15.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/1

(1)

Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról szóló, 1975. május 26-i 1365/75/EGK tanácsi rendelet (2) rendelkezéseket tartalmaz az alapítvány szervezetére, és különösen igazgatási tanácsára vonatkozóan. E rendelkezések számos alkalommal, valamennyi új tagállam csatlakozásakor módosultak, amikor is az igazgatási tanács új tagokkal egészült ki.

(2)

Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (a továbbiakban: Alapítvány) 2001-ben elvégzett külső értékelése hangsúlyozza, hogy szükség van az 1365/75/EGK rendelet rendelkezéseinek a kiigazítására – beleértve a szakértői bizottságra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát – az Alapítvány és igazgatási struktúrái eredményességének és hatékonyságának fenntartása érdekében.

(3)

Az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy gondolja át az ügynökségek igazgatási tanácsainak összetételét és munkamódszereit, és terjesszen elő megfelelő javaslatokat.

(4)

Az Alapítvány, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, és az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatósága, illetve igazgatási tanácsa benyújtotta a Bizottságnak ezek jövőbeli irányítására és működésére vonatkozó együttes véleményét.

(5)

Az Alapítvány, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, és az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ háromoldalú, a nemzeti kormányok, a munkaadói szervezetek és a munkavállalói szervezetek képviselői általi irányítása alapvető fontossággal bír e szervek sikere szempontjából.

(6)

A szociális partnerek részvétele e három közösségi szervezet irányításában olyan sajátosságot eredményez, amely megköveteli a közös szabályok szerinti működést.

(7)

A háromoldalú tanácson belül lényegesnek bizonyult a kormányokból, munkaadókból és munkavállalókból felállított három csoport megléte, illetve egy koordinátor kijelölése a munkaadói és munkavállalói csoport élére. Következésképpen ezt az intézkedést formálissá kell tenni, és ki kell terjeszteni a kormánycsoportra is.

(8)

A tagállamok háromoldalú képviseletének fenntartása biztosítja valamennyi fő érdekelt fél részvételét, valamint a szociálpolitikai kérdésekre jellemző érdek- és megközelítésbeli különbségek figyelembevételét.

(9)

Az Unió soron következő bővítésének az Alapítványra gyakorolt gyakorlati hatását szükséges előrevetíteni. Az Alapítvány igazgatási tanácsának összetételét és működését úgy kell kiigazítani, hogy az figyelembe vegye az új tagállamok csatlakozását.

(10)

Annak érdekében, hogy az Alapítvány működésének folyamatossága, valamint döntéshozatalának hatékonysága biztosítható legyen, az igazgatási tanács eljárási szabályzatában meghatározott vezetőséget meg kell erősíteni. A vezetőség összetételének továbbra is tükröznie kell az igazgatóság hármas felépítését.

(11)

A Szerződés 3. cikke szerint a Közösség minden tevékenysége során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. Ezért helyénvaló olyan rendelkezések elfogadása, amelyek ösztönzik az igazgatási tanács összetételében a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét.

(12)

Az igazgatási tanácsnak képesnek kell lennie arra, hogy a munkaprogram végrehajtásával kapcsolatos konkrét szükségleteknek megfelelően korlátozott időre biztosítsa független szakértők hivatalos hozzájárulását.

(13)

Helyénvaló, hogy az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért – amely az egyetlen olyan közösségi ügynökség, amely saját személyzeti szabályzattal rendelkezik – személyi állománya a Közösségek egyéb szerződéses alkalmazottaival megegyező elbánásban részesüljön, és azonos módon jogosult legyen az új személyzeti szabályzat juttatásaira a megszerzett jogosultságok tiszteletben tartásával, különösen az előmenetel és a nyugdíjjogosultság tekintetében.

(14)

Az 1365/75/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(15)

E rendelet elfogadása vonatkozásában a Szerződés nem rendelkezik a 308. cikke szerintiektől eltérő hatáskörökről,

1.

A 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az Alapítvány a lehető legszorosabb együttműködést alakít ki szakosodott intézményekkel, alapítványokkal és szervezetekkel a tagállamokban vagy nemzetközi szinten. Az Alapítvány – saját célkitűzéseinek sérelme nélkül – biztosítja különösen az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel való megfelelő együttműködést.”

2.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Az Alapítvány igazgatási és irányítási szerveinek összetétele:

3.

Az 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

(1)   Az igazgatótanács összetétele:

(2)   Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett tagokat a Tanács nevezi ki, mégpedig tagállamonként és a fent említett kategóriánként egy-egy tagot. Ezzel egyidőben a Tanács a tagra vonatkozó feltételekkel megegyező feltételek szerint póttagot is kinevez, aki kizárólag a tag távollétében vesz részt az igazgatótanács ülésein.

A Bizottság nevezi ki saját képviselőit és a póttagokat, figyelembe véve a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét.

A jelöltek listájának benyújtásakor a tagállamok, valamint a munkaadói és munkavállalói szervezetek törekednek arra, hogy az igazgatótanács összetételében biztosítsák a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét.

Az igazgatótanács tagjainak listáját a Tanács az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Alapítvány pedig saját internetes honlapján közzéteszi.

