re kitűzött kvótát. |
(3) |
Ezért szükséges az ezen állomány halászatának megtiltása, valamint annak a fedélzeten való tárolása, átrakodása és kirakodása, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Kvóta kimerítése
Az e rendelet mellékletében említett tagállam számára 2005-re kitűzött, a mellékletben említett állományra vonatkozó halászati kvótát a mellékletben meghatározott időponttól számítva kimerítettnek kell tekinteni.
2. cikk
Tilalmak
A mellékletben említett tagállam lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban bejegyzett halászhajóknak az e rendelet mellékletében említett állományokra vonatkozó halászatát a mellékletben meghatározott időponttól számítva meg kell tiltani. Meg kell tiltani az e halászhajók által az ezen időpont után kifogott állományok fedélzeten való tárolását, átrakodását és kirakodását.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2005. július 20-án.
a Bizottság részéről
Jörgen HOLMQUIST
halászati és tengerészeti főigazgató
(1) HL L 358., 2002.12.31., 59. o.
(2) HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb a 768/2005/EK rendelettel (HL L 128., 2005.5.21., 1. o.) módosított rendelet.
(3) HL L 12., 2005.1.14., 1. o. A legutóbb a 860/2005/EK rendelettel (HL L 144., 2005.6.8., 1. o.) módosított rendelet.
MELLÉKLET
Tagállam |
Franciaország |
Állomány |
BLI/245- |
Faj |
Kék menyhal (Molva dypterygia) |
Övezet |
II., IV., V. (közösségi és nemzetközi vizek) |
Időpont |
2005. június 27. |
21.7.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 189/30 |
A BIZOTTSÁG 1179/2005/EK RENDELETE
(2005. július 20.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló 990/2005/EK rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre (1),
tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 990/2005/EK bizottsági rendelet (3) megállapította többek között a citrom belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékeket. |
(2) |
Egy ellenőrzés alkalmával kiderült, hogy az Argentínából származó citromokat illetően hiba csúszott a 990/2005/EK rendelet mellékletébe. Ezért az említett rendeletet helyesbíteni kell. |
(3) |
A 3223/94/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy amennyiben egy adott származási helyről érkező termékre nézve semmiféle behozatali átalányérték sincs hatályban, akkor a hatályban lévő behozatali átalányértékek átlagát kell alkalmazni. Amennyiben tehát az átlagszámításnál alkalmazott átalányértékek valamelyike megváltozik, újból ki kell számítani az átlagot. |
(4) |
A kiigazított behozatali átalányértéket csak az érdekelt fél kérésére alkalmazzák, nehogy ez visszamenőlegesen rá nézve kedvezőtlen következményekkel járjon, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 990/2005/EK rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Az érdekelt fél kérésére az a vámhivatal, amelynél a behozatali vámokat könyvelésbe vették, részlegesen visszatéríti az érintett harmadik országokból származó és a 990/2005/EK rendeletben 2005. június 30-i hatállyal előírt behozatali átalányértékek alkalmazásának időszakában szabad forgalomba bocsátott citrom után befizetett vámokat.
A visszafizetési kérelmeket legkésőbb 2005. október 31-ig be kell nyújtani, mellékelve hozzájuk az érintett behozatalhoz kapcsolódó, szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2005. július 20-án.
a Bizottság részéről
J. M. SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 47/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 7., 2003.1.11., 64. o.) módosított rendelet.
(2) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.
(3) HL L 168., 2005.6.30., 8. o.
MELLÉKLET
A 990/2005/EK rendelet mellékletében a citromra (KN-kód: 0805 50 10) vonatkozó behozatali átalányértékek helyébe a következő behozatali átalányértékek lépnek:
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód |
Behozatali átalányérték |
„0805 50 10 |
382 |
71,1 |
388 |
65,3 |
|
528 |
55,5 |
|
624 |
71,1 |
|
999 |
65,8” |
21.7.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 189/32 |
A BIZOTTSÁG 1180/2005/EK RENDELETE
(2005. július 20.)
