5.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 172/4

A BIZOTTSÁG 1041/2005/EK RENDELETE

(2005. június 29.)

a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 157. cikkére,

mivel:

(1)

A 40/94/EK rendeletnek megfelelően szükség van technikai intézkedések elfogadására a kutatási jelentések formanyomtatványával, a bejelentés és a lajstromozás szétválasztásával, a határozatok, engedélyezések visszavonásával, és a felszólalási vagy a törlési osztály egyetlen tagja által hozott határozatokkal kapcsolatos rendelkezések végrehajtása érdekében.

(2)

A kutatási rendszer 2008. március 10. után kötelező marad a közösségi védjegyek esetében, de díjfizetéses alapúvá és opcionálissá kell tenni az azon tagállamok védjegylajstromaiban történő kutatás esetében, amelyek értesítést küldtek a kutatás elvégzéséről szóló saját határozatukról. Meghatározásra kerül egy, a kutatási jelentés alapvető elemeiből álló formanyomtatvány az ilyen kutatási jelentések minőségének és egységességének javítása érdekében.

(3)

A megosztási és lajstromozási nyilatkozatnak meg kell felelnie az e rendeletben megállapított elemeknek. Valamely határozat vagy lajstromozás a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (a továbbiakban: a Hivatal) általi új, hivatalból történő visszavonásának meg kell felelnie az e rendeletben megállapított egyedi eljárásnak. Megnevezésre kerülnek azok a kivételes esetek, amelyekben kötelező az engedélyezés. Gondoskodnak azon egyszerű esetek jegyzékéről, amelyekben a felszólalási vagy a törlési osztály egyetlen tagja is határozatot hozhat.

(4)	Továbbá módosítani kell a meglévő szabályokat a lajstromozási eljárás javítása vagy egyértelművé tétele érdekében. Emellett módosítani kell egyes, eljárásra vonatkozó pontokat a rendszer alapvető megváltoztatása nélkül.

(5)

Az elektronikus úton történő benyújtási eljárás egyedi jellemzőinek és lehetőségeinek figyelembevétele érdekében módosulnak az alábbi rendelkezések: az 1. szabály (1) bekezdésének c) pontja, a 3. szabály (2) bekezdése, a 61. szabály, a 72. szabály (4) bekezdése, a 79. szabály, a 82. szabály, valamint a 89. szabály (1) és (2) bekezdése.

(6)

A közösségi védjegybejelentések elektronikus úton történő benyújtásának és elektronikus közzétételének meg kell könnyítenie a védjegyek benyújtását általában, és különösen fokoznia kell a színeket vagy hangokat tartalmazó védjegyek benyújtását a védjegy egyértelmű, pontos, önálló, könnyen elérhető, érthető, tartós és objektív megjelenítése révén. A műszaki feltételeket a Hivatal elnökének kell megállapítania, különös tekintettel a hangfájlok adatformátumára. A hangokból álló közösségi védjegyek elektronikus úton történő benyújtását kísérheti elektronikus hangfájl, és a közösségi védjegybejelentések elektronikus közzététele tartalmazhat ilyen fájlt a hang nyilvános elérésének megkönnyítése érdekében.

(7)	A felszólalási eljárással kapcsolatos rendelkezéseket teljes egészében át kell alakítani az elfogadhatósági követelmények meghatározása, a hiányosságok jogi következményeinek egyértelmű meghatározása és a rendelkezéseknek az eljárás időrendi sorrendjében történő meghozatala érdekében.

(8)

A Hivatal további illetékessége az átalakítás elfogadhatóságának és az átalakítási kérelem elutasításának vizsgálata terén részleges is lehet abban az értelemben, hogy az átalakítás egyes tagállamok számára elfogadható lehet, mások számára nem. Emellett ki kell egészíteni azt a feltétlen okok vizsgálatára használt egyes kritériumokkal, valamely tagállam nyelvére való hivatkozással.

(9)

A felszólalási és törlési eljárás vesztes fele által fizetendő költségek tekintetében korlátozni kell a képviseleti költségek visszatérítését, de a jelenlegi maximális összegeket némileg meg kell emelni a végrehajtási rendelet elfogadása óta eltelt idő figyelembevételével. Tanúk vagy szakértők megidézése esetén nem kell ilyen maximális összeget megállapítani, hanem a visszatéríthető költségeknek tartalmazniuk kell az említett tanúk és szakértők által esetlegesen kért összegeket.

(10)	Ezért ennek megfelelően módosítani kell a 2868/95/EK rendeletet (2).

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsainak díjaival, végrehajtási szabályaival és eljárásaival foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2868/95/EK rendelet 1. cikke az alábbiak szerint módosul:

Az 1. szabály (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

A b) pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„b)

a bejelentő nevét, címét és állampolgárságát, valamint azt az államot, amelyben a bejelentő lakóhelye, székhelye vagy telephelye található. A természetes személyek neve a vezetéknévből és a keresztnévből (keresztnevekből) áll. A jogi személyek és a rendelet 3. cikke szerinti egyéb szervezet nevét hivatalos elnevezésük alapján kell megadni, amely a szokásos módon rövidíthető. Meg lehet adni telefonszámot, faxszámot, e-mail címet és egyéb adatközlési lehetőséget is, amely alapján a bejelentő értesítéseket kaphat. Főszabályként minden egyes bejelentőnél csak egy címet kell feltüntetni. Ha több címet is megjelölnek, csak az első helyen megadott címet kell figyelembe venni, kivéve ha a bejelentő a címek egyikét kézbesítési címként jelöli meg;”

b)	a c) pont az alábbiakkal egészül ki: „vagy hivatkozás egy korábbi közösségi védjegybejelentésben szereplő áruk és szolgáltatások jegyzékére;”

A k) pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„k)	a bejelentő vagy képviselője aláírása a 79. szabállyal összhangban;”

kiegészül az l) ponttal:

„l)	adott esetben a rendelet 39. cikke (2) bekezdésében említett kutatási jelentés iránti kérelem.”

A 3. szabály az alábbiak szerint módosul:

A (2) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(2)

Az (1) bekezdésben említettől eltérő esetben és az elektronikus úton történő bejelentés kivételével a megjelölést a bejelentés szöveges részét tartalmazó laptól különálló lapon kell ábrázolni. A megjelölést tartalmazó külön lapnak A/4-es méretűnek (29,7 cm × 21 cm) kell lennie, a bemutatáshoz felhasznált terület nem haladhatja meg a 26,2 cm × 17 cm-t. A bal oldalon legalább 2,5 cm-es szegélyt kell hagyni. Ha az nem nyilvánvaló, a megjelölés helyzetét a »fent« szó szerepeltetésével kell jelezni minden egyes ábrán. Az ábrázolásnak olyan minőségűnek kell lennie, hogy azt a Közösségi Védjegyértesítőben történő meghirdetés céljaira legfeljebb 8 cm × 16 cm-es méretre lehessen kicsinyíteni vagy nagyítani.”

Az (5) és a (6) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(5)	Ha az oltalmat a szín tekintetében is igénylik, a (2) bekezdés szerinti ábrázolásnak ebben az esetben a megjelölés színes ábrázolásából kell állnia. Az ábrázolás színösszetételét szavakkal is leírják, és azt valamely elismert színkódra való hivatkozással lehet kiegészíteni.

(6)

Ha hangot tartalmazó védjegy lajstromozását kérelmezik, a védjegy megjelölése a hang grafikus ábrázolásából, különösen egy kottából áll, ha a bejelentés elektronikus úton történik, akkor hangot tartalmazó elektronikus fájl kísérheti. A Hivatal elnöke határozza meg az elektronikus fájl formátumát és maximális méretét.”

A 4. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„4. szabály

Bejelentési díjak

A bejelentésért fizetendő díj a következőkből áll:

alapdíj;

b)	osztályonkénti díj, amely – háromnál több osztály esetén – minden egyes olyan további osztály után fizetendő, amelybe a 2. szabály értelmében az áru vagy a szolgáltatás besorolható;

c)	adott esetben a kutatási díj.”

Az alábbi 5a. szabállyal egészül ki:

„5a. szabály

Kutatási jelentés

A kutatási jelentést egy formanyomtatvány segítségével készítik el, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a)	a kutatást végző központi iparjogvédelmi hivatalok neve;

b)	a kutatási jelentésben említett védjegybejelentések vagy -lajstromozások száma;

c)	a bejelentés napja és adott esetben a kutatási jelentésben említett védjegybejelentések vagy lajstromozások prioritási napja;

d)	a kutatási jelentésben említett védjegyek lajstromozásának napja;

e)	a kutatási jelentésben említett védjegybejelentések vagy -lajstromozások birtokosának neve és elérhetősége;

f)	a kutatási jelentésben említett védjegybejelentések vagy -lajstromozások megjelölése;

g)	korábbi nemzeti védjegybejelentések vagy -lajstromozások tárgyát képező osztályok nizzai osztályozás szerinti feltüntetése, illetve olyan áruk és szolgáltatások feltüntetése, amely esetében vagy bejelentették, vagy lajstromba vették a kutatási jelentésben említett védjegyeket.”

5.	A 6. szabály (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki: „Ha a korábbi bejelentés közösségi védjegybejelentés volt, akkor a Hivatal hivatalból mellékeli a korábbi bejelentés másolatát a közösségi védjegybejelentéshez.”

A 8. szabály (2) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(2)

Ha a bejelentő a bejelentés benyújtását követően kívánja igényelni a rendelet 34. cikke szerinti lajstromozott korábbi védjegy szenioritását, a szenioritási nyilatkozatot a bejelentés napjától számított két hónapon belül kell benyújtania, és ebben meg kell adnia azt a tagállamot vagy tagállamokat, amelyekben vagy amelyekre kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták, a vonatkozó lajstromozás számát és a bejelentés napját és az árujegyzékben szereplő árukat és szolgáltatásokat. Az (1) bekezdésben meghatározott igazolást a szenioritási nyilatkozat átvételét követő három hónapon belül kell benyújtani a Hivatalhoz.”

A 10. szabály helyébe az alábbi szöveg lép:

„10. szabály

Nemzeti hivatalok által végzett kutatások

(1)

Ha a rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett kutatási jelentés iránti kérelmet nem nyújtották be a közösségi védjegybejelentéssel együtt, vagy ha a 4. szabály c) pontjában említett kutatási díjat nem fizették meg a bejelentési alapdíj befizetésére megállapított határidőn belül, a bejelentésre nem vonatkozik a központi iparjogvédelmi hivatalok által végzett kutatás.

(2)

Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozásra nem vonatkozik a központi iparjogvédelmi hivatalok által végzett kutatás, ha a rendelet 39. cikke (2) bekezdése alapján a kutatási jelentésre vonatkozó kérelmet nem nyújtották be a Hivatalhoz attól a naptól számított egy hónapon belül, amelyen a Nemzetközi Iroda bejelenti a Hivatalnak a nemzetközi lajstromozást, vagy ha ugyanezen határidőn belül a kutatási díjat nem fizették meg.”

A 12. szabály c) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

„c)	a védjegy megjelenítése a 3. szabályban említett elemekkel és leírásokkal együtt; ha az oltalmat a szín tekintetében is igénylik vagy színeket tartalmaz, a meghirdetésnek színesnek kell lennie vagy fel kell tüntetni a megjelölést alkotó színt vagy színeket; adott esetben pedig a színkódot is.”

9.	A 13. szabály (1) bekezdésének c) pontját és a (2) bekezdését el kell hagyni.

10.

Az alábbi 13a. szabállyal egészül ki:

„13a. szabály

A bejelentés megosztása

(1)

A bejelentés megosztásáról szóló, a rendelet 44a. cikke szerinti nyilatkozat a következőket tartalmazza:

a)	a bejelentés ügyszáma;

b)	a bejelentő neve és címe az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjával összhangban;

c)	a megosztási bejelentést képező áruk és szolgáltatások felsorolása, vagy amennyiben egynél több megosztási kérelemről van szó, az egyes megosztási kérelmekhez tartozó áruk és szolgáltatások felsorolása;

d)	az eredeti bejelentésben maradó áruk és szolgáltatások felsorolása.

(2)

Amennyiben a Hivatal úgy ítéli meg, hogy nem teljesülnek az (1) bekezdésben megállapított követelmények, vagy átfedés van a megosztási bejelentést képező áruk és szolgáltatások felsorolása és az eredeti bejelentésben maradó áruk és szolgáltatások felsorolása között, felhívja a bejelentőt, hogy az általa megállapítandó határidőn belül pótolja a hiányosságokat.

Ha a bejelentő a határidő lejártáig a hiányokat nem pótolja, a Hivatal visszautasítja a megosztási nyilatkozatot.

(3)

A rendelet 44a. cikk (2) bekezdése b) pontjában említett időszakok, amelyek során a megosztási bejelentésre vonatkozó nyilatkozat nem elfogadható:

a)	a benyújtás dátumának kiadása előtti időszak;

b)	a bejelentésnek a rendelet 42. cikke (1) bekezdésének rendelkezései szerinti közzétételét követő három hónap;

c)	a 23. cikk (1) bekezdésben említett lajstromozási díj megfizetéséről szóló értesítés kiadásának napja utáni időszak.

(4)	Amennyiben a Hivatal úgy ítéli meg, hogy a megosztási nyilatkozat elfogadhatatlan a rendelet 44a. cikke vagy a (3) bekezdés a) és b) pontja alapján, visszautasítja a megosztási nyilatkozatot.

(5)	A Hivatal a megosztási bejelentés számára külön aktát nyit, amely az eredeti bejelentés ügyiratainak teljes másolatát tartalmazza, ideértve a megosztási nyilatkozatot és az azzal kapcsolatos levelezést. A Hivatal a megosztási bejelentésnek új bejelentésszámot ad.

(6)

Amennyiben a megosztási nyilatkozat olyan bejelentésre vonatkozik, amelyet már közzétettek a rendelet 40. cikke értelmében, a megosztást közzéteszik a Közösségi Védjegyértesítőben. A megosztási bejelentést közzéteszik; a bejelentés tartalmazza a 12. szabályban említett jelzéseket és elemeket. A közzététellel nem kezdődik új időszak a felszólalások benyújtása esetében.”

11.

A 15–20. szabály helyébe az alábbi szöveg lép:

„15. szabály

Felszólalás

(1)

A rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerinti korábbi védjegy vagy védjegyek (korábbi védjegy) vagy a rendelet 8. cikkének (4) bekezdése szerinti korábbi jog vagy jogok (korábbi jog) alapján felszólalás nyújtható be, feltéve hogy a korábbi védjegyek vagy a korábbi jogok mindegyike azonos jogosulthoz vagy jogosultakhoz tartozik. Ha valamely korábbi védjegynek és/vagy jognak egynél több jogosultja van (társjogosultság), a felszólalás bármelyik esetében benyújtható.

(2)

A felszólalás a következőket tartalmazza:

a)	a felszólalással megtámadott bejelentés ügyszáma és a közösségi védjegy bejelentőjének neve;

a felszólalás alapját képező korábbi védjegy vagy korábbi jog egyértelmű azonosítása, konkrétan:

amennyiben a felszólalás alapja a rendelet 8. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti valamely korábbi védjegy, vagy amennyiben a felszólalás alapja a rendelet 8. cikkének (3) bekezdése, a korábbi védjegy ügyszáma vagy lajstromszáma, annak jelzése, hogy a korábbi védjegy lajstromozva van-e vagy lajstromozás iránti bejelentés-e, valamint annak a tagállamnak a feltüntetése, ideértve indokolt esetben a Benelux-államokat, amelyben vagy amely esetében a korábbi védjegy oltalom alatt állt, vagy indokolt esetben annak feltüntetése, hogy az közösségi védjegy;

ii.	amennyiben a felszólalás alapja a rendelet 8. cikke (2) bekezdése c) pontja szerinti közismert védjegy, annak a tagállamnak a megjelölése, ahol a védjegy közismert, valamint vagy az i. pontban említett adatok, vagy a védjegy megjelölése;

iii.	amennyiben a felszólalás alapja a 8. cikk (4) bekezdése szerinti valamely korábbi jog, annak jellege vagy természete, a korábbi jog bemutatása, és annak jelzése, hogy ez a korábbi jog az egész Közösségben vagy csak egy vagy több tagállamban érvényes-e, és az utóbbi esetben a tagállamok megnevezése;

c)	a felszólalás alapja, konkrétan egy olyan értelmű nyilatkozat, hogy teljesülnek a rendelet 8. cikke (1), (3), (4) és (5) bekezdése szerinti követelmények;

d)	a korábbi védjegy benyújtásának és, ha rendelkezésre áll, lajstromozásának és elsőbbségének időpontja, kivéve ha lajstromba nem vett, közismert védjegyről van szó;

e)	a korábbi védjegy lajstromozás vagy bejelentés szerinti megjelölése; ha a korábbi védjegy színes, a megjelölés színesben történik;

f)	a felszólalás alapját képező áruk és szolgáltatások;

g)	ha a felszólalás olyan korábbi védjegyen alapul, amely a rendelet 8. cikkének (5) bekezdése értelmében jó hírű, annak a tagállamnak a megjelölése, amelyben, és azon áruk és szolgáltatások megnevezése, amelyek esetében a védjegy jó hírű;

a felszólalóra vonatkozóan:

i.	a felszólaló neve és címe az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjával összhangban;

ii.	képviselő megbízása esetén a képviselő neve és székhelyének címe az 1. szabály (1) bekezdése e) pontjának megfelelően;

iii.	ha a felszólalást a védjegy használatára feljogosított személy vagy olyan személy terjeszti elő, aki a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján jogosult valamely korábbi jog gyakorlására, egy ilyen értelmű nyilatkozat és a felszólalás benyújtására vonatkozó engedély vagy jogosultság feltüntetése.

(3)

A felszólalás a következőket tartalmazhatja:

a)	azon áruk és szolgáltatások megjelölése, amelyek ellen a felszólalás irányul; ilyen megjelölés hiányában úgy tekintik, hogy a felszólalás a felszólalás tárgyát képező közösségi védjegybejelentésben szereplő minden áru és szolgáltatás ellen irányul;

b)	indoklással ellátott nyilatkozat, amely közli a felszólalást alátámasztó fő tényeket, érveket és bizonyítékokat.

(4)	Amennyiben a felszólalás alapja egynél több korábbi védjegy vagy jog, a (2) és (3) bekezdést minden ilyen jogra alkalmazzák.

16. szabály

A felszólalás során használt nyelvek

(1)	A rendelet 115. cikke (6) bekezdésében említett határidő, amelyen belül a felszólalónak be kell nyújtania a felszólalása fordítását, a felszólalási időszak lejártától számított egy hónap.

(2)

Ha a felszólaló vagy a bejelentő a felszólalási eljárásnak a 18. szabály (1) bekezdése értelmében történő megindítását megelőzően arról tájékoztatja a Hivatalt, hogy a bejelentő és a felszólaló a rendelet 115. cikkének (7) bekezdése alapján másik eljárási nyelvben állapodtak meg, a felszólaló – amennyiben a felszólalást nem az adott nyelven nyújtották be – az említett időponttól számított egy hónapon belül benyújtja a felszólalás e nyelven készült fordítását. Amennyiben a fordítást nem, vagy késedelmesen nyújtják be, az eljárás nyelve változatlan marad.

16a. szabály

A bejelentő tájékoztatása

A felszólaló által benyújtott minden felszólalást és minden dokumentumot, valamint a 18. szabályban említett időszak lejárta előtt a Hivatal által valamely félnek címzett közlést a Hivatal megküldi a másik félnek is a felszólalás megkezdéséről szóló tájékoztatásként.

17. szabály

Az elfogadhatóság vizsgálata

(1)	Ha a felszólalás díját a felszólalás benyújtására nyitva álló határidőn belül nem fizették meg, a felszólalást be nem nyújtottnak tekintik. Ha a felszólalás díját a felszólalás benyújtására nyitva álló határidőn túl fizették meg, azt a felszólaló részére vissza kell téríteni.

(2)

Ha a felszólalást nem nyújtották be a felszólalásra nyitva álló határidőn belül, vagy ha a felszólalás nem azonosítja egyértelműen azt a bejelentést, amely ellen a felszólalást benyújtották, vagy azt a korábbi védjegyet vagy jogot, amelyre a felszólalást alapozzák a 15. szabály (2) bekezdése a) és b) pontja alapján, vagy nem tartalmazza a felszólalás indoklását a 15. szabály (2) bekezdése c) pontja alapján, és ha ezeket a hiányokat nem pótolják a felszólalás benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt, a Hivatal elutasítja a felszólalást, mint nem elfogadhatót.

(3)	Amennyiben a felszólaló nem nyújtja be a 16. szabály (1) bekezdése által előírt fordítást, a felszólalást elutasítják mint nem elfogadhatót. Amennyiben a felszólaló hiányos fordítást nyújt be, a felszólalás le nem fordított részét nem veszik figyelembe az elfogadhatóság vizsgálatánál.

(4)	Ha a felszólalás nem felel meg a 15. szabály rendelkezéseinek, a Hivatal erről értesíti a felszólalót, és két hónapon belül történő hiánypótlásra hívja fel. Ha a hiányokat nem pótolják a megjelölt határidőn belül, a Hivatal elutasítja a felszólalást, mint nem elfogadhatót.

(5)	A bejelentőt tájékoztatják az (1) bekezdés alatti minden olyan megállapításról, hogy a felszólalást be nem nyújtottnak tekintik, és minden olyan döntésről, hogy azt a (2), (3) és (4) bekezdés értelmében nem elfogadhatóként elutasítják.

18. szabály

A felszólalási eljárás megindítása

(1)

Amikor a felszólalást elfogadhatónak nyilvánítják a 17. szabály értelmében, a Hivatal értesítést küld a feleknek, amelyben tájékoztatja őket arról, hogy a felszólalási eljárás a közlemény kézhezvételétől számított két hónapon belül megkezdődik. Ez az időtartam összesen 24 hónapra hosszabbítható meg, ha mindkét fél meghosszabbítás iránti kérelmet nyújt be a határidő lejártáig.

(2)

Ha az (1) bekezdésben említett határidőn belül visszavonják a felszólalást, vagy olyan árukra és szolgáltatásokra korlátozzák, amelyek nem tárgyai a felszólalásnak, vagy a Hivatalt tájékoztatják a felek közötti megegyezésről, vagy a bejelentést párhuzamos eljárásban visszautasítják, lezárják a felszólalási eljárást.

(3)

Ha az (1) bekezdésben említett határidőn belül a bejelentő korlátozza a bejelentését azáltal, hogy visszavon néhány olyan árut és szolgáltatást, amely ellen a felszólalás történik, a Hivatal felkéri a felszólalót, hogy az általa megállapított határidőn belül nyilatkozzon, fenntartja-e a felszólalását, és ha igen, mely fennmaradó áruk és szolgáltatások ellen. Ha a felszólaló a korlátozásra való tekintettel visszavonja a felszólalását, a felszólalási eljárás lezárul.

(4)	Ha az (1) bekezdésben említett határidő lejárta előtt a felszólalási eljárás a (2) vagy a (3) bekezdésből kifolyólag zárul le, nem hoznak határozatot a költségekről.

(5)	Ha az (1) bekezdésben említett határidő lejárta előtt a felszólalási eljárás a bejelentés visszavonása vagy korlátozása miatt vagy a (3) bekezdés szerint zárul le, visszatérítik a felszólalási díjat.

19. szabály

A felszólalás indoklása

(1)

A Hivatal lehetőséget ad a felszólalónak, hogy benyújtsa a felszólalása alátámasztására szolgáló tényeket, bizonyítékokat és érveket, vagy kiegészítse a 15. szabály (3) bekezdése alapján benyújtott bármely tényt, bizonyítékot vagy érvet az általa megadott határidőn belül, amely legalább 2 hónap attól a naptól kezdve, amelyen a felszólalási eljárást megkezdettnek tekintik a 18. szabály (1) bekezdésével összhangban.

(2)

Az (1) bekezdésben említett határidőn belül a felszólaló benyújtja a korábbi védjegye vagy joga létezésének, érvényességének és az oltalom terjedelmének bizonyítékát, valamint a felszólalásra való jogosultságát igazoló bizonyítékot. A felszólaló különösen az alábbi bizonyítékokat nyújtja be:

ha a felszólalás alapja olyan védjegy, amely nem közösségi védjegy, a benyújtásának vagy lajstromozásának bizonyítéka az alábbiakkal igazolva:

i.	ha a védjegyet még nem vették lajstromba, a megfelelő benyújtási bizonylat vagy az azon igazgatási szerv által kibocsátott egyenértékű dokumentum másolata, amelyhez a bejelentést benyújtották; vagy

ii.

ha a védjegyet lajstromba vették, a megfelelő lajstromozási igazolás és adott esetben a legújabb megújítási igazolás másolata, amely feltünteti, hogy a védjegy oltalmának időtartama meghaladja az (1) bekezdésben említett határidőt és annak bármilyen meghosszabbítását, vagy a védjegyet lajstromba vevő igazgatási szerv által kibocsátott egyenértékű dokumentum másolata;

b)	ha a felszólalást a rendelet 8. cikke (2) bekezdése c) pontjának értelme szerinti közismert védjegyre alapozzák, az az igazoló bizonyíték, hogy a védjegy közismert a vonatkozó területen;

ha a felszólalást a rendelet 8. cikke (5) bekezdésének értelme szerinti jó hírű védjegyre alapozzák, az e bekezdés a) pontjában említett bizonyíték mellett az azt igazoló bizonyíték, hogy a védjegy jó hírnévvel rendelkezik, valamint arra utaló bizonyíték vagy érv, hogy a bejelentés tárgyát képező védjegy kellő ok nélküli használata méltánytalan hasznot húzna a korábbi védjegy megkülönböztető jellegéből vagy jó híréből, vagy káros hatással lenne rá;

d)	ha a felszólalás alapja a rendelet 8. cikke (4) bekezdése szerinti korábbi jog, az illető jog megszerzésének, folyamatos fennállásának és oltalmi hatályának bizonyítéka;

e)	ha a felszólalás alapja a rendelet 8. cikke (3) bekezdése, a felszólaló tulajdonjogának bizonyítéka és az ügynökkel vagy képviselővel fennálló kapcsolat jellege.

(3)	Az (1) és (2) bekezdésben említett tájékoztatás és bizonyítékok nyelve az eljárás nyelve, vagy fordítást mellékelnek. A fordítást az eredeti dokumentum benyújtására rendelkezésre álló határidőn belül nyújtják be.

(4)	A Hivatal nem veszi figyelembe az írásbeli beadványokat vagy dokumentumokat, illetve azok azon részét, amelyeket nem nyújtottak be, vagy nem fordítottak le az eljárási nyelvre a Hivatal által megállapított határidőn belül.

20. szabály

A felszólalás vizsgálata

(1)	Ha a 19. szabály (1) bekezdésében említett határidő lejártáig a felszólaló nem bizonyítja a korábbi védjegyének vagy jogának meglétét, érvényességét és oltalmi hatályát, valamint a felszólalásra való jogosultságát, a felszólalást elutasítják mint megalapozatlant.

(2)	Ha a felszólalást nem utasítják el az (1) bekezdés alapján, a Hivatal tájékoztatja a bejelentőt a felszólaló beadványáról, és felkéri, hogy nyújtsa be észrevételeit a Hivatal által megállapított határidőn belül.

(3)	Ha a bejelentő nem nyújt be észrevételeket, a Hivatal a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönt a felszólalásról.

(4)	A bejelentő által benyújtott észrevételeket közlik a felszólalóval, akit a Hivatal – ha ezt szükségesnek ítéli – válaszadásra szólít fel az általa megjelölt határidőn belül.

(5)	A 18. szabály (2) és (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazzák a felszólalási eljárás megkezdésének napja után.

(6)

Indokolt esetben a Hivatal felkérheti a feleket, hogy csak egyes kérdésekre korlátozzák az észrevételeiket, amely esetben lehetővé teszi a feleknek, hogy az eljárás későbbi szakaszában más kérdéseket is felvessenek. A Hivatal semmilyen esetben sem köteles tájékoztatni a feleket arról, hogy mely tényeket vagy bizonyítékokat lehetne benyújtani, vagy hogy melyeket nem nyújtottak még be.

(7)

A Hivatal felfüggesztheti a felszólalási eljárást,

a)	ha a felszólalás a rendelet 8. cikke (2) bekezdése b) pontja szerinti bejelentésen alapul, mindaddig, amíg a bejelentési eljárásban jogerős határozat nem születik;

b)	ha a felszólalás a 2081/92/EGK tanácsi rendelet (3) szerinti földrajzi árujelző vagy eredetmegjelölésen alapul, mindaddig, amíg a bejelentési eljárásban jogerős határozat nem születik; vagy

c)	ha a felfüggesztést a körülmények indokolják.

12.

A 22. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„22. szabály

A használat igazolása

(1)	A használat igazolásának a rendelet 43. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti bejelentése csak akkor fogadható el, ha a bejelentő az ilyen kérést a Hivatal által a 20. szabály (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtja be.

(2)

Amennyiben a felszólalónak igazolnia kell a védjegy használatát, vagy ki kell mentenie a használat elmaradását, a Hivatal felhívja a felszólalót a szükséges bizonyítékoknak az általa megjelölt határidőn belül történő benyújtására. Ha a felszólaló a határidő lejártát megelőzően a bizonyítékokat nem nyújtja be, a Hivatal a felszólalást elutasítja.

(3)

A használat igazolására szolgáló nyilatkozatoknak és bizonyítékoknak az ellentartott védjegynek az árujegyzékében szereplő – a felszólalás alapjául szolgáló – áruk és szolgáltatások tekintetében való használatának helyére, idejére, mértékére és jellegére, valamint az ezeket alátámasztó bizonyítékokra kell irányulniuk a (4) bekezdéssel összhangban.