(3)   Az igazgatótanács tagjainak hivatali ideje három év. A hivatali idő megújítható.

Hivatali idejük lejártával vagy lemondásuk esetén a tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg a kinevezésüket meg nem újítják, vagy őket az új tagok fel nem váltják.

(4)   Az igazgatótanács az elnökét és három alelnökét – a (7) bekezdésben említett három csoport mindegyikéből egy-egy és a Bizottság képviselői közül egy személyt – egyéves, megújítható időtartamra választja meg.

(5)   Az elnök évente legalább egy alkalommal köteles összehívni az igazgatótanácsot. Az elnök az igazgatótanácsi tagok legalább egyharmadának kezdeményezésére további üléseket hív össze.

(6)   Az igazgatótanács a tagok szavazatainak abszolút többségével hozza döntéseit.

(7)   Az igazgatótanácson belül a kormányok, a munkaadói szervezetek és a munkavállalói szervezetek képviselői külön csoportokat alkotnak. Valamennyi csoport kijelöl egy koordinátort, aki részt vesz az igazgatótanács ülésein. A munkavállalói és a munkaadói csoport koordinátorai európai szinten képviselik szervezeteiket. Azok a koordinátorok, akik nem az (1) bekezdés szerint kinevezett igazgatótanácsi tagok, az igazgatótanács ülésein szavazati jog nélkül vesznek részt.

(8)   Az igazgatótanács 11 tagú vezetőséget hoz létre. A vezetőség az igazgatótanács elnökéből és három alelnökéből, a (7) bekezdésben említett három csoport egy-egy koordinátorából, valamint minden csoport és a Bizottság egy-egy további képviselőjéből áll. Minden csoport kinevezhet legfeljebb három póttagot, akik a vezetőség ülésein a teljes jogú tagok távollétében vesznek részt.

(9)   A vezetőség üléseinek éves számáról az igazgatótanács határoz. A vezetőség elnöke a vezetőség tagjainak kérésére további üléseket hív össze.

(10)   A vezetőség konszenzussal hozza meg határozatait. Amennyiben nem érhető el konszenzus, a vezetőség a kérdést határozathozatalra az igazgatótanács elé terjeszti.

(11)   A vezetőség tevékenységeiről és határozatairól az igazgatótanácsot teljeskörűen és haladéktalanul tájékoztatni kell.”

4.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 9. és 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

(1)   Az igazgató irányítja az Alapítvány tevékenységét és gondoskodik az igazgatótanács és a vezetőség határozatainak, valamint az általuk elfogadott programoknak a végrehajtásáról. Az igazgató az Alapítvány jogi képviselője.

(2)   A 8. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, az igazgató gyakorolja a 17. cikk (1) bekezdésében említett hatásköröket.

(3)   Az igazgatótanács és a vezetőség tevékenységeit az igazgató készíti elő. Az igazgató vagy helyettese, vagy mindkettő köteles jelen lenni az igazgatótanács és a vezetőség ülésein.

(4)   Az igazgató az igazgatótanácsnak tartozik elszámolással az Alapítvány működtetésével kapcsolatosan.

10. cikk

Az igazgató javaslata alapján az igazgatótanács független szakértőket választhat, és a négyéves programmal és az éves munkaprogrammal kapcsolatos konkrét kérdésekben azok véleményét kérheti.”

6.

A 11. cikket el kell hagyni.

7.

A 12. cikk a következőképpen módosul:

8.

Az 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

(1)   Az Alapítvány 2005. augusztus 4-ét követően felvett alkalmazottaira a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben (3) megállapított, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, vagy Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata vagy az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (CEOS) vonatkoznak. A személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 2. szakaszát kell alkalmazni.

(2)   Valamennyi, az Alapítvány és alkalmazottai között 2005. augusztus 4. előtt, az 1860/76/ESZAK, EGK, Euratom rendelet (4) szerint kötött munkaszerződést a CEOS 2. cikke a) pontja szerint kötött munkaszerződésnek kell tekinteni. Ezekre a szerződésekre ugyanettől az időponttól a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 1., 3. és 4. szakaszában foglalt rendelkezéseket – a 22. cikk (2) bekezdésének kivételével – kell alkalmazni.

Az alkalmazottak jogosultak a szerződést az 1860/76/ESZAK, EGK, Euratom rendelet 45. cikkében előírt felmondási idő betartása nélkül az említett időpontban felbontani. A szerződés felbontásakor járó juttatások és a munkanélküli ellátások vonatkozásában, a szerződés ilyen megszüntetését az Alapítvány intézkedése eredményének kell tekinteni.

(3)   A személyzettel szemben az Alapítvány gyakorolja, esettől függően, a kinevezésre jogosult hatóságra vagy a szerződések megkötésére felhatalmazott hatóságra ruházott hatásköröket.

(4)   Az igazgatótanács a Bizottsággal egyeztetve elfogadja a megfelelő végrehajtási szabályokat.

9.

Az egyes cikkekben az „igazgatási tanács” és az „igazgatóság” kifejezés helyébe minden esetben az „igazgatótanács” kifejezés lép.

