ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 135

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

48. évfolyam
2005. május 28.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

 

A Bizottság 811/2005/EK rendelete (2005. május 27.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgálóbehozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

 

A Bizottság 812/2005/EK rendelete (2005. május 27.) a 429/90/EGK rendeletben szabályozott folyamatos pályázati eljárás keretében megnyitott 336. egyedi pályázati eljárásról

3

 

 

A Bizottság 813/2005/EK rendelete (2005. május 27.) a vaj minimális értékesítési árainak rögzítéséről a 2571/97/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 164. egyedi pályázati eljárás tekintetében

4

 

 

A Bizottság 814/2005/EK rendelete (2005. május 27.) a tejszínre, a vajra és a vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás maximális összegének rögzítéséről a 2571/97/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatatott 164. egyedi pályázati eljárás tekintetében

6

 

 

A Bizottság 815/2005/EK rendelete (2005. május 27.) a sovány tejpor minimális eladási árának rögzítéséről a 2799/1999/EK rendeletben szabályozott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 83. egyedi pályázati eljárásra vonatkozóan

8

 

 

A Bizottság 816/2005/EK rendelete (2005. május 27.) a vaj minimális értékesítési árának meghatározásáról a 2771/1999/EK rendeletben nevezett folyamatos pályáztatás keretében kiadott 20. egyenkénti pályázati felhívásra

9

 

 

A Bizottság 817/2005/EK rendelete (2005. május 27.) a 214/2001/EK rendeletben a sovány tejből készült tejpor értékesítésével kapcsolatos állandó pályázati felhívás keretében megtartandó 19. egyedi pályázati felhívásban alkalmazandó minimális ár rögzítéséről

10

 

 

A Bizottság 818/2005/EK rendelete (2005. május 27.) a 2032/2004/EK rendeletben említett pályázati eljárás keretében bizonyos harmadik országokba exportált hosszú szemű hántolt B rizs kivitele után járó export-visszatérítés maximális összegének megállapításáról

11

 

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

Tanács

 

*

A Tanács határozata (2005. május 10.) az Európai Közösség és az Andorrai Hercegség közötti együttműködési megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről

12

Együttműködési megállapodás az Európai Közösség és az Andorrai Hercegség között

14

 

*

A Tanács határozata (2005. május 23.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy spanyol tagjának kinevezéséről

19

 

*

A Tanács határozata (2005. május 23.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy észt tagjának kinevezéséről

20

 

 

Bizottság

 

*

A Bizottság Határozata (2004. szeptember 8.) A bioscope szórakoztató park érdekében tett intézkedésekről amelyeket Franciaország foganatosított az S.M.V.P – Mise en Valeur du Patrimoine Culturel vállalkozás javára (az értesítés a C(2004) 2686. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

21

 

*

A Bizottság határozata (2005. május 23.) a chilipaprikára, a chilipaprikából készült termékekre, a kurkumára és a pálmaolajra vonatkozó szükséghelyzeti intézkedésekről (az értesítés a C(2005) 1454. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

34

 

*

A Bizottság határozata (2005. május 25.) a Tanács 89/106/EGK irányelve szerinti egyes építési termékek esetében a tetők és fedélhéjazatok külső tűz hatása alatti viselkedése szerinti osztályainak megállapításáról (az értesítés a C(2005) 1501. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

37

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

28.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/1


A BIZOTTSÁG 811/2005/EK RENDELETE

(2005. május 27.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgálóbehozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. május 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 27-én.

a Bizottság részéről

J. M. SILVA RODRÍGUEZ

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb az 1947/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 17. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2005. május 27-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

052

75,1

204

85,3

999

80,2

0707 00 05

052

101,5

204

30,3

999

65,9

0709 90 70

052

91,3

624

50,3

999

70,8

0805 10 20

052

41,5

204

39,8

212

108,2

220

53,0

388

57,8

400

35,0

624

58,1

999

56,2

0805 50 10

052

107,2

388

47,7

524

56,8

528

64,3

624

60,4

999

67,3

0808 10 80

388

67,7

400

100,1

404

68,3

508

70,7

512

70,3

524

62,0

528

69,7

720

79,3

804

122,1

999

78,9

0809 20 95

400

545,6

999

545,6


(1)  Az országok nómenklatúráját a 2081/2003/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 313., 2003.11.28., 11. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.


28.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/3


A BIZOTTSÁG 812/2005/EK RENDELETE

(2005. május 27.)

a 429/90/EGK rendeletben szabályozott folyamatos pályázati eljárás keretében megnyitott 336. egyedi pályázati eljárásról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

A Közösségben közvetlen fogyasztásra szánt vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás pályázati eljárás útján történő nyújtásáról szóló, 1990. február 20-i 429/90/EGK bizottsági rendelettel (2) összhangban, az intervenciós ügynökségek folyamatos pályázati eljárás keretében nyújtanak támogatást a vajkoncentrátumra. Az említett rendelet 6. cikke úgy rendelkezik, hogy az egyedi pályázati felhívásokra beérkezett pályázatokat figyelembe véve rögzíteni kell a támogatás legnagyobb összegét a legalább 96 % zsírtartalmú vajkoncentrátum tekintetében, de olyan határozat is hozható, hogy a pályázati felhívás tekintetében nem hirdetnek nyertest. A rendeltetési biztosíték rögzítéséről ennek megfelelően kell rendelkezni.

(2)

A beérkezett pályázatok vizsgálata alapján a pályázati eljárás nem folytatandó.

(3)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 429/90/EGK rendeletben szabályozott folyamatos pályázati eljárás keretében megnyitott 336. egyedi pályázati eljárás nem folytatandó.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. május 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 45., 1990.2.21., 8. o. A legutóbb a 2250/2004/EK rendelettel (HL L 381., 2004.12.28., 25. o.) módosított rendelet.


28.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/4


A BIZOTTSÁG 813/2005/EK RENDELETE

(2005. május 27.)

a vaj minimális értékesítési árainak rögzítéséről a 2571/97/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 164. egyedi pályázati eljárás tekintetében

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

A vaj csökkentett áron történő értékesítéséről, valamint a cukrászati termékek, jégkrém és egyéb élelmiszerek előállítása során felhasznált tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás nyújtásáról szóló, 1997. december 15-i 2571/97/EK bizottsági rendelet (2) értelmében az intervenciós ügynökségek pályázati eljárás keretében értékesítenek az általuk tárolt intervenciós készletekből származó bizonyos vajmennyiségeket, illetve nyújtanak támogatást a tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra. A fenti rendelet 18. cikke rendelkezéseinek értelmében az egyes egyedi pályázati felhívásokra beérkező pályázatok figyelembevételével az intervenciós vajra minimális értékesítési árat, a tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra pedig maximális támogatást kell rögzíteni. A támogatás vagy ár változhat a tervezett felhasználás, a vaj zsírtartalma, illetve a bedolgozási eljárás szerint, de olyan határozat is hozható, hogy nem hirdetnek győztest az adott pályázati felhívás vonatkozásában. A feldolgozási biztosíték összegét vagy összegeit ennek megfelelően kell rögzíteni.

(2)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2571/97/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 164. egyedi pályázati eljárás céljára az intervenciós készletekből származó vaj minimális értékesítési árai, valamint a feldolgozási biztosítékok az e rendelet mellékletében foglalt táblázatnak megfelelően kerülnek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. május 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 350., 1997.12.20., 3. o. A legutóbb a 2250/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 381., 2004.12.28., 25. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

a 2571/97/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytadott 164. egyedi pályázati eljárás tekintetében a vaj minimális értékesítési árainak rögzítéséről szóló 2005. május 27-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

Képlet

A

B

Bedolgozási eljárás

Jelölőanyagokkal

Jelölőanyagok nélkül

Jelölőanyagokkal

Jelölőanyagok nélkül

Minimális értékesítési ár

Vaj ≥ 82 %

Változatlan állapotú

210

Koncentrátum

204,1

208,1

Feldolgozási biztosíték

Változatlan állapotú

73

Koncentrátum

73

73


28.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/6


A BIZOTTSÁG 814/2005/EK RENDELETE

(2005. május 27.)

a tejszínre, a vajra és a vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás maximális összegének rögzítéséről a 2571/97/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatatott 164. egyedi pályázati eljárás tekintetében

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

A vaj csökkentett áron történő értékesítéséről, valamint a cukrászati termékek, jégkrém és egyéb élelmiszerek előállítása során felhasznált tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás nyújtásáról szóló, 1997. december 15-i 2571/97/EK bizottsági rendelet (2) értelmében az intervenciós ügynökségek pályázati eljárás keretében értékesítenek az általuk tárolt intervenciós készletekből származó egyes vajmennyiségeket, illetve nyújtanak támogatást a tejszínre, vajra és vajkoncentrátumra. A fenti rendelet 18. cikke rendelkezéseinek értelmében az egyes egyedi pályázati felhívásokra beérkező pályázatok figyelembevételével az intervenciós vajra minimális értékesítési árat, a tejszínre, vajra, vajkoncentrátumra pedig maximális támogatást kell rögzíteni. A támogatás vagy ár változhat a tervezett felhasználás, a vaj zsírtartalma, illetve a bedolgozási eljárás szerint, de olyan határozat is hozható, hogy nem hirdetnek győztest az adott pályázati felhívás vonatkozásában. A feldolgozási biztosíték összegét vagy összegeit ennek megfelelően kell rögzíteni.

(2)

A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2571/97/EK rendelettel meghirdetett folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 164. egyedi pályázati eljárás céljára az alkalmazandó maximális támogatás, valamint a feldolgozási biztosítékok az e rendelet mellékletében foglalt táblázatnak megfelelően kerülnek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. május 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 350., 1997.12.20., 3. o. A legutóbb a 2250/2004/EK rendelettel (HL L 381., 2004.12.28., 25. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

a 2571/97/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 164. egyedi pályázati eljárás tekintetében a tejszínre, a vajra és a vajkoncentrátumra vonatkozó támogatás maximális összegének rögzítéséről szóló, 2005. május 27-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

Képlet

A

B

Bedolgozási eljárás

Jelölőanyagokkal

Jelölőanyagok nélkül

Jelölőanyagokkal

Jelölőanyagok nélkül

Maximális támogatás

Vaj ≥ 82 %

46

42

41

Vaj < 82 %

44

40

Vajkoncentrátum

Tejszín

18

Feldolgozási biztosíték

Vaj

51

Vajkoncentrátum

Tejszín


28.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/8


A BIZOTTSÁG 815/2005/EK RENDELETE

(2005. május 27.)

a sovány tejpor minimális eladási árának rögzítéséről a 2799/1999/EK rendeletben szabályozott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 83. egyedi pályázati eljárásra vonatkozóan

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

A takarmányozásra szánt fölözött tejre és sovány tejporra nyújtott támogatásra és az ilyen sovány tejpor értékesítésére vonatkozóan az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. december 17-i 2799/1999/EK bizottsági rendelet (2), 26. cikke értelmében az intervenciós ügynökségek folyamatos pályázati eljárás útján értékesítésre kínálták fel az általuk tárolt sovány tejpor bizonyos mennyiségeit.

(2)

Az említett rendelet 30. cikkének megfelelően, az egyes egyedi pályázati felhívásokra beérkezett ajánlatok fényében minimális eladási árat kell rögzíteni, de olyan határozat is hozható, hogy a fordulóban nem hirdetnek győztest. A feldolgozási biztosíték összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a sovány tejpor piaci ára és a minimális eladási ára közötti különbséget.

(3)

A beérkezett ajánlatok alapján a minimális értékesítési árat az alábbiakban meghatározott szinten kell rögzíteni, és ennek megfelelően meg kell határozni a feldolgozási biztosítékot.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2799/1999/EK rendelet szerinti 83. egyedi pályázati felhívás vonatkozásában, amelyre az ajánlatok benyújtásának határideje 2005. május 24-én járt le, a minimális eladási ár és a feldolgozási biztosíték a következő:

minimális eladási ár:

195,24 EUR/100 kg,

feldolgozási biztosíték:

35,00 EUR/100 kg.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. május 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 340., 1999.12.31., 3. o. A legutóbb az 2250/2004/EK rendelettel (HL L 381., 2004.12.28., 25. o.) módosított rendelet.


28.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/9


A BIZOTTSÁG 816/2005/EK RENDELETE

(2005. május 27.)

a vaj minimális értékesítési árának meghatározásáról a 2771/1999/EK rendeletben nevezett folyamatos pályáztatás keretében kiadott 20. egyenkénti pályázati felhívásra

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel a tej és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (c) bekezdésére,

mivel:

(1)

A vaj- és tejszínpiaci intervenciót szabályzó 1255/1999/EK tanácsi rendelet (2) alkalmazásának részletes szabályait meghatározó, 1999. december 16-i 2771/1999/EK bizottsági rendelet 21. cikkének megfelelően az intervenciós ügynökségek az általuk tárolt vaj bizonyos mennyiségét folyamatos pályáztatás keretében értékesítésre ajánlották fel.

(2)

Figyelemmel az egyenkénti pályázati felhívásokra beérkezett ajánlatokra, minimális értékesítési árat határoznak meg, vagy pedig döntés születik arra vonatkozóan, hogy a 2771/1999/EK rendelet 24a. cikke szerint nem történik szerződéskötés.

(3)

Figyelemmel a beérkezett pályázatokra, a minimum eladási árat meg kell állapítani.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2771/1999/EK rendeletnek megfelelő 20. egyenkenti pályázati felhívás esetén, amelyet illetően az arra vonatkozó pályázati beadási határidő 2005. május 24-én lejárt, a vaj minimum értékesítési árát 275,5 EUR/100 kg-ban kell meghatározni.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. május 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 333., 1999.12.24., 11. o. A legutóbb az 2250/2004/EK rendelettel (HL L 381., 2004.12.28., 25. o.) módosított rendelet.


28.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/10


A BIZOTTSÁG 817/2005/EK RENDELETE

(2005. május 27.)

a 214/2001/EK rendeletben a sovány tejből készült tejpor értékesítésével kapcsolatos állandó pályázati felhívás keretében megtartandó 19. egyedi pályázati felhívásban alkalmazandó minimális ár rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej és tejtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke c) pontjára,

mivel:

(1)

A sovány tej piacán végrehajtandó intervenciós intézkedésekkel kapcsolatosan az 1255/1999/EK tanácsi rendeletben előírt rendelkezések végrehajtásának részletes szabályairól szóló, 2001. január 12-i 214/2001/EK bizottsági rendelet (2) értelmében az intervenciós ügynökségek állandó pályázati felhívás kihirdetése formájában készleteikből bizonyos mennyiségű sovány tejből készített tejport kínáltak fel értékesítésre.

(2)

Figyelemmel az egyes pályázati felhívásokra beérkező ajánlatokra, vagy minimális eladási árat kell rögzíteni, vagy a 214/2001/EK rendelet 24a. cikke értemében határozatot kell hozni arról, hogy a szerződést nem adják ki.