(4)

A bizonyítékot a 79. és 79a. szabállyal összhangban nyújtják be, és a bizonyításnak lehetőleg az iratokra és az olyan tárgyi bizonyítékokra kell szorítkoznia, mint például a csomagolóanyagok, címkék, árjegyzékek, katalógusok, számlák, fényképek, újsághirdetések és a rendelet 76. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett írásbeli nyilatkozatok.

(5)	A használat igazolása iránti kérelmet akár a felszólalás alapjával kapcsolatos észrevételekkel egyidejűleg, akár attól eltérő időben is be lehet nyújtani. Az ilyen észrevételeket a használat igazolására válaszként adott észrevételekkel együtt is be lehet nyújtani.

(6)	Ha a felszólaló bizonyítékokat nem a felszólalási eljárás nyelvén nyújtotta be, a Hivatal felhívhatja a felszólalót, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsa be a bizonyítékoknak az adott nyelven készült fordítását.”

13.

A 24. szabály (2) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(2)	A Hivatal bejelentésre és díj megfizetése ellenében hitelesített vagy nem hitelesített másolatot ad ki a védjegyokiratról.”

14.	A 25. szabály (1) bekezdésének c) pontját el kell hagyni.

15.

Az alábbi 25a. szabállyal egészül ki:

„25a. szabály

A lajstromozás megosztása

(1)

A lajstromozás megosztásáról szóló, a rendelet 48a. cikke szerinti nyilatkozat a következőket tartalmazza:

a)	a lajstromszám;

b)	a védjegyjogosult neve és címe az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c)	a megosztási lajstromozást képező áruk és szolgáltatások felsorolása, vagy amennyiben egynél több megosztási lajstromozást kérelmeznek, az egyes megosztási kérelmekhez tartozó áruk és szolgáltatások felsorolása;

d)	az eredeti lajstromozásban maradó áruk és szolgáltatások felsorolása.

(2)

Amennyiben a Hivatal úgy ítéli meg, hogy nem teljesülnek az (1) bekezdésben megállapított követelmények, vagy átfedés van a megosztási lajstromozást képező áruk és szolgáltatások felsorolása és az eredeti lajstromozásban maradó áruk és szolgáltatások felsorolása között, felhívja a bejelentőt, hogy az általa megállapítandó határidőn belül pótolja a hiányokat.

Ha a bejelentő a határidő lejártáig a hiányokat nem pótolja, a Hivatal visszautasítja az osztály nyilatkozatát.

(3)	Amennyiben a Hivatal úgy ítéli meg, hogy a megosztási nyilatkozat elfogadhatatlan a rendelet 48a. cikke szerint, visszautasítja a megosztási nyilatkozatot.

(4)	A Hivatal az új lajstromozás számára külön aktát nyit, amely tartalmazza az eredeti lajstromozás ügyiratának teljes anyagát, ideértve a részleges átruházás bejegyzése iránti kérelmet és az azzal kapcsolatos levelezést. A Hivatal az új bejegyzésnek új lajstromszámot ad.”

16.	A 26. szabály (2) bekezdésének d) pontját el kell hagyni.

17.

A 28. szabály (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

a)	a c) pontot el kell hagyni;

a d) pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„d)	annak az egy vagy több tagállamnak a megjelölése, amelyben vagy amelyre kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták, az ilyen lajstromozás száma és benyújtásának napja és az árujegyzékben szereplő áruk és szolgáltatások;”.

18.

A 30. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„30. szabály

A lajstromozás megújítása

(1)

A megújítási kérelemnek tartalmaznia kell:

a)	a megújítást kérő személy nevét;

b)	a megújítandó közösségi védjegy lajstromszámát;

ha a megújítást csak a lajstromba vett védjeggyel rendelkező áruk és szolgáltatások egy részére kérelmezik, azon osztályok vagy áruk és szolgáltatások megjelölése, amelyek esetében a megújítást kérelmezik, vagy azon osztályok vagy áruk és szolgáltatások feltüntetése, amelyek esetében a megújítást nem kérelmezik, minden egyes csoport előtt feltüntetve a nizzai osztályozás szerint azon osztály számát, amelyhez az adott áru- vagy szolgáltatáscsoport tartozik, és az osztályozás osztályai szerinti sorrendben feltüntetve.

(2)

A közösségi védjegyoltalomnak a rendelet 47. cikke szerinti megújításáért fizetendő díjak a következők:

alapdíj;

b)	a háromnál több tagból álló olyan osztályok osztályonkénti díja, amelyek esetében megújítást kérelmeznek; és

c)	ha ez alkalmazható, a rendelet 47. cikkének (3) bekezdése alapján a megújítás díjának határidőn túli megfizetése, vagy a megújítási kérelem határidőn túli benyújtása esetén fizetendő, a díjrendeletben meghatározott pótdíj.

(3)	Megújítási kérelemnek számít, ha a (2) bekezdésben említett kifizetést a díjrendelet 5. cikke (1) bekezdésében említett fizetési módon teljesítik, feltéve hogy az tartalmazza az e szabály (1) bekezdése a) és b) pontjában és a díjrendelet 7. cikke (1) bekezdésében előírt minden elemet.

(4)	Amennyiben a megújítási kérelmet a rendelet 47. cikke (3) bekezdésében előírt határidőn belül nyújtották be, de a megújításnak a rendelet 47. cikkében és az e szabályokban előírt egyéb feltételei azonban nem teljesülnek, a Hivatal a bejelentőt hiánypótlásra hívja fel.

(5)

Amennyiben a megújítási kérelmet nem, vagy a rendelet 47. cikke (3) bekezdésének harmadik mondatában előírt határidő lejárta után nyújtják be, illetve a díjakat nem, vagy csak a megjelölt határidő lejárta után fizetik meg, vagy a hiányokat a Hivatal által megjelölt határidőn belül nem pótolják, a Hivatal megállapítja, hogy az oltalom lejárt, és erről értesíti a védjegyjogosultat.

Ha a megfizetett díjak nem fedezik a megújítás díját a megújítani kért összes áru- és szolgáltatási osztály tekintetében, a Hivatal az oltalom lejártát csak akkor állapíthatja meg, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a megfizetett összeggel mely osztály vagy osztályok megújítását kívánják fedezni. Ha hiányoznak a feltételek, amelyek alapján megállapítható, hogy a megfizetett összeggel mely osztályt vagy osztályokat kívánják fedezni, a Hivatal az osztályokat az osztályozás sorrendjében veszi figyelembe.

(6)	Ha az oltalom lejártát megállapító – (5) bekezdés szerinti – határozat jogerőre emelkedik, a Hivatal a védjegyet az oltalom lejártát követő naptól kezdődő hatállyal törli a lajstromból.

(7)	Ha a (2) bekezdésben előírt megújítási díjat megfizették, az oltalmat azonban nem újították meg, a díjat vissza kell téríteni.

(8)	Egyetlen megújítási kérelem két vagy több védjeggyel kapcsolatban is benyújtható az egyes védjegyekre előírt díjak megfizetésével, feltéve hogy a védjegyjogosultak és a képviselők minden esetben azonosak.”

19.	A 31. szabály (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

20.

A 32. szabály (4) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(4)	A Hivatal az új lajstromozás számára külön aktát nyit, amely tartalmazza az eredeti lajstromozás ügyiratának teljes anyagát, ideértve a részleges átruházás bejegyzése iránti kérelmet és az azzal kapcsolatos levelezést. A Hivatal az új bejegyzésnek új lajstromszámot ad.”

21.

A 33. szabály az alábbiak szerint módosul:

A (1) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

A 31. szabály (1), (2), (5) és (7) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó valamely használati engedély, használati engedélyátruházás, dologi jog vagy dologi jog átruházása, végrehajtási intézkedés vagy fizetésképtelenségi eljárás bejegyzésekor az alábbiak szerint:

a)	A 31. szabály (1) bekezdésének c) pontja nem alkalmazandó valamely dologi jog, valamint végrehajtási vagy fizetésképtelenségi eljárás bejegyzése iránti kérelemre;

b)	A 31. szabály (1) bekezdésének d) pontja és (5) bekezdése nem alkalmazandó arra az esetre, ha a kérelmet a közösségi védjegy jogosultja nyújtja be.”

A (2) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(2)	Valamely használati engedély, használati engedélyátruházás, dologi jog, dologijog-átruházás vagy érvényesítési eljárás bejegyzése iránti kérelem nem tekinthető benyújtottnak, amíg az előírt díjat meg nem fizették.”

c)	A (3) bekezdésben a „19., 20. vagy 21. cikk” szavak helyébe a „19–22. cikk” kifejezés lép és „a fenti (1) és (2) bekezdésében” szavak helyébe „az e szabály (1) bekezdésében és a 34. szabály (2) bekezdésében” kifejezés lép.

A (4) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(4)	Az (1) és (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a közösségi védjegybejelentésekre. A használati engedélyeket, a dologi jogokat és a végrehajtási intézkedéseket rögzítik a közösségi védjegybejelentés Hivatalnál nyilvántartott irataiban.”

22.

A 34. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„34. szabály

A használati engedély bejegyzésére vonatkozó különös rendelkezések

(1)

Valamely használati engedély bejegyzése iránti bejelentés tartalmazhatja a használati engedély lajstromba való felvételének kérelmét, amennyiben az megfelel egynek vagy többnek az alábbi kategóriák közül:

a)	kizárólagos használati engedély;

b)	alengedély abban az esetben, ha a használati engedélyt a védjegylajstromba bejegyzett használó adja;

c)	a használati engedélyt az áruk vagy szolgáltatások csak azon részére korlátozzák, amelyekre a védjegyet lajstromozták;

d)	a Közösség egy részére korlátozott használati engedély;

e)	ideiglenes használati engedély.

(2)

Amennyiben a használati engedély (1) bekezdés c), d) és e) pontja szerinti használati engedélyként történő lajstromozását kérik, a használati engedély lajstromozása iránti bejelentésben feltüntetik azokat az árukat és szolgáltatásokat, valamint a Közösségnek azt a részét és azt az időtartamot, amely vonatkozásában a használati engedélyt megadják.”

23.

A 35. szabály (3) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(3)	Valamely használati engedély, dologi jog vagy végrehajtási intézkedés törlése iránti bejelentés nem tekinthető benyújtottnak, amíg az előírt díjat meg nem fizették.”

24.	A 36. szabály (1) bekezdésének c) pontját el kell hagyni.

25.

A 38. szabály az alábbiak szerint módosul:

Az (1) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

A rendelet 115. cikke (6) bekezdésében említett határidő, amelyen belül a kérelmezőnek be kell nyújtania a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem fordítását, egy hónap a kérelem benyújtásának napjától számítva, és ennek elmulasztása esetén a kérelmet elutasítják, mint nem elfogadható kérelmet.”

b)	A (3) bekezdés az alábbi mondattal egészül ki: „Amennyiben a fordítást nem, vagy késedelmesen nyújtják be, az eljárás nyelve változatlan marad.”

26.

A 39. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„39. szabály

A megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem, mint nem elfogadható kérelem elutasítása

(1)

Amennyiben a Hivatal úgy ítéli meg, hogy az előírt díjat nem fizették meg, felhívja a kérelmezőt, hogy az általa megadott határidőn belül fizesse meg a díjat. Ha az előírt díjat nem fizetik be a Hivatal által megadott határidőn belül, a Hivatal tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmet nem tekinti benyújtottnak. Ha az előírt díjakat a megjelölt határidő lejárta után fizetik meg, a díjakat a kérelmezőnek vissza kell téríteni.

(2)	Amennyiben a 38. szabály (1) bekezdésében előírt fordítást nem nyújtják be az előírt határidőig, a Hivatal elutasítja a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmet, mint nem elfogadható kérelmet.

(3)	Ha a Hivatal úgy ítéli meg, hogy a kérelem nem felel meg a 37. szabálynak, felhívja a kérelmezőt, hogy pótolja a talált hiányokat az általa megadott határidőn belül. Ha a kérelmező a hiányokat a megjelölt határidőn belül nem pótolja, a Hivatal elutasítja a kérelmet, mint nem elfogadhatót.

(4)	A megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem (2) vagy (3) bekezdés szerinti elutasításáról szóló határozatot közlik a kérelmezővel és a közösségi védjegy jogosultjával.”

27.

A 40. szabály az alábbiak szerint módosul:

Az (1) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

Minden benyújtottnak tekintett, a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelemről értesítik a közösségi védjegy jogosultját. Amikor a Hivatal nem elfogadhatónak ítélt valamely kérelmet, felhívja a közösségi védjegy jogosultját, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsa be észrevételeit.”

A (4) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(4)	A 69. szabály eltérő rendelkezése vagy engedélye kivételével a felek által benyújtott minden észrevételt megküldenek a másik érintett félnek.”

Az (5) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(5)

A rendelet 50. cikke (1) bekezdése a) pontja szerinti, a megszűnés megállapítására irányuló kérelem esetében a Hivatal felszólítja a közösségi védjegy jogosultját, hogy az általa megadott határidőn belül szolgáltasson bizonyítékot a védjegy tényleges használatára. Ha a megadott határidőn belül nem nyújtják be a bizonyítékot, a közösségi védjegy oltalma megszűnik. A 22. szabály (2), (3) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

Új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6)

Ha a a rendelet 56. cikkének (2) vagy (3) bekezdése alapján a kérelmezőnek a használatot igazolnia vagy annak elmaradását kimentenie kell, a Hivatal felkéri a kérelmezőt, hogy az általa megadott határidőn belül szolgáltasson bizonyítékot a védjegy tényleges használatára. Ha a megadott határidőn belül nem nyújtják be a bizonyítékot, elutasítják a védjegy törlésére irányuló kérelmet. A 22. szabály (2), (3) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

28.

A 44. és a 45. szabály helyébe az alábbi szöveg lép:

„44. szabály

Átalakítás iránti kérelem

(1)

A közösségi védjegybejelentésnek vagy a közösségi védjegynek a rendelet 108. cikke alapján nemzeti védjegybejelentéssé történő átalakítása iránti kérelem tartalmazza:

a)	az átalakítást kérő személy nevét és címét az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

b)	a közösségi védjegybejelentés ügyszámát, illetve a közösségi védjegy lajstromszámát;

c)	az átalakítás alapjának megjelölését a rendelet 108. cikke (1) bekezdése a) vagy b) pontjának megfelelően;

d)	annak a tagállamnak vagy tagállamoknak a megjelölését, amely vagy amelyek tekintetében az átalakítást kérik;

ha a kérelem nem az árujegyzékben szereplő valamennyi árura és szolgáltatásra vonatkozik, amely esetében a kérelmet benyújtották, vagy amely esetében a védjegyet lajstromozták, a kérelem tartalmazza azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a megjelölését, amelyekre nézve az átalakítást kérik, illetve ha az átalakítást egynél több tagállamra kiterjedően kérik, és az árujegyzék nem azonos az egyes tagállamok esetében, az érintett áruk és szolgáltatások megjelölését az egyes tagállamok vonatkozásában;

f)	ha az átalakítást a rendelet 108. cikkének (6) bekezdése alapján kérik, a kérelem tartalmazza azt a napot, amelyen a nemzeti bíróság határozata jogerőre emelkedett, valamint a határozat egy másolatát; a másolat a határozathozatal nyelvén benyújtható.

(2)

Az átalakítás iránti kérelmet a rendelet 108. cikk (4), (5) vagy (6) bekezdése alapján nyújtják be a megfelelő határidőn belül. Ha az átalakítást a védjegyoltalom megújítás nélküli lejárat miatti megszűnését követően kérik, a rendelet 108. cikkének (5) bekezdésében megállapított három hónapos határidő azt a napot követő napon kezdődik, amelyen a megújítási kérelmet a rendelet 47. cikkének (3) bekezdése alapján még be lehetett volna nyújtani.

45. szabály

Az átalakítás iránti kérelem vizsgálata

(1)

Ha az átalakítás iránti kérelem nem felel meg a rendelet 108. cikkének (1) vagy (2) bekezdése szerinti feltételeknek, vagy azt nem az előírt három hónapos határidőn belül nyújtották be, vagy nem felel meg a 44. szabálynak vagy más szabályoknak, a Hivatal erről értesíti a kérelmezőt, és megad egy határidőt, amelyen belül az módosíthatja a kérelmet, vagy megadhatja a hiányzó információkat, illetve megjelöléseket.

(2)	Ha az átalakítás díját nem fizették meg az említett három hónapos határidőn belül, a Hivatal értesíti a kérelmezőt, hogy az átalakítás iránti kérelem nem tekinthető benyújtottnak.

(3)

Ha a szerinti hiányzó megjelölések nem kerültek megadásra a Hivatal által megjelölt határidőn belül, a Hivatal elutasítja az átalakítás iránti kérelmet.

Ha a rendelet 108. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni, a Hivatal csak azon tagállamok vonatkozásában utasítja el az átalakítás iránti kérelmet mint elfogadhatatlant, amelyek esetében az említett rendelkezés kizárja az átalakítást.

(4)

Ha a Hivatal vagy egy közösségi védjegybíróság elutasította a közösségi védjegy bejelentését, vagy valamely tagállam nyelvére való hivatkozással megalapozott okok miatt érvénytelennek nyilvánította a közösségi védjegyet, az átalakítást a rendelet 108. cikkének (2) bekezdése értelmében minden olyan tagállam esetében kizárják, amelynek az említett nyelv hivatalos nyelve. Ha a Hivatal vagy egy közösségi védjegybíróság elutasította a közösségi védjegybejelentést, vagy az egész Közösségre irányadónak talált megalapozott okok, illetve valamely korábbi közösségi védjegy vagy más közösségi ipari tulajdonjog miatt érvénytelennek nyilvánította a közösségi védjegyet, az átalakítást a rendelet 108. cikkének (2) bekezdése értelmében minden tagállam esetében kizárják.”

29.

A 47. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„47. szabály

A tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaihoz történő továbbítás

Ha az átalakítás iránti kérelem megfelel a rendelet és e szabályok előírásainak, a Hivatal az átalakítás iránti kérelmet és a 84. szabály (2) bekezdésében említett adatokat továbbítja azon tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaihoz, ideértve a Benelux Védjegyhivatalt is, amelyek esetében a kérelmet elfogadhatónak találták. A Hivatal a továbbítás időpontjáról értesíti a kérelmezőt.”

30.

Az 50. szabály (1) bekezdése az alábbi szöveggel egészül ki:

„Különösen ha a fellebbezés a felszólalási eljárásban született határozat ellen irányul, a rendelet 78a. cikke nem alkalmazandó a rendelet 61. cikkének (2) bekezdése alapján megállapított határidőkre.

Ha a fellebbezés a felszólalási osztályok egyikének határozata ellen irányul, a fellebbezési tanács a rendeletben és e szabályokban megállapított vagy a felszólalási osztály által a rendelettel és e szabályokkal összhangban megadott határidőn belül benyújtott tényekre és bizonyítékokra korlátozza a fellebbezés vizsgálatát, kivéve ha a fellebbezési tanács úgy véli, hogy a rendelet 74. cikkének (2) bekezdése értelmében további vagy kiegészítő tényeket és bizonyítékokat kell figyelembe venni.”

31.

Az 51. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„51. szabály

A fellebbezési díjak visszatérítése

A fellebbezés díjának viszatérítését csak az alábbiak valamelyike rendelheti el:

a)	a megtámadott határozatot hozó szervezeti egység, ha az felülvizsgálatot biztosít a rendelet 60. cikkének (1) bekezdése vagy 60a. cikke alapján;

b)	a fellebbezési tanács, ha az helyt ad a fellebbezésnek, és méltányosnak ítéli meg az ilyen visszatérítést lényeges eljárási hibára tekintettel.”

32.

Az 53. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„53. szabály

A határozatokban előforduló hibák kijavítása

Ha a Hivatal tudomására jut – akár a saját, akár az eljárásban részt vevő valamely fél kezdeményezéséből –, hogy a határozat nyelvi, átírási hibát vagy nyilvánvaló tévedést tartalmaz, gondoskodik arról, hogy a felelős szervezeti egység kijavítsa az illető hibát.”

33.

Az alábbi 53a. szabállyal egészül ki:

„53a. szabály

Határozat vagy lajstromba vétel visszavonása

(1)	Ha a Hivatal úgy találja – akár indítványára, akár az eljárásban részt vevő felek által közölt információ alapján –, hogy valamely határozat vagy lajstromba vétel visszavonás alatt áll a rendelet 77a. cikke alapján, tájékoztatja az érintett felet a tervezett visszavonásról.

(2)	Az érintett fél a Hivatal által megadott határidőn belül benyújthatja észrevételeit a tervezett visszavonásról.

(3)	Ha az érintett fél hozzájárul a tervezett visszavonáshoz, vagy ha nem nyújtja be észrevételeit a megadott határidőn belül, a Hivatal visszavonja a határozatot vagy a lajstromba vételt. Ha az érintett fél nem járul hozzá a visszavonáshoz, a Hivatal határozatot hoz a visszavonásról.

(4)

Az (1), (2) és (3) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a visszavonás valószínűleg egynél több felet érint. Ezekben az esetekben az egyik fél által a (3) bekezdés alapján benyújtott észrevételeket mindig közlik a másik vagy a többi féllel az észrevételek benyújtására való felhívással együtt.

(5)	Ha valamely határozat vagy lajstromba vétel visszavonása már kihirdetett határozatot vagy lajstromba vételt érint, a visszavonást is kihirdetik.

(6)	Az (1)–(4) bekezdés szerinti visszavonás a határozatot meghozó szervezeti egység hatásköre.”

34.

Az 59. szabály (4) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(4)	Az (1), (2) és (3) bekezdés alapján fizetendő előleget és összegeket a Hivatal elnöke állapítja meg, és azokat a Hivatal Hivatalos Lapjában közzéteszik. Az összegeket az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és annak VII. mellékletében megállapított alapon számítják ki.”

35.

A 60. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„60. szabály

A szóbeli eljárásról készült jegyzőkönyv

(1)

A szóbeli eljárásról és a bizonyításról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartlamaznia kell a következőket:

a)	az eljárás napja;

b)	a Hivatal illetékes tisztviselőinek, a felek, azok képviselőinek és a jelen lévő tanúknak és szakértőknek a neve;

c)	a felek bejelentései és kérelmei;

d)	a bizonyítékok nyújtásának és megszerzésének módjai;

e)	adott esetben a Hivatal által kibocsátott rendeletek vagy határozatok.

(2)	A jegyzőkönyv a közösségi védjegy megfelelő bejelentésének vagy lajstromozásának részévé válik. A feleknek átadják a jegyzőkönyv másolatát.

(3)	Ha tanúkat, szakértőket vagy feleket hallgatnak meg a rendelet 76. cikke (1) bekezdésének a) vagy d) pontjával vagy az 59. szabály (2) bekezdésével összhangban, a nyilatkozataikat rögzítik.”

36.

A 61. szabály az alábbiak szerint módosul:

Az (1) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)	A Hivatal előtti eljárásokban a Hivatal értesítése az eredeti irat, az 55. szabállyal összhangban annak nem hitelesített vagy számítógéppel kinyomtatott másolatának, illetve a felektől származó iratok esetében másolatok vagy nem hitelesített másolatok benyújtásával történik.”

Az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)	Ha a címzett megadta a faxszámát vagy a vele más távközlési eszközzel történő kommunikáció elérhetőségi adatait, a Hivatal választhat bármely ilyen módon vagy postai úton történő kézbesítés között.”

37.

A 62. szabály az alábbiak szerint módosul:

Az (1) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)	A fellebbezési határidőt megindító határozatokat, az idézéseket, valamint a Hivatal elnöke által meghatározott egyéb iratokat ajánlott levélben, tértivevénnyel kell kézbesíteni. A többi kézbesítés rendes postai úton történik.”

b)	A (2) bekezdés második mondatát el kell hagyni.

Az (5) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(5)	A rendes postai úton történő kézbesítést a feladástól számított tizedik napon tekintik kézbesítettnek.”

38.	A 65. szabály (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép: „A kézbesítést azon a napon tekintik megtörténtnek, amikor a címzett távmásolója fogadta a kommunikációt.”

39.

A 66. szabály (1) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)	Ha a címzett tartózkodási helye nem állapítható meg, vagy ha a 62. szabály szerinti kézbesítés legalább egy kísérlet után eredménytelennek bizonyul, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni.”

40.

A 72. szabály (2) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(2)

Ha a határidő olyan napon jár le, amelyen a Hivatal helye szerinti tagállamban a postai kézbesítés általános jelleggel megszakad, vagy – amennyiben a Hivatal elnöke a 82. szabály alapján engedélyezte a kommunikáció elektronikus úton történő kézbesítését – olyan napon, amikor a Hivatal ténylegesen nem tud kapcsolódni az elektronikus kommunikációs eszközökhöz, a határidő meghosszabbodik a megszakadás megszűnését követő olyan első napra, amelyen a Hivatal fogadni tud dokumentumokat, vagy amelyen rendes postai kézbesítés történik. Az ilyen megszakítás időtartamát a Hivatal elnöke határozza meg.”

41.

A 72. szabály (4) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(4)

Ha valamely kivételes körülmény, például természeti katasztrófa vagy munkabeszüntetés megszakítja vagy eltéríti az eljárásban részt vevő felek és a Hivatal közötti kommunikációt, a Hivatal elnöke úgy határozhat, hogy az egyébként az ilyen esemény kezdetének napján vagy azt követően lejáró minden határidő az általa megállapított napig kitolódik az eljárásban részt vevő olyan felek esetében, akik tartózkodási helye vagy székhelye, illetve kijelölt képviselőjének munkavégzési helye az érintett államban van. Ha az esemény a Hivatal székhelyét érinti, az elnök ilyen döntése konkrétan közli, hogy az az eljárásban részt vevő összes félre vonatkozik.”

42.

A 76. szabály az alábbiak szerint módosul:

Az (1)–(4) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

A Hivatal által a rendelet 89. cikkének (2) bekezdése alapján fenntartott jegyzékbe felvett jogi és szakmai képviselők csak akkor nyújtanak be a Hivatalhoz aláírt meghatalmazást az iratanyag kiegészítésére, ha a Hivatal azt kifejezetten kéri, vagy – amennyiben több fél vesz részt az olyan eljárásban, amelyben képviselő jár el a Hivatal előtt – ha a másik fél azt kifejezetten kéri.

(2)	A természetes és jogi személyek nevében a rendelet 88. cikkének (3) bekezdése értelmében eljáró alkalmazottak aláírt képviseleti meghatalmazást nyújtanak be az iratanyag kiegészítésére.

(3)

A képviseleti meghatalmazás a Közösség bármely hivatalos nyelvén benyújtható. A képviseleti meghatalmazás egy vagy több bejelentésre vagy közösségi védjegyre is vonatkozhat, vagy lehet általános meghatalmazás, amely lehetővé teszi a képviselőnek, hogy eljárjon a Hivatalnál folytatott minden olyan eljárásban, amelyben a meghatalmazást adó személy félként vesz részt.

(4)

Ha az (1) és (2) bekezdések alapján aláírt képviseleti meghatalmazást kell benyújtani, a Hivatal határidőt ad az ilyen meghatalmazások benyújtására. Ha a képviseleti meghatalmazást nem nyújtják be kellő időben, az eljárást a képviselt személlyel folytatják. A bejelentés benyújtásán kívül a képviselő eljárási cselekményei hatálytalanok, ha a képviselt személy nem hagyja jóvá azokat a Hivatal által megadott határidőn belül. A rendelet 88. cikke (2) bekezdésének alkalmazása nem sérülhet.”

A (8) és a (9) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(8)

Ha egy képviselő megbízását közlik a Hivatallal, fel kell tüntetni a képviselő nevét és székhelyének címét az 1. szabály (1) bekezdése e) pontjával összhangban. Ha már kijelölt képviselő jár el a Hivatal előtt, feltünteti a nevét és lehetőleg a Hivatal által részére kiadott azonosító számot. Ha ugyanaz a fél több képviselőt bíz meg, a meghatalmazás eltérő rendelkezése hiányában a képviselők közösen vagy önállóan is eljárhatnak.

(9)	A képviselők társulásának kijelölését vagy meghatalmazását bármely olyan képviselő kijelölésének vagy meghatalmazásának kell tekinteni, aki e társulás keretében működik.”

43.

A 79. szabály az alábbiak szerint módosul:

Az a) és b) pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„a)	a szóban forgó irat aláírt eredeti példányának a Hivatalhoz postai úton vagy személyesen történő kézbesítésével, illetve egyéb eszközökkel történő benyújtásával;

b)	egy irat távmásoló útján történő továbbításával a 80. szabálynak megfelelően;”

b)	A c) pontot el kell hagyni.

44.

Az alábbi 79a. szabállyal egészül ki:

„79a. szabály

Az írásbeli közlések mellékletei

Ha a Hivatalnál folyó, egynél több felet érintő eljárásban részt vevő valamely fél iratot vagy bizonyító erejű okiratot nyújt be a 79. szabály a) pontjával összhangban, az iratot vagy bizonyító erejű okiratot, csakúgy, mint az irat minden mellékletét annyi példányban kell benyújtani, ahány fél részt vesz az eljárásban.”

45.

A 80. szabály az alábbiak szerint módosul:

Az (1) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

Ha a közösségi védjegybejelentés iránti kérelmet távmásoló útján nyújtják be, és a bejelentés a 3. szabály (2) bekezdése alapján a megjelölés olyan ábrázolását tartalmazza, amely nem felel meg az említett szabály követelményeinek, a 79. szabály a) pontjának megfelelően a közzétételre alkalmas szükséges ábrázolást benyújtják a Hivatalhoz. Ha a Hivatalhoz az ábrázolás a távmásolat kézhezvételétől számított egy hónapon belül beérkezik, úgy tekintik, hogy a bejelentést a Hivatalhoz azon a napon nyújtották be, amelyen a távmásolat beérkezett.”

b)	A (3) bekezdés az alábbi mondattal egészül ki: „Ha az értesítést távmásoló útján elektronikusan küldték, a feladó nevének feltüntetése az aláírásával egyenértékű.”

c)	A (4) bekezdést el kell hagyni.

