1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/3

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének és az 1785/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ezen rendeletek 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árfolyamjegyzései, illetve árai és ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Az 1785/2003/EK rendelet 13. cikkének értelmében a visszatérítéseket egyfelől a gabonafélék, a rizs és a tört rizs rendelkezésre álló készletei aktuális helyzetének és távlati alakulásának, valamint a Közösség piacán érvényes áraiknak, illetve a gabonafélék, a rizs, a tört rizs és a gabonaágazatba tartozó termékek világpiaci árainak figyelembevételével kell rögzíteni. Ugyanezen cikkek értelmében fontos biztosítani továbbá a gabonafélék és a rizs piacainak kiegyensúlyozottságát, valamint az árak és a kereskedelem természetes alakulását, illetve emellett figyelembe kell venni a tervezett export gazdasági vonatkozásait és a Közösség piacán fellépő zavarok elkerüléséhez fűződő érdeket is.

(3)

A gabonafélékből és rizsből előállított termékek import- és exportrendszeréről szóló 1518/95/EK bizottsági rendelet (3) 4. cikke meghatározta azokat a konkrét kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámításánál.

(4)

Egyes feldolgozott termékek vonatkozásában a nyújtandó visszatérítés mértékét, termékektől függően, azok hamu-, nyerscellulóz-, maghéj-, fehérje-, zsír- vagy keményítőtartalma függvényében differenciálni kell, mivel e tartalom különösen jól mutatja a feldolgozott termék által ténylegesen tartalmazott alapanyag mennyiségét.

(5)

Ami a maniókagyökeret és más trópusi gyökereket és gumókat, valamint a belőlük készült lisztet illeti, a szóba jöhető export gazdasági vonatkozásai, különös tekintettel ezeknek a termékeknek a jellegére és eredetére, jelenleg nem teszik szükségessé export-visszatérítés rögzítését. A gabonafélékből készült egyes feldolgozott termékek esetében a Közösség nemzetközi kereskedelemben való részvételének kis jelentősége jelenleg nem teszi szükségessé export-visszatérítés rögzítését.

(6)

A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(7)

A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(8)

Egyes kukorica felhasználásával készült feldolgozott termékeket hőkezelésnek vethetnek alá, ami felveti annak a veszélyét, hogy olyan visszatérítés megállapítására kerül sor, amely nem felel meg a termék minőségének. Szükségesnek mutatkozik pontosítani, hogy az ilyen termékek, amelyek előkocsonyásított keményítőt tartalmaznak, nem részesülhetnek export-visszatérítésben.

(9)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/6

(1)

Az 1766/92/EGK, illetőleg az 1418/79/EGK tanácsi rendeletnek a gabona-, illetőleg rizságazatban alkalmazott termelési visszatérítésekre való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1993. június 30-i 1722/93/EGK bizottsági rendelet (2) meghatározta a termelési visszatérítések engedélyezésének feltételeit. A kiszámítás alapját ugyanezen rendelet 3. cikke határozta meg. Az így kiszámított visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni, és módosítható, ha a kukorica és/vagy a búza árai jelentősen megváltoznak.

(2)

A pontos fizetendő összeg megállapítása érdekében az e rendelet által rögzítendő termelési visszatérítéseket súlyozni szükséges az 1722/93/EGK rendelet II. mellékletében meghatározott együtthatókkal.

(3)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

a)

19,28 EUR/t a kukoricában, a búzában, az árpában és a zabban lévő keményítő tonnájára vonatkoztatva;

b)

23,81 EUR/t a burgonyában lévő keményítő tonnájára vonatkoztatva.

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/7

(1)

A 2100/94/EK rendelet 29. cikkét módosították annak érdekében, hogy belekerüljön a hivatkozás a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 12. cikkében előírt kényszerengedélyekre, valamint, hogy a „kötelező hasznosítási jog” kifejezés helyébe a „kényszerengedély” kifejezés lépjen.

(2)

A Szerződés 255. cikkében előírt dokumentumokhoz való hozzáférés jogára irányadó általános alapelveket és korlátokat megállapító, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3) a Közösségi Növényfajta-hivatal birtokában lévő dokumentumokra is alkalmazzák egy új, 33a. cikknek a 2100/94/EK rendeletbe történő beillesztésével.

(3)

Ezért tehát helyénvaló a Közösségi Növényfajta-hivatal előtti eljárások tekintetében a 2100/94/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 1995. május 31-i 1239/95/EK bizottsági rendeletet (4) ennek megfelelően módosítani.

(4)

A Közösségi Növényfajta-hivatal igazgatási tanácsával való egyeztetés megtörtént.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növényfajta-oltalmi Jogok Állandó Bizottságának véleményével,

1.

A II. cím IV. fejezetének helyébe a következő szöveg lép:

„IV. FEJEZET

A HIVATAL ÁLTAL BIZTOSÍTANDÓ KÖZÖSSÉGI ENGEDÉLYEK

1. Szakasz

Az alaprendelet 29. cikkének megfelelő kényszerengedélyek

37. cikk

Kényszerengedélyre vonatkozó kérelmek

(1)   Az alaprendelet 29. cikke (1), (2) és (5) bekezdésének értelmében a kényszerengedélyre vonatkozó kérelem a következőket tartalmazza:

(4)   A kényszerengedélyre vonatkozó kérelemhez csatolni kell az azt tanúsító dokumentumokat, hogy a kérelmező sikertelenül próbált szerződéses engedélyt beszerezni a növényfajta-oltalmi jog jogosultjától. Ha az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdése szerinti kényszerengedély kérelmezője a Bizottság vagy valamelyik tagállam, a Hivatal vis maior esetén eltekinthet ennek a feltételnek a teljesítésétől.

(5)   A (4) bekezdés értelmében a szerződéses engedély iránti kérelem sikertelen, ha:

38. cikk

A kényszerengedély iránti kérelem vizsgálata

(1)   A szóbeli eljárás és a bizonyítékok felvétele elvben együtt, egy meghallgatás keretében történik.

(2)   További meghallgatások kérése nem elfogadható, kivéve ha a kérés olyan körülményen alapul, amely a meghallgatás során vagy azt követően módosult.

(3)   Határozathozatal előtt a Hivatal a szerződéses engedélyre vonatkozóan peren kívüli egyezségre hívja fel az érintett feleket. A Hivatal szükség esetén javaslatot is tesz a peren kívüli egyezségre.

39. cikk

A közösségi növényfajta-oltalmi jog birtoklása az eljárás tartama alatt

(1)   Ha az alaprendelet 98. cikkének (1) bekezdésében említett követelés tárgyában a jogosult ellen benyújtott keresetet jegyeznek be a közösségi növényfajta-oltalmi jogok nyilvántartásába, a Hivatal a kényszerengedély megadása tárgyában folytatott eljárást felfüggesztheti. A Hivatal a fenti kereset tárgyában hozott jogerős ítéletnek vagy a per egyéb lezárásának a jelzett nyilvántartásba történő bejegyzéséig az eljárást nem folytatja.