(3)

Figyelemmel a beérkezett ajánlatok megvizsgálására, minimális eladási árat kell rögzíteni.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 214/2001/EK rendelet értelmében kiírt 19. egyedi pályázati felhívásban, amelynek keretében a pályázatok benyújtásának a határideje 2005. május 24-én lejárt, a sovány tej minimális eladási ára 196,24 EUR/100 kg összegben rögzített.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. május 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 37., 2001.2.7., 100. o. A legutóbb a 2250/2004/EK rendelettel (HL L 381., 2004.12.28., 25. o.) módosított rendelet.


28.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/11


A BIZOTTSÁG 818/2005/EK RENDELETE

(2005. május 27.)

a 2032/2004/EK rendeletben említett pályázati eljárás keretében bizonyos harmadik országokba exportált hosszú szemű hántolt B rizs kivitele után járó export-visszatérítés maximális összegének megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel, a rizs piacának közös szervezéséről szóló 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2032/2004/EK bizottsági rendelet (2) pályázatot írt ki a rizs kivitele után járó export-visszatérítésre.

(2)

A legutóbb az 584/75/EGK bizottsági rendelet (3) 5. cikke értelmében a benyújtott ajánlatok alapján a Bizottság az 1785/2003/EK rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerint határozhat úgy, hogy rögzíti a maximális export-visszatérítés összegét. Ehhez különösen az 1785/2003/EK rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében feltüntetett kritériumokat kell figyelembe venni. Pályázatnyertesnek minősül minden olyan ajánlattevő, akiknek ajánlata a maximális export-visszatérítés összegével egyenlő, vagy annál alacsonyabb.

(3)

A fenti kritériumoknak a rizspiac jelenlegi helyzetére való alkalmazása eredményeképpen az export-visszatérítés maximális összegét az 1. cikkben említett összegben kell megállapítani.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A hosszú szemű hántolt B rizs egyes harmadik országokba történő exportálása után járó maximális visszatérítés a 2032/2004/EK rendeletben említett pályázati eljárás keretében 2005. május 23-tőĺ 26-ig benyújtott ajánlatok alapján 57,00 EUR/t-ban került megállapításra.

2. cikk

Ez a rendelet 2005. május 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 270., 2003.10.21., 96. o.

(2)  HL L 353., 2004.11.27., 6. o.

(3)  HL L 61., 1975.3.7., 25. o. A legutóbb az 1948/2002/EK rendelettel (HL L 299., 2002.11.1., 18. o.) módosított rendelet.


II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Tanács

28.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/12


A TANÁCS HATÁROZATA

(2005. május 10.)

az Európai Közösség és az Andorrai Hercegség közötti együttműködési megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről

(2005/398/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 71., 137., 149., 150., 151., 152., 156., 159., 161. és 175. cikkére, a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének második mondatával és a 300. cikk (3) bekezdésének első albekezdésével összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A Közösségnek az a szándéka, hogy erősítse az Andorrával meglévő kapcsolatokat, amelyeket a vámuniót létrehozó, 1990. június 28-án Luxembourgban aláírt megállapodás szabályoz.

(2)

A Tanács 1997. február 24-i felhatalmazását követően a Bizottság lezárta az Andorrával több területre kiterjedő együttműködésről folytatott tárgyalásokat.

(3)

A 2004. október 25–26-i Európai Tanács határozatának megfelelően, és a későbbi időpontban történő megkötésére is figyelemmel, a megállapodást az Európai Közösség nevében 2004. november 15-én aláírták.

(4)

Bizonyos feladatokat a megállapodással létrehozott együttműködési bizottsághoz rendeltek. E feladatoknak a Közösség nevében történő végrehajtására a Bizottságot kell feljogosítani.

(5)

Az együttműködési megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösség és az Andorrai Hercegség közötti együttműködési megállapodás jóváhagyásra kerül az Európai Közösség részéről.

A megállapodás szövege e határozat mellékletét képezi.

2. cikk

A megállapodás 14. cikkében előírt értesítést a Közösség nevében a Tanács elnöke teszi meg (2).

3. cikk

(1)   A Közösséget a megállapodás 9. cikkével létrehozott együttműködési bizottságban a Bizottság képviseli, a tagállamok képviselőinek segítségével.

(2)   Az együttműködési bizottságban a határozatokra vonatkozó közösségi álláspontot a Bizottság határozza meg, a tagállamok képviselőivel folytatott megbeszélést követően.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. KRECKÉ


(1)  2005. február 22-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  A megállapodás hatálybalépésének időpontját a Tanács Főtitkársága hirdeti ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában.


EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és az Andorrai Hercegség között

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG

egyrészről,

AZ ANDORRAI HERCEGSÉG

másrészről

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy megerősítsék és kiterjesszék az Európai Közösség és az Andorrai Hercegség között fennálló már szoros kapcsolatokat,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Közösség és az Andorrai Hercegség közötti kereskedelmi kapcsolatokat az 1990. június 28-án, levélváltás formájában Luxemburgban aláírt, vámunió létrehozásáról szóló megállapodás szabályozza,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy azóta az európai integráció lényegesen előrehaladt,

FIGYELEMBE VÉVE az Andorrai Hercegség különleges helyzetét, miszerint területe az Európai Unió területébe van ékelve, de az ország maga nem tagja az Európai Uniónak,

FIGYELEMBE VÉVE az Andorrai Hercegség kívánságát, hogy erősebben bekapcsolódhasson az európai integrációs folyamatba és ebből következően kiszélesítse az Európai Unióval fennálló kapcsolatainak körét,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy helyénvaló az Európai Közösség és az Andorrai Hercegség között olyan megállapodást kötni, amely együttműködésüket a lehető legszélesebb alapokon, minden közös érdeklődésre számottartó kérdésben hatásköreiknek megfelelően szabályozza,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

ALAPELVEK

1. cikk

Az Európai Közösségek és az Andorrai Hercegség (a továbbiakban: „a Szerződő Felek”) vállalja, hogy hatásköreiknek megfelelően a lehető legszélesebb alapokon a Szerződő Felek kölcsönös megelégedésére együttműködnek a közös érdeklődésre számottartó területeken, különösen a 2–8. cikkben kiemelt területeken.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK

2. cikk

Környezetvédelem

A Szerződő Felek a fenntartható fejlődést szem előtt tartva együttműködnek a környezetvédelem és a környezet javítása területén. Ez a következőkre terjed ki: éghajlatváltozás, természetvédelem és a fajok sokféleségének védelme, környezet és egészség, gazdálkodás a természetes alapanyagokkal és hulladékgazdálkodás. Törekvésük, hogy e célból előmozdítsák a pireneusi területek környezetvédelmét és a gazdasági fejlődést.

A Szerződő Felek közös felelőssége, hogy együttműködjenek azon környezetvédelmi problémák megoldásában, amelyekkel mind az Andorrai Hercegség, mind az Európai Közösség pireneusi térségei szembesülnek. Figyelembe veszik, hogy bizonyos problémák, mint például a hulladékkérdés, az áruk és a személyek szabad mozgásához kapcsolódnak az érintett területeken. A Szerződő Felek a hulladékszállítás és -megsemmisítés terén kiemelt együttműködést valósítanak meg.

Az Andorrai Hercegség lehetőségeihez mérten a közösségi előírásokkal egyenértékű környezetvédelmi előírásokat fogad el, amennyiben ez az ország tartós gazdasági fejlődésének és környezetvédelmének szempontjából helyénvaló. Az Európai Közösség kérésre együttműködik ennek érdekében.

A Szerződő Felek megvizsgálják az Andorrai Hercegség bekapcsolódásának lehetőségét és módozatait azon harmadik országok együttműködését célzó közösségi programokba, amelyek a környezetvédelem terén Andorra érdeklődésére tarthatnak számot.

Az Európai Közösség segítséget nyújt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Andorrai Hercegség közötti együttműködés kiépítéséhez.

3. cikk

Kommunikáció, információ, kultúra

A Szerződő Felek az Európai Közösség fellépései és az andorrai törvények által biztosított lehetőségekhez mérten a kommunikáció, az információ és a kultúra területén is közös programokat valósítanak meg az Európai Közösséget létrehozó szerződés 151. cikkének szellemében.

Ezek a programok többek között a következő formában valósulhatnak meg:

a kultúra és az információ területén mindkét fél részéről megnyilvánuló érdeklődésre számottartó témakörökben történő információcsere,

kulturális rendezvények szervezése,

kulturális csereprogramok,

az andorrai és pireneusi építészeti örökség megőrzése, valamint a műemlékek és helyek felújítása,

az andorrai és pireneusi kulturális örökség védelme és előmozdítása,

transznacionális kutatási programok létrehozása a történelem, művészettörténet és a nyelvek terén,

a katalán nyelv megőrzése, érvényesítése, használatának terjesztése,

az Andorrai Hercegség részvétele az európai kulturális projektekben.

4. cikk

Oktatás, szakképzés, ifjúság

A Szerződő Felek elkötelezik magukat, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 149. és 150. cikkével összhangban az európai oktatási térség kialakításához való hozzájárulásként együttműködnek az oktatás, szakképzés és ifjúság területén.

A Szerződő Felek megvizsgálják az Andorrai Hercegség bekapcsolódásának lehetőségét és módozatait azon harmadik országok együttműködését célzó közösségi programokba, amelyek az oktatás, a szakképzés és ifjúság terén Andorra érdeklődésére tarthatnak számot.

5. cikk

Szociális és egészségügyi kérdések

A Szerződő Felek vállalják, hogy megvizsgálják a szociális tárgyú koordináció eszközeinek a szakértői csereprogramok, az igazgatási együttműködés, a vállalatok és a képzés közötti együttműködés útján történő megerősítését.

A Szerződő Felek hasonlóképpen együttműködnek a közegészségügy területén.

A Szerződő Felek mellőznek minden állampolgárság alapján történő megkülönböztetést a munkafeltételek, a fizetés és az elbocsátás tekintetében a másik fél állampolgárságával rendelkező munkavállalókat illetően, akik az illető területen jogszerűen tartózkodnak.

A munkaügy területén a Szerződő Felek együttműködése többek között a szakirányú szolgáltatások fejlesztésére, a munkalehetőségek helyi és regionális szintű előmozdítására és tervezésére irányul.

6. cikk

Transzeurópai hálózatok és közlekedés

A Szerződő Felek vállalják együttműködésük fejlesztését a közlekedés, energiaügy, a telekommunikáció, a transzeurópai hálózatok, valamint az általános közlekedés területén. Ez az együttműködés többek között a pireneusi táj vonatkozásában környezetbarát, mindkét fél számára fontos projekttanulmányok ösztönzésére irányul. Együttműködésük során a Szerződő Felek merítenek az Európai Közösséget létrehozó szerződés 154. és 155. cikkében meghatározott célokból.

7. cikk

Regionális politika

A Szerződő Felek saját jogszabályaikkal összhangban megerősítik regionális együttműködésüket, amelyben az Európai Közösség határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti politikája vezérli őket.

Ennek érdekében támogatják a következő intézkedéseket:

az Európai Közösség és az Andorrai Hercegség határán elhelyezkedő régiók fejlesztésére kidolgozott, összehangolt koncepció vizsgálata, amely az alpesi térségi politikához hasonlóan egy pireneusi térségi politika előmozdításának célját szolgálná. Ebben a szellemben az Európai Közösség javasolja, hogy az Andorrai Hercegség a harmadik országokkal megegyező feltételek mellett társuljon az Interreg típusú programokhoz a jövőben,

látogatások szervezése, tisztviselők vagy szakértők csereprogramja az együttműködési lehetőségek vizsgálatára,

a hegyi politika területén folytatott együttműködés annak a közösségi politikának a szellemében, amely a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságát és folytonosságát, a gazdasági fejlődést és a természeti környezet megóvását célozza.

8. cikk

Az együttműködés egyéb területei

A Szerződő Felek kölcsönös megegyezéssel ezt a megállapodást, meghatározott területekre vonatkozó megállapodásokkal terjeszthetik ki.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

9. cikk

(1)   Az együttműködési bizottság felel a megállapodás irányításáért és megfelelő végrehajtásáért.

(2)   A megállapodás megfelelő végrehajtásának érdekében a Szerződő Felek információt cserélnek és bármelyik fél kérésére konzultációt folytatnak az együttműködési bizottságban.

(3)   Az együttműködési bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(4)   Az együttműködési bizottság egyrészt az Európai Közösség, másrészt az Andorrai Hercegség képviselőiből tevődik össze.

(5)   Az együttműködési bizottság határozatait közös megegyezéssel hozza.

(6)   Az együttműködési bizottság elnökségét a Szerződő Felek felváltva töltik be a megállapítandó belső szabályzat feltételei szerint.

(7)   Az együttműködési bizottság közös megállapodással bármelyik fél kérésére ülésezik. Az együttműködési bizottság belső szabályzata rendelkezik az ülések szervezésének gyakorlati körülményeiről.

10. cikk

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy minden, közöttük felmerülő, a megállapodás végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatos nézeteltérést az együttműködési bizottság elé terjesztenek.

11. cikk

Ezt a megállapodást a Szerződő Felek határozatlan időre kötik.

12. cikk

Mindkét félnek jogában áll felbontani ezt a megállapodást a másik szerződő félnek küldött írásbeli értesítés útján. Ebben az esetben a megállapodás az értesítés dátumát követő hat hónap múlva veszti hatályát.

13. cikk

Ez a megállapodás egyrészt az Európai Közösséget létrehozó szerződés alkalmazási területein, az abban megállapított feltételek szerint, másrészt az Andorrai Hercegség területén alkalmazandó.

14. cikk

Ezt a megállapodást a Szerződő Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá.

Ez a megállapodás az első albekezdésben meghatározott eljárások befejeztével történő értesítést követő második hónap első napján lép hatályba.

15. cikk

(1)   Ez a megállapodás két eredeti példányban, angol, cseh, észt, dán, finn, francia, görög, holland, katalán, lengyel, lett, litván, magyar, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

(2)   E megállapodás máltai nyelvi változatát a Szerződő Felek levélváltás útján hitelesítik. E nyelvi változat az (1) bekezdésben említettekkel megegyezően hiteles.

Hecho en Bruselas, el quince de noviembre de dos mil cuatro.

V Bruselu dne patnáctého listopadu dva tisíce čtyři.

Udfærdiget i Bruxelles, den femtende november to tusind og fire.

Geschehen zu Brüssel am fünfzehnten November zweitausendundvier.

Kahe tuhande neljanda aasta novembrikuu viieteistkümnendal päeval Brüsselis.

'Εγινε στις Βρυξέλλες, στις δέκα πέντε Νοεμβρίου δύο χιλιάδες τέσσερα.

Done at Brussels on the fifteenth day of November in the year two thousand and four.