46.	A 81. szabályt el kell hagyni.

47.

A 82. szabály az alábbiak szerint módosul:

Az (1) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)	A Hivatal elnöke meghatározza, hogy milyen mértékben és milyen műszaki feltételek mellett küldhető közlés elektronikus úton a Hivatalnak.”

b)	A (4) bekezdést el kell hagyni.

48.

A 83. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„83. szabály

Formanyomtatványok

(1)

A Hivatal díjtalanul a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja a következő célokra szolgáló formanyomtatványokat:

a)	közösségi védjegybejelentés benyújtása, ideértve indokolt esetben a kutatási jelentés iránti kérelmet;

b)	felszólalás benyújtása;

c)	a közösségi védjegyoltalom megszűnése megállapításának és a közösségi védjegy törlésének kérelmezése;

d)	átruházás bejegyzésének kérelmezése, valamint a 31. szabály (5) bekezdésében említett átruházási formanyomtatvány és átruházási irat;

e)	használati engedély bejegyzésének kérelmezése;

f)	közösségi védjegyoltalom megújításának kérelmezése;

g)	fellebbezés;

h)	képviselő meghatalmazása egyedi vagy általános meghatalmazás formájában;

i)	nemzetközi bejelentés vagy azt követő – a madridi jegyzőkönyv szerinti – megjelölés benyújtása a Hivatalhoz.

(2)

A Hivatal előtti eljárásban részt vevő felek felhasználhatják még:

a)	a védjegyjogi szerződés vagy a párizsi unió az ipari tulajdon oltalmáról közgyűlésének ajánlásai szerinti formanyomtatványokat;

b)	az (1) bekezdés i) pontjában említett formanyomtatvány kivételével az azonos tartalmú és formátumú formanyomtatványokat.

(3)	A Hivatal a Közösség valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre bocsátja az (1) bekezdésben említett formanyomtatványokat.”

49.

A 84. szabály az alábbiak szerint módosul:

A (2) bekezdés d) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép:

„d)	a bejelentő neve és címe;”

A (3) bekezdés az alábbiak szerint módosul:

az i) pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„i)	a végrehajtást a rendelet 20. cikkének megfelelően, valamint a fizetésképtelenségi és más hasonló eljárást a rendelet 21. cikkének megfelelően;”

ii.

az alábbi w) és x) pontokkal egészül ki:

„w)	a lajstromozás megosztása a rendelet 48a. cikke és a 25a. szabály alapján a (2) bekezdésben említett iratokkal együtt a megosztási lajstromozás esetében, valamint az eredeti lajstromozásban szereplő áruk és szolgáltatások módosított felsorolása;

x)	a határozat vagy lajstromba vétel visszavonása a rendelet 77a. cikke alapján, amennyiben a visszavonás már kihirdetett határozatot vagy lajstromba vételt érint.”

50.

A 85. szabály (1) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)	A Közösségi Védjegyértesítőt a Hivatal elnöke által meghatározott módon és gyakorisággal kell megjelentetni.”

51.

A 89. szabály (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

A közösségi védjegybejelentések és a közösségi védjegyek irataiba való betekintés az eredeti példányokba, azok másolataiba, illetve ha az iratokat más hordozókon tárolják, a műszaki hordozókba való betekintés útján történik. A betekintés módját a Hivatal elnöke határozza meg.

Ha a (3), (4) és (5) bekezdések rendelkezései szerinti vizsgálat történik, az iratokba való betekintés iránti kérelmet mindaddig be nem nyújtottnak kell tekinteni, amíg az előírt díjat meg nem fizetik. Nem kell díjat fizetni, ha a tárolóeszközök vizsgálata online úton történik.

(2)

Ha a rendelet 40. cikke alapján még ki nem hirdetett közösségi védjegybejelentés irataira vonatkozik az iratokba való betekintés, a kérelemben igazolni kell, hogy a bejelentő hozzájárult a betekintéshez, vagy úgy nyilatkozott, hogy a védjegy lajstromozását követően a betekintést kérő személlyel szemben fel kíván lépni az oltalomból eredő jogaira hivatkozással.”

52.

A 91. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„91. szabály

Az iratok megőrzése

(1)	A Hivatal elnöke határozza meg az iratok megőrzésének módját.

(2)

Ha az iratokat elektronikusan tárolják, az elektronikus iratokat vagy azok biztonsági másolatait határidő nélkül megőrzik. A felek által benyújtott és az ilyen elektronikus anyagok alapját képező eredeti dokumentumokat megsemmisítik azok Hivatal általi kézhezvételétől számított bizonyos időn belül, amelyet a Hivatal elnöke határoz meg.

(3)

Ha és amilyen mértékben az iratokat vagy azok részeit az elektronikustól bármilyen más eltérő módon tárolják, az ilyen iratok részét képező dokumentumokat vagy bizonyító erejű okiratokat az alábbi események bármelyikének bekövetkezte évének végétől számított legalább öt évig megőrzik:

a)	a bejelentést elutasítják, visszavonják, vagy azt visszavontnak kell tekinteni;

b)	a védjegyoltalom megszűnt az oltalomnak a rendelet 47. cikkének megfelelő megújítás nélküli lejárta miatt;

c)	a közösségi védjegyoltalomról a rendelet 49. cikkének megfelelően teljes egészében lemondtak;

d)	a közösségi védjegyet a rendelet 56. cikkének (6) bekezdése vagy 96. cikkének (6) bekezdése alapján teljes egészben törölték a védjegylajstromból.”

53.

A 94. szabály az alábbiak szerint módosul:

Az (3) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(3)

Ha nem írták elő a költségeket a rendelet 81. cikke (6) bekezdésének első mondatában, a költségek megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a költségkalkulációt és az azt alátámasztó bizonylatokat is. Az e szabály (7) bekezdése d) pontjában említett képviselet költségei esetében elegendő a képviselők igazolása arra nézve, hogy a költségek ténylegesen felmerültek. Más költségek esetében elegendő azok valószínűségének megállapítása. Ha a rendelet 81. cikke (6) bekezdésének első mondata alapján rögzítik a költségek összegét, a képviselet költségeit az e szabály (7) bekezdésének d) pontjában megállapított szinten ítélik meg függetlenül attól, hogy ténylegesen felmerültek-e.”

b)	A (4) bekezdésben a „81. cikk (6) bekezdés második mondata” szavak helyébe a „81. cikk (6) bekezdés harmadik mondata” kifejezés lép.

Az (7) bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„(7)

Az e szabály (3) bekezdése alapján a nyertes félnek az eljárással kapcsolatban felmerült költségeit a rendelet 81. cikke (1) bekezdésének megfelelően a vesztes fél viseli; e költségek felső határai a következők:

ha a felet nem képviselő képviseli, az egyik fél utazási és ellátási költsége egy személy részére a lakóhely vagy székhely és az 56. szabály alapján tartott szóbeli eljárás helye közötti oda- és visszaút költségei a következőképpen:

i.	az első osztályú vasúti menetdíj a szokásos pótdíjakkal együtt, ha a vasúton megtett teljes távolság legfeljebb 800 km;

ii.	a repülőjegy ára turistaosztályon, ha a repülőgéppel megtett teljes távolság meghaladja a 800 km-t, vagy az útvonal tenger fölött halad;

iii.	az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata VII. mellékletének 13. cikkében megállapított ellátási költségek;

b)	a rendelet 89. cikkének (1) bekezdése szerinti képviselők útiköltségei az e szabály a) pontjának i. és ii. alpontjában előírt mértékben;

utazási- és ellátási költségek, valamint az olyan keresetkiesés és díjak, amelyek megtérítésére a tanúk és a szakértők az 59. szabály (2), (3) vagy (4) bekezdése alapján jogosultak addig a mértékig, amíg a felelősség az eljárásban részt vevő valamelyik felet terheli az 59. szabály (5) bekezdésének b) pontja alapján;

a következő személyek képviseletének költségei a rendelet 89. cikkének (1) bekezdése értelmében:

a felszólaló képviselete a felszólalási eljárásban:

300 euró;

ii.

a bejelentő képviselete a felszólalási eljárásban:

300 euró;

iii.

a kérelmező képviselete a közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapítására, illetve a közösségi védjegy törlésére irányuló eljárásban:

450 euró;

iv.

a védjegyjogosult képviselete a közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapítására, illetve a közösségi védjegy törlésére irányuló eljárásban:

450 euró;

a fellebbező képviselete a fellebbezési eljárásban:

550 euró;

vi.

az ellenérdekű fél képviselete a fellebbezési eljárásban:

550 euró;

vii.	amennyiben szóbeli eljárás történt, amelyre a feleket megidézték az 56. szabály alapján, az i–vi. alpontokban említett összeget 400 euróval megnövelik;

ha többen kérelmezik a közösségi védjegyet, vagy a lajstromozott védjegynek több jogosultja van, vagy amennyiben több olyan fél tiltakozik, illetve kérelmezi a megszűnés megállapítását vagy a védjegy törlését, akik együttesen nyújtották be a felszólalást, illetve a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmet, a vesztes fél csak egy ilyen személy esetében viseli az a) pontban említett költségeket;

f)	ha a nyertes felet a rendelet 89. cikkének (1) bekezdése értelmében több képviselő képviseli, a vesztes félnek az e szabály b) és d) pontjában említett költségeket csak egy képviselőre vonatkozóan kell megtérítenie;

g)	a vesztes fél nem kötelezhető arra, hogy a nyertes félnek megtérítse az a)–f) pontokban említettektől eltérő költségeket, kiadásokat és díjakat.”

54.

A 98. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„98. szabály

Fordítások

(1)

Ha valamely irat fordítását kell benyújtani, a fordítás azonosítja azt az iratot, amelyre hivatkozik, és követi az eredeti irat felépítését és tartalmát. A Hivatal előírhatja, hogy az általa megadott határidőn belül hitelesítést nyújtsanak be arról, hogy a fordítás az eredeti szöveggel mindenben megegyező. A Hivatal elnöke határozza meg a fordítások hitelesítésének módját.

(2)

A rendelet vagy e szabályok eltérő értelmű rendelkezése hiányában azt az iratot, amely esetében fordítást kell benyújtani, úgy kell tekinteni, hogy a Hivatalhoz nem nyújtották be,

a)	ha a Hivatal az eredeti irat vagy a fordítás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta után kapja kézhez a fordítást;

b)	az (1) bekezdésben említett esetben, ha a hitelesítést nem nyújtják be a megadott határidőn belül.”

55.

A 100. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„100. szabály

Egyetlen tag által hozott határozatok

A felszólalási osztály vagy a törlési osztály egyetlen tagja az alábbi esetekben hozhat határozatot a rendelet 127. cikke (2) vagy 129. cikke (2) bekezdése alapján:

a)	a költségek viselésével kapcsolatos határozatok;

b)	a rendelet 81. cikkének (6) bekezdése alapján fizetendő költségek összegének megállapításával kapcsolatos határozatok;

c)	az iratanyag lezárásával vagy az ítélet meghozatalának mellőzésével kapcsolatos határozatok;

d)	valamely felszólalás, mint nem elfogadható felszólalás elutasítása a 18. szabály (1) bekezdésében említett határidő lejárta előtt;

e)	az eljárás fenntartásával kapcsolatos határozatok;

f)	többes felszólalás egyesítésével vagy szétválasztásával kapcsolatos határozatok a 21. szabály (1) bekezdése alapján.”

56.

A 101. szabály (1), (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)

A Hivatal elnöke szükség esetén felkérheti a Bizottságot annak megállapítására, hogy azon államok tekintetében, amelyek nem részes államai az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezménynek vagy a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodásnak, fennáll-e viszonosság a rendelet 29. cikke (5) bekezdése értelmében.

(2)	Ha a Bizottság megállapítja, hogy a viszonosság az (1) bekezdésnek megfelelően fennáll, erről közleményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

A rendelet 29. cikkének (5) bekezdésben említett közlemények az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napjától alkalmazandó, kivéve ha a közlemény olyan korábbi időpontot határoz meg, amelytől kezdődően azt alkalmazni kell. Ha a Bizottság megállapítja, hogy a viszonosság már nem áll fenn, az erről szóló közleménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napjától hatályát veszti, kivéve ha e közlemény olyan korábbi időpontot határoz meg, amelytől kezdődően azt alkalmazni kell.”

57.

A 114. szabály az alábbiak szerint módosul:

A (1) bekezdés d) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép:

„d)	a 15. szabály (2) bekezdésének b)–h) pontjában említett adatok és elemek.”

b)	A (2) bekezdés bevezető mondata helyébe az alábbi szöveg lép: „A 15. szabály (1), (3) és (4) bekezdéseit és a 16–22. szabályt az alábbiaktól függően alkalmazzák:”

58.

A 122. szabály (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

„c)	a 44. szabály (1) bekezdésének a), c), d), e) és f) pontjában említett adatok és elemek.”

2. cikk

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Az 1. cikk 1. pontjának d) alpontját, illetve 3., 4. és 7. pontját 2008. március 10-től kezdődően kell alkalmazni ugyanúgy, mint a 83. szabály (1) bekezdése a) pontjának „ideértve” szóval kezdődő második részét, amely e rendelet 1. cikkének 48. pontjában található.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. június 29-én.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja

(1) HL L 11., 1994.1.14., 1. o. A legutóbb a 422/2004/EK rendelettel (HL L 70., 2004.3.9., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 303., 1995.12.15., 1. o. A legutóbb a 782/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 88. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 208., 1992.7.24., 1. o.”

5.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 172/24

A BIZOTTSÁG 1043/2005/EK RENDELETE

(2005. június 30.)

a 3448/93/EK tanácsi rendeletnek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer és az ilyen visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében történő végrehajtásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló, 1993. december 6-i 3448/93/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 8. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

A mezőgazdasági termékeknek a 3035/80/EGK tanácsi rendeletben említett árucikkek kivitele esetében fizetendő visszatérítések kiszámításakor figyelembe veendő mennyiségei meghatározásáról szóló, 1992. december 15-i 3615/92/EK (2) bizottsági rendelet, a 3035/80/EGK tanácsi rendeletben szereplő árucikkek formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések fizetésével összefüggő statisztikai adatokról szóló, 1993. november 25-i 3223/93/EK (3) bizottsági rendelet és a Szerződés I. mellékletében nem szereplő árucikkek formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazásának közös részletes szabályairól, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontokról szóló, 2000. július 13-i 1520/2000/EK (4) bizottsági rendelet a Szerződés I. mellékletében nem szereplő árucikkek formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkoznak. Ezeknek a rendeleteknek a többségét több ízben jelentősen módosították. Ezeket a rendeleteket módosítani kell, és az egyértelműség, az egyszerűsítés és az igazgatási hatékonyság érdekében ezeket a rendeleteket egyetlen rendelettel kell helyettesíteni.

(2)

A tojás, a tej és tejtermékek, a cukor, a gabonafélék és a rizs piacának közös szervezéséről szóló 2771/75/EGK (5), 1255/1999/EK (6), 1260/2001/EK (7), 1784/2003/EK (8) és 1785/2003/EK (9) tanácsi rendelet előírja, hogy a kérdéses mezőgazdasági termékeknek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő egyes feldolgozott áruk formájában az ilyen termékek világpiaci árfolyama vagy ára alapján történő exportjához szükséges mértékben, az ilyen árfolyamok vagy árak és a Közösségen belüli árak közötti különbségre export-visszatérítés adható. Az Szerződés I. mellékletében nem szereplő árucikkek formájában exportált mezőgazdasági termékekre szóló visszatérítések odaítélésének közös szabályok hatálya alá kell tartoznia.

(3)	Export-visszatérítések azokra az árucikkekre adhatók, amelyeket közvetlenül az alaptermékekből, az alaptermékek feldolgozásával nyert termékekből és ezeknek a kategóriáknak valamelyikébe sorolt termékekből nyernek. Meg kell határozni az export-visszatérítés megállapítására szolgáló módszert.

(4)

A piacok közös szervezéséről szóló rendeletekben foglalt, az export-visszatérítések nyújtásával kapcsolatos előírások helyes alkalmazásának biztosítására, ilyen visszatérítések nem adhatók harmadik országok árucikkekre, ha azokat olyan árucikkek előállításához használják fel, amelyeket exportálnak, miután a Közösségben szabad forgalomban voltak.

(5)	A 800/1999/EK (10) bizottsági rendelet meghatározta a mezőgazdasági termékek export-visszatérítési rendszerének alkalmazására vonatkozó közös szabályokat. Tisztázni kell azonban, miként alkalmazandók ezek a szabályok a Szerződés I. mellékletében nem szereplő árucikkekre.

(6)

A Közösség által vállalt nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartásából következik, hogy a Szerződés I. mellékletében nem szereplő árucikkekben feldolgozott mezőgazdasági termékek kivitelére adott visszatérítések nem haladhatják meg azokat a visszatérítéseket, amelyeket ezekre a termékekre akkor kellene fizetni, ha eredeti állapotban exportálnák azokat. Ezt figyelembe kell venni a visszatérítési mértékek rögzítésekor és a megfeleltetési szabályok kialakításakor.

(7)

Az 1766/92/EGK tanácsi rendeletnek az egyes szeszes italok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó kiigazított visszatérítések rögzítése és odaítélése tekintetében történő alkalmazása egyes részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1993. október 15-i 2825/93/EGK bizottsági rendelet (11) előírja, hogy az export-visszatérítés mértéke a szeszes italok gyártására szánt gabonafélék felügyelet alá helyezésének napján érvényes mérték. A 2825/93/EGK rendelet 2. cikke szerinti szeszes italok gyártására szánt gabonafélék felügyelet alá helyezése tehát az export-visszatérítés kiszámításakor egyenértékűnek tekintendő a kivitellel.

(8)

A szeszes italok más termékeknél kevésbé érzékenyek az előállításukhoz felhasznált mezőgazdasági termékek árára. Az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozási okmányának 19. jegyzőkönyve azonban úgy rendelkezik, hogy határozni kell a szükséges intézkedésekről a közösségi gabonaféléknek a gabonából nyert szeszes italok gyártására való felhasználásának megkönnyítéséről.

(9)

A burgonyakeményítőt az export-visszatérítés mértékének megállapításához a kukoricakeményítőnek kell megfeleltetni. Lehetővé kell azonban tenni, hogy konkrét visszatérítési mérték megállapítására kerüljön sor a burgonyakeményítőre az olyan piaci helyzetekben, amikor annak ára lényegesen alacsonyabb, mint a kukoricakeményítőé.

(10)

Ahhoz, hogy a visszatérítésre jogosulttá váljanak, a felhasznált mezőgazdasági termékeket és különösen az ilyen termékekből előállított árucikkeket exportálni kell. Az ezen szabály alól adott bármiféle kivételt megszorítóan kell értelmezni. Az árucikkek előállításának folyamatában azonban a gyártóknál felmerülhetnek nyersanyagveszteségek, amelyekre a közösségi árakat kifizették, miközben a Közösségen kívül letelepedett gyártóknál felmerült veszteségek a világpiaci árakra korlátozódnak. Emellett egyes árucikkek előállításának folyamatában melléktermékeket nyernek, amelyek értéke jelentősen különbözik a fő termékekétől; bizonyos esetekben a melléktermékek csak állati takarmányozásra használhatók fel. Ezért szükséges közös szabályok meghatározása az exportált árucikkek előállítási folyamatában ténylegesen felhasznált termékmennyiségek koncepciójának megállapításához.

(11)

Sok, egy vállalkozás által világosan meghatározott technikai feltételek szerint előállított, állandó tulajdonságokkal és minőséggel rendelkező árucikk szabályos exportstruktúrát követ. Az exportügyintézés megkönnyítésére az ilyen árucikkekre vonatkozóan egyszerűsített eljárást kell bevezetni, amelynek során a gyártó közli a hatáskörrel rendelkező hatósággal az árucikkek gyártási feltételeire vonatkozó azon információkat, amelyeket ez utóbbi hatóság szükségesnek tart. Amennyiben az exportált árucikkekben ténylegesen felhasznált mezőgazdasági termékek mennyiségét az illetékes hatóságok nyilvántartják, úgy rendelkezni kell az ilyen nyilvántartás évenkénti felülvizsgálatáról, annak érdekében, hogy csökkentsék azt a kockázatot, amely a szóban forgó árucikkek előállításához használt termékek mennyiségében bekövetkezett változás bejelentésének elmulasztásából fakad.

(12)

Számos mezőgazdasági termék ki van téve természetes és szezonális változásoknak. Ebből következően az exportált áruk mezőgazdaságitermék-tartalma változhat. A visszatérítés összegét ezért az exportált árucikkek gyártásához ténylegesen felhasznált mezőgazdasági termékek mennyiségei alapján kell meghatározni. Bizonyos egyszerű és viszonylag állandó összetételű árucikkekre azonban az ügyintézés megkönnyítése érdekében a visszatérítés összegét a mezőgazdasági termékek rögzített mennyiségei alapján kell meghatározni.

(13)	Az alaptermékekre vagy a megfeleltetett termékekre érvényes visszatérítési mérték meghatározásakor figyelembe kell venni a hasonló hatású termelési visszatérítéseket, támogatásokat és más intézkedéseket, amelyek a termék piacának közös szervezésére vonatkozó rendelettel összhangban alkalmazandók.

(14)

Egyes, hasonló tulajdonságokkal rendelkező árucikkek különféle technikákkal nyerhetőek különböző alapanyagokból. Az exportőröktől meg kell követelni, hogy adják meg az alapanyagok jellegét és tegyenek bizonyos nyilatkozatokat a gyártási folyamat tekintetében, amikor az ilyen információra szükség van ahhoz, hogy a visszatérítési jogosultságot vagy az alkalmazandó visszatérítési mértéket megfelelően meghatározzák.

(15)	Amikor a ténylegesen felhasznált mezőgazdasági termékek mennyiségeit kiszámítják, tekintetbe kell venni a szárazanyag-tartalmat a keményítők és egyes glükóz- és maltodextrinszirupok esetében.

(16)	Amikor a világkereskedelmi helyzet, egyes piacok vagy nemzetközi kereskedelmi egyezmények sajátos követelményei megkövetelik, lehetővé kell tenni egyes árucikkekre a visszatérítés differenciálását, azok rendeltetési helye szerint.

(17)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő árucikkek formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre egy költségvetési év során nyújtható visszatérítési összegek kezelése során előfordulhat, hogy különböző mértékeket kell meghatározni azokra az exportokra, amelyekre a visszatérítés mértéke a közösségi és a világpiac fejleményei alapján előzetesen rögzítésre került, illetve amelyekre nem.

(18)

Az odaítélhető visszatérítések összege minden költségvetési évben korlátozott, a Közösség által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel összhangban. Lehetővé kell tenni a Szerződés I. mellékletében nem szereplő árucikkek előzetesen ismert feltételek szerinti kivitelét. Különösen biztosítani kell, hogy ezen exportok a Közösség egyezményes kötelezettségeivel összeegyeztethető visszatérítésre jogosultak. Amennyiben ez már nem áll fenn, úgy erről megfelelő időben előre tájékoztatni kell az exportőröket. A visszatérítési bizonyítványok kibocsátása lehetővé teszi a visszatérítési kérelmek nyomon követését és garantálja a bizonyítvány jogosultjának, hogy a bizonyítvány összegéig részesül visszatérítésben, amennyiben eleget tesz a közösségi szabályok által előírt egyéb feltételeknek. Igazgatási intézkedéseket kell lefektetni a visszatérítési bizonyítványok rendszerével kapcsolatban. Különösen elő kell írni egy csökkentő tényezőt arra az esetre, ha a visszatérítési bizonyítványra vonatkozó kérelmek nagyobb összegre érkeznek be, mint amely rendelkezésre áll. Bizonyos esetekre gondoskodni kell a visszatérítési bizonyítványok kiadása felfüggesztésének lehetőségéről.

(19)

A visszatérítési bizonyítványok biztosítják a Közösség által vállalt nemzetközi kötelezettségvállalások betartását. Lehetővé teszik azt is, hogy előre meg lehessen határozni azt a visszatérítést, amely a harmadik országokba exportált árucikkek gyártásában felhasznált mezőgazdasági termékekre adható. Ez a cél bizonyos tekintetben különbözik az exportengedélyek célkitűzéseitől, amelyeket az olyan, változatlan állapotban exportált alaptermékekre adnak ki, amelyek mennyiségi korlátozásokat magukban foglaló nemzetközi kötelezettségvállalások hatálya alá tartoznak. Ezért szükség van annak meghatározására, hogy melyek azok a, jelenleg a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési bizonyítványok rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2000. június 9-i 1291/2000/EK bizottsági rendeletben (12) megállapított mezőgazdasági engedélyekre és bizonyítványokra vonatkozó általános rendelkezések, amelyeket a visszatérítési bizonyítványokra nem kell alkalmazni.

(20)

Továbbá meg kell határozni, hogy az export-visszatérítés előzetes rögzítéséről szóló, egy importáló harmadik országban meghirdetett pályázati felhívással kapcsolatban kérelmezett bizonyítványokkal kapcsolatos 1291/2000/EK rendelet előírásai hogyan alkalmazandóak a visszatérítési bizonyítványokra. A visszatérítés mértékét általában csütörtökönként rögzítik vagy módosítják. A visszatérítés mértékének előzetes megállapítására vonatkozó kérelmekkel kapcsolatos spekuláció meghiusítása érdekében elő kell írni, hogy amennyiben az ilyen kérelmet csütörtökön adják be, azt úgy kell tekinteni, hogy a következő munkanapon adták be.

(21)

A mezőgazdasági termékeket érintő biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról szóló, 1985. július 22-i 2220/85/EGK bizottsági rendelet (13) hatálya alá tartozó bizonyítványokhoz kapcsolódó biztosíték felszabadításának feltételeit meg kell határozni. Azok a kötelmek, amelyeket elsődleges követelményeknek tekintenek, és amelyekkel szemben a biztosíték megadásra kerül, meghatározandók azokkal a bizonyítékokkal együtt, amelyeket a kötelmek teljesítéséről adni kell, és amelyek alapján a vonatkozó biztosíték felszabadítható.

(22)

Nagyon valószínű, hogy a bizonyítványok iránti kérelmek a megadhatónál nagyobb összegre szólnak majd. A költségvetési évet ezért időszakokra kell osztani oly módon, hogy a bizonyítványok mind azoknak a piaci szereplőknek kiadhatók legyenek, akik a költségvetési év végén exportálnak, mind pedig azoknak, akik a költségvetési év elején exportálnak. Szükség szerint csökkentési együtthatót kell alkalmazni minden, egy adott időszak során kért összegre.

(23)	Az export bizonyos típusaira nem vonatkoznak korlátozások a visszatérítések fizetésének tekintetében a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásai miatt. Az ilyen export esetében nem lehet olyan kötelezettség, hogy visszatérítési bizonyítványt kelljen bemutatni.

(24)

Az exportőrök többsége évi 75 000 EUR-nál kevesebb visszatérítést kap. Együttesen ez az export csak egy kis részét teszi ki a Szerződés I. mellékletében nem szereplő árucikkek formájában exportált mezőgazdasági termékekre adott visszatérítések teljes összegének. Lehetővé kell tenni, hogy az ilyen exportot mentesítsék a bizonyítvány benyújtásának követelménye alól. A visszaélések elkerülése érdekében arra a tagállamra kell korlátozni e mentesség igénybevételét, amelyben az exportőr székhelye található.

(25)

Ki kell dolgozni az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat, mégpedig annak az elvnek az alapján, hogy az exportőr az árucikkek minden egyes kivitelénél közli az illetékes hatóságokkal az exportált árucikkek előállításához felhasznált termékek mennyiségét. Az illetékes hatóságoknak meg kell hozniuk azokat az intézkedéseket, amelyeket szükségesnek tartanak az ilyen nyilatkozat pontosságának ellenőrzésére.

(26)

Előfordulhat, hogy az exportőr nyilatkozatának ellenőrzéséért felelős hatóságoknak nem áll rendelkezésükre elegendő bizonyíték, amely lehetővé tenné számukra a felhasznált mennyiségek elfogadását, még akkor sem, ha az kémiai analízisen alapul. Ilyen helyzetek előfordulása különösen akkor valószínű, ha az exportálandó árucikkeket nem az exportáló tagállamban, hanem valamely másik tagállamban gyártották. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az exportáló tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága szükség esetén közvetlenül a másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától beszerezhesse valamennyi olyan információt, amelyet ez utóbbi hatóság az árucikkek gyártásának feltételeire vonatkozóan be tud szerezni.

(27)

A piaci szereplők számára engedélyezni kell, hogy egy egyszerűsített nyilatkozatot készítsenek annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságaival egyeztetve, amelyben az árucikkeket előállítják, a felhasznált termékekről e termékek összesített mennyiségei formájában, feltételezve, hogy részletes nyilvántartást vezetnek a felhasznált termékekről, és azt az említett hatóságok rendelkezésére bocsátják.

(28)

Az exportőrnek, különösen, ha nem ő a gyártó, nincs mindig lehetősége arra, hogy ismerje azoknak a mezőgazdasági termékeknek a pontos mennyiségét, amelyekre visszatérítést igényelhet. Ezért az exportőr nem mindig képes nyilatkozni ezekről a mennyiségekről. Ezért egy alternatív módszert kell biztosítani a visszatérítés kiszámítására, amelynek alkalmazását az érintett személy kérheti, bizonyos árucikkekre korlátozva, ezeknek az árucikkeknek a vegyi elemzése alapján, és az erre a célra összeállított táblázat segítségével.

(29)

A vaj csökkentett áron történő értékesítéséről, valamint a cukrászati termékek, jégkrém és egyéb élelmiszerek előállítása során felhasznált tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás nyújtásáról szóló, 1997. december 15-i 2571/97/EK (14) bizottsági rendelet szerint a vajat és a tejszínt csökkentett áron kell bizonyos árucikkeket előállító iparágak rendelkezésére bocsájtani. Ez figyelembe veendő a visszatérítések vegyi elemzés alapján történő kiszámításánál.