15.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/5

(1)

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló, 1994. július 18-i 2062/94/EK tanácsi rendelet (2) rendelkezéseket tartalmaz az Ügynökség céljaira, feladataira és szervezeti felépítésére, és különösen annak igazgatási tanácsára vonatkozóan. E rendelkezéseket Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozását követően módosították, amikor is az igazgatási tanácsot új tagokkal kellett bővíteni.

(2)

A foglalkoztatás minőségének javításában kulcsfontosságú szerepet betöltő munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdése az Európai Unió egyik legfontosabb szociálpolitikai területe. A munkavégzésben és a társadalomban bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodás: új közösségi biztonsági és egészségvédelmi stratégia (2002–2006) című, 2002. március 11-i bizottsági közlemény kiemeli az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségnek (a továbbiakban: az Ügynökség) a közleményben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges, az előmozdításra, a tudatosság növelésére és az előrejelzésre irányuló tevékenységekben betöltendő fontos szerepét.

(3)

A munkavégzésben és a társadalomban bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodás: új közösségi biztonsági és egészségvédelmi stratégia (2002–2006) című bizottsági közleményről szóló 2002. június 3-i tanácsi állásfoglalás (3) felkéri az Ügynökséget, hogy vállaljon vezető szerepet a bevált gyakorlatra, a tudatosság növelésére és a kockázatok előrejelzésére vonatkozó információk gyűjtésében és terjesztésében. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy segítse elő a tagállamoknak és a szociális partnereknek az Ügynökségen keresztül megvalósuló, a jövőbeni bővítés érdekében történő európai szintű együttműködését, továbbá üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy az Ügynökség működésének és feladatainak javítására vonatkozó javaslatot kíván benyújtani a külső értékelő jelentés és a tanácsadó bizottságnak a jelentésről szóló véleménye alapján.

(4)

A munkavégzésben és a társadalomban bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodás: új közösségi biztonsági és egészségvédelmi stratégia (2002–2006) című bizottsági közleményre vonatkozó, 2002. október 23-i európai parlamenti állásfoglalás szintén támogatja az Ügynökségnek szánt vezető szerepet, amelyet az Ügynökség közösségi szinten a nem jogalkotói egészségvédelmi és biztonsági tevékenységben részt vevő kulcsfontosságú tényezőként tölt be, és reményét fejezi ki, hogy az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért és az Ügynökség az e politika területén betöltött szerepüknek megfelelően tovább javítják az egymás közti együttműködést.

(5)

A munkavégzésben és a társadalomban bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodás: új közösségi biztonsági és egészségvédelmi stratégia (2002–2006) című közleményre vonatkozó, 2002. június 17-i európai gazdasági és szociális bizottsági vélemény (4) kiemeli az Ügynökségnek a kockázatelemzésben betöltött szerepét, valamint az Ügynökség és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért közötti rendszeres kapcsolattartás szükségességét az átfedések elkerülése, és a közös elgondolások ösztönzése érdekében.

(6)

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség értékeléséről szóló bizottsági közlemény, amely a 2062/94/EK rendelet 23. cikkével összhangban készült, és amely a 2001-ben elvégzett külső értékelésen, valamint az igazgatási tanács, továbbá a Bizottság munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottságának észrevételein alapul, a 2062/94/EK rendelet módosításának szükségességét hangsúlyozza az Ügynökség és igazgatási struktúrái hatékonyságának fenntarthatósága és javítása érdekében.

(7)

Az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy gondolja át az ügynökségek igazgatóságainak összetételét, valamint munkamódszereit, és terjesszen elő megfelelő javaslatokat.

(8)

Az Ügynökség, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért megfelelő igazgatási tanácsa, illetve igazgatósága benyújtotta a Bizottságnak az igazgatási tanácsok, illetve igazgatóságok jövőbeli irányítására és működésére vonatkozó együttes véleményét.

(9)

Az Ügynökség, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért háromoldalú, a kormányok, a munkaadói szervezetek és a munkavállalói szervezetek képviselői általi irányítása alapvető fontossággal bír e szervek sikere szempontjából.

(10)

A szociális partnerek részvétele e három közösségi szerv irányításában olyan sajátosságot eredményez, amely megköveteli a közös szabályok szerinti működést.

(11)

A háromoldalú igazgatási tanácson belül lényegesnek bizonyult a kormányokból, munkáltatókból és munkavállalókból felállított három csoport megléte, illetve egy koordinátor kijelölése a munkaadói és munkavállalói csoport élére. Következésképpen ezt az intézkedést formálissá kell tenni, és ki kell terjeszteni a kormánycsoportra is. Az európai szabályozási ügynökségekre vonatkozó működési keretszabályok című bizottsági közleményben foglalt, a jövőbeni közösségi szervek fejlesztésére vonatkozó iránymutatásoknak megfelelően, és különösen az érdekelt felek e szervek igazgatótanácsaiban való képviseletének biztosítása érdekében, valamint az állam-, illetve kormányfők megállapodása szerinti elvvel összhangban, mely szerint a szociális partnereket aktívabban be kell vonni a Szociálpolitikai Menetrend fejlesztésébe, az igazgatási tanács minden tagjának (kormány-, munkaadói, munkavállalói vagy bizottsági képviselőnek) egységesen egy szavazattal kell rendelkeznie.