Fait à Bruxelles, le quinze novembre deux mille quatre.

Fatto a Bruxelles, addì quindici novembre duemilaquattro.

Briselē, divi tūkstoši ceturtā gada piecpadsmitajā novembrī.

Pasirašyta du tūkstančiai ketvirtų metų lapkričio penkioliktą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-negyedik év november havának tizenötödik napján.

Magħmul fi Brussel fil-ħmistax il-jum ta' Novembru tas-sena elfejn u erbgħa.

Gedaan te Brussel, de vijftiende november tweeduizendvier.

Sporządzono w Brukseli dnia piętnastego października dwa tysiące czwartego roku.

Feito em Bruxelas, em quinze de Novembro de dois mil e quatro.

V Bruseli pätnásteho novembra dvetisícštyri.

V Bruslju, petnajstega novembra leta dva tisoč štiri.

Tehty Brysselissä viidentenätoista päivänä marraskuuta vuonna kaksituhattaneljä.

Som skedde i Bryssel den femtonde november tjugohundrafyra.

Fet a Brussel les el dia quinze de novembre de l'any dos mil quatre.

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Per la Comunitat Europea

Image

Per la Principat d'Andorra

Image


28.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/19


A TANÁCS HATÁROZATA

(2005. május 23.)

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy spanyol tagjának kinevezéséről

(2005/399/EK, Euratom)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 259. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 167. cikkére,

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2002. szeptember 21-től 2006. szeptember 20-ig terjedő időszakra vonatkozó kinevezéséről szóló, 2002. szeptember 17-i 2002/758/EK, Euratom tanácsi határozatra (1),

tekintettel a spanyol kormány által benyújtott jelölésre,

tekintettel a Bizottság véleményére,

mivel:

Fernando MORALEDA QUÍLEZ lemondását követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egyik tagjának helye betöltetlen maradt, és erről a Tanácsot 2004. június 3-án tájékoztatták,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A Tanács Fernando MORALEDA QUÍLEZ helyére és hivatali idejének fennmaradó részére, azaz 2006. szeptember 20-ig Marcos ALARCÓN ALARCÓN-t nevezi ki az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjává.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

J.-L. SCHILTZ


(1)  HL L 253., 2002.9.21., 9. o.


28.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/20


A TANÁCS HATÁROZATA

(2005. május 23.)

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy észt tagjának kinevezéséről

(2005/400/EK, Euratom)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 259. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 167. cikkére,

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2002. szeptember 21-től 2006. szeptember 20-ig terjedő időszakra vonatkozó kinevezéséről szóló, 2002. szeptember 17-i 2002/758/EK, Euratom tanácsi határozatra (1),

tekintettel az észt kormány által benyújtott jelölésre,

tekintettel a Bizottság véleményére,

mivel:

Kalev KREEGIPUU lemondását követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egyik tagsági helye betöltetlen maradt, és erről a Tanácsot 2004. szeptember 3-án tájékoztatták,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A Tanács Kalev KREEGIPUU helyére és hivatali idejének fennmaradó részére, azaz 2006. szeptember 20-ig Kaul NURM-ot nevezi ki az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjává.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

J.-L. SCHILTZ


(1)  HL L 253., 2002.9.21., 9. o.


Bizottság

28.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/21


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2004. szeptember 8.)

A bioscope szórakoztató park érdekében tett intézkedésekről amelyeket Franciaország foganatosított az „S.M.V.P – Mise en Valeur du Patrimoine Culturel” vállalkozás javára

(az értesítés a C(2004) 2686. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia nyelvű szöveg hiteles)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/401/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

miután felkérte az érdekelteket, hogy ismertessék észrevételeiket a fenti cikk (1) szerint, és tekintettel ezekre az észrevételekre,

figyelembe véve a következőket:

I.   ELJÁRÁS

(1)

A Bizottsághoz 2001. március 27-i keltezésű 2001. március 28-i iktatású levélben, panasz érkezett be az elzászi szórakoztatóparkot, a BIOSCOPE-ot (a továbbiakban: „a BIOSCOPE”) érintő esetleges állami támogatás ügyében. Ez a panasz vonatkozik az Elzászi Ökomúzeumra is, amely a Bizottság 2003. január 21-i határozatának (2) tárgya, azzal tehát a jelen határozat nem foglalkozik.

(2)

A Bizottság tájékoztatást kért a kérdéses intézkedéssel kapcsolatban Franciaországtól, 2001. március 30-i, 2001. július 31-i, 2001. december 14-i, 2002. július 16-i, 2002. október 17-i és 2002. december 3-i leveleiben. Franciaország ezeket az információkat 2001. július 24-i, a Bizottság által 2001. július 26-án iktatott, 2001. november 28-i, a Bizottság által ugyanaznap iktatott, 2002. június 2-i, a Bizottság által ugyanaznap iktatott, 2002. június 25-i, a Bizottság által ugyanaznap iktatott, 2002. július 8-i, a Bizottság által 2002. július 9-én iktatott, 2002. október 21-i, a Bizottság által 2002. október 22-én iktatott és 2003. február 7-i, a Bizottság által 2003. február 10-én iktatott leveleiben küldte meg.

(3)

2003. október 29-i levelében a Bizottság tájékoztatta Franciaországot arról a határozatáról, hogy megindítja a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárást a kérdéses intézkedéssel kapcsolatban.

(4)

A Bizottság határozata az eljárás megnyitásáról az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3) kihirdetésre került. A Bizottság felkérte az érdekelteket, hogy ismertessék észrevételeiket a kérdéses intézkedéssel kapcsolatban.

(5)

2004. január 26-i keltezésű, ugyanaznap iktatott levelében Franciaország megküldte észrevételeit a Bizottságnak.

(6)

2004. február 19-i keltezésű, ugyanaznap iktatott levelében a szórakoztató parkok és szabadidő-vállalkozások németországi szövetsége (Verband Deutscher Freizeitparks und Freizeitunternehmen e.V. – a továbbiakban „VDFU”) megküldte a Bizottságnak észrevételeit a kérdéses támogatással kapcsolatban.

(7)

2004. február 24-i levelében, amelyet 2004. február 25-én iktattak, az „S.M.V.P. – Valorisation et Animation du Patrimoine Culturel” társaság (a kulturális örökség megőrzésének és megismertetésére létrejött vállalkozás, a továbbiakban „SMVP”) megküldte észrevételeit a Bizottságnak a kérdéses támogatással kapcsolatban.

(8)

2004. február 26-i és 2004. február 27-i leveleiben a Bizottság megküldte Franciaországnak a VDFU és az SMVP által benyújtott észrevételek másolatát.

(9)

2004. március 26-i keltezésű, ugyanaznap iktatott levelében Franciaország megküldte a Bizottságnak megjegyzéseit a VDFU és az SMVP által benyújtott észrevételekre.

(10)

2004. augusztus 25-i, a Bizottságnál 2004. augusztus 31-én iktatott levelében Franciaország kiegészítő információkat nyújtott az intézkedéssel kapcsolatban.

II.   LEÍRÁS

1.   A BIOSCOPE szórakoztató park projektje

(11)

A BIOSCOPE szórakoztató park projektjét 1994-ben indította el az elzászi régió. Célja egy olyan szórakoztató park megvalósítása, amely egyszerre tudományos, oktató jellegű és játékos, tematikájában az egészség, az élet és a környezet kérdésköreire épülő programot nyújt.

(12)

Az elzászi regionális hatóságok elképzelése szerint a park feladata lehetővé tenni azt, hogy a látogatók szórakozás közben tanuljanak. Célja szerint túllépne a hagyományos természettudományi és műszaki múzeumok, mint a párizsi „Palais de la découverte” (A felfedezések palotája) vagy a „Cité des sciences” (A tudományok városa) megközelítésén, amelyről az a vélemény, hogy végső sorban nem eléggé vonzó ahhoz, hogy eredeti küldetését teljes mértékben teljesítse. Éppen ellenkezőleg, a BIOSCOPE a látogatók számára elsősorban a kikapcsolódás és a szórakozás helye lenne, amely ezen túlmenően véletlenszerű módon tenné lehetővé számukra a tanulást, egy saját maguk által választott ritmus szerint.

(13)

A regionális hatóságok jelzik azt is, hogy a BIOSCOPE létrehozásának egy másik célkitűzése, amely az elsőnek nem mond ellent, az volt, hogy bővítse Elzász idegenforgalmi kínálatát.

2.   A kedvezményezett társaság kiválasztásának folyamata

(14)

Egy 1998. január 12-i prefektusi rendelettel, az elzászi regionális tanács és a felső-rajnavidék és alsó-rajnavidék megyei közgyűlései létrehozták a SYMBIO vegyes szindikátust (a továbbiakban: „a SYMBIO”), amelynek célja a BIOSCOPE megvalósításához szükséges eljárások végrehajtása.

(15)

A regionális hatóságok úgy döntöttek, hogy a BIOSCOPE működtetése a közszolgálati kötelezettségek átruházásának jogi elve (4) alapján történik. Az állam saját maga finanszírozza a földek megszerzését és a beruházási költségek egy részét. A park építését és működtetését engedményesre bízza 30 évre, amit az engedményes az államnak az árbevételéből fizetett illetékkel ellentételez. A koncesszió lejártával a javak visszakerülnek az államhoz.

(16)

A BIOSCOPE engedményesének kiválasztása céljából a SYMBIO 1998. szeptemberében versenytárgyalási eljárást indított a magánüzemeltetők pályázatai számára. Erről az eljárásról hirdetmény jelent meg az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában  (5).

(17)

A hosszú kiválasztási eljárást követően, amelynek célja az volt, hogy olyan üzemeltetőt találjanak, amely minden szükséges tapasztalattal rendelkezik, mind a park megépítése, mind megfelelő üzemeltetése érdekében, a SYMBIO úgy döntött, hogy a Parc Astérix társaságot választja, amely azóta a Grévin et Compagnie csoport tagja lett. Ezt a választást rögzítette a közszolgálati feladat átadásának aláírása 2001. március 13-án, amelynek tárgya „a BIOSCOPE tematikus park kialakításának, megvalósításának és üzemeltetésének engedményezése”, egyfelől a SYMBIO, másfelől az „S.M.V.P - Mise en Valeur du Patrimoine Culturel,” a Parc Astérix társaság leányvállalata között.

(18)

A közszolgálati kötelezettségek átruházásához kiegészítő záradékot csatoltak, melyet 2002. július 9-én írtak alá. A közszolgálati kötelezettségek átruházása, a kiegészítő záradék szerinti módosított formájában, a továbbiakban itt „a koncesszió” megnevezéssel szerepel.

3.   A versenytárgyalásos eljárásból alapján létrejött projekt – az állam részvételének módozatai (6)

(19)

A koncesszió egy olyan kisebb park létrehozását irányozza elő, amely egy 61,5 millió eurós induló befektetésnek felel meg, és eleinte évi 400 000 fős, majd a későbbiekben évi 800 000 látogatóra növekvő látogatottsággal számol.

(20)

Az állam részvételének módozatait a koncesszió rögzíti.

(21)

A következő pontokat irányozták elő részletesen:

az állam az SMVP rendelkezésére bocsátja részletekben 30 évre a szükséges, 50 hektárt kitevő földterületeket. Ezek a földterületek az állam tulajdonában maradnak és ingyenesen visszaadandók a koncesszió végén. Az épületek, a létesítmények és a koncessziók, amelyeket az SMVP megszerzett, megteremtett, felállított vagy létrehozott a koncesszió folyamán, amelyek az utóbbi tulajdonát képezik és a park működtetéséhez kapcsolódnak, ingyenesen visszaadandók az államnak a koncesszió végén, ha teljes egészükben és számviteli szempontból amortizálódtak. Ellenkező esetben a visszaadáskor az állam köteles ez utóbbiak számviteli maradványértékének megfelelő költségtérítést fizetni,

az SMVP az állam ellenőrzése mellett megtervezi, majd kialakítja a BIOSCOPE szórakoztató parkot, és 30 éven át üzemelteti azt,

az SMVP által megépített park olyan beruházást jelent, amelynek első részlete 61,5 millió euró. Az állam csak az első részlet beruházásaiban vesz részt, összességében 30,5 millió euróval, a SYMBIO-n keresztül,

a későbbi, a park felújításával kapcsolatos beruházások teljes egészében az SMVP-t terhelik. Koncepciójukat az államnak jóvá kell hagynia, mely utóbbi elsősorban azt ellenőrzi, hogy megfelelnek-e a park pedagógiai koncepciójának,

az SMVP éves illetéket fizet az állam számára, amely megfelel a koncesszió földrajzi területén elért bruttó éves árbevétel 2,5 %-ának (kivéve az első két naptári évet, még akkor is, ha ezek nem teljes évek, amelyekre az illeték mértéke 1 % és 2 %), amiből le kell vonni minden olyan illetéket, amelyet az állam az alvállalkozásba adott tevékenységek után beszedett.

III.   AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ OKOK

(22)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindítását megelőző levélváltásban Franciaország jelezte, hogy véleménye szerint az adott esetben a területi önkormányzatok szerepvállalása szerinte nem más, mint valamely általános gazdasági érdeket kielégítő feladattal kapcsolatos kötelezettség ellentételezése, amely feladatot a BIOSCOPE üzemeltetését végző koncessziós vállalkozásra bíztak.

(23)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításakor a Bizottság a következő kétségeit fejezte ki a francia államnak a BIOSCOPE javára történt intézkedés, valamint az azzal kapcsolatban akkor Franciaország által adott indoklás tárgyában.

(24)

Először is, a Bizottság úgy találta, kétségbe vonható, hogy elfogadható-e Franciaország indoklása, miszerint a hivatalos támogatásban részesülő kedvezményezett vállalkozást általános gazdasági érdeket képviselő feladattal bízzák meg. A Bizottság valóban kétségbe is vonta, hogy a jelzett feladatot Franciaország világosan megfogalmazta-e. De még ha ezt a feladatot meghatározták is, a Bizottságnak kétségei voltak afelől, hogy Franciaország elégséges indoklást adott-e arra vonatkozóan, hogy nincs szó túlkompenzálásról a jelzett feladattal kapcsolatos többletköltségek vonatkozásában.

(25)

Másodszor, a Bizottság úgy vélte, hogy az állami közbelépés valószínűleg támogatást valósít meg, különösen abban az értelemben, hogy semmiféle bizonyítékát nem adták annak, hogy a kedvezményezett társaság az államtól a szórakoztató park üzemeltetési szolgáltatásáért járó piaci árnak megfelelő kifizetést kapna.