cukorrépa minimálárára, valamint a cukorágazat termelési illetékére és kiegészítő illetékére az egységes fizetőeszközt be nem vezetett tagállamok pénznemei esetében alkalmazandó egyedi mezőgazdasági átváltási árfolyam 2004/2005-es gazdasági évre való rögzítéséről
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a cukorágazat közös piaci szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1),
tekintettel a mezőgazdasági átváltásiárfolyam alkalmazásának cukorágazatra vonatkozó (2) speciális módozatait létrehozó, 1993. június 30-i 1713/93/EGK bizottsági rendeletre és különösen annak 1. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1713/93/EGK rendelet 1. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az 1260/2001/EK tanácsi rendelet 4. cikkében említett minimális cukorrépaárakat, valamint ugyanezen rendelet 15. és 16. cikkében említett termelési illetéket és kiegészítő illetéket az adott gazdasági év során alkalmazandó mezőgazdasági átváltási árfolyamok időarányosan (pro rata temporis) számított átlagával megegyező egyedi mezőgazdasági átváltási árfolyam alkalmazásával kell nemzeti pénznemre átváltani. |
(2) |
1999. január 1-jetől, az euróra vonatkozó agrimonetáris intézkedések megállapításáról szóló, 1998. december 15-i 2799/98/EK tanácsi rendeletnek (3) megfelelően, az átváltási árfolyamok megállapítását korlátozni kellene az egyedi mezőgazdasági átváltási árfolyamokra, az euró és azon tagállamok nemzeti pénznemei között, akik nem vezették be az egységes fizetőeszközt. |
(3) |
Tehát a 2004/2005-es gazdasági évre a különböző nemzeti pénznemekre való átszámítás tekintetében a cukorrépa minimálárára, valamint a termelési illetékre, illetve a kiegészítő illetékre vonatkozó egyedi mezőgazdasági átváltási árfolyam kerül rögzítésre, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A cukorrépa az 1260/2001/EK rendelet 4. cikkében említett minimálárának, valamint az ugyanezen rendelet 15. és 16. cikkében említett termelési illetéknek, illetve kiegészítő illetéknek az egységes fizetőeszközt be nem vezetett tagországok nemzeti pénznemeire történő átszámításához alkalmazott egyedi mezőgazdasági átváltási árfolyam a 2004/2005-es gazdasági évre a mellékletben foglaltak szerint kerül rögzítésre.
2. cikk
Ez a rendelet 2005. július 21-én lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2004. július 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2005. július 20-án.
a Bizottság részéről
J. M. SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 178., 2001.6.30., 1. o. Legutóbb a Bizottság 987/2005/EK rendeletével módosított rendelet (HL L 167., 2005.6.29., 12. o.).
(2) HL L 159., 1993.7.1., 94. o. Legutóbb a Bizottság 1509/2001/EK rendeletével módosított rendelet (HL L 200., 2001.7.25., 19. o.).
(3) HL L 349., 1998.12.24., 1. o.
MELLÉKLET
a cukorrépa minimálárára, valamint a cukorágazat termelési illetékére és kiegészítő illetékére az egységes fizetőeszközt be nem vezetett tagállamok pénznemei esetében alkalmazandó egyedi mezőgazdasági átváltási árfolyam 2004/2005-es gazdasági évre való rögzítéséről szóló 2005. július 20-i bizottsági rendelethez
Egyedi átváltási árfolyam |
||
1 euró = |
30,7292 |
cseh korona |
7,44005 |
dán korona |
|
15,6466 |
észt korona |
|
0,579427 |
ciprusi font |
|
0,682632 |
lett lat |
|
3,45280 |
litván litas |
|
247,437 |
magyar forint |
|
0,429756 |
máltai font |
|
4,20824 |
lengyel zloty |
|
239,768 |
szlovén tolár |
|
39,1877 |
szlovák korona |
|
9,11296 |
svéd korona |
|
0,684821 |
font sterling |
21.7.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 189/34 |
A BIZOTTSÁG 1181/2005/EK RENDELETE
(2005. július 20.)