(2)   Ha a Hivatal köteles a közösségi növényfajta-oltalmi jogot átruházni, az új jogosult a kérelmező kérelmére félként csatlakozik az eljáráshoz, ha a kérelmező – attól számított két hónapon belül, hogy a Hivatal értesítését az új jogosult nevének a közösségi növényfajta-oltalmi jogok nyilvántartásába történő bejegyzéséről kézhez vette – az új jogosulttól az engedélyt sikertelenül kérte. A kérelmező beadványához csatolni kell a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott bizonyítékot a kérelmező eredménytelen kísérletéről, valamint szükség esetén az új jogosult magatartásáról.

(3)   Az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdésében említett kérelem esetében az új jogosult félként csatlakozik az eljáráshoz. E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó.

40. cikk

A kérelem tárgyában hozott határozat tartalma

Az írásbeli határozatot a Hivatal elnöke írja alá. A határozat a következőket tartalmazza:

41. cikk

Kényszerengedély megadása

Az alaprendelet 29. cikkének (1), (2) és (5) bekezdése értelmében kényszerengedély megadására vonatkozó határozat tartalmaz egy nyilatkozatot az érintett közérdekről.

42. cikk

A kényszerengedélyben részesült személyre vonatkozó feltételek

(1)   Az alaprendelet 29. cikkének (3) bekezdésében említett egyéb feltételek sérelme nélkül, a kényszerengedélyben részesült személynek a kényszerengedély felhasználásához megfelelő pénzügyi és műszaki kapacitással kell rendelkeznie.

(2)   A határozatban a kényszerengedélyre vonatkozóan megállapított feltételeknek való megfelelés az alaprendelet 29. cikkének (4) bekezdése értelmében vett »körülménynek« minősül.

(3)   A Hivatal gondoskodik arról, hogy a kényszerengedélyben részesült személy közösségi növényfajta-oltalmi jog megsértése címén ne indíthasson keresetet, kivéve ha a jogosult az erre irányuló kérelmet követő két hónapon belül megtagadta vagy elmulasztotta a keresetindítást.

43. cikk

Az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdése értelmében a különleges követelményeknek megfelelő személyek kategóriája

(1)   Az a kényszerengedélyt felhasználni szándékozó személy, aki az alaprendelet 29. cikkének (2) bekezdésében foglalt különleges követelményeknek megfelel, e szándékát köteles ajánlott, tértivevényes levélben küldött nyilatkozatban a Hivatal és a jogosult tudomására hozni. A nyilatkozat a következőket tartalmazza:

(2)   Kérésre a Hivatal bejegyez egy személyt a közösségi növényfajta-oltalmi jogok nyilvántartásába, ha az adott személy az (1) bekezdésben említett nyilatkozat feltételeit teljesítette. Az ilyen személy a bejegyzést megelőzően nem jogosult a kényszerengedély felhasználására. A bejegyzést az említett személlyel és a jogosulttal közölni kell.

(3)   E rendelet 42. cikkének (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell az e cikk (2) bekezdése alapján a közösségi növényfajta-oltalmi jogok nyilvántartásába bejegyzett személyre. A jogsértés tárgyában lefolytatott törvényes eljárás ítélettel vagy egyéb módon történő befejezése az eljáráshoz csatlakozott vagy csatlakozni szándékozó többi személyre nézve is irányadó.

(4)   A (2) bekezdésben említett bejegyzés kizárólag azon az alapon törölhető, ha a kényszerengedély megadásáról szóló határozatban megjelölt különleges feltételek vagy a (2) bekezdés szerint meghatározott pénzügyi vagy műszaki kapacitás több mint egy évvel a kényszerengedély megadását követően, illetve az erről szóló határozatban megjelölt határidőn belül megváltozott. A bejegyzés törlését a bejegyzett személlyel és a jogosulttal közölni kell.

2. Szakasz

Az alaprendelet 100. cikkének (2) bekezdése szerinti hasznosítási jogok

44. cikk

Az alaprendelet 100. cikkének (2) bekezdése szerinti hasznosítási jogok

(1)   Az alaprendelet 100. cikkének (2) bekezdésében említett, az új jogosulttól nem kizárólagos szerződéses hasznosítási jogot igénylő kérelmet a régi jogosultnak két hónapon belül, a hasznosítási jog címzettjének pedig négy hónapon belül kell benyújtania attól számítva, hogy a Hivatalnak az új jogosult nevének a közösségi növényfajta-oltalmi jogok nyilvántartásába történt bejegyzéséről szóló értesítését kézhez vették.

(2)   Az alaprendelet 100. cikkének (2) bekezdése szerint adandó hasznosítási jog iránti kérelemhez csatolni kell az (1) bekezdésben említett sikertelen kérés megtörténtét tanúsító dokumentumokat. Az e rendelet 37. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontja, valamint (5) bekezdése, továbbá a 38. cikk, a 39. cikk (3) bekezdése, 40. cikke az f) pont kivételével, a 41. cikk (3) és (4) bekezdése, valamint 42. cikke értelemszerűen alkalmazandó.”

2.

A 82. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„82. cikk

Nyilvános betekintési jog a nyilvántartásokba

(1)   A nyilvántartások a Hivatal helyiségeiben nyilvános betekintésre rendelkezésre állnak.

A nyilvántartáshoz és az abban található dokumentumokhoz való hozzáférés ugyanazon feltételek mellett engedhető meg, mint a Hivatal birtokában lévő egyéb, a 84. cikk értelmében vett dokumentumokhoz való hozzáférés.

(2)   A nyilvántartásba való helyszíni betekintés térítésmentes.

A nyilvántartásból történő bármilyen formátumú olyan kivonat elkészítése és elküldése térítésköteles, amelyhez a dokumentum vagy a dokumentum részeinek egyszerű reprodukálásán kívüli adatfeldolgozás vagy adatkezelés szükséges.

(3)   A Hivatal elnöke az alaprendelet 30. cikkének (4) bekezdése alapján a kijelölt nemzeti kirendeltségek vagy fiókhivatalok helyiségeiben is engedélyezhet nyilvános betekintést a nyilvántartásba.”

3.

A 84. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„84. cikk

A Hivatal birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés

(1)   Az igazgatási tanács elfogadja a Hivatal birtokában lévő dokumentumokhoz – beleértve a nyilvántartásokat – való hozzáférésre vonatkozó gyakorlati szabályokat.

(2)   Az igazgatási tanács meghatározza a Hivatal dokumentumai közül azokat a kategóriákat, amelyeket a nyilvánosság számára közzététel útján – beleértve az elektronikus közzétételt is – közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni.”

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/12

(1)

A 2160/2003/EK rendelet a megfelelő és hatékony intézkedések meghozatalának biztosítását célozza annak érdekében, hogy a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi lényeges szintjén, különösen az elsődleges termelés szintjén, kimutassák és ellenőrizzék a szalmonellát és más zoonózis-kórokozókat annak érdekében, hogy csökkentsék gyakoriságukat és a közegészségügyre gyakorolt hatásukat.

(2)

E rendelet értelmében egy közösségi célkitűzést kell létrehozni, hogy az elsődleges termelés szintjén csökkentsék a Gallus gallus tenyészállományokban közegészségügyi jelentőséggel rendelkező szalmonella-szerotípusok gyakoriságát.

(3)

A 2160/2003/EK rendelet előírja, hogy a közösségi célkitűzések tartalmazzák a változatlanul pozitív járványügyi egységek maximális százalékarányának és/vagy a változatlanul pozitív járványügyi egységek számában bekövetkező csökkenés minimális százalékarányának számszerű kifejezését, azt a legkésőbbi határidőt, amelyen belül a célkitűzést el kell érni, és a célkitűzés elérésének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati programok meghatározását. Szintén tartalmazniuk kell adott esetben a közegészségügyi szempontból jelentős szerotípusok meghatározását.