(26)

Harmadszor, a Szerződés különféle rendelkezéseinek fényében a Bizottság elemezte az esetleges támogatás számvitelét. Arra a következtetésre jutott, hogy célkitűzéseit illetően az esetleges támogatás csak a regionális támogatásokra vonatkozó rendelkezések, vagy a Szerződés 87. cikk (3) bekezdésének d) pontjában szereplő, a kultúra előmozdítására vonatkozó rendelkezések fényében elemezhető. Mivel ilyen tekintetben Franciaország nem adott indoklást, a Bizottság kétségeinek adott hangot azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy az esetleges támogatás engedélyezéséhez szükséges feltételek ezeknek a rendelkezéseknek valamelyike révén megvalósulnak-e.

IV.   FRANCIAORSZÁG MEGJEGYZÉSEI A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN

1.   Az általános gazdasági érdeket kielégítő szolgáltatási kötelezettség beszámításának jellege a BIOSCOPE projekt javára történő állami intézkedésben

(27)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításával kapcsolatos észrevételeiben Franciaország ismét leszögezi azt az álláspontját, amely szerint az állam közreműködése a BIOSCOPE projektben nem számít állami támogatásnak a Szerződés 87. cikke (1) bekezdése értelmében, hanem az általános gazdasági érdeket kielégítő szolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó költségek ellentételezése.

(28)

Ennek az indoklásnak az alátámasztására Franciaország először is emlékeztet a BIOSCOPE létrehozásának feltételeire, majd konkrét leírást ad a park projektjéről, ahogyan azt a SYMBIO az SMVP-vel együttműködésben meghatározta. A kérdéses leírás hangsúlyozza a park pedagógiai jellegét és a látványosságok nevelő jellegét, amelyek nagyon különböznek a hagyományos szórakoztató parkoktól. Franciaország hangsúlyozza azt a tényt, hogy a park semmi esetre sem változtathat a jövőben a koncepción, mert ha bármely változtatás módosítani kívánná annak pedagógiai hivatását, az ellentétben állna az engedményes és az állam között megkötött egyezménnyel.

(29)

Franciaország ezek után kifejti, mit ért a BIOSCOPE-ra bízott általános gazdasági érdeket kielégítő szolgáltatás tartalmán.

(30)

Szerinte ezt a feladatot az SMVP-t az államhoz kötő koncesszió egyértelműen meghatározza. Franciaország ezt a koncesszióból vett, a BIOSCOPE társadalmi és nevelési célkitűzésének általános jellegét hangsúlyozó kivonatok bemutatásával támasztja alá, valamint olyan, más szövegrészletekkel, amelyek konkrétabban foglalkoznak a látogatók egyes kategóriái számára alkalmazandó díjakkal (gyermekek szüleik társaságában, iskolai csoportok, időskorúak). Franciaország egyébként a hangsúlyt arra az ellenőrzésre helyezi, amellyel a SYMBIO koncessziós tevékenységére folyamatosan felügyel.

(31)

Franciaország egyenként vizsgálja meg az Európai Közösségek Bírósága által az Altmark-ítéletben az általános gazdasági érdeket kielégítő szolgáltatás terheinek ellentételezésére szánt állami támogatások értékelésére megállapított kritériumokat (7).

(32)

Bár hangsúlyozza, hogy esetében nem emelhető kifogás amiatt, ha ezeket a kritériumokat az állami támogatás kialakításakor nem vette figyelembe, hiszen a jelzett ítéletet jóval a koncesszió aláírása után hozták meg, Franciaország jelzi, hogy:

a közszolgálatok kötelezettségei világosan definiáltak, mivel a művelet egésze általános gazdasági érdeket kielégítő szolgáltatás,

a paraméterek, amelyek alapján az ellentételezést kiszámították, világosak és előre meghatározottak voltak, mivel azokat már a koncesszió előtt megállapították, illetve az alapelv és a kérdéses park jellege is a versenytárgyalási eljárást megelőzően ki lett dolgozva,

az ellentételezés nem haladja meg az általános gazdasági érdeket kielégítő szolgáltatás elvégzése során felmerülő költségek fedezéséhez szükséges összeg mértékét, mivel egy független szakértői társaság, a Rise Conseil munkatársai által készített tanulmány kimutatta, hogy az SMVP beruházásának megtérülése a BIOSCOPE projekt keretében ([5 %–10 %] (8) és [10 %–15 %]* között, a számítási feltételezések szerint) hasonló, vagy alacsonyabb lesz a szórakoztató parkok ágazatában szokásosan megfigyelt arányokhoz képest (amelyek 11 % és 15 % között vannak a nyereséges tematikus parkok mintájában) (9).

2.   Az állami támogatás meglétéről

(33)

Franciaország úgy véli, hogy a hivatalos hatóságok intézkedése a BIOSCOPE javára nem valósít meg állami támogatást a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(34)

Franciaország előzetesen úgy vélekedik, hogy a BIOSCOPE nem folytat gazdasági tevékenységet. A BIOSCOPE nem is szórakoztató park, inkább úgy kellene tekinteni, mint egy alternatív múzeumi formát. Mint egy múzeum, egy iskola vagy egy kórház, a BIOSCOPE park nem más, mint az elzászi régió látogatói kiszolgálására irányuló egyértelmű akarat.

(35)

Ezen túlmenően Franciaország jelzi, hogy véleménye szerint a BIOSCOPE fennállása nem lesz majd hatással a tagállamok közötti cserekapcsolatokra. Franciaország nem tagadja, a BIOSCOPE-projekt kifejezetten törekszik arra, hogy látogatókat vonzzon Franciaországon kívüli államokból, és különösen a nagyon közeli Németországból. Ugyanakkor jelzi, hogy a park vonzáskörzete néhányszáz kilométernél nem terjed tovább. Viszont az ezen kívüli egyetlen szórakoztató park ebben a körzetben – az Europa-Park, Rustban – nem tekinthető a BIOSCOPE versenytársának, sem a parkok mérete közötti különbség, sem pedig a két koncepció közötti alapvető eltérés miatt.

(36)

Franciaország jelzi azt is, hogy szélesebb értelemben nem is lehet szó a versenyre gyakorolt hatásról, mivel annak ellenére, hogy a BIOSCOPE üzleti tevékenységet folytat, a szóbanforgó termék piaca önmagára korlátozódik, vagy legfeljebb igen kis számú helyszínre, amelyek mind nagyon távol vannak tőle. Tulajdonképpen nagyon kevés olyan idegenforgalmi termék van, amely helyettesíthetné a BIOSCOPE kínálatát. Franciaország nyomatékosítja az egyfelől a BIOSCOPE és másfelől az Eurodisney és az Europa-Park közötti számos különbséget. Megemlíti a spanyol Terra Mítica parkot, amelynek koncepciója közelebb áll a BIOSCOPE-éhoz, de jelzi, hogy a gyakorlatban csak nagyon kevéssé valószínű, hogy a turistáknak választaniuk kellene az egymástól több ezer kilométeres távolságban lévő két park között.

(37)

Végül Franciaország úgy véli, hogy az állami intézmények intézkedése a BIOSCOPE javára sem az SMVP-t, sem pedig annak anyavállalatát, a Grévin et Compagnie-t nem juttatja semmiféle előnyhöz. Franciaország arra alapozza indoklását, hogy az általa lefolytatott versenytárgyalási eljárás szerinte garantálta, hogy a piaci feltételeket tükröző kínálatból lehessen választani. Másrészt pedig arra, hogy egy független tanácsadó cég, a Rise Conseil részletes gazdasági elemzést készített, amelynek eredményei arra utalnak, hogy az SMVP beruházásának megtérülése a BIOSCOPE projekt keretében hasonlóak, vagy alacsonyabbak lesznek a szórakoztató parkok ágazatában szokásosan megfigyelt arányoknál.

3.   Az esetleges állami támogatás összeegyeztethetősége a Szerződéssel

(38)

Franciaország jelzi, hogy abban az esetben, ha a hivatalos hatóságok hozzájárulása a BIOSCOPE-projekthez állami támogatásnak minősülne a Szerződés 87. cikke (1) bekezdése értelmében, ez a támogatás mindenképpen összeegyeztethető lenne a közös piaccal.

(39)

Elsősorban, Franciaország jelzi, hogy a támogatás a Szerződéssel összeegyeztethetőnek tekinthető a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontjában előirányzott eltérés alkalmazásával.

(40)

A támogatás ugyanis valóban kielégítené a regionális célú állami támogatásokra vonatkozó irányvonalak (10) feltételeit (a továbbiakban: regionális irányvonalak).

(41)

A Bizottság által a regionális irányvonalakban hivatkozott precedens az általa jóváhagyott támogatási rendszereken kívüli ad hoc egyedi támogatások megadására vonatkozóan, nem alkalmazható a BIOSCOPE esetében, mivel az nem ágazati politika tárgykörébe tartozik. Emellett Franciaország listát ad azokról a pozitív hatásokról, amelyeket a támogatás az elzászi régióra kifejt. Emlékeztet arra, hogy a BIOSCOPE létesítményének elhelyezése egy adott támogatott térségben szándékos volt, és még belső kritika is érte, olyan személyek részéről, akik szívesebben vették volna, ha a projekt a regionális fővároshoz közelebb jött volna létre.

(42)

A támogatás megfelel egy sor más, a regionális irányvonalakban rögzített kritériumnak is, különösen a támogatások intenzitásával kapcsolatos kritériumnak, amelyről a Rise Conseil tanulmánya kimutatta, hogy sokkal alacsonyabb, mint a kérdéses térségben megengedett arány.

(43)

Másodsorban, Franciaország jelzi, hogy a támogatás a Szerződéssel összeegyeztethetőnek tekinthető a 87. cikk (3) bekezdésének d) pontjában foglalt eltérés alkalmazásával.

(44)

Franciaország szerint szükséges a jelzett rendelkezés „kultúra” és „örökség” kifejezéseket tágabban értelmezni, a tudományos műveltséget és az egészségmegőrzést is belefoglalva, mivel az szerinte az emberiség örökségének lényeges elemét alkotja. Franciaország megemlít ezzel kapcsolatban egy sor olyan, a BIOSCOPE által javasolt tevékenységet, amelyek a látogatók számára lehetővé tennék, hogy tudományos műveltségüket növeljék a környezetvédelem és az egészség témaköreiben, és általában javítsák jó közérzetüket.

V.   AZ ÉRDEKELTEK ÉSZREVÉTELEI

1.   A VDFU által beadott észrevételek

(45)

A VDFU az észrevételeihez fűzött bevezetőben jelzi, hogy a szórakoztató parkok ágazatát főként kis- és középvállalkozások alkotják, amelyeknek ily módon különösen nagy szükségük van a védelemre a verseny torzulásaival szemben. Az ilyen típusú vállalatok Németországban saját beruházásaikat mindenféle állami segítség nélkül, és nagy kockázat mellett valósítják meg. Közülük néhányat most maga a Grévin et Compagnie társaság vásárolt fel. Az olyan állami támogatások, amelyek torzítják a versenyt, különösen rombolóak ebben az ágazatban, mivel a nem támogatott parkok látogatási csúcsidőszakainak további lemorzsolódásához vezetnek, miközben éppen a látogatási csúcsidőszakok azok, amelyek lehetővé teszik egy park számára a jövedelmezőség elérését.

(46)

A VDFU úgy véli, hogy a francia állam beavatkozása az SMVP javára az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett támogatást valósít meg.

(47)

A VDFU úgy véli, hogy a koncessziós rendelkezések nem teszik lehetővé a SYMBIO számára, hogy a BIOSCOPE-ban meglévő saját beruházásán rendes megtérülést érjen el. A SYMBIO, részesedéséért cserébe, megelégszik a park árbevételéből származó alacsony járandósággal, holott egy magántulajdonú piaci szereplő jelentősebb részesedést követelne meg annak hasznaiból. Ebből az következik, hogy az SMVP a szokásos piaci megtérülésnél magasabb megtérülést ér el. A koncesszió egyébként lehetővé teszi az SMVP számára, hogy az anyavállalat más parkjainak köszönhetően jelentős szinergiákat használjon ki.

(48)

Egyébként a VDFU vitatja a Franciaország által felvetett, az általános gazdasági érdeket kielégítő szolgáltatásra fizetett ellentételezés minősítést. A VDFU úgy véli, hogy a fent hivatkozott Altmark-ítélet négy feltételének egyike sem teljesül az adott esetben.

(49)

Így például az általános gazdasági érdeket kielégítő szolgáltatás meghatározása, amelyet a BIOSCOPE-ra alkalmaztak, semmiképpen nem rendelkezik azzal a pontossággal, amelyet a Bíróság követelményei ebben a tárgyban szükségessé tesznek. A VDFU korántsem kérdőjelezi meg a francia hatóságok célkitűzésének érdemi részét, miszerint szórakoztatva kell tanítani, de úgy véli, hogy ez a célkitűzés önmagában nem elégséges ahhoz, hogy pontosan meghatározzák a BIOSCOPE-nak tulajdonított általános gazdasági érdek terjedelmét. Ahhoz, hogy ezt megtegyék, részletesen meg kellene határozni azokat az eszközöket, amelyeket a közszolgálati feladat megvalósítására fordítanak, és ki kellene zárni elsősorban a park minden olyan későbbi megváltoztatását, amely nem felel meg a hivatalos célkitűzésnek. A VDFU egyébként jelzi, hogy a szórakoztató parkokban – még akkor is, ha teljes mértékben magáneszközökből finanszírozzák azokat, – nagyon gyakori, hogy oktatási célú szórakoztatást tartalmaznak. A legjobb példa erre az Europa-Parké lehet, amelyben van például egy másolat Shakespeare színházáról és a MIR űrállomásról, és segíti a környezetvédelemre való késztetést egy „négydimenziós film” révén, amelyet a World Wide Fund for Nature (WWF) együttműködésével készített el.

(50)

A BIOSCOPE-hoz fűződő általános gazdasági érdek meghatározásának pontatlansága miatt a VDFU úgy véli, nem lehet úgy tekinteni, mintha a koncesszió előre, illetve objektív és átlátható módon rögzítené a számítási alapokat ennek a feladatnak a költségtérítéséhez. A VDFU úgy véli, hogy az SMVP által fizetett illetékek összegei nem kerültek meghatározásra, és nincsenek átlátható módon megindokolva, valamint nem objektív kritériumokon alapszanak.

(51)

A VDFU úgy véli továbbá, hogy a BIOSCOPE engedményesének kiválasztásakor alkalmazott eljárás nem határozta meg kellő mértékben az általános gazdasági érdeket kielégítő szolgáltatási feladatok tartalmát és azokat az eszközöket, amelyeket ennek a feladatnak az elvégzéséhez meg kell valósítani ahhoz, hogy a kérdéses eljárás megvalósítását elégségesnek lehessen tekinteni a túlkompenzálás lehetőségének kizárása érdekében. Szükséges lett volna tehát, hogy Franciaország az engedményesnek az általános gazdasági érdeket kielégítő feladat elvégzéséért nyújtott ellentételezés összegének megállapítását, részletesen megindokolja, figyelembe véve az engedményes terheinek és hasznainak egészét, aminek Franciaország a VDFU szerint nem tett eleget kellő mértékben.