a tisztítatlan gyapot világpiaci árának megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a legutóbb az 1050/2001/EK tanácsi rendelettel (1) módosított, Görögország csatlakozási okmányához csatolt, a gyapotról szóló 4. jegyzőkönyvre,
a gyapotra vonatkozó termelési támogatásról szóló, 2001. május 22-i 1051/2001/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 4. cikkére,
mivel:
(1) |
Az 1051/2001/EK rendelet 4. cikkének megfelelően a tisztítatlan gyapot világpiaci árának meghatározása a tisztított gyapotra megállapított világpiaci ár alapján, a tisztított gyapot ára és a tisztítatlan gyapot kiszámított ára közötti történeti összefüggés figyelembevételével történik, rendszeres időközönként. E történeti összefüggést a gyapot támogatási rendszerének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. augusztus 2-i 1591/2001/EK bizottsági rendelet (3) 2. cikkének (2) bekezdése határozta meg. Amennyiben a világpiaci árat nem lehet így meghatározni, a legutóbbi megállapított ár alapján kell azt meghatározni. |
(2) |
Az 1051/2001/EK rendelet 5. cikke értelmében a tisztítatlan gyapot világpiaci árát egy adott jellemzőkkel rendelkező termékre vonatkozóan és a valós piaci folyamatok szempontjából reprezentatívnak tartott legkedvezőbb világpiaci árajánlatok és árfolyamok felhasználásával határozzák meg. A világpiaci ár meghatározásához a nemzetközi kereskedelem szempontjából leginkább reprezentatívnak tekintett különböző szállító országokból származó és CIF-értéken valamely közösségi kikötőbe szállított termékre vonatkozóan egy vagy több reprezentatív európai tőzsdén jegyzett ajánlatok és árfolyamok átlagát kell figyelembe venni. A vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a tisztított gyapot világpiaci árának meghatározása tekintetében az említett szempontokra nézve kiigazításokat írnak elő a leszállított termék minősége, valamint az ajánlatok és árfolyamjegyzések jellege által indokolt különbségek figyelembevétele érdekében. E kiigazításokat az 1591/2001/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése határozza meg. |
(3) |
A fent említett kritériumok alkalmazása következtében a tisztítatlan gyapot világpiaci ára az alábbiakban jelzett árszínvonalon került megállapításra, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A tisztítatlan gyapotnak az 1051/2001/EK rendelet 4. cikkében feltüntetett világpiaci ára 20,876 EUR/100 kg kerül meghatározásra.
2. cikk
Ez a rendelet 2005. július 21-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2005. július 20-án.
a Bizottság részéről
J. M. SILVA RODRÍGUEZ
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 148., 2001.6.1., 1. o.
(2) HL L 148., 2001.6.1., 3. o.
(3) HL L 210., 2001.8.3., 10. o. Az 1486/2002/EK rendelet (HL L 223., 2002.8.20., 3. o.) módosított rendelet.
II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
Bizottság
21.7.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 189/35 |
AZ EGYSÉGES ÁRUTOVÁBBÍTÁS EK-EFTA VEGYESBIZOTTSÁGÁNAK 1/2005 HATÁROZATA
(2005. június 17.)
az egységes árutovábbítási eljárásról szóló 1987. május 20-i egyezmény módosításáról
(2005/558/EK)
A VEGYESBIZOTTSÁG,
tekintettel az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezményre (1) és különösen annak 15. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban: az új tagállamok) 2004. május 1-jén csatlakoztak az Európai Unióhoz. |
(2) |
Az egyezményben alkalmazott többnyelvű bejegyzések cseh, észt, lett, litván, magyar, máltai, lengyel, szlovén és szlovák nyelvű változatait a megfelelő helyeken be kell illeszteni az egyezmény szövegébe. |
(3) |
A biztosítékokkal vagy a biztosítéknyújtás alóli mentességgel kapcsolatos minden helyzet figyelembevétele érdekében szükséges, hogy – a helyzetek nagy számára tekintettel – alfanumerikus kódok kerüljenek bevezetésre e helyzetekre vonatkozóan. |
(4) |
A kezességvállalások területén az alfanumerikus kódolás bevezetése miatt módosítani kell az új számítógépesített árutovábbítási rendszerhez kapcsolódó adatcsoportokat. |
(5) |
E határozat alkalmazását az új tagállamok Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjához kell kötni. |
(6) |
Annak érdekében, hogy a biztosítéknyújtáshoz kapcsolódó – az új tagállamok Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt hatályos kritériumoknak megfelelően kinyomtatott – formanyomtatványokat használni lehessen, egy átmeneti időszakot kell megállapítani, amelynek során ezek a formanyomtatványok bizonyos kiigazításokkal használatban maradhatnak. |
(7) |
Az egyezményt ennek megfelelően módosítani kell, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
Az egységes árutovábbítási eljárásról szóló 1987. május 20-i egyezmény a következőknek megfelelően módosul:
1. |
Az I. függelék e határozat A. mellékletének megfelelően módosul. |
2. |
A II. függelék e határozat B. mellékletének megfelelően módosul. |
3. |
A III. függelék e határozat C. mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
(1) Ez a határozat elfogadása napján lép hatályba.
