ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 183

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

48. évfolyam
2005. július 14.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

*

A Tanács 1095/2005/EK rendelete (2005. július 12.) a Vietnamból származó kerékpárok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1524/2000/EK rendelet módosításáról

1

 

 

A Bizottság 1096/2005/EK rendelete (2005. július 13.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgálóbehozatali átalányértékek megállapításáról

37

 

*

A Bizottság 1097/2005/EK rendelete (2005. július 12.) egyes romlandó áruk vámértékének meghatározása céljából az egységértékek megállapításáról

39

 

 

A Bizottság 1098/2005/EK rendelete (2005. július 13.) a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált tojásra és tojássárgájára vonatkozó visszatérítési ráták rögzítéséről

45

 

*

A Bizottság 1099/2005/EK rendelete (2005. július 13.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról ( 1 )

47

 

*

A Bizottság 1100/2005/EK rendelete (2005. július 13.) a termelőknek fizetendő minimumár megállapításáról a feldolgozatlan aszalt füge esetében, valamint az aszalt fügére vonatkozó termelési támogatás meghatározásáról, a 2005/2006 értékesítési kampányra vonatkozóan

63

 

*

A Bizottság 1101/2005/EK rendelete (2005. július 13.) a feldolgozásra szánt körte támogatásának meghatározásáról a 2005/2006-i kereskedelmi kampányra vonatkozóan

64

 

*

A Bizottság 1102/2005/EK rendelete (2005. július 13.) a 32/2000/EK tanácsi rendelet módosításáról, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet módosításainak figyelembevétele érdekében

65

 

 

A Bizottság 1103/2005/EK rendelete (2005. július 13.) az Egyiptomból származó rizsnek a 955/2005/EK rendeletben előírt 2005. évi kontingens keretében történő behozatalára irányuló engedélykérelmekről

67

 

 

A Bizottság 1104/2005/EK rendelete (2005. július 13.) a 2375/2002/EK rendelet által meghatározott, a kiváló minőségűtől eltérő minőségű közönséges búzáról szóló vámkontingens III. alkontingensének keretében alkalmazandó csökkentési együttható megállapításáról

68

 

 

A Bizottság 1105/2005/EK rendelete (2005. július 13.) a 2005. július 14-től alkalmazandó export-visszatérítések rögzítéséről a tojáságazatban

69

 

 

A Bizottság 1106/2005/EK rendelete (2005. július 13.) a 2005. július 14-től alkalmazandó export-visszatérítések rögzítéséről a baromfihús-ágazatban

71

 

 

A Bizottság 1107/2005/EK rendelete (2005. július 13.) a nádcukorra vonatkozó behozatali engedélyek kiállításáról egyes vámkontingensek és preferenciális megállapodások keretén belül

73

 

 

A Bizottság 1108/2005/EK rendelete (2005. július 13.) a baromfihús- és tojáságazatban érvényes, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak rögzítéséről és az 1484/95/EK rendelet módosításáról

76

 

 

A Bizottság 1109/2005/EK rendelete (2005. július 13.) a tisztítatlan gyapot világpiaci árának megállapításáról

78

 

 

A Bizottság 1110/2005/EK rendelete (2005. július 13.) a marha- és borjúhúsra vonatkozó export-visszatérítések rögzítéséről

79

 

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

Bizottság

 

*

A Bizottság határozata (2005. július 12.) a Madagaszkárról származó halászati és akvakultúra-termékek behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról szóló 97/757/EK határozatnak az illetékes hatóság és az egészségügyi bizonyítvány mintája tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2005) 2513. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

84

 

*

A Bizottság határozata (2005. július 12.) a Bolgár Köztársaságból származó halászati termékek behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról szóló 2002/472/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2005) 2454. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

88

 

*

A Bizottság határozata (2005. július 12.) az Algériából származó halászati termékek behozatalára vonatkozó különös feltételek megállapításáról (az értesítés a C(2005) 2533. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

92

 

*

A Bizottság határozata (2005. július 12.) a Bahama-szigetekről származó halászati termékek behozatalára vonatkozó különös feltételek megállapításáról (az értesítés a C(2005) 2518. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

99

 

*

A Bizottság határozata (2005. július 12.) a Grenadából származó halászati termékek behozatalára vonatkozó különös feltételek megállapításáról (az értesítés a C(2005) 2545. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

104

 

*

A Bizottság határozata (2005. július 12.) az emberi fogyasztásra szánt halászati termékek behozatalára feljogosított harmadik országok jegyzékének megállapításáról szóló 97/296/EK határozatnak Algéria, a Bahama-szigetek és Grenada vonatkozásában történő módosításáról (az értesítés a C(2005) 2551. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

109

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

14.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/1


A TANÁCS 1095/2005/EK RENDELETE

(2005. július 12.)

a Vietnamból származó kerékpárok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1524/2000/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból származó dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (az alaprendelet), és különösen annak 9. cikkére és 11. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság által benyújtott javaslatra,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   Hatályos intézkedések

(1)

A Tanács a 2474/93/EGK rendelettel (2) 30,6 százalékos végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára (eredeti intézkedések). Egy kijátszást vizsgáló eljárás eredményeként ezt a vámot a 71/97/EK tanácsi rendelettel (3) kiterjesztették bizonyos, a Kínai Népköztársaságból (KNK) származó kerékpáralkatrészekre is.

(2)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében végrehajtott, az intézkedés megszűnésének felülvizsgálatát (korábbi vizsgálat) követően a Tanács az 1524/2000/EK rendeletben (4) úgy határozott, hogy a fent említett intézkedéseket fenn kell tartani.

2.   Jelenlegi vizsgálatok

(3)

2004. április 29-én a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (5) útján bejelentette a Vietnamból származó kerékpárok Közösségbe történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindítását.

(4)

Ugyanazon a napon az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (6) bejelentette a KNK-ból származó kerékpárok Közösségbe történő behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések időközi felülvizsgálatának megindítását.

(5)

A dömpingellenes vizsgálatokat az Európai Kerékpárgyártók Szövetsége (a továbbiakban: EKSZ vagy a kérelmező) – amely a teljes közösségi kerékpárgyártás nagy részét, ez esetben több mint 35 százalékát képviselő gyártók nevében jár el – által 2004. március 15-én benyújtott panasz és kérelem nyomán indították meg. A panasz olyan bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből eredő anyagi kárra vonatkozóan, amely elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a Vietnamból származó kerékpárok behozatalára vonatkozó eljárás megindítását indokolttá tegye. A kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott a KNK-ból származó kerékpárok behozatalára alkalmazandó intézkedések időközi felülvizsgálatának megindítására.

3.   A vizsgálatban érintett felek

(6)

A vizsgálatok megindításáról a Bizottság hivatalosan értesítette a kérelmezőt, a panaszban és a kérelemben szereplő közösségi gyártókat, egyéb ismert közösségi gyártókat, az exportáló gyártókat és az importőröket, továbbá a tudomása szerint érintett vállalkozásokat, valamint a kínai és a vietnami hatóságokat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék az álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(7)

A kérelmező által képviselt számos közösségi gyártó, más együttműködő közösségi gyártó, exportáló gyártók, importőrök, szállítók és fogyasztói szövetségek ismertették az álláspontjukat. Minden, a meghallgatást ily módon kérelmező érdekelt fél lehetőséget kapott arra.

4.   Mintavétel

(8)

A vizsgálatokba bevont exportáló gyártók, közösségi gyártók és importőrök nagy számára tekintettel mintavételi technikák alkalmazását határozták el mindkét, az eljárás megindításáról szóló értesítésben, az alaprendelet 17. cikkével összhangban.

(9)

Annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a Bizottság számára annak eldöntését, hogy szükséges-e mintavétel, és amennyiben igen, a minta kiválasztását, felkérték az exportáló gyártókat, a nevükben eljáró képviselőket, a közösségi gyártókat és importőröket, hogy jelentkezzenek, és nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság felvette a kapcsolatot az exportáló gyártók ismert vállalkozásaival, valamint a kínai és a vietnami hatóságokkal is. E felek nem emeltek kifogást a mintavétel alkalmazása ellen.

(10)

Összességében a KNK-ban 21 exportőr/gyártó, Vietnamban 6 exportőr/gyártó, 54 közösségi gyártó és 6 importőr válaszolt a mintavételi kérdőívre a határidőn belül, és adta meg a kért tájékoztatást.

(11)

A mintavételi kérdőívre válaszoló 21 kínai exportáló gyártó közül csak 17 számolt be a Közösségbe irányuló kerékpárkivitelről a vizsgálati időszak alatt. Tekintve az együttműködési hajlandóságukat jelző vietnami exportáló gyártók korlátozott számát úgy határoztak, hogy a vietnami exportáló gyártók esetében nem szükséges mintavétel.

(12)

A minta kiválasztása a KNK együttműködő exportáló gyártóival és a KNK hatóságaival konzultálva, és azok egyetértésével történt. Az exportáló gyártók mintáját a Közösségbe irányuló export azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján állapították meg, amely a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható, és azon az alapon, vajon a vállalkozások készülnek-e piacgazdasági elbánást kérelmezni. Csak a piacgazdasági elbánást kérelmezni készülő vállalkozások vesznek részt a mintavételben, mivel egy átalakulóban lévő gazdaságban a más vállalkozások számára a rendes értéket egy hasonló harmadik ország árai vagy megállapított rendes értéke alapján határozzák meg. Ezek alapján egy négy exportáló gyártóból álló reprezentatív mintát választottak ki. A négy, mintavételnek alávetett vállalkozás – a mintavételhez visszaküldött válaszok szerint – az érintett termék a KNK-ból származó, a Közösségbe irányuló exportjának 16 százalékát, és az összes együttműködő gyártó kivitelének 35 százalékát jelentette.

(13)

Ami a közösségi gyártókat illeti – az alaprendelet 17. cikke (1) bekezdésének megfelelően –, a mintát az érintett szövetséggel való konzultáció után és ezek egyetértésével, a közösségi eladások és gyártás legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választották ki. Ennek eredményeként nyolc közösségi gyártót választottak ki a mintavételre. A Bizottság kérdőíveket küldött a kiválasztott nyolc vállalkozás számára, amelyek azokat kitöltve juttatták vissza.

(14)

A mintavételi kérdőívre válaszoló, és az együttműködési hajlandóságukat jelző importőrök korlátozott számára tekintettel (hat importőr) úgy döntöttek, hogy a mintavétel nem szükséges. Mindazonáltal azt követően egyik importőr sem működött együtt a felülvizsgálati eljárásban és nem küldte vissza a kitöltött kérdőívet. A Vietnamból származó behozatalra vonatkozó vizsgálatot illetően három importőr működött együtt, és juttatta vissza a kitöltött kérdőíveket.

(15)

A Bizottság felkutatott és megvizsgált minden információt, amelyet szükségesnek ítélt a dömping, a keletkező kár és a közösségi érdek meghatározásához. A következő vállalkozások telephelyein tettek ellenőrző látogatásokat:

a)

Közösségi gyártók

Biria AG, Neukirch, Németország,

Accell Group N.V., Heerenveen, Hollandia,

Cycleurope Industries S.A., Machecoul, Franciaország,

Vivi Bikes srl, Pozzaglio, Olaszország,

Denver srl, Dronero, Olaszország,

F.lli Masciaghi Spa, Monza, Olaszország,

MIFA Mitteldeutsche Fahrradwerke AG, Sangerhausen, Németország,

Promiles, Villeneuve d'Ascq, Franciaország.

b)

Exportáló gyártók a Kínai Népköztársaságban

Giant China Co., Ltd., Kunsan (Kunshan), Csiangszu (Jiangsu) tartomány,

Shenzhen Xidesheng Bicycle Co., Ltd., Hosujkou Kungming (Heshuikou Gongming), Sencsen (Shenzhen),

Guangzhou Viva Bicycle Corporation Limited, Kuangcsou (Guangzhou),

Komda Industrial Co., Ltd., Pucsi (Buji), Sencsen (Shenzhen).

c)

Exportáló gyártók Vietnamban

Always Co., Ltd., Ho Si Minh-város,

Asama Yu Jiun Intl. Co., Ltd., Di An,

Dragon Bicycles Co., Ltd., Dong Nai,

High Ride Bicycle Co., Ltd., Di An,

Liyang Vietnam Industrial Co., Ltd., Dong Nai,

Vietnam Sheng Fa Co., Ltd., Ho Si Minh-város.

d)

Nem kapcsolódó importőrök

ZEG, Köln, Németország,

Raleigh Univega GmbH, Cloppenburg, Németország,

Halfords Nederland BV, Veenendal, Hollandia,

e)

A szóban forgó termék gyártásában vagy eladásában részt vevő kapcsolódó vállalkozások

Sheng Fa Industries Co., Ltd., Taipei, Tajvan.

(16)

Annak figyelembevételével, hogy rendes értéket kell meghatározni azon kínai és vietnami exportáló gyártók számára, amelyeknek a piacgazdasági elbánás esetleg nem adható meg, a következő vállalkozások telephelyein tettek egy hasonló ország adatai alapján történő rendes érték meghatározására irányuló ellenőrző látogatást:

Biciclo SA de CV, San Luis Potosí, Mexikó,

Bicicletas Mercurio SA de CV, San Luis Potosí, Mexikó.

(17)

A dömping- és a kárvizsgálati időszak 2003. április 1-jétől 2004. március 31-ig tartott (vizsgálati időszak). A kárelemzés összefüggésében a trendvizsgálat 2000 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartott (az érintett időszak).

(18)

Néhány érdekelt fél rámutatott arra, hogy míg a vizsgálat a 15 tagállamból álló Európai Unió (az EU 15-ök) helyzetére vonatkozott, az intézkedéseket a 25 tagállamból álló, kibővített EU behozatalára kell alkalmazni. A Vietnamból származó behozatallal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a tíz új tagállam (az EU 10-ek) felé irányuló vietnami behozatal a vizsgálati időszakban elhanyagolható volt. Ennélfogva e behozatal a károkozási vagy a dömpinghelyzetre gyakorolt esetleges hatása szintén elhanyagolható. Ami a KNK-ból származó behozatalt illeti, jelentős mennyiségű behozatal valósult meg az EU 10-ek felé a vizsgálati időszakban, az EU 15-öknél alacsonyabb árakon. Ilyen körülmények között a dömpinggel kapcsolatos megállapításokat és azt a következtetést, hogy a dömping folytatódhat ha az intézkedések hatályukat vesztik, a KNK az EU 10-ek felé irányuló behozatalának szintje és árai megerősíthetik. Mivel az EU 10-eknél jelentős a kerékpárgyártás, azt is tekintetbe vették, hogy a KNK-ból származó behozatal szintje és árai megerősítenék az általánosabb közösségi iparra – köztük az EU 10-ek gyártóira – jelentett kár tényét. Ilyen körülmények között úgy vélik, a bővítés nem változtatja meg automatikusan a javasolt intézkedések alapját képező dömping és az az által okozott károk paramétereit.

B.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

(19)

Az érintett termék azonos az eredeti és a korábbi vizsgálatok alá tartozókkal, mégpedig a nem motoros, és jelenleg a 8712 00 10, a 8712 00 30 és a 8712 00 80 KN-kódok alá besorolható kétkerekű, illetve más kerékpárokkal (beleértve a háromkerekű szállító kerékpárokat).

(20)

Ebben a vizsgálatban a kerékpárokat a következő kategóriákba sorolták:

A) ATB (24″ vagy 26″-es terepkerékpárok, beleértve a hegyikerékpárokat),

B) 26″ vagy 28″-es trekking-/városi/hibrid/VTC-/túrakerékpárok,

C) 16″ vagy 20″-es ifjúsági crosskerékpárok (BMX) és gyermekkerékpárok,

D) más kétkerekűek/kerékpárok.

(21)

Hasonló csoportosítást használtak abban a vizsgálatban, amely az eredeti intézkedések meghozatalához vezetett a KNK-ban, illetve a KNK-ra vonatkozó korábbi vizsgálat során. Mindazonáltal az új kerékpártípusok kifejlesztése miatt a besorolást kis mértékben módosítani kell. Például a jelenlegi vizsgálat során a B kategória tartalmazza a hibrid és a VTC típusokat, amelyek a korábban meglévő típusok továbbfejlesztései.

(22)

A vizsgálatok megerősítették, hogy a fent meghatározott valamennyi kerékpártípusnak ugyanazok az alapvető fizikai és műszaki jellemzői. Továbbá hasonló terjesztési csatornákon keresztül adják el azokat a közösségi piacon, például a szakosodott kiskereskedők, sportáruházláncok és nagybani forgalmazók útján. Mivel a kerékpárok alapvető alkalmazása és használata azonos, azok nagy részben felcserélhetők, és ezért a különböző kategóriájú modellek versenyeznek egymással. Ennek alapján megállapították, hogy az összes kategória egyetlen terméket alkot.

(23)

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a közösségi ipar által gyártott és a közösségi piacon eladott kerékpároknak, a mexikói ipar által gyártott és a mexikói piacon eladott, valamint a közösségi piacra behozott, a KNK-ból vagy Vietnamból származó kerékpároknak ugyanazon alapvető fizikai és műszaki jellemzőik vannak, és felhasználási körük is azonos. Ezért azokat az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(24)

Az egyik érdekelt fél azt kérelmezte, hogy a felülvizsgálati eljárás keretében az 1997. január 10-i 71/97/EK tanácsi rendelet által érintett termékkör kiterjesztését – az alaprendelet 13. cikkének értelmében vett kijátszást vizsgáló eljárás eredményeként – azokra az alkatrészekre kell korlátozni, amelyek jelentős mértékben bevonhatók a kijátszási műveletekbe, mint a vázak és villák. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy e felülvizsgálatot azért kezdeményezték, hogy megvizsgálják, vajon a meglévő intézkedések elegendőek-e még a kárt okozó dömping megakadályozására. Az érintett termék, vagyis a KNK-ból származó kerékpárok termékköre ezért – ahogyan azt a fent említett rendelet kiterjesztette – ugyanaz marad, és a kijátszás elleni intézkedések lehetséges felülvizsgálatát egy külön felülvizsgálat összefüggésében kell végrehajtani, amennyiben a feltételek teljesülnek.

(25)

A vizsgálat alatt egy közösségi importőr azt követelte, hogy az egykerekűeket vegyék ki az érintett termékkörből, mivel azok állítólag más alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és más a használatuk. A Bizottság megvizsgálta az igényt, és azt állapította meg, hogy nyilvánvalóan léteznek alapvető fizikai és műszaki különbségek. A kerékpároktól eltérően az egykerekűeknek nincs második kerekük, kormányuk az irányításhoz, és fékrendszerük. Továbbá az egykerekűek és más kerékpárok használata világosan eltér egymástól. Az egykerekűeket rendszerint nem közlekedésre vagy sportolásra, hanem általában akrobatikus célokra használják. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a kérés kellően indokolt, és az érintett termék meghatározását ezért ennek megfelelően kell kiigazítani.

C.   DÖMPING

1.   Piacgazdasági elbánás

(26)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően a KNK-ból és/vagy Vietnamból származó behozatalt érintő dömpingellenes vizsgálatok során rendes értéket kell meghatározni az említett cikk (1)–(6) bekezdésével összhangban azon gyártók számára, amelyekről megállapították, hogy megfelelnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelményeknek, azaz ahol a piacgazdasági feltételek érvényesülnek a hasonló termékek gyártása és értékesítése tekintetében.

(27)

Röviden és csak a hivatkozás megkönnyítése érdekében a piacgazdasági elbánásra vonatkozó követelményeket összefoglalóan a következőképpen határozzák meg:

1.

az üzleti döntések és a költségek a piaci jelzésekhez igazodnak, jelentősebb állami beavatkozás nélkül;

2.

a cégek világos számviteli nyilvántartásokkal rendelkeznek, amelyeket független eljárás során auditálnak a nemzetközi számviteli standardokkal (IAS) összhangban, és minden célra azokat alkalmazzák;

3.

nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből eredő jelentős torzulások;

4.

a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályok stabilitást és jogbiztonságot biztosítanak;

5.

a valutaátváltás piaci árfolyamon történik.

(28)

Tíz KNK-beli és hét vietnami vállalkozástól érkezett az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerinti piacgazdasági elbánás iránti kérelem:

 

Exportáló gyártók a KNK-ban

Giant China Co. Ltd.,

Shenzhen Xidesheng Bicycle Co. Ltd.,

Guangzhou Viva Bicycle Corporation Limited,

Komda Industrial Co. Ltd.,

Universal Cycle Corporation,

Liyang Machinery (Shenzen) Co., Ltd.,

Zheijiang Pujiang Libahuang Bicycle Corporation,

Merida Bicycle Co. Ltd.,

Huida Bicycle (Shenzhen) Co. Ltd.,

Shenzhen Bo-An Bike Co. Ltd.;

 

Exportáló gyártók Vietnamban

Always Co., Ltd. („Always”),

Asama Yu Jiun Intl. Co., Ltd. („Asama”),

Dragon Bicycles Co., Ltd. („Dragon”),

High Ride Bicycle Co., Ltd. („High Ride”),

Liyang Vietnam Industrial Co., Ltd. („Liyang”),

Vietnam Sheng Fa Co., Ltd. („Sheng Fa”),

Olympic Pro Manufacturing Co., Ltd.

(29)

E vállalkozások egyike (a Komda Industrial Co. Ltd.) a vizsgálat későbbi szakaszában visszavonta a piacgazdasági elbánás iránti kérelmét, de fenntartotta az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése szerinti egyéni elbánás iránti kérelmét. Egy másik vállalkozás (az Olympic Pro Manufacturing Co., Ltd.) esetében úgy találták, hogy a vizsgálati időszakban nem exportálta az érintett terméket a Közösségbe. Ezért annak a piacgazdasági elbánásra, illetve egyéni elbánásra irányuló kérelme megalapozatlan.

(30)

A fennmaradó tizenöt vállalkozás kérelmét az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott öt követelmény alapján vizsgálták.

1.1.   Piacgazdasági elbánás meghatározása a KNK-beli exportáló gyártók tekintetében

(31)

Minden KNK-beli exportáló kerékpárgyártó tekintetében megállapították, hogy azok a kínai Külkereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Minisztérium (MOFTEC) és a vámhatóságok által jóváhagyott 2001.12.20-i kiviteliengedély-kezelésre vonatkozó rendelettel összhangban kiviteli kvótarendszer hatálya alá tartoznak. A kvóták kiosztását a MOFTEC, a megfelelő kereskedelmi kamara és a külföldi alapítású vállalkozások szövetsége tagjaiból álló, és a MOFTEC által meghatározott követelmények alapján eljáró bizottság végezte. A rendszer emellett tartalmazta a minimum exportárak terméktípusonkénti meghatározását, valamint a kormány által az exportőrökkel kötött eladási szerződéseknek a kiviteli engedély kiállítása előtt történő ár- és mennyiségi ellenőrzését.

(32)

A fentiek fényében a piaci elbánást kérelmező vállalkozások nem tudták bebizonyítani, hogy döntéseik az eladási árak és a mennyiségek tekintetében a piaci jelzéseken alapultak, és nem jártak jelentős állami beavatkozással, ahogyan azt az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának első követelménye előírja. Következésképpen a tanácsadó bizottsággal való konzultációt követően az a döntés született, hogy nem adják meg a piacgazdasági elbánást a kérelmező vállalatoknak, mivel nem feleltek meg az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja követelményeinek.

(33)

Néhány exportáló gyártó és a Kínai Gép- és Elektronikus Termék Export-import Kereskedelmi Kamara (CCCME) úgy érvelt, hogy a kiviteliengedély-programot nem lehet úgy tekinteni, mint ami érinti az exportálók a kiviteli mennyiségekre és árakra vonatkozó döntéseit, és nem szabályozza jelentős állami beavatkozás, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja értelmében. E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy a kiviteliengedély-program tiltja, hogy a vállalkozások az állam által meghatározott, megengedett maximummennyiségeket meghaladó mennyiségben és minimumárak alatti áron végezzenek kerékpárkivitelt. E korlátozás világosan megmutatja, hogy a vállalkozások nem határozhatják meg szabadon kiviteli tevékenységüket jelentős állami beavatkozás nélkül. Valójában kötelesek pályázni egy éves mennyiségre, amit a fent említett bizottság vagy elfogad abban a formában, vagy közelebbről meg nem határozott alapon módosít, sőt elutasít. Ezenfelül az előző évben 5 000-nél kevesebb kerékpárt exportáló vállalkozásokat teljesen ki is zárhatják a pályázati eljárásokból, ezzel teljesen e bizottság megítélésére bízva, folytathatja-e az adott vállalkozás kiviteli tevékenységét. Mindemellett a mennyiséget és az árakat a tényleges exporértékesítési szerződések jóváhagyásán keresztül és a MOFTEC, valamint a vámhatóságok bevonásával szigorúan felügyeli az állam, amely szerződések alapján a kiviteli engedély kiállítható. Ez egyértelműen a vállalkozások üzleti döntéseibe történő állami beavatkozásnak tekinthető az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja értelmében. Ennek alapján az érvelést elutasították.

1.2.   Piacgazdasági elbánás meghatározása a vietnami exportáló gyártók tekintetében

(34)

Megállapítást nyert, hogy öt érintett vállalkozás helyezkedik el az úgynevezett ipari zónákban és egy vállalkozás az úgynevezett exportfeldolgozó zónában.

(35)

Az ipari zónában elhelyezkedő vállalkozások tekintetében megállapították, hogy a vietnami külföldi befektetésekre vonatkozó törvényt végrehajtó 2000. július 31-i 24/2000ND-CP kormányrendelet általános kötelezettséget szab meg az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozások számára, miszerint a termelésük legalább 80 százalékát exportálniuk kell („kiviteli kötelezettség”) ahhoz, hogy befektetési engedélyt kapjanak. Azt is megállapították, hogy az ipari zónában található mind az öt vállalkozás befektetési engedélye tartalmazta a kiviteli kötelezettséget.

(36)

Ezenfelül a vizsgálat azt mutatta ki, hogy az exportfeldolgozó zónában található vállalkozás befektetési engedélye nem tartalmazta a fent említett kiviteli kötelezettséget.

(37)

Az öt vállalkozás, amelyek befektetési engedélye tartalmazta a kiviteli kötelezettséget, arra hivatkozott, hogy a 27/2003ND-CP kormányrendelettel („módosító rendelet”) végrehajtott alkalmazandó vietnami jogszabály egy későbbi változása miatt a kiviteli kötelezettség 2003. május 7. óta nem áll fenn.