(52)

A VDFU megjegyzéseit annak jelzésével folytatja, hogy úgy véli, a francia állam támogatása a BIOSCOPE javára nem összeegyeztethető a Szerződés rendelkezéseivel.

(53)

Elsősorban a VDFU jelzi, hogy véleménye szerint a támogatás nem összeegyeztethető a regionális irányvonalakkal. Mivel a támogatást nem egy, a Bizottság által jóváhagyott támogatási rendszer keretében nyújtják, be kellene bizonyítani a régió gazdaságára gyakorolt hasznos hatását. Vagyis, a VDFU szerint, abban a földrajzi térségben, amelyben a BIOSCOPE megvalósul, már legalább tíz szórakoztató park van, ha csak a német oldalt számolják is. Az ezen a területen szerzett tapasztalatok, különösen számos park bukása, amilyen a Hagondange/Lorraine is volt, azt mutatja, hogy az állami szféra nagy beruházásai ezen a területen nem járnak a régió gazdaságára számottevően hasznos strukturális hatásokkal.

(54)

A VDFU szerint tulajdonképpen be kellene bizonyítani, hogy a park jelentős potenciállal rendelkezik a régió tartós dinamizálására, és hogy az abból következő fejlődés kompenzálja a BIOSCOPE versenytársaira gyakorolt hatást. A VDFU szerint logikai szempontból lehetetlen ezt a két feltételt egyidejűleg kielégíteni, legalábbis akkor, ha Franciaország okfejtését követik.

(55)

Végül, a VDFU úgy véli, hogy ahhoz, hogy a BIOSCOPE-nak adott támogatás a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerint engedélyezhető legyen, el kellene végezni a támogatás által célzott kulturális és kulturális örökséggel kapcsolatos célkitűzésekkel való arányosságának elemzését. Viszont egy ilyen arányossági elemzés csak az átláthatóság és az objektivitás olyan feltételei mellett végezhető el, amelyek hasonlóak azokhoz, amelyek az általános gazdasági érdeket kielégítő szolgáltatásokra fizetett térítések arányossági elemzéseihez szükségesek, amiről a VDFU úgy véli, hogy ilyen elvégzésére nem került sor, ahogyan az a 45. és azt követő preambulumbekezdésekben kifejtésre került.

2.   Az SMVP által beadott észrevételek

(56)

Az SMVP jelzi, hogy teljes mértékben egyetért Franciaország észrevételeivel, amelyek összefoglalása a IV. szakaszban szerepel.

(57)

Az SMVP jelzi egyébként, hogy egyetlen célkitűzése a koncesszióban előirányzott feladatok megvalósítása. Felhívja a Bizottság figyelmét a BIOSCOPE-park nagyfokú különlegességére. Sem saját maga, sem anyavállalatának egyetlen leányvállalata nem rendelkezik előzetes tapasztalatokkal az ily mértékben atipikus parkok vezetésében.

(58)

Az SMVP szerint a BIOSCOPE kifejezetten közérdekű kezdeményezésű projekt, amelynek – a hivatalos hatóságok által önállóan meghatározott – koncepciója vitathatatlanul általános érdeklődés kielégítésére szolgál.

(59)

Egy ilyen park koncepciója, megvalósítása és üzemeltetése nem valósulhatna meg egy teljesen magánkézben lévő keretben, ahogyan azt – az SMVP véleménye szerint – a Rise Conseil korábban hivatkozott tanulmányának eredményei is mutatják.

(60)

Vagyis, még mindig az SMVP szerint, a közszféra részvétele egy olyan, általános érdeket képviselő tevékenység finanszírozásában, amely egyedül a magánszektor erejéből gyaníthatóan nem valósulhatna meg, nem lehet összeegyeztethetetlen az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokkal.

(61)

Az SMVP azt a következtetést vonja tehát le, hogy az állam részvétele nem haladja meg a közösségi szabályokkal összeegyeztethető támogatási szintet.

VI.   FRANCIAORSZÁG MEGJEGYZÉSEI AZ ÉRDEKELTEK ÉSZREVÉTELEIHEZ

(62)

Franciaország megjegyzései csak a VDFU észrevételeire vonatkoznak.

(63)

Franciaország vitatja a VDFU azon állítását, miszerint a SYMBIO nem érhet el elégséges megtérülést a befektetésen. Véleménye szerint a SYMBIO a kockázatmentes megtérüléshez hasonló megtérülési rátát érhet el, amely – továbbra is szerinte – az a megtérülési szint, amelyet egy, a közösség pénzével gazdálkodó közületi szervezet tevékenységein el is kell érni. Egyébként a VDFU szerinte nem vette figyelembe, hogy a BIOSCOPE 30 éves koncesszió után az üzleti javakkal együtt visszakerül a SYMBIO-hoz, ami megváltoztatná az egyesület által végzett számításokat.

(64)

Franciaország vitatja a VDFU azon véleményét is, amely szerint a BIOSCOPE-nak adott állami támogatás nem teljesíti a Bíróság által az idézett Altmark-ítéletben rögzített feltételeket. Megismétli a IV. szakaszban már bemutatott érveit, külön hangsúlyozva azt a tényt, hogy véleménye szerint a BIOSCOPE nem vegyítené a szórakoztató tevékenységeket és az oktató tevékenységeket, hanem kizárólag az utóbbiakra összpontosítana. Hangsúlyozza azt a tényt, hogy a koncesszió nem teszi lehetővé a park jellegének megváltoztatását ebben a vonatkozásban. Minden, kizárólagosan pedagógiai jellegét érintő sérelem az engedményes részéről „rendkívül súlyos hibának” minősülhet, ami felhatalmazza a SYMBIO-t arra, hogy megtorló intézkedéseket alkalmazzon, amelyek akár az engedményesi jogoktól való megfosztásig is elmehetnek.

(65)

Franciaország egyébként jelzi, hogy a BIOSCOPE egyedi projekt, amely szerinte egyik tematikus német parkkal sem áll versenyben. Szerinte a VDFU által a kulturális tevékenységekre példaként felhozott, ezekben a parkokban végzett tevékenységek kiegészítő és másodlagos jellegűek a szórakoztató tevékenységekhez képest. Ráadásul Németországban csak az Europa-Park az, amely mintegy 3 órás autóútnál kisebb távolságra van a BIOSCOPE-tól.

(66)

Franciaország vitatja továbbá a VDFU elemzését arról, hogy az állami támogatás összeegyeztethető-e a regionális irányvonalakkal. Franciaország úgy gondolja, hogy nincs ellentmondás a regionális támogatás hatására vonatkozó okfejtésében. Abban az esetben, ha az állam célkitűzését eléri, a támogatás éppenséggel pozitív hatást gyakorolna a régióra, vagyis a közpénzeket nem feleslegesen használnák fel. Emlékeztet a számos, a helyi gazdaságra gyakorolt pozitív hatásra, amelyeket a BIOSCOPE-nak tulajdonít. Ezután kétségbe vonja a VDFU-nak azt az érvét, miszerint a BIOSCOPE megfoszthatja a német parkokat attól a látogatottsági csúcsidőszaktól, amely jövedelmezőségükhöz szükséges. Az egyetlen olyan német park, amely megfelelő közelségben van a BIOSCOPE-hoz ahhoz, hogy esetleges választási lehetőséget nyújtson a turisták számára, az Europa-Park. Viszont ebben a parkban a látogatók éves száma (3,3 millió Franciaország szerint) akkora, ami kevéssé valószínűvé teszi, hogy túlélése egy éves csúcsidőszaki feltételezett látogatottságtól függene.

(67)

Franciaország végül emlékeztet arra, hogy a BIOSCOPE kulturális célkitűzése szerinte teljes mértékben egybevág közszolgálati feladatával.

VII.   ÉRTÉKELÉS

1.   A támogatás fennállásáról

(68)

Egy intézkedés akkor valósít meg állami támogatást a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint, ha szelektív versenyelőnyhöz juttat egy vagy néhány vállalatot az állam forrásai révén, oly módon, hogy hatással van, vagy hatással lehet a tagállamok közötti cserekapcsolatokra. A Bizottság ebben a szakaszban megvizsgálja ennek a meghatározásnak mind a négy halmazati kritériumát.

(69)

Nincs kétség afelől, hogy az intézkedés szelektív, mivel egyetlen vállalatnak hajt hasznot: az SMVP-nek.

(70)

Az állam beavatkozása a BIOSCOPE javára magában foglalja a SYMBIO, vagyis a helyi önkormányzatokat tömörítő szervezet által átadott eszközöket. Világos tehát, hogy állami erőforrásokat mozgósít.

(71)

Franciaország fenntartja, hogy a BIOSCOPE egy annyira különleges park, hogy semmiképpen nem helyettesíthet más szórakoztató parkokat, és különösen nem azt az egyetlent, amely – szerinte – a vonzáskörzetében van. Az állam által ehhez a projekthez adott támogatás tehát nem lehet kihatással a látogatók mozgására, és nem lehet hatása a tagállamok közötti cserére.

(72)

A Bizottság elismeri, hogy a BIOSCOPE által javasolt tevékenységek nagyon különböznek azoktól, amelyeket a hagyományos szórakoztató parkok kínálnak. Nem lehet tehát teljes mértékben megfeleltetni egy, a BIOSCOPE-ban tett látogatást egy klasszikus szórakoztató parkban tett látogatásnak, ami bizonyosan azzal a hatással jár, hogy nagyon lecsökken azoknak a látogatóknak a száma, akiket a BIOSCOPE feltételezhetően elvehet az utóbbiaktól.

(73)

A Bizottság úgy véli azonban, hogy ez a különbség nem elégséges ahhoz, hogy abszolút értelemben kizárják a behelyettesíthetőség minden formáját. Mikor ugyanis valaki eldönti, hogyan töltse el szabadidejét, a választás nem mindig ugyanolyan típusú tevékenységek közül történik. Így dönthet úgy, hogy inkább uszodába megy, mint az állatkertbe, annak ellenére, hogy az állatkertben töltött idő tartalma a kikapcsolódás szempontjából nagyon is különbözik az uszodában eltöltött időétől. Ugyanilyen módon, a szülők gyakran döntenek úgy, hogy családi látogatást tesznek egy múzeumban, miközben a gyerekek – ha ők választhatnának – szívesebben mennének el egy kirakodóvásárba.

(74)

A Bizottság úgy véli, hogy a BIOSCOPE-ban tett látogatás valóban bizonyos alternatívát jelenthet a német szórakoztató parkok meglátogatásával szemben, de csak korlátozott mértékben.

(75)

A fentiekre való tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy az adott esetben az intézkedésről nagyon is feltételezhető, hogy kihatással lesz a tagállamok közötti cserekapcsolatokra, és ezáltal kielégíti a megkövetelt kritériumot.

(76)

Annak megállapítására, hogy az intézkedés versenyelőnyhöz juttatja-e az SMVP-t, a Bizottságnak ellenőriznie kell, vajon az állam beavatkozása lehetővé teszi-e, hogy a társaság jobb helyzetbe kerüljön, mint amilyenben akkor lett volna, ha a piaci erők szabadon érvényesülhettek volna.

(77)

Önmagában az állam pénzbeli beavatkozása nem elégséges feltétel annak a következtetésnek a levonására, hogy az előnyt jelent a beavatkozás kedvezményezettjeként szereplő társaság számára. Valójában az állami beavatkozás megvalósulhat olyan feltételek között, amelyek azonosak azokkal, mintha egy magánbefektetőt fogadtak volna el, piacgazdasági körülmények között. Ilyenkor az állami beavatkozás nem eredményez a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett előnyt.

(78)

Az adott esetben az állami beavatkozás jellegének elemzése különösen összetetté válik a koncesszió jogi természete folytán, amely nagyon aszimmetrikus jogokat és kötelességeket szab ki a két fél mindegyikére.

(79)

Röviden és közgazdasági szempontból az ügylet úgy tekinthető, hogy két fél befektetést eszközöl a BIOSCOPE-projektbe, de eltérő kockázati módozatok szerint. A SYMBIO, amely a közszférát képviseli, nagyon alacsony kockázatokat vállal, miközben az SMVP vállalja az üzleti kockázatok javát. Természetes, hogy az a befektető, amely kevesebb kockázatot vállal, kevesebbet kap, mint az, amelyik több kockázatot vállal.

(80)

Az elemzésnek tehát a vonatkozó befektetések jövedelmezőségi arányainak egyezőségét kell elsősorban ellenőriznie.

(81)

A Bizottság megjegyzi, hogy ezt az elemzést a Rise Conseil független cég már elvégezte, és annak következtetéseit Franciaország továbbította.

(82)

Ez az elemzés arra a következtetésre jut, hogy a BIOSCOPE-projekt jövedelmezőségi szintje az SMVP számára nem haladja meg a hasonló befektetések jövedelmezőségi rátáját, a teljes egészében magántulajdonú projektekben. Azt a következtetést is levonja, hogy a BIOSCOPE-projekt jövedelmezőségi rátája a SYMBIO számára hasonló a kockázatmentes befektetéseken elérhető jövedelmezőségi rátához. Ez bizonyos egyezőséget bizonyítana az illető befektetők jövedelmezőségi rátája és a piaci ráták között.

(83)

Ez az elemzés viszont azon a tényen alapul, hogy elfogadható az, miszerint a közintézmények befektetése az SMVP-étől nagyon eltérő formát ölthet. Ahhoz, hogy a piacgazdasági magánbefektető elve teljesüljön, arra lenne szükség, hogy egy másik magánbefektetőről – például egy olyanról, amely más jellegű, mint egy park üzemeltetője – feltételezhető legyen, hogy olyan befektetést eszközöljön, amelynek formája hasonlít az állam befektetéséhez.

(84)

Márpedig magának az SMVP-nek az észrevételei szerint nagyon valószínű, ha ugyan nem bizonyos az, hogy a projektet a SYMBIO ilyen formában történő részvétele nélkül nem lehetett volna megindítani. Ez inkább arra mutat, hogy a SYMBIO részvétele nem lett volna egy magánbefektetőével helyettesíthető, még azonos feltételek esetén sem (kockázatmentesség, alacsonyabb megtérülési szinthez kapcsolódóan). A Bizottság úgy véli, hogy ez nincs szükségképpen ellentmondásban a Rise Conseil tanulmányának eredményeivel, mivel az lehetséges, hogy az állam rendkívüli jogi eszközökkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy olyan körülmények között avatkozzon be, amelyek a magánszféra szereplői számára nem létezhetnek.

(85)

A fentiekre való tekintettel a Bizottság tehát nem tudja kizárni azt, hogy az SMVP előnyhöz jutott.

(86)

A Bíróság határozata a fent hivatkozott Altmark-ügyben négy halmazati feltételt jelez, amelyek ellenőrzése esetén lehetővé válik, hogy egy intézkedés általános gazdasági érdeket képviselő szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek megtérítésének minősüljön, és ezen a jogcímen elkerülje azt, hogy versenyelőnynek minősüljön.