Ezt a határozatot 2004. május 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A III. függelék B1., B2., B4., B5. és B6. mellékletében említett formanyomtatványokon alapuló formanyomtatványok – a szükséges földrajzi és székhely-hivatkozási módosításokkal – a készlet kimerüléséig, de legkésőbb 2005. március 1-jéig továbbra is felhasználhatók.
Kelt Bernben, 2005. június 17-én.
a vegyes bizottság részéről
az elnök
Rudolf DIETRICH
(1) HL L 226., 1987.8.13., 2. o. A legutóbb a 2/2002 határozattal (HL L 4., 2003.1.9., 18. o.) módosított egyezmény.
A . MELLÉKLET
Az I. függelék a következőknek megfelelően módosul:
1. |
A 3. cikk g) pontja első francia bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
|
2. |
A 14. cikk (3) bekezdése második bekezdésében a különböző nyelvű bejegyzések helyébe a következők lépnek:
|
3. |
A 28. cikk (7) bekezdése második bekezdésében szereplő nyelvi bejegyzések helyébe a következők lépnek:
|
4. |
A 34. cikk a következők szerint módosul:
|
5. |
A 64. cikk (2) bekezdésében szereplő különböző nyelvű bejegyzések helyébe a következők lépnek:
|
6. |
A 69. cikk (1) bekezdésében szereplő különböző nyelvű bejegyzések helyébe a következők lépnek:
|
7. |
A 70. cikk (2) bekezdésében szereplő különböző nyelvű bejegyzések helyébe a következők lépnek:
|
8. |
A IV. melléklet a következőképpen módosul:
|
B. MELLÉKLET
A II. függelék a következőknek megfelelően módosul:
1. |
A 4. cikk (2) bekezdésében szereplő különböző nyelvű bejegyzések helyébe a következők lépnek:
|
2. |
A 16. cikk (2) bekezdésében szereplő különböző nyelvű bejegyzések helyébe a következők lépnek:
|
3. |
A 17. cikk (2) bekezdésében szereplő különböző nyelvű bejegyzések helyébe a következők lépnek:
|
C. MELLÉKLET
A III. függelék a következőknek megfelelően módosul:
1. |
A 8. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(5) Az egyedi garanciajegyeknél használatos nyelvet a kezességnyújtás helye szerinti hivatal országának illetékes hatóságai határozzák meg.” |
2. |
Az A7. melléklet II. címének I. szakasza a következőképpen módosul:
|
3. |
Az A8. melléklet B. része a következőképpen módosul:
|
4. |
Az A9. melléklet 51. rovatánál az alkalmazandó kódok listája helyébe az alábbi lista lép:
|
5. |
Az A9. mellékletben az 52. rovatnál az alkalmazandó kódok listája helyébe az alábbi lista lép:
|
6. |
A B1. melléklet helyébe az alábbi szöveg lép: „B1. MELLÉKLET EGYSÉGES/KÖZÖSSÉGI ÁRUTOVÁBBÍTÁSI ELJÁRÁS KEZESSÉGVÁLLALÁSI OKMÁNY EGYEDI KEZESSÉG
|
7. |
A B2. melléklet helyébe az alábbi szöveg lép: „B2. MELLÉKLET EGYSÉGES/KÖZÖSSÉGI ÁRUTOVÁBBÍTÁSI ELJÁRÁS KEZESSÉGVÁLLALÁSI OKMÁNY EGYEDI KEZESSÉG GARANCIAJEGYEK FORMÁJÁBAN
|
8. |
A B4. melléklet helyébe az alábbi szöveg lép: „B4. MELLÉKLET EGYSÉGES/KÖZÖSSÉGI ÁRUTOVÁBBÍTÁSI ELJÁRÁS KEZESSÉGVÁLLALÁSI OKMÁNY ÖSSZKEZESSÉG
|
9. |
A B5. melléklet 7. rovatában a „Magyarország”, „Lengyelország”, „Szlovákia” és „Cseh Köztársaság” szavakat el kell hagyni. |
10. |
A B6. melléklet 6. rovatában a „Magyarország”, „Lengyelország”, „Szlovákia” és „Cseh Köztársaság” szavakat el kell hagyni. |
11. |
A B7. melléklet 1.2.1. pontjában szereplő különböző nyelvű bejegyzések helyébe a következők lépnek:
|
12. |
A D1. melléklet a következőképpen módosul:
|
21.7.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 189/59 |
AZ EGYSÉGES ÁRUTOVÁBBÍTÁS EK-EFTA VEGYESBIZOTTSÁGÁNAK 2/2005 HATÁROZATA
(2005. június 17.)