(38)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a módosító rendelettel összhangban a kiviteli kötelezettség csak akkor szüntethető meg, ha a módosító rendeletben szereplő más kényszerítő előírásoknak is megfelel. Ezért a módosító rendelet nem szüntette meg a kiviteli kötelezettséget, hanem inkább módosította azon követelményeket, amelyeknek a vállalkozásoknak meg kell felelniük kiviteli kötelezettségük eltörlése érdekében.

(39)

A vállalkozások továbbá azt is állították, hogy ha eleget tettek volna a módosító rendeletben felsorolt kiegészítő feltételeknek, jogosultak lettek volna a befektetési engedélyükben szereplő kiviteli kötelezettség megszüntetésére. Mindazonáltal az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően a befektetőnek először a befektetési engedélyt kiállító hatóságtól kérnie kell az engedély módosítását, és azt követően a befektetési engedélyt kiállító hatóság úgy módosítja a befektető befektetési engedélyét, hogy visszavonja a kiviteli kötelezettséget.

(40)

A befektetési engedélyt kiállító hatóságok az öt vállalkozás egyikének esetében sem vonták vissza a befektetési engedélyben szereplő kiviteli kötelezettséget a vizsgálati időszak alatt. Ezért a vállalkozásoknak sem sikerült bebizonyítaniuk, hogy megfeleltek volna a kiegészítő feltételeknek.

(41)

Ugyanezen vállalkozások azt is állították, hogy még ha a kiviteli kötelezettséget hatályosnak is tekintenék a vizsgálati időszakban, a vállalkozások döntéseiket mégis a piaci jelzéseknek megfelelően hozták meg. Azonban a kiviteli kötelezettség nemcsak hogy fennállt a vizsgálati időszak alatt, de mind az öt vállalkozás befektetési engedélye és alapszabálya tartalmazta azt az egész vizsgálati időszak alatt. Következésképpen megállapították, hogy a kiviteli kötelezettséget úgy kell tekinteni, mint olyan jellegű, jelentős állami beavatkozást, amely hatékonyan akadályozza a vállalkozásokat abban, hogy a piaci jelzéseknek megfelelően hozzák meg a döntéseiket.

(42)

Azt is megállapították, hogy az a vállalkozás, amelynek esetében úgy találták, hogy sem a befektetési engedély, sem az alapszabály nem tartalmazta az említett kiviteli kötelezettséget, szabadon értékesíthette az érintett terméket akár a helyi, akár az exportpiacon, és nem volt kitéve jelentős állami beavatkozásnak.

(43)

Továbbá meg kell említeni, hogy a (34) preambulumbekezdésben meghatározott, kiviteli kötelezettség alá tartozó öt vállalkozás közül négy esetében nem állapítható meg, hogy független eljárás során, a nemzetközi számviteli standardokkal összhangban auditált számviteli nyilvántartással rendelkeztek, amelyet minden célra alkalmaztak. Megállapították, hogy nem átlátható számlázási megállapodás történt az érintett termék Közösség felé történő számlázása tekintetében. Ez a megállapodás az adóparadicsomokban vagy más, Vietnamon kívüli helyeken található közvetítő vállalkozásokra vonatkozott, és nem tette lehetővé eseménynapló követését. Végül a vietnami vállalkozások könyvelési bizonylatai nem képviselték hitelt érdemlően az alapul szolgáló exportértékesítési ügyleteket.

(44)

Következésképpen a tanácsadó bizottsággal való konzultációt követően úgy határoztak, hogy megadják a piacgazdasági elbánást az Alwaysnek, mivel a vállalkozás megfelelt az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott minden követelménynek, és elutasították az Asama, a Dragon, a High Ride, a Liyang és a Sheng Fa kérelmét, mivel azok nem feleltek meg minden fent említett követelménynek.

2.   Egyéni elbánás

(45)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint az e cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában az egész országra kiterjedő vámot hoznak létre, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalkozások képesek bizonyítani, hogy az egyéni elbánásra vonatkozó alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi követelményt teljesítik.

(46)

Ugyanez a helyzet azon KNK-beli és a vietnami exportáló gyártóknál, amelyek nem teljesítették a piacgazdasági elbánás követelményeit, ahogyan a (29) preambulumbekezdésben szereplő vállalkozás, amely vagylagosan egyéni elbánást kért az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően. A Bizottság ennélfogva ellenőrizte, hogy mely kérelmező vállalkozás élvezett ténylegesen és jogilag is megfelelő függetlenséget az államtól ahhoz, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) albekezdésének b) pontja értelmében megállapítsa az érintett termék exportárait és -mennyiségét.

(47)

E tekintetben megállapították, hogy az összes KNK-beli exportáló gyártó jelentős állami ellenőrzés alatt áll az érintett termék exportárainak és -mennyiségeinek meghatározása szempontjából, ahogyan az a (31) preambulumbekezdésben szerepel. Emiatt megállapították, hogy az egyéni elbánást kérelmező kínai exportáló gyártók nem feleltek meg az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott, egyéni elbánáshoz szükséges követelményeknek.

(48)

A vietnami vállalkozások esetében megállapították, hogy mind az öt vállalkozás jelentős állami ellenőrzés alatt áll az érintett termék kiviteli mennyiségeinek meghatározását tekintve, ahogyan az a (34)–(41) preambulumbekezdésekben szerepel. Ezért azt is megállapították, hogy az öt vállalkozás egyike sem felel meg az egyéni elbánás követelményeinek.

3.   Rendes érték

3.1.   Hasonló ország

(49)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint azon KNK-beli és vietnami exportáló gyártók számára, akiknek nem adták meg a piacgazdasági elbánást, a rendes értéket a hasonló ország árai vagy a megállapított értéke alapján kell meghatározni.

(50)

E célból az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság Mexikót ajánlotta, amely a KNK-t érintő korábbi vizsgálat során szintén hasonló ország volt.

(51)

Minden érdekelt félnek megadták a lehetőséget, hogy észrevételt tegyen a hasonló ország tervezett kiválasztására. Az együttműködő exportáló gyártóktól Tajvant vagy Indiát, mint Mexikónál alkalmasabb hasonló országokat javasló észrevételek érkeztek.

(52)

Bizonyos exportáló gyártók azzal érveltek, hogy mivel ezt az országot használták az eredeti vizsgálatban, Tajvan megfelelőbb hasonló ország. Továbbá arra hivatkoztak, hogy Tajvan az egyik legnagyobb kerékpárgyártó a világon, és fejlett belföldi piaca van, ahol sok hazai gyártó aktívan versenyez. Sőt, Tajvanban nincsenek behozatali korlátozások a kerékpárokra vagy azok alkatrészeire. Továbbá sok kínai és vietnami gyártó tajvani cégek tulajdonában van, és ezért mind a gyártási folyamatok, mind a késztermékek nagyon hasonlóak a kínai és a vietnami gyártókéihoz. Azt is kijelentették, hogy több tajvani vállalkozás szeretne e célból együttműködni a Közösséggel.

(53)

A fenti érvek tekintetében először is meg kell jegyezni, hogy Tajvan valóban a világ harmadik legnagyobb kerékpárgyártója, de az iparág erősen exportorientált, és jellemzően termelésének mintegy 90 százalékát exportálja.

(54)

Másrészről belső piaca viszonylag kicsi és eléggé stabil, felvevőképességét körülbelül 700 000–800 000 darabra becsülik, míg a mexikói belső piac felvevőképessége mintegy 2,3 millió darabra becsült, ami háromszorosa a tajvaninak. Ezenfelül a tajvani piacot nagyban a kínai exportőrök látják el. Összehasonlításképpen 2003-ban Tajvan mintegy 470 000 kerékpárt hozott be a KNK-ból, ami piacának több mint a felét teszi ki. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Tajvanba irányuló kerékpárimport 2001 előtt majdnem nulla volt. Ezért, míg 2001 előtt a tajvani piacot főként – ha nem kizárólag – helyi gyártók látták el, manapság a KNK-beli kerékpárok vannak egyre inkább többségben a piacon, és a helyi gyártók piaci részesedése drámai módon csökken. Következésképpen a belső piacot erősen befolyásolják a KNK-beli kerékpárok behozatali árai, amelyek a jelenlegi vizsgálat tárgyát képezik.

(55)

Mindemellett az összes ismert tajvani gyártónak kérdőíveket küldtek. Néhány vállalkozás válaszolt, hogy készek lennének együttműködni, de nincs belföldi értékesítésük, mivel teljes termelésüket exportálják. Két vállalkozás válaszolt a kérdőívre. Ezek egyike nem adott értelmezhető választ, így e vállalkozást együttműködésre alkalmatlannak tekintették. A másik vállalkozás teljes mértékben együttműködött, de kérdéses, hogy belföldi értékesítésének alacsony szintje kellő módon képviseli-e a tajvani piacot, a Közösségbe irányuló teljes kínai kivitelt és a Közösségbe irányuló teljes vietnami kivitelt. Továbbá az (54) preambulumbekezdésben meghatározott mindenkori tajvani piaci feltételek mellett ennek az egy vállalkozásnak az eladásai nem tekinthetők megfelelő alapnak a rendes érték meghatározásához.

(56)

Egy kínai exportáló gyártó Indiát javasolta hasonló országnak. Azzal érvelt, hogy Indiában a bérköltségek azonosak KNK-beliekkel. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy Indiát nem találták megfelelő választásnak, mivel nagyon nehéz lenne összehasonlítani az Indiában eladott kerékpárokat (falusi kerékpárok, amelyeket a kiskereskedőknek készletben adnak el), és a kínai gyártók által a Közösségbe exportált kerékpárokat, és ez mindenképpen többszörös kiigazítást igényelne. Ezért, és mivel létezik megfelelőbb hasonló ország – Mexikó –, Indiát nem fogadták el alkalmas hasonló országnak.

(57)

A közzétételt követően egy vietnami exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottság nem adott semmilyen ésszerű, bizonyítékokkal alátámasztott indoklást arra nézve, miért nem lehet India hasonló ország. Azzal érvelt, hogy a Bizottság egyáltalán nem küldött kérdőíveket az indiai gyártóknak, pedig ez az ország nagy mennyiségben exportál jó minőségű, hasonló terméknek számító kerékpárokat a Közösségbe, szemben a Bizottság azon megállapításával, miszerint azok „falusi kerékpárok, amelyeket a kiskereskedőknek készletben adnak el”.

(58)

E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy röviddel az eljárás elindítása után csak egyetlen kínai exportáló gyártó javasolta Indiát hasonló országnak, ám ezt az igényt nem indokolták meg kellőképpen, mivel az egyetlen benyújtott érv az volt, hogy a KNK-ban és Indiában azonosak a bérköltségek. Ezenfelül az indiai kerékpárok Közösségbe irányuló exportja nem lényeges tényező India hasonló országnak való alkalmasságának megítélésében. Nem vitás, hogy az indiai belső piacon eladott kerékpárok hasonló termékek az érintett országok által a Közösségbe exportált termékekhez. Ugyanakkor a rendelkezésre álló információ arra utalt, hogy az indiai belső piacon eladott kerékpártípusok többszörös kiigazításokra szorulnának, ami megbízhatatlanná tenne bármilyen összehasonlítást. Ezt figyelembe véve és más, alátámasztott információk hiányában India hasonló országként való esetleges kiválasztását a továbbiakban nem vizsgálták, mivel egy ennél alkalmasabb hasonló ország – Mexikó – adatai rendelkezésre álltak. Ennek alapján a fenti érvelést elutasították.

(59)

Kérdőíveket küldtek minden ismert mexikói gyártónak. Két vállalkozás teljes mértékben együttműködött, a kérdőíveket visszaküldte és hozzájárult ahhoz, hogy válaszaik helytállóságát a telephelyeiken ellenőrizzék. E két gyártó hazai eladásai a 2,3 millió darabra becsült mexikói piac egyharmadát teszik ki. Számos gyártó, és mintegy húsz nagyobb importőr működik versenykörnyezetben. 2003-ban a kerékpárbehozatal főként Tajvanból (több mint 50 százalék), Uruguayból (20 százalék), az Egyesült Államokból és Dél-Koreából származott. Ezek a behozatalok a helyi piac mintegy 5 százalékát jelentették. Ehhez az arányhoz hozzá kell adni a kerékpáralkatrészek összeszerelésével foglalkozó importőrök által a helyi piacon eladott kerékpárokat.

(60)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy 2003-ban mintegy 465 000 kerékpáralkatrészt importáltak Mexikóba 79 millió euró értékben, amelynek egy harmadát a tizenkét legnagyobb importőr/összeszerelő hozta be (forrás: az ANAFABI, a mexikói kerékpárgyártók szövetségének éves jelentése). Másrészről a mexikói kerékpárkivitel a behozatal értékének mintegy 60 százalékát tette ki 2003-ban (forrás: hivatalos mexikói statisztikák), vagyis becslések szerint mintegy 50–70 000 darabot. Úgy tűnik tehát, hogy az importált kerékpáralkatrészek nagyobb részét a vevőszolgálat (javítás) piacán vagy kerékpárok belső piacon történő összeszerelésére és eladására használták fel.

(61)

Egyes exportáló gyártók azt állították, hogy Mexikóban importbejegyzési eljárásokat alkalmaznak, amelyek nehézkesek, és növelik az országba behozott áruk költségét. Arra is hivatkoztak, hogy ez a bejegyzési rendszer piaci torzulást okoz a mexikói kerékpárágazatban. Azt is állították, hogy a mexikói helyi verseny korlátozott, mivel a nyolc nagy gyártó – az ANAFABI, a mexikói kerékpárgyártók szövetségének tagjai – a helyi termelés több mint 75 százalékát adja, így jelentős szerepük van a helyi árak meghatározásában. Ezenkívül úgy érveltek, hogy – amióta a mexikói jog az úgynevezett Maquiladora-program keretében állítólag előírja a hazai gyártók számára, hogy bizonyos teljesítmény-előírásoknak megfeleljenek – a mexikói kerékpárgyártókat korlátozzák a belső piacon eladható mennyiségek tekintetében. E programmal összhangban ha egy vállalkozás a soron következő kivitelekhez vámmentesen kívánja nyersanyagait behozni, éves szinten teljes termelésének legalább 30 százalékát exportálnia kell.

(62)

Az importbejegyzési eljárásokkal kapcsolatban először azt kell megjegyezni, hogy jóllehet az ilyen eljárások a behozatalt bizonyos szempontból nehézkesebbé és időigényesebbé tehetik, megállapítást nyert, hogy kerékpár vagy kerékpáralkatrész mexikói piacra történő jelentős mértékű behozatala esetén piaci versenyhelyzetet biztosítanak. Ezért az ilyen eljárásoknak a piacra gyakorolt lehetséges hatása – ha van ilyen, mert ez közvetlenül nem mérhető – e tekintetben elhanyagolható. Ezzel ellentétben a hazai verseny esetében meg kell említeni, hogy abban mintegy tizenkét nagyobb kerékpár- vagy kerékpáralkatrész-gyártó, számos kisebb gyártó és/vagy összeszerelő, számos importőr és/vagy összeszerelő vesz részt. E piaci szereplők mindegyike versenyben áll egymással, ami azt bizonyítja, hogy a mexikói piacon erős versenyhelyzet van. A nagy gyártóknak – az ANAFABI tagjainak – a helyi árak meghatározására gyakorolt befolyása nem bizonyított, és a vizsgálat nem tárt fel olyan tényt, amely alátámasztaná e feltételezést. Az a tény, hogy néhány nagy gyártó kézben tartja a belföldi piac nagy részét, önmagában nem jelent bizonyítékot az ármeghatározás befolyásolására. Ebben az összefüggésben azt is meg kell említeni, hogy a két megvizsgált mexikói gyártó – amelyek a mexikói gyártás mintegy egyharmadát képviselik – esetében átlagosan alacsonyabb nyereséget állapítottak meg (alacsonyabbat, mint az érintett országokból származó káros dömping hiányában a közösségi piacon a kérelmező által szorgalmazott rendes nyereség) a kerékpárokkal kapcsolatos tevékenységükből, mint ami elvárható lenne, ha ők ellenőriznék a mexikói piacot.

(63)

A Maquiladora-programok tekintetében meg kell jegyezni, hogy a két együttműködő mexikói gyártó semmilyen dömpingellenes behozatali vámot nem fizetett a teljes kerékpárigényük mintegy 60 százalékát jelentő, és főként a KNK-ból és Tajvanról származó kerékpáralkatrészekre. Mindamellett a termékei nagy részét mindkét vállalkozás a belső piacon adja el. Csak egy mexikói gyártó végzett a teljes eladásainak több mint 10 százalékát kitevő kiviteli tevékenységet. 2000 óta a kerékpárágazatot bevonták az úgynevezett Mexikói Ágazati Előmozdítási Programokba (PROSEC), amelyet a mexikói kormány 2000. október 30-án közzétett rendelete hozott létre. A PROSEC azon cégekre vonatkozik, amelyek egy egyedi ágazati előmozdítási programban részt vevő készárukat és az e programban felsorolt importált anyagokat gyártanak. A rendelet a tarifamentesítést/-csökkentést nem köti kifejezetten a kivitelhez. Minden engedéllyel rendelkező gyártó behozhatja a rendeletben felsorolt nyersanyagokat és gépeket, amennyiben azokat bizonyos meghatározott termékek gyártására használják. A behozott árukat rendeltetési helyük (belső vagy exportpiacok) szerint nem különböztetik meg. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a két együttműködő gyártó a belső piacra szánt késztermékekhez felhasznált nyersanyagok behozatalára kirótt vámokon kívül nem fizet más vámokat.

(64)

Az egyik együttműködő importőr szerint a mexikói bérköltség a vietnami bérköltség háromszorosa. Ennek eredményeképpen a végtermék előállítási költsége és eladási ára magasabb Mexikóban, mint Vietnamban. Következésképpen Mexikó nem megfelelő hasonló ország. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy Vietnam gazdaságát átalakulóban lévő gazdaságként tartják számon. A piacgazdasági státusszal nem rendelkező vietnami gyártók bérköltsége nem szabadpiaci ár, vagyis ezek az árak nem a piaci erők alakulásának eredménye. A hasonló ország alkalmazásának célja éppen az ilyen, a vállalkozási költségeknél jelentkező nem piaci árak megjelenésének kiküszöbölése. Ennek alapján az érvelést elutasították.

(65)

Végül azt állították, hogy jelentős különbségek vannak a mexikói és a KNK-beli kerékpárágazat között, melyeket főként a felhasznált nyersanyagoknak és az azokhoz való hozzáférés feltételei okoznak. A felhasznált nyersanyagok tekintetében arra hivatkoztak, hogy a mexikói gyártók csak merev vázakat, míg a kínaiak felfüggesztéses vázakat is gyártanak. A nyersanyagokhoz való hozzáférés feltételeiről azt állították, hogy azokat nem lehet a KNK-ban fennálló feltételekhez hasonlítani, mivel a belső piacon kínált kerékpáralkatrészeket elavult technológiával gyártották. Ezenfelül a KNK-ból importált kerékpáralkatrészekre 144 százalékos dömpingellenes vám vonatkozik, ami megnöveli a költségeket.

(66)

A felhasznált nyersanyagok közötti különbséggel, és azok beszerzésének feltételeivel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat nem mutatta ki, hogy különbség lenne a Mexikóban, Kínában vagy Vietnamban gyártott kerékpárok között. A mexikói gyártók készítenek kerékpárokat felfüggesztéses vázzal is, amelyek főként a KNK-ból és Tajvanról származó alkatrészekkel vannak ellátva. Ami a kerékpáralkatrész-behozatalra vonatkozó dömpingellenes behozatali vámokat illeti – ahogyan az a fenti, (63) preambulumbekezdésben szerepel – ilyen vám nem terheli a kerékpáralkatrészek behozatalát. Ezért ezt az érvet elutasították.

(67)

A fentiekre tekintettel a mexikói piac reprezentatívnak és versenyhelyzetben lévőnek tekinthető. Ezért megállapították, hogy Mexikó megfelelő hasonló ország.

3.2.   A rendes érték meghatározása a hasonló országban

(68)

Miután Mexikót választották hasonló országnak, a rendes értéket a két együttműködő mexikói gyártó telephelyein ellenőrzött adatok alapján számolták ki. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a piacgazdasági elbánásban nem részesülő kínai és vietnami gyártók rendes értékét a hasonló ország gyártóitól kapott ellenőrzött információk alapján állapították meg, vagyis a mexikói belső piacon a hasonló terméktípusokra, vagy a hasonló terméktípusokra Mexikóban megállapított értéke alapján fizetett vagy kifizetendő árak alapján.

(69)

A két mexikói gyártó hazai eladásait a hasonló termékek esetében reprezentatívnak találták, mivel a KNK-beli és a vietnami exportáló gyártók által a Közösségbe kivitt érintett termékekhez viszonyítva nagyobb arányt képviseltek.

(70)

Vizsgálatot végeztek arról is, hogy mely terméktípusok hazai eladásai tekinthetők a rendes kereskedelmi forgalom keretén belülinek úgy, hogy a kérdéses terméktípusra vonatkozóan meghatározták a független fogyasztók számára történt jövedelmező eladások arányát. Ha a nettó eladási áron értékesített terméktípus – amely a szóban forgó típus teljes eladásainak 80 százalékát képviseli – eladási mennyisége nagyobb vagy egyenlő az egységnyi költségnél, és ahol a szóban forgó típus súlyozott átlaga megegyezett vagy magasabb volt az egységnyi költségnél, a rendes érték az aktuális hazai áron alapult, amelyet a szóban forgó terméktípusnak a vizsgálati időszak alatt történő összes hazai eladásai súlyozott átlaga alapján számítottak ki, függetlenül attól, hogy ezek az eladások nyereségesek voltak-e vagy nem.

(71)

Azon terméktípusok esetében, ahol a jövedelmező eladások mennyisége az adott terméktípus teljes eladási mennyiségének legalább 10, de legfeljebb 80 százaléka, vagy ahol az ilyen eladások súlyozott átlaga az egységnyi költség alatt volt, a rendes érték az aktuális hazai áron alapul, amelyet csak a szóban forgó típusok nyereséges eladásai súlyozott átlagaként számítottak ki.

(72)

Azon terméktípusok esetében, ahol a nyereséges eladások mennyisége az adott típus belső piacon megvalósuló teljes eladási mennyiségének kevesebb mint 10 százalékát jelenti, úgy tekintették, hogy az érintett terméktípust nem a rendes kereskedelmi forgalom keretében adták el, és ezért a rendes érték nem alapulhat a mexikói belső piaci árakon.

(73)

Azon exportált terméktípusok esetében, amelyeket nem a rendes mexikói kereskedelmi forgalom keretében gyártottak, vagy nem a mexikói gyártók adták el, a megállapított rendes értéket alkalmazták.

(74)

A mexikói belső piacon a rendes kereskedelmi forgalomban eladott, hasonló típus nélküli exportált terméktípusok esetében az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint a rendes értéket a gyártók saját gyártási költségeinek súlyozott átlaga és az értékesítési, általános és igazgatási költségek ésszerű összegei, valamint a nyereség összeadásával határozták meg. Az értékesítési, általános és igazgatási költségeket és a hasznot a felmerült értékesítési, általános és igazgatási költségek súlyozott átlaga és az együttműködő mexikói gyártók által a hasonló termékeknek a rendes kereskedelmi forgalomban történő hazai eladásaiból származó nyereség alapján határozták meg. Az exportált terméktípusok esetében – a mexikói belső piacon való eladások nélkül – a hasonló terméktípusok gyártási költségeit használták a rendes érték meghatározásánál, amelyeket az exportált típusok eltérő fizikai jellegzetességei figyelembevétele érdekében megfelelően kiigazítottak.

3.3.   A rendes érték meghatározása azon exportáló gyártók számára, akiknek megadták a piacgazdasági elbánást

(75)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy az Always mely, független fogyasztóknak történő hazai hasonlótermék-eladásai voltak reprezentatívak, azaz az ilyen eladások teljes mennyisége egyenlő vagy nagyobb volt-e a Közösségbe irányuló megfelelő kiviteli eladások teljes mennyiségének 5 százalékánál.

(76)

Megállapították, hogy az Always nem adott el hasonló termékeket a vietnami belső piacon. Ezért a hazai eladások hiánya miatt a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban a származási ország előállítási költségei, és ésszerű mértékű értékesítési, általános és igazgatási költségei, valamint a nyereség összege alapján állapították meg.

(77)

Mivel az Always nem adott el sem az érintett termékből a belső piacon, sem az azonos termékkategóriából Vietnamban, az Always előállítási költségeihez hozzáadandó értékesítési, általános és igazgatási költségek és a nyereség összegét az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontja alapján határozták meg. Ezen összegek tehát a mexikói gyártók által a rendes kereskedelmi forgalom keretében felmerült értékesítési, általános és igazgatási költségek, illetve a nyereség súlyozott átlagán alapultak. Ez a módszer ésszerűnek tűnt ebben a helyzetben, mivel a mexikói piacot reprezentatívnak és versenyképesnek találták.

(78)

Az Always azzal az igénnyel lépett fel, hogy a hazai eladások hiányában a rendes értéket a harmadik országokra vonatkozó exportértékesítésekről rendelkezésre álló információk alapján határozzák meg. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a rendes értéknek a származási ország előállítási költségei alapján való meghatározása az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésében felsorolt első lehetőség olyan esetekben, amikor nincs hazai eladás. A megállapított rendes érték a rendes érték meghatározásának alapjakénti használata a harmadik országok exportárai helyett – reprezentatív hazai eladás hiányában – szintén bevett közösségi gyakorlat. Azt is meg kell jegyezni, hogy a harmadik országokba történő exportértékesítés szintén lehet dömpingelt. Ezenfelül a vállalkozás a vizsgálat egyetlen fázisában sem adott kimerítő tájékoztatást harmadik országokba történő eladásairól, ami azt eredményezte, hogy a rendes értékek ezen az alapon történő meghatározására nem állt rendelkezésre információ. Következésképpen ezt az igényt elutasították, és a rendes értékeket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének első lehetőségével összhangban állapították meg.

(79)

Az Always továbbá azzal az igénnyel lépett fel, hogy a hasonló országban a nem a rendes kereskedelmi forgalom keretében megvalósult eladásokat ne zárják ki saját rendes értéke utáni ésszerű nyereség megállapításakor. Ezt az igényt azonban a 2. cikk (6) bekezdése címsorának analógiájára nem lehetett elfogadni, hiszen ha a vállalkozás eladásokat valósított volna meg a belső piacon, a rendes érték meghatározására a nyereség a vállalkozás az előállításra és a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósított eladására vonatkozó adatain alapult volna. Ezért az intézmények számára egyedül az volt ésszerű, hogy a mexikói gyártók által a rendes kereskedelmi forgalomban megvalósított hazai eladások nyereségét vegyék alapul az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése c) pontjának alkalmazásakor.