(12)

A tagállamok háromoldalú képviseletének fenntartása biztosítja valamennyi fő érdekelt fél részvételét, valamint a szociálpolitikai kérdésekre jellemző érdek- és megközelítésbeli különbségek figyelembevételét.

(13)

Szükséges annak előrevetítése, hogy az Unió soron következő bővítése az Ügynökségre nézve milyen gyakorlati következményekkel jár. Az Ügynökség igazgatóságának összetételét és működését úgy kell kiigazítani, hogy az figyelembe vegye az új tagállamok csatlakozását.

(14)

Annak érdekében, hogy az Ügynökség működésének folyamatossága, valamint döntéshozatalának hatékonysága biztosítható legyen, az igazgatási tanács eljárási szabályzatában meghatározott vezetőséget meg kell erősíteni. A vezetőség összetételének továbbra is tükröznie kell az igazgatóság hármas felépítését.

(15)

A Szerződés 3. cikke szerint a Közösség minden tevékenysége során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására. Ezért helyénvaló olyan rendelkezések elfogadása, amelyek ösztönzik az igazgatóság összetételében a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét.

(16)

A 2062/94/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(17)

E rendelet elfogadása vonatkozásában a Szerződés nem rendelkezik a 308. cikke szerintiektől eltérő hatáskörökről,

1.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Cél

A munkakörnyezetnek a munkavállalók szerződésben elrendelt biztonság- és egészségvédelme tekintetében történő javítása, valamint a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos egymást követő közösségi stratégiák és cselekvési programok fejlesztése érdekében az Ügynökség célja a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén felhasználható technikai, tudományos és gazdasági információk biztosítása a közösségi szervek, a tagállamok, a szociális partnerek és a területen érintettek számára.”

2.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

4.

A szöveg a következő 7a. cikkel egészül ki:

„7a. cikk (új)

Igazgatási és irányítási szervek

Az Ügynökség igazgatási és irányítási szerveinek összetétele:

5.

Az 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Az igazgatótanács

(1)   Az igazgatótanács összetétele:

(2)   Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett tagokat a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság tagjai és póttagjai közül a Tanács nevezi ki.

Az (1) bekezdés a) pontjában említett tagokat a tagállamok javaslata alapján nevezik ki.

Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett tagokat a tanácsadó bizottság megfelelő csoportjait képviselő szóvivők javaslata alapján nevezik ki.

A tanácsadó bizottságon belüli három csoport benyújtja javaslatait a Tanácsnak; a javaslatokat tájékoztatásul a Bizottság számára is meg kell küldeni.

Ezzel egyidőben a Tanács a tagra vonatkozó feltételekkel megegyező feltételek szerint póttagot is kinevez, aki kizárólag a tag távollétében vesz részt az igazgatótanács ülésein.

A Bizottság nevezi ki saját képviselőit és a póttagokat, figyelembe véve a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét.

A jelöltek listájának benyújtásakor a tagállamok, valamint a munkaadói és munkavállalói szervezetek törekednek arra, hogy az igazgatótanács összetétele megfelelően tükrözze a különböző érintett gazdasági ágazatokat, valamint hogy biztosítsák a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletét. A listák benyújtására a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottságbeli tagság megújításától számított három hónapon belül, a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság létrehozásáról szóló, 2003. július 22-i tanácsi határozat (5) 3. cikke (3) és (4) bekezdésének, valamint 4. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban kerül sor.

Az igazgatótanács tagjainak listáját a Tanács az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az Ügynökség pedig internetes honlapján közzéteszi.

(3)   Az igazgatótanács tagjainak hivatali ideje három év. A hivatali idő megújítható.

Kivételesen, az igazgatótanácsnak ezen rendelet hatálybalépése napján hivatalban lévő tagjainak hivatali ideje meghosszabbodik mindaddig, amíg az új igazgatótanács kinevezésére a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel összhangban sor nem kerül.

Hivatali idejük lejártával vagy lemondásuk esetén a tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg a kinevezésüket meg nem újítják, vagy őket az új tagok fel nem váltják.

(4)   Az igazgatótanácson belül a kormányok, a munkáltatói szervezetek és a munkavállalói szervezetek képviselői külön csoportokat alkotnak. Valamennyi csoport kijelöl egy koordinátort, aki részt vesz az igazgatótanács ülésein. A munkavállalói és a munkaadói csoport koordinátorai európai szinten képviselik szervezeteiket. Azok a koordinátorok, akik nem az (1) bekezdés szerint kinevezett igazgatótanácsi tagok, az igazgatótanács ülésein szavazati jog nélkül vesznek részt.

Az igazgatótanács egy éves, megújítható időtartamra megválasztja az elnökét és a három alelnökét, a fent említett három csoport, illetve a Bizottság képviselői közül egyet-egyet.