(30)

A 800/1999/EK rendelet 21. cikke előírja, hogy nem jár visszatérítés az olyan termékek után, amelyek nem megfelelő és tisztességes piaci minőségűek azon a napon, amelyen a kiviteli nyilatkozatot elfogadják. E szabály egységes alkalmazása érdekében világossá kell tenni, hogy annak érdekében, hogy a jelen rendelet II. mellékletében szereplő, a nyerstej, a hőkezelt tej és a tejalapú termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 1992. június 16-i 92/46/EGK tanácsi irányelv (15) 1. cikkében felsorolt termékekre vagy a tojástermékek előállítását és forgalomba hozatalát érintő higiéniai és egészségügyi problémákról szóló, 1989. június 20-i 89/437/EGK tanácsi irányelv (16) 1. cikkében felsorolt termékekre visszatérítés lehessen adható, azokat a megnevezett irányelvek követelményeivel összhangban kell előállítani és el kell látni állat-egészségügyi jelöléssel.

(31)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikkének (10) bekezdése a 31. cikk (12) bekezdésével összefüggésben olvasva a magas tejterméktartalmú árukra korlátozza azt a követelményt, hogy az export-visszatérítésre jogosult tejtermékeknek közösségi eredetűeknek kell lenniük. Megfelelő intézkedéseket kell hozni e követelmény végrehajtása és ellenőrzése céljából.

(32)

A 800/1999/EK rendelet 28. cikke a kiviteli engedély érvényességéből még le nem járt időre korlátozza azt az időszakot, amely alatt feldolgozott termékek vagy alaptermékekből előállított áruk esetében a visszatérítésből előleg fizethető. Azonban a költségvetési időszak vége felé kiállított visszatérítési bizonyítványok érvényességi ideje rövidebb, és a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásai miatt nem terjedhet túl szeptember 30-án. A megfelelő rugalmasság biztosítása érdekében, valamint hogy az exportőrök kihasználhassák ezeket a rövid érvényességű visszatérítési bizonyítványokat, indokolt intézkedéseket tenni azon bizonyítványok vonatkozásában, melyek a kiviteli engedély érvényességének idejére korlátozzák az alapvető mezőgazdasági termékekre vagy árukra adható visszatérítési előleg kifizetését.

(33)

Biztosítani kell, hogy a Szerződés I. mellékletében nem szereplő árucikkekre adott visszatérítésekkel kapcsolatos rendelkezéseket a Közösségben mindenütt egyformán alkalmazzák. Ennek céljából minden tagállamnak tájékoztatnia kell a többi tagállamot, a Bizottságon keresztül, azokról az ellenőrzési rendszerekről, amelyeket a területén az exportált árucikkek különféle típusaira alkalmaz.

(34)

Lényeges, hogy a Bizottság kielégítő módon ellenőrizhesse a megadott export-visszatérítéssekkel kapcsolatos intézkedéseket. Ezért a Bizottságnak rendelkeznie kell bizonyos statisztikai információkkal, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságainak kell eljuttatniuk hozzá. Ennek a tájékoztatásnak a formátumát és terjedelmét indokolt meghatározni.

(35)

Megfelelő időt kell biztosítani az 1520/2000/EK rendelet szerinti, a visszatérítési bizonyítványokkal kapcsolatos rendszereknek az ebben a rendeletben előírt igazgatási rendszerhez való átállítására. Ezért ezt a rendeletet kell alkalmazni a 2005. július 8. után beadott és 2005. október 1. utáni felhasználásra szóló bizonyítványok iránti kérelmekre.

(36)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Szerződés I. mellékletében nem szereplő feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó horizontális kérdésekkel foglalkozó irányító bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY- ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

1. Ez a rendelet a 3448/93/EK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokat állapítja meg a 2771/75/EGK, az 1255/1999/EK, az 1260/2001/EK, az 1784/2003/EK és az 1785/2003/EK rendeletek alapján létrehozott export-visszatérítési rendszer tekintetében.

A jelen rendelet I. mellékletében felsorolt alaptermékekre, a továbbiakban „alaptermékek”, az azok feldolgozásából származó termékekre, vagy ennek a rendeletnek a 3. cikkével összhangban a két kategória valamelyikének megfeleltetett termékekre vonatkozik, amennyiben ezeket a termékeket a Szerződés I. mellékletében nem szereplő árucikkek formájában exportálják, és az alábbiak közül valamelyik jegyzékben szerepelnek:

a)	a 2771/75/EGK rendelet I. melléklete;

b)	az 1255/1999/EK rendelet II. melléklete;

c)	az 1260/2001/EK rendelet V. melléklete;

d)	az 1784/2003/EK rendelet III. melléklete;

e)	az 1785/2003/EK rendelet IV. melléklete.

Ezen árucikkek (a továbbiakban: „árucikkek”) felsorolását jelen rendelet II. melléklete tartalmazza.

2. Az (1) bekezdésben említett export-visszatérítés nem jár a Szerződés 24. cikkének megfelelően szabad forgalomba bocsátott és újra kivitelre került árucikkek után.

Hasonló módon nem jár visszatérítés az ilyen árucikkek után, amelyeket a feldolgozás után exportálnak, illetve más árucikkbe dolgoznak be.

3. A gabonafélék esetét kivéve nem adható visszatérítés az olyan termékekre, amelyeket a II. mellékletben említett, a 2208 KN-kód alá tartozó szeszes italokban lévő alkohol gyártására használnak.

2. cikk

1. E rendelet alkalmazásában:

1)	„költségvetési időszak” az egyik év október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig tartó időszak;

2)	„költségvetési év” az egyik év október 16-tól a következő év október 15-ig tartó időszak;

3)	„élelmiszersegély” a többoldalú kereskedelmi tárgyalások Uruguayi Fordulója keretében megkötött mezőgazdasági megállapodás (a továbbiakban: „Megállapodás”) 10. cikkének (4) bekezdése értelmében vett élelmiszersegély-intézkedések;

4)	„maradványok” a vizsgált gyártási folyamatnak azon termékei, amelyek összetétele határozottan eltér a ténylegesen exportált árucikkekétől és amelyek nem hozhatók forgalomba;

5)	„melléktermékek” a vizsgált gyártási folyamat során nyert termékek vagy árucikkek, amelyek összetétele vagy tulajdonságai határozottan eltérnek a ténylegesen exportált árucikkekétől és amelyek forgalomba hozhatóak;

„veszteség” a termékeknek vagy árucikkeknek azon mennyisége, amely a vizsgált gyártási folyamatból származik, annak a mezőgazdasági termékeket feldolgozatlanul használó szakaszától kezdve, de nem felel meg a ténylegesen exportált árucikkek mennyiségének, nem maradvány és nem melléktermék, és nem hozható forgalomba.

2. Az (1) bekezdés 4., 5. és 6. pontja alkalmazásában nem tekintendők forgalomba hozottnak a vizsgált gyártási folyamat során nyert olyan termékek, amelyek összetétele különbözik a ténylegesen exportált árucikkekétől, s amelyeket kizárólag a forgalmazásuk kapcsán felmerült költségeket fedező fizetség ellenében értékesítenek.

Az (1) bekezdés 6. pontja alkalmazásában veszteségnek kell megfeleltetni azokat a termékeket vagy árucikkeket, amelyek a vizsgált gyártási folyamatból származnak, és amelyeket akár fizetség ellenében, akár anélkül csak állati takarmányként lehet elidegeníteni.

3. cikk

1. A közvetlenül burgonyából előállított, az 1108 13 00 KN-kód alá tartozó burgonyakeményítő a melléktermékek kivételével a kukorica feldolgozásából nyert terméknek felel meg.

2. A 0404 10 48 és 0404 10 62 KN-kódok alá tartozó sűrítetlen tejsavó, fagyasztva is az I. mellékletben felsorolt por alakú savónak, a továbbiakban „1. termékcsoport” felel meg;

3. A következő termékek az I. mellékletben felsorolt, legfeljebb 1,5 % zsírtartalommal rendelkező tejpornak, a továbbiakban „2. termékcsoport” felelnek meg:

a)	a 0403 10 11, 0403 90 51 és 0404 90 21 KN-kódok alá tartozó sűrítetlen, cukor vagy más édesítőszer hozzáadása nélküli, legfeljebb 0,1 tömegszázalék tejzsírtartalmú tej és tejtermékek, fagyasztva is,

b)	a 0403 10 11, 0403 90 11 és 0404 90 21 KN-kódok alá tartozó, por, granulátum vagy más szilárd alakú, cukor vagy más édesítő anyag hozzáadása nélküli, legfeljebb 1,5 tömegszázalék tejzsírtartalmú tej és tejtermékek.

4. A következő termékek az I. mellékletben felsorolt 26 %-nál kevesebb zsírtartalmú tejpornak, a továbbiakban „3. termékcsoport” felelnek meg:

a)	a 0403 10 11, 0403 10 13, 0403 90 51, 0403 90 53, 0404 90 21 és 0404 90 23 KN-kódok alá tartozó, sűrítetlen, cukor vagy más édesítő anyag hozzáadása nélküli, 0,1 tömegszázaléknál magasabb, de 6 tömegszázaléknál alacsonyabb tejzsírtartalmú tej, tejszín és tejtermékek, fagyasztva is;

a 0403 10 11, 0403 10 13, 0403 10 19, 0403 90 13, 0403 90 19, 0404 90 23 és 0404 90 29 KN-kódok alá tartozó, por, granulátum vagy más szilárd alakú, cukor vagy más édesítő anyag hozzáadása nélküli, 1,5 tömegszázaléknál magasabb, de 45 tömegszázaléknál alacsonyabb tejzsírtartalmú tej, tejszín és tejtermékek.

Mindamellett, ha a fél úgy kívánja, a hatáskörrel rendelkező hatósággal megállapodva az első albekezdés a) és b) pontjaiban említett termékek a következőknek felelnek meg:

a)	2. termékcsoport, a termék szárazanyag-tartalmának zsírmentes részét illetően;

b)	az I mellékletben említett vaj, a továbbiakban „6. termékcsoport”, a termék tejzsírtartalmát illetően.

5. A következő termékek a 6. termékcsoportnak felelnek meg:

a)	a 0403 10 19, 0403 90 59, 0404 90 23 és 0404 90 29 KN-kódok alá tartozó, sűrítetlen, cukor vagy más édesítő anyag hozzáadása nélküli, 6 tömegszázalékot meghaladó tejzsírtartalmú tej, tejszín és tejtermékek;

b)	a 0403 10 19, 0403 90 19 és 0404 90 29 KN-kódok alá tartozó, por, granulátum vagy más szilárd alakú, cukor vagy más édesítő anyag hozzáadása nélküli, legalább 45 tömegszázalék tejzsírtartalmú tej, tejszín és tejtermékek;

c)	a 0405 10, 0405 20 90, 0405 90 10 és 0405 90 90 KN-kódok alá tartozó, nem 82, de nem kevesebb mint 62 tömegszázalékú vaj és más tejzsírok.

6. A 0403 10 11–0403 10 19, 0403 90 51–0403 90 59 és a 0404 90 21–0404 90 29 KN-kódok alá tartozó, sűrített, a por, granulátum vagy más szilárd alakúaktól eltérő, cukor vagy más édesítő anyag hozzáadása nélküli tej, tejszín és tejtermékek a termék szárazanyag-tartalmának zsírmentes részét illetően a 2. termékcsoportnak felelnek meg. A termék tejzsírtartalmát a 6. termékcsoportnak kell megfeleltetni.

Az első albekezdést kell alkalmazni a sajtra és túróra is.

7. Az 1006 20 KN-kód alá tartozó előmunkált rizs és az 1006 30 21–1006 30 48 KN-kódok alá tartozó félig hántolt rizs az 1006 30 61–1006 30 98 KN-kódok alá tartozó teljesen hántolt rizsnek felel meg.

8. A következő termékek, amennyiben teljesítik a visszatérítésre való jogosultságra az 1260/2001/EK és a 2135/95/EK rendeletben (17) előírt feltételeket, feldolgozatlan állapotban történő export esetén az 1701 99 10 KN-kód alá tartozó fehércukornak felelnek meg:

a)	az 1701 11 90 KN-kód vagy az 1701 12 90 KN-kód alá tartozó, legalább 92 tömegszázalék, polarimetriás módszerrel meghatározott szacharózt tartalmazó nyers répa- vagy nádcukor;

b)	az 1701 91 00 vagy 1701 99 90 KN-kód alá tartozó cukor;

c)	az 1260/2001/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett termékek, az 1784/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó termékek felhasználásával nyertek kivételével;

d)	az 1260/2001/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontjában említett termékek, a részben az 1784/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó termékek felhasználásával nyertek kivételével.

4. cikk

A 800/1999/EK rendeletet jelen rendelet rendelkezései mellett kell alkalmazni.

II. FEJEZET

EXPORT-VISSZATÉRÍTÉSEK

1. SZAKASZ

Számítási Módszer

5. cikk

1. A 2. szakasznak megfelelően meghatározott mennyiségre adott visszatérítés összegét az ugyanolyan típusú árucikkek formájában exportált alaptermékek mindegyikére oly módon kell meghatározni, hogy a mennyiséget az alaptermékre adott visszatérítés mértékével kell megszorozni, fajlagos súly szerint számolva, a 3. szakasznak megfelelően.

2. Amikor – a 15. cikk (2) bekezdésének megfelelően – különböző visszatérítési mértékeket határoznak meg egy bizonyos alaptermékre, külön összeget kell kiszámítani az alaptermék minden egyes mennyiségére, amelyre eltérő a visszatérítési mérték.

3. Amennyiben az exportált árucikkek gyártása során árucikkeket használnak fel, az exportált árucikkek gyártása során felhasznált alaptermékek, az azok feldolgozásából nyert termékek, illetve e kategóriák valamelyikének a 3. cikk alapján megfeleltetett termékek mindegyikére vonatkozó összeg kiszámításához a figyelembe veendő visszatérítési mérték az a mérték, amely az említett árucikkek feldolgozatlan exportjára érvényes.

2. SZAKASZ

Referenciamennyiség

6. cikk

Az árucikkek tekintetében a visszatérítés összegének kiszámításához alapul szolgáló alaptermékek mindegyikének mennyiségét (a továbbiakban „a referenciamennyiség”) a 7., 8. és 9. cikk szerint kell meghatározni, kivéve, ha a III. mellékletre történik utalás, vagy a 51. cikk második bekezdése alkalmazandó.

7. cikk

Feldolgozatlan alaptermék vagy megfeleltetett termék használata esetén referenciamennyiségnek az exportált árucikkek gyártásához ténylegesen felhasznált mennyiséget kell tekinteni, a VII. mellékletben meghatározott átváltási együtthatók figyelembevételével.

8. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet 1. cikke vagy az 1785/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó termék használata esetén referenciamennyiségnek az exportált árucikkek gyártásához ténylegesen felhasznált mennyiséget kell tekinteni, oly módon kiigazítva, hogy megfeleljen az alaptermék egy mennyiségének az V. mellékletében szereplő együtthatókat használva, amennyiben a következő esetek valamelyike áll fenn a termékre:

a)	a termék alaptermék vagy az annak megfeleltetett termék feldolgozásából származik;

b)	a termék olyan alapterméknek felel meg, amely alaptermék feldolgozásából származik; vagy

c)	a termék alaptermék feldolgozásából származó terméknek megfeleltetett termék feldolgozásából származik.

Mindamellett a 2208 KN-kód alá tartozó szeszes italokban lévő gabonaszesznél a referenciamennyiség az exportált szeszes ital hektolitereiként a gabonából nyert alkohol térfogatszázalékaként 3,4 kg árpa.

9. cikk

A 11. cikk előírásaitól függően a következő termékek bármelyikének használata esetén a referenciamennyiségnek azonosnak kell lennie az illetékes hatóságok által a 49. cikknek megfelelően megállapított mennyiséggel:

a)	az ennek a rendeletnek a 7. vagy a 8. cikkében említett termék feldolgozásával nyert termék, amelyre nem vonatkozik a Szerződés I. melléklete;

b)	több, a 7. vagy a 8. cikkben említett termék, vagy ennek a bekezdésnek az a) pontjában említett termékek keverésével vagy feldolgozásával nyert termék.

A referenciamennyiséget az exportált árucikkek gyártásához ténylegesen felhasznált mezőgazdasági termék mennyisége alapján kell meghatározni. Ennek a mennyiségnek a kiszámítása céljára az ennek a rendeletnek a VII. mellékletében említett átváltási együtthatókat, vagy értelemszerűen a 8. cikkben említett speciális számítási szabályokat, egyenértékűségi arányszámokat és együtthatókat kell alkalmazni.

Mindazonáltal a 2208 KN-kód alá tartozó szeszes italokban lévő gabonaszesznél a referenciamennyiség az exportált szeszesital hektolitereiként a gabonából nyert alkohol térfogatszázalékaként 3,4 kg árpa.

10. cikk

A 6-9. cikkek alkalmazásában az exportált árucikkek gyártásához feldolgozatlanul felhasznált termékeket ténylegesen felhasználtnak kell tekinteni. Amennyiben az ilyen árucikkek gyártási szakaszainak egyikében magát az alapterméket egy másik, kifinomultabb alaptermékké dolgozzák fel, és egy későbbi szakaszban használják fel, csak az utóbbi alapterméket kell ténylegesen felhasználtnak tekinteni.

Az első bekezdés értelmében ténylegesen felhasznált termékek mennyisége az exportált árucikkek minden típusára megállapítandó.

Feltéve, hogy egy bizonyos vállalkozás által világosan meghatározott technikai feltételek szerint gyártott, állandó tulajdonságokkal és minőséggel rendelkező árucikkeket rendszeresen exportálnak, az illetékes hatóságokkal történt megállapodás alapján a mennyiségek akár a kérdéses árucikkek gyártási képletéből, akár a terméknek az árucikk adott mennyiségének gyártásához egy konkrét időszakban felhasznált átlagos mennyiségeiből is kiszámítható. Az ily módon meghatározott termékek mennyisége marad a számítás alapja mindaddig, amíg a kérdéses termék gyártásának feltételeiben változás nem következik be.

Az illetékes hatóság által adott hivatalos felhatalmazás esetének kivételével, a termék így meghatározott mennyiségeit minden évben legalább egyszer ellenőrizni kell.

11. cikk

A III. mellékletben felsorolt árucikkek tekintetében az alapterméknek az árucikk 100 kg-jára kilogrammban számított referenciamennyisége az abban a mellékletben azon árucikkeknél jelzett mennyiség.

A friss tészta esetében az alaptermékek III. mellékletben megadott mennyiségeit csökkenteni kell a száraztésztának egy egyenértékű mennyiségére, megszorozva e mennyiségeket a tészta száraz kivonatának százalékával, majd 88-cal elosztva őket.

Amikor a kérdéses termékeket részben olyan termékekből állították elő, amelyek export-visszatérítéséről az 1. cikk (1) bekezdése rendelkezik, és részben más termékekből, az 1. cikk hatálya alá tartozó termékek referenciamennyiségét a 6–10. cikkeknek megfelelően kell meghatározni.

12. cikk

1. A ténylegesen felhasznált mezőgazdasági termékek mennyiségeinek meghatározásához a 2. és a 3. bekezdéseket kell alkalmazni.

2. Minden, a 10. cikk értelmében felhasznált, visszatérítésre jogosító mezőgazdasági termék, amely a gyártási folyamat szokásos menete során például gőz vagy füst formájában eltűnik, esetleg nem visszanyerhető porrá vagy hamuvá alakul át, jogosít a teljes felhasznált mennyiségre érvényes visszatérítésre.

3. Az árucikkeknek a ténylegesen nem exportált mennyisége nem jogosít visszatérítésre a ténylegesen felhasznált mezőgazdasági termékek mennyiségeire, a 13. cikk (1) bekezdésében előírt rendelkezések sérelme nélkül.

Ha az ilyen termékek összetétele azonos a ténylegesen exportáltakéval, sor kerülhet az utóbbiak gyártása során ténylegesen felhasznált mezőgazdasági termékek mennyiségeinek arányos csökkentésére.

13. cikk

1. A 12. cikk (3) bekezdésétől eltérően a 2 tömegszázalék vagy annál kevesebb, az árucikkek gyártásával járó veszteséget figyelembe lehet venni.

A 2 %-os küszöböt az összes felhasznált nyersanyag szárazanyag-tömegarányaként kell kiszámítani a 12. cikk (2) bekezdésében említett mennyiségeknek a ténylegesen exportált árucikkek szárazanyag-tömegének levonásával vagy bármely más, az árucikkek gyártási feltételeinek megfelelő számítási módszer alkalmazásával.

2. Amikor a gyártással járó veszteségek a 2 %-ot meghaladják, a többletveszteség nem jogosít visszatérítésre a ténylegesen felhasznált mezőgazdasági termékek mennyiségeire. A tagállamok illetékes hatóságai azonban indokolt esetben nagyobb veszteségeket is elfogadhatnak. A tagállamoknak jelenteniük kell a Bizottság felé azokat az eseteket, amelyekben a hatóságok elfogadtak nagyobb veszteségeket, valamint az elfogadás indokait.

3. A mezőgazdasági termékeknek a maradványokban megtestesülő ténylegesen felhasznált mennyiségeit figyelembe kell venni a visszatérítések nyújtásánál.

4. Melléktermékek nyerésekor a ténylegesen felhasznált mezőgazdasági termékek mennyiségeit értelemszerűen kell az exportált termékekhez és a melléktermékekhez számítani.

3. SZAKASZ

A Visszatérítés Mértéke

14. cikk

A visszatérítés mértékét minden hónapban 100 kilogramm alaptermékre nézve, az 1784/2003/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdésének és az 1. cikk (1) bekezdésében említett többi rendelet vonatkozó cikkeinek megfelelően állapítják meg.

Mindamellett a friss vagy tartósított héjas baromfitojásra, valamint az emberi fogyasztásra alkalmas, friss, szárított vagy másképp tartósított, nem édesített, héj nélküli tojásra és tojássárgájára vonatkozó visszatérítés mértéke arra az időszakra kerül rögzítésre, amelyet ezen termékek feldolgozatlan formában történő exportjára vonatkozó visszatérítések rögzítésénél alkalmaznak.

15. cikk

1. A visszatérítés mértékét különösen a következők figyelembevételével kell meghatározni:

a)	a feldolgozó iparágaknál az abból adódóan felmerülő átlagos költség, hogy az alaptermékeket az Európai Unió piacán szerzik be, valamint a világpiacon uralkodó árak;

b)	azoknak a Szerződés I. mellékletében szereplő feldolgozott mezőgazdasági termékeknek az exportjára vonatkozó visszatérítés mértéke, amelyeket hasonló feltételek mellett állítanak elő;

c)	annak szükségessége, hogy azonos versenyfeltételeket teremtsenek a közösségi termékeket felhasználó, valamint az aktív feldolgozási rendszer alapján harmadik országból származó termékeket felhasználó iparágak között;

d)	egyrészt a ráfordítás, másrészt az árak közösségi és világpiaci alakulásának tendenciája;

e)	a Szerződés 300. cikkének megfelelően megkötött megállapodásokból eredő korlátozásoknak való megfelelés.

2. A visszatérítés mértékének rögzítésekor adott esetben figyelembe veendők a szóban forgó termék közös piacszervezéséről szóló rendeletnek megfelelően az alaptermékekre vagy a megfeleltetett termékekre vonatkozó, minden tagállamban érvényes termelési visszatérítések, támogatások vagy azonos hatású intézkedések.

3. A 3505 10 50 KN-kód alá tartozó árucikkek exportja után csökkentett mértékű visszatérítés jár, tekintettel az 1722/93/EGK (18) bizottsági rendelet alapján az árucikkek feltételezett gyártási időszaka során felhasznált alaptermékre érvényes termelési visszatérítésre. Az így meghatározott mértékek a 14. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően kerülnek rögzítésre.

16. cikk

A 1108 13 00 KN-kód alá tartozó burgonyakeményítő esetében a visszatérítés mértéke külön kerül meghatározásra, kukorica-egyenértékben, az 1784/2003/EK rendelet 25. cikk (2). bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, az e rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében előírt kritériumok szerint. A felhasznált burgonyakeményítő mennyiségeit át kell váltani a kukorica egyenértékű mennyiségeire, ennek a rendeletnek a 8. cikkével összhangban.

A 2905 44 és a 3824 60 KN-kódok alá tartozó D-glucit (szorbit) keverékek esetében, amennyiben az érintett fél nem készíti el a 49. cikkben említett nyilatkozatot az 52. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megkövetelt információ megadásával, vagy nem nyújt be kielégítő dokumentációt nyilatkozatának alátámasztására, ezekre a keverékekre a visszatérítés mértéke a legalacsonyabb visszatérítésre jogosító alaptermék után járó mérték.

17. cikk

Az 1108 11 00–1108 19 90 KN-kódok alá tartozó keményítőkre, illetve az ilyen keményítők feldolgozásából származó, az 1784/2003/EK rendelet I. mellékletében felsorolt termékekre vonatkozó visszatérítés csak az e termékek szállítója által adott nyilatkozat alapján jár, amelyben a szállító igazolja, hogy azokat közvetlenül gabonafélékből, burgonyából vagy rizsből állították elő, kizárva a más mezőgazdasági termékek vagy árucikkek előállítása során keletkezett melléktermékek bármiféle felhasználását.

Az említett nyilatkozatot visszavonásig kell alkalmazni az ugyanattól a termelőtől származó összes szállítmányra. Ellenőrzése a 49. cikknek megfelelően történik.

18. cikk

1. Ha a kukoricakeményítőnek megfeleltetett burgonyakeményítő kivonható szárazanyag-tartalma a 3. cikk (1) bekezdése alapján legalább 80 %, az export-visszatérítés mértéke a 14. cikknek megfelelően meghatározott mérték. Amennyiben a kivonható szárazanyag-tartalom kevesebb, mint 80 %, a visszatérítés mértéke a 14. cikknek megfelelően meghatározott mérték, szorozva a tényleges kivonható szárazanyag-százalék 1/80 részével.

Az összes többi keményítőre, amelyeknek kivonható szárazanyag-tartalma legalább 87 %, az export-visszatérítés mértéke a 14. cikknek megfelelően meghatározott mérték. Amennyiben a kivonható szárazanyag-tartalom kevesebb, mint 87 %, a visszatérítés mértéke a 14. cikknek megfelelően meghatározott mérték, szorozva a tényleges kivonható szárazanyag-százalék 1/87 részével.

Amennyiben az 1702 30 59, 1702 30 99, 1702 40 90, 1702 90 50 vagy a 2106 90 55 KN-kód alá tartozó szőlőcukor- vagy maltodextrin-szirupok kivonható szárazanyag-tartalma legalább 78 %, az export-visszatérítés mértéke a 14. cikknek megfelelően meghatározott mérték. Amennyiben az ilyen szirupok kivonható szárazanyag-tartalma kevesebb, mint 78 %, a visszatérítés mértéke a 14. cikknek megfelelően meghatározott mérték, szorozva a tényleges kivonható szárazanyag-százalék 1/78 részével.

2. Az (1) bekezdés alkalmazásában a keményítők kivonható szárazanyag-tartalma a 824/2000/EK bizottsági rendelet (19) IV. mellékletében leírt módszer segítségével kerül meghatározásra; a szőlőcukor- vagy maltodextrin-szirupok kivonható szárazanyag-tartalma a 79/796/EGK bizottsági irányelv (20) II. mellékletében leírt 2. módszer, illetve bármely más alkalmas, legalább ugyanolyan biztosítékokat nyújtó analitikai módszer segítségével kerül meghatározásra.

3. A 49. cikkben említett nyilatkozat készítésekor a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a felhasznált keményítők, illetve szőlőcukor- vagy maltodextrin-szirupok kivonható szárazanyag-tartalmáról.

19. cikk

1. Amennyiben a 3501 10 KN-kód alá tartozó kazein, a 3501 90 90 KN-kód alá tartozó kazeinátok, illetve a 3502 11 90 és a 3502 19 90 KN-kód alá tartozó ovalbumin világkereskedelmi helyzete vagy bizonyos piacok különleges követelményei úgy kívánják, az ezekre az árucikkekre vonatkozó visszatérítés a rendeltetési helytől függően különböző mértékben is megállapítható.

2. Az 1902 11 00, 1902 19 és 1902 40 10 KN-kódok alá tartozó árucikkekre vonatkozó visszatérítés a rendeltetési helytől függően különböző mértékben is megállapítható.

3. A visszatérítés változhat attól függően, hogy a 29. cikknek megfelelően előre rögzített-e.

20. cikk

1. A visszatérítés mértéke az árucikkek exportjának napján érvényes mérték, a következő eseteket kivéve:

a)	ha a visszatérítés mértékét a 29. cikkel összhangban benyújtott kérelem alapján előzetesen rögzítették;

b)	ha a visszatérítés mértékét a 41. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott kérelem alapján a kérelem benyújtásának napján előzetesen rögzítették.

2. Amennyiben a visszatérítés előzetes rögzítésének rendszerét alkalmazzák, az előzetes rögzítési kérelem benyújtásának napján érvényes mérték vonatkozik a későbbi napon exportált árucikkekre a visszatérítési bizonyítvány 39. cikk (2) bekezdésének megfelelő érvényességi időszaka alatt. Az előzetes rögzítés iránt csütörtöki napon beadott kérelmeket azonban úgy kell tekinteni, mintha azokat a következő munkanapon adták volna be.

A meghatározott visszatérítési mérték kiigazításra kerül a feldolgozatlanul exportált alaptermékek visszatérítésének előzetes rögzítésére érvényes szabályok szerint, alkalmazva azonban az V. mellékletben a feldolgozott gabona- és rizstermékekre meghatározott átváltási együtthatókat.