3.4.   KNK

(80)

A vizsgálat kimutatta, hogy a mintavételnek alávetett KNK-beli exportáló gyártók kivitelei egyaránt irányultak nem kapcsolódó és kapcsolódó fogyasztók felé a Közösségben.

(81)

A mintavételnek alávetett exportáló gyártók által közvetlenül a közösségi független fogyasztók számára történő kivitelek esetében az exportárakat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az érintett termékért fizetett vagy fizetendő árak alapján állapították meg.

(82)

A kapcsolódó importőreik útján a Közösségbe irányuló eladások esetében az exportárat az első független fogyasztók számára megállapított viszonteladási ár alapján határozták meg. Kiigazításokat hajtottak végre a behozatal és azon importőrök általi viszonteladás között felmerült valamennyi költségen – beleértve az értékesítési, általános és igazgatási költségeket és a vámokat, és egy ésszerű haszonkulcs megállapításával – az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésével összhangban. Ezen a piactípuson egy 5 százalékos haszonkulcsot ítéltek ésszerűnek, és úgy találták, hogy ez összhangban van a nem kapcsolódó importőrök hasznával.

(83)

Az egyik együttműködő exportáló gyártó azt kérelmezte, hogy a jelenlegi dömpingellenes vámot ne a behozatal és a viszonteladás közötti költségként vonják le az exportárnak az alaprendelet 11. cikke (10) bekezdése alapján történő megállapításakor. A gyártó úgy érvelt, hogy ha viszonteladási árából levonják a behozatal és a viszonteladás között felmerülő összes, a dömpingellenes vámon kívüli költséget, az újonnan így kapott exportár jelentősen a rendes érték alatt marad, és ezért a dömpingellenes vám megfelelően tükröződik a viszonteladási árban. Ezenfelül a viszonteladási árakban a javasolt kiskereskedelmi ár alapján állapodnak meg, levonva abból az alkalmazandó viszonteladói árrést, és ezért a dömpingellenes vámot az abból következő eladási ár megfelelően tartalmazza.

(84)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a vállalkozás a dömpingellenes vámnak a viszonteladási árakba való beépítésére vonatkozó, a rendes értékre történő hivatkozás általi kérelmét megalapozatlannak találták, mivel a 11. cikk (10) bekezdésének lényege nem az exportárak felcserélése a rendes értékkel való összehasonlítás által, hanem az, hogy a vám hogyan jelenik meg a viszonteladási árak növekedésében és az abból következő eladási árban a Közösségben. Mivel a vállalkozás nem szolgált bizonyítékokkal a viszonteladási és az abból következő árak mozgásáról a korábbi vizsgálatokban meghatározott exportárai vonatkozásában – ami meggyőzően bizonyította volna, hogy a kifizetett dömpingellenes vámok összege valóban megjelent a viszonteladási árakban – a kérelmet elutasították.

3.5.   Vietnam

(85)

A piacgazdasági elbánásban részesülő vállalkozás minden exporteladását közösségi független fogyasztók számára harmadik országok kapcsolódó kereskedőin keresztül végezte. Ezért az exportárat a közösségi független fogyasztók viszonteladási árai alapján állapították meg.

(86)

A piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében az exportárat a rendelkezésre álló adatok alapján kellett megállapítani, mivel bizonyos gyártók exportárai megbízhatatlannak bizonyultak. Ezért a (43) preambulumbekezdésben szereplő exportáló gyártók exportárait nem vették figyelembe az exportár megállapításakor, és erre a célra csak azon gyártók exportárait használták fel, amelyek exportárait megbízhatónak minősítették.

4.   Összehasonlítás

(87)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának biztosítása érdekében, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket megfelelő kiigazítások formájában figyelembe vették. Ennek alapján adott esetben kiigazításokat tettek, tekintettel a közvetett adókra, az árengedményekre, a kereskedelmi szintekre, a fuvarozásra (beleértve a kezelési költségeket), a tengeri fuvarozásra és a biztosítási költségekre, a csomagolási és a hitelköltségekre. Az exportárnak az exportáló országban való szárazföldi szállítás és a hitelköltségek figyelembevételével tett kiigazításait a hasonló országban meghatározott költségek alapján állapították meg azon vállalkozásokra tekintettel, amelyek számára nem adták meg a piacgazdasági elbánást. Kiigazításokat tettek ott is, ahol az exporteladásokat az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontjával összhangban nem az érintett országban vagy a Közösségben található kapcsolódó vállalkozás útján végezték el.

(88)

A CCCME és a KNK exportáló gyártói azzal érveltek, hogy a szárazföldi szállítás és a hasonló országban meghatározott hitelköltségekhez kapcsolódó kamatok figyelembevételével tett kiigazítások nem megalapozottak, mivel a piacgazdasági feltételek hiányát az együttműködő exportáló gyártók költségeinél nem mutatta ki a vizsgálat. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a KNK együttműködő exportáló gyártóinak a piacgazdasági elbánásra vonatkozó valamennyi kérelmét elutasították, vagyis arra a megállapításra jutottak, hogy e vállalkozások nem piacgazdasági feltételek alapján működnek. Ezért e vállalkozások költségeit nem lehet felhasználni, mivel azok nem a piacgazdasági feltételek által szabályozott helyzetből fakadnak. Ennek alapján az érvelést elutasították.

(89)

A vietnami vállalkozások szerint a 2. cikk (10) bekezdésének i) pontja szerinti kiigazítás megalapozatlan volt. A vállalkozások szerint a harmadik országok kapcsolódó kereskedői pusztán „papíron léteznek” (azaz olyan vállalkozások, amelyeknek nincs semmilyen feladatkört ellátó és tevékenységet végző személyzete), és a vietnami exportáló gyártókkal különálló gazdasági jogalanyoknak kell tekinteni azokat. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy e kereskedők kiállítottak számlákat a közösségi fogyasztók számára, és megkapták a kifizetéseket a közösségi fogyasztóktól. Meg kell jegyezni továbbá, hogy e kapcsolódó kereskedők által végrehajtott eladások felárat is tartalmaztak. Amennyiben e kapcsolódó kereskedőknek voltak auditált számláik, megállapítható, hogy ez a felár meg is haladta a kiigazítás összegét. Ennélfogva e kérelmet elutasították, és a kiigazítást 5 százalékon tartották, mivel ezt találták ésszerű mértéknek az érintett termék kereskedelmében részt vevő független ügynököknek kifizetett jutalék megjelenítésére.

5.   Dömpingkülönbözet

5.1.   KNK

(90)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözetet a rendes érték súlyozott átlagának és a terméktípusonkénti exportárak súlyozott átlagának alapján állapították meg. A KNK-beli mintavételnek alávetett exportáló gyártók rendes értékének és exportárának összehasonlítása 36,8 százalékos dömpingkülönbözetet mutatott a vizsgálati időszak alatt. Ez a dömpingkülönbözet az összes – azaz a mintavételnek alávetett és a mintavételnek alá nem vetett – együttműködő vállalkozásé.

(91)

A (mintavételnek alávetett és alá nem vetett) együttműködő KNK-beli exportáló gyártók által a Közösségbe irányuló kivitelre vonatkozóan szolgáltatott adatok összehasonlítása, és a behozatalok teljes mennyisége – ahogyan az az Eurostat behozatali statisztikáiból kiderül – jelezte, hogy az együttműködés szintje alacsony, mivel ezek a kivitelek a KNK-ból származó teljes közösségi behozatal 54 százalékát jelentették a vizsgálati időszak alatt. Ezért a nem együttműködő kínai exportáló gyártók kiviteli mennyiségei tekintetében a dömping szintjét az érintett termék (lásd a (20) preambulumbekezdést) két termékkategóriája alapján, az exportáló gyártókra megállapított legmagasabb különbözetekkel határozták meg. Ezt a megközelítést megfelelőnek ítélték, mivel nem találtak arra utaló jelet, hogy bármely nem együttműködő gyártó a mintavételnek alávetett exportáló gyártóknál alacsonyabb szinten dömpingelte a terméket.

(92)

Végül az egész országra kiterjedő átlagos dömpingkülönbözetet számoltak ki, melyhez súlyozó tényezőként az – együttműködő és nem együttműködő – exportőrök csoportjának CIF-értékét alkalmazták. Az egész országra kiterjedő, meg nem fizetett vámú, a CIF közösségi határparitáson számított ár százalékában kifejezett ideiglenes dömpingkülönbözet 48,5 százalék volt.

(93)

A CCCME azzal érvelt, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetének meghatározásánál használt megközelítés összeférhetetlen a Bizottság által a Kínából származó kerékpárok behozatalára vonatkozó intézkedés megszűnésére irányuló korábbi vizsgálat során követett módszerrel, ami ésszerűtlenül mesterséges eredményekhez vezethet egyetlen eljárás keretein belül. Az intézkedés megszűnésére irányuló korábbi vizsgálat során a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetének kiszámolására használt módszer az volt, hogy a tranzakció átlagos – az Eurostat adatain alapuló – exportárát vették az együttműködő gyártók exportjának levonása után. Azzal érvelt továbbá, hogy az általános dömping azon feltételezésen alapuló meghatározásában, hogy a nem együttműködő vállalkozások nem dömpingelték az érintett terméket az együttműködő exportáló gyártóknál alacsonyabb szinten, a Bizottság nem tudta figyelembe venni a nem együttműködő exportáló gyártók által exportált különleges típusokat, mivel a rendelkezésre álló információt különleges körültekintéssel kellett volna felhasználni, az alaprendelet 18. cikke (6) bekezdésének, illetve 6. cikke (8) bekezdésének, továbbá a WTO Dömpingellenes Megállapodása II. melléklete 7. bekezdésének megfelelően.

(94)

E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy az intézkedés megszűnésére irányuló korábbi vizsgálat során használt módszert megfelelőnek tekintették annak meghatározására, hogy valószínű-e a dömping megismétlődése. E tekintetben az intézmények úgy találták, hogy a dömpingkülönbözetet nem kell teljes pontossággal meghatározni, mivel e különbözetet a gyakorlatban nem fogják alkalmazni. A jelenlegi vizsgálat keretében a dömpingkülönbözetet ennél pontosabb módon kellett kiszámolni. Ezért a nem együttműködő kínai gyártók exportmennyiségét az Eurostat adatai alapján határozták meg. Az exportárakat illetően az Eurostat adatait nem tekintették megfelelő információforrásnak, mivel a nem együttműködő vállalkozások által exportált különleges típusokat nem ismerték, így a hasonló országban megállapított rendes érték súlyozott átlagával való semmilyen összehasonlítás sem tükrözhette eléggé ésszerűen ezen exportőrök dömpingkülönbözetét. Ezenfelül a CCCME által javasolt módszert alkalmazva az általános dömpingkülönbözet jelentősen magasabbra, majdnem a duplájára emelkedett volna. Ennélfogva megfelelőbbnek ítélték, hogy két termékkategóriát alkalmazzanak az érintett termékre vonatkozóan a mintavételnek alávetett exportáló gyártók számára felállított legmagasabb különbözetekkel, az alaprendelet 18. cikke (6) bekezdésének, illetve 6. cikke (8) bekezdésének, továbbá a WTO Dömpingellenes Megállapodása II. melléklete 7. bekezdésének megfelelően. Ennek alapján a fenti érvelést elutasították.

5.2.   Vietnam

(95)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözetet a rendes érték súlyozott átlagának, és a terméktípusonkénti exportárak súlyozott átlagának alapján állapították meg. A piacgazdasági elbánásban részesülő vietnami exportáló gyártók rendes értékének és exportárának összehasonlítása 15,8 százalékos dömpingkülönbözetet mutatott a vizsgálati időszak alatt.

(96)

A vietnami exportáló gyártók által a Közösségbe irányuló kivitelre vonatkozóan szolgáltatott adatok összehasonlítása és a Vietnamból származó behozatalok teljes mennyisége jelezte, hogy az együttműködés szintje magas, mivel ezek a kivitelek a Vietnamból származó teljes közösségi behozatalok 95 százalékát jelentették a vizsgálati időszak alatt.

(97)

Mivel – ahogyan az a (96) preambulumbekezdésben szerepel – az együttműködés szintje magas volt, az egész országra kiterjedő dömpingkülönbözet átlagát a piacgazdasági vagy egyéni elbánásban nem részesülő és a (85) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint az exportárakra vonatkozó hitelt érdemlő információkkal szolgáló együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetének súlyozott átlaga alapján határozták meg. Ezért minden más vietnami exportáló gyártónak meg nem fizetett vámú, a CIF közösségi határparitáson számított ár százalékában kifejezett 34,5 százalékos dömpingkülönbözetet állapítottak meg.

D.   KÁR

1.   A versenyellenes magatartás hatása

(98)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a mintavételnek alávetett egyik közösségi gyártó, az Accell Group N.V. két leányvállalatát, a Batavus N.V.-t és a Koga N.V.-t a holland versenyhatóságok megbüntették versenyellenes magatartásért (7). A jogsértés a két leányvállalat és két másik (mintavételnek alá nem vetett) közösségi gyártó, valamint a kínai Giant China Co. Ltd. exportőrrel kapcsolatban álló Giant Europe B.V. közötti, kerékpárokra vonatkozó közös minimumárlista (árkartell)-megállapodást érintette, amelyet kiskereskedői láncokon keresztül a holland kerékpárpiacon alkalmaztak. Megjegyzendő, hogy az Accell Group N.V. fellebbezett a holland versenyhatóságnál annak az árkartellra vonatkozó döntése ellen.

(99)

Az árkartell a 2001-es kerékpáridényre (2000. szeptember 1-jétől 2001. augusztus 31-ig) jött létre. A jelenlegi vizsgálatokban a dömping- és a kárvizsgálat időszaka 2003. április 1-jétől 2004. március 31-ig tart, mivel a kárfelmérésre vonatkozó trendvizsgálat a 2000 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakot öleli fel. Következésképpen átfedés van a versenyellenes magatartás megtörténte és a szóban forgó időszak között.

(100)

A fentiekre tekintettel nem lehet kizárni, hogy a versenyellenes magatartás a közösségi piac egy részére – azaz a holland piacra az érintett időszak egy része alatt, és következésképpen a kartellban részt vevő közösségi gyártók kármutatóira – hatással volt. A hatóságok az árkartellekre vonatkozó döntései esetében bevett gyakorlat volt, hogy különösen óvatos megközelítést alkalmazzanak még akkor is, ha az ilyen döntések ellen még fellebbezés van folyamatban. Azért, hogy minden arra vonatkozó kétséget ki lehessen zárni, miszerint a mintavételnek alávetett Accell Group N.V. közösségi gyártó teljes teljesítményét leányvállalatai versenyellenes magatartása esetlegesen befolyásohatja, úgy határoztak, hogy kizárják e gyártót a kárelemzésből, jóllehet megállapították, hogy a csoport vállalatainak csak egy része működött közre a versenyellenes magatartásban. A kartellban részt vevő másik két közösségi gyártó versenyellenes magatartása tekintetében megállapították, hogy azok nem mintavételnek alávetett közösségi gyártók. E két gyártó esetében – tekintve, hogy a kartell a közös minimumárlistán alapult – a teljesítményük tekintetében a kartell valószínű hatását az árak és a profitszintek tükröznék. Mivel a mintavételnek alá nem vetett közösségi gyártók esetében nem végeztek az árakra és a nyereségességre vonatkozó trendvizsgálatot, e két vállalkozás kartellban való részvétele nem gyakorolt hatást a kárelemzésre. Azt is megvizsgálták, vajon a közösségi piac egy részén megnyilvánuló versenyellenes magatartás hatással lehetett-e más, mintavételnek alávetett közösségi gyártók teljesítményére is. Azonban azt állapították meg, hogy e gyártók a holland piacon végzett tevékenységei rendkívül korlátozottak voltak (a teljes eladott darabszám kevesebb mint 1 százaléka) az érintett időszakban. Továbbá a holland piac felvevő ereje a közösségi piac teljes fogyasztásának csupán 7 százalékát teszi ki, és a kartell csak nagyon rövid ideig állt fenn. Ezért az ezen egyéb gyártók teljesítményére vonatkozó kármegállapítások esetében semmilyen kiigazítás sem szükséges.

(101)

Továbbá azt is megvizsgálták, hogy a kárhelyzet lényegesen különbözött volna-e, ha az Accell Group N. V. része lett volna a kárelemzésnek. Azonban még ha az Accell Group N.V. adatait figyelembe is vették volna, a kártendenciák összességükben ugyanazok lettek volna az alábbiakban megállapítottakkal.

(102)

Mivel a kartell a 2001-es kerékpáridényre jött létre, a Giant Europe B.V. részvétele nem lehetett hatással a kapcsolódó exportőrnek a jelenlegi dömpingellenes eljárás vizsgálati időszakára vonatkozó megállapításaira.

2.   Közösségi termelés

(103)

E vizsgálat folyamán megállapították, hogy a kerékpárokat a következők gyártották:

8 mintavételnek alávetett gyártó,

12 egyéb, panaszt tevő közösségi gyártó,

39 egyéb, a panaszt támogató közösségi gyártó.

3.   A közösségi gazdasági ágazat meghatározása

(104)

A (mintavételnek alávetett és annak alá nem vetett) panaszt tevő közösségi gyártók és a panaszt támogató egyéb közösségi gyártók, amelyek kitöltötték a mintavételi kérdőívet, és késznek mutatkoztak a vizsgálatban való együttműködésre, az érintett termék közösségi előállításának több mint 80 százalékát adják. Ezért úgy ítélték meg, hogy azok az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a közösségi gazdasági ágazat szereplői. A többi, a panaszban részt nem vevő közösségi gyártó nem emelt kifogást a vizsgálatok ellen. A mintavételnek alávetett közösségi gyártók (a továbbiakban: mintavételnek alávetett gyártók) a vizsgálatban az egyik gyártó kizárása után (ahogyan az a (98)–(101) preambulumbekezdésben szerepel) – a teljes közösségi kerékpárgyártás mintegy 37 százalékát tették ki a vizsgálati időszakban.

4.   Közösségi fogyasztás

(105)

A közösségi gyártók eladásait a mintavételi kérdőívre adott válaszban a gyártóktól begyűjtött adatok és a kérelmező által benyújtott panaszban jelentett adatok alapján állapították meg. A panaszban szereplő adatokat a különböző közösségi kerékpárgyártó vállalkozásoktól gyűjtötték össze.

(106)

A tapasztalható közösségi fogyasztást az összes közösségi gyártónak a közösségi piacon végrehajtott – a fenti becslések szerinti – eladásaira és az Eurostat jelentése alapján a többi országból származó behozatalokra alapozva állapították meg.

(107)

A közösségi fogyasztás az érintett időszak kezdetén 10 százalékkal csökkent, a 2000. évi 17 348 000 darabról 2002-re 15 695 000 darabra. Ezután a fogyasztás fokozatosan, 18 037 000 darabra növekedett a vizsgálati időszak alatt. Az érintett időszak alatt a fogyasztás 4 százalékkal növekedett. A részletes, darabszámban kifejezett adatok a következők:

Fogyasztás

2000

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Darabszám

17 348 000

15 236 000

15 695 000

17 336 000

18 037 000

Index

100

87

90

100

104

5.   Kerékpár-behozatal a KNK-ból és Vietnamból

5.1.   Összesítés

(108)

A Bizottság továbbá megvizsgálta, vajon a KNK-ból és a Vietnamból (az érintett országokból) származó kerékpárok behozatalának hatásait az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban összesítve kell-e felmérni.

(109)

Ez a rendelkezés előírja, hogy amikor egyszerre két vagy több országból érkező termékek behozatala képezi a dömpingellenes vizsgálat tárgyát, az ilyen behozatal hatásait csak akkor lehet összesítve értékelni, ha megállapítást nyer, hogy i. az egyes országokból érkező behozatalra megállapított dömpingkülönbözet magasabb az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésében meghatározott minimálisnál; ii. egyik ország importjának mennyisége sem elhanyagolható; továbbá iii. az importtermékek közötti verseny feltételeit, valamint az importtermékek és a hasonló közösségi termékek közötti verseny feltételeit figyelembe véve a behozatal hatásainak összesített értékelése helyénvaló.

(110)

A fentiek szerint e vizsgálatok kimutatták, hogy a KNK-ra és Vietnamra megállapított dömpingkülönbözetek jóval magasabbak a minimális szintnél, és az említett országokból származó behozatal mennyisége az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdése értelmében nem elhanyagolható (mivel azok piaci részesedése a vizsgálati időszakban elérte a 4,07 és a 8,70 százalékot).

(111)

A behozott termékek és a hasonló közösségi termékek közötti versenyfeltételek tekintetében egy összesített értékelés helyénvalóságának meghatározása céljából a Bizottság az Eurostat adatai alapján elemezte az exportőrök piaci magatartását az exportárak és a mennyiségek tekintetében.

(112)

Megállapítást nyert, hogy az exportárak tekintetében a KNK-beli és a vietnami gyártók hasonló piaci magatartást tanúsítanak. Valójában az említett országok az érintett időszak alatt 22, illetve 52 százalékkal csökkentették a kerékpáreladás terén érvényes átlagos egységáraikat.

(113)

Ahogyan azt a (110) preambulumbekezdés megállapítja, mindkét országnak jelentős piaci részesedése van a közösségi piacon.

(114)

Továbbá a fent kifejtettek szerint (lásd a (19) és az utána következő preambulumbekezdéseket) megállapították, hogy a KNK-ból és Vietnamból importált, illetve a közösségi gazdasági ágazatban gyártott érintett termékeket a kicserélhetőség és a helyettesíthetőség szempontjából hasonlónak kell tekinteni, ezért ezek típusonként versenyeznek egymással.

(115)

Így megállapították, hogy az érintett terméknek az érintett országokból származó exportja versenyzik a közösségi gazdasági ágazat által gyártott kerékpárokkal.

(116)

A végső megállapítások nyilvánosságra hozatalára hivatkozva néhány érdekelt fél azzal érvelt, hogy az összesítés nem volt indokolt, mivel a kínai és a vietnami kerékpár-behozatal modelljei különbözőek. A behozott modellenként történő összehasonlításkor azonban az derült ki, hogy nem csupán a KNK-ból és Vietnamból származó importált, illetve a mintavételnek alávetett közösségi gyártók által előállított kerékpárok között alapvető a hasonlóság, hanem a KNK-ból és a Vietnamból importált modellek között is. Azt is állították, hogy a vietnami exportőrök által lefedett piaci szegmens különbözik a KNK-beli exportőrök és a közösségi gyártók által lefedettől, s ez indokolja az árkülönbséget. Ezt az állítást azonban semmiféle bizonyíték nem támasztotta alá. Ezenfelül úgy tűnik, hogy néhány tagállamban, ahol a vietnami import jelentős piaci részesedéssel rendelkezik, a vietnami kerékpárok több piaci szegmensben is jelen vannak. Ezért mindkét panaszt elutasították.

(117)

A fentiek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a KNK-ból és Vietnamból származó kerékpárok behozatalának összesítését indokoló feltételek mindegyike teljesült.

5.2.   A KNK-ból és Vietnamból származó kerékpárok dömpingelt behozatalának és piaci részesedésének mennyisége

(118)

Az érintett termék behozatalának mennyiségét az Eurostat által szolgáltatott statisztikai adatok alapján állapították meg. A KNK-ból származó, és az onnan behozott kerékpárok száma 2000 és a vizsgálati időszak között 472 százalékkal nőtt. A KNK-ból származó kerékpár-behozatal a vizsgálati időszak alatt 55-szörösére nőtt a korábbi vizsgálat vizsgálati időszaka alatt (1997. szeptember 1-től 1998. augusztus 31-ig) behozott 13 651 db kerékpárhoz képest. A Vietnamból származó kerékpárok behozatala 2000 és a vizsgálati időszak között 413 százalékkal nőtt. Összesített szinten a két ország behozatala 2000 és a vizsgálati időszak között 435 373 darabról 2 311 638 darabra nőtt, ami 431 százalékos növekedést jelent.

(119)

Mivel az érintett időszakban a fogyasztás csak 4 százalékkal növekedett, a KNK-ból származó érintett termék behozatalának piaci részesedése a 2000. évi 0,73 százalékról 4,07 százalékra nőtt a vizsgálati időszakban, míg a vietnami import részesedése a 2000. évi 1,77 százalékról 8,70 százalékra nőtt a vizsgálati időszakban. Következésképpen az összesített piaci részesedés a 2000. évi 2,50 százalékról 12,77 százalékra emelkedett a vizsgálati időszakban.

(120)

A KNK-ból és Vietnamból származó kerékpárok behozatalának és piaci részesedésének az érintett időszakban történt változásai a következő táblázatokban szerepelnek:

Behozatal KNK

2000

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Mennyiségek (darab)

128 091

257 728

561 706

707 351

733 901

Index

100

201

438

552

572

Piaci részesedés százalékban

0,73

1,68

3,58

4,08

4,07

Behozatal Vietnam

2000

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Mennyiségek (darabszám)

307 282

586 051

766 680

1 457 245

1 577 737

Index

100

191

250

474

513

Piaci részesedés százalékban

1,77

3,84

4,88

8,40

8,70

Behozatal Összesített

2000

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Mennyiségek (darabszám)

435 373

843 779

1 328 386

2 164 596

2 311 638

Index

100

194

305

497

531

Piaci részesedés százalékban

2,50

5,52

8,46

12,48

12,77

Index

100

220

338

499

510

6.   Az érintett behozatal árai

a)   Az árak változása

(121)

Az Eurostat adatait a következő okok miatt lehet csak korlátozott mértékben felhasználni a 2000 és a vizsgálati időszak közötti időszak dömpingelt behozatalai ártrendjeinek a meghatározásához:

Úgy találták, hogy az Eurostat adatain alapuló importárak nem veszik figyelembe a különböző terméktípusokat, és az érintett termék különböző terméktípusai közötti lényeges árkülönbségeket. Az országonkénti átlagárakat erősen befolyásolja az ország termékösszetétele. A vizsgálat kimutatta, hogy az együttműködő exportőrök behozatalainak modellenkénti összehasonlítása során még ugyanazon terméktípuson és modellen belül is jelentős, a kerékpárok alkatrészeitől függő árkülönbségek vannak. Továbbá azt is megállapították, hogy az együttműködő exportőrök között azonosított terméktípusokon alapuló importárak megbízhatóan tükrözik a KNK-ból, a Vietnamból és a Közösségből származó kerékpárok közötti árkülönbséget. Következésképpen az Eurostat statisztikáiban található árak nem döntőek e vizsgálat szempontjából. Az Eurostat KNK-ra és Vietnamra vonatkozó importárai csak az ártrendek országonkénti jelzésére alkalmasak, de nem használhatók a különböző országok és a Közösség eladási árainak összehasonlítására.