(5)   Az elnök évente legalább egyszer összehívja az igazgatótanácsot. Az elnök az igazgatótanács tagjai legalább egyharmadának kérésére további üléseket hív össze.

(6)   Az igazgatótanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik; az igazgatótanács határozatait a tagok szavazatainak abszolút többségével hozza. Az éves munkaprogram keretében hozott, illetve a nemzeti fókuszpontokra költségvetési következményekkel bíró határozatok esetén azonban szükség van a kormánycsoport tagjai többségének egyetértésére is.

Az igazgatótanács írásos döntéshozatali eljárást alakít ki, amelyre értelemszerűen az első albekezdést kell alkalmazni.

(7)   Az igazgatótanács – a Bizottság véleményének kézhezvételét követően – elfogadja saját eljárási szabályzatát, amely megállapítja a tevékenységére vonatkozó gyakorlati szabályokat. Az eljárási szabályzatot tájékoztatásként meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az eljárási szabályzat megküldésétől számított három hónapon belül azonban a Tanács egyszerű többséggel módosíthatja a szabályzatot.

(8)   Az igazgatótanács 11 tagú vezetőséget hoz létre. A vezetőség az igazgatótanács elnökéből és három alelnökéből, a (4) bekezdés első albekezdésében említett három csoport egy-egy koordinátorából, valamint minden csoport és a Bizottság egy-egy további képviselőjéből áll. Minden csoport kinevezhet legfeljebb három póttagot, akik a vezetőség ülésein a teljes jogú tagok távollétében vesznek részt.

(9)   Az igazgató a 11. cikkben meghatározott feladatainak sérelme nélkül a vezetőség – az igazgatótanács felhatalmazása alapján – az igazgatótanács ülései közötti időszakokban figyelemmel kíséri az igazgatótanács határozatainak végrehajtását, továbbá megtesz minden szükséges intézkedést az Ügynökség megfelelő irányítása érdekében. Az igazgatótanács a 10., 13., 14. és 15. cikkben említett hatásköröket nem ruházhatja át a vezetőségre.

(10)   A vezetőség üléseinek éves számáról az igazgatótanács határoz. A vezetőség elnöke a vezetőség tagjainak kérésére további üléseket hív össze.

(11)   A vezetőség konszenzussal hozza meg határozatait. Amennyiben nem érhető el konszenzus, a vezetőség a kérdést határozathozatalra az igazgatótanács elé terjeszti.

(12)   A vezetőség tevékenységéről és határozatairól az igazgatótanácsot teljes körűen és haladéktalanul tájékoztatni kell.

6.

A 9. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az igazgatótanács elnöke és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért igazgatója az igazgatótanács ülésein megfigyelőként részt vehet.”

7.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

8.

A 11. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az igazgató az Ügynökség jogi képviselője, és a következőkért felel:

9.

Az egyes cikkekben az „igazgatási tanács” kifejezés helyébe minden esetben az „igazgatótanács” kifejezés lép.

15.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/10

(1)

Az Algériából származó karbamid- és ammónium-nitrát-oldatok Közösségbe történő behozatalára vonatkozóan jelenleg hatályban lévő intézkedések az 1995/2000/EK rendelet (2) által kivetett végleges dömpingellenes vámok. Ugyanazon rendeletnek megfelelően dömpingellenes intézkedések vannak hatályban a Fehéroroszországból, Oroszországból és Ukrajnából származó karbamid- és ammónium-nitrátra vonatkozóan is.

(2)

A végleges dömpingellenes vámoknak az Algériából származó karbamid- és ammónium-nitrát behozatalára történt kivetését követően a Bizottsághoz az algériai Fertial SPA-tól (a továbbiakban: a kérelmező) kérelem érkezett az 1995/2000/EK rendelet új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatának az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdése szerinti kezdeményezése iránt. A kérelmező kijelentette, hogy nem állt kapcsolatban azokkal az algériai exportáló gyártókkal, amelyekre a karbamid- és ammónium-nitrát tekintetében hatályban lévő dömpingellenes intézkedések vonatkoznak. Kijelentette továbbá, hogy az eredeti vizsgálati időszak (azaz az 1998. június 1-jétől 1999. május 31-ig terjedő időszak) során nem exportált karbamid- és ammónium-nitrátot a Közösségbe, ennek a Közösségbe irányuló exportját csak azt követően kezdte meg.

(3)

A Bizottság megvizsgálta a kérelmező által benyújtott bizonyítékot, és alaposan mérlegelte, hogy az elegendő-e felülvizsgálat kezdeményezéséhez az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdésével összhangban. A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, valamint miután az érintett közösségi iparág lehetőséget kapott észrevételei megtételére, a Bizottság az 1795/2004/EK rendelettel (3) kezdeményezte az 1995/2000/EK rendelet felülvizsgálatát a kérelmező vonatkozásában, majd megkezdte a vizsgálatot.

(4)

Az 1795/2004/EK rendeletnek megfelelően az 1995/2000/EK rendelettel a többek között a kérelmező által előállított karbamid- és ammónium-nitrátra kivetett, tonnánkénti 6,88 EUR dömpingellenes vámot eltörölték. Az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően egyúttal utasították a vámhatóságokat az ilyen behozott termékek nyilvántartásba vételéhez szükséges megfelelő lépések megtételére.