(87)

Ezek közül a feltételek közül az első az, hogy „a kedvezményezett vállalatot ténylegesen megbízták közszolgálati kötelességek elvégzésével és [hogy] ezeket a kötelességeket világosan meghatározták”.

(88)

A Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megindításakor kétségeit fejezte ki azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy ez a konkrét feltétel az adott esetben teljesült-e.

(89)

A Franciaország és harmadik személyek által benyújtott információk elemzése után a Bizottság úgy véli, hogy az ezzel a ponttal kapcsolatos aggályai nem oszlathatók el.

(90)

A Bizottság mindenekelőtt úgy gondolja, hogy a BIOSCOPE általános pedagógiai és oktatási célkitűzése, ahogyan az például a koncesszió preambulumában megfogalmazásra került, valóban túlságosan általános ahhoz, hogy a közszolgálati feladat világos meghatározásának lehessen tekinteni. Ez a meghatározás különösen túlságosan tág ahhoz, hogy ennek a feladatnak a költségeiről valamiféle becslés alapja lehessen.

(91)

Egyébként a Bizottság úgy véli, hogy Franciaországnak az az érve sem elfogadhatóbb, miszerint a koncesszió a maga egészében képviseli a közszolgálati kötelesség meghatározását. Ez a koncessziós szerződés tulajdonképpen számos olyan cikket tartalmaz, amelyek teljesen azonosak lennének akkor is, ha a BIOSCOPE-nak a legkisebb pedagógiai vagy oktatási irányultsága sem lenne, ezek tehát nem határozhatnak meg egy közszolgálati feladatot. Legalábbis arra lenne szükség, hogy néhány olyan cikket lehessen meghatározni a koncessziós szerződésben, amely erre az oktatási feladatra hivatkozik. Vagyis a Bizottság úgy véli, hogy nincs olyan cikk, amely kellően pontos lenne ebben a tekintetben, kivéve talán azokat a cikkeket, amelyek a felhasználók egyes kategóriáira vonatkozó árakkal foglalkoznak, amiről a (92) preambulumbekezdésben van szó.

(92)

Végül, a Bizottság úgy véli, hogy a koncessziós szerződésnek azok a cikkei, amelyek a látogatók bizonyos kategóriáira vonatkozó speciális díjakkal foglalkoznak – amelyekre Franciaország hivatkozik, – talán valóban alapot szolgáltathatnának az általános gazdasági érdeket képviselő szolgáltatási feladat meghatározásához. Világos azonban, hogy ezek a cikkek a BIOSCOPE tevékenységének csak egy töredékére vonatkoznak. Ha ezeket kellett felhozni az általános gazdasági érdeket kielégítő szolgáltatás meghatározásához, akkor a kérdéses szolgáltatás terjedelme nem indokolhatja meg azt, hogy a projekt egészét közszolgálati projektként kezeljék. Egyébként az ezekhez a cikkekhez kapcsolódó közszolgálati szolgáltatás terjedelme sem egészen világos. Tulajdonképpen szokásos dolog, még a nem támogatott parkok esetében is, hogy speciális díjakat szabjanak ki a felhasználók egyes kategóriái számára. Ez esetben tehát egy nagyon elterjedt üzleti gyakorlatról van szó.

(93)

A fentiekre való tekintettel a Bizottság tehát úgy véli, hogy nem tudja kizárni az előny létezését a kedvezményezett vállalat számára, és erre az előnyre esetleg csak igen részleges módon vonatkoztatható az általános gazdasági érdeket képviselő feladat költségtérítésének fogalma.

(94)

A Bizottság tehát nem tudja kizárni azt, hogy az SMVP javára az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatást nyújtottak. A 7.2. szakaszban viszont bizonyítást nyer, hogy amennyiben ez a támogatás létezik, az a Szerződéssel összeegyeztethető.

2.   A támogatás összeegyeztethetőségéről

(95)

A Bizottság tudomásul veszi, hogy a támogatást egy olyan projekthez adták, amely a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint hátrányos helyzetű térségben (az elzászi káliumos medencében) helyezkedik el. Ad hoc támogatási projektről van szó, mivel nem tartozik a Bizottság által már jóváhagyott egyik támogatási rendszer keretébe sem.

(96)

Az ilyen befektetési projektek bizonyos esetekben a nagy befektetési projekteknek nyújtott regionális célú, több ágazatot érintő támogatási keret fényében is értékelhetőek. Jelen esetben a támogatás megadásának dátuma a koncessziós szerződés záradéka aláírásával egyezik meg, ami 2002. július 9., a potenciálisan alkalmazható több ágazatra vonatkozó keretszabály pedig az, amelyet 1998-ban publikáltak (11). Erre a keretszabályra a továbbiakban „a keretszabály”-ként hivatkozunk.

(97)

A keretszabály 2.1. pontja alkalmazási területét bizonyos projektekre korlátozza, amelyek két, pontosan megadott, alternatív kritériumnak felelnek meg.

(98)

Az első kritérium maga is három halmazati alkritériumból áll össze:

a projekt teljes költsége legalább 50 millió euró,

a halmozott támogatási összegek intenzitása a regionális célú, a vizsgált régióban a nagyvállalatoknak adható támogatásokra meghatározott felső határ legalább 50 %-át eléri,

az egy létrehozott vagy megőrzött munkahelyre számított támogatás legalább 40 000 eurónak.

(99)

Ebben a szakaszban bizonyításra kerül, hogy a projekt teljes költsége [60–65]* millió euro, a támogatási intenzitás [7–8]* %, míg a vizsgált térségre a felső határ 10 %, és a bruttó támogatástartalom [5–10]* millió euro, ami a 105 létrehozott munkahelyre [45 000–95 000]* eurós foglalkoztatási támogatásnak felel meg.

(100)

A keretszabály tehát alkalmazható.

(101)

Annak megállapításához, vajon a támogatás összeegyeztethető-e a keretszabály kritériumaival, a Bizottságnak először is ki kell számítania a támogatás intenzitását. Ez az intenzitás aztán összehasonlítható azzal a maximált támogatási intenzitással, amelyet a keretszabály 3.10. pontjában megadott számítási képlet alkalmazásával kapunk.

(102)

Egy szubvenció formájában adott támogatás intenzitása a szubvenció és az elszámolható költségek közötti arány. Amikor a támogatást a szubvenciótól eltérő formában adják, azt először is támogatástartalommá kell átalakítani, hogy összehasonlítsuk az elszámolható költségekkel.

(103)

Az állam által adott támogatás az adott esetben összetett. Tartalmaz egy szubvenciós elemet, de más, pozitív és negatív elemeket is, amelyek az egyes koncessziós partnerek jogaiból és kötelességeiből fakadnak. Ezeknek az elemeknek az összességét figyelembe kell venni ahhoz, hogy a támogatás támogatástartalmát kiszámolhassuk.

(104)

A következő táblázat összefoglalja a kérdéses koncesszió alapelveit, valamint azok pozitív vagy negatív hatását az SMVP-nek nyújtott támogatásra.

Koncessziós elv

Hatás az SMVP-re

Az állam részesedése az induló befektetésben

Pozitív

A földterületek rendelkezésre bocsátása

Pozitív

Illeték fizetése az államnak

Negatív

A javak visszaszolgáltatása az államnak a koncesszió végén

Negatív

(105)

A támogatás bruttó támogatástartalmának értékeléséhez a fenti elemek mindegyikét számszerűsíteni szükséges, és azok algebrai összegét ki kell számolni. A fenti elemek számszerűsítésekor a Bizottság a rendelkezésére álló információkat használta fel, különösen azokat, amelyek a Rise Conseil társaság tanulmányában szerepelnek.

(106)

Az állam részesedését az induló befektetésben könnyű értékelni: azt 30,5 millió euróban határozták meg. Az állam hozzájárulása előlegek folyósítása formájában történik, 10 évre elosztva. Ebből következik, hogy a hozzájárulás értékét napi értéken is ki kell fejezni. Ennek elvégzéséhez a Bizottság azt a referencia-kamatlábat és leszámítolási kamatlábat használta, amelyet a támogatás megadásának időpontjában Franciaországra vonatkozóan elfogadott. Ez a kamatláb 5,06 %. Ezt használták minden, itt következő számításnál.

(107)

Az állam részesedésének napi értéken kifejezett értéke az induló befektetésben 25,933 millió euró.

(108)

Meg kell egyébként jegyezni, hogy ez az állam egyetlen részesedése szubvencióként a BIOSCOPE beruházásaiban. A későbbi beruházások teljes egészükben az SMVP-t terhelik.

(109)

A földterületek rendelkezésre bocsátása, vagyis az SMVP által ki nem fizetendő bérleti díj az értékelés szerint 6,718 millió euró. Ez a számítás a BIOSCOPE-hoz közeli Pulversheim gazdasági övezetében kínált földterületek értékén (ami 10 és 12 euró/m2 között van), és 8 %-os átlagos földbérleti járadékon alapul, ahogyan azt az Adóügyi Főigazgatóság (Direction générale des Impôts) meghatározta.

(110)

Az SMVP által a SYMBIO-nak fizetett illeték teljes értéke az értékelés szerint 7,295 millió euró. Ez az érték a BIOSCOPE által a Bizottságnak megküldött üzleti tervében előre jelzett árbevételen alapul.

(111)

Bonyolultabb számszerűsíteni annak értékét, hogy az ingatlan visszakerül az államhoz. Világos, hogy ez a hatás előnytelen az SMVP számára. Egy klasszikus szubvenció esetében ugyanis a támogatás kedvezményezettje saját befektetése tulajdonosa, és tulajdonosa is marad, azaz teljes mértékben hasznot húzhat abból. Így például eladhatja azt a piacon. Jelen esetben a BIOSCOPE teljes egészében visszakerül az államhoz, a cégértékkel együtt, a 30 éves koncessziós időszak végén (12). Egy klasszikus helyzethez képest az SMVP tehát elveszíti az ingatlan értékét, ami egyenlő azzal az árral, amelyért a társaság el tudta volna adni a piacon (magától értetődően a kezdeti időpont napi értékén számolva).

(112)

A Bizottság úgy véli tehát, hogy az SMVP szempontjából elvesztett eladási ár felhasználható az ingatlan államnak történő visszaadása, mint negatív hatás az értékelésére, amelyet a koncessziós szerződés előirányoz.

(113)

Két eltérő módszert alkalmaztak ennek az eladási árnak a kiszámításakor: az EBITDA többszörösének módszere, illetve a szabad cash-flow módszere.

(114)

Az első módszer a vállalat értékelését jelenti, a normatív EBITDA többszöröse alapján. A többszörös függ az ágazattól, és becslése az olyan, nemrégen lezajlott tranzakciók alapján történik, amelyek pénzügyi adatai nyilvánosságra kerültek.

(115)

A Rise Conseil által elvégzett elemzés az ágazatban nemrégen lezajlott tranzakciókban megfigyelt többszörösökre vonatkozóan, amelyekről elégséges pénzügyi adat került nyilvánosságra, azt mutatja, hogy a többszörösök 6,3 (13) és 13,25 (14) között változnak, átlaguk pedig 8,71.

(116)

A fenti átlagos többszörös alkalmazásával a BIOSCOPE esetében a vállalat értéke [15–20]* millió euró (15) körül van.

(117)

A második módszer abban áll, hogy meghatározzák a vállalat esetében a normatív szabad cash-flow-t a koncesszió megadását követő időszakra, és úgy tekintik, hogy a vállalat egy olyan feltételezett társaság értékével rendelkezik, amely esetében a folyamatosan rendelkezésre álló cash-flow aránya ez.

(118)

Ez a számítás megköveteli, hogy feltételezzük a cash-flow mértékének állandóságát.

(119)

A Rise Conseil által készített tanulmány a nemrégiben lezajlott tranzakciók pénzügyi elemzésével 1 % (16) és 3,5 % (17) közötti alakulást mutat, amelyek átlaga 2,2 %.

(120)

Ezenkívül szokás szerint úgy tekintik, hogy a cash-flow állandóság ugyanolyan nagyságrendű, mint a gazdasági növekedés üteme. Mivel ez az ütem Franciaországban az utóbbi években 1 % és 3 % között volt, a Bizottság becslése szerint a cash-flow állandóság mértékére a 2,2 %-os érték elfogadható.

(121)

Ennek a módszernek az alkalmazása a fentiekben idézett feltételezésekre egy [15-20]* millió eurós vállalatértékhez vezet (18). Ez az érték közel áll az előbbihez, ami a két említett közgazdasági megközelítés koherenciáját mutatja.

(122)

Annak érdekében, hogy ne részesítse előnyben az egyik közgazdasági megközelítést a másikkal szemben, a Bizottság a park értékére a két kapott eredmény számtani átlagát képezte, ami [15–20]* millió euró.

(123)

A bruttó támogatástartalom tehát 25,933+6,718-7,295-[15–20]*=[5–10]* millió euró.

(124)

A támogatási intenzitás kiszámítása érdekében ezt az értéket viszonyítják a támogatható beruházásokhoz.

(125)

A BIOSCOPE-projekt beruházásai két nagy részből állnak majd: a park megnyitásához szükséges induló beruházás, és a későbbi beruházások, amelyek megvalósítása ahhoz szükséges, hogy a park vonzerejét megőrizzék.

(126)

Mindkét típusú beruházást említi a koncessziós szerződés. A koncessziós szerződés a beruházások első típusának értékét 61,5 millió euróban rögzíti, amelynek terhe a SYMBIO és az SVMP között oszlik meg. Ezeknek a beruházásoknak a napi értéken kifejezett értéke 49,985 millió euró. A koncessziós szerződés viszont számszerűsítve nem rögzíti a későbbi beruházások értékét, csak azt jelzi, hogy olyan jellegűeknek kell lenniük, ami lehetővé teszi a park vonzerejének megőrzését. A későbbi beruházásokat a SYMBIO-nak jóvá kell hagynia, és azok teljes mértékben az SMVP-t terhelik.

(127)

A későbbi beruházások értékének számszerűsítésére a Bizottság az SMVP üzleti tervére alapozott, amelyet a SYMBIO jóváhagyott.

(128)

A későbbi beruházások teljes aktualizált értéke [25-35]* millió euro között van. A Bizottság úgy vélekedik, hogy ezt az értéket óvatosan becsülték, mivel ezeknek a beruházásoknak az átlagos súlya a koncesszió utolsó 10 éve folyamán, amikorra a BIOSCOPE bejáratódik, az árbevételnek mindössze 14 %-a, miközben Franciaországban az ágazat átlaga az árbevétel 16 és 25 %-a között van (19). Ha ezeknek a beruházásoknak a becslése kevésbé óvatosan történik, azokat magasabbra tették volna, és akkor a számított támogatási intenzitás is csökkenne. A Bizottság tehát megelégedhet saját számításai esetében az óvatos becsléssel.