(4)

A rendelet szintén megállapítja, hogy a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokra az egy hároméves átmeneti időszakra megállapított közösségi célkitűzés az emberi szalmonellózis során fellelhető öt leggyakoribb szalmonella szerotípusra terjed ki, amelyeket a közösségi monitoring rendszerek segítségével összegyűjtött adatok alapján azonosítanak.

(5)

A közösségi monitoring rendszerekből származó információ kimutatja, hogy az emberi szalmonellózis során fellelhető öt leggyakoribb szalmonella-szerotípus a Salmonella Enteritidis, a Salmonella Hadar, a Salmonella Infantis, a Salmonella Typhimurium és a Salmonella Virchow. Az e rendelettel létrehozott közösségi célkitűzésnek ezért ki kell terjednie ezekre a szerotípusokra.

(6)

A közösségi célkitűzés megállapítása érdekében a tagállamokban a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokban az érintett szalmonella-szerotípusok gyakoriságára vonatkozó összehasonlítható adatoknak kell rendelkezésre állniuk. Összhangban a 92/117/EGK (2) irányelvvel, a szalmonella ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelményeket a tagállamokon belüli gyakoriságra vonatkozó adatok összegyűjtésének alapjaként használták. Az ilyen információt a 2004. év során valamennyi tagállamban egy megfelelő időszak alatt gyűjtötték össze.

(7)

A célkitűzés elérésének ellenőrzése érdekében és figyelembe véve a Közösségben a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokban az érintett szalmonella-szerotípusok viszonylag kicsi gyakoriságát, szükségszerű megfelelő méretű, reprezentatív számú ismételt mintavételt szervezni, amelynek a 92/117/EGK irányelv követelménye szerint legalább 250 madárból kell állnia.

(8)

Az a vizsgálati program, amely a közösségi célkitűzés elérésének ellenőrzéséhez szükséges, lényegesen más és valószínűleg sokkal érzékenyebb, mint a 92/117/EGK irányelv szerint a tagállamokban összehasonlítható adatok gyűjtésére használt program. Ezért szükséges legfeljebb egy évvel a megfelelő nemzeti ellenőrzési programok végrehajtását követően felülvizsgálni a közösségi célkitűzést.

(9)

Az információ összegyűjtésére szolgáló ezen időszak következtében a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományok kapcsán a 2160/2003/EK rendelet I. mellékletében megállapított időpontokon belül a közösségi célkitűzés létrehozása előtt nem állt időben rendelkezésre összehasonlítható adat. E célkitűzés megállapítására szolgáló időpontot ezért meg kell hosszabbítani hat hónappal, és a 2160/2003/EK rendeletet megfelelően módosítani kell.

(10)

A 2160/2003/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdésében, az egy átmeneti időszak alatt a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokra vonatkozó közösségi célkitűzések létrehozására megállapított rendelkezések a 92/117/EGK irányelvnek megfelelően a szalmonella ellenőrzésére már létrehozott módszertanon alapulnak, és az intézkedések fennmaradó szempontjai a kockázatkezelésre vonatkoznak. Az e rendeletben meghatározott intézkedéseket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) részvételével egy munkacsoportban készítették elő. A 2160/2003/EK rendelet 15. cikkében megállapított azon kötelesség sérelme nélkül, miszerint az EFSA-val konzultációt kell folytatni olyan ügyekben, amelyeknek jelentős közegészségügyi hatásuk lehet, ezen a szinten nincs szükség az EFSA-val formális konzultációra.

(11)

Az e rendeletben megállapított intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/18

(1)

A 2007/2000/EK tanácsi rendelet meghatározza, hogy a Kombinált Nómenklatúra 1701 és 1702 vámtarifaszáma alá tartozó, Albániából, Bosznia és Hercegovinából, Szerbiából, Montenegróból és Koszovóból (2) származó cukortermékek behozatala éves vámmentes vámkontingens alá tartozik. E kontingenseket többéves bázis alapján kell megnyitni, és az alkalmazásuk július 1-jén kezdődő 12 hónapos időszakára részletes szabályokat kell elfogadni.

(2)

Az érintett országok cukorágazata gazdaságilag fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében vámmentes vámkontingens bevezetése céljából, valamint figyelembe véve a Szerbia, Montenegró és Koszovó számára megállapított viszonylag nagy mennyiséget, ezen ország vámkontingensét az azon ország hatóságai által kibocsátott exportbizonyítványok rendszerének megfelelően kell kezelni. Meg kell határozni e bizonyítvány formáját és elrendezését, valamint a felhasználási eljárásait.

(3)

Az e rendelet szerinti preferenciális behozatalok hatékony kezelésének biztosítására intézkedéseket kell elfogadni, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára a vonatkozó adatok nyilvántartását és azok Bizottságnak történő jelentését.

(4)

Az e rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

—

az Albániából származó 1 000 tonna (nettó tömeg) cukortermék kontingensére 09.4324,

—

a Bosznia és Hercegovinából származó 12 000 tonna (nettó tömeg) cukortermék kontingensére 09.4325,

—

a Szerbiából, Montenegróból és Koszovóból származó 180 000 tonna (nettó tömeg) cukortermék kontingensére 09.4326.

a)

„behozatali időszak” a július 1-jétől a következő év június 30-ig tartó egyéves időszak;

b)

„munkanap” a Bizottság munkanapja.

a)

annak bizonyítéka, hogy a kérelmező 100 kg-onként 2 euró biztosítékot nyújtott;

b)

a Szerbiából, Montenegróból és Koszovóból származó behozatalok esetében a Szerbia, Montenegró és Koszovó hatóságai által a behozatali engedély iránti kérelemben szereplő mennyiséggel megegyező mennyiségre, az I. mellékletben meghatározott mintának megfelelően kiállított behozatali engedély eredeti példánya és másolata. A behozatali engedély eredeti példányát a tagállam illetékes hatóságának kell megőriznie.

a)

a 8. rovatban az „Albánia”, „Bosznia és Hercegovina” vagy „Szerbia, Montenegró és Koszovó” szavak, az „igen” szót kereszttel kell megjelölni. A behozatali engedélyek csak az Albániából, Bosznia és Hercegovinából vagy Szerbiából, Montenegróból és Koszovóból származó termékekre érvényesek.

b)

a 20. rovatban Albánia esetében a II. melléklet A. részében felsorolt valamely bejegyzés;

c)

a 20. rovatban Bosznia és Hercegovina esetében a II. melléklet B. részében felsorolt valamely bejegyzés;

d)

a 20. rovatban Szerbia, Montenegró és Koszovó esetében a II. melléklet C. részében felsorolt valamely bejegyzés.

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/25

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja a 2001/2002-től 2005/2006-ig terjedő gazdasági évekre a fehér cukor intervenciós árát a nem veszteséges területekre tonnánként 631,9 euróban rögzítette.