3. A visszatérítési bizonyítványoknak az 1291/2000/EK rendelet értelmében vett kivonatai nem képezhetik az attól a bizonyítványtól független előzetes rögzítés tárgyát, mint amelyből származnak.

21. cikk

Amennyiben az exportált árucikkek a 2571/97/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említettek, a tejtermékek visszatérítésének mértéke a csökkentett árú tejtermékek felhasználásánál alkalmazandó mérték, hacsak az exportőr nem bizonyítja, hogy az árucikkek nem tartalmaznak csökkentett árú tejterméket.

III. FEJEZET

VISSZATÉRÍTÉSI BIZONYÍTVÁNYOK

1. SZAKASZ

Általános Rendelkezések

22. cikk

1. A tagállamok – a közösségen belüli letelepedési helyre tekintet nélkül – bármely kérelmező számára a Közösség teljes területén érvényes visszatérítési bizonyítványokat állítanak ki.

A visszatérítési bizonyítványok biztosítják a visszatérítés kifizetését, feltéve, hogy az V. fejezetben előírt feltételek teljesülnek. A bizonyítványok tartalmazhatják a visszatérítés mértékének előzetes rögzítését is. A bizonyítványok csak egyetlen költségvetési időszakra érvényesek.

2. A II. mellékletben felsorolt árucikkek formájában exportált alaptermékre vagy a 2825/93/EGK rendelet 2. cikkében említett, szeszes italok gyártására szánt, vámfelügyelet alá helyezett gabonafélékre járó visszatérítés megadásának feltétele az e rendelet 24. cikkével összhangban kiadott visszatérítési bizonyítvány bemutatása.

Az első albekezdés nem vonatkozik a 800/1999/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében, és 36. cikkének (1) bekezdésében, 40. cikkének (1) bekezdésében, 44. cikkének (1) bekezdésében, és 46. cikkének (1) bekezdésében említett szállítmányokra vagy az ennek a rendeletnek a IV. fejezetében említett exportra.

3. A 20. cikk (2) bekezdésében előírt előzetes rögzítési rendszer szerinti visszatérítés feltétele a visszatérítés mértékét előzetesen rögzítő visszatérítési bizonyítvány bemutatása.

23. cikk

1. Az e rendeletben említett visszatérítési bizonyítványokra alkalmazandó az 1291/2000/EK rendelet.

2. Az 1291/2000/EK rendeletnek a meghatározott mennyiségekre kiállított visszatérítési bizonyítványokból eredő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az e rendeletben említett, euróban meghatározott összegekre kiállított visszatérítési bizonyítványokból eredő jogokra és kötelezettségekre, a VI. melléklet rendelkezéseinek figyelembevételével.

3. Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve az 1291/2000/EK rendelet következő rendelkezései nem alkalmazhatók az e rendeletben említett visszatérítési bizonyítványokra: a 8. cikk (2) és (4) bekezdése, a 9., a 12. és a 14. cikk, a 18. cikk (1) bekezdése, a 21., a 24., a 32., a 33. és a 35. cikkek, a 36. cikk (5) bekezdése, és a 42., a 46., a 47. és az 50. cikkek.

4. Az 1291/2000/EK rendelet 40. és 41. cikkeinek alkalmazásában a szeptember 30-ig érvényes bizonyítványok nem hosszabbíthatók meg. Az ilyen esetekben a bizonyítványt érvényteleníteni kell minden vis maior miatt nem igényelt összegre, és a vonatkozó biztosítékot fel kell szabadítani.

24. cikk

1. A visszatérítési bizonyítványt az 1291/2000/EK rendelet I. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell kérni és az ugyanott meghatározott formában kell kiállítani, az összeget pedig euróban kell feltüntetni.

A dokumentumokat az e rendelet VI. mellékletében meghatározott utasításoknak megfelelően kell kitölteni.

2. Amennyiben az exportőr nem tervezi az árucikket attól a tagállamtól eltérő tagállamból exportálni, mint amelyben a visszatérítési bizonyítvány iránti kérelmét benyújtotta, az illetékes hatóság megőrizheti a visszatérítési bizonyítványt, nevezetesen egy számítógépes fájl formájában. Ez esetben az illetékes hatóság tájékoztatja a kérelmezőt visszatérítési bizonyítványa nyilvántartásba vételéről, a jogosult példányán (a továbbiakban: „1. példány”) szereplő információk megadásával. A kiállító szerv másolata a visszatérítési bizonyítványról, a továbbiakban: „2. példány” nem kerül kibocsátásra.

A hatáskörrel rendelkező hatóság feljegyzi a VI. melléklet III. és IV. szakaszaiban említett visszatérítési bizonyítványokból származó összes információt, valamint a bizonyítvány alapján igényelt összegeket.

25. cikk

A 2825/93/EGK rendelet 2. cikkében említett, szeszesitalok gyártására szánt, vámfelügyelet alá helyezett gabonafélékre járó visszatérítés megadásának feltétele az e rendelet 24. cikkével összhangban kiadott visszatérítési bizonyítvány bemutatása.

A 22. cikk alkalmazásában az ilyen gabonaféléket exportáltnak kell tekinteni.

26. cikk

A 27. cikk sérelme nélkül, a visszatérítési bizonyítvány nem ruházható át.

27. cikk

1. A bizonyítványokból adódó kötelezettségek nem ruházhatók át.

A bizonyítványokhoz fűződő jogokat a jogosult érvényességük időtartama alatt átruházhatja, feltéve, hogy ez az átruházás egyetlen kedvezményezett javára történik minden egyes bizonyítvány vagy annak kivonata esetében, és hogy az azt elfogadó kedvezményezett neve és címe szerepel a 24. cikkben meghatározott visszatérítési bizonyítvány iránti kérelem formanyomtatványának 20. rovatában, legkésőbb a kérelem beadásának időpontjában. Az átruházás kizárólag azokra a mennyiségekre vonatkozhat, amelyeket még nem írtak jóvá a bizonyítványon vagy a kivonaton.

A bizonyítvány kiállítása előtt a 22. rovatba a következő szöveget kell bejegyezni és a kérelem részleteinek megfelelően kiegészíteni: „A jogok [esetleg] átruházhatók … -ra (kedvezményezett neve és címe)”.

Ha a lehetséges kedvezményezett nevét és címét nem határozzák meg a bizonyítvány iránti kérelemben, a 6. rovatot törölni kell.

2. Az 1. bekezdéstől eltérően, amennyiben a visszatérítési bizonyítványt június 1-től kezdődő érvénnyel adják ki október 1. előtt exportálandó árucikkekre, az a követelmény, hogy a címzett nevét be kell írni a 20. rovatba, nem érvényes. A 6. rovatot nem kell törölni az ilyen visszatérítési bizonyítványokból.

3. A kedvezményezettek tovább nem ruházhatják át jogaikat, de visszátruházás az eredeti engedélyesre lehetséges.

Az ilyen esetekben a kiállító szerv a VIII. mellékletben meghatározott bejegyzést vezeti a bizonyítvány 6. rovatába.

28. cikk

1. Ha az engedélyes átruházási kérelmet nyújt be, vagy a kedvezményezett nyújt be kérelmet az engedélyesre való visszátruházásra, a kiállító szerv, illetve az egyes tagállamok által kijelölt szervezet vagy szervezetek a következő bejegyzést vezetik rá a bizonyítványra, vagy ha indokolt, a kivonatra:

a)	a 27. cikk (1) bekezdésével összhangban a kedvezményezett neve és címe vagy a 27. cikk (3) bekezdésében említett bejegyzés;

b)	az átruházás vagy a jogosultra való visszátruházás dátuma a testület vagy szervezet bélyegzőjével hitelesítve.

2. Az átruházás vagy a jogosultra való visszátruházás az (1) bekezdés b) pontjában említett bejegyzés időpontjától hatályos.

29. cikk

A visszatérítés mértékének előzetes rögzítése iránti kérelmek az összes alkalmazandó visszatérítési mértéket érintik.

Az előzetes rögzítési kérelem a visszatérítési bizonyítvány kérelmének időpontjában, vagy a visszatérítési bizonyítvány kiadásának napját követően nyújtható be.

Az előzetes rögzítési kérelmeket a VI. melléklet II. szakaszával összhangban, az 1291/2000/EK rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatvány felhasználásával kell benyújtani. Az előzetes rögzítés nem alkalmazható olyan exportra, amelyre a kérelem beadásának napja előtt sor került.

Az előzetes rögzítés iránt csütörtöki napon beadott kérelmeket úgy kell tekinteni, mintha azokat a következő munkanapon adták volna be.

30. cikk

A visszatérítési bizonyítvány jogosultja kérhet kivonatot a bizonyítványból, amelyet az 1291/2000/EK rendelet I. mellékletében közölt minta alapján készített űrlapokon állítanak ki. A kérelemnek tartalmaznia kell az e rendelet VI. melléklete II. szakaszának 3. pontjában említett információkat.

Azt az összeget, amelyre a kivonatot kérik, be kell jegyezni az eredeti bizonyítványba.

31. cikk

1. A visszatérítési bizonyítvány kiállítása kötelezi a jogosultat, hogy a visszatérítési bizonyítvány érvényességi ideje alatt exportált árucikkekre vonatkozóan azzal az összeggel azonos mértékű visszatérítését igényeljen, mint amelyre a bizonyítványt kiállították. A 43. cikkben említett biztosítékot kell letétbe helyezni az e kötelezettségnek való megfelelés biztosítására.

2. Az (1) bekezdésben említett kötelezettségek elsődleges követelmények a 2220/85/EGK rendelet 20. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában.

Az elsődleges követelmény akkor tekintendő teljesítettnek, ha az exportőr a VI.. melléklet V. szakaszában és a 32. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően benyújtotta a visszatérítési bizonyítvány érvényességi ideje alatt exportált árucikkekre vonatkozó konkrét kérelmet.

Amennyiben a konkrét kérelem nem a kiviteli nyilatkozat, úgy azt, a vis maior esetét kivéve, a kiviteli nyilatkozatra rávezetett számú visszatérítési bizonyítvány lejárati napját követő három hónapon belül kell benyújtani.

Ha harmadik albekezdésben meghatározott három hónapos határidőt nem tartják be, az 1. bekezdés első mondatában említett kötelezettség nem tekinthető teljesítettnek, és a 43. cikkben említett biztosíték visszatartásra kerül a kérdéses összeg vonatkozásában.

3. Az elsődleges követelmény teljesítése úgy kerül bizonyításra, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságnak bemutatják a megfelelően nyilvántartásba vett bizonyítvány 1. példányát, a 32. cikkel összhangban. Ezt a bizonyítékot a visszatérítési bizonyítvány érvényességi időszakának végét követő kilencedik hónap végéig kell bemutatni. A 43. cikkben előírt biztosíték visszatartásra kerül annak az összegnek a mértékében, amelyre a szükséges bizonyítékot nem adták meg a határidőn belül.

32. cikk

1. A 800/1999/EK rendelet 49. cikkének (1) bekezdése értelmében minden exportőrnek ki kell töltenie egy, a kifizetésre vonatkozó kérelmet. Ezt be kell mutatni a kifizetésért felelős szervnek, csatolva a vonatkozó bizonyítványokat, kivéve, ha bejegyezték a bizonyítványokat a 24. cikk (2) bekezdése értelmében.

A hatáskörrel rendelkező hatóság megállapíthatja, hogy a konkrét kérelem nem tekinthető a 800/1999/EK rendelet 49. cikkének (2) bekezdésében említett, a visszatérítés kifizetésével kapcsolatos okmánynak.

A hatáskörrel rendelkező hatóság megállapíthatja, hogy a konkrét kérelem a 800/1999/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti kiviteli nyilatkozatnak tekinthető. Ebben az esetben a konkrét kérelem kifizető szerv általi, ezen cikk (2) bekezdésében említett kézhezvételének napja az a nap, amikor a szerv a kiviteli nyilatkozatot kézhez veszi. Minden más esetben a konkrét kérelemnek tartalmaznia kell a kiviteli nyilatkozat adatait.

2. A konkrét kérelemben megjelölt adatok alapján, kizárólag az exportált alaptermék(ek) mennyiségét és jellegét, valamint az alkalmazandó visszatérítés mértékét (mértékeit) alapul véve a kifizető szerv meghatározza az igényelt összeget. A kiviteli nyilatkozatban ezt a három adatot egyértelműen fel kell tüntetni, illetve utalni kell rájuk.

A konkrét kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül a kifizető szerv felvezeti ezt az összeget a visszatérítési bizonyítványra.

A bizonyítványokra ez a felvezetés az 1. példány hátoldalán történik; a 28., 29. és 30. rovat mennyiség helyett az euróban kifejezett összeget tartalmazza.

Az előző harmadik albekezdés értelemszerűen alkalmazandó az elektronikus formában tárolt bizonyítványokra.

3. A felhasználás után, ha nem nyilvántartásba vett visszatérítési bizonyítványról van szó, a bizonyítvány 1. példányát visszaküldik a jogosulthoz, illetve az exportőr kérelmére a kifizető szerv megőrzi azt.

4. Az exportált árucikkekre nyújtott biztosíték felszabadítható, illetve átutalható a visszatérítésre történő előlegfizetés biztosítására a 800/1999/EK rendelet 2. fejezetével összhangban.

33. cikk

Az egyetlen költségvetési időszakra kiállított visszatérítési bizonyítványokat hat részletben lehet kérelmezni. A visszatérítési bizonyítványokra vonatkozó kérelmeket a következő időpontokig lehet benyújtani:

a)	az október 1-jétől érvényes bizonyítványokra szeptember 7. előtt;

b)	a december 1-jétől érvényes bizonyítványokra november 7. előtt;

c)	a február 1-jétől érvényes bizonyítványokra január 7. előtt;

d)	az április 1-jétől érvényes bizonyítványokra március 7. előtt;

e)	a június 1-jétől érvényes bizonyítványokra május 7. előtt;

f)	az augusztus 1-jétől érvényes bizonyítványokra július 7. előtt.

A piaci szereplők a visszatérítési bizonyítvány iránti kérelmet csak a beadás időpontját követő első zárási periódusnak megfelelő részlet tekintetében nyújthatják be, az első bekezdés a)–f) pontjai szerint.

34. cikk

A tagállamok legkésőbb a következő időpontokig értesítik a Bizottságot:

a)	szeptember 14. a 33. cikk (1) bekezdés a) pontjában említett bizonyítványok esetén;

b)	november 14. a 33. cikk (1) bekezdés b) pontjában említett bizonyítványok esetén;

c)	január 14. a 33. cikk (1) bekezdés c) pontjában említett bizonyítványok esetén;

d)	március 14. a 33. cikk (1) bekezdés d) pontjában említett bizonyítványok esetén;

e)	május 14. a 33. cikk (1) bekezdés e) pontjában említett bizonyítványok esetén;

f)	július 14. a 33. cikk (1) bekezdés f) pontjában említett bizonyítványok esetén.

35. cikk

1. A teljes összeget, amelyre visszatérítési bizonyítványok állíthatók ki, minden egyes költségvetési időszakra a 2. bekezdéssel összhangban kell megállapítani.

2. A visszatérítéseknek a Megállapodás 9. cikke (2) bekezdésének megfelelően meghatározott maximális összegéből le kell vonni:

a)	az előző költségvetési év során nyújtható visszatérítés maximális összegét meghaladó és jogosulatlanul kifizetett összeget;

b)	az e rendelet IV. fejezetében említett exportok fedezésére fenntartott összeget;

c)	azon összegeket, amelyekre a szóban forgó költségvetési időszakban érvényes visszatérítési bizonyítványok kerültek kiállításra.

Hozzá kell adni az így kapott számhoz azon összeget, amelyre a 45. cikk szerint a kiállított bizonyítványokat visszaküldték, ezen bekezdés első albekezdésének megfelelően.

Az eredményül kapott összeget meg kell növelni a IV. fejezetben említett, az export fedezésére fenntartott összeg fel nem használt részével.

Az első albekezdés a), b) és c) pontjában jelzett összegek közül bármelyre vonatkozó bizonytalansági tényezőt figyelembe kell venni a végső összeg meghatározásakor.

36. cikk

A teljes összeg, amelyre a 33. cikkben említett részletekre visszatérítési bizonyítványok állíthatók ki, a következők szerint alakul:

a)	a 35. cikknek megfelelően kiszámított összeg 30 %-a, szeptember 14-i állapot szerint, a 33. cikk (1) bekezdés a) pontjában említett részlet esetében;

b)	a 35. cikknek megfelelően kiszámított összeg 27 %-a, a november 14-i állapot szerint, a 33. cikk (1) bekezdés b) pontjában említett részlet esetében;

c)	a 35. cikknek megfelelően kiszámított összeg 32 %-a, a január 14-i állapot szerint, a 33. cikk (1) bekezdés c) pontjában említett részlet esetében;

d)	a 35. cikknek megfelelően kiszámított összeg 44 %-a, a március 14-i állapot szerint, a 33. cikk (1) bekezdés d) pontjában említett részlet esetében;

e)	a 35. cikknek megfelelően kiszámított összeg 67 %-a, a május 14-i állapot szerint, a 33. cikk (1) bekezdés e) pontjában említett részlet esetében;

f)	a 35. cikknek megfelelően kiszámított összeg 100 %-a, a július 14-i állapot szerint, a 33. cikk (1) bekezdés f) pontjában említett részlet esetében.

37. cikk

1. Amennyiben az egyes érintett időszakokra beérkezett kérelmek teljes összege meghaladja a 35. cikkben említett maximumot, a Bizottság egy, a 33. cikkben említett megfelelő időpont előtt benyújtott összes kérelemre alkalmazandó csökkentési együtthatót határoz meg úgy, hogy a 35. cikkben említett maximumnak való megfelelés biztosított legyen.

A Bizottság az említett időpontot követő öt munkanapon belül közzéteszi az együtthatót az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2. Amennyiben a Bizottság csökkentési együtthatót határoz meg, a bizonyítványokat az igényelt összeg szorozva 1 mínusz az (1) bekezdésben vagy a 38. cikk (3) bekezdése a) pontjában előírtak szerinti csökkentési együttható összegre lehet kiállítani.

A 33. cikk (1) bekezdés f) pontjában említett részletet illetően azonban a kérelmezők az együttható Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő öt munkanapon belül visszavonhatják kérelmüket.

3. A tagállamok augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelően visszavont visszatérítési bizonyítványok által képviselt összegekről.

38. cikk

1. Amennyiben a 35. cikknek megfelelően meghatározott összegek továbbra is rendelkezésre állnak, a Bizottság legkésőbb augusztus 10-én felhívást tehet közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és ez esetben a soron következő hétfőtől visszatérítési bizonyítvány iránti kérelmek nyújthatók be az október 1. előtt exportálandó árucikkekre.

Az ilyen felhívásra a 2. és a 3. bekezdések rendelkezései vonatkoznak.

2. Az egyes hetek során benyújtott kérelmekről a tagállamok a következő kedden értesítik a Bizottságot. A vonatkozó bizonyítványokat az értesítést követő hétfőtől kezdődően lehet kiállítani, hacsak a Bizottság ezzel ellentétes intézkedéseket nem hoz.

3. Amennyiben az érintett hétre beérkezett kérelmek teljes összege meghaladja az (1) bekezdésben említett rendelkezésre álló összeget, a Bizottság az alábbi lépésekhez folyamodhat:

a)	csökkentési együtthatót határoz meg az adott kérelmezési héten benyújtott mindazon visszatérítési bizonyítványokra, amelyekről a Bizottságot értesítették és amelyekre visszatérítési bizonyítványokat még nem állítottak ki;

b)	utasítja a tagállamokat azon kérelmek elutasítására, melyekről nem történt meg az értesítés;

c)	felfüggeszti a 2. bekezdés szerinti, visszatérítés iránti kérelmek benyújtását.

4. A Bizottság bármely, a 3. bekezdés szerint elfogadott rendeletet közzétesz az Európai Unió Hivatalos Lapjában a kérelmekről szóló, (2) bekezdés szerinti értesítést követő négy munkanapon belül.

39. cikk

1. A visszatérítési bizonyítvány az 1291/2000/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdése szerinti kiállítás időpontjától érvényes.

2. A visszatérítési bizonyítvány az arra a bizonyítványra vonatkozó kérelem hónapját követő ötödik hónap végéig, vagy amennyiben az korábban bekövetkezik, akkor a költségvetési időszak végéig érvényes. A 40. cikkben említett visszatérítési bizonyítványok azonban az előzetes rögzítési kérelem benyújtásának hónapját követő ötödik hónap végéig érvényesek.

Mindamellett, ha a visszatérítés mértékét a 29. cikkel összhangban előzetesen rögzítették, ezek a mértékek az előzetes rögzítési kérelem benyújtásának hónapját követő ötödik hónap végéig, vagy amennyiben az korábban bekövetkezik, akkor a bizonyítvány érvényességi idejének végéig érvényesek maradnak.

40. cikk

A visszatérítési bizonyítvány iránti kérelmek, valamint a Megállapodás 10. cikkének (4) bekezdése szerinti nemzetközi élelmiszersegély-műveletekre kiállított visszatérítési bizonyítványok esetére a 2298/2001/EK bizottsági rendelet (21) vonatkozik.

41. cikk

1. Az 1291/2000/EK rendelet 49. cikkének céljaira a (2)–(11) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Minden költségvetési időszakban október 1-jétől a 33. és 38. cikkben meghatározott időponton kívül ezzel a cikkel összhangban kérelmezni lehet a harmadik országok által meghirdetett ajánlati felhívással kapcsolatos bizonyítványokat, melyek a kérelem benyújtásának napján előre meghatározzák a visszatérítés mértékét, amennyiben egyetlen ajánlati felhívásnak megfelelő összeg, amellyel kapcsolatban egy vagy több exportőr kérelmezett visszatérítési bizonyítványt és ilyet még nem állítottak ki, nem haladja meg a 2 millió eurót.

Ez a határ azonban 4 millió euróra növelhető, amennyiben a költségvetési időszak eleje óta kiadott és a 37. cikk (1) bekezdésében említett csökkentési együtthatók egyike sem haladta meg az 50 %-ot.

3. Az az összeg, amelyre a bizonyítvány vagy bizonyítványok iránti kérelmek szólnak, nem haladhatja meg az ajánlati felhívásban megadott összegnek a kérelem beadásának napján előzetesen rögzített megfelelő visszatérítési mértékkel szorzott összegét. Az ajánlati felhívásban szereplő engedélyezett eltéréseket vagy választás lehetőségét nem lehet figyelembe venni.

4. Az 1291/2000/EK rendelet 49. cikkének (10) bekezdésében meghatározott tájékoztatás mellett a tagállamoknak azonnal tájékoztatniuk kell a Bizottságot minden bizonyítvány iránti kérelem összegéről és beadásának napjáról és idejéről.

5. Amennyiben a (4) bekezdés értelmében bejelentett összegeknek az azonos ajánlati felhívásra vonatkozóan tett egy vagy több kérelem összegével megnövelt összege meghaladja a (2) bekezdésben meghatározott összeget, a Bizottság a (4) bekezdésben meghatározott információ érkezésétől számított két munkanapon belül értesíti a tagállamokat, hogy nem állítható ki visszatérítési bizonyítvány a piaci szereplő részére.

6. A Bizottság felfüggesztheti a (2) bekezdés alkalmazását, amennyiben az 1291/2000/EK rendelet 49. cikkével összhangban kiállítható visszatérítési bizonyítványok teljes összege egy költségvetési időszakban meghaladja a 4 millió eurót. A felfüggesztésről szóló határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

7. E rendelet 39. cikkének (1) és (2) bekezdésétől eltérve az 1291/2000/EK rendelet 49. cikkével összhangban kiállított visszatérítési bizonyítványok az említett rendelet 23. cikkének (2) bekezdése szerint kiállításuk napjától érvényesek. A visszatérítési bizonyítványok a kiállítás hónapjától számított nyolcadik hónap végéig, vagy amennyiben az hamarabb bekövetkezik, szeptember 30-ig érvényesek. Az előzetesen rögzített mértékek a bizonyítvány érvényességének utolsó napjáig érvényesek.

8. Amikor az illetékes hatóság az 1291/2000/EK rendelet 49. cikke (9) bekezdésének a) pontjával összhangban hitelt érdemlő bizonyítékot kapott arról, hogy a pályázatot kiíró ügynökség a nyertes ajánlattevőnek fel nem róható és vis maiornak nem tekinthető okokból felbontotta a szerződést, feloldja a biztosítékot, amennyiben a felhasznált alaptermékek közül a legmagasabb visszatérítési mértékre jogosult alaptermékre előre megállapított visszatérítés mértéke magasabb annál a visszatérítési mértéknél, vagy egyenlő azzal, amely a tanúsítvány érvényességének utolsó napján érvényes.

9. Amikor az illetékes hatóság az 1291/2000/EK rendelet 49. cikke (9) bekezdésének b) pontjával összhangban hitelt érdemlő bizonyítékot kapott arról, hogy a pályázatot kiíró ügynökség a nyertes ajánlattevőnek fel nem róható és vis maiornak nem tekinthető okokból felbontotta a szerződést, meghosszabbíthatja a bizonyítvány és az előzetes rögzítés érvényességét szeptember 30-ig.

10. Ha a nyertes ajánlattevő az 1291/2000/EK rendelet 49. cikke (9) bekezdésének c) pontjával összhangban bizonyítékot szolgáltat arról, hogy a pályázat kiírása vagy a nyertes pályázat alapján kötött szerződés 5 %-osnál nagyobb lefelé irányuló eltérést vagy lehetőséget engedélyez és a pályáztató ügynökség visszavonja a kérdéses kikötést, a kiviteli kötelezettség teljesítettnek minősül, ha az exportált mennyiség 10 %-nál nem nagyobb mértékben marad el attól a mennyiségtől, amelyre a tanúsítványt kiállították.

Az első bekezdés csak akkor alkalmazható, ha a felhasznált alaptermékek közül a legmagasabb visszatérítési mértékre jogosult alaptermékre előre megállapított visszatérítés mértéke magasabb annál a visszatérítési mértéknél, vagy egyenlő azzal, amely a tanúsítvány érvényességének utolsó napján érvényes. Az ilyen esetekben az e rendelet 44. cikkének (4) bekezdésében említett 95 %-os mérték 90 %-ra változik.

11. Az 1291/2000/EK rendelet 49. cikkének (5) bekezdésében előírt 21 napos határidő e cikk alkalmazásában 44 napra változik.

42. cikk

Az 1291/2000/EK rendelet 10. cikkének sérelme nélkül az egyetlen tagállamban érvényesként nyilvántartásba vett visszatérítési bizonyítványról az egész Közösségben érvényes kivonatok állíthatók ki.

2. SZAKASZ

Biztosítékok

43. cikk

A visszatérítési bizonyítványok iránti kérelmet, a 40. cikkben említett élelmiszersegély-műveletekhez kapcsolódóak kivételével csak akkor kell elfogadni, ha az illetékes szervnél ha a kért összeg 25 %-ának megfelelő biztosítékot nyújtottak az 1291/2000/EK rendelet 15. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban.

A biztosíték az ennek a rendeletnek a 44. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően szabadítható fel.

44. cikk

1. Ha csökkentési együtthatót adnak ki a 37. cikk (2) bekezdése vagy a 38. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján, a biztosíték egy része azonnal felszabadul, ez a rész megegyezik a nyújtott összeg és a csökkentési együttható szorzatával.

2. Ha a kérelmező a bizonyítvány iránti kérelmét visszavonja, a 37. cikk (2) bekezdésével összhangban az eredeti biztosíték 80 %-át fel kell szabadítani.

3. A biztosítékot teljes mértékben fel kell szabadítani, amint a bizonyítvány birtokosa annak az összegnek a 95 %-át kitevő visszatérítést kérelmezett, amelyre a bizonyítványt kibocsátották. A jogosult kérésére a tagállamok a biztosítékot részletekben is felszabadíthatják, azoknak az összegeknek az arányában, amelyek tekintetében a 31. cikk (2) és (3) bekezdésében említett feltételeket teljesítették, feltéve, hogy bizonyítékot mutattak be arra, hogy legalább a bizonyítványban megjelölt összeg 5 %-ára nyújtottak be kérelmet.

4. Amennyiben a kérelem annak az összegnek legalább 95 %-át kitevő visszatérítésére vonatkozik, amelyre a bizonyítványt kiállították, a biztosíték egy részét visszatartják, ez a rész a bizonyítványban szereplő összeg 95 %-a és a ténylegesen igényelt visszatérítések összege közötti különbség 25 %-ával egyenlő.

Ha azonban az az összeg, amely tekintetében a 31. cikk (2) és (3) bekezdésében említett feltételeket teljesítették, a bizonyítványban megjelölt összeg 5 %-ánál kevesebb, a biztosíték egészét vissza kell tartani.

Ha a visszatartásra kerülő biztosíték teljes összege 100 EUR vagy kevesebb lenne az adott bizonyítványra, az érintett tagállam a biztosíték egészét felszabadítja.

45. cikk

1. Amikor a bizonyítványt vagy a bizonyítvány kivonatát az érvényességi időtartam első kétharmadának megfelelő időn belül a kiállító hatósághoz visszaküldik, a megfelelően meghatározott visszatartott összeg 40 %-kal csökken. E célra egy nap bármely része teljes napnak számít.

Amikor a bizonyítványt vagy a bizonyítvány kivonatát az érvényességi időtartam utolsó harmadának megfelelő időszakban vagy az érvényesség lejárta utáni hónapban küldik vissza a kiállító hatósághoz, a megfelelően meghatározott visszatartott összeg 25 %-kal csökken.

2. Az 1. bekezdés csak azokra a bizonyítványokra és a bizonyítványokról készült kivonatokra vonatkozik, amelyeket a kiállító hatósághoz annak a költségvetési időszaknak a folyamán küldtek vissza, amelyre vonatkozóan a bizonyítványokat kibocsátották, feltéve, hogy legkésőbb annak az időszaknak június 30-ig küldik azokat vissza.