(122)

Az Eurostat adataival összhangban a KNK-beli és a vietnami behozatali árak – a továbbiakban indexszel jelölt – súlyozott átlaga 22, illetve 52 százalékkal csökkent 2000 és a vizsgálati időszak között. Összesített szinten az eladási árak átlaga 50 százalékkal csökkent. A részletes adatok a következők:

Behozatali árak

2000

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

(KNK)

 

 

 

 

 

Index

100

83

70

75

78

(Vietnam)

 

 

 

 

 

Index

100

82

71

49

48

(összesített)

 

 

 

 

 

Index

100

81

62

50

50

b)   Áralákínálás

(123)

A KNK-ból és Vietnamból származó kerékpárok áralákínálásának meghatározására a Bizottság elemzését a mintavételnek alávetett exportáló gyártók, és a mintavételnek alávetett közösségi gyártók által a vizsgálat során benyújtott információkra alapozta. Ez az elemzés az exportáló gyártók jelenlegi exportárait (CIF közösségi határparitás) valamint a KNK-beli gyártókéit vette figyelembe, mindkettőt dömpingellenes vámmal együtt, és anélkül is. A közösségi gazdasági ágazat vonatkozó eladási árai a független fogyasztók számára történő eladások árai, amelyeket adott esetben az EXW-szinttel igazítottak ki. A vizsgálati időszak alatt – a kérdőívben meghatározott különböző terméktípusok alapján – a KNK esetében 53 százalékos áralákínálási arányt találtak a dömpingellenes vám nélkül, és 39 százalékosat azzal együtt. Vietnam esetében az áralákínálási arány 25 és 60 százalék között volt. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a KNK-beli és a vietnami eladási árak súlyozott átlagai – terméktípusok alapján – lényegesen magasabbak, mint az Eurostat adatain alapuló behozatali árak. Ez megerősíti a (121) preambulumbekezdés következtetését, miszerint a termékösszetétel világosan érinti az országok közötti eladási árakat.

7.   A közösségi gazdasági ágazat helyzete

(124)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan vonatkozó gazdasági tényezőt és mutatót, amely befolyásolta a közösségi gazdasági ágazat helyzetét. Ezen elemzést a mintavételnek alávetett vállalkozások esetében a (15) preambulumbekezdésben leírtak szerint végezték el, kivéve a (100) preambulumbekezdésben említett vállalkozásot. Ugyanakkor azért, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzetéről teljes kép álljon rendelkezésre, azon mutatók esetében, amelyekről megbízható információk álltak rendelkezésre a közösségi gazdasági ágazatot, mint egészet illetően, az alábbiakban ezen információkat is közölték. Ennek alapján a gazdasági ágazat olyan tényezők segítségével mért teljesítményét, mint az árak, bérek, befektetés, nyereség, a befektetés hozama, a készpénzforgalom és a tőkefelhalmozási képesség, a mintavételnek alávetetett vállalkozásoktól kapott információk alapján állapították meg. Az olyan kárt okozó tényezőket, mint a piaci részesedés, az értékesítési mennyiség és a termelés, a teljes közösségi gazdasági ágazatra állapították meg.

(125)

Az érdekelt felek közül néhányan azt állították, hogy a kármutatók elemzésekor csak a mintavételnek alávetett vállalkozásokat kell számításba venni. A dömpingellenes eljárások rendes gyakorlata, hogy a kárt okozó tényezőket a teljes közösségi gazdasági ágazatot tekintetbe véve elemzik. Olyan esetekben azonban, amikor a gazdasági ágazat nagy számú gyártóból áll, a mintavétel eszközét alkalmazzák. A mintavétel célja annak biztosítása, hogy a rendelkezésre álló időn belül meghatározott számú gyártótól részletes adatokat lehessen begyűjteni és ellenőrizni. Ezen adatok olyan tényezőkre vonatkoznak, mint az árak, bérek, befektetés, nyereség, a befektetés hozama, a készpénzforgalom és a tőkefelhalmozási képesség, abban az esetben, ha a rendelkezésre álló időn belül a teljes gazdasági ágazat tekintetében az adatok ellenőrzése kivitelezhetetlen lenne. Más tényezők – mint a piaci részesedés, az értékesítési mennyiség és a termelés – adatai általában készen rendelkezésre állnak a teljes gazdasági ágazatra vonatkozóan. A kárelemzés pusztán a mintavételnek alávetett gyártók adataira való alapozása figyelmen kívül hagyná más gyártók felhasználható adatait, és ezáltal hiányos felméréshez vezetve. Ezért a rendelkezésre álló időn belüli lehető legteljesebb felmérés érdekében ebben az esetben a mintavételnek alávetett gyártóktól kapott és igazolt, az összes kárt okozó tényező tendenciáira vonatkozó adatot a teljes gazdasági ágazatra vonatkozó információkkal egészítették ki.

a)   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(126)

2000 és a vizsgálati időszak között a hasonló termékek a mintavételnek alávetett gyártók általi előállítása 17 százalékkal nőtt. A termelési kapacitás az érintett időszak alatt összesen 18 százalékkal nőtt.

(127)

A kapacitáskihasználás állandó volt az érintett időszakban. A részletes adatok a következők:

Termelés

2000

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Termelés

3 231 842

3 193 497

3 222 858

3 718 918

3 788 660

Index

100

99

100

115

117

Termelési kapacitás

4 033 737

4 125 649

4 339 273

4 613 939

4 779 632

Index

100

102

108

114

118

Kapacitáskihasználás

80,1 %

77,4 %

74,3 %

80,6 %

79,3 %

Index

100

97

93

101

99

(128)

A vizsgálat feltárta, hogy a termelési kapacitás általános növekedése a cégcsoportok új futószalagokba történő befektetéseinek és a műveletek átszervezésének a következménye. Az, hogy a mintavételnek alávetett gyártók általában növelték a gyártásukat, annak is a következménye, hogy néhány más közösségi gyártó kivonult az üzletágból vagy csökkentette kapacitását. Mindazonáltal a mintavételnek alávetett vállalkozásoknál a fenti termelésbeli és termelési kapacitásbeli növekedés tendenciáját az összes közösségi gyártó teljesítményének fényében kell nézni. Az összes közösségi gyártó teljes termelését figyelembe véve a tendencia a termelés csökkenésének irányába mutat. A részletes adatok a következők:

Termelés

2000

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Termelés

12 700 000

11 028 000

10 083 000

10 165 000

10 160 000

Index

100

87

79

80

80

b)   Árukészletek

(129)

Egy gyártó a belső átszervezések miatt nem tudott helytálló információt szolgáltatni a 2000-es és a 2001-es év árukészleteiről. Ennek megfelelően e vállalkozás adatait az érintett időszak árukészleteinek vizsgálatakor ki kellett zárni.

(130)

Az elemzési időszak alatt a kerékpárkészletek a 2000-es 219 370 darabról a vizsgálati időszakra 362 095 darabra nőttek, ami 65 százalékos növekedést jelent. A legnagyobb felhalmozódás 2003-ban és a vizsgálati időszakban volt, ami annak volt köszönhető, hogy az egyik mintavételnek alávetett gyártónak közvetlenül a vizsgálati időszak vége után egy jelentős szállítást kellett teljesítenie. Ezért a készletek szintjének növekedése nem feltétlenül a mintavételnek alávetett gyártók helyzetének a romlását mutatja ebben a különleges helyzetben. A részletes adatok a következők:

Árukészletek

2000

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Darabszám

219 370

206 854

210 968

317 345

362 095

Index

100

94

96

145

165

c)   Értékesítési mennyiségek és piaci részesedés

(131)

A mintavételnek alávetett gyártók által előállított kerékpároknak a közösségi piacon történő eladásai egyenletesen növekedtek az érintett időszak alatt, a 2000. évi 3 156 451 darabról 3 683 176 darabra a vizsgálati időszak alatt, ami összességében 17 százalékos növekedésnek felel meg. Ehhez hasonlóan a mintavételnek alávetett gyártók a piaci részesedésüket a 2000. évi 18 százalékról 20 százalékra növelték a vizsgálati időszak alatt. A részletes adatok a következők:

 

2000

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

A mintavételnek alávetett gyártók eladásai (darabszám)

3 156 451

3 241 830

3 203 020

3 600 670

3 683 176

Index

100

103

101

114

117

A mintavételnek alávetett gyártók piaci részesedése

18 %

21 %

20 %

20 %

20 %

(132)

Mindazonáltal ezt a tendenciát az összes közösségi gyártó teljesítményének fényében kell nézni. Az összes közösségi gyártó eladásait figyelembe véve az eladásokban csökkenés mutatkozik. A részletes adatok a következők:

 

2000

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Az összes közösségi gyártó eladásai

11 718 000

10 035 000

9 175 000

9 100 000

9 300 000

Index

100

86

78

78

79

Piaci részesedés

67 %

66 %

58 %

52 %

51 %

d)   Értékesítési árak és költségek

(133)

A vizsgálat kimutatta, hogy a mintavételnek alávetett gyártók megtartották a termékösszetételüket, főként az A, B és a C kategóriában. Továbbá kiterjesztették az eladási tevékenységeiket a nagybani forgalmazókra és a szupermarketekre, de ezt kevésbé tették a márkekereskedők/kiskereskedők esetében, ahol magas kategóriájú termékeikkel már eddig is erőteljesen jelen voltak. A nagybani kereskedők növelték jelenlétüket a kerékpárpiacon. Ez hatással volt a végső fogyasztókra, mivel a nagybani kereskedőkön keresztül történő eladások általában alacsonyabb áron történnek, mint a kiskereskedőknél. A mintavételnek alávetett termelőknek a tömegcikkek piacán való jelenlétük megtartása érdekében az alacsonyabb árakat nagyobb mennyiségekkel kell ellensúlyozniuk.

(134)

A kerékpárok eladási árainak súlyozott átlaga a 2000. évi darabonkénti 124 euróról 2003-ra 115 euróra esett vissza, ami 7 százalékos csökkenést jelent. Azonban a vizsgálati időszak alatt az átlagár 122 euróra nőtt. Az érintett időszak egészét tekintve ez 2 százalékos csökkenést jelent.

Eladási ár

2000

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Eladási ár (darabonként, euróban)

124

127

120

115

122

Index

100

103

97

93

98

(135)

Az előállítási költség kiszámítása a mintavételnek alávetett gyártók által előállított hasonló termékek összes típusának súlyozott átlaga alapján történt.

(136)

2000 és 2001 között az előállítási költség 119 euróról 122 euróra nőtt, ami összesen 2 százalékos növekedést jelent. Ezt követően az előállítási költség 2003-ban 110 euróra csökkent, ami 2001-hez képest 9 százalékos csökkenés. A vizsgálati időszak alatt az előállítási költség 117 euróra nőtt. Következésképpen az előállítási költség az időszak alatt 2 százalékkal csökkent. Ez a csökkenés főként annak köszönhető, hogy a mintavételnek alávetett gyártók által előállított, hatékonyabb szerelőszalagokat és alkatrészeket, például vázakat, olcsóbb behozatallal helyettesítették.

Költségek

2000

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Előállítási költség (darabonként, euróban)

119

122

115

110

117

Index

100

102

97

92

98

e)   Nyereségesség

(137)

A mintavételnek alávetett gyártók teljes nyereségessége az érintett termék tekintetében az érintett időszak első évében 3,26 százalékos volt, majd 2003-ban 4,08 százalékra emelkedett. A nyereségesség ezután 3,58 százalékra csökkent a vizsgálati időszak alatt. Összesítés alapján a nyereség mindössze 0,32 százalékponttal nőtt az érintett időszak alatt.

(138)

Habár a fenti tendencia azt jelzi, hogy a gazdasági ágazat pénzügyi helyzete részben helyreállt az érintett időszak folyamán, az elért nyereségességet a KNK-ból és a Vietnamból származó dömpingelt behozatalok hiányában a gazdasági ágazat által megvalósítható minimumnak tekintett szint fényében kell értelmezni, ami a kerékpáreladások forgalmának 8 százaléka, amit a korábbi vizsgálatban is használtak. Ahogyan a piac jellemzői lényegében ugyanazok maradtak, mint a korábbi vizsgálatban, az a vélekedés, hogy még mindig a 8 százalék az a minimális nyereségesség, amelyet a gyártók a közösségi piacon megvalósíthatnak.

Nyereségesség

2000

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Nyereségesség (EK eladások)

3,26 %

3,89 %

3,50 %

4,08 %

3,58 %

Index

100

119

107

125

110

(139)

Néhány KNK-beli fél arra hivatkozott, hogy a közösségi gazdasági ágazat a korábbi vizsgálat vizsgálati időszaka óta – amikor is a közösségi gazdasági ágazat 0,6 százalékos veszteséggel nézett szembe – javított a helyzetén, ezért a közösségi gazdasági ágazatot a jelenlegi vizsgálatban úgy kell tekinteni, mint ami nem szenved kárt. Ahogyan azt fentebb, a (137) preambulumbekezdés kifejti, a nyereség javult a korábbi vizsgálat óta, de még mindig messze van attól, amit a nyereségesség rendes szintjének lehet tekinteni.

(140)

A végső megállapítások közzétételére hivatkozva néhány érdekelt fél azt állította, hogy a fenti, (138) preambulumbekezdésben jelzett 8 százalékos nyereségszint túl magas, és hogy a mintavételnek alávetett gyártók már elég jól teljesítenek, stabil nyereségszinttel. E felek azonban nem sorakoztattak fel semmilyen okot arra nézve, hogy miért ne lenne ésszerű a 8 százalékos szint, továbbá azt sem jelezték, milyen nyereségszint lenne ehelyett megfelelő és miért. Mint lentebb, a (195) preambulumbekezdésben áll, a 8 százalékos nyereségszint az a minimális nyereség, amely a közösségi gazdasági ágazat által a dömpingelt behozatal hiányában megvalósítható. Bár a mintavételnek alávetett gyártók nyereségszintje bizonyos mértékig javult, még mindig igen távol áll a közösségi gazdasági ágazat a kárt okozó dömping utáni teljes talpra állásához szükséges mértéktől.

f)   Befektetések és a befektetések megtérülése

(141)

Az érintett termék üzletágába történő befektetés lényegesen nőtt az érintett időszak alatt, a 2000. évi 1 938 556 euróról 3 950 636 euróra emelkedett vizsgálati időszak alatt. Meg kell jegyezni, hogy a befektetések e jelentős növekedése főleg az egyik mintavételnek alávetett gyártó megnövekedett termelési kapacitásának köszönhető, amely az időszak összes befektetésének 60 százalékát teszi ki. A részletes adatok a következők:

Befektetések

2000

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Befektetések (ezer EUR)

1 938

4 820

1 645

3 901

3 950

Index

100

249

85

201

204

A befektetések megtérülése

15 %

30 %

12 %

23 %

24 %

(142)

A befektetések megtérülése 2000-ről 2001-re 15 százalékponttal növekedett. 2002-től a befektetések megtérülése csökkent, de 2003-ban ismét növekedett, és a vizsgálati időszak alatt pozitív, 24 százalékos maradt.

g)   Pénzforgalom és a tőkeemelés képessége

(143)

A mintavételnek alávetett gyártók pénzforgalma jelentősen növekedett az érintett időszak alatt úgy abszolút értéken, mint az eladási forgalom arányában kifejezve.

Pénzforgalom

2000

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Pénzforgalom (ezer EUR)

10 005 000

20 557 000

13 425 000

20 541 000

20 541 000

Index

100

205

134

205

205

Az eladási forgalom arányában kifejezett pénzforgalom

2,5 %

4,9 %

3,5 %

4,9 %

4,6 %

(144)

A mintavételnek alávetett gyártók, ha cégcsoporthoz tartoznak a cégen belül, vagy pedig bankkölcsönökkel emelnek tőkét. Más esetekben a finanszírozási forrás a vállalkozás által generált pénzforgalom. Egyik mintavételnek alávetett gyártónál sem mutatkoztak nagyobb tőkeemelési nehézségek.

h)   Foglalkoztatottság, termelékenység és bérek

(145)

A foglalkoztatottság 6 százalékkal csökkent az érintett időszak alatt. Tekintve, hogy a termelés jelentősen növekedett az érintett időszakban, a foglalkoztatottság csökkenését az magyarázza, hogy a termelékenység – dolgozónkénti teljesítményben mérve – jelentősen, 24 százalékkal növekedett az érintett időszak alatt.

Foglalkoztatás

2000

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Az alkalmazottak száma

1 981

1 871

1 784

1 838

1 871

Index

100

94

90

93

94

Bérköltségek alkalmazottanként (euróban)

23 575

25 846

27 130

27 593

28 153

Index

100

110

115

117

119

Teljesítmény alkalmazottanként (darab/év)

1 631

1 707

1 807

2 023

2 025

Index

100

105

111

124

124

(146)

Az összes közösségi gyártó foglalkoztatottsági adatainak figyelembevételekor a tendencia a fentihez hasonló, vagyis csökkenés tapasztalható, de sokkal hangsúlyosabb mértékben. A részletes adatok a következők:

Foglalkoztatás

2000

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Az alkalmazottak száma

14 300

12 670

11 860

11 500

11 500

Index

100

88

83

80

80

i)   Növekedés

(147)

Összességében meg kell jegyezni, hogy az összes közösségi gyártó piaci részesedése 16 százalékpontot esett, míg a fogyasztás szintje 4 százalékkal nőtt, ami világosan jelzi, hogy e gyártók nem voltak képesek a növekedésre.

j)   A dömping terjedelme és a korábbi dömpingből való talpra állás

(148)

Ami a vizsgálati időszakban megállapított jelenlegi dömpingkülönbözet nagyságának (48,5 százalék a KNK, valamint 15,8–34,5 százalék Vietnam esetében) a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatását illeti – az e két országból származó behozatalok mennyisége és árai mellett – az nem tekinthető elhanyagolhatónak. Meg kell jegyezni, hogy a KNK esetében a különbözet magasabb az eredeti vizsgálatban megállapítottnál. Azt is hozzá kell tenni, hogy a KNK-ból származó dömpingelt behozatalok mennyisége növekedett a korábbi vizsgálat óta.

(149)

A közösségi gazdasági ágazatnak a korábbi dömping hatásai alól való várt talpra állása nem az előre megjósolt mértékben történt, amit különösen az eladási árak csökkenése, az alacsony nyereségesség és a kapacitáskihasználás csökkenése jelzett. A gazdasági ágazat az elmúlt években a KNK-ból és Vietnamból érkező behozatalok növekvő dömpingével szembesült, ami gátolta várt talpra állását.

8.   Következtetések a károkat illetően

(150)

Meg kell jegyezni, hogy az egyik érintett ország tekintetében már vannak hatályos intézkedések. Ezen intézkedések nyilvánvalóan hatással vannak a kármutatókra, különösen a mintavételnek alávetett gyártók tekintetében. A közösségi termelés általános csökkenésének ellenére a mintavételnek alávetett gyártóknak sikerült fenntartani, sőt, még növelni is a gyártásukat. A mintavételnek alávetett gyártóknak bizonyos mértékig sikerült profitálni az intézkedések meglétéből, de a dömpingelt behozatal bármilyen további növekedés lehetőségét elvágja. Továbbá a KNK-ból származó importra vonatkozó intézkedések meghozatala óta a Vietnamból származó behozatal lényegében negatív tényezővé vált a közösségi gazdasági ágazat szempontjából. A KNK-ból származó behozatalra vonatkozó hatályos intézkedések előírását követő időszakban a mintavételnek alávetett gyártók gazdasági helyzete javult a termelékenység, a termelés, a termelési kapacitás, az eladások és a piaci részesedés tekintetében. Ezt az intézkedések meglétének figyelembevételével kell értékelni. Mindazonáltal az eladási árak csökkentek, és a haszon szintje alacsony maradt a növekvő eladások ellenére. Továbbá a készletek szintje növekedett, a foglalkoztatottság pedig csökkent. Azonban a pozitív változások – ahogyan a fentiekben szerepel – nem kérdőjelezik meg azt a negatív összképet, amely a hatályos intézkedések nélkül még ennél is rosszabb lenne. Ezt megerősíti az a tény is, hogy a közösségi gyártók összesített teljesítménye negatív. Az összes közösségi teljesítmény 20 százalékkal csökkent, a teljes eladások 21 százalékkal csökkentek, és a teljes közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése 16 százalékkal visszaesett.

(151)

A KNK-ból és Vietnamból származó behozatal mennyisége jelentősen növekedett, mind abszolút értelemben, mind pedig a piaci részesedés tekintetében. Valójában az érintett időszakban piaci részesedésük 10,3 százalékponttal javult. Ezenfelül az importárak súlyozott átlaga jelentősen csökkent az érintett időszak alatt, ami a vizsgálati időszakban történt jelentős áralákínálás következménye.

(152)

A fentiek alapján ezért megállapítható, hogy a közösségi gazdasági ágazat teljes egésze nagyon sebezhető gazdasági helyzetben van, és az alaprendelet 3. cikkének értelmében vett anyagi károkat szenvedett.

(153)

Ahogy a fentiekben megállapításra került, a mintavételnek alávetett gyártók kárhelyzete bizonyos mértékig különbözik a közösségi gyártók egészének kárhelyzetétől. Ezt azonban figyelembe kell venni annak ellenére is, hogy a mintavételre kiválasztott gyártók azok a gyártók, amelyek kerékpárgyártása és -eladása a legnagyobb volumenű, és a méretgazdaságosság miatt e gyártók részben talpra tudtak állni a dömpingelt behozatal után. Ezen előnyök ellenére a mintavételnek alávetett gyártók még mindig sebezhető helyzetben vannak, ami a teljes közösségi gazdasági ágazat helyzetét tükrözi.

E.   A MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK TARTÓSSÁGA ÉS A DÖMPING ÉS A KÁROKOZÁS FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

(154)

A KNK-ból érkező behozatal esetében – az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban – megvizsgálták, hogy a dömping és a kár vonatkozásában jelentősen változtak-e a körülmények, és indokolt-e azt állítani, hogy azok tartósak lesznek.

(155)

A korábbi és a jelenlegi vizsgálat között talált rendes értékek és exportárak összehasonlításával megállapították, hogy a hasonló modellek figyelembevételével – mivel a rendes érték átlaga kis mértékben növekedett – az átlagos exportár jelentősen csökkent, ami a dömping szintjének növekedéséhez vezetett. A más piacokra irányuló kínai exportárakat illetően azt állapították meg, hogy általában összhangban vannak az EU piacára alkalmazott exportárakkal. Nem találtak bizonyítékot arra, hogy a KNK-ból származó export nem ezen az alacsony dömpingelt áron érkezik továbbra is. A fentiek fényében úgy ítélték meg, hogy nem kétséges az új, nagyobb mértékű dömping tartós volta.

(156)

Annak ellenére, hogy a mintavételnek alávetett gyártók bizonyos mértékben talpra álltak a KNK-ból származó behozatalok legutóbbi dömpingje után, azt is megállapították, hogy a mintavételnek alávetett gyártók még mindig szenvednek az alaprendelet 3. cikkének értelmében vett anyagi kártól. Ezt a következtetést megerősíti a teljes közösségi gazdasági ágazat helyzetképe (lásd a (150)–(153) preambulumbekezdést). Az e vizsgálatban talált kárkülönbözetek nőttek az eredeti vizsgálatéhoz képest, mivel a dömpingelt behozatalok továbbra is jelentősen alákínálnak a közösségi gazdasági ágazat árainak. A értékesítési hálózat részletes elemzése révén megállapították, hogy a mintavételnek alávetett gyártók többsége főleg kiskereskedelmi láncoknak való eladásra gyárt. Mivel a KNK exportáló gyártói főleg ugyanezeken a nagy mennyiségeket értékesítő eladási csatornákon versenyeznek, a közösségi gazdasági ágazatra e tekintetben nagy nyomás nehezedik. Nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy a KNK-beli exportőrök nem folytatják továbbra is értékesítési tevékenységüket e csatornákon keresztül, ha az intézkedések hatálya lejár, és még kevésbé hagynának fel az értékesítéssel a márkakereskedők/kiskereskedők csatornáin (ami a mintavételnek alávetett gyártók teljes eladásainak 22 százalékát jelenti). Tekintettel a megállapított dömping tartós jellegére, és a dömpingelt import nyereségességre gyakorolt hatására arra lehet következtetni, hogy a kárhoz vezető körülmények tartós jellegűek, és hogy az eredeti intézkedések lejárta valószínűleg a károkozás folytatásához vezetne.

(157)

Ugyancsak megvizsgálták a dömping folytatódásának valószínűségét abban az esetben, ha hagyják, hogy a KNK-ból származó importra vonatkozó intézkedések hatályukat vesszék. A panasz és a KNK-beli exportőrök által megadott információkra alapozva megállapították, hogy a KNK-beli termelési kapacitás évi 80 000 000 kerékpár fölött van. A KNK-beli gyártók évente mintegy 66 000 000 kerékpárt gyártanak, és éves hazai szükségletük 22 000 000 kerékpár körüli. A KNK-ból származó kerékpárok jelen vannak a világ fontosabb piacain, és az Egyesült Államok fogyasztásának mintegy 96 százalékát a KNK-ból származó kerékpárok adják. Ez jelzi a kínai kerékpáripar exportorientált jellegét a Közösségbe történő exporttevékenység folytatásának ebből következő valószínűségével együtt.

(158)

Megállapították, hogy az érintett termék a vizsgálati időszak alatt ((90)–(97) preambulumbekezdés) a közösségi piacon dömpingelt volt. E tekintetben az érintett termékek dömpingkülönbözete lényegesen magasabb volt, mint az eredeti vizsgálatban megállapított dömpingkülönbözetek. A korábbi vizsgálatot követően előírt intézkedések óta a KNK folytatta a kerékpárok dömpingárakon történő eladását a Közösségben. Az érintett időszak alatt a dömpingelt behozatalok mennyisége 472 százalékkal nőtt, és a KNK-ból származó dömpingelt behozatalok ára 22 százalékkal csökkent. Amint a fentiekből ((157) preambulumbekezdés) kiderül, a KNK-beli exportőrök olyan tartalék termelési kapacitással rendelkeznek, amely majdnem eléri a teljes közösségi fogyasztás szintjét. Arra is emlékeztetni kell, hogy az eredeti dömpingellenes vámok előírása előtt a KNK-ból származó dömpingelt behozatal szintje körülbelül 2,5 millió kerékpár volt, ami akkoriban a közösségi piacból 15 százalékos részesedést jelentett. Ez jelzi annak valószínűségét, hogy dömpingellenes intézkedések hiányában a KNK-ból származó behozatalok ismét ilyen, vagy még ennél is nagyobb mértékben térnének vissza a piacra. E behozatalok valószínűleg dömpingelt áron történnének, mivel a jelenlegi vizsgálat során megállapított dömping nagy mértékét tartós jellegűnek ítélik.