(2)

A rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a fehércukor-készítmények intervenciós árát a veszteséges területekre évente kell rögzíteni. Az ár rögzítéséhez célszerű figyelembe venni a fehér cukor regionális árváltozatait átlagos termés és a cukor szabad mozgása esetén, melyek a természetes körülmények között kialakult piaci ár alapján és a megszerzett tapasztalat és a túltermelő területekről a veszteséges területekre irányuló szállítási költségek figyelembevételével feltételezhetők.

(3)

A terület veszteséges voltának a megállapításához célszerű figyelembe venni a tagállamoknak mind az adott gazdasági évre vonatkozó fogyasztási trendekről, mind pedig az elkövetkező gazdasági év termelésfejlődési kilátásairól szóló adatait az előrejelzés elkészítéséhez. Ennek eredményeként csak akkor ismerhető el egy terület veszteséges területként, ha az előrejelzések a veszteség bekövetkezését bizonyossággal mutatják.

(4)

Ezen az alapon, Spanyolország, Írország és az Egyesült Királyság, Olaszország, Portugália és Finnország termelési területei előreláthatólag veszteséges helyzetben vannak.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

a)

648,80 EUR tonnánként az összes spanyol területre;

b)

646,50 EUR tonnánként az összes írországi és egyesült királyságbeli területre;

c)

646,50 EUR tonnánként az összes portugál területre;

d)

646,50 EUR tonnánként az összes finn területre.

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/26

(1)

A 2005/476/EK határozat az 1006 20 KN-kód alá tartozó barnarizs Közösségbe történő behozatalára alkalmazandó vám kiszámítására különleges szabályokat állapít meg a 2005. március 1. és 2006. június 30. közötti időszakra. Ezért az 1006 20 KN-kód alá tartozó barnarizs behozatalára alkalmazandó vámok tekintetében meg kell hozni a szükséges intézkedéseket az előírt átmeneti időszakra.

(2)

A 2005/476/EK határozat ezenkívül 2006. június 30-ig meghosszabbítja azt a leghosszabb időszakot, amelynek során a Bizottság – az 1785/2003/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdését módosító rendelet kihirdetéséig – az 1785/2003/EK rendelet rendelkezéseitől eltérve elfogadhatja a rizs behozatali rendszerére vonatkozó intézkedéseket.

(3)

Annak elkerülésére, hogy a 2005/476/EK rendeletben meghatározott rendszer működését visszaélésszerű behozataliengedély-kérelmek zavarják meg, a barnarizs behozatalára vonatkozó behozatali engedélyekhez kapcsolódó vámbiztosíték kellően magas szinten kell rögzíteni. E célból a gabonafélék és a rizs behozatali és kiviteli engedélyei rendszerének alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályok megállapításáról szóló, 2003. július 28-i 1342/2003/EK bizottsági rendelet (3) 12. cikkének a) pontjától el kell térni.

(4)

Tekintettel arra, hogy a 2005/476/EK határozattal jóváhagyott megállapodást 2005. március 1-jétől kell alkalmazni, ugyanettől az időponttól kezdve kell előírni a barnarizs behozatalára alkalmazandó vámokról szóló jelenlegi rendelet rendelkezéseinek és a vonatkozó módosításoknak a hántolt rizsre és a basmati rizsre történő alkalmazását

(5)

Ezért az 1549/2004/EK bizottsági rendeletet (4) ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

a)

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

(1)   Az 1785/2003/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, az 1006 20 KN-kód alá tartozó barnarizs esetében a behozatali vámot a Bizottság az érintett referenciaidőszak végét követő 10 napon belül a következők szerint határozza meg:

(2)   Az (1) bekezdés szerinti importált mennyiségek kiszámításánál figyelembe veszik azokat a mennyiségeket, amelyekre az 1785/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban, a megfelelő referenciaidőszak során bocsátottak ki az 1006 20 KN-kód alá tartozó barnarizsre vonatkozó behozatali engedélyeket, az e rendelet 4. cikkében említett basmati rizsre vonatkozó behozatali engedélyek kivételével.

(3)   Az éves referenciamennyiség a 2004/2005-ös gazdasági évre 431 678 tonnában kerül megállapításra. Ez a mennyiség évente 6 000 tonnával növekszik a 2005/2006-os, a 2006/2007-es és a 2007/2008-as gazdasági évben.

A részleges referenciamennyiség az egyes gazdasági évek esetében az első albekezdésben meghatározott éves referenciamennyiség felének felel meg.”

b)

A szöveg következő 1a. cikkel egészül ki:

„1a. cikk

A Bizottság 1342/2003/EK rendeletének 12. cikkétől eltérve, a barnarizs behozatali engedélyeihez kapcsolódó vámbiztosíték 30 euró/tonna.”

c)

A szöveg a következő 1b. cikkel egészül ki:

„1b. cikk

Az 1785/2003/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, az 1006 30 KN-kód alá tartozó hántolt rizsre alkalmazandó behozatali vám 175 euró/tonna.”

d)

A szöveg a következő 1c. cikkel egészül ki:

„1c. cikk

Az 1785/2003/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésétől eltérve az 1006 20 17 és 1006 20 98 KN-kód alá tartozó, az e rendelet I. mellékletében meghatározott basmati rizs fajtái nulla vámtétel mellett importálhatók.

Az első albekezdés alkalmazása esetén a 2–8. cikkekben megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.”

e)

A 9. cikk második albekezdését el kell hagyni.

f)

A 10. cikkben „az ezen rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett behozatali vámok szolgálnak” szövegrész helyébe „a barnarizsre az ezen rendelet 1. cikkének megfelelően meghatározott behozatali vám vagy adott esetben az 1b. cikkben említett hántolt rizsre alkalmazandó behozatali vám szolgál” szövegrész lép.

g)

A 11. cikkben a 2005. június 30. időpont helyébe a 2006. június 30. időpont lép

h)

Az I. melléklet címe helyébe a következő szöveg lép:

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/29

(1)

Az illetékes hatóságok által közölt információk alapján a Bizottság megállapítja, hogy az 1006 20 KN-kód alá tartozó barnarizsre – a basmati rizsre vonatkozó behozatali engedélyek kivételével – 212 325 tonna mennyiségre szóló behozatali engedélyt adtak ki a 2004. szeptember 1. és 2005. február 28. közötti időszakra vonatkozóan. A basmati rizs kivételével az 1006 20 KN-kód alá tartozó barnarizsre vonatkozó behozatali vámot ezért módosítani kell az 1549/2004/EK rendelet (1) cikkének megfelelően. Ennek a módosításnak 2005. március 1-jén kell hatályba lépnie annak érdekében, hogy az 1549/2004/EK rendeletet módosító 1006/2005/EK rendelet ugyanattól a naptól alkalmazható legyen.

(2)

Mivel az alkalmazandó vámot a 1006/2005/EK rendelet hatálybalépésétől számított három napon belül kell meghatározni, ennek a rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie. Tekintve, hogy ez a vám visszamenőleges hatállyal kerül meghatározásra, helyénvaló a beszedett többletvámoknak az érintett piaci szereplők kérésére történő visszatérítéséről rendelkezni,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/30

(1)

A 2771/1999/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza a vaj rögzített áras felvásárlásának intervenciós rendszerét.

(2)

Az 1255/1999/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése rendelkezik a vaj intervenciós árának csökkentéséről. Éppen ezért szükség van annak meghatározására, hogy mi legyen a felvásárlási ár kiszámításához használt intervenciós ár az intervenciós ár változása esetén.