(129)

A később megvalósítandó, [25–35]* millió eurós beruházások között a Bizottság az elszámolható költségek kiszámításához csak azt a részt vette alapul, amely a vonzó újdonságokra irányuló beruházásokhoz kapcsolódik, vagyis a BIOSCOPE tevékenységének bővítéséhez, azaz [15–20]* millió euró értéket, kizárva a karbantartási és a pótlásra irányuló beruházásokat, amelyek a maguk részéről [10–15]* milló eurót tesznek ki. Valójában ezek közül a kiadások közül csak az előbbiek azok, amelyek a regionális irányvonalak értelmében az induló beruházásnak megfelelnek (az említett irányvonalak 4.4. pontja).

(130)

Az elszámolható költségek kiszámításának alapja tehát 49,585 millió euró a beruházások első részére, majd [15–20]* millió euró a második részre, azaz összesen [65–70]* millió euro.

(131)

A Bizottság ezek után levonta ezekből a költségekből az egyes szórakoztató programok beindításával kapcsolatos költségeket, amelyek a regionális irányvonalak 4.5. pontjának alkalmazása értelmében a támogatásoknál nem elszámolhatóak. Az első részlettel kapcsolatos kiadások Franciaország által megadott pontos leírásában ezek a tevékenységek a teljes költségek 5 %-át képviselik. A Bizottság előrevetítése szerint a helyzet ugyanaz lesz a következő részleteknél is. A regionális irányvonalak értelmében elszámolható kiadások tehát a [65–70]* millió euró 95 %-ának felelnek meg, ami [60–65]* millió euró.

(132)

A bruttó támogatástartalom szerinti támogatási intenzitás tehát 7,279/[60–65]*=[10–12]* %.

(133)

Az ennek az értéknek megfelelő nettó támogatástartalomban kifejezett intenzitás [7–8]* % (20) kiszámítása az üzleti terv szerinti lineáris értékcsökkenés, valamint a Bizottság által Franciaország esetében elfogadott referencia-kamatláb és leszámítolási kamatláb felhasználásával történt.

(134)

A keretszabály 3.10. pontjában szereplő képlet szerint a megengedhető intenzitás felső határa négy szám szorzata.

(135)

Az első szám, amelyet R-rel jelöl, a nagyvállalatok számára engedélyezett támogatás maximális intenzitása a vizsgált támogatott régióban. Az adott esetben R=0,10.

(136)

A második szám, amelyet T-vel jelöl, a verseny állapotának tényezője.

(137)

A keretszabály 3.3. pontja azt irányozza elő, hogy „annak megállapítására, hogy az (al)ágazat szenved-e strukturális kapacitásfeleslegben, a Bizottság figyelembe veszi, a Közösség egészére vonatkozóan, a feldolgozóipar egészére a termelési kapacitások átlagos kihasználtsága és a kérdéses (al)ágazat kapacitáskihasználási mutatójának különbözetét”. Úgy tekintendő, hogy kapacitásfelesleg áll fenn, ha az utolsó öt évben a kérdéses (al)ágazat kapacitáskihasználtsági aránya 2 százalékponttal elmarad a feldolgozóipar egészének kapacitáskihasználási mutatójának átlagától. Amikor a különbözet 5 százalékpontnál nagyobb, a strukturális kapacitásfelesleg súlyosnak tekintendő.

(138)

Mint a Bizottság azt már korábbi határozataiban megjegyezte (21), a feldolgozóipari ágazatot nem lehet összehasonlítani az olyan szolgáltatási ágazattal, amilyen a szabadidő-parkok ágazata, vagy annak valamely alágazata. A (137) preambulum-bekezdésben ismertetett számszerűsítési kritériumot tehát nem lehet alkalmazni.

(139)

A kapacitáskihasználására vonatkozó elegendő adat hiányában a keretszabály 3.4. pontja jelzi, hogy a Bizottság megvizsgálja majd, a beruházások vajon nem egy hanyatló piacon történnek-e. Ennek elvégzéséhez a Bizottság összehasonlítja a szóbanforgó termék vagy termékek látszólagos fogyasztásának alakulását a feldolgozóipar egészének növekedési ütemével.

(140)

Az 1997-2002 közötti időszakban a teljes feldolgozóipar átlagos növekedési üteme az EGT-ben 4,8 % volt (22).

(141)

Nehéz adatokat szerezni a szórakoztató parkok esetében a fogyasztás növekedési üteméről a Közösség egészére.

(142)

Ami Franciaország konkrét esetét illeti, ahol a BIOSCOPE található, az ágazat növekedési üteme különösen jelentős.

(143)

A francia Szenátus egyik jelentése szerint (23), a szórakoztató parkok tevékenysége Franciaországban tíz év alatt kilencszeresére nőtt, ami 25 %-os átlagos növekedésnek felel meg. A jövőt illetően, ugyanezen jelentés szerint, az ágazat növekedésének lassulnia kell, de még mindig a 4 % és 8 % közötti sávban helyezkedik majd el.

(144)

A Bizottság úgy véli, hogy a Franciaországra számított mutatók felhasználhatóak az adott eset elemzésére, főként azért, mert az Elzászhoz közeli tagállamokban, azaz azok, amelyek megtalálhatók a BIOSCOPE vonzáskörzetében, a helyzet ilyen szempontból Franciaországéhoz hasonló (24).

(145)

A fentiekre való tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy a beruházás nem egy hanyatló piacon valósul meg.

(146)

Egyébként a Grévin et Compagnie csoport piaci részaránya az érintett terméknél, azaz a szórakoztató parkok esetében jóval 40 % alatt van. Példaként említve, még mindig a korábban idézett szenátusi jelentés szerint, a csoport által fogadott belépések száma 2002-ben 5 millió látogató volt, miközben ez a párizsi Disneyland esetében önmagában 13,1 millió volt.

(147)

A keretszabályban előirányzott megfeleltetési táblázat alkalmazásával a Bizottság tehát azt a következtetést vonta le, hogy T=1.

(148)

A harmadik mutató, amelyet I-vel jelölnek. a tőke/munka arány. Ez a projekt elszámolható költségei és a projekt által létrehozott munkahelyek száma közötti arány függvénye. Az adott esetben az elszámolható költségek [60–65]* millió eurót tesznek ki, a megteremtett közvetlen munkahelyek száma pedig teljes munkaidőre vetítve 105. A két érték hányadosa mintegy [600 000–650 000]* euró egy létrehozott munkahelyre vetítve. A keretszabályban foglalt megfeleltetési táblázat alkalmazásával azt kapjuk, hogy I=0,8.

(149)

A negyedik szám, amelyet M-mel jelölnek, a regionális hatás tényezője. Ez a tényező mindig nagyobb 1-nél, vagy azzal egyenlő.

(150)

Az előző megfontolásokra való tekintettel azt kapjuk, hogy a megengedhető intenzitás felső határa 0,10 × 1 × 0,8 × 1 = 8 %, vagy annál magasabb.

(151)

Mivel a támogatás intenzitása [7–8]* % és a megengedhető intenzitás felső határa 8 % vagy annál nagyobb, a támogatás intenzitása összeegyeztethető a keretszabály előírásaival.

(152)

A fentiekre való tekintettel a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a támogatás összeegyeztethető a regionális irányvonalakkal, tehát összeegyeztethető a közös piaccal a Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésének c) pontja szerint.

(153)

A Bizottság azonban emlékeztet arra, hogy ez a pozitív értékelés a tervezett park és a koncesszió jelenlegi állapotára vonatkozik, ahogyan azokat a Bizottsággal megismertették. Abban az esetben, ha a tervezett park jellege megváltozik, vagy az állam bevonása lényegesen módosul, a projektben történt módosításokat be kell jelenteni a Bizottságnak, hogy az állami támogatásokra vonatkozó közösségi rendelkezéseket is figyelembe véve azokat újból elemezze.

(154)

A Bizottság nem foglalkozik azzal, hogy a BIOSCOPE megvalósítására és üzemeltetésére vonatkozó, az SMVP társaságnak megadott koncesszióra vonatkozó eljárás megfelelt-e a közösségi jog szabályainak és elveinek. A Bizottság fenntartja magának a jogot arra, hogy megtegye a megfelelő intézkedéseket e tekintetben, ha erre szükség lenne,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ HATÁROZATOT:

1. cikk

A Franciaország által az „S.M.V.P - Mise en Valeur du Patrimoine Culturel” társaság javára tett intézkedés, amelynek módozatait a közszolgálat átadásáról szóló szerződésben rögzítették, amelynek tárgya „a BIOSCOPE tematikus park megtervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére szóló koncesszió”, egyfelől a SYMBIO és másfelől a „S.M.V.P - Mise en Valeur du Patrimoine Culturel” társaság között, ahogyan azt annak 2002. július 9-i kiegészítése módosította, annak ellenére, hogy állami támogatást valósít meg, összeegyeztethető a közös piaccal, a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint.

2. cikk

E határozat címzettje a Francia Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2004. szeptember 8-án.

a Bizottság részéről

Mario MONTI

a Bizottság tagja


(1)  HL C 20., 2004.1.24., 6. o.

(2)  HL C 97., 2003.4.24., 10. o.

(3)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(4)  A közszolgálati kötelezettségek átruházása a területi önkormányzatok általános törvénykönyve L.1411-1 és azt követő cikkei hatálya alá tartozik.

(5)  HL S 168., 1998.9.1., 113001.

(6)  Az „állam” itt Elzász, a Felső-Rajnavidék és az Alsó-Rajnavidék területi önkormányzatait jelenti (Alsace, Haut-Rhin és Bas-Rhin megyék).

(7)  A Bíróság 2003. július 24-i ítélete a C-280/00 ügyben, Altmark Trans GmbH és Regierungspräsidium Magdeburg kontra Nahverkehrsgesellschaft Altmark GmbH, Oberbundesanwalt beim Bundesverwaltungsgericht jelenlétében, EBHT 2003., I-7747. o.

(8)  E szöveg egyes részei ki lettek hagyva, hogy semmiféle bizalmas információ ne kerüljön megadásra. E részek szögletes zárójelben vannak, és csillag követi őket.

(9)  Ez a megállapítás, Franciaország véleménye szerint, egyidejűleg kielégíti a két utolsó kritériumot az Altmark-ítéletben megállapított négy kritérium közül.

(10)  HL C 74., 1998.3.10., 9. o. Módosított irányvonalak (HL C 258., 2000.9.9., 5. o.).

(11)  HL C 107., 1998.4.7., 7. o.

(12)  Valójában a BIOSCOPE szigorúan véve továbbra is az állam tulajdona marad a koncesszió egész időtartama alatt, de ennek a tulajdonnak a hatása gazdasági szempontból csak a koncesszió végén jelentkezik, amikor az engedményesnek ellenérték nélkül le kell mondania az ingatlan haszonélvezetéről.

(13)  A Parques Reunidos eladása (Forrás: a Rise Conseil jelentése, amely az Advent internetes oldalára hivatkozik).

(14)  A Tussauds eladása (Forrás: a Rise Conseil jelentése, amely a Les Echos2003.12.9-i és a Daily Telegraph2003.2.23-i számára hivatkozik).

(15)  Ez a számítás a BIOSCOPE üzleti tervében előirányzott EBITDA-n alapul, amiből levonásra került a feltételezett bérleti díj, amelyet a társaságnak kellene fizetnie ahhoz, hogy rendelkezzen a földterület felett. Ez szükséges annak figyelembevételekor, hogy egy esetleges vásárlónak mennyit kellene ténylegesen fizetnie a terület bérletéért, kivéve ha ő is részesül egy új támogatásban.

(16)  Az Ebizcuss.com és az International computer beolvasztása a Gruppo banca sella társaság által.

(17)  Az Avenir France tőzsdei bevezetésének elemzése, amelyet a CIC Securities társaság szervezett.

(18)  A számítás ez esetben is figyelembe veszi, hogy egy potenciális vásárlónak bérleti díjat kellene fizetnie a földterületért.

(19)  Forrás: a Rise Conseil jelentése.

(20)  Ez a számítás azon a feltételezésen alapul, hogy amennyiben a vállalat ténylegesen eladhatná ingatlanát a koncesszió végén, az eladási ár teljes egészében elszámolásra kerülne a vállalat eredmény-kimutatásában, és ezáltal társasági adó hatálya alá esne, ami ezáltal csökkentené az SMVP számára az eladásból származó hasznot. Ha ezt a hatást nem vennénk figyelembe, a nettó támogatástartalom még alacsonyabb lenne.

(21)  Lásd a Bizottság 2001. augusztus 7-i határozatát az N 229/01 ügyben – Olaszország – Támogatás a Pompei Tech World SpA számára, egy szórakoztató park létrehozásához (HL C 330., 2001.11.24., 2. o.).

(22)  Lásd a Bizottság 2004. április 20-i határozatát az N 611/2003 – Németország – (Sachsen-Anhalt) Beruházási támogatás az e-glass AG számára.

(23)  2004. évi költségvetési törvény tervezete – III. kötet – 20. melléklet: Idegenforgalom. VI. rész „Szórakoztató parkok Franciaországban”. Elérhető a Szenátus weboldalán: http://senat.fr/rap/l03-073-320/l03-073-32029.html

(24)  A francia Szenátus idézett jelentése szerint Franciaország rögtön Belgium és Németország mögött következik a szórakoztató parkok gazdasági súlyát illetően.


28.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/34


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. május 23.)

a chilipaprikára, a chilipaprikából készült termékekre, a kurkumára és a pálmaolajra vonatkozó szükséghelyzeti intézkedésekről

(az értesítés a C(2005) 1454. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/402/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikkének (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 178/2002/EK rendelet szerint a Bizottságnak fel kell függesztenie az olyan élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalát vagy felhasználását, amely valószínűsíthetően súlyos veszélyt jelent az emberek egészségére, illetőleg meg kell hoznia bármely egyéb megfelelő ideiglenes intézkedést, amennyiben az érintett tagállamok által hozott intézkedések nem képesek kielégítően elhárítani az ilyen veszélyt.

(2)

A chilipaprikára és chilipaprikából készült termékekre vonatkozó szükséghelyzeti intézkedésekről szóló, 2004. január 21-i 2004/92/EK bizottsági határozat (2) alapján a tagállamok ellenőrzéseket hajtottak végre a szudán I., a szudán II., a szudán III. és a skarlátvörös (szudán IV.) vegyi anyagok kimutatására. Ezeket az anyagokat a chilipaprika és a chilipaprikából készült termékek mellett a kurkumában és a pálmaolajban is kimutatták. A 178/2002/EK rendelet 50. cikkének megfelelően a tagállamok a vizsgálati eredményeket az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszeren keresztül megküldték.

(3)

A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) a szudán I., a szudán II., a szudán III. és a bíborvörös (szudán IV.) anyagokat 3. osztályú rákkeltő anyagnak minősítette.