F.   OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1.   Bevezetés

(159)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének és 3. cikke (7) bekezdésének megfelelően megvizsgálták, hogy a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett anyagi kár az érintett dömpingelt behozatalok miatt következett-e be. A dömpingelt behozataltól eltérő egyéb, a közösségi gazdasági ágazatot ugyanakkor károkozással fenyegető ismert tényezőket is megvizsgáltak annak biztosítására, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott esetleges károkat ne tulajdonítsák a dömpingelt behozatalnak.

2.   A dömpingelt behozatalok hatása

(160)

A KNK-ból származó behozatalokra hatályban lévő intézkedések ellenére a KNK-beli exportáló gyártók jelentősen, 0,73 százalékról 4,07 százalékra növelték piaci részesedésüket. Az érintett időszakban a KNK-ból és Vietnamból származó behozatalok összesített piaci részesedése a Közösségben 2,50 százalékról 12,77 százalékra nőtt. Még a 2000 és a vizsgálati időszak közötti, általában stabil fogyasztás mellett is piaci részesedésük több mint 10 százalékpontos növekedése volt megfigyelhető.

(161)

Ugyanakkor, bár a mintavételnek alávetett közösségi gyártóknak sikerült növelni termelésüket, az összes közösségi termelés 20 százalékkal visszaesett. Ahogyan az a (128) preambulumbekezdésben szerepel, ez abból adódott, hogy néhány közösségi gyártó elhagyta az üzletágat, vagy csökkentette a gyártását. 2000 és a vizsgálati időszak között az összes közösségi gyártó összes eladása 21 százalékkal (vagy 16 százalékponttal) csökkent még akkor is, ha néhány mintavételnek alávetett gyártónak sikerült piaci részesedését 2 százalékponttal növelni. Ezenfelül, amint az az alábbi, (166) preambulumbekezdés táblázatából látszik, a KNK-on és a Vietnamon kívüli országokból származó import piaci részesedése nőtt, de csak 7 százalékponttal.

(162)

Ennélfogva, bár a mintavételnek alávetett közösségi gyártóknak sikerült folytatni működésüket és még kis mértékben növelni is piaci részesedésüket, a többi közösségi gyártó elvesztette piaci részesedését, és kivonult az üzletágból az elmúlt években, vagy a dömpingelt behozatalok által gyakorolt nyomás miatt termelése drasztikus csökkentésére kényszerült. Ez a nyomás két szinten történt: i. a mennyiség szempontjából, ahogy fentebb, a (160) preambulumbekezdésben áll, a dömpingelt behozatal piaci részesedése több mint 10 százalékkal nőtt; eközben ii. az eladási árak folyamatosan csökkentek, és jelentősen alákínáltak a közösségi gazdasági ágazat árainak.

(163)

A mintavételnek alávetett gyártók nyeresége valamelyest nőtt a viszonylag állandó áraknak köszönhetően (amelyek a költségekkel párhuzamosan némileg csökkentek), de nem az intézkedések előírása után várt mértékben. A dömpingelt behozatalok hiányában elérhető nyereség a KNK-ból származó behozatalok növekvő dömpingje és a Vietnamból származó dömpingelt behozatalok előfordulása miatt nem valósult meg.

(164)

Így arra a következtetésre jutottak, hogy az érintett, mennyiségüket és piaci részesedésüket 2000 óta folyamatosan növelő, nagyon alacsony és dömpingelt áron megvalósított behozatalok által gyakorolt nyomás meghatározó szerepet játszott a közösségi gazdasági ágazat jelenlegi sérülékeny gazdasági helyzetének kialakulásában.

3.   Az egyéb tényezők hatásai

(165)

Más harmadik országokból származó behozatalok is hozzájárulhattak a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett károkhoz. Néhány KNK-beli és vietnami fél azzal is érvelt, hogy a más harmadik országokból érkező behozatalok jelentősen növekedtek, és olyan árakon, amelyek alákínáltak a közösségi gazdasági ágazat árainak.

(166)

Az Eurostat adatait alapul véve más harmadik országból származó behozatalok a 2000. évi 5 193 000 darabról 6 423 000 darabra nőttek a vizsgálati időszak alatt, összesen 24 százalékos növekedéssel. E behozatalok piaci részesedése 29 százalékról 36 százalékra nőtt az érintett időszak alatt. Mindamellett ahogyan az a (121) preambulumbekezdésből kiderül, az Eurostat szerinti árak nem veszik figyelembe az egyes országokból származó különböző termékösszetételeket, ezért csak mutatókat használnak az ártrendek jelölésére. Mivel a más harmadik országokból származó behozatalok termékösszetétele nem ismert, nincs értelme összehasonlítani az alábbi behozatalok árait a közösségi gazdasági ágazat áraival. Mindamellett bizonyos kiegészítő információt kerestek és találtak azon országokból származó behozatalok tekintetében, amelyek a legtöbb egyéb kerékpárbehozatalt végzik. A részletes adatok a következők:

 

2000

2001

2002

2003

Vizsgálati időszak

Minden típus

Egység

'000

Piaci részesedés

Ár

euró/darab

Darab ezer

Piaci részesedés

Ár

euró/darab

Darab ezer

Piaci részesedés

Ár

euró/darab

Darab ezer

Piaci részesedés

Ár

euró/darab

Darab ezer

Piaci részesedés

Ár

euró/darab

Tajvan

2 520

14,5 %

 

1 894

12,4 %

 

2 106

13,4 %

 

2 052

11,8 %

 

2 106

11,6 %

 

Indexált

100

100

100

75

86

100

84

92

79

81

81

74

84

80

73

India

309

1,8 %

 

210

1,4 %

 

169

1,1 %

 

130

0,7 %

 

130

0,7 %

 

Indexált

100

100

100

68

77

97

55

61

78

42

38

68

42

38

65

Thaiföld

41

0,2 %

 

43

0,3 %

 

181

1,2 %

 

333

1,9 %

 

375

2,0 %

 

Indexált

100

100

100

103

150

114

434

600

93

800

950

86

900

1 000

85

Indonézia

104

0,6 %

 

82

0,5 %

 

87

0,5 %

 

222

1,3 %

 

241

1,3 %

 

Indexált

100

100

100

79

83

97

83

83

91

213

216

69

231

216

68

Fülöpszigetek

470

2,7 %

 

399

2,6 %

 

539

3,4 %

 

631

3,6 %

 

662

3,7 %

 

Indexált

100

100

100

85

96

88

115

126

73

134

133

63

141

137

62

Lengyelország

540

3,1 %

 

522

3,4 %

 

620

3,9 %

 

772

4,4 %

 

830

4,6 %

 

Indexált

100

100

100

97

109

109

115

125

122

143

142

111

154

148

113

Banglades

157

0,9 %

 

189

1,2 %

 

273

1,7 %

 

382

2,2 %

 

423

2,3 %

 

Indexált

100

100

100

120

133

92

174

188

73

243

244

58

270

255

59

Litvánia

237

1,3 %

 

284

1,8 %

 

298

1,9 %

 

336

1,9 %

 

336

1,8 %

 

Indexált

100

100

100

120

138

103

126

146

101

142

146

86

142

138

86

Cseh Köztársaság

297

1,7 %

 

253

1,6 %

 

189

1,2 %

 

235

1,3 %

 

220

1,2 %

 

Indexált

100

100

100

85

94

98

64

70

112

79

76

139

74

70

145

Törökország

67

0,4 %

 

77

0,5 %

 

97

0,6 %

 

160

0,9 %

 

203

1,1 %

 

Indexált

100

100

100

114

125

100

145

150

94

237

225

76

301

275

74

Egyéb

450

2,6 %

 

402

2,6 %

 

630

4,0 %

 

815

4,7 %

 

906

5,0 %

 

Indexált

100

100

100

89

100

98

140

154

83

181

181

51

201

192

51

ÖSSZESEN

5 193

29 %

 

4 354

28 %

 

5 194

33 %

 

6 073

35 %

 

6 423

36 %

 

Indexált

100

100

100

84

97

98

100

114

84

117

121

70

124

124

70

(167)

A Tajvanról származó behozatalnak 11,6 százalékos piaci részesedése volt a vizsgálati időszak alatt, ami több mint 2 000 000 darab. Mennyiség szempontjából a Tajvanról származó behozatal jóval nagyobb, mint a bármely más behozatali forrásból származó import. Mindazonáltal az érintett időszakban piaci részesedésük 20 százalékkal csökkent. Ezenfelül a Tajvanról származó kerékpár-behozatal a piac felső kategóriáját célozza meg. A panaszos által benyújtott bizonyíték alapján – termékösszehasonlítást alkalmazva – bebizonyították, hogy a Tajvanról behozott árut magasabb áron adták el, mint a közösségi gazdasági ágazat által gyártott hasonló modelleket.

(168)

A figyelembe vett időszakban a Thaiföldről származó behozatalok és azok piaci részesedése elérte a 2,0 százalékot a vizsgálati időszakban. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy i. nagyon alacsony behozatali szintről indultak; és ii. piaci részesedésük még mindig nagyon alacsony a KNK-ból vagy Vietnamból származóéval összehasonlítva, megállapítható, hogy ezek a kivitelek nem okozhattak kárt a közösségi gazdasági ágazatak.

(169)

A Fülöp-szigetekről származó behozatal az érintett időszak alatt 41 százalékkal nőtt. Piaci részesedésük a vizsgálati időszak alatt 3,7 százalék volt. Mindamellett a Fülöp-szigeteki behozatalt jelenleg az OLAF (Európai Csaláselleni Hivatal) vizsgálja, az áruk eredetének lehetséges hibás bejelentése miatt. Ilyen körülmények között nem állapítható meg, hogy a Fülöp-szigetekről származónak mondott behozatal hozzájárult-e a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz.

(170)

A Bangladesből származó behozatal 170 százalékkal nőtt az érintett időszak alatt, piaci részesedése pedig 2,3 százalék volt a vizsgálati időszak alatt. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy i. nagyon alacsony behozatali szintről indultak; és ii. piaci részesedésük még mindig nagyon alacsony a KNK-ból vagy Vietnamból származóéval összehasonlítva, megállapítható, hogy ezek a kivitelek nem okozhattak kárt a közösségi gazdasági ágazatnak.

(171)

A végső megállapítások közzététele után néhány érdekelt fél arra hivatkozott, hogy a néhány harmadik országból (nevezetesen Bangladesből, a Fülöp-szigetekről és Thaiföldről) származó behozatal jelentősen növekedett, hasonlóan a Vietnamból származó import növekedéséhez, és piaci részesedésük sem elhanyagolható. Azt állították, hogy emiatt ezeket az országokat szintén alá kellett volna vetni az eljárásnak, és amennyiben a Tanács nem így jár el, az hátrányos megkülönböztetésnek minősül. E tekintetben és a (168)–(170) preambulumbekezdésekben már említetteken felül meg kell jegyezni, hogy az e három országból származó behozatal sokkal alacsonyabb mértékben emelkedett, mint a KNK-ból és a Vietnamból származó behozatal. Mindebből és a (168)–(170) preambulumbekezdésekben leírtakból következően a panaszt elutasították.

(172)

Az időközben – 2004. május 1-jén – az Európai Unió tagjává vált Lengyelországból és Litvániából származó behozatal 54, illetve 42 százalékkal növekedett az érintett időszak alatt. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a Lengyelországból származó behozatal ára 13 százalékkal nőtt az érintett időszak alatt. Lengyelország az egyike annak a két országnak (a másik a Cseh Köztársaság), ahol az árak emelkedtek. A Litvániából származó behozatal nagyon alacsony szintű a KNK-ból és a Vietnamból származóhoz képest. Megállapították, hogy e behozatalok árait és mennyiségét figyelembe véve, azok nem tekinthetők a közösségi gazdasági ágazat kárhelyzetére jelentős negatív hatást gyakorló behozataloknak.

4.   A fogyasztás mértékének alakulása.

(173)

Amint az a (107) preambulumbekezdésben szerepel, 2000-től a vizsgálati időszakig a fogyasztás 4 százalékkal nőtt. Ez tehát nem lehet a kár forrása.

5.   Mintavételnek alá nem vetett közösségi gyártók

(174)

Ahogyan az a fenti, (128) és a (132) preambulumbekezdésből kiderült, a közösségi gyártók teljes termelése és eladásai csökkentek. Ez azt sugallja, hogy azok hasonló, vagy még rosszabb helyzetben vannak, mint a mintavételnek alávetett gyártók, azaz károsodtak a dömpingelt behozatalok miatt. Ezért nem lehet azt a következtetést levonni, hogy más közösségi gyártók anyagi kárt okozhattak a mintavételnek alávetett gyártóknak.

6.   Árfolyam-ingadozás

(175)

A végső megállapítások közzétételét követően az egyik kínai exportáló gyártó azzal érvelt, hogy kiigazítást kellene tenni a valutaátváltási árfolyamok alakulását illetően, mivel a kínai jüan függ az amerikai dollár árfolyamától, és ez utóbbi a vizsgálati időszak alatt jelentős mértékben leértékelődött az euróhoz képest. Azonban bár első megközelítésben nem lehet kizárni, hogy az euró az amerikai dollárral szembeni felértékelődése esetleg kedvezett az érintett termék behozatalának, a tény, hogy az árfolyamváltozások nem gyakoroltak hatást a más országokból származó importra, azt jelzi, hogy ez esetben ezt nem lehet okozati tényezőnek tekinteni. Azt is meg kell jegyezni, hogy az ok-okozati összefüggés elemzéséhez alkalmazott mérce az, hogy a dömpingelt behozatal, vagyis e behozatal mennyisége és ára okoztak-e kárt. A kínai exportőrök érvelése inkább azt próbálja megmagyarázni, hogy miért van a dömpingelt behozatal egy bizonyos árszinten. Az ok-okozati összefüggésben azonban irreleváns a kérdés, hogy miért volt egy adott szinten a dömpingelt behozatal ára.

7.   Következtetés

(176)

A KNK-ból és Vietnamból származó dömpingelt behozatalról megállapították, hogy a vizsgálati időszakban lényegesen alákínált a közösségi gazdasági ágazat árainak. E behozatalok megnövekedett jelenléte a piacon – ahogyan az megnövekedett piaci részesedésükből látszik – egybeesik a közösségi gazdasági ágazat folyamatos gyengélkedésének időszakával (lásd a (150)–(153) preambulumbekezdést). Ezért megállapították, hogy okozati összefüggés van e két országból származó behozatal és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett károk között. Ami a más országokból származó behozatalt illeti, azok is növelték a piaci jelenlétüket, de jelentősen kisebb arányban, mint a KNK-ból és Vietnamból származó behozatalok. Azon országok közül, amelyek kerékpárokat exportálnak a Közösségbe, a tajvani behozatal volt a legnagyobb a vizsgálati időszak alatt. Mindazonáltal piaci részesedésük csökkent, és megállapították, hogy a vizsgálati időszak alatt az árak nem kínáltak alá a közösségi gazdasági ágazat árainak. A tajvani behozatal ezért nem járulhatott hozzá a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett károkhoz. Ami a többi, Tajvanon kívüli országból származó behozatalt illeti, ezeknek szintén növekedett a piaci részesedésük, de kisebb mértékben, mint a KNK-ból és Vietnamból származó behozataloké. Mivel nem lehetett megállapítani, hogy e behozatali árak alákínáltak-e a közösségi gazdasági ágazat árainak a (166) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, megállapították, hogy az ilyen, más harmadik országból származó behozatalok hatása – különösen mennyiségük és piaci részesedésük miatt – semmilyen jelentős módon nem járulhatott hozzá a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett károkhoz.

G.   KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1.   Általános szempontok

(177)

Az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére fennálltak-e kényszerítő okok, amelyek annak megállapításához vezettek, hogy nem állna a Közösség érdekében a dömpingellenes intézkedések fenntartása a KNK-ból származó behozatallal szemben, vagy dömpingellenes intézkedések elfogadása a Vietnamból származó behozatallal szemben. Számításba vették a lehetséges intézkedéseknek az eljárásba bevont minden félre gyakorolt hatását, és annak is, ha nem hoznak intézkedéseket, vagy azokat fenntartják. E tekintetben emlékeztetni kell arra is, hogy a KNK-ból származó behozatalra vonatkozó korábbi vizsgálatban az intézkedések elfogadását nem tekintették a közösségi érdekkel ellentétesnek.

(178)

A Bizottság kérdőíveket küldött az importőröknek, de azokat nem küldték vissza a KNK-ból származó behozatalokra alkalmazandó intézkedések felülvizsgálatának kezdeményezésére vonatkozóan. A Vietnamra vonatkozó eljárás tekintetében a Bizottság 3 importőrtől kapott választ.

2.   A közösségi gazdasági ágazat érdeke

(179)

Emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi gazdasági ágazat anyagi kárt szenvedett, ahogyan az a (150) és a következő preambulumbekezdésekben szerepel. A KNK-ból származó behozatalokra meghozott intézkedések után a közösségi gazdasági ágazat képes volt részben talpra állni. Mindazonáltal a KNK-ból származó dömpingelt behozatal folytatódása további, Vietnamból származó dömpingelt behozatallal erősödött, amely a korábbi vizsgálatban nem okozott kárt, de amely megakadályozta a közösségi gazdasági ágazatot abban, hogy kielégítő pénzügyi helyzetbe kerüljön, és teljesen talpra álljon a káros helyzetből.

(180)

A dömpingellenes intézkedések meghozatala lehetővé tenné a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy növelje az eladásait, a piaci részesedését, és a piac bizonyos szegmenseiben az árait is. Így a közösségi gazdasági ágazat várhatóan elérhet egy olyan nyereségességi szintet, amelyre a dömpingelt behozatal nélkül képes lenne. Mivel a közösségi gazdasági ágazat nagy mértékben fejlesztett ki új kerékpármodelleket, az ilyen fejlesztéseket is a gazdasági ágazat javára lehetne fordítani az eladási mennyiségek és az árak tekintetében, amennyiben a dömpingelt behozatal befejeződne. A közösségi kerékpárágazat megmutatta, hogy tisztességes piaci feltételek esetén életképes és versenyképes. Ezért a közösségi piacon helyre kell állítani a hatékony versenyfeltételeket.

(181)

A KNK-ból és a Vietnamból származó behozatalokra vonatkozó intézkedések nélkül azonban további torzulások következnek be a kereskedelemben, ami elkerülhetetlenül elakadáshoz vezetne a közösségi gazdasági ágazat helyreállítási folyamatában. Annak ellenére, hogy intézkedések vannak hatályban a KNK-val szemben, a behozatalok egyenletesen növekednek, az importárak pedig csökkennek. Figyelembe véve a KNK termelési kapacitását, a nagy mennyiségű behozatalokat – amelyek az eredeti dömpingellenes intézkedések előírása előtt történtek – a behozatalok jelentős növekedését, és a Vietnamból származó behozatal jelentős piacirészesedés-nyerését, világos, hogy a KNK-ból származó behozatalra vonatkozó intézkedések folytatása nélkül a közösségi gazdasági ágazat számára nagyon nehéz – ha nem lehetetlen – volna talpra állni. Máskülönben a közösségi gazdasági ágazat káros helyzete valószínűleg tovább romlik, ami ahhoz vezethet, hogy további közösségi gyártók hagyják el az üzletágat vagy csökkentik a kapacitásukat. A következő vállalkozások említhetők meg, amelyek a közelmúltban elhagyták ezt az üzletágat: a Kynast (Németország), a Merkers-Rad (Németország), a Confersil Portugal és a Ceasare Rizzato (Olaszország). Ezért egyértelmű, hogy a dömpingellenes intézkedések a közösségi gazdasági ágazat érdekében állnak.

3.   A nem kapcsolódó importőrök érdeke

(182)

A nem kapcsolódó importőrök nem küldtek vissza kérdőívet vagy észrevételeket a KNK-ból származó behozatalra vonatkozóan. Vietnam tekintetében egy importőr (amely a teljes behozatal mintegy 14 százalékát fedi le) azt állította, hogy a Vietnamból származó kerékpárokra kivetett bármilyen behozatali vám káros lenne az EU fogyasztói számára, mivel az a vietnami import meredek csökkenését okozná. Egy másik importőr azzal érvelt, hogy az importált kerékpárok főként gyermekkerékpárok, amelyet a közösségi gyártók nem gyártanak.

(183)

Mindezekkel kapcsolatban először is azt kell megjegyezni, hogy az importőrök együttműködésének alacsony szintje miatt lehetetlen volt megfelelő teljes értékelést készíteni az intézkedések meghozatalának vagy meg nem hozatalának lehetséges hatásairól. Azt is meg kell jegyezni, hogy a dömpingellenes intézkedések célja nem a behozatalok megakadályozása, hanem a tisztességes kereskedelem visszaállítása és annak biztosítása, hogy a behozatal ne kárt okozó dömpingárakon történjen. Mivel a tisztességes árakon történő behozatal közösségi piacra továbbra is megvalósulhat, és mivel a harmadik országokból érkező behozatal is folytatódni fog, valószínű, hogy az importőrök hagyományos üzletágát ez nem érinti majd jelentősen. Az is világos, hogy a közösségi gyártóknak elegendő kapacitásuk van a kerékpárkereslet esetleges növekedésének ellátására. Ezenkívül – ahogyan a (166) preambulumbekezdés táblázatából kiderül – a más harmadik országokból származó behozatal jelzi, hogy ezen országokban jelentős kerékpárgyártási kapacitás áll rendelkezésre. Ezért nagyon valószínűtlen, hogy kerékpárhiány álljon elő. Továbbá a Vietnamból származó behozatal elemzésekor megállapították, hogy a behozatal minden kerékpár-kategóriát lefed, nem csak a gyermekkerékpárokét. Azt is meg kell említeni, hogy a mintavételnek alávetett gyártók egy része szintén gyárt gyermekkerékpárokat.

(184)

Mivel tisztességes áron továbbra is engedélyezett a közösségi piacra történő behozatal, valószínű, hogy az importőrök hagyományos üzletága folytatódni fog akkor is, ha a dömpingelt behozatalokkal szembeni dömpingellenes intézkedéseket a KNK tekintetében fenntartják, a Vietnamból származó behozatalok esetében pedig elrendelik. A nem kapcsolódó importőrök gyenge együttműködése és az, hogy a KNK-val szemben meghozott intézkedések után az importőrök nem szembesültek különösebb nehézségekkel, még inkább alátámasztja ezt a következtetést.

4.   A kiskereskedők érdeke

(185)

Az egyik, Vietnamból kerékpárokat behozó importőr a 2003. évi kimutatás szerint 720 tagot számláló kerékpár-kiskereskedői szervezetként is működik. E tagok az importőr égisze alatt tevékenykedő kiskereskedői hálózat részei, és az importőr többek között Vietnamból behozott kerékpárokat is szállít. A 720 tag bejelentése szerint 2003-ban 4 900 főt foglalkoztatott. A Bizottság szintén kapott aláírt nyilatkozatot 1 287 kiskereskedőtől (tehát nem mindegyikük tagja a kiskereskedői hálózatnak), amelyben jelzik, hogy támogatják az importőr által benyújtott beadványt. Ahogyan azt a (182) preambulumbekezdés megállapítja, azt állítják, hogy ha intézkedéseket hoznának a Vietnamból származó kerékpárok ellen, az a behozatal csökkenését, a kerékpáreladások csökkenését, és következésképpen munkahelyek elvesztését jelentené a kiskereskedők körében. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy – amint az a (183) preambulumbekezdésből kiderül – nem áll fönn a kerékpárellátás hiányának, sem pedig az eladások csökkenésének a kockázata, mivel a kiskereskedők szükség esetén várhatóan képesek lesznek kerékpárkészletüket nem Vietnamból, hanem más forrásból beszerezni.

(186)

A végső megállapítások közzétételét követően néhány érdekelt fél azt állította, hogy a tisztességes árú kerékpárok hozzáférhetősége nem az egyetlen napirenden lévő kérdés a kiskereskedők a Vietnamból származó kerékpárokkal kapcsolatos érdekeit tekintve. Ezen érdekelt felek azt is állították, hogy minőségi szempontok miatt nem tudnak könnyen egyik márkáról a másikra átállni. Más bizonyítékot azonban nem nyújtottak be arra nézve, hogy a Vietnamból importált kerékpárok olyan különleges típust vagy minőséget képviselnének, amelyet máshol nem gyártanak. Épp ellenkezőleg, a vietnami behozatal és a mintavételnek alávetett közösségi gyártók kerékpárjainak az árkülönbözetek kiszámítása (ld. fent, a (123) preambulumbekezdésben) céljából történő összehasonlításából az derült ki, hogy a különböző modellek lényegében hasonlóak egymáshoz. E panaszokat tehát elutasították.

(187)

A Bizottság észrevételeket kapott egy másik, több mint 6 000 kiskereskedőt képviselő kiskereskedői vállalkozástól, amely a KNK-ból származó behozatal elleni intézkedéseket támogatja, de tiltakozik a Vietnamra vonatkozó jelenlegi vizsgálat ellen arra hivatkozva, hogy a Vietnamból származó behozatal nem dömpingelt és nem okoz kárt. Azonban – ahogyan az a (95)–(97) preambulumbekezdésekben szerepel – a Vietnamból származó kerékpárok behozatalát dömpingeltnek, és a közösségi gazdasági ágazatot károsítónak találták.

(188)

A fentiekre figyelemmel megállapították, hogy a KNK-ból és a Vietnamból származó kerékpárok behozatala elleni dömpingellenes intézkedések nem ellentétesek a kiskereskedői érdekekkel.

5.   A beszállítók érdeke

(189)

Egy olasz beszállító (és annak szövetsége) jelentkezett a vizsgálat során. Azt állították, hogy Olaszországban több mint 200 olyan gyár működik, amely alkatrészeket szállít a kerékpárgyártóknak, a beszállítói iparág további léte tehát szükségképpen az európai kerékpárgyártás folytatásától függ. E tekintetben azt állapították meg, hogy az intézkedések hiányában az európai kerékpárgyártási ágazatban várhatóan további bezárások történnének, ami negatív következményekkel járna a közösségi alkatrészgyártó iparágra, és a beszállítói iparágban veszélyeztetné a foglalkoztatást. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a dömpingellenes intézkedések meghozatala a beszállítók érdekében áll.