(3)

A 2771/1999/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/31

(1)

A 2799/1999/EK bizottsági rendelet (2) 7. cikkének (1) bekezdése rögzíti a takarmányozásra szánt fölözött tejre és sovány tejporra vonatkozó támogatás összegét, számításba véve az 1255/1999/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében megállapított tényezőket. Tekintettel a sovány tejpor intervenciós árának 2005. július 1-jei csökkenésére, a támogatás összegét csökkenteni kell.

(2)

A 2799/1999/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(3)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/32

(1)

A dömpingellenes vizsgálat 2004. október 23-i megindítását követően (2) a Bizottság 2005. április 23-i 628/2005/EK rendeletében ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Norvégiából származó tenyésztett lazac behozatalára (3) (a továbbiakban: ideiglenes vámot kivető rendelet).

(2)

Az ideiglenes dömpingellenes vámokat, amelyek az importált termékek értékének 6,8 %–24,5 %-a közötti értékvámok, 2005. április 27-től kell alkalmazni.

(3)

A dömpingellenes intézkedések különböző formát ölthetnek. Például, míg az értékvám tényleges összege az importárakra reagálva változik, a minimumimportár hatása lényegében véve változatlan. Mindkét intézkedési forma célja a dömping káros hatásainak kiküszöbölése. Az intézkedés formájának kiválasztásakor a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. A tenyésztett lazacra vonatkozó megelőző vizsgálatok során előnyben részesítették a minimumimportáron alapuló vámokat, amelyek elegendőek a dömping káros hatásainak kiküszöbölésére.

(4)

Ebben az esetben azonban az ideiglenes intézkedések bevezetése során a Bizottság ideiglenesen úgy ítélte meg, hogy a minimumimportár érvényre juttatása nehézségekbe ütközhet, valamint az egyéb intézkedési formáknál könnyebben kijátszható. Ebből kifolyólag e vizsgálat során az eredetileg bevezetett ideiglenes intézkedések értékvámok formájában valósultak meg.

(5)

Az ideiglenes intézkedések elfogadását követően a közösségi piacon a tenyésztett lazac piaci árának jelentős, példa nélküli és előre nem látható növekedése következett be. A helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy a lazac nagy mértékben friss termékként, rövid eltarthatósággal kerül értékesítésre. Ebből következően a piaci árak túlzott váltakozásait nem lehet a termék elegendő mennyiségének raktározásával ellensúlyozni.

(6)

Ezen eset különleges körülményeiből adódóan a minimumimportárak kivetésének elmaradására vonatkozó eredeti megállapítások továbbá már nem helytállóak. Valójában jelenleg minimális a minimumimportár kijátszásának veszélye, ellentétben néhány múltbéli tapasztalattal. Azonban a piacon most megfigyelt áringadozás továbbá arra enged következtetni, hogy ez a drámai fejlődés olyannyira nem hosszú ideig tartó, hogy megkérdőjelezné a vizsgálati időszak során a dömpingre és kárra vonatkozó megállapításokat.

(7)

Ilyen körülmények között megfelelőnek tűnik az intézkedési forma minimumimportárrá történő megváltoztatása. A fentiekben megállapítottaknak megfelelően a minimumimportár célja megegyezik az értékváméval, azaz a dömping káros hatásainak kiküszöbölése.

(8)

Amennyiben az import a megállapított minimumimportárral megegyező vagy annál magasabb közösségi határparitáson számított CIF-áron történik, nem kerülne sor vámfizetésre. Ha az import ennél alacsonyabb áron történik, a tényleges ár és a megállapított minimumimportár közötti különbség kerülne megfizetésre.

(9)

A kárt okozó dömping hatásainak kiküszöböléséhez szükséges minimumimportár szintjét illetően ez a módosítás nem változtatja meg az ideiglenes vámot kivető rendelet megállapításait és az abban alkalmazott módszereket, különösen a rendelet (132), (133) és (134) preambulumbekezdésében rögzítetteket.

(10)

Mivel a Norvégiából a minimumimportáras, vagy a feletti behozatalok kiküszöbölik a dömping káros hatásait, helyénvaló, hogy a minimumárat a Norvégiából érkező valamennyi behozatalra alkalmazni kell.

(11)

A tenyésztett lazac rendszerint különböző kiszerelésben kerül értékesítésre (kibelezve, fejjel; kibelezve, fej nélkül hal egészben filézve, más filé vagy filészelet formában). Ebből kifolyólag a meglévő vámok formájának módosításakor mindegyik kiszerelés esetében egy kárt nem okozó minimumimportár-szintet kellett megállapítani, így tükrözve a különböző kiszerelések előállítása során fellépő hozzáadott költségeket. Ebben a tekintetben a különböző minimumimportárak az érintett termékre vonatkozó megelőző dömpingellenes vizsgálatok során szerzett megállapításokon, valamint a jelenlegi vizsgálat megállapításain alapulnak. E megállapítások alapvetően a 772/1999/EK tanácsi rendeletben (4) rögzített és ebben a vizsgálatban is felhasznált átváltási arányokból származnak.

(12)

Az együttműködő exportáló termelőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy amennyiben megállapításra kerül, hogy az intézkedések nem hatékonyak, különösen hogy a minimumimportárat manipulálták, átvették vagy kijátszották, az intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság, a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, adott esetben tovább módosíthatja a 628/2005/EK rendeletet.

(13)

Az ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket eredetileg hat hónapra vezették be. A résztvevő kereskedelem számottevő százalékos arányát képviselő exportáló termelők az ideiglenes intézkedések további, három hónapot meg nem haladó időszakra való kiterjesztését kérték.

(14)

Ezért, és az alaprendelet 7. cikkének (7) bekezdésével összhangban úgy határoztak, hogy az ideiglenes intézkedéseket 2006. január 22-ig bezárólag meghosszabbítják.

(15)

A megfelelő igazgatás érdekében és tekintettel a tényre, hogy az ideiglenes vámot kivető rendelet már kitűzte az észrevételek tételére lehetőséget nyújtó határidőt, meg kell határozni egy olyan időszakot, amelyen belül azok az érdekelt felek, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított időn belül jelentkeztek, írásban ismertethetik véleményüket, és meghallgatást kérhetnek. Ezen túlmenően meg kell állapítani, hogy az e rendelet céljából kivetett vámokra vonatkozó megállapítások ideiglenesek, és azokat esetleg felül kell bírálni a végleges vám kivetése céljából,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/35

(1)

A cukorágazatban a melasztól eltérő termékek behozatalára vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 23-i 1423/95/EK bizottsági rendelet (2), előírja, hogy a nyerscukor és a fehér cukor a 784/68/EGK bizottsági rendeletnek (3) megfelelően rögzített CIF-importárai„irányadó áraknak« minősülnek. Ezeket az árakat az 1260/2001/EK rendelet I. mellékletének I. és II. pontjában meghatározott szabványminőségre kell megállapítani

(2)

Ezen irányadó árak rögzítésekor figyelembe kell venni minden, a 784/68/EGK rendelet 2. cikkében meghatározott információt, kivéve a fent említett rendelet 3. cikkében meghatározott eseteket.

(3)

Mivel az ár igazítása a szabványminőségre nem vonatkozik, a fehér cukor esetében a 784/68/EGK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett emelést vagy csökkentést kell alkalmazni az elfogadott ajánlatoknál. A nyerscukor esetében az említett bekezdés b) pontjában meghatározott korrekciós együtthatókat kell alkalmazni.