(5)

A jelenlegi felülvizsgálat által érintett termék ugyanaz, mint ami az Algériából származó karbamid- és ammónium-nitrát importjára kivetett, hatályban lévő intézkedések megtételéhez vezető vizsgálatban (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) szerepelt, azaz vizes vagy ammóniás oldatos karbamid- és ammónium-nitrát keverékei, amelyeket rendesen a 3102 80 00 KN-kód alá szoktak besorolni, és amelyek Algériából származnak.

(6)

A Bizottság hivatalosan értesítette a kérelmezőt és az exportáló ország képviselőit a felülvizsgálat kezdeményezéséről. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítottak álláspontjuk írásbeli ismertetésére és a meghallgatásra.

(7)

A Bizottság a kérelmezőnek kérdőívet küldött és az erre a célra megadott határidőn belül megkapta a választ. A Bizottság vizsgálat céljából felkutatott minden információt, amelyet szükségesnek tartott a dömping megállapításához, valamint ellenőrző látogatást tett a kérelmező létesítményeiben.

(8)

A dömpingre vonatkozó vizsgálat 2003. július 1-jétől 2004. június 30-ig tartott (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI).

(9)

A vizsgálat megerősítette, hogy a kérelmező nem exportálta az érintett terméket az eredeti vizsgálati időszak folyamán; a Közösségbe irányuló exportot ez után az időszak után kezdte meg.

(10)

A közösségi iparág bizonyította, hogy a kérelmező kapcsolatban állt az eredeti vizsgálatba bevont egyik exportáló termelővel. Noha a kérelmezővel kapcsolatban álló vállalat is szállított nyersanyagot az eredeti vizsgálatba bevont egyik exportáló termelő számára, semmi sem utalt arra, hogy az ilyen kapcsolat a rendes kereskedelmi ügyleteken túlmenne. Valójában azt találták, hogy a kérelmezővel kapcsolatban álló vállalat nem állt kapcsolatban az eredeti vizsgálatba bevont exportáló termelővel. Ennek megfelelően azt az érvet, miszerint a kérelmező kapcsolatban állt az eredeti vizsgálatba bevont egyik exportáló termelővel, megalapozatlannak tekintették.

(11)

Mindazonáltal a vizsgálat feltárta, hogy a kérelmező költségeinek számviteli nyilvántartásaiban jelentős hiányosságok találhatók, és nem tekinthetők megfelelő alapnak a kérelmező saját dömpingkülönbözetének meghatározásához.

(12)

Úgy találták, hogy a kérelmező által bejelentett nyersanyagköltségeket a VI felére vonatkozóan inkább csak durva becslésekre alapozták, semmint valós költségekre.

(13)

Továbbá a bejelentett költségeket, amelyeket a vállalat költségeinek számviteli rendszeréből vettek, nem lehetett összeegyeztetni az általános számviteli nyilvántartásokkal. Valójában semmiféle kapcsolatot nem lehetett létrehozni a vállalat által rendesen alkalmazott két számviteli rendszer (a költségek számviteli rendszere és az általános számviteli rendszer) között, mivel a költségek számviteli rendszerének nyilvántartásában szereplő számadatokat nem lehetett összekapcsolni az általános számviteli rendszer nyilvántartásában szereplő számadatokkal. Végezetül, nem találtak hozzáférhető bizonyítékot annak kimutatására, hogy a vállalat költségeinek számviteli rendszere helyes-e, és hogy a VI alatt valóban felmerült költségeket tükrözi-e. Ennélfogva nem lehetett kimutatni, hogy a bejegyzések ésszerűen tükrözik-e a vizsgált termék előállításával és értékesítésével kapcsolatos költségeket.

(14)

Következésképpen nem lehetett meghatározni az egyéni dömpingkülönbözetet.

(15)

Figyelembe kell venni, hogy a Fertial kérésére indult jelenlegi felülvizsgálat célja a kérelmező egyéni dömpingkülönbözetének meghatározása volt, amely állítólag eltért a jelenleg az Algériából származó karbamid- és ammónium-nitrát importjára alkalmazandó maradvány-dömpingkülönbözettől.

(16)

Mivel a vizsgálat nem tudta megállapítani, hogy a kérelmező egyéni dömpingkülönbözete akkor éppen eltért-e az eredeti vizsgálatban megállapított maradvány-dömpingkülönbözettől, a kérelmező által benyújtott kérelmet el kell utasítani, és az új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot be kell fejezni. Az eredeti vizsgálat során talált maradvány-dömpingkülönbözet, azaz 9,7 % (vagy tonnánként 6,88 EUR) fenn kell tartani, mivel semmi sem utal arra, hogy a kérelmező eltérő módon dömpingelt.

(17)

A fenti megállapítások fényében a kérelmező tekintetében alkalmazandó dömpingellenes vámot visszamenőlegesen be kell szedni az érintett termék behozatala után, amelyet az 1795/2004/EK rendelet 3 cikke szerint a nyilvántartásba vételre figyelemmel hajtottak végre.