6.   A fogyasztókra gyakorolt hatás

(190)

A Bizottság semmilyen észrevételt nem kapott a közösségi fogyasztói szervezetektől a KNK-ra vonatkozó intézkedésekkel, illetve a Vietnamból származó behozatalra elrendelendő intézkedések lehetőségével kapcsolatban. Azt mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a fogyasztóknak széles választási lehetősége van minden szegmensben, a KNK-ból vagy a Vietnamból származó kerékpárok nélkül is. A közösségi gazdasági ágazat jelentősen hozzájárul a bőséges termékskála-kínálathoz. A vizsgálat nem tárt fel semmilyen beszerzési problémát. E tekintetben azt is meg kell jegyezni, hogy a Bizottság a (185) preambulumbekezdésben már említett szövetségtől kapott észrevételeket. A szövetség által képviselt kiskereskedők a kerékpárjaik nagy részét európai gyártóktól vásárolják, és piaci részesedésük jelentős részétől más értékesítési csatornák, különösen a nagybani forgalmazók fosztották meg őket. Bár azt kérik, hogy a KNK-ból származó kerékpárok ne jelenjenek meg a kiskereskedői láncban, a kiskereskedelmi láncok piacának alacsony árai a kiskereskedőknél, illetve a nagybani forgalmazóknál megtalálható kerékpárok közötti minőségi különbség ellenére is befolyásolják a végső fogyasztó választását. Mindezek miatt megállapították, hogy semmilyen, KNK-val és Vietnammal szembeni dömpingellenes intézkedés nem ellentétes a fogyasztók érdekeivel.

7.   Következtetés a közösségi érdekkel kapcsolatban

(191)

A KNK-ból származó kerékpárok behozatalára vonatkozó intézkedések folytatása, és a Vietnamból származó kerékpárok behozatalára vonatkozó intézkedések elrendelése nyilvánvalóan a közösségi gazdasági ágazat és a közösségi kerékpáralkatrész-beszállítók érdekében áll. Ez lehetővé teszi a közösségi gazdasági ágazat számára a növekedést és a dömpingelt behozatal által okozott károk utáni teljes talpraállást. Ha azonban nem hoznak intézkedéseket, valószínű, hogy a közösségi gyártás továbbra is csökkenni fog, és további piaci szereplők hagyják el az üzletágat. Továbbá az importőröket és a kiskereskedőket ez nem fogja jelentősen érinteni, mivel a tisztességes árú kerékpárok továbbra is elérhetőek lesznek a piacon. Ami a fogyasztókat illeti, a Bizottság nem kapott észrevételeket ettől az oldaltól.

(192)

A fentiek figyelembevételével arra a következtetésre jutottak, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely megakadályozná a KNK-ból és a Vietnamból származó kerékpárok behozatalával szembeni dömpingellenes vámok kivetését.

H.   JAVASOLT VÁMOK

(193)

A dömpinggel, az okozott kárral, és a közösségi érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket tekintetbe véve intézkedéseket kell elrendelni a Vietnamból származó behozatalokra a dömpingelt behozatal által a közösségi gazdasági ágazatnak okozott további károk megelőzése érdekében. A KNK-ból származó behozatal tekintetében az 1524/2000/EK tanácsi rendelet által fenntartott hatályban lévő intézkedéseket ezen időközi felülvizsgálat megállapításainak figyelembevétele céljából módosítani kell. Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a módosított intézkedéseket egy új, ötéves időszakra kell elrendelni.

(194)

Az intézkedéseket úgy kell elrendelni, hogy megszüntesse az ilyen behozatalok által okozott károkat anélkül, hogy meghaladná a dömpingkülönbözetet. A kárt okozó dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vámösszeg kiszámításánál megállapították, hogy az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy fedezze a gyártási költségeit, és olyan adózás előtti nyereséget érjen el, amelyet a szektorban ilyen iparágban rendes versenyfeltételek között – azaz dömpingelt behozatal nélkül – a Közösségben ésszerűen elérhet hasonló termékek eladásaival. Az e számításhoz használt adózás előtti haszonkulcs a kerékpáreladások forgalmának 8 százaléka. Ez ugyanaz, mint a korábbi vizsgálatban, mivel nem volt ok az arány megváltoztatására.

(195)

Néhány KNK-beli és vietnami együttműködő exportőr azt állította, hogy a 8 százalék nagyon magas, és a panaszban jelzett arány alapján a 3,3 százalék a megfelelő nyereség egy egészséges gazdasági ágazatban. Továbbá hivatkoztak a korábbi vizsgálatra is, amelyben megállapították, hogy a közösségi gazdasági ágazat -0,6 százalékos veszteséget szenvedett el. Mindazonáltal úgy ítélték meg, hogy e vizsgálatban a vizsgálati időszak alatt megállapított nyereségesség (3,5 százalék) csak azt jelzi, hogy a közösségi gazdasági ágazat részben talpra állt a korábbi dömpingből, és nem tekinthető olyan nyereségszintnek, amelyet a dömping nélkül elért volna. E tekintetben megjegyzendő, hogy a KNK-ból érkező behozatalokra vonatkozó intézkedések megléte ellenére a KNK-ból származó behozatalok jelentősen növekedtek az érintett időszakban, mialatt nagy növekedés volt a dömpingelt áron történő vietnami behozatalban. Ilyen körülmények között a korábbi vizsgálatban használt 8 százalékos nyereség megfelelőnek tekinthető, mivel nem volt ok az arány megváltoztatására. Ennek alapján a hasonló termékek közösségi gazdasági ágazatában kiszámítottak egy nem kárt okozó árat.

(196)

Ezután meghatározták a szükséges árnövekedést az áralákínálási számításokhoz megállapított importár súlyozott átlagának és a mintavételnek alávetett gyártók teljes előállítási költségei súlyozott átlagának 8 százalékos haszonkulccsal megnövelt összehasonlítása alapján.

(197)

Mivel a kár aránya magasabb, mint a dömpingkülönbözet, a dömpingellenes vámoknak az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban a dömpingkülönbözeteken kell alapulnia.

(198)

A CCCME közölte, kész más kínai együttműködő exportáló gyártókkal együtt kötelezettségvállalást felajánlani. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a fogyasztói termékekre felajánlott kötelezettségvállalásokat ritkán fogadják el, a többi közt a modellek összetettsége, a különböző típusok nagy száma és a változatosság és a rendszeresség miatt, amellyel fejlesztik vagy másképp módosítják azokat. Ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi az értelmezhető minimális importár meghatározását. Ezenfelül e megfontolások leküzdhetetlen nehézségekhez vezetnek az ellenőrzésben, ami kivitelezhetetlenné teszi e kötelezettségvállalások elfogadását. Ezen általános megfontolások erre az esetre is érvényesek. A Bizottság tehát megállapította, hogy a kötelezettségvállalás elfogadása nem megfelelő ebben a vizsgálatban és a felajánlást el kellett utasítani. A Bizottság ilyen értelemben tájékoztatta a CCCME-t.

(199)

Az e rendeletben meghatározott egyedi vállalkozási dömpingellenes vámtételeket e vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Ezért azok az e vállalkozások esetében a vizsgálat során talált helyzetet tükrözik. E vámtételek (mivel ellentétben állnak a „minden más vállalkozásra” alkalmazandó országos vámokkal) kizárólag az érintett országból származó, és a vállalkozások, tehát az említett különleges jogalanyok által gyártott termékek behozatalára alkalmazandók. Bármely más, e rendelet rendelkező részében név és cím szerint kifejezetten nem említett vállalkozásra – beleértve a név szerint említettekhez kapcsolódó vállalkozásokat is – által gyártott importált termékek nem alkalmazhatók e tételek, és azok a „minden más vállalkozásra” alkalmazandó vámtétel hatálya alá tartoznak.

(200)

Bármely, ezen egyedi vállalkozási dömpingellenes vámtétel alkalmazására vonatkozó kérelmet (pl. a jogalany névváltozását, illetve új előállítási vagy eladási jogalany létrehozását követően) a Bizottsághoz (8) kell benyújtani minden vonatkozó információval együtt, különösen a vállalkozás tevékenységének a gyártással kapcsolatos bármely módosítását, a hazai vagy exporteladásokat, amelyek kapcsolatban állnak pl. a névváltoztatással, vagy a tevékenységgel és az eladással foglalkozó jogalanyok változásával. Ha szükséges, e rendeletet ennek megfelelően az egyedi vámtételeket alkalmazó vállalkozások listájának naprakésszé tételével módosítani kell.

(201)

A fenti megállapításokra tekintettel a dömpingellenes vámtételek a következők:

Ország

Vállalkozás

Dömpingellenes vám (%)

Kínai Népköztársaság

Minden vállalkozás

48,5

Vietnam

Always Co., Ltd.

Tan Thuan exportfeldolgozó zóna,

7. körzet,

Ho Si Minh-város, Vietnam

15,8

Minden más vállalkozás

34,5

(202)

Az alaprendelet 20. cikkével összhangban minden érintett felet értesítettek azon lényeges tényekről és megállapításokról, amelyek alapján a KNK-ra vonatkozó hatályos intézkedések tekintetében módosítás javaslatát, és a Vietnamból származó kerékpárok behozatalára vonatkozóan intézkedések meghozatalát tervezik. Megkapták a lehetőséget arra, hogy észrevételeket tegyenek, és meghallgatást kérjenek. A kapott észrevételek adott esetben történő figyelembevételével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Végleges dömpingellenes vámot vetnek ki a motorral nem rendelkező, az ex 8712 00 10 (TARIC-kód 8712001090), 8712 00 30 és az ex 8712 00 80 (TARIC-kód 8712008090) KN-kód alá tartozó, Vietnamból származó kétkerekű és más kerékpárok (beleértve a háromkerekű szállító kerékpárokat, de bele nem értve az egykerekűeket) behozatalára.

(2)   A következő vállalkozások által gyártott termékek tekintetében a vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árra alkalmazandó dömpingellenes vám mértéke a következő:

Ország

Vállalkozás

Dömpingellenes vám (%)

Kiegészítő TARIC-kód

Vietnam

Always Co., Ltd., Tan Thuan exportfeldolgozó zóna, 7. körzet, Ho Si Minh-város, Vietnam

15,8

A667

Minden más vállalkozás

34,5

A999

(3)   Ellentétes értelmű rendelkezés hiányában hacsak másként nincs meghatározva, a hatályban lévő vámszabályozás alkalmazandó.

2. cikk

Az 1524/2000/EK tanácsi rendelet 1. cikkének (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

(1)   Végleges dömpingellenes vámot vetnek ki a motorral nem rendelkező, az ex 8712 00 10 (TARIC-kód 8712001090), 8712 00 30 és az ex 8712 00 80 (TARIC-kód 8712008090) KN-kód alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból származó kétkerekű és más kerékpárok (beleértve a háromkerekű szállító kerékpárokat, de bele nem értve az egykerekűeket) behozatalára.

(2)   A közösségi határparitáson számított, vámot nem tartalmazó nettó árra alkalmazandó végleges vámtétel 48,5 százalék.”

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2005. július 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

G. BROWN


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 228., 1993.9.9., 1. o.

(3)  HL L 16., 1997.1.18., 55. o.

(4)  HL L 175., 2000.7.14., 39. o.

(5)  HL C 103., 2004.4.29., 76. o.

(6)  HL C 103., 2004.4.29., 80. o.

(7)  A Nederlandse Mededingingsautoritet által hozott, 2004. április 21-i 1615/691 számú határozat.

(8)  

Európai Bizottság

Kereskedelmi Főigazgatóság

B Igazgatóság

J-79 5/16 hivatal

B-1049 Brüsszel


14.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/37


A BIZOTTSÁG 1096/2005/EK RENDELETE

(2005. július 13.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgálóbehozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. július 14-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. július 13-án.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2005. július 13-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

052

55,8

096

43,7

999

49,8

0707 00 05

052

79,7

999

79,7

0709 90 70

052

75,7

999

75,7

0805 50 10

388

64,6

528

61,4

999

63,0

0808 10 80

388

80,1

400

90,1

404

59,2

508

68,4

512

84,5

528

64,8

720

68,8

804

89,8

999

75,7

0808 20 50

388

84,9

512

46,9

528

54,4

800

31,4

804

99,5

999

63,4

0809 10 00

052

163,2

999

163,2

0809 20 95

052

263,9

400

312,0

999

288,0

0809 40 05

528

109,1

624

111,7

999

110,4


(1)  Az országok nómenklatúráját a 750/2005/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 126., 2005.5.19., 12. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.


14.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/39


A BIZOTTSÁG 1097/2005/EK RENDELETE

(2005. július 12.)

egyes romlandó áruk vámértékének meghatározása céljából az egységértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 2454/93/EGK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 173. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2454/93/EGK rendelet 173–177. cikke úgy rendelkezik, hogy a rendelet 26. mellékletében említett termékek vámértékének meghatározása céljából a Bizottságnak minden felsorolt vámtarifaszámhoz egységértéket kell megállapítania.

(2)

A fent említett cikkekben előírt szabályoknak és feltételeknek a 2454/1993/EGK rendelet 173. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottsággal közölt tényezőkre való alkalmazásának eredményeként a szóban forgó termékekre vonatkozóan az e rendelet mellékletében megadott egységértékeket kell megállapítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2454/93/EGK rendelet 173. cikkének (1) bekezdésében előírt egységértékek az e rendelet mellékletében foglaltak szerint kerülnek megállapításra.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. július 15-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. július 12-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök


(1)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 2700/2000/EK rendelettel (HL L 311., 2000.12.12., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 2286/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 343., 2003.12.31., 1. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

Jelölés

Leírás

Egységérték összege 100 kg-onként

Faj, fajta, KN-kód

EUR

LTL

SEK

CYP

LVL

GBP

CZK

MTL

DKK

PLN

EEK

SIT

HUF

SKK

1.10

Újburgonya

0701 90 50

 

 

 

 

1.30

Hagyma (kivéve dughagyma)

0703 10 19

31,92

18,31

965,38

237,92

499,37

7 909,27

110,20

22,21

13,70

129,98

7 643,10

1 242,82

300,95

21,90

 

 

 

 

1.40

Fokhagyma

0703 20 00

138,03

79,17

4 175,09

1 028,95

2 159,68

34 206,25

476,59

96,05

59,26

562,14

33 055,09

5 374,97

1 301,55

94,73

 

 

 

 

1.50

Póréhagyma

ex 0703 90 00

62,17

35,66

1 880,52

463,45

972,75

15 406,97

214,66

43,26

26,69

253,19

14 888,47

2 420,96

586,24

42,67

 

 

 

 

1.60

Karfiol

0704 10 00

1.80

Fejes káposzta és vörös káposzta

0704 90 10

53,56

30,72

1 620,08

399,27

838,03

13 273,24

184,93

37,27

22,99

218,13

12 826,55

2 085,68

505,05

36,76

 

 

 

 

1.90

Bimbós brokkoli vagy spárgakel (Brassica oleracea var. italica)

ex 0704 90 90

 

 

 

 

1.100

Kínai káposzta

ex 0704 90 90

104,01

59,66

3 146,09

775,35

1 627,40

25 775,76

359,13

72,38

44,65

423,59

24 908,31

4 050,25

980,77

71,38

 

 

 

 

1.110

Fejes saláta

0705 11 00

1.130

Répa

ex 0706 10 00

30,30

17,38

916,51

225,87

474,09

7 508,95

104,62

21,09

13,01

123,40

7 256,24

1 179,91

285,72

20,79

 

 

 

 

1.140

Retek

ex 0706 90 90

52,35

30,03

1 583,48

390,25

819,10

12 973,38

180,75

36,43

22,47

213,20

12 536,78

2 038,56

493,64

35,93

 

 

 

 

1.160

Borsó (Pisum sativum)

0708 10 00

488,15

280,01

14 765,69

3 639,00

7 637,96

120 974,42

1 685,50

339,71

209,56

1 988,06

116 903,22

19 009,22

4 603,10

335,02

 

 

 

 

1.170

Bab:

 

 

 

 

 

 

1.170.1

Bab (Vigna spp., Phaseolus spp.)

ex 0708 20 00

115,56

66,28

3 495,37

861,43

1 808,08

28 637,39

399,00

80,42

49,61

470,62

27 673,64

4 499,91

1 089,66

79,31

 

 

 

 

1.170.2

Bab (Phaseolus spp., vulgaris var. Compressus Savi)

ex 0708 20 00

151,09

86,67

4 570,17

1 126,32

2 364,04

37 443,12

521,68

105,14

64,86

615,33

36 183,03

5 883,60

1 424,72

103,69

 

 

 

 

1.180

Széles hüvelyű bab

ex 0708 90 00

1.190

Articsóka

0709 10 00

1.200

Spárga:

 

 

 

 

 

 

1.200.1

zöld

ex 0709 20 00

432,80

248,25

13 091,26

3 226,33

6 771,81

107 255,88

1 494,36

301,18

185,80

1 762,61

103 646,35

16 853,57

4 081,11

297,03

 

 

 

 

1.200.2

egyéb

ex 0709 20 00

409,70

235,00

12 392,59

3 054,15

6 410,40

101 531,73

1 414,61

285,11

175,88

1 668,54

98 114,84

15 954,11

3 863,30

281,18

 

 

 

 

1.210

Padlizsán (tojásgyümölcs)

0709 30 00

97,81

56,10

2 958,42

729,10

1 530,32

24 238,16

337,70

68,06

41,99

398,32

23 422,46

3 808,64

922,27

67,12

 

 

 

 

1.220

Zeller, a gumós zeller kivételével (Apium graveolens var. dulce)

ex 0709 40 00

138,52

79,46

4 189,95

1 032,61

2 167,37

34 328,03

478,28

96,40

59,47

564,14

33 172,77

5 394,11

1 306,19

95,07

 

 

 

 

1.230

Rókagomba

0709 59 10

404,81

232,20

12 244,69

3 017,70

6 333,90

100 320,01

1 397,73

281,71

173,78

1 648,63

96 943,90

15 763,71

3 817,20

277,82

 

 

 

 

1.240

Édes paprika

0709 60 10

118,66

68,06

3 589,22

884,56

1 856,62

29 406,25

409,71

82,58

50,94

483,25

28 416,62

4 620,73

1 118,91

81,44

 

 

 

 

1.250

Édeskömény

0709 90 50

1.270

Édes burgonya, egészben, frissen (emberi fogyasztásra)

0714 20 10

116,82

67,01

3 533,57

870,85

1 827,84

28 950,33

403,36

81,30

50,15

475,76

27 976,05

4 549,09

1 101,57

80,17

 

 

 

 

2.10

Gesztenye (Castanea spp.) frissen

ex 0802 40 00

2.30

Ananász frissen

ex 0804 30 00

61,66

35,37

1 865,01

459,63

964,73

15 279,91

212,89

42,91

26,47

251,11

14 765,69

2 401,00

581,40

42,32

 

 

 

 

2.40

Avokádó frissen

ex 0804 40 00

118,53

67,99

3 585,19

883,57

1 854,54

29 373,24

409,25

82,48

50,88

482,71

28 384,73

4 615,54

1 117,66

81,34

 

 

 

 

2.50

Guajava és mangó frissen

ex 0804 50

2.60

Édes narancs frissen:

 

 

 

 

 

 

2.60.1

Vörös és félvörös

ex 0805 10 20

55,08

31,59

1 666,06

410,60

861,81

13 649,93

190,18

38,33

23,65

224,32

13 190,56

2 144,87

519,38

37,80

 

 

 

 

2.60.2

Navels, Navelines, Navelates, Salustianas, Vernas, Valencia lates, Maltese, Shamoutis, Ovalis, Trovita és Hamlins

ex 0805 10 20

48,83

28,01

1 477,10

364,03

764,07

12 101,79

168,61

33,98

22,96

198,88

11 694,53

1 901,61

460,48

33,51

 

 

 

 

2.60.3

Egyéb

ex 0805 10 20

45,29

25,98

1 369,93

337,62

708,63

11 223,77

156,38

31,52

19,44

184,45

10 846,05

1 763,64

427,07

31,08

 

 

 

 

2.70

Mandarin (ideértve a tangerine és a satsuma fajtát is) frissen; klementin, wilking és hasonló citrushibridek frissen:

 

 

 

 

 

 

2.70.1

Klementin

ex 0805 20 10

56,00

32,12

1 694,00

417,49

876,27

13 878,86

193,37

38,97

24,04

228,08

13 411,79

2 180,84

528,09

38,44

 

 

 

 

2.70.2

Monreale és satsuma

ex 0805 20 30

52,69

30,22

1 593,73

392,77

824,40

13 057,36

181,92

36,67

22,62

214,58

12 617,94

2 051,76

496,84

36,16

 

 

 

 

2.70.3

Mandarin és wilking

ex 0805 20 50

39,17

22,47

1 184,88

292,01

612,91

9 707,63

135,25

27,26

16,82

159,53

9 380,93

1 525,40

369,38

26,88

 

 

 

 

2.70.4

Tangerine és más

ex 0805 20 70

ex 0805 20 90

47,40

27,19

1 433,82

353,37

741,68

11 747,24

163,67

32,99

20,35

193,05

11 351,90

1 845,89

446,98

32,53

 

 

 

 

2.85

Lime (Citrus aurantifolia) frissen

0805 50 90

155,80

89,37

4 712,77

1 161,46

2 437,81

38 611,40

537,96

108,42

66,89

634,53

37 311,99

6 067,17

1 469,17

106,93

 

 

 

 

2.90

Grépfrút frissen:

 

 

 

 

 

 

2.90.1

fehér

ex 0805 40 00

62,25

35,71

1 883,03

464,07

974,05

15 427,51

214,95

43,32

26,73

253,53

14 908,32

2 424,19

587,02

42,72

 

 

 

 

2.90.2

rózsaszín

ex 0805 40 00

64,70

37,11

1 956,92

482,28

1 012,27

16 032,96

223,38

45,02

27,77

263,48

15 493,40

2 519,33

610,06

44,40

 

 

 

 

2.100

Csemegeszőlő

0806 10 10

153,80

88,22

4 652,08

1 146,50

2 406,42

38 114,25

531,03

107,03

66,03

626,36

36 831,57

5 989,05

1 450,25

105,55

 

 

 

 

2.110

Görögdinnye

0807 11 00

38,37

22,01

1 160,62

286,03

600,36

9 508,85

132,48

26,70

16,47

156,27

9 188,85

1 494,17

361,81

26,33

 

 

 

 

2.120

Dinnye a görögdinnye kivételével:

 

 

 

 

 

 

2.120.1

Amarillo, cuper, honey dew (beleértve a cantalene fajtát), onteniente, piel de sapo (beleértve a verde liso fajtát), rochet, tendral, euturo

ex 0807 19 00

62,97

36,12

1 904,72

469,42

985,27

15 605,23

217,42

43,82

27,03

256,45

15 080,06

2 452,11

593,78

43,22

 

 

 

 

2.120.2

Más

ex 0807 19 00

63,89

36,65

1 932,54

476,27

999,66

15 833,22

220,60

44,46

27,43

260,20

15 300,38

2 487,94

602,46

43,85

 

 

 

 

2.140

Körte

 

 

 

 

 

 

2.140.1

Körte – Birs (Pyrus pyrifolia)

ex 0808 20 50

 

 

 

 

2.140.2

Más

ex 0808 20 50

 

 

 

 

2.150

Kajszibarack

0809 10 00

 

 

 

 

2.160

Cseresznye

0809 20 95

0809 20 05

 

 

 

 

2.170

Őszibarack

0809 30 90

 

 

 

 

2.180

Nektarin

ex 0809 30 10

 

 

 

 

2.190

Szilva

0809 40 05

 

 

 

 

2.200

Földieper

0810 10 00

281,43

161,43

8 512,69

2 097,95

4 403,42

69 743,98

971,72

195,85

120,82

1 146,15

67 396,86

10 959,17

2 653,77

193,15

 

 

 

 

2.205

Málna

0810 20 10

304,95

174,92

9 224,13

2 273,28

4 771,43

75 572,71

1 052,93

212,21

130,92

1 241,94

73 029,43

11 875,06

2 875,56

209,29

 

 

 

 

2.210

A Vaccinium myrtillus faj gyümölcse

0810 40 30

1 455,44

834,84

44 024,15

10 849,72

22 772,69

360 687,14

5 025,34

1 012,84

624,82

5 927,42

348 548,77

56 676,29

13 724,22

998,87

 

 

 

 

2.220

Kivi (Actinidia chinensis Planch.)

0810 50 00

124,67

71,51

3 771,05

929,37

1 950,68

30 895,97

430,46

86,76

53,52

507,74

29 856,21

4 854,81

1 175,60

85,56

 

 

 

 

2.230

Gránátalma

ex 0810 90 95

106,91

61,32

3 233,81

796,97

1 672,78

26 494,44

369,14

74,40

45,90

435,40

25 602,81

4 163,18

1 008,12

73,37

 

 

 

 

2.240

Khaki (beleértve a Sharon gyümölcsöt)

ex 0810 90 95

151,52

86,91

4 583,28

1 129,55

2 370,83

37 550,53

523,18

105,45

65,05

617,09

36 286,82

5 900,47

1 428,81

103,99

 

 

 

 

2.250

Licsi

ex 0810 90


14.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/45


A BIZOTTSÁG 1098/2005/EK RENDELETE

(2005. július 13.)

a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált tojásra és tojássárgájára vonatkozó visszatérítési ráták rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tojás piacának közös szervezéséről szóló, 1975. október 29-i 2771/75/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2771/75/EGK rendelet 8. cikke (1) bekezdése kijelenti, hogy a rendelet 1. cikke (1) bekezdésében felsorolt termékek nemzetközi kereskedelmi árai és a Közösségen belüli árak közötti különbség export-visszatérítés által fedezhető abban az esetben, ha ezen áruk a rendelet mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) kijelöli azokat a termékeket, melyekhez visszatérítési rátát kell rögzíteni, amely rátát akkor kell alkalmazni, ha a termék a 2771/75/EGK rendelet I. mellékletében felsorolt áru formájában kerül exportálásra.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke (2) bekezdésével összhangban minden szóban forgó alaptermék 100 kg-jára számított visszatérítési rátát ugyanolyan hosszú időszakra kell rögzíteni, mint amely ugyanezen termékek feldolgozatlan formában történő exportja után járó visszatérítésekre vonatkozik.

(4)

Az Uruguayi Forduló során megkötött mezőgazdasági megállapodás 11. cikke úgy rendelkezik, hogy a terméket tartalmazó áru után a termékre járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a feldolgozatlan termék exportálása esetén járó visszatérítés összegét.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében és a 2771/75/EGK rendelet 1. cikke (1) bekezdésében felsorolt, és a 2771/75/EGK rendelet I. mellékletében felsorolt áruk formájában exportált alaptermékekre alkalmazandó visszatérítési ráták az e rendelet mellékletében megállapítottaknak megfelelően kerülnek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. július 14-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. július 13-án.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök


(1)  HL L 282., 1975.11.1., 49. o. A legutóbb a 806/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 172., 2005.7.5., 24. o.