(4)

Amennyiben eltérés van a vizsgált termék küszöbára és irányadó ára között, kiegészítő importvámokat kell meghatározni az 1423/95/EK rendelet 3. cikkében meghatározott feltételek szerint.

(5)

Az 1423/95/EK rendelet 1. cikk (2) bekezdése második albekezdésének és 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően az érintett termékekre vonatkozó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat meg kell állapítani.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/37

(1)

A cukorágazatban a melasz behozatalára vonatkozó végrehajtási rendelkezések megállapításáról és a 785/68/EGK rendelet (2) módosításáról szóló, 1995. június 23-i 1422/95/EK bizottsági rendelet (3) előírja, hogy a melasznak a 785/68/EGK bizottsági rendeletnek megfelelően megállapított CIF-importára „irányadó árnak” minősül. Ezt az árat a 785/68/EGK rendelet 1. cikkében meghatározott szabványminőségre kell megállapítani.

(2)

Az irányadó árak meghatározásakor figyelembe kell venni a 785/68/EGK rendelet 3. cikkében meghatározott minden információt, kivéve az említett rendelet 4. cikkében meghatározott esetekben, valamint adott esetben a rögzítés a 785/68/EGK rendelet 7. cikkében meghatározott módszer alapján történhet.

(3)

A nem szabványminőségre vonatkozó árkiigazítás esetén a kínált melasz minőségétől függően a 785/68/EGK rendelet 6. cikke alapján növelni vagy csökkenteni kell az árakat.

(4)

Amennyiben eltérés van az adott termék küszöbára és irányadó ára között, kiegészítő importvámot kell meghatározni az 1422/95/EK rendelet 3. cikkében meghatározott feltételek szerint. Amennyiben az importvámokat az 1422/95/EK rendelet 5. cikke értelmében felfüggesztik, e vámok egyedi összegét rögzíteni kell.

(5)

Rögzíteni kell az érintett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árakat és kiegészítő vámokat, az 1422/95/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésével, valamint 3. cikke (1) bekezdésével összhangban.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/39

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke alapján az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a) pontjában említett termékek világpiaci árfolyamai vagy árai és a közösségi árak közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az 1260/2001/EK rendelet értelmében a feldolgozás nélkül exportált, nem denaturált fehér cukor és nyerscukor után járó export-visszatérítés rögzítésekor figyelembe kell venni a Közösség és a világ cukorpiacának helyzetét és különösen az említett rendelet 28. cikkében felsorolt ár- és költségtényezőket. A fenti cikk szerint figyelembe kell venni a tervezett kivitelek gazdasági szempontját is.

(3)

A nyerscukorra vonatkozó visszatérítést a szabványminőségre kell megállapítani. E szabványminőséget az 1260/2001/EK rendelet I. mellékletének II. pontja határozza meg. Egyebekben ezt a visszatérítést az 1260/2001/EK rendelet 28. cikke (4) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. A kandiscukor meghatározását az export-visszatérítések cukorágazatban való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1995. szeptember 7-i 2135/95/EK bizottsági rendelet (2) állapítja meg. A visszatérítés ilyen módon kiszámított összegét az ízesített vagy színezett cukor esetében e cukrok szacharóztartalmára kell alkalmazni, és azt a szacharóztartalom 1 %-ára vonatkoztatva kell meghatározni.

(4)

Különleges esetekben a visszatérítés összege más jogi aktusok útján is megállapítható.

(5)

A visszatérítéseket kéthetente rögzítik. A visszatérítés a közbenső időszakban módosítható.

(6)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke (5) bekezdésének első albekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékekre nyújtott visszatérítés a rendeltetési hely függvényében változhat, amennyiben ezt a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

(7)

A cukor nyugat-balkáni országokból érkező kedvezményes importjának 2001 eleje óta tapasztalható jelentős és gyors megnövekedése, valamint a Közösségnek ezen országokba irányuló cukorexportja erőteljesen mesterséges jellegűnek tűnik.

(8)

A cukorágazat export-visszatérítésben részesült termékeinek a Közösségbe történő újbóli behozatalával kapcsolatos visszaélések elkerülése végett a nyugat-balkáni országok tekintetében az e rendeletben említett termékekre nem állapítandó meg visszatérítés.

(9)

Figyelembe véve e tényezőket, valamint a cukorpiac jelenlegi helyzetét, különösen a cukornak a közösségi és a világpiacon jegyzett árfolyamait és árait, a visszatérítéseket a megfelelő összegekben kell meghatározni.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/41

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke alapján az e rendelet 1. cikk 1) bekezdés d) pontjában említett termékek világpiaci árfolyamai vagy árai és a közösségi áraik közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az export-visszatérítések cukorágazatban való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1995. szeptember 7-i 2135/95/EK bizottsági rendelet (2) 3. cikke értelmében az 1260/2001/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek 100 kilogrammjára vetített export-visszatérítésnek meg kell egyeznie az alapösszeg és a szóban forgó termék szacharóz-tartalmának a szorzatával, mely utóbbi adott esetben növelendő a szacharózban kifejezett egyéb cukortartalommal. A szóban forgó termékre vonatkozó szacharóz-tartalmat a 2135/95/EK rendelet 3. cikke alapján határozzák meg.

(3)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikk (3) bekezdése értelmében a feldolgozatlanul exportált szorbóz esetében a visszatérítés alapösszege egyenlő a visszatérítés alapösszegének a vegyiparban használt egyes cukortermékekre nyújtott termelési visszatérítések tekintetében az 1260/2001/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. június 27-i 1265/2001/EK bizottsági rendelet (3) által meghatározott, az ezen utóbbi rendelet mellékletében felsorolt termékekre vonatkozó hatályos termelési visszatérítés egy századával csökkentett összegével.

(4)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikk (1) bekezdése értelmében az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt egyéb, feldolgozás nélkül exportált termékek esetében a visszatérítés alapösszege megegyezik egy, az alábbiak figyelembevételével megállapított összeg egy századával: egyrészt a fehércukornak a Közösség nem deficites területeire vonatkozó, arra a hónapra érvényes intervenciós ára, amelyre az alapösszeget rögzítik, valamint a fehércukor világpiaci árfolyamai illetve árai közötti különbség, másrészt a közösségi alaptermékek harmadik országokba exportálandó feldolgozott áruk gyártása során történő felhasználása, valamint az aktív feldolgozási eljárásra vonatkozó megállapodások keretében behozott harmadik országbeli termékek felhasználása közötti egyensúly megteremtésének szükségessége.

(5)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikkének (4) bekezdése értelmében a visszatérítés alapösszegének alkalmazása korlátozható csupán egyes termékekre az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek közül.

(6)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke értelmében az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés f), g) és h) pontjában felsorolt, feldolgozatlan állapotban exportált termékek kivitelére visszatérítés nyújtható. A visszatérítés mértékét a szárazanyag-tartalom 100 kilogrammjára vetítve kell meghatározni, figyelembe véve különösen az 1702 30 91 KN-kód alá tartozó termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítést, az 1260/2001/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítést, valamint a tervezett export gazdasági vonatkozásait. Az említett (1) bekezdés f) és g) pontjában felsorolt termékek esetében csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek eleget tesznek a 2135/95/EK rendelet 5. cikkében előírt feltételeknek; a h) pontban felsorolt termékek esetében pedig csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek megfelelnek a 2135/95/EK rendelet 6. cikkében előírt feltételeknek.