IV. FEJEZET

BIZONYÍTVÁNNYAL NEM FEDEZETT EXPORT

46. cikk

2004. október 1-től kezdve minden költségvetési időszakban a bizonyítvánnyal nem fedezett exportok visszatérítés kifizetésére jogosultak, minden egyes költségvetési évben egy 40 millió eurós tartalék keretén belül.

47. cikk

1. A 46. cikk nem vonatkozik azokra az exportokra, amelyek a Megállapodás 10. cikkének (4) bekezdése értelmében nemzetközi élelmiszersegély-intézkedések részét képzik, illetve nem vonatkozik azokra a szállítmányokra, amelyeket a 800/1999/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 36. cikkének (1) bekezdése, 40. cikkének (1) bekezdése, 44. cikkének (1) bekezdése, és 46. cikkének (1) bekezdése említ.

2. A 46. cikk olyan exportőr kiviteleire vonatkozik, akinek a szóban forgó költségvetési időszak kezdetétől fogva nem volt a birtokában visszatérítési bizonyítvány, és aki az export napján sem rendelkezik bizonyítvánnyal. A piaci szereplő által a költségvetési év során e rendelet 30. cikke (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerint benyújtott kérelmek, a kérdéses kivitel iránti kérelmet is beleértve, összesen legfeljebb 75 000 euró kifizetésére jogosíthatnak.

Amennyiben a konkrét kérelmet az illetékes hatóság a 800/1999/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett vámáru-nyilatkozatnak tekinti, a kérelem napja, ha az illetékes hatóság beleegyezik, lehet az a nap, amelyen a vámhatóság a kérdéses kiviteli nyilatkozatot elfogadta.

3. A 46. cikk csak abban a tagállamban alkalmazandó, amelyben a piaci szereplő székhelye található.

48. cikk

A tagállamok legkésőbb minden hónap ötödik napjáig értesítik a Bizottságot a 46. cikk alapján az előző hónap tizenhatodik napjától annak végéig nyújtott visszatérítések összegéről, és legkésőbb minden hónap huszadik napjáig a 46. cikk alapján a folyó hónap első és tizenötödik napja között nyújtott visszatérítések összegéről. Értelemszerűen a tagállamok arról is tájékoztatják a Bizottságot, ha nem nyújtottak visszatérítéseket a vonatkozó napok között.

Amennyiben a tagállamok által közölt összegek együttesen elérik a 30 millió eurót, a Bizottság, a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásaira tekintettel legfeljebb 20 munkanapos időszakra felfüggesztheti a 46. cikk alkalmazását a visszatérítési bizonyítvánnyal nem fedezett exportokra.

Azonos körülmények mellett a Bizottság a 3448/93/EK rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban 20 munkanapot meghaladó időszakra felfüggesztheti ezen rendelet 46. cikkének alkalmazását a visszatérítési bizonyítvánnyal nem fedezett exportok tekintetében.

V. FEJEZET

AZ EXPORTŐR KÖTELESSÉGEI

49. cikk

1. Árucikkek exportja esetén az érintett félnek nyilatkoznia kell az árucikkek gyártása során a 10. cikk értelmében ténylegesen felhasznált alaptermékek, az azok feldolgozásából nyert termékek és a 3. cikk értelmében a két kategória valamelyikének megfeleltetett termékek azon mennyiségéről, amelyekre a visszatérítést igényelni fogja, illetve amennyiben ezt a 10. cikk harmadik bekezdésével összhangban határozták meg, más módon kell utalnia erre az összetételre.

2. Amennyiben az árucikkeket exportálandó árucikkek előállítása során használtak fel, az érintett fél nyilatkozatának tartalmaznia kell a ténylegesen felhasznált árucikkek mennyiségét, valamint azon alaptermékek, az azok feldolgozásából nyert termékek, illetve az 1. cikk (3) bekezdésének értelmében a két kategória valamelyikének megfeleltetett termékek mindegyikének a jellegét és mennyiségét, amelyekből a szóban forgó árucikkek származnak.

Nyilatkozata alátámasztására az érintett fél eljuttatja a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz az összes olyan dokumentumot és információt, amelyet az utóbbi az ügyre tartozónak ítél.

Az illetékes hatóságok a megfelelő eszközökkel ellenőrizniük kell a benyújtott nyilatkozat pontosságát.

3. Annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságának a kérésére, amelynek területén a kiviteli vámalakiságokat elvégzik, a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai közvetlenül eljuttatják az általuk beszerezhető összes információt, amely lehetővé teszi az érintett fél nyilatkozatának ellenőrzését.

50. cikk

A 49. cikktől eltérve és a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal egyeztetve a felhasznált termékekről és/vagy árucikkekről szóló nyilatkozatot felválthatja a felhasznált termékek mennyiségeinek összesített nyilatkozata, vagy e mennyiségek nyilatkozatára való utalás, amennyiben a 10. cikk alapján e mennyiségek már meghatározásra kerültek, azzal a feltétellel, hogy a gyártó a hatóságok rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely a nyilatkozat ellenőrzéséhez szükséges.

51. cikk

Amennyiben az exportőr nem állítja össze a 49. cikkben említett nyilatkozatot, illetve nem biztosítja a megfelelő információkat nyilatkozatának alátámasztására, nem jogosult a visszatérítésre.

Ha azonban az érintett termékek a IV. melléklet 1. és 2. oszlopában szerepelnek, az érintett fél, kifejezett kérésére, kaphat visszatérítést. Az alaptermékek ilyen visszatérítés kiszámításánál figyelembe veendő jellegét és mennyiségét az exportálandó árucikkek elemzése alapján, valamint a IV. melléklet átváltási táblázatának megfelelően kell meghatározni. A hatáskörrel rendelkező hatóság dönt az elemzés végrehajtásának feltételeiről és a kérelem alátámasztásához benyújtandó információról.

Az ilyen elemzés költségét az exportőr viseli.

52. cikk

1. A 49. cikk nem vonatkozik a mezőgazdasági termékek III. melléklet alapján meghatározott mennyiségére, a következők kivételével:

a 49. cikk (1) bekezdése szerint részben az 1. cikk (1) bekezdésében említett rendeletek alapján létrehozott export-visszatérítési rendszer hatálya alá tartozó termékekből, részben más termékekből származó árucikkek formájában exportált termékmennyiségek, a 11. cikk harmadik bekezdésében meghatározott feltételek szerint;

b)	1902 11 00 KN-kód alá tartozó tészta formájában exportált tojás, illetve tojástermékek mennyisége;

c)	a 11. cikk második bekezdésében említett friss tészta szárazanyag-tartalma;

d)	a 2905 44 és a 3824 60 KN-kód alá tartozó D-glucit (szorbit) gyártása során ténylegesen felhasznált alaptermékek jellege, valamint adott esetben a keményítőtartalmú termékekből és szacharózból nyert D-glucit (szorbit) részarányai;

e)	a 3501 90 90 KN-kód alá tartozó árucikkek formájában exportált kazein mennyisége;

f)	a 2202 90 10 KN-kód alá tartozó, malátából készült sör Balling-foka;

g)	a hatáskörrel rendelkező hatóságok által elfogadott malátázatlan árpa mennyisége.

A III. mellékletben felsorolt árucikkekre vonatkozó kiviteli nyilatkozaton és visszatérítési kérelmen az árucikkek meghatározásánál figyelembe kell venni az adott mellékletben található nómenklatúrát.

2. Amikor az árucikkeket a 49., 50., 51. cikkeknek vagy e cikk 1. vagy 3. bekezdéseinek megfelelően elemzik, az elemzési módszerek megegyeznek a 4056/87/EGK (22) bizottsági rendeletben leírt módszerekkel, illetve azok hiányában az Európai Unióba importált hasonló árucikkeknek a közös vámtarifába való besorolásánál alkalmazott módszerekkel.

3. A kivitelt igazoló okmány tartalmazza az exportált árucikkek mennyiségét és a 49. cikk (1) bekezdésében említett termékek mennyiségét vagy a 10. cikk harmadik bekezdésének megfelelően meghatározott összetételre való utalást. Mindamellett, ha az 51. cikk második bekezdése alkalmazandó, az utóbbi mennyiségek helyébe az alaptermékeknek a IV. melléklet 4. oszlopában feltüntetett, az exportált árucikkek elemzése eredményeinek megfelelő mennyiségei lépnek.

4. A 0403 10 51 és 0403 10 99 közötti, a 0403 90 71 és a 0403 90 99 közötti, a 0405 20 10, a 0405 20 30, és a 2105 00 99 KN-kódok alá tartozó árucikkekre csak abban az esetben adható visszatérítés, amennyiben megfelelnek a 92/46/EGK tanácsi irányelv követelményeinek, különösen annak a követelménynek, hogy engedélyezett létesítményben készülnek, valamint megfelelnek említett rendelet C melléklete IV. fejezetének A pontjában foglalt követelményeknek.

A 3502 11 90 és a 3502 19 90 KN-kódok alá tartozó árucikkekre csak abban az esetben adható visszatérítés, amennyiben megfelelnek a 89/437/EGK tanácsi irányelv mellékletének XI. fejezetében meghatározott követelményeknek.

5. A 49. és a 50. cikk alkalmazása céljából valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot a területén a különböző típusú exportált árucikkekre vonatkozóan végrehajtott ellenőrzésekről. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot.

53. cikk

1. A 0405 20 10, 0405 20 30, az 1806 90 60 és 1806 90 90 közötti, az 1901 vagy a 2106 90 98 KN-kód alá tartozó, a 0402 10 19, 0402 21 19, 0405 00 vagy 0406 KN-kód alá tartozó tejtermékeket magas százalékban tartalmazó árucikkekre vonatkozóan az érintett félnek nyilatkoznia kell arról, hogy a tejtermékek egyikét sem importálták harmadik országból, vagy nyilatkoznia kell a harmadik országokból importált tejtermékek mennyiségéről.

2. Az (1) bekezdés alkalmazásában a „magas százalékban tartalmazó” azt jelenti, hogy az exportált árucikkekben 100 kilogrammonként legalább 51 kilogramm, az (1) bekezdésben említett tejterméket használtak fel.

3. Amennyiben a mennyiségeknek a 10. cikk harmadik bekezdése szerinti meghatározását kérik, a hatáskörrel rendelkező hatóságok elfogadhatják az érintett fél hiteles bizonyítványát arról, hogy harmadik országokból importált, az (1) bekezdésben említett tejtermékeket nem használnak fel.

4. Az (1) bekezdésnek megfelelően tett nyilatkozatot, illetve a (3) bekezdés alapján nyújtott hiteles bizonyítványt akkor fogadhatja el a hatáskörrel rendelkező hatóság, amikor meggyőződött arról, hogy az exportált árucikkekbe bedolgozott, az (1) bekezdésben említett tejtermékért fizetett ár a közösségi piacon a helyettesítő termékre érvényes ár szintjén van, illetve ahhoz közel áll. Az árak összehasonlítása során figyelembe kell venni a tejtermék vásárlásának időpontját.

VI. FEJEZET

A VISSZATÉRÍTÉS KIFIZETÉSE

54. cikk

1. Az egyes évek október 1. és október 15. között végrehajtott exportok után a visszatérítések október 16. előtt nem fizethetők ki.

Az egy költségvetési időszakra kiállított visszatérítési bizonyítvánnyal rendelkező kivitelek esetében, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy fennáll annak a veszélye, hogy az Európai Unió nem teljesíti nemzetközi kötelezettségeit, az adott időszak végét követően ütemezett visszatérítések nem fizethetők ki október 16. előtt. Ilyen esetben a 800/1999/EK rendelet 49. cikkének (8) bekezdésében említett határidő átmenetileg három hónap és tizenöt napra hosszabbítható egy szeptember 20-át megelőzően az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett rendelettel.

2. A 800/1999/EK rendelet 28. cikkének (6) bekezdésétől eltérve az október 1. előtt exportálandó cikkekre június 1-jétől érvényes visszatérítési bizonyítványok esetében, az e rendelet I. mellékletében felsorolt alaptermékek a fizetési nyilatkozat elfogadásának napjától számított három hónapon keresztül maradhatnak vámellenőrzés alatt feldolgozási céllal.

A 800/1999/EK rendelet 29. cikkének (5) bekezdésétől eltérve az október 1. előtt exportálandó cikkekre június 1-jétől érvényes visszatérítési bizonyítványok esetében az árucikkek a fizetési nyilatkozat elfogadásának napjától számított három hónapon keresztül maradhatnak vámraktározási vagy vámszabadterületi eljárás alatt.

VII. FEJEZET

ÉRTESÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

55. cikk

1. A tagállamok minden hónap 10. napja előtt értesítik a Bizottságot:

a)	azokról az összegekről, amelyekre vonatkozóan az előző hónap során a 45. cikk (1) bekezdésével összhangban visszatérítési bizonyítványokat küldtek vissza;

b)	a visszatérítési bizonyítványokra az előző hónapban esedékessé vált összegekről, amelyekre a 31. cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségeket nem teljesítették a 31. cikk (2) vagy (3) bekezdésével összhangban;

c)	a 40. cikkben említettek szerint az előző hónap során kiállított visszatérítési bizonyítványokról;

d)	az 1291/2000/EK rendelet 49. cikkével összhangban az előző hónap során kiállított visszatérítési bizonyítványokról.

Az első albekezdés b) pontjában említett összegeket meg kell különböztetni, arra a költségvetési időszakra való utalással, amelyre a visszatérítési bizonyítvány vonatkozik.

2. A tagállamok minden év november 1. előtt értesítik a Bizottságot a megelőző naptári év szeptember 30-val végződő költségvetési időszak során kiállított visszatérítési bizonyítványokra október 1. előtt nyújtott teljes összegről.

56. cikk

1. A tagállamok legkésőbb a naptári év minden hónapját követő hónap végéig egy biztonságos internetes alapú, DEX néven ismert adatcsere-rendszer révén közlik a Bizottsággal a statisztikai információkat az e rendelet által érintett árucikkekről, amelyekre export-visszatérítést nyújtottak az előző hónapban. Az információ tartalmazza az árucikkek nyolcjegyű KN-kódjai mellett a következőket:

a)	az ilyen árucikkek mennyisége, tonnában vagy más elfogadott mérési egységben kifejezve;

b)	minden érintett mezőgazdasági alaptermékre az előző hónapban nyújtott export-visszatérítések euróban vagy nemzeti valutában kifejezett összege;

c)	minden mezőgazdasági alaptermék azon tonnában kifejezett mennyisége, amelyre visszatérítést nyújtottak.

2. A tagállamok minden év január 1. előtt értesítik a Bizottságot azoknak a visszatérítéseknek a teljes összegéről, amelyeket a megelőző év szeptember 30-ig ténylegesen nyújtottak az előzően nem közölt, előző költségvetési időszakokban exportált árucikkekre, pontosan meghatározva az érintett időszakokat.

3. Az (1) és (2) bekezdések alkalmazásában a ténylegesen nyújtott visszatérítések tartalmazzák az előlegfizetéseket. A jogosulatlanul kifizetett visszatérítések visszafizetései külön közlendők.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. cikk

A 3615/92/EGK, a 3223/93/EK és az 1520/2000/EK rendeletek hatályukat vesztik.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként, a IX. mellékletben szereplő korrelációs táblázattal összhangban kell értelmezni.

58. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a 2005. július 8. után benyújtott és 2005. október 1. után érvényes bizonyítványok iránti kérelmekre vonatkozik.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. június 30-án.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 318., 1993.12.20., 18. o. A legutóbb a 2580/2000/EK rendelettel (HL L 298., 2000.11.25., 5. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 367., 1992.12.16., 10. o.

(3) HL L 292., 1993.11.26., 10. o. A legutóbb az 1762/2002/EK rendelettel (HL L 265., 2002.10.3., 13. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 177., 2000.7.15., 1. o. A legutóbb a 886/2004/EK rendelettel (HL L 168., 2004.5.1., 14. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 282., 1975.11.1., 49. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

(6) HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(7) HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

(8) HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

(9) HL L 270., 2003.10.21., 96. o.

(10) HL L 102., 1999.4.17., 11. o. A legutóbb a 671/2004/EK rendelettel (HL L 105., 2004.4.14., 5. o.) módosított rendelet.

(11) HL L 258., 1993.10.16., 6. o. A legutóbb az 1633/2000/EK rendelettel (HL L 187., 2000.7.26., 29. o.) módosított rendelet.

(12) HL L 152., 2000.6.24., 1. o. A legutóbb az 1741/2004/EK rendelettel (HL L 311., 2004.10.8., 17. o.) módosított rendelet.

(13) HL L 205., 1985.8.3., 5. o. A legutóbb a 673/2004/EK rendelettel (HL L 105., 2004.4.14., 17. o.) módosított rendelet.

(14) HL L 350., 1997.12.20., 3. o. A legutóbb a 2250/2004/EK rendelettel (HL L 381., 2004.12.28., 25. o.) módosított rendelet.

(15) HL L 268., 1992.9.14., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(16) HL L 212., 1989.7.22., 87. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(17) HL L 214., 1995.9.8., 16. o.

(18) HL L 159., 1993.7.1., 112. o. A legutóbb a(z) 1548/2004/EK rendelettel (HL L 280., 2004.8.31., 11. o.) módosított rendelet.

(19) HL L 100., 2000.4.20., 31. o. A legutóbb a(z) 777/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 50. o.) módosított rendelet.

(20) HL L 239., 1979.9.22., 24. o.

(21) HL L 308., 2001.11.27., 16. o. A legutóbb a(z) 2080/2004/EK rendelettel (HL L 360., 2004.12.7., 4. o.) módosított rendelet.

(22) HL L 379., 1987.12.31., 29. o. A(z) legutóbb a202/98/EK rendelettel (HL L 21., 1998.1.28., 5. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

Alaptermékek

KN kód	Leírás
ex 0402 10 19	Tej por, granulátum vagy más szilárd alakban, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül, legfeljebb 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal (2. termékcsoport)
ex 0402 21 19	Tej por, granulátum vagy más szilárd alakban, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül, 26 tömegszázalék zsírtartalommal (3. termékcsoport)
ex 0404 10 02 -től ex 0404 10 16-ig	Tejsavó por, granulátum vagy más szilárd alakban, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül (1. termékcsoport)
ex 0405 10	Vaj, 82 tömegszázaléknyi zsírtartalommal (6. termékcsoport)
ex 0407 00 30	Baromfitojás héjában, frissen vagy tartósítva, nem keltetésre
ex 0408	Tojás héj nélkül és tojássárgája, emberi fogyasztásra alkalmas, frissen, szárítva, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, édesítés nélkül
1001 10 00	Durumbúza
1001 90 99	Közönséges búza és kétszeres, a kétszeres vetőmag kivételével
1002 00 00	Rozs
1003 00 90	Árpa, az árpa vetőmag kivételével
1004 00 00	Zab
1005 90 00	Kukorica, a kukorica vetőmag kivételével
ex 1006 30	Teljesen hántolt rizs
1006 40 00	Törmelék rizs
1007 00 90	Cirokmag, a hibrid vetőmag kivételével
1701 99 10	Fehér cukor
ex 1702 19 00	Tejcukor, szárazanyagra számítva 98,5 % tiszta anyagtartalommal
1703	Cukor kivonása vagy finomítása során nyert melasz

II. MELLÉKLET

Mezőgazdasági termékek, amelyekre export-visszatérítés nyújtható

KN kód	Leírás	Mezőgazdasági termékek, amelyekre exportvisszatérítés nyújtható
		III. ld. III. MELLÉKLET
		Gabona-félék1 (1)	Rizs (2)	Tojás (3)	Cukor, melasz vagy izoglukóz (4)	Tejtermékek (5)
1	2	3	4	5	6	7
ex 0403	lró, aludttej, tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej, tejföl sűrítve is, cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával, ízesítve, gyümölcs, csonthéjasok vagy kakaó hozzáadásával is:
0403 10	– Joghurt:
0403 10 51-től 0403 10 99-ig	– – Ízesítve, gyümölcs, dió vagy kakaó hozzáadásával is:
	– – – Ízesítve	X	X	X	X
	– – – más:
	– – – – Gyümölcs és/vagy csonthéjasok hozzáadásával	X	X		X
	– – – – Hozzáadott kakaóval	X	X	X	X
0403 90	– Más:
0403 90 71-től 0403 90 99-ig	– – Ízesítve, gyümölcs, csonthéjasok vagy kakaó hozzáadásával is:
	– – – Ízesítve	X	X	X	X
	– – – Más:
	– – – – Gyümölcs vagy csonthéjasok hozzáadásával	X	X		X
	– – – – Hozzáadott kakaótartalommal	X	X	X	X
ex 0405	Vaj és tejből nyert más zsírok és olajok; kenhető tejkészítmények (vajkrém):
0405 20	– Kenhető tejkészítmények (vajkrém):
0405 20 10	– – Legalább 39 tömegszázalék, de legfeljebb 60 tömegszázalék zsírtartalommal					X
0405 20 30	– – Legalább 60 tömegszázalék, de legfeljebb 75 tömegszázalék zsírtartalommal					X
ex 0710	Zöldségek (nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázva is) fagyasztva:
0710 40 00	– Csemege kukorica
	– – Csöves formában	X			X
	– – Szemes formában	III.			X
ex 0711	Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (pl. kéndioxid gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban
0711 90 30	– – – Csemege kukorica
	– – – – Csöves formában	X			X
	– – – – Szemes formában	III.			X
ex 1517	Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy ezek frakciói étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vtsz. alá tartozó étkezési zsír vagy olaj és ezek frakciói kivételével:
1517 10	– Margarin, a folyékony margarin kivételével
1517 10 10	– – 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal					X
1517 90	– Más:
1517 90 10	– – 10 tömegszázalékot meghaladó, de legfeljebb 15 tömegszázalék tejzsírtartalommal					X
1702 50 00	– Vegytiszta gyümölcscukor				X
ex 1704	Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is), kakaótartalom nélkül:
1704 10	– Rágógumi, cukorbevonattal is:	X			X
1704 90	– Más:
1704 90 30	– – Fehér csokoládé	X			X	X
1704 90 51-től 1704 90 99-ig	– – Más	X	X		X	X
1806	Csokoládé és más, kakaótartalmú élelmiszer-készítmények
1806 10	– Kakaópor cukor vagy más édesítő anyag hozzáadásával
	– – kizárólag szacharóz hozzáadásával édesítve	X		X	X
	– – Más	X		X	X	X
1806 20	– Más készítmény tömb, tábla vagy rúd formában, továbbá folyadék, massza, por, szemcse vagy más ömlesztett alakban, tartályban vagy más közvetlen csomagolásban, 2 kg-nál nagyobb tömegben:
	– – Tejcsokoládé morzsa 1806 20 70 vtsz.)	X		X	X	X
	– – Más, az 1806 20 vámtarifaszám alá tartozó készítmények	X	X	X	X	X
1806 31 00 és 1806 32	– Más tömb, tábla vagy rúd alakban:	X	X	X	X	X
1806 90	– Más:
	– – ex 1806 90 (11, 19, 31, 39, 50)	X	X	X	X	X
	– – ex 1806 90 (60, 70, 90)	X		X	X	X
ex 1901	Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401-0404 vtsz. alá tartozó árucikkekből készített, másutt nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz
1901 10 00	– Gyermektápszer, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve
	– – A 0401-0404 vtsz. alá tartozó termékekből készített élelmiszer-készítmény, amely kakaót a teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz	X	X	X	X	X
	– – Más	X	X		X	X
1901 20 00	– A 1905 vtsz. alá tartozó pékáruk készítéséhez keverék és tészta
	– – A 0401-0404 vtsz. alá tartozó termékekből készített olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz	X	X	X	X	X
	– – Más	X	X		X	X
1901 90	– Más:
1901 90 11 és 1901 90 19	– – Malátakivonat	X	X
1901 90 11 és 1901 90 19	– – Más
1901 90 99	– – – Más:
	– – – – A 0401-0404 vtsz. alá tartozó árucikkekből készített élelmiszer-készítmény, amely kakaót a teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz	X	X	X	X	X
	– – – – Más	X	X		X	X
ex 1902	Tészta, főzve és töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, canelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is:
ex 1902	– Nem főtt tészta, nem töltve vagy másképp nem elkészítve:
1902 11 00	– – Tojástartalommal
	– – – Durumbúzából és más gabonafélékből készült tészta	III.		X
	– – – Más:	X		X
1902 19	– – Más:
	– – – Durumbúzából és más gabonafélékből készült tészta	III.				X
	– – – Más:	X				X
1902 20	– Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is:
1902 20 91 és 1902 20 99	– – Más:	X	X		X	X
1902 30	– Más tészta:	X	X		X	X
1902 40	– Kuszkusz (búzadarakása)
1902 40 10	– – Nem elkészítve:
	– – – Durumbúzából	III.
	– – – Más	X
1902 40 90	– – Más	X	X		X	X
1903 00 00	Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, mindezek pehely, szem, gyöngy, és hasonló formában	X
1904	Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában, pehely formában vagy más megmunkált szem formában (a liszt a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve
	– Puffasztott vagy előfőzött rizs édesítés nélkül
	– – Kakaó hozzáadásával (6)	X	III.	X	X	X
	– – Kakaó hozzáadása nélkül	X	III.		X	X
	– Más, kakaó hozzáadásával (6)	X	X	X	X	X
	– Más	X	X		X	X
1905	Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozó ostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételő ostya, rizspapír és hasonló termékek:
1905 10 00	– Ropogós kenyér (knäckebrot)	X			X	X
1905 20	– Mézeskalács és hasonló:	X		X	X	X
	– Édes keksz (biscuit); gofri és ostya
1905 31	– – Édes keksz (biscuit):	X		X	X	X
1905 32	– – Gofri és ostya:	X		X	X	X
1905 40	– Kétszersült, pirított kenyér és hasonló termékek:	X		X	X	X
1905 90	– Más:
1905 90 10	– – Pászka	X
1905 90 20	– – Áldozó ostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételő ostya, rizspapír és hasonló termékek	X	X
1905 90 30	– – – Kenyér, méz, tojás, sajt vagy gyümölcs hozzáadása nélkül, legfeljebb 5 tömegszázalék cukor-, és legfeljebb 5 tömegszázalék zsírtartalommal, szárazanyagra számítva:	X
1905 90 45 és 1905 90 90	– – – Más termékek	X		X	X	X
ex 2001	Zöldség, gyümölcs, csonthéjasok és más ehető növényrész, ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság):
2001 90	– Más:
2001 90 30	– – Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)
	– – – Csöves formában	X			X
	– – – Szemes formában	III.			X
2001 90 40	– – Yamgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal,	X			X
ex 2004	Más zöldségek ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozók kivételével
2004 10	– Burgonya:
2004 10	– – Más:
2004 10 91	– – – Liszt, dara vagy pelyhesített formában:	X	X		X	X
2004 90	– Egyéb zöldségek és zöldségkeverékek:
2004 90 10	– – Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)
	– – – Csöves formában:	X			X
	– – – Szemes formában:	III.			X
ex 2005	Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vámtételszám alá tartozók kivételével
2005 20	– Burgonya:
2005 20 10	– – Liszt, dara vagy pelyhesített formában:	X	X		X	X
2005 80 00	– Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata)
	– – Csöves formában:	X			X
	– – Szemes formában:	III.			X
ex 2008	Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, csonthéjasok és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag, vagy alkohol hozzáadásával is:
2008 99	– – Más:
	– – – Alkohol hozzáadása nélkül:
	– – – – Cukor hozzáadása nélkül:
2008 99 85	– – – – – Kukorica, a csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) kivételével:
	– – – – – – Csöves formában:	X
	– – – – – – Szemes formában:	III.
2008 99 91	– – – – – Yamgyökér, édesburgonya (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részei, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal,	X
ex 2101	Kávé-, tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen a termékeken vagy kávén, teán, matéteán alapuló készítmények; pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, valamint ezeknek kivonata, eszenciája, koncentrátuma:
ex 2101	– Kávékivonat, -eszencia és -koncentrátum és e termékeken vagy kávén alapuló készítmények:
2101 12 98	– – – Más	X	X		X
2101 20	– Tea- vagy matétea-kivonat, -eszencia és -koncentrátum és ezen termékeken vagy teán, matéteán alapuló készítmények:
2101 20 98	– – – Más	X	X		X
2101 30	– Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé, ezek kivonata, eszenciája és koncentrátuma:
2101 30	– – Pörkölt cikória és más pörkölt pótkávé:
2101 30 19	– – – Más	X			X
2101 30 19	– – Pörkölt cikória és egyéb pörkölt pótkávé kivonata, eszenciája és koncentrátuma:
2101 30 99	– – – Más	X			X
ex 2102	Élesztő (aktív vagy nem aktív); más egysejtű, nem élő mikroorganizmus (a 3002 vtsz. alatti vakcinák kivételével); elkészített sütőpor
2102 10	– Aktív élesztő
2102 10 31 és 2102 10 39	– – Sütőélesztő:	X
2105	Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is:
	– Kakaótartalommal	X	X	X	X	X
	– Más	X	X		X	X
ex 2106	Másutt nem említett vagy máshová nem besorolt élelmiszer-készítmények:
2106 90	– Más:
2106 90 10	– – Sajtfondü	X	X		X	X
2106 90 92 és 2106 90 98	– – Más:	X	X		X	X
2202	Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve, és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével:
2202 10 00	– Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve	X			X
2202 90	– Más:
2202 90 10	– – Nem tartalmaz a 0401-0404 vtsz. alá tartozó terméket, illetve ezek zsiradékait:
	– – – Malátából készült sör, amelynek tényleges alkoholtartalma legfeljebb 0,5 térfogatszázalék	III.
	– – – Más	X			X
2202 90 91 és 2202 90 99	– – Más	X			X	X
2205	Vermut és friss szőlőből készült más bor, növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve	X			X
ex 2208	Nem denaturált etilalkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital:
2208 20	– Szőlőbor vagy bortörköly desztillációjából nyert szesz				X
2208 30	– Whisky:
2208 30	– – A Bourbon whiskey kivételével
ex 2208 30 32 és 2208 30 88	– – – Más, kivéve a 2825/93/EGK rendeletben felsorolt whiskyket	X
2208 50 11 és 2208 50 19	– Gin	X
2208 50 91 és 2208 50 99	– Holland gin	X			X
2208 60	– Vodka	X
2208 70	– Likőrök	X		X	X	X
2208 90	– Más:
2208 90 41	– – – – Ouzo, 2 literes vagy kisebb tarályokban (palackokban)	X			X
2208 90 45	– – – – – – – Calvados, 2 literes vagy kisebb tartályokban (palackokban)				X
2208 90 48	– – – – – – – Más, gyümölcsből lepárolt szeszek, 2 literes vagy kisebb tartályokban (palackokban)				X
2208 90 52	– – – – – – – Korn, 2 literes vagy kisebb tartályokban (palackokban)	X			X
2208 90 56	– – – – – – – Más, 2 literes vagy kisebb tartályokban (palackokban)	X			X
2208 90 69	– – – – – Más szeszesitalok, 2 literes vagy kisebb tartályokban (palackokban)	X			X	X
2208 90 71	– – – – – Más, gyümölcsből lepárolt szeszek, 2 literesnél nagyobb tartályokban (palackokban)				X
2208 90 77	– – – – – Más, 2 literesnél nagyobb tartályokban (palackokban)	X			X
2208 90 78	– – – – Más szeszesitalok, 2 literesnél nagyobb tartályokban (palackokban)	X			X	X
ex 2905	Aciklusos alkoholok és ezek halogénezett, szulfonált, nitrált vagy nitrozált származékaik
2905 43 00	– – Mannit	III.			III.
2905 44	– – Szorbit (D-glucit)	III.			III.
ex 3302	Illatanyag-keverékek, valamint az iparban nyersanyagként használt keverékek, amelyek egy vagy több ilyen anyagon alapulnak (beleértve az alkoholos oldatokat is); más illatanyag készítmény italgyártáshoz
3302 10	– Élelmiszer- és italgyártáshoz használt fajták:
3302 10 29	– – – – – Más	X			X	X
3501	Kazein, kazeinátok és más kazeinszármazékok, kazeinenyvek:
3501 10	– Kazein					III.
3501 90	– Más:
3501 90 10	– – Kazeinenyvek					X
3501 90 90	– – Más:					III.
ex 3502	Albuminok (beleértve két vagy több savófehérje koncentrátumát, amely szárazanyagban számítva több mint 80 tömegszázalék savófehérjét tartalmaz), albuminátok és más albuminszármazékok:
ex 3502	– Tojásfehérje
3502 11	– – Szárítva
3502 11 90	– – – Más			III.
3502 19	– – Más
3502 19 90	– – – Más			III.
3502 20	– Tejalbuminok: (laktalbuminok)
3502 20 91 és 3502 20 99	– – Más					III.
ex 3505	Dextrin és más átalakított keményítő (pl.: előkocsonyásított vagy észterizált keményítők); keményítő-, dextrin- vagy átalakított más keményítő-alapanyagból készített enyv, a 3505 10 50 vámtarifaszám alá tartozó keményítők kivételével	X	X
3505 10 50	– – – Észterezett vagy éterezett keményítők	X
ex 3809	Textil-, papír-, bőr- és hasonló iparban használt, másutt nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő, színtartóságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (pl. appretálószerek és pácanyagok):
3809 10	– Keményítőtartalommal:	X	X
ex 3824	Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; másutt nem említett vegyipari és rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is):
3824 60	– Szorbit, a 2905 44 vtsz. alá tartozó kivételével	III.			III.