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált tojásra és tojássárgájára 2005. július 14-től érvényes visszatérítési ráták

(EUR/100 kg)

KN-kód

Leírás

Rendeltetési hely (1)

Visszatérítési ráta

0407 00

Héjas, friss, tartósított vagy főtt madártojás:

 

 

– Baromfitojás:

 

 

0407 00 30

– – Egyéb:

 

 

a)

A 3502 11 90 és 3502 19 90 KN-kód alá tartozó tojásfehérje-albumin kivitele esetén

02

12,00

03

20,00

04

6,00

b)

Egyéb áruk kivitele esetén

01

6,00

0408

Héj nélküli madártojás és friss, szárított, gőzön vagy forró vízben főtt, formába öntött, fagyasztott vagy egyéb módon tartósított, hozzáadott cukrot vagy egyéb édesítőszert tartalmazó/nem tartalmazó tojássárgája:

 

 

– Tojássárgája:

 

 

0408 11

– – Szárított:

 

 

ex 0408 11 80

– – – Emberi fogyasztásra alkalmas:

 

 

nem édesített

01

40,00

0408 19

– – Egyéb:

 

 

– – – Emberi fogyasztásra alkalmas:

 

 

ex 0408 19 81

– – – – Folyékony:

 

 

nem édesített

01

20,00

ex 0408 19 89

– – – – Fagyasztott:

 

 

nem édesített

01

20,00

– Egyéb:

 

 

0408 91

– – Szárított:

 

 

ex 0408 91 80

– – – Emberi fogyasztásra alkalmas:

 

 

nem édesített

01

75,00

0408 99

– – Egyéb:

 

 

ex 0408 99 80

– – – Emberi fogyasztásra alkalmas:

 

 

nem édesített

01

19,00


(1)  A rendeltetési helyek a következők:

01

harmadik országok, kivéve Bulgária 2004. október 1-jétől. Svájc és Liechtenstein esetében ezek a ráták nem alkalmazandók az 1972. július 22-i, az Európai Közösség és a Svájci Államközösség közötti megállapodás 2. jegyzőkönyve I. és II. táblázatában felsorolt, 2005. február 1-jétől exportált árukra,

02

Kuvait, Bahrain, Omán, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Jemen, Törökország, Hongkong SAR és Oroszország,

03

Dél-Korea, Japán, Malajzia, Thaiföld, Tajvan és a Fülöp-szigetek,

04

az összes rendeltetési hely, kivéve Svájcot és a 02, illetve 03 alatt felsoroltakat.


14.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/47


A BIZOTTSÁG 1099/2005/EK RENDELETE

(2005. július 13.)

az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikkére,

mivel:

(1)

A 808/2004/EK rendelet létrehozta az információs társadalomról szóló közösségi statisztikák rendszeres előállítására vonatkozó közös keretrendszert.

(2)

A 808/2004/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében végrehajtási intézkedésekre van szükség azon adatok meghatározásához, amelyeket a rendelet 3. és 4. cikkében meghatározott statisztikák elkészítéséhez kell rendelkezésre bocsátani, valamint szükség van ezen intézkedésekre a továbbítások határidejének meghatározásához is.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (2) létrehozott statisztikai programbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikák előállításához a 808/2004/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének és 4. cikkének megfelelően továbbítandó adatok az e rendelet I. és II. mellékletében meghatározottak.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. július 13-án.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 143., 2004.4.30., 49. o.

(2)  HL L 181., 1989.6.28., 47. o.


I. MELLÉKLET

1. modul: Vállalkozások és az információs társadalom

1.   TÉMAKÖRÖK ÉS MUTATÓIK

a)   A 2006-os referenciaév által lefedett, a 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében található listáról kiválasztott témakörök a következők:

IKT-rendszerek és azok használata a vállalkozásokban,

internet- és egyéb elektronikus hálózatok használata a vállalkozásokban,

e-kereskedelmi és e-üzleti folyamatok,

IKT-biztonság.

b.1)   A gazdasági egységek következő mutatóit csak a NACE Rev. 1.1. J. nemzetgazdasági ágában meg nem határozott gazdasági egységek esetében kell begyűjteni:

IKT-rendszerek és azok használata a vállalkozásokban

Az összes gazdasági egység esetében begyűjtendő mutatók:

számítógép-használat.

A számítógépet használó gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

a számítógépet hetente legalább egyszer használó alkalmazott személyek száma,

olyan alkalmazottak megléte, akik idejük egy részében (heti fél napot vagy többet) rendszeresen végeznek munkát a gazdasági egység rendes munkavégzési helyétől távol, és akik a gazdasági egység számítógépes rendszeréhez elektronikus hálózatokon keresztül kapcsolódnak (távolból történő munkavégzés),

az IKT-ismeretekkel rendelkező alkalmazottak felvétele során 2005-ben felmerülő nehézségek,

vezeték nélküli LAN megléte,

vezetékes LAN megléte,

intranet megléte,

extranet megléte,

IT-rendszerek megléte a megrendelések eszközlésének és/vagy fogadásának kezelésére,

a hagyományos postai levelezésnek elektronikus kommunikációval történő helyettesítésének mértéke az elmúlt öt évben (helyettesítés hiánya, kismértékű helyettesítés, jelentős mértékű helyettesítés, nagy részben vagy teljes mértékben megvalósult helyettesítés, nem alkalmazandó).

A távolból történő munkavégzést alkalmazó gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

távolból történő munkavégzés típusonként: otthoni munkavégzés,

távolból történő munkavégzés típusonként: ügyfeleknél és/vagy külső üzleti partnerek üzlethelyiségeiben végzett munka,

távolból történő munkavégzés típusonként: ugyanazon gazdasági egységnek vagy gazdasági egységek csoportjának földrajzilag szétszórt helyszínein végzett munka,

távolból történő munkavégzés típusonként: üzleti út során végzett munka.

Az IKT-ismeretekkel rendelkező alkalmazottak felvétele során 2005-ben nehézségeket megélt gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

az IKT felhasználói ismeretek nem állnak rendelkezésre vagy nem teljesen megfelelők 2005-ben,

az IKT szakértői ismeretek nem állnak rendelkezésre vagy nem teljesen megfelelők 2005-ben,

az IKT szakemberek magas költsége 2005-ben.

A megrendelések eszközlésének és/vagy fogadásának kezelésére IT-rendszerrel rendelkező gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

a cserealkatrészek utánrendelésére szolgáló belső rendszerhez kapcsolódó megrendeléskezelő IT-rendszer,

a számlázási és fizetési rendszerekhez kapcsolódó megrendeléskezelő IT-rendszer,

a termelést, logisztikát vagy szolgáltatási műveleteket kezelő rendszerhez kapcsolódó utasításkezelő IT-rendszer,

a beszállítók üzleti rendszereihez kapcsolódó megrendeléskezelő IT-rendszer,

az ügyfelek üzleti rendszereihez kapcsolódó megrendeléskezelő IT-rendszer.

Internet- és egyéb elektronikus hálózatok használata a gazdasági egységeknél

A számítógépet használó gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

internet-hozzáférés.

Internet-hozzáféréssel rendelkező gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

a világhálóhoz (World Wide Web) csatlakoztatott számítógépeket hetente legalább egyszer használó alkalmazott személyek százalékos aránya,

internetcsatlakozás: ISDN,

internetcsatlakozás: DSL,

internetcsatlakozás: egyéb vezetékes internetcsatlakozás,

internetcsatlakozás: mobil csatlakozás,

az internetcsatlakozás maximális letöltési sebessége (144 Kb/s alatt, 144 Kb/s nál több, de 2 Mb/s-nál kevesebb, 2 Mb/s vagy több),

internethasználat banki és pénzügyi szolgáltatások céljából,

internethasználat képzés és oktatás céljából,

internethasználat piacfigyelés céljából,

internethasználat digitális termékek fogadása céljából,

internethasználat értékesítés utáni szolgáltatások elérése céljából,

internethasználat a közhatóságokkal való kapcsolattartás céljából 2005-ben,

saját honlap megléte.

A 2005 során a közhatóságokkal az interneten keresztül kapcsolatot tartó gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

a közhatóságok honlapjairól történő információszerzésre szolgáló internethasználat 2005-ben,

a közhatóságok honlapjairól űrlapok szerzésére szolgáló internethasználat 2005-ben,

kitöltött űrlapok közhatóságoknak történő visszaküldésére szolgáló internethasználat 2005-ben,

elektronikus tenderrendszerben (e-közbeszerzés) javaslat benyújtására szolgáló internethasználat 2005-ben.

A honlappal rendelkező gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

honlap a saját termékek marketingjére,

honlap a katalógusokhoz és árlistákhoz való hozzáférés megkönnyítésére,

honlap az értékesítés utáni támogatás nyújtására.

E-kereskedelem és e-üzleti folyamatok

Internet-hozzáféréssel rendelkező gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

rendelt már az interneten keresztül,

fogadott már megrendeléseket az interneten keresztül.

Az interneten keresztül megrendelést leadott gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

az interneten eszközölt megrendelésből származó teljes beszerzések százalékos aránya százalékosztályokban ([0;1[, [1;5[, [5;10[, [10;25[, [25;100]).

Az interneten keresztüli megrendeléseket fogadott gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

az interneten keresztül fogadott megrendelésekből származó teljes forgalom százalékos aránya,

internetes e-értékesítések ügyféltípusonként: B2B és B2G,

internetes e-értékesítések ügyféltípusonként: B2C,

internetes e-értékesítések célállomásonként: saját ország,

internetes e-értékesítések célállomásonként: egyéb EU-ország,

internetes e-értékesítések célállomásonként: a világ többi része,

már értékesített termékekre szakosodott B2B-piacokon keresztül.

A számítógépet használó gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

már rendelt az internettől eltérő számítógépes hálózatokon keresztül,

már fogadott megrendeléseket az internettől eltérő számítógépes hálózatokon keresztül.

Az internettől eltérő számítógépes hálózatokon keresztül megrendelést leadott gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

az internettől eltérő számítógépes hálózatokon keresztül eszközölt megrendelésekből származó teljes beszerzések százalékos aránya százalékosztályokban ([0;1[, [1;25[, [25;50[, [50;75[, [75;100]).

Az internettől eltérő számítógépes hálózatokon keresztül megrendeléseket fogadott gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

az internettől eltérő számítógépes hálózatokon keresztül fogadott megrendelésekből származó teljes forgalom százalékos aránya.

IKT-biztonság

Internet-hozzáféréssel rendelkező gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

biztonsági eszközök alkalmazása: vírusellenőrző vagy védelmi szoftver,

biztonsági eszközök alkalmazása: tűzfalak,

biztonsági eszközök alkalmazása: biztonsági szerverek,

biztonsági eszközök alkalmazása: biztonsági másolat készítése nem a helyszínen,

biztonsági eszközök alkalmazása: elektronikus digitális aláírás ügyfélazonosító mechanizmusként,

biztonsági eszközök alkalmazása: egyéb azonosító mechanizmusok (pl. PIN kód),

biztonsági eszközök alkalmazása: adattitkosítás a bizalmas kezelés érdekében,

a 2005. év során az IKT-val kapcsolatosan felmerült problémák, amelyek információ- vagy munkaidővesztéssel jártak.

b.2)   A gazdasági egységek következő mutatóit a NACE Rev. 1.1. J. nemzetgazdasági ágának 65.12., 65.22., 66.01. és 66.03. osztályába tartozó, a pénzügyi ágazat gazdasági egységei esetén kell begyűjteni:

IKT-rendszerek és azok használata a gazdasági egységeknél

Az összes gazdasági egység esetében begyűjtendő mutatók:

számítógépet hetente legalább egyszer használó alkalmazott személyek százalékos aránya,

olyan alkalmazottak megléte, akik idejük egy részében (heti fél napot vagy többet) rendszeresen végeznek munkát a gazdasági egység rendes munkavégzési helyétől távol, és akik a gazdasági egység számítógépes rendszeréhez elektronikus hálózatokon keresztül kapcsolódnak (távmunkavégzés),

IKT-ismeretekkel rendelkező alkalmazottak felvétele során felmerülő nehézségek a 2005. év során,

vezeték nélküli LAN megléte,

vezetékes LAN megléte,

intranet megléte,

extranet megléte,

IT-rendszerek megléte a megrendelések fogadásának kezelésére,

a hagyományos postai levelezésnek a kommunikáció elektronikus úton való eszközeivel történő helyettesítésének mértéke az elmúlt öt évben (helyettesítés hiánya, kismértékű helyettesítés, jelentős mértékű helyettesítés, nagy részben vagy teljes mértékben megvalósult helyettesítés, nem alkalmazható).

A távolból munkát végeztető gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

távolból történő munkavégzés típusonként: otthoni munkavégzés,

távolból történő munkavégzés típusonként: ügyfelek és/vagy külső üzleti partnerek üzlethelyiségeiben végzett munka,

távolból történő munkavégzés típusonként: ugyanazon gazdasági egység vagy gazdasági egységek csoportja földrajzilag szétszórt helyszínein végzett munka,

távolból történő munkavégzés típusonként: üzleti út során végzett munka.

Az IKT-ismeretekkel rendelkező alkalmazottak felvétele során 2005-ben nehézségeket megélt gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

az IKT felhasználói ismeretek nem állnak rendelkezésre vagy nem teljesen megfelelők 2005-ben,

az IKT szakértői ismeretek nem állnak rendelkezésre vagy nem teljesen megfelelők 2005-ben,

az IKT szakemberek magas költsége 2005-ben.

A megrendelések kezelésére IT-rendszerrel rendelkező gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

a gazdasági egységnek vagy gazdasági egység csoportjának belső rendszeréhez kapcsolódó megrendeléskezelő IT-rendszer,

az ügyfelek üzleti rendszereihez kapcsolódó megrendeléskezelő IT-rendszer.

Internethasználat a gazdasági egységeknél

Az összes gazdasági egység esetében begyűjtendő mutatók:

internet-hozzáférés.

Az internet-hozzáféréssel rendelkező gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

a világhálóhoz csatlakoztatott számítógépeket hetente legalább egyszer használó alkalmazott személyek százalékos aránya,

internetcsatlakozás: hagyományos modem,

internetcsatlakozás: ISDN,

internetcsatlakozás: DSL,

internetcsatlakozás: egyéb vezetékes internetcsatlakozás,

internetcsatlakozás: mobil csatlakozás,

az internetcsatlakozás maximális letöltési sebessége (144 Kb/s alatt, 144 Kb/s vagy annál több, de 2 Mb/s-nál kevesebb, 2 Mb/s vagy több),

internethasználat képzés és oktatás céljából,

internethasználat a közhatóságokkal való kapcsolattartás céljából 2005-ben,

saját honlap megléte.

A 2005 során a közhatóságokkal az interneten keresztül kapcsolatot tartó gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

a közhatóságok honlapjairól történő információszerzést szolgáló internethasználat 2005-ben,

a közhatóságok honlapjairól űrlapok letöltését szolgáló internethasználat 2005-ben,

kitöltött űrlapok közhatóságoknak történő visszaküldésére szolgáló Internethasználat 2005-ben,

elektronikus tenderrendszerben (e-közbeszerzés) javaslat benyújtására szolgáló internethasználat 2005-ben.

A honlappal rendelkező gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók (nem kötelező):

honlap a saját termékek/szolgáltatások marketingje számára (nem kötelező).

E-kereskedelem és e-üzleti folyamatok

Internet-hozzáféréssel rendelkező gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

online pénzügyi szolgáltatások biztosítása az ügyfelek számára az interneten keresztül.

Az ügyfelek számára az interneten keresztül online pénzügyi szolgáltatást biztosító gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

fizetési szolgáltatások biztosítása,

megtakarítások elhelyezésének biztosítása,

kölcsönök biztosítása,

befektetési szolgáltatások biztosítása,

életbiztosítás biztosítása,

nem életbiztosítás jellegű biztosítás nyújtása,

fogadott már fizetési szolgáltatásokra vonatkozó megrendeléseket az interneten keresztül,

fogadott már megtakarítások elhelyezésére vonatkozó megrendeléseket az interneten keresztül,

fogadott már kölcsönökre vonatkozó megrendeléseket az interneten keresztül,

fogadott már befektetési szolgáltatásokra vonatkozó megrendeléseket az interneten keresztül,

fogadott már életbiztosításra vonatkozó megrendeléseket az interneten keresztül,

fogadott már nem életbiztosítás jellegű biztosításra vonatkozó megrendeléseket az interneten keresztül,

kiskereskedelmi pénzügyi szolgáltatások internetes e-értékesítései célállomásonként: saját ország,

kiskereskedelmi pénzügyi szolgáltatások internetes e-értékesítései célállomásonként: egyéb EU-ország,

kiskereskedelmi pénzügyi szolgáltatások internetes e-értékesítései célállomásonként: a világ többi része.

Az interneten keresztül banki szolgáltatást biztosító gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

honlapon keresztül megrendelést eszközölt összes számla/betéttulajdonos százalékos aránya százalékosztályokban ([0;1[, [1;5[, [5;10[, [10;25[, [25;50[, [50;100]),

honlapon keresztül megrendelést eszközölt összes magánszámla-/magánbetét-tulajdonos százalékos aránya százalékosztályokban ([0;1[, [1;5[, [5;10[, [10;25[, [25;50[, [50;100]),

honlapon keresztül megrendelést eszközölt összes vállalatiszámla /vállalatibetét-tulajdonos százalékos aránya százalékosztályokban ([0;1[, [1;5[, [5;10[, [10;25[, [25;50[, [50;100]),

az interneten keresztül adott kifizetési megbízások értékének százalékos aránya (nem kötelező) százalékosztályokban ([0;1[, [1;5[, [5;10[, [10;25[, [25;50[, [50;100]),

az interneten keresztül adott megrendelésekből származó bevételek értékének százalékos aránya (nem kötelező) százalékosztályokban ([0;1[, [1;5[, [5;10[, [10;25[, [25;50[, [50;100]).

Az interneten keresztül biztosítási szolgáltatást nyújtó gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

honlapon keresztül magánügyfelek által megrendelt biztosítási kötvények százalékos aránya százalékosztályokban ([0;1[, [1;5[, [5;10[, [10;25[, [25;50[, [50;100]),

honlapon keresztül vállalati ügyfelek által megrendelt biztosítási kötvények százalékos aránya százalékosztályokban ([0;1[, [1;5[, [5;10[, [10;25[, [25;50[, [50;100]),

honlapon keresztül rendelt magán vagy vállalati biztosítási kötvényekből származó bruttó biztosítási díjak értékének százalékos aránya százalékosztályokban ([0;1[, [1;5[, [5;10[, [10;25[, [25;50[, [50;100]).

Az összes gazdasági egység esetében begyűjtendő mutatók (nem kötelező):

az internettől eltérő hálózatokon keresztül történő megrendelések fogadása az ügyfelektől (nem kötelező).

Az internettől eltérő számítógépes hálózatokon keresztül ügyfelektől megrendelést fogadott gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók (nem kötelező):

hálózathasználat a vállalati ügyfelek számítógépes alkalmazásaitól érkezett számlák egyidőben történő kifizetésére adott kifizetési megbízások fogadására (nem kötelező),

pénzautomaták (pl. ATM) hálózatának használata ügyféltérben kifizetési megbízások fogadására és/vagy hálózat kiskereskedelmi ügyfelektől/magánszemélyektől érkező hitelkártyás fizetési megbízásokra (nem kötelező),

hálózathasználat értékesítők vállalati számítógépes rendszerre kapcsolt számítógépes hálózatairól érkező megrendelések fogadására (nem kötelező),

az internettől eltérő elektronikus hálózatok egyéb használata (nem kötelező).

IKT-biztonság

Az internet-hozzáféréssel rendelkező gazdasági egységek esetében begyűjtendő mutatók:

biztonsági eszközök alkalmazása: vírusellenőrző vagy védelmi szoftver,

biztonsági eszközök alkalmazása: tűzfalak,

biztonsági eszközök alkalmazása: biztonsági szerverek,

biztonsági eszközök alkalmazása: biztonsági másolat készítése nem a helyszínen,

biztonsági eszközök alkalmazása: elektronikus digitális aláírás ügyfélazonosító mechanizmusként,

biztonsági eszközök alkalmazása: egyéb azonosító mechanizmusok (pl. PIN kód),

biztonsági eszközök alkalmazása: adattitkosítás a bizalmas kezelés érdekében,

a 2005. év során az IKT-val kapcsolatosan felmerült problémák, amelyek információ- vagy munkaidővesztéssel jártak.

2.   HATÁLY

Az e melléklet 1b. rovatában meghatározott mutatókat kell a következő gazdasági tevékenységek és gazdaságiegység-méret alá besorolt gazdasági egységektől begyűjteni:

a)   gazdasági tevékenység: a NACE-Rev. 1.1. következő kategóriái alá besorolt gazdasági egységek:

NACE-kategória

Leírás

D. nemzetgazdasági ág

Feldolgozóipar

F. nemzetgazdasági ág

Építőipar

G. nemzetgazdasági ág

Nagy és kiskereskedelem, gépjárművek, motorkerékpárok; fogyasztási cikkek javítása

55.1. és 55.2. alágazat

Szállodai szolgáltatás és átmeneti szálláshely-szolgáltatás

I. nemzetgazdasági ág

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

65.12. osztály

Egyéb monetáris közvetítés

65.22. osztály

Egyéb hitelnyújtás

66.01. osztály

Életbiztosítás

66.03. osztály

Nem-életbiztosítás

K. nemzetgazdasági ág

Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági szolgáltatás

92.1. és 92.2. alágazat

Film-, videogyártás és rádió-televízió műsorszolgáltatás

b)   gazdasági egység mérete: 10 vagy több személyt alkalmaz;

c)   földrajzi hatály: a tagállam területének bármely részén található gazdasági egység.

3.   REFERENCIA-IDŐSZAKOK

Az e-kereskedelem és az e-üzlet rovatában meghatározott változók esetében és ahol kikötötték, a referencia-időszak a 2005. év. Az egyéb adatok esetében a referencia-időszak 2006 januárja.

4.   BONTÁS

Az e melléklet 1b. rovatában felsorolt tételeket és mutatóikat a következő bontáshoz külön-külön kell biztosítani:

a)   gazdasági tevékenység szerinti lebontás: a következő NACE Rev. 1.1. aggregátumoknak megfelelően:

NACE-aggregátum

 

DA + DB + DC + DD + DE

 

DF + DG + DH

 

DI + DJ

 

DK + DL + DM + DN

 

45.

 

50.

 

51.

 

52.

 

55.1. + 55.2.

 

60. + 61. + 62. + 63.

 

64.

 

65.12. + 65.22.

 

66.01. + 66.03.

 

72.

 

70. + 71. + 73. + 74.

 

92.1. + 92.2.

b)   méretkategória szerinti lebontás: az adatokat az alkalmazott személyek számának következő méretkategóriái alapján kell lebontani:

Méretkategória

 

10 vagy annál több

 

10–49 (kisvállalkozások)

 

50–249 (középvállalkozások)

 

250 vagy annál több (nagyvállalkozások)

c)   földrajzi lebontás: az adatokat a következő regionális csoportok alapján kell lebontani:

Regionális csoport

 

Az 1. célkitűzés alá tartozó régiók (ideértve az átmeneti vagy phasing-out alatt álló 1. célkitűzés alá tartozó régiókat is)

 

Nem az 1. célkitűzés alá tartozó régiók

5.   RENDSZERESSÉG

A 2006-os évre az adatokat egyszer kell benyújtani.

6.   HATÁRIDŐK

a)

A 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében említett aggregátadatokat – ahol szükséges jelöléssel ellátva bizalmas vagy megbízhatatlan voltukat illetően – 2006. október 5-ig kell továbbítani az Eurostathoz. Akkorra az adatkészletet véglegesíteni és hitelesíteni kell, valamint el kell fogadni. A tabulált, számítógép által olvasható átviteli formátumnak meg kell felelnie az Eurostat által megadott utasításoknak.

b)

A 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében említett metaadatokat 2006. július 31-ig kell továbbítani az Eurostathoz. A metaadatok megfelelnek az Eurostat által megadott jelentési mintának.

c)

A 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (4) bekezdésében említett minőségről szóló beszámolót 2006. december 1-ig kell továbbítani az Eurostathoz. A minőségről szóló beszámoló megfelel az Eurostat által megadott jelentési mintának.


II. MELLÉKLET

2. modul: Magánszemélyek, háztartások és az információs társadalom

1.   TÉMAKÖRÖK ÉS JELLEMZŐIK

a)   A 2006-os referenciaév által lefedett, a 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében található listáról kiválasztott témakörök a következők:

IKT-rendszerekhez való hozzáférés, valamint magánszemélyek és/vagy háztartások általi használatuk,

különféle célú internethasználat magánszemélyek által és/vagy háztartásokban,

IKT-biztonság,

IKT-szakértelem,

az IKT és az internet használatának akadályai.

b)   A következő mutatókat kell begyűjteni:

 

IKT-rendszerekhez való hozzáférés, valamint magánszemélyek és/vagy háztartások általi használatuk.

Az összes háztartás esetében begyűjtendő mutatók:

IKT-eszközökhöz való hozzáférés otthon: TV (külön kell jelenteni: parabolaantenna, kábeltévé, digitális tévé),

IKT-eszközökhöz való hozzáférés otthon: vezetékes telefonvonal,

IKT-eszközökhöz való hozzáférés otthon: mobiltelefon (külön kell jelenteni: internetképes mobiltelefon),

IKT-eszközökhöz való hozzáférés otthon: videojátékok,

IKT-eszközökhöz való hozzáférés otthon: személyi számítógép,

IKT-eszközökhöz való hozzáférés otthon: hordozható számítógép,

IKT-eszközökhöz való hozzáférés otthon: kézi számítógép,

internet-hozzáférés otthon, tekintet nélkül arra, hogy használják-e.

Az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások esetében begyűjtendő mutatók:

az internethez való hozzáféréshez használt készülékek otthon: személyi számítógép,

az internethez való hozzáféréshez használt készülékek otthon: hordozható számítógép,

az internethez való hozzáféréshez használt készülékek otthon: tévékészülékhez csatlakoztatott internetes elérést biztosító készülékkel,

az internethez való hozzáféréshez használt készülékek otthon: videojátékok,

az internethez való hozzáféréshez használt készülékek otthon: egyéb eszközök (nem kötelező: külön kell jelenteni internetképes mobiltelefonon keresztül, hordozható számítógépen keresztül),

az otthoni internet-hozzáféréshez használt kapcsolat típusa: modem vagy ISDN,

az otthoni internet-hozzáféréshez használt kapcsolat típusa: DSL,

az otthoni internet-hozzáféréshez használt kapcsolat típusa: egyéb szélessávú kapcsolat (pl. kábel, UMTS stb.),

az otthoni internet-hozzáféréshez használt kapcsolat típusa: mobiltelefon keskenysávon (pl. WAP, GPRS stb.).