az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezmény módosításáról
(2005/559/EK)
A VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezményre (1) és különösen annak 15. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
Az induláskor igénybe vett szállítóeszköz azonosítóját és honosságát olyan kötelező információnak kell tekinteni, amelyet fel kell tüntetni az árutovábbítási nyilatkozat 18. rovatában. |
(2) |
A nagy forgalmú konténerállomásokon előfordulhat, hogy a fuvarozáshoz alkalmazandó közúti szállítóeszköz adatai az árutovábbítási eljárások alakiságainak elvégzésekor nem ismeretesek. Az árutovábbítási nyilatkozatban szereplő árut tartalmazó konténer azonosítója azonban hozzáférhető, és már az árutovábbítási nyilatkozat 31. rovatában feltüntetésre került. |
(3) |
Ilyen körülmények között, és tekintettel arra, hogy az áru ez alapján ellenőrizhető, elfogadható mértékű rugalmasság megengedhető azáltal, hogy az árutovábbítási nyilatkozat 18. rovatának üresen hagyását megengedik, amennyiben biztosítható, hogy a megfelelő adatok a későbbiekben az adott rovatban feltüntetésre kerülnek. |
(4) |
Az egyezmény szövegét ennek megfelelően módosítani kell, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
Az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezmény III. függelékének A7. mellékletét e határozat mellékletével összhangban kell módosítani.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ezt a határozatot 2005. július 1-jétől kell alkalmazni.
Kelt Bernben, 2005. június 17-én.
a Vegyes Bizottság részéről
az elnök
Rudolf DIETRICH
(1) HL L 226., 1987.8.13., 2. o. A legutóbb a 2/2002 határozattal (HL L 4., 2003.1.9., 18. o.) módosított egyezmény.
MELLÉKLET
Az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezmény 3. függeléke A7. melléklete II. címének I. pontjában a 18. rovathoz tartozó magyarázat a következő, második albekezdéssel egészül ki:
„Amennyiben azonban az árut közúti járművek által szállított konténerekben fuvarozzák, az illetékes hatóságok felhatalmazhatják a főkötelezettet e rovat üresen hagyására, ha az indulás helyén felmerülő logisztikai okokból nem lehet megállapítani az árutovábbítási nyilatkozat kitöltésekor a szállítóeszköz azonosítóját és honosságát, és ha biztosítják, hogy a szállítóeszközre vonatkozó megfelelő információ a későbbiekben az 55. rovatban feltüntetésre kerül.”
21.7.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 189/61 |
AZ EGYSÉGES ÁRUTOVÁBBÍTÁS EK-EFTA VEGYESBIZOTTSÁGÁNAK 3/2005 HATÁROZATA
(2005. június 17.)
az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezmény módosításáról
(2005/560/EK)
A VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezményre (a továbbiakban: egyezmény) (1) és különösen annak 15. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
Az egyezmény III. függelékének D2. melléklete tartalmazza az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága 1994. augusztus-i 21/rev1 ajánlásának V. mellékletén alapuló csomagolási kódok listáját. |
(2) |
Az említett ajánlásnak a csomagolási kódlistákra vonatkozó V. mellékletét a bevezetése óta többször felülvizsgálták annak érdekében, hogy jobban megfeleljen a kereskedelem és szállítás gyakorlatában végbemenő fejlődés követelményeinek. |
(3) |
Az ajánlás legutóbbi módosítását (4. módosítás) 2002. májusában tették közzé. |
(4) |
Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők a legfrissebb információkat használhassák fel, és ennélfogva az egyezményt alkalmazó országok kereskedelmi és igazgatási gyakorlatát a lehető legjobban összehangolják, lényeges annak biztosítása, hogy az árutovábbítási nyilatkozatban szereplő csomagok feltüntetéséhez használt csomagolási kódok megfelelnek az ajánlása V. melléklete legutolsó változatának. |
(5) |
Az egyezmény III. függelékének D2. melléklete egyúttal utalást tartalmaz a több alkalommal módosított, 1996. január 1-jei ISO 3166-szabványban előírt ISO alpha-2 országkódokra, és ennélfogva gondoskodni kell róla, hogy az árutovábbítási nyilatkozatban alkalmazott országkódlista megfeleljen az ISO-3166 szabvány rendelkezésre álló legutolsó változatának. |
(6) |
Ezért az érintett rendelkezéseket ennek megfelelően módosítani kell, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
Az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezmény III. függelékének D1. és D2. melléklete a határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.