(1) Az 1784/2003/EK bizottsági rendelet (HL L 270, 2003.10.21., 78. o.).

(2) Az 1785/2003/EK bizottsági rendelet (HL L 270, 2003.10.21., 96. o.).

(3) A 2771/75/EGK tanácsi rendelet (HL L 282, 1975.11.1., 45. o.).

(4) Az 1260/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 178, 2001.6.30., 1. o.).

(5) Az 1255/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160, 1999.6.26., 48. o.).

(6) Legfeljebb 6 % kakaótartalommal.

III. MELLÉKLET

Referenciamennyiség, a 11. cikk szerint

KN kód	Leírás	Közönséges búza	Durumbúza	Kukorica	Teljesen hántolt, hosszúszemű rizs	Teljesen hántolt, kerekszemű rizs	Árpa	Fehér cukor	Savó (PG1)	Lefölözött tejpor (PG2)	Tojás héjában
1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12
0710	Zöldségfélék (főzés nélkül vagy gőzölve vagy vízben forralva), fagyasztva:
0710 40 00	– Csemege kukorica
	– – Szemes formában			100 (1)
0711	Zöldségek ideiglenesen tartósítva (pl. kéndioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósító oldatban), de ebben az állapotukban közvetlen fogyasztásra nem alkalmasan:
0711 90 30	– – – Csemege kukorica
	– – – – Szemes formában			100 (1)
1902	Tészta, főzve és töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, canelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is:
1902	– Nem főtt tészta, nem töltve vagy másképp nem elkészítve
1902 11 00	– – Tojástartalommal
	– – – Durumbúzából, nem tartalmaz, vagy legfeljebb 3 tömegszázalékban tartalmaz más gabonaféléket, szárazanyagra (súly szerint) számított hamutartalommal, (2)
	– – – – Legfeljebb 0,95 %		160 (3)								(4)
	– – – – 0,95 %-nál több, de legfeljebb 1,10 %		150 (3)								(4)
	– – – – 1.10 %-nál több, de legfeljebb 1.30 %		140 (3)								(4)
	– – – – 1,30 %-nál több		0
	– – – Más, gabonafélékből:
	– – – – Legalább 80 tömegszázalék durumbúzából, a következő, szárazanyagra (súly szerint) számított hamutartalommal (2):
	– – – – – Legfeljebb 0,87 %	32	128 (3)								(4)
	– – – – – 0,87 %-nál több, de legfeljebb 0,99 %	30	120 (3)								(4)
	– – – – – 0,99 %-nál több, de legfeljebb 1,15 %	28	112 (3)								(4)
	– – – – – 1,15 %-nál több	0	0
	– – – – Kevesebb mint 80 tömegszázalék durumbúzából, a következő, szárazanyagra (súly szerint) számított hamutartalommal (2):
	– – – – – Legfeljebb 0,75 %	80	80 (3)								(4)
	– – – – – 0,75 %-nál több, de legfeljebb 0,83 %	75	75 (3)								(4)
	– – – – – 0,83 %-nál több, de legfeljebb 0,93 %	70	70 (3)								(4)
	– – – – – 0,93 %-nál több	0	0
	– – – Más (más, mint gabonafélékből): ld. II. melléklet
1902 19	– – Más (vagyis tojást nem tartalmazók):
	– – – Durumbúzából, nem tartalmaz, vagy legfeljebb 3 tömegszázalékban tartalmaz más gabonaféléket, szárazanyagra (súly szerint) számított hamutartalommal:
	– – – – Legfeljebb 0,95 %		160
	– – – – 0,95 %-nál több, de legfeljebb 1,10 %		150
	– – – – 1.10 %-nál több, de legfeljebb 1.30 %		140
	– – – – 1,30 %-nál több		0
	– – – Más, gabonafélékből:
	– – – – Legalább 80 tömegszázalék durumbúzából, a következő, szárazanyagra (súly szerint) számított hamutartalommal:
	– – – – – Legfeljebb 0,87 %	32	128
	– – – – – 0,87 %-nál több, de legfeljebb 0,99 %	30	120
	– – – – – 0,99 %-nál több, de legfeljebb 1.15 %	28	112
	– – – – – 1,15 %-nál több	0	0
	– – – – Kevesebb mint 80 tömegszázalék durumbúzából, a következő, szárazanyagra (súly szerint) számított hamutartalommal:
	– – – – – Legfeljebb 0,75 %	80	80
	– – – – – 0,75 %-nál több, de legfeljebb 0,83 %	75	75
	– – – – – 0,83 %-nál több, de legfeljebb 0,93 %	70	70
	– – – – – 0,93 %-nál több	0	0
	– – – Más (más, mint gabonafélékből): ld. II. melléklet
1902 40	– Kuszkusz (búzadarakása)
1902 40 10	– – Nem elkészítve:
	– – – Durumbúzából, nem tartalmaz, vagy legfeljebb 3 tömegszázalékban tartalmaz más gabonaféléket, szárazanyagra (súly szerint) számított hamutartalommal (2):
	– – – – Legfeljebb 0,95 %		160
	– – – – 0,95 %-nál több, de legfeljebb 1,10 %		150
	– – – – 1.10 %-nál több, de legfeljebb 1.30 %		140
	– – – – 1,30 %-nál több		0
	– – – Más (más, mint keménybúzából): ld. II. melléklet
1902 40 90	– – Más (elkészítve): ld. II. melléklet
1904	Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); másutt nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában, pehely formában vagy más megmunkált szem formában (a liszt és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve
1904 10	– Gabonából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer:
ex 1904 10 30	– – Rizsből:
ex 1904 10 30	– – – Édesítés nélküli, puffasztott rizs					165
1904 20	– Pirítatlan gabonapehelyből vagy pirítatlan és pirított vagy puffasztott gabonapehely keverékéből előállított élelmiszer
ex 1904 20 95	– – – Rizsből
ex 1904 20 95	– – – – Édesítés nélküli, puffasztott rizs					165
1904 90	– Más:
ex 1904 90 10	– – Rizs:
ex 1904 90 10	– – – Előfőzött rizs (5)				120
2001	Zöldség, gyümölcs, csonthéjasok és más ehető növényrész, ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva:
ex 2001 90 30	– – Csemege kukorica (Zea mays var. saccharata)
ex 2001 90 30	– – – Szemes formában			100 (1)
2004	Más zöldségek, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozók kivételével:
ex 2004 90 10	– – Csemege kukorica (Zea mays var. saccharata)
ex 2004 90 10	– – – Szemes formában			100 (1)
2005	Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vámtarifaszám alá tartozók kivételével:
ex 2005 80 00	– Csemege kukorica (Zea mays var. saccharata)
ex 2005 80 00	– – Szemes formában			100 (1)
2008	Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, csonthéjasok és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag, vagy alkohol hozzáadásával is
ex 2008 99 85	– – – – – Kukorica szemes formában, a csemegekukoricán kívül (Zea mays var. Saccharata):
ex 2008 99 85	– – – – – – Szemes formában			60 (1)
ex 2202 90 10	– – – Malátából készült sör, amelynek tényleges alkoholtartalma legfeljebb 0,5 térfogatszázalék
	– – – – Malátázott árpából vagy malátázott búzából, nem tartalmaz hozzáadott nem malátázott gabonaféléket, rizst (vagy azok feldolgozásából származó termékeket) vagy cukrot (szacharózt vagy invertcukrot)						23 (6) (9)
	– – – – – Más						22 (6) (9)
2905	Aciklikus alkoholok és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai:
2905	– Többértékű alkoholok:
2905 43 00	– – Mannit
	– – – Szacharózból nyert, az 1260/2001/EK rendelet hatálya alá tartozó							102
	– – – az 1784/2003/EGK rendelet hatálya alá tartozó keményítőtartalmú termékekből nyert			242
2905 44	– – D-glucit (szorbit)
2905 44	– – – vizes oldatban:
2905 44 11	– – – – Legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit-tartalommal, a D-glucit tartalom alapján számítva
	– – – – – Keményítőtartalmú termékekből			169 (7)
	– – – – – Szacharózból							71 (7)
2905 44 19	– – – – Más:
	– – – – – Keményítőtartalmú termékekből			148 (7)
	– – – – – Szacharózból							71 (7)
2905 44 91	– – – – Legfeljebb 2 tömegszázalék D-mannit-tartalommal, a D-glucit tartalom alapján számítva
	– – – – – Keményítőtartalmú termékekből			242
	– – – – – Szacharózból							102
2905 44 99	– – – – Más:
	– – – – – Keményítőtartalmú termékekből			242
	– – – – – Szacharózból							102
3501	Kazein, kazeinátok és más kazeinszármazékok, kazeinenyvek:
3501 10	– Kazein									291 (8)
3501 90 90	– – Más
3502	Albuminok, albuminátok és más albuminszármazékok:
3502	– Tojásfehérje:
3502 11	– – Szárított:
3502 11 90	– – – Más										406
3502 19	– – Más:
3502 19 90	– – – Más										55
3502 20	– Tejalbumin: (Laktalbumin)
3502 20 91	– – – Szárított (például, lapokban, pehelyben, porban)								900
3502 20 99	– – – Más								127
3824	Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; másutt nem említett vegyipari és rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is) a vegyipar és vele rokon iparágak másutt nem említett maradékai és melléktermékei:
3824 60	– Szorbit, a 2905 44 vtsz. alá tartozó kivételével:
3824 60	– – vizes oldatban:
3824 60 11	– – – 2 tömegszázalék vagy kevesebb D-mannittal, a D-glucit tartalom alapján számolva
	– – – – Keményítőtartalmú termékekből			169 (7)
	– – – – Szacharózból							71 (7)
3824 60 19	– – – Más:
	– – – – Keményítőtartalmú termékekből			148 (7)
	– – – – Szacharózból							71 (7)
3824 60 91	– – – 2 tömegszázalék vagy kevesebb D-mannittal, a D-glucit tartalom alapján számolva
	– – – – Keményítőtartalmú termékekből			242
	– – – – Szacharózból							102
3824 60 99	– – – Más:
	– – – – Keményítőtartalmú termékekből			242
	– – – – Szacharózból							102

(1) Ez a mennyiség a szemes kukoricára vonatkozik, korrekcióval, hogy megfeleljen 72 tömegszázalékos nedvességtartalomnak.

(2) Ezt a tartalmat úgy kell megállapítani, hogy a teljes hamutartalomból le kell vonni a hamunak azt a részét, amely a benne lévő tojásokból származik, 0,04 tömegszázalék hamuval számolva 50 g-ra, lefelé kerekítva a legközelebbi 50 g-ra.

(3) Ezt az összeget csökkenteni kell 1,6 kg/100 kg-gal a héjas tojások 50 g-jára (vagyis annak egyenértékére más tojástermékeknél), a tészta egy kilogramjára.

(4) 5 kg/100 kg a héjas tojások 50 g-jára (vagyis annak egyenértékére más tojástermékeknél), a tészta egy kilogramjára, az esetleges fennmaradó összeget a legközelebbi 50 g-ra, lefelé kell kerekíteni.

(5) Az előfőzött rozs a teljhesen hántolt rizst jelenti, szemekben, amelyet előfőztek és részben szárítottak a végső főzés megkönnyítésére.

(6) Ez a mennyiség a legalább 11 Plato-fokú és legfeljebb 12 Plato-fokú sörre vonatkozik. A 11 Plato-fok alatti sörnél ezt a mennyiséget Plato-fokonként 9 %-kal csökkenteni kell, a tényleges erejét pedig lefelé kell kerekíteni a legközelebbi Plato-fokra. A 12 Plato-fok feletti sörnél ezt a mennyiséget Plato-fokonként 9 %-kal növelni kell, a tényleges erejét pedig felfelé kell kerekíteni a legközelebbi Plato-fokra.

(7) Az 5. és a 9. oszlopban jelölt mennyiségek a D-glucit (szorbit) vizes oldatára 70 tömegszázalékos szárazanyagtartalomra érvényesek. A szorbit vizes oldataira, ahol a szárazanyag-tartalom ettől különbözik, ezeket a mennyiségeket szükség szerint, növelni vagy csökkenteni kell a tényleges szárazanyag-tartalom arányában, és lefelé kell kerekíteni a legközelebbi kilogramra.

(8) A mennyiség meghatározása a felhasznált kazeintől függően, 291 kg lefölözött tejpor alapján történik (2 TERMÉKCSOPORT) 100 kg kazeinre.

(9) A sör hektoliterére.

IV. MELLÉKLET

olyan termékek, melyek alaptermék-mennyiségét az elemzésből nyert adatok alapján állapítják meg – az 51. cikkben említett táblázattal összhangban

KN-kód

Leírás:

Az árucikkek analíziséből nyert adatok

Az alaptermékek jellege, amelyekre visszatérítést nyújtanak

Az alaptermék mennyisége, amelyre visszatérítést nyújtanak (100 kg árucikkenként)

1704

Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is), kakaótartalom nélkül:

1704 10

– Rágógumi, cukorbevonattal is

1.	szacharóz (1)

1.	Fehér cukor

1.	Szacharóz (1)-tömegszázalékonként 1 kg

2.	szőlőcukor (2)

Kukorica

2.	Szőlőcukor (2)-tömegszázalékonként 2,1 kg

1704 90 30-től 1704 90 99

– – Egyéb

1.	szacharóz (1)

1.	Fehér cukor

1.	Szacharóz (1)-tömegszázalékonként 1 kg

2.	gyümölcscukor (2)

Kukorica

2.	Szőlőcukor (2)-tömegszázalékonként 2,1 kg

3. a)

12 tömegszázaléknál alacsonyabb tejzsírtartalommal

3. a)

Teljes tejpor (PG3)

3. a)

Tejzsír-tömegszázalékonként 3,85 kg

b)	legalább 12 tömegszázalék tejzsírtartalommal

b)	Vaj (PG6))

3. b)

Tejzsír-tömegszázalékonként 1,22 kg

1806

Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény

1806 10

– Kakaópor cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával

1.	szacharóz (1)

1.	Fehér cukor

1.	Szacharóz (1)-tömegszázalékonként 1 kg

2.	gyümölcscukor (2)

Kukorica

2.	Szőlőcukor (2)-tömegszázalékonként 2,1 kg

1806 20

– Más készítmény tömb, tábla vagy rúd formában, továbbá folyadék, massza, por, szemcse vagy más hasonló alakban, tartályban vagy más közvetlen csomagolásban, 2 kg-nál nagyobb tömegben

1.	szacharóz (1)

1.	Fehér cukor

1.	Szacharóz (1)-tömegszázalékonként 1 kg

2.	gyümölcscukor (2)

Kukorica

2.	Szőlőcukor (2)-tömegszázalékonként 2,1 kg

3. a)

12 tömegszázaléknál alacsonyabb tejzsírtartalommal

3. a)

Teljes tejpor (PG3)

3. a)

Tejzsír-tömegszázalékonként 3,85 kg

b)	legalább 12 tömegszázalék tejzsírtartalommal

Vaj (PG6)

3. b)

Tejzsír-tömegszázalékonként 1,22 kg

1806 31 00 és 1806 32

– Más, tömb, tábla vagy rúd alakban:

1.	szacharóz (1)

1.	Fehér cukor

1.	Szacharóz (1)-tömegszázalékonként 1 kg

2.	gyümölcscukor (2)

Kukorica

2.	Szőlőcukor (2)-tömegszázalékonként 2,1 kg

Tejzsír

3.	Teljes tejpor (PG3)

3.	Tejzsír-tömegszázalékonként 3,85 kg

1806 90

– Más

1.	szacharóz (1)

1.	Fehér cukor

1.	Szacharóz (1)-tömegszázalékonként 1 kg

2.	gyümölcscukor (2)

Kukorica

2.	Szőlőcukor (2)-tömegszázalékonként 2,1 kg

3. a)

12 tömegszázaléknál alacsonyabb tejzsírtartalommal

3. a)

Teljes tejpor (PG3)

3. a)

Tejzsír-tömegszázalékonként 3,85 kg

b)	legalább 12 tömegszázalék tejzsírtartalommal

Vaj (PG6)

3. b)

Tejzsír-tömegszázalékonként 1,22 kg

ex 1901

Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401-0404 KN-kód alá tartozó árukból készített, másutt nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz

1.	szacharóz (1)

1.	Fehér cukor

1.	Szacharóz (1)-tömegszázalékonként 1 kg

2.	gyümölcscukor (2)

Kukorica

2.	Szőlőcukor (2)-tömegszázalékonként 2,1 kg

3. a)

12 tömegszázaléknál alacsonyabb tejzsírtartalommal

3. a)

Teljes tejpor (PG3)

3. a)

Tejzsír-tömegszázalékonként 3,85 kg

b)	legalább 12 tömegszázalék tejzsírtartalommal

Vaj (PG6)

b)	1,22 kg 1 tömegszázalék tejzsírra

1902

Tészta, főzve és töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, canelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is:

ex 1902 11 00 és ex 1902 19

– Nem főtt tészta, nem töltve vagy másképp nem elkészítve, a kizárólag gabonát és tojást tartalmazó tészta kivételével

Közönséges búzakeményítő (vagy dextrin)

Közönséges búza

Vízmentes búzakeményítő- (vagy dextrin-) tömegszázalékonként 1,75 kg

1902 20

– Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is:

1902 20 91-től 1902 20 99

– – Más

Közönséges búzakeményítő (vagy dextrin)

Közönséges búza

Vízmentes búzakeményítő- (vagy dextrin-) tömegszázalékonként 1,75 kg

1902 30

– Más tészta

Közönséges búzakeményítő (vagy dextrin)

Közönséges búza

Vízmentes búzakeményítő- (vagy dextrin-) tömegszázalékonként 1,75 kg

1902 40 90

– – (Kuszkusz) Más

Közönséges búzakeményítő (vagy dextrin)

Közönséges búza

Vízmentes búzakeményítő- (vagy dextrin-) tömegszázalékonként 1,75 kg

1903 00 00

Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, pehely, szem, gyöngy, rostaalj vagy hasonló formában.

Keményítő (vagy dextrin)

Kukorica

Vízmentes búzakeményítő- (vagy dextrin-) tömegszázalékonként 1,83 kg

1905

Kenyér, cukrászsütemény, kalács, biscuit és más pékáru kakaótartalommal is; áldozó ostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételő ostya, rizspapír és hasonló termék:

1905 10 00

– Ropogós kenyér „(knäckebrot)”

Keményítő (vagy dextrin)

Rozs

Vízmentes búzakeményítő- (vagy dextrin-) tömegszázalékonként 2,09 kg

1905 31	– – Édes biscuit
1905 32	– – goffri és ostya

1.	szacharóz (1)

1.	Fehér cukor

1.	Szacharóz (1)-tömegszázalékonként 1 kg

2.	gyümölcscukor (2)

Kukorica

2.	Szőlőcukor (2)-tömegszázalékonként 2,1 kg

3.	Keményítő (vagy dextrin)

3.	Közönséges búza

3.	Vízmentes búzakeményítő- (vagy dextrin-) tömegszázalékonként 1,75 kg

Tejzsír

Vaj (PG6)

4.	Tejzsír-tömegszázalékonként 1,22 kg

1905 40

– Kétszersült, pirított kenyér és hasonló áru

Keményítő (vagy dextrin)

Közönséges búza

Vízmentes búzakeményítő- (vagy dextrin-) tömegszázalékonként 1,75 kg

1905 90

– Más:

1905 90 20

– – Áldozó ostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételő ostya, rizspapír és hasonló termékek

Keményítő (vagy dextrin)

Kukorica

Vízmentes búzakeményítő- (vagy dextrin-) tömegszázalékonként 1,83 kg

1905 90 30

– – – Kenyér, méz, tojás, sajt vagy gyümölcs hozzáadása nélkül, legfeljebb 5 tömegszázalék cukor-, és legfeljebb 5 tömegszázalék zsírtartalommal, szárazanyagra számítva

Keményítő (vagy dextrin)

Közönséges búza

Vízmentes búzakeményítő- (vagy dextrin-) tömegszázalékonként 1,75 kg

1905 90 45-től 1905 90 90

– – – Más termékek

1.	szacharóz (1)

1.	Fehér cukor

1.	Szacharóz (1)-tömegszázalékonként 1 kg

2.	gyümölcscukor (2)

Kukorica

2.	Szőlőcukor (2)-tömegszázalékonként 2,1 kg

3.	Keményítő (vagy dextrin)

3.	Közönséges búza

3.	Vízmentes búzakeményítő- (vagy dextrin-) tömegszázalékonként 1,75 kg

Tejzsír

Vaj (PG6)

4.	Tejzsír-tömegszázalékonként 1,22 kg

2105

Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is

1.	szacharóz (1)

1.	Fehér cukor

1.	Szacharóz (1)-tömegszázalékonként 1 kg

2.	gyümölcscukor (2)

Kukorica

2.	Szőlőcukor (2)-tömegszázalékonként 2,1 kg

Tejzsír

Vaj (PG6)

3.	Tejzsír-tömegszázalékonként 1,22 kg

2106

Másutt nem meghatározott, illetve nem említett élelmiszerkészítmények:

2106 90

– Más

– – Más:

2106 90 98

– – – Más

1.	szacharóz (1)

1.	Fehér cukor

1.	Szacharóz (1)-tömegszázalékonként 1 kg

2.	gyümölcscukor (2)

Kukorica

2.	Szőlőcukor (2)-tömegszázalékonként 2,1 kg

Tejzsír

Vaj (PG6)

3.	Tejzsír-tömegszázalékonként 1,22 kg

2202

Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve, és más alkoholmentes ital, a 2009 KN-kód alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével

2202 10 00

– Víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve

1.	szacharóz (1)

1.	Fehér cukor

1.	Szacharóz (1)-tömegszázalékonként 1 kg

2.	gyümölcscukor (2)

Kukorica

2.	Szőlőcukor (2)-tömegszázalékonként 2,1 kg

2202 90

– Más:

2202 90 10

– – Nem tartalmaz a 0401-0404 vtsz. alá tartozó terméket, illetve ezeknek a zsíradékát:

1.	szacharóz (1)

1.	Fehér cukor

1.	Szacharóz (1)-tömegszázalékonként 1 kg

2.	gyümölcscukor (2)

Kukorica

2.	Szőlőcukor (2)-tömegszázalékonként 2,1 kg

2202 90 91-től 2202 90 99

– – Más

1.	szacharóz (1)

1.	Fehér cukor

1.	Szacharóz (1)-tömegszázalékonként 1 kg

Tejzsír

2.	Teljes tejpor (PG3)

2.	Tejzsír-tömegszázalékonként 3,85 kg

Megj. Amennyiben laktóz hidrolizátum jelenlétét jelentették be és/vagy galaktózt mutattak ki, a galaktózzal egyenértékű szőlőcukor-mennyiséget le kell vonni az összes szőlőcukor-tartalomból, bármilyen további számítás elvégzése előtt.

(1) A termékek (további feldolgozás nélküli) szacharóz-tartalma, hozzáadva a szőlőcukor és gyümölcscukor bármely keverékének szacharóz-egyenértékét (az összes szőlő- és gyümölcscukor-tartalom szorozva 0,95-tel), amit bejelentettek (bármilyen formában), vagy a termékekben kimutattak. Ha azonban az árucikkek gyümölcscukor-tartalma alacsonyabb, mint a szőlőcukor-tartalom, a fenti számításnál figyelembe veendő szőlőcukor-mennyiség a gyümölcscukor mennyiségével egyenlő.

(2) Az 1 lábjegyzetben foglalttól eltérő szőlőcukor-tartalom.