(4)

Az eredmények arra utalnak, hogy olyan hamisításról van szó, amely az egészségre nézve fokozott kockázatot jelent.

(5)

Az egészségügyi fenyegetettség súlyossága miatt fenn kell tartani a 2004/92/EK határozattal megállapított intézkedéseket, és ki kell őket terjeszteni a kurkumára és a pálmaolajra. Figyelembe kell továbbá venni a háromszög-kereskedelem lehetőségét is, főként olyan élelmiszer-ipari termékek esetében, amelyekhez nem tartozik hivatalos eredetigazolás. A közegészségügy védelme érdekében indokolt megkövetelni, hogy a Közösségbe bármilyen formában importált, emberi fogyasztásra szánt chilipaprika, chilipaprikából készült termék, kurkuma vagy pálmaolaj szállítmányaihoz mellékeljék az érintett importőr vagy élelmiszer-ipari vállalkozó által biztosított vizsgálati jelentést, amely igazolja, hogy a szállítmány nem tartalmazza a szudán I., a szudán II., a szudán III. és a bíborvörös (szudán IV.) anyagokat.

(6)

A chilipaprika, a chilipaprikából készült termék, a kurkuma és a pálmaolaj szállítmányait kísérő vizsgálati jelentésnek az okmányt kibocsátó ország illetékes hatósága által záradékolt, eredeti okmánynak kell lennie. Ez az intézkedés az okmány által nyújtott garanciát kívánja erősíteni.

(7)

A tagállamok számára elő kell továbbá írni, hogy véletlenszerű mintavételezést és vizsgálatokat végezzenek a behozni kívánt vagy már forgalomba hozott chilipaprikán, chilipaprikából készült termékeken, kurkumán és pálmaolajon.

(8)

Az élelmiszerláncba való bejutás elkerülése érdekében indokolt elrendelni a hamisított chilipaprika, chilipaprikából készült termékek, kurkuma és pálmaolaj megsemmisítését.

(9)

Tekintettel arra, hogy az ebben a határozatban előírt intézkedések befolyásolják a tagállamok ellenőrzésre szánt forrásait, az intézkedések eredményeit 12 hónapon belül felül kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy a közegészségügy védelme szempontjából továbbra is szükségesek-e.

(10)

A felülvizsgálat során figyelembe kell venni az illetékes hatóságok által végzett vizsgálatok eredményeit.

(11)

Az e határozat kihirdetését megelőzően behozott chilipaprika, chilipaprikából készült termékek, kurkuma és pálmaolaj szállítmányaira vonatkozóan átmeneti intézkedéseket szükséges megállapítani.

(12)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a)

„chilipaprika”: a Capsicum nemzetséghez tartozó növény gyümölcse a 0904 20 90 KN-kód alá tartozóan, szárítva és zúzva vagy őrölve, tetszőleges formában, emberi fogyasztásra szánva;

b)

„chilipaprikából készült termék”: a 0910 50 KN-kód alá tartozó, emberi fogyasztásra szánt currypor, tetszőleges formában;

c)

„kurkuma”: a 0910 30 KN-kód alá tartozó, emberi fogyasztásra szánt kurkuma, szárítva és zúzva vagy őrölve, tetszőleges formában;

d)

„pálmaolaj”: a 1511 10 90 KN-kód alá tartozó, közvetlenül emberi fogyasztásra szánt pálmaolaj.

2. cikk

Behozatali feltételek

(1)   A tagállamok megtiltják a chilipaprika, a chilipaprikából készült termékek, a kurkuma és a pálmaolaj behozatalát, kivéve arra az esetre, ha a szállítmányhoz mellékelt eredeti vizsgálati jelentés igazolja, hogy a termék nem tartalmazza a következő vegyi anyagok egyikét sem:

a)

szudán I. (CAS-szám: 842-07-9);

b)

szudán II. (CAS-szám: 3118-97-6);

c)

szudán III. (CAS-szám: 85-86-9);

d)

bíborvörös vagy szudán IV. (CAS-szám: 85-83-6).

(2)   A vizsgálati jelentést az illetékes hatóság képviselőjével záradékoltatni kell.

(3)   A tagállamok illetékes hatóságai kötelesek ellenőrizni, hogy a behozatalra bejelentett chilipaprika, chilipaprikából készült termék, kurkuma vagy pálmaolaj valamennyi szállítmányához mellékelték-e az (1) bekezdésben előírt vizsgálati jelentést.

(4)   Az (1) bekezdésben előírt vizsgálati jelentés hiányában a Közösségben székhellyel rendelkező importőr köteles a terméket megvizsgáltatni annak igazolására, hogy az nem tartalmazza az (1) bekezdésben felsorolt vegyi anyagok egyikét sem. A vizsgálati jelentés kézhezvételéig a terméket hatósági felügyelet mellett fel kell tartóztatni.

3. cikk

Mintavétel és analízis

(1)   A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket – beleértve a behozatalra bejelentett vagy már kereskedelmi forgalomban lévő chilipaprikán, chilipaprikából készült termékeken, kurkumán és pálmaolajon elvégzett véletlenszerű mintavételezéseket és vizsgálatokat is – annak igazolására, hogy az érintett áruk nem tartalmazzák a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt vegyi anyagokat.

A tagállamok az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszeren keresztül tájékoztatják a Bizottságot valamennyi olyan szállítmányról, amelyről bebizonyosodott, hogy az említett vegyi anyagokat tartalmazzák.

A tagállamok negyedévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak azokról a szállítmányokról, amelyekről bebizonyosodott, hogy nem tartalmazzák az említett vegyi anyagokat. Ezeket a jelentéseket az adott negyedévet követő hónap vége előtt kell benyújtani.

(2)   A hatósági mintavételezésnek és vizsgálatnak alávetett szállítmányokat a forgalomba hozatalt megelőzően legfeljebb 15 munkanapig szabad feltartóztatni.

4. cikk

Szállítmány megbontása

Ha egy szállítmányt megbontanak, a megbontott szállítmány minden egyes részéhez mellékelni kell a 2. cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálati jelentés hitelesített másolatát.

5. cikk

Hamisított szállítmányok

Meg kell semmisíteni azt a chilipaprikát, chilipaprikából készült terméket, kurkumát vagy pálmaolajat, amely bizonyítottan tartalmazza a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt vegyi anyagok legalább valamelyikét.

6. cikk

Költségek megtérítése

A 2. cikk (1) és (4) bekezdése, valamint az 5. cikk szerinti vizsgálatok, tárolás és megsemmisítés során felmerült valamennyi költséget az érintett importőr vagy élelmiszer-ipari vállalkozó viseli.

7. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)   A 2. cikk (2) bekezdésétől eltérően azon szállítmányok esetén, amelyek a származási országot e határozat kihirdetését megelőzően hagyták el, a tagállamok az 1. cikk a) és b) pontjában meghatározott termékekre a vizsgálati jelentést az ugyanott említett hatósági záradék nélkül is elfogadják.

(2)   A 2. cikk (1) bekezdésétől eltérően azon szállítmányok esetén, amelyek a származási országot e határozat kihirdetését megelőzően hagyták el, a tagállamok az 1. cikk c) és d) pontjában meghatározott termékeket behozatalra az ugyanott említett vizsgálati jelentés nélkül is elfogadják.

8. cikk

Az intézkedések felülvizsgálata

Ezt a határozatot legkésőbb 2006. május 22-én felül kell vizsgálni.

9. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2004/92/EK határozat hatályát veszti.

10. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 23-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o. Az 1642/2003/EK rendelettel (HL L 245., 2004.9.29., 4. o.) módosìtott rendelet.

(2)  HL L 27., 2004.1.30., 52. o.


28.5.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/37


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2005. május 25.)

a Tanács 89/106/EGK irányelve szerinti egyes építési termékek esetében a tetők és fedélhéjazatok külső tűz hatása alatti viselkedése szerinti osztályainak megállapításáról

(az értesítés a C(2005) 1501. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2005/403/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/106/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 20. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 89/106/EGK irányelv szerint nemzeti, regionális vagy helyi szinten az épületek különböző védelmi szintjének figyelembevétele érdekében szükséges lehet rögzíteni a termékek tűzállósági osztályát az értelmező dokumentumokban foglalt alapvető követelmények tekintetében. Ezeket a dokumentumokat a 89/106/EGK tanácsi irányelv értelmező dokumentumairól szóló bizottsági közlemény (2) formájában hirdették ki.

(2)

A 2. számú értelmező dokumentum a tűz esetén alkalmazandó alapvető biztonsági követelmény tekintetében számos kapcsolódó intézkedést sorol fel, amelyek együtt határozzák meg a tagállamokban különböző módon kidolgozandó tűzbiztonsági stratégiát.

(3)

A 2. számú értelmező dokumentum meghatározza a külső tűznek kitett tetőfedő építési termékekkel kapcsolatos követelményeket.

(4)

Harmonizált megoldásként a 89/106/EGK tanácsi irányelvnek a tetők és fedélhéjazatok külső tűz hatása alatti viselkedésének osztályozása tekintetében történővégrehajtásáról szóló, 2001. augusztus 21-i 2001/671/EK bizottsági határozat egy osztályozási rendszert vezetett be (3).

(5)

Egyes plasztiszol bevonatú acél tetőfedő lemezek esetében a 2001/671/EK határozatban megállapított osztályozást kell használni.

(6)

Számos építési termék és/vagy anyag külső tűz hatása alatti viselkedése a 2001/671/EK határozatban megállapított osztályozásnak megfelelően már kialakult, továbbá a tagállamok tűzvédelmi hatóságai kellően ismerik azt, tehát számukra nincs szükség e különleges tulajdonság tesztelésére.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az építésügyi állandó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Azok az építési termékek és/vagy anyagok, amelyek további tesztelés nélkül megfelelnek a „külső tűz hatása alatti viselkedés” jellemző tulajdonságnak, a mellékletben találhatók.

2. cikk

A 2001/671/EK határozatban elfogadott külső tűz hatása alatti viselkedés osztályozása szerinti különböző építési termékekre és/vagy anyagokra alkalmazandó meghatározott osztályokat e határozat melléklete tartalmazza.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2005. május 25-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök


(1)  HL L 40., 1989.2.11., 12. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv

(2)  HL C 62., 1994.2.28., 1. o.

(3)  HL L 235., 2001.9.4., 20. o.


MELLÉKLET

Az e mellékletben található táblázatok felsorolják azokat az építési termékeket és/vagy anyagokat, amelyek további tesztelés nélkül megfelelnek a „külső tűz hatása alatti viselkedés” jellemző tulajdonságnak.

Táblázat

A plasztiszol bevonatú acél tetőfedő lemezek külső tűz hatása alatti viselkedése szerinti osztályok

Termék

Osztály (1)

Plasztiszol bevonatú acél tetőfedő lemezek az alábbiak szerinti leírásban és amikor egyetlen rétegbe van beépítve vagy többrétegű tetőfedő rendszerbe van építve az alábbiak szerint

BTETŐ (t1)

BTETŐ (t2)

BTETŐ (t3)

Az EN 14782 és az EN 14783 szabványnak megfelelő tetőfedő lemezek, amelyek hengerelt acéllemezekből, sík acéllemezekből vagy rétegelt, galvanizált vagy legalább 0,40 mm vastagságú cink-alumínium ötvözettel bevont, szerves külső bevonattal (az időjárásnak kitett oldalon) és tetszés szerint a hátsó (belső) oldalon szerves bevonattal. A külső bevonat folyékony állapotban alkalmazott plasztiszol festék, amelynek névleges száraz filmsűrűsége legfeljebb 0,200 mm, fűtőértéke 8,0 MJ/m2-nél nem magasabb és száraz tömege legfeljebb 330 g/m2. A szerves bevonat hátsó oldalának (ha van) fűtőértéke 4,0 MJ/m2-nél nem magasabb és száraz tömege legfeljebb 200 g/m2.

Egyrétegű tetőfedő rendszer, amely egyetlen rétegből áll, szigetelés nélküli, támszerkezeten (összefüggő vagy nem összefüggő síneken) van elhelyezve, és amely az A2-sl, d0 vagy annál jobb tűzzel szembeni viselkedés szerinti osztályba tartozik.

Többrétegű tetőfedő rendszer, ahol a plasztiszol bevonatú acél tetőfedő lemezek képezik a külső réteget egy olyan többrétegű rendszerben, ahol a támszerkezet A2-sl, d0 vagy annál jobb tűzzel szembeni viselkedés szerinti osztályba tartozik, és ahol közvetlenül a plasztiszol bevonatú acéllemez alatt egy, az A2-s1, d0 vagy annál jobb tűzzel szembeni viselkedés szerinti osztályba tartozó szigetelőréteg található. Ennek a szigetelésnek az EN 13162 szabványnak megfelelő bevonat nélküli ásványgyapotnak kell lennie, és legalább 10 kg/m3 minimális sűrűségű (5 tömegszázalék maximális névleges gyantatartalmú) és legalább 80 mm vastagságú üveggyapot bevonattal, vagy 25 kg/m3 minimális sűrűségű (3,5 tömegszázalék maximális névleges gyantatartalmú) kőgyapot bevonattal kell rendelkeznie.

Illesztések: Ha a felső burkolat illesztéseket tartalmaz, ezeknek a következők szerintinek kell lenniük:

Trapéz alakú hengerelt lemez – amelynek az oldalsó bevonata legalább egy átlapolást tartalmaz, legalább egy bordázattal, és amelynek szélső bevonata legalább 100 mm.

Hullámlemez – amelynek az oldalsó bevonata legalább egy átlapolást tartalmaz, legalább egy hullámvonallal és amelynek szélső bevonata legalább 100 mm.

Sík lemezek/táblák – amelyeknek oldalsó és szélső bevonata legalább 100 mm.

Álló korcolt lemezfedő rendszerek – az oldalsó átlapolt illesztés függőlegesen álló átlapolt vagy süveges korcolás, amely elegendő ahhoz, hogy a lemezek közötti folyamatos közvetlen kapcsolatot és a vízzáró illesztést biztosítsa, és adott esetben a szélső illesztéseknek legalább 100 mm-en átlapoltnak kell lenniük.

A tömítéseknek 1 500–1 700 kg/m3 névleges sűrűségű butil-masztixból vagy hasonló anyagból kell lenniük, amelyet folyamatosan kell felvinni az illesztés átlapolt felületére, megközelítőleg 45 g/m hosszan.

Rögzítések. A tetőfedő lemezeket a támszerkezethez fém mechanikai rögzítőanyaggal rögzítik, amely megfelelő ahhoz, hogy a tetőszerkezet szerkezeti stabilitását biztosítsa, további fémrögzítések is használhatók a különböző lemezek közötti folyamatos közvetlen kapcsolat és a vízzáró illesztés biztosításához.


(1)  A 2001/671/EK határozat mellékletében szereplő táblázatban meghatározott külső tűz hatása alatti viselkedés osztályozása.