2. cikk
(1) Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.
(2) A határozatot 2005. július 1-jétől kell alkalmazni.
Kelt Bernben, 2005. június 17-én.
a Vegyes Bizottság részéről
az elnök
Rudolf DIETRICH
(1) HL L 226., 1987.8.13., 2. o. A legutóbb a 2/2002 határozattal módosított egyezmény (HL L 4., 2003.1.9., 18. o.).
MELLÉKLET
Az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezmény III. függeléke a következőknek megfelelően módosul:
1. |
A D1. melléklet II. címe B. szakaszában a „Csomagok fajtája” attribútum magyarázó szövege helyébe az alábbiak kerülnek: „Típus/hosszúság: an2. A D2. mellékletben feltüntetett csomagolási kódot kell használni.” |
2. |
A D2. melléklet 1. szakasza helyébe a következő szöveg lép: „1. ORSZÁGKÓDOK (CNT) Az 1997. évi ISO-3166-1 szabványban és azt követő módosításaiban meghatározott »ISO alpha-2 országkód«-ot kell alkalmazni.” |
3. |
A D2. melléklet 5. szakasza helyébe a következő szöveg lép: „5. CSOMAGOLÁSI KÓD (az ENSZ-EGB 2002. májusi 21. számú ajánlásának 4. módosítása)
|
Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok
21.7.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 189/69 |
A TANÁCS 2005/561/KKBP EGYÜTTES FELLÉPÉSE
(2005. július 18.)
az Európai Uniónak a Grúziában/Dél-Oszétiában végrehajtandó konfliktusrendező folyamathoz történő további hozzájárulásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 14. cikkére,
mivel:
(1) |
2003. június 25-én a Tanács elfogadta az Európai Uniónak a Grúzia/Dél-Oszétiában végrehajtandó konfliktusrendező folyamathoz történő hozzájárulásáról szóló 2003/473/KKBP együttes fellépést (1), amely 2005. június 30-án hatályát vesztette. |
(2) |
Az Európai Uniónak az említett együttes fellépés keretében a grúziai EBESZ-misszióhoz való hozzájárulása hatékonynak bizonyult az EBESZ égisze alatt létrehozott, a grúz és a dél-oszét fél állandó titkársága működésének biztosítása, valamint a konfliktusrendező folyamat legfontosabb fórumának számító Közös Ellenőrző Bizottság (KEB) üléseinek elősegítése terén. |
(3) |
Az EBESZ, valamint a KEB társelnökei további támogatást kértek az EU részéről, és az EU beleegyezett, hogy további pénzügyi támogatást nyújtson a konfliktusrendező folyamathoz. |
(4) |
Az EU úgy ítéli meg, hogy az általa nyújtott segítség megerősítette saját, valamint az EBESZ szerepének hatékonyságát a konfliktus rendezésében, és hogy további segítségnyújtásra van szükség. |
(5) |
Biztosítani kell a projekthez való EU-hozzájárulás megfelelő átláthatóságát. |
(6) |
2003. december 8-án a Tanács elfogadta az Európai Unió dél-kaukázusi különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról és módosításáról szóló 2003/872/KKBP együttes fellépést (2). Ezen együttes fellépés értelmében a dél-kaukázusi EUKK megbízatásának többek között a konfliktusok megelőzéséhez való hozzájárulásra, a konfliktusok megoldásában való segítségnyújtásra, valamint az Európai Uniónak a régió tekintetében a főbb érdekelt felekkel folytatott párbeszédének megerősítésére kell kiterjednie, |
ELFOGADTA EZT AZ EGYÜTTES FELLÉPÉST:
1. cikk
(1) Az Európai Unió hozzájárul a dél-oszétiai konfliktusrendezési eljárás megerősítéséhez.