(18)

Minden érintett felet értesítettek a fenti következtetésekhez vezető alapvető tényekről és szempontokról.

(19)

A kérelmező kétségbe vonta a Bizottság következtetéseit, és azt állította, hogy minden kért információt a rendelkezésére bocsátott. Mindazonáltal semmiféle olyan bizonyíték nem került benyújtásra, amely a fenti következtetések felülvizsgálatát indokolná, a következtetések tehát megerősítést nyertek.

(20)

Ez a felülvizsgálat nem érinti az 1995/2000/EK rendelet által kivetett intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti lejárata időpontját,

15.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/13

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

15.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/15

15.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/16

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikke értelmében a rendelet 1. cikkében felsorolt termékek világkereskedelmi ára és ugyanezen termékek közösségi ára közötti különbséget a Szerződés 300. cikke szerint kötött megállapodásokból adódó korlátokon belül export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az 1255/1999/EK rendelet szerint a rendelet 1. cikkében említett, természetes állapotban exportált termékek után járó visszatérítések meghatározásakor a következőket kell figyelembe venni:

(3)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikke (5) bekezdésének értelmében a közösségi árakat azon árak figyelembevételével kell kialakítani, melyek a kivitel tekintetében a legkedvezőbbek, a világpiaci árakat pedig a következők figyelembevételével kell kialakítani:

(4)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikke (3) bekezdése értelmében a világpiaci helyzet, illetve bizonyos piacok egyedi követelményei szükségessé tehetik a rendelet 1. cikkében említett termékek után járó visszatérítés differenciálását rendeltetési hely szerint.

(5)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikke (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azoknak a termékeknek a listáját, amelyekre export-visszatérítést nyújtanak, valamint e visszatérítések összegét legalább négyhetente egyszer rögzíteni kell; a visszatérítés összege azonban maradhat ugyanazon a szinten négy hétnél tovább is.

(6)

A tejre és tejtermékekre vonatkozó kiviteli engedélyek és export-visszatérítések tekintetében a 804/68/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. január 26-i 174/1999/EK bizottsági rendelet (2) 16. cikkének megfelelően, a hozzáadott cukrot tartalmazó tejtermékek esetén a visszatérítés két összetevő összegével egyezik meg; az egyik a tejtermék mennyiségét képviselő összetevő, amelyet az alapösszeg és az érintett termék tejterméktartalmának szorzataként kell meghatározni; a másik a hozzáadott szacharóz mennyiségét képviselő összetevő, amelyet a teljes termék szacharóztartalmának és a cukorágazat piacainak közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendelet (3) 1. cikkének (1) bekezdése d) pontjában felsorolt termékekre a kivitel napján érvényes visszatérítés alapösszegének szorzataként kell meghatározni. Ez utóbbi összetevőt azonban csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a hozzáadott szacharóz a Közösségben betakarított cukorrépából vagy cukornádból készült.

(7)

A 896/84/EGK (4) bizottsági rendelet kiegészítő rendelkezéseket állapított meg a visszatérítések nyújtására vonatkozóan az egyik gazdasági évről a másikra való áttéréssel kapcsolatban; e rendelkezések lehetővé teszik a visszatérítések differenciálását a termékek gyártási időpontjának függvényében.

(8)

Az ömlesztett sajt után járó visszatérítés összegének kiszámításához elő kell írni, hogy kazein és/vagy kazeinát hozzáadása esetén ez a mennyiség nem veendő figyelembe.

(9)

A fentebb ismertetett szabályoknak a tej- és tejtermékpiac jelenlegi helyzetére és különösen e termékek Közösségen belüli és világpiaci áraira való alkalmazásából következően a visszatérítés összegét az e rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelően kell megállapítani.

(10)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

15.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/24

(1)

A bizonyos vajtípusokra vonatkozó export-visszatérítésekkel kapcsolatos állandó pályázati felhívás közzétételéről szóló, 2004. március 26-i 581/2004/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

A bizonyos tejtermékek export-visszatérítésére vonatkozó pályázati eljárás megállapításáról szóló, 2004. március 26-i 580/2004/EK bizottsági rendelet (3) 5. cikkének értelmében és a pályázati felhívásra beérkezett pályázatok megvizsgálását követően helyénvaló rögzíteni az export-visszatérítések felső értékét a 2005. július 12-én záruló pályázati időszakra.

(3)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

15.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/26

(1)

A sovány tejporra vonatkozó export-visszatérítésekkel kapcsolatos állandó pályázati felhívás közzétételéről szóló, 2004. március 26-i 582/2004/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

A bizonyos tejtermékek export-visszatérítésére vonatkozó pályázati eljárás megállapításáról szóló 2004. március 26-i 580/2004/EK bizottsági rendelet (3) 5. cikkének értelmében és a pályázati felhívásra beérkezett pályázatok megvizsgálását követően helyénvaló rögzíteni az export-visszatérítések felső értékét a 2005. július 12. záruló pályázati időszakra.