(7)

A fent említett visszatérítéseket havonta kell rögzíteni. A visszatérítés a közbenső időszakban módosítható.

(8)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikk (5) bekezdés első albekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékekre nyújtott visszatérítés a rendeltetési hely függvényében változhat, amennyiben ezt a világpiaci helyzet, vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

(9)

A cukor nyugat-balkáni országokból érkező kedvezményes importjának 2001. eleje óta tapasztalható jelentős és gyors megnövekedése, valamint a Közösség ezen országokba irányuló cukorexportja erőteljesen mesterséges jelleget mutat.

(10)

A cukorágazat export-visszatérítésben részesült termékeinek a Közösségbe történő újbóli behozatalával kapcsolatos visszaélések elkerülése végett a nyugat-balkáni országok tekintetében az e rendeletben említett termékekre nem állapítandó meg visszatérítés.

(11)

Figyelembe véve ezeket a tényezőket, a szóban forgó termékek után járó visszatérítéseket a megfelelő összegekben kell meghatározni.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/44

(1)

A 2004/2005-ös gazdasági évben a fehér cukorra vonatkozó exportlefölözés és/vagy -visszatérítés meghatározására irányuló folyamatos pályázati eljárásról szóló, 2004. július 19-i 1327/2004/EK bizottsági rendelet (2) értelmében e cukor egyes harmadik országokba történő kivitelére vonatkozóan részleges pályázati eljárásokat kell kiírni.

(2)

Az 1327/2004/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően, adott esetben, a szóban forgó részleges pályázati eljárás tekintetében maximális export-visszatérítés állapítandó meg, aminek során különösképpen figyelembe kell venni a Közösség és a világ cukorpiacának jelenlegi helyzetét és várható fejlődését.

(3)

A Cukorpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/45

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerint határozat születhet termelési visszatérítések nyújtásáról az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés a) és f) pontjában felsorolt termékekre, az említett bekezdés d) pontjában felsorolt szirupokra, valamint az 1702 50 00 KN-kód alá tartozó vegytiszta fruktózra (levulózra) mint közbenső termékre abban az esetben, ha azok a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdésében említett helyzetek valamelyikében találhatók, és amennyiben azokat bizonyos vegyipari termékek gyártására használják fel.

(2)

Az 1260/2001/EK tanácsi rendeletnek a vegyiparban használt egyes cukortermékekre nyújtott termelési visszatérítések tekintetében való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. június 27-i 1265/2001/EK bizottsági rendelet (2) előírja, hogy ezek a visszatérítések a fehér cukorra alkalmazandó visszatérítés alapján kerülnek meghatározásra.

(3)

Az 1265/2001/EK rendelet 9. cikke úgy rendelkezik, hogy a fehér cukor utáni termelési visszatérítést havonta kell rögzíteni, az egyes hónapok első napján kezdődő időszakokra.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/46

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikke előírja, hogy az ugyanezen rendelet 1. cikkében felsorolt termékek behozatalára a közös vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni. Azonban az ugyanezen cikk (2) bekezdésében említett termékekre vonatkozó behozatali vám az e termékek behozatalának időpontjában érvényes és 55 %-kal növelt intervenciós árral egyenlő, levonva belőle az adott szállítmányra alkalmazandó cif-importárat. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1784/2003/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében a cif-importárakat az adott termékek reprezentatív világpiaci árai alapján kell kiszámítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet a gabonaágazatban alkalmazott behozatali vámok tekintetében rögzítette az 1784/2003/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

(4)

A behozatali vámok mindaddig hatályban maradnak, amíg egy újabb vámtételeket rögzítő rendelkezés hatályba nem lép.

(5)

A behozatali vámok rendszerének megfelelő működése érdekében a vámok kiszámításához az egy adott referenciaidőszak során megállapított reprezentatív piaci árfolyamokat kell figyelembe venni.

(6)

Az 1249/96/EK rendelet értelmében a behozatali vámokat az e rendelet mellékletében foglaltak szerint kell rögzíteni,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/49

(1)

Az 1342/2003/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése rögzíti a kiviteli engedélyek érvényességi időtartamát a kukoricaalapú feldolgozott termékek tekintetében. Ez az érvényességi időtartam az engedély kiadásának hónapját követő negyedik hónap végéig terjed, és a piac igényei, valamint a hatékony gazdálkodás szükségletei szerint kerül rögzítésre.

(2)

A kukoricapiac jelenlegi helyzete kívánatossá teszi az engedélykiadás korlátozását annak érdekében, hogy ne kerüljenek lekötésre a következő gazdasági évre eső mennyiségek. Azokat az engedélyeket, amelyek az elkövetkező hónapokban kerülnek kiadásra, a 2005. szeptember 3. előtt megvalósított exportra kell fenntartani. E célból a 2005. szeptember 2. előtti megvalósításra kiadandó kiviteli engedélyek érvényességi időtartamának ideiglenes korlátozása szükséges, amire tekintettel szükségesnek mutatkozik ideiglenesen eltérni az 1342/2003/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseitől.

(3)

A hatékony piaci gazdálkodás biztosítása és a spekulációk elkerülése érdekében szükségesnek mutatkozik előírni, hogy a kukoricaalapú feldolgozott termékekre vonatkozó meghatározott kiviteli engedélyek tekintetében a kiviteli vámalakiságok legkésőbb 2005. szeptember 2-ig elintézésre kerüljenek, akár közvetlen export, akár a mezőgazdasági termékek export-visszatérítéseinek előre történő kifizetéséről szóló, 1980. március 4-i 565/80/EGK tanácsi rendelet (3) 4. és 5. cikkében szabályozott rendszer keretében megvalósított kivitelről van szó. Ez a korlátozás eltérést valósít meg a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1999. április 15-i 800/1999/EK (4) bizottsági rendelet 28. cikke (6) bekezdésében és 29. cikke (5) bekezdésében foglalt rendelkezésektől.

(4)

A piaci zavarok kockázatának elkerülése érdekében az e rendeletben előírt intézkedések végrehajtásának egybe kell esnie a rendelet hatálybalépésének időpontjával.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/51

(1)

Az 1051/2001/EK rendelet 4. cikkének megfelelően a tisztítatlan gyapot világpiaci árának meghatározása a tisztított gyapotra megállapított világpiaci ár alapján, a tisztított gyapot ára és a tisztítatlan gyapot kiszámított ára közötti történeti összefüggés figyelembevételével történik, rendszeres időközönként. E történeti összefüggést a gyapot támogatási rendszerének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. augusztus 2-i 1591/2001/EK bizottsági rendelet (3) 2. cikkének (2) bekezdése határozta meg. Amennyiben a világpiaci árat nem lehet így meghatározni, a legutóbbi megállapított ár alapján kell azt meghatározni.