V. MELLÉKLET

A 8. cikkben említett termékek alaptermékekre való átváltására szolgáló együtthatók

KN-kód

Feldolgozott mezőgazdasági termékek

Együttható

Alaptermék

1101 00 11

Keménybúza-liszt, hamutartalma 100 g-ban:

—

0–900 mg

1,33

Keménybúza

—	901–1 900 mg

1,09

Keménybúza

1101 00 15 és 1101 00 90

Közönségesbúza-liszt és kétszeres liszt, hamutartalma 100 g-ban:

—

0–900 mg

1,33

Közönséges búza

—	901–1 900 mg

1,09

Közönséges búza

1102 10 00

Rozsliszt, hamutartalma 100 g-ban:

—	0–1 400 mg

1,37

Rozs

—	1 401–2 000 mg

1,08

Rozs

1102 20 10

Kukoricaliszt legfeljebb 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal

1,20

Kukorica

1102 20 90

Kukoricaliszt, 1,5 tömegszázalékot meghaladó zsírtartalommal

1,10

Kukorica

1102 30 00

Rizsliszt

1,00

Tört rizs

1102 90 10

Árpaliszt

1,20

Árpa

1102 90 30

Zabliszt

1,20

Zab

1103 11 10

Durva őrlemény és dara kemény búzából

1,42

Kemény búza

ex 1103 11 90

Durva őrlemény és dara közönséges búzából, legfeljebb 600 mg/100 g hamutartalommal

1,37

Közönséges búza

1103 13 10

Durva őrlemény és dara kukoricából, legfeljebb 1,5 tömegszázalék zsírtartalommal

1,20

Kukorica

1103 13 90

Kukorica durva őrlemény és dara, 1.5 tömegszázalékot meghaladó zsírtartalommal

1,20

Kukorica

1103 19 10

Durva őrlemény és dara rozsból

1,00

Rozs

1103 19 30

Durva őrlemény és dara árpából

1,55

Árpa

1103 19 40

Durva őrlemény és dara zabból

1,80

Zab

1103 19 50

Durva őrlemény és dara rizsből

1,00

Tört rizs

1103 20 10

Rozslabdacs

1,00

Rozs

1103 20 20

Árpalabdacs

1,02

Árpa

1103 20 30

Zablabdacs

1,00

Zab

1103 20 40

Kukoricalabdacs

1,00

Kukorica

1103 20 50

Rizslabdacs

1,00

Tört rizs

1103 20 60

Búzalabdacs

1,02

Közönséges búza

1104 12 90

Pelyhesített zabszemek

1,80

Zab

1104 19 10

Lapított vagy pelyhesített búzaszemek

1,02

Közönséges búza

1104 19 30

Lapított vagy pelyhesített rozsszemek

1,40

Rozs

1104 19 50

Lapított vagy pelyhesített kukoricaszemek

1,44

Kukorica

1104 19 69

Pelyhesített árpaszemek

1,40

Árpa

1104 19 91

Pelyhesített rizsszemek

1,00

Tört rizs

1104 22 20

Hántolt (héjazott vagy tisztított) zabszemek

1,60

Zab

1104 22 30

Hántolt és szeletelt vagy durván darált zabszemek („Grütze” vagy „grutten”)

1,70

Zab

1104 23 10

Hántolt (héjazott vagy tisztított) kukoricaszemek, szeletelve vagy durván darálva is

1,30

Kukorica

1104 29 01

Hántolt (héjazott vagy tisztított) árpaszemek

1,50

Árpa

1104 29 03

Hántolt és szeletelt vagy durván darált árpaszemek („Grütze” vagy „grutten”)

1,50

Árpa

1104 29 05

Koptatott árpaszemek

1,60

Árpa

1104 29 11

Hántolt (héjazott vagy tisztított) búzaszemek, szeletelve vagy durván darálva is

1,02

Közönséges búza

1104 29 51

Kizárólag durván darált búzaszemek

1,00

Közönséges búza

1104 29 55

Kizárólag durván darált rozsszemek

1,00

Rozs

1104 30 10

Búzacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve

0,25

Közönséges búza

1104 30 90

Más gabona csírája egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve

0,25

Kukorica

1107 10 11

Maláta búzából, nem pörkölt, liszt formában

1,78

Közönséges búza

1107 10 19

Maláta búzából, nem pörkölt, másféle formában

1,27

Közönséges búza

1107 10 91

Maláta más gabonából, nem pörkölt, liszt formában

1,78

Árpa

1107 10 99

Maláta más gabonából, nem pörkölt, másféle formában

1,27

Árpa

1107 20 00

Pörkölt maláta

1,49

Árpa

1108 11 00

Búzakeményítő

2,00

Közönséges búza

1108 12 00

Kukoricakeményítő

1,60

Kukorica

1108 13 00

Burgonyakeményítő

1,60

Kukorica

1108 19 10

Rizskeményítő

1,52

Tört rizs

ex 1108 19 90

Árpa- vagy zabkeményítő

1,60

Kukorica

1702 30 51

Szőlőcukor és szőlőcukor-szirup (1), gyümölcscukor-tartalom nélkül vagy száraz állapotban 20 tömegszázaléknál kevesebb gyümölcscukor-tartalommal, legalább 99 tömegszázalék szőlőcukortartalommal, szárazanyagra számítva, fehér kristályos por alakjában, összetömörítve is

2,09

Kukorica

1702 30 59

Másféle szőlőcukor és szőlőcukor-szirup (1), gyümölcscukor-tartalom nélkül vagy száraz állapotban 20 tömegszázaléknál kevesebb gyümölcscukor-tartalommal, legalább 99 tömegszázalék szőlőcukortartalommal, szárazanyagra számítva

1,60

Kukorica

1702 30 91

Másféle szőlőcukor és szőlőcukor-szirup (1), gyümölcscukor-tartalom nélkül vagy száraz állapotban 20 tömegszázaléknál kevesebb gyümölcscukor-tartalommal, fehér kristályos por alakjában, összetömörítve is

2,09

Kukorica

1702 30 99

Másféle szőlőcukor és szőlőcukor-szirup (1), gyümölcscukor-tartalom nélkül vagy száraz állapotban 20 tömegszázaléknál kevesebb gyümölcscukor-tartalommal

1,60

Kukorica

1702 40 90

Szőlőcukor és szőlőcukorszirup (1), legalább 20, de kevesebb mint 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva

1,60

Kukorica

ex 1702 90 50

Maltodextrin fehér kristályos por alakjában, összetömörítve is

2,09

Kukorica

ex 1702 90 50

Másféle maltodextrin és maltodextrin szirup

1,60

Kukorica

1702 90 75

Égetett cukor, por alakban, összetömörítve is

2,19

Kukorica

1702 90 79

Másféle égetett cukor

1,52

Kukorica

2106 90 55

Ízesített vagy színezett szőlőcukor-szirup és maltodextrin-szirup

1,60

Kukorica

(1) Az izoszőlőcukor kivételével.

VI. MELLÉKLET

A bizonyítvány iránti kérelem, a visszatérítési bizonyítvány kiállítása

I. VISSZATÉRÍTÉSI BIZONYÍTVÁNY IRÁNTI KÉRELEM

A „Kiviteli engedély vagy előzetes rögzítési bizonyítvány” címre a „visszatérítési bizonyítvány az I. mellékleten kívül” kerül rábélyegzésre. Az információ számítógépre vihető.

A kérelmezőknek ki kell tölteniük a 4., 8., 17. és adott esetben a 7. rovatot. A 17. és a 18. rovatban az összeget euróban kell feltüntetni.

A 13. és a 16. rovatokat nem kell kitölteni.

A 20. rovatban a kérelmezőknek fel kell tüntetniük, hogy csak abban a tagállamban tervezik-e használni a visszatérítési bizonyítványt, ahol azt kiállították, vagy olyan visszatérítési bizonyítványt igényelnek, amely az egész Közösségben érvényes.

A kérelmezőknek a 20. rovatban a „33. cikk” szavakat kell feltüntetniük, vagy más, az illetékes hatóságok kívánsága szerinti szavakat, ha a kérelem olyan bizonyítványra vonatkozik, amelyet a 33. cikk ír elő, vagy a „38. cikk” szavakat, vagy más, az illetékes hatóságok kívánsága szerinti szavakat, ha a kérelem olyan bizonyítványra vonatkozik, amelyet a 38. cikk ír elő.

A kérelmezőknek fel kell tüntetniük a kérelem helyét és dátumát, és alá kell írniuk a kérelmet.

II. AZ ELŐZETES RÖGZÍTÉS IRÁNTI KÉRELEM – VISSZATÉRÍTÉSI BIZONYÍTVÁNYOK KIVONATAINAK IGÉNYLÉSE

1.	Előzetes rögzítés iránti kérelem a visszatérítési bizonyítvány kérelmezésével egyidőben Lásd az I. szakaszt (a kérelmezőknek ki kell tölteniük a 8. rovatot).

Előzetes rögzítés iránti kérelem a visszatérítési bizonyítvány kiállítása után

Ebben az esetben az exportőrnek kérelmet kell kitöltenie, a következők feltüntetésével:

—	az 1. és 2. rovatban annak a szervnek a neve, amely kiállította azt a visszatérítési bizonyítványt, amelyre az előzetes rögzítést kérelmezik, valamint a bizonyítvány száma;

—	a 4. rovatban a bizonyítvány jogosultjának a neve;

—	a 8. rovatban az „igen”-t kell megjelölni.

A visszatérítési bizonyítvány kivonata iránti kérelmeknek a következő információkat kell tartalmazniuk:

—	az 1. és 2. rovatban annak a szervnek a neve, amely kiállította azt a visszatérítési bizonyítványt, amelyből a kivonatot kérik, valamint az eredeti bizonyítvány száma;

—	a 4. rovatban a visszatérítési bizonyítvány jogosultjának a neve;

—	a 17. és a 18. rovatban a kért kivonaton szereplő összeg euróban megadva.

III. AZ EGÉSZ KÖZÖSSÉG TERÜLETÉN FELHASZNÁLHATÓ ELŐZETES RÖGZÍTÉST TARTALMAZÓ VISSZATÉRÍTÉSI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS KIVONATOK KIÁLLÍTÁSA

Az 1. és a 2. példányt az 1291/2000/EK rendelet I. mellékletében található minták alapján kell kiállítani.

A „Kiviteli engedély vagy előzetes rögzítési bizonyítvány” címre a „visszatérítési bizonyítvány az I. mellékleten kívül” kerül rábélyegzésre.

A bizonyítványt kibocsátó szerv nevét és címét az 1. rovatban kell feltüntetni. A visszatérítési bizonyítvány számát (a kibocsátó szerv által adott számot) a 2. vagy a 23. rovatban kell feltüntetni.

A visszatérítési bizonyítvány kivonata esetében a 3. rovatban a „KIVONAT” szót kell vastag nyomtatott betűkkel feltüntetni.

b)	A jogosult nevét és teljes címét a 4. rovatban kell feltüntetni.

c)	A 6. rovat áthúzandó.

d)	A visszatérítési bizonyítvány iránti kérelem benyújtásának időpontját a 10. rovatban, a 43. cikknek megfelelően meghatározott biztosíték összegét a 11. rovatban kell feltüntetni.

e)	A lejárat időpontját a 12. rovatban kell feltüntetni.

f)	A 13. és a 16. rovat áthúzandó.

g)	A 17. és 18. rovatokat a 33.–38. cikkeknek megfelelően meghatározott összeg alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság tölti ki.

h)	A 19. rovat áthúzandó.

i)	A kérelemben megjelölt összes részletet a 20. rovatban kell feltüntetni.

j)	A 21. rovatot a kérelemben meghatározottak szerint kell kitölteni.

k)	A 22. rovatnak a következő szavakat kell tartalmaznia: „az érvényesség első napja:”, a 33. cikknek megfelelően meghatározva.

l)	A 23. rovatot ki kell tölteni.

m)	A 24. rovat áthúzandó.

IV. AZ EGÉSZ KÖZÖSSÉG TERÜLETÉN FELHASZNÁLHATÓ ELŐZETES RÖGZÍTÉST NEM TARTALMAZÓ VISSZATÉRÍTÉSI BIZONYÍTVÁNYOK KIÁLLÍTÁSA

Ezeket a visszatérítési bizonyítványokat ugyanúgy kell kitölteni, mint a III. szakaszban említett bizonyítványokat.

A 21. rovat áthúzandó.

Amennyiben az ilyen visszatérítési bizonyítvány jogosultja ezt követően a visszatérítési mértékek előzetes rögzítését kéri, akkor vissza kell küldenie az eredeti bizonyítványt és minden addig kiállított kivonatot. A bizonyítvány 22. rovatában „(dátum)-án érvényes visszatérítés, előzetes rögzítés (dátum)-án, (dátum)-ig érvényes” szöveget kell feltüntetni.

V. A BIZONYÍTVÁNYOK FELHASZNÁLÁSA

A kiviteli alakiságok elvégzésekor a visszatérítési kérelem fedezésére felhasznált visszatérítési bizonyítványok számát (számait) az egységes vámokmányban fel kell tüntetni.

Amennyiben az egységes vámokmánytól eltérő vámokmányt használnak, a visszatérítési kérelem fedezésére felhasznált kiállított bizonylat(ok) számát (számait) a nemzeti okmányban kell feltüntetni.

VII. MELLÉKLET

Átváltási együtthatók a 7. és a 9. cikkben említett referenciamennyiségek meghatározásához

1.	az 1. csoport mintatermékének 6,06 kg-ja az annak a mintaterméknek a 3. cikk (2) bekezdése szerint megfeleltetett 100 kg tejsavónak felel meg,

2.	a 2. termékcsoport mintatermének 9,1 kg-ja felel meg 100 kg a 3. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint megfeleltetett tejterméknek,

A 2. csoport mintatermékének 1,01 kg-ja az annak a mintaterméknek a 3. cikk (6) bekezdése, illetve a 3. cikk (4) bekezdés második albekezdése a) pontja szerint megfeleltetett 100 kg tejtermék zsírmentes részének felel meg, a szóban forgó tejtermékben lévő zsírmentes szárazanyag 1 tömegszázalékaként,

4.	A 2. csoport mintatermékének 0,8 kg-ja az annak a mintaterméknek a 3 cikk (6) bekezdése szerint megfeleltetett sajt 100 kg-ja zsírrészének felel meg, a sajtban lévő tejzsír 1 tömegszázalékaként

a 2. csoport mintatermékének 100 kg-ja az annak a mintaterméknek a 3. cikk (4) bekezdése szerint megfeleltetett egyik tejtermékben lévő 100 kg szárazanyagnak felel meg, a szárazanyag-tartalomra vetített 27 tömegszázalékot meghaladó tejzsírtartalommal.

Mindamellett az érintett fél kérésére a 3. termékcsoport mintatermékéből 3,85 kg-nak kell megfelelnie az annak a mintaterméknek a 3. cikk (4) bekezdés első albekezdés a) pontja szerint megfeleltetett folyékony tej 100 kg-jának, amelyben a kérdéses tejtermék tejzsírtartalma legfeljebb 27 tömegszázalék a kérdéses termékben lévő tejzsírtartalom 1 tömegszázalékaként,

A 3. csoport mintatermékének 100 kg-ja az annak a mintaterméknek a 3. cikk (4) bekezdése szerint megfeleltetett egyik tejtermékben lévő 100 kg szárazanyagnak felel meg, a szárazanyag-tartalomra vetített 27 tömegszázalékot meghaladó tejzsírtartalommal.

Mindamellett az érintett fél kérésére a 3. csoport mintatermékének 12,32 kg-ja az annak a mintaterméknek a 3. cikk (4) bekezdés első albekezdése a) pontja szerint megfeleltetett folyékony tej 100 kg-jának felel meg, a folyékony tej 3,2 tömegszázalékot meghaladó tejzsírtartalmával,

7.	A 6. csoport mintatermékének 1,22 kg-ja az annak a mintaterméknek a 3. cikk (5) bekezdése szerint megfeleltetett egyik tejtermék 100 kg-jának felel meg, a szóban forgó tejtermékben lévő tejzsír 1 tömegszázalékaként,

8.	A 6. csoport mintatermékének 1,22 kg-ja az annak a mintaterméknek a 3. cikk (6) bekezdése vagy a 3. cikk (4) bekezdése második albekezdése b) pontja szerint megfeleltetett egyik tejtermék 100 kg-ja zsírrészének felel meg, a szóban forgó tejtermékben lévő tejzsír 1 tömegszázalékaként,

9.	A 6. csoport mintatermékének 0,8 kg-ja az annak a mintaterméknek 3. cikk (6) bekezdése szerint megfeleltetett sajt 100 kg-ja zsírrészének felel meg, a sajtban lévő tejzsír 1 tömegszázalékaként,

10.	77,5 kg kerek szemű, teljesen hántolt rizs 100 kg, a 3. cikk (7) bekezdése szerinti előmunkált kerekszemű rizsnek felel meg,

11.	69 kg teljesen hántolt, hosszú szemű rizs 100 kg, a 3. cikk (7) bekezdése szerinti előmunkált közepes vagy hosszú szemű rizsnek felel meg,

12.	93,9 kg teljesen hántolt kerekszemű rizs 100 kg, a 3. cikk (7) bekezdése szerinti félig hántolt kerekszemű rizsnek felel meg,

13.	93,3 kg teljesen hántolt hosszúszemű rizs 100 kg, a 3. cikk (7) bekezdése szerinti félig hántolt közepes szemű vagy hosszúszemű rizsnek felel meg,

14.	92 kg fehér cukor szerinti 100 kg, a 3. cikk (8) bekezdésének a) pontja szerinti nyers cukornak felel meg,

15.	1 kg fehér cukor 100 kg, a 3. cikk (8) bekezdésének b) pontja szerinti cukornak felel meg a szacharóztartalom 1 százalékaként,

16.	1 kg fehér cukor 100 kg, 3. cikk (8) bekezdésének c) pontja szerinti, a 2135/95/EK rendelet 3. cikkében meghatározott feltételeket kielégítő egyik terméknek felel meg a szacharóztartalom 1 százalékaként, (ahol lehetséges, hozzáadva az egyéb cukrok szacharóz-egyenértékben kiszámított tartalmát),

17.	100 kg fehér cukor 100 kg, 3. cikk (8) bekezdésének d) pontjában említett, a 2135/95/EK rendelet 5. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő izoszőlőcukorban vagy izoszőlőcukor-szirupban lévő (a 2135/95/EK rendelet 5. cikkének megfelelően meghatározott) szárazanyagnak felel meg.

VIII. MELLÉKLET

A 27. cikkben említett bejegyzések

A 27. cikkben említett bejegyzések a következők:

—	:	spanyolul	:	retrocesión al titular, el …
—	:	csehül	:	práva převedena zpět na držitele …
—	:	dánul	:	tilbageføring til indehaveren den …
—	:	németül	:	Rückübertragung auf den Bescheinigungsinhaber am …
—	:	észtül	:	omanikule tagastatud õigused
—	:	görögül	:	εκ νέου παραχώρηση στο δικαιούχο στις …
—	:	angolul	:	rights transferred back to the titular holder on [date]
—	:	franciául	:	rétrocession au titulaire le …
—	:	olaszul	:	retrocessione al titolare in data …
—	:	lettül	:	tiesības nodotas atpakaļ to nominālajam īpašniekam …
—	:	litvánul	:	teisės grąžintos pradiniam turėtojui …
—	:	magyarul	:	A jogok …-tól az eredeti jogosultra szálltak vissza
—	:	hollandul	:	aan de titularis geretrocedeerd op …
—	:	lengyelül	:	prawa przywrócone prawowitemu posiadaczowi …
—	:	portugálul	:	retrocessão ao titular em …
—	:	szlovákul	:	práva prenesené späť na držiteľa …
—	:	szlovénül	:	Pravice, prenesene nazaj na imetnika …
—	:	finnül	:	palautus todistuksenhaltijalle …
—	:	svédül	:	återbördad till licensinnehavaren den …

IX. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

E rendelet	1520/2000/EK rendelet	3223/93/EK rendelet	3615/92/EGK rendelet
1. cikk (1) bekezdés	1. cikk (1) bekezdés
1. cikk (2) bekezdés	18. cikk
1. cikk (3) bekezdés	4. cikk (4) bekezdés
2. cikk (1) bekezdés 1) pont	1. cikk (2) bekezdés a) pont
2. cikk (1) bekezdés 2) pont	Új	Új	Új
2. cikk (1) bekezdés 3) pont	1. cikk (2) bekezdés d) pont (részben)
2. cikk (1) bekezdés 4) pont			1. cikk (2) bekezdés c) és d) pont
2. cikk (1) bekezdés 5) pont			1. cikk (2) bekezdés c) pont
2. cikk (1) bekezdés 6) pont			1. cikk (2) bekezdés d) pont
2. cikk (2) bekezdés			1. cikk (3) bekezdés
3. cikk (1) bekezdés	1. cikk (3) bekezdés a) pont
3. cikk (2) bekezdés	1. cikk (3) bekezdés b) pont
3. cikk (3) bekezdés	1. cikk (3) bekezdés c) pont
3. cikk (4) bekezdés – 1. albekezdés	1. cikk (3) bekezdés d) pont
3. cikk (4) bekezdés – 2. albekezdés	1. cikk (4) bekezdés
3. cikk (5) bekezdés	1. cikk (3) bekezdés e) pont
3. cikk (6) bekezdés	1. cikk (3) bekezdés f) pont
3. cikk (7) bekezdés	1. cikk (3) bekezdés g) pont (módosított)
3. cikk (8) bekezdés	1. cikk (3) bekezdés h) pont
4. cikk	16. cikk 1. mondat
5. cikk (1) bekezdés	2. cikk 1. albekezdés
5. cikk (2) bekezdés	2. cikk – 3. albekezdés
5. cikk (3) bekezdés	2. cikk – 4. albekezdés
6. cikk	3. cikk (1) bekezdés – 1. albekezdés
7. cikk	3. cikk (1) bekezdés a) pont
8. cikk	3. cikk (1) bekezdés b) pont
9. cikk	3. cikk (1) bekezdés c) pont
10. cikk	3. cikk (2) bekezdés
11. cikk	3. cikk (3) bekezdés (módosított)
12. cikk			1. cikk (4) bekezdés a) és b) pont
13. cikk			1. cikk (4) bekezdés c), d), e), f) pont
14. cikk	4. cikk (1) bekezdés 1. és 3. albekezdés
15. cikk (1) bekezdés	4. cikk (2) bekezdés a)–e) pontok
15. cikk (2) bekezdés	4. cikk (3) bekezdés
15. cikk (3) bekezdés	4. cikk (5) bekezdés
16. cikk 1. albekezdés	4. cikk (2) bekezdés – 2. albekezdés
16. cikk 2. albekezdés	2. cikk 2. albekezdés
17. cikk	4. cikk (6) bekezdés a) pont
18. cikk (1) bekezdés	4. cikk (6) bekezdés b) pont
18. cikk (2) bekezdés	4. cikk (6) bekezdés c) pont
18. cikk (3) bekezdés	4. cikk (6) bekezdés d) pont
19. cikk (1) bekezdés	4. cikk (7) bekezdés
19. cikk (2) bekezdés	4. cikk (8) bekezdés
19. cikk (3) bekezdés	4. cikk (9) bekezdés
20. cikk (1) bekezdés	5. cikk (1) bekezdés (módosított)
20. cikk (2) bekezdés	5. cikk (2) bekezdés
20. cikk (3) bekezdés	9. cikk (2) bekezdés 6. albekezdés
21. cikk	16. cikk (3) bekezdés 4. albekezdés
22. cikk (1) bekezdés	1. cikk (2) bekezdés b) pont (részben)
22. cikk (2) bekezdés	6. cikk (1) bekezdés
22. cikk (3) bekezdés	6. cikk (2) bekezdés
23. cikk (1) bekezdés	15. cikk (1) bekezdés 1. albekezdés
23. cikk (2) bekezdés	15. cikk (1) bekezdés – 2. albekezdés
23. cikk (3) bekezdés	15. cikk (2) bekezdés (módosított)
23. cikk (4) bekezdés	15. cikk (3) bekezdés
24. cikk (1) bekezdés	7. cikk (1) bekezdés
24. cikk (2) bekezdés	6. cikk (4) bekezdés és F–V mellékletek
25. cikk	6. cikk (5) bekezdés és 6. cikk (1) bekezdés első albekezdése
26. cikk	6. cikk (3) bekezdés
27. cikk (1) bekezdés	6. cikk (1) bekezdés
27. cikk (2) bekezdés	6a. cikk (1) bekezdés a) pont
27. cikk (3) bekezdés	6. cikk (2) bekezdés
28. cikk (1) bekezdés	6. cikk (3) bekezdés (módosított)
28. cikk (2) bekezdés	6. cikk (4) bekezdés
29. cikk	7. cikk (2)
30. cikk	Új – (F. melléklet II 3)
31. cikk (1) bekezdés	7. cikk (3) bekezdés
31. cikk (2) bekezdés – 1. albekezdés	7. cikk (4) bekezdés – 1. albekezdés
31. cikk (2) bekezdés 2. és 3. albekezdés	7. cikk (4) bekezdés – 2. albekezdés
31. cikk (2) bekezdés 4. albekezdés	7. cikk (5) bekezdés – 2. albekezdés
31. cikk (3) bekezdés	7. cikk (4) bekezdés 3. albekezdés (módosított)
32. cikk	F melléklet VI – 2.–5. albekezdések
33. cikk	8. cikk (1) bekezdés
34. cikk	8. cikk (2) bekezdés
35. cikk	8. cikk (3) bekezdés módosított
36. cikk	8. cikk (4) bekezdés
37. cikk (1) bekezdés	8. cikk (5) bekezdés
37. cikk (2) bekezdés	8. cikk (6) bekezdés (módosított)
37. cikk (3) bekezdés	8. cikk (7) bekezdés módosított
38. cikk	8. cikk (10) bekezdés módosított
39. cikk (1) bekezdés	9. cikk (1) bekezdés módosított
39. cikk (2) bekezdés	9. cikk (2) bekezdés 1. és 2. albekezdés (módosított)
40. cikk	10. cikk
41. cikk	10a. cikk (módosított)
42. cikk	Új
43. cikk	11. cikk
44. cikk	12. cikk (1)–(4) bekezdés (módosított)
45. cikk	12. cikk (5) bekezdés (módosított)
46. cikk	14. cikk 1. albekezdés (módosított)
47. cikk (1) bekezdés	14. cikk (1) bekezdés – 2. albekezdés
47. cikk (2) bekezdés	14. cikk (2) bekezdés 1. és 2. albekezdés
47. cikk (3) bekezdés	14. cikk (2) bekezdés 3. albekezdés (módosított)
48. cikk	14. cikk (3) bekezdés módosított
49. cikk (1) bekezdés	16. cikk (1) bekezdés – 1. albekezdés (kivéve az első mondat)
49. cikk (2) bekezdés	16. cikk (1) bekezdés 2., 3. és 4. albekezdés
49. cikk (3) bekezdés	16. cikk (1) bekezdés 5. albekezdés
50. cikk	16. cikk (2) bekezdés
51. cikk	16. cikk 1.–3. albekezdések
52. cikk (1) bekezdés	16. cikk (4) bekezdés (módosított)
52. cikk (2) bekezdés	16. cikk (5) bekezdés
52. cikk (3) bekezdés	16. cikk (6) bekezdés
52. cikk (4) bekezdés	16. cikk (10) bekezdés
52. cikk (5) bekezdés	16. cikk (7) bekezdés
53. cikk	17. cikk (módosított)
54. cikk (1) bekezdés	16. cikk (8) bekezdés
54. cikk (2) bekezdés	16. cikk (9) bekezdés
55. cikk (1) bekezdés	13. cikk (4) bekezdés módosított
55. cikk (2) bekezdés	Új
56. cikk (1) bekezdés		1. cikk, 3. cikk (1) bekezdés (módosított) és 3. cikk (2) bekezdés (módosított)
56. cikk (2) bekezdés	13. cikk (2) bekezdés
56. cikk (3) bekezdés	13. cikk (3) bekezdés
57. cikk	Új
58. cikk	Új
I. melléklet	A. melléklet	B. melléklet
II. melléklet	B. melléklet
III. melléklet	C. melléklet
IV. melléklet	D. melléklet
V. melléklet	E melléklet
VI. melléklet	Az F melléklet egy része
VII. melléklet	3. cikk (1) bekezdés a) pont, átváltási ráták (módosított)
VIII. melléklet	A 6. cikk (a) bekezdésének (2) pontjában említett bejegyzések
IX. melléklet	Új	Új	Új

Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 172

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	48. évfolyam 2005. július 5.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
	*	A Tanács 1039/2005/EK rendelete (2005. június 21.) a tojásra vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló 1907/90/EGK rendeletnek a tojások jelölésére vonatkozó módosításáról	1
		A Bizottság 1040/2005/EK rendelete (2005. július 4.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgálóbehozatali átalányértékek megállapításáról	2
	*	A Bizottság 1041/2005/EK rendelete (2005. június 29.) a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról ( 1 )	4
	*	A Bizottság 1042/2005/EK rendelete (2005. június 29.) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK rendelet módosításáról ( 1 )	22
	*	A Bizottság 1043/2005/EK rendelete (2005. június 30.) a 3448/93/EK tanácsi rendeletnek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer és az ilyen visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében történő végrehajtásáról	24
	*	A Bizottság 1044/2005/EK rendelete (2005. július 4.) a 2808/98/EK rendeletnek az 1782/2003/EK rendelet alapján nyújtott támogatásoknál figyelembe vett árfolyammal kapcsolatos operatív intézkedések tekintetében történő módosításáról és az 1973/2004/EK rendelet módosításáról	76
	*	A Bizottság 1045/2005/EK rendelete (2005. július 4.) a PHARE-program keretében megvalósuló, határokon átnyúló együttműködési program végrehajtásáról szóló 2760/98/EK rendelet módosításáról	78
	*	A Bizottság 1046/2005/EK rendelete (2005. július 4.) a Bolgár Köztársaságból származó egyes gabonatermékekre vonatkozó közösségi vámkontingensek formájában megjelenő engedmények tekintetében a 2003/286/EK tanácsi határozat alkalmazásának részletes szabályairól, valamint a 2809/2000/EK rendelet módosításáról szóló 958/2003/EK rendelet módosításáról	79
		A Bizottság 1047/2005/EK rendelete (2005. július 4.) a szegfűre és a rózsára vonatkozó közösségi termelői árak és közösségi importárak meghatározásáról a Jordániából származó egyes virágok behozatalára vonatkozó megállapodások alkalmazása céljára	81

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	65,0
	096	41,8
	999	53,4
0707 00 05	052	93,0
0707 00 05	999	93,0
0709 90 70	052	85,4
0709 90 70	999	85,4
0805 50 10	382	71,1
	388	64,6
	528	50,5
	999	62,1
0808 10 80	388	81,4
	400	85,1
	508	78,3
	512	66,3
	524	62,4
	528	48,8
	720	103,7
	804	91,2
	999	77,2
0808 20 50	388	87,6
	512	60,6
	528	69,3
	800	55,9
	999	68,4
0809 10 00	052	182,7
0809 10 00	999	182,7
0809 20 95	052	279,5
	068	218,2
	400	317,1
	999	271,6
0809 40 05	624	121,4
0809 40 05	999	121,4

KN-kód	Kvóta sorszáma	Megnevezés	Vámtétel	Éves mennyiség 2005. július 1-jétől 2006. június 30-ig és az azt követő években (tonnában)	Éves növekmény 2006. július 1-jétől (tonnában)
1001	09.4676	búza és kétszeresglutén	mentes	352 000	32 000
1109 00 00	09.4676	búzaglutén	mentes	352 000	32 000
1005 90 00 1005 10 90	09.4677	kukorica	mentes	96 000	8 000”

(EUR/100 db)
Időszak: 2005. július 6-tól július 19-ig
Közösségi termelői ár	Egy virágból álló szegfű (virágos)	Több virágból álló szegfű (virágos szárú)	Nagyvirágú rózsa	Kisvirágú rózsa
	13,78	14,02	22,86	8,59
Közösségi importár	Egy virágból álló szegfű (virágos)	Több virágból álló szegfű (virágos szárú)	Nagyvirágú rózsa	Kisvirágú rózsa
Jordanie	—	—	—	—

	Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alapján elfogadott jogi aktusok
*	A Tanács 2005/481/KKBP határozata (2005. június 13.) az Európai Unió és Ukrajna közötti, a minősített információ cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodás megkötéséről	83
	Megállapodás az Európai Unió és Ukrajna között a minősített információ cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokról	84