(3)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

15.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/27

(1)

Az 1751/2004/EK bizottsági rendelet (2) a 2005-ös számviteli évre meghatározta az EMOGA számára az intervenciós intézkedések finanszírozási költségeire alkalmazandó kamatlábakat a felvásárlást, raktározást és forgalomba hozatalt magukban foglaló intervenciós intézkedések finanszírozási költségei kiszámításának módszeréről és az ehhez alkalmazandó kamatról szóló, 1988. február 12-i 411/88/EGK bizottsági rendelet (3) 3. és 4. cikke alapján.

(2)

Az 1883/78/EGK rendelet 5. cikke és a 411/88/EGK rendelet 4. cikke módosult a tájékoztatási szabályok, valamint az új tagállamok által a 2004-es számviteli év során viselt átlagos kamatköltségek figyelembevétele tekintetében, továbbá azon tagállamokra vonatkozó egyedi kamatlábak kiszámítási módja tekintetében, amely tagállamok által viselt kamatköltségek átlagos mértéke meghaladja a Közösség számára rögzített egységes kamatláb kétszeresét, következésképp módosítani kell az 1751/2004/EK rendelet által a fent említett beavatkozások finanszírozási költségeinek kiszámításához rögzített kamatlábakat.

(3)

Mivel az 1883/78/EGK és a 411/88/EGK rendelet módosításai 2004. október 1-jétől alkalmazandók, e rendelet alkalmazását is ettől az időponttól kezdődően kell előírni.

(4)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Alap bizottságának véleményével,

15.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/28

(1)

A 2005. július 1-jén, alkalmazandó, a mellékletben felsorolt, a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált termékekre vonatkozó visszatérítési rátákat a Bizottság 1021/2005/EK (2) rendelete rögzíti.

(2)

Az 1021/2005/EK rendeletben foglalt szabályoknak és feltételeknek a Bizottság számára hozzáférhető jelenlegi adatokra történő alkalmazásából következik, hogy a jelenleg alkalmazandó visszatérítési ráták a mellékletben feltüntetett módon változnak.

15.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/30

(1)

Az 1766/92/EGK, illetőleg az 1418/79/EGK tanácsi rendeletnek a gabona-, illetőleg rizságazatban alkalmazott termelési visszatérítésekre való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1993. június 30-i 1722/93/EGK bizottsági rendelet (2) meghatározta a termelési visszatérítések engedélyezésének feltételeit. A kiszámítás alapját ugyanezen rendelet 3. cikke határozta meg. Az így kiszámított visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni, és módosítható, ha a kukorica és/vagy a búza árai jelentősen megváltoznak.

(2)

A pontos fizetendő összeg megállapítása érdekében az e rendelet által rögzítendő termelési visszatérítéseket súlyozni szükséges az 1722/93/EGK rendelet II. mellékletében meghatározott együtthatókkal.

(3)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

a)

9,54 EUR/t a kukoricában, a búzában, az árpában és a zabban lévő keményítő tonnájára vonatkoztatva;

b)

20,50 EUR/t a burgonyában lévő keményítő tonnájára vonatkoztatva.

15.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/31

(1)

A fehér cukor, a nyerscukor és egyes szirupok irányadó árát, valamint a behozatalukra vonatkozó kiegészítő vám összegét a 2005/2006-ös gazdasági évre az 1011/2005/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette. Ezen árakat és vámokat a 2005/1069/EK rendelet módósította (4).

(2)

A jelenleg a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az említett összegeket az 1423/95/EK rendeletben foglalt általános és részletes rögzítési szabályoknak megfelelően módosítani kell,

15.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/33

(1)

A cukorágazatban a melasz behozatalára vonatkozó végrehajtási rendelkezések megállapításáról és a 785/68/EGK rendelet (2) módosításáról szóló, 1995. június 23-i 1422/95/EK bizottsági rendelet (3) előírja, hogy a melasznak a 785/68/EGK bizottsági rendeletnek megfelelően megállapított CIF-importára „irányadó árnak” minősül. Ezt az árat a 785/68/EGK rendelet 1. cikkében meghatározott szabványminőségre kell megállapítani.

(2)

Az irányadó árak meghatározásakor figyelembe kell venni a 785/68/EGK rendelet 3. cikkében meghatározott minden információt, kivéve az említett rendelet 4. cikkében meghatározott esetekben, valamint adott esetben a rögzítés a 785/68/EGK rendelet 7. cikkében meghatározott módszer alapján történhet.

(3)

A nem szabványminőségre vonatkozó árkiigazítás esetén a kínált melasz minőségétől függően a 785/68/EGK rendelet 6. cikke alapján növelni vagy csökkenteni kell az árakat.

(4)

Amennyiben eltérés van az adott termék küszöbára és irányadó ára között, kiegészítő importvámot kell meghatározni az 1422/95/EK rendelet 3. cikkében meghatározott feltételek szerint. Amennyiben az importvámokat az 1422/95/EK rendelet 5. cikke értelmében felfüggesztik, e vámok egyedi összegét rögzíteni kell.

(5)

Rögzíteni kell az érintett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árakat és kiegészítő vámokat, az 1422/95/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésével, valamint 3. cikke (1) bekezdésével összhangban.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,