(2)

Az 1051/2001/EK rendelet 5. cikke értelmében a tisztítatlan gyapot világpiaci árát egy adott jellemzőkkel rendelkező termékre vonatkozóan és a valós piaci folyamatok szempontjából reprezentatívnak tartott legkedvezőbb világpiaci árajánlatok és árfolyamok felhasználásával határozzák meg. A világpiaci ár meghatározásához a nemzetközi kereskedelem szempontjából leginkább reprezentatívnak tekintett különböző szállító országokból származó és CIF-értéken valamely közösségi kikötőbe szállított termékre vonatkozóan egy vagy több reprezentatív európai tőzsdén jegyzett ajánlatok és árfolyamok átlagát kell figyelembe venni. A vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a tisztított gyapot világpiaci árának meghatározása tekintetében az említett szempontokra nézve kiigazításokat írnak elő a leszállított termék minősége, valamint az ajánlatok és árfolyamjegyzések jellege által indokolt különbségek figyelembevétele érdekében. E kiigazításokat az 1591/2001/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése határozza meg.

(3)

A fent említett kritériumok alkalmazása következtében a tisztítatlan gyapot világpiaci ára az alábbiakban jelzett árszínvonalon került megállapításra,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/52

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdése és a 1785/2003/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése mindkét rendelet 1. cikkében felsorolt termékek esetén export-visszatérítést biztosít a világpiacon tapasztalható árfolyamok és árak és a Közösségen belüli árak közti különbségek fedezésére.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazásának közös szabályairól, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontokról szóló, 2000. július 13-i 1520/2000/EK bizottsági rendelet (3) határozza meg azokat a termékeket, amelyek esetén meg kell szabni a visszatérítési rátát; ezt akkor kell alkalmazni, ha a termékeket az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében vagy a 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt termékek formájában exportálják.

(3)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése első albekezdésével összhangban a 100 kilogrammra vonatkozó visszatérítési rátát minden egyes érintett alaptermék esetén minden hónapra meg kell határozni.

(4)

Az azokra a visszatérítésekre bevezetett kötelezettségvállalások, amelyeket a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékek exportjára kívánnak nyújtani, kockázatossá válhatnak a magas visszatérítési ráta előzetes rögzítése miatt. Emiatt az ilyen jellegű helyzetekre tekintettel óvintézkedések bevezetésére van szükség, anélkül azonban, hogy a hosszú időtartamú szerződések megkötését ezzel meghiúsítanák. A visszatérítések előzetes rögzítése esetére meghatározott különleges visszatérítési ráták meghatározása olyan intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy ezek a különféle célkitűzések egyidejűleg teljesülhessenek.

(5)

Figyelemmel az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a tésztakészítményeknek a Közösségből az Egyesült Államokba történő kiviteléről szóló, a 87/482/EGK tanácsi rendelettel (4) jóváhagyott egyezségre, az érkezési hely alapján különbséget kell tenni az 1902 11 00 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek visszatérítése esetén.

(6)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikke (3) és (5) bekezdése alapján csökkentett export-visszatérítési rátát kell meghatározni, figyelembe véve az alkalmazandó termelési visszatérítés mennyiségét az 1722/93/EGK bizottsági rendeletnek (5) megfelelően, a termékek előállításának feltételezett időszaka alatt felhasznált érintett alaptermékek esetére.

(7)

A szeszesitalok esetén az előállítás során felhasznált gabonafélék ára csekély hatást gyakorol. Mindazonáltal az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozási szerződése 19. jegyzőkönyve biztosítja a közösségi gabonaféléknek a gabonaalapú szeszesitalok gyártásában történő felhasználásának elősegítését célzó, szükséges intézkedések meghozatalát. Következésképpen szükség van a szeszesitalok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó visszatérítési ráták megfelelő módosítására.

(8)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/56

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az e rendelet 1. cikkének a), b), c), d), e), és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci és közösségi árai közötti különbség export-visszatérítésből fedezhető.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer közös részletes szabályairól, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontokról szóló, 2000. július 13-i 1520/2000/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni, abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek az 1255/1999/EK rendelet II. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(3)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden egyes kérdéses alaptermékre 100 kg-ként minden hónapban rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(4)

Mindazonáltal a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes tejtermékek esetében magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével a visszatérítésekkel kapcsolatosan vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek. Szükséges megfelelő óvintézkedéseket tenni a veszély elkerülése érdekében, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráták rögzítése az ezen termékekkel kapcsolatos visszatérítések előzetes megállapítására módot ad e két cél teljesítésére.

(5)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a visszatérítési ráták rögzítésekor adott esetben figyelembe veendők a szóban forgó termék közös piacszervezéséről szóló rendeletnek megfelelően, a rendelet A. mellékletében feltüntetett alaptermékekre vagy a megfeleltetett termékekre vonatkozó, minden tagállamban termelési visszatérítések, támogatások vagy azonos hatású intézkedések.

(6)

Az 1255/1999/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy támogatás nyújtható a Közösségben előállított és kazeinné feldolgozott fölözött tejre, ha ez a tej és az abból előállított kazein megfelel bizonyos feltételeknek.

(7)

A vaj csökkentett áron történő értékesítéséről, valamint a cukrászati termékek, jégkrém és egyéb élelmiszerek előállítása során felhasznált tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás nyújtásáról szóló, 1997. december 15-i 2571/97/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza, hogy a csökkentett árú vajat és tejszínt a bizonyos termékek előállításával foglalkozó iparágak számára hozzáférhetővé kell tenni.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/59

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikkének (1) és (2) bekezdése gondoskodik arról, hogy az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a), c), d), f), g) és h) pontjában felsorolt termékek világpiaci árai és a közösségi árak közötti különbség fedezhető export-visszatérítésből, ha ezeket a termékeket e rendelet V. mellékletében felsorolt áruk formájában exportálják. A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer közös részletes szabályairól, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontokról szóló, 2000. július 13-i 1520/2000/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni, abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek az 1260/2001/EK rendelet I. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(2)

Az 1520/2000/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden egyes kérdéses alaptermékre 100 kg-ként minden hónapban rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(3)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikkének (3) bekezdése meghatározza, hogy egy bizonyos áru által tartalmazott termékre vonatkozó export-visszatérítés nem haladhatja meg az abban az esetben alkalmazandó visszatérítést, ha a termék további feldolgozás nélkül kerül kivitelre.

(4)

Az ebben a rendeletben rögzített visszatérítéseket meg lehet állapítani előre, mivel a piac helyzete az elkövetkezendő pár hónapban pillanatnyilag nem meghatározható.

(5)

A vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek a magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével tekintettel azokra a visszatérítésekre, amelyek a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékeket tartalmazó áruk kivitelére nyújthatók. Ezért ilyen helyzetben szükség van óvintézkedésekre, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráta rögzítése a visszatérítések előzetes megállapítására módot ad ezeknek az eltérő céloknak a teljesítésére.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 170/61

(1)

A bizonyos vajtípusokra vonatkozó export-visszatérítésekkel kapcsolatos állandó pályázati felhívás közzétételéről szóló, 2004. március 26-i 581/2004/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

A bizonyos tejtermékek export-visszatérítésére vonatkozó pályázati eljárás megállapításáról szóló, 2004. március 26-i 580/2004/EK bizottsági rendelet (3) 5. cikkének értelmében és a pályázati felhívásra beérkezett pályázatok megvizsgálását követően helyénvaló rögzíteni az export-visszatérítések felső értékét a 2005. június 28-án záruló pályázati időszakra.