(2) E célból az Európai Unió egy éven át hozzájárulást nyújt az EBESZ-nek a KEB üléseinek és a KEB keretén belüli egyéb mechanizmusoknak a finanszírozására, a KEB égisze alatt megrendezendő konferenciák szervezésére, a két titkárság számára bútorok, számítógépek és egyéb felszerelések beszerzésére, valamint bizonyos, a két titkárság működtetéséhez szükséges költségekre.
2. cikk
Az elnökség, amelynek munkáját a Tanács főtitkára/a KKBP főképviselője segíti, felelős az együttes fellépésnek az 1. cikkben megállapított célkitűzések teljesítése érdekében történő végrehajtásáért.
3. cikk
(1) Az ezen együttes fellépés keretében biztosított pénzügyi támogatás kifizetésének feltétele, hogy a Bizottság és az EBESZ grúziai missziója között létrejövő finanszírozási megállapodás hatálybalépésének az időpontjától számított 12 hónapon belül a KEB-ben és a KEB egyéb mechanizmusai keretében rendszeres ülésekre kerüljön sor. Mind a grúz, mind a dél-oszét oldalnak bizonyítható erőfeszítéseket kell tennie, hogy tényleges politikai haladást érjenek el a köztük lévő nézeteltérések tartós és békés rendezése irányában.
(2) A Bizottság feladata az EU pénzügyi hozzájárulásának ellenőrzése, értékelése és végrehajtása, különös tekintettel az (1) bekezdésben foglalt feltételekre. E célból a Bizottság finanszírozási megállapodást köt az EBESZ grúziai missziójával az EU-hozzájárulás felhasználásáról, amelyet az pénzügyi támogatás formájában nyújt. A Bizottság gondoskodik a támogatásnak az 1. cikk (2) bekezdésében megállapított célokra történő megfelelő felhasználásáról is.
(3) Az EBESZ grúziai missziója a felelős a misszió kiadásainak visszatérítéséért, a KEB égisze alatt megrendezendő konferenciák szervezésért, valamint a felszerelések megfelelő beszerzéséért és átadásáért. A leendő finanszírozási megállapodás előírja, hogy az EBESZ grúziai missziója biztosítja az EU-projekthez való hozzájárulásának átláthatóságát, és rendszeresen jelentést tesz a Bizottságnak a projekt végrehajtásáról.
(4) A Bizottság – szoros együttműködésben a dél-kaukázusi EUKK-val – közeli kapcsolatot tart fenn az EBESZ grúziai képviseletével az EU-hozzájárulás hatásának ellenőrzése és értékelése érdekében.
(5) A Bizottság ennek az együttes fellépésnek a végrehajtásáról az elnökség irányításával és a Tanács főtitkára/a KKBP főképviselője segítségével írásbeli jelentést tesz a Tanácsnak. Ez a jelentés különösen az EBESZ grúziai képviselete által a (3) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően benyújtott rendszeres jelentéseken alapul.
4. cikk
(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett uniós támogatás pénzügyi referenciaösszege 133 000 EUR.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegből finanszírozott kiadásokat az Európai Közösségek általános költségvetésére vonatkozó európai közösségi eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni, azzal a kivétellel, hogy semmilyen előfinanszírozás nem marad az Európai Közösség tulajdona.
(3) A kiadások 2005. július 1-jétől elszámolhatók.
5. cikk
(1) Ez az együttes fellépés 2005. július 1-jén lép hatályba.
Ez az együttes fellépés 2006. június 30-án hatályát veszti.
(2) Ezt az együttes fellépést a hatályba lépését követő tíz hónap elteltével felül kell vizsgálni. E célból a dél-kaukázusi EUKK a Bizottsággal közösen megvizsgálja a grúzia/dél-oszétiai rendezési folyamathoz nyújtandó további támogatás szükségességét, és szükség szerint ajánlásokat fogalmaz meg a Tanács számára.
6. cikk
Ezt az együttes fellépést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt 2005. július 18-án.
a Tanács részéről
az elnök
J. STRAW
(1) HL L 157., 2003.6.26., 72. o.
(2) HL L 326., 2003.12.13., 44. o. A legutóbb a 2005/330/KKBP együttes fellépéssel (HL L 106., 2005.4.27., 36. o.) módosított együttes fellépés.