Az összes magánszemély esetében begyűjtendő mutatók:

legutóbbi számítógép-használat (az elmúlt három hónapban; e három hónapon túl egy évre visszamenőlegesen; több mint egy évvel ezelőtt; sohasem használt számítógépet),

mobiltelefon-használat.

Az elmúlt három hónap során számítógépet használt magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

számítógép-használat gyakorisága (minden nap vagy szinte minden nap; legalább hetente egyszer (de nem minden nap); legalább havonta egyszer (de nem minden héten); kevesebb mint havonta egyszer),

számítógép-használat helye az elmúlt három hónapban: otthon,

számítógép-használat helye az elmúlt három hónapban: szokásos munkahelyen (nem otthon),

számítógép-használat helye az elmúlt három hónapban: oktatás helyszínén,

számítógép-használat helye az elmúlt három hónapban: másik személy otthonában,

számítógép-használat helye az elmúlt három hónapban: másutt.

Mobiltelefont használó magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

hagyományos magánjellegű postai küldemény helyettesítése mobilszöveggel vagy képüzenettel (nincs helyettesítés; kevés helyettesítés; jelentős helyettesítés; nagyrészben vagy teljesen megvalósuló helyettesítés; nem alkalmazható).

 

Különféle célú internethasználat magánszemélyek által és/vagy háztartásokban

Az összes magánszemély esetében begyűjtendő mutatók:

legutóbbi internethasználat (az elmúlt három hónapban; e három hónapon túl egy évre visszamenőlegesen; több mint egy évvel ezelőtt; sohasem használta az Internetet).

Internetet már használt magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

az internet-kereskedelem személyes célra a közelmúltban történt használata (az elmúlt három hónapban; e három hónapon túl egy évre visszamenőlegesen; több mint egy évvel ezelőtt; sohasem vásárolt vagy rendelt).

Az elmúlt három hónap során az internetet használt magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

internethasználat gyakorisága az elmúlt három hónap során (minden nap vagy szinte minden nap; legalább hetente egyszer (de nem minden nap); legalább havonta egyszer (de nem minden héten); kevesebb mint havonta egyszer),

internethasználat helye az elmúlt három hónapban: otthon,

internethasználat helye az elmúlt három hónapban: munkahelyen (nem otthon),

internethasználat helye az elmúlt három hónapban: oktatás helyszínén,

internethasználat helye az elmúlt három hónapban: másik személy otthonában,

internethasználat helye az elmúlt három hónapban: másutt (nem kötelező: külön kell jelenteni a nyilvános könyvtárakat; postahivatalok; közhivatal, városháza vagy kormányzati ügynökség; közösségi vagy önkéntes szervezet; internetkávézó esetében),

az internet eléréséhez használt mobileszközök: mobiltelefon WAP-on vagy GPRS-en keresztül,

az internet eléréséhez használt mobileszközök: mobiltelefon UMTS-en keresztül,

az internet eléréséhez használt mobileszközök: kézi számítógép,

hagyományos magánjellegű postai küldemény helyettesítése internettel vagy e mail-üzenettel (nincs helyettesítés; kevés helyettesítés; jelentős helyettesítés; nagyrészben vagy teljesen megvalósuló helyettesítés; nem alkalmazható),

személyes (magán vagy munkahelyi) e-mailcím használata,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban e-mail küldésére és/vagy fogadására,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban interneten keresztül folytatott telefonálásra,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban egyéb kommunikációs célból,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban árukra és szolgáltatásokra vonatkozó információ megkeresése céljából,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban utazással és szállással kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele céljából,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban webrádió hallgatása vagy webtelevízió nézése céljából,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban játékok, képek vagy zene lejátszására vagy letöltésére,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban szoftver letöltésére,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban online napilapok és hírmagazinok olvasása vagy letöltése céljából,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban álláskeresés vagy álláspályázat küldése céljából,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban egészséggel kapcsolatos információ keresése céljából,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban egyéb információ megszerzése vagy online szolgáltatás igénybevétele céljából,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban internetes banki szolgáltatások igénybevételére,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban áruk vagy szolgáltatások értékesítésére,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban formális keretek közt folyó oktatási tevékenység céljából,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban utánképző tanfolyamok látogatása céljából,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban egyéb, kifejezetten munkalehetőségekkel kapcsolatos oktatási tevékenységek céljából,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban közhatóságok honlapjairól információ szerzése céljából,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban közhatóságok honlapjairól hivatalos formanyomtatványok letöltése céljából,

magáncélú internethasználat az elmúlt három hónapban kitöltött formanyomtatványok küldése céljából,

internethasználat a közigazgatással történő kapcsolattartás céljából (használat; érdeklődés a használat felől; érdeklődés hiánya).

Az elmúlt három hónap során az internetet használt és az e-kormányzat iránt érdeklődő magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

e-kormányzat a jövedelemadók esetében (alkalmazás; alkalmazás szándéka; érdeklődés hiánya),

e-kormányzat a munkaügyi hivatalok által folytatott munkakeresés esetében (alkalmazás; alkalmazás szándéka; érdeklődés hiánya),

e-kormányzat a társadalombiztosítsási juttatások esetében (alkalmazás; alkalmazás szándéka; érdeklődés hiánya),

e-kormányzat a személyes okmányokat illetően (alkalmazás; alkalmazás szándéka; érdeklődés hiánya),

e-kormányzat autóregisztrálást illetően (alkalmazás; alkalmazás szándéka; érdeklődés hiánya),

e-kormányzat építési engedély kérelmezésére (alkalmazás; alkalmazás szándéka; érdeklődés hiánya),

e-kormányzat a rendőrségi bejelentések megtételére (alkalmazás; alkalmazás szándéka; érdeklődés hiánya),

e-kormányzat a nyilvános könyvtárakat illetően (alkalmazás; alkalmazás szándéka; érdeklődés hiánya),

e-kormányzat igazolások igénylésére és kibocsátására (alkalmazás; alkalmazás szándéka; érdeklődés hiánya),

e-kormányzat felsőfokú képzésre vagy egyetemre való beiratkozást illetően (alkalmazás; alkalmazás szándéka; érdeklődés hiánya),

e-kormányzat költözés bejelentésére (alkalmazás; alkalmazás szándéka; érdeklődés hiánya),

e-kormányzat egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatásokat illetően (alkalmazás; alkalmazás szándéka; érdeklődés hiánya).

Az elmúlt 12 hónap során az internetet internetes kereskedelmi tevékenység céljából használt magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

internethasználat élelmiszer vagy fűszeráru rendelésére,

internethasználat háztartási cikkek rendelésére,

internethasználat filmek vagy zene rendelésére (külön kell jelenteni, hogy online szállították-e),

internethasználat könyvek, magazinok, napilapok vagy e-tanulásra szolgáló anyagok rendelésére (külön kell jelenteni, hogy online szállították-e),

internethasználat ruházati vagy sportcikkek rendelésére,

internethasználat számítógépes szoftver vagy frissítések rendelésére (külön kell jelenteni, hogy online szállították-e),

internethasználat számítógépes hardver rendelésére,

internethasználat elektronikus eszközök rendelésére,

internethasználat részvényvásárlás, pénzügyi szolgáltatások vagy biztosítás rendelésére,

internethasználat utazás vagy üdülésre szolgáló szállás rendelésére,

internethasználat eseményekre szóló jegyek rendelésére,

internethasználat lottó vagy fogadás rendelésére,

internethasználat egyéb áruk vagy szolgáltatások rendelésére,

internethasználat az interneten kívülről ismert kiskereskedőktől történő rendelésre,

internethasználat az internetről ismert vagy az interneten talált kiskereskedőktől történő rendelésre,

az internetes kereskedelemmel kapcsolatban felmerült problémák, a probléma típusától függetlenül.

Az elmúlt 12 hónap során az internetet internetes kereskedelmi tevékenység céljából használt olyan magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók, akik valamilyen problémával szembesültek az internetes kereskedelemmel kapcsolatban:

az internetes kereskedelemmel kapcsolatban felmerült problémák: garanciát illető információ megtalálásában felmerült nehézségek,

az internetes kereskedelemmel kapcsolatban felmerült problémák: a szállítás lassabb a megjelöltnél,

az internetes kereskedelemmel kapcsolatban felmerült problémák: a végső költségek magasabbak a megjelöltnél,

az internetes kereskedelemmel kapcsolatban felmerült problémák: hibás vagy sérült árukat szállítottak vagy nem érkezett áru egyáltalán,

az internetes kereskedelemmel kapcsolatban felmerült problémák: a fizetés biztonságának hiánya,

az internetes kereskedelemmel kapcsolatban felmerült problémák: a panasztétel vagy jogorvoslat nehézkes volta, illetve a panasztétel után nem érkezett kielégítő válasz,

az internetes kereskedelemmel kapcsolatban felmerült problémák: egyéb.

IKT-biztonság

Az elmúlt három hónap során az internetet otthon használt magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

spam (nem kívánt e-mailek, amelyeket a magánszemély levélszemétnek tekint és nem kíván ilyet kapni).

IKT-szakértelem

Számítógépet valaha már használt magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

a közelmúltban látogatott, legalább háromórás képzés a számítógép-használat bármely vonatkozásában (az elmúlt három hónapban; e három hónapon túl egy évre visszamenőlegesen; egytől három évig visszamenőleg; több mint három évvel ezelőtt; sohasem vett részt képzésen),

számítógépes ismeretek fájlok vagy mappák másolása vagy mozgatása terén,

számítógépes ismeretek a másolás és kivágás eszközök használata terén, az információ dokumentumon belüli megkettőzése vagy elmozdítása terén,

számítógépes ismeretek alapvető számtani formulák táblázatkezelőben történő használata terén,

számítógépes ismeretek fájlok tömörítése terén,

számítógépes ismeretek új eszközök, pl. nyomtató vagy modem csatlakoztatása és telepítése terén,

számítógépes ismeretek számítógépes program speciális programnyelven történő megírása terén.

Internetet valaha már használt magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

internetes ismeretek keresőprogramnak információ keresése céljából történő használata terén,

internetes ismeretek e-mailek csatolt fájlokkal történő küldése terén,

internetes ismeretek üzenetek csevegőszobába, hírcsoportokba vagy online vitafórumokba történő küldése terén,

internetes ismeretek az internetnek telefonhívások bonyolítására való felhasználása terén,

internetes ismeretek filmek, zene stb. kicserélése céljából fájlok peer-to-peer megosztása terén,

internetes ismeretek honlap elkészítésére.

Egy vagy több számítógépes vagy internetes ismerettel rendelkező magánszemély esetében begyűjtendő mutatók:

e-ismeretek megszerzésének módja: formális keretek között működő oktatási intézményben,

e-ismeretek megszerzésének módja: felnőttképzési központban tartott képzések (de nem a munkaadó kezdeményezésére),

e-ismeretek megszerzésének módja: szakmai képzések (a munkaadó kérésére),

e-ismeretek megszerzésének módja: könyvek, CD-ROM-ok stb. felhasználásával végzett önálló tanulás,

e-ismeretek megszerzésének módja: a gyakorlás útján szerzett tanulás elvén megvalósuló önálló tanulás,

e-ismeretek megszerzésének módja: nem hivatalos segítségnyújtás kollégáktól, rokonoktól, barátoktól,

e-ismeretek megszerzésének módja: egyéb.

Az IKT és az internet használatának akadályai

Az otthoni Internet-hozzáféréssel nem rendelkező háztartások esetében begyűjtendő mutatók:

az otthoni internet-hozzáférést gátló akadályok: másutt rendelkezésre áll hozzáférés,

az otthoni internet-hozzáférést gátló akadályok: nem akar Internetet (mivel a tartalma káros stb.),

az otthoni internet-hozzáférést gátló akadályok: nincs szüksége az Internetre (mivel nem hasznos, nem érdekes stb.),

az otthoni internet-hozzáférést gátló akadályok: a berendezés költségei túl magasak,

az otthoni internet-hozzáférést gátló akadályok: a hozzáférés költségei túl magasak,

az otthoni internet-hozzáférést gátló akadályok: ismeretek hiánya,

az otthoni internet-hozzáférést gátló akadályok: fizikai fogyatékosság,

az otthoni internet-hozzáférést gátló akadályok: személyes adatok védelmével vagy biztonsággal kapcsolatos megfontolások,

az otthoni internet-hozzáférést gátló akadályok: egyéb.

Az elmúlt három hónapban internetet használt olyan magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók, akik még nem használták az internetet a közszolgáltatókkal vagy közhivatalokkal történő személyes kapcsolattartás helyettesítésére:

az e-kormányzat használatát gátló akadályok: az igényelt szolgáltatások online nem állnak rendelkezésre vagy nehéz őket megtalálni,

az e-kormányzat használatát gátló akadályok: hiányzik a személyes kapcsolat,

az e-kormányzat használatát gátló akadályok: az azonnali válasz hiánya,

az e-kormányzat használatát gátló akadályok: nyugtalanság a személyes adatok védelmét és biztonságát illetően,

az e-kormányzat használatát gátló akadályok: többletköltségek,

az e-kormányzat használatát gátló akadályok: túl bonyolult,

az e-kormányzat használatát gátló akadályok: egyéb.

Az elmúlt 12 hónap során az internetet nem internetes kereskedelmi tevékenység céljából használt magánszemélyek esetében begyűjtendő mutatók:

az internetes kereskedelem használatát gátló akadályok: nincs rá szükség,

az internetes kereskedelem használatát gátló akadályok: előnyben részesíti a személyes vásárlást, szereti látni az árut, egyes üzletekhez hű, a szokás hatalma,

az internetes kereskedelem használatát gátló akadályok: ismeretek hiánya,

az internetes kereskedelem használatát gátló akadályok: az interneten keresztül megrendelt áruk házhoz szállítása problémás,

az internetes kereskedelem használatát gátló akadályok: biztonsággal vagy személyes adatok védelmével kapcsolatos megfontolások,

az internetes kereskedelem használatát gátló akadályok: az áruk fogadását vagy visszaküldését érintő bizalom, a panaszokat vagy jogorvoslatot illető bizalom,

az internetes kereskedelem használatát gátló akadályok: nincs olyan kártyája, amivel az interneten fizetni tudna,

az internetes kereskedelem használatát gátló akadályok: az internetes kapcsolat sebessége túl lassú,

az internetes kereskedelem használatát gátló akadályok: egyéb.

2.   HATÁSKÖR

a)

Az e melléklet 1b. rovatában felsorolt, a háztartásokra vonatkozó mutatók számára szerepeltetendő statisztikai egységek a 16–74. életévig terjedő életkorból legalább egy taggal rendelkező háztartások.

b)

Az e melléklet 1b. rovatában felsorolt, a magánszemélyekre vonatkozó mutatók számára szerepeltetendő statisztikai egységek a 16–74. életévig terjedő életkorú magánszemélyek.

c)

A földrajzi hatály lefedi azokat a háztartásokat és/vagy magánszemélyeket, akik a tagállam területének bármelyik részén találhatók, illetve élnek.

3.   REFERENCIA-IDŐSZAKOK

A begyűjtendő statisztikák számára szolgáló referencia-időszak 2006 első negyedéve.

4.   BONTÁS

a)

Az e melléklet 1b. rovatában felsorolt, háztartásokra vonatkozó tételek és mutatóik esetében a következő háttérmutatókat kell begyűjteni:

földrajzi elhelyezkedés: az 1. célkitűzés alá tartozó régiókban élő (ideértve az átmeneti vagy phasing-out alatt álló 1. célkitűzés alá tartozó régiókat is); egyéb régiókban élő,

városiasodás foka: sűrűn lakott térségben élő; közepes mértékben lakott térségben élő; gyengén lakott térségben élő,

háztartás típusa: a háztartásban élők száma (külön kell gyűjteni: a 16 év alatti gyermekek száma);

(nem kötelező) a háztartás havi nettó bevétele (értékként vagy kvartilisek alkalmazásával gyűjtendő).

b)

Az e melléklet 1b. rovatában felsorolt, magánszemélyekre vonatkozó tételek és mutatóik esetében a következő háttérmutatókat kell begyűjteni:

földrajzi elhelyezkedés: az 1. célkitűzés alá tartozó régiókban élő (ideértve az átmeneti vagy phasing-out alatt álló 1. célkitűzés alá tartozó régiókat is); egyéb régiókban élő,

városiasodás foka: sűrűn lakott térségben élő, közepes mértékben lakott térségben élő; gyengén lakott térségben élő,

neme: férfi; nő,

korcsoport: 16 év alatt (nem kötelező); 16 és 24 között; 25 és 34 között; 35 és 44 között; 45 és 54 között; 55 és 64 között; 65 és 74 között; 74. életéven túl (nem kötelező),

az Oktatás Nemzetközi Osztályozási Rendszere (ISCED 97) alapján a legmagasabb, befejezett oktatási szint: alacsony (ISCED 0, 1 vagy 2); közepes (ISCED 3 vagy 4); magas (ISCED 5 vagy 6),

foglalkoztatási helyzet: alkalmazott; vállalkozó, ideértve a családi munkavállalókat is; munkanélküli; nem dolgozó hallgató; nem dolgozó egyéb személy,

a Foglalkozások Nemzetközi Osztályozási Rendszere (ISCO-88 (COM)) alapján: fizikai dolgozó, nem fizikai dolgozó, IKT-dolgozó, nem IKT-dolgozó.

5.   RENDSZERESSÉG

A 2006-os évre az adatokat egyszer kell benyújtani.

6.   AZ EREDMÉNYEK TOVÁBBÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE

a)

A 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében említett aggregátadatokat – ahol szükséges jelöléssel ellátva bizalmas vagy megbízhatatlan voltukat illetően – 2006. október 5-ig kell továbbítani az Eurostathoz. Akkorra az adatkészletet véglegesíteni és hitelesíteni kell, valamint el kell fogadni. A tabulált, számítógép által olvasható átviteli formátumnak meg kell felelnie az Eurostat által megadott utasításoknak.

b)

A 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében említett metaadatokat 2006. július 31-ig kell továbbítani az Eurostathoz. A metaadatok megfelelnek az Eurostat által megadott jelentési mintának.

c)

A 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (4) bekezdésében említett minőségről szóló beszámolót 2006. december 1-ig kell továbbítani az Eurostathoz. A minőségről szóló beszámoló megfelel az Eurostat által megadott jelentési mintának.


14.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/63


A BIZOTTSÁG 1100/2005/EK RENDELETE

(2005. július 13.)

a termelőknek fizetendő minimumár megállapításáról a feldolgozatlan aszalt füge esetében, valamint az aszalt fügére vonatkozó termelési támogatás meghatározásáról, a 2005/2006 értékesítési kampányra vonatkozóan

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek közös piaci szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2201/96/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 6c. cikkének (3) bekezdésére és 6d. cikkének (7) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2201/96/EK tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. augusztus 29-i, a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek támogatási rendszerére vonatkozó 1535/2003/EK bizottsági rendelet (2) 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja tartalmazza az aszalt füge kereskedelmi kampányainak időpontjait.

(2)

A 2201/96/EK tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 1999. július 19-i 1573/1999/EK bizottsági rendelet (3) 1. cikke, a termelési támogatási rendszerből részesülő aszalt füge jellemzőire vonatkozóan felállítja azokat a kritériumokat, amelyeknek meg kell feleljenek a termékek ahhoz, hogy a minimumárból és a támogatás kifizetéséből részesüljenek.

(3)

Következésképpen javasolt a minimumár és a termelési támogatás megállapítása a 2005/2006 kereskedelmi kampányra vonatkozóan, a 2201/96/EK rendelet 6c. és 6d. cikkeiben meghatározott kritériumoknak megfelelően.

(4)

Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek irányítóbizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2005/2006 kereskedelmi kampányra vonatkozóan, a 2201/96/EK rendelet 6b. cikkének (2) bekezdésében meghatározott nettó termelői minimumár, feldolgozatlan aszalt füge estében 878,86 euró/tonna.

A 2005/2006 kereskedelmi kampányra vonatkozóan, a 2201/96/EK rendelet 6b. cikkének (1) bekezdése értelmében, az aszalt füge estében meghatározott termelési támogatás összege nettó 258,57 euró/tonna.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. július 13-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 297., 1996.11.21., 29. o. A legutóbb a 386/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 64., 2004.3.2., 25. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 218., 2003.8.30., 14. o. A legutóbb a 180/2005/EK rendelettel (HL L 30., 2005.2.3., 7. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 187., 1999.7.20., 27. o.


14.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/64


A BIZOTTSÁG 1101/2005/EK RENDELETE

(2005. július 13.)

a feldolgozásra szánt körte támogatásának meghatározásáról a 2005/2006-i kereskedelmi kampányra vonatkozóan

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2201/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A feldolgozott zöldség- és gyümölcstermékek támogatási rendszerére vonatkozóan a 2201/96/EK tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. augusztus 29-i 1535/2003/EK bizottsági rendelet (2) 3. cikke (3) bekezdésének c) pontja rendelkezik a feldolgozásra szánt körtére vonatkozó támogatási összeg Bizottság általi kihirdetéséről, amelynek legkésőbb június 15-én meg kell történnie.

(2)

A támogatási rendszer keretében, az elmúlt három kampány folyamán feldolgozott körte mennyiségének átlaga 11 946 tonnával magasabb, mint a közösségi küszöbérték.

(3)

Következésképpen azoknak a tagállamoknak az estében, melyek túllépték a rájuk vonatkozó feldolgozási küszöbértéket, a 2201/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésben meghatározott szinthez viszonyítva módosítani kell a 2005/2006 kampányban feldolgozásra szánt körtére adott támogatás összegét, az említett rendelet 5. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(4)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Feldolgozott Gyümölcs- és Zöldségtermék-piaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2005/2006-i kereskedelmi kampányra vonatkozóan, a 2201/96/EK rendelet 2. cikke értelmében a körtére adható támogatás összege:

161,70 euró/tonna Csehországban,

155,23 euró/tonna Görögországban,

157,59 euró/tonna Spanyolországban,

161,70 euró/tonna Franciaországban,

124,58 euró/tonna Olaszországban,

161,70 euró/tonna Magyarországon,

159,09 euró/tonna Hollandiában,

161,70 euró/tonna Ausztriában,

161,70 euró/tonna Portugáliában.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. július 13-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 297., 1996.11.21., 29. o. A legutóbb a 386/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 64., 2004.3.2., 25. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 218., 2003.8.30., 14. o. A legutóbb a 180/2005/EK rendelettel (HL L 30., 2005.2.3., 7. o.) módosított rendelet.


14.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/65


A BIZOTTSÁG 1102/2005/EK RENDELETE

(2005. július 13.)

a 32/2000/EK tanácsi rendelet módosításáról, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet módosításainak figyelembevétele érdekében

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a GATT-Egyezményben előírt közösségi vámkontingensek és egyes egyéb közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről, valamint a kontingensek kiigazítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, továbbá az 1808/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. december 17-i 32/2000/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1810/2004/EK bizottsági rendelet (2) által módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (3) módosította a 32/2000/EK rendelet III., IV. és V. mellékletében felsorolt egyes termékek Kombinált Nómenklatúra szerinti kódjait. Ezért e mellékleteket ennek megfelelően módosítani kell.

(2)

Ezt a rendeletet az 1810/2004/EK rendelet hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 32/2000/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A III. mellékletben a 09.0107 rendelési számhoz tartozó kódok a következőképpen módosulnak:

a)

az „ex 5702 39 90” KN-kód helyébe az „ex 5702 39 00” KN-kód lép;

b)

az „ex 5702 49 90” KN-kód és az ehhez tartozó „10” TARIC-albontás helyébe az „ex 5702 49 00”, illetve a „20” TARIC-albontás lép;

c)

az „ex 5703 90 00” KN-kód helyébe az „ex 5703 90 10” és az „ex 5703 90 90” KN-kód lép.

2.

A IV. melléklet a következőképpen módosul:

a)

a 09.0106 rendelési számhoz tartozó KN-kódok a második oszlopban a következőképpen módosulnak:

i.

a „6207 91 90” KN-kód helyébe az „ex 6207 91 00” KN-kód lép;

ii.

a „6208 91 19” KN-kód helyébe az „ex 6208 91 00” KN-kód lép;

iii.

a „6302 51” KN-kód helyébe a „6302 51 00” KN-kód lép;

iv.

a „6302 91” KN-kód helyébe a „6302 91 00” KN-kód lép;

v.

a „6301 20 91” és a „6301 20 99” KN-kód helyébe a „6301 20 90” KN-kód lép;

b)

a 09.0106 rendelési számhoz tartozó kódok a TARIC-kódok oszlopában a következőképpen módosulnak:

i.

abban a sorban, amely a „6207 91 90” KN-kódot tartalmazza, a „10” kód helyébe a „91” kód lép;

ii.

abban a sorban, amely a „6208 91 19” KN-kódot tartalmazza, a „10” kód helyébe a „18” kód lép;

c)

a 09.0106 rendelési számhoz tartozó KN-kódok a következőképpen módosulnak:

i.

a „6207 91 90” KN-kód helyébe a „6207 91 00” KN-kód lép;

ii.

a „6208 91 19” KN-kód helyébe a „6208 91 00” KN-kód lép;

iii.

a „6301 20 91” és a „6301 20 99” KN-kód helyébe a „6301 20 90” KN-kód lép;

iv.

a „6302 51 10” és a „6302 51 90” KN-kód helyébe a „6302 51 00” KN-kód lép;

v.

a „6302 91 10” és a „6302 91 90” KN-kód helyébe a „6302 91 00” KN-kód lép.

3.

Az V. mellékletben a 09.0103 rendelési számhoz tartozó kódok a TARIC-kódok listájában, a „KN-kód” oszlopban a következőképpen módosulnak:

a)

az „5210 11 10” és az „5210 11 90” KN-kód helyébe az „5210 11 00” KN-kód lép;

b)

az „5210 21 10” és az „5210 21 90” KN-kód helyébe az „5210 21 00” KN-kód lép;

c)

az „5210 31 10” és az „5210 31 90” KN-kód helyébe az „5210 31 00” KN-kód lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2005. január 1-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. július 13-án.

a Bizottság részéről

László KOVÁCS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 5., 2000.1.8., 1. o. A legutóbb az 545/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 87., 2004.3.25., 12. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 327., 2004.10.30., 1. o.

(3)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 493/2005/EK rendelettel (HL L 82., 2005.3.31., 1. o.) módosított rendelet.


14.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/67


A BIZOTTSÁG 1103/2005/EK RENDELETE

(2005. július 13.)

az Egyiptomból származó rizsnek a 955/2005/EK rendeletben előírt 2005. évi kontingens keretében történő behozatalára irányuló engedélykérelmekről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az Egyiptomból szá